9907 Jelentés a sportcélú közalapítványok működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
TARTALOMJEGYZÉK Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Mellékletek Az Országgyűlés a Nemzeti Sport Alapról szóló 1993. évi XXVII. törvénnyel - a sport társadalmi szerepét elismerve, finanszírozási rendszerének megújítása érdekében - a magyarországi diák-, szabadidő- és versenysport támogatására hozta létre a Nemzeti Sport Alapot, mint elkülönített állami pénzalapot, egyúttal lehetőséget teremtett arra, hogy a belföldi és a külföldi jogi személyek, a magánszemélyek önkéntes befizetései közvetlenül kerülhessenek felhasználásra a sport valamennyi területén. Az 1996. évi költségvetési törvény 109. § (1) bekezdés 2. pontja 1996. január 1-től hatályon kívül helyezte az 1993. évi XXVII. törvényt. A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény - mely 1996. augusztus 2-től hatályos - meghatározta az állam sporttal kapcsolatos alapvető feladatait, a központi költségvetési támogatáson túl külön forrásokat biztosított a sport számára. Az elkülönített állami pénzalap helyett az Országgyűlés a sportcélok egy részének közalapítványokon keresztül történő támogatását látta célszerűbbnek, egyúttal olyan finanszírozási megoldásokat kívánt kialakítani, amelyek hosszú távon biztosítják a közalapítványok közcélú működését. A gyermek-, az ifjúsági- és a szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatását - az 1992. évtől alapként indult, majd alapítványi formában tovább működő - Nemzeti Ifjúsági- és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítvány is ellátta. Ez az alapítvány mind a támogatottak, mind a támogatók szerint hatékonyan végezte munkáját, így az Országgyűlés alkalmasnak találta a közfeladatok további ellátására, közalapítvánnyá történő átalakítás révén. Az átalakítással létrejött új közalapítvány, a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges
Életmódért Közalapítvány a szabadidő- és a tömegsportok finanszírozását látja el. A versenysportok, az élsportolók és a sportszakemberek finanszírozására a Sport tv. a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és sportszakemberek támogatására a Mező Ferenc Közalapítvány alapítását írta elő. A 2004. évi Labdarúgó EB pályázatának és megrendezésének előkészítésére a Kormány létrehozta az Unió Labdarúgó Európa Bajnokság Közalapítványt. A sportcélú közalapítványok - központi költségvetésből juttatott - induló vagyona 268 M Ft volt. Az újonnan létesített sportcélú közalapítványok összesen 65 M Ft induló vagyont kaptak készpénzben, a közalapítvánnyá átalakult NISZKA 75 M Ft alapítói vagyont és a jogelőd alapítvány 128 M Ft összegű vagyonát kapta meg (1. sz. melléklet). Az alapítástól 1998. december 31-ig terjedő időszakban a négy sportcélú közalapítvány összesen 2,7 Mrd Ft bevételt realizált, ebből kiemelve a központi költségvetési támogatás 0,8 Mrd Ft, a totó játékadójából származó bevétel 0,7 Mrd Ft, a sorsolásos szerencsejátékok játékadójából származó bevétel 1,0 Mrd Ft, az adományokból származó bevétel 0,02 Mrd Ft volt (2. sz. melléklet). A sportcélú közalapítványok az alapítástól 1998. december 31-ig összesen 2,4 Mrd Ft kiadást teljesítettek (3. sz. melléklet), ebből közalapítványi célokat szolgált 2,2 Mrd Ft, a működési célú kiadás pedig 0,2 Mrd Ft volt. A Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítványt 1995. évben az Állami Számvevőszék a fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának, működtetésének ellenőrzése során - 1992-1994. évekre vonatkozóan adatlapok kitöltésével beszámoltatta, az alapítvánnyal kapcsolatos megállapításokat az 5. sz. melléklet tartalmazza. Az alapítványt a helyszínen nem ellenőriztük. Az ÁSZ a Ptk. 74/G. §-ának (8) bekezdése alapján a közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét, az ÁSZ tv. 2. §-ának (5) bekezdése alapján a központi költségvetésből az alapítványoknak juttatott támogatás felhasználását jogosult ellenőrizni.
Ennek keretében arra kerestünk választ, hogy ˇ a közalapítványok működése mennyiben segítette elő a Sport tv.-ben állami feladatként meghatározott sportcélok és feladatok megvalósítását; ˇ a közalapítványok gazdálkodása megfelelt-e az alapító okiratok szerinti célkitűzéseknek és a jogszabályok előírásainak; ˇ a közalapítványoknak adott központi költségvetési támogatást rendeltetésszerűen használták-e fel; ˇ hogyan kezelték és hasznosították a közalapítványoknak átadott vagyont. Az ÁSZ tv. 21. § (3) bekezdése alapján - ha egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez más szervnél is ellenőrzést kell végezni - az ÁSZ ellenőre jogosult az összefüggő tényeket ott vizsgálni. Így kapcsolódó ellenőrzésre került sor a Sportlétesítmények Vállalat Rt.-nél, az APEH-nél, a Szerencsejáték Rt.-nél, a Szerencsejáték Felügyeletnél, és néhány - a közalapítványok által támogatásban részesített - szervezetnél. Az ellenőrzés a közalapítványok megalakulásától az 1998. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki, de egyes folyamatokat a helyszíni ellenőrzés befejezéséig (1999. január 22-ig), illetve az 1998. évi egyszerűsített éves beszámoló mérlegének elkészítéséig értékeltük. Összefoglaló megállapításainkat a jelentés és mellékletei, részletes megállapításainkat és a kapcsolódó adatokat pedig közalapítványonként a jelentés függeléke és mellékletei tartalmazzák.
Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A közalapítványok a Sport tv. által meghatározott feladatokat változó színvonalon, de összességében a törvényben meghatározott céloknak megfelelően látták el. A közalapítványok elsősorban az elosztó funkciót vették át az államtól. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kuratóriumok a
támogatások odaítélését széleskörű egyeztetéssel, a sportszövetségek és egyesületek információira, javaslataira támaszkodva végezték. A Kormány - mint alapító - a közalapítványok alapító okirataiban nem korlátozta a működési kiadások arányát. Az ellenőrzött időszakban a négy közalapítvány saját működésére a tárgyi eszközök beszerzésén túl - együttesen 183,3 M Ft-ot, az összes kiadás 7,7 %-át fordította (3. sz. melléklet). Ezen belül az Unió EBKA-nál a 38,2 %-os arányt az alapítványi célú kiadások alacsony összege eredményezte, míg az MFKA-nál a 19-25 %-os arányt a magasan megállapított személyi juttatások és ezek köztehei okozták, hiszen az OTSH térítés nélkül biztosította számára a működés tárgyi feltételeit. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint a támogatási rendszer kiforratlan, még nem dőlt el véglegesen, mely sportcélokat és hogyan kíván az Országgyűlés, illetve a Kormány az egyes közalapítványokon keresztül, és melyeket közvetlenül a központi költségvetésből finanszírozni. Az Országgyűlés 1998. decemberében a Sport tv. módosítása során felhatalmazta a Kormányt, hogy kezdeményezze a bíróságnál az NSKA és a NISZKA egyesítését. Az új közalapítvány neve Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány (SKA). 1999. január 1 óta - még április közepén is - az SKA működésének a jogi, az NSKA és a NISZKA működésének pedig a pénzügyi feltételei hiányoznak. A Fővárosi Bíróságnak a két közalapítvány egyesítéséről, az új közalapítvány alapító okiratának nyilvántartásba vételéről hozott végzése hatálybalépéséig az SKA nem működhet, nem tekinthető jogi személynek, illetőleg az NSKA és a NISZKA ez időpontig jogosult működni. Az 1999. évi költségvetési törvény a központi költségvetési előirányzatokat ugyanakkor már a leendő közalapítvány nevén tartalmazza. Az átmeneti állapot zavarokat okoz a törvény szerint járó bevételek rendelkezésre bocsátásában, az NSKA, illetve a NISZKA által ellátott feladatok finanszírozásában. A pénzügyi támogatás késedelmes átutalása elsősorban a sportösztöndíjasokat érinti hátrányosan. (A NISZKA kuratóriumának titkára 1999. február 11-én - a helyszíni ellenőrzés alapján már megtett intézkedésekről szóló
tájékoztatás keretében - jelezte, hogy a sorsolásos játékok játékadója 12 %-os mértékének megfelelő összeg 1999. januárfebruárjában esedékes átutalása nem történt meg. Az átutalás elmaradásáról a közalapítvány nem kapott értesítést. Az alapítói jogokat gyakorló illetékes kormányzati felelőst a kuratórium írásban kérte az átutalások befagyasztásának indokolására.) Az 1996. októberében létrejött MFKA-nak a Sport tv.-ben, illetve az alapító okiratban meghatározott feladatai közül az olimpiai bajnokok és érmesek támogatását 1998-tól fokozatosan átvette a központi költségvetés. (A járadékot az ISM - 1998. december 31-ig az OTSH - folyósítja.) Ezért indokoltnak tartjuk áttekinteni az MFKA önálló működésének szükségességét és feladatainak más szervezeti keretekben történő ellátását. Nem tisztázott az ISM, az MLSZ, illetve az Unió EBKA szerepe, feladata, kötelezettségei és jogai, anyagi érdekeltsége az EB megrendezésében, ami gátolhatja a további tervszerű munkát. Az 1999. évi költségvetési törvény előirányzatai elkülönítetten nem tartalmazzák a 2004. évi Labdarúgó Európa Bajnokság megrendezésével kapcsolatos céltámogatást. A közalapítvány kuratóriuma és alkalmazottai az előkészítő munkákat eddig sikeresen menedzselték, de ellenőrzési tapasztalatunk szerint a végleges beruházási pályázatok műszaki és pénzügyi koordinációja, a sportszakmai szervezési feladatok stb. messze meghaladják a közalapítvány jelenlegi szervezeti-személyi kereteit. Az ellenőrzött időszakban az NSKA és a NISZKA bevételi forrását képezte a Sport tv. alapján egyes szerencsejátékok után fizetett játékadó meghatározott mértéke: az NSKA bevétele lett a totó játékadójának 100%-os összege, a NISZKA bevétele pedig a sorsolásos játékok után fizetett játékadó 12 %-a. Az 1997. évi költségvetési törvény a megfelelő támogatást a közalapítványok részére jóváhagyta, de a Sport tv., az Art., valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény nem volt összhangban. Az NSKA és a NISZKA működését nehezítette a játékadókból származó bevételek értelmezése körüli vita, továbbá az a körülmény, hogy a játékadókat az APEH nem folyósíthatta közvetlenül a közalapítványoknak. Az ebből adódó finanszírozási problémákat úgy hidalta át a Kormány, hogy 1997. év II.
félévében a költségvetés általános tartaléka terhére megelőlegezte a közalapítványoknak a játékadó bevételeket. A törvények ellentmondásai csaknem másfél évvel később, 1997. decemberében rendeződtek. A játékadók elszámolási és finanszírozási folyamata hosszadalmas. Ellenőrzési tapasztalataink szerint nem egységes a közalapítványok kincstári számlavezetésének gyakorlata, ezzel összefüggésben az egyes befektetési módszerek alkalmazása. Az NSKA és a NISZKA szabad pénzeszközeinek nagyobb részét (mely a központi költségvetési támogatásból, illetve a játékadókból származott) kereskedelmi banki folyószámlákon tartós lekötéssel kamatoztatta. Ez ellentétes volt mindkét közalapítvány alapító okiratával, melyek szerint szabad pénzeszközeiket csak az állam által garantált értékpapírokba fektethetik. A Kincstár az Áht. 18/C. § (6) bekezdése szerint a rendelkezési jog biztosítása mellett bankszámla-vezetési tevékenységet végez az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok esetében, kötelező jelleggel. A Kincstár jogosult - törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is. A kuratóriumok álláspontja szerint az Áht. 18/C. § (6) bekezdése csak a Kincstár számára jelent kötelezettséget, nem pedig a közalapítványok számára, ezért kereskedelmi bankoknál is nyitottak folyószámlát. A törvény szövegének értelmezésével a kuratóriumok álláspontja alátámasztható. Az NSKA és a NISZKA a szabad pénzeszközeik tartós lekötése révén jelentős kamatot kapott a kereskedelmi bankoktól, ezért kedvezőbbnek ítélik meg, ha nem a kincstári folyószámlán tartják pénzeszközeiket. A Kincstár által nyújtott pénzkezelési szolgáltatások viszont - a kereskedelmi bankok szolgáltatásaitól eltérően - térítésmentesek, továbbá a közalapítványok a Kincstáron keresztül is vásárolhatnak államilag garantált értékpapírt, tetszőleges időtartamra. Az ellenőrzött időszakban a NISZKA élt is ezzel a lehetőséggel.
Álláspontunk szerint a központi költségvetésnek az az érdeke, hogy a központi költségvetésből származó, átmenetileg szabad pénzeszközöket az államháztartás likviditása érdekében a Kincstár kezelje. Indokoltnak tartjuk ezért annak áttekintését, hogy az Áht. 18/C. § (6) megfogalmazása, illetve a két közalapítvány gyakorlata megfelel-e a jogalkotóknak a Kincstár létrehozásával kapcsolatos céljával, szándékával. A törzsvagyonhoz és a vagyonhoz kapcsolódó jogokban több ellentmondást, illetve nem kellően körültekintő szabályozást tapasztaltunk az NSKA és a NISZKA alapító okirataiban. A Ptk. 74/B. § (1) bekezdés c) pontja szerint az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját. Az alapítványokkal összefüggő kormányzati feladatokról szóló 1052/1997. (V. 21.) Korm. határozat 5. pontja szerint a közalapítványok alapító okirataiban az alapítói vagyon dologi-eszköz elemeit törzsvagyonként indokolt elkülöníteni, ami elidegenítési és terhelési tilalmat jelent. A költségvetésből származó pénz egy részének törzsvagyonná nyilvánítása akkor lehet indokolt, ha az alapító nem tervezi az alapítvány további rendszeres pénzügyi támogatását. A NISZKA és az NSKA alapító okiratai fent megjelölt kormány-határozat kihirdetését megelőzően készültek, ennek is tulajdonítható, hogy pontatlanul és félreértelmezhetően határozták meg a törzsvagyont és a szabad rendelkezésű vagyont. Nem egyértelműek az alapító okiratoknak a vállalkozási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos előírásai sem. Az NSKA és NISZKA alapító okirata szerint “a vagyonhoz kapcsolódik” az SL Rt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlása, ami számos értelmezési és végrehajtási problémát vetett fel. (Az értelmezési problémákat 1998. május 19-én a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára levélben tisztázta.) Az ellenőrzés tapasztalata szerint az alapító okiratban meghatározott “vagyonhoz kapcsolódó jog”-nak a közalapítványi célok teljesítésére semmilyen befolyása nem volt, nem javított a közalapítványok vagyoni helyzetén, nem
eredményezett pótlólagos bevételt, ellenkezőleg, a közalapítványok viselték az SL Rt. átvilágításával, a jogi szakértők alkalmazásával kapcsolatos költségeket. A NISZKA kuratóriumi elnöke sportszakmai előnyként értékeli, hogy az SL Rt. értékesítésre került ingatlanai sportszervezetekhez, vagy önkormányzati kézbe, és nem profitorientált cégekhez kerültek, illetve az ingatlanokat bérlő sportegyesületek bérleti szerződéseit az rt. nem bontotta fel. A működtetési és átvilágítási tapasztalatok szerint azonban az rt. sportcéloknak megfelelő működése és profit-orientáltsága együtt nehezen biztosítható. Mindez indokolttá teszi az SL Rt.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának áttekintését és a jelenleginél célszerűbb szervezeti keretek kialakítását. Az NSKA és a NISZKA az 1998. évi egyszerűsített éves beszámoló mérlegében - mely a helyszíni ellenőrzés befejezését követően készült el - eszköznövekményként szerepelteti az SL Rt.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának “értékét”, az SL Rt. saját tőkéje összegének 75-25 %-os megosztása alapján. Ezt az eszköznövekményt az NSKA mérlege a befektetett pénzügyi eszközök mérlegsoron 1.309,6 M Ft összegben, a NISZKA az immateriális javak mérlegsoron 436,5 M Ft összegben tartalmazza. Az SL Rt. a Priv. tv. szerint állami tulajdonban - és nem a két közalapítvány tulajdonában - lévő gazdasági társaság. Az állami tulajdonban lévő társaságok tulajdonosi jogainak gyakorlása nem forgalomképes jog, a két közalapítvány ezt nem vásárolta, és nem jogosult értékesíteni sem. Nem jogosult értékesíteni az SL Rt. tartósan állami tulajdonban maradó tulajdonrésze feletti részesedést sem, ennek értékesítéséből származó bevétel, illetve az rt.-től származó osztalék-jellegű és egyéb bevételek a központi költségvetést illetik meg. A Priv. tv. és az Szt. előírásaival ellentétes a két közalapítvány 1998. évi egyszerűsített éves beszámoló mérlegében az SL Rt.-vel kapcsolatban eszköznövekményként kimutatott összeg, mely együttesen több, mint 1,7 Mrd Ft megalapozatlan és valótlan vagyonnövekményt jelent. Az NSKA és a NISZKA alapító okirata vállalkozási tevékenységet csak az SL Rt. keretén belül engedélyezett, ami álláspontunk szerint gyakorlatilag a jövedelemszerzési célú vállalkozási tevékenység tilalmát jelentette, tekintve, hogy az rt. osztalék-jellegű befizetései az ellenőrzött időszakban a központi költségvetést illették meg.
A kuratóriumok működését az ellenőrzött időszakban külső okokra is visszavezethető szervezeti, személyi, pénzügyi és szabályozottsági problémák zavarták. Bizonytalanságot okozott a kuratóriumok munkájában egyes közalapítványok megszüntetésével kapcsolatban 1998. nyarától ismertté vált tervek (NSKA, NISZKA), a kuratóriumi elnök személyében várható változás (Unió EBKA), forráshiány, illetve a központi költségvetési támogatás összegének bizonytalansága (Unió EBKA). A közalapítványok szabályozottsága eltérő színvonalú volt. Az elkészült belső szabályzatok általában biztosították a törvényes működés feltételeit, bár a szabályozottság csak az ellenőrzött időszak végére vált teljes körűvé az Unió EBKA-nál és a NISZKA-nál. Nem készítette el az MFKA kuratóriuma az SZMSZ-t, felügyelő bizottsága az ügyrendet, szabályozás hiányában egyes kuratóriumi tagoknál döntéshozatali összeférhetetlenség volt az NSKA-nál. A költségtérítési belső szabályzatok a pazarló mértékű költségtérítést is engedélyezték a NISZKA-nál (ezekkel a lehetőségekkel a kurátorok csak részben éltek, és a helyszíni ellenőrzést követően a szabályzatot módosították), az MFKA kuratóriuma a leterheltséghez képest (más közalapítvánnyal összehasonlítva) magas tiszteletdíjat hagyott jóvá saját maga számára, illetve az alapító okirat szabályozása ellenére is tiszteletdíjat állapított meg a kuratórium munkájának ellenőrzésére hivatott felügyelő bizottság elnökének és tagjainak. A működési költségek elkülönítését és elszámolását, egyes mérlegsorok valódiságát részben szabályozási, részben jogszabály értelmezési problémák miatt kifogásoltuk. A NISZKA számviteli rendje alkalmas volt az alapító okiratban megjelölt célok számbavételére, kimutatására, az NSKA és az MFKA könyvvezetése és számviteli nyilvántartásai azonban az alapítványi célú bevételek és kiadások részletes kimutatását, a működési kiadások elkülönítését maradéktalanul nem tették lehetővé. Az NSKA 1997. évi mérlegbeszámolójában nem teljesült a számviteli törvényben meghatározott valódiság elve. A kuratóriumok ellenőrzésére létrehozott felügyelő bizottságok - az Unió EBKA Felügyelő Bizottsága kivételével - nem látták el megfelelően a feladataikat, munkaterveik hiányosak voltak, az elvégzett ellenőrzésekről írásos anyagot nem készítettek.
Az alapító okiratban meghatározott közalapítványi célok teljesítése érdekében kialakított támogatási rendszer jól funkcionált a NISZKA-nál és az MFKA-nál, több hiányossággal az NSKA-nál. A közalapítványok által az ellenőrzött időszakban adott támogatásokat a 4. sz. mellékletben foglaltuk össze. A NISZKA a normatív támogatásokon kívül csak pályázati úton fizetett támogatást, kialakították és működtették a támogatások felhasználásának elszámoltatási rendszerét. A támogatási szerződések szakmai, jogi, pénzügyi feltételeket, szankciókat és az elszámolásra vonatkozó kikötéseket tartalmaztak. Az MFKA a támogatás elveit körültekintően, a szociális szempontok figyelembevételével határozta meg, a támogatások összegét a beérkezett igényekhez és a rendelkezésre álló anyagi forrásokhoz igazították. Az ellenőrzés azonban kifogásolta, hogy a támogatható személyek körének bővítésénél a kuratórium nem tartotta be az alapítói előírásokat. Az NSKA kuratóriuma döntően az alapítói célok megvalósítása érdekében, széleskörű társadalmi kontroll és nyilvánosság mellett adta a támogatásokat, egyedi döntésekkel azonban pályázaton kívüli, eseti, illetve a Sport tv.-vel ellentétesen nem a versenysport konkrét támogatását szolgáló feladatokat is finanszírozott. A támogatások jelentős részét a kuratórium - az alapító okirat előírásaival szemben - szerződés nélkül, vagy tartalmilag hiányos szerződésekkel adta. A szerződéskötési és az elszámoltatási hiányosságokra, illetve az ellenőrzés elmulasztására is visszavezethető a szabálytalan felhasználás. A kuratórium elnökének nyilatkozata szerint “a támogatási szerződések hiányára, illetve tartalmilag hiányos voltára az ad magyarázatot, hogy a sportszervezetek katasztrofális pénzügyi helyzete miatt eleve irreális lett volna a támogatások ezen részét “megcímkézni”, hisz teljesen eltérőek voltak az aktuális - szakmailag mindenképpen indokoltan enyhítendő - gondok. A teljesíthetetlen elvárások leírásának elkerülése, a felhasználás gyakorlati ellenőrizhetetlensége miatt a célok, feladatok valóban nagyon általánosan, sokszor csak az igénylések benyújtásánál megkövetelt előzetes, írásos kötelezettségvállalással, mintegy közvetve voltak meghatározva.” Az Unió EBKA az EB pályázat előkészítését eredményesen végezte, zökkenőmentes és szabályozott volt a szakmai és pénzügyi együttműködés az osztrák társszervekkel. Helytelenül - a közalapítvány terhére - számoltak el olyan költségeket is,
melyek az EB rendezésében érintett más szervezetek közreműködése miatt merültek fel. Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoljuk a Kormánynak 1. Tekintse át, hogy a Mező Ferenc Közalapítvány által végzett tevékenység indokolttá teszi-e a további önálló működést, vagy feladatai elláthatók az új Wesselényi Sport Közalapítvány keretén belül. A két közalapítvány egyesítése esetén az új alapító okiratban megfelelő szabályozással biztosítsa, hogy a központi költségvetésből közvetlenül nem támogatott, nyugdíjas világbajnoki érmes sportolók és az őket felkészítő sportszakemberek rendszeres és eseti támogatása ne szenvedjen csorbát (pl. a megszűnő Mező Ferenc Közalapítvány vagyonát a kuratórium e célra elkülönített törzsvagyonként kezelje, hozamát és a központi költségvetési támogatás meghatározott részét csak e kedvezményezett kör számára lehessen felhasználni stb.). 2. Tekintse át a 2004. évi Labdarúgó Európa Bajnokság rendezési joga elnyerését követően elvégzendő feladatokat, a közreműködő állami és társadalmi szervezetek közötti munkamegosztást, ezzel összefüggésben az Unió Labdarúgó Európa Bajnokság Közalapítvány működésének szükségességét és indokoltságát. 3. Tekintse át, hogy a közalapítványoknak az a gyakorlata, hogy a központi költségvetésből származó pénzeszközeiket kereskedelmi bankoknál vezetett folyószámlán helyezik el, megfelel-e a jogalkotók céljának, szándékának. Szükség esetén kezdeményezze az Áht. 18/C. § (6) bekezdésének, vagy a Kormány által alapított közalapítványok alapító okirataiban a vagyon kezelésére vonatkozó előírásoknak a módosítását annak érdekében, hogy a központi költségvetésből származó pénzeszközöket a közalapítványok kizárólag a Kincstárnál vezetett bankszámlán tartsák és a cél szerinti kifizetéseket e számláról teljesítsék. 4. Vizsgálja felül a Kormány által alapított közalapítványok alapító okirataiban az átadott vagyon kezelésére, felhasználására, megőrzésére, hasznosítására megszabott feltételeket, (pl. törzsvagyon, szabad rendelkezésű vagyon),
szüntesse meg a szabályozások ellentmondásait, alakítson ki a vagyon kezelésére egységes gyakorlatot. 5. Vizsgálja meg a Sportlétesítmények Vállalat Rt. feletti tulajdonosi jogok közalapítványi keretek között történő gyakorlásának célszerűségét, és amennyiben a jövőben közalapítvány gyakorolja az rt.-vel kapcsolatos tulajdonosi jogokat, az alapító okiratban egyértelműen határozza meg a kuratórium és a kuratórium elnökének a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit, a tulajdonosi jogok közalapítványi vagyonnal való kapcsolatát. a pénzügyminiszternek Tekintse át a sportcélú közalapítványok játékadóból történő finanszírozásának rendszerét a kialakított bonyolult és hosszadalmas folyamat egyszerűsítése érdekében. az ifjúsági és sportminiszternek 1. Kísérje figyelemmel a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételéig a jogelőd közalapítványok likviditási helyzetét, szükség esetén soron kívül intézkedjen, hogy vállalt kötelezettségeik - elsősorban a sportolók és sportszakemberek sportösztöndíjának - kifizetése zavartalan legyen. 2. Kezdeményezze az alapító nevében, hogy a Mező Ferenc Közalapítvány Felügyelő Bizottsága tegyen eleget az alapító okiratban megszabott feladatainak (az ügyrend elkészítése, az ellenőrzési feladataik maradéktalan ellátása). a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának 1. Támogatási gyakorlatát felülvizsgálva, kizárólag az alapító okiratban meghatározott közalapítványi célokat támogassa, szükség esetén kezdeményezze az alapító okirat módosítását, és csak ezt követően bővítse a támogatottak körét. 2. Haladéktalanul készítse el a közalapítvány szervezeti és működési szabályzatát. 3. Tekintse át a kurátorok díjazásának gyakorlatát. A tiszteletdíjakat a végzett munka minőségével és mennyiségével összhangban, differenciáltan célszerű megállapítani. A
Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak alapító okirattal ellentétes díjazását szüntesse meg. az Unió Labdarúgó Európa Bajnokság Közalapítvány kuratóriumának Teremtse meg annak szabályozási, gazdálkodási és ellenőrzési feltételeit, hogy a közalapítványnál a jövőben ne térítsenek meg olyan költségeket, amelyek az EB megrendezésében feladat- és hatáskörrel érintett költségvetési szerveket, társadalmi szervezeteket, vagy vállalkozási tevékenységük révén érintett gazdasági társaságokat terhelnek. a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány kuratóriumának Helyesbítse a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 22. § (1) és (7) bekezdései, valamint 1. sz. melléklete 5. pontja előírásainak megfelelően a közalapítvány 1998. évi egyszerűsített éves beszámoló mérlegét, hogy az ne tartalmazza az SL Rt. tulajdonosi jogainak gyakorlását tévesen befektetett pénzügyi eszközként értékelt és eszköznövekményként beállított összeget. a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány kuratóriumának Helyesbítse a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 22. § (3) bekezdése és 1. sz. melléklete 1. a) pontja előírásainak megfelelően a közalapítvány 1998. évi egyszerűsített éves beszámoló mérlegét, hogy az ne tartalmazza az SL Rt. tulajdonosi jogainak gyakorlását tévesen vagyoni értékű jogként értékelt és eszköznövekményként beállított összeget.
Mellékletek
