99. tanévben elfogadott, többször felülvizsgált és módosított dokumentum alapján)

1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM Készült a 2007/2008. tanévben (az 1998/99. tanévben elfogadott, többször felülvizsgált és módosított dokumentum alapján)

Zentai Gáborné igazgató

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .......................................................................................................... 2 1. A Pedagógiai Program felépítése ........................................................................... 4 2. Az intézmény bemutatása ....................................................................................... 6 2.1. Az iskola adatai ................................................................................................... 6 2.2. Helyzetelemzés.................................................................................................... 8 NEVELÉSI PROGRAM........................................................................................... 12 3. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások............................. 13 3.1. Alapelvek........................................................................................................... 13 3.2. Célok................................................................................................................. 13 3.3. Kiemelt fejlesztési feladatok ............................................................................. 14 3.4. Sikerkritériumok................................................................................................ 15 3.5. Eszközök........................................................................................................... 16 4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, módszerek........... 17 4.1. Feladatok .......................................................................................................... 17 4.2. A személyiségfejlesztés tevékenységei, színterei ............................................ 18 4.3. A személyiségfejlesztés módszerei .................................................................. 20 4.4 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek................................................ 20 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................... 22 6. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı ped. tevékenység ........ 23 6.1. A szocializáció, a társadalomba való beilleszkedés segítése ........................... 24 6.2. Osztálytanítóként, osztályfınökként (szaktanárként) kiemelkedı feladat a tanuló személyiségének megismerése ...................................................................... 24 6.3. A másság elfogadtatása a közösségben, a tolerancia, az alkalmazkodás képességének segítése............................................................................................... 24 7. Tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenység ..................................... 25 8. Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................... 26 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok........ 27 10. Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység........................................... 28 11. A nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések................................ 29 12. A szülı, a tanuló, az iskola és pedagógus együttmőködése ............................ 29 12.1. Tartalmi feladatok .......................................................................................... 30 12.2. Az együttmőködés formái .............................................................................. 30 12.3. Az együttmőködés elıremutató formái lehetnek az alábbiak ......................... 31 12.4. Kapcsolatrendszer........................................................................................... 31 12.5. Tanulók-pedagógusok együttmőködése ......................................................... 32 13. Egészségnevelı program..................................................................................... 32 13.1. Célok................................................................................................................ 32 13.2. Az egészségnevelı program témakörei........................................................... 33 14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................... 35 14.1. Teljesítménypróba az 1-4. évfolyamon .......................................................... 35

3

14.2. Teljesítménypróbák az 5-8. évfolyamon ........................................................ 36 15. Környezettudatosságra nevelés.......................................................................... 43 15.1. A környezettudatosság fogalma .................................................................... 43 15.2 A környezeti nevelés célja............................................................................... 43 15.3 A környezettudatosságra nevelı program megvalósítása ............................... 44 15.4. Alkalmazott munkaformák, tevékenységek .................................................... 45 15.5. A környezettudatos neveléssel kapcsolatos követelmények .......................... 48 15.6. Értékelés, ellenırzés, visszacsatolás .............................................................. 49 HELYI TANTERV.................................................................................................... 50 16. Az iskola helyi tanterve....................................................................................... 51 16.1. Kulcskompetenciák ......................................................................................... 52 16.2. A nem szakrendszerő oktatás megvalósítása az intézményünkben ................ 58 17. Képzési specialitások, irányok: .......................................................................... 61 17.1 Emelt óraszámú oktatás................................................................................. 61 17.2 Nemzetiség nyelvoktatás ................................................................................. 61 17.3 Az iskolaotthonos tanulásszervezés ................................................................ 61 17.4. Lehetıségeink, feltételeink.............................................................................. 62 18. Helyi tanterv......................................................................................................... 64 18.1. Tagolódása...................................................................................................... 64 18. 2. A nem kötelezı, szabadon választható, tanórán és tanórán kívüli foglalkozások............................................................................................................ 69 19. Tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei....................... 70 20. Ellenırzés, értékelés, minısítés .......................................................................... 71 20.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek és számonkérésének követelményei és formái........................................................................................................................ 71 20.2. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei és formái........................................................................................... 77 21. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ............................................................ 79 22. A nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, kulturális tevékenységének ismerete ......................................................................................... 82 23. Az otthoni – napközis és iskolaotthoni – felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........................................... 83 24. Az iskolai élet rendje, a tanév programja ......................................................... 84 25. Közalkalmazottak az intézményben .................................................................. 85 26. Egyéb intézkedések a pedagógiai programmal kapcsolatban......................... 86 26.1. A Pedagógiai program érvényességi ideje ..................................................... 86 26.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata.......................................... 86 26.3. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet..................................... 86 26.4. A pedagógiai program nyilvánossága ............................................................ 87 26. 5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása........................................ 88 27. Felhasznált irodalom jegyzéke, jogszabályok................................................... 89

4

1. A Pedagógiai Program felépítése Az intézmény bemutatása • Az 1. Számú Általános Iskola adatai • Helyzetelemzés Az iskolában folyó nevelı-oktató munka A. Nevelési program: meghatározza az intézményben folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait Ezen belül: • A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. • A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. • A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység. • A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység. • A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. • A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok. • A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység. • Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési rendszere. • A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke. • A szülı, tanuló, iskola és pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei. • Iskolai egészségnevelési program, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. • Iskolai környezeti nevelési program. • Az iskolaotthonos oktatás-nevelés szervezése. B. Az iskola helyi tanterve Ennek keretén belül: • Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és tantervi modulok, valamint a kötelezı és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az elıírt tananyag és követelményei.

5 • Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. • A kulcskompetenciák fejlesztése. • Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek és azok számonkérésének követelményei és formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei és formái. • Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. • A magasabb évfolyamba lépés feltételei. • A nemzeti etnikai, kisebbség anyanyelvi, történelmi, kulturális tevékenységének ismerete /tananyag /. • Projekt oktatásra vonatkozó iskolai eljárások (Kt. 45.§.(5) • A modulok értékelése és minısítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez. • Az otthoni ( napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. • A nem szakrendszerő oktatás megvalósítása Az iskolai élet rendje, a tanév programja. Közalkalmazottak az intézményben. Szakmai továbbképzés, átképzés. Felhasznált irodalom jegyzéke. A nevelıtestület, az Iskolaszék, SZM, DÖK határozata az elfogadásról

6

2. Az intézmény bemutatása 2.1. Az iskola adatai Az iskola neve:

l. Számú Általános Iskola Százhalombatta

Intézmény típusa:

általános iskola

Székhelye:

2440 Százhalombatta Damjanich út 24.

Mőködési területe:

Százhalombatta Város közigazgatási területe ( az intézmény számára kijelölt körzethatáron belül)

A fenntartói és felügyeleti jogokat gyakorolja: Százhalombatta Város Önkormányzat Képviselı - Testülete Székhely: 2440 Százhalombatta, Szent István tér 3.

Az intézmény szakmai jogállása:

Az oktatási miniszter ágazati irányítása alapján, önálló

Alaptevékenysége:

Általános iskolai nappali rendszerő, nevelés-oktatás, napközi otthonos, tanulószobai, iskolaotthonos ellátás. A többi tanulóval foglalkoztatható sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése, oktatása. Gyógytestnevelési szakszolgálat ellátása. Iskolai intézményi közétkeztetés.

7

Alaptevékenységen felüli program:

Szerb nemzetiségi nyelv oktatása

Alapítás éve:

1978.július 1.

Alapító Okirat száma, kelte:

15/2008. I. 31.

OM azonosító, törzsszám :

037 767, 685995

8

2.2. Helyzetelemzés Intézményünk 1966-ban épült, Százhalombatta város legrégebbi iskolája. Az I. Számú Általános Iskolát 1978. július 1-jén alapította a fenntartó, jelenleg Százhalombatta Város Önkormányzata mőködteti. Intézményünk 1991-tıl -2003-ig önállóan gazdálkodó egységként mőködött, jelenleg részben önálló gazdálkodó. Az iskola épülete 1994-ben egy korszerő, nagymérető tornateremmel és kiszolgáló helyiségekkel bıvült. Az épület barátságos, hangulatos környezetet biztosít a tanulók számára. A falak színesek, a folyosók egy részét modern védıburkolattal láttuk el. Az iskolaszépítı szakkörben résztvevı tanulók munkájának köszönhetıen a belsı és külsı teret egyaránt virágok sokasága díszíti, a tantermek dekorációi a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelıen, a kollégák ötletgazdagságát, kreativitását tükrözik, mellyel igyekeznek otthonossá varázsolni a helyiségeket, segíteni az oktatónevelı munkát. A 2006-ban történt nagyobb mértékő munkálatoknak köszönhetıen megújult az épület: kicserélték az ablakokat, átalakították az épület bejáratát, a nagy tornateremben és több tanteremben is sor került a parketta felújítására, s elkezdıdött a vizesblokkok korszerősítése is. Tárgyi feltételeink, eszközellátottságunk jó. Intézményünk két tornateremmel, nyelvi laboratóriummal, két számítástechnika teremmel, könyvtárral, orvosi szobával, 120 férıhelyes ebédlıvel, nagy udvarral, szabadtéri kézi- és kosárlabdapályával, valamint 23 jól felszerelt osztályteremmel rendelkezik. Az iskola bútorzata az egyes korosztályokhoz igazodik, cseréjük – az anyagi lehetıségek függvényében – folyamatosan történik. A tanulók száma az utóbbi években 440-460 fı között alakult. A túlnyomó többség városunkban él, jelenleg kb. 20 % a környezı településekrıl (Ercsi, Érd, Tárnok, Martonvásár, Ráckeresztúr) bejáró. Alkalmazotti létszámunk 50,5 fı: 38 pedagógus (közöttük egy fejlesztıpedagógus), könyvtáros, pedagógiai asszisztens, 2 ügyviteli, 8 technikai dolgozó, valamint 0,5 álláshelyen rendszergazda végzi az oktató-nevelı munkát és az azt segítı tevékenységeket.

9

Fı nevelési célunknak a tanulók harmonikus személyiségfejlesztését tartjuk, az egyéni bánásmód elvének hangsúlyozott érvényesítésével. Az alapkészségek fejlesztésén túl fontos feladatunk az egyéni képességhez igazodó oktatás megszervezése, a tehetséggondozás is. Pedagógiai programunk alapelve egy olyan értékrend, melyet a humánum vezérel. A világot értı és érzı embereket kívánunk nevelni. Nevelı-oktató munkánk eredményességének mérési rendszerét Pedagógiai programunkba is beépítettük. A tudatos, rendszeres teljesítményértékelés meghatározója iskolánk mőködésének, melybe a pedagógusok munkájának minısítése is beletartozik. Százhalombatta Város Képviselı-testülete 2003-ban Pedagógiai Díjjal tüntette ki nevelıtestületünket. Iskolai hagyományaink, kapcsolatrendszereink ápolása és megırzése közben arra is törekszünk, hogy nyitottak maradjunk a napjaink kihívására felelı új módszerekre, korszerő eljárásokra. Az iskola erısségei: Matematikából: 1- 4. évfolyamon nagy hangsúlyt fektetünk a matematika megszerettetésére, hatékony oktatására, a logikai készség fejlesztésére, az önálló problémamegoldó gondolkodás kialakítására. A HAJDU – féle tankönyvcsalád könyveivel, kiegészítıivel dolgoznak jól felkészült pedagógusaink. Az 1. és 2. évfolyamon tehetséggondozó matematika szakkör mőködik, harmadik osztálytól emelt óraszámban tanulhatják a matematikát a gyerekek. 8. osztályos tanulóink középiskolai elıkészítın vehetnek részt, a lassabban haladóknak felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Az informatika oktatása (Internet használattal) 1. osztálytól biztosított. ECDL vizsgára felkészítı tanfolyamot, szakköröket szervezünk.

10

Magyar nyelv és irodalomból: Pedagógiai programunknak, ill. helyi tantervünknek megfelelıen a bevezetı és kezdı szakaszban legfontosabb feladatunknak tartjuk az írás és az olvasás megtanítását, az ezekhez szükséges képességek, készségek fejlesztését. Nagy gondot fordítunk az eltérı képességő diákok differenciált foglalkoztatására mind a tanórákon, mind a napköziben. Ennek megfelelıen az átlagosnál lassabban haladó tanulókat korrepetálással, fejlesztıpedagógus közremőködésével zárkóztatjuk fel. 8. osztályos tanulóink középiskolai elıkészítın vehetnek részt, a lassabban haladóknak ÉSZ- órákat (azaz értelem és szövegértést fejlesztı foglalkozásokat) tartunk. Idegen nyelvbıl: Az idegen nyelv oktatását kiemelten kezeljük. Már az elsı osztályban játékos formában ismerkedhetnek a gyerekek az idegen nyelvek alapjaival. Harmadik osztálytól emelt óraszámban tanulhatják az angolt és a németet. Ez lehetıséget biztosít diákjainknak, hogy alapfokú nyelvvizsgára készülhessenek fel, melynek megszerzését alapítványunk is támogatja. Iskolánkban nemzetiségi nyelvoktatás is folyik szerb nyelven. Sport és szabadidıs tevékenységbıl: Elsı és második osztályban bontott csoportban folyik az úszásoktatás. Testnevelés óráinkon évfolyam szinten gyógytestnevelı tanár foglalkozik az iskolaorvos által kiszőrt gyerekekkel. Diáksportköri csoportjaink (kosárlabda, foci, tömegsport, labdás elıkészítı) szervezett formában készülnek a diákolimpiai versenyekre. Minden évben erdei iskolát és különféle (sí- és álló-) táborokat szervezünk. Büszkék vagyunk: Régi és új hagyományainkra, diákönkormányzatunk rendezvényeire. A szülık együttmőködı támogatására, a „Gyermekekért Alapítvány” mőködésére. A 8. évfolyamot végzettek beiskolázási arányára, mely eddig minden évben 100 %-os volt. Kiváló tanítványainkra, akik városi, területi, országos tanulmányi versenyeken kimagasló eredményeket értek el. Hetedik-nyolcadikosainkra, akik sikeres nyelvvizsgát tettek.

11

Alapfeladatunk a nyolc évfolyamos általános iskolai keretben a tanköteles tanulók nevelése és oktatása, az általános mőveltség megalapozása. Mőködik a napköziotthonos, tanulószobai ellátás, diákétkeztetés (menza). Városi szintő beiskolázással nemzetiségi (szerb) nyelvoktatást végzünk. Amennyiben a személyi és egyéb tárgyi feltételek adottak, úgy 1-3. osztályban iskolaotthont is mőködtetünk. Az intézményünkbe járó tanulók, a körzetünkben élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelı és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élı, hátránnyal indulók felzárkóztatását, de kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességő gyerekek fejlesztését is. A hátrányok megszüntetését szolgáló foglalkozások mellett biztosítjuk az emelt óraszámban való tanulás lehetıségét is. Célunk a szülıkkel közösen, hogy az iskolánkból kikerülı gyerekek a középiskolákban biztosan megalapozott tudásra építkezzenek, az életben boldogulni tudó, mővelt, jól képzett emberré fejlıdjenek. Iskolánk korszerő, a modernség a múlt értékeinek ırzésével, a hagyományokkal, az itt dolgozó pedagógusok munkájával együtt megalapozza a célt: emberséget és hasznosítható tudást adni tanulóinknak.

12

NEVELÉSI PROGRAM

13

3. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások 3.1. Alapelvek Szakmailag önálló nevelı-oktató munkánk középpontjában a gyermek- és az emberközpontúság áll hivatásunkból adódóan, erkölcsi értékrendünknek megfelelıen. Törekvéseink egymás elfogadásán, megbecsülésén, szeretetén alapulnak. Pedagógiai programunk alapja egy olyan értékrend, amelyet közösen alakítottunk ki. Alapértéknek tekintjük: - gyermekközpontúságot / személyiség tiszteletben tartása / - nyitottságot, korszerőséget - értékközvetítést /mőveltség és erkölcs területén egyaránt / - képesség szerinti fejlesztést - harmonikus személyiségfejlesztést - hagyományırzést és teremtést Alapelvünk vezérfonala a humánum. Azon munkálkodunk, hogy elısegítsük a gyerekek személyiségének fejlıdését, képességeik kibontakozását, biztosítsuk az esélyegyenlıséget. Mindezen célok elérése érdekében szorosan együttmőködünk a szülıkkel. Arra törekszünk, hogy tanulóinknak - képességeik szerint - közvetítsük a magyarság és európaiság értékeit, azt a tudást, ami a középiskolai képzést megalapozza, felkészíti ıket a közösségi életre, a családi életre. Tervszerő és következetes oktató-nevelı munkával fejleszteni kell a tanulók alapképességeit. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. 3.2. Célok Iskolánk célja, hogy tanulóink tudjanak kérdéseket feltenni a körülöttük lévı világgal kapcsolatban, miközben tiszteletben tartják az értékeket. Legyenek képesek a megfelelı ítéletek megalkotására, és a kellı választások megtételére, ismerve a szükséges kritériumokat. Emlékezzenek a múlt tanulságaira, de fel tudják mérni a jövıt is. Gondoskodni kell: • Az alapvetı és a széles alapmőveltség biztosításáról. • A tanítási kudarcok megelızésérıl. • A sikeres beilleszkedés elısegítésérıl. • A szociális hátrányokból adódó nehézségek kompenzálásáról. • Az önismeret fejlesztésérıl.

14 • A tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésérıl. • Arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására. Fontos: • A család tiszteletére, a szülık nagyszülık megbecsülésére, figyelmességre, mások szokásának és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés. • Az esztétikai nevelésben a képzımővészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. • Magyarország megismerése, szeretete. • A nemzeti kultúra ápolása, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. A tanulók legyenek képesek: • Az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani. • Saját képességeiknek megfelelı szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket. 3.3. Kiemelt fejlesztési feladatok • Ismeretközvetítés, ismeretátadás: Érzékelés útján szerzett tapasztalatok továbbfejlesztése, a megértés és alkalmazása, a tanulás iránti érdeklıdés felkeltése, a biztonságos alapozáshoz megfelelı tanulási tempó, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, az elvont fogalmi és elemzı gondolkodás elıtérbe kerülése, felkészítés a továbbtanulásra, elıkészítés a társadalomba való majdani beilleszkedésre. • A tanulás tanítása: A tanulás számos összetevıje tanítható. Fel kell kelteni a tanulókban az érdeklıdést a különbözı szaktárgyak iránt, útbaigazítást adunk a tudás elsajátítása mikéntjérıl. A hatékony tanulás módszereinek és technikájának az elsajátítása, az önmővelés kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsıdleges szempont. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. • A kommunikáció helyes formáinak kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása, emberi kapcsolatok kialakításának elısegítése, humánus magatartásminták megerısítése, egyéni és közérdek, egymáshoz való viszonyulás. • Hon-és népismeret: Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı tulajdonságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi

15

• •

• •

•

• • •

•

tevékenységeket, amelyek a szülıföld megismerését és hagyományainak ırzését eredményezik. Környezettudatosságra nevelés lehetıségeinek ismerete és gyakorlása, fogékonyság a környezet és a természet iránt, a környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolat, a környezet védelme és a szennyezés megelızése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés a közösség demokratikus mőködésének jellemzı szabályai, a többség és kisebbség fogalma és fontossága a közösségben. A jogok és kötelességek gyakorlásának segítése fórumokon, diákönkormányzati rendezvényeken, diákparlamenten, a közösség személyiségformáló szerepe, egyéni és közérdek. Gazdasági nevelés: célunk, hogy a tanulók megismerjék a gazdaság alapvetı összefüggéseit. El tudjanak igazodni a gazdaság és a pénz világában. E tudás általános mőveltségük részévé válik. Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra: Az egymás mellett élı különbözı kultúrák megismerése, a nemzetiségi hagyományok tudatosítása és ápolásukra való nevelés, Európához való tartozás tudatának erısítése, más népek szokásainak, életmódjának, kultúrájának megismerése és megbecsülése, más népekkel szembeni tolerancia. Esélyegyenlıség: Az esélyegyenlıség törvény által biztosított jog. Célunk a tanulási nehézségekkel küzdı diákok felzárkóztatása, a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedı teljesítményének értékelése, tehetségek fejlesztése, differenciálás és egyénre szabott tanulási követelmények kialakítása. Testi és lelki egészség: a gyermek játék és mozgás iránti vágyának felkeltése, a testi és lelki egészség feltételeinek megteremtése, az egészségvédelem technikájának elsajátítása. A mindennapos testnevelési lehetıség biztosítása. Felkészítés a szabadidı hasznos eltöltésére: a közmővelıdési intézmények használatára, a médiák igényes használatára, olvasóvá nevelés. Felkészülés a felnıtté válásra: A felnıtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell mutatnia a munka világáról. Szociális helyzetbıl adódó hátrány csökkentése, az egésznapos ellátás biztosítása (napköziotthon, iskolaotthon, tanulószoba, étkezési térítési kedvezmény, segélyezések, felzárkóztatás, korrepetálás, stb.)

3.4. Sikerkritériumok Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk tanulóinak a nyolcadik évfolyam végén legalább a 90 %-a megfelel a következı kritériumoknak:

16

1. A kerettantervben meghatározott továbbhaladási feltételeknek minden tantárgyból megfelel, természetesen az egyéni képességek alapján elvárható legjobb szinten, a helyi tantervben megfogalmazott követelményszint teljesítésével / szabadon választott, emelt óraszám /. 2. Rendelkezik olyan bıvíthetı, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen. 3. Ismeri és gyakorolja a kulturált viselkedéshez, az emberek közti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. 4. Megpróbál ismeretei, meggyızıdése alapján egészségesen, káros szenvedélyektıl mentesen élni. 5. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen (beiskolázás). 3.5. Eszközök A nevelı-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellı teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze: • A tanmenet, amely az aktuális tanévre készült. • Az eljárásoknak, eszközöknek igazodniuk kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. • Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. • Az értékelésnek, a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minısége szerint kell történnie. • A komplex személyiségfejlesztésben szerepet kell kapnia az önismeretnek- az erıs és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erısítésének, az ítélıképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. • Fontos a tanulási módszerek, technikák tanítása. • Az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelı folyamatban. • A meggyızés módszerei: oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás. • A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, ellenırzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás. • A magatartásra ható, ösztönzı módszerek: ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret.

17 • A szociális hátrányok csökkentése: az egésznapos ellátás biztosítása, (napköziotthon, étkezési térítési kedvezmény, segélyezések, felzárkóztatás, korrepetálás, iskolaotthon). • Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, az egymás mellett élı különbözı kultúrák megismerése.

4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, módszerek „Amit nem akarsz, hogy mások tegyenek veled, azt te se tedd másokkal.” (Konfuciusz ) 4.1. Feladatok A célkitőzés elérését befolyásoló tényezık, ismeret - és tevékenységi körök a következık, melynek színterei a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások: Az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása: • szeretet, gyengédség, /családtagok, társak, közösség iránt / • viselkedési módok a szeretetteket megbántókkal szemben / személyek, elvek, nem szimpatikus tulajdonságok, negatív tettek, stb./ • az élet tisztelete, elkötelezettség személyek vagy dolgok iránt • céltudatosság, határozottság, döntési képesség • kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége Becsületesség: • • • •

a jó-rossz, helyes-helytelen, igaz –hamis felismerése felelısség vállalása, ıszinteség állhatatosság, hőség az emberekhez, közösséghez, önmagához lelkiismeretesség, elkötelezettség

Énkép, önismeret: A tanuló önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakul ki, csakúgy mint a személyiségére jellemzı egyéb tulajdonságok. Felelısségtudat, kitartásképesség, érzelemvilág gazdagítása, mintaadás a feladat és probléma megoldásához, tanulási szokások megalapozása, ismeretfejlesztés, együttmőködési készség, segítıkészség, szolidaritás-érzés

18

fejlesztése, humánus magatartásminták, erkölcsi értékek igazolása: megbízhatóság, becsületesség, szavahihetıség. A tanuláshoz való viszony: • a tanulás, mint a személyiségfejlesztés eszköze, közelebbi és távolabbi célok kitőzése, megvalósítása • alapvetı szellemi és fizikai /manuális, mozgásos / tanulástechnikák ismerete, készségének kialakítása • többre való törekvés, szorgalom • a gondolkodás és a gondolkodási mőveletek képessége ( megfigyelés, elemzés, osztályozás, szabály- és törvényalkotás, emlékezet, következtetés, kombinálás, asszociáció, stb.), alkotóképesség Illemtudás: • a helyzet felismerésének, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásnak képessége • az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokásai /beszéd, mozgás, öltözködés, stb./ 4.2. A személyiségfejlesztés tevékenységei, színterei A személyiségfejlesztést az alábbi tanítási órán kívüli foglalkozások, tevékenységek segítik: • Hagyományırzı tevékenységek / ünnepélyek, rendezvények, Sulinapok, fordítottnap, karnevál, iskolaújság, vetélkedık, stb. / • Diákönkormányzat: a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviselete programtervük alapján, tanári segítséggel mőködik • Napközi otthon, tanulószoba: Tanítási napokon 1– 4. évfolyamon napköziotthoni, iskolaotthoni foglalkozások, 5 – 8. évfolyamon napközis foglalkozások a szülıi igény szerint, az oktatási törvény elıírásainak megfelelıen. • Diákétkeztetés: A napközibe nem járó tanulóknak szülıi igénylés alapján ebédet (menza) biztosít az iskola. Az étkezés díját a fenntartó megállapítása alapján csekken kell befizetni. • Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások:

19

• •

• •

•

•

• • •

- A gyenge teljesítményt nyújtó tanulók számára heti 1-3 óra felzárkóztató foglalkozást, egyéni képességfejlesztést (fejlesztıpedagógus alkalmazásával) a törvény által elıírt %-ban tervezünk. - A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elısegítése érdekében képességfejlesztı órákat tartunk magyar nyelv, matematika, idegennyelv (nyelvvizsga), biológia, fizika tantárgyakból. Az indításról – a felmerülı igények és lehetıségek figyelembevételével – minden tanév elején a nevelıtestület dönt. - Iskolai sportkör és tömegsport foglalkozások: tagja az iskola minden tanulója, biztosítja a mindennapi testedzést, valamint a felkészítést a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli versenyekre. Szakkörök: az egyéni képességek fejlesztését szolgálják. Indításáról a – felmerülı igények és lehetıségek figyelembevételével - minden tanév elején a nevelıtestület dönt az oktatási törvény elıírásait figyelembe véve. Versenyek, vetélkedık, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) a különféle versenyek, vetélkedık, amelyeket rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. Az irányítást és tervezést a szakmai munkaközösségek, osztálytanítók vagy szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: a tantervi követelmények teljesítését segítik elı, évente szervezıdnek az osztályok számára. A részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülık fedezik /pályázat /. Erdei iskola: nevelési és tantervi követelmény teljesítése táborszerő módon, a keringési és légúti / allergia / megbetegedések megelızését szolgáló környezetben. A foglalkozáson való részvétel önkéntes, szülık fedezik / pályázat, szponzorok / a költségeket. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás: egy-egy tantárgyi téma feldolgozását, a követelmények teljesítését segítı foglalkozásokon csoportos részvétel, amelynek helye közmővelıdési intézmény, múzeum, stb. A részvételt – amennyiben költséggel jár- a szülı fizeti, a megjelenés ilyenkor önkéntes. Szabadidıs foglalkozások: a kulturált és hasznos szabadidı eltöltését segítı rendezvények /pl. kirándulás, tábor, múzeum- és színházlátogatás, táncos összejövetel, játszóház stb./. A tanulói részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülık fizetik. Iskolai könyvtár: az egyéni tanulást, önképzést is segíti a kötött foglalkozásokon kívül. Látogatása a tanítási napokon lehetséges. Az iskola létesítményeinek és eszközeinek egyéni és csoportos használata: a Házirendben lefektetett módon, tanári felügyelettel, elızetes egyeztetés alapján vehetı igénybe. Hit- és vallásoktatás: a bejegyzett egyházak képviselıivel elızetes egyeztetés alapján történhet, önkéntes tanulói részvétellel.

20

4.3. A személyiségfejlesztés módszerei 4.3.1. Közvetlen módszerek a/ szokások kialakítását célzó (beidegzı): • gyakoroltatás • segítségadás • ellenırzés • ösztönzés • követelés b/ magatartási modellek bemutatása:

• • • •

elbeszélés tények és jelenségek bemutatása mőalkotások bemutatása nevelı személyes példamutatása

c/ tudatosítás, meggyızıdés kialakítása: • magyarázat, beszélgetés • tanulók önálló, elemzı munkája 4.3.2. Közvetett nevelési eljárások a tanulói közösségen keresztül: • • • • • • • •

a gyermekközösség tevékenységének megszervezése célok kitőzése és elfogadása hagyományok kialakítása követelés, ellenırzés, ösztönzés követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a nevelı részvétele az osztály / iskola/ közösség munkájában felvilágosítás a betartandó magatartási normákról vita

4.4 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek A NAT értelmében helyi tantervünk biztosítja az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva, hogy a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket, felkészülhessenek azok gyakorlati alkalmazására. A felnıtt életre felkészítés feladataiban a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentıs szerepet kap. Kisiskolás korban legjellemzıbb fogyasztói magatartások: a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése.

21

A kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, a fogyasztói értékrend és a vállalkozás ismerete. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások jelentısek, ezért fontos a szülık, a családok bevonása. A helyes értékrend kialakítására kell hangsúlyt fektetni. • a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése • egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása • természeti értékek védelme Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing, a reklám szerepét. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanulói foglalkozásaiba beépíthetık a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak a következıképpen: • technika – áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései; • matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag – fogyasztási számítások; • fizika – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz, mérıórák); • földrajz – eltérı fogyasztási struktúrák és szokások; • magyar – reklámnyelv, feliratok: a reklám kommunikációs csapdái: • biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás; • kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok, célszerő és tudatos használatuk; • informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; • történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. • médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai; • színterei: - tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények) - iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

22

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Fontos a tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása. 1. A legalapvetıbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlıdését, a munkához való viszonyát, alapvetı szociális kötıdéseket alakít ki. 2. A tanulók együttmőködésének, együttélésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentıségő feladatok hárulnak az iskola vezetıire, az osztályfınökökre, a diákönkormányzatot vezetı pedagógusra, az egyes iskolai rendezvényeket szervezı tanárokra. 3. A tanuló fejlıdésének meghatározó tényezıje az osztályközösség. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. 4. A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetıségeinek összehangolásával szervezıdnek. Ezen tevékenységeknek /szakkörök, táborok, győjtési akciók, iskolaszépítés/ szintén fontos közösségformáló, képességfejlesztı szerepük van. 5. Legyenek képesek a tanulók testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre: • szellemi fogékonyság, érzelmi gazdagság, erkölcsösség • legyen akaraterejük és fegyelmezettségük a kudarcok leküzdésére és feldolgozására • rendelkezzenek a megújulás és alkalmazkodás képességével 6. Rendelkezzenek a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásformák ismeretével és gyakorlatával: • jellemezze ıket a tágabb és a szőkebb haza szeretete, a közösséghez tartozás érzése • érezzenek és vállaljanak felelısséget a közösségért, másokért és önmagukért • legyenek határozottak, de toleránsak, következetesek, de változásokra, változtatásokra képesek, legyenek kitartóak és állhatatosak • tudjanak helyzethez illıen viselkedni

23

7. Legyenek képesek a társadalmi munkamegosztásban való késıbbi bekapcsolódásra / továbbtanulás / • rendelkezzenek a társadalmi- és természettudományi, az esztétikai, a matematikai és technikai általános mőveltség alapjaival, szilárd alapképességeivel • legyenek tanulni vágyók és tanulni tudóak • legyen önmagukról és a világról reális képük • tudjanak rövidebb és hosszabb távra tervezni, mérlegelés után reálisan dönteni 8. Feladatunk fegyelmezett, reális önismerettel rendelkezı, kitartó egyéniségek formálása, az érzelmileg kiegyensúlyozott gyerekké válás elısegítése. 9. Szeressék a mozgást, sportot, törekedjenek a sportjátékoknál egymás segítésén keresztül csapatmunkával az eredményességre. 10. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása maradjon. 11.A hon- és népismeret segítse elı harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. 12.Iskolánk tanulói törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 13.Szeretnénk az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó gyerekekké nevelni tanulóinkat. 14.Fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítıkész magatartást.

6. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı ped. tevékenység Mivel tanulóink egy része /12-13 %-a / különbözı problémával küszködve /magatartási, beilleszkedési, kifejezıkészségi stb. / érkezik az iskolába, a segítségnyújtás elengedhetetlen ahhoz, hogy tankötelezettségüknek eleget tudjanak tenni. Részükre a következı segítséget szükséges és célszerő biztosítani továbbra is:

24 • • • • • • • • • • •

egyéni segítségnyújtás a Nevelési Tanácsadó munkájának rendszeres igénybevétele egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszervezése eredményességük, fejlıdésük folyamatos mérése, kontrollálása az egyéni hátrányok, hiányosságok pótlása, differenciált fejlesztése változatos, sokoldalú tanórán kívüli foglalkozások szervezése fejlesztıpedagógusi ellátás biztosítása az alapkészségek elsajátíttatására törekvés a képességek megfelelı szinten tartása napközi otthoni foglalkozás, tanulószobai segítségnyújtás szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítı Intézménnyel

A beilleszkedés segítése fontos a tanulók számára. Tennivalóink: 6.1. A szocializáció, a társadalomba való beilleszkedés segítése • • • • • • • • •

társadalmi normák közvetítése alapvetı emberi viselkedési szabályok elsajátításának segítése kulturális értékek átadása a közösség, csoport által kívánt szerep, ahhoz kapcsolódó feladatok, viselkedésmód közvetítése egészségügyi szőrések, diagnosztizálás együttmőködés a segítı szakemberekkel a rendırséggel való kapcsolat erısítése együttmőködés a kortárs csoportokkal speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, prevenciós foglalkozások.

6.2. Osztálytanítóként, osztályfınökként (szaktanárként) kiemelkedı feladat a tanuló személyiségének megismerése • családi háttér, szociális helyzet, egészségügyi problémák • egyes esetekben a szülık gyermeknevelési módszereinek ismerete • a gyermek alapvetı személyiségjegyei, a személyiség fejlesztésének lehetıségei 6.3. A másság elfogadtatása a közösségben, a tolerancia, az alkalmazkodás képességének segítése

25

7. Tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenység Kiemeltnek tartjuk, hogy a tehetséges tanulók épp úgy megkapják a segítséget mint a felzárkózást igénylık. A kötelezı tanórai foglalkozások mellett szabadon választható foglalkozásokat ajánlunk a tanulók részére, amelyekbıl képességüknek, érdeklıdésüknek megfelelıen választhatnak: • • • • • • • • • • • • •

emelt óraszámú oktatás (választható tanórai tevékenység keretében) differenciálás felkészítés és segítségnyújtás tehetséggondozó levelezı versenyekre felkészítés tanulmányi versenyekre, nyelvvizsgára felkészítés egyéb / kulturális, sport, mővészeti /, a tanulóknak hirdetett versenyekre, pályázatokon való részvételre szakkör, diáksport tevékenység egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat /iskolai könyvtár/ kötetlen konzultáció tanulókkal /tanító, szaktanár, osztályfınök/ nem kötelezı /választható/tanórán tanulható tantárgyak tanulása egyéni tehetséggondozó foglalkozások középiskolára elıkészítı - szülıi igény esetén - a továbbtanulás segítése érdekében együttmőködés külsı szervekkel nyomon követés

Az eddig felsoroltak a fenntartó hozzájárulásával, támogatásával mőködnek nagyobb részben. Kínálatunkban szerepelnek olyan programok, amelyek finanszírozása pályázat útján elnyert díjakból, alapítványi támogatásból, illetve szülıi hozzájárulás segítségével oldhatók csak meg: • kulturális intézmények látogatásának megszervezése és lebonyolítása, • országjárás, természetvédelmi körzetek, tájak meglátogatása, múzeumok idıszakos és állandó kiállításainak megtekintése, pályaválasztást segítı középfokú intézményekbe eljutás, sítábor, környezetvédelmi tábor, nyelvtanulás anyanyelvi környezetben. A szolgáltatások biztosításában együttmőködı partnereink is vannak, amelyeket az önként jelentkezı tanulók számára lehetıségként ajánlunk (részvétel fakultatív):

26 • A Barátság Mővelıdési Központ, a Hamvas Béla Városi Könyvtár koordinált szolgáltatásai: mozi elıadás, színházi elıadás, koncertek, író-olvasó találkozók, ( rajz, vers, próza stb. ) versenyek és különféle kulturális jellegő megmérettetések, ünnepi megemlékezések, Summerfest stb. • Városi sportegyesületek / VUK SE, Városi Szabadidı Központ koordinált szolgáltatásai: önvédelmi sport, asztalitenisz, úszás, labdajátékok, koordinált szolgáltatásai: hangszeres oktatás, • Alapfokú mővészeti iskola szolfézs, néptánc oktatás, népdalok és néphagyományok megismerése, hangversenyek, koncertek, fúvószenekarok találkozója, stb. • Matrica Múzeum koordinált szolgáltatásai: kiállítások, tárlatok, játszóházak, korhő ételek és ruházat, szövés és fonás, kemenceépítés és használata, agyagozás, rendhagyó történelmi /korhő/ foglalkozások, történelmi játékok stb. • A Városi Televízió, Rádió 6 és a Hírtükör újság koordinált szolgáltatásai: iskolai rendezvények bemutatása, iskolai hírek, tanulói eredmények, programok közzététele, képek az iskola és a város életérıl, hétköznapok és ünnepnapok programjai, eseményei, stb. A felsorolt szolgáltatások zömében önköltségesek vagy tagsági díjhoz kötöttek. A nevezési díjakat /pályázat / az intézmény vagy Gyermekekért Alapítvány biztosítja a tanulóknak.

8. Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk tanulóinak, ezen belül a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyerekek életének figyelemmel kísérése. A tanuló és nevelı személyes kapcsolata kialakításának és a családlátogatásnak egyik fı célja a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák feltárása, megelızése. Iskolánkban a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátását a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs végzi, segítve a pedagógusok ilyen irányú munkáját. Feladatai közé tartozó, rendszeresen végzett tevékenységek a nevelıtestület segítségével: • a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok figyelemmel kísérése • kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal illetékes megbízottjával, a Nevelési Tanácsadóval, a megyei és fıvárosi pályaválasztási csoporttal, a Családsegítı és Gondozó Intézet megbízottjával, hivatásos pártfogóval, gyermekorvossal és iskolavédınıvel • önképzés, szakirodalom tanulmányozása, kollégák tájékoztatása a változásokról • rendszeres fogadóóra (helyének és idejének közzététele)

27 • a tanulók és szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak • tanulók nyilvántartása (veszélyeztetett, hátrányos helyzető) • családlátogatás szükség szerint, esetenként a veszélyeztetı okok feltárása érdekében /környezettanulmány / • a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése a veszélyeztetı okok meglétérıl, • anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezési kötelezettség a gyerekvédelmi támogatás megállapítása érdekében • rendszeres és rendkívüli segélyre javaslattétel • pályázatokon részvétel • felterjesztés étkezési hozzájárulás elbírálására • javaslattétel anyagi kedvezményezettségre /táborozás, alapítványi támogatás/ • meg kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, a probléma okait, segítséget kell adni megoldáshoz / megelızés/ • pályaválasztás segítése • egészségnevelési program keretében kábítószer ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, tapasztalatok • szükség esetén javaslattétel védı-óvó intézkedésre, védelembe vételre • az iskolánk az alábbi tevékenységekkel járul hozzá a gyermekvédelem céljainak megvalósításához: felzárkóztató foglalkozás, differenciált oktatás és képességfejlesztés, pályaválasztás segítése, családi életre történı nevelés, egészségvédı és mentálhigiénés programok, egészségügyi szőrıvizsgálatok, tanulók szabadidejének szervezése, szülıkkel való együttmőködés, tanulók szociális helyzetének javítása, hiányzás okainak figyelemmel kísérése, indokolatlan hiányzás /igazolatlan/ kiszőrése, szülıkkel való együttmőködés, személyes tanácsadás (tanulónak, szülınek).

9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok Feladatunknak tekintjük a tanulási nehézségekkel küzdı diákok felzárkóztatását, hogy a tanulók képességeiknek, adottságaiknak megfelelı nevelésben, oktatásban részesüljenek. Nagy szerepe van a fejlesztıpedagógusnak, aki differenciáltan foglalkozik a tanulókkal. A program megvalósítása: • diagnosztizálás • az egyéni fejlesztı foglalkozások megszervezése • tanórai differenciálás

28 • alapkészségek elsajátításának biztosítása a közösségi élethez szükséges magatartási és viselkedési normák és formák, valamint értékek és értékelés megismertetésével • ismereteik bıvítése az iskolai környezet, a város, a megye és tágabb környezetük bemutatásával, összefüggések megláttatásával • a tanulás tanításával az önálló ismeretszerzésre képessé tesszük tanulóinkat • egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • napköziotthoni foglalkozások, tanulószobai foglalkozások • egyéni foglalkozások (fejlesztés), konzultáció és lehetıség biztosítása a tanulási problémák jelentkezésekor • olvasási, számolási problémák ( dyslexia, dyscalculia, dysgráfia ) kiszőrése, segítségadás iskolán belül is , a Nevelési Tanácsadó közremőködésével • felzárkóztató foglalkozások • iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek /számítógép, sportszerek stb./ használata • továbbtanulás irányítása, segítése / pályaválasztási tanácsadó / • kapcsolattartás a szülıkkel, tanácsok, javaslatok, segítségadás tanulási nehézségek leküzdéséhez • a program eredményességének értékelési módszereire vonatkozó elıírások kidolgozása.

10. Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység • a szociális hátrány mielıbbi feltárása a tanulók, szülık – nevelık személyes kapcsolatának kialakításával • szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal, hogy a tanulók minél elıbb segítségben részesüljenek • kedvezményes étkezési támogatás, diákétkeztetés az iskola épületében, vállalkozó által mőködtetett konyhán • napközis, menzai étkezés • szülık, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységen keresztül • egyéni képességekhez igazodó oktatás /felzárkóztatás, tehetséggondozás/ • tankönyvvásárláshoz, taneszköz vásárláshoz nyújtott támogatás /ingyenesség, vagy hozzájárulás/ • nevelık és tanulók segítı, személyes kapcsolata • drog és bőnmegelızési programok • motiválás napközis, tanulószobás foglalkozás igénybevételére

29 • felvilágosító munka a szociális juttatások lehetıségeirıl szülıi értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson • táborozási hozzájárulások, pályázatok figyelése, és részvétel a pályázatokon • kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyezı bizottsággal • iskolaorvosi, fogápolási és kezelési ellátás, iskolavédınıi szolgálat • pályaorientációs tevékenység • helyi, regionális, országos támogatások megszerzésére ösztönzés, pályázatokon részvétellel • az esetleges juttatások elosztási alapelveinek és eljárásainak a kidolgozása.

11. A nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészségügyi és munkavédelmi eszközöket a nevelési- oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete alapján a Képviselı-testület által jóváhagyott ütemezés szerint biztosítjuk. Az iskolai nevelı-oktatómunkát segítı szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az alapfelszerelések és eszközök szolgálják, amelyeket az 1. számú függelékben ismertetünk.

12. A szülı, a tanuló, az iskola és pedagógus együttmőködése • Iskolánk élı kapcsolatot alakított ki a tanulók szüleivel és az optimális együttmőködésre törekszünk. Lehetıséget adunk a szülıi jogok gyakorlására, de megkívánjuk a szülıi kötelezettségek teljesítését is. • A szülık már az iskolaválasztás idıszakában megismerhetik az iskola célkitőzéseit, programjait, képet kapnak a tanítás minıségérıl, az iskola elvárásairól /óvodai tájékoztatás, városi szülıi fórum, szórólapok, nyíltnap stb./. A foglalkozásokat, programokat, a képzés kínálatát a szülıi igényhez igazítottuk és továbbra is ügyelünk megtartására, természetesen a lehetıségeinkhez mérten. • A tanórán kívüli foglalkozások kínálata szintén a tanulói-szülıi igényeket szolgálja.

30 • A szülık körében végzett elégedettségi vizsgálatok nem csak az elégedettség szintjét mérik, de igényfelmérı funkciójuk is lesz. • A szülık szükség esetén jogaiknak személyesen, meghatalmazott képviselıjük által az Iskolaszéken keresztül szerezhetnek érvényt. • Az iskola „Gyermekekért” Alapítványa Kuratóriumában a Szülıi Munkaközösség választmánya képviseli a szülıi testületet. A szülık magánszemély-adójuk 1 %-ával támogatóként is részesei lehetnek az iskolai közélet színvonala megırzésének, emelésének. • A szülıkkel való kapcsolattartás területén a következı tennivalóink vannak, illetve lesznek: 12.1. Tartalmi feladatok • A gyermek- és ifjúságvédelmi tennivalók megoldása (iskolába járás, hiányzások, segélyek). • Közös nevezıre jutás a továbbtanulás, a pályaválasztás területén. • Együttmőködés a lemaradók differenciált felzárkóztatásában, a tehetséggondozás elısegítésében. • A szabadidı hasznos eltöltésében, az egészséges életmódra nevelésben, a családi életre felkészülésben, a hagyományápolás területen közös törekvések. • Kölcsönös segítségnyújtás a káros szenvedélyek elleni küzdelemben (dohányzás, drog, ital). • Egyéni kapcsolatfelvétel. 12.2. Az együttmőködés formái • • • • • • • •

a fogadóóra, szülıi értekezlet nyíltnap iskolaszéki tevékenység levelezés telefon tájékoztató füzet alapítványi megbeszélések elıadások és tájékoztatók a szülıknek

31

12.2.1. A kialakult kapcsolatrendszer fejlesztésére a legfontosabb tennivalóink az eddigiek megerısítése és további bıvítése a következık szerint • Hatékony munkamegosztást kell kialakítani a gyerekek nevelésében. • Foglalkoznunk kell a szülık nevelési kultúrájának bıvítésével (szülık fóruma, elıadássorozat). • Az iskola nevelési-oktatási céljainak, követelményeinek megfogalmazásait értelmezni kell, szükség szerint meg kell magyarázni a szülıknek. Elégséges információkat kell adni az iskola nevelési-oktatási tervezetérıl, az iskola mőködésének eredményeirıl, az esetleges hiányosságokról, problémákról. • Több segítséget kell adni (szükség szerint) a családi neveléshez, a nevelési módszerekhez. 12.3. Az együttmőködés elıremutató formái lehetnek az alábbiak • • • • • • • •

közös sportprogramok családos kirándulások közös vetélkedık közös táborozások szülı által tartott ismeretterjesztı elıadások javító, szépítı, dekoráló alkotómunka közösen a szülıkkel pályázatok elbírálása, meghirdetése közösen versenyek szervezése és lebonyolítása (közös gyermeknap a szülıkkel)

12.4. Kapcsolatrendszer • Az iskolaszék tagjai rendszeres tájékoztatást kapnak az iskola életérıl, programjairól, fejlesztési terveirıl. Kérjük és igényeljük a véleményüket. • A szakmai munka tartalmi kérdéseiben folyamatos kapcsolat alakult ki az OKÉVvel, OKKER-rel (továbbképzések, felkészítések, versenyek). • Az iskola - szülık által létrehozott - "Gyermekekért" alapítványa mőködıképes. Rendszeresen támogatja a rászoruló gyerekeket, közösségeket, pályázatot ír ki és bírál el a tanulók részére. • A tanulókat az iskola életérıl, a tanév rendjérıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelıs vezetıje, az osztálytanítók, az osztályfınökök, a napközis nevelık tájékoztatják (tanévnyitó, DÖK- megbeszélés, faliújság, osztályfınöki óra, foglalkozások, óraközi szünet, stb.)

32 • A tanulói kérdéseket, véleményeket, javaslatokat a Házirendben lefektetett módon lehet érvényre juttatni. • A szülıi értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg, errıl a szülık a tájékoztató füzeteken keresztül is kapnak értesítést. 12.5. Tanulók-pedagógusok együttmőködése Célunk a folyamatos, tanulóinkkal.

kiegyensúlyozott,

feszültségmentes

kapcsolattartás

A kapcsolattartás formái: • • • • • •

tanórai munka osztályfınöki óra közösségi programok egyéni beszélgetések diákönkormányzat kérdıívek, vizsgálatok

13. Egészségnevelı program Iskolánk már nagyon régen, 1994 óta rendelkezik egy átfogó egészségvédı programmal, amely minden évben bıvül az újonnan bevezetett aktuális programokkal. Célunk a testi - és lelki egészség kialakítása, megırzése. Különbözı egészségnevelı módszerekkel, programokkal szeretnénk az egységet bıvíteni, mert meggyızıdésünk, hogy egészséges iskola elsısorban lelkileg és testileg egészséges rendszerben valósulhat meg. Kiemelt feladatként foglalkozunk a felvilágosítással, tájékoztatással és a megelızés lehetıségeivel. A programok kialakításánál elıtérbe helyeztük a személyiségfejlesztést. 13.1. Célok • A tanuló képes legyen a saját és mások érzéseit felismerni. • Értse, hogy bár különbözıek vagyunk, mindenki hordoz magában valamilyen értéket. • Képes legyen a többi ember vélekedéseit tisztelni, ismerje, és képes legyen alkalmazni a társas viselkedés normáit. • Képes legyen saját viselkedésének ellenırzésére, tudjon nemet mondani.

33 • Képes legyen hatékony konfliktus és stressz kezelésre. • Fejlesztjük a tanuló önbizalmát és önértékelését, segítjük pozitív énképének és sikerorientált magatartásának kialakításában. • Segítjük a másság elfogadásában, hogy megelızzük az elıítéletek kialakulását, illetve, hogy a tanuló tudjon és akarjon segítséget nyújtani a rászorulóknak.

13.2. Az egészségnevelı program témakörei 13.2.1. Az egészség korszerő értelmezése Fontosnak tartjuk a tanulókban tudatosítani az egészség korszerő és helyes értelmezését. Mindezt a kerettantervben meghatározott, osztályfınöki tanmenetben rögzített órák keretén belül a következı szempontok szerint tudatosítjuk: • Az egészség fogalmának különbözı megközelítése. • Az egészséges életmód és a betegségmegelızés közötti különbség. • Az egészségnevelés és az egészséges életmód fontosságának felismerése. • A tanuló akarjon egészséges lenni. 13.2.2. Személyi higiénia A) Testápolás: tisztálkodás, arc- és bırápolás, hajápolás, nemi szervek higiéniája. • 6. évfolyamos tanulók egészségügyi felvilágosítása • 6. évfolyamos lányoknál Libresse program • 6. évfolyamon felvilágosítás a pubertáskori változásokról B) Szájápolás: • 1. évfolyamon Elmex zselés fogápolási program • 1. évfolyamon Colget fogápolási program • Rendszeres fogászati szőrés • A test önvizsgálata • A tisztálkodási eszközök tisztántartása 13.2.3. Egészséges táplálkozás Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg az egészséges táplálkozás fontosságát, szükségességét. Szempontjaink között szerepel:

34 • A világon elıforduló fıbb táplálékforrások, táplálékok. • Az étkezési szokások kulturális és szociológiai vonatkozásai, táplálkozással kapcsolatos megrögzött hiedelmek. • Az emésztés élettana. • Egyes tápanyagok szervezetre gyakorolt élettani hatásai. • Az alaptápanyagok szükségesnél nagyobb mennyiségő bevitele. • Az étel higiénikus tárolása. Az esztétikus tálalás és ennek pszichés hatása. 13.2.4. Rendszeres testedzés Nagyon fontosnak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a mindennapi tevékenységbe, szabadidıs sportfoglalkozások, gyógytestnevelés és gyógyúszás keretén belül is. Célunk: • • • • • •

A mozgásrendszer megerısítése, a teherbíró képesség növelése. Keringési - és légzırendszer megerısítése, a teherbíró képesség növelése. Gerincproblémák megelızése és a meglévı bajok orvoslása. Általános ellenálló képesség növelése. A pszichés jólét elısegítése, a stressz oldása. A diákok ismerjék meg a sportolás kapcsán felmerülı veszélyeket is, a testépítés során ellenırzés nélkül felhasznált anabolikus szteroidok károsító hatását.

Továbbá biztosítjuk a mindennapos testnevelést. Azokon a napokon amikor nincs testnevelés óra, játékos egészségfejlesztı foglalkozásokat szervezünk. (ISK, házibajnokságok, napközis foglalkozások) Kt.53.§.9.bek. 13.2.5. Káros szenvedélyek Iskolánk az elmúlt években is nagyon sok megelızı és felvilágosító programon vett részt, mint például a DADA program, a 7. és 8. évfolyamok drogprevenciós és egészségmegırzı programja, kiállítás megtekintése, valamint az osztályfınöki tanmenetekbe is szervesen beépítettük a tájékoztatást. A továbbiakban is kiemelten kezeljük a tanulók ismereteinek bıvítését. Szakirodalmi szemelvényekkel, videokazettával, elıadások segítségével tesszük hatékonyabbá munkánkat. A programban szereplı szempontok: • A dohányzás, az alkohol és a kábítószerek káros hatása. • A fenti anyagok elıállításával kapcsolatos történelmi, kulturális és gazdasági tényezık.

35 • Miért kezdnek az emberek ilyen anyagokat fogyasztani? • Milyen társadalmi, élettani és egyéb hatások befolyásolják egy ember függıségbe kerülését? • Hogyan mondjunk nemet? • Hová fordulhatnak segítségért a függıségben lévık? 13.2.6. Szexuális nevelés • • • • •

A férfi és nı fogalma, a férfiak és nık élettani és pszichés különbségei. A menstruáció élettana. Párkapcsolat, szerelem. Hogyan mondjunk nemet a korai szexnek? Szexuális erıszak.

13.2.7. A leggyakrabban elıforduló megbetegedések és a megelızés lehetıségei • A gyermekkori fertızı betegségek. • Cseppfertızéssel járó légúti betegségek. • Allergiás megbetegedések. • Rovarcsípések - különös tekintettel a kullancscsípésre. • Nemi betegségek - AIDS • Milyen esetben kell mindenképpen orvoshoz fordulni? 13.2.8. Az egészségvédelem környezeti hatásai • Különbözı környezetek jellemzıi, veszélyei és egészségre gyakorolt hatásai. • Az ember és természet környezetkárosító hatásainak felismerése, és a megelızés lehetıségei. • Az ember és a társadalom felelıssége az egészséges környezet megvalósításában, .

14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 14.1. Teljesítménypróba az 1-4. évfolyamon A próbák leírása: Szlalomfutás: A rajtvonalra merılegesen, attól 5, 10, és 15 méterre kell elhelyezni egy-egy medicinlabdát. A tanuló hullámvonalban futva kerülje el az elsı két labdát, majd megkerülve a harmadikat hullámvonalban fusson vissza és haladjon át a

36

rajtvonalon. (Ajánlatos az elsı labdát balkéz felıl megkerülni.) Két kísérlet után a jobbik eredményt értékeljük, 0,1 s-os pontossággal. Szlalom labdavezetés kézzel: A tanulónak az elızı próbában leírt pályán kell labdavezetéssel végighaladni. A célvonalon áthaladva meg kell fognia a labdát. Két kísérlet engedhetı meg, melybıl a jobbik eredményt kell figyelembe venni 0,1 s-os pontossággal. Felülés térdérintéssel: A tanuló a hátán fekszik tarkóra tartással. A lábát úgy támasztja fel a talajon, hogy a comb és a lábszár megközelítıleg derékszöget zárjon be. Bokáját az ismétléseket számoló társa rögzítse. Lábfejei egy lábfejhossznyi távolságra legyenek egymástól. A próbázó felüléssel és balra törzsfordítással jobb könyékkel érintse meg a bal térdét, majd az ismétlésnél ellentétesen hajtsa végre a feladatot. Próba közben nem veheti el tarkójáról a kezét, és hanyattfekvéskor a tarkón lévı kezének érintenie kell a talajt. (lányok, fiúk 30 s. ). Helybıl távugrás: Az atlétika helybıl ugrásokra vonatkozó szabálya szerint a tanulók két kísérletet tesznek. A jobbik kerül feljegyzésre. 14.2. Teljesítménypróbák az 5-8. évfolyamon A próbák leírása: • 60 méter vágtafutás: Az atlétika szabályainak megfelelıen versenyszerő feltételek között. A tanulók tetszés szerint választanak az álló vagy a térdelı rajttal való indulás között. A tanulók tornacipıben, egy alkalommal fussanak. Eredményüket 0,1 s-os pontossággal rögzítjük. • Helybıl távolugrás: Elugróvonal mögül, pároslábú elugrással. Két kísérlet közül a jobbikat értékeljük. • Függıleges felugrás ( súlypontemelkedés ) : Mérés a Sargent-féle érintıugrásos módszerrel, a tantervi teljesítménypróba elıírásai szerint. Két kísérlet közül a jobbikat rögzítjük a jegyzıkönyvben. • Tömöttlabdadobás hátra: A tanuló háttal álljon fel a dobás irányára. A labdát mellsı mélytartásban fogja. Elırehajlással szerzett lendülettel, felegyenesedve, a fej fölött hátrafelé dobja el a labdát. Az atlétika szabályainak megfelelıen, dobóvonal mögül történjen a dobás. Minden próbázó három dobást hajthat végre. Eredménye a legjobb szabályos dobás, amit 10 cm-es pontossággal kell mérni. A labda súlya: lányoknak 4 - 5. évfolyamon 2 kg, fiúknak az 5 - 7. évfolyamon 2 kg, a 8. évfolyamon 3 kg.

37

• Négyütemő fekvıtámasz (Burpee-teszt): A tanuló a következı mozgássort hajtja végre folyamatosan: terpeszállás-guggolótámasz-fekvıtámaszguggolótámasz-terpeszállás. Idıhatárok az alábbiak: 30 s, 60 s, fiúk: 30 s, 60 s, ill. 60 mp alatt befejezett gyakorlatok száma kerül bejegyzésre. • Karhajlítás-nyújtás fekvıtámaszban (magas, normál, mély): A tolódásokat egyenes törzzsel úgy kell végrehajtani, hogy a legmélyebb ponton a melle érintse a talajt. Tilos a mellkas ütıdésébıl adódó „ elpattanást” felhasználni. A két karnak a tolás minden fázisában azonos nyújtottságúnak kell lennie. A féloldalazás nem megengedett. Végrehajtás közben megállni, kivárni nem szabad. A szabályosan végrehajtott hajlítások-nyújtások számát jegyezzük be. a) Magas fekvıtámasz (lányok, fiúk): A tanuló a tornapadon támaszkodik. b) Normál fekvıtámasz (lányok, fiúk): A tanuló a talajon hajtja végre a gyakorlatot. c) Mély fekvıtámasz (fiúk): A tanuló a lábfejét a tornapadon, kezét a talajon támaszt • Felülés hanyatt fekvésbıl: A tanuló a hátán fekszik, tarkóra tartással. Lábát úgy támasztja fel a talajon, hogy a comb és a lábszár megközelítıleg derékszöget zárjon be. Bokáját az ismétléseket számoló társa rögzítse. Lábfejei egy lábfejhossznyi távolságra vannak egymástól. A próbázó felüléssel és balra törzsfordítással jobb könyökével érintse meg a bal térdét, majd ismétlésnél ellentétesen hajtsa végre a feladatot. Próba közben nem veheti el a tarkójáról a kezét és hanyattfekvéskor a tarkón lévı kezének érintenie kell a talajt. Minden felülés-visszaérkezés egy érvényes kísérlet. Lányok: 30 s, 45 s. fiúk: 30 s, 45 s, 60 s. • Szlalomfutás: A rajtvonalra merılegesen, attól 5, 10, 15 méterre kell elhelyezni egy-egy tömött labdát. A próbázó hullámvonalban futva kerülje el az elsı két medicinlabdát, majd megkerülve a harmadik labdát, hullámvonalban haladva fusson vissza és haladjon át a rajtvonalon. Célszerő az utolsó labdát balkéz felıl kerülni. • Szlalom labdavezetés kézzel: Labdavezetésnél az elızıekben leírt pályán kell vezetni a labdát, próbaként elıbb kézzel, majd lábbal. Célba érkezéskor meg kell fogni a labdát. Mindhárom próbánál két-két kísérlet tehetı. A jobbik eredményt kell feljegyezni 0,1 s-os pontossággal.

38

Megjegyzés: a szlalomfutás, a szlalom labdavezetést kézzel próbákat célszerő együtt bemutatni, hiszen ugyanazt a pályát kell különbözı nehézségi fokokon teljesíteni a próbázónak. • Cooper-teszt: A próbázónak 12 perces futás alatt, minél nagyobb távot kell megtennie. A megtett távolságot 10 méter pontossággal kell megállapítani. Megengedhetı kifulladás esetén, hogy a tanuló tovább gyalogoljon, majd ismét fusson. A teljesítményteszteket évente két alkalommal, a tanév elején (október 15-ig), és a tanév végén (május 15-tıl) szükséges elvégeztetni a tanulókkal. A diákok fizikai állapotának szabályozását a 2004/2005-ös tanévtıl kezdve a helyi tanterv részeként kezeljük. A módszert dr. F Mérey Ildikó: Hungarofit tesztek alapján készítettük, illetve kerül folyamatos használatra.

39

40

41

42

43

15. Környezettudatosságra nevelés 15.1. A környezettudatosság fogalma A környezeti nevelés olyan folyamat, mely során a tanuló képessé válik a környezeti jelenségek értelmezésére, a természetes és épített környezet megismerésére és a tapasztalt problémák okainak felismerésére, illetve a megoldások megkeresésére. Eközben aktív szereplıjévé válik saját környezetének, közvetlen lakó- és élıhelyén. A folyamat során kialakul a természet iránt érzett felelıs gondolkodás és döntéshozás képessége. A környezeti nevelés kiemelten fontos a fenntartható fejlıdés fogalmának megértése. A fenntarthatóság a természeti, környezeti erıforrások ésszerő, a következı generációk számára történı megırzését is jelenti, miközben a lakókörnyezet, a nemzeti kulturális örökség megóvását is jelenti. 15.2 A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés céljainak harmonizálniuk kell az intézmény Pedagógiai Programjával, mivel csak így lehet megvalósítani a benne megfogalmazott feladatok, célok teljesítését. Biztosítanunk kell tanulóink számára annak lehetıségét, hogy a környezet védelméhez és megırzéséhez szükséges tudást, ismereteket, értékeket elsajátítsák. Meg kell teremteni az egyének, csoportok és az egész társadalmi környezettel kapcsolatos, új típusú magatartási és életviteli mintát. A környezettudatos szemlélet kialakításához sok esetben elegendı az egyszerő elvek és ökológiai információk megfogalmazása, mégis a valós, mindennapi dolgok összetettsége megkíván más tevékenységeket, más célokat is. Az ilyen tevékenységeknek más életkorokban más szervezetségi keretben, szaktantárgyi és szabadidıs szinten kell megvalósulniuk. Ezért tartjuk fontosnak, hogy tanulóink minden évfolyamon találkozzanak környezeti témájú tan- és ismeretanyagokkal, hogy az iskolai képzés teljes folyamatában legyen lehetıségük a megismerésre, a tapasztalatszerzésre - akár közvetett, akár közvetlen terepi formában is - a „rácsodálkozás” fejlesztı élményére. Iskolánk programjának megfogalmazásakor fontosnak tartottuk, hogy a megvalósíthatóságot szem elıtt tartva külön fogalmazzuk meg a hosszú távú illetve a rövid távú célokat. Feladatunk, hogy olyan célokat tőzzünk ki tanulóink elé, melyek a legjobban megfelelnek életkori fejlettségi szintjüknek. Célunk a motiváció kialakítása, fejlesztése minden életkori szakaszban és biztosítani a folyamatosságot.

44

15.3 A környezettudatosságra nevelı program megvalósítása Hosszú távú célok megvalósítása Bevezetı és kezdı szakasz • • • • • • •

Fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát. Játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre. Elemi ismereteket közvetíteni a tanulók felé. Érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a környezettel, természettel. Az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása. Tudatosítani a környezetbıl megismerhetı értékeket. Kialakítani egy természet- és embertisztelı szokásrendszert.

Alapozó és fejlesztı szakasz • Képi megismerési formákkal tovább fejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötıdést, viselkedési szokásokat. • Gyakorlati tapasztalatok szerzésére lehetıséget biztosítani (szakórán vagy az intézmény illetve a város területén, közvetlen környezetükben). • A környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét fejleszteni. • Fejleszteni a tanuló önismeretét és az együttmőködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelıssége kapcsán. • A környezetkímélı életmód fontosságának megértetése a tanulókkal. • A természetközeliség igényének, a pozitív jövıképnek a kialakítása. Rövidtávú célok megvalósítása Bevezetı és kezdı szakasz • Az életkornak megfelelıen mesék, történetek által közvetített elemi környezeti ismeretek átadása. • Népi, természettel kapcsolatos játékok, szokások megismertetése a tanulókkal. • Osztályprogramok szervezése a természetben, környezettanulmány. • Felkelteni az igényt a természetrıl szóló információhordozók használatára (videó, könyvek, elıadások, múzeumok). • Iskolai rendezvények, vetélkedık.

45

Alapozó szakasz felsı tagozatban (ötödik, hatodik évfolyam) • Képi és szöveges információhordozók használata, az ismeretek értelmezésének képességének kialakítása. • Az iskola környezetével való törıdés, a tiszta, rendezett épület iránt érzett igény kialakítása. • A szelektív hulladékgyőjtés fontosságának a megismertetése, tudatosítása. • Vetélkedık, kiselıadások szervezése. • Környezetvédelmi totók készítése. • Az emberiség jövıjét érintı környezeti jelenségek, történések bemutatása, megbeszélése. Fejlesztı szakasz (hetedik, nyolcadik évfolyam) • Kialakítani az igényt a tanulóban önálló „ zöld „ iskolai programok szervezésére ( papírgyőjtés, vetélkedık, tisztasági nap, növények ápolása stb.). • A környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása a tanítás és a szabadidıs tevékenységek témájának megválasztása során. • Az emberiség jövıjét érintı környezeti jelenségek, történések bemutatására lehetıséget biztosítani a tanulóknak a tanórán és az iskolában. • Kapcsolattartás „testvérvárosok” iskoláival, hogy megismerkedjünk programjaikkal, környezetvédelmi szokásaikkal, tevékenységeikkel 15.4. Alkalmazott munkaformák, tevékenységek Iskolánk környezeti nevelési stratégiájának megvalósításához, nagyon fontosnak tartjuk a közös munkamódszer kialakítását úgy tanórán mint szabadidıs iskolai és tanórán kívüli foglalkozásokon. Így olyan tevékenységi formák kapnak hangsúlyt, amelyek: • • • •

segítik a kritikus és kreatív gondolkodás kialakítását fejlesztik a társas együttmőködés képességét elısegítik a döntéshozatal és a problémamegoldás képességének kialakulását segítik az információs-kommunikációs, audiovizuális eszközök használatának elsajátítását.

Elsısorban a helyi, közvetlen környezet, az iskola területe és környéke megismerésének, megóvásának, ápolásának biztosítása határozza meg választott tevékenységformáinkat, módszereinket. A módszerek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy kialakítsunk olyan helyi hagyományokat melyek erısítik tanulóink érzelmi kötıdését környezetükhöz, mivel

46

napjainkban a céltalanság, a gyökerek, a hagyományok semmibe vétele komoly problémát jelent. 15.4.1. Tanórai foglalkozások Elsı, második évfolyam Olvasás: állatok növények nevével mondatok alkotása, természeti jelenségek körülírása Matematika: mérések, szöveges feladatok Környezetismeret: az erdı állatai, növényei Technika, rajz: terméskép készítése, tájkép, népszokások ábrázolása, papírhajtogatás Harmadik, negyedik évfolyam Olvasás: beszélgetés védett állatokról, olvasmányok feldolgozása, „barangolás hazai tájakon” Nyelvtan: ismeretterjesztı szöveg másolása, földrajzi nevek helyesírása Ének: évszakhoz kapcsolódó dalok, tájaink dalai Környezetismeret: az iskola környékének megismerése, térképismeret, valamint a tananyag idevonatkozó részei Technika, rajz: évszakokhoz kapcsolódó dekorációk készítése, a környezet tapasztalati megismerése, csendélet, tájkép, levélnyomat Ötödik, hatodik évfolyam Természetismeret: növények és állatok csoportosítása, térképismereti gyakorlatok, átváltozások, mérések a természetben. Történelem: földhasználat, életmód, öntözéses kultúrák, a föld, mint erıforrás,kiselıadások, kutatómunkák. Rajz: tájképek, ábrázolási módok, önálló témaválasztás győjtımunkák. Technika, informatika: népi játékok készítése és felhasználási módozataik, energiaforrások, internetes anyaggyőjtés és annak felhasználása. Idegennyelv: más országok környezetvédelmi problémáival kapcsolatos olvasmányok, probléma megoldási módszereik megismerése.

47

Hetedik, nyolcadik évfolyam Földrajz: energiahordozók, a víz körforgása és szennyezése, víztisztítás módszerei, talajpusztulás, hulladékkezelési ötletbörze, híradások elemzése Biológia: mérgezı anyagok és az élıvilág - kiselıadások, kutatómunkák, népességnövekedés és vonzatai. Kémia: a háztartás anyagai, a talaj jellemzése, víz - és levegıszennyezés, lakóhelyünk környezet - szennyezési paramétereinek a megismerése, vegyi anyagok kihatása a környezetünkre hozzákapcsolva minden aktuális leckéhez. Irodalom: szövegértelmezés és földrajzi témájú olvasmányok feldolgozása kiemelve az aktuális anyagból. Rajz: tanórákhoz főzıdıen kiemelni a környezetvédelmi témákat, pályázatok készítése, iskoladekoráció összeállítása a jeles környezetvédelmi napokra. Technika, informatika: adatábrázolás, energiatakarékosság, háztartási hulladékkezelés, újrahasznosítható anyagok megismerése, video vetítés. Történelem: természeti kincsek, környezetvédelmi jogok, ENSZ, globális problémák és kezelésük, híradások elemzése. 15.4.2. Tanórán kívüli foglalkozások Mivel a tanórán kívüli foglalkozásokon gyakran több osztály is egyszerre vesz részt, sok a közös program, így e területen is külön szervezzük a foglalkozásokat 1-4 és 5-8 évfolyamon. A szabadidıs tevékenységek megszervezésében segítséget kapnak pedagógusaink: • az osztályfınököktıl • a napközis nevelıktıl • a diákönkormányzattól • testnevelı tanárainktól 1- 4. évfolyamon célunk a természet titkainak, szépségének megismerése, ezáltal közelebb kerülni annak megértéséhez, szeretetéhez, védelméhez. Ennek érdekében ráirányítjuk a figyelmet a változásokra az évszakok területén. Megfigyeljük, hogyan jelenik meg a természet a népmővészetben, (fafaragás, díszítımővészet) a festészetben, színek harmóniája a népdalkincsünkben. Felelevenítjük a néphagyományokat, népszokásokat (szüret, kiszebábégetés). Játékos sportversenyeket tartunk a különbözı évszakokban, melyek során azt is tapasztalhatjuk, hogyan tudunk harmóniában élni a természettel annak károsítása nélkül, de felhasználva az általa nyújtott lehetıségeket. Bıvítjük ismereteinket a csodálatos állatvilág vonatkozásában is. Évfolyamonként gondoskodunk télen az itthon maradt madarakról. A növények helyes ápolását, ültetését gyakorlatban is megvalósítottuk már évek óta szakköri tevékenység keretén belül. Évente vetélkedıkre hívjuk a város többi iskoláit,

48

ahol játékos versenyeken mérjük össze tudásunkat a környezetünk ismereteirıl, szeretetérıl, védelmérıl. További kitőzött céljaik közé, tartozik: 5-8. évfolyamon az 1-4. évfolyamon szerzett ismereteket bıvítjük tovább. Nagyobb hangsúlyt fektetünk városunk levegı- és vízszennyezettségi mutatóinak megismerésére, tekintettel a városunkban mőködı hıerımőre és olajfinomító üzemre. Elıadások keretén belül ismerkedünk meg ezen adatokkal, amelyeket a két üzemben dolgozó környezetvédelmi felelısök tárnak elénk. Ezeken az elıadásokon szó esik a megelızésrıl, valamint a már meglevı problémák megoldásáról is. A tanulóinknak vetélkedı sorozatot szervezünk a Diákönkormányzat segítségével, amit az év végén értékelünk. Ezen kívül számos olyan tevékenységet folytatunk és tervezünk, amelyek közelebb hozzák tanulóinkat közvetlen környezetükhöz. • • • • • • • • • • • • •

szelektív hulladékgyőjtés, az iskolaudvar rendbetétele használt elemek győjtése osztálykirándulások, országjárás erdei iskolák keretén belül ismerkedés a természettel papírgyőjtési hét Planetárium látogatás Állatkerti séták környezetvédelmi vetélkedık más iskolákkal nyári táborozás Balatonalmádiban a „Madarak és fák napja” megszervezése a „Föld napja” megtartása drogprevenciós elıadások szervezése sítábor

15.5. A környezettudatos neveléssel kapcsolatos követelmények A környezeti neveléssel kapcsolatos követelmények szervesen beépülnek az egyes tantárgyak évfolyamokra lebontott tananyagába, azoktól el nem választhatók, mivel iskolánkban nem önálló tantárgyként, hanem a tanított tárgyak keretében sajátítják el tanulóink a környezettel kapcsolatos tananyagot. A nevelési folyamat során a diákoknak el kell sajátítania a kritikus és kreatív gondolkodás képességét, meg kell tanulniuk a többféle kommunikációs eszköz használatát, a konfliktuskezelés és értelmezés képességére szert kell tenniük. Legyenek képesek a környezet védelmével kapcsolatos feladatok felismerésére, elvégzésére – életkoruknak megfelelıen.

49

15.6. Értékelés, ellenırzés, visszacsatolás A természettel, a szőkebb és tágabb lakókörnyezettel való megismerkedés, a környezettudatos nevelés akkor sikeres, ha a tanulókban kialakul a felelısségérzet a természeti értékek iránt. Ha sikerül pedagógusainknak elérni, hogy diákjaink ne a rongálást, a szemetelést, a lakókörnyezet pusztítását tekintsék saját maguknak elfogadható, sıt követendı példának, hanem legyen bennük belsı indíttatás az ápolt, egészséges, ép környezet megóvására.

50

HELYI TANTERV

51

16. Az iskola helyi tanterve Az iskolában folyó képzés jellege a helyi tantervek szempontjából tudományközpontú, ugyanakkor önálló megismerı tevékenységen alapuló, képességfejlesztı. Pedagógiai tervezés szempontjából eredményközpontú, de az életben felhasználó képességek, gyakorlat adta problémák köré csoportosított tananyagú. „… a holnap azoké, akik ma készülnek fel rá.” /Malcolm / AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS ALAPVETİ CÉLJA: a kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mőveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

52

16.1. Kulcskompetenciák 16.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök: Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlıdéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelı szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fı típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fı sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelıen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni információkat, képes különbözı segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelı módon meggyızıen megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitőd magában foglalja a kritikus és építı jellegő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minıség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelıs nyelvhasználat jelentıségét. 16.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint.

53

Szükséges ismeretek, képességek, attitődök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. A pozitív attitőd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklıdést és kíváncsiságot. 16.1.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök: A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapmőveletek és alapvetı matematikai reprezentációk fejlıdı ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelı segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitőd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

54

16.1.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök: A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával, stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

55

16.1.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök: A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetıségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a fıbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidı, az információ megosztás, az együttmőködı hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhetı információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyőjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ elıállítását, bemutatását és megértését elısegítı eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitődöket igényel az elérhetı információ és az interaktív média felelısségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlıdését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. 16.1.6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

56

Szükséges ismeretek, képességek, attitődök: A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelı ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrıl és szakképesítésekrıl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erıs és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhetı oktatási és képzési lehetıségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetı képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST – eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitőd tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetıségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 16.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök: A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretekkel. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos a nemzeti kulturális identitás, és az európai identitás kapcsolatának megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különbözı nézıpontokat. Ide tartozik még a stressz, és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Szükséges a társadalmi-gazdasági fejlıdés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklıdés, a sokféleség elismerése. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az

57

állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttmőködés, a helyi és a tágabb közösséget érintı problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklıdés. A pozitív attitődök az emberi jogok teljes körő tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlıség és a demokrácia tiszteletét a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínőségének megértését. 16.1.8. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök: A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthetı lehetıségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság mőködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történı munkavégzés. A pozitív attitődöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítı motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 16.1.9. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magába foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

58

Szükséges ismeretek, képességek, attitődök: Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fıbb mővészeti alkotások értı és beleérzı ismeretét, a népszerő kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megırzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlıdésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint mővészi önkifejezés, mőalkotások és elıadások elemzése, saját nézıpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlı gazdasági lehetıségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitődök alapját a mővészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklıdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a mővészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

16.2. A nem szakrendszerő oktatás megvalósítása az intézményünkben 16.2.1. A nem szakrendszerő oktatás törvényi szabályozása A módosított, közoktatásról szóló 2003. évi LXI. törvény elıírja, hogy az általános iskolák 5-6. évfolyamán az alapozó szakaszban részben nem szakrendszerő oktatás, részben szakrendszerő oktatás keretei között kell az oktatást megszervezni. - a közoktatási törvény 2006. évi LXXI. módosítása meghatározza a nem szakrendszerő oktatásra felhasználható idıkeretbe bevonható kötelezı tanórák és a nem kötelezı tanórai foglalkozások arányát - közoktatási törvény 8.§ (3. bekezdés) alapján az 5 – 6. évfolyamon az alapozó szakaszban a rendelkezésre álló idıkeret 25-50 %-át az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelésére, a fennmaradó 75-50%-ot, a korábbi évek gyakorlata alapján, a tantárgyi /szakrendszerő/ tanításra fordítjuk az 5-6. évfolyamon - közoktatási törvény 1.§ (1. bekezdés) alapján az ötödik évfolyamon elsı alkalommal a 2008/2009. tanévben alkalmazzuk, majd felmenı rendszerben folytatjuk a nem szakrendszerő oktatást

59

16.2.2. Nem szakrendszerő oktatásban résztvevı pedagógusok és szakképzettségeik A pedagógussal szemben támasztott követelmények A nem szakrendszerő oktatásban részt vevı pedagógus legyen alkalmas az alapvetı készségek, képességek fejlesztésére, rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, amelyek az érintett évfolyamokra járó tanulók életkori sajátosságaiból adódó oktatás szervezési feladataihoz szükséges. A tanár felkészülése a nem szakrendszerő oktatásra A közoktatásról szóló törvény 17. §- ának (8) bekezdése alapján a nem szakrendszerő oktatásban akkor vehet részt a tanár, ha legalább százhúsz órás pedagógustovábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedı pedagógiai, pszichológiai ismereteket, és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. Intézményünk továbbképzéssel biztosítja a nem szakrendszerő oktatásban résztvevı pedagógusok szakmai felkészültségét. A tanító felkészülése a nem szakrendszerő oktatásra A közoktatásról szóló törvény 17.§ - ának (8) bekezdése szerint az ötödik és a hatodik évfolyamon a tanító akkor láthat el nevelı és oktató munkát, ha az adott tantárgyból szakkollégiumi végzettséggel is rendelkezik.

16.2.3. Kiemelt fejlesztési igények, készség-képesség területei a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában az alábbiak: A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, melyek megalapozása, megszilárdítása az ötödik-hatodik évfolyamon is folyamatos, egyénhez igazodó. A kulcskompetenciák kialakítását szolgálja a nem szakrendszerő oktatás, melynek célja, hogy kialakuljon a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezı képesség, az érzelmek kezelése, vagyis minden olyan tulajdonság, amely érvényesíthetı mindegyik kompetencia esetében. A nem szakrendszerő oktatásban a képességek fejlesztésére helyezıdik a hangsúly.

60

Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendezési képesség és elemi kombinatív képesség. Olvasás: olvasáskészség gyakoroltatása. Íráskészség: kiírt íráskészség fejlesztése. Elemi számolási készség: számolás készsége, mértékegység-váltás és a négy alapmővelet gyakoroltatása. Elemi rendezı és kombinatív készség: az elemi kombinatív készség fejlesztése az egyes tanulók vonatkozásában. Az oktatásszervezésnél az alábbi területek kapnak kiemelt figyelmet: - az önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban, - az információszerzés- és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztése, - a kommunikációs képességek (pl.: mőfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erısítése, - a szociális kompetenciák fejlesztése, - a térbeli, idıbeli mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás, - az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra

16.2.4. A nem szakrendszerő oktatás mőveltségi területei - Magyar nyelv és irodalom - Matematika - Mővészetek 16.2.5. A nem szakrendszerő oktatás idıkeretei Az 5-6. évfolyamon megvalósuló nem szakrendszerő oktatás megszervezésénél a rendelkezésre álló idıkeret 25%-át használjuk fel erre a célra. A mőveltségi területek óraszámaiból 1 órát matematikából, 1 órát magyar nyelv és irodalomból, 1 órát rajz és vizuális kultúrából biztosítunk. A nem kötelezı tanórai foglalkozások keretébıl 4 órát használunk fel felzárkóztatást segítı programokra, szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységre.

61

17. Képzési specialitások, irányok: 17.1 Emelt óraszámú oktatás Továbbra is szeretnénk felmenı rendszerben folytatni az emelt óraszámú oktatást. Ezzel kívánjuk biztosítani a fenntartó elvárásait, a nevelı-oktatómunka eddig elért eredményeit, lehetıleg színvonalának további emelkedését. Eleget kívánunk tenni az iskolahasználók (tanulók, szülık) igényeinek is, biztosítva a tanulók tehetséggondozását, az életpályára való felkészítés megalapozását. • Matematika: 3-8. évfolyamon egy-egy csoportban. • Idegennyelv (angol, német) 3-8. évfolyamokon egy-egy csoportban 17.2 Nemzetiség nyelvoktatás Városi szintő beiskolázással oktatjuk iskolánkban a nemzetiségi nyelvet (szerb) a törvényi elıírásnak megfelelı órakeretben, speciális tantervvel, figyelembe véve a tanulók nyelvi készségét és korosztálybeli különbözıségüket. 17.3 Az iskolaotthonos tanulásszervezés Az 1-2. évfolyamon a gyerekek iskolaotthonos rendszerben is tanulhatnak. Ezen idıszakban kisdiákjaink elsajátítják az alapvetı szocializációs formákat, jelentısen fejlıdnek motorikus képességeik, fizikai és lelki teherbírásuk. Fı oktatási feladat az alapkészségek fejlesztése. Cél: a tanuláshoz való pozitív hozzáállás kialakítása, az érdeklıdés fenntartása, tanulóink sikerélményhez juttatása. Ha a szülık iskolaotthonos szervezeti formában kívánják taníttatni gyermekeiket az elsı három évfolyamon, úgy nagyobb lehetıség nyílik a fejlettségi, illetve szocializációs hátrányok kompenzálására, de a tehetségekkel való differenciált foglalkozásra is; az önálló tanulás, a kötetlen és irányított szabadidı harmonikus, célszerő felépítésére; a felelısségérzet, önkiszolgálás, kulturált étkezési szokások kialakítására; a tervszerő és hatékony nevelésre, oktatásra. Az iskolaotthonos szervezeti keretben diákjaink tankötelezettségüket 8 és 16 óra közt teljesítik. E nyolc óra lehetıséget kínál a különbözı elfoglaltságok harmonikus illesztésére, a kisgyermekek életritmusát, teherbíró képességét figyelembe vevı elrendezésére. A nevelı-oktató tevékenységet a nap során – két egymást váltó – tanító végzi. A tanórák vezetése és az egyéb tevékenység közel egyenlı arányban oszlik meg közöttük. Az iskolaotthon napirendje öt szakaszra bontható: • A hagyományos értelemben vett kötelezı tanórák délelıtt és délután elosztva.

62 • Az önálló tanulás illeszkedik a tanórához. Feladata: a tanári magyarázattal, közös tevékenységgel elsajátított tudásanyag egyéni gyakorlása, rögzítése, elmélyítése. Ezen önálló feladatmegoldást az a tanító felügyeli, segíti (differenciáltan és szükség szerint), aki az adott tanórán a közös feldolgozást irányította. Mindez jóval hatékonyabbá teheti a tanulást, közvetlen visszajelzést nyújt a pedagógusnak is saját munkájáról. • Az irányított szabadidıs, illetve választható foglalkozások során valósíthatók meg azok a tevékenységek, amire a szülık, gyerekek körébıl nagyobb mértékő igény jelentkezik, amelyet iskola- vagy tanévkezdéskor választhatnak. Ebben a keretben szervezıdnek a speciális osztályprogramok, illetve az idegennyelvvel, informatikával való játékos formájú foglalkozás, és a matematika szakkör is. • Mindennapos testedzési kötelezettségének megvalósítására a testnevelési órákon, a tömegsport és a sportköri foglalkozások alkalmain túl lehetıséget nyújt ezen idıkeret. A kötetlen szabadidı eltöltésében alapelvünk, hogy az idıjárástól függetlenül minden diákunk töltsön naponta több rövid szünetet és egy hosszabb idıszakot a szabad levegın, kötetlen játékkal, mozgással. Fı tevékenység a játék, ami jó megfigyelési lehetıséget nyújt pedagógusainknak tanítványaik cselekedeteirıl, öntevékenységérıl, magatartásáról való tájékozódásra. Kiváló színteret kínál a gyerekekkel való kötetlen beszélgetésre, személyes gondjaikkal való törıdésre. A nevelı játékok tanításával, erre való serkentéssel segíti a tanító, hogy ezen idıszakban se legyen visszahúzódó, unatkozó gyerek. Az iskolaotthonos gyerekek csak hétvégére viszik haza táskájukat. 17.4. Lehetıségeink, feltételeink Az óraterv tartalmában és szerkezetében tükrözi az iskolában folyó nevelı- oktató munkát, az alkalmazott pedagógiai elveket és célokat. A tanterv kötelezı tanórai foglalkoztatásból a tantervi modulok beépítésével szabadon tervezhetı óraszámból, nem kötelezı (választható) tanórai foglalkoztatásból, valamint ezen felül a tehetség kibontakoztatására, illetve a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatására használható foglalkozási órákból áll. A gyógytestneveléshez is szükséges az órakeret az iskolaorvos által évente elvégzett vizsgálat alapján kiszőrt tanulók részére. Felhasználásra kerül egy- két csoport részére a nemzetiségi nyelv órakerete is. A nem kötelezı tanórai és egyéni foglalkozások lehetıségébıl a tanulók érdeklıdésüknek megfelelıen, a szülık döntése és a pedagógusok javaslata /kínálat / alapján választanak a megadott keretek között. A választható foglalkozások célja speciális és kiegészítı ismeretek nyújtása, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés, felzárkóztatás.

63

Tárgyi feltételeink (oktatógépek, technika padok, tanterem befogadóképessége), adottságaink szükségessé teszik, hogy bizonyos tantárgyakat csoportbontásban tanítsunk a gyerekek részére annak érdekében, hogy elsajátítható legyen megfelelı feltételekkel a követelmény. Ezek a tantárgyak: Technika: 5 - 8. évfolyam Informatika: 1 - 8. évfolyam Úszás: 1- 2. évfolyam A képviselı-testület által meghatározott osztálylétszámok, a beiskolázásra került tanulók száma indokolja, hogy az úszás oktatásnál az elsı - második évfolyamon két szakember végezze a feladatot, a tanulók oktatása kisebb csoportban történjen. A balesetvédelem mellett az úszásban meglévı tudásszint is indokolja ezt a továbbfejlıdés, illetve a követelmény elsajátíttatása érdekében. A tanulók heti óraszáma / kötelezı és választható / megegyezik a Közoktatási Törvényben meghatározottal: 52.§ (3,4,7,9.bek.)

64

18. Helyi tanterv A 2004/2005. tanévtıl a módosított NAT 243/2003 (XII.17), 202/2007. (VII.) kormányrendelet alapján elkészült, a kerettanterveket építjük be helyi tantervként a pedagógiai programunkba, az alábbi óraszámokkal: Egyéni foglalkozás órának száma hetenként Kt.52.§ (11/c) 2008/ 09 2009/ 10

Évfolyam

A kötelezı A nem kötelezı tanórák száma tanórák száma hetenként hetenként Kt.52.§ (3) Kt.52.§ (7)

2010-11. tanévtıl

(h)

(h)

(h) (h)

(h)

1.

20,0

2,0

2,0 2,2

2,4

2.

20,0

2,0

2,0 2,2

2,4

3.

20,0

2,0

2,0 2,2

2,4

4.

22,5

2,3

2,3 2,5

2,7

5.

22,5

5,6

2,3 2,5

2,7

6.

22,5

5,6

2,3 2,5

2,7

7.

25,0

7,5

2,5 2,8

3,0

8.

25,0

7,5

2,5 2,8

3,0

1-8.

177,5

34,5

17,8 19,5

21,3

10% 11%

12%

2008-2009. tanévtıl (minden tanévben)

Helyi tantervünk összességében a tanulók életkorához és az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodik: A nevelı - és oktatómunka pedagógiai szakaszai (Kt.8.§./3./) az elsı évfolyamon kezdıdnek és a nyolcadik évfolyam végéig tartanak az alapfokú oktatásban. 18.1. Tagolódása 1-2. évfolyam: bevezetı szakasz, nem szakrendszerő oktatás 3-4. évfolyam: kezdı szakasz, nem szakrendszerő oktatás 5-6. évfolyam: alapozó szakasz, 25-40%-ban nem szakrendszerő, a fennmaradó idıkeretben szakrendszerő oktatás 7-8. évfolyam: fejlesztı szakasz, szakrendszerő oktatás

65

66

67

68

69 18. 2. A nem kötelezı, szabadon választható, tanórán és tanórán kívüli foglalkozások Iskolánkban a szülık és tanulók kérésének, igényének megfelelıen, valamint a lehetıségeinkhez mérten igyekszünk minél változatosabb lehetıségeket biztosítani a gyerekek részére tudásuk gyarapítása, érdeklıdésük kielégítése, a középiskolára való eredményes felkészülés érdekében. A foglalkozások a NAT mőveltségi területeihez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódnak. a beindítás függ a Képviselı-testület által jóváhagyott, finanszírozott órák, foglalkozások számától. NAT mőveltségi terület, Nem kötelezı tanórai illetve tantárgyak válaszható foglalkozás 1. Anyanyelv és irodalom felzárkóztatás, tehetséggondozás, 2. Élı idegen nyelv emelt óraszámú oktatás (angol, német, szerb) 3 – 8. osztály német és angol. szerb nemzetiségi 1 – 8. oszt. 3. Matematika emelt óraszámú oktatás 3 – 8. osztály felzárkóztatás, fejlesztés az alsó tagozatban 1-4. évfolyam 4. Ember és társadalom (történelem) 5. Földünk , környezetünk ( földrajz, környezetismeret ) 6. Ember a természetben (biológia, fizika,kémia) 7. Mővészetek 8. Informatika 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek ( technika ) 10.Testnevelés és sport

Nem kötelezı tanórán kívüli foglalkozás középiskolai elıkészítı nyelvvizsgára felkészítés német és angol nyelvi szakkör 1 – 3. osztály középiskolára elıkészítı

tanulásmódszertan illemtan és viselkedéskultúra környezetszépítı

elsısegélynyújtás csecsemıápolás (iskolavédını által) énekkar képzımővészeti szakkör számítástechnikai szakkör ügyes kéz kosárlabda labdarúgás kerékpártúra

Szülıi kérésre, térítéssel megszervezésre kerülhet, vagy pályázattal támogatás esetén szervezhetı más tanórán kívüli foglalkozás is.

70

19. Tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Tartalmazza a tanterv, a követelmény elsajátításához szükséges ismeretanyagot. 2. Képanyaga, magyarázó szövege szemléletes, egyértelmő, a felismerést szolgáló, a korosztálynak megfelelı legyen. 3. Szemléletesen tükrözze az új fogalmakat, megfelelıen tagolt legyen, nyelvezete a tanulók életkorának megfelelıen segítse a tanulást. 4. Tartalmazza a tanulói tevékenységet segítı gondolkodtató feladatokat, megállapításokat, lényegre látást segítse. 5. Megfigyelésre, győjtı és kutató munkára ösztönzı legyen szövegszerkesztése. 6. Kapcsolódjanak hozzá munkafüzet, példatár, differenciálást, fejlesztést szolgáló egyéb taneszközök, feladatlapok, térképek, falitáblák. 7. Könnyen kezelhetı legyen, több éven át hasznosítható, jó minıségő. 8. A nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak a közoktatási miniszter által hivatalosan jóváhagyott taneszközöket használnak. / tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ A tankönyvek ára megfelelı árfekvéső legyen. 9. Az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 10.A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket tájékoztatjuk szülıi értekezleten. A taneszközök beszerzése a szülık kötelessége a tanév kezdetére. 11.Az iskola arra törekszik, hogy költségvetési keretébıl, illetve egyéb támogatásból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. A hozzáférhetıséget a szociálisan hátrányos gyerekek számára ingyenesen lehetıvé tesszük tanéves használatra, szükség esetén. 12.Tanítási év közben a meglévı tankönyvek, taneszközök ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg.

71

20. Ellenırzés, értékelés, minısítés 20.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek és számonkérésének követelményei és formái 20.1.1. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések • Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követıen a követelmények elsajátítását vizsgáló, összegzı mérést kell végezni. • Az 1-4. évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott tananyagát és fı követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni a munkaközösségek döntése alapján évente. • Egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok a munkaközösségek javaslata alapján történik évenkénti meghatározás alapján az 1- 4. és 5- 8. évfolyamokon egyaránt (minıségirányítási program) 20.1.2. Az írásbeli beszámoltatás rendje A tanítók és szaktanárok minden tanév elsı óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások pótlási kötelezettségét és a javítási lehetıségeket.(Az ismertetéshez célszerő írásos dokumentum).

Formái Felmérı

Témazáró

„Röpdolgozat”

Ideje és tartalma Félévkor és tanév végén a féléves ill.éves anyagból

A tanult anyagrész összefoglalása, témakör lezárása után az adott témakörbıl Az éppen aktuális tananyagból

Értékelés módja Szöveges értékelés: 4.o. félévig Érdemjegy: 2. osztálytól

72 20.1.3. A tanulók értékelése Alapelvek: • • • • •

személyre szóló legyen fejlesztı, ösztönzı jellegő legyen ne legyen megtorló, fegyelmezı jellegő az iskolai követelményrendszerre épüljön a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát célszerő biztosítani

A tanulói közösségek tevékenységének, fejlıdésének értékelési szempontjai alapján kell írásban rögzíteni az osztályfınöki tanmenetekbe az év eleji kiindulási állapotot, /helyzetelemzés/, majd a tanév végén az elért szintet a célkitőzéseknek megfelelıen. Az értékelés szempontjai: • az osztályközösség életét jellemzı legfontosabb adatok (létszám, fiúklányok aránya, új tanulók, távozók) • az osztály szociális összetétele (családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka) • tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók, évismétlık, tehetséges tanulók eredményei) • az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, rétegzıdés) • neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók) • közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok, rendezvények, tanórán tevékenykedés stb.) • a szülıi házzal való kapcsolat (családlátogatások, szülıi értekezletek tapasztalatai, szülık kapcsolata az iskolával, a szülık nevelési elvei) • minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvetı pedagógia feladatokat: - milyen változások történtek? - milyen új problémák jelentkeztek? - milyen beavatkozás látszik célszerőnek?

73 Az értékelés formái: a/ Személyes, szóbeli értékelés : • tanítási órákon, ahol a tanító és a tanár folyamatosan megerısít, korrigál, segít, tanácsot ad • tanítók és szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor • fogadóórákon • az osztályfınök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás és szorgalom jegyek kapcsán • az osztályfınök által a naplók és a tájékoztatók felülvizsgálatakor • az iskola által szervezett programok értékelésekor /kirándulás, színház látogatás, iskolai mősorok, vetélkedık, stb. kapcsán / • a tantestület elıtt / szükséges, szélsıséges esetekben / • az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által / kiemelkedı eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán / b/ Szöveges értékelés, írásban: • az 1-3. évfolyamon és a 4. év elsı félévében a szöveges értékelés kötelezı • szaktanár, tanító, napközis nevelı, osztályfınök által szükség esetén (kiemelkedı teljesítmények, illetve problémás tanulók) • dicséretek illetve elmarasztalások beírása a tájékoztatókba, • külsı felkérésre készített minısítések, vélemények (gyermekvédelem, rendırség, bíróság, kitüntetés stb.) c/ Értékelés érdemjeggyel: A tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékeljük /1-5/, félévkor és tanév végén osztályzatokkal minısítjük a 4-8. évfolyamokon. • • • •

A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. Az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társuljon. A félévi osztályzat a tájékoztatókba, az év végi a bizonyítványba kerül. Érdemjegyeket szóbeli feleletre, írásbeli (témazárók, felmérık), vagy gyakorlati munkára, önálló kiselıadásra, órai munkára, versenyen történı részvételért tanulói alkotásokért, füzetek vezetéséért, vizsgákért lehet adni. • A szóbeli feleltek értékelésénél a nyelvi kifejezıkészség/ szaknyelv is legyen szempont. • A tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük.

74 • Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles, kitőnı (5), jó ( 4 ), közepes ( 3 ), elégséges (/ 2 ), elégtelen ( 1 ). • A tanuló által szerzett érdemjegyrıl a szülıt a tantárgyat tanító nevelı értesíti az üzenı füzeten keresztül. A bejegyzéseket az osztályfınök kéthavonta ellenırzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. • A tanulók írásbeli munkáinak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végezzük:

Teljesítmény:

Érdemjegy:

0-40% 41-60% 61-77% 78-90% 91-100%

elégtelen/1/ elégséges/2/ közepes/3/ jó/4/ jeles/5/

Az érdemjegyek bejegyzésének módjai: - A témazárók, összefoglaló jellegő teljesítmények érdemjegyei a félévi és év végi minısítések alakításában nagyobb hangsúlyt kapnak, ezeket a naplóba piros színnel jelöljük. - A szóbeli feleletek, „röpdolgozatok”, órai munka, versenyen való részvétel miatt kapott érdemjegy a naplóba kék színnel kerül beírásra. - A győjtımunkára, szorgalmi feladatra, házi feladatra, füzetek rendjére adott osztályzatok zöld színnel kerülnek bevezetésre. Az év végi osztályzat, szöveges értékelés az egész évi teljesítményt értékeli. Szöveges értékelés, minısítés: • Kiválóan teljesített: Ha a tantervi követelményeket megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes. (5, jeles) • Jól teljesített: Ha a tantervi követelményeket kevés hibával elsajátította, kisebb bizonytalansággal, de tudja alkalmazni. (4, jó) • Megfelelıen teljesített: Ha a tanterv követelményeit pontatlanul, több hibával, felszínesen ismeri, de a továbbhaladáshoz szükséges minimumot elsajátította, segítséggel képes önálló feladatvégzésre. (3, közepes)

75 • Felzárkóztatásra szorul: Ha a tantervi követelmény minimumát sem sajátította el, és segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. (1-3 tovább haladhat) Továbbra is megmaradt az a lehetısége az intézmény vezetıjének, hogy az elsı évfolyamon a tanulót mentesítheti – a szülı egyetértésével – az értékelés alól. Ebben az esetben a tanuló az elsı évfolyamot elıkészítı évfolyamként végzi és fejezi be. Az értékelés nyilvános fórumai: • házi versenyek, vetélkedık • bemutatóórák, bemutató foglalkozások • értékelés az iskola tanulóközössége elıtt / tanévzáró, ünnepélyek, iskolai rendezvények stb./ • értékelés a nevelıtestület elıtt / tantestületi értekezletek/ • szakköri, napközi otthoni, osztályszintő produktumok, egyéni és csoportos pályázatok anyagának kiállítása, bemutatása 20.1.4. A kiemelkedı teljesítmények elismerése (dicséret, jutalom) • Dicséretek, jutalmazások fajtái: -

nevelıi dicséret /szaktanári, napközis nevelıi/ osztályfınöki dicséret igazgatóhelyettesi dicséret igazgatói dicséret nevelıtestületi dicséret /szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedı szorgalomért, közösségi munkáért/ - tárgyjutalom / könyv, tábori hozzájárulás, taneszköz, stb./

• A dicséretek, jutalmazások alapja: -

kiemelkedı tanórai munka, aktivitás győjtımunka, kiselıadás kimagasló tanulmányi eredmény jó tanulmányi eredmény, egy vagy több tárgyból kimagasló teljesítmény közösségért végzett tevékenység tanulmányi-, sport-, kulturális versenyen kiemelkedı eredmény példamutató magatartás és szorgalom minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók, az egyes szaktárgyakban kiemelkedık, a nevelıtestületi elismerésben részesülı tanulók

76 oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, bemutatókon, pályázatokon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken /városi, körzeti, megyei, országos vetélkedıkön, bemutatókon/ eredményesen szereplı tanulók igazgatóhelyettesi, igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására hozni. 20.1.5. A hiányosságok, mulasztások vétségek javítása érdekében • Büntetések -

nevelıi figyelmeztetés nevelıi intés osztályfınöki figyelmeztetés osztályfınöki intés igazgatóhelyettesi figyelmeztetés igazgatóhelyettesi intés igazgatói figyelmeztetés, intés

• Büntetések, elmarasztalások indoka lehet: -

feladatok sorozatos elmulasztása antiszociális viselkedésmód tiszteletlenség, trágár beszéd lopás, tudatos károkozás tanórák zavarása saját vagy más testi épségének veszélyeztetése

Különösen nagy vétséget követı fegyelmi eljárásra a tanulót képviselı szülıt is meg kell hívni. • A tanuló jogorvoslásért fordulhat: - osztálytanítóhoz, osztályfınökéhez, - diákönkormányzathoz, - az intézmény igazgatójához

77 • A tanuló jogi képviselıje jogorvoslásért fordulhat: - az Iskolaszékhez - a fenntartóhoz

20.2. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei és formái Értékeléskor fontosnak tartjuk a következıket: • segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését • a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon • mindig legyen személyre szabott A magatartás és szorgalom értékelésének módjai Az osztálytanító, az osztályfınök összegzi a tanulók és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén megvitatja azokat /osztályfınöki órán, nevelıi egyeztetésen/. Végleges döntést az osztályfınök hoz. Ha nem sikerül közös minısítést kialakítani, az osztályfınök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor osztályzattal, tanév végén szövegesen minısítjük. Az év végi minısítés az egész tanévre szól. 20.2.1. A magatartás értékelése Szempontjai: • Megfelelés az iskolai követelménynek. Követelmény: a Házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása. Szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, a fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért. • Közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmény: beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elısegítése. Aktív részvétel a közösség elıtt álló feladatok megoldásában. Segítıkészség a problémák feltárásában és megoldásában. • Megfelelés az általános viselkedési szabályoknak. Követelmény: udvarias, figyelmes viselkedés és kultúrált hangnem minden körülmények között.

78 A magatartás értékelésének módja • Példás magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. Nincs írásbeli figyelmeztetése. • Jó magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nem részesült írásbeli osztályfınöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmezı intézkedésben. • Változó magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek nem képes folyamatosan megfelelni. Nem részesült igazgatói intésben. - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik változtatni - a Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmezetéssel tartja be - nem udvarias és nem tisztelettudó - társai viselkedését közömbösen nézi, nem segíti - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan • Rossz magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merül fel, hogy igazgatói intésben, vagy fegyelmi eljárás után büntetésben részesült. - munkájával a közösségi fejlıdést hátráltatja - iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak - hibáit nem látja be - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart - szándékosan árt a közösségnek - a Házirendet figyelmeztetések ellenére sem tartja be - tiszteletlen, udvariatlan, nyegle - fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik 20.2.2. A szorgalom értékelése Szempontjai: • motiváltság Követelmény: a tudás megszerzésének igénye, az egyéni képességeknek megfelelı teljesítmény. • tanulási folyamat Követelmény: jó idı és munkaszervezés. Kötelességtudó pontos megbízható, önálló munkavégzés. Fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység. Pályázatok, tanulmányi versenyek. Taneszközei tiszták, rendesek és ezeket mindig elhozza a tanítási órákra.

79

A szorgalom értékelésének módja Egy vagy két tantárgyi bukás esetén a szorgalom minısítése változónál nem lehet jobb. • Példás, a tanuló szorgalma, ha a fenti követelményeknek képességei szerint maradéktalanul megfelel. • Jó, ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján még néhány területen fejlıdnie kell. - figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi - az órákra felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik - ösztönzı hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenırzi önmagát - tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania - általában felkészült, de különösebb érdeklıdést nem árul el - érdeklıdése megmarad az iskolai tananyag keretein belül • Változó, ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. - munkája ingadozó, idıszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan - önállóan csak utasításra kezd munkához, nem ellenırzi önmagát - munkája változékony jellegő - szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire • Hanyag, ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek. - figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan - feladatait nem végzi el - nem hajlandó munkavégzésre - nem törıdik kötelességeivel - érdektelenség, teljes közöny jellemzi A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte / vagy megsértése / szükséges.

21. A magasabb évfolyamba lépés feltételei • A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott Kerettantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. • A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4 – 8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

80 • A tanuló az elsı – harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyam ismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.(Kt.71.§.1.) • Évfolyamismétlés engedélyezhetı a tanuló (szülı) kérése alapján a Kt.71.§.7. bekezdés alapján.(1 – 4. évfolyam engedélyezni kell.) • Ha a tanuló a 4 – 8. évfolyamon, a tanév végén egy vagy több tárgyból a továbbhaladás feltételeinek nem tesz eleget, „elégtelen” osztályzatot kap, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet. • Továbbra is megmaradt az a lehetısége az intézmény vezetıjének, hogy az elsı évfolyamon a tanulót mentesítheti az értékelés alól. Ebben az esetben a tanuló az elsı évfolyamot elıkészítı évfolyamként végzi és fejezi be. Az elıkészítı évfolyam helyett egyéni továbbhaladás is engedélyezhetı. Továbbhaladás Évfolyam Egyéni továbbhaladás 1. legfeljebb a 4. évfolyam végéig Mentesítés egyes 2. tantárgyak értékelése alól Mentesítés egyes 3. tantárgyak értékelése alól Mentesítés egyes 4. tantárgyak értékelése alól

Évfolyamismétlés Fejlesztésre szorul

Szülı kérésére

Hiányzás miatt

Fejlesztésre szorul Fejlesztésre szorul Fejlesztésre szorul

Szülı kérésére Szülı kérésére Szülı kérésére

Hiányzás miatt Hiányzás miatt Hiányzás miatt

Ha nem teljesítette a követelményeket

• Modulok esetében – a nevelıtestület, a szakmai munkaközösségek javaslata alapján, a Kt.70 /3. bekezdést figyelembe véve – nem értékelünk. A moduláris tantárgyak: Dráma és tánc (5. évf.) Hon- és népismeret (6. évf.) Ember- és társadalomismeret (7. évf.) Mozgókép- és médiaismeret (8. évf.) Egészségtan (6. és 8. évf.) Az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe a foglalkozásokon való részvételt számítjuk be. A tanulók ellenırzıjébe és bizonyítványába az adott évfolyamon a megfelelı modulhoz a „részt vett” szó kerül bejegyzésre.

81 A modulok tanításának módja: Önálló tantárgyként: 5. évf. Dráma és tánc 6. évf. Hon- és népismeret 6. évf. Egészségtan 8. évf. Mozgókép- és médiaismeret 8. évf. Egészségtan Más tantárgyhoz kapcsolva: 7. évf. Ember- és társadalomismeret (osztályfınöki, ember- és társadalomismeret) • Az évfolyami tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozás alól - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy évfolyamát egy illetve több tárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott - magántanuló volt • Magántanulónak, illetve 250 óránál többet mulasztott tanulók esetében az osztályozó vizsga tárgyai a következık: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5-6. évfolyam: irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, természetismeret, informatika, idegen nyelv 7-8. évfolyam: irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, ember és társadalomismeret, idegen nyelv

82

22. A nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, kulturális tevékenységének ismerete A nemzetiségi nyelvoktatást / szerb / iskolánk vállalta fel városi szinten. A tanulók kevés létszáma, korosztálybeli szórtsága, különbözısége (1 – 8. évf.) nem teszi lehetıvé a délelıtti órarendbe beillesztést. Csak csatlakozó órában, a létszámnak megfelelıen kialakított csoportban, képességük, tudásuk alapján / kezdı, haladó / folyhat a nevelı-oktató munka. Feladatunk a városunkban élı nemzetiségek nyelvének, szokásainak, hagyományainak, történelmének megismerése, ápolása. Az anyaországban élık életének, az ország természeti adottságainak, kultúrájának, történelmének, hagyományainak megismertetése. Nyelvoktató kisebbségi oktatást végzünk, helyi tanterv, tanmenet alapján, amelyben biztosítjuk anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását, az idegen nyelv kerettantervi követelményének figyelembe vételével. A nemzetiségi nyelv tantárgy neve: szerb A csoportok kialakításának tanterv szerinti lehetıségei: 1 – 8. évfolyam / differenciált oktatás/ heti 4 órai foglalkozás 1 – 4. évfolyam / kezdı csoport/ heti 4 órai foglalkozás 5 – 8. évfolyam / haladó csoport / heti 4 órai foglalkozás

83

23. Az otthoni – napközis és iskolaotthoni – felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat célja: - Mindig az órai anyagra épüljön, annak gyakorlását szolgálja. - Házi feladat lehet szóbeli, írásbeli – vagy mindkettı -, győjtımunka és kiselıadás is. - Új anyag, illetve anyagrész nem adható fel házi feladatként – kivétel a győjtımunka, kiselıadás, kötelezı olvasmány. - A házi feladat adjon lehetıséget a differenciálásra, (a különbözı képességő tanulók szintjüknek megfelelı feladatot kaphatnak). - A házi feladatot mennyiségileg és minıségileg is értékeljük. Közös ellenırzés mindig legyen. - A szóbeli és írásbeli feladatok arányban legyenek. - A házi feladat optimális idı alatt elkészíthetı legyen, ne haladja meg naponként 1 – 2. évfolyamon: az 1 órát 3 – 4. évfolyamon: az 1,5 órát 5 – 6. évfolyamon: a 2 órát 7 – 8. évfolyamon: a 2,5 órát - A hosszabb idıt igénylı munkát (projektmunka, győjtımunka, házi olvasmány, olvasónapló) év elején be kell jelenteni. A témákat, feladatokat ki kell jelölni. - A tanítási és hét végi pihenınapokra, a szorgalmi idıben biztosított szabadnapokra adható írásbeli és szóbeli házi feladat, melynek mennyisége nem haladhatja meg az egy tanítási napra jutó feladatot. - Az ıszi, téli, tavaszi, nyári szünetekre nem adunk házi feladatot.

84

24. Az iskolai élet rendje, a tanév programja Az iskolai életet és munkarendet a következı dokumentumok szabályozzák: • A közoktatásról szóló törvény • Az iskolai életet szabályozó egyéb jogszabályok • Szervezeti és Mőködési Szabályzat • Házirend A tanév kezdetét és a szorgalmi idı végét miniszteri rendelet szabályozza. A tanév általában szeptember 1-jén kezdıdik és a következı év augusztus 31- én fejezıdik be. A szorgalmi idı elıkészítése augusztus utolsó hetén kezdıdik általában az elsı tanítási napot megelızı öt munkanappal. Az elıkészítı idıszakban szervezzük meg a javítóvizsgát. Az iskolában a szorgalmi idı 181 tanítási napot és 5 tanításnélküli munkanapot tartalmaz, két félévre tagozódóan 36 tanítási héttel, ha a rendelet másképp nem rendelkezik. A tanítási hetek 5 naposak. A tanév helyi rendjét az éves munkatervben a nevelıtestület minden év elején a tanévnyitó értekezleten határozza meg. Ekkor dönt a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról és programjáról is. A tanítási órákat órarend szerint kell megtartani. Elcserélni vagy másnapra áttenni igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel lehet. A tanítási órák 45 percesek. Az iskolai foglalkozások 7-16 óráig tarthatók. Az iskola igazgatója vagy helyettesei közül az egyiknek ez alatt az iskolában kell tartózkodnia. A délutáni egyéb foglalkozások / DÖK rendezvények, találkozók, mősorpróbák stb./ egyeztetés után, nevelıi felügyelettel esetlegesen igazgatóhelyettesi jelenléttel zajlanak. Szülıi értekezletet szeptember, november / pályaválasztás /, február, június hónapokban tartunk. Fogadóórákat október, december, március, május hónapok elsı hétfıjén 17-18 óráig tartunk. A tanítási szünetekben, felmérés alapján készített tanulói létszám esetén tíz fı felett ügyelettel egybekötött foglalkozást tartunk. Étkeztetést a konyha gazdaságos üzemeltetése esetén tudunk a szünetekben felvállalni a vállalkozóval történt egyeztetés alapján. Az iskolai szünetekre szervezett táborok, rendezvények, programját is az iskolavezetés hagyja jóvá, felelıs vezetıjét az igazgató bízza meg.

85

25. Közalkalmazottak az intézményben Igazgató:

gazdasági dolgozó, iskolatitkár (ügyintézık) gondnok, technikai dolgozók

Igazgatóhelyettesek:

1-4. évfolyam és napköziotthon 5-8. évfolyam, napköziotthon, menza

Munkaközösségek:

osztálytanítók és napközis nevelık, munkaközösségének vezetıje és két helyettese, társadalomtudományi munkaközösség – vezetı, nevelési munkaközösség – vezetı

Egyéb megbízatások:

gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, könyvtáros, DMSP, osztályfınökök, tőzvédelmi felelıs, munkavédelmi és balesetvédelmi felelıs, pályaválasztási megbízott, rendszergazda

Szakmai továbbképzés, átképzés: Iskolánkban a pedagógusok, közalkalmazottak szakmai képzése, továbbképzése a középtávú továbbképzési program alapján történik. A továbbképzési program összeállításánál figyelembe vettük az oktatási törvény elıírásait, a 277/1997. /XII.22. / kormányrendeletet. A részvétel a beiskolázási terv alapján zajlik a nevelık jelentkezése és a Közalkalmazotti Tanács egyetértése alapján. A szakmai továbbképzésre jelentkezésnél szempont kell, hogy legyen a pedagógiai programban elfogadottak megvalósításának segítése szakmai megalapozottsággal. Közös érdekünk a szakmai továbbképzésen való részvétel, természetesen arra ügyelve, hogy az iskolai munka rovására ne menjen.

86

26. Egyéb intézkedések a pedagógiai programmal kapcsolatban 26.1. A Pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e Pedagógiai program alapján, felmenı rendszerben. Ezen Pedagógiai program érvényességi ideje a visszavonásig érvényes.

26.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata • A programban meghatározott, megfogalmazásra került célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja és értékeli. A szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban elemzik és értékelik a követelmények és megfogalmazott általános célkitőzések megvalósulását. • A nevelıtestület felkéri az Iskolaszéket, a Szülıi Munkaközösséget, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követıen elemezze, tegye meg észrevételeit az iskolahasználók szemszögébıl. • A 2008/2009. tanév során a nevelıtestület miután elvégezte a pedagógiai program felülvizsgálatát, értékelését, tegye meg javaslatait a szükséges módosításokra.

26.3. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet -

az iskola igazgatója a nevelıtestület a szakmai munkaközösség bármelyike az iskolaszék az iskola fenntartója a szülık és tanulók (iskolaszéken keresztül), vagy a diákönkormányzati képviselık útján

A Pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Bevezetésre a jóváhagyást követı tanév szeptember 1. napjától kerül.

87

26.4. A pedagógiai program nyilvánossága • minden érdeklıdı számára megtekinthetı • a pedagógiai program megtekinthetı: - az iskola fenntartójánál - az iskola irattárában - az iskola könyvtárában - az iskola igazgatójánál - az igazgatóhelyetteseknél - a szakmai munkaközösségek vezetıinél

88 26. 5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

1. A pedagógiai programot a szülıi munkaközösség iskolai vezetısége, az Iskolaszék, az iskolai Diákönkormányzat a 2008. év február 28. napján tartott ülésen véleményezte és elfogadásra javasolta.

………………………. Szülıi munkaközösség elnöke

…………………………. az iskolai DÖK vezetıje

……………………. az Iskolaszék elnöke

2. A Pedagógiai programot a nevelıtestület a 2008. év március 3. napján tartott ülésén elfogadta.

…………………….. igazgató

3. Az l. Számú Általános Iskola pedagógiai programját Százhalombatta Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. év…………hó……….napján tartott ülésén jóváhagyta.

………………………. polgármester

89

27. Felhasznált irodalom jegyzéke, jogszabályok 1. A NAT kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet

2. A

Kerettantervek

kiadásáról,

bevezetésérıl

és

alkalmazásáról

szóló

28/2000(IX.21) OM rendelet módosításáról a 10/2003.(IV.28.) OM rendelettel, 202/2007(VII.13) kormányrendelet.

3. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei Oktatási Minisztérium Budapest, 2003.

4. Jog a pedagógiában. Bíró Endre Pedagógus – továbbképzési Módszertani . és Információs Központ Budapest, 1998.

5. A közoktatás szerepe a hátrány, kudarc, leszakadás megelızésében, leküzdésében. Oktatási Minisztérium- Országos Köznevelési Tanács Budapest, 2000. Szerkesztette: Hoffmann Rózsa

6. Százhalombatta

Város

Önkormányzatának

közoktatási,

programja, az ÖMIP városi és iskolánkra vonatkozó elemei

minıségirányítási 2004. ( a 2007. és

2008. évben elfogadott módosítások figyelembe vételével).

7. Minıségértékelés, minıségbiztosítás az oktatásban. Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet- Szöveggyőjtemény 1999. Szerkesztette: Balogh Anna

90 8. Baráth Tibor : A pedagógiai program és a minıségfejlesztés kapcsolata (2001.)

9. Ellenırzés, mérés, értékelés, minıségbiztosítás a közoktatási intézményekben. Modinfo KFT. Budapest, 2000. Marunák Ferenc-Marunák Ferencné

10.Gyakorlati útmutató a pedagógiai program módosításához. Modinfo KFT. Budapest, 2004. Marunák Ferenc-Marunák Ferencné

11.Minta pedagógiai program általános iskolák részére Modinfo KFT. Budapest, 2004.. Marunák Ferenc

12.A minıségközpontú iskola- Tanulmánykötet 1998. Monocopy nyomda Tóth Tiborné dr.

13.Személyiségfejlesztı módszerek az iskolában Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1988. Bagdy-Telkes

14.11/1974. (VI.8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl

15.Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztı pedagógiai programok készítéséhez Mozaik Oktatási Stúdió Szeged, 1996.

91 16.1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról módosítása a 2003. évi LXI. törvénnyel.

17.Az iskola mint a nevelés helyi rendszere. Pedagógiai Szemle 1998/7 – 8. sz. Lénárd Ferenc

18.Az intézmény Alapító Okirata 2004.

19.A fenntartó által meghatározott keretek a törvényben elıírtakhoz 2004. június 7.

20.Pedagógiai programok felülvizsgálatának és módosításának szakmai programja az általános iskolában. Qualy - Co Okt.Tanácsadó Budapest, 2004. Hosszú Tibor

92

1. számú függelék: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke:

1. Az 1 -4. évfolyam munkáját segítı felszerelések és taneszközök: A taneszközök hiányosak, folyamatosan beszerzendık a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján tantárgyanként, a költségvetés függvényében, illetve a leselejtezés mértékének pótlásaként. Az 1 – 4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanítását segítı felszerelések és taneszközök /tantermenként/: • Betősín • Nemzeti jelképek /fali tabló/ Az 1 - 4. évfolyam matematika tanítását segítı felszerelések és taneszközök /tantermenként/: • • • •

Táblai vonalzók Helyi értéktáblázat Hımérı Méterrúd

Az 1 - 4. évfolyam környezetismeret tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • • • • •

Iskolai iránytő Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel Szobai hımérı Domborított földgömb Videofilmek: – Vadon nıtt gyógynövényeink – Dunántúli középhegység – Alpokalján • Nagyító • Szőrıpapír

93 Az 1 – 4. évfolyam alsó tagozatos technika tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • Olló, kés, vonalzó 40 db • Mintázó eszköz 20 db • Szövıkeret 30 db 2. Az 5 - 8. évfolyamos munkát segítı felszerelések és taneszközök: Magyar nyelv és irodalom: •

Irodalmi arcképsorozat (2 db)

•

Szinonima kéziszótár (8 db)

•

Életrajzi lexikon (5 db)

•

Hanganyag (hangkazetta, CD) – János vitéz – Mitológiai és bibliai történetek – Görög regék és mondák – Rege a csodaszarvasról – Népballadák – Arany János: A walesi bárdok – Arany János: Toldi

• Videofilmek: – A Pál utcai fiúk – Egri csillagok – Mikszáth prózája – A fınév (oktatócsomag) – CD ROM: Petıfi Sándor: János vitéz

94 A történelem tanítását segítı felszerelések és taneszközök • Faliképek – Magyarország a feudalizmus idején – Magyarország 1526-1606 • Videokazetták – Mátyás király – 1956. október 23. EGYÉB: • Írásvetítı transzparens • Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításhoz • Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétıl Az ének tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • Videofilm – Háry János – Varázsfuvola A biológia tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • Moszatok, zuzmók, mohák harasztok • Nyitvatermık • Koponya A matematika tanítását segítı felszerelése és taneszközök: • Algoritmus folyamatábra (falitérkép) A kémia tanítását segítı felszerelések és taneszközök • Üvegkád (2 db) • Fali tabló: • Oktatótáblák: - Elektronhéjak kiépülése - Fémek reakciói vízzel - Fémek reakciói savakkal - Redukció a redukáló sorban

95 Az 5-8. évfolyam rajz tanítását segítı felszerelések és taneszközök • Mőanyag, átlátszó kocka, tégla • Diapozitívok: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott mőalkotásokról (1-1 db) A testnevelés tanítását segítı felszerelések és taneszközök: • magasugróléc (pótlás meghibásodás esetén) • maroklabda (pótlás, javítás) • győrő • ugrókötelek (elhasználódottak cseréje) • mászókötél (szükség szerint csere, baleset megelızés céljából) • kosárlabda (pótlás, elhasználódás miatt) • kézilabda (pótlás, elhasználódás miatt) • futball-labda (pótlás, elhasználódás miatt)