9

KIÁLTS Mit Kiáltsak?

Minden test fő és minden szépsége mint a mezı virága! Megszáradt a fő, elhullt a virág, de Istenünk beszéde mindörökre megmarad.

Az İskeresztyén Apostoli Egyház Lapja

Legyetek jó reménységben A fenti mondat még köszönésnek is szép. Úgy, mint amikor így köszönünk: Békesség néktek! De szép jókívánság: Legyetek jó reménységben! Szeptembert írunk. Elkezdıdik egy új tanév. Véget ért a nyár és kezdıdnek az ıszi, a téli hónapok. Az év hátralévı szakasza ismeretlen mindenki számára. Mit hoz az új tanév, milyen tél elé nézünk? Nem tudjuk, de ragyogjon ott ez a szép, Istentıl küldött mondat és üzenet a szemünk elıtt, a szívünkben: Legyetek jó reménységben!... Pál apostolt, mint foglyot szállítják Rómába és viharba kerül a hajójuk. Már majdnem minden terhet kidobálnak a hajóból, hogy mentsék a maguk életét. Kétségbeesett emberek felé hangzik ez a bátorító üzenet: „Legyetek jó reménységben! Egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó!” Isten üzeni ezt a vigaszt az apostolon keresztül. Az egész 27. rész ezzel az úttal foglalkozik, hosszan van megörökítve. Bár Pál apostol beszél szenvedéseirıl a 2Kor 11:25-ben és elmondja, hogy háromszor szenvedett hajótörést, de ezt a római utazást részletesen írja le a vele utazó Lukács, valószínő mély nyomokat hagyott bennük a 14 napos hánykolódás a viharzó tengeren...

2008/9 Ap Csel 27:21—22

Testvéreim! Legyetek jó reménységben ebben az egyre nehezülı világban. A vég felé haladó világ nehéz súlya egyre jobban ránk nehezedik. A bőn, amit látunk, hallunk, olvasunk. A zőrzavaros politikai helyzet. De akármi is történik, legyetek jó reménységben. Aki elkezdte bennünk a jót, Az el is végzi a Krisztus napjáig. İ megígérte‚ hogy velünk lesz a világ végezetéig, minden napon. A Rómába igyekvı hajón együtt utaztak hívık és nem hívık, kétszázhetvenhatan. Katonák, matrózok, Pál apostol és néhány kísérıje. Ez a helyzet ma is: hívık és nem hívık együtt élünk egy faluban, egy városban, egy országban. Együtt utazunk az ÉLET nagy tengerén. Együtt élünk, együtt halunk. Együtt süllyedünk vagy együtt menekülünk. De bízhatunk, ha Istenre nézünk. Bízhatunk az İ segítségében... Amíg nincs vihar, a hívık hallgatnak. Pál apostol ugyan mondta, hogy várjanak a hajóúttal, mert veszélyes a közelgı tél miatt, de leintették. A kapitányra figyeltek, ami érthetı volt, hisz ı a szakember és nem egy fogolyra fognak hallgatni. Igen ám, de eljön az idı, amikor recseg-ropog minden. Félelem szállja meg az embereket. Most feláll az apostol és szól. Most már figyelnek rá. Isten

szeretnénk. Sok a „miért”! Látjuk a sok igazságtalanságot, a bőnt, amely végig söpör a nagy világon. Halljuk Isten üzenetét! Halljuk mindnyájan! Figyeljen ide mindenki! Öreg és fiatal! Amikor legnagyobb a félelem, a kétségbeesés és tombol az élet vihara. Ez Isten üzenete: Legyetek jó reménységben! Bízzatok az Úrban! Jézus Úr a viharban is. Ezt tanulták meg a tanítványok is, amikor Jézus a földön járt és az ı hajójuk is viharba került a Genezáret taván. Jézus Úr! Minden idıben és mindenek felett! Egymásra figyelve hajózunk. Egyszer egyik tanítvány ereje fogy el, másszor a másik fárad el. Jézus segít! Támogassuk egymást imával és higgyük azt, hogy minden az Úr tudtával történik életünkben. Nincsenek véletlenek! Jézusban reménykedve és Benne elrejtızve lehetünk jó reménységben. Akik az Úr Jézus tanítványai lettek, akik hallgatnak az İ szavára és hisznek Benne, azoknak szól ez a vigasztalás: Legyetek jó reménységben! Bármilyen körülmények között. Bármit hoz is az új tanév, bármit rejtegetnek a téli, kemény hónapok, bármit hoz is az élet, bízzunk az Úr Jézusban! Aki idáig velünk volt és megtartott minket, velünk lesz ezután is és nem hagyja el a Benne bízókat. Jól véssük emlékezetünkbe ezt a vigasztaló igét: Legyetek jó reménységben! Ámen.

vigasztaló üzenetét mondja: Legyetek jó reménységben! Van menekülés! Ma is így van. Amíg minden jól megy, hiába is szólunk, nem figyel ránk senki. De van egy pillanat, amikor szólni kell, amikor Isten teszi rá a szívünkre a mondanivalót... Testvéreim! Aztán mindenkinek van egy saját kis hajója: 50-60-70 kg. Hús-, bır-, csontból áll; ez a mi testünk. Ebben hajózunk több évtizeden keresztül. Igyekezünk ezt a hajót rendben tartani, tatarozzuk, javítgatjuk, ápoljuk. Aztán egyszer elkezd recsegni-ropogni: a hátgerinc, a szív, a máj, a vérnyomás. Aztán bevontatnak egy javításra a kórházba. Kifoltoznak, feljavítanak és próbálunk tovább haladni. Ami biztos az az, hogy a hajónk egyszer összetörik és kikerül a temetıbe. De csak a hajó! Amikor valakinek a hajója nagyon recsegett és szerettei siratták, azt mondta: „Ne sírjatok! Csak egy emelettel feljebb megyek!” Igaz, hogy a hajó megsemmisül... Kedves Testvérek! Ha érzitek, hogy a hajótok nagyon ropog, ragyogjon fel nektek ez a vigasztaló üzenet: Legyetek jó reménységben! Egy-egy gyülekezetnek tagjai együtt hajóznak az élet tengerén egy nagy hajóban. Néha elmondjuk egymásnak bajainkat, kétségeinket. Itt is ott is szivárog a víz a hajóba, csapdosnak a hullámok. Néha elkeseredünk, nehéz az élet, mert nem úgy alakulnak az élethelyzetek, ahogyan mi

Pozsgai József

Csak Jézus A mennynek világossága van Jézus arcán. A mennynek öröme van Jézus jelenlétében. A mennynek dallama van Jézus nevében. A mennynek összhangja van Jézus dicséretében. A mennynek foglalatossága van Jézus szolgálatában. A mennynek teljessége van Jézus Krisztusban. 2

Meghívó az Isten országába Mt 22:1-14 öröm” (Róm 14:17). Az a meggyızıdésem hogy minden e földre született ember azokra a lelki, szellemi értékekre vágyik, amelyeket Isten országa nyújt. Hiszen minden ember szeretetre, nyugalomra és a lélek békességére vágyik. Sajnos, ugyanakkor szomorú tény, hogy kevesen vannak akik megtalálják azt a szők kaput és azt a keskeny utat, amely az Életre, vagyis az Isten országába vezet. Komoly kérdés tehát: hogyan lehet bejutni itt a földön egy embernek az Isten országába? Szent titok ez! Jézus szava szerint úgy van ez, mint a szél zúgása: „...zúgását hallod, de hogy honnan jön és hova megy, nem tudod. Így van mindenki aki Lélektıl születik” (Jn 3:8) Mert Isten országába csak beleszületni (újjászületni) lehet. Nem elég hozzá a jó nevelés, a jó vallásosság, a vallási dogmák ismerete és pontos betartása sem. „Ha valaki újonnan nem születik — mondta Jézus — meg sem láthatja Isten országát”. (Jn 3:3). Jézus egy példázatában menyegzıhöz hasonlítja Isten országát, amelyet a király a fiának szerez. A menyegzı, a vılegény és a menyasszony végleges egyesülésének, a frigykötésnek a napja. Isten országába bejutni tehát azt jelenti, hogy a megtérı bőnös ember, mint Krisztus menyasszonya frigyre lép, egyesül vılegényével, Jézus Krisztussal! Ami ennél kevesebb, az lehet embernemesítı jó vallásosság, de nem jelent mennyei polgárjogot, vagyis üdvösséget. Ezt veti Jézus a korabeli buzgón vallásos zsidók szemére: „Ti tudakozzátok az Írásokat, — mondta nekik — mert azt hiszitek, hogy abban van a ti örök életetek, de nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen” (Jn 5:3-40). Milyen fájdalmasan szomorú, ha valaki buzgón vallásos —

Isten országába hívlak ma benneteket. Földünkön 200 felé közeledik az országok száma. Vannak kisebb és nagyobb, szegény és gazdag országok. A Biblia azt mondja, hogy e föld a Sátán királyi széke. Valóban a Sátán uralma és befolyása minden e földi országban jelen van. Megmutatkozik ez a bőn, az erıszak, a gonoszság terjedésében. A harag, a győlölet, a bosszú, az emberek, a családok életét szétzüllesztı káros szenvedélyek (alkoholizmus, kábítószer, stb.) mind a Sátán, emberek milliárdjait rabságban tartó, hatalmának a jelei. De Isten országa is jelen van ebben a világban. Jézus Krisztus hozta el. Ezt hirdette a földön három éven át: „Térjetek meg, mert elközelített hozzátok az Isten országa!” (Mt 4:17) Amikor nagypénteken Pilátus megkérdezte tıle, hogy „király vagy e te csakugyan?” Jézus vállalta és azt mondta: „Igen, király vagyok, de az én országom nem e világból való” (Jn 18:36). Vagyis Isten országa nem testi, fizikai természető, e földön határok közé nem szorítható ország. Isten országa tulajdonképpen Jézus Krisztus uralmát jelenti az emberi szívekben. Annak az embernek az életében valósul meg, aki İt behívja a szívébe és İt nem gyermekbölcsıbe teszi, nemcsak díszvendégnek tartja, de nem is a kereszten akarja már látni, hanem mint halált meggyızı Urat, úrrá és királlyá teszi İt az életében. Hatalmas lehetıség ez minden ember számára, hiszen Jézus Krisztus az İ szentségét, tisztaságát, szeretetének és békességének uralmát valósítja meg ott, ahol erre hit által valaki İt kéri és önmagát Neki átadja. Pál apostol írja, hogy az „Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság békesség és Szent Lélek által való 3

engesztelı áldozatként azért, hogy megszerezze számunkra mindezeket. Annál meglepıbb a példázatnak az a folytatása, hogy a hivatalosok nem jöttek el a menyegzıre. Pedig nem is valamilyen gonosz bőn tartotta ıket távol. Így mondja Jézus a példázatban: „Nem törıdvén a szolgák hívásával”: az egyik elment a szántóföldjére, a másik a kereskedésébe, a harmadik azzal védekezett, hogy „most nısültem”, nem érek rá. Megdöbbentıen mai kép ez! Isten ingyen, kegyelembıl kínálja a drága áron megszerzett üdvösséget, bőneink bocsánatát, frigyet az İ Fiával, Jézus Krisztussal, polgárjogot az İ országában és vele mennyei örökséget. És a legtöbb ember válasza ma is ugyanaz: nem érek rá, nincs rá idım, menni kell a kertembe, a kereskedésembe, a család leköt, ezernyi dolgom miatt nem tehetem. Az ördög nagy és sikeres csalása ez. Ebben az a megdöbbentıen szomorú, hogy a legtöbb embert ma is nem valamilyen súlyos bőnök tartanak távol Isten országától, hanem a fölényes nemtörıdömség, közömbösség, a fontosabbnak tartott földi elfoglaltságok. Rá kell ébrednünk arra, hogy ez az érdektelenség Isten és Isten országa iránt a Mindenható Isten szemében a legsúlyosabb bőn! Jézus egyik mennybıl küldött levelében írja: „Tudom a te dolgaidat, hogy nem vagy hideg, sem meleg. Ezért mivel langyos vagy, sem meleg, sem pedig hideg: kiköplek a számból” (Jel 3:15-16). Isten országa akkor fog kiteljesedni és minden teremtett ember számára nyilvánvalóvá válni, amikor Jézus Krisztus visszajön; magával ragadja övéit az İ mennyei dicsıségébe és megvalósítja királyságát. Mi lesz veled, ha Isten elé kell állnod számadásra? Mit tettél Jézussal a földi életedben? Miként menekülhetsz meg

mint a farizeusok voltak — de nem érti és nem ragadja meg a lényeget: Jézus Krisztussal, a mennyei vılegénnyel való életközösséget. A királyi menyegzırıl szóló példázatban Jézus elmondja, hogy a király kiküldte szolgáit a hivatalosokhoz ezzel az üzenettel: Immár minden kész, jöjjetek el a menyegzıre! Nekem azért is kedves ez a példázat, mert én is szerepelek Benne. Én is az a szolga vagyok, akit a mennyei király küldött el, hogy most is hirdessem minden hallgatóm részére: Immár minden kész, jöjjetek el a Menyegzıre! A menyegzıs asztal gazdagon terítve van drága és nagyon finom ételekkel. Terítéken van minden bőnödre a bocsánat, gazdagon kínálja a menyegzıs asztal Krisztusnak azt a békességét, amelyrıl azt mondta: „az én békességemet adom nektek, nem úgy adom, mint a világ adja, ne nyugtalankodjék a szívetek, se ne féljen...” (Jn 14:27.) Ott van terítéken Istennek az a szeretete, melyrıl Pál apostol úgy szól, hogy minden ismeretet felülmúl, szélessége, hosszúsága, mélysége és magassága mérhetetlen. A menyegzıs asztal terítékén van a minden másnál nagyobb ajándéka Istennek, mellyel kinyilvánítja, hogy gyermekévé, örökösévé fogadott: „Mert nem a szolgaság lelkét kaptuk a félelemre, hanem a Fiúság Lelkét, amely által kiáltjuk: Abbá, Atyám... Ez a Lélek bizonyságot tesz ami lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.” (Róm 8:15-16) János apostol még hozzáteszi: „még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk, de ha nyilvánvalóvá lesz, meg fogjuk İt — ami Urunk Jézus Krisztust — látni, úgy, amint van” (1Jn 3:2). Nagyon értékes ennek a menyegzıs asztalnak a terítéke, hiszen Istennek sokba került: Az İ egyszülött Fiának, Jézus Krisztusnak a halált kellett elszenvednie önkéntes 4

Isten igazságos ítéletétıl, ha nem törıdsz ily nagy üdvösséggel? Isten Jézus Krisztusban mindent megtett azért, hogy ne kárhozz el, hanem megragadva a kegyelmet, üdvösséget nyerj nála ingyen kegyelembıl! Én, mint megbízott szolga mondom most is: „Minden kész, jertek el a

menyegzıre!” Tartsd mindennél fontosabbnak elfogadni Jézus Krisztust, mint személyes Megváltódat. Hívd be İt szívedbe, mint mennyei Vılegényedet és így megvalósul benned is Isten országa, Jézus Krisztus uralma által. Kovács Géza

Az Úr ígérete és ajándékozási szabálya „Az Úr tehát bölcsességet adott Salamonnak, ahogyan megígérte neki.” 1Kir 5:26 egyikük sem lehetett a tanítója, hiszen ı felülmúlta mindnyájukat. Vajon hogyan emelkedett ez az ember a bölcsesség e magas szintjére, hogy neve minden korban a bölcs ember szinonimája legyen? A lángész kialakulása nagyon titokzatos folyamat. Ki adhat egy fiatal embernek bölcsességet? Az emberek adhattak neki tudást, de bölcsességet nem. Egyetlen tanító, mester vagy hittudós sem adhat bölcsességet másnak: az is nagy igyekezetébe kerül, hogy maga szert tegyen valamennyire. Isten azonban megadta Salamonnak a szív nagyságát és a páratlan bölcsességet olyan bıségben, mint a tenger homokját; mert Isten mindenre képes. Olyan beavatkozások által, amelyeket csak İ maga ismer, az Úr kialakította a fiatal királyban a megfigyelés, érvelés és megfontolt cselekvés páratlan képességét. Gyakran csodáltuk Salamon bölcsességét; én arra biztatlak, hogy csodáld inkább Jahve bölcsességét, aki megalkotta Salamon bámulatos lángelméjét. Az Úr azért mővelte ezt a csodát Salamonnal, mert megígérte hogy megteszi és ı bizonyosan megtartja a szavát. Sok más szöveg is megfelelne a célomnak ugyanúgy, mint ez, mert csupán azt kívánom hangsúlyozni, hogy amit Isten megígért valakinek, azt bizonyosan meg is adja neki. Legyen az bölcsesség Salamon számára, vagy kegyelem az olvasó számára

Nem tudom, hogy az Úr hogyan adott bölcsességet Salamonnak, de megígérte és megtartotta a szavát. Minél többet gondolkodsz ezen a tényen, annál figyelemreméltóbbnak tőnik. Salamon nem olyan körülmények között született, amelyek kedveztek volna a bölcsességnek. Egy koros apa kedvenc gyermeke volt, és fölöttébb valószínő, hogy elkényeztették. Fiatal emberként került a trónra, mielıtt alkalmassá vált volna rá a dolgok természetes rendje szerint, és valószínőnek látszott, hogy nagy baklövéseket és hibákat követ el. Szenvedélyes ember volt, ami végül hatalmába kerítette, és úgy tőnt, hogy inkább kicsapongó embernek, mint filozófusnak bizonyul. Mint nagyon gazdag, korlátlan hatalommal bíró és állandó jólétben élı ember, nem rendelkezett a megpróbáltatások tapasztalatával, amelybıl az emberek bölcsességet merítenek. Vajon kik voltak a tanítói? Ki tanította bölcsességre? Lehet, hogy bőnbánó anyja példát mutatott neki igazi erkölcsösségbıl és a hitéletbıl, de ı soha nem adhatta meg neki azt a kiemelkedı bölcsességet, ami az összes többi ember fölé emelte, és a hírnév csúcsára juttatta. Többet tudott, mint a többi ember, ezért a bölcsességet nem kölcsönözhette tılük. Bölcsek ültek a lábainál, és hírneve odavonzotta a zarándokokat a világ másik végérıl is; de 5

Istennek, és amikor elérkezett az ideje, örvendezett, mert meglátta Izsákot és benne a megígért utódot. Amikor az Úr megígérte Jákóbnak, hogy vele lesz és jót cselekszik vele, megtartotta a szavát, és megadta neki a szabadulást, amiért Jákób tusakodott vele a Jabbók pataknál. Az a sokáig szunnyadó ígéret, hogy Izráel utódja fogja birtokolni a tejjel és mézzel folyó országot, úgy tőnt, hogy sohasem teljesül, amikor a törzseket rabszolgaságba döntötték Egyiptomban, és a fáraó vasmarokkal tartotta és nem akarta elengedni ıket. De Isten, aki kezeskedett népéért, kihozta ıket erıvel és kinyújtott karral, azon a napon, amikorra megígérte. Kétfelé választotta a Vörös-tengert, és átvezette népét a pusztaságon, mert biztosította ıket, hogy megteszi. Kettéhasította a Jordánt, és kiőzte a kánaániakat elılük, és örökségül adta népének az országot, ahogy megígérte. Olyan sok történet szól az Úr hőségérıl, hogy a rendelkezésemre álló idı rövid volna ahhoz, hogy mindet felsoroljam. Isten szavait mindig kellı idıben igazolták Isten cselekedetei. Isten az ígérete szerint bánt az emberekkel. Valahányszor megragadták az ígéretet és ezt mondták: „Tedd azt, amit mondtál!” Isten válaszolt a könyörgésre, és bebizonyította, hogy nem hiábavaló bízni benne. Minden idıben Isten változatlan szabálya volt, hogy az utolsó betőig és percnyi pontossággal megtartotta a szavát. „Ez magas röptő beszéd” — mondhatja valaki; nos, akkor megpróbálom egyszerőbben elmondani. Istennek az a szokása, hogy megtartja az ígéreteit. Mi magunk élı tanúi vagyunk annak, hogy Isten nem felejti el a szavát. Sok millióan tanúsíthatjuk, hogy bíztunk benne, és sohasem csalatkoztunk. Valaha megtört szívő ember voltam, és a Mindenható

— ha az Úr megígérte, akkor nem hagyja, hogy holt bető maradjon. Az az Isten, aki teljesítette ígéretét ebben a figyelemre méltó esetben, ahol a feladat meghaladta az emberi erıt, és olyan kedvezıtlen körülmények között kellett megoldani, más esetekben is teljesíti az ígéretét, akármilyen nehéz és titokzatos is a végrehajtás módszere Isten mindig szó szerint teljesíti ígéretét; igen, és általában túl is megy annak bető szerinti jelentésén. Ebben az esetben, miután Salamonnak bölcsességet adott, még megtoldotta gazdagsággal és ezer más dologgal, amelyek nem voltak benne az egyességben. „Keressétek elıször az ı országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” İ, aki mérhetetlen áldásokra tesz ígéreteket, úgy adja ráadásul a mindennapi dolgokat, mintha jelentéktelenek és magától értetıdık volnának, mint a kereskedı papírja, és zsinórja, amivel becsomagolja a vásárolt árut. Salamon esetébıl és ezer más hasonló esetbıl megtanulhatjuk, hogy Isten ajándékozási szabálya: ígérete szerint. A Biblia lapjain hemzsegnek a példák. Az Úr megígérte elbukott ısszüleinknek, hogy az asszony utóda a kígyó fejét tapossa majd; és íme, az asszony eme csodálatos utódja megjelent, és megszerezte magának és nekünk megváltásunk dicsıséges gyızelmét! Eme ígéret teljesítése biztosít minket arról, hogy Isten a többit is megtartja. Isten azt ígérte Nóénak, hogy ha belép a bárkába, biztonságban lesz, és úgy is lett. Az özönvíz elıtti világot elpusztító megszámlálhatatlan hullám közül egy sem tudott betörni a biztonságos helyre. Amikor Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy utódot ad neki és országot, amelyet ez az utód fog birtokolni, ígérete lehetetlennek tőnt; de Ábrahám hitt 6

amelyet akkor találtam meg; és nem vesztettem el azt a békét sem, amely oly kellemes érzéssel töltötte el a lelkemet. Azóta sohasem bíztam hiába Isten ígéreteiben. Veszedelmes helyzetekbe kerültem, sok ínséget éltem meg, gyakran éreztem éles fájdalmat, és szüntelen aggodalom nyomasztott; de az Úr hő volt Igéjének minden sorához, és amikor bíztam benne, İ keresztülvitt mindenen, fennakadás nélkül. Csak elismerıen beszélhetek róla, és azt is teszem. EZT ALÁÍRÁSOMMAL ÉS PECSÉTEMMEL HITELESITEM, habozás és fenntartás nélkül. Az összes hívı tapasztalatai hasonlóak: az öröm és béke új élete azzal kezdıdött számunkra, hogy hinni kezdtünk az ígérettevı Istennek, és továbbra is eszerint élünk. Emlékezetünkben a beteljesült ígéretek hosszú listája van jelen, ami hálát ébreszt bennünk, és megerısíti bizalmunkat. Évrıl évre próbára tettük Istenünk hőségét számtalan módon, de mindig ugyanazzal az eredménnyel. Az élet mindennapos dolgainak ígéreteivel mentünk hozzá, amelyek mindennapi kenyerünkkel, ruhánkkal, gyermekeinkkel és otthonunkkal kapcsolatosak, és az Úr kegyesen bánt velünk. Hozzá folyamodtunk betegségeinkkel, rágalmaztatásainkkal, kétségeinkkel és kísértéseinkkel kapcsolatban, és İ sohasem hagyott cserben minket. A kis dolgokban is figyelmes volt velünk: még a hajszálainkat is megszámolta. Volt úgy, hogy az ígéret teljesülése teljesen valószínőtlennek tőnt, mégis hihetetlen pontossággal bekövetkezett. Az emberek csalárdsága elszomorított minket, de örültünk és ma is örülünk Isten ıszinteségének. Könnyek szöknek a szemünkbe, ha azokra a döbbenetes módszerekre gondolunk,

haragjának sötét felhıje alatt éltem, bőnösen és önmagamat elítélve. Úgy éreztem, hogy ha örökre számőzetnék Jahve jelenlétébıl, egy szót sem szólhatnék az ítélet igazságossága ellen. Amikor ezt olvastam az Igéjében: „Ha megvalljuk bőneinket, hő és igaz ı: megbocsátja bőneinket”, hozzá fordultam. Remegve elhatároztam, hogy próbára teszem az ígéretét. Megvallottam vétkeimet az Úrnak, és İ megbocsátott nekem. Ez nem mesebeszéd, mert az a mély, megnyugtató béke, amely a megbocsátás pillanatában eltöltötte a szívemet, olyan csodálatos volt, hogy úgy tőnt, mintha új életet kezdtem volna; mint ahogy így is volt. Elmondom, hogyan történt. Egy vasárnapon hallottam egy szegény embert a következı ígéretrıl beszélni: „Rám figyeljetek a föld legvégérıl is, és megszabadultok.” Nem értettem, hogyan tud egy Krisztusra vetett puszta pillantás megszabadítani. Túl egyszerő cselekedetnek tőnt ahhoz, hogy ilyen nagy hatása legyen; de, mivel kész voltam bármit megpróbálni, Jézusra tekintettem: RÁNÉZTEM. Ez minden, amit tettem. Ez volt minden, amit tenni tudtam. Rátekintettem arra, akit úgy jelentett ki Isten, mint engesztelı áldozatot az ember bőneiért; és azonnal értettem, hogy megbékéltettem Istennel. Láttam, hogy ha Jézus helyettem szenvedett, nekem már nem kell szenvednem; és ha İ bőnhıdött minden vétkemért, nekem már nem kell bőnhıdnöm. Bőnömnek el kell töröltetni, ha Jézus helyettem bőnhıdött érte. Ezzel a gondolattal a béke kellemes érzése áradt szét a lelkemben — az Istennel való megbékélésé az Úr Jézus Krisztus által. Az ígéret igaz volt, és én ezt megtapasztaltam. Ez már harminchat éve történt, de én sohasem vesztettem el a tökéletes megmenekülésnek azt az érzését, 7

amelyekkel Jahve, a mi Istenünk véghezvitte kegyes ígéreteit. Hadd beszéljek nyíltan azokhoz, akik bíznak az Úrban. Isten gyermekei, mennyei Atyátok nem volt-e hőséges hozzátok? Nem azt tapasztaltátok-e lépten-nyomon, hogy ti mindig kudarcot vallotok, de İ sohasem? Jól mondta az apostol: „Bár mi hőtlenek vagyunk, ı hő marad, mert ı magát meg nem tagadhatja.” Az isteni nyelvet a legszélesebben értelmezhetjük, és azt találjuk, hogy Isten jelentésük legvégsı

határáig teljesíti ígéreteit. Ajándékozási szabálya nagyszerő és nagyvonalú: az ígéret egy nagy edény, és az Úr csordultig tölti azt. Amiképpen Salamonnak megadta a bölcsességet, „ahogyan megígérte neki”, ugyanígy fog cselekedni minden esetben, amíg a világ fennáll. Ó, kedves olvasó! Higgy az ígéretnek, és ezáltal bizonyulj az ígéret örökösének. A Szent Lélek vezéreljen, hogy ezt cselekedd, Jézus érdeméért! C. H. Spurgeon

Orvosság a fáradtságra 1. rész (kivonat) lenni. Már altatóval se tudunk aludni. Az Miért vagyunk fáradtak? „Erıt ad a megfáradtnak, és az erıtelent egész szervezet riasztó csengıvel jelzi, nagyon erıssé teszi.” Ézs 40:29. hogy baj van! Jó, ha odafigyelünk. A Sok a fáradt ember közöttünk. A hívık kegyes ember ilyenkor azt mondja: le kell között is, a közösségben is. Nem tehetünk borulni és még több erıt kérni. Nem biztos, különbséget, mert a hívı ember is el tud hogy mindig ez a megoldás. Amikor Illés fáradni. Csakhogy nekünk van Gazdánk, elfáradt a Baál-papokkal való küzdelemben Aki a megfáradtakat, a megterhelteket, és menekül az ıt kergetı királynı elıl, akik terhek alatt nyögnek, azokat is hívja... olyan állapotba jut, amit ma depressziónak Az orvosi rendelık tele vannak efféle mondunk. A halált kívánja a rekettyebokor panaszkodókkal: Doktor úr, fáradt vagyok, alatt... Aztán elalszik, majd az angyal alig tudom vonszolni magamat, adjon már kétszer is felébreszti és enni, inni ad neki. valamit,..! Az a szegény körzeti orvos vagy Mert erıfeletti út áll elıtte! ideggyógyász mit tehet, fölír valami Milyen egyszerő! Isten nem valami erısítı szert, egy kis vitamint, és vagy különös, plusz erıt ad, hanem a világ leghasznál, vagy nem. Most az Áldott Orvos természetesebb gyógymódjával gyógyítja jelenlétében vizsgáljuk meg fáradtsá- Illést: „Pihenj! Egyél, igyál, aludj egy gainkat! És halljuk meg, mit tanácsol İ, a kicsit, aztán menj, mert nagy út van mi Fıorvosunk.... elıtted!” Ne várjunk égi csodára, mert Elıször is különbséget kell tennünk a Isten azért adott nekünk értelmet, hogy fáradtságok között, mert létezik jó észrevegyük, az egész létra inog már fáradtság is. Egy nagyobb kirándulás vagy alattunk és nem csak egy létrafok recseg. favágás, kertészkedés után ki ne érzett Ha valahol belül recseg valami, akkor ne volna jólesı fáradtságot, amikor elalszik az erıltessük tovább, amit éppen csinálunk! ember ültében is és frissen, üdén ébred. Ez Illés ereje végéhez ért. És nem valami kellemes, jó fáradtság... Van, amikor a nagy, speciális „égi erı-átömlesztés” fáradtság életmentı figyelmeztetés. történik a próféta életében, csupán csak Kezdünk ingerültek, idegesek, kapkodók 8

három talentumostól nem kér számon öt talentumot. A fáradtság szinte leglogikusabb oka a kevés alvás. Van, akinek elég öt órai alvás, de van, akinek nyolc is kevés. Ezt ki kell tapasztalnunk és tudomásul kell vennünk alvásigényünket. Pál apostol szinte számonkérıen mondta: „Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik? Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja az Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.”(1Kor 3:16-17.) Ha mi nem vigyázunk a templomunkra, Isten hagyja, hogy romoljék meg. Kell még egy mellékállás és még egy, és még ez, még az — és mire félig kész van valami, odakapsz a szívedhez és már nem vagy sehol. Tessék jobban vigyázni Isten templomára és jobban karban tartani! Meg van írva: „Ne kísértsd a te Uradat, Istenedet!” Nem az alatt roppanunk össze, amit Isten ránkbízott. Az fáraszt el halálosan, amit csak mi akarunk magunkra venni vagy egymásra rakni. Más a munkálkodás és más a nyüzsgés!... Ki gondolná, hogy a krónikus, lazsáló lustaságtól is halálosan el lehet fáradni?! Pedig így van. Nem csak a sok munka árt, hanem a munkátlanság is! A kardiológusok szerint a szívnek két dolog árt: a túl sok munka, meg a munkátlanság. Dávid királyról olvassuk a 2Sám 11:1-2-ben, hogy míg népe háborúba ment, ı otthon maradt. Estefelé kelt fel az ágyából, nem reggel. Ez lustaság! Aztán meglátott egy fürdı, szép asszonyt, amikor a palotája tetején sétált. A lustasága bőnbe vitte a királyt. Neki, a királynak, a hadsereg élén lett volna a helye és nem estig ágyban heverészni, mert az nem jó tanácsadó. Nem este kell fölkelni! Fontos, hogy legyen

enni, inni kap és azt mondja az angyal, hogy aludj! Aludd ki magad! Isten így tesz csodát, a legegyszerőbb módon. Ezt nekünk is meg kell tanulnunk: idınként bizony pihenni kell, amikor tovább akarnánk rohanni — a vesztünkbe. A fáradtságnak lehetnek testi okai is. Okozhatják különféle bacilusok, melyek ott élısködnek mindannyiunk szervezetében. Az is lehet, hogy fölborult a hormonháztartásunk. A fáradtság mellett más tünetei is lehetnek: vérszegénység, magas vércukorszint, gyors és indokolatlan elhízás és még sorolhatnánk... Hibás, vitaminszegény, egyoldalú táplálkozás is okozhat fáradtságot. Fontos a gyümölcsök, zöldségek szerepe az étrendben. Helytelen táplálkozási mód az át nem gondolt fogyókúra is. A nem-evés helyett a testmozgás az, ami eltünteti a zsírpárnákat (És a mértékletesség az evésben! P.-né) A túltápláltság is szinte állandó fáradtságforrás. A túlsúlyos emberek nem a kezükben viszik állandóan a nehéz cekkereket (szatyrokat), hanem bizonyos testrészeiken viszik a súlyt. Ez fárasztó! A magyar ember általában többet eszik a kelleténél. A fáradtság lehet alkati tulajdonság is. Isten kinek-kinek születése pillanatában, sıt fogantatásakor megadta az energiamennyiségét. Tudja kinek jutott gyengébb idegrendszer, kevesebb pszichikus energia. Fontos, hogy ezt mi is tudjuk magunkról: ha harminc egységnyi pszichikus energiám van, ne akarjak hatvanat kipréselni magamból mert összeroppanok! Harmincnegyvenéves korára mindenkinek tudnia kell, hol a határ, meddig feszítheti a húrt, különben elpattan. Isten sem kíván többet tılünk, csak amennyit belénk épített: a

9

kit? S ebbe halálosan el lehet fáradni. Vajon nem az a mi fáradtságunk alap-oka, hogy nincs értelme az életünknek, mert nincs benne az ÉLET? Nincs benne az, AKI azt mondta, hogy ÉN VAGYOK!? Igen, İ van. A VAGYOK, az örök VAGYOK. Ez a VAGYOK — az ÉLET... Hálás vagyok Istennek, hogy láthattam elértelmetlenedett, üres öregeket megfiatalodni és fiatalokat megújulni, mert engedték, hogy az élı Isten feltöltse az őrt Szentlelkével, Igéjével, Önmagával. Beengedték az élı Krisztust és abban a pillanatban értelme lett az életüknek. ...Kérünk Urunk Jézus, áraszd ki Lelkedet, erıidet és azt a sok ürességet, ami még bennünk van‚ töltsd fel magaddal. Ámen.

mindig feladatunk és azt végezzük is el. Sok mindentıl megment a munka minket!... Van még valami, ami fárasztó: az unalom, az elértelmetlenedett élet. Amikor maga az élet fárasztó, mert nincs értelme. Egy őr van bennem, nincs értelme az életemnek. Ezt az őrt fel kell tölteni. Ezért iszik a világ annyit! Fél napig kábult az alkoholtól, de egy ideig legalább nem érzi az ember az ürességet, az értelmetlenséget. És mindenféle gyógyszereket is lehet szedni. Hogy kibírjuk az életet! Nincs nagyobb súly, mint az üresség, a semmi, ami alatt össze lehet roppanni, ha az belül van... Ha bennünk nem a mi Urunk és Gazdánk van, ha szívünkben nincs jelen az élı Jézus Krisztus, akkor oda más kerül be, mert az őr valamit beszív. Kérdés, hogy mit vagy

Gyökössy Endre nyomán P.J.-né

Országos Testvéri találkozó 2008. július 27. Miskolc. Tetszett Istennek, hogy a 2008. évi országos Testvéri találkozó megrendezését elvállaltuk. Azzal az örömmel is megajándékozott bennünket az Úr, hogy a meghívásunkra közel 250 testvér jött el Miskolcra, hogy találkozzunk az Úrral és egymással. Hálásak vagyunk a Mindenhatónak, hogy az országunk távoli és közelebbi pontjairól fáradtságot és költséget sem kímélve már reggel 8 órától érkeztek a testvérek. Fogadásukkor örömmel telt meg a szívem, amikor a drága idıs testvérek visszaemlékeztek a háború utáni évekre, amikor azzal az elhatározással indultak Miskolcra a Testvéri találkozóra, hogy „megyünk a forráshoz.” Akkor különösen az elsı találkozóra Debrecenbıl, Sátoraljaújhelyrıl, Ceglédrıl, Apagyról, Rohodról, Kisgyırbıl gyalog, legjobb esetben lovas kocsin tették meg a hosszú utat a testvérek. Ma is hálás szívvel

emlékeztek vissza arra az idıre, és boldogan mondták, hogy most a gyermekeik, és a fiatal testvérek gépkocsival hozták ıket az Imaház kapujáig. Akkor is, és ma is tanúbizonyságát adták annak, hogy helyesen értelmezik az Efézusbeliekhez írt levél 5:16-ban található felhívást, miszerint „Áron is megvegyétek az alkalmatosságot”. A délelıtti Istentisztelet kezdetére a Kisgyıri ifjúság zeneszolgálata alatt zsúfolásig megtelt az Imaterem. A megjelenteket Demeter József testvér, a Miskolci Gyülekezet lelkipásztora köszöntötte. Felolvasta a Márk 16:15-ban található igét, amelyet az Úr a Testvéri találkozó alapigéjeként adta: „Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek.” Az ige alapján a találkozó fı témája a következı volt: Az evangélium térnyerése a világban. A délelıtti imaórai szolgálatot 10

átéléssel és magas színvonalon elıadott Istent dicsıítı énekeiket. A délutáni elsı elıadó D. Szabó Dániel, a Magyar Evangéliumi Aliánsz elnöke, Református teológus testvér volt. Az elıadás címe: „Evangelizáció a keresztyénségben ma. Életképek a világ különbözı régióiban munkálkodó keresztyén közösségek életébıl.” Alapige: Márk 16:15. Az elıadó teológiai áttekintést adott a keresztyénség elterjedésérıl. Elismeréssel szólt a magyar kisegyházak evangelizációs munkájáról, így az egyházunk tiszta, következetesen biblikus igeszolgálatáról, és az általunk végzett misszióról. Az egész világra kiterjedı személyes tapasztalata alapján részletes tájékoztatót adott a keresztyénség térhódításáról, a Krisztusi tanítás terjesztésérıl. Ugyanakkor megdöbbentı információkat kaptunk arról az üldözésrıl, többszázezer misszionárius elpusztításáról, akik az elmúlt évtizedekben áldozták életüket az Úr munkájáért. A megrázó tények után öröm volt hallani arról, hogy ugyan ezeken a területeken Isten mégis újra és újra utat nyit az evangélium hirdetıi elıtt. A délutáni második elıadó Schmied András, az Egyházunk titkára, a Budapesti Gyülekezet lelkipásztora volt. Az elıadás témája: „Buzdítás, bátorítás bizonyságtételre.” Alapige: Máté 4-19. Schmied testvér a személyes példamutatásra, az ige pontos, helyes ismeretére és értelmezésére helyezte a fıhangsúlyt. A bátorság, a hitbeli meggyızıdés, a bizonyságtétel vállalása legyen az evangelizációnk középpontjában. Az eltelt napra visszatekintve hála kell, hogy megtöltse szívünket, amiért Isten ezt a fontos feladatot helyezte a nap középpontjába. Hiszem, hogy ma mindenki

Demeter József testvér végezte. Az alapige a Kolossébeliekhez írt levél 1:9-12 volt. A délelıtti alkalommal két meghívott testvér tartott elıadói igeszolgálatot. Elıször Pék Balázs testvér, az Egyházunk Missziós titkára, a Dorogi Gyülekezet lelkipásztora tartott elıadást, melynek címe: „A missziós küldetés betöltése a személyes és közösségi életben” Az Úrtól két alapigét kapott Pék testvér: Máté 28:18-20, és a Kolossébeliekhez írt levél 4:2-6. A szolgálatában felhívta a figyelmünket arra, hogy Jézus személyesen küld bennünket a misszióba, és arra a feladatra, hogy tegyünk bizonyságot az üdvösség elérésének a lehetıségérıl. Ugyanakkor fontos feladatunk, és kötelességünk, hogy ezt a küldetést imádkozó élettel végezzük. A második elıadó Angliából érkezett. Nigel Bainbridge testvér az Angol Apostoli Egyház Doveri lelkipásztora. Az elıadó szolgálatát Dezsı Gergely testvér, az Apagyi Gyülekezet lelkipásztora tolmácsolásával hallgattuk. A pontos fordításért áldja meg ıt is az Úr. Az elıadás címe: „Missziós parancs beteljesedése az Angol Apostoli Egyházban.” Alapige: ApCel 16:6-15 Az elıadásában a Szentírás alapján bemutatta, hogyan tette Isten lehetıvé, hogy az üdvösség üzenete a választott nép földrajzi határát átlépve elinduljon térhódító útjára. Hogyan lett mindenki számára elérhetı az üzenet, és hogyan lett ismerté egész Európában, ezen belül Angliában. Szemléletesen ismertette azt az áldozatos és sokrétő missziós munkát, amelyet az angol testvérek ma hazájukban, és a világ különbözı pontjain végeznek. A délutáni Istentiszteletet a Nekézsenyi Gyülekezet ifjúsági ének és zeneszolgálata nyitotta meg. Öröm volt hallgatni a nagy 11

Szeretettel tájékoztatjuk a testvéreket, hogy a Testvéri találkozóról videofelvételt készítettünk. A felvételrıl 2 lemezes DVDt állítottunk össze, amely megrendelhetı Sárkány Ferenc testvérnél. Postai címe: 3434. Mályi, Kandó K. u. 3/a. Email címe: [email protected]

úgy indult vissza otthonába, hogy a hátralévı életében jobban, és többet akar tenni az evangélium megismertetéséért. Mondjunk hálát Istennek azért, hogy mi szabadon adhatjuk át másoknak az örömüzenetet. Sárkány Ferenc

MIÉRT ÉPPEN A BIBLIA? kinyílik a Biblia, ott olvas bele az ember. Mert az egész Szentírás, úgy ahogyan Mózes elsı könyvétıl a Jelenések könyve utolsó fejezetéig benne van ebben a könyvben, tehát a maga teljes egészében hasznos. Hasznos olvasmány. Tehát érdemes vele foglalkozni kétségtelenül, érdemes elmélyedni benne. Nemcsak egyszerően szép, nemcsak egyszerően okos, tehát úgy, ahogyan a kérdés a levélben is szól: nem vallásos ember számára is mennyiben hasznos, és miért hasznos a Biblia a tanításra? Hogy mennyire hasznos és milyen nélkülözhetetlenül fontos éppen a tanítás szempontjából a Biblia, annak illusztrálására hadd ismertessek egy cikket, amit a Magyar Hírlapban olvashattunk. Kivonatosan néhány gondolatot ismertetek belıle. Ezt írja a cikkíró: „A 12 éves iskolai oktatás keretébıl nem lehet kirekeszteni azokat az irodalmi értéknek sem éppen utolsó alapkönyveket, amelyeken egész irodalmi, kulturális világ-képünk jó része épült. Pl. Ady életmővének jó része állandó margójegyzetelésre szorul a Biblia valamelyes ismerete nélkül. Thomas Mann könyvpiramisa, a József-tetralógia holdbeli népekrıl érkezı híradás a Biblia ismerete nélkül, a képtárakban, múzeumokban felhalmozódott remekmővek jelentıs hányada egy ismeretlen, távoli és érdektelen kör családi albumának tőnik, amelynek lapjairól sohasem látott

„A teljes Írás Istentıl ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre. Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” 2Tim 3:16-17. Tudjátok, hogy így hónap utolsó vasárnapján lehetıleg olyan témáról szeretek beszélni, amit a gyülekezetnek valamelyik tagja ad föl. Most is egy olyan kérdés érkezett be a felszólításra, amivel úgy érzem, hogy érdemes és szükséges is az egész gyülekezet jelenlétében foglalkozni. Maga a kérdés tehát így hangzik: „A modern ember számára mit mond a Biblia? Konkrétan, a nem vallásos embernek is mit lehet ebbıl elfogadnia? A benne lévı örökérvényő igazságok nem teszik-e akarva-akaratlanul is modernné, a ma életformálójává a Bibliát? Nem kellene-e a mai embernek is ismernie a Bibliát, mint a legnagyobb világ, erkölcs és emberformáló dokumentumot?” Elıször is tehát azt mondja a Biblia önmagáról, hogy hasznos, méghozzá a teljes Írásról mondja ezt, hogy hasznos. Nemcsak egyik vagy másik része ilyen hasznos, hanem az egész együtt, az Ó- és Újtestamentum együtt alkot egy egészet annyira, hogy egyik a másik nélkül csonka. Ezért helytelen dolog az, hogy ha valaki kimazsolázza belıle azokat a részleteket, amelyeket különösen szeret. Pláne helytelen dolog az, hogy találomra, ahol 12

hogy szinte ijesztı mértékben növekedik a szaporulat ezen a földön. Ugye tudjuk azt, hogy a közúti közlekedésnek is megvannak a maga bölcs szabályai. Hogyha a gyalogosok meg a jármővezetık nem veszik figyelembe ezeket a szabályokat, akkor bizony nagyon sok bajt, sıt esetleg halálos végő balesetet okozhatnak egymásnak, mert egyszerően karamboloznak. Tele vannak az újságok ezekkel a dolgokkal. Így tehát az embernek emberhez való viszonyulásának is megvannak a maga bölcs szabályai. És éppen a Bibliában olyan örökérvényő erkölcsi szabályok vannak, amiket egyszerően nem nélkülözhet az emberiség. Mert pl. azt, hogy ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, tiszteid apádat és anyádat, meg amit Jézus mond a felebaráti szeretetrıl, — ezek olyan közlekedési szabályok, olyan általános emberi KRESZ, ami nélkül egyszerően nem lehetne megélni ezen a földön. Az a rengeteg karambol, az a rengeteg összeütközés, aminek olyan sok tragikus áldozata van naponként, éppen abból származik, hogy ezeket a legelemibb közlekedési szabályokat nem vesszük igazán komolyan figyelembe. A Tízparancsolat és Jézus tanításai az emberekhez való viszonyulást illetıen olyan örök, emberi igazságok, tehát hit nélkül is olyan emberi igazságok, amelyek tényleg hit nélkül is az alapját képezik az emberek együttélési lehetıségének. Mert vagy ezen az alapon viszonyulunk egymáshoz, vagy felfaljuk egymást. Újabbat, jobbat, modernebbet ma sem találhat ki senki, mint ami a Bibliában meg van írva. Tehát ilyen értelemben is hasznos a nevelésre a teljes Szentírás. Ha csak egy kicsit komolyabban vennénk, nem lenne ezen a világon olyan sok neveletlen ember, mert minden embernek a

nagybácsik, sohasem hallott nagynénik arca néz ránk. A Kainról és Ábelrıl, Salamon királyról és Sába királynıjérıl, Dávid és Góliát küzdelmérıl, Bálám szamaráról, az aranyborjúról, a bábeli nyelvzavarról, meg arról, hogy könnyebb a tevének átmenni a tő fokán, mint a gazdagnak bemenni a mennyországba, — tehát ezekrıl a dolgokról beszélni annyi, mint elmondani, hogy az öntudat folyamatosságát tekintve mibıl lett az emberiség, jelenlegi kultúránk és civilizációnk. Ezek kultúrtörténeti értékek. Biztos, hogy helyes a Bibliát egyszerően vallási iratnak tekinteni? Biztos, hogy nincs helye tanrendünkben a zsidó és keresztyén mitológia ismertetésének?” — Eddig a cikk. Valóban hozzátehetjük, hogy az egész ókori, középkori, sıt az újkori irodalom, képzımővészet és zene klasszikus alkotásainak a legnagyobb része alig-alig érthetı meg a Biblia valamelyes ismerete nélkül. Tehát már pusztán az általános mőveltség szempontjából is ennyire igazán hasznos a teljes Írás a tanításra, ahogyan mondja az apostol. De nemcsak a tanításra, hanem azt mondja az apostol: a nevelésre. Mégpedig az igazságban való nevelésre. Ez az igazság itt tulajdonképpen egy életigazságot jelent. Tehát így is mondhatnánk, hogy az igazi életre való nevelésre hasznos a Biblia. Próbáljuk ezt is most teljesen csak világi értelemben venni, függetlenül minden vallásos meggyızıdéstıl vagy hittıl. A modern élet legnagyobb problémája ma általában a nevelés. Mégpedig nemcsak az ifjúság nevelése, hanem általában az emberiség nevelése. Mennél többen nyüzsgünk ezen a földgolyón, annál nagyobb jelentısége van éppen a nevelésnek. Márpedig az köztudomású, 13

hogy ez az Istentıl való ihletettsége a Bibliának, tehát az inspiráció mit jelentett, azt egy prédikációnak a keretében nem is lehet elmondani. Mert hiszen errıl már köteteket írtak az évszázadok folyamán. Én csak annyit szeretnék mondani róla, hogy kétségtelen tény az, hogy a Biblia elejétıl a végéig nemcsak hogy Istenrıl szól, hanem valahogy úgy szól az Istenrıl, hogy belıle maga Isten szól hozzánk. Isten éppen ezt az iratgyőjteményt használja fel arra, hogy elmondja általa az embernek a maga szavát. Tehát, hogy mintegy emberi szóval és emberi nyelven szólítson meg bennünket. Ugyanaz az örök isteni Ige, amelyik vállalta az emberi testté lételt a Názáreti Jézusban, vállalta az emberek által leírt betőnek a testét is a Szentírásban. Úgy, hogy szinte a szó szoros értelmében maga Jézus jár közöttünk a Bibliának a köntösében. Jézus szavának mintegy az isteni hatalma beszél benne. Az a hatalom, amit megéreztek az emberek akkor, amikor hallgatták Jézust és elcsodálkoztak rajta, és azt mondották: ez az ember úgy beszél, mint akinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók. Hát ez a hatalom, ez beszél benne. Jézus Lelkének, Isten Lelkének, a Szentléleknek az energiája árad benne, Isten mintegy önmagát közli általa velünk. Úgy, hogy maga elé szólít bennünket, és belevilágít a gondolatainkba, formálja az érzésvilágunkat, befolyásolja az akaratunkat, szinte megragadja az egész lényünket. Amikor az Isten szól, akkor nemcsak szép és okos gondolatokat akar közölni velünk, hanem Isten olyankor mindig beleszól az életünkbe. Mégpedig hatalommal szól bele, teremtı hatalommal szól bele. Nemcsak azt mondja, hogy mi a jó, hanem ugyanakkor adja az erıt is arra a jóra. A Bibliának az ihletettsége, az inspiráltsága valami olyan formát jelent,

viselkedésén meglátszik az, hogy milyen nevelést kap. A Bibliából biztos jó nevelést kap. Sıt, egész biztos, hogy a legjobb nevelést kapja. De ez még nem elég! Mert szép és okos tanításokban, jóravaló nevelı szándékban nincs hiány ezen a földön. Ma is nagyon sokan tanítják az emberiséget és nevelik. Ezek a tanítások kétségtelenül szépek, okosak és jót akarnak, föl akarják emelni az embert, igazságosabb rendet akarnak teremteni ezen a földön, és hála Istennek, hogy vannak ilyen tanítások, mert ezekre szükség van. De maga az ember a lelke mélyén marad mégis ugyanolyan, amilyen volt. Mert az a sok karambolozás, ami történik köztünk és a másik ember között, rendszerint nem az erkölcsi jó nem-tudásából ered, hanem éppen a jóra való képtelenségünkbıl és tehetetlenségünkbıl. Itt emelkedik azután a Bibliának a haszna minden egyéb tanítás és erkölcstan fölé. Így mondja ezt az apostol, hogy „hasznos a feddésre és a megjobbításra.” Feddésre, vagyis arra, hogy felrázza az emberben az alvó lelkiismeretet. És megfellebezhetetlenül meggyızi az embernek a lelkiismeretét egy olyan igazságról, amivel szemben úgy érzi, hogy nem tud védekezni, nincs mentsége, ki van szolgáltatva neki. És a megjobbításra, vagyis arra, hogy abszolút tekintéllyel és hatalommal nyúl bele az ember életébe, éppen a lelkének a legmélyére és ott kezd el valamiféle csodálatos tisztogató, és az egész életet szinte átalakító munkát. Ezért lényegileg más a Biblia, a teljes Szentírás, mint minden egyéb vallásos vagy világi erkölcstan, eszme vagy tanítás. Éppen ezt a lényegileg más mivoltát fejezi ki Pál apostol ezzel a szóval, hogy a teljes Szentírás Istentıl ihletett. A Bibliának tulajdonképpen ez az igazi titka. Mármost 14

arra, hogy néha valami mással is. Hanem, valahogy arra való, mint a hangverseny elıtt a hegedőnek a felhangolása. Tehát hogy megtisztulva minden hamis hangtól tisztán szóljon. És tisztán zengje az Isten dicsıségét, minden cselekedetét az életnek a nagy hangversenyén. Vagyis, az olvassa igazán jól és hallgatja Istennek az igéjét, aki utána meglátja és megragadja az emberek között a jó cselekedetnek az alkalmait. Éppen ez a csodálatos haszna a Bibliának, hogy másoknak is haszna van belıle, ha én komolyan veszem. Így válik a Biblia valóban modernné és valóban a legfıbb emberformáló — nem is dokumentummá, ahogyan a levélben benne volt, hanem tényleges isteni erıvé, segítséggé a számunkra. De hát hogyan válik valóban azzá? Azt mondhatná most valaki, hogy én még soha nem éreztem azt a mennyei feszültséget, energiát, amirıl szó van itt, amikor kinyitottam a Bibliám. Nos, ugye mindnyájan tudjuk azt, hogy a villanydróthoz, amiben pedig benne feszül az elektromosság, lehet úgy hozzáérni, hogy az ember nem érzi meg, hogy milyen erı van benne, mert esetleg szigetelve van a kéz. Sajnos a lelkünk is nagyon sokszor úgy szigetelve van, és elıbb ezt a szigetelést kell lebontani ahhoz, hogy létrejöjjön a valóságos kontaktus. Ilyen szigetelés pl. a lelken az elıítélet. Sok ember azzal az elıítélettel gondol a Bibliára, hogy hát hiszen azt is csak emberek írták, méghozzá olyan régi emberek, akiknek a világmindenségrıl, meg a betegségekrıl való ismeretét a modern természettudomány és orvostudomány már régen túlhaladta. Ez igaz, nem is vitás, kétségtelen hogy így van. De gondoljunk arra, hogy Isten nem geológiai, nem orvostudományi és nem csillagászati ismereteket akart velünk közölni a Biblián

hogy rajta keresztül meggyızıdik az ember arról, hogy Jézus itt van, jelen van. Nem úgy, hogy látom, de úgy, hogy hallom, és nemcsak hallom, de ugyanakkor kapom İt a Biblián keresztül. Nemcsak egyszerően mutatja az utat, hogy merre menjek, hanem szinte a szavával megfogja a kezemet, és vezet engem azon az úton, amelyet mutat. Sok-sok hívı embernek a boldog tapasztalata az, hogy amikor a Bibliáját kinyitja és elkezdi olvasni, mintha maga Jézus ülne le melléje és elbeszélgetne, megtárgyalja élete apróbb-nagyobb dolgait. Hány hívı embernek a nagyon boldog tapasztalata az, hogy Jézus szavának engedelmeskedve valóban könnyebb megbocsátani valakinek, valóban könynyebb még az ellenségemet is szeretni, és könnyebb segíteni ott, ahol segítenem kell. Könnyebb elviselnem az életemnek a terheit, és könnyebb gyızni a kísértésben, könnyebb megszabadulni egy bőntıl. Mert az İ szava úgy ahogyan a Bibliában érkezik hozzánk — hatalom és erı. Ezért hasznos. Nemcsak a tanításra és nemcsak a nevelésre, hanem a feddésre és megjobbításra is. Mármost, azért tanít, azért nevel, azért fedd és jobbít meg Isten a Biblián keresztül, hogy — azt mondja az apostol — tökéletes legyen az Isten embere. Ez a szó itt az eredeti értelmezésében nem azt jelenti, hogy hiba nélkül van, mert olyan ember nincs, hanem azt jelenti, hogy az eredeti céljának és rendeltetésének megfelelı. Tehát olyanná legyen az ember, amilyennek egy igazi embernek lennie kell, ami egy igaz emberhez méltó és illik. Ezért folytatja azután rögtön így az apostol, hogy minden jó cselekedetre felkészített legyen. Tehát nemcsak arra jó a Biblia, hogy az ember néha valami mást is olvasson, ne csak mindig újságot és regényt, — nemcsak 15

avatatlan fülek észre sem vesznek. És mennél többször hallják, annál többet kapnak belıle. A Bibliát sem lehet kiolvasni. Bizonyára te is mondtad már velem együtt kis gyermekednek, amikor valami rosszat tett, hogy drága fiam, vagy kislányom, hát hányszor mondtam már, hogy ilyet vagy olyant nem szabad csinálni? — hát még az Isten hányszor elmondja nekünk, hogy mit kellene csinálni, amíg végre talán komolyan vesszük, — ha ugyan egyáltalán komolyan vesszük. Bár komolyan vennénk! Próbálj meg minden reggel úgy elindulni a munkába, a mindennapi életbe, az emberek közé, hogy van egy aktuális üzeneted az Úrtól, amit te kaptál személyesen a Biblián keresztül. És hogyha ezt az üzenetet meg is valósítottad a gyakorlatban, akkor nem éltél hiába. Valahányszor megéltél egy-egy igét, valahányszor testté vált, tehát jó cselekedetté vált benned Jézusnak egy-egy mondása vagy egy-egy beszéde, estére kelve nyugodtan elmondhatod: ma nem éltem hiába! Bár mindnyájan így tapasztalnánk meg mindennap újra, hogy a teljes Szentírás Istentıl ihletett, és valóban hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes, céljának megfelelı legyen az Istennek embere, minden jó cselekedetre felkészített! Ámen.

keresztül, hanem éppen az İ akaratát, Önmagát akarta közölni velünk. Ebben pedig egyáltalán nem befolyásolja İt az, hogy milyen világszemléletben, vagy akár ıskori képben adja tudtunkra az İ mondanivalóját. Luthernek a híres hasonlata szerint: aki a betlehemi jászolban Jézust akarja meglátni, az ugye nem törıdik azzal, hogy milyen szegényes rongyokba van bepólyálva. Tehát Jézust keresd mindig a Bibliában! Sohase a pólyát, meg ne is a jászolt, mert az valóban emberi. A másik ilyen szigetelés a lelken a hitetlenség. Hát ez kétségtelenül igaz, hogy Istennek a világába csak a hit által lehet bekapcsolódni. Mint ahogyan a zenének a világába a fülünk által kapcsolódunk bele, az illatoknak a világába az orrunk által — és így tovább, az Isten világába pedig a hitünk által tudunk bekapcsolódni. De hogyha valaki igazán azzal a hitbeli igénnyel hallja vagy olvassa az Írást, hogy szólj Uram, mert hallja a te szolgád! — és tényleg igyekszik hallani, akkor elıbb-utóbb hatalma alá kerül a lelke. Azután megint egy másik szigetelı anyag, ami a lelket be tudja vonni, hogy az érzéketlen marad a Bibliában lévı feszültséggel szemben, az a megszokottsági érzés, amelyik azt mondja: Úgyis tudom én, mi van bene, — miért olvassam? — Nos, én már nagyon sokszor elcsodálkoztam azon, hogy a zenében benne élı ember mindent meghall ugyanabban a zenemőben, amit esetleg

Joó Sándor

Hírek 2008. augusztus 30-án Közgyőlés volt egyházunkban. Pásztor András testvér hazaköltözésével megüresedett alelnöki tisztségre választottunk egy testvért. A küldöttek döntı többséggel Hegedős József testvért választották meg e szolgálatra. Imádkozzunk testvérünkért, hogy Isten akarata szerint tudja végezni a reá bízott feladatot, Isten dicsıségére és közösségünk épülésére. 16

Szolgáljatok az Úrnak örömmel! Zsolt 100 r. Mindezek olyan lelki gyümölcsök, melyeket kegyelem által teremhetünk csupán. Akik İt az egyedül igaz Istennek elismerik, azok képesek İt méltóképpen dicsérni. Mivel mi az İ legelıjének juhai vagyunk, az a színtiszta igazság, és bizonyságtételünk tartalma és alapja! „Menjetek be kapuin hálaadással! Kedves Testvéreim! Az ıszinte hála olyan az Úr elıtt, mint a tömjénnek illata a templomban, amely betölti a házat egészen. Minden istentiszteleten túl kellene csordulnia szíveinkbıl a hálának! A bőnért való áldozat ideje elmúlt már, mert elvégeztetett a Golgota hegyén helyettünk. De tudjátok meg, hogy a hála-áldozat mindvégig tart, ameddig kegyelmet kapunk... Csak kegyelem által vonulhatunk be a kapukon. Ezt a nagy kegyelmet kell dicsérni, ezért kell hálákat adni, nem csak a szánkkal, hanem a szívnek teljességébıl. „Udvaraiba” dicsérettel!” Az Úrnak akármelyik udvarába, a legkisebbikbe vagy a legnagyobbikba lépünk is, a belépıdíj a szívbıl jövı dicséret — Istené a hála. A hívık számára a legbelsı udvar is nyitva áll, s beléphetünk a kárpiton belül is. „Adjatok hálát Néki”! Legyen hála szívedben és a szádon, és add azt annak, aki erre jogosult! „Áldjátok nevét”! Mert megáld téged, ezért adj Neki hálát! Dicsérd Nevét, Lényét, akármit is cselekszik, dicsérd İt. Dicsérd, amíg csak élsz, minden körülmények között. Mert jó az Úr! Ez foglalja össze Isten lényét. Minden okod meg van arra, hogy dicsérd İt, mert jó és kegyelmes. Örökké tart a kegyelme! Nem akarja a bőnös ember halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen...

Kedves Testvérem! Tisztelettel és örömmel hódoljatok elıtte, „İ” a mi Urunk, és ezért „İt” kell szolgálnunk. „İt”, a mi kegyelmes Urunkat. Ujjongó örömmel kell dicsérni „İt”! Ez a vers imádatra hív fel! A felhívás nem szomorú, mintha temetésre hívna. Nem! Vidám, örvendezı felszólítás, mert Jézus a Krisztus! Örök menyegzıre hív! „Vigadozva járuljunk szent színe elé”! Imádjuk „İt”, hogy megérezzük jelenlétét, és teljes akarással közeledhessünk Hozzá. Az Úrnak való szolgálat, hálaadással, ünnepies cselekedete a szívnek, amit félelem nélkül megtehet minden bőnbánó szív. Énekelhetünk örömmel és vígan, de az énekünket átérezve mély áhítattal közeledjünk az Úr Jézushoz, és akkor majd öröm váltja fel a bánatot és a sírást. Ez Istenben való örömmé fog válni, de akik nem ismerik a mi Urunkat, Istenünket, azok nem tudnak örömmel énekelni. Tudjátok meg, az Úr az Isten! „İ” alkotott minket, az Övéi vagyunk. Az „İ” népe és legelıjének nyája... Istent mély tisztelettel kell dicsérnünk... Tudnunk kell, kit imádunk, és miért imádjuk.” „Ember ismerd magad!” — hangzik az emberi mondás. Igazi, mély bölcsességet ajándékoz Istenünk az İ megismerésére, de az a kérdés, hogy ezt az ember felismeri-e? Az emberi, rossz tulajdonságait, ami vele született, mielıtt Istent megismerte volna. Egyedül İ az Úr, İ ismer legjobban engem és téged. Így kell İt látnunk, és megismerni alázatossággal, engedelmességgel, bizalommal, buzgósággal és szeretettel bizonyítani, hogy övéi vagyunk. 17

ígéreteit sem, és nem is feledkezik meg rólunk. Ha életünk alapja az Istennek igéje, csak akkor érezhetjük át azt az örömet, amit ez a zsoltár nyújt. Örömmel és dicsérettel teljen meg a szánk és a szívünk... Az Úr elıtt szüntelen! Ámen. özv. Majoros nıvér

Az İ hősége nemzedékrıl nemzedékre megmarad. Isten nem ember, hogy megígérne valamit, és ne teljesítené, ha megmaradunk İbenne, és hitben járunk. Szövetségre lépett velünk és ezt nem vonja vissza, sem szavát meg nem változtatja, amit egyszer kimondott. İbenne kell maradnunk! Ahogyan nem hagyja el soha teremtményeit, ugyanígy nem szegi meg

SZOLGÁLAT Van egy szolgálat, melyhez pénz se kell, se nagy erı, se kéz, se láb. És mégis ez jut legtovább... ez a szolgálat hangtalan, nem gyors, sıt mozdulattalan. Titokzatos — az nem is tudja tán, kiért hőn szolgálsz nap-nap után, nem is sejti, mi hozza azt, hogy bújára talál vigaszt. Csak azt érzi, hogy megjavul, Élete lassan átalakul. Gyönyörőséges iga lesz, amely boldogságot szerez. Így szolgálni könnyő lehet, nem kell hozzá, csak szeretet. Nem kell nap, csak perc csupán, Jézus nevével ajakán... Nem tett, csak a HIT, lélekerı, akarat, égbeemelı, Aki végzi, annak kiváltság, de mindnyájunké, mert: E SZOLGALAT AZ IMADSÁG! Bokor Katalin

18

Születés nélkül nincs élet! látja meg, Isten országát viszont nem láthatja meg! Isten nem kíván lehetetlent. Ha kijelenti, hogy az újjászületés szükséges, akkor az nyilván lehetséges is. Lehetséges, mert ı lehetıvé teszi! Elvégzi Szentlelke és igéje által. „A szél fú, ahova akar: és annak zúgását hallod, de nem tudod, honnét jı és hová megy. Így van mindenki, aki Lélektıl született...” (Jn 3:8) „Nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Istennek élı és maradandó beszéde által.” (1Pt 1:23) Isten Lelke váratlanul ellenállhatatlan erıvel körülvesz egy embert — Isten igéje mint termékeny mag a szívébe hull —‚ és megtörténik a felülrıl, újonnan való születés, mely olyan gyökeres változást jelent az ember életében, hogy utána a „régiek elmúltak, ímé újjá lett minden!” A névleges keresztyének között annyira jelentését vesztett keresztség, az „újjászületés fürdıje” valójában az óember halálát. a régi én „vízbefulladását” jelenti. Az ilyen értelemben felfogott keresztségrıl mondja Jézus:: „Ha valaki nem születik víztıl és Lélektıl, nem mehet be az Isten országába.” Megkeresztelt voltunk akkor nyeri el igazi értelmét, ha Isten Lelke és Igéje elvégzi bennünk azt, amit a keresztség csupán jelképesen ábrázol ki. Az újjászületés következtében az embernek megváltozik a lelkivilága, gondolkodásmódja, viselkedése, érdeklıdési köre: Istenhez, emberekhez, családjához, munkatársaihoz, ellenségeihez való viszonya, beszédmodora, szabadidejének felhasználása és így tovább. Minden születés vérrel és szenvedéssel jár. Az én megszületésem nagy fájdalomba és vérbe került. Mérhetetlen szenvedés és

„Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg az Isten országát. Ami testtıl született, test az, és ami Lélektıl született, lélek az. Ne csodáld, hogy azt mondtam néked: Szükség néktek újonnan születnetek.” Jn 3:3;6;7 A születés az élet kapuja. Amíg az ember valamely földi ország területén meg nem született, addig annak az országnak nem állampolgára. Sehol nem tartják nyilván, nem élvez jogokat, nem terhelik kötelezettségek. Mindezek a születés pillanatával kezdıdnek meg. Így van ez Isten országával is. Csakhogy annak polgárává nem lehetünk testi születés által. Isten igéje arra tanít, s az emberiség történelme is arról gyız meg, hogy az egész emberi nemzetség egyetemlegesen, kivétel nélkül a bőn uralma alatt áll, Istentıl elszakadt állapotban van — Istentıl, az élet forrásától elszakadni pedig annyi, mint szellemi értelemben a halál állapotába zuhanni. „Az a neved, hogy élsz és halott vagy!” — Isten felıl nézve ez az egész emberi nemzetség életének összefoglaló, jellemzı címfelirata. Ilyen értelemben mindnyájan Istentıl elszakadt, hiábavaló életet örököltünk szüleinktıl, és ugyanilyent hagyunk örökségül gyermekeinkre a testi születés útján. Ezért mondja Jézus Krisztus: „Ha valaki Újonnan nem születik, nem láthatja meg az Isten országát.” Amint testi születés nélkül nem lehetünk egy földi ország polgáraivá. úgy Szentlélektıl való újjászületés nélkül nem léphetünk be az Isten országába. Ezt a felülrıl való újjászületést nem pótolhatja semmiféle vallásos gyakorlat, hittani ismeret, jócselekedetek buzgó gyakorlása. Az ily módon vallásos-egyházias ember ezek alapján pusztán templomát, egyházát 19

születtem ugyan, de azt megelızıen is éveken át éltem már a földön. — Tehát születésem nem is olyan nagyon jelentıs esemény az életemben.” Lelki értelemben sem lehet így beszélni. Aki valóban újjászületett, sosem fogja azt mondani: „Újjászületésem elıtt is mindig hívı voltam, igaz ember voltam, Istennel való kapcsolatom mindig is rendezett volt, mióta az eszemet tudom.” Pál apostol így értelmezi saját újjászületését: „Krisztus Jézusban dicsekszünk és nem a testben bizakodunk. Jóllehet énnékem test szerint is van, miben bizakodnom. Ha valaki más úgy véli, hogy testben bizakodhat, én sokkal inkább. Körülmetéltek nyolcad napon, Izrael nemzetségébıl, Benjámin törzsébıl való vagyok, héberek közül való héber, törvény tekintetében farizeus, ...a törvény által követelt igazság tekintetében feddhetetlen voltam.” (Mintha ma így szólna valaki: nyolcnapos koromban megkereszteltek, ısi református családból származom, Debrecenbıl valók vagyunk, presbiter, sıt lelkészıseim is voltak, gyerekkorom óta tudok minden zsoltárt. Becsületes, erkölcsös életet élek, rendırséggel soha bajom nem volt, nem öltem és nem loptam. Nem iszom és nem kártyázom...) „De én mindezt, ami nékem nyereség volt — folytatja Pál —‚ a Krisztusért kárnak ítéltem. Sıt ezenfelül most is kárnak és szemétnek ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének mindent túlhaladó nagyságáért: ıérette mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem, és ıbenne olyannak találtassam, mint akinek nincs saját igazságom a törvénybıl, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által.” (Fil 3:3-9) Ha ugyanis mindig jó ember, igaz ember, Isten barátja és engedelmes gyermeke voltál természe-

keresztrıl hulló drága vér áll az újjászületés hátterében is. Ingyen kegyelembıl Istentıl azért nyerhetek új életet, mert régi életem minden bőnéért elszenvedte Valaki a méltán megérdemelt, igazságos ítéletet. A Golgota véres keresztjén átszegzett tagokkal, iszonyú kínoktól elgyötörten, fájdalomtól cserepes ajkával az Atyától számunkra bocsánatot esdekelve szenved az egyetlen Ártatlan, az egyetlen Igaz. Megsebesíttetett a mi bőneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, az Úr mindnyájunk vétkét İreá vetette. Vérhullás közepette történik újjászületésed: bőneiddel megérkezel a Golgotához, hittel borulsz le a kereszt tövébe, bőnös szívedre hull a drága vér, és hangzik feléd az Evangélium, a kegyelem örömüzenete: „Jézus Krisztusnak, Isten Fiának vére megtisztít minket minden bőntıl!” (1Jn 1:7) A születés ténye körül nem képzelhetı el semmiféle bizonytalanság. Ha valakinek eszébe jutna egy embertıl ilyent kérdezni: „vajon megszülettél-e?”, mindent el lehet képzelni, csak efféle bizonytalankodó válaszokat nem: „Talán... valószínőleg... azt hiszem... bár egészen bizonyos nem vagyok benne... nincs kizárva, de hiszen azt biztosan nem lehet tudni...” A születés nem elmosódó, hanem határozott kiindulópont. Így van ez a Szentlélek által történı újjászületés esetében is. Ha bizonytalanságban vagy felıle: még nem ment végbe. Ha bizonyos vagy benne: rendszerint még az idıpontja is felejthetetlenné válik (bár nyilván nem ez a döntı), és az újjászületés ténye életedet élesen elkülönülı, egymással ellentétes részre osztja. „Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életre.” (1Jn 3:14) Az is nyilvánvaló, hogy a születés kezdet. Senki nem mondhatja: „1925-ben 20

tednél fogva s a magad erejébıl is, miért kellett akkor Isten Fiának érted szenvednie, véreznie és meghalnia? Az újjászületett ember tudja: nincs semmi „saját igazsága”, nincs mivel dicsekednie Isten elıtt, új életét csupán Megváltó Krisztusának köszönheti. A vele való találkozás lezárja

az élet Isten nélkül való korszakát és megnyitja a tudatosan és hálás örömmel vállalt Isten-gyermekség korszakát. Minden újjászületett élet a kereszt tövénél fakad. Siklós Jószef

TEST SZERINT GONDOLKOZOM? „Mert amikor irigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajon nem testiek vagytok-e?” 1Kor 3:3 A természeti ember mit sem tud a testiségrıl. A test a Szellem ellen törekedik, aki az újjászületéskor tért be hozzánk, a Szellem pedig a test ellen harcol. Ez idézi elı a test szerinti gondolkozást. „Szellem szerint járjatok” — mondja Pál — „és a test kívánságát véghez ne vigyétek” (Gal 5:16), így eltőnik majd a testi gondolkozás. Vajon te kis dolgok miatt is hamar elszomorodsz és összeférhetetlen vagy? „Ó, a keresztyén ember soha nem ilyen.” De Pál apostol azt mondja, hogy igenis ilyen, és ezeket a dolgokat kapcsolatba hozza a testies gondolkozással. Van-e a Bibliában olyan igazság, amely nyomban felingerel? Ez a bizonyítéka annak, hogy még testi vagy. Ha a megszentelıdés végbement benned, akkor nyoma sincs többé ennek a gondolkozásnak. Ha Isten Szelleme felfed benned valami helytelent, nem azt kívánja tıled, hogy hozd rendbe, hanem hogy fogadd el a

világosságot, és majd İ rendbe hozza. A világosság gyermeke nyomban bevallja bőnét és leplezetlenül áll Isten színe elé; a sötétség gyermeke ellenben így szól: „Ó, ki tudok magyarázkodni!” Amikor betör a fény és meggyızıdsz igazságtalanságodról, légy a világosság gyermeke, valld be és Isten majd elbánik azzal, ami rossz. Ha véded magad, azzal csak azt bizonyítod, hogy a sötétség gyermeke vagy. Mi a bizonyítéka annak, hogy megszőntél testiesen gondolkozni? Ne ámítsd magad: amikor megszőnik testies gondolkozásod, ez az elképzelhetı legkézzelfoghatóbb dolog. Isten majd gondoskodik róla, hogy végtelen lehetıségeid legyenek kegyelme csodájának kipróbálására. A gyakorlati kipróbálás az egyetlen bizonyíték. Akkor majd így szólsz: „Bámulatos! Ha ez azelıtt történt volna, neheztelés támadt volna bennem!” A Földön te leszel a legjobban csodálkozó ember mindannak láttán, amit Isten belsı életedben elvégzett érted. Oswald Chambers

Meghívó Szeretettel hívjuk és várjuk lelkipásztor testvéreinket, a szeptember 20-án megrendezésre kerülı megbeszélésünkre. Imádságos szívvel készüljünk erre az alkalomra is. 21

Müller György: Az örök Isten „Hajlékod az örök Isten, örökkévaló karjai tartanak” 5Móz 33:27 Ez egyik legfıbb oka, amiért nem igyekeznek Isten áldásaival élni. És ezért kell neked is és nekem is kötelességünknek tartanunk, hogy példás keresztyén életet éljünk, hogy megmutathassuk a világnak, mit jelent igazán boldog keresztyénnek lenni, és egyúttal élı példaként élni a gyülekezetek számára. De ez az igazi, valódi öröm nem lehet a miénk, ha nem vagyunk példás keresztyének. Nem szabad megtörténnie annak, hogy megpróbáljuk megtartani e világ dolgait, és közben a mennybe akarunk jutni. Ha így vagyunk, akkor éppen elég a hitünk ahhoz, hogy szomorúak legyünk, de túl kevés ahhoz, hogy boldogok legyünk. Mit kíván Isten Azt kívánja, hogy boldog keresztyének legyünk. De csak akkor lehetünk ilyenek, ha szent keresztyének vagyunk. E földön természetesen soha nem leszünk teljesen mentesek a bőntıl, majd csak nála, a mennyben. De mindent meg kell tennünk azért, hogy Isten szent gyermekei legyünk. Nem szabad tovább folytatnunk olyan dolgokat, amikrıl tudjuk, hogy Isten akarata ellen valók. Ha követésre méltó keresztyének vagyunk, és valóban az élı Istenhez ragaszkodunk, akkor valóban boldog keresztyének leszünk, és tanúskodni tudunk azok elıtt, akik nem Istennel élnek. Ennek eredménye az lesz, hogy felrázzuk ıket: keressék ık is az Urat. Ily módon válik ezer keresztyén az élı Isten ezer tanúságtevıjévé. Szeretett testvéreim, azért viseljük szívünkön azt, hogy példás keresztyének legyünk, akikre érvényes ez az Ige: „Az élı Isten a menedéked”. Én csupán gyönge, az igaz útról letért bőnös vagyok, az élı Isten mégis

Számomra nagyon sokat jelent, hogy van egy örök, élı barátom, aki mindenek fölött áll, akié minden hatalom, és aki mellettem van, az én oldalamon áll! Valóban jó dolog, ha van földi barátod, aki segíteni tud, amikor bajban vagy. De az megbetegedhet vagy meghalhat, vagy talán elveszítheti gazdagságát, amivel segíthetne rajtad, úgyhogy többé nem tud támogatni. De a Teremtı Istennel nem történhet ilyesmi. İ tegnap és ma és mindörökké ugyanaz! „Hajlékod az örök Isten.” İ ugyanolyan volt ötven éve, ezer éve, tízezer éve, mint amilyen ma. — İ mindig ugyanaz. Illés Istene ma is él, és ugyanaz, aki a próféta idejében volt. Most is ugyanúgy kész segíteni gyermekem. Velünk van az élı Isten, akinek ereje sohasem mond csıdöt, akinek karja soha nem fárad el, akinek bölcsessége végtelen, és hatalma változhatatlan! Ezért ma is, holnap is, a jövı hónapban is İ lesz a segítınk és barátunk — amíg csak élünk! Sıt, İ az ısidık Istene, az örökkévalóság Istene! Leírhatatlan boldogság tudni, hogy az örök Isten a mi oldalunkon van! De nemcsak hogy mellettünk áll, hanem İ a mi segítségünk, akire rábízhatjuk magunkat, ahová mindig menekülhetünk, mint valami erıs várba, ahol tökéletes biztonságban vagyunk! Téves nézetek a keresztyén életrıl Ha a világ megismerné ezt a gazdag áldást, hogy Isten a menedékünk, akkor véleményem szerint — az egész világ azonnal az Urat keresné. Az emberek azért nem kívánnak üdvözülni, mert azt hiszik, hogy keresztyénnek lenni szomorú dolog. Nem tudják, hogy sokkal jobb keresztyénként élni, mint Isten nélkül létezni. 22

mellettem van, az örök Isten a menedékem! Ó, milyen áldás, ha az embernek ilyen menedéke van! Mi ehhez képest minden földi tisztesség? Mi a legszebb földi korona is ehhez az áldáshoz képest, amit az jelent, hogy az élı, örök Isten a mi oldalunkon áll, és megengedi, hogy nála találjunk menedéket! Isten gyermeke abban a helyzetben van, hogy azok a problémák, amelyekkel a nem keresztyének küszködnek, nem árthatnak neki. Tehetetlenségünkben nagy vigasztalást jelent tudnunk, hogy Isten karjai alattunk vannak, hogy támogassanak

minket, annak ellenére, hogy természettıl fogva gyönge, félrevezetett és erıtlen bőnösök vagyunk, és semmit sem tehetünk, ha magunkra hagynak minket. De velünk van Isten mindenható karja, amelyre támaszkodhatunk, és amelyen megpihenhetünk. Ez akár meg tud minket tartani minden nehézségben, és minden ránk váró kísértésben. Biztonságosan átvisz mindezeken és hordoz tehetetlenségünkben. Olyan csodálatos kép, amellyel az Ige ezt ábrázolja: „Hajlékod az örök Isten, örökkévaló karjai tartanak”.

Hírek Tiszakesziről Egy csodálatos élményt szeretnék megosztani veletek, amit az élı Istentıl kaptunk. 2008. augusztus 9-én egy csodálatos napra ébredtünk, egy olyan nagy áldást kaptunk, amely egy fordulópontot jelent számunkra. Nagyon építı volt az igehirdetés, melyet Kurdi Mihály és Váraljai Rudolf testvér végzett. Majd két testvér bőnvallomást tett, és bőnbocsánatot nyertek Istentıl. Balogh Gyula testvér imádkozott értük. Ezután Balogh Erzsébet alámerítkezett és meg-

tisztult a Bárány Jézus vérében. „avagy nem tudjátok, hogy akik megkeresztelkedtünk Jézus Krisztusban, az İ halálába keresztelkedtünk meg...” Róm 6:3. Együttlétünk szeretetvendégséggel ért véget, egy ebéddel. Kérjük a Mindenható Istent, hogy adjon szívünkbe szeretetet, bölcsességet, kitartást és nyerjük el az örökéletet a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen. Testvéri szeretettel: Farkas Gábor - Tiszakeszi

Gondolatok az örömről A lelki öröm sötét este is énekel, mint a pacsirta. Dicséri Istent akkor is, ha zúg az ár, és magasztalja szent nevét földindulás és égszakadás közepette is. A világ öröme hasonlít a talmi aranyhoz: ragyog, de nem valódi. Isten értékei, ha nem is oly csillogók, de valódiak és állandó örömet szereznek, melyet csak az Úr népe ismer. A világi öröm olyan, mint a rızse lángjának sistergése a fazék alatt: hangosan fellobban, ropogva ég, de egy-kettıre megint elalszik. A hívınek öt percen belül több oka van örülni, mint a világ fiainak ötven év alatt. A lelki öröm nem gyökere, hanem gyümölcse a kegyelemnek. C.H. Spurgeon Az öröm akkor kezdıdik, amikor abbahagyod saját boldogságod keresését, azért hogy megkísérelj másokat boldoggá tenni. Michel Quoist 23

Tábitha-kör „Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felıl, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felıl, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet?” Mát. 6:25 Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felıl; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felıl. Elég minden napnak a maga baja. Mát. 6:34 Kedves Testvéreim! Elgondolkozva az elıttünk álló ıszi-téli idıszak közeledtérıl elém került a sok gond, baj, nehézség, ami riaszthat bennünket. Az ember gyarló és ilyenkor az aggodalom keríti hatalmába. Mi lesz velünk? Hogyan is fogjuk megoldani az elıttünk álló feladatokat? Hogyan tudunk majd átlábolni a közelgı ıszi-téli idıszak anyagi és egészségi nehézségein? A nagy aggódás közben elfeledkezünk az Úr Jézus bátorító szavairól: Ne aggodalmaskodjatok! – mondja, de ez nem üres vigaszszó, hanem ott van benne a magyarázat is. „Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van.” Igen! Van egy igazi, mennyei jó Atyánk, aki nem feledkezik meg soha az İ gyermekeirıl, ahogy Péter apostol is mondja: „Minden gondotokat ı reá vessétek, mert néki gondja van reátok.” 1Pét. 5:7

Az Úr Jézus is a hegyi beszédben ezt mondja: „Kérjetek és adatik néktek”. Igen ám! Kérjünk, de hogyan? Kétségbeesve? Reménytelenül nyöszörögve? Vagy inkább bátran bizalommal, hittel telve?! Tudva, hogy aki hozzá fordul, azt İ el nem őzi, el nem veti, hanem szeretı atyai karjába veszi, és gondját viseli. Ahogy az énekíró is mondja: Atyám a mennyekben folyvást vigyáz rám... Gondot visel rólam, mert én gyermeke vagyok. Legyen ez imádkozásaink vezérlı gondolata: Hála néked Édes Atyánk eddigi gondviselésedért, támogató szeretetedért és kérésünket Pál apostol biztatása szerint vigyük Istenünk elé: „Semmi felıl ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal, hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten elıtt.” Fil. 4,6 Kérjük az Úr Jézust, segítsen olyan bizalommal és hőséges szeretettel ragaszkodni mennyei Atyánkhoz, mint ahogy földi életében azt megmutatta nekünk. A szokásos módon péntek esténként 21 órakor tartjuk, közös imapillanatainkat ki-ki csendes belsı kamrájában. Urunk nem személyválogató, angyalai imáinkat összegyőjtik, és ott vannak szent trónja elıtt jó illatként. Ez a hit töltse be szívünket. Ezt kívánom szeretettel nıvéretek az Úrban: Erdei Józsefné, Sárkány Ildikó

KIÁLTS Az İskeresztyén Apostoli Egyház lapja Felelıs kiadó: Pozsgai József Felelıs szerkesztı: Schmied András Szerkesztıség és kiadóhivatal: 1016 Budapest Dezsı u. 12/b. Tel: 1-225-1187 Fax: 1-225-1188 E-mail: [email protected] Nytsz: B/EL/74/91.