A SZEGED-FELSŐVÁROSI SZENT MIKLÓS PLÉBÁNIA LAPJA
923. szám
2013. február 3. Évközi 4. vasárnap
„Senki sem próféta a saját hazájában” Lk 4,21-30 Jézus megszólalt: "Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok." Mindnyájan igazat adtak neki, de meglepődtek a magasztos igéken, amelyek ajkáról fakadtak. "Nem József fia ez?" - kérdezgették egymástól. Ő azonban így folytatta: "Bizonyára ezt a közmondást fogjátok nekem szegezni: Orvos, gyógyítsd önmagadat! Tedd idehaza is azt, amit hallomásunk szerint Kafarnaumban tettél. Bizony mondom nektek - folytatta -, sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint a saját hazájában. Igazán mondom nektek: Sok özvegy élt Izraelben Illés napjaiban, amikor három évre és hat hónapra bezárult az ég, úgy hogy nagy éhínség támadt az egész földön. Azok közül egyhez sem volt küldetése Illésnek, csak egy özvegyaszszonyhoz a Szidon-földi Száreptába. Leprás is sok élt Izraelben Elizeus próféta idejében. De azok közül sem tisztult meg más, csak a szíriai Námán." Ennek hallatára esztelen harag szállta meg mindnyájukat a zsinagógában. Fölugráltak és kiűzték a városból. Fölvitték a hegy tetejére, ahol városuk épült, hogy onnan letaszítsák. Ő azonban áthaladt közöttük és elment.
Ebben a szövegben láthatjuk, hogy miként talál egymásra az Ó- és az Újszövetség, miként veszi át a prófétai küldetés feladatát Izajástól Jézus. A Názáreti zsinagóga a Lukács evangélium logikája szerint fontos kiindulópontja Jézus küldetésének. Az evangélista Jézusnak olyan pályáját írja le, amely szülővárosától folyamatosan halad előre Jeruzsálem felé. Ez nem pusztán egyetlen jeruzsálemi zarándoklat története, amely valójában nem felel meg a történeti tényeknek, mert Jézus legalább három húsvéton járt Jeruzsálemben, de megfelel a szinoptikus evangéliumok elképzeléseinek. Ami ebben a jelenetben Názáretben elkezdődik, az lesz a következőkben
2.
FELSŐVÁROS
2013. február 3.
Jézusnak, a Messiásnak, a fokozatos bemutatkozása. Jézus ugyan máskor is „szokása” szerint, mint kora vallásos férfijai, szombaton felolvasásra jelentkezett a zsinagógában. De talán máskor nem tett ilyen nyilatkozatot, mint most. Az izajási szöveg felszínre hozza Jézus messiási tudatát, megnyilatkozik, saját életére érti: „Az Úr lelke rajtam, ő kent fel engem…”. Miután Jézus elmondja, hogy ez a szöveg benne beteljesedett, világossá válik messiási hitvallása. Furcsa módon azonban ezt a nyilatkozatot nem felszabadult üdvrivalgás követi a hallgatóság részéről, hanem az Istent káromlónak járó megbotránkozás. Jézus a nyilatkozattétel idején már nem egy ismeretlen názáreti ács. Akik körülötte vannak, tudnak gyógyításáról, főleg a kafarnaumi gyógyításról (23.v). Ismert igehirdető, de azt, hogy ő lenne az évszázadok óta várt Messiás, annak még a gondolatát is visszautasítja hallgatósága. Jézus a megbotránkozásra újabb provokációval felel. Illés prófétát említi, és annak visszautasítását. Ez viszont esztelen haragot provokál a hallgatóságban. Kérdeznénk miért? Azért, mert az Isten közelségét valahogyan nehezen viselték el Názáretben, Jézus idejében, és most is. Szinten állandó a tiltakozás, ne nevezze magát senki se szentnek közülünk, a környezetünkben, mert arról azonnal ki fogjuk mutatni, hogy mennyire nem az. Jézust is le akarják taszítani, mert a kortársai fölé emelkedett. Ez a harag erősebb a prófétai szónál. A felkorbácsolt indulatok közben már senki sem törődik az írás számukra nyitott értelmével, senkit sem érdekel a folytatás. Amint Jézus messiási küldetéssel lép fel, azonnal megjelenik az ádáz ellenséges indulat vele szemben. Jézus nagysága a némaságában nyilvánul meg. Áthalad a dühöngő tömegen. Ez fogja jellemezni a későbbi működését is: amikor lelkesednek érte, nem veszíti el a fejét, amikor a gyűlölet esküszik össze ellene, nem ragad át rá az ellenségei haragja. Fontos üzenet ez a názáretieknek, a jeruzsálemieknek, a Galileában élő Jézus-követőknek, de fontos megállapítás az üldözött palesztinai egyháznak, és a Lukács evangélium megírása idején az üldözött pogány keresztényeknek. Számunkra is az evangélium üzenete az, hogy időről időre gyűlölnek minden keresztényt, oktalanul, értelmetlenül. A keresztény egyház előrehaladásának ereje Jézus magatartásában van, akik képes a gyűlölet közepette is higgadt maradni. Sőt, az életveszély, a fájdalmak ellenére is megtagadja magától a gyűlöletet és imádkozik üldözőiért. A názáreti bibliaolvasás jelensége nem minden alkalommal ismétlődik. Csak amikor a próféta lelkének szavai egy nyitott lélekre találnak a
2013. február 3.
FELSŐVÁROS
3.
hallgatóság és az olvasók között. Amikor ez a nyitott lélek vállalja az elköteleződés feladatát. De a folyamat még itt sem ér véget, ez mind csak előkészület. Ebben a világban meg kell vallania elkötelezettségét, vállalnia kell, hogy csodálat helyett értetlenséget, gúnyolódást, esetleg gyűlöletet kap közvetlen barátaitól. Azonban, ha mindeközben meg tud maradni higgadtnak, akkor megkezdődhet Istentől és az Írástól ihletett szolgálata. Ez a szolgálat addig marad értékes, amíg az „Úr Lelke rajta”. B. Gy.
Gyertyaszentelő Boldogasszony Gyertyaszentelő ünnepén még egyszer úgy jelenik meg előttünk Jézus, mint gyermek. Negyven nappal születése után a zsidó vallási előírásoknak megfelelően bemutatják őt a jeruzsálemi templomban, és bemutatják az előírt áldozatot. A Megváltó itt Izrael hívő népének idős képviselőivel találkozik: "egy Simeon nevű igaz és istenfélő emberrel, aki várta Izrael vigaszát és a Szentlélek volt rajta" (Lk 2,25), valamint Anna próféta asszonynyal, aki már 84 esztendős volt (Lk 2,37). A gyermek Jézus nemcsak a gyermekeké és fiatal családoké, hanem az öregeké és magányosoké is. Ez a történet emlékezetünkbe idézi, hogy a Biblia a magas kort nem valamiféle büntetésnek, istenverésnek tekinti, hanem áldásnak. Nekünk is tisztelnünk és szeretnünk kell az idős embereket. A családoknak kötelességük gondoskodni magas korba jutott hozzátartozóikról, miként a társadalomnak is kötelessége azokkal az öregekkel törődnie, akiknek nincs eltartásukat biztosító hozzátartozójuk. A fiataloknak értékelniük kell azokat az élettapasztalatokat, amelyekkel az idősek rendelkeznek, továbbá együtt kell érezniük azokkal, akik soksok szenvedés árán jutottak el öregségükig és a megrokkant egészség keresztjeit hordják. Különösen is fontos átvennünk tőlük a nemes hagyományokat, s még inkább azt a hitet, amely őseinket átsegítette a történelem viharain. Értékelnünk kell azt a hűséget, amelyet ők hosszú évtizedeken át
4.
FELSŐVÁROS
2013. február 3.
megőriztek. Láthatjuk, hogy kitartás, állhatatosság, hűség nélkül a fejlődés gyökértelen és nem a jövőbe, hanem a pusztulásba visz. Az Isten, a hitves, a család, a haza, a hivatás iránti hűség nélkül nincs igazi előrehaladás, legfeljebb visszatérés a sok ezer éve elpusztult Szodomába és Gomorrába. Az ünnepi gyertyaszentelés az agg Simeon jövendölésére utal, amely szerint az Üdvözítőt Isten "világosságul küldte a pogányok megvilágosítására" (Lk 2,32). Őt, a világ világosságát kérjük égő gyertyával a kezünkben, hogy adja meg nekünk a tisztán látás és az erkölcsös élet kegyelmét. Márfi Gyula érsek
HIT, TUDÁS, KATOLIKUM 13. Isten térfölöttisége Régi katolikus hittétel, hogy Isten mérhetetlen és mindenütt jelen van. Amint az örökkévalóság Isten tökéletességét mutatja az időhöz viszonyítva, úgy a térfölöttiség, mérhetetlenség Isten tökéletességét mutatja a térhez viszonyítva. Ha önmagunkhoz hasonlítjuk Istent, láthatjuk, hogy míg mi, emberek, térben helyezkedünk el, testben élünk, szükségünk van a helyre (pl. ha sokan vagyunk kis helyen, kényelmetlenül érezzük magunkat), addig Neki ilyen korlátai nincsenek: Őbenne nincs kiterjedés, ő nem helyhez kötött, a fizikai világ e tényezőivel meg nem határozható. Ugyanakkor az Egyház egyértelműen tanítja, hogy Isten mindenütt jelen van, ami, ha Isten test lenne, nehezen lenne kivitelezhető. Pontosabban: az Ő számára kivitelezhető lenne, a mi számunkra meg meglehetősen kellemetlen... Istennek ez az egyetemes jelenléte, ez a mindenütt-léte az egyik olyan tény, amelyre a lelki írók felhívják a figyelmet: ha súlyos kísértést szenvedsz, helyezd magad Isten állandó jelenlétébe, így könnyebb a kísértést legyőzni. A Szentírás számos helyen nyilatkozik Isten mérhetetlenségéről. Salamon király így kiált fel a jeruzsálemi templom felszentelésekor: „De lehet-e azt vélni, hogy az Isten valóban a földön lakik? Mert ha az ég és az egek egei téged be nem fogadhatnak, mennyivel kevésbé e ház, melyet építettem?” A Zsoltárok könyvében ez áll: „Hová menjek a te lelked elől? * és hová fussak a te színed elől? Ha fölmegyek az égbe, te ott vagy, * ha leszállok az alvilágba, jelen vagy ott is. Ha felölteném a hajnal
2013. február 3.
FELSŐVÁROS
5.
szárnyait, * vagy laknék a tenger végső határain, oda is a te kezed viszen engem, * és a te jobb kezed tart meg engem.” (Zsolt 138, 6–9) Jeremiásnál pedig: „Elrejtezhetik-e az ember bármi titkos helyeken, hogy én ne lássa, őt? – mondja az Úr. Vajon az eget és földet nem én töltöm-e be? – mondja az Úr” (Jer 23, 24) Jeruzsálemi Szent Cirill, a Kr. u. IV. század nagy hittudósa és –tanára Katekéziseiben így ír: „Hely határt nem szab neki: Ő teremtette a helyet; mindenben jelen van; és semmi sem zárja körül Őt. Trónusa az Ég, de Aki azon ül: túlterjed azon és fölötte áll. A föld lábainak zsámolya, de hatalma a föld alá is hat.” Szent Ágoston, a nagy nyugati egyházatyák legnagyobbja ezt vallja: „De hogyan hívjam az én Uramat, Istenemet? Mert ha hívom, mindenesetre magamhoz hívom, s ugyan vanhely, ahova az én Uram, az Isten, az Ég és Föld Alkotómestere megszállhatna nálam? Vagy igazán van bennem valami, Uram, ami befogadhat téged? De elég szállás-e Neked az egész világmindenség, amelyet s benne engem teremtettél?” Nagy Szent Gergely pápa szerint: „Nézzük csak, milyen az Istenség természete, mely minden helyet elfoglal, mindent betölt, mindent magába foglal, mindennek felette áll és mindent fenntart... alatta és felette van mindennek anélkül, hogy helyen volna; nagyobb mindennél anélkül, hogy meghatározott nagysága volna; végül egyszerű anélkül, hogy felbontható volna, mert sehol sincs testi tömeg gyanánt, körülírhatatlan lényével ellenben sehonnan sem hiányzik.” Ma, amikor –még a Katolikus Egyház berkein belül is– sokan olyan imamódokat, meditációs formákat tanítanak az embereknek, amelyek távol-keleti eredetűek, s amelyeknek egyetlen célja a személy feloldódása a személytelen világmindenségben, fokozottan kell figyelnünk arra, hogy mi az igazság Istennel kapcsolatban. Bármilyen imaforma csak akkor állja meg a helyét, ha az valóban a személyes, élő, mindenütt jelenvaló Istenhez fordul. Mert senki mástól nem várhatunk sem segítséget, sem boldogságot, sem üdvösséget, csak Őtőle. Ezért mondja a zsoltáros: „a pogányoknak minden istenei üres démonok, * az Úr pedig az egeknek Alkotója.” (Zsolt 95, 5) Aranyosi-Vitéz Gellért
6.
FELSŐVÁROS
2013. február 3.
Elsőáldozóknak A SZENTHÁROMSÁGRÓL Hány Isten van? Csak egy Isten van. Hány személy van az egy Istenben? Az egy Istenben három személy van: Atya, Fiú és Szentlélek. Valóságos Isten-e mind a három személy? Mind a három személy valóságos Isten. Isten az Atya, Isten a Fiú és Isten a Szentlélek is. Hogyan nevezzük a három isteni személyt egy szóval? A három isteni személyt egy szóval Szentháromságnak nevezzük. A Szentháromságot, vagyis azt, hogyan van egy isteni természetben három személy, nem tudjuk megérteni. Ez hitünknek nagy titka. A Szentháromság ünnepe Pünkösd után az első vasárnapon van. Mit tesz a három isteni személy? A három isteni személy egyenkint a következőket teszi: az Atya teremtette, a Fiú megváltotta, a Szentlélek megszenteli a világot. Ezért az Atyát Teremtőnek, a Fiút Megváltónak, a Szentlelket Megszentelőnek is mondjuk, de az isteni személyek közösen munkálkodnak. A három isteni személy öröktől fogva létezik. Ima Mondd el gyakran a Szentháromság tiszteletére ezt a szép dicséretet: Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek; miképpen kezdetben, most és mindörökké. Amen.
Az utolsó szó A klinika műtőjébe betolták hordágyon a beteget. Műtét előtt a sebész orvos elmagyarázta neki, hogy mi fog vele történni. - Önnek elég súlyos daganata van a hangszálain. Biztos vagyok benne, hogy maradéktalanul el tudom azt távolítani és így megmentjük az Ön életét. Ám valószínűleg többé nem tud majd beszélni... Az orvos kis szünetet tartott, majd folytatta: - ... Ha szeretné kimondani életének utolsó szavait, most megteheti. A beteg egy pillanatig csendben gondolkodott, majd tisztán és hangosan ezt mondta: - Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, most és mindörökké! Amen.
2013. február 3.
7.
FELSŐVÁROS
Olvassuk mindennap a Szentírást! Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat: Vasárnap:
Zsid 11,32-40 Zsid 12,1-4 Zsid 12,4-7.11-15 Zsid 12,18-24 Zsid 13,1-8 Zsid 13,15-17.20-21 Iz 6,1-8 Lk 5,1-11
Mk 5,1-20 Mk 5,21-43 Mk 6,1-6 Mk 6,7-13 Mk 6,14-29 Mk 6,30-34 1Kor 15,1-11
Vallási műsorajánló: Kossuth Rádió: febr. 4. 13,30: A görögkatolikus egyház félórája febr. 5. és 7. 13,30: A katolikus egyház félórája febr. 10. 10,04: Szentmise közvetítés Bartók Rádió: febr. 10. 15,05: Jubilate Deo - egyházi muzsika Televízió: M 1: febr. 4-8. 10,35: Családbarát magazin; 14,30: Ízőrzők febr. 4. 13,25: Magyarlakta vidékek febr. 10. 9,00: Katolikus krónika M 2: febr. 4-10. 9,50: Állatkert a hátizsákban DUNA TV: febr. 4. 9,30: Élő egyház, Isten kezében; 20,45: Erdélyi tört. febr. 5. 8,35: Hazajáró febr. 6. 16,00: Tihany febr. 7. 9,30: Krisztus vándorai; 10,10: Kerekek és lépések febr. 8. 9,30: Csak ritka a fenyő... febr. 9. 8,20: Élő egyház, Isten kezében; 9,20: Kerekek és lépések; 10,05: Zodiákus; 14,30: Hagyaték - Trianon febr. 10. 12,15: Ízőrzők; 14,25: Természetfilmek DUNA II.: febr. 4-8. 17,30: Családbarát magazin; 20,00: Hazajáró febr. 9. 15,55: Hazajáró febr. 10. 19,30: Kerekek és lépések PAX TV: febr. 6. 20,00: Keresztút a családokért febr. 8. 17,00: Katolikus hittan febr. 10. 17,00: Szentmise közvetítés
8.
FELSŐVÁROS
2013. február 3.
Híreink Január hónapban a templom felújításra 68.000 forintot adakoztak híveink. Hétköznapokon reggel fél 8-kor közös zsolozsma a templomban. A héten minden este 5 órakor Lourdesi kilencedet végzünk. A héten folytatódik felnőtt-katekézis sorozatunk Beszélgetések a hitről címmel. Aktuális témánk: Mesébe illő történet?–mit gondol az Egyház az angyalokról. Szeretettel várjuk az érdeklődőket hétfőn az esti szentmise után 18:45-kor a sekrestyében. Csütörtökön délután 3 órakor Szent Pió imacsoport. Szombaton délután 3-6 óráig vidám farsangi délutánt rendezünk a hittanosoknak. Süteményt, üdítőt és tombola tárgyakat szívesen fogadunk a rendezvényre. A jövő vasárnap délelőtt 10 órakor elsőáldozási oktatás. A jövő vasárnap a 11 órai szentmisében szolgáltatjuk ki a betegek szentségét azoknak, akik előzetesen föliratkoztak. A héten még jelentkezhetnek a sekrestyében vagy az irodában. Ajánlatos, hogy a hét folyamán végezzék el szentgyónásukat. Az igazoló cédulát vasárnap a mise előtt a sekrestyében kell átvenni. Kérjük a hozzátartozókat, jelezzék, ha valaki nem tud eljönni a templomba a betegek szentségének fölvételére. Február 10. után az atya azoknak otthonában szolgáltatja ki a szentséget. A jövő vasárnap délután 4 órakor kezdődik a Rózsafüzér társulat titokcseréje a sekrestyében. Nagyszombaton a feltámadási szentmisében hittanos gyermekeket keresztelünk. Várjuk azokat az általános iskolás korú gyermekeket, akik hittanra járnak, de még nincsenek megkeresztelve. Jelentkezhetnek olyanok is, akik még nem jártak hittanra, de szeretnének keresztelkedni. Jelentkezési lap kapható a sekrestyében, az irodában vagy a hitoktatóknál. A tartós élelmiszer adományokat folyamatosan várjuk a Szent Ferenc oltárnál kihelyezett kosárba. A plébánia irodának ismét van vonalas telefonja, amelyen hivatali időben hívható. Száma: 62/ 452-868 Kiadja a Szeged-Felsővárosi Szent Miklós Plébánia 6721 Szeged, Munkácsy u. 7-9. T: 62/452-868, +36 20/82-32-484 e-mail:
[email protected] honlap: www.szegedfelsovaros.hu templomfelujitas.blogspot.com
