Változást
90. évforduló - 1919. április 19. Nagyszombat
Köröstárkány Golgotája
1919. április 19. Nagyszombat
Mi vezetett Köröstárkány fekete húsvétjához, Golgotájához?
Elõzmények:
1918. november 6-án szállt hajóra az a bizonyos küldöttség, amely Károlyi Mihály vezetése alatt Belgrádba indult a fegyverszüneti feltételek megbeszélésére.
A rossz érzés Hatvani-Deutschék számára csak másnap kezdõdött, amidõn szembekerültek Franchet d'Espérey francia tábornokkal. Õk a demokratát akarták látni, aki örömtõl repes http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
Változást
a Pestrõl érkezett elálló fülû, de hétpróbás demokraták láttán.
Ehelyett ott találták a gyõztest.
Franchet d'Espérey tábornokot, aki repülõgépen érkezett Szalonikibõl, díszegyenruhába öltözött, feltûzte összes kitüntetéseit, mert azt hitte, hogy Szent István birodalmának méltó küldötteit fogja fogadni.
Ehelyett maga elõtt talált egy csomó térdharisnyába és knickerbockerba öltözött lezser izraelitát.
Megkeményedett az arca, aztán a "magyar" küldöttség vezetõit sorban odaállította a lámpa alá.
Kezet nem nyújtott nekik, de átvette a memorandumot, majd végigmustrálva a módfelett gyatra kompániát, a következõ kérdést intézte Hatvani-Deutschhoz, Jászi-Jakubovicshoz, sõt még a "nagy" Károlyi Mihályhoz is:
- Etes vous juifs? - önök zsidók?
Majd a küldöttség többi tagját vizsgálgatta és újra kérdezte:
- És maguk is zsidók?
A balkáni hadseregek fõparancsnoka ezután odalépett a katonatanács kiküldöttjéhez, Csernyák századoshoz, akit lopás és függelemsértés miatt lefokoztak, és meglátta a parolijáról levágott csillagokat. Hallva, hogy Csernyák a katonatanácsot képviseli, még nagyobb megdöbbenéssel kérdezte:
http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
Változást
- Je ne vous croyais pas descendu aussi bas!
Nem hittem volna, hogy ilyen mélyre süllyedtek!
A magyar történelem egyik szégyenletes okmánya az, amelyet Károlyi Mihály a gyõztes francia elé terjesztett. A 18 pontból álló memorandum arculcsapása az egész magyarságnak, meggyalázása történelmének.
Hasonló, mint a Magyar Bálint-Hiller István féle Magyarország bemutatás az EU-nak 2004-ben.
Ettõl kezdve a francia tábornok még a köteles udvariasságot is mellõzi. Egyszerûen letegezi Károlyiékat:
- Kezemben a nemzetiségek, rátok uszítom mind, ha nem engedelmeskedtek!
* * *
Az ezeréves Magyarország területére 1918. november 12-én, Gyergyótölgyesnél lépett az elsõ román katona.
Magyarország ezeréves határait senki nem õrizte, érthetõ, hogy mindenki szabadon ki-bejárhatott. A sebtében alakuló nemzetiségi csapatok körös-körül kezdték megszállni a vezetés és hadsereg nélkül maradt Magyarországot.
Prezan tábornok proklamációjában így fogalmazott: http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
Változást
„Hadseregünk átlépte a Kárpátokat. Testvéri szeretettel lépdelve Erdély földjén, a román sereg a szent nemzeti és emberi jogok nevében jön, hogy teljes szabadságot biztosítson mindenkinek. Ezen gondolatoktól lelkesítve biztosítjuk a Tiszáig és a Dunáig terjedõ román földnek minden lakosát.”
Ezeknek a „szent” nemzeti és emberi jogoknak vagyunk szenvedõi az õsi román, rác és tót földeken immár 90 éve!
A román megszállók 1918 karácsonyán már Kolozsváron voltak, a szerbek Délvidéken és a Bánságban nyomultak elõre, a csehek a Felvidékre törtek.
1918. december 30-án a Csehszlovák Légió 33. gyalogezrede Riccardo Barecca ezredes vezetésével elõször bekerítette Pozsonyt; majd szilveszter napján elfoglalta Lamacsot, Dévényújfalut és a Zerge-hegyet; újév napján a pozsonyi pályaudvart és a tölténygyárat; január 2-án pedig megszállta Pozsony fontosabb középületeit, - harcok nélkül.
A magyarok a téli megszállás-szünetben sem szedték össze magukat, sõt márciusban újra forradalmosdit játszottak Judapesten, - honvédelem helyett. A legértékesebb hónapokat vesztegették el.
*
A román megszállókkal szemben csak a Székely Hadosztály és még néhány alakulat vette fel a harcot.
A Székely Hadosztályt decemberben Kolozsváron Kratochwill Károly ezredes szervezte meg Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére, az együtt maradt a korábbi kolozsvári 38. honvéd http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
Változást
gyaloghadosztály törzsébõl, székely és erdélyi magyar menekült katonákból, ide tartozott egy kárpátaljai rutén zászlóalj is. Vezérkari fõnöke Siménfalvy Károly vezérkari õrnagy lett.
Az alakulat legnagyobb létszáma 649 tiszt, 12438 fõ legénység, 68 löveg és egy repülõosztály volt. Egyedül próbálták meg feltartóztatni a 26 ezer fõvel támadó román alakulatokat.
A hiányos felszerelés ellenére a székely hadosztály számos katonai küldetést sikeresen teljesített, elõször Brassóból értékmentési feladatokat végeztek. December 18-án a székelykocsárdi Maros-híd székely õrsége nem volt hajlandó a híd önkéntes feladására, mert mint mondták, „inkább ott halnak meg, de nem adják át Erdélyt”.
1919. január 3-án abban állapodtak meg a december 30-án Kolozsvárra érkezett Berthelot francia tábornokkal és Kelet-Magyarország kormánybiztosával, Apáthy Istvánnal, hogy a magyar csapatok kiürítik a Déva-Kolozsvár-Nagybánya demarkációs vonaltól keletre esõ területeket.
A székely hadosztály parancsnokságát elõször Bánffyhunyadra, majd Nagyváradra helyezték.
Nagyváradot védve a Szinérváralja–Csucsa–Belényes vonalat foglalták el, elõretolt egységeik, 13 zászlóalj, összesen 8 ezer fõ a Bánffyhunyad, Nagyalmás, Sebesvár, Hódosfalva térségében foglalt el állásokat, a XVIII. román hadosztállyal szemben.
Az Erdélybe behatoló románok itt találkoztak az elsõ komolyabb ellenállással. Az elsõ összecsapás január 5-én zajlott Egeresnél, miután egy három szakaszból álló székely század Egeresig vonult elõre, hogy a kalotaszegi magyarság élet- és vagyonbiztonságát szavatolja.
A csucsa-belényesi harcok során a 21. székely gyalogezred egységei együtt harcoltak a kolozsvári Verbõczy-féle nemzetõr-zászlóaljjal. Ide tartozott http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
Változást
Köröstárkány védelme is.
A Hadosztály felszerelése igen gyenge volt, még lõszerutánpótlást sem kapott, mert a budapesti nemzetáruló károlyi-, majd bolsevik kormány félt a Székely Hadosztály erejétõl.
Miután 1919. március 21-én Budapesten, a nagyrészt bûnözõkbõl verbuválódott banda és a felbõszített csõcselék kikiáltotta a Magyarországi Szovjetköztársaságot, még inkább ellenségnek tekintették õket, ugyanis a székely legénység az elõírt vörös szalag helyett széles nemzetiszínû szalagot varrt föl az egyenruha hajtókájára, és föllázadt a szatmárnémeti kommunista hatóságok ellen.
Nagyobb román offenzíva csak április közepén indult, 1919 áprilisában vonultak be a román megszállók sorban a jelenlegi román-magyar határon található városokba és községekbe: Április 19-én Szatmárnémetibe, április 20-án Nagyváradra és Érmihályfalvára, de négy nap múlva Debrecenben voltak, április végén már a Tisza vonalánál sorakoztak fel a román megszálló alakulatok.
Az áprilisi harcokból a tárkányiak is kivették részüket a Verbõczy-zászlóalj oldalán, amely az ellenség túlereje elõl április 16-tól 18-áig nehéz, véres harcokban lassan vonult vissza, egészen a Köröstárkány-Kisnyégerfalva vonaláig.
Április 18-án jött a hír, hogy a vörös csapatok a csucsai frontról és a Királyhágótól megfutamodtak, így a Sebes- és Fekete-Körös völgye is tarthatatlan csapdává vált, mert Nagyvárad román elfoglalásával a bekerítés fenyegette õket. Verbõczy elrendelte a visszavonulást Nagyvárad felé, emiatt a két magyar falu oltalom nélkül maradt.
Április 19-e lett Köröstárkány és a szomszédos Nyégerfalva fekete napja.
http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
Változást
A bevonuló román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt román civilek vérfürdõt rendezve kirabolták a falut. Összesen 93 tárkányit gyilkoltak meg. Az áldozatok között találni lehetett nõt, férfit, öreget, fiatalt, de még vakot és süketet is. Válogatás nélkül öldököltek. Volt, ahol egész családok tûntek el, de olyan is elõfordult, hogy megcsonkították áldozataikat, vagy, hogy élve temettek el embereket.
Miközben a vörösök sorsukra hagyták a magyarokat és rendre visszavonultak még a színmagyar területekrõl is, - a székely katonákat többször is képesek voltak hátba támadni!
A Székely Hadosztály még ezután is példás hõsiességgel harcolt a román túlerõvel szemben, és szép sikereket is elért: Hadadnál, Kocsordnál, Mátészalkánál is megfutamították az ellenséget.
Sokáig reménykedtek abban, hogy majd Budapestrõl kapnak lõszert és utánpótlást. Budapest „urai” azonban magukra hagyták õket, sõt lõszer helyett vörös csapatokat küldtek ellenük. A Hadosztály sorsát megpecsételte a lõszerhiány, az utánpótlás hiánya, és az, hogy két tûz közzé kerültek. Egyik oldalról a vörös alakulatok cserbenhagyták, sõt hátbatámadták õket, miközben a másik oldalról a román túlerõ támadta õket.
A két tûz közé került Székely Hadosztály április 26-án Demecsernél a román sereg elõtt letette a fegyvert. 400 tisztet és 4000 fõnyi legénységet a románok Brassóba internáltak.
Kratochwill Károly ezredest a románok haditörvényszék elé állították és bebörtönözték. 1920 októberében szabadult, késõbb tábornok lett, majd altábornagy. A Trianoni tragédia után a revíziós mozgalom egyik legismertebb képviselõje lett, 1946-ban hunyt el Budapesten.
A Székely Hadosztály harcainak tiszteletére, az utolsó harcok színhelyén Mátészalka és Kocsord között, a Kraszna partján emlékmûvet emeltek, de ezt a bolsevikok az 1950-es években lerombolták.
http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
Változást
Újbóli felavatására 1995. április 21-én került sor. A hét méter magas dombon álló emlékoszlophoz három székely kapu alatt elhaladva lehet feljutni.
Az emlékoszlop versfelirata:
„Elült a harc, világok harca,
De új harc lobban, csak a tietek.
Az õsi földért haltatok,
S a halálban örökké éltek.”
* * *
A magyar föld védelmébõl Köröstárkányon is kivették a részüket a Székely Hadosztály katonái.
Koréh Endre, a Székely Hadosztály tábori lelkészének Erdélyért – A székely hadosztály és dandár története 1918 - 1919 címû könyvében olvashatjuk:
„Nehéz, véres harcok dúltak április 16-tól 18-án estig Belényes környékén.
http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
Változást
A harcot a nagyváradi honvéd hadapródiskola 17-18 éves tiszti növendékei, III. – IV. évfolyambeli derék fiúk vették fel. A hadapródok halálmegvetéssel, elszánt kitartással harcoltak az oláh túlerõ ellen…
A magyarok a túlnyomó oláh erõ elõl lassan vonultak vissza Köröstárkányig, ahol újra felvették a harcot.
A hadapródok segítségére sietett a Verbõczy zászlóalj, a csendõr alakulat és a határrendõrök, - mindannyian a Székely Hadosztály kötelékében.
Április 18-án, nagypénteken elkeseredett harc folyt. A székelyek géppuskái oldalba kapták az oláhokat, s a tüzérségük is kitartott a végsõkig. A mérági-hegy észak-keleti lejtõje volt a magyar tüzérségi állás.
Ekkor tudták meg a székelyek, hogy a nagyváradi vörös csapatok egy lövés nélkül elfutottak Csucsáról. Emiatt minden siker dacára is tarthatatlan csapdává vált számukra a köröstárkányi hadállás.”
* * *
A küzdelemben Köröstárkány népe példátlan hõsiességgel vett részt. Férfiak és asszonyok vállvetve harcoltak a székely rajvonalban a magyar szabadságért.
De meg is szenvedtek érte ugyanúgy, mint 1848-49-ben az erdélyi magyarok. http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
Változást
Mikor a székelyek visszavonultak, a bevonuló románok közérdekû hirdetés meghallgatására parancsolták össze a falu népét a községháza elé.
Ez alatt Szakota, volt kristyóri jegyzõ géppuskákat rejtett el a szomszéd telkeken. Mikor már a lakosság együtt volt, megszólaltak a gépfegyverek. Percek alatt halomra lõtték a fegyvertelen lakosságot.
A református templom elõtti téren 93 magyar áldozata lett a tömegmészárlásnak.
A szomszédos Kisnyégerfalván szintén kivégeztek 17 magyart.
(Ma szomorúfûz jelzi a kisnyégerfalvi tömeggyilkosság helyét.)
A köröstárkányi öldöklés alatt és után, a román seregekkel vonuló rablásra éhes ú.n. „szabadcsapatok”, és a szomszéd román falvak lakosai is megjelentek.
Garázdálkodni, rabolni kezdtek a jómódú magyar faluban. A három napig tartó szabad rablás alatt teljesen kifosztották, majd felgyújtották a falut.
A gyilkosok nem elégedtek meg a gépfegyverropogással, volt akinek élve kezét, lábát, nyakát is átvágták. Hiteles adatok szerint 204 magyar gyermek jutott árvaságra.
16 éves fiúktól 80 évet élt idõs emberig, férfiak, nõk, leányok voltak az áldozatok között. Az elhunytakat a falu feletti temetõdombon hantolták el, mindenkit a saját családja.
http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
Változást
* * *
Beke György Itt egymásra találnak az emberek címû könyvében Köröstárkányt is bemutatja.
A faluban való gyûjtésekor kikötötték, mindenrõl írhat, csak 1919. április 19-rõl nem.
A kommunista idõkben nem is jelenhetett meg az a beszélgetés, amit az író az egyik még élõ szemtanúval folytatott. A szemtanú Gyulai Ferenc, 15 éves volt 1919-ben. Elmondása szerint úgy tudott megmenekülni, hogy fiatal fiú lévén átugrotta az egyik kerítést, utána lõttek, de nem találták el. A családjából hét áldozata volt a vérengzésnek.
A szemtanú így fogalmazott:
„Azóta a tárkányiak ereje felköltözött a temetõdombra. Fáj valami, bosszant, mondanánk ezt vagy azt, mert érezzük, hogy igazunk van, de felnézünk a dombra, és belénk szakad a szó.”
A gyalázatos gyilkosságokra évtizedekig nem volt szabad emlékezni, olyannyira nem, hogy a temetõben lévõ sírkövekrõl a kommunista román hatalom lekapartatta az 1919. április 19-es dátumot, nehogy feltûnjön valakinek a sok sírkõ ezzel a dátummal.
Igyekeztek eltüntetni még az emlékét is gyáva gyilkosságaiknak.
Az emlékezést azonban nem könnyû elpusztítani. http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
Változást
A helybeliek 1999 augusztusában leplezték le azt az emlékmûvet, amelyet az 1919-es a román öldöklés során, valamint az elsõ és második világháborúban elhunyt köröstárkányiak tiszteletére emeltek.
Azóta minden évben – nagypénteken – itt emlékeznek meg az áldozatokról.
* * *
A köröstárkányi vérengzés sajnos nem volt egyedi eset.
Néhány hónap múlva – 1919 júniusában – a jelenlegi román-magyar határon lévõ Apátfalván gyilkoltak le harminc magyart, rabolták ki a falut, becstelenítették meg a magyar nõket a félkatonai román hordák és a szomszéd falvak román lakosai.
A Fekete-Körös völgyében a II. világháborúban is megismétlõdött a vérengzés.
1944-ben Gyantán és Magyarremetén gyilkolták a beözönlõ románok a magyarokat.
http://www.valtozast.hu/web
Készítette a Joomla!
Generálva: 11 January, 2017, 04:26
