A SZEGED-FELSŐVÁROSI SZENT MIKLÓS PLÉBÁNIA LAPJA
852. szám
2011. április 10. Nagyböjt 5. vasárnapja
„Nézzétek, kinyitom sírjaitokat…” Ez 37,12b-14 Jövendölj azért, és így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem, és elvezetlek benneteket Izrael földjére. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem. Belétek oltom lelkemet és életre keltek. Letelepítelek benneteket földeteken, és megtudjátok, hogy én, az Úr mondtam ezt, és végbe is vittem - mondja az Úr.
Ezekiel, saját állítása szerint 593-ban kezdte meg prófétai működését Babilon földjén (1,2) és 571-ig működött (29,17). Életének sem a megelőző, sem az ezt követő szakaszáról, semmit sem tudunk. Feltehetően átélte Jozija vallási reformját és a templom virágzó korszakát, ezt követően 598-ban 8000 társával együtt, Nabukadnezár parancsára Babilonba hurcolták (2Kir 24,26). Bár a jeruzsálemi arisztokráciához tartozott, még sem voltak politikai ambíciói, inkább Isten központú gondolkodást javasolt Izraelnek, és ennek érdekében prófétált. Csapongó, látomásos próféciái mentálisan nagyon törékeny emberre utalnak, aki réveteg önkívületben írja, vagy mondja próféciáit. W. Zimmerli (1907–1983) kutatásai nyomán legtöbben azt feltételezik, hogy a zavart viselkedésre utaló szövegek, valójában a korai próféták stílusának újra élesztése. Az „Úr lelke”, vagy az
2.
FELSŐVÁROS
2011. április 10.
„Úr keze” kifejezések például az Illés Elizeus ciklusban (1Kir 17,1-19,24; 2Kir 1,3-2,12) igen gyakori kifejezések. A könyv legmeglepőbb stílus eleme az „Én beszédek” – amelyek Jahve szavait egyes szám első személyben közvetítik. Mindezek a stílus jegyek az eredeti, szóbeli próféciákra utalnak, amelyek a könyv szövegének hitelességét támasztják alá. Nemcsak a próféta, hanem az összes deportált zsidó vallási depresszióba esett a Babilonba való deportálásuk után. Úgy érezték, elhagyta őket az Isten és a babiloni istenek erősebbek, mint Jahve, akinek templomát lerombolták az ellenség katonái. Ezt a depressziót jól írja le Ezekiel csontmezőről szóló szimbolikus látomása (37,1-14), amely egy csata utáni képpel ábrázolja nemzetét. A szöveg három részre tagolható: 1-3 v. a látomás bevezetője, melyben már elhangzik a fő kérdés: „Életre kelhetnek-e ezek a csontok?” Egy ilyen csontmező lehetett a próféta valóságos látvány élménye is. A nagy csaták után láthatott rengeteg temetetlen zsidó harcost, vagy azok csontvázát. A szöveg második része a 4-10-ig terjedő prófécia. Isten lelket bocsát a csontokba és a prófétálás közben megelevenedik a csontmező. A következő rész már a léleknek szóló próféciára való felhívás: „Prófétálj a léleknek…” Ezt követően Isten megeleveníti a csontokat a négy égtáj felől érkező széllel. Az egész eddigi szimbolikus történés a fenti szövegben teljesedik ki, amikor Isten a csontokat „Izrael házával” azonosítja, amelyet éppen a próféta szavai fognak életre kelteni. Az egész prófécia a halott nemzet nagyon is konkrét víziójával kezdődik és a nemzet jövőjével ér véget. Ezekiel tehát nem csupán a látványban elétáruló csontok csodálatos újra éledéséről beszél, hanem Isten és prófétája által újjáélesztett nemzetéről. A csontok és izmok mind szimbolikus jelentést kapnak. Egyben a nemzetéért és vallásáért aggódó felelős gondolkodó reményteli víziója tárul elénk. Semmi konkrét alapja nincs, mégis hisz a népe újjáéledésében, mert ezt az üzenetet kapta Istentől. Hisz abban, hogy Isten ezekből a csontokból is tud hús-vér embereket teremteni, s hogy az ember az isteni teremtő erő nélkül csak csont. Ez a meggyőződés avatja a szövegét kortól független, fontos teológiai igazságot hordozó próféciává. Az Újszövetségben Máté 27,52 beszél a sírok megnyílásáról, talán utalásként a fenti történetre, és sok esetben a Jézus föltámadásának leírása jelentében kölcsönzi az apokaliptikából ismert nyelvezetet. Minden hit próbája a katasztrófa, és hogy mennyi értéke van a vallásosságunknak, milyen erős a hitünk, azt csak a tragédiák idején tudjuk bizonyítani. A bajok és tragédiák bennünket is kiszárítanak. Az erőt az Isten és a hit adja. B. Gy.
2011. április 10.
FELSŐVÁROS
3.
Miért vétkezünk? Már föltettétek magatoknak a kérdést, miért vétkezünk? Miért nem követjük mindig a boldogság használati utasítását, melyet Isten parancsai tartalmaznak? Az egyetlen magyarázatot találtam: azt hisszük, ha nem engedelmeskedünk Istennek, boldogabbak leszünk. Ez az ördögi trükkje a sátánnak: elhitetni velünk, hogy ha nem engedelmeskedünk Istennek, több örömöt találunk az életben. Pedig hogy is van ez? Pont az ellenkezőjét látjuk. A bűn gyümölcse a szerencsétlenség életünkben. Rengeteg példát tudnék mondani ennek igazolására. Most egyet említek, amely elég erőteljesen meghatározta az életemet: az édesapám mondandója a halálos ágyán. Édesapám elhagyta édesanyámat, amikor én 19 éves voltam, hogy egy másik nővel éljen. Eltávozása hatalmas szenvedést okozott anyukámnak, testvéreimnek és nekem. Miért ment el a papa? Mert azt hitte, boldogabb lesz az új élettársával. Aztán sok év múlva a papa rákos lett. Halálos ágyához odavihettem anyukámat. Több, mint húsz éve nem találkoztak. Amikor apám meglátta őt, ezeket mondta neki, melyek tulajdonképpen élete utolsó szavai voltak: "Milyen szép vagy! Hogy tudtam elhagyni egy ilyen kedves nőt, mint te, azért, hogy egy másikkal éljek, aki boldogtalanná tett?! Gőgből nem jöttem vissza. Őrület, hogy a gőgtől mennyire tud szenvedni az ember!" Édesapám utolsó szavaiból megértettem a bűn egész valóját. A bűn abból áll, hogy nemet mondunk Istennek. Ez a "nem" szomorúvá tesz bennünket, ám a gőgünk bezár minket ebbe a szomorúságba, mert nem akarjuk beismerni a hibáinkat, tévedéseinket. Az Evangéliumban is látunk példát erre a szomorúságra, mely Isten kérésének visszautasításából fakad. Ez a gazdag ifjú története, aki nem tud Isten hívására válaszolni, s ezért szomorú lesz (Lk 18,23). Pedig az Istennek adott igen örömmel tölti el életünket. Nézzétek a Szűzanyát! Megjelenik neki az angyal, és hírül viszi, hogy az Isten Fiát fogja világra hozni. El tudjátok képzelni a sok kérdést, amely megfordult a fejében? Mit fog gondolni József és a falu? És mi lesz a tisztaság iránti vágyával? Egész élete felborul, minden terve megváltozik. De mindez nem akadályozza meg őt abban, hogy bizalommal igent mondjon. Egyszerűen és alázatosan lépett be Isten tervébe: "Íme az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint!" (Lk 1,38) Egy feltétel nélküli igen. Ezért lett ő a
4.
FELSŐVÁROS
2011. április 10.
"Boldogasszony". Belépni Isten örömébe tehát azt jelenti: követni a parancsokat, ellenállni a bűnnek, igent mondani az Úrnak. A boldogság tőle jön. A bűnhöz kötött szomorúságot le tudja győzni Isten irgalma! Ez a megbékélés szentségének tapasztalata. Micsoda öröm és felszabadulás részesülni a Ő irgalmában! (Jean-Luc Moens)
EMBER, EGYHÁZZENE, LITURGIA 101. Nagyböjti traktusok V. Feketevasárnappal elérkeztünk a Szenvedés Idejéhez, ahhoz az időszakhoz, amelynek kezdetével Egyházunk Krisztus szenvedésére és halálára szegezi tekintetét. Szemeink előtt megjelenik a Szenvedő Szolga, Isten Fia, a Messiás, aki születésekor magára vette az emberi testet, s most halála előtt elszenvedi az emberi élet rettenetes fájdalmait. Az a kereszt azonban, amelyre Nagypénteken fájdalommal és részvéttel tekintünk, Húsvétvasárnapra a dicsőség és a győzelem jelévé válik. Az a földi életút, amely nehézségekkel és rögökkel terhes, halálunk után remélhetőleg a mennybe vezet. Ez a kínlódó, földi ember könyörög Feketevasárnap Tractusában, amelynek minden egyes mondatában van egy vezérgondolat. Az első: a Mindenség Királya bocsássa meg nekünk elkövetett vétkeinket. A második: egész életünkben Istent akarjuk keresni és az ő akaratát megtenni. A harmadik: a megváltott nép szüntelenül könyörög a Megváltóhoz irgalomért. A negyedik: minden, ami az üdvösségre elvezet bennünket, az isteni kegyelemnek köszönhető, nem a magunk erejének. Az ötödik: a bűnbánat, a böjt, az önfegyelem, az alamizsna, végső soron tehát az egyedül Istenhez, és semmi máshoz való ragaszkodás által törli el Isten a mi vétkeinket; ezen pedig egy töredelmes nagyböjti gyónás sokat lendíthet... Amint pedig Krisztus életének 33 esztendeje alatt eljutott a keresztre és a föltámadásra, ugyanúgy nekünk is a következő napokban el kell jutnunk a lelki föltámadásra, a lelki Húsvétra. A latin surrectio azt jelenti, fölegyenesedés, fölállás. Mi nap mint nap meg kell próbálnunk fölegyene-
2011. április 10.
FELSŐVÁROS
5.
sedni, hogy végül Krisztushoz hasonlóan megtörténjen a resurrectio, a föltámadás. Szeretettel ajánlom ezeket a sorokat –amelyek az ősi esztergomi liturgiából származnak– átimádkozásra, átelmélkedésre. Vigyenek közelebb bennünket a Nagyböjt és a Húsvét titkához: Királyoknak Királya + és Atyja mindazoknak, kik lélekkel bírnak * engedd nékünk vétkeinknek bocsánatát! Hogy egyedül néked, Teremtőnknek lehessünk tetszésedre * most és mindörökké. Irgalmazz, könyörgünk, irgalmazz! * tieidnek, kiket megváltottál, házad népének! Emlékezzél meg inkább kegyelmedről, * mintsem a mi érdemeinkről. Ezen szentséges böjtölés által + kegyelmes Atya, * kérünk, semmisítsd meg bűneink adóslevelét! Hogy indító és kísérő kegyelmeddel + éberen és sérelem nélkül * eljuthassunk a te szentséges föltámadásodra! Aranyosi-Vitéz Gellért SCHEFFLER JÁNOS VÉRTANÚ PÜSPÖKRŐL 10.
Pásztorleveleiből és egész tevékenységéből látszik, hogy Scheffler püspök egyik fő feladatának a kispapok lelki nevelését ill. a papság utánpótlásának biztosítását tartotta. Emiatt bíztatta papjait a hivatások fölkarolására és szükségesnek látta népiskolák alapítását ill. a meglévők bővítését. A háború paphiányt okozott, ezért a szórvány vallásos életének előmozdítására még tíz lelkipásztori központ létrehozását szorgalmazta, amelyekbe tíz papra is szükség lett volna. A kispapság támogatására papjai között folyamatosan gyűjtést szervezett. A három (a szatmári püspöki, a nagykárolyi piarista és az ungvári) konviktusban 28 papnövendék tanult, de a jó püspök híveit nem akarván pásztorok nélkül hagyni, papjai nagylelkűségében bízva még 32 növendéket akart támogatni. E célra egy hónap alatt 5740 pengő gyűlt össze, az összeg pedig folyamatosan nőtt, s minderről a püspök pásztorleveleiben tájékoztatta híveit. (folytatjuk)
6.
FELSŐVÁROS
2011. április 10.
Gyereksarok SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL! Újságunk eddigi számaiban megismerkedhettünk a Miatyánk ima kéréseivel. Ebben a legismertebb imádságban – melyet Jézustól tanultak az apostolok – benne van minden, amit boldogulásunkhoz kérhetünk a Menynyei Atyától. A hetedik kérés maradt még hátra, mely így szól: „Szabadíts meg a gonosztól!” Hogyan kell ezt érteni? Egy történettel próbálom megvilágítani, melyet egy horgász ismerősömtől hallottam. Egyszer lement a Tiszára horgászni. No, nem ide a rakpartra, hanem messzebbre, a Maros torkolatához. A közelben észrevett egy sirályt, amely különösen csapkodott a szárnyával, de nem repült el. Kíváncsian közeledett hozzá és látta, hogy a csőrében megakadt egy horog, és a hosszú damil egy ágra tekeredve fogva tartotta szegény madarat. A horgász segíteni akart rajta, de az ellenállt és még jobban verdesett a szárnyaival. Végül sikerült lefognia a madarat és ügyesen kivette csőréből a hegyes horgot. Mikor a sirály szabadnak érezte magát, és nem kínozta csőrét a horog, egy ideig nyugodtan megült szabadítójának a kezén. Aztán vidám vijjongással körülrepülte néhányszor az embert, mintha köszönetet mondott volna neki a szabadulásáért. Komoly veszélyből menekült meg, aminek okozója a horogra tett csalétek volt. Azt akarta bekapni, s majdnem az életébe került. A gonosz lélek is finom csalétkekkel csábít minket. Azért nem vesszük sokszor észre a veszélyt, a benne rejlő bűnt. Ha ráharapunk, mi is mindig nagy bajba kerülünk. Ezért kérjük az Úrtól: „Szabadíts meg a gonosztól!” Ez azt jelenti, hogy tartsa távol tőlünk Isten az ördög ártó mesterkedéseit, amellyel a jóságunkat veszélyezteti. Ehhez nekünk is éber lelkiismeretre van szükségünk, hogy ne harapjunk rá a bűnre. Ne múljon el egyetlen napotok se úgy, hogy nem imádkoztátok el a Miatyánkot! Minden nap kérleljük Mennyei Atyánkat, hogy ő vezessen bennünket egész életünkben! (S. I.)
2011. április 10.
7.
FELSŐVÁROS
Rózsafüzér társulat imaszándéka: Imádkozzunk az egyház hiteles tanúságtételéért az Evangélium mellett!
Olvassuk mindennap a Szentírást! Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat: Vasárnap:
Dán 13,1-9.15-62 Szám 21,4-9 Dán 3,14-20.91-95 Ter 17,3-9 Jer 20,10-13 Ez 37,21,28 Iz 50,4-7 Mt 26,17-27.66
Jn 8,1-11 Jn 8,21-30 Jn 8,31-42 Jn 8,51-59 Jn 8,10,31-42 Jn 11,45-57 Fil 2,6-11
Vallási műsorajánló: Kossuth Rádió: ápr. 12. és 14. 13,30: A katolikus egyház félórája Bartók Rádió: ápr. 17. 15,05: Egyházzenei műsor Televízió: M 1: ápr. 17. 9,05: Katolikus krónika M 2: ápr. 17. 12,01: Így szól az Úr, Katolikus krónika DUNA TV: ápr. 12. 15,00-16,30: Természetfilmek ápr. 14. 14,20: Talpalatnyi zöld; 15,00: Isten kezében; 15,30: Az állatok világa ápr. 15. 15,25-16,20: Természetfilmek ápr. 16. 6,20 és ápr. 17. 12,05: Élő egyház ápr. 16. 12,05: Isten kezében; 17,20: Magyarország fényessége ápr. 17. 16,25-17,30: Természetfilmek DUNA II.: ápr. 11. 17,50: Pannónia 3 keréken ápr. 12. 11,00: Isten kezében; 15,55: A Belvárosi templom ápr. 13. 11,00: Élő egyház ápr. 14. 16,40-18,00: Természetfilmek ápr. 15. 15,25: A vártemplom papja ápr. 16. 10,25: Tokaj; 11,15: Élő egyház; 16,10: Vannak vidékek ápr. 17. 12,00: Szentmise közvetítés PAX TV: ápr. 11. 21,00: Legendák földjén ápr. 15. 17,00: Balaton-felvidéki templomok
8.
FELSŐVÁROS
2011. április 10.
Halottunk Csamangó Antalné
élt 81 évet
Nyugodjék békében!
Híreink A mai vasárnap a perselygyűjtés a szentföldi kegyhelyek javára történik. A mai vasárnap délután ¾ 5-kor kezdődik a Rózsafüzér társulat titokcseréje. Hétköznapokon reggel fél 8-kor közös zsolozsma a templomban. Hétfőn, szerdán és csütörtökön az esti mise után passió próba a hittanteremben. Kedden délután fél 5-kor gyűlést tart a plébániai Karitász csoport. Szerdán délután 5 órakor Biblia óra. Csütörtökön délután 3 órakor Szent Pió imacsoport. Pénteken délután ¼ 6-kor a keresztúti ájtatosságot a Ferences Világi Rend tagjai vezetik. Szombaton délelőtt a templom húsvéti nagytakarításához szeretettel kérjük a hívek segítségét. Délelőtt 9 órára várjuk a segítőket. Szombaton délelőtt 10 órakor ministráns próba lesz. A Virágvasárnap szertartását fogjuk próbálni. Virágvasárnap a barkaszentelést és körmenetet a 9 órai szentmise elején végezzük a kolostorkertben. A város katolikus fiataljainak közös keresztútja április 15-én, pénteken lesz. Gyülekezés este 7 órakor a Dómnál. Adóbevallásuk elkészítéséhez felhívjuk híveink figyelmét, hogy adójuk egyik 1%-át ajánlják fel a katolikus egyház javára. Technikai száma: 0011. Adójuk másik egy százalékával tudják templomunk felújítását támogatni. A Felsővárosi Szent Miklós Alapítvány adószáma: 19084743-1-06. Az erről szóló rendelkező nyilatkozat az újságos asztalon található.
6.
Kiadja a Szeged-Felsővárosi Szent Miklós Plébánia 6721 Szeged, Munkácsy u. 7-9. T: 420-172 e-mail:
[email protected] FELSŐVÁROS 2011. április 10.
Gyereksarok SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL! Újságunk eddigi számaiban megismerkedhettünk a Miatyánk ima kéréseivel. Ebben a legismertebb imádságban – melyet Jézustól tanultak az apostolok – benne van minden, amit boldogulásunkhoz kérhetünk a Menynyei Atyától. A hetedik kérés maradt még hátra, mely így szól: „Szabadíts meg a gonosztól!” Hogyan kell ezt érteni? Egy történettel próbálom megvilágítani, melyet egy horgász ismerősömtől hallottam. Egyszer lement a Tiszára horgászni. No, nem ide a rakpartra, hanem messzebbre, a Maros torkolatához. A közelben észrevett egy sirályt, amely különösen csapkodott a szárnyával, de nem repült el. Kíváncsian közeledett hozzá és látta, hogy a csőrében megakadt egy horog, és a hosszú damil egy ágra tekeredve fogva tartotta szegény madarat. A horgász segíteni akart rajta, de az ellenállt és még jobban verdesett a szárnyaival. Végül sikerült lefognia a madarat és ügyesen kivette csőréből a hegyes horgot. Mikor a sirály szabadnak érezte magát, és nem kínozta csőrét a horog, egy ideig nyugodtan megült szabadítójának a kezén. Aztán vidám vijjongással körülrepülte néhányszor az embert, mintha köszönetet mondott volna neki a szabadulásáért. Komoly veszélyből menekült meg, aminek okozója a horogra tett csalétek volt. Azt akarta bekapni, s majdnem az életébe került. A gonosz lélek is finom csalétkekkel csábít minket. Azért nem vesszük sokszor észre a veszélyt, a benne rejlő bűnt. Ha ráharapunk, mi is mindig nagy bajba kerülünk. Ezért kérjük az Úrtól: „Szabadíts meg a gonosztól!” Ez azt jelenti, hogy tartsa távol tőlünk Isten az ördög ártó mesterkedéseit, amellyel a jóságunkat veszélyezteti. Ehhez nekünk is éber lelkiismeretre van szükségünk, hogy ne harapjunk rá a bűnre. Ne múljon el egyetlen napotok se úgy, hogy nem imádkoztátok el a Miatyánkot! Minden nap kérleljük Mennyei Atyánkat, hogy ő vezessen bennünket egész életünkben! (S. I.)
