447
8. RÉSZ MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK (1945-2002) 25. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ÚTJÁN (1945-1989) 25.1. A KEZDETI IDŐSZAK POLITIKÁJA 1953-IG 1945. 1945. május 27-én Tarpán eltemették Bajcsy-Zsilinszky Endrét. 1945. május 18-án a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletileg kitiltja a magyar nyelvű sajtótermékeket Szlovákiából, május 30-i 44/1945. sz. r. kimondja a magyar nemzetiségű állami tisztviselők, tanárok és tanítók azonnali hatállyal való elbocsátását. 1945. június 1-jei 1945:CDVII. tv. értelmében – az 1945. február 6-i Nemzetiségi Statútum-alapján – Kolozsvárott felállítják a Bolyai Magyar Tannyelvű Állami Tudományegyetemet. (A Románia által 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés után azonban a román hatóságok fokozatosan felszámolták a régi magyar intézményeket, így az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) ill. az Erdélyi Múzeum Egyesületet is.) 1945. június 15-én aláírják a szovjet-magyar jóvátételi egyezményt (6 év alatt 200 millió dollár). 1945. június 17.-augusztus 2. között az USA, Anglia és a Szovjetunió megbízottainak Postdamban tartanak értekezletet. Az európai békekonferencia kimondja: gondoskodni kell arról, hogy Németország sohase fenyegethesse a Világbékét, a nácizmust fel kell számolni és a háborús bűnösöket meg kell büntetni. 1945. július 26-án felszólították Japánt a fegyverletételre.
Területrendezések 1945. február 4-11. között rendezték meg a jaltai konferenciát, a II. világháború szövetséges nagyhatalmainak vezetői, Franklin Delano Roosevelt (1882-1945), 1933-1945 között az USA elnöke, Winston Spencer Churchill (1874-1965), 1940-1945-ben angol miniszterelnök és Joszif Visszarianovics (tkp. Dzsugasvili) Sztálin (18781953) szovjet kormányfő részvételével. A felek megállapodtak Németország megszállási övezetekre való felosztásában, a Szovjetunió Japánnak küldendő hadüzenetében és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (United Nations Organization) megalapításában, amely 1945-ben, San Franciscoban jött létre.
Lengyelország Az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannia részvételével 1945. július 17.-augusztus 2. között megrendezett potsdami konferencián elfogadott megállapodás alapján a Szövetségi Ellenőrző Tanács gyakorolta a legfőbb kormányhatalmat Németországban. Célul tűzték ki Németország teljes leszerelését és a hadiipar teljes megsemmisítését. Elfogadták a nácitlanítást, a német háborús bűnösök elítélésé, a német politikai élet demokratizálását, a jóvátételek kielégítésének módozatait, az Odera-Neisse lengyel-német határrá nyilvánítását, Kelet-Poroszország északi részének szovjet bekebelezését. Elhatározták a német lakosság kitelepítését Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról. Kelet-Poroszország (volt porosz tartomány) – 1939ben 36996 km2 területű, 2,5 millió lakosú, fővárosa Königsberg – a II. világháború következményeként területének északi része (mintegy harmada) Oroszország, déli része Lengyelország része lett. A három szövetséges nagyhatalom (USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia) kormányfőinek 1945. évi potsdami értekezletén hozott határozatával az Odera-Neisse-vonal Németország és Lengyelország államhatára lett. A balti-tengeri Schwinemündétől az Odera és bal oldali mellékfolyója a Neisse (lengyel Nysa Łużycka), a cseh határig húzódó vonulat. Az NDK 1950-ben Lengyelország nyugati határának ismerte el, az NSZ-lengyel szerződés pedig 1972-ben megerősítette. Az újraegyesített Németország 1990-ben véglegesnek nyilvánította az Odera-Neisse határt. 1945-ben, többek között Kostrzyn (ném. Küstrin) lengyel város a német-lengyel határon, a Warta és az Odera folyók találkozásánál, illetve Koszalin (ném. Köslin) észak-lengyelországi város a német területek elcsatolásával Lengyelországhoz kerültek.
448
A párizsi békeszerződés 1946-1947-ben, a második világháború befejezéseként a győztes szövetségesek Párizsban megkötött békeszerződései Bulgáriával, Finnországgal, Magyarországgal, Olaszországgal és Romániával újraszabályozták Kelet- és Közép-Európa rendszerét. Ennek értelmében: -
Bulgária területe lényegében nem változott. 70 millió dollár kártérítés fizetésére kötelezték.
-
Finnország határait az 1941. január 1-jei állapotok szerint rögzítették.
-
Olaszország lemondott afrikai gyarmatairól, Jugoszlávia javára Isztriáról és Fiuméről, Görögország javára a Dodekanészosz-szigetekről. 360 millió dollár kártérítést kellett fizetnie.
-
Románia visszakapta Észak-Erdélyt, de le kellett mondania a Szovjetunió javára Besszarábiáról és Bukovináról, 300 millió dollár kártérítésre kötelezték.
-
1947. február 10-én Magyarországgal kötött párizsi békeszerződés visszaállította a trianoni határokat, sőt mivel a pozsonyi hídfőnél három falut Magyarországtól Csehszlovákiához csatoltak, Magyarország újabb területeket vesztett. A párizsi békeszerződés érvénytelenítette a bécsi döntéseket. 60 ezer főben állapította meg a magyar hadsereg létszámát. 200 millió dollár jóvátételt ítélt meg a Szovjetuniónak, 100 milliót Jugoszláviának és Csehszlovákiának.
A párizsi békeszerződés visszaállította Magyarország szuverinitását, de a szovjet csapatok nem vonultak ki. A békeszerződés a határokon túl élő magyarság védelméről sem rendelkezett.
1945. június 24-én megválasztják az Ideiglenes Nemzetgyűlés dunántúli képviselőit. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (United Nations Organization, UNO), az ENSZ alapítását a második világháború idején, 1942-ben határozták el a fasizmus ellen harcoló országok. 1945. június 26-án, San Franciscoban 50 állam írta alá az ENSZ Alapokmányát. Magyarország csak 1955. december 14-e óta tagja. A szervezet székhelye New York. Az ENSZ fő szervei: - Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Nemzetközi Bíróság, Titkárság - Egészségügyi Világszervezet (WHO, székhelye Genf) - Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO, székhelye Róma) - Meteorológiai Világszervezet (WMO, székhelye Genf) - Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA, székhelye Bécs) - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD, Világbank, székhelye Washington) - Nevelésügyi Szervezet (UNESCO, székhelye Párizs) - Gyermeksegély Alap (UNICEF, székhelye New York).
1945. augusztus 6-án az amerikai légierő atombombát dobott Hirosima (100000 halott), majd 9énNagasaki (35000 halott) japán városokra. 1945. augusztus 8-án a Szovjetunió hadat üzent Japánnak. Augusztus 14-én Japán beszünteti a harcot, és szeptember 2-án Japán aláírja a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt, s a fegyverletétellel véget ér a második világháború. Harry Spencer Truman (1884-1972), amerikai demokrata párti politikus, 1944-45-ben alelnök, majd 1945-53 között az USA 33. elnöke. Részt vett az 1945. évi potsdami konferencián. Parancsára vetették be Hirosimára és Nagasakira az atombombát. Hirosima japán kikötővárosra 1945. augusztus 6-án az USA ledobta a világ első atombombáját. A támadásnak 80 ezer halálos áldozata és 100 ezer sebesültje volt. A káros utóhatások miatt további 200 ezren haltak meg. Nagasaki kikötővárosra augusztus 9-én dobták le a második atombombát. Truman a Marshall-tervvel támogatta Nyugat-Európa gazdasági újjáépítését. 1950-ben kezdeményezte az USA belépését a koreai háborúba.
1945. augusztus 9-én a Szövetségi Ellenőrző Bizottság 405 ezer német nemzetiségű személy kitelepítésének előkészítésére szólítja fel a magyar kormányt. (Magyarország csak 200 ezer fő kitelepítését tartja szükségesnek.) 1945. augusztus 16-án a magyar küldöttség hazaérkezik Salzburgból, ahol tárgyalásokat folytattak az amerikai megszálló hatóságokkal a magyar háborús bűnösök kiadásáról. Serédi Jusztinán bíboros hercegprímás esztergomi érsek 1945. március 29-én bekövetkezett halála után XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án Mindszenthy József veszprémi püspököt nevezi ki érsekké. 1945. augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneten 500 ezer hívő vesz részt szerte az országban. 1945. szeptember 26-án New Yorkban meghal Bartók Béla.
449 1945. október 3-án amerikai közbenjárással hazaszállítják a háborús főbűnösök első csoportját: Bárdossy Lászlót, Imrédy Bélát, Szálasi Ferencet, Jaross Albertet, stb. 1945. október 7-i budapesti törvényhatósági választásokon az MKP és az SZDP előtt a Független Kisgazdapárt győz.1945. október 29-én megkezdődik Bárdossy László volt miniszterelnök népbírósági tárgyalása. 1945. október 22-én a Magyar Államvasutakat (MÁV) a Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyar kezelésbe adja vissza. 1945. november 4-én nemzetgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. 1945. november 15-én lemond Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök és kormánya. Megalakul a Tildy Zoltán (Független Kisgazdapárt) vezette kormány. 1945. november 20-án Nürnbergben a nemzetközi Katonai Törvényszék megkezdi a német háborús bűnösök perének tárgyalását. 1945. november 20-án a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elrendeli a magyarországi német nemzetiségű lakosság Németországba telepítését. December 29-én közzéteszik a németek kitelepítéséről szóló 12330/1945. sz. kormányrendeletet. 1945. november 24-1949. között a gazdasági életet a Gazdasági Főtanács irányítja a miniszterelnök elnökletével. Rudas László (1885-1950), kommunista politikus, 1919-ben a Vörös Újság főszerkesztője volt, majd 1922-1945 között a Szovjetunióban élt. A dogmatikus kultúrpolitika egyik fő képviselője volt. Révai József (ered. Lederer) politikus (1898-1959), 1918-ban a KMP alapító tagja, 1934-1944 között ő is a Szovjetunióban élt. 1945-1950 között a SZABAD NÉP főszerkesztője lett. 1948-1953 között a kulturális élet teljhatalmú irányítója, 1949-53ban népművelési miniszter volt. 1953-tól befolyása jelentősen csökkent. 1945-56 között az MKP és az MDP KV, 1945-53-ban, majd 1956-ban a KV, illetve 1957-től az MSZMP KB tagja, 1953-1958 között az Elnöki Tanács helyettes elnöke lett.
1945-1947 között még valóságos háború dúlt a Kelet-Beszkidek tájain. Az ukrán szeparatisták a Bieszczady-vidékén és a vele szomszédos szovjet területeken a késhegyig menő harcot folytattak a pacifikálásukra küldött szovjet és lengyel csapatokkal. Az UPA csapataival folytatott harcok után felégetett falvak, megtizedelt lakosság és elvadult természet maradt hátra. A Bieszczady lengyel részében élő ukránokat ekkor telepítették szét az ország különböző városaiba. Új telepesekkel szerveződött újjá a vidék élete.
1946. 1946. január 3-án Lengyelországban államosították a nagyipart, a bankokat és a távközlést. 1946. január 18-án átadják a forgalomnak Budapest háború utáni első álladó Duna-hídját, a Kossuth hidat (1961-ben elbontják). 1946 januárjában elindulnak az első kitelepítő csoportok Németországba (1946 decemberéig 133655 személy települt át az USA megszállási övezetébe). Magyarországról elmenekült 20000 német (a német csapatok visszavonulásakor), kitelepítettek 185600 németet (a németországi Szövetséges ellenőrző Bizottság 1945 novemberében 500 ezer német nemzetiséggel számolt). Hazatelepült 6000 magyar Csehszlovákiából, 210000 magyar főleg Romániából és Jugoszláviából. Magyarországról mintegy 8400 zsidó távozott Palesztinába (1939-1948 között). 1946. február 1-től Magyarország Köztársaság lett (1946:I. tc.), Tildy Zoltán miniszterelnököt (19451946) köztársasági elnökké választják. 1946. február 4-én a köztársasági elnök Nagy Ferencet (19031979) (Független Kisgazdapárt) miniszterelnökké nevezi ki (1946. február 4-1947. június 2.). Később az USA-ba emigrált. Nagy Ferenc (1903-1979), politikus, 1930-1945 között a Független Kisgazdapárt főtitkára, majd 1945-47-ben elnöke volt. 1941-43-ban a Magyar Parasztszövetség alapító elnöke, 1945-ben újjáépítési miniszter, 1945-46-ban nemzetgyűlési elnök. 1946-47-ben mint miniszterelnök útjában állt a Szovjetunió terveinek, ezért 1947-ben svájci szabadságán lemondatták. 1947-től haláláig az USA-ban élt.
1946. február 5-én megkezdődik Szálasi Ferenc, Beregfy Károly, Csia Sándor, Gera József, Kemény Gábor, Szöllősi Jenő és Vajna Gábor népbírósági pere. Március 1-jén kötéláltali halálra ítélik őket, melyet 12-én végrehajtanak.
450
Háborús bűnösök pere Magyarországon 1945-ben állították fel az ún. népbíróságokat, melyek 1950-ig a háborús és népellenes bűncselekmények, illetve a népi demokrácia ellen irányuló politikai összeesküvések tárgyalására különbíróságként működtek. A népbíróságok egyik megszervezője és vezetője, majd a 1945-1948-ban a Népbíróságok Országos Tanácsának (NOT) elnöke Major Ákos (1908-1987), magyar katonatiszt, hadbíró volt. 1950-ig 59429 ügyet tárgyaltak és 26997 elmarasztaló ítéletet hoztak. Ebből 477 volt halálos ítélet és 189 elitéltet végeztek ki. -
Bárdossy László (1890-1946), 1941-42-ben miniszterelnök és külügyminiszter volt. A máig tisztázatlan kassai bombázásra hivatkozva, a parlament előzetes felhatalmazása nélkül, 1941 júniusában hadat üzent a Szovjetuniónak, majd 1941 decemberében az USA-nak. 1941-ben elfogadtatta az ún. harmadik zsidó törvényt. 1945. november 13-án, mint háborús bűnöst ítélték halálra. 1946. január 10-én kivégzik.
-
Endre László (1895-1946), magyar politikus volt. 1937-től Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. 1944-ben a Sztójay-kormány belügyi államtitkára. A magyar zsidóság deportálásának egyik irányítója volt. A Szálasi-kormány hadműveleti területekre kinevezett polgári közigazgatási kormánybiztosa lett. Mint háborús bűnöst halálra ítélték, és 1946-ban kivégezték.
-
Hóman Bálintot (1885-1951) bebörtönözték, 1951.-ben börtönben halt meg.
-
Jány (tkp. Hautzinger) Gusztáv (1883-1947), magyar katonatiszt, 1931-1936 között a Ludovika Akadémia, majd 1940-43 között a 2. magyar hadsereg parancsnoka volt. Mint háborús bűnöst halálra ítélték és kivégezték, 1994-ben rehabilitálták.
-
Rajniss Ferenc (1893-1946), politikus és újságíró, 1944-ben a Magyar Megújulás Pártja vezetője volt. 1944. október-1945. március között a nyilas kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere és a kormányzótanács tagja lett. 1946-ban mint háborús bűnöst ítélték halálra és kivégezték.
-
Reményi-Schneller Lajos (1892-1946), politikus, 1938-1945 között pénzügyminiszter, 1940-44 között gazdasági miniszter. Messzemenően kiszolgálta a német érdekeket. Mint háborús bűnöst ítélték halálra és kivégezték.
-
Szász Lajos (1888-1946), magyar MÉP-s politikus, jogász, 1942-1944 között a közellátásügyi tárca minisztere. 1944. március-augusztus között iparügyi, illetve kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. 1944-45-ben a Szálasi-kormány kereskedelem- és közlekedésügyi minisztere. A Szálasi-perben mint háborús bűnöst halálra ítélték és kivégezték.
-
Szőllősi (ered. Naszluhácz) Jenő (1893-1946), nyilaskeresztes politikus és gyógyszerész. 1941-től a képviselőház nyilas csoportjának vezetője volt. 1944. október-1945. március között a Szálasi-kormány miniszterelnök-helyettese, tárcanélküli miniszter. 1946-ban, mint háborús bűnöst ítélték halálra és kivégezték
-
Sztójay Döme (1883-1946), katonatiszt, politikus, 1927-1933 között berlini katonai attasé. 1935-től altábornagy, 1935-1944 között berlini magyar nagykövet. Magyarország német megszállása, 1944. március 19-e után 1944 augusztusáig miniszterelnök és külügyminiszter. Mindenben kiszolgálta a német érdekeket. Mint háborús bűnöst 1946-ban kivégezték.
-
Vajna Gábor (1891-1946), politikus, katonatiszt, 1939-től a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselője volt. 1944. október-1945. március között a nyilas kormány belügyminisztere lett. Mint háborús bűnöst halálra ítélték.
1946. február 8-án megindul a „széncsata” a tatabányai bányászok versenyfelhívásával. 1946. február 16-án a Magyar Kommunista Párt budapesti nagygyűlésén Rákosi Mátyás ismerteti a párt javaslatait a gazdaság helyreállítására. 1946. február 21-én Csehszlovákia megfosztja választójogától a magyar lakosokat. 1946. február 27én Budapesten aláírják a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt (1946:XV. tc.). Ennek értelmében a magyarországi szlovákok önkéntesen áttelepülhetnek Csehszlovákiába; a csehszlovák kormány jogot kapott arra, hogy az áttelepülő szlovákokkal egyenlő számú, az állampolgárságtól megfosztott magyar nemzetiségű lakost kitelepíthessen Magyarországra. 1948 áprilisáig 73273 szlovák hagyta el önkéntesen Magyarországot, illetőleg 68407 magyart telepítettek ki Csehszlovákiából. További 6000 személy „önként” távozott Csehszlovákiából, továbbá 20-30000 embert azért utasítottak ki, mert 1938. november 2-a után költöztek be a Felvidékre.
451 Lengyelországból ugyanakkor: - elmenekült 2,7 millió német (a német csapatok visszavonulásakor), - kitelepítettek 6,4 millió németet, - áttelepült 53000 orosz és ukrán (Szovjetunióba), - áttelepült 2 millió lengyel (a Szovjetunióból), 190000 lengyel emigráns Európa más országaiból. 1946 februárjában országos paraszti tömegmozgalom bontakozik ki: „Földet vissza nem adunk !” 1946. március 5-én a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Szaktanács és a nemzeti Parasztpárt részvételével megalakul a Baloldali Blokk. 1946. március 11-12. között Budapesten tartja első kongresszusát a Nemzeti Paraszt Párt. 1946. március 12-én a nemzetgyűlés demokratikus államrend és a köztársság büntetőjogi védelmére elfogadja az 1946:VII. törvényt, mely tiltja az ezek elleni szervezkedést, propagandát és elítéli azokat, akik tudnak ilyenről, de nem jelentik azonnal. 1946. március 12-én Trumann USA-elnök doktrínájával megkezdődik a „vasfüggöny” mögött szembenálló táborok hidegháborúja. 1946. március 29-én a magyar és szovjet kormányok megalakítják a Magyar-Szovjet Hajózási Rt.-t (MESZHART) és a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Társaságot (MASZOVLET) Budapest székhellyel. Április 8-án aláírják a magyar-szovjet olaj- és bauxitegyezményt (1946 július elején megalakul a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt., és a Magyar-Szovjet Nyersolaj Rt.) 1946. április 6-8. között Budapesten ülésezik a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) első országos kongresszusa. 1946. május 6-án a B-listázás ügyében pártközi megegyezés születik. Célja: a közigazgatás megtisztítása, az állami és közigazgatási tisztviselők létszámának csökkentése (az 1938. évi létszámhoz képest 10 %-kal). 1946 május-október között 62000 személyt bocsátottak el munkahelyéről. 1946. május 9-én 27 évi emigráció után Budapestre érkezik Károlyi Mihály. 1947 augusztusától 2 évig párizsi magyar nagykövet lett. 1946. június 5-én Marshall amerikai külügyminiszter a nyugat-európai államok részére bejelenti az amerikai segélyprogramot. 1946. június 17-én a Szlovák Nemzeti Tanács 20000-I-IV/1946. sz. r. a reszlovakizációhoz köti az ottani magyarok Csehszlovákiában maradását és állampolgárságuk visszaadását. 1946. június 26-án a nemzetgyűlés elfogadja az 1946:XIII. tc.-t a szénbányák államosításáról. Kivették azonban az államosítások sorából a szovjet és amerikai érdekeltségű tulajdont. Az államosítás után 50 ezer szénbányász dolgozott állami üzemben. Tito kommunista rendszere konszolidálta az Új Jugoszlávia nemzetiségi politikáját: 1946-ban Újvidéken megalakult a Jugoszláviai Magyar Kultúrszövetség, Szabadkán a Vajdasági Magyar Színház. 1946. június 8-25. között kormányküldöttség az USA-ban és Angliában politikai és gazdasági jellegű tárgyalásokat folytat: az amerikai kormány hozzájárul a németek és nyilasok által elhurcolt magyar ipari berendezések, közlekedési eszközök, műkincsek és más értékek visszaadásához. Az 1946. június 30-i lengyel népszavazáson a demokratikus erők győztek. 1946. július 1-jén a kormány a Népjóléti Minisztériumot bízza meg a még távol lévő hadifoglyok hazahozatalának és gondozásának megszervezésével. (A Szovjetunióból eddig közel 200 ezren tértek vissza.) 1946. július 4-én a belügyminiszter feloszlatja a Magyar Cserkész Szövetséget és a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületét (KALOT). 1946. július 10-én a budapesti Györffy István Kollégium évzáró ünnepélyén – Tildy Zoltán miniszterelnök jelenlétében - bejelentik a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom elindítását. 16-án megindul a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ). A szövetség tanácsának elnöke Gyenes Antal, főtitkára Szabó Gergely lett. 1946 szeptemberében már 44 népi kollégium működött az országban, közel 1500 középiskolai illetve 500 egyetemi és főiskolai diákkal.
452 1946. július 20-án Mindszenthy József esztergomi érsek levelében tiltakozik a kormánynál a katolikus egyesületek (KALOT, KALÁSZ, stb.) betiltása miatt. (A katolikus egyház 862704 kat. hold birtokából a földreform során 765684 kat. holdat adtak el kárpótlás nélkül.) 1946. július 29-október 15. között 21 nemzet részvételével zajlik a párizsi békekonferencia. Augusztus 20-án a magyar küldöttség Erdéllyel kapcsolatban 4000 km2-es határkiigazítási kérelmet terjeszt elő (500 ezer főnyi lakosság 67 %-a magyar.) Romániában 1,2 millió magyar nemzetiségű lakos marad. (1947. február 10-én 5 ezer km2-t jóváírnak Magyarország javára.) 1946. június 31-én értesítette a magyar kormányt, hogy a Nemzeti Bank aranykészlete átvehető (29985 kg színarany). Augusztus 6-án Budapestre érkezik a Magyar Nemzeti Banknak a nyilasok által Németországba hurcolt mintegy 32 t aranykészlete. 1946. augusztus 1-jén megjelenik az új értékálló pénz, a forint (1 forint = 400 ezer kvadrillió pengő). 1946. augusztus 29-én a nemzetgyűlés által elfogadott 1946:XII. tc. szabaddá teszi a nőknek egyetemekre és főiskolákra való felvételét. 1946. szeptember 7-9. között a Független Kisgazdapárt és a Parasztszövetség rendezésében Budapesten Országos Parasztnapokat tartanak. 1946. szeptember 20-án falujáró mozgalmat indít a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége. 1946. szeptember 28.-október 1. között Budapesten tartott MKP. III. Kongresszusa a jobboldal likvidálását határozza el, és megindul a hatalom fokozatos megszerzése. 1946. október 1-jén a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék ítéletet hirdet a német háborús főbűnösök perében.
A nürnbergi per A II. világháborút követő, 1945. augusztus 8-i londoni szerződés alapján Nürnbergben folytatták le a nemzetiszocialista rezsim alatt elkövetett német háborús bűnökkel vádoltak perét. A háborús főbűnösök ellen folytatott per 12 halálos ítélettel, 7 börtönbüntetésre ítéléssel, 3 felmentéssel (H. Fritzsche, F. von Papen, H. Schacht) zárult. A halálos ítéleteket 1946. október 16-án hajtották végre: -
-
-
-
-
Joachim von Ribbentrop (1893-1946), német katonatiszt, politikus, 1935-ben teljhatalmú megbízottként megköti az angol-német flotta-egyezményt, 1936-38-ban londoni német nagykövet, 1938 februárjától 1945. évi összeomlásig külügyminiszter. Wilhelm Keitel (1882-1946), német katonatiszt, 1934-ig a hadseregszervezési ügyosztály vezetője, 1935-től a birodalmi hadügyminisztérium ún. „Wermachtamt”-jának vezetője. 1938-tól az OKW-hadseregfőparancsnokság főnöke. 1940-től vezértábornagy, Hitler legközelebbi katonai munkatársa, 1945-ben Berlinben aláírta a német hadsereg feltétel nélküli megadását. Ernst Kaltenbrunner (1903-1946), osztrák ügyvéd, német nemzetiszocialista politikus, 1937-től az osztrák SS vezetője, 1943-45-ben a biztonsági rendőrség, az SD és a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) vezetője, Alfred Rosenberg (1893-1946) NSDAP politikus, a nemzetiszocializmus vezető ideológusa, az 1941-44 között megszállt keleti területek birodalmi minisztere, Hans Frank (1900-1946), jogász, német nemzetiszocialista politikus, 1933-ban bajor, majd birodalmi igazságügy miniszter, 1939-1945 között Lengyelország főkormányzója, Julius Streicher (1885-1946), német nemzetiszocialista politikus, 1923-ban részt vett a „Hitler-puccsban”, 1928-1940 között Frankföld gauleitere Wilhelm Frick (1877-1946), ügyvéd, német nemzetiszocialista politikus, a „faji törvények” megfogalmazója, 1933-1943 között birodalmi belügyminiszter, 1943-1945 között Cseh és Morvaország birodalmi protektora volt. Alfred Jodl (1890-1946), 1938 novemberéig a „nemzetvédelmi ügyosztály” vezetője, 1939-1945 között az ún. „Wermachtführungsamt” főnöke, 1944-től vezérezredes. Artur von Seyss-Inquart (1892-1946), osztrák náci politikus, 1938-ban belügyminiszter, majd szövetségi kancellár, 1938-39-ben Ausztria birodalmi helytartója, 1939-40-ben Lengyelország helyettes főkormányzója, 1940-1945 között Hollandia birodalmi biztosa.
Még a pert megelőzően öngyilkosságot követett el: -
Adolf Hitler, H. Himmler, J. Goebbels és mások.
453 A kivégzés előtt öngyilkosok lett: - Hermann Göring (1893-1946), 1946. október 15-én megmérgezte magát. Göring 1932-33-ban a birodalmi gyűlés elnöke, majd 1933-ban birodalmi miniszter, a porosz titkosrendőrség főnöke, 1933-1945 között porosz miniszterelnök és 1933-34-ben belügyminiszter volt. 1934-35-ben a légügyi minisztérium megszervezője, 1934-től a birodalmi erdő- és vadászatügyi miniszter. 1935-től a légierő (Luftwaffe) főparancsnoka, vezérőrnagy. 1939-ben, Hitler halála esetére utódjául jelölte ki. 1940-től a Nagynémet Birodalom marsallja lett. Ő irányította az első koncentrációs táborok és a titkos államrendőrség (Gestapo) megszervezését, illetve Robert Ley (1890-1945), vegyész, a Rajna-vidék gauleitere. A „Német Munkaszervezet” megalapítója. Október 26-án lett öngyilkos. A spandau-i börtönbe került: -
Konstantin von Neurath báró (1873-1956), 1932-1938-ig birodalmi külügyminiszter, majd birodalmi miniszter. 1939-1943 között Cseh és Morvaország birodalmi protektora. 15 évi börtönre ítélték, 1954-ben szabadlábra helyezték. - Karl Dönitz (1891-1980), német tengerésztiszt, 1936-tól tengeralattjáró egységek parancsnoka, 1943-tól vezértengernagy, 1943-45 között a haditengerészet parancsnoka. Hitler végrendeletében utódjává tette, elrendelte a feltétel nélküli kapitulációt. 10 évi börtönbüntetésre ítélték, 1956-ban szabadult. - Erich Raeder (1876-1960), 1935-től a német haditengerészet főparancsnoka. 1939-től vezértengernagy. 1943 januárjában nyugdíjba vonult. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1955 szeptemberében szabadlábra helyezték. - Albert Speer Berlin főépítés-felügyelője. 1942-től fegyverkezési és lőszerügyi birodalmi miniszter, az útés vízügyek, valamint az energia-gazdálkodás felügyelője. 20 évi börtönre ítélték. - Baldur von Schirach (1907-74), 1933-1940 között Német Birodalom ifjúsági vezetője, 1940-től a fasizmus összeomlásáig Bécs gauleitere és birodalmi helytartója. Húszévi börtönre ítélték. - Walter Funk (1890-1960), 1933-ban birodalmi sajtófőnök, 1937-től gazdaságügyi miniszter, 1939-től a Reichsbank elnöke. Életfogytiglani börtönre ítélték, betegsége miatt 1957-ben szabadult. - Rudolf Hess (1894-1987), német nemzetiszocialista politikus, Hitler helyettese, és 1933-1941 között tárca nélküli miniszter. 1941-ben különbéke kötése céljából Nagy-Britanniába repült, ahol 1941-1945 között internálták. A nürnbergi perben életfogytiglani börtönre ítélték. Öngyilkos lett. Távollétében ítélték halálra: M. Bormannt, Hitler helyettesét. Felmentettek: - Hans Fritsche (1900-1953), rádiókommentátor, Goebbels propagandaügyi minisztériumának főmunkatársa. Felmentették, de a német bíróság 9 évi kényszermunkára ítélte, de 1950-ben szabadlábra helyezték, illetve Franz von Papen (1879-1969), 1933-34-ben alkancellár és Poroszország birodalmi biztosa. 1934 júliusától bécsi német ügyvivő, majd 1936-tól 1938 márciusáig nagykövet. 1938-1944 augusztusa között török nagykövet. Felmentették, szabadlábra helyezték, a három nyugati zóna német hatóságai azonban esküdtszéki eljárás során 8 évi kényszermunkára ítélték. 1949-ben azonban szabadlábra helyezték. A gauleiterek a hitleri Németország közigazgatási egységeinek teljhatalmú vezetői, egyúttal 1925-1945 között NSDAP náci párt körzetvezetői voltak. Közvetlenül Adolf Hitlernek voltak alárendelve. Egyéb háborús bűnösök, illetve vezetők: -
-
-
Fritz Sauckel (1894-1946), fasiszta munkaügyi főmegbízott, a megszállt európai területek emberanyagának felelős irányítója volt. Hjalmar Schacht (1877-1970), 1933-1939 között a Reichbank elnöke, 1934-1937 között birodalmi gazdasági miniszter, 1948-ig a három nyugati zóna német hatóságai internálták. Erhard Milch (1892-1972), német katonatiszt, 1940-től vezértábornagy, 1938-1945 között a Luftwaffe főfelügyelője volt. A nürnbergi perben életfogytiglani börtönre ítélték, 1954-ben kiszabadult. Wilhelm List (1880-1971), német tábornok, 1940-től vezértábornagy, a Lengyelországban, Franciaországban és a Balkánon harcoló német csapatok egyik parancsnoka volt. 1942-ben a német Ahadseregcsoport parancsnoka a szovjet-német fronton. 1948-ban háborús bűnösként Nürnbergben elítélték, de 1952-ben kiszabadult. Hideki Tozso (1885-1948), japán politikust és katonatisztet, aki 1940-41-ben hadügyminiszter, 1941-1944 között Japán miniszterelnöke volt, mint háborús bűnöst más eljárás során ítélték halálra, és 1948-ban kivégezték. Edmund Veesenmayer (1904-1977), német nemzetiszocialista politikus, Magyarország 1944. március 19-i megszállása után Németország budapesti követe, teljhatalmú megbízottja lett. 1944 októberében jelentős szerepet játszott a nyilasok uralomra juttatásában. Az 1946. évi nürnbergi perben 20 évi börtönbüntetésre ítélték, de 3 év múlva kiszabadult.
454 1946. október 22-30. között a jugoszláviai népbíróság Újvidéken halálra ítéli Szombathelyi Ferenc vezérezredest, volt vezérkari főnököt, és nyolc társát, az 1942. januári újvidéki vérengzésben való felelősségük miatt. 1946. november 19-1947. február 25. között Csehszlovákiában a Felső-Csallóközből a magyar nemzetiségű lakosság tízezreit telepítik a korábban németek által lakott Szudéta-vidékre. (Tömegesen menekülnek Magyarországra.) 1946. december 1-jén a 23550/1946. ME. sz. r. értelmében államosítják a nehézipari üzemeket, valamint az érdekkörükbe tartozó vállalatokat. 1946. december 31-én köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának vezetője körözést bocsát ki Dálnoki Veress Lajos volt vezérezredes ellen. 1947. január 5-én széleskörű köztársaság-ellenes összeesküvés leleplezéséről ad ki közleményt a Belügyminisztérium.
1947. 1947. január 14-én a nemzetgyűlés elfogadja az 1947:V. tc.-t a földreform befejezéséről. 1947. január 19-i szejm-választásokból a demokratikus blokk (PPR, PPS, néppárt, demokraták) került ki győztesen. Az átalakulás ellenfeleinek képviselője, S. Mikołajczyk, aki 1945. június 28-tól a Nemzeti Egység Kormányának miniszterelnök-helyettese volt, elismerte vereségét és külföldre távozott. 1947. február 19-én a szejm elfogadta a Lengyel Köztársaság ún. kisalkotmányát. Az államelnök Bolesław Bierut (1892-1956), a miniszterelnök Józef Cyrankiewicz lett. 1947. március 28-án a Bieszczady-hegységben fekvő Jabłonki falu mellett - Jabłonki és Lubień között – esett el az ukrán nacionalistákkal (UPA) vívott harcban Karol Świerczewski („Walter”) tábornok, a lengyel néphadsereg egyik létrehozója (a spanyol polgárháborúban „Walter” néven a nemzetközi brigád legendás parancsnoka), aki Hemingway „Akiért a harang szól” c. regényében Gole tábornokként szerepel. Józef Cyrankiewicz (1911-1989), lengyel szocialista, majd kommunista párti politikus előbb 1947-1952 között, majd 1954-1970 között lengyel miniszterelnök volt. 1970-1972-ben az államtanács elnöke lett.
1947. február 10-én Párizsban aláírják a magyar, román, bolgár, olasz és finn békeszerződést. A magyar nemzetgyűlés 1947. június 24-én iktatta törvénybe. 1947. február 11-én Petru Groza román miniszterelnök a magyar-román vámunió megteremtésének szükségességéről nyilatkozik. Gyöngyösi János (1893-1951), kisgazdapárti politikus, 1944-47 között belügyminiszter volt. Az 1945. évi fegyverszüneti egyezmény, majd az 1947. évi párizsi békeszerződés egyik aláírója volt. 1947-48-ban a Független Kisgazdapárt főtitkára lett.
1947. február 25-én szovjetellenes szervezkedés vádjával a szovjet hatóságok letartóztatják és elhurcolják Kovács Bélát, az FKgP főtitkárát, 8 évet töltött szibériai fogságban. 1947. február 27-én Budapesten a Népbíróság megkezdi a köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával vádoltak tárgyalását. 1947. április 16-án kihirdetik az ítéletet a köztársaság elleni „összeesküvők” perében: Dálnoki Veress Lajost, Donáth Györgyöt és András Sándort halálra, Szentmiklóssy Istvánt és Arany Bálintot életfogytiglan tartó szabadságvesztésre ítélik. Július 2-án a Népbíróságok Országos tanácsa Dálnoki Veress Lajos ítéletét 15 évi fegyházra, András Sándorét 10 évi kényszermunkára változtatja.) 1947. március 14-én a fokozódó nyomásnak engedve Nagy Ferenc miniszterelnök KMPszimpatizáns minisztereket (Dobi István, Ortutay Gyula, Dinnyés Lajos) von be a kormányba. 1947. március 12-én H. Trumann amerikai elnök kongresszusi üzenetében meghirdeti az ún. Trumanntervet. 1947. március 29-én a budapesti Pázmány Péter Tudomány-egyetemen megkezdi működését az Orosz Intézet. Orosztanárok mellett tolmácsokat és fordítókat képeztek. (Az Intézet fokozatosan egyetemi fakultássá fejlődött, 1952-ben Lenin Intézetté alakult.) Súlyos háborús szenvedések és károk után – a Pesti-városrész 1945. január 18-án, Budapest egész területe 1945. február 13-án szabadult fel a német megszállás alól. A Gellért-hegyi Felszabadulási Emlékművet 1947-ben állították fel Kisfaludi Stróbl Zsigmond műve. A központi figura a béke pálmaágát magasra emelő szimbolikus női alak. (A szovjet katonák szobrait elszállították.) 1947. április 5-én a felszabadulási ünnepségek keretében felavatják a Gellért-hegyi Szabadság-emlékművet, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond művét. Az emlékmű Vorosilov marsall kezdeményezésére, szovjet katonaművészek közreműködésével készült, s felállítási helyét is szovjetek jelölték ki.
455 Az 1947. április 1-jén kezdődő hároméves terv (1947-1949) idején jórészt újjáépítették a második világháborúban megrongált Budapestet. Az első ötéves terv idején rakták le a jelenkori korszerű fővárosi nagyipar alapjait. 1947. április 22-én Németországból Budapestre érkezik az elhurcolt magyar kincseket és ezüstöt szállító vonat. 1947. május 24-én aláírják a magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény végrehajtási rendelkezését. 1947. május 30-án a berni magyar követségen Nagy Ferenc bejelenti lemondását miniszterelnöki tisztségéből. Május 31-én megalakul a Dinnyés Lajos (FKgP) vezette kormány (1947-1948). Június 2án külföldre távozik Varga Béla (FKgP), a nemzetgyűlés elnöke. Az FKgP új elnökévé június 3-án Dobi Istvánt választják. 1947. június 4-én a Szovjetunióból Debrecenbe érkezik az első hadifogoly-szerelvény. Június 30-án az utolsó magyar hadifoglyot is hazaengedték Németország amerikai megszállási övezetéből. Az MKP 1947. június 9-i pártközi értekezlete véglegesítette a 3 éves tervet, s egyúttal állást foglalt a Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal felállítása mellett is. A 3 éves terv 1947. augusztus 1-jén kezdődött meg. 1947. július 1-jén a nemzetgyűlés becikkelyezi a 3 éves tervről szóló 1947:XVII. törvényt. 1947. július 22-én a Magyar Szabadság Párt bejelenti feloszlását. 1947. július 23-án a nemzetgyűlés elfogadja a választójogról szóló 1947:XXII. tc.-t. 1947. augusztus 19-én a Szociáldemokrata Párt első országos pártnapján közel 300000 szociáldemokrata vonul fel a budapesti Hősök terén. 1947. augusztus 31-én országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. 1947 augusztusában a román kormány a Moldvában élő mintegy 120000 csángó-magyar részére száznál több magyar nyelvű iskolát létesít (1950-es évek második feléig működnek). 1947 augusztus-december között, a magyarországi németek kitelepítésének második szakaszában mintegy 50000 német nemzetiségű személyt telepítenek át Németország szovjet megszállási övezetébe. 1948. január 9-én újabb kitelepítés történik. 1947. szeptember 11-13. között Budapesten tanácskozik az FKgP nagyválasztmánya, mely a koalícióban maradás mellett dönt. Szeptember 24-én a köztársasági elnök ismét Dinnyés Lajos (FKgP) lett. 1947. szeptember 15-én életbe lépett a magyar békeszerződés, amely a szovjet csapatok további ittmaradását rögzítette. 1947. szeptember 25-én Budapesten megnyílik az orosz nyelvű Gorkij Könyvtár. 1947. szeptember 27-én Varsóban megalakul a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (KOMINFORM). Hét kelet-európai, valamint a Francia- és Olasz Kommunista Párt részvételével. Az országgyűlés 1947. szeptember 29-én fogadja el az 1947:XXX. tc.-t a bankok államosításáról, december 4-én pedig a felekezetek teljes egyenjogúsításáról szóló 1947:XXXII. tc.-t. 1947. november 20-án a belügyminiszter feloszlatja a Magyar Függetlenségi Pártot. 1947. december 8-án Budapesten aláírják a magyar-jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. 1947-ben bemutatják Radványi Géza „Valahol Európában” c. filmjét. Szőts István leforgatja az „Ének a búzamezőkről” c. filmet, amelyet csak 1978-ban mutatnak be. 1947-ben jelent meg Déry Tibor „A befejezetlen mondat” c. regénye. Déry Tibor (1894-1977), író gazdag budapesti családban született. Gyermekkori betegsége miatt sok időt töltött külföldi hegyi szanatóriumokban. 1919-től részt vett a kommunista mozgalomban. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált. A bajorországi Feldafingenben, Párizsban, Perugiában és Dubrovnikban élt. 1934-ben részt vett a bécsi munkásfelkelésben. 1945 után a kommunista rendszer aktív támogatója volt. 1947-ben jelent meg „A befejezetlen mondat” c. regénye. 1952-ben a Rákosi-féle kultúrpolitika hevesen támadta az 1950-ben és 1952ben megjelent „Felelet” című regényét. 1954 után az irodalmi ellenzék egyik vezetője lett. Az 1956-os forradalomban való részvételéért 1957-ben ellenforradalmi szervezkedés címén 9 évi fegyházra ítélték, 1960-ban azonban amnesztiával szabadult. Műveiben főként az 1920-1950-es évek magyar világát ábrázolta. Utolsó remekműve a „Kedves bóper…” 1973-ban jelent meg. A „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” című regényéből rockmuzikel készült.
456
1948. 1948. január 16-án megalakul a Nehézipari Központ. 1948. január 22-24. között írják alá Petru Groza vezetésével Budapesten a magyar-román egyezményt. 1948. január 25-én 1499851 fő (9,4 %) magyar él Romániában. 1948. február 6-án az országgyűlés elfogadja a bauxit- és alumíniumipar államosításáról szóló 1948:XIII. tc.-t. 1948 februárban megindul a pozsonyi Új Szó lap. 1948. február 13-án alapítják az 1948:XVIII. tc. alapján a Kossuth-díjat. 1948. február 18-án Moszkvában aláírják a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. 1948. március 4-én a gazdasági Főtanács 429/1948. sz. határozata megalapítja az Állami Biztosítót (ÁB). 1948. március 15-én ünnepi ülésen az országgyűlés elfogadja az 1948. évi forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő 1948:XXIII. tc.-t. 1948. április 16-án a Marshall-tervben részt vevő nyugat-európai országok létrehozzák az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét. 1948. május 15-én Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszter (1947-50) sajtókonferencián jelenti be az iskolák államosítását. 1948. június 3-án az egyházi iskolák tervezett államosítása miatt Pócspetriben a hívők és a községi nemzeti bizottság között véres összecsapásra kerül sor. 1948. június 16-án országgyűlés név szerinti szavazással elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló 1948:XXXIII. tc.-t (6505 egyházi iskola 18000 tanárral és tanítóval). 1948. április 29-én az 1948. XXV. tc. – a külföldi érdekeltségű üzemek kivételével – kimondja a 100nál több munkást foglalkoztató üzemek (594 vállalat 160000 munkással) államosítását. 1948. április 30-án kiosztják az első élmunkás kitüntetéseket. A kormány 5340/1948. sz. (május 7.) rendelete létrehozza a Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt.-t (KÖZÉRT). Június 4-én kihirdetik az Állami Áruházak Rt. megalakításról szóló 6400/1948. sz. kormányrendeletet. 1948. június 8-án a magyar kormány kérésére a SZU. elengedi a még hátralévő jóvátételt (65 millió dollár). 1948. június 12-én a Magyar Kommunista Párt IV. és a Szociáldemokrata Párt XXXVII. kongresszusa kimondja a két párt egyesülését Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven. Az új párt elnök Szakasits Árpád (volt SZDP.), főtitkára Rákosi Mátyás (MKP), főtitkár-helyettes Farkas Mihály, Kádár János, Marosán György lett. Rákosi (tkp. Rosenfeld) Mátyás (1892-1971), politikus, a Magyar Kommunista Párt alapító tagja. Az 1919-es proletárdiktatúra idején a szociális termelés egyik népbiztosa, majd a Vörös Őrség országos parancsnoka. 192124-bena Komintern VB. titkára. 1925-ben visszatért Magyarországra, letartóztatás után elítélték, 1925-1940 között börtönben volt. 1940-ben a Szovjetunióba távozhatott. A szovjetek cserébe visszaadták az 1848-49-es magyar szabadságharcban zsákmányolt honvédzászlókat. Moszkvában az emigráns magyar kommunisták vezetője lett, Sztálin feltétlen híve, követője volt. 1945-ben hazatért. 1945-től az MKP első, illetve főtitkára, majd a Magyar Dolgozók pártja vezetője lett. 1945-1952-ben miniszterelnök-helyettes, 1952-1953-ban miniszterelnök lett. 1948-tól terrorrendszert épített ki, a miniszterelnökségéről 1953-ban, a párt éléről 1956-ban leváltották. 1956-ban minden tisztségétől megfosztották és a Szovjetunióba kényszerült távozni. 1962-ben kizárták az MSZMP-ből, a Szovjetunióban, száműzetésben halt meg.
1948. június 27-én a Kominform bukaresti konferenciáján elítélik a Jugoszláv Kommunista Párt politikáját (szakítás a JKP és a szovjet tábor országai között). A JKP jog szerinti kizárása a szovjet táborból 1949 novemberében került sor. Az 1948:LVII. tc. alapján, amely az új Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létrehozásáról rendelkezik, 1948. július 23-án a 9160/1948. sz. kormányrendelet a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemből létrehozták a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet. Az új egyetem a korábbi Közgazdasági Kar helyén, a Szerb utcában kezdte meg működését. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1950-ben költözött át az akkori Dimitrov térre, a volt Vámház épületébe (Fővámház tér).
457 1948. július 29-augusztus 24. között 59 ország részvételével – Németország és Japán kivételével – 4106 sportoló részvételével Londonban rendezik a XIV. nyári olimpiai játékokat: 10 arany, 5 ezüst és 13 bronzérem Magyarországnak. 1948. július 30-án lemond Tildy Zoltán köztársasági elnök, melyet az országgyűlés augusztus 3-án elfogadott. 1948. augusztus 3-án az országgyűlés Szakasits Árpádot választja köztársasági elnökké. Szakasits Árpád (1888-1965), 1939-42-ben és 1945-48 között a Magyar Szociáldemokrata Párt főtitkára volt. 1939-1944 között a NÉPSZAVA főszerkesztője, majd 1945-48-ban államminiszter. Támogatta az SZDP-nek a Kommunista Pártba való beolvasztását. 1948-50-ben az MDP elnöke, KB-ának és PB-ának tagja lett. 1948-1949 között töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget, majd 1949-50-ben az Elnöki Tanács elnöke. 1950-ben koholt vádak alapján bebörtönözték és csak 1956-ban szabadult. Az 1956-os forradalom leverése után támogatatta a kommunista rendszer restaurálását. 1959-től az MSZMP KB tagja lett.
1948. július 31-én átadják a forgalomnak a Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között vezető, egyvágányú Úttörő Vasút első, 3 km. Az úttörők birtokba veszik a csillebérci úttörőtábort. A Hűvösvölgy-Széchenyi-hegy között közlekedő Úttörővasút, ma Gyermekvasút 1948-1950 között épült. A keskenynyomtávú hegyvidéki kisvasút 12 km hosszú, és ma is a budai-hegyvidéki kirándulást szolgálja. 1948. augusztus 1-jén Budapesten átadják a forgalomnak az újjáépített Margit hidat. 1945. márciusában alakult a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya. Júliusban hozták létre a Gazdasági Rendőrséget. 1948. szeptember 6-án szüntették meg a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályát (ÁVO), ugyanakkor Péter Gábor rendőr altábornagy vezetésével a 288009/1948. BM. sz. rendelet felállítja az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH). 1948. szeptember 14-én Budapesten tartja országos értekezletét a Nemzeti Parasztpárt. 1948. október 7-én a kormány, valamint a református és unitárius egyház között létrejött megállapodás alapján a református lelkészek állami illetményt kapnak, s egyházuk 4 gimnáziumot és 4 teológiai főiskolát tarthat fenn. 1948. szeptember 21-én a belügyminiszter közli, hogy szabotázscselekményt lepleztek le a MagyarAmerikai Olajipari Rt. (MAORT) vállalatnál. 1948. október 12-én Csehszlovákiában a magyarok visszakapják állampolgárságukat. 1948. november 26-án az országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló 1948:XLIII. tc.-t. 1948. december 10-én a lemondott Dinnyés-kormány helyébe a köztársasági elnök Dobi Istvánt (FKgP) nevezi ki miniszterelnökké. 1948. december 14-én megállapodás jön létre a kormány és az evangélikus egyház között: 1 gimnáziumot és 1 teológiai főiskolát tarthat fenn. A Lengyel Munkáspártból és a Szocialista Pártból 1948. december 15-én jött létre a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP), PZPR = Polska Zjednoczona Partia Robotnicza, melynek első főtitkára a megalakulása után Bolesław Bierut lett. Stefan Wysinski (1901-1981) lengyel római katolikus pap, 1948-tól Gniezno és Varsó érseke, Lengyelország prímása volt. 1953-tól bíboros. 1953-1956 között kolostori őrizetben tartották fogva. 1948. december 18-án a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezéséről és működésük szabályozásáról rendelkezik a 14000/1948. sz. kormányrendelet, amely a munkaszervezet fejlettsége, a közösen végzett munka fokozatai szerint a termelési társulások 3 típusát határozza meg. Sztahanov-mozgalom Alekszej G. Sztahanov (1906-1977) Donyec-vidéki munkás által 1935-ben elindított, a SZKP erős támogatását élvező mozgalom volt a Szovjetunióban. Újszerű munkaszervezés és új technika alkalmazásával a „Szocialista munkaversenyek” keretében a termelés fokozását tűzte ki célul. 1948 után a többi kommunista országban – köztük Magyarországon is – kötelezően beindították. 1948. december 23-án a belügyi szervek hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatják Mindszenthy József hercegprímást, akit 1949. február 8-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. A vádlottak padján ült Baranyay Jusztin ciszterci egyetemi tanár és herceg Esterházy Pál is.
458 Mindszenty József (eredetileg Pehn József) római katolikus főpap (1892-1975), 1944-45-ben veszprémi püspök, 1944-45 között a nyilasok bebörtönözték, 1945-től esztergomi érsek és Magyarország prímása lett. 1946-tól bíborosi rangot kapott. Végig a kommunizmus ellenzője volt. 1948 karácsonyán koholt vádak alapján letartóztatták és 1949-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az 1956-os forradalom idején kiszabadult, majd a forradalom bukását követően az USA budapesti nagykövetségére menekült. 1971-től haláláig Bécsben élt, 1990-ben rehabilitálták. Zakar András (1912-1986), magyar római katolikus pap, 1944-1948 között Mindszenthy József esztergomi érsek, prímás titkára. A Mindszenthy-per 3. rendű vádlottjaként elítélték, 1953-ban szabadult. 1970-ben rehabilitálták. Ravasz László (1882-1975) református főpap, a XX. századi magyar protestanizmus kiemelkedő személyisége volt. 1921-1948 között a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, 1948-ban a kommunista rendszerrel való szembeszegülése miatt eltávolították tisztségéből.
Rendszerváltás (1989-90):
A proletárdiktatúra „öt alapelve”
⇒ Elzárkózás a Nyugattól és a világpiactól ⇒ a világútlevél biztosításával nyitás a világra (1987) ⇒ a politikai prularizmus felszámolása és az egypárt ⇒ az egylet-, majd pártalapítás szabadságának politikai diktatúrája kimondása lehetővé teszi a többpártrendszer kiépítését (1988-1989) ⇒ a gazdasági társaságok szabadsága lehetővé teszi a ⇒ az állami tulajdon monopóliuma tőkés piac megjelenését (1988) ⇒ a kultúrában az állami ellenőrző apparátus széttörése: az állami iskolaalapítási monopólium, a ⇒ a végrehajtó és a törvényhozó hatalom cenzúra felbontása, a vallási és lelkiismereti összemosása, a végrehajtó hatalom túlsúlyban szabadság újrakimondása (1989) ⇒ a gondolat- és véleményszabadság felszámolása ⇒ az alkotmánymódosítás megszünteti a törvényhozó ⇒ feledésbe merülnek a nemes modernizációs és és a végrehajtó hatalom egybeépítését, humanisztikus eszmények megváltozik az államforma: Magyarország népköztársaság helyett Köztársaság (1989).
Az Izrael állam létrejötte 1948-ban A cionizmus A jiddis nyelv (ném. jüdisch = „zsidó”), a közép- és kelet-európai zsidóság egy részének felnémet alapú, héber és szláv elemekkel kevert köznyelve. A jiddis a korai középkorban alakult ki, amikor a Németországból elűzött szláv nyelvű környezetben, Lengyel- és Oroszországban letelepedve nyelvi szigeteket alkottak. Itt a nyelvükbe lengyel, fehérorosz és ukrán, illetve héber és arám elemeket olvasztottak be. A középkorban Németországból Kelet- és Közép-Európába elszármazott zsidók héber elnevezése askenázi volt, melynek nyelve a jiddis lett. A főként Amerikába irányuló tömeges kivándorlás során a jiddis területe tovább bővült. Az újra meg újra feléledő antiszemitizmusra válaszul, elsősorban Kelet- és Közép-Európában, de más európai országokban is mozgalom indult új zsidó állam megalapítására az ősi földön. A XIX. század végén, a cionizmus megjelenésével kezdődött a zsidók szervezett bevándorlása Palesztinába, amely 1920-tól kezdve máig tartó konfliktusok kialakulásához vezetett a zsidó és arab lakosság között. A cionizmus, a nemzetközi alapokon nyugvó zsidó nacionalista mozgalom. Az ún. zsidókérdés megoldásaként egy palesztinai zsidó állam megalapítására, illetve helyreállítására törekedett. A cionizmus három alapelven nyugszik: 1. A zsidóság nép, nem csupán vallási közösség, ezért a zsidókérdés nemzeti kérdés. 2. Az antiszemitizmus és az ebből fakadó, a létet fenyegető zsidóüldözések állandó és mindenütt meglevő veszélyt jelentenek a zsidóság számára. 3. Palesztina („Izrael földje”) volt a zsidók őshazája, és az is maradt. A szervezett polgári cionizmus megalapítása a Budapesten született bécsi újságíró, Th. Herzl 1896-ban megjelent, „A zsidó állam” c. programadó művéhez és az általa 1897-ben összehívott első cionista kongresszushoz fűződik. Ballagi (tkp. Bloch) Mór (1815-1891), magyar nyelvész – Ballagi Aladár (18531928) magyar történész, illetve Ballagi Géza (1851-1907) történetíró apja -, a magyarországi zsidók emancipációjának egyik szószólója volt. Összeállította a magyar nyelv teljes szótárát. Venetianer Lajos (18671922), magyar történész, főrabbi, összefoglaló művet írt „A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig” címmel.
459 Ascher Ginzberg (1856-1927) újhéber író, a cionizmus egyik megalapítója, a héber prózaírás megújítója volt. Solem As (1881-1957), lengyelországi születésű jiddis és héber nyelvű író, költő, 1914 óta New Yorkban élt. Műveiben a kelet-európai zsidóság életét ábrázolta (A bosszú Istene). Jichak Lejb Perec (1851-1915) lengyelországi jiddis és héber nyelvű író, költő. Romantikus hangú lírájában, drámáiban, elbeszéléseiben szocialista, cionista, haszidista eszmék ötvöződtek (Éjszaka a régi vásártéren c. dráma). Arthur James Balfour (1848-1930), angol konzervatív politikus, 1922-től Earl of Balfour, 1920-1925 között angol miniszterelnök, 1916-19 között miniszterelnök, 1917. évi ún. „Balfour-nyilatkozatával” kezdődött a zsidó nép számára „a nemzetközi jogilag biztosított haza” követelésének megvalósítása. Jewish Agency for Palestine (1948-tól Jewish Agency for Israel), a zsidó-cionista szervezeteknek az 1922. évi Palesztinát angol közigazgatás alá helyező mandátumszerződés alapján létrehozott, az angol hatóságok mellett működő képviselete volt. Nachum Sokolov (1860-1937), lengyel-zsidó író és politikus 1921-1931 között a Jewish Agency for Palestina, 1931-35-ben a Cionista Világszervezet elnöke volt. 1947-ben az ENSZ Közgyűlése Palesztinát zsidó és arab államra osztotta. Izrael államot D. Ben-Gurion kiáltotta ki 1948. május 14-én. Ezt követően a Jewish Agency for Israel bevándorlással foglalkozik. Az ENSZ 1947. novemberi határozata Palesztina angol mandátum területet egy önálló arab és zsidó államra osztotta fel, így akart hazát teremteni a világon szétszórva élő zsidóságnak. Az arabok Izrael állam 1948. május 14-i létrejöttét nem tudták megakadályozni. Izrael állam 1948. évi megalapításával a hagyományos cionizmus elérte célját. David Ben Gurion (eredetileg David Grün), lengyel származású izraeli politikus (1886-1973), az Izraeli Munkáspárt alapítója és 1930-1960 között vezetője, az ország első miniszterelnöke és 1948-53-ban hadügyminisztere, 1955-1963 között újra miniszterelnök lett. 1948. május 15-én tört ki az első arab-izraeli háború, amely során Izrael az ENSZ által megállapítottnál jóval nagyobb területet szerzett magának. A háború 1949-ben fegyverszünettel zárult, de 1956-ban a szuezi válság, 1967-es villámháború, az 1973-as Jóm Kispúr háború jelezte a konfliktus meglétét. 1988-ban a PFSZ egy független palesztin államot kiáltott ki. Az arabok nem ismerték el az ENSZ megosztási határozatát, s öt arab állam hadserege megtámadta Izraelt. Az első arab-izraeli háború 1949-ben fegyverszünettel ért véget, de újabb háborúk következtek (1956, 1967, 1973, 1982-85), 2001 óta állandó fegyveres konfliktus tört ki az izraeliek és a palesztinok között.
David Ben-Gurion David Ben-Gurion (eredetileg David Grün) 1886. október 16-án – az akkor a cári Oroszországhoz tartozó lengyel városban -, Plońskban született. Apja, Viktor Grün a radikális cionista mozgalom egyik vezetője volt. A cionizmus célja az üldözött kelet-európai zsidóság Izraelbe való visszatelepülése volt. Ez a terület a török fennhatóság alatt álló, az Oszmán Birodalomhoz tartozó Palesztina volt. David Ben-Gurion úgy vélte, hogy Izrael megteremtésének a zsidók Palesztinába telepítésével kell kezdődnie. 1906-ban Palesztinába érkezett, s ekkor vette fel héber nevét is. Zsidó gazdaságokban dolgozott, és belépett a Cion Munkásai (Poalé Cion) nevű szocialista pártba. Az oszmán-török hatóságok 1915-ben David Ben-Guriont kitoloncolták, aki ekkor rövid időre az USA-ba költözött. A törökökkel hadban álló brit kormány 1917 novemberében tette közzé az ún. Belfour-nyilatkozatot, amely önálló zsidó államról ugyan nem beszélt, de egy zsidó „nemzeti otthon” létrejöttét szorgalmazta Palesztinában. David Ben-Gurion belépett a brit hadsereg zsidó légiójába, és visszatért választott hazájába. Az első világháború végén a központi hatalmakhoz tartozó, vesztes Törökországtól Palesztina brit kormányzás alá került. Ben-Gurion ekkor hozzálátott egy független zsidó állam megteremtéséhez. David Ben-Gurion politikai erővé szervezte a zsidó telepeseket. Továbbra is szót emelt a zsidók palesztinai bevándorlásának felgyorsításáért. 1920-ban alapította meg a Hisztadrút zsidó munkásszövetséget. Ennek főtitkáraként 1930-ban részt vett az Izraeli Munkapárt (Mapai) megalapításában. 1935-ben a Cionista Végrehajtó Tanácsának, a nemzetközi cionizmus irányító testületének elnökévé választották. Az 1930-as években Európában teret nyert a fasizmus és az erőszakos antiszemita zsidóüldözések. Megnövekedett a Palesztinába beköltöző zsidók száma, ez a helybeli arab lakosság és a zsidók közötti súrlódások gyakoribbakká válását eredményezte. 1939-ben, a második világháború kirobbanásának évében Nagy-Britannia drámaian korlátozta a zsidók palesztinai betelepülését, így próbálta enyhíteni a fokozódó feszültséget. A náci Németország második világháború alatti népírtása, az európai zsidók tömeges elpusztítása miatt megnőtt rokonszenv miatt az Egyesült Nemzetek Szervezete és más emberjogi szervezetek szorgalmazták egy független zsidó állam létrejöttét. A britek 1945 után internálótáborokba zárták a Palesztinába bevándorló zsidókat. Az elharapódzó arab-zsidó összecsapások és a brit biztonsági erők elleni támadások miatt az angol befolyás lecsökkent. 1948. május 14-én Ben-Gurion az ENSZ határozatának megfelelően – az USA és a Szovjetunió támogatásával – kihirdette a független zsidó állam megalakulását. Ő lett a miniszterelnök és a védelmi miniszter.
460 Néhány órával később öt arab ország csapatai rohanták le Izraelt. A létszámban jóval csekélyebb, de eltökélt zsidó véderő 1949-ben sikerrel fejezte be a harcokat. A függetlenségi háború után Ben-Gurion programot indított az új állam megerősítésére. Támogatták a zsidók tömeges bevándorlását. Ben-Gurion 1953-ban lemondott, de két évvel később újból elfoglalta mindkét hivatalát. A Szovjetunió támogatta az arab államok éledező nacionalizmusát, és Izrael-ellenességét. Az arab nacionalista törekvések viszont Franciaország közel-keleti birtokait fenyegették. Franciaország fegyvereket szállított Izraelnek. 1956-ban Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök Nagy-Britannia és Franciaország stratégiai érdekeit veszélyeztette a Szuezi-csatorna államosításával, ezért júliusban Ben-Gurion titkos egyezséget kötött az angol és a francia kormánnyal arról, hogy közös, megelőző csapást mérnek Egyiptomra. 1956. október 29-én az izraeli csapatok sikeresen megszállták a Sínai-félszigetet, a franciák és a britek azonban sikertelenül próbálták elfoglalni a Szuezi-csatornát. A Szovjetunió és az USA közös fellépésére kénytelenek voltak kivonni csapataikat Egyiptomból. Ben-Gurion is elrendelte a Sínai-félsziget kiürítését, miután biztosították Izraelnek a szabad hajózást a Tiran-szoroson át. A két ország határa mentén az ENSZ békefenntartói vonultak fel. Ben-Gurion 1963-ban lemondott tisztségeiről. 1970-ben lemondott parlamenti képviselői mandátumáról is. 1973. december 1-jén hunyt el. Theodor (Teddy) Kollek, a magyar származású izraeli politikus, 1965-1994 között Jeruzsálem polgármestere volt.
1949. 1949. január 15-én a 410/1949. sz. kormányrendelettel létrehozzák a Gyapottermesztési Tanácsot (1950-1955 között termesztették). 1949. január 25-én Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió küldöttei Moszkvában megalakítják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST.), 1959-ben fogadják el alapokmányát. Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), a szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködésének előmozdítására 1949-ben alakult szervezet volt. Székhelye Moszkva lett. Tagjai: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, Szovjetunió, Magyarország, 1961-ig Albánia, 1950-től NDK, 1962-től Mongólia, 1972-től Kuba, 1978-tól Vietnam. A fizetési forgalomban használt elszámolási egysége a transzferábilis rubel volt. 1991. június 28-án budapesti ülésén oszlatják fel. 1949. január 29-én utolsó ülésén az Országos Nemzeti Bizottság kimondja a nemzeti bizottságok feloszlatását. 1949. február 1-jén megalakul a Magyar Függetlenségi Népforont (Népfront) Ideiglenes Országos Tanácsa (elnöke: Rákosi Mátyás, alelnöke: Dobi István és Erdei Ferenc, főtitkára: Rajk László lett. Első ülését 1949. március 15-én tartotta. 1949. február 4-i MTI jelentés szerint Brankovics István, a Demokrata Néppárt vezetője, külföldre távozott. 1949. február 12-i 1300/1949. sz. kormányrendelet a tanyaközpontok kialakításának előmozdításáról dönt. 1949. február 12-én a Diósgyőri Vasgyár dolgozói közzéteszik a szocialista munkaverseny felhívásukat. 1949. február 25-én az 1948:XXXVIII. tc. alapján megalakul a Magyar Tudományos Tanács. 1949. március 1-jei 1850/1949. sz. kormányrendelet alapján megalakul az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat. 1949. március 5-én Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (CSEMADOK). 1949. április 3-án az FTC pályáján Marosán György meghirdeti a Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalmat. 1949. április 4-én Washingtonban a Benelux államok, Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország, Portugália, Dánia, Norvégia, Izland, Kanada és az USA képviselői aláírják az Észak-atlanti Szerződést (NATO). 1949. április 16-án aláírják a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt.
461 1949. május 15-én megválasztják az új országgyűlés – Népfront által javasolt 402 képviselőjét (96 %os győzelem). 1949. május 22-i 4050/1949. sz. kormányrendelet – az 1947-ben létrejött Magyar Országos Szövetkezeti Központ helyett – létrehozza a Szövetkezetek Országos Szövetségét (SZÖVOSZ). 1949. június 1-16. között az ÁVH. idegen hatalmak javára elkövetett kémkedés vádjával őrizetbe veszi Rajk Lászlót (1908-1949), aki 1946-1948 között belügyminiszter volt, valamint Szőnyi Tibort, Justus Pált és 17 társát. Rajk László (1909-1949), kommunista politikus, 1931-től a KIMSZ és a KMP tagja volt. 1936-39 között a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán harcolt, majd 1939-41-ben Franciaországba internálták. 1944ben a Magyar front egyik vezetője, 1945-től a Kommunista Párt KV és PB tagja lett, 1945-46-ban a Budapesti Pártbizottság titkára, 1946-49 között a párt főtitkár-helyettese. 1946-1948 között belügyminiszter, 1948-49-ben külügyminiszter lett. Jelentős szerepet játszott az állampárt totális hatalmának kiépítésében és az 1948-ig lefolytatott törvénytelen perekben. Koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték.
1949. május 26-án a 4113/1949. sz. kormányrendelet a 25 kat. holdnál nagyobb paraszti birtokot ún. mezőgazdaság-fejlesztési járulékkal („kulákadó”) sújtja. 1949. május végén 8 tagú magyar parasztküldöttség tanulmányozza a szovjet mezőgazdaságot. 1949. június 11-én megalakul a második Dobi-kormány. Dobi és Ortutay Gyula kivételével valamennyi miniszter az MDP tagja. 1949. július 10-én feloszlik a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége. 1949. július 14-én a Népgazdasági Tanács létrehozza a Nehézipari és Könnyűipari Minisztériumot, 21-én a Belkereskedelmi Minisztériumot. 1949. július 21-én megalakul az emigráns magyarokat tömörítő Magyar Nemzeti Bizottmány. 1949. július 31-én hatályba lép a büntető igazságszolgáltatásban a népi ülnökök részvételéről és a fellebbvitel egyszerűsítéséről szóló 1949:XI. tc. 1949. augusztus 11-én a Népgazdasági Tanács 101/1949. sz. határozatával állami kezelésbe veszi a vidéki színházakat. 1949. augusztus 14-28. között Budapest ad otthont a Világifjúsági Találkozónak (VIT). 1949. augusztus 18-án az országgyűlés elfogadja az ország új, – az 1936. évi sztálini szovjet alkotmányhoz hasonló - alkotmányát, az 1949:XX. törvényt, a szocializmus építésének kinyilvánításával. Az 1946 óta használt Kossuth-címer helyébe a szovjetre erősen emlékeztető mintájú, vörös csillagos címer került. 1949. augusztus 20-án az ország első ízben ünnepli az alkotmány és az új kenyér ünnepét. 1949 augusztusában bemutatják Keleti Márton „Mágnás Miska” c. filmjét. 1949. szeptember 5-én az Elnöki Tanács 1949:5. sz. tvr.-vel megszünteti az iskolai kötelező vallásoktatást. 1949. szeptember 5-én felrobbantják az első szovjet atombombát. 1949. szeptember 10-én a Vasas Szakszervezet Székházában megkezdődik az első sztahanovistatanfolyam. 1949. szeptember 15-én a Népgazdasági Tanács elrendeli a 300-nál több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál személyzeti és bérosztály szervezését. 1949. szeptember 20-án Bonnban kihirdetik a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) megalakulását. Kancellár: K. Adenauer. 1949. szeptember 29-én megkezdődik az 5 éves tervkölcsön jegyzése. 1949. október 1-jén alakul a Kínai Népköztársaság, 7-én a Német Demokratikus Köztársaság (NDK). 1949. október 2-án Miskolcon felavatják a Nehézipari Műegyetemet. 1949. október 10-én megkezdődik a nagykereskedelem államosítása. 1949. október 11-én a 4274/1949. sz. Minisztertanácsi (MT.) sz. r. a német nemzetiségű lakosság számára biztosítja az állampolgári jogot. 1949. október 24-i Elnöki Tanács 1949:9. sz. tvr. az igazságügyi szervezet átalakításáról: - Kúria helyett Legfelsőbb Bíróság, ítélőtáblák helyett felsőbíróság alakul, - törvényszékek megyei bírósággá alakulnak.
462 1949. november 20-án átadják a 100. éves újjáépített Lánchidat. 1949. november 29-én tartja közgyűlését az újjáalakult MTA. 1949. december 10-én Budapesten megnyílik a „Sztálin harcos élete” c. kiállítás. 1949. december 20-án a J. V. Sztálin 70. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségekre Rákosi Mátyás vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába. 1949. december 21-én 26 szovjet trolibusszal Budapesten megindul a trolibuszforgalom. 1949. december 28-án az Elnöki Tanács 1949:20. tvr. kimondja a 10 munkásnál többet foglalkoztató és a külföldi tőkéstulajdonban lévő üzemek államosítását. 1949. december 30-án Angyalföldön felavatják a Rákosi Mátyásról elnevezett első fővárosi művelődési házat. Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosovszkij (1896-1968), lengyel származású szovjet katonatiszt volt. 1944-től a Szovjetunió, 1949-től Lengyelország marsallja. A II. világháborúban hadsereg-, majd frontparancsnok. 1949-1956 között Sztálin kezdeményezésére lengyel honvédelmi miniszter, majd 1956-57-ben, illetve 1958-ban szovjet hadügyminiszter-helyettes volt.
1950. 1950. január 1-jén életbe lépő 4343/1949. MT. sz. határozat alapján az eddigi 25 helyett 19 megye alakul, székhelyük kijelölésével. 1950. január 1-jén a peremvárosokat a fővároshoz csatolva, kialakult a másfél milliós Nagy-Budapest. 1950. január 1-jén hatályba lép ugyanis az 1949:XXVI. törvény, a peremvárosok és községek Budapesttel való egyesítéséről. Ezzel a korábbi 14 helyett 22 kerület alakul. 1950. január 2-án megindul az I. ötéves terv. Lengyelországban az 1950-1955 közötti 6 éves terv túlméretezett lett és a politikai és szellemi életet is a dogmatizmus és sematizmus kezdte jellemezni. 1950-ben kezdték építeni a Krakkó környéki kis falvak helyén a Nowa Huta-i fémkohászati kombinátot. A kohó építését 1949-ben kezdték meg. 1950. január 18-i 19/1950. MT. sz. r. megtiltja a magánszemélyek nagykereskedői tevékenységét. Az Elnöki Tanács 1950:1. (január 25.) sz. törvényerejű rendelete augusztus 20-át a Népköztársaság ünnepévé nyilvánítja, április 2-án az 1950:10. sz. tvr. nemzeti ünneppé nyilvánítja április 4-ét. 1950. február 27-én bemutatják Nádasdy Kálmán „Lúdas Matyi” c. filmjét. 1950. március 24-én a Minisztertanács hozzájárul, hogy a csepeli Weiss Manfréd Művek felvegye a Rákosi Mátyás nevet. 1950. március 31-én megszűnik a Népbíróságok Országos Tanácsa. 1950. április 25-én Szakasits Árpádot (1888-1965), az Elnöki Tanács elnökét letartóztatják, majd életfogytiglani börtönre ítélik. (1956-ban kiszabadult, 1959-től az MSZMP KB. tagja volt). 1950. május 7-i 133/1950. MT. sz. rendelet az önálló termelőszövetkezetek alakításáról és működésük szabályozásáról. 1950. május 5-én a Fővárosi Operettszínház bemutatja Dunajevszkíj „Szabad szél” c. darabját. 1950. május 11-én az országgyűlés elfogadja a helyi tanácsok szervezéséről szóló 1950:I. törvényt. 1950. május 31-június 1. között hozza meg az MDP Központi Vezetősége határozatait a mezőgazdaság fejlesztéséről és a klerikalizmus elleni harcról. 1950. június 13-án a belügyminiszter feloszlatja a szabadkőműves-páholyokat. 1950. június 16-18. között Budapesten megalakul a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ). 1950. június 25-én megkezdődik a koreai háború (KNDK.). 1950 júniusában a könyvnapra megjelenik Déry Tibor „Felelet” c. regénye. 1950. július 14-én a társadalmi tulajdon (TT.) fokozott büntetőjogi védelmét mondja ki az Elnöki Tanács 1950:24. sz. tvr-e. 1950. július 21-én a Népgazdasági Tanács 453/1950. sz. rendeletével: megszünteti az Athenaeum, a Révai, a Franklin, a Hungaria és az Új Magyar Könyvkiadó Nemzeti Vállalatokat és megalapítja a Szépirodalmi, Művelt Nép, Új Magyar Könyvkiadó és Ifjúsági Könyvkiadó Nemzeti Vállalatokat. 1950. július 29-én államosítják a közforgalmú gyógyszertárakat.
463 1950. augusztus 1-jén a magyarországi katolikus papok országos értekezletén elfogadják az állammal együttműködő papi békemozgalom elindításáról szóló határozatot. 1950. augusztus 16-án Marosán György és más volt szociáldemokrata politikusok ellen eljárást indítanak. 1950. augusztus 19-én rendezik az I. Magyar Képzőművészeti Kiállítást. 1950. augusztus 30-án létrejön a megállapodás a kormány és a Katolikus Püspöki Kar között. A katolikus egyház 4 hittudományi főiskola és 8 középiskola fenntartására nyer jogot; a szerzetesrendek közül a bencés, a piarista, a ferences és egy női tanítórend kap működési jogot. 1950. szeptember 14-én a Népgazdasági Tanács 524/1950. sz. rendelete a társadalombiztosítás átszervezéséről dönt. Az irányítást a SZOT látja el a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja (SZTK) révén. 1950. szeptember 17-én a 2018/1950. MT. sz. határozat dönt a budapesti metró építéséről. 1950. szeptember 23-án a munkásbíróság elrettentő ítéletet hoz a Húsértékesítő Vállalat vezetőinek a közellátás ellen elkövetett bűnügyében. 1950. szeptember 26-án a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán marxizmus-leninizmus tanszéket létesítenek. 1950. szeptember 28-án a kormány felhívására megindul a békekölcsön jegyzése. Az I. ötéves terv idején a szocialista iparosítás meggyorsítására békekölcsön nevű magyar államkölcsönt bocsátottak ki. Megelőlegezésére a felnőtt lakosság valamennyi tagját kötelezték. 1950. október 1.-1955. október 1. között hat alkalommal bocsátottak ki, és 1956 októberében kibocsátását beszüntették. Rendszeres nyereménysorsolást tartottak kamatfizetés helyett. A kötvényeket 1977-ig névértékben be lehetett váltani. 1950. október 14-én a DISZ Központi Vezetősége felhívja az ifjúságot a dunapentelei (ma: Dunaújváros) Dunai Vasmű felépítésére. 1950. október 22-én - a Népfont 97,8 %-os győzelmével - tanácsválasztásokat tartanak Magyarországon. 1950. október 29-én az 1950:37. sz. tvr. november 7-ét állami ünneppé nyilvánítja. 1950. október 29-én a 260/1950. MT. sz. rendelet Irodalmi Alapot hoz létre. 1950 októberében – a már néhány hónapja, volt szociáldemokratákkal felépített – recski ÁVH-s kényszermunka-táborba átszállítják a kistarcsai internálótáborban őrzött, többségében politikai nézeteik miatt letartóztatott rabokat. Az embertelen bánásmód következtében rendkívül magas a halálozás. A tábor akkori létszáma közel 500-600 fős. 1950. november 7-én Budapesten felavatják Sztálin (ma Árpád) hidat, a Nagykörút egyik szakaszát pedig Leninről, az Oktogont November 7-ről nevezik el. 1950 novemberében Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály az MDP KV tudta nélkül létrehozza az ún. Honvédelmi Bizottságot (1953-ig működik). Péter Gábor (tkp. Eisenberger Benő), kommunista funkcionárius (1906-1993), 1943-tól az illegális KMP KB, 1945-től az MKP KB tagja, 1945-től a politikai rendőrség vezetője, majd a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályának vezetője, 1946-tól a Kommunista Párt PB. állandó meghívottja, 1950-52-ben az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezetője lett. Fontos szerepet játszott a rendőrség pártpolitikai felhasználásában, a törvénysértésekben, a totális állampárt kiépítésében és a koncepciós perek előkészítésében. 1953 januárjában letartóztatták, 1954-ben életfogytiglani, 1957-ben 7 évi börtönre ítélték. 1960-ban egyéni kegyelemmel szabadult.
1951. 1951. január 6-i 9/1951. sz. minisztertanácsi rendelet felállítja a Népművészeti Intézetet. 1951. január 29-én a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) elnöksége egységes rendszerű szakszervezeti sportegyesület típusok (pl. Vasas, Bányász, Lokomotív, Vörös Meteor, stb.) létrehozásáról határoz. 1951. március 10-én a Minisztertanács 1003/1951. sz. határozata március 15-ét munkanappá, az iskolákban tanítási szüneté nyilvánítja.
464 1951. március 18-án az Elnöki Tanács 1951:10. sz. törvényerejű rendelete az 1951-52. évi állami begyűjtésről kiterjeszti a beszolgáltatási kötelezettséget a termény- s és állat-, a baromfi- és a tojás-, valamint a tejbeadás területére. 1951. április 15-i 90/1951. MT. sz. határozat bevezeti a kenyérjegyet (1951. január 2-a óta a 4/1951. MT. sz. r. cukor- és lisztjegy volt forgalomban.) 1951. április 27-30. között első kongresszusát tartja Budapesten a Magyar Írók Szövetsége, a szocialista realista irodalom elősegítésére. Az ünnepi programadó beszédet Révai József mondta. 1951. április 23-án a Minisztertanács Dunapentele (Fejér m.) várossá fejlesztéséről határoz. Dunapentele 1951-56 és 1957-61. között Sztálinváros, 1961-től Dunaújváros. 1951. november 2-án a Minisztertanács „hozzájárul”, hogy a dunapentelei vasművet és a várost J. V. Sztálinról nevezzék el. November 7-én névadó ünnepség keretében felavatták a Sztálinvárosi Vasmű első három üzemét. 1951. május 15-18. között az országgyűlés elfogadja az : □ I. tv-t a Minisztertanács alá tartozó Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH.) felállításáról, □ (A Németh-kormány javaslatára az Elnöki Tanács 1989. június 23-i 1989:14. sz. tvr-rel, jogutód nélkül számolta fel.) □ II. tv-t az ötéves terv módosításáról. 1951 május közepén koholt vádak alapján letartóztatják Kádár János volt belügyminisztert (1948-50), az MDP főtitkár-helyettesét, Kállai Gyula volt külügyminisztert, Losonczy Géza volt államtitkárt, Donáth Ferencet, Újhelyi Szilárdot. A Legfelsőbb Bíróság 1951. december 22-én Kádár Jánost életfogytiglani, Kállai Gyulát 15 évi fegyházbüntetésre ítéli. A konstruált perekben elitéltek (Donáth Ferenc, Kádár János, Kállai Gyula, Losonczy Géza, Haraszti Sándor) 1954. július-szeptember között szabadulnak ki. 1951. május 19-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Közoktatásügyi Minisztérium nevezet veszi fel. 1951. május 27-én az Elnöki Tanács 1951:15. sz. tvr. a 6-14 éves korig terjedő 8 osztályos tankötelezettséget írja elő. 1951. június 17-én a Belügyminisztérium közleményt tesz közzé a „volt kizsákmányolók” (1951. május 21-től június 15-ig Budapestről való kitelepítéséről). A kitelepítettek lakását a párt- és államapparátus munkatársai kapták meg. 12748 személyt telepítettek ki. 1951. június 28-án koholt vádak alapján Grősz József kalocsai érseket 15 évi, társait 8-13 évig terjedő börtönbüntetésre ítéli a legfelsőbb Bíróság. Az 1951. július 3-i 1951:20. sz. Elnöki Tanács tvr. a főbb egyházi állások betöltésének módját szabályozva előírja, hogy csak az Elnöki Tanács elnöke hozzájárulásával nevezhetők ki. 1951. július 7-én az egyetemet, főiskolát és szakközépiskolát végzett hallgatók szervezett munkába állítását mondja ki a 137/1951. MT. sz. rendelet. 1951. szeptember 9-i 1951:25. ET. sz. tvr. létrehozza a Veszprémi Vegyipari Egyetemet. 1951. szeptember 29-én a Minisztertanács határozata a pákozdi csata napját a Néphadsereg napjává nyilvánítja. A rendszerváltás után „Honvédség napja” elnevezéssel május 21-re tették át. Az 1021/1951. MT. sz. rendelet augusztus 2. vasárnapját már június 26-án Vasutas nappá nyilvánította (ez később júliusra módosult). 1951. október 6-án a Szabad Európa Rádió megkezdi rendszeres magyar nyelvű adásait, Szabad Magyarország Hangja néven. 1951. október 16-án a 1030/1951. MT. sz. határozat november 1-jét munkanappá nyilvánítja, az iskolákban tanítási szünetet rendel el. 1951. december 2-án a Minisztertanács 1034/1951. sz. határozata a jegyrendszer megszüntetéséről, az ár- és bérrendszerről s a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáról dönt. 1951. december 5-én a Minisztertanács 1036/1951. sz. határozata június első vasárnapját pedagógusnappá nyilvánítja. 1951. december 11-én megkezdi működését az inotai November 7. erőmű. 1951. december 21-én J. V. Sztálin születésnapja alkalmából Budapesten leleplezik a Sztálin-szobrot, Mikus Sándor alkotását. 1951-ben megindul V. I. Lenin összes műveinek magyar nyelvű fordítása.
465
1952. 1952. január 23-án bemutatják Getler Viktor „Állami Áruház” c. filmjét. 1952. február 17-i Elnöki Tanács 1952:4. sz. tvr-rel nagyszabású házingatlan lés egyéb ingatlan államosítás kezdődik. 1952. február 18-án a húsjegy eltörlésével megszűntetik az élelmiszer-jegyrendszert. 1952. március 8-án az Operaházban Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából ünnepi köszöntőt rendeztek, amelyen Gerő Ernő mondott beszédet. Március 9-én országszerte ünnepségek zajlanak. 1952. április 1-jén elhunyt Molnár Ferenc író. 1952 áprilisában a 31/1952. MT. sz. rendelet megszabja, hogy havonta egy, 10 kg-os csomagot kaphat egy magyar állampolgár Nyugatról. 1952. április 8-i 28/1952. MT. sz. r. értelmében május 1-jétől csak munkakönyvvel alkalmazhatók a dolgozók. Az ellenzék hatalomból való kiszorítása után építették ki a kommunista rendszert (Lengyel Népköztársaság Alkotmánya, 1952. július 12.). Az Államtanács lépett életbe. Aleksander Zawadzki (1899-1964), lengyel kommunista politikus 1949-1952-ben miniszterelnök-helyettes, 1952-től haláláig államfő volt (1928-ban bebörtönözték, 1939-ben kiszabadult, ezt követően a Szovjetunióba ment. 1944-től a Lengyel Kommunista Párt PB tagja lett.) 1952. szeptember 13-án indult meg az oktatás a Budapesti Pártbizottság mellett működő marxistaleninista esti egyetemen. 1952. szeptember 15-19. között Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójáról országszerte ünnepségeken emlékeznek meg. 1952. szeptember 24-én Románia új alkotmánya a négy székely lakosságú megyét Magyar Autonóm Tartomány néven egyesíti és a tartomány részleges önrendelkezést kap. 1952. október 2-i 90/1952. MT. sz. rendelet az állatállomány növelése érdekében állattartásra kötelezi a „kulákokat”. 1952. november 21. Ady Endre születésének 75. évfordulója, december 3. József Attila halálának 25. évfordulója. 1952. december 12-én a budapesti Katona József Színház bemutatja Illyés Gyula „Fáklyaláng” c. drámáját. 1952. december 17-i 1050/1952. MT. sz. határozat május 2-át fizetett munkaszüneti nappá, december 26-át rendes munkanappá nyilvánítja.
25.2. A társadalmi várakozások időszaka, 1953-1956 1953. 1953. január 10-én a Minisztertanács 2/1953. sz. r. január 1-jei hatállyal megszünteti a kereseti és vagyonadót. 1953. március 5-én meghalt Sztálin, az SZKP KB főtitkára. 1953. március 8-án a magyar országgyűlés az 1953:I. törvényben Joszif Visszarionovics Sztálin emlékét törvénybe iktatta. Az „új kollektív vezetés” tagjai: Malenkov miniszterelnök, Berija belügyminiszter és Hruscsov, az SZKP főtitkára voltak. 1953 júniusában a pártelnökség ülésén letartóztatták Beriját (decemberben kivégezték). A belügyi-állambiztonsági szerveket szigorúan a pártvezetés alá rendelték. 1953. január 23-án közzéteszik a Minisztertanács határozatát Magyar Televíziós Vállalat létrehozásáról. 1953. március 13-án Marx Károly halálának 70. évfordulóján a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem felveszi a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet. 1953. március 16-i 1014/1953. MT. sz. határozat húsvét hétfőjét rendes munkanappá nyilvánítja. 1953. március 17-18. között az országgyűlés elfogadja a választójogot módosító 1953:II. törvényt (18 évre szállítja le a választói korhatárt). A március 17-i országgyűlési választásokon a Hazafias Népfront 98,2 %-kal győz.
466 1953 március-április között 150 főnyi vasutas csoport, az utolsó recski rabcsoport. 1953. április 29-én az MTA kezdeményezésére megalakul a Társadalom- és Természet-tudományi Társulat (TTIT). 1953. június 13-a a Rákóczi-szabadságharc 250. évfordulója. 1953. június 17-18. között Kelet-Berlinben és az NDK több városában fölkelés robban ki (21 halott). 1953. június 27-28. között a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése feltárja a pártvezetés alapvető hibáit. Július 2-án a Rákosi-kormány benyújtja lemondását. Július 4-én megalakul a Nagy Imre-kormány. Nagy Imre 1954. december eleje és 1955. márciusa között Rákosi mögé szorult. 1955. április 18-án elvesztette minden pozícióját. 1955 végén kizárták a pártból. Nagy Imre körül 1955 nyarától kialakult az ún. pártellenzék. 1953. július 25-én részleges amnesztiát hirdetnek. A Minisztertanács július 26-i 1034/1953. sz. határozata október 31-ig bezárólag megszünteti az internálás és a kitelepítés (kitiltás) intézményét. Az 1953:11. sz. tvr. a beadási hátralékot eltörli, s a tsz-ek beadási kötelezettségét 10 %-kal csökkenti. Augusztus 2-án a Minisztertanács határozatot hoz a termelőszövetkezeti tagok háztáji földjeinek növeléséről. Az Elnöki Tanács augusztus 9-én 1953:14. sz. tvr. alapján engedélyezi a kisiparosok ipargyakorlását. 1953. augusztus 20-án felavatják a budapesti Népstadiont. 1953. szeptember 25-i 4/1953. sz. földművelésügyi miniszteri rendelet szabályozza a termelőszövetkezetekből való kilépést és a termelőszövetkezetek felosztásával kapcsolatos eljárást. 1953. november 25-én Londonban angol-magyar futballmérkőzést rendeznek, 3:6 a magyarok javára. A budapesti visszavágón Magyarország-Anglia 7:1. 1953-ban, a Visztula partján fekvő Tarnobrezg város környékén fedezték fel a világ egyik leggazdagabb kénlelőhelyét, melyet külszíni fejtéssel bányásznak ki.
1954. 1954. január 9-én a Minisztertanács 1/1954. sz. rendeletével bevezeti a személyi igazolványt. Magyarországon az első kísérleti TV-adásra 1954. január 20-án került sor. Mihály Dénes (1894-1953) mérnök, „Telehor” nevű készülékével 1919-ben több km távolságra állóképet, 1929-ben mozgóképet is közvetített. 1924-től Németországban élt. Az első Tv-adás azonban 1936. november 2-án Londonban volt. Mihály Dénes jó minőségű fekete-fehér televízióját 1938-ban mutatta be. 1954. március 10-én a kormány 18/1954. sz. határozata megszünteti az 1948. szeptemberében elrendelt rögtönbíráskodást. Március 13-án Péter Gábort, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) volt vezetőjét életfogytiglan tartó, Décsi Gyula volt igazságügy-minisztert 9 évi és Tímár István volt minisztériumi főosztályvezetőt 11 évi börtönbüntetésre ítéli a Katonai Felsőbíróság, állam- és népellenes bűncselekmények miatt. 1954. május 9-én átadják rendeltetésének a tiszalöki duzzasztóművet. 1956 júliusában a Keletifőcsatornát. A kiskörei vízirőmű 1973-ban készült el. 1954 május közepén Moszkvában az SZKP elnöksége magyar pártvezetőkkel tárgyal, megerősítik a Nagy Imre által folytatott politikát. 1954. július 22-én Kádár Jánost szabadlábra helyezik. 1954. július 4-én Bernben (Svájc) az V. foci-VB. döntőn a magyar „aranycsapat” 3:2-re vereséget szenved a német válogatottól. 1954. július 13-30. között a Duna egész magyarországi szakaszán árvízveszély van, a Szigetköz jelentős részét elönti a víz. 1954. szeptember 21-én a Minisztertanács 1077/1954. sz. határozata az eddigieknél nagyobb önállóságot biztosít az iparvállalatok igazgatóinak. 1954. október 23-24. között tartja alakuló kongresszusát a Hazafias Népfront. 1954. november 28-án országos tanácsválasztásokat tartanak Magyarországon. A Hazafias Népfront jelöltjei 97,9 %-os győzelmet aratnak.
467
1955. 1955. január 20-i 1010/1955. MT. sz. r. a községfejlesztési alapról. 1955. január 22-én Budapesten megnyílik az értelmiség Kossuth Klubja. 1955. március 2-4. között tartott MDP KV ülés elítéli Nagy Imrét, mint „a jobboldali opportunista nézetek” fő képviselőjét. 1955. március 18-án az Elnöki Tanács 1955:9. sz. tvr-e megszünteti a Németországgal fennálló hadiállapotot. 1955. március 19-én Vence-ban (Franciao.) emigrációban meghal Károlyi Mihály volt első magyar népköztársasági elnök. 1955 márciusában bemutatják Makk Károly „Liliomfi” c. filmjét. 1955. április 1-4. között a felszabadulás 10. évfordulója alkalmából országszerte ünnepségeket tartanak. 1955. április 14-én a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése Nagy Imrét antimarxista, pártellenes nézetei és frakciós tevékenysége miatt kizárja a PB-ból, a KV-ből, és visszahívja minden funkciójából. December 3-án a pártból is kizárják. Az országgyűlés április 18-22. között tartott ülésén felmentik Nagy Imrét a Minisztertanács elnöki tisztéből és utódjává Hegedűs Andrást (1955-56) választják. 1955 áprilisában bemutatják Máriássy Félix „Budapesti Tavasz” c. filmjét. 1955. május 9-én az NSZK-t felveszik a NATO-ba. A Varsó Szerződés 1955. május 14-én – a NATO-val szemben – Albánia (1968-ig), Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Magyarország között létrejött katonai egyezmény volt. Május 11-14. között Varsóban a szovjet, albán, bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, román és NDK kormányküldöttségek aláírják a barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezményt (Varsó Szerződés, amely június 6-án lép életbe). Vezető testületei: a Politikai Tanácskozó testület és az Egyesült Fegyveres Erők Vezérkara volt. A keleteurópai politikai átalakulás következtében 1991. március 31-én megszűnt. A végleges felosztásáról szóló jegyzőkönyvet 1991. július 1-jén Prágában írták alá. 1955. július 8-án a Minisztertanács 38/1955. sz. rendelete megszigorítja a beszolgáltatást. 1955. július 17-i sajtó szerint az igazságügy-miniszter engedélyezi Mindszenthy József esztergomi érsek, október 14-i Szabad Nép hír szerint Grösz József kalocsai érsek börtönbüntetésének megszakítását. Grősz József (1887-1961), római katolikus főpap, 1936-tól a szombathelyi egyházmegye apostoli kormányzója, 1943-tól kalocsai érsek volt. 1951-ben koholt vádak alapján bebörtönözték, 1955-ben kiszabadult. 1955-től a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke volt. 1955. augusztus 16-án közzéteszik az Elnöki Tanács 1955:27. és 28. sz. törvényerejű rendeleteit az Állami Ellenőrzés Minisztériumának felállításáról és hatásköréről. 1955. szeptember 6-án az MDP Pest m. Bizottsága Kádár Jánost választja a megyei pártbizottság első titkárává. 1955. szeptember 27-én a Minisztertanács felhívására kerül sor a hatodik békekölcsön jegyzése, mely 1 milliárd 510 millió Ft-tal zárul. 1955. november 20-22. között a Szovjetunióból 1200 egykori politikai elitélt tér haza, köztük Kovács Béla, az FKgP volt főtitkára (1945-47). 1955. november 25-én rehabilitálták Rajkot. 1955. december 14-én Magyarországot – 15 más országgal együtt – felveszik az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállamai közé.
468
25.3. Társadalmi feszültségek és forradalmak kora 1956. 1956. január 1-jén a fővárosi Operaházban bemutatják Bartók Béla „A csodálatos mandarin” c. táncjátékát. 1956. február 2-án bemutatják Fábri Zoltán „Körhinta” c. filmjét. 1956 február 14-25. között Moszkvában tartott SZKP XX. kongresszusán Hruscsov ún. titkos beszédében feltárja és elítéli a J. V. Sztálin személye körül kialakult kultuszt. Hruscsov elindította a sztálinizmus felszámolását, de bukása után Brezsnyevvel ez a folyamat megszakadt. 1956. március 17-én Budapesten tartja első nyilvános rendezvényét a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) Petőfi Köre, mely lényegében a volt Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége tagjainak találkozója. 1956. március 29-én szabadlábra helyezik és rehabilitálják Szakasits Árpádot (MDP elnöke, 1948-49 között köztársasági elnök, 1949-50 között az Elnöki Tanács elnöke). 1956. április 4-én az Elnöki Tanács 1956:7. sz. tvr-e a háború után Nyugatra távozott magyar állampolgárok büntetlen hazatérését biztosítja 1957. április 4-ig. 1956. május 30.-június 1. között történészvitát rendez Budapesten a Petőfi kör. Június 27-én a sajtó és a tájékoztatás problémájáról rendez vitát. 1956. június 13-tól útlevél nélkül utazhatnak egymás országaiba a bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, román és szovjet állampolgárok.
Lengyelország Az 1956. évi SZKP XX. Kongresszusa hatására Lengyelországban is változás állt be. Poznańban és Varsóban nagyszabású munkás- és diákmegmozdulásokra került sor. 1956. június 28-án tüntetés és zavargások zajlanak a lengyelországi Poznańban. A tömeg az állambiztonsági szervek hivatalára támadt, rendőröket fegyvereztek le, börtönök foglyait szabadították ki. A hadsereg tagjai összecsaptak velük. Több mint 50 halott, 300-nál több sebesült. A július 18-án kezdődő pártplénumon Wladyslaw Gomulkát visszavették a pártba. 1956-tól Władysław Gomulka (1905-1982) töltötte be a LEMP I. főtitkári tisztét. A Bieszczady-hegységben (Kelet-Beszkidek) a San folyón 1956-1961 között emelték a myczkowczei duzzasztógátat és erőművet, amely a 2 km2 kiterjedésű, 11 millió m3 befogadóképességű tó vízi-energiáját hasznosítja. 1960-1968 között készült el a Solinai víztározó, melynek területe 22 km2, hossza 25 km, befogadóképessége kb. fél milliárd m3, a vízierőmű teljesítménye pedig 120 MW, amelyben a San folyó északabbra épített 82 m magas gát turbinát forgató víz van. A megújuló energiaforrások közül a vízi-energia kihasználására több vízi erőművet létesítettek Lengyelországban. 1956. július 18-21. között a váratlanul Budapestre érkező A. I. Mikojan kezdeményezésére az MDP KV. ülése Rákosi Mátyást fölmenti első titkári tiszte és politikai bizottsági tagsága alól; első titkár Gerő Ernő, Rákosi elhagyja az országot, a Szovjetunióban kap menedéket. 1956. szeptember 30-án Jaltában nem hivatalos Hruscsov – Tito – Gerő megbeszéléseket tartanak.
1956. október 1956. október 5-én a belügyi szervek Farkas Vladimír, Faludi Ervin, Szendi György, Szántó György volt államvédelmi tiszteket letartóztatják. 1956. október 6-án a budapesti Kerepesi temetőben több tízezer ember részvételével újratemetik az 1949-ben kivégzett Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András földi maradványait. 1956. október 15-22. között az MDP Központi Vezetőségének küldöttsége Belgrádban tárgyalásokat folytat a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének képviselőivel. 1956. október 18-án bemutatják Fábri Zoltán „Hannibál tanár úr” c. filmjét.
469 1956. október 20-án a szegedi József Attila Kör új kormányt, új pártvezetést, a szovjet csapatok kivonulását követeli. Október 20-án az egyetemek közös vitafórumaként megszervezik a Vasvári Kört. 1956. október 20-án alakuló budapesti egyetemi kör: - jogi karon: Hajnóczy Kör, - bölcsészkaron: Március Tizenötödike Kör, - Közgazdasági Egyetemen: Széchenyi Kör alakul. 1956. október 22-én a budapesti, miskolci, a szegedi, a pécsi a soproni egyetemeken diákgyűlések zajlanak. Október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetem gyűlésén kiadják a jelszót a tüntetésre.
1956. október 23. 1956. október 23-án az MDP PB. kibővített ülése a belpolitikai helyzettel és a tüntetéssel foglalkozik. 1956. október 23-a eseményei: - 15 óra: A Petőfi-szobornál és a Műegyetemen megkezdődik a tüntetés. A tömeg a Bem térre, majd a Parlament elé vonul, ahol este 21 órakor Nagy Imre beszél. - Október 23-a kora esti órákban Gerő Ernő a szovjet nagykövetséghez fordult katonai segítségért, Hruscsov húzódozott, majd elrendelte a szovjet csapatok Budapestre vonulását. Az ÁVH egységei felsőbb parancs nélkül a Rádió elfoglalására készülő tüntetők közé lőttek. - 21 óra 37 perckor a Dózsa György úton ledöntik a Sztálin-szobrot. - Az esti órákban a város számos pontján tűzharc alakult ki. - Éjjel az MDP KV ülése ellenforradalomnak nyilvánítja az eseményeket. A kormány a Varsói Szerződés értelmében segítségért fordult a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokhoz. A szovjet csapatok éjfél után megjelennek Budapesten.
1956. októberi forradalom 1956. október 24-én megalakul Nagy Imre második kormánya. Nagy Imre (1896-1958), kommunista politikus volt. Az 1918-1921-es oroszországi polgárháborúban az oroszok oldalán harcolt. 1921-ben hazatért, de 1928-ban Ausztriába emigrált, majd 1944-ig a Szovjetunióban élt. 1944ben visszatért Magyarországra. Ezt követően a Kommunista Párt egyik vezetője és agrárszakember volt. 194445-ben földművelésügyi- és 1945-46-ban belügyminiszter lett. Ezután 1947-1949 között országgyűlési elnök, 1950-52-ben élelmezésügyi-, majd 1952-ben belügyminiszter lett. 1952-53-ban miniszterelnök. Az MDP új politikai irányvonalának meghirdetése után 1953. július-1955. április között újra miniszterelnök, de 1955-ben miniszterelnöki tisztségéből leváltották és kizárták az MDP-ből. Az 1956. októberi forradalom idején (október 23.-november 4.) újra miniszterelnök és külügyminiszter. A demokratikus szocializmus híve volt. A forradalom bukása után a jugoszláv nagykövetségen kapott menedéket, ahonnan Romániába internálták, majd visszahozták Budapestre. 1958. június 15-én halálra ítélték, és másnap kivégezték. 1989-ben társaival együtt, 1989. június 16án ünnepélyesen újratemették.
1956. október 24-én Nagy Imre kormányfő statáriumot hirdet az ország egész területére.1956. október 24-én Budapestre érkezett az SZKP Politikai Bizottságának két tagja, Mikojan és Szuszlov, továbbá Szerov KGB-főnök. Javaslatukra 25-én leváltották Gerő Ernőt, helyébe Kádár János került. 1956. október 26-án, Budapesten a Parlament előtti téren békésen tüntető tömegre gépfegyvertüzet nyitnak. Több vidéki városban dördültek el hasonló sortüzek. Október 26-án országossá válik a sztrájk. Miskolcon és Mosonmagyaróvárott az ÁVH, illetve a határőrség a tüntetők közé lő. 1956. október 28-án Nagy Imréék leállították a további fegyveres akciókat. Tűzszünetet rendeltek el. 19 órakor Nagy Imre rádióbeszédet tart, ismerteti a szovjet csapatok kivonásának tervét, az Államvédelmi Hatóság megszüntetését, bér- és nyugdíjemelés tervét. 1956. október 31-én pedig a felkelők megostromolják a budapesti Köztársaság téri pártházat, melynek védői elesnek. Mező Imre (tkp. Mehrel Izsák Ignác), kommunista politikus (1905-1956), 1936-39 között részt vett a spanyol polgárháborúban, 1940-1944-ben a francia ellenállási mozgalomban. 1954-től az MDP budapesti bizottságának titkára lett. Az 1956-os forradalom idején, október 30-án a Köztársaság téri pártház ostrománál szerzett sérülésébe halt bele.
1956. október 29-én a szuezi válság kezdetekor az USA cserbenhagyja Magyarországot.
470 1956. október 31-én újjáalakulnak a volt koalíciós pártok: a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, Petőfi Párt néven a Nemzeti Paraszt Párt. 1956. október 31-én Mindszenthy József bíboros prímás katonai kísérettel Budapestre érkezik, s bejelenti funkcióinak átvételét. Mindszenthy november 3-i rádióprogramjában az eseményeket nemzeti szabadságharccá minősítette, és sürgette az egyházat ért sérelmek jóvátételét. November 4-én az USA követségére menekült, ahol menedékjogot kapott. (1971. szeptember 28-án Rómába távozott, majd Bécsben, a Pázmáneumban telepedett le. VI. Pál pápa 1973. december 18-án lemondatta az esztergomi érseki székről, utóda 1974. február 2-án Lékai János lett. Mindszenthy 1975. május 6-án hunyt el Bécsben. Mariacellben nyugvó hamvait 1991. május 4-én, az esztergomi bazilika kriptájában újratemették). 1956. november 1-jén Nagy Imre bejelenti Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. Az ENSZ főtitkárához küldött üzenetében kéri: a világszervet tűzze napirendre a magyar kérdést. - Ugyanakkor Kádár János, november 1-jei beszédében bejelenti az új párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakulását. 1956. november 3-án megkezdődnek a Parlamentben a szovjet csapatok kivonásáról szóló katonai szakértői megbeszélések. Este 10 órakor a tököli szovjet parancsnokságon folytatják a tárgyalásokat, de rövidesen szovjet és ÁVH-s tisztek letartóztatják a magyar delegációt, köztük Maléter Pál vezérőrnagyot, honvédelmi minisztert. Maléter Pál (1917-1958), katonatiszt, 1944-ben partizánosztag-parancsnok, 1952-től vezérkari tiszt, 1956-ban, mint a Kilián-laktanya parancsnoka a forradalmárok oldalán állt. 1956 novemberében Nagy Imre kormányának honvédelmi minisztere lett. A szovjetek mint tárgyaló parlamentert letartóztatták. A Nagy Imre perben halálra ítélték, és 1958-ban kivégezték.
25.4. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATOK A KÁDÁR-KORSZAKBAN 1956. vége 1956. november 4-én: - Kora hajnalban a szovjet csapatok általános támadást intéznek a főváros és a vidéki városok ellen. A magyar honvédség, néhány esettől eltekintve, nem áll ellen. - 5 óra 20 perckor Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti a támadás tényét. Néhány órával később közvetlen munkatársaival együtt a jugoszláv követségen kap menedéket. - A kora reggeli órákban Kádár János beszédet mond a szolnoki rádióban. Bejelenti a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány megalakulását. A kormány programját Moszkvában, orosz nyelven fogalmazták. 1956. november 4-én a szovjet csapatok közreműködésével megkezdődik a forradalom felszámolása. November 4-11. között súlyos, majd csökkenő hevességű harcok Budapesten a felkelők és a szovjet csapatok között. November 8-án Újpest, 11-én Csepel is elesik. 1956. november 5-én a Forradalmi Munkás-paraszt Kormány a szocialista országokhoz intézett felhívásában segítséget kér a rend, az élet normalizálásához. November 7-én a Kádár-kormány Budapestre érkezik, és leteszi az esküt Dobi István előtt. Kádár (ered. Csermanek) János (1912-1989), politikus, a Kommunista Párt egyik vezetője volt. 1931-től a KMP tagja, 1943-45-ben a Központi Bizottság főtitkára. 1945-től az MKP, majd MDP Központi Vezetőségének és a Politikai Bizottságának a tagja. 1948-1950 között belügyminiszter, 1946-1950 között pártfőtitkár-helyettes, egyik irányítója volt a totális állampárt kiépítésének, a koncepciós pereknek. 1951-ben koholt vádak alapján bebörtönözték. 1954-ben szabadult ki és rehabilitálták. 1956. október 30.-november 4. között Nagy Imre kormányának államminisztere, de november 1-jén szovjet támogatással ún. forradalmi munkás-paraszt kormányt alakított. 1956-tól 1988-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetője, első-, majd főtitkára volt. 1988-1989-ben rövid ideig az MSZMP elnöke lett. 1956-58-ban és 1961-65-ben miniszterelnök, 1958-61 között államminiszter.
1956. november 8-án Eisenhower amerikai elnök bejelenti, hogy ötezer amerikai menekültet haladéktalanul beengednek az USA-ba. 1956-ban 165361, 1957-ben 46365 magyar állampolgár kér politikai menedékjogot Ausztriában.
471 1957. március 1-ig - ENSZ adatok szerint - a 115391 fő külföldön élő magyarból: 27958 az USA-ba, 18115 Angliába, 13505 Kanadába vándorolt ki. 1957. áprilisi összegzés szerint végül is 193885 fő távozott az országból, de 1957 május végéig 11447 fő visszajött. J. B. Tito november 11-i pulai beszédében bizonyos fenntartások mellett elismeri a szovjet beavatkozás jogosságát és a Kádár-kormányt. November 12-én az ENSZ XI. közgyűlésén követelik a szovjet csapatok kivonását, az ENSZ-megfigyelők beengedését az országba, és a világszervezet égisze alatt tartandó szabad választásokat sürgetnek. 1956. november 13-án a pártellenzékből koalíciós jellegű, illegális ellenálló szervezet (Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom) alakul. 1956. november 14-én a kormány elleni sztrájkfelhívással megalakul a Nagy-Budapest Központi Munkástanács (követelik az általános amnesztiát, a Nagy Imre-kormány visszaállítását, a szovjet csapatok kivonását, az egypártrendszer megszüntetését.) 1956. november 16-i 3/1956. sz. kormányrendelet szabaddá teszi a munkavállalást. November 19-én számos fővárosi üzemben megkezdődik a munka. 1956. november 22-én Kádár János kormánya elismeri az üzemi munkástanácsokat. 1956. november 22-én 18 óra 30 perckor Nagy Imre és társai családtagjaikkal, jugoszláv diplomaták kíséretében, autóbuszra szállnak, hogy hazatérjenek. Szovjet tisztek erőszakkal a mátyásföldi KGBparancsnokságra viszik foglyaikat. 23-án Romániába szállítják, ahol házi őrizetben tartják őket. November 28-án Kádár János rádióbeszédében kitér a Nagy Imre kérdésre, és bejelenti, hogy büntető eljárást nem indítanak ellenük. 1956. december 2-5. között a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának ülésén a politikai helyzetről és a párt feladatairól tárgyal. December 6-án a Kádár-kormány Budapesten vörös zászlós tüntetést szervez, lövöldözésre kerül sor, több súlyos áldozattal. December 8-án a salgótarjáni tüntetésen a karhatalom sortüzet ad le a tüntetőkre, kb. 80 halott. 1956. december 9-én a kormány a sztrájkhívás miatt rendkívüli intézkedéseket hoz. A területi munkástanácsokat törvényen kívül helyezik (így a Nagy-Budapesti Központi Munkástanácsot is.) 1956. december 13-i 1956:31. sz. Elnöki Tanács tvr.-e bevezeti a közbiztonsági őrizetet (internálást). 1956. december 19-i 12/1956. MT. sz. rendelet alapján munkaszüneti napok: január 1., húsvéthétfő, április 4., május 1., augusztus 20., december 25-26. 1956. december 30-i 31/1956. MT. sz. határozat Országos Árhivatal felállításáról. Tabi László (1910-1989), író, humorista újságíró, 1956-1975 között a Ludas Matyi című szatírikus lap főszerkesztője volt.
1957. 1957. január 5-én megindul a Magyar Ifjúság c. hetilap. 6-án kormánynyilatkozatot tesznek közzé az ifjúságpolitikáról. 1957. január 9-én az ENSZ-ben megkezdődik a „magyar kérdés” vitája. 1957. január 13-án halálbüntetéssel fenyegetik azokat, akik ismételten sztrájkot szerveznek. Az Elnöki Tanács 1957:63. sz. tvr.-e 1957. november 17-én szünteti meg a munkástanácsokat. 1957. január 1-4. között Budapesten a magyarországi és a nemzetközi helyzetről tanácskoznak a bolgár, a csehszlovák, a magyar, a román és a szovjet kormány- és pártvezetők. 1957. január 5-7. között a Magyar Forradalmi Tanács alakuló közgyűlése Strasbourg-ban Kéthly Anna, Kővágó József és Király Béla elnöklete alatt. 1957. január 17-én indul a LOTTÓ. 1957. január 26-án Magyarország 240 millió rubel értékű gazdasági segítséget kap a Szovjetuniótól. 1957. február 2-i 8/1957. PM. sz. rendelet létrehozza az önállósítási kölcsön intézményét. 1957. február 9-én Estorilban (Portugália) elhunyt Horthy Miklós volt kormányzó. 1957. február 19-én az Elnöki Tanács 1957:13. sz. tvr.-e felállítja az MSZMP-hez tartozó Munkásőrséget, melynek első alakulata február 28-án jön létre. Feloszlatását az országgyűlés majd csak 1989. október 20-i ülésén elfogadott 1989. évi XXX. törvénnyel határozza el.
472 1957. március 10-én a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának vezetője bejelenti, hogy Mindszenthy Józsefet jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélik. 1957. március 12-i 1957:17. sz. tvr. a magánkereskedés gyakorlásáról. 1957. március 15-én Párizs-New York kettős székhellyel magyar emigránsok létrehozzák a Szabad Magyarország Nemzeti Képviseletét. 1957. március 15-én megindul az Élet és Irodalom c. irodalmi és politikai hetilap. 1957. március 21-én Budapesten, az Erkel Színházban megalakul a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). 1957. március 25-én Franciaország, Olaszország, az NSZK és a Benelux Államok Rómában létrehozzák az Európai Gazdasági Közösség (EEC) és az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) szervezetét. 1957. március 29-én a jogellenesen külföldre távozott személyek hazatérését szabályozza az Elnöki Tanács 1957:24. sz. tvr.-e (e szerint nem vonható felelősségre az, aki 1956. október 23-1957. január 31. között lépte át a határt, és március 31-ig bejelenti hazatérési szándékát. Április 1-je után hazatérők egyéni elbírálás útján mentesülnek a büntetőeljárás alól.) 1957. április 13-án feloldják az éjszakai kijárási tilalmat. 1957 április közepén Romániában a magyar belügyi szervek letartóztatják Nagy Imrét, Losonczy Gézát, Donáth Ferencet, Tánczos Gábort, Haraszti Sándort, Szilágyi Józsefet, Jánosi Ferencet és Fazekas Györgyöt. 1957 április közepén Lukács Györgyék és Szántó Zoltánék hazatérnek Romániából Budapestre. Az ekkor letartóztatottak családtagjai 1958 őszéig romániai internálásban vannak. 1957. április 19-én ítéletet hoznak a személyi kultusz törvénysértései miatt perbe fogott Farkas Mihály (+1965. XII. 5.) volt ÁVH vezető, és honvédelmi miniszter (1948-53) ügyében. 1957. április 21-i 1957:28. sz. tvr. alapján visszakapják államosított házaikat a kisház-tulajdonosok (max. 6 lakószobáig). 1957. május 1-jén a budapesti Hősök terén több százezres nagygyűlés előtt Kádár János mond beszédet. Május 9-én alakul meg a Kádár-kormány. 1957. május 11-én az 1957:II. tv. új címerről és nemzeti zászlóról rendelkezik. 1957. május 26-án a Petőfi Rádióban először közvetítenek római katolikus vallásos félórát. 1957. május 27-én Budapesten magyar-szovjet egyezményt írnak alá az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetéről. 1957. július 2-án indul a Televízió Képes Híradója. 1957. augusztus 8-án a Külügyminisztérium nyilatkozatában törvénytelennek és a belügyekbe való beavatkozásnak minősíti az ENSZ „magyar kérdés”-sel foglalkozó ötös bizottságának jelentését. Szeptember 10-14. között az ENSZ közgyűlés határozatában ítélik el a Szovjetunió magyarországi katonai agresszióját és a szocialista kormányt. 1957. szeptember 24-i 62/1957. kormányrendelet felállítja az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanácsot. 1957. november 3-án az Elnöki Tanács megszünteti az 1956 decemberében bevezetett rögtönbíráskodást. 1957. december 21-én az MSZMP KB határozatot hozott a Nagy Imre per megindításáról. 1957. december 26-tól 1958. január 1-ig tartó értekezleten jött létre 40 ország képviseletében az Ázsiai és Afrikai Népek Szolidaritási Tanácsa. Adam Rapacki (1909-1970), lengyel kommunista politikus, 1956-1968 között külügyminiszter, 1957ben az ún. „Rapacki-tervben” javasolta Közép-Európa atomfegyvermentes övezetté nyilvánítását.
473
1958. 1958. január 24-én Budapesten átadják a Széchenyi-hegyi TV adót. 1958. január 28-án az Elnöki Tanács a 72 éves Münich Ferencet választja meg a Minisztertanács elnökévé. Münnich Ferenc (1886-1967), kommunista politikus, 1918-ban a KMP alapító tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után Németországba, majd a Szovjetunióba emigrált. A köztársaságiak oldalán harcolt az 1936-39-es spanyol polgárháborúban, hazatérése után 1946-49-ben budapesti rendőrkapitány, majd 1956-ban Nagy Imre kormányának tagja lett. Ezzel szembefordulva az. ún. forradalmi munkás-paraszt kormány belügyminisztere és a karhatalmi erők minisztere lett. 1958-61 között miniszterelnök, 1961-65-ben államminiszter, 1957-67 között az MSZMP KB és 1957-65 között a PB tagja volt.
1958. február 6-án a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa megkezdi Nagy Imre és öt társa perének zárt tárgyalását, de csak június 9-15. között folytatták le az eljárást, zárt ajtók mögött. 1956 vége-1959 között 35000 ember ellen indult rendőrségi eljárás, ebből 22000-et ítéltek el. 1960-ig közel 13000 fő járta meg az internálótáborokat és 229 főt végeztek ki a forradalomban való részvétele miatt. 1958. február 14-én Budapesten megalakul a Szovjet-Magyar Barátság Társasága. 1958. április 2-10. között Ny. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség érkezik Magyarországra. 1958. május 18-án Győr-Sopron megyei KISZ-fiatalok kezdeményezésére országos mozgalom indul a Hanság lecsapolására. A KISZ építőtábor-mozgalma június 15-én indult. 1958. június 16-án a Kozma utcai Budapesti Országos Börtönben kötél által kivégzik Nagy Imrét (1896-1958), Gimes Miklós újságírót és Maléter Pál, volt honvédelmi minisztert. Ugyanerre a sorsra jutott még áprilisban Szilágyi József is. 1958. július 5-i 41/1958. MT. sz. r. értelmében a gazdálkodók mezőgazdasági termékeiket, terményeiket és állataikat szabadon értékesíthetik. 1958. július 30-án az Országos Vízügyi Főigazgatóság titkos előterjesztést küld az MSZMP Politikai Bizottságának a Dunakanyar vízi energiájának közös, magyar-csehszlovák hasznosításáról. Augusztus 5-én az MSZMP PB határozatot hoz a nagymarosi vízierőmű megépítéséről. 1958. szeptember 26-án az országgyűlés elfogadja a választójogot szabályozó 1958. évi III. tv-t. November 16-án tartják az országgyűlési és tanácsi választásokat. 1958 novemberében Pozsonyban megindul a magyar nyelvű Irodalmi Szemle. 1958. december 5-7. között az MSZMP KB ülésén határozatot hoznak a kollektivizálás meggyorsításáról. 1958-ra a termelőszövetkezetek, tszcs-k száma az 1953 június végihez viszonyítva 67 %-ra, földterületük nagysága 59 %-ra, a tagok száma 45 %-ra csökken. A megművelhető földterületnek mindössze 10 %-a tartozik a tsz-ekhez. Az Elnöki Tanács 1959. március 19-i 1959:7. sz. tvr.-e a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a termelőszövetkezeti csoportokról határoz. Elhunyt II. Pius (tkp. Eugenio Pacelli; 1876-1958), pápa (1939-1958), aki a II. világháború idején békülékeny magatartást tanúsított a tengelyhatalmakkal szemben. Kemény kézzel, autokratikusan irányította a katolikus egyházat. 1950-ben kinyilvánította Mária mennybemenetelének dogmáját. Elkészül Roman Polański Kés a vízben című filmje. Roman Polański lengyel filmrendező filmjei az 1962-es Kés a vízben, 1967-es Vámpírok bálja, 1968-as Rosemary gyermekei, 1971-es Machbeth, 1974-es Kínai negyed. 1976-tól francia állampolgárságot szerzett. 1988-ban készült el az Őrület című filmje. Andrzej Wajda lengyel filmrendező Hamu és gyémánt című filmje 1958-ban készült el. 1968as a Minden eladó, 1970-es a Tájkép csata után, 1973-as a Mennyegző, 1977-es a Márványember, 1980-as A karmester, 1982-es a Danton, 1987-es az Ördögök. Korczak című filmje 1990-ben készült.
1959. 1959. január 2-án a Szovjetunióban fellövik a világ első űrrakétáját, a Lunyik-1 holdszondát. 1959. március 20-án a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából az 1959:II. tv. örökíti meg emlékét. 1959. március 25-én Budapesten üzembe helyezik a Csillebérci atomreaktort. 1959. május 24-én először Fóton, majd Berettyóújfaluban gyermekvárost avatnak.
474 1959. június 2-án az Elnöki Tanács 1959:25. sz. tvr.-e helyreállítja az Állami Egyházügyi Hivatal önállóságát az 1956 előtti jogkörrel. 1959. június 30-án a Kossuth Rádióban megkezdődik „A Szabó család” c. sorozat sugárzását. 1959. július 25-én újra indulnak a Szegedi Szabadtéri Játékok. 1959. augusztus 11-én közzéteszik az 1959:IV. törvényt a „Polgári Törvénykönyv”-ről. 1959. szeptember 25-én újjáalakul a Magyar Írók Szövetsége. 1959. október 21-én magyar tanszék kezdi meg működését a vajdasági Újvidék egyetemén. 1959. november 26-án bemutatják Keleti Márton „Pár lépés a határ” c. filmjét. 1959. december 9-én a „magyar kérdés”-ben Magyarországot és a Szovjetuniót elmarasztaló határozatot hoz az ENSZ közgyűlése. 1959. december 19-én Moszkvában közös kőolajvezeték építéséről ír alá megállapodást Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió.
1960. 1960. január 1-jén Magyarország lakosainak száma 9977870 fő. 1960. január 15-én Losonczi Pál földművelésügyi, Nyers Rezső pénzügyminiszter lesz. Czinege Lajos, kommunista politikus 1960-1984 között, közel negyed századon keresztül töltötte be a magyar honvédelmi miniszteri posztot. 1984-87-bern miniszterelnök-helyettes lett. 1960. február 12-én az MSZMP KB közleményt ad ki a termelőszövetkezeti mozgalomról (TSZ földek aránya 56 %-ra emelkedett). 1960. április 1-jén – Magyarország felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács az 1960:10. sz. tvr.-rel részleges politikai közkegyelmet adott. 1960. április 7-én Széchenyi István halálának 100. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tart az MTA. 1960. április 9-én Csehszlovákiában törvény rögzíti az új területi beosztást (magyarok kisebbségben). Szeptember 1-jén Magyarország és Csehszlovákia között megszűnik a vízumkényszer. 1960. december 20-án megalakul a Dél-Vietnámi Nemzeti Felszabadítási Front.
1961. 1961. április 12-én a „Vosztok-1” szovjet űrhajó fedélzetén a 27 éves Jurij Gagarin 89,1 perc alatt megkerülte a Földet. 1961. április 20-án a fővárosi Katona József Színházban bemutatják Németh László „A két Bólyai” c. darabját. 1961. augusztus 13-án Kádár Jánost miniszterelnökké (1961-1965) nevezi ki az Elnöki Tanács. 1961. augusztus 13-ra virradó éjszaka az NDK kormánya Berlin nyugati övezetének határán felépíti az ún. „Berlini-fal”-at. 1961. december 15-16. között az országgyűlés elfogadja az 1961:VII. törvényt az erdőkről és a vadgazdálkodásról.1962. december 7-én Sopronban megnyitja kapuit az Erdészeti és Faipari Egyetem.
1962. 1962. március 7-én Londonból hazahozzák Károlyi Mihály hamvait és 18-án a Kerepesi úti temetőben ünnepélyesen eltemetik. 1962. március 9-én Budapesten alakuló ülését tartja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB.) 1962. április 13-14. között Budapesten tanácskoznak a szocialista brigádvezetők. 1962. augusztus 14-16. között a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalom résztvevői ellen indított törvénysértő perek lezárásáról tárgyal az MSZMP KB kibővített ülése. Internált és bebörtönzött emberek közül 190-et rehabilitálnak. Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt 23 személlyel együtt kizárják az MSZMP-ből. 1962. szeptember 13-án bemutatják Makk Károly „Elveszett Paradicsom” c. filmjét. 1962. szeptember 19-én, a Barátság Kőolajvezetéken megérkezik Magyarországra a volgai kőolaj.
475 1962. szeptember 23-án a Budapesti Műszaki Egyetem vári kollégiumában először lép fel az OMEGA együttes. Október 25-én KISZ-védnökséggel megalakult a Budapesti Ifjúsági Jazzklub. November 1jén a TV megkezdi a délelőtti adás sugárzását. 1962. november 8-án aláírják az 5 évre szóló osztrák-magyar kereskedelmi szerződést. 1962. november 17-én átadják a forgalomnak a Budapest-Miskolc közötti villamosított vasútvonalat. 1962. november 20-24. között az MSZMP VIII. kongresszusa „a szocialista nemzeti egység” megteremtését jelöli meg fő feladataként. Kádár János kijelentette: „Aki nincs ellenünk, az velünk van!”.
1963. Az 1963. január 26-i 2/1963. MT. sz. r. a nagyvállalatok mellett trösztök alapítását is lehetővé teszi. 1963. február 24-én országgyűlési és tanácstagi választásokat tartanak. 1963. március 20-án megkezdi működését a váci Dunai Cement- és Mészmű. 1963. március 21-én az országgyűlés ülésén Kádár János széleskörű amnesztiát jelent be. 1963. március 22-én az Elnöki Tanács 1963:4. sz. tvr. rendelkezik az általános közkegyelemről. 1963. március 28-án bemutatják Jancsó Miklós „Oldás és kötés” c. filmjét. 1963. április 10-én XXIII. János pápa kiadja a „Pacem in Terris” kezdetű enciklikáját. 1963 májusában a Budapesti KISZ-bizottság szervezésében a Sportcsarnokban rendezik az első hazai beat-fesztivált. (Botrány tör ki: az Illést eltiltják a fellépéstől, s kampány indul a „huligánok” ellen.) 1963. május 26-június 2. között az Ünnepi Könyvhéten megjelenik Fejes Endre „Rozsdatemető” c. műve. 1963. július 1-3. között U Thant ENSZ-főtitkár hivatalos magyarországi látogatást tesz. 1963. augusztus 5-én a SZU, az USA és Nagy-Britannia külügyminiszterei aláírják a részleges atomcsend-szerződést. 1963. november 30-án átadják a forgalomnak Budapesten az Astoria aluljárót.
1964. 1964. január 31-én megindul a Magyarország c. politikai és társadalmi hetilap (főszerkesztő: Pálfy József). 1964 januárjában indul „A Tenkes kapitánya” c. TV-filmsorozat. 1964. február 1-jén a Budapest-Záhony közötti vasútvonalon megkezdődik a dízelvontatás. 1964. április 11-én József Attila születésnapján első ízben rendezik meg a Költészet Napját. 1964 áprilisában külföldiek számra bevezetik a fővárosban a gépkocsi kölcsönzést. 1964. május 7-én a Magyar Nemzet híradást közöl a nagymarosi duzzasztómű tervéről. 1964. május 23-án az Ünnepi Könyvhét keretében megjelenik Sánta Ferenc „Húsz Óra” c. regénye. 1964. június 6-án az 1017/1964. MT. sz. határozat felállítja az Országos Idegenforgalmi Hivatalt. 1964. június 19-én a Nyíregyházi Konzervgyárban megindul a termelés. 1964. július 20-án a magyar állampolgárok e naptól a személyi igazolvány mellé kiállított betétlappal utazhatnak Lengyelországba. 1964. augusztus 4-én az amerikai légierő megkezdi Vietnam több mint 4 évig tartó bombázását. 1964. szeptember 15-én Budapesten az állam és a katolikus egyház viszonyáról írnak alá egyezményt a Vatikán és Magyarország megbízottai. 1964. október 10-23. között Tokióban rendezik a XVIII. nyári olimpiát (10 arany, 7 ezüst és 5 bronzérem). 1964. október 26-án megkezdi a műtrágya-gyártást a Tiszai Vegyi Kombinát. 1964. november 21-én felavatják Budapesten az 1960 óta épülő új Erzsébet hidat.
476
1965. 1965. március 27-én a Nemzeti Múzeumban megnyílik a „Népi demokráciánk húsz esztendeje” c. kiállítás. Április 2-án az ország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából felavatják V. I. Lenin szobrát a budapesti Dózsa György úton. Április 3-án ünnepi ülésen az országgyűlés 1965:II. sz. törvénybe iktatja a felszabadulás történelmi jelentőségét, és 1965-től kezdve csak ötévente ünneplik katonai díszszemlével az évfordulóját. 1965. április 1-jén bemutatják Várkonyi Zoltán „A kőszívű ember fiai” c. filmjét. Várkonyi Zoltán (1912-1979), színész, rendező, színházigazgató, 1945-1949-ben a Művész Színház igazgatója. 1962-1971 között a Vígszínház főrendezője, majd 1971-től igazgatója lett. A modern nyugat-európai és amerikai drámairodalom népszerűsítője. 1965-ben rendezte A kőszívű ember fiai, 1966-ban Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán és 1968-ban az Egri csillagok című filmeket.
1965. április 8-án a Rádióban először jelentkezik Komjáthy György „Csak fiataloknak” c. műsora. 1965. május 1-jén a Duna regionális tervének jóváhagyásáról kormányhatározat születik. 1965. július 1-jén hivatalba lép a Kállay Gyula vezette kormány (1965-67). 1965 augusztusában rábukkannak a Samunak elnevezett előember tarkócsontjára Tata és Tatabánya között, Vértesszőlős határában. 1965. november 10-14. között Pécsett megrendezik az I. Magyar Játékfilmszemlét. 1965. december 30-án üzembe helyezik a Keleti-főcsatornából kiágazó 43 km hosszú Nyugatifőcsatornát. 1965-ben megkezdik a szénbányászat visszafejlesztését, melynek hátterében a szénhidrogének fokozottabb felhasználásának terve áll.
1966. 1966. január 1-jén megalakul a HUNGAROCAMION Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat. 1966. január 6-án bemutatják Jancsó Miklós „Szegénylegények” c. filmjét. 1966. február 15-én Magyarország és Jugoszlávia között megszűnik a vízumkényszer. 1966 tavaszán először kerül sor a Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) megszervezésére (március 15., április 4., március 21.). 1966. június 4-én a Kínai Kommunista Párt meghirdeti a „Kulturális Forradalmat”. 1966. június 18-án Budapesten felavatják a szovjet segítséggel létesített házgyárat. 1966 augusztusában rendezik az első táncdalfesztivál döntőjét (győztesek: Toldy Mária „Más ez a szerelem”, Kováts Kati „Nem leszek a játékszered”). 1966. szeptember 26-október 16. között először rendezik meg a Budapesti Művészeti Heteket. Október 1-jén megnyitja kapuit az új, ideiglenes Nemzeti Színház (2000-től Pesti Magyar Színház). 1966. október 22-24. között Budapesten tárgyal több vezető amerikai üzletember és gyáros. November 28-án Magyarország és az USA diplomáciai kapcsolatait nagykövetségi szintre emelik. 1966. november 11-én az országgyűlés elfogadja az 1966:III. új választójogi törvényt (egyéni választókerületek). 1967. március 19-én választanak először az egyéni kerületi rendszerben országgyűlési képviselőket. 1966. december 22-én bemutatják Várkonyi Zoltán „Egy magyar nábob” és „Kárpáthy Zoltán” c. filmjét. 1966. november 28-december 3. között rendezik az MSZMP IX. kongresszusát. 1966. december 23-28. között Budapesten magyar-szovjet tárgyaláson 800 MW-s magyarországi atomerőmű létesítéséről állapodnak meg. 1967. január 25-én Bánhidán (Komárom m.) – az 1931-ben alapított erőműben - megkezdi az áramszolgáltatást az első 100 MW-os magyar gépegység.
477
1967. 1967. január 1-jei 3/1967. sz. kormányrendelet bevezeti a gyermekgondozási segélyt (GyES). 1967. február 11-én a Fővárosi Operettszínház bemutatja a „My Fair Lady” c. musicalt. 1967. március 6-án meghalt Kodály Zoltán zeneszerző. 1967. április 14-én az új országgyűlés megválasztja a Fock Jenő vezette kormányt (1967-1975). 1967 április-május között a TV-ben „Az Orion űrhajó” c. sci-fit sugározzák. 1967. június 12-én a közel-keleti országok miatt Magyarország megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel. 1967. július 1-jén megalakul a Gazdaságkutató Intézet. 1967. augusztus 22-25. között nemzetközi konferenciát rendeznek Budapesten a Magyar Történelmi Társulat fennállásának 100. évfordulója alkalmából. 1967. október 8-án közzéteszik az 1967:II. tv.-t „A munka törvénykönyv”-éről. 1967. november 3-án tudományos ülést tartanak az MTA-n az orosz Októberi Forradalom 50. évfordulója alkalmából. 1967. november 4-én bemutatják Jancsó Miklós „Csillagosok Katonák” c. filmjét. 1967. november 6-án Magyarországot két évre az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagjává választják. Magyarország tagja lesz az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) is.
1968. 1968. január 1-jén Magyarországon életbe léptetik az „új gazdasági mechanizmus” néven ismert gazdaságirányítási reformot. 1968. január 3-5-i ülésén felmentik a Csehszlovák Kommunista Párt KB. főtitkárát, Antonin Novotnýt, helyébe Alexander Dubčeket, a Szlovák KP. főtitkárát választják. Alexander Dusček (1921-1992), csehszlovák politikus 1968-ban a Kommunista Párt első titkára, a reformkommunista irányzat vezéregyénisége volt. A Varsó Szerződés bevonulása után 1968-69-ben hatalmától fokozatosan megfosztották, majd 1970-ben kizárták a Kommunista Pártból. A rendszerváltást követően, 1989-től a parlament elnöke lett.
1968. február 16-án Romániában a Nagy Nemzetgyűlés megszünteti a Maros-Magyar Autonóm Tartományt (Kovászna, Hargita, Maros megyék kialakítása). 1968. április 4-én a Televízió bemutatja az első színes magyar tv-filmet „A Koppányi aga testamentumát”. 1968. május 3-tól kirobban a párizsi diáklázadás. 1968. június 4-i 1968:15. tvr. alapján Politikai Főiskolát létesítenek. 1968-ban 8 egyetem, 10 műszaki egyetem, 10 orvosi egyetem és 46 egyéb főiskola működött Lengyelországban. A Lengyel Tudományos Akadémia (PAN) vezetése alatt a kutatóintézetek egész hálózata jött létre. 1968. június 13-15. között Csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra. Augusztus 21-én Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió közel 200000 főnyi csapatai bevonulnak Csehszlovákiába, hogy „segítséget nyújtsanak” az „ellenforradalmi fordulat veszélyének” elhárításához. Stefan Olszowski (1931- ), lengyel kommunista politikus, a lengyel KP KB titkára (1968-1971; 1976-1982), külügyminiszter (1971-1976, 1982-1985), a PB tagja (1970-1985). Marian Spychalski (1906-1980), lengyel kommunista politikus 1956-1968 között hadügyminiszter, majd 1968-1970-ben az államtanács elnöke, a lengyel kommunista párt PB tagja lett.
1968. október 30-án az 1918. októberi polgári forradalom 50. évfordulóján díszünnepséget rendeznek az Országház kongresszusi termében. 1969. március 21-e alkalmából a Tanácsköztársaság kikiáltásáénak 50. évfordulóján Budapesten a Dózsa György úton felavatják a Tanácsköztársaság emlékművét (jelenlegi a Mária Regnum-emlékmű helyén), Kiss István szobrát. 1968. november 1-jei 1968:V. tv. a népi ellenőrzésről.
478 1968-ban elkészül a Gárdonyi Géza „Egri csillagok” c. kétrészes mozifilm Várkonyi Zoltán rendezésében. A budai várpalota 1944-45-ben a második világháború pusztító harcainak esett áldozatul. Az 19481962 között kezdődött ásatásokat követően a helyreállítás során nagyobb kupola és korszerűsített tetővonal készült. A déli szárnyban 1968-ban nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeum, az északi szárnyban 1974-ben az egykori Magyar Munkásmozgalmi Múzeum kapott helyet. 1975-ben a Nemzeti Galéria költözött be a Dunára néző szárnyba. Végül a Krisztinavárosi oldalra 1970-es évek végén az Országos Széchenyi Könyvtár költözött. A budai Várnegyed ma az ország legnagyobb kulturális közintézménye. Leszek Kołakowski (1927- ) lengyel filozófus, 1968-ban emigrált. Filozófiatörténettel és a XX. század filozófiai irányzataival foglalkozott. A kommunizmust bírálta.
1969. 1969. február 5-én bemutatják Jancsó Miklós „Fényes szelek” c. filmjét. 1969. június 13-án Százhalombattán Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke felavatja a Dunamenti Hőerőművet és az olajfinomítót (Dunai Kőolajipari Vállalat). 1969. július 1-jétől Budapesten a villamosokon és autóbuszokon bevezetik a kalauz nélküli (KN) forgalmat. 1969. augusztus 15-én a Balaton északi partján, Zánka községben lerakják az Úttörőváros alapkövét. 1969. július 16-24. között az „Apolló 11” amerikai űrhajó űrrepülése során Neil Amstrong személyében először lép ember a Holdra. 1969. szeptember 25-én az országgyűlés elfogadja a gázenergia felhasználásáról szóló 1969:VII. törvényt. 1969 novemberében a Román Televízió megindítja magyar adását (heti 90 perc). Megindul a bukaresti Kriterion Könyvkiadó működése. 1969. december 22-én felavatják a Baross téri felüljárót. Az Elnöki Tanács 1969. december 31-i 1969:41. sz. tvr. rögzíti az MTA feladatát, hatáskörét, szerveit és intézményeit. 1969. december 31-én Budapesten átadják a Duna Inter Continentál Hotelt, a főváros ekkor egyetlen luxus kategóriájú szállodáját. A pesti Duna-korzón felépült a Duna-Intercontinentál, a mai Mariott Szálló Finta József és Kovács László műve (1967-1969). Magyarország 1969-ben csatlakozott az ENSZ polgári és politikai jogok-, illetve a gazdasági, szociális és kulturális jogok okmányához (emberi jogok tiszteletben tartása).
1970. 1970. április 2-án a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából Fock Jenő átadja a budapesti METRO az Örs vezér tér és a Deák tér közötti 6,5 km-es első – 1950-53, majd 1963-tól épülő – szakaszát. Az első gőzüzemű földalatti vasutat 1861-ben építették és 1863-ban Londonban helyezték üzembe (Metropolitan Railway). A budapesti földalatti vasút (FAV) Európában másodikként, 1896-ban épült meg a millenium évében. A METRO (földalatti vasút), eredetileg a párizsi földalatti neve volt, melynek első vonalát 1900-ban nyitották meg. A budapesti metró első, kelet-nyugati vonala, melynek építése még 1950-ben megkezdődött, csak 1970-73ban, a második, észak-déli vonala 1976-1990 között épült meg. A földalatti vasutakat általában 1 milliónál nagyobb lélekszámú városokban építik. 1970. április 4-én nyílt meg a budapesti metró első, kelet-nyugati vonala az Örs vezér tere és a Deák tér között. A Duna alatt Budára átvezetett második szakaszát a Budapest-Déli pályaudvarig 1972-ben adták a forgalomnak. A Déli pályaudvar modern épületegyüttese 1976-ban készült el Kővári György tervei szerint. Az 1970-1990-es évekre épült ki a 3. metró vonala Kőbánya-Kispest-Újpest között. A 4. metróvonal kiépítése előkészületek alatt áll.
1970. április 4-én Budapesten a felszabadulás 25. évfordulóján a Néphadsereg nagyszabású díszszemlét tart. 1970. május 11-12. között V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos ülésszakot tartanak az MTA-n.
479 1970. május 1-jén Bukarestben megnyitják a Petőfi Sándor Művelődési Házat, június 12-én Kassán megkezdi működését a Magyar Területi Színház. 1970. augusztus 19-én I. (Szent) István király születésének 1000., a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából Székesfehérvárott ünnepséget rendeznek, melyen Erdei Ferenc - az MTA főtitkára – javaslatára megalakul az Ópusztaszeri Országos Emlékbizottság. Az ünnepi beszédet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tartotta. 1970. augusztus 20-án átadják a János-hegyi Libegőt. 1970-ben 572568 magyar nemzetiségű él Csehszlovákiában. 1970. decemberében a munkások szervezett fellépése – Gdańsk – következtében a LEMP élére Władysław Gomulka pártvezér helyett Eward Gierek került. Piotr Jaroszewicz (1909-1992), lengyel kommunista politikus, a Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, 1970-1980 között miniszterelnök volt. 1981-ben kizárták a pártból, 1992-ben meggyilkolták. Willy Brandt (tkp. Herbert Karl Frahm), egykori nyugat-német kancellár, német SDP politikus (19131992), 1933-ban Skandináviába emigrált. Német állampolgárságának elvesztése után norvég állampolgárságot szerzett és felvette a Willy Brandt nevet. Újságíró volt, s aktívan részt vett a norvég ellenállási mozgalomban. 1957-1966 között Berlin kormányzó polgármestere, 1964-1987 között az SPD elnöke lett. 1966-1969 között külügyminiszter, majd 1969-1974 között alkancellár. 1970-ben ellátogatott a második világháború alatti varsói gettó emlékművéhez, ahol az egész német nép nevében kért bocsánatot a zsidók ellen elkövetett bűnökért. 1970-ben szerződést kötött a Szovjetunióval és Lengyelországgal, 1972-ben az NDK-val. Egy, az NDK-val kapcsolatos kémbotrány miatt kancellári tisztéről lemondott. 1976-tól a Szocialista Internacionálé elnöke, 1971-ben Nobel-békedíjat kapott.
1971. 1971. február 5-én a Szovjetunióban meghalt Rákosi Mátyás, az MDP volt főtitkára. Budapesten temették el február 16-án. 1971. február 10-én az országgyűlés elfogadja az 1971:I. tanácstörvényt. 1971 februárjában Ipper Pál szerkesztésében új szombat délutáni politikai magazin indul a rádióban, „168 óra” címmel.1971 júliusában a Rádióban megkezdődik Rapcsányi László szerkesztésében „A Biblia világa” c. sorozat. 1971. április 25-én országgyűlési- és tanácsi képviselő választásokat tartanak. 1971. augusztus 15-én a fővárosban és környékén megkezdi adását a kísérleti TV 2 adó. 1971. augusztus 27-szeptember 30. között 52 ország részvételével Budapesten rendezik az I. Vadászati Világkiállítást. 1971. szeptember 28-án Mindszenthy József bíboros, a magyar kormány és a Szentszék közötti megállapodás alapján Rómába távozik. 1971. november 16-án Moszkvában aláírják a magyar-szovjet földgázvezeték építéséről szóló egyezményt.
1972. 1972. január 14-én Almásfüzítőn felavatják a kibővített és korszerűsített timföldgyárat. 1972. február 10-én az MSZMP Budapesti Bizottságának ülésén éles kritikával illetik a gazdasági reformot a nagyüzemi munkásság érdekeinek védelmében. 1972. március 15-én a Petőfi Emlékbizottság március 15-ének „szocialista módon” való megünneplésére hívja fel a figyelmet. 1972. április 19-20. között az országgyűlés módosítja az Alkotmányt (2. §. (1.) A Magyar Népköztársaság szocialista állam.) 1972. május 26-án Moszkvában az amerikai-szovjet csúcstalálkozón aláírják a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló megállapodást (SALT). Május 26-án Kádár János 60 éves: Szocialista Munka Hőse, Lenin-rendet kap.
480 1972.június 25-én Cegléden nagy ünnepséggel emlékeznek meg Dózsa György születésének 500. évfordulójáról. 1972. augusztus 21-30. között Budapesten rendezik meg az I. Borvilágversenyt. 1972. szeptember 3-án Pusztaszeren a milleniumi emlékműnél Árpád-emlékünnepséget rendeznek. 1972. november 14-15. között az MSZMP KB. a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával foglalkozik, és határozatot hoz, melynek lényegében az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási reform lelassítását eredményezik. 1972. november 25-26. között Budapesten ülésezik az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR), mely állást foglal a fasizmus újjáéledése ellen. 1972. november 27-december 1. között L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) főtitkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra. 1972-ben megjelenik „Bethlen István titkos iratai” és Nemeskürty István „Rekviem egy hadseregért” c. könyve. Janusz Groszkowski (1898-1984), lengyel fizikus, 1962-1972 között a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke, 1972-1976 között az Államtanács elnöke volt. Rádiofizikával és az elektromos frekvencia stabilizálására vonatkozó kutatásokkal foglalkozott.
1973. 1973. január 1-jén Magyarországon bevezetik a postai irányítószámok használatát. 1973. január 10-én létrejön első nemzeti parkunk, a Hortobágyi Nemzeti Park. 1973. február 26-március 14. között magyar gazdasági küldöttség tárgyal az USA-ban és Kanadában. 1973. március 15-én nemzeti ünnepünk estéjén Budapesten a Váci utcában és környékén „nacionalista csoportosulás”-t oszlat fel a rendőrség. 41 személyt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon előállítottak. 1973. május 1-jén bemutatják Jankovich Marcell „János vitéz” c. rajzfilmjét. 1973. május 13-án megnyílik az esztergomi Keresztény Múzeum. 1973. május 16-án Kiskörén felavatják a Tisza II. vízlépcsőt. Május 25-én felavatják a Visontai Gagarin Hőerőművet és a Thorez külfejtéses bányát. 1973. július 3-án Helsinkiben megkezdődik az Európai Gazdasági és Együttműködési Értekezlet, melyen 33 európai ország mellett az USA és Kanada vett részt. 1973. július 10-én megnyitják a budapesti Déli pu. új utascsarnokát. 1973. július 30-án Magyarország csatlakozik a GATT-hoz (Általános Kereskedelmi és Vámegyezmény). 1973. szeptember 21-én Nagycenken felavatják a Széchenyi István Emlékmúzeumot. 1973. október 12-én a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszpolgárává avatja Szent-Györgyi Albertet. 1973. október 17-én az olajexportáló országok bejelentik, hogy csökkentik az olajszállításokat (első olajválság). 1973. október 26-án megkezdi a termelést az Ajkai Timföldgyár. 1973. októberében 1000. adásához érkezik a rádió nyelvművelő sorozata, Lőrincze Lajos „Édes anyanyelvünk” c. műsora. 1973. november 8-tól a Televízió 2. csatornája már keddtől-péntekig sugároz műsort. 1973. november 9-én Budapesten a Semmelweis utcában ünnepélyesen megnyitják a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát. 1973. december 21-én Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val. Otto von Habsburg-Lotharingen (1912- ) osztrák főherceg, 1916-18 között osztrák-magyar trónörökös, IV. Károly magyar király (I. Károly osztrák császár) és Zita bourbon-pármai hercegnő fia. Habsburg Ottó a Habsburg-Lotharingiai ház feje. 1978-ban német állampolgárságot (az osztrák mellé) szerzett. 1979-től az Európa Parlament (CSU) tagja, 1973-tól a Páneurópai Unió elnöke lett.
481
1974. 1974. január 31-én kihirdetik az 1006/1974. sz. minisztertanácsi határozatot a helyi címerek és zászlók alkotásáról és használatáról. 1974. február 14-én a Minisztertanács határozatot hoz a magyar-csehszlovák gabčikovo-nagymarosi vízlépcső-rendszer megépítéséről. 1974 februárjában a budai várban megkezdődik a Zsigmond-kori gótikus szobrok feltárása. 1974. március 19-20. között az MSZMP KB. kibővített ülésén felmentik Aczél György és Nyers Rezső reformer KB-titkárokat. Március 21-én az Elnöki Tanács Aczél Györgyöt és Borbándi Jánost miniszterelnök-helyettessé nevezi ki, egyúttal felmenti tisztségéből a nyugdíjba vonuló Ajtai Miklós és Fehér Lajos miniszterelnök-helyetteseket. 1974. március 28-án Kádár János beszédet tart Nyíregyházán. 1974. április 9-május 1. között az ENSZ 6. rendkívüli ülésszakának napirendjén az energia- és nyersanyagproblémák, új nemzetközi gazdasági rend megteremtése szerepelnek. 1974. április-május között az MTV megrendezi az 1. Nemzetközi Karmesterversenyt. (Az I. helyezett Kobajasi Kenicsiro lett.) 1974. május 28-29. között az érettségizők először írnak központi vizsgát matematikából és fizikából. 1974. június 21-én az Elnöki Tanács szétválasztja a Művelődési Minisztériumot Oktatási-, illetve Kulturális Minisztériummá. 1974. június 17-én Budapesten megnyílik a Róbert Károly körúti Domus Áruház. 1974. augusztus 19-24. között Budapesten 70 ország közgazdászainak részvételével világkongresszust rendeznek. 1974. szeptember 1-jén központi energiaár-emelésre kerül sor: a tüzelőanyagok ára átlag 25 %-kal, az üzemanyagoké 40 %-kal nő. 1974. szeptember 4-én a Minisztertanács 1046/1974. (augusztus 29.) sz. határozatával felállítja az Országos Környezetvédelmi Tanácsot. 1974-ben bemutatják egy kis moziban Bacsó Péter 1969-ben készült „A tanú” c. filmjét.
1975. 1975 januárjában Romániában életbe lép a külföldiek magánszemélyek általi elszállásolását korlátozó kormányrendelet. 1975. március 3-án Budapesten felavatják Károlyi Mihály-szobrát, Varga Imre alkotását. 1975. március 16-án Beregdarócnál összekötik a Testvériség gázvezeték magyar-szovjet szakaszát. 1975. április 1-jén a budavári palotában Nemes Dezső, az MSZMP KB. tagja megnyitja a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumot. 1975. április 4-én, hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján katonai díszszemlét rendeznek Budapesten. 1975. május 2-án felavatják a Tisza Vegyikombinát olefinművét Leninvárosban (Tiszaújváros). 1975. május 6-án Bécsben meghal Mindszenthy József bíboros, volt esztergomi érsek. – VI. Pál pápa már 1973. február 2-án Lékai László püspököt, Mindszenthy egykori veszprémi udvari papját nevezte ki esztergomi apostoli kormányzóvá. 1975. május 15-én Fock Jenő miniszterelnök „egészségügyi okból” nyugdíjba vonul, az új miniszterelnök, Lázár György lesz (1975-1987). 1975. május 25-én – a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából – felavatják a Zánkai Úttörőtábort. 1975. június 15-én országgyűlési képviselőválasztásokat tartanak Magyarországon. 1975. július 3-án átadják a forgalomnak az M7 autópályát. 1975. július 30.-augusztus 1. között Kádár János vezetésével magyar delegáció Helsinkiben. Augusztus 1-jén 35 állam képviselője aláírja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát, az „Európai Chartát”.
482 Elfogadták: 1.) a biztonsági és együttműködés alapelveit, 2.) a gazdasági, tudományos és környezetvédelmi együttműködést, 3.) az emberi jogokról szóló nyilatkozatot. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencián, melyet 1975. június 30.-július 1. között Helsinkiben tartottak, 33 európai ország, továbbá az USA és Kanada vett részt. A konferencia záróokmánya együttműködésre kötelez: 1. Európa biztonságának védelme terén, 2. gazdasági, tudományos, környezetvédelmi kérdésekben, 3. humanitárius és emberjogi területeken, 4. a Földközi-tenger térségének nyugalmi érdekében, 5. a határokat követő intézkedések összehangolására.
1975. augusztus 4-én az üzemanyag-árakat 20 %, a fa- és építőanyag árakat 20-50 %-kal emelik. 1975. október 3-án ünnepélyesen elhelyezik a paksi atomerőmű alapkövét. 1975. október 12-én a budavári palotában megnyitják a Magyar Nemzeti Galériát. 1975. november 11-14. között Lázár György miniszterelnök Olaszországban tárgyal. 13-án magánkihallgatáson fogadja őt VI. Pál pápa (1945 után először látogat magyar miniszterelnök a Vatikánba). 1975. december 1-jén a cukor ára 50 %-kal nő. 1975. december 31-től, a közlekedési és postaügyi miniszter 23/1975. sz. rendeletével kötelezővé teszik a biztonsági övek használatát a személygépkocsi első ülésén. 1975-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum Kisterenyei Ervint bízza meg a Feszty-körkép restaurálásával.
1976. 1976. január 1-jétől a válság „Nyugatról való begyűrűzésé”-vel magyarázott áremelések: 32-33 %. 1976. január 30-án az Elnöki Tanács 1976:3. sz. tvr. Szocialista Magyarországért Érdemrend elnevezéssel új kitüntetést alapít. 1976. február 10-én az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával VI. Pál pápa esztergomi érsekké nevezi ki Lékai László apostoli kormányzót. Lékai (ered. Lung) László (1910-1986), magyar római katolikus főpap volt. 1974-1976 között a veszprémi egyházmegye apostoli kormányzója, 1976-tól esztergomi érsek, Magyarország prímása és bíboros lett. Utóda Paskai László (1927- ), római katolikus főpap, 1979-1982 között veszprémi megyéspüspök, 1982-1987 között kalocsai koadjuktor érsek, 1986-1990 között a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1987-től esztergomi érsek és Magyarország prímása, 1988-tól bíboros.
1976. február 13-án Leninvárosban (1970. májusáig Tiszsszederkény) átadják a Testvériség gázvezeték első és második szakaszát. 1976. március 18-19. között az országgyűlés elfogadja az: - I. tv-t a honvédelemről (sorkatonai szolgálat 24 hónap), - II. tv-t az emberi környezet védelméről. 1976. március 26-án II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján jubileumi emlékünnepséget rendeznek az Erkel Színházban. 1976 márciusában Varsói Napokat rendeznek Budapesten. Kádár János és Edward Gierek hasonló politikát folytatott. Henryk Jabłonski 1976-1985 között töltötte be az Államtanács elnöke tisztséget, 1971-1981 között a Lengyel Kommunista Párt KB tagja volt. 1976. április 2-án megnyitják a SKÁLA Budapest Szövetkezeti Nagyáruházat. 1976. június 5-én Balatonszárszón elhunyt Latinovics Zoltán színművész (1931-1976). 1976. június 26-án a Keszthelyi Festetics-kastélyban megnyitják a Helikon Kastély-múzeumot és műemlékkönyvtárat. 1976. július 1-jén a központi áremelés keretében a hús- és húskészítmények ára átlag 32-33 %-kal nő.
483 1976. július 17-augusztus 1. között rendezik a montreáli XXI. nyári olimpiai játékokat (4 arany-, 5 ezüst- és 12 bronzérem). 1976 júliusában Óbudán megnyílik a Flórián Üzletközpont. 1976 júliusában nyílik a pécsi Vasarely Múzeum. 1976. augusztus 29-én Mohácson történelmi emlékhelyet avatnak a mohácsi csata 550. évfordulóján. 1976. szeptember 1-jétől – a belkereskedelmi miniszter rendelete értelmében – a munkahelyeken tilos szeszes italt árusítani. 1976. október 14-15. között az országgyűlés elfogadja az 1976:V. közművelődésről szóló törvényt. 1976. december 6-8. között Kádár János, az MSZMP első titkára Ausztriában tárgyal. Az Osztrák Kulturális Intézetet október 1-jén nyitják meg. 1976. december 1-jén Budapesten átadják a forgalomnak az észak-déli METRO első, Deák térNagyvárad tér közötti szakaszát. 1976. december 31-én a budai várban megnyílik a Hilton Szálloda.
1977. 1977. január 1-jétől bevezetik a szocialista országokba szóló „piros útlevelet” (7/1976. (XII. 11.) BM. sz. r.). 1977. február 7-én Budapesten a Nagyvárad téren felavatják a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 24 emeletes épülettömbjét. 1977. március 4-én a székesfehérvári IKARUS gyárban elkészül a 100000 autóbusz. 1977. április 14-én VI. Pál pápa ad limina („a küszöbhöz”) látogatáson fogadja a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjait. 1977. június 7-9. között Kádár János Olaszországba és a Vatikánba látogat, ahol június 9-én fogadja őt VI. Pál pápa. A pápa közbenjárására kiszabadul az utolsó bebörtönzött pap, Lénárd Ödön piarista szerzetes. 1977. május 4-6. között az Akadémia Közgyűlése Szentágothai (eredetileg Schimert) Jánost (19121994) választja az MTA elnökévé (1976-1985). 1977. június 4-én elhunyt Kovács Margit (1902-1977) szobrász-keramikus. 1977. június 15-16. között Kádár János Debrecenben és Nagyváradon megbeszélést folytat Nicolae Ceauşescuval (+1989), a Román KP. főtitkárával. 1977. július 4-7. között Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyal az NSZK-ban. 1977. augusztus 17-én Budapesten a Népligetben felavatják a Planetáriumot. 1977. augusztus 18-án meghal Déry Tibor író (1894-1977). 1977. szeptember 14-16. között Gustáv Husák vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség jár Budapesten. Aláírják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről szóló kormányközi egyezményt, amely 1991-re irányozza elő a beruházás befejezését. 1977. október 25-én megjelenik az 1977:IV. tv. módosított és egységes szövegbe foglalt „Polgári Törvénykönyv” (Ptk.). 1977. december 7-én átadják a felújított lillafüredi Palota Szállót. 1977-ben felavatják a Makovecz Imre tervei alapján elkészült sárospataki Művelődési Házat. 1977-ben felmérik Magyarország védett műemlékeit.
1978. 1978. január 6-án Cyrus Vance, az USA elnökének személyes képviselője az Országházban rendezett ünnepségen visszaadja Magyarországnak a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. 1978. január 20-án Taliándörögdön felavatják a magyar űrtávközlési földi állomást. 1978. január 27-én az Elnöki Tanács 1/1978. sz. határozata Kolozsvárott főkonzulátus létesítéséről. 1978.február 13-án Budapesten a Várnegyedben átadják az újjáépített Várszínházat. 1978. március 1-jei 12/1978. sz. MT. sz. r. utazási irodák közvetítésével engedélyezi a fizetővendégek fogadását.
484 1978. március 21-30. között Magyarországon tárgyal Willy Brandt (1913-1992), a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke. 1978. július 9-én Washingtonban bejelentik, hogy Magyarország megkapta az USA-tól a „legnagyobb kereskedelmi kedvezmény”-t. 1978. augusztus 6-án meghalt VI. Pál pápa. Utóda a lengyel származású II. János Pál pápa lett.
II. János Pál pápa II. János Pál pápa (Karol Józef Wojtyła) az első szláv pápa és egyben az első nem olasz pápa VI. Hadrián (Adorján; 1522-1523) óta az első nem olasz származású pápa. 1920. május 18-án a Kis-Beszkidek alatt lévő Wadowicében született. - Az itteni templomban keresztelték meg egykor a Nóbel-díjas Henryk Sienkiewicz írót is. – Nyugdíjas katonai alkalmazott édesapjával 1938-ban költözött Krakkóba, ahol egyetemi tanulmányait folytatta. A háborús német megszállás viszonyai, édesapja halála és két, majdnem végzetes balesete után, 1942ben papi pályát választott. Munkásként dolgozott ekkor, és titkos egyetemre járt teológiát hallgatni. 1946-ban pappá szentelték. Tovább folytatta teológiai és filozófiai tanulmányait. Tanár, majd az etika (erkölcstan) professzora lett. Harmincnyolc évesen krakkói segédpüspök, majd 1964-től Krakkó érseke, 1967-től bíboros lett. Stefan Wyszynski bíboros prímással (1901-1981) együtt szembeszállt a kommunista rendszerrel. Egyházi működése során részt vett a II. Vatikáni Egyetemes Zsinaton (1962-1965) is. 1976-ban ő vezette VI. Pál pápának (1963. VI. 21. -1978. VIII. 6.) és munkatársainak lelkigyakorlatát. Tudós, gondolkodó, művész és lelkipásztor volt egy személyben. I. János Pál hirtelen halála után, 1978. október 16-án római katolikus pápává szentelték. II. János Pál néven. Konzervatív, de egyúttal karizmatikus egyéniség. 1979. június 2-10. között hazájába zarándokolt, jelentős ipari városokat látogatott meg. A pápa második lengyel országi zarándokútjára 1979-ben, az USA-ban a Fabriczy Kováts Mihály Társaság Szent László-érmét bocsátott ki Polonia és Hungária barátságának emlékére, amely a lengyel-magyar történelmi kapcsolatokat példázza. Kiemelkedő jelentőségű magyar egyházi és állami személyeket egyaránt fogadott a Vatikánban. II. János Pál Magyarország iránt tanúsított szeretete bizonyságaként 1980. október 8-án – magyar egyházi és állami vezetők jelenlétében – szentelte fel a római Szent Péter –bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett kápolnát. 1981. május 13-án gyilkos merényletet kíséreltek meg ellene, felépülésének emlékére Zakopánéban kegyhelyet létesítettek. 1983. június 16-23. között került sor, melynek során meglátogatta a Częstochowai Szűzanya jubileumi ünnepségeit. A legtöbbet utazó pápa. Útjai során elsősorban a harmadik világ (Közép-Amerika, Afrika, India, Kelet-Ázsia stb.) egyházát, a szegények egyházát akarja megerősíteni. Járt az USA-ban, Írországban, Angliában és Európa más államaiban, köztük Magyarországon is. 1983-ban, az ausztriai látogatásakor felkereste Mindszenty József bíboros – ebben az időben – Máriacellben lévő sírját. 1988. június 24-én az Ausztriához csatolt Darázsfalván tartott szentmisét. Az Apostoli Szentszék és az 1918-tól független Magyarország között először 1920-ban létesült állandó diplomáciai kapcsolat. 1945. április elején a pápai nunciust kiutasították az országból. A korábbi diplomáciai kapcsolat helyreállítására 1990. február 9-én került sor. A Szentszék apostoli nunciust küldött Budapestre, a Magyar Köztársaságot pedig nagykövet képviseli a Vatikánban.
Franciszek Macharski (1927- ) lengyel római katolikus főpap, - II. János Pál pápa megválasztását követően - 1978-tól Krakkó érseke, 1988-tól bíboros. Józef Glemp (1929- ), lengyel római katolikus főpap, 1981-től Gniezno és Varsó érseke, Lengyelország prímása lett. 1983-tól bíboros. Henryk Gulbinowicz (1928- ) lengyel római katolikus főpap, 1976-tól Wroclaw érseke, 1985-től bíborosi rangot kapott. 1978. augusztus 8-án Marcaliban megkezdi a termelést az első magyarországi LEVI STRAUSS-gyár („Trapper” – a magyar farmer). 1978. augusztus 25-én átadják a Gyulai Húskombinátot. 1978. szeptember 15-16. között Budapesten üzembe helyezik az automata levélirányító gépsort. 1978. október 16-án átadják a forgalomnak az M3 autópálya Budapest-Gödöllő közötti szakaszát. 1978. november 2-án Győrben felavatják Közép-Európa legnagyobb színházát, a Kisfaludy Színház új épületét. 1978-ban indul az új kulturális-turisztikai mozgalom, a Tájak-Korok-Múzeumok (TKM) mozgalom.
485
1979. 1979. január 1-jén Magyarország és Ausztria között megszűnik a vízumkényszer. 1979. január 20-án összekötik a szovjet, a cseh, a lengyel, a magyar, az NDK-beli és a bolgár energiarendszert a 750 kV-os távvezeték bekapcsolásával (ezzel a világ akkor legnagyobb egységes energia-rendszere jött létre). 1979. március 30-án felavatták a Borsodi Vegyikombinát PVC-III. gyárát, és ezzel befejeződött az ország legnagyobb vegyipari beruházása. 1979. április 5-6. között Rómában felavatták az újjáépített Pápai Magyar Intézetet. 1979. június 7-én (HVG) Heti Világgazdaság néven új gazdasági hetilap indul. 1979. június 20-án megalakult a SKÁLA-COOP Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat. Már 1979. júniusában II. János Pál pápa Lengyelországba utazott. 1979. július 1-től hatályba lép az új „Büntető Törvénykönyv” (Btk.) 1979. szeptember 7-én Leninvárosban felavatták a 860 MW-os teljesítményű Tiszai Hőerőművet. 1979-ben újabb olajár robbanás rázta meg a világot: Magyarország számára súlyos cserearány-romlás következett be az export-import árszínvonala között. Ennek ellensúlyozására az ország mind több külföldi hitelt vett fel. Külföldi adósságállomány (M$)
1975. 1985. 1994.
Bruttó 4199 13955 28500
Nettó 2000 8046 28500
1979. december 26-án szovjet csapatok vonulnak be Afganisztánba. A TASZSZ szovjet hírügynökség 1979. december 28-án jelentette be, a Szovjetunió gazdasági, politikai és katonai „segítséget” nyújt Afganisztánnak. 1980. január 11-én közzéteszik a Minisztertanács állásfoglalását az afganisztáni eseményekről.
1980. 1980. január 1-jével Magyarországon bevezetik az új, SI nemzetközi mértékegység rendszert. 1980. március 6-án az országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadják az atomenergiáról szóló 1980:I. törvényt. 1980. március 12-én megnyílik az újjáépített Pesti Vigadó. 1980. március 24-27. között rendezik az MSZMP XII. kongresszusát. 1980. március 28-án a 190 km-es Adria vezetéken megindul a nyersolajszállítás a százhalombattai olajfinomítóba. 1980. április 14-én megkezdi hivatali működését a kolozsvári magyar főkonzulátus. 1980. május 26-június 3. között a szovjet-magyar űrrepülés keretében Farkas Bertalan űrutazást tesz a Szojuz-36 fedélzetén. Farkas Bertalan (1949- ) magyar repülőtiszt, mérnök ezredes, 1980-ban szovjet űrhajósokkal közösen nyolc napos űrrepülést hajtott végre. 1980. június 2-án átadják a felújított komáromi Duna-hidat. 1980. július 19-augusztus 3- között Moszkvában rendezik meg a XXII. nyári olimpiai játékokat (7 arany-, 10 ezüst-, 15 bronzérem. - A SZU afganisztáni agressziója miatt az USA bojkottálta az olimpiát, 30 ország távol maradt, 33 pedig nem is válaszolt a meghívásra). 1980. szeptember 27-29. között Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár részt vesz Gellért püspök születésének 1000. évfordulóján Esztergomban és Budapesten rendezett egyházi ünnepségeken. 1980. október 29-én felavatják a budapesti SUGÁR üzletközpontot. Elhunyt Passuth László (1900-1979), író, számos nagy sikerű történelmi és életrajzi regényt írt: Esőisten siratja Mexikót, Nápolyi Johanna, Sasnak körme közt, Négy szél útja Erdélyben, Ravennában temették Rómát, Hétszer vágott mező, A bíborbanszületett, stb.
486 Regőczy Krisztina (1955- ) és Sallay András (1953- ) magyar jégtáncosok 1980-ban világbajnokok lettek. 1982-ben profi világbajnoki címet szereztek.
Lengyelország Lengyelország 1976-ra teljesen eladósodott, s a gazdasági problémák válságba sodorták. Az 1980-as nagymértékű áremelésekre sztrájkkal feleltek a gdański hajógyár munkásai. Lech Wałęsa vezetésével ekkor alakult meg a Szolidaritás Független Önigazgatási Szakszervezet, amely sorra vívta ki a politikai engedményeket. 1980. augusztus 15-én Gdańskban sztrájkba lépnek a hajógyári munkások. Lengyelországban országos méretű sztrájkok kezdődtek. Megalakult a független szakszervezet, a Szolidaritás Leszek Walęsa (*1943-) vezetésével. (Walęsa 1983-ban Nóbel-békedíjat kapott.) 1980-ban Edward Giereket minden tisztjétől megfosztották és kizárták a pártból. Mivel a belpolitikai helyzet nem javult, megkezdődtek a tárgyalások a vezetés és az ellenzék között, amelyek a legfontosabb kérdésekben kompromisszumokhoz vezettek. Józef Pińkowski lengyel politikus, 1974-1980 között a lengyel KP KB titkára, a PB tagja, 1980-1981-ben miniszterelnök lett.
Lech Wałęsa Lech Wałęsa 1943. szeptember 29-én Dobrzyń vidékén, Popowo faluban született és ott is nőtt fel. Apja, Bolesław Wałęsa ács volt, akit Lech születése után a német megszállók letartóztattak, s csak 1945-ben térhetett haza. Leromlott egészségi állapota miatt azonban hamarosan meghalt. Halála után fivére, Stanisław Wałęsa vette feleségül Lech édesanyját, és a feleség három gyermeke mellett még további három gyermekük született. Lengyelország szovjet fennhatóság alá kerülve kelet-nyugat egyik „hidegháborús” ütközőállama volt. Az 1956. júniusi munkásfelkelést leverték, de októberben szovjet jóváhagyással, Władysław Gomułka vezetésével egy mérsékelt kommunista kormányzat alakult. Lech Wałęsa az általános iskola elvégzése után, 1959-től mezőgazdasági gépész szakiskolában tanult tovább. 1961-ben gépszerelő lett a helyi gépállomáson. 1963-ban bevonul, és távírász, elektronikus ill. radarkezelő lett. Leszerelése után még gépészként dolgozott tovább. Hamarosan Gdańskba költözött, ahol a Lenin Hajógyár villanyszerelő munkása lett. A szólásszabadság melletti lengyel diáktüntetések idején a kommunista rendszer elleni munkásszervezkedés egyik kezdeményezője lett. A rossz munkakörülmények, a húshiány, az alacsony fizetés miatt maga is elégedetlen volt. Lengyelországban is az engedélyezett szakszervezetek az uralkodó párt eszközei voltak. A dolgozók érdekképviselete helyett a nagyobb munkateljesítményre ösztökéltek. Lech Wałęsa változást akart. 1968-ban ismerkedett meg Donuta Gołós virágbolti eladónővel, 1969-ben összeházasodtak és nyolc gyermekük született. 1970. december 12-én a lengyel kormány bejelentette a tüzelő- és élelmiszerárak nagyarányú emelését. A karácsonyt megelőzően több nagyvárosban sztrájkok törtek ki. Lech Wałęsát beválasztották a Lenin Hajógyár háromtagú sztrájkbizottságába. Az ezer fővel megindított tiltakozó megmozdulás eredménytelen maradt, a sztrájkolók ezért körülvették a városi pártbizottság épületét, de a tisztségviselők nem hallgatták meg a sztrájkolók követeléseit. A kirobbant harc során 3000 munkás megrohamozta a városi rendőr-főkapitányságot, hogy a foglyokat kiszabadítsa, de a biztonsági rendőrség rátámadt a sztrájkolókra és december 14-én négy fegyvertelen hajógyári munkást lemészároltak. Ez újabb sztrájkhullámot indított el, melynek során sokan meghaltak és 1000-en megsebesültek. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága (LEMP KB) 1970. december 20-án leváltotta Gomułkát és helyébe Edward Giereket nevezte ki, aki találkozott Lech Wałęsával és a hajógyáriak küldötteivel. Gierek elképzelése szerint az ipari korszerűsítéssel és a nyugati árukivitellel, a befolyó valutával vissza lehet fizetni az államadósságot. Ez azonban 1973-1974-ben a kirobbant olajválság miatt meghiúsult, mert a nyugati piacgazdaságban csökkent a lengyel áruk iránti kereslet. A lengyel kommunista vezetés az adósság kamatait csak a hazai fogyasztás korlátozásával tudta fizetni. Az országban az életszínvonal ismét csökkent, sőt a hús meg számos más élelmiszer újból hiánycikk lett. A gdański Lenin Hajógyárban a korszerűsítés a termelékenység növekedéséhez vezetett. Ennek ellenére az alapvető munkaegészségügyi és biztonsági körülmények terén javulás nem volt. A fizetések ugyan emelkedtek, de megnőtt a túlórák száma. A hajógyár az 1970-es sztrájkok résztvevőit sorra bocsátotta el, és Lech Wałęsa sem jutott feljebb a ranglétrán. 1976-ban a szakszervezeti választások idején Lech Wałęsa a dolgozók elégedetlenségének adott hangot. Szenvedélyesen támadta a hivatalos szakszervezetet, és Gierek gazdasági terveit is bírálta. Lech Wałęsát fellépése miatt munkahelyéről elbocsátották, és a ZREMB építőipari vállalat járműkarbantartója lett. 1976-ban Gierek bércsökkentést és újabb 60 %-os élelmiszer-áremelést jelentett be. Emiatt a varsói munkások vasúti blokáddal feleltek, több városban pedig megtámadták a pártirodákat. A kormány ismét bevetetette a biztonsági erőket, számos embert pedig letartóztattak és bebörtönöztek.
487 Az ellenzéki munkások és értelmiségiek a balti partvidéken megalapították a Munkásvédelmi Bizottságot (Komitet Obrony Robotników), melynek Lech Wałęsa is tagja lett. Ő is aláírta a KOR 1978. áprilisi nyilatkozatát, amely a szabad szakszervezetek létrehozásának szükségességéről szólt. Lech Wałęsát tevékenységéért többször is letartóztatták, rendőri megfigyelés alá került, állását is újból elveszítette. Lech Wałęsa az Elektromontaż nevű villamos berendezéseket gyártó üzembe került. A KOR-aktivistáival együtt a gdański hajógyárban a decemberi mészárlás évfordulóján emlékbeszédet tartott. Ekkor újból elbocsátották állásából. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt 1980 nyarán újabb sztrájkok törtek ki országszerte. A nyugtalanság fő fészke ismét a gdański Lenin Hajógyár lett. Itt a munkások jogainak népszerű harcosát, Anna Wałęntynowiczot őt hónappal nyugdíjazása előtt elbocsátották. Augusztus 14-én az ellenzék felhívására Wałęntynowicz és Lech Wałęsa érdekében újból sztrájk tört ki. Több mint 16 ezer munkás gyűlt össze, hogy a gyárigazgatóval szót értsen. A tiltakozás majdnem eredménytelen maradt, amikor azonban Lech Wałęsa átmászott a gyárfalon és egy buldózer tetejéről beszélni kezdett, megalakult a sztrájkbizottság, melynek vezetője Lech Wałęsa lett. Wałęsa követelte, hogy mindkettőjüket vegyék vissza, síkra szállt a béremelés és az 1970-es mészárlás emlékműve építése érdekében. Gdańskban a sztrájkbizottság 21 pontos követelést állított össze, melyek közül az egyik a független szakszervezetek létrehozásának joga volt. Lech Wałęsa a lengyel ellenzék vezéregyénisége lett. A kirobbant sztrájkhullám következtében Mieczysław Jagiełski miniszterelnök-helyettes tárgyalást folytatott Lech Wałęsával, melynek eredményeként 1980. augusztus 31-én Wałęsa és Jagiełski aláírta a gdański megállapodást. Gierek belebetegedett vereségébe, és egy hét múlva helyét Stanisław Kania foglalta el a párt első titkári posztján. A gdański sztrájkbizottság a Szolidaritás Országos Bizottságává alakult, Lech Wałęsa lett a vezetője. A Solidarność szervezetét 1980 novemberében jegyezték be, és 1981-ben már 12,5 milliós taglétszáma volt. Lech Wałęsa megpróbálta mérsékelni a radikálisabb társait, nehogy megijesszék a kommunistákat. Wałęsa arra törekedett, hogy a Szolidaritást nehogy a kormányzat felszámolja. A gdański megállapodásban szereplő szabadságjogok kibővítését és a szabad szakszervezetek alapítását a kormányzat képtelen volt pontról pontra teljesíteni, ezért Lengyelországban fokozódott a nyugtalanság. Szovjetunió nyomására az akkori védelmi minisztert, Jaruzelski tábornokot nevezték ki a párt első titkárának az erélytelen Kania helyett. A Szolidaritás vezetőségének újabb demokratikus reform követelései miatt Jaruzelski 1981. december 13-án elrendelte a szükségállapot bevezetését, s a tiltakozó megmozdulásokat véresen leverték. Lech Wałęsát letartóztatták, a Szolidaritást illegalitásba kényszerítették. Lech Wałęsa 1982 novemberében szabadult, és villanyszerelőként dolgozott tovább. Lech Wałęsa 1981-ben találkozott - a lengyel származású – II. János Pál pápával, és buzgó katolikusként együttműködésre törekedett a lengyel egyházzal. Érdemeiért 1983 decemberében Nobel Békedíjat kapott. Jerzy Popiełuszko (1947-1984), lengyel római katolikus főpap, a Szolidaritás aktív támogatója volt. A titkosszolgálat emberei 1984-ben megölték. A lengyel kommunista rendszer elvesztette tömegbázisát. 1987-ben népszavazást tartottak a gazdaságpolitika reformjáról, de a lengyel társadalom többsége a kormány ellen szavazott, s az ország a gazdasági és politikai szakadék szélére került. 1988-ban újabb sztrájkhullám következett, és Lech Wałęsa felszólította a kommunista lengyel kormányt a Solidarność betiltásának visszavonására. A kormány engedett, s négyhónapos titkos előkészítő tárgyalások után, 1989. január 19-én a kormány, a Szolidaritás és az egyház vezetői megkezdték a kerekasztal megbeszéléseket. 1989. április 5-én a kormány visszahelyezte jogaiba a Szolidaritást, visszaállította a sztrájkjogot, és javaslatot tett a szabad parlamenti választásokra. Júniusban a képviselőházi helyek 35 %-a az ellenzék kezébe került. Újból létrejött a Szenátus (felsőház), melynek tagjai – egy kivételével – mind ellenzékiek voltak. Lech Wałęsa közeli munkatársa, Tadeusz Mazowiecki lett a miniszterelnök. 1990-ben a Lengyel Egyesült Munkáspárt szétesett, de a Szolidaritás is kezdett széttöredezni. Az év végén Lech Wałęsát fölényesen köztársasági elnökké választották. 1995-ben azonban veszített a kommunista múltú elnökjelölttel, Aleksander Kwaśniewskivel szemben.
1981. 1981. március 20-29. között először rendezik meg a Budapesti Tavaszi Fesztivált. 1981. március 31-én Rófusz Ferenc „A légy” c. animációs rajzfilmje Oscar-díjat nyer. 1981. április 27-i 1013/1981. MT. sz. határozat értelmében – a mezőgazdaság és az oktatási intézmények kivételével – 1982. január 1-től június 30-ig át kell térni az ötnapos munkahétre. A heti munkaidő 42 óra.
488 1981. május 27-én Szabó István „Mephisto” c. filmje Cannes-ban a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének különdíját kapja, és elnyeri a legjobb forgatókönyvnek járó díjat is. 1982-ben elnyerte a legjobb külföldi filmnek ítélt Oscart is. 191. augusztus 10-14. között először rendeznek Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust Budapesten. 1981. november 28-án átadják a Finta József által tervezett budapesti Fórum Szállodát. 1981-ben a fejtörőjátékok területén az 1974-ben megalkotott Rubik-kocka az év játéka volt. (Feltaláló Rubik Ernő építész.) A magyarok száma (fő) és %-os aránya szomszédos országokban (1981): Év/ország
Románia Csehszlovákia Jugoszlávia Szovjetunió Ausztria
1949 %
1961 %
1499851 367733 496492
9,4 3,0 3,2
1587675 533934 504369
nincs
adat
nincs adat
11176
0,2
nincs adat
9,1 3,9 2,7 -
1971 %
1619592 570478 477374 163816 ~ 5440
8,5 4,0 2,3 0,1
1981 %
1670568 579166 426867 160509 ~ 3000
7,7 3,8 1,9 0 0
1981. november 11-én a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (INTERPOL) felveszi tagjai sorába a magyar rendőrséget.
Lengyelország 1981. december 13-án Lengyelországban szükségállapotot hirdetnek ki. December 13-án W. Jaruzelski tábornok, honvédelmi miniszter, miniszterelnök, a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) első titkára bejelentette: az államtanács elrendelte a szükségállapotot. Az ok: Lengyelországban a politikai összecsapások, sztrájkok napirenden voltak, a kormány és a párt nem volt már ura a saját maga létrehozta „liberalizált szocializmusnak”. Wojciech Jaruzelski tábornok, addigi hadügyminiszter (1923- ;) 1981-1989 között miniszterelnök, majd 19891990 között elnök lett. Jaruzelski, az új LEMP pártvezér, 1981-ben meglepetésszerűen kihirdette a hadiállapotot (1981-83), törvénytelennek nyilvánította a Szolidaritást, s letartóztatta annak vezetőit. Amikor 1981-ben a gdański Lenin Hajógyár munkásai okkupációs sztrájkot hirdettek meg, a gyár épületét elfoglalta a rendőrség. A következő néhány évben a ZOMO nevű rohamrendőri alakulatok brutálisan hatékony gépezetként működtek. 1982 végén a kormány elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy eltörölje a hadiállapotot. A „Szolidaritásepizódot” befejezettnek tekintették. A Szolidaritás illegalitásba kényszerült. 1988 elején azonban Lengyelországban újabb sztrájkok robbantak ki, Jaruzelski tárgyalásokra kényszerült a betiltott szakszervezetek vezetőivel. Lezárták az ország határait, tilos volt a telefonálás, csoportos összejövetelek tartása, felfüggesztették a szakszervezetek működését és a sztrájkjogot, 17 éves kor felett bárki internálható lett. Halálos áldozatokat követelő összetűzések zajlottak a sztrájkolók és a hadsereg között. A szükségállapot elrendelése a fenyegető szovjet bevonulás elkerülését szolgálta. Az USA leállította a Lengyelországba irányuló élelmiszerszállítmányokat, és szankciókat léptetett életbe a SZU-val szemben is. Az egyértelmű szovjet politikai akciót elítélik a nyugat-európai országok, a kommunista pártok jelentős hányada és a Szocialista Internacionálé elnöksége (a Francia Kommunista Párt azonban védte a SZU-t.). A csehszlovák pártvezetés támogatásáról biztosította Jaruzelskit, a bolgár és román párt nem foglalt állást. A hivatalos magyar vélemény szerint Jaruzelski lépése a lengyel alkotmány által megszabott keretek közötti megfelelő intézkedés, lengyel belügy. Ugyanakkor a magyar nép „testvéri szolidaritásáról” biztosította a lengyel népet. Magyarországon a lengyelek iránti rokonszenv tovább erősödött. A szükségállapotot végül is 19 hónap után, 1983. július 22-én oldják fel.
1982. 1982. február 12-én átadják az 1978 óta épülő Budapest Sportcsarnokot (1999 decemberében kiégett). A kör alakú épület 1,8 milliárd Ft-ba került. 1982. április 6-án megnyitják a forgalom előtt - a másfél év alatt elkészült - Hegyeshalom II. közúti határátkelőt. 1982. április 18-án megnyitják az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot.
489 1982. május 6-án Magyarországot – 146. tagországként - felveszik a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), július 7-9. között a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankba = Világbankba (IBRD). 1982. május 28-án elkészült a budapesti szemétégetőmű Rákospalotán. 1982. június 20-augusztus 4. között 25. alkalommal szerveznek építőtáborokat Magyarországon. 1982. június 25-én személyi változások a kormányban: a felmentett Aczél György (az MSZMP KB. új titkára lett) helyett Sarlós Istvánt nevezik ki a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Pozsgay Imrét (a Hazafias Népfront főtitkára lett) pedig Köpeczi Béla követi a Művelődési Minisztérium élén. Mellettük Várkonyi Péter a KB. új titkárainak egyike. 1982. szeptember 19-én Kossuth Lajos születésének 180. évfordulójára a törökországi Kütahyában megnyitják a Kossuth Múzeummá átalakított lakóházát. 1982. november 10-én elhunyt L. I. Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja. Később Csernyenko, majd utóda Juríj Vlagyimirovics Andropov (1914-1984) lett. Halála után Mihail Szergejevics Gorbacsov (szül. 1931. március 2.) az SZKP KB. titkára 1985-1991 között tölti be a főtitkári posztot, majd 1990-1991 között a SZU elnöke tisztséget. 1982 novemberében megjelent romániai tvr. alapján a kitelepülőknek valutában kell megfizetniük „iskoláztatási költségeiket”. 1982-ben 25 éves a LOTTÓ, 35 éves a TOTÓ, 15 éve adtak ki először borítékos sorsjegyet.
1983. 1983. február 24-július 26. között a Magyar Nemzeti Galériában "„Mátyás király és a magyarországi reneszánsz 1458-tól 1541-ig” címmel nagyszabású kiállítás látható. 1983. március 23-án Ronald Reagan amerikai elnök bejelenti az űrfegyverkezési programot. 1983. április 7-én a Madách Kamaraszínházban „Hofélia” címmel Hofi Géza önálló estje indul. 1983. április 15-én – életének 81. évében - elhunyt Illyés Gyula író. 1983 áprilisában a bős-nagymarosi vízlépcső várható környezeti hatásairól állásfoglalást ad ki az MTA. 1983. június 27-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdi az 1000 Ft-os címjegyű bankjegyek forgalomba hozatalát. 1983. augusztus 18-án Budapesten, a városligeti Király-dombon bemutatják Szörényi Levente – Bródy János „István a király” c. rockoperáját. 1983. november 3-án Pakson felavatják az atomerőmű első reaktorját. 1983. december 22-23. között az országgyűlés elfogadja a képviselők és tanácstagok választásáról szóló III. törvényt, mely kötelezően előírja a többes jelölést.
1984. 1984. január 1-étől módosul Magyarország államigazgatási területi beosztása: a járások megszűnnek., a városok száma 97-ről 109-re nő, s 318 nagyközség, illetve 2957 község van. 1984. február 2-4. között Magyarországra látogat Margaret Thatcher brit miniszterelnöknő. 1984. február 16-án bemutatják Bacsó Péter „Te rongyos élet!” c. filmjét. 1984. április 17-én az MSZMP KB. ülésén megtárgyalják a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatot. 1984. május 2-án megnyílik a 8 évig épült SKÁLA METRO Áruház. 1984. május 16-án a Magyar Olimpiai Bizottság úgy határoz, hogy a Szovjetunió mellett a magyar sportolók nem vesznek részt a XXIII., Los Angeles-i nyári olimpiai játékokon. 1984. június 6-án megalakul az Alkotmányjogi Tanács (1984:I. tv.), az Alkotmánybíróság elődje. 1984. június 18-án ismét felavatják a Székesfehérvári ún. Királysírt. 1984. július 1-jétől a Minisztertanács és az Elnöki Tanács döntése alapján a társadalombiztosítás és a munkavédelem irányítása a szakszervezetektől e naptól az állam feladatkörébe kerül. 1984. szeptember 6-án megnyílik a Budavári Labirintus, a magyar történelmi életképek panoptikuma.
490 1984. szeptember 14-én a Duna Kör felhívása az osztrák közvéleményhez, lépjen fel a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellen. 1986. április 16-án a bécsi Die Pressé-ben – 30 magyar állampolgár aláírásával – fizetett hirdetés jelenik meg a vízlépcső ellen. 1984. szeptember 27-től díszelőadással nyitja meg kapuit a felújított 100 éves Operaház. 1984. december 6-án az MSZMP Budapesti Bizottsága Grósz Károlyt választja első titkárává. 1984. december 29-én a szegedi Pick szalámi első, 11,4 tonnányi szállítmányát küldik az USA-ba.
1985. 1985. március 1-jén bevezetik a gyermekgondozási díjat (GYED). 1985. március 11-én Mihail Gorbacsovot választják az SZKP új főtitkárává. 1985. április 2-án a budavári palotában megnyílik az Országos Széchenyi Könyvtár. 1985. április 26-án Varsóban a Varsói Szerződés tagországainak legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői aláírják a VSZ 20 évvel való meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet (nem érte meg !). 1985. április 26-án megnyílik a Városligetben a Petőfi Csarnok. 1985. június 8-án országgyűlési és tanácsválasztásokat tartanak. 1985. június 14-16. között az ellenzéki értelmiség monori találkozóján előadást tart Csurka István, Csoóri Sándor, Bauer Tamás és Kis János. 1985. augusztus 16-25. között Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK) tartanak Budapesten. 1985. október 24-én Újvidéken felavatják a város magyar színházának épületét. 1985. október 31-november 2. között Kádár János, az MSZMP KB. főtitkára Nagy-Britanniában tárgyal. 1985. november 1-jén Budapesten átadják a Ferihegy –2 új utasforgalmi épületét. Az alkotmánymódosítás után sor került az első, részben szabad parlamenti és szenátusi választásokra. Lengyelországot Köztársasággá nyilvánították. Jaruzelskit választották meg államelnöknek (19851990). Wojciech Witold Jaruzelski (*1923- ), lengyel katonatiszt és politikus 1990-ben kilépett a Kommunista Pártból.
1986. 1986. február 8-án durván fellép a rendőrség a DUNA KÖR által szervezett környezetvédelmi séta résztvevőivel szemben. A Duna-mozgalom elismeréseként az ún. alternatív Right Livelihood Awarddal 1985-ben tüntették ki a Duna Kört. 1986. március 15-én a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Győri Balett nagy sikerrel mutatja be a „Jézus, az ember fia” c. darabot. 1986. március 15-én az 1948-as forradalom és szabadságharc évfordulóján Budapesten a Petőfiszobornál délelőtt többezres tömeg külön megemlékezést tart. Este 7 órakor 400-500 fiatal – féklyákkal, mécsessel – ismét a Petőfi-szobornál gyülekezett, majd a Lánchíd felé indultak. A hídon a rendőrség körülzárta, majd a békés tüntető tömeget ütlegelve több tüntetőt előállítottak. A Clark Ádám téren vízágyúk álltak készenlétben. 1986. március 20-21. között az országgyűlés – 72 év után – sajtótörvényt alkot. 1986. április 20-án elhunyt Major Tamás (1910-1986) színész-rendező. 1986. április 26-án robbanás következett be a csernobili atomerőműben (SZU). Radioaktív felhő terjedt először Lengyelország és Skandinávia, majd Közép-Európa felé. 1986. május 24-én elhunyt Dayka Margit (1907-1986) színésznő. 1986. június 5-én adták át a forgalomnak az újjáépített budavári Siklót. 1986. június 8-11. között M. Gorbacsov, az SZKP főtitkára hivatalos látogatást tett Magyarországon. Gorbacsov a „Glasznoszty” és a „Peresztrojka” programok létrehozója, a radikális reformszocialista pártvezér volt. 1986. június 24-én megkezdi adását a kereskedelmi Radio Danubius. 1986. július 27-én koncertet ad a Népstadionban a Queen Együttes.
491 1986. augusztus 10-én rendezik a 431. Grand Prix, egyben az első hazai Forma-1-es autós világbajnoki futamot a HUNGARORING-en. Az autóversenyt Nelson Piquet nyerte. 1986. október 13-16. között Magyarországra látogat Richard von Weizsäcker NSZK szövetségi elnök. 1986.október 22-én meghalt Szent-Györgyi Albert (1893-1986), Nóbel-díjas biokémikus. 1986. november 4-én ünnepi ülését rendeznek Szolnokon a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának 30. évfordulóján. 1986. november 22-én Budapesten, a Vérmezőn felavatják a Tanácsköztársaság-emlékművet, Varga Imre alkotását. 1986. december 4-én a kormány a bős-nagymarosi vízlépcső-rendszer építkezési ütemének felgyorsítása mellett határoz. 1986. november 28-án a kétszintű bankrendszer bevezetéséről dönt az Elnöki Tanács. Decemberben sorra alakulnak a bankok. A kétszintű bankrendszer 1987. január 1-jén kezdi meg működését. (OTP Bank Rt., Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. mellett létrejön az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Magyar Hitelbank Rt., a Budapest Bank Rt., Postabank Rt., Agrárbank Rt., Mezőgazdasági Bank Rt., Iparbank Rt., stb.). 1986. december 14-én elhunyt Páger Antal (1899-1896) színész.
1987. 1987 január elején a hóesés és a rendkívüli hideg több napra megbénítja az ország életét. 1987. január 15-én a Minisztertanács ülésén létrehozzák: a Gazdaságfelügyeleti Bizottságot, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát (Marjai József miniszterelnök-helyettes vezetésével), a Tudománypolitikai Bizottságot (Csehék Judit elnökletével), a Honvédelmi Bizottságot (Czinege Lajos elnökletével). 1987. február 17-19. között Lázár György miniszterelnök Olaszországban tárgyal. Február 17-én magánkihallgatáson fogadja II. János Pál pápa. 1987. február 26-27. között Bukarestben ülésezik a Magyar Nemzetközi Dolgozók Tanácsa (N. Ceauşescu, az RKP főtitkára, államelnök éles kirohanást intéz Magyarország ellen.) 1987. március 6-án II. János Pál pápa Paskai Lászlót esztergomi érsekké nevezi ki. 1987. április 1-jén kormányszóvivői nyilatkozat és az MTA visszautasítja a háromkötetes „Erdély története” c. munkát (főszerkesztő: Köpeczi Béla) ért román vádat, amely a román nép történetének meghamisításával, Románia belügyeibe történő beavatkozással vádolja Magyarországot. 1987. április 18-án a Nemzetközi Műemléki Nap alkalmából számvetés készül az 1981-ben megindított „kastélyprogram” eredményeiről (23 kastély helyreállítása fejeződött be.) 1987. május 6-7. között Budapesten ülésezik a Zsidó Világkongresszus Végrehajtó Bizottsága. 1987. május 8-án megnyílik az óbudai Vasarely Múzeum. 1987. május 15-én Budapesten felavatják Raoul Wallenberg, a második világháborúban zsidók ezreit megmentő svéd diplomata szobrát. 1987. május 23-tól Bartók Béla nevét veszi fel a Rádió 3. műsora. 1987. július 1-jétől megkezdi működését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). 1987. július 2-án az MSZMP KB ülésén elismerik az eddigi gazdaságpolitika kudarcát. 1987. július 1-jétől a helyi tanácsok – kormányrendelet alapján – a foglalkoztatási feszültségek enyhítésére ún. közhasznú munkát szervezhetnek. Július 9-én Miskolcon és Ózdon elsőként foglalkoztatnak munkanélkülieket közhasznú munka keretében. 1987. július 28-án a nagymarosi vízlépcső kivitelezéséről írnak alá osztrák-magyar szerződést Budapesten. 1987. augusztus 15-én a Paksi Atomerőműben üzembe helyezett 4. 440 MW-os reaktorokkal az erőmű teljesítménye 1760 MW-ra nőtt. 1987. augusztus 31-én Magyar-csehszlovák megállapodást írnak alá a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építkezésének meggyorsításáról.
492 1987. augusztus 31-én a Világbank és a Magyar Nemzeti Bank képviselői 150 millió dolláros kölcsönszerződést írnak alá az iparszerkezet-átalakítási program folytatására. 1987. szeptember 16-19. között az országgyűlés őszi ülésszakán Grósz Károly miniszterelnök (198788) előterjeszti a kormány 1990-ig szóló munkaprogramját, melyet az országgyűlés egyhangúlag elfogad. Ezen az ülésszakon a parlament elfogadja az 1988. január 1-jén életbe lépő személyi jövedelemadóról (SZJA) szóló 1987:VII. törvényt. 1987. szeptember 27-én Lakitelken – Lezsák Sándor otthonának udvarán (Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkárának, az MSZMP KB. tagjának részvételével ) - tanácskozás kezdődik, melyen a résztvevők elhatározzák a Magyar Demokrata Fórum (MDF) létrehozását (Magyar Nemzet 1987. november 14-i száma). 1987. október 7-10. között Grósz Károly miniszterelnök NSZK-beli tárgyalásán – a bonni kormány kezességvállalása mellett – a Deutsche Bank vezetésével 1 Mrd márka összegű hitelt folyósítanak német bankintézetek a Magyar Nemzeti Banknak. 1987. október 23-án a tüntetők szimbolikusan Batthyány – Nagy Imre-emlékmécsessé avatják a Batthyány-örökmécsest. 1987. október 23-án átadják a forgalomnak a felújított Lánchidat. 1987. december 2-án W. Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára, államelnök Magyarországra látogat. 2000-ig szóló komplex program aláírására kerül sor a kapcsolatok fejlesztéséről. 1987. december 21-én az UNESCO a világörökség részének nyilvánítja a budai Várnegyedet és a Duna-partot, valamint a Hollókő palóc falut. - Budapest már 1973-ban elnyerte a hazai elismerést jelentő Hild-díjat. A budai Siklót 1986-ban adták át újra a forgalomnak. 1987-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága a budai Várnegyedet és a Gellért-hegyet, a pesti Országházzal, Belvárositemplommal együtt, s a hozzá csatlakozó hidakkal együtt – később a pesti belvárossal kiegészülve – a világ kulturális örökségének listájára vette fel. A modern fővárosban közintézmények, kulturális és szórakoztató létesítmények, szállodák épülnek, megteremtve a mai modern Budapest városképét. 1987. december 23-án kihirdetik az 1987:25. törvényerejű rendeletet a külföldre utazásról és az útlevélről („Világútlevél” bevezetése). Fa Nándor és Gál József , saját készítésű hajójukon, 1985 és 1987 között, 717 nap alatt megkerülték a Földet.
1988. 1988. január 1-jén életbe lép a személyi jövedelemadóról (SZJA), az általános forgalmi adóról (ÁFA) szóló törvény. 1988. január 19-én a Budapesti Nemzetközi Kereskedelmi Központban megtartják az első tőzsdenapot. 1988. január 28-án a Romániából menekültek megsegítésére megalakul a Menedék Bizottság. Február 25-én a Magyarországra érkező román állampolgárságú magyarok ügyeinek intézését koordináló tárcaközi bizottságot állít fel a Minisztertanács. 1988. március 10-én Budapesten több ellenzéki személynél tart házkutatást a rendőrség, röplapokat és egyéb kiadványokat foglalnak le. Március 11-én a kormányszóvivő bejelenti: az MDF-ről a kormány nem vesz tudomást. 1988. március 15-én a Petőfi-szobornál kisebb csoportok ellenzékként lépnek fel a 10-20 ezerre becsült tüntető tömegben. 8 személyt a rendőrség őrizetbe vesz. 1988. március 23-24. között az MSZMP KB a párt vezető szerepének érvényesüléséről tanácskozik. 1988. március 30-án Budapesten megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ). 1988. május 4-6. között Grósz Károly személyében – a második világháború óta először tárgyal – magyar miniszterelnök Nagy-Britanniában. 1988. május 14-én Budapesten megalakul a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szervezete. 1988. május 20-22. között az MSZMP országos értekezletet tart. A párt elnöke: Kádár János, főtitkára: Grósz Károly.
493 1988. június 16-án Budapesten, a Belvárosban mintegy 400 fő tüntet Nagy Imre egykori miniszterelnök kivégzésének évfordulóján (Párizsban a Père-Lachaise temetőben emlékművet avatnak az évfordulón). 1988. június 27-én Budapesten, a Hősök terén több tízezer ember tüntet a romániai falvak tervezett felszámolása ellen. – Romániában 1988. április 29-én hozták nyilvánosságra a „településrendezési programot”. – Július 28-án bezárják a kolozsvári magyar főkonzulátust. 1988. július 1-jén a Világbank és Magyarország 200 millió dolláros hitelszerződést ír alá az iparágazat-szerkezet kiigazítási programra és 50 millió dolláros szerződést a technológia-fejlesztési tervre. 1988. július 7-én Budapesten a Farkas-réti temetőben örök nyugalomra helyezik Bartók Béla (18811945) hamvait. 1988. július 13-án elhunyt Gobbi Hilda (1913-1988) színművésznő. 1988. július 19-30. között Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök hivatalos látogatást tesz az USA-ban. 1988. augusztus 11-én a nagymarosi vízlépcső építése miatt Visegrádnál ideiglenes mederbe terelik a Dunát. 1988. augusztus 20-án a budapesti Bazilika előtt több tízezres tömeg jelenlétében emlékeznek meg szentmise keretében Szent István, államalapító királyunk halálának 950. évfordulójáról. 1988. augusztus 25-31. között közel ezer résztvevővel ifjúsági közös tábort rendeznek Szárszón. 1988. augusztus 28-án Aradon magyar-román csúcstalálkozón tárgyal Grósz Károly és N. Ceauşescu. 1988. szeptember 3-án lakitelki találkozóján hivatalosan is független társadalmi szervezetté alakul a Magyar Demokrata Fórum. 1988. szeptember 30-án az Elnöki Tanács 1988:20. sz. tvr. kegyelmet ad az 1956. október 2-1957. május 1. közötti cselekményekért elítélteknek. 1988. október 5-6. között az országgyűlés elfogadja az 1988:VI. tv-t, a társasági törvényt, amely lehetővé teszi magánszemélyek részére is tisztán vagyonegyesítő társaságok, Bt., Rt., illetve Kft. alakítását. 1988. október 7-én a képviselők felállással megszavazzák a bős-nagymarosi vízlépcső építkezés folytatását. 1988. október 12-én megalakul a Magyar Cserkész Szövetség. 1988. október 14-én alakuló ülését tartja az Országos Érdekegyeztető Tanács. 1988. október 20-án a kormány a gazdasági szerkezet-átalakítás radikálisabb, „A” variánsát fogadja el. 1988. október 24-én Magyarország lehetővé teszi, hogy szükség esetén az ENSZ Emberjogi Bizottsága az ország területén vizsgálatot folytasson. 1988. október 29-én a szólás- és véleményszabadság védelmére Budapesten megalakul a Nyilvánosság Klub. 1988. október 30-án a világ 17 országának 28 városában tüntetnek azért, hogy írjanak ki népszavazást Magyarországon Bős-Nagymaros ügyében. Budapesten fáklyás felvonuláson tiltakoznak az építkezések ellen. 1988. november 18-án Budapesten, Pártay Tivadar elnök és Futó Dezső főtitkár vezetésével újjáalakul a Független Kisgazdapárt (FKgP): Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. 1988. november 20-án megalakul a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület. 1988. november 24-én az országgyűlés Németh Miklóst miniszterelnökké választja (1988-1990). 1988. november 29-én Grósz Károly főtitkár, az MSZMP Budapest Sportcsarnokban rendezett pártaktíva-értekezletén az agrárrendszer fenntartását támogatja, és ellenforradalmi erőkről, a fehérterror veszélyéről beszél. 1988. december 19-én a független szakaszervezetek a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájába tömörülnek. 1988. december 20-23. között az országgyűlés március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja. Mieczysław Rakowski (1926- ), lengyel politkus, újságíró, 1985-1988 között a szejm alelnöke, majd 1988-89-ben miniszterelnök, 1987-1990-ben a LEMP PB tagja, 1989-90-ben a LEMP első titkára volt.
494
25.5. A változások éve, 1989 1989. január 1-jén bevezetik a munkanélküli segélyt. 1989. január 10-11. között az országgyűlés az 1989:II-III. törvényben szabályozza az egyesülési és gyülekezési jogot (a II. törvény kimondja a pártalapítás jogát is, de a részletes szabályozást a párttörvénybe utalja). 1989. január 24-én az országgyűlésen Fodor István vezetésével megalakul a független képviselők csoportja. 1989. január 28-án Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja – az MSZMP KB történelmi albizottsága állásfoglalása alapján – a Rádió „168 óra” c. adásában népfelkelésnek minősíti az 1956. októberi eseményeket. Az 1989-as reformok időszaka Magyarországon az MSZMP reformszárnyának élén álló Pozsgay Imre kijelentésével kezdődött, aki kijelentette, hogy 1956 nem ellenforradalom volt, hanem „népfelkelés”. Az 1989. március 15-i tömegtüntetés tulajdonképpen elsősorban 1956-ról szólt. 1989. február 10-11. között az MSZMP KB. ülése állást foglal a többpárt rendszer bevezetése mellett. 1989. február 16-án tartja nagygyűlését Budapesten a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (SZDP). 1989. február 22-én megalakul a Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ). 1989. február 26-án Fodó Sándor elnökletével Ungvárott megalakul a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Május 5-én pedig megkezdi működését a Hungarológiai Központ. 1989. február 28.-március 3-a között Budapesten tárgyal dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa Parlament alelnöke. 1989. március 15-e nemzeti ünnep. 1989. március 17-én Magyarország csatlakozik az ENSZ menekültügyi konvenciójához. 1989. március 22-én Budapesten 8 szervezet (MDF, SZDSZ, FKgP, MSZDP, Magyar Néppárt, Fidesz, Szabad Szakszervezetek demokratikus Uniója, Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság) megalakítja az Ellenzéki Kerekasztalt. 1989. március 22-23. között az országgyűlés elfogadja a munkabeszüntetést alapvető munkavállalói jogként elismerő 1989:VII. sztrájktörvényt. 1989. március 23-24. között a Moszkvában tárgyaló Grósz Károly felveti, hogy a kereskedelmi forgalomban térjenek át a dollárelszámolásra, világpiaci árakon. 1989. április 21-22. között a KISZ XII. kongresszusán kimondják a szervezet megszűnését. Megalakítják a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (MDISZ), melynek elnöke a KISZ utolsó elnöke, Nagy Imre lett. 1989. április 25-én megkezdődik az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok részleges csökkentése. 1989. április 26-án a Kormány jogász-történészbizottságot hoz létre az 1945-1962 közötti koncepciós perek felülvizsgálatára. 1989. május 2-július 31. között felszámolják az ország nyugati határán 1949-1971 között telepített műszaki határzárat.
Reformok: 1989. május 8-án egészségi állapotára hivatkozva az MSZMP KB zárt ülésén felmenti Kádár Jánost pártelnöki tisztségéből és KB-tagságából. Kádár János május 10-én levélben válaszol az MSZMP KB.nak. 1989. május 8-9. között az MTA 149. közgyűlése számos, 1949 után akadémiai tagságától megfosztott tudóst rehabilitál. 1989. május 10-én hivatalba lép a második Németh-kormány (1989. május 10-1990. május 22.). 1989. május 12-én a kormány rendkívüli ülésén azonnali hatállyal 7 hónapra felfüggeszti a nagymarosi vízlépcső építési munkálatait. 1989. május 20-21. között Szeged tartják első országos tanácskozásukat az MSZMP-reformkörök. 1989. június 1-jén megszűnik a szocialista munkaverseny. 1989. június 3-án összeül az FKgP országos választmánya.
495 1989. június 12-én Pozsgay Imre államminiszter vezetésével Nemzetiségi Kollégium alakul. 1989. június 16-án Budapesten a Hősök terén, a Műcsarnok lépcsőjén 250000 ember jelenlétében búcsúztatták Nagy Imre és társai (Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József) koporsóit. 1989. június 16-án százezres tömeg jelenlétében folyt le az 1956-os forradalom miniszterelnökének, Nagy Imrének és mártírtársainak ünnepélyes gyászszertartása a Hősök terén. Az 1958-ban lefolytatott Nagy Imre-per és a börtönben végrehajtott kivégzés után az egykori miniszterelnök földi maradványait akkor a börtönudvaron betonba ágyazták, majd 1961-ben titokban átvitték a rákoskeresztúri köztemető hírhedt 301-es parcellájába. A budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes újratemetés, melyen kb. 250000 ember vett részt, a magyar rendszerváltás kiemelkedő pillanatává vált. A Legfelsőbb Bíróság pedig 1989. július 6-án felmentette Nagy Imrét és társait az ellenük emelt vádak alól. 1989. június 23-án Budapesten újjáalakul a Kereszténydemokrata Néppárt (KNDP). 1989. június 23-án az Elnöki Tanács 14. sz. tvr.-rel június 1-jei hatállyal megszünteti az Állami Egyházügyi Hivatalt és az Állami Ifjúsági és Sporthivatalt. 1989. június 24-25. között az MDF politikai párttá alakul. 1989. június 27-30. között az országgyűlés által elfogadott 1989:XXII. tv. honvédelmi törvény bevezeti a polgári szolgálatot. 1989. július 6-án elhunyt Kádár János, az MSZMP volt főtitkára és elnöke. Július 6-án a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa felmenti Nagy Imrét és társait az ellenük emelt vádak alól. 1989. július 11-én Budapesten megnyílik a Zsidó Világkongresszus Kelet-európai Irodája. 1989. július 11-13. között Magyarországon tárgyal George Bush amerikai elnök. 1989. augusztus 19-én Sopron közelében – a páneurópai pikniken, a határok nélküli Európa megteremtéséért – a megnyitott osztrák-magyar határon több száz keletnémet állampolgár menekül Ausztriába. 1989. augusztus 20-án, Szent István-ünnepén Budapesten Szent Jobb-körmenetet tartanak. 1989. augusztus 25-i 1989:17. Elnöki Tanács sz. tvr. újból engedélyezi a szerzetesrendek működését. 1989. augusztus 31-én bejelentik a parlament ellenzéki csoportjának megalakulását. 1989. szeptember 2-án Glatz Ferenc művelődési miniszter a budapesti fasori Evangélikus Gimnáziumban tartja az országos tanévnyitót. 1989. szeptember 11-én 0 órakor hatályba lép a kormány intézkedése: a hazatérést megtagadó NDKállampolgárok távozhatnak (3 nap alatt 12000 fő lépi át a magyar határt). 1989. szeptember 24-én az SZDSZ bejelenti, hogy aláírásgyűjtéssel népszavazást kezdeményez 4 kérdésről. 1989. szeptember 26-október 28. között az országgyűlés őszi ülésszakát az MTV egyenes adásban közvetíti. 1989. szeptember 30-án tartja alakuló ülését a Kereszténydemokrata Néppárt (elnöke Keresztes Sándor, főtitkára Ugrin Emese lett). 1989. október 6-10. között az MSZMP rendkívüli, XIV. ülését tartja, mely egyben a Magyar Szocialista Párt I. kongresszusa is. Az MSZP október 7-én alakult. Elnökének Nyers Rezsőt választották. 1989. október 14-15. között tartja a Hazafias Népfront IX. kongresszusát. A Népfront ezután önálló, pártoktól független mozgalomként kívánt működni. Elnöke Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter, főtitkára Kukorelli István lett. 1989 október közepén a román hatóság eltávolítja gyülekezete éléről Tőkés Lászlót. 1989. október 17-20. között a képviselők elfogadják a: XXXI. törvényt az alkotmány módosításáról, XXXII. törvényt az Alkotmánybíróságról, XXXIII. törvényt a pártműködésről és gazdálkodásról, XXXIV. törvényt az országgyűlési képviselők választásáról, XXXV. törvényt az Elnöki Tanács megszüntetéséről, és a köztársasági elnök választásról, XXXVI. törvényt az 1956-os népfelkeléssel összefüggő ítéletek orvoslásáról. 1989. október 17-20. között megszüntetik a munkásőrséget.
496 1989. október 20-22. között az MDF II. országos gyűlésén Antall József elnökletével politikai párttá alakul. Köztársasági elnök-jelöltje Für Lajos lesz. 1989. október 20-22. között megalakul az Országos Vallásügyi Tanács (elnöke Németh Miklós, titkára Sarkadi Nagy Barna).
Magyar Köztársaság létrejötte és kifejlődése: 1989. október 23-án Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kikiáltja a Magyar Köztársaságot. Szűrös Mátyás (1933- ), politikus (MSZMP majd MSZP), 1983-89 között az MSZMP KB titkára, 1989-ben az országgyűlés elnöke, 1989-90-ben ideiglenes köztársasági elnök, 1990-ben országgyűlés alelnöke lett.
Az 1989-es nagy ünnepek sorát a Köztársaság október 23-i kikiáltása zárta az országház előtt. A demokratikus köztársaság helyreállítását megelőzte az Ellenzési Kerekasztal pártjainak az MSZMPvel kötött megállapodása. A magyar rendszerváltás az 1990 tavaszán tartott szabad többpárti parlamenti, illetve az őszi önkormányzati választásokkal zárult. 1989 októberében Budapesten megkezdi működését az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának helyi irodája. 1989. október 30-31. között a képviselők határozatot hoznak a nagymarosi munkálatok végleges leállításáról. 1989. november 8-án az SZDSZ, a Fidesz, az MSZDP és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt közös felhívásukban a november 26-i népszavazáson igennel szavazásra buzdítja a lakosságot. 1989. november 10-én az NDK kormánya megnyitja határait az NSZK és Nyugat-Berlin felé. 1989. november 14-16. között az Európa Tanács miniszterei bizottságának ülésén Strasbourgban tárgyaló Horn Gyula külügyminiszter benyújtja Magyarország csatlakozási kérelmét az Európa Tanácshoz. 1989. november 25-26. között az írószövetség közgyűlésén Németh Miklós bejelenti, hogy a kormány egyszer s mindenkorra lemond az irodalom és a művészetek irányításáról. 1989. november 26-án tartják az első országos népszavazást 4 kérdésben. 1989. december 5-én 10 %-kal leértékelték a forintot. 1989. december 8-10. között a Parlamentben a politikai pártok képviselői támogatják a kormány elodázhatatlan gazdasági intézkedéseit. 1989. december 15-én Tőkés László református lelkész védelmére ellenállás kezdődik Temesváron, amely 17-20. között nyílt felkelésbe torkollott. December 21-én Bukarestben és más városokban is felkelések törtek ki. Ceauşescut és feleségét az új román nemzeti hadsereg rögtönbíráskodás alapján kivégezte. 1989. december 17-18. között az építők Székházában az MSZMP. XIV. kongresszusán Thürmer Gyulát választják a Párt elnökévé. 1989. december 18-21. között az országgyűlés decemberi ülésszaka 1990. március 16-i hatállyal feloszlatja önmagát. 1989 decemberében Romániában, az NDK-ban és Csehszlovákiában is összeomlik a szocialista rendszer. Változások kezdődnek Litvániában és Bulgáriában is. Lengyelországban 1989-ben – a kommunista rendszerek összeomlásakor – a Szolidaritást ismét törvényesítették. Ekkor a Szolidaritás olyan elsöprő győzelmet aratott a választásokon, hogy a kommunisták mesterségesen kialakított parlamenti többsége tarthatatlanná vált. Az 1989-ben alakult új koalíciós kormány lényegében a Szolidaritás kormánya lett. Jaruzelski a régi rendszernek tett engedményekért köztársasági elnök lett, őt Lech Wałęsa (1943-; elnök: 1991-1995) váltotta fel. Augusztusban a kormány élére a Szolidaritás egyik tanácsadója, Tadeusz Mazowieczki (1927. április 18. - ;) személyében 40 év után először került nem kommunista miniszterelnök (1989-1991). 1991-ben Jan Krzysztof Bielecki (1951- ;) lett a miniszterelnök (I-XII.). Lengyelország nagyszámú pártja azonban gyönge kormányzatot alakított, de a parlament ellenállt az elnöki hatalmat kiterjeszteni szándékozó Lech Wałęsa nyomásának.
497
26. KAPCSOLATOK A LEGÚJABB IDŐKIG 26.1. KAPCSOLATOK AZ 1990-ES ÉVEKBEN 1990. 1990. január 2-án a hazai horvátok, románok és szlovákok közös önkormányzati és önigazgatási szervet hoznak létre. 1990. január 3-február 3. között országos népszámlálást tartanak. 1990. január 7-én Tel-Aviv-ban Horn Gyula külügyminiszter magyar-izraeli kulturális, oktatási és tudományos megállapodást ír alá. 1990. január 16-17. között Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter Bukarestben tárgyal, ahol megegyeznek a kisebbségek kölcsönös támogatásáról. 1990. január 20-án megalakul a hajléktalanok „Nemzet Szegényeinek Frontja”. 1990. január 23-február 1. között az országgyűlés elfogadja a:
III. törvényt a vezetők vagyonnyilatkozatáról, IV. törvényt a lelkiismereti szabadságról, VII. törvényt az Állami Vagyonügynökség felállításáról, X. törvényt különleges titkosszolgálati módszerek átmeneti szabályozásáról, XII. törvényt a Kossuth- és Széchenyi-díjakról.
1990. február 3-án a Duna-mentén osztrákok, magyarok, szlovákok közösen tüntetnek a bősnagymarosi vízlépcső megépítése ellen. 1990. február 9-én aláírják a magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok helyreállítását rögzítő okmányokat. 1990. február 16-án a kormány megköveti a magyar népet az 1945-1963 közötti törvénysértő perekért. 1990. március 2-4. között a szakszervezetek XXIV. kongresszusán megszűnik a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT), s megalakul Nagy Sándor elnökletével a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. 1990. március 6-7. között Budapesten találkoznak a környező országokban élő magyarság képviselői. 1990. március 10-11. között Moszkvában aláírják a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló kormányközi egyezményt. 1990. március 14-16. között tartja utolsó ülését az 1985-ben megválasztott országgyűlés. A képviselők elfogadják a:
XXVI. törvényt az 1945-1963 közötti törvénysértő ítéletek semmissé nyilvánításáról, XXVII. törvényt a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatokat.
1990. március 15-én az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc évfordulóját a pártok és szakszervezetek külön-külön ünneplik. Washingtonban a Capitolium épületében felavatják Kossuth Lajos szobrát. 1990. március 19-i 48/1990. MT. sz. rendelet a Köztársaság kikiáltásának napját, október 23-át munkaszüneti nappá, április 4-ét munkanappá nyilvánítja. 1990. március 22-én Budapesten aláírják az 1990. évi magyar-szovjet árucsere-forgalmi egyezményt. Március 24-én Budapesten aláírják az NSZK-Magyarország közötti vízumkényszer eltörléséről szóló egyezményt 1990. március 25-én – 43 év után ismét – többpárti országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. Az országgyűlési képviselőválasztások második fordulójára április 8-án került sor. 1990. március 30-án az Európai Közösség (EK) 1 milliárd dolláros szerkezetváltási áthidaló kölcsönt nyújt Magyarországnak. 1990. április 8-án lemond a Magyar Televízió Elnöksége. 1990. április 13-án rehabilitálják Kopácsi Sándort, Budapest 1956-os rendőrfőkapitányát.
498 1990. április 27-29. között a XIV. dalai láma, Tendzin Gyaco Magyarországra látogat. 1990. április 29-én az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodást ír alá. 1990-ben Antall József történész (MDF) vezetésével koalíciós kormány alakult. A Magyar Köztársaság elnöke Göncz Árpád (1922- ;) író (SZDSZ) lett. Göncz Árpád 1990-2000 között, 10 évig volt Magyarország köztársasági elnöke. Korlátozott jogkörrel ugyan, de erkölcsi tekintélyével megteremtette a köztársasági elnöki poszt súlyát és rangját. 1990. május 2-3. között tartja alakuló ülését az új országgyűlés. Május 23-án a kormányprogram elfogadásával megalakul Antall József kormánya (1990-1993). A trianoni békeszerződés (1920) egykor az iparvidékeken és nyersanyag lelőhelyeken kívül meghatározó magyar vasútvonalakat és vasúti csomópontokat juttatott a franciabarát megszálló országoknak. Az ilyen területfoglalásban és „rablásban” elsősorban Románia járt az élen. Antall József miniszterelnök – az I. világháborúban vesztes Magyarországra nézve kényszer következtében kialakított trianoni békeszerződés miatt elcsatolt erdélyi, kárpátukrán, felvidéki, burgerlandi, délvidéki elcsatolt területeken élő magyarságot is beleszámítva – a 15 millió magyar miniszterelnökének nyilvánította magát. Antall József (1932-1993), magyar politikus (MDF) és történész, miniszterelnök 1990-től az Európa Mozgalom alelnöke lett. Az 1956-os forradalomban való aktív részvétele miatt letartóztatták, tanári állásából felfüggesztették. 1964-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársa, 1974-től pedig megbízott, majd 1984-től kinevezett főigazgatója volt. Szerkesztette az Orvostörténeti Közlemények c. folyóiratot, melynek 1968-1990 között főszerkesztője lett. 1988-ban az MDF alapító tagja, az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP tárgyalásain, 1989. június-szeptember között a párt egyik fődelegátusa, 1989 októberétől az MDF elnöke volt. Antall József, mint történész az 1867. évi kiegyezés korszakának politikai és eszmetörténetével, illetve orvostörténeti kérdésekkel foglalkozott. Szabad György (1924- ), történész, MDF-s politikus, 1990-1994 között az országgyűlés elnöke lett. A XIX. századi magyar történelem kutatója.
Gróf Apponyi Albert, a trianoni békedelegáció vezetője 1920.-ban így nyilatkozott: „ Ha a térképen összeszorítják is Magyarországnak határait, Magyarország igazi határai addig fognak nyúlni, ahol igaz magyar lelkek laknak.” A trianoni békeszerződést megelőzően alakult államok közül Csehszlovákia és Jugoszlávia részekre bomlott, számos körülöttünk lévő országban tért hódított a nemzeti érzés és a nacionalizmus. A békeszerződés során Pozsony – Kassa – Komárom – Nagyvárad – Szatmár – Arad – Temesvár – Kolozsvár – Marosvásárhely – Szabadka – Zenta területek szakadtak el, amelyeken mind a mai napig fennálló nemzetiségi problémák adódtak (második világháború, balkáni válság) és adódnak jelenleg is. A fennálló nemzetiségi problémák feloldása csak egy egységes gazdasági-társadalmi keretben (EU) látszik megvalósíthatónak. 1990. május 29-én Párizsban 42 európai és amerikai ország részvételével megalakul az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. 1990. június 10-én a Szovjetunió előzetes bejelentés nélkül, egy napra leállítja a kőolajszállítást. 1990. június 19-én az országgyűlés módosítja az Alkotmányt. Az 1990. évi XL. törvény kimondja: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, a köztársasági elnököt az országgyűlés választja 5 évre, 20 témában 2/3-os parlamenti többség kell. 1990. június 21-én megalakul a Budapesti Értéktőzsde. 1990. július 3-án a koronás kis címert nyilvánítja az országgyűlés a Magyar Köztársaság állami címerévé. 1990. július 16-án 20-30 %-kal nő a benzin, a kőolaj, a dohánytermékek és az égetett szeszes italok ára, augusztus 1-től 30 %-kal emelkedik a villamos-energia, a távhő- szolgáltatás és a meleg víz díja. 1990. július 18-án a vagyonügynökség – a privatizáció központi szerve – a kormány közvetlen irányítása alá kerül. 1990. augusztus 3-án az országgyűlés köztársasági elnökké választja Göncz Árpádot (2*5 éves ciklus után, 2000-ig marad hivatalában).
499 Göncz Árpád (1922- ), író, műfordító, politikus, 1990 augusztusától 2000-ig a Magyar Köztársaság elnöke lett. Göncz Árpád 1944-ben részt vett a fegyveres ellenállásban. 1945-1949-ben a FKgP főtitkárának személyi titkára, a Független Ifjúság budapesti szervezetének elnöke és a Nemzedék című lapjának szerkesztője, 1949 után segédmunkás, majd szakmunkás volt. Az 1956. évi forradalomban való aktív részvételéért 1958-ban életfogytiglani börtönre ítélték, de 1963-ban amnesztiával szabadult. 1989-ben az SZDSZ alapító tagja, 1989-90 között a Magyar Írószövetség elnöke volt.
1990. augusztus 9-én a kormány elfogadja a tulajdonreform alapelveit: a földön kívül mást nem adnak vissza. Szeptember 1-től Sepsey Tamás elnökletével megkezdi működését a Kárpótlási Hivatal. 1990. augusztus 23-án kormányrendelet létrehozza a Nemzeti és Etnikai Kisebbség Hivatalt. 1990. szeptember 9-én amerikai-szovjet csúcstalálkozó Helsinkiben. 1990. szeptember 10-én elfogadják az 1990:LXXIII. tv-t az elmúlt rendszerhez kötődő, egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámolásáról. 1990. szeptember 12-én Moszkvában – az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és a két Németország képviselői – aláírják a német újraegyesítés dokumentumát. 1990. szeptember 14-én az Állami Vagyonügynökség első privatizációs programja keretében 20 viszonylag jól működő céget adnak el. 1990. szeptember 15-én hivatalba lép Keresztes Sándor magyar szentszéki követ. 1990. szeptember 30-i önkormányzati választásokkal megszűnik a tanácsrendszer. Október 14-én tartják a helyhatósági választások második fordulóját (a részvételi arány 29 %-os, a megválasztott polgármesterek 83 %-a független jelölt.) 1990. október 25-én – a korábbi ígéretekkel ellentétben átlagosan 65 %-kal drágul a benzin, ezért este megindul a taxisok országos tiltakozó akciója. 1990. október 31-én Budapest főpolgármesterévé az SZDSZ-s Demszky Gábort választják. 1990. november 3-án Budapesten újratemetik az emigrációban elhunyt Kéthly Annát. Az 1990-es évek története már a szűken értelmezett jelen korhoz tartozik. Tadeusz Mazowiecki miniszterelnök (*1927- ) vezetésével a Szolidaritás alakította meg az első nem kommunista kormányt (1989-1991). A Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) 1990-ben feloszlatta magát, és 1990. decemberében L. Walęsát köztársasági elnökké választották (1990-1995). Elhunyt Adolf Rudnicki (1912-1990), lengyel író, aki regényeiben és elbeszéléseiben főleg a lengyel zsidóság sorsát ábrázolta az 1939-1945 közötti német megszállás idején.
1991. Az első teljesen szabad választásokat Lengyelországban 1991-ben tartották. 1991. január 7-én a Magyar Nemzeti Bank 15 %-kal leértékeli a forintot. 1991. február 14-15. között Budapesten és Visegrádon magyar-lengyel - cseh-szlovák csúcstalálkozót tartanak. Antall József magyar miniszterelnök, Václav Havel csehszlovák és Lech Walęsa lengyel elnök megállapodást írtak alá. 1991. február 19-én az országgyűlés által elfogadott 1991:V. tv. közkegyelmet biztosít a taxisblokádban résztvevőknek. 1991. február 25-én a Varsói Szerződés tagállamainak külügyi és honvédelmi miniszterei jegyzőkönyvet írnak alá a Varsói Szerződés katonai szervezetének 1991. március 31-vel történő megszűnéséről. 1991. március 25-én a Magyar Nemzeti Bank megkezdi az 5000 forintos bankjegyek kibocsátását. (2001-ben jelenik meg a 20000 Ft-s) 1991. április 24-én az országgyűlés elfogadja a kárpótlási törvényt. 1991. május 4-én az esztergomi bazilikában végső nyughelyére helyezik Mindszenthy József Mariazellből hazahozott hamvait. 1991. május 13-15. között Antall József személyében először látogat magyar miniszterelnök Izraelbe.
500 1991. június 3-án az országgyűlés határozatot hoz a világkiállítás (EXPO) 1996-ban történő megrendezéséről (elmaradt!). 1991. június 16-án éjfél előtt néhány perccel az utolsó szovjet katonai szerelvény is elhagyta Magyarországot. 1991 nyarán az utolsó szovjet csapatok is elhagyták Magyarország területét. Magyarország 1991-ben írta alá a társulási szerződést az Európai Közösséggel, és 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az akkor már az Európai Uniónak. 1991. június 25-én Horvátország, 26-án pedig Szlovénia kinyilvánította függetlenségét és kiléptek a Jugoszláv Köztársaság államszervezetéből. 1991. július 10-én a képviselők név szerinti szavazással elfogadják a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991:XXXII. tv-t. (A törvény értelmében az egyházak – a termőföldek, a gazdasági létesítmények és a jövedelemszerzésre szolgáló vagyontárgyak kivételével – visszakapják az 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül államosított ingatlanaikat.) 1991. augusztus 16-20. között Magyarországra látogat II. János Pál pápa. Augusztus 16-án Esztergomba, 17-én Pécsre, 18-án Máriapócsra és Debrecenbe, 19-én Szombathelyre látogat. Augusztus 20-án a Hősök terén mondott szentmise után a püspöki kart fogadta. 1991. augusztus 24-én Gorbacsov lemond az SZKP főtitkári posztról, 29-én a parlament betiltotta az SZKP tevékenységét. Szeptember 5-én feloszlott a népképviseleti kongresszus, december 26-án hivatalosan megszűnt a Szovjetunió, ugyanakkor december 21-én 11 tagköztársasággal megalakult a FÁK. Magyarország december 26-án elismeri a Szovjetunió utódállamaiból létrejött Független Államok Közösségét (FÁK). 1991. szeptember 2-án Magyarország helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Észtországgal, Lettországgal, Litvániával. 1991. szeptember 24-én az ország-gyűlés elfogadja a csődeljárást szabályozó 1991:II. tv-t. 1991. október 21-én az országgyűlés elfogadja a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991:LX. tv-t. 1991. október 22-én Mihail Gorbacsov szovjet államfő bejelenti: a szovjet vezetés feltétel nélkül elítéli az 1956. évi magyarországi katonai beavatkozást. 1991. november 20-án újjáalakul a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. 1991. december 5-én Magyarország megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt az Egyesült Államoktól. December 16-án Antall József miniszterelnök Brüsszelben aláírja Magyarország társulási szerződését az Európai Közösséggel. Várszegi Asztrik (1946- ), római katolikus főpap, 1988-tól esztergomi segédpüspök, 1991-től a pannonhalmi Szent Benedek Rend főapátja lett. Jan Olszewsi ( 1930- ), lengyel politikus 1991-1992-ben miniszterelnök.
1992. 1992. január 3-án végrehajtják az első szívátültetést a budapesti Ér és Szívsebészeti Klinikán. Waldemar Pawlak (1959- ), lengyel politikus, 1991-től a Lengyel Néppárt elnöke volt, 1992 januárjában és 1993 októberében miniszterelnök lett. Hanna Stuchocka (1946- ), lengyel politikus és jogász, 1992-193-ban miniszterelnök lett. 1992. február 6-án Magyarországot törlik a fejlett technikák exporttilalmi listájáról, a COCOM-ról. 1992. február 26-án a környezetvédelmi bizottság küldötte Prágában tárgyal a bősi beruházásról. 1992. április 25-én Budapesten felvonulást rendez a radikális változások érdekében a Torgyán József vezette Kisgazdapárt. 1992. május 3-án az ország csatlakozik az európai műholdas távközlési szervezethez, az EUTELSAThoz.
501 1992. július 17-én a szlovák törvényhozás kinyilvánítja az ország szuverenitását. November 25-én a csehszlovák szövetségi gyűlés törvényt fogad el a föderáció megszűnéséről. December 31-én a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság története véget ért. 1992. augusztus 18-21. között rendezik a Magyarok III. Világtalálkozóját Budapesten. 1992. augusztus 24-én országszerte megkezdődnek a földárverések. 1992. szeptember 24-én a Demokratikus Charta szervezésében Budapesten több tízezres tömeg tiltakozik a szélsőséges politikai megnyilvánulások ellen. 1992. október 23-án az 1956-os ünnepségeken bőrfejűek megakadályozzák, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök elmondja ünnepi beszédét. 1992. október 23-án Magyarország keresetet nyújt be a Duna elterelése miatt a Hágai Nemzetközi Bírósághoz. 1992. december 11-én a kormány megszünteti a központi bérszabályozást. 1992. december 31-vel megszűnik a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság.
1993. 1993. január 7-én a kormány elfogadja „Az ipar jövőképe” c. 2000-ig szóló iparpolitikai koncepciót. 1993. január 9-én az MDF népnemzeti köreinek II. országos találkozóján Csurka István a Magyar Út Alapítványról beszél. 1993. január 11-én bejelentik, hogy a jövőben Budapesten lesz a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem Központja. 1993. március 29-én Genfben aláírják Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) megállapodását. 1993. április 14-én az országgyűlés elfogadja a módosított Btk-t, amely betiltja: az ún. önkényuralmi jelképek terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát, közszemlére tételét. 1993. május 7-én Esztergomban felavatják a Magyar SUZUKI Rt. gyáregységét. 1993. május 11-én az országgyűlés jóváhagyja az ukrán-magyar alapszerződést. 1993. május 21-én a szakszervezeti választásokon a MSZOSZ győz. 1993. május 31-én II. János Pál pápa bullája módosítja a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. 1993. júniusában a „Mindhalálig Beatles” c. darabbal búcsúzik a budapesti Arizóna Színház (volt Thália). 1993. július 12-13. között az országgyűlés elfogadja a: LXXIX. tv-t a közoktatásról, LXXVI. tv-t a szakképzésről, LXXX. törvényt a felsőoktatásról. 1993. szeptember 4-én Kenderesen közel 50000 ember részvételével örök nyugalomra helyezik Magyarország egykori kormányzójának, Horthy Miklósnak Lisszabonból hazahozott hamvait. 1993. december 12-én hosszan tartó betegség után elhunyt Antall József, Magyarország 54. miniszterelnöke. Antall József temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánították. 1993. december 21-én megalakult a Boross-kormány (1993. XII. – 1994. VII.). 1993-ban az általános választások eredményeként a baloldali blokk a Parasztpárttal szövetkezve került hatalomra és W. Pavlak alakított kormányt. Az 1993-as új lengyel választási törvény, amely Lengyelországban korlátozta a parlamenti képviselettel rendelkező pártok számát, a Lengyel Parasztpárt (SLD) és a posztkommunista Demokratikus Baloldal Szövetsége (DSL) váratlan győzelmét hozta. Az új kormányt előbb az SLD jelöltje, Waldemar Pawlak (1959- ; miniszterelnök 1992, 1993-1995), majd Józef Olesky (DSL), végül Włodzimierz Cimoszewicz (1951;miniszterelnök 1996-1997) vezette.
502
1994. 1994. február 11-én az ügyészség indítványára 4 embert tartóztatnak le az 1956-os salgótarjáni és mosonmagyaróvári sortüzek ügyében. Mindannyiukat emberiség elleni bűntett elkövetésével vádolják (2001-ben hoznak ítéletet). 1994. március 8-án a parlament elfogadja az 1994:XXIII., ún. ügynöktörvényt. 1994. április 7-én tartja záró ülését a parlament. 1994. május 5-én egy miskolci nagygyűlésről hazafelé tartva súlyos autóbaleset éri Horn Gyulát, az MSZP elnökét. 1994. május 8-án, a második demokratikus választás első fordulóján a választásra jogosultak 69 %-a adja le voksát. Az MSZP abszolút többséget (54,89 %) szerzett. Július 15-én a parlament elfogadja a kormányprogramot és a kormányfő személyét. Leteszi a hivatali esküt Horn Gyula kormánya (1998ban ellenzékbe kényszerült a Fidesz-FKgP koalíció miatt). 1994. június 17-én a Kerepesi úti temetőben végső nyugalomra helyezik – a szovjet fogságban elhunyt egykori magyar miniszterelnök -, Bethlen István hamvait. 1994. augusztus 5-én a kormány 8 %-kal leértékeli a forintot. 1994. szeptember 30-án a parlament elfogadja az önkormányzati törvénycsomagot. 1994. december 11-én a választásra jogosultak 43 %-nak részvételével zajlottak le az önkormányzati választások. A független jelöltek szerzik meg a képviselői helyek 74 %-t, a polgármesteri posztok 84 %-t. Budapest főpolgármestere ismét Demszky Gábor lett. 1994. október 5-én – a rendszerváltás óta először- látogat Magyarországra román külügyminiszter Theodor Melescanu személyében. 1994. október 12-én megkezdődik a nagymarosi körgát elbontása. * 1991-ben lengyel restaurátor szakemberek az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban megkezdték Feszty Árpád (1856-1914) 120 * 15 m méretű, 1892-1894. között készült körképének, A MAGYAROK BEJÖVETELÉ-nek restaurálását. – A kép készítésében egykor Mednyánszky László, Spányi Béla és Újvári Ignác is közreműködött. (Fesztyvel egyidőben a lengyel Jan Styka festette meg „A raclawicei csata” c. körképét, amely 1894-ben Lembergben (Lvov) került bemutatásra és az 1794es Tadeusz Kościusko vezette lengyel felkelésnek állít emléket. Jan Styka Vágó Pállal együtt körképen örökítette meg Bem tábornok 1849. március 11-i nagyszebeni csatáját is.) – A körkép restaurálását a varsói Ars Antiqua cég végezte 45 hónap alatt. A munkálatokat Ryszard Wójtowicz és Staniszlaw Filipiak, valamint Marcin Kozarzewski és Lech Szutkowski irányította. – A Feszty-körkép 1995. augusztus 1-től látogatható. 1996-ban ünnepelték a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulóját. Az 1995-ös választások után a szociáldemokrata Aleksander Kwasńiewski (*1954- ) lett a köztársasági elnök. Miniszterelnök 1995-től J. Olesky, 1996-tól W. Cimoszewicz lett. 1997-ben Lengyelországban ismét a jobboldal kerekedett felül, és Jerzy Buzek (1940- ; miniszterelnök 1997-2001) alakított kormányt. Államfőként viszont hivatalban maradt a baloldali Aleksander Kwaśniewski (1954- ; elnök 1995- ), aki az 1995-ös elnökválasztást nyerte meg Wałęsával szemben. Az 1998. évi országgyűlési választások után Orbán Viktor (Fidesz) és Torgyán József (FKgP) és Dávid Ibolya (MDF) alakít többségi koalíciós kormányt. 2000-ben Mádl Ferencet köztársasági elnökké választották. 1998-tól fokozódik az évente vissza-visszatérő tiszai árvízveszély. 1999-ben Magyarország belép az Észak-Atlanti Szövetségbe (NATO). 1998 óta folynak folyamatos csatlakozási tárgyalások az EU-val, így Magyarország és Lengyelország együttesen várakozik a tagfelvételre. Az EU-ban 1999. január 1-jével bevezették a közös európai fizetőeszközt, az eurót, amely 2002. január 1-jétől – Nagy-Britannia és néhány tagállam kivételével – kiszorította az unión belül a nemzeti valutákat. Általánossá vált az eurón alapuló elszámolás.
503
26.2. Napjainkban Az évezred fordulóján a főváros zenés tűzijátékkal köszöntötte az új évet, az új évszázadot és a következő évezredet. A Millenium Évének első felvonásaként, az országgyűlés nyitóünnepségének keretében 2000. január 1-jén a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket – a palást kivételével átszállították a Nemzeti Múzeumból a Országház kupolacsarnokába. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. évi I. törvénye a Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról: A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikéből átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejéről, s a jövőbe, hogy felkészüljön a következő évezredre. Ezer évvel ezelőtt, I. (Szent) István királyunk megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Magyarország ma is I. Szent István király államalapító művén nyugszik. István király műve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során – feltartóztatva a Nyugat elleni kun, tatár, majd török támadásokat – hozzájárult a keresztény világ fejlődéséhez. Az eltelt 1000 év alatt kialakult a magyar kultúra, amely egyszersmind elválaszthatatlan része lett az európai nemzetek sokszínű közösségének. A magyar állam és magyar nemzet I. (Szent) István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetővé, hogy a magyarság visszanyerje a létére törő német, cseh, török, stb. támadásokat, hogy ne csak a győzelmekben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megőrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat. A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és magyar közjogi hagyományokban. Az államalapítás 1000 éves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyre emelte a Szent Koronát, és a Nemzeti Múzeumból a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezve, a Országház kupolacsarnokában helyezte el. Ezért az Országgyűlés – tekintettel Szent István államalapítására és a Szent Korona kiemelkedő történelmi jelentőségére – 1999. december 21-én megalkotta a 2000. évi I. törvényt, amely többek között kimondja:
A Szent István-i államalapítás a magyar történelem meghatározó sorsfordulója, ezért emlékét az Országgyűlés e törvényben megörökíti.
A Szent Koronához tartozó jelvények: a királyi jogar, a koronázási palást, az országalma, a koronázási kard. A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket – a koronázási palást kivételével – az Országgyűlés épületében őrzik. A koronázási palást őrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum.
A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket – az őrzés helyéül szolgáló épületre irányadó látogatási rendnek megfelelően – bárki megtekintheti. A megtekintést a nemzeti ünnepeken ingyenesen kell biztosítani.
A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyűlés Szent Korona Testületet hoz létre.
A Testület tagja a köztársasági elnök (Göncz Árpád), a miniszterelnök (Orbán Viktor), az Országgyűlés elnöke (Áder János), az Alkotmánybíróság elnöke (Németh János) és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Glatz Ferenc). A Testület elnöke a köztársasági elnök.
2000 február-márciusban súlyos ciánszennyezés terjedt át Romániából (Esmeralda cég nemesfém bányászata miatt) a Tisza magyarországi szakaszára, amely ökológiai és társadalmi-gazdasági zavarokat okozott.
504 2000-ben megnyílt a Zalalövő-Bajánsenye közötti szlovén vasúti átmenetet biztosító őrségi vasútvonal, átadták a forgalomnak a székesfehérvár-veszprém-szombathelyi villamosított vasútvonalat. 2000-ben Mádl Ferenc (1931- ; ) lett az újonnan kinevezett köztársasági elnök. 2001-ben Orbán Viktor miniszterelnök meghirdeti a Széchenyi-tervet, a gazdasági-kulturális tevékenység támogatására. 2001-ben Magyarországon, a budapesti Kongresszusi Központban tartja közös tanácskozását a NATO és az EU katonai bizottsága. 2001 tavaszán országos botrányok zajlanak a Torgyán József vezette Független Kisgazda és Polgári Párt körül. 2001. június 16-tól konvertibilis lett a forint. 2001. június 16-án a svédországi Göteborgban tartott EU-csúcson Magyarország tagfelvételét 2004. évre prognosztizálták. 2001. június 19-én az országgyűlés elfogadja a külhoni magyarokra vonatkozó ún. „státus-törvényt”. A státustörvény hatálya alá tartozókat a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2001-ben fogadta el az ún. „státustörvényt”, melynek értelmében: a törvény hatálya alá tartozókat a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. Munkavállalási engedély számukra naptári évenként három hónapra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. A munkavállalók a magyar társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járuléknak megfelelő összeget kötelesek fizetni és ezért jogszabályban meghatározott körű egészségügyi és nyugdíjellátásra szereznek jogosultságot. A külhoni magyarok évente négyszer 90 százalékos utazási kedvezményt kapnak a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközökön. A 6 év alattiak és 65 év felettiek díjmentesen utazhatnak. A törvény támogatást nyújt a hazai felsőoktatási intézményekben tanulóknak és a szomszédos országokban magyar tannyelven oktató, itteni továbbképzésben részt vevő pedagógusoknak. A 2001. évi lengyelországi választások a szocialisták győzelmét hozták. Az új lengyel miniszterelnök Leszek Miller lett. A köztársasági elnök Alexander Kwaśniewski. 2002-ben az országos választásokon a MSZMP-SZDSZ koalíció győz és alakít kormányt. Miniszterelnök Medgyessy Péter lett.
Magyarok A nemzetközi szakirodalom szerint, ha egy nyelvi-nemzeti (vagy más jellegű) kisebbség lélekszáma 200 ezer fő alá süllyed, illetve a különböző területelcsatolások és más politikai okok miatt eleve alacsonyabb számban sodródott kisebbségbe, a népiségi tömegerő már nem tudja magából kisajtolni, nem képes maga fölé emelni a közösség megmaradásához szükséges minimális védelmező-óvó kultúrernyőt. Ez a helyzet áll elő - a trianoni békediktátum, illetve a párizsi békeszerződés után - a különböző országokban szétszakadva élő magyar kisebbségeknél, illetve a 200 ezer fős létszámot el nem érő hazai kisebbségeknél, illetve nemzetiségeknél is. A normális társadalmi és politikai viszonyok mellett is az urbanizáció, a fölgyorsuló asszimiláció, főként a növekvő vegyes házasságok szívó hatása következtében a következő generáció már a többséghez számítja magát. A kis létszámú nemzetiség hatékonyan nem tudja, nem képes fenntartani az identitását tápláló intézmények minimálisan szükséges hálózat-rendszerét. A kisebbség csak ideig-
505 óráig képes megőrizni, megtartani anyanyelvét, kultúráját, mentalitását és önazonosságát. Ebben az esetben a felszívódás, a teljes asszimiláció a következmény. 2000-ben a magyarok becsült száma a Kárpát-medencében (Für Lajos szerint): - Magyarország népessége:
-
10000 ezer (10 millió)
- Ebből a nem magyaroké
1120 ezer fő
-
8880 ezer fő
Magyar a mai Magyarországon
A kisebbségi magyarok száma a szomszédos országokban:
Kárpát-medencei magyarok száma összesen:
+ 2600 ezer fő 11480 ezer fő
506
UTÓSZÓ Magyarország jelen gazdasági, társadalmi és politikai helyzete és annak változásai nehezen érthetők meg a múlt ismerete nélkül. Az itt élő magyar nemzetnek és a nemzetiségeknek egyaránt ismerniük kell tehát helyüket és a múltban betöltött szerepüket, hogy a jelenben is könnyűszerrel eligazodhassanak. I. (Szent) István király egykor ezt írta Imre herceg számára készített intelmeiben: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyarló és törékeny. Azért meghagyom neked, fiam, hogy a letelepülő idegenekkel bánj tisztességesen, hogy veled és nálad szívesebben tartózkodjanak, mint más országban.” A mai európai határokat nem a trianoni szerződés, hanem a II. világháborút lezáró békeszerződések alakították ki. Magyarország 1945-től 1989-ig a szovjet típusú internacionalizmus és szocialista blokk alá került. Azonban már gróf Teleki Pál földrajztudós és államférfi – a trianoni békeszerződések kapcsán - kijelentette, hogy: „Európát úgy rendezni, hogy kisebbségek ne legyenek, nem lehet. Ez következménye Európa természeti és történelem által megerősített, azután integrált jellemvonásainak, változatos sokszínűségének. Ezért nem lehet a kisebbségek helyzetének teljes kielégítő rendezése nélkül Európa sorsát, jövőjét megalapozni…” Az ENSZ 1966. december 16-án fogadta el az állampolgári és politikai jogok nemzetközi paktumát, melynek 27. pontja kimondja: „Azokban az országokban, amelyekben etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek vannak, a kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni, hogy ugyanazon csoport más tagjával együtt alkalmazzák kultúrájukat, megvallják vallásukat és gyakorolják szertartásaikat, valamint hogy használják anyanyelvüket.” Az integrációra való alkalmassághoz messzemenően hozzátartozik az állami szuverenitás teljessége, idegen megszállás és politikai kiszolgáltatottság megszűnése, a nemzeti érdekek szabad érvényesítésének lehetősége. Az egyesült Európa kialakításához tehát szervesen hozzátartozik a politikai stabilitás és a gazdasági felzárkózás is. Lengyelország is állandó társadalmi-politika és gazdasági változásokon esik át. Mint Lengyel Köztársaság alkotó részese a globalizálódó világnak, és részese az Európai Uniós integrációs folyamatoknak. A mű a magyar-lengyel baráti kapcsolatok ezer éves történetét mutatja be a magyar történelem keretein belül. Az egyes mozzanatok feltárása jelentős szakirodalmi kutatást igényelt, tekintettel arra, hogy hasonló irodalom általam nem ismert. Az egyes információk és adatok több esetben a sorok közé elrejtve voltak fellelhetők, s ezek a dolgozatba befűzve színesítik a történelmi feldolgozást. A lengyelség hazánkban szórványként, egy adott területen koncentrálva volt, és máig megőrizte viszonylag kis létszámát. A történelem során sohasem alkotott népesebb nemzetiséget, ebből eredően nem alakult ki benne a pánszlávizmus ideológiai gondolata. A magyar-lengyel / lengyel-magyar barátság és politikai kapcsolat a középkortól kezdődően szoros volt. Ez megmutatkozott a királyi-fejedelmi házasságokon, a közös királyokon keresztül az egyes egyének politikai törekvéséig egyaránt. Közös történelmi alapokon nyugszik az Árpád-házi királyok és a Piastok kapcsolata, az Anjouk, a Jagellók története, de szoros kapcsolatban álltak a lengyelekkel a Báthoryak, a Rákócziak is. A magyar szabadságharc idején lengyelek is harcoltak (Bem, Dembiński, Wysocki). Az első világháború keleti frontján magyarok is harcoltak (Przemyśl), és a második világháború idején számos lengyel hazafi talált menedéket hazánkban.
507
Felhasznált irodalom 1. A MAGYAROK BEJÖVETELE; Apáczai Kiadó, Celldömölk, 1988 2. A MAGYAROK KRÓNIKÁJA – (összeállította, szerkesztette és az összefoglaló tanulmányokat írta: Glatz Ferenc); Magyar Könyvklub 3. A PANORAMA OF POLISH HISTORY; Interpress Publishers, Warsaw, 1982. 4. Ács Zoltán – Nemzetiségek a történelmi Magyarországon; Kossuth Könyvkiadó, 1984 5. ÁRPÁD-KORI LEGENDÁK ÉS INTELMEK; Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 6. Bács Gyula: Lengyelország; Panoráma, 1980. 7. Bajcar, Adam: LENGYELORSZÁG; Turisztikai útikönyv, Interpress Kiadó, Varsó 1976. p. 524. 8. Barta Gábor – Az erdélyi fejedelemség születése; Gondolat, Budapest, 1984 9. ifj. Barta János – Mária Terézia; Gondolat, Budapest, 1988 10. Bertényi Iván – A magyar korona története; Kossuth Könyvkiadó, 1980 11. Bertényi Iván – Gyapay Gábor – MAGYARORSZÁG RÖVID TÖRTÉNETE; Maesenas Könyvkiadó - Talentum Kft. 2001. 12. Bács Gyula: LENGYELORSZÁG; Panoráma, 1980. p. 15-70. 13. Biczó Tamás: Budapest egykor és ma; Panoráma 14. Buzás Gergely et. – Visegrád, királyi palota; TKME. 2000 15. Cassius – Magyarország fővárosa, Budapest leírása képekkel; Heckenast Gusztáv Kiadója, Pest, 1866 16. Czeglédy Ilona – Diósgyőr, királyi vár; TKM 17. Dávid Katalin – Kovács Endre: MAGYARORSZÁG – LENGYELORSZÁG, A barátság ezer éve; Corvina Kiadó, Budapest – Krajowa Agencja Wydawnicza, Warsawa, 1978. p. 9-103. 18. Diószegi István – A Ferenc József-i kor nagyhatalmi politikája; Kossuth Könyvkiadó, 1987 19. Dömötör Tekla – A magyar nép hiedelemvilága; Corvina 20. Dümmerth Dezső – Emese álma –Virrasztó Géniusz; Isjúsági Lap- és Könyvkiadó, p. 11-117. 21. Dümmerth Dezső – Álmos az áldozat; Panoráma, 1986 22. Dümmerth Dezső – Az Árpádok nyomában; Panoráma 23. EGYETEMES LEXIKON – Officina Nova – Magyar Könyvklub, 1996. 24. EGY EZREDÉV – (szerkesztette: Hanák Péter); Gondolat, Budapest, 1986 25. Erdélyi István – A magyar honfoglalás és előzményei; Kossuth Könyvkiadó, 1986 26. Erdődy János – Bocskorosok hadinépe; A nagy európai parasztháborúk; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1975 27. Fekete Gyula – Fortélyos félelem igazgat - Magyarország 1919-1945 között; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1977 28. Fekete Sándor – A Nagy Francia Forradalom; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1978 29. Fekete Sándor – Haza és haladás – A reformküzdelmek kora; Móra Ferenc Könyvkiadó 30. Fodor István-Diószegi György-Legeza László – ŐSEINK NYOMÁBAN, A vándorló, honszerző és kalandozó magyarok képes krónikája; Magyar Könyvklub-Helikon Kiadó 31. Földes Péter – A Nagy október – Az 1917-es szocialista forradalom története; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1977 32. Földi Pál – Kis hadtörténet – A világtörténelem nagy csatái; Kezdetektől a XIX. századig. Laude Kiadó 33. Für Lajos – MASGYAR SORS A KÁRPÁT-MEDFENCÉBEN – Népesedésünk évszázadai 8962000 34. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei; Corvina Kiadó 35. Gerencsér Miklós – Így élt Táncsics Mihály; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1975
508 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72.
73. 74.
Gerő László – MAGYAR MŰEMLÉKI ABC; Műszaki könyvkiadó, 1984 Gerő László – VÁRÉPÍTÉSZETÜNK; Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975 Gonda Imre-Niederhauser Emil – A Habsburgok; Gondolat, Budapest, 1978 Gondos Ernő – Az első világháború és előzményei, 1870-1918; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1977 Héjj Miklós – Visegrád, királyi palota; TKM HOGYAN ÉLTEK ELŐDEINK ? - Fejezetek a magyar művelődés történetéből; Gondolat, Budapest, 1980 (szerk.: Hanák Péter) Hollós Ervin – Lajtai Vera – Drámai napok; Kossuth Könyvkiadó, 1986 Hollós Ervin – Lajtai Vera – Köztársaság tér 1956; Kossuth Könyvkiadó, 1980 Hóman Bálint – Szekfű Gyula – Magyar történet I-IV.; Magyar királyi Egyetemi Nyomda, Budapest, 1935-1936 Horler Miklós – H. Tabajdi Márta – Esztergom, Bakócz Kápolna, TKM Horváth István – Esztergom, A vár története; TKM, 1984 Illés György – VÁRAK DICSÉRETE, Magyarországi királyi várak; Móra Ferenc Könyvkiadó Karsai Elek – Ítél a nép; Kossuth Könyvkiadó, 1977 KATOLIKUS TEMPLOMOK MAGYARORSZÁGON; Hegyi & Tsa Kiadó, Budapest, 1991. Keresztúry Dezső – Így élt Arany János; Móra Könyvkiadó, Budapest, 1974 KIRÁLYOK KÖNYVE – MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY KIRÁLYAI, KIRÁLYNŐI, FEJEDELMEI ÉS KORMÁNYZÓI; Officina Nova – Magyar Könyvklub, 1997 Koronkai Zsuzsa – Így élt Lenin; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1974 E. Kovács Péter – Matthias Corvinus; Officina Nova, Budapest, 1990 Kulcsár Péter – A Jagelló-kor; Gondolat, Budapest, 1981 László Gyula – „Emlékezzünk régiekről…”; Móra Ferenc Könyvkiadó László Gyula – 50 rajz a honfoglalókról; Móra Ferenc Könyvkiadó László Gyula – Számadás népünkről; Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1986 Lengyel Balázs – A török Magyarországon – Magyarország a XVI-XVII. században; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1971 Lengyel Dénes – Így élt Jókai Mór; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1975 Lengyel Dénes – Régi magyar mondák; Móra Ferenc Könyvkiadó Lengyel Dénes – Régi magyar mondák a török világból és a kuruc korból; Móra Ferenc Könyvkiadó, 1975 Lipták Gábor – Amiről a kövek beszélnek; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1972 Lipták Gábor – Sárkányfészek; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1974 MAGYAR ÉVSZÁZADOK – A Habsburg-birodalom keleti felén; Reflektor Kiadó, 1989 MAGYAR ÉVSZÁZADOK – A török félhold árnyékában; Reflektor Kiadó, 1988 MAGYAR ÉVSZÁZADOK – Az Aranybullától az ősiségig; Reflektor Kiadó, 1988 MAGYAR ÉVSZÁZADOK – Magyarország virágzása és romlása; Reflektor Kiadó, 1988 MAGYAR ÉVSZÁZADOK – Szent István és Szent László törvényei; Reflektor Kiadó, MAGYAR SZÉKESEGYHÁZAK – (szerk. Éri István); TKME., Budapest, 1989 MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSA – Zrínyi Katonai Kiadó – Kossuth Könyvkiadó MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY KÉPEKBEN I-IV. (szerk. Kubinyi Ferenc és Vahot Imre); Emich Gusztáv Könyvnyomdája, Pest, 1853. (reprint: Állami Könyvterjesztő Vállalat) MAGYARORSZÁG KÉPEKBEN – Honismertető Album I-II. (szerk.: Nagy Miklós); Heckenast Gusztáv Kiadója, Pest, 1870. (reprint: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – Helikon Kiadó, 1989) Magyar Károly – Budapest, Budavári középkori királyi palota; TKME. 1986 Dr. Major Klára – Lángoló világ, A Második világháború története; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1976
509 75. 76. 77. 78. 79.
Makk Ferenc – Magyarország a 12. században; Gondolat, Budapest, 1986 Makkai László – A reneszánsz világa; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1977 Manfred, A. Z. – NAPÓLEON; Kossuth Könyvkiadó – Gondolat Kiadó, 1981 Martinkó András (szerk). – Petőfi életútja; Kossuth Könyvkiadó, 1972 Márkus István – Európa élre tör – Európa fejlődése a XV-XVII. században; Móra Ferenc Könyvkiadó 80. Márkus István – Forradalom és szabadságharc 1848-1849; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1978 81. MÍG MEGVALÓSUL GYÖNYÖRŰSÉGÜNK A REND – A magyar munkásmozgalom története, 1918-1978; Móra Ferenc Könyvkiadó – Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978 82. MTA – ERDÉLY TÖRTÉNETE I-III.; Akadémia Kiadó, Budapest, 1987 83. MTA – MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1. kötet – Őstörténet és Magyarország története 1242-ig (főszerkesztő Székely György); Akadémiai Nyomda, Budapest, 1984 84. MTA – MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 3. kötet, 1526-1686-ig; Akadémiai Nyomda, Budapest 85. MTA – MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 4. kötet – 1686-1790-ig (főszerkesztő Ember Győző –Heckenast Gusztáv); Akadémiai Nyomda, Budapest, 1989 86. MTA – MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 5. kötet – 1790-től 1848-ig (főszerkesztő Mérei Gyula); Akadémia Nyomda, Budapest, 1980 87. MTA – MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 6. kötet – 1848-tól 1890-ig (főszerkesztő Kovács Endre); Akadémiai Nyomda, Budapest 1979 88. MTA – MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 7. kötet – 1890-től 1918-ig (főszerkesztő Hanák Péter); Akadémiai Nyomda, Budapest 1978 89. MTA – MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 8. kötet – 1918-tól 1ö45-ig (főszerkesztő Ránki György); Akadémiai Nyomda, Budapest 1976 90. Niederhauser Emil – Így élt Nagy Péter; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1974 91. Pauler Gyula – A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I-II.; Athenaeum, 1899 92. Raffay Ernő – TRIANON TITKAI, Avagy hogyan bántak el országunkkal…; Tornado-Damenija Kft., Budapest, 1990 93. Rozsnyói Ágnes – A Szálasi –puccs; Kossuth Könyvkiadó, 1977 94. Ruffy Péter – Magyar ereklyék, magyar jelképek; Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1988 95. Somlyai Magda – Nagy csaták után; Kossuth Könyvkiadó, 1975 96. Száva István – Vámos Magda – Így élt II. Rákóczi Ferenc; Móra Ferenc Könyvkiadó, 1976 97. SZÉTTÖRETETT 70 ÉVE … (Trianon, 1920. június 4.); Eötvös Kiadó, Budapest, 1990 98. Szőke Mátyás – Visegrád, Fellegvár; TKME. 1986 99. The Times – KÉPES VILÁGTÖRTÉNET; Magyar Könyvklub 100. Thúróczy János – Magyarok krónikája; Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980 101. Tóth Endre – Szelényi Károly – A Magyar Szent Korona, Királyok és koronázások, Kossuth Kiadó 102. Unger Mátyás – Szabolcs Ottó – MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE; Gondolat, Budapest, 1979 103. Újváry Zsuzsanna – „Nagy két császár birodalmi közt”; Gondolat, Budapest, 1984 104. Varga Domokos – Csaba József – Vér és arany; Magyarország 1849-1914 között; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 105. Varga Domokos – Magyarország virágzása és romlása, Magyarország a XIV-XV. században; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1977 106. Varga Domokos – Vekerdi László – Európa születése; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1977 107. R. Várkonyi Ágnes – Így élt Vak Bottyán; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1975
510 108. R. Várkonyi Ágnes – Két pogány közt – A Rákóczi szabadságharc története; Móra Ferenc Könyvkiadó 109. Vásárhelyi Miklós – A lord és a korona; Kossuth Könyvkiadó, 1977 110. VILÁGTÖRTÉNELMI ENCIKLOPÉDIA; Kossuth Könyvkiadó, 1984. 111. Vörös Károly – Egy világváros születése; Kossuth Könyvkiadó, 1973 112. Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs – Német királyok, római császárok; Maecenas, 1998 113. Zalka Miklós – MINDENKIHEZ! – A magyar tanácsköztársaság története; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1978
