8 AZ ALAPÍTVÁNY, A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, A KÖZTESTÜLET, AZ EGYESÜLET LÉNYEGES VONÁSAI ALAPÍTVÁNY

A/8 AZ ALAPÍTVÁNY, A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, A KÖZTESTÜLET, AZ EGYESÜLET LÉNYEGES VONÁSAI

AZ ALAPÍTVÁNY

Az alapítvány magánjogi vagyonegyesítő, nonprofit jogi személy; sajátos célvagyon, azaz meghatározott célra önállósított vagyon, amelynek kezelését az alapítvány szervezete látja el.

Elhatárolás az egyesülési jog alapján létrejövő nonprofit szervezetektől ALAPÍTVÁNY EGYESÜLET dologösszesség alapítóktól függetlenül működik a köz érdekét szolgálja

személyösszesség tagok működése alapján működik tagjai érdekét szolgálja

a jogi személyek egyik nevesített formája gazdasági tevékenységet is folytathat az alapító nem vonhatja vissza nem (feltétlenül) szűnik meg az alapító halálával

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS KÖZÉRDEKŰ CÉLRA jogügyletek egyik típusa erre nincs mód bizonyos körülmények között visszavonhatja megszűnik a kötelezett halálával

ALAPÍTÓK 74/A. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdekű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. Mind belföldi, mind külföldi jogalanyok létrehozhatják, akár egy, akár több személy is. Korlátai: 74/G. § (1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti.

Áht. 94.§ (3) Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5,0 millió forint értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre - ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett átengedheti.

A cégjegyzékbe még be nem jegyzett gazdasági társaság, jogalanyisággal nem rendelkező társaságok, közösségek (pl. pjt) nem hozhat létre alapítványt.

Alapító: az a személy, aki (amely) az alapító okiratban az alapítvány létrehozását elhatározza, annak céljára vagyont bocsát rendelkezésre, és az alapító okiratot aláírja. 1


Csatlakozó: vagyonrészüket később rendelik, az alapító okiratot nem írják alá.

ALAPÍTÁS 74/A. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdekű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.  Tartós, közérdekű cél KK 2. szám I. Az alapítvány nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az alapítvány a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e, és a bejegyzés alapjául szolgáló alapító okirat a törvényben meghatározott kellékeket tartalmazza-e. Ennek keretében elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a) az alapítvány neve a jogi személyek elnevezésére vonatkozó szabályoknak megfelel-e [Ptk. 77. § (3) bekezdés]; b) tartós és közérdekű célra történt-e az alapítvány létrehozása; c) az alapítvány célját szolgáló vagyon rendelkezésre áll-e, illetőleg az alapítvány működésének megkezdéséhez elégséges-e.

Közérdekűség: a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekét szolgálja, amely azonban nam ítélhető meg az érintett személyek száma alapján. Lehet pl. egy beteg gyermek gyógyulásának elősegítése, tehát az általános társadalmi értékítélet a lényeg. Tartósság: a célnak maradandónak kell lennie. A rövidebb időre létrehozott alapítványnál is beszélhetünk tartósságról, ha a megvalósult cél a jövőre kihatóan tartósan szolgálja a közérdeket (pl. orvosi műszerek beszerzése).

 Vagyon 77.§ (4) Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz – az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapító az alapítvány vagyonát kétféle módon határozhatja meg. Az alapító a működés megkezdéséhez feltétlenül szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére (induló vagyon), és lehetővé teszi, hogy – az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – az alapítványhoz bárki csatlakozzon (= nyílt alapítvány) Ha a cél megvalósulásához szükséges vagyon a csatlakozással nem növelhető, zárt alapítványról beszélünk. Az alapítványi vagyon forgalomképes dolgokból, vagyoni értékű jogokból állhat. Az alapítók a létesítés után közvetlenül nem rendelkezhetnek az alapítványi célra rendelt vagyonnal.

2


 Bírósági nyilvántartásba vétel (2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. (3) A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. (4) Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott okiratokat. (5) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti. (6) Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat. Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az alapító nyújtja be az erre a célra szolgáló nyomtatványon. A bíróság nemperes eljárásban határoz. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek. Fellebbezésnek nem csak a nyilvántartásba vételt megtagadó, a kérelmet elutasító, de a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen is helye van.

12/1990 IM rendelet A kérelemhez csatolandó okiratok: a) az alapítvány alapító okirata, b) az alapítvány képviselő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata, c) igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról, d) a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolata, e) szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata, f) szükség szerint az alapítvány alapító okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.

KK 2. szám I. Az alapítvány nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az alapítvány a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e, és a bejegyzés alapjául szolgáló alapító okirat a törvényben meghatározott kellékeket tartalmazza-e. Ennek keretében elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a) az alapítvány neve a jogi személyek elnevezésére vonatkozó szabályoknak megfelel-e [Ptk. 77. § (3) bekezdés]; b) tartós és közérdekű célra történt-e az alapítvány létrehozása; c) az alapítvány célját szolgáló vagyon rendelkezésre áll-e, illetőleg az alapítvány működésének megkezdéséhez elégséges-e.

3


II. Ha az alapító okirat a törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a szükséges kellékeket nem tartalmazza, vagy a felajánlott vagyon a cél eléréséhez illetőleg a működés megkezdéséhez előreláthatólag nem elegendő, az alapító okiratot a bíróság hiánypótlásra adja vissza, azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben az alapító az okiratot ismét hiányosan nyújtja be, illetőleg a vagyont a bíróság által megjelölt értékre nem egészíti ki, a bíróság a nyilvántartásba vételt meg fogja tagadni. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel megtagadásáról szóló határozat a nemperes eljárásra vonatkozó szabályok szerint fellebbezéssel támadható. 77.§ (3) A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. Ptké. 91. § A Ptk. hatálybalépésekor még fennálló alapítványokra a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni. Ptké. 91/A. § (1) Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő – legfeljebb negyvenöt napos – határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja. (2) A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. (3) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. (4) Ha a kérelem elbírálására a (3) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a (2) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön. (5) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását – a változástól számított hatvan napon belül – a bíróságnak be kell jelenteni, a bejelentésre az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (6) A nyilvántartás tartalmazza az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott adatokat, köztük az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak, valamint az alapítvány képviselőjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak – ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is – azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. (7) A bíróság az alapítvány adatait számítógépen rögzíti.

 Alapító okirat 74/B. § (1) Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány a) nevét; b) célját; c) céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját; d) székhelyét. (2) Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is.

4


(4) Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz – az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges. (5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (6) Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [62. § (3) bek.] az irányadók. Az alapító az alapítvány alapító okiratát módosíthatja, az eredeti célok sérelme nélkül.

SZERVEZET (3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. 74/C. § (1) Az alapító – az alapító okiratban – kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet – a (3) bekezdésben foglalt követelmény keretei között – hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak tagja kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén is csak az új kezelő szerv (szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályossá. (4) Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik személy irányában hatálytalan. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét. A kezelő szerv az alapítvány általános, ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve. Legfontosabb feladatai: az alapítvány vagyonának kezelése, képviselete a hatóságok előtt és más harmadik személyekkel szemben. Ezeket a feladatokat az alapító nem láthatja el, így az alapító az alapítvány kezelője egyben nem lehet, mert törést szenvedne az az alapvető jogelv, hogy az alapító a továbbiakban nem rendelkezik a vagyonnal sem közvetlenül sem közvetve. Az alapító kezelőként kurátorokból álló kuratóriumot hozhat létre. A kuratórium az alapítvány kezelő szerveként járhat el. Ebben az esetben is meg kell felelni a jogi személyekre vonatkozó minimális törvényi feltételeknek ( A/7). A kuratóriumnak az alapítvány céljával, vagyonával összhangban álló – döntéshozó,

5


ügyintéző és képviselő feladatokat kell ellátnia. Az alapító okiratban kell meghatározni a kuratórium összetételét és döntéshozó mechanizmusát. Nincs akadálya annak, hogy az alapító a kuratórium egyik tagja, elnöke legyen, azonban meghatározó szerepe sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet. (2) A bíróság köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem rendelkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja. (3) Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító – közvetlenül vagy közvetve – az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. KK 2. szám III. Amennyiben a bíróság köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ilyenként az alapítvány célja szerinti működési területű jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, de hivatásánál fogva erre alkalmas más személyt jelölhet ki. A kezelő szerv kijelölése és a kijelölés visszavonása tárgyában a bíróság nemperes eljárásban határoz, a határozat ellen jogorvoslatnak van helye. (5) A kezelő szerv (szervezet) vagy annak tisztségviselője (tagja) által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős. A tisztségviselő (tag) az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. (6) Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. (7) Az alapító az alapító okiratban az e törvényben biztosított jogainak gyakorlására – különösen halála, megszűnése esetére – maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a kezelő szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján – az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg. 74/D. § Ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról a bíróságot értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek.

MEGSZŰNÉS 74/E. § (1) A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott a) cél megvalósult; b) idő eltelt; c) feltétel bekövetkezett.

6


(2) Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. 1. A bíróság az ügyész keresete alapján, illetve az alapító kérelmére szünteti meg az alapítványt. KK. 2. szám IV. A bíróság peres eljárásban dönt az alapítvány megszüntetése tárgyában, ha erre a kezelő szervnek az alapítvány célját veszélyeztető tevékenysége miatt kerül sor.

Megszüntetés az ügyész keresete alapján (3) A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, - ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg - ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált. 74/F. § (1) Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. (2) Ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti.

Megszüntetés az alapító kérelmére (3) … A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált. Az alapítvány céljához szükséges vagyon hiánya miatt nem kérhető a nyilvántartásból való törlés.

2. A bíróság az alapítványt megszüntetheti: 74.§/E (4) A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki. 3. Alapítványok egyesítése

7


(6) A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére – új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából – elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított – a megszűnt alapítvány jogutódlásáról is rendelkező – alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha az alapítvány a teljes vagyonát azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja, a közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnik. 4. A megszűnés következményei (5) A megszűnt alapítvány vagyonát – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani.

A nyitott alapítvány alapító okirata arról rendelkezhet, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon megszűnés esetén visszaszáll az alapítóra.

KK 2. szám V. A bíróság – amennyiben az alapító okirat másképpen nem rendelkezik – az alapítványt megszüntető határozatában dönt a megszűnt alapítvány vagyonának sorsáról.

A KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓK, ALAPÍTÁS 74/G. § (1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. (4) Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Többségi irányítást biztosító befolyása van annak, aki tagsági (részvényes) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az állami, helyi önkormányzati vagy kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról – törvény vagy önkormányzati rendelet alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét.

8


KK 38. szám 1. Az alapítvány a helyi önkormányzat által önként vállalt feladat- és hatáskör ellátásnak biztosítása céljából is alapítható. A közalapítvány alapítója a jogszabályok alapján őt kötelezően terhelő közfeladat alól a közalapítvány létesítésével nem mentesülhet. 4. Közalapítvány nyilvántartásba vételekor is vizsgálandó körülmény, hogy a közfeladat ellátásával arányban álló vagyon rendelkezésre áll-e. (3) Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát – alapítójának hozzájárulásával – azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. Ha a közalapítvány alapítására jogosult az ajánlatot elfogadja, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozza létre. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megillető jogosultságokat – ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik – együttesen gyakorolják. KK 38. szám 3. Csak olyan alapítvány alakítható át közalapítvánnyá, amelynek eredeti célkitűzései is közfeladat ellátását célozták.

ALAPÍTÓ OKIRAT, SZERVEZET (5) Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet – ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is – létrehozásáról kell gondoskodni. (6) A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. (10) A közalapítvány alapítására és az alapítói jogok gyakorlásának átadására vonatkozóan külön törvény további feltételeket is megállapíthat. KK 38. szám 2. A közalapítvány alapítója önmagát a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervnek nem jelölheti ki, az alapító részéről meghatározó befolyás megszerzését tiltó rendelkezés azonban az ellenőrző szervre nem alkalmazható.

Az alapítói vagyon célnak megfelelő felhasználását nem veszélyezteti, ha az alapító az ellenőrző szervre meghatározó befolyást gyakorol; az ellenőrző szerv ugyanis a vagyon felhasználására vonatkozó utasítást nem adhat, és az ellenőrzési funkció nem foglal magában egyéb olyan eszközt sem, amely a kezelő szerv befolyásolására alkalmad. (KK 38. sz. indoklás)

(7) A közalapítványhoz – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelő szerv (szervezet) jóváhagyása szükséges.

9


(8) A kezelő szerv (szervezet) a közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét – a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével – az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

MEGSZŰNÉS (9) A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. (11) A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 57. § (1) A közhasznú társaság közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereségés vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.

A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Valamely tevékenység akkor minősül közhasznúnak, ha  a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgálja  másrészt nem irányul nyereség- vagy haszonszerzésre (2) A közhasznú társaságra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. (3) A társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és – szükség szerint – az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet. A társasági szerződésben meg kell határozni a társaság megszűnése esetén a 60. § (3) bekezdésében meghatározott vagyon közhasznú célra való fordításának módját is.

10


Közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. Felügyelőbizottság választása és könyvvizsgáló választása mindig kötelező. Ebben különbözik a kft-től. (Továbbá hogy elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat.)

ALAPÍTÁS Jogelőd nélküli létrehozás: a tagok szándéka erre irányuk, ennek megfelelően kötik meg társasági szerződésüket. 58. § (1) Közhasznú társaság alapítható úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata – ideértve azt a vállalatot is, amelynek cégnevében az intézet megjelölés szerepel –, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Ebben az esetben a közhasznú társaság válik az egyes jogi személyek vállalata (intézete), illetve a gazdasági társaság jogutódjává. (2) A közhasznú társaságnak az (1) bekezdés szerinti alapítására megfelelően alkalmazni kell a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó szabályokat, kivéve, ha a jogelőd korlátolt felelősségű társaság, amelyből a társasági szerződés megfelelő módosításával hozható létre közhasznú társaság. (3) A közhasznú társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. (4) A közhasznú társaság elnevezést – vagy annak „kht.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. (5) A közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. Ha a jogelőd kft., a társasági szerződés megfelelő módosításával hozható létre kht.

SZERVEZET 59. § (1) A közhasznú társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. A szerződést a megkötésétől számított harminc napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni. (2) A közhasznú társaságnál felügyelő bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyűlését. A szerződést megkötésétől számított 30 napon belül a cégbíróságon kell letétbe helyezni.

ÁTALAKULÁS, MEGSZŰNÉS 60. § (1) Közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznú társaságokká válhat szét. Az egyesülésre, illetve szétválásra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

11


(2) A cégbíróság a közhasznú társaságot – megszűnése esetén – törli a cégjegyzékből, a társaság a törléssel szűnik meg. (3) Közhasznú társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. A kht. megszűnésének esetei azonosak a kft. megszűnési eseteivel.

1997. évi CLVI. tv. A közhasznú szervezetekről 1. § E törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit, a közhasznú szervezetek működésének és gazdálkodásának rendjét, a nyilvántartás és beszámolás szabályait, valamint a működés és a vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat. 2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, b) alapítvány, c) közalapítvány, d) közhasznú társaság, e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi, f) országos sportági szakszövetség. 3. § A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet (a továbbiakban: szervezet) közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel). 4. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet a) milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 5. § Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának a 4. §-ban írtakon felül tartalmaznia kell, hogy a szervezet a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá b) a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 6. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint a) a közhasznú szervezetet 1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség, 2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, 3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, 4. illetékkedvezmény, 5. vámkedvezmény, 6. egyéb - jogszabályban meghatározott – kedvezmény stb…

12

A/8 AZ ALAPÍTVÁNY, A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, A KÖZTESTÜLET, AZ EGYESÜLET LÉNYEGES VONÁSAI Gt. 365. § (1) 2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható. (2) A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.

AZ EGYESÜLET Az egyesülési jogról az 1989. évi II. törvény (Ejtv.) rendelkezik.

Egyesület – társadalmi szervezet viszonya: amit a közjog társadalmi szervezetként ismer, azt a magánjog egyesületnek nevezi. (A Ptk. korábbi fogalmazása azt a látszatot keltette, mintha magánjogi szempontból az egyesület és a társadalmi szervezet két különböző jogi személy típust jelentenének.

61. § Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

 Önkéntes szervezet

BH1993. 118. A társadalmi szervezet alapszabálya nem írhatja elő a dolgozói részvény tulajdonosa tekintetében a kötelező egyesületi tagságot. BH1993. 120. A társadalmi szervezet autonómiája körébe tartozik annak meghatározása, hogy milyen feltételek mellett teszi lehetővé a tagként való felvételt, az ilyen korlátozó feltétel nem sérti az egyén egyesülési jogát.

 Önkormányzati elv

BH2001. 346. A törvény kizáró rendelkezésének hiányában a társadalmi szervezet az alapszabályban szabadon rendelkezhet a tagok jogairól és kötelességeiről BH1997. 250. A társadalmi szervezet - a törvények keretei között - maga határozza meg működésének szabályait és e szabályok megsértésének következményeit. BH1999. 91. A társadalmi szervezet döntéshozatali fórumait és eljárási rendjét félreérthetetlenül kell szabályozni.

 Tevékenység Etv. 2.§ (3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. KK 1. szám III. Társadalmi szervezetet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem lehet alapítani. Ez a cél megállapítható, ha a társadalmi szervezet tevékenységében és vagyonában a gazdasági tevékenység s az ebből származó bevétel a meghatározó.

13


62.§ (3) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. (4) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

BH1996. 484. A gazdálkodó tevékenység és a gazdasági tevékenység nem azonos fogalmak. Alapítvány és egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható, a saját vagyonával való gazdálkodása körében kötött szerződéseivel kapcsolatban azonban gazdálkodó szervezetnek minősül. BH2000. 36. II. A tagdíj nemfizetése automatikusan nem szüntetheti meg az egyesületi tagságot.

Etv. 19. § (1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. (2) A társadalmi szervezet - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

 Nyilvántartott tagság 4/A. § Az egyesületre (Ptk. 61-64. §) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók. 5. § Nem minősül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy e törvényben meghatározott szervezete.

 Jogi személy Ejtv. 2.§ (4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá - ha az alapszabály így rendelkezik - a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.

KK1. szám IV. A társadalmi szervezet szervezeti egysége nem önálló társadalmi szervezet, nyilvántartásba vételét a törvény nem teszi lehetővé. V. A társadalmi szervezetek szövetsége csak akkor vehető nyilvántartásba, ha legalább két - már nyilvántartásba vett - társadalmi szervezet alapítja meg a szövetséget.

Társadalmi szervezetek szövetségének tagegyesülete és a társadalmi szervezet szervezeti egysége elhatárolása: A bírói gyakorlat szerint a társadalmi szervezetek szövetsége keretében olyan önálló társadalmi szervezetek is működhetnek, amelyek bejegyzésükkel elnyerték jogi személyiségüket. A tagegyesületnek ilyen esetben meg kell felelnie a társadalmi szervezet tekintetében támasztott követelményeknek. Olyan önálló, autonóm közösséget lehet önálló társadalmi szervezetnek tekinteni, amelynek működésében túlnyomórészt saját tagjainak érdeke és akarata jut kifejezésre, a döntéseket a szövetségtől függetlenül hozza meg, annak ellenére, hogy a közös célkitűzéseknek, az összehangolt tevékenységnek bizonyos körben aláveti saját működését. Mindezek

14

A/8 AZ ALAPÍTVÁNY, A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, A KÖZTESTÜLET, AZ EGYESÜLET LÉNYEGES VONÁSAI alapján tehát a szervezet és a szervezet tagjainak önállósága, önállóságuk foka dönti el, hogy tagegyesületről vagy a szövetség szervezeti egységéről van szó.

64.§Az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók.

ALAPÍTÁS Ejtv. 2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. 3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. (4) A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. 62.§ (2) Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A kérelmet az egyesület képviseletére jogosult személy köteles benyújtani a székhely szerint illetékes megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz).

24/2001. (XII. 26.) IM rendelet a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartása ügyviteli szabályainak módosításáról A kérelemhez csatolandó okiratok: a) a társadalmi szervezet alakuló ülésének jegyzőkönyve, b) a társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve a tagok nevével, lakóhelyével és aláírásával, c) a társadalmi szervezet alapszabálya, d) a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata, e) a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolata, f) szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata, g) szükség szerint a társadalmi szervezet alapszabályának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.

A bíróság a kérelemről (nyilvántartásba vétel, változásbejelentés) nemperes eljárásban határoz. A társadalmi szervezet ellen az ügyész, illetve a tag által indított keresetek elbírálása a peres eljárás általános szabályai szerint történik, e keresetek elbírálására a megyei bíróságnak van hatásköre. KK 1. szám II. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor vizsgálni kell, hogy a társadalmi szervezet választott elnevezése megfelel-e a névkizárólagosság és a névszabatosság követelményének. A névkizárólagosság követelménye megvalósításának érdekében a bíróságnak indokolt esetben meg kell keresnie a Legfelsőbb Bíróságot.

15


VII. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről vagy annak megtagadásáról hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. A társadalmi szervezet ellen az ügyész, illetve a társadalmi szervezet tagja által indított keresetek elbírálása a peres eljárás általános szabályai szerint történik, s e keresetek elbírálására a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre. KK 13. szám A társadalmi szervezet, a köztestület, az alapítvány és a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételére irányuló eljárás illetékmentes.

ALAPSZABÁLY 62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület  nevéről,  céljáról és  székhelyéről, valamint  szervezetéről.

SZERVEZET Ejtv. 11. § (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. (2) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább öt évenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja. 12. § (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása és módosítása; b) az évi költségvetés meghatározása; c) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása; d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása; e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) Az ügyintéző és képviseleti szerveket az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani. 8. § (1) A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

BH1992. 279. Nem törvénysértő a társadalmi szervezet alapszabályának az a rendelkezése, amely szerint az elnököt az elnökség választja meg, ha egyébként az egyesület tagjainak választási és választhatósági jogát az alapszabály biztosítja [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek., 9. §, 11. § (1) bek.]. BH1992. 277. A társadalmi szervezetet nem lehet nyilvántartásba venni, ha szervezeti felépítése ellentmondásos, az alapszabályból nem derül ki, hogy mely szervet kell a szövetség legfelsőbb szervének tekinteni [1989. évi II. tv. 3. § (4) bek., 11. § (1) és (3) bek., 12. § (1) bek., 13. §].

16


Ejtv. 9. § A társadalmi szervezet tagja a) részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein; b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe; c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek. 10. § (1) A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. (2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

BH1997. 419. A társadalmi szervezet határozatának megtámadására biztosított 30 napos határidő a tudomásra jutástól számít, függetlenül attól, hogy a határozat törvénysértő voltát a tag mikor ismerte fel [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek.].

Ejtv. 14. § (1) A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. 16. § (1) A társadalmi szervezet tagja által (10. §), valamint az ügyész által [14. §] indított perek a megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak. (2) A bíróság az ügyész keresete alapján a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el; b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét; c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki; d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése a 2. § (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.

MEGSZŰNÉS 63. §Az egyesület megszűnik, ha a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja; b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

17

A/8 AZ ALAPÍTVÁNY, A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, A KÖZTESTÜLET, AZ EGYESÜLET LÉNYEGES VONÁSAI BH1993. 121. Az egyesülési jogról szóló törvény szerint a társadalmi szervezet feloszlását a közgyűlésnek kell kimondani, az egyesület elnökének ilyen tartalmú bejelentése alapján a bíróság a nyilvántartásból való törlést nem rendelheti el [1989. évi II. tv. 12. § (1) bek., 16. § (2) bek., e) pont. 20. §]. BH1996. 281. A társadalmi szervezet szétválással is megszűnhet, s egyben a jogutód társadalmi szervezetekről is dönthet [1989. évi II. tv. 10. §, 20. §, 6/1989. (VI. 8.) IM r. 6. § (3) bek.].

Etv. 20. § A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. 16.§ (2) A bíróság az ügyész keresete alapján d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése a 2. § (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van. 21. § (1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. (2) Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

A KÖZTESTÜLET Elhatárolás a közalapítványtól KÖZTESTÜLET Tagságukhoz, illetve tagságuk által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot látnak el (a közfeladatok delegálásától kezdve azok nem minősülnek állami közfeladatnak, hanem a köztestület közfeladatai lesznek) Egy adott közösség életével, tevékenységével kapcsolatos közfeladatok (szakmai, gazdasági, egyéb tevékenység). A köztestületi igazgatás nem állami, helyi önkormányzati igazgatás, hanem a közigazgatás harmadik válfaja. Személyegyesülés, tagsággal rendelkezik

KÖZALAPÍTVÁNY A közfeladat ellátása az állam, illetőleg helyi önkormányzat kötelessége marad. A közalapítvány útján való teljesítés fakultatív lehetőség. Közérdekű szolgáltató tevékenység folyamatos biztosítására hivatott.

Vagyonrendelés alapján működik

Elhatárolás az egyesülettől KÖZTESTÜLET Törvény rendeli el létrehozását Fogalmi elem, hogy közfeladatot lásson el, csakis – tagságával, annak tevékenységével összefüggő – közcélt szolgálhat

65.§ (4) Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható.

18

EGYESÜLET Önkéntesen szerveződik, létrehozása alanyi jog Tevékenysége akármilyen jogilag megengedett céllal kapcsolatos lehet Nem, vagy csak véletlenszerűen foglalja magában valamely szakma, tevékenység gyakorlóinak összességét, önkéntesség elve


65. § (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. A köztestületek Ptk.-beli szabályozása keretjellegű. Létrehozását, szabályait külön törvények rendelik el. (2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. (3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges – törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti. (4) Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható. (5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekűek. (6) A köztestületre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

19

8 AZ ALAPÍTVÁNY, A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG, A KÖZTESTÜLET, AZ EGYESÜLET LÉNYEGES VONÁSAI ALAPÍTVÁNY

Recommend Documents