76. Az évi VII. törvényczikk: Intézkedések az állategészségügy megóvására és elömozditására. Állatok behozatala. 4

75. 85.084/1887. B. 'M. -

76. 1888: VII. t.-cz.

215

községi elüljáróság eleget tett-e a csendőrség ebbeli felhivásának, s tapasztalt mulasztás esetén ezt a dohánybeváItó felügyelöségnél 1 . azonnal bejelenteni tartozik. A csendőrséget oly esetekben, midőn a tényleirást maga vette fe!, tettenérési, oly esetekb~ pedig, midőn a kihágási eseteket további eljárás végett a pénzügyőrségnek vagy községi elüljáróságnak hozza tudomására, feljelentési jutalék illeti. Úgy a tettenérési, mint a feljelentési jutalék, az eljáró csend?5rök megn~vezése mellett, ezek részére az illetékes csendőrkerületi parancsnokságnak küldendő meg. Csempészet vagy tilos dohányeladások alkalmával, a pénzügyőrséggel szemben tanusitott ellentállás esetén, a pénzügyőrség jogositva van a csendőrség segédletét közvetlenül igénybe venni.

.

,

"

..... ,

,

r

76. Az 1888. évi VII. törvényczikk:

I •

"Az ál/a/egészségügy '.

rendezéséről" ,2 345

Intézkedések az állategészségügy megóvására és elömozditására. Állatok behozatala.

4. §. Ragadós betegségben levő vagy annak gyanújában álló állatoknak az országba behozatala, vagy azon való átvitele tilos. Jelenleg a pénzügyigazgatóságnál. Lásd a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (1879: XL. t.-cz.) 97-104. §-ait. 3 Lásd a határőrizeti utasitás 34., 35., és 36. §-ait. 4 Lásd az 1894: XII. törvényczikket a mezőgazdaságról és mezőrendőr­ ségröl. 5 Lásd kisebb élő állatokkal való bánásmódra vonatkozólag 1892 : 31,060. sz. földmivelésügyi ministeri re!ldeletet. 1 2

76. 1888 : VII. t.-cz.

216

5. §. Ha a szomszédos országok valamelyikében a hasznos háziállatok közt ragadós betegség tör ki, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyP minister élő vagy holt állatoknak behozatal át és átvitelét ezekből az országokból általában, vagy bizonyos kerületeikből megtilthatja, vagy pedig bizonyos általa kijelölt belépő állomásokra szorithatja és általában a behozatalt és átvitelt akkép szabályozhatja, ' hogy a ragadós betegség behurczolásának veszélyét elháritsa. A korlátozások, a mennyire szükséges, az állati nyers termények és vészkórfogó tárgyakra is kiterjeszthetők. A tilalmak és korlátozások haladéktalanul közzéteendők.

6. §.

Hasznos házi állatok az országba behozataira vagy azon való átvitelre egyáltalában csak oly marhalevéllel bocsáttatnak be, melyben igazolva van az, hogy az állat oly helyről jön, a hol és melynek 30 kilométernyi körületében ezen állatra nézve veszélyes ragadós betegség (24. §.) nem uralkodik. Ezen kivül igazolni kell azt, hogy az állat oly vidé~en hajtatott keresztül, a melyen és a melynek 30 kilométernyi körületében az állatra nézve veszélyes ragadós betegség nem uralkodik. Ha aszállitás vasuton vagy hajón történik, a marhalevélen kivül elég annak igazolása, hogy az állatok útközben ki nem rakattak, avagy ha kirakattak, a kirakás helyén és annak 30 kilométernyi körületében ezen állatokra nézve veszélyes ragadós betegség nem uralkodott. A marhalevélnek az egészségi állapotra vonatkozó l

Jelenleg a földmivelésügyi minister.

76. 1888: VII. t.-cz.

217

része csak akkor bir hatálylyal, ha keltétől kezdve tiz nap még le nem telt. Ezen határozatok teljesitése nélkül csak a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister , esetről-esetre adott engedélye mellett lehet állatokat az országba behozni, illetőleg azon átvinni. -7. §. Sze~erek

és kocsik elé fogott állatok marhalevél nélkül bocsáthatók be az országba, föltéve hogy az iIlető .állatfaj egyáltalában, és az illető belépő állomáson bebocsátható. Marhalevél.

.'

8. §.l

A ló, szarvasmarha, juh, kecske és sertés, tulajdonátruházásánál vagy szállitásánál, a belföldi forgalomban is, marhalevéllel látandó el. Gazdas~g üzésénél, legeltetésnél és usztatásnál a szálIitás mathalevél nélkül történhetik. 9. §.

A marhalevelet azon község állit ja ki, a melyből a marha elhajtatik. Egy marhalevél az elhajtásra kerülő áIlatok összes számára, avagy arra a számra, a melyet a fél kijelöl, de mindig csak egy tulajdonosnak egyfajú (és a mennyiben jegyzettek, csak egyforma jegyű) állatai ra állitható ki. E marhalevelen a község igazolni tartozik azt, hogy a község kerületében, valamint tudomása szerint a szom1 Az 1900. évi XVII. törvényczikk (az állatorvosi közszolgálat államositásáróI) 37. §-a értelmében a szarhár és öszvérre is marhalevél állitandó ki.

~6.

218

1888: VII. 1.-ez.

széd községekben sem uralkodik az szélyes ragadós betegség.I

illető

áIIatfajra ve-

1 A fö/Jmivelésügyi m. kir. ministernek az /888 : VII. t.-cz. végrehajtására vonatkozó 1895. január 4-én 78.948/1894. szám alatt kelt rendelete: Végrehajtási Re!1delet 7. l:j. Amarhalevél közokirat, mely a reájegyzett állatokra vonatkozó tulajdonjog igazolására szolgál, azoknak egészségi állapotát és az állatok forgalmának esetére előirt eIlenörzés megtörténtét tanusitja. V. R 8. §. Marhalevéllel el kell látni: lovat, szarvasmarhát,juhot, kecskét és sertés t (beleértve a csikókat, borjúkat, bárányokat, gödélyeket és malaczokat is), tekintet nélkül arra, hogy milyen korúak: valahányszor a tulajdonos: aj ily állatra vonatkozó tulajdonjogát másra ruházni; b) ily állatot állandó tartózkodási helyéről elhajtani vagy elszálIítani kivá!1. Ezen .esetekben a tulajdonos saját nevére kiállitott marhalevelet tartozik előmutatni ; de a szerzett állatot a tulajdonos hazahajthatja vagy hazaszállithatja oly marhalevéllel is, melynek hátlapján van igazolva tulajdonjoga.*) V R. 9. § . Kisorsolt katonai lovat vevője a katonai hatóság által kiál!itott s a vevő nevét s az állat leirását tartalmazó igazolványnyal hajthatja vagy szállithatja haza. V. R. 10. §. Marhalevél nélkül hajtható (de· vasuton, hajón nem szállitható) az állat Jegeltetés, usztatás, fuvarozás és gazdaság folytatása czéljából de csakis ugyanazon vármegye területén. A közös hadseregbeli és honvéd lovak szállitásánál (vasuton, hajón) amarhalevelet menetlevél pótolja. (Ezen kötelezettség alól való mentességet a versenylovak szállitásának esetére is kiterjeszti a F..\1. 1891. február 19-én 8251. szám alatt kelt rendelete.) . V. R. Il. §. Ervényes marhalevél csak bélyeges kincstári ürlapon állitható ki. Az ürlapok 10 és 6 filléres bélyegjegygyel vannak ellátva és pedig minden egyes darab két c!vesnél fiatalabb szarvasmarha vagy ló után 6 fillér, minden két évesnél id6sebb szarvasmarha vagy ló után /o fillér, akorukra való tekintet nélkül minden /0-/0 drb juh, kecske vagy sertés (bárány, gödölye vagy malaez) után /o fillér és nz egy marhalevélre jegyzett állatok számának /O·el való osztása után maradó töredék után szintén'/O fillér. Tiz darabnál kevesebb juhról, kecskéröl vagy sertésr61 szóló marhalevél csak /o filléres bélyegje([ygyel ellátott ürlapon állítható ki.··) V. R. 16. §. Amarhalevél kiállitására azon község illetékes, melynek területéről az állat elhajtatik vagy elszállittatik (törvény 9. §.), esetleg a melynek területén a tulajdonátruházás történik. V. R. 17. Marhalevél csak a törvényhatóság által számozott ürlapon állitható ki: a kiállitó közeg meggyőződni tar10zik a marhalevelet kérő egyén tulajdonjogáról és az állatoknak kedvező egészségi állapotáról. Ha a marhalevélkiállitó tudva vagy kötelességmulasztás folytán helytelen adatokat vezet a marhalevélre, kihágást követ el.

*.

' ) LlÍSd ezen törvény S. §. 1) jeQ'Yzetét. " ) Az 1900. évi XVII. törvénye,lkk (3Z állatorvosi közs,olgálat aU"mo8ItlUlúról) 37. §·a ertelmeben m&..ilal.véJ-bélyegllleték fejében minden do.rab két év.snél flo.tMabb szarvasmo.rha vagy 10 uttllt tovabbá korukra való. tekintet nélkül, m1nden darab 8zamt\!' Tagy öszvér után 12 fUléi", minden darab két éTesnél Idosebb BZ1U'va~marha vagy 16 utAn 20 tUlér; továbbá az egy marbalevélre írott juhok, kecskék vngy sertések első darabja után 4 fillér, minden további darab juh, kecske vagy sertés után 2 fIllér fizetendő. A fent idézett törYény folytun teh ..t a végrehajtásI rendelet 11 . i-ának vonatkozó része hata.ly~t

\"esr.ti.

í6. 1888: VII. t.-cz. ·

219

Állatvásárok.

11. §.

Állatvásárokon a felhajtott vidéki szarvasmarha a heJybelitöl elkülönitve állitandó ki. V. R. 18. §. A tulajdonjog igazGlására amarhalevél kiállitója az ürlap rovatába bejegyezni a tulajdonos nevét és lakóhelyét, a 3-6. rovatokba az állatok darabszámát (számmal és betűkkel), faj át, leirását és különös is~er­ tetőjeleit. A marhalevelet csak a tulajdonos nevére (közös tulajdont kép'ezö allatokra vonatkozó marhalevelet a tulajdonosok nevére) állithatja ki, de ~an­ nak akárhány darab egyfajú s egyform á jegyü állatára : kÜlönbö;ö fajú (ló . szarvasmarhával, juh sertéssel stb.), vagy egyfajú, de különböző jegyű állatokat nem jegyezhet egy marhalevélre, ha ugyanazon egyén tulajdonát képezik is; ellenben különböző korú, de egyfajú állatokat (szarvasmarhát és borjút, lovat és csikót, juhot és bárányt, kecskét és gödölyét, sertést és malaczot), ha egy egyén tulajdonát képezik, ugyanazon marhalevélre irhat. Az ürlap második rovatába esetleg a hajtó vagy hajtók nevei és lakóhelyei vezetendők be, az utolsó rovatban pedig az állatoknak a tulajdonos által bejelentett rendeltetési helye (irányitás) jelölendő meg; az utolsó rovat mindenkor még helybe szóló irányitásnál is kitöltendő. V. R. 19. §. Az állatok egészségi állapotának tanusitására szolgál az ürlapon nyomtatásban foglalt záradék, mely az ürlap keItezése és aláirása által érvényessé válik a marhalevélre jegyzett állatokra nézve. E tekintetben aláirása által a kiállitó közeg !).efTlcsak az állatoknak egészséges állapotát, de azt is bizonyitja, hogy a kiállitás helyén ragadós betegségek uralgása miatt az illető állatfajra kivetett tilalom nem áll fenn. V. R. 20. §. A rovatok pontos kitöltése után a kiállitó közeg keltezi, aláirja s a községi pecséttel ellátja a marhalevelet, a keletben a hónapot és az évszám utolsó számát beíúkkel kiirni tartozik. V. R. 22. §. Midőn a marhalevélre jegyzett összes állatokat ugyanazon egyén szerzi meg, ennek tulajdonjoga amarhalevél hátlapjára vezetendő R:áradékkal igazolandó, például: 541. jkvi szám. A tulsó lapon leirt állatokat megvette Farkas Elemér csányi lakos. Sepsi, 1899. május hó lO-én. első

(P. H.)

Mezey Péter, iegyz/).

Ily marhalevéllel a szerző állatait csak haza szállithatja. A "haza" szó alatt mindenkor a szerzett állatoknak rendeltetési helyét kell érteni.

220

76. 1888: VII. t.-cz. ·

Szabályszerű

marhalevél nélkül állatok a vásártérre egyáltalában nem bocsáthatók. A vásártartásra jogosultak kötelesek gondoskodni, hogy az állategészségrendőri felügyelet czéljából a vásárokon állatorvos alkalmaztassék. Ezén rendeltetési hely gyanánt rendszerint a tulajdonosnak a tulajdon-átruházási záradékban megjelölt lakóhelye tekintendő. Ha azonban az új tulajdonos az általa szerzett állatok rendeltetési helye gyanánt más helyet jelöl meg, akkor a marhalevélkezelő köteles az állatokat erre a helyre irányitani s e czéIból a tulajdonátruházási záradéknak az idézet §-ban megállapitott szövegét következőleg kiegésziteni: uIrányitás N. község (puszta)." Az ekként hátiratolt marhalevéJ oly esetekben használható, midőn a tulajdonos a szerzett állatait azoknak rendeltetési helyén állandóan és saját tulajdonában kivánja tartani. Oly esetekben azonban, midőn a tulajdonos szerzett állatait közvet~enü1 eladás végett hajtja vagy szál litja a szerzés helyéről máshová, vagy ha még a szerzés helyén kiván azokon túladni, a szerzés helyére illetékes marhalevélkezelő a régi marhaleveiet, a tulajdon-átruházási záradékkal ellátva, visszatartja s ennek alapján ,a hátirattal igazolt szerző nevére szóló s a kivánt irányitássai ellátott új .marhalevelet köteles kiállitani. A marhalevél-kiállitóknak jelen végrehajtási rendelet ellen elkövetett mulasztása avagy szabályellenessége, a mennyiben ellenük a fegyelmi eljárás alkalmazható, fegyelmi uton torlandó meg; különben pedig a marhalevéJkezel ök ilyen mulasztása vagy szabáJyellenessége, mint kihágás büntetendő. Mindenki köteles a többé már tulajdonában nem levő állatra vonatkozó s igy érvényt vesztett marhalevejet az illetékes marhalevél-kezelönek beszolgáltatni. Hatósági közegek, marhalevél-kezelök és állategészség-rendöri szakközegek kötelesek arról gondoskodni, illetve kötelesek hatékonya n ellenőrizni azt, hogy bármi okból, tehát: tulajdonátruházás, leölés, elhullás, vagy más hasonló körülmény folytán érvénytelenné vált marhalevelek pontosan beszolgáltassanak. A ki ezen rendelet ellen vét - a mennyiben cselekvése vagy mulasztása súlyosabb beszámitás alá nem esnék, illetve fegyelmi vétséget nem képezne, - kihágást követ el. V. R. 23. §. Azon esetben, ha valaki a marhalevélre jegyzett állatoknak csak egy részét szerzi meg, ennek tulajdonjoga szabályszerű marhalevéJ által igazolandó és az ekkép másnak tulajdonába átment állatok az eredeti marhalevél hátsó lapjára vezetendő záradékkal leirandók, például: . 541. jkvi szám. A tulsó lapon leirt állatok közül két darabot megvett Schreier Jakab jászói lakos; új marhalevél a 895/888. sz. a. Sepsi, 1888. május hó 10-én. (P. H.) Mezey Péter, jegyző.

76. 1888: VII. t.-cz.

221

Nemzetközi jelleggel ' biró állatvásárokon a vagomarha a tenyész- és gazdasági marhától elkülönitve állitandó fel. Ilyen vásárok vasan rendtartását a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister! . állapitja meg

v. R. 25. §. A tulajdonátruházást mindig azon község marhalevélkiállitója eszközli, a mely község területén a tUlajdonjog átruházása történik. V. R. 26. §. Amarhalevél - keltéről számitandó egy év letelte után - csupán új marhalevél kiállitásának alapjául szolgálhat. Érvénytelen a marhalevél midőn a reájegyzett állatok teljes száma hátlapján leiratott, vagy a marhalevélen megnevezett tulajdonosnak a marhalevélre jegyzett állatokra vonatkozó tulajdonjoga, egyéb módon megszünt. . Az egészségügyi bizonyítvány a kiállitás keltétől 10 napig (a keltezés napja ebbe nem számitandó) érvényes. Midőn tehát a tulajdonos marhalevelét az egészségi bizonyitvány érvényének megszünte után használni akarja, tartozik azt ott, a honnan az állatot elhajtja, a marhalevél-kiállitónak az egészségi bizonyitvány megújítása végett bemutatni. Az újitás 10 napig érvényes, a métrhalevél érvényességi tartama alatt akárhányszor eszközl end ő, a marhalevél hátlapjára irt záradékkal történik s az irányítást is mindenkor magában foglalja, pl.: Az egészségi bizonyitvány 10 napra megújittatik; irányitás Kassa. Sepsi, 1888. junius hó IS-én. (P. H.) Mezey Péter, jegyzli.

Az irányitás csak azon helrre érvényes, mely a marhalevél utolsó rova~ tában megjelöltetett, de ha az 'állat ezen helyről visszahajtatik oda, hol a marhalevél kiállittatott, új irányitás nem szükséges. Ha az egészségi bizonyitvány még érvényes, de a tulajdonos az állatokat más, mint az irányitásban megjelölt helyre akarja hajtani vagy szállitani, a marhalevelet új irányitás végett szintén a marhalevél-kiállitónál bemutatni tartozik, ki az új irányitást amarhalevél hátlapjára vezeti; .pl.: "Irányitás Torna." Sepsi, 1888. július hó 3-án. , '

(P. H.)

Mezey Péter, Jegysc5.

r >'

Az egészségi bilzonyitvány és az irányitás megújitása, ha amarhalevél kiállitásának helyén történik, a marhalevél-iktatókönyv utolsó rovatában mindig előjegyzendő. V. R. 28. §. Vásárokon vett s Ausztriába lábon hajtandó állatok marhalevelének hátsó lapjára a vásáron miíködó állatorvos a következő német I

l

Jelenleg a ftildmivelésügyi minister.

222

76. 188R: VII. t.-cz.

és felettük saját közege áltar közvetlen és állandó felügyeletet gyakorolhat. I Mészárosok, marhakereskedók, marhahizlalók.

12. §.

Mészárosok, marhakereskedők és marhahizlalók nem községbeli szarvasmarha megvételét, illetőleg behozatalát nyelvű

záradékot tartozik díjtalanul rávezetni: "Das (Die) innen beschriebene(n) Thier(e) gesung befunden" azt keltezni és aláirni. V. R. 29. §. Marhalevél elvesztése ese(én tul.ljdonosa köteles az elveszés tényét, azon község előljáróságánál (városi rendőrkapitánynál) bejelenteni mely amarhalevelet kiállitotta. Ez az elveszés tényét, valamint az elveszett marhalevélen foglalt adatokat (számok, kelte, tulajdonos neve, állatok leirása) a járási főszolgabiróhoz bejelenteni, a ki (esetleg a rendörkapitány) intézkedik egyrészt, hogy az elveszett marhalevél adatai a m. kir. belügyminiszterium által a rendőri körözvény ek .. Megsemmisités" rovatában közzététessenek, másrészt pedig, ha a marhalevél-tulajdonos az elveszés tényét vagy annak valószinűségét bebizonyitotta, bizonyos határidő letelte után, mely egy hónapnál rövidebb nem lehet, az illetékes marhalevél-kiállitót utasitja, hogy az elveszett marhalevél helyett másodlatot állitson ki. (Marhalevelek meghamisitásával elkövetett cselekményeibirálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Ministertanács 1889. decz. 20-án kelt határozata.) 1 A földmivelésügyi minister 1894: 78.948. sz. rendelete szerint: V. R. 32. §. Törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány vagy helyettese, kis- és nagyközségekben az illető járási főszolgabiró, esetleg az általa kiküldött alkalmas megbizható helyettese köteles az állatvásáron jelen lenni és az á!\atvásáron-rendtartás foganatositásáról gondoskodni. V. R. 33. §. Az állatorvosokról a vásárjog tulajdonosa, illetve bérIője tartozik gondoskodni. V. R. 34. §. A vásáron működő állatorvosok és rendőri közege;'; kötelessége a felett örködni, hogy szabályszerű marhalevél nélkül, vagy egészségi szempontból kifogás alá eső, valamint szekérbe fogott állat a vásártérre ne juthasson. E ezéiból a vásártér minden bejárójánál jölhajtott állatok marhaleveleit és egészségi állapotát lelkiismeretesen megvizsgálják. A marhalevél nélkül vagy hiányos marhalevéllel érkez6 állatot a vásártérre nem bocsátják, hanem letartóztatják és az e czélra rendelt helyen őrize~ alatt tartatják, mig az illető

76. 1888: VII. t.-cz.

:!23

a községnél 12 óra lefolyása alatt bejelenteni és a marhalevelet ugyanannak további megőrzés végett átadni tartoznak. Mészárosok és marhakereskedők máshonnan behozott szarvasmarhái a községi marhaállománytól elkülönítve bocsáthatók csak legeltetésre és abehozataltól számitott 8 napon át elkümnitve helyezendők el.

13. §. A hatóság eltilthatja, hogy mészárosok és marhakereskedők akkor, a mikor a járvány uralg, idegen istállókba bemenjenek. Közvágóhid.

", 'I

-

14. §. Oly községekben, hol a húsfogyasztás jelentékeny, szarvasmarha csak közvágóhidon vágható. Mely közsé- - - --

tulajdonos az l. fokú hatóság előtt szabályszerű marhalevelet föl nem mutat, magától értetvén, hogy a tartási költségek a tulajdonost terhelik. ~a a tulajdonos 8 nap alatt az állatról szabályszerű marhalevelet nem mutat föl, íiletve tulajdonjogát más módon nem igazolja, az l. fokú hatóság azt szabályszeríí s birtokon felül felebbezhető határozat alapján az államkincstár javára elárve~ rezheti. Ha ragadós betegségben szenvedő vagy annak gyanujában álló állat hajtatik föl, az rögtön az e czélra berendezett helyen elkülönitendő é5 az illető ragadós betegségre megállapitott bánásmódnak vetendő alá. Marhavész vagy ennek gyanúja esetén nemcsak a beteg vagy gyanús, de azon állatok is azonnal elkülönítve zár · alá helyezendők, melyek azon helységből fölhajtattak, a honnan a beteg vagy más gyanús állat származik; ha azonban ily állatok már elad attak s el ha itattak volna, intézkední kell az iránt, hogy azok - bárhol - letartóztassanak s , zár alá helyeztessenek. Ily esetek rögtön feljelentendök a törvényhatóságnak, mely a beteg vagy gyanús állatok származási helyén a szükségeseket a törvény értelmében elrendeli. v. R. 36. §. Mínden vásár után a vásárra jogosult a vásártéren vísszamaradt trágyát s hulladékokat összetakarittatni és fertőtleníttetni tartozik. A község elüljárósága ennek teljesítéséről vagy nem teljesitéséről minden vásár után 14 nap alatt az I. fokú hatóságnak jelentést tenni köteles. Az állatvásártér legeltetésre egyáltalán nem, más czélra csak fertőtlenítés után használható.

224

76. 1888: VII. t.-ez.

gekben legyen közvágóhid felállitandó, azt - a közigazgatási bizottság felterjesztése folytán - földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister l a belügyministerrel egyetértőleg áll~pitják meg. Szarvasmarhák vágásánál, továbbá juhok, kecskék és sertések leszúrásánál, a mennyiben ez, mint ipar; űze­ tik, az állat egészségi állapota a leölés előtt és utánna a hatósági állatorvos által megállapitandó. Hatósági állatorvos hiányában e czélra vágatás i biztos alkalmazandó. Pásztorok.

15. §. Pásztoroknak a község által számba vett és nekik átadott állatok közé más állatokat csak a község engedélyével szabad befogadni. 2 Vendégfogadók.

16. §. Vendégfogadók, csárdák és általában mindazon helyek, hol állatok akár átmenetileg, akár állandóan tartózkodnak, folyton felügyelet alatt tartandók és időszakon­ kint szabályszerűleg fertőtlenitendők. 3 1 Jelenleg a földmivelésügyi minister, a ki e tárgyban részletes intézkedését tartalmazó rendeletét 54.300/1 908.1 sz. alatt adta ki a vármegyei és városi törvényhatóságoknak. 2 Lásd a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-ez. 19. §-át. 3 A vendégfogadók, csárdák stb. istállói fert6tlenitésének elmulasztasa tárgyában a m. kir. jöldmivelésügyi minisiernek 1888. október hó l-én 40.000. sz. a. kelt rendelete szerint: vendégfogadók, esárdák istállói és mindazon közhelyek, a hol állatok állandóan tartózkodnak, vagy etetés, itatás, pihenés czéljából megállapodni szoktak, havon kint legalább egyszer fertötlenitendők; valamint az ott használt jászlak, itatóvályuk folytonosan tisztán tartandó k ; a szemét, alom és trágya eltakaritandó. (54. §.) Ezen teendők elmulasztása, mint kihágás, 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

.,

76. 1888: VII. t.-cz.

\

Közös

225

legelők.

17. §. Mielőtt

a szarvasmarha és a ló, juh és kecske telelő közös legelőre hajtatnék, a község által kellő­ leg számba veendő és egészségi állapota megvizsgálandó. A község által száinba nem vett marhát a közös legelőre kihajtani tilos. helyéről

Marhahajtás és szállitás.

18. §. Vágómarha és kereskedésre szánt szarvasmarha az ország területén, vasuton és hajón kivül, csak a hatóság által e czélra kijelölt utakon szálIitható, illetve hajtható. Az ilyen lábon hajtott marhacsapatokat a csendőr­ ség, pénzügyőrség, nemkülönben a községi elüVárók ellenőrzik és a megfelelő marhalevelek előmutatását bármikor kivánhat ják. ) 2 3

...

Lásd 1899. évi 111.902/V. b. sz. belügymin. rendeletet. s Lásd a külfölddel való állatforgalom szabályozását illető rendelkezéseket. s A 9. §-nál már hivatkozott 78.948/ 1894. sz. földmivelésügyi rendelet szerint. V. R. 57. §. A levágásra és kere~kedésre szánt szarvasmarha csak az e czélra kijelölt, úgynevezett marhahajtó :utakon hajtható (törvény 18. §.) Ezen utakat a törvényhatóság saját területén akként jelöli ki, hogy a szomszéd törvényhatóságok által kijelölt hajtóutakkal kapcsolatban legyenek. A kijelölt hajtóutak iránya a törvényhatóság által kellő módon közzéteendő. V. R. 58. §. A lábon hajtott vágó- és kereskedelmi szarvasmarha ellenőrzésére a csendőrök, pénzUgyőrök és rendőrök őrjárataik alkalmával, a községi elUljáróságok ' községük területén kötelesek (törvény 18. §.) Az ellenőrzés czéljából a hajtott állatok marhalevelei elkérendők s megvizsgálandók, hogy szabályszerüek-e? hogy az állatok azonosak-e amarhalevélre jegyzettekkel ? hogy a marhalevélen megjelölt utirány megtartatott-e, és az állatok között nem találkozik-e beteg vagy gyanus darab? 15 1

226

76. 1888: VII. t.-ez.

Vasuti és hajószállitás.

20. §. Lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertéseknek vasuton vagy hajón való szállitásánál a következő szabályok alkalmazandók: aj az állat csak szabályszerű marhalevéllel vehető fel; b) a szállítandó állatok csak azon helyre, illetőleg azon helyhez legközelebb eső és marharakodásra berendezett vas uti vagy hajóállomásig vehetők fel, amely helyre a marhalevél szól; ej szarvasmarhák a felrakodásnál kirendelt szakértő által egészségügyi tekintetből megvizsgálandók; dJ vágó marhát tenyész- vagy egyéb gazdasági marhával vasuton egy kocsiban, vagy hajón egy rekeszben szállitani tilos; ej más országból behozott szarvasmarha honi kérődző állatokkal ugyanazon vasuti vonaton vagy ugyanazon hajón nem szállitható ; jJ más országból érkező szarvasmarha a lerakodásnál kirendelt szakértő által állategészségügyi tekintetből megvizsgálandó; Ha az emlitett körülmények valamelyike tekintetében aggály merül fel, az ellenőrző közegek kötelesek az állatokat föltartóztatni, egy elkülönitett helyre terelni és az esetet a községnek, illetve az elsőfokú hatóságnak azonnal följelenteni, mely ily ügyekben haladéktalanul tartozik intézkedni és pedig az ügy természete szerint vagy a tulajdonjog igazolása, vagy a fönforgó kihágás megtorlása iránt az eljárást meginditani s eljárásának eredményéhez képest az állatokat továbbra- letartóztatni, elkobozni vagy a hajtóknak visszaadni. v. R. 59. §. Lábon hajtott marhaesapatot útközben legeltetni nem szabad, etetése és itatása a községen kivül az elüljáróság által kijelölendő helyen eszközlendö.

76. 1888: VII. t.-ez.

227

g) az állatok szállitására használt vasúti kocsik l hajók, rakodó hidak és kompok minden szállitás után fertőtlenitendők.

Állatok betegségének és elhullásának feljelentése iránti kötelezettség.

23. §.

A házi állatok birtokosai, pásztorok, gyepmesterek, mészárosok, .vágatás i biztosok és mindazok, kik házi . állatok gondozásával vannak megbizva, kötelesek a birtokukban, illetőleg a gondozásuk alatt álló állatoknak belső megbetegülését vagy azok elhullását a községnek azonnal bejelenteni, mely utóbbinak kötelessége az esetet az állat-, esetleg a községi vagy körorvosnak és az első­ fokú hatóságnak, a szükséges intézkedés végett, bejelenteni. Házi állatok birtokosait a bejelentéssel járó hivatalos vizsgálat költségei nem terhelik. Azon állatbirtokosok, kik áJJatjaik számára állatorvost tartanak, avagy állat jaikra állatorvos által felügyeltetnek, ezen kötelesség alól mentesek; tartoznak azonban gondoskodni arról, hogy minden ragadós betegség esete, vagy ily betegségben történt elhullás a községnek azonnal bejelentessék. .Állatorvosok szintén csak a ragadós betegség eseteit kötelesek bejelenteni. Addig is, mig a hatóság a betegség megállapitása és a szükséges óvintézkedések foganatositása iránt intézkedik, a község a beteg állatnak szigorú elkülönitéséről és a netáni ragadós betegség elhurczolásának megakadályozásáról gondoskodik. 15*

228

76. 1888: VII. t.-cz.

Ragadós átJatbetegségek és járványok.!

2

24. §. A jelen törvényben ragadós betegségekre vagy ]arványokra nézve meghatározott intézkedések a következő ragadós betegségek nél alkalmazandók: a) a keleti marhavész ; b) a lépfene (anthrax) ; e) a veszettség; d) a lovak, szamarak és öszvérek takonykórja, illető­ leg bőrférg~ ; e) a szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések ragadós száj- és körömfájása ; f) a szarvasmarhák ragadós .tüdőlobja (ragadós tüdővész) ; g) a juhhimlő; h) a lovak tenyészbénasága, továbbá a lovak és szarvasmarhák ivarszervein keletkező hólyagos kiütések; i) a lovak, szamarak, őszvérek és juhok rühe; j) a sertés-orbáncz. Járványok elleni óv- és elfojtó intézkedések.

29. §.

r

Ragadós betegségben lévő, annak gyanújában vagy fertőzés gyanujában álló állatok elkülönitendők, őrizet és megfigyelés alá veendők. A járvány betegségek közé tartoznak még: kj a sertésvész, l) a bivalyvész. 2 Lásd a baromfiak fertőző betegségei, és a barmfikolera elleni védekezés tárgyában kiadott 1894: 37.340., illetve 1903. évi 30.200 számú földmi- • velésügyi ministeri rendeletet. 1

, t

... 1

"

76, 1888: VIII, t.-ez.

229

Az elkülönítés alá helyezett állatok birtokosa köteles arról is gondoskodni, hogy az állat az elkülönités tartama ' alatt a részére kijelölt helyet el ne hagyja és 'más állattal való érintkezéstől megóvassék. ~O.

§.

Ragadós betegségben lévő, annak gyanujában vagy fertőzés gyanujában álló állatok és nyers terményeik, nemkülönben oly tárgyak használata, értékesitése és forgalma, melyek ilyen állatokkal érintkezésbe jöttek, vagy melyek a ragadós betegség elhurczolására alkalmasak, korlátozandó. A ragadós betegség iránt fogékony, vagy oly állatok forgalma, melyek a betegség elhu.rczolására alkalmasak, szintén korlátozandó. 31. §.

Ragadós betegség kitörésekor, vagy ily betegség gyanúja esetében a község területén a különböző istállókból való állatok közös legeltetése bizonyos legelőknek, to
Zár alá helyezés.

32. §.

Ragadós betegségben lévő, annak gyanujában vagy gyanujában álló állatok istállója elzárandó, szintúgy eltiItandó az illető udvarokon, községekben, legelőn vagy határon a forgalom oly állatokkal vagy tárgyakkal, melyek a betegség elhurczolására alkalmasak. Járványlepte udvarokban vagy istállókban az állatok

'fertőzés

~

lio\:.

230

76. 1888: VII. t.-cz.

gondozásával megbizottakon kivül másnak tartózkodni tilos. Az istállónak, vagy az állat másféle helyének, az udvarnak vagy legelőnek elrendelt elzárása a birtokost mindazon intézkedések foganatosifására kötelezi, melyek az elzárás sikere érdekében elrendelteinek. Bunkózás.

33. §. Ha oly állatok, melyeknek forgalmi vagy használati korlátozása vagyelzárása mondatott ki, eltiltott használaton, vagy a részükre rendelt helyen kivül, vagy pedig oly helyeken, melyekbe lépniök eltiltatott, éretnek, haladéktalan leölésüket a hatóság - a mennyiben ezt a betegség korlátozása czéljából szükségesnek tartja elrendeli. Határzár.

42. §.

Ha a marhavész a szomszéd országban nagyobb mérvben terjed, vagy az ország határához aggasztó módon közeledik, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister' a határnak a vészes ország vagy' vidék irányában teljes elzárását rendeli el. Törzskönyvezés.

48. §.

Romániával szemben 35 kilométer távolságra benyuló területen, a szarvasmarha ellenőrzése czéljából, minden községben - a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi 1

Jelenleg a töldmivelésügyi minister.

231

76. 1888: VII. t.-cz.

mínister l által kiadandó utasítás szerint könyv fog vezettetni.

rendes törzs-

Különös szabályok egyes ragadós betegségeknéJ. A) A lépfene (anthrax).

61. §.

"

Lépfenében beteg, vagy ezen betegség gyanújában álló állat husának, tej ének vagy bármely más terményének forgalomba hozatala vagy felhasználása tilos .

.' . 62. §.

Lépfenében beteg, vagy ezen betegség gyanújában álló állatokon véres műtéteket csak állatorvos végezhet, ily állatok hullájának bonczolása csak állatorvos jelenlétében szabad. B) A veszettség.

68. §.

Ha veszett, vagy veszettség gyanújában álló kutya (vagy más állat) kóborol, a hatóság tartozik a szomszéd községeket erről értesíteni, és a kutya (vagy más állat) kiirtásáról intézkedni. 2 Ily esetben elrendelendő, hogy a községben valamennyi kutya megkötve tartassék, vagy pedig biztos szájkosárral pórázon vezettessék ; a szabadon járó kutya kiírtandó . •~;

Jelenleg a földmivelésügyi minister. Honvédelmi minister 1888. évi 6846/XVI. sz. rendelete értelmében a csendőrség minden alkalommal, midőn állampolgárok élete veszélyeztetve van, vagy egy pillanatnyi veszély elháritandó, a veszett eb ellen fegyverét bárhol használni köteles. l

2

232

76. 1888: VII. t.-cz.

70.. §. Veszett, vagy veszettség gyanújában álló- állat husának, tejének, vagy bármely más terményének forgalomba hozatala vagy felhasználása tilos.

71. §. Veszett, vagy veszettség gyanújában álló állatokon gyógyitási kiséri eteket, vagy' véres műtéteket csak a hatóság engedélyével szabad végezni; ily állatok bonczolása csak állatorvos, vagy más orvos által szabad. C) A takonykór, iIletöleg börféreg.

73. §. Mihelyt valamely állaton a takonykór, illetve a bőr­ féreg megállapittatott, leölését és hullájának szőrüstül­ bőröstül való kiirtását a hatóság elrendelni tartozik. 75. §. Takonykóros állat bármely terményének forgalomba hozatala vagy felhasználása tilos.

77. §. Takonykóros, vagy ezen betegség gyanújában álló állaton véres műtétet csak állatorvos végezhét, hullájának bonczolása csak állatorvos jelenlétében történhetik. D) A ragadós száj- és körömfájAs.

79. §.

Száj- és körömfájásban beteg állat husát forgalomba hozni vagy fölhasználni csak hatósági állatorvos meghallgatása után és hatósági engedély mellett szabad.

I

76. 1888: VII. t.-cz.

233

Ily állatok bőrét csak fertőtlenités mellett szabad forgalomba hozni és felhasználni. Ellenben ily állatok tejét forgalomba hozni vagy fel'használni tilos. E) A ragadós

tüdőlob

(ragadós

tüdővész.)

84. §. Ragadós tüdőlobban beteg állat teje csak forralva J használható; husa fogyasztásra csak hatósági állatorvos . véleménye alapján engedhető meg. , A fogyasztásra alkalmatlannak talált testrészek és a 1üdők kiirtandók. Ragadós tüdőlobban beteg állat bőre és szarvai, szabályszerű fertőtlenités mellett, forgalomba hozhatók és felhasználhatók. ,

I

86. §. A ragadós tüdőlob beoltása csak hatósági engedélylyel, állatorvos által történhetik. Az oltást a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister! rendelettel szabályozza. Oltott állatok a gyanus állatokkal egyenlő ellenőrzés alá esnek. F) A

juhhimlő .

• 89. §. Himlőbeteg

juhok husát 'és tejét forgalomba hozni vagy fölhasználni tilos. . Ily juhok bőre csak szabályszerű fertőtlenítés mellett hozható forgalomba és használható fel. 1

Jelenleg a földmivelésügyi minister.

234

76. 1888: VII. t.-cz.

G) Tenyészbénaság és az ivarszerveken

keletkező

hólyagos kiütés. I

91. §.

Tenyészbéna szabad.

lovakat fedeztetésre bocsátani nem95. §.

Az ivarszerveken hólyagos kiütéssel biró· lovak és szarvasmarhák betegségük tartamára a tenyésztéstől eltiltandók. H)A rühkór.

99. §.

Rühes állatok bőre csak kellő fertőtlenités mellett hozható forgalomba; timártelepekre feldolgozásra ily bőrök fertőtlenités nélkül is közvetlenül vihetők. Rühes juhok gyapja csak zárt zsákokban hozható forgalomba. lj A sertésorbánez.

102. §.

Sertésorbánczban beteg állat husát és zsirját tápláfékul forgalomba hozni és fölhasználni tilos. Mennyiben és mily föltételek mellett lehet az ipari czélokra felhasználni: azt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister2 rendeletben állapitja meg. l Kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünteaz, a ki köztenyésztési czélra használni szánt apaállat ját vizsgálat végett a kitűzött határidőben elfogadható ok nelkül elő nem vezeti. (Földmivelésügyi minister 1897. julius 29.41.730. sz. rendelete.) Az 1894 : XII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1894. évi 48.000. sz. alatt kiadott földmivelésügyi ministeri rendelet 24. §. 3. pontja értelmében: "A köztenyésztésre szánt apaállatok évenként a járási mezőgazdasági bizottság által megvizsgálandók, az alkalmasak tenyészigazolványnyal ellátandók, az alkalmatlanok pedig a tenyésztés ből kizárandók. " II Jelenleg a földmivelésügyi minister.

tendő

76. 1888: VII. t.-cz.

235

103. §.

Az orbáncz beoltása csak hatósági engedélylyel és állatorvos által történhetik. A beoltott állatok a beteg állatokkal egyenlő ellenőrzés alá esnek. 1 2 Állatorvosi gyakorlat és gyógyszerészet. 3

123. §.

A jelen törvény szerint állatorvosi gyakorlatra nem jogositott egyéneknek üzletszerűen állatorvosi teendőket végezni tilos. 1 Sertés vész. Sertésvészszel fertőzött községekből sertéseket hatóság engedelme nélkül elszállitani nem szabad. A sertésvészszel (sertéskolerával) fertőzőtt területekről történő sertésszállitásoknál a következő szabályok irányadók : Az elzárt (fertőzött) állásokból, udvarokhól, majorokból, pusztáról, sertések csak az I-ső fokú hatóság engedélye mellett, és pedig a beteg vagy beteggyanus sertések csakis a község határán belül való azonnali levágás czéljából, kizárólag szekereken, illetőleg vasuton vihetők ki. Elzárt (fertőzött) szállásokból, udvarokból, majorokból, pusztáról származó és az illetékes hatósági állatorvos által előzetesen megvizsgált s egészségesnek talált sertések azonnali levágásra ; el nem zárt (vészmentesI szállásokból, udvarokból, majorokból, pusztáról származó és állami, vármegyei, városi, községi vagy körállatorvos által előzetesen megvizsgált s egészségesnek talált sertések pedig 5 nap alatt leendő levágás vagy továbbtartás czéljából, kizárólag szekereken vagy vasutun, a hatóság engedélyével más községbe ís elszállithatók, illetőleg az elzárt (fertőzött) szállásokból, udvarokból, majorokból, pusztáról származó egészséges sertések más községbe csakis közvágóhidra vagy hentesek saját ipartelepére szállithatók el s ott állat9rvosi vagy orvosi oklevéllel biró vágatási biztos jelenlétében azonnal vágandók. A más községbe továbbtartás czéljából szállitott sertések a rendeltetési helyen, harmincz napig elkülönitve, állatorvosi megfigyelés alá tartandók. Az elszállitandó sertéseket a származási helyről a község határán kivül fekvő vasuti felrakóhoz, úgyavasuti lerakótól a rendeltetési helyre is csak fertőzött területek érintése nélkül szabad lábon hajlani, különben azok szekereken szállitandók. A sertések marhalevelei "Sertésvészszel fertózőtt kőzségból" jelzéssel látandók el s a marhalevelek a sertések megérkezése után a rendeltetési hely községi elüljáróságának megőrzése végett azonnal átadandók. (Földmivelésügyi minister 1898. február 8-án 9300. sz. a. kiadott rendelet 8. §-a.

236

76. 1888: VII. t.-ez.

Állategészségügyi szolgálat. Eljáró hatóságok.

125. §.

Az állategészségügyi szolgálatra, felügyeletre és a kártalanitásokra vonatkozó ügyekben a következő hatóságok járnak el: Elsőfokúlag : a) nagy- és kisközségekben a főszolgabiró (illetőleg helyettese) ; b) rende~ett tanácsú városokban a polgármester vagy a tanács által e czélra kijelölt helyettes; c) törvényhatósági joggal felruházo'tt városokban a rendőri (kapitányi) hivatal, iIletöleg annak e czélra kijelölt tagja vagy tagjai; d) Budapesten a kerületi elüljáró; e) Fiuméban a rendőrfőnök; fJ a magyar-horvát tengerparton a tengeren érkező állatok, állati termények és tengeri hajók tekintetében a révkapitány; Másodfokúlag : az a), b) alatti községek és városokra nézve az al-

I

2 Bivalyvész fellépténél általában ugyanazon szabályok irányadók, a melyek a lépfenére érvényben vanna~. (Földmivelésügyi minister 1891. évi 63 832. sz. rendelete.) 8 A ki a m. kir. földmivelésUgyi és belügyministerek engedelme nélkül : a) állati betegségek ellen óvó, vagy gyógyitási czélokra szolgáló s alkalmazásra meg nem engedett uj (titkos összetételü vagy elkészitett összetett) gyógyszert más tulajdonát képező állatra üzletszerüen alkalmaz vagy alkalmaztat, ad vagy elad, raktáron tart vagy hirdetés utján használatra -ajánl: - b) szakszerű képesités nélkül állati betegségek ellen alkalmazásra meg nem engedett gyógymódot más tulajdonát képező állatra üzletszerűen aikalmaz vagy alkalmaztat: kihágást követ el. A m. kir. földmivelésUgyi minister 1896. évi 52.881. sz. rendelete.)

76. 1888 : VII. t.-ez.

237

ispán (illetőleg helyettese), a c), d) és e) alatti városokra nézve a városi tanács, a magyar-horvát tengerpartra nézve a tengeren érkező- állatok, állati termények és tengeri hajók tekintetében a m. kir. tengerészeti hatóság. Harmadfokúlag : a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister.! Büntetések meghatározása.

,.

".

146. §. A ki a marhavész terjedése ellen a hatóság által elrendelt zár vagy egyéb b felügyeleti szabályokat megsérti: vétség miatt három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

I

Ha a szabályok ezen megsértése következtében valamely marha a ragályos vészbe esett: az, a ki a szabályokat tudva megsértette, egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kisérI et is büntetendő (1878: V. t.-cz. 446. s-a). 147. §. Azon állatorvos, a ki sürgős esetekben a hivatásával járó szolgálatot alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalaszt ja : ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ha pedig állami, törvényhatósági vagy községi hivatalos alkalma.zásban levő állatorvos ezen hivatalos alkalmazásával egybekötött állatorvosi szolgálatot alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja : kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (1879: XL. t.-cz. 97. §-a). 1

Jelenleg a földmivelésügyi minister.

76. 1888: VII. t.-ez.

148. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő azon állami, törvényhatósági, vagy községi hivatalos alkalmazásban levő állatorvos, a ki marhavész idején, habár lemondás folytán, de ennek szabályos elfogadása előtt, hivatalos állását elhagyja, vagy az ~zzel egybekötött szolgálat teljesitését alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja (1879: XL. t.-cz. 93. §-a). 149. §. A ki a felügyelete alatt levő állaton a veszettség vagy más, akár az emberekre, akár az állatokra veszélyes betegség jeiét észleli és azon állatot azonnal el nem különiti vagy másként ártalmatlanná nem teszi, egyszersmind pedig az észlelt betegségről a hatóságnak jelentést nem tesz: háromszáz forintig terjedhető pénzbilntetéssel büntetendő (1879: XL. t.-cz. 102. §-a). 150. §. A ki beteg állatokról az emberek egészségére háramolható veszélyek kikerülése végett kiad ott valamely rendeletet vagy szabályrendeletet más, mint a 149. §-ban körülirt esetben szegi meg: száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (1879: XL. t.-cz. 103. §.) 151. §.

Egy hónapig terjedhető elzárással , és száz forint pénzbüntetéssel büntetendő ' : l. a ki az élelemre levágandó marhák vagy más állatok megvizsgálására s az ezekkel való bánásmódra vonatkozó egészségügyi szabályokat megszegi ;

76. 1888: VII. t.-ez.

239

<~I 'II

~.

a ki olyan marhát vagy állatot, melyet a fennálló ~zabály szerint csak a közvágóhidon szabad levágni, 'máshol vágat vagy vág Ie; vagy 3. a ki olyan helyeken, a hol közvágóhid nincsen, a marhák vagy más állatok levágása iránt kiadott rendeletet vagy szabályt megszegi s az ekként levágott marha vagy ·állat húsát emberi élelemre árulja, adja vagy használja; 4. a ki elhullott vagy levágott beteg marha vagy állat húsát, e körülményt tudva emberi eledelre használja vagy e czélra másoknak adja. Visszaesés esetében, ha az utolsó büntetés kiáIlitásától két év nem mult el, a büntetés két hónapig ter'jedhető elzárásig és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetésig emelhető (1879: XL. t.-cz. 104. §-a). . 152. §.

Kihágást követ el és háromszáz forint erejéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki állatokat vagy nyers terményeket a jelen törvény 5., 6., 41., 43., 44., 45., 46., 49., 50. és 51. §-aiban megjelölt belépési állomások kikerülésével, vagy korlátozások figyelemben tartása nélkül hoz be; b) a ki a marhavész alkalmából a hatóság által az 52-56. §-ok alapján elrendelt intézkedések ellen vét.! 153. § .

. ... ~

Kihágást követ el és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) azon vásártulajdonos avagy bérlő, a ki alI. §-ban megkövetelt állategészségügyi rendtartást nem alkalmazza ; 1

Lásd 1878:. V. t.-ez. (btkv.) 446. §-át.

240

76. 1888: VII. t.-cz.

b) a ki a 20. §-ban előirt intézkedéseket az állatok vasuti és hajószáIlitásnál nem tartja meg; c) a ki a 29. és 30. §-ok alapján elrendelt elkülönités kellően nem hajtja végre; d) a ki a 34., 61'., 70., 75., 79., 84., 89.,' 99. és 102. §-ok ellenére beteg állatok húsát, tejét és nyers terményét forgalomba hozza vagy fölhasználja; l e) a ki a 123. §. intézkedései ellenére állatokat gyógykezel. 154. §.

\

.

Kihágást követ el és egyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) .a ki a 8. §. ellenére állatokat marhalevél nélkül elád, megvesz vagy szállit ; b) az a mészáros, marhakereskedő vagy marhahizlaló, a ki a 12. és 13. §-okban kivántaknak nem felel meg; c) a ki a 14. § rendeleteinek ellenére állatot vágóhidon kivül és állategészségügyi vizsgálat nélki1l vág vagy szúr le; d) az a pásztor, a ki alS. §. ellenére állatot fogad nyájába ; e) a ki a 17. §. ellenére marhát legelőre hajt; f) a ki a 18. §. ellenére állatokat arra ki nem jelölt utakon hajt; g) a ki a 23. §. ellenére az állatok olynemü megbetegedését nem jelenti be, m~ly betegség az emberekre vagy . az állatokra nem veszélyes; h) a ki a 31., 32. és 33. §-ok alapján elrendelt korlátozásokat szegi meg; 1 A ki a se'rtésvész gyanuja alatt álló sertést állatorvosi vizsgálat nélkül leszurat és ,annak husát felfUstölteti, az ezen pontba ütköző kihágást követi el.

76. 1888: VII. t.-ez. -

77. 50.431 / 1891. B. M. sz.

241

íj a ki a 68. §. alapján kiadott rendelet ellenére kutyáj át megkötve nem tartja; j) a ki a 62., 71., 77., 86. és 103. §-ok ellenére beteg állatokat gyógyit, beolt, rajtuk műtétet végez, illetőleg hullájukat bonczolja; k) a ki a 61. és 95. §-ok ellenére lovat vagy szarvas\ marhát tenyésztésre alkalmaztat; I) a ki a 48. §. ellenére marháját a törzskönyvvezetőnek be nem jelenti. '

157. §. A kihágásokról szóló büntető-törvény (1879: XL. t.-cz.) általános határozatai - a mennyiben jelen törvény világosan eltérő rendelkezést nem tartalmaz - az ezen törvény szerint kihágásoknak minősitett cselekmények , és mulasztások megitélésénél is irányadók. 158. §. A 146-151. §-okban emlitett vétség és kihágások 'eseteiben az eddig is illetékes hatóságok, a többi szakaszokban emlitett kihágások eseteiben a 125. §-ban felsorolt hatóságok járnak el. 77. Az 1888. évi XIV. törvényczikkel beczikkelyezett magyar-román határegyezmény alapján a m. kir. belügyminister által, a honvédelmi-, igazság-, pénz-, földmivelés- és kereskedelemügyi ministerekkel egyetértőleg, az 50.431/1891. B. M. sz. a. kiadoft határőrizeti utasilás szerint. 34. §.

A személyforgalom ellenőrzésével megbizott m. kir. belépő \ állomások ezen teendőket a jelen utasitás határozatai értelmében kötelesek ellátni; az e czélra szükséges nyomtatványokat a m. kir. belügyministeriumtól nyerik. 16

242

77. 50.431 / 1891. B. M. sz.

35. §.

A csendőrség köteles arra ügyelni, hogy oly helyeken, hol a m. kir. belépő állomás a határszéltől távolabb befelé esik, a Romániából behozott állatok és állati nyerstermények csak az e czélra kijelölt utakon hajtassanak, illetve szálHttassanak; az ezen utakon kivül talált ily állatok és állati nyerstermények az 1888: VII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1889. évi 40.000 szám alatt kibocsátott rendelet 311. §-a értelmében letartózfatandók, illetőleg lefoglalandók és a legközelebbi m. kir. belépő állomásnak átadandók; kivéve: aj ha a szállitó vagy hajtó valamelyik m. kir. belépő állomás által kiállitott és még érvényes igazolvány nyal bizonyitja, hogy az abban leirt állataival más úton is közlekedhetik román területre és vissza; bJ ha az állataira vonatkozó marhalevélnek, illetve az állati nyersterményeire vonatkozó származási bizonyitványnak hátlapján a m. kir. belépő állomás szakértője igazolta, hogy az állatok, illetve az állati nyerstermények vizsgálatát állategészségrendőri szempontból foganatositotta; ej ha a szállitó vagy hajtó a határrendezés folytán kettészelt birtoktesten taláitatván. a jelen utasitás 7-ik §-ában meghatározott igazolványt tudja felmutatni.

36. §. A csendőrség az állategészségügyi kihágások vagy ezek alapos gyanujáMk kideritése iránt a m. kir. belépő állomásoktól vett megkeresésekhek lehetőleg megfelelni és eljárása eredményéről a megkereső áHom~st értesiteni tartozik.

78. 31.060/1892. F. M. sz.

243

78. ' A forgalomba hozott kisebb élő állatokkal való bánásmód szabályozása tárgyában a földmivelésügyi m. kir. minister által 1892. május hó 21-én 31.060. sz. a. kiadott körrendelef.1 1.

§.

Kettőnél több borjút, juhot, bárányt, kecskét, malaczot s a kisebb szárnyas állatok közül négy párnái többet összekötött lábakkal akár köz-, akár maganfogyasztás, illetőleg használat czéljából szállitani vagy vinni és mindezen állatokat, tekintet nélkül a mennyiségre, ily állapotban bárminő czélra is , ta'rtani tilos. A marha vásárra vitt borjúk és bárányok lábai azonban azon idő alatt, mig a vásár tart s a mérlegelés eszközöltetik, legalább 5 cm. szélességü hevederrel összeköthetők, mely állapotban az állatok mindenkor szalmára fektetendők. Libák, pulykák s nagyobb szárnyas állatok összekötött lábakkal egyáltalán nem szállithatók, s azok házalás esetében csakis hónalj alatt vihetők. Halakat keresztülfűzve szállitani, vinni vagy tartani tilos.

2. §. Az 1. pontban meghatározott mennyiségen felül borjúk, juhok, bárányok, kecskék, malaczok csakis fedett s oly kocsikban száll ithatók, hogy az állatok a kocsikban állhassanak. E czélból a kocsinak szilárd fenékkel kell birnia és sem ezen, sem a kocsi oldalainak alsó részén nyilásnak vagy hézagnak lenni nem szabad. Az oldalok felső részén 2/ 3 rész szélességben a deszkák, illetőleg léczek közt tág hézagok hagyandók, hogy az állatot kivülről látni lehessen és a kocsit levegő járhassa át.

3. §. Bárminemű szárnyas állatok az i. §-ban meghatározott menynyiségen felül csak ketreczes vagy fonott kocsikon, illetőleg ketreczekben vagy kosarakban szállithatók. E ketreczeknek úgy kell készitve lenniök, hogy az állatok kivülről jól láthatók és m~gkülönböztethetők legyenek. 1

Lásd a kihágásokról szóló 1879: XL. t.·cz. 86. §-át. 16*

244

79. 37.340/1 894. F. M. sz.

4. §. Az állatok megfelelő ctetéséről és itatásáról az eladó vagy szállitó, illetőleg tulajdonos gondoskodni tartozik.

5. §. Ezen rendelet határozmányába ütköző cselekményeket és mulasztásokat az 1879. évi ~L. t.-cz.l alapján ezennel kihágásnak minősitem, mely kihágások elkövetői a mennyiben cselekményük, illetőleg mulasztásuk más fennálló törvények szigorúbb határozmányai alá nem esnek - :W forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

79. A baromfiak fertöző betegsége ellen való védekezés tárgyában a földmivelésügyi minister által 1894. október 12-én 37.340. sz. a. kiadoft rendelete. 1. §. Minden gazda köteles, ha udvarában 2-3 nap alatt több baromfi betegedett meg vagy hullott el, ezt a község eIüljáróságának azonnal bejelenteni. Az elüljáróság a betegedések vagy elhullások okát állatorvos közbejöttével megállapitva, fertőző betegség esetén a baromfiállományt zár alá helyezi. 2. §. Ha valamely községnek különböző részeiben és több egymástól távol fekvő udvarában lép fel ugyanazon időben fertőző betegség, az járványnak tekintendő és a~ elüljáróság haladéktalanul tartozik erről az I. fokú hatóságot (szolgabiróság) értesiteni, a község összes baromfi-állományát zár alá helyezni és gondoskodni arról, hogy sem élő, sem levágott, de tisztitatlan állapotban levő baromfiak más községekbe, vásárokra vagy piaczokra ne vitethes-' ~enek mindaddig, a mig a zár fel nem oldatik.

3 §. A járvány megszüntnek akkor tekinthető s a zár akkor oldható fel, ha az utolsó elhullás, illetve betegedés után már 8 nap 1

Kihágásokról szóló büntetötörvény.

.'

80. 39.200 ')903 F. M. sz.

245

eltelt. A zár feloldását megelőzőleg minden fertőzött udvar, ól és ketrecz kitisztitandó és fertőztelenitendő. Az elhullott baromfiak hullái és ürelékeik pedig legalább 1/2 méter mélyen elásandók. Az elhullott baromfiaknak a trágyadombra, udvarra vagy bárhO'la való kivetése szigoruan tilos.

4. §. A szabályrendelet be nem tartása kihágást képez és az 1879: XL. t.-cz. 16. §. a) alapján büntettetik.

, 80. A baromfikolera ellen való védekezés tárgyában a földmivelésügyi minister által 1903. márczius hó 29-én 30.200 sz. alatt kiadotf rendelefe.

1. §. Élő

baromfi a vámkülföldről csak a kijelölt magyar kir. belépőállomásokon keresztül jöhet az országba behozataira vagy átvitelre. A m. kir. belépőállomásokon a baromfiszállitmányok állatorvosi vizsgálat alá vétetnek s olyan szállitmányok, a melyekben valamely ragadós betegségben szenvedő, vagy ilyen betegségben elhullott baromfi találtatott, visszautasitandók. A visszautasitásról a m. kir. belépőállomás' hozzám táviratilag jelenteni, a feladási hely hatóságot táviratilag értesiteni s a szállitmányra vonatkozó közelebbi adatokat és visszautasitás okát kimeritően feltüntető jegyzőkönyvet hozzám felterjeszteni köteles. 2. §. Mihelyt baromfi olyan tünetek között elhull, a melyek - a jelen rendelethez mellékelt útmutatáshoz képest - a baromfikolera jelenlétének gyanuját indokolttá teszik: az állatok birtokosa vagy ennek megbizottja erről a községi előljáróságnak haladéktalanul jelentést tenni, úgyszintén a még teljesen egészségesnek látszó állatokat a betegektől azonnal elkülöniteni tartozik. A beteg állatokat istállóban (ól ban) elzárva kell tartani. Vészes udvarba baromfi be nem hozható és baromfikereskedö be nem bocsátható.

246

80. 30.200/1903. f. M. sz.

Ha a vészes udvar területén vizfolyás vagy közhasználatban út vezet, az ilyen útszakasztól vagy vizfolyástól abaromfit távol kell tartani. Abban az esetben, ha az állattulajdonosok a vészes udvar egész baromfiállományát leöIik, a 'mely eljárás a betegség biztos elfojtására a legajánlatosabb, a további intézkedések már csak az udvar alapos kitisztitására és fertőtlenitésére szoritkoznak. levő

3. §. A községi előljáróság minden egyes ilyen bejelentést a helyszinén azonnal megvizsgálni és saját tapasztalataival együtt az elsőfokú állategészségügyi hatósággal haladéktalanul tudatni, a 2. §-ban jelzett óvintézkedések betartását ellenőrizni és egy elhullott álfatot, az elhullás okának megállapitása czéljából, az elsőfokú hatósághoz sértetlenül és a netáni kiszivárgást vagy hulladékot át nem e{esztő módon gondosan csomagol va beküldeni tartozik; azonban, ha a helységben a baromfikolera közvetlen megelőzőleg már megállapittatott, a hullabeküldés mellőzendő. Különösen fontos esetekben az elsőfokú hatóság - a betegség megállapitása és egyuttal az áJlategészségrendőri óvintézkedések megfelelő kiegészítése, illetve az óvintézkedések foganatositásának ellenőrzése czéljából saját (állatorvosi) szakközegét a helyszinére kiküldheti. Ilyen esetben a kiküldött szakközeg az eljárásról rövid jegyzőkönyvet vesz fel, mely a másodfokú hatósághoz haladéktalanul felterjesztendő. 4. §.

Mihelyt a baromfikolera megállapittatik, a községi előljáróság ezt az ott szokásos módon közhirré tenni, az elsőfokú hatóság pedig a 2. §-ban jelzett óvintézkedéseket továbbra fentartani és még a következőket elrendelni tartozik; a) az udvart szembetűnő helyen alkalmazott és könnyen olvasható "Baromfikolera" feliratú figyelmeztető táblával fertőzött­ nek kell jelezni; b) a fertőzött udvarból egészséges baromfi csak leölt állapotban és a hatósági állatorvos előzetes engedélyével, tojás pedig csak szódaoldattal való gondos lemosás után vihető ki;

80. 30.200/1903. F. M. sz.

247

c) az elhullott vagy leölt beteg állatokat összes testrészeikkel együtt azonnal és minden veszélyt kizáró módon meg kell semmitiÍteni ; d) az ürüléket, eleségmaradékot és egyébb hulladékot naponta gondosan össze kell söpörni és hacsak lehetséges - azonnal elégetni, vagy pedig mésztejjel összekeverve jól elzárt gödörben összegyüjteni. 5. §. Ha a fertőzött udvarban az összes baromfi elhullott vagy leöletett, avagy ha az utolsó elhullási vagy gyógyulási esettől számitott nyolcz napon belül ujabb megbetegedés elő nem fordult, erről a községi előljáróság jelentést tenni tartozik az elsőfokú hatósághoz, a mely a baromfiak által használt helyiségek fertőtlenitését, a mennyiben ez még nem történt volna meg, e lrendelni tartozik, a minek foganatositása után a betegség megszüntnek tekintendő.

6. §. Ha a baromfi lábonhajtás vagy koesinszállitás közben a baromfikolera jelenlétére utaló gyanus tünetek között elhull, a szállitmány veietője a továbbszállitást lehetőleg mielőbb beszüntetni tartozik. Ilyen esetekben is teljes mértékben alkalmazni kell a 2-5. §-ok határozmányait, a fertőtleni!ést pedig a szállitóeszköznek a baromfi val érintkezésbe jutott részeire, valamint az egyéb tartályokra is ki kell terjeszteni. 7. §.

.'

. Az 1888. évi VII. t.-ez.-nek az állatszállitó vasúti kocsik és hajók fertőtlenitéséről rendelkező 21. §-a és az ezen törvény végrehajtására kiadott 1888. évi 40.000. számu rendeleti 87-97. §-aiban megszabott teendők a baromfiszállitásra használt vasuti kocsikra és hajókra is kiterjesztetnek.

8. §. A másodfokú hatóság, az adott körülményekhez mért különös indokok esetében, a baromfikolera elhurczolásának kötelességszerű megakadályozása czéljából, a törvényhatósági m. kir. állatorvos i

Lásd: Magy. Rend. Tára, 1888. évf., 1885. o.

248

BO. 30.200/ 1903. F. M. sz.

javaslatára, egyes községek vagy az egész járás (rendezett tanácsú város) területére is elrendelheti, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő baromfi közutakon csakis olyan berendezésű szekereken, ketreczekben, kosarakban, vagy egyébb száIlitó eszközökben száIlittathassék, a melyekből ürüléknek vagyalomnak kihullása ki van zárva és melyeket minden egyes szállitás előtt kitisztitani és fertőtIeniteni kell. Ugyanilyen körülmények között és különös indokokból a másodfokú hatóság, a törvényhatósági m. kir. állatorvos javaslatára, a baromfikereskedők üzleti telepeinek állategészségrendőri ellenőr­ zését fokozott mértékben is eIren del heti és intézkedhetik az iránt is, hogyabaromfikereskedők élő áruikat csak olyan helyeken rakhassák ki eladásra és bocsáthassák szabadon, a mely helyekre honi baromfi nem kerül. Egyébként - az 1900. évi XVII. t.-cz. tO-ik §-ának r) pontjához képest a járási (városi) m. kir. állatorvos a baromfi kereskedőkről névjegyzéket vezetni, telepeikre felügyelni és szállásaikat időnkint megvizsgál ni tartozik; az 1901. évi deczember 30-án kelt t04.300. számú körrendeletemhez 1 képest pedig a tavaszi haszonállat-vizsgálat alkalmából az állatorvos az általános vizsgálatot a baromfiakra is kiterjeszteni és a baromfikereskedők telepeit okvetlenül megvizsgálni köteles s a baromfiak ragadós betegségei ellen a védekezés eljárás módozatait ci lakossággal behatóan ismertetni tartozik.

9. §. Abban az esetben, ha a baromfikolera a községben (városban) nagy mértékben fellépett, illetve különböző fekvésü számosabb udvarban (majorban, tanyán stb.) jelentkezik, a másodfokú hatóság, a törvényhatósági m. kir. állatorvos javaslatára, a zárlatot a védekezés eredményessége czéljából és a tényleges szükséghez képest nemcsak a fertőzött udvarokkal szomszédos udvarokra, de a község (város) illető részeire sőt a község (város) egész területére is kiterjesztheti. Az ilyen intézkedésről, úgyszintén ennek hatályon kivül helyezéséről a másodfokú hatóság hozzám egyidejüleg távirati jelentést tenni köteles. 1

Lásd: Magy. Rend. Tára, 1901. évf., 1170. o.

so.

30.200/1903. F. M. sz.

249

tO. §. A vámkülföldre való kivitelre szánt élő baromfiszállitmány a községi előljáró által kiállitott igazolványnyal látandó el arról, hogy az a község, a melyből az állatok kivitelre kerülnek, nyolcz nap óta mentes ragadós baromfi-betegségtől. Ilyen baromfiszállitmány az ország határát csakis vasuton és csak a megfelelő állomások, -vagyam. kir. belépő állomások valamelyikén lépheti át, a hol a szállitmány állatorvosi ellenőrző vizsgálat alá vétetik;· ennek a vizsgálatnak foganatositását és a szállitmánynak vészmentességét a szállitmány igazolványán és fuvarlevelén hivatalosan igazolni kell; ennek megtörténte után a szállitmány továbbitható. Ha pedig az ilyen szállitmányban ezen vizsgálat alkalmával ragadós baromfibetegség állapittatik meg, akkor a hullák (az ürülékekkel és a tollakkal s összes egyéb hulladékokkal együtt) ottan nyomban megégetendők, a többi állat pedig, a mennyiben a szállitó 48 órán belül az állomáson vagy más fogyasztási piaczon való értékesités iránt nem intézkednék, ugyanazon vasuti kocsiban a feládási állomásra visszaküldendő s az esetről a vezetésem alatt álló ministerium állategészségügyi föosztálya, a feladó, a feladási állomás és a feladási helyre illetékes járási (városi) m. kir. állatorvos táviratilag értesitendő; a szállitmány kirakása és elkülönitve elhelyezése a járási (városi) m. kir. állatorvos jelenlétében történjék. 11. §.

A ki a jelen rendeletemet megsérti, - a mennyiben cselekménye vagy mulasztása a fennálló törvények súlya, illetőleg fegyelmi uton· való megtorlás alá nem esik - az 1879. évi XL. t.-cz. )-ső paragrafusa értelmében kihágást követ el, és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Utmutatás a baromfikoleráról (baromfityphoid) és az ellene való védekezés szabályairól. I. A betegség jellege és elterjedése.

A baromfikolera. igen könnyen átterjedő ragadós betegség, a mely a házi szárnyasokra, nevezetesen tyukokra, gyöngytyuko~ra,

250

80. 30.200/ 1903. F. M. sz.

libákra és kacsákra veszélyes és csaknem kivétel nélkül elhullással Az egészséges baromfiállományok befertőzésére a leggyakrabban az ujonnan beállitott beteg baromfival történik. Ezenkivül terjedhet ez a betegség az ugyanezen betegségben elhullott baromfi, valamint az élő vagy leölt beteg tyukok, libák, ka csák, stb. ürülékei, továbbá zsigerei, vére, tollai, nemkülönben tojásai és egyéb hulladékai által. Egészséges baromfi befertőzése bekövetkezhetik akkor is, ha az olyan utakon, legelőkön, patakokban vagy pocsoIyákon megfordlll, a melyeket beteg szárnyasok előzőleg használtak. végződik.

II. A baromfikolera

ismertető

jelei.

A baromfiállomány beferíőzését mindenek előtt a hirtelen elhullások mutatják. Libák, tyukok és kacsák stb. nem ritkán a nélkül is elhullanak, hogy rajtuk feltünőbb betegedési tüneteket lehetett volna észlelni. Alapos vizsgálat során azonban az első elhullási esetek bekövetkezésekor észrevehető, hogy néhány állat bágyadt és szomoru, tollazatukat felborzolva és szárnyaikat lelógatva tartják, nagy szomjuságot mutatnak, nem ritkán hánynak és büzös hasmenésben szenvednek. Ürülékük eleinte pépes és fehéressárga, később nyálkás, vizenyős és zöld. bekövetkező

III. Védekezés a betegség fellépése ellen.

A baromfikolera behurczolásának a következő elővigyázati szabályok alkalmazásával lehet elejét venni: aj az idegen, főleg a külföldről behozott szárnyasok hozzászerzésének mellőzésével, b) a háztartásban leölésre kerülő idegen baromfi hulladékainak a fertőzést kizáró módon való eltávolitásával, c) abaromfiaknak távoltartásával olyan utaktól, legelőktől, patakoktól stb., a melyeket idegen baromfiak használnak, d) baromfikereskedőknek az udvaroktól való távoltartásával. Ha idegen baromfi beszerzésére (pl. tenyésztési czélra) el nem kerülhető, tanácsos azt 6-8 napon át elkülönitett helyen elzárva tartani és a régi állomány közé csakis akkor bocsátani, ha a jelzett idő alatt semminemü betegedési tünetek nem mutatkoznak. Ez az elővigyázat annál is inkább ajánlatos, mert a már netán befertőzött állatok egyideig még egészségeseknek mutatkozhatnak.

80. 30.2()()/l 903. F. M. sz.

Elővigyázati 'Védőojtás

251

intézkedés gyanánt figyelembe jöhet még a

is.

IV. Intézkedések a baromfikolera kitörése alkalmával.

A megbetegedett baromfiak gyógyszerekkel való kezelése rendszerint eredménytelen és ez okból nem "ajánlatos. Sokkal czélszerűbb a megbetegedett állatokat azonnal leölni és a fertőzést kizáró módon eltávolitani, mert gyógyulásuk csak egyes ritka esetben áll be. Az egészségesnek látszó állatokat a betegektől és a oeteggyanusaktól okvetlenül azonnal el kell különiteni és külön helyi.; ségekben elhelyezni. Az egészséges baromfi részére oly etető és itató edényeket kell használatra adni, a melyeket a beteg állatok nem használtak. Az elhullott és a leölt beteg baromfit minden részével (a tollakkal is) együtt - a mennyiben az a fertőzést biztosan kizáró módon technikai (Kafildesinfektorban) feldolgozás utján nem értékesithető el kell égetni, vagy pedig a dögtéren olyan mélyen leásni, hogy a sűrű oltott mészszelleöntendő baromfihullákat legalább egy méter magas földréteg takarja. Nagyon veszélyes a baromfihullák eltakaritására a trágyagödröket vagy trágyadombokat használni, ' mert a baromfivész fertőző anyaga a trágyában hosszabb ideig megtartja a fertőzőképes­ ségét, minek folytán a betegség kitörésére nyujthat alkalmat. Ha fertőzött udvarban az összes baromfi elhullott vagy leöletett (s ez a legajánlatosabb eljárás), avagy ha az utolsó elhullási, leölési vagy gyógyulási eset óta nyolc:/! nap letelt, mindazon helyiségeket, a melyekben a beteg baromfi elhelyezve volt, továbbá amennyire csak lehetséges - mindazokat a tárgyakat is, a melyekkel a beteg baromfi érintkezésben volt, a fertőző anyagtól alaposan meg kell tisztitani. Erre a czélra legalkalmasabb a következő eljárás: a) az ürülék, az eleségmaradványok és az összesöpört szemét elégetendő, vagy pedig oly módon, mint a vészben elhullott baromfi, elásandó (lásd a IV. pont harmadik bekezdését) ; b) a padló, az ajtók, a falak, az ülőrudak, az etető és itatóedények forró szódaluggal (3 kilogramm mosószóda 100 liter vizre) alaposan megtisztitandók; rossz állapotban levő és csekély értékű fatárgy~kat legczélszerübb elégetni.

252

81. Il 1.902/1899. B. M. sz.

81. A külfölddel való állatjorgalom szabályozása. A) A II S z tr i a. (1899. nov. 8-án 1l1.902/V. b) sz. a. kelt belügyministeri rendelet.)

Az állatok, állati nyerstermények és ragály t fogó tárgyak Ausztria és Magyarország közötti kölcsönös forgalmának szabályozása tárgyában a földmivelésügyi minister úr által folyó évi szeptember hó 23-án 75.500. szám alatt kiadott rendelet egy példányát azzal a felhivással küldöm le a parancsnokságnak, hogy az ezen rendeletben Ausztria és Magyarország között a lábon hajtás útján történő határszéli forgalom tekintetében megállapitott, ? úgy a Magyarországból Ausztriába, mint Ausztriából Magyarországba való lábonhajtás tekintetében érvényes és teljesen azonos szabályoknak pontos megtartását hatékonyan ellenőriztesse, illetőleg közegeit sürgősen utasitsa, hogy a határszéli forgalomban Ausztriából Magyarországba lábon áthajtott állatok marhaleveleit szemleútjaik alkalmával és bármely más alkalommal vegyék alapos vizsgálat alá. A szóban levő rendelet határozmányai értelmében: l. minden Ausztriából Magyarországba irányitott ló, szarvasmarha, juh, kecske és sertés! szabályszerű marhalevéllel látandó el; 2. lóra vagy szarvasmarhára vonatkozó marhalevél csak egy állatról, juh, kecskére vagy sertésre vonatkozó marhalevél több állatról is szólhat; 3. a marhalevélkezelőknek Magyarországba vagy ezen keresztül marhalevelet irányitani - kivéve, midőn az állatok bevitelére a földmivelésügyi minister úr esetről-esetre ad engedélyt csak abban az esetben szabad, ha az állatok származási helyén vagy az ezzel szomszédos községekben az elszállítást megelőző 40 nap óta sem keleti marhavész, sem más oly ragadós állati betegség nem uralkodott, melyre nézve a bejelentés kötelezettsége fennáll s amely a szállitandó, illetve lábon áthajtandó állatfajra átragad; 4. az Ausztriából. Magyarországba lábon áthajtandó állatok marhaleveleinek a következő egészségi bizonyitványt kell tartalmazniok: "Dass das (die) beschriebene(n) Thier(e) beim Abtriebe gesund befunden wurde(n) und seit 40 Tagen weder am Herku~ftstorte, l

Az 1900. évi XVII. t.-ez. 37. §-a szerint a szamár és az öszvér is.

81. 111.902/ 1899. B. M. sz. - 82. 78.948/1 894. F. M. sz.

253

noch in dessen Nachbargemeinden die Rinderpest oder eine für dass (die) beschriebene(n) Thier(e) gefahrliche andere Seuche hersscht, wird hiemit bestatigt." 5. Ily egészségi záradék érvényessége Ausztriával való állatforgaiomban 8 (nyolcz) napig tart s az egészségi záradék érvényessége az erre hivatott állatorvos által ' foganatosítandó vizsgálat után a közuton való lábon hajtás esetében meghosszabbitható akkor ha 40 nap óta sem az -illető községben, sem a szomszédos községekben az illető állatfajra ragadós betegség nem uralkodik. Minden olyan esetben, midőn az illető csendőrségi közeg vizsgálatai alkalmával az Ausztriábóllábon "behajtott állatok marhaleveleit nem találná a fent emlitett szabályoknák teljesen megfelelők­ nek, erről az illetékes elsőfokú hatóságnak mindenkor azonnal jelentést tenni s egyuttal arról is gondoskodni tartozik, hogy a marhalevél nélkül vagy a fentiekhez képest hiányos marhalevéllel behajtott, illetőleg a beteg, vagy fertőzésgyanús állatok addig fel:tartóztatva és kellő őrizet alatt tartva legyenek, a mig az illetékes elsőfokú hatóság (járási főszolgabiró, városi rendőrkapitány) a továbbiak iránt intézkedik. Annak hangsúlyozása mellett, hogy fontos közgazdasági és' állategészségügyi okokból kiváló súlylyal bir, miszerint az Ausztri ával Magyarországba irányuló állatforgalom pontos és gondos elrenőrzés és megfigyelés alatt álljon, a parancsnokságot jelen rendeletemben foglaltak szigorú betartásának - jelesül közegei e téren kifejtendő működésének ellenőrzésére - külön is figyelmeztetni kivánom. 82. B) B o s z n i a é s H e r c z e g o v i n a.

. A cs. és kir. közös pénzügyminister úrral létesitett megállapodások értelmében a megszállott tartományokból\érkező kérődzők, úgymint szarvasmarha, juhok és kecskék részére az 1888. évi. VII. t.-cz. által is már biztositott szabad forgalom Magyarországon azon feltételhez van kötve, hogy ilyen állatokat a megszállott tartományok határán létesített valamely kilépő állomáson áIlatorvos megvizsgálja, egészségesnek találja és ezen körülményt a szál~itmány marhaleveleinek hátlapján igazolja. A megszabott tartományokból származó lovak és sertések sza-

83. 80.300/ 1896. F. M. sz.

254

bályszerű

marhalevéllel szabadon kerülhetnek forgalomba Magyarországon, de az ezen tartományokon át érkező szerb származású sertések csak Kőbányára szállithatók. 83. C) H o r v á t - S z I a von o r s z á g o k (1896. évi deczember 23-án 80.300. szám alatt kiadott fóldmivelésügyi ministeri rendelet.)

Horvát-Szlavonországok járványmentes és általam külön tilalom vagy forgalmi korlátozás a~á nem vett területeiről az egészsé~ ges és elszállitás előtt hatósági állatorvos által megvizsgált szarvasmarháknak, juhoknak és kecskéknek kizárólag vasuton való behozatala az általános állategészségrendőri szabályok megtartása mellett meg van engedve; a sertéseknek behozatala tekintetében pedig a következő szabályok irányadók : a) Vásárokon vett, vagy szedett sertések csakis vasuton és csakis kizárólag levágás czéljából hozhatók be. b) A nyájban együtt nevelt vagy együtt hizlalt sertések további hizlalás czéljából is behozhatók vasuton azon feltétel mellett, ha az állatok származási helyének községi előljárósága a marhaleveleken igazolja, hogya behozni szándékolt sertések tényleg együtt neveltettek vagy hizlaItattak, továbbá, hogya sertések származási helyén sertésekre veszélyes semmiféle ragadós betegség nem uralkodik, végül hogya sertések az illető községben már legalább 10 nap óta tartatnak A sertésszálIitmányok elszállitás elött hatósági állatorvos által megvizsgálandók, s ezen körülmény, hogya sertések a vizsgálat alkalmával egészségeseknek találtattak, a marhalevélre szintén reávezetendő.

c) Oly sertések, a melyeknek marhalevelei a fenti b) pontban meghatározott igazolásokat nem tartalmazzák: csakis kizárólag levágás czéljából bocsáttatnak be. d) Ha valamely sertés-szállitmányban a megérkezés alkalmával csak egy darabon is ragadós száj- és körömfájás vagy sertésvész állapittatnék meg, az egész szállitmány a származási helyre visszaküldendő.

e) A sertéseknek a Horvát-Szlavonországokkal közvetlenül határos

főszolgabirói

járások területére és az ily terület által körül-

83. 80.300/ 1896. F. M. ·sz. - 84. 40.000/1888. F. M. sz.

255

vett törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városok területére lábon való áthajtása - az a), b), c) és d) pontokban foglaltak figyelembe vételével - azon esetben eszközölhető, ha az illető fél a behajtást és a behajtandó sertések számát, valamint származási és rendeltetési nelyét az illetékes I. fokú hatóságnál előzetesen bejelenti. Az I. fokú hatóság bejelentésének a bejelentés megtörténtéről bizonyitványt állit ki, mely a behajtás közben igazolványul szolgál. _ Megjegyzendő azonban, hogy a netalán külön tilalom vagy forgalmi korlátozás alá vett horvát-szlavonországi járások és városok területéről sertéseket ezen határszéli forgalomban sem szabad behozni. f) Kőbányára és Győrbe horvát-szlavon'országi sertések egyelőre nem szállithatók. 84. D) R o m á n i a. l (Az 1888. október 15-én 40.000. F. I. K. sz. a. kelt végrehajtási rendelet.)

V. R. 315. §. Honi származású állatok az országos határig állategészségügyi szempontból ellenőrzés nélkül szabadon, de a vám- és közrendőri szabályok megtartásával közlekedhetnek mindaddig, mig Romániában uralkodó valamely állati ragadós betegség miatt a belföldi területen vont őrvonalon szigorúbb őrizet nem alkalmaztatik, mely esetben honi származású állatok az őrvonalon innen teljesen szabadon közlekedhetnek, a rajta túlhajtott állatok azonban nem bocsáttatnak vissza. V. R. 316. §. Románia belsejébe elhajtott honi származású állatok visszatérésük esetén idegeneknek tekintendők, azaz ily szarvasmarha egyáltalán nem, egyéb állatok pedig csak szabályszerű . marhalevél mellett, belépő-állomáson át és szakértő vizsgálat után bocsáttatnak be. I Ezen országgal állategészségügyi egyezményünk nincsen. de az 1893. évi decz. hó 21-én megkötött s az 1894: XIV. törvényczikkbe iktatott kereskedelmi egyezményhez tartozó zárójegyzökönyv II. és III. pontjaiban Románia némely állati nyers termények be- és átvitele iránt biztositást nyert. Az erre vonatkozó határozatok az alább közölt végrehajtási rendeletben nyernek kifejezést; ugyanezen rendelet összefoglalja az 1888: t.-cz.-nek és az ennek végrehajtására kiad ott rendeletnek a Romániából származó állatok bebocsátására vonatkozó s az ennek alapján életbeléptetett intézkedéseit is.

256

84. 40.000/1888. F. M. sz.

V. R. 317. § A határszél mentén román területen fekvő legelőkre hajtott honi származású szarvasmarha és egyéb állatok a belépő állqmási szakközeg vizsgálata után visszabocsáttatnak azon esetben, ha ezen állatok kihajtásukkor szabályszerü marhalevéllel (a szarvasmarha törzskönyvi bélyeggel is) el voltak látva, a belépő -állomási állami állatorvos által számbavétettek, nyilvántartási jegyzékébe bevezettettek s marhaleveleik hátlapján a számbavétel igazolva van. Ily állatokról a belépő-állomás nyilvántartási jegyzéket vezet, melybe a folyószámon kivül a tulajdonos nevét s. lakhelyét, az állatok faj át, leirását s számát, a hajtás irányát, a marhalevél kiállitásának helyét községi iktatókönyvi számát, a kihajtás és a visszahajtás napját irja le. A számbavétel s előjegyzés kihajtáskor, és a vizsgálat visszahajtáskor belépő-állomáson kivül is történhetik, de ilyenkor a fél az állami állatorvosnak és a szolgának útiköltséget előre tartozik lefizetni az illető vámhivatalnál. Szigoritott határzár elrendelése esetén ilyen külföldön legelő állatok 48 óra alatt visszahajtandók, különben a szigoritott határzár megszünte után jöhetnek vissza. V. R. 318. §. Mezei munkák végzése, fa- és szénahordás, itatás, etetés stb. végett rövid időre s időközönkint a határ közelében fekvő román területre áthajtott szarvasmarha s egyéb állatok a vámügyi és közrendőri szabályok megtartásaval szabadon közlekedhetnek, ha tulajdonosaik, illetve hajtóik az illető belépő-állo­ más által a 17. sz. minta szerint kiállitott érvényes igazolványt ·tudnak fölmutatni. Ezen igazolványok legfeljebb egy év tartamára állithatók ki, s 'csak a rajtuk megjelölt állatokra és útirányra érvényesek és szigoritott zár elrendelésével érvényüket vesztik. V. R. 319. §. A csendőrség és pénzügyőrség köteles a határszéli állatforgaimat éber figyelemmel kisérni, az állategészségügyre vonatkozó minden fontosabb mozzanatot az illető belépő-álIomás­ sal közölni, s ennek az állategészség-rendőri szolgálatra vonatkozómegkereséseit teljesiteni.

85. 34 ..122/ 1894. F. M. sz.

257

85. A földmivelésügyi minister által 1894. eVI Junius hó t J9-én 34.122. sz. a. kibocsátott végrehajtási rendelet. A Romániával kötött és az 1894: XIV-ik t.-cz.-be iktatott és folyó évi junius hó 14-én életbelépett kereskedelmi szerződés végrehajtása alkalmából állategészségügy-rendőri szempontból a következőket elrendel em: 1. §.

Szarvasmarháknak (borjúnak és bivalynak is) Romániából való behozatala vagy átvitele továbbra is tilos.

2. §. Romániából származó egyéb állatok, állati nyerstermények és a ragályos terjesztésére alkalmas tárgyak behozatala az ország területére, a tölgyesi, csikgyimesi, soósmezői, ósánczi, felsőtömösi és brassói (illetve később a két utóbbi megszüntetésével egyidejüleg létesitendő predeáli), továbbá a törcsvári, vöröstoronyi vulkáni és orvosi belépő állomásokon keresztül van megengedve. Romániai sertések és juhok behozatala tekintetében ugyanazon rendszabályok követendők, melyek szerbiai sertések! behozatalára né2:ve érvényben vannak. Ehhez képest Romániából sertést és juhot (utóbbi állatfajt a legeltetés végett Romániába kihajtott, ugynevezett honi bárczás juhok kivételével, melyek tekintetében az eddigi eljárás és eddig fennállott szabályok továbbra is érvényben maradnak) csakis vasuton vagy hajón szabad behozni és azokat a határtól, illetve az illető belépő állomástól, útközben való további kirakodás vagy megállapodás nélkül, közvetlenül a rendeltetési helyig kell szál Iitaní. Ez a rendeltetési hely Romániából behozott sertésekre nézve csak a budapest-kőbányai állami sertésveszteglő, juhokra nézve pedig (a honi bárczások kivételével) csakis a budapesti állatvásár lehet. . Az állatok bebocsáttatásához szükséges ezenfelül, hogy azok szabályszerü marhalevéllel legyenek ellátva; továbbá hitelesen 1

a

Itt

valószinűleg tévedésből

következő

kimaradt ez a két szó: "és juhok", a mi bekezdés tartalmából is kétségtelenül kitünik. 17

85. 34.122/ 1894. F. M. sz.

258

igazolya kell lenni annak, hogy állatok vészmentes vidékről (30 kilométernyi kerületet értve) származnak, hogy ott legalább 30 napig voltak és hogy vészmentes úton szállittattak. Mindezek után szükséges ~ végtil, hogy. a behozataira szánt állatok gyánutlan egészségi állapota egészségi bizonyitvány és a belépő-állomáson eszközlendő szakértői vizsgálat által igazoltassék. Az egy szállitmányhoz tartozó állatokra vonatkozó marhalevelek összefüzendők; a fűzőzsinór végei az ilJetékes belépőállomás pecsétjével lepecsételendők s a legfelül maradt marhalevél hátlapjára ezen záradékot kell vezetni: .. __ .. ___ szám. , ~___ __ __

darab ló, juh, sertés stb. megvizsgáltatván és egészségesnek találtatván ___________ szálIitható. KeIL ____ ~ ___ ~ ___ .... --- -~-~- ... -- - --- - ~--(P. H.) (aláirás.)

Ezen záradékban megjelölendő az állatok neme; jelezni kell továbbá számjegyekben kiírva az állatok darabszámát és a marhalevelek számát s végül föl kell tiintetni az állatok rendeltetési helyét, illetve azt a helyet, a hová azokat a belépőállomásról közvetlenül továbbitani kell. Ez a rendeltetési hely - miként fentebb jeleztetett sertésekre nézve kizárólag Budapest-Kőbánya (állami sertésveszteglő), juhokra nézve pedig kizárólag a budapest marhavásár lehet, a hol a sertések és juhok nyolcz napi veszteglésnek vettetnek alá, mely megfigyelési idő kedvező eltöltése után az illető állatok az ország területén belül akadálytalanul szabad forgalomba bocsáthatók. Az olyan állatszállitmányok, melyek közül a belépő-állomási állatorvos a vizsgálat alkalmával, habár csak egy darabot is, valamely ragadós betegségben szenvedőknek vagy ily betegség gyanújában állónak talál, úgyszintén mindazon állatok, melyek a beteg vagy gyanús állattal egy vonaton vagy hajón szállittattak, be nem bocsáthatók, hanem a belépő-állomás által visszautasitandók. A tulajdonos kérelmére azonban a belépő-állomás megengedheti, hogy e kérdéses állatok azonnali levágás útján értékesittessenek, feltéve, hogya betegség természete ily intézkedést nem zár kL

85. 34.122/ 1894. F. M. sz.

259

. A belépő-állomás a visszaküldés indító okát a' marhalevélre .feljegyezni s ezt aláirásával igazolni tartozik. A belépő-állomás a visszaküldést és ennek inditó okát hozzám azonnal táviratilag bejelenti, továbbá ugyanerről, a vonatkozó marhalevél adatainak pontos közlése végett a román kormány megfelelő értesithetése végett, 48 óra alatt részletes irásbeli jelentést is tesz. 3. §. a) Éleimi konzerveknek légmentesen elzárt szelenczékben való behozatala és átvitele is meg van engedve. b) Azonban a friss húsnak és a száritott füstölt vagy sózott húsnak csak átvitele van megengedve. . Ilyen szállitmányok is csak a belépő-állomásokon át és csak ólom zárral ellátott vasuti kocsikban közvetlenül vihetők az országon át, a közvetlen forgalomra szolgáló összes vasuti vonalakon, a következő feltételek mellett: a) avasuti kocsiknak akkép kell szerkesztve lenniök, hogy abban az esetben, ha átszállitás közben szüksége merülne fel a hütőanyag megujitásának, e czélból a friss húst, száritott, füstölt vagy sózott húst tartalmazó szakaszokat ne kelljen 'megnyitni; b) igazolandó, hogy a bevitel a rendeltetési ország részéről meg van engédve. Ezen körülményeket a belépő-állomás ellenőrzi, és a menynyiben észrevétel e nincs, a szállitmányt kisérő igazolvány hátlapjára a következő záradékot vezeti reá:

szám. Láttam, a küldemény tovább szállitható. Kelt , ___ " __ "" ___ . _.. " __ ,' .. .... _____ ...

(H. P.) aláirás.

Ha a mi területünkön ekként átszállitott román származású hús (friss hus, szárított' füstölt vagy sózott hús) a rendeltetési ország határán visszautasittatnék, az ilyen visszautasított küldemény a helyszinén a feladó költségére hatóságilag megsemmisitendő, vagy a feladó kivánságára - ha utóbbi a szállitási költségeket előze17*

260

85. 34.122fl 894. F. M. sz.

tesen kifizeti, vagy ezek fedezésére elegendő biztositékot helyez letétbe - a feladási állomásra visszaszállitandó. Ha feladási helyre ekként viss'zautasitott küldemény a román határon vissza nem bocsáttatnék, e kérdéses egész szállítmány a belépő-állomás által a fél költségére megsemmisitendő. 4. §. A gyári mosáson átment és kellően zsákolt gyapju, a zárt ládákban vagy hordókban elhelyezett száraz vagy sózott bél, az öntött faggyú, a forralt vagy aludt tej és turó, a belépő-állomáso­ kon keresztül, egészségügyi, illetve származási bizonyítvány nélkül be- és átvitelre bocsátandó. 5. §. A nem gyárilag mosott, avagy mosatlan, de kellően zsákolt gyapju, száraz csont, szarv és köröm és a teljes száraz bőr, marha- és kecskeszőr és sörte a bevitel nél és az átvitel nél szintén csak a következő feltételek mellett bocsátható be: a) Ezen küldeményekről a belépő-állomásnál bizonyitványt kell előmutatni, mely bizonyitvány igazolja azt, hogy az illető állati termékek oly vidékekről származnak, amely 30 kilométernyi körületben minden ragadós állati betegségtől mentes. A fentebb körülirt származási, illetve egészségügyi bizonyitwinyokra - a mennyiben a szállitmányok a megtartott vizsgálat alapján bebocsáthatóknak találtatnak - a belépő-állomás vezetője a következő záradékot irja: "Szabályszerű eljárás után a bevitel (átvitel) megengedtetett. " Ezt a záradékot azután keltezi, aláirja és hivatalos pecsétjével ellátja. b) Ha azonban a bevítelre vagy átvitelre szánt száraz bőrök, csontok és szarvaknak a határon, a belépő-állomásnál való f11egvizsgálásánál a szállitmányban csak egy darab is nyers állapotban levőnek találtatnék, az egész szállitmány visszautasitandó.

6. §. Az állatokra vonatkozó marhalevél és az állati termékekre vonatkozó származási és egészségi bizonyitvány Románia részéről

85. 34.122/1894. F. M. sz.

261

. hiteles magyar szövegü forditással látandó el, mely forditásnak hiteJességét hivatalos pecsét használására jogositott hatóságnak vagy személynek kell igazolni.

7. §. A határszél mentén fekvő romániai legelőkre legeltetés vagy teleltetés czéljából hajtott honi- származásu állatok tekintetében - az 1888. évi 40.000. szám alatt kibocsátott végrehajtási utasitás 315-318. §-aiban foglaltakon' kivül - a következő eljárás foganatosítandó: a) Az állatcsapatok tulajdonosai a határ átlépésekor, igazolás (megvizsgálás és hitelesítés), végett, fel fogják mutatni a legelőre hajtandó állatokról szóló jegyzéket, mely az állatok darabszámát és azoknak külső ismertető jegyeit tartalmazza. b) Az állatok visszahajtása csak azonosságuk megállapitása után van megengedve. Ha azonban a legeltetés ideje alatt, akár az állatcsapatok egy . részében, akár a legelőtől 20 kilóméternél nem távolabbi helységben, akár azon út mentén, a melyen a visszahajtásnak a határáIlomásra történni kell, a kérdéses állatokon veszélyes ragadós betegség ütött ki, az állatok visszatérése meg fog tiltatni, kivéve a kényszeritő szükség eseteit (takarmányhiány, kedvezőtlen időjárás.) Ezen utóbbi esetekben azon állatok visszatérése, melyek a ragadós betegségtől mentesek, csak akkor fog megengedtetni, mi\ dőn az óvintézkedések megtörténtek, melyekben az illetékes hatóságok a járványelterjedésének meggátlására megállapodtak. Azonban még a belépő-állomások elkerülésével is, de a fennálló vámügyi és közrendőri szabályok megtartása s az idézett végrehajtási utasitás 318. §-ában előirt igazolvány felmutatása mellett szabadon közlekedhetnek a határ mentén és a határon át azon igás marhák, melyeket magán a határszélen lakó földmivelők mezei munkájukhoz használnak, 'vagy lakhelyük változtatása következtében a határon át behoznak. Ez a kedvezmény azonban csupán egy, a határ hosszában elterülő határmenti őv lakóira szorítkozik, mely őv a határtól számitva tiz (10) kilométernél messzebbre nem. terjed.

262

86. 35.342f1 889. F. M. sz.

86. A földmivelésügyi ministernek a Romániából érkező állati nyerstermények származási bizonyitványaira az 1888: VII. t.-cz. végre~ hajtási rendelete 6. §-a által kivánt konzuli hitelesités ügyében 1889. évi szeptember hó 15-én 35.342. sz. a. kiadotf rendelete. Tekintettel a román hatóságok által kiáIlitott származás bizonyitványoknál megkivánt consuJi hitelesités megszerzésével járó nehézségekre, ezennel elrendelem, hogy a határszél mentén, román területen 1 legelő és a 1888: VII. t.-cz. végrehajtására kiadott rendelet 317. §-a értelmében nyilvántartott állatoktól származó nyerstermények bebocsátásánál az állomás a származási bizonyitványoknak consuli hitelesitéssel való ellátásától tekintsen el. Midőn ily állatok között, vagy ezek legelőjének közelében ragadós betegség merül fel s erről tudomást szerez az állomás, a nyerstermények bebocsátásának föltételei iránt kérjen azonnal innen Jltasitást. A magyar területről Romániába kivitt lovak marhaleveleire, az ezekkel történhetö visszaélések meggátlása czéljából a m. kir. pénzügyminiszter úrnak folyó évi május hó 17-én 29.129. sz. a. kelt rendelete 'értelmében, a Románia felé fekvő m. kir. vámhivatalok reávezetik a Romániába való kivitelt. Ebből kifolyólag tudomásvétel, közzététel s alattas illető közegeinek megfelelő utasitása végett közlöm a közönséggel, hogy az emlitett ' vám hivatali záradékkal ellátott marhalevelek Magyarország .területén csak akkor jöhetnek használatba, ha azok hátlapján valamely m. kir, belépő-állomás a reájok jegyzett lovaknak egészséges állapotban történt visszahozását igazolja: ezen igazolás nélkül ily marhalevelekkel forgalomba kerülő lovak az 1888: t.-cz. 155. §-a alapján, mint hamis bizonyitványnyal ellátott állatok, letartóztatandók és elkobzandók.

1.A földmivelésügyi minister 1890. évi szeptember hó 23-án 34.231. sz. alatt a kolozsvári m. kir. állategészségügyi felügyelöséghez intézett rendeletében kijelentette, hogy az ezen rendeletben foglalt kedvezmény a Románia belsejébe elhajtott állatoktól származó nyersterményekre nem vonatkozik.

.

87: 1888: XIV. t.-ez.

263

87. A Romániával való határforgalom 1 kölcsönös szabályozására vonatkozik s állategészségügy-rendőri szempontból is kiváló fontossággal bir a Romániával, a határ rendezése iránt 1887. évi deczember hó 5-én létrejött s az 1888: XIV. t.-czikkbe iktatott egyezmény, melynek ide vonatkozó x i. cikke következőleg hangzik: czikkben tárgyalt fekvőségek 2 tulajdonosai, ezen fekvőségek használatát illetőleg a legszabadelvűbb elbánásban fognak részesittetni, t. i. az ily fekvőségek birtokosai a szolgálatukban levőkkel és háznépükkel együtt jogositvák fekvőségeiknek a határvonal által elválasztott egyik részről annak másik részére közlekedni, gazdasági eszközeikkel, marháikkal, szerszámaikkal stb. stb. oda-vissza szabadon járni-kelni, tekintet nélkül arra, hogy a birtok egyik részében a másik állam fenhatósága alá tartozik; szintúgy jogositva vannak termésüket, marháikat, minden földtermesztvényeiket, nyers ' és feldolgozott állapotban, egyik birtokrészükről a másikra akadálytalanul adó- és illetékmentesen átszál.litani. E kedvezmény azonban csak a határvonal által akkép elválasztot földterületek termesztvényeire terjed ki a nélkül, hogy az illető területek után az egyenes adó behajtását kizárná. Az . ezen kedvezményt élvez{tk egy személyiségüket és foglalkozásukat kimutató igazolványnyal tartoznak magukat ellátni, mely igazolványnak mindkét állam részérőlláttamozottnak kell lennie, a melyet a határhatóságok kivánságára előmutatni tartoznak. Az igazolványért s annak láttamozásáért semmiféle dij sem fizetendő. "A

megelőző

1 A belföldi álIatokkal való határszéli forgalom tekintetében érvényben álIanak az 1888. VII. t.-ez. végrehajtására kiad ott rendeletnek 311-319. §-ai. 2 Ezen fekvőségek fogalmának meghatározását lásd az 50.431/1891 B. M. számú végrehajtási rendelet 7. §-ában.

264

88. 5O.431/ !891. B. M. sz.

88. Ezen egyezmény végrehajtására vonatkozólag a belilgy-, hon védelmi, igazságügy-, pénzügy- és földmivelésügyi ministerek által 1891. évi julius hó l-én 50.431. B. M. sz. a. kibocsátott határórizeti utasitásnak ide vonatkozó határozatai a következők: 7. §.

A nemzetközi határegyezmény XI. czikke értelmében azon fekvöségek birtokosai, melyek egyik országból egészen vagy részben a másikba szakadtak át, jogositva vannak a szolgálatukban levökkel és háznépükkel együtt fekvőségeiknek a határvonal által elválasztott egyik részéről annak másik részére közlekedni, gazdasági eszközeikkel, marháikkal, szerszámaikkal stb. oda-vissza szabadon járni-kelni, tekintet nélkül arra, hogy a birtok részben az egyik, részben a másik állam fen hatósága alá tartozik; szintúgy jogositva vannak termésüket, marháikat, minden földtermesztvényeiket nyers és feldolgozott állapotban egyik birtokrészükről a másikba akadálytalanul adó- és illetékmentesen átszállitani. E kedvezmény azonban csak a határvoIlai által akkép elválasztott földterületek termesztvényeire terjed ki, '!- nélkül, hogy az. illető területek után az egyes adók behajtását kizárná. Az ezen kedvezményt élvezők tartoznak magukat igazolványnyal ellátni, melyet a ./. alatt csatolt minta szerint Magyarországban az illető vármegyei törvényhatóság első tisztviselője (alispán vagy törvényes helyettese), Romániában pedig az illető hatóságpraefektje vagy helyettese állítanak ki. A magyar vármegyei törvényhatóság első tisztviselője által kiállitott igazolvány az illető román hatóság praefektje részéről, a román hatóság által kiállitott igazolvány pedig az illető vármegyei törvényhatóság első tisztviselője részéről láttamozandó. Az igazolványért és annak láttamozásáért semmiféle dij sem fizetendő.

Az igazolvány egy évre szól, de megújitható. Az igazolvány a határhatóságok kivánságára előmutatandó.

88. 50.431/1891 B. M. sz.

Melléklet a

határőrizeti

265

utasitás 7. §-ához.

Igazolvány __ Certifikat •

a haíárszéli közlekedésre. -

~~ ~..9 .~ ~ N CI)

pentru

comunicarea la marginae frontariei.

vezeték- és keresztneve és polgári állása pronume, nume de botez ~i stare civil a

~.!::

'"

lakhelye locuintia

Az átkelés ezélja Scopul trecereI

születési éve Anul al nascereI

vallása religiunea

termete statura

arcza facia

szája gura

szeme ochiI

orra nasu

haja peru

különös

ismertető jelei

Sen ne deosebite de recunoscere

Kelt----------------------------------------Dat

(P. H.) (L. S.) vármegye alispánja. vicecomitile comitatului.

266

88. 50.431 /1 891. B. M. sz.

Melléklet a

határőrizeti

Igazolvány a határszéli közlekedésre -

Folyó szám

utasi/ás 35. §. e) pon tjához .

•

Certificat pentru

comunicarea la marginea frontariei.

Numerul curent

A tulajdonos neve és lakhelye

.

Numele si domiciliul proprielariului

A hajtó neve és lakhelye Numele si domiciliul manatoriului

Az állatok pontos leirása Descrierea punctuala a animalelor

,

Az állatok mi ezéIból és mely • úton járhatnak Sp re ce scop si pre care drum pot umblá animalele

Az igazolvány mely napon veszti érvényét In care dH si perde certificatul valabilitatea

Kelt_______ __ ________________________________ Dat.

(P. H.) (L. S.)

I

- -- --------~-- --

-

.

állami állatorvos. veterinariu de stat

_.... --- _...

I

89. 53.137/1884. F. I. K. M. sz - 90. 36.000/ 1893. F. M. sz.

267

89. A Romániából magyar területre átcsapott szarvasmarhával való elbánás tekintetében a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister 1884. évi 53.137. sz. a. kelt rendelete. A Romániából magyar területre átcsapott szarvasmarhával való mikénti elbánás iránt elrendelem, hogy azon esetre, midőn a romániai szarvasmarha, az ors~ág határát véletlenül és az őrjáratok láttára lépi át, az ilyen szarvasmarha, minden további eljárás vagy dijszedés nélkül, egyszerüen visszaterelendö; ellenben ha romániai szarvasinarhát kóborlás között fognak fel a határon vesztegőrök, pénzügyőrök vagy csendőrök, va,gyis ha ezen ha!árszéli közegek maguk nem látták, hogya marha csak véletlenül tévedt át a határon és a szerint az is vélelmezhetQ, hogy az átcsempésztetni szándékoltatik, az ilyen marha mindenkor a legközelebbi vesztegintézetbe hajtandó egyrészt azért, hogy a veszteglési idő alatt egészségi állapota iránt meggyőződés szereztethessék, másrészt pedig azért, hogy jogos tulajdonosának átadathassék. Ez utóbbi esetben a tulajdonos marhájáért csupán a tartási költségeket fizetendi, vesztéglési vagy egyéb dijak azonban tőle nem szedhetők. Megjegyezni kivánom egyuttal, hogy azon esetben, ha a csempészés gyanuja forogna fenn, a tényállás kideritése okvetlen eszközlendő.

90. E) S z e r b i a. Az ezen országgal kötött állategészségügyi egyezmény végrehajtásához a földmivelésügyi minister 1893. évi junius hó 30-án 36.000. sz. a. a következő rendeletet bocsájtotta ki: A Szerb iá val kötött és a folyó évi XXI. törvényczikkbe iktatott állategészségügyi egyezmény folyó évi julius l-én életbelépvén, ennek végrehajtása tárgyában a következőket rendelem :

1. §. Az egyezmény l. czikkéhez. A Szerbiából származó állatok, állati nyerstermények és a ragály terjesztésére alkalmas tárgyak behozatala az ország területére a mitrovkzai, zimonyi, báziási, belobreskai és orsovai belépőállomásokon keresztül van megengedve. 1 • . 1 A megszállott tartományok kormánya a szerb behozatala számára Vradistén ny,itott belépő-állomást.

268

90. 36.000/ 1893. F. M.

sz.

A' nevezett belépő-állomásokon át behozott szarvasmarhát és juhot csak Budapestre, sertést pedig csak Budapest-Kőbányára szabad szállitani. E szállitásnak közvetlenül a határtól egész a rendeltetési helyig, útközben való megállapodás nélkül, vasuton vagy hajón kell történnie. Ez oknál fogva az ilyen állatok a belépő-állomástól, rendőr­ felügyelet alatt, a legközelebb eső vas ut- vagy hajóállomásra hajtandók és ott az illető belépő-állomást vezető állatorvos felügyelete alatt berakandók.

2. §. Az egyezmény 2. és 3. czikkéhez. Az egyezmény 2. cikkében megállapitott szabályszeríí származási és egészségi bizonyitványokkal kisért állatok és állati nyerstermények bizonyitványai tekintetében - a mennyiben az illető szállitmány bebocsáthatónak találtatik, tehát egyike sem forog fenn a 3. czikkben jelzett azon eseteknek, melyek a stállitmány visszautasitását vonnák maguk után - a bebocsátás körül a következő eljárás követendő: a) az állatokat illetőleg az egy szállitmányhoz tartozó állatokra vonatkozó marhalevelek összefíízendök; a fűzőzsinór végei az állomás pecsétjével lepecsételendők s a legfelül maradt marhalevél hátlapjára ezen záradékot keH vezetni: _ .

_

___

o __ _ _

szám.

darab ló, szarvasmarha, juh, sertés stb. megvizsgáltatván és egészségesnek találtatván, Kőbányára (Budapest, Ferenczvárosba) szállitható.

-

o

o_-o

_

_ __

Kel t _____________________ _____ _

(P. H.)

Aláirás.

Ezen záradékban megjelölendő az állatok neme; jelezni kell továbbá, számjegyekben kiírva, az állatok darabszámát és marhalevelek számát, és végül fel kell tüntetni az állatok rendeltetési helyét, illetve azt a helyet, hová azokat a belépöállomásr61 közvetlenül továbbitani kell. Ez a rendeltetési hely sertésekre nézve kizáró-

­

90. 36.000/ 1893. F. M. sz.

269

lag Budapest-Kőbánya, szarvasmarhára és juhokra nézve pedig kizárólag a budapesti marha vásár lehet. Az egyezményhez tartozó zárjegyzőkönyv 3. pontja értelmében a marhalevelek vizsgálatánál különösen figyelni kell arra, hogy a marhaleveleken a behozni kivánt állatok szerb származása igazolva legyen. Ezen hivatalos . igazolásnak a szerb marhalevelek e czélra szolgáló rovatában a marhaleyelet kiállitó hatóság által kell bevezetve lenni. Figyelem forditandó továbbá arra, hogyazárjegyzőkönyv 4. pontja értelmében a marhalevélnek tartalmaznia kell azon közígazgatási kör megjelölését is, melyhez az állat származási helye tartozik. A marhalevél magyar forditásának hitelességét hivatalos pecsét használására jogositott hatóságnak vagy személynek kell igazolni. c) Az állati nyersterményeket illetőleg: Az egyezmény 2. czikkében az ilyen terményekre nézve előirt származási bizonyitványokra, a mennyiben a szállitmányok a megtartott vizsgálat alapján bebocsáthatónak találtatnak, a belépő-állo­ más vezetője a következő záradékot irja: "Szabályszerű eljárás után a bevitel (átvitel) megengedtetett. " Ezt a záradékot azután keltezi, aláirja és hivatalos pecsétjével ellátja. • A szálIitmányok vizsgálata körül követendő eljárás tekintetében a belépő-állomások az egyezmény 2. és 3. czikkeiben foglalt határozmányokra utaltatnak. Különösen megjegyeztetik, hogy a szerb marhaleveleknek és származási bizonyitványoknak magyar forditással kell ellátva lenniök. Ha valamely szállitmánynál az egyezmény 3. czikkének első bekezdésében felsorolt esetek bármelyike észleltetnék, az illető . szállitmányok a belépő-állomás által feltétlenül visszautasitandók. A vasuti és gőzhajózási intézetek közegeinek szoros miheztartásukul szolgáljon az, hogy csak az olyan szerbiai állatokat és állati nyersterményeket szabad továbbitás végett felvenniök, a melyeknek a marhalevelei, iIIetőleg származási bizonyítványai a fentebb megállapított igazolásl záradékkal el vannak látva. Továbbá az, hogy szerbiai származású szarvasmarhát és juhot kizárólag csak

270

90. 36.000/1893. F. M. sz.

a budapest-ferenczvarosi vasútállomásra, illetőleg a budapesti hajókirakodó állomásra és innen a fő- és székvárosi állatvásárra, sertéseket pedig csakis a budapesl-kőbányai állomások valamelyikére és innen a kőbányai nemzetközi sertésvásárra szabad továbbitaniok. 3. §. Az egyezmény 4. czikkéhez. Az egyezmény 4. czikke értelmében szerbiai származású állatokra nézve alkalmazandó további állatorvosi vizsgálat és megfigyelési kötelezettség egyelőre szarvasmarha, juh és sertésre nézve lesz életbeléptetve, amely fajú állatokra nézve ezen megfigyelési idő tartama nyolcz napban állapittatik meg. Ezt a megfigyelési időt a sertések Kőbányán az állami sertésveszteglőben, szarvasmarha és jl:lhok pedig Budapesten, az itteni vásáron e czélra berendezett helyiségekben fogják kitölteni. A megfigyelési idő kitöltése után az állatok, ·ha egészségi állapotuk ez idő alatt kifogástalannak találtatott, az ország területén belül akadálytalanul szabad forgalomba bocsátand6k; az ilyen állatok marhalevelein azonban a szerbiai származás mindig világosan feltüntetendő. Ez 'okból, ha ilyen állatokra nézve kisebb a Kőbányán avagy Budapesten kiállitott eredeti marhalevél alapján újabb marhalevelek állittatnának ki: az illető állatok szerbiai származását az új marhaleveleken is mindenkor fel kell tüntetni. A Kőbányán való 8 napi veszteglés re vonatkozó fenti rendelkezés érvényes lévén minden szerbiai sertésre, mely az ország határát átlépi, tehát még azokra is, melyek netán azonnali levágatás és fogyasztásra a Szerbiával közvetlenül határos vármegyék területére volnának szánva: ennek folytán f. évi július hó l-től fogva hatályukat vesztik mindazok a rendelkezések, melyek értelmében eddig meg volt engedve az, hogy szerbiai sertések fogyasztás vagy hizlalás czéljából Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyék s Temesvár, Versecz és Pancsova városok területére bevitethessenek. 4. §. Jelen rendelet, illetve a Szerbiával kötött állategészségügyi egyezmény élelbe1éptétől fogva a Romániából származó sertésekre nézve előirt felügyeleti időtartam szinte nyolcz napban állapittatik

271

90. 36.000/ 1893. F. M. sz.

meg, s az ilyen sertések marhalevelei szintén ép úgy mint a szerb sertések marhalevelei.

5. §.

kezelendők,

I.

Az egyezmény 8. czikkéhez. A szerb határszéllel szomszédos közigazgatási hatóságok kötelesek a hatóságok területén netán járványos jelleggel föllépet állati betegségekről a szemben lev~ szerbiai határ mentén illetékes szerb politikai hatóságot (perfekturát) azonnal és közvetlenül értesiteni.1 Hasonló kedvezményben részesiti a 42.686/93. sz. rendelet a Zjmony város fogyasztására behozott szerb szarvas marhákat. A Szerbiából behozott kecskékre nézve a felügyelet kötelezettsége nincs megállapitva. 1 Az egyezmény 4. czikkében Ausztria-Magyarország részére biztositott azon joggal, hogy a Szerbiából behozott állatok, mielőtt azok itt szabad forgalomba juthatnának, 8 napig tartó állatorvosi felügyelet alá vonhatók, csak a sertéseket illetőleg élünk teljes mértékben, a mennyiben szerb sertések kizárólag csak Kőbányára szállithatók s ott 8 napon át állatorvosi felügyelet alá helyeztetnek. Szarvasmarhák és juhok számára a végrehajtási engedély 3. S-a a budapesti állatvásárt jelöli ki megfigyelőhely gyanánt, berendezések hiányában azonban a megállapitott 8 napi megfigyelést itt végrehajtani még nem lehet. Sőt ezen §. végpontjának ellenére a földmivelésügyi miniszter a szarvasmarha Budapestre való száJIitásának kötelezettsége alól is kivételeket enge- ol. dett. Igy 1893. évi junius hó 14-én 40.826. sz. a. távirattal következőleg intézkedett: "További rendeletemig mai naptól fogva egyelőre kivételesen megengedem, hogy Szerbiából származó szarvasmarhákat azonnali levágás czéljából a 36.000. sz. végrehajtási rendeletben előirt rendszabályok foganatositása mellett, mégis a nélkül, hogyaszarvasmarhák előbb Budapestre küldetnének, Temes, Torontál és Krassó-Szörény vármegye területére, illetve Pancsovára, Verseczre és Temesvárra bocsássa be. Bebocsátásnál az irányitást és azt, hogy kizárólag azonnali levágásra bocsáttatik be, a marhalevélre pontosan vezesse rá és a szállítmány rendeltetési helyén levő elsőfokú hatóságo t a fél költségére táviratilag előzetesen értesitse. Ilyen szállitmányok bebocsátásáról - az állattulajdonos nevének, állatok darabszámának és azok rendeltetési helyének megjelölésével - esetről-esetre távirati jelentést várok." Torontál vármegye közönségéhez 1894. évi junius hó 14-én 13.369. sz. alatt intézett rendeletében a földmivelésügyi minister kimondta, hogy ily állatokat csakis levágásra lehet használni, még pedig úgy, hogy az ekként behozott állatok a hússzükséglet mértékéhez képest sorba levágásra kerüljenek. E szerint tehát nincsen megengedve, hogy azok esetleg előbb fölhizlaltassanak, vagy hogy azok, habár levágás czéljára, eladassanak.

272

91. 1888: XIX. t.-ez.

91. Az 1888. évi XIX. törvényczikk: "A halászatról. " A halászati jog.

1. §.

A halászat joga a földtulajdon elválaszthatlan tartozékát képezi és a meder tulajdonosát (1885: XXIII. t.-cz. 4. és 5. §.) illeti. 2. §. Árvizek kiöntéseiben a halászati jog azokat a birtokosokat illeti, kiknek területét az árvizek elboritják. Ily vizekből a halaknak a mederbe való visszatérését akadályozni tilos. A halászat gyakorlása.

8. §.

A ki halászni akar, halászjegyet váltani és azt halá- . szás közben magával vinni köteles. A halászjegyet a hatóság áIlitja ki s azon világosan kiírandó annak neve, állása vagy foglalkozása és lakhelye, a kinek javára kiállittatik. . Ahalászjegyek bélyegiIIetéke személyenként két forintban, a halászatra jogositottaknak segédszemélyzete és munkásai részére személyenkint ötven krajc~~rban áIIapittatik meg. Ahalászjegyek érvényének tartama egy év és azok- ' •

gl. 1888: XIX. t.-cz.

273

nak alakját és szövegét a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister! rendeleti úton állapitja meg. 2 9. §.

Az állami csend- és rendőrök, törvényhatósági közbiztonsági közegek, yalamint 'a pénzügyőrök kötelesek; a halászati jog tulajdonosai, haszonbérlői és alkalmazottjai, valamint az erdők, szőlők, mezők és gátak felügyeletével megbizott személyek pedig jogositva vannak azokat, a kik halászati eszközökkel vizek partjain járnak, a halászjegy előmutatására felszólitani. 10. §.

Ezen felszólításra a halászó halászjegyét előmutatni köteles; a ki pedig ezt bármely okból elő nem mutatja, .. tartozik a halászattal azonnal felhagyni, és ha ismeretlen, Jelenleg a földmivelésügyi minister. A földmivelésügyi m. kir. ministernek ezen törvény végrehajtása tár- "gyában kiadott 1889. évi 5000. sz. rendelete szerint: A 'halászjegyen a hatóság világosan kiirja annak nevét, állását vagy foglalkozását a kjnek ahalászjegyet kiáll itja, valamint a jegy érvényességének tartamát is. A halászjegynek ezenfelül sorszámmal, kelettel, a hatóság pecsétjével, s a kiállitó hatóságI közeg aláirásával is ellátva kell lenni. (9. §.) A halászjegy csak egy személy részére állitható ki, másra át nem ruházható, s mindig csak a kiálIitás évének május hó l-étől a következő év április hó 30-áig, azaz egy évre érvényes. Az egy koronás bélyeggel ellátott halászjegy alapján azonban a halásza tra jogositott a halászatot a szolgálatában álló, esetleg váltakozó segédei és munkásai által is gyakoroltathatja ; azonban ez a halászjegy is ~k egy személyre szólhat s igy a . halászatra jogositottnak annyi ilyen jegyei kell váltania, a hány segédet vagy munkást egyszerre alkalmaz. (lD. és ll. §§.) A kiszolgáltatott halászjegyeket az elsőfokú hatóságok (járási főszolgabiró), rendezett és törvényhatósági joggal felruházott városokban a város rendőr­ kapi1anya (Budapesten a kerületi elüljárók) nyilvántartják s itt az ellen6rzésre hivatott közegeknek módjukban van esetleges hamisitások gyanúja alkalmával· a kiszolgáltatás tényér61 meggyIJzódni. (13. §.) A kétféle halászjegyet (A. és B. minta) lásd a törvényszöveg végén. l

2

18

274

91. 1888: XIX. t.-cz.

a felszólitó kivánatára akár nevét és lakását megmondani, a czélból, hogy ezeknek bizonyitására szoritható legyen, alkalmas zálogot adrli, akár a felszólítót a legközelebbi község elüljáróságához követni, hogy kiléte ottan kiderittessék. 11. §. A parti birtokos tűrni tartozik, hogy a halászatra jogositott azon vizeket, illetőleg vizrészeket, melyekre halászati joga kiterjed, táblával megjelölje. 12. §.

A parti birtokos és a medertulajdonos tűrni tartozik, hogy a halászatra jogositott a vizhez járjon, hálóját vagy egyéb halászati eszközét a partról a vizbe vethesse és kihúzhassa, - azonban a halászat gyakorlása közQen a vetésekben, ültetvényekben vagy más gazdasági és erdészeti tárgyakban vagy területeken okozott minden kárért a halászatot gyakorlók teljes k*téritésel tartoznak. , E végre megkivántatik, hogy a kár a hatóságnak a kár elkövetésétől számitandó nyolcz nap alatt, felvehetés czéljából, bejelentessék. 1 13. §.

Zárt vizekben a halászat a halászatra jogosult által korlátlanul gyakorolható. Zárt vize knek tekintendők: a) a mesterséges halastavak, akár állanak halas vizzel összeköttetésben, akár nem; 1 A halászok ügyelni tartoznak arra, hogy foglalkozásuk közben a hajózást, tutajozást vagy fausztatást ne akadályozzák, a hajóutat ne rongálják vagyakiméleti terek megjelölésére szolgáló táblákat, bójákat s másféléket helyeikböl ki ne mozditsák s általában semminemű károkat ne okozzanak. (Földmivelésügyi minister 1889. évi 5000. sz. végrehajtási rendeletének 14. §-a.)

91. 1888: XIX. t.-cz.

275

mindazon egyetlen birtokos vagy több birtokos osztatlan tulajdona között fekvő vizek, mélyek más halattartó vizekkel nincsenek oly összeköttetésben, hogy a halak az egyikből a másikba átmehetnek. 1 b)

14. §. A 13. §. alá nem

eső

vizek nyilt vizeknek tekin-

tendők.

A halászatot ily vizekben; a) ha oly fekvésűek és kiterjedésűek, hogy rajtok a halászat a szomszéd birtokosok érdekeinek sérelme nélkül és okszerűen űzhető, az egyes jogositottak a jelen törvényben meghatározott korlátok között ~nállólag gyakoroihatják; b) ellenkező esetben a jogositottak a jelen törvényben meghatározott korlátok között csak társulattá alakulva gyakorolhatják. 2 1 Zárf viz csupán ' áradásmentes területen fekvő olyan állóviz lehet tehát, a melynek partja egész hosszában kizárólag egy birtokos tulajdoná,ba esik s más halattartó vizzel a halak közlekedésére alkalmas módon összeköttetésben nem állanak. E szerint valamely folyóviz vagy-annak egy szakasza, legyen az bár olyan, hogy csak áradások esetén vezet vizet, sohasem tekinthető zárt viznek. Vitás esetekben az erre nézve fennálló eljárás során a hatóság dönti el, hogy az illető viz zárt viz-e, vagy sem. Zárt viznél a hatósági ellenőrzés csak arra szoritkozik, hogy van-é a halászatot üzőnek halászjegye. ~ Ha nyilt vizeken az egyes halászati jogtulajdonosok a törvény értelmében társulattá egyesülve gyakorolják jogaikot, akkor a viz illető szaka·szán a halászatot csak a társulat által megállapitott, ministerileg jováhagyott s mindenkit kivétel nélkül kötelező üzemterv szerint szabad gyakorolni. (1888: XIX. t.-czikk 42. §. 4. pontját és a földmivelésügyi minister 1889: 5000. sz. végrehajtási utasitás 17. §-át.) Ezek az üzem tervek a törvényes tilalmaknál szigorúbb korlátozásokat szabnak; az ilyen vizszakaszon tehát ezen szigorúbb intézkedések figyelembe vételével tartoznak az ellenőrző közegek az ellenőrzést teljesiteni. l\evezetesen kiemeltetik, hogy az ország jelentékenyebb folyóin .már mindenhol megalakult társulatok - rendesen április hó l-je és junius hó 18*

91. 1888: XIX. t.-cz.

276

r '

16. §. Állandóan viz alatt levő oly területek, ' a melyek a l halak ívás ára s a halivadék fejlődésére alkalmasak, kiméleti terekké nyilvánithatók. 17. § A kiméleti terek határa ' táblákkal lölendő.

kellőleg

megje-

1

Halászati tilalmak.

18. §. A halászat nyilt vizekben, az ezen szakaszban felsorolt halfaj okra nézve, 'a tilalmi időszakok alatt tiltva van. ' A tilalmi időszakok következőképpen állapittatnak meg: Április l-től junius 15-ig tilalom alá esik: Fajtok (Tok)

-----

Fogas-Süllő.

15-ike között - 6-8 heti általános tilalmi id6t tartanak, ami úgy értendő, hogy az alatt a halászat bárkinek, bármin6 eszközzel tilos; továbbá, hogy. a silányabb minőségű, de gazdaságilag azért még fontos halaknál is, pl. a keszeg-féléknél is megállapitanak bizonyos legkisebb mértéket, a melyen alul azokat kifogni nem szabad. Ezen szigoritásokkal nagyon meg van egyszerüsitve az ellenőrzés is. A halászati társulatok minden egyes esetben tudomásukra hozzák az ellenőrző hatóságoknak üzemtervüknek életbeléptét, valamint az üzemtervben foglalt szigorúbb tilalmakat is. 1 Nyilt vizekben a halak szaporodására és az ivadék fejlődésére külö- . nösen kedvező helyek kiméleti terekké nyilvánithatók. Ilyenül kijelölt vizrésze- .ken a halászat, vadászat, békafogás, csolnakázás, fürdés, kavics- és iszap- . szedés, általában minden a halak ivását és fejlődését hátráltató művelet tilos. ' Tilos ugyanott marhákat kacsákat, ludakat s más állatokat a vizbe ereszteni. , A kiméleti terek szembeötlő helyeken táblákkal vannak megjelölve, a melyre hal van festve vagy vésve, alatta pedig "Kiméleti tér" felirás olvasható. Ezeket a jeleket úgy, mint általában a halászati jog területének határait jelző jeleket is helyükből elmozditani vagy bemocskolni tilos. (Földmivelésügyi min. 1889: 5000. sz. végrehajtási rendelet 15. §-a.)

.,

,

I

.

277

Kecsege.

, •

91. 1888: XIX. t.-cz,

;j

,

KősülIő (Tótsüllő),

Márna. Sőreg.

Szintok. Tetemestok (Szűkhal). Viza, Április l-től' julius IS-ig: Ponty (Potyka, Pozsár). Szeptember ' IS-től január 31-ig: Lazacz. Pisztráng. Márczius l-től' április 30-ig: Lepényhal (Pérhal). Márczius l-től május 31-ig: GalÓcza. 1 19, §. Új halfajoknak az országban meghonositása és létező halfajoknak egyes vidékeken veszélyeztetett tenyésztése érdekében .a földmivelés-, ipari- és kereskedelemügyi minister ilyen halfajok halászatát az országban, illetőleg egyes vidékeken három évre terjedhető ideig eltilthatja. Ez uj halfajokra nézve, ha azok honositása sikerül, . a . kormány rendeleti uton intézkedik tilalmi időről és a leg, kisebb hosszaságról, melyen azokat alul kifogni nem szabad. l KillföldrtJl származó halak és rákok, tekintet nélkül arra, hogy az halfajok, illetőleg a rákok a halászati törvény által tilalmi idöszakok megállapitásával védelmeztetnek, valamint a törvényes méretekre való tekintet nélkül, bdrmely időben szdllithatók és eladhatók; az esetben azonban, ha a szállitás a törvényes tilalom ideje alatt történik, a halak külföldi származása vasuti vagy postai szállitólevélIel, '~setleg ennek alapján a községi elöljáróság által kiállitott bizonyitványnyal iJ~~Qlandó. (Földmivelésügyi minister 1889. évi 5000. sz. végrehajtási rendelet 32. §'.:a.)

illető

91. 1888: XIX. t.-cz.

278

20. §. A következő méreteknél kisebb halakat kifogni nem szabad és pedig: Fajtok (Tok) 80 cm. Fogas-Süllő 35 Galócza 54 " " 30 Kecsege 40 " Kősüllő (Tótsüllő) " Lazacz 50 " Lepényhal (Pérhal) 25 Márna 30 " " 20 Pisztráng 30 " Ponty (Potyka, Pozsár) " 50 Sőreg " 80 Szintok . 100 " Tetemestok (Szükhal) 150 " Viza. Ezen hosszaságok a halaknál a 'fej elejétől" a fark végéig mérendők és a jelzett méreteknél kisebb halak a vizbe azonnal visszabocsátandók. I 21. §.

Rákot április l-től május IS-éig tilos fogni. Oly rákok, melyek a szemtől a kiegyenesitett fark végeig mérve nyolcz czentiméternél kisebbek, a vizbe visszabo- . csátandók. 22. §. Mesterséges haltenyésztés és a halaknak más vizekbe l A halászati fogóeszközök nyilásainak nagyságára (szemüregeire) nézve a törvény 23. §. b) pontja akként értendó, hogy: I. a fonálból kötött szerszámoknál a hálószemek egyes oldalai nedves 'dllapotban mérve gomb (csomó bog)

középfól, gombközépig.

....

91. 1888: XIX. t.-cz.

279

leendő

áthelyezése végett a hatóság irásbeli engedélye alapján oly halak is kifoghatók, melynek fogása a 18. és 20. §-ok szerint tilos. Ugyanezen intézkedés a 21. §-nak megfelelőleg a rákokra nézve is alkalmazandó.! 23. §.

Tilos: a) a halikra-szedés a halászatra jogositott engedélye nélkül; b) minden oly fogó-eszköz, pl. hálók, kosarak, varsák, továbbá minden oly készülék használata, a melyek nyiIásai (szemei), nedves állapotban mérve, négy czentiméternél szíikebbek vagy alacsonyabbak;2 c) minden állandó halfogó készülék (pId. rekesz, kosár, zárháló) alkalmazása, mely közönséges vizállás mellett, -a parttól derékszögben mérve, a vizfolyás felénél többet elzár; cl) több állandó készülék vagy háló (eresztő háló) használata, ha egymástól legalább ötven méter távolságra nincsenek ;3 l Egyéb fogóeszközöknél , az azokat alkotó részek (fa, vessző, nád) nyilásai 4 em.-nél szűkebbek vagy alacs0nyabbak ne legyenek. Az engedélyezett méret 1110 részénél kisebb nyilások nem kifogásolhatók. A hálószemekre nézve megszabott korlátozások az úgynevezett szék- vagy meregyűrűre alkalmazást nem nyernek. (Földmivelésügyi minister 1889. évi 5000. sz. rendelet 36. és 37. §-ai). g Folyó vizc~ben oly halfogási módok, a melyeknek czélja a halakat egy pontra terelni (rekesztő halászat), csak akkor engedhetők meg, ha az elzárás (átkötés) a meder középvonal án túl nem terjed. (Földmivelésügyi minister 1889. évi 5000. sz. végrehajtási rendelet 38. §-a.) 3 "Állandó készülék" alatt a parthoz vagy mederhez erősitett, avagy szabadon függesztett, egymáshoz azonban szorosan állított szerszárnek értendők. Ezeknek kell egymástól úgy a hOssz-, mint a keresztirányban legalább 50 m. távolra lenni. (Földmivelésügyi minister 1889 : 5000. sz. rendelet 39. §-a.)

280

91. ,1888; XIX. t.-cz.

e) halakat elkábitó, megmérgező és robbanó szerek (maszlag, oltatlan mész, méregfű, Euphorbia palustris, dynamit stb.) használata;1 f) az éjjeli halászat, napnyugtától napkeltéig ;23 g) gátaktól, zsilipektől, hallépcsöktől és egyéb VIZI műépitményektŐI harmincz méternyire felfelé vagy lefelé, horog kivételével, halászni; h) vizeket, 'a bennük levő halak kifogása czéljából, szakaszonkint (duga) vagy egészben lecsapolni, vagy úgynevezett bányákban felfogni. Tisztogatás czéljából történő vizfolyások lecsapolásának idejéről az érdekelt halászati jogositottak nyolcz nappal előbb értesitendők. 4

1 Ha a bóditó szer nem halászati czéiból dobatott vagy öntetett a vizbe, akkor az ügy nem ezen, hanem az 1885. évi XXIII. t.-cz. (vizjogi törvény) 24. §-a alapján birálandó el. Lásd a (Földmivelésügyi minister 1896: 64.064. sz. rendeletét.) 2 Az ezen pontban foglalt intézkedés csak emberi közreműködést közvetlenül igénylő fogási módokra értendő, mennyiben ezen közreműködés napnyugtától llapkeltéig terjedő időszakban alkalmaztatik. Földmivelésügyi minister 1889; 5000. sz. rendelet 40. §-a.) 3 E tilalom azonban ez idő szerint fel van függesztve a naptári év áprllis hó l-től június hó l5-ig terjedő időszak kivételével - : 1. a Balaton taván; 2. a Fertő taván; 3. az egész Duna folyamon; 4. a Tisza folyón a Dunába való ömléstőt a Szamos torkolatáig; 5. Az egész Dráván; . 6. az egész Ferencz-csatornán ; 7. a Rába folyón, Győr sz. kir. város határán belül; 8. az egész Mura folyón; 9. a Maros folyón a Tiszába való ömléstől egészen Arad vármegye keleti, illetve Hunyad vármegye nyugoti határáig; 10. a Temes folYÓI) a Berzova-ciSatornától le a Duna folyamig. (Földmivelésügyi minister 1891. évi 16.667. sz. rendelete.) 4 Ha a lecsapolás előre nem látható okokból oly váratlanul történik, hogya 8 nappal előbb való értesités nem lehetséges, az, a kinek érdekében a lecsapolás tö'rténik, gondoskodni tartozik arról, hogyalecsapolt mederben . visszamaradó halivadék és halak el ne pusztuljanak, hanem lehetőleg sértetlen állapotban az anyamederben visszahelyeztessenek. (Földmivelésügyi minister 1889. . évi 5000. sz. rendelet 41. §-a.)

g'1. 1888: XIX. t.-cz.

281

"

24. §.

A. földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi minister! felhatalmaztatik, hogy egyes vizekben vagy vizrészekbén a halászatra káros egyéb fogási módokat, vagy fogó eszközök alkalmazását rendeletileg korlátozhassa, esetleg eltilthassa ; valamint arra, hogya 22. §-ban meghatározQtt czélból történő halászatoknál és kisebb partoknál a 23. §. b) pontjában megállapitott szémnagyságot 25 milliméterig lesiállithassa : végül arra, hogy egyes kivételes halfajoknál és körülmények közt az éjjeli halászat tilalmát ren.deleti úton szabályozhassa, vagy megszüntethesse. 2 25. §. A halászatra jogositottak kérésére a földmivelés-, iparés kereskedelelJ1ügyi minister! egyes halfajok kiirtása ' o és más hasznosabb halfajok terjesztése czéljából, megszabott területekre és időre, a jelen törvényben eltiltott halászási módokat és a halászatot a tilalmi időben is . megengedheti. 3 26. §. A halászatra jogositottak, ha vadászati jogositványnyal -~--

Jelenleg a földmivelésügyi minister. Az engedélyezett kivételekről az illető hatóság útján az ellenőrző közegek esetről-esetről értesittetnek. o8 Az engedélyes azonban ezen engedélyiratot halászat közben, valamint a ohalak (rákok) esetleg szállitása közben igazolás czéljából magával vinni s az el1enörző közegeknek kivánatára felmutatni köteles. Az engedélynek a c) minta szerint kell kiállitva lennie. Abban meg kell jelölni oa fél nevét, foglalkozását, lakóhelyét, a halászat czélját, úgyszintén pontos körülirással a vizszakaszt és o az időt, a melyben, illetőleg a meddig az a halászatra jogosit ; a fogható halfajokat és végül a használható eszközt; a mennyiben pedig ez netán 4. em.-nél kisebb szemü háló, ai azt engedélyező mini~teri rendelet számát is. Az engedély bélyegmentes és a 8 napnál hosszabb időre nem szólhat, (FÖld mivelésügyi minister 1889. évi 5QO"). sz. rendelet 26. oés 27. §-ai.) l

2

282

91. 188R: XIX. t.-cz.

nem birnak is, lőfegyver használ~ta nélkül, elpusztithatják a halakra nagyobb mértékben kártékony állatok közül: a vidrát, a vidranyestet, a csonttörő sast, a halászó sast, a jégmadárt, valamint a gém eket, ruczákat és. lúdféléket; a vadászati terület tulajdonosának, esetleg bérlőjének azonban az ily módon befogott vagy e!ejtett vad iránt való tulajdonjoga fentartatik. -Kiméleti tereken a halászat, vadászat, a békafogás, csónakázás, fürdés, kavics- és iszapszedés, általában minden, a halak ivását és fejlődését hátráltató művelet tiltatik. Tilos ugyanott marhákat, kacsákat, ludakat s egyéb állatokat vizbe ereszteni:

27. §. A 18. §-ban emlitett halak, ha a 20. §-ban megállapitott méretekkel nem birnak, áruba bocsátani vagy szállitani tilos. Olyan halakat pedig, melyeknek fogása bizonyos időben tilalom alá esik, a tilalmi időszak alatt áruba bocsátani vagy szállitani csak a 28. §-ban megállapitott feltételek alatt van megengedve. Ugyanezen tilalmak a 21. §-nak megfelelőleg a ráko kra is alkalmazandók. l 2 3 Ezen szakasz rendelkezése alól kivétetnek : a) ha a halak vagy rákok zárt vizekből származnak; b) ha nyilt vizből valók s a törvényes méretekkel bfrnak, de a tilalmi időszak előtt fogattak ki; , c) ha külföldről származnak. (Földmivelésügyi minister 1889: 5000. sz. rendelet 30-32. §-ai.) A szállitó, vagy elárusitó tartozik azonban minden egyes esetben a halak származását, illetőleg fogási idejét igazolni és pedig a D) minta szerint kiállitott községi bizonyitványnyal, a mely' c) esetben a vasuti vagy postai szállító levél is pótolhat. A községi bizonyítványt annak a községnek előljárója állitja ki a melynek területén a halak zárt vizekből, vagy a tilalmi időszakot megelőző leg nyilt l

91. 1888: XIX. t-ez.

283

28. §.

A· ki a tilalmi idő beállta előtt fogott, vagy zárt vizekből származó halakat vagy ráko t a tilalmi idő alatt szállit vagy elad, tartozik származásukat s a befogatási időt minden egyes esetben a község eltiljáróságától kiállitott bizonyitványnyal igazolni. , Hatóságok.

60. §. Első

fokban: 1. nagy- és kisközségekben az illető járás főszolga­ birája ; 2. rendezett tanácsú városokban, valamint önálló vizekből fogattak. A mennyiben pedig halkereskedők által bárkákban vagy más zárt helyen tartott, vagy külföldről származó halakról van szó, a községi bizonylatot az illető kereskedő lakóhelyére nézve illetékes községi elüljáró ság állitja ki. Eze,n bizonyítványok bélyegmentesek. Föl kell bennük tüntetni - az eladásra vagy szállitásra jogositott fél nevéri, foglalkozásán és lakóhelyén kivül - pontos körüIirassal az illető vizterületet és időt, a melyben, illetőleg a mikor a szállitandó halakat vagy ráko'kat fogták, nemkülönben azok mennyiségét az egyes fajok szeri rit a lehető­ ségig pontosan fejezve ki darabszám ban és súlyban, s végül a szállitás czélját, hogy vajjon a halak vagy rákok eladásra vagy tenyésztés re vannak-e szánva. Ha az ellencrző közegek tilalmi időszakok alatt tilalom alá eső vagy bármikor a törvényes méretekkel nem biró halak s rakok szállitásat vagy eladásat észlelik, minden egyes esetb.en kötelesek a szállitótól, illetőleg a z elárusitótól a megfelelő községi bizonyítvány (D) minta felmutatásat követelni. Abban az esetben, ha az illető ilyennel nem rendelkezik, vagy ha a bi~onyitvány az elóbb leirt kellékeknek meg nem felel, kötelesek a szállitást vagy eladást azonnal betiltani s azt, a kit tetten érnek, a hatóságnak haladéktalanul feljelenteni. (Földmivelésügyi minister 1889: 5000. sz, rendelet 30-35. §-ai.) 2 Halnak származási igazolvány nélkül való árusitása csak tilalmi idő­ szakban képez kihágást. (Földmivelésü~yi minister 1891. évi 42.982. sz. rendelete.) 3 A tilalmi idő alatt szállitott vagy eladott halak, rákok befogatási idejének igazolására csupán az első kézből elárusitók kötelezhetők. (Föld mivelésügyi minister 1891. évi 44.703. sz. rendelete.)

284

91. 1888: XIX. t.-ez.

törvényhatóságot képező városokban -' Budapest fővá- _ ros kivételével - a, város rendőrkapitánya, vagy esetleg a városi tanács által .e részben megbizott városi tisztviselő;

3. Budapest fővárosban az illető kerületi , elüljáró, vagy a főváros tanácsa által e részben megbizott kerületi elüljárósági tisztviselő. Másodfokban : 1. a vármegyékben az alispán; 2. önálló törvényhatóságot képező városokpan, valamint Budapest fővárosban is a városi, illetőleg a fővá­ 'rosi tanács. Harmadfokban : a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister. 1 Büntető

határozatok.

62. §.

Kihágást követ el: aj a ki kábitó, mérgező és robbanó-szerekkel halász (23. §. e.);~ bJ a Ki a halászat gyakorlására jogositva nincs, ha a halászatot éjjel, tilalmi időben, kijelölt kiméleti helyen, vagy tiltott eszközzel űzi, vagy pedig, ha a halászatot álczázva, vagy magát felismerhetetlen né téve üzi, vagy a tettenérőt veszélyesen fenyegeti, ellene fegyvert fog, vagy erőszakot használ, a mennyiben a veszélyes fenyegetés, Jelenleg a földmivelésügyi minister. A kábitó és mérgező szerekkel való halászat a legsúlyosabb halá. szati kihágások közé tartozik. .1

2

91. 1888: XIX. t.-cz.

fegyverfogás vagy erőszak súlyosabb büntetés alá .... cselekményt nem képez.!

285

eső

63. §. Kihágást követ el: a) a ki a jelen törvény 2., l~., 20., 21., 26. és 27. §-aiban foglalt tilalmakat- megszegi ; b) a ki a 23. §. aj-d) és !J-h) pontjaiban foglalt tilalmakat megszegi.

64. § . . Kihágást követ el: a) a ki a 2~. §. szerint csakis irásbeli engedély mellett kifogható halakat és rákokat ily engedély nélkül kifog; b) a ki a halászatra jogositott engedélye nélkül nyer§ségvágyból halász vagy rákász ; e) azon fuJajdonos, ki a haszonbérbe adott halászati területen a haszonbérlőt, vagy azt, ki annak engedélyével. üzi a hal~szatot vagy rákászatot, megtámadja, vagy a halászat vagy rákászat üzésében megakadályozza; d) a ki a 11. és 17. §-okban megállapitott területek határainak megjelölésére ·szolgáló táblákat kárositási szándékból megsemmisiti, elviszi, vagy más helyre átteszi; e) ~ ki hamisitott halászjegy használata mellett halász. '

65. §. Kihágást követ el: a) a ki a halászatra jogositottnak engedélye nélkül, de nem nyereségvágyból halász vagy rákász ; 1 A halál?zatra jogositott engedélye nélkül bármely eszközzel, tehát horoggal is tilos halászni. '(FöldmivelésUgyi minister 1892. évi 71.246. számú rendelete.) , .

286

91. 1888 : XIX. t.-ez.

b) a ki a zárt vizekből fogott halak vagy rákok származását igazoló községi bizonyitványt felmutatni nem képes (28. §.); . e) a ki a ll. és 17. §-okban megállapitott területek határainak megjelölésére szolgáló táblákat szándékosan megrongálja vagy bemocskol ja; d) a ki a 9. §-ban emlitettek felszólitéÍsára a halászattal azonnal fel nem hagy, azoknak sem nevét, sem lakását meg nem mondja, zálogot nem ad, vagy a felszólitót a legközelebbi elüljárósághoz követni nem akarja, vagy a fe)szólitónak ~amis nevet vagy lakást mond be: e) a ki a nélkül, hogy halászjegygyel birna, vagy másnak nevére szóló vagy érvényességére nézve lejárt halászjegy mellett halász; f) a ki a saját nevér.e szóló jegyét használat végett másnak adja át.

66. §. Kihágást követ el: a ki halászjegy nélkül halász (8. §.), ~ mennyiben az előző szakaszokban meghatározott kihágási esetek valamelyike fenn nem forog és a ki halászjegygyel bir, azt azonban a 9. §-ban emlitetteknek felszólítására elő nem mutatja. 69. §.

A jelen törvény szerint büntetendő cselekményekre is a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv általános . határozatai érvényesek. Ezen kihágási ügyekben a 60. §-ban emlitett hatóságok illetékesek.

-.'

91. '1888: XIX. t.-ez.

2"1

A. minta.

19 .' .

4 korona bélyeg

szám.

Halászjegy. .

,

Érvényes 19 _ . . _. (betűkkel kiírva) évi május hó l-től 19 _. . __ . (betűkkel kiírva) évi április hó 30-ig " .... t

_________ ....... _____ ... ____ .. _._. __ ... ___ ..

úr alias, vagy foglalkozás) _ ._. _ • • • __ • ___ • _ _ ___ • • _. ___ . _._ . . . . __ . . . . I lakos részére. Kelt ._. __ .... _. ___ __ ._ ....... . 19. . évi ...... .. hó . n. •

!.

('

•

(P. H.)

Ezen jegy a halászati törvény 9. §·ában emlitett kivánatra elömutatandó és másra nem ruházható.

ellenőrző

közegeknek

B. minta. 19.

l korona bélyeg

szám.

Halászjegy . Érvényes 19. .. ; ... (betűkkel kiirva) évi május hó l-től 19.. . ____ (betűkkel kiírva) évi április hó 30-ig

\.

•

•. _._ ...... _. __ ... _.... _..... _______ ... _.. úr __ (állás, vagy foglalkozás) .i lakos segédmunkása részére. Kelt ._ .... __ .... _..... _. ... _. 19.. .. évi ....... .... hó ... n. o

•

•

"

__ o

.. _ ..... _

. . . . __ . . . . . . _

.

.

... _

. . .

J.

(P. H.) Ezen jegy a halászati törvény 9. §-ában emlitett kivánatra előmutatandó.

ellenőrző

közegeknek

91. 1888: XIX. t.-cz.

288 A) és B) minta hátlapja.

A halfaj neve

Fajtok, Tok, Tokhal

Fogas-SüllO, Fogas, SüllO Galócza, Gadócza, Gadóczi Hukó, Retke .

54

Kecsege, Kecsegetok, Kecsöge, Köcsög, Köcsöge

30

Kősüllő, Bandár, Tarka-süllő, Tót-SÜllő, Vad süllő

40

Lazacz, Lazaczpisztráng, Loszospisztráng Lepényhal, Pénzes, Pé\lzespisztráng, Pérhal, Ón, Onhal. Márna, Brána, Harcsaponty, Marina, Marczihal, Rózsahal

Pisztráng, Sebes-Pisztráng

Potyka, Pozsár, Tőponty

30

Csillagos-Tok, Halak királva, Királyhal, Sireg, SŐ· regtok I

50

Pont~,

Sőreg,

Szintok

80

Tetemestok, Kalszüke, SzUkhal, vészhal, Tetemestok, Vágótok

100

Viza, Örhal, Szinvíza, Vizahal

150

Rák

8

A felsorolt halfaj okat és ráko kat, a megfelelő tilalmi időszak alatt valamint abban az esetben ha azok az illető · mértéknél kisebbek, a halászati törvény 18. és 20., illetöleg 21. §-a. 1 értelméDen tilos fogni. Jelnik&"7"ar4zat r A feketével jelzett rovatok a tilalmi Időszakot tüntetik fel. A félig befeketített rovatok a hónap első, illetőleg második f~lére megállapított tilalmi IdőszakO~ Jelzik .

91.

18~:

289

XIX. t.-ez.

C. minta.

Hatósági engedély. N. N.

_____ ____ _____ _ . (állás, foglalkozás, lakhely) _ lakosnak mesterséges haItenyésztés és a halaknak más vizekbe áthelyezése czéljából a halászati törvény 22. §-ában , foglalt rendelkezéshez képest megengedtetik, hogy (pontos köriilirással megjelölendő __ - _ - __ ____ .... _. _. _ __ ___. ___ ___ __. ___ __ . __.. __ _vi2;szakaszon 19 . évi . __ .... _ ._ .. _. hó _ . . tól, 19 .. évi _.. . ____ _'_0. hó -ig terjedő időben a törvény 20. és 21. §-aiban megállapitott méreteknél kisebb (miféle) halfajokat vagy (minő) _ halászati rákokat ___ _. . . _ . _. eszközzel kifoghassa, s azokat (honnan, hová, minő útirányban, vasuton, hajón, kocsin stb.) átszállithassa. Az engedélyes ezen engedélyt halászás közben, s az esetleges szállitás alatt igazolás czéljából magánál tartani, s az ellenőrző közegeknek kivánatra felmutatni köteles. Kelt . o

0

___ •

__ • •

0

•

o

'_"

o

00

0

"

'0

_._.

o

__

"'0

•• ,

••

••

_

0_

o

.__

o

0_·_·

-

_

_

••

____ o

0.

•

__ 0

0

'

_'

o

(P. H.)

---

~

.

--

.

aláírás.

D. minta.

Községi bizonyítvány. N. N. _ . . 0_._ • (állás foglalkozás, lakhely) . " lakos megkeresése folytán a halászati törvény 28. §-a értelmében ezennel igazo ltati k, hogy következő halfajok, illetőleg rákok és pedig .. _. _ . _.. ---- ... - .---- ---- - ---- -- ... ----. . .. -. ...-- --- --- .--(a felsorolandó halfajok és rákok mennyisége fajonkint lehetőleg darabszám és súlyban kifejezendő) (pontos körülirással meghatározandó nyilt, vagy zárt) vizterületen (vagy _o • • _. -ig bárhol) _ ______ -o ._. __o. ._ -tól __ ..... terjedő időben fogattak. Ezen bizonyitvány alapján a halak (rákok) tulajdonosa yagy meghatalmazottja a felsorolt halfaj okat, illetőleg rákokat -tól __ . ___ .-ig terjedő időben (mely) útvonalon (vasuton, hajón, kocsin stb.) szállitani és piaczon eladni, vagy tenyésztési czélokra felhasználni jogositva van. Ezen bizonyitvány az ellenőrző közegeknek kivánatra felmutatandó. Kelt . ____ .. __ __. .. __ . . .. 19 . __ . évi .___ ... . ___ .. hó __ n. o

o

_o

'_'_

o

o

_.

o

•••

•

•••••

_ . _ .

"

•

•

_""

__

•

__

___

•

o

_.

0

•••

______

•

•

0

••• ____

________

•

_

o.

.0

_

.

_

•

•

__

_

__

•

_

'0

'0

___ • • • • • _ _ _

_.

(p. H.)

aláírás. 19