7. RÉSZ MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

397

7. RÉSZ MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 22. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, ILLETVE TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 1918 1918. november 13-án a szovjet kormány érvényteleníti a breszt-litovszki kényszer-békeszerződést. 1918. november 14-én Prágában megnyílik a csehszlovák nemzetgyűlés. 1918. november 20-án a Román Nemzeti Tanács kiáltványa Magyarország románlakta területeinek elszakítása mellett foglal állást. November 25-én a szerbek újvidéki nemzetgyűlése kimondja csatlakozását a létesítendő SzerbHorvát—Szlovén Királysághoz. 1918. november 16-án a Magyar Nemzeti Tanács parlamenti ülésén hozott határozata értelmében Magyarország „független és önálló népköztársaság” lett. November 23-án az 1918:I. néptörvény minden 21. évét betöltött férfinak és 24. évét betöltő, írni-olvasni tudó nőnek választójogot ad. 1918. novemberében Szibériában az antant Kolcsakot „Oroszország főkormányzójá”-vá teszi. 1918. november 22-én kikiáltják az önálló, független Lengyelországot. 1918. november 17-én Budapestre érkezik Kun Béla, valamint az Oroszországban alakult kommunista csoport néhány vezetője. 1918. november 24-én megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja Kun Béla elnökletével. Vörös Újság című lapja december 7-én indult. 1918. november 30-án a leszerelő tisztek bajtársi szövetsége ként Molnár Dezső altábornagy vezetésével megalakul a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), melynek elnöke 1919. január 19-től Gömbös Gyula lett. 1918. december 1-2. közötti gyulafehérvári erdélyi román nemzetgyűlés kimondja csatlakozását a Román Királysághoz. 1918. december 2-7. között a román hadsereg bevonul Marosvásárhelyre, Besztercére, Brassóba. December 26-án I. Ferdinánd román király dekrétumában kinyilvánítja Erdély és Románia egyesítését. 1918. december elején Sándor régensherceg Belgrádban bejelenti a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását. 1918. december 11-én Hont, Gömör, Sáros, Szepes, Liptó és Zemplén vármegye küldöttei Kassán kikiáltják a „tót” köztársaságot. 1918. december 3-án Vyx alezredes, az antant budapesti katonai missziójának vezetője, jegyzékében követeli a Felvidék (Szlovákia) kiürítését és átadását Csehszlovákiának. 1918. december 5-én a Károlyi-kormány manifesztuma autonómiát helyez kilátásba a nemzetiségeknek. 1918. december 6-án Bartha hadügyminiszter parancsot ad a Felvidék kiürítésére. 1918. december 24-én a román hadsereg bevonul Kolozsvárra, 25-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállják a Muraközt, 26án a csehszlovák katonaság bevonul Eperjesre, 29-én Kassára. 1918. december 30-án a balkáni francia hadsereg csapatai bevonulnak Szegedre, és a Bánságban kordont vonnak a román és a jugoszláv hadsereg közé. 1918. évi néptörvények: - I. (november 23.) a választójogról, - III. (december 7.) a nép esküdtbíráskodásáról, - IV. (december 7.) a munkaügyi és népjóléti igazgatásról, - II. (december 8.) a sajtószabadságról, - V. (december 15.) önálló magyar külügyi igazgatás és szervezet felállításáról, - X. (december 23.) a magyarországi rutén (ruszin) nemzet autonómiájáról.

398

1919 1919. január 1-jén Pozsonyba bevonul a csehszlovák hadsereg. 1919. január 3-án munkástanács veszi át a Ganz Villamossági Gyár és a Fegyvergyár, 7-én a csepeli Weiss Manfréd-gyár vezetését. Január 6-án Károlyi Mihály és Lovászy Márton új kormány alakításáról tárgyal. Január 7-én Festetics Sándor hadügyminiszter sikertelen puccskísérletet hajt végre. 1919. évi néptörvények: - III. (január 2.) egyesülési és gyülekezési szabadságról, - IV. (január 14.) a budapesti közlekedési eszközök közvagyonba vételéről, - VI. (január 29.) a magyarországi német nép önrendelkezési jogáról, - XI. (február 11.) a népköztársasági államforma védelméről, - XVI-XVII. (február 15.) községi és városi tanácsok felállításáról, 1919. január 3-án a salgótarjáni bányászok elfoglalják a bányákat. Január 5-én Nyíregyházán merényletet kísérelnek meg Szamuely Tibor ellen. 1919. január 8-án a román csapatok megszállják Nagybányát és Szatmárt, a csehek pedig Érsekújvárt. Medgyesen az erdélyi Szász Nemzeti Tanács ülése kimondja csatlakozását Romániához. 1919. január 10-én Brémában kikiáltják a német tanácsköztársaságot. Január 11-13. között a munkásokat leverik Berlinben. Január 15-én Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot meggyilkolják. 1919. január 11-én a Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké választja. Ideiglenes miniszterelnök Berinkey Dénes igazságügy-miniszter lett. Kormánya január 18-án alakult. 1919. január 23-án a minisztertanács felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a kommunistákkal szemben megelőző intézkedéseket léptessen életbe. 1919. február 3-án a rendőrség feldúlja a Vörös Újság szerkesztőségét. 1919. január 18-án Párizsban megkezdi munkáját a békekonferencia, Clemenceau francia kormányfő elnökletével. 1919. február 6-án Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselői közös memorandumot juttatnak el a békekonferenciához, amelyben rögzítik Magyarországgal szembeni területi követeléseiket. 1919. január 27-án meghal Ady Endre. 1919. január 27-én a fővárosi munkanélküliek nagygyűlést tartanak az Országház téren. 1919. januárjában zajlottak az Alkotmányozó országgyűlési választások. Lengyelország végleges határait az 1919-es Versailles-i békeszerződések állapították meg, de a lengyel-német határ újabb háborús viszályok magját rejtegette: Danzigot (Gdańsk) szabad várossá nyilvánították, Felső-Szilézia és Mazuria lengyellakta területei is német kézben maradtak, jóllehet Sziléziában 1919-1921 között 3 fegyveres felkelés tört ki az anyaországhoz való csatlakozás érdekében. A párizsi konferencián (december 8.) G. N. Curzon tesz javaslatot Lengyelország keleti határaira. A szovjet-lengyel, rigai szerződés (1921) által meghatározott keleti határok sem követték a pontos etnikai határokat, így Lengyelország továbbra is soknemzetiségű állam maradt. 1919. február 4-én a KMP munkanélküli gyűlést tart Budapesten. Követelik az üzemek államosítását és a munkásság felfegyverzését. 1919. február 12-én megalakul a Leszerelt Katonák Szabadszervezete. 1919. február 16-án közzéteszik „a földmívelő nép földhöz juttatásáról” szóló 1919:XVIII. néptörvényt, amely a nagybirtok 500 holdon felüli részét – kártalanítás ellenében – kisajátítja, s azt 520 holdas kisbirtok, illetve 200 holdig terjedő középbirtok létesítésére kívánja felhasználni. Február 20-án a földnélküli parasztok Gödöllőn és Kerepesen megkezdik a föld foglalását. A földtörvény életbeléptetésével egy időben, február 23-án Károlyi Mihály saját birtokán, Kálon (Heves m.) ünnepélyesen megkezdi a földosztást. 1919. február 19-én Budapesten Bethlen István vezetésével megalakul a Nemzeti Egyesülés Pártja (NEP).

399 1919. február 20-án kommunistaellenes provokációt hajtanak végre a Népszava szerkesztősége előtt. Munkanélküliek tüntetnek a Népszava székháza előtt. A tüntetés több halálesettel és sebesüléssel járó incidenssé fajul. Február 21-én a rendőrség az éjszakai órákban letartóztatja a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetőit. A párt helyiségeit és a Vörös Újság szerkesztőségét bezárják. 1919. február 22-én a hadügyminiszter elrendeli a toborzás útján felállítandó hadsereg megszervezését. A kormány feloszlatja a MOVE-t. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) Budapesten tüntetéseket és gyűléseket szervez a KMP ellen. Az Országház téren tartott gyűlésen több mint 100000 fő vesz részt. Demonstrációk vannak Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Nagyatádon, Székesfehérvárott, stb. 1919. február 24-én a budapesti vas- és fémmunkások gyűlése tiltakozik a kommunisták letartóztatása ellen. 1919:XX. (február 25.) néptörvény jelenik meg a forradalom vívmányait veszélyeztető egyének rendőri felügyelet alá helyezéséről és őrizet alá vételéről. 1919. február 25-én a kaposvári munkástanács határozatot hoz az Esterházy-birtokon gazdálkodó Mezőgazdasági Ipar Rt. 44000 holdas birtokának termelőszövetkezetté alakításáról. 1919. február 26-án a párizsi békekonferencián a külügyminiszterek tanácsa Magyarországra vonatkozó határozatának értelmében a magyar alakulatokat majdnem a Tisza vonaláig kell visszavonni. A kiürítendő terület Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyszalonta-Arad vonaláig román megszállás és közigazgatás alá kerül, míg a másik részén 40-50 km szélességű semleges övezet létesül. Március 2-án Károlyi Mihály a székely hadosztály előtt tartott beszédében kijelenti: soha nem ír alá olyan békét, amely Magyarország feldarabolását jelentené. 1919. március 1-jén ismét megjelenik a Vörös Újság. 1919. március 2-6. között Moszkvában megalakul az új, III. Internacionálé, az I. Internacionálé.

Kommunista

1919. március 4-én Országos Földbirtokrendező Tanács létesül az önkényes földfoglalások ellen. Március 7-én a Budapesti Munkástanács határozatában a nagyipar, a bányák államosítása és a progresszív adórendszer bevezetése mellett foglal állást. 1919. március 10-én Kaposvárott 20000 sztrájkoló, felfegyverzett munkás és paraszt követelésére a kormány küldötte jóváhagyja a földfoglalásokat. 1919. március 18-án Albertfalván, Aszódon és környékén a parasztok megváltás nélkül kisajátítják a nagybirtokokat. 1919. március 11-én Kun Béla a baloldali szociáldemokraták sürgetésére levélben, 10 pontban rögzíti a KMP és az MSZDP egyesülésének feltételeit. Március 13-án az MSZDP nyilvánosságra hozott választási felhívásában a bányák, gyárak, közlekedési üzemek államosítását, szociális törvények hozását és a tartós béke megkötését követeli. Az 1919. évi XIX. (március 12.) néptörvény kimondja, hogy a békeszerződés után Magyarország északi, szlováklakta területeiből Slovenska Krajna néven autonóm terület szervezendő. 1919. március 19-én a februárban letartóztatott kommunista vezetők közül 22 személyt szabadon engednek. Aznap munkát, segélyt, a föld és a gyárak azonnali államosítását követve, 15000 munkanélküli tüntet a Népjóléti Minisztérium előtt. 1919. március 20-án Vyx alezredes átadja Károlyi köztársasági elnöknek a nagyhatalmak által jóváhagyott február 26-i határozatát, a román demarkációs vonalról szóló jegyzéket. A késő esti órákban a Berinkey-kormány lemond. 1919. március 21-én tárgyalások során a Gyűjtőfogházban a letartóztatott kommunista vezetők és a szociáldemokraták között egyesülés jön létre. A KMP és az MSZDP egyesülésével létrejött a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Aznap kikiáltják a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Megalakul a Forradalmi Kormányzótanács Garbai Sándor (1879-1947) vezetésével, külügyi népbiztosa Kun Béla lett. 1919. március 21-én a Forradalmi kormányzótanács 1. sz. rendeletével bevezeti a statáriumot.

400 Március 22-én a lapok közlik a Forradalmi Kormányzótanács és a Magyarországi Szocialista Párt (MSZP) „MINDENKIHEZ !” c. kiáltványát. Március 22-én a Forradalmi Kormányzótanács üzenetet küld Leninhez. A Forradalmi Kormányzótanács: □ 1919. március 24-én elrendeli a munkás-paraszt Vörös Hadsereg felállítását. A rendelet eltörli a katonai rangokat. Minden hadtesthez a hadügyi népbiztos politikai megbízottat nevez ki. Aznap Kun Béla az antanthatalmakhoz intézett jegyzékében elismeri az 1918. november 13-i belgrádi fegyverszüneti egyezmény érvényességét, de elutasítja a Vyx-jegyzéket. □ 1919. március 25-i 4. sz. rendeletében a forradalmi törvényszékek felállításáról, az 5. sz. a rémhírterjesztőknek a forradalmi törvényszékek elé állításáról rendelkezik. □ 1919. március 26-án rendeletet alkot a 20 munkásnál többet foglalkoztató ipar, a bánya- és közlekedési üzemek, a pénzintézetek és a lakóházak államosításáról, az általános munkakényszerről és a munkához való jogról. Aznap a Belügyi Népbiztosság rendeletileg megszünteti a csendőrséget és rendőrséget, s felállítja a Vörös Őrséget. Egységei Cserny József vezette Lenin-fiúk 200 fős csapata, a Belügyi Népbiztosság Politikai osztályának vezetője Korvin Ottó volt. □ 1919. március 28-i 15. sz. rendelete a lakásrekvirálásról szól. Intézkedik a lakásbizottságok felállításáról. Kun Béla (1886-1938), szocialista újságíró, politikus, 1917-től az orosz bolsevik párt tagja, 1918-ban tért vissza Oroszországból Magyarországra, ahol megalakította a KMP-t. Vezetésével egyesült a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (SZDP) és 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot (1919. március 21.-augusztus 1.). Kun Béla 1919-ben a Forradalmi kormányzótanács tagja lett, külügyi, majd hadügyi népbiztos, a proletárdiktatúra vezetője. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, egyik vezetője volt a III. Internacionálénak, 1920-tól a Szovjetunióban élt, ahol a magyar kommunista emigráció vezetője lett. 1937-ben, koncepciós perben halálra ítélték, és 1938-ban kivégezték.

1919. március 27-én a fővárosi közoktatásügyi bizottság elrendeli a közoktatás megszűntetését a fővárosi iskolákban. 1919. március 28-án az antanthatalmak Legfelsőbb Gazdasági Tanácsa Magyarország elleni gazdasági blokád mellett határoz. 1919. április 1-jén Lukács György elnökletével megalakul az írói direktórium. Április 12-én alakul a Zeneművészeti Direktórium: Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán és Reinitz Béla.

Bartók és Kodály Bartók Béla (1881-1945), magyar zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész és zongoratanár volt. A magyar egyetemes XX. századi zenetörténet kiemelkedő alakja, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc hagyományainak folytatója. Pozsonyban Erkel László, a budapesti Zeneakadémián (1919 óta Zeneművészeti Főiskola) Thomán István tanítványa lett. Első jelentős zeneműve a nemzeti zene eszményét tükröző, 1903-ban írott „Kossuth” szimfóniája. A Kodály Zoltánnal kötött barátság hatására foglakozott népdalgyűjtéssel. Úttörő jelentőségű a Kodály Zoltánnal 1906-ban készített „Magyar népdalok” című sorozata. 1907-től – Thomán István utódaként – a budapesti Zeneakadémia tanára lett. Népzenei gyűjtőútjain hatalmas anyagot rögzített, a magyar népdalok mellett a nemzetiségek és a szomszéd népek zenéjét is gyűjtötte, valamint török és arab zenét is. Magyar népi dallamok mellett jelentős gyűjtője volt a szlovák, román, arab és török népdaloknak is. Bartók Béla tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. Előadóművészként bejárta Európát, 1927-ben az USA-t, és a Szovjetuniót. Zeneszerzői munkáival a szólóhangszeres, kórus-, színpadi, zenekari és oratorális irodalmat egyaránt gazdagította. A budapesti Operaház bemutatta táncjátékát és operáját, a főváros Pest és Buda egyesítésének jubileumára művet rendelt tőle. Operája „A kékszakállú herceg vára”, táncjátékai „A fából faragott királyfi” és „A csodálatos mandarin”. Egisto Tango (1873-1951), olasz karmester, 1913-1919 között a budapesti Operaház karmestere volt. Bartók Béla „A kék szakállú herceg vára” és „A fából faragott királyfi” című műveinek ősbemutatóját ő vezényelte. Bartók Béla a fasizmus elleni tiltakozásképpen családjával együtt az USA-ba emigrált, ahol utolsó nagy műveit is írta. Hamvait 1988-ban hozták haza. Budapesten újratemették. Síremléke Borsos Miklós szobrászművész alkotása.

401 Kodály Zoltán (1882-1967), zeneszerző, tudós és pedagógus, az MTA tagja, Kecskeméten született. Az innen induló életpályája Galántán, Nagyszombaton (Tranava), Pozsonyon át vezetett a fővárosba. Egyetemi és zeneakadémiai tanulmányait párhuzamosan végezte. Koessler János (1853-1926) orgonaművész, karnagy tanítványa lett. Népdalgyűjtő útjait 1905-ben kezdte, innen ered kapcsolata Bartók Bélával. 1907-től zeneakadémiai tanár lett. Első szerzői estjét 1910-ben Budapesten adta. 1911-ben Bartókkal alapította az Új Magyar Zeneegyesületet, és kidolgozta az új, egyetemes népdalgyűjtés alapjait. Zenekritikái 1917-1919 között a „Nyugat” című lapban és a „Pesti Napló”-ban jelentek meg. 1921-ben szerződést kötött az Universal Edition-nal. 1923-ban a Psalmus Hungaricus, 1926-ban a Háry János daljátékát és 1927-ben a Székelyfonó szvit színpadi műve sikereket hozott. Kórus kompozícióival („Fölszállott a páva”) megújította a kórusmozgalmat. Kodály-módszerével új pedagógiai nevelést valósított meg. Az ének-zenei általános iskola először Kecskeméten jött létre. Kodály Zoltán szerkesztésében jelent meg a Magyar Népzene Tára (I-V.).

1919. április 2-án a Forradalmi Kormányzótanács 26. sz. rendelete: a Magyarországi tanácsköztársaság ideiglenes alkotmányáról; 31. sz. rendelet: köztulajdonba veszi a nagykereskedelmi, a nagybani eladást is végző, valamint a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket. 1919. április 4-én a 38. sz. rendeletével köztulajdonba veszi a közép- és nagybirtokokat élő és holt felszerelésével együtt, s átadja a mezőgazdasági proletároknak termelőszövetkezetek alakítása céljából. A rendelet megtiltja az elkobzott birtokok felosztását. 1919. április 6-án rendelet születik a Magyarországon élő nemzetiségek egyenjogúsításáról. 1919. április 7-én a Közoktatásügyi Népbiztosság elrendeli az oktatási és kulturális rendeltetésű épületek köztulajdonba vételét. 1919. április 12-én a Forradalmi Kormányzótanács 56. sz. rendelete felállítja a Központi Anyagelosztó Hivatalt. Április 17-i 67. sz. rendelet államosítja a gyógyfürdőket, gyógyintézeteket és üdülőhelyi szállodákat. 1919. április elején Kolcsak támadása ismét fenyegeti Szimbirszket és Szamarát. – Áprilisban az antant csapatok elhagyják a fekete-tengeri kikötőket. – Április végén megindul az újabb támadás Kolcsak ellen. 1919. április 4-5. között Jan Christian Smuts tábornok Budapesten jegyzéket adott át Kun Bélának, amelynek értelmében a demarkációs vonal a március 20-i követeléshez képest 25 km-rel keletebbre húzódott volna. A kommunista vezetők az elutasító válaszjegyzéket április 5-én adták át Smuts tábornoknak. 1919. április 16-án megindul a román hadsereg támadása a Tanácsköztársaság ellen, északon Királyháza, keleten a Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad vonalon. A székely hadosztály visszavonul. 1919. április 6-án Budapesten a kommunista és szociáldemokrata ifjúmunkások közös ülése kimondja a két szervezet egyesülését Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) néven. 1919. április 7-én helyi tanácsválasztások zajlanak Magyarországon. 1919. április 12-én Bécsben Bethlen István vezetésével magyar emigránsok megalakítják az Antibolsevista Comitét (ABC). 1919. április 13-án kikiáltják a Bajor Tanácsköztársaságot. 1919. április 19-én a Belügyi Népbiztosság elrendeli az állam és az egyház különválasztását. 1919. március 30-i kormányzótanácsi rendelet alapján, április 19-től a Vörös Hadsereget szervezett munkásokból toborzott önkéntesekből kell felállítani. Április 21-én Gödöllő székhellyel, Böhm Vilmos vezetésével létrehozták a Vörös Hadsereg parancsnokságát. Április 19-én a Hadügyi Népbiztosság a Keleti Hadsereg vezérkari főnökévé nevezi ki Stromfeld Aurél vezérkari ezredest. A román hadsereg április 23-án bevonul Debrecenbe. Április 26-án a székely hadosztály leteszi a fegyvert. Április 27-én megindul a csehszlovák hadsereg általános támadása a demarkációs vonal keleti és nyugati részén. 1919. április 27-én a francia hadsereg megszállja Makót. 28-án Csap és Munkács között találkozik a csehszlovák és a román hadsereg. A Magyar Keleti Hadseregparancsokság április 29-én elrendeli a tiszántúli területek kiürítését. Május 1-jén a román csapatok elfoglalják a tiszai hídfőt. A Vörös Hadsereg kiüríti Diósgyőrt, Miskolcot és Ózdot.

402 Stromfeld Aurél (1878-1927), katonatiszt, 1918-ban a Ludovika Akadémia parancsnoka, 1919-ben hadügyminisztériumi államtitkár, majd a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke lett. A győzelmes északi hadjárat vezetője. A proletárdiktatúra bukása után kétévi börtönbüntetésre ítélték.

1919. április 26-án rendelet jelent meg az egész terményfelesleg beszolgáltatásáról, és megkezdődnek a katonai erőszakkal végrehajtott rekvirálások. 1919. május 1-je országos állami ünnep lett. 1919. május 2-án a Budapesti központi Ötszázas Forradalmi Munkás- és Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről a proletárdiktatúra védelmére. Május 3-4. között a tanácshatalom megvédésre 44000 ember áll a Vörös Hadsereg soraiba, és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek a tartalék munkásszázadokba. Május 3án a Vörös Hadsereg visszafoglalja Szolnokot. 1919. május 2-án magyar és osztrák fehérgárdisták elrabolják a Tanácsköztársaság bécsi követségének 135 millió koronás pénztárát. 1919. május 2-án a csehszlovák csapatok bevonulnak Miskolcra. Május 8-án a csehszlovák megszállás alatt álló Ungváron összeült eperjesi, ungi és huszti ruszin tanácsok kimondják a Csehszlovákiához való csatlakozást. 1919. május 3-án a Vörös Hadsereg Szolnokon utcai harcokban leveri az előző nap kirobbant ellenforradalmi puccsot. Május 5-én Aradon Károlyi Gyula vezetésével ellenforradalmi kormány alakul, amely székhelyét május 31-vel Szegedre teszi át. 1919. május 16-án a Vörös Őrség leleplezi a Dietz Károly volt budapesti rendőrfőkapitány által irányított ellenforradalmi szervezkedést. 1919. május 9-én a Vörös Hadsereg a salgótarjáni arcvonalon megkezdi ellentámadását a csehszlovák hadsereg ellen. Május 20-án Miskolc térségében tör előre, 21-én visszafoglalja a várost. 1919. május 19-én a Forradalmi Kormányzótanács 97. sz. rendelete felállítja a Népgazdasági Tanácsot, a 98. sz. rendelete kimondja az ellenforradalmárok vagyonának elkobzását. 1919. május 21-én Szamuely Tibor a Forradalmi Kormányzótanács megbízásából repülőgépen Moszkvába utazik Leninhez. Lenin (Vlagyimir Iljics Uljanov), orosz forradalmár és politikus (1870-1924) a szocializmus teoretikusa volt. Az oroszországi Kommunista Párt és a szovjet állam megalapítója volt. Jogot tanult, fiatalon kapcsolódott be az oroszországi munkásmozgalomba, többször börtönre, szibériai száműzetésre ítélték. 1897-1900 között Szibériában volt száműzetésben, 1900-1905-ben emigrációban élt. Részt vett az 1905-ös forradalomban, 19081812 között, és az I. világháború idején Svájcban élt. Az 1917. februári forradalom után a német hadvezetőség segítségével 1917. április 3-án tért vissza Oroszországba. A Kerenszkíj-kormány bukása után a Népbiztosok Tanácsának elnöke lett. Kezdeményezésére alakult meg 1919-ben, Moszkvában a világ kommunista pártjait összefogó III. (Kommunista) Internacionálé (Komintern). Tudatosan a II. (Szocialista) Internacionálé ellensúlyozására hozták létre. Célja a kommunisták politikai harca (osztályharc) a világforradalomért és a proletárdiktatúráért. Sztálin 1943-ban feloszlatta. 1947-ben a Kominform (kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) váltotta fel. A Kominform 1956-ban oszlott fel. Samuely Tibor (1890-1919), újságíró, kommunista politikus. Az orosz bolsevik párt magyar csoportja, majd 1918-ban a Német Kommunista Párt egyik alapítója. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztoshelyettes, majd közoktatásügyi népbiztos lett. Mint a frontmögötti bizottságok elnöke a vörös terror irányítója volt. A proletárdiktatúra bukásakor, a nyugati határ közelében menekülés közben öngyilkos lett.

1919. május 24-én megnyitják a magántulajdonban lévő kerteket és parkokat a gyermekek számára. Június 5-én megkezdi munkáját az Országos Gyermeküdültetési Hivatal. 1919. május 30-án felszabadul Losonc. 1919. május 31-én a francia csapatok által megszállt Szegeden Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányt alakít. Július 1-jén Teleki Pál és a bécsi ABC más megbízottjai is Szegedre érkeznek. Június 4-én Szegeden megalakul az első tiszti különítmény Prónay Pál huszárezredes parancsnoksága alatt. 1919. június 1-jén a Vörös Hadsereg elvágja egymástól a csehszlovák és a román hadsereget. 2-án elfoglalja Lévát, Losoncot, Párkányt és Putnokot, 3-án Érsekújvárt és Muraszombatot, 6-án Kassát, Korponát és Selmecbányát. Június 9-én elérte Eperjest, Rozsnyót, majd 10-én Bártfát, a galíciai határt.

403 1919. június 7-én a párizsi békekonferencia elnöke, Clemenceau, jegyzéket intéz a Forradalmi Kormányzótanácshoz, melyben a csehszlovák csapatok elleni támadás megszüntetését követeli. A jegyzék elutasítása esetén antanttámadást helyez kilátásba. 1919. június 6-án Horthy Miklós hadügyminiszterként belép a szegedi ellenforradalmi kormányba. 1919. június 8-án Szegeden megalakul a „magyar nemzeti hadsereg I. hadműveleti csoportja” Bernátsky Kornél tábornok parancsnoksága alatt. 1919. június 11-én a párizsi Külügyminiszterek Tanácsa elfogadta, majd a következő napon a Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a véglegesnek tekintett csehszlovák-magyar, román-magyar határvonalakat. 1919. június 14-23. között zajlik a Tanácsok Országos Gyűlése Budapesten. Elfogadják a Tanácsköztársaság alkotmányát. 1919. június 15-én, Szegeden megalakul a Magyar Nők Nemzeti Szövetsége. 1919. június 15-én leverik a bécsi forradalmat. 1919. június 16-án azonban Eperjesen Antonin Janoušek cseh kommunista vezetésével kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot. 1919. június 23-án fegyverszünet jön létre Csehszlovákia és Magyarország között. 1919. június 24-én a dunai monitorok és a Ludovika laktanya felkelésével ellenforradalmi puccskísérlet tör ki Budapesten. Június 18-24. között Szamuely Tibor vezette karhatalmi ezred leveri a Duna menti és Kalocsa környéki falvak felkelését. 1919. június 29-én Budapesten eltemetik az ellenforradalmárokkal vívott harcok halottait. 1919. június 24-én a Szövetséges Központi Intéző Bizottság Garbai Sándor elnökletével újraválasztja a Forradalmi Kormányzótanácsot, amely június 29-én elrendeli a visszavonulást a felszabadított felvidéki területekről. Stromfeld Aurél vezérkari főnök levezette a csapatkivonást, majd lemondott. 1919. június 26-án Budapestről 700 gyermek nyaralni indul a Balatonhoz. 1919. június 28-án a Nemzetek Szövetsége megtartja első közgyűlését. Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződést Németország és az antant között – az ultimátum utáni tárgyalásokon való német részvétel nélkül -, 1919. június 28-án írták alá. A versaillesi békeszerződés által Németország elveszített területéből 70000 km2-t és minden gyarmatát. Hadseregének létszámát 100 ezer főre kellett csökkentenie. Hozzá kellett járulnia a Rajna bal parti területének 15 éves megszállásához. Az I. világháború kitöréséért kizárólag Németországot tették felelőssé és minden okozott kárért hatalmas jóvátételt vetettek ki rá. A megalázó békét Németország túlnyomórészt igazságtalannak találta, és szinte valamennyi politikai erő elutasította. 1919. június 29-én Szegeden megjelenik a „nemzeti és keresztény” szellemű Új Nemzedék c. lap. 1919. június 30-július 4. között a Vörös Hadsereg északon a demarkációs vonalra vonul vissza. Július 10-én Kun Béla Leninhez intézett táviratában a szovjet Vörös Hadsereg besszarábiai támadásának megindítását sürgeti a román hadsereg ellen. 1919. július 12-én Szegeden P. Ábrahám Dezső miniszterelnöksége alatt új, ellenforradalmi kormány alakul. 1919. július 16-án a Forradalmi Kormányzótanács 129. sz. rendelete a német nemzetiségi terület felállításáról rendelkezik. Július 21-én a párizsi békekonferencia Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítéli. 1919. július 20-án megindul a Vörös Hadsereg tiszai offenzívája: egységei Tokajnál, Szolnoknál és Csongrádtól délre átkelnek a Tiszán. Július 24-én a román hadsereg ellentámadást indít. 26-án megindul a csehszlovákok támadása. Landrer Jenő (1875-1928), magyar politikus, ügyvéd, 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja, az 1919-es Tanácsköztársaság idején belügyi- és kereskedelemügyi népbiztos volt. 1919. május elejétől a Vörös Hadsereg III. hadtestének parancsnoka lett, majd júliustól a hadsereg főparancsnoki tisztét töltötte be. 1919-től haláláig emigrációban élt.

404 1919. július 24-én a párizsi békekonferencia a gazdasági blokád feloldásáért a tanácskormány eltávolítását szabja. 1919. július 25-én Böhm Vilmos, Peyer Károly és Weltner Jakab Bécsben tárgyalásokat folytat az antant bécsi megbízottjaival, akik tervezetükben polgári koalíciós kormány alakítását követelik. Sürgetik a magántulajdon visszaállítását, és a kommunista propaganda beszüntetését. A szociáldemokrata küldöttség elfogadja a tervezetet. 1919. július 28-án az antant a Forradalmi Kormányzótanács lemondását követeli. 1919. június 30-án Oroszországban Gyenyikin elfoglalja Caricint, és július 30-án parancsot ad a Moszkva elleni támadásra. 1919. május-július között felszabadul az Ural. 1919. július 30-án a román királyi csapatok Szolnoknál, augusztus 1-jén Kiskörénél átkelnek a Tiszán. Augusztus 1-jén a Forradalmi Kormányzótanács lemond. Az antant feltételeinek megfelelő szakszervezeti kormánynak (Peidl-kormány) adja át a helyét. 1919. augusztus 1-jén a 2/1919. sz. kormányrendelet elrendeli a politikai foglyok szabadon bocsátását, a 3/1919. sz. kormányrendelet megszünteti a forradalmi törvényszékeket. 1919. augusztus 1-jén a Forradalmi kormányzótanács lemond, megalakul a Peidl-kormány. Augusztus 1-jén - az osztrák kormány politikai menedék-jogával élve - Kun Béla, Landrer Jenő, Lengyel Gyula, Pogány József, Pór Ernő, Rákosi Ferenc, Vágó Béla és Varga Jenő Ausztriába távozik. Kun Béla 1920-ban Szovjet-Oroszországba menekült, itt 1937. júniusában letartóztatták, majd 1938. augusztus 29-én kivégezték.

23. MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 1919. Augusztus 1-jén a Budapesti Munkás- és Katonatanács Peidl Gyulát, a nyomdászszakszervezet egyik vezetőjét bízta meg az új kormány megalakításával. augusztus 2-án Magyarország államformája újra Köztársaság lett. Az 1919. augusztus 3-i a 4/1919. sz. kormányrendelet megszünteti a Vörös Őrséget és felállítja az államrendőrséget. Augusztus 4-én a román királyi csapatok bevonulnak Budapestre. Augusztus 4-5. között a román hadsereg megszállta a fővárost és kifosztotta az országot. Augusztus 4-én elindul a Dunántúlra a Szegeden Prónay Pál által szervezett tiszti különítmény és csendőrszázad. A Prónay Pál (1874-1945) által 1921-ben Nyugat-Magyarországon létrehozott Lajta bánság, mint „önálló tartomány” jelentős szerepet játszott annak kikényszerítésében, hogy – az 1920. évi trianoni békeszerződés által Ausztriához csatolt - Sopron és környékének hovatartozását 1921 decemberében népszavazás döntse el.

Augusztus 6-án régi tulajdonosaiknak kormányrendelet adja vissza az államosított ipari és kereskedelmi vállalatokat, az 1/1919. ME. (VIII. 7.) sz. rendelet pedig a köztulajdonba vett földeket. 1919. augusztus 5-én antantbizottság érkezik a fővárosba. Augusztus 6-án Friedrich István vezetésével - a román katonai hatóságok támogatásával – az ellenforradalmi erők lemondatják a Peidlkormányt. Augusztus 7-én – az alcsúti birtokáról 5-én a fővárosba érkező – József főherceg, Magyarország „kormányzója” Friedrich Istvánt bízza meg a kormányalakítással. 1919. augusztus 8-i 3886/1919. sz. kormányrendelet visszaállítja a régi közigazgatási szerveket. Augusztus 9-én Horthy Miklós ellentengernagy Szegeden saját vezetése alatt hadsereg-fővezérletet alakít. Augusztus 12-én József főherceg, kormányzói minőségben kinevezi Horthyt fővezérré. Horthy Miklós (1868-1957), magyar politikus, tengerésztiszt, 1868. június 18-án – Horthy István és Halassy Paula fiaként – Kenderesen született. 1909-14 között I. Ferenc József szárnysegéde, az Osztrák-Magyar Monarchia flottájának főparancsnoka volt. 1918-ban ellentengernagyként leverte a cattarói matrózfelkelést. 1919-ben a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, 1920. március 1-jén a különítményesek támogatásával kormányzóvá választották. 1920-1944. október 16. között Magyarország kormányzója. 1920-ban alapította meg a Vitézi Rendet. 1921-ben meghiúsította IV. Károly két puccskísérletét. Az olasz és a német fasizmus politikai, majd katonai szövetségese lett. 1943-ban erőtlen és eredménytelen kísérletet tett az angolokkal, amerikaiakkal való békekötésre. Nem tiltakozott Magyarország német megszállása ellen. A II. világháborúból való 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlete után a németek másnap lemondatták a kormányzói tisztségről, és Németországba internálták.

405 Horthy Miklós a politikai hatalmat 1944-ben a legszélsőségesebb fasiszta pártnak, a Nyilaskeresztes Pártnak adta át. 1945-46-ban amerikai fogságban volt. 1947-től haláláig Portugáliában élt. 1951. február 9-én Estorilban (Portugália) halt meg, Lisszabonban temették el, majd 1993-ban Kenderesen újratemették. - Felesége Purgly Magdolna (1901). Horthy Miklós nagyobbik fia, Horthy István (1904-1942), gépészmérnök, 1942-ben kormányzó-helyettes, a második világháborúban a keleti fronton tisztázatlan körülmények között repülőgépével lezuhant. Ifj. Horthy Miklós (1907-1993), magyar sportvezető, 1939-48 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, 1933-44 között a Magyar Úszó Szövetség elnöke volt.

Augusztus 13-án Siófokon létrejön a nemzeti Hadsereg fővezérségének főhadiszállása. Augusztus 10-én és 17-én a Prónay-különítmény meggyilkolja a szekszárdi direktórium és munkástanács vezetőit és tagjait. Augusztus 13-án megszüntetik a korábbi munkanélküli- és szénsegélyt. Augusztus 15-én megalakul a második Friedrich-kormány. Augusztus 19-től gyorsított bűnvádi eljárások zajlanak a volt kommunista vezetők ellen. Augusztus 19-én megalakul az Állambiztonsági Megbízottak Országos Szövetsége. Augusztus 21-én a 4044/1919. ME. sz. rendelet kimondja a nemzeti kisebbségek egyenjogúsítását. Augusztus 24-én újjáalakul a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Augusztus végén Keresztényszociális Párt, szeptember 3-án az Egyesült Kisgazda és Földmunkás Párt alakul. 1919. szeptember 10-én a Párizs melletti Saint Germainben az antanthatalmak megkötik a békét Ausztriával, neki ítélik Nyugat-Magyarország többségében német lakosú részét (Burgerland, 4000 km2, 292000 lakos, köztük 26000 magyar). 1919. szeptember 10-én az antanthatalmak a nemzeti kisebbségek védelmét biztosító szerződést kötnek Csehszlovákiával és a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal. Szeptember 14-én a fővezérség rendeletet ad ki a katonai és polgári hatóságok hatásköréről: Horthy Miklós fővezér a katonaság főparancsnoka. 1919. szeptember 30-i 5083/1919. ME. sz. rendelet szabályozza az egyesülési és gyülekezési jogot. 1919. szeptemberében megalakul a titkos Etelközi Szövetség és Perényi Zsigmond vezetésével az irredenta Magyar Nemzeti Szövetség. 1919. október 1-jén Román állami tulajdonba veszik a Kolozsvári magyar Színházat. Október 5-én a Budapestet megszállva tartó román csapatok el kívánják szállítani a Nemzeti Múzeum Erdély történetére vonatkozó kincseit azzal az indoklással, hogy Erdély immár Romániához tartozik. Az akciót Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai misszió vezetője úgy akadályozza meg, hogy lepecsételi a múzeum termeit. 1919. október 10-én Vázsonyi Vilmos elnökletével megalakul a Nemzeti Demokrata Párt. Október 12én a Kaposvárott rendezett nagygyűléssel megindul a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda és Földmunkás Párt országos szervezése, mely november 29-én egyesül az Egyesült Kisgazda és Földmunkás Párttal. Október 25-én létrejön a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP). 1919. októberében Oroszországban Jugyenyics újabb támadást intéz Petrográd ellen. Október 15-én megszervezik Petrográd és Moszkva körzetének védelmét és a Gyenyikin elleni támadást. A Vörös Hadsereg október 20-án ellentámadást indít Gyenyikin ellen, Orloj felszabadul, október 24-én felszabadul Voronyezs, november közepén Kurszk. Október 21-én a Vörös Hadsereg támadásba lendül Jugyenyics ellen, november 14-én megkezdődik a támadók megsemmisítése. 1919. október 23-án a koalíciós kormány létrehozásának megbízatásával Sir George Clark angol diplomata Budapestre érkezik. 1919. november 14-16. között a román csapatok kivonulnak Budapestről és a Duna-Tisza közéről. November 16-án Horthy Miklós fővezér a „nemzeti hadsereg” élén bevonul Budapestre. 1919. november 17-én az 5985/1919. ME. sz. r. általános, egyenlő és titkos választójogot vezet be a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választásoknál. November 24-én megalakul az ún. koncentrációs Huszár-kormány. November 25-én Clerk, az antant főmegbízottja elismeri a kormányt. Az antant, a magyar kormány hivatalos elismeréseképpen, Magyarországot meghívja a párizsi békekonferenciára.

406 1919. november 25-én Szovjet-Oroszország jegyzéket intéz a magyar nemzeti kormányhoz, melyben közli, hogy az Oroszországban lévő magyar hadifogoly tiszteket túszoknak tekinti a Magyarországon üldözött kommunistákért. 1919. december 7-én szász csoport megtámadja a NÉPSZAVA és Az Est szerkesztőségét. 1919. december 12-én a Kisfaludy Társaság kizárja tagjai közül Móricz Zsigmond írót. 1919. december 18-án Kerekes Árpádot és a többi halálra ítélt „Lenin-fiút” kivégzik. December 29-én kerül sor Korvin Ottó és László Jenő kivégzésére. 1919. december 28-án Pest vármegye székházában megalakul az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga.

1920. Orosz-lengyel háború 1920. január 7-én az orosz Kolcsakot kivégzik Irkutszkban. 1920. márciusában Krzsizsanovszkij vezetésével megindul az Oroszországi Állami Villamosítási Bizottság (GOELRO). Március 27-én Novorosszijszk felszabadításával befejeződik az orosz Gyenyikin szétverése. Anton Ivanovics Gyenyikin (1872-1947), orosz tábornok volt. Az 1918-1920. évi oroszországi polgárháborúban a bolsevikok ellen harcoló csapatok parancsnoka lett. 1920-ban emigrált.

1920-ban az antant végül is feloldja a Szovjet-Oroszországot sújtó kereskedelmi blokádot. 1920. áprilisában kivonják az utolsó intervenciós csapatokat a Szovjetunióból. Április 25-én megindul Lengyelország hadüzenet nélküli támadása. Május 6-án elfoglalják Kijevet. 1920. júniusában az I. Lovas Hadsereg áttöri a lengyel frontot. Június 12-én felszabadul Kijev. Július 7-én megindul Vrangel támadása a Krímből. Július közepén a szovjet Vörös Hadsereg előrenyomul Varsó és Lemberg felé. Edward Rydz-Śmigły (1886-1941), lengyel katonatiszt, 1936-tól marsall, Piłsudski közeli munkatársa volt. 19171918 között a titkos lengyel katonai szervezet vezetője, majd 1920-ban a Kijevig előrenyomuló lengyel hadsereg parancsnoka lett. 1935-től a lengyel hadsereg főfelügyelője, majd 1936-39-ben főparancsnoka lett. Szemjon Mihajlovics Bugyonníj (1883-1973), szovjet-orosz katonatiszt, az orosz polgárháborúban és az 1920. évi lengyelek elleni háborúban a Vörös Hadsereg megszervezője és parancsnoka volt. (1935-ben a Szovjetunió marsallja, 1941-től a délnyugati front több szakaszának főparancsnoka lett.)

Az 1921. évi orosz-lengyel fegyverszünet alkalmával kitűzött demarkációs vonal, az ún. „C-vonal”: Grodno-Breszt-Litovszk-Sokoły-Przemyśl lett. Az 1921. évi rigai béketárgyaláson Lengyelország kedvezőbb eredményt ért el. A II. világháború után is kisebb módosításokkal a C-vonalat fogadták el lengyel-szovjet határnak.

Magyarországi események 1920. január 5-én Apponyi Albert vezetésével – Bethlen István és Teleki Pál kíséretében – elutazik Párizsba a magyar békeküldöttség. Február 6-án a békekonferenciához intézett közös memorandumban Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia megbízottai rögzítik Magyarországgal szembeni területi követeléseiket, és tiltakoznak a magyar küldöttség által követelt népszavazás ellen. 1920. január 25-26. között folynak a nemzetgyűlési választások a Tisza vonalától nyugatra eső területeken. 1920. januárjában az emigrációban lévő Károlyi Mihály felhívást intéz a nyugati országokhoz a fehérterror ellen. 1920. február 17-én Budapesten az Ostenburg-különítmény tagjai meggyilkolják Somogyi Bélát, a Népszava felelős szerkesztőjét, és munkatársát, Bacsó Bélát. 1920. február 24.-március 30. között a román csapatok kiürítik a Tiszántúlt. 1920. február 29-én hatályba lép az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920:I. tc., mely bevezeti a kormányzó intézményét. Március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választja a nemzetgyűlés. Március 15-én megalakul a SimonyiSemadam Sándor vezette kormány. 1920. április 1-jén egy honvédelmi miniszteri rendelet megszünteti a fővezérséget, így a nemzeti hadsereg vezetése ismét a honvédelmi miniszter kezében összpontosul. 1920. április 6-án IV. Károly azonban levélben közli visszatérési szándékát. 1920. április 11-én, Budapesten, a Vérmezőn a nemzeti hadsereg felesküszik Horthy kormányzóra. 1920. április 15-én jelenik meg a csehszlovák nyelvi törvény. Megindul a szomszéd államokban rekedt magyar tisztviselő középosztály áramlása a megmaradt Magyarországra.

407

A párizsi békekonferencia és hatása A békekonferencia Párizsban, 1919. január 18-án nyílt meg. A legyőzött központi hatalmak képviselőit csak a szerződés aláírására és átvételére hívták meg. A béketárgyalások eredményeként az Osztrák-Magyar Monarchiát feldarabolták, Magyarországot megcsonkították, a Balkán-félsziget politikai térképét átrajzolták, és létrehozták a független Lengyelországot. Az új határok következtében Közép- és Kelet-Európában ismét soknemzetiségű országok jöttek létre, amely magában foglalta a későbbi nacionalista és nemzetségi konfliktusok csíráját, egy újabb háború veszélyét. Elsőnek Németország írta alá a békeszerződést 1919. június 28-án, a Nagy-Trianon kastélyban. Magyarországon 1919-ben kikiáltották a Tanácsköztársaságot, amely csak rövid életű volt. Az első világháborút lezáró, Párizs környékén kötött békeszerződések közül Magyarországgal a versailles-i Kis-Trianon-kastélyban kötötték meg a békeszerződést. 1920. május 6-án Párizsban nagyköveti értekezlet átadja a magyar békeküldöttségnek az antant végleges békefeltételeit. Elutasítják a magyar ellenjavaslatokat. (A békekonferencia elnöke, Millerand kísérőlevelében azonban megemlíti a későbbi békés határigazítás lehetőségét.) Június 4-én a versailles-i Kis-Trianon kastélyt a Nagy Trianon palotával összekötő csarnokban délután 4 óra 30 perckor Benárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést. Az 1920. évi trianoni békeszerződés magyar aláíróinak egyike Benárd Ágost (1880-1968), magyar politikus, orvos, 1920-21-ben népjóléti és munkaügyi miniszter volt. Az 1920. június 4-én, az I. világháború győztes hatalmai által Magyarországra rákényszerített trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe: - Horvátországot nem számítva – 283000 km2-ről 93000 km2-re, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. - Ausztriához került 4000 km2, 292000 lakos, ebből 26000 magyar nemzetiségű, - Csehszlovákiához került 63000 km2, 3,5 millió lakos, ebből 1,7 millió magyar nemzetiségű, - a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához, Horvátországot nem számítva) került 21000 km2, 1,6 millió lakos, ebből 465000 magyar nemzetiségű, - Romániához került 102000 km2, 3,5 millió lakos, ebből 1,7 millió magyar nemzetiségű, Ezenkívül több, súlyos korlátozó intézkedés elfogadására is kényszerítette Magyarországot (hadsereg létszámának csökkentése, jóvátétel, vasútvonalak korlátozása). A békeszerződés jelentősen hozzájárult az ország gazdasági és társadalmi helyzetének romlásához és az irredenta mozgalom megerősödéséhez. A béketárgyalást követően az önállóvá lett Csehszlovákiához került a Felvidék (Szlovákia), Romániához Erdély és a Bánát egy része, Jugoszláviához a Bánát másik része, a Bácska (Vajdaság), a Dráva-Száva köze (Horvátország egy része), Ausztriához Nyugat-Magyarország egy része (Burgerland). Az antant eredeti terveiben Debrecen, Salgótarján, Miskolc és Szeged átadása is szerepelt, amelyet azonban a magyar katonai ellenállás meghiúsított. A békefeltételekbe belefoglalták a nemzeti kisebbségek védelmét is, jogegyenlőséget, emberi jogaik biztosítását, ezek a jogok azonban Magyarországon is, az új államokban is csak papíron léteztek. Minthogy Horvát-Szlavónország, ha társországként is, de tagja, része volt a magyar királyságnak, vele együtt az elcsatolt területek 233 ezer km2-re emelkedtek. A korábbi 325 ezer km2-es Magyarország több, mint 2/3-át csatolták el. A trianoni békediktátummal – a 41000 km2-es és 2,6 milliós Horvát-Szlavónország nélkül – Magyarországtól elcsatolt területek és népességük megoszlása a következő volt: ezer km2

%

Népesség (millió)

%

Románia Csehszlovákia Jugoszlávia Ausztria Fiume

102,7 62,9 20,9 5,0 0,02

36,4 22,2 7,4 1,8 0,0

5,2 3,5 1,5 0,4 0,005

28,7 19,6 8,2 2,2 0,3

Összesen:

191,7

67,8

10,7

59,0

93,1

32,2

7,4

41,0

284,8

100

18,2

100

Ország

Csonka-Magyarország

Magyarország összesen:

408 A szétdarabolt ország 20 milliós népességéből 13,3 millió lakos élt az elcsatolt területeken. Az elcsatolt 10,7 millió lélek – Horvát-Szlavónország nélkül – etnikai megoszlása az alábbi volt: - magyar 3,3 millió fő - román 2,9 millió fő - szlovák 1,8 millió fő - német 1,4 millió fő - ruszin 0,46 millió fő - szerb 0,43 millió fő - horvát 0,15 millió fő - egyéb 0,33 millió fő Az 1870-es évekbeli rendezés után 63 vármegyéje lett Magyarországnak. A trianoni békediktátum ebből nálunk csupán 10 vármegyét hagyott sértetlenül: Fejér, Tolna, Veszprém, Somogy, Heves, Borsod, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Hajdú vármegyéket. A párizsi békeszerződések során a területrendezések következményei: □ A cári, majd a kommunista Oroszországnak, miután a vesztesek oldalára sodródott, fel kellett adnia Finnországot, a balti államokat, Lengyelország keleti felét, Bukovina egy részét és Besszarábiát. Azokat a nem-orosz területeket tehát, amelyeket a terjeszkedő orosz birodalom a XVIII-XIX. század során kebelezett be. A veszteségek is messze eltörpültek az orosz, majd szovjetté lett birodalom hatalmas térségei mellett. □ Németországnak Kelet-Poroszországot, Posent, Pomeránia és Szilézia egy részét, ElzászLotharingiát, Schlesswig-Holstein egy részét kellett átengednie Lengyelországnak, Franciaországnak, Belgiumnak, illetve Dániának. Bizonyos területek pedig (pl. Danzig vagy Gdańsk környéke) a Népszövetség hatalma alá kerültek. A Lengyelországhoz került területek zöme a XVIII. században, Lengyelország többszöri felosztása után került Poroszországhoz, majd a XIX. század második felében a belőle kinőtt Németországhoz. □ A vesztesek oldalára került Bulgáriának Dél-Dobrudzsát és Macedónia, illetve Trácia egy részét kellett átengednie szomszédainak. Az elcsatolt területek nagysága 4 ezer km2 volt a meghagyott 114 ezer km2-rel szemben. □ A XVI-XVIII. században formálódott Habsburg-birodalom 300 ezer km2-nyi területéből a meghagyott Ausztria területe 82 ezer km2 lett. Viszont ha a dinasztikus birodalmat és Ausztriát, külön-külön nézzük, akkor a német nyelvű és osztrák múltú ország valódi vesztesége Dél-Tirolon kívül valójában nemigen volt. Ráadásul ezzel egyidőben – mintegy Krajna – Szlovéniáért cserébe – Magyarországból adományoztak német nyelvű területeiért. Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) naiv költőnő (1881-1923) „Hitvallás” című verse az 1920. évi trianoni békeszerződés után „Nemzeti Hiszekegy”-gyé vált: Hiszek egy Istenben Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen A két világháború között a magyar iskolákban ezzel kezdődött a tanítás. 1920. május 9-én megkezdődik a pénzcsere: 500, 1000, 10000 koronások. 1920. májusában megalakul az Angol-Magyar Bank. 1920. május 29-én belügyminiszteri rendelet feloszlatja a Magyarország területén lévő szabadkőműves-páholyokat. 1920. június 18-án az MSZDP vezetője a jogrend mellett foglal állást és követeli a fehérterroristák elítélését. 1920. július 13-án alakul meg az egységes kormánypárt, Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földműves Párt néven. (1921. február 10-ig működik.) Július 19-én hosszas huzavona után megalakul gróf Teleki Pál kormánya.

409 1920. július 27-én az Ébredő Magyarok Egyesülete két halottal járó merényletet követ el a budapesti Club Kávéház ellen. 1920. július 5-én az e napon kötött megállapodás értelmében osztrák hadifoglyok hazaengedése ellenében Ausztria kiengedi az általa internált magyar népbiztosokat Szovjet-Oroszországba. Magyarországon július 5.-november 24. között folytatja le a Budapesti Büntető Törvényszék az ún. népbiztos-pert. Az ítéletet december 28-án hirdetik ki. Ágoston Pétert, Bokányi Dezsőt, Haubrich Józsefet, Vántus Károlyt halálra ítélik, 7 fő életfogytiglani fogházra ítélnek. 1920. július 19.-augusztus 7. között a Kommunista Internacionálé II. kongresszusa felhívást intéz valamennyi ország munkásaihoz, keljenek védelmére a forradalmi Oroszországnak. 1920. augusztus 2.-szeptember 15. között a budapesti hadosztálybíróságon lefolytatják a Tisza István meggyilkolásával vádolt katonák bűnperét. 1920. augusztus 10-i 6622/1920. ME. sz. r. az egyesülési és gyülekezési jog gyakorlásáról, 6650/1920. ME. sz. r. a vitézi telkek adományozásáról rendelkezik. 1920. augusztus 14-én a kisantantot megalapozó szövetségi szerződést köt Csehszlovákia és a SzerbHorvát-Szlovén Királyság. 1920. augusztus 19-i 1920:XVII. tc. kiterjeszti a kormányzó jogkörét: jogot kap az országgyűlés elnapolására, berekesztésére, feloszlatására; némi megszorítással általános kegyelem adására, valamint – közvetlen fenyegető veszély esetén – elrendelheti a hadsereg országhatárokon kívüli felhasználását. 1920. szeptember elején kormányzói döntés létrehozza a Vitéz Széket. 1920. évi törvények: - XVIII. tc. (augusztus 19.) a mezőgazdasági érdekképviseletekről, a mezőgazdasági bizottságok működéséről, - XXV. tc. (szeptember 26.) „numerus clausus” =felsőoktatási intézményekre való beiratkozás szabályairól, - XXVI. tc. (szeptember 29.) az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről (botbüntetés), - XXXVI. tc. (december 7.) a földbirtok helyesebb megoszlásáról. 1920. október 7-én az Ébredő Magyarok Egyesülete megostromolja a Lipótvárosi Kaszinót és a Demokrata Kör helyiségeit. 1920. október 11-én a kolozsvári és pozsonyi egyetem ideiglenesen Budapestre költözik. 1920. október 12-én Szovjet-Oroszország fegyverszünetet köt a Lengyelországgal. - Október 28november 2. között Vrangel a melitopoli harcokban döntő vereséget szenved. – 1920. november 7-én megkezdődik a Krím felszabadítása. November 16-án európai Oroszország területéről az utolsó fehérgárdisták is elmenekülnek. 1920. november 10-én a rendőrség és a katonaság felszámolja a budapesti Britannia Szálló fegyveres lakóit és az Ehmann-telepet, a fehérterrorista különítmények központját. 1920. november 15-én, 42 tagállam részvételével tartja a Népszövetség első ülését. 1920. december 15-én megindul a Magyarság c. napilap. 1920. december 24-én a kormány amnesztia rendeletet ad ki, ha a forradalmakban való részvétel miatt elitélt személyek büntetése 5 évnél kevesebb, és ugyancsak közkegyelmet kaptak az 1919. augusztus 1-1920. február 16. között elkövetett fehérterror elkövetői is. 1920-ban a Romániában élő magyarok száma: 1 325 659 fő. 1920-ban megjelenik Szekfű Gyula Három nemzedék című történelmi műve. 1920-ban külföldre emigrált Polányi Károly (1886-1964), gazdaságtörténész, társadalomtudós, a XX. század eleji magyar baloldali értelmiség egyik jeles egyénisége, aki a Galilei Kör első elnöke és gróf Károlyi Mihály híve volt. Héjjas István (1891-1950), magyar katonatiszt, különítményparancsnok, 1919-ben a fehérterror egyik vezetőjeként tűnt fel. 1920-21-ben a nyugat-magyarországi harcok egyik parancsnoka lett. 1939-ben a Rongyosgárda parancsnoka, majd 1945-ben Spanyolországba menekült. Ostenburg-Moravek Gyula (18861944) katonatiszt, a másik különítményparancsnok, az 1919-20. évi fehérterror egyik vezetője, 1920-21-ben a nyugat-magyarországi harcok egyik vezetőjeként 1920-21-ben IV. Károly visszatérési kísérletének támogatója volt. Az 1921. évi második királypuccs leverése után háttérbe szorult.

410

1921. 1921. január 16-án, Budapesten a Szabadság téren leleplezik az irredenta szobrokat. 1921. január 22-én a belügyminiszter rendeletben szabályozza a magyar királyi csendőrség szervezetét. 1921. február 10-én Mayer János elnökletével újjáalakul a Kisgazdapárt. Február 17-én Polgárok és Munkások Szövetsége néven megalakul az MSZDP és a liberális pártok politikai szövetsége. 1921. március 14-én Bruckban (Ausztria) Magyarország képviseletében Teleki Pál miniszterelnök és Csehszlovákia képviseletében Gratz Gusztáv külügyminiszter, Beneš és Hotovec cseh miniszterek találkoznak. Eduard Beneš (1884-1948), cseh politikus, Csehszlovákia létrehozója, társalapítója volt. 1918-1935 között külügyminiszter, 1935-ben államelnök lett. 1938 őszén, a müncheni egyezmény és a Szudétavidék elcsatolása után visszalépett. 1940-45 között az emigrációs csehszlovák kormány vezetője, majd 1945 őszén újra államelnök lett. 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után visszavonulásra kényszerítették.

1921. március 26-án IV. Károly bejelentés nélkül Szombathelyre érkezik (Románia, Olaszország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Csehszlovákia tiltakozik a visszatérés ellen.) Április 6-án elhagyja az országot. IV. Károly (1887-1922), 1921. március 26-án a királyi hatalom visszaállítása céljából Szombathelyre érkezett. Március 27-én, Budapesten Horthy kormányzóval tárgyalt. Az antant követelésére április 5-én azonban kénytelen volt elhagyni az országot. IV. Károly feleségével, Zita királynéval 1921. október 20-án repült Dénesfára, majd a soproni katonaság felesküdött rá, és Rakovszky Istvánnal (1858-1931) az élen kinevezte kormányát. Rakovszky 1906-1909 között a képviselőház elnöke, majd 1920-21-ben a nemzetgyűlés elnöke volt. Az antant tiltakozása, Csehszlovákia és a délszláv állam mozgósítása miatt Horthy Miklós kormányzó a „nemzeti hadsereggel” meghátrálásra kényszerítette. A budaörsi csata a második királypuccs idején, a Horthy Miklós kormányzóhoz hű „nemzeti hadsereg” és a IV. (Habsburg) Károlyt támogató csapatok között 1921. október 25-én zajlott le. A király és hívei vereséget szenvedtek. Károlyt és feleségét, Zita királynét pedig őrizetbe vették, majd átadták az antant megbízottainak. IV. Károlyt és családját az antant hatalmak Madeira szigetére száműzték. Zita Maria Adelgunda (1892-1989), bourbon-pármai hercegnő, 1911-től a későbbi IV. Károly osztrák császár és magyar király felesége 1916-tól Ausztria császárnéja és 1916-18-ban Magyarország királynéja volt. 1919-től férjével együtt száműzetésben élt.

1921. április 13-án gróf Teleki Pál miniszterelnök beadja lemondását. Április 14-én megalakul gróf Bethlen István kormánya. Teleki Pál (1879-1941), politikus, földrajztudós – az 1919-es ellenforradalmi kormány külügy- és földművelésügyi minisztere –1920-21-ben miniszterelnök és külügyminiszter, ratifikálta a trianoni békeszerződést. 1921 áprilisában az első királypuccs után lemondott. 1921-1938 között elsősorban tudományos munkát folytatott.

1921. évi törvények: - III. tc. (április 6.) az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről, - XXV. tc. (június 16.) a trianoni béke folytán székhelyét vesztett kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet Szegeden, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet Pécsett helyezi el, - XXXIII. tc. (július 26.) a trianoni békeszerződés törvénybe iktatása: A békeszerződés értelmében a történelmi Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer km2 területéből 93 ezer km2 (33 %) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20886487 főnyi népességből 7,6 millió (36 %) került az új államhatárok közé. Az elcsatolt területek lakosságából 3241895 (30 %) magyar nyelvű és nemzetiségű volt, s mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt. (1930-ban a romániai Erdélyben 1481 ezer magyar (az összlakosság 26,7 %-a), 1921-ben Csehszlovákiában 745 ezer magyar (6 %), Jugoszláviában 468 ezer magyar (3,9 %) élt. 1921-ben Ausztriához, Burgerlanddal 30 ezer magyar ajkú lakos került.) 1922-ig 350000 menekült, nagyrészt tisztviselő érkezett Magyarországra. 1921. május 22-én Horthy Miklós a Várpalota Zsigmond-kápolnájában felavatja a vitézi rend első vezetőit. Augusztus 21-én Budapesten a Várkertben a kormányzó vitézzé avatja az első kiválasztott személyeket. 1921. július 5-én a belügyminiszter feloszlatja az irredenta egyesületeket.

411 1921. július 6-án Kolozsvárott megalakul a Magyar Szövetség. 1921. augusztus 1-jén a XIV. tc. értelmében a Magyar Állami Jegyintézet megkezdi működését, az Osztrák-Magyar Bank megszűnik. 1921. augusztus 3-án Határmegállapító Központ alakul. 1921. augusztus 8-án Rigában aláírják a magyar-szovjet fogolycsere-egyezményt. 1921. október 20-án IV. Károly Svájcból feleségével együtt különrepülőgépen a Sopron megyei Dénesfára érkezik, gróf Cziráky József Vas megyei birtokára. Innen 22-én vonattal indul Budapest felé. Október 23/24-én Budaörsnél összecsapnak a nemzeti hadsereg és a IV. Károlyt támogató csapatok. November 6-án a nemzetgyűlés becikkelyezi a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló 1921:XLVII. tc.-t. 1921. november 26-án a Kisgazdapárt és a kereszténypárt értekezletén Bethlen István miniszterelnök meghirdeti a konszolidáció programját. 1921. december 11-én megalakul a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara. 1921. december 14-16. között népszavazást tartanak Sopron és környékén. A lakosság a Magyarországhoz tartozás mellett dönt. 1921. december 22-én aláírja a Bethlen-Peyer-paktumként emlegetett megállapodást a kormány és az MSZDP. 1921. december 23-án közzéteszik a közkegyelemről szóló kormányrendeletet. Peyer Károly (1881-1956), SZDP politikus, elítélte a proletárdiktatúrát. 1919-1920-ban belügy-, majd munkaügyi és népjóléti miniszter lett. Az 1921. évi Bethlen-Peyer-paktummal biztosította az MSZDP legalitását. 1922-1944 között parlamenti képviselő volt. 1944-ben a németek koncentrációs táborba hurcolták. 1945 után a szociáldemokrácia kommunista kisajátítása ellen foglalt állást. 1947-ben kizárták az SZDP-ből, ezután emigrált. Haláláig az USA-ban élt, 1989-ben rehabilitálták.

Az 1921-es alkotmány értelmében Lengyelország köztársasági államformájú ország volt. Súlyos nehézségekkel küzdött. Jellegét tekintve agrárország. A külső kapcsolatok terén az uralkodó osztály egy része franciabarát, más része angol-, illetve egyenesen németbarát politikát folytatott.

1922. 1922. január 5-én Bethlen bejelenti, hogy belép a Kisgazdapártba. Február 22-én a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja egyesül a Kisgazdapárttal. 1922. február 1-jén Budapesten 11878, vidéken 6334 szervezett munkás van munka nélkül. 1922. február 10-én megszűnik a Magyar Nemzetiségügyi Minisztérium. A nemzetiségi kérdések intézését a miniszterelnökség II. akciós ügyosztálya veszi át. 1922. március 2-án megjelenik a 2200/1922. sz. ME. r. a választójogról, és a belügyminiszter 34100/1922. sz. rendelete a népgyűlések engedélyezéséről. 1922. március 30-án a kormány közli a Jóvátételi Bizottsággal: nincs olyan helyzetben, hogy jóvátételt fizessen. Augusztus 8-án a kormány felállítja a Devizaközpontot. 1922. április 1-jén Madeira szigetén elhunyt IV. Károly. 1922. április 3-án az SZK(b)P XII. kongresszusán a párt főtitkárává választják J. V. Sztálint. Sztálin (ered. Joszif Visszarionovics Dzsugasvili), grúz származású orosz forradalmár és szovjet politikus (18781953). 1898-tól az orosz SZDP tagja, 1912-ben kooptálták a bolsevik párt KB-ba. 1917 előtt többször elítélték, bebörtönözték és száműzték. Az 1917-es októberi forradalom egyik pétervári vezetője lett. 1922-től mint az SZKP KB főtitkára ellenőrzése alá vonta az SZKP pártapparátusát. Lenin 1924-ben bekövetkezett halála után az SZKP-n belüli különböző csoportok ügyes kijátszásával egymás után állította félre Trockíjt, Zinovjevet, Kamenyevet és más ismert bolsevikokat. Az 1920-as évek végétől a párt és az ország diktátora lett. Belpolitikai győzelmét követően brutális terrorrendszert hozott létre. 1941-től a Népbiztosok Tanácsának elnöke és a Vörös Hadsereg főparancsnoka lett. 1939. augusztus 23-án megállapodást kötött Hitlerrel és nyugati irányú bekebelező politikát folytatott. A II. világháború után szocialista tábort hozott létre, amely a hidegháborúhoz vezetett. Maga körül személyi kultuszt hozott létre. Sztálin kidolgozta a „sztálinista” elméletét a bolsevista kommunizmus megvalósítása érdekében. Az ellenzéki politikusok kiiktatásával az 1930-as évektől totális diktatúrát vezetett be. Fő jellemzői: - a marxizmus dogmatizálása, mértéktelen személyi kultusz - minden polgári szabadságjog felszámolása - tízmilliók legyilkolása.

412 1945 után a sztálinizmus kiterjedt a szovjetek kelet-európai csatlósállamaira is. 1922. május 28-június 11. között nemzetgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. 1922. június 1-jén megindul a Prágai Magyar Hírlap. 1922. augusztus 17-én Horthy országos nyomorenyhítő akciót hirdet. 1922. szeptember 1-jén hatályba lép a nagy közgyűjtemények önkormányzatáról szóló 1922:XIX. tc. 1922. szeptember 17-én Zentán megalakul a Jugoszláviai Országos Magyar Párt. 1922. szeptember 18-án a Népszövetség felveszi tagjai sorába Magyarországot. 1922. október 26-án Mussolini-puccs zajlik Olaszországban: „Marcia su Roma”. 1922. november 21-én megnyílik a budapesti Corvin Mozi. 1922. november 22-én aláírják a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződést. 1922. december 1-jén a nemzetgyűlés megszavazza a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állami támogatásáról szóló 1923:I. tc.-t. 1922. december 16-án a nemzetgyűlésen Gömbös Gyula nyilvánosságra hozza fajvédő programját. December 17-én – az olasz fasizmus létrejöttét követő két hónap múlva - a pesti Vármegyeház dísztermében tartja alakuló közgyűlését a Magyar Fascista Hungarista Tábor. 1922. december 21-én, Budapesten megalakul a Magyar Munkaadók Központja. 1922. december 23-án megnyílik a Fővárosi Operettszínház. 1922. december 30-án létrejön a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége (SzSzKSz = SZU.). A Szovjetunió és Németország az olaszországi Rapallóban diplomáciai és gazdasági egyezményt köt. 1922-ben megjelenik József Attila első verseskötete „A Szépség Koldusa”, és Móricz Zsigmond „Tündérkert” c. műve, melynek további 2 folytatása 1935-ben jelenik meg. Lengyelországban Piłsudski visszavonulása után az első törvényesen megválasztott államfőt, Gabriel Narutowiczot 1922. decemberében, egy héttel hivatalba lépése után szélsőséges nacionalisták meggyilkolták. A bizonytalan gazdasági helyzet nyomán fellángoltak a sztrájkmozgalmak. – A Lengyel Kommunista Párt illegalitásba vonult. – Az 1923-as krakkói általános sztrájk fegyveres harcba csapott át a munkásság és a katonaság között.

1923. 1923. január 1-jén megkezdi működését a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT.) Władysław Sikorski (1881-1943), lengyel politikus és katonatiszt, 1923. január-május között miniszterelnök volt. 1939-1943 között a londoni emigrációs kormány miniszterelnöke lett. 1923. február 21-én a Budapesti Büntető Törvényszék ítélete alapján államosítják a hazaárulás vádjával vádolt Károlyi Mihály magyarországi birtokait. 1923. január 31-én Magyarország belép a Népszövetségbe, és április 22-én Genfben, a népszövetségi tanács 24. ülésszakán Magyarországnak ítélik Somoskő és Somoskőújfalu községeket és a környékbeli bányákat. 1923. március 2-án üzembe helyezik a csepeli rádióadót. 1923. április 3-án Budaörsről megindul a magyar légiforgalom. 1923. május 2-22. között Bethlen István miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter Párizsban, Londonban és Rómában a magyar pénzügyi kölcsönről tárgyal. A Jóvátételi Bizottság elvileg hozzájárul a kölcsönhöz. Július 28-án Svájcban összeül a kisantant konferencia (Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság), amely megtárgyalja a magyar kölcsön ügyét. A kölcsönt Magyarország nem fordíthatja fegyverkezésre és irredenta propagandára. 1923. május 26-án a Budapesti Büntető Törvényszék ítéletet hirdet Gerő Ernő és 66 kommunista társa perében. 1923. június 21-én teszik közzé a trianoni békeszerződésben a kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek végrehajtásáról szóló 4800/1923. ME. sz. rendeletet.

413 1923. július 24-én Lausanne-ban az antanthatalmak és Törökország képviselői aláírják a békeszerződést. 1923. augusztus 2-án Gömbös Gyula és csoportja Fajvédő Pártot alapít. 1923. szeptember 4-24. között a Genfben folytatott tárgyalásokon megegyezés jön létre Bethlen miniszterelnök és Beneš cseh külügyminiszter között a határátlépések megkönnyítésére, az állampolgárság és illetékesség, a propaganda és a magyar államkölcsön kérdésében. 1923. szeptember 8-án kiadott 1923:XXV. tc. a közalkalmazottak létszámát 20 %-kal csökkenti. Az október 19-i 7502/1923. ME. sz. r. szabályozza az állami alkalmazottak politikai tevékenységét. 1923. október 14-én Pécsett megnyílik az áttelepült Erzsébet Tudományegyetem. 1923. november 14-én polgári és katonai érdemek jutalmazására a kormányzó új érdemkeresztet, valamint ezüst és bronz érdemérmet alapít. 1923. november 20-án a budapesti Bazilikában ünneplik Habsburg Ottó születésnapját. 1923. december 20-án a Népszövetség tanácsa elfogadja a magyarországi pénzügyi szanálás tervezetét. Irányelvek: - Magyarország új jegybankot állít fel, - a költségvetés egyensúlyát 1926. június 30-ig helyreállítja, - az ország 250 millió aranykorona újjáépítési hitelt vesz fel, - az ország pénzügyi ellenőrzését főbiztos végzi, - 1926. júniusáig a jóvátételi fizetéseket felfüggesztik, - a népszövetségi kölcsön 20 év alatt fizetendő vissza. 1923-ban megalakul a Bauxit Trust. 1923-ban megjelenik Bartók Béla – Kodály Zoltán „Erdélyi magyarság. Népdalok” c. munkája.

1924. 1924 januárjától megjelenik a Magyar Rádió Újság. 1924. január 21-jén meghal V. I. Lenin. 1924. február 21-én a Jóvátételi Bizottság elfogadja Magyarország pénzügyi szanálásának tervét: 179 millió aranykorona jóvátételt a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak 3 évi szénszállítást rögzít. 1924. március 14-én Genfben magyar-román egyezményt írnak alá, amelyben Magyarország lemond a háborúban a románok okozta károk megtérítéséről, Románia pedig garantálja Magyarország területi épségét. 1924. évi törvények: - II. tc. (március 28.) a kisebbségi nyelvek közhivatalokbani ismeretéről, - IV. tc. (április) az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról, - V. tc. a Magyar Nemzeti Bank felállításáról, - XI. tc. (május 20.) a középiskolákról. 1924. április 10-én a Kereskedelemügyi Minisztériumon belül felállított Légügyi Hivatal a katonai repülés szervezője volt. 1924. április 14-én megalakul a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. (MSZMP.) 1924. május 24-én megalakul a Magyar Nemzeti Bank. 1924. május 31-én kiadott 4300/1924. ME. sz. r. az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság felállításáról. 1924. június 30-án a belügyminiszter 124000/1924. ME. sz. körrendeletében a leventeegyesületek szervezéséről intézkedik. 1924. szeptember 5-én Magyarország és a Szovjetunió diplomáciai egyezményt köt Berlinben. 1924. szeptember 12-én aláírják a magyar-szovjet kereskedelmi megállapodást. 1924. szeptember 17-én Bécsben megnyílik a Collegium Hungaricum. 1924. szeptember 28-án Veszprémben megtartják az első balatoni kongresszust.

414 1924. október 26-án Szegeden felavatják az Alföldi Mezőgazdasági Intézetet. 1924. november 30-1928. február 28. között a belügyminiszter megvonja a Népszava utcai árusításának jogát. - 1924. december 31-én a Népszava közli a Bethlen-Peyer-paktumot. - Az MSZDP 1924 december elejétől 1925. május 26-ig parlamenti passzivitásban van. 1924-ben megalakul a Magyar Hirdető Iroda. 1924-ben megjelenik Kosztolányi Dezső „Pacsirta” c. regénye.

1925. 1925. március 18-án a nemzetgyűlés elfogadja az első aranyalapú költségvetést. 1925. április 18-án megnyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. 1925. június 3-án megnyílik a Csepeli Szabadkikötő. 1925. június 30-án Vági Istvánt és társait letartóztatják. 1925. július 7-én a nemzetgyűlés elfogadja a választójogi törvényjavaslatot, amely az ország nagy részén visszaállítja a nyílt szavazást. 1925. augusztus 18-21. között tartja a Kommunisták Magyarországi Pártja I. kongresszusát Bécsben. 1925. szeptember 22-én a rendőrség letartóztatja a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP.) és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP.) 40 tagját, köztük Rákosi Mátyást és Hámán Katót. Hámán Kató (1884-1936), magyar kommunista munkásmozgalmi vezető 1925-ben az MSZMP egyik alapítója volt. 1927-től a Vörös Segély titkára lett. 1934-ben bebörtönözték, 1936-ban szabadult.

1925. november 18-án hatályba lép az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló 1925:XXXI. tc. 1925. november 21-én 125 éves jubileumát ünnepli a Pesti Izraelita Hitközség. 1925. december 1-jén felavatják a pesti rádióstúdiót. 1925. december 19-én MTI közlemény adja közzé: Hágában három magyar állampolgárt letartóztattak, mert 10 millió frank értékben, hamisított ezerfrankosokat találtak náluk. 1925. december 14-én tartóztatta le a rendőrség Jankovich Arisztid magyar diplomáciai futárt. A frankhamisítási botrány vezetői Teleki Pál és Nádosy Imre országos rendőrfőkapitány voltak. 1926. január 20-án a frankhamisítási botrány politikai vonatkozásainak kivizsgálására a nemzetgyűlés parlamenti bizottságot küld ki. 1925-ben megnyílik a pesti Corvin Áruház. August Hlond (1881-1948), lengyel római katolikus főpap, 1925-től Gniezno érseke és Lengyelország prímása, 1927-től bíboros, 1939-1944 között a német megszállás idején emigrációban élt.

1926. 1926. január 12-én Budapesten megalakul a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. 1926. február 25-én Gaál Gaszton vezetésével megalakul a konzervatív Agrárpárt. 1926:VII. tc. (március 24.) népiskolák létesítéséről és fenntartásáról, báró Klebelsberg Kúnó vallás- és közoktatásügyi miniszter törvénye. 1926. május 16-án a Budai-hegységben, Nagyszénáson felavatják az első munkás-turistaházat. 1926. május 7-26. között a frankhamisítási per a törvényszék előtt. Május 26-án a Budapesti Büntető Törvényszék ítéletet hirdet a frankhamisítási perben: Nádosy Imrét és herceg Windischgrätz Lajost 4 évi fegyházra és 10-10 millió korona pénzbüntetésre, hivatalvesztésre és politikai jogaik felfüggesztésére ítélik. Piłsudski 1926. májusában a lengyel hadsereg nagyobbik részének támogatásával államcsínyt hajtott végre, és magához ragadta a tényleges hatalmat. A háromnapos lövöldözés a Witos-kormány és Vojciechowski államelnök május 12-i lemondásával végződött. Ignacy Mościcki (1867-1946), lengyel kémikus és politikus, - Piłsudski híve - 1926-1939 között töltötte be a lengyel köztársasági elnöki tisztséget. 1939-ben Svájcba emigrált. 1926. július 1-jén a Népszövetség Tanácsának magyar albizottsága megszünteti a magyar államháztartás ellenőrzését és a népszövetségi főbiztosi állást. 1926. július 16-án Rassay Károly elnökletével megalakul a Független Nemzeti Demokrata Párt.

415 1926. július 18-án Marosvécsen megalakul az Erdélyi Helikon írói munkaközösség. 1926. október 3-6. között Bécsben rendezik a Páneurópai Unió első kongresszusát. 1926. október 14-én Bethlen István miniszterelnök benyújtja kormánya lemondását a frankhamisítási ügy politikai vonatkozása miatt. A lemondást a kormányzó nem fogadja el. 1926. december 14-15. között, az Egységes Párt 60,1 %-os győzelmével tartják az országgyűlési választásokat. 1926. évi törvények: - XXII. tc. (november 15.) az országgyűlés felsőházáról, - XXIV. tc. (december 2.) a leány-középiskolákról és leánykollégiumokról. 1926. november 20-án a budapesti Városligetben megnyitják a Műjégpályát. 1926. december 23-án a fővárosban a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán felállítják az első közlekedési lámpát. 1926-ban felépült az első szovjet vízi erőmű. 1926-ban Németországot felveszik a Népszövetségbe.

1927. 1927. január 1-jén bevezetik az új fizetőeszközt, a pengőt. 1927. január 27-én a 203000/1926. sz. belügyminiszteri körrendelet bevezeti a fényképes „személyigazoló jegyet”. 1927. március 31-én megszűnt az antant katonai ellenőrzése. 1927. április 4-6. között Bethlen István miniszterelnök római látogatása alkalmával Bethlen és Mussolini aláírják a kölcsönös olasz-magyar barátsági és gazdasági együttműködést. 1927. június 21-én H. S. Rothermere lord a Daily Mail c. lapban írt cikkében Európa érdekében is szorgalmazza a trianoni béke revízióját. 1927. július 15-én a forradalmi tüntetőkkel utcai harcokra kerül sor Bécsben. 1927. július 27-én Herczeg Ferenc elnökletével megalakul a Magyar Revíziós Liga. Herczeg Ferenc (1863-1954) a Budapesten, 1895-1949 között megjelenő Új Idők, magyar irodalmi hetilap szerkesztője volt 1894-1944 között. Herczeg Ferenc a XX. század elején és a két világháború között a konzervatív irodalom vezéralakja volt. 1927-1944 között a Magyar Revíziós Liga elnöke volt. Német családból származott, a gimnáziumban tanult meg magyarul. Munkatársai, a korszak divatos írói: Csathó Kálmán (18811964) színházi rendező, Kosáryné Réz Lola, Harsányi Zsolt (1887-1943) volt.

1927. évi törvények: - XII. tc. (július 3.) a polgári iskolákról, - XIII. tc. (július 3.) a külföldi magyar intézetekről és a magyar műveltség céljait szolgáló ösztöndíjakról, - XXI. tc. (december 28.) március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánításáról, - XXXII. tc. (december 28.) Kossuth Lajos örök érdemeit és emlékét törvénybe iktatja. 1927 szeptemberében megindul a Magyar Szemle. 1927. szeptember 5-én a kormányzó jelenlétében Tihanyban felavatják az Országos Magyar Biológiai Kutató Intézetet. Alapkövének letételére 1926 augusztusában került sor. 1927. október 26-án a kormány megbízásából, Prónay György vezetésével 8 tagú küldöttség utazik Rómába, az olasz fasizmus rendszerének tanulmányozására. 1927. november 6-án a budapesti Országház téren felavatják a Kossuth-szobrot. 1927. november 9-én a kommunista Szántó Zoltánt nyolc és félévi börtönre ítélik. 1927. december 23-án a Koronatanács határozatot hoz a rejtett haderőfejlesztésről. 1932. augusztus 1jétől vezetik be az általános védkötelezettséget. 1927-ben létrejön az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI). Serédi Jusztinián (tkp. Szapucsek György) római katolikus főpap és egyházjogász (1884-1945), 1927től esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása lett.

416

1928. 1928. március 4-én Debrecenben tartott beszédében Bethlen miniszterelnök kijelenti, hogy az ország a határok békés revíziójára törekszik. 1928. április 10-én Balatoni Intéző Bizottság alakul. 1928. április 26-án hatályba lép az ún. második „numerus clausus” törvény: 1928:XIV. tc. 1928. április 29-én a lakihegyi új, 20 kW-os rádióadó megkezdi a műsorszórást. Júniusban a rádió előfizetők száma 100 ezer fő. 1928. június 15-én Kassán megalakul a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, titkára: Sziklay Ferenc. 1928. augusztus 4-én hatályba lép az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítást kimondó 1928:XL. tc. 1928. augusztus 11-én megalakul a Magyar Fasiszta Munkások Országos Pártja. 1928. szeptember 9-én Budapesten levegőbe emelkedik az első helikopter, Asbóth Oszkár találmánya. 1928. október 1-jén megalakul az Idegenforgalmi Tanács. 1928. október 28-án átadják a forgalomnak a csepeli nemzetközi szabadkikötőt. 1928. november 24-én Horthy kormányzó felavatja az Alföld energiaszükségletét biztosító salgótarján-szolnoki villamos vezetéket. 1928. december 11-én a pilisvörösvári bányászok tüntetnek. 1928-ban megjelenik Hóman Bálint - Szekfű Gyula „Magyar Történet” c. művének első kötete. 1928ban kiadják Zilahy Lajos „Valamit visz a víz” c. regényét. Hóman Bálint (1885-1951), magyar történész, kultúrpolitikus, 1932-38 és 1939-42 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Németbarát, de náciellenes politikai irányvonalat képviselt. A népbíróság életfogytiglani börtönre ítélte, 1951-ben a börtönben hunyt el. A középkori magyar történelem kiemelkedő kutatója volt. Fő művei között szerepel a Magyar pénztörténet 1000-1325; A magyar királyság pénzügyi és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Szekfű Gyulával kiadta az 1935-36-ban elkészült, ötkötetes Magyar Történet című művet. Szekfű Gyula (1883-1955), magyar történész, a Magyar Szemle szerkesztője, Magyarország moszkvai nagykövete, majd 1946-48 között moszkvai nagykövet volt. Fő műve az Iratok a magyar államnyelv kérdéseinek történetéhez; Bethlen Gábor; A száműzött Rákóczi; Forradalom után.

1928-ban a Margit-szigeten megszűnik a Lóvasút.

1929. 1929. május 1-3. között utcai harcokra kerül sor Berlinben a tüntető kommunisták és a rendőrök között. 1929. május 13-20. között megrendezik az első könyvhetet Magyarországon. 1929. július 1-jén a Rendőr Újonciskolán felállítják az első magyar páncélosalakulatot. 1929:XXXIII. tc. (július 18.) a Nemzeti Közművelődési Alap létesítéséről. 1929. augusztus 3-9. között Budapesten rendezik a XXI. Eszperantó Világkongresszust. 1929. október 25-én kirobban a New York-i tőzsdakrack, kezdetlét veszi a világgazdasági válság.

1930. 1930. január 4-20. között Hágában konferenciát rendeznek, amely a magyar jóvátétel végleges rendezéséről is határoz. Magyarországot 25 évre évi 13 és fél millió pengő háborús jóvátétel fizetésére kötelezik. Magyarország pénzügyi ellenőrzése megszűnik. 1930. április 11-én újabb Bethlen-Mussolini találkozóra kerül sor Rómában. 1930. május 20-án megszűnik a magyarországi népszövetségi ellenőrző bizottság működése. 1930. június 4. a trianoni békeszerződés 10. éves évfordulója. 1930. június 15-én Bethlen Londonba látogat. Az 1930. július 3-i 1930:XXXI. tc. felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy egyes gazdasági ágazatokra és országos beruházásokra az országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül kölcsönt vehessen fel. 1930. szeptember 1-jén tüntetések a fővárosban és vidéken.

417 1930. szeptember 7-9. között rendezik az MSZDP. XXVII. kongresszusát. 1930. október 12-én Békésen megalakul a Független Kisgazdapárt. 1930. október 24-én, Szegeden felavatják a szegedi fogadalmi templomot.

Szeged, székesegyház A csanádi püspökség székhelye – a trianoni békediktátumot követően – 1923-ban Temesvárról Szegedre tevődött át. A szegedi késő eklektikus stílusú fogadalmi templom építését az 1879. évi árvíz után, az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból még 1880-ban határozta el Szeged törvényhatósága. A templom építését 1912ben kezdték el. Schulek Frigyes 1909-ben elkészült terveit Foerk Ernő (1868-1934) felső-építőipariskolai tanár északolasz-lombard hatásra téglaépítészetben dolgozta át. Csak 1913-ban fogtak hozzá építéséhez, 1914. június 21-én volt a templom alapkőletétele, az építkezést azonban az 1914-ben kitört világháború miatt félbe is kellett hagyni. 1923-tól folytatták az építkezést, a Szent Demeter-templomot 1924-ben bontották el. A Fogadalmi-templom kupolája 1924. augusztus 30-án készült el, 1925. november 26-án a Tisza felőli, 1926. március 27-én pedig a város felőli tornya. 1928-ban Rerrich Béla pályaterve alapján Nemzeti Emlékcsarnok létesült. A templom a tér kiépítésének befejezésével 1929-ben készült el, 1930. október 24-én szentelték fel. Az első misét a főoltárnál Angelo Rotta, pápai követ mutatta be. A tér nyugati oldalán egyetemi kollégium és hittudományi főiskola, délnyugati felén püspöki palota, déli és délkeleti szárnyán természettudományi és orvosi egyetemek foglalnak helyet. A szegélyező árkádsor 300 m hosszú, és 101 oszlopból áll. Alatta a szegedi pantheon található. A dóm előtt álló Dömötör-torony a régi barokk stílusú Dömötör-templom 1924. évi lebontásakor megmaradt, korábbi román alapokon álló, kora gótikus torony maradványa. Alapfala XI. századi eredetű, alsó, négyszögletes, román stílusú része XII. századi, felső, nyolcszögű záródísze pedig a XIII. századból való. Keresztelőkápolnát alakítottak ki benne Rerrich Béla tervei szerint. A falképeket Aba Novák festette 1931-ben. A dóm alaprajza szabályos latin kereszt. Hossza kívül 81, belül 66 m, szélessége kívül 51, belül 48 m. Tornyainak magassága a Tisza 0 pontja fölött 91 m, a templom padozatától számítva 81 m. A kupola magassága 53,61 m, belül 33,40 m. A templom befogadóképessége 5000 férőhely. A dóm homlokzatát a 12 apostol mozaikképe díszíti, Márton Ferenc tervei szerint készült. A Magyarok Nagyasszonyának 3 m magas carrarai márvány szobrát Tóth István faragta. A templom orgonáját Geyer József és Asztalos Kálmán szegedi orgonaművészek tervei szerint készítették. A templomban helyezték el Fadrusz János 1892-ben készített Krisztus a keresztfán című feszületét. A főoltár baldachinja felett a „szűrös Madonna” Márton Ferenc alkotása.

1930. december 3-án nyílik meg a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda. 1930. december 10-én a Független Kisgazdapárt és az Agrárpárt fúziójával létrejön a Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt. Jan Cieplinski (1900-1972), lengyel balett táncos és koreográfus 1930-1935 között, illetve 1943-48ban mint a budapesti Operaház koreográfusa, jelentősen hozzájárult a magyar balettművészet fejlődéséhez.

1931. 1931. január 14-én Prónay Pál és Ostenburg Gyula megalakítják a Magyar Országos Fasiszta Pártot. 1931. január 25-én Bécsben aláírják a magyar-osztrák barátsági szerződést. 1931. március 16-án Endresz György (1893-1932) 25 óra 40 perc alatt, leszállás nélkül repült Grace Harbourból (USA) az Atlanti-óceánon át Bicskére. Navigátora Magyar Sándor volt. Endresz György 1932-ben lezuhant és a balesetben elhunyt. Rotter Lajos (1901-1983), repülőgép-konstruktőr, pilóta, az 1936-os olimpia alkalmából céltáv világrekordot repült a Berlin-Kiel közötti 326 km hosszú távon. Életművéért elsőként kapta meg a sportág akkori legnagyobb kitüntetését, az ISTUS-aranygyűrűt 1937-ben. 1931. április 14-én Spanyolországban győz a népfront, kikiáltják a köztársaságot. 1931. május 11-én a bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt. Ezzel megkezdődik az európai pénzügyi és gazdasági válság. 1931. május 15-én XI. Pius pápa kiadja szociális enciklikáját.

418 1931. július 7-én hatályba lép a gazdasági versenyt szabályozó 1931:XX. tc., az ún. „kartelltörvény”. 1931. június 28-30. közötti országgyűlési választásokon az Egységes Párt győz. 1931. július 13-án a pénzügyi válság kezdete Magyarországon. Augusztus 14-én Párizsban Magyarország aláírja a 4,8 millió font értékű kölcsönszerződést. 14 napos bankzárlat az országban. Augusztus 19-én lemond Bethlen István miniszterelnök kormánya. 24-én megalakul a gróf Károlyi Gyula vezette kormány. 1931. szeptember 13-án Matuska Szilveszter felrobbantja a biatorbágyi vasúti híd előtti vágányszakaszt, és a 10. sz. bécsi gyorsvonat a mélységbe zuhan (22 halott, 17 sebesült). 1931. szeptember 19-i 10479/1931. sz. igazságügyi miniszteri rendelet bevezeti a rögtönbíráskodást, a 4980/1931. ME. sz. rendelet pedig betiltja a politikai gyűléseket. 1931. szeptember 14-én a japán csapatok betörnek Mandzsúriába. 1931. szeptember 25-én a Royal moziban bemutatják a „Kék bálvány”, az első magyar hangosfilmet. November 17-én a „Hippolyt a lakáj” c. filmet. 1931. október 22-én közzéteszi Magyarország pénzügyi helyzetéről szóló jelentését a Népszövetség szakértői bizottsága. 1931. november 28-án a rendőrség leleplezi a Vannay László vezette jobboldali tiszti puccskísérletet.

1932. 1932. január 18-án munkanélküliek tüntetése Budapesten. Február 18-án Pacsán a végrehajtások miatt tiltakozó tömegbe lőnek a csendőrök: négy halott, több sebesült. 1932. január 27-én japánok szállnak partra Kínában, megkezdődik a japán-kínai háború. 1932. április 24-én a budapesti Operaház bemutatja Kodály Zoltán „Székelyfonó” c. daljátékát. 1932 májusában felavatják a debreceni egyetem új épületét. 1932. június 16-án a Meskó Zoltán vezette Magyar Nemzetiszocialista Földműves és Munkáspárt megalakításával zászlót bont a hazai nemzetiszocializmus. 1932. július 15-én a fővárosi rendőrség letartóztatja a KMP. vezetőit: Sallai Imrét, Fürst Sándort, Karikás Frigyest. Július 28-án a statáriális bíróság halálra ítéli Sallai Imrét és Fürst Sándort, és még aznap kivégzik őket. Töreky Géza (1873-1961), jogász, 1937-1944 között a Kúria elnöke. Több nagy büntetőperben, többek között 1932-ben Sallai és Fürst-perben is ítélkezett. 1945 után külföldön élt.

1932. október 1-jén megalakul Gömbös Gyula (┼1936. október 6.) kormánya. Október 10-én a kormány 9900/1932. sz. rendeletével azonnali hatállyal megszünteti a rögtönbíráskodást. Október 25én a Gömbös-kormány 95 pontos munkatervet ad közre. 1932. október 27-én a Nemzeti Egység Pártja néven átalakul az Egységes Párt.

1933. 1933. január 8-án Magyarországra irányuló olasz fegyvercsempészetet leplez le a Népszava. 1933. január 30-án Hitler kancellár hatalomra kerülése Németországban. Február 27-én Berlinben kigyullad a birodalmi gyűlés (Reichstag) épülete. Hitler bevezeti a diktatúrát.

A fasizmus és a nemzeti szocializmus A nacionalizmus, politikai irányzat, amely legfőbb céljának a nemzetállam létrehozását, illetve annak védelmét, tiszteletét tekinti. A XIX. században többnyire pozitív, a XX. században általában negatív szerepet játszott. A sovinizmus, a nacionalizmus fanatikus formája. Jellemző a saját nép, nemzetiség felsőbb rendűségének hirdetése, más népek megvetése, jogaik semmibevétele, az ellenük való gyűlöletkeltés és gyakran az ezzel járó üldözés. Az elnevezés I. Napóleon fanatikus katonájának, N. Chauvin-nek a nevéből származik. A fasizmus (fascio = köteg, szövetség), eredetileg Benito Mussolini (1883-1945), olasz fasiszta politikus által 1919-ben alapított jobboldali radikális mozgalom volt. 1921. november 7-én párttá alakult, és 1922-1945 között Olaszországban volt hatalmon. A fasizmusra jellemző a tekintélyuralmi, nacionalista, a „Führer-elvre” épülő államforma, az egypártrendszer, a kommunizmus és a szocializmus elnyomása, s részben a fajgyűlölet.

419 A fasizmus tágabb értelemben a nemzetiszocializmus és a vele rokon mozgalmak. Mussolini 1912-14-ben az „Avanti” c. szocialista párti lap főszerkesztője volt. 1919-ben Milánóban alapította meg az első fasiszta „Harci Szövetséget”. 1921-ben a Partitio Nazionale Fascista (PNF) nevű fasiszta párt parlamenti képviselője lett. Az 1922. október 28-i „Római bevonulás” után III. (Savoyai) Viktor Emanuel (1869-1947), olasz király (19001946) miniszterelnökké nevezte ki Mussolinit, aki 1922-1943 között töltötte be ezt a tisztséget. Az 1925. január 5-i államcsínnyel csaknem abszolút teljhatalmat szerzett: Duce („Vezér”) és Capo del Governo („Kormányfő”) lett. Totális diktatúrát épített ki. 1929. február 11-én, az olasz állam és a Vatikán viszonyát rendező lateráni szerződést P. Gasparri bíboros és Mussolini írta alá. Ebben az olasz kormány elismerte a pápai állam függetlenségét, és a katolikus vallást államvallásnak fogadta el. 1935-36 között Olaszország elfoglalta Etiópiát (akkori nevén Abesszíniát). Az 1930-as évek második felétől szoros szövetséget épített ki Németországgal és Japánnal. 1939-ben, még a II. világháború kitörése előtt Olaszország elfoglalta Albániát, de a Lengyelország elleni háborút nem vállalta. 1940-ben Németország szövetségeseként belépett a II. világháborúba. Franciaországnak akkor üzent hadat, amikor a németek már Párizs felé nyomultak. Mussolinit a II. világháborúban elszenvedett görögországi és afrikai vereségek után a Fasiszta Nagytanács 1943. július 25-én megbuktatta és a király parancsára bebörtönözték, ahonnan egy német ejtőernyős kommandó szabadította ki. 1944. szeptember 23-án létrehozta a teljesen németektől függő észak-olasz „Olasz Szociális Köztársaságot”, kivégeztette az őt megtámadó, elfogott fasiszta vezetőket. A háború végén Svájc felé menekülés közben, április 28-án az olasz partizánok elfogták és agyonlőtték. A nácizmus Németországban Hitler hatalomra kerüléséhez köthető. Adolf Hitler (1889-1945) osztrák származású, német nemzetiszocialista politikus, az I. világháborúban még mint őrvezető vett részt. 1919-től a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) tagja, melynek 1921-ben elnöke lett. 1923-ig a birodalmi hadsereg és a bajor nacionalista erők támogatásával a jelentéktelen politikai egyesülésből 50 ezer tagot számláló pártot szervezett. Az Erich Ludendorff (1865-1937) német katonatiszttel szervezett 1923. november 8-9-i dilettáns puccskísérlete kudarcot vallott. A NSDAP-t betiltották, Hitlert 5 évi börtönre ítélték. Azonban már 1924-ben kiszabadult a landsbergi börtönből, ahol megírta „Harcom” (Mein Kampf) című programadó művének első részét, majd kiharcolta pártja működésének újraengedélyezését. Paul von Beneckendorff u. von Hindenburgot (1847-1934), mint a jobboldal jelöltjét, 1925-ben német birodalmi elnökké választották. 1932-ben elbocsátotta Heinrich Brünig (1885-1970) birodalmi kancellárt (19301932), s Franz von Papen (1879-1969) centrum párti politikust bízta meg kormányalapítással (1932. VI-XII.). Papen utóda, Kurt von Schleicher (1932. XII.-1933. I.) sem tudott parlamenti többséget szerezni. Schleicher a NSDAP bomlasztásával igyekezett megakadályozni Hitler hatalomra jutását. A Röhm-puccs idején meggyilkolták. 1933-ban Paul von Beneckendorff u. von Hindenburg birodalmi elnök – kétségei ellenére Hitlert birodalmi kancellárrá nevezte ki, és a nemzetiszocialistákat kormány-alapítással bízta meg. Hindenburg halála után, 1934-től Hitler mint vezér és birodalmi kancellár minden hatalmat önmagára ruházott. A berlini Reichstag (a Német Birodalmi Gyűlés épülete) égése, 1933. február 27-én következett be, melynek során a nemzetiszocialista állami vezetés azt állította, hogy a Reichstag felgyújtása kommunista felforgatási puccskísérlet előjele és az ennek ürügyén hozott szükségrendelettel 1933. február 28-án megkezdte az ellenzék, főleg a Kommunista Párt megsemmisítését. A rendszer ellenségei a nemzetiszocialistákat vádolták gyújtogatással. Az 1933. szeptember 21.-december 23. között lefolytatott Reichstag-perben a bíróság a holland M. von der Lubbet halálra ítélte. A kommunista politikusokat, köztük Georgi Dimitrovot kénytelen voltak felmenteni. A nemzetiszocialista uralom idején (1933-1945) a berlini Plötzensee börtönben közel 2000 ellenállót végeztek ki. A nemzetiszocialisták németországi rendszerüket 1933-tól – a Német-Római Birodalom és a bismarcki birodalom után – gyakran Harmadik Birodalomnak nevezték. 1935-1945 között a német haderő (hadsereg, tengerészet, légi erő) hivatalos neve a Wermacht lett. A nemzetiszocializmus programja többek között egy minőségileg jobb északi rassz „kitenyésztését” is tartalmazta. Származásuk miatt milliókat üldöztek, pl. a zsidókat, cigányokat, és sok millió ember pusztult el a nemzetiszocialista koncentrációs táborokban. Hitler politikai ellenfelei – pl. a kommunisták – is erre a sorsra jutottak. Az SA (ném. Sturmabteilung) a NSDAP katonai jellegű alakulata, a párt 1920-tól fennálló harci csoportjából alakult. E. Röhm több mint 2 milliós párthadsereggé szervezte át. Ernst Röhm (1887-1934) német NSDAP politikust, katonatisztet, aki 1923-ban részt vett a Hitler-puccsban, 1931-től az SA vezetőjévé nevezték ki. A „második forradalom” szervezésének vádjával, a „Hosszú kések éjszakáján” elfogták, majd bírósági eljárás nélkül agyonlőtték. Az SS (ném. Schutzstaffel = védosztag) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt félkatonai alakulta volt, melyet 1925-ben különösen fanatikus nemzetiszocialistákból hoztak létre, elsősorban Hitler és a nemzetiszocialista vezetők védelmére. Az SA-val való leszámolás után, 1934-ben kezdődött az SS hatalmi tényezővé válása.

420 Közvetlenül Hitlernek volt alárendelve. – Az „Adold Hitler testőrezredből” és politikai rohamcsapatokból szervezte meg Heinrich Hitler (1900-1945) az SS Intézőcsoportot, amely egyfajta SS-hadsereg volt, 1939-ben mintegy 18 ezres tagsággal. Heinrich Himmler 1929-1945 között az SS birodalmi vezetője, Hitler 1933. évi hatalomátvétele után a Gestapo parancsnoka, 1936-1945-ben birodalmi belügyminiszter volt (1945-ben öngyilkos lett). Az SS keretén belül létezett a SS-Halálfejesek Szövetsége, amely 1934-ben átvette a koncentrációs táborok őrzését. 1940-ben az SS Intézőcsoportból és az SS-Halálfejesek Szövetségéből alakították meg a Fegyveres SS-t (Waffen-SS). A Fegyveres SS 1944-ben csaknem 60 ezer főből állt. A II. világháború idején a hadsereg oldalán harcolt, de nem volt a Wermacht része. Az SS-t a Nürnbergi Katonai Törvényszék 1946-ban „háborús bűnös szervezet”-nek nyilvánította. Az SD-t Reinhard Heydrich (1904-1942) német náci SS-vezető és politikus 1932-ben alapította. Heydrich 1936tól a biztonsági rendőrség főnöke, 1939-től Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője volt. Heydrich a nemzetiszocialista terror és a „zsidókérdés végleges megoldásának” leghidegvérűbb megszervezője volt. A Gestapo (Geheime Staatspolizei = titkos államrendőrség) 1933-45-ben a hitleri Németország politikai rendőrsége volt. 1940-ben a Birodalmi Biztonsági Főhivatal része lett. A Karl Adolf Eichmann (1906-1962) SSObersturmführer vezette IV. B/4. ügyosztály feladata a zsidók megsemmisítése volt. Hitler a hozzá abszolút hűséges SS, illetve SA és a titkosrendőrség (Gestapo) segítségével olyan terrorrendszert hozott létre, mellyel kevés ellenállást kivéve senki nem mert szembeszállni.

1933. március 4-én az USA-ban hivatalba lép F. D. Roosevelt elnök. 1933. június 17-18-án Gömbös miniszterelnök váratlan németországi látogatása során Berlinben Hitlerrel tárgyal, Erfurtban pedig részt vesz a rohamosztagok csapatszemléjén. Július 10-én Gömbös Bécsben Dolfuss osztrák kancellárral tárgyal. Július 22-én Berlinben aláírják a német-magyar kereskedelmi szerződést. Július 23-26. között Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter – Mussolini vendégeként - Rómába látogat. Szeptember 1-jén olasz-magyar kereskedelmi szerződést kötnek. 1933. augusztus 4-15. között Gödöllőn rendezik a cserkészek IV. világtalálkozóját. 1933. augusztus 25-én hatályba lép a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló 1933:XXIII. tc. 1933. szeptember 6-án a belügyminiszter 145500/1933. sz. körrendeletében eltiltja a horogkeresztes jelvény használatát. 1933. szeptember 21-én megkezdődik a lipcsei per, melynek fővádlottja Georgi Dimitrov. Október 14én Németország kilép a Népszövetségből. Véget ér a gazdasági világválság. 1933. november 27-én a budapesti és a debreceni egyetemet antiszemita zavargások miatt egy hétre bezárják. 1933. december 2-án Gömbös Gyula miniszterelnök felavatja a lakihegyi 120 kW-os rádió nagyadót, mely megkezdi a műsorszórást. 1933. december 16-án megindul az első trolibuszjárat Óbudán.

1934. Piłsudski 1932. július 25-én megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval, és 1934. január 26án Németországgal. 1934. február 4-én Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval. Február 6-án Rómában aláírják a Magyarország és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatfelvételéről szóló szerződést. 1934. február 12-én általános sztrájk és utcai harcok zajlanak Bécsben. 1934. március 14-17. között Rómában olasz-magyar-osztrák politikai-gazdasági tárgyalásokat követően (Mussolini – Gömbös – Dolfuss) 17-én aláírják a 3 római jegyzőkönyvet. 1934. június 2-án hatályba lépő törvények: - XI. tc. a középiskolákról, - VIII. tc. a Magyar Nemzeti Múzeumról, - X. tc. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről. 1934. június 23-i 5600/1934. sz. kormányrendelet a mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezményekről. 1934. július 17-én a belügyminiszter rendeletileg betiltja a Nemzetiszocialista Pártot és alakulatait.

421 1934. július 25-én a nemzetiszocialisták sikertelen fegyveres puccskísérlete Bécsben. E. Dolfuss kancellárt az osztrák nácik meggyilkolják. 1934. szeptember 15-én a Szovjetunió belép a Népszövetségbe. 1934. október 9-én Marseille-ben egy horvát usztasa meggyilkolja II. Sándor jugoszláv királyt és J. L. Barthou francia külügyminisztert. 1934. október 20-án Gömbös Gyula miniszterelnök hivatalos látogatásra Varsóba érkezik. 1934-ben Szilárd Leó és T. Chalmers Angliában felfedezi a Szilárd-Chalmers-effektus néven ismert kémiai jelenséget.

1935. 1935. január 21.-február 4. között a Budapesti Büntető Törvényszéken újból lefolytatott perben Rákosi Mátyás volt népbiztost, február 8-án életfogytiglanra ítéli a Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért. 1935. március 1-jén a német hadsereg bevonása a Saar-vidékre. Március 16-án Németországban bevezetik az általános hadkötelezettséget. 1935. március 5-én Gömbös feloszlatja az országgyűlést, s magához ragadja a hatalmat az Egységes pártban. Horthy kormányzó feloszlatja az országgyűlést, és kiírja az új választásokat. 1935. március 20-án Endrődön (Békés m.) a kisgazdapárti népgyűlést csendőrsortűzzel kergetik szét, hat halott marad a helyszínen. 1935. március 31.-április 4. között országgyűlési választásokat tartanak vidéken, április 6-7. között Budapesten. 1935. április 15-én a minisztertanács jóváhagyja a Gömbös-féle reformprogram 4 éves munkatervét. 1935. április 25-én hatályba lép az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935:IV tc. 1935. július 28-án megindul az Esti Újság c. kormánylap. 1935. augusztus 2-án Moszkvában megnyílik a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa. 1935. szeptember 15-én a Német Birodalomban kihirdetik a nürnbergi fajvédelmi (zsidó-ellenes) törvényeket.

A zsidótörvények A zsidók – szemita eredetű nép – Ábrahám ősatyától származóan törzsi nevükről kapták elnevezésüket. A zsidóság Isten kiválasztott népe. Később a palesztinai Júda királyság népe, majd a szétszórattatás után az elnevezést kiterjesztették mindenkire, aki származását Izrael népére vezette vissza, és a hitbéli közösség alapján a közös szokásokat bizonyos mértékben megőrizte. A zsidó vallás (judaizmus), az egyik legrégebbi, a kereszténységre, s annak közvetítésével az egyetemes emberi kultúrára döntő hatást gyakorló monoteista vallás. Legfőbb hitforrása az Ószövetség, különösen Mózes öt könyve, a Tóra és a Talmud. Fő hitelvei: □ Isten (Jahve) egy és egységes, Ő a törvényhozó, a legmagasabb erkölcsi mérce és a Törvény számonkérője □ a világ és az ember Isten teremtménye □ az ember önálló erkölcsi személyiség, célja a szeretet, a béke és az igazságosság □ a cél elérése a Messiás eljövetele, az utolsó ítélet és a feltámadás után valósul meg. A zsidók őstörténetét az Ószövetség könyvei tartalmazzák. A zsidó felkelés (Kr. u. 66-70) leverése után Titus császár földig romboltatta Jeruzsálemet és fölszámolta a tartomány politikai autonómiájának maradékát is. A Traianus ellen kirobbant lázadások (116-117), valamint a Hadrianus ellen kibontakozott Bar Kochba által vezetett felkelés (132-135) leverése a zsidó lakosság nagy részének Jeruzsálemből való elűzetéséhez vezettek, a zsidóság szétszóratva ún. diaszpórákban élt. A zsidóság legkisebb egysége a család, de fontos szerepe van a zsinagógának is. A pap, a rabbi tanító és lelkiszellemi vezető. A heti ünnepnap a sabbat, amely a péntektől a szombati napnyugtáig tart. A vér és a sertéshús fogyasztása tilos, a kóser étkezés, és az Istennel kötött szövetségre utaló körülmetélés alapvető szokás. Zsidónak számít az, akit zsidó anya szült, vagy aki áttért, beolvadt a zsidóságba. Az európai zsidóságnak két csoportja van. A szefárd (spanyolzsidó), és az askenázi (közép-, illetve kelet-európai zsidó). Többségük az utóbbihoz tartozik. A keresztes hadjáratokkal kezdődött a nyugati zsidóüldözések nagy hulláma, amely az egész középkorban tartott. A zsidók letelepedését meghatározott városnegyedekre, ún. gettókra korlátozták. Németországban 1925-ben 565 ezer zsidó élt, 1933 után 295 ezer fő kivándorolt. Ma Németországban kb. 30000-en vannak. A II. világháború idején kb. 5 millió zsidót semmisítettek meg.

422 A zsidóüldözés a nemzetiszocialista német államban teljesedett ki: □ a minden zsidó orvos, ügyvéd és üzlettulajdonos ellen 1933. április 1-jén meghirdetett bojkottól kezdve a zsidó hivatalnokok április 4-i eltávolításán, a zsidó művészek május 5-i törvény kívül helyezésééig, az 1935. szeptember 15-i nürnbergi törvényeken át □ idetartoznak a birodalmi polgárságról szóló végrehajtási rendelkezések, illetve a „német vér és a német becsület védelmének” elve, korlátozásokon és rendkívüli törvényeken keresztül vezetett az út az 1938. november 9-10-i „birodalmi kristályéjszakáig”. □ 1938 után a zsidókat és félzsidókat szisztematikusan megfosztották létfeltételeiktől, kizárták őket a legtöbb foglalkozás gyakorlásából □ megtiltották a kulturális létesítményekbe és üdülőkbe való belépésüket □ kötelezték őket a Sára és Izrael keresztnevek felvételére, a zsidócsillag viselésére, stb. □ Karl Adolf Eichman SS vezető, 1939-1945 között a Birodalmi Biztonsági Főhivatal zsidóügyi osztályának vezetője szorgalmazta a zsidók kivándorlását. □ 1942. január 20-i Wansee-konferencián R. Heydrich vezetésével kidolgozták a zsidóság fizikai megsemmisítésének programját.

1935. szeptember 15-16. között az MSZDP XXX. kongresszusán határozatot hoznak a fasizmus elleni harcról. 1935. december 6-án Berlinben titkos megállapodást kötnek Magyarország és Németország belügyi szervei a „nemzetellenes irányzatok” elleni harcról. 1935. október 2-án Olaszország megtámadja Abesszínát. 1935. november 7-én gróf Bethlen István szembefordul Gömbös diktatórikus uralmával. Lengyelországban az 1935-ös alkotmányreform a polgári szabadságjogok többségét is megszüntette. Piłsudski 1935-ben bekövetkezett halála után Edward Rydz-Śmigly vette át a diktátori hatalmat.

1936. 1936. február 16-án népfront győzelem a spanyol, május 2-án a francia választásokon. 1936. március 7-én a német haderő megszállja a Rajna-vidéket. 1936. március 22-én közgyűlését tartja a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége. 1936. május 7-8. között a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottságának titkársága feloszlatja a KMP központi bizottságát. 1936. május 19-én hatályba lép a tűzrendészet fejlesztéséről szóló 1936:C. tc., amely felállítja a tűzoltóságokat. 1936. július 17-én Franco tábornok vezette fasiszta csapatok támadásával megindul a spanyolországi polgárháború.

A spanyol polgárháború A Falange Española Tradicionalista y de las Juntas de Ofensiva Nacional-Sindicalista spanyol fasiszta szervezetet 1933-ban J. A. Primo de Rivera (1903-1936) alapította. Az 1936-39 közötti spanyol polgárháború idején Franco oldalán harcolt és a diktátor fő támasza lett (neve 1958-tól Nemzeti Mozgalom lett, 1977-ben felbomlott). 1923-1930 között Spanyolországban Primo de Rivera tábornok diktatórikusan kormányozta az országot. 1931ben kikiáltották a Spanyol Köztársaságot, de az 1936 februárjában megtartott választásokból győztesen kikerült népfront ellen azonban Franco tábornok 1936. július 17-én spanyol Marokkó területén fellázadt. Lázadása 19361939 között a spanyol polgárháborúvá szélesedett, amely Franco győzelmével végződött és mint cauditto fasiszta berendezkedésű államot hozott létre. A II. világháború idején azonban semleges maradt. Francisco Franco (Franco Bahamonde, 1892-1975), spanyol tábornok, politikus, 1936 nyarán megszervezte a népfrontkormány elleni felkelést, és német-olasz támogatással győzelmet aratott az 1939-ig tartó spanyol polgárháborúban a köztársaságiak, a szocialisták és a kommunisták felett. Franco 1936-tól államfő (cauditto), a hadsereg főparancsnoka (generalisszimusz) és 1937-től a Falange párt vezetője volt. 1938-ban a hadseregre, a Falangéra, a klérusra és a nagybirtokra támaszkodó diktatúrát vezetett be. A spanyol polgárháború idején, 1937-ben - a Bilbao melletti - Guernica, észak-spanyolországi települést a Franco oldalán harcoló német Condor-légió teljesen elpusztította. A település pusztulását Picasso híres festménye örökítette meg. A fasiszta agresszorokkal küzdő Spanyol Köztársaság megsegítésére Európa számos országából önkéntesek indultak. Közöttük nagy számban voltak magyarok és lengyelek is, akik jelentős segítséget nyújtottak a szabadságáért harcoló spanyol népnek.

423 A Nemzetközi Brigád egyik hadosztályát Zalka Máté vezette. Zalka Máté (tkp. Frankl Béla) a Szovjetunióban élő magyar író, katonatiszt (1896-1937), 1916-ban orosz hadifogságba esett. A bolsevikok oldalán harcolt az orosz polgárháborúban, 1921-1936 között különböző állami és párttisztséget töltött be a Szovjetunióban. 1936ban Lukács tábornok néven a 12. nemzetközi brigád parancsnoka volt. Hősi halált halt. A spanyol szabadságharc magyar mártírjai között van Hevesi Ákos (1884-1937), politikus, aki 1909-től az MSZDP, 1919-től a KMP tagja, 1919-ben Székesfehérvár városparancsnoka volt. Tízévi fegyházra ítélték, de 1922-ben a Szovjetunióba távozhatott. 1930-tól az Európai Parasztinternacionálé alelnöke volt, a spanyol polgárháborúban a magyar zászlóalj parancsnoka. Itt esett el Tarr Imre, aki Pécsről került Spanyolországba, és Zinkó Vilmos, aki a KIMSZ egyik tehetséges vezetője volt. A nemzetközi brigádnak lengyel tagjai is voltak. A spanyol polgárháborúban küzdött a híres lengyel Dąbrowski-brigád, valamint a legendás Walter tábornok (Karol Śmierczewski).

1936. augusztus 1-6. között Berlinben rendezik a XI. olimpiát. 1936. augusztus 22-én a Bajorországi Berchtesgardenben Horthy kormányzó Adolf Hitler kancellárral tárgyal a Jugoszláviával és Csehszlovákiával kapcsolatos politikáról, a román-szovjet egyezményről és Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának kérdéséről. 1936. szeptember 2-án a kormányzó Darányi Kálmán (1936-38) földművelésügyi minisztert bízza meg a miniszterelnöki teendők ellátásával. – Gömbös Gyula 1936. október 6-i halála után – október 12-én alakul meg a Darányi-kormány. 1936. szeptember 7-én a csehszlovákiai Magyar Párt átnyújtja M. Hodža miniszterelnöknek a magyar kisebbség sérelmeit tartalmazó följegyzést. 1936. október 25-27. között megalakul a Berlin-Róma-tengely. Németország és Olaszország külpolitikáját összehangolják. 1936. november 13-án a budapesti Oktogon teret Mussolini térnek keresztelik át. 1936. november 25-én Németország és Japán megköti az antikomintern paktumot.

1937. 1937. január 13-án a budapesti Magyar Színházban Thomas Mann felolvasóestet tart. 1937. március 14-én XI. Pius pápa kibocsátja „Égő aggodalommal” kezdetű enciklikáját a fasizmus ellen. 1937. március 15-én Budapesten a Múzeum-kerti ünnepségen nyilvánosságra hozzák a Márciusi Front (1938-ban felbomlott) 12 pontját. 1937. április 15-én a budapesti rendőrség őrizetbe veszi Szálasi Ferencet, április 16-án a belügyminiszter betiltja a Nemzeti Akarat Pártja működését, április 24-én Szálasi Ferencet izgatásért háromhónapi fogházra ítélik. 1937. április 18-án Darányi Kálmán Szegeden állást foglal a diktatúra ellen, és bejelenti a zsidó kérdést meg kell oldani. 1937. április 27-én megalakul az Országos Öntözésügyi Hivatal. 1937. május 11-én hatályba lép a városrendezésről és az építésügyről szóló 1937:VI. tc. 1937. június 9-én a belügyminiszter utasítja a rendőri szerveket a spanyolországi harcokban részt vevő magyar antifasiszták nyilvántartásba vételére és állandó megfigyelésére. 1937. július 7-én Japán megtámadja Kínát. 1937. július 28-án hatályba lép a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról szóló 1937:XIX. tc., mely utódajánlási joggal ruházza fel a kormányzót, s kizárja felességre vonását. 1937. szeptember 25-én Hitler és Mussolini találkoznak Münchenben. 1937. október 13-án a fővárosban és környékén légvédelmi gyakorlatot tartanak. 1937. október 23-án Szálasi Ferenc vezetésével Magyar Nemzetiszocialista Párt néven egyesülnek a szélsőjobboldali nemzetiszocialista pártok. A rendőrség 1938. február 21-én betiltja működését. 1937. november 5-én Hitler a hadsereg és a külügyek vezetői előtt ismerteti háborús terveit. 1937. november 21-én Darányi miniszterelnök Hitlerhez látogat. 1937. december 3-án József Attila költő Balatonszárszón elhunyt. 1937. december 29-én Magyarországon megindul a kőolajbányászat. 1937-ben Szent-Györgyi Albert a C-vitamin felfedezéséért fiziológiai (orvostudományi) Nobel-díjat kap.

424

1938. 1938. január 12-én Magyarország elismeri a spanyolországi Franco-kormányt, rokonszenvnyilatkozatot tesz az antikomintern paktum mellett. 1938. február 4-10. között Horthy Miklós kormányzó lengyelországi útján az olasz-jugoszláv-magyarlengyel, ún. „horizontális tengely” kialakítását kívánta elérni. 1938. március 5-én a Nemzeti Egység Pártja győri politikai gyűlésén Darányi miniszterelnök programbeszédében 1 milliárd pengő értékű fegyverkezési programot jelentett be. 1938. március 11-12-13. között Seyss-Inquart osztrák kancellár hívására német katonaság vonul be Ausztriába (Anshluss), amely 1945-ig Ostmark néven a Harmadik Birodalom részévé vált. Hitler március 13-án bevonul az osztrák fővárosba, Bécsbe. 1938. április 3-án Horthy Miklós kormányzó rádiónyilatkozatában elítéli a szélsőjobboldali izgatásokat. 1938. április 29-én Héjjas Iván elnökletével megalakul a Fajvédők Országos Szövetsége. 1938. április 30-án hatályba lép a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló 1938:XII. tc. 1938. május 13-án megalakul Imrédy Béla kormánya (1938-1939). 1938. május 25-29. között Budapesten rendezik a 34. Eucharisztikus Világkongresszust. 1938. május 30-án a Szent István-év jubileumi eseménysorozatát az országház előtti téren szentmise, és a Hősök teréig haladó Szent Jobb-körmenet nyitotta meg. 1938. június 25-én Horthy kormányzó megnyitja a Szent István Évet. Augusztus 20. nemzeti ünnep lett. 1938. augusztus 18-án tartották az Országgyűlés alsó- és felsőházának egyesített ülését. Hóman Bálint Szent István királyról tartott értékelő elemzést. 1938. évi törvények és rendeletek: - 3400/1938. ME. sz. r. (május 29.) az állami és köztisztviselők egyesületi működéséről, - XV. tc. (május 29.) a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról („első zsidótörvény”). -

XVI. tc. (május 29.) az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről, XVII. tc. (május 29.) az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról, XX. tc. (június 3.) a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról.

Magyarországi zsidótörvények Magyarországon a magyar törvényhozás első zsidó emléke 1093-ból való. A zsidók 1849-ben teljes vallásszabadságot kaptak, s a zsidó vallás 1895-ben bevett vallásként teljes egyenrangúságot kapott. A magyar zsidótörvényeknek mintájául a német fasizmus 1935. szeptember 15-én hozott ún. nürnbergi törvényei szolgáltak. A magyar törvényhozásban azonban már korábban is született korlátozó törvény: □ 1920. szeptember 26-án, a numerus clausus (zárt szám) törvény előírta, hogy az egyetemekre, főiskolákra az országban élő népfajok (zsidóság), nemzetiségek csak országos arányszámuknak megfelelő arányszámban kerülhetnek be. □ Az első zsidótörvény, az 1938. évi XV. törvény (1938. május 29.) a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról előírta, hogy a sajtó-, ügyvédi, orvosi, mérnöki kamara tagjainak, a kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 %-a lehet zsidó. Zsidónak minősítette azt, aki izraelita vallású. □ A második zsidótörvény, az 1939. évi IV. tc. (1939. május 5.) a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvény előírása szerint állami vagy közintézményekben nem alkalmazhatók, az orvosi stb. kamara tagjai közé csak 6 %-ig vehetők fel zsidók, nem vezethetnek színházat, mozit, iparengedélyt csak a kiadott engedélyek 6 %-ig kaphatnak, stb. Zsidónak minősül vallástól függetlenül az, akinek legalább egyik szülője, vagy két nagyszülője zsidó. □

Az utolsó, a harmadik zsidótörvény, az 1941. évi XV. tc. (1941. augusztus 8.), a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi intézkedésekről szóló rendelkezés megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot. Bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot, megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, fajgyalázásnak minősítette és megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságon kívüli nemi kapcsolatot. Zsidónak minősítette azt, akinek legalább két nagyszülője zsidó vallásúnak született.

425 Magyarország német megszállása után ezeket a törvényeket követték a sárga csillag kötelező viseléséről, a gettók felállításáról, a fővárosban ún. csillagos házak kijelöléséről, a zsidó lakosság Németországba deportálásáról, vagyonelkobzásokról, könyvégetésekről, a budapesti gettó felállításáról szóló fajvédelmi törvények. A zsidók számának alakulása Magyarországon: - II. József korában: 83000 fő - 1869-ben: 542000 fő (29 % 160 ezer fő városlakó) - 1900-ban: 851000 fő (Magyarország lakóinak 5 %-a) - 1910-ben: 910000 fő - 1914-ben: 1 millió fő A fokozatos létszám emelkedés a bevándorlásból, az orosz zsidók – III. Sándor cár progromjai miatt – beköltözéséből adódott. Társadalmi struktúrájukból szinte teljesen hiányzott az agrárnépesség. Több mint 50 %uk iparral, kereskedelemmel és pénzügyletekkel foglalkozott (kereskedés, közvetítés, tőkefelhalmozás).

1938. augusztus 20-29. között a jugoszláviai Bledben tartott Kisantant Konferencián elismerik Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. 1938. augusztus 22-25. között Horthy Miklós kormányzó és Imrédy Béla miniszterelnök Hitlernél tesznek látogatást. Szeptember 20-án Imrédy miniszterelnök, Kánya külügyminiszter, KeresztesFischer Lajos altábornagy Hitler kancellárral tárgyal Obersalzbergben. 1938. szeptember 15-én Chamberlain angol miniszterelnök Hitlerhez repül Berchtesgadenba. Szeptember 29-én N. Chamberlein angol, E. Daladier francia miniszterelnök, A. Hitler német birodalmi kancellár és B. Mussolini olasz kormányfő Münchenben a „csehszlovák kérdésről” tárgyalnak, és szerződést írnak alá Csehszlovákia felosztásáról. 1938. október 1-jén a németek megszállják a Szudéta-vidéket. 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban kihirdetik a tengelyhatalmak döntőbírósági határozatát, az „első bécsi döntést”. November 5-én megkezdődik a magyar bevonulás a Felvidékre: Horthy Miklós személyesen vezette az alakulatokat, november 6-án Komáromba és november 11-én Kassára, majd a felvonulás a Kárpátalja övezetébe folytatódott, így 11915 km2 terület 862747 fővel (87 % magyar) került vissza. 1938. október 2-3. között lengyel csapatok szállták meg az addig Csehszlovákiához tartozó Cieszyn (Tésin) vidékét. 1938-ban a Komintern a Lengyel Kommunista Pártot feloszlatta. 1938. október 5-én Zsolnán megalakul az autonóm szlovák kormány, Jozef Tiso miniszterelnök vezetésével. 1938. november 9-ről 10-re virradó éjszaka (kristályéjszaka) során Németországban több mint 250 zsinagógát, valamint zsidó polgárok üzleteit és lakását rongálták meg és fosztották ki. - Erre az szolgáltatott ürügyül, hogy Párizsban a zsidó származású H. Grynszpan megölte E. von Rath német követségi titkárt. - 91 zsidó polgárt megöltek, több mint 25 ezret koncentrációs táborba hurcoltak. A kristályéjszakával kezdődött a nemzetiszocialista rendszer zsidóüldözéseinek legbrutálisabb szakasza. 1938. november 26-án Imrédy miniszterelnök engedélyezi a magyarországi németek szervezetének, a Volksbundnak megalakulását. A Volksbund 1939. április 30-án, Cikó községben (Tolna m.) Basch Ferenc vezetésével alakult meg.

1939. 1939. január 6-án Imrédy Béla miniszterelnök meghirdeti a Magyar Élet Mozgalmat. Február 16-án az Imrédy-kormány lemondása után - a kormányzó Teleki Pált nevezi ki miniszterelnökké (19391941). Első miniszterelnöksége 1920-21. között tartott. 1939. február 16-án Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz. 1939. február 3-án Budapesten a Dohány utcai zsinagóga ellen nyilas terroristák bombamerényletet követnek el. 1939. február 25-én a belügyminiszter betiltja a Magyar Nemzetiszocialista Párt – Hungarista Mozgalom, valamint a Hungarista Párt működését. 1939. március 8-án a képviselőházban Hubay Kálmán bejelenti a Nyilaskeresztes Párt megalakulását. 1939. március 11-én hatályba lép a honvédelemről szóló 1939:II. tc., mely bevezeti a 12. életévtől kötelező honvédelmi nevelést, a Levente-kötelezettséget.

426 1939. március 14-én J. Tiso miniszterelnök bejelenti az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását. Március 15-én a német hadsereg megszállja Cseh- és Morvaországot (Cseh Protektorátus). 15-én a magyar honvédség alakulatai megkezdik a Kárpát-alja megszállását. Március 23-án Hitler megszállja a litván Memel-vidéket. 1939. március 28-án Franco bevonul Madridba, Spanyolországban győz a fasizmus. Április 7-13. között Olaszország megszállja Albániát. A két világháború közötti két évtizedben a lengyel tudomány (matematika, filozófia és antropológia) világhírű lesz. Felvirágzik a próza és a költészet. A festészet, szobrászat, grafika (Władysław Skoczyslas fametszetei) hírnévre tesz szert. Stanisław Ignacy Witkiewicz (Witkacy) avantgard dramaturgiája jóval megelőzi korát. A zeneművészetben Karol Szymanowski tűnik ki. 1939 márciusában, Csehszlovákia megszállása után létrejött a lengyel-magyar közös határ. (A közös határ a háború alatt biztosította a menekülés egyik útját.) A hitleri német államvezetés a lengyelektől rövidesen Danzignak Németországba való beolvasztását és egy, Németországot Kelet-Poroszországgal összekötő autóút (exterritoriális korridor) építését követelte. 1939. július 29-én Makón megalakul a Nemzeti Parasztpárt (Darvas József, Veres Péter, stb.) Április 11-én Magyarország kilép a Népszövetségből. 1939. április 28-án Teleki Pál miniszterelnök Hitlerhez látogat. 1939. május 5-én kihirdetik az 1939:IV. tc.-t, az ún. „második zsidó törvényt”. 1939. május 28-29. között országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. 1939. június 10-én 43 szélsőjobboldali nyilas képviselő a parlamentben. 1939. augusztus 23-án Moszkvában Németország és a Szovjetunió képviseletében – Ribbentrop német külügyminiszter és Molotov szovjet külügyi népbiztos - megnemtámadási szerződést ír alá. Augusztus 29-én a Tiso-kormány beleegyezésével német csapatok szállják meg Szlovákiát.

Budapest a két világháború között A főváros fejlődése az 1914-1918. évi első világháború, illetve az 1918. október 31-én kitört polgári demokratikus forradalom, illetve az azt követő Tanácsköztársaság idején megszakadt. Az elvesztett első világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia széthullott. A trianoni békeszerződést követően Magyarország területe harmadára csökkent, ugyanakkor a főváros gigantikus méretei centralizált államigazgatást tett lehetővé. 1920 után megindult a légi forgalom Budapest központtal. Elindult az első trolibusz is. A mai Hadtörténeti Intézet és Múzeum klasszicista épülete 1847-ben épült, eredetileg laktanya céljaira. Az 1918-ban létesült – és 1929 óta ebben az épületben működő – Hadtörténeti Múzeum a honfoglalástól gyűjti a hadtörténeti emlékanyagát. Budapest az 1937-ben megrendezett nemzetközi gyógyfürdői kongresszus döntése alapján a „Budapest fürdőváros” elnevezést nyerte. Az I. (Szent) István halálának 900. évfordulójára, 1938-ban csaknem 400000 külföldi kereste fel az országot, döntően Budapestet. A második világháborúba lépés után 1941-ben a Batthyány-örökmécsesnél, majd Kossuth és Táncsics sírjánál, végül 1942-ben a Petőfi-szobornál volt nagy tüntetés a háború ellen.

427

24. MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 24.1. A második világháború kitörése Lengyelország 1939. május 11-én elutasította a Szovjetunió által szorgalmazott kollektív biztonsági szerződést, ugyanakkor áprilisban garancia- és szövetségi szerződést köt Nagy-Britanniával, augusztus-szeptember között Franciaországgal. A hitleri Németország 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval. Hitler külpolitikájában az ún. „német élettér” számára a keleti területek meghódítására törekedett. 1939-ben Lengyelország ellen indított támadással kirobbantotta a II. világháborút, a háború kezdeti szakaszában átvette a hadsereg-főparancsnokságot is, és az elért katonai sikerei mértéktelenné tették hatalomvágyát. 1941-ben kiadta a parancsot a Szovjetunió megtámadására.

A második világháború kitörése Gdańsk (ném. Danzig) balti kikötőváros a Motlawa és a Holt-Visztula összefolyásánál. Az óvárost 1945. évi lerombolása után történelmileg hű formájában újjáépítették. Gdyniával és Sopottal együtt agglomerációt alkot. Gdańsk első említése 997-ből való, 1309-ben a Német Lovagrend birtokába került, 1361-ben a Hanza-szövetség tagja lett. Gdańsk 1454-ben elszakadt a Német Lovagrendtől és a Lengyel Királysághoz került. A XVIII. század elejéig vezető szerepet játszott a balti térség védelmében. 1793-ban, Lengyelország második felosztásakor Poroszországhoz csatolták, 1807-ben Napóleon szabad várossá nyilvánította, 1814-től ismét Poroszországhoz tartozott. Az I. világháború után a versailles-i békeszerződés környékével együtt, Danzig néven, mint szabad államot a Népszövetség fennhatósága alá helyezte (1923-ban 353 ezer német és 12 ezer lengyel lakosa volt). A korlátolt szuverinitású szabad állam lengyel vámterület volt. 1939-ben Hitler ultimátumszerűen követelte Danzig visszacsatolását a Német Birodalomhoz. A lengyel elutasítás szolgált számára ürügyül a II. világháború kirobbantásához. 1939-1945 között a Német Birodalomhoz tartozott, 1945ben Lengyelországhoz csatolták és az azonos nevű vajdaság székhelye lett. (1980-ban itt alakult meg a Szolidaritás (Solidarność) független szakszervezet.) 1939. augusztus 31-én, 12 óra 40 perckor Adolf Hitler aláírta ún. „Fehér-terv”-et, Lengyelország megtámadásának és lerohanásának tervét. Ekkor még a Balti-tenger vizén, a Danzigi-öbölben (Gdańsk) békésen horgonyzott a német Schleswig-Holstein csatahajó. 1939. szeptember 1-jén 4 óra 45 perckor német páncélosok és bombavető gépek indultak meg Lengyelország ellen. Ugyanebben az időpontban, a néhány nappal előbb Danzig (Gdańsk) kikötőjébe befutott „Schlesswig-Holstein” nevű német hadihajó lőni kezdte a Westerplatte-félsziget lengyel őrszázadát. Hadüzenet nem történt, Hitler aznap reggel elmondott beszéde szerint a német csapatok „csak viszonozták a tüzet”. A lengyel kormány Romániába menekült. Hitler parancsára, Heydrich gestapó helyettes vezetőjének utasítására azonban Gleiwitz (Gliwice) bányavárosban, a német-lengyel határ mellett – amely 1939-ben Németországhoz tartozott – Helmuth Naujocks SS-tiszt maga mellé vett öt embert, s a helyi börtönben toborzott német elitéltekből kis csoportot szervezett. Ez a német egység – lengyel katonai ruhába öltöztetve – a helyi városi rádióadó-állomásnál megrohanta a német őrséget. Rövid tűzharc után lengyel nyelvű beszéd hangzott fel a német rádióban. A provokatív támadásnak azonban nem maradt szemtanúja. Még aznap, augusztus 31-én világgá röpítette a német rádió a hírt, hogy lengyel katonaság támadást intézett a glewitzi adóállomás ellen. A második világháború a gdański lengyel posta megtámadásával és a Westerplatte bombázásával kezdődött. A gdański Lengyel Posta az egykori sajátos államjogi helyzetet élvező Danzigban, nemzetközi megállapodás alapján működött. 1939. szeptember 1-jén ezt támadták meg a németek, de az itt dolgozó 50 lengyel postás felvette a kilátástalan küzdelmet az ágyúkkal, harckocsikkal támadó német túlerővel szemben. Az épületet sikerrel védő postások felett azonban a németek felgyújtották az épületet. A megadásra kényszerített védők közül az életben maradt 38 lengyel postást a németek bíróság elé állították, és pár nappal később kivégezték.

428 A kis Westerplatte-félsziget pedig az első világháború után került vissza Lengyelországhoz, Danzig Szabad Város közvetlen közelében kis katonai bázisként. Itt volt a Lengyelországba érkező lőszerszállítmányok átrakóhelye, amelyet némi megerősítést követően mindössze 182 lengyel katona őrzött. 1939. szeptember 1-jén hajnalban a német Schleswig-Holstein cirkálója tűz alá vette a félszigetet, felhajózva a régi erődig. A német gyalogság ezzel egyidőben a félszigetet a szárazfölddel összekötő keskeny földsávon indított támadást. A Westerplatte védői szeptember 1-7. között állták a harcot H. Sucharski őrnagy vezetésével. A kilátástalan harc végén azonban a németek győzedelmeskedtek. Az önfeláldozó csata színhelye történelmi emlékhely lett. A védők emlékműve (A. Haupt szobra) és a harcban elesettek sírjai emlékeztetnek a reménytelen küzdelem lengyel hőseire. A Hitler-Sztálin-paktum alapján Szovjetunió szeptember 7-én megszállta a Lengyelország keleti területeit, és 1939. szeptember 17-én a Vörös Hadsereg átlépte a szovjet-lengyel határt, „védelme alá helyezve” az ukránok és a beloruszok lakta területeket (Nyugat-Ukrajna). A demarkációs vonal lényegében megegyezett az 1919-ben Versailles-ben megállapított Curzon-vonallal. 1939. szeptember 8-27. között elesett a főváros, Varsó is. A katonaság mellett a polgári lakosság is részt vett a harcokban Stefan Starzyński főpolgármester vezetésével (később a hitleristák kivégezték). Szeptember 30-án Mościski elnök visszalépett. A franciaországi Angers-ben emigrációs kormány alakult a Sanacja néhány képviselőjéből és az ellenzéki pártok vezetőiből. Államelnökké Władisław Raczkiewiczet, miniszterelnökké Władisław Sikorski tábornokot (+ 1943) választják október 6-án. (1940. júniusától Londonban). 1939 szeptemberében a náci csapatok Krakkót is megszállták. A Wawelben rendezték be a lengyel fasiszta főkormányzóság hivatalait. A Jagelló Egyetem 183 professzorát, oktatóját hurcolták koncentrációs táborokba, bezárták a középiskolákat, főiskolákat és egyetemeket. Az ún. lengyel főkormányzóság területén csak alsó fokú s főleg szakmai oktatást tűrtek meg. Deportálták a művészeket és írókat is. A Liban-kőfejtőben, a Glinnik tömegsírban ezrek nyugszanak. A németek eltávolították a lengyel nagyok szobrait, elhurcolták az ország művészeti kincseit is. Szeptember 28-október 10. között a lengyel csapatok letették a fegyvert. Hitler rendelkezése alapján a megszállt lengyel terület felét bekebelezett területeknek nyilvánították, Wartheland és Danzig - Nyugat-Poroszország néven új körzeteket alakultak, Kelet-Poroszországot és Sziléziát pedig jelentős lengyel területekkel bővítették (október 8.), október 26-án létrejött a Krakkó központú Főkormányzóság. Gerd von Rundstedt (1875-1953), német katonatiszt, 1940-től vezértábornagy, hadseregparancsnok, az 19391941-es lengyel, francia és orosz hadjáratban. 1942-1945 között a nyugati német hadsereg főparancsnoka volt.

Koncentrációs- és megsemmisítő táborok A koncentrációs táborokban (internálótábor) jogi alap nélkül politikai ellenfeleket, többek között nem kedvelt népcsoportokat (pl. fajgyűlölő vagy vallási okokból) tartottak fogva. – Ilyen táborokat először a XIX. század végén Kubában hoztak létre az elnyomó spanyolok, majd Dél-Afrikában az angolok. – Németországban a nemzetiszocialista rezsim már 1933-ban megkezdte a koncentrációs táborok létesítését. Az első koncentrációs táborokban a szocialisták, kommunisták és szabadgondolkodók (liberálisok) kerültek. Kezdetben a Gestapo szervezte, 1934-ben az SS igazgatása alá került. Karl Adolf Eichman (1906-1962), osztrák származású német SS-vezető, 1939-1945-ben a Birodalmi Biztonsági Főhivatal zsidóügyi osztályának vezetője volt. A német uralom vagy befolyás alatt álló országok zsidóságának deportálásának megszervezője lett. A II. világháború után 1960-ig hamis iratokkal Argentínában bujkált, ahol az izraeli titkosszolgálat elfogta. Izraelben halálra ítélték és kivégezték. Reinhard Heydrich 1941-től Cseh- és Morvaország helyettes birodalmi protektora volt. 1942. január 20-án, Heydrich által a legfelsőbb német állami szervek vezetőinek részvételével „az európai zsidókérdés végleges megoldására” összehívott Wannseekonferencia során dolgozták ki az állami hatóságok közreműködésével a zsidóság fizikai megsemmisítésének programját és végrehajtását.

Az első koncentrációs tábor Felső-Bajorországban, Münchentől északnyugatra, Dachaunál létesült. 1933-1945 között Dachau mellett náci koncentrációs tábor működött. Ma emlékhely. 1944-ben már 20 koncentrációs tábor létezett, többek között: □ Sachsenhausen: Oranienburg német város északkeleti városrészében 1936-1945 között koncentrációs tábor működött, ma történelmi emlékhely □ Buchenwald: Weimartól északra, 1937-ben német nemzetiszocialista koncentrációs tábort létesítettek, melyben 1945-ig kb. 240 ezer embert tartottak fogva, ebből 56 ezren haltak meg. 1945-1950-ben szovjet internáló tábor volt. Az NDK kormánya 1958-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánította. □ Auschwitz (Oświęcim): lengyel város a Visztula mentén. Közelében 1940-ben náci koncentrációs tábor működött, amelyet 1941-ben megsemmisítő táborrá építettek át.

429 □ Bergen-Belsen: Bergen város Alsó-Szászországban, Lünenburger Heide vidékén □ Theresienstadt □ Mauthausen: 1939-1945 között felállított koncentrációs táborban 120 ezer ember halt meg. Goldberger Ferenc (1750-1834), németországi születésű, magyar műszaki szakember Óbudán alapított kékfestő műhelyt, melyet fia, Goldberger Sámuel (1784-1848), magyar textilgyáros nemzetközi hírű textilgyárrá fejlesztett, majd Buday-Goldberger Leó (1875-1944) textilgyáros 1910-től a Goldberger-gyár vezérigazgatója lett, akinek az I. világháború után jelentős szerepe volt a magyar textilipar korszerűsítésében. Buday-Goldberger Leó 1944-ben a mauthauseni koncentrációs táborban pusztult el.

1938-tól a koncentrációs táborok fő feladata kényszermunkások toborzása volt (és azok megsemmisítése munkával). A II. világháború 1939. évi kitörése után a legtöbb új fogoly a megszállt országokból származott. 1941-től létesítették Auschwitz központtal a zsidókérdés ún. végső megoldására a megsemmisítő táborokat. A német megsemmisítő táborokat – a koncentrációs táboroktól eltérően – eleve az európai zsidók és cigányok tömeges kiirtására létesítették. A II. világháború idején az SS hozta létre és felügyelte azokat. Elleplezés végett a megsemmisítő táborokat a megszállt Lengyelország területén hozták létre: □ Chełmno: lengyel falu (ném. Kulmhof) Łódżtól északnyugatra. Az 1941-1944 között itt felállított német megsemmisítő táborban 360 ezer ember pusztult el. □ Bałzec, □ Sobibór: lengyel falu Lublintól északkeletre, a Bug partján. 1942-43-ban nemzetiszocialista megsemmisítő tábor működött itt. □ Treblinka: lengyel falu Varsótól északkeletre, az itt létesített koncentrációs táborban 1942-1944 között kb. 900 ezer ember pusztult el. □ Auschwitz-Birkenau: Oświęcim (Auswitz) náci koncentrációs tábort 1940-ben létesítették a mellette lévő Brzezinkával (Birkenauval) és Monowicével együtt. □ Lublin-Majdanek: Lublin városrésze Lengyelországban. 1941-től náci koncentrációs tábor működött itt, ahol legalább 250 ezer ember pusztult el. Az Einsatzgruppe, SS felfegyverzett, motorizált különleges bevetési csoport fő feladatát képezte a II. világháború idején a Wermacht által megszállt keleti területeken a zsidók megsemmisítése. Kb. 2 millió embert öltek meg. A koncentrációs és megsemmisítő táborokba egész Európából összesen 7-8 millió embert hurcoltak el, köztük mintegy 600 ezer magyar zsidót. A foglyok 90 %-a elpusztult: a nemzetiszocialista fajüldözés következtében 1945-ig a koncentrációs és megsemmisítő táborokban közel 6 millió zsidó, és 500 ezer nem zsidó fogoly pusztult el. A II. világháború után a szovjet megszállási övezetben a Németországi Szovjet Katonai Igazgatás a koncentrációs táborokat 1950-ig az aktív fasiszták, háborús bűnösök és valamilyen okból nem kedvelt németek többnyire törvénytelen fogva tartására használta: Sachsenhausen, Buchenwald, Bauzzen. Ezekben a koncentrációs táborokban kb. 100 ezer ember pusztult el. Koncentrációs kényszermunkatáborokat (gulágok) a Szovjetunióban is szerveztek azokban az években, amelyeket leegyszerűsítve a sztálini személyi kultusz időszakának neveznek. Ezekben a táborokban sok millió ember halt meg vagy szenvedett az embertelen életviszonyok következtében (közöttük sok magyar is).

Német megsemmisítő és haláltáborok a második világháború idején Lengyelországban 1939 Varsó Már 1939. decemberében a németek megkezdték a Varsó környéki erdőkben a túszok tömeges kivégzését, az emberek ezreit hurcolták koncentrációs táborokba vagy németországi kényszermunka táborokba. Válaszul a lengyel lakosság illegális ellenállási mozgalmat szervezett. A varsói Pawiak börtönét 1830-1835 között még a cári hatóságok építették. Több négyemeletes épületszárnyból állt. Az 1877-1878. évi orosz-török háborúban a szerbiai harcszíntéren harcoló cári csapatok elhelyezésére a női szárnyat átmenetileg kórház céljaira vették igénybe. Az 1939-1944 közötti náci megszállás idején a Gestapo fennhatósága alá került. Megközelítően 100000-an sínylődtek a Pawiak börtöncelláiban, s közülük 30000-t kivégeztek a város valamelyik rommezőjén, vagy a Puszcza Kampinoska erdejében, 60000-et pedig koncentrációs táborokba hurcoltak. 1939 szeptemberében szabotázs címén kivégzett első két női fogoly Eugénia Włodarz és Elżbieta Zahorska volt. Amikor 1944 júliusában a németek kiürítették Pawiakot, az épületet a levegőbe röpítették, helyén csak rommező maradt. Ma börtönmúzeumként működik.

430 Varsótól északra, a Kampinosi-erdőben összesen 1700 lengyel, köztük 170 nő alussza örök álmát, akiket a németek a Pawiakból vagy Varsó utcáiról idehurcoltak. 1939. december 14-én volt itt az első tömeges kivégzés. 1943. július 17-én hajtották végre az utolsó mészárlást. Itt nyugszik többek között Janusz Kusociński, a Los Angeles-i olimpiai játékok aranyérmes futója, aki részt vett az ellenállási mozgalomban, 33 éves koráéban, 1940ben szenvedett itt mártírhalált. Maciej Ratajt, a lengyel országgyűlés (szejm) elnökét 1940-ben végezték ki itt. Mieczysław Niedziałkowski szocialista párti vezető is nyugszik. Varsótól északkeletre, a Bug bal partján lévő Treblinkában állították fel a náci megszállók a Treblinka I. megsemmisítő tábort, ahol 10000 lengyelt gyilkoltak meg. Az innen 2 kilométerre lévő Treblinka II-ben Európa különböző országaiból származó 800000 zsidót pusztítottak el nagyüzemi módszerrel, fürdőnek álcázott gázkamrákban. Janusz Korczak (tkp. Henryk Goldszmit, 1878-1942), lengyel orvos és pedagógus, a rábízott gyermekeket önként kísérte a treblinkai koncentrációs táborba, ahol elpusztították őket. A Lysa Góra oldalában levő Św. Krzyż (Szentkereszt) kolostorban a nácik 1939-ben megsemmisítő tábort rendeztek be, ahol szovjet hadifoglyokat tartottak embertelen körülmények között. A 300 személyes börtönbe egyszerre 2000 szovjet hadifoglyot zártak be, egy-egy 28 m2 cellában átlagosan 130 ember raboskodott. Éhség, járvány, kegyetlenkedés tizedelte őket. Mintegy 6-8000 lengyel és orosz fogoly pusztult el itt. A balti „Borostyán tengerparton” (Jantarowe Wybrzeże) lévő Sztutowo falu előtt, az úttól balra az erdőszélen, az 1939. szeptember 2-án létesült Stutthof volt náci koncentrációs tábor területén történelmi emlékhely létesült. Fennmaradt a gázkamra, a krematórium és néhány barakk. Kb. 85000 fogoly vesztette itt életét. A Kasubtóvidéken, Piaśnica Wielkában temető és obeliszk őrzi emlékét a hitleristák által kivégzett, a Balti-tenger partvidékéről származó 12000 lengyel hazafinak.

1940 A németek 1940-ben létesítették az Oświęcimben (Auschwitz) egy lengyel kaszárnya épületeinek felhasználásával a náci megsemmisítő tábort (Konzentrationslager Auschwitz). 1941-1945. január 27. között Európa 29 országának több mint 4 millió polgárát pusztították el a gázkamrákba. A hitleri Németország megsemmisítő táboraiban összesen több mint 10 millió embert pusztítottak el. Az Auschwitz I. (Oświęcim) mellett működött az Auschwitz II., ettől nem messze a Birkenau (Brzezinka) főtábor, valamint Auschwitz III. (Monowice). Ezeken kívül még 39 kihelyezett táborrészleg működött. Az első lengyel transzport Tarnówból indult az auschwitzi megsemmisítő táborba. A környékbeli hadi- és vegyigyárak részére biztosítottak kényszermunkaerőt. 1941 őszén indult meg a módszeres megsemmisítés. A gázzal való gyilkolás első kísérleteit szovjet hadifoglyokon hajtották végre. A táborban 12 ezer embert pusztítottak el naponta krematóriumok kemencéiben. A Lager kapujában „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz) felirat olvasható. A Halálblokk udvarában 20000 embert végeztek ki. A 18. számú barakk a magyarországi zsidók épülete volt. A volt megsemmisítő táborok helyén Állami Múzeum működik. A közel 40 km2 területű táborövezet egyes táboraiban 1941-45 között 28 ország több mint 4 millió – nagyrészt zsidó származású – állampolgára (zsidók, cigányok, lengyelek és szovjet hadifoglyok) szenvedett és pusztult el gázkamrákban. Maximilian Kolbe (tkp. Rajmund Kolbe) lengyel ferences pap (1894-1941), az auschwitzi koncentrációs tábor foglyaként önként, rabtársát mentve ment a halálba. 1971-ben boldoggá, majd 1982-ben szentté avatták. 1944-ben ide deportálták és itt pusztították el a magyar zsidóság nagy részét is. Itt pusztult Berstein Béla (1868-1944), magyar történész, főrabbi, aki munkássága során az 1848-49-es szabadságharcban részt vett magyarországi zsidók és a zsidóság történetének különböző kérdéseivel foglalkozott.

1941 Majdan Królewskiben 1941-1943 között német hadifogolytábort rendeztek be a szovjet katonák részére, ahol kb. 10000 fő vesztette életét. Lublin elővárosában, Majdanekben 1941 őszétől létesített megsemmisítő táborba 1941-ben futottak be az első fogolyszállítmányok, szovjet hadifoglyokkal. 1942-ben lengyelek, majd a nácik által megszállt országok, 26 nép foglyait 1942-1943-ban üzemelő hét gázkamra pusztította el. 1943. november 3-án 18000 elhurcolt személyt egyszerre gyilkoltak meg a szögesdrótokkal körülvett Majdaneki haláltáborban. A majdaneki táborban fennállása alatt 400000 embert pusztítottak el. Krępiecben 1941-1944 között a németek kb. 300000 embert gyilkoltak le – Lublinból és Majdanekből hozták ide áldozataikat. Bełżecben a hitleristák 1941 őszén létesítették táborukat, ahol kb. 600000 embert végeztek ki, főleg zsidókat, de kb. 1500 lengyelt is, mert segítséget nyújtottak a zsidóknak. 1943 tavaszán a tábort felszámolták, a barakkokat lebontották, helyükre fiatal fenyőerdőt ültettek.

431 A sziléziai Rozgożnica a náci megszállás alatt Gross-Rosen néven mint koncentrációs tábor működött. A rabokat a közeli kőfejtőben dolgoztatták embertelen körülmények között. Közel 40-50000 ember halt itt meg. Történelmi emlékpark a koncentrációs tábor maradványaival és a meggyilkoltak emlékművével. Varsótól nyugatra, Chełmno közelében „Chelmhof” német haláltábor állt, ahol 1941-1945 között kb. 330000 ember vesztette életét, főként zsidók Lengyelország területéről és gyerekek Lidicéből (Csehszlovákia) és Zamość környékéről.

1942 A Lublini-hátság termékeny löszsíksággá laposodó Zamość környékén (Drang nach Osten) Lengyelország 1939. évi megszállását követően, 1942-43 között németek betelepítésével német határőrvidéket akartak kialakítani 293 faluból 100000 lengyelnek kellett elhagynia otthonát, hogy Zamośćban és Zwierzyniecben felállított táborokból megsemmisítő táborokba szállítsák őket. A szüleiktől elszakított gyermekeket tömegesen pusztították el. Kb. 4500 gyermeket hurcoltak el a Birodalomba, hogy elnémetesítsék őket. A németek által betelepített vidéken SScsapatok kiképzésére szolgáló nagy gyakorlóterepet alakítottak ki. A Puszcza Solska erdeiből lengyel partizánok folytattak állandó partizántevékenységet. 1942. szeptember 30-án Wojda falu mellett a Paraszt Zászlóaljak egyik részlege és a szovjet partizánok egy csoportja szállt szembe a németek által kitelepített lakosság védelmében. Zamośćban a Rotunda a hitleri időkben tömeges kivégzések színhelye volt, 80000 embert öltek meg itt. Lublin környékén, Sobibór mellett, a Bug partján volt az a náci tábor, ahol 1942 márciusától 1943 novemberéig kb. 250000 lengyel és más európai országból származó zsidókat gyilkoltak meg. Az 1943. október 14-i fogolylázadás után néhány fogolynak sikerült megszökni. Az SS-osztagok megsemmisítették a tábort, minden nyomot igyekeztek eltüntetni.

24.2. Kapcsolatok a második világháború idején A magyar álláspont Lengyelország mellett Szeptember 3-án 11 órakor Nagy-Britannia, 17 órakor Franciaország kormánya bejelentette a hadiállapotot Németországgal. Gróf Teleki Pál szeptember 1-jén úgy nyilatkozott, hogy Magyarország kívül marad a háborún. Már júliusban kifejtette, hogy bár politikája a tengelyhatalmakhoz kapcsolódik, de Lengyelország elleni háborúban nem vesz részt. Angliával való jó kapcsolatokra törekedett a visszacsatolások miatt. Ennek megfelelően 1939. szeptember 11-én a kormány elutasította azt a berlini kérést, hogy engedélyezze német csapatok szállítását a kassai vasútvonalon, a szlováklengyel határ felé. Emil Hácha (1872-1945), csehszlovák politikus 1938-39-ben köztársasági elnök volt, aki 1939-ben elfogadta a Hitler által létrehozott cseh protektorátust. 1939-1945 között a Cseh-Morva Protektorátus elnöke lett. Börtönben halt meg. Vojtěch Tuka (1880-1946), szlovák politikus, 1925-től a Szlovák Néppárt főtitkára volt. 1929-ben hazaárulás vádjával 15 évi börtönre ítélték, 1938-ban kegyelmet kapott. 1939-1944 között Szlovákia miniszterelnöke, 1940-1944-ben külügyminiszter lett. 1946-ban mint háborús bűnöst halálra ítélték és kivégezték.

1939. szeptember 10-én a magyar minisztertanács visszautasította a német csapatok átvonulására vonatkozó kérést. A lengyelországi szovjet előrenyomulás eredményeként 1939 szeptemberében közös szovjet-magyar határszakasz jött létre Körösmezőnél. Szeptember 21-én a magyar kormány hivatalosan is megnyitotta a határt a lengyel menekültek előtt. A közös magyar-lengyel határ ily módon nyitva maradt, ami lehetővé tette, hogy kb. 70 ezer lengyel katonai és polgári személy átmenetileg vagy tartósan menedéket találjon Magyarországon. A következő évben a menekültek többsége elhagyta az országot, akik itt maradtak, támogatásra és otthonra találtak. Nowy Sącz a II. világháború idején fontos szerepet játszott a lengyel ellenállási mozgalomban. Itt volt a Magyarország irányába vezető futárút határátkelő állomása. A második világháború kitörésekor közel 140 000 lengyel menekült került Magyarországra, s egy részük tovább folytatta útját, hogy a szövetséges haderőkhöz csatlakozzék, más részük itt talált menedékre egészen a háború befejezéséig, sőt többen véglegesen hazánkban telepedtek le. A második világháború elején Budapesten lengyel konzulátus is működött, majd annak bezárása után a háború végéig katonai és politikai titkos központ alakult.

432 Id. Antall József (1896-1974), magyar politikus, jogász, 1939-től menekültügyi kormánybiztos lett. Id. Antall Józsefet a német megszállás után a Gestapo letartóztatta, 1944 szeptemberében szabadult, majd a Független Kisgazdapárt (FKgP) képviseletében 1945-46-ban újjáépítési miniszter lett, majd 1946-48-ban az FKgP pártigazgatója. A II. világháború idején, Balatonbogláron működött a kor egyetlen lengyel iskolája. Varga Béla politikus, római katolikus pap, 1929-1947 között volt Balatonboglár plébánosa. Varga Béla az FKgP egyik alapítója, 1939-től országgyűlési képviselő, 1945-től az FKgP ügyvezető alelnöke volt. 1946-47-ben a Nemzeti Főtanács tagja és a nemzetgyűlés elnöke lett. 1947-ben az USA-ba emigrált, 1990-ben tért haza.

1939. szeptember 23-án helyreállt a diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Szovjetunió között. 1939. október 31-én jelenik meg a Pesti Napló utolsó száma. 1939. november 3-án az Egyesült Államok kongresszusa a semlegességi törvény módosításával lehetővé teszi a fegyverzet és hadfelszerelés eladását fizetség ellenében a hadban álló országoknak. 1939. november 30-án kitört a szovjet-finn háború. 1939. december 14-én Quisling norvég politikus látogatást tett Berlinben.

1940 1940. április 5-én megindult Hitler nyugati hadjárata. 1940. április 9-én német támadás éri Dániát és Norvégiát. Április 13-án tengeri csatára került sor Narvik kikötőjében angol és német hadihajók között. Május 10-én német támadás indult Hollandia, Belgium, Luxemburg és Franciaország ellen. 1940. április 6-i 2520/1940. sz. kormányrendelet bevezeti a cukor- és zsírjegyeket. Május 10-én a hadiüzemek élére a honvédelmi miniszter katonai parancsnokokat nevez ki. 1940. május 10-én megbukott Chamberlain angol miniszterelnök, utóda Winston Churcill lett. Május 27-én kezdődött meg a dunkerque-i csata. 1940. május 29-i 3750/1940. sz. kormányrendelet előírja a termények hatósági összeírását és piaci értékesítését, elrendeli a fölöslegek állami felvásárlását. A 4570/1940. (június 21.) sz. kormányrendelet zárolja a honvédelmi ipar számára szükséges nyersanyagokat. 1940. június 3-án a kormány elrendeli a külföldiekkel való levelezés és a külföldi távíró- és távbeszélő-forgalom ellenőrzését. 1940:XX. tc. (július 12.) rendelkezik az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskolákról. 1940. június 14-én a német csapatok bevonultak Párizsba, 17-én Franciaország fegyverszünetet kért. Június 18-án De Gaulle tábornok felhívást intéz a francia ellenállásra. 1940. július 10-én a Francia Kommunista Párt ellenállási mozgalmat hirdet. Megkezdődött Anglia ellen a hidegháború. 1940. június 27-én a minisztertanács ülése állást foglal amellett, hogy ha Románia teljesíti a Szovjetunió Észak-Bukovinára és Besszarábiára vonatkozó területi követeléseit, kényszeríteni kell a magyar területi igények kielégítésére. 1940. augusztus 30-án Bécsben a Németország és Olaszország külügyminisztereinek vezetése alatti döntőbíróság meghozza ítéletét a magyar-román vitában: második bécsi döntés. A visszacsatolt Észak-Erdély és Kelet-Magyarország 43591 km2 területén 2185546 ember élt (51 % magyar). Szeptember 5-én a honvédcsapatok megkezdik a bevonulást a 2. bécsi döntés értelmében Magyarországnak ítélt területekre. 1940. augusztus 14-én hatályba lép az 1940:XXIII. tc. az Országos Nép- és Családvédelmi Alap. 1940. szeptember 25-i 6840/1940. ME. sz. rendelet engedélyezi közalkalmazottak belépését politikai pártokba. 1940. szeptember 18-án Szálasi Ferenc amnesztiával szabadul a börtönből. Szeptember 27-én Nyilaskeresztes Pártban egyesülnek a különböző szélsőjobboldali pártok. Október 21-én Imrédy Béla volt miniszterelnök Magyar Megújulás Pártja néven új, szélsőjobboldali ellenzéki pártot alapít. 1940. szeptember 27-én német-olasz-japán „háromhatalmi egyezmény” aláírására került sor Berlinben. 1940. október 8-án Bartók Béla és felesége, Pásztory Ditta búcsúhangversenyt ad Budapesten. 1940. október 28-án az olasz csapatok megtámadták Görögországot. 1940. október 30-án a szabadon engedett Rákosi Mátyás és Vas Zoltán a Szovjetunióba távozik. 1940. november 20-án Magyarország, november 23-án Románia, november 24-én Szlovákia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

433 1940 decemberében Hóman Bálint miniszterként Berlinben jár és előadást tart a német-magyar barátság történelmi törvényszerűségéről. 1940. december 12-én Belgrádban aláírják a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződést. 1940. december 18-án Hitler birodalmi kormányzó aláírja a Szovjetunió-elleni „Barbarossa-tervet”. 1940 decemberében konvojok tartanak Anglia felé az Atlanti-óceánon. 1943-ban Katyin (orosz település Szmolenszk mellett) közelében tárták fel azt a tömegsírt, melyben az 1940-ben, szovjet parancsra kivégzett kb. 4100 lengyel tiszt holtteste feküdt.

1941 1941. január 20-án Franklin Delano Roosevelt amerikai elnököt ünnepélyesen beiktatják – ezúttal már harmadszor – elnöki tisztségébe. 1941. március 1-jén Bulgária, március 25-én Jugoszlávia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. 1941. március 20-án Moszkvában a szovjet kormány megbízottai 56 db 1848-as magyar zászlót adnak vissza a magyar megbízottaknak. 1941. március 27-én katonai puccs Jugoszláviában. 1941. április 2-án a német hadsereg megkezdi a Jugoszlávia elleni felvonulást Magyarország területén. 1941 áprilisában a Legfelső Honvédelmi Tanács arról vitatkozik, hogy részt vegyen-e Magyarország is a németek oldalán a Délvidék lerohanásában. Április 3-án Teleki Pál miniszterelnök – politikai búcsúlevelet hagyva hátra öngyilkosságot követ el. A kormányzó Bárdossy Lászlót nevezi ki miniszterelnökké (1941-1942). Teleki Pál (1879-1941) 1938-1939-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd 1939-től ismét miniszterelnök lett. Elfogadtatta a második zsidótörvényt, fellépett a jobb- és baloldali törekvésekkel szemben, csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, 1940-ben örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Amikor Németország a délszláv állam elleni támadáshoz kérte hozzájárulását, a szerződésszegést elkerülendő, öngyilkos lett. Az usztasák, horvát szélsőjobboldali, nacionalista mozgalom tagjai voltak. A mozgalmat 1929-ben Ante Pavelić (1889-1959), horvát politikus alapította. Pavelić 1929-1941 között Olaszországban élt, 1941-1945 között a német-olasz gyámság alatt álló „független” Horvátország államfője volt. A II. világháború alatt alakult horvát államban 1941-1945 között az SS mintájára szervezett usztasák birtokolták a hatalmat. Pavelić 1945-ben elmenekült, távollétében halálra ítélték. 1948-tól Argentínában, majd 1957-től Spanyolországban élt.

1941. április 5-én Jugoszláviában felkelés tör ki, és érvénytelenítik Jugoszlávia március 25-i csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez, és barátsági szerződést kötnek a Szovjetunióval. 1941. április 6-án jugoszláv bombázók miatt tartják az első légiriadót Budapesten. Április 11-én Magyarország bekapcsolódik a Jugoszlávia elleni támadásba, és fegyveres csapatokkal megszállja Bácskát. 1941. április 28-án a kormány elrendeli, hogy a visszacsatolt Bácskában az 1918. december 31. után betelepülteknek el kell hagyniuk az országot. 1941. április 6-i 21870/1941. ME. sz. rendelet bevezeti a zsidó munkaszolgálatot. 1941. április 6-án Németország megtámadja Jugoszláviát és Görögországot. Április 27-én Athén német kézre kerül. Május 1-jén Manolisz Glezosz letépi az Akropoliszról a német zászlót. 1941. április 24-én Horthy kormányzó Hitler német kancellárnál tesz látogatást. 1941 júniusában Bukovinából Magyarországra telepítik a 18. században odamenekült székelyeket. 1941. június 21-én mozgásba lendül a német hadigépezet a szovjet határon. 1941. június 22-én a német hadsereg hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót. Június 26-án bombatámadás éri Kassát (a légitámadásnak 32 halálos áldozata volt), Munkácsot és Rarót (Máramaros m.). Június 27-én Bárdossy közli: Magyarország és Szovjet-Oroszország között beállt a hadiállapot. Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak. 1941. július 1-jén a belügyminiszter betilt minden politikai jellegű tüntetést. 1941. július 6-án Magyarországon hatályba lép a jobbra tartó közlekedési-rend. 1941. július 20-án a szovjet és a lengyel kormány egyezményt köt a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, és a kölcsönös katonai segítségnyújtásról (július 30.). A katonai egyezmény után augusztus 10-én lengyel harci alakulatokat állítanak fel a Szovjetunióban. A lengyel katonák ott harcolnak a franciaországi, norvégiai, afrikai és olaszországi frontokon, tengeri ütközetekben vesznek részt, döntő szerepet játszanak az Angliáért folyó légi harcokban is. 1943-tól a Szovjet Vörös Hadsereg oldalán megkezdik ellentámadásukat és részt vesznek Berlin bevételében is (1945. május 9.)

434 Tadeusz Zeleński (1874-1941), lengyel író, irodalomkritikus, az első lengyel irodalmi kabaré egyik alapítója volt. Küzdött az erkölcsi képmutatása klerikalizmus ellen. A megszálló német hatóságok 1941-ben elfogták és agyonlőtték.

1941. július 8-október 6. között a Kárpát-csoport Kolomca székhellyel megszállási feladatokat teljesít Ukrajnában. 1941. július 28-án Jugoszláviában megkezdődik a partizánmozgalom. Joszip Tito (eredetileg Broz), jugoszláv kommunista politikus (1892-1980), 1937-től a jugoszláv Kommunista Párt vezetője volt. 1941-től Jugoszláviában a németek elleni pártháború vezére lett. 1945-1953 között miniszterelnök, 1953-tól köztársasági elnök. A Szovjetuniótól független politikát folytatott.

1941 nyarán megalakul a Dunai Repülőgépgyár Rt. 1941. augusztus 4-én meghal Babits Mihály író, költő. 1941. augusztus 5-én Bajcsy-Zsilinszky Endre memorandumot juttat el Bárdossy miniszterelnökhöz, melyben helyteleníti Magyarország belépését a háborúba, a hadbalépés nemzeti katasztrófához vezet. 1941. augusztus 8-án hatályba lép az 1941:XV. törvénycikk, az ún. „harmadik zsidótörvény”, amely tiltja a nem zsidókés zsidók házasságát. 1941. augusztus 14-én Roosevelt és Churcill találkozik az Atlanti-óceánon, közzéteszik az atlanti chartát. 1941. szeptember 19-én a német csapatok bevonulnak Kijevbe. 1941. szeptember 29-én a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Anglia képviselői értekezletet tartanak Moszkvában. 1941. szeptember 28-án Budapesten megalakul a Magyar Parasztszövetség. 1941 szeptember végén a Szovjetunióban megkezdi adását a Kossuth Rádió. 1941. október 2-án megkezdődik a moszkvai csata, november 6-án Moszkvában az ostrom ellenére is megünneplik az Októberi Forradalom 24. évfordulóját, Sztálin tart ünnepi beszédet, a felvonuló díszszemle résztvevői közvetlenül a frontra indulnak. December 5-én a német csapatok vereségével véget ér a moszkvai csata. 1941. október 6-án fiatalok tüntetnek a Batthyány-mécsesnél, november 1-jén antifasiszta tüntetés zajlik Kossuth és Táncsics sírjánál a Kerepesi temetőben. 1941. december 6-án a 8646/1941. ME. sz. rendelet intézkedik a Teleki Pál Tudományos Intézet létrehozásáról. 1941. december 6-i hivatalos közlés szerint: Nagy-Britannia és Magyarország között beállt a hadiállapot. 1941. december 7-én japán támadás éri a Pearl Harbornál állomásozó amerikai hadiflottát. December 8-án Japán hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak. December 12-én Magyarország, Románia és Bulgária is hadat üzen az Egyesült Államoknak. December 13-án hivatalosan is közlik: Magyarország hadban állónak tekinti magát az Egyesült Államokkal. 1941. december 15-én Párizsban agyonlövik Gabriel Pèrit. 1941. december 18-án a szlovák nemzetgyűlés megszavazza a zsidók deportálását. 1941 decemberében a háború világháborúvá szélesedik. 1941. december 26-án megjelenik a Népszava népfrontos karácsonyi száma. A II. világháború áldozatai lettek Józef Czechowicz (1939. lublini bombázás áldozata) és Krzysztof Kamil Baczyński (varsói felkelésben esett el) költők. Tadeusz Boy-Żeliński irodalomtörténész és publicistát a hitleristák ölték meg 1941-ben Lwówban Kazimierz Bartel matematika professzorral együtt. Stanisław Pawłowski professzort, a Nemzetközi Földrajzi Társulat alelnökét a poznańi erődben kínozták halálra. Xawery Dunikowski szobrász Auschwitzba került. A hitleristák bezártak minden közép- és főiskolát, színházat, hangversenytermet. Tilos volt lengyel zenét, köztük Chopint játszani. A lengyel kultúra képviselői, tanárai illegalitásba kényszerültek.

435

1942 1942. január 1-jén az „Egyesült Nemzetek” aláírásával közös nyilatkozatban rögzítik az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Kína: Németország és szövetségesei ellen teljes katonai és gazdasági erejüket bevetik. 1942. január 4-én Dél-Bácskában magyar csendőri és katonai alakulatok partizánvadászat ürügyén nagyszabású megtorló intézkedést kezdenek a helyi szerb polgári lakosság ellen (kb. 1000 lakost megöltek). Január 21-23. között magyar karhatalmi erők Újvidék városát elzárják a külvilágtól, és razzia címén szerb és zsidó lakosokat gyilkolnak meg (összesen 3340 főt = 2550 szerbet, 743 zsidót, 11 magyart, 96 egyéb nemzetiségűt). 1942. január 5-én Varsóban megalakul a Lengyel Munkáspárt (PPR = Polska Partia Rabotnicza), amely létrehozza a Népi Gárdát (GL = Gwardia Ludowa), az 1944-i Népi Hadsereg (AL =Armia Ludowa) magva. Az emigrációs kormány Lengyelországban életre hívja a Honi Hadsereget (AK = Armia Krajowa, február 14.) 1942. január 15-én a liszt és kenyérjegy országos bevezetésére kerül sor. 1942 januárjában Japán győzelmek Ázsiában, január-februárban német-olasz győzelmek Afrikában. 1942. február 19-én a február 15-i 1942:II. tc. értelmében az országgyűlés közfelkiáltással kormányzóhelyettessé választja Horthy Miklós idősebb fiát, Horthy Istvánt. 1942. február 1-jén Rózsa Ferenc szerkesztésében megindul a Szabad Nép, az illegális KMP lapja. Rózsa Ferenc (1906-1942), kommunista aktivista, 1939-től a magyarországi illegális kommunista mozgalom egyik vezetője lett. 1940-től a KMP KB egyik titkára, az illegális SZABAD NÉP szerkesztője. Letartóztatása után, vallatás közben meghalt. Schönherz Zoltán (1905-1942), kommunista politikus, 1934-től volt az illegális Szlovák Ifjúsági Szövetség titkára, 1940-től a KMP Titkárságának, 1941-től KB-nak tagja lett. 1941-ben féllegális Függetlenségi Bizottság irányítója, 1942-ben letartóztatták. Hazaárulás vádjával ítélték halálra.

1942. február 15-én elesik Singapore, április 29-én a japánok elfoglalják a Fülöp-szigeteket. Június 37. között a japán flotta vereséget szenved a Midway-szigeteknél (fordulat áll be a háborúban). 1942. március 9-én a kormányzó, a lemondott Bárdossy helyébe Kállay Miklóst nevezi ki miniszterelnökké (1942-1944). Kállay Miklós (1887-1967), politikus, 1932-1935 között földművelésügyi miniszter, 1942-43-ban külügyminiszter, 1942-44 között miniszterelnök volt. Az egyoldalú német orientáció helyett a nyugati hatalmakkal keresett kapcsolatokat. Politikája következtében 1944. március 19-én a németek megszállták az országot. Ezt követően Kállay a török követségre menekült, majd a Gestapo elfogta és koncentrációs táborba hurcolta. 1951-től haláláig az USA-ban élt, hamvait 1993-ban hazahozták.

1942. március 15-én - a februárban megalakult Magyar Történelmi Emlékbizottság március 1-jei felhívását követően - koszorúzással egybekötött tüntetést rendeznek a budapesti Petőfi-szobornál. Áprilisban elfogják a KMP titkárait: Rózsa Ferencet, az illegális Szabad Nép szerkesztőjét, akit június 13-án halálra kínoznak és Schönherz Zoltánt, akit október 9-én kivégeznek. 1942. április 11-július 27. között a 2. magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra. Megkezdődik védelmének kiépítése a Don jobb partján, 196 km széles arcvonalon Voronyezs és Pavlovszk között. A szovjet hadsereg hídfőket tud tartani Uriv, Korotojak és Scsucsje térségében. 1942. május 27-én cseh hazafiak merényletet követnek el Prágában Heydrich birodalmi helytartó ellen. Június 9-én a németek elpusztítják Lidice települést. Reinhard Heydrich Prágában, 1942. június 10-én, az ellene elkövetett bombamerénylet következtében halt meg. Megtorlásul a Prágától nyugatra, Kladno mellett fekvő Lidicét az SS teljesen lerombolta, a férfiakat agyonlőtték, az asszonyokat a ravensbrücki koncentrációs táborba szállították. A gyermekeket elhurcolták.

1942. november 5-én a német hadsereg Afrikában, El-Alameinnél vereséget szenved. 1942. június 5én az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának. 1942. június 28-án német hadműveletek zajlanak a Kaukázusban. Július 1-jén elesik Szevasztopol. 1942. augusztus 19-én megkezdődik a sztálingrádi csata. Szeptember 13-án a 6. német hadsereg Sztálingrándnál eléri a Volgát. 1942. július 19-i 1942:VIII. tc. az izraelita vallásfelekezetet bevett felekezetté nyilvánítja; megvonják tőle az állami támogatást.

436 1942. augusztus 20-án repülőszerencsétlenség következtében a keleti fronton meghal Horthy István repülő főhadnagy, kormányzó-helyettes, aki Héja típusú repülőgépével lezuhant. 1942. augusztus 25-én, Magyarországon téliruha-gyűjtés kezdődik a fronton harcoló katonák részére. 1942. szeptember 4-én meghal Móricz Zsigmond író. 1942. szeptember 5-én Magyarország egész területén érvénybe lép a légvédelmi készültség. 1942. szeptember 6-i 1942:XV. tc. értelmében a zsidók mező- vagy erdőgazdasági ingatlanát, ezekkel kapcsolatos ipari üzemeit és berendezéseit kártérítés ellenében kisajátítják. 1942. november 18-i honvédelmi miniszter 69059/1942. sz. rendelete munkaszolgálatra kötelez minden 18-48 év közötti zsidó férfit. 1942. november 19-én Sztálingrád térségében megindul a szovjet csapatok hatalmas ellentámadása.1923. között bezárul a szovjet gyűrű a német csapatok körül. 1942. december 2-án Bajcsy-Zsilinszky Endre éles interpellációjában elítéli a délvidéki vérengzéseket. 1942. december 22-én Berlinben kivégzik Harro Schulze-Bovsent. 1942. december 31-én hatályba lép az elfoglalt délvidéki területeknek Magyarországhoz csatolásáról szóló 1942:XX. tc.

1943 1943. január 12-én megkezdődik a Voronyezsi Front főerőinek – a haditervhez képest egy nappal előrehozott – támadása a 2. magyar hadsereg ellen. Az 1942 szeptemberében kivonult 7160 tisztből 2570 (35,9 %) a hivatásos, 4590 (64,1 %) tartalékos állományú volt. Jány Gusztáv vezérezredes hadseregparancsnok vezetése alatt harcoló 2. magyar hadsereg január 12.-március 5. között a voronyezsi fronton az 1943. január 1-jei 194334 főből (1943. március 1. 100818 fő) 28044 fő megsebesült, 28000 fő fogságba esett, 41792 fő megfagyott és elesett. A zsidó munkaszolgálatosok vesztesége 25000 fő volt. 1943. február 2-án véget ér a sztálingrádi: Paulus német tábornok leteszi a fegyvert, a szovjet hadsereg megindul nyugat felé. 1943. február 7-én Isztambulban az angol kormány megbízottaival tárgyal Szent-Györgyi Albert Magyarország átállásának lehetőségeiről és feltételeiről. Május elején Szegedy-Maszák Aladár, a külügyminisztérium politikai osztályának helyettes vezetője Stockholmban az angol kormány megbízottaival tárgyal Magyarország békekötésének feltételeiről. 1943. február 18-án bevezetik a totális mozgósítást Németországban. 1943. február 27-én norvég partizánok felrobbantják a nehézvizet előállító rjukani gyárat. Stanisław Mikołjczyk (1901-1966), lengyel parasztpárti politikus, 1943-44-ben a londoni lengyel emigráns kormány elnöke, majd 1945-47-ben miniszterelnök-helyettes volt. 1947-ben emigrációba kényszerült. 1943. márciusában a Szovjetunióban megalakul a Lengyel Hazafiak Szövetsége (ZPP = Zwiazek Patriotów Polskich). Az emigrációs kormány szovjetellenes politikája következtében a Szovjetunió 1943. április 25-én megszakítja a kapcsolatokat a londoni lengyelekkel. Májusban a Szovjetunióban megalakul a lengyel hadosztály.

A varsói gettólázadás Varsóban 1940-től gettóba zárt és pusztulásra ítélt zsidó lakosság 1943. április 19.-május 16. között, fegyverrel a kezében, egyenlőtlen harcra szánja el magát a megszállók ellen. A városban embertelen terror uralkodik. Varsó muranowi kerületében, az egykori plac Muranowski (Muranówi tér), később plac Bohaterów Getta (A gettó hőseinek tere) környéke az egykori varsói zsidónegyed volt. Lengyelország megszállását követően 1940ben a németek gettóvá változtatták. A területet fallal zárták körül, s ide zsúfolták be a nagy számú varsói zsidóságot. A létminimumot sem biztosító fejadagok és a higiénia teljes hiánya miatt éhhalál és járványok pusztították a gettóba zárt zsidóságot. Egyre-másra indultak innen a megsemmisítő táborokba irányuló vasúti szállítmányok is. Reménytelen helyzetükben a falak közé zárt varsói zsidók a gettón belül készülődtek az ellenállásra. Fegyvereket gyűjtöttek és megerősített pontokat építettek ki. A gettóban ekkor mintegy 70000 ember vegetált. A fegyverfogható férfiak mellett a nők és a gyermekek is felkészültek az ellenállásra.

437 1943. április 19-én a 26 éves Mordechaj Anielewicz vezetésével kitört a gettófelkelés. A túlerőben lévő náci csoportok csak házról házra haladva, az épületeket egyenként felrobbantva tudták leverni a felkelést. Május 8-án elfoglalták a felkelők vezérkarának bunkerját, és megölték a gettólázadás vezetőit. Az elszórt harcok azonban még július közepéig folytatódtak. Az egyenlőtlen küzdelemben 7000 zsidó esett el és kb. 6000-en égtek el a lángoló házak romjai alatt. Az életben maradtakat a treblinkai haláltáborba hurcolták. A gettó maradványait a földdel tették egyenlővé. A téren emelkedő gettó hőseinek emlékművét Nathan Rappaport zsidó szobrászművész készítette.

1943. október 15-től 1944. június 21-ig kollektív felelősség címén a megszálló hatóságok 46 utcai kivégzésen 2705 túszt lőttek agyon. 1943. április 16-17. között Klessheimben Horthy kormányzó Hitler kancellárral tárgyal, aki Kállay miniszterelnök menesztését, a háborús erőfeszítések fokozását és a zsidókérdés radikális megoldását követeli. 1943. április 24.-május 1. között hazaszállítják a keleti frontról a 2. magyar hadsereg maradványait. 1943. május 13-án a német és olasz csapatok Afrikában leteszik a fegyvert. 1943. június 19-én a 3550/1943. sz. kormányrendelet elrendeli az ipartelepeken és a lakóházakban légvédelmi óvóhely létesítését. 1943. július 10-én angol-amerikai csapatok szállnak partra Szicíliában. Augusztus 8-án a szövetséges légierő bombázással fenyegeti Budapestet, ha a magyar hadiipar továbbra is kiszolgálja Németországot. Szeptember 8-án Olaszország feltétel nélküli fegyverszünetet kér a szövetségesektől. 1943. július elején a KMP Központi Bizottsága a párt nevét Békepártra változtatja. 1943. július 25-én Olaszországban megbukik a fasiszta kormány, Mussolinit letartóztatják. Szeptember 3-án Olaszország fegyverszünetet kér. 1943. augusztus 23-28. között a munkás-paraszt-értelmiségi ifjúság és a népi írók konferenciája Balatonszárszón állást foglal a nemzeti függetlenség, a demokrácia, a béke mellett. 1943. szeptember 9-án egy angol diplomata Isztambulban átadja Veress Lászlónak kormánya válaszát a magyar fél feltétel nélküli megadási szándékát tartalmazó augusztus 17-i nyilatkozatra. Az előzetes fegyverszüneti megállapodás néven ismert dokumentum szerint Magyarország kapitulációját egyelőre titokban tartják. 1943. október 19-30. között Moszkvában tanácskoznak az Amerikai Egyesült Államok, NagyBritannia és a Szovjetunió külügyminiszterei. Állást foglalnak a német háborús bűnösök felelősségre vonása mellett; megállapodnak az Egyesült nemzetek Szövetsége létrehozásában. 1943. november 28.december 1. között Teheránban folytat megbeszéléseket W. Churchill, F. D. Roosevelt és J. V. Sztálin a világ II. világháború utáni újrafelosztásáról (Atlanti charta). Az 1943. november 28.-december 1. között Roosevelt amerikai elnök, Churchill angol miniszterelnök, Sztálin szovjet elnök részvételével Teheránban megtartott konferencián megegyeztek a második front megnyitásáról, a hitleri Németország veresége után a Japán elleni közös harcról és Lengyelország határainak nyugati irányba való eltolásáról. 1943. december 14-én a Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága megkezdi az 1942. januári újvidéki vérengzés főbűnösei perének tárgyalását. Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy, Grassy József Újvidék városparancsnoka Németországba menekült. Szombathelyi (tkp. Knausz) Ferenc magyar katonatiszt (1887-1946), 1941-től vezérezredes, 1941-44 között vezérkari főnök, 1944-45-ben a nyilasok fogva tartották. A népbíróság 1946-ban életfogytiglani börtönre ítélte. Az „újvidéki vérengzéssel” kapcsolatban kiadták Jugoszláviának, ahol halálra ítélték, és 1946-ban kivégezték. Magyarországon 1994-ben rehabilitálták.

1943 december végén Angliában megalakult Demokratikus Magyarországért Mozgalom elnöke, Károlyi Mihály, felhívást intéz a magyar néphez.

438

1944 1944. január 12-én az angol kormány figyelmezteti Magyarországot, ha fegyveresen szembeszáll a Vörös Hadsereggel, a németekkel azonos elbánásban részesül. 1944. január 14.-február 24. között a leningrádi terület felszabadult, véget ér Leningrád 900 napos blokádja. 1944. január 1-jén Varsóban megalakult az Országos Nemzeti Tanács (KRN = Krajowa Rada Narodowa). Június 22-én Chełmben a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság (PKWN) alakult. 1944. július 21-én az 1. Lengyel Hadsereg egyesült a Népi Hadsereggel, Lengyel Haderő néven. Elnöke Bołesław Bierut lett. A második világháború idején az 1944-es offenzíva (1944-1945) során a Kárpáthegyaljai Duklánál dúlt a legvéresebb ütközet a náci hadosztályok és a Szlovákia felé előretörő szovjet csapatok között. Azóta viseli a Duklai-völgy a „Halál völgye” melléknevet. Itt félmillió katona és 300 tank megütközésével 80000 szovjet és 6500 csehszlovák katona élete árán sikerült a frontot áttörni. A német haderő főparancsnokságának vezetési törzse már 1943. szeptember 30-án elkészítette javaslatát Magyarország megszállására („Margaréta-terv”). Hitler 1944. február 28-án adott utasítást a hadművelet végső változatának kimunkálására. Hitler 1944. március 12-én adta ki a hadműveleti parancsot a délkeleti parancsnokság (Von Weichs vezértábornagy) részére. 1944. március 18-án Hitler Klessheimben közli Horhyval, hogy elhatározta Magyarország katonai megszállását. A kormányzó tiltakozik. 17 órakor Hitler kiadja a parancsot a megszállási hadművelet, a „Margarethe-terv” megkezdésére. Késő esti órákban tartott megbeszélésükön a kormányzó hozzájárulását adja a megszálláshoz, és vállalja, hogy megmarad államfői tisztségében, valamint új kormányt nevez ki a Kállay-kabinet helyébe. Formális egyezmény vagy jegyzőkönyv aláírására nem kerül sor. Március 19én német csapatok a Tisza vonaláig megszállják Magyarországot. 1944. április 24-től a magyarországi német katonai alakulatok a Wermacht „magyarországi meghatalmazott tábornoka” alá tartoznak. Hitler E. Veesenmayer SS-Brigadeführert kinevezi magyarországi német követnek és teljhatalmú birodalmi megbízottnak. 1944. március 22-én, Sátoraljaújhelyen sikertelen fegyveres kitörést kísérel meg a börtönből 400 magyar, szerb és román, zömmel kommunista fogoly. 1944. március 22-én megalakul a koalíciós jellegű, Sztójay Döme vezette (1944. március-augusztus) kormány, amelyben a túlsúlyban lévő Magyar Élet Pártja tagjai mellett tárcához jutnak a Magyar Megújulás Pártja tagjai, és államtitkári tisztséget kap a Magyar Nemzetiszocialista Párt. (A Nyilaskeresztes Párt nem rendelkezik tárcával.) 1944. március 29-én Sztójay bejelenti a minisztertanács ülésén, hogy Horthy szabad kezet adott a kormánynak a zsidóságra vonatkozó rendeletek meghozatalában. 1944. március 29-én a belügyminiszter feloszlatja a szociáldemokrata pártot, a Független Kisgazdapártot, a Parasztszövetséget. A szakszervezet élére kormánybiztosokat neveznek ki. Az 1944. március 29-e utáni 1210/1944. ME. sz. rendelet megszünteti a zsidók sajtó, színművészeti, filmművészeti kamarai tagságát, az 1230/1944. ME. sz. rendelet megtiltja a zsidóknak állami hivatalok betöltését, továbbá az 1240/1944. ME. sz. (április 5.) kormányrendelet elrendeli „a zsidók megkülönböztető jelzésé”-nek (sárga csillag) viselését. 1944. április 2-án hatályba lép az 1310/1944. ME. sz. rendelet, amely megtiltja külföldi rádióadások hallgatását, beleértve a zenei műsorokat is. 1944. április 3-án éri az első angol bombatámadás Budapest nagyüzemeit. 1944. április 3-1945. április elejéig az angolszász és a szovjet légi haderő bombázásai a korabeli ország területeken 20 ezer halálos áldozatot követeltek. A honi légvédelem 1944. január-1945. március között 71 alkalommal 825 magyar vadászgépet vetett be, amelyek 130 szövetségi gépet lőttek le. A légvédelmi tüzérség kb. 150 támadó gépet semmisített meg. Az 1944. április 7-én kiadott 6163/1944. sz. belügyminisztériumi rendelet alapján a zsidóságot gyűjtőtáborokba kell szállítani. A zsidók legfeljebb 14 napi élelmet és 50 kg poggyászt vihetnek magukkal, pénzt, értéket nem. Az április 16-i 1600/1944. ME. sz. rendelet alapján a zsidók vagyonát be kell jelenteni és zárolni kell. április 26-i 1610/1944. ME. sz. rendelet rendelkezik a zsidók lakásáról és lakóhelyük kijelöléséről.

439 1944. április 23-án Londonban nyilvános alakuló gyűlését tartja a magyar demokratikus emigráció irányzataiból alakult Angliai Magyar Tanács, Károlyi Mihály elnökletével. 1944. május 15.-július 8. között, a korabeli országterületekről 437 ezer izraelita vallású állampolgárt deportálnak megsemmisítő táborokba, elsősorban a lengyelországi Auschwitzba. Közülük 320000 személyt elpusztítanak. 1944 májusában alakult meg a Magyar Front: a Független Kisgazdapárt, a Kettőskereszt Szövetség, a Szociáldemokrata Párt, a Békepárt (kommunisták) részvételével. Júliusban megalakult a Magyar Front Intéző Bizottsága, Szakasits Árpád vezetésével. 1944. június 6-án Normandiában (Franciaország) az angol-amerikai csapatok partraszállásával megnyílik Európában a második front. Általános felkelés tör ki Franciaországban a németek ellen. 1944. június 12-én becsapódik Angliában az első szárnyas bomba, a V-1. 1943-ban, a sztálingrádi csatában elszenvedett német vereség után megnőtt a Hitlerrel szembeni ellenállás. 1944. július 20-án német tábornokok sikertelen merényletet kísérelnek meg Hitler ellen, de a merényletből Hitler megmenekült. Gróf Claus Schenk von Stauffenberg (1907-1944), német katonatiszt, ezredes, a tartalékhadsereg parancsnokságának vezérkari főnöke, 1944. július 20-án bombát helyezett el Hitler főhadiszállásán (Wolfschhanze), a kelet-poroszországi Rastenburgban. A merénylet kudarca után a statáriális bíróság golyó általi halálra ítélte és kivégezték. Karl Heinrich von Stülpnagel (1886-1944), német tábornok, 1942-től német katonai parancsnok volt Franciaországban. Részt vett a Hitler-elleni összeesküvésben, melynek kudarca után a népbíróság őt is halálra ítélte és kivégezték. Erwin von Witzleben (1881-1944), német katonatiszt, 1940-től vezértábornagy, a Hitler-ellenes katonai ellenzék vezetője volt. A sikertelen merénylet után kivégezték.

1944. július 27-én utcai tűzharcban elesik Ságvári Endre. Ságvári Endre (1913-1944), kommunista politikus, jogász, 1940-től az Országos Ifjúsági Bizottság titkára volt. 1941. október 6-i, a Batthyányemlékmécsesnél rendezett béketüntetés egyik szervezője volt. 1944-ben csendőrnyomozókkal vívott tűzharcban halt meg. 1944. augusztus 1-jén – a londoni emigrációs kormány kezdeményezésére – felkelés robbant ki Varsóban. A fővárosban tevékenykedő összes földalatti fegyveres szervezet megkezdte a harcot. 63 napi harc után a felkelést a németek vérbe fojtották. Kb. 180 000 polgári személy és kb. 22 000 felkelő esett áldozatul. A fasiszták az életben maradottakat kitelepítették, a várost pedig módszeresen lerombolták, illetve felégették. - A PKWN rendeletet adott ki 1944. szeptember 6-án a földreformról. Varsó jobb parti része, Praga kerülete még 1944. szeptember 14-én felszabadult, az elnéptelenedett bal parti Varsó 1945. január 17-én. Épületeinek 85 %-a megsemmisült (az Óváros 90 %-a, a gettó 100 %a). 1944. augusztus 24-i 3080/1944. ME. sz. rendelet feloszlatja a politikai pártokat. 1944. augusztus 23-án Románia fegyverszünetet kér. 1944. augusztus 29-én Sztójay lemond, Horthy kormányzó Lakatos Géza vezérezredest nevezi ki miniszterelnökké (1944. augusztus). Lakatos Géza (1890-1967), magyar katonatiszt, politikus, 1943-tól vezérezredes, 1944-ben az I. hadsereg parancsnoka. 1944. augusztus-október között miniszterelnök. Igyekezett lazítani a németekhez fűződő kapcsolatokat. Különbéke megkötését célzó tárgyalásokat kezdeményezett a nyugati hatalmakkal. Részt vett a sikertelen kiugrási kísérlet előkészítésében. 1944 októberében a nyilasok letartóztatták, 1951-1953 között a kommunista hatóságok kitelepítették. Ausztráliában hunyt el.

1944. szeptember 1-jén amerikai bombázók támadása Debrecen, valamint más tiszántúli vasúti csomópontok és repülőterek ellen. 1944. szeptember 6-án a 2. Ukrán Front csapatai megkezdik a bevonulást Dél-Erdélybe és a Székelyföldre. Szeptember 13-án a 3. magyar hadsereg támadása DélErdélyben. Georgij Konsztantinovics Zsukov (1896-1974), szovjet katonatiszt, 1944-től a Szovjetunió marsallja. A II. világháború sikeres szovjet hadvezére, parancsnok olt a sztálingrádi csatában. Részt vett Berlin elfoglalásában. 1955-57-ben honvédelmi miniszter, 1957-ben minden tisztségéből leváltották. Rogyin Jakovlevics Malinovszkíj (1898-1967), szovjet katonatiszt, 1944-től a Szovjetunió marsallja volt. 1941-ben a sztálingrádi gárdahadsereg parancsnoka. Mint a 2. Ukrán Front parancsnoka, 1944-45-ben a magyarországi hadműveletek egyik irányítója. 1957-től haláláig honvédelmi miniszter lett, 1956-1967 között az SZKP KB tagja. Fjodor Ivanovics Tolbuhin (1894-1949), orosz katonatiszt, 1944-től a Szovjetunió marsallja. 1942-1943-ban a sztálingrádi csatában hadseregparancsnok, az 1944-45. évi magyarországi harcokban a 3. Ukrán Front parancsnoka volt.

440 1944. szeptember 4-én Finnország fegyverszünetet kér. Szeptember 9-én Bulgáriában győz a népi felkelés. 1944. szeptember 12-én az angol-amerikai csapatok átlépik Németország határát. 1944. szeptember 12-én a Békepárt megszűnik, újjáalakul az illegális kommunista párt. 1944. szeptember 13-án nagyszabású szovjet légitámadás éri Budapestet. 1944. szeptember 20-án a Magyar Frontban egyesült pártok a kormányzóhoz intézett memorandumukban követelik a szembefordulást Németországgal, a szövetségesekkel fegyverszünet megkötését, nemzeti kormány megalakítását. 1944. szeptember 23-án a Vörös Hadsereg alakulatai átlépik a magyar-román határt. Szeptember 2527. között az 1. magyar hadsereg visszavonul a Kárpátokon belül lévő Árpád-állásba. 1944. október 1jén a Faragho Gábor vezérezredes, a csendőrség országos főfelügyelője vezetésével szeptember 28-án indult küldöttség Moszkvába érkezik. Faragho Gábor (1928-ig Faragó), magyar katonatiszt (1890-1953), 1940-41-ben moszkvai katonai attasé, 194244 között a csendőrség országos felügyelője volt. 1944 őszén vezérezredesi rangban a moszkvai előzetes fegyverszüneti delegáció vezetője lett. 1944. december-1945. július között az ideiglenes nemzeti kormány közellátásügyi minisztere volt.

1944. október elején, a Székelyföldön helyreáll a régi román királyi közigazgatás. 1944. október 6-án, Budapesten a Zách utcai laktanyában nyilas katonai szervezkedést lepleznek le. A letartóztatottak kihallgatását Bakay Szilárd altábornagy, a budapesti I. hadtest parancsnoka, a kormányzó bizalmi embere vezeti. 1944. október 6-án, Budapesten partizánok felrobbantják Gömbös Gyula szobrát. 1944. október 8-án Szentesnél és Szolnok alatt a 2. Ukrán Front egységei elérik a Tiszát. Október 9-én Debrecen térségében páncéloscsata kezdődik a szovjet, a német és a magyar csapatok között (október 9-31.). 1944. október 11-én Horthy elfogadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket. 1944. október 11-én Moszkvában aláírják a magyar fegyverszüneti szerződést. 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó a Magyar Rádióban 13 óra 10 perckor beolvasott proklamációban bejelenti, hogy fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól. A németek megszállják a főváros stratégiai pontjait. A délutáni órákra a háborúból való kiválás kísérlete összeomlik. Nyilas hatalomátvétel Magyarországon. A nyilasok (nyilaskeresztesek) - a német nemzetiszocialista mintára - magyar szélsőjobboldali, fasiszta pártot hoztak létre. Meskó Zoltán (1883-1959) 1932-ben alakította meg pártját Magyar Nemzeti Szocialista Mezőgazdasági Dolgozók és Munkások Pártja néven. 1933-ban ez egyesült Szász Béla csoportjával. A mozgalom egyenruhául a zöld inget, jelvényül a magyar voltának hangsúlyozására a nyilaskeresztet választotta. Szálasi (tkp. Szalosjan) Ferenc (1897-1946) katonatiszt, 1935-ben alakította meg a Nemzeti Akarat Pártját, 1937-től a Magyar Nemzeti Szocialista Párt vezetője lett. Szálasi 1938-1940-ben az alkotmányos rend fölforgatásának vádjával börtönben is ült. Hubay Kálmán (1902-1946) 1939-ben vezetésével megalakult a Nyilaskeresztes Párt, melynek vezetését 1940-ben a börtönből szabadult Szálasi Ferenc vette át. A nyilasok 1944. október 15-én – német segítséggel – kerültek hatalomra, s az uralmuk alatt álló országban rémuralmat gyakoroltak. Szálasi Ferenc 1944-1945-ben miniszterelnök és nemzetvezető lett. Totális fasiszta rendszert hozott létre. (1945 után a nyilasok több vezetőjét, köztük Szálasi Ferencet, mint háborús bűnöst kivégezték.)

1944. október 16-án megalakul Szálasi Ferenc koalíciós kormánya (1944. október-1945. március), amelyben a többségben lévő nyilasok mellett helyet kapnak a magyar Nemzetiszocialista Párt, a Magyar Élet Pártja és a Magyar Megújulás Pártja tagjai is. 17-én a kormány elrendeli a „totális mozgósítást”. Október 26-án Budapesten megalakul a Nemzeti Számonkérő Szék a nyilas rezsim ellenfeleivel és az ellenállókkal való leszámolásra. 1944. október 16-án megalakult a Romániai Népi Szövetség. 1944. október 23-án a szovjet csapatok átlépik Németország határát. 1944. október 25-én a szovjet és a román csapatok Nagyvárad vonalánál elérik a trianoni határt. Észak-Erdélyben és Székelyföldön szovjet katonai közigazgatást vezetnek be. 1944. október 26-án a Moszkvában tartózkodó magyar kommunisták közül Gerő Ernő, Nagy Imre, Révai József és Farkas Mihály hazaindult Bukaresten keresztül. A csoport november 7-én Szegedre érkezett.

441 1944. október 30-án a honvédelmi miniszter 4800/1944. sz. rendeletével az egész országot hadműveleti területté nyilvánítja. 1944. november 3-án a képviselőház és a felsőház együttes ülése elfogadja az 1944:X. tc.-t: „Jóváhagyólag tudomásul veszi” Horthy lemondását és Szálasi felruházását a kormányzót megillető jogkörrel. A budapesti Duna-hidak felrobbantási sorrendje: - 1944. november 4. Margit-híd (gondatlanságból), - 1945. január 14. Petőfi-híd, - 1945. január 16. Ferenc József (Szabadság) híd, - 1945. január 18. Erzsébet ill. Lánchíd. 1944. november 7-én a Moszkvából hazatérő kommunista vezetők Szegeden megalakítják a Magyar Kommunista Párt ideiglenes központi vezetőségét. 1944. november 9-én Budapesten megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével. Katonai vezérkarának parancsnoka Kiss János altábornagy lett, vezérkari főnöke Nagy Jenő ezredes. November 22-én letartóztatják vezetőit. A szervezkedés megszűnt. 1944. november 14-én megalakul Romániában a Kisebbségi Nemzetiségügyi Minisztérium. 1944. november 14-én magyar-német megállapodás jön létre a hazai ipari berendezések, gépek, nyersanyagok, mezőgazdasági termékek, egészségügyi felszerelések, műkincsek Németországba történő kiszállításáról. 1944. november 15.-december 2. között Budapest megmaradt zsidó lakosságát a VII. kerületben kijelölt és (december 10-től) palánkokkal elzárt gettóban zsúfolják össze. November 17-én a nyilasok mintegy 200 megkínzott foglyot kivégeznek a budapesti Duna-parton. 1944. november 23-án a német főhadiszállásról érkezett parancs szerint a magyar fővárost erődítmény kell tekinteni, a védelmi harcoknak Budapesten házról házra kell folyniuk, tekintet nélkül a civil lakosságra. 1944. november 23-án a nyilasok letartóztatják 1944. december 8-án a nyilasok kivégzik Kiss Jánost, Nagy Jenőt és Tartsay Vilmos vezérkari ezredest. Bajcsy-Zsilinszky Endrét, és december 24-én Sopronkőhidán kivégzik ellenálló társaival együtt. Kiss János (1883-1944) katonatiszt, mint altábornagy a magyar hadvezetés németbarátsága miatt nyugalomba vonult. 1944 novemberében a Magyar Nemzeti Felszabadító Bizottság katonai szervezője és vezetője lett. A németellenes antifasiszta szervezkedés leleplezésekor elfogták és kivégezték. Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944), újságíró, politikusa Tanácsköztársaság idején az ellenforradalomhoz csatlakozott, Horthy Miklós hatalomra jutása után a nacionalista Fajvédő Párthoz csatlakozott, ezzel a párttal azonban szakított. Az 1920-as években a szélsőjobboldal egyik vezéralakja volt. Az 1930-as évek elejétől, szakítva korábbi nézeteivel, a demokratikus náciellenes erők egyik vezetője lett. 1939-től a Független kisgazdapárt tagjaként Tarpa képviselője lett az országgyűlésben. Ellenezte Magyarország részvételét a Szovjetunió elleni háborúban. A második világháború idején keményen bírálta a németbarát kormánypolitikát és együttműködött a szociáldemokrata és illegális kommunista baloldali ellenzékkel. 1944. március 19-én, amikor a német hadsereg megszállta az országot, ő fegyverrel fogadta a Gestapo embereit, és sebesülten esett a fogságukba. Október 15-én kiszabadult, rejtekhelyéről szervezte az ellenállást. Ő volt a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának az elnöke. 1944. november 23-án letartóztatták, december 11-én Sopronkőhidára szállították, ott a nyilas törvényszék halálra ítélte, december 24-én kivégezték. Kalló Ferenc (1889-1944), magyar tábori főesperes, római katolikus pap, a budapesti helyőrségi kórházban működött. Sok üldözöttet mentett meg a nyilas terror idején. A nyilasok elfogták és kivégezték.

1944. november 23-án a három nagyhatalom hozzájárulását kéri a londoni csehszlovák emigráns kormány a szlovákiai magyar kisebbség kitelepítéséhez. 1944. november 24-25. között a nyilas kormányzat Budapestről Északnyugat-Dunántúlra, a „Gyepü II.” fedőnevű térségbe települ (Sopron, Kőszeg, Szombathely térsége). Radnóti Miklós (1909-1944), költő, műfordító, a XX. századi magyar líra kiemelkedő alakja volt. Budapesten született, anyja és ikeröccse születésekor meghaltak. 12 éves volt, amikor apját elvesztette. Budapesten, a csehszlovákiai Liberecben, majd a szegedi egyetem bölcsészkarán tanult. 1930-ban jelent meg első verseskötete, Pogány köszöntő címmel. 1934-ben Budapestre költözött, feleségül vette Gyarmati Fannit. A zsidótörvények

442 miatt állást nem kapott. Az Újmódi pásztorok éneke című kötetét az ügyészség vallásgyalázás és szeméremsértés miatt elkobozta. Az 1933-as Lábadozó szél és az 1935-ös Újhold című köteteit a Szegedi Fiatalok Művelődési Kollégiuma, az 1936-os Járkálj csak halálraítélt című kötetét a NYUGAT adta ki. 1938-tól írta híres eklogáit. 1940-től többször behívták munkaszolgálatra. 1944 tavaszán a szerbiai Borba vitték, ahonnan gyalogmenetben hajtották nyugat felé, de november elején Abda község határában agyonlőtték. Az utolsó verseit tartalmazó bori notesz-e a tömegsír 1946-os feltárásakor került elő.

1944 decemberében a Magyar Nemzeti Bank nyilas elnökének utasítására a Bank egész arany-, valuta, bankjegy készletét, értékpapírjait vagonokban Veszprémen, Fertőbozon keresztül 1945 elején a németországi Spital am Phyrnbe vitték, ahol az amerikaiak kezébe került. 1944. december 2-án Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. 1944. december 7-én a Diósgyőri Vasgyárban újraindul a munka. 1944. december 10-én a Szálasi-kormány nemre való tekintet nélkül elrendeli minden 17-70 év közötti magyar állampolgár hadkötelezettségét. 1944. december 13-20. között a felszabadult országrész 45 helységében 230 képviselőt választanak az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe (90 az MKP, 56 FKgP, 43 SZDP, 14 Nemzeti Parasztpárt, 13 Polgári Demokrata Párt, 12 pártonkívüli). December 21-én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely a magyar állami szuverinitás kizárólagos képviselőjének nyilvánította magát. December 22-én az Ideiglenes nemzetgyűlés megválasztotta az Ideiglenes nemzeti Kormányt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke Zsedényi Béla egyetemi tanár, a miniszterelnök pedig Dálnoki Miklós Béla vezérezredes lett. (A kormányban 3 kommunista, 2 szociáldemokrata, 1 parasztpárti, 2 kisgazdapárti és 4 pártonkívüli politikus foglalt helyet.) Zsedényi Béla (1894-1955), magyar politikus, jogász, 1944. december-1945. november között az ideiglenes nemzetgyűlés, majd 1945-46-ban a Nemzeti Főtanács, 1946-ban a képviselőház elnöke volt. 1950-ben államellenes összeesküvés hamis vádjával életfogytiglani fegyházra ítélték, a börtönben halt meg. Dálnoki Miklós Béla (1890-1948), magyar vezérezredes, politikus, 1944-ben az I. magyar hadsereg parancsnoka, 1944. október 15-i nyilas puccs után szűkebb törzsével átállt a szovjet hadsereg oldalára. 1944. december 22-től 1945. november 15-ig az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke lett.

1944. december 26-án a szovjet csapatok ostromgyűrűje bezárult Budapest körül. December 29-én meggyilkolják a szovjet parlamentereket (Steimetz és Osztyapenko kapitányokat). Steinmetz Miklós (1913-1944), magyar származású szovjet katonatiszt, mint a II. ukrán hadseregcsoport kapitánya vett részt a magyarországi harcokban. Budapest ostrománál – Osztyapenkoval együtt – a főváros védőit felszólító egyik parlamenter volt. Az elutasító válasszal visszatérőben kocsija aknára futott és meghalt.

1944. december 28-án Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével küldöttség indul Moszkvába a fegyverszüneti egyezmény aláírására (Magyarország vesztett a háborúban). 1944. december 28-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzen Németországnak. December30-án megkezdődik Budapest ostroma. 1944. decemberében a Nemzeti Felszabadítási Bizottság a Lengyel Köztársaság Ideiglenes Kormányává alakult Lublin, később Varsó székhellyel. 1945. január 1-jén a PKWN-ből megalakult az Ideiglenes (Lublini) Kormány E. Osóbka-Morawski és W. Gomułka (1905-1982) vezetésével. A Kormányt január 4-én a Szovjetunió hivatalosan elismerte, Varsó teljes felszabadítására január 17-én került sor.

1945 1945. január 1-jén a nyilas kormány 23/1945. ME. sz. rendelete belefoglalja a magyar állami címerbe és állampecsétbe a nyilaskeresztet. 1945. január 4-én Debrecenben megjelenik az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14. és 15/1945. sz. rendelete a közigazgatás ideiglenes rendezéséről, a közalkalmazottak igazolási kötelezettségéről és a közbiztonság helyreállításáról. 1945. január 17-én felszabadul Varsó. A második világháború végén, a nácik kivonulásuk előtt az egész Wawelt aláaknázták. A szovjet csapatok 1945. január 18-i előrevonulása azonban meggátolta a pusztítást.

443 1945. január 17-én Raoul Wallenberg, a magyar zsidók tízezreit megmentő svéd diplomata Debrecenbe indul, hogy R. Malinovszkíjjal tárgyaljon. Útközben azonban szovjet katonai szervek foglyul ejtik. Sorsáról a szovjet kormány megbízható információt nem tett közzé. Raul Wallenberg (1912-1947), svéd diplomata, 1944-ben több ezer magyar zsidó életét mentette meg. 1945 januárjában a szovjet hadsereg elhurcolta, a moszkvai Ljubljanka-börtönben halt meg. 1945. január 18-án a Vörös Hadsereg elfoglalja Pestet. A németek felrobbantják a még álló Dunahidakat. Felszabadul a pesti gettó, ahol csaknem 100000 zsidónak minősített személyt tartottak fogva. 1945. január 20-án a Gyöngyösi János külügyminiszter vezette magyar küldöttség és a szövetséges nagyhatalmak nevében K. J. Vorosilov marsall Moszkvában aláírják a magyar fegyverszüneti egyezményt. Magyarország visszavonul az 1937. december 31-i határok mögé, és 300 millió dollár kártérítést fizet (200 milliót a SZU-nak, 100 millió dolláron Csehszlovákia és Jugoszlávia osztozik). Vörös János (1891-1968), magyar katonatiszt, 1944-ben vezérezredes, 1941-től a vezérkari főnökség hadműveleti csoportfőnöke, 1944 októberében átállt a szovjet hadsereg oldalára. 1945. január 20-án a moszkvai fegyverszüneti egyezmény egyik aláírója. 1944. december-1945. november között az ideiglenes nemzeti kormány honvédelmi minisztere lett. 1949-ben hamis vádakkal bebörtönözték, 1957-ben szabadult ki.

1945. január 21-én Tildy Zoltán elnökletével a demokratikus pártok képviselőiből megalakul a Budapesti Nemzeti Bizottság. Tildy Zoltán (1889-1961), kisgazdapárti (FKgP) politikus, református lelkész, 1930-41-ben az FKgP alelnöke, majd 1945-48-ban elnöke volt. 1945-46-ban miniszterelnök, 1946-48-ban köztársasági elnök lett. 1948-56 között őrizetben tartották, 1956-os forradalom idején Nagy Imre kormányának államminisztere, ezért hatévi börtönbüntetésre ítélték. 1959-ben szabadult.

1945. január 25-én a háborús bűnösök felelősségre vonására az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. sz. rendeletével felállítja a népbíróságokat. Január 30-án közzéteszik az Ideiglenes Nemzeti Kormány toborzó felhívását, mely a fasizmus elleni harcra fegyverbe szólítja a magyar népet. Február 3-án a népbíróság megtartja első tárgyalását Budapesten. Két keretlegényt – Rotyis Péter főtörzsőrmestert és Szívós Sándor szakaszvezetőt 124 munkaszolgálatos kivégzéséért – másnap az Oktogonon nyilvánosan felakasztanak. 1945. január 26-án szovjet csapatok felszabadítják az auschwitzi haláltábort. 1945. február 1-jén a Vörös Hadsereg parancsnoksága 400 tonna élelmiszert utalt ki az éhező Budapestnek. 1945. február 6-án az Ideiglenes Nemzeti kormány 200/1945. sz. rendelete hatályon kívül helyezi a zsidótörvényeket és -rendeleteket. 1945. február 4-11. között Churchill, Roosevelt, Sztálin részvételével zajlik a jaltai (Krím-félsziget) konferencia. Megegyeznek a Németországgal kötendő fegyverszünet feltételeiben, az ENSZ működésének alapelveiben, a SZU részvételében a Japán elleni háborúban, az európai rendezés közös alapelveiben és Lengyelország új határaiban. 1945. február 7-én megalakul a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsa. 1945. február 9-én a Györffy István Kollégium közgyűlést tart, s felvételt hirdet tehetséges, szegényparaszti származású fiataloknak. 1945. február 11-i sikertelen budai katonai kitörési kísérletet követően február 13-án a 2. Ukrán Front katonái 49 napos elkeseredett küzdelemben elfoglalják Budapestet. A véres harcban közel 50000 német katona esett el, több mint 138000 a német és magyar hadifoglyok s 25000 a polgári áldozatok száma. A főváros épületeinek 74 %-a megsérült, 27 %-a lakhatatlanná vált. 1945. február 18-án megalakul a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) az MKP kezdeményezésére (1956-ban megszűnik, 1957-ben Magyar Nők Országos Tanácsa néven újjászerveződve 1989 júniusáig működik). 1945. február 20-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány 302/1945. sz. rendelete elrendeli a német állampolgárok internálását. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-i rendeletei: - 526/1945. sz. rendelete semmisnek mondja ki az 1. (1938. évi) és a 2. (1940. évi) bécsi döntőbírósági határozatot, s hatályon kívül helyezi az ország területi változásaira vonatkozó törvényeket és rendeleteket;

444 -

Az 528/1945. sz. kormányrendelet feloszlatja a fasiszta pártokat, egyesületeket, a katonai jellegű szervezeteket (a jogszabály 25 szervezetre vonatkozik). - Az 530/1945. sz. kormányrendelet a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek beszolgáltatását és megsemmisítését írja elő. 1945 februárjában a szovjet katonai hatóságok a Tiszántúlon élő németek egy részét jóvátételi munkára a Szovjetunióba hurcolják. Az akciót hamarosan további területre is kiterjesztik. 1945. március 6-án Romániában Petru Groza vezetésével demokratikus kormány alakul. 1945. március 13-án a szovjet katonai közigazgatást román közigazgatás váltja fel észak-Erdélyben. 1945. március 6-án a német Dél Hadseregcsoport a Balaton északi partján támadást indít a 2. és 3. Ukrán Front csapatai ellen. 1945. március 7-én Belgrádban Joszip Broz Tito elnökletével jugoszláv ideiglenes kormány kerül hatalomra. 1945. március 17-én az Ideiglenes nemzeti Kormány 600/1945. sz. rendelete „a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról” rendelkezik. 1945. március 20-án, Budapesten a Vörös Hadsereg utászai átadják a személyforgalomnak az ideiglenesen helyreállított Ferenc József hidat és a margitszigeti „Margit-hidat”. 1945. március 25-én Budapesten megindul a Magyar Kommunista Párt központi napilapja, a Szabad Nép. 1945. március 26-án Debrecenben K. J. Vorosilov marsall elnökletével megtartja első ülését a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB), a II. világháború után a győztes nagyhatalmak érdekeit képviselő szervek voltak a legyőzött országokban. Elnökét és tényleges irányítóját mindig az az ország adta, amelyiknek a hadserege a legyőzött országban állomásozott. Magyarországon 1945. január 20-tól – a fegyverszünet aláírásától – 1947. szeptember 15-ig – a béke ratifikálásáig – működött. Tagjai a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia voltak. Elnöke K. J. Vorosilov marsall volt, aki rendszeresen beavatkozott a magyar politikai életbe és hathatósan támogatta a MKP hatalomért vívott küzdelmét. Klement Jefremovics Vorosilov (1881-1969) szovjet politikus, 1935-tól a SZU marsallja, 1925-34 között hadügyi és tengerészeti, 1934-1940-ben honvédelmi népbiztos. 1940-46 között a Népbiztosok Tanácsának elnökhelyettese, 1946-53-ban miniszterelnök-helyettes, 1953-1960 között a SZU Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke volt. 1926-1960 között az SZKP KB ill. Elnökségének tagja volt. 1945-47-ben a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság ügyvezető elnök-helyettese Vlagyimir Petrovics Szviridov (1897-1963) szovjet tábornok volt.

1945. március 29-én, Pusztaszeren ünnepélyes keretek között megkezdődik a földreformrendelet végrehajtása. A debreceni kormány javaslatára Nagy Imre itt kezdte el a hivatalos földosztást. 1945. márcus 29-én Szálasi Ferenc és több mint 200 társa Kőszegről vonattal Dél-Németországba menekül. A nyilas kormány tagjai, vezérükkel és a vezérkarral együtt hamarosan nyugati fogságba kerül. Nyugatra menekítették a Szent Koronát is, a jogarral és az országalmával együtt. Pajtás Ernő koronaőr ezredes április 26-ról 27-re virradó éjszakán egy benzines hordóban Mattsee község határában elásatta, majd július végén kiásatta, és átadta megőrzésre az amerikai hadseregnek. A koronaékszerek előbb Frankfurtba, a Német Nemzeti Bankba, innen Fort Knox-ba (USA) kerültek, innen szállították vissza 1978. január 6-án Budapestre. 1945. április 4-én a szovjet hadvezetőség bejelenti Magyarország felszabadítását, azonban 12-ig még Magyarbük, Szentimretelep, Pinkamindszent térségében a harcok tovább folytatódtak. 1945. április 10-én megalakul a Magyar Írók Szövetsége. 1945. április 11-én Budapestre költözik az Ideiglenes Nemzeti Kormány, 12-én pedig a Szövetséges Ellenőrző Bizottság. 1945. április 11-én amerikai csapatok a fellázadt foglyokkal együtt felszabadítják a buchenwaldi koncentrációs tábort. 1945. április 12-én meghal F. D. Roosevelt amerikai elnök, utóda Harry S. Truman. 1945. április 13-án Bécset a szovjet csapatok elfoglalják. 1945 áprilisában a külügyminisztérium több alkalommal jelzi a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak a 18-50 év közötti férfiak szovjet internálását.

445 1945. április 23-án az Ideiglenes nemzeti Kormány: - 1390/1945. sz. rendeletével március 15-t nemzeti ünnepé, április 4-ét a felszabadulás ünnepévé, május 1-jét a munka ünnepévé nyilvánítja; - 1700/1945. sz. rendeletével feloszlatja a csendőrséget és elrendeli az egységes államrendőrség megalakítását. 1945. április 25-én amerikai és szovjet csapatok találkoznak az Elbánál. Április 28-án a szovjet csapatok elfoglalják a berlini Reichstag épületét. Hitler a Német Birodalom pusztulásáért nem akarta vállalni a felelősséget, és ezért – Berlin eleste előtt – 1945. április 30-án öngyilkos lett. 1945. április 25-június 26. között San Franciscoban 50 ország delegátusai elfogadják az ENSZ alapokmányát. 1945 április vége-május eleje között Délvidékről (egykori bukovinai) székelyeket telepítenek Tolna és Baranya megyében az internált németek elkobzott házaiba. 1945. május 1-jén a Magyar Rádió megkezdi adását Budapesten. 1945. május 2-án a berlini csata véget ér. A német csapatok Berlinben kapitulálnak. 1945. május 8-án a német főparancsnokság feltétel nélkül leteszi a fegyvert, ezzel Európában véget ér a második világháború. Május 9-én a világ a német fasizmus bukását ünnepli. 1945. április 21-én Lengyel-szovjet barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és együttműködési szerződés jött létre. Június 28-án alakult meg a Nemzeti Egység Ideiglenes Kormánya, miniszterelnök E. Osóbka-Morawski, helyettese W. Gomułka és S. Mokołajczyk lett. A II. világháború Lengyelországban 1939. szeptember 1-től 1945. május 9-ig tartott. Ezalatt a lakosság több mint 22 %a a fasiszta támadás és megszállás áldozata lett, a halottak száma meghaladta a 6 milliót (közülük 2 millió 18 éven aluli). Az összes anyagi veszteség a teljes nemzeti vagyon 38 %-ával ért fel. Az ország nagyvárosai – Krakkó kivételével – romokban hevertek. Az USA, a SZU és Nagy-Britannia részvételével 1945. július 17 – augusztus 2. között megrendezett potsdami (Cecilenhof-kastélyban) konferencián Lengyelországot keleti területei veszteségeiért nyugati határainál volt német területekkel kárpótolták. Az Odera-Neisse-határt 1950-ig a görlitzi szerződésben az NDK = Német Demokratikus Köztársaság (1950. július 6.), 1970-ben az NSZK = Német Szövetségi Köztársaság is véglegesnek ismerte el. Lengyelország határait a potsdami egyezmény rögzítette és elrendelte a német lakosság áttelepítését (1945. augusztus 2.). Ugyanakkor a lengyel kormány amnesztiát adott a földalatti szervezetek mindazon tagjai részére, akik a felszabadulás után a népi hatalom ellen harcoltak. 1945. augusztus 16-án kötötték meg a lengyel-szovjet államhatárról szóló egyezményt. Lengyelország 1945. október 15-én lett az ENSZ tagja. December 6-13. között tartották a PPR I. Kongresszusát.

A II. világháború magyar veszteségei A második világháborúban mintegy 200-300 millió katona mérte össze erejét szárazföldön, vízen és levegőben egyaránt. A háború a harcoló alakulatok mellett sokmillió civil tömeget is megmozgatott. A háború magyar katonai veszteségeit a Don-kanyari katasztrófában és utána sok száz kilométeres visszavonulásában szenvedte el. Az 1944 telén és 1945 tavaszán lezajlott ütközetekben, az ország területén folyó súlyos harcokban a háború végéig jelentős számban vettek részt magyar alakulatok is. A magyar polgári lakosság körében is súlyos pusztulás következett be. Magyarország német megszállása után megindultak az angol-amerikai bombázások, az országon orosz-román-bolgár front vonult át, sokan elmenekültek és számosan orosz hadifogságba estek. A második világháborúba a visszacsatolt területekkel együtt 172 ezer km2-es és mintegy 15 milliós ország lépett. Az ország területéről elhurcolt zsidóság száma 500 ezer fő volt. 1941-1945 között kerekítve 1,2 millió férfit hívtak be katonának. A harcoló alakulatok mellett jelentős számban mozgósítottak civileket is. A frontvonalak tájékán a Magyarországon folyó fél éves harcok során 300 ezer civil teljesített kényszerszolgálatot. Belőlük került ki Magyarország katonai vesztesége, amely a frontokon elesett és a fogolytáborokban meghalt katonák és civilek sorából állt. A Don-kanyari ütközetben, illetve az azt követő visszavonulásban 100 ezer fő, ezen véres ütközeten kívül további 3050 ezer katona halt meg a Kárpátokon túl. Összehasonlításul, 140 ezer szovjet katona nyugszik a trianoni Magyarország földjében. A Kárpátoktól keletre, Magyarország, Ausztria és Dél-Németország területén további 150 ezer magyar katona esett el.

446 A fogolytáborokba kerültek közül 500-600 ezer körül a keleti, és 400 ezer körül nyugati fogságba kerültek. A nyugati (angol és amerikai) táborlakók, illetve a francia táborok túlélőinek többsége már 1945 vagy 1946-ban hazajött. A kisebbik része továbbment Észak- és Dél-Amerikába. A keleti lágerekből, az első nagyobb vonatszállítmányok csak 1946-ban érkeztek. 1947-ben további 120 ezer, 1948-ban 80 ezer keleti fogoly érkezett haza. A bombázások és az átvonuló frontok áldozatainak száma mintegy 50 ezer fő. Magyarország háborús embervesztesége a becsült adatok szerint: - zsidóság és cigányság halottai: 450000-500000 fő - katonai (hősi) halottak, bombázások áldozatai 250000-350000 fő - fogolytáborokban elpusztultak száma 150000-200000 fő - menekülések, internálások, elhurcolások veszteségei 100000-120000 fő - magyar kisebbségek (vérengzések) áldozatai 50000- 80000 fő Összesen: 1 – 1,25 millió fő Az emberáldozat, a korabeli Magyarország területén meghaladta az egymillió főt (közülük kb. 560 ezer zsidó, mintegy 150-180 ezren katonaként estek el). Az ország mai területéről 850-900 ezer magyar katona került hadifogságba, közülük: - 550-570000 fő a Szovjetunióban (további elhurcolt közel 200000 fő) - a hadifoglyok közül 40000 elhalt. A békeszerződés előtt 1945-1946-ban nyugatról 290 ezren, a Szovjetunióból 300 ezren tértek vissza. A nyugati hadifoglyok 1947-ig hazatértek. A Szovjetunióból a továbbiakban hazatértek: - 1946 nyaráig: 200-250000 fő - 1946 végéig újabb: 16322 fő - 1947-ben: 128000 fő - 1948-ban: 170000 fő - 1949-ben még több ezer fő. 1945. április 5-i cseh-szlovák koalíciós kormány kollektív felelősség alá vonja a magyar lakosságot (1945. április 5-1948. október).