7. fejezet. Tárcaközi bizottságok és koordináló mechanizmusok

235

7. fejezet Tárcaközi bizottságok és koordináló mechanizmusok Cél: azoknak a mechanizmusoknak a leírása és elemzése, amelyek a helyes vegyi anyagkezelés területén elősegítik a minisztériumok, hivatalok és más releváns kormányzati és nem kormányzati testületek közötti együttműködést.

7.1. Inter-miniszteriális (tárcaközi) bizottságok és koordináló mechanizmusok jegyzéke A 7.1. Táblázatban felsoroljuk azokat a bizottságokat és tevékenységeket, koordinációs mechanizmusokat, amelyek a helyes vegyi anyag kezelés területét (is) érintik. 7.1. Táblázat A mechanizmus, bizottság neve

1

A helyes vegyi anyag-kezelést koordináló bizottságok és mechanizmusok

Felelősségek

Titkárság

Tagok

Kémiai Biztonságot Koordináló Tárcaközi Bizottság

Kémiai biztonság irányításának koordinálása, helyes vegyi anyag kezelés szabályainak döntéselőkészítése

Országos Közegészségügyi Központban működik, vezetője a főigazgató

9 tárca (KvVM, GKM, FVM, FMM, OM, BM, PM, HM, EüM) és ÁNTSZ + társ. szerv.-k (max. 6 fő)

PIC Bizottság

Javaslat veszélyes anyagok betiltására, korlátozására

OKKOKBI és NTKSZ

46/2000. 4 Tárca: (XII.29.) (EüM, FVM, GKM-EKH, EüM-FVMKöM-GKM KvVM) és 3 intézménye e.r. 4. § (1) (országos, illetve országos hatáskörű központi hivatala) (OTH, NTKSZ, OKK-OKBI)

Rangsorolás 1 és 3 között: kitűnő (1), megfelelő (2), gyenge (3)

Törvényi mandátum

2000. évi XXV. tv. 25. §

Információ a 7.2 szakaszban (igen/nem)

Hatékonyság1

igen

(2)

igen

(2)

236

7.1. Táblázat/1 A mechanizmus, Felelősségek Titkárság Tagok Törvényi bizottság mandátum neve FVM FVM 3 tárca: Szakmai Növényvédő miniszteri FVM, EüM, javaslatok és szer megbízás KvVM és Engedélye- állásfoglalás a 6 szakmai és zési Egyeztető növényvédő 1 társadalmi szerek engeTanács szervezet délyezése (NEET) kapcsán 2408/1995. BM BM, FVM Egyezmény(XII.20.) HM, Ipari Baleset- ből a Magyar Kormány GKM, Köztársaságmegelőzési határozat KvVM, ra háruló Magyar EüM kötelezettNemzeti ségek Központ szakfelügye- teljesítésének összehanletét ellátó golása, az Tárcaközi EgyezményBizottság ből adódó nemzetközi kapcsolatok fenntartása, és az Egyezmény 17. Cikkelyében foglaltak megvalósítása 16 központi 1039/1998. GYISM Kábítószer Kábítószer(III.31.) államigazgailletékes ellenes ügyi Kormány tási szerv: h. állam nemzeti Tárcaközi határozat MEH, titkársága stratégia Bizottság BM, kialakítása, ESZCSM, végrehajtás FVM, GKM, folyamatos GYISM, HM, ellenőrzése; KüM, IM, Kormány OM, PM, rendszeres OTH, ORFK, tájékoztatáVPOP, sa; kábítóLegfelsőbb szerügyet Bíróság, érintő 1

Rangsorolás 1 és 3 között: kitűnő (1), megfelelő (2), gyenge (3)

Információ a 7.2 szakaszban (igen/nem) igen

Hatékonyság1 (1)

igen

(2)

nem

n.é.

237 7.1. Táblázat/2 A mechanizmus, bizottság neve

Felelősségek

jogszabályok kezdeménye zése, ill. véleményezése (beleértve az illegális mozgásának megakadályozását; a kábítószerekkel folytatott tevékenységek kontrollját) EU tagságból adódó Európai feladatok Koordinációs – beleértve a Tárcaközi kémiai Bizottság biztonságot is – előkészítése, koordinálása, uniós döntéshozatalban képviselendő tárgyalási álláspont kidolgozása Szervezi és Kormányzati Koordiná- koordinálja a ciós Bizottság katasztrófák elleni (a veszélyes védekezést. anyagokkal kapcsolatos Megelőzéssel és súlyos védekezéssel balesetek kapcsolatos elleni döntések védekezésről) előkészítése, felkészülés

1

Titkárság

Tagok

Törvényi mandátum

Információ a 7.2 szakaszban (igen/nem)

Hatékonyság1

igen

(1)

igen

(1)

Legfelsőbb Ügyészség

KüMIKÁT

BM

1007/2004. Közig. (II.12.) államtitkári Kormányértekezleten határozat képviselettel rendelkező minisztériumok és országos hatáskörű szervek, tárca nélküli miniszterek 1-1 felelős vezető köztisztviselői 1999. évi HM, PM, GKM, EüM, LXXIV. tv. KvVM, FVM, OAH, Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter által kijelölt

Rangsorolás 1 és 3 között: kitűnő (1), megfelelő (2), gyenge (3)

238

7.1. Táblázat/3 A mechanizmus, bizottság neve

POP TB

Felelősségek

elősegítése, védekezés irányítása Stockholmi és Aarhusi POP Egyezményekre Intézkedési Terv kidolgozása

Titkárság

Tagok

Törvényi mandátum

Információ a 7.2 szakaszban (igen/nem)

Hatékonyság1

igen

(2)

felelős vezető KvVM

4 minisztérium és háttérszervei MTA-TAKI, NGO-k

KvVM közig. államtitkári kezdeményezés

7.2. Tárcaközi bizottságok és összehangoló mechanizmusok 7.2.1. A Kémiai Biztonsággal foglalkozó Tárcaközi Bizottság A Bizottságot de iure a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) hívta életre, de már ezt megelőzően is, előbb az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet, majd a népjóléti miniszter kezdeményezésére működött. A Bizottság első ülését 1996. október 29.-n tartotta. A Bizottság működésének részletes szabályait a 188/2000. (XI.8.) Kormányrendelet írja elő. A Bizottság elnöke: az egészségügyi miniszter, elnökhelyettese a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, illetve az általuk kijelölt személy. Titkársága a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban működik, a főigazgató főorvos irányításával. Tagjai: Egészségügyi-, Környezetvédelmi és Vízügyi-, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési-, Gazdasági és Közlekedési-, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi-, Belügy-, Pénz-ügy-, Oktatási-, Honvédelmi miniszterek által kijelölt személyek, az országos tisztifőorvos vagy az általa kijelölt személy, továbbá a kémiai biztonság területén érintett társadalmi szervezetek által a delegált legfeljebb hat személy. Delegálási joga van: a kémiai biztonsággal összefüggő tevékenységet végző, Magyarországon nyilvántartásba vett a) környezetvédelmi, valamint munkavállalói érdekképviseleti, b) a vegyipari termékek gyártása, illetve forgalmazása területén működő, valamint c) a kémiai biztonsággal is összefüggő tudományos célú, feladatkörű társadalmi szervezeteknek, mégpedig az a) pont esetében 1-1, a b)-c) pontok esetében összesen legfeljebb 2-2 főt delegálhatnak. Delegálásra azok a társadalmi szervezetek jogosultak, amelyek ezt a szándékukat az egészségügyi miniszternek bejelentik, és a delegálásra a Kbtv. alapján való jogosultságukat feladatkörük, működési céljuk 1

Rangsorolás 1 és 3 között: kitűnő (1), megfelelő (2), gyenge (3)

239

igazolására alkalmas létesítő okirat (alapszabály, alapító okirat) vagy annak hiteles másolata becsatolásával dokumentálják. A Bizottság féléves munkaprogram alapján látja el feladatait. A Bizottság a munkaprogram időtartamát ennél hosszabb, de egy évet meg nem haladó időszakban is meghatározhatja. A munkaprogramot az elnök állítja össze, és a Bizottság fogadja el. A Bizottság szükség szerint, de legalább három havonta ülésezik. A Bizottság határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. A Bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben állást foglal, illetőleg a Kbtv.-ben [25. § (2) bekezdés, 26. §] meghatározott esetekben határozatot hoz. A Bizottság határozatai, állásfoglalásai nyilvánosak, azokat a Bizottság ilyen értelmű döntése esetén az egészségügyi miniszter a tárca közlönyében közzéteszi. A Bizottság munkája konzultatív, döntés-előkészítő jellegű. A Bizottság elsődleges feladatai: (1) A kémiai biztonság irányításának koordinálása, részfeladatainak áttekinthetősége, az egységes és hatékony döntés-előkészítés céljából, a kémiai biztonság biztosításában való aktív nemzeti részvétel elősegítése érdekében tárcaközi bizottság működik. (2) Kidolgozza a kémiai biztonság nemzeti politikáját és programját – beleértve, hogy javaslatot tesz a közoktatási, illetve felsőoktatási intézmények tanulói, magánszemélyek és a szakemberek kémiai biztonsági oktatásának tartalmára, képzésének rendszerére és módjára is – továbbá koordinálja a nemzeti program végrehajtását. (3) Javaslattételi, valamint véleményezési joggal részt vesz bármely, a kémiai biztonságot érintő jogszabály, illetőleg hatósági intézkedés előkészítésében, felülvizsgálatában. (4) Amennyiben a Bizottság bármely tagjának vagy az ellenőrzésre jogosult hatóságok kezdeményezésére a rendelkezésre álló új adatok alapján megállapítja, hogy valamely veszélyes anyag e törvény osztályozási, feliratozási (címkézési) vagy csomagolási előírásainak betartása mellett is veszélyt jelenthet az emberre, környezetre, a tárcaközi bizottság a veszélyes anyag újraosztályozását javasolhatja, illetve – az újraosztályozás elvégzéséig vagy egyéb módon meghatározott időre – javaslatot tehet az illetékes eljáró hatóság számára a forgalomba hozatalnak az ország területén történő megtiltására vagy külön feltételekhez kötésére. A javaslatról, illetőleg meghozott intézkedéseiről az eljáró hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot, illetőleg a többi tagállam illetékes hatóságát az intézkedés indoklásával. A kémiai biztonság területén az EU és az Európai Közösség jogi aktusaiból a tagállamok hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóságaira háruló feladatokat az OKK Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI) látja el, míg a PIC eljárás alá eső növényvédő szerek esetében az FVM a kijelölt nemzeti hatóság. 7.2.2. Országhatáron átterjedő vegyi balesetek tárcaközi bizottsága A Magyar Köztársaság Kormánya 2408/1995. (XII.20.) határozatával az ENSZ EGB Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló Egyezmény keretei között

240

létrehozta az Ipari Balesetmegelőzési Regionális Koordinációs Központot és a Magyar Nemzeti Központot. A Nemzeti Központ feladata az Egyezményből a Magyar Köztársaságra háruló kötelezettségek teljesítésének összehangolása, az Egyezményből adódó nemzetközi kapcsolatok fenntartása és az Egyezmény 17. Cikkelyében foglaltak megvalósítása. A Kormány a Nemzeti Központ tevékenysége szakmai felügyeletének elősegítésére állandó tárcaközi bizottságot hozott létre, amelynek vezetője a Belügyminisztérium illetékes helyettes államtitkára, tagjai a Földművelésügyi Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Gazdasági, Közlekedési Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium ezzel megbízott vezetői. A tárcaközi bizottság az elnök által meghatározott gyakorisággal – évenként legalább egyszer – ülésezik. 7.2.3. PIC-bizottság A PIC eljárás az egészség vagy környezetkárosító hatásuk miatt betiltott vagy szigorúan korlátozott veszélyes anyagok exportjával és importjával kapcsolatos előzetes információadási kötelezettséget szabályozza, nemzetközi szinten. Az egészségügyi-, és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által jóváhagyott ügyrend alapján, az egységes nemzeti álláspont kialakítására, szakmai egyeztetésre, a nemzeti kapcsolatok koordinálására Nemzeti PIC Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik. A PIC Bizottság tesz javaslatot veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények betiltására vagy szigorú korlátozására. Nemzeti álláspontot alakít ki a PIC eljárással kapcsolatos szakmai kérdésekben, továbbá folyamatosan értékeli az intézkedések nyomán kialakult helyzetet. A Bizottság elnöke az egészségügyi miniszter, elnökhelyettese a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vagy az általuk a Bizottságba tagként delegált személyek. A Bizottság tagjai: az egészségügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter és az országos tisztifőorvos vagy az általuk kijelölt egy-egy személy, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának (GKM EKH) a főigazgatója, az OKK-OKBI igazgatója, továbbá az Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat igazgatója. A Bizottság tevékenységében a Bizottság bármely tagjának javaslata és az elnök felkérése alapján részt vehet bármely olyan szerv vagy személy, amelynek (akinek) részvételét a döntés vagy a vélemény kialakításának jellege indokolja. A Bizottság a döntéshozatal vagy a véleményalkotás során köteles kikérni és figyelembe venni mindazon szervek álláspontját, amelyeknek jogszabályban biztosított hatáskörét a döntés, illetve a vélemény érinti. A Bizottság működésében az ügyrendben meghatározott, illetőleg felkérés alapján nem tagként részt vevő személyek a határozatok meghozatalában szavazati joggal nem rendelkeznek.

241

A Bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az elnök hívja össze. A Bizottság bármely tagjának kérésére a Bizottságot össze kell hívni. A Bizottság tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a kémiai biztonság területén működő tárcaközi bizottságot. 7.2.4. Növényvédő szer Engedélyezési Egyeztető Tanács (NEET) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a NEET-ot a növényvédő szer felhasználás során felmerülő szakmai kérdések, a növényvédő szerek és hatóanyagaik engedélyezésével kapcsolatos felkérések véleményezésére, állásfoglalás kialakítására hozta létre. Tagjai: az FVM, az EüM, a KvVM, a Magyar Vegyipari Szövetség, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, a Növényvédőszer Gyártók Érdekképviselete, a Növényvédelmi Kutató Intézet, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 1-1 képviselője, továbbá a környezetvédő szervezetek által együttesen választott egy tagja. 7.2.5. POP Tárcaközi Bizottság Az Aarhusi és Stockholmi POP Egyezmények megvalósítását célzó Intézkedési Terv kidolgozására egy Tárcaközi Bizottság létrehozását kezdeményezte a KvVM Közigazgatási Államtitkára. A Tárcaközi Bizottság feladatai: − országos POP kibocsátási leltár kidolgozásához tanácsadás, hogy hol, milyen szerveknél szerezhetők be az információk; − a leltár alapján dönt arról, hogy melyek a prioritások; − a prioritások alapján meghatározza az Intézkedési Terv sarokpontjait; − ellenőrzi, jóváhagyja a POP csökkentési Intézkedési Tervet. 7.2.6. Kormányzati Koordinációs Bizottság Szervezi és koordinálja a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben és annak végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII.10.) Korm. rendeletben, a 2266/2000. (XI.7.) Korm. határozatban foglaltak szerint a Kormány és a KKB részére meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítését. A Kormánybizottság a kormányszintű feladatok tárcaközi koordinációját végzi. A védekezésre való felkészülés és a megelőzés során előkészítteti a Kormányelőterjesztéseket és figyelemmel kíséri – a Titkársága útján – azok végrehajtását. Döntés megalapozó tevékenységének legfőbb fóruma az évenkénti egy-két alkalommal lebonyolításra kerülő ülései, amelyek alkalmával értékeli az előző ülés óta eltelt időszak feladatainak végrehajtását és határozatban állapítja meg a következő időszak feladatait. Az ülések közötti időszakban a Kormánybizottság elnöke jár el a felmerülő kérdések megválaszolása és a problémák megoldása érdekében, indokolt esetekben a tagokkal való előzetes egyeztetéssel, amelyekről tájékoztatást ad a következő kormánybizottsági ülésen.

242

A védekezés irányítása során a kialakult helyzet függvényében – a jogszabályok által biztosított keretek között – a minisztériumi irányítás lesz meghatározó. Az ülések előkészítése a felmerülő igények szerint szakaszosan, vagy folyamatosan valósul meg. A tevékenység súlypontját a Kormány rendkívüli intézkedéseinek előkészítése, a védekezési feladatok irányítása és koordinálása, a nemzetközi együttműködés kötelezettségeiből következő feladatok végrehajtása, valamint a lakosság gyors és hiteles tájékoztatásának bevezetése képezi. Ebben az időszakban elsősorban a legfőbb döntés-előkészítő szerve – a katasztrófa típusának megfelelő – védekezési munkabizottság javaslatai alapján látja el a védekezés irányítása területén jelentkező feladatait. A következmények felszámolása és a helyreállítás időszakában a jogszabályokban rögzített követelmények szerint előkészíti a Kormány döntéseit és ellenőrzi, illetve ellenőrizteti azok maradéktalan végrehajtását, különös tekintettel a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök előírt módon való felhasználására. 7.2.7. Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 2004 májusát követően, tagállamként való működésünk, az európai döntéshozatali folyamatokban való részvételünk következtében az ágazati-, ágazat közi koordináció rendje szükségképpen megváltozott. Ennek keretszabályait törvény és kormányhatározatok fektetik le. A kémiai biztonság hazai és európai gyakorlata közötti összhangot meghatározóan érintő intézmények – mint az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont kialakításának fórumai – a következők: − az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) és szakértői csoportjai, a közigazgatási államtitkári értekezlet; − az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter (által külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott tárcaközi vagy miniszteri szintű egyeztetés); − az Európai Ügyek Kabinetje és − a Kormány; − Miniszterelnöki Hivatal Európai Ügyek Hivatala (MeH-EÜH) [gondoskodik az Európai Unió intézményeitől beérkező iratok (uniós tervezetek) tárgyalási álláspont céljából elektronikus formában, szakértői csoportokhoz történő továbbításáról. A tervezeteket ezzel egyidejűleg (szintén elektronikusan) megküldi az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium részére is]. − A Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete. Ezzel egyidejűleg a feladatok végrehajtását támogató rendszerek is megkezdték működésüket, mint például az EU Dokumentációs rendszer (továbbiakban: EUDOK rendszer). A Külügyminisztérium által fenntartott EUDOK rendszer informatikai támogatást biztosít a 1007/2004. (II.12.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtásához, és elősegíti, hogy a szakértői munkacsoportok vezetőihez és tagjaihoz, illetve a minisztériumok koordinációs egységein keresztül az ágazati szakértőkhöz az információk hatékonyan, gyorsan jussanak el. A rendszer lényege, hogy internetes alapú felületen biztosít hozzáférést a munkában részt vevőknek a szükséges

243

anyagokhoz, és teszi lehetővé az információ-áramlást, jelentékenyen lecsökkentve a nagy terjedelmű dokumentumforgalmat. a) Az továbbiakban: EKTB-t a 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozat hívta életre Feladata a kormányzati integrációs politika, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítése, koordinálása, végrehajtása és ellenőrzése, továbbá az uniós döntéshozatalban képviselendő tárgyalási álláspontok előkészítése, kidolgozása és – jogszabály vagy kormányhatározat eltérő rendelkezése hiányában – annak meghatározása; valamint politikai, gazdasági, költségvetési, társadalmi jelentőségű kérdéseknek az Európai Ügyek Kabinetje, szükség esetén Kormány elé terjesztése. Az EKTB elnöke a tárca nélküli miniszter, helyettes vezetője a MEH-EÜH elnöke. Tagjai: a) közigazgatási államtitkári értekezleten képviselettel rendelkező minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és b) a tárca nélküli miniszterek hivatalai integrációs kérdésekért felelős egy-egy vezető köztisztviselői, c) illetve a feladatkörét érintő napirendi pontok esetében az EKTB ülésének tagjai: ci) az országos hatáskörű szerv vezetője, cii) a kormánybiztos, valamint a ciii) Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az EKTB ülés állandó meghívottja a) a miniszterelnök kabinetfőnökének, b) a Miniszterelnöki Hivatal: bi) általános politikai államtitkárának, bii) Kormányirodájának, valamint a biii) koalíciós egyeztetésért felelős államtitkárának képviselője. A feladatkörét érintő napirendi pontok esetében az EKTB ülésének tagja az országos hatáskörű szerv vezetője, a kormánybiztos, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az EKTB ülésére az EKTB elnöke más személyt is meghívhat. Az EKTB hetente legalább egyszer egyeztető ülést tar. Az ülés feladata az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) üléseit előkészítő Állandó Képviselők Bizottsága (a továbbiakban: COREPER3) és az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok ülésén képviselendő tárgyalási álláspontok meghatározása.4 Az ülésekről emlékeztető készül. Az EKTB Titkársága gondoskodik az ülések szervezéséről. összehívásáról. Meghatározza az EKTB ülésének napirendjét – az EKTB elnökének jóváhagyása mellett. Az üléseket követően elkészült tárgyalási álláspontok tervezeteit a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletének (a továbbiakban: Állandó Képviselet) megküldi. A tárgyalási álláspontok képviseletéről az érintett miniszterek, az általuk kijelölt személyek és az Állandó Képviselet – az EKTB-vel együttműködve gondoskodnak. b) A 70/2003. (V.19.) Korm. rendelet értelmében az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter az EKTB elnökeként tárcaközi egyeztetést folytat le a Magyar Köztársaság integrációs politikáját vagy érdekeit érintő minden jelentős kérdésben. Amennyiben az EKTB-ben nem jön létre egyetértés a magyar nemzeti álláspontot illetően, az egyeztetést miniszteri szinten folytatja. A tárca nélküli miniszter az egyeztetésbe más kormányzati tisztviselőt, nemkormányzati szerv képviselőjét és szakértőt is bevonhat. Az egyeztetés alapján kialakított magyar álláspontokról az Integrációs Kabinet rendszeresen tájékoztatást kap. Az Integrációs Kabinet dönt azokban a kérdésekben, amelyekben tárcaközi vagy miniszteri szintű egyeztetés nem vezet eredményre. A tárgyalási álláspontok képviseletéről az érintett miniszterek, az általuk kijelölt személyek és a Magyar Köztársaság EU mellett működő Állandó Képviselete - az EKTB-vel együttműködve gondoskodnak.

3

: COREPER: a tagállamok Európai Unió mellet működő Állandó Képviseletei vezetőiből álló Állandó Képviselők Bizottsága 4

: A tárgyalási álláspont-javaslat elfogadására – kormány-előterjesztést kell benyújtani. Az illetékes szakminiszter és a tárca nélküli miniszter közösen nyújtják be az Európai Ügyek Kabinetjének, illetve a Kormánynak. Előtte a közigazgatási államtitkári értekezletnek meg kell tárgyalnia. A tárgyalási álláspont tervezetének elkészítésért - a miniszteriális felelősség figyelembevételével - a szakértői csoport vezetője, és az első helyi felelős tárca EKTB tagja felel

244 c) A 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozat fogalmazza meg az Európai Unióhoz való csatlakozást követő időszakra az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjét. A kihirdetésre kerülő uniós irányelvek (uniós jogszabályok vagy másképpen: közösségi jogi aktusok) esetében az előbbiekben említett Kormány határozat szerint kell eljárni. Figyelemmel kell lenni az irányelven kívüli közösségi jogi aktusokra is, többek között a közösségi rendeletekre. Ezek esetében meg kell vizsgálni, hogy a rendelet (amely közvetlenül alkalmazandó és általában kihirdetésével vagy kevéssel azt követően lép hatályba) magyarországi érvényesülése igényel-e deregulációt, vagy a végrehajtást érintő belső szabályozást. A közösségi határozatok esetében szintén mérlegelendő, hogy igényelnek-e átültetést, végrehajtást. Az ajánlások, iránymutatások, esetében is dönteni kell, hogy azokat a hazai jogrendbe be akarjuk-e építeni, vagy sem. A jogharmonizációs javaslat elkészítéséért az a minisztérium (állami szerv) felelős, amely az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1007/2004. (II.12.) Korm. határozat alapján az adott uniós tervezet vonatkozásában első helyi felelősséggel vett részt a tárgyalási álláspont kialakítására irányuló eljárásban, illetve az EU döntéshozatali tevékenységében. Amennyiben az Európai Bizottság mellett tagállami részvétellel működő bizottságok részvételével születik olyan (új) közösségi jogi aktus, amely belső jogalkotást tesz szükségessé, a közösségi jogi aktus tárgyköre szerint hatáskörrel rendelkező, illetve az adott bizottságban részt vevő minisztérium köteles a jogharmonizációs javaslatot elkészíteni. A javaslatot legkésőbb a közösségi jogi aktus kihirdetésétől számított 30 napon belül kell elkészíteni és megküldeni az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, az Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint – tájékoztatásul, a véleménynyilvánítás lehetőségét biztosítva – a Miniszterelnöki Hivatal részére. Ha az első helyi felelős minisztérium jogharmonizációs javaslata szerint olyan jogalkotási lépésre is szükség van, amely más minisztérium feladatkörébe tartozik, a javaslatot ennek a minisztériumnak is meg kell küldeni. Az első helyi felelős és az egyeztetésbe bevont minisztériumok 30 napon belül egyeztetik egymás között a javaslatot. Ha a jogharmonizációs feladat teljesítésével kapcsolatos kiemelkedően fontos, koncepcionális kérdést illetően nem jön létre megegyezés, az ügyet az EKTB állásfoglalását követően döntés végett a Kormány elé kell terjeszteni. A jogharmonizációs célú jogi szabályozás előkészítéséért felelős minisztérium – az Európai Bizottság számára való bejelentés (notifikáció) céljából – haladéktalanul értesíti a Külügyminisztériumot a jogharmonizációt megvalósító jogszabály kihirdetéséről, valamint jelzi, hogy az, az álláspontja szerint mely közösségi jogi aktusokkal teremt teljes harmonizációt. A Külügyminisztérium a harmonizáció teljességét illetően beszerzi az Igazságügyi Minisztérium álláspontját. A Külügyminisztérium felel az irányelveket átültető hazai jogszabályoknak az Európai Bizottság részére történő bejelentéséért.

7.3. A nem-kormányzati testületektől származó „input” megszerzésére irányuló mechanizmusok leírása Vegyi anyag-kezeléssel Magyarországon a 6.1.1.-6.1.3. pontokban felsorolt ipari szervezetek, kutató-intézetek, egyetemek, szakszervezetek és lakossági szervezetek is foglalkoznak. A helyes vegyi anyag-kezeléssel, kémiai biztonsággal kapcsolatos kormányzati áttekintési és döntési eljárásokhoz a kormányzat a nem-kormányzati szervezetektől származó információkat a jogszabályok előkészítésekor törekszik figyelembe venni. Erre a törvények koncepciójának kidolgozásakor, társadalmi vitája során, az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) ülések és a jogszabályok tárcakörözése során nyílik lehetőség, azonban a tárcakörözés alkalmával a jogszabályért felelős tárca nem minden esetben küldi meg a nem-kormányzati szerveknek véleményezésre a rendelettervezeteket.

245

A nem-kormányzati szervezetek, azon belül a vegyipari ágazati szakmai szövetségek rendszeresen jelzik a jogszabályok gyakorlati végrehajtása során felmerülő problémákat, jogszabály értelmezési kérdéseket vetnek fel, és szükség esetén módosításokat kezdeményeznek. A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) az elmúlt években aktívan közreműködött a kémiai biztonsági jogszabályok közösségi harmonizációjában, több ízben volt kezdeményezője egy-egy rendelet módosításának, mely kezdeményezéseik túlnyomó többségükben, elfogadásra kerültek. Az évenként megrendezésre kerülő vegyipari környezetvédelmi, kémiai biztonsági konferencián elmaradhatatlan téma a kémiai biztonság, mely témában mindig hatékony párbeszéd zajlik a jogszabályalkotók és az ipar között. A kémiai biztonsági hatósági szakemberek képzése során ipari előadók ismertették azokat a nemzetközi önkéntes programokat, melyekhez a magyar vegyipar évek óta csatlakozott, és melyek a kémiai biztonság folyamatos erősítését hivatottak biztosítani a vállalatok kerítésein belül és azon túl is. A kémiai biztonsággal kapcsolatos kutatási és gyakorlati eredmények ismertetésére nyújt lehetőséget a Magyar Munkahigiénés és Kémiai Biztonsági Tudományos Társaság évenként megrendezésre kerülő Kongresszusa. Jelentős segítséget ad a kémiai biztonsági ismeretek bővítéséhez előadássorozataival, kiadványaival a Semmelweis Egyetem ÁOK Munka- és Környezetegészségtani Tanszéke, valamint a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ. Változatlanul probléma, hogy a tárcák a helyes vegyi anyag-kezeléssel kapcsolatos döntés-előkészületeikről a nem-kormányzati szervezetek esetlegesen tájékoztatják. A döntések (jogszabályok formájában) a hivatalos közlönyökben (Magyar Közlöny, Tárcák Közlönyei) megjelennek. A kormányzattal, a kormányzati szervezetekkel közvetlen kapcsolatot tartó további nem-kormányzati szervezeteket illetően utalunk a 6., a 9. és a 11. fejezetekre. 7.4. Magyarázat/Elemzés 7.4.1. Összegzés A helyes vegyi anyag-kezelés és a kémiai biztonság különböző területeiért Magyarországon különböző tárcák felelősek, de a tárcák közötti együttműködésnek több évtizedes hagyománya van a veszélyes anyagok kezelésében (növényvédő szerek, talajjavítók engedélyezése). Az 1985-ben megjelent MT, valamint az 1988-s SZEM rendelet+ – amelyek a veszélyes anyagok és készítmények (sic!) biztonságosabb kezelését, néhány a REACH-hez hasonló elv bevezetésével kívánták szabályozni – több tárca és az ipar aktív, bár többnyire opponáló véleményeinek figyelembevételével kerültek kidolgozásra. A veszélyes anyagok helyes kezelésének szabályozásában, illetőleg a PIC eljárás önkéntes bevezetésében 1992-ben példás együttműködés alakult ki az EüM és az FVM között. Az 1990-s évek közepétől az Országos Munkaegészségügyi Intézet kezdeményezésére – önkéntes alapon – megkezdte működését előbb a Nemzeti Profil, majd a Kbtv. előkészítésére egy informális tárcaközi bizottság, +

26/1985. (V.11.) MT rendelet; 16/1988. (XII.22.) SZEM rendelet

246

amelynek tagjai voltak különböző tárcák és nem-kormányzati szervek. A 2000. évi XXV. törvény már előírta a kémiai biztonság területén működő tárcaközi bizottság életrehívását. Ennek szerkezetét és feladatait a 188/2000. (XI.8.) Korm. rendelet szabályozza. Hasonlóképpen formális, jogszabályban rögzített együttműködés van a PIC/Rotterdami konvenció vonatkozásában. A tárcaközi bizottságok koordináló tevékenységének hatékonysága a lehetőségek figyelembevételével megfelelő. Kiemelkedően jól és eredményesen működik az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, illetve a Kormányzati Koordinációs Bizottság. Jó munkát végez a Növényvédőszer Engedélyezési Egyeztető Tanács is. Különösen a Kémiai Biztonságot Koordináló Tárcaközi Bizottság esetében okoz gondot, hogy a bizottságoknak nincs előírásosan működtetett információ-áramlása, nincs bekapcsolva a terület nemzetközi adatbázisaiba, rendszereibe. Kapcsolata az UNEP-pel, az ILO-val, a WHO-val, az OECD-vel, az EU-val, az IPCS-sel, az IFCSsel a bizottságok tagjai révén (tehát nem hivatalos formában) működik. Egyes tárcák, felügyeletek közreműködése a bizottságok tevékenységében, felkérést követően is akadozik. Az elmúlt években javult az ipari szakmai szervezetek és a kormányzati szervek közötti információ-áramlás. A különböző szakmai szövetségek felkészültsége magasabb színvonalú, hiszen az uniós jogharmonizáció során rákényszerültek a közösségi joganyag megismerésére, nemzetközi partnereik tapasztalatainak elemzésére. A kormányzati oldal részéről nőtt a fogadókészség az iparból érkező felvetésekre, ami nyilvánvalóan összefügg az európai gyakorlat megismerésével és elfogadásával. Ezen folyamatok mentén az egymás iránti bizalom is erősödött, ami magasabb színvonalú munkát eredményez mind a jogalkotás területén, mind a gyakorlati végrehajtás során. Visszatérő probléma az a tény, hogy az egyes jogszabályok véleményezésére adott határidők irreálisan rövidek, gyakran néhány óra, vagy néhány nap. A dömpingszerű jogharmonizáció befejeztével ez a gyakorlat nem folytatható. Nem mondható kielégítőnek a jelenleg működő mechanizmusok egymással való kapcsolata, nincs biztosítva az interszektoriális együttműködés. Jók a feltételek az ipar, a tudományos szféra és az egyéb nem-kormányzati szervek bevonására az összehangoló mechanizmusokba, de ehhez kormányzati kezdeményezés szükséges. Ugyancsak jók a lehetőségek ad hoc munkacsoportok működtetésére speciális kérdések kidolgozása végett. Az átfogó kémiai biztonsági törvény kidolgozása során példás együttműködés volt a kormányzati és a nem-kormányzati szervek között. Különösen jó együttműködés volt az iparral és az érdekvédelmi szervezetekkel. A helyes vegyi anyag-kezeléssel, a kémiai biztonság kérdéseivel az írott és elektronikus sajtó, a TV, a rádió ritkán – elsősorban rendkívüli események kapcsán – foglalkozik; a lakosság szakszerű és közérthető formában történő informálása a nap 24 órájában, vasár- és ünnepnapokon is – az ETTSZ révén – ingyenes telefonszolgáltatásként rendelkezésre áll. Sajnos a lakossági érdeklődés mérsékelt.

247

7.4.2. Javaslatok 1. A kémiai biztonságért felelős tárcaközi bizottság, és titkárságának infrastruktúráját és működtetésük anyagi bázisát kormányszintű határozattal rendezni kell. 2. A tárcaközi bizottságok közötti információ-áramlást javítani kell. 3. A kémiai biztonsággal kapcsolatos lakossági tudatformálásba a médiát be kell vonni. 4. A jogszabályok előkészítése során a véleményezésre biztosított gyakran irreális határidők helyett, 30 napot biztosítani kell. 5. A kormányzati és a nem-kormányzati szervezetek közötti munkakapcsolatot (konzultációk szintjén) javítani lehetne. 6. Különösen javítást igényel az EU különböző „intézmény” szintjein (pl. szakértői tevékenység, Bizottság, Tanács, Parlament) történő tevékenységről szóló tájékoztatás – ezt a hazai kormányzati, nem-kormányzati szervezetek és a lakosság egyaránt igényli.