JOGI HÍRLEVÉL 2011/7-8. SZÁM
BOLEVÁCZ ÉS VÖRÖS ÜGYVÉDI IRODA H-1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 19/B., II/3. Tel.: 0036-1-354-0733 Fax: 0036-1-354-0732
TARTALOM I.
Újabb változások az illetékfizetési és illetékkiszabási rendelkezésekben, valamint amnesztia a regisztrációs adóra
II.
Jövőre módosul a könyvvizsgálatra kötelezettek köre
III. Kiemelt jelentőségű perek IV. Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok V.
Rendelkezések az alacsony keresetű munkavállalók jövedelmének védelmére
VI. Még mindig aktuális: határidők és végrehajtási szabályok az osztalékot érintő személyi jövedelemadó-kedvezmények esetében VII. Változások a termőföld jogi szabályozásában
I. Újabb változások az illetékfizetési és illetékkiszabási rendelkezésekben, valamint amnesztia a regisztrációs adóra Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás szerint 2011. július hó 15. napjától a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, stb.) megszerzése esetén csak akkor áll fenn a vagyonátruházás utáni illetékfizetési kötelezettség, ha ez a társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele. Újdonság továbbá a gépjárművek vonatkozásában, hogy nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés átvezetésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából „Z” betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, amíg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti. Ez a törvény foglalja magában a regisztrációs adóra vonatkozó részleges „amnesztiát” is, miszerint az egyébként fizetendő regisztrációs adó 50%-át nem kell megfizetni azon, külföldi forgalmi rendszámmal ellátott gépjármű után, amely 2011. június 15-én az adózó tulajdonában állt, feltéve, hogy a regisztrációs adó megállapítása iránti eljárást 2011. december hó 31. napjáig kezdeményezik. (Forrás: 2011. évi XCVI. törvény egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról) II. Jövőre módosul kötelezettek köre
a
könyvvizsgálatra
A 2012-ben induló üzleti évről készített beszámolóra kell először alkalmazni a számviteli törvény azon módosított rendelkezését, amely alapján akkor nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a 2012. évben induló üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot és az általa átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. A kötelező könyvvizsgálat értékhatára 2014. január hó 1. napjától 200 millió forintról 300 millió forintra nő, amely rendelkezést a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell majd először alkalmazni. (Forrás: 2011. évi XCVI. törvény egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról) III. Kiemelt jelentőségű perek A Polgári Perrendtartás hatályba lépett módosítása újdonságként megteremti a kiemelt jelentőségű perek kategóriáját, egyben az ilyen eljárások gyorsítása érdekében speciális szabályokat ír elő. Kiemelt jelentőségű perek a megyei bíróság hatáskörébe tartozó, 400 millió forintot meghaladó követelések érvényesítésére indított vagyonjogi perek (a házassági vagyonjogi perek kivételével), valamint azok a megállapításra irányuló perek, amelyek esetében a per tárgyának értéke – ha marasztalás kérhető lenne – meghaladná ezt az értéket. A legfontosabb, hogy az ilyen perekben a bíróságoknak soron kívül kell eljárniuk, így – kivételekkel - a keresetlevél érkezésétől számított 60 (hatvan) napon belülre kötelesek a per első tárgyalását kitűzni,. ezt követően pedig – szintén kivételekkel - a folytatólagos tárgyalást az elhalasztott tárgyalás napját követő 2 (kettő) hónapon belülre kell kitűzni. Az elsőfokú
-1-
határozatot annak meghozatalától számított legkésőbb 8 (nyolc) napon belül írásba kell foglalni és az írásba foglalást követő 3 (három) napon belül kézbesíteni kell. (Forrás: 2011. évi LXXXIX. törvény az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról) IV. Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok Az Országgyűlés elfogadta a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó új törvényt, amely 2011. július hó 27. napján már hatályba is lépett. Az új törvény hatálya kiterjed arra a nyilvánosan működő részvénytársaságra, amely megfelel a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek és amelyet az állami adóhatóság – a társaság bejelentése alapján – ilyen társaságként nyilvántartásba vett, továbbá ezek elővállalkozásaira és projekttársaságaira. A szabályozott ingatlanbefektetési társaság kizárólag saját tulajdonú ingatlan adásvételével, bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik, valamint ingatlankezelési és vagyonkezelési tevékenységet végez és legalább tízmilliárd forint összegű induló tőkével rendelkezik. A leglényegesebb előnye az ilyen társaságoknak, hogy illetékkedvezményben részesülhetnek, így ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betétnek a megszerzése esetén az illeték mértéke mindössze 2%. Ezen felül a szabályozott ingatlanbefektetési társaság mentes a helyi iparűzési adó bevallása és megfizetése alól. (Forrás: 2011. évi CII. törvény a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról)
V. Rendelkezések az alacsony keresetű munkavállalók jövedelmének védelmére Törvénymódosításban kapott felhatalmazást a Kormány arra, hogy 2013. december hó 31. napjáig rendeletben határozza meg a bruttó 300.000,- Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét. Ehhez kapcsolódóan a 2012. január hó 1. napját követően indult munkaügyi ellenőrzések minden esetben kiterjednek majd ennek vizsgálatára is. Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató a bruttó 300.000,- Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést az elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz, azonban munkaügyi bírságot nem szabhat ki és nem kötelezheti a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belüli kiküszöbölésére. Ugyanakkor nincs helye ennek a megállapításnak sem, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek. Viszont az a munkáltató, aki ezt a bérfejlesztési kötelezettségét nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. (Forrás: 2011. évi XCIX. törvény az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról) VI. Még mindig aktuális: határidők és végrehajtási szabályok az osztalékot érintő személyijövedelemadó-kedvezmények esetében
A törvényalkotás a tavalyi évben személyijövedelemadó-kedvezményt biztosított az ún. alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező ellenőrzött külföldi társaság által vagy megbízása alapján fizetett kamat és osztalék megszerzésére, amennyiben azt bevallották. Az erre vonatkozó határidőket kitolták, így a magánszemély adózó változatlanul a 2010. december 31-én hatályos kedvezményes mértékű személyi jövedelemadót fizeti a külföldi társaságtól megszerzett kamat, osztalék és egyéb jövedelem után, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2011. április 30. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2011. április 30. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepel. Az adózó ezt az adókötelezettségét a PSZÁF által kijelölt hitelintézetek útján, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételével és az adó megfizetésével teljesítheti. Az adókedvezmény feltétele, hogy az adózói nyilatkozat legkésőbb 2012. december hó 31. napjáig a kijelölt hitelintézet felé megtörténjen; ez a határidő jogvesztő és a kedvezmény lehetőségének elvesztésével jár. A kijelölt hitelintézet az adózó nyilatkozata alapján az adózó részére igazolást állít ki, ha megállapítja, hogy a kedvezmény igénybevételének nincs jogszabályi akadálya. Ezen kívül amennyiben a belföldi illetőségű magánszemély belföldön bejegyzett gazdasági társaságban 2010-ben, 2011-ben vagy 2012-ben szerez átruházással tulajdoni részesedést, utólagos adómegállapítás keretében adókötelezettség, továbbá egyéb jogkövetkezmény nem állapítható meg az eddigieken kívül akkor sem, ha a belföldi illetőségű magánszemély a kedvezmény érvényesítéséhez az állami adóhatósághoz legkésőbb
-2-
2012. december hó 31. napjáig bejelenti a részesedés megszerzésének tényét, a tulajdonszerzés időpontját, a fizetett ellenérték összegét, valamint nyilatkozik arról is, hogy a részesedést átruházó jogalany megfelel az egyéb törvényi feltételeknek. (Forrás: 2011. évi XCVI. törvény egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról) VII. Változások a termőföld jogi szabályozásában A korábbi évekhez hasonlóan idén is igényelhetnek jövedelempótló típusú uniós támogatást azok az 55. életévüket betöltött mezőgazdasági termelők, akik átadják a gazdaságban végzett mezőgazdasági termelő tevékenységhez kapcsolódó kvótáikat, támogatási jogosultságaikat és kötelezettségeiket fiatalabb mezőgazdasági termelőknek. Eddig a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföldajándékozási szerződés megkötésére csak közeli hozzátartozók között volt lehetőség, azonban 2011. augusztus hó 1. napjától erre már a nem közeli hozzátartozók között is lehetőség van, így a jövőben termőföld ajándékozható közeli hozzátartozókon, közalapítványokon, önkormányzatokon, egyházi jogi személyeken és a Magyar Államom túl a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként is. Ebben az esetben elővásárlási jog sem áll fenn. Ugyanakkor a módosítás a termőföld és tanya tulajdonostársak közötti adásvételére is kiterjeszti az elővásárlási jogot azzal, hogy ez esetben csak a Magyar Államot illeti meg ez a jog. (Forrás: 2011. évi CI. törvény egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról)
Lezárva: 2011. augusztus 31.
