Székesfehérvári Járásbíróság 6.G.40.009/2016/6.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2016/109 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2016.09.21. 11234/2016
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Székesfehérvári Járásbíróság 6.G.40.009/2016/6.szám
A Székesfehérvári Járásbíróság a dr. Horváth Éva jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek - a Pro Rekreatione Közhasznú Nonprofit Kft. I. rendű (2484 Agárd, Tópart u. 17.) és a dr. Herczeg Attila ügyvéd (8200 Veszprém, Óváros tér 17.) által képviselt Fűke Yacht Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. II. rendű (8220 Balatonalmádi, Ond u. 12.) alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: a bíróság megállapítja, hogy az I. és II. rendű alperesek által 2014. március 17., 2014. április 7., 2014. április 17., 2014. június 18. és 2014. július 18. napján összesen 9 darab Fűke 465 típusú motorcsónak tárgyában a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megkötött adásvételi szerződések érvénytelenek. Fenti szerződéseket a bíróság a megkötésükre visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az Államnak 15 nap alatt 500.000,- (ötszázezer) forint összegű bírságot. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 15.000,- (Tizenötezer) forint perköltséget. Kötelezi továbbá az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra 748.400,- (Hétszáznegyvennyolcezer-négyszáz) forint feljegyzett eljárási illetéket. 1
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Székesfehérvári Törvényszéknek címzett, de a Székesfehérvári Járásbíróságon írásban, 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Indokolás: A bíróság a Székesfehérvári Járásbíróság G.40.186/2015 számú ügy iratai, felperes keresete, I. rendű alperes ellenkérelme alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az I. rendű alperes mint beszerző 2013. június 20. napján nyújtott be pályázatot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) a „Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások” jogcím keretében, amelynek része volt 9 darab kísérőcsónak beszerzése. Az MVH Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága 2013. október 11. napján az I. rendű alperes támogatási igényének részben helyt adott, 9 darab kísérőcsónak tételre 12.401.574,- forint támogatást ítélt meg. Az I. rendű alperes 2013. november 10. napján árajánlatot kért több gazdasági szereplőtől 9 darab kompletten felszerelt motorcsónak beszerzésére. Az ajánlatkérésre két árajánlat érkezett be, a kedvezőbb ajánlatot II. rendű alperes Fűke Yacht Kft. adta 2013. november 15. napján, aki nettó 12.401.574,- forint ajánlati áron vállalta a csónakok szállítását. Fentieket követően I. rendű alperes mint vevő és II. rendű alperes mint eladó között adásvételi szerződések jöttek létre a Fűke 465 típusú, kompletten felszerelt motorcsónakok tárgyában akként, hogy a 2014. március 17. napján megkötött adásvételi szerződés szerint három darab, a 2014. április 7. napján megkötött adásvételi szerződés alapján két darab, a 2014. április 17. napján megkötött adásvételi szerződés alapján egy darab, a 2014. június 18. napján megkötött adásvételi szerződés alapján kettő darab és a 2014. július 18. napján megkötött adásvételi szerződés alapján egy darab motorcsónak leszállítására került sor. A beszerzés összesített nettó értéke végül 12.472.839,- forintot tett ki. Az Állami Számvevőszék 2015. szeptember 24. napján kezdeményezte a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottságánál hivatalbóli eljárás indítását figyelemmel arra, hogy az Állami Számvevőszék álláspontja szerint az I. rendű alperes mint beszerző megsértette a beszerzéskor hatályos közbeszerzési törvény több rendelkezését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzést végző számvevői a jogsértésekről egyébként helyszíni ellenőrzés útján bizonyosodtak meg. A lefolytatott eljárás eredményeképpen az volt megállapítható, hogy az I. rendű alperes a csónakok beszerzése során közbeszerzési eljárást nem folytatott le, holott az kötelező lett volna. Emiatt a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága a 2015. október 22. napján kelt D.755/8/2015 iktatószámú határozatával megállapította, hogy az I. 2
rendű alperes megsértette a Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 18. § (2) bekezdésre tekintettel a Kbt. 5. §-át. Ezért a Döntőbizottság a beszerzővel szemben 500.000,- forint bírságot szabottki Felperes elsődleges keresete tartalma szerint arra irányult, hogy a bíróság a történeti tényállásban, illetve rendelkező részben írt szerződéseket nyilvánítsa érvénytelenné, és alkalmazza az érvénytelenség jogkövetkezményeit. Amennyiben pedig úgy látja, hogy a szerződések teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik, úgy a szerződéseket nyilvánítsa a megkötésükre visszamenő hatállyal érvényessé (Kbt. 127. § (3) bekezdés), és szabjon ki a szerződések értékének legfeljebb 10%-át kitevő 1.247.283,- forintos bírságot. A felperes másodlagos kereseti kérelme csak akként volt értelmezhető, hogy amennyiben a bíróság úgy találja, hogy az ajánlatkérő (I. rendű alperes) azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre a Kbt. szerint lehetősége volt, illetve szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerint hirdetményt tett közzé, illetve a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított 10. napon belül, úgy állapítsa meg, miszerint a szerződések nem semmisek (Kbt. 127. § (2) bekezdés). A bíróság azért volt kénytelen előre bocsátani, hogy a felperes kereseti kérelmét miként értelmezi, mert a felperes elsődleges kereseti kérelmében egyfelől téves jogszabályi hivatkozást jelölt meg - a Polgári törvénykönyvről szóló 2016. évi V. törvény (új Ptk.) 6:89 §, amely a megtámadásra vonatkozik - holott a Kbt. kifejezetten a semmisség jogkövetkezményét rendeli alkalmazni arra az esetre, ha a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg a szerződést, illetve a felperes a határozathozataltól kezdődően kérte az érvénytelenség megállapítását, holott a semmisség jogkövetkezménye az új Ptk. 6:88 § (1) bekezdése szerint az, hogy a semmis szerződés megkötésének időpontjától válik érvénytelenné. Fentieken túl a felperes az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett az érvényessé nyilvánítás esetére bírság kiszabását kérte: ezt a kereseti kérelmet értelmezte úgy a bíróság tartalma szerint, hogy mivel a bírság kiszabásának feltétele az, hogy a bíróság a szerződést érvényessé nyilvánítsa, felperes kéri ugyan az érvénytelenség megállapítását a szerződés megkötésére visszamenőleges 3
hatállyal, ám egyben kéri azt érvényessé nyilvánítani is, amelyre egyedül a Kbt. 127. § (3) bekezdése ad lehetőséget. A másodlagos kereseti kérelem körében pedig az volt megállapítható, hogy a felperes a szerződések megkötése előtt hatályban volt Kbt. rendelkezéseire hivatkozott, ugyanis a Kbt. 127. § (2) bekezdés a) és b) pontja 2014. március 14-ig volt hatályban, a korábban hatályban volt b) pont éppen azt az érvényessé nyilvánítási indokot -kiemelkedően fontos közérdek, amelyet a 2014. március 15-től hatályos Kbt. 127. § (3) bekezdése szabályoz - tartalmazta, amely a felperes elsődleges kereseti kérelme alapján az érvényessé nyilvánítás feltétele lett volna. Figyelemmel azonban arra, hogy a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára tekintettel a Kbt.-nek a 2014. március 15-től hatályos szövegét kell alkalmaznia, a másodlagos kereseti kérelem csak a fentebb írt -gyakorlatilag a korábbi Kbt. 127. § (2) bekezdés a) pontja szerinti - tartalommal volt értelmezhető. Megjegyzi a bíróság azt is, hogy a a felperes legfeljebb 10% összegű bírság kiszabását kérte, holott a Kbt. 164. § alapján akár 15%-os bírság lenne alkalmazható a Kbt. 127. § (3) bekezdés alkalmazása esetén. Felperes fentieken túl keresetlevelével együtt ideiglenes intézkedésben kérte a szerződések további teljesítésének felfüggesztését is. Itt jegyzi meg a bíróság, hogy a felperes ideiglenes intézkedési kérelmét elutasította, figyelemmel arra, hogy annak teljesítése a jelen perrel érintett adásvételi szerződések esetében értelmezhetetlen volt. A motorcsónakokra kötött adásvételi szerződések ugyanis már teljesedésbe mentek, a felek egymásnak kölcsönösen teljesítettek, így a szerződések megszűntek, azaz fogalmilag kizárt a további teljesítések felfüggesztése, (új Ptk. 6:1. § (2) bekezdés. 6:3. § a) pont; 6:215. § (1) bekezdés) Az I. rendű alperes az ellenkérelmében a felperes keresetét érdemben nem vitatta, arra hivatkozott, hogy a bíróságnak figyelembe kell vennie, miszerint I. rendű alperes nem rendelkezett közbeszerzési gyakorlattal, azonban közérdekű, közhasznú tevékenységet lát el: egészségmegőrzés, betegség-megelőzés, gyógyító, egészségügyi és rehabilitációs tevékenység. Hivatkozott I. rendű alperes arra is, hogy ugyan valóban nem folytatott le közbeszerzési eljárást, de igyekezett a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználásának feltételeit biztosítani, ezért is kért be két gazdasági szereplőtől árajánlatot. Előadta azt is, hogy 500.000,- forint bírságot már kiszabott a felperes, amelyet I. rendű alperes meg is fizetett. Kérte, hogy a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá, a bírság kiszabásától pedig tekintsen el. 4
AII. rendű alperes az ítélet hozatalig érdemi nyilatkozatot nem tett. Felperes keresete alapos. A közbeszerzésekről szóló 2014. évi CVII. törvénynek (Kbt.) a szerződések megkötésének időpontjaiban hatályos 127. § (1) bekezdés a) pontja szerint semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A Kbt. 127. § (3) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A Kbt. 164. § (4) bekezdése szerint, ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. § (1) bekezdés a) - c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenséget, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és az e törvényben foglaltak szerint alkalmazza. A Kbt. 164. § (5) bekezdés szerint, ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve -legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. A rendelkezésre álló iratok alapján aggálytalanul megállapítható volt, hogy az I. rendű alperes a Kbt. 127. § (1) bekezdés a) pontját megszegve a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve kötött szerződést a II. rendű alperessel, azaz a szerződések semmisek. Ezt alperesek sem vitatták és a bíróság megjegyzi, hogy nem is kezdeményezték a jogsértést megállapító érdemi határozat bírósági felülvizsgálatát. (Kbt. 164. § (6) bekezdés) A bíróság alkalmazhatónak találta a Kbt. 127. § (3) bekezdését, mivel az I. rendű alperesi társaság valóban közhasznú tevékenységet folytat: az egészségmegőrzés, betegség-megelőzés, gyógyító és egészségügyi rehabilitációs tevékenység, a nevelés, az oktatás, a képességfejlesztés és a sport mind olyan tevékenységek, melyekhez fontos közérdek fűződik, így a szerződéseket megkötésükre visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánította és a Kbt. 164. § (5) bekezdése alapján határozott a bírság kiszabásáról is, amelyet a szerződéses érték (12.472.839,forint) 4%-ában határozott meg. A bírság kiszabása során a bíróság értékelte, hogy a megrendelt motorcsónakok összértéke csekély mértékben haladta meg a közbeszerzési értékhatárt, illetve az I. r. alperes közbeszerzési gyakorlat hiányában is igyekezett a közpénzeket ésszerűen és hatékonyan felhasználni, amikor is két gazdasági szereplőtől is árajánlatot kért be, majd az alacsonyabb árajánlatot nyújtó II. rendű alperest választotta ki a 5
szerződéskötésre. A pervesztes I. rendű alperest a bíróság a Pp. 78. §-a alapján kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 15.000,- forintos perköltséget, amely a felperest képviselő jogtanácsos munkadíjából állt. A jogtanácsosi munkadíjat a bíróság a 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (6) bekezdése alapján állapította meg figyelemmel arra, hogy a felperes jogtanácsosa a tárgyaláson nem jelent meg, illetve tekintettel volt az általa készített beadványok számára, terjedelmére, azok sablonjellegére is. Az I. r. alperes köteles továbbá a feljegyzett illeték viselésére is. A bíróság a II. rendű alperessel szemben a perköltség megállapítását mellőzte, mivel a közbeszerzésre vonatkozó eljárási szabályokat nem ő szegte meg, így a perre tulajdonképpen nem ő adott okot. A fellebbezési jog a Pp. 233. § (1) bekezdésén alapul. Székesfehérvár, 2016. március 21. dr. Abért János s.k. bíró
6
