OrszBggj4lb Hivatala Budapest Kossud~Lajos tkr 1-3. 1055
Thgy:ElGzetes vitarendezQi khrelem Tisztelt AjMatkkr6! Megbizbm, 6pviselet4ben e l j h a a Kbt. 122.5 (12) bekezd6se 6s a 79. 5 (1) bekezdes b) pontja alapjh az ddbbi
eldzetes vitarendeztsi kerelemmel fordulok h ~ k h c i z , mht AjklatkCr6h8z .,A Horvay Jdnos dIfaI k~szftett Kossuth szoborcsoport rekonsfrukcidja(502/2013) " tsrgyi~beszerzgsi eljhrhsban. A r6szvdteli feMv6s a KtizbeszemP;sikrtesito 2013134. s h t i b a n , 2013. rnhcius 25-611 jjelent meg.
A Kbt. 79.5 (1) bekezdes b) pontja d a p j h elbzetes vitarendezks kezdemknyedserejogosult b h e l y 6rdekelt gazdaszlgi szerepl6 vagy a ktizbeszeds tiugydval 8sszefiigg6 tevCkenyskg6 karnara vagy 6rdekk6pviseleti szervezet (e 3 alkalrnaz2ls6ban a tovhbbiakban egyiitt: kkrelmez6) az ajblattCteli, vagy rdsmiteli hatkid6 lejstta elotti tizedik napig, gyorsitott, vagy rendkidi siirgoss5gre tekintettel inditott hirdetmkny ndlkiili thrgyalhos eljkhsban e hatsridak l e j M g , ha Milspontja szerint egdszben vagy dszben jogdrt6 az ajhlati, ajhlattdteli vagy r6sm6teli felhivtis, a dokumenthci6, vagy azok m6dosft8sa. A 122. 5 (12) bekezddse szerint a 79. (1) bekezdddnek b) pontja szerinti esetben eldzetes vitarendezks az ajblatt6teli, illetve rdsmdteli hat&id6 l e j M g kezdemdnyezhet6. A 4.
5 9. pontja alapjh ,,gazdas&gi szerepl6:.b d e l y termbzetes szemCly, jogi szemdly,
jogi szemklyidg nklkiili gazdashgi thasdg, egykni ckg vagy szemClyes joga szerint jogkkpes szervezet aki, illetve amely a piacon dpitdsi b e w o k kivitelezdskt, Qtvagy 6pitmdnyek Cpitdsdt, 4n.k sdlithsht vagy szolgdltatikok nfijthstit kirihljay'. ~llhpontunkszerint a r6sm6teli felhivk rdszben jogstkt6 az altibbiak alapjh:
AjBnlatkkrB a feUlivsls H. 1.8. pontjdban biztosftotta az alternativ ajsnlatt6tel lehet6s6git. A Kbt. 47. $-a igy sz61:
,,(1) Az erjdrdst megindftd felhlvdsban szerepelnie kell, hogy az qjdnlattevd tehet-e ttibbvciltozatd (alternativ) ajdnlatot. (2) Az ajhlatUr6 akkor rendelkezhet a tobbvdltozatd ajdnlattdtel lehet6skgkr61, ha az osszessdgkben legel6nytisebb ajdnlat kivdlaszt&scira ircinyuld krte'kelksi szempontot [71. # (2) bekezdts b) pontjal alkalmazza az eodrhban. (3) Tdbbvdltozatd ajhlatte'tel lehet6se'ge esetdn az aj&nlatkdro"nekaz erjdrdst meginditd felhfvhban vagy a dokumentcicidban meg kell hatciroznia, hogy a vdltozatoknak milyen minimumkdvetelmknyeknek ks kdzbeszerzksi miiszaki lefrhnak kell medelelniiik, ds azokat milyen egykb Mvetelme'nyek szerint kell elkksziteni. Nem krinti valamely vdltozat medelel6se'gkt az a ttny, hogy elfogadha esetkn a ktizbeszerzks tdrgya drubeszerzds helyett szolgcfltatcis megrendelksknek vagy szolgdltatcis megrendele'se helyett drubeszerzdsnek min6salne. "
Fentiek alapjhn a jogalkot6 biztositotta annak a lehettisdgkt, ha a beszerds tiirgya 6s ajAnlatidr6 beszedsi igdnye ez@indokolja, az ajAnlattevtik tCibbvtiItozath, azaz alternativ ajhlatot tehessenek. Ennek a jogalkot6 azonban azt a feltdteldt szabta, hogy az ajhlatkerbnek egyr6szt erre csak akkor van lehettisege, ha az dsszess6g6ben legel6nyGsebb ajhlat bidati szempontot alkalrnazza, mbdszt pontosan meg kell hathroznia az ajhlattdteli felhivbsban vagy a dokumenthcibban, hogy a vhItozatoknak milyen minimumk6vetelm6nyeknek, miclszaki specifiMci6nak kell rnegfelelniilk 6s azokat milyen egyhb kCivetelm6nyek szerint kell elk6sziteni. Az ajhlatkiriknek az alternativ ajhl&tel biztositssa eset6n teMt kifejezetten meg kell hatrirozniuk m k a t az elvhokat, kdriilmdnyeket, amelyeket az alternativ ajhlat elkkszit6sekor az ajihlattevdknek figyelembe kell venniiik. Ez azt is jelenti egyben, hogy nem elegend6 a mkzaki s p e c i f ~ c i 6 meghatb&a, hanem a mClszaki specif&i6 vonatkozhhban azokat a tCibbletelv~okat,kiiriiIm6nyeket, felkbteleket is rCigzited kell, amely az dtemativ ajhlatt6tel alapjht k6pezik. Alternatfv ajhlatot a felhivbs drtelrnezise alapjh vagy a felhasm8hsra keritlii k6 vonatkozhhban vagy a szoborcsoport rekonstrukci6jhak m6dszer6re lehet adni. Mivel azonban a V.4.11, pontban Ajsnlatk6r6 a kdvek vonatkozhhban jelezte, hogy A, szobrok anyagdra vonatkozd ajcinlatot (a re'szvtteli dokumentdcidban meghatcirozott k8vetelmknyeknek medele16 buminla beadhshar) Ajlinlattd az ajdnlatt&teli szakaszban teszi meg. Ajdnlattevo" legfkljebb hdrom, az Ajdnlatkkrd dltal meghatdrozott kdvetelmknyeknek megfelelo" kaminta beadcisdra jogosult a tobbvdltozatfi ajdnlatdnak megfelel6en. A 9. a)-b) pontokban el& dokumentumokat mindegyik ko-minta vonatkozhdban be Re11 majd e j t a n i " , igy az altematfv ajhlattdtelt nyilv6nval6an a felhaszndisra kerlild k6 vonatkozishba biiositotta. Aj6,datkkrB azonban a felhivddban csak meghathrozta a felhasmrilbra k e d d k6 mennyishg6t, illetve azt, hogy annak milyen miiszaki felt6teleknek kell megfelelniuk (V.4.8. pont), azonban nem rdgzitette azokat a tiibbletelv~okat,kdriilmdnyeket, felt&eleket, amely az alternativ ajanlattdtel alapjht k6pezik. krtelmezhetetlennel W k teMt az altemativ ajhlattktel biztositha a kiil6nbCizti kiivek vonatkozhsiban, hiszen mind a m o m k6 tfpusnak ugyamnnak, a V.4.8. pontban r6gzitett mhzaki feltdteleknek kell megfelelniiik, 6s igy az egyetlen elt6res a hkom iirajhdat kdziltt nyilvbval6ban csak az &ban (vAlldkoz8si dij n e t . Cisszege) jelentkezhet. Ez esetben
azonban, mivel a vgllalkohi dij nett6 bsszege kiiltin birhlati dszszempont, fgy nyilvhval6an azt az ajhlatotlkd tipust kell figyelembe venni, arnely a legolcs6bb. Val6di verseny, altemativ ajhlat tehat v6lemCnyiink szerint nem alakulhat ki.
A felhivh 111.2.2) Gazdadgi 6s p6nztigyi alkalmassiig pontjhban Ajhlatk6r6 megjeltilte, hogy "Alkalmatlan a re'szvktelrejelentkez6 a szerzddks teljesitkskre, ha az e 1 M ketti kvben a jelen kbzbeszerze's tcfrgya (ksfaragd ks Mszobrdsz munkdk) szerinti tevkkenyskgdbilszdrmazd - dltalhos forgalmi add nklkZil szdmitott - rirbevktele nem kri el egyiittesen, dsszesen a 20.000.000 fiziszmillid) Ft-ot. ,, A Kbt. 55. (3) bekezd6se szerint ,,A2 ajrinlatke'rinek az alkalmassdgi kiivetelme'nyek megharrirozdsdt a ki,zbeszerze's trjrgycira k l l korlritoznia, ks azokat - a kiizbeszerzks becsillt trtkkdre is tekintettel - legfeljebb a szerzoiks teljesitksthez tknylegesen szllkskges feltktelek mkrte'ke'ig lehet eliirni. " Az 58. 4 (1) bekezdkse, illetve ezen jogszabdyhely a) pontja alapjh ,,Az ajdnlatke'ri olyan
igazolhok beg4jtrfsdt irhatja el6 a gazdasrigi szereplok szridra, amelyek szfikse'gesek a &zbeszerzksi eljdrris lefolytatd~dhoz~az ajrinlatok vagy a re'szve'teli jelentkzksek elbirdlhdhoz. Ezek az igazolrfsok arra szolgdlnak; hogy az ajdnlatkdri megftklje az ajrin2attevo"ltvagy re'szvktelrejelentkedk szerzidds teljesitkse're vald alkalmassdgdt." Fenti jagszab6lyhelyekb81 iillhspontunk szerint azonban is k6vetkezik, hogy Ajhlatkertlnek 6gy Cs olyan m6rtbM kbveteim6nyeket kell meghathroznia, amelyek alapjhn egy6rtelmiien meg tudja ftelni, hogy a rdszvdtelre jelentked a szedd6s teljesftbdre allcalmas leszflehet-e. A k6zbeszeds becsiilt 6rt6ke - az elv6gzend0 munka nagyshghra tekintettel nagyshgrendileg 400-500 milli6,- Ft. Ehhez kbpest az AjhlatkQ6 gltal el6h-t azon aWmassAgi krit&iurna, mely szerint elegend6, ha a rbszvbtelre jelentkezdnek az e16d kett6 6vben egytittesen, (Isszesen 20.000.000 (h1k.milli6) Ft-os nett6 hrbev6tele volt kdfarag6 6s k6szobrhsz munkAkb61 megalapozatlannak/~ytalanul alacsonynak tbik. Igaz, hogy Ajhlatkdr6 a 306f2011. (XII.23.) Korm. rendelettel tisszhangban biztosftja a r 6 s z s h l M lehetd&g6t, azonban ekkor is csak 4 (n6gy) r6szszhnla ben#jthsa lesz lehetsbges, 6s az els6t a szerztM6ses 6rtdk 25%-At el6r6 megval6sult teljesftbs eset6n lehet ben#jtani. A becsitlt 6rt6kre tekintettel ez kb. 100-125 milli6s bnfinanszirozht jelent, raadhsul a teljesitdsi hattiridat figyelembe v6ve mindezt pAr h6nap alatt. ~letsze~tlennek 6s a gazdashgi bssze~s6ggel6sszeegyeztethetetlennektiinik, hogy egy olyan thrsadg, akinek eddig az elmtilt k6t kvben tisszesen 20milli6 forintos iubev6tele volt ezen tev6kenys6gb61, k6pes lenne egy ekkora volumenit szerz6d6s teljesit6she.
A r6szv6teli felhivh III.2.3.) pontjhban az alkalmassAg minimumktivetelm6nyein61 Ajhlatk6r6 megjeltilte, hogy ,,Alkalrnatlan a re'szvktelre jelentRez6, amennyiben nem rendelkezik dsszesen legaldbb 2 f i kiifaragd vagy Mszobrrisz (szobrhz) szahmbewel, akik 3
szemklyenkknt legaldbb 3 t v szakmai gyakorlattal rendelkeznek a k&jarag&s vagy k0"stobrdszat terbn. 'I,
Pentebb m& hivatkoztunk a Kbt. 55. (3) 6s az 58. $ (1) bekezdd&e, mely alapjh Ajhlatkdrbnek iigy 6 olyan mCrtdM kovetelm6nyekt kell az alkalmasshg ktirdben meghatkomia, amely alapjh egykrtelmben meg tudja itelni, hogy a rCszvdtelre jelentkezh a szen9d&steljesitht5re alkalmas lesdlehet-e. Az elvdgzendb mu& nagys&ka 6s a teljesltksi hatiridbe tekintettel megalapozatlannaW gazddgi CsszerUsdggeldsszeegyeztethetetlenneWmiinytal~nulkedvezbnek tUnik Ajhnlatker6 dtal eldirt azon allcahasdgi kritdriuma, mely szerint elegend6, ha a rdsmdtelre jelentkezb 2 kBfarag6 vagy k6szobrhz (szobr8sz) szakemberrel rendelkezik.
A r6szvdteli felhivfts 11.1.5) A s z e d d s meghat&odsa/t&gya pontjhban Ajhnlatkdrd maga ij a le, hogy ,,A szoborkompozicidnak mtiszahd i s mmtlvzeti szempontbdl is egyskges egbszet kell albtnia, rkszajdnlat tktel biztositdsa esetkn az egyes szobrok ksanyaga eltkrhetne egymdstbl, az elj&r&s esetleg rkszben eredmknytelen lehetne, tovcibbci a jdtdlldsi b a szavatossdgi igknyek krv6nyesitkse v i t h hel'eteket eredmkrtyezhetne. Rdszajrfnlat te'telre mtiszaki, min6skgi, esztktikai bs gazdasdgossdgi szempontok miatt nincs lehetdsbg.,,
Amennyiben valamely g a z M g i szerepl6 csak k6t % k6farag6 vagy k6szobrhz (szobrfisz) szakemberrel rendelkezik, az dvdgzendb m u b nagyshgha 4s a teljesitksi hakiridbre tekintettel6nmaghban kdptelen lenne a szerz6dbs teljesitisdre, fgy nyilvhval6an vagy ktiztis rdszvetelre jelentke&st/ajhnlatot keU Beny6jtania mfis gazdasdgi thasiggal, vagy alvtillallcoz6kdnt kell ig6nybe vennie m h gazdashgi szerepl6ket. Ez gedig oda vezethet, hogy megsz8nildhatatlan 6s Btlithatatlan alvdlalkoz6i hzilbzat alakul ki, amely nem lenne alkahas arra, hogy biztositsa dppen az AjanlatkirB dtal oly fontosnak tartott ,,mtiszaki 4s mfikszeti szempontbdl egyskges egbszet" alkotb szoborcsogort elk6szitQCt, valamint a j6tillitsi 6s a szavatosshgi igdnyek 6w6nyesit6dt.
-
4. MBszaki, illetve szakmai a1kalmassAe M.13. A rdszvdteli feIhiv& 111.2.3.) pontjhban az alkalmass8g minimumklivetelm6nyein61 Ajanlatkir6 rne&jel€ilte, hogy ,,AlRalmatlan a rksmktelre jelentkezo" amennyiben nem rendelkzzik legaldbb I f i , legaldbb 3 bves szakmai gyabrlattal rendelkezo" k6szobrdsz vagy szobrdsz vagV koUrestaurcitor(Mszobrdsz restaurdtor), aki kordbban mdr k2szitett figurativ szoborrbl vagy figurativ dombormtiril mmdszko" vagy mdrvdny anyagzj mdsolatot, a rninta&szitksi eljdrcis azonos volt a jelen kiizbeszerzisi erjdrds tdrgya szerinti munka elvkgzkse sordn a rbszve'telrejelentkezd dltal alkalmazandd eljdrdssal, a mcisolat kdzforgalom cdjdra nyitott helyen feldflitdsi-a keriilt, 6s a szobor jigurativ r6sze legaldbb 1,5 m magas vagv a Jigurativ dombormu" @ggo"leges vetiileti m2-ben mkrve) legaldbb 2 m2 BlilletiT. Jelen filhfvh szbvegkben ks a jelen kdzbeszerz6si eljdrdsban a ,,figurativ" szobor vagy dombormil a valdsdgban 16tez6 vagy kordbban lktezett 616 ember- vagy hllatalakot, vagy azok rbszeibdl dl16 mitoldgiai alakot dbrhold szobrot, dombormhet jelent. "
alkalmasdgi dokumentumok be&t
Ezen
minimumk8vetelmdny irta el&
igazolhsika
AjanlatkCrb
a
klivetkez6
- a szobor vagy dombormii megnevezhe, - az eredeti szobor vagy domborm6jelenlegi helye pontos cfmmel,
-
az eredeti szobor vagy dombormd anyaghak megnevedse, a szobor figurativ rdsdnek magasdga vagy a figuratfv dombonnil RLgg6leges vetfileti
m2-ben m6rt nagydga, annak az int6m6nynek, szervezetnek a megnevedse, amelynek az etedeti szobor a bittokaban van, - a mholat a n y a g W megnevedse, a mintak6szft6si elj& r6vid leirdsa, a d s o l a t felulfhelye pontos cinunel. - Legalbbb 2-2 db, fot6 az eredeti mfirB1 6s a m8solatr61, amelyek alapjata az eredeti 6s mdsolati miivek Cisszehasonlithat6k. A mintak6szftCsi e l j f i elv6gzRsdt dokumentitl6 fdnykdpek vagy fdmfelvtSte1 @VD-
-
-
4.
- (2) bek.) k(iz6tt szerepel, hogy a kdzbeszerz6si eljihisban az ajhlatk6r6 kUteles biztosftani a verseny tisztasright 6s Az aj&datk616nek es6lyegyenlbsdget 6s egyenl6 bhAsm6dot kell biztositania a gazdashgi szerepl6k s h i i r a . A Kbt. alapelvei (2.8 (1)
A Kbt. 123. 5 (7) bekezdese alapjh ,,az ajdnlatk&ro"nek biztositania h l l a szerz6dks tdr&vdnak megRiilCinbltiztetdsmentes leirrisdt; az ajdnlatk2r6 a Mzbeszerzdsi mllszaki lefrdst nem hatdrozhatja meg oly mbdon, hogy egyes gazdascigi szerepl6ht vagy hukat az e&irhbdl kizdr vagy m&s mmbdon indokolatlan 4s hdtrdnyos vagy el6nyas megk;illtinbliztetkst(ht eredmknyezi. Ha a kiizbeszerz&stkgydnak egykrtelmu"b ktizkrtheto" meghatdrozdsa sztlh&gess&tesz meghatdrozott gyrirtmdnyri, eredet6, tbustZ dologra, eQdrcisra, teydkenyskgre, szemdlyre, szabadalomra vagy vkdjegvre valb hivathzht, a leirdsnak tartalmamia kell, hogy a megnevezb csak a t k g y jellegdnek egy6rtelmG meghat6roz&sa krdeMben tilrrknt, ds a megnevezds mellett a ,,vagv azzal egyenkrtdkt?' k$jezEst kell szerepelterni. " ~18spontmkszerint a felhlvh ezen r6sze sdti a Kbt. fentebb iddzett alapelvdt, illetve a Kbt. 123. $ (7) beked6s6be iitkbzik, mivel a felhivhbd egy6rteImQen azonosfthat6, hogy AjMatkdr6 csak olyan rekonstrukci6s eljhist fogad el, amikor a hagyombyos technikfival @1. gipsz8nt6s) mintat kdszftenek az eredeti szobon616s a rninthr61 k6szitik el az uj szobrot. Indokolatlanul kkikja teMt Ajhlatk6rQ az olyan tij, modern, MagyarorszAgon mhg nem elterjedt, ugyanakkor kaltsdghatdkonyabb technol6gi&t, mint p6ldhul lCzer szkennelds Q CNC mat6g6ppel tbrt6n6 megvalbith. Ezekre n6me ugyanis feltehetbleg Magyarorsaigon senki nem rendelkezik referencihval egy megl6v6 szobor hjjb6li elk6szit6s6re. Ugyancsak indokolatlanul kizaja a rdszvdtelre jelentkedsb61 azt a gazdashgi szereplat is, aki rendelicezik megfelel6 szobor 6s mhsolatra vonatkoz6 referencihval, azonban a min&ktSszftks az eredeti szobor restaurhtori mbdszerekbel tBrt6n6 kieg6szit6s6vel k6s<, 6s az igy kiegdszitett eredeti szobor kertilt z s W s r e , 6s d l k6sziilt a m h l a t (azaz kiiIbn rnintak&zit~snem t6rtdnt). Ilyen m6dszeml megvalbsult szobrok @ldhul a parlamenti ~yszobrok,
Nem tud r6szv6telre jelentkeht beadni az sem, aki aendelkezik ugyan megfelel6 szobor mholatra vonatkom5 referencihvd, azonban az eredeti k& szobor,megsemmisillt, art61 csak l e v 6 1 fot6k ~ glltak rendelkedsre. Ebben az esetben (p4ldbul New York palota kbsmbrai) a 5
fot6k alapjh k6szUlt a minta, mely minta kertllt zshiidsre 6s ez alapjh k6szlllt a m h l a t k6bCil.
A dszv6teli felhivb 11.3) pontjhban a befejezds hathridejkt 2015/09/28-ban h a t h z t a meg AjhlatkM. A bidlati r6szszempontok ktir6ben Ajanlatk6r6 6rt6kelni kivhja, hogy az egyes ajaattev6k mikona vhllaljdc a szoborcsoport egyes r6szeinek elk&szit6&t,illetve a teljes rekonstrukci6t. E k6rben (dszv6teli felhivk V.3.3.2) 2.b) 6s 3.a) pontjai alapjh) 6rvdnytelennek fogja nyilvanitani azt az ajrinlatot, amelyben AjhIattev6 2014. mLcius 104 hathrid6re nem vhllalja a Posztarnens Cs a Kossuth szobor elk4szitMt., valamint 2015. szeptember 28-ha nem vElllalja az els6 titemre nem vsllalt ttibbi Szobor 6s a Domborinii elk6szit6s6t. Ajanlatk6ro a feMvh V.3.1) pontj6ban szabhlyozta a t h g y a b o k folyarnatht, akkdnt, hogy 1. eldrelhthat6lag kett6 tkgyalAsi fordul6t tart, 2. tiirgyalb els6 fordul6jtiban az ajhlattal kapcsolatos szakmai kdrddsek kednek rnegthrgyalhra, 6s amennyiben 'a benyiijtott ajhlatok alapjh nem sz&$ges a szakmai kerd6sek tovhbbi thgyalhi fordulbban va16 rnegvitatba, 6gy Ajtinlatk6r6 mhr az e l 6 thrgyalki fordul6ban felk6ri az Ajhlattevbket, hogy a k(ivetkez6 thrgyalhra meghathrozott id6pontra irhban, zhrtan, nyijtssk be m6dositott ajanlatukat, 3. amennyiben azonban tovhbbi khd6sek t i s z t h b sziikseges, a vkgleges ajhlatok benyijthstit megel6z6en legfeljebb egy tovtibbi thgyalhi fordul6ra kerillhet sor; 4. az els6 thrgyalhi fordul6ra eldrelAthat6lag az ajhlatok beadiisht ktivetb 8, munkanapon k e d sor, de a thgyalhs pontos helykriil 6s id6pontjh61 az ajhdattev6k telefax iitjh kapnak majd Crtesitbst. Az ajhlattbteli felhivh megkiildCs6re a IV.3.5) pont alapjb 2013. d j u s 2 - h keriil sor.
Fentiek alapjh lhtszik ugyan Ajsnlatk6r6 t6rekvCse, hogy a Kbt. 66. 9 (2) bekezdts6vel tisszhangbm a thgyalhst a leheti, legharnarabb befejezze, ugyanaMcor hllkpontunk szerint m6gsem teszi lehet6v6 megalapozott dszv6teli jelentkeds. beny&jtssht, nrivel nem jeltilte nieg, hogy az esetlegesen rnegtartandd mhodik thgyalAst az e l d thgyalhst ktivetben mikor kivhjil megtartani, illetve jelenleg - ajhlatt6teli hathid6 hibytiban nem tervezhet6 az sem, hogy mikor kertll sor az el& thrgyalhra (az o p ~ 8. mwbnapot ~ s figyelembe v6ve). Ezen informhi6k hibytiban pedig - az eldirt r6szszempontokra tekintettel nem lehet megalapozottan d6nteni arr&l, hogy egy gazdadgi szereplii k4pes lesz-e az ajhIattt5teli szakaszban ajanlatot benyiijtani; biszen sz6lsbs6ges esetben a m h d i k thgyalbi fordul6ra ak4r h6napokkal az els6 thrgyaliist ktivetben keriilhet majd wry ez pedig ak8t. azzal is jhrhat, hogy m& a legrosszabb pontszhmot eredm6nyez6 2015. szeptember 284 daturnot sem tudja senki felelBss6gteljesen d l a l n i (edtal az e l j w eredm6nflelen lesz), vagy pedig valaki gazdasigilag bszerUtlen ajanlatot tesz, mely szintdn ~adtisi~feltiletet adhat.
-
-
Ctlszerlibbnek mutatkoma teMt a teljesitdsi id6t a szerz6dCsktit6st6l szhitott napokban (hthtslsi id6) megadni.
6. A kiivekkel szemben thmasztott klivetelm6nvrendszq
A rdszvdteli felhivh V. 13. pontja kimondja, hogy ,,a Kbt. 94. j (1) bekezdks e) pontja alaHdn krvknytelen lesz az ajdnlat, ha az aklrreditcilt tantisit6 laboratdrium vizsgdlata alapjdn megdllapitdst nyer, hogy a kdminta nern file1 meg a jelen felhivhban meghatdrozott kdvetelmknyeknek; a faragdsbdl megcillapfthatd, hogy a mintakd nern alkalmas a dokumentdcidban eldirt faragdsok kiviteleztlske; valam&ly Eminta vonatkozdsdban nern cillnak rendelhze'sre a 9.a)-b) pontokban eliifrtdokumentumok". A felhivh V.8. pontja az alslbbi k6veteImenyrendszert tAm8sztja a felhaszn6land6 ktianyaggal
szemben: ,,A szobrok k a posztarnens Eanyaga: homogkn megieledstl, zcirvdnymentes &hkr fagycillb mdrvdny, vagy vildgos, homogbn szinu", zzrircinymentes ;kemkny mbszkii (a szobrok bs a posztarnens tekintete'ben monos Manyag). a) TQus: A Ezet szennyeziidtlsmentes, homogkn szerbzetzl, Karbondtos vegyi jelled forrcisvizi mkszkd, tdmott me'szRo",vagyfagvcilld mdrvdny. b) Szfn: Uralkoddan vikfgos, tortfehkr, homoge'n Phkr-tdrtfehkr-kr&mzinfi-halvdny rdzsaszin), szinu" mind1 fihkebb hatdsti kdzet, amebben, meghatdrozd megielenbsu" elszfneziide'sek,erek, varratok nincsenek ~ l e kr-szeru" s szfhvdltcis nern lehet. A szfn szdrdsa a filhaszdlt Manyag ege'szdt tekintve az citlag szin brtdkdnek 15 %-a lehet. 6s a &lhaszndIdsra Reriilii b v e k Mag sz!nkrtkkdnek eltkrkse legfeljebb 15 % lehet, mely fdtyolos dtmenetkdnt jelenhet meg a feliileten. c) Szintartdssdg, szennyezo"&s: A megajhnlott k6zeten vagy annak szovetkben nern jdhet Idtre olyan elszfneziidks, amelyet nern rdrakddott szenrzyezdde's, hanem a szobor belsejkben ldvii anyaghibcik okoznak d) Faraghatdsdg, megmunkcilcis: A kokoanyagnakMbbfble megmunkdldsi kritdriumnak k e N megfelelnie. Egyazon anyagnak a rusztikusfaragdst (spiceelkst), a jinom fogasoldst, b ezzel
egyiitt a legfwmabb faraghatdsdgot kell biztosftania kpattogzds ne'lbl. Mattcsiszolt b selyem#nyG filiilet kialakftdsdt keN biztositania elszine@de's-mentesen. Alkalmasnak k e N Iennie alkalmi jdrdfiliiletre, figgdleges kapcsolt buikolatra, ds szobrdsz miniiskg17 megmunkdldsra. e) Mbret: A megajdnlott kdanyagbdl rendelkezksre kell dlljon a posztamenshez a re'szvkteli dokumentdcid mellkkletbtl kkpezii k0"konszigncicidbanfoglalt valamennyi elem, tovdbbd - valamenrzyi szobor (az eredeti k6kioszthnak megfelelq megvaldsftdsdt lehetdvk tevii mbretu" 6s mennyisdgu" kdzetanyag.
-
j Zdrvdnyok eloszlrfsa: A Mzet kelet~zkskbiil/szovetkbiil: eredii zdrvcfnyok, szdveti bdlyegek el6JorduIdsa olyan drtbki? legyen, hogy a zdrvdnyok ellenkre a RGzet egysbges, tbmbtt megielenksiinek tiznjdn. g) Porozitds: A karbon&tos, kdzetszbvetben a porozith b z e l egyenletes eloszlds~l,de nern
feltktleniil hasonld mkretii pdrusokbdl dIQon, ds a porozith mkrtkke 5 tCrmeg % vagy a n d l kisebb Kell legyen a zdrvdnyokon kiwll. h) F a ~ l l d s d g : A Manyag - megtartrisi dllapota a Mzettanl gyakorlatban haszndlt ,,#p" kutegdri&i, ami azt jelenti, hogv a Mzetalkotdknak sem tki$ogati, sem jkldleti mdllottsga nincsen, tovdbbd - 100 fagvasztdsi ciklus utdn az egyirdnyi nyomdszildrdsdg csdkkendse 20 %ndl nem lehet nagyobb, azaz a vdltozdsijellem62 0,8. :
i ) Tests3rtlskg: A &et testsu"rfiskge2300 kg/m3, vagy anncil qagyobb.
j) Szildrdsdg: - Nyomdszildrdsdga Ikgszdriu Mzetfzibi dllapotban legdldbb 60 MPa, amely vlitelitks hatdsdra sem csokkenhet 50 MPa ali Hajllitbszildrdsdg fldgszdraz cillapotban) >8 MPa Kapocslyuk kitCrrksi erd: ;'700 (3V)"
-
-
A 9. pont alapjfin az ajhnlat titrgya szerinti kdvekre, azok 1~egfeIel6sdg6revonatkoz6an be kell majd nr;ljtani egy akkredithlt laborat6riumban kdsziilt s&klem~nyt is. Btit a kavekkel kapcsoIatban h a s z t o t t ktivetelrn6nyrendszert nem az alkdmasshg, hanem az egydb eldirhok keret6ben rendezi Aj8nlatkt5r6, ~ l v h v a I 6 a n minden ilyen I kiivetelmdnyrendszernek is objektfv a l a g w kell lennie. Allwntunk szerint azonban a fenti, 8. pontban szerepld kli~etelmdnyrendszernem objektlv alapS, amikor elBija, hogy a feIhasdl&ra keriil6 k6anya4ban m e g h a t b d megjelen6di ebzinez6d6sek, erek, varratok; dles dr-szerii szhv~thsoknenb lehetnek vagy, hogy ,,a k6zet keletked~MWszClvetkbd1eredd z&vhyok, szliveti bClyeg* el6fordulba olyan m6rtdkil legyen, hogy a z8tllhnyok ellen6re a k6zet egysdges, t6mt)tt meigjelendshek tiinjEin". Mindenkepp szubjekth megit4lds alB esik az, hogy mi min&siil ,,megha&ozb megjelendsfi elsdnezBddsnek" vagy ,,dies t5r-szerfi s z h v ~ l ~ a kmint " , d b g y az is, hogy kinek mi t b i k egysCges, tlimdtt megjeIen6shek.
E korben p6lditu4 dlszerbek mutatkozik annak meghatEubzfm, hogy az 6ddkeldsre a vonatkoz6 Magyar Szabvhyok alapjh keriil sor. Kdrjiik a fenti szubjektfv feltdtelrendszert t6r6lni 6s 6sszhan&a hozni a vonatkoz6 Magyar Szabvhyokkal, tekintettel arra, hogy elIenkez6 esetben az ~jNatk616kdnye-kedve alapjh d6nthet az egyes ajitnlatok 6rdnyesstg6r61 vagy 6rv6nytele&$6rol. Fenti indokaink alapjh kdrjtik, hogy elbzetes vi&rende&s ikeret6ben a t. Ajhlatkdr6 a r6szvCteli felhivhit - a Kbt. 43.5 81) bekezddse 6s 42. $-a alaptjhn m6dositsa.
-
EgNttal mhr most bejelentjtik, hogy az el6zetes vitarendeds sikertelendge esetkn kdnytelen leszlink a D B n t 8 b i w ~ o fordulni. z
Budapest, 20 13. hprilis 1 1.
