5. szám, március 15. Szolrioki 1TlClgCtZÍTt ^M

J±Z

£5n

lappja

—^-— --^^.^^^••-^.-..

£ r a : 19,50 Ft

Vasárnap II/5. szám, 1992. március 15.

Szolrioki

Március idusán

1TlClgCtZÍTt

^M

NekünkMohácskell? Részlet Fekete Gyula esszéjéből

Pólya Tibor: A szolnoki csata

VÁSÁRNAPTÁR Nagybányai séta

1822-1992 Arcok a szolnoki színészet történetéből Képünkön Hegedűs Ágnes Mása szerepében (Csehov: Három nővér 1962. április 7.)

Vasárnap

1992. március 15.

1992. EVI VÁSÁRNAPTÁR

A megjelölés nélküli vásárok országos állat- és kirakodóvásárok. A rövidítések jelentése: ok = országos kirakodóvásár, osk országos sertés- és kirakodó vásár, bv = búcsúvásár, oá = országos állatvásár, av = autóvásár. Magyarkeszi IV. 14., VIII. 11. Makó oá. I.8., 11.12., III.ll., IV.8., V.13., VI.10., VII.8., VIII.12., IX.9., X.14., XI.11., XII.9., av. I.4., II.l., III.7., IV.4., V.2., VI.6., VII.4., VIII.l., IX.5., X.3., XI.7., XII.5. Maróc bv. X.ll. Máhomfa bv. VIII.9. Mágocs 111.28., IV.25., V.23., VI.27., IX.29., X.24. Mázaszászvár 111.15., IV.19., V.10., VI.21., VII.19., VIII.16., IX.20., X.18., av. 111.15., IV.19., V.10., VI.21., VII.19., VIII.16., IX.20., X.18. Mező-

berény H.3., IV.3., VII.3., X.3., av. 11.29., 111.28., V.9., VIII.29., IX.26., XI.4., bv. IX.20. Mezőcsát I.8., 11.12., III.ll., IV.8., V.13., VI.10., VII.8., VIII.12., IX.9., X.14., XI.11., XII.9. Mezőkeresztes 11.10., IV.13., IX.14., Xn.14. Mezőtúr ok. VIII.2., av. I.4., IV.5., V.5., X.3. Mihálytelek bv. IX.27. Mindszent 1.25., IV.25., VI.28., X.25. Miske III.2., IX.7. Miskolc I.I., H.5., III.4., IV.l., V.6., VI.3., VII.1., VIII.5., IX.2., X.7., XI.4., XII.2., av. minden va-

sárnap. Mélykút 111.26., V.28., VIII.13., XI.5. Mohács 1.18., 11.15., III.2., IV.18., V.16., VI.20., VII.18., VHI.14., IX.19., X.17., XI.21., XII.19., av. 1.10., 11.16., 111.22., IV.19., V.10., VI.21., VII.19., VI11.16., IX.20., X.8., XI.15., XII.20. Monor 111.15., V.17., VIH.16., XI.15., av. HI.15., V.17., VIII.16., XI.15. Motaári bv. X.4. Mórahalom 1.19., 11.16., 111.15., IV.19., V.17., VI.21., VII.19., VIII.16.. IX 20 - - X - 1 8 - H.15., XII.20. Muhi bv. VL14 - Murakeresztúr bv. VIII.20. Mumor bv. VIII.8. Nagyatád ok. Ü.23., V.24.,Vm.23.,XI.22.,av. I.26.,n.23.,m.29.,IV.26., V.24., VI.28., Vn.26., VIU.23., IX.27., X.25. XI.22., XH.27. Nagydorog m.16., VH.20., X.19. Nagylengyel bv. VÜI.2. Nagykanizsa U.4., m.3., m.31.,V,6.,VI.2.,Vm.4., IX.l., IX.29., XI.3.,Xn.L, bv. V.24., av. III. 15., IV.19., V.17., VI.14., Vn.19., Vm.16., IX.13., X.18., XI.15., XH.13. Nagykanizsa-Sánc bv. Vm.23. NagykanizsaBagola bv. V.24.

CSODÁLATOS LENGE

TAVASZI BLÚZOK ENGEDMÉNNYEL ÉS FEHÉR

KRISZTINA BLÚZOK 2 5 0 Ft-os 5 REKLÁMÁRON

A vásárok időpontjában előfordulhatnak változások. Ezért a közölt adatokért felelősséget nem vállalhatunk. Javasoljuk, hogy olvasóink a vásárok megtartásáról a helyi szerveknél is érdeklődni szíveskedjenek a vásárok felkeresése előtt. *

(A vásárnaptárt a március 28-án a hírlapárusokhoz kerülő számunkban folytatjuk.)

1992. március 15.

Vasárnap

Éneklő Ifjúság 1992 A tanítványok sora támo- 1937-ben Kecskeméten a Ka- Ifjúság hangversenyek. Az elgatta Kodály Zoltán törekvé- tona József Színházban éne- múlt évben, 1991-ben ünneseit a század húszas éveitől a keltek a Bartók-gyermekda- peltük a megyei mozgalom magyar népdal hagyományai- lok tolmácsolójaként. Hatal- negyedszázados jubileumát. ból megteremtett zenei anya- mas eredmény volt ez! 1939- Az Éneklő Ifjúság országosan nyelv, új kórusirodalom ter- től a rádió az Éneklő Ifjúság 1934-ben induló gondolata és jesztésére. Lassan - a hivatalo- műsor jelentkezésére, a kóru- rendezvényei lassan 60. évforsan terjesztett német szellemű sok megszólalására havi két dulójukhoz érkeznek. A kerek kórusiskola ellenében - utat alkalommal ad lehetőséget, évforduló előtt két évvel Butört magának a magyar népda- így a legjobb gyermekkóru- dapesten 1992. április 28-án lon alapuló kórusirodalom. Az sok az ország nyilvánossága Éneklő Ifjúság hangversenyt rendeznek, s tervezik e napnak új törekvések első nyilvános előtt énekelhetnek. a Magyar Éneklő Ifjúmegmutatása 1934. április 28ság Napjává állandósíán, a Zeneművészeti Főiskotását lán Budapesten rendezett „Éneklő Ifjúság" hangverseny Jász-Nagykun-Szolvolt a Magyar Kórus és az nok megyében közel hétÉnekszó zenei folyóiratok ezer fiatal éneke teszi rendezésében, Bárdos Lajos, hangossá a hangverKertész Gyula és Kerényi senytermeket, az iskolai György tanárok lelkes munkáaulákat 1992. március ja nyomán. 1200 fiatal énekelt 13-tól április 3-áig. A kórusával illetve az egyesített KÓTA (Jász-Nagykunösszkar tagjaként az újszerű Szolnok Megyei Énekhangversenyen. A rendezvény Zenei Együttesek és Karfolytatásaként meghirdetik, nagyok Egyesülete) hogy az Éneklő Ifjúság hangösszefogó, szervező versenyeire önként jelentkezmunkája, a Jász-Nagyhet bármely énekkar, mely vákun-Szolnok Megyei lasztott műsorát - a „dalárdáKözgyűlés anyagi támozó" kompozíciók kiszűrésére gatása, a helyi szervezők, hónapokkal a rendezvény rendezők, művelődési előtt elküldi a szervezőknek. házak népművelői Az országos mozgalom helyi egyengetik az utat, hogy szervezőinek feladata volt, ala diákok és karnagyaik kalmas helyszín keresése, egész évi művészeti ahol a kórusok - karzaton, lépmunkája közönség és csőn, nézőtéren - ügyesen úgy egymás előtt megmutatKovács Margit terrakotta reliefje elhelyezkedhetnek, hogy hallkozhassék. Szolnok megathassák egymást és közösen gyei jogú város*és JászAz újat hozók nyomán is énekelhessenek. A dalosünNagykun-Szolnok megye 1934-44 között Budapesten és nepek hangulatát - a versengés élenjár az országos Éneklő Ifhelyett - az új művek bemuta- 92 vidéki városban illetve tele- júság mozgalomban az induló tása és egy-egy nagyszabású pülésen 466 kórusvezető és énekkarok számát és az elért kórusmű közös előadása, va- több tízezer gyermek részvéte- eredményeket illetően is. Míg lamint ötletesség és a variáci- lével valósítják meg a progra- az utóbbi időben országosan ós lehetőség megteremtése mokat, mellyel a „nemzet jö- kétévenként jelentkezik az jellemezte. Bárdos Lajos járta vendő életét szebbé, gazda- Éneklő Ifjúság rendezvénysoaz országot, segítette a felké- gabbá" szerették volna tenni a rozat, megyénkben minden szülő énekkarok munkáját, s kodályi gondolat szellemében. évben alkalmat, lehetőséget így egyre több jelentkező kapA világháború után lassan teremtettek az énekkari kultúcsolódott be az Éneklő Ifjúság élednek újjá a magyar kórusé- ra ápolására, s az eredmények programjába. 1935- ben már neklést, a zenei műveltség kitel- hangversenyen való megmuaz Operaház rangos helyszí- jesítését óhajtó, gazdagító tö- tatására. nén Kodály-művekkel szere- rekvések. Megyénkben 1966A megye 12 tavaszi kóruspeltek az ifjúsági énekkarok, ban szerveződtek újra Éneklő hangversenyén 63 közép- és

általános iskolai kórus szólal meg Szolnokon, Jászberényben, Karcagon, Tiszafüreden, Mezőtúron, Kisújszálláson, Jászapátin, Törökszentmiklóson. Talán sokan végig sem gondolják, milyen nagy út, jelentős eredmény ez a felkészülés kezdő pillanatától a gyakorlás léleknemesítő útján át a bemutató hangversenyekig. A zenei értékek megismerésére, hazafiságra, a munka eredményességére, sikerének értékelésére nevelés, a közösen szépet alkotás örömét adó kóruséneklés napjaink hasznos részévé válik az ifjúsági kórusok és az őket hallgató közönség számára egyaránt. Akad olyan kórus, amely csak Kodály művekből állította össze műsorát, illetve a kórusok többsége énekel Kodály műveket; megjelentek a repertoárban az európai zene alapját képező gregorián énekek, és több igényes egyházi művet hallhatunk, mint korábban. Szívesen választanak kórusvezetőink idegen nyelvű (angol, olasz, német, svájci, svéd, skót) dallamokat, angol szövegű spirituálékat, kedveltek a könnyed dallamú angol többszólamú művek, melyek mintha a mai kor igénye szerinti gyermekdalok hiányát igyekeznének pótolni. (E téren igazi eredményt az jelentene, ha zeneszerzőink gondolnának a napi igényekhez, az új ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó, az éneklők örömét szolgáló, a gyermek kedvét megszerezni tudó művek komponálására.) Reméljük, sikerült olvasóink érdeklődését felkelteni az Éneklő Ifjúság 1992-es tavaszi hangversenyei számára. Hívjuk, várjuk Önt is, legyen részese fiataljaink kórusbemutatóinak! Vájna Katalin

Vasárnap

1992. március 15.

Tavaszvaras

vettük az ősz hangulatát, melegebben kezdtünk öltözni, és vártuk a telet. Vagy ha nem vártuk, az akkor is jött. Tud.< Jf tuk, hogy jön, és tudtuk, hogy hidegethoz. És jött a tél, és jött y , í'. a hideg, és jött a fűtési számla. És akkor egyszerre éreztünk /. / ,. 'i._.{ hideget, meleget. Talán ekkor kezdtük el várni a tavaszt. Pedig az még akkor messze volt, csak a képzeletünkben és a ref ményeinkben élt. De most már jön, melegít és simogat bennünket. Ránk fér. Megszen7C: vedtünk és megfizettünk ezért a tavaszért. Ez a hatalmas ragyogás, amely körülvesz bennünket, és új energiával tölti fel éler tünket, egy kicsit belőlünk is táplálkozik. Babonásán hiszem: most azért van tavasz, mert mindannyian vártuk, hogy tavasz legyen. Nekünk a ••/ természet se tudott ellenállni, mert összefogtunk. Egyszerkétszer megpróbált nemet mondani, visszacsempészve a hideget, de minden ilyen igyekezetét visszaverte egységes tavaszvárásunk hullámtörő gátja. Tudtuk, hogy győzni fogunk, így is történt. A tél feladta a számára immár reménytelen küzdelmet A tavasz előőrsei napok alatt „A szerelem nem bűn. Még akkor sem, ha illegális. Nincs viszont megbocsátás az megjelentek: jöttek visszatéemberiség elleni bűnökre, az árulásra, a gyilkosságra, a hatalommal való visszaélésre, még rő madarak képében, jöttek a akkor sem, ha az indokolható, sőt érthető lenne." 3 ;;-iMy- :•.;ji w •; ?• * tavaszi szél által árasztott foDante lyóban. Az újjáéledő játszó„Az igazságot hirdetni és hasznos dolgokat javasolni az embereknek, az biztos módja tereket gyerekhadak rohanannak, hogy üldözzenek minket. Veszedelmes, ha igazunk van olyan dolgokban, amelyekben ták meg, feltámadtak a parkok, a virágágyak, a szökőI tekintélyes embereknek nincs igazuk. Aki megbocsájtja a gaztettet, cinkossá válik." kutak. T" Voltaire Vagyis tulajdonképpen nem történt semmi különös. „Az értelmetlen, vak erő végsőfokon mindig tehetetlen erő; vagy önmagát pusztítja el, Egyszerűen csak tavaszodik. vagy kénytelen az értelmet szolgálni." Ez a természeti jelenség Marat ugyanolyan, mint máskor. „Amit erő és hatalom elvesz, azt az idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de Csak mi vagyunk másmiamiről a nemzet önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges." lyenek. Sápadtabbak, fényre Deák Ferenc éhesebbek, csodálkozóbbak. Kellene már nekünk egy óriási tavasz! Egy olyan igazi és mesebeli, amilyen még sose volt. De most benne van a levegőben. Az egyre fényesebb napsütésben. A növények kicsattanó rügyeiben. Egy diadalmas, visszafordíthatatlan tavasz kellene. Amely átragyog az emberek rosszkedvén, amely felszívódik sejtjeinkbe, mint a szőlőcukor. Tavasz kellene, amely erőt ad, és mindannyiunk élete fölé kék eget feszít. Ilyen tavaszról álmodom. Évszakok jönnek, mennek, mi itt vagyunk, maradunk. Elmehetnénk mi is, mint a fecskék. Ősszel együtt repülhetnénk a tovatűnő nyárral dél felé. Útlevelünk érvényes, és a MALÉV, mint tudjuk, szárnyakat ad vágyainknak. Mégis maradunk. Talán egy percre megálltunk, amikor tavaly elköszönt a nyár. Át-

Vasárnap

1992. március 15.

jKözfünk vannah

Szolnok, művésztelepi park, Damjanich tábornok carrarai márványból készült lovasszobra.

Tiszaföldvár, Kossuth-szobor, rászművész alkotása.

Poroszlay szob-

A képen az 1848-as mezőtúri honvédek egy csoportja 1904-ben.

Tiszafüred, régi temető: Kiss Pál honvédtábornok sírja.

Tiszafüred, Kiss Pál Múzeum, volt Lipcsey kúria oszlopsoros tornáca alatt emléktábla. Szövege: „E házban lakott Kossuth Lajos 1849. március 4-én és 5-én. Itt tanácskozott hadseregünk főtisztjeivel..." Jelen volt még a fontos tanácskozáson Vetter, Görgey, Répássy, Aulich tábornok, Klapka ezredes és Szemere Bertalan kormánybiztos is.

Vasárnap

1992. március 15.

Ü^emzetőrség 1848-ban aJász-cKiin(KerüCetj a mai 3ász-9{ag\)fc&n-Szoínokjnzgyt UriíCetín 1848 március-augusztus vége A nemzetőrség fegyverzete hiányos és gyenge volt. Önálló nemzeti hadsereg hiányában, rendkívül kevés anyagiak birtokában a nemzetőrség felfegyverzését a kormány biztosítani nem tudta. Lehetőségének megfelelően a nemzetőrnek saját magát kellett felfegyvereznie (puska, pisztoly, kard, kasza, balta, fő-

szert „tudományukra". Ilyen lengyel oktatott a Jászságban is. Klecinsky József született lengyelt a miniszterelnök „... mint kaszavívó mestert" ajánlotta. A Jászberényben összegyűlt nemzetőröket július 2től 14-ig tanította, gyakoroltatta. Az egyenesre pántolt kaszák a szabadságharc csatáiban a kézitusák jól használt,

kanál, fésű, sós zacskó, főzelékes zacskó és kulacs. A lovasoknak ezeken kívül kellett még: tábori karó, kötőfék, fokos, nyeregkápa, abrakos zsák, szénás kötél, tarisznya, sarkantyú, lóvakaró és kefe. Minden 10 emberre 1 bogrács. A községek borról és pálinkáról gondoskodjanak. A szerbek felkelése, fegy-

Pettenkofen kőnyomata kos, anyagi és beszerzési lehetőségétől függően). A JászKun Kerületnek május 23. után 1000 kaszát és hosszúnyelű baltát rendeltek. Az egyenesre pántolt kaszával megfelelő oktatás és gyakorlat után a szuronyt helyettesítőén lehetett harcolni. A balta és fokos a kézi tusában használhatónak bizonyult. A kaszavívást nem ismerték. A kormány lengyel emigránsokat küldött ennek megtanítására. Ők a lengyel felkelés idején tettek

félelmetes fegyverei lettek. Medgyesi Károly volt őrmestert is Budapestről küldték a nemzetőrök oktatására. A helyi katonaviselt értelmiségiek is segítettek a nemzetőrök felkészítésében, oktatásában. Ebben az időszakban a nemzetőrségnek egyenruhája nem volt. A szerbek felkelése idején, mikor a délvidéki területekre vonultak előírták, hogy mit kell vinniök. A gyalogos felszerelése: 1 szűr, két pár fehérnemű, tű, cérna, kés,

veres harca délvidéken a magyar forradalom ellen súlyos helyzetet teremtett. A kormány az események hatására 10 ezer főből álló regurális hadsereg azonnali felállítását határozta el. Ez 10 gyalogos zászlóalj és 1 lovasüteg megszervezését jelentette. Az önkéntesek toborzása megkezdődött. Az új, a reguláris magyar hadsereg „rendes nemzetőrség" neve nem volt elég kifejező és alkalmas. A megfelelő elnevezésről folytatott

széleskörű vitában Kis Károly akadémiai tag javaslatát fogadták el. Ő Kisfaludy Károly „Az élet korai" című költeményéből „Nem csüggedt a honvéd, tisztjét teljesíti" verssort idézve javasolta, hogy a rendes nemzetőr neve honvéd legyen. Az új nemzeti hadseregé honvédség. Ez a név a közvéleménynek tetszett, a kormány is elfogadta. Kossuth a honvédsereg felszerelésére, később az önálló magyar bankjegy kibocsátásának fedezésére az ország népétől pénz, nemesfém és kölcsön adományozását, felajánlást kérte. A Jász Kun Kerület, benne a jelenlegi megyén belüli részek lakói, települései a nagyszerű célra lelkesen adományoztak, adtak kamat nélküli kölcsönt. A kormány az adományokat a „Közlöny" 1848.38 számában nyugtázza. Augusztusban a kerületek elhatározták, hogy a háború teljes időtartamára saját költségükön 500 főből álló önkéntes lovascsapatot állítanak. (Ez a teljes Jász-Kun Kelrületre vonatkozik.) A fenti adatok önmagukért „beszélnek". A volt Jász Kun Kerület jelenlegi megyénkben akkor lakóinak önkéntes áldozatvállalását, hazaszeretetét, lelkesedését megfelelően szemlélteti. A nemzetőrség felállítását és felfegyverzését a Jászberényben és Kisújszálláson márciusban tartott népgyűlés kimondta. Megmozdult a Jászság, Kunság népe. A nemzetőrség nagy lendülettel szerveződött. Mire a felgyorsult eredmények miatt szükség lett rájuk készen álltak. Május végén fu-

1992. március 15.

tár a hadügyminiszter levelét hozta. Mészáros Lázár hadügyminiszter a Kunok a Jászok főkapitányát a Bács vármegyében, különösen annak alsó vidékén kitört lázadásról tájékoztatja. A nehéz helyzetben a megfelelően felfegyverzett és összeállfltott Jászkun őrseregből segítségül legalább két osztályt kér. Szentkirályi főkapitány a kerületek tisztviselőit tanácskozásra összehívta. A nemzetőrség táborba szállását elhatározták. A segélyt kérő levelek mind sűrűbben érkeztek. A hadügyminiszterjúnius 10-i levelében a fegyverzetet is leírja: vadászpuska, kasza, kard, pisztoly, fokos, buzogány, stb... Ezekből a tulajdonukban lévőkkel lássák el magukat. Június 18án Szemere belügyminiszter felhívását kapták. Ebben leírja, hogy a kerületek házaik és a haza védelmére legalább 2000 polgárt állítsanak ki. Őket két hét alatt fegyverez-

Vasárnap

zék fel. Az őrsereg megszervezésével a Jászságban Pethes Mihály táblabírót, a Nagykunságban Kálmán Sándor kerületi alkapitányt bízták meg. Az első táborozás ideje alatt az itthon maradt nemzetőrök közül a következő 2500 főt kell a mostaninak megfelelő arány szerint kiállítani, akik majd felváltják az elsőket. A táborba szállók és harcba induló nemzetőrök száma helységenként: Jászberény 269, Árokszállás 129, Apáti 106, Kisér 72, Ladány 79, Alsószentgyörgy 54, Fényszaru 74, Jákóhalma 36, Dózsa 37, Miháltelek 29, Felsőszentgyörgy 23, Nagy K. Karcag 168, Kisújszállás 127, Túrkeve 116, Madaras 102, Kunhegyes 87. A főkapitány és a kerületi kapitányok is táborba szálltak. Tisztelettel emlékezünk az elszórtan található nevek közül a témánk területéhez tartozókra: Bányai Lajos ügyvéd túr-

kevei rendőrkapitány őrmes- szerint használhatja és szétternek állt be. Hajdú László oszthatja. Túrkeve főbírája - őrmester, A szerb felkelők a verbászi Hajnal Antal jászkiséri aljegy- tábor ellen szinte mindennap ző - őrmester, Cseh Pál Jászla- kisebb- nagyobb támadásokat dány - alhadnagy, Szentkirályi intéztek. A nemzetőröket éjMóricz főkapitányt kormány- jel- nappal támadták, nyugtabiztosnak nevezik ki. lanították. Augusztus 8-án A gyalog nemzetőrséget 2 egy nagyobb szerb csapatot zászlóaljba osztották 4-4 szá- megfutamítottak. Batthyány zaddal. Lajos miniszterelnök augusztus 11-i rendeletében a jászI. zászlóalj kun kerületi nemzetőröket 1. század: J.-Berény és Fényvitézségükért megdicsérte. szaru Augusztus 10-én MészáSzázadparancsnok Szabó ros Lázár hadügyminiszter a László déli harctéren szemlét tartott. 2. század: J.-Árokszállás, ].Útjáról az országgyűlés auLadány gusztus 16-i ülésén számolt J. -Dózsa, Mihálytelek és be. A jászkunokról mondta: Felsőszt. György Századparancsnok Kelemen „A Jászkunok is derék embeJános rek, jó katonák, különösen 3. század: J.-Apáti, J.-Kisér, a lovasság tünteti ki maJAlsó gát." A hadügyminiszter Szent-György és Jákóhalma amikor a verbászi táborban Századparancsnok KUry la- járt, felszólította a jászkunojos kat, hogy az eredetileg megha4. század: Karcag, Madaras tározott két hónapon túl is maésK.-Újszállás radjanak szolgálatban. VállalSzázadparancsnok Bukó Istták. ván A táborban lévő nemzetII. zászlóalj őreink felváltását követve 500 7. század: Túrkeve, K. főből álló önkéntes csapat kiSztMárton és Kunhegyes állítását határozták el. A háboSzázadparancsnok Hidassy rú időtartamára saját költségüElek kön. Ennek szellemében a toAz5,6,8. századot kiskunsági borzás megkezdődött. A jásztelepülések adják. sági önkéntesek JászberényA lovas nemzetőrség két oszbe, a nagykunságiak Kisújtálytalkotott. szállásra gyülekeztek. Az önA délvidéket megközelítő kéntesek kiállítását elintézve, útjuk hosszú volt. Halasról a verbászi táborban lévő nemSzabadkára indultak. Július 18-án Kisszállás pusztán ha- zetőrök augusztus végén haladtak keresztül, ahol megpi- zaindultak. Batthyány augusztus 27-én hentek. Július 19-én Szabadértesítette a kerületeket, hogy kán pihentek és onnan a veraz önkéntes nemzetőrségi csabászi táborba szálltak. Ágyújuk nem volt. A főka- patok parancsnokait kinevezpitány ezügyben írott felter- ték. A Tiszán innen kerületbejesztését a hadügyminiszter liek parancsnoka Görgei Artúr kedvezően fogadta. Július 21- őrnagy. én kedvező válasz érkezik. JúEzzel a Jász-Kun Kerület lius 22-én Szabadkáról induló mai Jász-Nagykun-Szolnok 6 fontos ágyútelepet kapnak. megyei területén működő A hadügyminiszter leveléből nemzetőrség 1848. évi törtékiderül, hogy az ágyúkkal bá- netének egy szakasza lezárult. ró Bechtold, mint fővezér ren- Az új fejezet, újabb történet. delkezik. Azokat haditervei Zádor Béla

Vasárnap

1992. március 15.

Szobórsorsok

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc négy mártírjának alakját mintázta márványba és bronzba a XX. század első harmadának kiváló szobrásza, Radnai Béla. E négy alkotás közül ma már csak a szolnoki Damjanich-szobor áll eredeti helyén, kettőt Trianon után felrobbantottak, egyet lebontottak és 36 évig ládákba csomagolva „feledtek" el. Kiss Ernő honvédtábornok szobrát 1906. május 27-én leplezték le Nagybecskereken a legünnepélyesebb formák között. Radnai Béla a tábornokot nem patetikus pózban, hanem szinte megtörtén ábrázolja, a leoldott kard szimbolizálja a nemzetet ért súlyos csapást, a szabadságharc leverését, s érzékelteti a hős tábornok vértanú sorsát. Sajnos e nagyszerű szobrot 12 év múlva, 1918-ban az impérium változáskor felrobbantották. A pozsonyi Petőfi-szobor elkészítésére eredetileg Fadrusz János szobrászművész kapott megbízást, halála azonban az elkészítésben megakadályozta. Ezt követően a szoborbizottság pályázatot írt ki, melyre negyven pályázat érkezett, a zsűri Radnai Béla pályázatát fogadta el és első díjjal jutalmazta. A közadakozásból gyűjtött pénzből a szobrot Pozsony főterén a Nemzeti Színház előtt 1911. szeptember 18-án leplezték le, az ünnepségen Herczeg Ferenc is beszédet mondott. Sajnos e nagyszerű szobor sorsa is összekötődött nemzeti sorsunkkal, 1921ben lebontották. Ládákba csomagolva egy kőfaragó telepen vészelte át a II. világháborút és csaknem feledésbe merült, majd több mint három évtizedes kényszerű pihentetés után 1957-ben - igaz, már nem az eredeti

helyén, hanem egy parkban a Duna túlsó partján - Ligetújfalun állították fel újra. Petőfi pozsonyi szobrának leleplezése után kilenc nappal Radnai Bélának újabb szobrát leplezték le 1911. szeptember 27-én Törökbecsén. Az egész alakos bronz szobor Leiningen - Westerburg Károlyt, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tábornokát és vértanúját ábrázolja. Leiningen tábornok Cibakházán, Szolnokon és az 1849-es tavaszi hadjárat minden fontosabb csatájában - Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysarló - vitte győzelemre katonáit, majd a világosi fegyverletétel után Aradon 1849. október 6-án tizenkét tábornoktársával együtt kivégezték. A Leiningen szobor Radnai Béla egyik legszebb alkotása. Egyszerű és mégis nemes tartású szobor tettrekészséget sugároz. Kevés eszközzel ki tudta fejezni a hősiességet és elszántságot, s ez a korabeli emlékműszobrászatban meglehetősen szokatlan volt. S ajnos e nagyszerű szobrot is csak képeslapról ismerhetjük, hiszen az első világháborút követőleg felrobbantották a trianoni békével megvont terület új urai.

Radnai Béla Petőfi szobra Pozsonyban

Kiss Ernő honvédtábornok szobra

Tálas László

Leiningen honvédtábornok szobra

Vasárnap

1992. március 15.

J«les magyar festők, grafikasok rajzai illusztrálták a Jókai Mór szerkesztésében 1896-ban megjelent az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című monográfiát. A művészileg is igen értékes jnetszeteket lapunkban folyamatosan közöljük.

Bernt Rudolf: A mosztári régi híd

RéveSz Imre: Szarajevói népviselet

Bernt Rudolf; Szarajevói utca» jelenet

Csikós Béla: Száva

Joanovits Pal: Menyasszony-rablás

1 urv Gyulát Boszniai férfi

Vasárnap

10

1992. március 15.

Hej cigányok, cigányok...! Pestiesen mondva, zajlott az élet az utóbbi hónapokban a cigánypolitika és cigányközéletberkeiben. Esemény eseményt, botrány, botrányt követett, s a magunkfajta kívül álló egy idő után feladta, hogy nyomonkövesse a történteket.

Talán nem árt, ha kis

rendet próbálunk tenni ebben a kuszaságban. Ha másért nem, hát némi tisztánlátás reményében. Elvégre, nem mindegy, hogy mi történik ma Magyarország messze legnagyobb lélekszámú kisebbségével. (Van aki félmilliósra, de van olyan is, aki nyolcszázezresre taksálja a hazai cigányságot.) A mai botrányok és hatalmi harcok előzményei az elmúlt korszak utolsó évtizedére, az 1980-as évek közepére nyúlnak vissza, amikoris a politikai hatalom gyakorlói úgy látták jónak, hogy támogassanak, s ezáltal legitimáljanak egy-két frissen alakuló cigányszervezetet. E szervezetek szerepén - miként a korszak „cigánykádereién" is tevékenységük kárain és hasznain, még sokáig vitatkoznak majd. Ennél azonban lényegesebb talán, hogy a rendszerváltás társadalmi mozgásai a cigányközéletben is felszínre hoztak egy újabb politikusi garnitúrát, amely természetszerűleg támadta és tagadta a régi gárdát.

A Phralipe Független Cigányszervezet volt a

zászlóböntó. Mivel alapítói és szellemi atyjai az SZDSZ-hez álltak közel, a szervezet is ellenzéki arculatot öltött. Nem véletlen, hogy a Parlament két cigányszármazású képviselője, Horváth Aladár és Hága Antónia éppen a szabaddemokraták országos listájának köszönheti mandátumát. így az új választáok után, az SZDSZ-szel együtt a Phralipe is további ellenzéki politizálásra kényszerült. Ez azért

igazán fontos, mert velük együtt a lassan másféléves múltra visszatekintő Roma Parlament is ilyenfajta politikai szerepbe skatulyázódott be. Mindez azért lehet így, mert a Roma Parlament legfőbb stratégái éppen az előbb említett csoport vezetői. A romák parlamentje egyébként szép reményekkel és nagy tervekkel indult. A rohamosan sokasodó cigányszervezetek párbeszédének és együttműködésének fóruma szeretett volna lenni. A kezdeti reménykeltő lépések után azonban fokozatosan megromlott körülötte a hangulat. Sokan elhagyták, sokan szembefordultak vele a karakteres cigány vezetők közül. De... a hatalom vélt vagy valós lehetősége miért éppen a romákat ne ugrasztottá volna össze egymással? (Mára még két hasonló csúcsszervezet alakult, s most már hárman vindikálják maguknak a jogot a cigányság „legfelsőbb szintű érdekvédelmére".) A legfrissebb b o t r á n y o k a Roma Parlament nemrég tartott, majd kényszerből megismételt kongresszusa kapcsán fakasztották mosolyraakívülállókat. Pedig - talán nem sokan tudják - a napisajtóban is sűrűn emlegetett kizárások, ülősztrájkok és más „ínyencségek" csak a felszínt jelentették. A sokkal nagyobb feszültségek a színfalak mögött, a cigányság szempontjából sokkal fontosabb kérdések körül izzottak fel, mint hogy melyik a jó szervezet, és melyik nem... A Roma Parlament néhány tagszervezete, de főként néhány - ma még kisebbségben maradt - vezetője stratégiaváltást szeretett volna keresztülvinni a kongresszuson; megjavítani a kormányzathoz fűződő alapvetően rossz viszonyt, normális kapcsolatot kialakítani a Roma Parlamen-

ten kívüli cigányszervezetekkel, a társadalomban pedig javítani az utóbbi időben jelentősen továbbromlott „cigányképet". Mindezekhez azonban - ezt jól érezték a változást akarók, egyebek között például a Száz Tagú Cigány Zenekar Egyesület, a Fejér Megyei Független Cigány Szövetség, vagy a szolnoki székhelyű „Lungo Drom" - fel kellene adni a folyamatos „kuruckodó" szembenállást mindennel és mindenkivel, s követelő hangú petíciók helyett tárgyalni kell, beszélni, szót érteni. Egy érdekvédő szervezet talán ezzel használ többet. Nemrégiben elfogadta a Kormány a kisebbségi törvénynek azt a tervezetét, amit majd - vélhetően az év második felében - a Parlament elé terjeszt. Rögtön itt az első olyan igazán lényeges kérdés, amiben égető szükség lett volna a párbeszédre és a jobb kapcsolatra. A tervezet még a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, tehát az illetékes kormányszerv értékelése szerint is rossz. Különösképpen a cigányokra nézve hátrányos, más kisebbségekhez képest. (A részleteket, hely hiányában

most hagyjuk! Lesz még idő és alkalom a kisebbségi törvényről cikkezni.) Szolnokon is él hozzávetőleg két és félezer cigány. Lakossági létszámarányuknál azonban lényegesen nagyobb a társadalmi bajokból való „részesedésük." Pontos diagnózis azonban nincs, ennek hiján pedig, egyelőre - maradva az orvosi szóhasználatnál még hozzávetőleges terápiáról, vagyis gyógyítási, helyzetjavítási elképzelésekről sem beszélhetünk. M é g csak négy-öt éve, hogy a helyi sajtó diadalmasan tudósított a szolnoki putrifelszámolási akciókról. Ha ma valaki veszi magának a fáradságot, és végigjárja az akkor új telepeket, azokon is a putriasodás nyilvánvaló jeleivel találkozik. És ezen a ponton fűződnek fel egyazon szálra az eddig emlegetett, látszólag különállójelenségek. Felelősök helyett a megoldást kell keresni, bűnbakok helyett pedig a változás útjait. Ha ebben indul Szolnokon okos párbeszéd, akár el is felejthetjük az országos botrányokat. L. M. L.

Fényképek a padlásról

A felvétel készítőjét nem ismerjük. Valahol a túrkevei tanyavilágban, a két világháború közötti időszakban a napszámosok az ebédjüket főzik. A szociológiai értékű dokumentumfotót Nagy Kálmán bocsájtotta közlésre.

Vasárnap

1992. március 15.

11

Akikről Szolnokon utcát neveztek el...

A Lengyel légió hős if jai

Az egykori Kert utca nevét 1848 centenáriumán Szolnok város képviselő-testülete a szolnoki csatában vitézül harcoló Lengyel légió önkénteseiről nevezte el, tisztelegvén a szomszéd lengyel nép mártírjai előtt. A megyeháza keleti oldalhomlokzatát határoló utca a Tisza-híd melletti Damjanich utca után sorol, je-

i léül annak, hogy Damjanich hadtestében harcoltak. Találhatunk-e hitelesebb feljegyzést tetteikről, mint a ferences rendház História Domusának 1849. március 5-i krónikája? A csata fél nyolckor kezdődvén... amelyben a magyar honvédek cselt vetvén, s nagy számmal a Tisza partja alá vonulván, a part alatt egész a Szt. János kápolnájáig feljöttek és a császáriakat hátulról szuronnyal nagy sebesen megtámadták, így tehát mind a homlok egyenest álló, mind hátulról jött magyar honvédek szwonyait ki nem állhatva a császáriak és különösen magu-

kat kitüntetett lengyel nemes sebesítve ifjak, úgy nevezett lengyel lé- és 3 halotti gió által a császári álgyúk maradt a megrohantatván, a bekerített csatatéré császáriak nagy zavarodásba n." jöttek, s amennyire tehetséA szolgükben állott szétfutottak, a noki csatámagyar honvédektől a váro- ról küldött son keresztül ésAbonyi útfélé jelentések levő szérűskertek alatt üldöz- nyomán tetve s öldöstetve egészen a Debrecenváros Zagyva ben Jókai malmáig..." Mór azt jeHorváth gyezte fel Pál kapitány, naplójába: Damjanich Szoltörzstisztje noknál a pedig az In- lengyel vödóház körüli rössipkás harcokról ír- ok igen jól ja: Egy viselték csapat ön- magokat, A Lengyel légió dzsidás kéntes len- csaknem és gyalogos viseletben gyel legio- mindenik Felül a „csapka"-címer nista pikás - sebet ka} ; ' tán 86 fő 2 pott..." tiszttel - azt Mivel a pikáról sok szó amelyben „csapka amaranthitték, mint esett, elmondjuk, hogy a len- vörös bőrfedéllel, fehér sasigazi lengyel gyelek e sajátos fegyvere 283 sal, magyar rózsával, kokárulánusok, cm hosszú ulánus lándzsa, dával és pikkelyes álladzószíjcsak a piká- vasból készült hjegyes lán- jal"'—ról írnak. Ezért is említik val győzik le dzsavéggel, feldíszítve kis őketa 9. zászlóaljhoz hasonló¥ an vörössipkásoknak. az ellensé- zászlócskákkal. get. De a Jókai Mór fel is jegyezte a A Lengyel légió a szabadcsászáriakra intézet támadá- ságharc kitörésének hírére ha- Lengyel légió csatadalát: sukkal kudarcot vallottak. zánkba érkezett önkéntesek„Jáci, táci, vojáci, Vesztükre a császáriak a má- ből verbuválódott. Számuk Klapci krakoviáci, sik századot is magukkal von- 1848 őszén 15-20000-re rúC sérve na csapicska, ták. Az ulánusok bátran neki- gott. Nyolc légiójuk közül a Moja kohanyicska." rúgtak, de a német lovasok Jozef Wisoczki zászlóalja vértesek, a mellük vaspáncél- volt, amely Damjanich III. Magyarul ez úgy hangzik: lal védve volt. Ezen a vaspán- hadtestében Szolnoktól kezd- „Ezek a katonák/A krakkói ficélon a pikák nagyobbára el- ve végigharcolta a tavaszi úk/A piros sapkások,/Az én pattantak. hadjárat minden csatáját. kedveseim." Jókai még hozzáA lengyelek nem vették A közölt kép a lengyel teszi: „Vitézül verekedtek a észre, mert a vért a fehér lo- dzsidás és gyalogos viseletét szolnoki csatában. Hanem az vasköpeny alatt nem volt ki- mutatja a jellegzetes, négy- a cservena csapicska rossz vévehető. Kardjuk a lengyelek- szögletes sapkájukkal, az úgy- delem volt számukra. Mind a nek nem volt. Az eltörött pi- nevezett csapkával, rajta ma- fejükön kapták a kardvágást." S tegyük hozzá, megérdemelkanyéllel védekeztek az éles gyar címerrel. kard ellen. Mi volt a követHonvédelmi Minisztérium nék, hogy vitézségüket az utca kezménye? A 86 emberből 1848. október 20-án rendel- elején emléktábla hirdesse. mind a két tiszt és 60 ember kezett az egyenruhájukról, K. Gy.

IS Él

12

Vasárnap

Ságvári Endre Művelődési Központ Minden pénteken a Kölyök Színpad próbái. Vezeti: Klein Imre. A csoport a Grimm meséiből átdolgozott Jancsi és Juliska meseoperettet próbálja. Minden hétfőn, szerdán és szombaton délután a Kézművesszakkör tartja foglalkozásait Fenyvesi Mária vezetésével. A csoport szövéssel, bőrművességgel, agyagszobrászattal, kerámiával foglalkozik. Kihelyezett játszóházas foglalkozásokat igény szerint vezetünk óvodásoknak és iskolásoknak. Érdeklődni a 33-204-es telefonon Fenyvesi Máriánál. A Fazekasszakkör foglalkozásai 19-26-án, csütörtökön 15 órától. Vezeti: Rontó Péter Az Énekesklub foglalkozásait előzetes megbeszélés és értesítés szerint tartja (hétfő, szombat). Tanfolyamok: (állandó és folyamatos szervezéssel) - Minden hétfőn, szerdán és pénteken 16.30, illetve 16.00 órától : segédmotor- és gépjárművezetői tanfolyam az emeleti klubteremben. - Minden kedden 17.00 órától kezdő jóga tanfolyam. - Kedden délutánonként gyógynövény-ismertető tanfolyam (szervezés alatt)

Vasutasok Szakszervezete Csomóponti Művelődési Ház programjából ^ Tanfolyamok: - hobby szintű szabó-varró tanfolyam 42 órás - egész évben folyamatosan indítjuk a RELAXA nyelvtanfolyamokat angol és német nyelvből, 5 fős csoportokban Jelentkezés és bővebb felvilágosítás az intézmény I. emeleti gazdasági irodájában, vagy a 39-604-es telefonon. Xi Kiscsoportos foglalkozások: - művészi torna és jazzbalett - kedd, szerda, péntek 16.30—tói - nyugdíjasklub - csütörtök 16.00—tói -eszperantó csoport-hétfő 17.OO-től * ?• - biogazdálkodók népfőiskolája - hétfő 17.00-től - természetbarátok köre - kedd 17.00-től - kertbarátok köre - első hétfő 17 óra • ' - galambtenyésztők - 2. hétfő 18 óra '•' '* - MMOE Jászkun Csoport - 3. hétfő 18 óra - méhészek köre 4. hétfő 18 óra, valamint postagalamb R-22 szakkör - péntek 18 óra.

Városi Művelődési Központ 13-án, pénteken 19 órakor a színházteremben MIKROSZKÓP KABARÉ. Sass József műsora. Közreműködik: Heller Tamás, Lehr Ferenc, Kertész János, Kocsis Csaba. Belépőjegy: 180,170,160 Ft. 14-én, szombaton 15-18 óráig Játszóház (csákó, gyöngyös párta, legyező, kokárda, nemzetőr szalag, játékhuszár készítése, daltanulás). Belépőjegy: 40 - Ft, családoknak (4 fő) 120-Ft

1992. március 15.

19-én, csütörtökön 17 órakor a színházteremben „Személyiség és történelem" A nemzeti nagyság bűvöletében: Charles de Gaulle Előadó: Dr. Gazdag Ferenc (ELTE BTK) Az Ifjúsági Iroda és a VMK szabadegyeteme. A bérletek érvényesek, belépőjegy: 40,- Ft 21-22-én, szombaton és vasárnap Kodály Kórusok IV. Országos és Nemzetközi Találkozója 27-én, pénteken 10 és 14.30 órakor a színházteremben Az egri Harlekin Bábszínház műsora. Csukás István: Ágacska bábjáték. Belépőjegy: 5 0 - Ft 28-án, szombaton 19 órakor a színházteremben „LE PHRAL" (Testvérek). A 10 éve alakult Barna Gyöngyök Cigányegyüttesjubileumiműsora. Közreműködőegyüttesek: Barna Gyöngyök, Kaji Jag, Androdrom, Loli Jag, Horváth Gyula tamburazenekara. Belépődíj: 80,- Ft 30-án, hétfőn 14.30 és 16.00 órakor a színházteremben „Kulisszatitkok" A Nemzeti Filharmónia előadása általános iskolásoknak. Közreműködik: a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és Vághelyi Gábor (ének). Vezényel: Báli József • :••

Kiállítás:

A fotógalérián: Hans Gustav Edőcs osztrák fotóművész CUNA INDIÁNOK című színes fotókiállítása

A Szolnoki Galéria Baráti Körének rendezvényei 1

Galéria Baráti Köre TKM klubfoglalkozása

Simon Ferenc szobrászművész diavetítéses élménybeszámoló előadást tart tanulmányútjáról 1992. március 16-án, hétfőn 17 órakon Németországi élményeim III. rész. A klubfoglalkozás helye: MH Helyőrségi Klubja (Szolnok, Táncsics u. 5-9.)

Galéria Baráti Kör Videoklub A Videoklub keretében „Magyarország a XV-XVI. században című sorozatot vetítjük. A rendezvényen előadást tart Cserfalvi József, az MH Helyőrségi Klub igazgatója 1992. március 23-án, hétfőn 17 órakor: Mohács előtt címmel. A rendezvény helye: MH Helyőrségi Klubja (Szolnok, Táncsics u. 5-9.)

Biblia a társművészetekben előadássorozat A szabadegyetemi sorozat keretében Dr. Reisinger János, az MTA Irodalomtudományi Intézetéből tart előadásokat a Biblia történelmi eljövendöléseiről 1992. III. 14-én, pénteken 17 órakor: A hétpecsétes könyv felnyitása 1992. ül. 28-án, pénteken 17 órakor: Kiket véd meg Isten a történelem végső válságában? Az előadásokat irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások, valamint táblán történő szemléltetés kíséri. A rendezvények helye: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola nagy előadóterme (Szolnok, Ady E. u. 9.)

Vasárnap

1992. március 15.

Napsugár Gyermekház "----

•—-

"

(Réz utcai.)

Állandó programjaink Hétfő

^

9.00-10.00 Gitároktatás óvónők részére 16.00-17.30 Dráma-játék alsótagozatos gyerekek részére 16.00-18.00 Tűzzománcstúdió *->.

Kedd 9.30-11.30 Fazekasstúdió óvodás csoportok részére, előzetes bejelentkezés alapján 9.30-11.30 Népi játékok és daltanulás óvodás csoportok részére, előzetes jelentkezés alapján 14.00-17.00 Fazekasstúdió - a nemzetközi 4H mozgalom alkotócsoportja 16.00-17.00 Zöld Béka Klub (a Zöld iskolába kihelyezett) - a nemzetközi 4H mozgalom klubja

Szerda 14.30-15.30 „Száll az ének..." - népdalok, népi játékok 3-6. osztályos gyermekeknek 15.00-16.00 Kézművesstúdió - manuális foglalkozások előzetes bejelentkezés alapján 15.00-16.30 Business School - ismerkedés az üzlet világával - a nemzetközi 4H mozgalom klubja

13

megnyitó keretében képzőművészeti happening-re kerül sor. 23-án 17.00 órakor: Galéria Baráti Kör Videoklub: Mohács előtt 27-én 17.00 órakor: Hogyan gyógyít a csontkovács? Dr. Csernus Zoltán rheumatológus szakorvos manuálterapeuta kiropraktikai bemutatója 28-án 13.00 órától: Rendőrbál

„KI MIT TUD?" -felkészítő vetélkedőt indítunk!

l

Segíteni szeretnénk a tehetséges fiataloknak művészi elképzeléseik megvalósításában, tehetségük kibontakoztatásában, produkciójuk „színpadképessé" formálásában. Jelentkezhetnek vers- és prózamondók, énekes-, hangszeres szólisták, táncosok, pantomimesek, bűvészek, zsonglőrök, parodisták... •-. Várjuk továbbá azokat is, akik együttest szeretnének alakítani - hátha nálunk egymásra találnak. A jelszó: TEHETSÉG! Érdeklődni személyesen a Szolnok, Táncsics M. út 5-9. szám alatt, vagy az (56) 30-703-as telefonon lehet. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Helyőrségi Klub

Csütörtök 9.30-11.30 Fazekasstúdió óvodás csoportok részére előzetes bejelentkezés alapján 9.30-11.30 Népi játékok és daltanulás óvodás csoportok részére, előzetes bejelentés alapján 16.00-17.30 Cimbora klub, a Cimbora újság olvasóinak 16.30-18.00 Gitárstúdió 15.00-17.00 Origami foglalkozás Péntek

"

' " •••-*"•-•••

15.00-16.00 Hogyan működik?-Ismerjük meg , mindennapi használati eszközeinket 15.00-16.45 Játszóházi délután V - Barbie varrószalon -népi játékok - kézműves stúdió V] ."•;. ';',. .-./'. - számítógépes játékok (C64) " .,.. -makett-készítés ~ .-. t,í; -videoklub

•••'••'•-•;

?

Szombat 14.30-17.00 Délutáni játszóház páros heteken külön kiírás szerint

'

-.:!'.-

. r

MH Helyőrségi klub 13-án 18.00 órakor: „Tanítsatok ti régi asszonyok"... Dr. Kardos Józsefné Benke Irén szerzői estje 16-án 17.00 órakor: Németországi élményeim... Simon Ferenc szobrászművész élménybeszámolója 20-án 17.00 órakor: Sárkány Sándor képzőművész jubileumi kiállításának megnyitója. Megtekinthető: 20-21-22-én. A

KLUB SZOLNOK Jókai út

PROGRAMJA

13-án a Helyőrségi Művelődési Házban (Táncsics u.) 18 órától Benke Irén költő szerzői estje. A Demokrata Klubban 19.30 órától Apor Vilmos mártírpapra emlékezik Gacsári Kiss Sándor kanonok. 20-án a klub vendége: Kunszabó Ferenc, a Hunnia című folyóirat főszerkesztője 27-én Haraszthy László a (WWF) Világ Vadvédelmi Alap titkárának előadása: Hazánk természetvédelme címmel április 3-án A trianoni békediktátum a történelmi tények tükrében. A beszélgetést vezetik: Dr. Szabó László kandidátus és dr. Bagi Gábor történész. Rendezvényeink minden alkalommal pénteken 17.30 órakor kezdődnek. A klub vasárnap kivételével nyitva: 16-23 óráig Büfé olcsó árakon! ' ; .,. . .,— ._.... Szeretettel várja a Klubvezetőség

Vasárnap

14

Bélyeges oldalunk

1992. március 15.

Rovatvezető: Nagy József

PETŐFI Petőfi Sándorról a Magyar Posta több bélyegsorozattal emlékezett meg az elmúlt évtizedek alatt, összesen 27 bélyegen. Első ízben 1919-ben kiadott bélyegek egyikén Petőfi is szerepel. Érdemes megjegyezni a művészileg egészen újszerűén megkomponált bélyegek alkotóinak nevét, közöttük Fekete Oszkárt, aki a Petőfi arcképes bélyeget tervezte. A bélyegek hatalmas sikert arattak. Forgalomba bocsájtásuk után intézkedést kellett hozni, hogy egy vásárlónak csak öt sort lehet kiadni. Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójára 1923. januárjában 100 százalékos felárú, öt címletből álló, jótékonysági emlékbélyeg-sorozat jelent meg. E sorozatot az Állami Nyomdában

készítették, először ofszett eljárással. A felárból a Hadirokkantak, a Petőfi Társaság és a posta jóléti intézménye kapott jelentős összeget A bélyegek abudapesti Petőfi szobrot, a János vitéz című költeményből vett jelenetek, Petőfi arcképét Barabás Miklós festőművész festménye után, Petőfi hősi halálát és az 50 koronás a Magyar Nemzeti Múzeum párkányán a Nemzeti dalt szavaló Petőfit zsinóros mentében ábrázolja. 1947-ben a szabadsághőseink 1 Ft-os bélyegén, 1948-ban a költők- írók sorozat 10 filléres bélyegén, 1949-ben két, 3-3 bélyegből álló sorozaton láthattuk Petőfi arcképét. Az 1848-as márciusi események és a szabadságharc 100. év-

fordulójának méltó emlékezetére 1948. március 15-én nyolc értékből álló sorozat jelent meg. Ezek között a bélyegek között a 30 és a 60 filléres azonos rajzzal, babérággal díszített papírlapon a Nemzeti dal kezdő sorai voltak. Amíg 1952-ben az 1848-as szabadságharcosok 30 filléres bélyegén láthatjuk Petőfi arcképét, addig az 1971-es sorozat 2+1 Ft-os értékén a korábi ban kiadott bélyeg képe í szerepel. 1972. december 30-án Petőfi születésének 150. évfordulója emlékére három címletből álló bélyegsorozat került kiadásra. A bélyegeket Gál Ferenc, Nagy Zoltán és Füle Mihály tervezték. t Az 1 Ft-os címlet azt a jelenetet ábrázolja, amikor Petőfi a Nemzeti dalt a Pilvax kávéházban sza1 valj a, a 2 Ft-os a régi fény-

kép alapján Petőfi portrét ábrázol, míg a 3 Ft-os címlet Petőfit ábrázolja csatajelenet közben. Több évtizedes szünet után ezek a bélyegek ismét réznyomásos eljárással készültek a Pénzjegy Nyomdában.

• .'

l

\ 1 ,

i V/, 1! . \ J

Vasárnap

1992. március 15.

15

A titok nyitja

Talamasz Lajos: Megfeszített

Újabban gyakran előfordul, hogy egyszerű emberek megállítanak az utcán és megkérdik tőlem, hiszek-e Istenben? Legutóbb egy ízes erdélyi tájszólással beszélő, pirospozsgás asszony ajánlotta olvasásra a Bibliát. Mondta is, hogy melyik szekta tagja, s drámai hangon arra kért, térjek meg, mert csak úgy nyerhetem el Isten végtelen kegyelmét. Siettem valahová, legyintettem, kissé bosszúsan, majd tovább mentem. Az önkéntes hittérítővel való találkozás azonban nem maradt nyomtalan. Többször is feltettem magamban a kérdést a villamoson, az autóbuszon, a szerkesztőségben, s később otthon is, amikor kényelmes karosszékembe süppedtem:,Jrliszek-e Istenben?" Istenhívő voltam világéletemben, fiatalabb koromban is eljártam templomba, megtartottam az ünnepeket, nem botránkoztattam meg környezetemet se viselkedésemmel, se csúnya beszéddel. De vajon elegendő ez? Szomorkás kiábrándultsággal állapítom meg, hogy ez édeskevés. Többről van itt szó; felbolydult a lelkiismeretem, a hitem kapuját feszegetem gondolatban, hogy betekintsek az így támadt résen. De odabenn csak a nagy bizonytalanság go-

molyog és nem lelem az Istent. A tudomány csődöt mondott mindig, amikor az Istent magyarázta, mert az értelem nem tudja tetten érni még cselekedeteinkben sem. Próbálom a Biblia szavaival közelebb hozni a nagy Fényes Ismeretlent, csodákat elemzek, tanításokat fogadok szívembe, de tudom: kipusztul a vetés, nem csíráznak ki a magvak, ha ezen az úton keresem. Lehet, hogy igaza volt annak a székely asszonynak, ami a megtérésre bíztatott? Pogány maradtam. Hitetlen vagyok. Nem tudom felemelni a fejem, el kell takarnom a tekintetem. Bevallom: megkeseredik az életem, alávalónak érzem magam, s olykor méltatlannak az Isten szeretetére, mert nem találom magamban. Lehet, hogy már másnak is voltak hasonló érzései, és gyötrelmei, más is kereste az utat, hogy visszanyerje lelki békéjét. En végre megtaláltam a gyötrő kérdésre a választ a napokban. Olyan egyszerű, s annyira emberi, csak meg kell érezni. Igen, azt mondom, hogy érezni, s nem érteni. Ez a titok nyitja. Márai Sándor „Föld, föld" című regényét olvasva értettem meg Pascalt is, s került hozzám egyszeriben testközelbe a világmin-

denség rejtelme: Nem az ész jelenti számunkra a megismerést, hanem a szív, a megérzés. Egy parányi rezdülés, egy rebbenet csupán, valami, ami könnyet csal a szemünkbe, valami, ami összeszorítja a torkunkat, vagy ujjongva feldob bennünket az égig. Érti valaki a hajnal pírját? A madár reggeli dalát? Érti a tekintet simogatását? Csak érezni lehet, ami emögött emberi, szép, fenséges, amiért érdemes is élni. Milyen sokszor bújtam neves tudósok, gondolkodók könyveit, tanulmányait, filozófiai értekezéseit késő éjszakába nyúlóan, s nem rezdült meg bennem az a bizonyos húr, amely a megértés csodáját hirdeti. Tegnap meg, hirtelen megszólalt. Egy hidegben didergő idős asszonnyal találkoztam, madarat tartott a tenyerében. Egy verebet, amelynek a szárnya törött. Tátogott riadtan. A néni tartota a tenyerében, mintha a magasba mutatná, az ég felé, aztán kopott sáljába gönygyölte és tovább tipegett. Haza viszi? Magához veszi? És ekkor bizseregni kezdett a szívem. Ennyi volt az egész. Mert az Isten az ember szívében él. Illés Sándor

A hóban állt és fütyörészett Gyülekezett a nép a korareggeii buszmegállóban. Nők, férfiak, sok karikás szemű, lefelé görbülő szájú kisgyerek. Fagy volt, köd volt, ropogott a hó a topogó lábak alatt. A lakótelep világtalan panel-éjszakája még ott settenkedett aközelben. A szomszéd lakásban lezajlott csetepaté, a hajnalban fölszirénázó névnapozók alvásrabló „Ott voltunk boldogok, hol az öreg Tisza ballagott..."-ja, a szellőző berendezések mormolása, a hűtőgép monoton zúgása, a tegnap esti csapnivaló tévéműsor - minden ott kóválygott a svájcisapkák, a prémes kucsmák, a, Jcágéesté" piacról származó usánkák alatt. Mindennek tetejébe a busz már legalább 10 percet késett Egyszer csak, vállravetett vászontáskával (benne föltehetőleg kenyér, fölvágott és savanyú uborka) a buszmegállóhoz ért egy tekintélyes bajuszt viselő férfi, fölhajtott gallérral, de hajadonfőtt. Egy pillantással fölmérte, hogy a hónapokkal ezelőtt bezárt újságosbódé

mögötti szélárnyékos és kevésbé havas, stratégiailag fontos helyek már fogiaitak, úgyhogy jobb híján a megálló szélén, a bokáig érő hóban állt meg. Csak úgy, kesztyűvel a kezén, lemorzsolta a bajszára fagyott zúzmarát, letaposta maga körül a havat, majd fütyörészni kezdett valami olcsó slágert. A slágert követte a másik, ehhez - nagyon diszkréten - a talpával is verte a ritmust. A buszmegálló népe megütközve figyelte a fütyürészőt: „Már ilyen korán részeg? Vagy még ki sem józanodott?" „És így megy munkába!" „Nem is látszik részegnek." „Akkor biztos hiányzik egy kereke." „Vagy több van neki eggyel." „Nahát, pedig egész rendesen van öltözve!" A fütyörésző jelenés minderről tudomást sem vett, barátságosan rákacsintott a feléje nézegető gyerekekre, és száját csücsörítve fütyült, a dal ritmusának megfelelően lökve a dermesztő levegőbe a lehelet forró pamacsait.

A staccatóknál apró bárányfelhőket, apianóknál vékony fehér csíkocskákat, s ha crescendóba csapott, vastag, tömör páragomolyokat. A buszra várók immár mindenről megfeledkeztek, egyedül a füttyös kedvű várakozó kötötte le a figyelmüket. Egyre vadabb feltételezések születtek kilétét illetőleg, valaki fölismerni vélte benne egy közismert őrültet, másvalaki azt állította, hogy látta a „Kék hírek"-ben. Emberünk pedig csak állt a hóban, néha egyik cipőjét a másikhoz ütve leverte a havat, és fütyörészett, egyik dallam után rákezdve a másikra. Se részeg nem volt, se bolond. Épp csak fütyörészni volt kedve. Végülis létezhet ilyesmi, csak hát szokatlan lehet annak, aki nem szokott fütyörészni, kora reggel, munkába menet, buszra várva. Vágner János

16

Vasárnap

1992. március 15.

DONATH GYULA Donáth Gyula grafikusművész 1924-ben Szajolban született. Szolnokon a Verseghy Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1952-ben fejezte be. A Művész Életrajzok című kötet művészetét így méltatja: „Képgrafikai munkásságának legfigyelemreméltóbb értéke a népművészeti motívumvilág szellemi adaptálása. Fő műfaja a színes linómetszet, de dolgozik más technikákban is. Ismert plakáttervező." Több ízben vendégművésze volt a Szolnoki Művésztelepnek. Alkotóereje teljében ragadta el a halál.

Egy tányér leves Aztán újra befaragtam. Suszterkodtam, javítottam a lábbeliket. Egy hatgyerekes asszonynak is. Bejártak a gyerekei, rendesek voltak, nagyon megszerettem őket. Egyszer aztán meghívtak magukhoz. Elmentem. Azt mondja az asszony, van egy kis földje, megcsinálhatnám azon is a jeles konyhakertészetet. Hát jó. Megírtuk a szerződést. Nem volt bennem semmi hátsó gondolat. Fiatal voltam, huszonöt éves, hiányzott belőlem a csibészség is. Az aszszony már harminchét esztendős múlt akkor. Udvarolgattam a húgának, de az vakbeles lett, én vittem be a kórházba. Dolgoztam a kis földön este tízig, az oroszok rengeteg trágyát hagytak ott, azt hordtam

talicskával. Mikor már majdnem összeestem, hazamentem, így ment ez egy ideig. Egyszer aztán munka után nem engedett az asszony, hogy ott a lavór víz, rnosakodjak meg, ad vacsorát, meg ez, meg az. Ez a kedveskedés, gondoskodás szokatlan volt, de nagyon jólesett. Hálával gondoltam erre az asszonyra, azért amit tesz értem. Este meglátta a ruhámat, hogy itt csüng, ott csüng, megvarrta, kimosta, kivasalta. Reggel ott lógott a széken. Minden gondolatomat leste, mire kigondoltam a felét, már mondta is. Kezdett magához közelebb édesgetni, főleg mikor a húga bekerült a kórházba. Amikor meg kijött, akkor ellenem uszította, engem pedig a húga

ellen. Nem értettem. Naiv voltam. Odáig fajult a dolog, hogy miközben én a bőrt vagdaltam a cipőkhöz, úgy összeveszített minket, majdnem belevágtam a nagy szabóollót a húgába. Ha közénk nem áll, tán meg is teszem. És akkor, abban a pillanatban elzavarta a húgát a háztól. Én csak álltam az ablaknál, lestem, mit csináljak? Addigra persze kialakult köztünk egy kis ágybéli kapcsolat is. Hamarosan bejelentette az asszony, hogy baj van, gyerek lesz. Hűha! Mi lesz? Jó orvos az idő, majd hoz valamit. Hozott is. A húga kiment Angliába 1948-ban, én pedig ott maradtam az aszszony mellett, aki tele volt adóssággal. Most derült ki, hogy a ház egyötöde az övé, a

többi a testvéreké, akiket ki kellett fizetni. Kinek? Nekem! Az asszony nem dolgozott, hogy fizette volna? Elmentem éjjeliőrnek, nappal pedig a kis gazdaságunkban dolgoztam. Másfél esztendeig. Szolgálatban voltam éppen, ülök, pödröm a cigarettát, kinyújtom a nyelvem, hogy végignyaljam a cigarettapapír szélét, amikor az arcomba világít valaki. Az igazgató volt. Azt mondja: „Maga alszik!" „Dehogy alszok, csak szúródik a szemem az álmosságtól, hát egy cigarettára gyújtok." „Látom." Reggel behívattak az irodába, leváltottak. Igazuk volt, tényleg elaludtam, de rettenetesen ki voltam merülve, mit csináljak? Szégyelltem magam. De ez még nem volt elég! Otthon

Vasárnap

1992. március 15.

EMLÉKE

is a rengeteg baj! Minden este hisztizett az asszony, valami kis fogadalmat mindig kellett tennem neki, hogy jó legyen minden. De másnap megint kezdte elölről: összeesett, elájult, minden baja volt. A kisgyerekeket sajnáltam nagyon, ültek sorban az ágy szélén, sírtak, mi lehet az anyukájukkal? Ők csak azt tudták, hogy amíg ez az ember nem került ide, addig ilyesmi nem volt. Normára dolgoztam. Egyszer hazamegyek, minden nap gyűlés volt akkoriban, aznap is, éppen akkor szégyenítettek meg kilencven személy előtt, hogy egy hatvanöt esztendős ember megelőzött a munkaversenyben. Csakhogy én egész nap robotoltam, éjszaka meg az asszony hisztije merített ki,

soha nem pihentem. Egyszer hazamegyek, megint molesztál valamivel. Lefeküdtem, magamra húztam a takarót, de az asszony mindjárt nyöszögött, összeesett. Feltettem az ágyra, elfújtam a lámpát, lefeküdtem. Hallom, az asszony felkel, elesik. A gyufa elő volt készítve, de a lámpát a forró üvegnél fogtam meg. Olyan dühös lettem! Kivettem a konyhakést, elővettem a nadrágszíjat. Odaadtam neki mindkettőt: „Vágd el a nyakadat vagy akaszd fel magad, mindegy, csak dögölj meg, engem pedig hagyjál végre élni! Egész éjszaka ez a cirkusz, nappal normára dolgozni, este eltűrni a gyűlésen a megalázást, hát ez nem megy tovább!" Na, attól kezdve soha

17

Az Anyanyelv Hete

A megújulás reménye jellemzi az idei tavaszt. Reméljük, hogy a magyar nyelv hete is megújult szellemben köszönt ránk március 23- án. Igazán megérdemelné szép magyar nyelvünk, hogy komolyabban foglalkozzunk gondozásával, védelmével, gazdagításával. Jó lenne, ha szóban és írásban egyaránt pontosan, érthetően tudnánk közölni gondolatainkat egymással. Az igényes tartalom csak akkor teljes értékű, ha a stílus is igényes, választékos. Egyáltalán nem jelent ez valamiféle mesterkéltséget, sőt, a magyar nyelv szellemének épp a világos, tiszta kifejezésmód felel meg legjobban. A magyar nyelv ünnepére megyeszerte készül az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság megyei szervezete. Elismerve a pedagógusok, a közművelődési dolgozók, a könyvtárosok eddigi nyelvművelő munkáját, nem feledhetjük, hogy az ifjúság anyanyelvi kultúrájának

nem ájult el, soha nem verte magát, pedig később is összevesztünk elég sokszor. Egyszer vertem ki a fogsorát, de még attól se lett rosszul. így éltünk. Jól bevásároltam. Kifizettem az asszony adósságát, az összesét, a gyerekek megnőttek, megtettem amit tudtam. Szerettem volna bizonyítani, de a mai napig nem sikerült. Pedig nagyon sokat dolgoztam. Azok a gyerekek a környékünkön, akiket az édes szüleik etettek, még puliszkán meg tengerikásán éltek, de akiket én neveltem, azok elé már hetente egyszer sem került ilyen menü. Nekem kilenc éves koromban már virradat előtt rugdosták a talpamat, hogy dolgozni, hé, a szalonnát meg éppen csak a fogamhoz

fejlesztése érdekében az eddiginél is tudatosabb összefogásra van szükség. Olyan tevékenység ez, amelynek a kudarcai és a sikerei egyaránt újabb feladatokat állítanak elénk. A nyelvhasználat és a személyiség közötti összefüggésre számos író, nyelvész, pszichológus /elhívta már a figyelmet. Érdemes ezen eltűnődni. Nem véletlen, hogy az idei anyanyelvi hét központi gondolata így hangzik: „A STÍLUS AZ EMBER". Ehhez kapcsolódnak - közvetlenül vagy közvetve - az iskolák, a könyvtárak, a művelődési házak és a klubok legfontosabb programjai a magyar nyelv hetén. Előadások, beszélgetések, mesedélelőttök, játékos vetélkedők és versenyek igyekeznek majd a fiatalok érdeklődését felkelteni anyanyelvünk szépségei, sajátosságai iránt. Reméljük sikerrel! Ha a jó tündér megkérdezne, azt kívánnám, hogy az év minden hete váljék a magyar nyelv hetévé. Mindenféle ünnepi pátosz nélkfll...

kenték, de én nem engedtem még tizenhét éves korában sem dolgozni az asszony egyik gyerekét sem, erősödjenek előbb. Már megnősítettem három fiút, férjhez adtam két lányt, felneveltem az asszony családjait is. Mégis, csak a legkisebb meg a legöregebb beszél velem, a többi egy se. Elzavartak, mint egy kutyát. Tovább nem volt rám szükség. Öregségemre mehetek amerre látok. Egy kis rossz házban élek. Nagyon beteg a szívem, bármikor bemondhatja az unalmast. Felneveltem egy csomó gyereket, és most egy sincs, aki adna nekem egyetlen egy tányér levest. Vége

Körmendi Lajos

Vasárnap

18

1992. március 15.

SZIGLIGETI SZÍNHÁZ ^ Március A nagybányai Favis-Corivera Kft. partnereket keres. A következőkben érdekelt együttműködni: élelmiszeripari termelés és kereskedés; import-export tevékenység különféle termékekkel.

Szolgáltatások a turisztika, sport és a vadászat területén. A Favis-Corivera Kft. már megindult^ a piacgazdaság útján! Bizalommal forduljanak hozzánk. Címünk: SRL Favis-Corivera 4800 Baia Maré, B-dil Traian 5/17 Románia Telefon/Fax: 994/36965 Tisztelettel üdvözlöm a szolnoki üzletembereket!

VHI

13. péntek 19.00 óra Szeget szeggel Szigligeti bérlet 14. szombat 19.00 óra Szeget szeggel Varsányi bérlet 15. vasárnap 10.00 óra Pinokkió kalandjai Gyerekelőadás 15.00 Száz év magány Kiss Manyi bérlet 18. szeYfla 13.00 óra Pinokkió kalandjai Gyerekelőadás 19.00 Szép Heléna Odry bérlet 19. csütörtök 10.00 Pinokkió kalandjai Gyerekelőadás 19.00 óra Szeget szeggel Pethes bérlet 20. péntek 14.00 óra Pinokkió kalandjai Gyerekelődás 19.00 Cseresznyéskert Pécsi bérlet 21. szombat 19.00 óra Legenda a Varázsfuvoláról Bérletszünet 22. vasárnap 15.00 óra Száz év magány Latinovits bérlet 19.30 A vadkacsa Szobaszínház Bérletszünet 23. hétfő 19.00 óra Opera Sztár-gála 25. szerda 15.00 óra A kertész kutyája Tímár bérlet 19.30 óra A vadkacsa Szobaszínház 26. csütörtök 19.00 óra Legenda a Varázsfuvoláról Hegedűs bérlet 27. péntek 20.30 óra Legenda a Varázsfuvoláról TV-élőadás Bérletszünet 28. szombat 15.00 óra A vadkacsa Szobaszínház 19.00 óra Cseresznyéskert Bajor bérlet 29. vasárnap 15.00 óra Szép Heléna Lehotay bérlet

ÉPÍTKEZŐK! ILYEN AKCIÓ MÉG NEM VOLT!

3 é /

Március 9-től március 27-ig még áremelés előtt - múlt évi termelői áron értékesítjük valamennyi termékünket!

Például: ^ Pk 48-20 vb. födémpanel 2.480,- Ft/db ** Pk 54-26 vb. födémpanel 2.930,- Ft/db •* Ps 36-27 vb. födémpanel 3.550,- Ft/db •* A 12 áthidaló 460,- Ft/db i•» A 24 áthidaló 910,- Ft/db * EB 60/19 béléstest 51,- Ft/db •* C-6 transzportbeton 1.610,- Ft/m3 «• Garázs 41.400,- Ft/db A fenti árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Ha már egyszer építkezik, számoljon, ne hagyja ki ezt a nagy lehetőséget! •-.: • fí^ A ^ Döntsön gyorsan, várjuk! j ^ R U Beton- és Vasbetonipari Művek, SzoBETON Kft., Értékesítési és Szállítási Osztály Szolnok, Piroskai út Telefon: (56)31-133, Telefax: (56)37-360 Telex: 023326

1992. március 15.

Vasárnap

Piróth Gyula (Timon) és Papp Zoltán (Kulcsár) az Athéni Timonban. Ez a Shakespeare dráma rendezése volt Székely Gábor legvitatottabb, legnagyszerűbb szolnoki munkája.

19

Csomós Mari Nelli szerepében, Örkény István Kulcskeresők című komédiájában. Örkény ezt a furcsa komédiát Szolnok 900 éves jubileumára írta, a kritika elég felemásan fogadta a bemutatót. Az elhallgatás hátterében a félelem állt, hiszen nagyon nyilvánvaló volt, hogy a darab egyik főszereplője mire is gondol, amikor kudarcát sikernek akarja láttatni, s hogy a másik főszereplő, Bolyongó, mihez keresi, de nem találja a „kulcsot".

Egy kép a „klasszikus", 1963-as Liliomfíból. Győry Emil és Molnár Miklós

Egy nagyszerű szolnoki Ophelia, Fehér Anna 1981-ben. Laertes szerepében Nagy Gábor

1992

Vasárnap

20

1992. március 15.

Filmesek találkozója bonyodalmakkal! 1989-ben 2239 mozi működött az országban. 1992-re ez a szám jóval az 1000 mozi alá csökkent, és tovább csökken szinte napról-napra. Van olyan megye, ahol jelenleg már csak egy mozi üzemel. A megyei filmvállalatok - amelyek még nem kerültek felszámolásra - próbálják menteni saját kis csapatuk létét, sok helyen most már mozi nélkül. I l y e n előzmények közepette hívta össze a szolnoki Tisza Mozi Kft. a „Mi lesz veled mozi?" című országos tanácskozást. A cél, .hogy a filmterjesztés jövőjének várható lehetőségeiről essen szó. A tanácskozáson való megjelenés is tükrözte az érdekviszonyok ellentmondásosságát. Örvendetes, hogy megjelent a Művelődési- és Közoktatási Minisztérium Filmes Videó Osztályának képviselője, a Budapest film igazgatója, s a környező megyék moziüzemi vállalatainak igazgatói, képviselői stb. Képviseltette magát, számos helyi önkormányzat. Sajnos, arról is jutott el információ a szervezőkhöz bőven, hogy néhány megyei moziüzemi vállalat nem engedélyezte a meghívott mozisok megjelenését. Az már csak valószínű véletlen, hogy megyénk film vállalata is erre a napra hívta össze üzemvezetőit, akik végül is megjelentek a tanácskozáson.

A tanácskozás bevezetőjeként videorészlet került levetítésre a két évvel ezelőtt megtartott mozis fórumról, melyet a Magyar Televízió Napzárta adása közvetített Az akkor jelenlévő üzemvezetők igen indulatosan fejtették ki véleményüket a mozis vállalati rendszer ellentmondásairól. Központi előadó mellőzésével, közvetlenül véleménynyilvánításokra került sor a megadott témában. Demeter István a Tisza Mozi Kft. vezetője írásban, majd szóban tájékoztatta a jelenlévőket a kft. két éves eredményes tevékenységéről. A mozipark a mozi üzemi vállalat fogságában vergődik, és teljes kifosztásának utolsó szakaszát éli meg. A maradék üzemvezetői állomány teljesen reményvesztett. Kényszeredetten nézi végig, mint fosztják meg a megújulás lehetőségétől. Kiadott tájékoztató szólt arról is, teret kell engedni a családi- és társas vállalkozásban való működésnek. Csak így teremthető elő a leromlott mozipark megújításához szükséges pénz- és emberi erőforrás. A települések önkormányzatainak segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a mozikkal kapcsolatos döntésüket elő tudják készíteni, hogy ne csak a mozivállalattól kapott információk alapján döntsenek. Felvázolásra került a filmszín-

A kosárlabda Szuper Liga és az NB I. „A" csoport első nyolc csapatának tabellája 652-458 l.Bp. Honvéd 6 2. Tungsram SC 4 2 610-592 3. Körmend-Hunor 3 514-496 3 534-537 4. ZTE-Heraklith 3 3 508-592 5. Kaposcukor SE 3 3 497-530 6. Szolnok 2 4 514-553 7. Csepel SC 2 4 521-592 8. Soproni KC 1 5 Oda-vissza alapon játszanak egymással a csapatok, a ligások az „A" csoportbeliek ellen „fejenként" nyolc mérkőzést. így alakul ki a végső sorrend, s azután kezdődik a valódi rájátszás.

A Szolnoki Olajbányász programja a rájátszásig Soproni KC-Szolnoki Olajbányász március 15-én 17.00 órakor Bp. Honvéd-Szolnoki Olajbányász március 18-án 17.45 órakor Szolnoki Olajbányász-Kaposcukor SE március 21-én 17.00 órakor Csepel SC-Szolnoki Olajbányász március 25-én 17.00 órakor Szolnoki Olajbányász-Soproni KC március 29-én 17.30 órakor A mérkőzések lejátszása után kialakul a sorrend és kezdődik a play of a következő párosítással: 1-8; 2-7; 3-6; 4-5. Az összecsapások három győzelemig folynak és a győztesek jutnak tovább.

házak helyzetének alakulása az elmúlt negyven év alapján. A háború után kiadott jelszó „Minden településre mozit" később igen sok anyagi áldozatot követelt a fenntartó vállalattól, elvonva a lehetőséget a kiemelkedő teljesítményt nyújtó városi filmszínházak színvonalas fejlesztésétől. A moziknál alkalmazott alacsony bérek, a mostoha körülmények rányomták bélyegüket a szakembergárdára is. Hosszú ideig csak azok maradtak meg, akik szinte fanatikusán szerették a mozizást. Feloldhatatlan ellentmondást szült, hogy a vállalati rendszer miatt a települések nem érezték, és nem is érezhették sajátjuknak a mozit. Kevés olyan üzemvezető volt, aki részese tudott volna lenni települése közéletének. Ez viszont nélkülözhetetlen lett volna az eredményes, színvonalas mozizás érdekében.

A tapasztalatok azt bizo-

nyítják, hogy a helyi önkormányzatok a mozi tulajdonjogának megszerzése mellett szükségesnek tartják a mozi üzemelését is. A mozizásra való ráfizetés felvállalása területén már megoszlanak a vélemények. Itt már akadnak példák bőven arra is, hogy ilyen esetben a mozi épületének egyéb célra való felhasználása mellett döntenek. Egyre több tapasztalat van arról is, hogy a mozi üzemelését a művelődési házra bízzák. A hozzászólások alapján fény derült arra is, hogy az önkormányzatok, művelődési házak vezetői igen kevés információval rendelkeznek a mozizással kapcsolatban. Az egész tanácskozást szinte végigkísérte az információhiány, vagy a téves információk ismerete. A félreinformálás a sajátos érdekviszonyok alapján történt. Közismert az, hogy csak a városi filmszínházak, ezeknek is csak egy kis hányada képes nyereségesen működni. Ezért nagy vita bontakozott ki az állami támogatás elosztási rendszeréről is. A közel egymilliárd forintnyi költségvetési támogatás elosztására létrejött a Magyar Mozgókép Alapítvány, amelynek keretén belül szakkuratóriumok osztják el a pénzt. Az elosztás jelenleg szinte teljes koncepció hiánya nélkül történik. Hihetetlen torzak az elosztási arányok is. Az üzemeltetési szakkuratórium mindössze negyven millió fo-

rinttal rendelkezik az 1992. évre. Ebből az összegből kellene támogatni a filmterjesztés egész rendszerét, ami nevetséges az egymilliárdhoz viszonyítva. Kis pénzügyi rásegítéssel százas nagyságrendben lehetne a mozikat életképesen tartani. Súlyos vádak érték a még meglévő agonizációjukat élő moziüzemi vállalatokat. Legtöbb helyen magukra hagyták a mozikat, és az önkormányzatokat is. Mozik nélkül akarják létük fontosságát bizonyítani. Több mozis hangoztatta, hogy a moziüzemi vállalat az elmúlt év során szinte minden hitelét elveszítette a hónapról hónapra változó ellentétes intézkedéseivel. Egyik önkormányzati képviselő felvetette, hogyan lehet hinni annak a vállalatnak, amelyik közli az önkormányzattal, hogy nem tudja üzemeltetni a település moziját, mert százezres nagyságrendben veszteséges. Most, amikor az önkormányzat pályázat útján vállalkozásba akarja adni a mozit, elsőként jelentkezik a vállalat, hogy - nem kis összegért - bérbe akarja venni a mozit. Ki érti ezt? - kérdezi a hozzászóló.

A tanácskozáson csak ke-

vés idő jutott a videotékák helyzetéről való eszmecserére. Az alapvető tények megfogalmazódtak. E területen teljes a káosz. A hivatalosan működő videotékák, akik ügyelnek a szabályokra, a szolgáltatások színvonalára igen nagy pénzügyi terheket kell elviselniük. Mellettük gombaszámra jönnek létre illegális videotékák, ahol gátlástalanul történnek a jogtalan kazettamásolások. Ezeket igen olcsó áron tudják kölcsönözni, eladni. Egy-egy sikeres mozifilm szinte már a bemutatás napján a feketepiacon, nagy tömegben kerül eladásra, illetve kölcsönzésre. A hatósági szervek tehetetlenül nézik a kalóz videózást. E videósok pedig minden adózás és jogszabály felrúgásával a gyors gazdagodás alapján fejtik ki tevékenységüket. Nagy szükség lenne a filmtörvény mielőbbi megalkotására, mely magában foglalná a közösségi videózás szabályait is. Dajka Miklós

Vasárnap

1992. március 15.

21

26 csütörttök 1730 és 19.30 órakor

A kert Alaphelyár. Színes feliratos angol kísérleti film. Rendezte: Derek Jarman. Főszereplő: Kevin Collins, Roger Cook, Jody Graber.

NEM2ETIMOZI 13-19. péntek-csütörtök 1630,1830 és 20.30 órakor

Börtöncsapda Kiemelt III. helyáron. 16 éven felülieknek! Színes magyarul beszélő amerikai krimi. Főszereplő: Jean Claude van Damme 20-26. péntek-csütörtök 1630,1830 és 20.30 órakor

Claude Zidi. Főszereplő: Louis de Funes, Coluche 17-18. kedd-szerda 1730 és 19.30 órakor

Ma better blues Kiemelt I. hely áron. 16 éven felülieknek! Színes feliratos amerikai filmdráma. Rendezte és főszereplő: Spike Lee. 19. csütörtök 17.30 és 19.30 órakor

A bárányok hallgatnak

A gyufagyári lány

Kiemelt III. helyáron. 18 éven felülieknek! Színes magyarul beszélő amerikai krimi. Rendezte: Jonathan Demme. Főszereplő: Jodie Foster, Anthony Hopkins.

Alaphelyáron. 14 éven felülieknek! Színes feliratos finn fekete komédia. Rendezte: Aki Kaurismaki. Főszereplő: Kati Outinen, Elina Salo, Esko Nikkari.

27-02. péntek-csütörtök 1630,1830 és 20.30 órakor

20-25. péntek-szerda 1730 órakor

Az istenek fegyverzete 2. Kiemelt II. helyáron. Színes magyarul beszélő hong-kongi karatefilm. Rendezte és főszereplő: Jackie Chan.

TALLINN MOZI 13-14. péntek-szombat 1730 és 19.30 órakor

A bárányok hallgatnak Kiemelt III. helyáron. 18 éven felülieknek! Színes magyarul beszélő amerikai krimi. Rendezte: Jonathan Demme. Főszereplő: Jodie Foster, Anthony Hopkins. 15-16. vasárnap-hétfő 17.30 és 19.30 órakor

Szárnyát, vagy combját Kiemelt I. helyáron. Színes magyarul beszélő francia filmvígjáték. Rendezte:

Tök jó, válnak az őseim

27-01. péntek-szerda 1730 és 1930 órakor

Sálon Kitty Kiemelt I. hely áron. 18 éven felülieknek! Színes feliratos olasz erotikus film. Rendezte: Tinto Brass. Főszereplő: Helmut Berger, Ingrid Thulin, T. Anne Savoy

Kiemelt I. helyáron. 14 éven felülieknek! Színes feliratos amerikai film. Rendezte: Barbara Streisand. Főszereplő: Barbara Streisand, Nick Nolte 24-26. kedd-csütörtök 16.30,1830 és 20.30 órakor

Meghalsz újra Kiemelt I. helyáron. 16 éven felülieknek! Színes feliratos amerikai misztikus film. Rendezte: Kenneth Branagh. Főszereplő: Kenneth Branagh, Andy Garcia. 27-29. péntek-vasárnap 1630 órakor

Sárga haj és az arany erőd

TISZA MOZI 13-15. péntek-vasárnap 16.30,1830 és 20.30 órakor

Esernyőtrükk Kiemelt I. helyáron. Színes magyarul beszélő francia filmvígjáték. Rendezte: Gerard Oury. Főszereplő: Pierre Richárd, Gerd Fröbe. 16-19. hétfő-csütörtök 16.30,1830 és 2030 órakor

Leszámolás Kis Tokyoban

Kiemelt I. helyáron. Színes magyarul beszélő francia filmvígjáték.

Kiemelt II. hely áron. 16 éven felülieknek! Színes magyarul beszélő amerikai karatefilm. Rendezte: Mark L. Lester. Főszereplő: Dolph Lundgren, Toshishiro Obata.

20-22. péntek-vasárnap 1930 órakor

20-23. péntek-hétfő 16.30,18.30 és 20.30 órakor

The Adams family

A hullámok hercege

Kiemelt I. helyáron. Színes magyarul beszélő amerikai kalandfilm. Rendezte: Matt Cimber. 18.30 és 20.30 órakor

Csőre töltve Kiemelt I. helyáron. 16 éven felülieknek! Színes magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. Rendezte: Bob Clark. Főszereplő: Gene Hackman, Dan Aykroyd. 30-02. hétfő-csütörtök 16.30,18.30 és 20.30 órakor

The Adams family Kiemelt I. helyáron. Színes magyarul beszélő amerikai horror-paródia. Rendezte: Barry Sonnenfeld. Főszereplő: Raul Júlia, Anjelica Huston, Chris Lloyd

Kiemelt I. helyáron. Színes magyarul beszélő amerikai horror-paródia. Rendezte: Barry Sonnenfeld. Főszereplő: Raul Júlia, Anjelica Huston, Chris Lloyd 23-25. hétfő-szerda 1930 órakor

Krumplirózsa Frankié és Johnny Kiemelt I. helyáron. Színes feliratos amerikai szerelmi történet. Rendezte: Garry Marshall. Főszereplő: Al Pacino, Michelle Pfeiffer.

Air America

Vasárnap

22

1992. március 15.

Fekete Gyula:

Hullámvölgyből - hullámsírba?

„Szegény magyar nemzet, annyira jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden ? hogy senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon? hogy senki utolsó halállal való küzdéseden egy biztató szót ne mondjon?" (Zrínyi Miklós) Azt azért nem mondhatjuk, hogy senki nincs már, aki kiáltson, vagy szóljon egy bíztató szót. De azt be kell látnunk, hogy kevesen, nagyon kevesen vannak a kiáltok, és azok sincsenek elegen, akiknek van fülük a kiáltások meghallására. Akiket egyáltalán megérint a gond: mi lesz ennek a pusztuló nemzetnek a sorsa? Mi vagyunk kisebbségben minden ezt mutatja, ami mérhető. Bár ez a felismerés semmiképp sem azt akarja sugalmazni, hogy a nagy többség mind közönyös, mind elintézi egy vállrándítással a nemzeti jövőt. Voltaképp azok sem alkotnak még igazán erős tábort, akik szívükben-lelkükben naponta megtagadják magyarságukat, ide tartozásukat, akik a fülüket bedugják, ha leleményes önpusztításaink bármelyik műfajáról szó esik, vagy akikben már csak annyi szikra maradt, hogy még ma sem képesek érdektelen közönnyel kijelenteni, csak indulatosan ordítani, hogy: nem érdekel!! Az élet átörökítésének megvan a maga szigorú rendje, s etikája. A szüléinktől kapott életet minden hozzáadott értékével együtt - a történelmi norma szerint kamataival együtt — saját vagy nem vérszerinti utódainknak kell továbbítani, ez a fontosságában mindent megelőző etikai törvény. Ez a társadalmak alaptörvénye is, tartós áthágása a biztos pusztulással egyenlő. Ebben az életrendben váltják egymást a színre lépő nemzedékek, ez a gyerekek gondozásának-nevelésének, az öregek ellátásának-eltartásának mindenkori biztosítéka. Az egyén ugyan számíthat begyűjtött tőkéjére s kamataira (nyugdíjára) akkor is, ha saját utódja nincs (ha más nem, egy

„dörömbölő szoba" jut neki), ám a népközösség, a nemzet, tartósan sorvadó utánpótlásába belepusztul. Egyéni öngyilkosságokban hosszú évtizedek óta listavezetők vagyunk a világon, meglehet, szerencsénk, hogy a kollektív öngyilkosságra egy évszázad is kevés. A Weltwoche írja: „A 10,7 millió főre rúgó magyarság... beletörődik a fokozatos kipusztulásba. Szemlátomást odavan ugyanis a magyarok gyermekáldás felett érzett öröme. A magyar újszülöttek száma 1975 óta folyamatosan apad. Meglehet, hogy valamikor a gyászos 2700. esztendő körül legalábbis ez tűnik ki a budapestiek statisztikájából - ki fogja lehelni a lelkét az utolsó magyar is, és sivár, paprikamentes világot fog maga után hagyni..." Ha a Weltwoche népmozgalmi adatainkat 1958 óta ismerné, nyilván sokkal-sokkal korábbi időpontra jósolta volna kihalásunkat. Az utód-nemzedékek apadása 1958 óta átlagosan: évente két Mohács. Békeidőben - törökök nélkül - két Mohács. Igen valószínű, ez a legsúlyosabb tétel a magyar történelemben a politikai felelősség számláján. Mindmáig ott sem tartunk, hogy végre ráeszméltünk volna erre a felelősségre, ezt bizonyítják, ezt dokumentálják sok egyéb tény mellett 1990 tavaszán a hatalomért viaskodó pártok többségének programjai, s előre látható volt, hogy ezt fogják bizonyítani a választási eredmények is. Rá kell ébrednünk, most már hamarosan, hogy nem lehet büntetlenül évtizedekig fogyasztani, felélni, megrabolni a jövőt. Gumibotos rendőrökkel szétverni, börtönre vetni a 48-as márciust ünneplő fiatalokat, nacionalizmust pecsételni a sorskérdések bolygatóira, elárulni a határainkon kívül rekesztett magyarságot, lepaktálni, összeölelkezni irtogatóival, évtizedekig mocskolni, ellenforradalomnak hazudni a világtörténelem egyik legtisztább, legnagyszerűbb forradalmát nem lehet büntetlenül. Az érdektelenség közönyével a járda széléről nézni végig egy életen át a történelmet, éldegélni az egyenirányítót sajtó silány szellemi takarmányán, makacsul nem figyelve a figyelmeztetőkre, körülröhögni a kártételekkel

szembeszegülőket, az okos kezdeményeket, a termékeny gondolatokat, s eközben jókat mulatni a kabarén, jókat izgulni a krimin, jókat csapolni a szapora koncerteken, szórakozni, szórakozni, kikapcsolódni, kikapcsolódni, bekapcsolódni soha, inkább évtizedeken át tapsolni a hatalmasoknak, szolgálatkészen elfelejteni, hol, mikor vérződött be a kezük nem lehet büntetlenül. Kilencvenegynéhány százalékos többséggel a Parlamentben családnyomorító adótörvényt megszavazni, a közösségi lelkiismeret ébresztőinek torkára forrasztani a szót, Illyés Gyulát kitagadni a magyar sajtóból, leszólni, gúnyolni az anyaságot, agyonterhelni a több gyereket nevelő családokat, a lezüllött politika s a lezüllött sajtó összjátékával hogy jobban csússzon - szappanozni a kötelet a nemzeti öngyilkossághoz, hat milliónyi megindult életet kioltani - nem lehet büntetlenül. A történelem most nyújtja be a számlát. Sajnos, azoknak is, akik megpróbáltak tisztességgel élni, de nem szerveződtek olyan táborrá, amely képes megszabni az események irányát.

akik küzdöttek érte, legbelül már régesrég beletörődtek, hogy ők nem érhetik meg, a tűznek mégsem szabad kialudni, mert ha a gyerekeik sem érik meg azt a napot, majd megérik az unokáik. És, lám elkövetkezett az a nap. Szinte tisztelgésként a nagy francia forradalom kétszázadik évfordulójára. Ritka pillanata a történelemnek, amikor ennyire befejeződhet minden, s minden ennyire elölről kezdhető. Még mostani szűkölködéseinkben, nyomorúságainkban is ereznünk kell: szélesre kinyílt a végtelen előttünk, rengeteg minden lehetségessé vált. Jó volna, persze, ha tudnánk, hogy a lehetőségek nem teremnek ilyen bőséggel minden korban, s hogy ilyen bő termést esetleg hetvenhét szűk esztendő követ. És holnapra jóformán csak az a kevés lehetőségünk marad a mai számtalan közül, amit addigra külön gonddal megőrzünk. És holnaputánra még kevesebb. De most kinyílt előttünk a végtelen, és jó volna, ha észnél lennénk, mert hosszú-hosszú időre dől el az ország sorsa. Unokáink, dédunokáink áldása vagy keserűsége idézi majd mai tetteinket. Nehéz volna hasonló példát mondani a történelmünkből. Olyan hazai forrongó megújulást, Igazán el vagyunk látva mo- melyet a határokon túlról - nyuháccsal, évente eggyel -egyelőre. gat felől is, kelet felől is - nem is Mert több ígérkezik, de már ez is egy táborba tartozó hatalmak sok. Tűzben edződik az acél, de ennyi jóindulattal, s rokonszenvolvadni is tűzben olvad; nincs abban semmi titokzatos, hány fokon vel kísértek volna. Soha ennyire, mint ma, rajedződik, hány fokon olvad — vajon hasonló biztonsággal felis- tunk áll vagy bukik, hogyan sikemerhetők a társadalom kritikus rül majd a soronlévő nagy törtéhőfokai: innen rajta az edződés, nelmi kísérlet. túl pedig az olvadás—elkenődés Soha ennyire, mint ma: minhalmazállapota?... ket illet minden felelősség. (1989. december) Erkölcsi és anyagi csődben az ország, s amit mérhető, érzékelRészlet a szerző Véreim, mahető helyzetéből, a mindenféle gyar kannibálok! című, a Magromlást egymást erősítő folyama- vetőgondozásában a napokban taiból a tiszta ész, a tiszta logika megjelenő kötetéből, melyben következtethet, az - végzetes. három évtized népesedési vitáiHelyesbítenem kell: végzetesnak tapasztalatait összegzi, s nek rémlett már évekkel ezelőtt is. igyekszik körülírni nemcsak az De újra bebizonyosodni látszik: a történelem megértéséhez kevés a országot, de Európát is létében fenyegető, pusztító kórokat. ráció, a logika. Ne keressék a kötetet az ÁlNem véletlen szerencse révén, nem magától jött és nem is vára- lami Könyvterjesztő üzleteiben, kozások nélkül érkezett, mégis az ÁKV nem rendelt belőle. (A csudálatos, hogy itt van, hiszen szerk.)

Nekünk Mohács kell?

1992. március 15.

Vasárnap

23

A korszerű testi nevelés sportorvosi szempontjai (1.) A testi nevelés gyűjtőfogalom, amely a korszerű értelmezés szerint az iskolai testnevelés, a diáksport, a szabadidősport, a versenysport és az élsport területén olyan biológiai, pedagógiai, pszichológiai és szociológiai folyamatok összessége, amely az óvodáskortól a főiskolai és egyetemi hallgatókig, az ifjúság tervszerű, intézményes, államilag irányított és garantált, szervezett testi fejlesztését, egészségét szolgálja. A mindenkori testkultúra

és életmódkultúra a tesü nevelés színvonalától függ, s mint ilyen, a szellemi, a szociális, a tárgyi, anyagi kultúra mellett egyenrangú része az egyetemes emberi kultúrának. Következésképp, a testi nevelésnek is egyenrangú részének kell lennie a mindennemű kultúrát eredményező nevelési folyamatnak. A folyamatok célja a sokoldalú ember formálása, az egészséges, erős, bátor, művelt, emberszerető, tettrekész, tisztességes, segítőkész, munkaszerető, képzett, alkotó, közösségi, cselekvőképes, békeszerető, azaz a magas szinten individualizált ember. Az önmegvalósítási folyamatban a természeti és társadalmi környezet minden jelensége számottevő lehet, de az „ÉN", az egyed számára a legfontosabb folyamatosan ható tényező, a mindenkori EGÉSZSÉG. A SPORT ÉS EGÉSZSÉG egymással dialektikus egységet alkotnak. Az egészség biológiai fogalom, az élőlények azon tulajdonsága, hogy az adott biológiai környezetben képesek életfunkcióikat kiegyensúlyozottan elvégezni, faji, alkati tulajdonságaik szerint életképesen élni. Sajnos a biológiai kör minden élőlénynek egy időintervallumon belül meghatározott. Egy bizonyos idő után élettani egyensúlyzavar, egészségkárosodás következik be, amely végül a biológiai funkciók teljes megszűnéséhez vezet. Az egészség ellentéte a betegség, amely időleges vagy végleges egészségkárosodáshoz, a biológiai lehetőségek, az életképesség csökkenéséhez vezet, az élőlény biológiai köre beszűkül. Az élőlények alapvető biológiai sajátossága a környezet ingereihez való alkal-

mazkodás képessége, melyet adaptációnak nevezünk. Minden élő szervezet, felépítettségének és funkcionális állapotának megfelelően, válaszol akörnyezet ingereire, anyagcseréjének megváltoztatásával minőségileg is átalakulva képes további ingerekhez, megváltozott újabb ingerekhez is alkalmazkodni, s mindemellett bizonyos élettani határok között megtartani belső környezetének állandóságát. Az ember - lé vén a legmagasabb szervezettségű, legfejlettebb biológiai lény - szervrendszerei útján biztosítja az adaptációt. Az emberi adaptáció ugrásszerű fejlődést jelent, minőségileg a legmagasabb szintű - nem hasonlítható a többi élőlény adaptációjához. Az embert, biológiai környezete mellett társadalmi környezete is alapvetően meghatározza. Az egészség fogalma ennek megfelelően kiteljesedett, a testi, szomatikus egészségen túl, lelki, mentális egészségről is beszélünk, s joggal használjuk a társadalmi egészség fogalmát. Az ember biológiai és társadalmi fejlődése során egy dialektika törvényei szerint kialakult képességhez jutott, s ezt emberi tudatnak nevezzük. Az ember tudati funkcióval képes az önmagát alakító biológiai és társadalmi környezetét célszerűen megváltoztatni. Célszerűen alakítja a természetet, hogy saját szükségleteit kielégítse, s ez tulajdonképpen az ember munkatevékenysége. Képes saját biológiai képességeit, életfunkcióit, teljesítőképességét (rendszeres, fokozatos mozgásinger, terhelés, testedzés útján) magas szintre fejleszteni, s ez nem más mint az ember sporttevékenysége. A magas szintű teljesítőképesség nem csak magasabb szintű munkaképességet, hanem a betegségekkel, külső károsító tényezőkkel szembeni edzettséget, nagyobb ellenállóképességetisjelent. A sport tehátalapvető eszköz egy egészségesebb egyed, sőt egy egészségesebb társadalom kialakítására. Egy egészségesebb hazai társadalom kialakítása csak akkor érhető el, ha kiadjuk, s követjük a jelszót: Mindenki legyen sportember! A mai magyar valóságban a rendszeresen sportoló populáció az össznépesség 10 százalékát sem éri el, s ezeknek is csak kis hányadáról mondható el, hogy tevékenységük szakszerűen, optimalizált formában, élettani garanciák mellett történik.

Az ideális állapot eléréséhez

egy korszerű testi nevelési rendszer kialakítására, egy minden magyar állampolgár számára biztosított személyi, tárgyi feltételrendszerre lenne szükség. A korszerű testi ne-

velés és sporttevékenység megszervezése, irányítása komplex feladat lenne, minden szinten (irányítás, ellenőrzés, végrehajtás) magasan képzett szakemberek részvételét, folyamatos, önzetlen együttműködését igényelné, mind a tárgyi feltételek, mind a szakszerű funkciók kialakításában. A mindenkori politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok, az emberi egészséggel összefüggő tudományos, technikai színvonal, az orvostudomány, a humán és reál műveltség színvonala, a nemzetközi politikai helyzet, a haladó hagyományok, az államfonna, a szociálpolitikai viszonyok, a gazdaságpolitikai helyzet, a természeti környezet állapota, az egészség- és oktatásügyi társa működése, mindmind alapvetően befolyásolják a testi nevelés, az életmódkultúra, az egészségkultúra színvonalát. A társadalmi fejlődés tudománya, azaz a történettudomány, az emberiség fejlődésének kezdeteitől, az ókortól napjainkig, a fennmaradt források alapján - hála a történettudósok tevékenységének - híven tükrözi a korabeli kultúrák viszonyait, a mindenesetben felfedhető testkulturális elemek színvonalát. A testnevelésés sporttörténeti kutatások hazai kiválóságainak (MOA) szabadegyetemén és vándorgyűlésein nagy élvezettel hallgathattuk a sporttörténeti, az olimpiai játékok történetéről szóló előadásokat. A ma emberét, a ma orvosát, sportorvosát csodálattal tölti el az ókori kultúrákban élő orvosok tevékenysége. A koszi Aszklepiosz szentélyében (i.e. 460-370) tevékenykedő Hyppocraticum című írásos gyűjtemény tanúsága szerint, klasszikus ismeretekkel rendelkeztek a diagnoszisz (bajmegállapítás), a kliniké (a betegágy melletti gyógyítás) és a prognoszisz (kórjóslat, „előre tudás") módszereiről. A sportolók egészségvédelme és gyógyítása szempontjából is fontos adatokat tartalmaznak a helyes táplálkozásról (Peri diaitész) és a végtagokról, ízületekről (Peri arthron) szóló munkák. A p ü t h a g o r a s z i iskola követője volt Alkmaion (i.e. 5. század), aki szerint az egészség nem más, mint a szervezetben lévő ellentétek középarányosa, harmóniája. Az ókori tudósok sok, ma is érvényes megállapítást írtak le a helyes életmódról, magas szinten művelték a diaitetiket, a táplálkozás tudományát. Megállapítható, hogy az ókor és napjaink legkorszerűbb étkezési és életmódbeli orvosi előírások feltűnően hasonlítanak egymáshoz. Több antik orvosi mű hangsú-

lyozza, hogy a legfőbb betegségokokat a táplálkozás és az elvégzett munka közötti kiegyensúlyozatlan kapcsolatban kell keresni. Ma ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy senki se fogyasszon sokkal több kalóriát, mint amennyit felhasznál. Dioklesz (i.e. 4. század) halakból, hüvelyesekből, zöldségből, gyümölcsből készített ételek receptjével gyógyított. Az i. e. 1. században élt híres római orvos, Celsus írta, hogy „azok, akik az atléták szokása szerint degeszre tömik magukat, egyrészt hamar megöregednek, másrészt megbetegednek".

Az ógörög orvostudomány

csúcsát a pergamoni származású Galénosz jelentette, őt tekintjük az ókor mai értelemben vett sportorvosának. Élettani tanulmányokat folytatott, írásaiban bemutatta a vérkeringés teljes mechanizmusát. A gladiátor viadalok hivatalos, állandó résztvevője volt. Az ókori gümnazionok a testi nevelés, a sportolók szisztematikus felkészítésének, az ifjúság társas életének központjai lettek, egyben a testi és szellemi gyarapodás iskolái voltak, ahol az ifjú sportolók nevelését irányító szakemberek, magasan kvalifikált értelmiségiek, gyakorlati edzők, masszőrök, diaitetikusok, un. girnnasztikek működtek. „Ha valami törés, vagy sebesülés történik, vagy meghomályosodik valakinek a szeme világa, vagy kificamodik valami tagja, orvoshoz kell vinni, mert a gymnasztikának ehhez semmi köze" - írta Philosztratosz a Gyinnasztikosz című művében.

Az edzések intenzitása, a mai

értelemben vett edzésoptimalizáció, agymnasztész hatáskörébe tartozott. Arisztotelésznek az volt a véleménye, hogy: „A serdülő korig csak könnyebb testgyakorlatokat szabad végeztetnünk, és el kell tiltani az erőltetett táplálkozást és kényszerűdolgoztatást, hogy semmi sem álljon a fejlődés útjában, hiszen nem csekély bizonysága van annak, hogy a túlzások ezt könnyen megakasztják; az olimpiai győztesek közt alig kettőt, hármat találunk, akik férfi és ifjú korban is győztek." Az orvostudomány és a sport kapcsolata nem volt szoros, aminek az volt az oka, hogy nem ismerték fel az orvos jelenlétének, közreműködésének fontosságát. A testi nevelés, a gimnasztika tudománya Philosztratosz megfogalmazása szerint az „edzés művészete" még nem volt kész, nem volt eléggé fogékony a szellemi eredmények teljes körű befogadására. (Folytaljuk) '*-'-

Dr. Csabai Csaba

24

Vasárnap

1992. március 15.

KERESSE, VÁSÁROLJA t TERMEKEINKET!

ít í

HÚSIPARI VÁLLALAT SZOLNOK

Vasárnap

1992. március 15.

25

AGYBÁNYAI SÉTA A város felett már nem olyan tiszta a levegő, mint amilyennek Petőfi Sándor látta, vagy amilyennek a híres művésztelep alkotói festették. A frissen esett hó ugyan tisztára varázsolta a várost, de a gazdátlanság nyomait végleg még sem tudta eltüntetni A baktató folyó, az Azar mocskos, sárga vizét a havas partok csak jobban kiemelték. Az utakon gödör-gödör mellett. A legmélyebb meghaladja a 40 cm-t, a legnagyobb eléri a hatnyolc négyzetmétert A helybéli autósok már megszokták, bravúrosan manővereznek köztük. A közelmúltban épült szögletes házak szürkék és jellegtelenek. A régi épületek, az a kevés, ami még megmaradt, a fennmaradás küzdelmeinek nyomát őrzik. Megkopottan nem is annyira a város testéhez, sokkal inkább annak leikéhez tartoznak. Nagybánya első települőit a bányászat vonzotta a környékre. A bányászat alaptörvényeit 1347-ben, illetve 1376-ban Nagy Lajos király fektette le. Erről tanúskodik a XIV. századból fennmaradt pecsétnyomója a városnak. Helyi hírneves ötvösök készítették. Körirata sokakat talán mais megkaphat, mert ezt hirdeti: a város létének az alapja a szeretet. Nyilvánvaló, hogy az itt élő népek, emberek egymás iránti szeretetére utal. A piacon látható a mészárosok bástyája, mely 1666-ból maradt meg, a város védrendszeréhez tartozott, hiszen 1468-ban Mátyás király engedélyt adott arra, hogy városfalakkal vegyék körül a települést. Akkor mindössze 1500-an laktak itt. A város legrégibb épülete, az István torony ma is messzire látszik. Figyelmeztetőn áll és őrzi hallgatagon az évszázadok történéseit 1347-től napjainkig. A kéthajós templom eltűnt mellőle még az 1848-as forradalom előtt egy évvel lebontották. A gótikus stílusban fennmaradt torony egyik oldalán a híres Roland szobor a város törvénykezéséről ad hírt. A déli oldalon a város címere látszik a Kereszthegyi bányával, jelezvén, hogy Nagybánya bányászatáról volt híres. A bányanyílás felett látható Szent István domborműve. Szépen trónol jogarral a kezében, ő a város védőszentje. A címerben látható még két bányász csákánnyal, illetve kapával a kezükben. A figyelmesebb szemlélő észreveszi a két szelídgesztenyelevelet is. A környéken még min-

dig sok gesztenyés található. A XVI. században honosodtak meg az erdélyi fejedelmeket nemes gyümölcsükkel ajándékozta meg a város egy-egy látogatás alkalmával. A gesztenye volt a kedvesség jele. A torony tőszomszédságában épült még a múlt században a Szentháromság templom, a katolikus hívők részére. Két tornyú, barokk stílusú épület. Oltárképét Kiss Károly, a festőiskola egyik tagja festette. A téren létezett valaha a híres Schola Rivulina, vagyis a Nagybányai Asszonypataki Iskola. Kopácsi István reformátor 1547-ben alapította és 1755-ig létezett. Tanítókat, papokat nevelt. Diákjai közül többen wittenbergi, illetve a heidelbergi egyetemekre kerültek. Az európai hírű nyomdászat egyik alapítója, híres bibliafordító, a magyar könyvnyomtatás jeles képviselője, Misztótfalusi Kiss Miklós ebben az iskolában tanult. Akárcsak Szepsi Csombor Márton a híres útleíró és még sokan mások. Megmaradt a téren a régi gimnázium épülete, melyben ma általános iskola működik. Ez Nagybánya egyik legrégebbi iskolája. A jezsuiták kezdték építeni 1660-ban. A jezsuitákat a minoriták követték a gimnáziumban, majd az állam vette át működtetését. Tanított benne többek között Szentjóbi Szabó Dávid. Növendéke volt Lendvay Márton a híres drámai színész, és Tersánszky Józsi Jenő író. Az intézetben tanított Németh László édesapja, Németh József is. A téren található épületek közé erőszakosan beékelődött ortodox templom bizony megtöri az építészeti egységet, s hivalkodóan áll szembe az utca túloldalán látható Drámai Színházzal. A város régi központja a XVXVIJI. században épült ki. A házak általában emeletesek, az alagsorban itt-ott még feltűnik egyegy pinceajtó, ami jellegzetessé teszi az épületet. Sok a műemléképület. Restaurálásuk sajnos nagyon lassan halad, rengeteg pénz

kellene felújításukhoz, ami most Nagybányán is hiányzik. Három nevezetes épületet érdemes megemlíteni. Az Erzsébet-házat, a piac keleti részén. Az egyik monda szerint Asszonypatak onnan vette nevét, hogy az uralkodó családja az Azar vizében mosta az aranyat. A másik épület Lendvay Márton szülőháza. A Felsőbányai utcában található a mai törvényszék

épülete. Belső falán egy kis emléktábla: Petőfi Sándor itt töltötte első éjszakáját feleségével, Szendrey Júliával. Innen indultak Koltóra, a vad gróf kastélyába, hogy a mézesheteket eltöltsék. Az épület akkor az Arany Sas vendéglő volt. Az egyetlen szépen felújított épület a régi pénzverde. Már 1411-ben is itt verték az arany és ezüst dukátokat. Kovácsolt vas kapuja, belső udvarának szelíd boltívei szinte feledtetik a viharos századok nehéz emlékeit. A városközpont közelében található a nagyhírű művésztelep. A megkopott épületek bizony lehangoló látványt nyújtanak. Ha nem tudná az ember, hogy most is tehetséges festők, szobrászok, grafikusok élnek és alkotnak itt, bizony nagyon szomorú lenne. Itt érdemes a sétát befejezni, az állandóan friss alkotásokat bemutató kiállítás megtekintésével. A művek láttán bosszankodtam csak igazán. Szinte semmit nem tudunk az itt élő művészek törekvéseiről. Nincs kapcsolat, alig jönnek hozzánk információk. Természetesen ők sem ismerik a szolnoki művésztelepen alkotókat. Honnan is ismernék, mikor ottjártamkor is csak egy ígéretes amatőr munkáit láthatták Nagybánya lakói. Lengyel Boldizsár

Megalakult a Nagybányai Magyar Pedagógusok Klubja A román ,3ányavidéki Új Szó" ez évi 4-i száma örömmel I számol be a választások eredméj nyerői, ahol a várt arányban jutottak be RMDSZ jelöltjei is. Mindez az ott élő magyarság érdekét szolgálja. Február 12-én a nagybányai Ifjúsági Házban szép számú köizönség gyűlt össze, hogy tanúi lehessenek az ottani magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezete megalakulásának. Korábban már volt ilyen kezdeménye! zés, de a hatóságok nem engedéI lyezték működését. Most már | zöld útja van a nagybányai klubj nak, mivel megalakult a Romá! niai Magyar Pedagógusok Szö! vétsége, amelynek tagja kíván ; lenni a helyi klub is. : A klub célja az iskolák közöt; ti kapcsolat megteremtése, anyagi alap megteremtése, a magyar anyanyelvi oktatás fejlesztése,

könyvtár létrehozása, mindez harmonikus együttműködés és kölcsönös bizalom jelszavával. A találkozón egy alapítvány létrehozása is megvalósult, a magyar oktatás fejlesztésére Sehol Rivulna néven. Minden reményünk megvan, hogy ősszel egy önálló magyar középiskola beindítására kerülhet sor. Segítségre van szükségük a célok megvalósításához, mind elméleti, s gyakorlati isineretek- j ben, s támogatásra szorulnak mindezek megvalósításához, könyvek, taneszközök vonatkozásában. Biztosak vagyunk abban, hogy a szolnoki Pedagógus Klub, könyvtárak, iskolák és egyéb szervezetek készséggel vesznek részt e támogatásban, amelyei szerkesztőségünk kész- i seggel fog lebonyolítani. Nagy József

Vasárnap

26

1992. március 15.

L~ —-«J Orbán Balázs sírja Szejkefürdőn, székelykapukon keresztül juthatunk hozzá

Részlet a Békás-szorosból

A körösfői templom 1700 körül épült

A híres bonchidai Bánffy-kastély a második világháborúban pusztult el, azóta romos állapotban van. Híres lótenyésztés is volt itt. A kastély a XVII. században épült , késő reneszánsz stílusban

II

1992. március 15.

Kalotaszeg központja Bánffyhunyad. A tér közepén a református templom

s

Orbán Balázs Székelyföld legnagyobb fia (1830-1890)

A szárhegyi Lázár-kastély. Az épület 1532-ből való, amelyet Lázár István főkirálybíró 1631-ben reneszánsz stílusban építtetett.

A Tisza Máramarosnál

Máramarosi fatempiom

27

Vasárnap

28

1992. március 15.

9{ggyanyó (qmyhája

ínyencségek kukoricából Kukoricás pogácsa 30 dkg héjában főtt burgonyát, 30 dkg kukoricalisztet, 10 dkg zsírt, sót, 1 tojássárgáját és kevés tejben felfuttatott 4 dkg élesztőt jól összegyúrunk. Körülbelül fél órán át meleg helyen kelesztjük, ujjnyi vastagra nyújtjuk, pogácsaszaggatóvalkiszaggatjuk és erősen zsírozott tepsibe rakjuk. Itt újra kelesztjük, majd tojásfehérjével megkenjük, előmelegített sütőben sütjük.

Prósza

1/2 kg kukoricalisztet, kevés sót, 5 dkg cukrot, 5 dkg zsírt elkeverünk annyi langyos tejjel, hogy sűrű palacsintatésztát kapjunk. Kevés tejben felfuttatott 2 dkg élesztőt adunk hozzá és vastagon kizsírozott tepsibe öntjük. Letakarva kétszeresére kelesztjük és kb. 1 órán át lassú tűznél pirosrasütjük. Vaníliás cukorral meghintve tálaljuk.

Finom kukoricamáié 40 dkg kukoricalisztet 1 liter tejjel leforrázunk, 2-3 órán át állni hagyjuk. 2 dkg élesztőt tejben felfuttatunk és belekeverjük a tejjel kevert kukoricába. 5 dkg vajat 4 tojássárgájával, 10 dkg cukorral, 1 citrom reszelt héjával habosra keverünk. Hozzáadunk 25 dkg búzalisztet és összekeverjük az élesztős kukoricaliszttel. Hozzáadjuk a tojások habját és erősen zsírozott tepsiben sütjük kb. 30-35 percig, amíg piros nem lesz. Vaníliás cukorral meghintve tálaljuk.

Kukoricás keksz

4 egész tojást, 10 dkg vajat, 25 dkg cukrot, 1 sütőport és 1 csomag vaníliás cukrot habosra keverünk. Hozzáadunk 75 dkg kukoricalisztet, tejjel jól összegyúrjuk, és 1-2 órán át pihentetjük. Húsdarálóra szerelt formán átdaráljuk, zsírozott tepsiben rózsaszínűre sütjük.

Mezőségi lakodalmas lepény

25 dkg búzalisztet 10 dkg vajjal, 10 dkg cukorral, 1 egész tojással, kevés sóval, 1/2 citrom reszelt héjával, 1/4 liter tejjel összedolgozunk, majd 5 dkg liszttel kevert 1/2 csomag sütőport gyúrva hozzá, zsírozott tepsibe 1/2 ujjnyi vastagon elnyomkodjuk.

Tetejét olvasztott vajjal megkenjük. 20 dkg kukoricalisztből, 18 dkg vajból, 12 dkg cukorból, 1 csomag vaníliás cukorból jól eldolgozott tésztát borsónagyságú kis golyókra formálunk. A lepényt ezzel meghintjük. Egyenletes tűznél pirosra sütjük.

Kukoricás rétes

?

1/4 kg réteslisztet 1 egész tojással, diónagyságú zsírral, 1 kávéskanál ecettel, sóval és annyi vízzel gyúrunk össze, hogy lágyan rugalmas tésztát kapjunk. 2 cipóra osztjuk és 1/4 órai pihentetés után lisztezett abroszon kinyújtjuk. Olvasztott zsírral meglocsoljuk és megtöltjük a következő töltelékkel: 15 dkg kukoricagrízt belefőzünk 1,5 liter lobogóan forró fele tej, fele víz keverékbe. Addig főzzük, míg sűrű nem lesz. Kihűtjük, elkeverjük 5 tojássárgájával, 15 dkg cukorral, 1 csomag vaníliás cukorral és 10 dkg mazsolával. ízesíthetjük még reszelt citromhéjjal is. Végül hozzá adjuk az öt tojás kemény habját. A megtöltött rétest összetekerjük és forró sütőben megsütjük.

Tordai kuglóf 8 dkg vajat 3 tojássárgájával és 8 dkg cukorral, 3 evőkanál mézzel habosra keverünk. Adunk hozzá reszelt citromhéjat, vaníliát és 1 dl tejben felfuttatott 4 dkg élesztőt, 40 dkg kukoricalisztet és annyi tejjel keverjük el, hogy jól keverhető tésztát kapjunk. Zsírozott kuglófsütőben megkelesztjük és egyenletes tűznél meg-

sütjük. Kiborítva citrom- vagy csokoládémázzal bevonjuk, vagy vaníliás cukorral meghintjük. v -•• .

Diákkenyér 2 egész tojást, 10 dkg porcukorral habosra keverünk. Belevegyítünk 10 dkg durván vágott dióbelet, 10 dkg mazsolát és 12 dkg kukoricalisztet, reszelt citromhéjat. Zsírozott, lisztezett tepsiben meg-

Lekváros lepény 10 dkg vajat 2 tojássárgájával, 20 dkg cukorral habosra keverünk. Hozzáadunk 3 evőkanál baracklekvárt, késhegynyi szódabikarbónával kevert 20 dkg kukoricalisztet és végül a 2 tojás kemény habját. Kizsírozott tepsibe öntjük, tetejét darabos dióval meghintjük és lassú, egyenletes tűznél megsütjük.

Kukoricás linzer 30 dkg kukoricalisztet, 5 dkg cukrot, 2 tojássárgáját, 1 citrom reszelt héját, 15 dkg vajat, késhegyni szódabikarbónát tejfellel puhán gyúrható tésztává gyúrunk. Rövid pihentetés után kinyújtjuk, zsírozott tepsibe tesszük, savanykás lekvárral megkenjük és darabos cukros dióval meghintjük. Lekvár helyett a következő tölteléket is tehetjük rá: 20 dkg darált mogyorót vagy diót kevés forró tejjel, 8 dkg cukorral és 2 tojás habjával elkeverünk és a félig megsült Citromos kukorica tallér

Vasárnap

1992. március 15.

29 töltjük és habverővel kemény habbá verjük (kb. 1/2 óra). Talpas poharakba adagoljuk, málnaszörppel meglocsoljuk és gyümölcsbefőttel díszítjük.

ílabos gríz

Egy liter tejben megfőzünk 10 dkg kukoricagrízt. 5 tojásfehérjéből kemény habot verünk. Hozzáadunk 10 dkg cukrot, forrón belekeverjük a tejbenfőtt grízt és kihűlésig tovább verjük. Vízzel öblített formába öntjük és hűtőszekrénybe teszszük. ízesíthetjük vaníliával, reszelt citromhéjjal, adhatunk hozzá mazsolát vagy darabolt gyümölcsbefőttet. tésztára kenjük. Lassú tűznél sütjük tovább, amíg a töltelék is szép piros lesz.

Grízes szelet

V

- 5

5 dkg vajat, 1 egész tojást, 10 dkg cukrot, 2 evőkanál mézet gőz fölött kikeverünk. Hozzáadunk 40 dkg búzalisztet, melyet 1 kávéskanál szódabikarbónával összekevertünk és az egész masszát melegen összegyúrjuk. 3 lapban, lisztezett sütőlapon sütjük meg. Ha nincs perem nélküli sütőlapunk, akkor a felfordított tepsi lapját használjuk. Töltelék: 6 dl tejet 6 evőkanál kukoricagrízzel sünire főzünk. Amíg hűl, 20 dkg vajat, 20 dkg porcukorral és 5 dkg kakaóval habosra keverünk, majd hozzáadjuk a kukoricafőzetet, s azzal is jól elkeverjük. A lapokat megkenjük, s a tészta tetejét csokoládémázzal vonjuk be.

Kelt pite

4 dkg élesztőt 1 dl tejben felfuttatunk. 2 tojássárgáját 2 evőkanál cukorral és 4 dkg vajjal elkeverünk, hozzáadjuk az élesztőt és váltogatva 40 dkg kukoricalisztet és 4 dl tejet. Fakanállal jól kidolgozzuk, végül hozzáadjuk a tojások habját. Letakarva egy órán át kelesztjük, utána 1-2 percig újra verjük. Zsírozott tepsibe öntjük, ahol újra kelesztjük. Tetejét megkenjük tejjel és meghintjük kristálycukorral kevert darált dióval, vagy kimagozott meggyel, cseresznyével. Egyenletes lassú tűznél megsütjük.

, Jaj, de jó, a habos sütemény"

Kukoricatorta

Hargitai csemege

Egy liter víz és fél liter tej keverékében megfőzünk 15 dkg kukoricagrízt úgy, hogy az sűrű tejbegrízhez hasonló legyen. 3 egész tojást elkeverünk 20 dkg cukorral, 2 evőkanál kukoricaliszttel, felengedjük 1/2 liter tejjel, ízesítjük 2 citrom reszelt héjával és kifacsart levével. Gőz fölött habverővel folyton verve besűrítjük. Hozzákeverjük a kihűlt, megfőtt grízt és tálalásig hűtőszekrényben tartjuk. Gyümölcsbefőttel díszítjük.

4 tojás sárgáját 12 dkg cukorral habosra keverjük. 12 dkg kukoricalisztet késhegynyi sütőporral keverve, 2 evőkanál rumot, 1 citrom levét és végül a tojások habját adjuk hozzá, Kikent tortaformában sütjük. Ha kihűlt, savanyú ízzel megkenjük és citrommázzal bevonjuk. Lehet citromos vajkrémmel is tölteni és ugyanezzel a tortát kívül is behúzni és díszíteni. Édes szalámi Citrommáz: 20 dkg porcukrot 1 citrom Fél liter tejben elkeverünk 15 dkg cuklevével 20 percig sűrűre keverünk és a rot, 5 evőkanál kakaót és 5 evőkanál kumeleg tésztát bevonjuk vele. koricalisztet. Belekeverünk 10 dkg hámozott, vagdalt mandulát, 5 dkg mazsolát Citromos kukoricatallér és 5 dkg durvára vágott diót. Gőz fölölt 25 dkg kukorica pehelylisztet, 15 dkg sűrűre főzzük. Cukorral meghintett deszRáma margarint, 6 dkg cukrot, 1 egész kán rudat formálunk belőle és kukoricatojást, 1 citrom reszelt héját és kicsavart pehelylisztben meghempergetjük. 1 -2 nalevét összegyúrjuk. A pehelylisztet kevés pig szellős helyen szárítjuk. szódabikarbónával is keverhetjük, úgy még könnyebb lesz a tészta. Kisodorjuk és apró korongokat formálunk belőle. Közepére mazsolát, vagy lekvárt teszünk, esetleg durva kristálycukorral behintjük. Zsírozott tepsiben, egymástól távol rakva, forró sütőben sütjük. A tepsiben hagyjuk kihűlni. .;•
Szilvaízes kukoricatekercs

Puliszkát főzünk olyan sűrűre, hogy az edény falától elváljon. Zsírral kikent hólyagpapírra simítjuk ujjnyi vastagon. Megkenjük szilvalekvárral és felsodorva tálra csúsztatjuk. Fahéjas cukorra hintjük meg. ; ,/

Hamis marcipán

10 dkg kukoricalisztet 6 dl vízben sűrűre főzünk, majd néhány percig állni hagyjuk, hogy teljesen megkeményedjék. 15 dkg burgonyát héjában megfőzünk és áttörjük. Még melegen elkeverjük a kukoricafőzettel, 20 dkg porcukorral, 20 dkg darált dióval és 1 dl rummal. Kis golyókat formálunk belőle és reszelt csokoládéban meghempergetjük.

25 dkg porcukrot, 25 dkg almát, 10 dkg kukoricagrízt kevés vízzel jól megfő3 egész tojást, 25 dkg cukrot, 1 dl tejet zünk. Hozzáadunk 6 dkg tisztított, őrölt jól elkeverünk. Hozzáadunk 20 dkg darált Kukoricadarahab mandulát, 4 dkg mazsolát, egy szelet mákot és 20 dkg kukoricalisztet, végül 2 Egy liter vizet felforralunk kevés só- apróra darabolt csokoládét. Nagyon sűrűdl tejjel simára keverjük. Zsírozott, lisz- val, 1 kanál ecettel, vagy egy citrom kifa- re főzzük, cukorral hintett deszkán rudat tezett tepsiben lassan sütjük. Kihűlés után csart levével. Hozzáadunk 12 dkg kuko- formálunk belőle, cukorral kevert kukorifelszeleteljük, vaníliás cukorral meghint- ricagrízt és 6 dkg cukrot. Folytonos keve- ca-pehelylisztben megforgatjuk. 1-2 najük. rés mellett 15 percig főzzük. Cseréptálba pig szellős helyen száradni hagyjuk.

Máklepény

Vasárnap

30

1992. március 15.

Fele se tréfa Az mindegy, hogy ki a király. De nem mindegy, hogy ki az udvaribolond. X Van, aki a hétpecsétes titkon a nyolcadik pecsétet keresi. X A rendszerváltás óta egyetlen tojásról se lehet tudni előre, hogy mi kel ki belóle. X Néha előfordul, hogy az egész hajó süllyed, csak a kapitány nem. X Van, aki lifttel megy fölfelé a ranglétrán. X Ha át akarsz kelni a folyón, áthidaló megoldásként legjobb a híd. X Javult a lakáshelyzetem: a roncstelepen eddig egy Trabantban laktam, most pedig már egy Skodában. X Majd csak akkor írok önéletrajzot, ha megjelenik az új történelemkönyv. X Van, aki előtt csak egy út áll, de így sem tud dönteni. X Némely embernek tyúkesze van, de nem fog aranytojást tojni. X A. rossz szándék a butaság minőségi többlete. Kópiás Sándor

- Azért állok itt maga mögött Takács úr, hogyha rablóhalat fog, azt azonnal bekísérjem az őrszobára. : ~r

kletek

- Ezt a pofát én már valahol láttam.

Alföldi sportpályán is fel lehet jutni a csúcsra. 15 Néha a legjobb úszó is kudarcba fullad. $ Van, aki csak esó" után forgatja a köpönyeget. $ A hétfejű sárkánynak nem kell másokat bevonnia az elnökségbe. $ Manapság egyetlen húzó ágazat: a fuvarosló. $ Néma ember is tud csütörtököt mondani. $ Van, akivel már nagyon el-

szaladt a hintaló. $ Mindannyian álmodozunk valamiről, mint kétpúpú teve a harmadik púpról. $S A kesztyűgyári zenékar tagjai kesztyűbe dudálnak. # Aki elvesztette a fejét, ne menjen fejjel a falnak. $ A baglyok részére éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. $ A szó elröpül, a sírás megmarad... -ks-

Vasárnap

1992. március 15.

31

Didi kisasszony A hölgy nemcsak gazdag, de szép is volt. Mintha kétszeresen áldta volna meg az ég azokkal az almákkal, melyek miatt Ádám igazából is elkárhozott. Égővörös pulóverei úgy feszültek, hogy az isteni Gináé se jobban, annakidején.

A hölgy kicsit törve beszélni magyar, de olyan huncut bájjal, hogy mindenkit levett a lábáról. A hölgy háztűznézőbe jött, vásárolni, meg minden, mert települni vissza az ország. A vállalat főemberei egymással versengve kedveskedtek a bizonytalan korú milliomos lánynak. Ja, igen, da, mondta akeblek királynője, az urak engem szólíthatnak kisasszonynak, bár nekem már lenni férjem, de csupán merő formalitásból. Az urak értettek a szóból, esténként - felváltva természetesen - munkavacsorára vitték a kisasszonyt. De az megközelíthetetlen volt, csak az üzletről, csak az üzletről beszélt Teltek múltak a hetek, egyre többen dörzsölték a markukat, hogy milyen nagy üzletet kötnek Didi kisasszonnyal. (Maguk között így becézték.)

Didi kisasszony közben egy sokcsillagos szálloda legszebben berendezett lakosztályában lakott, a mesterszakács külön megrendelésre főzte kedvenc ételeit, neves borászatok válogatott évjáratú italokat küldték az asztalára. Didi kisasszony néha még szabadkozott is. Úgy kényeztetni el engem az urak, hogy nem tudom fizetni ki az óriás számla! mondta olykor és nagyot hahotázott. Vele nevetett természetesen az egész udvartartása, egytől egyig a magyaros vendéglátás jóhírét hangsúlyozták. De urak, magyar urak, én lenni egy igazi kapitalista, én csak közvetlen, legjobb barátaimtól fogadni el ajándék...

kat a mandulaszemű hölgynek. Egy különösen elegáns leendő üzletfél, akinek több évtizedes tapasztalata van, tudta, miképpen kell kenni a kereket, hogy jól forogjon, egy állástalan autószerelőt szerződtetett a kisasszony égővörös kocsija mellé. A derék ember feladata volt Didi kisasszony kocsijának szervizbe hordása, s hogy mindig teli legyen extrával a szuperkocsi tankja. Óh, szóra sem érdemes, legyintett a többévtizedes lejmolási tapasztalatokkal rendelkező elegáns úr, amikor Didi kisasszony szabadkozott. Egy másik úr a régi magyar vígságokba igyekezett bevonni Didi kisasszonyt: ökörsütést rendezett a tiszteletére. A népes úri sereglet lakomája-

Az urak mindegyike a legközvetlenebb, legjobb barátja akart lenni Didi kisasszonynak. Válogatott rafinériával hordták az ajándéko-

hoz a hazai ökörsütés elismert szaktekintélye - civilben ávóstiszt volt - két éjjel, két nap forgatta a nyársat. Megérte, mert Didi kisasszony a szép pirosra sült ökör láttán csókot lehelt a régi magyar konyha mesterének homlokára. Mindemellett a mandulaszemű, testi adottsága miatt szűk utcában megfordulni nehezen tudó hölgy már türelmetlen volt, sürgette az urakat, készüljenek már el végre azok a fránya papírok, amelyek a közös cégek működtetéséhez szükségesek. Voltak ugyan, akik a pénzügyi lehetőségekről körülményeskedtek, mire Didi kisasszony csak mosolygott, mondván, eddig se lett összeveszés, ezután se lesz semmin. Didi kisasszonynak ebben is igaza volt. Az uraknak tényleg nem áll módjukban a kicsit törve beszélni magyar csevelyű, mandulaszemű hölggyel összeveszniük. Mintha a föld nyelte volna el! Nem vihette rossz hírünket, vigasztalta társait a kisasszony vendéglátóinak egyik, oszlopos tagja. Nem, biztos nem, hiszen nem csupán szép emlékeket vitt magával. Csak össze ne pisilje magát a nevetéstől, ha ökörsütögető vendéglátóira gondol. „ . .¥ . 6 Tiszai Lajos

SZOLNOKI MAGAZK Szerkesztő-laptulajdonos: Tiszai Lajos Tervezőszerkesztő: Pozsa József Levélcím: 5006 Szolnok, Pf.: 228. Telefon: (56) 35-111/445-as mellék Kiadja a Ma & Holnap Kiadói Kft. Szolnok, Ságvári krt. 4. XIV/33. Felelős kiadó: Körmendi Csaba Nyomtatás: Verseghy Nyomda Kft Felelős vezető: Gombkötő Béla ügyvezető igazgató ISSN 1215-5039

(COPYREX) KÖZLEMÉNY Ö Örömmel értesítjük valamennyi vásárlónkat, hogy - Önöknek köszönhetően a

C^QPYllE'X J fénymásoló papírunk ismertté vált a piacon. Bizalmukat azzal is szeretnénk viszonozni, hogy a márkanevet valamennyi

' •• •if

^—

Szolnokon gyártott másoló papírra kiterjesztjük, így ».

Önök biztosak lehetnek a minőségben.

, u,; -

XJ a gondos másolásért

Szolnok Papír RT. Telefon: 56/33-311 • 30/311 • Telex: 23-300 Fax: 56/30-323

PAPÍR RT.