A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2007. január 18.,
TARTALOMJEGYZÉK 2/2007. (I. 18.) Korm. r.
csütörtök 3/2007. (I. 18.) Korm. r.
4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM e. r.
5. szám
5/2007. (I. 18.) GKM–EüM e. r. 6/2007. (I. 18.) GKM–KvVM e. r. 2/2007. (I. 18.) HM r. 1/2007. (I. 18.) KvVM r.
2/2007. (I. 18.) KvVM r. 1/2007. (I. 18.) OKM r.
Ára: 966,– Ft
2/2007. (I. 18.) OKM r.
1/2007. (I. 18.) AB h. 13/2007. (I. 18.) KE h. 14/2007. (I. 18.) KE h. 15/2007. (I. 18.) KE h. 1002/2007. (I. 18.) Korm. h. 6/2007. (I. 18.) ME h. 3/2007. (I. 18.) KüM h.
Oldal Az „Ipari Park” címrõl és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer mûködésérõl szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ûrkutatással és ûrtevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 300/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A védett õshonos mezõgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körének megállapításáról . . . . . . . . . . . . Egyes miniszteri rendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes közlekedési tárgyú rendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról . . . . . . . . . . . . A Magyar Honvédség jelképeirõl és jelzéseirõl szóló 3/1996. (IV. 12.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Lampl Hugó-emlékplakett alapításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet kiegészítésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vezérõrnagy szolgálati viszonyának megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról. . . . . . . . . . . . . . . . . . A záhonyi térség komplex fejlesztését elõsegítõ miniszterelnöki megbízott kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi CI. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A tartalomjegyzék a 130. oldalon folytatódik.
131
131 132 134 135 135
137 139 141
142 143 152 153 153 153 155
156
130
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/5. szám
TARTALOMJEGYZÉK 4/2007. (I. 18.) KüM h.
5/2007. (I. 18.) KüM h.
1/2007. (MK 5.) MSZH közl.
Az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nõk és a gyermekek kereskedelme megelõzésérõl, visszaszorításáról és büntetésérõl szóló Jegyzõkönyve kihirdetésérõl szóló 2006. évi CII. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . Az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezménynek a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történõ csempészete elleni fellépésrõl szóló Jegyzõkönyve kihirdetésérõl szóló 2006. évi CIII. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépésérõl . . . Egyes 2007. évi kiállításokon bemutatásra kerülõ találmányok, védjegyek, formatervezési és használati minták kiállítási kedvezményérõl, illetve kiállítási elsõbbségérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közleménye a Kormány 2007. I. félévi munkatervébõl származó jogalkotási feladatok jegyzékérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. november 6-i ülésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. november 13-i ülésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. november 22-i ülésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Országos Választási Iroda közleménye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a 2007. február 1-je és február 28-a között alkalmazható üzemanyagárakról A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
156
157
157
158 165 166 167 168 168 168 170
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 2/2007. (I. 18.) Korm. rendelete az „Ipari Park” címrõl és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer mûködésérõl szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány – az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotási hatáskörében – az ipari parkok létesítésének és mûködésének elõsegítése érdekében a következõket rendeli el: 1. § Az „Ipari Park” címrõl és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer mûködésérõl szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(3) Az „Ipari Park” cím elnyerésének egyéb feltételei:] „b) a pályázat beadásakor már legalább 5 vállalkozás az ipari park területén mûködik, és a vállalkozások által teljes idõben foglalkoztatottak együttes létszáma legalább 100 fõ;” 2. §
131
cb) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, cc) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, cd) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.” (2) Az R. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Bíráló Bizottság az elnök elõterjesztése alapján értékeli az „Ipari Park” és a minõsített ipari park cím elnyerése érdekében benyújtott pályázatokat, a 4. § (1) bekezdése szerinti megállapodások 7. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti módosítását, és a 8. § (1) bekezdése alapján lefolytatott eljárás eredményét.” (3) Az R. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A Bíráló Bizottság maga határozza meg mûködési rendjét.”
3. § (1) Az R. 13. §-a (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Tanács elnöke a miniszter által kijelölt szakállamtitkár.” (2) Az R. 13. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A Tanács maga határozza meg mûködési rendjét.”
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
(1) Az R. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Bíráló Bizottság a következõ szervek egy-egy képviselõjébõl áll: a) minisztériumok és központi hivatalok: aa) Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, ab) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, ac) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, ad) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, ae) Pénzügyminisztérium, af) Szociális és Munkaügyi Minisztérium, ag) Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, ah) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; b) országos fejlesztési programokat koordináló szervezetek: ba) Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (ITDH), bb) Regionális Fejlesztési Holding Zrt.; c) egyéb szervezetek: ca) Magyar Innovációs Szövetség,
A Kormány 3/2007. (I. 18.) Korm. rendelete az ûrkutatással és ûrtevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 300/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében a következõ rendeletet alkotja: 1. § Az ûrkutatással és ûrtevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 300/2005. (XII. 23.) Korm.
132
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/5. szám
rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. § Az ûrkutatással és ûrtevékenységgel (a továbbiakban: ûrkutatás) kapcsolatos kormányzati feladatokat a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e rendeletben foglaltak szerint látja el.”
„c) biztosítja a Magyar Ûrkutatási Tanács (MÛT) és az Ûrkutatási Tudományos Tanács (a továbbiakban: ÛTT) mûködésének feltételeit.”
2. §
A Kormány tagjainak rendeletei
Az R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A MÛT tagjai: a) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az oktatási és kulturális miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a külügyminiszter, az egészségügyi miniszter, a honvédelmi miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetõje által kijelölt személy, az Ûrkutatási Tudományos Tanács elnöke, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatója, b) a MÛT elnökének felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt személy, továbbá a MÛT elnöke által felkért, az ûrkutatás terén kiemelkedõ eredményeket elért öt szakértõ.”
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelete a védett õshonos mezõgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körének megállapításáról Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el:
1. § 3. § (1) Az R. 3. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. § (1) A miniszter ûrkutatással kapcsolatos feladatainak ellátásában a MÛI a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezeti egységeként mûködik közre.” (2) Az R. 3. §-ának (2) bekezdése az alábbi i) ponttal egészül ki: (A MÛI feladata különösen:) „i) az ûrkutatás környezetvédelemmel és vízüggyel kapcsolatos feladatainak koordinálása.”
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyedejûleg az R. 5. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. §-ának c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: (A miniszter az ûrkutatásért való felelõssége körében)
(1) A védett õshonos mezõgazdasági állatfajták olyan állatfajták, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintõen tenyésztenek, és ezáltal a nemzeti örökség, a mezõgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak. A védett õshonos mezõgazdasági állatfajták körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták olyan magas genetikai értéket képviselõ, nem õshonos állatfajták, amelyek kiszorultak a termelésbõl, ezért a génállományuk megõrzése érdekében szükségessé vált védelmük. A veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2. § (1) A védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körének módosítását az agrárpolitikáért felelõs miniszternél (a továbbiakban: miniszter) lehet kezdeményezni. (2) Az egyes mezõgazdasági állatfajták védett õshonos mezõgazdasági állatfajtává nyilvánítására irányuló kezdeményezésben igazolni kell a fajtának Magyarország természetföldrajzi környezetében végzett, történelmi múltra
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
visszatekintõ tenyésztését. Ennek érdekében a kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) a kezdeményezés indokait, b) a fajta történelmi leírását és annak forrását, c) az adott fajta fellelhetõ törzskönyvének ismertetését, d) az állomány létszámát, várható változását, és a külön jogszabályban meghatározott kritikus szint szerinti tenyésztésbe vont nõivarú tenyészállat létszám eléréséhez szükséges eljárást, valamint annak idõigényét, e) az állomány tartási helyét, f) a jelenlegi egyedek esetleges visszavezethetõségét a fellelhetõ egykori nyilvántartásokhoz. (3) A veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták elismerésére irányuló kezdeményezésben igazolni kell a fajta magas genetikai értékét, valamint a létszám alakulásának bemutatását, amely a veszélyeztetett körbe történõ besorolás alapját képezi. (4) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti fajták védettségének, illetve veszélyeztetettségének megszûnésére irányuló kezdeményezésben be kell mutatni azokat az indokokat, amelyek igazolják a védettség megszüntetésének szükségességét.
3. § (1) A miniszter létrehozza az Õshonos Haszonállatok Génerõforrás Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). (2) A Bizottság a) a miniszter számára véleményt alkot a védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körének megállapítására irányuló kezdeményezésrõl, továbbá javaslatot tesz e fajták genetikai fenntartására, támogatásuk és tenyésztõszervezeti kijelölésük rendjére, b) évente áttekinti a védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták helyzetét, és amennyiben szükséges, a miniszternél azok fenntartható hasznosítására irányuló intézkedéseket kezdeményez, illetve egyébként az ilyen tárgyú tervezeteket véleményezi, c) elvégzi a külön jogszabályban részére elõírt feladatokat. (3) A Bizottság 10 tagú. Elnökét a miniszter három évre nevezi ki. A Bizottság tagjai közül 5 fõt az õshonos fajták fenntartásában érdekelt szakmai szervezetek delegálnak, egy-egy tagot pedig az õket koordináló szövetség, a miniszter, a természetvédelemért felelõs miniszter, valamint a tenyésztési hatóság delegál. A Bizottság elnöke eseti szakértõket kérhet fel. A Bizottság elnöke az állatállományokra vonatkozó adatokat kérhet a tenyésztõ szervezetektõl, a tenyésztési hatóságtól és az országos Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) adatbázisából.
133
(4) A Bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik. Ülés összehívását a miniszter elrendelheti, illetve bármelyik tag kezdeményezheti. Az ülés összehívásáról a Bizottság titkárának elõterjesztése alapján a Bizottság elnöke dönt. Kötelezõ ülést összehívni a 2. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés, valamint a külön jogszabály szerinti kérelem beérkezését követõ 15 napon belül, amelyet követõ 30 napon belül a Bizottság megteszi javaslatát. (5) A Bizottság a határozatait egyszerû vagy minõsített szótöbbséggel hozza. A minõsített szótöbbséget igénylõ határozatok körét a Bizottság állapítja meg. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amit a miniszter jóváhagy.
4. § A védett õshonos és a magas genetikai értéket képviselõ veszélyeztetett helyzetbe került mezõgazdasági állatfajták megõrzéséhez külön jogszabály szerint az állam támogatást ad. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a védett õshonos és veszélyeztetett helyzetbe került állatfajták körének megállapításáról szóló 36/1994. (VI. 28.) FM–KTM együttes rendelet. Gráf József s. k.,
Dr. Persányi Miklós s. k.,
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
1. számú melléklet a 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelethez Védett õshonos mezõgazdasági állatfajtáknak minõsülnek az alábbi fajok fajtái Faj
Fajta
Szarvasmarha és bivaly:
magyar szürke magyar bivaly
Szamár:
magyar parlagi szamár
Sertés:
szõke mangalica fecskehasú mangalica vörös mangalica
Juh:
fehér hortobágyi racka fekete hortobágyi racka gyimesi racka cigája cikta
134
MAGYAR KÖZLÖNY Faj
Fajta
Kecske:
magyar kecske
Tyúk:
sárga magyar kendermagos magyar fehér magyar fogolyszínû magyar fehér erdélyi kopasznyakú fekete erdélyi kopasznyakú kendermagos erdélyi kopasznyakú
Gyöngytyúk:
magyar parlagi gyöngytyúk
Lúd:
fodrostollú magyar lúd magyar lúd
Kacsa:
tarka magyar kacsa fehér magyar kacsa
2007/5. szám
A gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az egészségügyi miniszter 5/2007. (I. 18.) GKM–EüM együttes rendelete egyes miniszteri rendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 53. §-ának (5) bekezdésében és (7) bekezdésében, valamint a víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének r) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el:
1. §
Pulyka:
bronzpulyka rézpulyka
Nyúl:
magyar óriás
2. számú melléklet a 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelethez Veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajtáknak minõsülnek az alábbi fajok fajtái Faj
Fajta
Szarvasmarha:
magyar tarka
Ló:
gidrán hucul kisbéri félvér lipicai furioso-north star nóniusz
A polgári légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeirõl és kiadásuk rendjérõl szóló 14/2002. (II. 26.) KöViM–EüM együttes rendelet a) 2. §-ának 5. pontjában a „Légügyi Igazgatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, b) 1. melléklete 21. címének (4) bekezdése a) pontjában, 2. melléklete elsõ sorában, 2. mellékletében foglalt „Adatlap repülõorvosi minõsítéshez” mintájának (31) pontjában, 2. mellékletében foglalt „Orvosi vizsgálati lap” mintájának (251) pontjában, 2. mellékletében foglalt „Szemészeti vizsgálati lap” mintájának elsõ sorában és (301) pontjában, 2. mellékletében foglalt „Für-orr-gégészeti vizsgálati lap” mintájának elsõ sorában és (401) pontjában, 3. melléklete C) alcímének 1. pontjában, valamint 6. mellékletében foglalt „Minta egészségügyi minõsítéshez” VIII. pontjában a „Polgári Légiközlekedési Hatóság” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága” szöveg, c) 2. mellékletében foglalt „Application form for Aviation Medical Certificate” minta fejlécében, 2. mellékletében foglalt „Ophthalmology Examination Report” minta fejlécében, 2. mellékletében foglalt „Otorhinolaryngology Examination Report” minta fejlécében, valamint 6. mellékletében foglalt „Minta egészségügyi minõsítéshez” VIII. pontjában a „Civil Aviation Administration” szövegrész helyébe a „Civil Aviation Administration of National Transport Authority” szöveg lép.
shagya arab
2. § Ponty:
nyurga ponty (Cyprinus carpio carpio morpha hungaricus), tõponty (Cyprinus carpio carpio morpha acuminatus)
A hajózási egészségi alkalmasság feltételeirõl és vizsgálati rendjérõl szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM–ESZCSM együttes rendelet 6. §-ának (3) bekezdésében és 9. §-ának (2) bekezdésében a „Közlekedési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala” szöveg lép.
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Dr. Kóka János s. k.,
Dr. Molnár Lajos s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
egészségügyi miniszter
135
f) 16. §-ának (2) bekezdésében a „(számlaszáma: 10032000-00283779)” szövegrész helyébe a „(számlaszáma: 10032000-00289926-00000000)” szöveg, g) 16. §-ának (5) bekezdésében az „a Közlekedési Fõfelügyelethez” szövegrész helyébe az „az NKH Központi Hivatalához” szöveg lép. 2. §
A gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 6/2007. (I. 18.) GKM–KvVM együttes rendelete egyes közlekedési tárgyú rendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdésében, a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában, a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az 1. § vonatkozásában a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendeljük el:
Az új személygépkocsik üzemanyag-gazdaságossági és szén-dioxid-kibocsátási adatainak közzétételérõl szóló 12/2002. (III. 14.) GM–KöViM–KöM együttes rendelet 1. §-ának r) pontjában a „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg lép. 3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a nem közúti mozgó gépekbe építendõ belsõ égésû motorok gáznemû és részecskékbõl álló szennyezõanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet 16. §-ának (10) bekezdése. Dr. Kóka János s. k.,
Dr. Persányi Miklós s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
1. § A nem közúti mozgó gépekbe építendõ belsõ égésû motorok gáznemû és részecskékbõl álló szennyezõanyagkibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet a) 7. §-ának (8) bekezdésében a „területileg illetékes közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) területileg illetékes regionális igazgatóságai” szöveg, b) 7. §-ának (8) bekezdésében az „a Központi Közlekedési Felügyeletet” szövegrész helyébe az „az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságát” szöveg, c) 15. §-ának (1) bekezdésének elsõ mondatában az „a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF)” szövegrész helyébe az „az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, d) 15. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatában és (3) bekezdésében, valamint 16. §-ának (5) bekezdésében az „A KKF” szövegrész helyébe az „Az NKH Középmagyarországi Regionális Igazgatósága” szöveg, e) 16. §-ának (2) bekezdésében az „a KKF” szövegrész helyébe az „az NKH” szöveg,
A honvédelmi miniszter 2/2007. (I. 18.) HM rendelete a Magyar Honvédség jelképeirõl és jelzéseirõl szóló 3/1996. (IV. 12.) HM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség jelképeirõl és jelzéseirõl szóló 3/1996. (IV. 12.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint módosítom: 1. § Az R. 2. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
136
MAGYAR KÖZLÖNY
[(1) A Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) csapatzászlóra jogosult katonai szervezetei:] „d) az MH 1. Honvéd Tûzszerész és Hadihajós Ezred, és”
2. § (1) Az R. 3. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A csapatzászlót – a Hvt. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján – a köztársasági elnök adományozza az általa kibocsátott okirattal. A csapatzászló átadása a nemzeti, állami és katonai ünnepek alkalmával, ünnepélyes keretek között történik.” (2) Az R. 3. § (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A csapatzászló adományozása iránti kérelmet a 2. § (1) bekezdése szerinti katonai szervezet parancsnoka (vezetõje) a tervezett csapatzászló-átadási ünnepet megelõzõ 90 nappal – az MH központi személyzeti szerve útján – a Honvéd Vezérkar fõnökének terjeszti fel.”
2007/5. szám
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az állami légijármûvek nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint a típus- és légialkalmasságáról szóló 21/1998. (XII. 21.) HM rendelet bevezetõ rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép: „A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 18. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében, 47. §-ának (1) és (2) bekezdésében és a 49. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:” Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter
Melléklet a 2/2007. (I. 18.) HM rendelethez „3. számú melléklet a 3/1996. (IV. 12.) HM rendelethez A felségjel
3. § Az R. 11. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A honvédelmi célú légijármûveken elhelyezendõ felségjelek leírását az állami légijármûvek nyilvántartásáról szóló jogszabály tartalmazza.”
A felségjel leírása: A felségjel nemzeti színeket tartalmazó egyenlõ szárú háromszög, amelynek magassága az alap kétszerese. A színek a háromszögben úgy helyezkednek el, hogy a háromszög mindkét szára mentén az alap 1/9-ed részének megfelelõ szélességû piros színû, majd fehér színû sáv húzódik, amelyek között a háromszög fennmaradó területe zöld színû. Az így kialakult jelet egy, az alap 1/27-ed része szélességû fehér keret veszi körül.
4. § Az R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A csapatzászló, az 5. §-ban meghatározottak kivételével a zászlószalag, a hadilobogó, valamint az árbocjelvények elkészíttetésérõl, javíttatásáról, esetleges cseréjérõl és a csapatokhoz való eljuttatásáról a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gondoskodik, a Magyar Honvédség költségvetésének terhére.”
5. § Az R. 3. számú mellékletének helyébe a jelen rendelet melléklete lép.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg az R. 4. §-ának (2) bekezdése és 10. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
A felségjel elhelyezése: A felségjelet a katonai jármûvek függõleges, vagy annak közeli állású síkjain úgy kell felfesteni (felhelyezni), hogy a háromszögnek az alapjával szembeni csúcsa a jármû haladási irányába mutasson. Ezáltal bármilyen felületen elhelyezett felségjel a jármû haladási irányába mutató, ék alakú jelzésként is használható. A felségjel elhelyezésének általános szabályai: a) Toronnyal rendelkezõ harcjármûveken a harcjármû tornyának két oldalán, a keresztirányú szimmetriavonalhoz képest 30°-ban elõre, vagy a torony hozzá legközelebbi szabad felületén.
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) Egyéb kerekes és lánctalpas harcjármûveken és vontatókon a harcjármû keresztirányú szimmetriavonalához legközelebb esõ szabad felületen. c) Terepjáró személy és tehergépjármûveken a gépjármû két oldalán, az elsõ ajtók keresztirányú szimmetriapontjában. d) Pótkocsikon, konténereken és egyéb eszközökön az eszköz oldalfelületének a keresztirányú szimmetriapontjában. e) Hadihajókon: ea) MS–25 AM aknamentesítõ hajón a felsõ kormányállás és a hajóharang fölött; eb) tûzszerész járõrhajón a kódlobogó tároló dobozon; ec) parancsnoki motorcsónakon a hajó tetején és a felépítmény mindkét oldalán. A felségjel mérete:
137
„f) a Bizottság 2006/690/EK határozata (2006. október 12.) a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazítás érdekében a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének a kristályüvegben található ólom alkalmazásai mentesítésének tekintetében történõ módosításáról; g) a Bizottság 2006/691/EK határozata (2006. október 12.) a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazítás érdekében a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének az ólom és a kadmium alkalmazásai mentesítésének tekintetében történõ módosításáról; h) a Bizottság 2006/692/EK határozata (2006. október 12.) a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazítás érdekében a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének a hatvegyértékû króm alkalmazásai mentesítésének tekintetében történõ módosításáról.”
A felségjel a jármû jellege és a felhasználható felület mennyisége szerint két méretben készül. 2. §
Méretek (mm) Felségjel
I. méret II. méret
a
b
c
d
k
135 90
15 10
15 10
75 50
5 3
Az R. melléklete e rendelet melléklete szerint módosul. ” 3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 1/2007. (I. 18.) KvVM rendelete az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet módosításáról A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. §-a (4) bekezdésének ja) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a következõket rendelem el:
1. § Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a a következõ f), g), h) pontokkal egészül ki: (Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
(2) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2002/95/EK irányelve (2003. január 27.) az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról, melléklet; b) a Bizottság 2006/690/EK határozata (2006. október 12.) a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazítás érdekében a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének a kristályüvegben található ólom alkalmazásai mentesítésének tekintetében történõ módosításáról; c) a Bizottság 2006/691/EK határozata (2006. október 12.) a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazítás érdekében a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének az ólom és a kadmium alkalmazásai mentesítésének tekintetében történõ módosításáról; d) a Bizottság 2006/692/EK határozata (2006. október 12.) a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazítás érdekében a 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének a hatvegyértékû króm alkalmazásai mentesítésének tekintetében történõ módosításáról. Dr. Persányi Miklós s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter
138
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/5. szám
Melléklet az 1/2007. (I. 18.) KvVM rendelethez (1) Az R. mellékletének II. Ólom táblázata a következõ 21–28. ponttal egészül ki: „ 21.
Ólom és kadmium a zománc boroszilikát üvegre való felviteléhez használt nyomdafestékekben.
nincs határérték
22.
Ólom, mint szennyezõdés a száloptikai kommunikációs rendszerekben használt ritkaföldfém-vas-gránát (RIG) Faraday-rotátorokban.
nincs határérték
23.
Ólom a csatlakozók kivételével a NiFe vezetõkoszorúval rendelkezõ 0,65 mm vagy kisebb osztóközû, finom osztású (fine-pitch) komponensek felületén, és ólom a csatlakozók kivételével a réz vezetõkoszorúval rendelkezõ 0,65 mm vagy kisebb osztóközû, finom osztású (fine-pitch) komponensek felületén.
nincs határérték
24.
Korong- és síkmátrix alakú többrétegû kerámiakondenzátorok géppel készített átmenõfuratokba történõ forrasztásához használt forrasztóanyagokban lévõ ólom.
nincs határérték
25.
Ólomoxid a plazma képmegjelenítõkben (PDP) és felületvezetõ elektronkibocsátó kijelzõkben (SED) használt szerkezeti elemekben; nevezetesen az elsõ és hátsó üveg dielektromos rétegben, az adatelektródában, a fekete sávban, a címezhetõ elektródában, a határoló bordákban, lezáró frittben és frittgyûrûben, valamint nyomópasztákban.
nincs határérték
26.
Ólomoxid a Black Light Blue (BLB) lámpák üveg védõburkolatában.
nincs határérték
27.
Nagyteljesítményû (több órán keresztül 125 dB SPL és a feletti hangteljesítményszinten mûködõ) hangszórókban használt átalakítóknál forrasztóanyagként alkalmazott ólomötvözetek.
nincs határérték
28.
A kristályüveg termékek címkézésérõl szóló 75/1999. (XII. 21.) GM rendelet hatálya alá tartozó kristályüvegekben található ólom.
nincs határérték ”
(2) Az R. mellékletének IV. Hat vegyértékû króm táblázata helyébe a következõ táblázat lép: „ IV.
Hat vegyértékû króm
1.
Abszorpciós hûtõgépek hûtõrendszerében alkalmazott szénacél korrózióvédelmére.
nincs határérték
2.
Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérõl szóló külön jogszabály IT és távközlési berendezéskategóriába tartozó berendezésekben, a korrózió elleni védelemre és az elektromágneses interferencia elleni védelemre szolgáló, festetlen fémlemezek és kapcsok korróziót megelõzõ bevonataiban található hatvegyértékû króm. 2007. július 1-jéig engedélyezett mentesítés.
nincs határérték
”
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2/2007. (I. 18.) KvVM rendelete a Lampl Hugó-emlékplakett alapításáról A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § Tervezési, kivitelezési, technológiai, tájesztétikai és környezetvédelmi szempontból kimagasló, gazdaságosan megvalósított, továbbá gazdaságosan üzemeltethetõ vízi létesítmények (a továbbiakban: létesítmény) tervezéséért, kivitelezéséért felelõs természetes személyeknek a létesítmény megvalósításában való meghatározó közremûködéséért, illetve az eredményesség érdekében kifejtett munkája elismerésére Lampl Hugó-emlékplakettet (a továbbiakban: emlékplakett) alapítok.
2. §
139
(2) A miniszter a beérkezett pályázatokat tárgyév július 15-éig továbbítja a Lampl Hugó Emlékplakett Bizottság részére.
5. § (1) A miniszter a pályázatokról szóló döntés szakmai elõkészítésére javaslattevõ szervként Lampl Hugó Emlékplakett Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. (2) A Bizottság 8 fõbõl áll, elnökét és hét tagját a miniszter nevezi ki. A Bizottság elnöke a minisztérium vízügyi szakállamtitkára (a továbbiakban: szakállamtitkár). A Bizottság két tagjára a Magyar Hidrológiai Társaság, egy-egy tagjára a szakállamtitkár, az építésügyért felelõs miniszter által vezetett minisztérium, a Magyar Víziközmû Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szakmai Szövetsége és a Budapesti Mûszaki Egyetem tehet javaslatot. A tagok megbízatása 5 évre szól.
6. § (1) A Bizottság a beérkezett pályázatokat e rendelet 1. és 2. mellékletében foglaltak alapján minõsíti, és az emlékplakett odaítélésére irányuló javaslatát tárgyév december 15-éig a miniszter elé terjeszti.
(1) Az emlékplakettet pályázat útján évenként egy, a pályázat benyújtásának évében vagy az azt megelõzõ három évben Magyarországon üzembe helyezett létesítmény tervezéséért, kivitelezéséért felelõs természetes személy nyerheti el.
(2) Az emlékplakett adományozásáról a Bizottság javaslata alapján a miniszter dönt.
(2) Az emlékplakett elnyerésére a létesítmény tervezéséért vagy a kivitelezéséért felelõs természetes személy vagy több személy együttesen nyújthatnak be pályázatot. A pályázat többször is benyújtható. Emlékplakett ugyanazon létesítmény tervezéséért, kivitelezéséért egy alkalommal adományozható.
(4) A tervezésért és a kivitelezésért felelõs természetes személy emlékplakettet és adományozást igazoló oklevelet kap. A létesítményen az emlékplakett adományozását igazoló emléktábla kerül elhelyezésre. Az emlékplakett és az emléktábla leírását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Az adományozásra évente egyszer, a Víz Világnapján – március 22-én – kerül sor.
7. § 3. § A pályázati kiírást minden év április 1-jéig a vízgazdálkodásért felelõs miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) teszi közzé honlapján, egy országos napilapban és a minisztérium hivatalos lapjában.
4. § (1) A pályázatot e rendelet 1. mellékletében meghatározottak szerint minden év július 1-jéig kell benyújtani a vízgazdálkodásért felelõs miniszterhez (a továbbiakban: miniszter).
(1) Az emlékplakett adományozását – a kitüntetett létesítmény, valamint a tervezésért és a kivitelezésért felelõs természetes személy érdemeinek a feltüntetésével – a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (2) A pályázat 1. melléklet szerinti anyagát a Vízügyi Központ és Közgyûjteményeknél kell elhelyezni.
8. § E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Persányi Miklós s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter
140
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/5. szám
1. melléklet a 2/2007. (I. 18.) KvVM rendelethez
máshoz való csatlakozását, továbbá a lényeges technológiai adatokat.
A pályázat tartalmi és formai követelményei
6. A pályázók által szükségesnek ítélt részlettervek az építményekrõl és építményrészletekrõl.
1. A pályázat benyújtóinak pontos megnevezése. 2. Mûszaki leírás. A kiviteli terv mûszaki leírásának rövidített változata legfeljebb 15 oldal terjedelemben. 3. Átnézeti helyszínrajz, amely bemutatja a létesítmény földrajzi helyét és a más létesítményekhez való kapcsolatát. 4. Részletes helyszínrajz, a létesítmény jellemzõ méreteinek feltüntetésével. 5. Technológiai folyamatábra (mûködési hossz-szelvény) – ha a mû bemutatásához szükséges – amely tartalmazza a létesítmény fõ méreteit és az egyes részek egy-
7. Gazdasági értékelés, amely tartalmazza a fajlagos anyag, energia és egyéb költségmutatókat, továbbá összehasonlítást más hasonló célú már mûködõ berendezésekkel. 8. Kiegészítõ dokumentumok a pályázat értékelésének elõsegítésére: fényképek, az üzem mûködésének eredményeit igazoló dokumentumok, szakvélemények stb. 9. A dokumentáció mérete: A/4 vagy ennek többszöröse, A/4 méretre hajtogatva. 10. A pályázat nyelve magyar és a pályázóknak mindegyik dokumentumrészt aláírásukkal kell ellátniuk.
2. melléklet a 2/2007. (I. 18.) KvVM rendelethez Lampl Hugó-emlékplakett bírálati lapja 1. A létesítmény megnevezése: ......................................................................................................................................... 2. A létesítmény tervezéséért felelõs mérnök: .................................................................................................................. 3. A létesítmény kivitelezéséért felelõs mérnök: .............................................................................................................. 4. A pályázat értékelése: 4.1. Mûszaki leírás: ........................................................................................................................................... 4.2. Tervek: ....................................................................................................................................................... 4.3. Gazdasági értékelés: ................................................................................................................................... 4.4. Kiegészítõ dokumentumok: ........................................................................................................................ 4.5. Esztétikai megjelenés: ................................................................................................................................ 4.6. Nyelvi igényesség: .....................................................................................................................................
pont pont pont pont pont pont
5. A létesítmény értékelése: 5.1. A célnak való megfelelõség: ...................................................................................................................... 5.2. Egyedi szakmai szempontok: ..................................................................................................................... 5.3. Szerkezeti elemek kialakítása: .................................................................................................................... 5.4. Idõállóság: .................................................................................................................................................. 5.5. Munkavédelem: .......................................................................................................................................... 5.6. Esztétikai kialakítás: ................................................................................................................................... 5.7. Környezetvédelem: .....................................................................................................................................
pont pont pont pont pont pont pont
Összesen: ................................................................................................................................................................. pont Az elõzõ kérdések mindegyikére 0-tól 5-ig terjedõ pont adható. A magasabb pontszám jelenti a jobb osztályzatot. Kelt: ....................................................................
......................................................................... a bíráló aláírása
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. melléklet a 2/2007. (I. 18.) KvVM rendelethez A Lampl Hugó-emlékplakett és emléktábla leírása 1. Emlékplakett Az emlékplakett 75 mm átmérõjû, 5 mm vastag bronzérem, amelynek elõlapján „... (a kitüntetett neve)...-nak kiemelkedõ jelentõségû vízilétesítmény megvalósításában való közremûködéséért (dátum)” felirat látható. Az emlékplakett hátoldalán a Magyar Köztársaság egymást keresztezõ tölgy- és babérággal övezett címere helyezkedik el, amelyet a „Lampl Hugó-emlékplakett” és „a vízgazdálkodásért felelõs minisztertõl” felirat vesz körbe. 2. Emléktábla Az emlékplakett odaítélésének tényét igazolja, a létesítmény külsõ felületén jól látható módon elhelyezve. Az emléktábla 67×125 cm méretû vörösréz öntvény, amit felül a Vízügy 20 cm átmérõjû Emblémája (egymást metszõ folyók sematikus ábráján bal oldalon felül egy vízcsepp, alul a VÍZÜGY felirat) díszít, alá 6 cm-es magasságú kidomborodó betûkkel a következõ szöveg kerül: „E létesítmény megvalósításában közremûködõ személyt a vízgazdálkodásért felelõs miniszter Lampl Hugóemlékplakettel tüntette ki.”
Az oktatási és kulturális miniszter 1/2007. (I. 18.) OKM rendelete a közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és az illetékekrõl szóló – többször módosított – 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § (1) A közoktatás minõségbiztosításáról és minõségfejlesztésérõl szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet (a továb-
141
biakban: R.) 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) A minõsítési eljárás megindítását a fenntartó a minõsítõ testületnél kezdeményezheti írásban, ajánlott, tértivevényes küldemény formájában.” (2) Az R. 13. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Az alapfokú mûvészetoktatási intézmény mûvészeti nevelõ és oktató tevékenységének minõsítése a következõ dokumentumokban bejegyzett adatok alapulvételével történik:] „b) nem helyi önkormányzat által fenntartott alapfokú mûvészetoktatási intézmény esetén a székhelyre és valamennyi telephelyre szóló hatályos, jogerõs mûködési engedély,” (3) Az R. 13. §-ának (2) bekezdése a következõ d)–e) pontokkal egészül ki: [(2) Az alapfokú mûvészetoktatási intézmény mûvészeti nevelõ és oktató tevékenységének minõsítése a következõ dokumentumokban bejegyzett adatok alapulvételével történik:] „d) az intézmény rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések jegyzéke, e) az intézményben foglalkoztatott pedagógusok jegyzéke a név, tanított tantárgy, végzettség, szakképzettség feltüntetésével.” (4) Az R. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok, valamint az intézményben foglalkoztatott pedagógusok okleveleinek fenntartó által hitelesített másolatát a minõsítési eljárás kérelmezõjének a kérelemhez mellékelnie kell. A kérelmezõnek csatolnia kell továbbá – elektronikus adathordozón vagy papír alapon – a fenntartásában mûködõ alapfokú mûvészetoktatási intézmény pedagógiai programját, tantárgyfelosztását és a pedagógus-továbbképzési tervét. A fenntartónak nyilatkoznia kell arról, hogy a) az intézmény tevékenységével összefüggésben folyt-e vagy folyik-e a közoktatásról szóló törvény szerinti törvényességi ellenõrzés, illetve hatósági ellenõrzés, valamint esélyegyenlõséggel, egyenlõ bánásmóddal kapcsolatos eljárás, továbbá, amennyiben ilyen eljárás folyt, az milyen eredménnyel zárult, b) az állandó alkalmazotti létszám a nevelõ és oktató munkához rendelkezésre áll, c) az alapfokú mûvészetoktatási intézmény hány és milyen évfolyamokkal mûködik, d) a 14/C. § (2) bekezdésében meghatározott elõleget befizette.” (5) Az R. 13. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (5)–(7) bekezdés számozása (6)–(8) bekezdésre változik: „(5) A minõsítõ testület a beérkezett dokumentumok alapján elõminõsítési eljárást folytat le. Az elõminõsítési eljárás eredményeként nyilatkozik arról, hogy az alapfokú
142
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/5. szám
mûvészetoktatási intézmény dokumentumai alapján elfogadja-e a minõsítési eljárás megindítása iránti kérelmet vagy sem. Ha a minõsítõ testület a minõsítés iránti kérelmet elfogadta, értesíti a fenntartót a minõsítési eljárás további menetérõl. Ha a minõsítõ testület a minõsítési eljárás iránti kérelmet nem fogadja el, értesíti a fenntartót az elutasításról és annak indokairól. A fenntartó az értesítéstõl számított harminc napon belül ismételten kérheti a minõsítési eljárás megindítását. Ha a minõsítõ testület másodszor is elutasítja a minõsítési eljárás iránti kérelmet, a fenntartó az Oktatási Hivatalnál hatósági ellenõrzés lefolytatását kezdeményezheti. A hatósági ellenõrzés pótolhatja a minõsítési eljárás lefolytatására irányuló kérelem elfogadását. A minõsítési eljárás iránti kérelem elfogadása az alapfokú mûvészetoktatási intézmény elõminõsítését jelenti.”
(2) E rendelet kihirdetésével egyidejûleg a) az R. 3. §-ának (2) bekezdésében az „Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV)” szövegrész helyébe „Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)”, a 13. § (6) bekezdésében, a 14/E. § (1) bekezdésében, a 14/F. §-ában, a 16. § (3) bekezdésében az „OKÉV” szövegrész helyébe a „Hivatal” szövegrész, b) az R. 14. § (3) bekezdésében, 14/C. § (1) bekezdésében, 14/E. § (1) bekezdésében, 15. § (9) bekezdésében az „Oktatási Minisztérium” szövegrész helyébe az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész, c) az R. 1. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „Nemzeti Szakképzési Intézetre (a továbbiakban: NSZI)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézetre (a továbbiakban: NSZFI)” szövegrész, valamint a 3. § (3) bekezdésében az „NSZI” szövegrész helyébe „NSZFI” szövegrész lép.
2. §
(3) E rendelet kihirdetésével egyidejûleg a felsõoktatási hatósági eljárási díjakról szóló 8/2006. (IX. 7.) OKM rendelet a) 1. §-a (1) bekezdésében a „Felsõoktatási Regisztrációs Központ” szövegrész helyébe a „felsõoktatási intézmények nyilvántartását vezetõ szerv (a továbbiakban: regisztrációs központ)” szövegrész, b) 1. §-a (2), (3) és (6) bekezdésében, 2. §-a (1) bekezdésében, valamint mellékletének címében a „Felsõoktatási Regisztrációs Központ” szövegrész helyébe a „regisztrációs központ” szövegrész, c) 1. §-a (2) bekezdésében a „10032000-0028931100000000” szövegrész helyébe a „10032000-0028263700000000” szövegrész lép.
(1) Az R. 14/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az egyes minõsítési eljárásért fizetendõ minõsítési díj mértékét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a minõsítõ testület állapítja meg, és évente közzéteszi az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában és a honlapján.” (2) Az R. 14/C. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (2)–(6) bekezdés számozása (3)–(7) bekezdésre változik: „(2) A 13. § (1) bekezdésben meghatározott minõsítési eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg az OTP Bank Rt. IX. Kerületi Fiók 11709002-20073149 számlára minõsítési díj elõlegként a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabérnek (minimálbér) megfelelõ összeget be kell fizetni. Az elõleg a minõsítõ testülettõl nem igényelhetõ vissza.” (3) Az R. 14/C. §-ának új számozás szerinti (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a fenntartó minõsítés iránti kérelmét a helyszíni vizsgálat megkezdése elõtt nyolc nappal visszavonja, a minõsítési díjnak az elõleg összege feletti részét (a továbbiakban: díjkiegészítés) részére vissza kell fizetni.” (4) Az R. 14/C. §-ának új számozás szerinti (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A minõsítési díjkiegészítés összegét az elõminõsítést követõ minõsítési eljárás megkezdésével egyidejûleg kell megfizetni.”
Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter
Az oktatási és kulturális miniszter 2/2007. (I. 18.) OKM rendelete a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet kiegészítésérõl A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
3. § 1. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az R. 12. §-ának (5) bekezdésében a „mûvészeti áganként” szövegrész.
A nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet a következõ 22/J. §-sal egészül ki: „22/J. § (1) A „Magyar Kultúra Követe” cím azon magyar, illetve külföldi magánszemélyeknek adományozható, akik munkásságukkal kiemelkedõ érdemeket szereztek a magyar kultúra külföldön történõ képviselete terén, illetve tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar kultúra szolgálatában állók munkásságát külföldön is megismerjék, elismerjék, és ezt a jövõre nézve is vállalják. (2) A címet évente a Magyar Kultúra Napja alkalmából 7 személy kaphatja. (3) A kitüntetett adományozást igazoló okiratot, érmét, kitûzõt és táblát kap. (4) Az érme ovális alakú, aranyból készült, mérete 30×20, vastagsága 3 milliméter. Az érme egyoldalas, stilizált – az angol Ambassador (Nagykövet) szót szimbolizáló – „A” betût ábrázol, köriratban a „Magyar Kultúra Követe” felirattal. (5) A kitûzõ ovális alakú, aranyozott ezüstbõl készült, mérete 15×10, vastagsága 3 milliméter. Az érme egyoldalas, stilizált – az angol Ambassador (Nagykövet) szót szimbolizáló – „A” betût ábrázol. (6) A tábla ovális alakú, rézbõl készült, hosszúsága 200, magassága 140, vastagsága 3 milliméter. A tábla stilizált – az angol Ambassador (Nagykövet) szót szimbolizáló – „A” betût ábrázol, köriratban magyarul vagy a kitüntetett által választott nyelven a „Magyar Kultúra Követe” felirattal.”
2. § Ez a rendelet a kihirdetést követõ napon lép hatályba. Dr. Hiller István s. k.,
143
nyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában – dr. Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolásával – meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alkotmány 61. § (2) bekezdésébõl fakadó alkotmányos követelmény, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 49. §-a alkalmazásakor a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a mûsor jellegétõl függõen – az egyes mûsorszámon belül, illetve a mûsorszámok összességében kell vizsgálni. 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2007. június 30-i hatállyal megsemmisíti. 3. Az Alkotmánybíróság a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 49. §-a, 50. § (2) bekezdése, továbbá 51. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat elutasítja. 4. Az Alkotmánybíróság a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 50. § egészének és az 51. § (4) bekezdésének a megsemmisítését, valamint a 49. § (6) bekezdésével kapcsolatban benyújtott, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását, továbbá az ORTT gyakorlatának a felülvizsgálatát és meghatározott tartalmú közlemény közzétételét kezdeményezõ indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
oktatási és kulturális miniszter
INDOKOLÁS
III. rész HATÁROZATOK Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban meg-
I. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) egyes rendelkezései alkotmányossági vizsgálatára. Jelen eljárásban az Alkotmánybíróság a Médiatörvény Panaszbizottság mûködésével kapcsolatos 48. § (3) bekezdésének, 49–50. §-ainak, 50. § (2) bekezdésének, valamint 51. § (2) bekezdés második mondatának és az 51. § (4) bekezdésének az alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését kezdeményezõ indítványokat bírálta el. 1. Az egyik indítvány szerint az Alkotmány 61. §-ába ütköznek a Médiatörvény 49–50. §-ai, mert azok nem zárják ki annak a lehetõségét, hogy a Panaszbizottság egyetlen mûsorszám kapcsán vizsgálja a kiegyensúlyozottság
144
MAGYAR KÖZLÖNY
követelményének érvényesülését. A Panaszbizottság ugyanis a 37/1992. (VI. 10.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) megfogalmazott követelményekkel ellentétben sokszor egy-egy mûsorszám miatt lép fel. Ez az indítvány a Médiatörvény 48. § (3) bekezdésének utólagos vizsgálatát is kéri az Alkotmánybíróságtól, mert az a kérelem szerint sérti az Alkotmány 61. §-ának a szabad véleménynyilvánítás jogát biztosító rendelkezését és ellentétes azokkal az alkotmányossági követelményekkel, amelyeket az Alkotmánybíróság az Abh.-ban megfogalmazott. 2. A másik indítvány szerint az Alkotmány 61. § (2) bekezdésében biztosított sajtószabadságot alkotmánysértõ módon korlátozza a Médiatörvény 50. § (2) bekezdése, mert „túl széles felhatalmazást ad” a Panaszbizottságnak, illetve fellebbezés esetén az ORTT-nek. A Panaszbizottság és az ORTT ugyanis megjelöli azt az idõpontot és módot, ahogyan a mûsorszolgáltató köteles a Panaszbizottság, illetve az ORTT állásfoglalását közölni, vagy a kifogást tevõ számára álláspontja kifejtésére lehetõséget adni. Az indítvány emellett az Alkotmány 57. § (5) bekezdését, 59. § (1) bekezdését és a 61. §-át sértõnek tartja, hogy a Médiatörvény 51. § (2) bekezdés második mondata alapján a Panaszbizottság állásfoglalása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemrõl másodfokon döntõ ORTT elmarasztaló határozatát a mûsorszolgáltatónak azonnal teljesítenie kell, a bírósági felülvizsgálatra benyújtott kérelemnek ugyanis a határozat végrehajtására nézve nincs halasztó hatálya. Az indítványozó szerint ez a rendelkezés nincs összhangban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. és XXI. fejezeteiben foglaltakkal sem. Az indítvány az Alkotmány tételes szabályának megjelölése nélkül, általában tartja alkotmányellenesnek, hogy a mûsorszolgáltatót elmarasztaló határozatot azelõtt teszik közzé a Mûvelõdési Közlönyben (1999-tõl a Kulturális Közlönyben), mielõtt a felülvizsgálati kérelem alapján indult bírósági eljárás jogerõsen befejezõdött volna [Médiatörvény 51. § (4) bekezdés]. A Médiatörvény 49. § (6) bekezdésének elsõ mondata alapján a Panaszbizottság a mûsorszolgáltatót és a kifogást tevõt meghallgathatja. Az indítvány szerint a gyakorlatban a Panaszbizottság többnyire a felek meghallgatása nélkül, az iratok alapján dönt. Így az ORTT is anélkül hoz határozatot, hogy a feleket legalább egyszer meghallgatták volna. Ez a gyakorlat – a beadványt készítõ szerint – ellentétes az Alkotmány 61. §-ába foglaltakkal. Ezzel összefüggésben azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy „kellõ garanciák híján az alkotmányos védelem szempontjából nyilvánítsa aggályosan hiányosnak” a Médiatörvény 49. § (6) bekezdését. Végül az indítványozó azt kezdeményezi, hogy az Alkotmánybíróság határozatban mondja ki: „a politikai pártok semmilyen formában nem avatkozhatnak be a köz-
2007/5. szám
szolgálati média mûködésébe, a Panaszbizottságnál kizárólag állampolgárok tehetnek panaszt jogos egyéni érdekeik védelmében”.
II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” „57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.” „59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.” „61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” 2. A Médiatörvénynek az indítványok elbírálása során figyelembe vett rendelkezései: „4. § (1) A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. (2) A mûsorszolgáltatásban közzétett mûsorszámok összessége, illetõleg ezek bármely tartalom vagy mûfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában. (3) A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek. (4) A mûsorban közzétett hírekhez fûzött véleményt, értékelõ magyarázatot e minõségének és szerzõjének megnevezésével, a hírektõl megkülönböztetve kell közzétenni.” „48. § (2) A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendjét – ideértve az eljáró Panaszbizottság tagjának elfogultság miatti kizárására vonatkozó szabályokat is – a Testület állapítja meg. Ennek
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
során figyelemmel kell lenni a felek egyenlõsége, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére. (3) A Panaszbizottság ügyrendje tartalmazza a 4. §-a alá nem tartozó panaszügyek elintézésének rendjét is. Az ilyen ügyekben a Panaszbizottság a panaszt megvizsgálja és állásfoglalásáról tájékoztatja a panaszost, az érintett mûsorszolgáltatót, továbbá – ha ezt szükségesnek tartja – a közvéleményt.” „49. § (1) Ha a mûsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetõséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselõje vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevõ) kifogásával a mûsorszolgáltatóhoz fordulhat. (2) A kifogást tevõ a kifogásolt közlés megjelenésétõl, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstõl számított negyvennyolc órán – a Magyar Köztársaság határain kívül élõ (tartózkodó, mûködõ) személy esetében nyolc napon – belül írásban kérheti a mûsorszolgáltatótól álláspontjának – a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti – ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevõ, ha az ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más képviselõje már lehetõséget kapott, vagy ha e lehetõséget a kifogást tevõ kapta, de azzal nem élt. (3) A mûsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak kézhezvételétõl számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésrõl a kifogást tevõt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevõ a döntés közlésétõl számított negyvennyolc órán belül – a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstõl számított hat napon – külföldi esetén tizenkét napon – belül a kifogásolt mûsorszám és a mûsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható a panasz, ha a mûsorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás teljesítésére vállalt határidõ lejártát követõ negyvennyolc órán belül kell a panaszt benyújtani. (4) A Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül állást foglal a kifogást tevõ által elõterjesztett kérdésekben. (5) A mûsorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott mûsorszámot rögzítõ anyagot, és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért felvilágosítást. (6) A Panaszbizottság a mûsorszolgáltatót és a kifogást tevõt meghallgathatja. A meghallgatástól való távolmaradás az állásfoglalásnak nem akadálya.” „50. § (2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása szerint a mûsorszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyo-
145
zottságát, a mûsorszolgáltató a Panaszbizottság által megjelölt idõpontban és módon – a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelõen – értékelõ magyarázat nélkül közli a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetõséget ad a kifogást tevõnek álláspontja megjelenítésére.” „51. § (1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Testülethez lehet fordulni az állásfoglalás közlésétõl számított negyvennyolc órán belül. A mûsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú. (2) A Testület a jogorvoslati kérelemrõl nyolc napon belül határoz. A Testület elmarasztaló határozatát, illetve ha a Testület a mûsorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell. (3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló – többször módosított – 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja. (4) Az alaposnak bizonyult kifogásnak a mûsorszolgáltató mûsorában történt közlésén túlmenõen a mûsorszolgáltatót marasztaló jogerõs határozatot a Mûvelõdési Közlönyben is közzé kell tenni.”
III. Az indítványok részben megalapozottak. A most elbírált mindkét indítvány kifogásolja, hogy a Panaszbizottság (adott esetben a másodfokon eljáró ORTT) olykor „mûkritikát” gyakorol egy-egy mûsorral szemben, azaz egyetlen mûsorszám kapcsán vizsgálja a kiegyensúlyozottság követelményének az érvényesülését. Ennek – az indítványozók álláspontja szerint – az az oka, hogy a Médiatörvény vonatkozó 49. §-a az Alkotmány 61. § (1) és (2) bekezdéseit sértõ módon nem zárja ki kifejezetten e vizsgálódás lehetõségét. Az Alkotmánybíróság a következõkben azt vizsgálta, hogy a Panaszbizottság eljárását szabályozó Médiatörvény 49. §-a az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének megfelelõen korlátozza-e a vélemény- és sajtószabadságot. 1. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján az állam csak abban az esetben korlátozhatja az alapjogokat, ha a szabályozás alapjául szolgáló legitim célok védelme más módon nem érhetõ el. „Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát szükséges, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelõ arányban legyenek egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni.” (Összefoglalóan: 879/B/1992. AB határozat, ABH 1996, 401.) Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. A sajtó számára speciális védelmet nyújtó Alkotmány 61. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó
146
MAGYAR KÖZLÖNY
szabadságát. Ezt a szabadságot az államnak arra figyelemmel kell garantálnia, hogy a sajtó egyrészt a véleménynyilvánítás, másrészt a tájékoztatás és a véleményformálás fontos eszköze. Az Alkotmány sajtószabadságot garantáló 61. § (2) bekezdésébe beletartozik a cenzúra tilalma és a lapalapítás szabadsága, (Abh., ABH 1992, 227, 229–230.) továbbá a szerkesztõi autonómia is. [57/2001. (XII. 5.) AB határozat, ABH 2001, 484, 499.] A törvényhozó a Médiatörvényben „a kiegyensúlyozott tájékoztatás elõmozdítására” hozta létre a Panaszbizottságot. A mûsorszolgáltató szempontjából a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére vonatkozó elõírás és a követelmény érvényesülése felett õrködõ testület, a Panaszbizottság létrejötte a sajtószabadság jelentõs korlátozását jelenti. Az Alkotmánybíróság ezért a továbbiakban azt vizsgálta, milyen jogalkotói cél érdekében korlátozza a kiegyensúlyozottságot vizsgáló Panaszbizottság eljárása a mûsorszolgáltatók szerkesztési szabadságát. 2. A tájékoztatási monopóliumok létrejöttének megakadályozása alkotmányos cél. [Alkotmány 61. § (4) bekezdés] A tájékoztatási monopóliumok a mûsorszolgáltatási technológia rohamos fejlõdését követõen elsõsorban a „véleménymonopóliumok” kialakulásának veszélyét jelentik, ezért legitim célként fogadja el az Alkotmánybíróság a véleménypluralizmus fenntartását. E cél elérése érdekében korlátozza a kiegyensúlyozottság követelménye a mûsorszolgáltató szerkesztési szabadságát. Általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós mûsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élõ tudósítások meggyõzõ ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének. Az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó elõírások meghozatala, amelynek célja az, hogy a politikai közösség tagjai közérdekû kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. 3. A kiegyensúlyozottsági követelmény olyan médiamodellben született, amelynek alapvetõ jellemzõje volt a korlátozott számú mûsorszolgáltató és az egyoldalú tájékoztatás. Ezt tükrözi az 1992-ben hozott Abh., amely a véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadság érvényesülése érdekében a sajtószabadságra vonatkozó sajátosságokon túl további feltételeket követelt meg a rádióval és televízióval kapcsolatban, mert a földfelszíni mûsorszórásra alkalmas frekvencia-készlet szûkös erõforrás, az országos közszolgálati rádió és televízió pedig monopolhelyzetben volt. (ABH 1992, 227, 230–231.) Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az új mûsorterjesztési technológiák megjelenését követõen fenntarthatóak-e az Abh. frekvenciaszûkösségre és a közszolgálati rádió és televízió monopolhelyzetére vonatkozó érvei, valamint azt, miként módosul a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó követelmény érvényességi köre az információs és kommunikációs technológiák fejlõdésével.
2007/5. szám
3.1. A frekvenciaszûkösség azt jelenti, hogy analóg környezetben korlátozott az audiovizuális tartalmak szolgáltatására alkalmas frekvenciák száma. A frekvencia-korlát érv technikailag egyre kevésbé indokolható, mert a digitalizálás lényegesen kisebb sávszélességet igényel, mint az analóg átvitel. Változatlan minõség mellett tehát mennyiségileg több mûsorszolgáltatásra van lehetõség, adott esetben annál is többre, amennyit a piac el tud(na) tartani. A frekvenciaszûkösségre vonatkozó érv megalapozatlanságára következtethetünk az új mûsorterjesztési technológiák elterjedésébõl is. E technológiák ugyanis nem igényelnek rádiófrekvenciákat. Ilyen például a digitális kábel, az internet TV és a DSL alapú interaktív TV. A frekvencia-korlátra vonatkozó érv elavultságával szemben viszont felvethetõ, hogy az analóg átvitel megszûnését követõen megjelennek olyan nagyobb sávszélességet igénylõ technikák, amelyek miatt ismét probléma lehet a földfelszíni frekvenciák korlátozott száma (térhatású TV). Másrészt a mûsorszolgáltatások mellett egyéb szolgáltatások (például mobil szolgáltatások) is célul tûzik a jól használható frekvenciák megszerzését. A frekvencia-korlát érv tehát – várhatóan – nem válik teljesen okafogyottá, de önmagában nem indokolhatja a rádió és a televízió mûködésére vonatkozó (a nyomtatott sajtót érintõ rendelkezéseken túlmenõ) speciális állami elõírások, ezen belül a kiegyensúlyozottsági követelmény létét. 3.2. Az Abh. szerint a társadalomban meglévõ vélemények teljes körû, kiegyensúlyozott arányú és valósághû kifejezésre juttatására, valamint a közérdeklõdésre számot tartó eseményekrõl és tényekrõl való elfogulatlan tájékoztatásra vonatkozó követelmények teljesülését „a rádió és televízió egészét”, vagyis az összes belföldi rádiós és televíziós csatornát figyelembe véve kellett biztosítani (külsõ pluralizmus) [megerõsítve: 22/1999. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1999, 176, 184.]. Másrészt, az Abh. az akkor gyakorlatilag monopolhelyzetben lévõ országos közszolgálati rádióval és televízióval kapcsolatban kötelezte a törvényhozót olyan törvények megalkotására, amelyek „anyagi, eljárási, valamint szervezeti rendelkezésekkel” teszik lehetõvé a „teljes körû, kiegyensúlyozott arányú és valósághû tájékoztatást” (belsõ pluralizmus). Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy az országos közszolgálati rádió és televízió monopolhelyzete az 1992-ben hozott határozat óta megszûnt. A földfelszíni frekvencián történõ mûsorszórás mellett létezik többek között a mûholdas és kábeles mûsorszolgáltatás, és új lehetõségeket kínál a távközlési technológia gyors fejlõdése. A külsõ pluralizmus a rádió és a televízió programok teljes kínálatát figyelembe véve, a sokszereplõs piac létrejöttével megvalósult. Ez a sokszínû mûsorkínálat azonban önmagában nem teszi szükségtelenné a kiegyensúlyozottsági követelmény (belsõ pluralizmus) elõírását.
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Abh. 1992-ben a kiegyensúlyozottság mint a mûsorszolgáltatásra vonatkozó tartalmi követelmény érvényesülési körének a meghatározásakor abból indult ki, hogy az országos közszolgálati rádiók és televíziók a szûkös erõforrásnak számító frekvenciákat használják, másrészt abból, hogy ezek azok a tömegtájékoztatási eszközök, amelyek a társadalom egészét szólítják meg. Ma nem csak a közszolgálati rádiók és televíziók használnak földfelszíni frekvenciát, valamint a teljes körû és tárgyilagos tájékoztatás alapján létrejövõ demokratikus közvélemény alakításában sem csupán a közszolgálati mûsorszolgáltatók vesznek részt. A földfelszíni frekvenciát használó televíziós és rádiós csatornák az ORTT által adott mûsorszórási engedély alapján mûködnek, ezért értelemszerûen indokolt annak folyamatos vizsgálata, hogy e mûsorszolgáltatók a rájuk vonatkozó jogszabályokban és az engedélyben meghatározott feltételeknek eleget tesznek-e. A szûkös mértékben rendelkezésre álló frekvenciát használó televízió és rádió csatornák mindenki számára hozzáférhetõ, jelenleg anyagi ellenszolgáltatás nélkül igénybe vehetõ mûsorszolgáltatások. A véleménypluralizmus fenntartása érdekében a kiegyensúlyozottság vizsgálandó a közpénzbõl létrehozott és mûködtetett közszolgálati mûsorszolgáltatók, továbbá azon kereskedelmi rádiók és televíziók esetében, amelyek véleményformáló ereje jelentõssé válik. 4. A törvényhozó a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére sajátos, többfokozatú eljárást intézményesített. A Médiatörvény 49. §-a a kiegyensúlyozottságról szóló vita rendezését elsõsorban a sérelmet szenvedett/meg nem szólaltatott személyre és a mûsorszolgáltatóra bízza, és csak ennek eredménytelensége esetén van lehetõség a Panaszbizottság eljárásának a megindítására. A Médiatörvény 49. § (1) bekezdés alapján a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselõje vagy a sérelmet szenvedett kifogást nyújthat be a mûsorszolgáltatóhoz, ha az a vételkörzet lakosságát foglalkoztató kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen, ha a kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetõséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Ebben a kifogást tevõ írásban kérheti a mûsorszolgáltatótól álláspontjának – a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti – ismertetését. A mûsorszolgáltató a kifogásról 48 órán belül dönt, ezt követõen a kifogást tevõ panasszal élhet a Panaszbizottságnál. Erre utal a Médiatörvény 47. § (1) bekezdése: „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a testület Panaszbizottsága (...) bírálja el”. A törvényhozó a Médiatörvény 49. §-ának megalkotásakor a már létezõ jogvédelmi eszközök (sajtó-helyreigazítás, személyiségi jogi per, becsületsértés és rágalmazás miatti büntetõeljárás) mellé illesztette a kifogás és a panasz benyújtásának lehetõségét. Ez utóbbiak viszont nem a személyiségi jogsérelmek orvoslását szolgálják, és elsõsorban nem a valótlan tényállítások korrigálását célozzák, hanem a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a
147
megsértése esetén jelentenek jogorvoslatot. Elõfordulhat, hogy ugyanazon mûsorszám(ok) tárgyában párhuzamosan folyik az eljárás a bíróság elõtt sajtó-helyregazítási perben és a kiegyensúlyozottsággal kapcsolatban benyújtott kifogás majd panasz alapján a Panaszbizottság elõtt. Sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek személyére a sajtóközlemény utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhetõ (PK 13. szám). A bíróság a kérelem alapján azt vizsgálja, hogy a közölt tény valós-e, illetve, hogy a mûsorszolgáltató nem tüntetett-e fel valamely valós tényt hamis színben [a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 79. § (1) bekezdése]. A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 7. §-a szerint a bíróság határozata mindenkire kötelezõ, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. A bíróság határozata tehát köti a Panaszbizottságot is. A panaszbizottsági eljárás lefolytatása viszont „perfüggõséget” nem eredményez, a Panaszbizottság, de még a másodfokon eljáró ORTT döntése sem jelent ítélt dolgot. Így a panaszos a kiegyensúlyozottsági eljárás megindításától függetlenül – amennyiben annak jogi feltételei fennállnak – dönthet a sajtó-helyreigazítási eljárás megindításáról. A helyreigazítási perhez képest a Panaszbizottság eljárását tágabb személyi kör kezdeményezheti (,,a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselõje” és a „sérelmet szenvedett”), és a kiegyensúlyozottság egyik elemét alkotó tényszerûségi követelmény szélesebb körû vizsgálatot enged, mint a sajtó-helyreigazítás. Mindezek alapján a véleménypluralizmus mint alkotmányos cél elérése érdekében nem minõsül a sajtószabadság szükségtelen korlátozásának, hogy a tájékoztatás sokszínûségének a vizsgálatára a jogalkotó önálló állami intézményt hozott létre, és hogy e jogintézmény eljárását külön, a Médiatörvény 49. §-ában szabályozta. 5. Az alapjog-korlátozás arányosságának a vizsgálata körében értékelte az Alkotmánybíróság azt az indítványozói kifogást, amely szerint a sajtószabadságot sérti, hogy a Panaszbizottság egy mûsoron belül is vizsgálhatja a kiegyensúlyozott tájékoztatás érvényesülését. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Médiatörvény 49. §-a alapján nincs akadálya annak, hogy a mûsorszolgáltató rendszeresen jelentkezõ mûsorszámok sorozatában mutassa be a közéleti témához kapcsolódó releváns álláspontokat. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhetõ úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a mûsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden mûsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére minden esetben kizárólag egy mûsorszámon belül keríthetne sort a mûsorszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol. Az egyes mûsorszámok kiegyensúlyozottságára vonatkozó elõírás arra késztetné a mûsorszolgáltatókat, hogy kevesebb tájékoztató jellegû mûsort készítsenek, és hogy egy-egy vitatottabb közügyet érintõ kérdésrõl egyáltalán ne ejtsenek szót, a panaszbizottsági eljárást elkerü-
148
MAGYAR KÖZLÖNY
lendõ. Ez pedig a mûsorszolgáltatók öncenzúráját jelentené, amely nem a sokszínû tájékoztatás elérését segítené, hanem ellenkezõleg, a mûsorok elszíntelenedéséhez vezetne, és a közügyek megvitatása ellen hatna. A tág értelemben vett kiegyensúlyozottság fogalmába tartozó kvalitatív követelményeket jelenleg a Médiatörvény 4. §-a és 23. §-a nevesíti. A Panaszbizottság eljárása során alkalmazandó Médiatörvény 4. § (1) bekezdése a „tájékoztatással” kapcsolatban fogalmazza meg a sokoldalúság, a tényszerûség, az idõszerûség és a tárgyilagosság, vagyis a belsõ pluralizmus követelményeit. A tájékoztatás – a mûsor fajtájától függõen – megvalósulhat egy mûsorszámon (Médiatörvény 2. § 28. pont) belül, és megvalósulhat a naponta, hetente, kéthetente, illetve a nagyobb idõközönként rendszeresen jelentkezõ mûsorok összességében. A Médiatörvény 4. § (2) bekezdése szerint a „mûsorszámok összessége”, illetve a mûsorok „bármely tartalom vagy mûfaj szerinti csoportja” nem állhat párt vagy politikai mozgalom, és azok nézetei szolgálatában. E szabály alapján a tartalmi befolyásolás vizsgálata a mûsorfolyam egészére, illetve mûsorcsoportokra vonatkozik. A 4. § (3) és (4) bekezdései azt a kötelezettséget fogalmazzák meg, hogy a hírolvasók, tudósítók, a hírmûsorok mûsorvezetõi a politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot (a hírmagyarázatot kivéve) ne fûzzenek [(3) bekezdés]; és azt, hogy a véleményt, értékelõ magyarázatot a hírektõl megkülönböztetve kell közzétenni [(4) bekezdés]. A közszolgálati mûsorszolgáltató a Médiatörvény 4. §-ával tartalmilag megegyezõ 23. § (2) bekezdése alapján rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan köteles tájékoztatni a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl. A 23. § (3) bekezdésben foglaltak szerint a közszolgálat feladata a mûsorszámok és nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontok megjelenítésének és a mûsorszámok változatosságának a biztosítása. A közszolgálati mûsorszolgáltatók esetében tehát a médiatörvénybeli különös rendelkezés mûsorszámok sokszínûségérõl, változatosságáról szól, vagyis lehetõvé teszi az egymást kiegészítõ, illetve a meghatározott idõközönként rendszeresen jelentkezõ mûsorok együttes vizsgálatát. A fenti – kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó – követelmények súlyos sérelme esetén a Médiatörvény 49. §-a alapján a „kifejezésre nem juttatott álláspont képviselõje” és a „sérelmet szenvedett” a mûsorszolgáltatóhoz, annak sikertelensége esetén a Panaszbizottsághoz fordulhat. A sérelem bekövetkezhet, ha „a vételkörzet lakosságát foglalkoztató kérdésben egyoldalúan tájékoztat”, ha egy „vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetõséget” vagy egyéb más módon. Minden esetben jogalkalmazói mérlegelés kérdése, hogy a jogsértés olyan súlyú-e, amely az eljárás megindítását indokolja. A Médiatörvény 49. § (2) bekezdése – fõ szabály szerint – a sérelmes közlés megjelenésétõl (többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstõl) számított 48 órán belül teszi lehetõvé az érintett számára a kifogás benyújtását, a 49. § (3) és (5) bekezdései pedig „mûsorszámot” említenek. Ez utóbbi rendelkezések alapján a
2007/5. szám
kifogást tevõ az általa kiegyensúlyozatlannak vélt mûsorszám(ok) miatt fordul a mûsorszolgáltatóhoz, majd a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottság viszont a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a mûsor jellegétõl függõen – egy mûsorszámban vagy a mûsorok egy csoportjában, a rendszeresen jelentkezõ mûsorok esetében pedig több, egymást követõ mûsorban vizsgálja. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Médiatörvény 49. §-a nem korlátozza aránytalanul az Alkotmány 61. § (2) bekezdését, mert – a fentiek alapján – lehetõvé teszi a kiegyensúlyozottság több mûsorszámban történõ vizsgálatát és meghatározza a kifogás benyújtásának, valamint a kifogás sikertelensége esetén az ún. panaszjog gyakorlásának a határait. A 49. § (2) bekezdés rövid idõt biztosít a kifogás benyújtására: a sérelmezett közléstõl, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstõl számított 48 órát (a külföldön élõ, tartózkodó vagy mûködõ személy esetében 8 napot). A kifogástétel jogával való visszaélést elkerülendõ a 49. § (2) bekezdés alapján a kifogást tevõ véleményének csupán a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti ismertetését kérheti. Egyáltalán nem jogosult a kifogás benyújtására, ha lehetõsége volt álláspontja kifejtésére, de azzal nem élt, vagy ha ugyanazon álláspont más képviselõje már lehetõséget kapott a megszólalásra. A Médiatörvény 49. § (3) bekezdésében foglalt fõ szabály szerint a panasz benyújtására is viszonylag rövid idõ, a mûsorszolgáltató döntésének közlését követõen 48 óra (külföldi esetében 12 nap) áll rendelkezésre. A panaszjog gyakorlásának további korlátját jelenti, hogy a Panaszbizottság határozata ellen jogorvoslatot kizárólag a mûsorszolgáltató számára biztosít a Médiatörvény. „Az egyoldalú jogorvoslati lehetõséget az indokolja, hogy a megszólalási jogot önmagában nem lehet alanyi jogként értelmezni, jogi következményekkel pedig csak a mûsorszolgáltató sújtható” – szól a törvény indokolása. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Médiatörvény 49. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. A 38/1993. (VI. 11.) AB határozat rendelkezõ részében foglalt megállapítás szerint az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányossági vizsgálata eredményeképpen határozattal megállapíthatja azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeknek a norma értelmezésének meg kell felelniük. Jelen ügyben az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a Médiatörvény 49. §-ának van olyan értelmezése, amely az Alkotmány 61. § (2) bekezdésének megfelel, ezért határozatának rendelkezõ részében meghatározta azt a jogszabály-értelmezést, amely esetében a kifogásolt rendelkezés az Alkotmánnyal összhangban van. Eszerint az Alkotmány 61. § (2) bekezdésébõl fakadó alkotmányos követelmény, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 49. §-a alkalmazásakor a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a mûsor jellegétõl függõen – az egyes mûsorszámon belül, illetve a mûsorszámok összességében kell vizsgálni.
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY IV.
Az Alkotmánybíróság a következõkben a Médiatörvény 48. § (3) bekezdésének alkotmányosságát vizsgálta. E rendelkezés szerint a Panaszbizottság ügyrendje tartalmazza a 4. § alá nem tartozó panaszügyek elintézésének rendjét is. Az ilyen ügyekben a Panaszbizottság a panaszt megvizsgálja, és állásfoglalásáról tájékoztatja a panaszost, az érintett mûsorszolgáltatót, és ha szükségesnek tartja, a közvéleményt is. 1. A Médiatörvény 48. § (3) bekezdése a Panaszbizottság ügyrendjére bízza az ún. egyéb panaszok esetében irányadó eljárási szabályok megalkotását. A Panaszbizottság ügyrendjét az ORTT állapítja meg [48. § (2) bekezdés]. A Médiatörvény nem határozza meg, hogy milyen normaszegés esetén fordulhat panasszal valaki a Panaszbizottsághoz, nem rendezi a követendõ eljárási rendet, nem biztosít jogorvoslatot az érintettek számára, következésképpen nincsenek törvényi keretei annak a mozgástérnek, amelyen belül az ORTT a panaszeljárást szabályozhatja. A határozat III.1. pontja alapján a Panaszbizottság létrejötte és mûködése a sajtószabadság jelentõs korlátozását jelenti. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján „törvény kell az alapjog közvetlen és jelentõs korlátozásához” [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 300.]. Ennek ellenére a Médiatörvény 48. § (3) bekezdése szerint nem törvény, hanem a jogszabálynak sem minõsülõ ügyrend rendelkezik az ún. egyéb panaszra vonatkozó eljárásról. Az ORTT Panaszbizottságának ügyrendje és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendjének (a továbbiakban: Panaszbizottság ügyrendje) 1. § (1) bekezdése a következõképpen rendelkezik: „a Panaszbizottság feladata az Rttv. 4. § (1) bekezdésének megsértése következtében indult, valamint a mûsorszolgáltatók tevékenységével kapcsolatos egyéb panaszok elbírálása”. Jelenleg a Panaszbizottság ügyrendjének 1. § (3) bekezdése alapján a Panaszbizottság egyéb panaszként bírálja el azokat a kérelmeket, amelyek nem a Médiatörvény 4. § (1) bekezdésének a hatálya alá tartoznak, hanem például a Médiatörvény 4. § (2)–(4) bekezdéseinek és az alapelvek [az alkotmányos rend tiszteletben tartása, az emberi jogok megsértésétõl való tartózkodás, a kirekesztés és a gyûlöletkeltés tilalmát tartalmazó 3. § (2), (3) bekezdései és a vallási, hitbeli meggyõzõdést védõ 5. §] sérelmét kifogásolják. A Panaszbizottság ügyrendjének 1. § (3) bekezdése alapján továbbá lehetõség van „a törvényben nem rögzített, de a mûsorszolgáltató tevékenységét érintõ kifogások” benyújtására. Így a Panaszbizottság nem csupán a kiegyensúlyozottság tárgyában, hanem például fogyasztóvédelmi, reklámkorlátozó szabályok betartását követelõ panaszok, személyiségi jogi kérelmek tárgyában, sõt esztétikai és ízlésbeli kérdésekben is döntést hoz [a példákat lásd http://www.ortt.hu/panaszbiz.php?parent=1)]. Ezekben az
149
ügyekben a Panaszbizottság törvényben meghatározott eljárási szabályok és az azokhoz kapcsolódó eljárási garanciák hiányában jár el. 2. A következõkben az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a Médiatörvény 48. § (3) bekezdése tartalmi szempontból az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének megfelelõen korlátozza-e a sajtószabadsághoz való jogot. Ahogyan azt a határozat III. 4. pontja megállapítja, a véleménypluralizmus érdekében a törvényhozó a Médiatörvény 4. §-ában megkövetelt kiegyensúlyozott tájékoztatás érvényesülésének a vizsgálatára hozta létre a Panaszbizottságot. A Médiatörvény 47. § (1) bekezdése egyértelmûen rendelkezik arról, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a testület Panaszbizottsága bírálja el. A Médiatörvény 112. § (1) bekezdése alapján az ORTT jogosult eljárni azzal a mûsorszolgáltatóval szemben, amely a Médiatörvényben „elõírt feltételeket és elõírásokat nem teljesíti vagy megsérti”. Amíg a panaszbizottsági eljárás célja az, hogy az el nem hangzott vélemények elhangozhassanak egy adott mûsorban, addig a mûsorfolyam egészét vizsgáló ORTT eljárása során – többek között – bírság kiszabásával, a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlásának felfüggesztésével vagy akár a szerzõdés felmondásával szankcionálja a jogsértést elkövetõ mûsorszolgáltatót. E két – akár párhuzamosan futó – eljárás mellett a Médiatörvény 48. § (3) bekezdésében hivatkozott egyéb panasz eljárásnak, amely pontosan meg nem határozott, a mûsorszolgáltatók szerkesztési szabadságát közvetlenül érintõ ügyek elbírálására ad hatáskört a Panaszbizottságnak, nincs alkotmányos célja. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság megállapította: a Médiatörvény 48. § (3) bekezdésének elsõ mondata szükségtelenül, alkotmányosan indokolt cél nélkül korlátozza a sajtószabadsághoz való jogot, nem vizsgálhatta a jogkorlátozás arányosságát. Mindezek alapján a Médiatörvény 48. § (3) bekezdése formai és tartalmi szempontból sem felel meg az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglalt, az alapjogok korlátozására vonatkozó követelményeknek. Egyrészt, mert – anélkül, hogy a Médiatörvény az alapjog korlátozás feltételeit meghatározná – a jogszabálynak nem minõsülõ ügyrendre bízza az egyéb panaszokkal kapcsolatos eljárási rend szabályozását. Másrészt, e rendelkezés szükségtelenül, alkotmányosan indokolt cél nélkül korlátozza az Alkotmány 61. § (2) bekezdésében biztosított sajtószabadságot. Ezért az Alkotmánybíróság a Médiatörvény 48. § (3) bekezdését az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdése alapján a jogbiztonság érdekében, a Panaszbizottság elõtt folyamatban lévõ ügyekre tekintettel 2007. június 30-i hatállyal megsemmisítette.
150
MAGYAR KÖZLÖNY V.
1. Az Alkotmánybíróság ezt követõen azt vizsgálta, összhangban van-e az Alkotmány 61. § (2) bekezdésével a Médiatörvény 50. § (2) bekezdése, amely arra kötelezi a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét megsértõ mûsorszolgáltatót, hogy a megjelölt idõpontban és módon, a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelõen értékelõ magyarázat nélkül közölje a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy adjon lehetõséget a kifogást tevõnek álláspontja megjelenítésére. Az indítványozó álláspontja szerint e rendelkezés „túl széles felhatalmazást ad a Panaszbizottságnak, illetve fellebbezés esetén a Testületnek. Nem csak a közlés idõpontját, hanem annak módját is meghatározhatják. Az állásfoglalások pedig olyan értékelõ megállapításokat tartalmaznak, melyek beavatkozást jelentenek a mûsorok készítésébe, így a szerkesztésbe, a dramaturgiai és képi megoldásokba.” A Médiatörvény 50. § (2) bekezdése a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának a megsértése esetén a Panaszbizottság által megjelölt idõpontban és módon vagylagosan kétféle kötelezés elõírását teszi lehetõvé. A Panaszbizottság állásfoglalásának értékelõ magyarázat nélküli közlését vagy a kifogást tevõ álláspontja megjelenítésének lehetõvé tételét. Mindkét eszköz egyidejûleg nem alkalmazható (BH 2005. 80). Az Alkotmánybíróság jelen határozatában megállapította, hogy a Médiatörvény legitim cél, a kiegyensúlyozott tájékoztatás érvényre juttatása érdekében hozta létre a Panaszbizottságot. E cél érdekében a Panaszbizottság a mûsor jellegétõl függõen egy mûsorszámot vagy egy adott idõtartamon belül a releváns mûsorszámok összességét vizsgálva foglal állást. Az, hogy a Panaszbizottság megjelölheti azt az idõpontot és módot, ahogyan az állásfoglalásában foglaltakat az elmarasztalt mûsorszolgáltató közölni köteles, önmagában nem sérti a sajtószabadságot. Ha egy adott ügyben a Panaszbizottság a szerkesztõi szabadságot sértõ módot vagy például indokolatlanul hosszú idõtartamot jelölne meg az általa megállapított közlemény közlésére, akkor a mûsorszolgáltató a Médiatörvény 51. § (1) és (3) bekezdéseiben biztosított jogorvoslati utat igénybe véve fordulhat az ORTT-hez, majd a bírósághoz. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványozói kifogást, amely a Médiatörvény 50. § (2) bekezdésének a megsemmisítését az Alkotmány 61. § (2) bekezdésére tekintettel kérte. 2.1. Az Alkotmánybíróság ezt követõen azt az indítványi kifogást vizsgálta, amely szerint nincs összhangban a Pp. XX. és XXI. fejezetében foglaltakkal, és az Alkotmány 57. § (5) bekezdését is sérti a Médiatörvény 51. § (2) bekezdés második mondata, amely alapján az ORTT elmarasztaló határozatát, illetve ha az ORTT a mûsorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján az azonos szintû jogszabályok ütközése a rendes bírósági jogalkal-
2007/5. szám
mazás által feloldandó jogértelmezési kérdés, amely nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Az Alkotmánybíróság az azonos szintû jogszabályok közötti ellentétet akkor vizsgálja, ha ez az ellentét egyben az Alkotmány valamely rendelkezését sérti, de „önmagában a jogállamiság elvébõl nem következik, hogy az azonos szintû jogszabályok közötti normakollízió kizárt” [35/1991. (VI. 20.) AB határozat, ABH 1991, 175, 176.]. Mivel az indítványozó a törvényi kollízión túl az Alkotmány 57. § (5) bekezdésére is hivatkozott, az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálta, hogy a Médiatörvény 51. § (2) bekezdése megfelel-e az Alkotmány 57. § (5) bekezdésének, amely a törvényben meghatározottak szerint biztosítja a jogorvoslathoz való jogot az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogorvoslathoz való alkotmányos jog azt a követelményt támasztja a törvényhozóval szemben, hogy „az elsõ fokon meghozott érdemi döntésekkel szemben, azt felülvizsgálandó, magasabb fórumhoz lehessen fordulni, illetve hatósági döntésekkel szemben rendelkezésre álljon a bírói út” [42/2004. (XI. 9.) AB határozat, ABH 2004, 551, 572.]. A jogorvoslás lehetõségét jelen esetben az ORTT mint másodfokon eljáró szerv elõtti eljárás, továbbá az ORTT által meghozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata biztosítja. A jogorvoslatnak azonban hatékonynak kell lennie, ami azt is jelenti, hogy a „jogorvoslatot általában a határozat végrehajtását megelõzõen kell biztosítani” [71/2002. (XII. 17.) AB határozat, ABH 2002, 417, 426–427.]. Ez a követelmény a most vizsgált rendelkezésekben teljesül, hiszen a Médiatörvény 51. § (1) bekezdése alapján a Panaszbizottság állásfoglalása ellen a mûsorszolgáltató jogorvoslati kérelmével az ORTT-hez fordulhat, és e kérelem halasztó hatályú. A Médiatörvény 51. § (2) bekezdése arra az esetre vonatkozik, amikor a másodfokon eljáró ORTT elmarasztaló határozatot hoz, illetve ha az ORTT a mûsorszolgáltató kérelmét elutasítja, és ezzel az elsõ fokon eljárt Panaszbizottság állásfoglalását jóváhagyja határozatában. Ezekben az esetekben az ORTT elmarasztaló határozatát vagy a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell. A jogorvoslatnak „az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében megfogalmazott követelmények kielégítése szempontjából elég egyfokúnak lennie” [953/B/1993. AB határozat, ABH 1996, 432, 434.] és az alapvetõ jog érvényesüléséhez „hozzátartozik az, hogy általában, fõ szabály szerint a jogorvoslat kezdeményezése a sérelmezett döntés végrehajthatóságára halasztó hatályú”. Sem az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébõl, sem pedig az Alkotmány 50. § (2) bekezdésébõl nem következik viszont az, hogy „a jogorvoslati eljárásban már felülbírált közigazgatási határozat végrehajtására a bírói ellenõrzés kezdeményezésének önmagában halasztó hatályt kell biztosítani” (ABH 1996, 434–435.). Adott esetben azonban, ha a közigazgatási perben eljáró bíró indokoltnak látja a megtámadott közigazgatási hatá-
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
rozat végrehajtásának felfüggesztését, azt a Pp. 332. § (3) bekezdésének megfelelõen – kérelem alapján – bármikor elrendelheti [2/2006. Közigazgatási jogegységi határozat, MK 2006/49.]. Mindezek alapján az, hogy a Médiatörvény 51. § (2) bekezdése a végrehajthatóságot halasztó joghatást mellõzi, nem ellentétes az Alkotmány 57. § (5) bekezdésével, mert ez a követelmény az Alkotmány által megkövetelt (egyfokú) jogorvoslat kimerítése során teljesül, a végrehajtás bírói felfüggesztésének lehetõségét pedig törvény (a Pp.) biztosítja. 2.2. Az indítványozó a Médiatörvény 51. § (2) bekezdés második mondatát alkotmánysértõnek tartja, mert a halasztó hatály hiánya miatt lehetõség van „két, egymásnak ellentmondó tartalmú, egymással rivalizáló törvényes közlemény – egy államigazgatási határozat és egy jogerõs bírósági ítélet – egymást követõ megjelenésére a legnagyobb nyilvánosság elõtt”. Ez pedig sérti a mûsorkészítésben részt vevõ munkatársak jó hírnevét. Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. A kifogásolt rendelkezés az ORTT elmarasztaló határozatának, amennyiben az ORTT a mûsorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalásának azonnali teljesítésére kötelez. A Panaszbizottság, a másodfokon eljáró ORTT és a közigazgatási határozat jogszerûségét felülvizsgáló bíróság a mûsor típusától függõen az egyes mûsorszámoknak és adott mûsorszámok összességének a kiegyensúlyozottságáról hoz döntést. E döntések közzététele önmagában nem eredményezi az Alkotmány 59. § (1) bekezdésének a sérelmét. Ha az ORTT a Médiatörvény 51. §-a alapján jár el, eljárására a Ket. rendelkezései – a Médiatörvényben foglalt eltérésekkel – irányadóak. Amennyiben az ORTT határozatát a bíróság felülvizsgálja, a bíróság döntése az ORTT-re (és a Panaszbizottságra) is kötelezõ. A bírói út tehát az elsõ és a másodfokon médiaügyekben hozott döntésekben foglalt esetleges tévedések orvoslására szolgál. Az Alkotmánybíróság ezért elutasította azt az indítványi kifogást, amely a Médiatörvény 51. § (2) bekezdése második mondatának a megsemmisítését az Alkotmány 59. § (1) bekezdésére tekintettel kérte. 2.3. Az indítványozó a Médiatörvény 51. § (2) bekezdés második mondatát az Alkotmány 61. §-ába ütközõnek tartja, mert a kiegyensúlyozottság kérdésében hozott, adott esetben egymásnak ellentmondó ORTT határozat és jogerõs bírósági ítélet egymást követõ közlése sérti „a közvélemény hiteles és valós tájékoztatásához, tájékozódásához fûzõdõ fontos közérdeket, mely alkotmányos alapjogból fakad”. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kiegyensúlyozottság tárgyában hozott közigazgatási határozat és azt követõen az annak jogszerûségét felülvizsgáló bírósági
151
határozat közlése nem korlátozza, sõt elõsegíti a politikai közösség tagjainak tájékozódását. A határozatok nyilvános közlése nélkül nem volna lehetõség a kiegyensúlyozottsági követelményt értelmezõ Panaszbizottság, ORTT és a bíróság joggyakorlatának nyomon követésére, és az egyes ügyekben hozott döntések indokainak a megismerésére. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványi kifogást, amely a Médiatörvény 51. § (2) bekezdése második mondatának megsemmisítését az Alkotmány 61. §-ára tekintettel kérte.
VI. 1. Az Abtv. 22. § (2) bekezdése értelmében az indítványban meg kell jelölni a kérelem alapjául szolgáló okot. Nem elég az Alkotmány rendelkezésére hivatkozni, meg kell indokolni, hogy az Alkotmány rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti (472/B/2000. AB határozat, ABH 2001, 1655.). Az Alkotmánybíróság visszautasította a Médiatörvény 50. § egészének a megsemmisítésére irányuló indítványi részt, mert az indítványozó a kifogásolt rendelkezés egyes bekezdéseire vonatkozóan nem terjesztett elõ határozott kérelmet. 2. Az Alkotmánybíróság visszautasította a beadványnak azt a részét is, amelyben az indítványozó a vonatkozó alkotmányos szakasz(ok) pontos megjelölése nélkül kérte a Médiatörvény 51. § (4) bekezdése alkotmányellenességének a megállapítását és megsemmisítését. 3. Visszautasította továbbá azt az indítványi kérelmet, amelyben a panaszos azt kérte az Alkotmánybíróságtól, „hogy kellõ garanciák híján az alkotmányos védelem szempontjából nyilvánítsa aggályosan hiányosnak” a Médiatörvény 49. § (6) bekezdését. Az Alkotmánybíróság e kifogásokat az Abtv. 22. § (1) bekezdése alapján – határozott kérelem hiányában – nem tekintette érdemben elbírálható indítványi elemeknek. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065., a továbbiakban: Ügyrend) 29. § b) pontja alapján, hatásköre hiányában visszautasította az Alkotmánybíróság a Médiatörvény 49. § (6) bekezdése kapcsán az ORTT gyakorlatát kifogásoló indítványrészt. 4. Végül az Ügyrend 29. § b) pontja alapján, hatásköre hiányában visszautasította az Alkotmánybíróság az indítványozónak azt a kérelmét is, hogy alkotmánybírósági határozat mondja ki: „a politikai pártok semmilyen formában nem avatkozhatnak be a közszolgálati média mûködésébe, a Panaszbizottságnál kizárólag állampolgárok tehetnek panaszt jogos egyéni érdekeik védelmében”.
152
MAGYAR KÖZLÖNY
A határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
elõadó alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k., alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 108/B/1997.
Dr. Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolása Egyetértek a határozat rendelkezõ részében foglaltakkal, azonban fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Médiatörvény 48. § (3) bekezdése szerinti ún. „egyéb panaszok” eljárás – annyiban, amennyiben ennek során a Médiatörvény alapelveinek (az Alkotmány tiszteletben tartása, az emberi jogok megsértésétõl való tartózkodás, a kirekesztés és a gyûlöletkeltés tilalma, a vallási és hitbeli meggyõzõdés tiszteletben tartása) megsértését panaszolják – olyan korlátját jelenti a véleménynyilvánítási szabadságnak, amely tartalmilag összeegyeztethetõ azokkal a nemzetközi jogi koordinátákkal, amelyek között Magyarország a véleménynyilvánítási szabadságot biztosítani köteles. A véleménynyilvánítási szabadságnak fenti tartalmú, természetes korlátai egybeesnek azokkal, amelyeket az 1976. évi 8. törvényerejû rendelettel kihirdetett, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 19. cikke és az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke is tartalmaz, különös tekintettel arra, ahogyan azokat az Emberi Jogok Bizottsága vagy utóbbi esetében az Emberi Jogok Európai Bírósága értelmezte a közrend, közerkölcs és mások jogainak vagy jóhírének védelme címén, egy demokratikus társadalomban szükséges mértékig alkalmazható korlátozásokat és megszorításokat. A gyûlöletkeltés elleni fellépést, illetve annak a nemzeti jogszabályrendszernek a megteremtését vagy kibõvítését, amelyik a jogállamiság szabályait figyelembe véve megakadályozza, hogy a szólásszabadság mögé a legalapvetõbb emberi jogok megsértõi rejtõzzenek az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága,
2007/5. szám
illetve a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) több határozatukban is sürgették. A Miniszteri Bizottság ajánlásai közül mindenekelõtt az ún. gyûlöletbeszédrõl szóló, 1997. október 30-án elfogadott, no (97)20 ajánlás a legfontosabb, amelynek hét elve – az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát is szintetizálva – részletesen felsorolja azokat a feltétlenül megteendõ, illetve a szükséges esetben ezeken túl is tehetõ lépéseket, amelyek kiemelkedõ fontosságú terepe a média. Emellett a válaszjogról szóló, 2004. december 15-én elfogadott no (2004)16 ajánlást, a médiáról és a tolerancia kultúrájáról 1997. október 30-án elfogadott no (97)21 ajánlást, illetve az ugyanezen a napon elfogadott, az erõszak tükrözõdésérõl az elektronikus médiában címû, no (97)19 ajánlást tartom irányadónak, külön is kiemelve elõbbiben a 2. pontban foglaltakat, utóbbiban pedig a 3. irányelv ii. és iii. pontjait. Az ECRI esetében – ezzel egybevágóan – a 2002. december 13-án elfogadott, a rasszizmus és a faji megkülönbözetés elleni nemzeti jogalkotásokról szóló no 7, illetve az antiszemitizmus elleni harcról 2004. június 25-én elfogadott no 9 ajánlás tartalmaz szabályokat a médiumokra irányuló, illetve az állami szubvenciók feltételhez kötésére és a szubvenció megvonására vonatkozó szabályokat, az ezeket az elveket be nem tartókkal szemben. Az ECRI-nek Magyarországról készített, 1999. június 18-án elfogadott, a magyar Kormány által tudomásul vett, CRI(2000)5 jelzetû, no 2. országjelentésében foglalt 11. és 23–24. paragrafusai (amelyeket a jelentéshez csatolt melléklet tanúsága szerint, egyes egyéb paragrafusoktól eltérõen nem is vitatott a Kormány), szintén alátámasztják az ún. egyéb panaszok eljárásnak a tartalmi fontosságát. Így tehát a megsemmisítés – nézetem szerint – ebben az esetben szükségképpen jogalkotási feladatot eredményez. Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró
A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársasági Elnök 13/2007. (I. 18.) KE határozata vezérõrnagy szolgálati viszonyának megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésérõl Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjára tekintettel, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 49. § (2) bekezdésének b) pontja
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
alapján a honvédelmi miniszter elõterjesztésére dr. Gáspár Tibor vezérõrnagy szolgálati viszonyát 2007. december 29-én megszüntetem és 2007. december 30-ai hatállyal nyugállományba helyezem. Budapest, 2006. december 27. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem:
153
A Köztársasági Elnök 15/2007. (I. 18.) KE határozata dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésérõl Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjára tekintettel, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 49. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a honvédelmi miniszter elõterjesztésére Turi János György dandártábornok szolgálati viszonyát 2007. október 31-én megszüntetem és 2007. november 1-jei hatállyal nyugállományba helyezem.
Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter
Budapest, 2006. december 27. Sólyom László s. k.,
KEH ügyszám: V-5/5933/2006.
köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter
KEH ügyszám: V-5/5931/2006.
A Köztársasági Elnök 14/2007. (I. 18.) KE határozata dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésérõl Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjára tekintettel, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 49. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a honvédelmi miniszter elõterjesztésére Anda Árpád dandártábornok szolgálati viszonyát 2007. december 29-én megszüntetem és 2007. december 30-ai hatállyal nyugállományba helyezem. Budapest, 2006. december 27. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter
KEH ügyszám: V-5/5932/2006.
A Kormány határozatai A Kormány 1002/2007. (I. 18.) Korm. határozata a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról 1. A Kormány a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program végrehajtásának elõsegítése, valamint a minisztériumok és országos hatáskörû szervek kábítószerüggyel kapcsolatos tevékenységének összehangolása érdekében Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) mûködtet. A Bizottság a Kormány javaslattevõ, véleményezõ testülete. 2. A Bizottság a) összehangolja a minisztériumok, országos hatáskörû szervek kábítószerüggyel kapcsolatos tevékenységét; b) folyamatosan ellenõrzi a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program, valamint az Európai Unió drogstratégiájának nemzeti hatáskörbe utalt feladatai végrehajtását; c) javaslatokat dolgoz ki a kábítószer-probléma kezelése céljára rendelkezésre álló erõforrások felhasználására;
154
MAGYAR KÖZLÖNY
d) kezdeményezi a kábítószerügyet érintõ jogszabályok megalkotását, illetve véleményezi a kábítószerügyet érintõ jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyéb kormányzati intézkedések tervezetét; e) összehangolja a nemzetközi egyezményekbõl és az európai uniós tagállami mûködésbõl fakadó, a kábítószerügy területét érintõ feladatok végrehajtását; f) a külön határozatban foglalt szempontrendszer alapján évenként tájékoztatja a Kormányt a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatok megvalósulásáról; g) kezdeményezi és összehangolja a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében szükséges megelõzõ, felvilágosító, kezelõ, kereslet- és kínálatcsökkentõ programokat; h) a kábítószer-probléma hatékony kezelése érdekében rendszeresen kapcsolatot tart a nem kormányzati szervezetekkel. 3. A Bizottság elnöke a szociális és munkaügyi miniszter, társelnöke az egészségügyi miniszter. 4. A Bizottság szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tart ülést. 5. A Bizottság feladatainak végrehajtására, a feladatkörébe tartozó egyes szakkérdések megvitatására állandó és eseti szakbizottságokat hozhat létre. 6. A Bizottság mûködésével kapcsolatos szervezési, adminisztratív feladatokat a Szociális és Munkaügyi Minisztériumon belül mûködõ Titkárság látja el. A Bizottság titkára a Bizottság elnöke által kijelölt személy, aki tanácskozási joggal részt vesz a Bizottság ülésein. 7. A Bizottság és a Titkárság mûködésének részletes szabályait a Bizottság által elfogadott ügyrend tartalmazza. 8. A Bizottság és a Titkárság mûködésének költségeit a központi költségvetés Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet költségvetésében kell biztosítani. 9. A Bizottság szavazati joggal rendelkezõ állandó és eseti tagokból, valamint tanácskozási joggal rendelkezõ szakértõ tagokból áll. Az eseti és szakértõ tagokat a Bizottság elnöke kéri fel a Bizottság ülésén való részvételre, amennyiben az ülés napirendjén szereplõ valamely kérdés érinti a tag által képviselt szerv feladat- és hatáskörét. 10. A Bizottság szervezetével és mûködésével kapcsolatos napirendi pontok tárgyalására valamennyi állandó és eseti tagot meg kell hívni. 11. A Bizottság állandó tagjai: a) a Bizottság elnöke és társelnöke,
2007/5. szám
b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselõje, c) az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselõje, d) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviselõje, e) a Pénzügyminisztérium képviselõje, f) a kábítószerügyi koordináció stratégiai területeit képviselõ nem kormányzati szervezetek által – a 15–18. pontok szerint – delegált négy fõ. 12. A Bizottság eseti tagjai: a) a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselõje, b) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselõje, c) a Honvédelmi Minisztérium képviselõje, d) a Külügyminisztérium képviselõje, e) a Miniszterelnöki Hivatal képviselõje, f) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat képviselõje, g) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának képviselõje, h) az Országos Rendõr-fõkapitányság képviselõje, i) a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságának képviselõje. 13. A Bizottság szakértõ tagjai: a) a Legfelsõbb Bíróság képviselõje, b) a Legfõbb Ügyészség képviselõje, c) az Országos Bûnmegelõzési Bizottság képviselõje, d) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok képviselõje, e) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal képviselõje, f) az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal képviselõje, g) az Országos Addiktológiai Intézet képviselõje, h) a Nemzeti Kábítószer Adatgyûjtõ és Kapcsolattartó Központ képviselõje, i) a Nemzeti Drogmegelõzési Intézet képviselõje, j) a Bizottság elnöke által felkért további szakértõk. 14. A 11. pont b)–e) alpontja és a 12. pont szerinti tag az adott kormányzati szerv vezetõje által kijelölt, vezetõi megbízású, állásfoglalásra jogosult személy. 15. A nem kormányzati szervezetek közül azok jogosultak delegálásra, amelyek létesítõ okirata, alapszabályzata tartalmazza, hogy a szervezet a kábítószerügyi koordináció valamely stratégiai területén mûködik. 16. A Bizottság elnöke a nem kormányzati szervezetek által delegált tagok megbízatásának lejárta elõtt hatvan nappal közleményt tesz közzé, amelyben felhívja a 15. pont szerint delegálásra jogosult nem kormányzati szervezeteket, hogy a delegálási igény bejelentése céljából
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a közlemény megjelenésétõl számított 30 napon belül jelentkezzenek be a Bizottság Titkárságán, és ezzel egyidejûleg jelöljék ki a 17. pontban foglalt választási eljárásban részt venni jogosult képviselõjüket.
155
rész helyébe a „Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet” szövegrész lép. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
17. A Bizottság titkára kitûzi a 16. pont szerint bejelentkezett szervezetek által a Bizottságba delegálni kívánt tagok megválasztásának idõpontját, és biztosítja a választás lebonyolításához szükséges feltételeket (helyiség, jegyzõkönyvvezetõ). A választásban részt vevõ nem kormányzati szervezetek maguk tesznek javaslatot a Bizottságba delegálni kívánt tagok személyére. A nem kormányzati szervezeteket a Bizottságban a négy legtöbb szavazatot kapott személy képviseli. A választásról jegyzõkönyv készül, amelyhez csatolni kell a jelenléti ívet. A választás menetére vonatkozó további részletes szabályokat a Bizottság ügyrendje tartalmazza. 18. Ha a 17. pont szerinti választás nem vezet eredményre, a Bizottság elnöke kéri fel a tagokat a 15. pontban foglaltaknak megfelelõ nem kormányzati szervezetek tagjainak körébõl. 19. A nem kormányzati szervezetek által delegált tagok megbízatása két évre szól. A nem kormányzati szervezetek által delegált tagok az elsõ bizottsági ülésen, amelyen részt vesznek – megbízatásuk igazolása céljából – bemutatják a Bizottság elnökének a delegálásukról készült jegyzõkönyv másolatát. 20. Ez a határozat a közzététel napján lép hatályba. 21. A Bizottság elnöke az e határozat hatálybalépését követõ 15 napon belül teszi közzé a 16. pont szerinti közleményt. A nem kormányzati szervezetek által elsõ alkalommal delegált tagok megválasztására egyebekben a 16–18. pontokban foglaltak az irányadók. A nem kormányzati szervezetek által elsõ alkalommal delegált tagok megbízatása 2008. december 31-éig szól. 22. E határozat hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság létrehozásáról szóló 1039/1998. (III. 31.) Korm. határozat; b) a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság létrehozásáról szóló 1039/1998. (III. 31.) Korm. határozat módosításáról szóló 1035/2003. (IV. 24.) Korm. határozat; c) a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság létrehozásáról szóló 1039/1998. (III. 31.) Korm. határozat módosításáról szóló 1097/2003. (IX. 11.) Korm. határozat. 23. E határozat hatálybalépésével egyidejûleg a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1129/2004. (XI. 24.) Korm. határozat 1. pontjának a) alpontjában a „MOBILITÁS” szöveg-
A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 6/2007. (I. 18.) ME határozata a záhonyi térség komplex fejlesztését elõsegítõ miniszterelnöki megbízott kinevezésérõl Arra tekintettel, hogy a záhonyi térség az Európai Unió egyik fontos gazdasági kapuja kelet felé, egyben Magyarország számára is a keleti gazdasági kapcsolatokban meghatározó szerepet tölt be, valamint könnyen kihasználható gazdasági fejlõdési adottságokkal rendelkezik, figyelemmel a kormányprogramban kitûzött célokra is, a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése szerinti hatáskörben eljárva az alábbi határozatot hozom: 1. A záhonyi térség különleges jellegébõl adódó komplex fejlesztési feladatokkal kapcsolatos kormányzati tevékenység koordinálására 2007. február 1-jei hatállyal – két éves idõtartamra – Kálnoki Kis Sándort miniszterelnöki megbízottá nevezem ki. 2. A miniszterelnöki megbízott a) az érintett miniszterekkel együttmûködve elõkészíti a záhonyi térség különleges jellegébõl adódó komplex fejlesztési feladatokra vonatkozó javaslatokat; b) elõsegíti a fejlesztések kormányzati végrehajtását; c) az érintett szervek felkérése alapján elõsegíti a kormányzati és önkormányzati szereplõk közötti véleményeltérés feloldását; d) elõsegíti a térség alkalmasabbá tételét a fejlesztések fogadására, ezen belül megvalósíthatósági tanulmányt készít a vonatkozó területrendezési tervek figyelembevételével; e) az érintett kormányzati szervekkel együttmûködve javaslatot tesz a záhonyi térséget érintõ diplomáciai eseményekre és nemzetközi gazdaságdiplomáciai intézkedésekre; f) digitális térképet készít; g) operatív tevékenységeket végez, amelyhez tartozik: – a forrásszervezés és a forrás-koordináció biztosítása, – elsõ ütemben a befektetéseket vonzó ipari parkok és logisztikai területek kialakításának koordinálása,
156
MAGYAR KÖZLÖNY
– közremûködés a gazdaságot és foglalkoztatást segítõ – az európai hálózatba illeszkedõ – intermodális logisztikához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések elõkészítésében, – a térségben mûködõ kis- és középvállalkozások támogatásának és a betelepülõ tõkeerõs cégek térségi beszállítói kapcsolatának elõsegítése, – a gazdasági életet és logisztikai tevékenységet segítõ közép- és felsõfokú képzés fejlesztésének elõmozdítása, – nagy raktározási, csomagolási, összeszerelõ befektetések, keleti áruk európai áruelosztó centrumai letelepedésének elõsegítése, – az érintett kormányzati szervekkel együttmûködve közremûködés a Távol-kelet, Oroszország, Ukrajna–Délés Délnyugat-Európa közötti áruforgalom az EU V. (Trieszt–Ljubjana–Budapest–Záhony/Csap–Kijev) közlekedési korridorra történõ terelésére irányuló tárgyalásokban, valamint – mindezeket segítõ marketing tevékenység végzése; h) tevékenységérõl beszámol a miniszterelnöknek. 3. A miniszterelnöki megbízott a 2. pontban megjelölt feladatok ellátása érdekében kapcsolatot tart az érintett minisztériumokkal, közigazgatási és társadalmi szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel. 4. Felhívom a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy az 1–2. pontban meghatározottak teljesítése érdekében biztosítsa a miniszterelnöki megbízott mûködésének feltételeit. 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A külügyminiszter határozatai A külügyminiszter 3/2007. (I. 18.) KüM határozata az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi CI. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépésérõl A 2006. évi CI. törvénnyel, a Magyar Közlöny 2006. december 6-ai számában kihirdetett, az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezmény
2007/5. szám
38. cikke szerint azokra az államokra és regionális gazdasági integrációs szervezetekre vonatkozólag, amelyek a negyvenedik megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követõen csatlakoznak, az Egyezmény a vonatkozó okiratnak az adott állam vagy szervezet általi letétbe helyezését követõ harmincadik napon lép hatályba. Az Egyezmény 38. cikke szerinti letétbe helyezésre a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2006. december 22-én került sor. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2006. évi CI. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi CI. törvény 2–3. §-ai 2007. január 21-én lépnek hatályba. Dr. Göncz Kinga s. k., külügyminiszter
A külügyminiszter 4/2007. (I. 18.) KüM határozata az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nõk és a gyermekek kereskedelme megelõzésérõl, visszaszorításáról és büntetésérõl szóló Jegyzõkönyve kihirdetésérõl szóló 2006. évi CII. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépésérõl A 2006. évi CII. törvénnyel, a Magyar Közlöny 2006. december 6-ai számában kihirdetett, az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nõk és a gyermekek kereskedelme megelõzésérõl, visszaszorításáról és büntetésérõl szóló Jegyzõkönyve 17. cikke szerint minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében, amely a jelen Jegyzõkönyvet a negyvenedik megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy az ehhez történõ csatlakozási okirat letétbe helyezését követõen erõsíti meg, fogadja el, hagyja jóvá vagy csatlakozik, a Jegyzõkönyv a vonatkozó okiratnak az ilyen állam vagy szervezet által történõ letétbe helyezésének idõpontjától számított harmincadik napon lép hatályba. Az Egyezmény 17. cikke szerinti letétbe helyezésre a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2006. december 22-én került sor.
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A fentiekre tekintettel, összhangban a 2006. évi CII. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nõk és a gyermekek kereskedelme megelõzésérõl, visszaszorításáról és büntetésérõl szóló Jegyzõkönyve kihirdetésérõl szóló 2006. évi CII. törvény 2–3. §-ai 2007. január 21-én lépnek hatályba. Dr. Göncz Kinga s. k., külügyminiszter
A külügyminiszter 5/2007. (I. 18.) KüM határozata az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezménynek a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történõ csempészete elleni fellépésrõl szóló Jegyzõkönyve kihirdetésérõl szóló 2006. évi CIII. törvény 2–3. §-ainak hatálybalépésérõl A 2006. évi CIII. törvénnyel, a Magyar Közlöny 2006. december 6-ai számában kihirdetett, az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezménynek a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történõ csempészete elleni fellépésrõl szóló Jegyzõkönyve 22. cikke szerint minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében, amely a Jegyzõkönyvet a negyvenedik, a megerõsítésérõl, elfogadásáról, jóváhagyásáról vagy csatlakozásáról szóló okirat letétbe helyezését követõen erõsíti meg, fogadja el, hagyja jóvá vagy csatlakozik, a Jegyzõkönyv a vonatkozó okiratnak ezen állam vagy szervezet által történõ letétbe helyezését követõ harmincadik napon lép hatályba. Az Egyezmény 22. cikke szerinti letétbe helyezésre a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2006. december 22-én került sor. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2006. évi CIII. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni Egyezménynek a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történõ csempészete elleni fellépésrõl szóló Jegyzõkönyve kihirdetésérõl szóló 2006. évi CIII. törvény 2–3. §-ai 2007. január 21-én lépnek hatályba. Dr. Göncz Kinga s. k., külügyminiszter
VI. rész
157
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének 1/2007. (MK 5.) MSZH közleménye egyes 2007. évi kiállításokon bemutatásra kerülõ találmányok, védjegyek, formatervezési és használati minták kiállítási kedvezményérõl, illetve kiállítási elsõbbségérõl Az 1995. évi XXXIII. törvény 3. §-ának b) pontja, az 1997. évi XI. törvény 53. §-a (1) bekezdésének c) pontja, a 2001. évi XLVIII. törvény 40. §-a (1) bekezdésének c) pontja és az 1991. évi XXXVIII. törvény 36. §-ának (1) bekezdése alapján közzéteszem, hogy – a 2007. január hó 18. és 20. napjai között Budapesten megrendezendõ „SZÕLÉSZET és PINCÉSZET” szakkiállításon és a „MAGYAR KERT” szakkiállításon, – a 2007. január hó 31. és február hó 3. napjai között Budapesten megrendezendõ „AGRO + MASHEXPO” Nemzetközi mezõgazdasági és mezõgép kiállításon, – a 2007. február hó 15. és 18. napjai között Budapesten megrendezendõ „BUDAPEST BOAT SHOW” Nemzetközi hajókiállításon, – a 2007. február hó 20. és 23. napjai között Budapesten megrendezendõ „9. LABORTECHNIKA” kiállításon, – a 2007. február hó 28. és március hó 4. napjai között Budapesten megrendezendõ „BUDAPEST MOTOR KIÁLLÍTÁS” Nemzetközi motorkerékpár szakkiállításon, a „FeHoVa” Fegyver, Horgászat, Vadászat nemzetközi kiállításon és a „SPORT” Nemzetközi sport és életmód kiállításon, – a 2007. március hó 29. és április hó 1. napjai között Budapesten megrendezendõ „UTAZÁS” Nemzetközi idegenforgalmi kiállításon és a „KARÁT” Nemzetközi ékszer, drágakõ, óra szakkiállításon és vásáron, – a 2007. április hó 11. és 15. napjai között Budapesten megrendezendõ „CONSTRUMA” Nemzetközi építõipari szakkiállításon, – a 2007. április hó 19. és 21. napjai között a megújuló energiákról és hatékony épületfelújításról Budapesten megrendezendõ „RENEXPO” Nemzetközi kiállításon és kongresszuson, – a 2007. április hó 25. és 28. napjai között Budapesten megrendezendõ „HUNGAROTHERM” Nemzetközi fûtés-, szellõzés-, klíma- és szanitertechnikai szakkiállításon, – a 2007. április hó 26. és május hó 1. napjai között Budapesten megrendezendõ „LUXUSAUTÓ SHOW” Nemzetközi sport- és luxusautó kiállításon, – a 2007. május hó 8. és 11. napjai között Budapesten megrendezendõ „MACH-TECH” Nemzetközi gépgyártástechnológiai szakkiállításon és az „ELECTROSALON”
158
MAGYAR KÖZLÖNY
Nemzetközi elektronikai, elektrotechnikai és automatizálási kiállításon, – a 2007. május hó 18. és 19. napjai között Budapesten megrendezendõ „TEMEXPO” Nemzetközi temetkezési szakkiállításon, – a 2007. szeptember hó 8. és 16. napjai között Budapesten megrendezendõ „BNV” Budapesti Nemzetközi Vásáron és az „INFOMARKET-INFOTREND” Információtechnológiai és telekommunikációs vásáron, – a 2007. szeptember hó 21. és 23. napjai között Budapesten megrendezendõ „BUDAPESTI EROTIKA” kiállításon és börzén, – a 2007. szeptember hó 25. és 28. napjai között Budapesten megrendezendõ „HOVENTA” Nemzetközi kereskedelmi és vendéglátó-technikai szakkiállításon, – a 2007. szeptember hó 27. és 29. napjai között Budapesten megrendezendõ „INGATLAN KIÁLLÍTÁSON”, – a 2007. október hó 2. és 4. napjai között Budapesten megrendezendõ „KÁBEL ÉS SZATELLIT KIÁLLÍTÁS” Kelet- és közép-európai kábel és szatellit kiállításon, – a 2007. október hó 2. és 5. napjai között Budapesten megrendezendõ „PROMOTION” Nemzetközi marketingkommunikációs szakkiállításon, a „BUDATRANSPACK” Nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási szakkiállításon és a „PRINTEXPO” Nemzetközi nyomdaipari szakkiállításon, – a 2007. október hó 17. és 21. napjai között Budapesten megrendezendõ „AUTOMOBIL 2007 Budapesti Autószalon” Nemzetközi jármûipari szakkiállításon, – a 2007. október hó 29. és 31. napjai között Budapesten megrendezendõ „Bútorvilág” Nemzetközi bútor szakvásáron, – a 2007. november hó 6. és 9. napjai között Budapesten megrendezendõ „ÖKOTECH” Nemzetközi környezetvédelmi és kommunális szakkiállításon, – a 2007. november hó 7. és 10. napjai között Budapesten megrendezendõ „HUNGAROMED+DENT” Nemzetközi orvostechnikai, egészségügyi szakkiállításon és konferencián, – a 2007. november hó 8. és 11. napjai között Budapesten megrendezendõ „Hó-Show Találkozó a téli sportok szerelmeseinek” kiállításon és a „SPA & WELLNESS” Egészségturisztikai szakkiállítás konferencián és vásáron, – a 2007. november hó 9. és 11. napjai között Budapesten megrendezendõ „MODERN NÕ” kiállításon, – a 2007. november hó 15. és 17. napjai között Budapesten megrendezendõ „IV. Magyarországi Buybrand Show” Nemzetközi Franchise Expón és Konferencián és II. Vending Expón, – a 2007. november hó 16. és 18. napjai között Budapesten megrendezendõ „EDUCATIO” Nemzetközi oktatási szakkiállításon és vásáron, – a 2007. november hó 28. és december hó 1. napjai között Budapesten megrendezendõ „C + D” Közép-európai védelmi felszerelés és repülési szakkiállításon
2007/5. szám
bemutatásra kerülõ találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat az említett jogszabályokban meghatározott kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsõbbség illeti meg. Dr. Bendzsel Miklós s. k., a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke
A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közleménye a Kormány 2007. I. félévi munkatervébõl származó jogalkotási feladatok jegyzékérõl Elõterjesztés a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek mûködésének, biztonsági elõírásainak, katasztrófatervének, eszköz- és vagyonmentésének szabályozásáról Felelõs:
MeH
Elõterjesztés az állami vagyonról szóló törvényjavaslatról, valamint a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
PM IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:
FVM IRM
Elõterjesztés a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimum követelményekrõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
GKM
Elõterjesztés a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításáról Felelõs:
GKM
Elõterjesztés a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról Felelõs:
GKM
Elõterjesztés a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2003. évi CXXVIII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról Felelõs:
GKM IRM
Elõterjesztés az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról Felelõs:
IRM
Elõterjesztés az egységes készenléti kommunikációs és tevékenységirányítási rendszer kialakítása érdekében szükséges szervezési, elõkészítési feladatokról Felelõs:
MeH
Elõterjesztés a hosszú távú kötelezettségvállalásokról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
PM IRM
Elõterjesztés az értékpapírosításra vonatkozó új törvényjavaslatról Felelõs:
Felelõs:
PM IRM
Felelõs:
EüM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozásával és ismertetésével kapcsolatosan a hatóságok által kiszabott bírság mértékérõl, összegérõl, illetve a kiszabott bírság pénzügyi teljesítésének feltételeirõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
MeH
Elõterjesztés a részarány földkiadás során keletkezett, erdõ mûvelési ágú, osztatlan közös tulajdonú földrészletek megszüntetésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
FVM
Elõterjesztés a termõföld hasznosításával és a földvédelemmel, valamint a termõföld talajvédelmével kapcsolatos törvények megalkotásáról Felelõs:
EüM
FVM IRM
Elõterjesztés az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
GKM IRM
Elõterjesztés a hajók által okozott szennyezésrõl és a jogsértésekre vonatkozó szankciók bevezetésérõl Felelõs:
GKM
Elõterjesztés a közúti szállítást végzõ egyes jármûvek személyzetének vezetési és pihenõidejének ellenõrzésérõl Felelõs:
Elõterjesztés a minõségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-rendelést ösztönzõ szabályokról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés az Egységes Digitális Rádiótávközlõ Rendszer rendszerszerû mûködéséhez szükséges jogszabálycsomagról, beleértve a készenléti szolgálatok megfelelõ koordinálását és ügyfélkapcsolatát biztosító rendszert
PM IRM
Elõterjesztés a járadékszolgáltatási tevékenységre vonatkozó új törvényjavaslatról Felelõs:
Elõterjesztés egyes törvények és törvényerejû rendeletek hatályon kívül helyezésérõl szóló törvényjavaslatról
PM
Elõterjesztés az egyes pénzügyi szolgáltatásokat érintõ jogharmonizációs kötelezettségekrõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:
159
GKM
Elõterjesztés a hõtermelõ fûtési- és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról Felelõs:
GKM
Elõterjesztés az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról Felelõs:
GKM IRM MeH
Elõterjesztés a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérõl szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rende-
160
MAGYAR KÖZLÖNY
let és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
GKM
Elõterjesztés a Közösség területére belépõ, illetve az azt elhagyó készpénz ellenõrzésérõl, valamint a pénzátutalásokat kísérõ megbízói adatokról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
Elõterjesztés a kettõs felhasználású termékek és technológiák kereskedelmi forgalmának engedélyezésérõl szóló 50/2004. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
GKM
Felelõs:
GKM
Elõterjesztés a villamos energiáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
Felelõs:
IRM
Elõterjesztés a környezet védelmérõl szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról Felelõs:
KvVM IRM
Elõterjesztés a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érõ gyümölcsfával betelepített területek 2007. évi végrehajtásáról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
KSH
Elõterjesztés a minõsített adat védelmérõl szóló törvénytervezetrõl Felelõs:
MeH IRM HM GKM KüM
Elõterjesztés a felsõoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
OKM
Elõterjesztés az Eötvös Loránd Pályatárs Ösztöndíjról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
OKM
PM
Elõterjesztés az elektronikus díjszedési rendszer bevezetésének megvalósításáról Felelõs:
GKM
Elõterjesztés a Rendõrségrõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:
GKM IRM
Elõterjesztés az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
PM IRM
Elõterjesztés az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
Elõterjesztés a folyami információs rendszer létesítésérõl és mûködtetésérõl szóló kormányrendeletrõl
2007/5. szám
IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
IRM
Elõterjesztés a Magyar Köztáraság államhatáráról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felügyelete alatt mûködõ igazságügyi szakértõi intézmények szervezet-átalakításáról Felelõs:
IRM
Elõterjesztés a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer szabályozásáról, az elektronikus ügyintézés szabályainak aktualizálásáról Felelõs:
MeH az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról (benne: a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása, a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása) Felelõs:
OKM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos IRM
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Elõterjesztés a rehabilitációs járadék bevezetésérõl szóló törvényrõl Felelõs:
SZMM PM IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés a szakértõi minõsítési rendszer szabályozásáról és eljárási rendjérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
SZMM EüM PM
Elõterjesztés az Európai Unió által elrendelt vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
SZMM EüM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés az egyes munkaügyi törvények és más kapcsolódó törvények módosításáról Felelõs:
SZMM IRM
Elõterjesztés a természetes fürdõvizek minõségi követelményeirõl, valamint a természetes fürdõhelyek kijelölésérõl és üzemeltetésérõl szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról (7/2006/EK irányelv honosítása) Felelõs:
Felelõs:
FVM IRM MSZH
Elõterjesztés az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirõl Felelõs:
GKM
Elõterjesztés a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szabályairól Felelõs:
IRM
Elõterjesztés a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról Felelõs:
MeH IRM GKM
Elõterjesztés az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kiotói Jegyzõkönyvével kapcsolatos keretrendszer felállításáról szóló törvényrõl Felelõs:
KvVM IRM
Elõterjesztés Magyarország 2008–2012. idõszakra szóló Nemzeti Kiosztási Tervérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
KvVM
Elõterjesztés a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
PM IRM
EüM
Elõterjesztés a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
IRM
Elõterjesztés a Schengeni Információs Rendszer keretében megvalósuló együttmûködésrõl és információcserérõl szóló törvényjavaslatról
Elõterjesztés a rehabilitációs szolgáltatásokról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
161
HM MeH
Elõterjesztés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:
PM IRM
Elõterjesztés az egyes közszolgálati foglalkoztatási törvények (Ktv., Kjt., Hszt., Hjt.) módosításának második ütemérõl (beleértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítását és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek felülvizsgálatát) Felelõs:
az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos MeH IRM SZMM HM PM
162
MAGYAR KÖZLÖNY
Elõterjesztés az egységes nukleáris- és sugárbiztonsági, és biztosítéki hatóság létrehozásáról szóló törvény megalkotásáról Felelõs:
IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés a jogi segítségnyújtás reformjának folytatásáról Felelõs:
IRM
Elõterjesztés a kisajátításról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
IRM
Elõterjesztés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról Felelõs:
ÖTM IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés a költségvetési szervekrõl, a köztestületekrõl, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
Felelõs:
ÖTM IRM
Felelõs:
Felelõs:
ÖTM IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés az egységes ingatlanadóról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
PM IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés az adatokhoz való kutatási célú hozzáférést és az államháztartás mûködési hatékonyságát érintõ törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
PM IRM
SZMM
Elõterjesztés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról Felelõs:
SZMM IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés az állategészségügyrõl szóló 2005. évi CLXXVI. törvény módosításáról FVM IRM
Elõterjesztés az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl Felelõs:
Elõterjesztés a regionális önkormányzatok kialakításához, valamint a többcélú kistérségi társulások továbbfejlesztéséhez szükséges törvények módosításáról
PM IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés a felnõttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról
Felelõs: Elõterjesztés a választással és egyes közéleti szereplõk összeférhetetlenségével összefüggõ törvénymódosításokról
2007/5. szám
GKM
Elõterjesztés a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni szabályokról szóló törvényjavaslatról (2005/29/EK, 97/7/EK, 98/27/EK, 2002/65/EK, 2006/2004/EK, 84/450/EGK) Felelõs:
GKM IRM
Elõterjesztés az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról Felelõs:
GKM IRM
Elõterjesztés az egységes integrációról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
IRM
Elõterjesztés az egységes integrációs törvényhez kapcsolódó kormányrendelet megalkotásáról Felelõs:
IRM
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Elõterjesztés a menedékjogról és a nemzetközi védelemrõl szóló törvényjavaslatról Felelõs:
IRM
Elõterjesztés a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról Felelõs:
Elõterjesztés a menedékjogról és a nemzetközi védelemrõl szóló törvényhez kapcsolódó kormányrendelet megalkotásáról Felelõs:
IRM
Elõterjesztés a szabadalmi, formatervezési mintaoltalmi, használati mintaoltalmi és topográfiaoltalmi bejelentések elektronikus úton történõ benyújtására vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
IRM
Elõterjesztés az államhatár belsõ határként mûködõ szakaszán a határellenõrzés ideiglenes visszaállításának feltételeirõl és végrehajtásának szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
IRM
Elõterjesztés a környezeti felelõsség szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
KvVM
KvVM IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés a minõsített adat kezelésének rendjérõl, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részletes feladatairól és mûködési rendjérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
MeH
Elõterjesztés az elektronikus biztonság részletes szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
MeH
Elõterjesztés az iparbiztonsági ellenõrzés részletes szabályairól szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
MeH
Elõterjesztés a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény módosításáról Felelõs:
OKM IRM
ÖTM IRM
Elõterjesztés az európai területi együttmûködési csoportosulásról szóló törvényjavaslatról (1082/2006/EK rendelet) Felelõs:
ÖTM IRM fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés a turizmusról szóló törvényrõl Felelõs:
ÖTM IRM
Elõterjesztés a gépjármû üzemben tartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
PM
Elõterjesztés a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
Elõterjesztés a víziközmûvekrõl és a viziközmû szolgáltatásról szóló törvényrõl Felelõs:
163
GKM SZMM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés az állami célú légiközlekedés védelmi szabályainak meghatározásáról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
HM
Elõterjesztés a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérõl szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
ÖTM
Elõterjesztés a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI., valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosításáról Felelõs:
SZMM OKM IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyûjtésre, illetve tit-
164
MAGYAR KÖZLÖNY
kos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttmûködésének rendjérõl szóló 180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
GKM
Elõterjesztés az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK rendelet elõírásainak megsértése esetén alkalmazandó szankciókról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
MeH ÖTM PM
Elõterjesztés a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának, beszámoló-készítésének, könyvvezetésének, információszolgáltatásának és a kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei belsõ ellenõrzésének rendjérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
MeH
Elõterjesztés a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
PM IRM
Elõterjesztés a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak a Magyar Energia Hivatalba történõ integrálására vonatkozó javaslatról Felelõs:
GKM
Elõterjesztés a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról Felelõs:
Felelõs:
IRM
Elõterjesztés az országgyûlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról szóló 2/1990. (I. 11.) MT rendelet módosításáról Felelõs:
ÖTM
Elõterjesztés a korkedvezményes rendszerbõl történõ kilépés feltételrendszerérõl Felelõs:
KvVM
Elõterjesztés a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésbõl nyújtott feladatarányos támogatása (általános mûködési támogatás és feladatalapú támogatás) feltételrendszerérõl és elszámolásának rendjérõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
Elõterjesztés a fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról
KvVM
Elõterjesztés az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos nemzetközi együttmûködéssel megvalósuló projekttevékenységekre vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
2007/5. szám
IRM
SZMM PM IRM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl szóló 201/2001. (X. 23.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
EüM KvVM
Elõterjesztés a géntechnológiával módosított élõ szervezetek humán egészségügyben és gyógyszergyártásban, valamint az emberi testtel közvetlenül érintkezõ vegyi anyagok és élelmiszer-elõállításban alkalmazott technológiai segédanyagok elõállításában való alkalmazásáról és feltételeirõl szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
EüM FVM
Elõterjesztés a kölcsönös megfeleltetés (cross-compliance) hazai alkalmazására vonatkozó, több miniszter feladat- és hatáskörét érintõ szabályozást érintõ kormányrendeletrõl Felelõs:
FVM
Elõterjesztés az elektronikus árlejtés alkalmazásáról a közbeszerzési eljárásban Felelõs:
GKM
Elõterjesztés a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról Felelõs:
GKM IRM
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Elõterjesztés a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer megalkotásáról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
HM
Elõterjesztés az egyes termékek kiegészítõ oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása a gyógyszerkészítmények gyermekgyógyászati felhasználásáról, valamint a gyógyszerek kiegészítõ oltalmi tanúsítványának bevezetésérõl szóló rendelet (1768/92/EGK), a gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó általános irányelv (2001/83/EK) és a központi törzskönyvezési eljárásra vonatkozó rendelet (726/2004/EK) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására figyelemmel Felelõs:
IRM
Elõterjesztés az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történõ hulladékszállítás felügyeletérõl és ellenõrzésérõl szóló 120/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
KvVM
Elõterjesztés a muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvezményekrõl szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról Felelõs:
OKM
Elõterjesztés az egyházi jogi személyeket megilletõ kiegészítõ támogatásról szóló kormányrendeletrõl Felelõs:
OKM az államreform elõkészítõ munkáinak operatív irányításáért felelõs kormánybiztos
Elõterjesztés a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) módosításáról szóló, valamint a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Felelõs:
PM IRM
Elõterjesztés a foglalkoztatói nyugellátást szolgáló intézmények tevékenységérõl és felügyeletérõl szóló törvényjavaslatról (2003/41/EK irányelv) Felelõs:
PM IRM
Dr. Szilvásy György s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
165
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. november 6-i ülésérõl 1. Az OÉT megvitatta az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsról, illetve az ágazati párbeszéd bizottság és a középszintû szociális párbeszéd egyes kérdéseirõl szóló törvényjavaslatok tervezetét. Az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsról szóló, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvényjavaslatok Országgyûlés elé történõ benyújtását az OÉT támogatta. A Munkástanácsok Országos Szövetsége különvéleményként az ágazati párbeszédrõl szóló törvényjavaslattal kapcsolatban fenntartásokat fogalmazott meg. 2. Az OÉT megtárgyalta az egyes szociális törvények módosításáról készült kormányzati elõterjesztést. A munkavállalói és a munkáltatói oldal támogatta a javasolt módosításokat. 3. Az OÉT napirendre tûzte és megtárgyalta az ÁPV Zrt. 2005. évi tevékenységérõl, a tulajdonában álló, valamint a hozzárendelt vagyon alakulásáról, hasznosításának eredményérõl szóló beszámolót. A beszámolót a munkavállalói és a munkáltatói oldal tudomásul vette. 4. Az OÉT napirendre tûzte az Országgyûlésnek benyújtott törvényjavaslatokat: az egészségügyet érintõ törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról, az egészségügyben mûködõ szakmai kamarákról, az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletérõl, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás és a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól. A munkavállalói oldal kifejtette: az egészségügyi reform útjának mielõbbi komplex felvázolására van szükség – a cél, a társadalmi haszon, az idõrendi ütemezés stb. megjelölésével. E kérdésben nem nélkülözhetõ a megállapodásra is törekvõ érdekegyeztetés mellett a társadalom szélesebb körével folytatott párbeszéd és felvilágosító munka sem. Az oldal álláspontja szerint az egészségügy-politika nagyobb mértékben áll a költségvetés-politika hatása alatt, mint amilyent a szakszervezetek ésszerûnek és elfogadhatónak tartanak. Tovább növekszik a jobb és a szûkösebb viszonyok között élõk közötti különbség, ami sérti az egészségügyi ellátáshoz való állampolgári jog érvényesülését. Különösen nem megnyugtató a biztosításból kiesõk helyzetének rendezése. Az oldal javasolja: a biztosítási csomagok közül a második garantálja azt, hogy mindenkinek joga van a gyógyulásra a legszínvonalasabb és leghatékonyabb egészségügyi ellátás mellett. A szakszervezeti szövetségek nem
166
MAGYAR KÖZLÖNY
támogatják a vizitdíj és a kórházi ágydíj bevezetését. Javasolják, hogy az egészségügyi szakmai kamarákra vonatkozó szabályozásból maradjon ki, hogy a kamarák képviselik és védik tagjaik érdekeit. Üdvözlik, hogy az egészségügyi ágazati érdekegyeztetést a kormányzati oldal az eddigieknél komolyabban kívánja venni. 5. Az OÉT megvitatta az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló kormányzati elõterjesztést. A munkavállalói oldal az elõterjesztésben szereplõ jogszabályok módosításához több javaslatot ismertetett: – A munkaügyi ellenõrzés ne csak a minimálbér-kifizetést ellenõrizhesse, hanem a szerzõdések szerinti bérek kifizetését is. – A munkaügyi ellenõrzés terjedjen ki a kollektív szerzõdések és a kiterjesztett kollektív szerzõdések betartásának ellenõrzésére. – A bérgarancia-kifizetések keretében a munkavállalók a tényleges járandóságaikat kapják meg. – Ne legyen felsõ határa a járandóságok kifizetésének. – Biztosítás jellegû legyen a bérgarancia rendszer. – A kifizetésért álljon helyt az állam, majd az összeget hajtsák be a kárt okozón. – Automatikusan jelentse felszámolási eljárás kezdetét, ha a munkáltató nem fizeti ki a munkavállalók bérét, járandóságait. – Csõdeljárás esetén is lehessen a Bérgarancia Alaphoz fordulni. A munkáltatói oldal a bérgarancia módosításához kapcsolódó törvénymódosítások tárgyalását támogatja, a javaslat többi részét nem. Az OÉT úgy foglalt állást, hogy a bérgarancia törvény és a hozzákapcsolódó módosító javaslatokról további egyeztetést javasolt szakértõi szinten az OÉT Munkajogi Bizottságában. A további egyeztetésekhez a munkavállalói oldal a kidolgozott javaslatát írásban átadja. 6. Az OÉT megvitatta a korkedvezményes nyugdíjrendszer és a szakmai nyugdíjrendszerek átalakításáról szóló kormányzati elõterjesztést. Az OÉT úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslat alkalmas a tárgyalásra, ennek alapján további egyeztetéseket folytat, mindenekelõtt a végrehajtás szabályozásáról. A munkavállalói oldal ennek során a szakmaiság, az objektivitás, a stabilitás és a munkavállalók számára biztosított kiszámíthatóság alapelveit kívánja érvényesíteni.
Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága
2007/5. szám
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. november 13-i ülésérõl Napirend elõtt a munkavállalói oldal képviselõje kifejtette a szakszervezetek abbéli reményét, hogy a Munkaerõ-piaci Alap eszközei között megjelenik a munkavállalói járulék-befizetés 0,5 százalékpontos növekedése, és javítani fogja a munkanélküli ellátás, illetve a foglalkoztatás pénzügyi kondícióit. 1. Az OÉT megvitatta az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjairól készült kormányzati elõterjesztést. A Gazdaságfejlesztés operatív program, a Társadalmi megújulás operatív program, valamint a Társadalmi infrastruktúra operatív program alapján lefolytatott konzultációk alapján megfogalmazott fõbb észrevételek voltak: a) A munkavállalói oldal felhívta a figyelmet: a gazdasági növekedés, a versenyképesség alakulásának egyik kulcskérdése, hogy a lakosság hogyan tud részt venni a foglalkoztatásban, milyen létszámban, arányban, általános és szakmai felkészültséggel van ott jelen. A gazdasági versenyképesség és a fenntarthatóság alapfeltétele a kutatás-fejlesztés, valamint az egész életen át tartó tanulás. A kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a foglalkoztatás szempontjából is rendkívül fontos. Ennek érdekében is biztosítani kell a K+F eredményekhez való hozzájutásukat. A gazdaság igényeinek megfelelõ szakképzés szükséges és a szakmaváltásra való készség, ennek képzési, anyagi háttere. A mobilitásnak a foglalkoztatási biztonsággal együtt kell érvényesülnie. Az oktatásnak legyen része a vállalkozói és munkavállalói ismeretek elsajátítása. Az oktatásban, szakképzésben az esélyegyenlõség biztosítására kell törekedni, hogy a munkaerõpiacon is mindenki egyenlõ eséllyel jelenhessen meg. Erre a fogyatékkal élõk esetében is törekedni kell. Az operatív programok megtárgyalása után az oldal álláspontja szerint a megvalósítás menetében, például az ellenõrzésben is együtt kell mûködniük a társadalmi partnereknek. b) A munkáltatói oldal alapvetõen egyetértett a programmal, a végrehajtás teljesítésére vonatkozóan fogalmazott meg néhány észrevételt. Nagyon fontosnak tartja, hogy a gazdaság szereplõi 2007–2008-ban ne kerüljenek depressziós hangulatba. Az évente fejlesztésre fordítható összeg „csak” 130 Mrd forinttal nõ, ezért meg kell teremteni a feltételét annak, hogy a jelenleg fejlesztésre fordított mintegy 3000 Mrd forintot hatékonyan lehessen felhasználni. A tõkepiac fejletlensége miatt a KKV szektornak alacsony a forrás, illetve tõke ellátottsága, ezért ezt a szektort – megfelelõ védõernyõ mellett – forráshoz, idõleges tõkeinjekcióhoz kell juttatni. Az oktatás területén egyszerre van jelen a túlképzés és a szakmunkáshiány, ezért a képzést a gazdaság igényéhez kell igazítani.
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Álláspontja szerint a tervezett 0,3–0,4 százalék foglalkoztatási szint növelésénél többet lehetne elérni. 2. Az OÉT megvitatta a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló elõterjesztést. A munkavállalói és a munkáltatói oldal támogatta az egységes munkavédelmi felügyelet létrehozására vonatkozó javaslatot. A munkavállalói oldal a munkavédelmi törvény módosítására tett javaslattal egyetértett. A munkáltatói oldal kérte, hogy a törvényjavaslat egyéb módosításáról, mindenekelõtt a kockázatértékelésre vonatkozó szabályokról, a felügyelõ jogviszony minõsítésének jogkörérõl, a munkavédelmi bírságok nyilvánosságra hozásának kérdéseirõl további szakértõi egyeztetések történjenek. 3. Az OÉT folytatta az október 27-i ülésen megkezdett 2007. évi bértárgyalásokat. A munkavállalói oldal felhívta a figyelmet arra, hogy a munkahelyeken a munkavállalók és a munkáltatók várják az országos bérajánlás mielõbbi megjelenését. Kinyilvánította: a szakszervezeti oldal abban érdekelt, hogy a 2007. évi keresetnövekedés ajánlott mértékérõl az OÉT plénumán mihamarabb megállapodás szülessen. 2007-re szólóan az oldal a termelékenység növekedésével arányos reálbér-növekedést tart szükségesnek, és nem fogad el reálbér-csökkenést. Az infláció várható alakulásának és a közterhek növekedésének ismeretében 13–15 százalékos bruttó keresetnövekedésre tett javaslatot, ami a reálbér stagnálását, illetve kis mértékû növekedését jelentené. A munkáltatói oldal kifejtette, nem rendelkezik egységes oldalállásponttal. Mivel a tárgyalások során függõben maradt kérdések nem teljesültek, nincs abban a helyzetben, hogy a bérajánlásról tárgyalni tudjon. Problémaként vetette fel az elvárt adó, EVA emelés, minimálbér kétszerese után fizetendõ TB-járulék, a természetbeni hozzájárulás és a házipénztári adót, melyek együttesen 770 Mrd forinttal terhelik a munkáltatókat. Továbbá egyes ágazatok, térségek, helységek, olyan helyzetbe kerültek, hogy a garantált bérminimumot sem tudják a 2007. évben teljesíteni. A kormányoldal a további egyeztetések szükségességére hívta fel a figyelmet. A megoldások keresésével kapcsolatban általános elvként fogalmazta meg, hogy a kormányoldal számára elfogadható minden olyan kétoldalú munkavállalói-munkáltatói megállapodás, aminek nincs államháztartási többletkihatása és legfeljebb kormányrendelet-szintû módosításokat igényelnek. Kezdeményezte az érintett ágazati párbeszéd bizottságok tárgyalásainak megkezdését a bérminimumokra vonatkozóan. Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága
167
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács 2006. november 22-i ülésérõl 1. Az OÉT megtárgyalta a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló T/1145. számú törvényjavaslatot, a 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslatot, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1297. számú törvényjavaslatot. a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslatot tárgyalva, a munkavállalói oldal emlékeztetett arra, hogy a konvergencia programot és abban a lakosságra és a munkavállalókra vonatkozó terhek megfogalmazását a szakszervezeti szövetségek nem támogatták. Nem támogatják a konvergencia programból adódó, a 2007. évi állami költségvetés tervezetében szereplõ ilyen elképzeléseket sem. A tervezett megszorításokat – különösen a közszféra intézményrendszerére és az ott foglalkoztatottakra vonatkozókat – ellenzi az oldal. Igazságtalan, súlyos aránytalanságot hordoz és így elfogadhatatlan az elképzelés, amely szerint 2007-re a közszférában a kormányzat nem tervez béremelést. Az oldal sérelmesnek tartja, hogy a munkavállalói járulékemelésbõl adódó többletbevétel nem jelenik meg a Munkaerõ-piaci Alap költségvetésében többletforrásként. Igényli ennek korrekcióját. A tudásalap növelése értékként jelenik meg a kormányzati kommunikációban. Ezzel a munkavállalói oldal is egyetért, azonban a 2007. évre tervezett ilyen célú költségvetési forrásokat nem látja elegendõnek. Az oldal szükségesnek tartja, hogy amennyiben a 2007. évi infláció magasabb lesz az elõre jelzettnél, úgy – az OÉT-ben történõ áttekintést követõen – kerüljön sor korrekcióra. b) A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazó törvényjavaslatokhoz a munkavállalói oldal a következõ fõbb észrevételeket tette. A kormányzati elképzelések szerint a szolidaritási elv egyre kevésbé érvényesül a közszolgáltatások területén. Ez a szakszervezeti szövetségek számára azért is elfogadhatatlan, mivel a kormányzat akkor javasolja az öngondoskodás növelését, amikor egyidejûleg csökkenti a nettó kereseteket, és azokat a kedvezményeket is visszafogja, amelyek az öngondoskodást ösztönöznék. Például át kellene alaposan gondolni és kedvezményekkel segíteni az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári megtakarításokat. Ehhez az oldal szövegszerû javaslatokat készít. A hozzátartozói járulékcsomagot kidolgozatlannak minõsítette, javasolta a konkrét célcsoportok pontosabb meghatározását. A szakszervezeti szövetségek nem fogadták el a passzív táppénz maximumának csökkentését 45 napra, továbbá javasolták a felnõttképzés kedvezményei 2006 nyarán történt módosításának visszavonását. Az adómentesen adható juttatások körébõl az étkezési és az iskolakezdési támogatások emelésére tettek javaslatot. A munkáltatói oldal kifejtette: a 2007. évi költségvetés összhangban van a konvergencia programmal, azonban a
168
MAGYAR KÖZLÖNY
munkáltatói oldal számos intézkedéssel nem ért egyet. Hiányolja a hatásvizsgálatokat, kifogásolja a vállalkozói terhek 7–800 milliárd forinttal történõ növekedését, mely hosszú távon lassítja a gazdaság növekedését. A házipénztár adót és az elvárt adót is bizonytalansági tényezõnek tartja a költségvetésben. Konkrétan kifogásolta: – az illetéktörvény ingyenes eszközátadásra vonatkozó rendelkezéseit, – a korkedvezményes nyugdíjrendszer finanszírozását, – a környezetvédelmi termékdíj szabályozását, – a természetbeni ellátásra való jogosultság feltételeinek változását, – a telefonadó változását, – a gyógyszergyártói befizetésre vonatkozó változást, – a szövetkezeti közösségi alappal összefüggõ szabályozást, – az adatszolgáltatással kapcsolatos mulasztási bírság összeghatárát. A munkáltatói oldal, mint az korábban is folyamatosan hangsúlyozta, szükségesnek tartja az adminisztrációs terhek csökkentését. A kormányoldal válaszában megerõsítette, hogy nyitott a szociális partnerek javaslatainak, észrevételeinek mérlegelésére. Megítélése szerint, ezek egy része rövid távon, illetve középtávon megvizsgálandó kérdéseket jelentenek. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy kerüljön áttekintésre a szociális partnerek járulékfizetési rendszerének átfogó témaköre, beleértve a társadalombiztosítási és a munkaerõ-piaci járulékterhek összhangjának kérdését. A kormányoldal kezdeményezte, hogy az OÉT Gazdasági Bizottságában szakértõi szinten egyeztessenek a szociális partnerek által felvetett javaslatokról. 2. Az OÉT folytatta a 2007. évi bértárgyalásokat. A munkavállalói oldal kifejtette azt a véleményét, hogy a kormányzati (6–6,5%-os), illetve a munkáltatói oldal (3,5–6%-os) átlagos bruttó keresetnövelési javaslata messze van a realitásoktól és számára elfogadhatatlan. Az oldal kész a további tárgyalásokra. A munkáltatói oldal kiemelte, a tárgyalások az elmúlt évben az adótörvényekkel összevontan folytak, a feltételek nem teljesültek. A garantált bérminimum az egyes ágazatokban, területeken nagy terhet ró a vállalkozásokra, azok létét, munkahelyeket fenyegeti. Ennek alapján javasolta, hogy a szakmunkás bérminimum 2007 végéig a jelenleg érvényes szinten kerüljön rögzítésre. A 2007. évre a vállalkozói szférában 3,5–6 százalékos átlagbér-növekedésre tett javaslatot. A kormányoldal egyetértett azzal a javaslattal, hogy ágazati szinten, az ágazati párbeszéd bizottságokban kezdõdjenek meg az egyeztetések az OÉT hároméves bérmegállapodásának bérminimumairól, az OÉT 2007. évi bértárgyalásainak eddigi tapasztalataira is figyelemmel. Országos Érdekegyeztetõ Tanács Titkársága
2007/5. szám
Az Országos Választási Iroda közleménye Az Országos Választási Iroda a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 38. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján az alábbi tájékoztatást teszi közzé: Az Országos Választási Bizottság, valamint az Országos Választási Iroda hivatali helyiségének címe megváltozott. Az új cím: 1051 Budapest, Nádor u. 2. Levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314 Országos Választási Iroda
Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a 2007. február 1-je és február 28-a között alkalmazható üzemanyagárakról A személyi jövedelemadóról szóló törvény 82. §-a arra kötelezi az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalt, hogy az üzemanyagárat – az elõzõ évben nagy forgalmat bonyolító belföldi üzemanyag-forgalmazó cég által alkalmazott árak figyelembevételével – tegye közzé. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. Ólmozatlan motorbenzinek: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin
259 Ft/l 269 Ft/l
Gázolaj
265 Ft/l
Keverék
279 Ft/l
Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye A Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 317431F 423930G 388330B 240697G 168313F
2007/5. szám 756096E 468215A 484777A 403637B 504397B 296678E 771870G 337007E 856485D 502965D 254371E 871726B 553724D 853422E 476725D 734282E 035874G 912401F 523236D 181516B 932335C 298518F 890229E 811090A 847288E 595850B 307491C 875683B 518420E 305641A 421029F 931582E 264639D 927190D 507473A 799728E 853979D 047638D 874129C 649611A 318966D 715403F 205555D 707863G 700430F 676372B 337264E 499686D 649293B 432121F
MAGYAR KÖZLÖNY 547486C 198248B 440821A 932605E 604671E 551959C 693725F 852209E 754082D 596407F 168542E 442380A 801415C 109617E 619055C 616511E 704160B 549082E 091354C 924708F 806117E 200369F 569803F 491238D 298499C 182279E 915666C 769850B 404791B 830014B 522866C 076778B 733282E 788146A 284538B 867639D 040521E 091459F 993384E 810216B 631020E 754596D 941741C 947871F 657418D 898065B 391856E 024620C 352047B 427311A
623739E 164060F 766601D 849442F 377769A 249864B 820185C 925313E 438759C 205519F 671177B 029167A 435829C 082472D 279219D 138841E 304266E 195573E 364417B 504054E 830735G 465477A 272928G 352794D 276744F 065920B 771877C 712095D 689916F 714729B 364109B 239821F 936855D 869302D 531967A 256260D 759186G 378013B 082551B 360730D 106892B 991971D 865077B 451243B 842669D 451366D 762241C 851452A 091347E 570217F
169 201155D 934162D 156982E 915214C 797981E 444455D 988541F 062707C 273687G 304101G 014705F 319408D 674951F 371061D 473490E 716128A 023499G 885433B 341526C 268708D 489468F 234260E 192984C 389367E 349664B 306046C 937075B 874430F 625919F 356325B 153846D 273456D 127162E 750090C 864337C 610112C 648215E 124569C 408708D 088397A 075159B 763841A 840913B 874297F 411848A 221855E 001874D 589519D 259173C 263196C
Közlekedési Nyilvántartó Osztály
170
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/5. szám
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2006. évi 161. számában kihirdetett, az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. §-ának felvezetõ szövege és e) pontja helyesen: „39. § A Hivatal nyelvvizsga-akkreditációs központként (...) e) ellátja a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület titkársági feladatait;” (Kézirathiba)
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
171
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll.
Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2007. évi éves elõfizetési díja: 15 372 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2007. évi elõfizetési díj fél évre
7 686 Ft áfával
egy évre 15 372 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Kelt.: ..............................................................
............................................................................ cégszerû aláírás
172
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/5. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2007. évre: 22 932 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2007. évi elõfizetési díj egy évre: 22 932 Ft áfával. fél évre: 11 466 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2007. évi éves elõfizetés díja: 5544 Ft áfával; féléves elõfizetés: 2772 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
173
174
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/5. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY – az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja – az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron kívánja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére bocsátani a jogszabályok szövegét, valamint a munkához szükséges aktuális OEP-közleményeket, -felhívásokat, -tájékoztatókat. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapelátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg-ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók, illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõhelyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. Az Egészségbiztosítási Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2007. évi éves elõfizetési díj: 22 176 Ft áfával, féléves elõfizetés: 11 088 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.
Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
2007/5. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
175
176
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/5. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2007. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Jogtanácsadó
(Az árak az áfát tartalmazzák.) 99 792 Ft/év Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 15 372 Ft/év Közlekedési Értesítõ 22 932 Ft/év Kulturális Közlöny 5 544 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 18 900 Ft/év Munkaügyi Közlöny 4 788 Ft/év Oktatási Közlöny 25 452 Ft/év Pénzügyi Közlöny 22 176 Ft/év Sportértesítõ 27 720 Ft/év Statisztikai Közlöny 3 528 Ft/év Szociális Közlöny 18 396 Ft/év Turisztikai Értesítõ 23 436 Ft/év Ügyészségi Közlöny 6 552 Ft/év Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele 18 648 Ft/év Pénzügyi Szemle 15 876 Ft/év L'udové noviny 6 804 Ft/év Neue Zeitung
15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év 3 780 Ft/év 4 788 Ft/év
Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) 25 munkahelyes hálózati változat Önálló változat 72 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat
260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft
Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat
260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft
Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 07.0149 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.
