5. RÉSZ A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT LÉNYEGE, KÉSZÍTÉSE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. november
Szerkesztő: Duruc József 5.1.
A tűzvédelmi viszonyok helyi szabályozásának szükségessége, jogi szabályozása.
5.1.1. A tűzvédelmi szabályzat lényege A Tűzvédelmi törvény előírja, hogy a tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket Magyarország területén mindenki (magánszemély és szervezet), a jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerint köteles teljesíteni. A gazdálkodó szerveknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban, gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. A gazdálkodó szervek tűzvédelmi viszonyai csak akkor lehetnek megnyugtatóak, ha a felmért és beazonosított veszélyhelyzeteknek és kockázatoknak megfelelően - a konkrét helyi viszonyok figyelembevételével meghatározásra, szabályozásra kerülnek a tűzvédelmi használati, üzemeltetési, magatartási követelmények. Vezetői normatívában kerül meghatározásra, hogy a tevékenység során kinek mit kell tenni a tűzvédelem érdekében, továbbá ahhoz a szükséges eszközök, felszerelések, személyi feltételek rendelkezésre álljanak és az érintett személyek megfelelő felkészítése megtörténjen. A jogszabályok, általános érvényű hatósági előírások, soha nem általában fejtik ki hatásukat, hanem azoknak konkrét életviszonyok során kell érvényesülni. A tűzvédelmi szabályzat lényege pontosan az, hogy a szerv vezetője, tulajdonosa a tűzvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei előírásaival összhangban, konkrétan meghatározza a gazdálkodó szervnél megtartandó tűzvédelmi, biztonsági követelményeket, gondoskodik róla, hogy azokat minden érintett megismerje és azok végrehajtását munkajogi eszközökkel is biztosítja. A tűzvédelmi szabályzat tehát olyan vezetői rendelkezés, amely a gazdálkodó szervnél az általános tűzvédelmi rendelkezések alapján részletesen tartalmazza: - a gazdálkodó szerv tűzvédelmi szervezeti, irányítási és felelősségi viszonyait, - a létesítmény tűzvédelmi veszélyeinek, kockázatainak azonosítását, - a létesítményekre, építményekre, helyiségekre, szabad terekre, -
tevékenységekre vonatkozó konkrét tűzvédelmi használati követelményeket, a különösen kockázatos alkalomszerű tevékenységek végzésének szabályait,
2 -
-
a személyekre vonatkozó helyi konkrét tűzvédelmi magatartási előírásokat, szabályokat, jogokat és kötelezettségeket, valamint az arra való felkészítés rendjét, a tűz esetén követendő intézkedések és magatartás rendjét.
A tűzvédelemmel kapcsolatban kiadott vezetői rendelkezéseket, szabályokat a gazdálkodó szervnél a tűzvédelem biztosítása érdekében mindenkinek meg kell tartania. A szabályzat megsértőivel szemben szankciók alkalmazhatók. A tűzvédelmi szabályzat a gazdálkodó szerv vezetőjének – a létesítmények tűz elleni védelme érdekében – kiadott alapvető és legfontosabb tűzvédelmi rendelkezése. Azért jelentős, mert – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - tartalmazza a gazdálkodó szervre vonatkozó összes konkrét tűzvédelmi rendelkezést. A hivatásos tűzoltóság ellenőrzései során nemcsak az általános tűzvédelmi rendelkezésekben foglaltak végrehajtását ellenőrzi, hanem a tűzvédelmi szabályzatban elrendelt konkrét szervezeti, szervezési és tűzvédelmi használati követelményeket is vizsgálja és azok maradéktalan érvényesülését követeli meg. A gazdálkodó tevékenységet folytató szerv vagy magánszemély alapvető kötelessége, hogy a tűzvédelmi előírások végrehajtására kötelezettek körét és feladatát konkrétan meghatározza, gondoskodjon a végrehajtáshoz szükséges feltételek biztosításáról, megszervezze a végrehajtás ellenőrzését és intézkedjen a tűzvédelmi hiányosságok megszüntetésére. A tűzvédelmi szabályzat kiadása és annak érvényesítése a gazdálkodóknak nemcsak joga és kötelessége, hanem alapvető érdeke is. A tűzvédelmi szabályzatnak tartalmaznia kell mindazon tűzvédelmi rendelkezéseket, amelyek megtartásával a tűzesetek megelőzhetők, továbbá azokat a helyi intézkedéseket, amelyek szükségesek egy keletkezett tűz esetén a sikeres beavatkozáshoz szervezett meneküléshez, mentéshez. A tűzvédelmi szabályzat csak úgy érheti el a célját, ha a szervezet minden dolgozója megismeri a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatait, a munkahely veszélyeit, valamint azokat az alapvető tűzvédelmi használati és magatartási szabályokat, amelyeket munkaterületükön mindenkor meg kell tartaniuk. Legalább ennyire fontos feltétel az is, hogy a tulajdonos, illetve a menedzsment következetesen követelje meg a tűzvédelmi szabályzat előírásainak érvényesülését.
5.2. A tűzvédelmi szabályzat jogalapja és hatálya 5.2.1. A tűzvédelmi szabályzat jogalapja A tűzvédelmi szabályzat jogalapját egyrészről a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) (2) bekezdései jelentik amelyek előírják az alábbiakat: Tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezettek a gazdálkodó tevékenységet folytató szervezetek és magánszemélyeknek, amennyiben: • a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy
3
• ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve • a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és • kereskedelmi szálláshelyeken.
A gazdálkodók kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban foglalt előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. A tűzvédelmi szabályzat kiadásának jogalapját másrészről a tűzvédelmi szabályzatról szóló 30/1996. (XII.6.) BM rendelet jelenti, amely meghatározza, hogy:
• A szabályzat készítésére kötelezett gazdálkodó szerveknek a tűzvédelmi
szabályzatot az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni.
• Tartós próbaüzem esetén - legfeljebb hat hónapos időtartamra – ideiglenes
tűzvédelmi szabályzat készíthető. A próbaüzem befejezése után 30 napon belül kell a tűzvédelmi szabályzatot végleges formában kiadni.
A tűzvédelmi törvény felhatalmazza a minisztereket, hogy az irányítási körükbe tartozó ágazatokra a szükséges mértékben rendeletileg, vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel határozzanak meg tűzvédelemre vonatkozó követelményeket. Ilyen előírásokat tartalmaz pl. a 28/2000. (X. 11.) EüM r., a tűzvédelem és a műszaki mentés egészségügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól, vagy a 18/2008. (VIII. 6.) HM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól. A polgári pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet például előírja, hogy az egy időben összesen 20 kg nettó hatóanyagtartalmat meghaladó pirotechnikai termék tárolása esetén a tűzvédelmi szabályzatot és tűzriadó tervet kell készíteni, amelyekről egy példányt a tároló helyen, vagy a tároló hely épületében kell elhelyezni. A tűzvédelmi jogszabályok a tűzvédelmi szabályzat kiadását elmulasztó gazdálkodó szervezet, vagy személy részére szankció gyanánt tűzvédelmi bírság kiszabását teszik lehetővé, ami jelentős anyagi hátrányt jelenthet, illetve bizonyos esetekben a tevékenység folytatásának hatósági megtiltását eredményezheti. 5.2.2. •
•
A tűzvédelmi szabályzat hatálya általában kiterjed (ezt mindig a szabályzat tartalmazza konkrétan):
a gazdálkodó szerv tulajdonát, bérleményét képező végleges vagy ideiglenesen üzemeltetett minden egységre, raktárra, szociális, kulturális, stb. helyiségre, szállító járműre, gépekre, berendezésekre és technológiára (bérlemények esetén a bérleti szerződésben meghatározott konstrukcióban), a gazdálkodó tulajdonát, bérleményét képező állandó vagy ideiglenes jellegű létesítményei belföldi, külföldi dolgozóira, beosztásra és munkakörre való tekintet nélkül, ideértve azt az esetet is, amikor a dolgozó a gazdálkodónál fennálló
4
•
•
munkaviszonya keretében más külső területen végez munkát (bérleti, illetve munkavégzésre vonatkozó megállapodás szerint), a gazdálkodó tulajdonát, bérleményét képező állandó vagy ideiglenes jellegű létesítményeiben megjelenő, más munkáltató által foglalkoztatott dolgozókra, beosztásra és munkakörre, megjelenési célra való tekintet nélkül (a vonatkozó megállapodás szerint), a gazdálkodó tulajdonát, bérleményét képező állandó vagy ideiglenes létesítményeiben bármilyen beruházási, felújítási, javítási, karbantartási munkát végző idegen cég dolgozóira, (a vonatkozó szerződésben foglaltak szerint) vagy bármilyen egyéb jogcímen tartózkodó személyekre, pl: az iskola tanulóira, az áruház vásárlóira, a szálloda vendégeire, a kórház betegeire és látogatóira, a hivatalban tartózkodó ügyfelekre, stb. (A létesítmény igénybevevőitől olyan mértékben várhatók el a helyi konkrét szabályok megtartása, amilyen mértékben arról tájékoztatást kaptak, tudomást szereztek.)
Tűzvédelmi szabályzat nélkül tevékenységet folytatni, üzemeltetést végezni – a törvényi kivételektől eltekintve - nem szabad. A gazdálkodó szerv megszűnését kivéve a szabályzat mindaddig érvényben van, amíg azt egy újabb tűzvédelmi szabályzattal hatályon kívül nem helyezik. 5.2.3.
A tűzvédelmi szabályzat érvényesítése
A tűzvédelmi szabályzat érvényesülése csak akkor várható el, ha annak tartalmát a kötelezettek a rájuk vonatkozó mértékben megismerik, illetve a vezetők azt minden szinten megkövetelik és az érvényesülését ellenőrzik. Ennek érdekében a szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők (külső munkavállalók, szállóvendégek stb.) - a rájuk vonatkozó mértékben - a szabályzat tartalmát megismerjék. A tűzvédelmi szabályzat megtartásáért tehát az egyes munkahelyeken a helyi vezető, illetve az oda beosztott dolgozó a felelős. A szabályzatban foglaltakat a gazdálkodó valamennyi dolgozója, a tűzvédelmi oktatás során készült nyilvántartásban aláírásával köteles tudomásul venni, ismerni és azt a tevékenysége során megtartani. A gazdálkodó szerv létesítményei területén működő külső vállalat felelős vezetője ugyancsak aláírásával igazolja a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak tudomásulvételét, annak megtartását, beosztottjaival történő megtartatását. A tűzvédelmi szabályzat megszegése, az esetlegesen kezdeményezett szabálysértési vagy büntetőeljáráson kívül vagy ezzel egyidejűleg munkajogi következményekkel is járhat. A tűzvédelmi szabályzat végrehajtásának állandó és rendszeres ellenőrzése a tűzvédelmi vezető, felügyelő feladata, de az ellenőrzést a tűzvédelmi szervezet tagjai és a vezető beosztást betöltők a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerint rendszeresen kötelesek végezni. A szabályzatot minden vezető részére, továbbá mindazok számára igazolható módon át kell adni, akikre vonatkozóan az feladatokat tartalmaz, vagy akik a
5 feladatok végrehajtását munkakörüknél, beosztásuknál fogva ellenőrizni kötelesek. Ugyanis a vezető munkaköri kötelessége a dolgozókkal a tűzvédelmi rendelkezéseket megismertetni, őket arról kioktatni és annak megtartását a napi tevékenység során rendszeresen ellenőrizni. 5.3.
A tűzvédelmi szabályzat tartalmi és formai követelményei.
5.3.1. A tűzvédelmi szabályzat tartalma A szabályzatot kiadó vezető, a szabályzat elején rendelkezzen a szabályzattal kapcsolatos alapvető alkalmazási követelményekről. Ezek főképp:: - a szabályzat kiadásának jogalapja, - a szabályzat hatálya, ( területi, személyi, szervi, illetve a hatályon kívül kerülő korábbi rendelkezések ) - a szabályzatot kik kapják, - a szabályzat tartalmával kapcsolatos oktatási és tájékoztatási feladatok, határidők, - a szabályzat érvényesülésének ellenőrzése, - a szabályzat megsértésének jogkövetkezményei, A Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell: • a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, ezen belül elsősorban az egyes vezető beosztásúak tűzvédelmi feladatait, • a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat, a tűzvédelmi szervezet tagjainak képesítési követelményeit, • a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását, • a létesítmény, épület teljes területén megtartandó, valamint az egyes helyiségekre, szabadterekre, veszélyességi övezetekre vonatkozó általános és konkrét (helyiségenkénti) tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; • a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, (beleértve tűzoltó eszközök, felszerelések, berendezések készenlétben tartását, ellenőrzését, felülvizsgálatát, valamint az egyéb időszakos biztonsági felülvizsgálati feladatokat); • az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását; • a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket, a tűzvédelmi oktatás, szakvizsgák és továbbképzés rendjét, • a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; • a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait. • a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű - helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy
6 - önálló rendeltetési egységen belüli helyiségcsoport (építményrész) esetében: a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképességet; a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét. • • •
A Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni a rendeletben meghatározottak szerinti létesítményekre, épületekre. A szabályzat tartalmazhat még más mellékleteket és iratmintákat is. A Tűzvédelmi szabályzatnak vannak jogszabályban előírt tartozékai is, pl. a tűzvédelmi szakvizsgaköteles munkakörökről készített és vezetett kimutatás, vagy a Tűzoltó Készülék Karbantartási Napló, stb.
A fentiekben ismertetett tartalmi követelmények részletes kimunkálását a helyi viszonyoknak megfelelően kell értelemszerűen, a hatályos jogszabályokban és a hatósági határozatokban előírt rendelkezésekkel összhangban meghatározni. A Tűzvédelmi Szabályzatban a vonatkozó jogszabályok és műszaki követelmények előírásánál enyhébb követelményeket nem szabad meghatározni, szigorúbbat viszont indokolt esetben lehet. A szigorúbb szabályok előírásakor azonban nagy körültekintéssel kell vizsgálni azok alkalmasságát és hatásait, a szigorítás szükségességét, indokoltságát. A gazdálkodó szerv nagysága szervezeti és elhelyezési tagoltsága indokolhatja, hogy az egész szervezetre egy központi tűzvédelmi szabályzat készüljön, amelyre építve az egyes különálló szervezeti egységekre, illetve létesítményekre helyi tűzvédelmi szabályzatok kerülnek kiadásra. (Ilyen megoldásokat alkalmaznak pl. a MÁV Rt, a Magyar Posta Rt, a MOL Rt és más országos és területi szolgáltató szervezetek esetén.) Központi tűzvédelmi szabályzatot tehát ott indokolt kiadni, ahol egy gazdálkodó szerv irányítása alatt több, területileg tagolt, részben önálló gazdasági egység tevékenykedik. A központi vezető felelős ugyanis az irányítása alá tartozó valamennyi egységért, azok tűzvédelmi irányításáért, fejlesztéséért, a végrehajtás feltételeinek biztosításáért és az ellenőrzések megtartásáért. A helyi vezetők felelőssége, hogy szerezzenek érvényt a tűzvédelmi szabályzatban foglaltaknak és adják ki a helyi tűzvédelmi szabályzatot, ami az egyes létesítmények sajátos viszonyaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. A fenti szabályozási megoldás alkalmazása során a központi tűzvédelmi szabályzatban indokolt meghatározni: • a jogszabályokban foglaltak figyelembevételével a tűzvédelmi szervezetre, működésére, összetételére és hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, • a dolgozók tűzvédelmi képzését, továbbképzését, szakvizsgáját, a tűzvédelmi szervezet tagjainak képesítését meghatározó központi követelményeket és azok végrehajtására vonatkozó elveket, • azokat a megelőző tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat, amelyek általános érvényűek és az egész szervezetre annak minden részére hatályosak,
7 • • • • • • • •
azokat a tűzvédelmi rendelkezéseket, melyek végrehajtásában több önálló intézkedésre jogosult vezető érdekelt, (pl.: szállítás, raktározás, karbantartás, felülvizsgálat stb.), azokat a rendelkezéseket, melyeknél a tűzvédelmi intézkedés, illetőleg a jóváhagyás a központi vezető hatáskörébe tartozik, a tűzvédelmi feladatok finanszírozási rendjét, a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes létesítményekre, építményekre vonatkozó különleges tűzvédelmi követelményeket, az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiségek, helyiségcsoportok biztonságos üzemeltetésére vonatkozó elveket és követelményeket, a tűzveszélyességi osztályba sorolás, a helyi tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv elkészítésének elveit, tartalmi követelményeit, formáját és a tűzriadó gyakoroltatását, a tűzvédelmi tevékenységgel, illetve a tűzesetekkel kapcsolatos értékelések, jelentések rendjét, a nyilvántartási és statisztikai feladatokat, a létesítményi tűzoltóság szervezetére, működésére, felkészítésére, tagjaira vonatkozó egységes követelményeket.
A fenti helyzetben a helyi tűzvédelmi szabályzatban kell szabályozni, a jogszabályokkal és a központi tűzvédelmi szabályzattal összhangban: • a helyi tűzvédelmi szervezetet és a vezetők tűzvédelmi feladatait, • a szabályzatban foglalt rendelkezések végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért felelősöket, • a létesítményekre, helyiségekre, terekre stb. vonatkozó tűzveszélyességi osztályba sorolást, • a dolgozók tűzvédelmi oktatásának, továbbképzésének helyi rendjét, • a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett konkrét munkaköröket, • az egyes helyiségekre, szabadterekre vonatkozó használati szabályokat, • az egyes technológiák tűzvédelmi, biztonsági követelményeit, • a helyiségekben, szabadtereken folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyagok és eszközök felsorolását, ezek megengedett legnagyobb mennyiségét, • az alkalomszerű tűzveszélyes munka végzésének feltételeit, az irat alaki és tartalmi követelményeit, a szemle lefolytatását, felügyelet biztosítását, jelentési kötelezettségeket, • az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályokba sorolt helyiségekben, illetőleg veszélyességi övezetekben az anyagok kezelésével, szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, • a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyi-séget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli helyiségcsoport (építményrész) esetében: a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképességét; a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét, • az anyagok raktározására, azok mennyiségére, a raktározás módjára vonatkozó előírásokat, (a tűzterhelés megengedett mértékét is figyelembe véve),
8 •
az alkalmazott tüzelő, fűtő- és szárítóberendezésekre, a tüzelőanyagok tárolására és használatára vonatkozó szabályokat, • a szellőző-berendezésekre és azok alkalmazására, kezelésére és használatára vonatkozó előírásokat, • a világító berendezések kezelésére, használatára, felügyeletére vonatkozó előírásokat, a villámhárítókra vonatkozó rendelkezéseket, • a tevékenység során a munkafolyamatok tűzbiztonságának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, • a műszak, illetőleg a munka befejezése utáni intézkedéseket, az üzemszünettel és újraindítással kapcsolatos rendelkezéseket, A szabályzat mellékleteként tűzriadó terv készüljön, ha a létesítmény tűzvédelmi viszonyai alapján, azt készíteni kell. 5.3.2. A tűzvédelmi szabályzat formai követelményei A szabályzat formailag kötetlen, tartalmilag azonban ki kell elégítenie a vonatkozó rendelkezések előírásait. A tűzvédelmi szabályzattal szemben az a formai elvárás, hogy az legyen áttekinthető és könnyen kezelhető. A gyakorlati alkalmazhatóság egyszerűsítése érdekében célszerű a szabályzatot fejezetekre és címekre bontani, az egyes előírásokat pedig 1-től növekvő sorszámmal ellátva pontokba foglalni. Egy pontban lehetőleg egy kötelezettség szerepeljen. A szabályzat szövegezése tömör, közérthető kötelező (utasítás) jellegű legyen. Célszerű a szabályzatot az alábbi fő részekre tagolni (ez csupán ajánlás): I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A hatály és a végrehajtással kapcsolatos rendelkezések. II. A TŰZVÉDELMI SZERVEZET ÉS MŰKÖDÉS A vezetők tűzvédelmi felelőssége és feladatai. Az irányításban résztvevők tűzvédelmi feladatai. A tűzvédelmi szervezet felépítése és feladatai, a tűvédelmi szolgáltató tevékenysége. A létesítményi tűzoltóságra vonatkozó szabályok. A tűzvédelmi oktatás, továbbképzés, tájékoztatás és szakvizsgák rendje. A tűzvédelmi képesítési követelmények. A tűzvédelmi szakvizsgaköteles munkakörök. A tűzvédelmi feladatokkal és működéssel kapcsolatos finanszírozás. A belső tűzvédelmi ellenőrzési rend. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység elrendelői és a feltételek meghatározása. III. A TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS IV. A HELYISÉGEK, SZABADTEREK HASZNÁLATI SZABÁLYAI Általános (a létesítmény egész területére vonatkozó, konkrétan megfogalmazott) szabályok. Egyedi, helyiségenkénti, szabadterenkénti használati szabályok. A tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli helyiségcsoport
9 (építményrész) esetében a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképesség, a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módja és felelőse. A technológiák, tevékenységek tűzvédelmi szabályai. A tűzoltó készülékek, tűzoltó eszközök készenléti követelményei. A munkafolyamatok tűzvédelmi ellenőrzése. A munkaterületek elhagyását megelőző ellenőrzések és tennivalók meghatározása. V. A MUNKAVÁLLALÓK TŰZOLTÁSSAL, MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI ( A részletesség attól függ, hogy készül-e mellékletként tűzriadó terv.) A tűzjelzés. A tűzoltás, mentés. A menekülés. MELLÉKLETEK Tűzriadó Terv. Tűzvédelmi szakvizsgaköteles munkakörök kimutatása. Tűzoltó készülék nyilvántartási napló. Mintairatok. Jelentési szempontok. Szervezeti sémák. Feladatütemezések. Kimutatások, táblázatok. Veszélyes anyagok mennyiségi kimutatása „leltára”. Veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai, stb. 5.3.3. A tűzvédelmi szabályzat vázlata (szakmai ajánlás) Célszerű a tűzvédelmi szabályzat bevezetőjében deklarálni a szervezet tűzvédelmi biztonsági politikáját, a tulajdonos és a menedzsment elkötelezettségét a biztonságos munkahely és munkavégzés feltételeinek biztosításában. A vezető rendelkezései a szabályzat alkalmazásával kapcsolatosan: A szabályzat jogalapja A szabályzat kiadása és a végrehajtás elrendelése A szabályzat érvényre juttatásával kapcsolatos feladatok és feltételek – felkészülés az alkalmazásra, – oktatás, megismerhetőség, esetlegesen kifüggesztés, – ellenőrzés, – jelentési kötelezettségek, A szabályzat megsértésének szankciói A szabályzat hatálya – hatálybaléptetés, időbeli hatály, területi, személyi, tárgyi hatály, – esetleg hatályon kívül kerülő korábbi rendelkezések, A tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai, kötelességei Vezető beosztású személyek: - vezető, (vezérigazgató, igazgató, ügyvezető, stb.) - műszaki vezető,
10 -
gazdasági vezető, telephely (gyártóüzem, raktár-bázis, üzlet, stb.) vezető az alaptevékenységet közvetlenül irányító vezetők, a tűzvédelmi szakfeladatok ellátásának módja, megoldása, a tűzvédelmi feladatot ellátó munkavállaló feladatai, tűzvédelmi szolgáltatók és szolgáltatások igénybevétele.
A tűzvédelmi szervezet felépítése, működése, feladatai Felépítése: - a tűzvédelmi szervezeti struktúra bemutatása, - létszám, - képesítés, - székhelyen, telephelyeken. Működése: - a szervezet irányítása, - a belső ellenőrzés rendje, - intézkedési jogkörök, - együttműködés, - a feladatok finanszírozása. Feladatai: - szabályozás, - elemzés, stratégia, - beruházások biztonsága, - oktatás, továbbképzés, - ellenőrzés, intézkedés, - időszakos biztonsági ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartások szervezése, - személyi és tárgyi feltételek tervezése, szervezése, - alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szakmai felügyelete, - képviselet, kapcsolattartás, - a tűzeset körülményeinek vizsgálatával kapcsolatos feladatok, - nyilvántartások, iratok, bejelentések - a tűzvédelmi iratok naprakész vezetése és kezelése a létesítmény területén, - a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése. A tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi szabályok: (A székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozó általános előírások) - az előírások betartását elősegítő - a tevékenységi körrel összefüggő alapfogalmak, a tevékenység alapján felhasznált anyagok, gépek, berendezések figyelembevételével, - a tevékenységi kör veszélyforrásai, a lehetséges veszélyhelyzetek, - az építmény, építményrész, szabadtér rendeltetésszerű használatának kötelezettsége, - a folyamatos napi tevékenységhez szükséges anyagok, eszközök tárolásának mennyisége, módja, valamint a raktározás, tárolás tűzterhelési korlátai, - a tevékenység során keletkező éghető anyag, szennyezett hulladék eltávolítása, szétfolyt anyag felitatása, - a figyelmeztető, tiltó táblák, piktogramok elhelyezése, ellenőrzése, - a dohányzás szabályai (övezet, helyiség, szabadtér),
11 -
szállítás, vontatás műszaki, biztonsági előírásai (edények, konténerek, rögzítés, a veszélyt jelző jelölések, a veszélyes áruk), raktározás, tárolás (együtt tárolás, kiszerelés, csomagolás, jelölés, mód és mennyiség, felmelegedés, tárolás szabadtéren, tetőtérben, talajszint alatt), közlekedési utak, ajtók, kiürítési utak leszűkítési tilalma, eltorlaszolási tilalom: villamos kapcsolók, közmű elzárók, tűzvédelmi berendezések, készülékek, felszerelések, tűzoltási, vízszerzési helyre vezető utak, beavatkozásra alkalmas állapotban tartása, kémény, füstcsatorna, füstelvezetés (égéstermék elvezetők vizsgálata, tisztítása, rögzítése), tüzelő- fűtőberendezés (műszaki állapot, működést ismerő felügyelet, kezelési utasítás, távolságtartás, hőszigetelés, elzárás), szellőztetés (szellőzés biztosítása, hatékony szellőzés, a berendezés tisztítása), hő- és füstelvezetés (működőképesség, felülvizsgálat), csatornahálózat (veszélyes anyag bevezetési tilalmak), gépi berendezés (robbanás biztos erő- és munkagép, készülék, eszköz használata, hőmérséklet, nyomásemelkedés megszüntetése, kezelési utasítás), világító berendezés (tűzveszélyt nem jelentő használat), villamos berendezés (leválasztás, távolságtartás, gyújtási veszély, használat, felülvizsgálat), járművek (üzemeltetés, műszaki felülvizsgálat, tárolás, gázüzemű járművek), tűzjelző és/vagy oltóberendezés (üzemképes állapotban tartás, személyi felügyelet, felülvizsgálat), oltóvíz források, (hozzáférhetőség, eltorlaszolási tilalom, karbantartás, felülvizsgálat), tűzoltó készülék, felszerelés (hozzáférhetőség, használhatóság, üzemképesség, ellenőrzés), tűzvédelmi és menekülési biztonsági jelekkel kapcsolatos üzemeltetési, és ellenőrzési követelmények, időszakos biztonsági felülvizsgálatokkal, karbantartással kapcsolatos feladatok .
Székhelyen, telephelyen veszélyességi övezetre, helyiségre, szabadtérre vonatkozó- külön - külön elkészített – konkrét tűzvédelmi használati szabályok a vonatkozó jogszabályok, szabványok, hatósági határozatok figyelembevételével. A konkrét előírások a telephelyen például: - a helyiségekben, raktárban a folyamatos tevékenységhez szükséges anyagmennyiség, eszköz, gép konkrét meghatározása, a tűzterhelés megengedett határán belüli anyagmennyiség, - a szennyezett éghető anyag, hulladék kijelölt gyűjtési helye (helyiség, szabadtér), - a konkrét övezetre, helyiségre, szabadtérre vonatkozó figyelmeztető, tiltó táblák, - a közmű nyitó- és zárószerkezetek, füstelvezető kezelőszerkezetek, nyomásfokozó szivattyú kapcsolójának a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelőszerkezetének pontos helye (épület, helyiség), ellenőrzési feladatai,
12 -
melyik helyiségben, szabadtéren, övezetben tilos a dohányzás, az éghető folyadékok tárolási mennyisége (helyiségben, szabadtéren), edényzete, kezelése, a vonatkozó szabályok figyelembevételével, gázpalackok tárolása, kezelése raktárban és a felhasználási helyeken, öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletének mérési időpontja, nyilvántartása, a kereskedelmi jellegű létesítményekben az „A” – „B” tűzveszélyességi osztályú anyagok elhelyezési módja, mennyisége (nem éghető állvány, polc, tűzterhelés), a szilárd éghető anyagok tárolási egységei a szabadtéren, távolsága épületektől, a helyiségben (raktárban) közlekedési utak méretei (szélességük), az építmények kiürítési útvonala (a szabadba, tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba), a kiürítést, menekülést segítő biztonsági jelölések és azok üzemben tartása, a tűzszakasz határon lévő nyílászárók használata, karbantartása, ellenőrzése, az önműködően csukódó nyílászárók használata, ellenőrzése, tüzelő- fűtőberendezés (egyedi, központi) felügyeletét biztosító személy (képesítés), a kezelési utasítás alapján megtartandó távolságok, a szellőző csatorna, porkamra tisztításának rendszeressége (időszakai), mely helységben kell fokozott biztonságú, illetve robbanásbiztos erő- és munkagépet, készüléket, eszközt használni, hol és milyen korlátozó berendezés működik a gép hőmérséklet, vagy nyomás emelkedésének megszüntetésére, a tűzveszélyes gépek, technológiák kezelési utasításában foglaltak rögzítése, a biztonsági és irányfény világítással ellátott építmény, helyiség, az építmény(ek) villamos berendezésének központi és szakaszos leválasztásának pontos helye, a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítók jelölése, a biztonsági berendezés és világítás főkapcsolójának helye (építmény), a tűzjelző és/vagy oltóberendezéshez kapcsolódó feladatok, a tűzjelző és/vagy oltóberendezéssel védett terek, a tűzoltási út és terület megjelölése, a tűzcsapok és szerelvények helye (szabadtér, épület), annak jelölése, ahol a víz használata tüzet, vagy robbanást okozhat, a tűzoltó készülékek száma, helye, típusa az OTSZ és más jogszabályok, szabványok alapján, a jelölésre szolgáló biztonsági jelek, a megvilágítás, a járművek tárolási helye, zárt vagy nyitott tároló, udvar, kapualj, stb.
A tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli helyiségcsoport (építményrész) esetében: a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképességet; a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét. A telephelyen a tűzvédelmi iratok kezeléséért felelős személy, a kötelezően kezelendő iratok felsorolása, az irattárolás helye, az iratkezelés rendje.
13 A kötelezően biztosítandó iratok a hatósági ellenőrzés során helyben: a létesítmény használatbavételi, működési – és telepengedélye; a tűzvédelmi szabályzata; a tűzriadó terv; a tűzveszélyességi osztályba sorolás; a hiteles munkavállalói létszámkimutatás; a munkavállalói tűzvédelmi oktatás nyilvántartása; a villamos - és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyve /minősítő irata/; a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkakörök jegyzéke /kimutatása/; a tűzjelző – és tűzoltó berendezés dokumentációja; tűzoltó készülékek kimutatása /karbantartási napló/ (A fentieken túl értelemszerűen a létesítmény, illetve tevékenység sajátosságai alapján szükséges további iratokat is vizsgálja a tűzvédelmi hatóság). Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására és az előzetes egyeztetésre jogosult személyek felsorolása. Székhelyen, telephelyen: - az írásbeli feltételek meghatározására jogosult személyek (műszaki vezető, karbantartó stb.), - az előírások egyeztetésére jogosult személyek és feladatai (tűzvédelmi szervezet), - a feltételek szakmai szempontjai (a feltételek tartalma, előzetes, utólagos helyszíni vizsgálat, jelentési és ellenőrzési kötelezettségek stb.), - az irat tartalma, formája és kezelése. A tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatok a munkavállalókra vonatkozó képesítési követelmények: - a munkavállalók foglalkoztatás előtti tűzvédelmi oktatásának rendje, az oktatást végzők felsorolása (helyi vezető, tűzvédelmi előadó), - az oktatás tárgya, dokumentálása, - a rendszeres továbbképzés gyakorisága (pl. munkakörönként), - a tűzvédelmi szervezet képesítési követelményei, - a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkakörök meghatározása, a szakvizsga nyilvántartása, a szakvizsgákkal kapcsolatos feladatok. -
-
A tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatok: a helyi tűzjelzés módja, helye, eszközei, a vezetők, a munkavállalók és az ott tartózkodók (látogatók, vásárlók stb.) riasztásának módja, eszközei, - tűzesetnél a vezetők, munkavállalók feladatai, a beavatkozás irányítása, végrehajtása, - a veszélyforrások, a védekezés szabályai, eszközei, - a tűzoltás feltételrendszere. A létesítményi tűzoltóság működése, szolgálat ellátása, díjazása: jogállás, szervezeti felépítés, a tagok jogai és kötelezettségei, a tevékenységi terület, tűzvédelmi szakmai feladatok,
14 -
működés (létszám, műszaki, technikai eszközök, a szolgálat rendje), irányítás, felügyelet, - a díjazás meghatározása, - időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálatok, - szakmai képzés, továbbképzés, - élet – és balesetbiztosítás, stb. Mellékletek: - tűzveszélyességi osztályba sorolás, - veszélyességi zónabesorolás a villamos berendezések üzemelése szempontjából, - egyes tűzszakaszok azonosítása, és megengedett tűzterhelési értékei, - más gazdálkodó szervezetnél folytatott tevékenység szabályai, - különleges tevékenységek (kísérletek) tűzvédelmi szabályai, - a munkahely ellenőrzésének szempontjai, ellenőrzési listák, - a felülvizsgálatok nyilvántartása, - tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak, munkakörök, - tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok (anyag, berendezés, technológia), - alkalmazandó iratminták, - tűz, vagy robbanásveszélyes anyagok biztonsági adatlapjai, - az alkalmazott anyagok tűzvédelmi paraméterei (táblázat), - jelentési kötelezettségek tartalmi kellékei, - tűzvédelmi oktatási segédanyagok, - a tűzoltó készülékek karbantartási naplója, - stb.
5.4. A Tűzvédelmi Szabályzat készítésének módszere. 5.4.1.
A tűzvédelmi szabályzat készítése
A tűzvédelmi szabályzatot a tűzvédelmi szakember, megbízott tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi vállalkozó készíti el – a tűzvédelmi szervezet bevonásával – és azt a gazdálkodó szerv vezetője írja alá. A tűzvédelmi szabályzat elkészítése megoldhatatlan feladatot jelent a tűzvédelmi szakember számára, ha nem rendelkezik a gazdálkodó szervre vonatkozó sokoldalú és részletes információkkal és személyes helyismerettel. A szabályzatkészítés akkor lehet szakszerű, ha a helyi körülmények alapos ismerete alapján a készítő tűzvédelmi szakember kigyűjti és feldolgozza a gazdálkodó szerv létesítménye és tevékenysége szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat, szabványokat, hatósági határozatokat, amelyek rendelkezéseit a helyi viszonyoknak megfelelően érvényesíteni kell. A megalapozott szabályozási tevékenységhez meg kell ismerni a gazdálkodó szervezetre vonatkozó előzmény dokumentációk tartalmát, ki kell gyűjteni a tűzvédelmi szabályozáshoz szükséges információkat. A szabályzatkészítésnél elengedhetetlen, hogy a készítő minden helyiséget és szabadteret megszemléljen, mérje fel a veszélyforrásokat, kockázatokat, végezze el minden helyiség és szabadtér, majd az építmények és létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolását, értékelje a tűzterhelési körülményeket, határozza meg az ott tartózkodók által betartandó konkrét tűzvédelmi szabályokat, vizsgálja meg a tűzeset, robbanás keletkezésének lehetőségeit, a beavatkozás, a menekülés és a mentés lehetséges
15 formáit. Vizsgálja meg a helyiségekben folyó rendeltetésszerű tevékenységhez kapcsolódó minimális befogadóképességeket és a kiürítés lehetőségeit. A szabályzatkészítés előtt mindenképp alaposan tájékozódjon az alábbi kérdéskörökben: – a gazdálkodó szerv alap és kisegítő tevékenységei, – a gazdálkodó szerv szervezeti felépítése, irányítási viszonyai, – a munkavállalók létszáma, a munkaköri struktúra, – a szerv működésének rendje, a műszakok száma, az ügyeleti rendszer, – a szerv biztonsági szervezete, más biztonsági szakterületek működési viszonyai, szabályanyagai, – a létesítmény építményeinek, szabadtereinek engedélyokiratai, a telepengedély, a műszaki tervdokumentációk, – az építmények építészeti és gépészeti műszaki adatai, dokumentációi, – az alkalmazott alapanyagok, segédanyagok, köztes termékek és késztermékek fizikai és kémiai tulajdonságai, tűzveszélyessége, mennyisége, tűzvédelmi vizsgálati és megfelelőségi bizonylatai, biztonsági adatlapjai, – az egyes technológiai leírások, műveleti utasítások, – gépkönyvek, karbantartási tervek, karbantartási utasítások, – a helyiségek, szabadterek rendeltetése, – az egyes tűzszakaszok méretei és azok tűzterhelése, – beépített tűzvédelmi berendezésekkel védett terek, – a tűzjelzésre alkalmas eszközök, – kezdeti tűz oltására alkalmas eszközök, – az oltóvíz nyerés lehetőségei, – az önálló rendeltetési egységek helyiségeiben, helyiségcsoportjaiban tartózkodók létszáma, – az építményekből való menekülés lehetőségei, stb. A készítő szakember felelőssége az, hogy a szabályzat jogszabályokkal összhangban, a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb módon alkalmazható, megvalósítható követelményeket állítva rendezze a gazdálkodó szerv tűzvédelmi viszonyait. A gyakorlatban a leggyakoribb probléma az elkészített szabályzatok konkrétsága körül merül fel. Nem tölti be ugyanis a szerepét az a tűzvédelmi szabályzat, amelyik a vonatkozó jogszabályok és műszaki követelmények általános előírásait ismétli meg és nem történik meg a helyi viszonyokra történő konkretizálása. Ilyen szempontból másik jelentős hiba, ha a szabályzatkészítő valamelyik odavonatkozó jogszabályi, vagy szabványkövetelményt figyelmen kívül hagy és nem érvényesít a szabályzatban. 5.4.2.
A tűzvédelmi szabályzat naprakészen tartása és kezelése
A szabályzatot minden, a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen. A szabályzat átdolgozására van szükség akkor is, ha a tűzvédelmi jogszabályok előírásai megváltoznak, új előírások kerülnek kiadásra. A bekövetkezett változások esetében a vezető köteles a szabályzatot kiegészíteni, vagy szükség szerint új szabályzatot készíteni és kiadni (amit a tűzvédelmi szakember készítsen elő). A tűzvédelmi szabályzatban a tűzvédelmi feladatokkal és kötelezettséggel megbízott személyek (pl. munkahelyi vezető) változása esetén a
16 tűzvédelmi iratok és feladatok jegyzőkönyvi átadásáról és átvételéről gondoskodni kell. Amennyiben a tűzvédelmi szabályzat módosítása a tűzveszélyességi osztályba sorolást is érintő változások miatt, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15% kal történő növelése miatt válik szükségessé, a változást – annak megkezdése előtt 15 nappal - az illetékes hivatásos tűzoltóság részére be kell jelenteni (írásban, vagy elektronikus úton). A tűzvédelmi hatóság a gazdálkodónál tartott minden ellenőrzése során vizsgálja a tűzvédelmi szabályzat meglétét tartalmi (szakmai) követelményeit és amennyiben azzal kapcsolatosan észrevétele van, akkor jegyzőkönyvileg intézkedik az általa észlelt hiányosságok megszüntetésére. A szabályzat hiánya, alkalmatlansága, vagy a megismertetés elmulasztása esetén tűzvédelmi bírság szabható ki. Súlyos hiányosság esetén szankciókat alkalmaz, vagy a tevékenység megtiltására tesz intézkedést. A tűzvédelmi szabályzatot állandóan hozzáférhető helyen, iratgyűjtőben, rendezett, áttekinthető formában kell a létesítmény (telephely) területén tartani és azt a hatósági vagy egyéb ellenőrzés során az eljáró személy rendelkezésére kell bocsátani.
