5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

5. Hálózati címzés

CCNA Discovery 1 5. fejezet – Hálózati címzés

Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése

5.4 IP-címek karbantartása


IP-címek és alhálózati maszkok 5.1


IP-címek  Az IP-cím egy logikai hálózati cím, ami azonosítja az állomást Minden eszköznek amelyet hálózatban használnak rendelkeznie kell IP címmel pl. munkaállomások, kiszolgálók, hálózati nyomtatók és IP-telefonok

 Csomagok továbbítása – A forgalomirányítók IP-t használnak a továbbítására – A csomagnak tartalmaznia kell a forrás és a célhálózat azonosítóját CCNA Discovery 1 5. fejezet – Hálózati címzés

Ping, tracert, Ipconfig  PING parancs – Összeköttetés ellenőrzése, – Speciális csomagokat (ICMP) küld a célállomásnak Célállomás Válasz jelzése Elérési idő Statisztikai adatok

 Használata – ping [-t] [-n szám] CCNA Discovery 1 5. fejezet – Hálózati címzés

Az útvonalkövetés – tracert, traceroute


Ipconfig parancs  Az ipconfig kapcsolói: /all az összes információ megjelenítése /release konfiguráció eldobása /renew konfiguráció megújítása


IP-címek felépítése (5.1.2. Játék) Egy IP-cím nem más, mint 32 bináris számjegy (nullák és egyesek) sorozata.


IP címek felépítése  2 részből áll: az első rész a hálózatot, a második konkrét számítógépet azonosít – Egy-egy oktet értéke 0-255 tartományba esik – Az IP-cím egyedi

Az alhálózati maszk jelöli ki, hogy az IP-cím melyik része a

hálózatcím és melyik az állomáscím.  IP-cím + alhálózati maszk együtt használatos  IP-cím, az alhálózati maszk is 32 bit hosszú


IP-címek és az alhálózati maszkok


IP-címek típusai 5.2


Az IP osztályok  „A” osztály – 16 milliónál több állomás – Első oktet a hálózati cím, a többi három az állomások címzésére szolgál (/8) – Első bitje mindig 0 – A 0 és a 127 kezdetű címek fenntartottak, hálózati címként nem használhatóak – 1-126 közé eső első oktetes IP-k A osztályúak – A 127.0.0.0 helyi hurkok tesztelése


A, B, C osztályú IP-címek  „B” osztály – Első két oktet a hálózati cím, a második kettő az állomások címzésére szolgál (/16) – Első oktet első két bitje mindig 10 – 128-191 közé eső első oktetes IP-k B osztályúak


A, B, C osztályú IP-címek  „C” osztály – Első három oktet a hálózati cím, az utolsó az állomások címzésére szolgál (/24) – Első oktet első három bitje 110 – 192-223 közé eső első oktetes IP-k C osztályúak


D osztályú IP-címek  „D” osztály – IP alapú csoportcímzés – Szórásos cím: egyedi hálózati cím, amely az erre a címre küldött csomagokat az IP-címek egy előre megadott csoportjához irányítja – Első oktett első négy bitje 1110 – 224-239 közé eső első oktetes IP-k D osztályúak


E osztályú IP-címek  „E” osztály – Az IETF (Internet Engineering Task Force) saját kutatásaihoz tartja fenn – Első oktett első négy bitje 1111 – Az interneten E osztályú címeket nem használnak – 240-255 közé eső első oktetes IP-k E osztályúak


IP címosztályok és paramétereik


Nyilvános és magán IP-címek Minden állomásnak, amely közvetlenül csatlakozik az Internetre, egyedi nyilvános IP-címre van szüksége.

Nyilvános IP-címek • Globális jelentőségűek, szabványosak • ISP (internetszolgáltató) vagy más regisztrációs szervezettől kell kérni (fizetni kell érte) • Egyediek • IP címtartomány kezd kimerülni -> új sémák kifejlesztése; CIDR, IPv6


Nyilvános és magán IP-címek – Saját IP-címek – Azok a saját hálózatok amelyek nem csatlakoznak az internetre tetszőleges állomáscímeket használhatnak – Érdemes nem találomra választott kiosztás -> RFC 1918 három IP-címtartomány – Saját cím fordítása internetes csatlakozáshoz -> NAT (hálózati címfordítás), a forgalomirányítók végzik


Nyilvános és magán IP-címek • A magáncímeket az állomások a szervezeten belül mindaddig használhatják, amíg nem kapcsolódnak közvetlenül az Internetre. • Ezért ugyanazt a magán címtartományt több szervezet is használhatja. •A magáncímeket nem irányítják az Interneten és gyorsan blokkolja őket a szolgáltató forgalomirányítója.


Nyilvános és magán IP-címek  Vannak olyan magáncímek is, amiket az eszközök diagnosztikai tesztelésére használhatunk. Ezt a típusú magáncímet visszahurkolási címként ismerjük. Az A osztályú 127.0.0.0 hálózatot a visszahurkolási címekhez foglalták le.


Egyedi, üzenetszórásos és csoportos címzés Az állomások az IP-címeket használhatják - egy-az-egyhez (egyedi), - egy-a-többhöz (csoportos címzés) - egy-mindenkihez (üzenetszórásos) típusú kommunikációra. Egyedi címzés: Egy egyedi célcímmel ellátott csomag egy megadott állomásnak szól. A leggyakoribb típusú kommunikáció egy IP hálózaton.


Egyedi, üzenetszórásos és csoportos címzés Üzenetszórásos címzés: A csomag olyan cél IP-címet tartalmaz, aminél csupa 1-es áll az állomás azonosítónál. Ez azt jelenti, hogy a helyi hálózat összes állomása (szórási tartomány) megkapja és megvizsgálja a csomagot.


Egyedi, üzenetszórásos és csoportos címzés  A hálózat üzenetszórási IP-címének van egy megfelelő MAC szórási címe is az Ethernet keretben.  Az Ethernet hálózatokon a MAC szórási cím 48 darab egyes, hexadecimálisan megjelenítve FF-FF-FF-FF-FF-FF.


Egyedi, üzenetszórásos és csoportos címzés Csoportos címzés:

A csoportos címek lehetővé teszik a forráseszköz számára, hogy eszközök egy olyan csoportjának küldjön csomagot, amelyek többes címzésű csoporthoz tartoznak, csoportos IP-címe van. A csoportos címek tartománya 224.0.0.0-tól 239.255.255.255-ig terjed.

Például: - távoli játékokat, - távoktatás - videokonferencia


Egyedi, üzenetszórásos és csoportos címzés Csoportos MAC cím: egy speciális érték, ami hexadecimális 01-00-5E-vel kezdődik. A vége pedig a csoportos IP-cím alsó 23 bitjének átalakításával áll elő (01-00-5E-0F-64-C5)


IP-címek beszerzése 5.3


Statikus és dinamikus cimhozzárendelés Alapvető ismeretek – TCP/IP ismeretek

– Az internet alapvető protokoll családja – Több protokollból álló szabálykészlet

– A munkaállomásokon az operációs rendszer eszközeivel kell konfigurálni (lehetőség van automatikus konfigurálásra is) – Az alapvető konfigurációs paramétereket a hálózati adminisztrátor adja meg

– Minden számítógépnek rendelkeznie kell egy címmel ahhoz, hogy az interneten kommunikálhasson – IP cím


Statikus és dinamikus cimhozzárendelés Statikus címhozzárendelés: A statikus hozzárendelésnél a hálózati rendszergazdának kézzel kell beállítania a hálózati információkat az állomáson. Minimálisan ez az IP-címet, alhálózati maszkot és az alapértelmezett átjárót tartalmazza.

Dinamikus címhozzárendelés: A DHCP lehetőséget biztosít a címzési információk automatikus hozzárendelésére, úgymint IP cím, alhálózati maszk, alapértelmezett átjáró és egyéb beállítási információk. A DHCP általában a nagy hálózatokon előnyös, mivel csökkenti a hálózati kiszolgálószemélyzet terheit és látszólagosan kizárja a beviteli hibákat. CCNA Discovery 1 5. fejezet – Hálózati címzés


DHCP kiszolgálók DHCP - Dynamic Host Configuration Protocol • Ügyfél/Kiszolgáló jellegű szolgáltatást nyújt.

• A DHCP lehetővé teszi, hogy egy IP-hálózat DHCP-ügyfelei egy DHCP- kiszolgálótól kapják meg konfigurációjukat. • A kiszolgáló feladata az IP-címek kiosztásának kezelése, illetve az ügyfelektől érkező kérések megválaszolása • Egyetlen DHCP-kiszolgáló több alhálózatot is ki tud szolgálni. • A DHCP forgalomirányítók, kapcsolók és kiszolgálók konfigurálására nem alkalmas. Az ilyen típusú állomásoknak állandó IP-címeket kell adni.


DHCP kiszolgálók  Rendszergazdák úgy szokták beállítani a DHCPkiszolgálókat, hogy azok megadott készletből osszák ki a címeket.

 Az ügyfelek a címeket meghatározott időtartamra bérlik. Amikor a bérlet lejár, az ügyfélnek új címkérést kell küldenie, ilyenkor általában újra ugyanazt a címet kapja meg.  A DHCP-kiszolgálók más adatokat is képesek átadni, így a DNS- és a WINS- kiszolgálók címeit és tartományneveket


DHCP kiszolgálók Alkalmazása: vezetéknélküli csatlakozási pont (hotspot); repülőtér vagy kávézó; oktatási intézmények; szállodák; konferencia termek, stb.


DHCP konfigurálása DHCP ügyfél nem rendelkezik IP-címmel, alhálózati maszkkal vagy alapértelmezett átjáróval.

Ezt az információt a DHCP kiszolgálótól szerzi be. A DHCP kiszolgálónak van egy IP-cím tartománya amiket kioszthat az ügyfeleknek.


DHCP konfigurálása 1. Az ügyfél, amelynek IP-címre van szüksége egy DHCP felderítés (DHCP Discover) üzenetet küld el szórási címmel. 2. A hálózat minden állomása fogadja ezt a szórásos DHCP keretet, de csak a DHCP kiszolgáló válaszol rá. 3. A szerver egy felajánlással (DHCP Offer) válaszol, ajánlva egy IP-címet az ügyfélnek. 4. Az állomás ezután elküld egy igénylést (DHCP Request) annak a kiszolgálónak, kérve, hogy használhassa az ajánlott címet. 5. A szerver egy jóváhagyással (DHCP Acknowledgement) válaszol.


DHCP konfigurálása Minden helyi hálózaton lévő állomásnak a forgalomirányítót kell átjáróként használnia a többi hálózat felé. Minden állomásnak ismernie kell a forgalomirányító azon csatolójának IP címét, amivel arra a hálózatra csatlakozik, amin az állomás van. Ezt a címet alapértelmezett átjáró címnek hívják Konfigurációs pataméterek (RFC 1533)

Konfigurálás menete :

Elemkészlet (pool) definiálása

Alhálózati maszk

Paraméterek megadása

Forgalomirányító

Fenntartott címek megjelölése

Tartománynév

Tartománynév-kiszolgáló(k) WINS-kiszolgáló(k) CCNA Discovery 1 5. fejezet – Hálózati címzés

DHCP konfigurálása Automatikus kiosztás A DHCP egyes ügyfeleknek állandó értékeket, IP címeket ad Kézi kiosztás Az ügyfél IP-címét a rendszergazda adja meg, a DHCP csak közli ezen értékeket az ügyféllel Dinamikus kiosztás A DHCP bocsátja bérletbe az IP-címeket az ügyfél számára egy előre definiált készletből, korlátozott időtartamra CCNA Discovery 1 5. fejezet – Hálózati címzés

IP-címek karbantartása 5.4


Hálózati határok és címtér A forgalomirányító egy átjárót biztosít, amin keresztül az egyik hálózaton lévő állomások kommunikálni tudnak más hálózatokon lévő állomásokkal. Egy forgalomirányító minden interfésze más-más hálózatba csatlakozik.

Az forgalomirányító interfészéhez rendelt IP-cím és az alhálózati maszk azonosítja, hogy melyik helyi hálózat kapcsolódik hozzá közvetlenül.


Címek hozzárendelése Az integrált forgalomirányító határként szolgál a belső helyi hálózat és a külső Internet között. Sok szolgáltató szintén DHCP kiszolgálót használ arra, hogy IP-címeket osszon ki azon integrált forgalomirányítók Internet felőli oldalán, amiket az előfizetőiknél telepítettek.

A hálózatra, ami az integrált forgalomirányító Internet felőli oldalán van, külső hálózatként hivatkozunk.


Címek hozzárendelése Az állomások Internethez való kapcsolódásnak, több módja van. Az egyedi állomás a kapcsolódás módjától nyilvános vagy magáncímet is kaphat. Közvetlen kapcsolat Az előfizetőnek csak egyetlen számítógépe van, közvetlen kapcsolattal a szolgáltatótól modemen keresztül. Az állomás a nyilvános címet a szolgáltató DHCP kiszolgálójától kapja. Kapcsolódás integrált forgalomirányítón keresztül Otthoni vagy kis irodai hálózat kiépítése. A forgalomirányító a nyilvános címet az ISP-től kapja meg. A belső állomások a magáncímeket az integrált forgalomirányítótól kapják. Kapcsolódás egy átjáró eszközön keresztül Az átjáró eszközök egyesítik az forgalomirányítót és a modemet egyetlen egységben, és közvetlenül a szolgáltatóhoz kapcsolódnak. Az átjáró eszköz a nyilvános címet az ISP-től kapja, a belső PC-k pedig a magáncímeket az átjáró eszköztől. CCNA Discovery 1 5. fejezet – Hálózati címzés

Hálózati címfordítás ( NAT – Network Address Translation )  Jellemzők: » Privát IP-címek publikus címekre történő fordítása » Emelt szintű biztonság a rejtett belső címek miatt

– Általában véghálózatok határán értelmezhetők – egyetlen kapcsolat


Hálózati címfordítás ( NAT – Network Address Translation ) Folyamata:






Ez a minősített tanári segédanyag a HTTP Alapítvány megbízásából készült. Felhasználása és bárminemű módosítása csak a HTTP Alapítvány engedélyével lehetséges. www.http-alapitvany.hu [email protected] A segédanyag a Cisco Hálózati Akadémia CCNA Discovery tananyagából tartalmaz szöveges idezeteket és képeket. A tananyag a Cisco Inc. tulajdona, a cég ezzel kapcsolatban minden jogot fenntart. CCNA Discovery 1 5. fejezet – Hálózati címzés

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

Recommend Documents