3. Hálózat tervezése. CCNA Discovery 2 3. fejezet Hálózat tervezése 1

3. Hálózat tervezése

CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 1

Tartalom 3.1 A létező hálózat dokumentálása 3.2 Tervezés 3.3 Eszközök beszerzése és karbantartása


A létező hálózat dokumentálása 3.1

Vissza a tartalomjegyzékre


A helyszín felmérése  Egy kisebb vállalat hálózati bővítése problémát okozhat, ha nem figyelünk a következőkre: – Nincs tervezés. – Különböző gyártóktól származó, eltérő minőségű és technológiájú hálózati eszközöket használunk. – Új felhasználók „rendezetlen” kapcsolása a hálózathoz.

 Ilyenkor előfordulhat, hogy a hálózat nem képes tartani a lépést a bővítéssel. CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 4

A helyszín felmérése  Miután a vállalati hálózat képtelen lesz elfogadhatóan működni, a kisvállalkozások nagy része szeretné áttervezni az új igényeknek megfelelően.  Ehhez általában külső segítséget vesznek igénybe.  A tervező cég egy szakembert küld, aki helyszíni felmérés keretében dokumentálja a meglévő hálózati struktúrát, és az épület fizikai elrendezését. CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 5



A helyszín felmérése  A helyszíni felmérések fontosabb információk: – – – – – – – – –

során

gyűjthető

Felhasználók száma és a berendezések típusa Tervezett növekedés mértéke Jelenlegi internet hozzáférés típusa Alkalmazásokra vonatkozó követelmények Meglévő hálózati infrastruktúra és fizikai elhelyezkedése Új szolgáltatásokra vonatkozó követelmények Biztonsági és titoktartási megfontolások Megbízhatósági és rendelkezésre állási elvárások Költségvetési megszorítások CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 8

A helyszín felmérése  Amennyiben lehetséges, szerezzük be a telephely alaprajzát, vagy készítsünk egy a helyiségek méretére és elhelyezkedésére vonatkozó ábrát.  Készítsünk a meglévő hálózati hardverekről és szoftverekről készült leltári lista.  Egy értékesítési képviselő is részt vehet az ügyféllel való találkozó során.  Az értékesítési képviselő az üzletvitel szükségleteit kielégítő hálózati fejlesztések felől tehet fel kérdéseket.  3.1.1.2 ábrát érdemes megnézni, hogy milyen kérdéseket érdemes feltenni a terv készítéséhez. CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 9

A helyszín felmérése  Következő problémákkal találhatja szemben a szemlét végző szakember:

magát

– A hálózatok nem mindig felelnek meg a helyi villamos és építészeti előírásoknak, biztonsági szabályozásoknak. – Gyakran semmilyen szabványnak sem felelnek meg. – Különböző technológiákat és protokollokat használnak. – Jelöletlen kábelek. – Gyenge hálózati védelem. – Tartalék áramforrás szünetmentes tápegységek (UPS) hiánya. CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 10

A helyszín felmérése  E körülményeket, valamint a megszerzett további információkat le kell jegyezni a telephelyi felmérés beszámolójában.  A felmérés befejeztével az ügyféllel együtt át kell.  A helyszíni felmérés kitűnő alapul szolgál az új hálózat terv elkészítéséhez.  3.1.1.3 Megadott információk alapján tervet lehet készíteni.


Fizikai és logikai topológiák  A hálózat fizikai és logikai topológiáját is dokumentálni kell.  Létrehozásához szükséges információkat a helyszíni felmérés során gyűjtik össze


Fizikai topológiák  A kábelek, számítógépek és egyéb perifériák tényleges elhelyezkedéséből áll.  Vezetékes hálózatok esetében: –A kábelszekrény és a végfelhasználói állomásokhoz vezető kábelek  A vezeték nélküli hálózatoknál: – a kábelszekrény és a hozzáférési pontok – vezeték nélküli jelek lefedettségi területe



Logikai topológia  A hálózaton átmenő adatok által megtett útvonalat és a hálózati feladatok, például forgalomirányítás ellátásának helyét tartalmazza: – Végfelhasználói állomások – A forgalomirányítók és egyéb hálózati eszközök neveit és 3. rétegbeli címeit (IP), tekintet nélkül a fizikai elhelyezkedésükre. – Jelzi a forgalomirányítás, hálózati címfordítás és tűzfalas szűrés helyét.

 Többnyire megegyezik a vezetékes és vezeték nélküli hálózatok esetén. CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 15


Fizikai és logikai topológiák  A logikai topológiai térkép létrehozásához szükség van az eszközök és a hálózat viszonyának megértésére, függetlenül a fizikai kábelezés elhelyezkedésétől.  Csillag topológia – A hálózati eszközök önálló összeköttetésen keresztül kapcsolódnak a központi berendezéshez, mely általában egy kapcsoló vagy vezeték nélküli hozzáférési pont. – Előnye, hogy ha egy kapcsolódó eszköz meghibásodik, a hiba csak ezt az eszközt érinti. – Hátránya:Ha a központi berendezés, például a kapcsoló hibásodik meg, akkor minden csatlakozó eszköz elveszti a kapcsolatot.


Fizikai és logikai topológiák  Kiterjesztett csillag topológia – Az egyik csillag központi eszköze egy másik csillag központi berendezésével kerül kapcsolatba. – Ilyen topológia jön létre például, amikor több kapcsoló van összekötve, vagy lánckapcsolásban van egymással.


Fizikai és logikai topológiák  Háló Topológia – A hálózatok központi (mag) rétegének kábelezése általában teljes háló vagy részleges háló topológiájú. – Minden hálózati eszköz közvetlen összeköttetésben áll a többi eszközzel. – Előny: teljesen redundáns hálózat előnyeit nyújtják. – Hátrány: körülményes huzalozás és felügyelet, valamint a magas költségek.


Fizikai és logikai topológiák  Részleges háló topológia: – A részleges háló topológiáknál minden eszköz legalább két másikkal áll összeköttetésben. – Többnyire elegendő redundanciát biztosít a teljes háló topológiák bonyolultsága nélkül.  A részleges vagy teljes háló segítségével megvalósított redundáns topológiák biztosítják, hogy a hálózati eszközök meghibásodás esetén is képesek legyenek alternatív útvonalak használatával elküldeni az adatokat.



Hálózati követelmények dokumentálása  Készíteni kell egy leltári ívet amely: – Tartalmazza a jelenleg telepített állomásokról és eszközökről szerzett további információkat.  Ezen kívül dokumentálják a vállalat közeljövőben várható növekedést is.  A fenti ismeretek birtokában a hálózat tervezője meghatározhatja a szükséges új eszközök számát, és a cég várható növekedéséhez legjobban illeszkedő

hálózati struktúrát.


Hálózati követelmények dokumentálása  A telepített eszközökről felvett leltárnak a következő adatokat kell tartalmaznia: – – – – – – – – – – –

Eszköz neve Beszerzés időpontja Jótállási információk Hely Márka és modell megnevezése Operációs rendszer Logikai címzési információk Átjáró Kapcsolódás típusa Telepített víruskereső szoftverek Biztonsági információk



Tervezés 3.2



A hálózati korszerűsítés tervezési fázisai  A hálózat korszerűsítését gondos tervezésnek kell megelőznie.  Egy jó projektterv segít felismerni a gyenge pontokat, az erősségeket, a kihasználható lehetőségeket és a veszélyforrásokat (SWOT – Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats). (EGyLV – Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Veszélyek)  A terv pontosan meghatározza az elvégzendő feladatokat, és azok végrehajtási sorrendjét. CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 26

A hálózati korszerűsítés tervezési fázisai  Egy hálózati korszerűsítés tervezése a helyszíni szemle és az eredményeket tartalmazó jelentés elkészülte után kezdődhet meg.  Öt fázist különböztetünk meg. – 1. fázis: Követelmények összegyűjtése – 2. fázis: Kiválasztás és tervezés – 3. fázis: Kivitelezés – 4. fázis: Üzemeltetés – 5. fázis: Áttekintés és értékelés


1. fázis: Követelmények összegyűjtése  Helyszíni szemle, és a szükséges információk összegyűjtése után az adatok elemzésével meghatározhatók a hálózat követelményei.  Az elemzést az ISP tervező csoportja végzi, amely az elemzés eredményét egy Elemzési jelentésben foglalja össze.


2. fázis: Kiválasztás és tervezés  Az Elemzési jelentésben megfogalmazott követelmények alapján kiválasztják a szükséges eszközöket és kábeleket.  Többféle tervezési alternatíva elkészítése, melyeket rendszeresen megosztanak a projekt többi tagjával.  Lehetőség a kompromisszumok teremtésére a teljesítmény és a költség között.


2. fázis: Kiválasztás és tervezés  =>Lehetőség van a terv gyenge pontjainak feltárására és kiküszöbölésére.  Elkészül és tesztelésre kerül a hálózat prototípusa.  Miután az ügyfél jóváhagyta a tervet, megkezdődhet az új hálózat kivitelezése.


3. fázis: Kivitelezés  Ha az első két lépést megfelelően végezték el, a kivitelezés valószínűleg problémamentes lesz.  Az eddig fel nem merült feladatok kivitelezése, korrigálása.  Tartalék időt biztosító kivitelezési ütemterv, melynek segítségével a szolgáltatás kiesése az ügyfél számára minimálisra szorítható.  A projekt sikerének előfeltétele az ügyféllel való folyamatos kapcsolattartás a kivitelezési folyamat során.


4. fázis: Üzemeltetés  A hálózatot az úgynevezett termelési környezetben fogják üzembe helyezni.  E lépést megelőzően a hálózat még az ellenőrzési vagy kivitelezési fázisban van.


5. fázis: Áttekintés és értékelés  A hálózat üzembe helyezése után, sort kell keríteni a tervezési és kivitelezés áttekintésére és értékelésére.  E folyamat végrehajtásához a következő lépések elvégzése ajánlott: – 1. lépés: A felhasználók tapasztalatainak összevetése a dokumentációban foglalt célokkal. Mérlegelés! – 2. lépés: Az előirányzott tervek és költségek összehasonlítása a ténylegesen megvalósítottal! – 3. lépés: A működés megfigyelése és a változások rögzítése. Nagyon fontos, hogy a rendszer mindig teljes körűen dokumentált és ellenőrizhető legyen. CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 33

5. fázis: Áttekintés és értékelés  A helyszínen dolgozó szakembereket gyakran bevonják a tervezésbe, mivel ők a korszerűsítés minden fázisában részt vesznek.


Fizikai környezet  Az egyik első dolog a meglévő hálózati felszerelések és a kábelezés megvizsgálása. – telekommunikációs helyiség – a meglévő hálózati kábelezés.  A telekommunikációs helyiséget vagy a kábelszekrényt egy kisméretű, egy szintre kiterjedő hálózat esetén általában Központi kábelrendezőnek (MDF) nevezzük.


MDF  A telekommunikációs helyiséget vagy a kábelszekrényt egy kisméretű, egy szintre kiterjedő hálózat esetén általában Központi kábelrendezőnek (MDF) nevezzük.  Az MDF jellemzően több hálózati eszközt tartalmaz – kapcsolókat, – hubokat, – Forgalomirányítókat, – hozzáférési pontokat


 Itt fut össze egy pontban az összes hálózati kábel.  Sokszor az MDF tartalmazza az internetszolgáltató szolgáltatás-elérési pontját (POP) is.  Itt kapcsolódik a hálózat az internethez egy távközlési szolgáltatón keresztül.


IDF  Amennyiben további kábelszekrényekre is szükség van, azokat közbenső kábelrendezőknek (IDF) nevezik.  Az IDF-ek jellemzően kisebbek a központi kábelrendezőnél, és kapcsolatban állnak vele.

Pataky István HISZKI




Kábelezési megfontolások  Ha a meglévő kábelezés nem felel meg az új berendezések előírásainak, új kábelezést kell tervezni és kiépíteni.  Hálózati kábelek telepítésének tervezésekor négy fizikai környezetet kell figyelembe venni: – Felhasználók munkaterülete – Telekommunikációs helyiség – Gerinchálózati terület – Elosztási terület


Kábelezési megfontolások  Árnyékolt csavart érpár (STP) – Rendszerint 5-ös, 5e vagy 6-os kategóriájú kábel, – Fémfólia segítségével védett – Maximális távolság körülbelül 100 méter (328 láb).  Árnyékolatlan csavart érpár (UTP) – Jellemzően 5-ös, 5e vagy 6-os kategóriájú kábel – A kábelek vezetése során el kell kerülni az elektromosan zajos területeket. – Maximális távolság körülbelül 100 méter (328 láb).


Kábelezési megfontolások  Optikai szálas kábel – Elektromágneses interferenciára átviteli közeg, – Nagyobb sebesség – Nagyobb távolság – Gerinchálózatoknál

érzéketlen




Kábelezési megfontolások  A Telecommunications Industry Association (TIA) és az Electronic Industries Alliance (EIA) együttműködésének eredménye a LAN hálózatok számára létrehozott TIA/EIA kábelezési előírás. (568-A és 568-B szabvány)  A hálózatokban három különböző típusú csavart érpáras kábelt használnak: – Egyenes kötésű – Keresztkötésű – Konzol (vagy Rollover)  . CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 45

Kábelezési megfontolások  Hálózatokban gyakran előforduló egyéb kábeltípus a soros kábel. Soros kábelt jellemzően forgalomirányítók internetre történő csatlakozásához használnak.




Strukturált kábelezés  Az első lépés egy pontos alaprajz beszerzése. – kábelszekrények, – kábelvezeték-csatornák – az elkerülendő elektromos területek helyzetének meghatározására.  Ezután felrajzolják a hálózat vázlatát az alaprajzra.


Strukturált kábelezés  Az alábbi tételeket feltétlenül rögzíteni kell a rajzon: – Toldókábel - A számítógép és a fali csatlakozóaljzat között elhelyezkedő rövid kábel a felhasználók munkaterületén. – Horizontális kábel - A fali csatlakozó és valamelyik IDF között található kábel az elosztási területen. – Vertikális kábel - Az IDF-et és az MDF-et összekötő kábel a vállalat gerinchálózati területén.


Strukturált kábelezés – Gerinchálózati kábel - A legtöbb hálózati forgalmat bonyolító hálózati terület. – Kábelszekrény helye - A végfelhasználók felől érkező kábeleket egy hub vagy kapcsoló segítségével koncentráló terület. – Kábelfelügyeleti rendszer - Kábelek vezetését és védelmét ellátó sínek és pántok összessége.


Strukturált kábelezés – Kábeljelölő rendszer - A kábelek azonosítására használható jelölési rendszer vagy séma. – Elektromos rendszerekkel kapcsolatos megfontolások - A hálózati berendezések elektromos követelményeit biztosító csatlakozókat és az ezekhez kapcsolódó felszereléseket foglalja magában.



Eszközök beszerzése és karbantartása 3.3



Eszközök beszerzése  A hálózat korszerűsítésének tervezésekor az ISP csapatának válaszolnia kell az új eszközök vásárlásával valamint az új és meglévő eszközök karbantartásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre.


Eszközök beszerzése  Az új eszközök beszerzésére alapvetően két lehetőség van: – Támogatott szolgáltatás - A berendezést az internet szolgáltató biztosítja bérleti vagy egyéb szerződés keretében. Ekkor az ISP felelős az eszköz fejlesztéséért és karbantartásáért. – Házon/Vállalaton belüli - A berendezést az ügyfél vásárolja meg, és ő maga felelős az eszköz frissítéséért, karbantartásáért és a jótállás érvényesítéséért.


Eszközök beszerzése  A költség mindig jelentős döntést befolyásoló tényező. – Ha a támogatott szolgáltatásra esett a választás, számolni kell a bérleti díjjal és a szolgáltatási szint szerződésben (SLA) felvázolt egyéb szolgáltatási költségekkel. – Ha pedig a vásárlásra esett a választás, az ügyfélnek figyelembe kell vennie a készülék árát, a jótállás időtartamát, a meglévő berendezésekkel való kompatibilitást, valamint a fejlesztési és karbantartási kérdéseket.


Eszközök beszerzése  E tényezők mindegyikét elemezni kell a költség hatékony beszerzés érdekében.


Hálózati eszközök kiválasztása  Az igények elemzése után a tervező csoport javaslatot tesz az új hálózati összekötés és szolgáltatás biztosítására alkalmas hálózati eszközök beszerzésére. – Létezik az az általános szabály, mely szerint egy eszköz minél magasabb OSI modell rétegbe tartozik, annál intelligensebb. • Ez azt jelenti, hogy egy magasabb szintű eszköz az adatforgalom jobb elemzésére képes, és olyan információk alapján továbbítja, melyek az alacsonyabb rétegekben nem érhetők el.


Hálózati eszközök kiválasztása  A kapcsolók és forgalomirányítók fejlődésével a köztük lévő különbségek egyre elmosódottabbakká válnak. – A LAN kapcsolók legfeljebb az adott szervezeten belüli helyi hálózatok összeköttetését biztosítják, míg a forgalomirányítók összekapcsolják a helyi hálózatokat, és a nagykiterjedésű hálózatoknak is nélkülözhetetlen elemeik.  A vezeték nélküli hozzáférési pontok – Mobilitás


 A tűzfalak – védelmet jelentenek a hálózati fenyegetésekkel szemben, illetve biztonságot, hálózat vezérlést és elszigetelést biztosítanak.  A többfunkciós forgalomirányítók (ISR) – All in one


LAN eszközök kiválasztása  Érdemes kapcsolót választani – Költségesebbek – Nagyobb teljesítményük – =>gazdaságosabbak  Hubra általában nagyon kisméretű helyi hálózatoknál kerül a választás, olyan esetekben, amikor nincs igény nagy átbocsátóképességre, vagy korlátozott pénzügyi keretek állnak rendelkezésre.


LAN eszközök kiválasztása  Kapcsolók választásakor figyelembe kell venni: – Portok, interfészek típusa és sebessége – Bővíthetőség – Felügyelhetőség – Költség – Portok, interfészek típusa és sebessége – A portok száma és típusa.


LAN eszközök kiválasztása  Bővíthetőség – A hálózati eszközök moduláris és rögzített fizikai összeállításban is kaphatók.  A legtöbb moduláris eszközt minimális számú rögzített porttal és bővítőhelyekkel szállítják.  Moduláris kapcsolók segítségével költséghatékonyan követhető a LAN méretnövekedése.


LAN eszközök kiválasztása  Felügyelhetőség – Egy alsókategóriás, olcsó kapcsoló nem konfigurálható. – Egy olyan felügyelhető kapcsoló esetén viszont, amely Cisco IOS szolgáltatáskészletet használ, lehetőség van az egyes portok vagy akár az egész kapcsoló forgalmának szabályozására.


– A szabályozás lehetőségei közé tartozik többek között az eszköz beállításainak megváltoztatása, a port biztonság bevezetése, valamint a teljesítmény felügyelet. – Így például egy felügyelhető kapcsoló portjai különállóan be, illetve kikapcsolhatók. – Továbbá a rendszergazda azt is megszabhatja, mely számítógépek csatlakozhatnak egy adott porthoz.


LAN eszközök kiválasztása  A költségeket a teljesítménye (portok száma és típusa, teljes átbocsátóképesség) és a szolgáltatás határozza meg.  A költségeket befolyásoló egyéb tényezők: – hálózatfelügyeleti lehetőségek, – beágyazott biztonsági technológiák – fejlett kapcsolási technológiák megléte.


LAN eszközök kiválasztása  =>A legjobb választás egy nagyméretű kapcsoló valamilyen központi helyre történő telepítése.  DE! – =>hosszabb kábelek miatt felmerülő többletköltségek – =>Hibatartomány (a hálózat azon területe, amelyet egy hálózati berendezés hibás működése vagy meghibásodása befolyásolhat. ) mérete nagy


Hálózati eszközök kiválasztása  A forgalomirányító 3. rétegbeli készülék. – Alsóbb rétegek feladatait is ellátja – A 3. rétegbeli információk alapján meghatározni a célhoz vezető legjobb útvonalat.  Hálózatok összekapcsolására elsődlegesen forgalomirányítókat használnak.  Egy forgalomirányító minden egyes portja különböző hálózathoz csatlakozik és az ezek között áramló csomagok irányításáért felel.


 A forgalomirányítók képesek az üzenetszórási és az ütközési tartományok felosztására.  A kiválasztáskor a következő tényezőket kell figyelembe venni: – A kapcsolódás típusa – Rendelkezésre álló szolgáltatások – Költség




Router jellemzők  A forgalomirányító jellemzőinek összhangban kell lenniük a hálózat követelményeivel  Az alapvető forgalomirányítási funkciókon kívül a következő szolgáltatások álnak rendelkezésre: – Biztonság (Security) – Szolgáltatás minősége (QoS) – IP-alapú hangátvitel (VoIP) – Hálózati címfordítás (NAT) – Dinamikus állomáskonfiguráló protokoll (DHCP) – Virtuális magánhálózat (VPN) CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 72

Router költségek  Hálózati eszközök kiválasztásakor mindig fontos szempont a költségvetés.  A forgalomirányítók drága berendezések, és a bővítő modulok, például optikai szálas modulok hozzáadása tovább növeli a költségeket.  Viszonylag új technológiát képviselnek az integrált szolgáltatású forgalomirányítók (ISR), melyek egy eszközben számos szolgáltatást ötvöznek.  Az ISR eszközök bevezetése előtt számos berendezés használatára volt szükség az adat, a vezetékes, a vezeték nélküli, a hang, a videó, a tűzfal és a VPN technológiák teremtette követelmények biztosításához. CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 73

Hálózati berendezések fejlesztése  Számos kisméretű hálózatot kezdetben alsókategóriás integrált forgalomirányító segítségével építettek meg a vezetékes és vezeték nélkül felhasználók csatlakoztatására.  E forgalomirányítókat kisebb, rendszerint néhány vezetékes és esetleg négy-öt vezeték nélküli eszközt tartalmazó hálózatok létrehozására tervezték.  Ennél robosztusabb eszközök: – Cisco 1841 ISR – Cisco 2960 kapcsoló CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 74


Hálózati berendezések fejlesztése  Catalyst 2960 kapcsolók jellemzői: – Belépő szintű, vállalati felhasználásra tervezett, fix konfigurációjú kapcsoló, melyet a hozzáférési rétegben történő felhasználásra optimalizáltak – Fast és Gigabit Ethernet portokkal rendelkezik munkaállomások csatlakoztatására – Használata elsősorban kis-, középvállalati és kirendeltségi környezetben előnyős – Kompakt mérete kábelszekrényen kívüli használatra is alkalmassá teszi – sok porttal rendelkeznek, és nagy kapcsolási sebességet biztosítanak. CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 76

Tervezési megfontolások  A hálózati eszközök beszerzése és a kábelhálózat kiépítése csak a korszerűsítési folyamat kezdetét jelentik.  A hálózatoknak azonban megbízhatóknak és folyamatosan rendelkezésre állóknak kell lenniük.  A megbízhatóság redundáns hálózati összetevők, például egy helyett két forgalomirányító használatával, megvalósítható.  Öt-9-es rendelkezésre állás. Ez azt jelenti, hogy a rendszernek az idő 99,999%-ában rendelkezésre kell állnia. CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 77


Tervezési megfontolások IP címzési terv  Hálózatok fejlesztése során a 3. rétegbeli címzési séma megváltoztatása komoly feladat. Ha a korszerűsítés a hálózat szerkezetének a megváltozásával jár, valószínűleg elkerülhetetlen az IP címzési séma megváltoztatása.


Tervezési megfontolások IP címzési terv  Az IP címzési tervnek számolnia kell minden IP-címet igénylő eszközzel, és a jövőbeni növekedéssel is. IPcímet igénylő állomások és hálózati eszközök: – Felhasználói számítógépek – Adminisztrátori számítógépek – Kiszolgálók – Egyéb végponti eszközök, például nyomtatók, IP telefonok, IP kamerák – Forgalomirányító LAN interfészek – Forgalomirányító WAN (soros) interfészek CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 80

Tervezési megfontolások IP címzési terv  Vannak más eszközök, amelyeknek a konfigurálásukhoz és felügyeletükhöz van szükségük IP-címre. Ilyen eszközök: – Egyedülálló kapcsolók – Vezeték nélküli hozzáférési pontok  A tervezési fázis befejezése után a korszerűsítési folyamat a kivitelezési fázissal folytatódik, melyben megkezdődik a tényleges hálózattelepítés.






Ez a minősített tanári segédanyag a HTTP Alapítvány megbízásából készült. Felhasználása és bárminemű módosítása csak a HTTP Alapítvány engedélyével lehetséges. www.http-alapitvany.hu [email protected] A segédanyag a Cisco Hálózati Akadémia CCNA Discovery tananyagából tartalmaz szöveges idezeteket és képeket. A tananyag a Cisco Inc. tulajdona, a cég ezzel kapcsolatban minden jogot fenntart. CCNA Discovery 2 3. fejezet – Hálózat tervezése 82

3. Hálózat tervezése. CCNA Discovery 2 3. fejezet Hálózat tervezése 1

Recommend Documents