412

Lévai Projekt A környezeti hatástanulmány h össszeállítását megalaapozó szakterületi vizsgálati v és értékeelési programok Zárójeelentés

LÉVAAI PRO OJEKT A KÖ ÖRNYEZE TI HATÁS STANULM MÁNY ÖS SSZEÁLLÍTÁSÁT M MEGALA POZÓ RÜLETI VIZSGÁLA V ATI ÉS ÉRTÉKELÉ É ÉSI PROG GRAMOK K SZAKTER KIDO OLGOZÁS SA ÉS VÉ GREHAJTÁSA

Záróójeleentéés

MVM Zrt szerződéssszám: MV VM TEVH/111C00039 MVM ERBE E Zrt sszerződéssszám: S 111 122 0

MVM ERBE ZZrt.

ERBE dookumentum azonossító: S 11 122 0 0009 v0 25 File név__verzió szám 7_Duna_zaro_v1.docx

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

1/412


MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

2/412


„A körn nyezeti hatástanu h ulmány össszeállítáását megaalapozó szakterüületi vizsg gálati és értékeléssi program mok kido olgozása és végreehajtása” MVM Zrrt szerződéésszám: MV VM TEVH/111C00039 MVM ERBE Zrt sszerződéssszám: S 11 122 0 A szakterületi vizsggálati és értékeelési programook kidolgozásában közreműűködő szervezzetek: MV VM ERBE Zrt. Környezetvvédelmi Osztályy Építészeti éés Tervezési Osztály O Akkreditáltt Méréstechnikaai Laboratórium Minőségelllenőrzési és Minőségbiztosítássi Osztály

Közzponti Statiszttikai Hivatal Népességtudom mányi Kutató IIntézet Orsszágos Meteorrológiai Szolgálat Éghajlati O Osztály Megfigyeléési Főosztály Földfelszínni Megfigyelések Osztálya Módszerfejjlesztési Osztálly

Gollder Associatees (Magyarorsszág) Zrt. VIT TUKI Környezeetvédelmi és Vízgazdálkodá V ási Kutató Intéézet Nonprofit Kft. VIT TUKI Hungary Kft. Buddapesti Műszaaki és Gazdasságtudományi Egyetem Vízi Közműű és Környezetmérnöki Tanszé ék

Isottoptech Zrt. Kékk Csermely Kfft Orsszágos „Frédééric Joliot-Curiie” Sugárbiológiai és Sugáreegészségügyii Kutató Intézeet Sugáregésszségügyi Főossztály I. Munkahelyyi Sugáregészséégügyi Osztály Lakossági Környezetegésszségügyi Osztá ály mmun-Sugárbiológiai Osztály Sejt- és Im

Orsszágos Környeezetegészséggügyi Intézet Környezeteegészségügyi Főosztály F Levegőhigiiénés Osztály

Tölggy Természettvédelmi Egyeesület Naggy János Gyöörgy

Projektvezetőő: Rudi Zssuzsanna Környezetvéédelmi osztályveezető

Jóváhagyó: Dohán Faarkas Vezérigaazgató

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

3/412


MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

4/412


Móódosítássok Módosítás jele

MVM ERBE ZZrt.

Módossított fejezet, olddal


Változztatás jellege

Dátum

Aláírás

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

5/412


MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

6/412


ELŐZMÉNYEKK „A környezetti hatástanulm mány összeállítását megalappozó szakterüületi vizsgálati és értékelési programok kiidolgozása éss végrehajtásaa” tárgyú szerzződés keretében vizsgálanddó szakterületii programok és alprogramokk a következőők: I.

Telepheely jellemzésee

II.

Időjárássi jellemzők

III.

a)

Meteorológia

b)

Mikro- és mezzoklíma a telephhely környezetéében

Földtanii közeg, felszzín alatti és feelszíni vízi kö örnyezet jellem mzése a)

Földtani közegg bemutatása éés jellemzése

b)

Felszín alatti vízi v környezet bbemutatása és jellemzése

c)

Telephely hidrrológiai jellemzéése

d)

Duna és egyéb felszíni vizek állapota

e)

Duna medréneek és partfalánaak állapota

V. IV

Környezzeti radioaktivvitás általánoos jellemzésee

V. V

Zaj- és rezgésterhelé r és felmérése

VI.

Levegőm minőség felm mérése

VII.

Élővilág g állapotának jellemzése

VIII.

a)

Élővilág sugárrterhelésének jeellemzése (kivééve a humán sugárterhelést)

b)

Minta értékű biomonitoring b vi zsgálatok végreehajtása

Lakossáág állapotánaak jellemzésee a)

Lakosság sugáárterhelésénekk meghatározássa

b)

A telephely köörnyezetében éllők egészségüggyi állapotának meghatározásaa

mcsoportok a környezeti haatásvizsgálat mellett a telepphely engedéélyeztetését iss Egyes szakteerületi programok, program megalapozzáák. Ezek az alábbiak: Telepheely jellemzésee Időjárássi jellemzők Földtani közeg, felszzín alatti és feelszíni vízi kö örnyezet jellem mzése Környezzeti radioaktivvitás általánoos jellemzésee E szakterüleeti programok kidolgozása és végrehajtáása során különös tekintetttel voltunk arrra, hogy a Szerződésben S n részletesen rrögzített műszzaki tartalom pontjai p a 118//2011. (VII. 111.) Kormányreendelet alapjáán összeállítanndó Telephelyy engedélyezteetési dokumenntáció releváns fejezeteit a sszerződésünkkben rögzített terjedelemig m megalapozzákk. Mind a Körnnyezeti hatásvvizsgálat, mindd a Telephelyy engedélyezttetési dokumeentáció – az eezen szerződdés keretébenn kidolgozott szzakterületi proogramokat is alapul a véve - kkésőbb készüll el. Két szakterületi programcssoport, az Idő őjárási jellem zők és a Föld dtani közeg, felszín alatti és felszíni vízi v környezett jellemzése pprogramcsopoortok esetén a Szerződés céélként jelölte meg m a tervezési alaphoz törtrténő felhasználást is.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

7/412


MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

8/412


SZAKTERÜLETTI VIZSGÁLATI ÉS ÉRTÉKELÉSSI PROGRAMOKK A szerződés keretében vizsgálandó fennti feladatsor igen sok szakterületet felöölelő program,, melynek véggrehajtásáhozz széles szakm mai együttműűködés szüksséges. Ennekk érdekében az MVM ER RBE Zrt. (ER RBE) szakmaailag elismert,, megfelelő reeferenciával rendelkező, minősített sszakmai alváállalkozókat bevonva b dolggozta ki a feladatait. A szakterületennként együttm működő szakmai szervezetekk rendszere az a alábbiak szeerint alakult.

ALAPADATOKK A munkák meegkezdéséhezz a Lévai Projekt adatszolgááltatásként rendelkezésre bocsátotta b az aalábbi dokumentációkat:  a telephely és körrnyezete alapáállapotának koorábbi vizsgálati és értékeléési eredményeeit,  az aatomerőmű üzzemidő hosszaabbításának kkörnyezetvédeelmi engedélyeezéséhez végzzett vizsgálatookat,  a vizzsgálatokról készült k zárójeleentéseket,  az üüzemidő hosszzabbítás Körnnyezeti hatástaanulmányát,  az úúj blokkra vonaatkozó Előzetees konzultációós dokumentáációt. A telephely alapállapotánnak új vizsgálatokkal törté nő felmérésee és jellemzése a korábbii vizsgálatok kiegészítése,, folytatása mindazon eseteekben, ahol ezzt szakmai vaggy jogszabályváltozásból addódó indokok nem zárják ki k és a korábbii adatok hozzááférhetőek. Az alapadatookat áttekintvee számos szaakterület esetéében további adatszolgáltat a tási igény merrült fel, az adatszolgáltatáss folyamatosann bővült.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

9/412


MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

10/412


EGYSÉGES KERETPROGRAM M – MINŐSÉGT TERV Az ERBE. össszeállította az érintett szakkterületek és programok tartalmát tekintvve szerteágazzó szakterületi vizsgálati éss értékelési proogramok Egysséges Keretprogramját, valaamint Minőséggtervét. Az MVM Lévvai Projekt részére átadott dokumentációk d kat az MVM Lévai L Projekt, az MVM Zrt KKörnyezetvédeelmi Osztálya,, a Paksi Atom merőmű (PA) Környezetvéde K elmi Osztálya és Vegyészetti Főosztálya részvételével r lefolytatott zsűűri elfogadta. Hatósági egyyeztetés Az Egységees Keretprogrram szakmai tartalmát a Dél-dunántúúli Környezetvvédelmi, Term mészetvédelm mi és Vízügyy Felügyelőségg (DdKTVF) vééleményezte és é a szakmai programot meegfelelőnek találta. MÓDSZERTANNI ÉS KRITÉRIUM DOKUMENTU UMOK (MKD – TMKD) Az Egységees Keretprogramból, a Minnőségtervből valamint az egyes szaktterületekre m eghatározott vizsgálati éss értékelési terrjedelemből kiindulva, az eggyes programook kapcsolatátt is figyelembee véve az ERBBE szakmai alvállalkozóivall együttműköddve összeállíttotta az egyees szakterüleeti vizsgálati és értékelési programok módszertani és kritérium m dokumentum mait, a környezzeti hatásvizssgálatot megaalapozó MKD-t, valamint a telephely enggedélyeztetéstt megalapozóó TMKD-t. Az MVM Lévvai Projekt részére átadott dokumentációk d kat az MVM Lévai L Projekt, az MVM Zrt KKörnyezetvédeelmi Osztálya,, a PA Zrt. Körrnyezetvédelm mi Osztálya vaalamint Vegyésszeti Főosztállya részvételével megtartottt zsűrik elfogaadták. ZÁRÓJELENTÉÉS Az új atom merőművi blokkok b körrnyezeti haatásvizsgálaatát megalaapozó szakkterületi vizzsgálati éss értékelési programokk végrehajt ásának alaapja a jóvá hagyott Eggységes Keeretprogram m, az MKD, valamint a TMKD. A korábbi vvizsgálatok éss az egyes feladatok f speecialitásainak figyelembe vétele v okán aadódótt a program alábbii 16 alprogram mra osztása. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

A telephely jellemzése Az időjárás jellemzése A földtani köözeg bemutatása és jellemzzése A felszín alaatti vízi környeezet bemutatáása és jellemzéése A telephely hidrológiai jelllemzése A telephely hidrológiai moodellezése Duna és eggyéb felszíni viizek állapota Duna medréének és partfaalának állapotaa A környezetti radioaktivitáás általános jelllemzése A zaj- és rezzgésterhelés felmérése A levegőminnőség felméréése Az élővilág sugárterheléssének jellemzéése (kivéve a humán h sugártterhelést) Minta értékűű biomonitorinng vizsgálatokk - Zoológia Minta értékűű biomonitorinng vizsgálatokk - Botanika A lakosság sugárterheléssének meghattározása A telephely környezetébeen élők egészsségügyi állapootának meghaatározása

A jelen Zárrójelentés is e 16 szakterüületi alprogram m szerint foglalja össze a vizsgálatokaat, elemzése eket és azokk eredményeit.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

11/412


MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

12/412

Lévai Projekt A köörnyezeti hatástanuulmány összeállítássát megalapozó szaakterületi vizsgálati és értékelési proggramok A Duna éss egyéb felszíni vizek állapota

A DUNNA ÉS É EG GYÉB FELS SZÍNII VIZE EK ÁLLAPO OTA

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

13/412


A Aláírólaap A Duna és eegyéb felszíni vizek állapotaa című alproggramot a Kék Csermely Kft dolgozta ki. A víz mintavételeket és azook vízkémiai labboratóriumi vizzsgálatát, elem mzését a Bálinnt Analitika Kftt. végezte. A részjelentéés elkészítésében közreműkködő szakértőők: Szervezeti egység

Néév

Beoszttás

Aláírás

Kék Csermelly Kft Maján György G Nagy Péter P dr. Deák Csaba Dr. Gulyyás Pál Halasi-Kovvács Béla dr. Lukács Baalázs András Németh József

ügyvezető épíítőmérnök, vezető tervező ügyvezető okl. bányam mérnök okl. biolóógus makrozoobento m on szakértő biológgia tudományook kandidátussa szakérrtő okl. biolóógus környeezetvédelmi feelülvizsgálati éés természetvédelmi szakértő okl. biolóógus makrofitaa és természeetvédelmi szakkértő okl. vegyészzmérnök, okl. agrárm mérnök, hidrobiológiaii szakértő

Bálint Analitikka Kft. Bálint Mária M Kazup Dezső D

MVM ERBE ZZrt.

ügyvezető okl. vegyészzmérnök vízmintavvételi és vízkéémiai laboratórriumi vizsgálatok v tém mafelelőse


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

14/412


Tarta talomjeg gyzék 7

A DUNAA ÉS EGYÉB FELLSZÍNI VIZEK ÁLLLAPOTA ................................................................................................................. 333

7.1

A vizzsgálatok céljja .................................................................................................................................................. 333

7.2

A vizzsgálat terjedeelme ............................................................................................................................................ 333

7.3

A vizzsgálati terüleetek lehatárollása........................................................................................................................ 344

7.3.1 Duna (1534-1516 fkm) ....................................... ....................................................................................................................344 7.3.2 Egyyéb felszíni vizeek ........................................... ....................................................................................................................366

7.4

Jogszabályi háttéér ................................................................................................................................................... 388

Alapddokumentáciiók jegyzéke, szabályzatokk, előírások .................................................................................... 399 7.5.1 MV VM Lévai projekkt által átadott dokumentációk d . ....................................................................................................................399 7.5.2 Hivvatalos statisztikkák, adattárak ......................... ....................................................................................................................400 7.5.3 Léggifelvételek, térképek ..................................... ....................................................................................................................400 7.5.4 Szooftverek .......................................................... ....................................................................................................................400 7.5.5 Szaabványok ....................................................... ....................................................................................................................41 7.5.6 Akkkreditációk ...................................................... ....................................................................................................................455

7.5

7.6

A vizzsgálatok áltaalános ismerttetése ..................................................................................................................... 455

7.6.1 A feelhasznált alapadatok áttekintése.................. ....................................................................................................................455 7.6.2 Arcchív adatbázisook, szakirodalmii adatok ........... ....................................................................................................................466 7.6.3 Egyyedi jegyzőkönyyvek és útmutaatók .................. ....................................................................................................................500 7.6.4 Móódszertani szakiirodalom ................................. ....................................................................................................................500 7.6.4.1 Víz fizikai, kéémiai jellemzőkk .............................................................................................................................. 50 0 7.6.4.2 Fitoplankton .................................................................................................................................................... 50 0 7.6.4.3 Fitobenton ....................................................................................................................................................... 51 7.6.4.4 Makrofita ......................................................................................................................................................... 52 2 7.6.4.5 Makrozoobeenton .............................................................................................................................................. 52 2 7.6.4.6 Halközösségg .................................................................................................................................................... 52 2 7.6.5 A teervezett módszzertan leírása .......................... ....................................................................................................................533 7.6.5.1 Fizikai kémiaai jellemzők .................................................................................................................................... 53 3 7.6.5.2 Fitoplankton .................................................................................................................................................... 57 7 7.6.5.3 Fitobenton ....................................................................................................................................................... 59 9 7.6.5.4 Makrofita ......................................................................................................................................................... 61 7.6.5.5 Makrozoobeenton .............................................................................................................................................. 68 8 7.6.5.6 Halközösségg .................................................................................................................................................... 71 7.6.6 A teervezett ütemezzés ......................................... ....................................................................................................................733

7.7

A Duna vizsgálati eredményei...................... . ......................................................................................................... 744

7.7.1 Fizzikai kémiai jelleemzők...................................... ....................................................................................................................744 4 7.7.1.1 Korábbi vizssgálati eredménnyek ......................................................................................................................... 74 7.7.1.1.1 A törzsháálózati mintavétteli pontok ereddményei 2007-22011. (FEVI ada atbázis Dunafö ldvár-Hercegszzántó)...........744 7.7.1.1.2 A törzsháálózati mintavétteli pontok ereddményei – 19799-2006-ig (VITU UKI) ..............................................................799 7.7.1.1.3 Törzshálózati adatok - 2006 2 ................ ....................................................................................................................800 7.7.1.1.4 Törzshálózati adatok, a vízminőség vááltozása 1979-22004 (Dunaföldvvár-Hercegszánntó) - VITUKI .......................800 7.7.1.1.5 Törzshálózati mérések VITUKI-BME V grrafikus feldolgoozása, értékelésse – 1972-20044 ..........................................81 7.7.1.1.6 Paks – Mohács M Duna szzakasz - 1999-22003 VITUKI mérései m .................................................................................899 7.7.1.1.7 Paks Melegvíz csatornaa térségi helyszzíni dunai vízHőőmérséklet méré ési pontek 19999-2004 között (V VITUKI) .......922

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

15/412


7.7.1.1.8 Az Atomeerőmű hűtővizéének Dunában ttörténő elkevereedése (VITUKI--VITUKI ARGO OS Stúdió)............................944 7.7.1.1.9 Paksi Atoomerőmű Zrt. által á megrendeltt (BME Innotechh Kft.) vízminősségi vizsgálatokk ..........................................955 7.7.1.1.10 Hidegvííz csatorna előttti Duna szelvénny és a hidegvízz csatorna - 1992-1996 (BME)) ..........................................966 7.7.1.1.11 A Paksii Atomerőmű víízrendszereinekk vízgazdálkodáási és vízminősségi vizsgálata ((BME) 2002-20009. ..............966 7.7.1.1.12 A Paksii Atomerőmű Zrrt. által önellenőőrzés keretébenn mért adatok ...................................................................1022 7.7.1.1.13 Dunai ökológiai ö monitooring vizsgálatook (2009-2010-P Paks-Gerjen) Kék K Csermely Kf Kft. ......................................1022 7.7.1.2 2012. évi fiziikai-kémiai jelleemzők vizsgálatta .................................................................................................... 107 7 7.7.1.22.1 Helyszíni vizsgálatok ........................... ..................................................................................................................1077 7.7.1.22.2 A vizsgállatok grafikus feeldolgozása és értékelése MS SZ 12749:1993 szabvány s szeri nt ......................................1322 7.7.1.22.3 A vizsgállatok grafikus feeldolgozása és értékelése VKI szerint .............................................................................1577 7.7.2 Fitooplankton ....................................................... ..................................................................................................................1855 7.7.2.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 185 5 7.7.2.1.1 Archív addatbázis .................................. ..................................................................................................................1855 7.7.2.1.2 Archív addatok elemzésee (1999-2011).. ..................................................................................................................1855 8 7.7.2.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 188 7.7.2.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................1888 7.7.2.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................1888 7.7.2.22.3 Eredménnyek és azok érrtékelése VKI szzerint .........................................................................................................1899 7.7.3 Fitoobenton .......................................................... ..................................................................................................................2099 7.7.3.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 209 9 7.7.3.1.1 Archív addatbázis .................................. ..................................................................................................................2099 7.7.3.1.2 Archív addatok elemzésee (2006-2011).. ..................................................................................................................2099 0 7.7.3.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 210 7.7.3.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................2100 7.7.3.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................211 7.7.3.22.3 Eredménnyek és azok érrtékelése VKI szzerint .........................................................................................................211 7.7.4 Maakrofita ............................................................ ..................................................................................................................2155 7.7.4.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 215 5 7.7.4.1.1 Archív addatbázis .................................. ..................................................................................................................2155 7.7.4.1.2 Archív addatok elemzésee ...................... ..................................................................................................................2155 6 7.7.4.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 216 7.7.4.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................2166 7.7.4.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................2199 7.7.4.22.3 Adatelem mzés ........................................ ..................................................................................................................2199 7.7.4.22.4 VKI szeriinti vízminősítés ..................... ..................................................................................................................2233 7.7.4.22.5 Makrofitaa vizsgálatok érrtékelése ......... ..................................................................................................................2244 7.7.5 Maakrozoobenton ................................................ ..................................................................................................................2255 7.7.5.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 225 5 7.7.5.1.1 Archív addatbázis .................................. ..................................................................................................................2255 7.7.5.1.2 Archív addatok elemzésee ...................... ..................................................................................................................2255 7.7.5.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 229 9 7.7.5.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................2299 7.7.5.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................2344 7.7.5.22.3 Adatelem mzés ........................................ ..................................................................................................................2344 7.7.5.22.4 VKI szeriinti vízminősítés ..................... ..................................................................................................................2400 7.7.5.22.5 Makrozoobenton vizsgáálatok értékelésses ..............................................................................................................241 7.7.6 Halközösség....................................................... ..................................................................................................................2422 2 7.7.6.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 242 7.7.6.1.1 Archív addatbázis .................................. ..................................................................................................................2422 7.7.6.1.2 Archív addatok elemzésee ...................... ..................................................................................................................2422 7.7.6.1.3 Archív addatok elemzésee ...................... ..................................................................................................................2466 7.7.6.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 247 7 7.7.6.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................2477

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

16/412


7.7.6.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................2533 7.7.6.22.3 Adatelem mzés ........................................ ..................................................................................................................2544 7.7.6.22.4 VKI szeriinti vízminősítés ..................... ..................................................................................................................2700 7.7.6.22.5 Halközössség vizsgálatok értékelése .... ..................................................................................................................2722 7.7.7 A D Duna 2012. év hidrológiai h adattai .................... ..................................................................................................................2733 7.7.8 DU UNA (HURWAEP444 VÍZTEST T) VKI ALAPU V VÍZMINŐSÍTÉS SE ......................................................................................2799 7.7.9 DU UNA (HURWAEP444 VÍZTEST T) 2012. évi vizssgálatok összeffoglaló értékelése .............................................................2844

7.8

A Fadddi-Holt-Dunaa vizsgálati eredményei e .......................................................................................................... 2899

7.8.1 Fizzikai-kémiai jelleemzők ..................................... ..................................................................................................................2899 9 7.8.1.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 289 7.8.1.1.1 Faddi-Hoolt-Duna (BME Inntotech Kft.) aarchív adatainaak elemzése ......................................................................2899 7.8.1.1.2 Archív addatbázis .................................. ..................................................................................................................291 2 7.8.1.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 292 7.8.1.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................2922 7.8.1.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................2933 ..................................................................2944 7.8.1.22.3 A vizsgállatok értékelésee az MSZ 127449:1993 szerint ........................ . 7.8.1.22.4 A vizsgállatok értékelésee VKI szerint ... ..................................................................................................................301 7.8.2 Fitooplankton ....................................................... ..................................................................................................................3077 7.8.2.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 307 7 7.8.2.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 308 8 7.8.2.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................3088 7.8.2.22.2 Eredménnyek és azok érrtékelése ......... ..................................................................................................................3099 7.8.3 Fitoobenton .......................................................... ..................................................................................................................3122 7.8.3.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 312 2 7.8.3.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 312 2 7.8.3.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................3122 7.8.3.22.2 Eredménnyek és azok érrtékelése ......... ..................................................................................................................3133 7.8.4 Maakrofita ............................................................ ..................................................................................................................3155 7.8.4.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 315 5 7.8.4.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 315 5 7.8.4.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................3155 7.8.4.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................3177 7.8.4.22.3 Adatelem mzés ........................................ ..................................................................................................................3177 7.8.4.22.4 VKI szeriinti vízminősítés ..................... ..................................................................................................................3199 7.8.4.22.5 Makrofitaa vizsgálatok érrtékelése ......... ..................................................................................................................3199 7.8.5 Maakrozoobenton ................................................ ..................................................................................................................3199 7.8.5.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 319 9 7.8.5.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 319 9 7.8.5.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................3199 7.8.5.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................321 7.8.5.22.3 Adatelem mzés ........................................ ..................................................................................................................321 7.8.5.22.4 VKI szeriinti vízminősítés ..................... ..................................................................................................................3233 7.8.5.22.5 Makrozoobenton vizsgáálatok értékelésse ...............................................................................................................3233 7.8.6 Halközösség....................................................... ..................................................................................................................3244 a ereedményei ......................................................................................... 324 4 7.8.6.1 Korábbi vizssgálatok és az adatbázisok 7.8.6.1.1 Archív addatbázis .................................. ..................................................................................................................3244 7.8.6.1.2 Archív addatok elemzésee ...................... ..................................................................................................................3244 7.8.6.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 325 5 7.8.6.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................3255 7.8.6.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................3266 7.8.6.22.3 Adatelem mzés ........................................ ..................................................................................................................3277

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

17/412


7.8.6.22.4 VKI szeriinti vízminősítés ..................... ..................................................................................................................3322 7.8.6.22.5 Értékeléss .............................................. ..................................................................................................................3344 7.8.7 FADDI-HOLT-DUN NA (HULWAIH066 VÍZTEST) VKI ALAPU VÍZ ZMINŐSÍTÉSE E .................................................................3355 7.8.8 A FFaddi-Holt-Dunaa (HULWAIH0006 VÍZTEST) 20012. évi vizsgálatainak összefo oglaló értékelésse ......................................3366

7.9

A Kondor-tó és a Horgásztavaak vizsgálati eeredményei ................................................................................... 3399 7.9.1 Fizzikai-kémiai jelleemzők ..................................... ..................................................................................................................3399 9 7.9.1.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 339 7.9.1.1.1 A Kondor-tó, Horgász-taavak (BME Innttotech Kft.) .................................................................................................3399 7.9.1.1.2 Archív addatok elemzésee ...................... ..................................................................................................................3500 7.9.1.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 350 0 7.9.1.22.1 2012. évi mintavétel, heelyszíni vizsgálaatok ............................................................................................................3500 7.9.1.22.2 2012. évi vizsgálatok érrtékelése MSZ 112749:1993 szaabvány szerint ..................................................................351 7.9.1.22.3 2012. évi vizsgálatok érrtékelése VKI szzerint .........................................................................................................3555 7.9.2 Fitooplankton ....................................................... ..................................................................................................................3600 7.9.2.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 360 0 7.9.2.1.1 Archív addatbázis .................................. ..................................................................................................................3600 7.9.2.1.2 Archív addatok elemzésee ...................... ..................................................................................................................3600 7.9.2.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 364 4 7.9.2.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................3644 7.9.2.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................3644 7.9.2.22.3 Eredménnyek és azok érrtékelése ......... ..................................................................................................................3655 7.9.3 Fitoobenton .......................................................... ..................................................................................................................3688 7.9.3.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 368 8 7.9.3.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 368 8 7.9.3.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................3688 7.9.3.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................3688 7.9.3.22.3 Eredménnyek és azok érrtékelése ......... ..................................................................................................................3699 7.9.4 Maakrofita ............................................................ ..................................................................................................................371 7.9.4.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 371 7.9.4.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 371 7.9.4.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................371 7.9.4.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................3733 7.9.4.22.3 Adatelem mzés ........................................ ..................................................................................................................3733 7.9.4.22.4 VKI szeriinti vízminősítés ..................... ..................................................................................................................3755 7.9.4.22.5 Makrofitaa vizsgálatok érrtékelése ......... ..................................................................................................................3755 7.9.5 Maakrozoobenton ................................................ ..................................................................................................................3766 7.9.5.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 376 6 7.9.5.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 377 7 7.9.5.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................3777 7.9.5.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................3799 7.9.5.22.3 Adatelem mzés ........................................ ..................................................................................................................3799 7.9.5.22.4 VKI szeriinti vízminősítés ..................... ..................................................................................................................381 7.9.5.22.5 Makrozoobenton vizsgáálatok értékelésse ...............................................................................................................3822 7.9.6 Halközösség....................................................... ..................................................................................................................3822 2 7.9.6.1 Korábbi vizssgálatok eredméényei ..................................................................................................................... 382 7.9.6.1.1 Archív addatbázis .................................. ..................................................................................................................3822 7.9.6.1.2 Archív addatok elemzésee ...................... ..................................................................................................................3833 4 7.9.6.2 2012. évi vizzsgálatok ...................................................................................................................................... 384 7.9.6.22.1 2012. évi mintavétel ............................. ..................................................................................................................3844 7.9.6.22.2 2012. évi vizsgálatok addatbázisa ......... ..................................................................................................................3866 7.9.6.22.3 Adatelem mzés ........................................ ..................................................................................................................3866

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

18/412


7.9.6.22.4 VKI szeriinti vízminősítés ..................... ..................................................................................................................3933 7.9.6.22.5 Értékeléss .............................................. ..................................................................................................................3944 7.9.7 KO ONDOR-TÓ, HO ORGÁSZTAVAK K (HULWAIH0005 VÍZTEST) VKI alapú vízmin nősítése .....................................................3955 7.9.8 KO ONDOR-TÓ, HO ORGÁSZTAVAK K (HULWAIH0005 VÍZTEST 2012. évi vizsgála atának összefogglaló értékelésee ................3988

7.10 A vizzsgált vízterekk összehason nlító ökológiaai elemzése................................................................................... 401 7.10.1 FFitoplankton ................................................... ..................................................................................................................401 7.10.2 FFitobenton ...................................................... ..................................................................................................................4022 7.10.3 M Makrofita ........................................................ ..................................................................................................................4044 7.10.4 M Makrozoobentoon ............................................ ..................................................................................................................4055 7.10.5 H Halközösség .................................................. ..................................................................................................................411

Á Ábrajegyzzék 7.3.1-1 ábra V Vizsgálati terület a Dunán ................................ ....................................................................................................................355 7.3.2-1. ábra V Vizsgálati terüleet a Faddi-Holt--Duna holtágon ....................................................................................................................366 7.3.2-2. ábra A Kondor-tó és a Halas-tavak ........................ . ....................................................................................................................377 7.6.5-1. ábra M Mintavételi transzekt kijelölésee kisvízfolyásokk mentén ......................................................................................................644 7.6.5-2. ábra M Mintavételi transzekt kijelölésee kisvízfolyásokk mentén ......................................................................................................644 7.6.5-3. ábra M Mintavételi transzekt kijelölésee állóvizek menttén ...............................................................................................................655 7.6.5-4. ábra M Mintavételi transzekt kijelölésee állóvizek menttén ...............................................................................................................655 7.7.1-1. ábra O Oldott oxigén éves 90 %-os tartósságú értékeei (1979-2004) ........................ . ....................................................................822 7.7.1-2. ábra O Oldott oxigéntarrtalom Duna Nagytétény-Herc N cegszántó 19722-2003.................................................................................833 7.7.1-3. ábra O Oxigén telítettséég Duna Nagyytétény-Hercegsszántó 1972-20003. ......................................................................................844 7.7.1-4. ábra BOI5 tartalom Duna Nagytétéény-Hercegszánntó 1972-2003. ...........................................................................................844 7.7.1-5. ábra K KOIps koncentrráció Duna Naggytétény-Herceegszántó 1972-22003. ..................................................................................855 7.7.1-6. ábra B BOI/KOIps aránnyok Duna Naggytétény-Herceggszántó 1975-22003 ....................................................................................855 7.7.1-7. ábra A Ammónium-nitrrogén koncentrááció Duna Naggytétény-Herceggszántó 1972-2 2003. ............................................................866 7.7.1-8. ábra N Nitrát koncentrááció Duna Naggytétény-Herceggszántó 1972-22003. ....................................................................................877 7.7.1-9. ábra O Orto-foszfát konncentráció Dunna Nagytétény-H Hercegszántó közötti k szakaszán 1972-2003 .............................................877 7.7.1-10. ábraa A fajlagos elekktromos vezetőképesség Dunna Nagytétény-H Hercegszántó 1972-2003........ 1 ............................................888 7.7.1-11. ábraa pH érték Dunaa Nagytétény-H Hercegszántó 1 972-2003 ....................................................................................................899 7.7.1-12. ábraa Paksi Dunavízz hőmérsékletekk 1990-2004 köözött .............................................................................................................922 7.7.1-13. ábraa A Duna felszííni hőképe a 2003. február 13-i-i légifelvételezéés alapján (VITU UKI ARGOS Sttúdió)...................................955 7.7.1-14. ábraa 1. szelvény (15533.5 fkm) vizssgálati és mintázzási pontjai ................................................................................................1099 7.7.1-15. ábraa 1. dunai medeerszelvény (15333.5 fkm), a minntázási pontok helyével, h és a vízállások v szintjé jével ..................................1100 7.7.1-16. ábraa A 2, a 3, és a 4. 4 szelvény, (15526.0-1524.8 fkkm) közötti vizsgálati és mintázzási pontok ................................................1144 7.7.1-17. ábraa 2. dunai medeerszelvénye (15526 fkm), a minttázási pontok helyével, és a víízállások szintjéével ...................................1155 7.7.1-18. ábraa 3. dunai medeerszelvénye (15525.3 fkm), a miintázási pontokk helyével, és a vízállások szinntjével ................................1199 7.7.1-19. ábraa 4. dunai medeerszelvénye (15524.7 fkm), a miintázási pontokk helyével, és a vízállások szinntjével ................................1233 7.7.1-20. ábraa Az 5. szelvényy (1516 fkm) vizzsgálati és minttázási pontjai .............................................................................................1277 7.7.1-21. ábraa 5. dunai medeerszelvénye (15516 fkm), a minttázási pontok helyével, és a víízállások szintjéével ...................................1288 7.7.1-22. ábraa Hőmérséklet .................................................. ..................................................................................................................1344 7.7.1-23. ábraa pH .................................................................. ..................................................................................................................1355 7.7.1-24. ábraa Fajlagos elektrromos vezetőkéépesség .......... ..................................................................................................................1366 7.7.1-25. ábraa Oldott oxigén ................................................. ..................................................................................................................1377 7.7.1-26. ábraa KOIk ............................................................... ..................................................................................................................1388 7.7.1-27. ábraa BOI5 ............................................................... ..................................................................................................................1399 7.7.1-28. ábraa Ammónium .................................................... ..................................................................................................................1400 7.7.1-29. ábraa Nitrát.............................................................. ..................................................................................................................141 7.7.1-30. ábraa Szerves nitroggén ........................................... ..................................................................................................................1422 7.7.1-31. ábraa Összes nitrogéén ............................................ ..................................................................................................................1422 7.7.1-32. ábraa Összes foszfoor .............................................. ..................................................................................................................1433

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

19/412


7.7.1-33. ábraa Orto-foszfát ................................................... ..................................................................................................................1444 7.7.1-34. ábraa a-klorofil......................................................... ..................................................................................................................1455 7.7.1-35. ábraa Összes lugossság ........................................... ..................................................................................................................1466 7.7.1-36. ábraa TPH – kőolajszármazékok ............................ ..................................................................................................................1477 7.7.1-37. ábraa Arzén ............................................................. ..................................................................................................................1488 7.7.1-38. ábraa Kadmium ....................................................... ..................................................................................................................1499 7.7.1-39. ábraa Króm.............................................................. ..................................................................................................................1500 7.7.1-40. ábraa Réz ................................................................ ..................................................................................................................151 7.7.1-41. ábraa Higany ........................................................... ..................................................................................................................1522 7.7.1-42. ábraa Nikkel ............................................................ ..................................................................................................................1533 7.7.1-43. ábraa Ólom .............................................................. ..................................................................................................................1544 7.7.1-44. ábraa Cink ............................................................... ..................................................................................................................1555 7.7.1-45. ábraa Vízhőmérsékleet átlagok ................................. ..................................................................................................................161 7.7.1-46. ábraa pH átlagok ..................................................... ..................................................................................................................1622 7.7.1-47. ábraa Vezetőképessség átlagok ............................... ..................................................................................................................1633 7.7.1-48. ábraa Oldott oxigén átlagok á .................................... ..................................................................................................................1644 7.7.1-49. ábraa KOIk átlagok................................................... ..................................................................................................................1655 7.7.1-50. ábraa BOI5 átlagok................................................... ..................................................................................................................1666 7.7.1-51. ábraa Ammónium átllagok ....................................... ..................................................................................................................1677 7.7.1-52. ábraa Nitrát átlagok ................................................. ..................................................................................................................1688 7.7.1-53. ábraa Szerves nitroggén átlagok ............................... ..................................................................................................................1699 7.7.1-54. ábraa Összes nitrogéén átlagok ................................ ..................................................................................................................1700 7.7.1-55. ábraa Összes foszfoor átlagok .................................. ..................................................................................................................171 7.7.1-56. ábraa Orto-foszfát áttlagok ....................................... ..................................................................................................................1722 7.7.1-57. ábraa a-klorofil átlagok ............................................ ..................................................................................................................1733 7.7.1-58. ábraa Összes lúgossság átlagok .............................. ..................................................................................................................1744 7.7.1-59. ábraa TPH átlagok .................................................. ..................................................................................................................1755 7.7.1-60. ábraa Arzén átlagok ................................................ ..................................................................................................................1766 7.7.1-61. ábraa Kadmium átlaggok .......................................... ..................................................................................................................1777 7.7.1-62. ábraa Króm átlagok ................................................. ..................................................................................................................1788 7.7.1-63. ábraa Réz átlagok ................................................... ..................................................................................................................1799 7.7.1-64. ábraa Higany átlagokk .............................................. ..................................................................................................................1800 7.7.1-65. ábraa Nikkel átlagokk ................................................ ..................................................................................................................181 7.7.1-66. ábraa Ólom átlagok ................................................. ..................................................................................................................1822 7.7.1-67. ábraa Cink átlagok .................................................. ..................................................................................................................1833 7.7.2-1. ábra A fitoplankton biomasszája b és összetétele. Duuna: Paks-Gerjjen (Foktő), 201 12. 03. 22 ..................................................1922 7.7.2-2. ábra A fitoplankton biomasszája b és összetétele. Duuna: Paks-Gerjjen (Foktő), 201 12. 06. 27. .................................................1955 7.7.2-3. ábra A fitoplankton biomasszája b és összetétele. Duuna: Paks-Gerjjen (Foktő), 201 12. 08. 28. .................................................1988 7.7.2-4. ábra A fitoplankton biomasszája b és összetétele. Duuna: Paks-Gerjjen (Foktő), 201 12. 09. 26. .................................................201 7.7.2-5. ábra A fitoplankton biomasszája b és összetétele. Duuna: Paks-Gerjjen (Foktő), 201 12. 11. 14. .................................................2055 7.7.2-6. ábra A cluster elemzzés Duna Paks--Gerjen (Foktő) fitoplanktonjákk, 2012. 03. 22...................................................................2066 7.7.2-7. ábra A cluster elemzzés Duna Paks--Gerjen (Foktő) fitoplanktonjánn, 2012. 06. 27...................................................................2066 7.7.2-8. ábra A cluster elemzzés Duna Paks-Gerjen (Foktő)) fitoplankton, 2012. 2 08. 28. .....................................................................2077 7.7.2-9. ábra A cluster elemzzés Duna Paks-Gerjen (Foktő)) fitoplankton, 2012. 2 09. 26. .....................................................................2077 7.7.2-10. ábraa A cluster elem mzés Duna Pakss-Gerjen (Foktőő) fitoplankton, 2012. 2 11. 14. ....................................................................2088 7.7.3-1. ábra A cluster elemzzés dendrogram mja, a fitobentonn kovaalga Dunna: Paks-Gerjen n (Foktő), 2012.. 08. 28..............................2144 7.7.3-2. ábra A cluster elemzzés dendrogram mja, a fitobentonn kovaalga Dunna: Paks-Gerjen n (Foktő), 2012.. 09. 26..............................2144 7.7.4-1. ábra B Botanikai felméérés. .......................................... ..................................................................................................................2166 7.7.4-2. ábra M Makrofiton minttavételi szakaszzok a Duna I. szzakaszán ...................................................................................................2188 7.7.4-3. ábra M Makrofiton minttavételi szakaszzok a Duna II. sszakaszán ..................................................................................................2199 7.7.4-4. ábra A makrofiton fajjok átlagos növvénymennyiségee ( nyár és ősz)) dunai pontokon..............................................................2200 7.7.4-5. ábra A makrofiton fajjok Shannon diiverzitás értékeii dunai mintavéételi pontokon (n nyári és őszi). ............................................221 7.7.4-6. ábra A dunai mintavéételi pontok fajsszám értékei maakrofiton adat (nyári ( és őszi). ...................................................................2222 7.7.4-7. ábra A dunai mintavéételi egységek főkoordináta f annalízise (nyári és é őszi) makrofiiton adatok. ...............................................2222 7.7.4-8. ábra A dunai mintavéételi helyek makkrofiton állománnyainak klaszteerelemzése (nyá ári, őszi) adataii alapján ............................2233 7.7.5-1. ábra M Makrozoobentoon mintavétel ........................... ..................................................................................................................2299 7.7.5-2. ábra M Mintahely a PA Zrt. melegvíz kifolyója k alatt ... ..................................................................................................................2299

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

20/412


7.7.5-3. ábra M Makrozoobentoon mintavétele a Duna 1-2. szaakaszán .....................................................................................................231 7.7.5-4. ábra M Makrozoobentoon mintavétele a Duna 3. szakaaszán ........................................................................................................2322 7.7.5-5. ábra M Makrozoobentoon mintavétele a Duna 4. szakaaszán ........................................................................................................2333 7.7.5-6. ábra A makrozoobennton átlagos egyyedszáma, taxoonszáma és divverzitása nyáron n, mintavételi eegységenként ....................2366 7.7.5-7. ábra A makrogerincteelen szervezeteek közösségszeerkezeti mutatóói ősszel .............................................................................2377 7.7.5-8. ábra A mintavételi heelyek egyedszáámok alapján, hhasonlósági függgvénnyel képze ett ordinációja ((nyári dunai minnták) ..........2388 7.7.5-9. ábra A mintavételi heelyek egyedszáámok alapján, hhasonlósági függgvénnyel képze ett ordinációja ((őszi dunai mintták) ............2388 7.7.5-10. ábraa A makrogerincctelen szervezeetek jelenléte-hiiánya klaszter diagramja d a nyá ári dunai mintákkra .....................................2399 7.7.5-11. ábraa A makrogerincctelen szervezeetek jelenléte-hiiánya, a mintavvételi helyek klasszter diagramjaa az őszi dunai mintákra ...2400 7.7.6-1. ábra H Halközösség mintavétel m .................................. ..................................................................................................................2477 7.7.6-2. ábra A mintavétel esszközei ..................................... ..................................................................................................................2488 7.7.6-3. ábra A 2012. évi halkközösség mintaavételi egységeei az 1-2. szelvéényben ...............................................................................2500 7.7.6-4. ábra A 2012. évi halkközösség mintaavételi egységeei az 3. szelvényyben ..................................................................................251 7.7.6-5. ábra A 2012. évi halkközösség mintaavételi egységeei az 4. szelvényyben ..................................................................................2522 7.7.6-6. ábra. A mintaegységgek faj, illetve eggyedszámánakk CPUE értékei nyáron ..............................................................................2655 7.7.6-7. ábra. A mintaegységgek faj, illetve eggyedszámánakk CPUE értékei ősszel ..............................................................................2655 7.7.6-8. ábra. A minta alegysségek faj, illetvee egyedszámánnak CPUE értékkei nyáron ..........................................................................2666 7.7.6-9. ábra. A minta alegysségek faj, illetvee egyedszámánnak CPUE értékkei nyáron ..........................................................................2677 7.7.6-10. ábraa. A dunai mintaavételi egységek dendrogramjaa a nyári mintavvétel alapján .....................................................................2677 7.7.6-11. ábraa. A dunai mintaavételi egységek főkoordináta analízisének erredménye a nyá ári mintavétel aalapján ...............................2688 7.7.6-12. ábraa. A dunai mintaavételi egységek dendrogramjaa az őszi mintavétel alapján .....................................................................2688 7.7.6-13. ábraa. A dunai mintaavételi egységek főkoordináta analízisének erredménye az ősszi mintavétel aalapján...............................2699 7.7.6-14. ábraa. A dunai kövess aljzatú mintavvételi egységekk klaszter analízzise a nyári mintavétel alapján .........................................2699 7.7.7-1. ábra D Dunai vízállások változása a 2012. 2 évben ..... ..................................................................................................................2744 7.7.7-2. ábra A Duna vízhőm mérséklet változáása a 2012. évbben ............................................................................................................2755 7.7.7-3. ábra A Duna vízhozaam és vízhőmérrséklet változássa a 2012. évbeen ......................................................................................2766 7.7.7-4. ábra A Hideg és Mellegvíz csatornákk vízhőmérsékllet változása a 2012. évben .....................................................................2777 7.7.7-5. ábra A Duna felszínggörbe esés váltoozása a 2012. éévben ........................................................................................................2788 7.8.1-1. ábra Archív (BME) vízminőségi v adaatok mintavételili helye a Faddi Holt Dunán ......................................................................2899 7.8.1-2. ábra M Mintavétel a fadddi kompnál, szzelvényközép ... ..................................................................................................................2922 7.8.1-3. ábra M Mintavétel a fadddi kompnál, jobbb part ............ ..................................................................................................................2933 7.8.2-1. ábra A fitoplankton biomasszája b és összetétele. Faaddi-Holt-Duna, 2012.. .............................................................................3100 7.8.4-1. ábra M Makrofiton minttavételi szakaszzok a Faddi-Hol olt-Dunán ....................................................................................................3166 7.8.4-2. ábra A Faddi-Holt-Duuna hasonlósággi függvénnyel kképzett klasztere ......................................................................................3188 7.8.5-1. ábra M Makrofiton minttavételi szakaszzok a Faddi-Hol olt-Dunán ....................................................................................................3200 7.8.5-2. ábra A Faddi-Holt-Duuna mintavételi egységeiben ggyűjtött makrogerinctelenek de enzitása és taxoonszáma ...........................3222 7.8.6-1. ábra A 2012. évi halkközösség mintaavétel egységeii a Faddi-Holt-D Dunán ................................................................................3266 7.8.6-2. ábra A faj, illetve egyyedszámok (aduult+ivadék) CPU UE értékei a Faaddi-Holt-Duna két mintaegyséégében..............................331 7.9.1-1. ábra Archív vízminőőségi adatok minntavételi helye a Horgász tavaak és a Kondor--tónál .........................................................3400 7.9.2-1. ábra A fitoplankton biomasszája b és összetétele. Koondor-tó és a halastavak h levezzető csatornájaa, 2012. ..............................3666 7.9.4-1. ábra M Makrofiton minttavételi szakaszzok a paksi horg rgásztavakon éss a Kondor tavo on ..............................................................3722 7.9.4-2. ábra A Kondor-tavi és é horgásztói mintavételi helyeek helyek makroofiton állománya ainak klaszteree (nyári és őszi mintavétel) m 3744 7.9.5-1. ábra M Makrozoobentoon mintahelyek a Kondor-tavonn és a Horgász--tavon................................................................................3788 7.9.5-2. ábra A Kondor-tó és Horgász-tavakk mintavételi egyységeiben gyűjjtött makrogerin nctelenek denzititása és taxonszzáma .........381 7.9.6-1. ábra A 2012. évi halkközösség mintaavétel egységeii a Kondor-tavoon és Horgász-tavon ..........................................................3855 7.9.6-2. ábra A faj, illetve egyyedszámok (aduult+ivadék) CPU UE értékei a Koondor-tó és a Horgász-tó H mintaaegységeiben ...................391 7.10.1-1. ábraa A cluster elem mzés dendrogram mja. állóvizek fifitoplanktonjánaak téridő mintázzata. ...........................................................401 7.10.2-1. ábraa A cluster elem mzés dendrogram mja. állóvizek fifitobentonjának téridő mintázatta. ..............................................................4033 7.10.3-1. ábraa A dunai és az állóvízi mintavéételi helyek makkrofiton klaszteere összevont adatok alapján ............................................4044 7.10.4-1. ábraa A makrozoobeenton átlagos eggyedszáma, taxxonszáma és diverzitása d nyáro on, mintavételi pontonként .......................4066 7.10.4-2. ábraa A makrozoobeenton átlagos eggyedszáma, taxxonszáma és diverzitása d nyáro on, mintavételi pontonként .......................4077 7.10.4-3. ábraa A vízterek ordiinációja a nyárii összes minta aalapján. .....................................................................................................4088 7.10.4-4. ábraa A mintavételi helyek h ordinációója az őszi összzes minta alapjján. ....................................................................................4099 7.10.4-5. ábraa A makrogerincctelen szervezeetek klaszter diaagramja a nyárii összes mintára a. ...............................................................4100 7.10.4-6. ábraa A makrogerincctelen szervezeetek klaszter diaagramja az őszii összes mintárra................................................................4100 7.10.5-1. ábraa A mintavételi egységek e dendrogramja ......... ..................................................................................................................4122

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

21/412


Tábblázatjeg gyzék 7.6.1-1. táblázzat Az archív addatok rendelkezzésre állása és felhasználhatósága ...................................................................................466 7.6.5-1. táblázzat Az MSZ 127749:1993 szabvványban megaddott vízminőséggi határértékek, a 31/2004 KvVVM színjelölésseel – A és B csoport .................................................................................. ....................................................................................................................555 7.6.5-2. táblázzat Az MSZ 127749:1993 szabvványban megaddott vízminőséggi határértékek, a 31/2004 KvVVM színjelölésseel – D és E csoport .................................................................................. ....................................................................................................................566 7.6.5-3. táblázzat Határértékekk és alkalmazott kémiai eljárássok folyami üledékekre ..............................................................................566 7.6.5-4. táblázzat A trofitás fokkozatai (Felföldyy 1987) ........... ....................................................................................................................588 7.6.5-5. táblázzat A minősítésii határértékek alföldi a folyók essetén .............................................................................................................677 7.6.5-6. táblázzat A minősítésii határértékek alföldi a folyók essetén .............................................................................................................677 7.6.5-7. táblázzat A minősítésii határértékek sekély s tavak essetén .............................................................................................................677 7.6.5-8. táblázzat A minősítésii határértékek sekély s tavak essetén .............................................................................................................688 7.6.6-1. táblázzat Duna és egyyéb felszíni vizeek vizsgálati proogram ütemtervve ........................................................................................733 7.7.1-1. táblázzat Az archív addatok rendelkezzésre állása és felhasználhatósága ...................................................................................744 7.7.1-2. táblázzat FEVI adatbáázisból a Fajszi szelvény 20077-2011 közöti víízminőségi mérrések statisztikaai feldolgozása ....................788 7.7.1-3. táblázzat Trendek a növényi n tápanyaagok mutatóibann a Duna Nagyytétény-Hercegsszántó ..........................................................866 7.7.1-4. táblázzat Trendek a vízminőség v egyééb paramétereiiben a Duna Naagytétény-Herce egszántó .....................................................888 7.7.1-5. táblázzat Duna fizikai--kémiai vizsgálaatok átlag értékkei -- Kék Cserm mely Kft. (2009--2010)........................................................1066 7.7.1-6. táblázzat Dunai helyszzíni vizsgálatokk helye és ideje 2012-ben .................................................................................................1088 7.7.1-7. táblázzat Az 1. szelvéény helyszíni vizzsgálati és méré rési eredményeii ........................................................................................1133 7.7.1-8. táblázzat A 2. szelvénny helyszíni vizssgálati és méré si eredményei ........................ . ..................................................................1188 7.7.1-9. táblázzat A 3. szelvénny helyszíni vizssgálati és méré si eredményei ........................ . ..................................................................1222 7.7.1-10. tábláázat A 4. szelvéény helyszíni vizzsgálati és mérrési eredményei ........................................................................................1266 7.7.1-11. tábláázat Az 5. szelvvény helyszíni vizsgálati v és méérési eredményyei ......................................................................................131 7.7.1-12. tábláázat A Duna vízzre vonatkozó VKI V szerinti hatáárértékek ...................................................................................................1588 7.7.1-13. tábláázat 2012. évi Dunai D vízminőséégi vizsgálatok éves átlag értéékeket összesítő ő táblázata, VKKI minősítéssel ..................1600 7.7.1-14. tábláázat A víztest fizzikai-kémiai állaapotát minősítőő átlagértékek összesítése ö ........................................................................1844 7.7.2-1. táblázzat Fitoplanktonn mintavételi helyek és mintaszzámok ........................................................................................................1888 7.7.2-2. táblázzat A fitoplanktoon biomasszája (µg/l) és az a--klorofill koncenntráció (µg/l). Duna: Paks-Gerjjen, 2012. márccius ............1900 7.7.2-3. táblázzat A fitoplanktoon összetétele (%). ( Duna: Pakks-Gerjen, 20122. március 22. ....................................................................191 7.7.2-4. táblázzat A fitoplanktoon biomasszája (µg/l) és az a--klorofill koncenntráció (µg/l). Duna: Paks-Gerjjen 2012.06.27..................1933 7.7.2-5. táblázzat A fitoplanktoon összetétele (%). ( Duna: Pakks-Gerjen, 20122.06.27. ..............................................................................1944 7.7.2-6. táblázzat A fitoplanktoon biomasszája (µg/l) és az a--klorofill koncenntráció (µg/l). Duna: Paks-Gerjjen 2012. 08. 28................1966 7.7.2-7. táblázzat A fitoplanktoon összetétele (%). ( Duna: Pakks-Gerjen 2012.. 08. 28. .............................................................................1977 7.7.2-8. táblázzat A fitoplanktoon biomasszája (µg/l) és az a--klorofill koncenntráció (µg/l). Duna: Paks-Gerjjen 2012. 09. 26................1999 7.7.2-9. táblázzat A fitoplanktoon összetétele (%). ( Duna: Pakks-Gerjen 2012.. 09. 26. .............................................................................2000 7.7.2-10. tábláázat A fitoplanktton biomasszájja (µg/l) és az aa-klorofill konceentráció (µg/l). Duna: D Paks-Geerjen 2012. 11. 14. .............2033 7.7.2-11. tábláázat A fitoplanktton összetételee (%). Duna: Paaks-Gerjen 20122. 11. 14. ...........................................................................2044 7.7.3-1. táblázzat Fitobenton mintavételi m helyyek és mintaszáámok ..........................................................................................................2100 7.7.3-2. táblázzat Az élőbevonnat kovaalga álllományának öss sszetétele, 2012. 08. 28. ..........................................................................2122 7.7.3-3. táblázzat Az élőbevonnat kovaalga álllományának öss sszetétele, 20122. 09. 26. ...........................................................................2133 7.7.4-1. táblázzat Makrofiton mintavételi m időpontok és a ponntok koordinátáii. ........................................................................................2177 7.7.4-2. táblázzat Makrofiton mintavételi m időpontok és a ponntok koordinátáii. ........................................................................................2200 7.7.4-3. táblázzat A mintavételi egységek ökoológiai állapotm minősítése (nyárri, őszi) makrofiiton adatok alappján. ..................................2244 7.7.5-1. táblázzat PA 3 km-es körzetének fauunisztikai felmérrése ...........................................................................................................2288 7.7.5-2. táblázzat A makrozooobenton mintavéételi alegységekk koordinátái ..............................................................................................2300 7.7.5-3. táblázzat A nyári minttavétel során kim mutatott makroggerinctelen taxonok listája .......................................................................2344 7.7.5-4. táblázzat Ősszel kimuutatott makrogerinctelen taxonook listája ....................................................................................................2355 7.7.5-5. táblázzat Az egyes duunai mintavételii egységek minőősítése ......................................................................................................241 7.7.6-1. táblázzat Duna 1564 - 1520-fkm közöötti szakasza h alászatilag hassznosított halfaja ainak .........................................................2466 7.7.6-2. táblázzat Duna 1564 - 1520-fkm közöötti szakasza h alászatilag hassznosított halfaja ainak .........................................................2488 7.7.6-3. táblázzat A mintavételek időpontjai és é fontosabb köörnyezeti param méterei ................................................................................2499 7.7.6-4. táblázzat A nyári és őszi mintavételi alegységek kooordinátái ....................................................................................................2499 7.7.6-5. táblázzat A halfauna adatbázis a mezőő szerkezete .... ..................................................................................................................2533

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

22/412


7.7.6-6. táblázzat A mintavétel során előkerült halfajok ........ ..................................................................................................................2544 7.7.6-7. táblázzat A mintavételi egységek foggási eredményeeinek alapadataai a nyári mintavvétel alapján ..............................................2555 7.7.6-8. táblázzat A mintavételi egységek foggási eredményeeinek alapadataai az őszi mintavvétel alapján ..............................................2555 7.7.6-9. táblázzat A mintavételi egységek foggási eredményeeinek alapadataai az őszi mintavvétel alapján ..............................................2644 7.7.6-10. tábláázat A mintavétteli egységek ökkológiai állapotm minősítésének eredményei a nyári n mintavéteel alapján. ..........................2700 7.7.6-11. tábláázat A mintavétteli egységek ökkológiai állapotm minősítésének eredményei azz őszi mintavéteel alapján. ..........................271 7.7.8-1. táblázzat A Duna Pakks-Gerjen szakaaszának ökológgiai állapota, a fitoplankton, f 2012.. ............................................................2822 7.7.8-2. táblázzat A Duna Pakks-Gerjen szakaaszának ökológgiai állapota, fitoobenton 2012. ...................................................................2833 7.7.8-3. táblázzat A Duna (HU URWAEP444 vízztest) Paks-Gerrjen szakaszánnak VKI alapu minősítése m 20122. .......................................2833 7.8.1-1. táblázzat Faddi-Holt-D Duna helyszíni vizsgálati v és méérési eredményyei .....................................................................................2944 7.8.1-2. táblázzat A telephely környezetében k levő állóvizek V VKI szerinti hattárértékei. ..........................................................................301 7.8.1-3. táblázzat Telephely köörnyezetében léévő állóvizek 20012. évi fizikai-kkémiai vizsgála atok éves átlag értékeit összessítő táblázata, VKI minősítéssel ................................................................... ..................................................................................................................3022 7.8.1-4. táblázzat A FADDI-HO OLT-DUNA vízttest fizikai-kémiiai állapotát minnősítő átlagértékek összesítésse. ......................................3066 7.8.2-1. táblázzat A telephely környezetében k levő állóvizek m mintavételi helyyei, időpontjai és é a mintaszámo mok, 2012. ..........................3088 7.8.2-2. táblázzat A fitoplanktoon biomasszája (µg/l) és az a--klorofill koncenntráció (µg/l). Fa addi-Holt-Duna, a, 2012. ..............................3099 7.8.2-3. táblázzat A fitoplanktoon összetétele (%). ( Faddi-Holtt-Duna, 2012. .............................................................................................3100 7.8.3-1. táblázzat A telephely környezetében k levő állóvizek ffitobenton mintaavételi helyei, id dőpontjai és a m mintaszámok, 2012 2 ..........3122 7.8.3-2. táblázzat Az élőbevonnat kovaalga álllományának öss sszetétele, Fadddi-Holt-Duna, 2012. 2 ..........................................................3133 7.8.4-1. táblázzat Faddi-Holt-D Duna makrofitonn mintavételi idő dőpontok és a pontok koordinátái ..............................................................3155 7.8.4-2. táblázzat Faddi-Holt-D Duna makrofitonn fajlistája ........ ..................................................................................................................3177 7.8.4-3. táblázzat A Faddi-Hollt-Duna ökológiaai állapota a maakrofiton alapú ökológiai vízmiinősítés alapjánn ........................................3199 7.8.5-1. táblázzat A Faddi-Hollt-Duna makrozoobenton mintaavételi alegységgeinek koordiná átái.............................................................3200 7.8.5-2. táblázzat A Faddi-Hollt-Duna makrozoobenton nyárii és az őszi minntavételek taxon n listája ......................................................321 7.8.5-3. táblázzat A Faddi-Hollt-Duna biológiaai minősítése ... ..................................................................................................................3233 7.8.6-1. táblázzat Faddi-Holt-D Duna telepítési adatai (kg). ..... ..................................................................................................................3244 7.8.6-2. táblázzat Faddi-Holt-D Duna telepítési adatai (kg). ..... ..................................................................................................................3244 7.8.6-3. táblázzat Faddi-Holt-D Duna halközössség mintavételi alegységek kooordinátái............................................................................3255 7.8.6-4. táblázzat Faddi-Holt-D Duna mintavéteel során előkerüült halfajok ..................................................................................................3277 7.8.6-5. táblázzat A Faddi-Hollt-Duna halközöösségeinek néhhány funkcionáliis jellemzője nyyáron ..........................................................331 7.8.6-6. táblázzat A Faddi-Hollt-Duna halközöösségeinek néhhány funkcionáliis jellemzője őssszel ...........................................................3322 7.8.6-7. táblázzat Az állóvíz vííztestek halközöösség alapján ttörténő minősítéése során figyelembe vett kritéériumok .............................3333 7.8.6-8. táblázzat A Faddi-Hollt-Duna minősítéése a nyári minntavétel alapjánn .........................................................................................3333 7.8.6-9. táblázzat A Faddi-Hollt-Duna minősítéése az őszi minntavétel alapjánn ........................................................................................3333 7.8.7-1. táblázzat A Faddi-Hollt-Duna (HULWA WAIH006 víztest)) VKI alapu minnősítése 2012. ...................................................................3366 7.9.1-1. táblázzat Horgásztavaak helyszíni vízminőségi vizsggálata – 2005.033.21. ..................................................................................341 7.9.1-2. táblázzat Horgásztavaak laboratórium mi vízminőségi vvizsgálata – 20005.03.21. ...........................................................................341 7.9.1-3. táblázzat Horgásztavaak helyszíni vízminőségi vizsggálata – 2005.044.18. ..................................................................................341 7.9.1-4. táblázzat Horgásztavaak laboratórium mi vízminőségi vvizsgálata – 20005.04.18. ...........................................................................3422 7.9.1-5. táblázzat Horgásztavaak helyszíni vízminőségi vizsggálata – 2005.055.21. ..................................................................................3422 7.9.1-6. táblázzat Horgásztavaak helyszíni vízminőségi vizsggálata – 2005.066.06. ..................................................................................3422 7.9.1-7. táblázzat Horgásztavaak laboratórium mi vízminőségi vvizsgálata – 20005.06.06. ...........................................................................3433 7.9.1-8. táblázzat Horgásztavaak helyszíni vízminőségi vizsggálata – 2007.033.05. ..................................................................................3444 7.9.1-9. táblázzat Horgásztavaak laboratórium mi vízminőségi vvizsgálata – 20007.03.05. ...........................................................................3444 7.9.1-10. tábláázat Horgásztavvak helyszíni víízminőségi vizsg sgálata – 2007.004.16. ................................................................................3444 7.9.1-11. tábláázat Horgásztavvak laboratórium mi vízminőségi vizsgálata – 20007.04.16. .........................................................................3455 7.9.1-12. tábláázat Horgásztavvak helyszíni víízminőségi vizsg sgálata – 2007.005.17. ................................................................................3455 7.9.1-13. tábláázat Horgásztavvak laboratórium mi vízminőségi vizsgálata – 20007.05.17. .........................................................................3455 7.9.1-14. tábláázat Horgásztavvak helyszíni víízminőségi vizsg sgálata – 2007.006.19. ................................................................................3466 7.9.1-15. tábláázat Horgásztavvak laboratórium mi vízminőségi vizsgálata – 20007.06.19. .........................................................................3466 7.9.1-16. tábláázat Horgásztavvak helyszíni víízminőségi vizsg sgálata – 2007.007.11. ................................................................................3477 7.9.1-17. tábláázat Horgásztavvak laboratórium mi vízminőségi vizsgálata – 20007.07.11. .........................................................................3477 7.9.1-18. tábláázat Horgásztavvak helyszíni víízminőségi vizsg sgálata – 2007.008.08. ................................................................................3477 7.9.1-19. tábláázat Horgásztavvak laboratórium mi vízminőségi vizsgálata – 20007.08.08. .........................................................................3488 7.9.1-20. tábláázat Horgásztavvak helyszíni víízminőségi vizsg sgálata – 2007.009.04. ................................................................................3488 7.9.1-21. tábláázat Horgásztavvak laboratórium mi vízminőségi vizsgálata – 20007.09.04. .........................................................................3488 7.9.1-22. tábláázat Horgásztavvak helyszíni víízminőségi vizsg sgálata – 2007.110.08. ................................................................................3499

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

23/412


7.9.1-23. tábláázat Horgásztavvak laboratórium mi vízminőségi vizsgálata – 20007.10.08. .........................................................................3499 7.9.1-24. tábláázat Kondor-tó és é a Halastavak 2012. évi helyyszíni vizsgálattainak eredmén nye .............................................................3500 7.9.1-25. tábláázat A Kondor-ttó víztest fizikai-kémiai állapotáát minősítő átlaagértékek össze esítése. ......................................................3588 7.9.1-26. tábláázat A Horgászttó fizikai-kémiai állapotát minőősítő átlagértékeek összesítése.. .................................................................3599 7.9.2-1. táblázzat A fitoplanktoon biomasszája és összetételee, paksi 6. sz. halastó, 2002. 10. 17. ........................................................361 7.9.2-2. táblázzat A fitoplanktoon biomasszája és összetételee, 2003. 03. 10.. ........................................................................................3633 7.9.2-3. táblázzat A fitoplanktoon biomasszája (µg/l) és az a--klorofill koncenntráció (µg/l). Ko ondor-tó és a hhalastavak leveezető csatornája, 20012. .................................................................. ..................................................................................................................3655 7.9.2-4. táblázzat A fitoplanktoon összetétele (%). ( Kondor-tó és a halastavakk levezető csatornája, 2012. ............................................3666 7.9.3-1. táblázzat Az élőbevonnat kovaalga álllományának öss sszetétele, a Koondor-tó és a ha alastavak levezeető csatornája, 2012.........3699 7.9.4-1. táblázzat Kondor-tó éss a Halastavak makrofita mintaavételi helyei .............................................................................................371 7.9.4-2. táblázzat A nyári és őszi mintavételek során kimuta tott makrofiton fajok listája. ......................................................................3733 7.9.4-3. táblázzat A mintavételi helyek ökológgiai állapota a m makrofiton alapúú ökológiai vízm minősítés alapjáán ......................................3755 7.9.5-1. táblázzat A Makrozooobenton adatok a Horgásztavakk területéről. ..............................................................................................3766 7.9.5-2. táblázzat A Kondor-tóó és Halastavakk mintavételi hellyeinek koordinnátá ....................................................................................3777 7.9.5-3. táblázzat A Kondor-tóó makrogerincteelen taxonjainakk listája .......................................................................................................3799 7.9.5-4. táblázzat A Horgász-ttavak makrogerrinctelen taxonjaainak listája ...............................................................................................3800 7.9.5-5. táblázzat A Kondor-tóó és Halastavakk ökológiai minőősítése .......................................................................................................381 7.9.6-1. táblázzat Kondor-tó-H Horgász-tavak teelepítési adataii (kg). .........................................................................................................3833 7.9.6-2. táblázzat Kondor- és Horgász-tavak H fogási adatai (kkg). ............................................................................................................3833 7.9.6-3. táblázzat Halközösségg mintavételi heelyek ................ ..................................................................................................................3844 7.9.6-4. táblázzat A mintavétel során előkerült halfajok ........ ..................................................................................................................3866 7.9.6-5. táblázzat A Kondor-tóó halközösségénnek néhány funnkcionális jellem mzője. ................................................................................3922 7.9.6-6. táblázzat A Horgász-ttó halközösségeeinek néhány fuunkcionális jelleemzője ...............................................................................3922 7.9.6-7. táblázzat Az állóvíz vííztestek halközöösség alapján ttörténő minősítéése során figyelembe vett kritéériumok .............................3933 7.9.6-8. táblázzat A Horgász-ttó halközösségeeinek néhány fuunkcionális jelleemzője ...............................................................................3933 7.9.6-9. táblázzat A Horgász-ttó halközösségeeinek néhány fuunkcionális jelleemzője ...............................................................................3944 7.9.7-1. táblázzat A telephely környezetében k levő állóvizek öökológiai állapoota, a fitoplankto on 2012. ....................................................3966 7.9.7-2. táblázzat A telephely környezetében k levő állóvizek öökológiai állapoota, a fitobenton n 2012........................................................3966 7.9.7-3. táblázzat A Kondor-tóó, Horgász-tavak (HULWAIH0005 víztest) VKI alapu minősítésse 2012. ....................................................3977

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

24/412


Elektronikuss melléklletek jegyyzéke Abrak Levai12__10abra_ A3_KS SZ5.pdf Levai12__6abra_ A3_KSZ1.pdf Levai12__7abra_ A3_KSZ2.pdf Levai12__8abra_ A3_KSZ3.pdf Levai12__9abra_ A3_KSZ4.pdf LV12_10abra_ A3_KSZ5.jpg LV12_6abra_ A3_KSZ1.jpg LV12_7abra_ A3_KSZ2__.jpg LV12_7D D_1abra.pdf LV12_7D D_2abra.pdf LV12_7D D_3abra.pdf LV12_7D D_4abra_Tavak.pdf LV12_7D D_5abra_ Fadd..pdf LV12_8abra_ A3_KSZ3.jpg LV12_9abra_ A3_KSZ4.jpg PK13_4__melleklet.pdf Helyszinrajzook Bejaras_00322_Fadd.pdff Bejaras_00322_Tavak.pddf Fizikai kémiaai jellemzők archiv_aadatok Adattszolgaltatas LV12_VK_BME E1_1.pdf LV12_VM_Hideg-Fadd1.xls LV12_VM_Hideg-Fadd2.xls LV12_VK_BME E1.xls VK12_BME1.xxls LV12_VK_BME E2.xls V1-V4-FD”cs ”ssszes adat.doc LV12_VK_BME E_Duna1.pdf LV12_VK_BME E_Kondor1.pdf VK12_VITUKI__Duna-Paks_Toorzsh1_2001-20002.xls VK12_VITUKI__Torzsh1.xls LV12_VK_BME E_Fadd1.pdf LV12_VM_Hideg-Fadd4.pdf VK12_PA_Zrt__Hideg-Fadd1.xxls LV12_VM_Hideg-Fadd4.xls LV12_VK_BME E_Fadd2.pdf Kek__Csermely_Kftt DM10_Kemia__Tabla2_szines.xls DM10_Kemia__atlag1.xls LV12_Duna_V VK1.xls VITU UKI_BME_OKO O 1. melleklet (V VITUKI Kht) Abrakk Paks.dwgg Hidegvizccsatorna sebesssegabra.zip Paksi kisvviz2004-09.xls Dunai_hoomersekletabra..zip Hidegvizccsatorna hrajz ( Melysegvon)1.dwg Paksi kisvviz2003-04.xls

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

25/412


Dunai sebbessegabra.zip Tablazzatok Esesmerees2003.doc Csova felszini meres.docc Hidegviz__seb.zip T1525.zipp 1525.zip Mederrszelvenyek Duna.zip Hidegvizccsatorna.zip PAV cimlap.doc c Paks osszefoglalo o jelentes.doc Cimabbrak.doc Belso cimlap.doc Cimtabblazatok.doc 2. melleklet (B BME INNOTECH Kft) abrak..zip kettes melleklet.doc egyes melleklet.DOC C Fedlap a hidrom metriai zarojeleenteshez 20041 210.doc Zarojelentes hiidrometriai meresekrol 200412210.doc VITU UKI_Duna 2006 adattaablak.zip Elolapp1_1_11.doc Elolapp1_1_11.pdf VM_D Duna_VITUKI_V Vizrajzi_Atlasz__2006.pdf Duna-Paks_Toorzsh1.xls Duna-Paks_Toorzsh1_1.pdf Duna_VKM_Toorzsh1.xls Duna_VKM_Toorzsh1_atl.pdf Duna_VKM_Toorzsh1_gyak.pddf Duna_VKM_Toorzsh1_gyak_F Fajsz.pdf Paks2002_melllekletek1.doc Paksjel2002.dooc VITU UKI_FEVI Atad_atvesz_K Kekcsermely_1..pdf FEVI13_Duna__VM1.xls FEVI13_Duna__VM2.xls FEVIadatgy_200120215_rendeezett.xls FEVIadatgy_200120215_v.xls FEVI_NagytétéényFajszherceggszántó_1302144.xlsx H-3D DUNA_2006_20009.xls vizsgalattok jkv digitalis 01_jan n 1-15 fszv..doc LV_TPH__1_15.doc 02_feb br 16-30 fszvv.doc LV_TPH__16_30.doc 03_maarc 31-45 fszvv.doc LV_TPH__31_45.doc 04_ap pr 55-69 fszvv.doc

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

26/412


LV_TPH__55_69.doc 05_maaj

06_jun ni

07_julli 08_au ug

09_szzept

10_okkt

70-84 fszvv.doc 85-102 fszv.doc LV_TPH__70_84.doc Levai projjekt, kiegeszito vizsg. 85_102..doc 103-105 fszv.doc f 106-120 fszv.doc f LV_TPH__106-120.doc 133-147 fszv.doc f LV_TPH__133_147.doc 148-162 fszv.doc f 163-180 fszv, f fszv uledeeke.doc LV_TPH__148_162.doc 193-195 fszv.doc f 196-210 fszv.doc f LV_TPH__196_210.doc 211-225 fszv.doc f 226-243 fszv.doc f LV_TPH__211_225.doc Levai projjekt, kiegeszito vizsg. 226_2433.doc

11_no ov

12_deec

eredeti

244-246 fszv.doc f 247-261 fszv.doc f 262 fszv.ddoc LV_TPH__247_261.doc 263-277 fszv.doc f 278-295 fszv.doc f LV_TPH__263_277.doc Levai projjekt, kiegeszito vizsg. 278_2955.doc

LV12__VM_JKV_06hoo.pdf LV12__VM_JKV_11hoo+tavak.pdf LV12__VM_JKV_10hoo.pdf PK12__1025_Kieg2.pddf LV12__VM_JKV_09hoo.pdf LV12__VM_JKV_03hoo_tavak.pdf PK12__1025_Kieg1.pddf LV12__VM_JKV_05hoo.pdf LV12__VM_JKV_05hoo_kieg.pdf LV12__VM_JKV_11hoo_Halasto.pdf LV12__VM_JKV_12hoo.pdf LV12__VM_JKV_06hoo_tavak.pdf LV12__VM_JKV_03hoo.pdf LV12__VM_JKV_07hoo.pdf PK12__1025_Kiegeszzites.pdf LV12__VM_JKV_01hoo.pdf LV12__VM_JKV_02hoo.pdf LV12__VM_JKV_04hoo.pdf LV12__VM_JKV_09hoo_tavak.pdf mereesek_adatbaziss

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

27/412


01_jan

02_febr

LV12__04_Duna_HSZ Z_VK1 _DG.xls LV12__03_Duna_HSZ Z_VK1_DG.xls LV12__02_Duna_HSZ Z_VK1_DG.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2-01.xls LV12__01_Duna_HSZ Z_VK1_DG.xls LV12__Duna_VK01.xls

LV12__Duna_VK02.xls LV12__02_Duna_HSZ Z_VK1_DG.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2-02.xls 03_marc LV12__03_Duna_HSZ Z_VK1_DG.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2-03.xls LV12__Duna_VK03.xls LV12__Tavak_VK1.xlss LV12__Tavak_03ho.xlls 04_apr LV12__04_Duna_HSZ Z_VK1 LV12__Duna_VK1 diaagrammokkal 20012-04.xls LV12__Duna_VK04.xls 05_maj LV12__05_Duna_HSZ Z_VK1 LV12__05_Duna_KSZ Z_VK1 LV12__Duna_VK05.xls 06_juni LV12__Duna_VK1 diaagramokkal kereesztszelveny.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2-06.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal, minnositessel 20122-06.xls LV12__Duna_VK06.xls LV12__Helyszini_mereesek.xls LV12__Tavak_VK1 20012-06.xls 07_juli LV12__Helyszini_07.xxls LV12__Duna_VK07.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2 keresztszelveeny.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2-07.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal, minnositessel 20122-07.xls 08_aug LV12__Duna_VK1 diaagramokkal, minnositessel 20122-08.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2 keresztszelv‚‚ny.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2-08.xls LV12__Helyszini_mereesek.xls LV12__0828_hom.csvv LV12__Duna_VK08.xls 09_szept LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2-09.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal, minnositessel 20122-09.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal, minnositessel 20122 kereszztszelveny.xls LV12__Tavak_VK1 20012 szeptemberr.xls LV12__Duna_VK09.xls LV12__Helyszini_mereesek.xls 10_okt LV12__Duna_VK10.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2 keresztszelveeny.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal, minnositessel 20122-10.xls

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

28/412


11_nov

12_dec

LV12__Helyszini_mereesek.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2-10.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2-11.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2 keresztszelveeny.xls LV12__Duna_VK1 diaagramokkal, minnositessel 20122-11.xls LV12__Helyszini_mereesek.xls LV12__Tavak_VK2 20012 november.xxls

LV12__Duna_VK1 diaagramokkal 201 2-12.xls LV12__Duna_VK12_H HSZ.xls LV12__Duna_VK12_H HM.xls LV12__Duna_VK12_K KSZ.xls Kiegeszito_vizzsg Duna Paks komp.xls Duna uledek.xls Minoosites Hossz-szelveny idosor MSz122749.xls LV12_HM_5.xlls LV12_Tavak_V VK1_VKI-minossites 2012.xls LV12_Duna_V VK10.xls Hossz-szelveny idosor VKI.xlss Allovizek_minoositese.xls LV12_Tavak_V VK1.xls LV12_Tavak_V VK1.pdf LV12_Duna_V VK1_VKI-minosites 2012.xls Dunaa_HelysziniMereesek.xls Dunaa_2012nyar_vizzhomers.xls Algologia archiv_aadatok paksbbiomfp0910ttjavv.xls paksffito200510.XLS S paksffito2002.XLS paksffito201110.xls paksffito2003.XLS paksffito200810.xls paksffito200710.XLS S paksffito200910.xls paksbbiomfb0910tt.X XLS paksbbiomfb1003tt.X XLS paksffitobent201110.XLS paksffito200610.XLS S paksffitobent200810.xls paksbbiomfp0908ttjavv.xls paksffitobent200909.XLS paksbbiomfb0908tt.X XLS paksffito200410.XLS S paksbbiomfb0906tt.X XLS paksbbiomfp0906ttjavv.xls paksbbiomfp1003ttjavv.xls paksffito201010.xls paksffitobent201010.XLS vizsgalattok paksaalgolvkimin2012.xls paksffb201206tdiv.X XLS paksffb201208ttdiv.X XLS paksffb201209tdiv.X XLS

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

29/412


paksffb2012tdiv.XLS S paksffp201203tdiv.xlls paksffp201206tdiv.xlls paksffp201208tdiv.xlls paksffp201209tdiv.xlls paksffp201211tdiv.xlls paksffptavak201209ttdiv.xls paksffptavak201211ttdiv.xls paksffptavak2012tdivv.xls Makrofita archiv_aadatok adatbbazis_makrofitaa.xls foto mintaavetel_makrofitaa_7741.jpg vizsgalattok jkv minta alt_jk__Duna_763.doccx mintajk_makrofita_7663.pdf digitalis PL12__jk_makrofiton__07.xls PL12__jk_makrofiton__10.xls PL12__jk_alt_Duna_1.pdf PL12__jk_alt_Duna_2.pdf PL12__jk_alt_Duna_3.pdf PL12__jk_alt_Duna_4.pdf modsszertan modszer_makrrofita_alloviz_7663.pdf modszer_makrrofita_Duna_7663.pdf mereesek_adatbaziss PL12_adatbazis_makrofita_nyyar-osz.xls Makrozoobenton archiv_aadatok MZB__archiv_adatbaazis_2012_02166.xls foto mintaahely kifolyo_77752.JPG mintaavetel_MZB_77751.JPG vizsgalattok jkv minta alt_jk__Duna_763.doccx mintajk_MZB_763.pddf digitalis PL12__jk_mzb_07.xls PL12__jk_mzb_10.xls PL12__jk_alt_Duna_1.pdf PL12__jk_alt_Duna_2.pdf PL12__jk_alt_Duna_3.pdf PL12__jk_alt_Duna_4.pdf modsszertan modszer_MZB_Duna_alloviz__763.doc mereesek_adatbaziss PL12_adatbazis_mzb_nyar-osz.xls Halkozossegg archiv_aadatok archiv_2012_02_166.xls PL122_archiv_adatbaazis_hal.xlsx

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

30/412


foto mintaaeszkozok_77662.JPG mintaavetel_hal_7761.JPG vizsgalattok jkv minta alt_jk__Duna_763.doccx mintajk_hal_alloviz_7763.pdf mintajk_hal_vizfoly_7763.pdf digitalis PL12__jk_hal_07.xlsx PL12__jk_hal_10.xlsx PL12__jk_alt_Duna_1.pdf PL12__jk_alt_Duna_2.pdf PL12__jk_alt_Duna_3.pdf PL12__jk_alt_Duna_4.pdf modsszertan adatbazis_form ma_hal_763.xlsxx modszer_hal_aalloviz_763.doccx modszer_hal_D Duna_763.docxx modszer_hal_kkisviz_763.docxx mereesek_adatbaziss PL12_adatbazis_hal_nyar-oszz.xlsx

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

31/412


Rövvidítésjeg gyzék MVM M ERBE E VIZIG V KTVF K PA P EOV E GPS G NBmR N KSH K EME E EQI E HRF PAHE P FSHE F MgSZH M DDKTVF D VM V KvVM K EQR E KÖQ K LKV L LNV L B K J NBmR N MZB M MVG M MMCP M QBAP Q TÁP T VKI V MTTM M Q-index Q Qr-index Q NQr N HRPI H ANOVA A ASPT A BMWP B CPUE C VGT V (OVGT)

Magyar Villamos Művek Zrt. MVM ERBE Zrt. Vízügyi Igazgatósság Környezetvédelm mi, természetvédelm mi és vízügyi felügyyelőség MVM Paksi Atom merőmű Zrt. korábbaan Paksi Atomerőm mű Zrt Egységes Országgos Vetület Global Positioningg System Nemzeti Biodiverrzitás monitorozó Rendszer R Központi Statisztiikai Hivatal elektromos mintaavételi eszköz Ecological Qualtii Index of Hungarrian Riverine Fishees a hazai vízfolyyásokra kidolgozottt multimetrikus, EQ QR alapú halközöösségek alapján ökológiai minősítőő rendszer Paksi Atomerőműű Horgász Egyesület Fadii Sporthorgássz Egyesület Mezőgazdasági Szakigazgatási S Hivatal DélDunántúli Körrnyezetvédelmi, Természetvédelmi éss Vízügyi Felügyelőőség Vidékfejlesztési Minisztérium M Környezetvédelm mi és Vízügyi Miniszztérium Ecological Qualityy Ratio közepes vízhozam m legkisebb vízszint legnagyobb vízszzint dunai bal part (grrafikonok jelmegyarrázatában) dunai közép (graffikonok jelmegyarázatában) dunai jpbb part (ggrafikonok jelmegyaarázatában) Nemzeti Biodiverrzitás Monitorozó Rendszer R makrozoobenton makroszkópikus vízi v gerinctelen Magyar Makrozooobenton Család Poontrendszer a bentoonban élő makroszzkopikus típus specifikus karakterfaj k elemzésen alapuló EQR jelllegű minősítő renddszer taxononkénti átlagos pontszám, a bináris makrozoobe nton adatokon alappuló biológiai vízminősítés során haszználható minősítés Víz Kertirányelv Magyar Természeettudomány Múzeuum A fitoplankton össszetételé alpján azáámított biotikus inddex Qr=Q/5 (a Q-indeex éa legkedvezőbbb ökológiai állapotoot indikáló fajok súlyyfaktorának hányad dosa) Normalizált folyóóvizi fitoplankton meetrika magyar folyóvizi fitoplankton f index (Analysis of Varriance, variancia analízis) a parametrikkus próbák közül azz egyik legelterjedtebb statisztikai próóba, mely több mintta átlagát hasonlítja össze. (Average Score Per Taxon, taxono onkénti átlagos poontszám) a BMWP P pontrendszerből számított s érték. (Biological Moniitoring Working Party)-pontrendszeer a bentonban élő gerinctelen állatokk családok (egyes eesetekben osztály vagy v nem) szerinti regisztráláásán alapuló minőssítés. (Catch per unit effort) e egységnyi hosszra, felületre, illletve időre kalkulált fogás – általában egyedszámban meeghatározva. Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodáási Terve

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

32/412


7 A DUNA ÉS EG GYÉB FELS SZÍNI VIZEK K ÁLLAPOT TA 7.1 A VVIZSGÁLATO OK CÉLJA A Duna vizssgált szakasz, és egyéb felszíni vizek ökológiai állaapotára vonattkozó biológiaai, fizikai-kémiai és kémiaii jellemzők röggzítése és értéékelése.

7.2 A VVIZSGÁLAT TERJEDELME T E  Dunnaföldvár-Herccegszántó (kbb.1560–1434 ffkm) közötti Duna-szakasz D z fizikai, kémi ai és biológiaai tulajdonsággai valaamint az egyyes élőlény csoportok (fittoplankton, makrofita, m fitobenton, makkrozoobenton, halak) archhív monnitoring adataiinak összegyűűjtése:  a törzshálózzati mintavéteeli pontok erredményei alaapján Dunafööldvár-Hercegsszántó (kb.15560–1434 fkm m) (1979-2003--ig);  a VKI monitoring eredméényei alapjánn 2007-től-20111-ig a Dunafföldvár-Herceggszántó (kb.11560–1434 fkkm szakaszra), valamint  a Paksi Atom merőmű Zrt. üzemidő hosszzabbítása körnnyezetvédelmi engedélyezéése során végzett vizsgálatook eredményei alapján. o

Az adatook adatbázisba rendezése.

 A teelephely környyezetében lévvő állóvizek (K Kondor-tó, Hoorgász-tó és Faddi-Holt-Dun F na) korábbi fizzikai, kémiai és é biolóógiai mérési eredményeinnek összegyűűjtése. Az addatok adatbáázisba rendezzése és a víz v állapotánaak értéékelése, a hosszú távú tendenciák jellemzzésének, értékkelésének elvégzése.  Fizikkai, kémiai vizsgálatok, valamint a biolóógiai elemek hidrobiológiai vizsgálata a Duna folyam m főmedrének 5 szellvényében, vaalamint a telephely környezzetében lévő állóvizek közüül a Kondor-tóó, Horgász-tóó és Faddi-HooltDunna területén.  Az aarchív és a gyyűjtött (mért) fizikai, kémiai éés biológiai ellemekre vonattkozó adatok alapján a Dunna DunaföldváárHerccegszántó (kbb.1560–1434 fkm) f közötti D una-szakasz  fizikai, kémiai és biológiiai tulajdonsáágai valamint az egyes éllőlény csoporrtok (fitoplankkton, makrofitta, fitobenton, makrozoobent m on, halak) arcchív monitoringg adatainak össszegyűjtése, adatbázisba rendezése e bioológiai elemennként, valaminnt  ökológiai állaapotértékelés és ökológiai vvízminősítés elkészítése miai és hidromoorfológiai ereddményekkel összevontan.  a fizikai-kém m adatok alapján az állóvizek (Kondor-tó, Hoorgász-tó és Faddi-Holt-D Duna) ökológiiai  A ggyűjtött és mért állappotértékelése.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

33/412


7.3 A VVIZSGÁLATI TERÜLETEKK LEHATÁROLLÁSA Archív adatook vizsgálatáának tekintetéében a Dunaaföldvár-Herceegszántó (kb.1560–1434 ffkm) közötti Duna-szakassz, valamint a Koondor-tó, Horggász-tó, Faddi-Holt-Duna. A 2012. évi vvizsgálatok teekintetében azz 1526-1516 ffkm közötti Duna szakasz, valamint a KKondor-tó, Horrgász-tó, FadddiHolt-Duna területe.

7.3.1 DUNA (1534-1516 FKM) A projekt kerretén belül a vizsgálati terüület a Duna p aksi szakaszaa a PA Zrt. melegvíz m kifolyyója – Gerjen komp között, 4 szelvényben. (1) 1526,00 fkm melegvízz csatorna torkoolati szelvény; (2) 1525,33 fkm Nagysarkkantyú; (3) 1524,77 fkm Uszód; (4) 1516,00 fkm Gerjen-Foktő

A vizsgálatokkba szakmai okokból, o az előzetes e egyezztetések lefolyytatása és a szükséges s enngedélyek megszerzése utáán "0"-ik szelvvényként vetttük be a Pakksi Atomerőm mű Zrt. megbbízásából Az üzemidő hossszabbítás köörnyezetvédelm mi engedélyébeen előírt, a Duna ökológiaii állapotának jellemzésére alkalmas moonitoring proggram végrehajjtása c. munkka keretében véégzett elemzééseink eredméényeit. Az adaatok felhasznáálásáról a hivvatkozott meg bízás szerződdésében törtéént megállapodáás. A vizsgálattok többek között a Duna 11534 fkm szelvvényére, valamint az általu nk a Lévai projekt keretébeen vizsgált továbbbi négy szelvvényre vonatkoznak.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

34/412


7.3.1-1 ábrra Vizsgálati terrület a Dunán

A 7.3.1-1 ábrra nagy felbonntásban készíttett rajzát a meellékletekben LV12_szelv1__AA3 néven aadtuk meg. A dunai szelvényyek számozása: 1.sz 1533.5 fkm Paks P komp 2.sz 1526,0 fkm melegvíz m csatoorna torkolati szelvény; s 3.sz 1525,3 fkm Nagysarkantyú N ú; 4.sz 1524,7 fkm Uszód; U 5.sz 1516,0 fkm Gerjen-Foktő G

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

35/412


A szelvényekkben dunai iszzapminták kerültek vizsgálattra, szelvényeenként három átlagmintávall jellemezve a szelvényt (jobbb part, közép, bbal part). Az 1534 1 fkm szelvvényben a Léévai projektnekk megfelelő, kompatibilis k móódon vízkémiai vizsgálatokkra is sor került.

7.3.2 EGYÉB FELSZZÍNI VIZEK A projekt kerretén belül vizzsgálandó állóóvizek a Fadddi-Holt-Duna 2 szelvénybenn, a Kondor-tóó 1 szelvénybben, valamint a Horgász-tó leecsapoló csatoornájának egyy szelvénye. A Faddi-Holtt-Dunát két szzelvényben vizsgáljuk. Az eegyik szelvényy Faddtól észaakra, a másik pedig Faddtóól délre találhaató víztér szakassz. Mindkét szzakaszon a mintavételi m eljáárásoknak meggfelelően az élőhelyek é körnnyezeti adottságait megfeleelő módon reprezentáló mintaegység került kijelölésre. mellékletekbenn Levai12_5abbra_A3_Fadd néven adtuk meg.) m (A 7.3.2-1 ábbra nagy felbontásban készíített rajzát a m

7.3.2-11. ábra Vizsgálaati terület a Fadddi-Holt-Duna holtágon

A Kondor ttó és a Halaastavak terüleetén 2012. m március 22-én terepbejárásst tartottunk, aamelynek céllja az állóvizeek vízmintavételi helyeinek megtekintése m és pontos kijelöölése volt. A bejárás keeretében helyszínen egyezztettünk a halaastavakat üzeemelő munkattárssal, Monccz Henrikkel, aki részleteseen tájékoztatott bennünket a tavak t közötti vízforgalmi v renndről. A munkatárs tájékoztatásaa alapján a Kék Csermely K Kft. elkészítettee a tavak vízfoorgalmának heelyszínrajzát.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

36/412


7.3.2-2. ábraa A Kondor-tó és é a Halas-tavakk

(A 7.3.2-22.. ábra nagy felbontásban f készített rajzáát a mellékleteekben Levai122_4abra_A3_TTavak néven adtuk a meg.) A tavak részzben halastavvi (1, 2, 3), részben horgáászati (4, 5, 6) 6 célú hasznnosításúak. A fenti ábrán a tavak közöötti vízforgalom hhelyszíni tereppbejáráson törrtént meghatáározás útján nyyert irányát is feltüntettük. Mivel a terüleet – legalább részben r – halaastavi technol ógiával hasznnosított, a szerrződésben válllalt vizsgálatookat, figyelembe véve a 220/20004 Kormányreendelet vonatkkozó paragrafuusait, valamintt a szakmai raacionalitást, a tavak lecsapoló csaatornájának egy szelvényébben végeztük el. Ez alól a makrofita m állom mány felmérésse kivétel, ameely esetben a teljes vízterület VKI szemppontú felmérésse megtörtént .

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

37/412


7.4 JOOGSZABÁLYI HÁTTÉR A Duna és eegyéb felszíni vizek állapotaa vizsgálati prrogramra vonaatkozóan a köörnyezeti hatássvizsgálati éss az egységess környezethassználati engeddélyezési eljárrásról szóló 3314/2005. (XII.. 25.) Kormánnyrendelet az aalábbi relevánns előírásokatt tartalmazza: 6. § (1) A kkörnyezeti hattásvizsgálati eljárás a környyezeti hatásvizzsgálatra kötellezett tevékennységnek a) a kkörnyezeti eleemekre (földrre, levegőre, vízre, élővilágra, építettt környezetree, ez utóbbi részeként a műem mlékekre, műeemléki területekre és régészzeti örökségre is), b) a köörnyezeti elemek rendszeereire, folyam mataira, szerkeezetére, különösen a tájrra, településree, éghajlatra,, terméészeti (ökológiaai) rendszerree való hatásainnak, továbbá c) az előbbi hatásokk következtébeen az érintett népesség eggészségi állappotában, valam mint társadalm mi, gazdaságii helyzeetében – külöönösen életminőségében, tterülethasznáálata feltételeibben – várhatóó változásoknnak az egyess esetek sajátosságaainak figyelem mbevételével ttörténő meghhatározására, valamint a teevékenység ennek e alapjánn történő engedélyezzhetőségére teerjed ki a 6–166. §-ok rendelkkezései szerinnt. A környezetii hatásvizsgálaatot megalapoozó, szakterüületi vizsgálati és értékelésii programot a 314/2005. (X XII.25.) Korm. rendelet mellett az Orszzághatáron áttterjedő környyezeti hatásook vizsgálatárról szóló Esppoo-i Egyezm mény (Espoo, Finnország, 1991.), a voonatkozó EU előírások, a releváns és hatályos szaakterületi jogsszabályok éss szabványokk figyelembe vvételével állítjuuk össze és haajtjuk végre. Törvények 1995. éévi LIII. Törvénny a környezett védelmének általános szabályairól 1986. éévi 6. törvényyerejű rendeleet (Bonni Egyyezmény) a Bonnban, B az 1979. évi júnnius hó 23. napján n kelt, a vándorló vadon élő állatfajok á védellméről szóló eegyezmény kihhirdetéséről. mény) a Wasshingtonban, 1973. márciuus 3. napjánn 1986. éévi 15. törvéényerejű renddelet (Washinngtoni egyezm elfogadott, a veszélyeztetett vaddon élő állat- és növényfaajok nemzetkközi kereskeddelméről szólóó egyezményy kihirdetééséről, a végrrehajtására kiaadott 4/1990. ((XII. 7.) KTM rendelettel r egységes szerkeezetben 1997. éévi XLI Törvény a halászatróól 2003. éévi XXVI. Törvéény az Országgos Területrenndezési Tervrőől Kormányrenndeletek A környyezeti hatásvizzsgálati és az egységes körrnyezethasznáálati engedélyyezési eljárásrról szóló 314/22005. (XII.25.)) Korm. rrendelet 201/20006. (X.2.) Korrm. rendelettel módosított 2275/2004. (X.8.) Korm. renndelet Az euróópai közösséggi jelentőségűű természzetvédelmi renndeltetésű terüületekről 220/20004. (VII. 21.) Korm. K rendelett a felszíni vizeek minősége védelmének v szabályairól s Miniszteri reendeletek 78/19977. (XI. 4.) FM rendelet a haalászatról és a horgászatróól szóló 1997. évi XLI. törvéény végrehajtáásának egyess szabályyairól 90/20000. (XI.14.) FVM rendelet a halászatról éss horgászatróól szóló 1997. évi XLI. törvéény végrehajtáásának egyess szabályyairól szóló 788/1997. (IX.4.) módosítása 13/20011.(V.9.) KöM rendeletet r a véédett és fokozzottan védett növényn és álllatfajokról, a fo fokozottan véddett barlangokk köréről, valamint azz Európai Közösségben K természetvéddelmi szemppontból jelenttős növény- és állatfajokk közzétéételéről

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

38/412


31/20044. (XII. 30.) KvvVM rendelet A felszíni vizeek megfigyeléssének és állappotértékelésénnek egyes szaabályairól 6/2009. (IV. 14.) KvvVM–EüM–FV VM együttes rendelet a fööldtani közeg és a felszínn alatti víz szennyezéssell szembeeni védelméheez szükséges határértékekrőől és a szennyyezések mérééséről 10/20100. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi haatárértékeiről és azok alkkalmazásánakk szabályyairól Nemzetközi irányelvek 92/43/ E EGK Irányelv (1992. május 21.) a termésszetes élőhelyeek és vadon élő é növény- éss állatvilág megőrzéséről Berni eegyezmény a vadon élő növények, n állaatok és természetes élőheelyeik védelm méről (1990/7. Nemzetközii Szerződdés) AZ EUR RÓPAI PARLLAMENT ÉS A TANÁCS 22000/60/EK IR RÁNYELVE (22000. októberr 23.) a vízpoolitika terén a közösséégi fellépés keereteinek megghatározásáró l AZ EUR RÓPAI PARLA AMENT ÉS A TANÁCS 20008/105/EK IRÁ ÁNYELVE (20008. decemberr 16.) a vízpollitika területénn a környezetminőségi előírásokról A BIZO OTTSÁG 20099/90/EK IRÁNYELVE (20099. július 31.) a vizek állapotának kémiai eelemzésére éss figyelemmell kíséréséére vonatkozzó műszaki előírásoknak e a 2000/60/E EK európai parlamenti p éss tanácsi iránnyelv szerintii megállaapításáról A TANÁ ÁCS 793/93/EGK RENDE ELETE (1993.. március 23..) a létező anyagok kockáázatainak értéékeléséről éss ellenőrzzéséről A TANÁ ÁCS IRÁNYELLVE (1983. szzeptember 26..) a kadmiumkkibocsátásokraa vonatkozó hhatárértékekrőől és minőségii célkitűzzésekről A TAN NÁCS IRÁNY YELVE (1984. március 8 .) a klóralkáálielektrolízis-iparágon kívüüli ágazatokbból származóó higanykkibocsátásokraa vonatkozó határértékekrő h ől és minőségi célkitűzésekről A TANÁ ÁCS IRÁNYE ELVE 1986. június 12.) a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szzereplő egyess veszélyyes anyagok kibocsátására vonatkozó v hattárértékekről és é minőségi célkitűzésekrőll Kormányhattározat A Korm mány 1042/20112. (II. 23.) Koorm. határozatta Magyarorszzág vízgyűjtõ-gazdálkodási tervérõl

7.5 ALLAPDOKUMEENTÁCIÓK JEEGYZÉKE, SZZABÁLYZATO OK, ELŐÍRÁS SOK 7.5.1 M MVM LÉVAI PROJEKT P ÁLT TAL ÁTADOTTT DOKUMENT TÁCIÓK Cím A Paksi Atomerrőmű Üzemidő-hoosszabbítása Körrnyezeti Hatástannulmány Zárójelentés a P Paksi Atomerőműű telephely-jellem mzési programjánnak keretében a minta m értékű zoológiai biomonitoring viizsgálatokról Zárójelentés a P Paksi Atomerőműű telephely-jellem mzési programjánnak keretében a felszíni f vizek állapotáról és változásáról A Paksi Atomerrőmű Rt. szűkebbb körzetének növényvilága (Részjjelentés) A Paksi Atomerrőmű Rt. szűkebbb körzetének növényvilága III. (Össszesítő jelentés)) A Paksi Atomerrőmű Rt. szűkebbb körzetének növényvilága IV. (Évv végi összesítő jelentés) j Hidrobiológia, vízminőségi és ökkológiai állapotfelmérés a Paksi A Atomerőmű térséggében A Paksi Atomerrőmű Végleges Biztonsági B Jelentéése 2. fejezet A Paksi Atomerrőmű hőterhelés: A monitorozés és é az üzemirányíttás fejlesztése Környezetvédelmi felülvizsgálatook jelentései

MVM ERBE ZZrt.


SSzerző, kiadó, azonosító, a kiadási idő i ETV-EERŐTERV Rt., 0000000K00004ERE/A, 2006. február ETV-EERŐTERV Rt., 0000KK00ERA00041/A, 2004. március ETV-EERŐTERV Rt., 0000KK00ERA00042/A, 2004. március Farkass Sándor, Paks, 2001. 2 szept-okt. Farkass Sándor, Paks, 2002. 2 december Farkass Sándor, Paks, 2003. 2 december ÖKO R Rt., 2005. Paksi AAtomerőmű Rt., 2009. 2 BME VVKK 2007 PA Zrtt. Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

39/412


Cím A Paksi Atomerrőmű hőterhelésee: a monitorozás és az üzemirányyítás fejlesztése A Paksi Atomerrőmű vízrendszerreinek vízgazdálkkodási és vízminőőségi vizsgálata A Paksi Atomerrőmű üzemidő hoosszabbításának környezetvédelm mi engedélyében előírt, a Duna ökológiai állapotának jellemzéséére alkalmas monnitoring program vvégrehajtásáról. Dunai környezeetvédelmi monitorring rendszer a Paksi P Atomerőműű kibocsátott hűtőővizének a felszín n alatti vizekre (parti szzűrésű vízbázisokkra) gyakorolt hattásának ellenőrzéésére A Paksi Atomerrőmű Zrt. Önellennőrzési Terve alaapján végzett vizssgálatok (felszíni vizekbe történő kibocsátás ellennőrzés, zagytér, kommunális k szennnyvíztisztító, övccsatorna vízminőőségének ellenőrzzése A Duna hidrológgiai változásainakk értékelése a Paaksi Atomerőmű ttérségében a 20004-2009 periódussban Új atomerőművii blokkok létesítése Előzetes konzulltációs dokumenttáció

SSzerző, kiadó, azonosító, a kiadási idő i BME VVKKT, 2008 BME-Innnotech, 2002-20009 Kék-Cssermely Kft. 20099-2010 I. félév Kék-Cssermely Kft. 20066-2010 I. félév PA Zrtt.. 2006-2010 I. féélév BME VVKK 2009 Pöyry Erőterv Zrt. 6F111 121/0002/O, 20112. 01.31.

7.5.2 HIVATALOS STATISZTIKÁKK, ADATTÁRAAK A Duna és eggyéb felszíni vizek v állapotánnak jellemzésee során az aláábbi adatforrássokat vettük iggénybe.  illetéékes környezeetvédelmi felügyelőség törzsshálózati adattaiból 2006-ig a dunai mintaaszakaszra  Archhív nyilvános adatok a VM M VKI monitooring adataibóól (2007-20100) a dunai éss az állóvízi mintahelyekre m e vonaatkozóan.  Az eelmúlt 15 év szakirodalmi addatainak összzegyűjtése az állóvízi mintahhelyek tekintettében.  Az elmúlt 3 év haltelepítési és fogási aadatainak össszegyűjtése a halászati hasznosítóktóól az állóvízii minttahelyekre vonnatkozóan.  illetéékes környezeetvédelmi felügyelőség törzsshálózati adattaiból 2006-ig az állóvizekree.

7.5.3 LÉGIFELVÉTEELEK, TÉRKÉPPEK Alaptérképneek felhasználtuuk a Duna Vízzrajzi Atlaszt, aaz M=1:10.0000 méretarányyú topográfiai térképlapokatt, a Paksi Atomerőmű ZZrt. által az Errőmű területéről átadott kataaszteri és geoodéziai helyszíínrajzokat, val amint az interrnetről letölthető akttuális Google World W légifotóókat. Az ARGOS ááltal 2002. és 2005. között a Duna hőcsóvvája rögzítésee céljából felveett thermo légiifotót is felhassználtuk jelen dokumentációhoz.

7.5.4 SZOFTVEREK Felhasználunnk általános irrodai szoftvereeket pl. MS Offfice, mérnöki, kultúrmérnökki tervező proggramot pl. Autodesk ACAD D Civil3D és térképkezelő, illletve térinform matikai rendszeereket, pl. ARCGIS, Mapsource. A makrofita, makrozoobennton és hal addatok minősítééséhez értékeeléséhez, minttavételi helyekk bemutatásához az alábbii szoftvereket alkalmaztuk: s EQIHRF minősítő szoftver ST PAS STA ATISTICA CAN NOCO

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

40/412


7.5.5 SZABVÁNYOKK Fizikai-kémiai jellemzők Mintavétel, m minta előkészíttés Az eljárás azoonosítója MSZ ISO 56667-1:2007 ISO 5667-14::1998 MSZ EN ISO 5667-16:2000 MSZ EN ISO 5667-3:2004 MSZ EN ISO 15587-1:2002 MSZ EN ISO 15587-2:2002 MSZ EN ISO 17294-1:2007 EPA 3015A:22007 MSZ 1484-3:2006 MSZ ISO 56667-4:1995 MSZ ISO 56667-6:1995 MSZ 12750-22:1971 EPA 8270D:22007 EPA 3051A:22007 EPA 3052:19996 EPA 3500C:22007 EPA 3510C:11996 EPA 1310A:11992 EPA 3535A:22007 EPA 3540C:11996 EPA 3541:19994 EPA 3550C:22007 EPA 3580A:11992 EPA 5000:19996 EPA 5035A:22002 EPA 5030C:22003 EPA 5021: 20003 EPA 3600C:11996 EPA 3610B:11996 EPA 3611B:11996 EPA 3620C:22007 EPA 3630C:11996 EPA 3640A.11994 EPA 3650B:11996 EPA 3660B:11996 EPA 3665A:11996 EPA 8270D:22007 EPA 3810:19986 EPA 9010B:11996 EPA 8015C:22007

MVM ERBE ZZrt.

Az eljárás jeellege Útmutató a mintavételi proogramok és minntavételi technikkák tervezéséheez Útmutató a környezeti vizeek mintavételénnek és kezelésé ének minőségbizztosításához Útmutató a minták biológiaai vizsgálatáhozz A vízmintákk tartósításánakk és kezeléséneek irányelvei Feltárás a vízben v lévő egyyes kiválasztott elemek meghatározásához. 1. rész: Kiráályvizes feltáráss Feltárás a vízben v lévő egyyes kiválasztott elemek meghatározásához. 2. rész: Saléétromsavas felttárás ICP-MS Áltaalános irányelvvek Minta előkészítés fémek m meghatározásáhhoz Minta előkészítés oldott, leebegő anyaghoz kötött és összzes fémtartalom m meghatározássához Útmutató a természetes éss mesterséges tavakból végze ett mintavételheez Mintavétel folyókból f Mintavétel és é mintatartósíttás Minta előkészítés a közepeesen illékony szzerves vegyületek vizsgálatáhhoz Mikrohullám mmal segített saavas roncsolás ICP-MS vizsgá álathoz Mikrohullám mmal segített saavas roncsolás ICP-MS vizsgá álathoz Szerves exttrakció és mintaaelőkészítés Folyadék-foolyadék extrakcció rázótölcsérreel Extrakciós teszt t eljárás Szilárd fázissú extrakció (SP PE) Soxhlet extrrakció Automata Soxhlet S extrakci ó Ultrahangoss extrakció Hulladék higgítás Minta előkészítés illékony szerves kompoonensek vizsgálatához Zárt rendszerű Purge-and--Trap és extrakkció illékony sze erves komponennsekhez Purge and Trap T vizes mintták előkészítésééhez Gőztér anallízis illékony szeerves komponeensekhez Cleanup Alumíniumooxidos tisztítás Alumíniumooxidos oszlop tissztítás és szennyezők elválasztása Florisil tisztíítás Szilikagéless tisztítás Gélszűréses tisztítás Sav-bázis megoszlásos m tissztítás Kénmentesítés Kénsavas/P Permanganátoss tisztítás Minta előkészítés közepessen illékony szeerves vegyületek meghatározáásához Headspace Cián minta előkészítés, deesztillálás Minta előkészítés illékony és közepesen illékony i komponensek vizsgálaatához


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

41/412


Helyszíni méérések: Az eljárás azoonosítója MSZ ISO 105523:2003 EPA 9040B:11995 EPA 150.1:19982 MSZ 21978-55:1984 MSZ 318-4:1979 MSZ 1484-222:2009 EPA 120.1:19982 MSZ EN 278888:1998 MSZ 12660-226:1978 ISO 11271:20002 MSZ EN 25814:1998

Az eljárás jeellege pH potenciomeetria

Vízminőségg. Az elektromo s vezetőképessség meghatározzása Hőerőműveek víz- és gőzreendszerének kémiai vizsgálata. Fajlagos villam mos vezetés meghatározása Soil quality--determination oof redox potenttial Oldott oxigéén

Laboratórium mi vizsgálatok: MSZ EN ISO 17294-2:2005

EPA 6020A:22007

MSZ 448-18:2009 MSZ EN ISO 8467:1998 MSZ EN ISO 9377-2:2001 MSZ EN ISO 9963-1:1998 MSZ EN 18999-1:2000

MSZ EN 18999-2:2000 MSZ EN 256663:1998 MSZ EN 267777:1998

MVM ERBE ZZrt.

elemtartalom m ICP-MS Cd alsó méréshatár 0,005 µg/l As, Hg, Ni, Pb, alsó m méréshatár 0,01 µg/l Cr, alsó méréshatáár 0,05 µg/l Cu, Zn alsó mérésshatár 0,2 µg/l elemtartalom m ICP-MS Cd alsó méréshatár 0,005 µg/l As, Hg, Ni, Pb, alsó m méréshatár 0,01 µg/l Cr, alsó méréshatáár 0,05 µg/l Cu, Zn alsó mérésshatár 0,2 µg/l orto-foszfát spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,05 mg/l permanganát-index permanganometria alsó méréshhatár 0,1 mg/l szénhidrogéén-tartalom – o lajindex összess C10-C40 GC-FID alsó méréshhatár 0,01 mg/l összes és összetett ö lúgossság acidimetria alsó méréshhatár komponennsenként 0,1 mmol/l m biokémiai oxigénigény hígításos, oltásos o módszerr manometrikkus alsó méréshhatár 3 mg/l biokémiai oxigénigény oltásos mannometrikus alsó méréshhatár 3 mg/l Kjeldahl-nitrrogén Kjeldahl móódszer alsó méréshhatár 6 mg/l nitrit-N spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,01 mg/l


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

42/412


MSZ EN 278888:1998 MSZ ISO 60660:1991 MSZ ISO 67003-2:2003 MSZ ISO 71550-1:1992 MSZ ISO 105523:2003 MSZE 20361:2004

MSZ 1484-7:2009

MSZ 1484-222:2009 8.1. szakasz 8.2. szakasz MSZ EN ISO 6878:2004 4. fejezet MSZ EN 11899:1998 (visszavont szabvány) 3.fejezet MSZ ISO 102260:1993 7.3. szakasz EPA 150.1:19978 EPA 120.1:19982 EPA 335.2:19980 EPA 354.1:19971 EPA 200.8:19994

MVM ERBE ZZrt.

fajlagos elektromos vezetőőképesség konduktomeetria alsó méréshhatár 1 μS/cm kémiai oxigéénigény kromatomettria alsó méréshhatár 30 mg/l könnyen felszabadítható ccianid spektrofotom metria alsó méréshhatár 10 μg/l ammónium spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,01 mg/l pH potenciomeetria összes C5-C C12 automata purge&trap, GC--FID alsó méréshhatár 1 µg/l összes C6-C C12 manuális puurge&trap, GC--FID alsó méréshhatár 10 µg/l összes C6-C C12 extrakció, GC-FID G alsó méréshhatár 100 µg/l extrahálhatóó szénhidrogénnek (EPH) összes C100-C40 GC-FID alsó méréshhatár 10 µg/l pH potenciomeetria egyensúlyi pH számítás orto-foszfát--P spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,02 mg/l foszfor spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,05 mg/l klorofill-a spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,1 µg/l pH potenciomeetria fajlagos elektromos vezetőőképesség konduktomeetria alsó méréshhatár 1 µs/cm összes ciannid spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,01 mg/l nitrit spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,01 mg/l elemtartalom m meghatározáása ICP-MS Cd alsó méréshatár 0,005 µg/l As, Hg, Ni, Pb, alsó m méréshatár 0,01 µg/l Cr, alsó méréshatáár 0,05 µg/l Cu, Zn alsó mérésshatár 0,2 µg/l


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

43/412


EPA 9056:19994

EPA Method 300.1-1:1999

MSZ EN ISO 10304-1:2009

MSZ EN 25814:1998 MSZ ISO 58113:1992 EPA 9040B:11995 MSZ 12750-117:1974 8. fejezet MSZ 12750-118:1974 MSZ 12750-221:1971 3. fejezet MSZ 448-12:1982 (visszavont szabvány) 2.2. szakasz 3.2. szakasz MSZ 448-20:1990 MSZ 448-27:1985 MSZ 260-5:1971 MSZ 260-9:1988 2. és 3. fejezeet MSZ 260-10:1985

MVM ERBE ZZrt.

oldott anionnok IC-CD alsó méréshhatár nitrit 0,01 m mg/l orto-foszfát 0,05 m mg/l nitrát 0,05 m mg/l szervetlen anionok a IC-CD alsó méréshhatár nitrit 0,01 m mg/l orto-foszfát 0,05 m mg/l nitrát 0,05 m mg/l oldott anionnok IC-CD alsó méréshhatár nitrit 0,01 m mg/l orto-foszfát 0,05 m mg/l nitrát 0,05 m mg/l/l oldott oxigén elektrokémia alsó méréshhatár 0,1 mg/l oldott oxigén jodometria alsó méréshhatár 0,1 mg/l pH potenciomeetria foszforformáák spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,05 mg/l nitrátion spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,3 mg/l kémiai oxigéénigény kromatomettria alsó méréshhatár 0,1 mg/l nitrát-ion spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,3 mg/l nitrit-ion spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,01 mg/l kémiai oxigéénigény permanganometria alsó méréshhatár 0,1 mg/l szerves nitrrogén, összes nnitrogén spektrofotom metria alsó méréshhatár komponennsenként 0,25 mg/l lúgosság, savasság acidimetria alsó méréshhatár komponennsenként 0,1 mmol/l m ammónium--ion spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,01 mg/l nitrit-ion spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,01 mg/l


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

44/412


MSZ 260-11:1971

nitrát-ion spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,3 mg/l összes ciannid spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,01 mg/l könnyen felszabadítható ccianid spektrofotom metria alsó méréshhatár 0,01 mg/l Felszíni vizeek minősége, m minőségi jellemzzők és minősíté és

MSZ 260-30:1992 1. fejezet 2. fejezet MSZ 12749:11993

Biológia vizsggálatok: MSZ EN 15110 Vízminõséég. Útmutató szabvány s zoopplanktonok mintavételéhez állóvizekbõl minõség. Útmuutató szabványy folyóvizekbõõl vett minták bentikus b kovaamoszatjainak MSZ EN 144407:2004 Vízm azonosításáhhoz, számlálássához és értékeléséhez CN TC 230 E EU szabvány vonatkozó v réssze a fitoplankkton vizsgálati eredmények EQR alapú érrtékeléséről MSZ EN 154460:2008 Vízm minőség. Útmuutató szabványy tavakban lévvő makrofiták felmérésére MSZ EN 14184:2004 Vízm minőség. Útmuutató a folyóvizzek vízi makroofitáinak felmééréséhez minőség. Biolóógiai mintavéteel. A vízi bentikus makroszkkopikus gerincctelenek kézihálós MSZ EN 278828:1998 Vízm mintavételének irányelvei (ISO ( 7828:19885) MSZ EN 282265:1998 Kavicsos aljzatú sekély édesvizzekben élő benntikus makroszkopikus gerinnctelenek gyűűjtése (ISO 8265:1988) MSZ EN 140011:2003Vízminőség. Halakk mintavétele eelektromos haalászati módszzerrel MSZ 12749:11993 - Felszínni vizek minőséége, minőség i jellemzők éss minősítés

7.5.6 AKKREDITÁCIIÓK A mintavételeek és a laboraatóriumi vizsgáálatok elvégzééséhez a Bálinnt Analitika Kftt. a Nemzeti AAkkreditáló Testület által kiadott akkreditált státusszzal rendelkezikk, melynek bejjegyzési szám ma NAT-1-16666/2011. Az akkkreditálási okkirat 2015. december 6-ig érvényes.

7.6 A VVIZSGÁLATO OK ÁLTALÁN NOS ISMERTE ETÉSE 7.6.1 A FELHASZNÁÁLT ALAPADAATOK ÁTTEKIINTÉSE A Dunaföldvvár-Hercegszáántó közötti Duna-szakasz D archív vízminőségi és biológiai élőlénnycsoport adaatok monitorinng adatainak össszegyűjtését, összesítését, táblázatokbaa való rendezéését és egységgesítését  a törzshálózati mintavételi ponttok eredmény ei alapján (2006-ig), d formáttumú adatálloományokból,  a reendelkezésünkkre bocsátott digitális  a Víízrajzi Évkönyyv nyilvános addataiból, valam mint  a VITUKI Kht. álttal összeállítottt, 2007 óta V VKI szerint méért FEVI adatbbázisban szereeplő, hivatalossan megkért és é renddelkezésre állóó adatokból véégeztük.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

45/412


Az összeállított adatbázis tartalmazza t toovábbá mű Zrt. által önnellenőrzés keeretében mértt adatait, valam mint  a Paaksi Atomerőm  aK Kék Csermely Kft. 2009-20110-ben végzeett vizsgálatainnak adatait, melyek m a Bálinnt Analitika Kft. K által vizsgáált dunai vízminőséggi, valamint a SCIAP S Kft. ált al végzett hidrobiológiai vizsgálat adatainn alapulnak. Az archív adaatok rendelkezzésre állását és é felhasználhhatóságát muttatja az alábbi táblázat: Vizsgáált komponenss

VKI szzempontú minnősítésre alkalmas a alapaadat Dunna

Á Állóvíz

Víztest jellemzést segítő hátté éradat Duna

Szórváány adatok

Állóvíz

Fizikai-kém miai jellemzők van van van nincs Biológiai éllőlénycsoportokk Fitoplaankton van van van van Fitobeenton van nincs Makroofita ninccs nincs nincs nincs Makroozoobenton van nincs van nincs Hal van van van van 7 7.6.1-1. táblázaat Az archív adaatok rendelkezéésre állása és fe elhasználhatósáága

Paksi Atomerőmű A körzzetében van v

van v van v van v

A korábbi vízzminőségi vizssgálatok eredm ményeit adatbbázisban összeesítettük.

7.6.2 ARCHÍV ADATTBÁZISOK, SZZAKIRODALM MI ADATOK Fizikai-kémiai jellemzők BME VKKT 2002-2009: A Paksi Atomerőmű vízrenndszereinek vízgazdálkodássi és vízminőőségi vizsgálata. Budapest.. Kézirat.. BME 2004: A hideg és a melegvíz csatorna előttii Duna szelvéény és a hideg és melegvvíz csatorna vízminősége.. Budapeest. Kézirat. BME Innotecch Kft. 2008-22009: Paks - Fadd F vízátvezzetésének vízm minőségi és környezetvéde k elmi ellenőrzésse. Budapest,, Összefooglaló jelentéss. Kézirat. ETV-ERŐTE ERV Rt 2004b::Zárójelentés a Paksi Atom erőmű telepheely-jellemzési programjánakk keretében a felszíni vizekk állapotááról és változáásáról. Budapeest. Zárójelenttés. Kék Csermely Kft 2010: Vizsgálati V jeleentés az üzem midő hosszabbbítás környezzetvédelmi enngedélyében előírt, e a Dunaa ökológiaai állapotánakk jellemzésére alkalmas mo nitoring prograam végrehajtáásáról. Budappest Kézirat. VITUKI 20044: Felszíni vizeek állapota éss változásai. V Vízminőségi éss hidrobiológiaai vizsgálatokk. 2004. márciuus. Budapest.. Témabeeszámoló. VITUKI 20055:Hidrobiológiaa, vízminőségi és ökológiai állapotfelmérrés a Paksi Attomerőmű térsségében. Tém mabeszámoló.. Kézirat.. VKI szemponntú minősítésrre alkalmas alapadat BME INNOTECH Kft. A Paksi Atom merőmű vízrenndszereinek vízgazdálkodássi és vízminősségi vizsgálataa. A 22004. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-773., Budapest. A 22005. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-880., Budapest. A 22006. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-441., Budapest. A 22007. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-777., Budapest. A 22008. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-887., Budapest. A 22009. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-778., Budapest.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

46/412


A 22010 évi vizsggálatok összeffoglaló tanulm mánya. pp. 1-96., Budapest. A 22011. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-998., Budapest. ETV-ER RŐTERV Rt. 2004: Paksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű élettarrtam hosszabbbításának éss teljeesítménynövelésének környezetvédelmi és vízjogi engedélyezésséhez kapcsoolódó telepheely jellemzésii proggram. Zárójelentés a Pakksi Atomerőm mű telephely-jellemzési proogramjának kkeretében a felszíni vizekk állappotáról és válttozásáról. pp. 1-171., Budappest. ETV-ER RŐTERV Rt. 2006: 2 A Paksi Atomerőmű üüzemidő hosszzabbítása. Környezeti hatásstanulmány. KHT K 5. fejezet,, pp. 1-343. SERMELY Kfft. 2010: A Paksi P Atomerőőmű üzemidőő hosszabbítáásának környeezetvédelmi engedélyében e n KÉK CS előírrt, a Duna ökoológiai állapottának jellemzéésére alkalmaas monitoring program végrrehajtása. 20009-2010. évess monnitoring jelentéés. Budapest. pp. 1-147. KÉK CS SERMELY Kfft. 2013: A Paksi P Atomerőőmű üzemidőő hosszabbítáásának környeezetvédelmi engedélyében e n előírrt, a Duna ökkológiai állapootának jellemzzésére alkalm mas monitoringg program keeretében végzett kiegészítőő vizsgálatok 2012. éves monitorring jelentés. B Budapest. ÖKO Zrrt. 2005: A Paksi P Atomerőőmű üzemidőő hosszabbítáás RKHT kidoolgozása. Hid robiológia, vízminőségi éss ökollógiai állapotfeelmérés a Pakksi Atomerőműű térségében. pp. 1-169., Budapest. ÖKO Zrrt. 2009: Vízgyyűjtő-gazdálkoodási tervek kkészítése” cím mű KEOP-2.5.0. A kódszám mú projekt meegvalósítása a terveezési alegyséégekre, valam mint részvízgyűűjtőkre, továbbbá ezek alappján az országgos vízgyűjtő--gazdálkodásii terv, valamint a terv t környezeeti vizsgálatánnak elkészítésse. Háttéranyaag a 2. részteeljesítési jelenntéshez (TED D [20008/S 169-2269955]). 1-151. PÖYRY Y ERŐTERV Zrt. Z 2011: Új atomerőművi a bblokkok létesítése. Előzetess Konzultációss Dokumentáció (EKD). Azz általlános megalappozást és a jeelenlegi környeezetállapotot bemutató b 1-3. fejezetek., ppp. 1-235. Budaapest. VITUKI 2002: Összeffoglaló jelentés. A Paksi Atoomerőmű életttartam hosszaabbításának éés teljesítménynövelésénekk körnnyezetvédelmii és vízjogi engedélyezésééhez kapcsolóódó telephely jellemzési prrogram c. tém ma keretébenn 2001-2002-ben véégzett munkáról. Vízminőséégi és ökológiaai felmérés. pp. 1-94. Budaapest. VITUKI 2004: A Paksi Atomerőműű élettartam hhosszabbításának és teljesíítménynöveléssének környezzetvédelmi éss vízjoogi engedélyeezéséhez kapccsolódó telephhely jellemzési program. Zárójelentés. ppp. 1-70. Budappest. Víztest jelleemzését segíttő háttéradat: BME INNOTECH Kft. A Paksi Atom merőmű vízrenndszereinek vízgazdálkodássi és vízminősségi vizsgálataa. Azz 1983-2002 iddőszakban véggzett vizsgálattok összefoglaalása. pp. 1-13., Budapest. A 22002. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-116., Budapest. 2002b. A Duna és é a hűtővízcssatornák vízm minőségének vizsgálata. v pp. 1-43., Budappest. A 22003. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-883., Budapest. Fitoplanktonn, fitobenton BME INNOTECH Kft. A Paksi Atom merőmű vízrenndszereinek vízgazdálkodássi és vízminősségi vizsgálataa. Azz 1983-2002 iddőszakban véggzett vizsgálattok összefoglaalása. pp. 1-13., Budapest. A 22002. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-116., Budapest. AD Duna és a hűttővízcsatornákk vízminőségéének vizsgálatta. pp. 1-43., Budapest. B A 22003. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-883., Budapest. A 22004. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-113., Budapest. A 22005. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-880., Budapest. A 22006. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-441., Budapest. A 22007. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-777., Budapest. A 22008. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-887., Budapest. A 22009. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-778., Budapest. A 22010 évi vizsggálatok összeffoglaló tanulm mánya. pp. 1-96., Budapest.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

47/412


A 22011. évi vizsgálatok összeefoglaló tanulm mánya. pp. 1-998., Budapest. ETV-ERŐTE ERV Rt. 20044: Paksi Atoomerőmű 1-44. blokk. A Paksi P Atomerőmű élettarttam hosszabbításának éss teljesítm ménynöveléséének környezeetvédelmi és vvízjogi engedéélyezéséhez kapcsolódó tel ephely jellemzési program.. Zárójeleentés a Pakssi Atomerőműű telephely-je llemzési proggramjának keretében a feelszíni vizek állapotáról á éss változássáról. pp. 1-1771., Budapest. ETV-ERŐTE ERV Rt. 2006: A Paksi Atom merőmű üzem midő hosszabbbítása. Környezeti hatástanuulmány. KHT 5. fejezet, pp.. 1-343. KÉK CSERM MELY Kft. 20110: A Paksi Atomerőmű A üzzemidő hosszaabbításának környezetvéde k elmi engedélyyében előírt, a Duna öökológiai állapotának jellemzésére alkalm mas monitoringg program végrehajtása. 20009-2010. éves monitoringg jelentéss. Budapest. pp. p 1-147. ÖKO Zrt. 20005: A Paksi Atomerőmű A üzzemidő hosszaabbítás RKHT T kidolgozása. Hidrobiológiaa, vízminőséggi és ökológiaii állapotfeelmérés a Pakksi Atomerőmű térségében.. pp. 1-169., Budapest. B ÖKO Zrt. 20009: Vízgyűjtőő-gazdálkodássi tervek késszítése” című KEOP-2.5.0. A kódszámúú projekt meggvalósítása a tervezési alegységekkre, valamint részvízgyűjtők r kre, továbbá ezek e alapján az a országos vvízgyűjtő-gazddálkodási terv,, valaminnt a terv környezeti vizsgálatának elkésszítése. Háttérranyag a 2. részteljesítési r jelentéshez (TED ( [2008/S S 169-2266955]). 1-151.. PÖYRY ERŐ ŐTERV Zrt. 2011: 2 Új atom merőművi blookkok létesítésse. Előzetes Konzultációs Dokumentácció (EKD). Azz általánoos megalapozáást és a jelenlegi környezettállapotot bem mutató 1-3. fejeezetek., pp. 1--235. Budapesst. VITUKI 20022: Összefoglaaló jelentés. A Paksi Atom merőmű élettaartam hosszabbításának éés teljesítménynövelésénekk környezzetvédelmi és vízjogi engeddélyezéséhez kapcsolódó telephely jellem mzési program m c. téma kerretében 2001-2002-been végzett muunkáról. Vízminőségi és ökoológiai felméréés. pp. 1-94. Budapest. B VITUKI 20044: A Paksi Atom merőmű élettaartam hosszabbbításának éss teljesítménynnövelésének kkörnyezetvédeelmi és vízjogii engedéélyezéséhez kaapcsolódó teleephely jellemzzési program. Zárójelentés. pp. 1-70. Buddapest. Makrofita Farkas (20011) A Paksi Atoomerőmű Rt. szűkebb s körzeetének növényyvilága. Részjeelentés. Farkas (20022) A Paksi Atoomerőmű Rt. szűkebb s körzeetének növényyvilága III. Össszesítő jelentéés Farkas (20033) A Paksi Atoomerőmű Rt. szűkebb s körzeetének növényyvilága IV. Év végi v összesítőő jelentés. MTTM (20044) A paksi teelephely jellemzését szolggáló, a környezetvédelmi-, telephely- éés vízjogi enggedélyezéssell összefüüggő monitoroozási program végrehajtása.. Minta értékű zoológiai biom monitoring vizzsgálatok. ÖKO O Zrt. Sem a VKI szzempontú minnősítésre alkallmas alapadatt, sem víztest jellemzését segítő háttéraddat nem áll renndelkezésre. Makrozoobeenton MTTM (2004) A pakksi telephely jeellemzését szoolgáló, a körnnyezetvédelmii-, telephely- éés vízjogi enggedélyezéssell össszefüggő monnitorozási proggram végrehaajtása. Minta értékű é zoológiaai biomonitorinng vizsgálatokk. ÖKO Zrt. VKI szemponntú minősítésrre alkalmas alapadat: *VITUK KI (2002) Összefoglaló jelentés „A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbíításának éss telljesítménynövvelésének körrnyezetvédelm mi és vízjogi engedélyezéséhez kapcsoolódó telepheely jellemzésii proogram c. tém ma keretében 2001-2002-bben végzett munkáról” m Vízzminőségi és ökológiai állapotfelmérés.. Téémaszám: 7211/3/563901. – Duna Paks. *VITUK KI (2004) „A Paksi P Atomerőőmű élettartam m hosszabbítáásának és teljjesítménynöveelésének körnnyezetvédelmii éss vízjogi engeedélyezéséhezz kapcsolódóó telephely jellemzési proggram” Zárójeleentés a Pakssi Atomerőműű tellephely-jellem mzési prograamjának keeretében a felszíni vizek v állapootáról és változásáról.. 00000K00ERA000042/A. P1230030/0007/A. E ERŐTERV RT T. Budapest. – Duna-Paks.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

48/412


*A VITTUKI által végzzett vizsgálatok során szemikvvantitatív mintaavétel történt. Ez E csak részbenn felel meg a VKI V szempontúú minősíítés mintavételli követelményyeinek. Ennek ellenére a miintákat megszo orítással alkalm masnak találtukk a minősítésii alapaddatként való hassználatára.

DDKTVF (20007, 2008) Vízz Keretirányelvv monitorozás . VM. – Duna--Dunaföldvár, Baja, Mohácss. SCIAP Kft (2010) A Paksi Atomerrőmű üzemidőő hosszabbításának környezetvédelmi enngedélyében előírt, e a Dunaa ökkológiai állapootának jellemzzésére alkalmaas monitoringg program véggrehajtásáról. 2009-2010. Kék K Csermelyy Kfft. Duna-Paks Víztest jellem mzését segítő háttéradat: BME-IN NNOTECH (20003-2009) A Paksi Atomerrőmű vízrendsszereinek vízggazdálkodási és vízminőséégi vizsgálata.. Kuutatási jelentéss. – Duna-Pakks; Horgász-taavak Halközösségg VKI szemponntú minősítésrre alkalmas alapadat: Halasi-K Kovács (20004) „A Pakksi Atomerőm mű élettartam m hosszabbításának és teljesítménynövelésénekk köörnyezetvédelm mi és vízjogi engedélyezééséhez kapcssolódó telepheely jellemzésii program” Zárójelentés Z a Paaksi Atomerőm mű telephely-jellemzési proogramjának keretében k a feelszíni vizek áállapotáról és változásáról.. 00000K00ERA000042/A. P1230030/0007/A. E ERŐTERV RT T. Budapest. – Duna-Paks. Halasi-K Kovács (2005) Kutatási jeleentés a „Paksii Atomerőmű környezeti hatástanulmányya” című téma keretén belüll – Halállomány összetételénnek kvalitatív és kvantitattív vizsgálataa a paksi Duuna-szakaszoon II. VITUKII Deebrecen-Budaapest. MTA ÖB BKI Dunakutaató (2007) Víz Keretirányelvv monitorozás. VM. – Duna- Baja, Mohácss Az M MTA ÖBKI vizssgálata nem part p menti vizs zsgálat és nem m nappali, ezé ért az EQIHR RF szerinti minnősítésre csakk megszzorításokkal alkkalmas

SCIAP Kft. (2008) Szakértői vélem mény a pontyy (Cyprinus caarpio Linnaeuss) és a harcsaa (Silurus glanis Linnaeus)) álllomány fajlagoos fogási tilalm ma feloldásánaak lehetőségééről a Faddi Hoolt-Dunában KKézirat – Fadddi Holt-Duna e a Dunaa SCIAP Kft (2010) A Paksi Atomerrőmű üzemidőő hosszabbításának környezetvédelmi enngedélyében előírt, ökkológiai állapootának jellemzzésére alkalm mas monitoringg program véégrehajtásáról.. 2009. Kék Csermely C Kft.. Duuna-Paks. Víztest jellem mzését segítő háttéradat: VITUKI (2002) Összefoglaló Ö jelentés „A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának éss telljesítménynövvelésének körrnyezetvédelm mi és vízjogi engedélyezéséhez kapcsoolódó telepheely jellemzésii proogram c. tém ma keretében 2001-2002-bben végzett munkáról” m Vízzminőségi és ökológiai állapotfelmérés.. Téémaszám: 7211/3/563901. – Duna Paks. Halasi-K Kovács (2005) Kutatási jeleentés a „Paksii Atomerőmű környezeti hatástanulmányya” című téma keretén belüll – Halállomány összetételénnek kvalitatív és kvantitattív vizsgálataa a paksi Duuna-szakaszoon II. VITUKII Deebrecen-Budaapest. – Paksi Halászati Szöövetkezet fogáási adatai a Duuna paksi szaakaszán 2000--2004 között. PA Horrgász Egyesület (2006-2011) A Paksi Attomerőmű Hoorgász Egyesüület kezelésébben lévő vízteerek fogási éss tellepítési adataii. Faddi S Sporthorgász Egyesület (20006-2010) A Faddi Sporthoorgász Egyessület kezeléséében lévő Fadddi Holt-Dunaa foggási és telepíttési adatai. BME-IN NNOTECH (20003; 2006) A Paksi Atomerrőmű vízrendsszereinek vízggazdálkodási és vízminőséégi vizsgálata.. Kuutatási jelentéss.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

49/412


7.6.3 EGYEDI JEGYZZŐKÖNYVEKK ÉS ÚTMUTATTÓK A mintavételre, vizsgálatra és értékeléésre vonatkozzó specifikus jegyzőkönyve j k, módszertaani útmutatók, előírások azz alábbiak: v végzettt  Speecifikus általánnos vízkémia terepi jegyzőőkönyv (Mintaavételi – mérrési jegyzőkönnyv felszíni vízből minttavétel eseténn)  Aktuualizált STAR protokoll általános terepi jeegyzőkönyv  Speecifikus fitoplannkton jegyzőkönyv  Speecifikus fitobennton jegyzőkönnyv  Speecifikus makroffita jegyzőkönnyv  Speecifikus makrozzoobenton jeggyzőkönyv  Speecifikus halközzösség jegyzőkönyv vízfolyáásra  Speecifikus halközzösség jegyzőkönyv állóvízrre  Résszletes módszeertani útmutattó a fitoplanktoon mintavételhhez, vizsgálathhoz és az ereddmények értéékeléséhez  Résszletes módszeertani útmutattó a fitobentonn mintavételheez, vizsgálathooz és az eredm mények értékeeléséhez  Résszletes módszeertani útmutattó a makrofita mintavételhezz és értékelésshez a Dunán  Résszletes módszeertani útmutattó a fmakrofitaa mintavételheez és értékelésshez az állóvizzeken  Résszletes módszeertani útmutattó a makrozooobenton mintavételhez és értékeléshez a Dunán  Résszletes módszeertani útmutattó a makrozooobenton mintavételhez és értékeléshez azz állóvizeken  Résszletes módszeertani útmutattó a halközössség mintavételhez és értékeeléshez a Dunnán  Résszletes módszeertani útmutattó a halközössség mintavételhez és értékeeléshez az állóóvizeken  Résszletes módszeertani útmutattó a halközössség mintavételhez és értékeeléshez kisvízf zfolyásokon

7.6.4 MÓDSZERTANNI SZAKIRODAALOM 7.6.4.1 Víz fizikai, kémiai jelleemzők Az alkalmazzott módszerttani leírásokaat a 7.5.5 éés a 7.6.5 tartalmazzákk.

fejezetben részletezett r sszabványok és é rendeletekk

7.6.4.2 Fitoplankto on Borics G., Váárbíró G., Griigorszky I., Krrasznai E:, Szzabó S., Kisss K.T. (2007) A new evaluaation techniquue of potamo-planktton for the asssessment of thhe ecological sstatus of riverss. Arch. Hydroobiol. Suppl. 1 61/3-4, 465-486. Felföldy L. 19977: Termeléssbiológiai alappfogalmak. In: Felföldy LL. (szerk.): Elsődleges termeelés, Hidrobio l. Továbbképzző Tanf., Tihany, 1.4., 17-244. Felföldy L. 11987: A biolóógiai vízminőssítés (4. javíttott és bővíteett kiadás). Vízügyi Hidrobbiológia 16., 1-258. 1 - VGI,, Budappest. Hammer R., Harper D. A. T., Ryan P. D. D 2001: PAS ST: Palaeontollogical Statistics Software PPackage for Education E andd Data A Analysis. Palaaeontologica Electronica E 4 ( 1): 9 pp. (http:\\palaeoelectrronica.org/20001_1/past/issuue1_01.htm)) Hurlimann J.., Niederhausser P. 2000: Methoden M zurr Untersuchung und Beurtteilung der Flliessgewässerr: Kieselalgenn Stufe F (flächendecckend). Versioon vom 18.9.22000., 1-110. Im Auftrag des Bundesam mtes für Umwelt, Wald undd Landsschaft, Bern. Krammer, K., H. Lange-Beertalot 1986: Bacillariophyce B eae. 1.Teil: Naaviculaceae. Süsswasserflo S ora von Mitteleeuropa, 2/1, 1-876. - Gustav Fischer Verlag, Stuuttgart, New Y York.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

50/412


Krammer, K K., H. Langee-Bertalot 19888: Bacillarioophyceae. 2.T Teil: Bacillariaceae, Epithhemiaceae, Surirelliaceae. S . Süssw wasserflora voon Mitteleuropaa, 2/2, 1-596. - Gustav Fisccher Verlag, Sttuttgart, New YYork. Krammer, K K., H. Lange-Bertalot 1991: Bacill ariophyceae. 3.Teil: Centrales, Fraggilariaceae, Eunotiaceae.. Süssw wasserflora voon Mitteleuropaa, 2/3, 1-576. - Gustav Fisccher Verlag, Sttuttgart, New YYork, Jena. Krammer, K.., H. Lange-B Bertalot 1991aa: Bacillariophhyceae. 4.Teil:Achnanthaceeae; Kritische Ergänzungenn zu Naviculaa (Lineoolatae) und Gomphonema; Gesamtliteraaturverzeichniss Teil 1-4. Süüsswasserfloraa von Mitteleuuropa, 2/4, 1-437. - Gustav Fischer Verlag, Stuuttgart, Jena. Ludes B., Cooste M. 1996: Diatomées et médecine léggale. Applicatioons de la rechherche Németh, J. 11984: Einflusss der Teperatur auf die ph otosynthetischhe Sauerstofffproduktion unnd Artenzusam mmensetzungg des Phhytoplanktonss. 24. Arbeitstaagung der IAD D, Szentendre/Ungarn 1984, Wissenschaaftliche Kurzrefferate 87-90 Németh J. (1998) A biolóógiai vízminőősítés módszeerei [Methodss of water quuality classifica cation]. Vizi TermészetT éss Környeezetvédelem 7., 1 - 303., KGI, Budapest.. ÖKO Zrt. (2009) Vízgyűjttő-gazdálkodáási tervek késszítése” című KEOP-2.5.0.. A kódszámúú projekt meggvalósítása a tervezzési alegységeekre, valamint részvízgyűjtőőkre, továbbá ezek alapján az a országos vvízgyűjtő-gazddálkodási terv,, valamint a terv környezeti vizsgáálatának elkésszítése. Háttééranyag a 2. részteljesítési r jelentéshez (TED ( [2008/S S 169-2226955]). 1-151. Szilágyi F., Á Ács É., Boricss G., Halasi-K Kovács B, Juhhász P., Kiss B., Kovács CS., C Kovács TT., Lakatos GY., G Müller Z.,, Padisáák J., Pomoggyi P., Szabóó K., Szalma E., Tóthmérrész B. (20066) Az ökológiiai minősítés kérdései. In:: Somlyyódy L., Simoonffy Z.: A fennntartható vízggazdálkodás tudományos megalapozásaa az EU Víz Keretirányelvv hazai végrehajtásának elősegítéésére. MTA V Vízgazdálkodási Csoport éss BME VKKT közös munkaabeszámolójaa (kéziraat). Szilágyi F., C Clement A., Juuhász P., Kisss B., Müller ZZ., Nieuwenhuuis R., Padisákk J., Pomogyii P., Torenbeeek R. (2006a)) Refereenciaviszonyook és a jó állappot a mintaterüületen lévő vízztestekre, a vííztestek jelenleegi állapotánaak jellemzése.. I. Felsszíni vizek ökoológiai állapotaa. Kutatási jeleentés. 19. Mellléklet, 1-86. ÖKO Ö Zrt. vezet ette Konzorcium m, Budapest. VITUKI (20077) Módszertanni útmutató a 2007-től 2 indulóó biológiai moonitoring vizsgálatokhoz. Kéézirat, pp. 1-655. Budapest.

7.6.4.3 Fitobenton n Ács É., Kiss K. T. 2011: Módszertani M útm mutató a fitobbentosz élőlénycsoport VKI szerinti gyűjtééséhez és felddolgozásához.. 1-31., MTA Duna-kuutató Intézet, Göd. Hürlimann J.., Niederhausser P. 2000: Methoden M zurr Untersuchung und Beurtteilung der Flliessgewässerr: Kieselalgenn Stufe F (flächendecckend). Versioon vom 18.9.22000., 1-110. Im Auftrag des Bundesam mtes für Umwelt, Wald undd Landsschaft, Bern. Krammer, K., H. Lange-Beertalot 1986: Bacillariophyce B eae. 1.Teil: Naaviculaceae. Süsswasserflo S ora von Mitteleeuropa, 2/1, 1-876. - Gustav Fischer Verlag, Stuuttgart, New Y York. Krammer, K K., H. Langee-Bertalot 19888: Bacillarioophyceae. 2.T Teil: Bacillariaceae, Epithhemiaceae, Surirelliaceae. S . Süssw wasserflora voon Mitteleuropaa, 2/2, 1-596. - Gustav Fisccher Verlag, Sttuttgart, New YYork. Krammer, K K., H. Lange-Bertalot 1991: Bacill ariophyceae. 3.Teil: Centrales, Fraggilariaceae, Eunotiaceae.. Süssw wasserflora voon Mitteleuropaa, 2/3, 1-576. - Gustav Fisccher Verlag, Sttuttgart, New YYork, Jena. Krammer, K.., H. Lange-B Bertalot 1991aa: Bacillariophhyceae. 4.Teil:Achnanthaceeae; Kritische Ergänzungenn zu Naviculaa (Lineoolatae) und Gomphonema; Gesamtliteraaturverzeichniss Teil 1-4. Süüsswasserfloraa von Mitteleuuropa, 2/4, 1-437. - Gustav Fischer Verlag, Stuuttgart, Jena. Ludes B., Cooste M. 1996: Diatomées et médecine léggale. Applicatioons de la rechherche

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

51/412


Stenger-Kováács Cs., Buczzkó K., Hajnal É., Padisák J. 2007: Epipphytic, littoral diatoms d as biioindicators off shallow lakee trophicc status: Trophic Diatom Inddex for Lakes (TDIL) develooped in Hungaary. Hydrobioloogia 589., 1411-154.

7.6.4.4 Makrofita Dawson, F. H. (2002) Guidance G for the field asssessment off macrophytees of rivers within the STAR S project.. (http:///www.eu-star.att/frameset.htm)) Holmes, N.T.H. & B.A. Whhitton 1977. Maacrophytes off the River Weear: 1966-19766’. Naturalist 1102: 53–73. Kohler, A. (1978) Methodeen der Kartieruung von Floraa und Vegetatiion von Süßwasserbiotopenn. Landschaft & Stadt 10/2:: 73–855. Lukács, B., B Balázs, A., Baaranyai Nagy, A., Kelemen né Szilágyi, E. E (2011) Folyyó- és állóvizeek makrofita állományainak á k felmérési segédletee. VM Kézirat. wski, J. Foersster. (2006) I nstruction Prootocol for thee Schaumburg, J., C. Schraanz, D. Stelzzer, G. Hofmaann, A. Gutow mentation of the EU Waater Framewoork Directive:: ecologgical Assessment of Runnning Waterss for Implem Macroophytes and Phytobenthos. P Bavarian Envvironment Ageency, 121. Schaumburg, J., C. Schraanz, D. Stelzer, G. Hofmannn. (2007) Action Instructionns for the ecollogical Evaluaation of Lakess for Im mplementation of the EU Waater Frameworrk Directive: Makrophytes M and Phytobentthos. Bavariann Environmentt Agenccy, 69.

7.6.4.5 Makrozoob benton Csányi B. (1998) A magyyarországi folyyók biológiai m minősítése a makrozoobenton alapján. – Doktori (PhD) értekezés,, KLTE, Debrecen 1--89. a – In: M.T. Fursse, D. Hering, K. Brabec, A.. Furse, M. et al. (2006) Thee STAR projecct: context, obbjectives and approaches. Buffaggni, L. Sandinn & P.F.M. Verdonschot V (eeds), The Eccological Statuus of Europeaan Rivers: Evvaluation andd Intercaalibration of Assessment A Meethods – Hydrrobiologia, 5666: 3–29. Star 8th deliiverable (20044) Inter-calibrration and ha rmonisation of o „invertebratte methods” – Compiled by b Sandin, L.,, Fribergg, N., Furse, M.T., M Clarke, R. R & Larsen, S S. – A project under 5th Framework Prog ramme, 1–238. Várbíró, G., Deák, Cs., Borics, B G., & Krasznai, K E. ((2010) Currennt issues in ecological wateer qualification: developingg multim metric macroinnvertebrate inddex on lowlannd, small and medium sizeed watercoursses – a case study. – Actaa Biol. D Debr. Oecol. Hung., H 21: 2477–254. Várbíró, G., Fekete, O., A. A Ortmann-Ajkkai, Ficsor, M ., Cser, B., Koovács, K., Kisss, G., Czirok,, A., Horvai V. & Deák, Cs.. (2011)) Developing a multimetric macroinvertebbrate index onn montainous small and meedium sized water bodies. – Acta B Biol. Debr. Oecol. Hung., 266: 211–220.

7.6.4.6 Halközösség Bănărescu, P P. (1990) Zooogeography off Fresh Waterss Vol. 1. General Distributioon and Dispe rsal of Freshw water Animalss in Norrth America annd Eurasia. AU ULA-Verlag W Wiesbaden. Berinkey, L. ((1966) Halak. Fauna Hung., Vol.79, Akaddémiai Kiadó, Budapest, ppp 136. Halasi-Kováccs, B (2005) A „Paksi Atoomerőmű körnnyezeti hatásstanulmánya”ccímű téma keeretén belül a halállományy összeetételének kvaalitatív és kvanntitatív vizsgálaatáról a paksi Duna-szakaszon. Kutatási jelentés. Halasi-Kováccs, B., Dieperiink, Ch., Nieuwenhuis, R. ((2005) ECOSU URV- Biologiccal Qualitiy Eleements: Fish. Final Report.. EuroppeAid/114951//D/SV/2002-0000-180-04-01--02-02. KvVM M. Arcadis Co.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

52/412


Halasi-Kováccs, B., Erős, T., T Harka, Á., Sallai, Z., Naagy, S. A. 2009. „a Vízgyűűjtő-gazdálkoddási tervek készítése” címűű KEOP P-2.5.0. kódszzámú projekt megvalósítássa a tervezésii alegységekre, valamint a részvízgyűjtőőkre, továbbáá ezek aalapján az orsszágos vízgyűűjtő-gazdálkoddási terv, valam mint a terv környezeti vizsggálatának elkéészítése” címűű projekkt keretén belüül a „Halak” réésztéma. Budaapest. Halasi-Kováccs, B (2010) A Paksi Atomeerőmű üzemid ő hosszabbítáásának környeezetvédelmi enngedélyében előírt, a Dunaa ökológgiai állapotánaak jellemzésére alkalmas m monitoring program végrehaajtásáról. 20099. Kék Csermely Kft. Duna-Paks. mérész, B. (20011) A hazai vízfolyások Víz V Keretirányyelv előírásainnak megfelelőő halegyüttess Halasi-Kováccs, B., Tóthm alapú ökológiai minnősítési rendszzere. Acta Biool. Debr. Oecool. Hung., 25: 77-100. 7 Halasi-Kováccs, B., Harka, Á. (2012) Háány halfaj él M Magyarországgon? A magyaar halfauna zooogeográfiai és é taxonómiaii áttekinntése, értékeléése. Pisces Hungarici, H 5-244. Halasi-Kováccs, B. (2012) Szakértői S véleemény a pontyy (Cyprinus carpio Linnaeuus) és a harcssa (Silurus glaanis Linnaeus)) állomáány fajlagos foogási tilalma feloldásának f leehetőségéről a Faddi Holt-D Dunában Kéziirat. Hankó, B. (1931) Magyaroország halainak eredete éss elterjedése. Közl. a Debrreceni Tisza IIstván Tudom mány Egyetem m Állattaani Int., 10. évvf. 34 p. Debreecen. Kottelat, M., Freyhof, J. (2007) ( Handbbook of Europpean freshwatter fishes. Publications Kotttelat, Cornol,, Switzerland.. 646 p. mi (92/43/EGK) irányelveknnek megfelelőő monitorozáss KvVM (2006) „A madárvédelmi (79/4099/EGK) és az élőhelyvédelm előkésszítése” projekt (2006/18/1776.02.01). Zárrójelentés. Maitland, P. S. (1994a) Conservation C of Threateneed Freshwater Fish in Eurrope. Nature and environm ment, No. 66.. Counssil of Europe Press. P Maitland, P. S. (1994b) Coonservation off Freshwater FFish in Europee. Nature and environment,, No. 66. Counnsil of Europee Presss. Miller, P. J. (1990) Gobiidaae. In: Fishes of the North-E Eastern Atlantic and the Mediterranean. U UNESCO. pp. 1019-1085. E., Stepien, C. C A. (2009) Esscape from thhe Ponto-Casppian: Evolutionn and biogeoggraphy of an endemic e gobyy Neilson, M. E speciees flock (Benthophilinae: Goobiidae: Teleoostei). Molecular Phylogenetics and Evoluution, 52: 84-1102. /www.hydroinnfo.hu/Html/hidinfo/akt_eves_tb.html

7.6.5 A TERVEZETTT MÓDSZERTAAN LEÍRÁSA 7.6.5.1 Fizikai kém miai jellemzzők A mintavételek során az MSZ 12750-22:1971 (Felszzíni vizek vizsgálata. Mintavvétel és tartóósítás), az MS SZ ISO 5667-6:1995 (Vízm minőség. Mintaavétel. 6. részz: Útmutató follyókból és pattakokból végzett mintavétellhez) és az MS SZ ISO 5667-4:1995 (Vízm minőség. Minntavétel. 4. réész: Útmutatóó természetees és mesterséges tavakbból végzett mintavételhez) m ) szabványok eelőírásait alkaalmaztuk. A dunai vízzmintavételek során a keresztszelvényyek mintavéteeli pontjain (jobb part, köözép, bal parrt) különbözőő mélységekbőől pontmintákaat vettünk (a vízmélységtőll függően 0.55 m, 1.0 m, 1.5 m, 2.5 m, 3.0 m mélyséégekből) és a helyszínen m mélységi átlaggmintát képezztünk (jobb paart, közép, baal part). Ezekket a mélységgi átlagmintákkat vizsgáltukk akkreditált laboratóriumbann a vonatkozóó vizsgálati szaabványok előíírásai szerint. p valamintt a mintavételli pontok közöött két továbbii Mintavétel köözben a mintaavételi pontokkon (jobb part,, közép, bal part), pontban mérttük a Dunavízz hőmérsékletéét 0,5-1,0 m m mélységben.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

53/412


A helyszínenn mértük a mélységi átlaagminták pH--ját, fajlagos elektromos vezetőképessé v égét és az oldott oxigénn koncentrációt. A helyszínni mérési ereddményeket a Mintavételi jegyzőkönyve j kben rögzítetttük, amelyekk a Vizsgálatii jegyzőkönyveek mellékletétt képezik. Az egyéb fellszíni vizek mintavétele m során az állóvizzek jobb part, közép és baal part pontjairról, 0.5-1.0 m mélységbőll vettünk ponttmintákat és a helyszínen képeztünk keresztszelvvény átlagminntát. Ezeket a mélységi átlagmintákatt vizsgáltuk akkkreditált laborratóriumban a vonatkozó vizzsgálati szabvványok előírássai szerint. A helyszínenn mértük a kerresztszelvény átlagminták hhőmérsékletétt, pH-ját, fajlaggos elektromoos vezetőképeességét és azz oldott oxigénn koncentrációót. A helyszíni mérési eredm ményeket a Mintavételi M jegyyzőkönyvekbeen rögzítettük, amelyeket a Vizsgálati jeggyzőkönyvek mellékletben m adtunk a közre. A dunai és eggyéb felszíni vizek v vizsgálati eredményeiit a 2000/60/EK Irányelv „V Víz Keretirányyelv”-nek valóó megfelelést szolgáló, a feelszíni víz vízzszennyezettsségi határértéékeiről és azo ok alkalmazásának szabállyairól szóló 10/2010. 1 (VIII. 18.) VM M rendelet éss a VGT 5 fejezetéhez kiadoott 5.2 háttérannyag szerint értékeltük. é A dunai vízzminták vizsggált paramétereinek értékeelésénél a 100/2010. (VIII. 18.) VM renddelet 1. melléékletét és a 2. melléklet „1.11. Vízminőséggi határértékekk vízfolyásokra ra” pontjában lévő táblázat „I” „ oszopábann lévő (Duna hazai h szakaszza) határértékekeet alkalmaztukk. Az egyéb álllóvizekből szzármazó vízminták vizsgáltt paramétereinnek értékeléséénél a 10/20100. (VIII. 18.) VM V rendelet 1. mellékletét éss a 2. mellékleet „1.3. Vízminnőségi határérrtékek állóvizeekre) pontjábaan lévő táblázaat „P” oszopábban lévő (13. típus: meszes-kis területű--sekély-nyílt víízfelületű-állanndó) határértéékeket alkalmaaztuk. (7.7.1-114 táblázat) A Víz Keretirrányelv nem ad a minden vizssgált komponeensre határérttéket, ezért a vizsgálati v ereddményeket a felszíni f vizekk megfigyeléssének és állaapotértékeléssének egyes szabályairó ól szóló 31/20004. (XII. 30..) KvVM rendelet alapjánn (osztálybasorolás és szineek alkalmazása), valamint aaz MSZ 127499:1993 szabváányban megaddott határértékek alapján iss értékeltük. (77.6.5-1 és a 7.66.5-2 táblázat)). A Víz Keretiirányelv előíráásainak megfeelelő vízminősségi határértékkek táblázatátt a 7.7.1-12 sz. táblázatban közöljük. k A VKI szerinnt végzett minnősítések soráán figyelembee kell venni az a egyes víztípusokat, míg a szabvány (MSZ 12749)) alapján végzzett minősítési határérték nincs n tekintetttel a minta szzármazási helyére. Ezért a két eltérő módon m végzettt minősítési eljjárás eredméénye nem feltéétlenül azonoss. A szabvány alapján véggzett értékeléssnél a jogszabályban előírtt értékek alapján minősítettüük a mintákat.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

54/412


Határéértékek a vízminőségi osztályokban o Vizsgálati jellemzzők

Mértékegységek

Kiváló

Jó

Mérsékelt

G Gyenge

Rosszz

Kiváló víz

Jó vízz

Türhető víz

Szennyezett víz

Erősen n szennyezeett víz

<3

Rendelet

Vizsgálati szaabványok

31/2004 (XII.30. ) KvVM MSZ 12749:1993

A csoport: az oxigénháztartás jellemzői Oldott oxigén Oxigéntelítettség

mg/l

7

6

4

3

70-80

50-70

20-50

MSZ ISO 5813:19922

%

80-100

100-120

120-150

150-200

> 200

mg/l

4

6

10

15

> 15

MSZ EN 1899-2:20000

mg/l

5

8

15

20

> 20

MSZ 448-20:1990

MSZ EN 1899-1:20000

Biokémiai oxigénigény (BOI5) Kémiai oxigénigény (KO OIps)

B csoport: a nitrogén- és foszfforháztartás jellemzőii Ammómium (NH4+-N)

mg/l

0,2

0,5

1,0

2,0

> 2,0

MSZ ISO 7150-1:19992

Nitrit (NO2—N)

mg/l

0,01

0,03

0,1

0,3

>0,3

MSZ 448-12:1982

Nitrát (NO3—N)

mg/l

1

5

10

25

>25

MSZ 448-12:1982

Szerves nitrogén

mg/l

Összes foszfor Összes foszfor

µg/l µg/l

MSZ 448-27:1985 MSZ EN 25663:1998 100

200

400

1000

>1000

MSZ 260-20:1980

Tározásra, vagy egyéb állóvizekbe nem kerülő folyóvizzek esetén

40

100

200

500

> 500

MSZ 260-20:1980

Egyéb esetekbben

MSZ 448-18:2009

Orto-foszfát (PO43--P)

µg/l

50

100

200

500

> 500

Orto-foszfát (PO43--P) a-klorofill

µg/l µg/l

20 10

50 25

100 75

250 250

> 250 > 250

MSZ 12750-17:19744

Tározásra, vagy egyéb állóvizekbe nem kerülő folyóvizzek esetén

MSZ 448-18:2009 MSZ 12750-17:19744

Egyéb esetekbben

MSZ ISO 10260:19993

7.6.5-1. tábblázat Az MSZ 12749:1993 szabványban meggadott vízminősségi határértékek, a 31/2004 KKvVM színjelölééssel – A és B csoport

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

55/412


Határértékek a vízm minőségi osztályokban Vizsg gálati jellemzők

Mértékeegységek

Kiváló

Jó

Mérséékelt

Gyenge

Rossz

Kiváló víz

Jó víz

Türhető víz

Szennyezett víz

Erősen szennyezett víz

311/2004 (XII.30. ) KvVM

Rendelet

Vizssgálati szabványok

MSZ 12749:1993

D csopo ort: mikroszennyezzők és toxicitás D1 alcso oport: szervetleen mikroszennyezők MSZ 14484-3:1998 (előkészítés)

Arzén

µg/l

10

20

500

100

> 100

Cianid

µg/l

10

20

500

100

> 100

Cink

µg/l

50

75

1000

300

> 300

Higany

µg/l

0,1

0,2

0,5

1

>1

Kadmium

µg/l

0,5

1

2

5

>5

Króm

µg/l

10

20

500

100

> 100

Nikkel

µg/l

15

30

500

200

> 200

Ólom

µg/l

5

20

500

100

> 100

Réz

µg/l

5

10

500

100

> 100

50

1000

250

> 250

EPA 60020 (mérés) MSZ ISO 6703-2:2003 MSZ 2660-30:1992 MSZ 14484-3:1998 (előkészítés) EPA 60020 (mérés) MSZ 14484-3:1998 (előkészítés) EPA 60020 (mérés) MSZ 14484-3:1998 (előkészítés) EPA 60020 (mérés) MSZ 14484-3:1998 (előkészítés) EPA 60020 (mérés) MSZ 14484-3:1998 (előkészítés) EPA 60020 (mérés) MSZ 14484-3:1998 (előkészítés) EPA 60020 (mérés) MSZ 14484-3:1998 (előkészítés) EPA 60020 (mérés)

D2 alcso oport: szerves mikroszzennyezők

Kőolajszármazékok - kőolaj éss termékei

20

µg/l

MSZE 20361: 2 2004 MSZ 14484-7: 2005

E csopo ort: egyéb jellemzőkk pH Fajlagos elektromos e vezetőképpesség (20°C-on) Vízhőmérsséklet Levegő-hőőmérséklet Lúgosság

µS/cm

6,0--6,5

5,5-6,0

< 5,5

6,5-8,0

8,0-8,5

8,5--9,0

9,0-9,5

> 9,5

500

700

10000

2000

> 2000

°C

MSZ 14484-22:2009 MSZ EN N 27888:1998

Cssak folyóvízre érvényes

MSZ 4448-2

°C mmol/l

MSZ 2660-5:1971

7.6.5-2. tábblázat Az MSZ 12749:1993 szaabványban meggadott vízminősségi határértéke ek, a 31/2004 KKvVM színjelölééssel – D és E csoport

A folyami üleedékek kémiai vizsgálati eredményeire jeelenleg határéértékek nincseenek. A méréssi eredményeeket a 6/2009.. (IV.14.) KvVM M –EüM-FVM együttes renddelet a földtanni közeg és a felszín alatti vízszennyezés v ssel szembenni védelméhezz szükséges haatárértékekrőll és a szennyeezések mérésséről” szóló renndelet földtani közegre vonaatkozó „B” szeennyezettségii határértékhezz, valamint ezzen érték 50 %-ához % ill. 25 % %-ához viszonnyítottuk. Ez a fajta megközzelítés és oszttályba soroláss becslés jellegű. A mérési eredményeket a Duna eggyéb szakaszzain (Győr, Buudapest felettt, Csepel-sziget, Ráckevei-m értékekkell is összehasoonlítottuk. Soroksári Duuna-ág) a 20099-2010-ben mért A határértékeeket és az alkalmazott kémiai eljárásokatt az 7.6.5-3 táb blázat tartalmazza. Mértéék „B” értéék „B” érték „B” érték Vizsgáálati szabványy egységek 25%-aa 50%-a Kőolajszáármazékok mg/kkg MSZ M 21470-1055:2004 - kőolaj éés termékei mg/kkg 25 50 100 MSZ M 21470-94:20001 - policikluusos aromás mg/kkg 0,25 0,5 1,0 szénhidroogének (PAH-kk) MSZ M 21470-84:22002 Poliklórozzott bifenilek (P PCB-k) mg/kkg 0,0255 0,05 0,1 MSZ M 21470-98:20002 7.6.5-3. táblázat Határértékek éés alkalmazott kémiai k eljárásokk folyami üledékkekre Vízminőségi jellemzzők

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

56/412


A fizikai-kémiai paramétereek változását térben és időőben különbözző folyamatok befolyásolják,, melyek közüül az értékeléss során a legfoontosabbakat emeltük e ki.

7.6.5.2 Fitoplankto on A Víz Keretiirányelvnek megfelelő m mennnyiségi mintaavétel, az MSZ EN 15110 (mintavétel) éés az MSZ EN N 14407:20044 (mintafeldolggozás) szabváányok szerint. Az eredményyek EQR alapúú értékelése a CN TC 230 EU szabványytervezet, ill. a Víz Keretiránnyelv hazai alkalmazására kidolgozott ajjánlások (SZILLÁGYI és mtsaai. 2006, 20066a) szerint törtténik. A helyszíneen Lugol-oldaattal rögzített merített fitooplankton minták állománnysűrűségét UTERMÖHL--féle fordítottt planktonmikrroszkóppal hattározzuk meg. A fitoplanktton biomasszzáját az állom mánysűrüség és a fajlagoss biomassza adatok alapjáán számítjuk ki. Az egyess taxonok fajlaagos biomasszáját vagy köözvetlen mérééssel határozzzuk meg vagyy logaritmikuss intervallum skála szerintii lineáris méraattartományukk becslése utáán, a megfeleelõ forgási elllipszoid (göm mb) térfogatávval tekintjük azonosnak a (l.:: NÉMETH 1998). Az egyedenkként felvett lineeáris méretek alapján egye nként számítjuk ki a fajlagoos térfogatokat at, majd azokaat átlagoljuk. A térfogat ismeeretében a sűrrűséget egyséégnyinek tételeezve, a fajlagoos biomasszátt tömeg-egyséégben fejezzükk ki. A biomasszaa eredményekeet μg/l mértékegységben addjuk meg, de a szövegben mg/l m (=103 μg/l/l)-re átszámítvva említjük. A merített éés a helyszínnen Lugol-olddattal rögzítettt mintákat Opton O fordítottt planktonmiikroszkóppal vizsgáltuk. A fitoplankton bbiomassza éss a számított a-klorofill kon centráció értéékeket, valamint a százalékkos részesedéés adatokat a nagyobb rendszertani egyységek szerintti felosztásba n, táblázatokbban foglaltuk össze. A biom massza eredm ményeket μg/ll mértékegyséégben fejezzükk ki, de a szövvegben mg/l (==103 μg/l)-re átszámítva á említjük. A fitoplanktoon dominancia-struktúrájánnak rövid jelllemzésekor az egyes taxonok biomaasszában kifeejezett relatívv abundanciájáát a következőő intervallum skála s szerint aadjuk meg: Abundancia osztály 1 2 3 4 5 6 7 8

Tarto omány az össz-bioomassza hányaada 0-1/16 11/16-1/8 1/8-1/4 1/4-1/2 1/2-3/4 3/4-7/8 77/8-15/16 15/16-1

‰ 0-63 64-125 6 126-250 251-500 2 501-750 5 751-875 7 876-938 8 93 39-1000

A domináns ttaxonok jelöléése: piko: FLAG: CHRO: OSCI: NOST: EUGL: CRYP: DINO: CHRY: CENT: PENN: VOLV

MVM ERBE ZZrt.

piko--algák Flageellatae Chrooococcales Oscilllatoriales Nosttocales Eugleenophyta Crypptophyta Dinophyta Chryysophceae Centtrales Pennnales Volvoocales


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

57/412


CHLO: ULOT: DESM:

Chlorococcales Ulothhricales Desm midiales

A munka során figyelembee vettük a jelennleg kidolgozáás alatt álló EU U szabványterrvezet (CN TC C 230) egyes előírásait e is. nkton alapú ökológiai érrtékelés soráán a minőséggi (taxonómiaai összetétel)) A Víz Kerettirányelv szeerinti fitoplan jellemzőket vvesszük figyeleembe (ÖKO Zrt. Z 2009, SZILLÁGYI és mtsaai. 2006, 20066a). A fitoplankton taxonómiai összetétele alapján a meghaatározzuk a Q társulás index, majd ebbből Qr értékét a következőkk szerint: Q=SUM(pi*Fi) masszára vonnatkoztatott rellatív abundanciája, ahol, pi: a taxonok vagyy kodonok biom Fi: adoott taxonhoz vvagy kodonhozz tartozó súlyffaktor Qr = Q/55 A súlyfaktor éértéke a 0-5 között k változó egész e szám. A taxonok beesorolásához BORICS B és mtsai m (2007) taanulmányát veesszük alapul. A vízfolyásook 3. típuscsooportjának (225. Duna, maagyarországi alsó szakaszz) mefelelőenn a következző egyenlettell számítjuk ki a besoroláshooz közvetlenül használható NQr értékeket. y=0,7334x2 + 0,3253x - 0,00137

ahol,

y: NQr

x: Qrr

Az ökológiaai állapot fitoplankton alapú értékeléésére a valaamennyi tipus esetében használható, NQr = 0-1 intervallumbaan, egyenlő ossztályközökkel (0.2) kialakíttott következő határérték-táblázatot hasznnáljuk: A folyó- és álllóvizek ökológgiai állapotánaak fitoplanktonn alapú értékeelésére alkalmas HRPI, ill. H HLPI indexek számításának s k lépéseit az eredmények ismertetéséhezz mellékelt táb lázatok tartalm mazzák. ÖKOLÓGIAI Á ÁLLAPOT Kivál ó Jó Közeppes Gyengge Rosssz

NQr ≥0.801 1 0.601-0.8 800 0.401-0.6 600 0.201-0.4 400 ≤0.200 0

A trofitás fokozatait FELFFÖLDY (1987) tíz t fokozatú skkálája szerint a következő táblázatban t (N NÉMETH 1998,, p.251., 2.2.99 táblázat) fogllaltuk össze.(7.6.5-4. 7 táblázaa) FÖLDY 1987) A trofitás fo kozatai (FELF Troofitás fok 0 attrófikus (termékketlen) 1 ulltra-oligotrófikuss (igen szűken termő) 2 olligotrófikus (szűűken termő) 3 olligo-mezotrófikuus

Elsődleges teermelés */ gC / m 2 / év mgC m /m2/ nap 0 0 < 10 < 50 110 - 25 50 - 125 226 - 50 126 - 250

Algaszám m 10 6 ind/ litter 0 < 0.01 0.01 - 0.055 0.05 - 0.100

a-kloro ofill mg / m 3 0 <1 1-3 4 - 10 1

4m mezotrófikus (köözepesen termőő) 5m mezo-eutrófikus

551 - 100 1001 - 175

251 - 500 501 - 900

0.1 - 0.5 0.5 - 1.0

11 - 20 2 21 - 50 5

6 euutrófikus (bőven termő) 7 euu-politrófikus

1776 - 300 3001 - 500

901 - 1 500 1501 - 2500

1.1 – 100 11 – 1000

51 - 100 1 101 - 200

5001 - 800 2501 - 4000 101 – 5000 > 800 > 4 000 > 500 7.6.5-4. táblázat A trofitás fokozzatai (Felföldy 1987) 1

201 - 800 > 8000

8 poolitrófikus (erőssen termő) 9 hiipertrófikus (túlttermő) */

MVM ERBE ZZrt.

Az éves terrmelés a napi termelés kétsszázszorosa (F FELFÖLDY 19777: p. 228.)


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

58/412


A trofitási fokkozatokba sorroláshoz a mintában mért, vagy a fitoplaankton biomassszából számíított a-klorofill koncentrációó adatokat hassználtuk. Az áttszámításhoz a fitoplanktonn biomassza, korábbi k méréssek alapján meegállapított, %-os % a-klorofilll tartalom adaatait használtuuk, ami a Dunna és a telephhely környezetében levő állóvizek esetébben 0.329-0.3383% volt. Azz MSZ 12749 sz. szabványy szerint az a-klorofill a konccentráció alappján a követkkező vízninőséégi osztályokba soroltuk a vizsgált vízteereket. I II III IV V

Vízzminőségi osztáály kiváló jó tűrhető szeennyezett erősenn szennyezett

a-klorofill koncentráció (µ µg/l)  10 10,4-25 25,1-75 75,1-250 250

A fitoplanktoon és fitobentton vizsgálatook eredményeeinek többválltozós elemzééséhez HAMM MER, HARPE ER és RYAN N (2001) PASTT programcsom magját hasznááltuk.

7.6.5.3 Fitobenton n A Víz Keretirányelvnek megfelelő m mennnyiségi mintaavétel, az MSZ Z EN 15110 (mintavétel) éss az MSZ EN 14407: 20044 (mintafeldolggozás) szabváányok szerint.. Az eredménnyeket az IPS S kovaalga inndexből szám mított EQR érttékek alapjánn értékeljük, a Víz Keretiráányelv hazai alkalmazása céljából kidolgozott besoroolás (SZILÁGYYI és mtsai. 2006, 2006a)) alapján. Az élőbevonnat kovaalgáit a kovahéjjak izzításos feltárását követően, k Styyrax gyantábaa ágyazott preparátumokk fénymikroszkkópos (OPTON planktonmikroszkóp, 1000-szoros nagyyítású olajimm merziós objekttív, fáziskontraaszt beállítás)) vizsgálatávall határoztuk meg m (NÉMETH 1998). Kétt preparátumbban összesen 775 egyedeet vizsgáltunk meg, a fajokk szerinti relattív abundancia megállapítáása céljából. A kovaalgákk kvalitatív vittsgálata soránn KRAMMER R és LANGE-BERTALOT ((1986, 1988, 1991, 1 1991a) taxonómiai feelfogását követtük. A szennyezeettséget jelző kovaalga inddex (DI-CH) számítása HÜ ÜRLIMANN és é NIEDERHAAUSER (20000) képlete éss indikátorszerrvezet listája alapján a történt. n

DI  CH C 

D G H i 1 n

i

i

G H i 1

i

i

i

ahol: Hi: az i-ediik taxon relatívv abundanciája Di: az i-edi k taxon indikáátor értéke Gi: az i-edi k taxon súlya n: a taxonook száma A szennyezeettségi kategórriákba sorolásshoz HÜRLIMA ANN és NIED DERHAUSER (2000) ( követkkező nyolc fokoozatú skálájátt használtuk: 1 2 3 4 5 6 7 8

MVM ERBE ZZrt.

D DI-CH 1.000-1.49 1.550-2.49 2.550-3.49 3.550-4.49 4.550-5.49 5.550-6.49 6.550-7.49 7.550-8.00

Szen nnyezettségi ka ategória szzennyezetlen vaagy csekély mé értékben szennyyezett kissé szennyezzett közzepesen szennyezett erősen vaggy nagyon erőse en szennyezett


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

59/412


A 2008. évtőől kezdődőenn a bevonatlakó kovaalga állományoknaak egyedszám mra vonatkozttatott, faj-, neemzetség-, ill.. család-szintűű százalékos relatív abundancia adatai aalapján számítottuk ki a szzennyezettségg mértékét jelllemző, a VKII Módszertani Útmutató (VIT TUKI 2007) ajáánlása szerintti következő kovaalga indexxet: IPS0=SU UM(Si*Vi*pi)/SUM(Vi*pi) ahol, Si: az i-eedik taxon inddikátor (érzékeenységi) értéke Vi: az i-eedik taxon inddikátor súlya pi: az i--edik taxonnaak a mintában megszámláált kovaalga eegyedek %-ában kifejezettt relatív abundanciája a Az Si érték 1 (nagyon toleeráns) és 5 (nnagyon érzékeeny) között, a Vi értéke 1 (a ( faj kevésséé specializált) és 3 (igen jóó indikátor faj az adott váltoozóra) között változik. Az 1 és 5 közöttii tartománybaan változó IPSS0 kovaalga inndexet, egyébb indexekkel vaaló jobb összeehasonlíthatósság érdekébenn 1 és 20 közöötti tartományra skálázták áát a következőőképpen: IPS S=4.75IPS0 –33.75 A típusspeciffikus minősítééshez a VKI Módszertani M Ú Útmutató (VIT TUKI 2007) által javasolt IPPS és EQR határértékeket h t használtuk, aamely utóbbi kiszámítása k a következő ké plet alapján töörtént: EQR=(vvizsgált IPS inndex – 1)/(refeerencia IPS index – 1) Referencia értékként a Duna Gönyű és Baja közötti szzakaszára (reef.IPS=18 (24.típus)) megaddott értékeket tekintettük. A Víz Keretirrányelv hazai alkalmazásáraa kidolgozott újabb ajánlásook (SZILÁGYI és mtsai. 20006, 2006a, ÖKO Zrt. 2009)) az IPS és E EQR értékek számításábann, valamint aazok javasolt határértékeiben a korábbaan alkalmazotttaktól (l. VKII Módszertani Útmutató (VIT TUKI 2007)) eltérnek. A Duna esettében tipusössszevonás (23.., 24. és 25. ttipus) után a kémiai k változóók az IPS-indeexszel adták a legnagyobbb korrelációt, eezért a Duna esetében e enneek alkalmazássát javasolják (ÖKO ( Zrt. 20009). Az EQR érték a 24. tipus (Duna, Szob és é Baja között)) esetében a következő k egyyenlet szerint sszámítható ki:: y=00.0528x – 0.0808 ahol,y: az EQR érrték, x: az IPS-inddex megállapíttott értéke Az EQR osztályhatárokra a köveetkezőket jaavasolják: kivváló/jó=0.8, jó/közepes=00.6, közepess/gyenge=0.4,, gyenge/rosszz=0.2. Ennek alapjáán a 2011. évtől kezdődően a következő bbesorolást alkkalmazzuk: ÖKO OLÓGIAI ÁLLA APOT Kivááló Jó Közepes Gyeenge Rosssz

EQR ≥0.801 0.601-0.800 0.401-0.600 0.201-0.400 ≤0.200

Az eredményyek értékelésééhez kétféle kovaalga-indexxet, a korábbiaakban alkalmaazott és a szeennyezettség mértékét m jelzőő DI-CH-(2006-2009), valam mint a VKI előőírásainak meegfelelő és azz ökológiai állapotot jellemzző IPS alapú EQR-indexett (2008-2011) használtunk. Állóvizek ökoológiai állapottát a fitobentton kovaalga álományának mennyiségi és minőségii vizsgálata eredményeiből e l számított TDIL-index (STE ENGER-KOVÁ ÁCS és mtsai 22007) alapján értékeltük

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

60/412


7.6.5.4 Makrofita A módszertaan kidolgozásaa során figyeleembe vettük aaz EN 15460 és EN 14184 szabványok előírásait, illetve azokat azz alap statiszttikai szabályookat, amelyekk az adatok gyűjtésére, mintavételi egységek e száámára és a randomitásraa vonatkoznak. A módszertan azon biológiai módszertanok közé tartoozik, amelyek célja a vizek, mintavételi h elyek ökológiaai állapotánakk megállapítása. Jelen móódszertan mindezt a maakrofita növéények előforddulási sajátoosságai alapján igyekszikk megállapítanni. A módszerttan célja, hogyy terepen könnnyen használhható, egyszerűen elsajátíthaató, kvalitatív és kvantitatívv adatokat egyyaránt szolgálttató legyen, toovábbá, hogy m megmutassa a mintavételi hely h ember álttal zavart e vaagy sem. A módszertaan jelen formáában alkalmass a VKI alapjáán rendszeresített rutin minttavételi eljárássok, folyamatos monitoringg rendszerek vvizsgálatainak elvégzéséhezz. Ugyanakkoor más célú feeladatok esetéén (nem VKI m monitorozás) lehetőség vann a módszer elemeinek változtatásra v (mintavételi egységek szzáma, méretee). Ennek ellőnye, hogy így egyszerii részletesebb, átfogóbb vizzsgálatok elvéggzése is kiviteelezhető. Mintavételi eggység A módszertaan a makrofitta növények jelenlét-hiányá j án alapul. Makrofita növénynek nevezzzük azokat a növényeket,, amelyek a m megfigyelés pillanatában, a vízben v pusztaa szemmel észzrevehetőek és é meghatározzhatóak (Holm mes & Whittonn 1977). Ez allapján a makkrofita növény, mint kategóória magába foglalja a vízben élő vagyy életmeneténnek egy adottt szakaszábann a vízhez erőősen kötődő edényes e növé nyeket, moháákat és haraszztokat, illetve a makroalgákk egy jelentőss csoportját is. Mintavétel előtt •

r e tanuulmányozni keell a korábbi feelmérési adattlapokat és fénykép felvételeket amennyyiben ilyenek rendelkezésre állnaak,

•

ha új kijelölésű a helyszín, a területről léégifelvételek vagy a Googgle Earth seggítségével váálasszuk ki a legm megfelelőbb mintavételi m szaakaszt, amely kellően reprezzentatív..

•

Külöönösen állóvizzek esetében készítsünk váázlatos élőhelytérképet az elkülöníthető e áállományok berajzolásával,, ameely segít eldönnteni a transzeektek számát éés helyét.

•

Késszüljünk fel a teerepre. Pl. ha láthatóan vannnak nagyon mély m szakaszook, területek vvigyünk csónakot stb.

Mintavétel A terepi minntavételi eljárrás a STAR projekt Kohleer (1978) móódszertanán alapul. a Ezen eljárás a mintavételi helyy méretében éss annak elrendezésében küülönbözik. •

Am mintavételi időppontot átlagoss időjárási körüülmények közzött július és szeptember köözött lehet véggezni. Nagyonn szárraz év, illetve magasabb térrszintek esetéén a mintavéteel kitolható június és októberr közé.

•

Mindden a transzszektben előforduló fajt fel kkell írni.

•

Ne íírjuk fel a belóógó, nem a traanszszektben ggyökerező fajokat.

•

Am makrofita növénnyeket mindenn esetben faji szintig kell haatározni.

•

Hassználjunk polárszűrős napszzemüveget, vaagy üveg aljú dobozt a víz alatti a területrésszek áttekintésséhez.

•

Külöönösen figyeljünk a kis mennnyiségben vaagy kis területeen előforduló fajokra. f

•

Hassználjunk csákklyát vagy gereeblyét a meg nnem közelítheető helyek elérréséhez.

•

A teerepen nehezeen vagy meg nem n határozhaató fajokat gyűjtsük be, készítsünk herbááriumot.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

61/412


A terepi minttavétel módszeertanának résszletes leírása A makrofita mintavétel soorán a kijelöllt mintavételi sávban található összes makrofita faj nevét fel keell írni, illetvee növénymennnyiség indexet kell mindenn egyes fajhooz becsülni. A növénymeennyiség nem m azonos a biomasszávall (kg/egységnyyi terület), sokkkal inkább érrtelmezhető ú gy, mint a fajok háromdimenziós térbenn elképzelt meennyisége. Azz magába foglaalja a fajok vertikális elrendeeződését. index továbbá nem a relatíív borításon (% %) alapul, de m Szárazföldi kkörnyezetben a növények általában elérrnek egy adott magasságoot, amelyet a környezeti téényezők (szél,, eső, tápanyaagfeldúsulás) csak időszaakosan tudnaak befolyásolnni. Vízi környyezetben ugyyanakkor a víz v mélységee (víznyomás, fényviszonyok stb.) és mozgási sebesséége állandó jeelleggel meghhatározzák a makrofitonok növekedését.. Ezért a makkrofitonok vízbben való verttikális elrendeeződése döntő fontosságú a borítás (aabundancia) és é mennyiségg becslése szeempontjából. A növénymennyiség indexx skála ötfokozzatú. A fokozaatok a szálanként előforduló nagyon ritkaa mennyiségtől a tömeges,, nagy összefüüggő állományyokig terjed. A skála öt fokoozatának „beoosztása” a tereepi felmérő szzubjektivitásraa hagyatkozik.. Tapasztalatook alapján az öt fokozat „beosztása” kül önböző tapassztalattal renddelkező szeméélyek esetén sem ad nagyy különbséget. A skála egyees fokozatainak beosztását ssegítő felosztáás a következő: 1= rritka, szálankéént előforduló faj. f 2= rritka, de már kisebb k csoporttokban megjellenő faj. 3= a felmérendő sávban s gyakoori, de nem alkkot összefüggőő telepeket. 4= nnagy kiterjedésű, sűrű állom mányokkal renddelkezik, de csak c a felméreendő sáv egy kkisebb részén. 5= a teljes sávbann folyamatosaan nagy mennyyiségben, össszefüggő teleppeket alkotó faaj. Folyóvizek m makrofita felm mérése hosszirrányú/parttal ppárhuzamos trranszekt mentén történik. A mintavétel a víz folyásáával ellentétess irányban hallad, növelve a víz felszínénn lebegő makkrofita állománny megtalálásii esélyét. A m mintavétel sorrán legelőszörr ki kell válassztani a megfelelő mintavéételi helyszíntt és meg kell határozni a mintavételi szzakasz szélessségét a ’channnel area-t’. A mintavételii helyszín legffőbb kritériumaai a következőők: •

A m mintavétel helyszíne meg kell felelj en a VKI V. mellékletéének 1.3. ppontjában meegfogalmazottt köveetelményekneek.

•

Am mintavételi helyyszín kellően reprezentatívv kell legyen a víztest egészére, mivel keevés számú (1–3) ( helyszínn alappján kerül minőősítésre a teljees víztest.

•

Hom mogenitás. Olyan mederszzakaszt jelöljüünk ki, amelyyen jó kifejlőődésű növényyállomány(ok) található(ak)) (vaggyis nincs leváágva, permeteezve, égetve stb.) és a lehhető leghomoggénebb környeezeti viszonyook uralkodnakk rajtaa. Környezeti viszonyok alaatt legfőképp a mintavételi sávban uralkkodó árnyékolltságot, az ottt található vízz folyáási sebességéét és a közvetlen part mentéén található kaapcsolódó terüületek földhassználati viszonnyait értjük.

(Ezek alapján nem megfeelelő mintavétteli hely az, aahol a növényyzetbe belekaszáltak vagy szélsőséges árnyékoltságii körülményekk vannak. Nem m megfelelő toovábbá az sem m, ha a mintavvételi hely olyyan táji környeezetben helyezzkedik el aholl a kijelölt szakkasz közvetlen partja mentéén található teermészetes liggeterdő és pl. szántóföld is.. A táji környeezetet csak éss kizárólag a közvetlen szom mszédos élőheely alapján kelll megállapítanni.) •

Am mintavételi szakasz hossza 100 1 m kell legyyen.

•

Opccionálisan késszíthetünk vázzlatos terepi é lőhelytérképet a mintavételi szakaszról a II. mellékletbben megadottt adatlapra. Ez meegkönnyíti a későbbi k helyszzín beazonossítását, illetve pontosabb kkiértékelést tessz lehetővé a későőbbiekben.

•

Belvvízcsatornák, csatornák, paatakok, csermeelyek és erek esetében a mintavétel m sorá rán a meder két k partja köztii terüület egészét fel kell felm mérni, mivel ezen élőheelyek mederm morfológiai ssajátosságaik miatt teljess széllességükben makrofita m növéényekkel benőőttek lehetnekk.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

62/412


•

Főccsatornák, folyyamok és folyók esetébe n az egyik kiválasztott k part mentén, megfelelő mintavételi sávv széllességben kell a felmérést elvégezni, m ivel ezen élőhhelyek medermorfológiai saajátosságaik miatt m középsőő részzükön teljesenn növényzetmeentesek lehetnnek.

(A mintavéteeli helyszín fentebb f ismerrtetett megkü lönböztetésétt a víztestek medermorfollógiai sajátságaiból adódóó növény-zonaalitási különbségek miatt keellett felállítanni. Az eredméények értékeléést torzítaná, ha a nagyobb folyók vagyy mélyebb csattornák egyébkként természeetesen növényyzetmentes résszét is belevennénk a mintaavételi helyszíínbe.) •

Ameennyiben a mintavételi helyyszínen nem eeldönthető, hoogy a meder teljes keresztsszelvényében vagy csak azz egyik parton kelll e a mintavéételi egységett kijelölni úgyy válasszuk az a egyik oldaali felmérés megoldást. m Ezz előfo fordulhat nagyyon mély, éppeen magas vízáállású, nehezeen mintázható állapotban leevő élőhelyek esetében.

A módszertaan legkevésbé pontosan meeghatározhatóó eleme a minntavételi szakaasz szélességgének megállaapítása, illetvee a mintavételi sáv part felőli határának kijjelölése. Ez ruutin tereptapassztalat alapjánn könnyedén kkijelölhető. A mintavétel során mindaazokat a növéényeket kell a felmérésbe belevonni, am melyek az év legalább 30% %-ban vízbenn állnak. Ez az arány észak-európaai államok deffiníciójában jóóval magasabb, akár 85% is lehet, azonnban a szárazz kontinentáliss klímán jellem mző szélsőségges vízállási viszonyok, v éss az idő nagyyrészében belvizes környezzetű víztestekk miatt ezt azz arányt csökkentettük. A csatornák egy jelentős többségének partja vagy rrézsűje kaszáált. A felméréss során a nyíllt növényzetm mentes víztestt résztől a hínáár állományonn és az iszapnnövényzeten kkeresztül a moocsári élőhelyeeket és zátonyyokat, illetve a természetess folyóparti gyoomvegetációt és a ligeterdőőt kell felmérnni. Az itt előfoorduló fás szárú növényfajook felmérése is kötelező. A mocsári növvények közé tartozik azonnban több olyyan többnyiree szárazföldi faj is, amelly mocsári élőhelyeken iss megjelenhet.. Ez a tapassztalatlan, a szárazföldi faajokat kevésbbé ismerő felvételezőt elbbizonytalaníthatja. A határr megállapításakor figyelembe veendők az alábbiak. •

Sajáát magunk képpzésével igyekezzünk megiismerni a legggyakoribb, töm megesebb partt mentén élő növényfajokat. n .

•

A kaaszálás határaa általában jól kijelöli a partti sáv határát is, hiszen kaszzálásra a pázssitfűfélék dom minálta, vagy a márr nagyon száraz gyom vegeetáció alkalmaas. Ott ahol ezz nem jelölhető ki ilyen könnnyedén ez cssak fajismerett alappján dönthető el.

•

A ppázsitfűfélék tömeges t meggjelenése (néhhány kivételéétől eltekintve, pl. Alopecuurus pratensiss, Alopecuruss geniculatus, Aloppecuris aequallis, Agrostis a lba, Beckmannnia eruciformis, Calamagroostis canescens stb.) a sávv hatáárát jelzik.

•

A taartósan víz boorította területt és a felméreendő vegetáciió határa egybbe esik. Akárr a víz átlagoss szintjének a partton látható egyyéb fizikális nyyomai alapjánn is kijelölhető..

•

Ha m máshogy nem m tudjuk eldönteni, a fajok vvízigény értéksszáma jól mutatja terresztriss, illetve mocssári jellegét. A víziggény tekintetéében a 8–12-ig terjedő értéékű fajokat tekkintjük hínár, illetve mocsárri fajoknak. Az A ettől kisebbb értéékszámmal renndelkező fajokk már nagyfokkú szárazodásst mutatnak. Ahol A már dönttően 8-as alattti értékszámúú fajokat találunk kiikerül a felmérrendő sávból.

M nagyobbb (Természetessen ez az érrtékszám egyyben jó indikáátora is az élőhelyek vízzel való ellátoottságának. Minél mennyiségbeen találunk 8-aas alatti értéksszámú fajokatt egy területenn annál rosszabb vízellátottsságú a terület..) A mintavételli adatlap egyyéb, a mintavvételi területree vonatkozó kiegészítő adatokra kérdezz rá, amelyekk a makrofitaa növények essetében releváánsak az ökoológiai állapot meghatározáása tekintetébben. Ezek kitööltésével és rögzítésével r a későbbi adattértékelést lehet kiegészítenni és pontosítaani. Mintavételi trranszekt kijelöölése kisvízfolyyások mentén . A felmérendő sáv határa a töltés lábánáál végződik.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

63/412


7.6.5-1. ábra Mintavételi transzekt kijelöölése kisvízfolyá ások mentén

ások mentén 7.6.5-2. ábra Mintavételi transzekt kijelöölése kisvízfolyá

Állóvizek maakrofita felmérése a part mentén elhelyeezett, azzal páárhuzamos, a víztest méretéétől függő száámú transzektt mentén történik. A transzektekk száma Schaaumburg et al.. (2007) irányeelvei alapján a következő: <0,5 km2: 0,5 – 2,00 km2: 2,0 – 5,00 km2: 5,0 - 10 km k 2: 2 >10 km :

1-5 transzekt 4-8 transzekt 5-100 transzekt 6-122 transzekt 8-155 transzekt

Az állóvíz m mérete alapjánn láthatóan eggy tól-ig értékk van megadvva a mintavétteli transzekteek számára. A transzektekk pontos szám mát a felmérőő határozza meg, amelybben figyelembbe kell venni a part mentti élőhelyek típusában éss természetessségében (zavaartságában) megjelenő m válttozatosságát. A cél, hogy minél m többféle élőhely kerüljöön felmérésree adott víztestbből, amellyel reprezentáljuk a víztest egésszét. Minden egyees a parttal páárhuzamos traanszekt felméérése során toovábbi négy övtranszektet ö jelölünk ki, amely a partraa merőleges. A Az övtranszekktek szélességge 2 m, hosszza változó, a nyílt víztől a parton találhaató makrofita zóna z határáigg terjed. A partt menti határ megállapítása m a folyóvíznél ismertetett móódon történik. Az övtranszeekten belül lehetőség van azt részekre bontva mélysségi zónák (00 – 1m, 1 – 2 m, 2 – 4 m, m 4 – 8 m éss mélyebb, minnt 8 m) vagy növényzeti zónák (lebegő hinaras, gyökerező hinaraas, mocsári nöövények, puhhafa ligeterdő))

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

64/412


szerint felméérni. Ez nem kötelező érvvényű, esetleegesen plusszz információt szolgáltathatt, illetve a terrepi felméréstt könnyíti meg. Az övtranszzektek felmérrése során minden egyees övtranszeektben előforduló makrofiita fajt és azok becsültt növénymennnyiségét jegyeezzük fel a fentebb f ismerrtetett módon. A felmérés végén (esettleg már a laaborban) a 4 övtranszekt aadatsorát egységesítjük, azz azonos fajokk különböző mennyiség m inddexeit átlagoljuuk. Az átlagollás során 0,5-től felfelé kerrekítünk. Végeredménnyül egy állóvízzhez annak méretétől m függőően 1–15 db transzekt eredményét kell kaapjuk. A szükséges számú mintavételi transzektek kijelölésee állóvizek meentén. Ebben az eseetben, mivel a halastó partjáát homogén nnádas veszi köörül, 2-3 transzzekt kijelölésee javasolt.

7.6.5-33. ábra Mintavétteli transzekt kijjelölése állóvize ek mentén

Ebben az essetben 4 transszekt kijelölése javasolt, a fő mocsári nöövényállományy összetételéttől függően 1 zsiókás és 3 keskenylevellű gyékényes.

7.6.5-44. ábra Mintavétteli transzekt kijjelölése állóvize ek mentén

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

65/412


A Referenciaa Index (RI) szzámítása A RI számítáása az alámerült, szabadonn úszó, gyökeerező hinarak, illetve az iszzap- és mocsáárinövények adatai a alapjánn történik. A minősítés soránn kizárólag a Kohler-módsze K eren alapuló gyűjtés g során szerzett adatook kiértékelésee történik. Az abundanccia adatok száámítása mennyyiségi adatokkká A terepi helyyszínen megáállapított 1–5--ig terjedő abbundancia értékeket (Kohleer 1978) az aalábbi módonn konvertáljukk mennyiségi éértékekké: Abundance³ = mennyiségi egység A fajok besorrolása indikácciós csoportokbba A mintavételii helyszínen megtalált m fajokaat indikációs ccsoportokba reendezzük. Az indikációs csooportok jelentése a következő: A cssoport: Olyann fajok, amelyeek referenciáliis, vagy azt megközelítő ökoológiai állapottú élőhelyekenn nagy egyeedszámban foordulnak elő. C cssoport: Olyann fajok, amelyyek referenciállis, vagy azt megközelítő m ökkológiai állapootú élőhelyeken nem vagy csakk ritkán fordulnnak elő. Jellem mzően zavart élőhelyek dom mináns fajai. B cssoport: Olyann fajok, amelyeek kitüntetett i ndikációs tulaajdonsággal neem rendelkeznnek. Jellemzőően mind zavaart, mind referrenciális állapootú élőhelyekeen nagy mennnyiségben meggtalálhatóak. A fajok indikáációs csoportbba történő bessorolása az EC COSURV vizssgálat adatsorra és szakértőői becslés alappján történt. A besoroláskorr figyelembe vettük a fajook szociális m magatartás tíípusait, a vízzigény-, sóigéény- és növéényi tápanyagg értékszámokkat (Borhidi 1995) valamint a német, osztrrák és szlovákk rendszerek kategóriáit k Csoport mennnyiség számíítása Az egy indikáációs csoportbba tartozó fajook mennyiségi értékeit összee kell adni. Abbban az esetbeen, ha egy olyyan faj kerül elő a felméréés során, amelyet a 1. táblázzat nem tartallmaz úgy a fajnak nem relevvánsnak tekinttendő a számításban. Ha az ilyen nem releváns fajok mennyiségee magas úgy aaz a teljes száámítást torzíthaatja, így a ha a nem relevánns fajok aránya ≥ 25 % a számítottt index értéke nem tekinthettő megbízhatóónak! A számítás fe feltételei Folyóvizek • Azz indikátor fajook (táblázatbann szereplő) meennyiségeinekk összege eléri a 16-ot. • Azz indikátor fajook aránya elérii a 75 %-ot. Állóvizek m ek összege el éri az 55-öt, kivéve k a szikess tavakat, ahool ez az érték minimum m 15. • A makkrofiton fajok mennyiségeine • Az inddikátor fajok arránya 75% felett kell legyenn. További feltéételek • Haa a fajszám keevesebb, mint kettő, a minőssítés eredménnye nem releváns. Az EQR = 5. • Haa az alábbi fajook dominánsaan jelennek meeg (a teljes meennyiségük legalább 80% a teljeshez viszonyítva), a RI éértékét 50-el cssökkenteni keell. o Amorpha fruticosa f o Elodea canadensis/ nuttallii or o Myriophylllum spicatum or o Najas marrina or o Potamogeeton pectinatuss or o Ceratophyyllum demersuum or o Ceratophyyllum submerssum

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

66/412


• Haa ezen feltételeek miatt az RI értéke < -1000, akkor RI= -1100. Az RI számíttása Minden víztest típusban azz alábbi képlett segítségévell számítjuk a Referencia R Inddexet:

ahol: RI = refeerencia index;; QAi = Az A 'A' csoportbba tartozó fajokk “mennyiségee” ; QCi = A 'C' csoportbaa tartozó fajok “mennyisége”; Qgi = Mind M a három ccsoport fajainaak “mennyiségge”; nA = Azz 'A' csoport faajainak száma; nC =A 'C C' csoport fajaainak száma; ng = (A+ +B+C) teljes fa fajszám. Végleges minnősítés (EQR)) Az RI értékétt az alábbi képpletsegítségévvel alakítjuk a VKI által meggkövetelt 0 és 1 közé eső érrtékké. EQR = {(RI + 100) * 0,5}/100 0 A minősítési határértékek alföldi folyók esetén e Ecological state EQR Value V of RI Kiváló 1 1.00 – 0..71 Jó 2 0.70 – 0..48 Közepes 3 0.47 – 0..30 Rossz 4 0.29 – 0..05 Gyenge 5 A növényzet hiánya 7.6.5-5. táblázat A minnősítési határérttékek alföldi folyyók esetén

A minősítési határértékek szikes s tavak esetében e Ecological state EQR Value of RI Kiváló 1 1.00 – 0.61 Jó 2 0.60 – 0.31 Közepes 3 0.30 – 0.16 Rossz 4 0.15 – 0.05 Gyenge 5 A nöövényzet hiánya 7.6.5-6. táblázat A minnősítési határérttékek alföldi folyyók esetén

A minősítési határértékek sekély s tavak esetében e Ecological statee EQRR Value of RI Kiváló 1 1.00 – 0.75 0 Jó 2 0.74 – 0.55 0 Közepes 3 0.54 – 0.35 0 Rossz 4 0.34 – 0.05 0 Gyenge 5 – A nöövényzet hiánya 7.6.5-7. táblázat A minnősítési határérttékek sekély tavvak esetén

A minősítési határértékek dombvidéki mély m tározók essetében

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

67/412


KKiváló J Jó K Közepes R Rossz G Gyenge

Ecological staate EQ QR Value of RI 1 1.00 – 0.71 2 0.70 – 0.51 3 0.50 – 0.31 4 0.30 – 0.05 5 – A növényzet n hiánya 7.6.5-8. táblázat A minnősítési határérttékek sekély tavvak esetén

Fenti táblázaatokat az eltérőő típusba tartoozó víztestek eeltérő értékeléési határértékeeinek bemutattására közöltüük.

7.6.5.5 Makrozoob benton A Dunán törtténő makrozooobenton mintaavétel elméletii alapjai: -

a m mintavétel alaapja az EU-S STAR/AQEM-pprotoll (AQEM CONSORTIUM M 2002, FURSSE et al. 200 06, STAR 8THH DELLIVERABLE 20004) illetve enneek a magyaroországi viszonyokra kidolgozott változataa (NBmR-mintaavételi eljáráss a vízzi makroszkoppikus gerinctelenekre),

-

a m mintavételt a MSZ EN 27828:1998 (Víízminőség. Biológiai mintaavétel. A vízi bentikus maakroszkopikuss gerinctelenek kézzihálós mintavételének iránnyelvei (ISO 7828:1985) és é MSZ EN 228265: 1998 (Vízminőség.. Kavvicsos aljzatú sekély édeesvizekben éllő bentikus makroszkopikkus gerincteleenek gyűjtéséére alkalmass mennnyiségi mintaavevők szerkezete és hasznnálata (ISO 82265:1988) szabvány figyelem mbevételével végezzük.

Állóvizek eseetében a vízi makroszkopik m us gerinctelenn szervezetekkre jelenleg méég nem áll renndelkezésre kidolgozott, k azz EU Víz Kereetirányelve (toovábbiakban VKI) V által is ellfogadott minttavételi eljáráss. Az alkalmaazott módszerr többnyire azz AQEM eljárásait követi. A mintavételi mederszakaasz nem eshhet jelentős hhidromorfológiiai karaktert érintő (pl. hídd, híd, partvéédő kövezés,, sarkantyú, sttrand, keresztttöltés) mederrrészletre. A mintavételhhez szükségees eszközök: 

1 mm (950 μm) lyyukbőségű nyeeles mintavevvő háló (standaard FBA pond net),



mellcsizma vagy gumicsizma,



jegyyzőkönyv,



fotótálca, csipeszz, megfelelő naagyobb gyűjtőőedények, kis csavaros műaanyag üvegcsee,



graffitceruza (nem m ázik le),



mattrica,



tartóósítószer (70% %-os alkohol),



vízhhőmérő;



GPS S készülék;



fényyképezőgép.

A mintavétel főbb lépései: 1. A mintavétteli szakaszokk kiválasztása a mintavételt megelőző terrületbejárás alapján. - follyók és folyam mok (Duna) (szélesség naggyobb mint 500 m) esetében a bejárt szakkasz 500 méteer - állóvizek esetébben a bejárt mederszakasz m 250 méter

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

68/412


2. A kiválassztott mintavvételi szakaszz élőhelyi hááttérváltozóinaak rögzítése a terepi jeggyzőkönyvbenn. Az egyess mikrohabitat--típusok és azzok egymáshooz viszonyított arányának (sszázalékos borítás) becslésee, illetve a hozzzájuk tartozóó mintaegységek számánakk meghatározása. Azoknakk a nagyobb vízfolyásoknaak és állóvizeeknek az esettében, ahol a mintavétel neem terjedhet ki az egész mederre, m ott a mintázható, azaz a lábalható sávra keell vonatkoztaatni a habitat-típusok arányyát. 3. A mintavétteli szakasz hossza: - folyók és folyaamok (Duna) esetében 3x 10 méteres szakaszon s kell a mintavéte lt elvégezni – 500 méterree reprrezentatív móddon –, melyekk hossza 20 m méter legyen. - álllóvizek esetében 3x10 métteres – az előőzetesen bejárt 250 m-re reeprezentatív – szakaszt kell kiválasztani,, majdd ezekben a mederrészlete m kben kell minttát venni Mintavétel folyamata: -

a láábalható parti övben kézi egyelőhálóval (standard ponnd net; 0,25 x 0,25 m kereet, 950 μm-es lyukbőség) a folyáásiránynak hááttal állva, eggy helyben ta posva, vagy a köveket ruggdosva (ún. „„kick and sweeep” módszerr kavaarjuk fel az aljzatot, és a benne élőő, vagy felületen kapaszzkodó vízi m makroszkopikus gerinctelenn szerrvezeteket, meelyeket a víz áramlása á a háálóba sodor kieemeljük,

-

minttázandó mikroohabitat-típusook: hínaras, m mocsári növényyzet és nyílt üledékfelszín

-

egy élőhely-típusban az adott élőhelyek é (muultihabitat sam mpling) százaléékos arányánaak megfelelőeen, 5-5 AQEM M típusú replikátum mot kell venni,, melyeket eggy mintaként kezelünk. A mintavétel m soorán mintavéteeli helyenkéntt 3-3 egymástól füüggetlennek teekinthető minnta megvételéére kerül sorr, amelyek eggyenként 5-5 replikátumott (1 reeplikátum = 25x25 2 cm-es terület kigyűjjtése) foglalnaak magukban. Így egy miintavételi helyyen összesenn 15 rreplikátum kerrül átvizsgálássra, amely 0.93375 m2 területtet fed le mintáázott szakaszoonként. A m mocsári növényzetben a hálót h adott feelületen (25x225 cm) kell meghúzni m hárrom-három alkalommal. A hínáárnövényzetbőől történő minttavétel során az adott felüleeten (25x25 cm) az üledék felszínének mintázásán m túll egy alulról felfeléé irányuló húzást kell tenni,, míg a szabaad üledékfelszzínen a (25x255 cm) területeen kell a hálótt megghúzni úgy, hoogy annak perreme kissé az üledékbe érjeen.

Mintavétel időpontja és gyakorisága: -

folyyóvizekben (aa Dunán is) a hidrológiai visszonyokat (kissvizes állapot)) is figyelembee véve éventee legalább kétt alkaalommal (tavassz, nyár eleje (2012. június)) és nyár végee ősz eleje (20012. szeptembber) javasolt mintát m venni.

-

állóóvizekben éveente legalább egy alkalomm mal, a vegetácciós periódusbban (nyár közeepe és/vagy nyár n vége őszz elejee (2012. szepptember)) javaasolt mintát veenni, ui. a litorrális övben található makroffita állományookhoz számoss gerinctelen taxon szorosan kötődik, mely ígyy meglehetőseen diverz faunáával rendelkezzik.

A minták felddolgozása: A minták felddolgozása össszesen 10 maakroszkopikuss gerinctelen élőlénycsopor é t lehetőleg fajji szintű vizsggálatára terjedd ki, melyeket a helyszínen, fehér fotótálcáán válogatunkk ki. Ezek az NBm mR protokoll által á előírt taxonokat foglaljá k magukba: Gasstropoda (csigáák), Bivaalvia (kagylók)), Hiruudinea (piócákk), Malaacostraca (maagasabbrendűű rákok), Ephemeroptera (kkérészek), Odoonata (szitaköttők), Pleccoptera (álkéréészek), Heteeroptera (vízi-- és vízfelszínii-poloskák), Coleeoptera (víziboogarak),

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

69/412


Trichoptera (tegzeesek). Az ezeken a taxonokon kívül k eső csopportokat is száámoljuk és a lehető legalaacsonyabb sziintű taxonómiai kategóriáigg identifikáljuk.. Szükséges eeszközök: Szteereomikroszkóóp: MOTIC SM MZ-168-BL (G y.sz.: S/N S10088913). Adatrögzítéss - Excel alapúú adatbázisbann, mely tartalm mazza a taxonnok AQEM/ST TAR kódját (ID D_ART), a taxoon nevét, a mintavételi helyy 2 (pont) nevét és a taxonok mennyiségéét ind/m –be n. (Melléklet). Ez lehetővéé teszi az adaatok további elemzését azz ASTERICS 33.3 szoftverrel (www.aqem.dde). Értékelés Az adatok staatisztikai elem mzése (szakérttői megítélés aalapján) A kvantitatívv adatok elem mzése során a közösségsszerkezeti muutatók közül vizsgáljuk azz egyedszám mot (denzitáss ind/m2), a taxxonszámot, illetve a Shannon diverzitáást. A minták m mennyiségi addatainak (taxonszám, dennztiás, diverzitás) összehaasonlítására ttöbb statisztikai módszertt alkalmazásárra van lehetősség. Adataink eloszlását (noormál vagy neem normál) Koolmogorov-Sm mirnov teszttell, a varianciákk hasonlóságát Bartlett-próbbával vizsgáljuuk. Ennek meggfelelően a minták összeveetéséhez param méteres (egyuutas varianciaa analízis vagyy másnéven ANOVA) A próbát használunk. A mennyiséggi minták (minntavételi helyeek) hasonlósággát és különbbözőségét Braay-Curtis függvvénnyel képzett ordinációss eljárással, főőkomponens analízissel a (PC CoA) elemezhhetjük. Az eljáárás lényege, hogy azok a mintavételi poontok, melyekk egymáshoz kközel esnek, nagyobb n hasoonlóságot mutaatnak a makroofauna összettétele és mennnyisége alapjáán, mint azok,, amelyek a ppontfelhőtől távolabb helyezzkednek el. E Ez az eljárás alkalmas leheet a hatással (pl. melegvízz) közvetlenüll érintett mintaavételi helyek elkülönítéséree, valamint arrra, hogy egyáltalán ez a hattás ténylegeseen érvényesül-e. A minták minnőségi (kvalitaatív) feldolgozáása során kappott jelenlét-hiáány mátrixot (bináris adatokk) hierarchikuss osztályozásii módszerrel, úún. klasztereleemzéssel vizssgálhatjuk, meely az élőlényyegyüttesek ossztályozására legelterjedtebbben használtt elemzési móód. Ennek lényyege, hogy azz egyes mintáák (mintavételi helyek) makrogerinctelen közösségéneek összetételee alapján felülrről kiindulva (hhierarchikusann) és lefelé halladva hasonlóóságot, vagy különbséget k kéépes kimutatnni. A minőségi aadatok elemzzése során a nagyobb renddszertani csooportok mintavvételi helyenkkénti százalékkos arányát iss vizsgáljuk is. A mintavéteeli helyek öko ológiai minősítése A mintavételi pontok ökollógiai állapotéértékelését eggy, a VKI áltaal előírt ún. multimetrikus m i ndex, a HMM MI (Hungariann Multimetric M Macroinvertebrrate Index) alaapján végezzüük (VÁRBÍRÓ et e al. 2010, 20011) mely indeex az EU-s innterkalibrációnn is megfelelt éés ötosztályoss EQR (Ecoloogical Quality Ratio) minősíítő skálája (1--5) alkalmasnaak bizonyult a vízfolyásokk ökológiai állaapotának értékkelésére. Minthogy állóóvizekre jelennleg még kidoolgozott mintavvételi módszer nem áll renddelkezésre az állóvizek makkrogerinctelenn faunájának vvizsgálatára, az ökológiai állapot értékkelését a nem mzetközi irodalmakban is használt makrozoobentonn család-pontreendszer (CSÁNNYI 1998) alappján végezzükk.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

70/412


7.6.5.6 Halközösség A mintavétel megtervezéssekor figyelem mbe vettük a sszerződésbenn foglalt követeelményeket, a 31/2004. (X XII. 30.) KvVM M rendelet „a ffelszíni vizek megfigyeléséének és állappotértékelésénnek egyes szzabályairól” szzóló jogszabáály vonatkozóó részeit, az EN N 14011:20033 Water quality - Sampling oof fish with eleectricity szabvványt, az „a m madárvédelmi (79/409/EGK)) és az élőhelyyvédelmi (92//43/EGK) irányelveknek meegfelelő monittorozás előkésszítése” projeekt (2006/18/176.02.01) hall mintavételre vonatkozó fejezeteit, azz NBmR haal mintavétel-protokollban foglaltakat, a Víz Kerettirányelv hal-monitorozásrra vonatkozó módszertani útmutatóját (H Halasi-Kovácss et al. 2005; Halasi-Kováccs et al. 20099). Továbbá a tervezésnél figyelembe vettük v a Pakksi Atomerőm mű környékén végzett haatásvizsgálatook módszertaani fejezeteit,, eredményeit (Halasi-Kováács 2005; Halasi-Kovács H s 2009). Ennek megfeleelően a minttavétel módsszere a VKII követelményeinek megfeleelő. A mintavétel engedélyezéését a 90/20000. (XI. 14.) FFVM rendeletben, valamintt a többször m módosított 20004. évi CXL.. s jogszabáály alapján a Tolna megyeii törvény a közzigazgatási haatósági eljáráss és szolgáltaatás általános szabályairól szóló MgSzH Haláászati felügyelőségétől, minnt eljáró hatósságtól kérjük meg. m Az adottt szakasz hallászati hasznoosítói – Paksii Halászati Szzövetezet, Tolnai Halértékeesítő és Kisáállattenyésztő Szövetkezet – felé a minntavételeket bejelentjük. b A mintavételt bejeléentjük a PA Zrt. felé is. n szelvényyben összeseen 8 mintaegyység kerül kijjelölésre a joobb illetve a bal parton. A A szerződéssben foglalt négy mintaegységek kijelölésérre az első mintavétel időppontjában kerrül sor. Egy-eegy mintaegysség hossza 500 5 méter. A mintaegységek – ahol módd van arra, illeetve szükségees – a több alegységből tevvődnek összee. A mintavétel előtt mindenn mintaegységben kitöltjük a „Specifikus halközösségg jegyzőkönyyv vízfolyásraa” című dokum mentumot. A mintavétell eszköze egy 7 kW teljessítményű Hanns-Grassl EL 64 II GI, agggregátorról üüzemelő egyeenáramú (DC)) elektromos m mintavételi eszzköz (EME). A mintavételezzést 40 cm átm mérőjű szákfejű, kézi anóddaal végezzük. A berendezéss megfelel a 900/2000. (XI. 144.) FVM rendeeletében rögzíített érintésvéddelmi és regissztrációs követtelményeknekk. A mintavétel kvantitatív, réészleges (azaz a meder keeresztszelvényyének egy-egyy részletében történik), illetve ahol lehet,, illetve szüksséges fragmeentált és sztraatifikált (vagyyis több alegységből áll, amelyek hosssza a jellem mző élőhelyekk arányában töörténik kijelöléésre). A mintavvételt csónakbból, a víz sodrrával egy irányban, a gyorssabb részekenn visszatartva,, tehát a víz ssodránál lassaabban végezzzük. Ez lehetőővé teszi a röövidebb és gyyors szakaszook pontosabb, és nagyobbb hatékonyságú mintavételéét is. A mintaavételt – az EME sajátossságait figyeleembe véve – a ripális (paarti) régióbann végezzük. A mintavételi allegységek felsső és alsó véggpontjait GPS S segítségével rögzítjük. A m mintavételi hoosszakat GPS S segítségével mérjük. Az eredmények értékelésséhez meghatározzuk az előkerült fajokat, diktafonoon rögzítjük eegyedszámukaat mintavételii alegységenként. Az ivadékk (0+) határozását, és szám mbavételét szinntén elvégezzük, a kifejlett ppéldányoktól elkülönítve. e A mintavételtt kétszeri isméétlésben végeezzük el egy koora nyári (júniius 15-július 15) és egy őszzi (szeptemberr 15 – októberr 15) időpontban. A mintavéétel pontos időpontjának kijjelölése a vízzáéllás és az időjárás figye lembe vételévvel történik. A m a paksi vízm mérce szerint. A mintavétel időszaka a naappal. mintavételre optimális vízáállás a <200 cm A halak megghatározása Berinkey B (19666) és Miller (1 990), rendszeertani besorolásuk, nevezé ktanuk részbeen Kottelat éss Freyhof (2007), részben Halasi-Kovács és Harka (20112), valamint (Neilson ( et al., 2009) munkáája szerint törtténik. Az ökológiai értékelés módszere m Az értékelés során figyelembe vesszük a védett és fookozottan véddett fajokat, illeetve a nemzettközi egyezméények hatályaa alá tartozó faajok előforduláását is (13/20001.(V.9.) KöM M rendeletet a védett és fokoozottan védettt növény- és állatfajokról, á a fokozottan véédett barlangook köréről, valamint az Euróópai Közösséggben természetvédelmi szeempontból jeleentős növény-és állatfajokk közzétételérről; 92/43/ EGK E Irányelv A természettes élőhelyekk és vadon élő növény- és állatvilágg megőrzésérőől; 1986. évi 15. törvényerejjű rendelet (W Washingtoni eggyezmény) a Washingtonba W an, 1973. márccius 3. napjánn elfogadott, a veszélyezteetett vadon élő állat- éés növényfajook nemzetközi kereskedeelméről szólóó egyezményy kihirdetésérőől, a végrehajttására kiadottt 4/1990. (XII.. 7.) KTM renndelettel egysééges szerkezeetben; Berni egyezmény a vadon élő nnövények, állaatok és terméészetes élőheelyeik védelm méről (1990/7. Nemzetközi Szerződés); 1986. évi 6..

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

71/412


törvényerejű rendelet (Bonni Egyezmény) a Bonnbaan, az 1979. évi június hóó 23. napján kkelt, a vándorló vadon élőő állatfajok véddelméről szólóó egyezményy kihirdetésérőől; 201/2006. (X.2.) Korm. rendelettel m módosított 2755/2004. (X.8.)) Korm. rendellet Az európaii közösségi jelentőségű term mészetvédelm mi rendeltetésűű területekről, amely tartalm mazza, hogy a vizsgálandó Duna-szakassz része a „Tolnai Dunaa” HUDD200023 megneveezésű, kiemeelt jelentőségű különlegess természetmeegőrzési terüleetnek; A kvantitatívv adatok ökkológiai elem mzése során vizsgáljuk a taxon (faaj) számot, az abundannciát (CPUE)) mintaegységenként, illetvee a korábbi eredményekke e el történő össszevetés érdekében kisebbb (alegység) szinten s is. Azz adatok értékeelését, összehhasonlítását sttatisztikai móddszerekkel véggezzük el. A minősítéss módszere A korszerkezzet VKI szerinti minősítés érdekében töörténő meghaatározását az ivadék (0+) és adult (00+) korosztályy egymástól eelkülönülő felvvételezésével végezzük el . Ennek meggfelelően az ivadék (0+) hhatározása és számlálásaa fajonként szintén megtörtténik. A VKI szerinti minőősítés során ezeket az addatokat a naggyobb koroszztály adataitóll elkülönítve keezeljük. Az eredményyek értékeléséét a vízfolyássok esetében a VKI követeelményeinek megfelelő, m hazzai vízfolyásookra kialakítottt értékelési módszer (EQIHRF ) felhaszná álásával végez zzük (Halasi-Kovács és Tóthmérész, T 22011). A hazaai vízfolyásokk H halegyüttes-sstruktúráján allapuló ökológiai minősítő reendszerének elméleti e alapjaait a biológiai inntegritás index szolgáltatja.. A kidolgozottt minősítő rendszer multim metrikus értékkelési eljárás, ahol a változókat a haleggyüttesek ökoológiai jellegűű csoportjai képezik, és az antropogén a hatások összegeezve jelennekk meg az eredményben. A minősítés aalapvető kritérriumait az alábbbiakban leheet összefoglalnni. 

A mintavételi egységnek e jellemzőnek kelll lennie a vízteest egészére.



A mintavétel napszaka n a naappal.



A mintavétel módszere m elekktromos mintaavételi eszköz (EME).



N Nagyobb vízfoolyásokon csóónakból, aggreegátorral műköödtetett nagy teljesítményű EME, a mintaavételi eszközz ssajátságainakk megfelelően elsősorban a ripális régióóban, a víz sodrásával s eggyező iránybaan, lehetőségg sszerint a víz sodrásánál lassabban (nnagy vízsebessségnél sodráással szembeen), az élőheely környezetii aadottságainakk arányában veett fragmentállt mintavételi módszer m alkalmazásával. St Standard mintaavételi hossz.



A minősítésheez a mintavéteeli egységben előforduló fajook, valamint azok a pontos eggyedszáma szzükséges.



A minősítésheez a 0+ koroszztályúnál időseebb egyedek számát s kell megadni.

A minősített víztípus a minősítési m prootokoll szerintt a Duna (8. típus). A minősítést m naggyobb, mint 2000 2 méteress egységenkénnt adjuk meg. Ez alapján minősítjük a Melegvíz alaatti mintegy 2 km-es szaka kaszt, mint a hőterheléssell közvetlenül éérintett területeet, valamint azz attól távolab b eső szakaszzt. A minősített vvíztípus a minnősítési protokkoll szerint az alföldi kisvízfoolyások (5. típus) - Horgászz-tavak kifolyó csatornája. Az eredményyek értékeléséét az állóvizekk esetében eggyedi szakértőői becsléssel végezzük v el, m mivel jelenleg sem magyar,, sem európaai minősítési rendszer ninncs. A minőssítés során figyelembe f veesszük a Haalasi-Kovács et al (2009)) dokumentum mban foglaltakaat.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

72/412

ERBE dookumentum azonossító: S 11 122 0 0009 v0 25

File név__verzió szám 7_Duna_zaro_v1.docx Állóvizekre (Faddi holtág, Kondor tó) egy éven keresztül négy alkalommal, a Horgász tavak évi egy alkalommal, a fitoplankton mintavételekkel egyidőben. Mintavétel tervezett ideje: 12.03.1512.04.15. 12.06.15-12.07.15. 12.09.15.-12.10.15. 12.10.15.12.11.15.

Fizikai-kémiai paraméterek mintavétele az állóvizeken (Bálint Analitika Kft.)

2011. nov-2012. jan., 2012. dec.-2013. márc.

Zárójelentés elkészítése

Rész-jelentések elkészítése 2012. december és 2013. március hó közötti idő

fitoplankton laboratóriumi feldolgozása 12.11.15-12.12.15

12.04.15-12.05.15; 12.07.15-12.08.15; 12.10.15-12.11.15;

halak laboratóriumi feldolgozása 12.07.15-12.08.15; 12.10.15-12.11.15

makrofita laboratóriumi feldolgozása 12.07.15-12.08.15; 12.10.15-12.11.15

fitobenton laboratóriumi feldolgozása 12.07.15-12.08.15; 12.10.15-12.11.15

makrozoobenton laboratóriumi feldolgozása 12.07.15-12.08.15; 12.10.15-12.11.15

Élőlény csoportok szerinti vizsgálatok

fitoplankton mintavétel 12.10.15-12.11.15

12.03.15-12.04.15; 12.06.15-12.07.15; 12.09.15-12.10.15;

12 06 15 07 15; 12 12.09.15-10.15 09 15 10 15 hal mintavétel 12.06.15-07.15;

makrofita mintavétel 12.06.15-07.15; 12.09.15-10.15

fitobenton mintavétel 12.06.15-07.15; 12.09.15-10.15

makrozoobenton mintavétel 12.06.15-07.15; 12.09.15-10.15

Élőlény csoportok szerinti mintavétel

Fitoplankton esetében 2012. tavasz, nyár, kora ősz, késő ősz, további taxonok esetében 2012. nyár, ősz

2012-ben 12 alkalommal havi gyakoriságban 4 szelvényben végezzük a mintázást a jobb, illetve a sodorvonalban egyaránt. A folyó balparti mintázása szelvényenként negyedévente egy alkalommal lesz. Mintavétel: hó közepe dunai vízállástól függően± 1 hét

Fizikai-kémiai paraméterek mintavétele a Dunán (Bálint Analitika Kft.)

7_ Duna és egyéb felszíni vizek állapota Egységes keretprogram, minőség biztosítási tervvel Szakterületi vizsgálatai és értékelési programok módszertani és kritérium dokumentumainak (MKD) elkészítése

Földtani közeg, felszín alatti és felszíni vízi környezet jellemzése

Fizikai-kémiai paraméterek laboratóriumi vizsgálata (Bálint Analitika Kft.)

2

jan.05

1

határidő

munka hónap

Nov-25 Dec-24 MBT

0

naptári hónap 3

Jan-25 Feb-24 febr.12

MKD

Feb-25 Mar-24 4

Mar-25 Apr-24 5

6

Apr-25 May-24 máj.20

1. rész

7

May-25 Jun-24

2012

8

Jun-25 Jul-24

2011 Dec-25 Jan-24

feladat

nov.24

év

9

Jul-25 Aug-24 aug.20

2.rész

Aug-25 Sept-24 10

11

Sept-25 Oct-24 okt-21

3. rész

Oct-25 Nov-24 12

13

Nov-25 Dec-24 dec.05

4. rész

Dec-25 Jan-24 14

2013

15

Jan-25 Feb-24

LÉVAI Projekt Műszaki specifikáció

16

Feb-25 Mar-24

MVM ERBE ZZrt.

A szakterületi vizsgálati és értékelési programok

17

Mar-25 Apr-24 ápr.05

záró


7.6.6 A TERVEZETTT ÜTEMEZÉS

7.6.6-1. táblázzat Duna és egyyéb felszíni vizeek vizsgálati pro ogram ütemtervve

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

73/412


7.7 A DUNA VIZSG GÁLATI ERED DMÉNYEI 7.7.1 FIZIKAI KÉMIAAI JELLEMZŐKK A Dunaföldvvár-Hercegszáántó közötti Duna-szakasz archív vízminnőségi és bioológiai élőlényycsoport adatook monitoringg adatainak össszegyűjtését, összesítését, táblázatokbaa való rendezéését és egységgesítését az aalábbi struktúráában állítottukk össze.  törzzshálózati minttavételi pontok, a VITUKI K Kht. által összeeállított, 2007. és 2011. közzött a VKI szerrint mért FEVII adatbázisban szeereplő, hivataloosan megkért és rendelkezésre álló adatok.  a törzshálózati mintavételi ponttok VITUKI ereedményei alapján végzett vizsgálatok v (19979-2004 közöötti időszak),  törzzshálózati mérrések nyilvánoos (internetről beszerezhetőő) 2006. évi addatai  a Paaksi Atomerőm mű Zrt. által megrendelt m 20002-2011 közöött a BME Innootech Kft. áltaal végzett éves vízminőségii vizssgálatok, a renndelkezésünkrre bocsátott -- doc, xls, és pdf p kiterjesztéssű – adatállom mányokból,  a Paaksi Atomerőm mű Zrt. által önnellenőrzés keeretében mértt vízminőségi vizsgálatok v  a K Kék Csermely Kft. által 2009-2010-ben végzett vizsggálatainak adatait, melyek a Bálint Anaalitika Kft. éss Dr. Gulyás Pál szzakértő által vizsgált v dunai vvízminőségi, valamint v Németh József szaakértő és a SC CIAP Kft. általl végzzett hidrobiolóógiai vizsgálat adatain alapuulnak. Az archív adaatok rendelkezzésre állását és é felhasználhhatóságát muttatja az alábbi táblázat: Vizsgállt komponens

VKI szempontú minőősítésre allkalmas alapaddat Dunaa

Á Állóvíz

Víztest jellem mzést segítő háttérradat Duna

Szórván ny adatok

Állóvíz

Fizikai-kém miai jellemzők van van van nincs Biológiai éllőlénycsoportokk Fitoplaankton van van van van Fitobeenton van nnincs Makroofita nincss nnincs nincs nincs Makroozoobenton van nnincs van nincs Hal van van van van 7 7.7.1-1. táblázaat Az archív adaatok rendelkezéésre állása és fe elhasználhatósáága

Paksi Attomerőmű körzeetében van

van van van

7.7.1.1 Korábbi vizzsgálati ereedmények 7.7.1.1.1

A törzsháálózati mintaavételi ponttok eredmén nyei 2007-20011. (FEVI aadatbázis DunaföldvárD Hercegszáántó)

A törzshálózaati mintavételi pontok, mérééseit az ADUV VIZIG, és ADU UKÖFE végeztte. A mérésekket a VITUKI Kht. K dolgozta fel. A 2007. éés 2011. közöttt a VKI szerinnt mért FEVI aadatbázisban szereplő, s hivatalosan megkkért és rendelkkezésre álló adatok, a Kék Csermely Kfft. statisztikailaag feldolgoztaa és adatbázissba rendezte. (Dunaföldvár (1560.6 fkm joobb, bal és sodorvonal), Fajsz(1507.6 fkm) , Herceggszántó (14333 fkm) Mellékeljük ( 7.7.1-2 táblázzat) a FEVI addatbázisból a FFajszi szelvénny (1507.6 fkm m) a 2007-201 1 között végzett vízminőségi m mérések statissztikai feldolgoozását, amelyynek eredményeit felhasznááltuk a 2012. éévi vízminőséggi adatok minősítésénéél.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

74/412


Mintavételi hely kódja

1011796533 Fajsz

Monitoring hely h

KAJ

Dunai fkm szelvényszáma s Vízminőség gi paraméterek

121446

1507.6 fkm m Mértéékegység

1,2-Diklórr-etán (C2H4Cl2)

mikrogramm m/liter

155816

Alaklór (C C14H20ClNO2)

121923 132721 121978 159964 111522 156727 156754 159551 156772 121079 120498 156800 160643 159432 133586 121152

db

Min.

átlag

Max.

szóráás

12

<1,0

<1,0

<1,0

0.0 0

mikrogramm m/liter

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

Aldrin (C12 1 H8Cl5) alfa,béta--Endoszulfán (C9H6Cl6O3S)

mikrogramm m/liter

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

0

0.0 0

0.0

0.0

0.0 0

Alfa-HCH H (C6H6Cl6) Alga biom massza Alumínium m (Al) Alumínium m (oldott) (Al) Ammóniaa-ammóniumnitrogén (NH ( 3-,NH4--N)

mikrogramm m/liter milligramm//liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter

12 17 0 1

<0,010 0.1 0 0.0 0 -

<0,010 5.6 0.0 -

<0,010 24.2 0.0 -

0.0 0 8.0 8 1066.9 -

63

0.0 0

0.1

0.3

0.0 0

19 5

4.2 4 <0,0 04

5.2 <0,04

6.3 <0,04

1.0 1 0.0 0

12 0 22 63 15

<0,010 0.0 0 1.0 0.7 0 100 0.0

<0,010 0.0 1.4 2.0 239.3

<0,010 0.0 2.2 3.4 360.0

0.0 0 0.4 0 0.3 0 0.7 0 899.4

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

Anion össszeg (egyenértték) Anionaktíív detergensek Antracén (C14H10) Arzén (Ass) Arzén (olddott) (As) Ásványi nitrogén n Átlátszósáág (Íráspróba) Atrazin (C C8H14ClN5)

mikrogramm m/liter

milligramm//liter egyenérték (mg egyenértékttömeggel osztva)/l milligramm//liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter milligramm//liter milliméter mikrogramm m/liter

Benz(a)pirén (C20H12) Benz(b)fluuorantén (C20H12) Benz(g,h,,i)perilén (C22H12) Benz(k)fluuorantén (C20H12)

mikrogramm m/liter

120764

C6H6) Benzol (C

mikrogramm m/liter

12

<1,0

<1,0

<1,0

0.0 0

121987

Beta-HCH H (C6H6Cl6) Biokémiai oxigénigény (BOI5) Cink (oldoott) (Zn) Cink (Zn) Coliformsszám (db/ml)

mikrogramm m/liter

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

63 25 0 0

0.6 0 3.5 3 0.0 0 0.0 0

2.8 4.4 0.0 0.0

6.7 5.5 0.0 0.0

1.4 1 2.5 2 1.9 1 811.2

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

121125 121189 121134

158970 157050 120489 159753 121996

mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter

milligramm//liter

Delta-HCH (C6H6Cl6)

mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter db (individuuum)/ml mikrogramm m/liter

121941

Dieldrin (C C12H8Cl6O)

mikrogramm m/liter

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

121400

Diklór-meetán (CH2Cl2)

mikrogramm m/liter

12

2.0 2

2.4

2.8

4.1 4

121950

C12H8Cl6O) Endrin (C Fekális (teermotoleráns) coliformszzám

mikrogramm m/liter

12

<0,03 30

<0,030

<0,030

0.0 0

0

0.0 0

0.0

0.0

266.6

159780

MVM ERBE ZZrt.

db (individuuum)/ml


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

75/412



1011796533 Fajsz

Monitoring hely h

KAJ

Dunai fkm szelvényszáma s

1507.6 fkm m

Vízminőség gi paraméterek

Mértéékegység

Fekális sttreptoccocus Fenol (fennolindex) Fenolftaleein-lúgosság (p-lúgosság)

db (individuuum)/ml milligramm//liter

121088

Fluorantéén (C16H10)

mikrogramm m/liter

122009

Gamma-H HCH (C6H6Cl6) Halogéneezett szerves vegyületeek (mint AOX)

mikrogramm m/liter

Hexaklór--benzol (C6Cl6) Hexaklór--butadién (C4Cl6) Hidrogén-karbonát (HCO3-) Hidrokarbbonát egyenértéék Higany (H Hg) Higany (ooldott) (Hg) Indenol(1,2,3cd)-pirén (C22H12)

mikrogramm m/liter

Izodrin (C C10H15NO) m (Cd) Kadmium Kadmium m (oldott) (Cd) Kalcium (Ca) ( Kalcium egyenérték e K) Kálium (K Kálium eggyenérték Karbonát (CO32-) Karbonát egyenérték Karbonát vagy változó keményséég

159799 120975 159193

155843 121336 137753 158439 160661 120553 157472 121161 157555 120526 157601 155182 160689 155164 160717 158448 160698 159515 159542 139667

Kation össszeg (egyenértték) Klórfenvinnfos (C12H14Cll3O4P)

db

Min.

átlag

Max.

szóráás

0 5

0.0 0 0.0 0

0.0 0.0

0.0 0.0

3.5 3 0.0 0

56

0.2 0

0.4

0.8

0.1 0

12

0.0 0

0.0

0.0

0.0 0

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

0

0.0 0

0.0

0.0

4.4 4

12

<0,02 20

<0,020

<0,020

0.0 0

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

56

70 0.0

184.2

250.0

500.5

56 0 23

1.1 0.0 0 0.1 0

3.0 0.0 0.2

4.1 0.0 0.3

0.6 0 0.0 0 0.0 0

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter milligramm//liter milligramm//liter milligramm//liter milligramm//liter milligramm//liter

12 0 22 19 19 20 20 56

<0,010 0.0 0 <0,0 05 32 2.7 1.6 2.0 2 0.1 0 0.0 0

<0,010 0.0 <0,05 59.9 3.0 2.8 0.1 10.5

<0,010 0.0 <0,05 78.2 3.9 3.7 0.1 50.0

0.0 0 0.0 0 0.0 0 100.2 0.4 0 1.6 1 0.0 0 111.4

milligramm//liter

56

0.0 0

0.4

1.6

0.4 0

19

71.8

97.5

114.8

211.2

19

4.0 4

5.2

6.6

1.0 1

12

<0,02 20

<0,020

<0,020

0.0 0

mval/liter

mikrogramm m/liter

mikrogramm m/liter milligramm//liter

mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter

CaOmg/l egyenérték (mg egyenértékttömeggel osztva)/l mikrogramm m/liter

155201

Klorid

(Cl-)

milligramm//liter

37

12 2.8

23.6

52.5

9.5 9

160708

Klorid egyyenérték Klorofill-aa Kloroform m (CHCl3) Klórpirifossz (C9H11Cl3NO3PS)

milligramm//liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter

37 62 12

0.4 0 2.1 2 2.1 2

0.7 31.8 10.7

1.5 122.0 27.0

0.3 0 322.9 455.1

12

<0,02 20

<0,020

<0,020

0.0 0

Kőolaj és termékei Króm (olddott) (Cr) Króm össszes (Cr)

milligramm//liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter

5 25 0

0.0 0 0.1 0 0.0 0

0.1 0.5 0.0

0.1 1.7 0.0

0.0 0 0.2 0 0.2 0

157665 121455 139740 160010 157739 120434

MVM ERBE ZZrt.

mikrogramm m/liter


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

76/412



1011796533 Fajsz

Monitoring hely h

KAJ


159294 155173 160726 160735 155128 157803 159184 158622 141385 160744 158998 120461 157885 120728 160560 120737 160551 159487 158062 158071 158099 120562 158109 158420 159001 159047 158154 159506 159083 159405 159092 158484 159991 160001 121895

MVM ERBE ZZrt.

Levegő hőmérséklet Magnéziuum (Mg) Magnéziuum egyenérték Magnéziuum százalék Mangán (Mn) ( Mangán (oldott) ( (Mn) Metilorange-lúgosság (m-lúgossság) Naftalin (C C10H8)


°C milligramm//liter milligramm//liter százalék milligramm//liter milligramm//liter mval/liter

db

Min.

átlag

Max.

szóráás

63 19 19 19 0 11

-6 6.5 12 2.2 1.0 18 8.0 0.0 0 0.0 0

14.5 18.7 1.5 27.7 0.0 0.0

28.2 24.5 2.0 42.0 0.0 0.0

9.3 9 3.4 3 0.5 0 6.3 6 0.0 0 0.0 0

56 12

2.6 2 0.0 0

3.4 0.0

4.1 0.1

0.7 0 0.0 0

20 19

8.1 8 9.0 9

13.5 11.3

21.0 14.0

3.9 3 2.4 2

20 0 22 63

0.4 0 0.0 0 0.2 0 2.9 2

0.6 0.0 0.9 8.3

0.9 0.0 4.6 14.3

0.2 0 0.2 0 0.3 0 3.1 3

Nátrium-eegyenérték Nikkel (Ni) Nikkel (oldott) (Ni) Nitrát (NO O3-)

mikrogramm m/liter milligramm//liter százalék egyenérték (mg egyenértékttömeggel osztva)/l mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter milligramm//liter

Nitrát-nitrrogén (NO3-N)

milligramm//liter

63

0.7 0

1.9

3.2

0.7 0

Nitrit

milligramm//liter

63

0.0 0

0.1

0.2

0.0 0

Nitrit-nitroogén (NO2-N) Oldott oxiigén (oxigén telítettséggi százalék) Oldott szeerves szén Oldott vass (Fe) Ólom (olddott) (Pb) Ólom (Pbb) Ortofoszffát (PO43-)

milligramm//liter

63

0.0 0

0.0

0.1

0.0 0

milligramm//liter milligramm//liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter milligramm//liter

63 0 11 24 0 63

66 6.0 0.0 0 0.0 0 <0 0,5 0.0 0 0.1 0

96.1 0.0 0.0 <0,5 0.0 0.2

135.0 0.0 0.1 <0,5 0.0 0.4

155.0 0.4 0 0.0 0 3.7 3 0.2 0 0.1 0

Oxigén (ooldott) (O2) Oxigénfoggyasztás (KOId) ereedeti Oxigénfoggyasztás (KOIps) erredeti

milligramm//liter

63

6.7 6

10.2

13.4

1.6 1

63

5.0 5

11.3

22.0

2.9 2

63

2.0 2

3.9

6.8

1.0 1

Összes fooszfor (P) Összes keménység k Összes leebegő anyag Összes nitrogén n (N) Összes oldott o anyag Összes szerves nitrogén (N-ben) ( Összes teelepszám 22 °C-on Összes teelepszám 37 °C-on p,p'-DDD (C14H10Cl4)

milligramm//liter CaOmg/l milligramm//liter milligramm//liter milligramm//liter

63 19 19 63 18

0.1 0 101.9 6.0 6 1.0 228 8.0

0.1 127.6 23.5 2.5 283.9

0.2 157.9 51.0 3.9 355.0

0.0 0 244.8 177.9 0.9 0 466.4

62

0.1 0

0.5

1.4

0.4 0

0

0.0 0

0.0

0.0

88344.4

0 12

0.0 0 <0,010

0.0 <0,010

0.0 <0,010

15533.2 0.0 0

Nátrium (Na) Nátrium százalék s

(NO O2-)

százalék

milligramm//liter milligramm//liter

milligramm//liter db (individuuum)/ml db (individuuum)/ml mikrogramm m/liter


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

77/412



1011796533 Fajsz

Monitoring hely h

KAJ



158659

p,p-DDE (C14H8Cl4)

mikrogramm m/liter

158677

p,p-DDT (C14H9Cl5) Pentaklórr-benzol (C6HCl5)

mikrogramm m/liter

121327 156075 120470 156204 159809 144980 159496 159827 121473 156286 145231 120700 160753 121583 155944 121280 121510 146867 159469 155898

pH (laborr mérés) Réz (Cu) Réz (oldoott) (Cu) Salmonellla ( 7H12ClN5) Simazin (C Szabad széndioxid s (vízben) (CO ( 2) Szaprobittási-(PantleBuck)-inddex Széntetraaklorid (CCl4) Szerves szén s (TOC) összesenn, mint összes C, vagy COD/3 C Szilícium--dioxid (SiO2) Szulfát (S SO42-) Szulfát eggyenérték Tetraklór--etilén (C2Cl4) Trifluralin (C13H16F3N3O4) Triklór-beenzolok (C6H3Cl3)

mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter

mikrogramm m/liter milligramm//liter milligramm//liter milligramm//liter egyenérték (mg egyenértékttömeggel osztva)/l mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter

db

Min.

átlag

Max.

szóráás

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

12

<0,010

<0,010

<0,010

0.0 0

12

<0,02 20

<0,020

<0,020

0.0 0

63 0 25 0 12

7.7 7 0.0 0 0.6 0 0.0 0 <0,010

8.3 0.0 1.3 0.0 <0,010

8.9 0.0 2.0 0.0 <0,010

0.3 0 0.4 0 0.8 0 0.0 0 0.0 0

56

0.0 0

0.0

0.0

0.0 0

0 12

0.0 0 <1,0

0.0 <1,0

0.0 <1,0

0.1 0 0.0 0

63

2.0 2

4.2

7.1

1.1 1

1 19

5.8 5 13 3.9

5.8 50.1

5.8 66.0

1.2 1 122.4

19 12

0.3 0 <1,0

1.0 <1,0

1.4 <1,0

0.3 0 0.0 0

12

0.0 0

0.0

0.0

0.0 0

0

0.0 0

0.0

0.0

0.0 0

Triklór-etiilén (C2HCl3)

mikrogramm m/liter

12

<1,0

<1,0

<1,0

0.0 0

Vas (Fe)

milligramm//liter

0

0.0 0

0.0

0.0

0.1 0

Vezetőkéépesség

mikroSiemeens/centiméter

63

300 0.0

397.9

515.0

633.2

mikrogramm m/liter mikrogramm m/liter

Nonilfenoolok (C15H24O) 0 0.0 0 0.0 0.0 0.0 0 Oktilfenollok (C14H22O) 0 0.0 0 0.0 0.0 0.0 0 Pentaklórr-fenol mikrogramm m/liter (C6Cl5OH H) 0 0.0 0 0.0 0.0 0.0 0 7.7.1--2. táblázat FEV VI adatbázisbóll a Fajszi szelvéény 2007-2011 közöti vízminőségi mérések sstatisztikai feldoolgozása 155908 121822

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

78/412


7.7.1.1.2

A törzshálózati mintavételi pontook eredményyei – 1979-20006-ig (VITU UKI)

1979-1982. 11983-1990 és 1991-2004 - Dunaföldvár-H D Hercegszántó között A törzshálózzati mintavételi pontok, méréseit az ADU UVIZIG, és ADUKÖFE A véggezte. Az adaatállomány erredménytábláii tartalmazzákk a VITUKI által á feldolgozzott adott paartszakaszra vonatkozó, v elemkomponennsekre bontottt feldolgozáss eredményeit.. A vizsgált időőszakokban elem komponensenként min tegy 100-300 db elemzést dolgoztunk fell (A bajai állom más esetébenn ez 600-800 ddb volt). Az elemzések feldolgozásának eredményekéént meghatároozták az adottt időszakra voonatkozó átlagg értékeket, azzok 90 %-os tartóssági érttékeit, az idősszaki átlagértéékek arányát, valamint havvi bontásban megadták azz elemkomponnensekre vonaatkozó 90 %-os tartóssági é rték éves váltoozását. A mérések alapadatai szzámunkra jeleenleg csak szzövegtáblázattban hozzáférrhetők, az addatok kikérésee megtörtént.. Információinkk szerint technnikai nehézséggek akadályozzzák az adatszolgáltatást. 2001-2002. éév -- Paks-Mohács között 2001.08. hóttól-2002.10. hóig többnyire minden szelvvényben hat alkalommal a véégeztek vízkém miai vizsgálatt sorozatot éss elemzést. Azz elemzések adatait, a továbbbá az ezen iddőszakban véggzett bakteriológiai vizsgálaatok eredménnyeit, valamintt egyéb statiszztikai vizsgálattokat és a 90 %-os tartóssáági értékeket tááblázatba fogllaltuk. Szelvéény neve Paks komp baal part (1533.5 fkm) Paks komp közép (1533.5 fkm m) Paks komp. jobb part (1533.55 fkm) Melegvíz csatoorna torkolata joobb part (1526..0 fkm) Nagysarkantyúú bal part (15255.3 fkm) Nagysarkantyúú közép (1525.33 fkm) Nagysarkantyúú jobb part (15225.3 fkm) Uszód bal partt (1524.7 fkm) Uszód közép (1524.7 ( fkm) Uszód jobb paart (1524.7 fkm) Gerjen-Foktő bal b part (1516.00 fkm) Gerjen-Foktő közép k (1516.0 fkm) f Gerjen-Foktő jobb j part (1516.0 fkm) Dombori-Fajszz bal part (15077.0 fkm) Dombori-Fajszz közép (1507.00 fkm) Dombori-Fajszz jobb part (15007.0 fkm) Baja bal part (1480.0 fkm) Baja közép (14480.0 fkm) Baja jobb part (1480.0 fkm) Mohács bal paart (1440.0 fkm)) Mohács középp part (1440.0 fkkm) Mohács jobb part p (1440.0 fkm m)

MVM ERBE ZZrt.


fkm 1533.5 1533.5 1533.5 1526.0 1525.3 1525.3 1525.3 1523.5 1523.5 1523.5 1516.0 1516.0 1516.0 1507.0 1507.0 1507.0 1480.0 1480.0 1480.0 1440.0 1440.0 1440.0

Szelvény szááma_ 1 1 1 2 3 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 8 8 8

Part száma s 1 2 3 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

79/412


7.7.1.1.3

Törzsháló ózati adatok - 2006

2006. év -- D Dunaföldvár-Heercegszántó között k Az állomány tartalmazza a nyilvános, internetről lettöltöltött, 20066. évi törzshálózati adatokaat, az illetékees ADU-KTVF F (Baja) által köözzétett, a VIT TUKI által véggzett havi vízm minőségi vizsgálatok eredméényeit. A vizsgálatokkat a Dunafölddvár (1560.6 fkkm), Paks job b part (1526.77 fkm), Fajsz (1507.6 ( fkm), Baja (1480.2 fkm), n végezték.. Hercegszántó (1433 fkm) szelvényekbe s

7.7.1.1.4

Törzsháló ózati adatokk, a vízminőőség változzása 1979-2004 (Dunafö földvár-Herccegszántó) VITUKI

A VITUKI Vízminőségvéddelmi Intézetéének munkatáársai az 19799-2004. közöttt a törzshálózzati szelvényekben történtt mérések ereedményei alaapján elvégeezték a Dunna Dunaföldvvár-Hercegszáántó közötti szakaszának vízminőségii értékelését. A minősítést (osztályba ( sorrolást) az MSZZ 12749:1993 felhasználásáával végeztékk, és annak alaapján az évess 90%-os tartósságú értékekket tüntették feel az évek függgvényében. A vízminőséggi jellemzők kiválasztásáná k ál az időbeli vváltozás szem mléltetésén túl szempont voolt az is, hogyy azok közöttt minden komponens csaláád szerepet kaapjon. Megálllapították, hoggy a vízminő őség változássa a legtöbb komponenss esetében sookkal markán nsabban jelen nik meg az iddő függvényéében, mint a hely függvénnyében. Kis túlzással az iss elmondható, hogy nem azz a súlyponti kérdés, hogyy hossz-szelvéényben honnaan származikk a minta, hannem az, hogyy melyik évből,, vagy hónapbból. A Fajsz, Baja, Mohács éss Hercegszánntó térségébenn általában neem mutatott eltérést e a víz minősége Duunaföldvárhozz képest. Az A Atomerőmű haasználtvíz-kiboocsátása köveetkeztében tehhát a Duna vízminősége n em változik számottevően. s . Egyaránt vonnatkozik ez a megállapítás mindhárom réészidőszakra és mindegyikk értékelt statissztikai paraméterre. Ez aztt jelenti, hogy az Atomerőmű az értékelt komponensek k k vonatkozásáában a Duna vízminőségéne v ek alakulásában eddig nem m játszott szám mottevő szereppet. Ha változoott a Duna vízzminősége, azz nem az Atom merőmű hatásáára történt. A Duna értéékelt szakaszáán ebben az időszakban a vízminőséggi állapot osztályba sorolássa során minndössze négyy vízminőségi jellemző (szaprobitás inddex, a-klorofilll tartalom, cooliformszám, kőolaj és teermékei) esetén találtak a kedvezőtlen vviszonyokat tüükröző IV. (tűrrhető) és az V V. (erősen szennyezett) ossztályú vízminnőséget. A lineáris trrendszámítás segítségével végzett száámítások azt igazolták, hogy a vízmi nőség hosszzútávú időbelii változásábann az értékelt 26 évben csak a coliforrmszám, a rééz és a vízhőmérséklet (aaugusztus) mutatott m romlóó tendenciát, a többi jellem mző vonatkozáásában javuláás, vagy stagnálás volt jellemző. A hattárértékek a bekövetkezett b t vízminőségi oosztályváltástt is jól mutattákk, ami egyes kkomponensekknél egészen szembeszökőe s en egyértelműű és majdnem m minden mintaavételi helyre érvényes. A Duna vízm minősége ebbben az időszakban Paks téérségében az oxigénforgaloom mutatói éss a szervesanyag-tartalom m alapján az M MSZ 12749:1993 szabvány szerinti I–II. ( kiváló–jó), a növényi tápanyag-tartalmaa alapján pedigg a II–III. (jó–– tűrhető) vízm minőségi osztáályba tartozottt. A szerves éés szervetlen mikroszennyeezők közül az anionaktív deetergensek éss a toxikus fém mek koncentráációja az I–II.. osztálynak ffelelt meg, azonban a fenoolok mennyiséége szerint cssak a II–III., a kőolaj és term mékei alapján pedig, a jelenntős javulás elllenére csupánn a IV. osztályyba tartozott. A vízminőségg időbeli oszttályhatárokat is átlépő javuulása különössen a KOIp, az ammónium--N, az ortofosszfát-P, az a-klorofill, a kőolaj és term mékei, valamint az anionaaktív detergennseknél mutatható ki. Néhhány vízminőségi jellemzőő esetében (KOIp, ammóniuum-N, ortofosszfát-P, anion aktív detergeensek) azonbaan azt is meggfigyelték, hoogy a javulásii tendencia azz utóbbi évek során s „kifutott”” és azt már sttagnálás váltootta fel. Ezeknek a vizsgálatoknaak az eredméényei megerőősítették a töörzshálózati állomások á vízzvizsgálata alapján a levontt következtetésseket, melyekk szerint az Attomerőmű hassznált vizeinek hatása a Duuna hossz-szeelvénye mentéén elsősorbann a vízhőmérsééklet, és az oxigénforgalom o m mutatói, vallamint egyes mikroszennyeezők, kőolajszzármazékok éss a háztartásii

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

80/412


szennyvizekrre jellemző koomponensek teekintetében voolt kimutathatóó, a szennyezzések koncenttrációja azonban csak kisséé haladta meg a Duna-vízre jellemző átlaggos értéket.

7.7.1.1.5

Törzsháló ózati méréseek VITUKI-BM ME grafikuss feldolgozássa, értékelésse – 1972-20004

Dunaföldvár--Hercegszántóó A VITUKI Víízminőségvéddelmi Intézetének munkatáársai az 1979-2004. között a törzshálózzati szelvényeekben végzettt eredmények alapján elvégezték a Dunna Dunaföldvvár-Hercegszáántó közötti szakaszának vvízminőségi értékelését. é A minősítést (oosztályba soroolást) az MSZ 12749:19933 felhasználáásával végezték, és annakk alapján az éves 90%-oss tartósságú értékeket tünteették fel az évvek függvényéében. A vízm minőségi jellem mzők kiválaszttásánál az időőbeli változáss szemléltetéséén túl szempoont volt az is, hogy h azok közzött minden koomponens-csaalád szerepet kapjon. Megállapítottták, hogy a vízzminőség válttozása a legtööbb komponenns esetében sokkal s markánnsabban jelenik meg az időő függvényébeen, mint a helyy függvényébben. Kis túlzásssal, nem az a súlyponti kérdés, hogy hhossz-szelvénnyben honnann származik a minta, hanem m az, hogy melyik évből. A törzshálózzati helyekenn 1979-2004. között végzzett vízkémiaii vizsgálatok értékelése aalapján a réssz időszakokk összehasonlíításával a Pakksi Atomerőm mű feletti és alaatti mintavételi helyek figyeelembe vételévvel megállapíttották, hogy a legtöbb minttavételi helyeen és vízminőségi jellemzzőnél az idő függvényébeen kedvezőenn alakultak a vízminőségii viszonyok. A Paksi Atomeerőmű alatti mintavételi helyyeken (Fajsz, Baja, Mohácss, Hercegszánntó) általában nem mutatottt eltérést a vízz minősége a felette lévőhöz (Dunafölddvár) képest. Egyaránt vonatkozik ez a megállapítáás mindhárom m részidőszakra és mindeggyik értékelt statisztikai pparaméterre. Ez azt jeleenti, hogy azz Atomerőműű az értékeltt komponenseek vonatkozássában a Dunna vízminőséggének alakuláásában eddigg nem játszottt kimérhető szerepet. Haa változott a Duuna vízminőséége, az nem a Paksi Atomeerőmű hatásárra történt. A vízminőséégi viszonyokaat a legutolsó részidősza k (1991-20044) alapján érttékelve a jeleenlegi vízminnőségi állapott vonatkozásában megállappították, hogy összesen ö néggy vízminőségi jellemző eseetén észleltek a Duna értékelt szakaszánn ebben az időőszakban – keedvezőtlen viszzonyokat tükrööző – IV., illettve V. osztályúú vízminőségeet. Ezek: szapprobitás index,, a-klorofill tarttalom, coliform mszám, valamint kőolaj és teermékei. A lineáris trrendszámítás segítségével végzett száámítások azt igazolták, hogy a vízmi nőség hosszzútávú időbelii változásábann az értékelt 26 2 évben csakk a coliformsszám, a réz éss a vízhőmérrséklet (az auugusztusi vízh hőmérséklet)) mutatott rom mló tendenciáát, a többi jelllemző vonatk tkozásában jaavulás, vagy stagnálás s voolt jellemző. A határértékekk a bekövetkeezett vízminősségi osztályvááltást is jól m mutatták, ami egyes komponenseknél egészen szeembeszökőenn egyértelmű éés majdnem minden m mintavételi helyre érrvényes. Mint látható a jelzeett időszakbann az időbeli vááltozás sokkall jelentősebb vvolt, mint a vizzsgált paramétterek folyásiráány szerinti kooncentráció-vááltozása. A vízminőségg időbeli oszttályhatárokat is átlépő javuulása különösen a KOIp, az a ammónium -N, az ortofosszfát-P, az a-klorofill, a kőolaj és term mékei, valamint az anionaaktív detergennseknél mutatható ki. Néhhány vízminőségi jellemzőő esetében (KOIp, ammónium-N, ortofosszfát-P, anionnaktív detergeensek) azonbaan azt is meggfigyelték, hoogy a javulásii tendencia azz utóbbi évek során s „kifutott”” és azt már sttagnálás váltootta fel. A klorofill-a, éés különösen a kőolaj és származékai vvonatkozásábaan valószínűsíthető, hogy aazok alakulásaa a jövőben iss további kedvvezőbb képet mutat. Konkrrétumként meegemlítjük, hogy az utolsó öt év (2000-22004) alapjánn elvégezve a minősítést a kőolaj és szárrmazékai már csak III. osztáályúak voltak. A vízhőmérsééklet emelkeddésével kapcsolatban elsősoorban arra hívvják fel a figyeelmet, hogy annnak mértéke Fajsznál nem m volt nagyobbb, mint Dunafööldvárnál, ami egyértelműenn arra utal, hoggy a középről vett minták eesetében az Atomerőműnekk nincs kimutattható hatása a Duna hőmérrsékleti viszonnyaira. A különbözőő vízminőségii jellemzők éves adatainaak időbeli és hossz-szelvénybeli változáását grafikus formában iss elkészítették. Az ábrák elkkészítésének célja c a vízminőőség időbeli vááltozásának szemléltetése s vvolt.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

81/412


Az erre a céélra készült ábbrákon a minősítés (osztállyba sorolás) alapjául szolggáló éves 90 %-os tartóssáágú értékekett tüntették fel aaz évek függvvényében. Az ábrák átteekinthetősége érdekében azz eddigiekbenn tárgyalt hét mintavételi m hely számát ötree csökkentettéék azzal, hogyy a dunaföldváári szelvény három mintavéételi pontja (baal part, középp, jobb part) közül csak a kközépső adataait ábrázolták.. Feltüntették az ábrákon a szabvány azon a határértéékeit is, amelyek a szóban forgó vízm inőségi jellem mzők 90 %-oss tartósságú érrtékek értéktartományába esnek. e Az ábráák alapján meegállapítható, hogy a vízminnőség legtöbbb komponensee esetében a ggrafikonok "köötegelve" jelennnek meg. Minntaképpen az Oldott oxigén éves 90 %-os os tartósságú értékei é (1979-2004) c. tábláázatot mutatjuuk be.

7.7.1-1. ábraa Oldott oxigén éves 90 %-os tartósságú t értékkei (1979-2004) 4)

Nagytétény-H Hercegszántó szakasz A Budapesti Műszaki Egyyetem Vízelláttás-Csatornázzás Tanszéke 2004-ben a fenti szabvánny alapján össszefoglalta azz elmúlt évekbben mért vízkkémiai komponenscsoportook évtizedes változásait v a Duna Nagytéétény-Hercegsszántó közöttii szakaszán. Az oxigénházztartás paraméterei közül a KOIps és KO OICr értékei azz elmúlt három m évtizedben rrendre csökkeentek. Az évess átlagokban aazonban jelleggzetes fluktuácciókat figyeltekk meg, így pl. emelkedést állapítottak á meeg 1982-1985 között, illetvee ezt követőenn a kilencvenes évek eleején. Ennek egyik fő okka a vízjárás változásaibaan kereshető. Ezekben a csapadékhiányos, szárazaabb időszakokkban a Duna vvizében szállítoott szervesanyyag terhelés uugyanis „betöm ményedett”. Az oldott oxiggén tartalom és é a százalékoos telítettség éértékei a legtööbb esetben emelkedtek, illeetőleg nem vááltozott a folyóó oxigéntartalm ma. Ez alól az egyetlen kivéétel a nagytétéényi szelvény százalékos s oxxigéntelítettséggének csökkeenése. A Pakss feletti (Dunafföldvár), és alatti (Fajsz) szzelvényekben egyaránt monnoton csökkennést mutatnakk a szervesannyag tartalmatt jellemző indikkátorok (KOIpps, KOICr és BOI5). A vizsgálati évekre vetítvve megállapíttották, hogy m minden vizsggálatba vont szelvény eseetében a folyóó biológiailagg bontható szeervesanyag tartalmának csöökkenése alaccsonyabb sebbességű, mint a kémiai oxiggénigény váltoozása, azaz a KOI és BOI arány jellegzeetesen eltolódott. Ez alapveetően két folyamat együttess hatása miattt alakult így. Az időközbenn megindult szzennyvíztisztítáási programok hatására cssökkent a folyyó biológiailagg bontható szzervesanyag tartalma, de a fennmaradó, ugyancsak cssökkenő tendeenciákat mutaató növényi táppanyagterheléések miatt nőttt az algaproduukció.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

82/412


Összefoglalóóan megállapíították, hogy az a oxigénházztartás jellemzzői előnyösen változtak a vvizsgált folyósszakaszon azz eltelt 30 év aalatt, és a Pakks feletti és alaatti szakaszonn nem mutathaató ki előnyteleen változás. A BOI5 értékekk tekintetébenn a vízminőséggi osztályba soorolás 1998-tóól kezdődően már Nagytétéénynél is I. oszztályt mutatottt (egy év kivételével), illetvee a Dunaföldváári szelvény minden m esetben elérte a jó III. osztályú bessorolást. Dunaaföldvárnál 19987-től kezdőddően (1991 éss 1998 kivételéével) 2003-ig a folyó besorolása a BOI5 értékei alappján kiváló minnősítésű I. ossztályú lett. A törzshálózatii mintavételi szzelvényben azt is megállappították, hogy 1987-től kezddődően a vízm minőség folyam matos I. osztáályú, sőt ezenn belül is javuló tendenciát mutat, m kivéve az 1997 és 11998-as évekeet, amikor a vízminőség v eggy osztályt rom mlott, de mégg mindig jó, II. osztályú besoorolást kapott. A növényi tápanyagok tekkintetében a trrendek hason lóan bíztató képet k mutattakk, sőt egyes eesetekben itt még nagyobbb mértékű csöökkenést tappasztaltak. Ennek egyik oka a ponttszerű szennyezőforrások szennyvizeinek biológiaii szennyvíztiszztító telepekeen történő kiegészítő tiszztítása (nitrifikáció, kémiai foszforkicsaapatás), és a nagyüzemii mezőgazdaság alapvető átalakulása, á toovábbá az agrrárterületekről bemosódó műtrágyák m meennyiségének nagyságrendii csökkenése. Az egyetlen kivétel k a nitrátt, amely alig éészrevehetőenn, nem szignifikánsan, de eemelkedő trenddet mutatott a vizsgált időszzakban. Az ammónium-nitrogén kooncentrációja a Duna teljess vizsgált hosssz-szelvényén elérte, vagyy meghaladta a tűrhető III.. vízminőségi osztály besorrolást, de a nyyolcvanas éveek végétől kezzdődően jó II. osztályúra jaavult, ezt köveetően pedig I.,, azaz kiváló besorolást kapott. k A nittrát-nitrogén a teljes vizsgált periódussban II. jó bbesorolású voolt. Az egyikk leglátványosaabb javulást mutató kompponens az orrtofoszfát voltt, amelynek a mennyiségee az ezredfoorduló tájékánn lecsökkent, éés ez alapján a Duna az I. kiváló k vízminősségi besorolásst kapta. Az egyéb m mutatók közül a pH és az elektromos vvezetőképesséég jelzi a felsszíni vizeket éérő kommunáális szennyvízz bevezetések hatásait. A Duna D vezetőkéépessége nem m, illetve alig változott a viizsgált három m évtized folyaamán, mindenn esetben I. kivváló besoroláású volt annakk ellenére, hoogy az értékekkben jól tükröződnek azok a fluktuációk,, amelyeket a csapadékosaabb és a szárazabb időszaakok okoztak.. Az éves átlagos pH értékek értékelésse már feltéteelezi bizonyoss bonyolultabb hidrobiológiaai folyamatok figyelembe vvételét is, így pl. a fotoszintetikus, illetvve lebontási hatásokat. h Azz előbbiek emelik, utóbbiakk pedig csökkkentik a víz ppH-ját, előbbinnek azonban még napszakkos ritmusa is van, míg a biodegradáciiós folyamatokk hőmérséklett függése szinttén megváltozztathatja a pH évszakos alaakulását. Az elmondotttakat illusztrálják az oxigénháztartás, a nnövényi tápanyyagok és az egyéb mutatókk alábbi ábrákon bemutatottt éves átlagérttékeinek változzásai. oldott oxig gén (mg/l), áttlag 14 13 12 11 10

16 629 fkm, Nag gytétény 15 560.6 fkm Du unaföldvár 15 507.6 fkm Fa ajsz 14 479.7 fkm Ba aja 14 451.7fkm Mo ohács 14 433 fkm Herc cegszántó

9 8 7 6

1 1976 1978 1980 19 982 1984 19 986 1988 199 90 1992 199 94 1996 1998 8 2000 2002 1972 1974

7..7.1-2. ábra Olddott oxigéntartaalom Duna Naggytétény-Herceg gszántó 1972-22003.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

83/412


oxigén te elítettség (% %), átlag 120 110 100

90

1629 fkm, Nagytétény 1560.6 fkm m Dunaföldvár 1507.6 fkm m Fajsz 1479.7 fkm m Baja 1451.7fkm m Mohács 1433 fkm Hercegszán H tó

80

70 60

2 1974 1976 6 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 1 2000 2002 2 1972

7.7.1-3. ábra Oxigén O telítettséég Duna Nagyttétény-Hercegszántó 1972-20003. BOII5 (mg/l), átla ag 8

1629 fkm, Nagytétény N 1560.6 fkm Dunaföldvárr 1507.6 fkm Fajsz 1479.7 fkm Baja M 1451.7fkm Mohács 1433 fkm Hercegszántó ó

7,5 7 6,5 6 5,5 5 4,5 4 3,5 3

1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1 1988 1990 1 1992 1994 1996 19 998 2000 20 002

7.7.1-4. ábra BOI5 tartalom m Duna Nagytéttény-Hercegszá ántó 1972-20033.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

84/412


KOIIps (mg/l), átlag 10 9 8 7 6

1629 fkm m, Nagytétény 1560.6 fkm f Dunaföldvár 1507.6 fkm f Fajsz 1479.7 fkm f Baja 1451.7fk km Mohács 1433 fkm m Hercegszá ántó

5 4 3

1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1 1992 1994 1 1996 1998 1 2000 2002 2

7 7.7.1-5. ábra KO OIps koncentrácció Duna Nagyytétény-Hercegszántó 1972-20003. 1,2 Dunaföldv vár

1,0 0,8

Fajsz Baja Mohács Hercegszá ántó

0,6 0,4 0,2 0,0 1975

198 80

1 1985

1990

1995

200 00

2 2005

7 7.7.1-6. ábra BOI/KOIps arányyok Duna Nagyytétény-Herceg gszántó 1975-20003

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

85/412


A növényi táppanyagok muttatóinak trendjjét az alábbi tááblázat tartalm mazza. Szelvvény

Jellemzők

NH4-N

NO3-N

PO4-P

meredekség -0,014 0,011 -3,817 R2 0,854 0,090 0,691 meredekség -0,015 0,013 -4,290 Dunaaföldvár R2 0,862 0,210 0,725 meredekség -0,016 0,015 -4,402 Fajszz R2 0,894 0,258 0,644 meredekség -0,016 0,010 -3,975 Baja R2 0,821 0,168 0,715 meredekség -0,017 0,011 -4,195 Moháács R2 0,777 0,154 0,633 meredekség -0,017 0,010 -4,328 Herccegszántó R2 0,904 0,148 0,679 7.7.1-3. táblázat t Trendeek a növényi táppanyagok mutaatóiban a Duna Nagytétény-Heercegszántó Nagyytétény

NH4-N (mg/l), átlag á 0,7

1629 fkm, Nagytétény y 1560.6 fk km Dunaföldv vár 1507.6 fk km Fajsz 1479.7 fk km Baja 1451.7fkm m Mohács 1433 fkm Hercegszán ntó

0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0

1972 2 1974 1976 6 1978 1980 0 1982 1984 4 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002

7.7.1-7. ábra Ammóniuum-nitrogén konncentráció Dunna Nagytétény-H Hercegszántó 11972-2003.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

86/412


NO3-N (mg/l), áttlag 3

2,5 2

1,5

1629 fkm, Nagytétény N 1560.6 fkm Dunaföldvár 1507.6 fkm Fajsz 1479.7 fkm Baja 1451.7fkm Mohács M 1433 fkm Hercegszántó ó

1

0,5 0

1 2000 2002 2 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998

7 7.7.1-8. ábra Nittrát koncentráciió Duna Nagytéétény-Hercegszzántó 1972-20003. PO4-P P (mg/m3), átlag á 250

1629 fkm, Nagytétény N 1560.6 fkm Dunaföldvá ár 1507.6 fkm Fajsz 1479.7 fkm Baja 1451.7fkm Mohács 1433 fkm Hercegszántó H ó

200

150

100

50

0 1972 2 1974 1976 6 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 1 2000 2002 2

7.7.1-9. ábra Orto-foszfát koncentráció Dunna Nagytétény--Hercegszántó közötti szakaszzán 1972-2003

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

87/412


Egyéb param méterek Szelvény

Jellemzőők

pH

ve ezetőképesség

meredekkség 0,017 0,128 R2 0,660 0,005 meredekkség 0,008 -0,954 Dunaföldvár R2 0,386 0,157 meredekkség 0,008 -1,099 Fajsz R2 0,375 0,248 meredekkség 0,004 -0,788 Baja R2 0,187 0,094 meredekkség 0,006 -1,036 Mohács R2 0,267 0,192 meredekkség 0,006 -0,919 Hercegszántóó R2 0,282 0,164 7.7.1-4. tááblázat Trendekk a vízminőség egyéb paraméttereiben a Duna a Nagytétény-H Hercegszántó Nagytétény

Fajlagos F elektroomos vezetőképesség (µS/cm m) vezető őképesség, átlag 500

1629 fkm, Nagytétény y 1560.6 fkm m Dunaföldv vár 1507.6 fkm m Fajsz 1479.7 fkm m Baja 1451.7fkm m Mohács 1433 fkm Hercegszán ntó

480 460 440 420 400 380 360 340 320 300 1972

1974

1976 1978

1980 1982

1984 1986

1988 1990

1992

1994 1996

1998 2000

2 2002

7.7.1-10. ábbra A fajlagos elektromos e vezeetőképesség Duna D Nagytétény-Hercegszántó tó 1972-2003

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

88/412


pH, átlag 8,5 8,4 8,3 8,2 8,1 8 7,9

1629 fkm, Nagytétény N 1560.6 fkm Dunaföldvár 1507.6 fkm Fajsz 1479.7 fkm Baja M 1451.7fkm Mohács 1433 fkm Hercegszántó ó

7,8 7,7 7,6 7,5

1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1 1988 1990 1 1992 1994 1996 19 998 2000 20 002

7.7.1-11. ábbra pH érték D Duna Nagytétényy-Hercegszántó ó 1972-2003

7.7.1.1.6

Paks – Mo ohács Duna szakasz - 19999-2003 VITUKI mérései

A VITUKI muunkatársai az 1999. novembberi, a 2001. aaugusztusi és októberi, a 20002. júniusi, toovábbá a 2003. évi tavaszi,, szeptemberi és októberi (tartós ( kisvízi állapotok) vízzkémiai vizsggálatokat teljessen eltérő hiddrometeorológgiai viszonyokk (vízhozam, vvízhőmérséklet) között végezték. Ez a körülméény (összhanggban a törzshálózati vizsgáálatok eredméényeivel) azt eredményezte, e , hogy azok a legtöbb mértt jellemző vonnatkozásábann szignifikánsan eltérnek egymástól, amelyet a több komponens esetében a vízminőségii osztályba sorrolásnál is kim mutattak. Az általuk vizzsgált mintavéételi szelvényeek a következőők voltak: Pakks komp 1534,0 fkm Pakks felmelegedeett hűtővíz csaatorna torkolatta 1526 fkm Pakks nagy sarkanntyú 1525,3 fkkm Uszód 1524.7 fkm m Gerjjen-Foktő 1516,0 fkm Dom mbor-Fajsz 1507,0 fkm Bajaa 1480,0 fkm Mohhács 1440,0 fkkm Az eredményekből láthatóó, hogy az 1999. novembberi vízkémiaai állapotfelvétel eredményyei szerint a Paks-Mohácss közötti Duna--szakasz vizee az oxigénforggalmi mutatókk alapján I. vaagy II., Foktő-Gerjen közöttt, valamint a Fajsz-Dombori F i bal parti szelvvényekben peedig III. osztállyú volt. A növényi táápanyag tartallom mutatói közül k az összees-P koncentráció miatt a Foktő-Gerjen bal parti szeelvény a IV. a többi mintavéételi szelvény pedig a III. osztályba tartoozott. Az a-kloorofill tartalom alapján is III.. osztályú vollt a folyó vize.. Az egyéb muutatók mennyissége tekintetéében a vizsgállt szelvények I-II. I osztályúaak voltak. A 2001. és a 2002. évii vizsgálatokk eredményei szerint az oldott o oxigén tartalom 9,99-13, mg/l (I. osztály), azz oxigéntelítetttség 75-119% %, a BOI5 1,7-111,9 mg/l, a TTOC 1,8-3,8 mg/l m és az össszes-P 0,08-00,35 mg/l, az a-klorofill 0,7-62,0 mg/m3(II-III. osztály),, és a pH 7,22-9,2 (I-IV. ossztály) értékei lényegesen kedvezőtlene bbek voltak, többnyire t egyy

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

89/412


vízminőségi osztály kateggóriát meghaladó eredménnyt mutattak a 2001 októbber elejei vizssgálatokéinál. A fentiekhezz hasonló mérrvű eltérés még m további vízminőségi v jeellemzők esettén is kimutatható volt, dee azoknál (általában) nem m eredményezeett vízminőséggi osztály válttozást. A nitroogén spektrum m tekintetébenn megállapítottták, hogy az ammónium-N N (0,01-0,15 m mg/l, és a nitrát-N tartalom (1,06-2,44 mg /l) ezzel szem mben éppen foordított eredm ményt adott. A nitrit-N (0,01-0,02 mg/l) I--II. osztályú, a szerves-N 0,21-1,40 mgg/l), és az összes-N (2,44--3,24 mg/l) köözött változott. A nitrogén-spektrum tekkintetében az ammónium-N N és a nitrit-N részesedésee elhanyagolhaató (1,5-3,3% %) volt, a nitrát-N % arányaa pedig 17,5-799,4 között válttozott. Az egyéb jelllemzők közül a pH I-II. (Paks bal part IV V.) osztályú, 7,2-9,2 között változott. v Az eelektromos vezzetőképességg minden mintaavételi szelvényben I. osztáályú volt, értééke 300-350 µS/cm µ között változott. v Az öösszes lebegőőanyagra nem m ad a szabvánny határértékeet, mennyiségge 7-84 mg/l kközött változott, az összes oldott anyag pedig 200-2886 mg/l volt. A vízhőmérsékklet pedig a hossz-szelvén h ny mentén 177,2-30,0 0C (utóbbi érték melegvíz csaatorna torkolaata jobb part)) fokozatosan csökkentek. A felmelegedett hűtővíz hatáása Dombori-F Fajsz jobb parrtig mutathatóó ki. a oxigéntelíteettség, a BOI5, és az a-klorofill tartalom áátlaga monotoon csökkenéstt Összességébben megállapították, hogy az mutatott az idő függvényéében. Azt is megállapították m k, hogy a felm melegedett hűtővíz csatornaa jobb partjánnál mutatta azz oldott oxigén, az oxigéntelítettség, BOI5,, az összes-P és az a-kloroffill legkedvezőőtlenebb értékeeket. melegedett hűűtővizének hattása a hossz-sszelvény menntén csak a vízzhőmérséklet,, Eredményeikk szerint az Attomerőmű felm kismértékbenn az oldott oxiggén tartalom (minimum) ( és az oxigéntelíttettség (maxim mum) változássaiban nyilvánul meg. A szerves mikroszennyezőők vizsgálati eredményei e sszerint a vízminták TPH anaalízise a Dunaa víz megfeleelő tisztaságátt mutatta. A kkissé nagyobb értékek vaalamilyen frisss, véletlenszeerű szennyeződésre utalnaak. Az üledékminták TPH H szennyeződéése szintén elfogadható e haatáron belül vvolt, bár valamivel nagyobbb az átlagnáál. A felmeleggedett hűtővízz csatorna torkkolata jobb paarti minta szintén egyszeri sszennyeződéssre utalt. Itt 20001-ben, 20022-ben és 20003-ban alkalmii olaj és háztaartási szennyyvízre jellemzőő komponensseket is azonoosítottak. 20001-ben pásztáázó felvételt is készítettek,, amellyel egyy metabolizáált könnyű olaj frakciót ((gázolaj, keroozin), kevés magasabb szénatom szzámú normáll szénhidrogénnt, és fekális szteroidokat s mutattak m ki, meelyek koncentrrációi az évek során fokozat atosan csökkenntek A Duna vizében a poliaroomás szénhidrrogének (PAH H) és a poliklóórozott bifenileek (PCB) mennnyisége az átlagos á Duna-szennyeződéésnek megfellelő szintet mutatta. m Gázoolaj szennyezződés maradványok (nafta talin, acenaftéén, antracén,, fenantrén), vvalamint égésttermékek nyom mai (fluorantéén, pirén, benzzantracén, krizzén) kimutathaatók voltak uggyan, de ezekk kis koncentráációban voltakk jelen. A lipoofil-vegyületekk ezekhez kötőődnek, ezért a mért értékeek lebegőanyaag függőek. A fluorantén, pirén, benzo/b-- ill. k./ fluoranntén mennyiséége általában a legnagyobb volt (PAH), dde azok jellem mzően fűtésbőll és a közlekeddésből szármaaznak. A 2001-ben m mért eredményekhez viszonnyítva 2002-been a PCB konncentrációja a kimutatási haatár alá csökkeent. Az üledékk esetében a sszennyezés mértéke m szintén az átlagos D Duna szintjénnek felelt meg. Az üledékmiintákban nyom mnyi kőolaj éss háztartási szennyvizekre jeellemző komponenseket is azonosítottak. mérési eredméényeik azt muutatták, hogy a régebbi szzennyeződések koncentráciiói egyrészt a természetess A 2002-es m lebomlás miaatt csökkenteek, másrészt pedig nem vvolt komolyabbb utánpótlásuuk, iletve az árvizek is levihették vagyy szétteríthettéék a szennyezzett iszapot. 2003-ban azz oxigénforgaalom mutatói közül az olddott oxigén tartalom t és az a oxigéntelíte tettség mindeen mintavételii szelvényben I. osztályú volt. v A legnagyobb oxigén tartalmat és telítettséget t a kora tavaszi vizsgálatok iddején mérték,, amikor az éértékek 10,9-112,7 mg/l és 105-121% köözött változtaak. A maximuumok a felmeelegedett hűtőővíz csatornaa torkolata alattt, továbbá Geerjen és Dombbori térségébeen voltak. Az oldott o oxigén tartalom t és a telítettség értékei is jobbakk voltak, mint aaz előző évekbben. A BOI5 értéke 3,8-4,9 mg/l m között vááltozott, márc iusban a legtöbb szelvényben II. oszttályú volt. Ápprilis végén a felmelegedettt hűtővíz csattorna torkolataa alatt, Uszóddnál és Dombborinál (sodor)) pedig III. ossztályú, szembben a legtöbbb szelvény II. osztályú értékeivel. A szeeptemberi és az októberi vizsgálatok v idején pedig m már minden szelvényben I.. osztályba tarrtozott a Duna vize a BOII5 alapján. A 2003. évi javvuló tendenciaa azt eredméényezte, hogyy sok esetbenn szintén egy oosztályt jelentőő javulást mutatott. A TOC értékee a vizsgálatook idején a minntavételi szelvvényektől függetlenül végig I. osztályú vollt (0,6-2,8 mg//l).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

90/412


A növényi táápanyagok köözül az ammónium-N márrciusban csakk három szelvvényben (Pakks komp, naggy sarkantyú,, Dombori) vollt II. osztályú (max. 0,47 mg/l), a többibeen pedig I. osztályú. A nitritt-N márciusbaan és áprilisbaan mintavételii szelvényektőől függően a leegtöbb helyenn I-II. osztályú , Dombori (köözép) és Baja (jobbpart) térs rségében pediig III. osztályúú volt (max. 0,004 mg/l Paks térsége). Őssszel kissé naggyobbak voltak az értékek, a legtöbb minntavételi helyeen II. osztályúú volt a Duna vize, de hat szelvényben s III. I osztályú. E Ezek az értékkek kismértékűű romlást jeleetek a korábbi évek mérésii eredményeivvel összehasoonlítva. A nitrrát-N értékek változásábann értékelhető tendenciát nnem lehetett megállapítani, m , hasonló nagyyságúak voltak, mint a 20022-ben mértek ((1,36-3,40 mgg/l). A szerves N N-re és az össszes N-re vonnatkozóan a sszabvány nem m ad határérttékeket, így ccsak a mérésii eredményekk értéktartományának ismerrtetését végezzték el. A szzerves-N mennyisége 0,36-0,78 mg/l, aaz összes N-éé pedig 1,80-4,54 mg/l köözött változottt. Az értékek változásába n értékelhetőő tendenciát nem lehetett megállapítanni, kismértékűű csökkenést áállapítottak meeg a 2002-benn mértekkel össszehasonlítvaa. A nitrogén sspektrum vonaatkozásában megállapítottáák, hogy az ammónium-N a és a nitrit-N részesedésee 2003-ban iss elhanyagolhaató volt, hasonlóan 2001-hez és 2002-h öz. Összegükk átlagosan 1,5-3,5% közöttt változott. A nitrát-N és a szerves-N szzázalék arányaai hasonlóan változtak v az e mlített évekheez viszonyítva. Az összes-P P márciusbann és áprilisbaan mintavételli szelvényekttől függően többnyire t I-II.., míg szepteemberben éss októberben II. osztályú voolt. Az őszi vizzsgálatok idejéén az értékek határozott nöövekedést muutattak. Mennyyisége a négyy mérés idejénn 0,0-0,15 mgg/l között válttozott. 2001-bben és 2002-bben az összees P mennyissége általábann kisebb volt,, vonatkozik ezz elsősorban a márciusi méérések eredméényeire. Az a-klorofill értéke alapjáán a folyó vízminősége m márciusban mindenütt III. osztályú o (40-660 mg/m3), ápprilis végén a felmelegedettt hűtővíz csatorna torkolatta alatt, Uszódd jobb partonn és Gerjen bal parton IV. osztályú (80--95 mg/m3), a többi szelvénnyben pedig III. osztályú volt, ami szeeptemberben és októberbeen mindenütt II. osztályúraa javult (5-333 mg/m3). Ezekk az értékek (kkülönösen a kora k tavasziakk) sokkal nagyobbak voltak a 2001-ben éss 2002-ben mérteknél, amitt az eltérő hidrrológiai körülm mények okoztaak. Az egyéb jellemzők közül a pH márciussban II-III. oszztály között vááltozott, ápriliss végén még szintén magaas (Uszód ball part kivételévvel II. osztály)), szeptemberrben és októbberben pedig már I-II. osztáályú volt. A nnagyobb értékkeket (8,2-8,6)) márciusban mérték, míg ősszel azok többnyire 8,,0 alattiak vooltak. Az elekktromos vezeetőképesség mind a négyy vizsgálatkor m minden mintavételi helyen I.I osztályú vol t, értéke 260-427 µS/cm köözött változott . Az összes leebegőanyagraa és az összees oldott anyagra szinténn nem ad hhatárértékekett a szabványy, így ebbenn az esetbenn is csak azz értéktartományokat hasonlították összze az előzőő évekkel, melyek m szerint azokhoz hhasonlóak vooltak (összess lebegőanyagg 3-102 mg/l, összes ö oldott anyag a 220-3844 mg/l). A vízhőmérsééklet esetében – határértékk hiányában – szintén nincss mód az osztáályba sorolásrra. A mért értéékeket illetőenn megállapítottták, hogy azokk a négy vizsggálat idején e gyik alkalomm mal sem lépték túl a 30 C határértéket (max. ( 26,8 C C melegvíz csaatorna torkolatta) a nagy sarkantyúnál levőő ellenőrzési pontnál. p Az előzőekbeen elmondottaak jellemzésérre felsorolták azokat a vizsggált kémiai jellemzőket, am melyeknél a néégy mintavétell között osztályyba sorolási különbség k mutatkozott: BOII5, ammónium m-N, nitrit-N, össszes-P és a--klorofill. Felsoorolták azokatt a mutatókat iis, amelyek a legkedvezőtleenebb értékekket a melegvízz csatorna jobb part mintavéételi helyen mutatták: oldottt oxigén, oxigéén telítettség, BOI5 és a-klorrofill. A Duna vízkkémiai param métereiben muutatkozó hosssz-szelvény menti m változássok értékeléseekor megállappították, hogyy statisztikailagg szignifikánss vízminőségűű osztály szinntű változásokat nem leheetett kimutatn i az országhatárig terjedőő folyószakaszzon. Hangsúlyyozni kell azonban azt, hhogy ez a megállapítás m csak c az un. „hagyományoos” vízkémiaii mutatókra voonatkozik, a szzerves és szerrvetlen mikrosszennyezőkre például nem. A fentiekben ismertetett vizzsgálati eredm mények szerinnt a Duna vízm minősége a vizzsgált 1999-20003. közötti mérési m időszakk eredményeit figyelembe vééve nem romloott. 1999-2003. között a rutin vízkémiai vizsgálatok m mellett olyan mutatók vizsgálatát is eelvégezték, amelyekkel azz Atomerőmű ffelmelegedett hűtővizének egyéb e hatásaii is kimutathattók. A víz és az a üledék minttákban policikklikus aromás,, poliklórozott bifenil vegyüleeteket, valamint összes telíttett szénhidroggén tartalmat vizsgálták (PAAH, PCB, TPH H).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

91/412


A szerves mikroszennyezőők vizsgálati eredményei e sszerint a vízminták TPH anaalízise a Dunaa víz megfeleelő tisztaságátt mutatta. A kkissé nagyobb értékek vaalamilyen frisss, véletlenszeerű szennyeződésre utalnaak. Az üledékminták TPH H szennyeződéése szintén elffogadható határon belül voltt, bár valamivel nagyobb azz átlagnál. A Duna vizébben 2003-ban a poliaromáss szénhidrogénnek (PAH) és a poliklórozottt bifenilek (PC CB) mennyiséége az átlagoss Duna-szennyyeződésnek megfelelő m szinttet mutatták. G Gázolaj szennnyeződés marradványok (naaftalin, acenafttén, antracén,, fenantrén), vvalamint égésttermékek nyom mai (fluorantéén, pirén, benzzantracén, krizzén) kimutathaatók voltak uggyan, de ezekk kis koncentráációban voltakk jelen. Az üledékbenn 2003 szepteemberében Usszód bal parti mintában méérték a legnagyyobb PAH érté téket, amely alkalmi gázolajj szennyeződéésre utal. Ehhez hozzájárultt az igen alacssony vízállás, aminek következtében lelaassult a felhígulási folyamatt és a szennyeező komponennsek kiülepedtek az iszapb an. A Duna vízállása még októberben o iss igen alacsony volt, ezért a szennyeződéés sokkal lasssabban hígult, mint egy átlaagos vagy maggasabb vízálláás esetén. Meegállapították azt is, hogy a szennyező komponensek értékei a sodor és a jobb pparti mintákbaan nagyobbak Gerjen –Dom mbori térségéig. Ettől folyáss irányban lefeele haladva a jobb és a bal parti p értékek kközel egyformaa szintűek.

7.7.1.1.7

Paks Meleegvíz csatorrna térségi hhelyszíni du unai vízHőm mérséklet méérési pontekk 1999-20044 között (VITUKI)

7.7.1-12.. ábra Paksi Duunavíz hőmérséékletek 1990-20 004 között

 A dunai vízhozzam (térfogatááram) éves m menete kevéssbé szabályos, de egyérteelmű, hogy a folyó relatívv hőőterhelési maxximumát jelenntő alacsony vízállások leggnagyobb valószínűséggel az őszi-téli időszakokbann forrdulnak elő;  Duunai jellegzeteesség, ami a hőterhelés vveszélyét csökkkenti az, hoggy a magas vvízhőmérsékleetek kizárólagg júllius-augusztussban, az 10000 m3/s-ot megkközelítő kisvizek pedig csakk szeptembertő től fordulnak elő. masztott, valósszínűsíthető heelyzetet az 19992-1996. közöötti évek rendkkívül száraz és é meleg nyárii Ezt a statiszttikailag alátám időjárása móódosítani látszzott. Az 1992. évi tartós kánnikula olyan alacsony dunai vízállással páárosult, amelyy az erőmű éss a Duna kapccsolatában, a dunai hőterhhelés vonatkoozásában extrrém helyzetet teremtett. A Duna hőmérséklete 1992.. július 1-től folyamatosan meghaladta m a 20 2 °C-ot, sőt jjúlius végétől a 22-23 °C-ott, majd augussztus 4-től a 244 °C-ot is, ígyy

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

92/412


a Dunába vvisszavezetettt felmelegedeett hűtővíz hőőmérséklete a melegvízcssatornában taartósan 30 °C körül volt.. Ugyanakkor az Atomerőmű előtti vízszinnt fokozatosann apadt, sőt augusztus közeepétől 86 mBff érték alá csöökkent. A fentii kritikus hidroológiai-vízminnőségi helyzeetben az Atoomerőmű a vízminőséggvédelem érddekében többblet hidegvízz hozzákeveréssel csökkeentette a vissszavezetett hűtővíz hőmérsékletét, íggy biztosítottaa a hőmérsééklet korlátokk betartását. v etet mértek a Dunában, a 1994-ben haasonlóan szélsőséges volt az időjárás, augusztus 6-án 26 °C vízhőmérsékle vízszint pedigg 85,74 mBf volt. v Az Atomeerőmű erre fel készült és meegfelelő hűtővííz mennyiség szivattyúzásáával még ilyenn körülményekk között is biztosította a hőőmérsékleti koorlát betartásáát. Ehhez a kaarbantartásokk ütemezése is hozzájárult,, mivel a nyár a főjavításokk időszaka. Azz 1993., 19955. és 1996. évvek nyarai meentesek voltakk a szélsőséggektől, aminekk eredményekéént nem folytaatódtak az áltaalános felmeleegedésre utalóó trendek. A 2003. évi időjárás szintéén szélsőségees volt, emiatt a Duna vízjárását a magass vízhőmérsé kleti értékekkeel egyidejűlegg tartósan alaccsony vízhozam értékek jelleemezték. Az 1999-20004. között vég gzett helyszín ni vízhőmérsééklet mérési pontok p eredm ményei A fenti időszzakban a teleephely-jellemzzési program keretében a vízkémiai, hidrobiológiai h és az áramlási sebességg mérések soráán vízhőmérsséklet méréseket is végezteek. A mérések aalapján megállapították, hogy magas Duuna-víz hőmérrsékletnél az erőmű meleggvízcsatornájának beömlésii pontjától mért 500 m-re lévő l mérési pontig p a vízcssóvában mérhhető hőmérsééklet 6-6,5 °C C-ot csökken. Alacsonyabbb Duna-víz hőőmérsékletek esetén ezek az értékek 33,4-5,1 °C köözött változtaak. A helyszínni mérések eredményei e iss igazolták, hoogy az előírtt hatósági koorlátok betartthatók. A teljjesítménynöveelés vízjogi eengedélyezésséhez készültt vizsgálatok aalapján azt is megállapítottá m k, hogy ebbenn a teljesítménnynövelés sem m fog számotttevő változást okozni. A Paksi Atoomerőmű Zrtt. óránként méri m a meleggvíz csatornaa fölött a Dunában és a melegvízcssatornában a vízhőmérsékkleteket, továbbbá azokból számítja a Δ ΔT értékeit. Méréseik M céljaa annak a m megállapítása volt, hogy a visszavezeteett hűtővíz és a befogadó (D Duna) közötti hőmérséklet különbség k az előírt 11 °C-nnál, ill. +4°C alatti a Duna vízz hőmérséklet esetén 14 °C-nál nem volt--e nagyobb. 2003 nyarán magas léghhőmérsékletekk között a mellegvízcsatornáában a víz hőőmérséklete 330,1-33,0°C köözött változottt (júniusban 7, júliusban 288, augusztusban pedig 9, aazaz összesen 37 napon át). á Ugyanekkkor a ΔT értékke 6,2-8,3 °C C között változzott, ami messsze nem érte el az előírt m max. 11°C-ot. Az előírt maxx. 30 °C a haatóságilag kijeelölt ellenőrzőő pontig, azazz a melegvízccsatorna torkkolata alatti 5500 m-es szeelvényben ezekben az essetekben is taarható volt a viszonylag kis bevezetett mennyiség m és az elkeveredéés hatására. Az őszi és a téli időszakbaan 30 °C-ot meghaladó m vízhhőmérséklet a hőcsóvában és a Dunábaan nem várhattó, mivel a ΔT T értéket a melleg víz visszakkeverés mértéékével szabályyozza az Atom merőmű. Ez azt mutaatja, hogy – ha a Duna vizének v terméészetes hőméérséklete megghaladja a 223 °C-ot – azz Atomerőműű felmelegedettt hűtővizének hatására a melegvízcssatornában a víz hőmérsséklete meghhaladhatja a hidrobiológiaii szempontok alapján kritikkusnak ítélt 30 3 °C hőmérrsékletet. Mivvel azonban mennyisége nem számottevő a Dunaa az elkeveredéés miatt a meelegvíz csóvaa vízhozamáhooz képest, ígyy a torkolata alatt 500 m-re re levő nagy sarkantyúnál s hőmérsékletee általában már 3-6 °C-al csökken. c Ameennyiben a hőmérséklet korrlátok betartássa érdekében intézkedésekk szükségesekk, azt az Atomerőmű műszaaki beavatkozáásokkal (a MÜ ÜSZ előírása szerint s többlet hűtővíz visszaakeveréssel a kondenzátor--hűtővíz forgaalom tovább nem n növelhetőő, akkor blokkk vagy blokkook a korlátozáás betartásáhooz szükségess mértékben vaaló leterhelésee, végső esetbben leállítása)) minden körülmények közöött biztosítani ttudja.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

93/412


7.7.1.1.8

Az Atomerőmű hűtő ővizének D Dunában történő elkevveredése (VVITUKI-VITU UKI ARGOS S Stúdió)

A Paksi Atom merőmű hűtővvizének Dunáában történő eelkeveredés-vvizsgálata márr az erőmű ü zemelésének megkezdésee előtt napirenddre került. A vizsgálatok v kezzdetben egym mástól jelentőssen különbözőő technikákkal folytak. A kezzdeti mérésekk alapján sikerrült kialakítanni azt a felvéételezési techhnológiát, ameely gyakorlatilag a mai naapig használaatban van. A felvételek felddolgozása a számítástechn s nika és térinfo rmatika fejlődése következttében azonbaan lényegesenn megváltozottt az elmúlt két évtizedben. Az 1981. és 2005. közöttti húsz éves időszakban a Paksi Atomerőmű hűtővizének a Dun ában történő elkeveredés-vizsgálatára vvégzett termoovíziós légifelvvételezések időőpontjai:  19981. (Még az erőmű 1-es blokkjának üzzembe helyezzése előtt történt egy légi felmérés a Paks P környékii Duuna-szakaszon, a Villamoseenergiaipari K Kutatóintézet szervezésében s n, több tiszai és dunai erőm műre kiterjedőő vizzsgálat keretéében.)  Víízügyi Filmstúúdió 1983-19885 között végzzett felvételezzései: 1983. január 26. (noormál pankromatikus, nem m terrmofelvétel), 1983. 1 október 3., 1984. októóber 24., 19855. január 26.  VITUKI Argos Stúdió S 2002-22005-ban végzzett felvételezzései (2002. augusztus a 27.., 2003. februuár 12., 2005.. noovember 20.) A vizsgálatok célja a Dunát érő hőterrhelés jellemzzőinek, azaz a melegvíz-csóva alakjánaak, kiterjedésének, felszínii hőmérséklet eloszlásának meghatározáása volt. A hőtérképekk jó közelítésssel a középvízzi vízállás tarttományban kiaalakuló áramláási képet muttatták be. Kivéételt képez ezz alól a 2002. éévi felvétel, mely a közepess nagyvízi hoz amhoz közelíttő vízhozamnáál történt. A hasonló vízállás és vízzhozam viszonnyok alapján a közepes kisvízi állapot jellemzésére j kiválasztottákk az 1983. éss 1984. évi felvvételezéseket. A két hőkép alapján megáállapították, hoogy a hőcsóvák jellemzői jó egyezést muttatnak. A középvízi tartomány jelllemzésére azz 1985. januáár 26-i és a 2003. 2 február 13-i hőfelvéttelek alkalmasak voltak. A hőtérképek egybevetésévvel megállapíították, hogy a hőcsóvákk alakja és elkeveredési viszonyai naagymértékbenn e hasonlóak. Az 1981. éss 2005. közöött az Atomeerőmű hűtővíízcsóvájának távérzékelési módszerekkkel végzett vizsgálatainak v k legfontosabbb megállapítássai összefoglalóan a követkeezők:  Füüggetlenül a felvételezés f iddőpontjától (nnyári, őszi, tééli) és a Dunaa, illetve a vissszavezetett felmelegedettt hűűtővíz vízhozaamától (1, 2, 3 vagy 4 blookk működik) a beömlés alatti a néhány (1-2) km-es szakaszon a hőőcsóva viszonnylag homogén, a beömléssi turbulenciánn kívül elkeveeredés alig törrténik. Kivétellt képezett azz 19985.01.26-i feelvétel, amely szerint a naagy sarkantyúú vonalában – a beömlésstől számított mintegy 5000 mééterre – az elkkeveredést jórrészt megtörtéént.  A hőcsóva minddig a jobb partthoz símulva vvonul le és behatol a zátonyyok közötti vízt zterületekre is.  A hőcsóva elkkeveredése túúlnyomó rész ben, mintegyy 95 %-ban a beömléstőll számított 4-5 km közöttt meegtörténik.  A hőcsóva az eddigi e felvétellezések alapjáán nagyjából a Gerjen-Bátya vonalig köövethető, ami a beömléstőll szzámítva 10 fkm m-nek felel meeg. A vizsgálatok megállapítáásai felhívták a figyelmet aarra, hogy a termovíziós t vizsgálatok csaak az adott víztest v (Duna)) felszíni hőm mérséklet-különnbségeit képesek detektáálni, a felszínn alatt, a mélységben töörténő elkeveredés, illetvee hőmérséklet különbségekk vizsgálatára, kimutatásárra nem alkalmasak. A méélységbeli (füüggély menti) hőmérséklett eloszlások vááltozásait a VITUKI Hidraulikai Intézete vvizsgálta az érrintett Duna szzakaszon 8 dbb szelvénybenn a folyó 15277 fkm (hidegvízz csatorna torkkolata felett) és é az 1499 fkm m (új szekszárrdi híd) között.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

94/412


A 2003.03.122-én az új szeekszárdi híd szelvényében s végzett függéély menti hőm mérséklet eloszzlási vizsgálat a bal partonn 8,2 méter m mélységig 9 mélységközbe m en mért eredm ményei 5,3–55,5 oC között mozogtak, m míg a jobb parton p a mértt mélységinterrvallumokban stabil 6,6 oC hőmérsékleetet mértek. Ez E azt jelenti, hogy a meelegvíz csóvaa feltételezettt nyomvonalábban a Duna teeljes mélységi szelvényébenn 1,1–1,3 oC-aal melegebb, mint m a bal parrti víztér. Vagyyis a melegvízz csóva hatásaa 27 fkm-el a beömlés alattt még mérhettő, ha minimáális mértékbenn is. Ez azonbban a végső hatásviselőkre h e (vízi élőlény csoportok) már nem releváns különbbség. A Sió betorkolása alatt azonbann (ennek hőm mérsékleti éss áramlási/keveredési hatásait is figyelembe véve) már a kim mutathatósági határ alá eesik a Paksi Atomerőműű vízhőmérsékkletet befolyásoló hatása.

7..7.1-13. ábra A Duna felszíni hőképe h a 20033. február 13-i léégifelvételezés alapján a (VITUKKI ARGOS Stúddió)

7.7.1.1.9

Paksi Atomerőmű Zrtt. által megreendelt (BME E Innotech Kft.) K vízminős őségi vizsgállatok

2002-2011. éév -- Paks-Mohács között A BME Innootech Kft. áltaal 2002-2011 között végzettt vízminőséggi vizsgálatsorrozat kigyűjtheető eredményyeit az alábbii szelvénytagoolással összesítettük. A viizsgálati időszzak nagyon hiányos, a 2002 2 és 20033 feltehetőlegg hiánytalanull rendelkezésrre áll, míg a 2005-ös 2 és a 2011-es éveekből csak egy-két mérés sorozat s eredm ménye áll renddelkezésre. A többi vízminőőségi adat a szzakvéleménybben csak hivattkozással vaggy az értékeléss szöveges rés észeként szereepel.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

95/412


Szzelvény neve Paaks bal part (1527.0 fkm) Paaks közép (15277.0 fkm) Paaks jobb part (1527.0 fkm) Paaks Hidegvíz usszadékfogó Paaks Hidegvíz vízzkivételek Meelegvíz-csatorna 1 blokk Meelegvíz-csatorna 2 blokk Meelegvíz-csatorna 3 blokk Meelegvíz-csatorna 4 blokk Paaks melegvíz cssat. torkolata jobb part (1525.88 fkm) Duuna 500 m-es ell. e szelvény Naagy sarkantyú joobb part (1526..2 fkm) Baaráka bal part (11521 fkm) Baaráka közép (15521 fkm) Baaráka jobb part 50 m (1521 fkm m) Baaráka jobb part (1521 fkm) Geerjen bal part (11516 fkm) Geerjen közép parrt (1516 fkm) Geerjen jobb part 50 5 m (1516 fkm m) Geerjen jobb part (1516 ( fkm) Doombori-Fajsz baal part (1507.0 fkm) f Doombori-Fajsz köözép (1507.0 fkkm) Doombori-Fajsz jobb part 50 m (11507.0 fkm) Doombori-Fajsz jobb part (1507.00 fkm) Baaja bal part (14880.0 fkm) Baaja közép (14800.0 fkm) Baaja jobb part 50 m (1480.0 fkm m) Baaja jobb part (14480.0 fkm) Moohács bal part (1440.0 ( fkm) Moohács közép paart (1440.0 fkm)) Moohács jobb partt 50 m (1440.0 fkm) Moohács jobb partt (1440.0 fkm)

Szelv. fkm. 1527.0 1527.0 1527.0 1527.0 1527.0

1526.0 1525.6 1525.2 1521.0 1521.0 1521.0 1521.0 1521.0 1521.0 1521.0 1521.0 1507.0 1507.0 1507.0 1507.0 1480.0 1480.0 1479.0 1480.0 1440.0 1440.0 1440.0 1440.0

Szelv. szám m 1 1 1 2 2 3 3 3 3 4 5 6 7 7 7 7 8 8 8 8 9 9 9 9 10 10 10 10 11 11 11 11

Part rendeező 1 2 3 3 10 11 12 13 14 3 3 3 1 2 4 3 1 2 4 3 1 2 4 3 1 2 4 3 1 2 4 3

7.7.1.1.100 Hidegvíz csatorna c elő őtti Duna szeelvény és a hidegvíz csaatorna - 19992-1996 (BME E) Az Atomerőm mű beindításaa után, az Atoomerőmű meggbízásából a Budapesti Műszaki Egyeteem Vízellátáss-Csatornázáss Tanszéke vizzsgálta a hideggvíz csatorna előtti Duna szzelvény, valam mint a hidegvízz csatorna vízzminőségét. Az 1992-19996. között véggzett vizsgálataik eredmén yei szerint azz ásványi anyyag mutatóinaak éves átlag értékei nagyy hasonlóságoot mutattak, a víz sótartalm ma pedig csakk igen kismérrtékben változzott. A pH érrtékei 7,9-8,855 közöttiek, a szárazabb évvekben kissé magasabbak, m ami a fokozotttabb algatevéékenység ereddménye. Az oxigénforrgalom mutatói közül az oldott o oxigénttartalom a vizzsgált időszakkban egész éévben közel telített, illetvee túltelített értééket mutatott,, ami I. osztáályú vízminőséégnek felel meg. m A legnaggyobb értéke ket augusztussban és koraa ősszel mértéék. A kromátoss és a permanganátos oxiggénfogyasztáss alacsony érttékei a víz kiss szerves anyyag tartalmáraa utalnak. Az U UV elnyelés éss a TOC méréések eredményyei alapján is hasonló megáállapításokat ttettek. A folyó vizénnek növényi tápanyagtarta t lma (nitrogén és foszforforrmák) is alacssonynak monddható, stagnááló tendenciátt mutatott. Az a-klorofill tartaalom az évszaakoknak és a vvízállásnak meegfelelően 20-183 mg/m3 köözött változottt.

7.7.1.1.111 A Paksi Atomerőmű A vízrendszerreinek vízgaazdálkodásii és vízminőőségi vizsgálata (BME)) 2002-20099. A BME, illettve a BME IN NNOTECH Kft. K 1983 óta végzi a Pakksi Atomerőmű vízrendszeereinek vízgazzdálkodási éss vízminőségi vizsgálatát, ami a a Dunára, mint hűtővízzbázisra, a hiddeg- és meleggvíz csatornárra, a tűzivíz- és biztonságii

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

96/412


hűtőrendszerrek vízminőséégére és szennnyeződéseire,, a Duna kisvíízi medrének és é kisvízszintjjeinek változásaira, a dunaii hőterhelésre,, a Faddi-T Tolnai holtág rendszer vvízpótlására, valamint a Paksi Atom merőmű Horggászegyesülett horgásztavaira terjedt ki. A helyszíni moonitoring kerettében a Duna vízminőségét a hidegvíz ccsatorna kiágaazása felett azz 1527,0 fkm-nnél, valamint a melegvíz csaatorna torkolatta alatt az 15226,0 fkm-nél vizsgálták. Ezek a mintavételek megerősítették m k a törzsháálózati mintaavételi helyekk vízvizsgálaata alapján megállapítottt következtetésseket, melyekk szerint az Attomerőmű hassznált vizeinek hatása a Duuna hossz-szeelvénye mentéén elsősorbann a vízhőmérsééklet, és az oxigénforgalom o m mutatói, vallamint egyes mikroszennyeezők, kőolajszzármazékok éss a háztartásii szennyvízre jellemző kom mponensek tekkintetében vollt kimutathatóó, a szennyezések koncenttrációja csak kissé haladtaa meg a Duna--vízre jellemzőő átlagos értékket. Az Atomerőm műben éventee 240–280 ezzer m3 kommuunális szennyyvíz keletkezikk. Az Atomerőőmű saját szeennyvízkezelőő telepe totáloxxidációs, elevveniszapos technológiájú, kkapacitása 18870 m3/nap (6657 ezer m3/éév). A tisztítottt szennyvizett csővezetékenn keresztül a felmelegedettt hűtővíz csaatornába, az energiatörő e műtárgy m feletti szakaszra veezetik, ahol a használt hűtőővízzel kevereedve, több ezeerszeres hígul ással jut visszza a Dunába. A Dunából kiiemelt vizet neemcsak hűtővvízként, hanem m ipari pótvízkként is hasznáálják. Az Atom merőműben évvente mintegyy 1 millió m3 ssótalan vizet állítanak á elő iooncserés tiszttítással. Az eljárás során évente 140–1660 ezer m3 saavas és lúgoss szennyezettsségű ipari hullladékvíz kelettkezik, amelynnek semlegessítését és üleppítését 10 0000 m3-es zagym medencékbenn végzik a hiddeg- és felm melegedett hűttővíz csatornna közötti területen. A meedencék vízm minőségét és kibocsátásátt rendszeres üüzemi és hattósági kontroll ellenőrzi. A kibocsátás a tisztított kommunális szeennyvizek gyűűjtővezetékénn keresztül törtténik, a felmelegedett hűtővvíz csatorna ennergiatörő műűtárgya feletti bevezetéssel. b A fentiekbenn felsorolt vízttestek és műtárgyak vizénnek 2002-20099. között végzett vízminősségi vizsgálataait tartalmazóó tanulmányaikk eredményeitt értékeljük. DUNA A 2002-ben végzett vizssgálatok ereddményei szerinnt a Duna víízminősége azz utóbbi évekkben javult. Ez E a kedvezőő tendencia elssősorban a foolyó felsőbb szzakaszain üzeemelő szennyyvíztisztító teleepek építéséneek, korszerűsítésének és a Dunába tisztíítatlanul bevezzetett szennyvvíz csökkenő m mennyiségéneek tulajdonítható. A vízkémiaai és vízbiológgiai jellemzők főként a leguutóbbi évtizedbben - általábann kedvező iránnyban változtaak, ami előnyöss mind az Atoomerőmű hűtőrendszereinekk üzemeltetésee és élettartam ma, mind pedig a dunai hőterrhelés vízminőőségi hatásainaak szempontjáából. A vízjárás a januári kisvízz után a közeepes és a köözepes kisvizeek tartományáában ingadozzott, majd márciusban igenn jelentős árhuullám vonult le, amelyet tartós apadáás követett. Ennek soránn alacsonyabbb vízálláskor és növekvőő vízhőmérsékkletnél végeztéék az áprilisi és é júniusi részzletes vizsgálaatokat. Az auggusztusi részleetes vizsgálat a váratlan éss rendkívüli magasságú árvvíz utáni apadáskor, az ooktóberi pedigg a szeptember végén levvonult árhullám mot követőenn történt. A vízhőmérsséklet a decem mber-januári nagy hidegekk után viszonyylag gyorsan emelkedett, ttavasszal és a nyár elejénn csaknem folyyamatos volt a felmelegedéés, 23,4-24,1 oC volt a vízhhőmérséklet, a nyári maxim mum pedig 24,,4 oC volt. Eztt követően auugusztus közepén, majd szeeptember végéén volt gyorsaabb és jelentőssebb hőmérsééklet csökkenéés. A Duna 20022. tavaszi idősszakában alaccsony sótartal mú volt. A meegemelkedő leebegőanyag taartalom az átvvilágítottságott csökkentette, ennek ellenéére az a-klorofill tartalom m meglepően maggas volt, ami a korai intenzzív algatevékenységre utalt.. Az oxigéntelítettség a febbruári 100 % alatti a értékről a felmelegeddés során 1000% fölé emelkkedett. A pH értékek kisséé lúgos 8,4 - 8,5 tartománybban voltak. A szervesanyag s tartalomra utaló oxigénfogyasztás KOIpss és KOICr mérrt értékei (4,2,, ill.13,8 g/m3) az előző évekkhez viszonyíttva csak igen kismértékben növekedtek. A növényi tápanyagtartaloom nitrogén éss foszforvegyüületei a mért Duna-szakasz D zon stagnáló ttendenciájúakk voltak. Az a-klorofill mennnyisége a tavvaszi időszakbban az erőteljjes felmelegedés idején visszonylag nagyy értékeket mutatott m (BME E INNOTECH 22002). 2003-ban a vízjárás az évv első hónapjaiban is és nyyáron is az alacsony és köözepes vizek tartományábaan ingadozott,, néhány rövidd árhullámmall, de szélsőséégek nélkül. C Csak október elejétől követtkezett be száámottevőbb árhullám, de a még mindig kisvíz uralkodoott. hónap közeppétől ismét apaadt, és novem mber közepén m

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

97/412


A vízhőmérsséklet a január-februári naggy hidegek utáán csak későn, március második felébeen nőtt meg és é csak ápriliss közepére értte el az átlaggos értéket. Az A átlagosnál melegebb taavaszi hónapookat követőenn a május véégi-június elejii nyárias, sőt kkánikulai időszzak hatására már m június eleejére 20 oC-ot meghaladó érrtékre melegeedett fel a víz, és hasonlóann magas, sőt kkiemelkedő vízhőmérsékletű volt csakneem az egész nyári n időszak. Október elej ére a 16,4 oC-ra C csökkent,, o majd a hónapp végén és noovember közepére 7 C körüüli vízhőmérséékleteket eredményezett. Tavasszal ennyhén apadó vízállásnál v a víz v alig zavaroos, lebegőanyyag tartalma mérsékelt m (15-227 mg/l), oxiggéntelítettségee jó, a vízfelüllet uszadék mentes m volt. A víz szervessanyag tartalm ma és növényi tápanyag ttartalma alacsony volt. Azz elektromos vvezetőképesséég a Duna vízzállásától függgően 462-5166 S/cm értékkek között válltozott. A pH értékek kisséé lúgos 8,31 - 8,89 tartománnyban mozogttak. Az oxigénntelítettség mindkét esetben 116-126 %--os túltelítettsééget mutatott.. A szervesanyag tartalomrra utaló oxigéénfogyasztás KOIps és KO OICr mért értékei alacsonynnak tekinthetőők. A növényii tápanyag meennyiségek azz alacsony, kissé k emelkeddő tartománybban mozogtakk. A trofitási vviszonyok alakulását az a-klorofill méréésekkel vizsgáálták. A 32,7 mg/m3 érték a tavaszi időőszakot tekinttve viszonylagg magas, am mi az erősödőő felmelegedéssnek tulajdoníítható. A felszíni vizzek osztálybaa sorolása alapján a Dunaa víz Paksnáál az oxigénhháztartás mutaatói alapján az a I. (kiváló)) vízminőségi oosztályba tartoozott. A nyári vizsggálatok idején a mért valamennyi mintavéételi helyen azz a-klorofill tarrtalom mutattaa a legmagasaabb értéket. A 113,07 mg/m m3 a IV. vízminnőségi osztályynak felelt me g. Az ebben az a időszakbann más erőművveknél folytatoott vizsgálatokk (Budapest, C Csepeli Erőműű) szintén meegerősítették aazt, hogy ez a nagy a-klorofill érték máár a Budapesst alatti Duna-szakaszon jeelentkezett, és é Paks irányába haladvaa bekövetkezzett a nagy, esetenként iggen nagy alggaállományokk kialakulása. A nyár végi ttartósan alacssony vízállás hatása h erősenn tükröződik a vízkémiai parraméterekbenn is. A szokatlaanul alacsonyy lebegőanyagg tartalom miattt a Duna vizéének pH értékke az enyhén alkalikus a tartományban (pH H 8,0 alatt) volt, és az oldottt oxigén szintjje sem érte el a 100%-oos telítettségeet. Összességgében a Dunna vízminőségge II. jó, illeetve I. kiváló ó besorolású vvolt szinte valaamennyi vízkémiai paraméteer alapján. Az őszi lehűlésnek indult vízben igen kedvezőek vooltak az oxigéénháztartás mutatói m (KOICr, oldott oxigénn, százalékoss telítettség). A pH és az elektromos vezzetőképesség értékei az évvszaknak megfelelő értéktarrtományúak voltak, v enyhénn alkalikus veggyhatást, és köözepes elektroomos vezetőkéépességet inddikálva. A 2004. évi vizsgálatok eredményei alapján a a dunnai vízminőséég változásairól, annak trenndjeiről külön összefoglalóó jelentést késszítettek, ameelynek eredményeit az arcchív anyagok összefoglaló értékelését tartalmazó jeelentésünkbenn külön tárgyalljuk (BME INN NOTECH 20044). Az összefooglaló tanulmáányt a függetleen szakértő (D Dr. Gulyás Páál, VITUKI Rt.)) rendkívül hasznosnak nevvezte, és eredményeit felhhasználta az Atomerőmű A élettartam é hossszabbításávaal kapcsolatoss EKHT, illetvee KHT elkészíttésekor. A 2005-ben vvégzett méréések szerint a Duna 6,8 oC hhőmérsékletű, 442 cm erősen áradó pakssi vízállásnál a víz zavaros,, lebegőanyagg tartalma meggemelkedett, oxigéntelítetts o sége II. jó, I. kiváló k (12,3 mg/l, m 112% túlttelített oldott oxigénben). o A vízfelület erőősen uszadékoos. Az elektroomos vezetőkképesség értéke megemelkkedett az áraddás hatására (500 µS/cm),, mely érték aazonban a Dunán nem tekinthető kiugró an magasnakk. A víz pH érrtéke 8,64, a víz szervesannyag tartalmaa (KOIps 3,3-5,9 mg/l) és a növényi tápannyag tartalmaa (ammónium--N 0,07 mg/l, ortofoszfát-P 0,1 mg/l, nitrrát-N 2,8-3,188 mg/l). Az a-kklorofill értékee (24,54-64,1 mg/m3). A feenti mutatók alapján a Duuna vízminőséége a II.-III. vízminőségii osztálynak ffelelt meg. A vízkémiai pparaméterek alapján a a 20006-ban mért ddunai vízminő őségről összeefoglalóan meegállapították, hogy trofitásii viszonyaibann (nitrit-N, nitrát-N, ammónnium-N konceentráció, orto-foszfát-P és a-klorofill tarrtalom) tükrözzte az elmúltt években, évvtizedekben megfigyelt m keddvező tendennciákat. II. Jó ó vízminőségi osztályba ssorolást állapíthattak meg,, esetenként (aa nyári és koraa őszi időszakkban) erősen megemelkedőő algaszámokkal. Hasonlóaan kedvező kép volt leírhatóó az oxigénháztartás param métereit illetőeen (KOICr, ooldott oxigéntaartalom és szzázalékos telíítettségi értékkek). A Dunaa szervesanyag tartalma, illeetve ásványi anyag a terheléése (az elektroomos vezetőképességben m mutatkozó érttékek) alapjánn minden vizsggált vízminta a I. kiváló oszztályba volt soorolható.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

98/412


2006-ban a Duna trofitáási viszonyaibban (nitri-Nt, nitrát-N, amm mónium-N kooncentráció, oorto-foszfát-P és a-klorofilll tartalom) follytatódtak az elmúlt évekkben megfigyyelt kedvező tendenciák. II. Jó vízminnőségi osztályba sorolástt állapítottak m meg, esetenkként (a nyári és kora őszzi időszakbann) erősen meegemelkedő aalgaszámokkaal. Hasonlóann kedvező kép volt leírható az a oxigénházttartás paraméttereit illetően (KOICr, oldott oxigéntartalom m és százalékkos telítettségii értékek). A D Duna szervesaanyag tartalma, illetve ásváányi anyag terhelése (elekttromos vezetőőképesség) alapján mindenn mért minta a I.-II. kiváló-jó ó osztályba voolt sorolható (BME INNOTECH 2006). 2007. tavasszán a Dunaa elektromos vezetőképesssége közeppesen magas 463 µS/cm m, pH értékee (8,12-8,51),, lebegőanyagg tartalma megglepően alacssony (11,1 mgg/l), majd áprrilisban (29,0 mg/l) megnőőtt a szervesaanyag (3,4-7,55 mg/l), az am mmónium-N (00,01-0,06 mg//l) és a nitrát--N tartalom. Az A a-klorofill értéke is naggyon kicsi (kissebb, mint 100 mg/m3) volt, de áprilisban már 115,0 mgg/m3-re nőtt. E Egyedül a nitrrát-N mutatott enyhén megeemelkedett érrtéket (1,8-3,00 mg/l). Oldottt oxigéntartalm ma 10,4 mg/l volt, ami 85 ,4%-os telítetttségnek feleltt meg. Összeességében a Duna tavaszii vízminősége a sokéves átllag értéktartom mányától nem m mutatott eltérést. A nyári vizsggálatok idején a Duna már a jellegzetes nnyári állapotátt mutatta, alaccsony KOIps éértékekkel (3,55-5,7 mg/l) éss alacsony lebbegőanyag tarrtalommal (200,9-24,5 mg/l) , I. vízminőségi osztály, továbbá mag asnak mondhható a-klorofilll tartalommal ((45,4-104 mg//m3), III-IV. vízzminőségi ossztály. Mindeezek az értékeek a Duna euttróf állapotát és é az intenzívv fotoszintetikuus tevékenysééget jelzik. Ezzt támasztják alá a helyszzínen mért vízzkémiai kompponensek értéékei is (oldottt oxigéntartaloom 9,2 mg/l, 108,5% telítetttség, enyhén alkalikus pH érték 8,02-8,442, és elektrom mos vezetőkéépesség értékk 377-379 µS//cm), amelyekk az I. vízminő őségi osztályynak feleltek meg. m A növényi tápanyagokk mennyiségee (ammónium-N < 0,01 mg//l; nitrát-N 1,22 mg/l; nitrit-N 0,01 mg/l; orttofoszfát-P < 0,01 mg/l) igeen kevés volt, ami kiváló, I. vízminőségii osztályt jeleent. Az algaszámmal arányoos a-klorofill m mennyisége ennyhén nőtt a júúliusi állapothhoz viszonyítvaa, 57,8 mg/m3 értékre emelkedett. Összeességében a Duna auguszttusi vízminőséége a sokéves átlag értéktaartományától nem mutatottt eltérést. A meleg őszzi napos időbeen végzett vizssgálat idején a víz oldott oxxigéntartalma és é telítettségi értéke viszonylag alacsonyy (8,4 mg/l, 889,7 %), pH értéke 8,08, az elektrom os vezetőképpességé 419 µS/cm volt. Összességéében a Dunaa vízminősége megfelelt a szzokás kora ősszi állapotnak (BME INNOT TECH 2007). 2008-ban a tavaszi méréések eredménnyei hasonlóa k voltak az előző e éviekhez, a Duna víz ízminősége azz Atomerőműű térségében a I.-II. kiváló-jó vízminőség gi osztályokbba tartozott. Nyáron és nyyár végén a Duna D vize lebeegőanyagban közepes koncentrációt muutató (11,1-28,,0 mg/l) és azz átlagos (3599 µS/cm), illetvve azt lényegeesen meghalaadó elektromoss vezetőképessségű (620 µS S/cm) volt. Szzervesanyag tartalma pedigg kedvezően alacsony (KOIps p 3,1 mg/l) volt. mos vezetőképpessége kisséé Ősszel a vízzminősége tovvábbi javulást mutatott, az alacsony vízáállás hatásáraa az elektrom megemelkeddett (420 µS/ccm), de szerveesanyag tartallma változatlaanul alacsony (2,9 mg/l) voltt. Az a-klorofill mennyiségee és az oldott ooxigén telítettsség értéke szookatlanul alacssony volt, utóbbbi mindössze 50%-ot muttatott. 2009. kora taavaszán a Duuna vize enyhéén megemelkeedett lebegőaanyag és szervesanyag tarttalommal volt jellemezhető,, míg a-klorofill tartalma átllagos (24,8 mg/m m 3) volt. M Májusra ezek az értékek kisebb javulástt mutattak, a lebegőanyagg tartalom érzéékelhetően cssökkent és nitrrát-N tartalmaa is a sokévess átlag alatt maradt. m Oldott oxigéntartalm ma 9,7 mg/l, a %-os telítettssége pedig 105,4 volt. Nyáron az olldott oxigéntarrtalom (8,2-9,8 mg/l), a telíttettség (95,1-108,0%), a szzervesanyag ttartalom (KOIps s p 3,2 mg/l) és az a-klorofill tartalom alacssony (18,4-29,5 mg/m3). Azz elektromos vezetőképessé v ég (408 µS/cm m) a Duna ezeen térségébenn szokásos vollt. A mért vízkémiai paraméterek I. kiválóó osztályba taartozó vízminőséget jelezteek. A 2009-ben megfigyelt dunai d vízminőséget illetőően elmondhaató, hogy a javulás tendennciája változaatlan, illetve a késő nyári-őőszi periódusbban szokatlannul jó volt a nnak ellenéree, hogy a taartós kisvizes időszakban a terhelésekk (szennyvízbeevezetések) jóóval kisebb arrányú hígítástt kaptak a folyyóban. Nem elhanyagolhat e tó felvízi váltoozás az, hogyy 2009. auguszztusától megindult a csepeeli Központi Szzennyvíztisztíító Telep próbbaüzeme (előrreláthatóan 20010. februárigg tart), amely már 2009-ben is érzékeelhető változáásokat hozottt egyes - elsősorban bakkteriológiai és biológiai – paraméterek esetében (BM ME INNOTECH 2009).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

99/412


A hideg- és a melegvíz csaatorna 2002-ben a hidegvíz cssatornában a lebegőanyyag tartalom és az oxigéénfogyasztás folyamatosann csökkent a felmelegedettt hűtővíz vissszakeverés szzakaszáig. Itt az intenzívebbb áramlási viszonyok hatáására erős a felkeveredés,, ezért mind a lebegőanyag tartalom, mind az oxigénfo gyasztás értéke megemelkedett. A felmelegedett hűtővíz oldalon az oxigén telítettsség a Dunához és a hidegvvízoldalhoz kéépest kissé naagyobb volt, a szervesanyag tartalom azonban lényeggesen nem vááltozott. A felfflotálódott, méérsékelt mennnyiségű hab sok s kovaalgát,, kerekesférgeet, planktonrákkot tartalmazoott. A magasaabb hőmérsékklet és a mecchanikai károssodás következtében ezekk egy része eelpusztul, és ennek köveetkezményekéént a hab halszagú. h A csatornák m entén és a torkolatoknáll bevonatképzző szervezetekk az adott vízáállásnál nem vvoltak megfigyyelhetők (BME E INNOTECH 22002). 2003-ban a hidegvíz cssatorna vizében tavasszaal a lebegőanyag tartalom m és az oxiggénfogyasztáss egészen a felmelegedettt hűtővíz vissszakeverés szakaszáig folyaamatosan csöökkent. Itt az intenzívebb árramlási viszonnyok hatásáraa erős a felkkeveredés, ennnek követkeeztében mindd a lebegőaanyag tartalom m, mind az oxigénfogyaasztás értékee megemelkeddik. Biológiai szempontból s a Dunától kiinddulva a hideggvíz csatorna mentén a vízkkivételig a csaatorna ülepítőő hatására utalló változások megfigyelhetőők, de a vízminnőség alig válltozott a tavasszi időszakbann (BME INNO OTECH 2003). 2004-ben a hhidegvíz csattorna tavaszi vízminőségi áállapotának vízkémiai jellem mzői kedvező,, és az évszakra átlagosann jellemző tartoományban inggadoztak, és gyakorlatilag minden értékkben (oxigénhháztartási muttatók, növényi tápanyagok,, egyéb jellem mzők) a I. (kivváló) és a II. (jó) vízminőőségi osztályb ba tartoztak. A csatorna hhossz-szelvénnye mentén a lebegőanyagg tartalom és az a oxigénfogyasztás csak kkisebb változásokat mutatottt. A vízkémiaii jellemzők a nyár n eleji és a nyári időszakkokban is kedvező, az évvszakra átlagoosan jellemzőő tartománybaan ingadoztakk, és gyakorlaatilag mindenn értékben (oxigénháztartási mutatók, növvényi tápanyaagok, egyéb jeellemzők) szintén a I., és a II. vízminőséégi osztálybaa tartoztak. Azz őszi vízminőőségi állapotra is a tavaszi éés a nyári értékek voltak a jeellemzőek. A felmelegeedett hűtővízz oldali vízm minőség tavasszi állapota hasonló h volt a hidegvíz cssatornához, a vízminőségii osztályba sorolása is ugyaanaz volt. Az oxigén tartaloom az átbukássok levegőztető hatása miaatt a Dunáhozz képest kisséé növekedett. A szervesanyyag tartalom ( KOIps ) a Dunához és a hidegvízoldalhoz képesst nem emelkkedett, értékee csaknem vááltozatlan volt. A torkolaati szakaszbaan habot, feelflotálódott elemeket e (koovaalgákat, kerekesférget, k , planktonrákookat, illetve szzerves törmelééket) gyakorlaatilag nem lehhetett megfigyyelni, eltekintvve az energiaatörő műtárgyy közvetlen, nééhányszor 10 m2-es környeezetétől. Nyárron és ősszell az oxigén taartalom és tel ítettség a Dunához képestt kissé növekeedett. A szerrvesanyag tartalom is aligg változott, a KOIps értékee 4,4-5,9 mgg/l volt. Összzességében a felmelegedettt hűtővízoldali vízminőség nem romlott olyan mértékkben, hogy a hidegvíz csattornában mérrt vízminőségii paraméterek alapján megáállapított osztályba sorolástt megváltoztaatta volna, vízm minőségi oszttályváltozást (romlást) ( nem m észleltek. 2 tavaasszal és nyyáron, kedvezző, és az évsszakra átlagoosan jellemzőő A hidegvíz csatorna vízzminősége 2005-ben é az előző évekhez é hasoonlóan gyakorrlatilag mindeen értékben a I., és a II. vízminőségii tartománybann változott, és osztályba taartozott. Alaccsony szerveesanyag (KOI ps), nitrogén- és ortofoszffát mennyiségg volt jellemzző. Nyáron a vízkémiai paraméterek sziignifikánsan nem változtak. Ez alól két paraméter p muttatott kivételt. A pH 9,69 → 8,61 értékree csökkent, a lebegőanyag tartalom, peddig 45 mg/l éértékről 55 mg/l m nagyságúra növekedettt. A felmeleggedett hűtővízz csatorna hosssz-szelvénye mentén a lebbegőanyag tarrtalom és az oxigénfogyasz o tás is csak kissebb változásokat mutatott.. A csatornaüleepítő hatása (lebegőanyag ( tartalom) is m megfigyelhető volt, v a vízminőőség ennek m megfelelően neem változott. Ősszel egyetlen vízkémiai paraméterbeen sem követtkezett be jeleentős változáss. A lebegőannyag tartalom 54,0 mg/l-rőll 46,8 mg/l-re csökkent, a KOI K ps (4,4 → 4,3 4 mg/l), az aammónium-N és a nitrit-N értéke is gyakoorlatilag változzatlan maradt.. Az egyetlen jelentősebb változást v mutaató paraméterr a nitrát-N kooncentrációja volt, amely 2,,0 mg/l-ről 1,22 mg/l értékree csökkent. A bbefogadóba keerülő víz az ellőző évekhez hasonlóan azz I. (kiváló) vízzminőségi ossztályba tarto ozott. A felmelegeedett hűtővíz oldali vízmin nőség tavassszal és nyáronn nem romlottt, a vízminőséégi osztályba sorolást nem m változtatta m meg. Az oxigéén telítettségii érték a Dunnához képestt megnövekeddett (az abszzolút oldott oxigéntartalom o m azonban válttozatlan maraadt) az átbukások levegőzztető hatásáraa. A KOIps értéke a Dunáhhoz és a hidegvízoldalhozz képest nem emelkedett, az a a-klorofill mennyisége m aazonban kisséé visszaesett.. Nyáron a leegjelentősebb változások a lebegőanyagg tartalom növvekedésében mutatkoztak m m meg, ahol a dunai 34,0 mg//l érték a felm melegedett hűttővíz csatornaa

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

100/412


torkolatában 82,0 mg/l –ree emelkedett. A torkolatnál habot, felflotáálódott elemeket (kovaalgáák, kerekesférrgek, planktonn rákok, szervees törmelék) gyakorlatilag g egy néhány néégyzetméteress területtől elteekintve nem figgyeltek meg. Ősszel jelenttősebb változáásokat csak a lebegőanyagg tartalomban mértek, amikoor annak a meennyisége 4,00 mg/l értékrőll 64,9 mg/l érttékre nőtt. Ezzzel együtt a víz v szervesannyag tartalma is emelkedettt. Az oldott oxxigén koncenttráció értékekk alakulásábann megfigyeltékk, hogy a felm melegedett hűűtővíz csatornnának elég jelentős a visszzalevegőztetőő hatása és a szinttartó bukkónál mért mintegy 80%-oss telítettségi éérték a dunai torkolatban t máár csaknem eeléri a 100%-oot. Az októberii mérés során csekély, illetvve mérséklet inntenzitású habbképződést figgyeltek meg. A hidegvíz ccsatorna vízm minőségével kapcsolatbann 2006-ban véégzett nyolc vizsgálat eredm ményei alapjáán a vízkémiaii jellemzők tekkintetében meegállapították,, hogy azok egész évben kedvező, éss az adott évvszakra átlagoosan jellemzőő tartománybann ingadoztak,, és minden értékben a II., és a II. vízminőségi osztályba o tartrtoztak. A csaatorna hossz-szelvénye mentén a lebeggőanyag tartallom és az oxiggénfogyasztás egyaránt cssak kisebb válltozásokat muutatott. Ezek a megállapítások teljesen megegyeznek az a előző évekkkel. nőség a vizsggálatok egészz éves eredméényei szerint ebben az évbben sem nem m A felmelegeedett hűtővíz oldali vízmin romlott, a víízminőségi ossztályba sorolást nem válttoztatta meg. A vízkémiai mutatók válttozása tekinteetében szintee teljesen hasonló volt az előző éviekhhez. A pH 7 ,97→8,01, az elektromos vezetőképessség 378→366 µS/cm, a lebegőanyagg 21,5→30,7, a KOIps 4,3→ →4,6 mg/l, az ammónium-N N 0,06 mg/l változatlan, a niitrit-N 0,04 mgg/l változatlan,, az a-klorofill 51,15→52,188 mg/m3, és azz ortofoszfát-P P koncentrációó változatlan 0,02 0 mg/l (am mi egyben a kim mutathatóságii határ is) voolt. Mindezek alapján egyértelműen meegállapították, hogy a Duuna vizének az Atomerőm művön történtt áthaladása nnem, illetve csak rendkívül csekély c mértékkben változtattja meg a vízm minőséget. A vvízminőség a felmelegedettt hűtővíz oldalon is kiváló, illetve i az marad. Nyár elejéén a Duna lebbegőanyag tartalma és az aa-klorofill értééke jelentősenn megnőtt, azoonban a felmeelegedett hűtőővíz oldalon neem volt jelenttős eltérés a hidegvíz h oldalii értékekhez viszonyítva. v A vízminőség vváltozások seem ekkor, sem m pedig ezt kkövetően a feelmelegedett hűtővízoldalon h n nem változttatták meg azz Atomerőművvön áthaladt vííz minőségi beesorolását. Haab és uszadéék képződés a felmelegedettt hűtővíz csatorna torkolatii szakasza alaatt nem volt taapasztalható, a szokásosnáál kisebb mértéékű volt a teljees vizsgált mi ntavételi időszakban (BME E INNOTECH 22006). 2007-ben azz évszakos vízzminőség válttozások (tavasszi → nyári → őszi) kissé elcsúszva, m mintegy 3-4 hééttel korábbann jelentkeztek a szokásosnál. A hidegvíz csatorna víízminősége az a éves vizsgálatok eredm ményei alapjánn a vízkémiaii jellemzők tekkintetében hasonló képet mutatott m az e lőző éviekhezz, azok egészz évben kedvvező, és az adott évszakraa átlagosan jellemző tartom mányban ingaddoztak, és miinden értékbeen a I., és a II. vízminőséégi osztálybaa tartoztak. A csatorna hosssz-szelvénye mentén a lebbegőanyag taartalom és az oxigénfogyassztás egyaránnt csak kisebbb változásokatt mutatott. Ezeek a megállappítások teljesen megegyeznnek az előző éviekkel. é Nyáron az oldott ooxigén tartalom m magas volt,, oxigénben túúltelített 12,2 mg/l, m (145,8 %). A víz elektrromos vezetőképessége 3778 µS/cm értééket mutatott, szervesanyag s g tartalma alaccsony volt (5,44 mg/l KOIps). Egész évben megfigyelhetőő volt a biológiai aszpektusvváltás enyhe eltolódása, e azz előrehozott vváltozások a hidrobiológiai h állapotban. á Őssszel a víz olddott oxigén tarrtalma szinténn magas volt 8,4 8 mg/l, (89,99 %), ám nem érte el a telítéési értéket. Elektromos E vezzetőképességge 419 µS/cm értéket mutattott, szervesanyag tartalmaa alacsony voltt (KOIps 3,4 mg/l). m A felmelegedett hűtővíz oldali o vízminőség hasonlóóan az előző évekhez é nem romlott, a vízm minőségi osztáályba sorolástt nem változtaatta meg. Az oxigén o telítettsségi érték a D Dunához képeest csökkent (14,1-9,0 mg/l,, illetve 139-107%) de mégg így is a telítéési érték felettt maradt. A KOI K ps a Dunáhooz és a hideggvízoldalhoz képest k nem em melkedett, érttéke csaknem m változatlan vvolt. A torkolaati szakaszbaan habot, felfflotálódott elemeket (kovaaalgákat, kerekkesférget, plaanktonrákokat,, illetve szervees törmeléket) alig lehetett megfigyelni. m A nyáron méért vízkémiai paraméterek p nem, n illetve al ig változtak az Atomerőművön történő ááthaladás soráán. KOIps 5,71 → 5,69 és 55,4 → 5,1 mg//l, lebegőanyaag 20,9 → 25,,0 mg/l, a-klorrofill 104 → 1009,5 és 57,8 → 97,2 mg/m m3, pH 8,71 → 8,65, elektromos vezetőkéépesség 378 → 377 µS/ccm, ammónium m-N < 0,01 → 0,01 mg/l, nitrit-N 0,01 → 0,11 mg/l,, nitrát-N 1,0 → 1,0). Azz ortofoszfát-P P mennyiségee a kimutathhatóság határr alatt maraddt. A növényyi tápanyagokk mennyiségei is csak a második m tizedees jegyben e lhanyagolhatóó mértékben változtak. Őssszel a Duna vízminőségee tükrözte az ééppen elindult áradás hatásait, így a befoolyó dunavíz KOI K ps tartalma alacsony (3,44 mg/l) volt, dee alig változottt a felmelegeddett hűtővízolddalon. Az augusztusi mérésshez hasonlóaan a hideg- illetve felmeleggedett hűtővízz oldalon mértt vízminőségi pparaméterek értékeiben é nem mutatkozta k számottevő, a vízminőségg romlásra utaaló változásokk.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

101/412


2008-ban a hhidegvíz csattorna vízminő ősége tavasszzal és nyáron egyaránt a víízkémiai jellem mzők tekintetéében egyarántt kedvező és aaz évszakra átlagosan á jellemző tartománnyban változtaak. A mért értéék a I. (kiválóó), és a II. (jó) vízminőségii osztályba taartoztak. A cssatorna hossz--szelvénye meentén a lebeggőanyag tartalom és az oxiggénfogyasztáss csak kisebbb változásokat mutatott. Üleppítő hatása elssősorban a le begőanyag cssökkentésében mutatkozottt meg. Az őszi mintaavételkor a Duuna víz alig taartalmazott méérhető lebegőaanyagot. A lettisztult dunavíz ízben vízminőségi változástt alig lehetett megfigyelni és é az Atomerőőműbe érkezőő víz az erre az évszakra jellemző j átlaggnál jobb minőségű volt. A viszonylag aalacsony oldottt oxigéntartallom és telítetttségi érték oka az adott időszakban m megállapított csaknem c zéróó közeli algatömeg. Annyira kicsi volt az alga biomasszza, hogy az érdemben é nem m befolyásoltaa a folyó oxigéénháztartását,, ami a vízmiinőség tekintetében rendkkívül ritka esseménynek szzámít. Mindez arra utal, hogy a Duna folyamatoss vízminőség jaavulásának már m többször leeírt jelensége 2008-ban is foolytatódott. A tavaszi, a nyári és az őszi dunavízz felmelegeddett hűtővízo oldali vízminő ősége nem rromlott. Az Atomerőművönn áthaladt víz vízminőségi osztályba sorrolása nem vváltozott. Az oxigén o telítettségi érték a Dunához képpest csökkentt (12,08 mg/l → 9,8 mg/l, illetve 114 % → 106% %), de még íggy is a 100% %-os telítettséégi érték feleett maradt. A szervesanyag tartalom a Dunához D és a hidegvízoldal hoz képest kissé megnőtt, a KOIps 4,9 m mg/l-ről 5,8 mg/l-re változott,, a lebegőanyaag tartalom peedig csökkentt az Atomerőm művet elhagyóó vízben (Dunna jobb part: 226,2 mg/l → felmelegedettt hűtővíz csatoorna torkolat 20,7 2 mg/). Az Atomerőm műből kilépő hűtővizek minnősége termésszetesen tükrrözte az év soorán mért keddvező vízminőőség javulást,, amelynek legglátványosabbb jele kétségkkívül a mérséékelt, vagy csak alig megjeelenő hab a ffelmelegedett hűtővízcsóvaa felszínén (BM ME INNOTECH 2008). A hidegvíz csatornábaan a 2009-bben végzett vízminőség vizsgálatok eredményeit összefoglalóóan értékelvee megállapítottták, hogy a vízzkémiai jellem mzők az előző évekhez hasoonlóan kedvezző, és az évszzakokra átlagoosan jellemzőő tartománybann változtak. A mért értékekk a I. (kiváló), és a II. (jó) vízminőségi v osztályba o tarrtoztak. A csatorna hossz-szelvénye m mentén a lebegőanyag tartaalom és az oxxigénfogyaszttás csak kisebb változásokkat mutatott, a vízminőségg jellege nem m változott. Az őszi vizzsgálat idejénn a dunai tápvíz lebeggőanyag tartaalma a kotrrás hatásáraa megkétszereeződött, de méég így is a szzokatlanul „tiszzta” tartományban maradt, amit a víz S ecchi-korongggal mért nagyy átlátszósága jól mutatott. A dunavíz felmelegedettt hűtővízold dali vízminőssége nem roomlott, az Attomerőművön áthaladt vízz vízminőségii osztályba sorolása sem vááltozott. Az oxxigén telítettséégi érték a Duunához képest kissé nőtt (99,6 mg/l → 9,,9 mg/l, illetvee 95,7 % → 115,5%) de a bevezetést köövetően a 1000%-os telítettsségi érték feleett maradt (a relatív telítettségi százalékk megnőtt). A különböző évszakokban mért vízminőséég változások a felmelegedett hűtővízolddalon nem változtatták megg az Atomerőm művön áthaladdt víz minőségi besorolását. A szervesanyyag tartalom a Dunához és a hidegvízolddalhoz képest kissé csökkennt, a KOIps érttéke a 3,9 mg//l-ről 3,2 mg/l-re változott. Nyár végén és é ősszel a leebegőanyag ttartalom másffélszeres értékűvé nőtt, am mi a fito- és a zooplanktonn feldarabolódáásának, és a lesodródó l bioffilm darabkáknnak is köszönhető.

7.7.1.1.122 A Paksi Atomerőmű Zrt. Z által öneellenőrzés keeretében méért adatok 2006-2011. éév - Hidegvíz csatorna c V1-ees, a V4-es éss a Faddi öntözzőcsatorna torrkolati mintavéételi hely Paksi Atomeerőmű Zrt. 20006. novembeertől 2011. noovemberig, önnellenőrzése keretében, k többbnyire negyeedévente egyy alkalommal vvégzett vízminnőségi vizsgálaatok eredménnyeit foglaltuk össze ö az adattbázisban.

7.7.1.1.133 Dunai öko ológiai moniitoring vizsggálatok (2009-2010-Pakss-Gerjen) Kéék Csermelyy Kft. Az Atomerőm mű felmelegeddett hűtővizénnek és szennyyvizének a Duuna vízminőséégére és élővvilágára gyakoorolt hatását a 2000/60/EK, azaz a Víz Keretirányelv elvárásainak e megfelelő monitoring m ren ndszerrel vizssgáltuk 2009-22010 -ben. Azz üzemidő hoosszabbítás környezetvédelmi engedéélyének (K6K K8324) II./2.3 pontja ellőírja a Duna ökológiaii monitoringjánnak 2009-ben kezdődő, majjd a későbbiekkben három évenként é ismétlődő elvégzéssét.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

102/412


A Paksi Atom merőmű Zrt a fenti feladatokk elvégzéséveel a Kék Cserrmely Kft-t bízzta meg. A Kéék Csermely Kft. K által 2009-2010-ben iráányított, a Pakksi Atomerőműű Zrt. Dunai öökológiai állappot 2009-20100.évi jellemzésse projekt kerretében, teljess körű, vízre éés iszapra eggyaránt vonatkkozó vízminősségi vizsgálatt sorozat törtéént a Duna 11532 fkm-1516 fkm közöttii szakaszán, ööt dunai szelvvényben, negyyedévente egyy alkalommal végzett vizsggálatok formájáában. A dunaai vízminőségii vizsgálatokatt a Bálint Anaalitika Kft és Dr. D Gulyás Páll szakértő, az élőlénycsopoortok vizsgálattait (fitoplankton, fitobentonn Németh Józssef szakértő, a makrozobenton és a halakk vizsgálatát a SCIAP Kft. végezte. v A Lévai Projjekt keretébenn ebben az öt ö szelvénybeen lettek elvéggezve a havi vízkémiai, vaalamint negyeedévenként a fitobenton éss fitoplankton vizsgálatok. v A vizsgálatookat 2009-benn és 2010-been évszakonkként, összeseen négy alkalommal, az aalábbi öt szeelvényben, 144 mintavételi ponton végeztüük. 15344,0 fkm Paks koomp bal, jobb part, p közép 15255,8 fkm felmelegedett hűtővíz csatorna torkol ati szelvény jobbb part, közép; 15266.2 fkm nagy saarkantyú bal, jobb part, közép, 15244.7 fkm Uszód bal, b jobb part, közép; k 15166,0 fkm Gerjen--Foktő bal, jobbb part, közép. 15344-1527 fkm a továbbiakban 15255.8-1526.2 fkm a továbbiakban 15266.2-1516 fkm a továbbiakban

„felvízi” „felmelegeedett hűtővízi” „alvízi”

A monitoringg keretében az a ökológiai állapot á jellemzzéséhez a feelszini víz kém miai jellemzői közül az oxxigénháztartáss mutatóit, (olddott oxigén, oxxigén telítettséég, BOI5, KOIk ), a nitrogén és é a foszforformákat (ammóónium, nitrit, nitrát, n szervess nitrogén, össszes foszfor, a-klorofill), továbbá egyééb jellemzőket (elektromoss vezetőképessség, pH, vízzhőmérséklet,, lebegőanyagg- és szervesaanyag-tartalom m, összes oldoott anyag, fő kationok k és anionok, szervees mikroszennyezők (TPH,, PAH, PCB), a folyami üleddékekből pedigg a szerves m mikroszennyezőőket (TPH, PA AH, PCB) vizssgáltuk. A vizsgálatok eredményeeit az MSZ 122749:1993 szzabványban megadott m vízm minőségi hatáárértékek és színjelölésük,, valamint a 311/2004 (XII.300. ) KvVM renddelet 3. mellékklete alapján értékeltük. é (7.66.5-1 táblázat) Az Atomerőm mű felmelegeedett hűtővizee elsődlegeseen a Duna vízhőmérsékle v et emelkedéséét okozza, másodlagosan m n kémiai-biológgiai változásookat indukálhaat. A vizsgált Duna szakasszon (1534,0 fkm-1516,0 fkm) különbööző pontszerűű szennyezéseekkel kémiai szennyezőany s yagok kerülneek a Dunába, amelyek elssősorban kom mmunális szennnyvíztisztítókk tisztított szennnyvizei. Ezek a szennyezzőanyagok térrben és időbeen fizikai és kémiai változzásokon mennnek keresztül,, melyek hatásst fejtenek ki a Duna vízminnőségére és éélővilágára. A biológiai váltoozások a kém miai paraméterrek változásátt is okozzák, aaminek eredm ményeként, a kémiai k és biol ógiai folyamaatok egymásraa épülésének következményyeként térbenn és időben meegváltozhat a szennyezőanyagok koncenntrációja. Az előzőekbeen felsorolt foolyamatok önm magukban is i gen bonyolulttak, a természzetben pedig kölcsönhatásban fordulnakk elő. A felmeelegedett hűttővíznek a Duna D vízminőőségére gyakkorolt hatásátt a felvízi éss az alvízi vízminőségekk összehasonlíításával közellítettük meg. Megállapítottu M uk, hogy néhány esetben a fizikai-kémiai paraméterek változásánakk ismert okai vvannak, amelyyeket elemeztünk. Az esettek többségébben a változáások bekövetkkezésének okkai, folyamataii nem ismertekk. A jelentés szerint s egy monitoring céljáára összeállítoott program ehhhez kevés addatot szolgáltaat. Az említettt folyamatok m megismerése ezért e egy önállló kutatási tém ma méretű felaadat lenne. Az előzőekbben azokat a főbb folyam matokat ismerrtettük, amelyyek hatást gyakorolnak a Duna vize fizikai-kémiaii paramétereinnek értékeire. A következőkben ismertettett folyamat viszont v nincs hatással h azokkra. A felmeleggedett hűtővízz tulajdonképppen jobb partii Duna víz. Minőségét M beefolyásolja Maadocsa közséég kommunáliis tisztított szzennyvizének,, valamint a hhidegvíz csatoorna fölött mintegy 500 m éterrel a soddorvonalba vezetett Paks vváros tisztított kommunáliss szennyvizéneek a kémiai össszetétele. A sodorvonal s köözel van a jobbb parthoz, ami miatt a 2009--es téli vizsgáálatkor a Dunaa KOICr értékee 24-26 mg/l volt, és felm melegedett hűűtővíz csatornnában is hasonló értékekeet mérték. Azz Atomerőműű felmelegedettt hűtővize ugyyanis annak tisztított komm munális szennyyvizét is tartalm mazza, amelyynek a kémiai oxigénigényee 15-30 mg/l kközött változottt, de közben az hűtővízzel 10 000-szereesére hígul. A 24-26 mg/l fe felmelegedett hűtővíz KOICrr koncentrációjjára „szuperpoonálódik” a 155-30 mg/l KOICCr érték 10 0000-ed része.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

103/412


A 2009-20100 évi ökológiaai vizsgálat megállapítása m i: Fizikai-kémiai jellemzők Felszíni víz 1. Oxigénhááztartás jellem mzői: A méréési eredményeek egyértelműűen megmutattják, hogy a vvizsgálati csopportba tartozóó oldott oxigénn, oxigéntelíteettség (BOI5), szerves TOC C komponenssekre vonatkoozó vízminőséégi osztályba soroláskor a felvizi, illetve az alvizi szakkaszain nem mutatkoztak m ossztály különbsségek. E csoportba tartozó KOIk vizsgálati parraméter vonattkozásában a Paksi Atomeerőmű felmeleegedett hűtővííz bevezetésee kedvezően bbefolyásolja a Duna vízminőőségi állapotátt. A kedvező befolyás b az alaacsony Duna vízhőmérséklet téli időszakk alatt számotttevő. Ekkor uggyan is a Dunnába bevezeteett kommunális szennyvíztisztítók rosszaabb hatásfokkkal működnek.. A bevezetett tisztított szennnyvíz utótiszttulása 7-8 oC alatt a Dunábban nem törtéénik meg. A m melegvíz csóváában kialakultt víztérben” nyyomon követhhető és mérhhető az utóttisztítási folyaamat. Ez a foolyamat a csóóva 7-8 oC-nnál magasabbb hőmérsékletűű területein figgyelhető meg. 2.Nitrogén és Foszfor háztartás jellemzői: A ccsoportba tarrtozó komponnensek mennnyiségét többféle folyamatt befolyásolja (mikrobiológiai hatás, élőszervezetekk építőkövei, élőszervezeetek pusztuláása, tisztított szennyvizekk bevezetése, stb.). A mértt értékek e foolyamatok egyyüttes hatásátt mutatják, meelyek szerint a melegvíz beevezetés nem m okoz vízminnőségi osztályyba sorolási küülönbségeket. 3. Egyéb jelllemzők: Ezekk a fizikai-kém miai jellemzők úgynevezett transzport t (utazó) anyagokk, kémiai váltoozásokon nem m mennek kereesztül. Térbenn és időben küülönböző ereddetű bebocsátáásokkal kerülnnek a Dunábaa. Az ábrákon látható, hogyy a felvizi szakkaszon megjellennek és tulaajdonképpen vvízállástól, kevveredéstől függgően kisebb koncentráció változásokkall „sétálnak véégig” a vizsggált folyószakkaszon. A cssoportba tartozó jellemzőkre a meleggvíz bevezetéésének nincss vízminőségett befolyásoló hatása. h 4. szerves m mikroszennyeezők A szervees mikroszennnyezők méréssi eredményei alapján a Dunna vizsgált teljjes kereszt éss hosszirányú szakaszán kiváló vízminőségű osztályyba tartozik. A Paksi Atom merőmű meleegvíz bevezetésének nincss befolyásoló hhatása. Folyami üleddék Szerves mikrroszennyező anyagokra eggy önkényes, de szakmai alapokra a helyeezett osztályreendszer szerinnt értékelve a 1534 és a 1516 fkm köözött vett folyami iszap m mintákat, megállapítható, hogy lényegeesebben keddvezőbbek azz eredmények,, mint az Budaapest északi és é déli határábban tapasztalhható.. Megállapítotttuk, hogy a Paksi P Atomerrőmű kommuunális tisztíto ott szennyvízz bebocsátássa a Duna vízminőségét v t nem befolyáásolja. Hidrobiológiai jellemzők A fitoplanktton a fitoplankton mennyissége és összzetétele alapjáán végzett vizzsgálatok ereddményei alappján számítottt átlagos HRP PI értékek a vizsgált Duna-sszakaszon 20009. júniusábaan, augusztussában és 20100 márciusábaan a jó, 2009.. októberében pedig a közeepes ökológiai állapotnak fe leltek meg. A felmelegeddett hűtővíz haatását figyelem mbe véve meggállapítható, hogy h a fitoplannkton mennyissége és összeetétele alapjánn meghatározoott értékekben a kis biomasszával jellemeezhető időszaakokban (20099. június, auguusztus, 2010. március) sem m volt kimutathható hossz-szelvény menti változás. Az ökológiai állaapot kismértéékű romlása ((21%) a meleegvíz-csatornaa a Centrales--rendbe tartozzó kovaalgákk szelvényébenn és az alattta levő Dunaa-szakaszon csak 2009. októberében, o tömegprodukkciójával egyiddőben volt kim mutatható. A fitobentonn vizsgálatok eredményeibő e ől számított EQ QR értékek szzerint a vizsgáált Duna-szakaasz minőségee az esetek azz esetek 3%-áában a kiváló, 48%-ában jóó, 49%-ában ppedig az ökológiai állapot határértékéné h él rosszabb álllapotú volt. A

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

104/412


szezonális küülönbségeket összehasonlíítva megállapíítható továbbáá, hogy ezen mutató m vizsgáálata alapján meghatározott m t ökológiai állaapot 2010. tavaszán volt a leegkedvezőbb.. A fitobentonn vizsgálatokk alapján az ökológiai álllapotot kifejező EQR értték egyértelm mű hossz-szeelvény mentii változása neem állapítható ó meg és ezéért a hőterhel és hatása sem. A makrozooobenton vizsggálat eredményeit összegeezve megállappítható, hogy a közösségsszerkezeti muutatók alapjánn csak az első három mintavvételi időpontbban tapasztalttunk különbséégeket a felmeelegedett hűtőővíz által érinteett mintavételii helyek és a kontroll (felvíízi) pontok köözött. A felmeelegedett hűtőővíz által közvvetlenül érinteett szakaszok elkülönülnek,, taxonkészletüük különbözőő, ezért a melegvíz m befo folyásolja a kialakult makkrofaunát. A csóvaszerűen levonuló ó felmelegedeett hűtővíz cssupán lokáliss hatást fejt kki a makroszzkopikus vízi gerinctelen élőlényegyü üttes tagjaira,, melynek hoossza 1,5-2 fkm-nél f nagyyobb távolsággra nem terjjed ki. Megállapítható tovvábbá az is, hogy jelentőss hatással van ezen mutatók alakulására az adott minttavételi helyenn található terrmészetes és//vagy mestersséges aljzatokk is. Ökológiai szempontból a legnagyobbb veszélyt az j elentheti, ha a melegvízi köörülmények köözött az újonnan betelepült,, inváziós (pl. Corbicula-fajook) fajok rohamosan szapoorodni kezdenek és gyors teerjedésükkel a hasonló ökoológiai igényűű őshonos fajookat kiszoríthattják. k Ivadék pélldányokat a fajok f 82%-náll A halfauniszztikai vizsgálatokban összzesen 34 halffaj előfordulássát mutattuk ki. regisztráltunkk. A vizsgált szakaszon s eggy fokozottan védett és haat védett faj foordult elő. A vvédett fajok előfordulásaa alapján a szakasz halfaaunája terméészetvédelmi szempontbó ól közepes értékűnek é tekkinthető, am mi megfelel a Dunában tappasztalható átlagos á állapo otnak. A Tolnai-Dunna SCI terüleet jelölő fajai stabil populáccióval rendelkkeznek az adott Duna-szakkaszon. Term mészetvédelmii szempontból kiemelendő, hogy az adventív, a bettelepített fajook populációi jelentősen csökkentek. Ez abszolútt egyedszámban is alacsonyy előfordulási értéket mutatt, amely kedveező a Duna ősshonos állomáányának. A vizsgált paaksi Duna-szaakasz halfaj szerkezete kieegyenlített, a felvízi, f és az érintett két alvvízi egységbeen azonosnakk tekinthető. A mindhárom m egységben előforduló ffajok aránya a teljes minta-fajszámhooz viszonyítvva 73,5%. A legmagasabbb fajszámot összességébe ö en a kifolyó aalatti „melegvizzes” szakaszon regisztráltuuk, de a nyári melegvizess időszakban a sztenoterm fajok f elkerülésst mutatnak a felmelegedettt hűtővíz kiboccsátás közvettlen alvizén. Ugyanakkor U azz eredmények azt bizonyítjáák, hogy nyári időszakban a felvízi és alvvízi szakaszokk között kisebbb eltérés mutaatható ki, mintt a hidegvizes időszakokbann. A felmelegedett hűtővíz ökológiai ö hattása lokális, ccsupán minteegy 2 fkm hossszban változ oztatja meg kiimutathatóan n a halközösség finomabb összetételétt. KI szemponttú minősítés alapján min ndhárom szaakasz a VKI szerinti „jó”” A halközössség alapján elvégzett VK kategóriába sorolható. A vizsgálat eredménye megerősíti, m hogy h a termésszetvédelmi oltalom alattt álló, valami nt a NATURA A 2000 jelölő ő halfajok poppulációira a melegvíz m kibo ocsátás nincss jelentősebb b hatással. A melegvíz kibocsátás nem eredméényezi a VKI szerinti öko ológiai vízmin nősítés eredm ményének ossztály szintű ű változását.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

105/412

Lévai Projekt A környezeti hattástanulmány összeállításáát megalapozó szakterületii vizsgálati és értékelési proogramok A Duna és egyéb felszíni vizek állap pota

Pakks dunai ökológiai vvizsgálatok (2009.066.08-2010.03.18) Fizikai-kémiai vizsgálatok átlag éértékei Kék Csermely Kft. összeállítása alapján dunai_Fkm Du unai szelvény neve mértékegység 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1534.0 Paaks: komp, bal 1534.0 Paaks: komp, közép 1534.0 Paaks: komp, jobb Paaks: melegvíz1525.8 cssatorna tork., közép Paaks: melegvíz1525.8 cssatorna tork., jobb Paaks: nagy-sarkantyú 1526.2 baal Paaks: nagy-sarkantyú özép 1526.2 kö Paaks: nagy-sarkantyú job 1526.2 bb 1525.0 Usszód: bal 1525.0 Usszód: közép 1525.0 Usszód: jobb 1516.0 Geerjen-Foktő: bal 1516.0 Geerjen-Foktő: közép 1516.0 Geerjen-Foktő: jobb

pH

vezetőképesség

hőmérséklet

O Oldott O2

O2 telítettség

Hidrogén karbonát

Karbonát

BOI5

KOIk

szzulfát

nitrát

nitrit

klorid

μS/cm

°C

mg/l

%

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

m mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

Oldott ortofoszfát ammónia Szerves N o

mg/l

mg/l

mg/l

TOC

a-klorofil

mg/l

µg/l

Összes oldott anyag SzzervesanyagÖsszes 105°C tartalom lebegőanyag

mg/l

mg/l

mg/l

Összess foszfor

Nátrium

Kálium

Magnézium

Kalcium

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

8.17 8.13 7.98

366 364 365

14.7 14.8 14.8

11.5 11.1 10.8

110.9 108.0 105.4

195.33 192.00 195.33

<1 <1 <1

1.5 2.1 2.1

13.4 17.8 17.7

33.5 35.8 33.0

7.8 8.3 8.1

0.05 0.05 0.07

18.8 19.0 19.5

0.117 0.110 0.103

0.16 0.07 0.06

0.34 0.45 0.99

2.9 3.0 3.0

18.9 15.4 17.1

245 247 235

70.5 71.5 70.5

21.8 19.0 19.3

0.0778 0.0775 0.0773

10.9 10.9 10.7

3.8 3.8 3.8

12.0 11.9 11.4

53.9 53.8 51.9

8.23

364

14.7

12.0

116.1

195.33

<1

1.1

14.9

33.3

9.3

0.05

18.5

0.120

0.07

0.57

3.0

20.6

234

65.5

16.0

0.0773

10.4

3.7

11.4

53.9

8.14

373

22.5

10.3

117.7

195.33

<1

2.0

13.4

35.5

9.5

0.06

19.3

0.117

0.09

0.68

2.9

17.1

252

77.3

18.8

0.0778

10.9

3.7

11.8

54.5

8.26

369

15.2

12.3

120.9

191.88

<1

2.0

15.8

35.3

9.0

0.06

18.8

0.117

0.08

0.50

2.8

24.0

247

59.0

19.0

0.0775

11.5

3.8

11.9

54.5

8.21

368

14.8

11.8

115.5

189.00

<1

1.9

11.1

38.0

9.0

0.08

20.0

0.123

0.06

0.79

2.9

22.5

255

68.5

22.7

0.0775

10.7

3.8

11.8

54.6

8.14 8.27 8.22 8.17 8.25 8.21 8.17

371 368 366 371 367 367 372

18.4 15.4 15.1 18.0 15.4 15.1 16.7

11.2 12.8 12.4 11.8 13.1 12.5 11.3

114.8 126.3 122.3 120.4 126.9 121.1 114.3

193.55 192.00 195.33 193.55 188.88 187.55 193.55

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

1.9 1.9 1.7 1.5 2.8 2.5 2.5

10.1 12.6 14.1 9.8 10.7 12.6 11.2

33.3 34.0 33.8 33.3 34.0 33.3 35.0

9.3 8.7 9.1 8.6 8.8 8.9 9.2

0.07 0.06 0.07 0.06 0.07 0.05 0.07

19.3 19.0 19.3 19.8 20.0 19.0 19.3

0.120 0.107 0.110 0.110 0.130 0.120 0.117

0.06 0.06 0.06 0.08 0.06 0.07 0.14

0.67 0.79 0.84 0.86 0.57 0.43 0.46

2.8 2.9 2.9 2.8 3.0 2.7 2.8

19.4 24.3 23.8 20.5 24.5 23.4 21.4

252 260 247 262 248 254 266

79.0 63.0 57.0 89.8 69.5 52.5 56.5

27.0 11.0 9.8 11.5 11.0 11.3 11.7

0.0773 0.0770 0.0778 0.0778 0.0778 0.0778 0.0778

11.1 11.1 11.0 11.1 11.1 11.2 10.9

3.8 4.1 3.8 3.8 3.9 3.9 3.8

12.0 12.0 12.0 11.9 11.9 12.1 11.9

54.7 56.2 54.4 54.4 53.1 55.3 53.9

7.7.1-5. táblázat D Duna fizikai-kémiai vizzsgálatok átlag értékeei -- Kék Csermely Kft.. (2009-2010)

MVM ERBE Zrt.

ERBE dokumentum azonosító: S 11 122 0 0099 v0 25 File név_verzió szám m 7_Duna_zaro_v1.docx

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

106/412


7.7.1.2 2012. évi fiizikai-kémiaai jellemzőkk vizsgálataa 7.7.1.2.1

Helyszíni vizsgálatok

A Lévai program keretében végzett tereepi mintavételeek és a laboraatóriumi vizsgáálatok az ereddeti ütemtervnek megfelelőeen fejeződtek bee, 2012. decem mber hóban. A vízminták vvételét és labooratóriumi vizssgálatait a Bál int Analitika Kft. K végezte el.. 2012. januárr - decemberr időszakban a szerződéssben foglaltaknak megfelelően elvégeeztük a Duna főmedrében a következő szzelvényekben a felszíni víz mintavételét m éés vizsgálatát:     

1533.5 fkm Paks P komp (szzerződésen kívül) 1526,0 fkm melegvíz m csatoorna torkolati szelvény; s 1525,3 fkm Nagysarkantyú N ú; 1524,7 fkm Uszód; U 1516,0 fkm Gerjen-Foktő G

A mintavételeek időpontjai a következők voltak: v            

2012. január 23. 2012. február 22. 2012. márciuus 22. 2012. április 19. 2012. május 23. 2012. június 27. 2012. július 25. 2 2012. auguszztus 28. 2012. szepteember 26. 2012. októbeer 25. 2012. novem mber 14. 2012. decem mber 6.

A mintavételeek során a kerresztszelvények mintavételii pontjain (jobb part, közép, bal part) külöönböző mélyséégekből pontmintákatt vettünk (a vízzmélységtől füüggően 0.5 m,, 1.0 m, 1.5 m, 2.5 m, 3.0 m mélységekbőől) és a helyszzínen mélységgi átlagmintát kképeztünk. Ezeeket a mélységi átlagmintákkat vizsgáltuk laboratóriumuunkban. Szerződésenn kívül mindden hónapbann mintavétele ket végeztünk az 1533,5 fkm Paks koomp keresztsszelvény hároom pontján (jobbb part, közép, bal part) és a szerződésbenn foglalt kompponensekre vizzsgáltuk. Szerződésenn kívül januáár, február, ápprilis, május, jjúlius, auguszztus, október és novemberr hónapokban mintavételekket végeztünk a szerződés szzerinti szelvénnyek bal partjján is. Ezekett a mintákat is a szerződéésben foglalt komponensek k kre vizsgáltuk. Szerződésenn kívül mindeen hónapban a vizsgált 5 ddb szelvénybeen a bal part és közép, vaalamint a közéép és jobb paart között 2-2 poontban mértükk a Duna vízhőmérsékletét.. Ezeket a ponntokat „a helyyszíni vizsgállati és méréssi eredményeek” táblázataibann a szelvény nevek n alatt „szzám_Hőmérsééklet mérési poonti pont” néven szerepeltet ettük. 2012. májuss 23-tól kezzdődően szerződésen kíívül valamennnyi mintábóll elvégeztük az összes lebegőanyaag meghatározáását is. A vizsgálati eredményekeet a 12-134/11-15, a 12-1334/16-30, a 12-134/31-45, 1 a 12-134/555-69, a 12-1334/70-84, a 12134/106-120, a 12-134/1448-162, a 12-134/196-210, a 12-134/211-225, a 12-1134/247-261 éés a 12-134/2263-277 szám mú Vizsgálati jeggyzőkönyvekbben adtuk megg.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

107/412


2012. május 23-án, augusztus 28-án, okktóber 25-én éés december 6-án 6 a 7.3.1 pontban p említeett kiegészítő szerződésbeen foglaltaknakk megfelelően n elvégeztük a Duna főmeedrében a felsszíni víz (1534,0 fkm Pakss-komp), valam mint felszíni víz v üledék mintavételét és a kiegészítő szerrződésben fogglalt komponensekre történőő vizsgálatát:     

1533,5 fkm Paks P komp 1526,0 fkm melegvíz m csatoorna torkolati szelvény; s 1525,3 fkm Nagysarkantyú N ú; 1524,7 fkm Uszód; U 1516,0 fkm Gerjen-Foktő G

A vizsgálati eeredményekett a 12-134/85--102, a 12-1344/163-180, a 12-134/226-24 1 43 és a 12-1344/278-295 száámú Vizsgálati jegyzőkönyvbben adtuk meg. A vízkémiai vvizsgálatokat 2012. 2 évben az a alábbi dunaai szelvényekbben, illetve ponntokon és időbben végeztük. Szelv. fkm

Tkp. azon. a

Paks komp bal ppart

1533.5

11

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Paks komp közéép

1533.5

12

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Paks komp jobb part

1533.5

13

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Paks melegvíz ccsat. torkolata bal part

1526.0

21

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Paks melegvíz ccsat. torkolata közép

1526.0

22

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Paks melegvíz ccsat. torkolata jobb part

1526.0

23

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Nagy sarkantyú bal part

1525.3

31

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Nagy sarkantyú közép

1525.3

32

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Nagy sarkantyú jjobb part

1525.3

33

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Uszód bal part

1524.7

41

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Uszód közép

1524.7

42

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Uszód jobb part

1524.7

43

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Gerjen-Foktő bal part

1516.0

51

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Gerjen-Foktő közzép)

1516.0

52

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

1516.0

53

1. 23.

22. 22.

3. 22.

4. 4 19.

5. 23.

6. 6 27.

7. 25.

88. 28.

9. 26.

10. 25.

11. 14.

12.06.

Szelvvény neve

Gerjen-Foktő jobbb part

2012. évi vízmintavételeek ideje

7.7.1-6. tábblázat Dunai heelyszíni vizsgálaatok helye és id deje 2012-ben

A szelvényekkben végzett helyszíni vizssgálati és méérési eredménnyeket a 7.7.11-7, 7.7.1-8, 7..7.1-9, 7.7.1-100, és a 7.7.1-11 táblázatokban összesítettüük. A táblázatii formátumok egy jelentéseen belüli, minéél egységesebbb megjelenésse miatt a dunnai szelvényekbeen, a mintavvételi pontok között, szeerződések felül végzett hőmérséklet h m mérési pontook elnevezésse: szelvényszám m_Hőmérséklet mérési ponnt.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

108/412


HELYSZÍNI M MINTAVÉTELI HELYE EK A MÉRÉSEK ERED DMÉNYEIVEL 1. dunai szzelvény

7.7.1--14. ábra 1. szelvény (1533.5 fkm) vizsgálaati és mintázási pontjaai

(Az ábra nagy felbontássban készített rajzát a mellékletekben Levai12_1abra_A3 L néven adtuk meg.)

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

109/412


7.7.1-15. ábra 1. dunai m mederszelvény (1533..5 fkm), a mintázási pontok p helyével, és a vízállások v szintjével

(Az ábbra nagy felbontásbaan készített rajzát a mellékletekben LV V12_7abra_A3_KSZ Z2 néven adtuk megg.)

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

110/412


1. szeelvény Szelvény neve

Szelv. Fkm.

Dátum

EOV (y)

EOV (X)

Vízhőmérséklet 0

2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont

1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5

2012.01.233 2012.01.233 2012.01.233 2012.01.233 2012.02.222 2012.02.222 2012.02.222 2012.02.222 2012.03.222 2012.03.222 2012.03.222 2012.03.222 2012.04.199 2012.04.199 2012.04.199 2012.04.199 2012.05.233 2012.05.233 2012.05.233 2012.05.233 2012.06.277 2012.06.277 2012.06.277 2012.06.277 2012.07.255 2012.07.255 2012.07.255 2012.07.255 2012.08.288 2012.08.288 2012.08.288 2012.08.288 2012.09.266 2012.09.266 2012.09.266 2012.09.266

MVM ERBE Zrt.

638217 638230 638227 638222 638217 638230 638227 638222 638220 638225 638224 638221 638213 638207 638207 638206 638213 638207 638207 638206 628231 638214 638185 638192 638237 638220 638187 638195 638221 638215 638210 638213 638223 638210 638210 638220

143786 143734 143511 143448 143786 143734 143511 143448 143440 143517 143730 143781 143520 143582 143652 143744 143520 143582 143652 143744 143487 143548 143685 143785 143480 143543 143680 143788 143517 143574 143656 143750 143510 143572 143650 143750

pH H

Vezetőképesség

Oldott O oxigén

h_Paks_ 1531.3

h_Paks_ 1531.44

Q_Dombori_ 1506.8 fkm

Számított esés Paks-Dombori

µS/cm

mg/l

(cm)

(mBf.)

(m3/s)

(cm/km)

C 3.8 3.8 3.8 3.8 1.2 1.3 1.2 1.2 8.6 8.6 8.7 8.7 10.6 10.5 10.5 10.5 17.0 16.9 16.7 16.8 20.3 20.3 20.3 20.4 21.8 21.9 21.9 22.0 21.8 21.9 21.9 22.0 16.1 16.0 16.0 16.1


303 303 303 303 49 49 49 49 281 281 281 281 195 195 195 195 135 135 135 135 363 363 363 363 282 282 282 282 48 48 48 48 95 95 95 95

88.441 88.441 88.441 88.441 85.887 85.887 85.887 85.887 88.19 88.19 88.19 88.19 87.333 87.333 87.333 87.333 86.773 86.773 86.773 86.773 89.001 89.001 89.001 89.001 88.220 88.220 88.220 88.220 85.886 85.886 85.886 85.886 86.333 86.333 86.333 86.333

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

111/412

2562 2 2562 2 2562 2 2562 2 1510 1 1510 1 1510 1 1510 1 2830 2 2830 2 2830 2 2830 2 2270 2 2270 2 2270 2 2270 2 1960 1 1960 1 1960 1 1960 1 3470 3 3470 3 3470 3 3470 3 2830 2 2830 2 2830 2 2830 2 1450 1 1450 1 1450 1 1450 1 1740 1 1740 1 1740 1 1740 1

6.4 6.4 6.4 6.4 6.5 6.5 6.5 6.5 5.7 5.7 5.7 5.7 6.2 6.2 6.2 6.2 6.1 6.1 6.1 6.1 5.0 5.0 5.0 5.0 5.7 5.7 5.7 5.7 7.0 7.0 7.0 7.0 6.3 6.3 6.3 6.3


Szelvény neve

Szelv. Fkm.

Dátum

EOV (y)

EOV (X)

1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5

2012.10.255 2012.10.255 2012.10.255 2012.10.255 2012.11.144 2012.11.144 2012.11.144 2012.11.144 2012.12.066 2012.12.066 2012.12.066 2012.12.066 2012.12.066 2012.12.066 2012.12.066 2012.01.233 2012.02.222 2012.03.222 2012.04.199 2012.05.233 2012.06.277 2012.07.255 2012.08.288 2012.09.266 2012.10.255 2012.11.144 2012.12.066 2012.01.233 2012.02.222 2012.03.222 2012.04.199 2012.05.233 2012.06.277 2012.07.255 2012.08.288 2012.09.266 2012.10.255

638220 638214 638218 638212 638228 638220 638191 638199 638226 638224 638195 638194 638240 638213 638201 638237 638237 638232 638260 638260 638237 638235 638255 638260 638255 638246 638240 638208 638208 638200 638208 638208 638195 638190 638200 638218 638215

143513 143570 143644 143756 143490 143553 143676 143779 143492 143550 143672 143773 143435 143835 143596 143410 143410 143416 143449 143449 143428 143420 143445 143455 143451 143437 143435 143636 143636 143642 143616 143616 143585 143580 143610 143610 143614


2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp jobb part (1533.5 fkm m) Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp bal part (1533.5 fkm) Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp közép (1533.5 fkm)

MVM ERBE Zrt.

pH H

Vezetőképesség

Oldott O oxigén

h_Paks_ 1531.3

h_Paks_ 1531.44



µS/cm

mg/l

(cm)

(mBf.)

(m3/s)

(cm/km)

C 12.4 12.4 12.4 12.4 8.0 8.0 7.9 7.9 4.9 4.9 4.8 4.8 4.9 4.8 4.9 3.7 1.0 8.6 10.6 17.1 20.3 19.2 21.7 16.1 12.4 7.9 4.9 3.8 1.3 8.6 10.5 16.7 20.3 19.0 21.9 16.0 12.4

8.220 8.227 8.226 8.445 8.559 7.776 7.885 8.335 7.999 8.116 8.004 8.119 8.222 8.331 8.224 8.441 8.662 7.777 7.888 8.550 8.002 8.224


459 274 425 396 325 309 321 375 376 376 424 457 456 271 424 398 323 306 320 371 374 371

14.6 18.6 12.6 11.9 11.7 8.4 8.5 9.5 9.3 10.0 11.8 15.2 15.6 18.9 12.6 12.0 12.1 8.4 8.7 10.0 9.4 10.2

87 87 87 87 152 152 152 152 44 44 44 44 44 44 44 303 49 281 195 135 363 282 48 95 87 152 44 303 49 281 195 135 363 282 48 95 87

86.225 86.225 86.225 86.225 86.990 86.990 86.990 86.990 85.882 85.882 85.882 85.882 85.882 85.882 85.882 88.441 85.887 88.19 87.333 86.773 89.001 88.220 85.886 86.333 86.225 86.990 85.882 88.441 85.887 88.19 87.333 86.773 89.001 88.220 85.886 86.333 86.225

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

112/412

1720 1 1720 1 1720 1 1720 1 2100 2 2100 2 2100 2 2100 2 1480 1 1480 1 1480 1 1480 1 1480 1 1480 1 1480 1 2562 2 1510 1 2830 2 2270 2 1960 1 3470 3 2830 2 1450 1 1740 1 1720 1 2100 2 1480 1 2562 2 1510 1 2830 2 2270 2 1960 1 3470 3 2830 2 1450 1 1740 1 1720 1

6.2 6.2 6.2 6.2 5.7 5.7 5.7 5.7 6.6 6.6 6.6 6.6 6.6 6.6 6.6 6.4 6.5 5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6 6.4 6.5 5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2


Szelvény neve

Szelv. Fkm.

Dátum

EOV (y)

EOV (X)

1533.5 1533.5

2012.11.144 2012.12.066

638206 638201

143592 143596

7.9 4.9

8.006 8.119

424 455

11.9 15.2

152 44

86.990 85.882

2100 2 1480 1

5.7 6.6

1533.5

2012.01.233

638210

143838

3.8

8.222

459

14.9

303

88.441

2562 2

6.4

1533.5

2012.02.222

638210

143838

1.3

8.330

273

16.4

49

85.887

1510 1

6.5

1533.5

2012.03.222

638220

143830

8.9

8.334

429

12.6

281

88.19

2830 2

5.7

1533.5

2012.04.199

638197

143830

10.6

8.449

401

12.0

195

87.333

2270 2

6.2

1533.5

2012.05.233

638197

143830

17.0

8.669

323

12.0

135

86.773

1960 1

6.1

1533.5

2012.06.277

638212

143842

20.5

7.666

311

8.0

363

89.001

3470 3

5.0

1533.5

2012.07.255

638210

143845

19.2

7.886

320

8.2

282

88.220

2830 2

5.7

1533.5 1533.5 1533.5 1533.5 1533.5

2012.08.288 2012.09.266 2012.10.255 2012.11.144 2012.12.066

638202 638200 638206 638210 638213

143836 143820 143817 143832 143835

22.4 16.3 12.5 7.9 4.8

8.223 8.006 8.221 8.004 8.119

372 370 376 427 454

8.5 8.8 9.8 11.6 15.4

48 95 87 152 44

85.886 86.333 86.225 86.990 85.882

1450 1 1740 1 1720 1 2100 2 1480 1

7.0 6.3 6.2 5.7 6.6


Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp közép (1533.5 fkm) Paks kkomp. jobb part (1533.5 fkm) Paks kkomp. jobb part (1533.5 fkm) Paks kkomp. jobb part (1533.5 fkm) Paks kkomp. jobb part (1533.5 fkm) Paks kkomp. jobb part (1533.5 fkm) Paks kkomp. jobb part (1533.5 fkm) Paks kkomp. jobb part (1533.5 fkm) Paks kkomp. jobb part (1533.5 fkm) Paks kkomp jobb part (1533.5 fkm m) Paks kkomp jobb part (1533.5 fkm m) Paks kkomp jobb part (1533.5 fkm m) Paks kkomp jobb part (1533.5 fkm m)

pH H

Vezetőképesség

Oldott O oxigén

h_Paks_ 1531.3

h_Paks_ 1531.44



µS/cm

mg/l

(cm)

(mBf.)

(m3/s)

(cm/km)

C

7.7.1-7. táblázat Az 1. szelvéény helyszíni vizsgálati és mérési eredménnyei

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

113/412


2-es, 3-as és 4-es. dunai szzelvények

7.7.1-16. ábra A 2, a 3, és a 4. szelvény, (1526.0-1524.8 fkm) közötti k vizsgálati és mintázási m pontok

(A A nagy felbontásbaan készített rajzát a mellékletekben Levvai12_2abra_A3 névven adtuk meg.)

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

114/412


7.77.1-17. ábra 2. dunai m mederszelvénye (1526 fkm), a mintázási pontok helyével, és a vízállások v szintjével


MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

115/412


2. szelvény Szelvény neve

Szelv. Fkm.

Dátum

EOV (y)

EOV (X)

6367355 6369144 6370522 6371200 6367355 6369144 6370522 6371200 6371244 6370555 6369100 6367400 6369877 6369433 6368177 6367400 6369877 6369433 6368177 6367400 6369655 6369255 6368077 6367222 6369622 6369288 6368100 6367255 6369822 6369400 6368266 6367499 6369922 6369500 6368200 6367455

137609 137591 137750 137817 137609 137591 137750 137817 137812 137758 137586 137613 137888 137838 137734 137695 137888 137838 137734 137695 137906 137826 137686 137626 137910 137823 137690 137622 137883 137831 137739 137686 137883 137840 137730 137690

Vízhőmérsséklet 0C

2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont 2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont 2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont 2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont 2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont 2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont 2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont 2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont 2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont

1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0

MVM ERBE Zrt.

2012.01.23 2012.01.23 2012.01.23 2012.01.23 2012.02.22 2012.02.22 2012.02.22 2012.02.22 2012.03.22 2012.03.22 2012.03.22 2012.03.22 2012.04.19 2012.04.19 2012.04.19 2012.04.19 2012.05.23 2012.05.23 2012.05.23 2012.05.23 2012.06.27 2012.06.27 2012.06.27 2012.06.27 2012.07.25 2012.07.25 2012.07.25 2012.07.25 2012.08.28 2012.08.28 2012.08.28 2012.08.28 2012.09.26 2012.09.26 2012.09.26 2012.09.26

3.8 3.8 3.7 3.7 1.5 1.4 1.4 9.5 8.7 8.7 8.8 9.1 10.8 10.8 10.6 10.6 17.1 17.1 17.0 26.5 20.4 20.4 20.4 24.8 21.9 21.9 21.9 21.9 21.9 21.9 21.9 21.9 16.2 16.2 16.4 16.6


pH

Vezetőkképesség

Oldott oxigén

Paks_ 1531.3 h_P

h_Paks__ 1531.4

Q_Dombori__ 1506.8 fkm

Számítottt esés Paks-Doombori

µS S/cm

mg/l

(cm)

(mB Bf.)

(m3/s)

(cm/kkm)

303 303 303 303 49 49 49 49 281 281 281 281 195 195 195 195 135 135 135 135 363 363 363 363 282 282 282 282 48 48 48 48 95 95 95 95

88.41 88.41 88.41 88.41 85.87 85.87 85.87 85.87 88.19 88.19 88.19 88.19 87.33 87.33 87.33 87.33 86.73 86.73 86.73 86.73 89.01 89.01 89.01 89.01 88.20 88.20 88.20 88.20 85.86 85.86 85.86 85.86 86.33 86.33 86.33 86.33

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

116/412

2562 2562 2562 2562 1510 1510 1510 1510 2830 2830 2830 2830 2270 2270 2270 2270 1960 1960 1960 1960 3470 3470 3470 3470 2830 2830 2830 2830 1450 1450 1450 1450 1740 1740 1740 1740

6.4 6.4 6.4 6.4 6.5 6.5 6.5 6.5 5.7 5.7 5.7 5.7 6.2 6.2 6.2 6.2 6.1 6.1 6.1 6.1 5.0 5.0 5.0 5.0 5.7 5.7 5.7 5.7 7.0 7.0 7.0 7.0 6.3 6.3 6.3 6.3


Szelv. Fkm.

Szelvény neve

Dátum

EOV (y)

EOV (X)

Vízhőmérsséklet

pH

0C

2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont 2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont 2_Hőmérséklett mérési pont 3_Hőmérséklett mérési pont 4_Hőmérséklett mérési pont 5_Hőmérséklett mérési pont Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata bal part (15526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata közép (15266.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm)

1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0

MVM ERBE Zrt.

2012.10.25 2012.10.25 2012.10.25 2012.10.25 2012.11.14 2012.11.14 2012.11.14 2012.11.14 2012.12.06 2012.12.06 2012.12.06 2012.12.06 2012.01.23 2012.02.22 2012.03.22 2012.04.19 2012.05.23 2012.06.27 2012.07.25 2012.08.28 2012.09.26 2012.10.25 2012.11.14 2012.12.06 2012.01.23 2012.02.22 2012.03.22 2012.04.19 2012.05.23 2012.06.27 2012.07.25 2012.08.28 2012.09.26 2012.10.25 2012.11.14 2012.12.06 2012.01.23 2012.02.22

6369900 6369477 6368255 636741 6369688 6369299 6368100 6366299 6369655 6369266 6368144 6366266 6371499 6371499 6371400 6370588 6370588 6370144 6370188 637061 6370655 637061 6370322 6370355 6369699 6369699 6369600 6368888 6368888 6368755 6368733 6368800 6368833 6368800 6368788 6368755 6367166 6367166

137880 137844 137736 137686 137900 137833 137700 137637 137903 137836 137705 137632 137827 137827 137820 137927 137927 137993 137995 137932 137930 137933 137970 137972 137664 137664 137660 137790 137790 137750 137752 137781 137795 137791 137769 137764 137538 137538

12.4 12.4 12.4 13.4 8.0 8.0 8.1 11.1 4.9 4.9 5.8 12.8 3.5 1.5 9.0 10.8 17.4 20.4 19.3 21.9 16.4 12.5 7.9 4.9 3.6 1.4 8.7 10.7 17.0 20.3 19.1 21.9 16.2 12.4 8.0 4.9 11.0 13.5


8.19 8.31 8.37 8.53 8.69 7.80 7.87 8.45 7.88 8.13 8.08 8.16 8.20 8.26 8.31 8.47 8.58 7.76 7.84 8.47 7.95 8.16 8.08 8.16 8.13 8.20

Vezetőkképesség

Oldott oxigén

Paks_ 1531.3 h_P

h_Paks__ 1531.4



µS S/cm

mg/l

(cm)

(mB Bf.)

(m3/s)

(cm/kkm)

456 275 426 395 331 310 320 369 375 377 424 455 454 273 426 397 322 307 320 371 375 375 424 454 460 368

14.5 17.8 13.1 12.6 12.5 8.6 8.6 10.3 9.4 11.0 12.5 16.1 14.9 18.1 12.7 12.1 12.3 8.5 8.6 10.4 9.4 11.2 12.3 15.1 12.9 17.9

87 87 87 87 152 152 152 152 44 44 44 44 303 49 281 195 135 363 282 48 95 87 152 44 303 49 281 195 135 363 282 48 95 87 152 44 303 49

86.25 86.25 86.25 86.25 86.90 86.90 86.90 86.90 85.82 85.82 85.82 85.82 88.41 85.87 88.19 87.33 86.73 89.01 88.20 85.86 86.33 86.25 86.90 85.82 88.41 85.87 88.19 87.33 86.73 89.01 88.20 85.86 86.33 86.25 86.90 85.82 88.41 85.87

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

117/412

1720 1720 1720 1720 2100 2100 2100 2100 1480 1480 1480 1480 2562 1510 2830 2270 1960 3470 2830 1450 1740 1720 2100 1480 2562 1510 2830 2270 1960 3470 2830 1450 1740 1720 2100 1480 2562 1510

6.2 6.2 6.2 6.2 5.7 5.7 5.7 5.7 6.6 6.6 6.6 6.6 6.4 6.5 5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6 6.4 6.5 5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6 6.4 6.5


Szelv. Fkm.

Szelvény neve

Dátum

EOV (y)

EOV (X)

Vízhőmérsséklet

pH

0C

Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm) Paks melegvíz csat. torkolata jobb part (1526.0 fkm)

1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0 1526.0

2012.03.22 2012.04.19 2012.05.23 2012.06.27 2012.07.25 2012.08.28 2012.09.26 2012.10.25 2012.11.14 2012.12.06

6367200 6366300 6366300 6366222 6366255 6366222 6366355 6366300 6366322 6366366

137530 137665 137665 137643 137648 137655 137660 137654 137651 137655

17.9 20.2 25.2 29.2 27.5 31.8 24.5 21.8 16.1 13.0

8.24 8.33 8.54 7.78 7.84 8.17 7.94 8.10 8.06 8.23

Vezetőkképesség

Oldott oxigén

Paks_ 1531.3 h_P

h_Paks__ 1531.4



µS S/cm

mg/l

(cm)

(mB Bf.)

(m3/s)

(cm/kkm)

431 402 327 314 322 374 372 385 427 452

11.3 10.1 10.3 9.2 8.9 8.9 9.1 10.9 11.2 16.3

281 195 135 363 282 48 95 87 152 44

88.19 87.33 86.73 89.01 88.20 85.86 86.33 86.25 86.90 85.82

7.7.1-88. táblázat A 2. szelvénny helyszíni vizsgálatti és mérési eredményyei

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

118/412

2830 2270 1960 3470 2830 1450 1740 1720 2100 1480

5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6


7.7.1-18. ábra 3. dunai m mederszelvénye (15255.3 fkm), a mintázási pontok p helyével, és a vízállások szintjével


MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

119/412



Szelv. Fkm

Dátum

EOV (y))

EOV (X) Vízhőmérsséklet 0

2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont 2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont 2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont 2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont 2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont 2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont 2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont 2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont 2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont

1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3

MVM ERBE Zrt.

2012.01.23 2012.01.23 2012.01.23 2012.01.23 2012.02.22 2012.02.22 2012.02.22 2012.02.22 2012.03.22 2012.03.22 2012.03.22 2012.03.22 2012.04.19 2012.04.19 2012.04.19 2012.04.19 2012.05.23 2012.05.23 2012.05.23 2012.05.23 2012.06.27 2012.06.27 2012.06.27 2012.06.27 2012.07.25 2012.07.25 2012.07.25 2012.07.25 2012.08.28 2012.08.28 2012.08.28 2012.08.28 2012.09.26 2012.09.26 2012.09.26 2012.09.26

6372622 6373500 6374255 6374999 6372622 6373500 6374255 6374999 6375066 6374200 6373555 6372677 6374455 6373988 6373277 6372877 6374455 6373988 6373277 6372877 6374533 6374144 6373333 6372955 6374555 6374166 6373355 6372977 6374499 6373911 6373333 6372800 6374400 6373933 6373222 6372777

3.7 3.7 3.7 3.5 1.7 1.6 1.8 2.8 9.0 8.9 8.8 111.5 110.7 110.6 110.6 110.7 117.1 117.1 116.9 117.3 220.5 220.5 220.4 221.5 222.1 222.0 223.5 224.2 222.1 222.0 223.5 224.2 116.5 116.4 116.2 116.2


Vezetőkép pesség Oldott oxigén

µS/cm m

C

137154 137200 137240 137358 137154 137200 137240 137358 137350 137234 137207 137159 137334 137287 137215 137175 137334 137287 137215 137175 137402 137325 137184 137136 137406 137320 137187 137134 137338 137282 137224 137168 137330 137282 137225 137172

pH

mg/l

h_Paks_ 1531.3

h_Pakss_ 1531.4


Számított esés Paks-Doombori

(cm)

(m mBf.)

(m m3/s)

(cm/kkm)

303 303 303 303 49 49 49 49 281 281 281 281 195 195 195 195 135 135 135 135 363 363 363 363 282 282 282 282 48 48 48 48 95 95 95 95

88.41 88.41 88.41 88.41 85.87 85.87 85.87 85.87 88.19 88.19 88.19 88.19 87.33 87.33 87.33 87.33 86.73 86.73 86.73 86.73 89.01 89.01 89.01 89.01 88.20 88.20 88.20 88.20 85.86 85.86 85.86 85.86 86.33 86.33 86.33 86.33

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

120/412

2562 2562 2562 2562 1510 1510 1510 1510 2830 2830 2830 2830 2270 2270 2270 2270 1960 1960 1960 1960 3470 3470 3470 3470 2830 2830 2830 2830 1450 1450 1450 1450 1740 1740 1740 1740

6.4 6.4 6.4 6.4 6.5 6.5 6.5 6.5 5.7 5.7 5.7 5.7 6.2 6.2 6.2 6.2 6.1 6.1 6.1 6.1 5.0 5.0 5.0 5.0 5.7 5.7 5.7 5.7 7.0 7.0 7.0 7.0 6.3 6.3 6.3 6.3


Szelvény neve

Szelv. Fkm

Dátum

EOV (y))


2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont 2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont 2_Hőmérséklet mérési pont 3_Hőmérséklet mérési pont 4_Hőmérséklet mérési pont 5_Hőmérséklet mérési pont Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú bal part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú közép (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm)

1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3

MVM ERBE Zrt.

2012.10.25 2012.10.25 2012.10.25 2012.10.25 2012.11.14 2012.11.14 2012.11.14 2012.11.14 2012.12.06 2012.12.06 2012.12.06 2012.12.06 2012.01.23 2012.02.22 2012.03.22 2012.04.19 2012.05.23 2012.06.27 2012.07.25 2012.08.28 2012.09.26 2012.10.25 2012.11.14 2012.12.06 2012.01.23 2012.02.22 2012.03.22 2012.04.19 2012.05.23 2012.06.27 2012.07.25 2012.08.28 2012.09.26 2012.10.25 2012.11.14 2012.12.06 2012.01.23

6374444 6373900 6373266 6372722 6374555 6374011 6373222 6372911 6374555 6374011 6373222 6372911 6375033 6375033 6375100 6375077 6375077 6374899 6374866 6375177 6375122 6375166 6374933 6374933 6373500 6373500 6373555 6373588 6373588 6373666 6373622 6373500 6373544 6373500 6373588 6373588 6372122

pH

µS/cm m

C

137333 137285 137221 137176 137389 137311 137192 137141 137389 137311 137192 137141 137451 137451 137455 137421 137421 137488 137485 137411 137417 137412 137458 137458 137258 137258 137251 137252 137252 137230 137233 137261 137257 137252 137242 137242 137077

112.4 112.4 112.4 113.3 8.0 8.0 8.0 111.5 4.9 4.9 4.9 5.9 3.5 2.0 9.2 110.8 117.7 220.5 119.3 222.3 116.7 112.4 8.0 4.9 3.5 1.4 8.8 110.6 117.1 220.4 119.1 222.0 116.2 112.4 8.0 5.0 7.0



8.20 8.23 8.38 8.55 8.76 7.78 7.85 8.40 7.96 8.11 8.01 8.19 8.14 8.27 8.29 8.45 8.61 7.77 7.85 8.54 7.90 8.12 8.08 8.19 8.14

456 283 425 395 323 310 321 381 376 379 424 456 452 275 427 398 322 307 319 371 375 375 424 455 456

mg/l

14.2 18.0 13.0 12.6 13.8 8.4 8.6 10.3 9.4 10.1 12.3 14.5 14.4 18.6 12.6 12.0 12.8 8.4 8.6 10.6 9.4 10.8 12.2 13.9 13.1

h_Paks_ 1531.3

h_Pakss_ 1531.4



(cm)

(m mBf.)

(m m3/s)

(cm/kkm)

87 87 87 87 152 152 152 152 44 44 44 44 303 49 281 195 135 363 282 48 95 87 152 44 303 49 281 195 135 363 282 48 95 87 152 44 303

86.25 86.25 86.25 86.25 86.90 86.90 86.90 86.90 85.82 85.82 85.82 85.82 88.41 85.87 88.19 87.33 86.73 89.01 88.20 85.86 86.33 86.25 86.90 85.82 88.41 85.87 88.19 87.33 86.73 89.01 88.20 85.86 86.33 86.25 86.90 85.82 88.41

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

121/412

1720 1720 1720 1720 2100 2100 2100 2100 1480 1480 1480 1480 2562 1510 2830 2270 1960 3470 2830 1450 1740 1720 2100 1480 2562 1510 2830 2270 1960 3470 2830 1450 1740 1720 2100 1480 2562

6.2 6.2 6.2 6.2 5.7 5.7 5.7 5.7 6.6 6.6 6.6 6.6 6.4 6.5 5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6 6.4 6.5 5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6 6.4


Szelvény neve

Szelv. Fkm

Dátum

EOV (y))


Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm) Nagy sarkantyúú jobb part (1525.3 fkm)

1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3 1525.3

2012.02.22 2012.03.22 2012.04.19 2012.05.23 2012.06.27 2012.07.25 2012.08.28 2012.09.26 2012.10.25 2012.11.14 2012.12.06

6372122 6372177 6372211 6372211 6372544 6372577 6372299 6372255 6372277 6372522 6372522

pH

µS/cm m

C

137077 137071 137117 137117 137108 137111 137110 137114 137118 137108 137108


7.8 112.5 114.3 220.2 222.9 221.5 225.5 119.4 116.8 112.9 110.4

8.26 8.27 8.45 8.48 7.75 7.77 8.28 7.99 8.04 8.01 8.08

342 430 400 326 311 320 373 373 382 426 456

h_Paks_ 1531.3

h_Pakss_ 1531.4



(cm)

(m mBf.)

(m m3/s)

(cm/kkm)

mg/l 20.5 12.4 11.5 11.7 8.3 8.6 9.0 9.0 10.3 11.5 13.9

49 281 195 135 363 282 48 95 87 152 44

85.87 88.19 87.33 86.73 89.01 88.20 85.86 86.33 86.25 86.90 85.82

7.7.1-99. táblázat A 3. szelvénny helyszíni vizsgálatti és mérési eredményyei

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

122/412

1510 2830 2270 1960 3470 2830 1450 1740 1720 2100 1480

6.5 5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6


7.7.1-19. ábra 4. dunai m mederszelvénye (15244.7 fkm), a mintázási pontok p helyével, és a vízállások szintjével


MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

123/412



Szelv. Fkm.

Dátum

EOV (y)

EOV (X)



1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7

2012.01.233 2012.01.233 2012.01.233 2012.01.233 2012.02.222 2012.02.222 2012.02.222 2012.02.222 2012.03.222 2012.03.222 2012.03.222 2012.03.222 2012.04.199 2012.04.199 2012.04.199 2012.04.199 2012.05.233 2012.05.233 2012.05.233 2012.05.233 2012.06.277 2012.06.277 2012.06.277 2012.06.277 2012.07.255 2012.07.255 2012.07.255 2012.07.255 2012.08.288 2012.08.288 2012.08.288 2012.08.288 2012.09.266 2012.09.266 2012.09.266 2012.09.266

MVM ERBE Zrt.

637577 637671 637826 637851 637577 637671 637826 637851 637856 637830 637670 637580 637804 637766 637626 637554 637804 637766 637626 637554 637811 637739 637609 637515 637814 637741 637611 637514 637811 637773 637620 637561 637810 637762 637620 637559

136615 136726 136871 136839 136615 136726 136871 136839 136832 136867 136721 136620 136900 136833 136737 136699 136900 136833 136737 136699 136881 136841 136768 136666 136880 136840 136764 136662 136912 136840 136731 136690 136905 136830 136731 136693

pH H

Vezetőképesség

Oldott O oxigén

h_Paks_ 1531.3

h_Paks_ 1531.44



µS/cm

mg/l

(cm)

(mBf.)

(m3/s)

(cm/km)

C 4.6 3.7 3.7 3.7 1.3 1.3 5.4 6.4 8.8 8.7 9.7 11.3 10.7 10.7 10.7 12.4 17.2 17.1 19.0 19.3 20.4 20.4 21.0 22.0 22.2 22.0 24.6 24.8 22.2 22.0 24.6 24.8 16.4 16.4 17.7 18.7


303 303 303 303 49 49 49 49 281 281 281 281 195 195 195 195 135 135 135 135 363 363 363 363 282 282 282 282 48 48 48 48 95 95 95 95

88.441 88.441 88.441 88.441 85.887 85.887 85.887 85.887 88.19 88.19 88.19 88.19 87.333 87.333 87.333 87.333 86.773 86.773 86.773 86.773 89.001 89.001 89.001 89.001 88.220 88.220 88.220 88.220 85.886 85.886 85.886 85.886 86.333 86.333 86.333 86.333

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

124/412

2562 2 2562 2 2562 2 2562 2 1510 1 1510 1 1510 1 1510 1 2830 2 2830 2 2830 2 2830 2 2270 2 2270 2 2270 2 2270 2 1960 1 1960 1 1960 1 1960 1 3470 3 3470 3 3470 3 3470 3 2830 2 2830 2 2830 2 2830 2 1450 1 1450 1 1450 1 1450 1 1740 1 1740 1 1740 1 1740 1

6.4 6.4 6.4 6.4 6.5 6.5 6.5 6.5 5.7 5.7 5.7 5.7 6.2 6.2 6.2 6.2 6.1 6.1 6.1 6.1 5.0 5.0 5.0 5.0 5.7 5.7 5.7 5.7 7.0 7.0 7.0 7.0 6.3 6.3 6.3 6.3


Szelvény neve

Szelv. Fkm.

Dátum

EOV (y)

EOV (X)

1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7

2012.10.255 2012.10.255 2012.10.255 2012.10.255 2012.11.144 2012.11.144 2012.11.144 2012.11.144 2012.12.066 2012.12.066 2012.12.066 2012.12.066 2012.01.233 2012.02.222 2012.03.222 2012.04.199 2012.05.233 2012.06.277 2012.07.255 2012.08.288 2012.09.266 2012.10.255 2012.11.144 2012.12.066 2012.01.233 2012.02.222 2012.03.222 2012.04.199 2012.05.233 2012.06.277 2012.07.255 2012.08.288 2012.09.266 2012.10.255 2012.11.144 2012.12.066 2012.01.233 2012.02.222

637817 637766 637623 637553 637805 637751 637616 637522 637808 637753 637613 637525 637879 637879 637882 637880 637880 637865 637865 637887 637885 637880 637868 637865 637759 637759 637753 637730 637730 637694 637696 637739 637734 637730 637708 637706 637435 637435

136915 136834 136737 136690 136889 136839 136758 136671 136884 136836 136754 136674 136906 136906 136910 136922 136922 136920 136925 136929 136927 136921 136925 136922 136835 136835 136830 136718 136718 136857 136853 136711 136712 136717 136831 136834 136657 136657


2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont Uszódd bal part (1523.5 fkm) Uszódd bal part (1524.7 fkm) Uszódd bal part (1524.7 fkm) Uszódd bal part (1524.7 fkm) Uszódd bal part (1524.7 fkm) Uszódd bal part (1524.7 fkm) Uszódd bal part (1524.7 fkm) Uszódd bal part (1524.7 fkm) Uszódd bal part (1524.7 fkm) Uszódd bal part (1524.7 fkm) Uszódd bal part (1524.7 fkm) Uszódd bal part (1524.7 fkm) Uszódd közép (1523.5 fkm) Uszódd közép (1524.7 fkm) Uszódd közép (1524.7 fkm) Uszódd közép (1524.7 fkm) Uszódd közép (1524.7 fkm) Uszódd közép (1524.7 fkm) Uszódd közép (1524.7 fkm) Uszódd közép (1524.7 fkm) Uszódd közép (1524.7 fkm) Uszódd közép (1524.7 fkm) Uszódd közép (1524.7 fkm) Uszódd közép (1524.7 fkm) Uszódd jobb part (1523.5 fkm) Uszódd jobb part (1524.7 fkm)

MVM ERBE Zrt.

pH H

Vezetőképesség

Oldott O oxigén

h_Paks_ 1531.3

h_Paks_ 1531.44



µS/cm

mg/l

(cm)

(mBf.)

(m3/s)

(cm/km)

C 12.4 12.4 15.1 15.9 8.0 8.0 9.8 10.9 5.0 5.0 5.1 8.1 3.6 1.8 9.1 10.8 17.5 20.5 19.3 22.4 16.7 12.4 8.0 5.0 3.5 1.4 8.8 10.6 17.0 20.4 19.0 22.3 16.8 12.4 8.0 5.0 6.6 7.0

8.220 8.223 8.336 8.558 8.660 7.778 7.889 8.448 8.002 8.116 8.007 8.110 8.118 8.226 8.330 8.550 8.665 7.777 7.883 8.551 7.887 8.114 8.008 8.007 8.114 8.221


458 281 426 395 322 311 321 376 376 378 424 457 457 274 427 398 322 308 319 372 370 375 424 456 456 325

15.4 17.8 13.0 12.7 13.2 8.4 8.4 10.3 9.8 10.6 12.3 14.8 14.6 17.3 12.6 12.1 12.7 8.4 8.6 10.2 9.5 10.1 12.3 14.1 14.6 16.2

87 87 87 87 152 152 152 152 44 44 44 44 303 49 281 195 135 363 282 48 95 87 152 44 303 49 281 195 135 363 282 48 95 87 152 44 303 49

86.225 86.225 86.225 86.225 86.990 86.990 86.990 86.990 85.882 85.882 85.882 85.882 88.441 85.887 88.19 87.333 86.773 89.001 88.220 85.886 86.333 86.225 86.990 85.882 88.441 85.887 88.19 87.333 86.773 89.001 88.220 85.886 86.333 86.225 86.990 85.882 88.441 85.887

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

125/412

1720 1 1720 1 1720 1 1720 1 2100 2 2100 2 2100 2 2100 2 1480 1 1480 1 1480 1 1480 1 2562 2 1510 1 2830 2 2270 2 1960 1 3470 3 2830 2 1450 1 1740 1 1720 1 2100 2 1480 1 2562 2 1510 1 2830 2 2270 2 1960 1 3470 3 2830 2 1450 1 1740 1 1720 1 2100 2 1480 1 2562 2 1510 1

6.2 6.2 6.2 6.2 5.7 5.7 5.7 5.7 6.6 6.6 6.6 6.6 6.4 6.5 5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6 6.4 6.5 5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6 6.4 6.5


Szelvény neve

Szelv. Fkm.

Dátum

EOV (y)

EOV (X)

1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7 1524.7

2012.03.222 2012.04.199 2012.05.233 2012.06.277 2012.07.255 2012.08.288 2012.09.266 2012.10.255 2012.11.144 2012.12.066

637430 637470 637470 637436 637438 637478 637475 637470 637449 637445

136650 136668 136668 136643 136647 136660 136662 136666 136651 136653


Uszódd jobb part (1524.7 fkm) Uszódd jobb part (1524.7 fkm) Uszódd jobb part (1524.7 fkm) Uszódd jobb part (1524.7 fkm) Uszódd jobb part (1524.7 fkm) Uszódd jobb part (1524.7 fkm) Uszódd jobb part (1524.7 fkm) Uszódd jobb part (1524.7 fkm) Uszódd jobb part (1524.7 fkm) Uszódd jobb part (1524.7 fkm)

pH H

Vezetőképesség

Oldott O oxigén

h_Paks_ 1531.3

h_Paks_ 1531.44



µS/cm

mg/l

(cm)

(mBf.)

(m3/s)

(cm/km)

C 11.7 12.8 20.5 22.4 20.9 25.5 19.2 16.0 11.1 9.7

8.330 8.444 8.558 7.777 7.881 8.331 7.889 8.008 8.004 8.008

431 401 324 312 320 373 373 383 426 456

12.3 11.8 11.5 8.2 8.4 8.7 9.4 10.4 11.6 14.2

281 195 135 363 282 48 95 87 152 44

88.19 87.333 86.773 89.001 88.220 85.886 86.333 86.225 86.990 85.882

7.7.1-100. táblázat A 4. szelvéény helyszíni vizsgálaati és mérési eredménnyei

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

126/412

2830 2 2270 2 1960 1 3470 3 2830 2 1450 1 1740 1 1720 1 2100 2 1480 1

5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6


5. dunai szzelvény

7.7.1-220. ábra Az 5. szelvénny (1516 fkm) vizsgállati és mintázási pontjjai

(A 7.7.1--20. ábra nagy felboontásban készített rrajzát a mellékletekbben Levai12_3abra__A3 néven adtuk meg.) m

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

127/412


7.77.1-21. ábra 5. dunai m mederszelvénye (1516 fkm), a mintázási pontok helyével, és a vízállások v szintjével

(Az ábrra nagy felbontásbaan készített rajzát a mellékletekben LV12_10abra_A3_KSZ Z5 néven adtuk meg.)

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

128/412



Szelv. Fkm.

Dátum

EOV (y)

EOV (X)



1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0

2012.01.233 2012.01.233 2012.01.233 2012.01.233 2012.02.222 2012.02.222 2012.02.222 2012.02.222 2012.03.222 2012.03.222 2012.03.222 2012.03.222 2012.04.199 2012.04.199 2012.04.199 2012.04.199 2012.05.233 2012.05.233 2012.05.233 2012.05.233 2012.06.277 2012.06.277 2012.06.277 2012.06.277 2012.07.255 2012.07.255 2012.07.255 2012.07.255 2012.08.288 2012.08.288 2012.08.288 2012.08.288 2012.09.266 2012.09.266 2012.09.266 2012.09.266

MVM ERBE Zrt.

639542 639652 639732 639800 639542 639652 639732 639800 639806 639732 639657 639537 639761 639689 639459 639380 639761 639689 639459 639380 639756 639699 639515 639387 639754 639695 639513 639389 639767 639696 639451 639388 639757 639691 639454 639386

128050 128091 128210 128243 128050 128091 128210 128243 128240 128210 128097 128056 128301 128293 128271 128277 128301 128293 128271 128277 128275 128244 128239 128241 128276 128246 128236 128243 128311 128299 128279 128270 128308 128290 128276 128272

pH H

Vezetőképesség

Oldott O oxigén

h_Paks_ 1531.3

h_Paks_ 1531.44



µS/cm

mg/l

(cm)

(mBf.)

(m3/s)

(cm/km)

C 4.6 3.8 3.7 3.7 1.6 1.7 2.9 3.9 9.1 9.0 10.2 10.7 10.8 10.8 10.9 11.7 17.6 17.4 18.1 18.6 20.6 20.6 21.0 21.4 22.2 22.2 23.1 24.4 22.2 22.2 23.1 24.4 16.6 16.5 16.9 17.8


303 303 303 303 49 49 49 49 281 281 281 281 195 195 195 195 135 135 135 135 363 363 363 363 282 282 282 282 48 48 48 48 95 95 95 95

88.441 88.441 88.441 88.441 85.887 85.887 85.887 85.887 88.19 88.19 88.19 88.19 87.333 87.333 87.333 87.333 86.773 86.773 86.773 86.773 89.001 89.001 89.001 89.001 88.220 88.220 88.220 88.220 85.886 85.886 85.886 85.886 86.333 86.333 86.333 86.333

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

129/412

2562 2 2562 2 2562 2 2562 2 1510 1 1510 1 1510 1 1510 1 2830 2 2830 2 2830 2 2830 2 2270 2 2270 2 2270 2 2270 2 1960 1 1960 1 1960 1 1960 1 3470 3 3470 3 3470 3 3470 3 2830 2 2830 2 2830 2 2830 2 1450 1 1450 1 1450 1 1450 1 1740 1 1740 1 1740 1 1740 1

6.4 6.4 6.4 6.4 6.5 6.5 6.5 6.5 5.7 5.7 5.7 5.7 6.2 6.2 6.2 6.2 6.1 6.1 6.1 6.1 5.0 5.0 5.0 5.0 5.7 5.7 5.7 5.7 7.0 7.0 7.0 7.0 6.3 6.3 6.3 6.3


Szelvény neve

Szelv. Fkm.

Dátum

EOV (y)

EOV (X)

1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0 1516.0

2012.10.255 2012.10.255 2012.10.255 2012.10.255 2012.11.144 2012.11.144 2012.11.144 2012.11.144 2012.12.066 2012.12.066 2012.12.066 2012.12.066 2012.01.233 2012.02.222 2012.03.222 2012.04.199 2012.05.233 2012.06.277 2012.07.255 2012.08.288 2012.09.266 2012.10.255 2012.11.144 2012.12.066 2012.01.233 2012.02.222 2012.03.222 2012.04.199 2012.05.233 2012.06.277 2012.07.255 2012.08.288 2012.09.266 2012.10.255 2012.11.144 2012.12.066

639751 639690 639450 639381 639755 639700 639492 639385 639752 639702 639490 639387 639830 639830 639835 639811 639811 639816 639818 639818 639814 639810 639812 639814 639632 639632 639630 639563 639563 639626 639623 639569 639560 639563 639605 639601

128302 128294 128272 128277 128281 128251 128252 128251 128283 128254 128254 128255 128281 128281 128275 128321 128321 128343 128346 128327 128326 128321 128338 128336 128162 128162 128165 128286 128286 128237 128239 128280 128281 128286 128251 128255

12.5 12.4 13.5 14.6 8.0 8.0 8.7 9.2 5.0 5.0 5.0 7.0 3.7 1.6 9.2 10.9 18.1 20.7 19.4 22.6 16.6 12.5 8.0 5.0 3.6 1.8 8.9 10.8 17.2 20.6 19.1 22.3 16.4 12.4 8.0 5.0

8.116 8.227 8.339 8.554 8.224 7.881 7.885 8.554 7.888 8.004 8.009 8.330 8.116 8.221 8.330 8.446 8.772 7.885 7.883 8.557 7.888 8.112 8.002 8.113

458 277 427 395 320 312 322 370 375 384 424 455 456 279 427 397 322 309 319 370 375 377 424 454

1516.0

2012.01.233

639444

128032

5.1

8.113

456


2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont 2_Hőm mérséklet mérési pont 3_Hőm mérséklet mérési pont 4_Hőm mérséklet mérési pont 5_Hőm mérséklet mérési pont Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő bal part (1516.0 fkm m) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő közép (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm)

MVM ERBE Zrt.

pH H

Vezetőképesség

Oldott O oxigén

h_Paks_ 1531.3

h_Paks_ 1531.44



µS/cm

mg/l

(cm)

(mBf.)

(m3/s)

(cm/km)

C


15.6 16.6 13.3 12.6 11.3 9.1 8.4 11.2 9.6 10.1 12.1 12.9 15.4 17.4 12.8 12.1 13.0 9.1 8.6 10.7 9.6 10.5 11.9 13.1

87 87 87 87 152 152 152 152 44 44 44 44 303 49 281 195 135 363 282 48 95 87 152 44 303 49 281 195 135 363 282 48 95 87 152 44

86.225 86.225 86.225 86.225 86.990 86.990 86.990 86.990 85.882 85.882 85.882 85.882 88.441 85.887 88.19 87.333 86.773 89.001 88.220 85.886 86.333 86.225 86.990 85.882 88.441 85.887 88.19 87.333 86.773 89.001 88.220 85.886 86.333 86.225 86.990 85.882

1720 1 1720 1 1720 1 1720 1 2100 2 2100 2 2100 2 2100 2 1480 1 1480 1 1480 1 1480 1 2562 2 1510 1 2830 2 2270 2 1960 1 3470 3 2830 2 1450 1 1740 1 1720 1 2100 2 1480 1 2562 2 1510 1 2830 2 2270 2 1960 1 3470 3 2830 2 1450 1 1740 1 1720 1 2100 2 1480 1

6.2 6.2 6.2 6.2 5.7 5.7 5.7 5.7 6.6 6.6 6.6 6.6 6.4 6.5 5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6 6.4 6.5 5.7 6.2 6.1 5.0 5.7 7.0 6.3 6.2 5.7 6.6

14.7

303

88.441

2562 2

6.4

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

130/412


Szelvény neve

Szelv. Fkm.

Dátum

EOV (y)

EOV (X)


Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm) Gerjenn-Foktő jobb part (1516.0 fkm)

pH H

Vezetőképesség

Oldott O oxigén

h_Paks_ 1531.3

h_Paks_ 1531.44



µS/cm

mg/l

(cm)

(mBf.)

(m3/s)

(cm/km)

C

1516.0

2012.02.222

639444

128032

4.3

8.222

301

17.6

49

85.887

1510 1

6.5

1516.0

2012.03.222

639440

128037

10.7

8.334

431

12.5

281

88.19

2830 2

5.7

1516.0

2012.04.199

639277

128306

12.1

8.443

400

11.9

195

87.333

2270 2

6.2

1516.0

2012.05.233

639277

128306

18.9

8.552

324

12.0

135

86.773

1960 1

6.1

1516.0

2012.06.277

639298

128284

21.5

7.776

312

9.0

363

89.001

3470 3

5.0

1516.0

2012.07.255

639295

128281

20.2

7.771

320

8.3

282

88.220

2830 2

5.7

1516.0

2012.08.288

639270

128312

24.6

8.222

373

9.0

48

85.886

1450 1

7.0

1516.0

2012.09.266

639273

128311

18.3

7.995

372

9.0

95

86.333

1740 1

6.3

1516.0

2012.10.255

639270

128317

14.8

8.006

381

10.0

87

86.225

1720 1

6.2

1516.0

2012.11.144

639292

128295

9.7

8.002

427

11.3

152

86.990

2100 2

5.7

1516.0

2012.12.066

639295

128291

7.8

8.001

452

12.4

44

85.882

1480 1

6.6

7.7.1-11. táblázat Az 5. szelvé vény helyszíni vizsgálaati és mérési eredménnyei

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

131/412


7.7.1.2.2

A vizsgálaatok grafikuss feldolgozáása és értékkelése MSZ 12749:1993 1 sszabvány szzerint

A Duna 15334-1516 fkm közötti k szakasszának vízkém miai jellemzéssét a havi gyyakoriságú vizzsgálatok alappján, háromfééle grafikus ábráázolási módbaan adjuk közre. Az első típussú ábrázolási módban a vizzsgálati szelvéények, azaz a Paks komp 1533.5 fkm éss a Gerjen Fooktő 1516.0 fkkm közötti öt szzelvény szakaasz grafikus ábrázolása á szzerepel, a Duuna bal part, közép és jobbb part mintaavételi területeek eredményeinnek megjeleníttésével. Az ereedményeket ccsak digitálisan a LV12_Duna_VK_Hsz11.xls mellékletben közöltük. A második essetben az adoott vizsgálati szelvény s vízm inőségi eredm ményei idősor adatainak graafikus feldolgoozását végeztüük el, feltüntetve az adott koomponens miinősítésének határértékeit. Csak azokatt a határértékkeket ábrázoltuk, amelyek a v tartoományba esnnek. Az eredm ményeket csak digitálisan a LV12_Dunaa_VK_Ksz1.xxls feldolgozott eeredmények vizsgálati mellékletben közöltük. Az első két feldolgozási módszer összesítése a haarmadik feldoolgozási típuss, amelyet vizzsgálati kompponensenként a jelentésben a 7.3.3-4 és a 7.3.3-27 ábraa közötti szám mmal ellátott grrafikonok tartaalmazzák. A feldolgozáss magában fooglalja a 2012.. évi vizsgálatook idősor ereddményeit, szelvényenkénti, valamint a szzelvényen belüüli elhelyezkedéésnek (bal parrt, közép és joobb part) meggfelelő ábrázoolásban. Tartaalmazza az addott feldolgozzott tartományyra vonatkozó m minősítési hattárértékeket. A grafikonokkban előforduulnak olyan feldolgozási f eesetek, amikor a vizsgálaati eredmények tartománya jelentősen eltéér a „kiváló” m minősítési hattártól, az alatt helyezkedik el, ez esetbeen a határértéék vonalat a graafikon nem tartalmazza. Ilyyen esetben a határérték voonal, a minőssítés megneveezésével a jelmagyarázatbaan minden esettben szerepel. Amennyibeen a szabvánny nem tartalmaz arra a komponensree minősített határértéket, a jelmagyarázaat sem utal a minősítésre. m A feldolgozáss eredményeit összehasonlítottuk az elm múlt időszak archív vizsgálaati eredményeeivel is. A VITU UKI 2005-2006ban komponeensenként többb száz törzshhálózati vizsgáálat eredményyének feldolgoozása alapjánn elvégezte azz 1979-1982, az a 1983-1990 éés az 1991-2004 közötti időőszakok statiszztikai feldolgoozását (átlag, 90 %-os megghaladási gyakkorisági értékeek és egyéb staatisztikai param méterek). A 20012-ben vizsggált szakasz szempontjábó s l a legközelebbb eső törzsháálózati adatokkat tartalmazó, aaz 1507.6 fkm –nél találhatóó Fajszi állom más adatai volttak a legjellem mzőbbek. A víz ízminőségi adatok szezonális változásánakk a legjellemzzőbb összehasonlítása célj ából a 90 %--os meg nem haladási havvi gyakorisági értékek vettüük alapul. Ezekbből a havi értéékekből megszzerkesztett évves idősor képpezi a múltbéli adatokkal vaaló évszakos összehasonlítá ö ás alapját. ményeket felddolgozó grafiko kon így tartalm mazza a Fajszi állomás 20007-2011 közöttti időszak adoott A 2012-es viizsgálati eredm elem komponens átlagát, valamint a 1991-2004 1 köözötti időszak 90 %-os meg nem haladáási havi gyakkorisági értékeek idősor görbéjjét. Azon grafiikonokban ahool ezek a görbbék nem szereepelnek, ott a VITUKI Rt. ezzekre a komponensekre neem végzett vizsggálatot. Ez a feeldolgozási móód így lehetővvé teszi a régm múlt és a közeeli múltbeli adaatokkal való összehasonlítáást is. miai paraméteerek értékeléssét a VKI é s az MSZ 12749:1993 1 szabvány s alappján egyaránnt elvégeztük.. A fizikai-kém (lásd:7.7.1.2..3 fejezet) Egyyrészt azért, mert m a VKI sz erinti komponnenskör nem fedte f le teljeseen a vizsgált komponensek k k körét, másrésszt azért, merrt az archív adatok értékelésse (minősítésee) az MSZ 127749:1993 szabbvány alapjánn történt. A víztestek öökológiai állapotát meghatárrozza, illetve nnagymértékbeen befolyásoljaa a fizikai-kém miai állapot. Ezzért tartottukk célszerűnekk az ökológiaii állapot értékkelésére meggadott minősítési metodikkát kiterjeszteeni a fizikai-kémiai állapott értékeléséree is. A vízsszennyező koomponesektől függően azzon fajok, am melyek nem tudnak alkaalmazkodni a körülményekkhez, elpusztuulnak és más, a körülményyekhez alkalm mazkodni és/vvagy a körülm ményeket tűrnni képes fajokk elszaporodnaak. Vagyis a fiizikai-kémiai megváltozásáv m val az ökölógiaai állapot is megváltozik. A grafikus értékelést az a MSZ 122749:1993 szzabványban megadott víízminőségi hhatárértékek, a minősítéssi, osztálybasorolásukat és szzínjelölésükett pedig a 31/2 004 (XII.30. ) KvVM rendelet 3. mellékleete alapján véggeztük el. Azéért választottuk ezt a megoldást, mivel értéékelünk VKI sszerint is, és az egységes megjelenés éérdekében egyy jelentésbe ne n kerüljön kétfééle szín és ossztályba soroláás. A táblázattok a jelmagyyarázatában minden m esetbeen feltüntettük az MSz 127449 szerinti osztáályhatárokat éss azok színkóódjait is.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

132/412


A fizikai-kém miai paraméteerek változássát térben éss időben különböző folyaamatok befolyyásolják, melyek közül a legfontosabbbakat emeljük ki. Az Atomerőm mű felmelegeddett hűtővize az a érintett szaakaszon befolyásolja a folyó vízminőség ét és élővilágát. Az 1533.55 fkm-1516.0 fkm közötti szakaszon s azzonban elsőssorban a kom mmunális szeennyvíztisztítóók tisztított szzennyvizeivel,, különböző kéémiai szennyeezőanyagok iss kerülnek bee a Dunába. Ezek E térben és é időben fizikkai és kémiai változásokonn mennek kereesztül, és jelenntős hatást fejtenek ki a Duuna vízminőséégére és élővilágára. Ezek a folyamatok önmagukbann is igen bonyyolultak, amelyyeket a folyó természetes tisztulási folyyamatain kívüül a felmelegeedett hűtővíz is befolyásol.. Utóbbi hatását a torkolata fölötti és alatti vízminőségi állapotok összehasonlításáával lehet meggállapítani. Néhány esettben a fizikai-kkémiai paramééterek változáásának ismert okai vannak, de az esetekk többségébenn a változásokk m ismertek. A változások nyyomon követésére és a Dunna vízminőséggi állapotánakk bekövetkezéssének okai, foolyamatai nem értékelésére egy fizikai-kéémiai paraméétereket vizsgááló programoot folytattunk le, ennek kerretében havi gyakorisággal g l vizsgáltuk a m megbízás szeerint választott mutatókat. A felmelegeddett hűtővíz tulajdonképpeen jobb parti Dunavíz. Minőségét befoolyásolja Maddocsa községg kommunáliss tisztított szennnyvizének, valamint a hideegvíz csatorn a fölött minteegy 500 méterrrel a sodorvoonalba vezeteett Paks váross tisztított kommunális szennnyvizének kém miai összetéteele. m fizikai-kém miai komponenseket grafikoonok és táblázzatok segítséggével az MSZ Z A következőkkben a vizsgáálatok során mért 12749:1993 szabvány szeerint egyenkénnt értékeljük. A Duna vízminőségi vizsgáálatok eredméényét összesíítő táblázat, a színnel jelölt minősítéssel együtt, az elektronikus melllékletek közöttt található. (LV12_Duna_VVK12.xls)

Vízhőmérséklet A Duna vízhőőmérsékleténeek 2012. évi a változásait a 7.7.7-2. és a 7.7.1-22. ábrra tüntettük fel . A Duna víz hhőmérséklete a felmelegedett hűtővíz beevezetése fölöött levő szelvéényben (15344, 0 fkm) a havonta végzettt mérések szeerint 1,0-22,4 0C között vááltozott, de tööbb alkalomm mal mértek 200,0 0C fölötti vízhőmérsékkletet. Utóbbitt augusztus 288-án a jobb parti p szelvénybben, alacsonyy vízállásnál mérték. m A melegvíz csatornna torkolati szelvényében a jobb parti szeelvényben 11,,0-31,8 0C közzött, a középvvonalban 1,4-221,9 0C között, míg a balparrti szelvénybeen 1,5-21,9 0C között változzott a Duna vízhőmérsékle v ete. A jobbparrti szelvénybeen a mérésekk eredményei szerint a Duuna vizének a hőmérsékletee csak auguszztus 28-án lépte át a kritikkus 30,0 0C-ott, de ez a Nagy sarkantyúnnál levő ellenőrzési pontonn már 25,5 0C--ra mérséklődött. A felmelegedett hűtővízz gyors elkeveeredését mutaatja az, hogy a Nagysarkanntyúnál a jobbb parton 7,0-225,5 0C, a folyó közép voonalában 3,5--22,0 0C, mígg a bal partoon 2,5-22,3 0C között válttozott a folyóó vízhőmérsékklete a havontta végzett méérések során.. A hőcsóvábban a vízhőmérséklet csökkkenése már ezen a rövidd folyószakaszzon is jelentős mértékű. A melegebb évszakokban a hőmérsékleet emelkedés mértéke a melegvíz csatorrna energia töörőjének térséégében, illetvee a nagysarkantyúnál kisebbb mértékű voolt, mint a hiddegvízi évszaakokban. Az alvízi a hatás ezzzel szembenn télen és azz alacsonyabb vízállások iddején nagyobbb mértékű. E Ezek a hőméérsékleti különnbségek a feelmelegedett hűtővíz fölöttii szelvényhez (Paks komp) viszonyítva már m a Duna köözépvonalábann is sokkal kissebb (Uszód éés Gerjen-Fokktő 0,2-2,3 0C)) mértékűek. B Bal parti hatáást pedig nem m, vagy csak jjelentéktelen mértékben ésszleltünk. Az Uszódi és a Gerjen-Foktőő szelvényekbeen elsősorbann a melegvizees időszakokbban, mind a középvonalba k n, mind pedigg a balparti szelvényekbenn 0,7-1,3 0C-kaal magasabb vízhőmérsékkletet mértünkk, mint a Naggysarkantyú hasonló h szelvvényeiben. Azz átlagértékekk szerint a melegvíz csatornna torkolati szeelvényében a vízhőmérséklet éves átlagéértéke 21,0 0C volt, ami a Nagysarkantyú N ú jobb oldali szzelvényében már m 15,9 0C-.raa mérséklődöttt (7.7.1-13. tááblázat). A vízHőmérsséklet mérési pontek eredm ményei azt m utatják, hogy melegvíz csaatorna torkolaata alatti 10,3 fkm-es Dunaa szakaszon a keletkezett hőcsóva h elkevveredése jelenntős mértékű. A felmelegeddett hűtővíz hőőmérséklete és é a Duna-vízz hőmérsékletee közti különbbségek azt bizzonyítják, hogyy az Atomerőmű a hőmérséklet kibocsáttás szemponttjából ezen azz ellenőrzési ponton megfeleelt a hatályos vízjogi engedéélyekben foglaaltaknak.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

133/412


A 2009-20100-ben végzett vizsgálatokban az értékekk 4,0-26,7 0C között változztak, a méréssek eredményyeit a 7.7.1-222 grafikonon m mutatjuk be.

Paaks komp B_1533.5

2012. év dun nai vízminőség azz 1534-1516 fkm kö özött - Hőmérsékklet -

Paaks komp K_1533.5

35

Paaks komp J_1533.5 Paaks meleg B_1526.0

30

Paaks meleg K_1526.0 Paaks meleg J_1526.0

Hőmérséklet ( oC)

25

N__sarkantyú B_1525.3

20

N__sarkantyú K_1525.3 N__sarkantyú J_1525.3

15

Usszod B_1524.7 Usszod K_1524.7

10

Usszod J_1524.7 Geerjen B_1516.0

5

Geerjen K_1516.0 Geerjen J_1516.0

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6. 1.

1.

1.

1.

0

90% Fajsz_1507.6 Átlaag Fajsz_1507.6

7.7.11-22. ábra Hőmérséklet A szabványban s a kkomponens osztáályba sorolása nin ncsen!

pH A pH értékénnek a változássait a 7.7.1-23 ábrán á tüntettüük fel. A pH a prootonaktivitás, a rendszer protonátadó p kképességénekk, savasságának kifejezésse. Régebbenn hidrogénionn koncentrációnak (power of o Hydrogen) nevezték. Érrtéke lúgos oldatban o nagyyobb (kisebb protonaktivitáás), savasbann kisebb (nagyyobb protonakktivitás), mint 7. Értéke a tiszta felszíni vizeinkben a kismértékbeen savas és lúgos l határokk között változzik, melyet igeen sok tényezző alakít, befoolyásol. A szeennyező anyaagok mellett vváltozásában elsősorban a szerves anyaagok bomlásaa és az algákk tevékenységge a legfontoosabb. Előbbieek savas, utóóbbiak pedig lúgos iránybaa hatnak. Értékei a szzelvényben a vizsgálatsoroozat idején 7, 66 - 8,76 köözött változtakk. Ebből 7 al kalommal az I. (kiváló), 3 alkalommal a III. (mérsékeelt), míg a többbi alkalommal a II. (jó) vízm minőségi osztáályba tartozott a Duna vízminősége. A III.. osztályú minőséget a szellvény mindhárrom pontján m májusban mérrték. A melegvvíz csatorna sszelvényében értéke 7,76 8,69 között vváltozott, amelly közel azonoos a fölötte levvő, kontrollkénnt kijelölt szelvvényével. A feelmelegedett hűtővíz h hatásaa (jobb part) cssak kismértékbben csökkenteette a Duna vizzének pH-ját. Az alvízi szaakaszon az értékek és azook tendenciái nagymértékbben hasonlítotttak a fenti szzelvényekéiheez. A kialakultt hőcsóva meentén csupán néhány tizedd foknyi csökkkenés figyelhhető meg. A I. osztályú éértékek szám ma ezekben a szelvényekbeen 8-9 db, mííg a III. osztályyúaké 3–5 dbb között változzott, a többi II. osztályú voltt. A korábbi évek é vizsgálatii eredményeivvel szemben, ebben az évben, az alaacsony vízállááskor a melegvíz csatornaa térségében és az alvízii folyószakaszzon az összess kereszt- és hossz-szelvén h nyében nem növelte meg szzignifiánsan a pH értékeit. A 8,0 fölötti, a III. vízminőséégi osztályba tartozó értékkeket májusbaan és júniusbaan mérték, am mi a fitoplanktton fokozódó aktivitásánakk

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

134/412


következménnye. Az alacssonyabb értékkek pedig, a hideg évszakkokban csökkenő fitoplanktton aktivitás és a szervess anyag biológgiai bontásának a követkeezményei. A 7.7.1-46 ábraa és a 7.7.1--13 táblázat átlagértékei (8,1 ( - 8,2) iss megerősítik aaz előzőekbenn leírtakat. A 2009-20100-ben végzett vizsgálatokba v n az értékek 77,61-(I. oszt.)--8,60 (III. oszt..) között változztak.

P komp B_1533.5 Paks

2 2012. év dunai vízzminőség az 15344-1516 fkm között - pH -

9.2

P komp K_1533.5 Paks P komp J_1533.5 Paks P meleg B_1526.0 Paks

9.0

P meleg K_1526.0 Paks P meleg J_1526.0 Paks

8.8

N N_sarkantyú B_1525.33 N N_sarkantyú K_1525.33

pH

8.6

N N_sarkantyú J_1525.33 U Uszod B_1524.7

8.4

U Uszod K_1524.7 U Uszod J_1524.7

8.2

G Gerjen B_1516.0

8.0

G Gerjen K_1516.0 G Gerjen J_1516.0

7.8

k kiváló (határérték) j (határérték) jó

7.6 16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1. 11 .2 6.

9 90% Fajsz_1507.6

1.

1.

1.

1.

m mérsékelt (hat.ért.)

Á Fajsz_1507.6 Átlag

7.7.1-23. ábra pH

Fajlagos eleektromos vezeetőképesség A mutató értéékének a váltoozásait a 7.7.11-24 ábrán tünntettük fel. A természettes vizekben ionok formájában levő ooldott szervettlen anyagok meghatározáása kémiai analízissel a éss vezetőképessség mérésseel történik. Meennyiségük, m minőségük éss azok változzásai az élővvilág szemponntjából fontoss sajátságok. A Az összes szervetlen oldottt anyag men nyiségét dönttően megváltooztathatják a mesterséges bevezetések,, különböző ippari technológiai folyamottok használt vizei, valamiint a szervess és szervettlen anyagokaat tartalmazóó szennyvizek.. Ez az egyszeerűen mérhetőő kémiai tulajddonságcsoporrt ezért alkalm mas a felszíni vvizek minőséggében történőő változások m megállapításárra. Ilyen eseteekben azonbaan a szervetlen oldott anyaggok mennyiséége mellett annnak minőségii összetétele is döntő, ezéért az uralkoddó anionok é s kationok mennyiségi m meeghatározása is szükséges. Értékét azz élőlények gyaakorlatilag nem m befolyásoljáák. Az elektromoos vezetőképeesség a vizsgáált hossz-szel vény mentén 271-460 µS/ccm között válttozott. A meleegvíz csatornaa torkolati szelvényében sem m mértünk sookkal nagyobbb értékeket (314-460 µS/cm m ). A szelvénny fölött és a felmelegedettt hűtővízzel a Dunába befolyó tisztított szzennyvizek haatása 2012-ben ezen mutatóó alapján csaak mérsékeltenn jelentkezett.. A mért értékkek alapján a folyó vízminősége a I. (kivváló) vízminősségi osztályba tartozott. Az alacsony vízáállások idejénn sem mértünkk lényegesenn nagyobb sóó koncentrációóra utaló értéékeket. 2009--ben és 20100-ben az alvíízi szakaszonn nagyobb értéékeket mértünnk (max. 4199 µS/cm), de még ott is az a I. (kiváló) vízminőségi v oosztályba tartozott a Dunaa

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

135/412


vízminősége. A 7.7.1-47 ábra á és a 7..7.1-13. tábláázat átlagértéékei (374-386 µS/cm) is m megerősítik azz előzőekbenn leírtakat.


2012. év dunai d vízminőség az 1534-1516 fkm m között - Vezetőkéépesség -

P komp K_1533.5 Paks

550

P komp J_1533.5 Paks P meleg B_1526.0 Paks

500

P meleg K_1526.0 Paks

Vezetőképességt (µS/cm)

P meleg J_1526.0 Paks N N_sarkantyú B_1525.33

450

N N_sarkantyú K_1525.33 N N_sarkantyú J_1525.3

400

U Uszod B_1524.7 U Uszod K_1524.7

350

U Uszod J_1524.7 G Gerjen B_1516.0

300


250 16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6. 1.

1.

1.

1.

k kiváló (határérték) 9 90% Fajsz_1507.6 Á Fajsz_1507.6 Átlag

7.77.1-24. ábra Faajlagos elektrom mos vezetőképe esség

Oldott oxigéén (O2) Az oldott oxiggéntartalom vááltozásait a 7.7.1-25 ábrán ttüntettük fel. Az oxigén foorrásai a vízi élet számáraa az oxigén ttartalmú befollyó víz, diffúzzió az atmoszzférából és a fotoszintézis.. Elhasználódáásában leggfontosabb foolyamat a léégzés, a szeerves anyagook bomlása, ásványosodáása valamintt túltelítődéskoor a kiszellőzéés a légkörbe. A Duna vizéének oldott oxxigén tartalmaa az érintett sszakaszon azz egész év folyamán kiválóó, I. vízminősségi osztálybaa tartozó volt, m mennyisége 8,0-20,5 8 mg/l között k változottt. Éves átlagéértékei a meleegvíz csatornaa fölötti szelvéényben (11,5 12,1 mg/l) a Dunavíz hőm mérsékleténekk megfelelő ooldott oxigén tartalmat t mutaattak. Mennyiisége a meleggvíz csatornaa torkolati szelvényében sem m változott meeg nagyobb m mértékben (8,6-18,1 mg/l köözött változottt, átlag 12,1-112,3 mg/l). Azz alvízi szelvénnyben sem mértünk nagyobbb változásokkat, a melegvízcsóvában mennyisége 166,2-20,5 mg/l, az éves átlagg értéke pedig 11,4-14,2 mgg/l volt 7.7.1-488 ábra, 7.7.1- 13 táblázat). Az A előző évi vizsgálatokban v n azt állapítotttuk meg, hogyy a felmelegeddett hűtővíz cssatorna torkolaati szelvényébben, a magas vízhőmérséklet következtéében alacsonyyabb volt a vízz oldott oxigénn tartalma. A Nagysarkantyúnál a nöövekedés okaa a sodorvonnali agresszívv, mechanikuus bekeveréss következménnye, ami maagasabb vízáállásoknál csaak igen kism mértékben jeelentkezett. A 2009-2010 között mértt különbségeket az ez évi mérések csaak kis mértékbben mutatták. Az oxigén telítettségből t és a folyó vizének oxigénn tartalmából aaz is látható, hogy oxigén ellátottsága is megfelelő, esetenként kisebb-nagyob k bb mértékű túúltelítettség iss kimutatható. Ez elsősorban a lassú áram mlási sebesséégű, jól átvilággított, növényi tápanyagokbaan gazdag vízzben kialakulóó kisebb-nagyoobb algaállom mányok fotoszintetikus tevvékenységéneek az eredm ménye. A folyyóba bekerülő szennyezőő anyagok hattását a folyó természetes tisztulási folyyamatai ellennsúlyozzák, hatásukat ezé rt gyakorlatilaag nem lehett kimutatni. v n az értékek 77,10 - 16,82 (I. oszt.) között változtak. A 2009-20100-ben végzett vizsgálatokba

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

136/412



2012. év dunai vízminőség az 1534-1516 fkm között - Oldott oxigén -


23.0


21.0


Oldott oxigén (mg/l)

19.0


17.0

N N_sarkantyú K_1525.33

15.0


13.0

U Uszod K_1524.7

11.0

U Uszod J_1524.7

9.0

G Gerjen B_1516.0 G Gerjen K_1516.0

7.0

G Gerjen J_1516.0

5.0

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7. 11 .1 1 11 . .2 6. 1.

1.

1.

1.


7.7.1 -25. ábra Oldottt oxigén

Kémiai oxigéénigény (KOIIk) A kálium-dikromáttal méért szerves anyag tarta lom (KOIk) értéke mindig nagyobb, mint a KO OIps azaz a káliumpermaanganátos mődszerrel mért,, mert az savaas közegben erőteljesebb oxidálószer. o M Meghatározási módszerét a szennyvizek vizsgálatára vezették be,, de jelenleg már a felszzíni vizek vizzsgálatára is használják. A vizsgálatokk eredményeit a 7.7.1-26 áb bra tartalmazzaa. A KOIk mennnyisége a hosssz-szelvény mentén m 4,5 (I. ooszt.)- 20,6 mg/l m (II. oszt.) vízminőségi v ossztályok közöttt változott, azz éves átlag peedig 10,7 mg//l (I. oszt.)- 133,3 mg/l (II. osszt.) volt. Pakss komp kereszztszelvényébeen az értékek 5,5-20,4 mg/ll között változztak, az éves átlagérték peedig 11,6-11,77 mg/l volt (7..7.1-49 ábra, 7.7.1-13. tábláázat). Ez 24 alkalommal I.. (kiváló) és 122 alkalommal II. (jó) vízminőőségi osztálybba történő bessorolást jelentt. Utóbbi az ellvégzett vizsgáálatok 33%-átt teszi ki. A nagyobb értékeket április, május, m szepteember és deceember hónapokban mértékk. A három alvízi szelvényy értékei közöttt szignifikáns különbségeket nem leheteett megállapítaani. Az előző vizsgálatsoroozat alkalmávaal ugyanis aztt állapítottuk m meg, hogy a KOI K k értékei azz őszi alacsonyy vízállás idején, 2009. októóberben végzeett és a kora tavaszi, t 2010.. márciusi vizssgálatok, továbbbá a 2009-ess júniusi magaas vízállás idején a jobb parrt kivételével sszignifikánsan magasabbakk voltak, mint a bal parton. Ennek oka az, hogy a m mintavételi szzelvény fölött Madocsa köözség tisztítottt kommunáliss szennyvízét vvezetik be a joobb parton. A hidegvíz ccsatorna torkolati szelvényee a jobb partoon 1527,0 fkm m-nél van, ahoonnan a Dunaa vize az Atom merőmű külsőő hűtőrendszerrébe kerül. Föölötte, 1528,0 fkm-nél Pakss város tisztítoott szennyvizéét a sodorvonnalba vezetik be. A hűtővízz biológiai vízm minősége és kémiai k összettétele a fentie k miatt a felvízen bevezeteett szennyezőa őanyagok mennnyiségétől éss minőségétől is függ. A 2012-es 2 vizsggálatok eredm ményei azt mutatták, m hoggy a felmeleggedés hatásáára a hűtővízz oxigénfogyassztásának értéékei 5,9-18,3 mg/l m között vááltoztak, az évves átlagértékeei pedig csak kismértékbenn nőttek, 11,9-12,2 mg/l köözött változtakk. I. vízminőségi osztályt 119, II. osztályyt pedig 17 allkalommal méértünk, utóbbii az elvégzettt vizsgálatok 447%-át teszi kii. A szennyezeettség mértékke a felvízi szaakaszhoz mértten tehát kism mértékben nőtt.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

137/412



2012. év dunai vízminő őség az 1534-15166 fkm között - KOIk -

28

P komp K_1533.5 Paks P komp J_1533.5 Paks

26

P meleg B_1526.0 Paks

24


22

P meleg J_1526.0 Paks

20


KOI k (mg/l)

18

N N_sarkantyú J_1525.3

16

U Uszod B_1524.7

14

U Uszod K_1524.7

12

U Uszod J_1524.7

10

G Gerjen B_1516.0

8


6

k kiváló (határérték)

4

31 . 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2. 10 .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

9 90% Fajsz_1507.6

2.

16 .

1.

1.

1.

1.

jóó (határérték)


77.7.1-26. ábra KOI K k

A 2009-20100-ben végzettt vizsgálatokbban az értékeek 3,8 mg/l (I. oszt.)-24,8 mg/l (III. oszzt.) között változtak. Ezzell összhangbann a dunai hideegvizes időszakokban ebbeen az évben is nagyobb voolt az oxigénffogyasztás, mert m a szervess anyag mikrobbiális bontásaa jelentős mérrtékben lelasssult. A melegvvíz csatorna szelvényében s a jobb partonn és középenn ugyanakkor iintenzívebb voolt a szerves anyagok baktteriális lebontása és a KOIk értéke ezekkben a hónapookban 4,5-5,99 mg/l között változott. megfigyelhetőő volt, de Uszzód és Gerjenn térségében a szelvényekk Ez a hatás a Nagysarkanntyúnál (1525,,8 fkm) még m mindhárom ppontjaiban kissmértékben nőőtt a KOIk érttéke. A II. vízminőségi oszttály éves előffordulása a Nagysarkantyú N ú szelvényébenn 41%, Uszód térségében 44%, míg G Gerjen-Foktő térségében t 61% volt. Szem mben az előzző 2009-20100 vizsgálatok eeredményeiveel, 2012-ben nem volt olyyan nagymérttékű a KOIk csökkenése a vizsgált hoossz-szelvényy mentén. Ez utóbbi allsó szelvénybben, a Gerjenn-Foktő mintaavételi szelvénny fölött van Kalocsa vároos tisztított szennyvizénekk sodorvonalbaa történő beveezetése, amineek hatása ezeen mutató szerint a jobb parrtot is érinti. Biokémiai oxxigénigény (B BOI5) A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-27 ábra tartalmazzaa. A biológiai, biokémiai oxigénigény az az oxigénmeennyiség, ami a vízben levvő, baktérium mok számára hozzáférhető,, bomlóképes szerves anyaagok mikrobiológiai bontásáához szükségees. A lebontásst jellemző oxxigénfogyasztáás mértéke éss sebessége tööbb tényező füüggvénye. Áltaalában az 5 naapos értékét határozzák h meeg, mi is ezt m mértük (BOI5). A Duna vizéének BOI5 értééke az érintettt szakaszon az egész év folyamán I. (kiváló) ( és II. (jó) vízminősségi osztálybaa tartozó volt, az oxigén foggyás mennyisége <0,3-5,6 mg/l között változott. v Évess átlagértéke a melegvíz csatorna fölöttii szelvényben 3,1-3,7 mg/l volt. Az oxigéénigény a mellegvíz csatornna torkolati szelvényében (<<0,3-5,3 mg/l, átlag 2,5-3,55 mg/l) sem vváltozott megg nagyobb mértékben. m Azz alvízi szelvvényekben seem mértünk nagyobb változásokat. A Nagysarkantyyú <0,3-5,6 mg/l, m átlag 2,77-3,3 mg/l, Usszód <0,3-5,3 mg/l, átlag 3,1-3,4 mg/l, G Gerjen-Foktő <0,3-5,6 < mg/l,, átlag 2,9-3,1 mg/l) Az évees átlagokat a 7.7.1-50 ábraa, 7.7.1-13. táb blázat tartalmaazza. A II. vízzminőségi osztályba tartozóó

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

138/412


mérések aráánya a hossz--szelvény menntén 16-30% között változoott. A nagyobb értékeket a melegvizes időszakokbann mérték. A 2009-2010-ben végzett vizsgáálatokban az éértékek 0,1-(I. oszt.)-5,1 (II. oszt.) között vváltoztak.


2012. év é dunai vízminő őség az 1534-15166 fkm között - BOI5 -


7


6


5

N N_sarkantyú B_1525.33

BOI 5 (mg/l)


4


3


2


1

G Gerjen J_1516.0 k kiváló (határérték)

0

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6. 1.

1.

1.

1.

jóó (határérték) 9 90% Fajsz_1507.6 Á Fajsz_1507.6 Átlag

77.7.1-27. ábra BOI B 5

Ammónium (NH4) A felmelegeddett hűtővíz haatása az alvízii szelvényekbeen ezen mutaató tekintetébeen gyakorlatilaag ebben az évvben sem voltt kimutatható.((7.7.1-28 ábra)) A felszíni vizeekben találhattó N-formák öt ö csoportra osszthatók. Közzülük az ammóónia/ammóniuum- és nitrát- ion, továbbá a szerves nitroogén és az összes ö nitrogéén mennyiséggét mértük. A vizek elemi nitrogéntartaalmát a baktéériumok és a kékalgák eleemi nitrogénkkötő tevékenyységük révénn biztosítják. A szennyvizekből a nitriffikáció és a denitrifikációó eredményekéépp is nagy mértékben m válttozhat a nitroggén tartalom. A vízi élőlényyek számára legveszélyeseebb formája a felszíni vizekkben a szabadd ammónia (NH H3), amely a ssejtmembránon áthatol és sejtméregként hat és ezáltal veszélyeztetii a vízi élőviláágot. Hatása lúgos pH eseetén mérgezőő is lehet. Azz ammónia a legtöbb alga számára jól hozzáférhetőő nitrogénforrás, de oxidálássakor a nitrifikááció folyamataa során keletkkezett nitrát a zöld z növényekk fontos táplálékforrása. é a vízben ugrásszerűen u nő a nitrit, majd m a szervess Ha a vízfolyáást tisztítatlan szerves anyaagot tartalmazzó szennyvíz éri, nitrogén és aaz összes nittrogén mennyyisége. A term mészetes tisztulás során ezeknek e a forrmáknak az átalakulása á jóll nyomon köveethető. Az ammóniuum tekintetébben minden szzelvényben azz összes mérrés idején I (kkiváló) vízminőőségi osztályba tartozott a Duna a vizsggált hossz-szeelvényben. Meennyisége <0.001-0.20 mg/l között k változottt. Éves átlagéértéke mindenn szelvénybenn 0,1 mg/l volt. A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-51 áb ra tartalmazzaa. ma (0.20 mg/l) a melegvíz cssatorna fölötti szelvényben volt a legnaggyobb. A meleegvíz csatornaa Mennyiségénnek maximum torkolati szelvényében pedig <0.01-0.12 mg/l értékeeket mértünk az év folyamáán. Az alvízi szelvényekbeen sem voltakk nagyobb válttozások (Naggysarkantyú <0.01-0.11 mgg/l, Uszód <0..01-0.11mg/l, Gerjen-Foktőő 0.01-0.11 mg/l). m Az évess

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

139/412


átlagokat a 77.7.1-51 ábra és a 7.7.1-133. táblázat ta rtalmazza. A nagyobb értéékeket a Dunaa hidegvizes időszakaibann mértük. Az előző vizssgálatsorozat eredményei szerint s két jó minősítésű minta kivételéveel kiváló minőősítésű volt a teljes vizsgáltt folyószakaszz. A két jó minőősítésű pontbóól egy a felvízzi bal parton éss egy az alvízi jobb parton vvolt.

2012. évv dunai vízminőséég az 1534-1516 fkkm között - Amm mónium -

P komp B_1533.5 Paks P komp K_1533.5 Paks

0.50

P komp J_1533.5 Paks

0.45

P meleg B_1526.0 Paks P meleg K_1526.0 Paks

0.40


0.35 Ammónium (mg/l)


0.30


0.25

U Uszod B_1524.7

0.20

U Uszod K_1524.7

0.15


0.10

G Gerjen K_1516.0

0.05

G Gerjen J_1516.0

0.00

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6. 1.

1.

1.

1.


7.7.11-28. ábra Amm mónium

Nitrát-(NO3) A vizsgálatokk eredményeitt 7.7.1-29 ábraa tartalmazza. A Duna vizének nitrát tarttalma az érinttett szakaszonn az év folyam mán kiváló I. (kiváló) és II. (jó) vízminősségi osztálybaa tartozó volt, m mennyisége 3.0-13.4 3 mg/l között k változottt. Éves átlagéértéke a melegvíz csatornaa fölötti szelvényben 7,4-7,66 mg/l volt. Meennyisége a melegvíz csaatorna torkolatti szelvényébben (3.1-13.2 mg/l, átlag 77.4-7.7 mg/l) sem változottt nagyobb mértékben. Az alvízi a szelvényyekben sem m mértünk nagyoobb változásookat (Nagysarkkantyú 3.0-133,0 mg/l, átlagg 7.3-7.4 mg/l, Uszód 3.0-133.4 mg/l, átlag 7.1-7.5 mg/l, Gerjen-Foktőő 3,0-12,3 mg//l, átlag 6,9-7,66 mg/l) Az évees átlagokat a 7.7.1-52 ábraa és a 7.7.1-133. táblázat tarrtalmazza. A I I. vízminőség gi osztályba tartozó méréseek aránya a hoossz-szelvényy mentén 80-83% között válttozott. A nagyyobb értékekett a hidegvizess időszakokban mérték. A felmelegeddett hűtővíz haatása az alvízi szelvényekbeen ezen mutató tekintetében gyakorlatilagg nem volt kim mutatható. Az előző vizssgálatsorozatbban a nitrát-N 1,38 mg/l (I.))- 18,7 mg/l (III.) között válttozott, öt minttavételi pontonn kiváló (I.), a többi ponton pedig jó (II.) minősítésű m volt.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

140/412


2012. év dunai d vízminőség g az 1534-1516 fkm m között - Nitrrát -


23


21


19


Nitrát (mg/l)

17


15


13

U Uszod B_1524.7

11

U Uszod K_1524.7

9


7

G Gerjen K_1516.0

5

G Gerjen J_1516.0

3

1.

1.

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

9 90% Fajsz_1507.6

1.


1.


1


77.7.1-29. ábra Nitrát N

Szerves és öösszes nitrog gén A szerves éss az összes nittrogén mennyyiségére a szaabvány nem add határértékekket és vízminőőségi osztályba sorolást. A szerves nittrogén vizsgálatok eredménnyeit a 7.7.1-300 ábra tartalmazza. A szennyvizeekből szármaazó szerves nitrogén n mennnyisége a hosssz-szelvény mentén 0,18--3,01 mg/l között változott.. melegvíz csattorna torkolatii Éves átlagérrtéke a melegvvíz csatorna fölötti f szelvénnyben 0,90-1,00 mg/l volt. Mennyisége a m szelvényébenn (0,51-2,31 mg/l, átlag 1,0-1,4 mg/l) ssem változottt nagyobb méértékben. Az alvízi szelvénnyekben sem m mértünk nagyyobb változássokat Az éves átlagokat 7.7. 7.1-53 ábra és a 7.7.1-13. táb blázat tartalm mazza. A nagyobb értékekett a hidegvizess időszakokbban mérték. A nyári, meelegvizes évsszakokban mennyisége m a bakteriális bontás miattt kismértékbenn csökkent. A 2009-20100-ben végzett vizsgálatokba v n a szerves n itrogén mennyyisége <0,01-1,55 mg/l közöött változott. Az összes nitrogén vizsgálatok eredméényeit a 7.7.1--31 ábra tartalmazza. k van szzó. A nagyobbb mennyiségűű Sok összes nnitrogén esetéén vagy bőségges külső forráásról, vagy éléénk nitrogén kötésről nitrát a felszzíni vizeinkbenn kedvező égghajlati és hiddrológiai feltéttelek esetén erőteljes algaafejlődést és az azzal járóó eutrofizálódáást eredményeezhet. Az összes niitrogén mennyyisége a hosssz-szelvény m mentén 1.20-6..47 mg/l közöttt változott. Évves átlagértékke a melegvízz csatorna fölöötti szelvénybeen 2,7-2,8 mgg/l volt. Mennyyisége a meleegvíz csatornaa torkolati szeelvényében 1,,45-6,47 mg/l,, átlag 2,8-3,1 mg/l volt, amii kismértékű növekedést n muutat. Oka a Paaks városi és az a Atomerőműű tisztított szennyvizeinek a hatása. Az alvízi szelvényeek közül csakk Gerjen-Foktőő térségében mértünk m nagyobb értékekett (1,09-5,12 mg/l, m átlag 2,7-3,0 mg/l), am mi Kalocsa város tisztított szennyvizének s k a vízminőséég rontó hatássát mutatja. Az éves átlagookat a 7.7.1-544 ábra és a 7.77.1-13. táblázaat tartalmazzaa. A nagyobb értékeket ezeen komponenss esetében is a hidegvizes időszakokbann mértük. A nyári melegvizess évszakokban mennyiségee elsősorban az a algatevékenység miatt cssökkent kisméértékben.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

141/412


Pakks komp B_1533.5

2012. év dunai d vízminőség g az 1534-1516 fkm m között - Szerves nitrogén n -

Pakks komp K_1533.5

4.5

Pakks komp J_1533.5

Szerves nitrogén (mg/l)

4.0

Pakks meleg B_1526.0

3.5

Pakks meleg K_1526.0

3.0

Pakks meleg J_1526.0 N__sarkantyú B_1525.3

2.5

N__sarkantyú K_1525.3

2.0

N__sarkantyú J_1525.3

1.5

Uszzod B_1524.7

1.0

Uszzod K_1524.7 Uszzod J_1524.7

0.5

Gerjen B_1516.0

0.0 1. 1 1. . 16 . 1. 31 . 2. 15 . 3. 1 3. . 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

Gerjen K_1516.0 Gerjen J_1516.0

7.7.1-330. ábra Szerves nitrogén A szabványban a kom mponenseknek ossztályba sorolása nincsen!


2012. év du unai vízminőség az 1534-1516 fkm között - Összes nitrogén -


7


Összes nitrogén(mg/l)

6


5


4


3


2


1 1.

1.

1. 16 . 1. 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

G Gerjen J_1516.0 Á Fajsz_1507.6 Átlag

7.7.1-331. ábra Összess nitrogén

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

142/412


Összes foszzfor, ortofoszfát foszfor Az élőlényekket felépítő eleemek közül környezettani sszempontból a foszfor az egyik e legfontoosabb, mert aránya a a többii elemhez viszzonyítva sokkaal nagyobb a szervezetek ttestében, mint a környezetbben. A felszínni vizeinkben gyakorta g csakk igen kis mennyiségben talált foszfor a szervesanyag s termelés, fotooszintézis gyaakori minimum m faktora. Mennnyisége ezértt az eutrofizálóódás egyik leggfontosabb meeghatározója. A foszfor a bioszférában b szinte kizárólagg teljesen oxiddált formábann fordul elő. A Az élőlényekbeen túlnyomóréészt pirofoszffát található, amely vizes közegben k könnnyen ortofosszfát foszforráá hidrolizálódikk. A vízben oldva, kolloidális részeecskékhez adszorbeálódv a va és lebeggőanyagként lehet jelen.. Legelterjedteebb formája azz ortofoszfát foszfor, f amelyy reaktív vagy nem reaktív szervetlen s fosszfát formábann van jelen. A vízkémiai vizzsgálatok során az összes fooszfor és az oortofoszfát foszfor mennyiséégét határoztuuk meg. A vizeekbe a talajbóll vagy a kőzettekből a szervves anyagok bomlástermék b keiből természzetes úton, vagy az ember ááltal foszfortráágyázás útjánn jut. A felszínni vizekben azz algák szaporodását elsőősorban az oldott reaktív foszfor f mennyyisége határoozza meg. Azz összes foszffor vizsgálatook eredményeiit a 7.7.1-32 ábbra tartalmazzza. Az összes fooszfor mennyissége a hossz-szelvény meentén <0,02-1,,41 mg/l közöttt változott. Évves átlagértékke a melegvízz csatorna fölöötti szelvénybeen 0,1 mg/l volt. 35 alkalomm mal az I. (kivááló) és egyszer a II. (jó) vízm minőségi osztáályba tartozottt a folyó vize. Mennyiségee a melegvíz csatorna torrkolati szelvéényében (<0,002-0,81 mg/l, átlag 0,1 mg/l) m volt, amii kismértékű nnövekedést muutat. 34 alkaloommal a I. (kivváló), kétszer a III. (mérsékkelt) és szinténn kétszer a IV V. gyenge) (jó)) vízminőségi oosztályba tartoozott a folyó vize. v A nagyobbb értékek a nyári n hónapokrra, valamint a középvonali és é a jobb partii pontokra estek, ezért a feeltételezhető ok o a Paks várrosi és az Atoomerőmű tisztított szennyvvizeinek a hattása lehet. Azz alvízi szelvénnyek közül a Nagysarkantyyúnál és Uszzódnál kétszerr II., míg négyyszer, ill. kétsszer IV. osztáályú értékekett mértünk. Gerjen-Foktő térrségében a köözépvonalbann és a jobb parton mértük a maximumookat (1.41 és 1.23 mg/l, V.. osztály), amii egyértelműeen Kalocsa vááros tisztított szennyvize középvonali k beevezetésénekk vízminőség rontó hatásátt mutatja. Az éves átlagokkat a 7.7.1-55 ábra, 7.7.1-113. táblázat tartalmazza. t A nagyobb éértékeket ezenn komponenss esetében is júliusban és auugusztusban a közepes vízzhozamú időszzakokban mérrtük. m (I. oszt.) -0,12 mg/l (II. oszt.) közöttt A 2009-20100-ben végzett vizsgálatokbaan az összes foszfor mennnyisége 0,03 mg/l változott.


2012. év du unai vízminőség az a 1534-1516 fkm között - Összes fo oszfor -


1.6


1.4


Összes foszfor(mg/l)

1.2


1.0


0.8


0.6


0.4

G Gerjen K_1516.0

0.2

k kiváló (határérték) jóó (határérték)

0.0 16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

G Gyenge

1.

1.

1.

1.

m mérsékelt (határérték)


7.7.1-332. ábra Összees foszfor

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

143/412


Ortofoszfát ffoszfor (PO4-P) Az ortofoszffát foszfor vizzsgálatok ereddményeit 7.7.1 -33 ábra tartaalmazza. Az ortofoszfáát foszfor mennyisége a hosssz-szelvény m mentén <0,05-0,24 mg/l közzött változott, az éves átlagérték 0,2 mg/ll volt. A minim mumok mindennütt <0,05, a maximumok m ppedig 0,20-0,224 mg/l közöttt változtak. A folyó vízminősége az évess vizsgálatsoroozat idején minndvégig a I. (kkiváló) és a II.. (jó) vízminősségi osztályokba tartozott. AAz összes foszfor esetébenn kimutatott naagymértékű vízminőség v vááltozás ezen mutató esetéében nem jelentkezett. A nagyobb érttékek a nyárii hónapokra, vvalamint a köözépvonali és a jobb parti pontokra estek. A Paks város, v az Atom merőmű és Kalocsa K váross tisztított szennyvizeinek hatása h a víz ortofoszfát ffoszfor tartalm mának a növekedésében nem mutathaató ki. Ennekk valószínű okaa az algatevékkenység, ameely során az olldott reaktív fooszfort nagy seebességgel ellfogyasztják. Az éves átlaggokat a 7.7.1-556 ábra és a 7.7.1-13 7 . táblázzat tartalmazzza. A 2009-20100-ben végzett vizsgálataink eredményei sszerint az ortoofoszfát foszfoor mennyiségee alapján minden vizsgálatii szelvény az I. kiváló vízminőségi osztályba tartozott,, míg az összes foszfor alapján a márciuusi minták minndegyike II. jóó vízminőségű, míg a többi vizsgált v minta I. kiváló vízm inőségű volt.

Paks komp B_1533.5

2012. év du unai vízminőség az a 1534-1516 fkm között - Orto-fosszfát -

Paks komp K_1533.5 Paks komp J_1533.5

0.4

Paks meleg B_1526.0 Paks meleg K_1526.0 Paks meleg J_1526.0

Orto-foszfát (mg/l)

0.3

N N_sarkantyú B_1525.3 N N_sarkantyú K_1525.3 N N_sarkantyú J_1525.3

0.2

U Uszod B_1524.7 U Uszod K_1524.7 U Uszod J_1524.7 G Gerjen B_1516.0

0.1


1.

1.

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

900% Fajsz_1507.6

1.


1.

kiváló (határérték)

0.0


7.7.11-33. ábra Orto-foszfát

a-Klorofill A fotoautotroofikus zöld növvények és színes baktérium mok zöld festékanyaga. Az a-klorofill a nélkkül nincs fotosszintézis, melyy során a Nap sugárzó energiájával a zööld növények ooxigént és szzerves anyagoot termelnek. AAz egységnyi víztömegbenn levő mennyisségéből a fitooplankton mennnyiségére éss fotoszintetikuus kapacitására következteethetünk, továábbá a trofitáss fokozatait, azz eutrofizálódáás mértékét állapíthatjuk meeg. Az a-klorofill vizsgálatok eredményeit e 7.7.1-34 7 ábra ttartalmazza.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

144/412


Az a-klorofill mennyisége a hossz-szellvény menténn <0.1-128 µgg/l között váltoozott. Mennyiisége a meleggvíz csatornaa fölötti szelvénnyben <0.1-1115.0 µg/l, éves átlagértéke pedig 21,3-222,9 µg/l közöttt változott. 21 alkalommal a I. (kiváló), 6-6 alkalommaal II. (jó) és IIII. (mérsékelt),, míg 3 alkaloommal IV. (gyyenge) vízminőségi osztálybba tartozott a folyó vize. A nagyobb érttékeket áprilisban, májusbban és auguusztusban mérték. m Mennyyisége, a meelegvíz csatoorna torkolatii szelvényébenn és a Nagysaarkantyú térséégében gyako rlatilag nem változott, így a vízminőségi oosztályba törtéénő sorolás iss azonos volt. A két alvízi szelvényben maximumai 10-15%-al nőttek, de ez a vízminőséggi osztályba sorolást nem m változtatta m meg. Uszódnál és Gerjen-Fooktőnél hatszoor III. és három mszor IV. oszttályú értékekeet mértünk. A Duna vizénekk a-klorofill tarttalmát a vizsggált szakaszoon a szennyezzőforrások éss az Atomerőm mű felmelegeedett hűtővize gyakorlatilagg nem érintette károsan. A hossz-szelvvény mentén sem voltak nagyobb értéékek, ami azzt mutatta, hogy nagyobbb fitoplankton áállományok neem alakultak ki, k és ezért az eutrofizálódáss növekedéséének a mértékee sem volt jeleentős. Az éves átlaggokat a 7.7.1--57 ábra és a 7.7.1-13. tábláázat tartalmazzza. A nagyobbb értékeket ezzen komponenns esetében a közepes vízhhozamú tavaszzi és nyári időőszakokban m értük. A 2009-ben és 2010-ben végzett vizsggálatok eredm ményeként azzt állapítottuk meg, hogy aalacsony vízállláskor (2009.. október) a keereszt és hosssz-szelvényekben egyaránnt magas volt az a-klorofill mennyisége (III. mérsékellt vízminőségii osztály), a tööbbi mintavéteeli időpontban II. (jó) és I. (kkiváló) vízminnőség volt tapaasztalható. A felmelegedettt hűtővíz nem m okozott egyéértelműen kim mutatható hatást az alvízi folyószakaszzon. A júniusi vizsgálat iddején magas vízálláskor a felmelegedettt hűtővíz cssatorna kereeszt-szelvényéében mindháárom ponton kismértékbeen megnőtt az a-klorofilll mennyisége.

P komp B_1533.5 Paks P komp K_1533.5 Paks P komp J_1533.5 Paks

160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

P meleg B_1526.0 Paks P meleg K_1526.0 Paks P meleg J_1526.0 Paks N N_sarkantyú B_1525.33 N N_sarkantyú K_1525.33 N N_sarkantyú J_1525.3 U Uszod B_1524.7 U Uszod K_1524.7 U Uszod J_1524.7 G Gerjen B_1516.0 G Gerjen K_1516.0 G Gerjen J_1516.0 k kiváló (határérték) jóó (határérték)

1.

1.

1.

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

m mérsékelt (határérték)

1.

a-klorofil (mg/l)

2012. év dunai vízmin nőség az 1534-15116 fkm között - a-klorofil a -

9 90% Fajsz_1507.6 Á Fajsz_1507.6 Átlag

7.77.1-34. ábra a-kklorofil

gy sem a nitroogén, sem fo oszfor forgalo om mutatóiraa, sem pedig az a-klorofilll Összességéében megállapítottuk, hog tartalomra a felmelegedeett hűtővíz nin ncs kimutath ató, számszeerűsíthető hatással.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

145/412


Egyéb jellem mzők Ezek a fizikaai-kémiai jelleemzők úgynevvezett transzpport (utazó) anyagok, a amelyek kémiai vváltozásokon nem mennekk keresztül. Téérben és időbeen különböző eredetű e vizek kel kerülnek a Dunába. Többbnyire a felvíízi szakaszon jelennek megg és tulajdonkééppen vízállásstól, keveredééstől, pH-tól füüggően kisebbb-nagyobb konncentrációválttozásokkal „séétálnak végig”” a vizsgált folyyószakaszon.

Lúgosság A lúgosság a vizek azon tulajdonsága, hogy hány m ml sósavat fogyaszt literenkéént normál sóósavval mérvee metilnarancss indikátorral 44,5 pH-ig, ill. feenolftaleinnal indikálva i 8,3 ppH-ig. Az összes lúgosság mennyiségére a szaabvány nem aad határértékeeket és vízminőségi osztálybba sorolást. A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-35 ábra tartalmazzaa. Mennyisége a hossz-szelvvény mentén 1,42-4,10 mm mol/l között változott. Évess átlagértéke a melegvíz cssatorna fölöttii szelvényben 3,2 mmol/l voolt. Mennyiségge a melegvízz csatorna torkolati szelvényében (2,4-3, 9 mmol/l, átlaag 3,1 mmol/l)) sem változottt nagyobb méértékben. Az alvízi a szelvényyekben Uszóddon nem, csak a többi szellvényben mértünk nagyobbb változásokat,, ahol a minim mumok voltak lényegesen kkisebbek 1,422-1,44 mmol/l)). Az éves áttlagokat 7.7.1--58 ábra és a 7.7.1-13 tábláázat tartalmazzza. A nagyobb értékeket a hidegvizes idő őszakokban mérték. m

Paaks komp B_1533.5

2012. év é dunai vízminő őség az 1534-15166 fkm között - Összees lugosság -

Paaks komp K_1533.5

4.5

Paaks komp J_1533.5 Paaks meleg B_1526.0

4.0

Paaks meleg K_1526.0 Paaks meleg J_1526.0

Összes lugosság

3.5


3.0

N__sarkantyú K_1525.3 N__sarkantyú J_1525.3

2.5


2.0

Usszod J_1524.7 Geerjen B_1516.0

1.5

Geerjen K_1516.0

1.0

1.

1.

1. 16 . 1. 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

Geerjen J_1516.0 900% Fajsz_1507.6 Átlag Fajsz_1507.6

7.7.1-335. ábra Összess lugosság A szabványban s a kkomponens osztáályba sorolása nin ncsen!

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

146/412


Kőolajszárm mazékok TPH Az összes alifás szénhidroogén (TPH-GC C5-C40) össszefoglaló ellnevezése. A szerves mikrooszennyezők közé tartozik.. Mérésével a kőolaj és kőolajszármazékook mennyiséggét határozzákk meg. A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-36 ábra tartalmazzaa. A kőolaj származékok meennyisége a hossz-szelvényy mentén 9,1--109,0 µg/l köözött változottt. A legkisebb értéket Pakss komp szelvéényben, míg a maximumot Uszód szelvvényben mértüük. Az éves átlagok á 26,2- 43,1 µg/l köözött változtakk 7.7.1-59 ábraa, (7.7.1-13. táblázat), t melyek a II. jó vízminőségi osztályba tarrtoznak. Az I.., kiváló minőőségű értékett szelvényenkéént 2-5 alkaloommal, II. jót 24-30, míg III. tűrhetőt 3-7 alkalomm mal mértük, llegtöbbször a Paks kompp szelvényben. A II. és a III. vízminőségi osztályok o %-o s aránya a vizzsgált szelvényekben 86-944% között váltoozott. A 2009-20100-ben végzett mérések alkaalmával a vizssgált folyószaakasz, Uszód bal part kivéttelével I. (kivááló) minőségűű volt. A legnaagyobb 34,3 µg/l TPH értééket júniusbaan magas vízállás idején mértük, m de m ég ez is a II. jó minőségii osztálynak feelelt meg. A tööbbi időpontbaan és szelvényyben a folyó vízminősége a I. (kiváló) minnőségi osztályyba tartozott. Az ebbe a cssoportba tartoozó jellemzőkrre a felmelegeedett hűtővíz bevezetéséneek méréseink szerint nincs vízminőségett befolyásoló hhatása.


2012. év é dunai vízminősség az 1534-1516 fkm között - TPH -


320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

P meleg B_1526.0 Paks P meleg K_1526.0 Paks P meleg J_1526.0 Paks N N_sarkantyú B_1525.33 N N_sarkantyú K_1525.33

TPH (g/l)

N N_sarkantyú J_1525.3 U Uszod B_1524.7 U Uszod K_1524.7 U Uszod J_1524.7 G Gerjen B_1516.0 G Gerjen K_1516.0 G Gerjen J_1516.0 k kiváló (határérték) jóó (határérték)

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6. 1.

1.

1.

1.

m mérsékelt (határérték) 9 90% Fajsz_1507.6 Á Fajsz_1507.6 Átlag

7.7.1-36. ábbra TPH – kőolaajszármazékok

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

147/412


Összes ciannid (CN-) A vizsgálatokk eredményeit grafikonon nem n ábrázoltuuk, mivel mindden mért értékkek a 10 µg/l kimutatási haatárérték alattt volt. µ kisebbb A 2012-ben vvégzett méréssek eredményyei szerint az összes cianidd mennyisége minden szelvvényben 10 µg/l-nél volt, ami I., kiváló vízminősségi osztályt jeelent.

Arzén (As) A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-37 ábra tartalmazzaa. Az arzén mennyisége a hossz-szelvény mentén 00,50-3,94 µg/l között váltoozott. A legkissebb értéket Gerjen-Foktőő szelvényben,, míg a maxim mumot Paks komp k szelvényyben mértük. Az A éves átlaggok 1,2-1,4 µgg/l között váltooztak (7.7.1-600 ábra, 7.7.3-88. táblázat), melyek m a I. (kivváló) vízminős égi osztályba tartoznak. Ennek az osztályynak a felső határértéke h 100 µg/l, ami lényyegesen nagyyobb a mért érrtékeknél.

Paks komp B_1533.55

2012. év é dunai vízminősség az 1534-1516 fkm között - Arzén A -

Paks komp K_1533.55

5.0

Paks komp J_1533.5

4.5

Paks meleg B_1526.0 Paks meleg K_1526.0 Paks meleg J_1526.00

4.0

Arzén(g/l)

3.5

N_sarkantyú B_1525.3 N_sarkantyú K_1525.3 N_sarkantyú J_1525.3 Uszod B_1524.7

3.0 2.5 2.0

Uszod K_1524.7

1.5

Uszod J_1524.7

1.0

Gerjen B_1516.0

0.5

Gerjen K_1516.0 Gerjen J_1516.0

0.0 16 . 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 . 10 .1 2. 10 .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6. 3.

1.

3.

15 .

3.

2.

16 . 31 . 1.

1.

1.

1.

kiváló (határérték) Átlag Fajsz_1507.6

7. 7.7.1-37. ábra Arzén A „kivááló” osztályba soorolás határértékee: 10 µg/l, ábrázoolása a grafikon értéktartományáb é ból kiesik.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

148/412


Cd) Kadmium (C A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-38 ábra tartalmazzaa. A kadmium mennyisége a hossz-szelvvény mentén <<0,01-0,08 µgg/l között válttozott. Minimuumot mindenn szelvénybenn mértünk, a m maximumot pedig az uszódi szelvény közéép vonalában. A kadmium mennyisége aalapján a folyóó vízminőségee a I. (kiváló) vízminőségi osztályba tarttozik. Ennek az osztálynakk a felső határértéke 0,5 µg/l, ami naggyobb a mértt értékeknél.

2012. év dunai d vízminőség g az 1534-1516 fkm m között - Kadm mium 0.15

Paks komp ball_1534.0 fkm Paks komp közzép_1534.0 fkm Paks komp jobbb_1534.0 fkm Paks meleg baal_1526.3 fkm Paks meleg köözép_1526.3 fkm Paks meleg jobbb_1526.3 fkm Nagy sarkany tyú bal_1525.5 fkm

0.10 Kadmium (g/l)

Nagy sarkany tyú közép_1525.5 fkm m Nagy sarkany tyú jobb_1525.5 fkm Uszod bal_15223.5 fkm Uszod közép__1523.5 fkm

0.05

Uszod jobb_15523.5 fkm Gerjen bal_1516.0 fkm Gerjen közép__1516.0 fkm Gerjen jobb_1516.0 fkm kiváló (határérrték) 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 . 10 .1 2. 10 .2 7. 11 .1 1. 11 .2 6.

1. 1

. 1. 16 . 1. 31 . 2. 15 .

0.00

Átlag_Fajsz(15507.6)_2007-2011

7.77.1-38. ábra Kaddmium A „kivááló” osztályba sorrolás határértékee: 0.5 µg/l, ábrázoolása a grafikon értéktartományábból kiesik.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

149/412


Króm (Cr) A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-39 ábra tartalmazzaa. A króm mennnyisége a hosssz-szelvény mentén m <0,05--0,81µg/l közöött változott. Minimumot M minnden szelvényyben mértünk,, a maximumoot pedig Uszzód balpart szelvényben. s A króm mennnyisége alappján a folyó vízminősége a I. (kiváló)) vízminőségi oosztályba tartozik. Ennek az a osztálynak a felső határéértéke 10 µg/l,, ami szintén m messze meghhaladja a mértt értékeket.

Paaks komp B_1533.5

2012. év dun nai vízminőség azz 1534-1516 fkm között k - Króm -

Paaks komp K_1533.5

1.0

Paaks komp J_1533.5

0.9

Paaks meleg B_1526.0 Paaks meleg K_1526.0

0.8

Paaks meleg J_1526.0

Cr (g/l)

0.7


0.6

N__sarkantyú K_1525.3

0.5

N__sarkantyú J_1525.3

0.4


0.3

Usszod J_1524.7

0.2

Geerjen J_1516.0 kivváló (határérték)

1.

1.

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

0.0 1.

Geerjen K_1516.0

1.

Geerjen B_1516.0

0.1

Áttlag Fajsz_1507.6

77.7.1-39. ábra Króm K A „kivááló” osztályba soorolás határértékee: 10 µg/l, ábrázoolása a grafikon értéktartományáb é ból kiesik.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

150/412


Réz (Cu) A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-40 ábra tartalmazzaa. A réz mennyisége a hosszz-szelvény meentén 1,08-14, 2 µg/l között változott. v A legkisebb értéke ket Uszód szelvényben, mígg a maximumoot Paks kompp és Gerjen-F Foktő szelvénnyekben mértték. Mennyiséége alapján a Duna ezen szakaszánakk vízminősége az I., II. és IIII. vízminőséggi osztályok köözött változottt. Az éves átlaag 3,5-4,8 µg//l közötti volt (7.7.1-63 ábraa és 7.7.1-13. ttáblázat). A I.. (kiváló) osztályba tartozó értéket szelvényenként 22-26 alkalomm mal, a II. jó ossztályú értékett 11-12 alkalom mmal, míg a III. I tűrhetőt 1-33 alkalommal mértünk, legttöbbször a Naagy sarkantyú szelvényben. A II. és a III.. vízminőségi oosztályok %-oos aránya a vizzsgált szelvénnyekben 28% (Uszód) és 388% (Nagy sarkkantyú) közöttt változott.

P komp B_1533.5 Paks P komp K_1533.5 Paks

16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

P komp J_1533.5 Paks P meleg B_1526.0 Paks P meleg K_1526.0 Paks P meleg J_1526.0 Paks N N_sarkantyú B_1525.3 N N_sarkantyú K_1525.3 N N_sarkantyú J_1525.3 U Uszod B_1524.7 U Uszod K_1524.7 U Uszod J_1524.7 G Gerjen B_1516.0 G Gerjen K_1516.0 G Gerjen J_1516.0

1.

1.

1.

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

kiiváló (határérték)

1.

Cu (g/l)

2012. év du unai vízminőség az 1534-1516 fkm m között - Rézz -

jóó (határérték) Á Fajsz_1507.6 Átlag

77.7.1-40. ábra Réz R

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

151/412


Higany (Hg) A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-41 ábra tartalmazzaa. A higany meennyisége a hossz-szelvény mentén <<0,01-0,12 µgg/l között válttozott. Minimuumot minden szelvénybenn mértünk, a m maximumot peedig Paks kom mp középvonaalban, ami II. jó vízminőséggi osztályt jeleent. A többi szelvényben s a folyó vízminőősége a I. (kivváló) vízminőségi osztályba tartozik. Enneek az osztálynnak a felső haatárértéke 0,1 µg/l, ami egyy kivételével léényegesen naggyobb a mért értékeknél.


2012. év dunai vízminőség az a 1534-1516 fkm között k - Higanyy -


0.25

P komp J_1533.5 Paks P meleg B_1526.0 Paks P meleg K_1526.0 Paks

0.20

P meleg J_1526.0 Paks N N_sarkantyú B_1525.33 N N_sarkantyú K_1525.33

Hg (g/l)

0.15


0.10

U Uszod K_1524.7 U Uszod J_1524.7 G Gerjen B_1516.0

0.05


0.00

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6. 1.

1.

1.

1.

k kiváló (határérték) jóó (határérték) Á Fajsz_1507.6 Átlag

7. 7.1-41. ábra Hiigany

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

152/412


Nikkel (Ni) A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-42 ábra tartalmazzaa. A nikkel mennnyisége a hoossz-szelvény mentén 0,888-3,25 µg/l közzött (éves átlaag 1,8-2,1 µgg/l ) változott. A minimumott és a maximuumot egyarántt a Gerjen-Fooktő szelvénybben mértük. A nikkel mennnyisége alapjáán a folyó vízm minősége a I.. (kiváló) vízminőségi osztállyba tartozik. Ennek E az oszt ztálynak a felsőő határértéke 15 µg/l, ami m messze meghhaladja a mértt értékeket.


2012. év dun nai vízminőség azz 1534-1516 fkm között k - Nikkel -


4.0


3.5


3.0


Ni ( g/l)

2.5


2.0


1.5


1.0

G Gerjen B_1516.0

0.5


1.

1.

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

G Gerjen J_1516.0

1.

0.0 1.

G Gerjen K_1516.0


7..7.1-42. ábra Nikkel N A „kivááló” osztályba soorolás határértékee: 15 µg/l, ábrázoolása a grafikon értéktartományáb é ból kiesik.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

153/412


Ólom (Pb) A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-43 ábra tartalmazzaa. Az ólom meennyisége a hossz-szelvénny mentén < 0,01-0,14 µgg/l között válttozott. Minimuumot minden szelvénybenn mértünk, a m maximumokat pedig Paks koomp középvonnalban és melegvíz csatornna torkolatánáál, szintén a köözépvonalbann mértük. Az ólom mennyisége alapján a folyó vízm minősége a I.I (kiváló) vízzminőségi oszztályba tartozzik. Ennek azz osztálynak a felső határérttéke 5 µg/l, am mi ennek a ko mponensnek az esetében is messze megghaladja a méért értékeket.


2012. év dunaai vízminőség az 1534-1516 fkm kö özött - Ólom -


1.5

P komp J_1533.5 Paks

1.4


1.3


Pb (g/l)

1.2 1.1


1.0

N N_sarkantyú B_1525.33

0.9


0.8


0.7 0.6

U Uszod B_1524.7

0.5

U Uszod K_1524.7

0.4

U Uszod J_1524.7

0.3

G Gerjen B_1516.0

0.2

G Gerjen K_1516.0


1.

1.

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

G Gerjen J_1516.0

1.

0.0

1.

0.1


77.7.1-43. ábra Ólom Ó A „kivváló” osztályba soorolás határértékke: 5 µg/l, ábrázoolása a grafikon értéktartományáb é ból kiesik.

Cink (Zn) A vizsgálatokk eredményeitt a 7.7.1-44 ábra tartalmazzaa. A cink mennyyisége a hosssz-szelvény mentén m 3,14-300,5 µg/l közöttt változott. A minimumot Usszód balpart, a maximumott pedig Paks kkomp középvoonalban mértüük. Az éves áátlagok 6,9-111,2 µg/l közöttt változtak. M Mennyisége alapján a folyóó vízminősége a I. (kiváló) vízminőségi v osztályba o tartoozik. Ennek az osztálynak a felső határéértéke 50 µg//l, ami szinténn messze meghaladja a mérrt értékeket. A vizsgált nnehézfémek mennyiségi m változásaira v a felmelegedeett hűtővíz bevezetésénekk méréseink szerint nincss vízminőségett befolyásoló hatása. h

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

154/412



2012. év dunaai vízminőség az 1534-1516 fkm kö özött - Cink -


30

P meleg B_1526.0 Paks P meleg K_1526.0 Paks

25


Cink( g/l)

20

N N_sarkantyú K_1525.33 N N_sarkantyú J_1525.33

15


10


5


1.

1.

16 . 31 . 2. 15 . 3. 1. 3. 16 . 3. 31 . 4. 15 . 4. 30 . 5. 15 . 5. 30 . 6. 14 . 6. 29 . 7. 14 . 7. 29 . 8. 13 . 8. 28 . 9. 12 . 9. 27 10 . .1 2 10 . .2 7 11 . .1 1 11 . .2 6.

G Gerjen J_1516.0

1.

0 1.

G Gerjen K_1516.0


77.7.1-44. ábra Cink C A „kivááló” osztályba soorolás határértékee: 50 µg/l, ábrázoolása a grafikon értéktartományáb é ból kiesik.

A vizsgált Duna-szakasz minősítése az a MSZ 127499:1993 szerin nt A szabvány sszövege szeriint: „Minden egyes e vízminőőségi jellemző vizsgálati ereedményeinek ééves adatsoráát külön-különn kell értékelni. Mértékadó értéknek é általáában a 90%-oss összegzett relatív r gyakoriiságú (tartóssáágú) értéket tekintjük. Ha a mértékadó éérték és a haatárérték meggegyezik, ill. aannál kisebb, akkor a határértékeknek megfelelő ossztály szerintii besorolás azz érvényes.” Az így kompponensenként adódott vízm minőségi osztáályok közül a legrosszabbaat kell egy-eggy jellemző cssoporton belüll mértékadónaak tekinteni. A csoport: aaz oxigénházttartás jellemzzői Az oldott oxigéntartalom minden vizsgálat alkalmávval I. (kiváló) vízminőségi osztályú o volt, értéke 8,0 mg/l-20,5 m mg/ll között változoott. A biokémiai ooxigénigény a I. (kiváló) és a II. jó vízminőőségi osztályook között váltoozott, értéke <<0,3 mg/l-5,6 mg/l m volt. A kémiai oxiggénigény (KOIk) szintén a I. (kiváló) és a II. (jó) vízminnőségi osztályok között válto tozott, értéke 4,5 4 mg/l -20,66 mg/l volt. Az oxigénházztartás mutatóói alapján a Duuna vízminőséége a vizsgált szakaszon a II. (jó) vízminőőségi osztálybba tartozik. B csoport: a nitrogén- éss a foszforházztartás jellem mzői Az ammónium m minden vizssgálat alkalmáával I. (kiváló)) vízminőségi osztályú volt. Minimuma <00,01 mg/l, maxximuma pedigg 0.20 mg/l volt.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

155/412


A nitrát a I. ((kiváló) és a II. (jó) vízminőőségi osztályook között váltoozott. Minimum ma 3,0 mg/l, m maximuma peedig 13,4 mg/ll volt. Az összes fooszfor mind azz öt vízminőségi osztályban mérhető volt. Minimuma <00,02 mg/l (I.), maximuma peedig 1,41 mg/ll (V.) volt. Az ortofoszfáát foszfor a I. (kiváló) és a II. jó vízminőőségi osztályook között váltoozott, minimum ma <0,05 mg/l, maximumaa pedig 0,24 m mg/l volt. Az a-klorofill tartalom négyy vízminőségi osztályba tarttozott a mérésssorozat eredm ményei szerinnt. Minimuma decemberbenn <0,1 µg/l, maaximuma pedig májusban 128,0 µg/l volt.. A nitrogén- éés a foszforhááztartás jellem mzői alapján a Duna vízminőősége a vizsggált szakaszonn az a-klorfill tartalma miattt az V. (erősenn szennyezett) t) vízminőségi osztályba tarttozik. D csoport: m mikroszennyeezők és toxiccitás D1 alcsoportt: szervetlen mikroszennyyezők Az arzén, a cianid, a cinkk, a kadmium, a króm, a nnikkel és az ólom mennyiséége minden sszelvényben minden m méréss alkalmával a I. (kiváló) vízminőségi ossztályba tartozzott. Az értékeek a felsorolt komponenseek esetében messze m alattaa voltak a kiválló vízminőségi osztály felsőő határértékeinnek. A higany értééke a 36 méréés közül csupáán egyszer vollt II. (jó), a többbi alkalommal I. (kiváló) vízzminőségű. A réz mennyyisége alapjánn pedig a I., a II. és a III. vvízminőségi ossztályokba tarrtozott. Minim muma 1,08 µg/l, maximumaa pedig 14,2 µg/l volt. A szervetlen mikroszennyeezők tekintetéében a Duna vvizsgált szakaaszának vízmiinősége az össszes foszfor tartalma miattt az V. (erősenn szennyezett) t) vízminőségi osztályba tarttozik. D2 alcsoportt: szerves mikroszennyezők A TPH a I. (kkiváló), a II. (jóó) és a III. (tűrhhető) vízminősségi osztályokk között változzott, értéke 9,11 µg/l- 109,0 µg/l µ volt. Az alcsoport vizsgált mutatójának értékee alapján vízm minősége III. (ttűrhető) vízminnőségi osztályyú. E csoport: eegyéb jellemzzők A pH a I. (kivváló), a II. (jó) és a III. (mérrsékelt) vízminnőségi osztályyokba tartozik, minimuma 77.66, maximum ma pedig 8.766 volt. A fajlagos ellektromos vezzetőképesség értékei mindeen vizsgálat alkalmával a I. (kiváló) vízminnőségi osztályyba tartoztak.. Minimuma 2771 µS/cm , maaximuma pedig 460 µS/cm m volt. Az alcsoport vizsgált mutatóinak az értéékei alapján víz ízminősége a pH p értéke miaatt III. (tűrhető)) vízminőségi osztályú.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

156/412


7.7.1.2.3

A vizsgálaatok grafikuss feldolgozáása és értékkelése VKI szzerint

A 1042/2012. (II. 23.) Korm m határozat éss a 10/2010. ((VIII. 18.) VM rendelet értelm mében a méréési eredményeek értékelésétt „A felszíni vííz vízszennyeezettségi határértékeiről és azok alkalmaazásának szaabályairól” szóóló 10/2010. (VIII. ( 18.) VM M rendelet (V VKI) 1. szám mú mellékletee (1.1. EQS S TÁBLÁZAT T) és 2. szzámú mellékklete (1.1. VÍZMINŐSÉGI V I HATÁRÉRTÉ ÉKEK VÍZFOLLYÁSOKRA „I” „ oszlopa „D Duna hazai szzakasza”), vaalamint a Vízggyűjtő-gazdálkodási Tervv (VGT) 5. fejezet 5.2 hátttér anyagábaan megadott vvízminőségi határértékek, h valamint móddszertan alapjján végeztük.. Élőlény csoportok minősítééséhez a VGT T 5. fejezet 5.22 háttéranyagáára és az 5.1 mellékletre tám maszkodtunk. 10/2010. (VIIII. 18.) VM renndelet részleteei: 3. Környezettminőségi haatárértékekre vonatkozó eelőírások 3. § (1) A felsszíni vizeket szennyező s elsőőbbségi és eggyéb veszélyees anyagok környezetminőséégi határértékkeit a rendelet 1. melléklet tartalmazza. a meghhatározott körnnyezetminőséégi határérték túllépése nem m minősül az e rendeletbenn (2) Egy adottt szennyező anyagra meghatározoott előírások megszegéséne m ek, ha az bizoonyítottan orszzághatáron áttnyúló szennyyezés következménye, nem m állt rendelkeezésre hatékony intézkeedés, és leefolytatták a vízgyűjtő-gaazdálkodás eegyes szabáályairól szólóó kormányrenddeletben meghhatározott egyyeztetési mechhanizmusokat az érintett orsszággal. 4. Vízminőséégi határértékkekre vonatkkozó előírásokk 6. § (1) A fellszíni víz ökológiai állapotáát befolyásoló vízminőségi határértékeke h t a rendelet 22. melléklet tartalmazza. Azz általunk vizssgált komponeensek határértékeit „I” vízztest típus – Duna hazai szakasza- osszlopból kigyyűjtöttük és a táblázatban öösszesítettük. A vízminőséégi határértékkek – a (3) bekezdésbenn meghatározzott kivétellel – éves átlaagértékként meghatározott m t vízszennyezeettségre vonattkoznak. (3) Amennyiiben az oxiggénháztartás és tápanyagttartalom által okozott vízsszennyezettséég az éves átlagra előírtt vízminőségi határérték kéétszeresét elééri vagy meghhaladja, oldott oxigén esettében pedig a felét nem éri é el, úgy azz értékelés sorrán az éves áttlagérték nem vehető figyeleembe, a minőssítést a mért érték é alapján kkell elvégezni.. A rendelet sszerint a minnősítést az átlagértékek, á vvalamint az ahhoz rendelt határértékeek alapján véégeztük el, a vízminőségi pparaméterek grafikus g feldolgozását is en nek alapján kéészítettük el. A rendelet 2. számú melléékletének 1.1. VÍZMINŐSÉ ÉGI HATÁRÉR RTÉKEK VÍZF FOLYÁSOKRAA „I” oszlopaa „Duna hazaii szakasza” táblázata nitrátt-N-re 2 mg/l, ammónium-N a N-re 0,2 mg/l, orto-foszfát-P P-re 80 mg/m33 határértékekket ad. A Bálint Analitika Laboratóórium nitrát-iont, ammónium m-iont és orto--foszfát-iont mért m és ezek vvizsgálati jegyzőkönyveibenn koncentrációit adta meg.. Az összesíített vízminősségi táblázatookban azonbaan szerepelteettük a rendeeletben előírtt formában is aaz értékeket.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

157/412


A Duna vízre vonatko ozó 10/2010 (VIIII.18) VM rend delet és a ga szerinti vízm minőségi hatáárértékek VGT 5__2 háttér anyag Neem éri el a jó állapotot á Jómért. K Kiváló-jó Mérrsékeltméérsékelt Gyen Kom mponens nge/rossz egys. gyyenge 6.5-8.5 6.5-8.5 6.0 5.5 pH <500 500-700 3000 µS/cm 5000 Vezetőkéépesség mg/l <25 25-40 300 500 Klorid 70-120 <50 <20 % Oxigén teelítettség O2 mg/l >8 7-8 4 3 BOI5

mg/l

KOIk NH4

<2

2-3

mg/l

<10

10-15

50

70

Ammómiu um-N (NH4 -N)

mg/l mg/l

0.13 <0.10

0.26 <0.20

1.28 1,0

6.41 5,0

NO2

mg/l

0.03

0.10

0.99

3.29

mg/l

4.4

8.8

22.1

110.6

mg/l mg/l mg/l

<1.0 <1.5 0.15

<2.0 1.5-3.0 0.25

5 10 1.53

25 50 3.07

+

NO3 ( 3--N) (NO

Nitrát-N Összes N PO4 3

15

25

Orto-foszffát-P (PO43--P)

Összes P Cd Hg Ni Pb

µg/l 500 <50 50-80 µg/l 1000 100 100-150 µg/l 0.09 <0.08 0.08 µg/l 0.05 µg/l 20.0 µg/l 7.2 7.7.1-12. táblázat t A Dunaa vízre vonatkoozó VKI szerinti határértékek

1000 2000 0.15

(Megjegyzés: a táblázatban a kivastagított értékek a 10/20010(VIII.18) VM M rendeletben szerepelnek, míg íg a nem kivastaagított számok a VG GT 5_2 háttérannyagában részleetezett határérté ékek.)

A vizsgálati eredmények értékelése során s a közöölt mérési erredményeinkkel való összzevethetőség érdekében a rendeletben megadott hatáárértékeket áttszámítottuk nnitrit, nitrát ionnra, ammónium m-ionra és ortto-foszfát-ionrra és ezekhezz az átszámíttott határértéékekhez hasoonlítottuk az eredményekk éves átlaggait. Ezeket az átszámított értékekett szerepeltettüük a dunai vízm minőségi átlaggértékek összeehasonlító graafikonjain. Az átszámítáásokat a köveetkezők szeriint végeztük: Nitrit-N (NO2-N) esetén:

Nitrát-N (NO ( 3-N) esetéén:

A nitrogén (N N) atomtömegee: 14. Az oxigén (O O) atomtömegee: 16. A nitrit-ion (N NO2-) iontömegge: 46 Átszámítási sszorzószám: 14 1 / 46 = 0,3044 nitrát-ion = nitrit-N / 0,304

A nitrogénn (N) atomtöm mege: 14. Az oxigénn (O) atomtöm mege: 16. A nitrát-ioon (NO3-) iontöömege: 62 Átszámítáási szorzószám m: 14 / 62 = 00,226 nitrát-ion = nitrát-N / 0,2226

m Rendeletet sszerinti határrérték: 0.03 mg/l

mg/l Rendelettet szerinti haatárérték: 2 m

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

158/412


Az átszámítoott határértékk: 0.03 / 0,3044 = 0.98 mg/l

Az átszám mított határérték: 2 / 0,2266 = 8,85 mg/l

Ammónium--N (NH4-N) essetén:

orto-foszzfát-P (PO4-P)) esetén:

A nitrogén (N N) atomtömegee: 14. A hidrogén (H H) atomtömegge: 1. Az ammónium m-ion (NH4+) iontömege: i 188 Átszámítási sszorzószám: 14 1 / 18 = 0,78 ammónium-ioon = ammóniuum-N / 0,78 Rendeletet sszerinti határrérték: 0.2 mg g/l

A foszfor (P) atomtömeege: 31. Az oxigénn (O) atomtöm mege: 16. Az orto-fooszfát-ion (PO43-) iontömegee: 95 Átszámítáási szorzószám m: 31 / 95 = 00,326 orto-foszffát-ion = orto-ffoszfát-P / 0,3226 Rendelettet szerinti haatárérték: 80 m mg/m3 = 80 µg/l

Az átszámítoott határértékk: 0,2 / 0,78 = 0,26 mg/l

Az átszám mított határérték: 0,08 / 0,,326 = 0,245 mg/l m

2012-ben öt dunai szelvéényben, szelvéény pontonkéént havonta (22012. évben összesen 12 alkalommal) fizikai-kémiaii vizsgálatokatt végeztünk. A vizsgálaatokat az L V12_Duna_V VK10.xls tábláázatban összzesítettük és elektronikuss mellékletkéntt csatoltuk a dokumentáció d óhoz. A vizsgáálati elemek komponenseib k ől számítottukk az adott vizsgálati pontraa és elemre voonatkozó átlaggértékeket. Azz átlag értéke k osztályba sorolását, minőősítését színm megjelöléssel elvégeztük. A minősített átlagértékeket a 7.7.1-13 táblázatban foglaaltuk össze. Vizsgálati poontonként az elem komponensek átlagéértékeiből elkkészítettük a vizsgált dunaai partszakaszz VKI szerintii minősítését m megalapozó grafikus g szelvéényeket. (7.7.11-45-tól 7.7.1-67 ábrákig) A havi méréések mellett feltüntettük az a éves átlaggértéket, valamint a határéértéket, amennnyiben a rendeletben azz szerepelt. A hhatárértékekeet 7.7.1-12 táblázatban összzesítettük. Az elemkompponensenkéntt képzett átlaggértékeket a szzelvények dunnai fkm függvéényében ábrázzoltuk. Egy dunai vizzsgálati szelvéényhez három m pont értéke ttartozik (bal paart, közép és jobb part). A grafikonokaat részletezvee az LV12_Dunna_VK10.xls áállományban adtuk a meg. Az öt szelvényben (Paks komp_1533.55 fkm, Paks m meleg víz_15226.0 fkm, Nagy sarkantyú_11525.3 fkm, Uszód_1524.7 U 7 fkm, és Gerjeen_1516.0 fkm m) számított átlag á értékek pontjain keressztül felvettük a lineáris treend vonalat, amely az adottt dunai szakasszra jellemző. Ebben a grafiikon rendszerbben ábrázoltuk a rendeletbeen megadott hhatárértékek szintjeit. s Az elem kom mponensenkénnt végzett szövveges értékel ésbe minden esetben belevvettük a 20099-2010-ben a Kék K Csermelyy Kft. vezetéséével, ezen a dunai szakaszon végzett ((1534-1516 fkkm) ökológiai vizsgálatok fiizikai-kémiai paramétereire p e vonatkozó évves átlag értéékeit. A negyedéves mintákkból képzett évves átlagértékkeket a 7.7.1--5 összefoglaló táblázatbann adtuk meg. Ezzel az összzehasonlításssal egy időbenni változást is m megpróbáltunk bemutatni.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

159/412


Szelvénny neve

EOV (y)

EOV (X)

Vízhőmérséklet

pH

0

C

Vezetőkép esség

Oldott oxigén

Összes lúgosság

KOIk

BOI5

μS/cm

mg/l

mmol/l

mg/l

mg/l

Összes Szerves N N mg/l

mg/l

Nitrát

Nitrát-N

mg/l

mg/l

Orto- Orto-foszát- Összes foszfát P foszfor mg/l

mg/l

Ammónium Ammóniuum-N

mg/l

mg/l

mg/l

Összes cianid

a-klorofil

TPH

As

Cd

Cr

Cuu

Hg

Ni

Pb

Zn

μg/l

μg/l

μg/l

μg/l

μg/l

μg/l

μgg/l

μg/l

μg/l

μg/l

μg/l

Paks komp bal part (11533.5 fkm)

638237

143410

12.0

8.18

376

11.8

3.2

11.60

3.14

2.75

0.95

7.70

1.74

0.161

0.0053

0.071

0.06

0 0.043

<10

21.7

34.1

1.46

0.02

0.30

4 4.05

0.027

1.95

0.055

9.20

Paks komp közép

(11533.5 fkm)

638208

143636

11.9

8.21

374

12.1

3.2

10.74

3.17

2.74

1.01

7.38

1.67

0.170

0.0055

0.057

0.06

0 0.044

<10

22.9

36.4

1.44

0.02

0.27

4 4.54

0.120

1.90

0.099

11.18

Paks komp jobb part (1533.5 fkm)

638210

143838

12.1

8.19

376

11.5

3.2

11.66

3.71

2.77

0.93

7.63

1.72

0.150

0.0049

0.054

0.08

0 0.061

<10

21.3

26.2

1.24

0.02

0.27

4 4.61

0.070

1.98

0.055

10.98

b part 1526 fkm Paks melegvíz csat. bal

637149

137827

12.1

8.21

376

12.3

3.13

12.17

2.96

2.77

0.98

7.67

1.73

0.169

0.0055

0.146

0.05

0 0.042

<10

22.4

37.1

1.39

0.02

0.25

3 3.49

0.020

1.96

0.066

7.26

Paks melegvíz csat.köözép 1526 fkm

636969

137664

12.0

8.19

375

12.1

3.13

12.19

2.53

3.08

1.45

7.42

1.68

0.169

0.0055

0.118

0.05

0 0.042

<10

22.0

35.1

1.36

0.02

0.27

4 4.83

0.027

1.78

0.077

8.02

Paks melegvíz csat. joobb part 1526 fkm

636716

137538

21.0

8.13

386

11.4

3.14

11.91

3.49

2.95

1.24

7.37

1.66

0.154

0.0050

0.062

0.05

0 0.040

<10

23.8

35.5

1.31

0.01

0.24

3 3.51

0.030

1.84

0.055

7.04

Nagy sarkantyú bal paart (1525.3 fkm)

637503

137451

12.3

8.20

377

12.1

3.12

11.58

2.88

2.91

1.17

7.39

1.67

0.169

0.0055

0.104

0.06

0 0.043

<10

20.1

34.0

1.36

0.02

0.22

3 3.72

0.017

1.83

0.066

9.06

Nagy sarkantyú középp (1525.3 fkm)

637350

137258

12.0

8.18

375

12.0

3.17

12.09

3.29

2.99

1.33

7.28

1.65

0.165

0.0054

0.140

0.06

0 0.043

<10

20.2

33.0

1.30

0.02

0.21

4 4.31

0.013

1.80

0.066

8.47

Nagy sarkantyú jobb part p (1525.3 fkm)

637212

137077

15.9

8.13

383

11.7

3.18

11.46

2.70

2.77

0.98

7.72

1.74

0.164

0.0053

0.138

0.05

0 0.041

<10

20.1

31.0

1.24

0.02

0.23

3 3.87

0.020

1.93

0.222

8.21

Uszod bal part (1524.88 fkm)

637879

136906

12.3

8.21

377

12.2

3.01

12.08

2.98

2.61

1.01

7.14

1.61

0.171

0.0056

0.112

0.05

0 0.041

<10

24.7

43.1

1.40

0.02

0.29

3 3.44

0.017

1.80

0.066

7.69

Uszod közép (1524.8 fkm) f

637759

136835

12.1

8.18

375

11.9

2.99

10.76

3.08

2.96

1.22

7.27

1.64

0.166

0.0054

0.106

0.05

0 0.039

<10

25.0

31.1

1.30

0.03

0.22

3 3.19

0.020

1.82

0.055

7.04

Uszod jobb part (15244.8 fkm)

637435

136657

15.3

8.14

382

11.4

3.00

11.52

3.37

2.77

0.98

7.50

1.70

0.160

0.0052

0.061

0.05

0 0.040

<10

26.4

28.0

1.31

0.02

0.25

3 3.03

0.015

1.87

0.044

6.92

Gerjen-Foktő bal part (1516.0 fkm)

639830

128281

12.4

8.18

377

11.9

3.10

13.33

2.93

2.73

1.15

6.85

1.55

0.169

0.0055

0.095

0.06

0 0.048

<10

26.3

30.2

1.32

0.02

0.22

4 4.13

0.020

1.81

0.066

7.82

Gerjen-Foktő közép (11516.0 fkm)

639632

128162

12.2

8.19

376

12.0

3.12

12.95

3.02

2.98

1.20

7.63

1.72

0.164

0.0053

0.165

0.05

0 0.035

<10

24.1

29.2

1.27

0.01

0.25

4 4.47

0.030

1.86

0.066

7.98

Gerjen-Foktő jobb part (1516.0 fkm)

639444

128032

14.0

8.11

379

11.5

3.14

12.47

3.06

2.77

1.00

7.59

1.72

0.158

0.0051

0.183

0.05

0 0.040

<10

25.4

40.6

1.23

0.02

0.25

3 3.56

0.020

2.10

0.055

7.78

15

15

15

155

15

13 2

15

15

6 7 2

15

14 1

2 13

15

7 8

2 13

15

15

4.00

3.47

3.93

4.00

4.00

4.13

4 4.13

3.87

5.00

5.00

5.00

4.87

5.00

5.000

5 4 3 2

Kiválló-jó Jó-mérrsékelt Mérsékeltt-gyenge Gyengee/rossz

A vizsgált Duna szakkasz minősített elemeinek átlaga

Komponensek Kiválló-jó Jó-mérrsékelt Mérsékeltt-gyenge Gyengee/rossz

5.00

Klorid <25 25-40 300 500

4.00

NO2

5.00

5.00

O2

pH 0.03 0.10 0.99 3.29

6.5-8.5 6.5 6.0 5.5

5.00

<500 500-700 3000 5000

KOIk >8 7-8 4 3

<10 10-15 50 70

BOI5

Ö. N

<2 <1.5 2-3 1.5-3.0 15 10 25 50

NO3 4.4 8.8 22.1 110.6

Nitrát-N (NO3--N) <1.0 <2.0 5 25

PO4 3 0.15 0.25 1.53 3.07

Orto-foszzfátP (PO43---P)

<00.05 0.05-00.08 0.5 1.0

Ammómiu um-N

Ö.P 100 100-150 1000 2000

NH4 0.13 0.26 1.28 6.41

(NH4+-N N)

Cd <0.08 0.08 0.09 0.15

<<0.10 < <0.20 1,0 5,0

7.7.1-13. táblázat 2012. évi D Dunai vízminőségi vizssgálatok éves átlag érrtékeket összesítő tábblázata, VKI minősítésssel

A táblázatbaan bemutatott minőssítés a Duna vízre vonatkozóan v a 31/22004 KvVM, a 10/20010 (VIII.18) VM renndelet és a VGT 5_22 háttér anyaga szeerinti történt.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

160/412

Hg 0.05

Ni 20.0

Pb 7.22

Lévai Projeekt A környezeti hatásttanulmány összeál lítását megalapozóó szakterületi vizsgá álati és értékelési pprogramok ni vizek állapota A Dunaa és egyéb felszín

Vízhőméérséklet A helyszíni mérési ereddmények évess átlagai értékkeiből szerkeszztett grafikont 7.7.1-45 ábraa tartalmazza. KI minősítéséb ben nem szerrepel. A kompoonens kör VK A 2012. éévi átlagértékkek 11.9-21.0 0C közötti ta rtományban változtak. v Az átlag értékek szelvénybeli ingadozása az a elmúlt évvekben tapassztalt módon történt. A melegvíz csaatorna bevezeetési helyén (2 szelvény__1526 fkm), az a átlagértékkekben 9 0C, a Nagysarkanntyú (3 szelvéény_1525.3 fkm) szelvénynél 3.9 0C, Uszzód (4 szelvény_1524.8 fkm m) 3.0 0C, Gerjen (5_szelvvény_1516 fkm m) 1.8 0C hőm mérsékletnövekedés figyelheető meg. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbban a négy évvszakban vettt, 4 db mintábból képzett átllag értékek 144.7-22.5 közöötti tartományyban változtakk. Az értékeek szelvény menti m ingadozáása jó egyezéést mutat a 20012. évben végzett mérésekkkel, de az abbszolút érték az a éves mérrési számok jeelentős eltérésse miatt nem eegyezhet meg. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

Vízhőm mérséklet

2012. évi dunai vízminősségi átlagértékek szelvénymenti s össszehasonlíítása

Lineárris (Vízhőmérséklet)) 22.0

Vízhőmérséklet 0C

20.0 18.0 16.0 14.0 12.0 10.0

15 14

15 15

15 16

15 17

15 18

15 19

15 20

15 21

15 22

15 23

15 24

15 25

15 26

15 27

15 28

15 29

15 30

15 31

15 32

15 33

15 34

15 35

8.0

Dunai fkm

7.7.1-455. ábra Vízhőm mérséklet átlago ok

MVM ERBE Zrt.

ERBE E dokumentum azoonosító: S 11 122 0 009 v0 25 File név_verzió n szám 7__Duna_zaro_v1.doocx

Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

161/412


pH A helyszzíni mérési eredmények e éves átlagaii minden vizsgált ponto on a rendeleetben megaddott határértééktartományyon (6,5-8,5) belül b voltak. (7.7.1-46 7 ábra) A komponnens kör VKI minősítésében m n szerepel, a vvíztest savasoodási állapotát jellemzi. Az éértékek a kivááló tartományyban helyezkeednek el. A 2012. éévi átlagértékeek 8.13-8.21 közötti k tartomáányban változttak. Az átlagérrtékek a szelvvényenkénti ingadozása kiegyenlíttett képet mutat. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan az évszakoonként végzettt mérések átlaagértékei 7.988-8.27 közötti tartományban t változtak.. Ezen értéékek megegyeezést mutatnak a 2012. évb en végzett méérésekkel. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezett tartalmazza.

pH

2012. évi dunai d vízminőséégi átlagértékek szelvénymenti összehasonlíítá ö sa

alsó HTÉ feelső HTÉ

8.6 8.4 8.2 8.0 7.8 7.6 7.4 7.2 7.0 6.8 6.6 6.4

15 14

15 15

15 16

15 17

15 18

15 19

15 20

15 21

Dunai fkm m

15 22

15 23

15 24

15 25

15 26

15 27

15 28

15 29

15 30

15 31

15 32

15 33

15 34

15 35

pH

Lineáris (pH)

77.7.1-46. ábra pH p átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

162/412


Fajlagos elektromos vezetőképess v ség A helyszííni mérési ereedmények évees átlagai mindden vizsgált ponton p a rendeletben megaadott határértéék (700 µS/cm m) tartományy alatt helyezkkedik el. (7.7.1-47 ábra) A komponnens kör VKI minősítésében m n szerepel, a vvíztest sótartaalmi állapotát jellemzi. Az érrtékek a kiválóó tartománybaan helyezkeddnek el. A 2012. éévi átlagértékeek 374-386 µS S/cm közötti ttartományban változtak. Az átlag értékekk a szelvénybeeli ingadozásaa kiegyenlíttett képet mutat. A szelvényybeli éves ingaadozás maxim muma a meleggvíz csatorna ((2 szelvény) bevezetési b szelvényéében észlelheető. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan a négy évsszakban mintázott, 4 db mintából képzett átlag értékek 366-373 µS/cm köözötti tartománnyban változtaak. Az átlagéértékek szelvéény menti ingadozása meggegyezést mutat a 2012. évben végzett mérésekkel, de az abszolút érték az ééves mérési számok jelentőős eltérése miaatt nem egyezzhet meg. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

Veezetőképesség

2012. évi dunai vízminő őségi átlagértékek szelvénymenti összehasonlíítása

felső HTÉ alsó HTÉ 7500.0 Lineáris (Vezetőképessé g) 7000.0

Vezetőképesség S/cm

6500.0 6000.0 5500.0 5000.0 4500.0 4000.0

15 14

15 15

15 16

15 17

15 18

15 19

15 20

15 21

15 22

Dunai fkm

15 23

15 24

15 25

15 26

15 27

15 28

15 29

15 30

15 31

15 32

15 33

15 34

15 35

3500.0

7.7.1-477. ábra Vezetőkképesség átlago ok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

163/412


Oldott oxxigén (O2) A helyszííni mérési ereedmények évees átlagai mindden vizsgált ponton p a rendeletben megaadott alsó hatáárérték (7 mgg/l) tartományy felett helyezzkednek el. (7.7.1-48 7 ábra) A kompoonens kör a VKI V minősítéssében szerepeel, a víztest oxigénháztartá o ás állapotát jeellemzi. Az értékek é a kivááló tartományyban helyezkeednek el. A 2012. éévi átlagértékek 11.4-12.3 mg/l közötti ttartományban változtak. Azz átlag értékeek a szelvénybbeli ingadozássa kiegyenlíttett képet mutat. A szelvvényekben azz éves ingaddozás maximuma a meleegvíz csatornaa (2 szelvénny) bevezetési szelvényébben észlelhető. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbban a négy évvszakban vettt, 4 db mintábból képzett átllag értékek a 10.8-13.1 mgg/l közötti tarrtományban változtak. v Az értékeek szelvény menti ingadozása megegyezzést mutat a 20012. évben véégzett méréseekkel, de az abbszolút érték az a éves mérrési számok jeelentős eltérésse miatt nem eegyezhet meg. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

2012. évi é dunai vízminősségi átlagértékek szelvénymenti s össszehasonlíítása Oldott oxigén alsó HTÉ

14.0

felső HTÉ Lineáris (Oldoott oxigén )

13.0

Oldott oxigén (mg/l)

12.0 11.0 10.0 9.0 8.0 7.0

15 14

15 15

15 16

15 17

15 18

15 19

15 20

15 21

15 22

Dunai fkm

15 23

15 24

15 25

15 26

15 27

15 28

15 29

15 30

15 31

15 32

15 33

15 34

15 35

6.0

7.7.1-448. ábra Oldott oxigén átlagokk

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

164/412


Kémiai ooxigénigény (KOIk) A helyszííni mérési ereedmények évves átlagai m inden vizsgált ponton a reendeletben m megadott határrérték (15 mgg/) tartományy alatt helyezkkednek el. (7.7.1-49 ábra) A kompoonens kör VK KI minősítéséében szerepeel, a víztest oxigén háztaartás állapotátt jellemzi. Azz értékek a jó tartományyban helyezkeednek el. A 2012. éévi átlagértékeek 10.7-13.3 mg/l m közötti taartományban változtak. v Az átlag á értékek a szelvénybelii ingadozása az a alvizi szaakaszon meggemelkedik. Tendenciájába T al a felvíztől az alvíz felé 1.5-2.0 mg//l növekedéstt mutat. Enneek elsődlegees oka lehet a paksi és a barákai szen nyvíz bevezetés. A komponens éves i ngadozásánaak maximuma a 4_Uszódii szelvényben észlelhető. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan a négy évsszakban vett, 4 db mintából képzett átlag értékek 9.8-17.8 mg/l közöötti tartományyban változtakk. Az értékeek szelvény menti m ingadozása eltér, mivvel a maximumot az 1 szeelvényben mérrték. Az abszzolút értékek az a éves mérrési adatszámok jelentős elttérése miatt küülönbözhetnek. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

KOIk


felső HTÉ alsó HTÉ Lineáris (KOIk)

166.0

155.0

KOI k (mg/l)

144.0

133.0

122.0

111.0

100.0

15 14

15 15

15 16

15 17

15 18

15 19

15 20

15 21

15 22

Dunai fkm m

15 23

15 24

15 25

15 26

15 27

15 28

15 29

15 30

15 31

15 32

15 33

15 34

15 35

9.0

7..7.1-49. ábra KOIk átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

165/412


Biokémiaai oxigénigén ny (BOI5) A helyszííni mérési ereddmények éves átlag értékeei 7 esetben a rendeletben megadott jó határérték (3 mg/) tartománny alatt, 8 eesetben pedigg a mérsékellt-gyenge (3-115 mg/l) tartoományban heelyezkednek eel, de nem haladják h meg a 4 mg/l érttéket. (7.7.1-500 ábra) A komponnens kör a VK KI minősítésébben szerepel, a víztest oxiggén háztartás állapotát jelleemzi. Az értékek a mérsékeeltgyenge taartományban helyezkednekk el, értékszám ma 3.47. A 2012. éévi átlagértékkek 2.5-3.7 mg g/l közötti tarrtományban vááltoztak. Az átlag á értékek a szelvénybeli ingadozása a felvizi éss a középső szakaszt jelllemzi. A legm magasabb érrtékek az 1szzelvényben --- Paks kompp (1533.5 fkm m) mutatkoznak (3.1-3.7 mg/l). m A legnaggyobb szelvénnyen belüli inggadozás a 2 éss a 3 szelvényyben mutatkozzik. a A vizsgált szakasz felvvízétől az alvízz felé szélsősségeiben is eggy csökkenő tendencia figyyelhető meg. A csökkenés az mok esetében pedig 0.6 mgg/l értéket muttat. átlag értéékek kiegyenlíttő egyenesében egy 0.3 mgg/l, a maximum A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan a négy évsszakban vett, 4 db mintából képzett átlagg értékek 1.9--2.8 mg/l közöötti tartományyban változtakk. Az átlagéértékek szelvéényenkénti inggadozása meegegyezik a 2012-ben 2 végzzett mérésekkkel, de az abbszolút érték az a éves mérrési számok jeelentős eltérésse miatt nem eegyezhet meg. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.


B BOI5 feelső HTÉ

4.0

alsó HTÉ Lineáris (BOI5)

3.8 3.6

BOI 5 (mg/l)

3.4 3.2 3.0 2.8 2.6 2.4 2.2 2.0

15 14

15 15

15 16

15 17

15 18

15 19

15 20

15 21

15 22

Dunai fkm m

15 23

15 24

15 25

15 26

15 27

15 28

15 29

15 30

15 31

15 32

15 33

15 34

15 35

1.8

7..7.1-50. ábra BO OI5 átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

166/412


Ammónium-N (NH4-N) A rendeleet melléklete ammónium-Na re 0,2 mg/l haatárértéket ad. Vizsgálati jegyzőkönyvveinkben nem az ammónium m-N, hanem azz ammónium-ion koncentráációit adtuk meeg. A megaddott vizsgálaati eredményeekkel való öösszevethetősség érdekébeen a rendeleetben megaddott határértééket átszámítoottuk nitrát-io onra (0,26 mg g/l) és ennek megfelelően végeztük a minősítést. m A helyszííni mérési ereddmények évess átlag értéke i mind a 15 essetben a rendeletben megaadott kiváló-jó határérték alaatt (0.13 mg//) tartomány alatt a helyezkeddtek el. (7.7.1-551 ábra) A komponens kör a VKI minősítéséében szerepel , a víztest oxigén háztartáss állapotát jel lemzi. Az értéékek a kiváló--jó tartományyban helyezkeednek el, értékkszáma 5. A 2012. éévi átlagértékek 0.05-0.08 mg/l közötti ttartományban változtak. Azz átlag értékeek szelvénybeli ingadozása a felvizi és az alvizi szakkaszt jellemzi. A legmagasabbb értékek az 1 szelvénybeen -- Paks kom mp (1533.5 fkm m) mutatkoznaak (0.08 mg//l). A legnagyoobb szelvényeen belüli ingaddozás 1 szelvéényben mutatkkozott. A vizsgáltt szakasz az alvíztól a a felvízz irányában, kkissé csökkenőő tendenciájú,, kiegyenlített állapotot mutaat. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbban a négy évvszakban vettt mintákból kéépzett átlag érrtékek 0.06-0.16 mg/l közöötti tartományyban változtakk. Az értékek szelvényenkéénti ingadozássa azonosságot mutat a 20012. évivel, azz érték az alvíízi és a felvízzi szelvényekben annak a kétszeresei, k a mit a vizsgálaatok számánakk eltérésével m magyarázhatuunk. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

Ammónnium

2012.. évi dunai vízminő őségi átlagértékekk szelvénymenti össszehasonlítása

felső HTÉ alsó HT TÉ Lineáriis (Ammónium )

0..30

Ammónium (mg/l)

0..25

0..20

0..15

0..10

0..05

4 15 1

5 15 1

6 15 1

7 15 1

9

0

1

8 15 1

15 1

15 2

15 2

3

2 15 2

Dunai fkm m

15 2

5

6

7

4 15 2

15 2

15 2

15 2

8 15 2

9 15 2

1

2

3

0 15 3

15 3

15 3

15 3

4 15 3

15 3

5

0..00

7.7.1--51. ábra Amm mónium átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

167/412


Nitrát-N ((NO3-N) A rendeleet melléklete nitrát-N-re n 2 mg/l m határértékket ad. Vizsgálati jegyzőkönyvvek nem a nitráát-N, hanem a nitrát-ion kooncentrációit adják a meg. A megaddott vizsgálati eredményeekkel való öösszevethetőség érdekébeen a rendeleetben megadott határértééket átszámítoottuk nitrát-io onra (8,8 mg g/l) és ennek megfelelően végeztük a minősítést. ((Megjegyezzük, hogy a kivváló határérték a VGT 5_2 háttéranyaga h alapján 4.4 m mg/l érték.) A helyszííni mérési ereddmények évess átlag értéke i mind a 15 essetben a rendeletben megaadott kiváló-jó határérték alaatt (4.4-8.8 m mg/) tartományyban helyezkeednek el 7.7.1--52 ábra) A kompoonens kör a VKI V minősítéséében szerepeel, a víztest növényi tápanyyagok állapottát jellemzi. Az A értékek a jómérsékelt tartománybaan helyezkednek el, értékszzáma 4. A 2012. évi átlagértékkek nitrát ionrra 6.9-7.7 mgg/l közötti tarrtományban változtak. Az áátlag értékek a szelvénybeeli ingadozása a elsősorbban az alvizi, illetve a középp szakaszt jellemzi. A legmaagasabb értékkek a Nagysarkantyú_15255.3 és 1 Pakks_komp szelvvényben jelenntkeztek (7.7 mg/l). A legnnagyobb szelvvényen belüli ingadozás a középső és az a alvízi szaakaszt jellemzzi. Összességében, Gerjeen balpart kivvételével az átlagértékekbben egy kiegyyenlített állappot mutatkozik. k átlag értékek 7.8-99.3 mg/l közöötti A 2009-22010-es vizsgálati időszakbban a négy éévszakban vett mintákból képzett tartományyban változtak. Az értékekk szelvényenkkénti ingadozáása azonossáágot mutat a 2012. évivel, az értékek az a alvízi és a felvízi szelvéényekben annnak a kétszereesei, amit a vizzsgálatok szám mának eltéréssével magyaráázhatunk. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

Nitrát felső HTÉ


alsó HTÉ Lineáris (Nitrát )

9.0 8.5 8.0

Nitrát (mg/l)

7.5 7.0 6.5 6.0 5.5 5.0 4.5

15 14

15 15

15 16

15 17

15 18

15 19

15 20

15 21

15 22

Dunai fkm m

15 23

15 24

15 25

15 26

15 27

15 28

15 29

15 30

15 31

15 32

15 33

15 34

15 35

4.0

7.77.1-52. ábra Niitrát átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

168/412


Szerves és összes nittrogén (N) A szervess és az összess nitrogén mennyiségére a szabvány nem m ad határértéékeket és vízm minőségi osztáályba sorolást. A szervess nitrogén vizssgálatok eredm ményeit a (7.77.1-53 ábra) tartalmazza. A 2012. évi átlagértékkek 0.9-1.4 mg/l m közötti taartományban változtak. v Az átlag értékekk a szelvénybbeli ingadozássa elsősorbaan a közép szzakaszt jellem mzi. A legmaggasabb értékeek a Melegvíz csatorna 15226.0 fkm szelvény közepi és é Nagysarkkantyú_1525.33 fkm szintén szelvény közzepi pontokbann jelentkeztekk (1.3-1.4 mg//l). A legnagyoobb szelvényeen belüli ingaadozás a közéépső szakasztt jellemzi. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan a négy évsszakban vett, 4 db mintából képzett átlagg értékek 0.3--1.0 mg/l közöötti tartományyban változtak. Az értékek szelvény meenti ingadozássai csak részbben mutattak azonosságot a 2012. éviveel, minden szelvény esetéében kicsit alacsonyabbak vvoltak, ami a vizsgálatok v száámának eltéréésével magyarrázható. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

2012. évi é dunai vízminősségi átlagértékek szelvénymenti s össszehasonlíítása Szervves N Lineááris (Szerves N)

1.6 1.5

Szerves nitrogén (mg/l)

1.4 1.3 1.2 1.1 1.0 0.9 0.8 0.7 0.6

5

4 15 1

15 1

6 15 1

7 15 1

8 15 1

0

1

2

3

9 15 1

15 2

15 2

15 2

Dunai fkm

15 2

15 2

4

5 15 2

7

8

6 15 2

15 2

15 2

9 15 2

0 15 3

2

3

4

1 15 3

15 3

15 3

15 3

15 3

5

0.5

7.7.1-533. ábra Szervess nitrogén átlago ok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

169/412


Összes nnitrogén A helyszííni mérési ereddmények évess átlag értékeei mind a 14 essetben a renddeletben meggadott jó-mérsékelt határértéék alatt (1.55-3.0 mg/), eggy esetben csekély mérté kben meghaladó érték (3.1 mg/l) a m mérsékelt-gyennge (3-10 mgg/l) tartományyban helyezkeedett el. (7.7.1-54 ábra) A kompoonens kör a VKI V minősítéséében szerepeel, a víztest nöövényi tápanyyagok állapotáát jellemzi. Azz érték, az eggy kieső értéék miatt a mérrsékelt-gyengee tartománybaan került, értékkszáma 3.93. A 2012. éévi átlagértékeek 2.62-3.15 mg/l m közötti taartományban változtak. v Az átlag értékek a szelvénybeeli ingadozása a elsősorbaan a középső és az alvizi szakaszt jellem mezte. A legm magasabb érték a Paks Mel egvíz (közép))_1526 pontbaan jelentkezttek (3.1 mg/l). A legnagyyobb szelvénnyen belüli inngadozás a középső k és aaz alvízi szaakaszt jellemzzi. Összesséégében, a felvvíztől az alvíz irányába i egy ccsekély, 0.1 mg/l m értékű növvekedés mutaatható ki. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan ezt az elem mkomponenst nem vizsgáltáák. A vizsgálaati komponensek éven belüüli változásánaak részletes issmertetését a 7.7.1.2.2 fejezzetben adtuk meg. m

Összzes N


felsőő HTÉ alsóó HTÉ Lineeáris (Összes N)

3.2 3.0

Össze nitrogén (mg/l)

2.8 2.6 2.4 2.2 2.0 1.8 1.6

15 14

15 15

15 16

15 17

15 18

15 19

15 20

15 21

15 22

Dunai fkm m

15 23

15 24

15 25

15 26

15 27

15 28

15 29

15 30

15 31

15 32

15 33

15 34

15 35

1.4

7.7.1-544. ábra Összes nitrogén átlago ok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

170/412


Összes ffoszfor (P) A rendeleet melléklete az a összes foszzforra 150 mg//m3, (150 µg/l) azaz 0,15 mg/l m határértéke ket ad. Vizsgálati jegyzőkönyvvekben az összzes foszfor kooncentrációja mg/l-el m szereppel. A helyszííni mérési ereedmények évees átlag értékkei 6 esetbenn a kiváló-jó (0.1 ( mg/l alattti), 7 esetbenn a rendeletbeen megadottt határérték alatti a (0.15 mg/l) m a jó-méérsékelt, és 2 esetben peedig a mérséékelt-gyenge (0.15-1.0 mgg/l) tartományyban helyezkeedett el, de ezz utóbbi nem hhaladta meg a 0.2 mg/l értékket. (7.7.1-55 áábra) A kompoonens kör a VKI V minősítéséében szerepeel, a víztest növényi n tápanyagok állappotát jellemzi. Az értékek a mérsékelt-gyenge tarttományban heelyezkednek eel, értékszámaa 3.87. A 2012. éévi átlagértékeek 0.061-0.183 mg/l (61-1883 µg/l) közöttti tartománybaan változtak. AAz átlag értékkek szelvénybeeli ingadozása a középsőő és az alvizi szakaszt jelleemzi. A legmaagasabb értékek az 5 szelvvény–Gerjen (1516 ( fkm) jobbb partján m mutatkozott. A legnagyobb szelvényen s beelüli ingadozáss a 2 és 5 szelvényben muta tatkozik. A vizsgállt szakasz felvvízétől az alvvíz felé szélsőőségeiben is egy e növekvő tendencia figgyelhető meg. Az átlag értéék kiegyenlíttő egyenese 0.07-0.08 0 mg/l nagyságú nöövekedést muttat. (7.7.1-55 ábra) A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbban a négy évvszakban vett, 4 db mintábból képzett átl ag értékek 0..073-0.078 mgg/l közötti tarrtományban változtak, v szelvvényenkénti inngadozásuk minimális, m de ennek e mértékee eltérő volt. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

2012.. évi dunai vízminő őségi átlagértékekk szelvénymenti össszehasonlítása Összees foszfor felső HTÉ H

0..30

alsó HTÉ H Lineááris (Összes foszfor)

Összes foszfor (mg/l)

0..25

0..20

0..15

0..10

0..05

4 15 1

5 15 1

6 15 1

7 15 1

9

0

1

8 15 1

15 1

15 2

15 2

3

2 15 2

Dunai fkm m

15 2

5

6

7

4 15 2

15 2

15 2

15 2

8 15 2

9 15 2

1

2

3

0 15 3

15 3

15 3

15 3

4 15 3

15 3

5

0..00

7.7.1-555. ábra Összess foszfor átlagokk

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

171/412


Orto-Fosszfát-P (PO4-P P) A rendeleet melléklete az a orto-Foszfát-P-re 80 mg/m m3, (80 µg/l), azaz 0,08 mg/l határértékett ad. Vizsgálati jegyzőkönyvvekben nem azz orto-Foszfátt-P, hanem az orto-foszfát-ioon koncentrácció szerepel. A megaddott vizsgálaati eredményeekkel való öösszevethetősség érdekébeen a rendeleetben megaddott határértééket átszámítoottuk orto-foszzfát-ionra (0,2445 mg/l) és ennnek megfelelőően végeztük a minősítést. A helyszííni mérési ereddmények éves átlag értékeei 2 esetben kiváló, 13 esetben a rendelletben megadott jó-mérsékeelt határérték közötti tartoományban (0.15-0.25 mg/) helyezkenekk el. Március, április, májuss és augusztuus hónapokbaan minden m mérési ponton alsó méréshaatár (0,05 mg/ll) alatti értékeket mértünk. (7.7.1-56 ábra)) A komponnens kör a VK KI minősítésébben szerepel, a víztest növvényi tápanyagok állapotáát jellemzi. Az A értékek a jómérsékelt tartományb ban helyezkednek el, értékkszáma 4.13. A 2012. éévi átlagértékkek 0.15-0.17 mg/l közötti ttartományban változtak. Az átlag értékekk szelvényenkéénti ingadozássa közel azoonos volt. A leegnagyobb értték Uszód bal part (1524.8 fkm) szelvényyben (0.171 m mg/l) volt. Össszességében ez e a komponnens is kiegyeenlített állapot mutat. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbban a négy évvszakban vettt mintákból kéépzett átlag érrtékek 0.10-0.13 mg/l közöötti tartományyban változtaak. Az értékeek szelvényeenkénti ingadoozása hasonló a 2012. éévihez, az értékek é mindeen szelvénybben kicsit kiseebbek voltak, ami a a vizsgálaatok számánakk eltérésével magyarázható m ó. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

Ortoo-foszfát


felsőő HTÉ alsó HTÉ Lineeáris (Orto-foszfát)

0..30

Orto-foszfát (mg/l)

0..25

0..20

0..15

4 15 1

5 15 1

6 15 1

7 15 1

9

0

1

8 15 1

15 1

15 2

15 2

3

2 15 2

Dunai fkm m

15 2

5

6

7

4 15 2

15 2

15 2

15 2

8 15 2

9 15 2

1

2

3

0 15 3

15 3

15 3

15 3

4 15 3

15 3

5

0..10

7.7.1--56. ábra Orto-ffoszfát átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

172/412


a-Klorofill Az a_klorrofill mennyiséégére a szabvány nem ad hhatárértékeket és vízminőséégi osztályba ssorolást. Az a_klorrofill vizsgálatook eredményeeit a (7.7.1-57 áábra) tartalmaazza. A 2012. éévi átlagértékeek 20.1-26.4 mg/l m közötti taartományban változtak. v Az átlag értékek a szelvénybeeli ingadozása a 3 szelvénny (Nagysarkaanytyú_1525.33 fkm) kivételéével közel azoonos. A legmagasabb átlag érték 4 szelvéény Uszód jobbb part 15244.7 fkm pontokban jelentkezzett (26.4 mg//l). A legkisebbb értékeket és é azon belüli ingadozást a 3 szelvénybeen (Nagysarrkanytyú_15255.3 fkm-nél) ésszleltük. A vizsgáltt szakaszon a (3 szelvény Nagysarkanyty N yú_1525.3 fkm m) kivételével a felvízétől azz alvíz felé szélsőségeiben is egy növekvő tendenciaa figyelhető meeg. Az átlag éérték kiegyenlítő egyenese 3.5 3 mg/l nagysságú növekeddést mutat. A 2009-22010-es vizsggálati időszakbban a négy éévszakban vettt, 4 db mintáából képzett áátlag értékek 15.4-24.5 mgg/l közötti tartományban változtak. v Az értékek é szelvé ny menti ingadozása csak részben r mutatt azonosságot a 2012. évheez képest, értékében mindden szelvény esetében kis mértékben alaacsonyabb volt, ami a vizsggálatok számáának eltérésévvel magyarázzható. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

2012. évi é dunai vízminősségi átlagértékek szelvénymenti s össszehasonlítása a-klorofil Lineeáris (a-klorofil)

30.00 29.00 28.00

a-klorofil (g/l)

27.00 26.00 25.00 24.00 23.00 22.00 21.00 20.00 19.00

14 15

15 15

16 15

17 15

18 15

19 15

20 15

21 15

23

22 15

Dunai fkm

15

24 15

25 15

26 15

27 15

28 15

29 15

30 15

31 15

32 15

33 15

34 15

15

35

18.00

7.7. 1-57. ábra a-kloorofil átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

173/412


Egyéb jeellemzők Összes lúgosság A lúgossáág mennyiségére a szabvánny nem ad hattárértékeket és é vízminőségi osztályba soorolást. Az lúgossság vizsgálatook eredményeit a (7.7.1-58 áábra) tartalmazzza. A 2012. éévi átlagértékeek 3.0-3.18 mm mol/l közötti ttartományban változtak. Az átlag értékekk szelvénybeli ingadozása a 4 szelvény (Uszód 1524.7 fkm) kivéteelével közel azzonos. A legm magasabb átlaag érték Nagyysarkanytyú joobb part_15255.3 fkm pontban jelentkezzett (3.18 mm mol/l). A legkissebb értékekeet és azon beelüli ingadozáást a 4. szelvényben (Uszóód 1524.7-náál) észleltük. A vizsgált szakaszon (a 3 szelvényben (Nagyysarkanytyú_1525.3 fkm kivételével) a felvízétől az alvíz felé eggy kismértékkű, csökkenő tendencia figyyelhető meg, az átlag értékk kiegyenlítő egyenese e 0.055 mg/l nagysáágú csökkenéést mutat. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan összes lúgoosság komponnenst nem vizzsgáltak. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

20012. évi dunai vízmin őségi átlagértékek szzelvénymenti összeh asonlíítása 3.6 Összes lúgoosság

Összes lúgosság (mmol/l)

Lineáris (Összes lúgosság)

3.5 3.4 3.3 3.2 3.1 3.0 2.9

14 15

15 15

16 15

17 15

18 15

19 15

20 15

21 15

23

22 15

Dunai fkm

15

24 15

25 15

26 15

27 15

28 15

29 15

30 15

31 15

32 15

33 15

34 15

15

35

2.8

7.7.1-588. ábra Összes lúgosság átlago ok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

174/412


Kőolajszzármazékok TPH T A TPH mennyiségére a szabvány neem ad határérttékeket és vízzminőségi osztályba sorolásst. Az TPH vvizsgálatok ereedményeit a (7.7.1-59 ábra) tartalmazza. A 2012. éévi átlagértékeek 26.2-43.1 mg/l m közötti taartományban változtak. v Az átlag á értékek sszelvénybeli inngadozása igeen eltérő. A legmagasabbb átlag értékekk a 4. szelvényy, Uszód bal part p és 5. szelvény, Gerjen 1516 fkm jobb part (43.1, és é 40.6 mg/l). A vizsgált szakaszon a két középső szelvény kivételével (M Melegvíz_1526 fkm és Naagysarkantyú 1525.3 fkm) a szelvényeeken belül a partok közötti átlagértékbben nagy méértékű ingadoozás figyelhettő meg. A magasabb m értéék többnyiree a bal, egy-eggy esetben közép és a jobbb parton volt észlelhető. é A feelvizi és alvízii pontok közöttt az átlag értéék kiegyenlíttő egyenese 0.8-1.0 0 mg/l naagyságú növeekedést mutat.. A 2009-22010-es vizsggálati időszakkban a négyy évszakban vett átlagminták mért érrtékei 5.3-34..3 mg/l közöötti tartományyban változtakk. Az értékek 2012. évhez képest, mindden szelvénybben alacsonyaabb voltak, am mi a vizsgálatook számának eltérésével és é az eltérő iddőszakban vettt mintákkal magyarázható. m A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

T PH

2012. évi é dunai vízminősségi átlagértékek szelvénymenti s össszehasonlítása

Lineáris (T PH)

14 15

15 15

16 15

18

17 15

15

19 15

20 15

21

22

15

Dunai fkm

15

23 15

15

24

25

26

15

15

27 15

28 15

29 15

30 15

31 15

33

34

32 15

15

15

15

35

TPH (g/l)

45.00 44.00 43.00 42.00 41.00 40.00 39.00 38.00 37.00 36.00 35.00 34.00 33.00 32.00 31.00 30.00 29.00 28.00 27.00 26.00 25.00

7..7.1-59. ábra TP PH átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

175/412


Összes ccianid (CN-) Az összes cianid mennnyiségére a szzabvány nem aad határértékeeket és vízminnőségi osztályyba sorolást. mérés esetébeen a 10 µg/l kimutathatósággi határérték alatt voltak a vizsgálati eredm mények. Minden m As) Arzén (A Az arzén mennyiségéree a szabvány nem ad határrértékeket és vízminőségi v osztályba sorollást. Az arzén vizsgálatok eredményeit a (7.7.1-60 ábraa) tartalmazza. A 2012. éévi átlagértékeek 1.23-1.46 µg/l µ közötti tarrtományban vááltoztak. Az áttlag értékek szzelvénybeli inggadozása közzel megegyeezik. A legmaggasabb átlag értéket é 1 szelvvény Paks_kom mp balpartján volt észlelheető part (1.46 mg/l). m A vizsgált szakaszon az a ingadozás az 1 szelvényy kivételével közel azonos.. A felvizi és alvízi pontok között az átlaag érték kieggyenlítő egyennese 0.1 µg/l nagyságú n csöökkenést mutaat. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan arzén vizsggálat nem volt. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.


As Lineáris (As) 2.0

As (g/l)

1.5

1.0

5

4 15 1

15 1

6 15 1

7 15 1

8 15 1

0

1

2

3

9 15 1

15 2

15 2

15 2

Dunai fkm

15 2

15 2

4

5 15 2

7

8

6 15 2

15 2

15 2

9 15 2

0 15 3

2

3

4

1 15 3

15 3

15 3

15 3

15 3

5

0.5

7.77.1-60. ábra Arzzén átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

176/412


Kadmium m (Cd) A rendeleet szerint a kaddmiumra vonaatkozó határérrtékek függenek a víz keméénységi osztályyától. Mivel kem ménységet nem m mértünk, azz értékelésnél a legszigorúbbb (0,08 µg/l) határértéket aalkalmaztuk. A mérési eredmények éves átlag értékei mind a 1 5 esetben a kiváló-jó k (<0.088 µg/ alatti) érrtéket adtak. (7.7.1-61 ábra)) A komponnens a VKI miinősítésében, a víztest állappot minősítéséénél nem szerrepel. A 2012. éévi átlagértékeek 0.01-0.03 µg/l µ közötti taartományban változtak. Az átlag értékek a szelvénybeeli ingadozása a A középső szakaszt jelleemzi. A legm magasabb értéékek az 4 szzelvény–Uszódd (1524.7 fkm m) közepén mutatkozott. m legnagyobb szelvényenn belüli is itt voolt észlelhető.. A vizsgállt szakasz fellvízétől az alvvíz felé kiegyyenlített, illetvee minimális csökkenés c figyyelhető meg. Az átlag értéék kiegyenlíttő egyenese 1-2 1 ezred µg/l értékű csökkeenést mutat. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan kadmium vvizsgálat nem volt. v A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

2012.. évi dunai vízminő őségi átlagértékekk szelvénymenti össszehasonlítása Cd felső HTÉ

0..10

Lineáris (Cd)

Cd (g/l)

0..08

0..06

0..04

0..02

4 15 1

5 15 1

6 15 1

7 15 1

9

0

1

8 15 1

15 1

15 2

15 2

3

2 15 2

Dunai fkm m

15 2

5

6

7

4 15 2

15 2

15 2

15 2

8 15 2

9 15 2

1

2

3

0 15 3

15 3

15 3

15 3

4 15 3

15 3

5

0..00

7.7.11-61. ábra Kadm mium átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

177/412


Króm (Crr) A rendeleetben krómra vonatkozó v hattárérték nem l ett megadva. A mérési eredmények éves átlag értékeinek feldo lgozását 7.7.11-62 ábra –bann adtuk meg. A komponnens a VKI miinősítésében, a víztest állappot minősítéséénél nem szerrepel. A 2012. éévi átlagértékeek 0.21-0.30 µg/l µ közötti taartományban változtak. v Az átlag á értékek a szelvénybeeli ingadozása a középső szakaszt jellemzi. A legmagasabb érrték az 1 szzelvényben Paks_komp P bbalparton voltt észlelhető. A legnagyobb szelvényenn belüli ingadoozás a 4. szelvvényben, Uszzód (1524.7 fkm) mutatkozoott. A vizsgált szakasz felvvízétől az alvííz felé minimáális csökkenés figyelhető meg, m az átlagg érték kiegyeenlítő egyenesse enyhe csöökkenést mutaat. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan kadmium vvizsgálat nem volt.. v A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

2 2012. évi dunai vízmin nőségi átlagértékek szelvénymenti s összeh hasonlítása

Cr Lineáris (Cr)

0.440

Cr (g/l)

0.330

0.220

5

4 15 1

15 1

6 15 1

7 15 1

8 15 1

0

1

2

3

9 15 1

15 2

15 2

15 2

Dunai fkm

15 2

15 2

4

5 15 2

7

8

6 15 2

15 2

15 2

9 15 2

0 15 3

2

3

4

1 15 3

15 3

15 3

15 3

15 3

5

0.10

7.77.1-62. ábra Krróm átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

178/412


Réz (Cu) A rendeleetben rézre voonatkozó határrérték nem lettt megadva. A mérési eredmények éves átlag értékeinek feldo lgozását 7.7.11-63 ábra –bann adtuk meg. A komponnens a VKI miinősítésében, a víztest állappot minősítéséénél nem szerrepel. A 2012. éévi átlagértékeek 3.03-4.83 µg/l µ közötti taartományban változtak. v Az átlag á értékek a szelvénybeeli ingadozása a középső szakaszt jellemzi. A legm magasabb értték az 2 szeelvényben Paks_Melegvíz középen voltt észlelhető. A legnagyobb szelvényenn belüli ingadoozás 2 és az 55-ös szelvénybben (Gerjen 1516 fkm) mutaatkozott. A vizsgált szakasz feelvízétől az alvíz a irányábaa minimális mennyiség m csökkenés figyeelhető meg. Az átlag értéék kiegyenlíttő egyenese kb. k 0.3 µg/l érrtékű csökken ést mutat. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan réz vizsgálaat nem volt.. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.


Cu Lineáris (Cu) 6.00

5.55

Cu (g/l)

5.00

4.55

4.00

3.55

3.00

5

4 15 1

15 1

6 15 1

7 15 1

8 15 1

0

1

2

3

9 15 1

15 2

15 2

15 2

Dunai fkm

15 2

15 2

4

5 15 2

7

8

6 15 2

15 2

15 2

9 15 2

0 15 3

2

3

4

1 15 3

15 3

15 3

15 3

15 3

5

2.55

7..7.1-63. ábra Réz R átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

179/412


Higany (H Hg) A rendeleet szerint a higganyra vonatkozó határértékk 0.05 µg/l. A mérési eredmények éves átlag érrtékei 13 eset ben ezen értéék alatt, két essetben a hatáárérték fölött helyezkedtek h e el. (7.7.1-64 áábra) A komponnens a VKI miinősítésében, a víztest állappot minősítéséénél nem szerrepel. A 2012. éévi átlagértékkek 0.01-0.12 µg/l közötti tartománybann változtak. Az átlag értékeek legmagasaabb értéke az 1 szelvény––Paks komp (1533.5 ( fkm) közepén muttatkozott. A haatárértéket meghaladó két pont is itt voolt. (közép, jobbb part) A legnagyobb szeelvényen belülli ingadozás iss itt volt észlelhető. A vizsgáltt szakasz felvvízétől az alvízz felé való csöökkenés figyelhető meg. Azz átlag érték kkiegyenlítő egyyenese 2 ezreed µg/l mértékű csökkenéést mutat. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan higany vizssgálat nem vollt. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

Hg


felső HTÉ Lineáris (Hg) 0.15

Hg (g/l)

0.10

0.05

5

4 15 1

15 1

6 15 1

7 15 1

9

0

1

8 15 1

15 1

15 2

15 2

3

2 15 2

Dunai fkm m

15 2

4 15 2

6

7

5 15 2

15 2

15 2

8 15 2

9 15 2

0 15 3

2

3

1 15 3

15 3

15 3

4 15 3

15 3

5

0.00

7.77.1-64. ábra Higgany átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

180/412


Nikkel (N Ni) A rendeleet szerint a higganyra vonatkozó határértékk 20 µg/l. A mérési eredmények éves átlag értékei mind a 1 5 esetben ezeen érték alatt helyezkedtek h el. (7.7.1-65 ábra) á A komponnensr a VKI minősítésében m , a víztest állaapot minősítéssénél nem szeerepel. A 2012. évi átlagértékkek 1.90-2.1 µg/l µ közötti ttartományban változtak. Azz átlag értékeek legmagasaabb értéke az 5 szelvény––Gerjen (15166 fkm) jobb paarton mutatkozzott. A vizsgáltt szakaszon szelvényen bellüli ingadozáss nem jellemzőő. A vizsgáltt szakasz felvízétől az alvízz felé egy kieg yenlített állapot figyelhető meg. m A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan higany vizssgálat nem vollt. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

Ni


felső HTÉ Lineáris (Ni) 200.0 188.0 166.0

Ni (g/l)

144.0 122.0 100.0 8.0 6.0 4.0 2.0

5

4 15 1

15 1

6 15 1

7 15 1

9

0

1

8 15 1

15 1

15 2

15 2

3

2 15 2

Dunai fkm m

15 2

4 15 2

6

7

5 15 2

15 2

15 2

8 15 2

9 15 2

0 15 3

2

3

1 15 3

15 3

15 3

4 15 3

15 3

5

0.0

7.77.1-65. ábra Nikkkel átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

181/412


Ólom (Pbb) A rendeleet szerint az óllomra vonatkoozó határértékk 7.2 µg/l. A mérési eredmények éves átlag értékei mind a 1 5 esetben ezeen érték alatt helyezkedtek h el. (7.7.1-66 ábra) A komponnens kör a VK KI minősítésébben, a víztest áállapot minősíítésénél nem szerepel. s A 2012. éévi átlagértékkek 0.05-0.22 µg/l közötti tartománybann változtak. Az átlag értékeek legmagasaabb értéke az 3 szelvény––Nagysarkanttyú (1525.3 fkm m) jobb partonn mutatkozott.. A vizsgált szakaszon szelvvényen belüli ingadozás neem jellemző. A vizsgáltt szakasz felvízétől az alvízz felé egy kieg yenlített állapot figyelhető meg. m A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan higany vizssgálat nem vollt. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.

Pb


felső HTÉ Lineáris (Pb)

8.00 7.00

Pb (g/l)

6.00 5.00 4.00 3.00 2.00 1.00

15 14

15 15

15 16

15 17

15 18

15 19

15 20

15 21

15 22

Dunai fkm m

15 23

15 24

15 25

15 26

15 27

15 28

15 29

15 30

15 31

15 32

15 33

15 34

15 35

0.00

7.77.1-66. ábra Óllom átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

182/412


Cink (Zn)) A rendeleet szerint az ciinkre vonatkozzó határérték nincs megadvva. A mérési eredmények éves átlag értékeinek grafikkus feldolgozáását a 7.7.1-677 ábra tartalmaazza. A komponnens kör a VK KI minősítésébben, a víztest áállapot minősíítésénél nem szerepel. s A 2012. éévi átlagértékeek 6.92-11.188 µg/l közöttii tartományban változtak. Az A átlag értékeek legmagasaabb értéke az 1 szelvény––Paks komp (1533.5 fkm) közép pontjá n jelentkezettt. A vizsgált szakaszon, s szzelvényen belüli ingadozás a felvízi és a középső szakaszt jellemeezte. A vizsgáltt szakasz felvízétől az alvízz felé egy csökkkenő tendenccia jellemzi, melynek m mértékke 2 µg/l. A 2009-22010-es vizsgáálati időszakbaan cink vizsgáálat nem volt. A vizsgálaati komponens éven belüli változásának v részletes ismeertetését a 7.77.1.2.2 fejezettben adtuk meeg.


Zn Lineáris (Zn ) 13..0 12..0

Zn (g/l)

11..0 10..0 9.00 8.00 7.00 6.00

15 14

15 15

15 16

15 17

15 18

15 19

15 20

15 21

15 22

Dunai fkm

15 23

15 24

15 25

15 26

15 27

15 28

15 29

15 30

15 31

15 32

15 33

15 34

15 35

5.00

7..7.1-67. ábra Ciink átlagok

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

183/412


Duna (HU URWAEP444 VÍZTEST) 15534-1516 fkm szakaszánakk fizikai-kémiaai paramétereek VKI szerin nti minősítésee A rendeleet szerint a vizzsgálatok VKI szerinti értékeelését négy koomponens csooportban (Savvasodási állap pot, Sótartaloom, Oxigén háztartás, h Növvényi tápanyaagok), a méréési pontok elem m komponensseinek éves áttlag értékei alapján véégeztük el, azz alábbi osztályozási szemppontok szerint.. A minősíttés az alábbi lépések szerinnt történt: 1. Elemenként osztályozás o öt fokozatú skállán (5 – kiválóó, 4 – jó, 3 – mérsékelt, m 2 – ggyenge, 1 - roossz), (7.7.1-13 ttáblázat) 2. Komponens csoportonként c (savasodási áállapot, sótartaalom, oxigén háztartás, h tápaanyagok) osztály átlagok kképzése, ( 7.77.1-14 táblázaat) 3. A fiziko-kémai állapotra jelleemző osztály megállapításaa a csoportonkként meghatárrozott osztály átlagok minimumából, a kerekítés szabályai m s szerrint. (Kiváló állapot: Osztály__min >=4.5, jóó állapot: Oszttály_min >= 33.5, Nem érte el a jó állapottot: Osztály_m min <3.5). Komponeens csoportokk képzése: Savasodási S áállapot: pH Sótartalom: S vezetőképesséég, klorid Oxxigén háztartáás (szerves): Oldott O2, Oxigén O telítettség, BOI5, KOI cr, NH4-N, (NO2-N) Növényyi tápanyagok:: NO3-N, ÖN, PO4-P, ÖP. A víztesst fizikai-kémiaai állapotát minőssítő csoportok és elemei

Számítoott

Kerekkített

Savasodási állapot (pH) Sótartalom (vezetőképesség g, klorid) vezetőképesség kloorid Oxigén háztarrtás (Oldott O2, Oxigén telítettség, BO OI5, KOIcr, NH4-N, - (NO2-N)

5.00 5.00 5.00 5.00

5 5

4.49

4

Oldottt O2

5.00

B 5 BOI

3.47

K KOIcr

4.00

NH H4-N

5.00

NO 2 -N

5.00

Növényi tápan nyagok: (NO3-N, ÖN, PO P 4-P, ÖP)

3.98

4

NO O3-N ÖN PO O4-P ÖP

4.00 3.93 4.13 3.87 7 7.7.1-14. táblázzat A víztest fizik ikai-kémiai állappotát minősítő átlagértékek á öss sszesítése

Az összeesítés alapján láthatjuk, hoggy a víztest ssavasodási, éss a sótartalmáának állapota kiváló, oxigéén háztartása jó állapotú, növényi tápannyagok tekinteetében mérsékkelt, de a kereekített értéke már m jó állapotoot jelez. Duna (H HURWAEP4444 VÍZTEST) 1534-1516 fkm szakaaszának fizikai-kémiai pparaméterek VKI szerin nti minősítéésének eredm ménye alapján n a 4 (jó) állappotba tartozikk.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

184/412


7.7.2 FITOPLANKKTON ok eredménnyei 7.7.2.11 Korábbi vizsgálato 7.7.2.11.1

Archívv adatbázis

A rendelkkezésre álló allgológiai adatook, információók kritikai feldoolgozását és értékelését é (b) , összesen 5117 mennyiségii és minőséégi vizsgálat eredményei e alapján foglaltuuk össze. A felldolgozott adaatok az MVM LLévai Projekt által á átadott dokumentációk közül a VITUKI (2001, 2002), a BM ME INNOTEC CH Kft. (2002, 2002a, 2002bb, 2003, 2003aa, 2004, 2005,, 2006, 20007, 2008, 2009), az ÖKO Zrrt (2005, 20099) és a PÖYRY Y ERŐTERV Zrt. Z (2011) jeleentéseiben találhatók.

7.7.2.11.2

Archívv adatok elem mzése (19999-2011)

A rendelkkezésre álló fittoplankton- éss fitobenton addatok közül kizárólag a 20009-2010 évekbben történt vizzsgálatok azook, amelyek minden tekinttetben eleget tesznek t a VKII szerinti értékkelés szempontjainak (KÉKK CSERMELY Y 2010: „A Pakksi Atomerőm mű üzemidő hosszabbítássának környeezetvédelmi engedélyébenn előírt, a D Duna ökológiai állapotánaak jellemzéssére alkalmas monitoring prrogram végrehhajtása” c. össszefoglaló jelentés). A rendelkkezésre álló algológiai a adattok, információók kritikai feldolgozását és értékelését (bb), összesen 517 5 mennyiséégi és minősségi vizsgálat eredményei alapján a foglalttuk össze. A feldolgozott adatok a az MV M Lévai Projeekt által átadoott dokumentációk közül a VITUKI (20001, 2002), a B BME INNOTEC CH Kft. (2002,, 2002a, 20022b, 2003, 20033a, 2004, 20005, 2006, 20007, 2008, 2009), az ÖKO Zrrt (2005, 20099) és a PÖYRY Y ERŐTERV Zrt. Z (2011) jeleentéseiben találhatók. A Duna Paks-Mohácss szakasza algológiai (fito plankton, fitobenton) vizsggálatának ereedményeit leírró fejezetekbeen öszesen 426, ill. 26 fitooplankton és fitobenton f vizssgálat eredméényeinek ismeertetése és értrtékelése van. Az 1999-2011. időszakbaan a legtöbb mennyiségi és é minőségi algológiai vizsgálat (összeesen 236) Pa ks térségében, a következző mintavéteeli helyeken töörtént. D Duna: Paks, koomp felett, jobbppart D Duna: Paks, koomp, balpart (15533.5 fkm) D Duna: Paks, koomp, közép (15333.5 fkm) D Duna: Paks. koomp, jobbpart (11533.5 fkm) D Duna: Paks, koomp, közép, bója (1533.5 fkm) D Duna: Paks, jobbbpart közeli bóója (1532.2 fkm m) D Duna: Paks. jobbbpart (1527.0 fkm) D Duna: Paks, meelegvíz-csatorna torkolati szelvvénye, közép (11525.8 fkm) D Duna: Paks, meelegvíz-csatorna torkolati szelvvénye, közép, bója b (1525.8 fkm m) D Duna: Paks, meelegvíz-csatorna torkolata, jobbbpart (1525.8 fkm) f D Duna: Paks, meelegvíz-csatorna alatt (1527.7)) D Duna: Paks, Naagy-sarkantyú, balpart (1526.22 fkm) D Duna: Paks, Naagy-sarkantyú, közép (1526.2 fkm) D Duna: Paks, Naagy-sarkantyú, jobbpart j (1526..2 fkm) D Duna: Paks, Naagy-sarkantyú, jobbpart, j felvíz i oldal (1526.2 fkm) D Duna: Paks, Naagy-sarkantyú, jobbpart, j alvízi oldal (1526.2 fkm) f D Duna: Paks, hiddegvíz-csatornaa felett, csónak--kikötő, ponton D Duna: Paks, hiddegvíz-csatornaa, uszadékfogóó rács D Duna: Paks, hiddegvíz-csatornaa, mesterségess alzat D Duna: Paks, hiddegvíz-csatornaa, jégfogó D Duna: Paks, Kiss-sarkantyú, jobbbpart, felvízi ooldal

A VITUKI Rt. a Paks--Mohács Dunaa-szakaszon, 1999.-ben, majd m a 2001., 2002. és a 22003. évekbeen összesen tíz t alkalomm mal vizsgálta a fitoplankton biomasszájánnak és összetéételének, valaamint az a-kloorofill koncentrrációnak hossszszelvény menti változásait (VITUKI 2002, 2 2004, E TV ERŐTERV V Rt. 2004, 20006).

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

185/412


A BME INNOTECH Kft. K a Paksi Atomerőmű Zrt. megbízáása alapján 1983.-tól vizsggálja a Dunaa Paks-Moháccs szakaszáát, a Paksi Atomerőmű horgásztavaiit, valamint a Faddi-Holt-Dunát és annak vízpóótló rendszerrét vízgazdállkodási és vízzminőségi szeempontból, kü lönös tekintetttel a dunai hőőterhelésre. A BME a hőterhelés, ill. az új folyószabbályozási művvek ellenőrzésse céljából véégzett elemzééseit a 2002. évtől kezdődőően a vízminőőség kémiai és é biológiai vizsgálatávall is kiegészítette, amelyeek a 2003. évtől kezdőddően kiterjedttek a fitoplaanktonra és a fitobentoonra is (BME INNOTECH Kft. K 2002, 20022a, 2002b, 20003, 2003a, 20004, 2005, 20006, 2007, 20008, 2009, 2010, 2011). A VITUKII Rt. a Paks-M Mohács Dunaa-szakaszon, 1999.-ben, maajd a 2001. éss 2002. évekbben összesen hat alkalomm mal vizsgálta a fitoplankton biomasszájának és összzetételének, valamint v az a-klorofill a konccentrációnak hossz-szelvénny menti válttozásait. A VITUKII Rt. (2001, 20002) vizsgálattainak eredméényei szerint 1999. 1 novemb berében a Duuna Paks-Mohhács szakaszáán a fitoplankton biomasszája és összeetétele, valamiint az a-kloroffill koncentráció változásábaan határozott hossz-szelvénny menti tenndencia nem volt v felismerheető. A biomasssza legnagyoobb arányú össszetevői a koovamoszatok voltak,amelyeek biomasszzára vonatkozztatott relatív abundanciája 62,0% (Uszóód sodor) és 85,2% (Uszóód jobb part) között változoott (ÖKO Zrt. 2005). A két év ((2001-2002.) összesen ö öt vizsgálati v ered ménye alapján közelítő jelleeggel következztethetünk a Duna D víznek az a erőmű hűűtőrendszerén való áthaladáása során bekkövetkező változásokra. A melegvíz-csato m orna torkolatánál (Pmj) mértt ill. számíttott biomasszaa (B), a-klorofill koncentrációó (a-kl), valam mint a-klorofill százalék (a-kll %) értékek átlagát á a paksi sodorvonali (Pks) és a jobbparti (Pkj) megfelelő érrtékekkel összzehasonlítva az a erőmű hűtőőrendszerén áthaladó vízben: 

massza növekedése (Pmj/P ks = 113 %, Pmj/Pkj P = 126 %), a fitooplankton biom



az a--klorofill konceentráció csökkkenése (Pmj/P Pks = 95 %, Pm mj/Pkj = 90 %) és ebből adóódóan



a bioomassza a-klorofill tartalmánnak csökkenésse (Pmj/Pks = 83 %, Pmj/Pkj = 75 %) állaapítható meg.

A fitoplannkton biomasssza %-os a-kloorofill tartalmánnak az erőmű feletti (Pks, Pkj) P és alatti szzelvények (Pm mj) közötti csökkenéése a fitoplankkton kismértékkű fiziológiai káárosodását jellzi, ami a Duna-víznek az errőmű hűtőrendszerén való áthaladássa során beköövetkező hő- és é mechanikai hatások köveetkezménye. A BME INNOTECH Kft. K a Paksi Atomerőmű Zrt. megbízáása alapján 1983.-tól vizsggálja a Dunaa Paks-Moháccs szakaszáát, a Paksi Atomerőmű horgásztavaitt, valamint a Faddi Holt-Dunát és annak vízpóótló rendszerrét vízgazdállkodási és vízzminőségi szeempontból, kü lönös tekintetttel a dunai hőőterhelésre. A BME a hőterhelés, ill. az új folyószabbályozási művvek ellenőrzésse céljából véégzett elemzééseit a 2002. évtől kezdődőően a vízminőőség kémiai és é biológiai vizsgálatávall is kiegészítette, amelyeek a 2004. évtől kezdőddően kiterjedttek a fitoplaanktonra és a fitobentoontonra is (BM ME INNOTEC CH Kft. 2002, 2002a, 2002b, 2003, 20033a, 2004, 20005, 2006, 20007, 2008, 20009, 2010, 20111). A Duna ppaksi (1527.0 fkm) jobbpartti szelvényébeen a 2004-20111. időszakbaan 65 mennyisségi és minősségi fitoplanktoon vizsgálat történt. A fitooplankton biom massza, ill. a biomasszábóól számított a-klorofill a konccentráció szélső értékei 0.333 mg/l, ill. 1.3 µg/l (20008. október 1.) és 63.1mgg/l, ill. 241.6 µg/l (2005. április á 16.) vooltak. A teljes idősor átlagoos biomasszza, ill. a-klorofiill koncentrácóó értékei 13.8m mg/l, ill. 51.6 µg/l µ voltak. A számított a-kl orofill koncentráció szélső és é átlagos értékei a Felfölldy (1987)-félee tíz fokozatú trofitási skáláán a 2 (oligotróófikus) (2008. október 1.), a 8 (politrófikuus) (2005. ápprilis 16.), éss a 6 (eutrófikkus) fokozatnnak felelt megg. A biomasszából számítoott a-klorofill koncentráció a vizsgált, öösszesen 65 eset e közül 9 (114%) alkalomm mal a 2 (oligottrófikus), 8 (122%) alkalomm mal a 3 (oligo-m mezotrófikus), 6 (9%) alkaalommal a 4 (mezotrófikuus), 11 (17% %) alkalommal az 5 (mezoo-eutrófikus), 21 (32%) alkalommal a 6 (eutrófikuus), 9 (14%) alkalommal a a 7 (eu-politrófikkus) és 1 (2% %) alkalommal a 8 (politrófikkus) fokozatnaak felelt meg. A fitoplanktoon legnagyobbb arányú össszetevői, egy időpont (20111. október 4.) kivételével, a Centrales--rendbe tartozzó kovaalgák voltak. Biom masszára vonaatkoztatott relaatív abundancciájuk 17.3% (2011. ( októbe r 4.) és 94.1 % (2005. májuus 11.) közöött változott, átlagosan á 80.11 % volt. 201 1. október 4.--én, a rendkívvül kis (0.74 m mg/l) fitoplankkton biomasszza legnagyobb arányú össszetevői a páncélos p ostooros moszatook Dinophyta:: 34.6%), a bbarázdás osttoros moszatook (Cryptophhyta: 29.0%) és é a Centraless-rendbe tartoozó kovaalgákk (17.3%) voltak. Az éventee egy vagy két alkalommal, a

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

186/412


Duna Paaks-Mohács szakaszán s törrtént vizsgálattok alapján egyértelmű e hoosszelvény m menti változássok nem voltaak kimutathaatók. A Paksi A Atomerőmű Zrt által kiírt „A Az üzemidő hoosszabbítás környezetvédelmi engedélyéében előírt, a Duna ökológiiai állapotának jellemzéséére alkalmas monitoring ppályázat végreehajtása” c. kutatási k progrram keretében 2009-ben és é 2010-benn vizsgáltuk a Duna Paks és Gerjen kközötti szakasszának fitoplaanktonját az ökológiai állaapot jellemzésse céljából a Víz Keretiráányelv ajánlássainak megfeelelően (KÉK CSERMELY C Kft., K 2010). A részletes jeleentés fontosabbb megállapításai a PŐYR RY ERŐTERV V (2011) jelenttésében is meegtalálhatók. A 2009. jjúnius és 20110 március köözötti összeseen 56 fitoplankton minta mennyiségi és minőségi vizsgálata alapjáán számított HRPI értékeek Víz Keretirrányelvnek m megfelelő besorolása alapjáán a Duna PPaks és Gerjeen-Foktő közöötti szakaszáán az esetek 9%-ában a kiváló, k 68%-áában a jó, 200%-ában a köözepes és 4% %-ában a gyeenge ökológiiai állapotnaak feleltek megg. A szezonnális különbséégeket összehhasonlítva meegállapítható hogy h a fitoplankton mennyiisége és összzetétele alapjáán meghatárrozott HRPI értékek é 2009. augusztusá ban feleltek meg a legjobbb és 2009. októberében a legrosszabbb ökológiai állapotnak. A fitoplaankton mennnyisége és összetétele ö a lapján meghaatározott HRPI értékek aalapján a kiss biomasszávval jellemezhhető időszakokkban (2009. júúnius, auguszttus, 2010. március) nem volt kimutathatóó hosszelvény menti változáás. A paksi kkomp (PK) szelvényében meghatározott m t HRPI értéket 100%-nak teekintve, a meelegvíz-csatornna (MV), Nagysarkantyúú (NS), Uszód (U) és Gerjenn-Foktő (GF) sszelvényekben rendre a kövvetkező értékeek adódtak: 2009. június: PK (1000%) → MV (1107%) → NS (97%) → U (92%) → GF ((92%) 2009. augusztus: a PK K (100%) → M MV (98%) → NS (97%) → U (99%) → G GF (97%) 2009. október: o PK (1100%) → MV (79%) → NS S (77%) → U (77%) ( → GF ((75%) 2010. március: m PK (1100%) → MV V (103%) → NS N (100%) → U (101%) → GF (99%) A térbeni különbségekket összehasoonlítva, elsőssorban a meleegvíz-csatornaa hatását figyyelembevéve megállapíthaató hogy a fitoplankton mennyisége és összetéteele alapján meghatározott m t HRPI értékkekben a kiss biomasszávval jellemezhhető időszakokkban (2009. júúnius, auguszttus, 2010. március) nem volt kimutathatóó hosszelvény menti változáás. Az ökológgiai állapot kismértékü rom mlása a meleggvíz-csatorna szelvényébenn és az alattaa levő Duna-sszakaszon csaak 2009. okttóberében, a Centrales-rend C dbe tartozó koovaalgák tömeegprodukciójávval egyidőbenn volt kimutatható. A 2009-22010 időszakk összesen 56 adatánakk becsült középértéke P= =5% szinten HRPIátlag=0.692±0,038, ill. NQr=0.6333±0,011 volt,, ami mindkét érték esetébeen a Paks-Gerjen (Foktő) Duna-szakasz D jó ökológiai állapotának á fellel meg. A hőterhhelésnek a fittoplanktonra gyakorolt fizziológiai hatáását 2003. július 14.-én he lyszíni kísérleetben vizsgáltuuk (ETV-ERŐ ŐTERV Rt., 2006). 2 A hidegvííz-csatornábóll vett minta fitooplanktonjánaak fotoszintetikkus oxigén-terrmelése minteegy 20 %-kal volt v nagyobb a melegvízii, mint az ereddeti környezetben. A melegvvíz-csatornábóól vett minta fitoplanktonjáának fotoszinttetikus oxigén-termelése a hidegvízben való expozícció hatására az eredeti meelegvízi környeezetben exponnált mintáénáll mintegy 21 %-kal % volt kiseebb. A legnaggyobb értéket (23.6 µg O2/µg a-kl/óra) a hidegvíz csatornából c veett és a meleegvízben expponált mintábaan mértük. A hidegvvízi fitoplanktoon fotoszintézzisének intenzzitása mindenn összehasonnlításban nagyyobb volt, mint a melegvíízcsatorna fitoplanktonjááé, ami azt jelenti, hogy a fitoplanktonn kis mértékbben károsodikk a Duna vízznek az erőm mű hűtőrendsszerén való átthaladása soráán. Ez a hatáás közvetlen mikroszkópos m vizsgálattal v neem, vagy csakk speciális eseetben (pl.: Sceeletonema-töm megprodukció esetén a fonalak szétesése) mutathaató ki. A fiziolóógiai károsodáás azonban a fotoszintetikuss oxigén-termelés mérésévvel kimutathaató, ami megeerősíti régebbi vizsgálatunk (Németh 19844) eredményeit

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

187/412


7.7.2.22 2012. évvi vizsgálattok 7.7.2.22.1

2012. évi é mintavétel

A Duna P Paks-Gerjen (Foktő) -szakaszán a 2012. évben a szerrződésben vállllalt négy szeelvény helyett öt szelvény 3-3 pontján (bbalpart, sodorr, jobbpart) és négy helyett öt időszakbann vizsgáltuk a Duna paksi (kkomp) szelvénnyét, valamintt a Duna Paaks-Gerjen szaakaszát a nyyárvégi eutrofiizálódott állappotban, amelyy kiegészítéseeket szakmai szempotból, a vizsgált D Duna-szakaszz ökológiai állaapotának ponttosabb becsléése céljából tartottunk szüksségesnek. 2012. máárcius 22.-énn, június 27.--én, augusztuus 28.-án, szzeptember 266.-án és noveember 14.-énn, ill. 16.-án a következőőkben felsoroolt mintavételi helyeken, azz Egységes Keretprogramb K ban foglaltaknnak megfelelőeen vizsgáltuk a kijelölt Duuna-szakasz fitoplanktonját f , az ökológiai állapot meghhatározása céljából. A Szerrződésben válllalt feladatokoon túlmenőeen valamennyi időpontban vizsgáltuk a Paks: komp (bal ( és jobbpart, közép) m mintavételi helyeket, valamint augusztus 28.-án, a Duuna Paks-Gerjjen (Foktő) szzakaszát. D Dunai szelvényyek helye 1533.5 fkmPaks komp (bbal és jobb partt, közép) 1526,0 fkkm melegvíz csatorna c torkolati szelvény (bbal és jobb paart, közép)

Fitopla ankton vizsgállatok ideje Összesen 3. 22. 6. 27. 8. 28. 99. 26. 11. 14. 3

3

3

3

3

15

3

3

3

3

3

15

3 3 3 15

3 3 3 15

15 15 15 75

1525,3 fkm Nagysarkanttyú (bal és jobbb part, közép) 3 3 3 1524,7 fkm Uszód (bal és é jobb part, közzép) 3 3 3 1516,0 fkm Gerjen-Foktőő (bal és jobb part, p közép). 3 3 3 Fitoplanktton szelvényenkénti minták össszesen 15 15 15 7.7.2--1. táblázat Fitooplankton mintavételi helyek éss mintaszámok

7.7.2.22.2

2012. évi é vizsgálattok adatbáziisa

A Víz Keeretirányelvneek megfelelő mennyiségi m mintavétel és mintafeldolgoozás, az MSZZ EN 15110 (m mintavétel) éss az MSZ EN 14407:2004 (mintafeldolgozzás) szabványyok szerint törrtént. Az eredm mények EQR alapú értékeléése a CN TC 230 EU szabvványtervezet, ill. a Víz Kerretirányelv h azai alkalmazzására kidolgoozott ajánlásook (SZILÁGYII és mtsai. 20006, 2006a) szzerint történik.. A helyszzínen Lugol-ooldattal rögzített merített fitoplankton minták álloománysűrűséggét UTERMÖ ÖHL-féle fordított planktonm mikroszkóppall határozzuk meg. m A fitoplaankton biomaasszáját az állománysűrüs á ség és a fajlaagos biomasssza adatok allapján számíttjuk ki. Az eggyes taxonok ffajlagos biomasszáját vagyy közvetlen m méréssel hatáározzuk meg vagy v logaritm mikus intervalluum skála szeerinti lineáris m mérattartománnyuk becslésee után, a meggfelelő forgássi ellipszoid (ggömb) térfogaatával tekintjüük azonosnakk (l.: NÉMETH H 1998). A biomasssza eredményyeket µg /l méértékegységbeen fejezzük ki, de a szövegbben mg/l (=1003 µg/l)-re átszzámítva említjüük. A trofitáss-fok megállaapítására a fitoplankton biomasszából számított, ill. a Bálint Analitika Kftt. által mért és rendelkezzésünkre bocssátott a-klorofill koncentrációó adatokat haasználtuk. A Duna taavaszi (márciuus) mennyiséggi fitoplanktonn vizsgálatánaak eredményeiit, a nagyobb rendszertani egységek e szeerinti felosztásbban a 7.7.2--2 és a 7.7.2-3. táblázattok tartalmazzák, valamintt a 7.7.2-1 áábra mutatjaa be. (Mellékklet: paksfp2001203tdiv.xls: fp. f ábra (márcc), fp. biom. táábl. (márc), fp. DUNA DIV NQR N tábl. (márrc)). A Duna nnyári (június, augusztus) a meennyiségi fitopplankton vizsggálatának ereddményeit, a naagyobb rendsszertani egyséégek szerinti feelosztásban a 7.7.2-4 és a 7.7.2-5, valam mint a 7.7.2-6 és a 7.7.2-7 táblázatok t tarrtalmazzák, toovábbá a 7.77.2-2 és a 7.7. 7.2-3 ábra muutatja be. (Meelléklet: pakssfp201206tdiv.xls:Duna fp.áábra (jún), fitooplankton biom m. tábl. (jún),, fp. DUNA DIIV NQR tábl. (jún)). (j

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

188/412


(Mellékleet: paksfp2012208tdiv.xls: fitooplankton ábra ra (aug), fitoplaankton biom. tábl. t (aug), fp.. DUNA DIV NQR N tábl. (augg)) Az őszi (sszeptember és é november) mennyiségi fiitoplankton vizzsgálatok ereddményeit a naagyobb rendszertani egyséégek szerinti feelosztásban a 7.7.2-8. és a 7.7.2-9., valaamint a 7.7.2--10. és a 7.7.22-11. táblázattok, foglalják össze, továbbbá a 7.7.2-4 éés a 7.7.2-5 ábra á mutatja be. b (Mellékleet: paksfp201209tdiv.xls: fitoplankton ábbra (szept), fittoplankton bioom. tábl. (szeept), fp. DUNA A DIV NQR tábl. t (szept)) ra (nov), fitoplaankton biom. tábl. t (nov), fp. DUNA DIV NQR N tábl. (nov) v)) (Mellékleet: paksfp2012211tdiv.xls: fitooplankton ábra A trofitás--fok táblázatokkban használtt rövidítései: 0 (a) --atrrófikus , 1 (u-oo) --ultra-oligootrófikus, 2 (o) --oligotrófikuss, 3 (o-m) --oliggo-mezotrófikkus, 4 (m) --meezotrófikus, 5 (meu) --mezzo-eutrófikus, 6 (eu) --eutróffikus, 7 (eu-p)) --eu-politrófikkus, 8 (p) --politrófikus, 9 (h)) –hipertrófikuus

7.7.2.22.3

Eredmények és azzok értékelésse VKI szeriint

A Paks-G Gerjen Duna-szakasz mennyiségi fitoplaankton vizsgáálata eredménnyeinek értékkelése alapjánn a következőők állapíthatók meg: A Paks-Gerjeen Duna-szakaaszon 2012. március 22-één a fitoplankkton biomasszzája 11.4 mg//l és 16.6 mgg/l • között változott, átlagoosan 14.1 mg//l volt. Az a-kloorofill koncentráció 20.2 µgg/l és 22.3 µgg/l között váltoozott, átlagosaan 21.2 µg/l volt, amely utóbbi u a FELF FÖLDY (1987))-féle tíz fokozzatú (0-9) troffitási skálán (ll. NÉMETH 19998: p. 251., T. 2.2.9.) azz 5 (mezo-eutrrófikus) fokozaatnak, az MSZZ 12749 sz. szzabvány szerinnt a II. vízminőőségi osztálynnak felel meg. • A fitoplanktonn biomassza legnagyobb arányú összzetevői a Cenntrales-rendbee tartozó kovvaalgák voltaak. Részeseddésük 85.2% és é 93.6% között változott, áátlagosan 89.99% volt. • A taxonszám Nmin=38 (Paks: melegvíz-ccsatorna forkoolati szelvény,, közép) és Nm max=55 (Uszód: jobb) közöött változott, átlagosan Naavg=45 volt. A Shannon-diiverzitás és az a egyenletessség szélső éss átlagos értéékei H’min=1.336 (Paks:kom mp, jobb), H’max=1.99 (Paaks: melegvízz-csatorna forrkolati szelvénny, közép) éss H’avg=1.69, ill. Jmin=0.224 (Paks:kom mp, jobb), Jm max=0,38 (Pakks: melegvíz-ccsatorna forkoolati szelvény, közép) és Jaavg=0.31 volttak. A rendkívvül kis diverzzitás és egyennletesség értéékek a Centralles-rendbe tartozó kovaalgák kiugróan nnagy relatív abbundanciájánaak következm ményei. • A fitoplanktonn összetétele alapján, a VK KI ajánlásainaak megfelelően számítottt N NQ r értékek 0,633 (GerjenFoktő: koomp, jobb) és 0,700 (Paks: melegvíz-csaatorna torkolati szelvény, köözép) között vááltozott, átlagosan 0,677 voolt és valameennyi mintavéételi helyen a jó ökológiai álllapotnak feleltt meg. • A HRPI magyyar folyóvizi fitoplankton f inndex értéke 0,703 0 (melegvvíz-csatorna toorkolati szelvény, közép) és é 0,731 (G Gerjen-Foktő: komp, közép) között váltoozott, átlagosaan 0,718 voltt és valamennnyi mintavéteeli helyen a jó j ökológiaai állapotra jelllemző.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

189/412

Lévai Projekt A környezeti hhatástanulmány összeállítáását megalapozó szakterülleti vizsgálati és értékelési programok A Duna éés egyéb felszíni vizek állapota

MINTAVÉTELI HELYEK ÉS IDŐPONTOK

TAXONOK

SUM piko SUM naano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Noostocales SUM Euuglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xaanthophyceae SUM Ceentrales SUM Peennales SUM Voolvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Deesmidiales SUM Zyygnematales SUM a-kloroffill koncentráció (µg/l) a biomaassza a-klorofill tartalmaa (%) trofitás--fok

Paks: Paaks: komp, Paks: komp, Paks: komp, melegvízzbal közép jobb csatornaa tork., baal

Paks: Pakss: Paks: nagy- Pakss: nagy- Paks: nagymelegvíz- melegvízsarkantyú sarkkantyú sarkantyú Uszód: bal csatorna csatorna kö özép jobb bal tork., közép tork., jobb

Uszód: közép

Uszód: jobb

GerjenFoktő: baal

GerjenFoktő: közép

Gerjen nFoktő: jo obb

1B

1K

1J

2B

2K

2J

3B

3K

3J

4B

4K

4J

5B

5K

5J

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.222

2012.03.22

2012.033.22

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

2 2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

45 10 106 0 2 0 25 295 0 132 0 10943 302 164 64 1 0 0 12088

44 6 110 2 7 0 0 130 0 228 0 13208 358 245 60 1 0 0 14398

29 2 94 0 4 0 0 113 0 113 0 13772 336 200 47 6 0 0 14717

63 44 129 1 0 0 0 83 49 151 0 15413 444 226 65 4 0 0 166672

57 2 121 0 0 0 0 99 0 204 0 10491 627 166 154 1 0 0 11922

76 23 101 0 2 0 23 117 3 264 0 11115 194 81 25 6 0 0 12030

54 4 217 0 1 0 0 144 0 77 0 14012 350 192 38 4 0 0 15093

54 4 345 0 3 0 0 459 0 226 0 14445 213 172 35 4 0 0 15960

25 2 202 0 1 0 115 96 170 515 0 12577 264 222 33 4 0 0 14228

25 14 281 2 1 0 0 150 112 231 0 12222 595 248 23 7 0 0 13912

45 11 87 0 1 0 0 89 376 329 0 11835 393 179 21 3 0 0 13369

51 3 315 0 4 16 216 219 0 215 0 12394 318 144 34 4 0 0 13934

441 5 2556 6 1 0 6 6 65 0 2009 0 107990 2994 2996 3 31 3 0 0 120003

35 2 217 0 3 0 0 288 66 244 0 13428 345 143 20 1 0 0 14792

41 4 92 1 21 0 0 167 626 306 0 9 9208 152 90 40 1 0 0 100747

20,5

21,3

20,7

211,4

22,3

20,8

21,6

20,7

20,8

21,7

21,9

21,5

21,7

20,2

2 20,8

0,170 5 (m-eu)

0,148 5 (m-eu)

0,141 5 (m-eu)

0,128 5 (m-eu))

0,187 5 (m-eu)

0 0,173 5 (m-eeu)

0,143 5 (m-eu)

0,130 5 (m m-eu)

0,146 5 (m-eu)

0,156 5 (m-eu)

0,164 5 (m-eu)

0,154 5 (m-eu)

0,1881 5 (m-eu)

0,137 5 (m-eu)

0,194 5 (m-eeu)

7.7.2-2. táblázat A fitoplankton biomasszája (µg/l) és az a-klorofill konceentráció (µg/l). Duna:: Paks-Gerjen, 2012. március m

MVM ERBE Zrrt.

ERBE dokumentuum azonosító: S 11 122 0 0009 v0 25 File név_verzió szzám 7_Duna_zaro_v1.docxx

Dátum:

Lapszám:

2013. június 12.

190/412


MINTAVÉTELI HELYEK ÉS IDŐPONTOK

TAXONOK

SUM piko SUM naano SUM Flagellatae SUM Chhroococcales SUM Osscillatoriales SUM Noostocales SUM Euuglenophyta SUM Crryptophyta SUM Diinophyta SUM Chhrysophyceae SUM Xaanthophyceae SUM Ceentrales SUM Peennales SUM Voolvocales SUM Chhlorococcales SUM Ullothricales SUM Deesmidiales SUM Zyygnematales SUM

Paks: Paaks: komp, Paks: komp, Paks: komp, melegvízzbal közép jobb csatornaa tork., bal

Pakss: Paks: Paks: nagy- Pakss: nagy- Paks: nagymelegvíz- melegvízsarkantyú sarkkantyú sarkantyú Uszód: U bal csatorna csatorna bal kö özép jobb tork., közép tork., jobb

Uszód: közép

Uszód: jobb

GerjenFoktő: baal


GerjenFoktő: jobb

1B

1K

1J

2B

2K

2J

3B

3K

3J

4B

4K

4J

5B

5K

5J

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.222

2012.03.22

2012.033.22

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

2 2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

2012.03.22

0,4 0,1 0,9 0,0 0,0 0,0 0,2 2,4 0,0 1,1 0,0 90,5 2,5 1,4 0,5 0,0 0,0 0,0 100,0

0,3 0,0 0,8 0,0 0,1 0,0 0,0 0,9 0,0 1,6 0,0 91,7 2,5 1,7 0,4 0,0 0,0 0,0 100,0

0,2 0,0 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 0,0 0,8 0,0 93,6 2,3 1,4 0,3 0,0 0,0 0,0 100,0

00,4 0 0,3 0 0,8 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,5 0 0,3 0 0,9 0 0,0 922,4 2 2,7 1 1,4 0 0,4 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1000,0

0,5 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 0,0 1,7 0,0 88,0 5,3 1,4 1,3 0,0 0,0 0,0 100,0

0,6 0,2 0,8 0,0 0,0 0,0 0,2 1,0 0,0 2,2 0,0 92,4 1,6 0,7 0,2 0,0 0,0 0,0 1 100,0

0,4 0,0 1,4 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,5 0,0 92,8 2,3 1,3 0,3 0,0 0,0 0,0 100,0

0,3 0,0 2,2 0,0 0,0 0,0 0,0 2,9 0,0 1,4 0,0 90,5 1,3 1,1 0,2 0,0 0,0 0,0 100,0

0,2 0,0 1,4 0,0 0,0 0,0 0,8 0,7 1,2 3,6 0,0 88,4 1,9 1,6 0,2 0,0 0,0 0,0 100,0

0,2 0,1 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,1 0,8 1,7 0,0 87,9 4,3 1,8 0,2 0,1 0,0 0,0 100,0

0,3 0,1 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 2,8 2,5 0,0 88,5 2,9 1,3 0,2 0,0 0,0 0,0 100,0

0,4 0,0 2,3 0,0 0,0 0,1 1,6 1,6 0,0 1,5 0,0 88,9 2,3 1,0 0,2 0,0 0,0 0,0 100,0

7.7.2-3. tábllázat A fitoplankton össszetétele (%). Duna: Paks-Gerjen, 2012. március m 22.

MVM ERBE Zrrt.


Dátum:

Lapszám:

2013. június 12.

191/412

00,3 0 0,0 2 2,1 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,5 0 0,0 1,7 0 0,0 899,9 2 2,4 2 2,5 0 0,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1000,0

0,2 0,0 1,5 0,0 0,0 0,0 0,0 1,9 0,4 1,6 0,0 90,8 2,3 1,0 0,1 0,0 0,0 0,0 100,0

0,4 0,0 0,9 0,0 0,2 0,0 0,0 1,5 5,8 2,9 0,0 85,7 1,4 0,8 0,4 0,0 0,0 0,0 100,0


1800 00

SUM M Ulothricales SUM M Chlorococcales

1600 00

SUM M Volvocales SUM M Pennales

1400 00

SUM M Centrales biomassza (µg/l)

1200 00

SUM M Xanthophyceae SUM M Chrysophyceae

1000 00

SUM M Dinophyta SUM M Cryptophyta

800 00

SUM M Euglenophyta SUM M Nostocales

600 00

SUM M Oscillatoriales 400 00

SUM M Chroococcales SUM M Flagellatae

200 00

SUM M nano SUM M piko

jo b p, Pa ks :k om

Pa ks :

ko m p,

ba l

b

0

7.7.2-1.. ábra A fitoplannkton biomasszzája és összetéétele. Duna: Pakks-Gerjen (Fokttő), 2012. 03. 22 2



A Paks-Gerjeen Duna-szakkaszon 2012. június 27.-én n a fitoplankton biomasszájaa 1.27 mg/l éss 2.68 mg/l köözött vváltozott, átlagosan 2.10 mg/l m volt. Az aa-klorofill konccentráció 8.9 µg/l µ és 13.3 µ µg/l között változott, átlagoosan 10.4 µg/l volt, amely értékeek a FELFÖLLDY (1987)-féle tíz fokozatúú (0-9) trofitássi skálán (l. NÉMETH 19988: p. 2251., T. 2.2.9..) tíz mintavéteel ponton a 3 (oligo-mezotróófikus), öt minntavételi pontoon 4 (mezotróffikus) fokozatnnak, aaz MSZ 127499 sz. szabvány szerint az I. vagy a II. vízminőségi oszttálynak felelneek meg.



A fitoplanktonn biomassza legnagyobb arányú össszetevői a Centrales-rendbbe tartozó kovaalgák k volltak. Részesedésük 64.3% és 79.5% közöttt változott, átlagosan á 74.00% volt. A C Chlorococcalees-rendbe tarttozó zzöldalgák relaatív abundanciiája 3.9% és 112.8% között változott, v átlaggosan 8.7% voolt.



A taxonszám Nmin=38 (Geerjen-Foktő: kkomp, jobb) és é Nmax=64 (Gerjen-Foktő ( : komp, bal) között változzott, áátlagosan Navvg=47 volt. A Shannon-diver S rzitás és az egyenletesség e szélső és átllagos értékei H’min=3.09 (Paaks: m melegvíz-csattorna forkolati szelvény, baal), H’max=3.699 (Gerjen-Fokktő: komp, baal) és H’avg=3.34, ill. Jmin=00.56 ((Paks:komp, bal), Jmax=0.666 (Gerjen-Fooktő: komp, joobb) és Javg=0.60 = voltak. A rendkívül kis diverzitáss és eegyenletességg értékek a Ceentrales-rendbbe tartozó kovvaalgák nagy relatív r abundaanciájának kövvetkezményei.



A fitoplanktonn összetétele alapján, a V VKI ajánlásainnak megfelelőően számítotttt NQ r értékeek 0.478 (Uszzód: kközép) és 0.6608 (nagy-sarkkantyú, jobb) kközött változoott, átlagosan 0.570 0 volt és két mintavéteeli hely kivételéével a közepes ökológiai állapotnak felelt m meg. A Paks: nagy-sarkantyú, jobb és a Gerjen-Fokktő: komp, köözép mintavételi poontokra megállapított NQ r é rték a jó ökolóógiai állapotnaak felel meg. m



A HRPI magyyar folyóvizi fitoplankton inddex értéke 0.739 (Paks: melegvíz-csato m orna torkolati szelvény, bal)) és mennyi mintavételi helyen a jó 00.784 (Gerjenn-Foktő: komp, közép) közöött változott, áttlagosan 0.765 volt és valam öökológiai állappotnak felelt meg. m

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

192/412


MINTAVÉTELI HELY YEK ÉS IDŐPONTOK

TAXONOK

Pakss: Paks: komp, Paks: kom mp, Paks: komp, melegvvízbal közép jobb csatorna b tork., bal

Paks: Pakks: Paks: nagy- Paks:: nagy- Paks: nagygvízmelegvíz- meleg sarkantyú sarkantyú sarkantyú Uszzód: bal csato orna csatorna közép bal jobb j tork., közép tork., jobb

Uszód: közép

Uszzód: jobb

GerjenFoktő: bal


GerjenFoktő: jobb

1B

1K

1J

2B

2K

2JJ

3B

3 3K

3J

4B

4K

4J

5B

5K

5J

2012.06.27

2012.06.27

2012.06.27

2012.06..27

2012.06.27

2012.006.27

2012.06.27

20122.06.27

2012.06.27

20112.06.27

2012.06.27

20012.06.27

2012.06.27

2012.06.27

2012.06.27

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthophyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM Zygnematales SUM

44 6 85 5 0 0 0 94 0 27 2 1825 37 43 170 0 0 0 2337

19 10 1 105 0 0 40 0 1 163 0 93 0 16643 1 176 1 170 1 135 0 0 0 25555

29 26 36 0 6 0 2 53 41 0 0 1609 86 51 269 0 0 0 2209

25 11 39 0 0 0 0 112 0 28 4 903 12 19 114 2 0 0 1 1269

26 5 29 0 1 31 0 108 0 14 0 1363 46 13 241 0 0 0 1877

29 11 64 0 0 7 0 136 0 30 2 1645 25 20 225 0 0 0 2194

22 25 90 0 1 0 0 48 0 17 0 1595 1 49 157 0 0 0 2005

35 4 38 0 0 0 0 61 0 41 0 1026 5 36 163 0 0 0 1408

29 5 24 4 24 0 0 80 0 47 0 1356 15 12 109 0 0 0 1706

29 6 101 0 1 0 0 85 0 12 0 1637 4 62 206 11 0 0 2154

37 2 65 0 10 4 0 122 302 61 10 1816 7 98 130 0 0 0 2663

29 11 153 2 4 0 0 174 0 60 0 1606 18 63 87 0 0 0 2205

19 14 41 0 0 50 6 101 0 8 0 2055 18 34 319 0 10 0 2675

32 9 50 0 31 0 0 80 0 0 0 1996 195 18 189 0 0 0 2599

25 21 8 0 20 0 35 115 0 15 0 1223 9 10 181 0 0 0 1662

a--klorofill koncentráció (µg/l) a biomassza a-klorofill taartalma (%) troofitás-fok

11,1

10,4

11,8

13,3

11,1

10,4

8,9

10,4

10,4

8,9

8,9

11,1

9,6

9,6

9,6

0,475 4 (m)

0,4407 3 (o-m))

0,534 4 (m)

1,048 4 (m))

0,591 4 (m)

0,474 3 (o--m)

0,444 3 (o-m)

0,739 3 (o o-m)

0,610 3 (o-m)

0,413 3 (o-m)

0,334 3 (o-m)

0,503 4 (m)

0,359 3 (o-m)

0,369 3 (o-m)

0,578 3 (o-m)

7.7.2-44. táblázat A fitoplanktton biomasszája (µg/l/l) és az a-klorofill koncentráció (µg/l). Dunaa: Paks-Gerjen 2012.06.27.

MVM ERBE Zrrt.


Dátum:

Lapszám:

2013. június 12.

193/412



TAXONOK

Pakss: Paks: komp, Paks: kom mp, Paks: komp, melegvvízbal közép p jobb csatorrna tork., bal b

Paks: Pakks: Paks: nagy- Paks:: nagy- Paks: nagygvízmelegvíz- meleg sarkantyú sarkantyú sarkantyú Uszzód: bal csato orna csatorna kö bal özép jobb j tork., közép tork., jobb

Uszód: közép

Uszzód: jobb

GerjenFoktő: bal


GerjenFoktő: jobb

1B

1K

1J

2B

2K

2JJ

3B

3 3K

3J

4B

4K

4J

5B

5K

5J

2012.06.27

2012.06.227

2012.06.27

2012.066.27

2012.06.27

2012.006.27

2012.06.27

20122.06.27

2012.06.27

20112.06.27

2012.06.27

20012.06.27

2012.06.27

2 2012.06.27

2012.06.27

SUM piko S S SUM nano S SUM Flagellatae S SUM Chroococcales S SUM Oscillatoriales S SUM Nostocales S SUM Euglenophyta S SUM Cryptophyta S SUM Dinophyta S SUM Chrysophyceae S SUM Xanthophyceae S SUM Centrales S SUM Pennales S SUM Volvocales S SUM Chlorococcales S SUM Ulothricales S SUM Desmidiales S SUM Zygnematales S SUM

44 6 85 5 0 0 0 94 0 27 2 1825 37 43 170 0 0 0 2337

19 10 105 0 0 40 0 163 0 93 0 16643 176 170 135 0 0 0 25555

29 26 36 0 6 0 2 53 41 0 0 1609 86 51 269 0 0 0 2209

25 11 39 0 0 0 0 112 0 28 4 903 12 19 114 2 0 0 1 1269

26 5 29 0 1 31 0 108 0 14 0 1363 46 13 241 0 0 0 1877

29 11 64 0 0 7 0 136 0 30 2 1645 25 20 225 0 0 0 2194

22 25 90 0 1 0 0 48 0 17 0 1595 1 49 157 0 0 0 2005

35 4 38 0 0 0 0 61 0 41 0 1026 5 36 163 0 0 0 1408

29 5 24 4 24 0 0 80 0 47 0 1356 15 12 109 0 0 0 1706

29 6 101 0 1 0 0 85 0 12 0 1637 4 62 206 11 0 0 2154

37 2 65 0 10 4 0 122 302 61 10 1816 7 98 130 0 0 0 2663

29 11 153 2 4 0 0 174 0 60 0 1606 18 63 87 0 0 0 2205

19 14 41 0 0 50 6 101 0 8 0 2055 18 34 319 0 10 0 2675

32 9 50 0 31 0 0 80 0 0 0 1996 195 18 189 0 0 0 2599

25 21 8 0 20 0 35 115 0 15 0 1223 9 10 181 0 0 0 1662

aa-klorofill koncentráció (µg/l)) a biomassza a-klorofill taartalma (%) trrofitás-fok

11,1

10,4

11,8

13,3

11,1

10,4

8,9

10,4

10,4

8,9

8,9

11,1

9,6

9,6

9,6

0,475 4 (m)

0,4407 3 (o-m)

0,534 4 (m)

1,048 4 (m)

0,591 4 (m)

0,474 3 (o--m)

0,444 3 (o-m)

0,739 3 (o o-m)

0,610 3 (o-m)

0,413 3 (o-m)

0,334 3 (o-m)

0,503 4 (m)

0,359 3 (o-m)

0,369 3 (o-m)

0,578 3 (o-m)

7.7.2-5. ttáblázat A fitoplanktonn összetétele (%). Duna: Paks-Gerjen, 20112.06.27.

MVM ERBE Zrrt.


Dátum:

Lapszám:

2013. június 12.

194/412


300 00

SUM M Desmidiales SUM M Ulothricales SUM M Chlorococcales

250 00

SUM M Volvocales SUM M Pennales SUM M Centrales

biomassza (µg/l)

200 00

SUM M Xanthophyceae SUM M Chrysophyceae 150 00

SUM M Dinophyta SUM M Cryptophyta SUM M Euglenophyta

100 00

SUM M Nostocales SUM M Oscillatoriales SUM M Chroococcales

50 00

SUM M Flagellatae SUM M nano SUM M piko

jo b p, Pa ks :k om

Pa ks :

ko m p,

ba l

b

0

7.7.2-2. ábra A fitoplannkton biomasszzája és összetéttele. Duna: Pakks-Gerjen (Fokttő), 2012. 06. 27.



A Paks-Gerjeen Duna-szakkaszon 2012. augusztus 28.-án 2 a fitoplaankton biomassszája 2.99 mg/l m és 14.09 mg/l m kközött változoott, átlagosan 8.29 mg/l voolt. Az a-kloroofill koncentráció 28.4 µg/l és 70.6 µg/ll között változzott, áátlagosan 47.4 µg/l volt, am mely értékek a FELFÖLDY (1987)-féle tíz fokozatú (0--9) trofitási skkálán (l. NÉME ETH 1998: p. 251., T. 2.2.9.) kilenc mintavéteel ponton (Pakks: komp, melegviz-csatornna torkolati szelvénye és naagyssarkantyú) azz 5 (mezo-eutrrófikus), hat m mintavételi ponnton (Uszód és Gerjen-Fokttő) a 6 (eutróffikus) fokozatnnak, aaz MSZ 127499 sz. szabvány szerint az II I. vagy a IV. vízminőségi v ossztálynak felellnek meg.



A fitoplanktonn biomassza legnagyobb arányú össszetevői a Centrales-rendbbe tartozó kovaalgák k volltak. Részesedésük 88.9% éss 96.0% közzött változott,, átlagosan 92.4% volt. A Centraless-rendbe tarttozó Sceletonema--fajok tömegesen voltak jellen a planktonnban. A fitoplankton biomaasszájára vonaatkoztatott rellatív S aabundanciájukk 44.0% és 633.6% között vááltozott, átlagoosan 62.6% voolt.



A taxonszám Nmin=25 (Pakks:komp, jobb)) és Nmax=57 (Paks: ( nagy-ssarkantyú, közzép) között változott, átlagoosan Navg=44 volt. A Shannon-diiverzitás és azz egyenletessség szélső és átlagos értékkei H’min=1.92 (Paks: meleggvízccsatorna torkoolati szelvényy, közép), H’maax=2.48 (Gerjeen-Foktő: kom mp, jobb) és H H’avg=2.12, ill. Jmin=0.34 (Paaks: m melegvíz-csattorna torkolati szelvény, kközép), Jmax=00.46 (Gerjen-F Foktő: komp, jobb) és Javvg=0.39 voltakk. A rrendkívül kis diverzitás és é egyenlete sség értékekk a Centralees-rendbe tarrtozó kovaalggák nagy rellatív aabundanciájánnak következm ményei.



A fitoplankton összetétele alapján, a a VKI ajánlásainak megfelelően számítottt NQ Q r értékek szűűk intervallumbban, 00.653 (Gerjenn-Foktő, jobb) és 0.687 (Geerjen-Foktő, bal) b között változott, átlagossan 0.675 volt; és valamennnyi m mintavételi heelyen a jó ökollógiai állapotnnak felelt meg.



A HRPI magyyar folyóvizi fitoplankton f inndex értéke 0.266 0 (Uszód, közép) és 0..633 (Paks: komp, k bal) köözött vváltozott, átlaggosan 0.471 volt. v A HRPI-éérték hat minttavételi helyenn (Uszód, bal,, közép, jobb és Gerjen-Fooktő, bbal, közép, joobb) a gyengee, öt mintavéteeli ponton (Paaks: komp, köözép, melegvíz íz-csatorna torrkolati szelvénnye, bbal, közép, jobbb, nagy-sarkkantyú, bal, köözép, jobb) a közepes, k két mintavételi poonton (Paks: komp, k bal, jobb) a jjó ökológiai álllapotnak felelt meg.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

195/412




AD Duna Paks és Gerjeen-Foktő közötti szaakaszán, a rendkívüül kis vízállású későnnyári időszakban a trofitás-fok növekeddésével párhuzamoosan az ökológiai álllapot hosszelvény menti m rom mlása volt megfigyelhető. MINTAVÉTELI HELY YEK ÉS IDŐPONTOK

TAXONOK

Pakss: Paks: komp, Paks: kom mp, Paks: komp, melegvvízbal közép jobb csatorrna tork., bal b

Paks: Pakks: Paks: nagy- Paks:: nagy- Paks: nagymelegvíz- meleg gvízsarkantyú sarkantyú sarkantyú Uszzód: bal csatorna csato orna özép jobb kö bal tork., közép tork., jobb j

Uszód: közép

Uszzód: jobb

GerjenFoktő: bal


GerjenFoktő: jobb

1B

1K

1J

2B

2K

2JJ

3B

3 3K

3J

4B

4K

4J

5B

5K

5J

2012.08.28

2012.08.228

2012.08.28

2012.088.28

2012.08.28

2012.008.28

2012.08.28

20122.08.28

2012.08.28

20112.08.28

2012.08.28

20012.08.28

2012.08.28

2012.08.28

2012.08.28

SUM piko S S SUM nano S SUM Flagellatae S SUM Chroococcales S SUM Oscillatoriales S SUM Nostocales S SUM Euglenophyta S SUM Cryptophyta S SUM Dinophyta S SUM Chrysophyceae S SUM Xanthophyceae S SUM Centrales S SUM Pennales S SUM Volvocales S SUM Chlorococcales S SUM Ulothricales S SUM Desmidiales S SUM

41 12 23 195 1 0 0 198 12 18 0 8390 8 42 241 0 0 9181

36 3 88 0 0 0 0 1 177 1 170 20 0 131141 19 1 146 2 225 0 0 140025

22 0 6 0 0 0 0 98 0 0 0 2687 17 21 54 0 85 2990

16 2 14 2 0 0 0 188 0 67 0 5 5613 54 80 55 0 0 6 6091

67 20 82 0 0 0 0 270 3 8 0 11934 64 124 328 3 0 12903

16 2 25 4 11 6 0 104 0 10 100 4263 26 50 73 0 0 4689

19 3 11 0 0 0 0 140 0 32 0 5944 101 78 113 0 0 6442

35 17 59 1 1 0 0 281 0 30 378 12974 35 72 204 0 0 14088

19 1 24 2 9 15 0 52 0 11 0 4841 2 57 63 0 0 5096

26 2 44 0 0 0 0 107 0 9 1 9153 64 75 205 0 32 9718

26 5 13 0 0 0 0 226 0 39 18 10330 13 265 204 0 0 11140

16 2 9 0 1 0 0 136 0 5 0 3055 20 7 86 0 0 3336

20 1 9 0 1 0 4 145 0 0 1 8550 80 151 121 0 0 9082

29 5 45 0 0 0 0 89 23 8 37 10818 9 74 263 0 0 11400

30 2 67 0 3 2 0 156 5 0 0 3685 6 69 122 0 0 4147

aa-klorofill koncentráció (µg/l)) a biomassza a-klorofill taartalma (%) trrofitás-fok

28,4

4 44,4

29,6

36,1

41,7

35,5

37,8

41,9

38,3

65,7

70,5

61,0

58,6

64,0

58,0

0,309 5 (m-eu)

0,3317 5 (m-eu u)

0,990 5 (m-eu)

0 0,593 5 (m-eeu)

0,323 5 (m-eu)

0,757 5 (m--eu)

0,587 5 (m-eu)

0,297 5 (m m-eu)

0,752 5 (m-eu)

0,676 6 (eu)

0,633 6 (eu)

1,828 6 (eu)

0,645 6 (eu)

0,561 6 (eu)

1,399 6 (eu)

7.7.2-6. táblázat A fitoplanktoon biomasszája (µg/l)) és az a-klorofill konccentráció (µg/l). Dunaa: Paks-Gerjen 2012. 08. 28.

MVM ERBE Zrrt.


Dátum:

Lapszám:

2013. június 12.

196/412



TAXONOK

SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Dinophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthophyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM


Paks: Pakks: Paks: nagy- Paks:: nagy- Paks: nagygvízmelegvíz- meleg sarkantyú sarkkantyú sarkantyú Uszzód: bal csato orna csatorna kö özép jobb bal tork., közép tork., jobb j

Uszód: közép

Uszzód: jobb

GerjenFoktő: bal


GerjenFoktő: jobb

1B

1K

1J

2B

2K

2JJ

3B

3 3K

3J

4B

4K

4J

5B

5K

5J

2012.08.28

2012.08.28

2012.08.28

2012.08.28

2012.08.28

2012.008.28

2012.08.28

20122.08.28

2012.08.28

20112.08.28

2012.08.28

2012.08.28

2012.08.28

2012.08.28

2012.08.28

0,4 0,1 0,3 2,1 0,0 0,0 0,0 2,2 0,1 0,2 0,0 91,4 0,1 0,5 2,6 0,0 0,0 100,0

0,3 0,0 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 1,3 1,2 0,1 0,0 93,7 0,1 1,0 1,6 0,0 0,0 100,0

0,7 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 3,3 0,0 0,0 0,0 89,9 0,6 0,7 1,8 0,0 2,8 100,0

0,3 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 3,1 0,0 1,1 0,0 92,1 0,9 1,3 0,9 0,0 0,0 100,0

0,5 0,2 0,6 0,0 0,0 0,0 0,0 2,1 0,0 0,1 0,0 92,5 0,5 1,0 2,5 0,0 0,0 100,0

0,3 0,0 0,5 0,1 0,2 0,1 0,0 2,2 0,0 0,2 2,1 90,9 0,5 1,1 1,6 0,0 0,0 100,0

0,3 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 2,2 0,0 0,5 0,0 92,3 1,6 1,2 1,8 0,0 0,0 100,0

0,2 0,1 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 0,0 0,2 2,7 92,1 0,2 0,5 1,5 0,0 0,0 100,0

0,4 0,0 0,5 0,0 0,2 0,3 0,0 1,0 0,0 0,2 0,0 95,0 0,0 1,1 1,2 0,0 0,0 100,0

0,3 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 1,1 0,0 0,1 0,0 94,2 0,7 0,8 2,1 0,0 0,3 100,0

0,2 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 0,0 0,4 0,2 92,7 0,1 2,4 1,8 0,0 0,0 100,0

0,5 0,1 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 4,1 0,0 0,2 0,0 91,6 0,6 0,2 2,6 0,0 0,0 100,0

7.7.2-7. tááblázat A fitoplanktonn összetétele (%). Dunna: Paks-Gerjen 20122. 08. 28.

MVM ERBE Zrrt.


Dátum:

Lapszám:

2013. június 12.

197/412

0,2 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 1,6 0,0 0,0 0,0 94,1 0,9 1,7 1,3 0,0 0,0 100,0

0,3 0,0 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 0,2 0,1 0,3 94,9 0,1 0,7 2,3 0,0 0,0 100,0

0,7 0,1 1,6 0,0 0,1 0,1 0,0 3,8 0,1 0,0 0,0 88,9 0,1 1,7 2,9 0,0 0,0 100,0


150000

SUM Desmidialees

140000

SUM Ulothricaless SUM Chlorococcca

120000

SUM Volvocaless

110000

SUM Pennales

100000

SUM Centrales

biomassza (µg/l)

130000

SUM Xanthophy ce

90000

SUM Chrysophyyce

80000

SUM Dinophyta

70000

SUM Cryptophytta

60000

SUM Euglenophyt

50000

SUM Nostocaless

40000

SUM Oscillatoriales

30000

SUM Chroococccal SUM Flagellataee

20000

SUM nano

10000

SUM piko bb , jo ko mp Pa ks :

Pa ks :

ko mp

,b al

0




A Paks-Gerjeen Duna-szakkaszon 2012. szeptember 26.-án a fitopplankton biomaasszája 0.16 mg/l m és 0.55 mg/l m kközött változoott, átlagosann 0.28 mg/l vvolt. Az a-klorofill koncentrráció 0.1 μg/ll és 2.4 μg/l között változzott, áátlagosan 1.00 μg/l volt, amely értékek a FELFÖLDY (1987)-féle tízz fokozatú (0--9) trofitási skálán (l. NÉME ETH 1998: p. 251.., T. 2.2.9.) hét h mintavétel ponton (Pakks: komp, (közzép), melegviiz-csatorna toorkolati szelvéénye ((közép és jobb), Uszód (közép ( és jobbb) és Gerjeen-Foktő (bal és jobb)) azz 1 (ultra-oliggotrófikus), nyyolc mintavételi poonton (Paks: komp, m k (bal és jjobb), melegviz-csatorna torkolati szelvénnye (bal), Naggy-sarkantyú (bal, ( kközép és jobbb), Uszód (bbal) és Gerje n-Foktő (közéép)) a 2 (oliggotrófikus) fokkozatnak, az MSZ 12749 sz. sszabvány szerint valamennnyi mintavéte li ponton az I. vízminőségi osztálynak o feleelnek meg.



A fitoplanktonn biomassza legnagyobb arányú össszetevői a Centrales-rendbbe tartozó kovaalgák k volltak. Részesedésük 34.9% és 92.1% közöttt változott, átlagosan 65.0% volt. Az aaugusztusban tömegprodukkciót aalkotó, Centraales-rendbe taartozó Sceletonnema-fajok cssak szórványoosan voltak jeleen a planktonban.



A barázdás ostoros moszatok (Crypptophyta) bioomasszára voonatkoztatott relatív abunndanciája szééles ttartománybann, 0.5% és 300.9% (Paks: m melegviz-csatoorna torkolati szelvénye (baal)) között változott, átlagoosan 77.9% volt.



A Pennales-rrendbe tartozzó kovaalgák részesedésee 0.0% és 388.8% (Paks: Nagy-sarkantyú (bal)) köözött vváltozott, átlaggosan 9.8% volt.



A Chlorococccales-rendbe taartozó zöldalggák relatív abundanciája 0.6% és 28.9% % (Uszód (bal)) között változzott, áátlagosan 6.7% volt.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

198/412



TAXONOK

Pakss: Paks: komp, Paks: ko omp, Paks: komp, melegvvízbal közép p jobb csatorrna tork., bal

Paks: Pakks: Paks: nagy- Paks: nagy- Paks: nagygvízmelegvíz- meleg sarkantyú sarkaantyú sarkantyú Uszó ód: bal csato orna csatorna bal közzép jobb tork., közép tork., jobb

Uszód: közép

Uszó ód: jobb

GerjenFoktő: bal

GerjenG Foktő: közép

GerjenFoktő: jobb

1B

1K

1J

2B

2K

2JJ

3B

3 3K

3J

4 4B

4K

4J

5B

5K

5J

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.099.26

2012.09.26

2012.009.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

20122.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

20012.09.26

2012.09.26


10 0 8 0 0 0 0 37 0 2 0 155 2 0 14 0 0 228

10 2 11 0 0 0 0 7 0 0 0 165 23 0 15 0 9 241

7 0 11 0 11 0 5 64 0 0 0 140 4 15 7 0 0 265

6 8 23 0 0 5 0 170 0 5 0 192 65 0 77 0 0 551

10 1 1 0 0 0 0 2 0 0 0 343 3 15 6 0 0 379

10 0 2 0 4 3 0 23 0 2 0 101 33 0 6 0 0 183

7 0 12 0 0 0 0 41 0 0 0 146 133 0 4 0 0 342

16 0 7 0 0 0 0 22 0 1 0 271 2 0 11 0 0 331

6 1 4 0 2 0 0 15 0 0 0 114 39 0 1 0 0 182

7 1 0 0 0 0 0 16 0 0 0 84 6 0 46 0 0 159

10 1 2 0 9 2 0 18 0 0 0 253 1 0 14 0 0 310

6 0 1 0 10 0 0 21 0 4 0 131 8 0 21 0 0 202

10 0 0 0 1 0 0 9 0 0 0 316 0 0 6 1 0 343

3 0 3 0 0 0 0 4 0 0 0 187 0 7 21 0 0 226

16 1 6 0 1 0 0 5 0 60 0 90 14 0 14 0 0 206

a-klorofill koncentráció (µg//l) a biomassza a-klorofill tartalma (%) trofitás-fok

1,2

0,6

1,2

1,2

0,6

0,1

1,8

1,2

1,8

2,4

0,6

0,1

0,1

1,8

0,1

0,526 2 (o)

0,,249 1 (u-o o)

0,453 2 (o)

0 0,218 2 (o o)

0,158 1 (u-o)

0,055 1 (u-o)

0,526 2 (o)

0,363 2 (o)

0,987 2 (o)

1,505 2 (o)

0,193 1 (u-o)

0,049 1 (u-o)

0,029 1 (u-o)

0,798 2 (o)

0,049 1 (u-o)

7.7.2-8. táblázat A fitoplanktoon biomasszája (µg/l)) és az a-klorofill konccentráció (µg/l). Dunaa: Paks-Gerjen 2012. 09. 26.

MVM ERBE Zrrt.


Dátum:

Lapszám:

2013. június 12.

199/412



TAXONOK




Uszód: közép

Uszzód: jobb

GerjenFoktő: bal


GerjenFoktő: jobb

1B

1K

1J

2B

2K

2JJ

3B

3 3K

3J

4B

4K

4J

5B

5K

5J

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.009.26

2012.09.26

20122.09.26

2012.09.26

20112.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

4,2 0,0 3,6 0,0 0,0 0,0 0,0 16,2 0,0 0,9 0,0 68,0 0,7 0,0 6,3 0,0 0,0 100,0

3,9 0,9 4 4,6 0,0 0,2 0,0 0,0 3,0 0,0 0,0 0,0 68,4 9,4 0,0 6,0 0,0 3,6 100,0

2,6 0,2 4,2 0,0 4,3 0,0 1,7 24,0 0,0 0,0 0,0 53,0 1,5 5,6 2,6 0,2 0,0 100,0

1,2 1,4 4,1 0,0 0,0 0,9 0,0 30,9 0,0 0,8 0,0 34,9 11,8 0,0 14,0 0,0 0,0 100,0

2,5 0,2 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 90,3 0,7 3,9 1,5 0,0 0,0 100,0

5,2 0,2 1,0 0,2 1,9 1,5 0,0 12,6 0,0 1,0 0,0 55,0 18,0 0,1 3,2 0,0 0,0 100,0

1,9 0,1 3,4 0,0 0,0 0,0 0,0 11,9 0,0 0,0 0,0 42,7 38,8 0,0 1,1 0,0 0,0 100,0

4,8 0,1 2,1 0,0 0,0 0,0 0,0 6,7 0,0 0,3 0,0 82,0 0,5 0,0 3,4 0,0 0,0 100,0

3,5 0,4 1,9 0,0 1,3 0,0 0,0 8,0 0,0 0,0 0,0 62,6 21,6 0,0 0,6 0,0 0,0 100,0

4,2 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9,9 0,0 0,0 0,0 53,0 3,6 0,0 28,9 0,0 0,0 100,0

3,1 0,4 0,6 0,0 2,8 0,7 0,0 5,7 0,0 0,0 0,0 81,6 0,5 0,1 4,6 0,0 0,0 100,0

3,1 0,2 0,5 0,0 4,9 0,0 0,0 10,2 0,0 1,9 0,0 64,6 4,1 0,0 10,5 0,0 0,0 100,0

7.7.2-9. tááblázat A fitoplanktonn összetétele (%). Dunna: Paks-Gerjen 20122. 09. 26.

MVM ERBE Zrrt.


Dátum:

Lapszám:

2013. június 12.

200/412

2,8 0,1 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 2,6 0,0 0,0 0,0 92,1 0,0 0,0 1,9 0,3 0,0 100,0

1,4 0,2 1,2 0,0 0,0 0,0 0,0 1,6 0,0 0,0 0,0 82,9 0,0 3,2 9,5 0,0 0,0 100,0

7,7 0,7 2,7 0,0 0,4 0,0 0,0 2,5 0,0 29,0 0,0 43,6 6,7 0,0 6,7 0,0 0,0 100,0




A taxonszám Nmin=15 (Gerrjen-Foktő: koomp, bal) és Nmax=28 (Pakss: melegvíz-cssatorna torkolati szelvény, bal) kközött változoott, átlagosan Navg=22 volt. A Shannon-ddiverzitás és az a egyenletessség szélső és é átlagos értéékei H’min=2.04 (G Gerjen-Foktő: komp, középp), H’max=3.477 (Paks: melegvíz-csatornna torkolati szelvény, bal) és H’avg=2.72, ill.. Jmin=0.46 (G Gerjen-Foktő: komp, közép)), Jmax=0.72 (Paks: melegvvíz-csatorna toorkolati szelvéény, bbal) és Javg=00.61 voltak. A rendkívül kkis diverzitás és egyenletesség értékeek a Centralees-rendbe tarttozó kkovaalgák naggy relatív abunndanciájának következményei.



A fitoplanktonn összetétele alapján, a a VK I ajánlásainakk megfelelően számított NQ Q r értékek 0.4487 (Paks: koomp, jjobb) és 0.7006 (Paks: Naggy-sarkantyú, jobb) között változott, átlaagosan 0.6022 volt. Az NQ Q r értékek killenc m mintavételi heelyen a jó, hat mintavételi poonton a közep pes ökológiai állapotnak feleelt meg.



Uszód, bal) és A HRPI magyyar folyóvizi fiitoplankton in dex értéke szzűk tartományyban, 0.815 (U é 0.892 (GerjrjenFoktő, bal) köözött változottt, átlagosan 0.859 volt. A HRPI-érték a rendkívül kkis a-klorofill koncentráció, ill. ffitoplankton biiomassza miaatt valamennyi mintavételi helyen a kiváló ó ökológiai állaapotnak felelt meg.

SUM Desmidialees SUM Ulothricalees

10000

SUM Chlorococcca

9000

SUM Volvocales

8000

SUM Pennales SUM Centrales

7000 biomassza (µg/l)

SUM Xanthophyyc 6000

SUM Chrysophyc SUM Dinophytaa

5000

SUM Cryptophyyta 4000

SUM Euglenophhy SUM Nostocales

3000

SUM Oscillatoriaale 2000

SUM Chroococca SUM Flagellataee

1000

SUM nano

0 bb , jo ko mp Pa ks :

Pa ks :

ko mp

,b al

SUM piko


MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

201/412




A Paks-Gerjeen Duna-szakkaszon 2012. november 14.-én 1 a fitoplankton biomaasszája 0.11 mg/l m és 0.40 mg/l m kközött változoott, átlagosann 0.23 mg/l vvolt. Az a-klorofill koncentrráció 0.6 μg/ll és 4.1 μg/l között változzott, áátlagosan 1.99 μg/l volt, amely értékek a FELFÖLDY (1987)-féle tízz fokozatú (0--9) trofitási skálán (l. NÉME ETH 1998: p. 251., T. 2.2.9.) két mintavéteel ponton (Paaks: komp, (bbal), melegvizz-csatorna torkolati szelvéénye ((közép), az 1 (ultra-oligootrófikus), egyy mintavételi ponton a 3 (oligo-mezotrrófikus), egyééb helyeken a 2 ((oligotrófikus) fokozatnak, az MSZ 122749 sz. szaabvány szerint valamennnnyi mintavéteeli ponton azz I. vvízminőségi osztálynak o feleelnek meg.



A fitoplanktonn biomassza legnagyobb arányú össszetevői a Centrales-rendbbe tartozó kovaalgák k volltak. Részesedésük széles tartományban, 5.55% és 70.3% között k változottt, átlagosan 444.7% volt.



A barázdás ostoros moszaatok (Cryptophhyta) relatív abundanciája széles s tartomáányban, 0.1% és 55.3% köözött vváltozott, átlaggosan 19.0% volt.



A Pennales-reendbe tartozó kovaalgák essetében a meggfelelő értékekk 0.0%, 53.1% % és 13.8% voltak.



A taxonszám Nmin=14 (Gerjjen-Foktő : koomp, bal) és Nmax=35 (Paks: melegvíz-csaatorna torkolaati szelvény, joobb) kközött változoott, átlagosan Navg=22 volt. A Shannon-ddiverzitás és az a egyenletessség szélső és é átlagos értéékei H’min=2.16 (Paks: nagy-sarrkantyú, jobb)), H’max=3.69 (Uszód: jobb) és H’avg=2.668, ill. Jmin=0.46 (Paks: naagyssarkantyú, jobbb), Jmax=0.766 (Uszód: jobbb) és Javg=0.61 voltak. A rendkívül kiss diverzitás és é egyenletessség éértékek a Cenntrales-rendbee tartozó kovaaalgák nagy relatív abundanciájának köveetkezményei.



A fitoplanktonn összetétele alapján, a a VKII ajánlásainakk megfelelően számított NQ Q r értékek 0.3367 (Uszód, joobb) éés 0.760 (Uszzód, bal) közöött változott, áátlagosan 0.5561 volt. Az NQr N értékek nnégy mintavétteli helyen (Paaks: m melegviz-csattorna torkolati szelvénye (köözép), Paks: Nagy-sarkantyyú (bal), Uszóód (bal), Gerjeen-Foktő (közéép)) a jó, egy minntavételi pontoon (Uszód (jobbb)) a gyenge, egyéb helyyeken a közeepes ökológiai állapotnak feelelt m meg.



A HRPI magyyar folyóvizi fittoplankton inddex értéke 0.7762 (Uszód, joobb) és 0.9099 (Uszód, bal)) között változzott, áátlagosan 0.8837 volt. A HR RPI-érték két m mintavételi poonton (Paks: melegviz-csato m orna torkolati szelvénye (jobb), Uszód, jobb) a jó, egyéb heelyeken a kivááló ökológiai állapotnak á feleelt meg.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

202/412


YEK ÉS IDŐPONTOK MINTAVÉTELI HELY

TAXONOK

Pakss: Paks: komp, Paks: ko omp, Paks: komp, melegvízcsatorna bal közép p jobb tork., bal

Paks: Pakks: Paks: nagy- Paks: nagy- Paks: nagygvízmelegvíz- meleg ód: bal sarkantyú sarkaantyú sarkantyú Uszó csato orna csatorna közzép jobb bal tork., közép tork., jobb

Uszód: közép

Uszó ód: jobb

GerjenFoktő: bal

GerjenG F Foktő: közép

GerjenFoktő: jobb

1B

1K

1J

2B B

2K

2JJ

3B

3 3K

3J

4 4B

4K

4J

5B

5K

5J

2012.11.14

2012.11..14

2012.11.14

2012.111.14

2012.11.14

2012.111.14

2012.11.14

2012.11.14

2012.11.14

20122.11.14

2012.11.14

20112.11.14

2012.11.14

20012.11.14

2012.11.14


6 0 13 0 0 0 0 122 0 0 0 73 4 0 3 0 0 221

6 3 3 0 21 0 0 53 0 9 0 279 0 0 22 0 0 397

10 0 2 0 4 0 0 114 0 7 0 13 69 0 11 0 0 230

6 11 11 0 0 0 0 39 0 0 0 107 0 6 21 0 0 202

10 1 5 0 5 0 0 30 0 0 0 129 38 0 7 0 2 227

26 1 6 18 17 0 0 18 0 2 0 152 6 0 67 0 5 317

32 1 11 0 1 0 0 26 0 0 0 106 16 0 5 0 0 197

6 1 7 1 3 0 0 48 0 10 0 82 2 0 6 0 0 166

10 2 2 1 8 10 0 5 0 0 0 195 39 0 19 0 0 290

10 1 5 0 0 0 0 73 0 4 0 40 157 0 5 0 0 295

3 0 18 0 2 0 0 13 0 18 0 85 17 0 5 0 0 161

13 0 28 2 18 0 58 53 0 0 0 97 28 9 10 0 0 316

10 4 4 0 1 0 0 33 0 0 0 44 17 0 3 0 0 115

6 2 2 0 1 0 0 0 0 0 0 67 22 0 6 0 0 107

13 2 3 0 26 0 0 10 0 0 1 62 43 0 11 0 0 171

a-klorofill koncentráció (µg//l) a biomassza a-klorofill tartalma (%) trofitás-fok

0,6

1,8

2,4

2,4

0,6

4,1

1,2

2,4

2,4

1,2

1,2

3,0

1,8

1,2

1,8

0,271 1 (u-o)

0,453 2 (o))

1,045 2 (o)

1 1,189 2 (o o)

0,264 1 (u-o)

1,294 3 (o--m)

0,610 2 (o)

1,444 2 (o)

0,827 2 (o)

0,406 2 (o)

0,744 2 (o)

0,950 2 (o)

1,560 2 (o)

1,126 2 (o)

1,055 2 (o)

7.7.2-100. táblázat A fitoplanktton biomasszája (µg/l/l) és az a-klorofill koncentráció (µg/l). Dunaa: Paks-Gerjen 2012. 11. 14.

MVM ERBE Zrrt.


Dátum:

Lapszám:

2013. június 12.

203/412



TAXONOK




Uszód: közép

Uszzód: jobb

GerjenFoktő: bal


GerjenFoktő: jobb

1B

1K

1J

2B

2K

2JJ

3B

3 3K

3J

4B

4K

4J

5B

5K

5J

2012.11.14

2012.11.14

2012.11.14

2012.11.14

2012.11.14

2012.111.14

2012.11.14

20122.11.14

2012.11.14

20112.11.14

2012.11.14

2012.11.14

2012.11.14

2012.11.14

2012.11.14

2,9 0,2 6,0 0,0 0,0 0,0 0,0 55,1 0,0 0,0 0,0 32,9 1,6 0,0 1,3 0,0 0,0 100,0

1,6 0,7 0,8 0,0 5,4 0,0 0,0 13,4 0,0 2,4 0,0 70,3 0,1 0,0 5,4 0,0 0,0 100,0

4,1 0,1 0,9 0,0 1,9 0,0 0,0 49,7 0,0 2,9 0,0 5,5 30,1 0,0 4,6 0,0 0,0 100,0

3,1 5,4 5,4 0,0 0,0 0,0 0,0 19,5 0,0 0,0 0,0 52,8 0,0 3,2 10,6 0,0 0,0 100,0

4,2 0,3 2,1 0,0 2,3 0,0 0,0 13,3 0,0 0,0 0,0 56,9 16,6 0,0 3,3 0,0 1,0 100,0

8,1 0,3 2,0 5,6 5,3 0,0 0,0 5,6 0,0 0,6 0,0 48,0 1,9 0,0 21,0 0,1 1,5 100,0

16,1 0,3 5,8 0,0 0,4 0,0 0,0 13,0 0,0 0,0 0,0 53,8 7,9 0,0 2,6 0,0 0,0 100,0

3,8 0,7 4,4 0,3 1,8 0,0 0,0 28,7 0,0 5,8 0,0 49,6 1,3 0,0 3,5 0,0 0,0 100,0

3,3 0,7 0,5 0,2 2,9 3,4 0,0 1,7 0,0 0,0 0,0 67,1 13,6 0,0 6,6 0,0 0,0 100,0

3,2 0,3 1,6 0,0 0,0 0,0 0,0 24,7 0,0 1,5 0,0 13,7 53,1 0,1 1,8 0,0 0,0 100,0

2,0 0,0 11,4 0,0 1,0 0,0 0,0 7,8 0,0 10,9 0,0 53,0 10,7 0,0 3,3 0,0 0,0 100,0

4,0 0,1 9,0 0,7 5,6 0,0 18,3 16,9 0,0 0,0 0,0 30,6 8,9 2,9 3,1 0,0 0,0 100,0

7.7.2-11. ttáblázat A fitoplanktonn összetétele (%). Duuna: Paks-Gerjen 2012. 11. 14.

MVM ERBE Zrrt.


Dátum:

Lapszám:

2013. június 12.

204/412

8,2 3,1 3,1 0,0 0,8 0,0 0,0 28,7 0,0 0,0 0,0 38,0 15,1 0,0 3,0 0,0 0,0 100,0

6,0 1,7 1,9 0,0 0,6 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 62,9 20,9 0,0 5,9 0,0 0,0 100,0

7,4 1,1 1,5 0,1 15,1 0,0 0,0 5,9 0,0 0,0 0,7 36,2 25,3 0,0 6,6 0,0 0,0 100,0


1000

SUM Dessm SUM Ulooth

900

SUM Chllor SUM Volvvo

800

SUM Pennn

biomassza (µg/l)

700

SUM Cenntr SUM Xannth

600

SUM Chrry SUM Dinop

500

SUM Cryyp

400

SUM Euggle SUM Nossto

300

SUM Osccill 200

SUM Chrro SUM Flage

100

SUM nanno SUM pikoo

0 Paks: komp, bal

Paks: komp, közép

Paks: Paks: Paks: Paks: Paks: Paks: Paks: Uszód: bal nagykomp, jobb melegvíz- melegvíz- melegvíznagynagycsatorna csatorna csatorna ssarkantyú sarkantyú saarkantyú tork., jobb közép tork., bal tork., bal jobb

Uszód: U k közép

Uszód: jobb

G erjenFokktő: bal

GeerjenGerjenFoktő: Foktőő: jobb közép

közép


Ökológiaai elemzés A fitoplannkton téridő mintázatának m többváltozós t m matematikai módszerrel m történő elemzéssére a 7.7.2-22. (március), a 7.7.2-4. ((június), a 7..7.2-6. (augusztus), a 7.77.2-8. (szepteember) és a 7.7.2-10. (noovember) tábblázatok adataait használtuuk, amelyek a fitoplankton biomassza nnagyobb renddszertani egységek szerintt csoportosítoott eredményeeit tartalmazzzák. A mintáák páronkénti összehasonlíítására a Braay-Curtis hasoonlósági függvvényt, a clusster elmzésre a hierarchikkus, csoport átlag módszertt használtuk (H HAMMER, HA ARPER és RYAN 2001). A követkeezőkben időreendben, dendrrogramokon m mutatjuk be az elemzés ereddményeit (7.7..2-6, 7.7.2-7, 7.7.2-8, 7 7.7.2--9, 7.7.2-10) ábra, Melléklet: pfp1203.jppg, pfp1206.jppg, pfp1208.jppg, pfp1209.jpgg, pfp1211.jpgg). A cluster elemzés graffikonjaiban alkkalmazott jelöl ő rendszernél a számok a vizsgálati szeelvények szám mát, a betüjele a vizsgálati pont szelvényen belüli helyyzetét jelenti. (pl: 4B – 4. szzelvény balparrt, 2K – 2 szellvény közép)

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

205/412


A cluster elem mzés dendroggramja, a Dun na Paks-Gerjeen (Foktő) szzakasza fitoplan nktonjának bbiomassza ad datai alapján, 2012. 03. 22.

7.77.2-6. ábra A clluster elemzés D Duna Paks-Gerjen (Foktő) fito oplanktonják, 20012. 03. 22.

A cluster elem mzés dendroggramja, a Dun na Paks-Gerjeen (Foktő) szzakasza fitoplaanktonjának bbiomassza ad datai alapján, 2012. 06. 27

7.77.2-7. ábra A cluster elemzés D Duna Paks-Gerrjen (Foktő) fito oplanktonján, 20012. 06. 27.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

206/412



7 7.7.2-8. ábra A cluster c elemzéss Duna Paks-G Gerjen (Foktő) fiitoplankton, 20112. 08. 28.


7 7.7.2-9. ábra A cluster c elemzéss Duna Paks-G Gerjen (Foktő) fiitoplankton, 20112. 09. 26.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

207/412


A cluster elem mzés dendroggramja, a Dun na Paks-Gerjeen (Foktő) szzakasza fitoplanktonjának bbiomassza ad datai alapján, 2012. 11. 14..

7..7.2-10. ábra A cluster elemzéés Duna Paks-G Gerjen (Foktő) fitoplankton, f 20 12. 11. 14.

A dendrogramok kvalitaatív értékelésee alapján a köövetkezők állapíthatók meg: 

A kis biomassszájú időponntokban a fittoplankton strruktúrája alappján megkülöönböztethető csoportok neem iismerhetők fel.



A Augusztus véégén a fitoplannkton biomas szája nagy, a Paks-Gerjenn (Foktő) Dunna-szakaszon átlagosan 8.229 m mg/l volt és a Centrales-renndbe tartozó S Sceletonema--fajok alkottak tömegprodukkciót. A dendroogramon két jól j eelkülönülő és egy átmeneti csoport különnböztethető meeg:

1. ssodorvonali minták m (1K, 2K, 3K, 4K, 55K): az átlagoos fitoplanktonn biomassza ebben a csooportban volt a llegnagyobb (12.71 ( mg/l) és a Centraales-rendbe tartozó t kovaaalgák biomassszára vonatkkoztatott relattív aabundanciája is itt volt a leggnagyobb (93..2%). 2. jjobbparti mintták (1J, 2J, 3JJ, 4J, 5J): az átlagos fitoplaankton biomasssza ebben a csoportban volt v a legkisebbb ((4.05 mg/l) éss a Centrales-rrendbe tartozóó kovaalgák biomasszára voonatkoztatott rrelatív abundaanciája is itt voolt a legkisebb (991.1%). 3. bbalparti mintáák (1B, 2B, 3B B, 4B, 5B): azz átlagos fitoplankton biomaassza ebben aaz átmeneti csoportban c 8.110 m mg/l, a Centraales-rendbe taartozó kovaalggák biomasszzára vonatkozztatott relatív aabundanciája 92.8% volt. Az A áátmeneti csopport elemei réészben a soddorvonali, részzben a jobbparti minták álltal alkotott éss jól elkülönüülő ccsoporthoz kaapcsolódnak a dendrogramoon (7.7.2-8.áb bra). A Paks--Gerjen (Fokktő) Duna-szaakaszon auggusztusban sem s lehetett a fitoplankkton fajösszeetétele alapjáán megkülönnböztethető teerület-részekeet felismerni. Lényeges küllönbségek csak a Centralees-rendbe tarrtozó kovaalgáák mennyiséégében (és kisebb k mértékkben relatív aabundanciájábban), tehát egyetlen e váltoozó mértékében voltak, am mi meghatárrozta a mintavvételi pontoknaak a dendrogrramon való heelyzetét.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

208/412


7.7.3 FITOBENTO ON

7.7.3.11 Korábbi vizsgálato ok eredménnyei

7.7.3.11.1

Archívv adatbázis

A Paksi A Atomerőmű vízzrendszereineek vízgazdálkoodási és vízmiinőségi vizsgáálata részekénnt a 2006-2011. időszakbann, a Duna P Paks-Mohács szakaszán, s vizzsgáltuk a fitoobenton kovaaalga állományáának összetéteelét a szennyeezettség mértékénnek megállapíttása, ill. az ökoológiai állapott meghatározáása céljából. Az A eredményeeket és azok értékelését a BME INN NOTECH Kft. (2006, ( 2007, 2008, 2 2009, 20010, 2011) kuttatási jelentéssei tartalmazzáák.

7.7.3.11.2

Archívv adatok elem mzése (20066-2011)

A Paksi A Atomerőmű vízzrendszereineek vízgazdálkoodási és vízmiinőségi vizsgáálata részekénnt a 2006-20111. időszakbann, a Duna P Paks-Mohács szakaszán, s vizzsgáltuk a fitoobenton kovaalga állományyának összetéételét a szennyyezettség mértékénnek megállapíttása, ill. az ökoológiai állapott meghatározáása céljából. Az A eredményeeket és azok értékelését a BME INN NOTECH Kft. (2006, ( 2007, 2008, 2 2009, 20010, 2011) kuttatási jelentéssei tartalmazzáák. A Duna Paks-Mohács szakaszán a fitobentoon kovaalga állományának vizsgálata eredményeit a 2006-20009. időszakbaan a DI-CH koovaalga index-szel jellemezztük. Az eredm mények alapján számított koovaalga indexx értékei alapjáán HÜRLIMA ANN és NIE EDERHAUSER R (2000) nyoolc-fokozatú (1-8) skálájáát alkalmazvaa soroltuk szzennyezettségi kategóriáákba a vizsgáált mintákat. A 2008-22011. időszakkban a Víz Keretirányelv K eelőírásainak megfelelő m IPS S kovaalga-inndex alapján számított EQ QR értékekett alkalmaztuk az a ökológiai állapot megh atározására. A 2008-22009. átmenetti időszakban a két, különbböző elméleti alapon kidolggozott értékeléési módszert párhuzamosaan alkalmazttuk. A 2006-22009. időszakkban a Hürlim mann és Niedderhauser (20000) tanulmánya alapján éértékelt 18 dunai fitobentoon vizsgálat eredménye közül k 13 (72% %) a kissé szzennyezett, 3 (17%) a közzepesen szennnyezett, 2 (11%) az erőseen szennyezzett kategóriánnak felel meg. A 2008-2009. időszakbban, a Víz Kerretirányelv elő írásainak meggfelelő IPS kovvaalga-index aalapján számíított EQR értékek aalapján értékelt 22 vizsgálat eredménye kközül 7 (32%) a közepes, 144 (64%) a jó, 1 (4%) a kiválóó ökológiai állapotnak felel meg. A Paksi A Atomerőmű Zrt által kiírt „A Az üzemidő hoosszabbítás környezetvédelmi engedélyéében előírt, a Duna ökológiiai állapotának jellemzéséére alkalmas monitoring m pállyázat végrehajtása” c. kutaatási program m keretében, 2009. 2 június és é 2010 máárcius közöttti időszakbann négy alkaloommal vizsgááltuk a Dunaa Paks és G Gerjen közöttti szakaszánaak fitobentoonját az ökológiai állapot jelllemzése céljáából a Víz Kerretirányelv ajánlásainak meegfelelően, azz IPS kovaalgaindex alaapján számított EQR érték alkalmazásávval. Az eredm ményeket és azok értékeléését a KÉK CSERMELY C K Kft. (2010) jellentésének fellhasználásávaal jelen tanulm mány külön fejeezetében foglaaljuk össze. A 2009. jjúnius és 2010 március között k a Dunaa Paks-Gerjenn szakaszán, összesen 699 fitobenton minta kovaalgga állományáának kvantitattív vizsgálata alapján megáállapított és azz ökológiai állaapotot jellemzőő EQR-érték az a esetek 49% %ában a jóó/közepes ökkológiai állap pot határértékkénél kisebb, az esetek 488%-ában a jóó/közepes ökológiai állapot

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

209/412


határértékénél nagyobbb, továbbá az esetek 3%--ában a kiválló/jó ökológiaai állapot hattárértékénél nagyobb n volt. A szezonáliis különbségeeket összehaasonlítva meggállapítható továbbá, t hoggy a fitobentton kovaalga állományánaak kvantitatívv vizsgálata alapján a meghaatározottt ökollógiai állapot 2010 tavaszáán volt a legkeedvezőbb. A fitobenton vizsgálatook alapján, azz ökológiai álllapotot kifejezző EQR érték egyértelmű hhosszelvény menti m változássa nem állappíható meg éss ezért a hőterrhelés hatása sem.

7.7.3.22 2012. évvi vizsgálattok

7.7.3.22.1


A követkeezőkben felsorolt mintavételi helyeken (7. 7.7.3-1. táblázaat), az Egységges Keretprog ramban foglalltaknak megfelelőően vizsgáltukk a kijelölt Dunna-szakasz fitoobentonját, azz ökológiai állaapot meghatárrozása céljábóól. A Duna fitobentonnját 2012. auggusztus 28.-ánn és szeptembber 26.-án minntáztuk. Dunai D szelvénye yek helye

Fitobenton vizsgálat

Összesen

8. 28. 9. 26. Paaks, komp (15344,0 fkm), balparrt 1 1 Paaks, komp (15344,0 fkm), jobbpaart 1 1 Meelegvíz csatorna torkolati sszelvény (15226,2 fkm), jobbbpart 1 1 Kiss sarkantyú (1526,1 fkm), jobbbpart 1 1 Naagy sarkantyú (11525,5 fkm), baalpart 1 1 Naagy sarkantyú (11525,5 fkm), jobbbpart, felvizi oldal o 1 1 Usszód (1525,0 fkm m), balpart 1 1 Usszód (1525,0 fkm m), jobbpart 1 1 Geerjen-Foktő (15116,0 fkm), balpaart 1 1 Geerjen-Foktő (15116,0 fkm), jobbppart 1 1 Du unai fitobenton n minták összeesen 10 10 7.7.33-1. táblázat Fitoobenton mintavvételi helyek és mintaszámok

MVM ERBE Zrt.


2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20

Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

210/412


7.7.3.22.2


Paks-Gerjen (Foktő) ( szakaaszán a 2012 . augusztusábban és szepteemberében vettt fitobenton minták m kovaalgga A Duna P állományáának mennyisségi vizsgálataa eredményeitt a nagyobb reendszertani cssoportok szeri nti felosztásbaan a 7.7.3-2. és é a 7.7.3-33. táblázatokk tartalmazzáák. A részletees, faji szintű adatokat, továbbá a VVKI-minősítéshhez szükségees számításookat a Mellékllet táblázatai tartalmazzák. t (Mellékleet: paksfb2012208tdiv.xls: tábblázat Duna sszöveg, táblázzat Duna mellééklet)és (Mellééklet: paksfb2201209tdiv.xlss: tábl. (Dunna) szöveg, táábl. (Duna) meelléklet)

7.7.3.22.3

Eredmények és azzok értékelésse VKI szeriint

n (Foktő) szaakaszán 20122. augusztuss 28-án az élőbevonat é koovaalga állom mányában naggy A Duna Paks-Gerjen aránybann voltak jelenn a planktonbból kiülepedeett, Centrales--rendbe tartozzó taxonok, amelyeknek a megszámláált egyedekrre vonatkoztattott relatív abuundanciája 6.88% (Gerjen-F Foktő: komp (jobb)) és 63.77% (Paks: kom mp (bal)) közöött változott, átlagosan 39.6% 3 volt. A Pennales-koovaalga-állom mány legnagyoobb arányú öösszetevői a Naviculaceaecsaládba tartozó taxonnok voltak, amelyeknek a megszámlált egyedekre vonatkoztatott v relatív abunddanciája 13.3% (Gerjen-FFoktő: komp (bal)) és 644.9% (Gerjenn-Foktő: kompp (jobb)) közzött változottt, átlagosan 38.0% volt. A Naviculacceae-család legnagyobb átlagos á relatívv abundanciájjú taxonjai a Navicula reccens (7.7%) és a Navicuula mp (jobb)) éss 17.8% (Pakks: tripunctatta (6.0%) volttak. A Bacillariaceae-családd részesedésse 3.8% (Gerjjen-Foktő: kom melegvíz--csatorna torkkolata (jobb)) között k változottt, átlagosan 8.8% 8 volt. Az Achnanthaceaae-család részesedése 1.7% (Paks: N Nagy-sarkantyú (bal)) és 21.6% (Gerjeen-Foktő: kom mp (jobb)) között változoott, átlagosan 8.6% volt. A Bacillariaceae-család domináns d taxxonjai a Nitzscchia (Lanceollatae)-fajok, valamint v a Nittzschia palea és a Nitzschhia dissipata voltak. Átlagos relatív abuundanciájuk 33.2%, 2.5%, illl. 1.6% volt. Az Achnanthaaceae-családoot a Cocconeeis placentulaa, az Achnannthidium minuutissimum (=A Achnanthes minutissima) m és é Achnanthees-fajok képviiselték. Átlagoos relatív abbundanciájuk 4.8%, 4 3.4%, ill. 0.3% volt. A taxonszzám Nmin=32 (Paks: ( nagy-sarkantyú (bal))) és Nmax=68 (Paks: melegvíz-csatorna ttorkolati szelvéény (jobb)) köözött változott, átlagosan Navg=47 volt. A Shannon-ddiverzitás és az egyenletesség szélső és átlagos értékei é H’min=33.69 (Gerjen-FFoktő: komp (bal)), H’max=44.86 (Paks: m melegvíz-csatoorna torkolati szelvény (jobbb)) és H’avg=44.26, ill. Jmin=00.69 (Gerjen-FFoktő: komp (bbal)), Jmax=0.83 (Paks: kis-ssarkantyú (jobbb)) és Javg=0.777 voltak. Az IPS koovaalga-indexx alapján szám mított EQRértték 0.390 (Paks: melegvíz-ccsatorna torkoolata (jobb)) és é 0.715 (GerjrjenFoktő: koomp (jobb)) között változott, ami három m mintvételi pontoon a gyenge-, négy mintavéételi ponton a közepes-, három mintavéteeli ponton a jó ó ökológiai állaapotnak felel m meg.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

211/412


Paks: komp, jobb

Paks: mvíz, jobb

Paks: Kissarkantyú, jobb

Paks: Nagysarkantyú, jobb

Paks: NagyNagy sarkantyú, bal

Uszód, bal

Uszód, jobb

Gerjen-Foktő: komp, bal

Gerjen-Foktő: komp, jobb

TA AXONOK

Paks: komp, bal

dex értékei. Az élőbevonat kovaaalga állományának összetétele, az N taaxonszám, a H' diverrzitás és a J egyenletesség, valamint az IPS0, IPS és EQR ind Duna: Paaks-Gerjen (Foktő), 2012. augusztus 288.

2012.08.28

2012.08.228

2012.08.28

2012.008.28

2012.08.28

20112.08.28

2012.08.28

2 2012.08.28

2012.08.28

2012.08.28

pi (%)

CENTRALES SUM Centralees PENNALES SUM Fragilarriaceae SUM Eunotiaaceae SUM Achnan nthaceae SUM Naviculaceae SUM Bacillarriaceae SUM Epithem miaceae SUM Surirellaaceae SUM Pennalees spp. (egyéb) SUM m) N (taxonszám H' (Shannon--diverzitás) 2 Hmax= logN H'/Hmax (egyyenletesség) IPS0=SUM(Si*V * i*pi)/SUM(Vi*pi) IPS=4,75*IPS0-3,75 EQR*=0,05288*IPS-0,0808 (ez a 23. és 24. típusra (Duna: Szob felett, illl. Duna: Szob és Baja között) alkalmazható) a ökológiai állaapot (EQR alapján)

pi (%)

pi (%)

pi (% %)

pi (%)

pi (%)

pi (%)

pi (%)

pi (%)

min

max

átlag

pi (%)

63.7

444.0

32.3

41.5

48.6

24.0

25.4

47.4

62.66

6.8

6 6.8

63.7

39.6

3.6 0.0 12.1 14.1 5.2 0.0 0.3 1.0 100.0 43 3.86 5.43 0.71 3.379

44.6 0 0.0 7 7.8 355.1 7 7.3 0 0.0 0 0.2 0 0.9 1000.0 5 58 4.664 5.886 0.779 3.4114

3.9 0.2 4.3 40.3 17.8 0.0 0.9 0.2 100.0 68 4.86 6.09 0.80 2.666

6.5 0.0 10.1 32.9 7.2 0.0 0.4 1.4 100.0 45 4.57 5.49 0.83 2 2.886

4.4 0.0 3.2 33.5 8.8 0.0 0.4 1.2 100.0 40 4.39 5.32 0.82 2.701

1.2 0.0 1.7 61.6 10.7 0.0 0.0 0.8 100.0 32 3.82 5.00 0.76 3.481

3.1 0.0 9.3 47.8 11.7 0.0 0.5 2.2 100.0 66 4.74 6.04 0.78 3.879

0.0 0.0 3.8 36.9 10.6 0.0 0.6 0.6 100.0 42 4.13 5.39 0.77 2.695

5.99 0.00 11.99 13.33 4.55 0.00 0.33 1.44 100.00 400 3.699 5.322 0.699 3.6722

1.4 0.0 21.6 64.9 3.8 0.3 0.0 1.4 100.0 40 3.92 5.32 0.74 3.963

00.0 0 0.0 1 1.7 133.3 3 3.8 0 0.0 0 0.0 0 0.2 32 3..69 5..00 0..69 2.6666

6.5 0.2 21.6 64.9 17.8 0.3 0.9 2.2 68 4.86 6.09 0.83 3.963

3.5 0.0 8.6 38.0 8.8 0.0 0.4 1.1 50.0 47 4.26 5.53 0.77 3 3.274

12.30 0.569

12.447 0.5777

8.91 0.390

9.96 00.445

9.08 0.399

12.78 0.594

14.67 0.694

9.05 0.397

13.699 0.6422

15.07 0.715

8..91 0.3390

15.07 0.715

111.80 0 0.542

Közepes Közepees

Gyenge

Közeepes

Gyenge

Kö özepes

Jó

Gyenge

Jó

Jó

Gyeng ge

Jó

Közeepes

7.7.3-2. táblázaat Az élőbevonaat kovaalga álloományának össszetétele, 20122. 08. 28.

é koovaalga állom mányában naggy A Duna Paks-Gerjen (Foktő) szaakaszán 20122. szeptembeer 26-án az élőbevonat aránybann voltak jelenn a planktonbból kiülepedeett, Centrales--rendbe tartozzó taxonok, amelyeknek a megszámláált egyedekrre vonatkoztattott relatív abuundanciája 4.44% (Paks: Nagy-sarkantyú (bal)) és 63.77% (Gerjen-Fooktő: komp (baal) között változott, átlagosan 18.7% voolt. A Pennalees-kovaalga-állomány legnagyobb arányúú összetevői a Naviculaceaev relatív abunddanciája 19.0% családba tartozó taxonnok voltak, amelyeknek a megszámlált egyedekre vonatkoztatott (Gerjen-FFoktő: komp (bal)) és 677.8% (Paks: Kis-sarkantyúú (jobb)) közzött változottt, átlagosan 50.8% volt. A Naviculacceae-család legnagyobb átlagos relattív abundancciájú taxonjaa a Naviculaa recens (10.3%) volt. A Bacillariaceae-család részesedése r 9.1% (Gerjenn-Foktő: kompp (bal)) és 566.5% (Paks: N Nagy-sarkantyyú (bal)) közöött változott, átlagosan 222.7% volt. Az Achnanthaceeae-család résszesedése 0.88% (Paks: Naagy-sarkantyú (bal)) és 9.7% (Gerjen-FFoktő: komp (bbal)) között vááltozott, átlagoosan 5.6% voltt. A Bacillariacceae-család ddomináns taxoonjai a Nitzschhia palea, a N Nitzschia dissipata, valaminnt egyéb Nitzsschia (Lanceollatae)-fajok vooltak. Átlagos rrelatív abundaanciájuk 11.8% %, a 4.3%, ill. 4.0% volt. Az A Achnanthaaceae-családoot az Achnannthidium minuutissimum (=AAchnanthes minutissima), m Cocconeiis placentula, és Achnanthees-fajok képvisselték. Átlagoss relatív abunddanciájuk 3.6% %, 1.5%, ill. 0.5% volt. A taxonszzám Nmin=35 (Paks: nagy-ssarkantyú (ball)) és Nmax=577 (Uszód (bal))) között változ ozott, átlagosaan Navg=46 vollt. A Shannon--diverzitás és az egyenleteesség szélső éés átlagos érttékei H’min=3.444 (Paks: naggy-sarkantyú (bal)), H’max=44.95 (Paks: koomp (bal)) és H’avg=4.28, ill.. Jmin=0.67 (Paaks: nagy-sarrkantyú (bal), Gerjen-Foktő:: komp (bal)), Jmax=0.86 (Paaks: komp (baal)) és Javg=0.777 voltak. Az IPS kkovaalga-indexx alapján száámított EQRérrték 0.202 (Uszód (jobb)) és é 0.568 (Geerjen-Foktő: koomp (bal)) köözött változott, ami hat mintvvételi ponton a gyenge-, néggy mintavételi ponton a közepes ökológiaai állapotnak feelel meg

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

212/412


j Paks: komp, jobb

Paks: mvíz, jobb

Paks: Kissarkantyú, jobb

Paks: Nagysarkantyú, jobb

Paks: Nagysarkantyú, bal

Uszód, bal

Uszód, jobb

Gerjen-Foktő: p, bal komp,

Gerjen-Foktő: komp, jobb

T TAXONOK

Paks: komp, bal

Az éllőbevonat kovaalga álllományának összetéteele, az IPS0, IPS és EQR R index értékei. Duna: Paks-Gerjen (Foktő), 2012. 2 szeptember 26.

2012.09.26

2012.099.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.26

2012.09.226

2012.09.26

pi (%)

CENTRALES SUM Centraless PENNALES SUM Fragilariaaceae SUM Achnanth haceae SUM Naviculacceae SUM Bacillariaaceae SUM Surirellacceae SUM Pennaless spp. (egyéb) SUM IPS0=SUM(Si*V Vi*pi)/SUM(Vi*pi) IPS=4,75*IPS0-3,75 EQR*=0,0528*IPS-0,0808 (ez a 23. és 24.. típusra (Duna: Szob felett, ill. Duna: Szob és Baja között) alkalmazható) ökológiai állap pot (EQR alapján)

pi (% %)

pi (%)

pi (%)

pi (%)

pi (%)

pi (%)

pi (%)

pi (%))

m min

max

átlag

pi (%)

13.3

17.6

14.0

9.2

12.2

4.4

25.55

15.0

5 59.9

15.6

4.4

59.9

18.7

1.0 5.8 59.4 18.5 1.0 1.0 100.0 2.911

1.2 6.1 48.0 26.2 0.4 0.4 100.0 2 2.565

1.3 5.3 61.8 17.1 0.0 0.4 100.0 2.377

0.7 3.4 67.8 17.3 0.0 1.7 100.0 2.373

1.0 4.9 58.7 21.9 0.0 1.4 100.0 2.433

0.3 0.8 36.8 56.5 0.3 0.8 100.0 3.113

5.00 6.66 50.77 9.33 1.33 1.77 100.00 3.1422

0.7 5.8 37.0 40.9 0.2 0.5 100.0 1.916

1.7 9.7 19.0 9.1 0.0 0.6 1000.0 3.3375

0.9 7.2 65.6 10.0 0.0 0.6 100.0 2.695

0.3 0.8 19.0 9.1 0.0 0.4 1.916

5.0 9.7 67.8 56.5 1.3 1.7 100.0 3.375

1.4 5.6 50.5 22.7 0.3 0.9 100.0 2.690

10.08 0.451

8.44 0 0.365

7.54 0.317

7.52 0.316

7.81 0.331

11.03 0.502

11.188 0.5099

5.35 0.202

122.28 0.5568

9.05 0.397

5.35 0.202

12.28 0.568

9.03 0.396

Közepes

Gyenge

Gyenge

Gyyenge

Gyenge

Közepes

Közepes

Gyenge

Közepees

Gyenge

Gyeenge

Közepes

G Gyenge

7.7.3-3. táblázzat Az élőbevonnat kovaalga álloományának össszetétele, 20122. 09. 26.

Ökológiaai elemzés

A fitobennton téridő mintázatának m többváltozóós matematikkai módszerreel történő eleemzése a minősítéshez m is használt rrészletes faji szintű s adatokoon alapul, ameelyeket a Mellléklet táblázatai tartalmaznnak.

( ppaksfb 2012009tdiv.xls: „tábbl. (Mellékleet: paksfb 2001208tdiv.xls: „táblázat Duuna melléklet”” munkalap (augusztus), (Duna) m melléklet” munkkalap (szeptem mber)) A mintákk páronkénti összehasonlíttására a Brayy-Curtis hasoonlósági függvvényt, a clustter elmzésre a hierarchikuus, csoport áátlag módszertt használtuk (H HAMMER, HA ARPER és RY YAN 2001). A követkeezőkben, denndrogramokonn (7.7.3-1 és 7.7.3-2 áb bra) mutatjuk be az auguszztusi és szepptemberi mintáák elemzéséének eredménnyeit. ( Mellékllet: pfb1208.jppg és pfb12099.jpg). A clusterr elemzés graafikonjaiban alkalmazott jelöölő rendszernnél a betűk a táblázatban szereplő mintavételi helyeek

rövidítéssét, a „j” és a „b” betű a Duna part (jobbb, bal) helyzzetét jelenti. (pl: U-j – Uszzód jobb part))

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

213/412


A cluster ellemzés dendroogramja, a fito obenton kovaallga állományán ának m mennyiségi és minőségi vizssgálata eredméényei alapján. Duna: Paks-G Gerjen (Foktő) sszakasz, 2012.. 08. 28.

7.7.3-1. ábra A cluster elemzzés dendrogram mja, a fitobentonn kovaalga Dun na: Paks-Gerjenn (Foktő), 2012.. 08. 28.

A cluster ellemzés dendroogramja, a fito obenton kovaallga állományán ának m mennyiségi éss minőségi vizssgálata eredméényei alapján. Duna: Paks-G Gerjen (Foktő) szakasz, 20122. 09. 26

7.7.3-2. ábra A cluster elemzzés dendrogram mja, a fitobentonn kovaalga Dun na: Paks-Gerjenn (Foktő), 2012.. 09. 26.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

214/412


A dendroogramok kvaalitatív értékelése alapján a következők állapíthatók meg:  A Augusztus véégén jól elkülönülő csopoortot alkottak a következőő jobbparti miintavételi ponntok: Paks-kom mp, jobb (Pk-jj) Paks-melegvíz csatorna torkolata, jobb (Pmv-j)) Paks, kis--sarkantyú, joobb (Pks-j) Paks, naggy-sarkantyú, jobb (Pns-j)) Uszód, jobb (U-j) A csopoort magában foglalja az ebben az iidőpontban, a VKI szerinti gyenge ökológiai állapotú három mintavétteli pontot is,, amelyekre a szennyezeettséget jelzőő Nitzschia palea-nak a ccsoporton kívvüli mintavéteeli pontokénnál nagyobb (3.2-11.4%) relatív abunddanciája volt jellemző.  S Szeptember végén a mintavételi ponntok hasonlóó, de kevésbbé határozottt elrendeződése figyelhető m meg a clusteer-elemzés erredményét á brázoló denddrogramon.

7.7.4 MAKROFITTA ok eredménnyei 7.7.4.11 Korábbi vizsgálato A vizsgálaati területre voonatkozóan feellehető adatokk nem alkalmaasak bármilyen minősítésree, azok csak táájékoztató jellegű infformációkat nyyújtanak a minnősítést végzőő szakember számára. s

7.7.4.11.1

Archívv adatbázis

Az archívv adatokat a (P PL12_archiv__adatbazis_m makrofita.xls) melléklet tartaalmazza.

7.7.4.11.2

Archívv adatok elem mzése

A vizsgálaati területre voonatkozóan feellehető adatokk nem alkalmaasak bármilyen minősítésree, azok csak táájékoztató jellegű infformációkat nyyújtanak a minnősítést végzőő szakember számára. s A fellelhető adatookból képzett adatbázist a mellékletbben rögzítettük.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

215/412



7.7.4.22.1


A mintavéétel módszeree megegyezettt az MKD-bann, előzetesen meghatározott m t protokollal (ldd. 7.6.5.4 fejezet). Mintavéteel időpontja a Dunán A Dunán a hidrológiai viszonyokat v (kkisvizes állapoot) is figyelembbe véve 2012.. július 2-án vvettünk mintákkat. A dunai mintavéteel időszakábann a vízállás (w www. hydroinfoo.hu) a paksi vízmércénél v 232 2 cm, apadóó volt. Az őszi m mintavétel időppontja a Dunánn 2012. 09. 300. volt. A dunaai mintavétel iddőszakában a vízállás (www w. hydroinfo.hhu) a paksi víízmércénél 1007 cm, apadó volt.

7.7.44-1. ábra Botannikai felmérés.

A kép naggy felbontásbaan a melléklettekben találhaató (PL12_minntavetel_makroofita_7741.JP G). A mintavétel helyszínee – szintén azz MKD-val eggyezően – a Duna D 1526,3 – 1516,0 fkm m közötti szakkasza. A vízteest kódja: HURWAEP4444. A mintavéttelt 8db, egyyenként 100 méter hosszzúságú mintaaegységben végeztük v el. A mintavéteeli egységek kijelölésénél k figyelembe f veettük a megaddott követelméényeket, a koorábbi vizsgálaatok mintavéteeli helyeit, vvalamint a heelyszíni tereppszemle soránn a mintavétteli helyszín környezeti addottságait, mintavételre vaaló alkalmassságát (7.7.4-1. táblázat).

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

216/412


Duna

D Dátum

EOV VY

EO OVX

1.1 (jobb)

2012.07.002, 2012.09.30

636605

1337622

1.2 (bal)

2012.07.002, 2012.09.30

637254

1337774

2.1 (jobb)

2012.07.002, 2012.09.30

63714 48

1337077

2.2 (bal)

2012.07.002, 2012.09.30

63754 49

1337392

3.1 (jobb)

2012.07.002, 2012.09.30

637711

1336219

3.2 (bal)

2012.07.002, 2012.09.30

638260

1336213

4.1 (jobb)

2012.07.002, 2012.09.30

638212

1330280

4.2 (bal) 2012.07.002, 2012.09.30 639081 1229609 7.7.4-1. táblázat Makrofitoon mintavételi időpontok i és a pontok koordinnátái.

A mintavéételi egységekk jellemzőit, a mintázás körüülményeit az MKD-ban M megghatározott jeggyzőkönyvek tartalmazzák. t (PL12_jkk_alt_Duna_1.pdf; PL122_jk_alt_Dunaa_2.pdf; PL12_jk_alt_D P Duna_3.pdf; PL12_jk_allt_Duna_4.pd df; PL12_jk__makrofiton__07.xls; PL12__jk_makrofitoon_10.xls meelléklet). A dunai m mintavételi egyységeket térkéépszelvényekeen ábrázoltuk (7.7.4-2 és a 7.7.4-3 ábra)).

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

217/412


7.7.4-2. ábra Makrofitoon mintavételi szakaszok s a Du una I. szakaszán án

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

218/412


7.7.4-3. ábra Makrofitoon mintavételi szakaszok s a Duna II. szakaszáán

7.7.4.22.2


A 2012. évi vizsgálatok adatait adatbázisbaa foglalva a PL12_adatb bazis_makroffita_nyar-oszz.xls melléklet tartalmazzza.

7.7.4.22.3

Adateleemzés

A mintavvételek eredm ményei A mintavéétel során 1111 makrofiton fajt f azonosítotttunk a mennyyiségi felvételeek készítése ssorán. A Dunáában 57 db faajt, az állóvizzekben 65 db fajt f találtunk. A táblázat az elektronikus mellékletek m köözött, az adatbbázisban található. A listábaan szereplő fajok közül eggy faj (Carex pseudocyperu p us) hazai jogszzabályok alapjján védettségeet élvez, eszm mei értéke 20000 Ft. Naturaa 2000 jelölő fajt nem találltunk. A mennnyiségi felvéteelekbe többnyire közönségees fajok kerülttek, de találunnk

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

219/412


közöttük ttöbb olyan fajt is, amelyek jelentős j hány ada erőteljeseen és agresszzívan terjeszkeedő idegenhonos elem. Ezeek nagyon ggyorsan képeesek alkalmaazkodni a vááltozó környeezeti viszonyookhoz, gyors reprodukciós képességggel rendelkezznek és egy részük komolyan fenyeget heti az őshonnos vegetációó elemeit. Kieemelhető közüülük a lándzsáás őszirózsaa (Aster lanceoolatus), egy Észak-Amerikaai gyomfaja, am mely a Duna mentén m agressszívan terjedőő gyomként vaan nyilvántarrtva. N Név Konn-001-I Konn-001-ii Fad-001 Fad-002 Fad-003 Fad-004 Fad-005 Fad-006 PH HO-1I PH HO-2 PH HO-3 PH HO-4 PH HO-5

Dátum nyá r 2012.07.01 2012.07.01 2012.07.01 2012.07.01 2012.07.01 2012.07.01 2012.07.01 2012.07.01 2012.07.01 2012.07.01 2012.07.01 2012.07.01 2012.07.01

Dáttum ősz 2012.09.29 2012.09.29 2012.09.29 2012.09.29 2012.09.29 2012.09.29 2012.09.29 2012.09.29 2012.09.29 2012.09.29 2012.09.29 2012.09.29 2012.09.29

EOVY 635861.77 6 636066.88 6 635541.08 6 635105.04 6 634635.26 6 634779.30 6 634806.96 6 635730.39 6 636062.52 6 636158.82 6 636161.23 6 636140.78 6 635970.42 6

EOVX 136611.01 136316.94 126038.10 126131.10 126101.28 123371.88 123035.53 122631.49 136902.23 136886.92 136386.70 136257.22 136804.67

7.7.4-2. táblázat Makrofitoon mintavételi időpontok i és a pontok koordinnátái.

Ökológiaai elemzés A mintavvétel során vett v minták makrofiton m m mennyiségi érttékeit elemezzve (ANOVA)) statisztikailaag szignifikánns különbségget tapasztaltunk (F = 2,468; p = 0,0064)) az összes minta m vonatkozzásában, pároonként összevetve pedig 2 db d dunai ponnt (3.2, 4.1) között. k A fajszzámokat és d iverzitási értéékeket vizsgálva jelentős küülönbségeket kaptunk egyees dunai minnták között (7.7.4-4 és 7.7.44-6 ábra). nyisége a nyáári és őszi minntavétel A makrofiton faajok átlagos növénymenn összeevont adatai aalapján a dun nai mintavételi pontokon

7.7.4-4. ábra A makrofiton fajok á tlagos növénym mennyisége ( nyyár és ősz) dunnai pontokon

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

220/412


A mintákk közösségszeerkezeti mutaatóinak kvanti tatív elemzéssét elvégeztük az összes mintára vonaatkozóan. Ezeek alapján eelmondható, hogy az egyess dunai mintavvételi helyek jelentősen eltéérő fajkészletttel rendelkeznnek. A Shannoon diverzitáss és a növények átlagos mennyiségi m é rtékeit tekintvve a dunai szzelvények naggyon eltérő diverzitásúak és é fajszámúaak. A dunai minták m mennyyiségi értékeinnek szórásábban sem lehet szabályossáágot felfedeznni, az eltérés a mintavéteeli pontok zavaartságát jelzi és é nem a meleeg víz bevezeetés hatását.

A makrofiton m fajok Shannon diverzitás érttékei a dunai mintavételi ppontokon a nyáári és őszi miintavételek összevont adaatai alapján

7.7.4-5. ábra á A makrofitoon fajok Shannoon diverzitás érrtékei dunai min ntavételi pontokkon (nyári és ősszi).

A dunai minttavételi pontook fajszám érrtékei a nyári és őszi mintaavétel összevonnt makrofiton n adatai alapjáán

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

221/412


7.7.4-6. ábra A dunai mintavételli pontok fajszám értékei makrrofiton adat (nyáári és őszi).

A mennyiiségi minták (m mintavételi heelyek) hasonlóóságát és külöönbözőségét Bray-Curtis B függgvénnyel képpzett ordinációós eljárássall, főkoordinátaa analízissel (PCoA) elem eztük. Az eljáárás lényege, hogy azok a mintavételi pontok, melyeek egymáshoz közel esneek, nagyobb hasonlóságot h m mutatnak a veegetáció összeetétele és meennyisége alappján, mint azook, amelyek a pontfelhőtől távolabb helyyezkednek el. Ez az eljáráss alkalmas lehet a melegvízz hatással közzvetlenül érinteett mintavéteeli helyek elkülönítésére, vaalamint arra, hoogy egyáltalánn ez a hatás téénylegesen érrvényesül-e. A du unai mintavétteli egységekk főkoordinátaa analízise a nyári és őszi mintavéétel összevon nt makrofiton n adatai alapjáán.

7.7.4-7. ábra A dunai mintavételi m egysségek főkoordinnáta analízise (n nyári és őszi) m makrofiton adatook.

A főkoorddináta analízis eredménye a 7.7.4-7. áábrán látható ordináció. Azz 1-es tengelyy a minták köözött tapasztaalt variancia 42%-át, míg a 2. tengely csak a 19%-át magyarázza. A Dunai minttavételi pontokk közül a meleegvíz kifolyóhooz

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

222/412


közelebb levő pontok (1.1, 1.2, 2.1, 2.2) 2 jelentőse n elkülönülnek a többi alvízzi ponttól. A m mintavételi pontok a víz folyáási irányánakk megfelelően sorba rendezződnek. Ez alóól kivételt csakk a 4.1 és 4.2 pontok képezznek. A minták kvalitatív feldolgozása soráán kapott adattmátrixot (mennnyiségi adatook) hierarchikuus osztályozáási módszerneek, ún. klasztterelemzésnek is alávetettüük, mely az élőőlény-együttessek osztályozására legelterrjedtebben használt elemzéési mód. Ennnek lényege, hogy h az egyess minták (min tavételi helyek) makrofiton közösségéneek összetétele alapján felülrről kiindulva (hierarchikussan) és lefeelé haladva hasonlóságott, vagy különbséget képpes kimutatni. Az adatainnk elemzésééhez a Bray-C Curtis hasonlóssági függvényyt alkalmaztuk (7.7.4-8. ábraa). A dunai min ntavételi helyyek makrofitoon állományainak Bray-Cu urtis hasonlóssági függvén nnyel képzett klaszztere a nyári éés őszi mintaavétel összevvont adatai allapján

7.7.4-8. ábra A dunai mintavéételi helyek makkrofiton állománnyainak klaszte erelemzése (nyáári, őszi) adataii alapján

A folyóvízzi mintavételi helyek h közül a melegvíz bevvezetési pontttól legtávolabbb eső mintavéételi pontok (4..1, 4.2, 3.2) kerültek kkülön klaszter ágra.

7.7.4.22.4

VKI szeerinti vízmin nősítés

A módszeertan kidolgozzása során figyyelembe vettüük az EN 154660 és EN 14184 szabványook előírásait, illetve azokat az a alap stattisztikai szabáályokat, amellyek az adattok gyűjtéséree, mintavételi egységek sszámára és a randomitásra vonatkoznnak. A minősíítéshez legaláább 100 méterr hosszúságú mintaegység alkalmas. Az ökológiai vízm minősítés soráán a két mintavételi időpontra külön-külön és együtte sen is megadjjuk az EQR értékeket (7.7.44-3. táblázat). A mintavvételi egység gek ökológiai állapotminőssítésének ereedményei a nyári, őszi és az összevont mintavételeek makkrofiton adataai alapján EQ QR érték 2012.07.

2012.09.

Összesítet ett

11.1 (jobb)

0.66

0.35

0.41

3-Közzepes

11.2 (bal)

0.68

0.37

0.47

3-Közzepes

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

223/412


22.1 (jobb)

0.57

0.15

0.29

2-Roossz

22.2 (bal)

0.25

0.47

0.39

3-Közzepes

33.1 (jobb)

0.56

0.40

0.51

4-JJó

33.2 (bal)

0.25

0.25

0.25

2-Roossz

44.1 (jobb)

0.5

0.5

0.50

4-JJó

4-JJó 44.2 (bal) 0.51 0.38 0.50 7.7.4-3. tábláázat A mintavételi egységek öökológiai állapottminősítése (nyyári, őszi) makroofiton adatok allapján.

A Dunán az alkalmazoott minősítési eljárás alapjáán csak igen kismértékű állapotromlást á tapasztalhatuunk a melegvvíz bevezetési pont és azz alatta levő 2-3. 2 sz. szelvvények közöttt. A jobb oldaali mintavételi szakaszok (22.1, 3.1, 4.1) a melegvíz hatásának kitett, míg a bal oldali pontook (2.2, 3.2, 4.2) a melegvvíz által érinteetlennek tekinntett mintavéteeli szakaszook. A vízminőőség értéke a duna jobb olddalán a meleggvíz bevezetéss után egy kattegória romlásst szenved el, majd a 3. és 4. szelvénybben már két kategória (!) javulás j tapassztalható. A Duna D bal oldalán a vízminőőség értékek változása neem követi a joobb oldalon taapasztalt váltoozásokat. A vízminőőség értéke az 1. sz. szelvéényben közeppesnek adódoott, míg a 2. szz. szelvénybenn rossz-közeppesnek, a 3. sz. s szelvénybben jó-rossz értéket mutaatott. A minőősítés összessített értéke alapján a D Duna vizsgáltt szakaszánaak minősítéési értéke mérrsékelt (3).

7.7.4.22.5

Makroffita vizsgálatok értékeléése



A mintavételek során a Dunnából összeseen 57 db makrrofiton fajt muttattunk ki.



A kimutatott makrofiton m fajook kis hányadaa volt ún. invazzív, idegenhonos taxon.



A mennyiségi minták közössségszerkezeeti mutatóinak összehasonlítása alapján m mind az átlaggos mennyiséggi, mind a taxonsszámok, mind a diverzitási i ndex értékei jelentős különbbséget mutatttak a dunai poontok között. m



A többváltozóós módszerrel képzett ordinnáció és a klaaszter elemzéés alapján a bbevezetési poont körüli és az a aalatta levő mintavételi m poontok (szelvénnyek) távol estek e egymástól. Az ordi nációs ábránn a mintavéteeli sszelvények is elkülöníthetőek. Azonban aaz ökológiai állapotértékelé á és eredményeei jelentős állapotromlást neem m mutattak.



v Mivel a makrofiton alapú vízminősítésst úgy hoztákk létre, hogy az a területt bolygatottsáágára és a víz ttápanyagtartaalmára legyenn érzékeny, ezért a kappott eredménnyek főképp a mintavéteeli szelvénybeen ttapasztalható bolygatottságg állapot ereddményei. A jobb- és bal oldali egybetaartozó mintavvételi pontokbból kképzett mintavvételi szelvények átlagos öökológiai állapota az első háárom szelvényyben közepessnek mondhattó. A legalsó szeelvény állapotaa pedig jónakk adódott. Amennyiben a melegvíz m bevezzetés jelentőss állapotromláást ookozna a makkrofiton vegetáációban, úgy a mintavételi szelvények s köözött egy-két oosztálynyi értéékromlást kelleett vvolna tapasztalnunk. Tehátt az általunk aaz egyes ponntok között tappasztal EQR különbségekeet feltehetően a mintavételi heelyek eltérő boolygatottsága, eltérő hasznáálati intenzitása okozta. m



A dunai mintták mennyiséégi értékeinekk és a minőssítési értékekk szórásában nem lehet szabályossággot ffelfedezni, az eltérés a minntavételi pontook zavartságáát jelzi és nem m a meleg vízz bevezetés hatását. A Pakksi A Atomerőmű hűtővíz h csatorrnájából kiboccsátott melegvvíz hatását a makrofiton nnövényzetre jeelen terjedelm mű vvizsgálatok neem mutatták ki.. k



A minősítés összesített értééke alapján a Duna vizsgáltt szakaszánakk minősítési érrtéke mérsékeelt (3).

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

224/412


7.7.5 MAKROZO OOBENTON


7.7.5.11.1

Archívv adatbázis

Az archívv adatokat a PL12_archiv_a P adatbazis_MZZB.xls mellékklet tartalmazza.

7.7.5.11.2


VITUKI (22002) Összeffoglaló jelentéés „A Paksi A tomerőmű éleettartam hosszabbításánakk és teljesítméénynöveléséneek környezetvédelmi és vízjogi v engedélyezéséhez kapcsolódó teelephely jellemzési program am c. téma keeretében 200012002-benn végzett munkkáról” Vízminőőségi és ökolóógiai állapotfellmérés. Témaszám: 721/3/5563901. – Dunna Paks. VITUKI (22004) „A Pakssi Atomerőmű élettartam hoosszabbításának és teljesítm ménynöveléséének környezeetvédelmi és vízjogi enngedélyezéséhhez kapcsolóddó telephely jeellemzési proggram” Zárójeleentés a Paksi AAtomerőmű teelephelyjellemzéssi programjánaak keretében a felszíni vizekk állapotáról és é változásáról. 0000K00ER RA00042/A. P123030//0007/A. ERŐ ŐTERV RT. Buudapest. – Dunna-Paks. A feeldolgozott addatok közül, a 2001-2003-bban a VITUKI által vett maakrozoobentonn minták szem mi-kvantitatívaak, azazz a vízminősítésre csak korlátozott mértékben alkalmazható. a Bizonyos biiotikus indexek (pl. csaláád ponttrendszeren alapuló a mutatók BMWP, A ASPT) ugyan képezhetők, de ezek VKI alapú ökológgiai minősítésre önm magukban mégg nem, vagy csak korlátozzottan alkalmaasak. Ezek alaapján a VITUKKI adatbázisáát a Duna pakksi szakkaszának, vaagyis a HURW WAEP444 víz íztest VKI szzerinti minősíttésére csak megszorításookkal javasoljuuk alkaalmazni. DDKTVF (2007) Víz Keeretirányelv monitorozás. m V VM. – Duna-Duunaföldvár, Baaja, Mohács. A DDKTVF által vett v kvantitatívv minták a Duuna dunaföldváári (HURWAE EP444), bajai éés mohácsi (H HURWAEP445) szakkaszának VKI szerinti minőssítésére felhassználhatók. A VK KI szerinti minnősítés értékei a következőkképpen alakullnak: HMM MI EQR Dunaaföldvár jobb part p 2007. máj us: nincs adat; HMM MI EQR Dunaaföldvár jobb part p 2007. júni us: 0,56 (mérssékelt); HMM MI EQR Dunaaföldvár bal paart 2007. máju s:0,69 (jó); HMM MI EQR Dunaaföldvár bal paart 2007. júniuss: nincs adat; Az eredmények alapján meggállapítható, hogy a Paksi Atomerőmű kibocsátássához viszonyyítva felvízineek tekinnthető minták eredménye alapján a a Dunna dunaföldvárri szakasza (H HURWAEP4444) összességében mérsékeelt állappotú. A vizsgáálat jelenlegi kereteihez tartoozó, a (HURW WAEP444) vízttesten alvízi m mintavétel nem m történt. DDKTVF (2008) Víz Keeretirányelv monitorozás. m V VM. – Duna-Duunaföldvár, Baaja, Mohács.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

225/412


A DDKTVF által vett v kvantitatívv minták a Duuna dunaföldváári (HURWAE EP444), bajai éés mohácsi (H HURWAEP445) szakkaszának VKI szerinti minőssítésére felhassználhatók. A VK KI szerinti minnősítés értékei a következőkképpen alakullnak: HMM MI EQR Dunaaföldvár jobb part p 2008. júliuus: 0,65 (jó); HMM MI EQR Dunaaföldvár jobb part p 2008. sze ptember: 0,566 (mérsékelt); HMM MI EQR Dunaaföldvár bal paart 2008. júliuss: nincs adat; HMM MI EQR Dunaaföldvár bal paart 2008. szepttember: nincss adat; Az eredmények alapján meggállapítható, hogy a Paksi Atomerőmű kibocsátássához viszonyyítva felvízineek tekinnthető minták eredménye alapján a a Dunna dunaföldvárri szakasza (H HURWAEP4444) összességében mérsékeelt állappotú. A vizsgáálat jelenlegi kereteihez taartozó, a (HUR RWAEP444) víztesten alvíízi mintavétel 2008-ban neem törtéént. SCIAP K Kft (2010) A Paksi P Atomerőőmű üzemidőő hosszabbítáásának környeezetvédelmi eengedélyében előírt, a Dunna ökológiai állapotának jeellemzésére alkalmas a moniitoring program m végrehajtássáról. 2009-20010. Kék Cserrmely Kft. DunaPaks A SCIAP Kft. áltaal vett kvantitaatív minták a Duna paksi szakaszának (HURWAEP4444) VKI szerinnti minősítésére felhaasználhatók. A 22009-2010-benn végzett minntavételek alaapján a Dunaa ökológiai vízzminősége a makrogerincttelenek alapjáán összzességében mérsékelt m állaapotú, a HMM MI EQR értékee: 0.48. A felvvíz és alvíz kközött a VKI alapú a minősítéés szerrint értékelhetőő osztálykülönnbséget nem llehetett kimutaatni. A m makrozoobenton vizsgálat eredményeit összegezve megállapíthaató, hogy a kközösségszerrkezeti mutatóók alappján csak az első e három mintavételi időppontban tapassztaltunk különnbségeket a m melegvíz befolyó által érinteett minttavételi helyek (6-9) és a kontroll (felvízzi) pontok köözött, valamintt ez a hatás már a 11-15 pontokon neem jelenntkezik, azaz csak lokális mértékű. m Kiderrült továbbá, hogy h jelentős hatással van eezen mutatókk alakulására az a adottt mintavételi helyen h találhaató természetees és/vagy meesterséges aljzzatoknak is. A tööbbváltozós módszerrel képpzett ordinációó alapján a kétt mellékági mintavételi pontt (PMZB3 és PMZB10) P szinte mindden egyes alkkalommal elküülönült a többii helytől, míg a melegvíz hatásának közv zvetlenül kitett 6-os pont neem külöönült el teljeseen és csak az augusztusbann vett minták esetében kerüültek közel eggymáshoz a 7-8-9 mintavéteeli helyyek, melyekre szintén hatással volt a kiboocsátott hűtővííz. A kvvalitatív (binárris) adatok eleemzése alapjáán megállapíthható, hogy a hűtővíz h által köözvetlenül érintett szakaszook elküülönülnek, azaaz taxonkészlletük hasonlóó, ezért a meelegvíz befolyásolta a kialaakult makrofaaunát ezeken a ponttokon, mivel azonban a más helyekkel nem m mutatott hassonlóságot a hatás h csak hellyi szintű volt. A nnégy mintavétteli időpontbaan vett mintáákban összessen 109 makkrogerinctelen taxont mutaattunk ki. Ezeek többbsége azonbaan invazív, idegenhonos faj, melyekree jellemző, hogy h gyorsann képesek alkalmazkodni a meggváltozott körnnyezeti viszonnyokhoz, pl. m melegvíz és íggy gyorsan beenépesítik az érintett szakaaszokat, melyeek fajgaazdagsága ezzáltal megnőhhet(!). Másodssorban előseggíti ezen fajokk elterjedését és ezzel fennáll a veszélyye annaak, hogy kiszorítják az őshonos ő fajokkat, így a meelegvíz lokális hatásának sajnos nagyyobb térléptékkű köveetkezményei is lehetnek (pl. Dikerogamm marus villosus, Corbicula fluminea térhódíítása a Duna vízgyűjtőjén). v Minddent összevettve kijelenthettő, hogy a Paaksi Atomerőm mű hűtővíz csatornájából kiibocsátott melegvíz hatása a makkrogerinctelen szervezetekkre lokális jeelentőségű éss vizsgálatainnk szerint 1 ,5-2 km-nél nem nagyobbb hatóótávolságú. A jeelenlegi vizsgáálataink eredm ményét alátám masztják a korábbi évek vizzsgálatsorozaatai (Jelentés 2001, 2003). A csóvvaszerűen levvonuló felmelegedett hűtővvíz csupán lookális hatást fejt ki a makkroszkopikus vízi v gerincteleen élőléényegyüttes taagjaira, ugyannakkor ökológgiai szempontbból a legnagyyobb veszélyt az jelentheti, ha a melegvíízi

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

226/412


körüülmények közöött az újonnann betelepült, innváziós (pl. Coorbicula-fajok) fajok rohamoosan szaporoddni kezdenek és é gyorrs terjedésükkkel, a hasonló ökológiai igénnyű őshonos fajokat f kiszoríttják. BME-INN NOTECH (2003-2009) A Pakksi Atomerőm mű vízrendszerreinek vízgazddálkodási és vvízminőségi vizzsgálata. Kutatási jjelentés. – Duna-Paks; Horggász-tavak A B BME-INNOTEC CH által 20033-2009 közöttt elvégzett viizsgálatok ereedményeikéntt a Duna meelegvíz kifolyóója körnnyékéről 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 22008, 2009. évi jelentésekben találhatóakk kvalitatív adatok. Emellettt a 2003. évi jelentéssben találhatóó kvalitatív addat a Horgászz-tavak területéről. Ezek a kkvalitatív adatok minősítésre nam m alkalmasak, ugyanakkor innformációt (fa unisztikai, illettve szórvány adatok) a adhattnak a víztest jellemzéséhez j z. MTTM (22004) A pakssi telephely jeellemzését szzolgáló, a körrnyezetvédelm mi-, telephely- és vízjogi engedélyezésssel összefügggő monitorozáási program véégrehajtása. M Minta értékű zoológiai z biomonitoring vizsggálatok. ÖKO Zrt. A PA 3 km m-es körzeténnek faunisztikaai felmérését ttartalmazza, amelyben a az alapvetően a terrresztris adatok mellett szórványoosan fordulnak elő akvatikuus szervezetekkre vonatkozóó megfigyeléseek. A szórványyos adatok minősítésre nem m alkalmasaak. Hozzájárulhatnak a víztest jellemzésééhez

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

227/412


Taxono ok

Helyek Duuna (melegvízcsaatorna torkolat alatt)

Csigák (Moollusca: Gastrop poda) Theodoxuss fluviatilis (LINNA AEUS 1758) Viviparus aacerosus (BOURG GUIGNAT 1862) Viviparus ccontectus (MILLET, 1813) Bithynia tenntaculata (LINNA AEUS, 1758) Galba trunccatula (O. F. MÜLLLER, 1774) Lymnaea sstagnalis (LINNAE EUS, 1758) Stagnicola palustris (O. F. MÜLLER, M 1774) Radix auriccularia (LINNAEU US, 1758) Radix peregra (O.F. MÜLLE ER, 1774) Physella accuta (DRAPARNA AUD, 1805) Planorbariuus corneus (LINN NAEUS, 1758) Planorbis pplanorbis (LINNAEUS, 1758) Anisus spirrorbis (LINNAEUS S, 1758) Anisus vorttex (LINNAEUS, 1758) Gyraulus albus (O.F. MÜLLLER, 1774) Gyraulus crrista (LINNAEUS S, 1758) Kagylók (M Mollusca: Bivalvvia) Unio crassuus RETZIUS, 17888 Unio pictoruum (LINNAEUS, 1758) Unio tumiduus RETZIUS, 17888 Unio spp. Anodonta aanatina (LINNAEUS, 1758) Sinanodontta woodiana (LEA A, 1834) Dreissena ppolymorpha (PALLLAS, 1771) Corbicula flluminea (O.F. MÜ ÜLLER, 1774) Corbicula flluminalis (O.F. MÜLLER, M 1774) Rovarok (Insecta) Szitakötőkk (Insecta: Odon nata) Ischnura elegans SCHMIDT T, 1938 Orthetrum ccancellatum (Linnaeus, 1758) Aeshna graandis Bogarak (C Coleoptera) Csíkbogaraak (Dytiscidae) Hydroglyphhus geminus (FABRICIUS, 1792) Laccophiluss hyalinus (DE GEER, G 1774) Porhydrus lineatus (FABRIC CIUS, 1775) Csíborfélékk (Hydrophilidae) Anacaena llimbata (FABRIC CIUS, 1792) Hydrobius ffuscipes (LINNAE EUS, 1758) Hydrocharaa caraboides (LIN NNAEUS, 1758) Poloskák ((Heteroptera) Ranatra linearis (LINNAEUS S, 1758) Hesperocorixa linnaei (FIEB BER, 1848) Kétszárnyúúak (Diptera) Chironomiddae

Paaksi Atomerőmű 3 km-es körzete)

20003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2003 2006, 20007, 2008 2006, 20007, 2008 2007, 2008 2008, 2009 20007 20033, 2004, 2005, 20006, 2007, 2008, 2009 20033, 2004, 2005, 20006, 2007, 2008, 2009 20033, 2004, 2005, 20006, 2007, 2008, 2009 20007

2003 2003 2003 2003 2003 2003

7.7.55-1. táblázat PA A 3 km-es körzeetének faunisztiikai felmérése

Hivatkozáás: Duna (m melegvízcsatorrna torkolat alatt): BME--INNOTECH (2003-2009) A Paksi Attomerőmű víízrendszereineek vízgazdállkodási és vízminőségi vizsgálata. Kutatáási jelentés. – Duna-Paks; Horgász-tavak H k Paksi Atoomerőmű 3 km-es k körzete: MTTM (20004) A paksii telephely jelllemzését szoolgáló, a körnnyezetvédelm mi-, telephelyy- és vízjogi engedélyezééssel összefüüggő monitoroozási program m végrehajtáása. Minta értékű zoológiiai biomonitooring vizsgálattok. ÖKO Zrt.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

228/412


A vizsgálaati területre voonatkozóan feellehető adatokk nem alkalmaasak bármilyen minősítésree, azok csak táájékoztató jellegű infformációkat nyyújtanak a minnősítést végzőő szakember számára. s


7.7.5.22.1


A mintavéétel módszer megegyezett m az a MKD-ban, előzetesen meghatározott m protokollal (ld.. 7.6.5.5 fejezet).

7.7.5-1. áábra Makrozoobbenton mintavé étel

7.7.5-2. ábra Minntahely a PA Zrrt. melegvíz kifo olyója alatt

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

229/412


Fénykép: Mellékletek, PL12_mintaheely kifolyo_77552.JPG. A mintavétel helyszínee – szintén azz MKD-val eggyezően – a Duna D 1526,3 – 1516,0 fkm m közötti szakkasza. A vízteest kódja: HU URWAEP444. A mintavételt 4 mintaszakkasz 8 egységgében végeztüük el. A mintaavételi egységek kijelölésénnél figyelembbe vettük a megadott kövvetelményekeet, a korábbi vizsgálatok mintavételi hhelyeit, valam mint a helyszííni terepszem mle során a mintavételi m helyszín környezzeti adottságaait, mintavételrre való alkalm masságát. A mintaegységek m ket 3-3 alegyységre osztotttuk. Az alegysségek kijelöléésének legfontosabb szemppontja a vizsggálati cél szem előtt tartássa, valamint a mintavétel reprezentativit r tása volt. Ennnek megfelelőeen a mintavétteli alegysége ket különbözőő élőhely típussú területekeen jelöltük ki. A mintavételi egységek, illeetve alegységeek pontos kooordinátáit az M MKD-ban írtakk szerint az elsső mintavéteel időpontjábaan határoztuk meg. Mind a nyári, mind az őszi mintavétel során ezen egységgek-alegységeek vizsgálatáát végeztük el (7.7.5-1. táblázat). A minttavétel időponntja a nyári mintavétel m soráán: 2012. 07.002, míg az ősszi mintavéteelkor: 2012.099.30 volt. Mintavételi aalegységek kó ódjai

VX EO OV Y EOV 636605 PL LMZBD111 1 137622 636653 PL LMZBD112 1 137531 636739 PL LMZBD113 1 137482 PL LMZBD121 1 137774 637254 PL LMZBD122 1 137594 637412 PL LMZBD123 1 137457 637515 PL LMZBD211 1 137077 637148 PL LMZBD212 1 137089 637194 PL LMZBD213 1 136952 637296 PL LMZBD221 1 137392 637549 PL LMZBD222 1 137272 637601 PL LMZBD223 1 136978 637869 PL LMZBD311 1 136219 637711 PL LMZBD312 1 136173 637743 PL LMZBD313 1 135098 638049 PL LMZBD321 1 136213 638260 PL LMZBD322 1 136147 638276 PL LMZBD323 1 135766 638359 PL LMZBD411 1 130280 638212 PL LMZBD412 1 129031 638801 PL LMZBD413 1 128639 638936 PL LMZBD421 1 129609 639081 PL LMZBD422 1 129192 639202 PL LMZBD423 1 129038 639302 7.7.5-2. táblázat t A makrrozoobenton mintavételi alegyységek koordináátái

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

230/412


7.7.5-33. ábra Makrozooobenton mintaavétele a Duna 1-2. szakaszánn

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

231/412


7.7.5--4. ábra Makrozzoobenton minttavétele a Duna a 3. szakaszán

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

232/412


7.7.5--5. ábra Makrozzoobenton minttavétele a Duna a 4. szakaszán

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

233/412


7.7.5.22.2


A 2012. éévi vizsgálatokk adatait adatbbázisba foglalvva a PL12_ad datbazis_mzb b_nyar-osz.xlls melléklet tartalmazza.

7.7.5.22.3

Adateleemzés

A mintavéételek eredméényei

Vízi keevéssertéjű férgek (Olligochaeta) Csigákk (Gastropoda) Bithynia tentaculata (LINNAEUS, 1758) AC, 1823) Fagotiaa acicularis (FERRUSA Fagotiaa esperi (FERRUSAC, 1823) Galba truncatula (O. F. MÜLLLER, 1774) P 1828) Lithoglyphus naticoides (C. PFEIFFER Potamoopyrgus antipodarum (J. E. GRAY, 1843) Theodooxus fluviatilis (LINNAE EUS 1758) Valvataa piscinalis (O.F. MÜLLLER, 1774) Valvataa pulchella STUDER, 1820 Viviparrus acerosus (BOURGU UIGNAT 1862) Viviparrus sp. Kagyló ók (Bivalvia) Corbicula fluminalis (O.F. MÜ ÜLLER, 1774) Corbicula fluminea (O.F. MÜLLLER, 1774) Dreisseena polymorpha (PALLLAS, 1771) Pisidium pseudosphaerium SCHLESCH, 1947 Sinanoodonta woodiana (LEA, 1834) Unio tuumidus RETZIUS, 17888 Rákokk (Crustacea) Corophhium curvispinum (SAR RS, 1895) Dikeroggammarus haemobaphhes (EICHWALD, 1841) Dikeroggammarus sp. Dikeroggammarus villosus (SO OWINSKY, 1758) Jaera istri VIEUILLE, 1979 mysis benedeni CZERN NIAVSKY, 1882 Limnom Obesogammarus obesus VIE EUILLE, 1979 SQUE, 1872 Orconeectes limosus RAFINES Kérészzek (Ephemeroptera) Caeniss pseudorivulorum KEF FFERMÜLLER, 1960 Heptaggenia flava ROSTOCK, 1877 Szitakö ötők (Odonata) Calopteeryx splendens (HARR RIS, 1758) Gomphhus flavipes (CHARPEN NTIER, 1825) Poloskkák (Heteroptera) Gerridaae Gerris sp. Sigara striata (LINNAEUS, 17758) Tegzessek (Trichoptera) Hydroppsyche bulgaromanorum MALICKY, 1977 Bogaraak (Coleoptera) Chrysoomelidae Gen. sp. Ad. Kétszáárnyúak (Diptera) Chironomidae Gen. sp. Chironominae Gen. sp. Glyptottendipes sp. Orthoccladiinae Gen. sp. Procladdius sp. Tanypoodinae Gen. sp. Tanypuus sp. Tanytaarsini Gen. sp.

4.277

13.87

1.07 65.677

25.60

631.47

4.27

64.00 4.27 11.73

PLMZBD 4_2

PLMZBD 4_1

PLMZBD 3_2 1.07

5.33

3.20 1.07

1.07 174.93

23.47

284.80

6.40

2.13

3.20 64.00

4.27

7.47

6.40

2.13

3.20

27.73 8.53 27.73 56.53 1.07 11.73

2.27

1.07

1.07 4.27 1.07

44.80

1.07 1.07 4.27 2.13

2.13

2.13 9.60 1.07 7.47

PLMZBD 3_1

PLMZBD 2_2

PLMZBD 2_1

PLMZBD 1_2

Taxon nok

PLMZBD 1_1

A mintavéételek során nyáron n a Dunáából 43 (7.7.5--2. táblázat), ősszel ő 32 (7.7..5-3. táblázat)) különböző raangú makrogerrinctelen taxonnt mutattunk ki. k

7.477

1.07 2.13

19.20 273.67 1.07

6.40

7.47 91.73 8.53

8.533

3.20 2.13

12.53

42.677

26.67

53.33

21.33

34.13

7.40 87.47

5.333 1.277

4.27 25.60

13.87 12.40

4.27 23.47

3.20 6.80

1.07 6.40

85.333 11.733

37.33 2.13

12.80 9.60

17.67 3.20 1.07

57.60 11.73 1.07

3.20 9.60 2.13 1.07

22.40 72.53

1.07

1.07 1.07

1.077 1.07 1.077

2.13

1.07 7.47 3.20

17.67 3.20

1.07 1.07 1.07 1.07

181.33 48.00 12.80 29.87

87.477 315.733

1.27

426.67

73.60

18.27 1.07

7.477

4.27

22.40 48.00

27.73

13.87

1.077 6.40

1.07

3.20 145.67

114.13 35.20

2.13 3.20 2.13

3.20

7 7.7.5-3. táblázat A nyári mintavvétel során kim mutatott makroge erinctelen taxonnok listája

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

234/412

Vízi kevésserttéjű férgek (Oligoch haeta) Csigák (Gastrropoda) Bithynia tentacculata (LINNAEUS, 1758) 1 Fagotia aciculaaris (FERRUSAC, 18823) Fagotia esperi (FERRUSAC, 1823) Galba truncatuula (O. F. MÜLLER, 1774) 1 Gyraulus albuss (O. F. MÜLLER, 17774) Lithoglyphus naticoides (C. PFEIFF FER 1828) Physella acuta DRAPARNAUD, 18805 Planorbis planoorbis (LINNAEUS, 1758) Potamopyrgus antipodarum (J. E. GRAY, 1843) Theodoxus fluvviatilis (LINNAEUS 1758) 1 Valvata piscinaalis (O.F. MÜLLER, 1774) 1 Viviparus aceroosus (BOURGUIGNA AT 1862) Kagylók (Bivaalvia) Corbicula flumiinalis (O.F. MÜLLER R, 1774) Corbicula flumiinea (O.F. MÜLLER, 1774) Dreissena bugensis (ANDRUSOV, 1897) 1 Dreissena polyymorpha (PALLAS, 1771) Pisidium amniccum (O.F. MÜLLER, 1774) Pisidium supinum A.SCHMIDT, 1851 w (LEA, 18344) Sinanodonta woodiana Unio sp. R 1788 Unio tumidus RETZIUS, Rákok (Crustaacea) Dikerogammarrus haemobaphes (E EICHWALD, 1841) Dikerogammarrus sp. Dikerogammarrus villosus (SOWINS SKY, 1758) Limnomysis beenedeni CZERNIAVS SKY, 1882 Obesogammarrus obesus VIEUILLE, 1979 Kérészek (Ephemeroptera) Procloeon bifiddum (BENGTSSON, 1912) Szitakötők (Odonata) R, 1825) Gomphus flavippes (CHARPENTIER Tegzesek (Tricchoptera) Hydropsyche contubernalis c MACLA ACHLAN, 1865 Bogarak (Coleeoptera) Hydrochara caraboides (LINNAEUS, 1758) Kétszárnyúakk (Diptera) Chironominae Gen. sp.

3.20

3.20

2.13

2.13

4..27

3.20

2 2.13

12.80 3.20 7.47

PLMZBD 4_2 4 2

PLMZBD 4_1

PLMZBD 3_2 _

PLMZBD 3_1

PLMZBD 2_2

PLMZBD 2_1

PLMZBD 1_2

Taxonok

PLMZBD 1_1


7.47

2 2.13

1.07

1.07 14.93 1.07

693.333

9.60 7.47 6.40 1.07 51.20

13.887

5.33

33.67

52..53

22.40 1.07 1.07

1..07 22..40

3.93

2.27 17.67

533.13

199.47

77.47 1.07

1.07 7.47 1.07

1 1.07 7499.87 1 1.07 1 1.07 44.27 8 8.53

2.13

17.67 438.40

2..27

244.27

722.53

13.87

4..27

16.00

5 5.33

4.27 2.13

877.47 11.07 4 4.27 1 1.07

2.113 2.27

3.20 2.13 1..07

2.13 14.93 1.07

1.007 1.007 3.220

3.20 7.47

16..00 4..27

1.07 2.13

22.13 9 9.60

1.07 3.20 9.60 2.13

22.13 1 1.07 1 1.07

1.07 1 1.07 1.007

1 1.07 1..07

1.007 1.07

1.07

1..07

1.07

1.07

6 6.40

7.7.5-44. táblázat Ősszzel kimutatott makrogerinctelen m n taxonok listájaa

A Dunábból előkerült makrogerincte m elen taxonok jelentős hányyada invazív, erőteljesen és agresszívvan terjeszkeddő idegenhoonos elem, melyek m nagyoon gyorsan kképesek alkallmazkodni a változó körnnyezeti viszonnyokhoz, gyoors reprodukcciós képességggel rendelkezznek és egy réészük komolyyan fenyegetheeti az őshonoss faunát. Kiem melhető közülüük a vándorkkagyló, (Dreisssena polymorrpha), az amuuri kagyló (Sinanodonta wooodiana), ázsiaai kagyló (Corbbicula fluminea) a rákok közül egy nagyyon agresszív faj a Dikerogaammarus villoosus, amely gyyakran ragadoozó életmódot is folytat. Ezek az invazív (ún. neozoon) n szerrvezetek jórésszt ponto-kászzpi eredetűekk, bár vannak Észak-Amerikából behurcoolt (pl. a cifraarák, Orconecctes limosus) és é a délkelet-áázsiai kagyló. Ökológiaai elemzés mintavétel soorán vett minták makrozooobenton denzzitásait elemeezve (ANOVAA) statisztikailag szignifikánns A nyári m különbségget az egyes egységek közzött nem tapassztaltunk (F = 1.536; p = 0.1555). Az átlaggos taxonszám mokat vizsgálvva kimutathaató, különbségg nem volt (F = 0.6466; p = 0.7123), hasonlóan a Shannon diverzitássi értékekhez, melyek szintéén nem térteek el szignifikáánsan (F = 1.523; p = 0.229) (7.7.5-6. ábraa).

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

235/412


7..7.5-6. ábra A makrozoobenton m n átlagos egyeddszáma, taxonsszáma és diverrzitása nyáron, m mintavételi egyységenként

A nyári m minták denzitássa között, bár statisztikailagg nem volt külöönbség, mégiss az ábrán láttható némi különbség, melyyet a dunai sszelvények közzül a PLMZBD D 1_1 és 1_2--es pontjain a nagy egyedszzámú árvaszúúnyog lárvák (Chironomidaee), a 2_1-es helyen talált jelentős mennnyiségű Corbiicula flumineaa valamint a PLMZBD P 2_2-ees szelvénybeen kimagaslóaan nagy dennzitású Lithogllyphus naticoides kiugró eggyedszáma okkozott. Érdekes lehet az a m megállapítás is, hogy a Dunna jobb partjtján vett mintáákban kisebb volt az átlaggos egyedszáám a bal parttéhoz képest,, ami valószínnűleg az eltérő mederanyyagnak és ezzáltal a mikrohhabitatok (élő helyek) számának különbsségéből adódhhatott. Az említett két faj ún. ú invazív faajok, melyek gyorsan és naggy számban kképesek terjeddni, így denzitáásuk is általábban kimagaslóó. A jobb paarton vett minnták taxonszám ma (hasonlóa n a denzitáshhoz) valamelyeest nagyobb vvolt a bal partthoz képest, az a okok hasoonlóak lehetteek, az egyedszzámoknál leírttakhoz. A diverzittási mutatók alapvetően a az egyedszám éés a taxonszáám viszonyán alapuló értékeek, azaz ahol nagyon magaas a denzitás, de kevés taaxon találhatóó (dominancia)), ott általábann kisebb diverzitással szám molhatunk. A Duna D jobb parttja diverzebbbnek adódott a bal partnál a makrozoobeenton tekintetéében. Az őszi m makrogerincteelen minták közösségszerkkezeti mutatóii közül az átlagos denzitássok statisztikaailag nem (F = 1.317; p = 0.2452), míg g a taxonszám mok (F = 7.6477; p = 0.0004) és a Shannonn-diverzitási inndexek között (F = 5.158; p = 0.0032) szzignifikáns sta atisztikai különnbségek voltakk.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

236/412


7.7.5-7. ábra A makrogerincttelen szervezeteek közösségsze erkezeti mutatóói ősszel

Az őszi m minták denzitása között, bárr statisztikailagg különbségett nem lehetett kimutatni (vaarianciák nagy szórása miattt), mégis látvványos különbbségek vannaak az egyes m mintavételi egyységek között. A látható küllönbségek okaa, hogy a dunnai szelvényeek közül a PLMZBD 1_2-ees, 3_2-es éss 4_2-es ponntjain nagy mennyiségben kerültek elő a Lithoglyphuus naticoidess – invazív faaj – egyedei. A nyári mintaavétellel ellenttétben az őszi minták egyeedszámai a baal parton voltaak nagyobbaak, amit valósszínűleg az okozhatott, o hoogy a vízálláss kisebb volt, mint nyáron és a mikrohaabitatok arányya megváltozott, azaz száámos olyan élőőhelyet nem ttudtunk vizsgáálni, amit nyáron (pl. fák bellógó gyökerei)), viszont azzaal, hogy az éélőhelyek diveerzitása lecsökkkent (homogéénebb lett) az adott fajból tööbb egyedet ggyűjtöttünk. A diverzittási mutatók alapvetően a az egyedszám éés a taxonszáám viszonyán alapuló értékeek, azaz ahol nagyon magaas a denzitás, de kevés taaxon találhatóó (dominancia)), ott általábann kisebb diverrzitással szám molhatunk (pl. PLMZB 1_2). A Duna jobbb partja diverzzebbnek adódott a bal partnnál a makrozoobenton tekintetében. A mennyiiségi minták (m mintavételi heelyek, egységeek) hasonlósáágát és különbbözőségét Braay-Curtis függvvénnyel képzeett ordinációs eljárással, főkomponens f analízissel (P PCoA) elemezztük, annak eldöntésére, e hhogy a melegvvíz ténylegeseen hatással vvan-e az alvízzi mintavételi pontok p makroggerinctelen fauunájára (7.7.55-8. ábra. és 77.7.5-9. ábra).

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

237/412


A minttavételi helyeek egyedszám mok alapján, Bray-Curtis hasonlósági h ffüggvénnyel kéépzett ordinácciója a nyári dunai d mintákk alapján

7.7.55-8. ábra A minttavételi helyek egyedszámok e aalapján, hasonllósági függvénn nyel képzett orddinációja (nyári dunai minták)

Az ordinááció alapján láátható, hogy a PLMZBD 1__1-es szelvény (melegvíz kifolyó k közvetl en közelébenn) egyértelműeen elkülönül a többi szelvvénytől, az egyyedszámok éss taxonszámook alapján. Érdekes az is, hhogy többnyirre a jobb és bal b parti szelvvények is külöön csoportot alkotnak. a Az okkok valószínűleg a melegvíz lehetséges hhatása mellettt a mederanyaag és mikrohhabitatok lehettek. A minttavételi helyeek egyedszám mok alapján, Bray-Curtis hasonlósági h ffüggvénnyel kéépzett ordinácciója az őszi dunai mintákk alapján

7.7.55-9. ábra A minntavételi helyek egyedszámok alapján, hasonllósági függvénn nyel képzett orddinációja (őszi dunai d minták)

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

238/412


Az őszi dunai minták tööbbváltozós elemzése hasoonló képet muutatott, mint a nyáriak, azaz a melegvíz kifolyó közvetleen közelébenn lévő (PLMZ ZB 1_1) minttavételi szelvvény elkülönül a többi szeelvénytől, valaamint a jobb és bal part is valamelyeest egy csopoortban helyezkkedik el a diaggramon. Az okkok ebben az esetben is haasonlóak, mint a nyári mintáák esetében. A mintákk kvalitatív feeldolgozása során s kapott jelenlét-hiányy mátrixot (bbináris adatokk) hierarchikuus osztályozáási módszernnek, ún. klaszzterelemzésneek vetettük allá. Az adatainnk elemzéséhhez a teljes láánc (legtávolaabbi szomszéd) módszertt és a Rogers--Tanimoto hassonlósági függgvényt alkalmaaztuk mind a nyári, n mind azz őszi dunai minták m adatainaak összevetééséhez (7.7.55-10. és 7.7.5-11. ábra). A maakrogerinctellen szervezettek jelenléte-h hiánya alapjáán, a mintavéételi helyek Rogers-Taniimoto hasonllósági függvéénnyel képzeett klaszter diagramja a nyyári dunai min ntákra

7.7.5-10. ábbra A makrogerrinctelen szerveezetek jelenlétee-hiánya klaszte er diagramja a nnyári dunai minntákra

A nyári ddunai makrozooobenton minnták minőségi elemzése alapján megállaapítható, hogyy a hűtővíz által á közvetlennül érintett sszakasz (PLM MZBD 1_1) elkülönül, e azaaz taxonkészzlete különbözzött a többi szelvénytől, itt a melegvvíz befolyásoolhatja a makkrofauna közöösség alakuláását. A jobb és bal parti helyek szintéén látványosaan elkülönülteek, PLMZBD 4_2 viszont teljesen t különálló ágra kerüült a csak ebbeen a szelvényyben gyűjtött VValvata piscinalis, csigafaj és é a Chrysom melidae, virággbogár taxon miatt. m

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

239/412


A maakrogerinctellen szervezettek jelenléte-h hiánya alapjáán, a mintavéételi helyek Rogers-Tanimoto hasonlósági függvéénnyel képzettt klaszter diaagramja az ősszi dunai min ntákra

3

Dissimilarity

2

1

0

PLMZB B1_1

PLMZB3_1

PLMZB2_1

PLMZB2_2

PLMZB3_2

PLMZB4_1

PLM MZB1_2

PLMZ ZB4_2

7.7.5-11. ábra A makrrogerinctelen szzervezetek jelennléte-hiánya, a mintavételi helyyek klaszter diaagramja az őszi dunai mintákra ra

Az őszi m minőségi makrrogerinctelen adatok a alapjánn egyértelműeen egyik szelvéény sem különnült el egymásstól, a PLMZB BD 1_2 és a PLMZBD 4_1 különbözöttt és külön ágrra került, ui. az a első esetbeen csak itt gyyűjtöttük az Obesogammaruus obesus, rrákfajt, az utóóbbi esetben csak innen keerült elő a Drreissena bugeensis nevű – hazánkban csak nem régeen ismert – kagyló egyeddei, így a szelvény taxonkéészlete egyeddi lett a többihhez képest. A kisvizes állaapot miatt naggy valószínűűséggel megvááltoztak a mikkrohabitatok arrányai, egyes esetekben eggymástól távoll eső szelvényyekben hasonnló élőhelyekk váltak mintázhatóvá és/vaagy nem minttázhatóvá, am mi a taxonkészzleteik hasonlóóságát vagy különbözőség k gét eredményyezhette. Így nagy valószínnűséggel nem m csak a meleegvíz hatása érvényesült a makrogerincctelen közösséég kialakulássában a közveetlenül kitett szzelvényekbenn.

7.7.5.22.4


A mintavéételi pontok ökológiai ö állappotértékelését egy, a VKI által á előírt ún. multimetrikuss index, a HM MMI (Hungariaan Macroinvvertebrate Mulltimetric Indexx) alapján végeeztük (Várbíróó et al. 2010, 2011) mely inndex az EU-s interkalibrációón is megfelelt és ötosztáályos EQR (Eccological Quallity Ratio) minősítő skálája (1-5) alkalmassnak bizonyult a vízfolyásook, így a Dunna ökológiai álllapotának értéékelésére. Az ökológgiai minősítéstt a nyári és ősszi minták alappján külön-külön adtuk megg.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

240/412


Helyeek PLMZBD 1_1 1 PLMZBD 1_2 1 PLMZBD 2_1 2 PLMZBD 2_2 2 PLMZBD 3_1 3 PLMZBD 3_2 3 PLMZBD 4_1 4 PLMZBD 4_2 4

Nyár HMMI EQR

Ősz

Minőssítés

HMMI EQR E

Minősíttés

0.65 jóó 0.56 közeepes 0.69 jóó 0.50 mérséékelt 0.61 jóó 0.57 mérséékelt 0.66 jóó 0.64 jóó

0.52 0.51 0.37 0.38 0.44 0.27 0.41 0.43

mérsékkelt mérsékkelt gyengge gyengge mérsékkelt gyengge mérsékkelt mérsékkelt

7.7.5-55. táblázat Az eegyes dunai minntavételi egység gek minősítésee

A dunai szelvények multimetrikus m ökológiai ö minőősítésében iss megfigyelhető a szezonáális különbségg, azaz az ősszi minták értékei általábaan egy minősségi osztállyaal rosszabbakk. A nyári és őszi minták minősítése alapvetően a neem támasztjaa alá a melegvvíz közvetlen hatását. Annaak megállapítására, hogy a melegvíz beefolyásnak konnkrét, közvetleen hatása vaan, szükségees lett volna a befolyás feeletti szakasz(ok) vizsgálattára, ún. konttroll minták begyűjtésére b é és értékelésére. A dunai vízkémia, v fitopplankton és fittobentosz vizssgálatok más megbízás kerretében a PA Zrt. megbízássa alapján eelkészültek. Ezt, E az 1533,55 Paks kompp jelű szelvénnyt a jelentés úgy tartalmaazza, mintha eredetileg is a szerződés része lett volna. v A kieggészítő szerzőődés, a PA Zrt. Z megbízássából végzettt kutatás (A Duna ökológiiai állapotának jellemzéséére alkalmas monitoring prrogram végrehajtása) azonnban nem tartrtalmazta ezt a komponensst. Nagyon ffontos továbbáá hangsúlyoznni azt, hogy a minősítés naagyban függ a mintavételtőől, amit viszont meghatároz a megtalálhható mikrohabbitatok (aljzatook) száma. Az őszi mintavéttel során a nyárihoz képestt alacsonyabb vízállás volt és é ez megvááltoztatta a mintázható mikrrohabitatok aráányát – néhánny szelvényben homogén leett – és így a minősítést m is. A makroogerinctelen közösségek kialakulásáértt úgy tűnik leginkább a mederaljzatt és a renddelkezésre állló mikrohabbitatok voltak elsősorban felelősek, f de valószínűsíthhető a meleggvíz hatása iss közvetlenül a befolyásnnál (PLMZB 11_1, jobb oldaali szelvény), de d ez a hatás inkább lokáliss jellegű.

7.7.5.22.5

Makrozzoobenton vizsgálatok v éértékeléses



A Dunán két mintavételi időpontban (nnyáron és őssszel) történt makrogerincte m elen mintavéteel 4 szakasz 8 m mintaegységééből.



A mintavételeek során nyárron összesenn Dunából 43, ősszel 32 különböző k ranngú makrogerrinctelen taxoont m mutattunk ki.



A Dunából kim mutatott makroogerinctelen taaxonok jelentőős hányada únn. invazív, ideggenhonos taxxon volt.



A kvantitatív (mennyiségi)) adatok közzül a nyári minták m denzittása, taxonszzáma és diverzitási értékkei sstatisztikailag szignifikánsan nem különb öztek.



A Az őszi mintáák közösségszzerkezeti muttatóinak összeehasonlítása alapján a mind az átlagos denzitások nem m, m míg a taxonszzámok és a divverzitási indexx értékei jelentős különbségget mutattak.



A mennyiségii adatokon alaapuló ordinác ióban a nyári dunai makrozoobenton miinták elemzéssekor a PLMZ ZB 1_1-es mintavvételi hely (meelegvíz befolyáásához legközzelebb) teljeseen különvált a többi helytől.



Az őszi kvanttitatív minták ordinációja o haasonló képet mutatott, m mint a nyáriak esettében.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

241/412




A kvalitatív (jelenlét-hiány) adatokra alkkalmazott klasszterelemzés hasonló különnbségeket mutatott, mint az a oordináció, azzzal a különbsééggel, hogy azz őszi minták elkülönülés kevésbé k volt kkifejezett, amitt valószínűleg a m mikrohabitatok arányának átrendeződése á e okozhatott.



A Duna mintavételi helyeineek ökológiai á llapotértékelésére multimetrikus indexet (HMMI) hasznnáltunk. A Dunna mintavételi heelyei nyáron jóó-közepes, mígg ősszel közepes-gyenge minőségűek m m vooltak.



A minősítési értékek naagyban függttek a mintázzható mikrohhabitatoktól, eezért úgy véljük, v hogy a makrogerincteelen közösségg kialakulásáéért főleg a meederaljzat és a rendelkezéssre álló mikrohhabitatok voltaak m eelsősorban feelelősek, de vaalószínűsíthettő a melegvíz hatása is közzvetlenül a beefolyásnál (PLLMZB 1_1, jobbb ooldali szelvényy), ami azonban inkább lokáális jellegű lehhet.



A melegvíz kifolyónak a makroszkoopikus gerincctelen közössségre gyakoorolt hatásánnak pontosabbb megítéléséhezz és az ökológgiai minősítésshez mindenkééppen szükséges a kifolyó ffeletti szakaszz(ok) vizsgálaata m ((kontroll mintáák).

7.7.6 HALKÖZÖSSSÉG


7.7.6.11.1

Archívv adatbázis

Az archívv adatokat a PL12_archiv_a P adatbázis_haal.xlsx mellékllet tartalmazzaa.

7.7.6.11.2


VITUKI (22002) Összeffoglaló jelentéés „A Paksi A tomerőmű éleettartam hosszabbításánakk és teljesítméénynöveléséneek környezetvédelmi és vízjogi v engedélyezéséhez kapcsolódó teelephely jellemzési program am c. téma keeretében 200012002-benn végzett munkkáról” Vízminőőségi és ökolóógiai állapotfellmérés. Témaszám: 721/3/5563901. – Dunna Paks. A jeleentés szerint a halfauna vizsgálata kissszerszámos halászeszközzze történt, eemellett a duunai halfaunára vonatkozóan halásszok, horgászzok informácciói alapján tesz megállappítást. A sajáát vzsgálatokk adatai közöött határoozási tévedéss is előforduul (Cottus goobio), emiatt a faunaadaatok bizonyoss fenntartással kezelendőők. Összeességében a kvalitatív jelleegű adatok hááttérinformáciiót jelentenek a paksi Dunna-szakasz haalállományáhooz, azonbban VKI szempontú minősítésre nem alkaalmasak. Halasi-Koovács (2004) „A „ Paksi Atom merőmű élettarrtam hosszabbbításának és teljesítménynö t övelésének környezetvédelmi és víízjogi engedéllyezéséhez kaapcsolódó teleephely jellemzési program” ZZárójelentés a Paksi Atomerőm mű telephely-jjellemzési proggramjának kerretében a felsszíni vizek állapotáról és válltozásáról. 0000K00E ERA00042/A. P123030/00007/A. ERŐTER RV RT. Budappest. – Duna-P Paks. A VKII szempontjainnak megfelelőő, felvízi és allvízi szemikvaantitatív mintavételen alapuuló adatbázis 2002, és 2003ban vvett minták alaapján. Az adattok alapján a Duna paksi szakaszának s (HURWAEP44 ( 44) összevontt – tehát fel- és é alvizéének – EQIHRF alapú minőssítésére alkalm mas.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

242/412


A haleegyüttes alapjján elvégzett minősítés szeerint az EQIHR RF értéke a 2002. 2 09. 15-i mintavétel soorán 39 pont, jó álllapootú, míg a 2003.05.08-i 2 mintavétel m alaapján 34 ponnt, mérsékelt állapotú. A két mintavéttel eredményyét összeevonva, ebbenn az időszakbaan a halegyütttes alapján meegállapítható ökológiai ö állappot jó. A VK KI szempontjainak megfelelő, szemikvanntitatív mintavvételen alapuló adatbázis a PA hidegvvíz csatornájára vonatkozóan 2002--ben és 2003-ban. a Kvalitaatív mintavéteeli adatok a PA melegvízz csatornájábaan előforduló halakról 20002-ben és 20003-ban. Ez az adatsoor minősítésree nem alkalmas, ugyanakkkor a PA környékének – elssősorban a m melegvízben megélni m képes – halfajookról nyújt infoormációt. Halasi-Koovács (2005) Kutatási jelenntés a „Paksi A Atomerőmű környezeti k hatáástanulmányaa” című téma keretén belüll – Halállomáány összetéteelének kvalitaatív és kvanntitatív vizsgálata a paksi Duna-szakasszon II. VITU UKI DebrecenBudapestt. A VK KI szempontjaainak megfelelő, felvízi és alvízi szemikkvantitatív mintavételen alaapuló adatbáázis. Az adatook alapjáán a Duna paaksi szakaszáának (HURWA AEP444) külöön felvízi és külön alvízi sszakaszának EQIHRF alappú minőssítésére alkalm mas. A VKI alapú minőssítés a melegvvíz kibocsátáss fel- és alvizzén külön is elvégezhető voolt. Eszerint mind m a felvizeen, mind az alvizen, a 2005. októberrben vett mintták eredményeként a felvíz EQIHRF értééke 38 – jó; azz alvíz EQIHR RF értékee 40 – jó. Teháát a kibocsátáás osztálykülönnbségnyi váltoozást a halegyyüttes szempoontjából nem jelentett. Az addatbázisban a megfogott haalegyedek tessthossz adataii is szerepelneek, ami továbbbi elemzésekk elvégzésére is lehetőőséget nyújt. A jeleentés tartalmaazza a Paksii Halászati S Szövetkezet foogási adatait 2000-2004 kközött, ami leehetővé teszi a szakaaszon előforduuló, halászatilaag hasznosítottt fajok középttávú állományyváltozásánakk ismertetését. A felm mérés során a mintavételi teerületen 36 haalfaj több, minnt 5 000 példáányát vizsgáltuuk. A fogott faajok közül 11 áll á terméészetvédelmi oltalom o alatt. Ezek közül kkettő fokozotttan védett. A mintavételekk eredményei a fajösszetéttel szemppontjából a teljes vizsgált Duna-szakaszr D ra vonatkozóaan azonosnak tekinthetők, a mennyiségi adatok a felvíízi és alvvízi szakaszokk szerint releváánsak, értékellhető eredménnyeket biztosíttanak. A fajsszerkezet alappján a vizsgáált Duna-szakkasz a vízfolyyások epipotamális régiójábba sorolható, de a síkvidééki régiórra (metapotam mon) jellemző fajok magasa bb aránya a két k régió közöttti átmeneti álllapotot jelzi. A védett halfajook magas száma kövvetkeztében a szakasz teermészetvédeelmi értéke magas. m A hallfauna azonban nem muttat egysééges képet, a zavarás z miatt a szakasz terrmészetességge csökkent. A hidegvíz-csatornnában a halállomány keverrt, ami nagym mértékű zavartságot bizonyyít. A melegvvíz-csatornábaan önállóó halállomány nem alakul ki. A kvaantitatív vizsgáálatok eredményei azt muutatják, hogy az a egységnyi hosszra szá mított egyedsszám alacsonnyközeppes, az a Dunaa középső szaakaszára jellem mzőnek tekintthető. Az eggységnyi egyeedszám értékee a kifolyó alaatti szakaszonn kimutathatóaan magasabb,, mint a felvízzi szakaszon. A hidegvvíz-csatornában tapasztalható a legalacssonyabb értékk. Az alvvízi szakaszonn az egyedszáám növekedéssét az áramlást kedvelő, kööves aljzathozz kötődő halfajjok, valamint az a advenntív fajok okozzzák. Az eltérő környezeeti adottságú élőhelyek haalegyüttesei jeellegzetes különbségeket m mutatnak. A felvízi szakassz kövess aljzatú terüleeteinek halálloománya egyvveretű, azon jól meghatározható halegyüüttes alakul ki. k Az alvízen a halálloomány gradiens szerű váltoozást mutat. E Ez a jelenség egyértelműen e a hűtővíz bevvezetés követkkeztében alakkul ki. A természetes aljzatú mintappontokon szaakasz szerinti eltérés nem mutatható ki.. Itt az autochhton környezeeti tényezzők erősebb hatásúak. h A hűttővíz kifolyó alatti a szakaszzon mért fajddiverzitás értééke magasabbb, mint a felvvízi szakaszoon. A diverzitáás emelkkedése a kövees aljzatú terülleteken jellem mző, a természzetes aljzatú élőhelyek fajdivverzitása az alvízi a szakaszoon

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

243/412


alacsoonyabb. A diverzitás maggasabb szintjje nem természetes folyaamat eredméénye, az itt a mesterségees beavaatkozás követkkezménye. A halffajok korstrukttúra elemzésee azt bizonyítjaa, hogy a fajok korszerkezeete a természeetes állapotnaak megfelelő, az a alvízi és felvízi szzakaszon jelenntős eltérés nnem tapasztaalható. A vizssgált fajok növ övekedési erélye az irodalm mi adatokkal összevettve jónak mondható. A halászati fogási adatok megffelelő összefüüggést mutatnnak a halpopuulációk állomáánynagyságávval. A halászaati adatok elemzése azt jelzi, hogy a vizsgált szaakaszon a haláállomány nagyysága fokozattosan csökkennő. Kiemelkeddik ezek közül a süllő, valamint a keecsege állomáányainak drasztikus csökkenése. A tapassztalatok szerrint az elmúlt 25 2 év alaatt a halállom mány szerkezzete is módossult, egyre magasabb m aráányban vannaak jelen az euritóp e fajok. A halálloomány szerkeezetének és állomány á nagyyságának ilyenn mértékű változását feltehhetően elsősorban a szakassz hidrolóógiai változássai generálják. A Dunnába történő hűtővíz bevezzetés a víz h őmérsékleténnek emelése révén r kimutathható hatássall van a vizsgáált Duna--szakasz haláállományára. Ez E a hatás lokáálisnak tekinthhető. A bevvezetés hőméérséklet emelőő hatására azz alvízi szakaaszon a terméészetestől – dde a felvízi szakasztól, s miint kontrooll területtől is – nagyobb mértékben m eltéérő a halegyütttesek struktúrája. A jellemzzően magasabb faj, valamint egyeddszám zavart állapotot bizoonyít. A hűtővvíz kifolyó közzvetlen környéékén kiugró fa faj- és egyedsszám figyelheető meg. Az egyedszáám növekedés oka a hőm mérséklet emeelkedés hatássára fokozódóó produkció. Az egyedszáám bevezzetés alatti nagyobb ingadoozása is az insstabil állapotott jelzi. Az eltérés a kifolyótóól távolodva csökkenő, c egyyre inkábbb közelíti a felvízre jellem mző állapotott, a melegvízz hatása azoonban a vizssgálat során a bevezetésttől legtávvolabbi mintahhelyen is kimutatható volt. A vízhhőmérséklet emelkedés e haatására a kifoolyó környékéén az adventívv fajok lokáliss egyedszám koncentrációója figyelhhető meg. A hőmérséklet h emelkedés e az adventív fajook mellett a nyyíltabb, nagyoobb sodrású, köves aljzathooz kötődőő halfajok egyyedszám növeekedését okozzza. A hőm mérséklet em melkedés a nagyobb áram mlású élőhelyeeken növeli a fajdiverzitáss értékét kim mutathatóan. Az A eredm mények azt igaazolják, hogy a hőmérséklett emelkedés mellett m a nagyobb áramlás, illetve ezzel összefüggésbe ö en vélhettően az oxigéén ellátottság is közrejátszzik a faj- és egyedszám e növekedésben . Az alvízi szzakasz zártabbb, kisebbb vízmozgásssal jellemezheető természetees aljzatú élőhhelyein tapaszztalható diverzzitás csökkennés a melegebbb vízbenn jelentkező oxigén telíteettség csökkeenését, illetvee más kedvezőtlen vízkém miai folyamattok beindulássát jelezhheti. Az atoomerőmű hűtőővíz bevezetésse a halpopuláációk korösszzetételére ninccs kimutathatóó hatással. A szaakaszra jellem mző, mind terrmészetvédelm mi, mind haláászati szempoontból kedvezzőtlennek ítéllhető fokozatoos halálloomány-szerkeezet változás,, valamint a drasztikus mennyiségi m cssökkenés alaapvetően nem m a bevezetéés követkkezménye, báár közvetve a ruganyok kkedvezőtlen hatásai, h valam mint lokálisann a pangó vizes területekkre jellem mző kedvezőtleen hidrobiológiai adottságokk révén ahhozz a melegvíz bevezetés is hoozzájárul. KI Dunakutatóó (2007) Víz Keretirányelv K m monitorozás. VM. V – Duna- Baja, B Mohács MTA ÖBK Az MTTA ÖBKI vizssgálata ugyan szemikvantitaatív, ugyanakkkor nem a VK KI módszertannának megfeleelő, vagyis neem part m menti és nem nappali minttavételt tartalm maz. Emiatt az a EQIHRF szzerinti minősíttésre csak megszorításokkkal alkalm mas. Az adatook kiterjednek a (HURWAEP P444, valamint a HURWAEP P445 víztestree. Az addatbázisban a megfogott haalegyedek tessthossz adataii is szerepelneek, ami továbbbi elemzésekk elvégzésére is lehetőőséget nyújt. SCIAP K Kft (2010) A Paksi P Atomerőőmű üzemidőő hosszabbítáásának környeezetvédelmi eengedélyében előírt, a Dunna ökológiai állapotának jeellemzésére alkalmas a monititoring program m végrehajtásáról. 2009. Kéék Csermely Kft. K Duna-Pakss.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

244/412


A VK KI szempontjaainak megfelelő, felvízi és alvízi szemikkvantitatív mintavételen alaapuló adatbáázis. Az adatook alapjáán a Duna paaksi szakaszának (HULWA AEP444) különn felvízi és kéét külön alvízzi szakaszának EQIHRF alappú minőssítésére alkalm mas. A minntavétel során a három mintavételi egyséégben összeseen 34 halfaj előfordulását e m mutatták. Ivaddék példányokkat a fajok 82%-nál reggisztráltak. A fogoott halfajok köözött jelentősebb számban ffordultak elő az a epipotamáliis régióra jelleemző reofil fajook. Ugyanakkkor az euuritóp fajok magasabb m aráánya, illetve a fajszerkezet azt jelzi, hoogy a szakassz átmenetineek tekinthető a metappotamon irányyába. A vizssgált szakaszzon egy fokozzottan védett ((Zingel zingell), és hat védett faj (Rutiluus pigus, Gobbio albipinnatuus, Rhodeeus sericeus, Sabanejewiaa aurata, Gym mnocephalus baloni, b Gymnoocephalus schhraetser) forduult elő. A védeett fajok eelőfordulása alapján a a szakkasz halfaunáj a természetvéédelmi szempontból közepees értékűnek tekinthető. t A Tolnai-Duna SCI terület jelölő fajai közül a Rutilus piguss, az Aspius aspius, a Gymnoocephalus schhraetser, Zinggel zingell fordult elő. A mintavétel alapján meggállapítható, hogy h mindegyyik előkerült jjelölő faj stabbil populációvval rendeelkezik az adottt Duna-szakaaszon. Terméészetvédelmi szempontból kiemelendő, hogy a korábbbi mintavétellekhez viszonnyítva az adveentív Carassiuus gibelioo, Pseudorassbora parva,, Lepomis ggibbosus fajook populációói jelentősen csökkentek.. Ez abszolút egyeddszámban is alacsony a előfordulási értékeet mutat. A vizssgált paksi Duuna-szakasz (1535-1516 ( fkkm) három minntaegységéneek halfaj szerkkezete kiegyenlített, a felvízzi, és az érintett két allvízi egységbeen azonosnakk tekinthető. A mindhárom egységben e előőforduló fajok aránya a teljees minta--fajszámhoz viszonyítva 73,5%. A leegmagasabb fajszámot a kifolyó alattti „melegvizees” szakaszoon regiszztráltak. A minntavételi egysségek fogási eredménye – hasonlóann a fajszerkeezethez – azz egyedszám teintetében is kiegyeenlített. Legalacsonyabb azz egyedszám a „melegvizees” szakaszon, ez az eltéréés -11% a felvvízi szakaszhooz viszonnyítva, nem jeelent szignifikááns különbsé get. A legalsóó, „alvízi” szakasz eltérésee ennél is kiseebb, mindösszze 5%. h k finomabb struktúrájában s . A kibocsátáás hatására a „melegvizees” Valós eltérés mutaatható ki a halközösségek ostomus abundanciája. Ezzzel szakaaszon jelentőssen nő a reoffil Barbus barrbus, Silurus glanis, Neogoobius melanos együttt a Lota lota egyedszáma e ezen a szakaszzon jelentősenn csökken. A nyáári melegvizes időszakban a sztenoterm ffajok elkerülésst mutatnak a kibocsátás köözvetlen alvizéén. Ugyanakkkor az ereedmények aztt bizonyítják, hogy h nyári időőszakban a felvízi és alvízi szakaszok s közzött kisebb elttérés mutathaató ki, minnt a hidegvizees időszakokbaan. Az erredmények alapján a megállapítható, hoogy a kibocssátás okozta hőmérséklet emelkedés a halközösséég struktúrájában az alvizen a minimáálisan a kibocssátástól számíított 2 000 méter távolságig kimutatható. A hallközösség alaapján elvégzeett VKI szem mpontú minőssítés alapján mindhárom sszakasz a VKI V szerinti „jó” kategóóriába sorolhaató. Az előőfordulási adaatok bizonyítják, hogy a m melegvíz hatássára az alvízi szakaszon eegyetlen faj sem s tűnik el. A kibocssátás eredményeként közveetlen a kibocssátás alatti szaakaszon növeekszik a fajszáám. Ezt a koráábbi vizsgálatook is aláttámasztják. Az ökkológiai vizsgáálatok eredméényei azt igazzolják, hogy a kibocsátott melegvíz m ökolóógiai hatása lokális, l minteggy 2000 méter hosszbban változtatjaa meg kimutatthatóan a halkközösség finomabb struktúrráját. Ugyanakkkor a nagyobbb léptékkű – mintavéteeli egység szintű – elemzéss nem mutat szignifikáns különbséget k a felvízi és alvízi halközösséég közöttt. Különnbség adódik a hidegvizes és a melegvvizes időszakkok hatásai köözött. A koráábbi vizsgálatook eredményeeit összeevetve jelen feelmérés eredm ményeivel az állapítható meg, m hogy a melegvizes m időőszakban a szztenoterm fajook elkerüüléssel reagálnnak a melegvííz kibocsátásrra.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

245/412


A vizssgálat eredméénye megerőssíti, hogy a teermészetvédeelmi oltalom alatt álló, valam mint a NATURA 2000 jelöölő halfajook populációirra a melegvíz kibocsátás jellentősebb hatással nincs. A meelegvíz kibocssátás nem erredményezi a VKI szerinti ökológiai vízzminősítés erredményének osztály szintű változzását. Duna 15664-1520-fkm közötti k szakaszza halászatilaag hasznosítottt halfajainak adatait a a terüleet halászati jogosultja, a Paksi Hallászati Szövettkezet 2000-2004 közötti addatai mutatják:

2000.

Halfaj Ponty Busa Amur Harcsa Süllő Csuka Kecsege Márna Balin Kősüllő Angolna Keszeg Kárász Össz:

2001.

20002.

2003.

2004.

Kereskke- KisszerKereske- KisszerKisszerK Kereske- Kisszer-Kereske- KisszerKereskedelmi Horgász delmi számos Horgász delm számos s mi számos Horggász deelmi számos HHorgász delmi számos Horgászz halászat haláászat halászat halászat h halászzat halászat halászat halászat halászat halászatt 801 506 235 198 144 754 64 416 0 0 0 110094 1038 114250

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

3918

1166 859 253 186 390 379 6 495 46

913 2342 1434 4129 42 1491 1196 106 123 27180

23473

42874

27253

203

26222

966 480 253 251 269 527 0 634 0

2324

4111 12511 5355 19700 244 10755 6533 600 622 180355

11728

3674

266988

15108

183 66 239 23 518 112 6

427

452 124 300 48 604 53 2 3025 578 5613

2378 637 2080 342 790 19 913 473 49 4 10162 17847

90 223 0 51 27 192 0 90 0 0 0 11975 0 12648

1833 0 0 1722 566 1300 188 5100 433 299 3 2111 2744 35299

2727 666 2001 730 782 84 1426 750 161 8 9915 19250

123 22 12 89 35 46 0 131 0 0 0 13003 0 134461

207 0 0 408 53 118 9 514 46 0 2 2403 484 4244

1586 0 192 1730 516 618 50 987 611 75 9 8 8030 0 144404

7.7.6--1. táblázat Dunna 1564 - 15200-fkm közötti szaakasza halásza atilag hasznosíttott halfajainak

7.7.6.11.3


Az archívv adatbázist a PL12_archivv_adatbázis_hhal.xlsx mellééklet tartalmazzza.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

246/412



7.7.6.22.1


A mintavéétel módszeree megegyezik az MKD-ban, előzetesen meghatározott m protokollal (ldd. 7.6.5.6 fejezzet). A mintaeggységek, ill. alegységek a meegnevezése P PLHD1.1.1F; PLHD1.1.1A, P ahol a betű röövidítés a Pakks Lévai Program Hal Dunaa mintavételérre utal; az első szám a minntavételi szakkaszt, a másoddik szám a m mintaegységet (az 1. mindigg az adott szaakasz jobb paarti, míg a 2. a balparti eggységet jelöli); illetve ahol szükséges voolt ott egy haarmadik szám m az alegység számát mutaatja. Az utolsóó betű arról aad tájékoztatáást, hogy az adott a pont a m mintaegység Felső, vagy Alsó A koordináttája.

7.7.6-11. ábra Halközösség mintavéte el

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

247/412


7.7.6--2. ábra A mintaavétel eszközei

A mintavétel helyszínee – szintén azz MKD-val eggyezően – a Duna D 1526,3 – 1516,0 fkm m közötti szakkasza. A vízteest kódja: HURWAEP4444. A mintavéttelt 8db, egyyenként 500 méter hosszzúságú mintaaegységben végeztük v el. A mintavéteeli egységek kijelölésénél k figyelembe f veettük a megaddott követelméényeket, a koorábbi vizsgálaatok mintavéteeli helyeit, vvalamint a heelyszíni tereppszemle soránn a mintavétteli helyszín környezeti addottságait, mintavételre vaaló alkalmassságát. A mintaegységeket, ahol erre lehhetőség volt, több t alegységgre osztottuk. Az alegységeek kijelöléséneek legfontosabb szemponntja a vizsgálati cél szem előtt tartása, valamint a mintavétel reeprezentativitáása volt. Enneek megfelelőően a mintavéételi alegységeket különbözző élőhely típpusú területeken jelöltük ki.. Az aljzat minősége alapjáán elkülöníteettünk természzetes aljzatú, valamint v köveezéses minta alegységeket a (7.7.6-2. tábláázat).

Köves aljzatú minta alegyséégek

Mintahossz (m)

PLHD111 PLHD113 PLHD211 PLHD312 PLHD32 PLHD412 PLHD413 PLHD421

80 30 150 100 500 90 250 250

Teermészetes aljjzatú m minta alegység gek

PLH HD112 PLH HD114 PLH HD12 PLH HD212 PLH HD22 PLH HD311 PLH HD313 PLH HD411 PLH HD422

hossz Mintah (m m)

150 240 500 350 500 50 350 160 250

7.7.6--2. táblázat Dunna 1564 - 15200-fkm közötti szaakasza halásza atilag hasznosíttott halfajainak

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

248/412


Mintaavételi egység g kódja

PLHD11 PLHD12 PLHD21 PLHD22 PLHD31 PLHD32 PLHD41 PLHD42

Nyáár Ősz Mintavéétel Vízállás Tvíz Tvvíz* Mintavétel (°C) időpontja (°C C) (ccm) időpontja 2012.07.03 322,0 211 2 2012.10.01 26,0 2012.07.03 233,5 211 2 2012.10.01 19,5 2012.07.03 277,0 211 2 2012.10.01 20,5 2012.07.03 244,0 211 2 2012.10.01 19,5 2012.07.03 255,0 211 2 2012.10.01 22,0 2012.07.03 244,0 211 2 2012.10.01 17,5 2012.07.04 255,5 198 2012.10.02 20,0 2012.07.04 244,5 198 2012.10.02 17,0 7.7.6-3. tábláázat A mintavéteelek időpontjai és fontosabb környezeti param méterei

Vízállás (cm) 101 101 101 101 101 101 96 96

*A vízhőmmérséklet adatait a mintaegyséég felső végponntján mért adat alapján adjuk meg m A mintavvételi egységgek, illetve alegységek poontos koordinnátáit az MK KD-ban írtak szerint az első e mintavéttel időpontjában határoztuuk meg. Mindd a nyári, minnd az őszi mintavétel soráán ezen egysségek-alegyséégek vizsgálattát végeztük el (7.7.6-4. táb blázat). Mintavételi alegység kódja

PLHD111F PLHD111A PLHD112F PLHD112A PLHD113F PLHD113A PLHD114F PLHD114A PLHD12F PLHD12A PLHD211F PLHD211A PLHD212F PLHD212A PLHD22F PLHD22A PLHD311F PLHD311A PLHD312F PLHD312A PLHD32F PLHD32A PLHD411F PLHD411A PLHD412F PLHD412A PLHD413F PLHD413A PLHD421F PLHD421A PLHD422F PLHD422A

EOV X

137636 137599 137572 137492 137495 137477 137451 137220 138031 137616 137085 137061 136978 136597 137277 136815 136279 136167 135146 134761 135045 134447 133531 133301 133259 133245 130948 130663 133609 133329 129184 128971

EOV Y

6366585 6366598 6366610 6366739 6366749 6366753 6366762 6366951 6377008 6377379 6377157 6377156 6377287 6377452 6377587 6377932 6377672 6377789 6388029 6388133 6388546 6388637 6388177 6388202 6388208 6388205 6388071 6388089 6388693 6388692 6399197 6399328

7.7.6-44. táblázat A nyá yári és őszi minttavételi alegysé égek koordinátáái

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

249/412


A mintavéételi egységek jellemzőit, a mintázás köörülményeit azz MKD-ban meghatározott m jegyzőkönyveek tartalmazzáák (PL12_jkk_hal_07.xlsxx; PL12_jk_haal_10.xlsx) A dunai m mintavételi aleegységeket térrképszelvényeeken ábrázoltuuk (7.7.6-3, 7.7.6-4 és a 7.77.6-5. ábra).

7.7.6-3. ábra A 2012. évi hallközösség minttavételi egysége ei az 1-2. szelvé vényben

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

250/412


7.7.6-4. ábraa A 2012. évi haalközösség minntavételi egység gei az 3. szelvéényben

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

251/412


7.7.6-5. ábraa A 2012. évi haalközösség minntavételi egység gei az 4. szelvéényben

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

252/412


7.7.6.22.2


A 2012. évi vizsgálatook adatait adatbázisba fogglalva a PL122_adatbazis_hhal_nyar-osz.xxlsx tartalmazzza. A halfaunna adatbáziss mező szerkeezetét a 7.7.6--5 táblázat tarttalmazza.

Víztér neve n Víztest neve Víztest kódja Mintavéétel kód Mintaalegység kódja Fkm felső fkm alsóó Megjegyzés1 Település EOVX felső f EOVY felső f EOVX alsó a EOVY alsó a Víztípuss (VKI alapján) Víztípuss (hal alapján) Fajnév latin Auktor Fajnév magyar Egyedsszám Koroszttály (0+; idősebb) Testhosssz standard (mm) Testtöm meg (g) Pontossság (becsült; pontos) CPUE (db/1000m) ( Egységgnyi területre jutó fogáás (1 ha) Mintavéétel módszere (EME, kétközháló, kopoltyúháló, egyéb) Megjegyzés2 (kopoltyúhálónnál a háló típusa, m megnevezésse) egyéb módszer EME típpusa Mintavéétel stratégiája1. (csónnakból, gázolva) Mintavéétel stratégiája2. (teljees; részleges) Mintavéétel stratégiája3. (víz sodrással s egyirányban, egyező sebessséggel; egyirányban visszatartva; soodrással szembeen) Mintavéétel hossza (m) Effektívv szélesség (m) Minta jeellege (kvalitatív; szem mikvantitatív1; szemikvvantitatív2; kvantitatívv) Mintavéételre való alkalmassáág (alkalmas; korlátozzott; alkalmatlan) Mintavéétel időpontja (éé.hh.nnn) Mintavéétel napszaka (nappalli; éjszakai) Gyűjtő Résztveevő1 Résztveevő2 Résztveevő3 Határozzó Adatbevvivő Adat tullajdonosa Adatbevvitel dátuma

7.7.6-5. 7 táblázatt A halfauna addatbázis mező szerkezete s

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

253/412


7.7.6.22.3

Adateleemzés

A nyári éés őszi felmérés során a nyolc n mintavéételi egységbeen összesen 36 faj 5 449 egyedének meghatározás m sát végeztük el (7.7.6-6. tááblázat). Fajnév Eudontom myzon mariae Anguilla anguilla Rutilus ruttilus Rutilus viirgo Leuciscuss leuciscus Squalius cephalus c Leuciscuss idus Aspius aspius Alburnus alburnus a Blicca bjoeerkna Abramis brama b Ballerus sapa Pelecus cultratus Chondrosttoma nasus Barbus baarbus Romanog gobio vladykovvi Rhodeus amarus Carassiuss gibelio Cyprinus carpio c Sabanejew wia balcanica Silurus glaanis Ameiurus melas Esox luciuus Lota lota Lepomis gibbosus g Perca fluvviatilis Gymnoceephalus baloni Gymnoceephalus schraeetser Sander luccioperca Sander voolgensis Zingel zin ngel Proterorhinus semilunariss Neogobiuss fluviatilis Ponticola kessleri Neogobiuss melanostomuss Babka gym mnotrachelus Összes:

MVM ERBE Zrt.

PL LHD11

PLHD D12

PLHD211

PLHD22

PLHD31

P PLHD32

PLH HD41

PLHD442

x x 1 x x 1 1 1 1 1 1 x 1 1 1 1 1 1 x x 1 x x 1 x 1 1 1 1 1 x x 1 1 1 1

1 x 1 x x 1 1 1 1 1 1 x x x x 1 x 1 x 1 1 x x 1 1 1 1 1 1 1 x 1 1 1 1 1

x x 1 x x 1 1 1 1 1 1 x x 1 1 1 x 1 1 1 1 x 1 1 x 1 1 1 1 x x x 1 1 1 1

1 x 1 x x 1 1 1 1 1 x 1 x x x 1 x x x 1 1 x 1 1 x x 1 1 1 x 1 1 x 1 1 1

1 x 1 x 1 1 1 1 1 1 1 1 x 1 1 1 x x x 1 1 x 1 1 x 1 1 1 1 x x 1 1 1 1 1

1 x 1 x x 1 1 1 1 1 x x x x 1 x x x x x 1 x 1 1 x 1 1 x 1 x 1 x x 1 1 1

x x 1 1 x 1 1 1 1 1 1 1 x x x 1 x x x x 1 1 1 1 x 1 1 x 1 1 1 x 1 1 1 1

1 1 1 1 x x 1 1 1 1 1 x x 1 1 1 x x x x 1 x 1 1 x 1 1 1 1 1 1 x x 1 1 1

18

2 23

24

24 244 26 21 24 7.7.6-6. táblázaat A mintavétel során előkerültt halfajok


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

254/412


A mintavéételek során az egyedekenn testhossz m mérést nem véégeztünk, mivvel az így nyeerhető többletinformáció igeen csekély, uugyanakkor a mintavételt jeelentősen lasssította, a költséégeket pedig a többszöröséére emelte volna. Továbbá az a ilyen esetekben felmerülő magas mortalitás m miattt sem indokoolható a hosszmérés elvéggzése. Emelleett hangsúlyozzni szükségees, hogy a VKII szerinti hazaai protokoll is ccsak az ivadékk korosztály elkülönítését írjja elő. A mintavéételek során 28 2 fajnak kerüültek elő ivadéék példányai. Ez azt jelenti, hogy ivadék példányokat a fajok 78%-nnál regisztráltunk. Ez az arány a magas, azt jelzi, hoggy az előkerüllt fajoknak a vizsgált v szakaaszon önfenntartó populáciiói vannak. A meghaatározott egyedek korcsopoort szerinti elo szlását a minntavételi egyséégekben az aalábbi táblázattok mutatják be b (7.7.6-7., 7.7.6-8. tábláázat).

Ad dult (db)

PLHD1.1 PLHD2.1 PLHD3.1 PLHD4.1 PLHD1.2 PLHD2.2 PLHD3.2 PLHD4.2 Összesen n

Ivadék (db)

Összesen (db b)

474 546 191 388 239 223 297 268

79 31 77 49 56 23 39 50

5553 5777 2668 4337 2993 2445 3335 3118

2 626

404

3 0226

7.7.6-7. táblázat t A mintaavételi egységeek fogási eredm ményeinek alapadatai a nyári m mintavétel alapjján

Ad dult (db)

PLHD1.1 PLHD2.1 PLHD3.1 PLHD4.1 PLHD1.2 PLHD2.2 PLHD3.2 PLHD4.2 n Összesen

Ivadék (db)

Összesen (db b)

244 204 193 482 96 131 143 217

47 54 97 252 38 21 136 73

2991 2558 2889 7334 1333 1551 2779 2888

1 710

718

2 4223

7.7.6-8. táblázat t A mintaavételi egységeek fogási eredm ményeinek alapa adatai az őszi m mintavétel alapjján

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

255/412


Az alábbbiakban a mintavételek soorán kimutatoott fajok elterjjedésére (Banarescu 19900; Hankó 1931), élőhelyére vonatkozóó részletes addatokat mutatjuk be. Feltünttetjük európai természetvéddelmi státuszuukat (Maitland 1994a, 1994bb), hazai, illetve nemzetközi egyezmények szerinnti védettségüüket. Ezek között k figyelem mbe vettük a Washingtooni egyezmény „A veszéélyeztetett vadon élő állaat- és növénnyfajok nemzetközi kereskkedelméről” (1986. ( évi 15. törvényerrejű rendelet, illetve 4/1990. (XII. 7.) renddelet) ún. CIT TES listáját, a Berni Konvennció „ A vadonn élő növényeek, állatok éss természetess élőhelyeik védelméről” v (1 990/7. Nemzzetközi Szerzőődés) függelékkeit, a Bonni Egyezmény „A „ vándorló vadon élő állatfajok védeelméről” (19866. évi 6. törvvényerejű renddelet) függeléékeit, az EU Élőhelyvédelm mi Irányelv ((Habitat direkttíva) „A terméészetes élőhe lyek és vadonn élő növény- és állatvilág megőrzésérőől” (92/43/ EEC C) függelékeeit, valamint a 275/2004. (X. 8.) Korrm. rendelet az európai közösségi jellentőségű terrmészetvédelm mi rendeltetéésű területekrőől jogszabálybban kihirdeteteett közösségi jelentőségű j állatfajok melléékleteit. Az alábbbiakban a mintavételek soorán kimutatoott fajok elterjjedésére (Banarescu 19900; Hankó 1931), élőhelyére vonatkozóó részletes addatokat mutatjuk be. Feltünttetjük európai természetvéddelmi státuszuukat (Maitland 1994a, 1994bb), hazai, illetve nemzetközi egyezmények szerinnti védettségüüket. Ezek között k figyelem mbe vettük a Washingtooni egyezmény „A veszéélyeztetett vadon élő állaat- és növénnyfajok nemzetközi kereskkedelméről” (1986. ( évi 15. törvényerrejű rendelet, illetve 4/1990. (XII. 7.) renddelet) ún. CIT TES listáját, a Berni Konvennció „ A vadonn élő növényeek, állatok éss természetess élőhelyeik védelméről” v (1 990/7. Nemzzetközi Szerzőődés) függelékkeit, a Bonni Egyezmény „A „ vándorló vadon élő állatfajok védeelméről” (19866. évi 6. törvvényerejű renddelet) függeléékeit, az EU Élőhelyvédelm mi Irányelv ((Habitat direkttíva) „A terméészetes élőhe lyek és vadonn élő növény- és állatvilág megőrzésérőől” (92/43/ EEC C) függelékeeit, valamint a 275/2004. (X. 8.) Korrm. rendelet az európai közösségi jellentőségű terrmészetvédelm mi rendeltetéésű területekrőől jogszabálybban kihirdeteteett közösségi jelentőségű j állatfajok melléékleteit. 1. CLASSIIS: CEPHALASPPIDOMORPHI 1. ordo: P Petromyzonttiformes – Ing golaalakúak rrendje 1. familia: Petro omyzontidae – Ingolafélékk családja 1. Eudontomyzzon mariae (Berg, 1931) – Dunai in ngola: Pontoo-kaszpikus eeredetű, korláátozott európpai elterjedéssű, ugyanakkoor a genus leggszélesebb köörben elterjeddt faja, figyelem mbe véve Ha lasi-Kovács és é Harka (2012) publikációóját. Areájánaak központja a Fekete-tengeer, vagyis a Duna D vízgyűjtőője. Emellett m megtalálható az a Azovi-tengeer, Balti-tengger, valamint az Adria vízggyűjtő területé n is a Visztulla, Dnyeszter, Dnyeper, Doon, Drina, Vaardar folyókbaan. Európán kívül a Feketee-tengerbe öm mlő Kaukázusoon-túli Kubán--folyóban is előőfordul. A Dunna vízgyűjtőjén belül hiányzzik a Tisza éés a Temes víízrendszerébőől. A Duna haazai szakasza mellett kimutatták a Rába,, Pinka, Drávaa, Kerka, Kercca vízfolyásookból. A hegyi patakoktól a folyók alfööldi zónájáig egyaránt meegtalálható, jóól tűri a különnböző áramláási feltételekeet. A lárvák a homokos, iszzapos aljzatbaa fúródva élneek a lassabbaan áramló, paartszéli területeeken. A kifejleett példányok is inkább a szegély gyökkerekkel, bedőőlt fákkal tarkkított területeinn fordulnak el ő, mivel úszóóhólyagja ninccs, kifejezetteen aljzatlakó, bentikus faj. A faj egyedei átalakulással fejlődnek. A láárva életszakaasz három és fél, négy és fél f évig tart. Az átalakuláss rendszerint ősszel, ő tél eleején következik be 4-5 hét alatt. a A lárva ddetritrusszal, mikroszkopikuus planktonikus élőlényekkkel táplálkozik. Az átalakuulás során a bélcsatorna b elsorvad, így aaz adult példáányok már neem vesznek ffel táplálékot, a szaporodás után elpuszztulnak. Ebből adódik az is, hogy a faj neem tartozik a parazita ingoola fajok közéé. Nem vándoorló (anadrom m), azonban röövidebb szapoorodási vándoorlás megfigyeelhető. Európáában korlátozoott elterjedésse következtében a különössen veszélyezztetett fajok köözé tartozik. Szerepel S a Beerni Konvencióó III., valamint a Habitat D Direktíva II. függgelékében. Hazánkban H fookozottan védett. Mind lárvva, mind kifej ejlett példányyai előkerülteek, jellemzőeen a meleg vízzel nem érin ntett mintaeggységekből. 2. CLASSIIS: ACTINOPTEERYGII 2. ordo: A Anguilliformees – Angolnaaalakúak renddje 1. familia: Angu uillidae – Ang golnafélék cssaládja

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

256/412


2. Anguilla angguilla (Linnaeuus, 1758) – Anngolna: Korláátozott európai elterjedésű, kkatadrom faj. Szaporodásaa a Sargassoo-tengerben töörténik, ahonnan a lárva 3 ééves vándorlás után jut az európai e édesvvizekbe. A Földközi-tengerbbe, illetve azzon keresztül a Fekete-teengerbe ritkánn kerül be. Ennek ellenéére szórványoos Duna-meddencei jelenlééte természeetes jelenség, vagyis a faj őshonosnak ttekinthető. Ezzt bizonyítja tööbb középkorri leírás, valam mint az a ténny, hogy kis számban meggtalálható a Fekete-tenger más folyóibann is (Dnyeper, Dnyeszter). EEurópai állományai az utóbbbi években egyre inkábbb fenyegetetttek. Magyaroországon jeleenlegi állománynagysága a 60-as éveek óta történnő rendszerees telepítésekk következménnye. Így hazaai elterjedésükk a telepítésekknek megfelellő. Egyetlen példánya p a 4.2 4 mintaegyységben ford dult elő. 4. ordo: C Cypriniformees – Pontyalakúak rendje 1. familia: Cyprrinidae – Pon ntyfélék csaláádja Rutilus rutillus (Linnaeuss, 1758) – B Bodorka: euroo-szibériai fajj. Elterjedési területe az euromediterráán 3. faunatartoomány északi részére esikk, de megtaláálható Szibériáában is. Csakk Európa legéészakibb terüleeteiről, illetve a Pireneusii- és Appeninn-félszigetről hiányzik. h Hazáánk területérőől fosszilis form mában is előkkerült. Zavaráástűrő faj, naggy ökológiai toleranciájának köszönhettően széles kkörben elterjeddt a legkülönffélébb típusú vízterekben. Hazánkban az a alföldi éss domvidéki állóvizek és lassabb, növvényzettel beenőtt vízfolyássok egyik legggyakoribb faaja. Állományyai elterjedéssi területén bizztonságban vaannak. Minde n mintaegyséégben viszon nylag nagy szzámban fordu ult elő. Rutilus virgoo (Heckel, 18552) – Leánykooncér: szűkebb értelembenn vett dunai eendemikus faj, ami azt jelennti, 4. hogy elteerjedése kizárólag a Dunaa vízgyűjtőjérre korlátozódik. Reofil, a vízfolyások ggyorsabb sodrású, kavicsoos, homokos medrű szakaaszain él. Élőhhelyén ritka. K Kis elterjedési területe, valamint elterjedéési területén taapasztalható kis k egyedsűrrűsége miatt természetvéddelmi szempoontból fenyegetett. Szerepel a Berni KKonvenció III. függelékébeen, Hazánkban 2001. valamint a Habitat Direektíva II., V. függelékében. f 2 óta véddett. A nyári m mintavétel so orán került elő két ivadéék példánya a 4. szelvényb ből. Leuciscus leuciscus l (Liinnaeus, 17558) – Nyúldo omolykó: Euuro-szibériai elterjedésű faj. f Európábaan 5. megtalálhható északon az Északi-, Balti-, Fehér--, Barents-tennger vízgyűjtőjjének folyóibaan. Keleten a Kaszpi-tenger északi vízzgyűjtőjének folyóiban f a Voolga és Ural víízrendszerébeen, a Fekete-tenger vízgyűjttőjében a Dunnától a Dnyeper vízrendszzeréig. Nyugaton az Atlanti-óceán vízgyűűjtőjében a Szzajna vízrendszerében, de megtalálhatóó a Brit-szigeteek vizeiben is. Délen a Földközi-tenger vízgyűjtőjéb en a Rhone-ttól az Arc vízrrendszeréig. EEurópában hiáányzik az Adrria vízgyűjtőjjének folyóibóól, a Pireneusi-, Appenin- vaalamint Pelopponnészoszi-féélsziget vizeibből. A Duna vízrendszerébeen, így hazai vízfolyásainkkban is őshonos, elterjedt. É Élőhelye hazáánkban a közeepes és nagyy folyók dombvvidéki, nagyobbb esésű, eelsősorban kaavicsos medeeraljzatú szakkasza, valamint a nagyobb vízhozamúú dombvidéki kisvízfolyásook, kisfolyók. Reofil faj, tolerancia t spektruma szűkk. Igényli a hidegebb vízzhőmérsékleteet, a gyorsabbb áramlást és é oxigéndús környezetett. Széleskörű elterjedése ellenére euróópai állományyai kis mértékkben fenyegeetettek. A Berrni Konvenció III. függeléékében szereppel. Magyarorrszágon 20122 óta védett. A 3.2 mintae aegységben fordult f elő két k ivadék pééldánya a nyári mintavéteel során. ó: az euro-m mediterrán fauunatartományy európai reoofil 6. Squalius ceephalus (Linnnaeus, 1758) – Domolykó faunakom mplexum tagjaa, hazánk terrületéről kövüületeiben is előkerült, e ún. őseurópai fajj (Hankó, 19331). Elterjedéési területéneek keleti hatáára a Volga és é a Don vízggyűjtője. Tipikkus reofil faj, a hazai vízfo lyások közül megtalálható a középheggységi patakooktól kezdve a folyók epippotamális régiójáig. Zavarástűrő, nagyfookú ökológiai toleranciájánaak mind hazai, mind európpai állományyai köszönheetően élőhelyyén gyakori faj. Természzetvédelmi szempontból s biztonsággban vannak. A nyári mintavétel során mindössze egy, e míg az őszi ő mintavéttelkor gyakorrlatilag mindeen mintaegyységből előkeerült kis szám mban, adult éés ivadék péld dányai egyaránt.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

257/412


7. Leuciscus iddus (Linnaeuss, 1758) – Jáász: euro-szibériai faj. Elterrjedése a Raj nától az Uralig tart, hiányzzik Nyugat- és Dél-Európpából. Előforddul a domolyykó zónától a dévér szinnttájig. Nagyoobb állományyai a nagyobbb vízsebessségű és vízátlátszóságú alföldi a vízfolyáásokban alakuulnak ki. Euróópai állományyai biztonságban vannak. A paksi Duuna-szakasz domináns d Leu uciscus faja, minden minttaegységben nagyobb egyyedszámban fordult elő. E terrülete a Rajnaa és Ural közöötti 8. Aspius aspiuus (Linnaeus, 1758) – Balinn: európai elterjedésű faj. Elterjedési Hiányzik Észak- és Dél-Európából. Tipikkus élőhelye a vízfolyásokk középső szaakasza, valam mint a nagyobbb terület. H állóvizek. Áramláskeddvelő faj. Európában a feenyegetett faajok közé tarrtozik, Szereppel a Berni Konvenció III. függelékéében, valaminnt az élőhelyyvédelmi Irányyelv II., V. füüggelékében, a 275/2004.. korm. r. II. függelékébeen. Magyarorrszágon állom mányai az elm múlt évtizedbeen csökkenő tendenciát mutattak, ezek alapján a rittka kategóriábba sorolhatóó. A faj euritópp, tipikus élőhhelye a vízfolyyások középsső szakasza, valamint a naagyobb állóvizzek. Élőhelye a vízközt taalálható, tápláálékát főként kisebb k halak alkotják. Mind den mintaegyységben viszzonylag nagyyobb számbaan fordultakk elő mind ivaadék, mind kiifejlett példánnyai. 9. Alburnus alb lburnus ( Linnnaeus, 1758) – Küsz: Azz euro-mediterrán faunatartrtomány európpai csoportjábba tartozik, a preglaciálissból származó maradványyai is előkerüültek jelenlegi elterjedési tterületén. Egéész Európábaan széleskörrűen elterjedt,, a Pireneusi-félsziget kivéttelével. Egyarránt megtalálhható a különbböző típusú víízfolyásokban a márna szzinttájtól lefelé és a viszzonylag mosttohább élőheelyi feltételekkkel, de nyíltaabb vízfelületttel rendelkezző állóvizekbben. Zavarásttűrő faj. A leegtöbb hazai víztér típus nyíltvízi életttájának egyikk leggyakoribbb faja. Mindeen mintaegyységben a leg gnagyobb eg gyedszámbann előforduló faj. a euro-meditterrán faunataartomány euróópai csoportjábba 10. Blicca bjoerkkna (Linnaeuss, 1758) – Karrika keszeg: az tartozik, sszéleskörűen elterjedt faj. A folyók metaapotamális réggiójának egyikk domináns faaja. Megtalálhható azonban a legtöbb aalföldi, lassú áramlású vízzfolyásban. Ö Ökológiai szem mpontból genneralista. Euróópai, és ezzeel együtt hazzai állományaai sincsenek természetvédelmi szemponntból veszélybben. Nagyobb b egyedszám mban a nyári mintavételko or került előő minden min ntaegységben n. 11. Abramis braama (Linnaeuss, 1758) – Déévérkeszeg: az a euro-mediteerrán faunata rtomány európai csoportjábba tartozik, sszéleskörű eltterjedésű, kizárólag Dél-Euurópa egyes területeiről t hiáányzik. A dévvér szinttájú vízterek v névaddó halfaja. E Ennek ellenéree – igaz inkábbb a vízátfoly ásos – állóvizzekben is naggyobb állománnyai élhetnek. A Nagy folyóók alföldi szaakaszának eggyik egyik dom mináns faja. É Élőhelyét meggosztja a karikka keszeggel, azonban ez a faj az állóvíízi viszonyokkat jobban toolerálja. Geneeralistának tekkinthető. A karika k keszeg gnél ritkább előfordulású ú volt, néhán ny példányaa minden szeelvényben elő őfordult. f Elterjedéssi területe a Kaaspi-tengertől a 12. Ballerus sappa (Pallas, 1814) – bagoly keszeg: Ponto-kaszpikus faj. é Duna vízzrendszeréig tart. A Rajna, valamint Viszztula vízrendsszerében behurcolt. Élőhelyye a folyók epipotamális, és metapotaamális régiója.. Reofil faj, a karika keszeggnél erősebb sodrású vízteerekben fordullnak elő nagyyobb populációói. Természeetvédelmi szeempontból álloománya sérüllékeny. Szereepel a Berni Konvenció IIII. függelékébeen. Mindösszze három pééldánya került elő a nyári mintavétel s orán. 13. Pelecus culltratus (Linnaaeus, 1758) – Garda: Eltterjedési területe Európa középső és keleti területte. Alapvetőeen anadrom vándorló v faj, azonban a a haazánkban élő populációk teeljes mértékbeen édesvíziekk. Elsősorban a Dunában, és a Tiszábaan találhatók nagyobb popuulációi. Tavainnk közül a Baalatonban és a Fertő-tóban él. Nyíltvízi faaj, ikrája is lebegő, vagyis pelagofil. Táplálékát T élőőhelyének meegfelelően a zooplankton z sszervezetek biztosítják. A faj f európai áállománya term mészetvédelm mi szempontbóól veszélyezteetett. Ennek megfelelően m szzerepel a Bernni konvenció III.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

258/412


függelékéében, a Habitat Direktíva II., V. függ elékében, vaalamint a 2755/2004 Korm rendelet II. mellékletébeen. Ugyanakkkor természetvvédelmi oltaloom alatt nem ááll. Egyetlen adult a példányya az 1.1 minttaegységből került elő. ma nasus (Liinnaeus, 17588) – Paduc: az euro-mediterrán faunataartomány lakóója, az európpai 14. Chondrostom m tagja. Elterrjedési terüleete Európa köözépső és déli területe, bár az Ibériaai-félszigeten a reofil fauunakomplexum Chondrosstoma nemzettség e faja nem n őshonoss. A folyók péér szinttáj alaatti zónájánakk névadó faja. Elsősorban a gyorsabbb sodrású, kavvicsos, homokkos aljzatú vízzfolyásokat keedveli. Európaai állományai kkis mértékbenn fenyegetetteek. Szerepel a Berni Konvvenció III. függgelékében. Haazai állományaai korlátozott kiterjedésű k élőőhelye ellenérre biztonságbaan vannak. TTöbb példányya a nyári min ntavétel soráán fordult elő,, a Duna meleeg vízzel érinntett egységeiben. oz tartozik, elteerjedési terüleete 15. Barbus barbbus(Linnaeus, 1758) – Márnna: Az európaai reofil faunakkomplexumhoz európai, a nemzettségg törzsalakja a Pireneusi--félszigettől a Fekete-tengeerig húzódó areával rendeelkezik. ÉszaakEurópábóól hiányzik. Európai állomáányai biztonsáágban vannakk. Magyarországon kis elterrjedése miatt nem tartozik a gyakori faajok közé. Élőőhelye a folyóók epipotamáális szakasza, de a dévér szinttájú folyóók felső, gyorrsabb áramlássú területein is nagyobb számban s forduul elő. A fajró l elnevezett szinttáj jellemzzői a kavicsoss-homokos meeder, oxigéndúús víz, gyorrs áramlás. Szerepel az Élőhelyvédellmi Irányelv V. függelékéében. Több példánya a „melegvizess” mintaegyységekben fo ordult elő, em mellett jellemzzően előnybeen részesítettee a köves aljzzatú mintaegységeket. oltú küllő: Az A újabb taxoonómiai eredm mények alapjáán 16. Romanogobbio vladykovi (Fang, 1943)) – Halványfo szűken éértelmezett duunai endemikkus faj. A haazai vízfolyássok szinte minden típusábban előfordul a dombvidééki szakasztóól lefelé. Adaatai alapján terjeszkedő, feltehetően a hazai vizekkben a Gobiio gobio-t szzorítja háttérbbe, elsősorbaan annak karaakterisztikus víztípusában. v A négy Gobiio faj közül jeelenleg a legggyakoribb. Ökkológiai igényeeit tekintve lleginkább ez a faj képes elviselni a ki s áramlást, illletve az alaccsonyabb vízssebesség hatására kialakuuló környezeti állapotot. Még enyhén iszzapos területeeken is megtallálja életfeltéteeleit, emiatt áttfolyó állóvizekben is jelentőős állományaai találhatók. Európában lookális elterjedéése miatt a feenyegetett kategóriába soroolják. Több országban eltűnnő és veszéllyeztetett státuuszú. A Berni Konvenció III . és a Habitat Direktíva II. füüggelékében sszerepel. Ennnek megfelelőeen szerepel a 275/2004. (X X. 8.) Kormánny rendelet közzösségi jelenttőségű fajok füüggelékében iis. Természetvvédelmi oltaloom alatt áll. Nyáron majjd minden mintaegységb m ben előfordu ult, nagyobb egyedszámbban a terméészetes aljzattú mintaterüületeken, míg g ősszel mind dössze három m példánya került k elő. marus (Bloch, 1782) – Szivvárványos ökle: Banarescuu (1992) vélem ménye szerintt a kínai síksáági 17. Rhodeus am mplexumhoz taartozik, palearktikus elterjeedéssel. A faj jelenlegi elterrjedésének nyyugati határa Francia orszáág faunakom keleti réssze (bár Nagyy Britanniában is meghonossították), míg keleti határa az Ural hegysség. A Duna vízrendszeréttől északra és nyugatra egyre kisebbb állományai vannak jelen. A faj hiányyzik az északki területekről. Európában a fenyegeteett fajok közöttt tartják szám mon. Szerepel a Berni Konvenció III. és a Habitat Direkktíva II. függelékében. Enneek megfelelőően szerepel a 275/20044. (X. 8.) K Kormány renddelet közösségi jelentőséégű fajok függgelékében is. i Magyarorrszágon a szubmerz hinarras állományookkal rendelkeező lassú áraamlású vízterrek, valamint állóvizek egyyik legelterjedtebb faja. Szaporodása S révén (ostraccofil) szorosann kötődik az Unio kagylófa fajok elterjedééséhez. Védeett. Egyetlenn adult példán nyát ősszel, az a 1.1 mintaeggységben fog gtuk. g (Bloch, 1782) – Ezüüst kárász: Kelet-ázsiai K fajj, amely paleaarktikus elterjedésű. Nyugaati 18. Carassius gibelio irányú teermészetes teerjeszkedése a negyedidőőszakban is folyamatos azonban a a D Duna hazai vízrendszerébeen kimutathaató jelenlegi állománya neem a termésszetes terjeszzkedés, hanem m az 50-es években törttént telepítéseek eredményye. Mára Euurópa szerte igen gyakorrivá vált. Zavvarástűrő, a legkülönfélébbb víztípusokban megtalállja életfeltéteeleit. Egyedszzámának növeekedése az éélőhely zavartságát jelzi, am mely egyaránnt lehet emberi beavatkozáás, vagy terrmészetes foolyamat eredménye (pl. mocsári körülmények). Magyarország M gon az ötvenes évek óta ó robbanássszerűen elszaaporodott, am melyben jelenttős szerepe volt v sajátos, gynogenetikus g s szaporodási stratégiájánaak.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

259/412


Több term mészetvédelm mi szempontbóól fontos faj kkonkurense. Csak C a nyárii mintavétel során került elő, inkább a melegvízz kifolyóhoz közeli k mintaegységekben.. 19. Cyprinus caarpio (Linnaeuus, 1758) – Poonty: Közép-áázsiai eredetűű, palearktikuss elterjedésű faj. Hazánkbaan két formáája őshonos, a nyurgaponty (Cyprinus carrpio carpio m. hungaricus), valamint a tőpponty (Cyprinuus carpio carppio m. acumiinatus). Eredeeti élőhelye a vízfolyások kközépső és alssó szakasza, valamint az aazokhoz csatlakozó állóvizeek vízi növéényes területeei. Fontos tény, hogy tenyéésztett változatai természeetes vizekbenn szaporodási képességeikket jórészt ellvesztették, em miatt állományai az álland ó utánpótlás ellenére is cssökkenők. Eggyetlen példáánya nyáron, a meleg vízzzel érintett 2. 2 mintaegyséégben fordultt elő.

2. familia: Cobitidae – csíkffélék családjaa ( 19922) – Balkán ni csík: Taxoonómiai szem mpontból a Haalasi-Kovács és é 20. Sabanejewiaa balcanica (Karaman, Harka (20012) publikácciójában foglalltakat fogadju k el. Eszerintt a balcanica és bulgarica vonal nem küülönül el önállló fajként. E Ennek megfelelően a faj korlátozott euurópai elterjeddésű, areája a Fekete-tennger vízgyűjtőőjében a Dunna vízrendszzere, valamintt az Égei-tengger vízgyűjtőjéében a Maricca-folyó, valam mint a Gallikossz vízrendszeerétől a Pinióssz vízrendszzeréig tartó teerület vízfolyáásai. Állományyai elsősorban a márna szzinttájú vízterrek csendesebb, detritusszzal borított teerületein jelleemzőek, de stabil s populácciói élnek a síkvidéki vízffolyások kem mény, agyagos mederaljzaatú szakaszaain is. Európaii és hazai álloományai korláátozott kiterjeddésű élőhelye következtébeen kis mértékbben fenyegeteett természeetvédelmi szeempontból. Feelkerült a B erni Konvencció III. függeelékébe, az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékéébe, illetve a 275/2004. (X. 8.) Korm mány rendelett közösségi jelentőségű j fa fajok függelékkébe is. Hazzai állományaai természetvvédelmi oltaloom alatt álln ak. Adult eg gyedei kiseb bb számban több mintaaegységben is előfordultak.

5. ordo: S Siluriformes – Harcsaalakkúak rendje 1. familia: Silurridae – Harcsafélék családdja 21. Silurus glannis Linnaeus, 1758 – Ha rcsa: Európaai elterjedésű faj, az euroo-szibériai fajjkomplexumhooz sorolhatóó. Elterjedési területe t a Raajna és az Ara ral-tó között taalálható. Hiánnyzik Észak- éés Dél-Európából, ez utóbbbi vizekbe néhány évtizeede telepítettték be. A vízzfolyások heggyi szakaszátt leszámítva a legtöbb víízfolyásban, és é állóvízbenn megtalálja életfeltételeit. é Elsősorban E azz iszapos, vaggy jó búvóhelyyet biztosító kööves, tuskós alzatot a részessíti előnyben. Európai éss hazai állományai biztoonságban lévvőnek tekinthetők. Szereppel a Berni Konvenció III. függelékéében. Mind a nyári, mind az a őszi mintaavétel során rendszeresen r n előfordult. N Nyáron az 1. és 2. szelvén ny meleg vízzi oldalán lévvő mintaegysségekből nem m került elő. m (Rafinesque, 1820) – Fekete törpeeharcsa: Észaak-Amerikábóll a század eleején telepítettéék 22. Ameiurus melas be Európa vizeibe, hozzzánk feltehetőően Olaszorszzágból került az a Ameiurus nebulosus n fajjaal véletlenszeerűen. A Kárpáátmedencéében a kilencvvenes évekig csak c az A. neebulosus faj előfordulását reegisztrálták. Jeelenleg három m hasonló faj (A ( nebulosuus, A. melas, és Ictalurus punctatus) jjelenléte elfoggadott. Arra nincs egyérteelmű válasz, hogy a fekeete törpeharccsa az utóbbi esztendőkbenn terjedt-e el a jelenlegi mérrtékben, vagy a határozás ppontatlanságaa eredményezzte a faj adattainak hiányátt. Jelenleg hazzánkban jóvall gyakoribb, mint m a törpeharrcsa. A feketee törpeharcsa tipikus élőhelyye a növényyzettel benőtt, változó vízjárású lassú vízffolyások, alföldi csatornák, valamint állóvvizek. Jellemzőő populációinaak gyors graadációja és azzok ugyanilyenn gyors összeoomlása. Magyyarországon nem őshonos, betelepített. Egyetlen, E adu ult példányaa a 4.1 mintaeegységben keerült elő ősszzel.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

260/412


6. ordo: E Esociformes – csukaalakú úak rendje 1. familia: Esoccidae – Csukafélék családdja 23. Esox luciuss Linnaeus, 1758 – Cssuka: holarkktikus elterjeddésű faj. Euurópai állomáányai stabilaak, mpontból a faaj biztonságbaan van. Előfoordulása elsőssorban alföldi vízterekben jellemző, így a természeetvédelmi szem dévér szinttájú vízfolyáásokban és a különböző típpusú állóvizekkben. Széles ökológiai tűrőőképességét bizonyítja, b hoggy nagyobb populációi élnnek az északi hidegvizű oliggotróf tavakbaan is. Magyaroországon az aalföldi és dombvidéki víztereek leggyakorribb ragadozóója. Nyáron mindössze m néégy példánya került elő, ősszel ennéél gyakoribb volt, nagyob bb egyedszáámban a sekéélyebb, visszzaforgókban ffordult elő.

8. ordo: G Gadiformes – Tőkehalalakkúak rendje 1. familia: Gadiidae – tőkehaalfélék családdja é faunaakomplexum ttagja, holarktikkus elterjedéssű. 24. Lota lota (Liinnaeus, 17588) – Menyhal:: az arktikus édesvízi Európábaan a Brit-szigeeteket, valamint a déli-félsz igeteket kivévve mindenütt előfordul. e Élőhhelye a paducczónától lefelé a még viszonylag gyorsaabb folyású, illetve keményyebb aljzatú vízfolyások. v Sztenoterm faj , nyáron a vízterek mélyebbb v kb. 15 C-os  vízhőm mérséklet alattt válik aktívvá. Európábann és hazánkbban egyaránt a részein ddiapauzában van, fenyegeteett fajok közéé sorolható. A Berni Konnvenció III. füüggelékében található. A mintavételek során adu ult példányaai szinte kizáárólag a kövves aljzatú m minta-alegyséégekben ford dultak elő, m míg az ivadékk példányok a természeetes aljzatot részesítettékk előnyben. M Mind a nyárii, mind az ősszi mintavéteel során jól regisztrálhattó, hogy a m meleg vízzel nem n érintett mintaegysége m ekben egyedsszámuk magaasabb volt.

11. ordo:: Perciformess – Sügéralakkúak rendje 1. familia: Centtrarchidae – Naphalfélék N ccsaládja 25. Lepomis gibbbosus (Linnaaeus, 1758) – Naphal: ésszak-Amerikábból betelepítettt, adventív faaj. Mára egéssz Európábaan széles körűen elterjeedt a szubm merz hinarakkal benőtt vízterekben. v Kifejezetten áramláskerülő. Magyarorrszágra Ném metországból 1905-ben keerült. Tiszta vizű, sekély, hinaras vizeeinkben minddenütt jelentőős állományaai alakultak ki. Egyetlen ad dult példányaa ősszel, az 1..2 mintaegységben kerültt elő. 2. familia: Perccidae – Sügérrfélék családjja 26. Perca fluviaatilis Linnaeuss, 1758 – Süügér: euro-szzibériai faj. Széles ökológiiai tűrőképessségű, a márnna szinttájú vvízfolyásoktól a különböző típusú állóvizeekig egyaránt megtalálja éleetfeltételeit, ahhol a hínárnövvényzet, vagyy a kövezéseek lassabb áramlású á résszei alkalmass búvó- és ívóhelyet biztosítanak sszámára. Terrmészetvédelm mi szempontból a faj ninccs veszélybenn. Magyarorszzágon az állanndóbb vízháztartású hinarassodott víztereek jellemző fajja, kisebb áállományai azzonban a leegtöbb típusúú vízterünkben él. A vizsgálat v sorrán gyakorlaatilag mindeen mintaegyységben kimu utatható volt,, nagyobb eggyedszámban n a kövezésess alegységekkben. H & Heensel, 1974 – Széles durbincs: az 11974-ben leírrt hal a Duna27. Gymnocephhalus baloni Holčík vízgyűjtőjjének tágabb értelemben vett endemikkus faja, ami azt jelenti, hogy elterjeedésének cenntruma a Dunna vízgyűjtőjje, periférikusan ugyanakkor megtaláálható a Feekete-tenger vízgyűjtőjéheez sorolható néhány máás vízrendszzerben is. Tippikusan reofil, élőhelye a m márna, valam mint a dévér szinttájú s vízfoolyások gyorsabb szakaszaai. Valószínűűsíthetően ez az ökológiai specializáció vezetett a G. cernuus-tól külön k fajjá váláásában. Kis áreája, á valamint

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

261/412


környezeti igényei miattt a kifejezetteen fenyegetett fajok körébe tartozik, terméészetvédelmi sszempontból veszélyezteteett. Felvették a Berni Konvvenció III. függgelékébe, a Haabitat Direktíva II., IV. függeelékébe, ezzell együtt szerepel a 275/20004. (X. 8.) Koormány rendeelet közösségii jelentőségű fajok függelékében is. Maggyarországon a legtöbb meegfelelően erőős áramlású márna és dévvér szinttájú vízfolyásban v éélnek kisebb poopulációi. Hazzánkban védet ett. Minden miintaegységbeen stabil egyyedszámban volt megtaláálható. S durrbincs: szűkkebb értelembben vett dunnai 28. Gymnocephhalus schraetsser (Linnaeuss, 1758) – Selymes é endemikuus faj. A Duna vízrendszerrén kívül csakk a bulgáriai Kamcsia folyóban él. Reoofil, a három, hazánkban élő Gymnoceephalus faj közül leginkábbb igényli a nagyobb vízááramlást. Ennnek megfelelőően ez a faj található meeg legtovábbb a vízfolyássok mentén felfelé haladvva. Elsősorbaan a kavicsoos, homokos aljzatú szakkaszok halfaja. Kifejezettten bentikus életmódú. é Korrlátozott elterjjedési területee, valamint poopulációi kis m mérete miatt veszélyezteteett. Hazánkbaan is a fenyeggetett halfajokk közé tartozikk. Védett, emeellett szerepel a Berni Konvvenció III., valamint a Habittat Direktíva II., V. függeléékében, ezzel együtt szereppel a 275/20044. (X. 8.) Korm mány rendelett közösségi jeelentőségű fajook függelékéében is. A min ntavételek so orán stabilan előfordult, ivvadék egyedeei az őszi minntavétel során n a terméstesse aljzatú m mintahelyeken n kifejezetten gyakoriak vooltak. Süllő: az euroo-mediterrán faunatartomán f ny tagja, európai elterjedéssű. 29. Sander luciooperca (Linnaeeus, 1758) – S Areája a Visztulától azz Aral-tóig terjed. Hiányzik Nyugat- és Dél-Európából, D bár Olaszorsszágban teleppítik. Élőhelye a vízfolyásook pér szinttáájától lefelé a kemény aljzaatú vízterek. Áramláskedve Á elő, de búvóhhelynek inkább a vízfolyásook csendeseebb visszaforgóit választjaa. A víztér ooxigén ellátotttságára érzékkeny. Emiatt állóvízi állom mányai csak a megfelelőő oxigén ellátoottságú víztereekben alakulnnak ki. Jellemzző rendkívül erős territórium m tartása. Mindd európai, minnd hazai állományai bizztonságban vannak v term mészetvédelmi szempontbóól. Minden vizsgált miintaegységbeen megtalálható volt, nag gyobb egyed dszámban ivaadék példányait fogtuk. e terüülete a Feketee-tengerbe öm mlő 30. Sander volggensis (Gmelinn, 1789) – Kőssüllő: Ponto-kkaspikus faj, elterjedési D valamint a Volga éés az Ural vízrendszere. v Elterjedésénnek Nyugati határa h a Dunna folyók a Dunától a Donig, vízrendszzere. Elsősorrban a nagyyobb vízfolyáások metapootamális szakkaszára jellem mző, emellettt tavakban is megtalálhható. Kifejezeetten a mélyeebb területekk hala. Európpában korlátoozott elterjedéése miatt a kis mértékbeen fenyegeteett fajok közé sorolják. Szerrepel a Berni Konvenció III. függelékében. Hazánkbann sem tartozikk a gyakori fajook közé, azoonban megfeleelő élőhelyen nagyobb állom mányai is kialaakulnak. Összzesen tíz ivaddék példánya került elő. 31. Zingel zingeel (Linné, 17666) – Magyar bucó: diszjuunkt areájú fajj, kizárólag a duna, valamiint a Dnyesztter mikus faja. Kifeejezetten reoffil, vízrendszzerében forduul elő, ennek megfelelően a Duna tágabbb értelemben vett endem élőhelye a nagy és közepes vízfolyások epipotaamális szakasza, valamintt a metapotam mális folyó szzakaszok felsső, keményebb aljzatú, gyyorsabb áramlású területei. Bentikus faj. Csökkenő és kis kiterjedéssű élőhelye miatt m kifejezetteen veszélyezztetett. Szereppel a Berni Koonvenció III., a Habitat Direektíva II., V. füüggelékében, valamint a 2775/2004. (X. 8.) 8 Kormány rendelet közöösségi jelentőőségű fajok függgelékében. Magyarország M gon fokozottann védett. A nyyári mintavéttel során a bal oldali kövezésen került elő eegyetlen adu ult példányaa, ugyanakkoor ősszel a 3.2, 4.1, 4.2 4 mintaegyységek kövezzéses alegyséégeiben igenn nagy számb ban voltak jeleen ivadék pélldányai.

4. familia: Gobiiidae – Gébféélék családja 32. Ponticola keessleri (Günther, 1861) – K Kessler géb: Ponto-kaspiku P us faj. Elterjeddési területe a Fekete-tengeer, valamint a Kaspi-tengeer és vízgyűjtőő területe. A D una magyarorrszági szakaszzán előforduláását először a 80-as évekbeen regisztrálták. A hazai vizekbe került. Állományaiit 2003-tól keezdve a N. melanostomus fokozatosan szorítja visszza.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

262/412


Élőhelye a folyók alsó zónája, a braakkvizek, lagú nák. Mivel úszóhólyaggal nem n rendelkezzik, mindenkééppen szükségge van valam milyen alzatra.. Szerepel a Berni B konvenciió III. függelékkében. Szűkebbb areája miattt a kismértékben fenyegeteett fajok közzé sorolják. Magyarországo M on közvetettenn behurcolt, a Dunában éss néhány melllékfolyójában mutatták ki. A korábbann tapasztaltakkal ellentétb ben most előőször a terméészetes aljzatú élőhelyekeen nagyobb számban s kerü ült elő. f (Pallaas, 1814) – Foolyami géb: A kessler gébhez hasonlóaan ponto-kaspiikus elterjedéssű 33. Neogobius fluviatilis é a braakkvizekben és é a folyók alssó faj. Areájaa a Fekete-teengertől az Araal-tóig húzódi k. Itt egyaránt megtalálja élőhelyét szakaszáának édesvizéében. A Dunában északi irányú terjesszkedése bizoonyított. A Duunán kívül hazánkban többb dunántúli tóban is megtalálta m éllőhelyi feltéteeleit, így pl. a Balatonbban, Deseda--tározóban. Mára a Tiszza vízrendszzerében is fokkozatosan terjeszkedik. Élőőhelyét a homokos, iszaposs aljzatú habitaatok adják. Szerepel a Berrni Konvenció III. függelékkében. Egyed dszáma csökkkenő, a jelenlegi mintavéétel során ivvadék példán nya nem kerü ült elő. 34. Neogobius melanostomuus (Pallas, 18814) – Feketeeszájú géb: ponto-kaspikuus faj, elterjeedési területe a Fekete-teengertől az Aral-tóig A terjeed. 2003-ban jelent meg a Duna maagyarországi sszakaszán, ahol a állományya folyamatoosan nő. Ereddeti élőhelye a csendes teengeröblök, brakkvizek, b a folyók alsó, valamint torkkolati szakaszza. Élőhelyénn a köves aljzzatot részesítii előnyben. Ívvása szakaszoos, ivarérettséégüket az ikráások 2-3, a teejesek 3-4 évees korukban érik el. Az ívás í után a teejesek elpuszztulnak. Eredeeti élőhelyén az a egyik legggyakoribb gébb fajnak szám mít. Figyelem mre méltó, ho ogy míg a pakksi Duna-szakkaszon csak a 2005. évi mintavétel m soorán került elő, már akkorr a kifolyó aalatti szakaszon a legnagyyobb egyedszzámú géb faj. Jelen mintaavétel alapjánn is a leggyakoribb géb faaj. Legnagyyobb egyedszzámban a „meeleg vízzel érrintett mintaeegységekben fordult elő. ( 18577) – csupaszztorkú géb: ponto-kaspikuus faj, elterjeedési területe a 35. Babka gymnotrachelus (Kessler, Azovi-, és Kaspi-tenger vízzgyűjtője. Ereddeti élőhelye a folyók alsó, brakkvízi szakkasza. Vándoorlására a 90-ees Fekete-, A évek végétől figyeltek fel, mind a Duna, D mind a D Dnyeper vízreendszerében. Élőhelyét – eeredeti élőhelyyén, és a hazzai Duna-szaakaszon is elssősorban a záártabb, homokkos, szerves üledékkel ü boríított területek képezik. Ennek megfelelőeen 2005-ös eelső magyarországi regisztrrálása óta a N N. fluviatilis állományait kezddi visszaszorítítani. Hazánkbban bevándorlló, invazív faaj. Jelen mintaavétel során a P. kessleri--vel összeméérhető egyedsszámban forddult elő. F től 36. Proterorhinuus semilunariss (Heckel, 18337) – Tarka gééb: Ponto-kaspikus faj. Ereddeti areája a Fekete-tengert b n, valamint eltterjedési területének édesvvizeiben. Magyyarországon az a az Aral-tóóig terjed. Meegtalálható a brakkvizekben első példányt 1872-ben regisztráltákk, a Tisza vízggyűjtőjéből azzonban csak 1958-ban jelezzték. Tág tűréésű faj, a márnna szinttájú vvízfolyásoktól lefelé haladvaa egészen a kkevert vizű tenngeröblökig mindenütt m alakuulnak ki nagyoobb állományaai. A vízfolyáások felső szaakaszán elsőssorban a köveek között, míg az alföldi szaakaszon a vízzinövények között találja meeg élőhelyét. A Berni Konvvenció III. függgelékében szeerepel, Magyaarországon 20010 óta nem véédett. Kedveli a csendesebbb, kis sodráású habitatokaat. Nagyobb egyedszámbban csak a meleg m vízzel nem n érintett 1.2, 2.2 minttaegységekből került előő. A 2012. éévi mintavéteelek eredmén nyei alapján megállapíthaató, hogy a vizsgált v Dunaa-szakasz haalfaj-szerkezete nagymérrtékben haso onló képet mu utat a korábbbi, hasonló célú vizsgálatok (Halasi-Koovács 2005, Halasi-Kováccs 2010) ereedményeivel.. Új fajként csak az Ameiurrus melas kerüült elő, ugyanaakkor a 2010.. évi vizsgálathoz viszonyítvva újra előkkerült a fokozzottan védett Eudontomyzoon mariae, vaalamint az Anguilla anguililla. Jelen vizsgálat során – hasonlóan a 2010. évi mintavételheez – nem ford ult elő a Pseuudorasbora paarva, valamintt a Gobio gobbio. A 2010. évi é mintavéteelhez viszonyíítva egyetlen fajt, f a Gymnoccephalus cernuus-t nem sikerült kimutatnni.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

263/412


A nyári m mintavétel soorán összesséégében magaasabb egyedsszámok voltakk megfigyelheetők, ugyanakkkor az ivadéék egyedek száma az őszzi mintavétel során s mutatottt kismértékű növekedést. n Ezzzel együtt a kkét időszak mintavételéne m ek eredménnye nagyfokú ú hasonlóságot mutat. Ezzzel együtt azz is megállap pítható, hogyy még az őszzi mintavétel is inkább egy nyári állap pot képét tükkrözte. A korábbbi vizsgálatokk eredményei egyértelműe n bizonyítottáák, hogy a teermészetes éélőhely változzatossága, miint környezeti tényező errősebb, mint a meleg vízz hatása (Haalasi-Kovács 2010). A jeleenlegi mintavvételi egységeek fajszerkezzetének elem mzése – mivel azok többfééle élőhely típpust is tartalm mazhatnak, illeetve az előre meghatározoott szelvényeek miatt azok aránya nem egyenletes e – ééppen ezért nehézkes. n A minták m eredm ményéből mindezek ellenére azt lehet feltételezni, hogy a meleg víz hatásárra az Eudonto omyzon mariiae, Lota lotaa, Babka gym mntrachelus kis k mértékű elkerülést mutat, m míg a meleg víz p referenciáját jelzi az Asp pius aspius, Alburnus alb burnus, Bliccca bjoerknaa, Chondrosstoma nasu us, Babrus barbus, Carassius C gibelio, Percca fluviatiliss, Neogobiu us melanostomus. A 20110. évi vizsgáálatok eredméényeivel ez a tény is összhangban áll. Az egyséégnyi, 100 méteres mintahhosszra vona tkoztatott egyyedszámok (C CPUE) a jeleen felmérés során a korábbbi vizsgálatookkal (Halasi--Kovács 2005, Halasi-Kováács 2010) naggymértékű egyyezést mutatnnak (7.7.6-9. táblázat). t Ezzzel együtt a C CPUE értékeii a meleg víz hatására jeleen vizsgálat során s is kimu utathatóan nőőttek mind a nyári, mind az a őszi minttavétel során n. *””Felvíz”= meleeg vízzel nem érintett 1.2, 2.2, 2 3.2, 4.2 mintaegységek átlaga; „Melegvíz”= 1.1, 1 2.1, 3.1 m mintaegységekk átlaga; „Alvízz”= 4.1 mintaeegység

Mintaszzelvények

2003-20004

"Felvíz" "Melegvíz" "Alvíz"

553,3 8 88,9 -

2009 499,9 699,6 566,2

2012 nyyár* 59,6 93,2 87,4

7.7.6-9. táblázat t A mintaavételi egységeek fogási eredm ményeinek alapa adatai az őszi m mintavétel alapjján

Ökológiaai elemzés Az alábbiakban a mintaavételi helyek ökológiai szeempontú elemzzését végezzüük el a nyári, vvalamint az ősszi mintavételeek eredményyeinek értékeelésével az egységnyi e miintavételi hossszra számítoott egyedszám mok (adult +ivadék), + illetvve fajszámok (CPUE) elemzésével. Ezekben a fejezzetekben az egységnyi e hossz értékét a VVKI-ban meghhatározott dunnai minimáliss mintavételi hossz értékekéént, 2000 méteerben adtuk meg. m A 7.7.6-6. ábra a nyárri mintavétel során s tapaszttaltakat szemlélteti. A hisztogramon felttűnő, hogy azz első négy, az a mintaegység viszonylag hoomogén egyeddszámai után a kibocsátáási erőműbőll kibocsátott, meleg vízzel nem érintett m ponthoz legközelebb bi 1.1, valam mint 2.1 minttaegységek CPUE egyed dszám értékeei ugrásszerrű növekedést mutatnakk. A 3. szelvéény magassáágában ezek az értékek viisszatérnek az a érintetlen eegységek szintjére, majd a 4. szelvéényben újra egyedszám emelkedés taapasztalható ó. Ugyanakko or a fajszámook alakulásaa nem mutat a meleg vízz hatásával összefüggésb ö be hozható vváltozást. Ezeek az eredmén nyek messzeemenőkig egyyeznek a 2009ben tapaasztaltakkal. A mintaegységek közöötti statisztikai szempontú sszignifikancia vizsgálatot kéétmintás nem parametrikuss Mann-Whitneey teszttel vvégeztük el. A két csoportot a „hideg vvizes”, illetve a „meleg vizes” mintaegyységek alkotjáák. A vizsgálat eredménnyeként meg gállapítható, hogy a kétt csoport között k 95%-o os valószínűűségi szint mellett ninccs szignifikááns különbséég a nyári mintavétel alappján (p=0,200)).

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

264/412


Az erőm műből kibocsátott meleg vvízzel nem érintett, valamiint érintett miintaegységekk fajj, illetve egyeedszámának CPUE értékei nyáron

7.7.6-6. ábra. A mintaegységgek faj, illetve egyedszámának e k CPUE értékeii nyáron

minták elemzzése a nyárival ellentétbenn gyakorlatilaag nem mutaat a meleg vízz hatásával összefüggésb ö be Az őszi m hozható mintázatot sem s a faj-, sem s az egyeddszám tekinttetében (7.7.66-7. ábra). Ennnek megfelellően statisztikkai értelembeen sincs különbség a kéét csoport köözött (p=0,11143). Erre a képre bizonnyítható magyyarázattal neem rendelkezzünk, feltételeezésünk szerinnt több oka iss van. Ezek között k szerepeelhet a halközzösség térbeli szerkezeténeek átmeneti jellege, ahol még m nem dom minál sem a nnyári, sem a tééli állapot. Em mellett oka leheet az a már feentebb rögzíteett tény, hoggy a vizsgálatthoz eleve kijeelölt mintaegyységek nem egyenletes e aráányban tartalm mazzák a különböző élőheely típusokat, amelyek íggy a különbööző vízállású periódusokbaan más-más képet mutattnak. Végül a hőmérsékleeti adatokbóól is kitűnik, hoogy az őszi mintavétel m soráán a korábbiaaktól eltérően nem találhatóó egy erős és jól kimutathaató csökkenőő vízhőmérsékklet gradiens. Az erőm műből kibocsátott meleg vvízzel nem érintett, valamiint érintett miintaegységekk faaj, illetve egyeedszámának CPUE értékeei ősszel

7.7.6-7. ábra. A mintaegységgek faj, illetve egyedszámának e k CPUE értékeii ősszel

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

265/412


Az élőheelyi heterogennitás hatásánaak csökkentéése érdekébenn megvizsgáltuk a kövezééses mintavételi alegységeek CPUE érttékeit is (7.7.66-8.; 7.7.6-9. ábra). A faj- eegyedszám adatok mellett rögzítettük a mintavételi allegységek felsső végpontjáán mért hőméérsékleti értékkeket is. Sajnáálatos módon az eleve meeghatározott sszelvények köözül az 1. és 2. „hideg vizzes” szakaszook nem tartalm maztak köves aaljzatú részeket. A hisztoggramok jól érttelmezhető eredményt adnaak, ahol a nyyári és őszi mintavétel m meggerősíti egymást. Eszerint a meleg vízz kifolyónál, annak hatására megemellkedik az egyyedszám, ami a vízhőmérsséklet csökkeenéssel együ ütt fokozatoos csökkenésst mutat az alvíz irányába.. A 4. szelvén ny magasság gában a vízhőőmérséklet újra kismértékkű emelkedéést mutat, azonban a az itt tapaszta lható viszon nylag erőseb bb egyedszáám emelkedéést ez a tén ny önmagábban feltehető ően nem indokolja. Ezen, máár a 2009. évi mintavételkorr is kimutatott jelenség maggyarázatát és a halközösség ég longitudinális változásánaak jobb meggértését csak a jelenlegi vizzsgálatok alvíízi kiterjesztésse biztosíthatja. A jobb meegértést szolgálhatja továbbbá egy célzoott, a mederbeen elektromos kecével elvéggzett kiegészíttő vizsgálat is.. Az egyeddszámok CPUE értékének szignifikanccia vizsgálatáát szintén Mann-Whitney, nem param metrikus tesztttel végeztük el. A nyári és é őszi adato ok összevonnása után meegállapítható,, hogy a melleg vízzel ériintett területeek halegyüttteseinek CPU UE egyedszámai 95%-os vvalószínűség gi szinten szig gnifikánsan kkülönböznek a meleg vízzzel nem érinntett területekk halegyütteseitől (p=0,00116). Az erőm műből kibocsáátott meleg vízzel nem éri ntett, valamin nt érintett kövves aljzatú m minta alegységek faj, illetvve egyedszá mának CPUE E értékei nyárron

7.7.6-8. ábra. A minta alegyséégek faj, illetve egyedszámána ak CPUE értékeei nyáron

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

266/412


Az erőm műből kibocsáátott meleg vízzel nem éri ntett, valamin nt érintett kövves aljzatú m minta alegységek faj, illetvve egyedszáámának CPUE E értékei ősszzel

7.7.6-9. ábra. A minta alegyséégek faj, illetve egyedszámána ak CPUE értékeei nyáron

A mintavvételi egységeek hasonlósággát kvantitatívv Bray-Curtis távolság függvénnyel, illeetve csoport átlag á (UPGMA A) szerint sszámított klasszter analízissel határoztuuk meg (7.7.6-10., 7.7.6-12. ábra). Ezzen túlmenőeen főkoordinááta analízisseel (PCoA) is elemeztük e az adatokat a (7.7.66-11., 7.7.6-13. ábra). Az alaapadatok összzeadva tartalm mazzák az aduult és ivadékk példányok eggyedszámát.

7 7.7.6-10. ábra. A dunai mintavéételi egységek dendrogramja d a nyári mintavéttel alapján

nak a meleg vvíz hatására jól elkülönülő A klaszteer analízis erredményei a nyári mintavvétel alapján nem mutatn csoportookat. Ugyanakkkor az jól látsszik, hogy a m meleg vízzel érintett é 1., valaamint 2. szelvvény mintaegyységei szorosaan

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

267/412


összetartozó csoportott alkotnak. Ehhez szorosabbban csatlakozzik a 4., legalssó szelvény m meleg vízzel érintett é egységge is. Ezt a kképet alátámaasztja a főkoorrdináta analízi s eredménye is.

7.7.6-11. ábraa. A dunai minttavételi egységeek főkoordinátaa analízisének eredménye e a nyyári mintavétel alapján

Az őszi m mintavételek eredményei e alapján a elvégzzett klaszter analízis, a a nyári mintavétellnél tapasztaltakhoz hasonnló következttetéseket engged levonni. A meleg vízzeel érintett 1. és é 2. szelvényy ekkor is közzel állnak egyymáshoz, ezzzel együtt a kibocsátás szzerinti csoporttosulás még gyengébb. A meleg vízzel nem érintettt 1. és 2. szeelvény egységgei különülneek el leginkábbb. Ez elsősorbban az élőhelyyi adottságokbban mutatkozóó jelentős eltérréssel magyarrázható.

7..7.6-12. ábra. A dunai mintavéételi egységek dendrogramja d az a őszi mintavéétel alapján

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

268/412


7.7.6-13. ábraa. A dunai mintaavételi egységeek főkoordinátaa analízisének eredménye e az őőszi mintavétel alapján

A ddunai köves aljzatú a mintavéételi egységekk klaszter analízise (Bray-Cuurtis távolság függvény, Csoport átlag csoportosítási c módszer) a nyári mintavéteel alapján

7.7.6-14. ábra. á A dunai köves k aljzatú miintavételi egyséégek klaszter an nalízise a nyárii mintavétel alappján

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

269/412


7.7.6.22.4


Elvégeztüük a mintaegyységek halközösség alapú öökológiai vízm minősítését a VKI V szempontrrendszerének megfelelően, a Magyarorrszágon elfogaadott EQIHRF módszer m alapjján (Halasi-Koovács et al. 20009). A minőssítéshez legaláább 2000 métter hosszúsáágú mintaegysség alkalmas. Ennek megfeelelően mind a nyári, mind az őszi mintáákat kettő: egy, a kibocsátoott meleg vízz által érintettt (1.1; 2.1; 3.1; 4.1) „meleeg vizes”, valaamint egy, a meleg m víz áltaal nem érintett „hideg vizees” csoportraa osztottuk. A minősítést esszerint végezttük el. Bár a EQIHRF protokkollja alapján a nyári mintavétel tekintheető relevánsnnak, elvégeztüük az őszi minnta alapján is a minősítést, mivel az, a feentebb írtak szzerint még mindig – legalábbb részben – a nyári sajáátságokat mutatta. A teljes vizsgált Dunaa szakaszra meghatározott m minősítési érrtéket a fentebbb írtak alapj pján a minősítéések átlagaként határozzukk meg. „Meleg vízi” mintaegyséégek (1.1; 2.11; 3.1; 4.1) nyá r 1. Om mnivor fajok relaatív gyakoriságaa (%) 2. Nyíltvízi fajok száma (db) 3. Meetafitikus fajok relatív gyakorisáága (%) 4. Bentikus fajok szááma (db) 5. Litoofil fajok számaa (db) 6. Fitoofil fajok relatív gyakorisága (% %) 7. Reeofil fajok számaa (db) 8. Staagnofil fajok relaatív gyakoriságga (%) 9. Specialista fajok relatív r gyakorisáága (%) 10. Őshonos Ő fajok reelatív gyakorisáága (%)

Érték

Poontszám

5 3 4 5 4 4 4 1 5 2

60,78 3 3,17 20 6 1,62 12 0,06 39,40 64,90

Összees pontszám

37

Minősítés M

Jó

„Hideg vízzi” mintaegyséégek (1.2; 2.22; 3.2; 4.2) nyá r 1. Om mnivor fajok relaatív gyakoriságaa (%) 2. Nyíltvízi fajok száma (db) 3. Meetafitikus fajok relatív gyakorisáága (%) 4. Bentikus fajok szááma (db) 5. Litoofil fajok számaa (db) 6. Fitoofil fajok relatív gyakorisága (% %) 7. Reeofil fajok számaa (db) 8. Staagnofil fajok relaatív gyakoriságga (%) 9. Specialista fajok relatív r gyakorisáága (%) 10. Őshonos Ő fajok reelatív gyakorisáága (%)

Érték

Poontszám

5 3 3 5 5 3 4 1 5 2

62,36 3 2,90 21 8 0,87 14 0,09 36,76 68,38

Összees pontszám

36

Minősítés M

Méérsékelt

7.7.6-10. táblázzat A mintavéteeli egységek ökkológiai állapotm minősítésének eredményei e a nnyári mintavétell alapján.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

270/412


„Meleg vízi” mintaegyséégek (1.1; 2.11; 3.1; 4.1) őszz 1. Om mnivor fajok relaatív gyakoriságaa (%) 2. Nyíltvízi fajok száma (db) 3. Meetafitikus fajok relatív gyakorisáága (%) 4. Bentikus fajok szááma (db) 5. Litoofil fajok számaa (db) 6. Fitoofil fajok relatív gyakorisága (% %) 7. Reeofil fajok számaa (db) 8. Staagnofil fajok relaatív gyakoriságga (%) 9. Specialista fajok relatív r gyakorisáága (%) 10. Őshonos Ő fajok reelatív gyakorisáága (%)

Érték

Poontszám

5 4 4 4 4 4 4 5 5 2

53,45 4 10,53 18 7 2,92 12 2,12 46,19 59,47

Összees pontszám

41

Minősítés M

Jó

„Hideg vízi” mintaegysé gek (1.2; 2.22; 3.2; 4.2) őszz 1. Om mnivor fajok relaatív gyakoriságaa (%) 2. Nyíltvízi fajok száma (db) 3. Meetafitikus fajok relatív gyakorisáága (%) 4. Bentikus fajok szááma (db) 5. Litoofil fajok számaa (db) 6. Fitoofil fajok relatív gyakorisága (% %) 7. Reeofil fajok számaa (db) 8. Staagnofil fajok relaatív gyakoriságga (%) 9. Specialista fajok relatív r gyakorisáága (%) 10. Őshonos Ő fajok reelatív gyakorisáága (%)

Érték

Poontszám

4 3 5 4 4 4 4 3 5 1

36,97 3 7,33 18 6 2,04 11 0,85 63,88 45,66

Összees pontszám

37

Minősítés M

Jó

7.7.6-11. táblázzat A mintavéteeli egységek ökkológiai állapotm minősítésének eredményei e az őszi mintavétell alapján.

A minősíttések eredményei szintén alátámasztják a az ökológiai vizsgálatok v tappasztalatait, a mely szerint a vizsgált Dunaszakasz érintett és érrintetlen területei a halközzösség-szerkeezet alapján csak c kisebb eltéréseket mutatnak. m Jeleen vizsgálat eredményei messzemenők m kig összhangbban vannak a 2009. 2 évi minőősítés eredméényeivel. Összességében a vizsgált Duna-szakasz a VKII szerint meghatározott „JJÓ” KATEGÓ ÓRIÁBA sorolható.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

271/412


7.7.6.22.5

Halközzösség vizsg gálatok értékkelése



A 2012. évbeen két – egyy nyári és eggy őszi – ism métlésben erredményes, VVKI szemponttú halközösséég m mintavételt véégeztünk a Duuna 1526,3 – 1516,0 fkm közötti szakaszzán, összesenn 8 db, egyenként 500 métter hhosszúságú mintavételi m egyységben. A vizzsgált víztest VKI V kódja: HU URWAEP444.



A két felméréss során a kijelölt nyolc minttavételi egységben összeseen 36 faj 54499 egyedének meghatározás m sát vvégeztük el. A mintavételi területről össszesen 28 faj ivadék egyeddei kerültek elő. Ez az össszes fogott fajj 78%-a. Ez az a aarány magass, azt jelzi, hogy h a kimuutatott fajok nagyobb n részzének a vizssgált szakaszon önfenntarrtó ppopulációja vaan. A 2012. évi mintavételek m erredményei alaapján megállapítható, hogy a vizsgált Dunna-szakasz haalfaj-szerkezeete nnagymértékbeen hasonló kéépet mutat a korábbi, területen végzett hasonló célúú vizsgálatok eredményeiveel. S Szintén nagyymértékű hassonlóságot m utatnak az egységnyi e mintahosszra vvonatkoztatott egyedszámook ((CPUE). JJelen vizsgálaat során a nyári és őszi mintavétel erredménye hassonló képet m mutatott. Ezzel együtt az is m megállapítható, hogy az őszzi mintavétel iis inkább egy nyári állapot képét k tükröztee. A meleg víz kibocsátás k hatására az egyyes halfajok nem n egyformáán reagálnak. Az eredményyekből azt lehhet ffeltételezni, hoogy a kibocsáátott meleg vízz hatására az Eudontomyzoon mariae, Lotta lota, Babkaa gymntracheluus kkis mértékű, lokális jellegű elkerülést muutat, míg a meleg víz prefeerenciáját jelzii az Aspius asspius, Alburnuus aalburnus, Blicca bjoerknaa, Chondrostooma nasus, Babrus barbbus, Carassiuus gibelio, Perca P fluviatiliis, N Neogobius meelanostomus. A mintavételi egységek szerinti egységnnyi mintahossszra számított (CPUE) fajszzámok sem a nyári, sem az a őőszi mintavéteel során nem mutattak a meeleg víz kibocssátással összefüggésbe hoozható gradienns jellegű térbeeli m mintázatot. A Az Egyedszámok CPUE értékei é növekeedést jeleznek a meleg vízz kibocsátás környékén, kimutathatóan k a Duna jobb partján az 1. és 2. szelvény m magasságábann. A 3. szelvénny magasságáában tapasztaalható értékekk a nnormálistól jelllemzően nem m tértek el. Uggyanakkor a 4. szelvényben újra kimutathhatóan nőtt azz egyedszám. A m meleg víz egyyedszámokra gyakorolt g hatáását a statisztikai módszerek is alátámaszztják. A 4. szelvényyben tapasztaalható változáások véleményyünk szerint csak részbenn hozhatók össszefüggésbe a m meleg víz kibocsátással. A halközössség longitudinnális változássának jobb m megértését cssak a jelenleegi vvizsgálatok alvvízi kiterjesztéése biztosíthattja. A statisztikai elemzések ugyanakkor ráávilágítanak arrra a már korrábban is jelzzett tényre, hoogy az élőhelyi aadottságok, mint m környezeeti tényezők, aaz atomerőműűvi kibocsátáss hatásait jeleentősen elfeddik. A finomabbb hhatásmechanizmusok kimuutatása érdekkében ezt a tényt t a hosszzabb távú vizs zsgálatok tervezése során is ffigyelembe keell venni. Emiaatt is célszerűűnek látszik eggyedi monitoroozó terv elkésszítése, amelyyben a jelenleegi m módszer mellett a vizsgálaat kiterjed a m mederben – mint a leginkábbb homogén éélőhely – elekktromos kecévvel vvégzendő kieggészítő vizsgáálatra is. A vizsgált Dunna-szakasz a halközösség aalapján elvégzzett VKI szem mpontú minősíttés alapján össszességében a „„jó” kategóriábba sorolható.

 

 

 

 



MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

272/412


7.7.7 A DUNA 20012. ÉV HIDRROLÓGIAI ADDATAI A Duna vvízminőségi jellemzőinek érttékeléséhez, a változások nyomon n követtéséhez és érttelmezéséhezz nélkülözheteetlen a vízálláss, vízhozam éss vízhőmérsékklet ismerete éés értelmezésse. A vizsgáált Duna szakkasz hidrológgiai adatainakk összesítésee alapján, a Duna vízminnőségi vizsgáálatainak későőbbi áttekintésséhez grafikussan feldolgoztuuk a Duna szaakasz 2012. évi é hidrológiai jellemzőit. j A követkkező ábrákon a vizsgálati időszak tartaamára vonatkkozó értékelésséhez alapot szolgáltató idősorok grafiikus feldolgozáását mutatjukk be. Az Orrszágos Törzzshálózati adaatok alapján grafikusan ffeldolgoztuk és é ezek alappján jellemeztüük a paksi vízzállás és vízhőőmérséklet (7 órai) és a dom mbori vízhozaam adatait. A ggrafikus elemzzéseket a 7.7..7-1, 7.7.7-2, 7..7.7-3, 7.7.7-4, és a 7.7.7-5 ábrák tartalmazzzák. Vízállások változása: 2012. jannuár első heetében egy kisebb, k majd az utolsó hetében h egy jelentősebb, KÖV-et megghaladó árhulllám mutatkozott. Ezt követően február hó h végéig KV értékek voltak a jellemzőek. Márcus hó elején egy kisebb KÖV szzintű árhullámoot követően március m és ápprilis hóban a KÖV, illetve KKV-i vízállássok voltak a jjellemzőek. Május M hó elejéén a KÖV-et m meghaladó, kisebb árhullám mot követően, KÖV alatti értékek é jelentkkeztek. A "zölddár" kissé meegkésve, és röövid idejű, minntegy 20 napoos levonulássaal mutatkozottt. Az árhullám maximuma júúnius 17-én, a paksi vízállás szerint 485 cmes, 90.233 mBf. szintenn jelentkezett, amely egybeen az éves maximum m értékket is adta. Júúlius hó elejétőől, egy kisebbb hó végi KÖV V-i vízállás emelkedés e kivvételével egyy monoton cssökkenő vízáállás sorozat jellemeze a Duna vízjáráását augusztus végéig. Szeeptember első felében két kkisebb, KÖV-i árhullám vonult le, majd noovember hó elejéig többnyirre a KV-i, illetvve a KKV vízáállások voltak a jellemzőek. November köözepén a KÖV V-et megközel ítő kisebb árhhullámot követtően decembeer 20-ig KV-i értékek előfoordulása voltt a jellemző. December 20.-a 2 után a KÖV-et megghaladó árhulllám jelentkezeett, amely 20113. január elsőő felében vonuult le. Vízhozam m változása: A január eleji 2500 m3/s / hozamhoz képest, k hó véggén, mintegy 4000 m3/s hozamnál tetőzöött az árhullám m. Február hóban 3 a 1500 m /s körüli érttékek mutatkooznak, míg a tavaszi időszzakban 2000--3000 m3/s hoozam értékekk a jellemzőekk. A júniusi zööldár idején Doomborinál az éves é maximállis vízhozam 4320 4 m3/s voltt. Július hóbann a 2200-28000 m3/s, auguszztus hóban 13300-2000 m3/ss, szeptemberr 1700-2500 m 3/s közötti vízzhozam értékek mutatkoztaak. Összel két kisebb, egy--egy hetes tarttósságú, 22000-2500 m3/s hozamú h árhulllám kivételévvel kis vízhozzam értékek m mutatkoztak, jellemzően j 144001700 m3/ss értékek közöött. A december hó végi árhhullám maximuuma 3530 m3/s / volt. Vízhőmérrséklet változáása:

Januárbaan a Duna víz hőmérsééklete 3-4 ° C között vááltozott. Febrruár hó elejéétől egy erőőteljes lehüléés középső szakaszán 0.1-1 °C köözötti értékree hült visszaa. Március hóó elején a vvízhőmérséklet 3-4 °C, hó h közepétőől annak véggéig monoton emelkedikk 10 °C-ra. Áprilisban Á 100-13 °C, máájusban 15-18 °C a Dunna vízhőméérséklete. Zölldár idején 177-18 °C, júniius hó végérre már meghaladja a 20 °°C-ot. Július hó elején eggy erőteljess 3-4 °C -oos felmelegeedés volt ésszlelhető, azz éves maxximum is ekkkor jelentkeezett 24.2 °C ° (2012.077.09.) Július hónap másoodik felében, egészen auugusztus közzepéig a 20-222 °C, aguszztus hó végéén 22-23 °C C vízhőmérsséklet jellemeezte a Dunáát Paks Hajóóállomásnál. Szeptemberr elejétől kezdődik meg a folyó vízhőmérsékletéének monotoon csökkenésse, hó közeppén már 16-17 °C-os. Tovvábbi csökkeenését októbeer h közepétőől észlelhetjüük, hó végénn már csak 110 °C-os. November hóban 8-9 °C--os, és csak december hó elejétől kkezdődik megg a téli lehüléése. Ezt köveetően decem mber hóban 2--3 °C-os a vííz hőmérséklete.

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám m:

22013. június 12.

273/412


Dunai vízálllások változása 20012. évben Paaks_Hajóállomás (1531.3 fkm) - Dombori ((1506.8 fkm), és Bajaa (1478.4 fkm) vízmérccék adatai alapján 94.0 Paks_ 1531.3 93.0

Dombori__ 1506.8

92.0

Baja_ 14778.4

91.0 90.0

Vízállás mBf-ben

89.0 88.0 87.0 86.0 85.0 84.0 83.0 82.0 81.0 1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 9 9 9 9 9 9 8 8 8 7 7 7 7 7 7 6 6 6 6 6 6 1.0 1.1 1.2 1.3 2.1 2.2 3.0 3.1 3.2 3.3 4.1 4.2 4.3 5.1 5.2 5.3 6.0 6.1 6.2 7.0 7.1 7.2 8.0 8.1 8.2 9.0 9.1 9.2 0.0 0.1 0.2 1.0 1.1 1.2 2.0 2.1 2.2 2 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .0 12 .1 12 .1 12 .1 12 .1 12 .1 12 .1 12 .1 12 .1 12 .1 1 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20

7.7.7-1. ábra Dunaii vízállások változása a 2012. évben

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

274/412


Duna vízhőőmérséklet változássa 2012. évben Paks_Hajóállomás (1531.3 fkkm), Dombori (1506.88 fkm), és Baja (1478.4 fkm) állomások törzzshálózati adatai alappján 34.0

Paks_Haajó á_1531.3 fkm

32.0

Paks_Hiddeg_1527.1 fkm

30.0

Paks_Meeleg_1526.1 fkm Dombori__1506.8 fkm

28.0

Baja_14778.4 fkm 26.0 24.0

Hőmérséklet oC-ban

22.0 20.0 18.0 16.0 14.0 12.0 10.0 8.0 6.0 4.0 2.0

20 12

.01

2 0 .0 1 12 .0 2 0 1.1 1 12 .0 2 0 1.2 1 12 .0 2 0 1.3 12 1 .02 2 0 .1 0 12 .0 2 0 2.2 0 12 .0 2 0 3.0 1 12 .0 2 0 3.1 1 12 .03 2 0 .2 1 12 .0 2 0 3.3 1 12 .04 2 0 .1 0 12 .0 2 0 4.2 12 0 .04 2 0 .3 0 12 .0 2 0 5.1 0 12 .05 2 0 .2 0 12 .0 2 0 5.3 0 12 .06 2 0 .0 9 12 .0 2 0 6.1 9 12 .0 2 0 6.2 9 12 .07 2 0 .0 9 12 .0 2 0 7.1 12 9 .07 2 0 .2 9 12 .0 2 0 8.0 8 12 .08 2 0 .1 8 12 .0 2 0 8.2 8 12 .09 2 0 .0 7 12 .0 2 0 9.1 7 12 .0 2 0 9.2 7 12 .10 2 0 .0 7 12 .1 2 0 0.1 12 7 .10 2 0 .2 7 12 .1 2 0 1.0 6 12 .1 2 0 1.1 6 12 .1 2 0 1.2 6 12 .12 2 0 .0 6 12 .1 2 0 2.1 6 12 .12 .2 6

0.0

7.7.7-2. ábra A Duna vvízhőmérséklet változáása a 2012. évben

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

275/412


Duna vízhoozam és vízhőmérsséklet változása 20012. évben Dombori (15506.8 fkm), és Baja (1478.4 fkm) állomásokk törzshálózati adatai alapján 8000 7500

Hőmérséklet_Dombori_1506.8 Hőmérséklet Baja 1478.4

6000 5500 5000 4500

Vízhozam (Baja) m3/s

7000 6500

Duna víz hőmérséklete oC-ban

Vízhozam_ Baja_1478.4

4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500

.2 6 .12

.0 6 20 12

.12

.1 6 .11

20 12

20 12

.10

.2 7

.0 7 20 12

.09

.10

.1 7 20 12

20 12

.08

.08

.2 8

.0 8 20 12

.07

.2 9

.1 9 20 12

20 12

.06 20 12

.06

.0 9

.2 0 20 12

.04

.05

.3 0 20 12

.1 0 20 12

.04

.2 1 20 12

.03 20 12

.03

.0 1

.1 0 20 12

20 12

.02

.2 1 .01 20 12

20 12

.01

.0 1

0

28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

7.7.7-3. ábra A Duna vízhozaam és vízhőmérséklet változása a 2012. évvben

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

276/412


Hideg és Melegvíz csatornák vízhőmérséklet vááltozása 2012. év köözött PA Zrt. adatai alapján Hőmérrséklet Paks

2012. év i v íz hőmérséklet h Hidegv íz éss Melegv íz

H.a_1 531.3_Hidegví z csatoorna_1527.1 Hőmérrséklet

34.0

Paks_M Melegvíz

32.0

csatornna 1526.1

30.0

Hőmérrséklet

28.0

különbbség (Paks

26.0

Meleg - Hideg)

24.0

Hőmérrséklet

Hőmérséklet oC-ban

22.0

különbbség (Paks

20.0

Hideg 1527.1-Paks

18.0 16.0

92.0 91.5 91.0 90.5 90.0 89.5 89.0 88.5 88.0 87.5 87.0 86.5 86.0

14.0 12.0 10.0 8.0 6.0 4.0

85.5 85.0 84.5 84.0

2.0 0.0

20 12 .0 20 1.01 12 .0 20 1.16 12 .0 20 1.31 12 .0 20 2.15 12 .0 20 3.01 12 .0 20 3.16 12 .0 20 3.31 12 .0 20 4.15 12 .0 20 4.30 12 .0 20 5.15 12 .0 20 5.30 12 .0 20 6.14 12 .0 20 6.29 12 .0 20 7.14 12 .0 20 7.29 12 .0 20 8.13 12 .0 20 8.28 12 .0 20 9.12 12 .0 20 9.27 12 .1 20 0.12 12 .1 20 0.27 12 .1 20 1.11 12 .1 20 1.26 12 .1 20 2.11 12 .1 2.2 6

-2.0

7.7.7-4. ábra A Hideg és Melegvíz csatornák vízhőmérsséklet változása a 20112. évben

MVM ERBE Zrt.

94.0 93.5 93.0 92.5

A Duna vízállása mBf-ben

csatorrna v íz hőmérséklet adattai


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

277/412


A Duna felsszíngörbe eséséneek vizsgálata a vízáállás változások füüggvényébe Paks-Dombori közötti szzakaszon 2012. évvben Paks_Hajóállomás (1531.3 fkm), és Dom mbori (1506.8 fkm) álloomások törzshálózati adatai alapján A Duna felszíngörbe esésének vizsgálata v a vízállás válto tozások függvényébe Paks-Dombori közötti szakaszon 2012. év 94.0

10

Paks_ 1531.3 1

93.0 Esés cm m/km Paks-Dombori

9

8

91.0 90.0

7

89.0 6

88.0 87.0

5

86.0 4 85.0

7.77.7-5. ábra A Duna fellszíngörbe esés változzása a 2012. évben

MVM ERBE Zrt.


Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

278/412

.26 .12

12 20

20

12

.12

.11

.26

.11

.11

20

12

.11

.27

12 20

20

12

.10

.10

.12

.27 20

12

. 09

.12 20

12

. 09

.28

12 20

20

12

.08

.13

.29

.08

20

12

.07

.14 20

12

.07

20

20

12

12

.06

.29

.14

.30

.06 12

.05

20

20

12

.05

.15

.30 20

12

.04

.15

12 20

20

12

.04

.31

.16

.03 12

.03 12

20

20

.15

.03

20

12

.02

.31

12

.01

20

20

12

. 01

.01 12

. 01

20

12 20

.01

3 .16

84.0

Duna esése (cm/km)

Vízállás Paks 1531.3 fkm (mBf)

92.0


7.7.8 D DUNA (HUR RWAEP444 VÍZTEST) V V VKI ALAPU VÍZMINŐSÍÍTÉSE Az értékelés során alapvettően figyelembbe vettük az E ECOSTAT guidance document no. 13. (EECOSTAT 20005: Common Implementatiion Strategy foor the Water Framework F Dirrective (2000/60/EC) ) dokuumentumben ffoglalt alapelveket, valamint a 20008-ban az országos vízgyűűjtő gazdálkoddási tervezés során s meghattározott hazai iránymutatásookat. Az ökológiai állapotot megghatározó kém miai jellemzőkk között a biolóógiát támogató fizikai-kémiaai elemek eseetében csak a kiváló és a jóó állapot értékkelése történik, feltételezvee, hogy a jó állapotnak nem m megfelelő ké kémiai környezzet a biológiaii állapotban (m mérsékelt vaggy annál rosszabb) megjeelenik. Ezen jellemzőknél lényegében azt kell vizsggálni, hogy a biológiai alappon történt bessorolást a fizikko-kémiai állappot támogatja-e, vagy nem. A Duna vizssgált víztestjére (HURWAE EP444 víztest)) vonatkozó, VKI alapú minősítést m leheetővé tevő addatok az egyees minősítési cssoportok tekinntetében megglehetősen eggyenetlen elosszlásban állnak rendelkezéésre. Ez vonatkozik mind a térbeli, mind az időbeli, mind m a rendeelkezésre állóó minősítési elemek e eloszlására. Emiatttt összesített minősítést eggy idősíkon csakk meglehetőseen kis megbízzhatósággal leehet tenni, annnak ellenére, hogy h a felhaszznált adatok megbízhatóság m ga egyenként m megfelelőnek teekinthető. Az alábbi tábblázatban a reendelkezésre álló archív addatok minősítéései alapján próbálunk p megg képet adni a Duna vizsgáált víztestjének áállapotáról. HURWAEP4444) minősítésee az archív ad datok alapján A Duna (H Du una Szob és Baja között (HURWAEP44 ( 44) II. Minősítési elemek e I. jó Kémia nnincs értékelhhető adat közepes Fitoplankton nincs addat közepes Fitobenton nincs addat nincs adat Makrofita nincs addat mérsékelt Makrozoobennton nincs addat (0,48) jó (41) Halközösség jó (38)) MINŐSÍTÉS ÉR RTÉKE A VKI szemppontú minősítéés alapját képpező biológiai minősítési eleemek (BQE) integrált i vizsggálata egy-egyy felméréshezz köthető. Az eegyes biológiaai minősítési elemek e minősíítését az adottt felmérések eredményeit e öösszesítve adttuk meg. Az I.. oszlopban a 2003-2005 között k végzettt vizsgálatok eredményei alapján értékeeltünk („A Paaksi Atomerőm mű élettartam m hosszabbítássának és teljeesítménynöveelésének körnnyezetvédelmii és vízjogi engedélyezésé e éhez kapcsolóódó telephelyy jellemzési prrogram” Zárój ójelentés a Paaksi Atomerőm mű telephelyy-jellemzési prrogramjának kkeretében a felszíni vizekk állapotáról éss változásáróll. 0000K00ER RA00042/A. P1123030/0007/A /A. ERŐTERV V RT. Budapesst). A II. oszloopban a 2009-2010 között végzett felméérés adatait használtuk h (A A Paksi Atomerőmű üzemiidő hosszabbíításának körnnyezetvédelmii engedélyébeen előírt, a Dunna ökológiai állapotának á jellllemzésére alkkalmas monitooring program végrehajtásárról. 2009. Kékk Csermely Kftt.). Nem tudtuk uugyanakkor azz összesített minősítéshez m ffelhasználni a DDKTVF 20007, 2008. évi aadatait, mivel azokhoz nem m lehetett térbeen és időben szinkronizált egyéb minősíítési elem értéékét hozzárenndeleni. Ezekeet a minősítésseket az adottt élőlénycsopoort fejezeténél tárgyaltuk.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

279/412


A vízkémiai aadatokból nyeert minősítést – a VKI logikááját követve – csak abban az a esetben m utatjuk be jeleen fejezetben,, ahol amellé ttöbb biológiai elem minősítéési értéke is reendelkezésünkkre állt. 2012. évben a Duna 1534--1516 fkm szeelvénye közöttt, a havonta eggy alaklommaal végzett fizikaai-kémiai minttavételeket a következő szzelvények jobbb part, középvvonal és bal paart mintavételi pontjain végeeztük, a mintav avételi pontokoon mélységi átlagmintákat vettünk:     

szellvény: 1533.5 fkm - Paks koomp f - Melegvízz csatorna torrkolati szelvény; szellvény:1526,0 fkm f -Nagysarrkantyú; szellvény:1525,3 fkm f – Uszód; szellvény:1524,7 fkm f - Gerjen-F Foktő szellvény:1516,0 fkm

A mérési eeredmények értékelését „A felszíni v íz vízszennyyezettségi hattárértékeiről és azok alkkalmazásánakk szabályairól” szóló 10/20110. (VIII. 18.) VM rendelett (VKI) 1. száámú melléklette (1.1. EQS TÁBLÁZAT) és 2. számúú melléklete (11.1. VÍZMINŐ ŐSÉGI HATÁ ÁRÉRTÉKEK VÍZFOLYÁSO OKRA „I” oszzlopa „Duna hazai szakasza”) alapjánn végeztük. A m minősítéshez használt határértékeket a 7.7.1-12 tábláázatban adtuk meg. A Duna vííztest minősíítését a szeelvényenként három-három pont havvi mérési aadatainak, poontonként éss komponenseenként a 12 db d havi méréssekből képzettt átlag értékeeinek alapján végeztük el. (Az átlag érrtékek színnell minősített tábblázatát 7.7.1--13 táblázatbaan adtuk meg. A rendelet szerint a vizsggálatok VKI szzerinti értékellését négy csoportban (Savasodási állaapot, Sótartaalom, Oxigén n háztartás, N Növényi tápan nyagok), a mérési m pontok elem komponnenseinek évees átlag értékkei alapján véégeztük el, azz alábbi osztályyozási szempontok szerint. Az értékelés során a vizsggált komponennseket összehhasonlítottuk a Kék Csermely Kft. által véégzett 2009-20010. évi dunaii ökológiai vizzsgálatok keretében, ezenn vizsgálati sszelvények mentén m végzettt, negyedévees fizikai-kém miai vizsgálatii eredményekkkel. Ezen vizssgálati eredméények értékel ésénél csak szöveges s értéékelést adtunkk, mivel nem azonos (csakk negyedévi) eelemszámú méérések álltak rendelkezésün r nkre, ezért azookat csak összehasonlító éértékként vettüük figyelembe.. A VKI minősíítési rendszer alapján a 20009-2010. vizsggálat a Duna 1534-1516 1 fkm m szakaszát jóó állapotúnak ítélte meg. A 2012. évi hhavi mérések elemkomponeens átlagaibóll számított össszesítés alapján láthatjuk, hhogy a víztestt savasodási,, és a sótartaalomának állaapota kiváló, oxigén háztaartása jó állapotú, növényyi tápanyagokk tekintetébeen mérsékelt,, de a kerekíteett érték már jóó állapotot jeleez. A minősítéés részletezve a 7.7.1-14 tábblázatban taláálható. 2012. évben a Duna (HUR RWAEP444 VÍZTEST) V 15344-1516 fkm szakaszának fizikai-kémiai f i paraméterekk VKI szerintii minősítésénnek eredményye alapján a 4 (jó) állapotbba tartozik.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

280/412


A fitoplankton Duna Pakss-Gerjen (Fokttő) -szakaszá n a 2012. évben a szerződésben vállla lt négy szelvéény helyett ött szelvény 3-33 pontján (baalpart, sodor, jobbpart) éss négy helyeett öt időszakkban vizsgálttuk a Duna paksi (komp)) szelvényénekk fitoplanktonnját, valamint a Duna Pakks-Gerjen szaakaszát a nyárvégi eutrofifizálódott állappotban. Ezenn kiegészítésekket szakmai szempotból, a vizsgált D Duna-szakaszz ökológiai állapotának poontosabb becsslése céljábóll tartottuk szükkségesnek. A 2012. márrciusa és és novembere közötti k időszaakban, 5 időppontban és 155 mintavételi ponton vett, összesen 755 fitoplankton m minta mennyisségi és minőségi vizsgálataa alapján jellem mezzük a Pakks-Gerjen (Fokktő) Duna-szaakasz biológiaii vízminőségétt és a Víz Kerretirányelv szzerinti ökológiaai állapotát. Az átlagos fitoplankton biomassza, b ill a-klorofill kooncentráció alapján a a vizsggált Duna-szaakasz 2012. márciusában m 5 (mezo-eutróffikus), júniusáában 3 (oligo-mezotrófikus ), augusztusáában 5 (mezoo-eutrófikus), szeptemberéében 1 (ultra-oligotrófikus), novemberébben 2 (oligotrófikus) állapotúú volt. A Paks-Gerjen (Foktő) Duna-szakaszoon, a 2012.-bben vizsgált 75 7 minta közüül, az a-kloroffill koncentrácció alapján, 9 (12.0%) az 1 (ultra-oligotrófikus), 20 (26.7%) a 2 ((oligotrófikus),, 11 (14.7%) a 3 (oligo-meezotrófikus), 5 (6,7%) a 4 (mezotrófikuss), 24 (32%) az a 5 (mezo-eutrófikus) és 6 (8.0%) a 6 (eutrófikus) trofitás-foknak fel elt meg. A 2012. máárciusa és noovembere közzötti időszakbban, 5 időpontban és 15 mintavételi pponton vett, összesen 755 fitoplankton m minta mennyisségi és minősségi vizsgálatáának erdményyei, valamint az a a-klorofill kooncentráció adatok a alapjánn számított HR RPI értékek Víz V Keretirán nyelvnek meggfelelő besoroolása alapján a Duna Pakks és Gerjen--Foktő közöttii szakaszán aaz esetek 37.3%-ában a kiváló-, 45.4 %-ában a jó ó-, 9.3%-ában a közepes és 8.0%-ábaan a gyengee ökológiai állapotnak feleltek meg. Az átlagos HRPII értékek 20122. márciusábaan a jó, júniussban a jó, augusztusban a közepes, szeeptemberben a kiváló, noveemberben a kkiváló ökológiaai állapotnak feleltek f meg. A fitoplanktoon fajösszetéttele alapján, az a-klorofill koncentráció figyelembe vétele v nélkül számított NQ Qrértékek Vízz Keretirányellvnek megfeleelő besorolásaa alapján a Duuna Paks és Gerjen-Foktő G közötti k szakasszán az esetekk 60.0%-ábann a jó-, 38.7%--ában a közep pes és 1.3%-áában a gyengge ökológiai állapotnak á feleltek meg. Azz átlagos NQr értékek 2012.. márciusábann a jó, júniusbban a közepes, augusztusbban a jó, szeptemberben a jó, novembeerben a közepes ökológiaii állapotnak feleltek meg. A 75 adat bbecsült középértéke P=5% szinten HRP PIátlag=0.727±0,035, ill. NQ Qr=0,617±0,0117 volt, ami mindkét m értékk esetében a jóó ökológiai állapotnak felel meg.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

281/412


A Du una Paks-Gerjeen szakaszánaak ökológiai állapota, a ffitoplankton funkcionális cso oportok szerinnti összetételén nek és az a-klo orofill koncenttrációnak megffelelő n, 2012. HRP I-index alapján

Heelye

d fitoplankto on mintavétel 2012. évi dunai Időpontjaa 3. 22. 6 27. 6. 8. 28. 9. 26.

P Paks: komp, bal

Jó

Jó

Paks: komp, közéép P P Paks: komp, jobb b

Jó Jó

P Paks: melegvíz-csatorna, bal Paks: melegvíz-csatorna, közép P P Paks: melegvíz-csatorna, jobb P Paks: nagy-sarkaantyú bal P Paks: nagy-sarkaantyú közép P Paks: nagy-sarkaantyú jobb U Uszód: bal Uszód: közép U U Uszód: jobb G Gerjen-Foktő: ball G Gerjen-Foktő: közzép G Gerjen-Foktő: job bb

Jó

11. 14.

Kiváló

Kiváló

Jó Jó

Közepess Kiváló Jó Kiváló

Kiváló Kiváló

Jó

Jó

Közepess Kiváló

Kiváló

Jó Jó Jó Jó Jó Jó

Jó Jó Jó Jó Jó Jó

Közepess Közepess Közepess Közepess Közepess Gyenge

Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló

Kiváló Jó ó Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló

Jó Jó Jó Jó Jó

Jó Jó Jó Jó Jó

Gyenge Gyenge Gyenge Gyenge Gyenge

Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló

Kiváló ó Jó Kiváló Kiváló Kiváló

7.7.8-1.. táblázat A Dunna Paks-Gerjenn szakaszának ökológiai állapo ota, a fitoplanktton, 2012..

A szezonáliss különbségekket összehasoonlítva megálllapítható hoggy a fitoplanktton mennyiséége és összettétele alapjánn meghatározoott átlagos HR RPI értékek 2012. szeptem mberében feleltek meg a legjobb és auggusztusában a legrosszabbb ökológiai álllapotnak. Az ökológiai állapot á jellemzzésére kidolggozott HRPI--index, a renndkívül kis biomasszávall jellemezhető időpontokbann (szeptembeer 26. és noveember 14.) voolt a legnagyoobb és augussztus 28.-án, a legnagyobbb biomasszájú időpontban a legkisebb, mert m ez a multtimetrikus indeex elsősorban a fitoplanktonn biomasszárra és az azzall arányos a-kloorofill koncenttrációra és nem m a fajösszetéétel változásaira érzékeny. mző IPS alapúú A fitobenton kovaalga álloományának kvvantitatív vizsggálata alapjánn meghatározoott ökológiai áállapotot jellem EQR-index éértéke 9 alkaloommal, az eseetek 46.0%-ábban a gyengee, 8 alkalomm mal, az esetek 40.0%-ában a közepes, 3 alkalommal, az esetek 155.0%-ában a jó j ökológiai áállapotnak feleelt meg. A szeezonális különnbségeket összehasonlítvaa m t megállapíthaató továbbá, hogy a fitobbenton kovaaalga állományyának kvantitatív vizsgálatta alapján meghatározottt ökológiai állaapot 2012 nyyarán jobb voolt, mint ősszzel. Augusztuss végén az átlagos á EQR érték (0.542)) a közepes,, szeptember vvégén (EQR=0.396) a gyen nge ökológiai állapotnak felelt meg A 20 adat becsült középérttéke P=5% szzinten EQRátlagg=0.469±0,064 volt, ami a közepes k ökolóógiai állapotnaak felel meg. ( 7.7.8-2 tábllázat.). A vizsgált Duuna-szakasz az a átlagos érttékek alapján , a 2012. évbben a fitoplankton vizsgálattok eredményyei alapján jó,, fitobentonéi sszerint közepes ökológiai állapotú á volt . A VKI ajánlássai szerint, ha két vagy többb élőlénytársuulás elemzésee eltérő eredm ményt ad, akkoor a végső minősítésre a kkedvezőtlenebb értéket kell elfogadni. Azz algológiai (fitoplankton éss fitobenton) vvizsgálatok erredményei alaapján számítoott biotikus inndexek átlagoos értéke a D Duna Paks-G Gerjen (Foktő)) szakaszán, 22012.-ben a kö özepes ökoló ógiai állapotnnak felelnek meg.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

282/412


A korábbi (22009-2010) eredményekne e ek a VKI előrrások legújabbb módosításaainak figyelem mbevételével történt újbólii értékelése szzerint, az össszesen 69 addat becsült köözépértéke P=5% szinten EQr=0.597±00,027 volt, am mi a közepess ökológiai állaapotnak felel meg. A Dunaa Paks-Gerjenn (Foktő) szakkasza a fitobeenton kovaalgaa állományánnak kvantitatívv vizsgálata alaapján a két össszehasonlítottt időszakban egyaránt közeepes ökológiai állapotú volt.. A Duna Paks-Gerjeen szakaszának ökológiai állapota, az éélőbevonat ko ovaalga állom mánya összettételének megfelelő IPS-alapú EQR- inndex alapján, 2012. d fitobento on mintavétel 2012. évi dunai Időponttja Helye 8. 28. 9. 26. Paks: komp, k bal

Közepes

K Közepes

Paks: komp, k jobb Paks: mvíz, m jobb

Közepes Gyenge

Gyenge Gyenge

Paks: Kis-sarkantyú, K , jobb

Közepes

Gyenge

Gyenge Paks: Nagy-sarkanty N yú, jobb Gyenge Közepes Paks: Nagy-sarkanty N yú, bal K Közepes Uszód, bal Jó K Közepes Gyenge Uszód, jobb Gyenge Gerjen--Foktő: komp, bal K Közepes Jó Gyenge Gerjen--Foktő: komp, jobb Jó 7.7.88-2. táblázat A Duna D Paks-Gerjrjen szakaszánaak ökológiai álla apota, fitobentoon 2012.

A Duna 15344-1516 fkm szzakasz VKI szzempontú miinősítésénél az „egy rosszz, mind rosszz”, a Víz Kereetirányelvben n megfogalmaazott elvet követtük k a minőségi eleemek, elemccsoportok szintjén. Figyyelembe vévve az egyess minősítési eelemek relevanciáját is, valamint v azt a tényt, hog gy a kémiai elemek e minőősítése során n a tápanyag g mutatók érttéke a jó álllapotnál rossszabb eredm ményt mutato ott, a Duna adott HURW WAEP444 vízttest általunkk vizsgált szakkaszának VK KI szempontú összesített m minősítési érttéke mérsékeelt (3).

Minősítési elemek Kémia Fitoplannkton Fitobennton Makrofiita Makrozzoobenton Halközöösség MINŐSÍTTÉS ÉRTÉKE

Duna Szob és baja közöött 1534-1516 fkm szakaszaa (HURW WAEP444) 4 (jó) 3 (méérsékelt) 3 (méérsékelt) 3 (méérsékelt) 3 (méérsékelt) 4 (jó)

3 (méérsékelt)

7.7.8-3. táblázzat A Duna (HU URWAEP444 vííztest) Paks-Geerjen szakaszán nak VKI alapu m minősítése 2012.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

283/412


7.7.9 D DUNA (HUR RWAEP444 VÍZTEST) V 22012. ÉVI VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLA Ö ALÓ ÉRTÉKEL LÉSE Fizikai kémiai jellemzők A Duna Pakss-Gerjen (Fokktő) -szakaszáán -- (1533,5 fkm Paks kom mp, 1526,0 fkkm melegvíz ccsatorna torkoolati szelvény,, 1525,3 fkm N Nagysarkantyúú; 1524,7 fkm Uszód; 1516 ,0 fkm Gerjenn-Foktő) -- a 2012. évben a szerződésben válllalt négyy szelvény helyyett öt szelvénnyben annak 3-3 3 pontján (b alpart, közép, jobbpart) vizssgáltuk a fizikaai – kémiai jellemzőket. Ennek az MS Sz12749 és a VKI szerint töörtént értékeléssét az alábbiaakban foglaljukk össze. A MSz127499 szerint végzzett értékeléss. A csoport: azz oxigénháztaartás jellemző ői Az oxigénhááztartás mutaatói alapján a Duna vízm minősége a vizsgált v szakaaszon a II. (jóó) vízminőséégi osztálybaa tartozik. B csoport: a nitrogén- és a foszforházttartás jellemzzői A nitrogén- éés a foszforh háztartás jelleemzői alapjánn a Duna vízm minősége a vizsgált szakaaszon az a-klo orfill tartalmaa miatt az V. (eerősen szenn nyezett) vízminőségi osztáályba tartozikk. D csoport: mikroszennyezőők és toxicitáss D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyez m zők A szervetlenn mikroszenn nyezők tekintetében a Dunna vizsgált szzakaszának vízminősége v a réz mennyisége miatt a III. (tűrhető) vízminőségi osztályba tartozik D2 alcsoport: szerves mikrroszennyezőkk Az alcsoporrt vizsgált mu utatójának érttéke alapján vvízminősége III. (tűrhető) vízminőségi v osztályú. E csoport: eggyéb jellemzőkk Az alcsoporrt vizsgált mutatóinak m azz értékei alappján vízminő ősége a pH értéke é miatt III. (tűrhető) vízminőségii osztályú. A VKI szerinnt végzett érttékelés. A VKI minősítés alapján lááthatjuk, hogyy a víztest savvasodási, és a sótartalománnak állapota kkiváló, oxigén háztartása jóó állapotu, növvényi tápanyyagok tekintetében jó állaapotot jelez. Vizsgálatainkk célorientált jellegéből, a mintavételii szelvények kiosztásából következően a Duna érinntett víztestjéének minősítéését csak koorlátozott érvéénnyel tudtukk elvégezni. Seem lehetőségüünk, sem pediig felkérésünkk nem volt a vííztest egészénnek jellemzéséére. Duna (HUR RWAEP444 VÍZTEST) V 15333.5-1516.0 ffkm közötti szakasza a VKI által kkiválasztott fizikai-kémiai f i paraméterekk szerinti min nősítés eredm ményei alapjáán a 4 (jó) állaapotba tartozik.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

284/412


Fitoplanktonn 1. A D Duna Paks-Geerjen (Foktő) -szakaszán a 2012. évbeen a szerződésben válllaltt négy szelvéény helyett ött szellvény 3-3 ponntján (balpart, sodor, jobbppart) és négy helyett öt időőszakban vizssgáltuk a Duna Paks kompp szellvényét, valaamint a Dunna Paks-Gerrjen szakaszzát a nyárvéégi eutrofizáálódott állapootban, amelyy kieggészítéseket szakmai s szem mpotból, a vizzsgált Dunaa-szakasz ökoológiai állapottának pontosaabb becslésee céljáából tartottunkk szükségesneek. 2. A 20012. márciusaa és és novem mbere közötti időszakban, 5 időpontban és 15 mintavé vételi ponton vett, v összesenn 75 ffitoplankton minta m mennyisségi és minősségi vizsgálatta alapján jellemezzük a PPaks-Gerjen (Foktő) Duna-szakkasz biológiai vízminőségétt és a Víz Kerretirányelv szzerinti ökológiaai állapotát. 3. A ffitoplankton téridő minttázata clusteer-elemzéséneek eredményeként kapottt dendrogram mok kvalitatívv értéékelése alapjáán a következők állapíthatóók meg: A kis biomasszájú időpontokbann a fitoplanktoon struktúrájaa alappján megkülönnböztethető cssoportok nem ismerhetők feel. Augusztus végén a fitopplankton biomaasszája nagy,, a Paaks-Gerjen (F Foktő) Duna-szakaszon átlaagosan 8.29 mg/l m volt és a Centrales-renndbe tartozó Sceletonema-fajok alkottak töm megprodukciót. A dendrograamon két jól elkülönülő (a soodorvonali, ill.. a jobbparti minták) m és egyy átmeneti csoport (balparti minták) különbözttethető meg. A Paks-Gerjenn (Foktő) Dunaa-szakaszon augusztusban a n sem m lehetett a fitoplankton f faajösszetétele alapján megkkülönböztetheető területrészzeket felismerrni. Lényegess külöönbségek csaak a Centralles-rendbe taartozó kovaalgák mennyisségében és kisebb mértéékben relatívv abundanciájában, tehát egyettlen változó m mértékében voltak, v ami meghatározta a mintavételi pontoknak a dendrogramon vaaló helyzetét. 4. Az átlagos fitop plankton biom massza, ill. aa-klorofill ko oncentráció alapján a a vizssgált Duna-szzakasz 2012.. márrciusában 5 (mezo-eutrófikkus), júniusábban 3 (oligo-mezotrófikus), augusztusáában 5 (mezzo-eutrófikus),, szepptemberében 1 (ultra-oligotrófikus), noveemberében 2 (oligotrófikus) ( állapotú volt. 5. A P Paks-Gerjen (Foktő) ( Duna-szakaszon, a 2012.-ben vizsgált 75 minta m közül, az a-klorofill koncentrációó alappján, 9 (12.0% %) az 1 (ultra-ooligotrófikus), 20 (26.7%) a 2 (oligotrófikuus), 11 (14.7% %) a 3 (oligo-m mezotrófikus),, 5 (66,7%) a 4 (meezotrófikus), 244 (32%) az 5 (mezo-eutróffikus) és 6 (8.0%) a 6 (eutró rófikus) trofitáss-foknak feleltt megg. 6. A 20012. márciusaa és novembeere közötti időőszakban, 5 iddőpontban és 15 mintavételli ponton vett, összesen 755 fitopplankton mintaa mennyiségi és é minőségi vvizsgálatának erdményei, vaalamint az a-kklorofill koncenntráció adatokk alappján számítottt HRPI értékek Víz Keretirrányelvnek megfelelő besoorolása alapjánn a Duna Paks és Gerjen-Fokktő közötti szaakaszán az essetek 37.3%-áában a kiváló-, 45.4%-ábann a jó-, 9.3%--ában a közepes és 8.0%-ában a gyenge ökológiai ö állap potnak felelteek meg. Az átlaagos HRPI érttékek 2012. m márciusában a jó, júniusbann a jóó, augusztusban a közepess, szeptembe rben a kiváló ó, novemberbeen a kiváló öökológiai állappotnak feleltekk megg. 7. A fittoplankton fajösszetétele alapján, az a-kklorofill koncenntráció figyeleembe vétele nnélkül számítoott NQrértékekk Víz Keretirányelvvnek megfelelő besorolása alapján a Duna Paks és Gerjen-Foktő G kö közötti szakaszzán az esetekk 60.00%-ában a jó ó-, 38.7%-ábaan a közepess és 1.3%-ábaan a gyenge ökológiai álllapotnak feleeltek meg. Azz átlaggos NQr értékkek 2012. márciusában a jóó, júniusban a közepes, augusztusban a jó, szeptem mberben a jó,, noveemberben a közepes k ökolóógiai állapotnaak feleltek megg. 8. A 75 adat becsült középértékee P=5% szintten HRPIátlag=0.727±0,035, = ill. NQr=0,61 7±0,017 volt,, ami mindkétt értéék esetében a jó ökológiai állapotnak á feleel meg. 9. A 20009-2010. éveekben történt vizsgálatok e rdményei alappján, az összeesen 56 adat becsült középpértéke P=5% % szinnten HRPIátlaag=0.692±0,038, ill. NQr==0.633±0,011 volt, ami mindkét m érték esetében a jó ökológiaii állappotnak felel meg. m 10. A kéét időszakot összehasonlítv ö va megállapíttható, hogy a Duna Paks-G Gerjen (Foktő)) szakaszán, a fitoplanktonn mennnyiségi vizsgálatának ereddményei alapjáán megállapítoott ökológiai állapotban nem m történt változzás. Fitobenton 1. A 22012. auguszztusában és szeptemberéb s ben 10 mintaavételi pontonn vett, összeesen 20 fitob benton mintaa kovaaalga állománnyának mennyiségi és minnőségi vizsgálata alapján adunk a jellemzzést a Paks-G Gerjen (Foktő)) Dunna-szakasz Vízz Keretirányeelv szerinti ökoológiai állapottáról.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

285/412


2. A fittobenton tériidő mintázataa cluster-elem mzésének ereddményeként kaapott dendroggramok kvalitaatív értékelésee alappján a követkeezők állapíthattók meg: Auguusztus végén jól elkülönülő csoportot alkkottak a követkkező jobbpartii minttavételi pontook: Paks-kom mp, jobb (Pk--j), Paks-melegvíz csatornna torkolata, jobb (Pmv-j), Paks, kis-sarkkantyú, jobb (Pks-j), Paks, nagy-sarkantyyú, jobb (Pns--j), Uszód, jobbb (U-j)). A cssoport magában foglalja azz ebben az időponntban, a VKI szerinti gyennge ökológiaii állapotú hárrom mintavéteeli pontot is, amelyekre a szennnyezettségett jelző Nitzscchia palea-nakk a csoportonn kívüli mintaavételi pontokkénál nagyobbb (3.2-11.4%)) relatív abundanciája volt jellem mző. Szeptem mber végén a mintavételi pontok hasonnló, de kevésbé határozottt elrendeződése figgyelhető meg a cluster-elem mzés eredménnyét ábrázoló dendrogramonn. 3. Az öökológiai állappotot jellemző IPS alapú EQ QR-index értééke 9 alkalomm mal, az esetekk 46.0%-ábann a gyenge, 8 alkaalommal, az esetek 40.0%-áában a közeppes, 3 alkalom mmal, az eseteek 15.0%-ábaan a jó ökológgiai állapotnakk felelt meg. A szeezonális különnbségeket össszehasonlítva megállapíthaató továbbá, hhogy a fitobennton kovaalgaa állom mányának kvaantitatív vizsgálata alapján meghatározotttt ökológiai állapot 2012 nyyarán jobb volt mint ősszel.. Auggusztus végénn az átlagos EQR érték (0.542) a kö özepes, szepttember végénn (EQR=0.396) a gyengee ökológiai állapotnnak felelt meg 4. A 200 adat becsüllt középértékee P=5% szinteen EQRátlag=00.469±0,064 volt, v ami a közzepes ökológgiai állapotnakk felel meg. 5. A vizsgált Duna-sszakasz az átlagos értékek alapján, a 20112. évben a fittoplankton vizzsgálatok ereddményei alappján jó, fitobenntonéi szerint közepes ökollógiai állapotúú volt . A VKI ajánlásai a szeriint, ha két vaggy több élőléénytársulás ellemzése eltérőő eredményt aad, akkor a véégső minősítéssre a kedvezőőtlenebb értékeet kell elfoggadni. Az algo ológiai (fitopllankton és fittobenton) vizssgálatok eredm ményei alapjáán számított biiotikus indeexek átlagos értéke é a Duna Paks-Gerjen (Foktő) szakaaszán, 2012.-bben a közepess ökológiai állapotnak á felelnek meg. 6. A koorábbi (2009-22010) eredményeknek a VK KI előrások leggújabb módosításainak figyeelembevételévvel történt újbóóli értékelése szerint, s az össszesen 69 adaat becsült középértéke P=5% szinten EQ Qr=0.597±0,0227 volt, ami a közzepes ökológiaai állapotnak felel f meg. A D Duna Paks-Gerjen (Foktő) szzakasza a fitoobenton kovaalga állom mányának kvaantitatív vizsgáálata alapján a két összehaasonlított időszzakban egyaráánt közepes ökológiai ö állappotú volt. Makrofita 1. A 20012. évben erredményes VK KI szempontú makrofita minntavételt végezztünk a paksi D Duna-szakaszzon. 2. A m makrofita mintaavételére a meeleg víz bevezzetés alatti, 15526,3 – 1516,00 fkm közötti D Duna-szakaszz négy szellvényének 2-22 egységében került sor egyy nyári és egy őszi időpontbban. 3. A m mintavételek soorán a Dunábóól összesen 5 7 db makrofitoon fajt mutattuunk ki. 4. A m makrofiton mennnyiségi mintáák közösségszzerkezeti mutaatóinak összehhasonlítása alaapján mind azz átlagos mennnyiségi, mindd a taxonszám mok, mind a divverzitási indexx értékei jelenttős különbségget mutattak a dunai pontokk közöött. A többválttozós módszerrel képzett orrdináció és a klaszter k elemzzés alapján a bbevezetési poont körüli és az aalatta levő minntavételi pontook (szelvényekk) távol estek egymástól. Azz ordinációs á brán a mintavvételi szellvények is elküülöníthetőek. Azonban A az öökológiai állapootértékelés eredményei jeleentős állapotroomlást nem muttattak. 5. A joobb- és bal olddali egybetartoozó mintavételli pontokból kéépzett mintavéételi szelvényeek átlagos ökoológiai állappota az első három h szelvénnyben mérsékeelt, a legalsó szelvény s állappota pedig jó áállapotúnak addódott. Mivel a makrofiton alappú vízminősítést úgy hozták létre, hogy azz a terület bolyygatottságára és a víz tápaanyagtartalmáára legyen érzéékeny, ezért a kapott eredm mények főképpp a mintavételli szelvénybenn tapaasztalható bolyygatottság állaapot eredménnyeiként értékeelhető. 6. A duunai minták mennyiségi m értéékeinek és a m minősítési értéékek szórásábban nem lehett szabályossággot felfeedezni, az eltéérés a mintavéételi pontok zaavartságát jelzzi. 7. A Paaksi Atomerőm mű kibocsátássának jelen vizzsgálat alapján nincs kimutaatható hatása a makrofiton növényzetre a meleg víz bevezzetés alatti Duuna-szakaszo n.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

286/412


Makrozoobeenton 1. A 20012. évben erredményes VK KI szempontú makrozoobennton mintavéteelt végeztünk a paksi Duna--szakaszon. 2. A m makrozoobentoon mintavételéére a meleg vííz bevezetés alatti, a 1526,3 – 1516,0 fkm kközötti Duna-sszakasz négy szellvényének 2-22 egységében kerüllt sor egyy nyári és egyy őszi időpontbban. 3. A m makrozoobentoon vizsgálat soorán nyáron 4 3, ősszel 32 különböző k rangú makrogerinnctelen taxontt mutattunk ki.. A Dunából kimutaatott makrogerrinctelen taxonnok jelentős hányada h ún. innvazív, idegennhonos taxon volt. v 4. A m makrozoobentoon kvantitatív (mennyiségi) ( aadatai közül a nyári minták denzitása, taxxonszáma és diverzitási értéékei statisztikaailag szignifikánsan nem kül önböztek. Ugyanakkor az őszi ő minták köözösségszerkeezeti muttatóinak összeehasonlítása alapján a az átlaagos denzitásook nem, míg a taxonszámokk és a diverzittási index értéékei jelentős küülönbséget mutattak. 5. A sttatisztikai elem mzések azt igaazolták mind a nyári, mind az a őszi mintavvétel alapján, hhogy a melegvvíz befolyónál vett minta mind mennyiségi, m mind taxonszám m alapján elküülönül a többi mintaegység m éértékeitől. 6. A M MZB VKI szerinnti ökológiai álllapota nyáronn jó-közepes, míg ősszel közepes-gyengee minőségűekk voltak. A minőősítési értékek nagyban függgtek a mintázzható mikrohaabitatoktól, ezéért úgy véljük, hogy a makroogerinctelen közöösség kialakulásáért főleg a mederaljzat és a rendelkeezésre álló mikkrohabitatok vvoltak elsősorbban felelősek, de vvalószínűsítheető a melegvízz lokális hatás a is közvetlennül a befolyásnnál (PLMZB 1__1, jobb oldalii szelvény). 7. Ökoológiai szempoontból a melegg víz kibocsátáás igazi veszéélyét az jelenti, hogy az újonnnan betelepüült, inváziós fajok – a mintavétteli eredmények alapján kieemelten a Dreissena polymoorpha, Sinanoodonta woodiaana, Corbicula flum minea, Corbicuula fluminalis, Dikerogammaarus villosus, Orconectes O lim mosus - szám mára a melegvvíz hatására a beevezetés alvízzi környéke invváziós góckénnt funkcionál; az a élőhelyi adottságok megvváltozása ezeen fajok továábbi expanziójját segíti az alvízi szakaszoon. Ezzel a természetes élettközösség ökoológiai struktúrája meggváltozik, ez pedig p biológiai szempontból végső soron az élőhely sérrülékenységétt növeli. 8. A m melegvíz kifolyóónak a makroszkopikus gerrinctelen közösségre gyakorolt hatásánakk pontosabb meggítéléséhez éss az ökológiai minősítéshezz mindenképpeen szükséges a kifolyó felettti szakasz(ok) vizsgálata (konntroll minták). 9. A 20012. évi mintaavétel eredményei összhanggban állnak a korábban véggzett vizsgálattok eredményeeivel. A kiboocsátás jó kimutathatósága miatt ugyanakkkor a felvízi kontroll k mintákk szükségesséége mellett javvasolható a kiboocsátás alatti mintegy m 5 km--es szelvénybeen a jelenleginnél több mintaaegységben, illletve a holtággakra kiterrjedően is a monitorozást m véégezni. Halközösségg 1. A 2012. évben eredményes e VKI V szempontúú halközösségg mintavételt végeztünk v a ppaksi Duna-szaakaszon. 2. A halközösség mintavételéree a meleg víz bevezetés alatti, 1526,3 – 1516,0 fkm kközötti Duna-sszakasz négyy szzelvényének 2-2 egységébeen került sor eggy nyári és eggy őszi időpontban. 3. A két felméréss során a kijelölt k nyolc mintavételi egységben e összesen 36 halfaj 5 4499 egyedénekk meeghatározását végeztük el. e Az összess fajszámhoz viszonyítva nagy (78%) arányban foogtunk ivadékk pééldányokat, am mi azt bizonyíítja, hogy a ki mutatott fajokk nagyobb résszének a vizsggált szakaszoon önfenntartóó poopulációja vann. 4. A 2012. évi minntavételek ereddményei alapjján megállapíttható, hogy a vizsgált Dunaa-szakasz halffaj-szerkezetee naagymértékben hasonló képpet mutat a koorábbi, területen végzett hasonló célú vvizsgálatok erredményeivel.. Szzintén nagym mértékű hasonnlóságot muttatnak az eggységnyi minttahosszra vo natkoztatott egyedszámok e k (C CPUE). 5. Jeelen vizsgálat során a nyáári és őszi m mintavétel ereddménye hasoonló képet muutatott. Ezzel együtt az iss meegállapítható, hogy az őszi mintavétel is inkább egy nyyári állapot képpét tükrözte. 6. A meleg víz kibbocsátás hatására az egye s halfajok nem m egyformán reagálnak. Az eredményekből azt lehett felltételezni, hoggy a kibocsátoott meleg víz hhatására az Euudontomyzon mariae, Lota lota, Babka gymntrachelus g s kiss mértékű, lokkális jellegű elkerülést mutaat, míg a meleg víz prefereenciáját jelzi aaz Aspius asppius, Alburnuss albburnus, Bliccca bjoerkna, Chondrostom ma nasus, Babrus B barbuss, Carassius gibelio, Perrca fluviatilis,, Neeogobius melaanostomus.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

287/412


7.

A mintavételi egységek szerrinti egységnyyi mintahosszrra számított (CPUE) fajszáámok sem a nyári, n sem azz ősszi mintavétel során nem mutattak a meleeg víz kibocsáátással összefüggésbe hozhható gradiens jellegű térbelii miintázatot. Ugyyanakkor az abundancia éértékek növekkedést jeleznek a meleg víz kibocsátáás környékén,, kim mutathatóan a Duna jobb partján az 11. és 2. szelvvény magasságában. A 3.. szelvény magasságában m n tappasztalható értékek é a normálistól jelllemzően nem m tértek el. Ugyanakkorr a 4. szelvvényben újraa kim mutathatóan nőtt n az egyedsszám. A meleeg víz egyedszzámokra gyakkorolt hatását a statisztikai módszerek iss aláátámasztják. 8. A 4. szelvényben tapasztalhható változásook véleményüünk szerint cssak részben hhozhatók összzefüggésbe a meeleg víz kiboocsátással. A halközösségg longitudinális változásánnak jobb meegértését csak a jelenlegii vizzsgálatok alvízzi kiterjesztésee biztosíthatjaa. 9. A statisztikai ellemzések ugyyanakkor rávillágítanak arraa a már korábban is jelzettt tényre, hoggy az élőhelyii addottságok, minnt környezeti tényezők, azz atomerőművvi kibocsátás hatásait jelenntősen elfedikk. A finomabbb haatásmechanizm musok kimutaatása érdekébben ezt a ténnyt a hosszabbb távú vizsggálatok tervezzése során iss figgyelembe kelll venni. Emiaatt is célszerrűnek látszik egyedi monnitorozó terv elkészítése, amely soránn figgyelembe kell venni egyréészt, hogy a feltételezhetőően lokális haatás miatt a kibocsátás halközösségre h e gyyakorolt hatássa csak kis eggységekben vvett, igen ponntosan végrehajtott sorozatt mintázással mutatható ki.. Ezzen túlmenőenn a jelenlegi módszer m melleett a vizsgálatnnak ki kellene terjednie a meederben – minnt a leginkábbb hoomogén élőhely – elektromoos kecével véggzendő kiegésszítő vizsgálattra is. 10. Foontos tény, hoogy a melegvvíz hatására, elsősorban a holtágakkal érintett kisebbb áramlással jellemezhetőő terrületek több invazív, elsőssorban pionír halfaj kibocsáátási gócakénnt jelenhet meeg. Ez a meleg víz lokáliss haatását akár jelentősen is kiterjesztheti. E Ezen fajok a vizsgálat ereddményeként ppotenciálisan elsősorban a Caarassius gibelio, valamint Neogobius mel anostomus. 11. A vizsgált Dunaa-szakasz a haalközösség alaapján elvégzeett VKI szempoontú minősítéss alapján összzességében a „jóó” kategóriábaa sorolható Az Atomerőőmű felmelegedett hűtővizze az érintettt szakaszon befolyásolja a folyó vízm minőségét és élővilágát. A Melegvíz cssatorna torko olata alatti 100.3 fkm-es D Duna szakaszzon a hőcsóva elkevereddése jelentőss mértékű. A felmelegedeett hűtővíz hő őmérséklete és a Duna vvíz hőmérsééklete közti különbségek k azt bizonyítjják, hogy azz Atomerőmű a hőmérsékklet kibocsátáás szempontjtjából megfelel a hatályoss vízjogi enggedélyben fog glaltaknak. A vizsgált fizikkai – kémiai jellemzők vááltozásának m mértéke nem jelentős. Ezz alól a KOIk és az a-klorrofill értéke a kivétel, mertt ezek értéke alvízi szelvényekben emeelkedett. Összességéében a makro ozoobenton és a halközöösség vizsgáálata alapján a Paksi Atoomerőmű kib bocsátásávall összefüggéssbe hozható hatás – kimu utathatóan a m melegvíz hattása –állapítható meg. A m melegvíz hatáása ökológiaii szempontbóól olyan zavaarásként értéékelhető, am mi alapvetően n egyedszám m növekedéssben manifessztálódik. Azz egyedszám növekedésérrt – legalább bis részben – az idegenho onos, invazívv fajok felelőssek. Bár ez a hatás jelen n vizsgálat alaapján lokálissnak látszik, az érintett vvíztér az invazív fajok fo orrásaként szzolgál. Terméészetvédelmii szempontbóól indokolható ó ezen hatás lehető legalaacsonyabb szintre történő ő mérséklésee és az állapo ot rendszeress ellenőrzése.. A Duna vizssgált víztestjjére (HURWA AEP444) vonaatkozó, VKI alapú minőssítést lehetővvé tevő archív adatok azz egyes minőősítési csopo ortok tekinteetében megllehetősen eg gyenetlen eloszlásban áállnak rendelkezésre. Ezz vonatkozik mind a térbeeli, mind az időbeli, mindd a rendelkeezésre álló minősítési m eleemek eloszláására. Emiattt összesített m minősítést eg gy idősíkon csak c megleheetősen kis megbízhatósá m ggal lehet teenni ezek alap pján. A 2012.. évi vizsgálaatok adatai alapján a elvég gzett VKI alaapú minősítéés szerint a Duna állapoota a vizsgállt szakaszon n mérsékelt. E Ez az eredmény egyrészt nagyfokú n hassonlóságot mutat m az archív adatok alaapján számíto ott minősítésii értékkel, máásrészt nem m mutat oszttálykülönbséggnyi eltéréstt a kibocsátás hatására.. Ugyanakko or az adatokk finomabb sstruktúrájú elemzése e ráámutat arra a tényre, hogy a kibocsátásnakk van hatássa az alvízii élőlényközöösségek stru uktúrájára, íg gy önmagábaan a VKI minősítés m nem alkalmas az erőművi kibocsátáss hatásainak pontos megíítélésére. Ezéért mindenkééppen fontossnak tartjuk, hogy a továábbi vizsgálaatok során a

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

288/412


mintavételekk megtervezéése VKI szem mpontú maraddjon, a minőssítés kerüljön n elvégzésre, ugyanakkor a mintavétell tervezése, kkivitelezése teegye lehetővé a finomabbb felbontású ökológiai eleemzéseket, íggy a kibocsáttás ökológiaii hatásának ppontosabb érttékelését is. A VGT kerettében végzettt víztest min nősítés alkalm mával a Dunaa mindhárom m hazai víztesstje mérsékelt besorolástt kapott, a makrogerincteelenek és a halak h alapjánn. Fitoplankto on és fitobenton élőlényy együttesekrre a folyó jó ó állapotú. A fizikai-kémiai állapot (sszennyezettsség) alapján a Dunagyarországi szaakaszon jó állapotú. Azz eredményekk a fitobenton n minősítéssel, amely a bbiológiai elem mek közül leg gkevésbé érzé zékeny a hidrromorfológiaii hatásokra, eennélfogva a szennyezettsséget a leginkkább mutatjaa, összhangbaan vannak.

7.8 A FADDI-HOLTT-DUNA VIZSSGÁLATI EREEDMÉNYEI 7.8.1 FIZIKAI-KÉMIAAI JELLEMZŐK 7.8.1.1 Korábbi vizzsgálatok eredménye e i 7.8.1.1.1

Faddi-Hollt-Duna (BME E Inntotech Kft.) archív adatainak elemzése e

A BME Innootech Kft. álttal 2002-2011 között véggzett vízminősségi vizsgálatok kigyűjthet ető eredményeit az alábbii szelvénytagoolással összessítettük.

7.8.1-1. ábra Archívv (BME) vízminnőségi adatok mintavételi m helye e a Faddi Holt D Dunán

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

289/412


A vizsgálatokk keretében azz alábbi kompponens kör kerrült bevizsgáláásra. Vízhőmérséklet

ppH

Vezetőképesséég

Oldott oxigén

Oxigéntelítettség

KO OIps

Ő. lebeegő anyag

o-foszfátion

Nitrátion

Nitrrition

Ammónium-ion

Klorofill-a tartalom

A Paksi Atoomerőmű Zrt.. Külső Techhnológiai Oszztálya megbízzásából a BM ME Innotech Kft. rendszeres ellenőrzőő megfigyeléseeket végezett a hűtőházi hűtővízeknek a Paks – Faddi főcsatornábba való átvezzetésére, valamint a Faddi-Holt-Duna víízpótlására vaaló felhasználására vonatkkozóan. Az ellenőrző e szem mlék és méréések során a vízátvezetéss mentén a vvízminőséget, a csatorna és műtárgya inak állapotát és működéését, a vízátvvezetésnek a Fadd-Tolnaii holtágrendszzerre gyakoroltt hatását, a köörnyezet állap otát ellenőrizték. Az 1996-bann megvalósult vízátvezetés a hűtőházi hhűtővízből a teervek szerint mintegy 0,7 m 3/s vízmennyyiséget képess átvezetni a P Paks - Faddi főőcsatornába, ezen e keresztüül a Faddi-Holtt_Dunába, ígyy közvetve a TTolnai-holtág vízellátását iss szolgálja. t vízátvvezetés, a hhidrológiai és vízminőségii Az 1997-ben indult próóbaüzemet köövetően mindden évben történt körülményekktől és követeelményektől füüggően megh atározott mennnyiséggel éss időtartammaal. A vízátadáás kedvezőenn befolyásolta a holtág reendszer vízkéészletét és vvízminőségét, kedvezően alakult az üüdülés és vízhasználatokk közegészséggügyi minősítéése is. 2003-ban a rendkívüli tarttós kisvíz idején, a forró nyyári időszakbaan a vízátadáás alapvetően hozzájárult ahhoz, a hogy a kedvezőtlen kkörülmények ellenére e a Fadddi-Holt-Duna vízszintjét elfoogadható maggasságban lehhetett tartani éss vízminőségee megfelelő állaapotban maraddt. A 2004. évi vvízátadás szinntén eredményyes volt, kerekken 7 millió m3 volt az átadott víz mennyyisége. A vízm mennyiség egyy része javítottta a Tolnai-holltág vízgazdálkodását is. 2005-ben a FFaddi-Holt-Duna előírt szabbályozási vízsszintjét a tavasszi időszakbann a megszokoott és indokoltt biztonsággall igyekeztek taartani. A nyári nagy mennyisségű és tartóss esőzés miattt augusztustól a vízátadás sszünetelt. 2006. év is ccsapadékos voolt, csak a nyári-őszi időszaakban volt szüükség vízátaddásra. Üzemelltetési problém mát jelentett a főcsatorna rrézsűjének meghibásodás m a, amelyet a VIZIG kijaavított. Az év során az önkormányzatok kezdtékk megszerveznni a térségbenn az átadott vízz fokozott hassznosítását. 2007-ben a ttartósan műköödő vízátadáss szükséges éés eredményees volt. A Dunna rendkívül aalacsony vízjáárása ellenéree sikerült a Faaddi-Holt-Dunna vízszintjét az előírt szaabályozási tarrtományban tartani. t A vízá zátadás jótékoony hatása a vízminőség tterén is érvénnyesült, a renddkívüli kániku lai időszakbann sem merült fel vízminőséégi panasz vaagy probléma.. Ugyanakkor a Tolnai-holttág vízhiánnyyal küzdött, aami indokolja a holtágak tulajdonosi/üz t zemeltetői renndszerében a fokozott együüttműködés megteremtését m . 2008-ban a vvízátadás a tééli időszakban is működött, a magas vízáállás ellenére biztosította a ccsatornák élőővíz jellegét. A Bartal zsilip az év elejétőől kezdve záárva volt, csaak átmenetilegg volt nyitva. A Dombori szivornya a február-április f s mileg csökkenntve a magass faddi vízálláást és előseggítve a holtágg vízcseréjét.. A rendszerr időszakban üzemelt, ném üzemeltetésse a VIZIG Szzakaszmérnö ökség részérőől mind a muunkák irányítáása és végzésse során, minnd a szakmaii kapcsolattarttás területén gondos g és szakszerű volt. A 2008. évi ttavaszi helyszzíni és laborattóriumi vizsgáálatok eredményeinek az értékelése alapjján megállapították, hogy a holtágrendszzer vizeiben ápprilis elejére a tavaszi jellegg érvényesült, a viszonylag alacsony a KOICCr értékekben, és a növényii tápanyagok alvízi szakaszzok irányábann történő csö kkenésében, amely elsősoorban a magaasabbrendű vízi v növényzett növényi tápaanyag felvételnnek köszönhettő. A holtágakk vizeiben erőssödött az állóvvízi jelleg, mellyet a fokozatoosan, de csakk enyhe mértékben emelkeddő szervesanyyag és lebegőőanyag tartaloom és a növéények (algák) számára felvehető N és P formák csökkkenése jelzett. Az eredm ményekből meegállapították, hogy a frisssvíz pótlás eelengedhetetleen feltétele a felmelegedő időszakban a vízminőség folyamatos sszinten tartássához és javíttásához. Ezt igazolta az, hogy jelentőss különbséget mutattak ki a vízminőségbben a Mádi-Koovács zsilip alvízi és felvízi szakasza fellett (lebegőannyag tartalom,, vezetőképessség és a-kloroofill tartalom).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

290/412


A holtág renddszer vizeibenn már június második feléében az erőteeljes eutróf jelleg érvényesüült, a viszonylag magasnakk mondható KO OICr értékekbeen (különösenn az alvízi sz akaszok felé haladva), és a növényi táppanyagok alvízi szakaszokk irányában történő felvételéében. A Dunaaszentgyörgy-ii mintavételi pontnál p a vízm minőségben bbekövetkező gyors g változáss ugyanakkor aazt is jelzi, hoogy a talajvizeek/belvizek elkkeveredése a dunai vízzel még m számotteevő hatású, dee ez az ugráss (romlás) a vvízminőségbenn már nem olyan kifejezettt, mint az tavvasszal volt. Az A átadott vízz mennyiségi és minőségii tekintetben iss megfelelő voolt, ugyanakkoor annak a minnősége az alvvízi mintavételi pontok felé hhaladva folyam matos romlott.. A vízátadás jelentőségét az mutatja, hogy h a referenncia pontkéntt külön is megvizsgált Boggyiszló-i tóbann (amely nem m részesül a vízzátadás pozitíív hatásaiból) sokkal rosszaabb a vízminőségi állapot, mint m a Fadd-i éés a Tolna-i ággakban. A 2008 nyárr végi vízminőségi vizsgálaat eredményeei alapján meggállapították, hogy az átad ott víz folyam matos romlásaa tapasztalhatóó köszönhetőően a Dunasszentgyörgytőől kimérhető kedvezőtlen hatásoknak (rossz minőőségű talajvízz hozzááramláás és a mezőőgazdasági eredetű terheléések). Az öntözővízcsatorna térségébeen a nyáron bekövetkezett b t önárnyékoláss hatására (feelnövekedett és é igen sűrű m makrofita és híínárvegetáció és a víz felszzínén úszó ruccaöröm) a vízz oldott oxigéntartalma hirtellen és erőteljeesen lecsökke n, és az csak a torkolati szaakaszon „regeenerálódik”. mle idején kerüült sor a vízminnőség vizsgál atra, tartósan meleg naposs 2009. augussztus 10-én azz évi ötödik helyszíni szem időjárási körüülmények közzött. A szemlét megelőzőenn már közel eggy hónapja a vízátadás naggy vízhozamm mal – 800-9600 l/s kapacitásssal üzemelt. A Paks-Faddi főcsatorna m medre a magaas vízhozam következtében k n telt állapotú, de a korábbii meder karbantartási munkkák eredményeeként a közel 1 m3/s vízhozzamot is akadály nélkül vezzette le. o telíttett (119,8 %) , növényi tápaanyagtartalmaa A Faddi-HoltDuna meleg (26 - 27 oC), enyhén zölde s színű vize oxigénben igen alacsonny volt. Felszíínen kékalga jelent meg nnyálkás foltok és paplanszerű alakzatokkban, a medeer alján pedigg nagytömegű,, összefüggő hínár h látszott. A hosszantarrtó nagyon meeleg és csapaadékmentes iddőjárás ellenérre a magasann tartott nyár eeleji vízszint és a tartósann nagymennyyiségű folyamaatos vízátadáás következtébben a holtág vízminőségee megfelelő volt. Összességébben megállapították, hogy a késő őszi – kora téli időszzakban a koráábbi évek gyakkorlatától eltérően nagyobbb vízhozammal és jó minőséégű vízzel törtténő vízpótlássa várhatóan kedvező k hatásssal lesz a hooltágrendszer következő évii kezdeti vízgaazdálkodási-köörnyezeti állapotára. Mivel a Faddi és a Tolnai holtágg is vízjogi szzempontból a belvízöblözett belvíztározó funkcióját is ellátja a télli és télvégi időszakban kiemelt figyellmet kell forddítani az eseetleges belvízz előrejelzésekkre, amelyek szerint a leerresztő zsilipekk szükség szerinti időben történő nyitássával, a vízleeresztéssel a szükséges táározótérfogatoot biztosítani leehessen. A Faddi-Holtt-Duna vízpóttlására átadottt nagyobb vízzmennyiségneek tudható bee - az év eleejétől folyamatos vízátadáss mellett magaasabb szinten tartott holtágg mellett, - hoogy a hosszann tartó meleg időszak maggas párolgásaa és a Tolnai-holtág déli szzakaszára átaadott öntözővízz mennyiség eellenére sikerült a Faddi-Hoolt-Duna víz sz szintjét a nyári szabályozásii tartomány feelső értéke felett tartani. A folyamatos éss a kibocsátási ponton rendelkezésre állló maximális vízhozammall történő vízáttadás a Fadddi-Holt-Duna jó vízminőséggi paramétereein is látszik. A holtágnakk a Dombori strand előttii szakaszán taapasztalható kisebb k mértékűű vízminőség romlás oka, hogy h ezen terüület vízcseréjéét, az itteni vízzmozgást nem m lehetett folyaamatosan fennntartani a Dom mbori szivornyya üzemével, kezdetben k a magasabb m dunnai vízállás miatt, később a más vízgazddálkodási érdeekek kiszolgáláására a Tolnaai holtág felé átadott vízmeennyiség miattt (BME Innoteech Kft. 2008-2009).

7.8.1.1.2

Archív ad datbázis

A BME Innotech Kft. adataai alapján, a Kék Csermely K Kft. LV12_VK__BME_Fadd2.pdf állományyba rendezte és é összesítette a 2002-től méért vízminőséggi adatokat.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

291/412


7.8.1.2 2012. évi vizsgálatok v

7.8.1.2.1

2012. évi mintavétel m

m helyyeinek kijelöléése céljából. A bejáráson az a 2012. március 22-én helyyszíni bejárásst tartottunk aaz állóvizek mintavételi alábbi mintavvételi helyekett jelöltük ki:    

G (neegyedéves gyakoriság) Kondor-tó - Gyaloghíd; Faddi-Holt-D Duna 1. – Fad di komp; (neggyedéves gyakkoriság) Faddi-Holt-D Duna 2. – Fadddi strand; (neggyedéves gyakkoriság) Halastavak leeeresztő műtáárgya (évente egy alkalomm mal)

A bejárás aalkalmával elvvégeztük a szerződés s szzerint esedékkes mintavéteeleket, a minntákat a szerződés szerinnti komponenseekre vizsgáltukk.

7.8.11-2. ábra Mintavvétel a faddi koompnál, szelvén nyközép

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

292/412


7..8.1-3. ábra Minntavétel a faddii kompnál, jobb part

A vizsgálati eeredményekett a 12-134/46--48 számú Vizzsgálati jegyzőőkönyvben adttuk meg. 2012. március 22-én, 20012. június 25-én, 2 2012. szeptember 26-án és 20112. novembeer 14-én az állóvizek á kijelöölt mintavételi helyein elvégezztük a negyeddéves mintavvételeket, a mintákat a szerrződés szerintti komponenseekre vizsgáltuuk. A vizsgálati eeredményekett a 12-134/103-105 és 12-1134/193-195 és é a 12-134/2244-246 szám mú Vizsgálati jeegyzőkönyvbeen adtuk meg. 2012. novem mber 16-án a szerződés s szerint mintát vetttünk a Halastaavak leresztő műtárgyánál éés a szerződéés szerinti komponenseekre vizsgáltukk. A helyszíni vizsgálati v ereddményeket 7.77.8-1 táblázatbban a laboratóóriumi vizsgálaati eredményekeet a 12-1346/2262 számú Vizzsgálati jegyzőőkönyvben, vaalamint a 7.8.1-3 táblázatbaan adtuk meg.. Az eredményyek minősítéssét az MSZ 12749:1993 1 sszabványban megadott vízminőségi hatáárértékek és színjelölésük a 31/2004 (XII..30. ) KvVM reendelet 3. melléklete alapjánn végeztük el.. A mintavétellek helyének térképi ábrázzolását a 7.33.1-1 ábra (Faaddi Holt-Dunna), valamint 7.3.2-2. ábraa (Kondor-tó és é Halastavak) m mutatja.

7.8.1.2.2

2012. évi vizsgálatok v adatbázisa

A helyszíni vvizsgálati ereddményeket vaalamint a részzletes vízkémiai vizsgálatokkat, értékelésssel az elektronikusan átadoott mellékeltben lévő LV12_Ta Tavak_VK1.xls táblázatban öösszesítettük.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

293/412


Szelvény neve

Dátum

EOV (y)

E (X) Mintaa kódja EOV

V Víz hőmérrséklet 0

Faddi-Hollt-Duna 1 (Faddi komp) Faddi-Hollt-Duna 1 (Faddi komp) Faddi-Hollt-Duna 1 (Faddi komp) Faddi-Hollt-Duna 1 (Faddi komp) Faddi-Hollt-Duna 2 (Faddi strrand) Faddi-Hollt-Duna 2 (Faddi strrand) Faddi-Hollt-Duna 2 (Faddi strrand) Faddi-Hollt-Duna 2 (Faddi strrand)

pH

C

Vezetőképesség

Oldott oxigén

µS/cm

mg/l

2012.03.22

633461

124768 12-1334/47

15.7

8 8.49

6699

14.4

2012.06.27

633461

124768 12-1334/104

26.3

8 8.31

6077

4.8

2012.09.26

633461

124768 12-1334/194

19.9

8 8.55

4366

9.1

2012.11.14

633461

124768 12-1334/245

10.1

8 8.31

4277

11.0

2012.03.22

636694

121340 12-1334/48

15.7

8 8.60

6399

12.3

2012.06.27

636694

121340 12-1334/105

26.1

8 8.49

6033

5.8

2012.09.26

636694

121340 12-1334/195

19.7

9 9.12

4933

9.8

2012.11.14

636694

121340 12-1334/246

9.7

8 8.99

4722

11.9

7.8.1-1. táblázzat Faddi-Holt-D Duna helyszíni vizsgálati v és mé érési eredményyei

7.8.1.2.3

A vizsgálaatok értékeléése az MSZ 12749:1993 szerint

Duna 1 (Faddi komp) Faddi-Holt-D A holtág vizéének hőmérsséklete a kom mpnál az évsszakonként véégzett méréseek szerint 10, 1-26,3 0C között változott.. Utóbbit júniuss 27-én mértéék. pH Értékei a vizssgálatsorozat idején 8,31-8,55 között válttoztak. Három mszor a II. (jó), míg egyszer a IV. (gyengee) vízminőségii osztályba tarrtozott. A IV. osztályú o minősséget szeptem mberben mértüük. Fajlagos eleektromos vezeetőképesség Az elektromoos vezetőképeesség 427-6699 µS/cm közöött változott. A mért értékekk alapján a hooltág vízminősége kétszer a I. (kiváló), kétszer pedig a II. (jó) vízminőőségi osztálybba tartozott.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

294/412


Oldott oxigéén Vizének oldoott oxigén tarttalma három alkalommal a a kiváló I., júniusban pedig a III. (mérsékkelt) vízminősségi osztálybaa tartozott. Mennyisége 4,8--14,4 mg/l közzött változott. A nyári minim mum oka a mérséklet m algaaprodukció ereedménye volt,, mert ekkor viizének a-kloroofill tartalma is kevés volt (II I. osztály). Kémiai oxigéénigény (KOIIk) A KOIk mennnyisége 10,0-51,6 mg/l közzött változott. Ez az I., III. és a IV. vízm minőségi osztáályoknak felel meg. A nagyy értéket szepttemberben méértük. BOI5) Biokémiai oxxigénigény (B A holtág vizzének BOI5 értéke é <3,0-9,3 mg/l közöött változott. Ez az I. (kivváló) és a II I. (mérsékelt)) vízminőségii osztályoknakk felel meg. A nagy értéket szintén s szepteemberben mértük. Ammónium (NH4) Mennyisége 0,03-0,17 mgg/l között válttozott, ezért a holtág vize mind a négyy vizsgálat ideején I (kiváló) vízminőségii osztályba tarrtozott. Nitrát (NO3) Vizének nitráát-N tartalma a I. (kiváló) vízminőségi osztályba tarttozott. Mennyyisége <0,3-3 ,1 mg/l közöttt változott. A maximumot nnovemberben mértük. gén (ÖN) Szerves és öösszes nitrog A szerves éss az összes nittrogén mennyyiségére a szaabvány nem add határértékekket és vízminőőségi osztályba sorolást. A szerves niitrogén mennnyisége 1,03-1,57 mg/l, az öösszes nitrog géné pedig 1,220-1,86 mg/l kközött változottt. Mindkét nitroogénforma mennyiségét az algatevékenys a ség erősen beefolyásolja. Összes foszzfor (ÖP) Mennyisége <0,01-0,04 mg/l m között változott. A holtáág vize ezen mutató tekinttetében mindeen alkalommaal az I (kiváló)) vízminőségi oosztályba tartoozott. Ortofoszfát ffoszfor (PO4-P) Az ortofoszfáát foszfor mennnyisége mind négy vizsgálaatkor <0,05 mg/l m volt, ezért vízminősége I. (kiváló) voltt. Az alacsonyy értékek valósszínű oka az algatevékenys a ség, amely sorrán az oldott reaktív r foszfort nagy sebessséggel elfogyaasztják. a-Klorofill Az a-klorofill mennyisége 20,7-35,5 µg//l között változzott. Az értékeek szerint a holtág vize egyy alkalommal I. (kiváló), kétt alkalommal a II. (jó) éss egy alkaloommal a III. (mérsékelt) vízminőségi osztályokba tartozott. A maximumott szeptemberbben mértük, am mely lényegessen kisebb, miint a Kondor-tóóé.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

295/412


mzők Egyéb jellem Lúgosság Az összes lúgosság mennyiségére a szaabvány nem aad határértékeeket és vízminőségi osztálybba sorolást. Mennyisége 3,6-6,1 mmol//l között változzott. A maximuumot márciusban mértük. Összes ciannid (CN-) A 2012-ben végzett méréssek eredményyei szerint az összes cianidd mennyiségee minden alkaalommal 10 µg/l-nél kisebbb volt, ami I. (kkiváló) vízminőőségi osztályt jelent. j Arzén (As) Az arzén meennyisége 1,90-3,29 µg/l köözött változottt, amelyek a I. (kiváló) vízm minőségi oszttályba tartoznak. Ennek azz osztálynak a felső határérttéke 10 µg/l, ami a lényegeseen nagyobb a mért értékeknnél. Cd) Kadmium (C A kadmium mennyisége a <0,01-0,02 µg/l között változott, amelyek alapjánn vízminőségee a I. (kiváló)) vízminőségii osztályba tarrtozik. Ennek az a osztálynak a felső határéértéke 0,5 µg//l, ami lényegeesen nagyobbb a mért értékeeknél. Króm (Cr) A króm mennyisége <0,055-0,24 µg/l köözött változottt, amelyek alaapján vízminősége a I. (kivváló) vízminősségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 10 µ µg/l, ami szintén messze meghaladja a m mért értékeket. Réz (Cu) A réz mennyyisége 0,51-1,31 µg/l közöött változott, amelyek alappján vízminősége a I. (kivááló) vízminőségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 5 µgg/l, ami lényeggesen nagyobb a mért értékkeknél. Higany (Hg) A higany meennyisége <00,01-0,03 µg//l között váltoozott, mennyissége alapján vízminőségee a I. (kiváló)) vízminőségii osztályba tarrtozik. Ennek az a osztálynak a felső határéértéke 0,1 µg//l, ami lényegeesen nagyobbb a mért értékeeknél. Nikkel (Ni) A nikkel mennnyisége 0,944-2,94 µg/l köözött változott,, amelyek alaapján vízminőssége a I. (kivváló) vízminősségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 15 µ µg/l, ami szintén messze meghaladja a m mért értékeket.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

296/412


Ólom (Pb) Az ólom mennnyisége <0,001-0,02 µg/l között k változottt, amelyek alaapján vízminőősége a I. (kivváló) vízminősségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 5 µgg/l, ami szintén messze meghaladja a méért értékeket. Cink (Zn) A cink mennnyisége 3,33-44,56 µg/l közzött változott, amelyek alappján vízminőssége a I. (kivááló) vízminősségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 50 µ µg/l, ami szintén messze meghaladja a m mért értékeket.

Duna 2 (Faddi strand) Faddi-Holt-D A holtág vizéének hőmérsséklete a straandnál az évsszakonként végzett v méréssek szerint 9,77-26,1 0C között változott.. Utóbbit júniuss 27-én mértüük. pH Értékei a vizzsgálatsorozatt idején 8,49-99,12 között vááltoztak. Kétszer a II. (jó), kétszer a III. (tűrhető) és egyszer a IV.. (gyenge) a víízminőségi ossztályba tartozzott. A IV. oszttályú minőséget szeptemberben mértük. Fajlagos eleektromos vezeetőképesség Az elektromoos vezetőképeesség 472-6399 µS/cm közöött változott. A mért értékekk alapján a hooltág vízminősége kétszer a I. (kiváló), kétszer pedig a II. (jó) vízminőőségi osztálybba tartozott. Oldott oxigéén Vizének oldoott oxigén tarttalma három alkalommal a a kiváló I., júniusban pedig a III. (mérsékkelt) vízminősségi osztálybaa tartozott. Mennyisége 5,8--12,3 mg/l közzött változott. A nyári minim mum oka a mérséklet m algaaprodukció ereedménye volt,, mert ekkor viizének a-kloroofill tartalma is kevés volt (II I. osztály). Kémiai oxigéénigény (KOIIk) A KOIk mennnyisége 10,4-45,7 mg/l közzött változott. Az értékek mind m a négy vízminőségi v ossztályt képvisselték. A nagyy értéket szepttemberben méértük. BOI5) Biokémiai oxxigénigény (B A holtág vizzének BOI5 érrtéke <3,0-9,00 mg/l közöttt változott. Ezz két I. (kiváló), egy II. (jóó), és egy III. (mérsékelt)) vízminőségi oosztályoknak felel meg. A nagy n értéket szzintén szeptem mberben mérttük. Ammónium (NH4) Mennyisége 0,03-0,08 mgg/l között válttozott, ezért a holtág vize mind a négyy vizsgálat ideején I (kiváló) vízminőségii osztályba tarrtozott.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

297/412


Nitrát (NO3) Vizének nitráát-N tartalma háromszor a I. (kiváló), eggyszer pedig a II. (jó) vízminőségi osztáályba tartozott. Mennyiségee <0,3-6,9 mg//l között változzott. A maximuumot novembeerben mértük. gén (ÖN) Szerves és öösszes nitrog A szerves éss az összes nittrogén mennyyiségére a szaabvány nem add határértékekket és vízminőőségi osztályba sorolást. géné pedig 1,114-2,60 mg/l kközött változottt. A szerves niitrogén mennnyisége 0,98-22,54 mg/l, az öösszes nitrog Mindkét nitroogénforma mennyiségét az algatevékenys a ség erősen beefolyásolja. Összes foszzfor (ÖP) Mennyisége <0,01-0,04 mg/l m között változott. A holttág vize ezen mutató tekinntetében mindden alkalommal a I (kiváló)) vízminőségi oosztályba tartoozott. Ortofoszfát ffoszfor (PO4-P) Az ortofoszfáát foszfor mennnyisége mind négy vizsgálaatkor <0,05 mg/l m volt, ezért vízminősége I. (kiváló) voltt. Az alacsonyy értékek valósszínű oka az algatevékenys a ség, az algák aaz oldott reakttív foszfort naggy sebességggel elfogyasztják. a-Klorofill Az a-klorofill mennyisége 13,0-36,1 µg//l között változzott. Az értékeek szerint a holtág vize egyy alkalommal I. (kiváló), kétt alkalommal a II. (jó) éss egy alkaloommal a III. (mérsékelt) vízminőségi osztályokba tartozott. A maximumott szeptemberbben mértük, am mely itt is lényyegesen kiseb b, mint a Konddor-tóé. mzők Egyéb jellem Lúgosság Az összes lúgosság mennyiségére a szaabvány nem aad határértékeeket és vízminőségi osztálybba sorolást. Mennyisége 3,8-5,4 mmol//l között változzott. A maximuumot márciusban mértük. Összes ciannid (CN-) A 2012-ben végzett méréssek eredményyei szerint az összes cianidd mennyiségee minden alkaalommal 10 µg/l-nél kisebbb volt, ami I. (kkiváló) vízminőőségi osztályt jelent. j Arzén (As) Az arzén meennyisége 2,21-3,97 µg/l köözött változottt, amelyek a I. (kiváló) vízm minőségi oszttályba tartoznak. Ennek azz osztálynak a felső határérttéke 10 µg/l, ami a lényegeseen nagyobb a mért értékeknnél.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

298/412


Cd) Kadmium (C A kadmium mennyisége a <0,01-0,01 µg/l között változott, amelyek alapjánn vízminőségee a I. (kiváló)) vízminőségii osztályba tarrtozik. Ennek az a osztálynak a felső határéértéke 0,5 µg//l, ami lényegeesen nagyobbb a mért értékeeknél. Króm (Cr) A króm mennyisége <0,055-0,56 µg/l köözött változottt, amelyek alaapján vízminősége a I. (kivváló) vízminősségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 10 µ µg/l, ami szintén messze meghaladja a m mért értékeket. Réz (Cu) A réz mennyyisége 0,23-1,60 µg/l közöött változott, amelyek alappján vízminősége a I. (kivááló) vízminőségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 5 µgg/l, ami lényeggesen nagyobb a mért értékkeknél. Higany (Hg) A higany meennyisége <00,01-0,03 µg//l között váltoozott, mennyissége alapján vízminőségee a I. (kiváló)) vízminőségii osztályba tarrtozik. Ennek az a osztálynak a felső határéértéke 0,1 µg//l, ami lényegeesen nagyobbb a mért értékeeknél. Nikkel (Ni) A nikkel mennnyisége 0,644-3,06 µg/l köözött változott,, amelyek alaapján vízminőssége a I. (kivváló) vízminősségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 15 µ µg/l, ami szintén messze meghaladja a m mért értékeket. Ólom (Pb) Az ólom mennnyisége <0,001-0,35 µg/l között k változottt, amelyek alaapján vízminőősége a I. (kivváló) vízminősségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 5 µgg/l, ami szintén messze meghaladja a méért értékeket. Cink (Zn) A cink mennnyisége 3,03-55,30 µg/l közzött változott, amelyek alappján vízminőssége a I. (kivááló) vízminősségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 50 µ µg/l, ami szintén messze meghaladja a m mért értékeket. A vizsgálatokk eredményei alapján megáállapítható, hoogy a két mintavételi pont között k a vizsggált mutatók értékei alapjánn csak minimális különbségeek vannak. Víízminősége allapján történőő vízminőségi osztályokba tö történő besoroolásuk is csakk a nitrát esetéében tér el, ezért az MSZ szzerinti értékeléést együtt végeezzük el.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

299/412


A csoport: aaz oxigénházttartás jellemzzői Az oldott oxiggéntartalom háromszor I. (kkiváló), míg eggyszer III. (mérséklet) vízminnőségi osztályyú volt. A biokémiai ooxigénigény I. (kiváló), II. (jóó) és III. (mérssékelt) vízminőőségi osztályúú volt. A kémiai oxiggénigény (KOIk) mind a néggy vízminőség i osztályú voltt. Az oxigénhááztartás mutaatói alapján a holtág vízminnősége a fadddi kompnál is és a strandnnál is a kémiaai oxigénigényy miatt a IV. (ggyenge) vízmiinőségi osztályyba tartozik. mzői B csoport: a nitrogén- éss a foszforházztartás jellem Az ammónium m minden vizssgálat alkalmáával I. (kiváló) vízminőségi osztályú o volt. A nitrát I. (kkiváló) vízminőségi osztályyú volt. Egy aalkalommal a strand mintaavételi pontonn jó vízminőségi osztálybaa tartozott, teháát a Faddi-Holt-Duna a strandnál II., jó m minősítésű. Az összes foszfor minden vizsgálat alkaalmával a I. (kiiváló) vízminőségi osztályú volt. Az ortofoszfáát foszfor mindden vizsgálat alkalmával a I. ((kiváló) vízminnőségi osztályú volt. Az a-klorofill tartalom egysszer I. (kiváló),, kétszer II. (jóó), és egyszerr pedig III. (méérsékelt) vízmiinőségi osztályyú volt. talom miatt IIII. (mérsékelt)) A nitrogén- és a foszforrháztartás jelllemzői alapjánn a holtág vízzminősége azz a-klorfill tarta vízminőségi oosztályú. mikroszennyeezők és toxiccitás D csoport: m D1 alcsoportt: szervetlen mikroszennyyezők Az arzén, a cianid, a cinkk, a kadmium,, a króm, a niikkel, a higanny, a réz és az ólom mennnyisége mindkkét mintavételii ponton a I. (kkiváló) vízminőőségi osztálybba tartozott. Az értékek a feelsorolt kompoonensek esetéében messze alatta a voltak a kiváló vízminnőségi osztály felső határérttékeinek. A szervetlenn mikroszenn nyezők tekinteetében a holtáág vízminőségge a faddi kompnál is és a srtandnál is az I. (kiváló)) vízminőségi oosztályba tartoozik. E csoport: eegyéb jellemzzők A pH három alkalommal a II. (jó), míg eggyszer a IV. (ggyenge) vízminőségi osztályyokba tartozottt. A fajlagos eelektromos veezetőképesség értéke kétt vizsgálat alkalmával I. (kiváló), ( míg szintén kétszzer a II. (jó)) vízminőségi oosztályba tartoozott. Az alcsoporrt vizsgált muutatóinak az értékei é alapjáán a holtág víízminősége mindkét m ponton on a pH értékke miatt a IV.. (gyenge) vízzminőségi osztályú.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

300/412


7.8.1.2.4

A vizsgálaatok értékeléése VKI szerrint

A mintavételeeket a követkeező szelvényeekben végeztüük, keresztszeelvény átlagminntákat vettünkk:  1. szelvény: Fad ddi komp, 2. szelvéény: Faddi strrand A szelvényekk jellemzését három h pontbóól vett átlag miinta alapján véégeztük el, ezzért az átlagérrtékekből grafikus szelvénytt nem szerkesztettünk. A mérési eeredmények értékelését „A felszíni v íz vízszennyyezettségi hattárértékeiről és azok alkkalmazásánakk szabályairól” szóló 10/20110. (VIII. 18.) VM rendelett (VKI) 1. száámú melléklette (1.1. EQS TÁBLÁZAT) és 2. számúú melléklete (1.3. VÍZMINŐS SÉGI HATÁRÉ ÉRTÉKEK ÁLLLÓVIZEKRE „P” „ oszlopa) alapján végezztük. A vizsgálati eredmények értékelése során s a közöölt mérési erredményeinkkel való összzevethetőség érdekében a 7.7.1.2.3 fejeezetben részletezettek szeerint a rendeeletben megaadott határértéékeket átszám mítottuk nitrit,, nitrát ionra,, ammónium-ioonra és orto-ffoszfát-ionra és é ezekhez aaz átszámítottt határértékekkhez hasonlítoottuk az eredmények évess átlagait. Ezekket az átszám mított értékekett vettük figyeleembe táblázattos és szöveges vízminősítéésnél. Nitrát-N (NO O3-N) esetén: Rendeletet szzerinti határérrték: 0.4 mg/l Az átszámítoott határérték: 0.4 / 0,226 = 1.77 mg/l Ammónium--N (NH4-N) essetén: Rendeletet szzerinti határérrték: 0.3 mg/l

orto-foszzfát-P (PO4-P) esetén: mg/l Rendelettet szerinti határérték: 0,12 m

Az átszámítoott határérték: 0,3 / 0,78 = 0,39 mg/l

Az átszám mított határértték: 0,12 / 0,3226 = 0,37 mg/l

t környezetében lévő álló óvizekre vonatkozzó 10/2010 (VIII.118) VM rendelet és é a A telephely minőségi határértéékek VGT 5_2 háttér anyaaga szerinti vízm Nem éri el a jó Kiiváló Komponeens Jó m egys. mért. állapoto ot Kloro ofill >40 <15 155-40 µg/l cm 80 >80 120 Átláttszóság 7.7-8.3 7.22-8.8 >8.8 pH <600 600--900 >900 µS/cm Vezeetőképesség Kloro ofill mg/l <15 155-40 >40 Oxig gén telítettség O2

80-120

70--130

>130

mg/l

8-10

7 7-11

>11

BOI5

mg/l

<3

3-4

>4

KOIk

mg/l

<25

255-40

>40

NH4

mg/l

0.13

0 0.38

>0.38

NO3

mg/l

0.9

1.8

>1.8

Összzes N

mg/l

<1.5

1.55-2.5

>2.5

PO4 3-3 -P Összzes P Cd Hg Ni Pb

mg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

0.09 100 <0.08 0.05 20.0 7.2

00.37 100--300 0 0.08

>0.37 >300

%

7.88.1-2. táblázat A telephely körnnyezetében levőő állóvizek VKI szerinti határérrtékei.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

301/412


Szelvény neve n

Dátum

E (y) EOV

EOV (X)

Vízhőmérsékleet

pH

0

C

Vezetőképe sség

Oldott oxig gén

Összes lúgosság

KOIk

S/cm

mgg/l

mmol/l

mg/l

BOI5

Összes N Szerves N

mg/l

mg/l

mg/l

Nitrát

Ortofoszfát

Összes foszfor

Am mmónium

Összes cianid

a-klorofil

A As

Cd

Cr

Cu

Hg

Ni

Pb

Zn

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

μg/l

μ μg/l

μg/l

μg/l

μg/l

μg/l

μg/l

μg/l

μg/l

Faddi-holtág 1 (Fadd di komp)

2012.év

633461

124768

188.0

8.42

535

9.84

4.60

35.1

6.77

1.47

1.18

1.40

<0,05

0.04

0.07

<10

25.1

2.46

0.02

0.16

0.92

0.03

1.78

0.02

3.78

Faddi-holtág 2 (Fadd di strand)

2012.év

636694

121340

177.8

8.80

552

9.95

4.38

30.0

5.27

1.97

1.48

2.67

<0,05

0.04

0.05

<10

20.9

2.91

0.01

0.27

0.91

0.03

1.70

0.35

4.32

Kondor -tó (Gyalogh híd)

2012.év

636005

136349

177.1

8.40

298

7.66

2.20

25.1

7.60

2.03

1.50

2.13

<0,05

0.04

0.06

<10

102.8

0.88

0.01

0.10

0.91

0.03

1.40

0.02

5.53

2012.11.16

636083

136905

8.9

7.59

410

1 10.40

3.20

12.0

5.10

3.42

1.55

3.00

0.25

0.08

1.48

<10

161.0

0.90

0.04

0.24

0.996

<0,01

2.37

0.03

4.49

Halastavak leresztésse (leresztő zsilip)

Komponen nsek

O2

pH

7.7-8.3 7.2-8.8

Kiváló Jó Mérsékelt-gyyenge Gyenge/ro ossz

<600 600-900

KOIk

BOI5

Ö. N

NO3

3-

PO4 -P

Minősítés a Magyarország Vízgyyűjtő-gazdálkodási terv 5-2 háttér an nyaga alapján történt 8-10 <25 <3 <1.5 0.9 0.09 7-11 25-40 3-4 1.5-2.5 1.8 0.37

Ö.P

100 100-300

NH4

Cr

0.13 0.38

<15 15-40

Cu

<0.08 20

0.05 20

7.88.1-3. táblázat Telepheely környezetében lévvő állóvizek 2012. évii fizikai-kémiai vizsgállatok éves átlag értékkeit összesítő táblázatta, VKI minősítéssel

MVM ERBE Zrt.


Hg

Dátum:

Lapszám:

20013. június 12.

302/412

10

Ni

20.0

Pb

7.2


Komponenssek értékelésee a VKI szerin nt pH A helyszíni m mérési eredméények éves átlagai mindkét vizsgált pontoon a rendeletbben megadott hhatárérték-tarrtományon (7,2-8,8) belüül vannak. Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

8.42

Faaddi-Holt-Dunaa 2 ((Faddi strand))

8.80

Fajlagos eleektromos vezeetőképesség A helyszíni m mérési eredméények éves átlagai mindkét vizsgált pontoon a rendeletbben megadott hhatárérték (9000 µS/cm) alattiak. Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

535 µS S/cm)

FFaddi-Holt-Duuna 2 (Faddi strannd)

552 µS/ccm)

Oldott oxigéén A helyszíni m mérési eredméények éves átlagai mindkét vizsgált pontoon a rendeletbben megadott hhatárérték-tarrtományon (7,0-11,0 mg/l) belül vannaak. Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

9.84 mg/l m

Faddi -Holt-Duna 2 (Fadddi strand)

9.95 mg/l

Kémiai oxigéénigény (KOIIk) A mérési eredmények éves átlagai minddkét vizsgált pponton a rendeeletben megaddott határértékk (40 mg/l) alaatti. Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

35.1 mg/l m


30.0 mg/l

Biokémiai oxxigénigény (B BOI5) A mérési eredmények éves átlaga mindkét vizsgált poonton a rendeeletben megaddott határértékk (4 mg/l) feletti. Biokémiai oxxigénigény elemkompon e ensben nem éri el a jó állaapotot! Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

MVM ERBE ZZrt.

g/l 6.8 mg



5.3 mg/l

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

303/412


Összes nitroogén (ÖN) A mérési eredmények éves átlagai minddkét vizsgált pponton a rendeeletben megaddott határértékk (2,5 mg/l) alaatti. Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

1.40 mg/l m


2.67 mg/l

Nitrát-N (NO O3-N) A rendelet melléklete nitrátt-N-re 0,4 mg//l határértékett ad. adtuk meg. Vizsgálati jeggyzőkönyveinkkben nem a niitrát-N, hanem m a nitrát-ion koncentrációit k A megadott vvizsgálati ereddményekkel vaaló összevetheetőség érdekéében a rendeleetben megadoott határértékeet átszámítottukk nitrát-ionra (1,77 mg/l) és ennek megfellelően végeztüük a minősítésst. 2.67 mg/l Faddi-Holt-Duna 1.40 mg/l m Faddi -Holt-Duna 1 (Faddi kom 2 (Fadddi strand) mp) A mérési eredmények éves átlaga a Fadddi komp szelvvényben a renndeletben meggadott, átszám mított határérték alatti. A mérési eredmények éves átlaga a Fad ddi strand sz elvényben (2,1 mg/l) a renddeletben megaadott, átszámíított határérték feeletti. A nitrát kom mponens alap pján a vízminő őség nem éri el a jó állapo otot! Orto-Foszfátt-P (PO4-P) A rendelet melléklete az orrto-Foszfát-P--re 0,12 mg/l hhatárértéket add. Vizsgálati jeggyzőkönyveinkkben nem az orto-Foszfát-P o P, hanem az orto-foszfát-ion o n koncentrációóit adtuk meg. A megadott vvizsgálati ereddményekkel vaaló összevetheetőség érdekéében a rendeleetben megadoott határértékeet átszámítottukk orto-foszfát-ionra (0,367 mg/l) m és ennekk megfelelően végeztük a minősítést. m A mérési eredmények évees átlaga mind dkét vizsgált ponton a renndeletben meggadott átszám mított határértték (0,37mg/l) allattiak. Mindkét méréési ponton minnden esetben alsó méréshaatár (0,05 mg/l) alatti értékeket mértünk. Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

<0.05 mg/l


<0.05 mg/l

Összes foszzfor (ÖP) A mérési eredmények évees átlagi mind dkét vizsgált pponton a renddeletben megadott határért rték (0,25 mg//l) alatti. Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

0.04 mg/l m


0.04 mg/l

a-Klorofill A rendelet melléklete az a--klorofillra 40 mg/m3, azaz 440 µg/l határéértéket ad. Vizsgálati jeggyzőkönyveinkkben az a-klorrofill koncentráációt mg/l-benn adtuk meg. A mérési eredmények évees átlaga mind dkét vizsgált ponton a renndeletben meggadott határérrték (40 µg /l)) alatti. Faddi-Holt-Duna 25.05 µg /l Faddi -Holt-Duna 20.93 µg /l 1 (Faddi kom 2 (Fadddi strand) mp)

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

304/412


Kadmium (C Cd) A rendelet szzerint a kadmiumra vonatkoozó határértékeek függenek a víz keménysségi osztályátóól. Mivel keményységet nem mértünk, m az érttékelésnél a leegszigorúbb (00,08 µg/l) hatáárértéket alka lmaztuk. A mérési eredmények éves átlaga mindkét vizsgált poonton a rendeeletben megaddott legszigorúúbb határértékk (0,08 µg /l) alattiak. Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

0.02 µg µ /l


0.01 µg /l

Higany (Hg) A mérési eredmények éves átlaga mindkét vizsgált poonton a rendeeletben megaddott határértékk (0,05 µg /l) alattiak. a Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

0.03 µg µ /l


0.03 µg /l

Nikkel (Ni) A mérési eredmények éves átlaga mindkét vizsgált poonton a rendeeletben megaddott határértékk (20 µg/l) alatttiak. Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

1.78 µg µ /l


1.70 µg /l

Ólom (Pb) A mérési eredmények éves átlaga mindkét vizsgált poonton a rendeeletben megaddott határértékk (7,2 µg/l) alaattiak. Faddi-Holt-Duna 1 (Faddi kom mp)

MVM ERBE ZZrt.

0.02 µg µ /l



0.35 µg /l

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

305/412


FADDI-HOLTT-DUNA (HUL LWAIH066 VÍZTEST) VKI sszerinti minőssítése a fizikaai-kémiai parraméterek alaapján A rendelet szzerint a vizsgáálatok VKI szerinti értékelés ét négy csopoortban (Savasodási állapot, Sótartalom, Oxigén O háztartás, Nöövényi tápanyagok), a méréési pontok elem m komponensseinek éves áttlag értékei alaapján végeztüük el, az alábbi osztályyozási szempontok szerint. 1. Elemenkénnt osztályozáss három fokozzatú skálán (5 – kiváló, 4 – jó, 0 – nem éri el a jó állapootot), 2. Komponenns csoportonkként (savasodáási állapot, sóttartalom, oxigén háztartás, tápanyagok) oosztály átlagook képzése, 3. A fiziko-kéémai állapotra jellemző osztáály megállapíttása a csoporttonként meghatározott oszttály átlagok minimumából, a kerekítés szabályai szeriint =4.5,  (Kivváló állapot: Osztály_min >=  jó állapot: Osztályy_min >= 3.5,  Nem m érte el a jó állapotot: á Oszttály_min <3.5)) Komponens csoportok képpzése:  Savvasodási állapoot: pH  Sótaartalom: vezettőképesség  Oxiggén háztartás (szerves): Olddott O2, Oxigéén telítettség, BOI5, KOIk,  Növvényi tápanyaggok, eutrofizácciós állapot: N NH4-N, NO3-N,, ÖN, PO4-P, ÖP, Ö a-Klorofilll A vííztest fizikai-kéémiai állapotátt min nősítő csoporttok és elemei

Számíított

Savaso odási állapot (pH)

5.00

Sótartaalom (vezetőkéépesség)

5.00

vezetőképessség Oxigén n háztartás (Olldott O2, Oxigéén telítettsség, BOI5, KOIIcr

Kerekített

4 5

5.00 2.67

Oldott O2

4.00

BO OI5

0.00

KO OIcr

4.00

Növényi tápanyagokk: (NO3-N N, ÖN, PO4-P, ÖP, Ö Klorofill_a)) NH4-N

4.17 5.00

NO3-N

2.00

Ö ÖN

4.00

PO4-P

5.00

Ö ÖP a-kloroofill

5.00

3

4

4.00 7.8.1-4. táblázzat A FADDI-HO OLT-DUNA vízttest fizikai-kémiiai állapotát min nősítő átlagértéékek összesítésse.

Az összesítés alapján láthatjuk, hogy a víztest v savassodási állapota jó, a sótarrtalomának áállapota kiváló ó, oxigén háztartása nnem éri el a jó ó állapotot, növényi tápannyagok tekintetében jó állaapotú. Az „egy rosssz, mind rosssz” elv alapjánn a keritett oszztály átlagok értéke é 3, mérssékelt. A FADDI-HO OLT-DUNA (HULWAIH066 VÍZTEST) a V VKI által kivállasztott fizikaai-kémiai paraaméterek szeerinti minősítés erredményei alapján a legro osszabb 3 méérséklet osztáályba tartozikk, nem érte ell a jó állapoto ot.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

306/412


7.8.2 FITOPLANKTO ON

7.8.2.1 Korábbi vizzsgálatok eredménye e i A Faddi-Holtt-Duna fitoplaanktonjának fitoplankton bi omasszája 20004. októberr 4-én 20.3 m mg/l, a számíított a-klorofilll koncentráció 66.8 µg/l voolt, ami a 6 (eeutrófikus) fokkozatnak és a III. vízminőségi osztálynaak felel meg. A fitoplanktonn biomassza legnagyobb hányadát (779.6%) a C Chroococcales rendbe tarrtozó kékalgáák adták, elsősorban e a tömegprodukkciót alkotó Synechococcu S s sp., amelynnek biomasszzában kifejezeett relatív abuundanciája 799.4% volt. Azz Oscillatorialees-rendbe tartoozó kékalgák részesedése 77.1%, a barázzdás ostoros moszatoké m (Crryptophyta) 6.1% volt. 2004. októbeerében a fitoplankton biomaasszája minteggy fele (51.2% %) volt az előzző év júniusábban megállapított értéknek.. Mindkét időpontban a Chrooococcales rendbe tartozó kkékalgák voltaak jelen a legnnagyobb arányyban: C (4) – CRY (3) – CH HL (3) 20033. június 18: CHROO 20044. október 4: CHROO C (4) – OSC (2) – CR RY (1) 2005. márciuus 21-én a fitoplankton biomasszája 9.00 mg/l, az a-kloorofill koncenttráció 54.2 µgg/l volt, ami a 6 (eutrófikus)) fokozatnak éés a III. vízminnőségi osztályynak felel megg. A fitoplanktton biomasszaa legnagyobbb hányadát (599.9%) fonalass és heterociszzta nélküli Osscillatoriales-kéékalgák adtákk. A barázdás ostoros moszzatok (Cryptop ophyta) részessedése 12.3% % volt, az ostorros sárgamoszzatoké (Chrysophyceae) 7.99%, az ostoros algáké (Eugglenophyta) 7.66% volt. 2005. ápriliss 18.-án a fitooplankton biom masszája 16.88 mg/l, az a-kklorofill konceentráció 30.6 µg/l volt, amii az 5 (mezo-eutrófikus) fookozatnak éss a III. vízminnőségi osztályynak felel meeg. A fitoplannkton biomasssza legnagyoobb hányadátt változatlanul a fonalas kékalgák k adtáák, biomassz ában kifejezeett abundanciájuk 70.5% volt. A barázdás ostoross moszatok (C Cryptophyta) réészesedése 122.4 % volt, a kkülönféle renddszertani csopportokba tartozzó ostorosokéé (Flagellatae)) 5.4%, az ostooros algáké (E Euglenophyta)) 3.5% volt. 2005. júniuss 6.-án a fitopplankton biom masszája 12.33 mg/l, az a-kklorofill koncentráció 34.0 µ µg/l volt, ami az 5 (mezo-eutrófikus) fookozatnak és a III. vízminősségi osztálynaak felel meg. A fitoplanktonn biomassza leegnagyobb háányadát (56.1 %) fonalas éés heterociszzta nélküli kékalgák, főkénnt Oscillatorialles-taxonok adták. a A Chloorococcales-reendbe tartozóó zöldalgák résszesedése 11.7 %, a barázzdás ostoros m moszatoké (C Cryptophyta) 7.8 7 %, az ostooros algáké (E Euglenophyta)) 5.6 %, az Uloothricales-renddbe tartozó zööldalgáké (Kolliella spp.) 5.00 % volt. 2005. júniuss 30.-án a fitooplankton biom masszája 28.11 mg/l, a szám mított a-kloroffill koncentrácció 107.6 µg/l volt, ami a 7 (eu-politrófikuus) trofitási fookozatnak és a IV. vízminőőségi osztálynnak felel megg. A fitoplanktton biomasszaa legnagyobbb hányadát (844.8%) a fonalaas és heterocisszta nélküli kéékalgák, főkénnt Oscillatorialees-taxonok addták. 2005. augussztus 1.-én a fitoplankton f biomasszája 299.5 mg/l, a száámított a-kloroofill koncentrááció 113.0 µg//l volt, ami a 7 (eu-politrófikuus) trofitási fookozatnak és a IV. vízminőőségi osztálynnak felel megg. A fitoplanktton biomasszaa legnagyobbb arányú összeetevői az Oscillatoriales-(772.0%), valam mint a Nostocales-rendbe tartozó t kékalggák (14.8%) voltak. v Utóbbii csoportot egyyedül a Cylinddrospermopsiis raciborskii, fonalas, heterocisztás, elem mi nitrogén m megkötésére képes k kékalgaa képviselte. m , hogy A 2005. évbeen történt mennnyiségi és minőségi vizsgáálata eredmények alapján megállapítható 

A fitoplaankton biomaasszája áprilissban a márci usi érték minntegy kétszerresére (186 % %-ra) növekeedett. Mindkétt időpontbban a fonalas kékalgák voltaak jelen a legnnagyobb arányyban.



A fitoplaankton biomaasszája júniuss elején az ááprilisi értéknnél kisebb, annak mintegyy kétharmadaa (73%) volt.. Mindhároom időpontbaan a fonalas kéékalgák voltakk jelen a legnaagyobb aránybban.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

307/412




A fitoplankton biomasszája június végén v és auguusztus elején lényegében azzonos, a júniuus elején mért értéknek 2.3-2.4-szerese volt. Az eddig vizsgált öt ö időpontban a fonalas kékkalgák voltak jelen a legnagyyobb aránybaan: márrcius:

OSC (5) – CR RY (2) – CHRY Y (2)

április:

OSC (6) – CR RY (2)

júniuus eleje:

OSC (5) – CH HL (2)

júniuus vége:

OSC (6)

augusztus:

OST (3) OSC (5) – NO

2005-ben minden vizzsgált időponntban az Osscillatoriales-reendbe tartozóó kékalgák vvoltak jelen a legnagyobbb arányban. A június ellején még jeleentős aránybaan jelen levő Chlorococcales-zöldalgákaat az Oscillatooriales-rendbee tartozó kékalgák váltották fel, maajd augusztu s elejére utóóbbiak mellett tömegesen jelentek meeg a fonalas,, heterocissztás, elemi nitrogén n megköötésére képess Nostocales-rrendbe tartozóó kékalgák is. A Faddi-Hollt-Duna fitoplaanktonjának biomasszája b 99.0 mg/l és 29.5 mg/l közöött változott, áátlagosan 19.3 mg/l volt, a mért, vagy a biomasszábóól számított a-klorofill konceentráció 30.6 µg/l µ és 113.0 µg/l között vááltozott, átlagoosan 67.7 µg/ll volt. A fitoplaankton biomasssza minimáliss értékét 20055. márciusábaan, a maximum mot 2005. auggusztusában mértük. Az a-klorofill konccentráció minimális értékét 2005. ápril isában, maximumát 2005. augusztusá ban mértük. Az a-klorofilll koncentráció minimális, maximális m és átlagos á értéke a Felföldy (1987)-féle tíz fokozatú f (0-9)) trofitási skáláán (l. Némethh 1998: p. 251., T. 2.2.9.) azz 5 (mezo-eutrrófikus), 7 (eu--politrófikus), ill. a 6 (eutrófikus) fokozatn ak felel meg.


7.8.2.2.1


A Víz Keretiirányelvnek megfelelő m minttavételi, mintaa feldolgozási és értékelésii módszerek m megegyeznekk a Módszertaani és kritérium ddokumentumbban leírtakkal. A telephely környezetébeen levő állóvizi mintavételii helyeket máárcius 22.-én és június 277-én, szeptem mber 26-án, és é november 144-én mintáztukk a következő mintavételi heelyeken:

A telephely környezetében k n levő állóvizekk: Kondor-tó (1 db átlagminta/szelvény) = 1dbb átlagminta/évvszak Horgász-tavaak leeresztő csaatornája (1 db minta/szelvény) m = 1db minta/évv Faddi-Holt-Duuna komp (1 szzelvény) (1 db átlagminta/szelv á vény) = 1db átlagminta/évvszak

Fittoplankton vizzsgálatok idejee Összesen 3. 22. 6. 27. 9. 26. 11. 14. 1

1

1

1 4 1 1

1

1

1

1 4

Faddi-Holt-Duuna strand (2 szelvény) (1 dbb átlagminta/szeelvény) =1db átlagminta/évvszak 1 1 1 Fitoplankton sszelvényenkéntti minták összeesen 3 3 3 7.88.2-1. táblázat A telephely körnnyezetében levő vő állóvizek minttavételi helyei, időpontjai és a mintaszámok, 2012.

MVM ERBE ZZrt.


1 4 4

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

308/412

13


A Faddi-Hollt-Duna mennnyiségi fitoplaankton vizsgáálatának ereddményeit a nagyobb n renddszertani egyységek szerinnti felosztásban a 7.8.2-2. és a 7.8.2-3. tábláázat tartalmazzza és a 7.8.2--1. ábra mutattja be (Mellékklet: paksfptavvak2012tdiv.xlls: fp. biom. tábll. FADD, ábra FADD). A fitoplanktoon biomasszaa és a funkcionális csopoortok szerinti összetétel, az a N taxonszzám, a H' divverzitás és J egyenletesséég adatokat, valamint v a Q-, NQR- és HLP PI index értékeeit a Melléklett táblázatai tarrtalmazzák. (Melléklet:: ppaksfp2012033tdiv.xls: fp tavvak DIV NQR tábl (márc) munkalap) m (Melléklet:: ppaksfp2012066tdiv.xls: fp tavvak DIV NQR tábl (jún) munnkalap) (Melléklet:: ppaksfptavak2001209tdiv.xls: fp tavak DIV NQR tábl (szeept) munkalapp) (Melléklet:: ppaksfptavak2001211tdiv.xls: fp tavak DIV NQR tábl (novv) munkalap)

7.8.2.2.2

Eredményyek és azok értékelése

MINTAVÉTELI HELYEK ÉS IDŐ ŐPONTOK

ONOK TAXO

Faddi-Holt-Dunaa: Dombori, straand

Fadd di-Holt-Duna: Fadd, komp

SUM piko SUM nano SUM Flagellataae SUM Chroococccales SUM Oscillatorriales SUM Nostocalees SUM Euglenopphyta SUM Cryptophyyta SUM Dinophytaa SUM Chrysophhyceae SUM Xanthophhyceae SUM Centraless SUM Pennales SUM Volvocalees SUM Chlorococccales SUM Ulothricales SUM Desmidiales SUM Zygnematales SUM a-klorofill konceentráció (µg/l) a biomassza a--klorofill tartalma (%) trofitás-fok

F1

F1

F1

F11

F2

F2

F2

F2

2012.03.22

2 2012.06.27

2012.09.26

2012.11.14

2012.03.222

2012.06.27

2012.09.26

2012.11.14

143 0 682 23 4978 0 0 323 0 354 0 4070 2888 967 371 252 36 0 15087

82 139 439 738 475 1025 0 351 249 175 65 213 465 62 1175 190 376 198 6418

89 224 342 798 1839 2175 161 1751 564 321 0 2356 695 113 987 7 203 0 12624

35 10 66 67 166 0 0 4230 228 198 0 1389 57 0 365 10 521 0 7344

1140 2 3 364 1 184 45519 0 0 15565 12274 8 815 8 28833 6 673 19961 8 854 2 239 55 0 154485

988 899 4133 11688 3499 5533 0 1644 2888 7 0 2211 1955 199 12811 1611 7400 500 57955

127 35 28 855 8747 4143 0 61 176 378 0 270 196 0 418 4 284 0 15721

95 13 78 26 649 383 0 308 199 128 0 535 139 0 285 7 37 38 2919

21,0

23,0

35,5

20,7

18,3

16,33

36,1

13,0

0,139 5 (m-eu)

0,358 5 (m-eu)

0,281 5 (m m-eu)

0,282 5 (m--eu)

0,1118 4 (m)

0,2811 4 (m)

0,230 5 (m-eu)

0,445 4 (m)

7..8.2-2. táblázat A fitoplankton biomasszája (µ µg/l) és az a-kloorofill koncentrá áció (µg/l). Fadd ddi-Holt-Duna, 2012. 2

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

309/412


M MINTAVÉTELI HE ELYEK ÉS IDŐPO ONTOK

ONOK TAXO

d, komp Faddi--Holt-Duna: Fadd

SUM piko SUM nano SUM Flagellataee SUM Chroococccales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Euglenophhyta SUM Cryptophyyta SUM Dinophytaa SUM Chrysophyyceae SUM Xanthophyyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocaless SUM Chlorococccales SUM Ulothricalees SUM Desmidiales SUM Zygnemattales SUM

Fad ddi-Holt-Duna: Do ombori, strand

F1

F1

F11

F1

F2

F2

F2

F2

2012.03.22

20112.06.27

2012.009.26

2012.11.144

2012.03.22

2012.06.27

2012.09.26

2012.11.14

1,0 0,0 4,5 0,1 33,0 0,0 0,0 2,1 0,0 2,3 0,0 27,0 19,1 6,4 2,5 1,7 0,2 0,0 100,0

1,3 2,2 6,8 11,5 7,4 16,0 0,0 5,5 3,9 2,7 1,0 3,3 7,2 1,0 18,3 3,0 5,9 3,1 100,0

0,7 1,8 2,7 6,3 14,6 17,2 1,3 13,9 4,5 2,5 0,0 18,7 5,5 0,9 7,8 0,1 1,6 0,0 100,0

00,5 0 0,1 0 0,9 0 0,9 2 2,3 0 0,0 0 0,0 577,6 3 3,1 2 2,7 0 0,0 188,9 0 0,8 0 0,0 5 5,0 0 0,1 7 7,1 0 0,0 1000,0

0,9 0,0 2,3 1,2 29,2 0,0 0,0 10,1 8,2 5,3 0,1 18,3 4,3 12,7 5,5 1,5 0,4 0,0 100,0

1,7 1,5 7,1 20,2 6,0 9,5 0,0 2,8 5,0 0,1 0,0 3,8 3,4 0,3 22,1 2,8 12,8 0,9 100,0

0,8 0,2 0,2 5,4 55,6 26,4 0,0 0,4 1,1 2,4 0,0 1,7 1,2 0,0 2,7 0,0 1,8 0,0 100,0

3,3 0,4 2,7 0,9 22,2 13,1 0,0 10,5 6,8 4,4 0,0 18,3 4,8 0,0 9,8 0,2 1,3 1,3 100,0

7.8.2-3. tábllázat A fitoplankkton összetételee (%). Faddi-Ho olt-Duna, 2012..

1 18000 SUM Zyygnemata SUM De esmidiale

1 16000

SUM Ullothricales SUM Ch hlorococc

1 14000

SUM Vo olvocales SUM Pe ennales

biomassza (µg/l)

1 12000

SUM Ce entrales SUM Xa anthophyc

1 10000

SUM Ch hrysophyc SUM Diinophyta

8000

SUM Crryptophyt SUM Eu uglenophy

6000

SUM No ostocales SUM Oscillatoria

4000

SUM Ch hroococca SUM Flagellatae

2000

SUM na ano SUM piko

0 F1-márc

F1-jún

F1-szept

F1-nov

F2-márc

F2-jún

F2-szept

F2--nov

7.8.2-1. ábra A fiitoplankton biom masszája és össszetétele. Fadd di-Holt-Duna, 20012..

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

310/412




A FFaddi-Holt-Du una 1. mintavvételi pontjánn 2012. márccius 22-én a fitoplankton bbiomasszája 15.2 mg/l, a 2. minntavételi pontton 16.0 mg/l volt. Az a-kllorofill koncenntráció megfelelő értékei 211.0 µg/l és 18.3 µg/l voltaak, ameelyek az 5 (meezo-eutrófikuss), ill. a 4 (mezzotrófikus), fokkozatnak és a II. vízminőséggi osztálynak felelnek meg. A fitopplankton fajössszetételében jelentős külöönbségek volltak a két miintavételi helyy között. Az 1. mintavéteeli ponnton a fitoplaankton biomasssza legnagyyobb arányú összetevői azz Oscillatorialles-rendbe taartozó kékalgáák (32.8%), valaminnt a Centraless- és a Pennaales-rendbe tartozó t kovaalgák (26.8%, ill. 19.05), a 2. mintavéteeli ponnton az Osciillatoriales-rendbe tartozó kkékalgák (28.0%), a Centtrales-rendbe tartozó kovaaalgák (17.7% %), valaamint a barázddás ostoros moszatok (Crypptophyta: 9.0% %) voltak.



Az 11. mintavételi ponton a taaxonszám N=449, a Shannoon-diverzitás értéke é H’=3.600, az egyenlettességé J=0.664 volt,, a 2. mintavéételi ponton ezek e az értékeek N=60, H’=33,83, J=0,65 voltak.



A fittoplankton összetétele alappján, a VKI aj ánlásainak megfelelően számított értékeek az 1. mintavételi ponto on NQ r=0.692 és HLPI=0.728, H a 2. mintavéteeli ponton NQ Q r=0.685 és HLPI=0.730 H voolt és mindkétt érték, mindkkét minttavételi helyenn a jó ökológiaai állapotnak ffelelt meg.



A FFaddi-Holt-Du una 1. mintavételi pontjáán 2012. júniius 27.-én a fitoplankton biomasszája 6.4 mg/l, a 2. minntavételi pontton 5.8 mg/l volt. Az a-kloorofill koncenttráció megfeleelő értékei 233.0 µg/l és 166.3 µg/l voltaak, ameelyek az 5 (meezo-eutrófikuss), ill. a 4 (mezzotrófikus), fokkozatnak és a II. vízminőséggi osztálynak felelnek meg. A fitopplankton fajössszetételében jelentős külöönbségek volltak a két miintavételi helyy között. Az 1. mintavéteeli ponnton a fitoplaankton biomasssza legnagyoobb arányú összetevői ö a Chlorococcale les-rendbe tarrtozó zöldalgáák (18.3%), a Nostoocales-, Chrooococcales- és az Oscillatoriiales-rendbe taartozó kékalgáák (16.0%, 111.5%, ill. 6.0% %), valaamint a Pennaales-rendbe taartozó kovaalggák (7.2%), a 2. 2 mintavételi ponton a Chhlorococcaless-rendbe tartozzó zölddalgák (22.1% %), a Chroococccales-, a Nosstocales-, és az a Oscillatorialles-rendbe tarrtozó kékalgákk (20.2%, 9.5% %, ill. 77.4%), valaminnt a Desmidialles-rendbe tarrtozó zöldalgák (12,8%) volttak.



Az 11. mintavételi ponton a taaxonszám N=667, a Shannoon-diverzitás értéke é H’=5.144, az egyenlettességé J=0.885 volt,, a 2. mintavéételi ponton ezek e az értékeek N=64, H’=44.99 és J=0,833 voltak.



A fittoplankton összetétele alappján, a VKI aj ánlásainak megfelelően számított értékeek az 1. mintavételi ponto on NQ r=0.635 és HLPI=0.696, a 2. mintavéte li ponton NQ Q r=0.642 és HRPI=0.712 H voolt és mindkétt érték, mindkkét minttavételi helyenn a jó ökológiaai állapotnak ffelelt meg.



A Faddi-Holt-Duna 1. mintavételi pontján 2012. szepteember 26.-án a fitoplankto n biomasszája 6.4 mg/l, a 2. minntavételi pontton 5.8 mg/l volt. Az a-kloorofill koncenttráció megfeleelő értékei 233.0 µg/l és 166.3 µg/l voltaak, ameelyek az 5 (meezo-eutrófikuss), ill. a 4 (mezzotrófikus), fokkozatnak és a II. vízminőséggi osztálynak felelnek meg. A fitopplankton fajössszetételében jelentős külöönbségek volltak a két miintavételi helyy között. Az 1. mintavéteeli ponnton a fitoplaankton biomasssza legnagyoobb arányú összetevői ö a Chlorococcale les-rendbe tarrtozó zöldalgáák (18.3%), a Nostoocales-, Chrooococcales- és az Oscillatoriiales-rendbe taartozó kékalgáák (16.0%, 111.5%, ill. 6.0% %), valaamint a Pennaales-rendbe taartozó kovaalggák (7.2%), a 2. 2 mintavételi ponton a Chhlorococcaless-rendbe tartozzó zölddalgák (22.1% %), a Chroococccales-, a Nosstocales-, és az a Oscillatorialles-rendbe tarrtozó kékalgákk (20.2%, 9.5% %, ill. 77.4%), valaminnt a Desmidialles-rendbe tarrtozó zöldalgák (12,8%) volttak.



Az 11. mintavételi ponton a taaxonszám N=662, a Shannoon-diverzitás értéke é H’=4.511, az egyenlettességé J=0.776 volt,, a 2. mintavéételi ponton ezek e az értékeek N=47, H’=55.55 és J=0,499 voltak.



A fittoplankton összetétele alappján, a VKI aj ánlásainak megfelelően számított értékeek az 1. mintavételi ponto on NQ r=0.704 és HL LPI=0.705 volt és mindkét éérték a jó ökológiai állapotnnak felelt meg.. A 2. mintavéételi ponton az a NQ r=0.515 érték a közepes, a HLPI=0.610 érték a jó ökoológiai állapotnnak felelt megg.



A FFaddi-Holt-Du una 1. mintavvételi pontjánn 2012. november 14.-én a fitoplanktonn biomasszájaa 7.3 mg/l, a 2. minntavételi pontton 2.9 mg/l volt. Az a-kloorofill koncenttráció megfeleelő értékei 200.7 µg/l és 133.0 µg/l voltaak, ameelyek az 5 (meezo-eutrófikuss), ill. a 4 (mezzotrófikus), fokkozatnak és a II. vízminőséggi osztálynak felelnek meg. A fitopplankton fajössszetételében jelentős külöönbségek volltak a két miintavételi helyy között. Az 1. mintavéteeli

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

311/412


ponnton a fitoplankton biomasssza legnagyoobb hányadátt (57.6%) a barázdás b ostooros moszatokk (Cryptophytta) adtáák. A Centralees -rendbe tarrtozó kovaalg ák relatív abuundanciája 188.9%, a Desm midiales és a Chlorococcale C esrenddbe tartozó zööldalgáké 7.1%, ill.5.0% voolt. A 2. minttavételi ponto on a fitoplannkton biomasssza legnagyobbb aránnyú összetevőői az Oscillatooriales- és a N Nostocales-renndbe tartozó kékalgák k (22.22%, ill. 13.1% %), a Centraless renddbe tartozó kovaalgák (18.3%), ( a bbarázdás osstoros moszaatok (Cryptopphyta: 10.5% %), valamint a Chloorococcales-reendbe tartozó zöldalgák (9. 8%) voltak. 

Az 1. mintavételi ponton a taaxonszám N==45, a Shannoon-diverzitás értéke é H’=3.122, az egyenlettességé J=0.557 volt,, a 2. mintavéételi ponton ezek e az értékeek N=49, H’=44.39 és J=0.788 voltak.



A fittoplankton összetétele alappján, a VKI aj ánlásainak megfelelően számított értékeek az 1. mintavételi ponto on NQ r=0.888 és HLPI=0.827 H vooltak és minddkét érték a kiváló k ökológiai állapotnak felel meg. A 2. mintavéteeli ponnton az NQ r=00.701 és a HL LPI=0.748 értéékek a jó ökollógiai állapotnak felelnek meeg.

7.8.3 FITOBENTON 7.8.3.1 Korábbi vizzsgálatok eredménye e i A Faddi-Hoolt-Duna fitobbentonját koráábban nem vvizsgálták.


7.8.3.2.1


Az állóvizi miintavételi helyyeket (Kondor--tó, Faddi-Holtt-Duna: Fadd, komp és Dom mbori, strand) június 27-én és szeptember 226-án, a Horgász-tavak leeresztő-csatornnáját novembeer 16.-án mintáztuk. A telephely környyezetében levőő állóvizek:

Fitobenton vizs sgálatok ideje Össszesen

6. 27. 9. 26 6. Kondoor-tó (1 db átlaggminta/szelvénny) = 1db átlagm minta/évszak

1

1

Horgáász-tavak leeressztő csatornája (1 db minta//szelvény) = 1db minta/év Faddi--Holt-Duna kom mp (1 szelvény)) (1 db átlagm minta/szelvény) = 1db átlagminnta/évszak

11. 14. 2 1

1

1

1 2

Faddi--Holt-Duna straand (2 szelvénny) (1 db átlagm minta/szelvény) =1db átlagmintta/évszak 1 1 2 Fitobeenton szelvényeenkénti minták összesen 3 3 1 7 7.8.3-1. táblázat A teleephely környezeetében levő állóóvizek fitobenton mintavételi he elyei, időpontjaii és a mintaszáámok, 2012

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

312/412


7.8.3.2.2


A mennyiséggi fitobenton viizsgálatok ereedményeit a 7..8.3-2. táblázaatban foglaltukk össze (Mellééklet:paksfb2012tdiv.xls: fbb tábl FADD). A részletes, faji szintű vizzsgálati eredm ményeket a M Melléklet táblázatai tartalm mazzák (Mellééklet: paksfb2201206tdiv.xlss TDIL t. mellééklet és a pakssfb201209tdiv.xls: TDIL t. m melléklet munkkalapok)

Az élőőbevonat kovaaalga állományának összeetétele, a TDIIL és a NTDIL L index, valm int az N taxonszám, a H' diverzitás és a J egyennletesség értéékei.Faddi-Ho olt-Duna, 20112. F Faddi-Holt-Duna: F Fadd, komp

Faddi-Holt-Duna: Do ombori, strand

TAXONOK 2012.06.27

2012.09.26

2012.06.27

2012.09.26

pi (%)

pi (%)

pi (%)

pi (%)

DIATOMOPHYC CEAE CENTRALES SUM Centrales PENNALES SUM Fragilariacceae SUM Achnanthaaceae SUM Naviculaceeae SUM Bacillariacceae SUM Epithemiacceae SUM Surirellaceeae SUM Pennales spp. s (egyéb) SUM Si*Vi*pi)/SUM(Vi*pi)) TDIL(1-5)=SUM(S ökológiai állapo ot (TDIL alapján) TDIL(1-20)=3,8*TD DIL

23,6

1,8

16,2

44,4 12,9 30,8 5,0 5,4 0,0 1,4 100,0 3,44

39,3 20,5 10,9 5,2 0,5 0,0 0,0 100,0 3,61

26,0 7,6 53,8 4,0 4,0 0,0 2,7 100,0 3,64

16,0 30,5 21,9 2,0 12,9 0,0 0,5 100,0 3,53

Jó

NTDIL(1-20) (y=00,0011x3-0,0532x2++0,8497x-3,8172 (13. tótípus)) ökológiai állapo ot (NTDIL(1-20) alapján)

0,0

Jó

Jó

Jó

Jó

14,08

14,71

14,84

0,62

0,62

0,62

Jó

Jó

14,41 0,62 Jó

7.8.3-2. táblázat Az élőőbevonat kovaaalga állományánnak összetétele e, Faddi-Holt-Duuna, 2012.

A Faddi-Holt-Duna felső ő (Fadd: kom mp) szelvényyében 2012. június 27-één az élőbevvonat kovaalgga állományátt kizárólag a P Pennales-renddbe tartozó taxxonok alkottá k. A Pennaless-kovaalga-állomány legnaggyobb arányúú összetevői a Fragilariaceaae-, Naviculacceae- és az Achnanthaceeae-családba tartozó taxonnok voltak, am melyeknek a megszámláltt egyedekre voonatkoztatott relatív r abundaanciája 44.4% %, 30.8%, ill. 199.2% volt. A Fragilariaceae F e-család legnaagyobb relatívv abundanciájúú taxonjai a Fragilaria F cappucina (25.8% %) és a Fragillaria ulna var. ulna (13.6% %) voltak. A NaviculaceaeN családot Navvicula-, Cymbeella-, Gomphoonema-, és Am mphora-fajok, valamint a Rhhoicosphaeniaa abbreviata kéépviselték. Azz Achnanthaceeae-családot az a Achnanthiddium minutissiimum (=Achnanthes minutiissima) (11.8% %), a Cocconeis pediculus,, a Cocconeiis placentulaa, és Achnaanthes-fajok képviselték. Az Epithem miaceae-családd részesedése 5.4%, a Bacillariaceaae-családé 5.0% volt. Azz Epithemiaceeae-családot a Rhopaloddia gibba éss az Epithem mia sorex, a Bacillariaceaae-családot a Nitzschia am mphibia, a N Nitzschia fontiicola, valaminnt egyéb Nitz tzschia (Lancceolatae)-fajokk képviselték.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

313/412


A taxonszám m N=37, a Shannon-diverzitás értéke H’ =4.18, az egyyenletességé J=0.80 volt. A tavi kovaalgga-index értékke TDIL(1-5)=3.444, valamint annnak normalizáált értéke NTD DIL(1-20)=0.62 a jó ökológiai állapotnak fellelt meg. A Faddi-Hoolt-Duna felsső (Fadd: komp) k szelvvényében 20012. szeptem mber 26-án az élőbevonnat kovaalgaa állományának 23.6%-át a Centrales-, 76.4%-át a P Pennales-renddbe tartozó taaxonok alkottták. A Centraales-kovaalga-állomány legnagyobb aránnyú (22.7%) összetevője ö a planktonban is nagy arányban jelenlevőő Cyclotella occellata volt. A Pennales-kovvaalga-állomáány legnagyoobb részeseddésű összeteevői a Fragiilariaceae-, aaz Achnanthaaceae- és a Naviculaceaee-családba tartozó taxonnok voltak, amelyeknek a megszám mlált egyedekkre vonatkozztatott relatívv abundanciájaa 39.3%, 20.5%, ill. 10.9% % volt. A FFragilariaceae-család legnaagyobb relatívv abundanciáájú taxonjai a Fragilaria cappucina (21.1% %) és a Fragilaaria ulna var. aacus (10.7%) voltak. Az Achhnanthaceae--családot az Achnanthidium A m minutissimum m (=Achnanthhes minutissim ma) (19.8%), a Cocconeis placentula, éss az Achnanthhes lanceolata képviselték.. A Naviculaceeae-családot Navicula-, N Cym mbella-, Gom mphonema-, éss Amphora-fajjok képviseltéék. A Bacillariaaceae -családd részesedése 5.2%, az Epithemiaceae E -családé 0.5% % volt. A Baacillariaceae-családot a Nittzschia paleaa, a Nitzschiaa amphibia, a Nitzschia dissipata d és a Nitzschiaa fonticola, valamint egyyéb Nitzschiaa (Lanceolattae)-fajok, azz Epithemiaceaae-családot azz Epithemia sorex képviseltte. A taxonszám m N=33, a Shannon-diverzitás értéke H’ =3.62, az egyyenletességé J=0.72 volt. A tavi kovaalgga-index értékke TDIL(1-5)=3.611, valamint annnak normalizáált értéke NTD DIL(1-20)=0.62 a jó ökológiai állapotnak fellelt meg. A Faddi-Holtt-Duna alsó (Dombori: ( strrand) szelvénnyében 2012. június 27-én n az élőbevonnat kovaalga állományának á k 98.2%-át a P Pennales-renddbe tartozó taxxonok alkottá k. A Pennaless-kovaalga-állomány legnaggyobb arányúú összetevői a Naviculaceaee-, Fragilariacceae-, és az Achnanthaceeae-családba tartozó taxonnok voltak, am melyeknek a megszámláltt egyedekre vvonatkoztatott relatív abunndanciája 53.88%, 26.0%, ill. 7.6% voolt. A Navicul ulaceae-családdot Navicula-,, mint a Rhoiccosphaenia abbbreviata képpviselték. A FragilariaceaeCymbella-, G Gomphonemaa-, és Amphorra-fajok, valam F család legnaagyobb relatívv abundanciájú taxonjai a FFragilaria ulna var. ulna (114.3%) és a Fragilaria cappucina (6.2%)) voltak. Az Acchnanthaceae-családot az Achnanthidium A m minutissimuum (=Achnanthhes minutissim ma) (6.7%), éss a Cocconeiss placentula kképviselték. A Bacillariaceae-család éss az Epithem miaceae-családd részesedésse egyaránt 4.0% volt. A Bacillariaceaae-családot a Nitzschia disssipata, a Nitzzschia fonticoola, valamint egyéb e Nitzschhia (Lanceolaatae)-fajok, azz Epithemiaceaae-családot azz Epithemia sorex és a Rhoopalodia gibbaa képviselték. A taxonszám m N=34, a Shannon-diverzitás értéke H’ =4.44, az egyyenletességé J=0.87 volt. A tavi kovaalgga-index értékke TDIL(1-5)=3.644, valamint annnak normalizáált értéke NTD DIL(1-20)=0.62 a jó ökológiai állapotnak fellelt meg. A Faddi-Hoolt-Duna alsó ó (Dombori: strand) szeelvényében 2012. 2 szepteember 26-án az élőbevonat kovaalgaa állományának 16.2%-át a Centrales-, 83.8%-át a P Pennales-renddbe tartozó taaxonok alkottták. A Centraales-kovaalga-állomány leggnagyobb aránnyú (15.7%) összetevője, ö a felső szelvéényéhez hasoonlóan, a plannktonban is naagy aránybann jelenlevő Cyyclotella ocellaata volt. A Peennales-kovaaalga-állomány legnagyobb arányú összeetevői az Achhnanthaceae-,, Naviculaceaee-, Fragilariaceae-, és Epithemiaceae E e-családba tartozó taxonok voltak, am melyeknek a megszámláltt egyedekre vvonatkoztatottt relatív abunndanciája 300.5%, 21.9%, 16.0%, ill. 12.9% voltt. A Bacillariiaceae-családd részesedése 2.0% volt. Az Achnanthhaceae-családdot az Achnaanthidium minnutissimum (==Achnanthes minutissima)) (29.2%), a C Cocconeis placentula és Acchnanthes-fajook, a Naviculaaceae-családoot Navicula-, C Cymbella-, Goomphonema-,, és Amphora--fajok, valamint a Rhoicospphaenia abbreeviata képviseelték. Ekkor és é itt észleltükk a Naviculacceae-családbaa tartozó, rendkívül ritka Mastogloia smithhii előfordulásáát. A Mastoglooia smithii var. lacustris Maagyarország Algáinak Vöröss Listáján a pootenciálisan veeszélyeztetett (VU: Vulneraable) kategóriáába tartozik (N NÉMETH 20055). A Fragilariiaceae-családd legnagyobb rrelatív abundaanciájú taxonjai a Fragilariaa brevistriata (5.3%), ( a Fraggilaria capucinna (5.2%) és egyéb, e kisebbb gyakoriságú Fragilaria-fajook voltak. Az Epithemiaceeae-családot az a Epithemia sorex (11.8% %) és a Rhoppalodia gibbaa (1.1%), a Baccillariaceae-cssaládot a Nitzsschia amphibiia és egyéb Nitzschia N (Lancceolatae)-fajokk képviselték. A taxonszám m N=35, a Shannon-diverzitás értéke H’ =3.64, az egyyenletességé J=0.71 volt. A tavi kovaalgga-index értékke TDIL(1-5)=3.533, valamint annnak normalizáált értéke NTD DIL(1-20)=0.62 a jó ökológiai állapotnak fellelt meg.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

314/412


7.8.4 MAKROFITA

7.8.4.1 Korábbi vizzsgálatok eredménye e i A Faddi-Holt--Duna esetében, a nevezett élőlénycsopoortra nem lelhetők fel korábbbi vizsgálatokk.


7.8.4.2.1


A mintavétel technikai mennete és eszközei megegyezzik a 7.7.4.2.1 fejezetben leírtakkal. A mintavételtt a Faddi-Holtt-Duna 6db, egyenként e 1000 méter hosszzúságú mintaeegységben véégeztük el (7.88.4-1. ábra). A mintavételi eegységek kijelölésénél figyelembe vettükk a megadottt követelményyeket, a korá bbi vizsgálatook mintavételii helyeit, valaamint a helysszíni terepszeemle során a mintavételi helyszín környezeti adotttságait, mintavételre valóó alkalmasságáát. A mintavétteli helyek sorsszáma É-ról D D-felé haladvaa növekszik. A Faddi-Holtt-Dunára jelleemző, hogy a meder morffológiájának megfelelően m a keskenyebbb északi (FAD D-1-2-3) és a szélesebb dééli mederszakkaszok (FAD-44-5-6) eltérő nnövényzettel rendelkeznek. r Alapvetően jjellemző, hogyy a holt-Dunaa nyugati partjaa intenzívebbben használt, ezért azon a parti vegetácció szegényessebb kifejlődéssű, általában kaszált gyep.. Ezzel szembben a keleti oldalon o magaas nád (Phraggmites austraalis), illetve kiterjedt gyűrűss süllőhínár (Myriophyllum ( m verticillatum) és érdes tócsagaz (Ceratoophyllum dem mersum) állom mányok alkotják. Azonban aamíg a déli résszeken a partt menti nádas öv igen szélees addig az ésszaki végébenn ez jóval kesskenyebb, ennnek megfelelőeen kevesebb színező elem m (ritkábban meegjelenő növéényfaj) is találhható bennük. A mintavételi egységek jeellemzőit, a mintázás m körüllményeit az MKD-ban M megghatározott jeegyzőkönyvek tartalmazzákk (PL12_jk_maakrofiton_07.xxls; PL12_jk_m makrofiton_10..xls). Mintavétel időpontja A három m vizsgált állóvvízben 2012. július j 1-én véggeztünk makroofiton felmérést. A másodikk – őszi mintavvétel időpontjaa 2012. szzeptember 29. volt. Név Dátum nyáár Dátum őszz EOVY EOVX 2012.07.001 2012.09.29 126038.1 Fad-001 635541.11 2012.07.001 2012.09.29 635105.00 126131.1 Fad-002 2012.07.001 2012.09.29 634635.33 126101.3 Fad-003 2012.07.001 2012.09.29 634779.33 123371.9 Fad-004 2012.07.001 2012.09.29 634807.00 123035.5 Fad-005 2012.07.001 2012.09.29 635730.44 122631.5 Fad-006 7.8.4-11. táblázat Fadddi-Holt-Duna maakrofiton mintavvételi időpontokk és a pontok kooordinátái

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

315/412


7.8.4-1. ábbra Makrofiton mintavételi szaakaszok a Fadd di-Holt-Dunán

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

316/412


7.8.4.2.2


A 2012. évi vvizsgálatok adatait adatbázisba foglalva a PL12_adatbazis_makrofitaa_nyar-osz.xlss melléklet tarrtalmazza.

7.8.4.2.3

Adatelemzzés

A mintavételeek eredményeei A mintavétel során 35 db fajt f találtunk (7.8.4-2. táblázzat). A listábaan szereplő fajjok közül egy faj (Carex psseudocyperus)) hazai jogszaabályok alapjáán védettséget élvez, eszzmei értéke 2000 Ft. Natura 2000 jeelölő fajt nem m találtunk. A mennyiségi ffelvételekbe tööbbnyire közöönséges fajokk kerültek, de találunk közööttük több olyaan fajt is, ameelyek jelentőss hányada erőőteljesen és agresszívan a teerjeszkedő ideegenhonos elem. Ezek naggyon gyorsann képesek alkkalmazkodni a változó környyezeti viszonyyokhoz, gyorss reprodukcióss képességgeel rendelkezneek és egy részzük komolyann fenyegethetii az őshonos vvegetáció elem meit. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

Agrostis alba p tica Alisma plantago-aquat Berula erecta e Bidens tripartita t Calysteg gia sepium Carex grracilis Carex psseudocyperus Ceratophyllum demerssum phora sp. Chladop Eupatoriium cannabinu um Fraxinuss pennsylvanica Galium palustre p Glyceria a maxima Hydroch haris morsus-ra anae Iris pseu udacorus Lycopuss europaeus Lysimacchia nummularia Lythrum salicaria Mentha aquatica Myriophyyllum verticillattum Najas marina m Peplis po ortula Phragmiites australis Populus nigra geton pectinatu us Potamog Potamog geton perfoliatu us Rubus cf c caesius Salix cin nerea Salix fragilis Scutellaria hastifolia m dulchamara Solanum Typha angustifolia aevis Ulmus la Utricularria vulgaris Veronica a anagallis-aqu uatica

7.88.4-2. táblázat FFaddi-Holt-Dunaa makrofiton fajjlistája

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

317/412


Ökológiai eleemzés A minták kvaalitatív feldolgozása során kapott adatmáátrixot (mennyyiségi adatok)) hierarchikuss osztályozási módszernek,, ún. klasztereelemzésnek vetettük alá, mely m az élőlénny-együttesekk osztályozásáára legelterjeddtebben haszznált elemzésii mód. Ennek lényege, hoggy az egyes minták m (mintavvételi helyek) makrofiton köözösségének öösszetétele alapján a felülrőll kiindulva (hieerarchikusan) és lefelé halaadva hasonlósságot, vagy küülönbséget képes kimutatni.. Az adataink elemzéséhezz a Bray-Curtiss hasonlósági függvényt alkkalmaztuk (7.88.4-2. ábra). A Faddi-H Holt-Duna min ntavételi helyyek makrofitoon állományainak Bray-Cu urtis hasonlóssági függvénnyel képzett klasztere a nyári és őszzi mintavétel összevont ad datai alapjánn

7.8.4-2. ábra A Faddi-Holt-Duuna hasonlósággi függvénnyel képzett klaszteere

A klasztereleemzés eredményeképp az északi (FAD D-1-2-3) és a meder déli végének v mintaavételi pontjai (FAD-4-5-6)) különülnek eel. A klaszter e két ágánaak elkülönüléssét a meder déli végében található kiteerjedtebb nádd (Phragmitess australis) és gyűrűs süllőhínár (Myriophyyllum verticillaatum) állományok, illetve a magasabb m száámú nádas szzínező elemekk száma okozzza. A fajok szzámában és mennyiségébeen talált különbség egybevvág a meder két vége közzött tapasztaltt medermorfolóógiai különbséégekkel.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

318/412


7.8.4.2.4

VKI szerin nti vízminősíítés

A módszertaan kidolgozásaa során figyeleembe vettük aaz EN 15460 és EN 14184 szabványok előírásait, illetve azokat azz alap statiszttikai szabályookat, amelyekk az adatok gyűjtésére, mintavételi egységek e száámára és a randomitásraa vonatkoznak. A minősítéshez legalább 100 méter hoosszúságú mintaegység alkkalmas. Az ökkológiai vízminősítés soránn egy tó egésszét minősítjüük, a rajta taalálható mintaavételi helyekk adatsorai alapján. Az 7. 7.8.4-3. táblázzatban a kétt mintavételi iddőpontra különn-külön és egyyüttesen is meegadjuk az EQ QR értékeket. E EQR érték 2012.07. hó

20 012.09. hó

Ö Összesített

Faddi-Hollt-Duna (6 db b mvh.) 0.56 0.58 0.57 4-Jó 7.8.4-3. táblázat A Faddi-Hoolt-Duna ökológgiai állapota a makrofiton m alapú ú ökológiai vízm minősítés alapjáán

7.8.4.2.5

Makrofita vizsgálatokk értékelése



Am mintavételek soorán a Faddi-H Holt-Dunából öösszesen 35 db d makrofiton fajt mutattunkk ki.



A kimutatott makrrofiton fajok kis hányada voolt ún. invazív vagy v idegenhoonos taxon.



A Faaddi-Holt-Dunna vízminősége a makrofitonn állományok adatai alapjánn a jó ökológiaai állapotot tükkrözi.



A kllaszter elemzéés alapján a meder m északi és déli vége különül el, alaapvetően tükrö rözve a mederr két végébenn tapaasztalt mederm morfológiai különbségeket.

7.8.5 MAKROZOOBENTON 7.8.5.1 Korábbi vizzsgálatok eredménye e i A Faddi-Holt--Duna területéén makrozoobbenton vizsgál atok nem készültek, vagy a vizsgálat tényyéről informácciót nem tudtunk beszzerezni.

7.8.5.2 2012. évi vizsgálatok v 7.8.5.2.1


A mintavétel technikai mennete és eszközei megegyezzik a 7.7.5.2.1 fejezetben leírtakkal. A mintavétel helyszíne – szintén s az MKD-val egyezőeen – a Faddi-H Holt-Duna faddi, valamint d ombori helyszzíne. A víztestt kódja: HULW WAIH066. A mintavételt m 2 mintaegység m 6 alegységébben végeztük el. A mintavéételi egységekk kijelölésénéll figyelembe vettük a megaddott követelméényeket, valam mint a helyszíni terepszemlee során a minntavételi helyszzín környezetii mintavételre való v alkalmassságát. adottságait, m

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

319/412


A mintavételii egységek, illetve alegységgek pontos ko ordinátáit az MKD-ban M írtakk szerint az ellső mintavétel időpontjábann határoztuk m meg. Mind a nyári, n mind az őszi mintavvétel során ezzen egységekk-alegységek vizsgálatát véégeztük el. A mintavételi egységek és allegységek kooordinátáit, valaamint a mintavvétel időpontjaait a 7.8.5-1. tááblázatban mutatjuk be. Név Dátum nyáár Dátum őssz EOVY EOVX PLMZBT P 2012.07..01 2012.099.29 6360063 1369002 P PLMZBK11 2012.07..01 2012.099.29 6358862 1366111 P PLMZBK12 2012.07..01 2012.099.29 6360067 1363117 P PLMZBK13 2012.07..01 2012.099.29 6358805 1361221 P PLMZBF11 2012.07..01 2012.099.29 6355541 1260338 P PLMZBF12 2012.07..01 2012.099.29 635105 1261331 P PLMZBF13 2012.07..01 2012.099.29 6346635 1261001 P PLMZBF21 2012.07..01 2012.099.29 6347779 1233772 P PLMZBF22 2012.07..01 2012.099.29 6348807 1230336 P PLMZBF23 2012.07..01 2012.099.29 6357730 1226331 7.8.5-1. táblázat A Fadddi-Holt-Duna m makrozoobentonn mintavételi ale egységeinek kooordinátái

7.8.5-1. ábbra Makrofiton mintavételi szaakaszok a Fadd di-Holt-Dunán

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

320/412


7.8.5.2.2


A mintavételi egységek jeellemzőit, a mintázás m körüllményeit az MKD-ban M megghatározott jeegyzőkönyvek tartalmazzákk (PL12_jk_mzzb_07.xls; PL112_jk_mzb_100.xls melléklett).

7.8.5.2.3

Adatelemzzés

A nyári és aaz őszi mintaavételek soránn összesen 446 különböző rangú makroogerinctelen taaxont mutattuunk ki (7.8.5-22 táblázat). Taxono ok Vízi kevésssertéjű férgek (Oligochaeeta) Piócák (Hirrudinea) Alboglossipphonia heteroclita (LINNAEUS, 1761) Csigák (Gaastropoda) Acroloxus laacustris (LINNAEUS, 17758) Bithynia tenntaculata (LINNAEUS, 1758) 1 Ferrissia cleessiniana (JICKELI, 18882) Gyraulus albus (O. F. MÜLLER, 17774) Gyraulus crrista (LINNAEUS, 1758)) Gyraulus laaevis (ALDER, 1838) Physa fontinnalis (LINNAEUS, 17588) Physella accuta DRAPARNAUD, 18805 Planorbis planorbis (LINNAEUS, 1758) Radix auricularia (LINNAEUS, 1758) Radix ovataa (DRAPARNAUD, 18055) Radix sp. Valvata crisstata O. F. MÜLLER, 17774 Valvata pisccinalis (O.F. MÜLLER, 1774) 1 Kagylók (B Bivalvia) Dreissena polymorpha p Atkák (Acaari) Hydrachnidia Gen. sp. Rákok (Cru ustacea) Asellus aquuaticus Corophium curvispinum Limnomysiss benedeni CZERNIAVS SKY, 1882 Kérészek (Ephemeroptera) Caenis robuusta EATON, 1884 Cloeon diptterum (LINNAEUS, 1761) Szitakötők (Odonata) Aeshnidae Gen. sp. Anax partheenope (SÉLYS, 1839) Coenagrionn puella (LINNAEUS, 17758) Coenagrionn sp. Crocothemiis erythraea (BRULLE, 1832 Erythrommaa viridulum (CHARPENTIER, 1840) Ischnura eleegans SCHMIDT, 1938 Orthetrum brunneum b (FONSCOLO OMBE, 1837) Poloskák (Heteroptera) Gerridae Geen. sp. Gerris argentatus SCHUMMEL, 18832 Ilyocoris cim micoides (LINNAEUS, 1758) Micronecta sp. Plea minutisssima LEACH, 1817 Tegzesek (T Trichoptera) Ecnomus teenellus (RAMBUR, 18422) Leptocerus tineiformis CURTIS, 18834 Kétszárnyú úak (Diptera) Ablabesmyiia sp. Chironominnae Gen. sp. Forcipomyiaa sp. Glyptotendipes sp. Limoniidae Gen. sp. Procladius sp. s Tanytarsini Gen. sp.

PLMZBF 1

PLMZBF 2 P 4.27

1.67

16.00 1.67 2.13 2.13 1.67 14.93 21.33

1.67 22.40

6.40 1.67 5.33

2.13 2.13 2.13 3.20 1.67 3.20 25.60 1.67

7.47

3.20

1.67 12.80

1.67 6.40

3.93 2.13

39.47 4.27

2.13 1.67 3.20 3.20 18.13 7.47 33.67

1.67

1.67 1.67 3.20 1.67

1.67 3.20 1.67 1.67 1.67 11.73

13.87

6.40 27.73

1.67 2.27 1.67

2.13 1.67 2.13 2.13

26.67

7.8.5-2. tááblázat A Faddi--Holt-Duna makkrozoobenton nyári n és az őszi mintavételek taaxon listája

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

321/412


A kimutatottt taxonok szinte mindeggyike tipikusaan állóvízi, lenitikus szeervezet, melyyek többségee alapvetőenn vízinövényzeethez kötődik (pl. ( Coenagrioon puella, szitaakötő; Leptoccerus tineiform mis, tegzes). M Megjelennek ugyanakkor u azz invazív, a folyókban is előfforduló (lotikus) elemek is ((pl. a tegzes bolharák b (Coroophium curvisspinum); a ponntuszi tanúrákk (Limnomysis benedeni) éss a vándorkaggyló (Dreissenna polymorphha), melyek naagy valószínűűséggel a Dunnából kerültekk ide. Ökológiai elemzés A nyári és őszi minták deenzitásának éss taxonszámaainak elemzéssekor sem szeezonális sem pedig mintaeegységenkéntii különbséget nem tapasztaaltunk. (7.8.5-2. ábra).

7.88.5-2. ábra A Faaddi-Holt-Dunaa mintavételi egy gységeiben gyűjjtött makrogerin nctelenek denziitása és taxonszzáma

Annak ellenéére, hogy statiisztikai értelem mben, bár nem m volt különbsség a közösséégszerkezeti m mutatók terén, némi eltéréss látható a diaagramokon. A denzitásbeli különbséget az okozhattaa, hogy a PLMZBF 1 minttavételi helyen összefüggőő

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

322/412


Ceratophyllum m demersum hínármezőkeet találtunk, máást viszont aliig, ami részbeen homogénnéé tette a mintaavételi helyet,, részben az áárnyékoló hattása miatt csaak kevés egyeedet fogtunk, mind nyáron, mind ősszell. A PLMZBF 2 mintavételii helyen ezzel szemben em merz és szubm merz növényzzet és nagy mennyiségű m deetritusz fordultt elő, ami – főőleg a litoráliss övben – jeleentős egyedszzámú gerincteelen szervezeetet képes elláátni táplálékkaal (pl. Cloeonn dipterum, kéérész; Aselluss aquaticus, ráák) és aljzattal (csigák, piócáák). A kimutatott taxonok szám ma alapvetőenn nagyobb vollt nyáron, amii a vízi rovarook fenológiai ((életciklus) tulajdonságaivall függ össze. A Azaz néhány fajt már ősszzel nem lehett gyűjteni, mert egy részük kirepül az addott víztérből (pl. tegzesek,, kérészek, sziitakötők). A PLMZBF 1 hínármezői alapvetően a naagy relatív felüülettel rendelkezik, ami nagyyon heterogénn élőhelyet (m mikrohabitatot)) jelent és ez ááltalában együütt jár – kis egyyedszámmal – a taxonok szzámának emeelkedésével is .

7.8.5.2.4


Tekintettel arra, hogy jeleenleg még nem áll rendelkkezésre multim metrikus módsszer az állóvizzek makrogerinctelenekkell történő ökolóógiai állapot értékelésére, é a minősítést a nemzetközzi irodalmakbaan is használlt makrozoobeenton család-pontrendszerr (MMCP) (Cssányi 1998) alaapján végeztüük. Az ökológiai minősítést a nyári n és őszi minták m alapjánn külön-külön adtuk a meg (7.88.5-3. táblázatt).

Mintavételi eegységek M P PLMZBF 1 P PLMZBF 2

Ősz N Nyár MM MCP TÁP Minő ősítés MMCP P TÁP Minősítéss 58.50 3.90 jó 47 7.00 3.92 közepes 64.00 pes 49 9.00 3.77 közepes 3.56 közep 7.8.5--3. táblázat A FFaddi-Holt-Dunaa biológiai minő ősítése

Az állóvizek makrogerinctelen szervezzetekkel történnő minősítésee még Európpa szerte nem m megoldott és elfogadottt rendszer sem m áll rendelkkezésre, bár az a alkalmazottt család-ponttrendszert elssősorban folyóóvizek rutinszzerű, gyorsann elvégezhető minősítésére dolgozták ki (biomonitoringg). Úgy tűnik azonban, szám mos ország alkkalmazza tavaas minősítésree is. Azt azonban meg kelll jegyezni, hoogy nagyobb méretű állóviizek (pl. Fadddi-Holt-Duna) esetében sokkal nagyobbb mintaszámraa van szükség a reprezentativitás javításáához, illetve a korrekt minőssítéshez. Az ááltalunk elvégzzett minősítéss többé-kevésbbé visszaadja a vizsgált állóóvíz állapotát, beleértve aztt is, hogy jelenntős horgász- és rekreációss tevékenységg is és folyik rajta. Ki kell emelni továbbbá, hogy – aaz eddigi tapasztalatok alaapján – az ősszi minták alapján történőő minősítés szzinte mindig vaalamelyest rossszabb eredm már nem leszz gyűjthető azz ményt ad, ugyyanis néhány rovarcsoport m évnek ebbenn a szakában (fenológiai/életciklus jellem mzők), mert kirepülnek k az adott víztérbőől (pl. tegzesek, kérészek,, szitakötők).

7.8.5.2.5

Makrozoo obenton vizssgálatok értéékelése



Am mintavételek soorán összesenn 46 különbözőő rangú makroogerinctelen taxon került előő.



A kkimutatott taxoonok szinte mindegyike m tippikusan állóvíízi, lenitikus szervezet, s meelyek többségge alapvetőenn vízinnövényzethezz kötődik.



A nnyári és őszi minták denzitása és taxoonszámai sem m szezonálisaan sem pedigg mintaegységenként nem m külöönböztek.



A biiológiai vízminnősítés alapjánn a Faddi-Holtt-Duna jó és közepes k minősségű volt a kétt mintavétel alapján.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

323/412


7.8.6 HALKÖZÖSSÉÉG

7.8.6.1 Korábbi vizzsgálatok és é az adatbbázisok ered dményei 7.8.6.1.1


Az archív adaatokat a PL122_archiv_adatbázis_hal.xllsx melléklet taartalmazza.

7.8.6.1.2

Archív ad datok elemzéése

SCIAP Kft. (2008) Szakéértői véleményy A ponty (C Cyprinus carpio Linnaeus) és a harcsaa (Silurus glannis Linnaeus)) állomány fajlaagos fogási tillalma feloldásának lehetőséégéről a Faddii-Holt-Dunábaan Kézirat – Faaddi-Holt-Dunna A FSHE m megbízásábóll készült felméérés alapját a V VKI szempontjainak megfelelő mintavéteel képezte. Ennek megfelelőően a szakiroddalom háttér adatbázisa a meegfelelő alapott nyújt a Faddi-Holt-Duna (H HUAIH066) VK KI szempontú értékeléséhez, hozzátééve azt, hogy Európában azz állóvízi víztestekre vonatkozó egységess minősítési reendszer nem áll rendelkezésre. Emiaatt ezeken a vizeken v szakérrtői becslés allkalmazható, figyelembe f vévve Halasi-Kovvács et al. (2009) leíírásait. Faddi Sporthhorgász Egyessület (2006-20010) A Faddi Sporthorgászz Egyesület keezelésében léévő Faddi-Hollt-Duna fogásii és telepítési adatai.(7.8.6-1 és 7.8.6-2 tááblázatok) A telepíítési és fogási adatok hozzáájárulnak a vízzterek halfaunájának megismeréséhez, a horgászati szzempontból hasznossított fajok közzéptávú változzásainak meg ismeréséhez. Az adatok alaapvetően háttéérinformációt szolgálttatnak. Év Ponty III nyaras P t telepítés P Ponty II nyaras t telepítés P Ponty I nyaras t telepítés

K Keszeg telepítéss

2006

2007

2008

2 2009

2010

(kg)

21332

180000

18000

7126

10012

(kg)

0

40000

5000

1984

42000

(kg)

0

10000

0

0

0

(kg)

0

0

0

0

0

7.8.6-1. táblázat Faaddi-Holt-Duna telepítési adatai (kg). Halfaj Ponnty Csuuka Süllőő Kősüllő Harccsa Balin Anggolna Márrna Amuur Egyyéb

2006 14 759 921 715 2 870 3 45 5 1 306 5 284

2007 16 000 1 000 1 200 0 2 400 0 0 0 2 000 5 000

22008 16 000 600 1 500 0 2 000 0 0 0 1 000 2 180

2009 1 569 10 812 966 19 997 16 38 0 756 3 091

20100 100 436 1 027 385 0 712 35 38 0 383 3 187

7.8.6-2. táblázat Faaddi-Holt-Duna telepítési adatai (kg).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

324/412



7.8.6.2.1


A mintavétel helyszíne – szintén s az MKD-val egyezőeen – a Faddi-H Holt-Duna faddi, valamint d ombori helyszzíne. A víztestt kódja: HULW WAIH066. A mintavételt m 2dbb, egyenként 3300 méter hoosszúságú minntaegységbenn végeztük el. A mintavételii egységek kijjelölésénél figgyelembe vetttük a megaddott követelm ményeket, a korábbi vizsggálatok mintavvételi helyeit,, valamint a heelyszíni terepsszemle során a mintavételi helyszín környezeti adottsáágait, mintavét ételre való alkaalmasságát. A mintaegységeket, ahol errre lehetőség, illetve szüksééges volt, többb alegységre osztottuk. Azz alegységek kijelölésénekk legfontosabbb szempontja a vizsgálati cél szem előőtt tartása, valamint v a mintavétel reprrezentativitásaa volt. Ennekk megfelelően a mintavételi alegységeket különböző élőőhely típusú teerületeken jelööltük ki. A mintavételii egységek, illetve alegységgek pontos ko ordinátáit az MKD-ban M írtakk szerint az ellső mintavétel időpontjábann határoztuk m meg. Mind a nyári, n mind az őszi mintavvétel során ezzen egységekk-alegységek vizsgálatát véégeztük el. A mintavételi egységek és allegységek kooordinátáit, valaamint a mintavvétel időpontjaait a 7.8.6-3. tááblázatban mutatjuk m be.

Mintavvétel időpontja Minntavételi alegysség EOV X EOV Y kódja nyár ősz 2012.077.05 PLHF11F 1213301 637163 2012.10.03 PLHF11A 1214442 636911 2012.077.05 2012.10.03 PLHF21F 1256648 633688 2012.077.05 2012.10.03 PLHF21A 1256685 633795 2012.077.05 2012.10.03 PLHF22F 1257711 633979 2012.077.05 2012.10.03 PLHF22A 1255586 633888 2012.077.05 2012.10.03 7.88.6-3. táblázat Faddi-Holt-Dun F na halközösség mintavételi alegységek koordi dinátái

A mintavételi egységek jeellemzőit, a mintázás m körüllményeit az MKD-ban M megghatározott jeegyzőkönyvek tartalmazzákk (PL12_jk_hall_07.xlsx; PL112_jk_hal_10.xxlsx melléklet)). A Faddi-Holt--Dunán végzeett mintavételeek egységeit téérképszelvényyen ábrázoltukk (7.8.6-1. ábrra).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

325/412


7 7.8.6-1. ábra A 2012. évi halköözösség mintavvétel egységei a Faddi-Holt-Duunán

7.8.6.2.2


A 2012. évi vvizsgálatok adatait adatbázisba foglalva a PL12_adatbazis_hal_nyarr-osz.xlsx mellléklet tartalmaazza.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

326/412


7.8.6.2.3

Adatelemzzés

A mintavételeek eredményeei A nyári és ősszi felmérés során a két mintavételi egysségben összessen 17 faj 10884 egyedénekk meghatározáását végeztükk el (7.8.6-4. tááblázat). A minntavételek sorrán 10 fajnak kkerültek elő ivadék példányai.

Fajnév PL LHF1 PL LHF2 1 Rutiluss rutilus 1 1 1 Scardinius erythrophtthalmus 1 1 Alburnus alburnus 1 1 Abram mis brama 1 1 Tinca tinca t 1 1 Pseudorasbora parvaa 1 1 Rhodeeus amarus 1 1 Carasssius gibelio 1 1 Cyprinus carpio 1 1 Siluruss glanis 1 1 Ameiurus melas 1 0 Esox luucius 1 1 Lepom mis gibbosus 1 0 Perca fluviatilis 1 1 Sandeer lucioperca 1 1 Proteroorhinus semilunnaris 1 1 Neogoobius fluviatilis 17 15 Összees: 7.8.6-4. tábblázat Faddi-Hoolt-Duna mintavvétel során előkkerült halfajok

Az alábbiakbban a mintavéttelek során kim mutatott fajok elterjedésére, élőhelyére vonatkozó részzletes adatokaat mutatjuk bee a 7.7.6 fejezzetben írtak szzerint.

2. CLASSIS: ACTINOPTERYG GII 4. ordo: Cyppriniformes – Pontyalakúaak rendje 1. fam milia: Cyprinid dae – Pontyféélék családjaa 1 – Boddorka: euro-sszibériai faj. Elterjedési teerülete az euuromediterránn 1. Ruutilus rutilus (Linnaeus, 1758) faunatartomáány északi réészére esik, de d megtalálhaató Szibériábaan is. Csak Európa E legészzakibb területeeiről, illetve a Pireneusi- éss Appenin-félszigetről hiánnyzik. Hazánkk területéről foosszilis formáában is előkeerült. Zavarásttűrő faj, nagyy ökológiai toleeranciájának köszönhetőenn széles körbben elterjedt a legkülönféléébb típusú víízterekben. Hazánkban H azz alföldi és dom mvidéki állóvizzek és lassabbb, növényzetteel benőtt vízfoolyások egyik leggyakoribb faja. Állományyai elterjedésii területén bizztonságban vaannak. A Holt-Dunában ccsak kisebb állományban n van jelen. Néhány adu ult és ivadékk példánya miind a nyári, mind m az őszi mintavétel m soorán előkerültt. 2. Sccardinius erythhrophthalmus (Linnaeus, 17758) – Vörösszárnyú keszzeg: az euro-m mediterrán faunatartományy európai csopportjába tartozzik, preglaciálisból származzó maradványyai is előkerültek. Európábaan széles körrben elterjedt,, csak a legészzakibb (Skóciaa, Izland, Norvvégia) és legddélibb területekről (Dél-Göröögország, Ibérriai fsz.) hiányyzik. Élőhelyétt

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

327/412


a vízinövényzzettel sűrűn benőtt, b áttetszőő vízterek alkootják, áramlásskerülő. Élőheelyspecialista, az ilyen típussú vizek egyikk karakter fajaa. Bár elterjedési területén állományaai biztonságbban vannak, szűkebb ökkológiai toleranciája miattt előfordulása korlátozottabbb, mint a bodoorkáé. A Holtt-Duna egyik domináns faja, mind aduult, mind ivadék példányaii nagyobb száámban kerülttek elő mindkkét mintavéteeli helyről. 3. Alb lburnus alburnnus ( Linnaeeus, 1758) – Küsz: Az euro-mediterrá e án faunatartom mány európaai csoportjábaa tartozik, a ppreglaciálisbóll származó maradványai m is előkerültek jelenlegi elterjedési e terrületén. Egész Európábann széleskörűenn elterjedt, a Pireneusi-félssziget kivételéével. Egyaránt megtalálható a különbözző típusú vízffolyásokban a márna szintttájtól lefelé és a viszonnylag mostohhább élőhelyi feltételekkel, de nyíltabbb vízfelületteel rendelkezőő állóvizekben.. Zavarástűrő faj. A legtöbb hazai víztérr típus nyíltvízzi élettájának egyik leggyaakoribb faja. A Holt-mederr másik dominnáns faja, sziintén nagy szzámban forduult elő a mintaavételek soráán adult és ivvadék példányyai egyaránt.. 4. Abbramis bramaa (Linnaeus, 1758) 1 – Dévéérkeszeg: az euro-mediterrrán faunatartoomány európaai csoportjábaa tartozik, szélleskörű elterjeedésű, kizáróólag Dél-Európpa egyes terüületeiről hiányyzik. A dévérr szinttájú vízzterek névadóó halfaja. Enneek ellenére – igaz inkább a vízátfolyásoos – állóvizekkben is nagyoobb állományaai élhetnek. A Nagy folyókk alföldi szakaszának egyik egyik dominááns faja. Élőhhelyét megoszztja a karika keszeggel, azzonban ez a faj az állóvízii viszonyokat jjobban toleráálja. Generalisstának tekintheető. A nyári mintavétel során s adult ppéldányai mind a PLHF1,, mind a PLHFF2 mintaegysségből előkerrültek. 5. Tinnca tinca (Linnnaeus, 1758) – Compó: eeuroszibériai faaj, a faunakom mplexum euribbionta csoporrtjába tartozik.. Stagnofil faj, a mocsaras élőhelyek é egyyik karakter faj aja. Európábann a biztonságban lévő fajokkhoz sorolják. Élőhelyeinekk beszűkülése miatt Magyaarországon eggyedszáma ccsökkenő. A nyári mintavvétel során m mindkét mintaegységben n kimutatható volt egy-egyy adult példán nya. minck et Schllegel, 1846) – Kínai razbó óra: a 60-as években a busa b és amurr 6. Psseudorasbora parva (Temm szállítmányokkkal került Európába, E így hazánkba iss. Eredeti eltterjedési területe a kelet-áázsiai faunataartomány. Azz adventív fajookra jellemző módon mind európai, minnd hazai állom mányai gyorsaan terjeszkedttek, elsősorbaan a lassúbb,, hinarasodó vvízfolyásokbann és az állóvvizekben. A taapasztalatok azt mutatják, hogy erős kkonkurense a szivárványoss öklének. Az ezüst kárásszhoz hasonlóan invazív faj, a zavarrt élőhelyek benépesüléséében pionír szerepű. Kiss egyedszámbban fordult elő mind a nyyári, mind az őszi mintavéétel során adult és ivadékk példánya eg gyaránt a kétt mintaegységgben. Invázió ója nem jellem mző. 7. Rhhodeus amaruus (Bloch, 17882) – Szivárvványos ökle: Banarescu (11992) véleméénye szerint a kínai síkságii faunakompleexumhoz tartoozik, palearktikkus elterjedésssel. A faj jelenlegi elterjeddésének nyuggati határa Frrancia országg keleti része (bár Nagy Brritanniában is meghonosítoották), míg keleti határa azz Ural hegyséég. A Duna víízrendszerétőll északra és nyugatra egyyre kisebb állományai vannnak jelen. A faj hiányzikk az északi területekről. Európában a fenyegetett faajok között taartják számon.. Szerepel a B Berni Konvencció III. és a Habitat H Direktívva II. függelékkében. Ennekk megfelelően szerepel a 275/2004. (X. 8.) Korm mány rendellet közösségi jelentőségűű fajok függgelékében is.. Magyarorszáágon a szubm merz hinaras állományokkkal rendelkezőő lassú áram mlású vízterekk, valamint álllóvizek egyikk legelterjedtebbb faja. Szapporodása révén (ostracofill) szorosan kötődik k az Unnio kagylófajook elterjedésééhez. Védett.. Nagyobb eggyedszámban n a PLHF2 min ntaegységbeen fordult elő.. Mind ivadékk, mind kifejleett példányaitt fogtuk. 8. Caarassius gibellio (Bloch, 17782) – Ezüst kárász: Keleet-ázsiai faj, amely a palearkktikus elterjeddésű. Nyugatii irányú terméészetes terjeszkedése a negyedidőszaakban is folyyamatos azoonban a Dunna hazai vízrendszerébenn kimutatható jelenlegi álloománya nem a természettes terjeszkeddés, hanem az 50-es évvekben történnt telepítésekk eredménye. Mára Európpa szerte igeen gyakoriváá vált. Zavarrástűrő, a legkülönfélébb víztípusokbaan megtaláljaa életfeltételeit. Egyedszámáának növekeddése az élőhelly zavartságátt jelzi, amely egyaránt e lehett emberi beavatkozás, vagyy természetes folyamat ereddménye (pl. mocsári m körülm mények). Maggyarországon az ötvenes éévek óta robbbanásszerűenn elszaporodottt, amelybenn jelentős szerepe s voltt sajátos, gynogenetikus g s szaporodáási stratégiájjának. Többb természetvéddelmi szempoontból fontos faj konkurensse. A holt-meederben stab bil önfenntarttó populáció ója van jelen.. Viszonylag nnagyobb egyyedszámban került k elő, dee inváziója neem jellemző. 9. Cyyprinus carpioo (Linnaeus, 1758) – Pontyy: Közép-ázsiaai eredetű, palearktikus elteerjedésű faj. Hazánkban H kétt formája őshoonos, a nyurgaaponty (Cyprinnus carpio caarpio m. hungaaricus), valam mint a tőponty (Cyprinus carrpio carpio m.. acuminatus).. Eredeti élőhelye a vízfolyyások középsőő és alsó szaakasza, valamint az azokhooz csatlakozó állóvizek vízii

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

328/412


növényes terrületei. Fontoss tény, hogy tenyésztett vááltozatai term mészetes vizekkben szaporoddási képességeiket jórésztt elvesztették, emiatt állomáányai az állanndó utánpótláss ellenére is csökkenők. c A korábbi vizssgálatokkal összhangban ö n ivadék példáányai most sem s kerültekk elő, azonbaan a telepítéssek hatására jelentős meennyiségben van jelen. A PLHF1 mintaaegységben nagyobb egyyedszámban vvolt jelen min nd a nyári, mind az őszi m mintavétel sorrán. 5. ordo: Siluuriformes – Harcsaalakúak H k rendje 1. fam milia: Siluridaee – Harcsaféllék családja 10. Sililurus glanis Liinnaeus, 17588 – Harcsa: E urópai elterjeddésű faj, az euuro-szibériai faajkomplexumhhoz sorolható.. Elterjedési teerülete a Rajna és az Aral-ttó között találhható. Hiányzikk Észak- és Dél-Európából, D , ez utóbbi vizzekbe néhányy évtizede teleepítették be. A vízfolyásokk hegyi szakaaszát leszámíttva a legtöbb vízfolyásbann, és állóvízbeen megtaláljaa életfeltételeit. Elsősorban az iszapos, vagy jó búvóheelyet biztosítóó köves, tuskóós alzatot részzesíti előnyben. Európai éss hazai állományai biztonsággban lévőnek tekinthetők. S Szerepel a Berni Konvencióó III. függelékéében. Mind a nyári, n mind azz őszi mintavéétel során renddszeresen előőfordult. Állom mánya csökkkenő, jelen mintavétel m sorrán csak nyááron kerültekk elő adult pélldányai mind dkét mintaegyységből. 11. Am meiurus melass (Rafinesque, 1820) – Fekkete törpeharccsa: Észak-Am merikából a szzázad elején telepítették t bee Európa vizeibe, hozzánk feltehetően Olaszországbó O ól került az Ameiurus A nebuulosus fajjal vvéletlenszerűeen. A Kárpát-medencébenn a kilencvenees évekig csak az A. nebullosus faj előfoordulását regissztrálták. Jeleenleg három hasonló h faj (A A nebulosus, A A. melas, éss Ictalurus puunctatus) jeleenléte elfogaddott. Arra ninncs egyértelm mű válasz, hoogy a feketee törpeharcsa aaz utóbbi eszttendőkben terrjedt-e el a jeleenlegi mértékben, vagy a határozás ponttatlansága ereedményezte a faj adatainakk hiányát. Jeleenleg hazánkbban jóval gyakkoribb, mint a törpeharcsa. A fekete törppeharcsa tipikkus élőhelye a növényzettel benőtt, váltoozó vízjárású lassú vízfolyáások, alföldi csatornák, c valamint állóvizeek. Jellemző populációinakk gyors gradácciója és azok ugyanilyen gyors g összeom mlása. Magyaarországon neem őshonos, bbetelepített. A Faddi-Holt-Dunában jeelentős állom mányai vannaak jelen. Az őszi mintavvétel során a PLHF2 minntaegységbeen a korábbii vizsgálatokhhoz hasonlóaan nagyszámú ivadék kerüült elő. 6. ordo: Esoociformes – csukaalakúak c k rendje 1. fam milia: Esocidaae – Csukaféllék családja Esox luciuus Linnaeus, 1758 – Cssuka: holarktikus elterjeddésű faj. Eurrópai állománnyai stabilak,, 12. természetvéddelmi szempoontból a faj biztonságban vaan. Előfordulássa elsősorban alföldi víztereekben jellemző, így a dévérr szinttájú vízfoolyásokban éss a különbözőő típusú állóvi zekben. Szélees ökológiai tűűrőképességéét bizonyítja, hogy h nagyobbb populációi éélnek az északi hidegvizűű oligotróf taavakban is. Magyarország M on az alfölddi és dombvidéki vízterekk leggyakoribb ragadozója. Kizárólag a PLHF2 m mintaegységbeen lehetett kimutatni m mind adult, mind m ivadékk példányait. A holt-mederrben nem tarttozik a dominnáns ragadozzók közé. 11. ordo: Peerciformes – Sügéralakúak S k rendje 1. fam milia: Centrarrchidae – Nap phalfélék csalládja 13. Lepomis gibbosus g (Linnnaeus, 1758) – Naphal: észak-Amerikábból betelepítettt, adventív fajj. Mára egészz Európában széles körűen elterjedt a szubmerrz hinarakkall benőtt vízzterekben. Kiifejezetten áramláskerülő. á . Magyarorszáágra Németorsszágból 1905--ben került. Tiiszta vizű, sekkély, hinaras vizeinkben v minndenütt jelentőős állományaii alakultak ki. A holt-mederrben igen gyaakori, mindkéét mintaegysségben nagy számban kerrültek elő adult és ivadékk egyedei, küllönös tekintettel a PLHF2 mintaegységgben az őszi mintavétel so orán. 2. fam milia: Percidaae – Sügérféléék családja 14. Perca fluvviatilis Linnaeuus, 1758 – Süügér: euro-szzibériai faj. Szzéles ökológiaai tűrőképesséégű, a márnaa szinttájú vízfoolyásoktól a különböző k típuusú állóvizekigg egyaránt meegtalálja életfeeltételeit, ahool a hínárnövényzet, vagy a kövezések laassabb áramláású részei alkalmas búvó- éés ívóhelyet biztosítanak b szzámára. Term mészetvédelmii szempontbóll

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

329/412


a faj nincs veszélyben. Magyarorszáágon az állanndóbb vízházztartású hinarrasodott vízteerek jellemző faja, kisebbb állományai aazonban a leggtöbb típusú vízterünkben él. Kizárólag a PLHF2 mintaegységbe n fordult elő néhány adultt példánya. Sander luucioperca (Linnnaeus, 17588) – Süllő: az euro-medditerrán faunaatartomány taagja, európaii 15. Areája a Viszztulától az Araal-tóig terjed. Hiányzik Nyuugat- és Dél-E Európából, bárr Olaszországgban telepítik.. elterjedésű. A Élőhelye a vvízfolyások péér szinttájától lefelé a kem mény aljzatú vízterek. Áram mláskedvelő, de búvóhelynek inkább a vízfolyások ccsendesebb visszaforgóit váálasztja. A vízttér oxigén elláátottságára érzzékeny. Emiattt állóvízi állom mányai csak a megfelelő oxxigén ellátottsáágú vízterekben alakulnak ki. Jellemző rendkívül r erőss territórium taartása. Mind európai, e mindd hazai állomáányai biztonságban vannaak természetvvédelmi szem mpontból. A harcsa h mellettt a holt-medder dominánss ragadozó halfaja. Stabil populációja p van v jelen a táározóban, azo onban ivadékk példányai jeelen vizsgálaat során nem m kerültek elő.. 4. fam milia: Gobiidae – Gébfélék családja 16. N Neogobius fluuviatilis (Pallass, 1814) – Fol yami géb: A kessler gébheez hasonlóan ponto-kaspikuus elterjedésűű faj. Areája a Fekete-tengeertől az Aral-tóig húzódik. IItt egyaránt megtalálja m élőhhelyét a brakkkvizekben és a folyók alsóó szakaszánakk édesvizébenn. A Dunában északi irányú terjeszkedésee bizonyított. A Dunán kívü l hazánkban több t dunántúlii tóban is meegtalálta élőheelyi feltételeit,, így pl. a B Balatonban, Deseda-tározób D ban. Mára a Tisza vízrenndszerében iss fokozatosan terjeszkedik. Élőhelyét a homokos, isszapos aljzatúú habitatok adják. a Szereppel a Berni Konvenció K III.. függelékébenn. Kis egyedsszámban adult példányai m megtalálható ók voltak mind dkét mintaeggységben. 17. P Proterorhinus semilunaris (H Heckel, 1837)) – Tarka géb: Ponto-kaspikkus faj. Eredeeti areája a Fekete-tengertőll az Aral-tóig terjed. Megtaalálható a brakkvizekben, vvalamint elterjjedési területéének édesvizeeiben. Magyaarországon azz első példányyt 1872-ben reegisztrálták, a Tisza vízgyűűjtőjéből azonban csak 19558-ban jeleztéék. Tág tűrésűű faj, a márnaa szinttájú vízfoolyásoktól lefeelé haladva eggészen a keveert vizű tengerröblökig mindeenütt alakulnaak ki nagyobb állományai. A vízfolyások ffelső szakaszán elsősorban a kövek köözött, míg az alföldi szakaszon a vízinöövények között találja megg élőhelyét. A Berni Konvennció III. függeléékében szereepel, Magyarországon 20100 óta nem véddett. Kedveli a csendesebb,, kis sodrású hhabitatokat. Mindkét mintaeegységben reendszeresen előfordult mind adult, mi nd ivadék forrmája. A szakirodaloom által korábbban leírt 24 fajból f a jelenleegi mintavétel során 17 került elő. Jelen vizsgálat idejéén új fajt nem m mutattunk kki. Nem kerüült elő az Annguilla anguiilla, Ctenophaaryngodon iddella, Aspius aspius, Bliccca bjoerkna,, Hypophthalm michthys molitrrix, Ameuirus nebulosus, Gyymnocephaluss cernua. Ezeek a fajok a koorábbi mintavéételek során iss ritka előforduulásúak voltakk. Ennek meggfelelően a 22012. évi min ntavétel eredménye a foggott faj-szerkkezet alapján n jellemzőnekk tekinthető a Faddi-Holt-D Dunára.

Ökológiai elemzés A nyári mintaavétel során a két mintaeggységben az eegységnyi hossszra jutó fogások értéke kkiegyenlített (7.8.6-2 7 . ábra).. Nagyobb elttérés tapasztaalható az őszi mintavétel időszakábann. Ekkor a PLHF2 P mintaeegységben azz egyedszám m magasabbnaak adódott. Ennnek oka, hoggy a faddi réssz sekélyebb területein nagyobb számbban voltak meegtalálhatók – elsősorban – a Lepomis gibbosus, Am meiurus melaas ivadék egyyedei. A fajszzámok összevvetésében is tapasztalhatóó kismértékű, kkonstans eltérrés a két mintaavételi egységgben. Ennek okát o szintén a környezeti addottságok, alapvetően a kétt mintaegység eltérő vízmélységével leheet magyarázni . Összességéében azonbaan megállapítható, hogyy a két min ntavételi egyység halegyyüttese haso onló jellegű,, ugyanakkor a holt-med der eltérő élőhelyi é adoottságai köveetkezménykéént közöttükk kismértékű ű különbség g tapasztalhattó.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

330/412


7..8.6-2. ábra A faj, fa illetve egyeddszámok (adult++ivadék) CPUE E értékei a Fadd di-Holt-Duna kéét mintaegységéében

A Faddi-Holtt-Duna két minntaegysége halközösségénnek ökológiai elemzését azok funkcionáliis jellemzői (H Halasi-Kovácss és Tóthméréssz 2011) alapjján adjuk megg (7.8.6-5., 7.8..6-6. táblázat)).

FUNKCIIONÁLIS JELL LEMZŐK PLHF1 PLH HF2 Táplálkozási hab bitat Nyílt vízii 18,61 0,46 Metafitikkus 68,40 94,47 Bentikuss 12,99 5,07 Áramlás fokaa Stagnofil 65,80 87,56 Euritóp 34,20 12,44 Reofil 0,00 0,00 Eredet Adventívv 45,45 71,89 Őshonoss 54,55 28,11 7.8.6-5. táblázat A Fadddi-Holt-Duna h alközösségeineek néhány funkcionális jellemzzője nyáron

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

331/412


FUNKCIIONÁLIS JELL LEMZŐK PLHF1 PLH HF2 Táplálkozási hab bitat Nyílt vízii 17,76 6,19 Metafitikkus 59,81 81,43 Bentikuss 22,43 12,38 Áramlás fokaa Stagnofil 58,88 81,43 Euritóp 41,12 18,57 Reofil 0,00 0,00 Eredet Adventívv 33,64 58,10 Őshonoss 66,36 41,90 7.8.6-6. táblázat A Fadddi-Holt-Duna hhalközösségeineek néhány funkkcionális jellemzzője ősszel

A Faddi-Holtt-Duna halközzössége az állóvizekre á jelllemző szerkeezetet mutatja. Teljes mérttékben hiányooznak a reofill fauna elemekk. Ez ugyanakkkor megerősííti azt a tényt iis, hogy a hollt-meder és még m a vele köözvetett kapcssolatban álló ó természetess élő vízfolyássok között seem biztosítottt a halak ván ndorlása érdeemben. Ez eggyúttal azt is jelenti, hogyy a holt-medeer önálló, és alapvetően önfenntartó ö hhalállománnyyal rendelkezik. Jelen vizssgálat eredméényei, illetve a szakirodalmi források (Halasi-Kovács 2012) 2 alapján kimutatható,, hogy a halttelepítések jeelentősen beffolyásolják a természetess halközösség g struktúrát. A holtág két területe környyezeti adottsáágának különbbözőségét a halközösségek h k funkcionális jellemzőiben megtalálhatóó eltérések is ttükrözik. A PLLHF1 mintaegyységben a nyííltvízi, valaminnt a bentikus fajok f nagyobbb, ezzel együttt a metafitikuss és stagnofil ffajok kisebb reelatív abundanciája jellemzző. Ez azt jelenti, hogy a ho olt-meder fadddi területéneek környezetii adottságai a bentonikuss eutrofizálód dási anyagfoorgalmi út iráányába mutaatnak, amit a makrofita növényzethez n z kötődő faunnaelemek meegerősödése, és a stagnoofil fajok gyaakoriságának emelkedésee egyaránt bizonyít. Ezzell együtt az innvazív fajok nagyobb rellatív abundannciája ezen területen aztt is jelzi, hoogy ez az iráány nem egyy alacsonyabbb fajszámú, elsősorban e stagnofil fajokk alkotta klim max halközösség, hanem a horgászati hasznosításs okozta disztturbancia ereedményeként folyamatosaan egy pionír halközösség g irányába muutat.

7.8.6.2.4

VKI szeerinti vízminősítés

Jelenleg Maggyarországon nincs az állóvizekre kidolggozott VKI szeempontú minőősítési rendszeer. Halasi-Kovvács és mtsaii (2009) az orsszágos vízgyűűjtő-gazdálkoddási tervezés ssorán tettek az állóvíz vízteestek minősítéésére ajánlást. Jelen munkaa során a minőősítést ez alappján végezzük el. A szakértői m minősítés hárromszintű. Ezeek a következzők: megfelelőő (3), közepes (2), rossz ((1). Az adott állóvíz víztestt minőségi bessorolását a táblázatban meeghatározott éértékek számtaani átlaga alapján adjuk meeg (7.8.6-7. , 7.8.6-8 7 , 7.8.6-99 táblázat). A V VKI szerinti ött szintű minősítést a követkeező módon véégezzük: 1,00= rosssz (1) 1,33= gyennge (2) 1,66= gyennge (2) 2,00= mérssékelt (3) 2,33= jó (44) 2,66= jó (44) 3,00= kiválló (5)

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

332/412


A minősítés során figyelembe vesszükk mind a nyárri, mind az ősszi mintavétel eredményeit oly módon, hogy h a végsőő minősítési éértéket az eggyes minősítéési értékek sszámtani átlagaként határozzuk meg, a kerekítés szabályainakk megfelelően..

Érték 1 2 3 Faj-adattsorok alapján összetett ö szakéértői megítélés 1 2 3 Specialiista fajok relatívv gyakorisága <15% 15-33% >33% Őshonoos fajok relatív gyakorisága g <33%, 33-66%, >666 7.8.6-7. táblázat Az állóvíz vízteestek halközössség alapján törtténő minősítése e során figyelem mbe vett kritériuumok A minőssítésnél figyelembe vett ado ottságok

PLHF2 Értékszám Érték Értékkszám Szakérrtői megítélés 2 2 2 2 Speciallista fajok relatíív gyakorisága 28,57 2 266,27 2 Őshonoos fajok relatív gyakorisága 54,55 2 288,11 1 MINŐSÍTTÉS EREDMÉNYEE 2,00 1,66 VKI MINNŐSÍTÉS ÉRTÉKSSZÁMA mérsékelt (3) gyenge (2) 7.8.6-8. tábláázat A Faddi-Hoolt-Duna minősíítése a nyári miintavétel alapjánn Minősítési kritériumok k

PLHF F1

Érték

PLHF2 Értékszám Érték Értékkszám Szakérrtői megítélés 2 2 2 2 Speciallista fajok relatíív gyakorisága 46,73 3 322,38 2 Őshonoos fajok relatív gyakorisága 66,36 2 411,90 2 MINŐSÍTTÉS EREDMÉNYEE 2,33 2,00 VKI MINNŐSÍTÉS ÉRTÉKSSZÁMA jó (4) mérsékelt (3) 7.8.6-9. tábláázat A Faddi-Hoolt-Duna minősíítése az őszi miintavétel alapján án Minősítési kritériumok k

PLHF F1

Érték

Összességéében a Faddi--Holt-Duna a VKI szerint m meghatározottt „MÉRSÉKE ELT” (3) KATEEGÓRIÁBA sorolható.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

333/412


7.8.6.2.5

Értékeléés

e VKI V szemponttú halközösséég mintavételtt  A 2012. évben két – egy nyári és egy őszi – issmétlésben eredményes, végeztünnk a Faddi-H Holt-Duna dom mbori, valaminnt faddi szelvvényében, 2 db, egyenkénnt 300 méterr hosszúságúú mintavétteli egységbenn. A vizsgált vííztest VKI kóddja: HULWAIH H066.  A nyári éés őszi felmérrés során a kéét mintavételi egységben össszesen 17 faaj 1084 egyedéének határozáását végeztükk el.  A 2012. évi mintavétell eredménye a fogott faj-szeerkezet alapjáán jellemzőnekk tekinthető a Faddi-Holt-Duunára.  A két m mintavételi eggység halegyüttese hasonnló jellegű, ugyanakkor u a holt-meder eltérő élőhelyi adottságaii következzményként közzöttük kismérttékű különbséég tapasztalhaató.  A vizsgáálat eredményye bizonyítja, hogy h a holt-m meder és az azzal a közvetett kapcsolatbaan álló Duna között k a halakk érdemi vvándorlása nem m biztosított.  Jelen vizzsgálat eredm ményei, illetvee a szakirodaalmi források egyaránt bizonyítják, hogyy a holt-medder önálló, éss alapvetően önfenntarrtó halállománnyal rendel kezik. Ugyannakkor a haltelepítések jeelentősen beefolyásolják a természeetes halközössség struktúrát. Ennek meggfelelően a Faaddi-Holt-Dunaa a módosítottt, alapvetőenn a horgászatii hasznosítás által meghatározott halállománnyal rrendelkező állóóvizek kategóóriájába sorolhható. b euutrofizálódási anyagforgalm mi út irányábaa  A Faddi--Holt-Duna faaddi területéneek környezeti jellemzői a bentonikus mutatnakk, amit a makkrofita növényyzethez kötődőő faunaelemeek, és a stagnofil fajok maggasabb, a korrábbi évekbenn tapasztaltakhoz viszonnyítva növekvőő relatív abun danciája jelezz.  A PLHFF2 magasságáában az invaazív fajok naagyobb relatívv abundanciája azt is meegerősíti, hoggy a jellemzőő anyagforrgalmi irány a horgászati hasznosításs okozta diszzturbancia ereedményeként folyamatosaan egy pionírr halközössség felé mutaat.  A VGT megalkotásakor az állóvizekre meghaatározott ajánnlást figyelem mbe véve a VVKI szemponntú minősítéss eredménnye szerint a Faddi-Holt-Dun F na ökológiai áállapota mérséékelt.  A mintavételek elem mzése alapjánn a Paksi Attomerőmű kibbocsátásával összefüggéssbe hozható elváltozást a halközössség szerkezeetben nem tapasztaltunk. A Holt-Duna ökológiai állapottát annak körnnyezeti adottsáágai, valamintt a hasznoosítása határoozza meg.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

334/412


7.8.7 FFADDI-HOLT T-DUNA (HULWAIH0666 VÍZTEST)) VKI ALAPU VÍZMINŐ ŐSÍTÉSE Az értékelés során alapvettően figyelembbe vettük az E ECOSTAT guidance document no. 13. (EECOSTAT 20005: Common Implementatiion Strategy foor the Water Framework F Dirrective (2000/60/EC) ) dokuumentumben ffoglalt alapelveket, valamint a 20008-ban az országos vízgyűűjtő gazdálkoddási tervezés során s meghattározott hazai iránymutatásookat. Az ökológiai állapotot megghatározó kém miai jellemzőkk között a biolóógiát támogató fizikai-kémiaai elemek eseetében csak a kiváló és a jóó állapot értékkelése történik, feltételezvee, hogy a jó állapotnak nem m megfelelő ké kémiai környezzet a biológiaii állapotban (m mérsékelt vaggy annál rosszabb) megjeelenik. Ezen jellemzőknél lényegében azt kell vizsggálni, hogy a biológiai alappon történt bessorolást a fizikko-kémiai állappot támogatjae, vagy nem. A fizikai-kém miai paraméteerek laboratórriumi vizsgálattaihoz 2012. március m 22-én n, 2012. júniuus 25-én, 20122. szeptembeer 26-án és 20112. novemberr 14-én az állóóvizek kijelölt m mintavételi heelyein elvégezttük a negyedééves mintavéteeleket. A rendelet szzerint a vizsgáálatok VKI szerinti értékelés ét négy csopoortban (Savasodási állapot, Sótartalom, Oxigén O háztartás, Nöövényi tápanyagok), a méréési pontok elem m komponensseinek éves áttlag értékei alaapján végeztüük el, az alábbi osztályyozási szempontok szerint. Az összesítés alapján láthatjuk, hogy a víztest v savassodási állapota jó, a sótarttalom állapotta kiváló, oxig gén háztartása m mérsékelt, nem éri el a jó állapotot, á növvényi tápanyaagok tekintettében jó állappotú. Az „egy rosssz, mind rosssz” elv alapjánn a minősítés 33, mérsékelt. A FADDI-HO OLT-DUNA (HULWAIH066 VÍZTEST) fiziikai-kémiai paraméterek VKI V szerinti m minősítésénekk a legrosszabbb osztály átlag g eredményee mérsékelt 3,, ennek alapján nem érte el e a jó állapottot. 2012. márciuusa és és novembere köözött két minttavételi pontoon, négy alkaalommal vizsggáltuk a Fad ddi-Holt-Dunaa fitoplanktonjáát és két alkallommal a fitobbentont, a bioológiai vízminőőség és a Vízz Keretirányeelv szerinti ökoológiai állapott meghatározáása céljából Az átlagos ffitoplankton biomassza, ill a-klorofill koncentráció alapján, a Faddi-Holt-D Duna F1 mintaavételi pontjaa (Fadd, kompp) 2012. márrciusában 5 (mezo-eutrófik ( kus), júniusábban 5 (mezo--eutrófikus), sszeptemberébben 5 (mezo-eutrófikus), nnovemberébenn 5 (mezo-euttrófikus) állapootú volt. A HL LPI értékek 20012. márciusáában a jó, júnniusában a jó,, szeptemberéében a jó, novvemberében a kiváló ökológgiai állapotnakk feleltek meg. A Faddi-Holtt-Duna F2 mintavételi m ponntja (Domborri, strand) 2012. márciusában 5 (mezoo-eutrófikus), júniusában 4 (mezotrófikuss), szeptembeerében 5 (meezo-eutrófikuss), novemberéében 4 (mezootrófikus) állappotú volt. A HLPI értékekk 2012. márciuusában a jó, júúniusában a jó ó, szeptemberrben a jó, novvemberében a jó ökológiai áállapotnak feleeltek meg. A fitobenton kovaalga álloományának 20012.-ben nyárri és őszi mennnyiségi és miinőségi vizsgáálata alapján, a kevés adatt miatt, csak kvvalitatív jellem mzés adható a telephely körrnyezetében leevő állóvizek ökológiai ö állappotáról. A trófikus visszonyok jellem mzésére alkalmas TDIL-inddex értéke a Faddi-Holt-Du F na mindkét m mintavételi ponntján, mindkétt időpontban a jó ökológiai állapotnak á feleelt meg. Az algológiai (fitoplanktonn és fitobenton) vizsgálatokk eredményeii alapján szám mított biotikuss indexek átlaagos értéke a Faddi-Holt-Duna F1 mintaavételi pontjánn a jó vagy kiiváló, az F2 mintavételi m ponton minden időpontban a jó ökológiaii állapotnak feelelt meg.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

335/412


A Faddi-Holt--Duna, HULW WAIH006 víztesst Víz Keretiráányelv szempoontú állapotérttékelése soránn az „egy rosssz, mind rossz” elvet követtük. Bár a makrozoobeenton és a haalközösség vonnatkozásábann VKI szemponntú minősítésii rendszerrel nem rendelkeezünk, a halkközösség adattok mintavétel i és értékelési megbízhatóssága, valamintt az a tény, hoogy a kémiai elemek minősítése során a tápanyag muutatók értéke a jó állapotnál rosszabb ereedményt mutaatott, a Faddi-Holt-Duna VK KI szempontú öösszesített minősítési m értééke nem értee el a jó állapo otot, az 3-as mérsékelt m áll apotú.

Min nősítési elem mek Kémiaa Fitopllankton Fitobeenton Makroofita Makroozoobenton Halköözösség MINŐSSÍTÉS ÉRTÉKE

Faaddi-Holt-Dunna (H HULWAIH0066) nem érte é el a jó állaapotot 4 (jó) 4 (jó) 4 (jó) 4 (jó) 3 (mérsékelt)

3 (mérsékeltt)

7.8.77-1. táblázat A Faddi-Holt-Duna F a (HULWAIH0006 víztest) VKI alapu a minősítésse 2012.

7.8.8 A FADDI-HOLLT-DUNA (H HULWAIH0006 VÍZTEST T) 2012. ÉVVI VIZSGÁLATTAINAK ÖSSSZEFOGLALÓ Ó ÉRTÉKELÉSE

Fizikai kémiai jellemzők 2012. márciuusa és és noveembere közöttt két mintavétteli ponton, néégy alkalommaal vizsgáltuk a Faddi-Holt-D Duna fizikai – kémiai jellem mzőit. Ennek azz MSz12749 és é a VKI szeriint történt értéékelését az aláábbiakban fogllaljuk össze. A MSz127499 szerint végzzett értékelés. A csoport: azz oxigénháztarrtás jellemzői Az oxigénházztartás mutatóói alapján a hooltág vízminőssége a faddi kompnál k is a strandnál s is a kémiai oxigénnigény miatt a IV. (gyenge) vízminőségii osztályba taartozik. B csoport: a nitrogén- és a foszforháztarrtás jellemzői A nitrogén- éés a foszforhháztartás jellemzői alapján a holtág vízminősége az a-klorfill tartaalom miatt IIII. (mérsékelt)) vízminőségii osztályú. D csoport: mikroszennyezőők és toxicitáss D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezőők A szervetlen mikroszennyyezők tekintetéében a holtágg vízminőségee a faddi kom mpnál is és a srtandnál is az I. (kiváló)) vízminőségii osztályba taartozik. E csoport: eggyéb jellemzőkk Az alcsoportt vizsgált muttatóinak az értékei é alapjánn a holtág vízzminősége mindkét m pontonn a pH értékke miatt a IV.. (gyenge) vízzminőségi ossztályú.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

336/412


A VKI szerinnt végzett értéékelés. A VKI minősíítés alapján lááthatjuk, hogy a víztest savvasodási állap pota jó, sótarrtalmának álllapota kiváló,, oxigén háztartása nnem éri el a jó ó állapotot, növényi tápannyagok tekintetében jó állaapotú. FADDI-HOLTT-DUNA (HUL LWAIH066 VÍZTEST) fizikaai-kémiai paraamétereinek VKI szerinti m minősítése alapján nem érte el a jó áállapotot.

Fitoplanktonn 1. 2012. márciusa és é és novembeere között két mintavételi poonton, négy allkalommal vizssgáltuk a Fad ddi-Holt-Dunaa fitopplanktonját és két alkalomm mal a fitobentoont, a biológiaii vízminőség és é a Víz Kereetirányelv szeerinti ökológiaii állappot meghatároozása céljából 2. Az átlagos fitopllankton biom massza, ill a-kklorofill konccentráció alaapján, a Fadddi-Holt-Duna F1 F mintavételii pontja (Fadd, kom mp) 2012. márciusában 5 ( mezo-eutrófikkus), júniusábaan 5 (mezo-euutrófikus), szeeptemberébenn 5 (m mezo-eutrófikuus), novemberrében 5 (mezoo-eutrófikus) állapotú á volt. A HLPI értékeek 2012. márcciusában a jó,, júniuusában a jó, szeptemberéb s ben a jó, noveemberében a kiváló k ökológiai állapotnak ffeleltek meg. 3. A Faaddi-Holt-Dunna F2 mintavéételi pontja (Doombori, strandd) 2012. márcciusában 5 (meezo-eutrófikuss), júniusábann 4 (m mezotrófikus), szeptemberéében 5 (mezo -eutrófikus), novemberében n n 4 (mezotróffikus) állapotúú volt. A HLPII értéékek 2012. máárciusában a jó ó, júniusában a jó, szeptem mberben a jó, novemberébeen a jó ökológgiai állapotnakk feleltek meg. Fitobenton 1. A fitobenton kovvaalga állomáányának 20122.-ben nyári és é őszi mennyyiségi és minőőségi vizsgálaata alapján, a kevéés adat miatt, csak kvalitatív jellemzés addható a telephhely környezettében levő állóóvizek ökológiiai állapotáról.. 2. A trrófikus viszonyyok jellemzésére alkalmas TDIL-index értéke é a Faddi-Holt-Duna m mindkét mintavvételi pontján,, minddkét időpontban a jó ökológgiai állapotnakk felelt meg. 3. Az aalgológiai (fittoplankton éss fitobenton) vizsgálatok eredményei e alapján számítoott biotikus inddexek átlagoss értééke a Faddi-Hoolt-Duna F1 mintavételi m ponntján a jó vagyy kiváló, az F2 F mintavételi ponton mindeen időpontbann a jóó ökológiai álllapotnak felelt meg. Makrofita 1. A 20012. évben eredményes VKI szempontúú makrofita mintavételt végeztünk a Fadddi-Holt-Duna két (dombori,, fadddi) szelvényébben. 2. Makkrofita mintavéételezés a két szelvény 3-3 mintaegységéében történt kétszeri ismétléésben. 3. A m mintavételek soorán a Faddi-H Holt-Dunából öösszesen 35 db d makrofiton fajt mutattunkk ki. 4. A m makrofiton vizssgálatok eredm ménye alapjánn is elkülönül a meder észzaki és déli véége, alapvetőeen tükrözve a medder két végébeen tapasztalt medermorfológ m giai különbséggeket. 5. A Faaddi-Holt-Duna vízminősége a makrofitonn állományok adatai alapjánn a jó ökológiiai állapotot tükrözi. t

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

337/412


Makrozoobeenton 1. A 2012. évben eredményes e VKI V szemponttú makrozoobbenton mintavvételt végeztüünk a Faddi-H Holt-Duna kétt (dom mbori, faddi) szelvényében. s 2. A m makrozoobentoon mintavételree a két mintasszelvény egy-eegy mintaegysségében, két iidőszakban keerült sor. 3. A m mintavételek során összeseen 46 különbööző rangú maakrogerinctelenn taxon kerültt elő. A kimuttatott taxonokk szinnte mindegyikee tipikusan állóóvízi, lenitikuss szervezet, melyek m többségge alapvetőenn vízinövényzeethez kötődik.. Meggjelentek ugyaanakkor folyóvvízi, a Dunábaan is előfordulóó idegenhonoss taxonok is. 4. A m makrozoobentoon adatok ellemzése alappján megállappítható, hogy a nyári és őszi minták denzitása éss taxoonszámai sem m szezonálisann sem pedig m mintaegységennként nem különböztek sziggnifikánsan. 5. A biológiai vízminnősítés alapjánn a Faddi-Holtt-Duna nyáronn jó, míg ősszeel közepes miinőségű, összességében jó ó állapotú volt a kéét mintavétel alapján. a Halközösségg 1. A 22012. évben eredményes VKI szempoontú halközössség mintavéételt végeztünnk a Faddi-H Holt-Duna kétt (dom mbori, faddi) szelvényében. s 2. A haalközösség mintavételre a két k mintaszelvvény egy-egy mintaegységé m ében, két időszzakban került sor. 3. A nyári és őszi felmérés f soráán a két minttavételi egyséégben összesen 17 faj 10884 egyedénekk határozásátt végeeztük el. 4. A 20012. évi mintavétel eredméénye a fogottt fajszerkezet alapján jellem mzőnek tekintthető a Faddii-Holt-Dunára,, összzevetve a koráábbi kutatási eredményekke e el. 5. Jeleen vizsgálat eredményei, illetve a szakiroodalmi forrásook egyaránt bizonyítják, b hoogy a holt-medder önálló, éss alappvetően önfennntartó halálloománnyal renddelkezik, a hoolt-meder és a Duna közöttt a halak vánndorlása nem m biztoosított. Ugyannakkor a halteelepítések jeleentősen befolyyásolják a term mészetes halkközösség struuktúrát. Ennekk meggfelelően a Faddi-Holt-Du F na a módossított, alapvettően a horgáászati hasznoosítás által meghatározott m t haláállománnyal reendelkező állóvizek kategórriájába sorolhaató. 6. A két mintavételii egység haleegyüttese hassonló jellegű, ugyanakkor a holt-mederr eltérő élőhelyi adottságaii köveetkezménykénnt közöttük kismértékű k küülönbség tappasztalható. Holt-Duna H fadddi területéneek környezetii jelleemzői a bentonnikus eutrofizáálódási anyagfforgalmi út iráányába mutatnnak. 7. A V VGT megalkottásakor az álllóvizekre megghatározott ajjánlást figyeleembe véve a VKI szempontú minősítéss ereddménye szerinnt a Faddi-Holt-Duna ökolóógiai állapota mérsékelt. A víztest mintavétali pon ntjaiból vizsgált vízmintákk komponensseinek értékeii alapján az A Atomerőmű felmelegedett f t hűtővizénekk hatása nem volt kimutath ható. Összességéében az élőlénycsoportok vizsgálataa azt jelzi, hogy h a Fadd di-Holt-Dunábban a Paksi Atomerőmű ű kibocsátásáával összefüg ggésbe hozhaató elváltozáss jelen vizsg gálat alapján nem mutathaató ki. A Fad ddi-Holt-Dunaa ökológiai álllapotát annakk környezeti adottságai, vvalamint haszznosítása hattározza meg.. A holtmeder dombori éss faddi terüleete ökológiai szempontból különbséggeket mutat. A faddi teerület környeezeti jellemző ői alapján a bentonikus anyagforgalm mi út domináál. A dunai kkapcsolat a makrozooben m nton szervezeetek alapján kimutatható,, míg a halak esetében nin ncs érdemi faajkicserélődéss.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

338/412


7.9 A KONDOR-TÓ Ó ÉS A HORG GÁSZTAVAK VIZSGÁLATII EREDMÉNY YEI

7.9.1 FIZIKAI-KÉMIAAI JELLEMZŐK

7.9.1.1 Korábbi vizzsgálatok eredménye e i

7.9.1.1.1

A Kondorr-tó, Horgászz-tavak (BME E Inntotech Kft.)

A BME Innootech Kft. álttal 2002-2011 között véggzett vízminősségi vizsgálatok kigyűjthet ető eredményeit az alábbii szelvénytagoolással összessítettük.

Ta avak szelvén nyeinek nev ve Befolyó ó Előnevelő tó 1. tó 2. tó 3. tó eresz 4-5. áte 6. tó 7. tó hídnál Kondorr tó a gyalogh Kondorr tó leeresztő ő zsilip (elfolyyó)

Min ntahely szzáma TAV_ _1 TAV_ _2 TAV_ _3 TAV_ _4 TAV_ _5 TAV_ _6 TAV_ _7 TAV_ _8 TAV_ _9 TAV_ _10

A vizsgálatokk keretében azz alábbi kompponens kör kerrült bevizsgáláásra. Vízhőmérséklet

ppH

MVM ERBE ZZrt.

Vezetőképesséég

Oldott oxigén

Oxigéntelítettség

KO OIps


Ő. lebeegő anyag

o-foszfátion

Nitrátion

Nitrrition

Ammónium-ion

Klorofill-a tartalom

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

339/412


7.9.1-1. ábra á Archív vízzminőségi adatook mintavételi helye h a Horgászz tavak és a Kon ondor-tónál

Horgász tavvak-Kondor tó ó A horgásztavvak vízminőséégének és vízpótlásának elllenőrzése, vizzsgálata együttt tárgyalja és értékeli az össszes vizsgáltt tó jellemzőit, ideértve a Koondor tavat is. Budapesti Műszaki Egyyetem Vízelllátás-Csatornnázás Tanszzéke és a BME B INNOTEECH Kft. azz Atomerőműű megbízásábóól 2003-ban éss 2004-ben nyyolc alkalomm mal vizsgálta a horgásztavak vízminőségét . Megállapítottták, hogy a horgásztavaak kémiai éss biológiai vízminősége v - a tórendszzer “pangó” részei nyárii vízminőségének a kivételéével - megfeleelő volt a halaastavi/horgászztavi célkitűzéések céljából. A nyári időszzakban egyess tavakon felléépő oxigénhiáány kezelésérre az Atomerő rőmű és a tógazda által fooganatosított intézkedésekk (levegőztetőő berendezéseek telepítése) eredményeseek voltak. A hoorgásztavi renndszer vízminőősége a betápplálási ponttóll a kibocsátáss felé folyamaatosan romlik (Kondor tavi elfolyó vizett elvezető zssilip). Ez elsőősorban az ox oxigénháztartáás mutatóibann jelentkezett, mert a tavakkat érő, folyam matos szervessanyag terhelés (tápadagoolás és etetéss) a befolyó víz v KOIps-benn kifejezett szeervesanyag taartalmát az erredeti érték 33-5x-re növeltee. Ennek vízm minőség rontóó következméénye az oldottt oxigénszint eerőteljes csökkkenésében, küülönösen a m meleg nyári hónapokban jeleentkezett (erőss napszakos ingadozás, i éss függőleges ooxigén rétegzeettség). A tórendszerr alsó “pangóó” részeiben (Kondor tó, 11-3 és előnevvelő tó) szinte minden eseetben rosszabb volt a vízz minősége, m mint az erősebbb átfolyással, nagyobb frisss víz utánpótlással rendelkkező tórészeknnek. Azt is meegállapították,, hogy a horgáásztavi vízrenddszer felügyeleti monitorozáása, illetve időőszakos rutinellenőrzése a ttovábbiakban is indokolt.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

340/412


A hidegvízolddali vízutánpóótlás megvalósításának vízzminőségi hatáásait 2005-been kezdték viizsgálni. Nyolc alkalommall végeztek vízm minőségi vizsggálatot. 2005. 03. 21 (1. vizsgálat)) Helyszíni méérések eredméényei méréssi pont

hőméérséklet pH vez. ké ép. oldott O2 ( oC) µS/cm m mg/ll Befolyó 114,8 8,32 8 399 10,77 Előneevelő tó leüürítve 1. tó 112,3 9,08 9 388 11,88 2. tó lehaláászás alatt 3. tó 110,9 8,80 8 388 12,00 4-5. ááteresz 111,7 8,75 8 449 10,55 6. tó 111,5 8,68 8 430 10,99 Konddor tó leeresztő zsilip (elfolyó) 110,2 8,66 8 410 11,33 7 7.9.1-1. táblázaat Horgásztavakk helyszíni vízm minőségi vizsgálata – 2005.03..21.

oldottt O2 % 102 1099,4 1088,9 98,,3 99,,6 99,,2

mi mérések ereedményei Laboratórium mérési po ont

KOIps L.A. o-PO43NO3NO2mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l Befolyyó 6,31 27,4 0,0 3,31 0,05 1. tó 7,3 17,6 0,0 2,35 0,04 2. tó Lehalászás aalatt 4-5. átteresz 5,6 9,9 0,0 1,3 0,06 6. tó 5,6 11,4 0,0 1,4 0,05 Kondoor tó a gyalogo os hídnál 5,4 11,2 0,0 1,5 0,05 Elfolyyó 5,3 10,3 0,0 1,3 0,02 7.99.1-2. táblázat Horgásztavak H laaboratóriumi vízzminőségi vizsg gálata – 2005.003.21.

NH N 4+ mg/l m 0,07 0 0,09 0 0,04 0 0,04 0 0,03 0 0,04 0

A horgásztavvak befolyó éss elfolyó vizébben mért a-kloorofill tartalom (be: 64,1 mg//m3, ki: 14,3 m mg/m3) összehhasonlításábóll megállapítottták, hogy a halastavi renndszerben a kora tavaszi időszakban csökkent a víz a-klorofiill tartalma a horgásztavakkban. A márcciusi vízminősség az elhúzóódó hideg időőszak miatt még m a télies kképet mutattaa, a vegetatívv folyamatok (aalga biomasszza növekedéss, fotoszintetikkus aktivitás) még nem inddultak meg azzzal az intenziitással, amelyy jelentősen megváltoztatná a tórendszer biológiai vízm minőségét. 2005. 04. 18 (2. vizsgálat)) Helyszíni méérések eredméényei mérési pont

hőmérsséklet pH vez. kép. oldott O2 (oC ) µS/cm mg/l Befolyó 21,00 8,72 398 10,1 Előneevelő tó leüríttve 3. tó 14,11 8,69 360 9,2 4-5. ááteresz 15,88 8,62 376 11,0 6. tó 15,33 8,60 380 11,0 Konddor tó a gyalog ghídnál 14,33 8,57 403 10,4 Konddor tó leeresztő ő zsilip (elfolyó ó) 14,44 8,63 405 9,6 7 7.9.1-3. táblázaat Horgásztavakk helyszíni vízm minőségi vizsgálata – 2005.04..18.

MVM ERBE ZZrt.


oldott O2 % 97,9 93,3 113,9 114,1 105 96,8

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

341/412


Laboratórium mi mérések ereedményei Mérési pont p

KOIps mg/l 3,36

LL.A. m mg/l 200,4

o-PO43mg/l 0,0

NO3mg/l 2,98

NO2mg/l 0,03

B Befolyó 33. tó 44-5. áteresz 4,8 99,9 0,0 1,20 0,04 66. tó 3,8 100,1 0,0 1,34 0,03 K Kondor tó a gyyalog hídnál 3,6 9 ,55 0,0 1,11 0,04 E Elfolyó 3,7 9 ,03 0,0 0,9 0,02 7.99.1-4. táblázat Horgásztavak H laaboratóriumi vízzminőségi vizsg gálata – 2005.004.18.

NH4+ mg/l 0,07 0,05 0,05 0,04 0,04

Összehasonllítva a horgássztavak befolyó és elfolyó vvizében mért a-klorofill a tartalmat (be: 24,554 mg/m3, ki: 31,19 mg/m3) megállapítottták, hogy az enyhe növekeedést mutatottt a tavakban történt áthalaadást követőeen. Mindkét érték é azonbann alacsony, a sszokásos tavaaszi-kora tavasszi értéktartom mányban mozgott. A tavak áprilisi á vízminnőségi helyzeetét elemezvee megállapítottták, hogy az még m mindig a kora tavaszzi állapotra jellemző. A tavvi oxigénháztaartás mutatói (oldott oxigénn tartalom, KO OIps) alapján láátható, hogy az a intenzív szzervesanyag bontás b még laassú, és a tavvakba a tápvíízzel bekerülőő szervesanyag tartalom csaak lassan bom mlik le. 2005. 05. 21 (3. vizsgálat)) Helyszíni méérések eredméényei mérési pont

Hőmérséklet H (oC C)

pH

vez. kép. Oldottt O2 µS/cm m mg//l Befolyó 21,4 8,18 381 8,99 1. tó 16,5 8,47 390 9,99 2. tó 17,4 8,04 404 8,1 3. tó 15,6 8,06 401 8,33 4-5. áteresz 16,7 9,07 312 12,44 7. tó 15,5 8,86 366 10,88 Kondor tó leeeresztő zsilip (elfolyó) 16,1 8,65 395 10,11 7 7.9.1-5. táblázaat Horgásztavakk helyszíni vízm minőségi vizsgálata – 2005.05..21.

Oldott O O2 % 101,8 102,5 84,9 83,8 130,8 109,1 103,8

A horgásztaavak befolyó és elfolyó vizében v mért a-klorofill tarrtalmat (be: 25,9 ki: 66,11 mg/m3) összehasonlítvaa megállapítottták, hogy a haalastavi rendszzerben – részzben a betárazzásnak, azaz a dunavíz állóóvízzé válási folyamatainak f k köszönhetően - a trofitási foka jelentőseen romlott. A helyszíni és laboratóriumi mérési eredm mények alapjánn összegezvee megállapítottták, hogy a májusi m vízminőőség megfeleelő volt, a tóreendszer biolóógiai vízminőssége már jelezte a nyáriass időszakban illyenkor szokáásos képet. 2005. 06.06. (4. vizsgálat)) Helyszíni méérések eredméényei mérési pont

hőmérséklett pH vez. kép p. oldott O 2 (oC) µS/cm mg/l Befolyó 20,3 8,69 351 10,9 Előnevelő tó 22,3 7,79 387 4,5 3. tó 24,4 7,84 412 7,2 4-5. átereszz 14,6 9,12 273 12,3 Kondor tó lleeresztő zsilip p (elfolyó) 23,1 8,26 377 7,5 7 7.9.1-6. táblázaat Horgásztavakk helyszíni vízm minőségi vizsgálata – 2005.06..06.

MVM ERBE ZZrt.


oldott O2 % 125,2 52,8 86,3 150,3 87,9

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

342/412


Laboratórium mi mérések ereedményei

pH fajl.el.vez z.kép KOIps Ammónium Nitrit Nitrát o-foszfátt lebegőan nyag klorofill-A A

μS/cm mg/l N mg/l N mg/l N mg/l P mg/l mg/l μg/l

Befolyó

Kondo or

3-as s tó

4-55-ös tó

8.80 358 4.5 0.02 0.02 0.9 n.d. 26 123

8.32 375 4.0 0.1 0.02 <0,1 n.d 0.7 28

7.9 93 412 7.9 0.0 03 <0,01 <0,1 n.d 38 8 12 24

88.87 2274 5.9 00.03 < <0,01 < <0,1 n.d 29 77

7.99.1-7. táblázat Horgásztavak H laaboratóriumi vízzminőségi vizsg gálata – 2005.006.06.

Összehasonllítva a horgásztavak befolyóó és elfolyó viizében mért a-klorofill a tartalmat (be: 123 mg/m3, ki: 27,9 mg/m3, 4-55 3 tavi áteresz: 76,7 mg/m ) megállapították, hogy a hhalastavi renddszerben a vííz a-klorofill taartalma a tavvakban történtt áthaladást köövetően csökkkent. A tórenndszer egyes részei közöttt jól elkülönülőő vízminőség ű vizek vannak, így pl. jóll látható a tábblázatból a 4.--5. tavak közöötti átereszbenn leromló vízminőség, és a 3-as tó naggy szervesanyyag terhelése,, még mindig megfelelő olldott oxigénsz annak mindeen következm ményével (alaacsony, de m szint). Nyáronn a halastavii rendszerekbeen megindítottták a felszíni levegőztetésst, amely – a hidegvizes vízpótlás meellett – lehetősséget nyújt a nagyobb halaastavi húshozamok biztonsáágos fenntartáására. 2006-ban szintén nyolc vízzminőség vizssgálatsorozatoot végeztek a horgásztavi/haalastavi rendsszer jellemző pontjain. p m vízminőséégi értékek alaapján megállapították, hogyy A vegetációss időszak dereekán, a nyári időszakban a helyszínen mért a halastavakk vízminőségee indokolta a folytonos leveegőztetést éss a fokozott figyelmet. A túúltelítettséget mutató oldottt oxigéntartaloom értékei a nyári, n fokozottt algatömeg teermeléssel magyarázhatók m k. Ez különöseen igaz az 1. tó és a 4.-5.. tavak közöttii áteresz esettében. Nyár elején e indokollt és jó időzíttésű volt a melegvizes frisssvíz pótlásról az átállás a hidegvizes víízpótlásra. A növényi táápanyagok (niitrit, nitrát, am mmónium, ortoofoszfát) mértt értékeiből eggyértelműen m megállapítottáák, hogy azokk mennyisége nem (vagy allig) limitálta azz algák szapoorodását, ami azt eredményyezte, hogy a befolyóban még m jelenlévőő néhány mg/l mennyiségű nitrát gyakorrlatilag a halaastavakban is, és a horgássztavakban a kimutathatóssági határ aláá csökkent. A több éves üzemelési taapasztalatok szerint s a halaastavak (különnösen az 1., 3., és 7.) vizze fokozott oddafigyelést éss folyamatos llevegőztetést igényel. Nyáron az erőősen felmeleggedett vízben napközben mért igen magas m oldottt oxigénszintekk felfokozott alga tevékeenységre utal nak, amely a hajnali óráákban helyennként kialakuuló időszakoss oxigénhiánnyyal párosulhaat. Ez a jelennség köszönhhetően a meggelőző intézkedéseknek, hha ki is alakuult, az egyess tórészletekbeen nem okozoott halpusztulást a nyár folyaamán. A laboratóriuumi mérési eredmények e alapján megáállapították, hogy h nyáron a halastavakkban a dunaai értékekhezz viszonyítva a kétszereséére emelkedeett az a-kloroofill tartalom (annak mindden oxigénhááztartásban megmutatkozó m ó következménnyével), és a növényi tápanyagok mennnyisége minden mintavétteli ponton a kimutathatósság határ aláá csökkent, az algák ugyanis elfogyasztottták a vízben lévő biológiaillag könnyen hozzáférhető h nnitrogén és foszforformákatt (BME INNOTTECH 2006). A 2006-ban sszerzett előzm mények és tappasztalatok alaapján végeztéék el a 2007. évi nyolc minntavételi sorozatot magábann foglaló vizsgáálatokat.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

343/412


2007. 03. 05.. (1. vizsgálatt) Helyszíni méérések eredméényei mérési pont

hőmérséklet h (oC C)

pH

vez. kép. oldottt O2 µS/cm m mg//l Befolyó 16,6 8,14 466 8,99 Előnevelő tóó leengedve 1. tó 8,9 9,21 358 15,22 2. tó leengedve 3. tó 8,9 9,23 352 14,22 4-5. áteresz 8,6 8,73 440 11,33 6. tó 8,5 8,75 438 11,66 Kondor tó leeeresztő zsilip (elfolyó) 8,4 8,49 422 10,33 7 7.9.1-8. táblázaat Horgásztavakk helyszíni vízm minőségi vizsgálata – 2007.03..05.

oldott o O2 % 106 131 118 96,6 97,0 88,7

A tavaszi tókkarbantartási munkák m és időőszakos kotrássok miatt az előnevelő tó éss a 2-es tó leeengedett állapootban volt. Laboratórium mi vizsgálatok eredményei Mérési pont

KOIps L.A. o-PO43NO3NO2mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l Befolyó 3,4 11,1 < 0,02 3,0 0,02 1. tó 5,2 16,4 < 0,02 1,4 0,03 2. tó leengedve 4-5. átereszz 3,8 25,7 < 0,02 2,0 0,02 6. tó 3,4 26,0 < 0,02 2,2 0,02 Kondor tó a gyalogos híd dnál 3,2 16,6 < 0,02 0,9 0,01 Elfolyó 3,2 14,1 < 0,02 0,8 0,01 7.99.1-9. táblázat Horgásztavak H laaboratóriumi vízzminőségi vizsg gálata – 2007.003.05.

NH4+ mg/l 0,06 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02

Összehasonllítva a horgássztavak befolyyó és elfolyó vizében mértt a-klorofill tarrtalmat (be: < 10 mg/m3, ki:: 15,3 mg/m3) megállapítottták, hogy a halastavi h renddszerben a tóórendszer trofitási foka neem, illetve aligg változott a kora tavaszii időszakban. A helyszíni és é laboratóriuumi mérési erredmények alapján összeggezve megállaapították, hoggy a márciusii vízminőség aaz elhúzódó hideg időszak miatt még a télies képeet mutatta, a vegetatív follyamatok (algga biomasszaa növekedés, ffotoszintetikuss aktivitás.) méég nem indulttak be azzal az intenzitássaal, amely jelenntősen megválltoztatta volnaa a tórendszerr biológiai vízzminőségét. A halastavi reendszer – haasonlóan a többéves tapassztalatokhoz – az intenzívv használat (teelepítés, állom mány nagyságg) miatt mindiig kissé rosszzabb vízminősséget mutat, mint a követő horgásztavii rendszerek vvize. 2007. 04. 16.. (2. vizsgálatt) Helyszíni mérések eredm ményei mérési pont

hőmérséklett pH vez. kép. oldott O 2 (oC) µS/cm mg/l Befolyó (4-es tóba) 24,1 8,44 430 11,9 Előnevelő tó 19,7 8,19 442 9,1 1. tó 18,7 8,67 372 11,1 2. tó 20,3 8,37 431 10,4 3. tó 19,3 8,63 376 11,0 4-5. áteressz 18,7 8,76 358 12,7 6. tó 18,4 8,69 350 12,9 Kondor tó a gyaloghídnáál 18,2 8,60 409 12,0 Kondor tó leeresztő zsiliip (elfolyó) 18,1 8,53 417 11,9 7 7.9.1-10. táblázaat Horgásztavaak helyszíni vízm minőségi vizsgá álata – 2007.044.16.

MVM ERBE ZZrt.


old dott O2 % 142,1 99,5 9 117,6 114,7 119 138,1 139,9 125,4 125,9

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

344/412


Laboratórium mi vizsgálatok eredményei mérési pon nt

KOIps L.A. o-PO43NO3NO2mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l Befolyó 8,51 29,0 < 0,02 1,8 0,01 1. tó 9,7 22 < 0,02 <0,5 0,03 3. tó 9,8 35 < 0,02 <0,5 0,02 4-5. áteressz 8,4 34 < 0,02 0,9 0,02 6. tó 8,2 30 < 0,02 0,8 0,01 Kondor tóó a gyalog hídn nál 6,7 23 < 0,02 0,8 0,01 Elfolyó 6,3 11,0 < 0,02 0,7 0,01 7.99.1-11. táblázat Horgásztavak llaboratóriumi vízminőségi v vizssgálata – 2007.004.16.

NH4+ mg/l 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01

Összehasonllítva a horgássztavak befolyyó és elfolyó vizében mértt a-klorofill tarrtalmat (be: 1 15 mg/m3, ki:: 42,9 mg/m3) megállapítottták, hogy a haalastavi rendsszerben a vízz a-klorofill tarrtalma erősen csökken a taavakban történő áthaladástt követően. Miindkét érték a megszokott tavaszi-kora t taavaszi értéktaartományban mozog. Amíg az 1. tó a-kloorofill tartalmaa 49,1, addig a 3. tóé 113,8 mg/m3, azaz közel k a kétszeerese az 1. tóéénak (trágyázáás hatása). A tavak áprilisi vízminősségi állapotát elemezve meegállapították, hogy az márr a kora nyárri állapotra jelllemző. A tavii oxigénháztarrtás mutatói (ooldott oxigén taartalom, KOIpps alapján láthaató, hogy az inntenzív szerveesanyag lebonntás még nem m indult meg, és a tavakbba a tápvízzeel bekerülő sszervesanyag mennyisége csak kismérrtékben csökkken. A tavakk oxigéntartalm ma minden vizsgált tószakasszon megfelellő, illetve jó voolt. Az előnevelőő tavat a vizssgálatot megeelőzően egy hhónapja töltöttték fel, és a 2. tóban szóórványos halppusztulás volt,, melynek okaa valószínűlegg halélettani változás (koppoltyú férgessség, nekrózis??) lehetett. EEnnek nincs kapcsolata k azz általuk vizsgáált és monitoroozott vízkémiaai mutatókkal, melyek alapvvetően jó vízminőséget jelezztek. 2007. 05. 17.. (3. vizsgálatt) Helyszíni mérések eredm ményei Mérési po ont

hőmérsséklet (oC C) 20 ,2 25 ,3 24 ,5 22 ,9

pH H

vez. kép p. µS/cm 362 381 375 385

oldott O 2 mg/l 13,3 12,3 8,9 7,9

old dott O2 % 149,8 1 152,1 1 103,9 1 93,5

Befolyó 8,14 4-5. áteresz 8,881 6. tó 8,554 Kondor tó (elfolyó) 8,18 Kondor tó gyaloghídja 382 7,5 Felsszín: 24 ,8 8,17 383 7,7 22 ,5 8,18 1 m mélységben: Kondor tó a trafótérnél 24 ,8 8,335 391 11,9 7 7.9.1-12. táblázaat Horgásztavaak helyszíni vízm minőségi vizsgá álata – 2007.055.17.

90,6 90,7 125

Laboratórium mi vizsgálatok eredményei mérrési pont

KOIps L.A. o-PO43NO3NO2mg//l mg/l mg/l mg/l mg/l Befolyó 6,66 40,3 < 0,02 1,3 0,02 4-5. áteresz 8,22 30,2 < 0,02 < 0,5 < 0,01 6. tó 8,00 28,9 < 0,02 < 0,5 < 0,01 Kondor tó a ggyalogos hídnáál 4,99 15,1 < 0,02 < 0,5 < 0,01 Elfolyó (zsilipp) 4,77 15,5 < 0,02 < 0,5 < 0,01 Kondor tó (traafótérnél) 5,22 12,0 < 0,02 < 0,5 < 0,01 7.99.1-13. táblázat Horgásztavak llaboratóriumi vízminőségi v vizssgálata – 2007.005.17.

MVM ERBE ZZrt.


NH4+ mg/l 0,06 < 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0,01 < 0,02

Klo-a mg/m3 95,1 46,6 56,3 25,1 24,2 32,1

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

345/412


A vizsgálatokk eredményei alapján meggállapították, hhogy indokoltt volt a mintavétel napján (május 17-énn) megkezdettt hidegvizes táápvíz utánpótlás beindításaa, tekintettel a felszíni vizeek felmelegedésére. A tóreendszerben megindultak azz évszakra jellemző primer produkciós foolyamatok, am melyeket a 4. és 5. tó közzötti áteresz vvizének a kevés napsütéss ellenére erőssen megnőtt oldott oxigénttartalma jelzeett. Jellemző volt, v hogy a 6. 6 tóban, árnyyékban mért oldott oxigénn mennyisége már csak aligg 67 %-a volt a 4.-5. közöttti áteresz vizéében napfényes időszakbann mért értékeeknek. Mindezz arra utal, hoggy a tórendszzer egyes részzein az éjszakkai-hajnali órákban kialakulhhat időszakoss oxigénhiány.. A mintavétell egy viharos ééjszakát követtően történt, íggy oxigén réteegzettséget a Kondor tó gyaaloghídjánál m még a kora délutáni órákbann sem lehetett megállapítanii. 2007. 06. 19.. (4. vizsgálatt) Helyszíni méérések eredméényei mérési pont

hőmérsékleet pH vez. kép p. oldott O 2 (oC) µS/cm mg/l Befolyó 24,2 8,38 375 8,3 Előnevelő ttó 27,2 7,99 378 7,2 1. tó trágyáás: 28,2 8,56 305 9,1 28,3 8,43 305 8,4 túloldalon : 2. tó 28,3 8,27 343 9,4 3. tó 27,8 8,27 343 7,2 4-5. átereszz 27,9 8,81 258 11,1 7. tó 27,8 8,39 314 8,4 Kondor tó lleeresztő zsilip p (elfolyó) 27,9 8,20 364 6,6 6. tó É-i olddal 27,6 8,79 303 11,0 7 7.9.1-14. táblázaat Horgásztavaak helyszíni vízm minőségi vizsgá álata – 2007.066.19.

oldott O2 % 100,1 91,5 116,4 108,5 121,2 121,2 141,5 107,4 84,4 139,8

Laboratórium mi vizsgálatok eredményei m mérési pont

KOIps L.A. o-PO43NO3NO2NH4+ mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l Befolyó 5,72 21,0 0,01 1,7 0,013 0,0 1. tó 10,5 28,6 0,01 <0,5 0,02 0,0 3. tó 11,3 38,3 < 0,02 <0,5 0,02 0,01 4-5. áteresz 9,65 44,2 0,03 0,0 0,02 0,0 6. tó 8,9 40,6 < 0,02 0,0 0,02 0,0 Kondor tóó a gyalog hídnál 6,63 12,1 < 0,02 0,0 0,02 0,0 Elfolyó 6,56 10,1 < 0,02 0,0 0,01 0,0 7.99.1-15. táblázat Horgásztavak llaboratóriumi vízminőségi v vizssgálata – 2007.006.19.

Klo-a mg/m3 104 134,6 175,3 93,8 n.d. n.d. 57,1

A vizsgálati eredmények egyértelműenn nyári vízminnőségi képet tükröztek, t valamint a halasstavi rendszer (1-3, 7. és előnevelő tavvak) intenzív tógazdasági t művelését, m üzeemelését. Érdekes tény, hogy a 2007. II. negyedévbenn a halastavihorgásztavi rrendszer egyffajta átfolyásoss ülepítő renddszerként is üzzemelt, amineek oka az, hoggy a Kondor-tóból kikerülő víz minőségee, lebegőanyaag tartalma, éss az össz-algaaszámot tükröző a-klorofill értéke é is rendrre jobb volt (alacsonyabb), mint a tápvíízé. További megfigyelésük volt az, hoogy a halastaavi rendszerben megkezdtték a levegőzztető elemek telepítésénekk az előkészítését, ami tekintettel az igenn forró és aszályosnak ígérkező nyárra, m mindenképpen indokolt és időszerű. A ttavakon szórvványosan kagyylópusztulást ffigyeltek meg, ami elsősorbban az amuri kagyló állomáányt érintette (Synanodontta woodiana elpusztult e egyyedeket figyelttek meg a 4. tó felszínén)). A legnagyoobb arányú (ugyanakkor a legkisebb lépptékű) kagylóppusztulás az előnevelő e tóbaan volt, ami neem vízminőséggi okoknak tuddható be, haneem a hirtelen hőmérsékletvváltozás melleett a kagylók erős atkafertőőzésének, ami azonban állaategészségüggyi kérdés. Ilyen pusztulás 2006. augussztusában is volt, nemcsak a PAE HE E vízrendszeréén, hanem a Szálkai tároozóban, a Tisszában és a

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

346/412


Körösökben is. A 4. tavon nagyon szórvványosan kiseebb keszegek, illetve balinokk tetemeit figyyelték meg, am mi a telepítés során óhatatllanul előforduló természetes káló, a mechhanikai sérüléések következménye, jelentőősége alárenddelt. 2007. 07. 11.. (5. vizsgálatt) A kiépített levvegőztető rendszerek folyam matos működttek, az üzemeeltető vízminősségi problémáákról nem szám molt be. Helyszíni méérések eredméényei mérési pont

hőmérséklet pH vez. kép. oldott O2 oldott O2 (oC) µS/cm mg/l % Befollyó 200,1 8,00 371 7,8 88,1 1. tó 211,8 7,99 313 6,8 79,1 3. tó 211,6 8,03 316 7,5 86,7 2. tó 200,8 8,33 329 10,3 117,7 4-5. ááteresz 211,8 9,00 270 8,4 95,1 7. tó 211,8 8,49 311 8,9 102,4 6. tó 244,5 8,54 375 8,9 103,9 Konddor tó (elfolyó) 222,5 8,29 321 6,2 72,3 7 7.9.1-16. táblázaat Horgásztavaak helyszíni vízm minőségi vizsgá álata – 2007.077.11.

Laboratórium mi vizsgálatok eredményei Mérrési pont

KOIpss L.A. o-PO43NO3NO2NH4+ mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l Befolyó 3,5 36,3 < 0,2 1,4 0,01 < 0,01 1. tó 14,2 49,1 < 0,2 < 0,5 < 0,01 < 0,01 4-5. áteresz 9,5 43,8 < 0,2 < 0,5 < 0,01 < 0,01 7. tó 13,9 33,8 < 0,2 < 0,5 < 0,01 < 0,01 Kondor tó a gyalogos hídn nál 4,9 15,1 < 0,2 < 0,5 < 0,01 < 0,01 Elfolyó 9,5 56,9 < 0,2 < 0,5 < 0,01 < 0,01 7.99.1-17. táblázat Horgásztavak llaboratóriumi vízminőségi v vizssgálata – 2007.007.11.

Kl-a mg/m3 45,4 166,5 124,5 178,8 25,1 95,6

A vizsgálatokk eredményeitt értékelve láttható, hogy a borús időt köövetően a tavaaknak a megsszokottnál alaccsonyabb voltt az oldott oxxigéntartalma, ami miatt a levegőztetéss folytonos feenntartása mindenképpen indokolt volt. A halastavii rendszerekbeen (1., 3. és 7.) 7 az intenzívv haltartás hattására kissé romlott a vízminőség (KOICrr értékei), de megfigyelhető m ő egyfajta „önttisztulási” folyyamat, aminekk a következttében összessségében a víízminőség meegfelelő, illetve jó állapotott mutatott júliusban. ményei 2007. 08. 08.. (6. vizsgálatt) Helyszíni mérések eredm mérési pont

hőmérséklet pH vez. kép. oldott O 2 (oC) µS/cm mg/l Befolyó 23,2 8,18 378 12,2 Előnevelő tóó 26,2 8,11 372 8,4 1. tó 24,8 7,65 296 7,0 2. tó 26,4 8,02 374 8,5 3. tó 25,6 7,72 309 7,2 4-5. áteresz 29,1 (!) 9,05 252 13,8 7. tó 27,8 8,39 314 8,4 Kondor tó leeeresztő zsilip p (elfolyó) 28,3 9,02 276 9,5 7 7.9.1-18. táblázaat Horgásztavaak helyszíni vízm minőségi vizsgá álata – 2007.088.08.

MVM ERBE ZZrt.


oldott o O2 % 145,8 95,0 86,8 106,7 91,5 188,3 107,4 130,0

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

347/412



KO OIps L.A. o-PO43NO3NO2NH4+ mg g/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l Befolyó 5,,4 24,5 < 0,02 1,0 0,01 < 0,01 2. tó 5,,7 21,5 < 0,02 <0,5 0,02 0,05 3. tó 166,4 66,0 < 0,02 <0,5 < 0,01 <0,01 4-5. átereszz 8,,8 33,8 < 0,02 <0,5 < 0,01 < 0,01 Kondor tó a gyalog hídnáál 6,663 12,1 < 0,02 <0,5 < 0,01 < 0,01 Elfolyó 9,,0 27,5 < 0,02 <0,5 < 0,01 < 0,01 7.99.1-19. táblázat Horgásztavak llaboratóriumi vízminőségi v vizssgálata – 2007.008.08.

Klo-a mg/m3 57,8 67,3 327 (!) 155 79,5 81,6

A vizsgálatokk eredményei egy romlásnaak indult, de m még mindig elffogadható nyáári vízminőséggi képet mutatttak, illetve a halastavi rendszer (1.--3., továbbá a 7., és előőnevelő tavakk) intenzív tóógazdasági m művelését, üzzemelését. Figyelemre m méltó a 3. tavoon mért rendkíívülien magass a-klorofill tarttalom, ami a tóó hipertróf (túlltelített) állapootára utal. 2007. 09. 04.. (7. vizsgálatt) Helyszíni méérések eredméényei mérési pont

hőmérséklet (oC C)

pH

vez. kép p. oldott O2 µS/cm m mg/ll Befolyó 19,4 7,90 391 7,8 1. tó 20,2 7,88 329 7,4 2. tó 20,2 8,17 358 10,66 3. tó 20,1 7,83 321 5,6 4-5. átereszz 20,1 9,25 (!) 252 13,00 Kondor tó leeeresztő zsilip p (elfolyó) 21,0 8,50 276 5,6 7 7.9.1-20. táblázaat Horgásztavaak helyszíni vízm minőségi vizsgá álata – 2007.099.04.

oldott O2 % 86,3 83,6 118,8 63,1 144,8 62,6


KOIps L.A. o-PO43NO3NO2NH4+ mg/ll mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l Befolyó 3,4 15,8 0,06 1,6 < 0,01 0,03 1. tó 13,22 47,3 < 0,02 <0,5 < 0,01 0,05 2. tó 7,7 46,0 < 0,02 0,9 0,04 0,05 3. tó 17,66 34,2 < 0,02 <0,5 < 0,01 0,08 4-5. áteresz 11,00 57,9 < 0,02 <0,5 < 0,01 0,04 Kondor tóó a gyalog hídnál 10,66 50,5 < 0,02 <0,5 < 0,01 0,03 Elfolyó 10,00 41,5 0,05 <0,5 < 0,01 0,03 7.99.1-21. táblázat Horgásztavak llaboratóriumi vízminőségi v vizssgálata – 2007.009.04.

Klo-a mg/m3 31,8 266 102,0 502 (!!) 166 140,0 123,0

A vizsgálatokk eredményei a lehűlő vízbben is a nyári melegek előnnytelen vízminnőségi hatásaait tükrözték. A 3. tavon már augusztusban is tapaasztalt hipertróóf állapot továább folytatódoott, amit az igen nagy a-kloorofill tartalom m mutat (a táblázatban két felkiáltó jellel kiemelt érték). A ta vak vízminőssége a vízhassználat céljainnak azonban megfelelt (haltartás és horgászat).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

348/412


2007. 10. 08.. (8. vizsgálatt) Helyszíni méérések eredméényei A kiépített levegőztető rendszerek már m nem műkködtek, az üzzemeltető vízzminőségi prooblémákról neem tudott. A horgásztavi rrendszer vízbeetáplálása már a felmelegeddett hűtővíz oldalról történt. mérési pont

hőmérséklet (oC)

pH

vez. kép. oldott O2 oldott O2 µS/cm mg/l % Befolyó 244,1 8,04 420 8,5 101,0 1. tó 188,5 7,55 365 4,8 51,0 (!) 3. tó 188,8 7,61 379 7,2 80,5 2. tó 21,2 8,35 394 10,8 122 4-5. ááteresz 200,1 9,15 271 14,5 161,1 7. tó 200,1 8,95 310 8,9 102,4 6. tó 200,0 8,90 305 8,9 102,9 Konddor tó (elfolyó) 199,6 8,91 273 8,2 91,7 7 7.9.1-22. táblázaat Horgásztavaak helyszíni vízm minőségi vizsgá álata – 2007.100.08.

Laboratórium mi vizsgálatok eredményei méérési pont

KOIps L.A. o-PO43NO3NO2NH4+ mg//l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l Befolyó 3,44 17,8 0,04 1,5 0,01 0,04 1. tó 4,22 24,1 < 0,02 < 0,5 0,01 0,04 2. tó 5,1 25,7 < 0,02 0,9 0,02 0,04 3. tó 17,11 39,1 < 0,02 < 0,5 < 0,01 < 0,01 4-5. áteresz 8,99 36,8 < 0,02 < 0,5 < 0,01 < 0,01 7. tó 9,33 34,5 < 0,02 < 0,5 < 0,01 < 0,01 Kondor tó a gyalogos hídn nál 9,66 56,0 < 0,02 < 0,5 < 0,01 < 0,01 Elfolyó (zsiliip) 9,55 56,9 < 0,02 < 0,5 < 0,01 < 0,01 7.99.1-23. táblázat Horgásztavak llaboratóriumi vízminőségi v vizssgálata – 2007. 10.08.

Klo-a mg/m3 41,9 50 251 116,1 87,7

A vizsgálatokk eredményeitt értékelve láthható, hogy a bborús időt kövvetően a tavakkban a megszookottnál alacssonyabb oldottt oxigéntartaloom értékeket mértek. A halastavi renndszerekben változatlanul megmutatkoozik az intennzív haltartáss vízminőségree gyakorolt haatása (KOIps értékei), é illetvve a halak turrkálásának ereedménye (biooturbáció), am mit a nagyobbb lebegőanyagg tartalom muutat. A vízkém miai paraméteerek a horgássztavi rendszeerben javulástt mutattak uggyan, de itt iss figyelemre m méltó a 4., 5. tavak közötti átereszben leevő ponton megfigyelhető m előnytelen vízzminőség. Össszességébenn azonban a víízminőség meegfelelő, illetvee jó állapotot m mutatott az őszzi időszakban. A horgásztavi vízrendszeer felügyeleti monitorozásaa, illetve idősszakos rutinellenőrzése a továbbiakbann is indokolt,, különös tekinntettel a vízellátási rendszeer vízminőséggi hatásaira, illetve a tavakat érő ingadoozó nagyságú, az év soránn folyamatosann jelentkező szzervesanyag terhelésekre t ((trágyázás és etetés) (BME INNOTECH 22007). 2008-ban nyyolc alkalommal voltak helyyszíni mérése k, sűrítve a nyári, n erősen felmelegedettt időszakban, az esetlegess vízminőség rromlás megfeleelő detekciójára téve a hanggsúlyt. A tórenndszer a tápvíz minőségéneek, a gondos kezelésnek, a műszaki intéézkedéseknek (hideg/felmelegedett hűtőővízes vízpótláás alternatív használata, llevegőztető berendezések, b , szennyvízelveezetés) köszöönhetően károssodás nélkül , közepes és jó vízminőségggel élte át a hhosszan elnyúlló nyári melegg periódust.. A vízkémiai m mutatókat tekiintve az év eggészére megáállapították, hoogy a vízminősség szemponttjából kritikus pontok (3., 1.. tavak és eseetenként az előnevelő tó) szzervesanyag ttartalma, oldoott oxigéntartalma, pH értékke olyan határrok között voltt

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

349/412


tartható, ameelyek biztosítoották a magass halhús termeelési hozamhoz szükségess körülményekket, de a haláállományt nem m károsították. A horgásztavvi rendszerenn a sokéves tendenciáknak megfelelően szinte mindden esetben a 4.-5. tavakk közötti áteressz mutatta a legrosszabb (dde a közepes kategóriát eléérő) vízminőségi besorolást st, amely az ellvezetési pontt felé haladva (Kondor tó leeeresztő zsilip) lassú, de fokoozatos javulásst mutatott. 2009-ben a hhelyszíni mérréseket nyolc alkalommal véégezték el. A tavaszi mintavételkor a vízzkémiai minőség megfelelő,, illetve jó voltt, a halastavaakban érzékellhető volt a trrágyázás, az intenzív tóhaasználat hatássa, a primer algaprodukció a ó ugrásszerű m megnövekedése. Nyáron már m valamennyyi tó levegőzttető berendezése üzemelt, kivéve az előőnevelő tavat,, ahol azonbann a frissvíz uttánpótlás folyaamatos fenntaartásával biztoosítani lehetettt a megfelelőő vízminőségeet. Az újonnann beépített mély levegőztetőő berendezéseek a korábbia knál hatékonyyabban és kisebb energiafoogyasztással biztosították b a kritikus időszzakokban (eutróf melegvizees időszakbann) is a megfeelelő oldott oxxigéntartalmatt. A vízminőség romlása a tórendszerbeen szinte valaamennyi minttavételkor meegfigyelhető volt v (megemelkedő szerveesanyag tartallom, fluktuálóó ásványi anyaag tartalom, éss erősen ingaddozó oldott oxxigénszintek és é pH értékek)). A Kondor tóó felé haladva a vízminőségg stabilizálódottt, egyes állappotparamétereekben még jaavulást (elektrromos vezetőőképesség) is megállapítotttak. Ősszel a hidraulikus ttartózkodási idő csökkentéése érdekébeen az elfolyó víz hozamátt szivattyúval is megnövelték, ezzel iss elősegítve a gyorsabb vízzcserét a tórendszerben. V Vízminőségi oldalról a változások kevésbbé voltak látváányosak, mintt nyáron, ugyaanakkor az alggatevékenységg még szepte mberben és októberben o is intenzív volt ((a-klorofill tartaalom és oldottt oxigéntartaloom változásai). A vízminőség minden paraaméterben meegfelelt a horggásztavi, illetvee a halastavi elvárásoknak. e .

7.9.1.1.2


A Kondor-tó és a Halas tavvak BME Innootech Kft. által végzett vizsgálatait a Kék Csermely C Kft. rendezte és összesítette, ö amelyet a LV V12_VK_BME E1.xls táblázaatban adtunk kközre.


7.9.1.2.1

2012. évi mintavétel, m helyszíni h vizzsgálatok

Szelvényy neve

Dátum

EO OV (y)

EOV (X) Minta kóddja

Víz hőmérsékleet

Vezetőképesség

pH

0

Oldott O oxxigén

20112.03.22 20112.06.27 20112.09.26

6636005 6 636005 6 636005

1366349 12-134/466 1366349 12-134/1003 1366349 12-134/1993

15..6 25..2 18..7

8.82 8.32 8.66

µS/cm 406 305 233

mg/l m 9.2 3.9 7.1

Kondor -tó (G Gyaloghíd) 20112.11.14

6 636005

1366349 12-134/2444

9..0

7.79

249

10.5

Halastavak leeresztése 410 6 636083 1366905 12-134/2662 8..9 7.59 20112.11.16 (leresztő zsilipp) 7.9.1-224. táblázat Konndor-tó és a Haalastavak 2012. évi helyszíni viizsgálatainak erredménye

10.4

C

Kondor-tó (Gyyaloghíd) Kondor-tó (Gyyaloghíd) Kondor-tó (Gyyaloghíd)

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

350/412


7.9.1.2.2

2012. évi vizsgálatok v értékelése M MSZ 12749:11993 szabváány szerint

Gyaloghíd) Kondor-tó (G A fizikai-kémiai vizsgálatokk eredményeitt az elektronikkus mellékletbeen „Tavak vízminőségi vizsg sgálatok eredm ményét összesítő tábblázat” címmel az LV12_Tavak_VK1 .xlss állomány tarttalmazza. mérséklete azz évszakonkéént végzett m mérések szerinnt 9,0-25,2 0C között váltoozott. Utóbbit június 27-énn A tó vízhőm mértük. pH Értékei a vizssgálatsorozat idején 7,79-88,82 között válltoztak. Ebből 1-1 alkalomm mal az I. (kiválló) és II. (jó), míg kétszer a III. (mérsékellt) a vízminőséége. A III. osztályú minőségget márciusban és szeptemberben mértékk. Fajlagos eleektromos vezeetőképesség Az elektromoos vezetőképeesség 233-406 µS/cm közöött változott. A mért értékeek alapján a tóó vízminősége a I. (kiváló)) vízminőségi oosztályba tartoozott. Oldott oxigéén A tó vizének oldott oxigén tartalma hároom alkalommaal a kiváló I., júniusban j peddig a IV. (gyennge) vízminősségi osztálybaa tartozó volt. M Mennyisége 3,9-10,5 3 mg/l között k változottt. A nyári minnimum oka a mérséklet m algaaprodukció ereedménye volt,, mert ekkor a tó vizének a-kklorofill tartalm ma is kevés voolt (IV osztály). Kémiai oxigéénigény (KOIIk) A KOIk mennyisége 11,6--40,3 mg/l között változott.. Ez az I-IV. vízminőségi osztályoknak o felel meg. A nagy értékett szeptemberbben mérték. BOI5) Biokémiai oxxigénigény (B A tó vizének BOI5 értéke <3-14,9 < mg/l között k változottt. Ez az I., III. és a IV. vízm minőségi osztáályoknak felel meg. A nagyy értéket szintéén szeptembeerben mérték. Ammónium (NH4) Mennyisége 0,03-0,07 mg/l között változott, ezért a tóó vize mind a négy vizsgálaat idején I (kivváló) vízminősségi osztálybaa tartozott.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

351/412


Nitrát (NO3) A tó vizénekk nitrát-N tartaalma háromszoor a I. (kiváló ) és egyszer a II. (jó) vízm minőségi osztáályba tartozottt. Mennyiségee 0,6-6,4 mg/l kközött változoott. A maximum mot márciusbaan mérték. gén Szerves és öösszes nitrog A szerves éss az összes nittrogén mennyyiségére a szaabvány nem add határértékekket és vízminőőségi osztályba sorolást. A szerves niitrogén mennnyisége 1,09-22,23 mg/l, az öösszes nitrog géné pedig 1,336-2,70 mg/l kközött változottt. Mindkét nitroogénforma mennyiségét az algatevékenys a ség erősen beefolyásolja. Összes foszzfor (ÖP) Mennyisége <0,01-0,04 mg/l m között vááltozott. A tó vize ezen mutató m tekintettében mindenn alkalommal az I. (kiváló)) vízminőségi oosztályba tartoozott. Ortofoszfát ffoszfor (PO4-P) Az ortofoszfáát foszfor mennnyisége mind négy vizsgálaatkor <0,05 mg/l m volt, ezért vízminősége I. (kiváló) voltt. Az alacsonyy értékek valósszínű oka az algatevékenys a ség, amely sorrán az oldott reaktív r foszfort nagy sebessséggel elfogyaasztják. a-Klorofill Az a-klorofill mennyisége 33,2-224,5 µg/l között válttozott. Az értéékek szerint a tó vize két aalkalommal a II. (jó) és kétt alkalommal a III. (mérsékelt) vízminnőségi osztályyokba tartozoott. A maxim mumot márci usban, a kissebbet pedigg szeptemberbben mérték. A tó vize ekkor politrófikus álllapotú volt.

Egyéb jellem mzők Lúgosság Az összes lúgosság mennyiségére a szaabvány nem aad határértékeeket és vízminőségi osztálybba sorolást. mérték. Mennyisége 1,8-3,0 mmol//l között változzott. A nagyobbb értékeket a hidegvizes iddőszakokban m Összes ciannid (CN-) A 2012-ben végzett méréssek eredményyei szerint az összes cianidd mennyiségee minden alkaalommal 10 µg/l-nél kisebbb volt, ami I. (kkiváló) vízminőőségi osztályt jelent. j Arzén (As) Az arzén meennyisége 0,74-1,10 µg/l köözött változottt, amelyek a I. (kiváló) vízm minőségi oszttályba tartoznak. Ennek azz osztálynak a felső határérttéke 10 µg/l, ami a lényegeseen nagyobb a mért értékeknnél.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

352/412


Kadmium (C Cd) A kadmium m mennyisége a <0,01-0,01 µg/l µ között vááltozott, amelyyek alapján a tó vízminőségge a I. (kiválóó) vízminőségii osztályba tarrtozik. Ennek az a osztálynak a felső határéértéke 0,5 µg//l, ami lényegeesen nagyobbb a mért értékeeknél. Króm (Cr) A króm mennnyisége <0,005-0,19 µg/l között változoott, amelyek alapján a tó vízminőségee a I. (kiváló)) vízminőségii osztályba tarrtozik. Ennek az a osztálynak a felső határéértéke 10 µg/l, ami szintén messze m meghhaladja a mért értékeket. Réz (Cu) A réz mennyyisége 0,24-1,33 µg/l között változott, am melyek alapjánn a tó vízminőősége a I. (kivváló) vízminősségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 5 µgg/l, ami lényeggesen nagyobb a mért értékkeknél. Higany (Hg) A higany meennyisége <0,01-0,03 µg/l között változoott, mennyiségge alapján a tó t vízminőségge a I. (kiválóó) vízminőségii osztályba tarrtozik. Ennek az a osztálynak a felső határéértéke 0,1 µg//l, ami lényegeesen nagyobbb a mért értékeeknél. Nikkel (Ni) A nikkel meennyisége 0,881-2,60 µg/l között k változoott, amelyek alapján a tó vízminőségee a I. (kiváló)) vízminőségii osztályba tarrtozik. Ennek az a osztálynak a felső határéértéke 15 µg/l, ami szintén messze m meghhaladja a mért értékeket. Ólom (Pb) Az ólom meennyisége <0,,01-0,03 µg/l között változzott, amelyek alapján a tóó vízminőségee a I. (kiváló) vízminőségii osztályba tarrtozik. Ennek az a osztálynak a felső határéértéke 5 µg/l, ami szintén messze m meghaaladja a mért értékeket. é Cink (Zn) A cink mennyyisége 2,53-12,4 µg/l között változott, am melyek alapján a tó vízminőősége a I. (kivváló) vízminősségi osztálybaa tartozik. Enneek az osztálynnak a felső határértéke 50 µ µg/l, ami messsze meghaladja a mért értéékeket.

A Kondor-tóó Gyaloghíd és é leeresztő zsilip z vizénekk minősítése A csoport: aaz oxigénházttartás jellemzzői Az oldott oxiggéntartalom háromszor h I. (kkiváló), míg e gyszer IV. (gyyenge) vízminőségi osztályúú volt, értéke 3,9-10,5 mg/ll között változoott. A biokémiai ooxigénigény I.. (kiváló), III. (mérsékelt) ( éss a IV. (gyenge) vízminőséggi osztályok köözött változottt, értéke <3,0-14,9 mg/l volt. A kémiai oxiggénigény (KO OIk) a I. (kiváló) és a IV. (gyyenge) vízminőőségi osztályook között váltoozott, értéke 11,6-40,3 1 mg/ll volt. Az oxigénházztartás mutatóói alapján a tóó vízminőségee mindkét minntavételi pontoon a IV. (gyennge) vízminősségi osztálybaa tartozik.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

353/412


mzői B csoport: a nitrogén- éss a foszforházztartás jellem Az ammónium a Gyaloghídnál minden vizsgálat alkaalmával I. (kivváló) vízminősségi osztályú volt. Minimum ma 0,03 mg/l,, maximuma ppedig 0,07 mg//l volt. A leeresztő zsilipnél pedig IV. (gyeenge) vízminősítő osztályú. A nitrát a I. (kkiváló) és a II. (jó) vízminőségi osztályok között változoott. Minimuma 0,6 mg/l, maxximuma pedigg 6,4 mg/l volt.. Az összes fooszfor minden vizsgálat alkaalmával a I. (kkiváló) vízminőőségi osztályúú volt. Minimuuma <0,01 mgg/l, maximumaa pedig 0,04 m mg/l volt. Az ortofoszfáát foszfor a Gyaloghídnál G minden m vizsgáálat alkalmávaal I. (kiváló) vízminőségi ossztályú volt. Értéke É mindenn alkalommal <<0,05 mg/l volt. A leeresztő zsilipnél pedigg II. (jó) vízminősítő osztályyú. Az a-klorofill tartalom kétsszer II. (jó), kéétszer pedig IV V. (gyenge) vízminőségi v ossztályú volt. M Minimuma 33,2, maximumaa pedig 224,5 µ µg/l volt. A leeeresztő zsilipnnél ugyanakkoor novemberbeen a IV. (gyenge) vízminőséégi osztályba tartozott. t A nitrogén- éés a foszforhááztartás jellem mzői alapján a tó vízminőséége a Gyaloghhídnál is és a leeresztő zsiilipnél is az a-klorfill tartalom m miatt IV. (gyyenge) vízminnőségi osztályyú. mikroszennyeezők és toxiccitás D csoport: m D1 alcsoportt: szervetlen mikroszennyyezők Az arzén, a cianid, a cinkk, a kadmium,, a króm, a niikkel, a higanny, a réz és az ólom mennnyisége mindkkét mintavételii ponton a I. (kkiváló) vízminőőségi osztálybba tartozott. Az értékek a feelsorolt kompoonensek esetéében messze alatta a voltak a kiváló vízminnőségi osztály felső határérttékeinek. A szervetlen mikroszennyeezők tekintetében a Kondorr-tó vízminőséége a I. (kiváló)) vízminőségii osztályba tarrtozik. E csoport: eegyéb jellemzzők A pH a Gyalooghídnál I. (kiváló), a II. (jó) és a III. (tűrhhető) vízminőségi osztályokkba tartozik, m minimuma 7,79, maximumaa pedig 8,82 voolt. A leeresztőő zsilipnél peddig I. (kiváló) vvízminőségi ossztályú. A fajlagos eelektromos veezetőképességg értékei minndkét ponton minden vizsggálat alkalmáv ával I. (kiváló)) vízminőségii osztályba tarrtoztak. Minimuma 233 µS/ccm, maximum ma pedig 406 µS/cm µ volt. Az alcsoportt vizsgált muttatóinak az érrtékei alapján a tó vízminőősége a Gyalooghídnál pH éértéke miatt a III. (tűrhető)) vízminőségi oosztályú, a leeeresztő zsilipnnél pedig I. (kivváló).

Leeresztő zssilip (Halastavak leeresztéése) A tavak vizénnek hőmérsééklete 2012. november 16-áán 8,9 0C volt. A vizsgált muutatók közül az a ortofoszfát foszfor f mennyyisége (0,25 mg/l) m II. (jó) és az ammónium mé (1,48 mg/l) IV. (gyenge)) volt lényegessen nagyobb, amelyek miatt vízminőséége egy, ill. három vízminnőségi osztál lyal volt rossszabb, mint a Gyaloghídnál. A többi vizsggált mutató értéke é gyakorrlatilag megeggyezik a Gyaaloghídnál néggy alkalommaal végzett vizsgálatokéival.. Csupán kiseebb különbséégek figyelhettők meg, a vvízminőségi osztályba o sorrolásuk ezértt egy komponens csoportt kivételével azzonos.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

354/412


7.9.1.2.3

2012. évi vizsgálatok v értékelése V VKI szerint

A mintavételeket a követtkező szelvén nyekben végeeztük:  K Kondor-tó, Gyaaloghíd - keressztszelvény áttlagminták  Horgásztavak, leresztő zsilipp után – pontm minta 2012. 11. 16. A mérési eredmények értéékelését „A felsszíni víz vízszzennyezettséggi határértékeiről és azok alkkalmazásánakk szabályairól” szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM V rendelet (V VKI) 1. számú melléklete (1..1. EQS TÁBLLÁZAT) és 2. számú s melléklete (1.3. VÍZMINŐS SÉGI HATÁRÉ ÉRTÉKEK ÁLLLÓVIZEKRE „P” „ oszlopa) alapján a végezttük. A Horgásztavvak leeresztő zsilipjénél 1 db d pontmintát vvizsgáltunk, ezért e erre a vízzre a rendelet szerint nem adható a értékelés. Azz értékeket önmagában minősítettük a 7.88.1-3 táblázatban. A telephely kkörnyezetébenn lévő állóvizekre vonatkozóó éves átlagérrtékeket összeesítést, a VKI sszerinti minősítéssel a 7.8.1-3 táblázzatban közöltüük. A VKI minnősítés határéértékét a 7.8.1--2 táblázatbann adtuk meg. A minősítés m módszerét a 7.8.1.2.4 7 fejezzetben részletteztük.

A Kondor-tóó komponensseinek értékelése a VKI szzerint A tó vízhőmérséklete az évszakonkénnt végzett mérrések éves átlaga 17.1 0C volt. A hőmérrséklet a VKI minősítésbenn nem szerepeel.

pH

A helyszíni m mérési eredméények éves átlaga a rendeleetben megadoott határértékk-tartományonn (7,2-8,8) beelül van. Kondor-tó Gyyaloghíd 8.4

Fajlagos elektromos veezetőképessség A helyszíni m mérési eredméények éves átlaga a rendeleetben megadoott határértékk (900 µS/cm)) alatti. Kondor-tó Gyyaloghíd 298 µS/cm µ

Oldott oxiggén

A helyszíni m mérési eredméények éves átlaga a rendeleetben megadoott határértékk-tartományonn (7,0-11,0 mg/l) belül van n. Kondor-tó Gyyaloghíd 7.7 mg/l m

Kémiai oxiggénigény (K KOIk)

A mérési eredmények évees átlaga a renndeletben meggadott határéérték (40 mg/l) alatti. Kondor-tó Gyyaloghíd 25.1 mg/l

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

355/412


Biokémiai oxxigénigény (B BOI5) A mérési eredmények évees átlaga a renndeletben meggadott határéérték (4 mg/l) feletti. Kondor-tó Gyyaloghíd 7.6 mg/l m Biokémiai oxxigénigény eelemkomponensben nem éri el a jó állaapotot!

Nitrát-N (NO O3-N)

A rendelet melléklete nitrátt-N-re 0,4 mg//l határértékett ad. Vizsgálati jeggyzőkönyveinkkben nem a niitrát-N, hanem m a nitrát-ion koncentrációit k adtuk meg. A megadott vvizsgálati ereddményekkel vaaló összevetheetőség érdekéében a rendeleetben megadoott határértékeet átszámítottuuk nitrát-ionraa (1,77 mg/l) és é ennek me gfelelően vég geztük a minő ősítést. A mérési eredmények évees átlaga a renndeletben meggadott, átszám mított határérték feletti. Kondor-tó Gyyaloghíd 2.1 mg/l m Nitrát kompoonensben neem éri el a jó állapotot! á

Összes nitrrogén (ÖN)

A mérési eredmények évees átlaga a renndeletben meggadott határéérték (2,5 mg/l) alatti. Kondor-tó Gyyaloghíd 2.03 mg/l

Ortofoszfátt foszfor (PO O4-P)

A rendelet melléklete az orrto-Foszfát-P--re 0,12 mg/l hhatárértéket add. Vizsgálati jeggyzőkönyveinkkben nem az orto-Foszfát-P o P, hanem az orto-foszfát-ion o n koncentrációóit adtuk meg. A megadott vvizsgálati ereddményekkel vaaló összevetheetőség érdekéében a rendeleetben megadoott határértékeet átszámítottuuk orto-foszfáát-ionra (0,367 mg/l) és ennnek megfelelően végeztük a minősítésst. A mérési eredmények évees átlaga a renndeletben meggadott átszám mított határérrték (0,367 mgg/l) alatti. A mérési ponnton minden esetben e alsó méréshatár m (0, 05 mg/l) alattii értékeket méértünk. Kondor-tó Gyyaloghíd <0.055 mg/l

Összes fosszfor (ÖP)

A mérési eredmények évees átlaga a renndeletben meggadott határéérték (0,25 mg g/l) alatti. Kondor-tó Gyyaloghíd <0.055 mg/l

a-Klorofill A rendelet melléklete az a--klorofillra 40 mg/m3, 40 µgg/l határértékett ad. Vizsgálati jeggyzőkönyveinkkben az a-klorrofill koncentráációt mg/l-benn lett megadvaa. A mérési eredmények évees átlaga a renndeletben meggadott határéérték (40 µg/l)) feletti. Kondor-tó Gyyaloghíd 102.88 µg/l Az a-klorofilll elemkompo onensben nem m éri el a jó áállapotot!

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

356/412


Kadmium (Cd) A rendelet szzerint a kadmiumra vonatkoozó határértékeek függenek a víz keménysségi osztályátóól. Mivel keményységet nem mértünk, m az érttékelésnél a leegszigorúbb (00,08 µg/l) hatáárértéket alka lmaztuk. A mérési eredmények évees átlaga a renndeletben meggadott legsziggorúbb határérték (0,08 µgg/l) alatti. Kondor-tó Gyyaloghíd 0.01 µg/l

Higany (Hgg) A mérési eredmények évees átlaga a renndeletben meggadott határéérték (0,05 µg/l) alatti. Kondor-tó Gyyaloghíd

0.03 µg/l

Nikkel (Ni)

A mérési eredmények évees átlaga a renndeletben meggadott határéérték (20 µg/l) alatti. Kondor-tó Gyyaloghíd 1.4 µg/l µ

Ólom (Pb) A mérési eredmények évees átlaga a renndeletben meggadott határéérték (7,2 µg/l) alatti. Kondor-tó Gyyaloghíd 0.02 µg/l

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

357/412


A KONDOR--TÓ és a HOR RGÁSZTAVAK K (HULWAIH0005) VÍZTEST T VKI szerintii minősítése a fizikai-kémiai paraméterekk alapján A rendelet szzerint a vizsgáálatok VKI szerinti értékelés ét négy csopoortban (Savasodási állapot, Sótartalom, Oxigén O háztartás, Nöövényi tápanyagok), a méréési pontok elem m komponensseinek éves áttlag értékei alaapján végeztüük el, az alábbi osztályyozási szempontok szerint. A vííztest fizikai-kéémiai állapotátt min nősítő csoporttok és elemei

Számíított


4.00


5.00


Kerekített

4 5

5.00 2.67

Oldott O2

4.00

BO OI5

0.00

KO OIcr

4.00

Növényi tápanyagokk: N, ÖN, PO4-P, ÖP, Ö Klorofill_a)) (NO3-N NH4-N

2.33 0.00

NO3-N

0.00

Ö ÖN

4.00

PO4-P

5.00

ÖP Ö a-kloroofill

5.00

3

2

0.00 7.9.1-25. táblázat A Konndor-tó víztest fifizikai-kémiai álllapotát minősítő ő átlagértékek öösszesítése.

Az összesítéés alapján láthhatjuk, hogy a Kondor-tó vvíztest savassodási állapo ota jó, sótart rtalmának állaapota kiváló,, oxigén házttartása mérséékelt, így nem éri el a jóó állapotot, növényi n tápanyagok tekinntetében gyeenge, ez általl szintén nem m éri el a jó álllapotot. Az „egy rosssz, mind rosssz” elv alapjánn a keritett oszztály átlagok értéke é 2. A Kondor-tóó (HULWAIH H005 VÍZTES ST) fizikai-kéémiai paramééterei VKI szzerinti minőssítésének ereedménye (22 gyenge) alappján nem értee el a jó állap potot. A 2012. évbben a Horgáásztavak leveezető műtárggyánál egy alkalommal a véégzett fizikai, kémiai vizsgálat alapjánn összehasonlíítás céljából elvégeztük e a VKI V minősítést , amelyet csakk viszonyítási értéknek javaasolunk tekinteeni. Az összesítéés alapján láthatjuk, hogy a víztest savassodási állapo ota kiváló, a sótartalomána s ak állapota kiváló, oxigén n mérsékelt, teh hát nem éri el a jó állapotoot, növényi táápanyagok teekintetében eelégtelen, teh hát nem éri ell háztartása m a jó állapotoot. Az „egy rosssz, mind rosssz” elv alapjánn a kerekitett oosztály átlagokk értéke 1.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

358/412


A vííztest fizikai-kéémiai állapotátt min nősítő csoporttok és elemei

Számíított


5.00


5.00


Kerekített

5 5

5.00 3.00

Oldott O2

4.00

BO OI5

0.00

KO OIcr

5.00

Növényi tápanyagokk: N, ÖN, PO4-P, ÖP, Ö Klorofill_a)) (NO3-N NH4-N

1.50 0.00

NO3-N

0.00

Ö ÖN

0.00

PO4-P

4.00

Ö ÖP a-kloroofill

5.00

3

1

0.00 7.9.1--26. táblázat A Horgásztó H fizikaai-kémiai állapootát minősítő átlagértékek összzesítése.

A Horgásztóó (HULWAIH0005 VÍZTEST)) fizikai-kémiaai paramétereeinek VKI szeerinti minősíttési eredménye a növényii tápanyagok 1 értéke miatt nem érte el a jó állapotoot.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

359/412


7.9.2 FITOPLANKTO ON 7.9.2.1 Korábbi vizzsgálatok eredménye e i

7.9.2.1.1


A telephely kkörnyezetébenn levő állóvizek közül a 20044-2011. évekbben a legtöbb (56) alkalomm mal a Kondor tavat t vizsgálták. (B BME INNOTEC CH Kft. -- Ném meth József szzakértő bevonnásával 2004, 2005, 2006, 22007, 2008, 2009, 2010, 2011).

7.9.2.1.2


A Kondor-tóó fitoplanktonnjának biomaasszája, ill. a biomasszábból számított, vagy néhánny esetben mért m a-klorofilll koncentráció szélső értékeei 3.6 mg/l, ill. 13.6 µg/l (20010. március 18.) és 34.4 mg/l, ill. 131.66 µg/l (2006. augusztus 1.)) voltak. A teljees idősor átlaagos biomasszza, ill. a-kloroffill koncentráccó értékei 14.22 mg/l, ill. 53..9 µg/l voltak. Az a-klorofilll koncentráció alapján a FE ELFÖLDY (19987)-féle tíz fookozatú trofitáási skálán a 2004-2011. 2 iddőszakban vizzsgált 56 esett közül  2 (44%) a 4 (mezootrófikus),  26 ((46%) az 5 (m mezo-eutrófikuss),  25 ((45%) a 6 (euttrófikus),  3 (55%) 7 (eu-polittrófikus) fokozatnak ffelelt meg. A fitoplanktoon összetételének szezonnális változássaira a különnféle ostoross algák (Cryp yptophyta, Chhrysophyceae,, Euglenophytaa, Dinophyta, Flagellatae) vagy v a Pennalles-rendbe tarrtozó kovaalgáák koratavaszzi, a Chlorococccales-rendbee tartozó zöldaalgák tavaszi--koranyári, az Oscillatorialees-, Nostocalees- és Chrooccoccales-renddbe tartozó kéékalgák nyári-őszi dominannciája volt jellemző. A Nostocales-rendbbe tartozó fonaalas, hetrociszztás, elemi nittrogén megköötésére képess kékalgák, főként a Cylinddrospermopsiss raciborskii, általában a július –augussztus hónapokkban voltak a fitoplanktonn biomassza leegnagyobb aráányú összetevvői. A Horgásztaavak fitoplankktonjáról néhány tájékozódóó jellegű vizsggálat eredménnyei állnak renndelkezésre (VITUKI 2002,, BME INNOTE ECH Kft .20033, 2004). A paksi 6. szz. halastó fitoplanktonjának 2002. 2 októberri mennyiségi vizsgálata 2002. októbeer 17.-én a fitooplankton biom massza és a sszázalékos réészesedés adaatokat a nagyoobb rendszerttani egységekk szerinti feloszztásban a 7.99.2-1. táblázatban foglaltuk össze. A biom massza eredm ményeket μg/l mértékegységgben fejezzükk ki, de a szöveegben mg/l (==103 μg/l)-re átszámítva á em mlítjük. A paksi 6. szz. halastó fito oplanktonjánaak 2002. októóberi mennyisségi vizsgálaata 2002. októbeer 17.-én a fitooplankton biomassza és a százalékos réészesedés adaatokat a nagyoobb rendszerttani egységekk szerinti feloszztásban a 7.99.2-1. táblázatban foglaltuk össze. A biom massza eredm ményeket μg/l mértékegységgben fejezzükk ki, de a szöveegben mg/l (==103 μg/l)-re áttszámítva eml ítjük.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

360/412


Taxonokk

µg//l 9 238

% 11.11

SUM Chroococccales SUM Oscillatoriales SUM Nostocales SUM Centraless SUM Pennaless

66 830 2 082 1 026 1 072 394

80.66 2.55 1.22 1.33 0.55

SUM Chlorocooccales SUM egyéb SUM

714 1 510 82 866

0.99 1.88 100.00

SUM piko

7.9.2-1. táblázat A fitopplankton biomassszája és összeetétele, paksi 6. sz. halastó, 20002. 10. 17.

A fitoplanktonn biomasszájaa 82.9 mg/l voolt. A fitoplankkton biomasszát, (a biomasssza 0.4 %-os fajlagos a-kloorofill tartalmátt feltételezve) a víz egységgnyi térfogatárra vonatkoztaatott a-klorofill koncentrációóra átszámítvaa 331.5 μg/l adódik. a Ez azz érték a Felfööldy (1987)-fééle tíz fokozaatú (0-9) trofittási skálán (l. Németh 19998: p. 251., TT. 2.2.9.) a 8 (politrófikus)) fokozatnak feelel meg. A fitoplanktonn biomassza legnagyobb hányadát (80.66%) a domináns Chroococccales- kékalgáák adták. A Chhroococcales-kékalga álloományt lényeggében egyetlen faj, a 2, 4 ,8 és 166 sejtből állóó telepeket kképező Synechocystis sp.. tömegprodukkciója alkottaa, amelyek ebben e az iddőpontban vízszíneződést okoztak. Eggyéb kékalgák közül azz Oscillatorialees-rendbe tartoozó Oscillatorria-, Pseudan abaena- és Lyngbya-fajok L a biomasszaa 2.5, a Nostoocales-rendbee tartozó heterrocisztás és elemi e nitrogénn megkötéséree képes taxonok (Cylindrospermopsis ra raciborskii, Apphanizomenonn issatschenkooi, Anabenopsis elenkinii) 1.2 %-át aadták. Nagy arányban (11.1 %) voltaak jelen a szervesanyags szennyezettsséget indikáló 1-2 μm átmérrőjű piko-algákk. A paksi 6. szz. halastóbann 2002. októbeer közepén éészlelt kékalgaa tömegprodukció és a pollitrófikus állappot a bőségess növényi tápanyag ellátottságot, a pikoplaankton nagy aaránya a szervvesanyag-szennyezettséget et indikálja. A paksi 3.szz. horgásztó fitoplanktonjá f ának mennyisségi vizsgálaata, 2004, 2005 2004. július 27.-én a pakssi 3.sz. horgássztó a fitoplankkton biomasszzája 21.4 mg/l volt. A mért aa-klorofill konccentráció 70.55 μg/l volt. Ez az érték a Feelföldy (1987))-féle tíz fokozzatú (0-9) trofitási skálán (l. ( Németh 19998: p. 251., T. 2.2.9.) a 6 (eutrófikus) ffokozatnak, ill a III. vízminőőségi osztálynnak felel meg. A fitoplankton biomasza leegnagyobb arrányú (79,2%)) összetevői a Chlorococcalles-rendbe tartozó zöldalgákk voltak. 2005. májuss 11-én 47.1 mg/l volt a fitoplankton bioomasszája, a mért a-kloroffill koncentrácció 87.8 µg/l volt, ami a 6 (eutrófikus) ffokozatnak éss a IV. vízminnőségi osztályynak felel meg. A fitoplankkton biomasszza legnagyobb hányadát a Chlorococcalles-rendbe tarrtozó zöldalgáák (77.5 %), főőként nagyméretű Pediastruum fajok (P. bboryanum, P. duplex) d adták.. A Centrales--rendbe tartozzó kovaalgákk részesedésee 6.6 %, a piko-algáké 4.5 4 %, a barrázdás ostoroos moszatokéé (Cryptophytaa) 4.3 % volt. A csak májussban vizsgált,, erősen eutroofizálódott 3.szz. tó fitoplankktonjának biom masszája közeel kétszerese (181%) volt a Kondor-tóbann azonos időppontban mért értéknek. é Feltűűnő volt a szűűrő zooplanktoon szervezetekk tömeges meegjelenése. A paksi horggásztavak bee-, ill. elfolyó vize v fitoplankktonjának 20003. márciusi mennyiségi m vvizsgálata 2003. márciuus 10.-én a halastavak befoolyó vizében ((HT-be) a fitoplankton biom masszája 10.6 mg/l, a szám mított a-klorofilll koncentráció 42.3 μg/l voltt, ami az 5 (m mezo-eutrófikuus) fokozatnakk, valamint a III vízminőséggi osztálynak felel f meg felell meg. A fitoplaankton biomassza legnagyoobb hányadát (83.6%) a domináns Centrrales- kovaalgáák adták.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

361/412


A halastó elfolyó vize (H HT-el) fitoplannktonjának bioomasszája 144.1 mg/l, a számított a-klorrofill koncentrááció 56.4 μg/ll volt, ami a 6 (eutrófikus)) fokozatnak, valamint a III. vízminőséégi osztálynak felel meg. A fitoplanktoon biomasszaa legnagyobb aarányú összettevői a páncélos ostoros m moszatok (Dinoophyta: 42.1 %), % a különfélee rendszertanni csoportokbaa tartozó ostorrosok (Flagelllatae: 27.1 %), % valamint oostoros sárgam moszatok (Chhrysophyceae : 21.0 %) voltak, amelyekk együttesen a biomassza 90.2 %-át addták. A Dunábban, valamint a befolyó vízzben dominánns Centrales-- kovaalgák a halastó elfolyyó vizében kis arányban (4.7 ( %) volta k jelen. A 6. sz. halastóban 2002 őszéén tömegproddukciót alkotóó Synechocysttis sp. telepes kékalga szórvványos előforddulása (<0.1 %) % az elfolyó vízben v ezév taavaszán is kim mutatható volt. A mennyiséggi fitoplankton vizsgálatok erredményei alaapján megállapítható, hogy  



a Duuna-víz (D-Pj)) kiugróan naggy biomasszáj a a minden évvben bekövetkkező kora tavaaszi Centraless-kovaalga tömegprodukció eredménye, e D tarttalmazó halasstavi tápvíz (HT-be) a Duuna-víz (D-Pj)) és az erőmű hűtőrendszerrén áthaladó Duna-vizet fitopplanktonjának biomasszája között jelentő s különbség volt. v A két minttavételi hely kközött a biomaassza mintegy harm madára csökkkent, ami részbben a hűtőren dszerben bekkövetkező hő és é mechanikaai károsodás eredménye. A fitopplankton összeetétele, a dom mináns Centralles-kovaalgákk aránya a két mintavételi heelyen a méréss hibahatárán belüül megegyezettt. a haalastórendszerben a fitoplannkton struktúráája alapvetően megváltozottt és az elfolyóó vízben (HT-eel) tömegesen jelenttek meg az eutróf állóvizek kkoratavaszi álllapotára jellem mző ostoros ssárgamoszatokk.

olyó vize fittoplanktonjánaak 2003. máárciusi mennnyiségi vizsgálata alapjánn A paksi hoorgásztavak be-, ill. elfo megállapítotttuk, hogy a Duna-víz D (D-Pj) és az erőm mű hűtőrendszzerén áthaladóó Duna-vizet ttartalmazó haalastavi tápvízz (HT-be) fitopplanktonjának biomasszája között jelentőős különbség volt v (7.9.2-2. táblázat). A kéét mintavételi hely között a biomassza m mintegy harmaadára csökkent, ami részbben a hűtőrenndszerben bekkövetkező hő és mechanikkai károsodáss eredménye. A fitoplankton összetételee, a dominánss Centrales-kkovaalgák aráánya a két m mintavételi helyen a méréss hibahatárán belül megegyyezett. A halasstórendszerbeen a fitoplankton struktúrájaa alapvetően megváltozott és az elfolyóó vízben (HT-eel) tömegesen jelentek meg az eutróf állóóvizek koratavaaszi állapotáraa jellemző osttoros sárgamooszatok.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

362/412


TAX XONOK SUM piko SUM nano SUM Flagellaatae SUM Chroocooccales SUM Oscillatoriales SUM Nostocaales SUM Euglenoophyta SUM Cryptopphyta SUM Dinophyyta SUM Chrysopphyceae SUM Xanthohhyceae SUM Centralees SUM Pennalees SUM Volvocaales SUM Chloroccoccales SUM Ulothriccales SUM Desmiddiales SUM számított a-kklorofill koncentráció ó (µg/l)

D-Pj µg/l 2222 177 1 2622 0 0 0 0 922 0 1388 0 26 7122 9144 2277 1 2200 199 0 30 8233

HT-be µg/l 2544 0 0 0 5 0 0 2088 0 12 0 8 8500 5144 6833 52 100 0 10 5888

HT-el µg/l 404 34 3 822 19 0 0 0 61 5 942 2 969 0 664 41 0 131 19 0 14 106

123.33 42.33 56.4 TAX XONOK D-Pj HT-be HT-el % % % SUM piko 2.44 2.9 0.77 SUM nano 0.11 0.00 0.2 SUM Flagellaatae 4.11 0.00 27.1 SUM Chroocooccales 0.00 0.00 0.1 SUM Oscillatoriales 0.00 0.00 0.0 SUM Nostocaales 0.00 0.00 0.0 SUM Euglenoophyta 0.00 0.00 0.0 SUM Cryptopphyta 0.33 2.00 0.4 SUM Dinophyyta 0.00 0.00 42.1 SUM Chrysopphyceae 21.0 0.44 0.1 SUM Xanthopphyceae 0.00 0.00 0.0 SUM Centralees 86.77 83.66 4.7 SUM Pennalees 3.00 4.99 0.3 SUM Volvocaales 0.77 6.55 0.0 SUM Chloroccoccales 4.00 0.55 0.9 SUM Ulothriccales 0.1 0.11 0.1 SUM Desmiddiales 0.00 0.00 0.0 SUM 100.00 100.00 100.0 7.9.2-2. táblázat A fitoplanktton biomasszájaa és összetétele, 2003. 03. 100..

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

363/412


A horgásztaavak fitoplankkton jellemzőinek összefooglalása A horgásztaavak fitoplankttonjáról néhánny tájékozódóó jellegű vizsggálat eredménnyei állnak renndelkezésre (VITUKI 2002,, BME INNOTE ECH Kft .20033, 2004). A paksi 6. szz. horgásztóbban 2002. okktóber közepéén a fitoplanktton biomasszáája 82.9 mg/l volt. A számított a-klorofilll koncentráció 331.5 μg/l voolt, ami a 8 (poolitrófikus) fokkozatnak felel meg. A fitoplaankton biomaassza legnagyobb hányadátt (80.6%) a ddomináns Chhroococcales- kékalgák aadták. Nagy arányban (11.1 %) voltaak jelen a szervesanyags szennyezettsséget indikáló 1-2 μm átméérőjű piko-algáák. A kékalgaa tömegprodukció és a pollitrófikus állappot a bőségess növényi tápanyag ellátottságot, a pikoplaankton nagy aaránya a szervvesanyag-szennyezettséget et indikálja. úlius 27.-én 21.4 2 mg/l, a m mért a-klorofill koncentrációó A paksi 3.szz. horgásztó fitoplanktonjáának biomasszzája 2004. jú 70.5 μg/l volt. 2005. máju us 11.-én a megfelelő m értéékek 47.1 mg/l, ill. 87.8 µgg/l voltak. A 33.sz. horgásztavat mindkétt időpontban eeutróf állapot (6 (eutrófikus) fokozat) és a Chlorococccales-rendbe tartozó t zöldal gák abszolút dominanciájaa (79,2%, ill. 777,5%) jellemezzte. A paksi hoorgásztavak be-, ill. elfo olyó vize fittoplanktonjánaak 2003. máárciusi mennnyiségi vizsgálata alapjánn megállapítotttuk, hogy a Duna-víz D (D-Pj) és az erőm mű hűtőrendszzerén áthaladóó Duna-vizet ttartalmazó haalastavi tápvízz (HT-be) fitopplanktonjának biomasszája között k jelentőss különbség volt. v A két minttavételi hely kközött a biomaassza mintegyy harmadára ccsökkent, am mi részben a hűtőrendsze rben bekövettkező hő és mechanikai károsodás eredménye. A fitoplankton öösszetétele, a domináns Centrales-kova C aalgák arányaa a két mintavvételi helyen a mérés hibaahatárán belüll megegyezettt. A halastóreendszerben a fitoplankton struktúrája allapvetően meegváltozott és az elfolyó vízben (HT-el)) tömegesen jeelentek meg az a eutróf állóvizek koratavasszi állapotára jellemző j ostorros sárgamoszzatok


7.9.2.2.1


A paksi Konddor-tó fitoplannktonját 2012. március 22-één, június 27.-één, szeptember 26.-án, és nnovember 14.-én mintáztuk. A horgásztavak levezető-cssatornájának mintázására, a tavak leeresztésekor, nov ovember 16.-án került sor.

7.9.2.2.2


A fitoplanktonn biomassza adatokat a a naggyobb rendszeertani egységek szerinti csooportosításbann a 7.9.2-3. tábblázat tartalmazza. A fitoplanktonn relatív abunddacia adatait a 7.9.2-4. tábláázatban foglaltuk össze. Azz eredményekeet a 7.9.2-1. ábrán mutatjjuk be. (Melléklet: paksfptaavak2012tdiv.xxls: fp. biom. tábl.). t A fitoplanktonn biomassza és é funkcionáliss csoportok szzerinti összetéétel adatokat, továbbá az N taxonszámot, a H' diverzitás és J egyenletessség , valamintt a Q-, NQR-éés HLPI-indexx értékeit a Meelléklet táblázaatai tartalmezzák. (Melléklet: ppaksfp201203ttdiv. xls: fp. tavak DIV NQR R tábl. (márc) munkalap). m

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

364/412


7.9.2.2.3


I MINTAVÉTELI HELYEK ÉS IDŐPONTOK

TAXONOK

Kondor-ttó

Kondor-tó

Kondor-tó

Kondor-tó

Haalastavak levezető cssatornája

KT

KT

KT

KT

HT

2012.03.22

2012.06.27

2012.09.26

2012.11.14

2 2012.11.16

SUM pikoo SUM nanno SUM Flagellatae SUM Chrroococcales SUM Osccillatoriales SUM Nosstocales SUM Eugglenophyta SUM Cryyptophyta SUM Dinnophyta SUM Chrrysophyceae SUM Xannthophyceae SUM Cenntrales SUM Pennnales SUM Vollvocales SUM Chllorococcales SUM Uloothricales SUM Dessmidiales SUM Zyggnematales SUM

7733 43 5 555 5 546 8 823 7 0 2 235 58 13315 0 2 296 17734 0 14452 68 30 0 78894

561 466 4000 16622 32244 32033 399 1255 8966 6 0 2399 1041 0 24333 2 4100 0 142877

542 13 433 3372 7742 2748 283 201 341 1 0 134 2382 0 2022 0 360 0 20573

330 27 159 1077 2004 188 7 950 134 145 0 134 1442 0 1417 1 105 0 8119

514 28 156 2204 301 0 213 650 0 237 72 10906 1044 38 2574 128 0 0 19064

µg/l) a-klorofilll koncentráció (µ a biomasssza a-klorofill tartalma (%) trofitás-fook

100,2

55,00

98,3

33,2

73,0

0,1129 4 (m)

0,3855 6 (eu)

0,478 6 (eu)

0,409 5 (m-eu)

0,383 6 (eu)

7.9.2-3. táblázzat A fitoplanktoon biomasszájaa (µg/l) és az a--klorofill koncenntráció (µg/l). Kondor-tó K és a hhalastavak leveezető csatornájja, 2012.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

365/412


MINTAVÉTEL LI HELYEK ÉS IDŐPONTOK I

TAXONOK

Kondor-ttó

SUM pikoo SUM nanno SUM Flagellatae SUM Chrroococcales SUM Osccillatoriales SUM Nosstocales SUM Eugglenophyta SUM Cryyptophyta SUM Dinnophyta SUM Chrrysophyceae SUM Xannthophyceae SUM Cenntrales SUM Pennnales SUM Vollvocales SUM Chllorococcales SUM Uloothricales SUM Dessmidiales SUM Zyggnematales SUM

Kondor-tó

Kondor-tó

Haalastavak levezető cssatornája

Kondor-tó

KT

KT

KT

KT

HT

2012.03.22

2012.06.27

2012.09.26

2012.11.14

2 2012.11.16

9,3 0,5 7,0 6,9 10,4 0,1 0,0 3,0 0,7 16,7 0,0 3,8 222,0 0,0 18,4 0,9 0,4 0,0 100,0

3,99 0,33 2,88 11,66 22,66 22,44 0,33 0,99 6,33 0,00 0,00 1,77 7,33 0,00 17,00 0,00 2,99 0,00 100,00

2,6 0,1 2,1 16,4 37,6 13,4 1,4 1,0 1,7 0,0 0,0 0,7 11,6 0,0 9,8 0,0 1,7 0,0 100,0

4,1 0,3 2,0 13,3 24,7 2,3 0,1 11,7 1,6 1,8 0,0 1,7 17,8 0,0 17,5 0,0 1,3 0,0 100,0

2,7 0,1 0,8 11,6 1,6 0,0 1,1 3,4 0,0 1,2 0,4 57,2 5,5 0,2 13,5 0,7 0,0 0,0 100,0

7.9.2-4. tábláázat A fitoplankkton összetételee (%). Kondor-ttó és a halastavvak levezető cssatornája, 2012..

25000

SUM Zygnema ata SUM Desmidiale SUM Ulothrica ales SUM Chloroco occ

20000

SUM Volvocales SUM Pennales

biomassza (µg/l)

SUM Centrale es 15000

SUM Xanthoph hyc SUM Chrysop phyc SUM Dinophy ta SUM Cryptoph hyt

10000

SUM Euglenophy SUM Nostoca ales SUM Oscillato oria 5000

SUM Chrooco occa SUM Flagellattae SUM nano SUM piko

0 KT-márc

KT-jún

KT-szept

KT-nov

HT-nov

7..9.2-1. ábra A fitoplankton fi biom masszája és össszetétele. Kondor-tó és a hala astavak levezettő csatornája, 2012. 2

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

366/412




A ppaksi Kondor-tó fitoplankktonjának biom masszája 2012. március 22-én 7.6 mg/l, a szám mított a-kloroffill konccentráció 29.00 µg/l volt, am mi az 5 (mezoo-eutrófikus) fookozatnak és a III. vízminőőségi osztálynak felel meg. A fitopplankton biomassza legnagyobb arányú öösszetevői a Pennales-rend P dbe tartozó koovaalgák (22.66%), az ostoroos sárggamoszatok (Chrysophyceeae: 17.2%),, a Chloroccoccales-rendbe tartozó zöldalgák (114.3%) és az a Osccillatoriales-renndbe tartozó kékalgák k (10.99%) voltak.



A taaxonszám N=880, a Shannonn-diverzitás érrtéke H’=4.88,, az egyenletességé J=0.777 volt.



A fittoplankton össszetétele alapján, a VKI ajáánlásainak megfelelően számított értékekk NQ r=0.745 és é HRPI=0.7337, voltaak és mindkétt érték a jó ökológiai állapottnak felelt megg.



A paaksi Kondor-ttó fitoplanktonnjának biomassszája 2012. június 27.-én a márciusi értrték mintegy kétszerese, k 144.3 mg//l, az a-klorofill koncentráció 55.0 µg/l vvolt, ami a 6 (eutrófikus) ( fokozatnak és a III. vízminősségi osztálynaak felel meg. A fitooplankton biom massza legnaagyobb arányyú összetevői az Oscillatooriales-, a Noostocales- és a Chrroococcales- rendbe r tartozóó kékalgák (222.6%, 22.4%, ill. 11.6%), valamint v a Chhlorococcales-rendbe tartozzó zölddalgák (17.0% %) és a Pennalles-rendbe tartrtozó kovaalgáák (7.3%) voltaak.



A taaxonszám N=777, a Shannonn-diverzitás érrtéke H’=4.98,, az egyenletességé J=0.799 volt



A fittoplankton összetétele alappján, a VKI aj ánlásainak megfelelően szzámított értékeek NQ r=0.5999 és HLPI=0.6607 ameely értékek, a közepes, ill. a jó ökológiai állapotnak felelnek meg.



A ppaksi Kondo or-tó fitoplanktonjának bioomasszája 2012. 2 szepteember 26.-ánn a júniusi érték minteggy mássfélszerese, 20.6 2 mg/l, az a-klorofill konncentráció 988.3 µg/l volt, ami a 6 (euttrófikus) fokozzatnak és a III. I vízm minőségi osztáálynak felel meg. m A fitoplannkton biomasssza legnagyobbb arányú össszetevői az Osscillatoriales-, a Chrroococcales- és é a Nostocaales-rendbe taartozó kékalgáák (37.6%, 16.4%, ill. 13.44%), valamint a Pennaleesrenddbe tartozó koovaalgák (11.66%) és a Chlorrococcales-rendbe tartozó zöldalgák z (9.88%) voltak.






A fittoplankton össszetétele alappján számítottt NQ r- és azz a-klorofill koncentrácót is figyelembeveevő multimetrikus HLP PI-index értékeei, NQ r=0.6077 és HLPI=0.4482, a jó, ill. a közepes ökoológiai állapotnnak felelnek meg. m



A paksi Kondor--tó fitoplanktoonjának biomaasszája 2012. november 14.-én 1 a júniuusi érték minteegy 40%-a, 8.1 8 mg//l, az a-kloroffill koncentrácció 33.2 µg/l volt, ami az 5 (mezo-euttrófikus) fokozzatnak és a II. vízminőséégi oszttálynak felel meg. A fittoplankton biiomassza leggnagyobb arányú összeteevői az Osccillatoriales-, a Chrroococcales- és é a Nostocalees-rendbe tarttozó kékalgákk (24.7%, 13.3%, ill. 2.3%), vvalamint a Peennales-rendbbe tartoozó kovaalgákk (17.8%), a Chlorococcale C es-rendbe tartoozó zöldalgák (17.5%) és a barázdás osstoros moszatook (Cryyptophyta: 11.7%)voltak.






A fittoplankton össszetétele alappján számítottt NQ r- és azz a-klorofill koncentrácót is figyelembeveevő multimetrikus HLP PI-index értékeei, NQ r=0.6800 és HLPI=0.6698, a jó ökolóógiai állapotnaak felelnek meeg.



A paksi halastavvak levezető csatornájábaan 2012. novvember 16.-án n a planktonikkus algaegyütttesben nagyy aránnyban fordulttak elő, feltehetően az üüledékből felkkeveredett Auulacoseira-fajook, ezért az eredményekk interpretációja kétséges, igy azz értékelést cssak tájékoztatóó jellegűnek teekintjük.



A víztér algaegyüttesének bioomasszája 19 .1 mg/l, a számított a-klorrofill koncentrááció 73.0 µg//l volt, ami a 6 (euttrófikus) fokozzatnak és a III.. vízminőségi osztálynak felel meg. A fitoplankton biom massza legnaggyobb hányaddát (57.2%), a főkéntt Aulacoseira--fajok által kéépviselt Centraales-kovaalgák adták. A Chhlorococcales-rendbe tartozzó zölddalgák részeseedése 13.5%)), a Chroococccales- rendbee tartozó kékaalgáké 11.6% , a Pennaless-rendbe tartozzó kovaaalgáké 5.5% volt.




MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

367/412




A fittoplankton össszetétele alappján számítottt NQ r- és azz a-klorofill koncentrácót is figyelembeveevő multimetrikus HLP PI-index értékeei, NQ r=0.8788 és HLPI=0.6697 voltak, am melyek a kiváló ó, ill. a jó ökollógiai állapotnnak felelnek meg.

7.9.3 FITOBENTON 7.9.3.1 Korábbi vizzsgálatok eredménye e i A Kondor-tó ffitobentonjáraa korábbi vizsggálatok eredm ményei nem állnak rendelkezzésre.

7.9.3.2 2012. évi vizsgálatok v 7.9.3.2.1


A Kondor-tóó fitobentonját 2012. június 27.-én és szeeptember 26.-án mintáztuk. A halastavakk levezető csaatornájában a fitobenton miintázására a halastavak h vizzének leereszttésekor, noveember 16.-án került sor. 7.9.3.2.2

2012. évi vizsgálatok v ad datbázisa

A Kondor-tóbból és a halaastavak levezető csatornájáából 2012.-been vett élőbevvonat minták kovaalga álloományának a nagyobb renndszertani eggységek szerinti mennyiséégi adatait, toovábbá a TD DIL és a NTD DIL index, vaalamint az N taxonszám, a H' diverzitáss és a J egyenletesség értékkeit a 7.9.3-1. táblázatban foglaltuk f összee. A faji szintű aadatokat és azz ökológiai állapot jellemzééséhez szüksééges számítássokat a Mellékklet táblázatai tartalmezzák.. (paksfb2012206tdiv.xls TD DIL t. mellékleet munkalap, paksfb2012009tdiv.xls TDIL t. mellékleet munkalap)

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

368/412


7.9.3.2.3


Az élőbeevonat kovaalga állományyának összetéétele, a TDIL és a NTDIL in ndex, valmintt az N taxonsszám, a H' divverzitás és a J egyenletessség értékei. A Kondor-tó és é a halastavvak levezető ccsatornája, 2012 2 Kondor-tó ó: Paks Kondor-ttó: Paks ONOK TAXO

halastavak levezető ornája csato

2012.066.27

2012.009.26

2012.11.16

pi (% %)

pi (% %)

pi (%) (

DIATOM MOPHYCEAE CENTR RALES SUM Ceentrales PENNA ALES SUM Frragilariaceae SUM Acchnanthaceae SUM Naaviculaceae SUM Baacillariaceae SUM Ep pithemiaceae SUM Su urirellaceae SUM Peennales spp. (egyéb) SUM SUM(Vi*pi) TDIL(1-5)=SUM(Si*Vi*pi)/S ökológiiai állapot (TDIL alapján) TDIL(1-20)=3,8*TDIL

0,0

86,9

78,7 11,4 2,3 7,2 0,0 0,0 0,4 100,0 3,32

60,0 33,6 3,4 2,5 0,2 0,0 0,2 100,0 3,57

4,9 4,6 1,6 1,6 0,0 0,3 0,0 100,0 3,78

Jó

NTDIL(11-20) (y=0,0011x3-0,0532x2+0,8497xx-3,8172 (13. tótípu us)) ökológiiai állapot (NTDIL(1-20) alapján) (

0,0

Jó

ó Jó

Jó

13,60

14,57

0,61

0,62 Jó ó

15,38 0,61 Jó

7.9.3-1. táblázat Az élőőbevonat kovaalga állományánnak összetétele, a Kondor-tó és a halastavak levezető csatornája, 2012

k a Peennales-rendbe tartozó A paksi Konddor-tóban 20112. június 27--én az élőbevvonat kovaalgaa állományát kizárólag taxonok alkoották. A Pennaales-kovaalga-állomány leggnagyobb aránnyú összetevőői a Fragilariaaceae-, az Achnanthaceae-és a Bacillaariaceae-csaláádba tartozó taxonok voltaak, amelyeknnek a megszáámlált egyedeekre vonatkoztatott relatívv abundanciájaa 78.7%, 11.4%, ill. 7.2% volt. A Fragilarriaceae-családd legnagyobb relatív abundaanciájú taxonjai a Fragilariaa berolinensis (62.1%), a Fragilaria F pinnata (8.7%) éss a Fragilaria cf. nanana (5.2%) ( voltak.. A planktonbban is gyakorii Fragilaria beerolinensis a Kondor-tó K jelleegzetes kovaaalga faja. Haazánkban eddig csak néhá ny lelőhelyről ismert. Nem m szerepel a TD DIL-index száámításához meegadott indikáátor-taxonok jeegyzékében (S STENGER-KO OVÁCS és mttsai 2007), ígyy jelen tanulmáányban az IP PS-index szám mítására megaadott Vi és Si értékeket használtuk és uugyanígy jártuunk el néhányy egyéb taxonn esetében is. Az Achnanthaceae-csaláádot az Achnnanthidium miinutissimum ((=Achnanthes minutissima)) (11.2%), és az Achnanthees lanceolata képviselték. A Bacillariaceeae-család részesedése 7..2% volt. A BacillariaceaeB családot a N Nitzschia dissipata, a Nitzsschia angustaatula, valamint egyéb Nitzsschia (Lanceoolatae)-fajok képviselték. k A Naviculaceaee-család részeesedése 2.3% % volt. A Navicculaceae-csaláádot szórványosan előforduuló Navicula-, Cymbella- éss Gomphonem ma-fajok képvisselték. A taxonszám m N=21, a Shaannon-diverzittás értéke H’==2.07, az egyeenletességé J=0.47 J volt. A diverzitás éss egyenletesséég kis értéke a Fragilaria berrolinensis kiuggróan nagy reelatív abundannciájának köveetkezménye. A tavi kovaalgga-index értékke TDIL(1-5)=3.322, valamint annnak normalizáált értéke NTD DIL(1-20)=0.61 a jó ökológiai állapotnak fellelt meg. A paksi Konndor-tóban 2012. szeptem mber 26-án aaz élőbevonat kovaalga állományát kizzárólag a Pennnales-rendbee tartozó taxonok alkották. A Pennaless-kovaalga-álloomány legnagyobb arányúú összetevői a Fragilariacceae-, és azz Achnanthaceeae-családba tartozó taxoonok voltak, amelyeknek a megszám mlált egyede kre vonatkozztatott relatívv abundanciájaa 60.0%, ill. 33.6% volt. A Fragilariaceeae-család legnagyobb relatív abundannciájú taxonjaai a Fragilariaa

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

369/412


berolinensis (45.8%) és a Fragilaria pinnata (10.5% %) voltak. Az Achnanthaceeae-családot eegyedül az Achnanthidium A m minutissimum m (=Achnanthhes minutissiima) (33.6%) képviselte. A Naviculaceeae-család réészesedése 3.4% 3 volt. A Naviculaceaee-családot szzórványosan előforduló Na Navicula- és Cymbella-fajok képviseltékk. A Bacillariiaceae-családd részesedése 2.5% volt. A Bacillariaceaee-családot a N Nitzschia paleaa és egyéb Nittzschia (Lanceeolatae)-fajok képviselték. A taxonszám m N=18, a Shaannon-diverzittás értéke H’==2.08, az egyeenletességé J=0.50 J volt. A diverzitás éss egyenletesséég kis értéke, a nyári eredm ményekkel megegyezően, m a Fragilaria berolinensis kiugróan naagy relatív abbundanciájánaak következménnye. A tavi koovaalga-indexx értéke TDILL(1-5)=3.57, valamint annak normalizált éértéke NTDIL(1-20)=0.62 a jó j ökológiai állaapotnak felelt meg. m A paksi halastavak levezeető csatornájjában 2012. nnovember 166-án a bentonikus és plankttonikus algaeggyüttesben i s nagy aránybaan fordultak elő, feltehetőenn az üledékbőől felkeveredettt Aulacoseira--fajok, ezért a vizsgált kovaaalga együttess nem tekintheető élőbevonaat mintának. Az eredménnyek interpretáációja kétségges, igy az éértékelést csaak tájékoztatóó jellegűnek tekintjük. A bentonikuss algaegyüttess kovaalga álloományának 8 6.9%-át a Centrales-, 13.1% %-át a Pennaales-rendbe tartozó taxonokk alkották. A C Centrales-kovaaalga-állomány legnagyobbb arányú összzetevői az Aullacoseira-nem mzetségbe tartozó taxonokk voltak, amelyyeknek a meggszámlált egyeedekre vonatkkoztatott relatíív abundanciáája 74.3% voolt, a domináns taxonok azz Aulacoseira ambigua (48..9%), az Aulaacoseira cf. ssubarctica f. spiralis s (12.0% %), az Aulacooseira granulaata (3.0%) éss egyéb Aulaacoseira-fajokk (5.7%) volttak. A Thalaassiosiraceae-családba tarttozó taxonokk (Cyclostephanos dubius,, Cyclotella attomus, C. meneghiniana, C. pseudosttelligera, Cycllotella spp.) részesedése 12.6% volt. A Pennales-kovaalga-álloomány legnaggyobb arányú összetevői a Fragilariaceeae- és az Acchnanthaceaee-családba tarrtozó taxonokk voltak, amelyyeknek a meggszámlált egyeedekre vonatkkoztatott relatíív abundanciáája 4.9%, ill. 44.6% volt. A FragilariaceaeF család legnaagyobb relatívv abundanciáájú taxonjai a Fragilaria berolinensis (44.1%) volt. Azz Achnanthacceae-családott egyedül az Achnanthidiuum minutissim mum (=Achnaanthes minutissima) (4.6% %) képviseltee. A Navicullaceae-családd részesedése 1.6% volt. A Naviculaceaae-családot a Navicula cryyptotenella, Navicula N spp. és az Amphoora pediculuss képviselte. A Bacillariaceaae-család résszesedése 1.66% volt. A Baacillariaceae-ccsaládot a Niitzschia paleaa, a Nitzschiaa angustatula éés egyéb Nitzsschia (Lanceoolatae)-fajok kéépviselték. A taxonszám m N=26, a Shannon-diverzitás értéke H’ =2.92, az egyyenletességé J=0.62 volt. A tavi kovaalgga-index értékke TDIL(1-5)=3.788, valamint annnak normalizáált értéke NTD DIL(1-20)=0.61 a jó ökológiai állapotnak fellelt meg.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

370/412


7.9.4 MAKROFITA

7.9.4.1 Korábbi vizzsgálatok eredménye e i A Kondor-tó és a Halastavvak esetében, a nevezett élőőlénycsoportootra nem lelhettők fel korábbii vizsgálatok.


7.9.4.2.1


Állóvizek eseetében a mintaavételi protokoollt a 7.8.4.1 feejezetben részzleteztük. A mintavételtt a Kondor-tavvon 2db, a 4ddb horgásztavvon pedig 5 dbb, egyenként 100 méter hoosszúságú minntaegységbenn végeztük el. A mintavételi szakaszok elhelyezkedésé e ét a tavakon a 7.9.4-1. ábrán mutatjuk bbe. A mintavéételi egységekk kijelölésénél figyelembe vettük v a megadott követel ményeket, vaalamint a helyyszíni terepszzemle során a mintavételii helyszín körnnyezeti adottsáágait, mintavéételre való alkaalmasságát. A mintavételi egységek jeellemzőit, a mintázás m körüllményeit az MKD-ban M megghatározott jeegyzőkönyvek tartalmazzákk (PL12_jk_maakrofiton_07.xxls; PL12_jk_m makrofiton_10..xls melléklet). Név Dátum nyáár Dátum őszz EOVY EOVX 2012.07.001 2012.09.29 136611.0 Kon-001-I 635861.88 Kon-001-II 2012.07.001 2012.09.29 636066.99 136316.9 PHO-1I 2012.07.001 2012.09.29 636062.55 136902.2 PHO-2 2012.07.001 2012.09.29 636158.88 136886.9 PHO-3 2012.07.001 2012.09.29 636161.22 136386.7 PHO-4 2012.07.001 2012.09.29 636140.88 136257.2 PHO-5 2012.07.001 2012.09.29 635970.44 136804.7 7.9.4-1. tábllázat Kondor-tóó és a Halastavaak makrofita miintavételi helyeii

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

371/412


7.9.4-11. ábra Makrofitton mintavételi szakaszok a paaksi horgásztavvakon és a Konndor tavon

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

372/412


7.9.4.2.2


A 2012. évi vvizsgálatok adatait adatbázisba foglalva a PL12_adatb bazis_makroffita_nyar-osz..xls melléklet tartalmazza.

7.9.4.2.3

Adatelemzzés

A mintavételeek eredményeei A mintavétel során a Konddor-tóban 25 db, d a Horgász tavakban 20 db fajt találtunnk (7.9.4-2. tábblázat). Védettt vagy Naturaa 2000 jelölő faajt nem találtuunk. A Kondor-tó parti vegeetációja kevéssbé bolygatottt, azon több faa és fás cserjje található. A horgásztavakk partja ezzel szemben erősebben degraadált, legtöbb esetben (PHO O-1-2-3) teljessen kaszált voolt. A PHO-4-66 mintavételi pontokon a horrgásztavak paarti zónáját egyy keskeny sávvban összefügggő nád (Phraagmites austraalis) alkotta. A mennyiségi ffelvételekbe tööbbnyire közönnséges gyom vagy zavarásstűrő fajok kerültek, de találuunk közöttük több t olyan fajtt is, amelyek jeelentős hányaada erőteljesen és agresszíívan terjeszkedő idegenhonnos elem. Ezeek nagyon gyoorsan képesekk alkalmazkodnni a változó környezeti viszonyokhoz, v gyors reproodukciós képeességgel renddelkeznek éss egy részükk komolyan fennyegetheti az őshonos vegeetáció elemeit . 1 Agroostis alba 2 Alnus glutinosa 3 Amoorpha fruticosa 4 Bidens tripartita 5 Calystegia sepium 6 Careex gracilis 7 Careex vulpina 8 Ceraatophyllum dem mersum 9 Dacttylis glomerata 10 Epiloobium tetragonuum 11 Euphhorbia salicifoliaa 12 Glyceria maxima mulus lupulus 13 Hum 14 Junccus articulatus 15 Loliuum perenne 16 Lycoopus europaeuss 17 Lysim machia vulgariss 18 Lythrrum salicaria 19 Phalaroides arundinnacea 20 Phraagmites australis 21 Polyggonum mite 22 Popuulus alba 23 Popuulus nigra 24 Potaamogeton crispuus 25 Potaamogeton nodossus 26 Potaamogeton pectinnatus 27 Ranuunculus repenss 28 Rum mex conglomeraatus 7.9.44-2. táblázat A nyári és őszi m mintavételek sorrán kimutatott makrofiton m fajokk listája.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

373/412


Ökológiai elemzés A minták kvaalitatív feldolgozása során kapott adatmáátrixot (mennyyiségi adatok)) hierarchikuss osztályozási módszernek,, ún. klaszter elemzésnek vetettük v alá, mely m az élőlé ny-együttesekk osztályozásáára legelterjeddtebben haszznált elemzésii mód. Ennek lényege, hoggy az egyes minták m (mintavvételi helyek) makrofiton köözösségének öösszetétele alapján a felülrőll kiindulva (hieerarchikusan) és lefelé halaadva hasonlósságot, vagy küülönbséget képes kimutatni.. Az adataink elemzéséhezz a Bray-Curtiss hasonlósági függvényt alkkalmaztuk (7.99.4-2. ábra). A Kondo or-tavi és horg gásztói mintaavételi helyekk helyek makkrofiton állom mányainak Bray-Currtis hasonlósági függvénn nyel képzett kklasztere a nyyári és őszi mintavétel m össszevont adattai alapján

7.9.4-2. ábrra A Kondor-tavi és horgásztóói mintavételi heelyek helyek maakrofiton állomá ányainak klaszte tere (nyári és ősszi mintavétel)

A klasztereleemzés eredméényeképp a hoorgásztavak m mintavételi ponntjai elkülönülttek a Kondor--tó mintavételi pontjaitól. Azz elkülönülés alapvető okaa a tavak parti vegetációj ának különbööző mértékű bolygatottságga. A Kondor-tó partja, a horgásztavakkkal összehassonlítva kevéésbé bolygatoott, a kiterjedtt fás vegetácciónak köszönnhetően jobbban árnyékolt.. Ennek megfeelelően a vízbeen, kevesebb fajszámú és kkisebb mennyyiségű hínárnöövény volt taláálható.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

374/412


7.9.4.2.4


A módszertaan kidolgozásaa során figyeleembe vettük aaz EN 15460 és EN 14184 szabványok előírásait, illetve azokat azz alap statiszttikai szabályookat, amelyekk az adatok gyűjtésére, mintavételi egységek e száámára és a randomitásraa vonatkoznak. A minősítéshez legalább 100 méter hoosszúságú mintaegység alkkalmas. Az ökkológiai vízminősítés soránn egy tó egészzét minősítjükk, a rajta található mintavétteli helyek addatsorai alapjáán. Az 7.9.4-3 7.9.4-3. tábláázatban a kétt mintavételi iddőpontra különn-külön és egyyüttesen is meegadjuk az EQ QR értékeket. EQR értékk 20112.07. hó 20122.09. hó Összzesített Kondorr-tó (2 db mvh.) 0.50 0.46 0.49 3-Mérssékelt 0.50 0.58 Paksi Horgásztó-1 H (1 db d mvh.) 0.58 4-jó 0.50 0.50 0.50 3-Mérssékelt Paksi Horgásztó-2 H (1 db d mvh.) 0.50 0.50 Paksi Horgásztó-3 H (1 db d mvh.) 0.50 3-Mérssékelt 0.38 0.52 Paksi Horgásztó-4 H (3 db d mvh.) 0.45 3- Mérrsékelt 7.9.4-3. táblázzat A mintavételi helyek ökológgiai állapota a makrofiton m alapú ökológiai vízm minősítés alapjáán

7.9.4.2.5     

Makrofita vizsgálatokk értékelése

Am mintavételek soorán a Kondorr-tóból összessen 25 db, a hoorgásztavakbóól 20 db makro rofiton fajt muttattunk ki. A kimutatott makrrofiton fajok kis hányada voolt ún. invazív vagy v idegenhoonos taxon. A K Kondor-tó és a Horgásztavvak vízminőséége a makroffiton állományyok adatai alaapján a közepes ökológiaii állappotot tükrözik,, amely egybeevág a tavak inntenzív horgásszati használaatával. A klaszter elemzzés alapján a tavak parti vvegetációjánakk bolygatottsáága alapján reendeződtek közös k klaszterr ágakba. A vííztest EQR alaapú minősítésének összesíttett értéke 3 (m mérsékelt).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

375/412


7.9.5 MAKROZOOBENTON 7.9.5.1 Korábbi vizzsgálatok eredménye e i BME-INNOTECH (2003-20009) A Paksi Atomerőmű A víízrendszereineek vízgazdálkodási és vízm minőségi vizsgáálata. Kutatási jelenntés. – Duna-P Paks; Horgászz-tavak A B BME-INNOTEC CH által 2003-2009 közöttt elvégzett vizsgálatok v eredményeikéntt a 2003. évvi jelentésbenn talállható kvalitatív adat a Horrgász-tavak teerületéről. Ezek a kvalitatíív adatok minnősítésre nam m alkalmasak,, ugyaanakkor inform mációt (faunisztikai, illetve sszórvány adatok) adhatnak a víztest jellem mzéséhez. T Taxonok Cssigák (Mollusca: Gaastropoda) Theeodoxus fluviatilis (LLINNAEUS 1758) Vivviparus acerosus (BO OURGUIGNAT 18622) Vivviparus contectus (M MILLET, 1813) Bithynia tentaculata (LINNAEUS, 1758) Gaalba truncatula (O. F. MÜLLER, 1774) Lym mnaea stagnalis (LIN NNAEUS, 1758) Staagnicola palustris (O O. F. MÜLLER, 1774)) Raadix auricularia (LINN NAEUS, 1758) Raadix peregra (O.F. MÜLLER, 1774) Physella acuta (DRAPA ARNAUD, 1805) ( 1758) Plaanorbarius corneus (LINNAEUS, Plaanorbis planorbis (LINNAEUS, 1758) Anisus spirorbis (LINNA AEUS, 1758) Anisus vortex (LINNAE EUS, 1758) M 1774) Gyyraulus albus (O.F. MÜLLER, Gyyraulus crista (LINNA AEUS, 1758) Kaagylók (Mollusca: Bivalvia) B Unio crassus RETZIUS S, 1788 EUS, 1758) Unio pictorum (LINNAE S, 1788 Unio tumidus RETZIUS Unio spp. Anodonta anatina (LINNAEUS, 1758) Sinnanodonta woodianaa (LEA, 1834) Dreeissena polymorpha (PALLAS, 1771) Coorbicula fluminea (O.F. MÜLLER, 1774) Coorbicula fluminalis (O O.F. MÜLLER, 1774) Roovarok (Insecta) Szitakötők (Insecta: Odonata) O Iscchnura elegans SCHMIDT, 1938 Ortthetrum cancellatum m (Linnaeus, 1758) Aeshna grandis Boogarak (Coleoptera)) Cssíkbogarak (Dytiscidaae) Hyydroglyphus geminuss (FABRICIUS, 17922) Lacccophilus hyalinus (D DE GEER, 1774) Porhydrus lineatus (FA ABRICIUS, 1775) Cssíborfélék (Hydrophiliidae) Anacaena limbata (FAB BRICIUS, 1792) NNAEUS, 1758) Hyydrobius fuscipes (LIN Hyydrochara caraboidess (LINNAEUS, 1758) Pooloskák (Heteropterra) Raanatra linearis (LINNA AEUS, 1758) Heesperocorixa linnaei (FIEBER, ( 1848) Kéétszárnyúak (Dipterra) Chironomidae

Horgászztó

2003

2003 2003 2003

2003 2003 2003

7.9.5-1. tábllázat A Makrozooobenton adatook a Horgásztavak területéről.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

376/412



7.9.5.2.1


A Kondor-tó és a Halastavvak mintavételi módszere m megegyezett az a MKD-ban, előzetesen e meeghatározott protokollal p (ld.. 7.6.5.5 fejezzet). A víztest kóódja: HULWA AIH005 víztesst. A mintavéételt a Kondoor-tó és a Horgásztavak (tápcsatorna)) esetében 1 mintaegység 3-3 alegyséégében végezztük el. A m mintavételi egyységek kijelölésénél figyeelembe vettükk a megadottt követelményeket, valamintt a helyszíni teerepszemle soorán a mintavételi helyszín környezeti addottságait, minntavételre valóó alkalmasságáát. A mintavételii egységek, illetve alegységgek pontos ko ordinátáit az MKD-ban M írtakk szerint az ellső mintavétel időpontjábann határoztuk m meg. Mind a nyári, n mind az őszi mintavvétel során ezzen egységekk-alegységek vizsgálatát véégeztük el. A mintavételi egységek és allegységek kooordinátáit, valaamint a mintavvétel időpontjaait a 7.9.5-2. tááblázatban mutatjuk m be.

Mintavételii egység kódjaa

Dátum EOV X EOV Y 2012.07.011 2012.09.299 136611 635862 PLMZBK11 2012.07.011 136317 2012.09.299 636067 PLMZBK12 2012.07.011 136121 635805 PLMZBK13 2012.09.299 PLMZBT 2012.07.011 136902 636063 7.9.5-2. táblázaat A Kondor-tó és Halastavak mintavételi helyyeinek koordináátá

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

377/412


7 7.9.5-1. ábra Maakrozoobenton mintahelyek a Kondor-tavon és é a Horgász-taavon

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

378/412


A mintavételii egységek jellemzőit, a minntázás körülméényeit az MKD D-ban meghattározott jegyzőkönyveek tartalmazzáák (PL12_jk_m mzb_07.xls; P PL12_jk_mzb b_10.xls mellééklet).

7.9.5.2.2


A 2012. évi vvizsgálatok adatait adatbázisba foglalva a PL12_archivv_adatbazis__MZB.xls mellléklet tartalmaazza.

7.9.5.2.3

Adatelemzzés

A mintavételeek eredményeei A Kondor-tó mintavételei során s összeseen 24, míg a Horgásztavakk esetében 333 különböző m makroszkopikuus gerinctelenn taxont gyűjtööttünk (7.9.5-3 és 7.9.5-4 táblázat). Taaxonok Vízi kevéssertéjű férrgek (Oligochaeta) Pióccák (Hirudinea) Pisccicola geometra (LLINNAEUS, 1761) Csig gák (Gastropodaa) Physsella acuta DRAP PARNAUD, 1805 Radix ovata (DRAPAR RNAUD, 1805) Segmentina nitida (O.F.MÜLLER, 17744) Rákkok (Crustacea) Coroophium curvispinuum (SARS, 1895) Limnnomysis benedeni CZERNIAVSKY, 1882 Kéréészek (Ephemero optera) Caeenis robusta EATO ON, 1884 Cloeeon dipterum (LINNAEUS, 1761) Szitakötők (Odonataa) Anax parthenope (SÉ ÉLYS, 1839) Coeenagrion puella (LIINNAEUS, 1758) Coeenagrion puella/pulchellum-Gr. Coeenagrion sp. Ischnura elegans SCH HMIDT, 1938 Platyycnemis pennipess (PALLAS, 1771) Polo oskák (Heteropteera) Gerrridae Gen. sp. Gerrris sp. Neppa cinerea LINNAE EUS, 1758 Ranatra linearis (LINN NAEUS, 1758) Tegzesek (Trichopteera) Ecnoomus tenellus (RA AMBUR, 1842) Bog garak (Coleopteraa) Lacccophilus sp. Lv. Noteerus clavicornis (D DE GEER, 1774) Kétsszárnyúak (Dipteera) Chirronominae Gen. sp. Glypptotendipes sp.

PLMZ ZBK 1.07 1.07 113.87 1.07 1.07 3.20 3993.60 1.07 7.47 2.13 222.40 2.13 4.27 6 60.80 3.20 1.07 111.73 3.20 4.27 5.33 1.07 1.07 333.07 4 42.67

7.9.5-3. táblázat t A Konddor-tó makrogerrinctelen taxonjjainak listája

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

379/412


Taxxonok PLM MZBT Vízi keevéssertéjű férggek (Oligochaetta) 1.07 Csigákk (Gastropoda) Anisuss spirorbis (LINNAEUS, 1758) 1.07 Bithynnia tentaculata (LINNAEUS, ( 17758) 1.07 Galba truncatula (O. F. MÜLLER, 17774) 11.73 Gyraulus albus (O. F. MÜLLER, 17774) 1.07 Physaa fontinalis (LINNAEUS, 1758) 1.07 Physeella acuta DRAP PARNAUD, 18005 1.07 Radix ovata (DRAPA ARNAUD, 1805)) 1.07 Kagylóók (Bivalvia) Corbiccula fluminea (O O.F. MÜLLER, 1774) 2.13 Dreisssena polymorphha (PALLAS, 17771) 1.07 Rákokk (Crustacea) Limnoomysis benedenni CZERNIAVSK KY, 1882 5.33 Orconectes limosus RAFINESQUE, R 1872 2.13 Kérészzek (Ephemerooptera) 5.33 Cloeon dipterum (LIN NNAEUS, 1761)) Szitakkötők (Odonata)) 3.20 Coenaagrion puella/puulchellum-Gr. 1.07 Coenaagrion sp. 16.00 Ischnuura elegans SC CHMIDT, 1938 1.07 Orthettrum albistylum (SELYS, 1848) Poloskkák (Heteropterra) 1.07 Gerriss lacustris 1.07 Gerriss sp. 81.07 Micronnecta scholtzi (F FIEBER, 1860) 1.07 Notonecta glauca LIN NNAEUS, 1758 4.27 Ranattra linearis (LINNAEUS, 1758) 2.13 Sigaraa lateralis (LEAC CH, 1817) Bogarrak (Coleoptera) 1.07 Chrysoomelidae Gen. sp. Ad. 2.13 Cybistter lateralimarginalis (DE GEER, 1774) 1.07 Helochhares obscuruss (O.F.MÜLLER R, 1776) Kétszáárnyúak (Dipterra) 1.07 Anophheles maculipennnis-Gr. 26.67 Chironnominae Gen. sp. s 1.07 Dolichhopodidae Gen.. sp. 2.13 Glyptootendipes sp. 1.07 Orthoccladiinae Gen. sp. s 1.07 Tanyppodinae Gen. spp. 1.07 Tanyppus punctipennis MEIGEN, 18118 7.9.5-4. tábblázat A Horgássz-tavak makroggerinctelen taxo onjainak listája

A kimutatottt taxonok szinte mindeggyike tipikusaan állóvízi, lenitikus szeervezet, melyyek többségee alapvetőenn vízinövényzeethez kötődik (pl. ( Cloeon dippterum, kéréssz; Ecnomus tenellus, t tegzees). Megjelennnek ugyanakkkor az invazív,, a Dunában iis előforduló elemek is (pl. a tegzes boolharák, Coroophium curvisppinum; a ponntuszi tanúrákk, Limnomysiss benedeni és a vándorkagyyló, Dreissena polymorpha, cifrarák, Orcoonectes limosuus).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

380/412


Ökológiai eleemzés A nyári és ősszi minták denzitásának éss taxonszámaainak elemzéssekor sem szeezonális, sem pedig mintaeegységenkéntii különbséget nem tapasztaaltunk. (7.9.5-2. ábra).

7.9.5-2. ábra A Kondorr-tó és Horgász--tavak mintavétteli egységeiben gyűjtött makrrogerinctelenekk denzitása és taaxonszáma

Noha statiszttikai értelembeen nem volt küülönbség a köözösségszerkeezeti mutatókbban, némi eltéérés látható a diagramokon.. A denzitásbeeli különbségeet az okozhattta, hogy őszrre mindkét tó vize jelentőss és előrehalaadott eutrofizáációt mutatott,, melyet szám mos gerincteleen szervezet nem tolerál (oxigénhiány). Hasonló okokkal magya yarázható a taxonszámbelii különbségeknek is, melyhhez társul az is, i hogy néháány fajt már ősszel ő nem lehhet gyűjteni, m mert egy részzük kirepül azz adott víztérbőől (pl. tegzeseek). Ki kell em melni továbbá,, hogy a Konddor-tó parti övve meglehetőssen mesterséges, mely ígyy élőhelyekbenn nem gazdagg, szemben a Horgásztóval, H amely termésszetesebb képpet mutatott (hhínár, nádas).

7.9.5.2.4


Tekintettel arra, hogy jeleenleg még nem áll rendelkkezésre multim metrikus módsszer az állóvizzek makrogerinctelenekkell történő ökolóógiai állapot értékelésére, é a minősítést a nemzetközzi irodalmakbaan is használlt makrozoobeenton család-pontrendszerr (MMCP) (Cssányi 1998) alaapján végeztüük. Az ökológiai minősítést a nyári n és őszi minták m alapjánn külön-külön adtuk a meg (7.9.5-5. táblázaat). Nyár Ősz Mintavételi egyységek MMC CP TÁP P Minősítés MMCP TÁP PLMZBK 56 4.00 jó 38 3.445 PLMZBT 58 jó 52 3.447 3.87 7.9.5-5. táblázat t A Konddor-tó és Halasstavak ökológiaii minősítése

MVM ERBE ZZrt.


Minősítés közepes közepes

Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

381/412


Az elvégzett minősítés többbé-kevésbé visszaadta v a vvizsgált állóvizzek állapotát, beleértve aztt is, hogy jelentős horgász-és rekreációs tevékenység is és folyik rajta és hajlaamosak a túlzott eutrofizálódásra. Az őőszi minták alapján történőő minősítés valamelyest gyeengébb eredm ményt adott, m mert néhány roovarcsoport már nem lesz ggyűjthető az évnek ebben a szakában (feenológiai/életcciklus jellemzőők), viszont a minősítésbeen szerepük lehet és hiánnyuk gyengébbb minősítéstt eredményez..

7.9.5.2.5

   

Makrozoo obenton vizssgálatok értéékelése

Am mintavételek során s a Kondor-tóból összeesen 24, a Horgász-tavak H ból (tápcsatorrnája) pedig 33 különbözőő ranggú makrogerinnctelen taxon került elő. A kimutatott taxonnok szinte minndegyike tipikuusan állóvízi, lenitikus szervvezet volt. A nnyári és őszi minták denzitása és taxoonszámai sem m szezonálisaan sem pedigg mintaegységenként nem m külöönböztek. A biológiai vízminnősítés alapjáán a Kondor-ttó és Horgászz-tavak (tápcssatorna) nyároon jó, míg őssszel közepess minőőségű volt.


7.9.6.1 Korábbi vizzsgálatok eredménye e i 7.9.6.1.1


A területről archív adatbbázissal nem rendelkezünkk. Az elemzéést néhány szórványos, s nnem hal mintavétel soránn keletkezett innformáció, valaamint a telepíttések alapján adjuk meg. mű vízrendszereinek vízgaazdálkodási éés vízminőségi vizsgálata.. BME-INNOTTECH (2003; 2006) A Paksi Atomerőm Kutatási jelenntés. A BM ME vizsgálataai során a Kondor-tó K és a Horgász-ttavak területééről szórványyos faunaadaatokat adnak.. Ugyannakkor a 20003. évi jelentéés képanyaga alapján meggállapítható, hogy félrehatáározás is törtéént (Ameiuruss nebuloosus), tehát ezen e informácciókat fenntarrtással lehet kezelni. k Megáállapítják, hoggy a tavakbann csak kisebbb halpussztulások forddultak elő. PA Horgászz Egyesület (22006-2011) A Paksi Atom merőmű Horgáász Egyesüleet kezelésébeen lévő vízterrek fogási éss telepítési adaatai. A Konndor-tó telepíttési és fogásii adatai hozzáájárulnak a vízterek halfaunájának meggismeréséhez, a horgászatii szemppontból haszznosított fajokk középtávú változásainaak megismerééséhez. Az adatok alapvvetően háttérr inform mációt szolgáltatnak. Ki kell emelni, hoggy a PAHE együtt e kezeli a Kondor-tó éés a Horgászz-tavak fogásii adatait.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

382/412


Faj Ponty Amur Süllő Csuka Keszeg Lénai tok Compó

Ponty Amur Süllő Kősüllő Csuka Balin Harcsa Busa Egyéb

7.9.6.1.2

2006 2007 2008 2009 2010 26 026 0 25 6666 23 116 25 457 24 0933 8 864 1 5662 3 259 2 2355 2 043 23 1004 380 0 831 2 290 4442 644 3644 1 207 9 515 5 9 0999 8 843 7 4099 7 182 0 0 0 0 125 0 101 0 0 0 7.9.6-1. táblázat Kondoor-tó-Horgász-taavak telepítési adatai a (kg).

2011 26 165 1 335 0 0 9 744 0 0

2006 2007 2008 2009 2010 8 29 1996 29 303 27 247 31 817 30 7477 1 361 3 1 1668 2 024 2 1600 2 610 103 9 90 188 1788 102 1 2 2 0 1 3 383 3444 854 4100 725 35 3 36 54 2200 205 1 037 0 8003 790 6422 1 062 5 571 2886 695 7322 404 4 804 8 8 3996 5 582 3 4800 3 440 7.9.6-2. táblázat Konddor- és Horgászz-tavak fogási adatai (kg).

2011 27 938 1 795 740 0 286 206 705 286 3 764


Nem állnak rendelkezésre archív adatokk.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

383/412



7.9.6.2.1


Az állóvizekeen történő minntavétel technikai részleteit a 7.8.6.2.1 fejezetben már részletesen r issmertettük. A HULWAIH H005 víztest kódú k Kondor-ttavon és Horg rgász-tavak kifolyó csatornáján (továbbiaakban Horgássz-tó) végzettt mintavételek módszere meegegyezett azz MKD-ban, előőzetesen megghatározott prootokollal (ld. 77.6.5.6 fejezet)). A mintavételtt a Kondor-tavvon 1 db, 300 méter hosszúúságú mintavéételi egységbeen csónakos m módszerrel, míg a Horgász-tó esetében 1 db 150 méter hosszúsággú mintaegyséégben, gázoláásos módszerrrel végeztük el. A mintavéételi egységekk kijelölésénél figyelembe veettük a megaddott követelméényeket, a hellyszíni terepszzemle során taapasztaltakat,, a mintavételii helyszín körnnyezeti adottsságait, mintavételre való al kalmasságát. A Kondor-tavvon a mintavéételt két alegyységre osztvaa vettük a mintta jobb reprezeentativitása érrdekében. A mintavételii egységek, illetve alegységgek pontos ko ordinátáit az MKD-ban M írtakk szerint az ellső mintavétel időpontjábann határoztuk m meg. Mind a nyári, n mind az őszi mintavvétel során ezzen egységekk-alegységek vizsgálatát véégeztük el. A mintavételi eegységek és alegységek koordinátáit, valamint a mintavétel időpontjait a 77.9.6-37.9.6-1. táblázatban n mutatjuk be.

Minttavétel időp pontja nyyár 136433 635966 20122.07.05 136320 636046 20122.07.05 635795 20122.07.05 136176 136099 635698 20122.07.05 136911 636078 20122.07.01 136875 635978 20122.07.01 7..9.6-3. táblázatt Halközösség mintavételi m helyyek

Mintaavételi alegyséég kódja PLHK1F PLHK1A PLHK22F PLHK22A PLHTF F PLHTA A

E X EOV

EO OV Y

Minttavétel időp pontja ő ősz 20112.10.03 20112.10.03 20112.10.03 20112.10.03 20112.09.29 20112.09.29

A mintavételi egységek jeellemzőit, a mintázás m körüllményeit az MKD-ban M megghatározott jeegyzőkönyvek tartalmazzákk (PL12_jk_haal_07.xlsx; PL L12_jk_hal_10.xlsx mellékllet). A Kondor-tavvon és Horgássz-tavon végzeett mintavételeek egységeit térképszelvén t yen ábrázoltuuk (7.9.6-1. ábrra).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

384/412


7.9.6-1. ábra A 2012. évi é halközösségg mintavétel egyységei a Kondo or-tavon és Horg rgász-tavon

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

385/412


7.9.6.2.2


A 2012. évi vvizsgálatok adatait adatbázisba foglalva a PL12_adatb bazis_hal_nyaar-osz.xlsx m melléklet tartalm mazza.

7.9.6.2.3

Adatelemzzés

A mintavételeek eredményeei A nyári és őőszi felméréss során a kétt helyszín kéét mintavételi egységében összesen 244 faj, illetve egy e faj hibridd (Carassius ccarassius x gibbelio) 1 472 egyedének e meeghatározásáát végeztük el (7.9.6-4. tábllázat). A Kondor-tóban 23,, míg a Horgássz-tóban 19 faaj jelenlétét regisztráltuk. A mintavételek során 12 fajnaak kerültek előő ivadék példáányai, ebből a Kondor-tavonn 11, míg a Hoorgász-tavon 7. 7 Fajnév P PLHK1 P PLHT 1 Rutilus rutilus 1 1 Rutilus virgo 0 1 Ctenopharyngodon ideella 1 1 Scardinnius erythrophthhalmus 1 Leucisccus idus 1 1 Aspius aspius 1 1 Alburnuus alburnus 1 1 Blicca bjoerkna b 1 1 Abramis brama 1 1 Balleruss sapa 0 1 Pseudoorasbora parva 1 1 Carassius carassius x gibelio 0 1 Carassius gibelio 1 1 Cyprinuus carpio 1 1 Silurus glanis 1 1 Ameiurus melas 0 1 Esox lucius 1 1 Lepomiis gibbosus 1 1 Perca fluviatilis f 0 1 Sanderr lucioperca 1 1 Sanderr volgensis 0 1 Proteroorhinus semilunaris 1 1 Neogobbius fluviatilis 0 1 Ponticoola kessleri 0 1 Neogobbius melanostom mus 1 1 Babka gymnotrachelus g s 1 0 Összess: 19 23 7.9.6-4. táblázat A mintavétel soráán előkerült hallfajok Megjeg gyzés: kiemelt: ttermészetvédelm mi oltalom alatt álló fajok

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

386/412


Az alábbiakbban a mintavéttelek során kim mutatott fajok elterjedésére, élőhelyére vonatkozó részzletes adatokaat mutatjuk bee a 7.7 fejezetbben írtak szeriint. 2. CLASSIS: ACTINOPTERYG GII 4. ordo: Cyppriniformes – Pontyalakúaak rendje 1. fam milia: Cyprinid dae – Pontyféélék családjaa 1 – Boddorka: euro-sszibériai faj. Elterjedési teerülete az euuromediterránn 1. Ruutilus rutilus (Linnaeus, 1758) faunatartomáány északi réészére esik, de d megtalálhaató Szibériábaan is. Csak Európa E legészzakibb területeeiről, illetve a Pireneusi- éss Appenin-félszigetről hiánnyzik. Hazánkk területéről foosszilis formáában is előkeerült. Zavarásttűrő faj, nagyy ökológiai toleeranciájának köszönhetőenn széles körbben elterjedt a legkülönféléébb típusú víízterekben. Hazánkban H azz alföldi és dom mvidéki állóvizzek és lassabbb, növényzetteel benőtt vízfoolyások egyik leggyakoribb faja. Állományyai elterjedésii területén bizztonságban vaannak. A Ko ondor-tavon nagy egyedsszámmal volt jelen mindd a nyári, mind m az őszii mintavétel ssorán, itt ivad dékot is fogtu unk. A Horgássz-tóból mind dössze egy adult példány került elő. 2. Ruutilus virgo (H Heckel, 1852) – Leánykonccér: szűkebb értelemben vett v dunai enddemikus faj, ami azt jelenti,, hogy elterjeddése kizárólag a Duna vízgyyűjtőjére korláttozódik. Reofiil, a vízfolyásook gyorsabb soodrású, kavicssos, homokoss medrű szakkaszain él. Élőhelyén É ritkka. Kis elterj edési területe, valamint elterjedési teerületén tapaasztalható kiss egyedsűrűséége miatt term mészetvédelm mi szempontbból fenyegeteett. Szerepel a Berni Konnvenció III. függelékében, f , valamint a H Habitat Direktívva II., V. függelékében. Haazánkban 2001. óta védett. Egy nagymééretű, kifejlettt példánya a Horgász-tóbból került elő. Mivel a terü ületre a Dunáából származzó halakat is telepítenek, egyértelműeen a telepítéss hatására kerrülhetett a vízztérbe. 3. Cttenopharyngodon idella (Vaalenciennes, 11844) – Amurr: Eredeti elterrjedési területee a Sino-Indiaai faunaterülett Kelet-Ázsiai szubrégiója. Élőhelye az Amur középpső és alsó folyása, f valam mint annak vvízgyűjtő területe. Emellettt megtalálhatóó Kína nagy folyóinak vízgyűjtő területtein is. Betelepítették Európa, Ázsia éés Észak-Ameerika vizeibe.. Magyarorszáágra először 1963-ban hoozták be Kínáából, a polikkultúrás tógazzdasági halteermelésben a természetess tápanyagkésszlet nagyobb hatásfokú kihhasználása cééljából. Mivel táplálékát a magasabb renddű növények alkotják, a ezértt természetes vizeinkbe is rendszeresenn telepítik a hhinarasodás megakadályoz m zása érdekébeen. Élőhelye a vízfolyásokk metapotamállis szakaszánnak növényzeettel benőtt teerületei, a főőmeder mellett a mellékággak és holtm medrek. Ívásaa ugyanakkor a vízfolyások sodorjához s köötött. Mindkét mintaegység gből rendszeresen előkerüült. 4. Leeuciscus idus (Linnaeus, 1758) – Jász:: euro-szibériaai faj. Elterjeddése a Rajnáától az Uralig tart, hiányzikk Nyugat- és Dél-Európábból. Előfordul a domolykóó zónától a dévér szinttájig. Nagyobbb állományai a nagyobbb vízsebességűű és vízátlátszzóságú alföldii vízfolyásokbaan alakulnak ki. Európai állományai biztoonságban vannnak. Néhányy adult példánnya mindkét víztérben v előffordult. 5. Asspius aspius (Linnaeus, ( 17758) – Balin: eeurópai elterjeedésű faj. Elteerjedési terüleete a Rajna és é Ural közöttii terület. Hiányzik Észak- és é Dél-Európpából. Tipikus élőhelye a vízfolyások középső szakaasza, valaminnt a nagyobbb állóvizek. Árramláskedvelőő faj. Európában a fenyyegetett fajokk közé tartozzik, Szerepeel a Berni Konvenció K III.. függelékébenn, valamint az a élőhelyvéddelmi Irányelvv II., V. függgelékében, a 275/2004. kkorm. r. II. függelékében. f . Magyarorszáágon állományyai az elmúltt évtizedben csökkenő tenndenciát mutaattak, ezek aalapján a ritkaa kategóriábaa sorolható. A faj euritóp, tipikus t élőhelyye a vízfolyássok középső szakasza, valamint a nagyyobb állóvizek. Élőhelye a vízközt találhható, táplálékkát főként kiseebb halak alkkotják. Kisebb egyedszám mban mindkéét víztérben előfordult, a Kondor-tóbaan ivadék pélldányát is meegtaláltuk. 6. Alb lburnus alburnnus ( Linnaeeus, 1758) – Küsz: Az euro-mediterrá e án faunatartom mány európaai csoportjábaa tartozik, a ppreglaciálisbóll származó maradványai m is előkerültek jelenlegi elterjedési e terrületén. Egész Európábann széleskörűenn elterjedt, a Pireneusi-félssziget kivételéével. Egyaránt megtalálható a különbözző típusú vízffolyásokban a márna szintttájtól lefelé és a viszonnylag mostohhább élőhelyi feltételekkel, de nyíltabbb vízfelületteel rendelkezőő állóvizekben.. Zavarástűrőő faj. A legtööbb hazai vízztér típus nyyíltvízi élettájáának egyik leeggyakoribb faja. f Mindkétt víztérben a llegnagyobb számban s előfforduló faj, m mind adult, miind ivadék pééldányai előke kerültek.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

387/412


7. Blilicca bjoerkna (Linnaeus, 1758) – Karikaa keszeg: az euro-mediterrán faunatartoomány európaai csoportjábaa tartozik, szélleskörűen elteerjedt faj. A folyók f metapootamális régióójának egyik domináns d fajaa. Megtalálhattó azonban a legtöbb alfölldi, lassú áraamlású vízfolyyásban. Öko lógiai szempontból generaalista. Európaai, és ezzel együtt hazaii állományai ssincsenek term mészetvédelm mi szempontbóól veszélybenn. A Kondor-tóban viszonnylag nagyob bb számban,, mind adult, mind ivadék példányai elő őkerültek, mííg a Horgász--tóban csak két k adult egyeedét mutattukk ki. 1 – Dévéérkeszeg: az euro-mediterrrán faunatartoomány európaai csoportjábaa 8. Abbramis bramaa (Linnaeus, 1758) tartozik, szélleskörű elterjeedésű, kizáróólag Dél-Európpa egyes terüületeiről hiányyzik. A dévérr szinttájú vízzterek névadóó halfaja. Enneek ellenére – igaz inkább a vízátfolyásoos – állóvizekkben is nagyoobb állományaai élhetnek. A Nagy folyókk alföldi szakaszának egyik egyik dominááns faja. Élőhhelyét megoszztja a karika keszeggel, azzonban ez a faj az állóvízii viszonyokat jjobban toleráálja. Generalisstának tekinth ető. A Kondo or-tavon a karika-keszegggel összevetthető méretű ű állománya vvolt jelen, a Horgász-tóban n a karika kesszegnél ugyaanakkor nagyobb számbann fogtuk. 9. Baallerus sapa (Pallas, ( 1814) – bagoly keeszeg: Ponto--kaszpikus faj. Elterjedési teerülete a Kasspi-tengertől a Duna vízrenddszeréig tart. A Rajna, vaalamint Visztu la vízrendszeerében behurccolt. Élőhelye a folyók epipotamális, éss metapotamállis régiója. Reeofil faj, a karrika keszegnéél erősebb soodrású vízterekben fordulnaak elő nagyobbb populációi.. Természetvéédelmi szempoontból állománya sérülékenny. Szerepel a Berni Konvenció III. függgelékében. Eg gyetlen adultt példányát a kondor-tavon fogtuk. 10. Psseudorasbora parva (Temm minck et Schllegel, 1846) – Kínai razbó óra: a 60-as években a busa b és amurr szállítmányokkkal került Európába, E így hazánkba iss. Eredeti eltterjedési területe a kelet-áázsiai faunataartomány. Azz adventív fajookra jellemző módon mind európai, minnd hazai állom mányai gyorsaan terjeszkedttek, elsősorbaan a lassúbb,, hinarasodó vvízfolyásokbann és az állóvvizekben. A taapasztalatok azt mutatják, hogy erős kkonkurense a szivárványoss öklének. Az ezüst kárászhhoz hasonlóan invazív faj, a zavart élőhhelyek benépeesülésében p ionír szerepű. A Horgász-tóban tömeges, a Kond dor-tavon csaak kisebb szzámban kerü ült elő. Ivadéék példányai mindkét vízztérben jelen n voltak. 11. Caarassius gibellio (Bloch, 17782) – Ezüst kárász: Keleet-ázsiai faj, amely a palearkktikus elterjeddésű. Nyugatii irányú terméészetes terjeszkedése a negyedidőszaakban is folyyamatos azoonban a Dunna hazai vízrendszerébenn kimutatható jelenlegi álloománya nem a természettes terjeszkeddés, hanem az 50-es évvekben történnt telepítésekk eredménye. Mára Európpa szerte igeen gyakoriváá vált. Zavarrástűrő, a legkülönfélébb víztípusokbaan megtaláljaa életfeltételeit. Egyedszámáának növekeddése az élőhelly zavartságátt jelzi, amely egyaránt e lehett emberi beavatkozás, vagyy természetes folyamat ereddménye (pl. mocsári m körülm mények). Maggyarországon az ötvenes éévek óta robbbanásszerűenn elszaporodottt, amelybenn jelentős szerepe s voltt sajátos, gynogenetikus g s szaporodáási stratégiájjának. Többb természetvéddelmi szempoontból fontos faaj konkurensee. Mindkét vízztérben nagy egyedszámbban fordult ellő, a Kondor-tavon ivadék példányait is megfogtuk. Emellett a Kondor tavo on két db szééles kárász x ezüst kárássz (Carassiuss carassius x gibelio) hib brid példány is előkerült.. Mivel szélees kárászt neem fogtunk, feltételezhetően a hibrid d egyedek is ttelepítéssel ju utottak a holtt-mederbe. 12. Cyyprinus carpioo (Linnaeus, 1758) – Pontyy: Közép-ázsiaai eredetű, palearktikus elteerjedésű faj. Hazánkban H kétt formája őshoonos, a nyurgaaponty (Cyprinnus carpio caarpio m. hungaaricus), valam mint a tőponty (Cyprinus carrpio carpio m.. acuminatus).. Eredeti élőhelye a vízfolyyások középsőő és alsó szaakasza, valamint az azokhooz csatlakozó állóvizek vízii növényes terrületei. Fontoss tény, hogy tenyésztett vááltozatai term mészetes vizekkben szaporoddási képességeiket jórésztt elvesztették, emiatt állomáányai az állandó utánpótláss ellenére is cssökkenők. A Kondor-tó K leggfontosabb horgász h hala,, a telepítéseek eredményeeként kiemellten nagy szzámban van jelen. Ugyan nakkor ivadéékának hiányya bizonyítja,, hogy a víztéérben eredméényes szaporrodása nem jeellemző, állományát telje mértékben a telepítés határozza meg.. A Horgász-tóóban a halasstavakból kiszzökött példánnyok alkotjákk az állományyt. 5. ordo: Siluuriformes – Harcsaalakúak H k rendje 1. fam milia: Siluridaee – Harcsaféllék családja Silurus glaniss Linnaeus, 1758 – Harccsa: Európai elterjedésű faj, f az euro-sszibériai fajkoomplexumhozz 13. S sorolható. Ellterjedési terüülete a Rajnaa és az Aral-ttó között taláálható. Hiányzzik Észak- éss Dél-Európábból, ez utóbbii

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

388/412


vizekbe néháány évtizede telepítették be. A vízfolyásook hegyi szakaaszát leszámíttva a legtöbb vvízfolyásban, és állóvízbenn megtalálja élletfeltételeit. Elsősorban E azz iszapos, vaggy jó búvóhelyyet biztosító köves, k tuskós alzatot részeesíti előnyben.. Európai és hazai állományai biztonsáágban lévőne k tekinthetők. Szerepel a Berni Konveenció III. függgelékében. A Kondor-tavoon stabil po opulációját találtuk, t ivaddék példányyai is előkerrültek. A Hoorgász-tavon n néhány, a halastavakbból kiszökött nagytestű n pééldány alkotjaa a harcsa állományt. 14. A Ameiurus mellas (Rafinesquue, 1820) – Feekete törpeharcsa: Észak-Amerikából a század elejéén telepítettékk be Európa viizeibe, hozzánnk feltehetőenn Olaszországgból került az Ameiurus nebbulosus fajjal véletlenszerűen. A Kárpát-medencébenn a kilencvenees évekig csak az A. nebullosus faj előfoordulását regissztrálták. Jeleenleg három hasonló h faj (A A nebulosus, A A. melas, éss Ictalurus puunctatus) jeleenléte elfogaddott. Arra ninncs egyértelm mű válasz, hoogy a feketee törpeharcsa aaz utóbbi eszttendőkben terrjedt-e el a jeleenlegi mértékben, vagy a határozás ponttatlansága ereedményezte a faj adatainakk hiányát. Jeleenleg hazánkbban jóval gyakkoribb, mint a törpeharcsa. A fekete törppeharcsa tipikkus élőhelye a növényzettel benőtt, váltoozó vízjárású lassú vízfolyáások, alföldi csatornák, c valamint állóvizeek. Jellemző populációinakk gyors gradácciója és azok ugyanilyen gyyors összeom mlása. Magyarrországon nem m őshonos, bbetelepített. Mindössze kétt adult példánnyát a Kondor-tavon fogtu uk az őszi minntavétel időszakában. 6. ordo: Esoociformes – csukaalakúak c k rendje 1. fam milia: Esocidaae – Csukaféllék családja Esox lucius Linnaeus, 1758 1 – Csuuka: holarktikkus elterjedéésű faj. Euróópai állománnyai stabilak,, 15. E természetvéddelmi szempoontból a faj biztonságban vaan. Előfordulássa elsősorban alföldi víztereekben jellemző, így a dévérr szinttájú vízfoolyásokban éss a különbözőő típusú állóvi zekben. Szélees ökológiai tűűrőképességéét bizonyítja, hogy h nagyobbb populációi éélnek az északi hidegvizűű oligotróf taavakban is. Magyarország M on az alfölddi és dombvidéki vízterekk leggyakoribb ragadozója. Mindkét M víztéérből egy-egyy adult példán nya került elő ő. S k rendje 11. ordo: Peerciformes – Sügéralakúak 1. fam milia: Centrarrchidae – Nap phalfélék csalládja Lepomis gibbosus g (Linnnaeus, 1758) – Naphal: észak-Amerikábból betelepítettt, adventív fajj. Mára egészz 16. á . Európában széles körűen elterjedt a szubmerrz hinarakkall benőtt vízzterekben. Kiifejezetten áramláskerülő. Magyarorszáágra Németorsszágból 1905--ben került. Tiiszta vizű, sekkély, hinaras vizeinkben v minndenütt jelentőős állományaii alakultak ki. M Mindkét víztéérben nagy eg gyedszámbann fordultak elő mind adultt, mind ivadéék egyedei. 2. fam milia: Percidaae – Sügérféléék családja Perca fluvviatilis Linnaeuus, 1758 – Süügér: euro-szzibériai faj. Szzéles ökológiaai tűrőképesséégű, a márnaa 17. szinttájú vízfoolyásoktól a különböző k típuusú állóvizekigg egyaránt meegtalálja életfeeltételeit, ahool a hínárnövényzet, vagy a kövezések laassabb áramláású részei alkalmas búvó- éés ívóhelyet biztosítanak b szzámára. Term mészetvédelmii szempontbóll a faj nincs veszélyben. Magyarorszáágon az állanndóbb vízházztartású hinarrasodott vízteerek jellemző faja, kisebbb állományai aazonban a legtöbb típusú vízterünkben éél. Kisebb egyyedszámban, és csak a K Kondor-tóból kerültek elő ő adult példánnyai. 18. Sander luucioperca (Linnnaeus, 17588) – Süllő: az euro-medditerrán faunaatartomány taagja, európaii elterjedésű. A Areája a Viszztulától az Araal-tóig terjed. Hiányzik Nyuugat- és Dél-E Európából, bárr Olaszországgban telepítik.. Élőhelye a vvízfolyások péér szinttájától lefelé a kem mény aljzatú vízterek. Áram mláskedvelő, de búvóhelynek inkább a vízfolyások ccsendesebb visszaforgóit váálasztja. A vízttér oxigén elláátottságára érzzékeny. Emiattt állóvízi állom mányai csak a megfelelő oxxigén ellátottsáágú vízterekben alakulnak ki. Jellemző rendkívül r erőss territórium taartása. Mind európai, e mindd hazai állomáányai biztonsáágban vannakk természetvéédelmi szempoontból. A Kondor-tóban ggyakori, a Ho orgász-tóban n csak kisebb számban vo olt jelen. Ugyaanakkor minddkét víztérbőll előkerültek ivadék példáányai.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

389/412


19. Sander voolgensis (Gmeelin, 1789) – K Kősüllő: Pontto-kaspikus faaj, elterjedési területe a Fekkete-tengerbee ömlő folyók a Dunától a Donig, valam Elterjedéséneek Nyugati haatára a Dunaa mint a Volga és az Ural vízrendszere. v vízrendszeree. Elsősorban a nagyobb vízzfolyások met apotamális szzakaszára jelleemző, emellettt tavakban is megtalálható.. Kifejezetten a mélyebb területek hala. Európában koorlátozott elterjedése miatt a kis mértékkben fenyegetett fajok közéé sorolják. Szeerepel a Berrni Konvencióó III. függelékkében. Hazánnkban sem taartozik a gyaakori fajok köözé, azonbann megfelelő élőőhelyen nagyoobb állományaai is kialakulnaak. Egyetlen adult a példányya a Kondor-ttóban fordultt elő.

4. fam milia: Gobiidae – Gébfélék családja Ponticola kesssleri (Güntherr, 1861) – Kesssler-géb: Poonto-kaspikus faj. Elterjedéssi területe a Fekete-tenger, F , 20. P valamint a Kaspi-tenger éss vízgyűjtő terrülete. A Dunaa magyarorszzági szakaszán előfordulásáát először a 80-as évekbenn regisztrálták. A hazai vizeekbe került. Állományait Á 22003-tól kezdve a N. melaanostomus fookozatosan szzorítja vissza.. Élőhelye a foolyók alsó zónnája, a brakkvvizek, lagúnákk. Mivel úszóhólyaggal nem m rendelkezikk, mindenképppen szükségee van valamilyeen alzatra. Szzerepel a Bernni konvenció IIII. függelékébben. Szűkebb areája miatt a kismértékbeen fenyegetettt fajok közé soorolják. Magyaarországon közvetetten behhurcolt, a Dunáában és néhánny mellékfolyóójában mutattáák ki. Néhányy példánya a K Kondor-tóbóll került elő. 21. N Neogobius fluuviatilis (Pallass, 1814) – Fol yami géb: A kessler gébheez hasonlóan ponto-kaspikuus elterjedésűű faj. Areája a Fekete-tengeertől az Aral-tóig húzódik. IItt egyaránt megtalálja m élőhhelyét a brakkkvizekben és a folyók alsóó szakaszánakk édesvizébenn. A Dunában északi irányú terjeszkedésee bizonyított. A Dunán kívü l hazánkban több t dunántúlii tóban is meegtalálta élőheelyi feltételeit,, így pl. a B Balatonban, Deseda-tározób D ban. Mára a Tisza vízrenndszerében iss fokozatosan terjeszkedik. Élőhelyét a homokos, isszapos aljzatúú habitatok adják. a Szereppel a Berni Konvenció K III.. függelékébenn. Hasonlóan n a Kessler-géébhez csak nnéhány példán nya került elő ő a kondor-tóóból. 22. N Neogobius melanostomus m (Pallas, 18144) – Feketesszájú géb: poonto-kaspikuss faj, elterjedéési területe a Fekete-tengeertől az Aral-tóig terjed. 2003-ban jeelent meg a Duna magyyarországi szzakaszán, ahol állományaa folyamatosann nő. Eredeti élőhelye a csendes tenggeröblök, brakkvizek, a foolyók alsó, vaalamint torkolati szakasza.. Élőhelyén a köves aljzatoot részesíti előnyben. Ívásaa szakaszos, ivarérettségüüket az ikrásook 2-3, a tejesek 3-4 évess korukban ériik el. Az íváss után a tejessek elpusztulnnak. Eredeti élőhelyén az egyik leggyaakoribb géb fajnak számít.. Mindkét víztéérbne a legnagyobb egyedsszámban előfoorduló géb-faj. A Horgász-tóban kimutaatott nagyszáámú ivadék a területen önnfenntartó állo ományt bizon nyít. 23. B Babka gymnootrachelus (Keessler, 1857) – csupaszto orkú géb: poonto-kaspikuss faj, elterjedéési területe a Fekete-, Azoovi-, és Kaspi--tenger vízgyűűjtője. Eredeti élőhelye a foolyók alsó, braakkvízi szakaasza. Vándorláására a 90-ess évek végétőll figyeltek fel, mind a Dunaa, mind a Dn yeper vízrenddszerében. Élőhelyét – ereedeti élőhelyén, és a hazaii Duna-szakasszon is elsősoorban a zártabb, homokos , szerves üledékkel borítottt területek kéépezik. Ennekk megfelelőenn 2005-ös elsőő magyarorszáági regisztráláása óta a N. ffluviatilis állom mányait kezdi visszaszorítanni. Hazánkban bevándorló,, invazív faj. E Egyetlen kifeejlett példányya a Horgászz-tóban fordu ult elő. Ez eg gyúttal azt is jelenti, hogyy a Horgász-tóban valam mennyi, a Dun na paksi szakkaszán kimutaatott invazív géb-faj g jelenléte igazolt. 24. P Proterorhinus semilunaris (H Heckel, 1837)) – Tarka géb: Ponto-kaspikkus faj. Eredeeti areája a Fekete-tengertőll az Aral-tóig terjed. Megtaalálható a brakkvizekben, vvalamint elterjjedési területéének édesvizeeiben. Magyaarországon azz első példányyt 1872-ben reegisztrálták, a Tisza vízgyűűjtőjéből azonban csak 19558-ban jeleztéék. Tág tűrésűű faj, a márnaa szinttájú vízfoolyásoktól lefeelé haladva eggészen a keveert vizű tengerröblökig mindeenütt alakulnaak ki nagyobb állományai. A vízfolyások ffelső szakaszán elsősorban a kövek köözött, míg az alföldi szakaszon a vízinöövények között találja megg élőhelyét. A Berni Konvennció III. függeléékében szereepel, Magyarországon 20100 óta nem véddett. Kedveli a csendesebb,, kis sodrású hhabitatokat. Sttabil, önfenntaartó populációjja van jelen mindkét m víztérbben, ivadék pééldányai is előkerültek.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

390/412


A Kondor-tavvon és a Hoorgász-tavon korábbi k VKI sszempontú haalközösség mintavétel m nem m történt. A nyári és őszii mintavételek eredményekként kirajzolóddó fajszerkezeet alapján a két víztérről a következőkket lehet megállapítani. A Kondor-tavoon egy terüleetéhez és zárrtságához visszonyítva maagas fajszám jellemző. Uggyanakkor a fajösszetétell összességében közel áll a víztér típu usnak megfeelelő természzeteshez. A Kondor-tóban K n a fajok többsége képess önfenntartó populációkaat fenntartan ni, amit az ivadék jelenléte bizonyít. Ugyanakkorr az intenzívv horgászatii hasznosítássból fakadó nagymennyiiségű halteleepítés alapvvetően határozza meg nnemcsak a halközösség g szerkezetét, de a holt--mederben kialakuló, k éss a mintavételek időpon ntjaiban perm rmanensen tapasztalható t ó planktonikuss anyagforgaalmi állapotott is. A horgász-tóó mintavételi hely h a több, egymástól e gáttakkal elválaszztott tómedenncéból álló, réészben horgásszati, részbenn tógazdasági haltermelésssel hasznosítoott vízterek leecsapoló csaatornája volt. Itt telepítés nem történikk, azonban a tógazdasági haltermelés érdekében é a víz v a csatornaa végén található szivattyúúval lecsapolhható. Ennek megfelelően m a mintaterületten részben a tavakból kisszökő halfajook egyedei találhatók. Ugyyanakkor a vííztérben több b, elsősorban n kisméretű halfaj önfenntartónak neveezhető halközzösséget alko ot. Ebben a halközösségb h ben a pionír, többségében t n invazív fajokk játszanak meghatározó m szerepet. A fajszerkezett azt is bizonyítja, hogy a dunai halkö özösséggel a kapcsolat leegalább időszzakosan, de mindenképp m bbizonyos ren ndszerességg gel fennáll. Ökológiai elemzés Az egyedszáámok 2 000 méterre számítoott relatív abuundancia értékkei (CPUE 20000 m) a Kondoor-tavon magasabb értékett mutatnak össszehasonlítva azokat a Fadddi-Holt-Dunánn tapasztaltakkkal (7.9.6-2. ábra). á Ez egyéértelműen a teelepítés és azz intenzív pontty népesítés tápanyagforgalmat felpörg ető hatásánaak eredményeeként értékelhhető. Szintén alapvetően a haltelepítések, illetve ezzeel a véletlenszeerű behurcoláások eredményyezik a magass fajszámot. A Horgász-tóóban megfigyyelhető magaas egyedszám mot befolyásolja az eltérő (gázolt) minttavételi módsszer, amely a csónakoshozz viszonyítva egységnyi e terüületen nagyobbb hatékonysáággal fogja meeg a halakat. Ittt a fajszámott alapvetően a be, illetve kijuutni tudó halaak mennyiségee, tehát a vízkkormányzás határozza h megg. Ugyanez érrvényes az eggyedszámokraa is.

7.9.66-2. ábra A faj, illetve il egyedszáámok (adult+ivaadék) CPUE érttékei a Kondor--tó és a Horgássz-tó mintaegysségeiben

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

391/412


A Kondor-tó és a Horgássz-tó halközöösségeinek ökkológiai elemzzését azok fuunkcionális jeellemzői (Halaasi-Kovács éss Tóthmérész 22011) alapján adjuk meg (77.9.6-5.,és a 77.9.6-6 táblázat).

Funkcion nális jellemzőők PLH HK1 nyár Tápplálkozási hab bitat N vízi Nyílt 37,255 M Metafitikus 34,644 B Bentikus 28,100 Áramlás fokaa S Stagnofil 7,84 E Euritóp 89,877 R Reofil 2,29 Eredet A Adventív 23,866 Ő Őshonos 76,144

PLHK ősz 46,88 34,12 18,99 10,39 87,54 2,08 27,60 72,40

7 7.9.6-5. táblázat A Kondor-tó hhalközösségéneek néhány funkccionális jellemzzője.

Funkcion nális jellemzőők PLHT nyár Tápplálkozási hab bitat N vízi Nyílt 71,600 M Metafitikus 19,822 B Bentikus 8,58 Áramlás fokaa S Stagnofil 14,500 E Euritóp 81,666 R Reofil 3,85 Eredet A Adventív 24,566 Ő Őshonos 75,444

PLHT ősz 50,75 39,20 10,05 20,60 75,88 3,52 41,21 58,79

7 7.9.6-6. táblázatt A Horgász-tó hhalközösségeinnek néhány funkkcionális jellem mzője

A Kondor-tó halközösségg szerkezete alátámasztja a fentebb írrt, haltelepítéssek meghatárrozó szerepéére vonatkozóó megállapítást. Ezt igazolja a nyíltvízi, vaalamint az euriitóp fajok maggas relatív abuundancia értékke. Ugyanakkor a bentikuss fajok magass aránya a holt-meder h megfelelő m oxiggén ellátottsáágát bizonyíttja. A reofil ffajok jelenlétte részben a dunai összeeköttetéssel, részben r a telepítésekkel hhozható összzefüggésbe. A Horgász-ttó halközösssége funkcio onális jellem mzőinek adattai is alapveetően egy zaavart állapotot jeleznek.. Azonban mííg a Kondor--tavon ez tud datos népesíítés eredmén nyeként alaku ul ki, itt a víízkormányzáss és a halakk véletlenszerrű bejutásávaal magyarázható. A reofioll fajok jelenlééte itt is utal a dunai kapcssolatra.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

392/412


7.9.6.2.4


Jelenleg Maggyarországon nincs az állóvizekre kidolggozott VKI szeempontú minőősítési rendszeer. Halasi-Kovvács és mtsaii (2009) az orsszágos vízgyűűjtő-gazdálkoddási tervezés ssorán tettek az állóvíz vízteestek minősítéésére ajánlást. Jelen munkaa során a minőősítést ez alappján végezzük el. A szakértői m minősítés hárromszintű. Ezeek a következzők: megfelelőő (3), közepes (2), rossz ((1). Az adott állóvíz víztestt minőségi bessorolását a táblázatban meeghatározott éértékek számtaani átlaga alapján adjuk meeg (7.9.6-7. , 7.9.6-8 7 , 7.9.6-99 táblázat). A V VKI szerinti ött szintű minősítést a követkeező módon véégezzük: 1,00= rosssz (1) 1,33= gyennge (2) 1,66= gyennge (2) 2,00= mérssékelt (3) 2,33= jó (44) 2,66= jó (44) 3,00= kiválló (5) A minősítés során figyelembe vesszükk mind a nyárri, mind az ősszi mintavétel eredményeit oly módon, hogy h a végsőő minősítési éértéket az eggyes minősítéési értékek sszámtani átlagaként határozzuk meg, a kerekítés szabályainakk megfelelően.. A víztest értéékelésekor azoonban a követtkező tényekeet figyelembe kell k venni:  a vííztest több, eggymástól fizikaailag és hasznnosítási módjuuk szerint is elkülönülő víztéérből áll, amelyek ökológiaii státusza akár naggymértékben is különböző leehet hasznosításuk szerint..  a hoorgász-tó, am mi önmagábann is több tóm medencére oszztható – legaalább részbenni – tógazdasági művelésee alappvetően határozza meg azok halállom mányát. Ezen területek halközösség alapú minőssítése ugyann elvéégezhető, de a hasznosíttás okán nyiilván jelentőss távolságot mutatnak a természetes halközösségg struktúrától.  A haalastavak VKI szerinti ökolóógiai vízminős ítését összessségében nem tartjuk célszeerűnek.

Am minősítésnél figyelembe vett v adottságook

1 1 <15% <33%,

Faj-adaatsorok alapjánn összetett szzakértői megítéélés Speciallista fajok relaatív gyakoriságga Őshonoos fajok relatívv gyakorisága

Érték 2 2 15-33% 33-66%,

3 3 >33% >66%

7.9.6-7. táblázat Az állóvíz vízteestek halközössség alapján törtténő minősítése e során figyelem mbe vett kritériuumok

Minősítési kritériumok k Szakérrtői megítélés Speciaalista fajok relaatív gyakorisága Őshonnos fajok relatíív gyakoriságaa Minőssítés eredmén nye VKI Miinősítés értékkszáma

PLHK K1 Értékszám 2 1 13,40 1 76,14 3 1,666 gyenge (2)

Érték

PLHT Értékkszám 1 1 77,69 1 755,44 3 1,66 gyeenge (22)

Érték


MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

393/412


Minősítési kritériumok k Szakérrtői megítélés Speciaalista fajok relaatív gyakorisága Őshonnos fajok relatíív gyakoriságaa Minőssítés eredmén nye

PLHK K1 Érték Értékszám 10,39 72,40

VKI Miinősítés értékkszáma

1 1 3 1,666 gyenge (2)

Érték

PLHT Értékkszám

88,54 588,79

1 1 2 1,33 gyeenge (22)


Összességéében a HUL LWAIH005 víztest a VK KI szerinti ökológiai ö vízzminősítés aalapján a „gyenge” (2)) KATEGÓRIÁ ÁBA sorolhattó.

7.9.6.2.5     

 

  

Értékelés

AK Kondor-tavon és é a Horgász--tó kifolyóján a 2012. évbenn két, egy nyáári és egy őszzi ismétlésbenn eredményess minttavételt végezztünk. A víztest értékeléésekor figyeleembe kell vennni, hogy az több, egymásstól mind fizikkailag, mind a hasznosításs szem mpontjából elkkülönülő víztérből áll. A kéét víztérből össszesen 24 fajj 1472 egyedéét határoztuk meg. A Kondor-tóban 23, m míg a Horgászz-tóban 19 fajj jelennlétét regisztrááltuk. A K Kondor-tó fajöösszetétele össszességébenn közel áll a víztér típusnnak megfelelőő természetesshez. A fajokk többbsége képes önfenntartó populációt p fennntartani. A bentikus b fajok magas arányya a holt-medder megfelelőő oxiggén ellátottsággát bizonyítja. AK Kondor-tavon jellemző j halköözösség strukktúra a telepítéés és az intennzív ponty néépesítés tápannyagforgalmatt felpöörgető hatássának eredm ményeként éértékelhető. Az intenzívv horgászati hasznosítáásból fakadóó nagymennyiségű haltelepítés alapvetően hhatározza meeg nemcsak a halközösséég szerkezetéét, de a holt-medderben kialakuuló, és a minttavételek időppontjaiban permanensen taapasztalható pplanktonikus anyagforgalmi a i állappotot is. A hhalközösség szerkezete s alapján a Kon dor-tó esetébben igazolható a dunai össszeköttetés, ami halfajokk kicsserélődését leggalább korlátoozottan lehetővvé teszi. A Horgász-tó mintahely eggy olyan, öökológiai szeempontból zaavart víztér, ahol a vízkormányzáss köveetkezményekéént nem tud egy permannens halközöösség kialakuulni. Az itt taalálható halaak részben a halaastavakból kisszökő példányyok. Ugyanakkkor a víztérben több, elsőősorban kismééretű halfaj önfenntartónakk neveezhető halközösséget alkoot. Ebben a halközösségben a pionír, többségébeen invazív fajjok játszanakk megghatározó szeerepet. AH Horgász-tóbann található fajsszerkezet azt is bizonyítja,, hogy a dunaai halközössééggel a kapcssolat legalábbb idősszakosan, de mindenképp m bizonyos b rendsszerességgel fennáll. A HULWAIH005 víztest a VKI szerinti ökoló giai vízminősíítés alapján a „gyenge” (2) KATEGÓRIÁ ÁBA sorolható.. Ugyyanakkor fel kell k hívni a figyyelmet, hogy a tógazdasággi haltermelésssel hasznosítoott vízterek VK KI szempontúú ökológiai vízminőősítését nem taartjuk célszerűűnek. m találtunk. A halközösségg A Paksi Atomerőmű kibocsátássával kapcsol atos hatást jeelen vizsgálat keretében nem struktúráját alapvvetően a hasznnosítás módjaa határozza meeg.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

394/412


7.9.7 K KONDOR-TÓ Ó, HORGÁS SZTAVAK ( HULWAIH0005 VÍZTEST) VKI ALAPPÚ VÍZMINŐSÍÍTÉSE Az értékelés során alapveetően figyelem mbe vettük az ECOSTAT guuidance docum ment no. 13. ((ECOSTAT 20005: Commonn Implementatiion Strategy for the Wateer Framewor k Directive (2000/60/EC) ) dokumentuumben foglaltt alapelveket,, valamint a 20008-ban az országos vízgyűűjtő gazdálkoddási tervezés során s meghattározott hazai iránymutatásookat. Az ökológiai állapotot megghatározó kém miai jellemzőkk között a biolóógiát támogató fizikai-kémiaai elemek eseetében csak a kiváló és a jóó állapot értékkelése történik, feltételezvee, hogy a jó állapotnak nem m megfelelő ké kémiai környezzet a biológiaii állapotban (m mérsékelt vaggy annál rosszabb) megjeelenik. Ezen jellemzőknél lényegében azt kell vizsggálni, hogy a biológiai alappon történt bessorolást a fizikko-kémiai állappot támogatja-e, vagy nem. A fizikai-kém miai paraméterek laboratóóriumi vizsgálaataihoz 2012. március 22-één, 2012. júni us 25-én, 20112. szeptember 26-án és 20112. november 14-én a Konddor-tó gyaloghhídról, valaminnt a horgásztavak levezető m műtárgyánál 2012.11.16—á 2 án került sor az állóvizek neggyedéves minttavételére. A rendelet sszerint a vizssgálatok VKI szerinti értékkelését négy csoportban (Savasodási állapot, Sótaartalom, Oxigéén háztartás, Növényi tápanyyagok), a méérési pontok kkomponenseinnek éves átlaag értékei alaapján végeztüük el, az alábbbi osztályozási szempontok szerint. s A Kondor-tó savasodássi állapota jó, sótartalomáának állapotaa kiváló, oxigén háztartásaa mérsékelt, ez által nem m éri el a jó álllapotot, növéényi tápanyag gok tekintetébben gyenge, ez által szinttén nem éri eel a jó állapoto ot. Az „egy rossz, mind rosssz” elv alapján a Kondorr-tó (HULWAIIH005 VÍZTE EST) a fizikaii-kémiai paraaméterek VKII szerinti minőősítésének eredménye (22 gyenge) ala pján nem érte el a jó állap potot. A 2012. évbben a Horgáásztavak leveezető műtárggyánál egy alkalommal a véégzett fizikai, kémiai vizsgálat alapjánn összehasonlíítás céljából elvégeztük e a VKI V minősítést , amelyet csakk viszonyítási értéknek javaasolunk tekinteeni. Az összesítéés alapján láthhatjuk, hogy a víztest savaasodási állap pota kiváló, sótartalmána s ak állapota kiiváló, oxigén n háztartása m mérsékelt, teh hát nem éri el a jó állapotoot, növényi táápanyagok teekintetében eelégtelen, teh hát nem éri ell a jó állapotoot. Az „egy rosssz, mind rosssz” elv alappján a Horgássztó (HULWA AIH005 VÍZT TEST) fizikai--kémiai paraaméterek VKII szerinti minőősítésének eredménye alaapján nem érrte el a jó állaapotot. A paksi Kondor-tó fitoplanktonját 20122. márciusa éss és novembeere között egy mintavételi pponton, négy alkalommal, a a fitobentont kéét alkalommal nyáron és őssszel vizsgáltuuk. A horgásztavak levezeető-csatornájjának mintázáására, a tavakk leeresztésekor, november közepén kerüült sor. A paksi Konndor-tó 2012. márciusábann 4 (mezotróffikus), júniusáában 6 (eutróófikus), szepttemberében 6 (eutrófikus),, novemberébeen 5 (mezo--eutrófikus) állapotú á volt. A HLPI érttékek 2012. márciusábann a jó, júniuusában a jó,, szeptemberbben a közepess, novemberbeen a jó ökológgiai állapotnakk feleltek meg. A Kondor-tó,, a fitobenton kovaalga álloományának faajösszetétele alapján szám mított TDIL-inddex értékénekk megfelelőenn mindkét időppontban a jó ökológiai állaapotúnak voltt tekinthető. Az A algológiai (fitoplankton és fitobentonn) vizsgálatokk eredményei aalapján számíított biotikus inndexek átlagoss értéke a Konndor-tó jó öko ológiai állapootának felel meeg. A paksi halaastavak leereesztő csatornája 2012. novvemberében 6 (eutrófikus) állapotú á volt. A HLPI érték a jó ökológiaii állapotnak feelelt meg. Azz egyetlen allkalommal miintázott víztérr algaegyüttesében nagy arányban vooltak jelen azz üledékből és az élőbevonaatból bekerült taxonok, ezérrt vizsgálatunkk eredményeit csak tájékozóódó jellegűnekk tekintjük.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

395/412


A paksi halaastavak levezető csatornája fitobentonjáának egyetlenn alkalommal történt vizsgáálata alapján megállapítottt TDIL érték a jó ökológiaai állapotnak felelt meg, aamely eredmény a fitoplanktonéhoz haasonlóan csaak tájékozódóó jellegűnek tekinthető. á ökoológiai állapootát a fitoplaankton funkccionális csopoortok szerintii A telephelyy környezetéében levő állóvizek öszetételének és az a-kllorofill koncennrációnak meegfelelő HLPI-index , valaamint a fitobeenton kovaalgga állományaa összetételének megfelelő NTDIL(1-20)-inddex alapján a 7.9.7-1. és a 7.9.7-2 7 . összefooglaló táblázaatokban mutatjjuk be. A teleph hely környezettében levő álló óvizek ökológia ai állapota, a fitoplankton fu unkcionális cssoportok szerinnti öszetételén nek és az a-klo orofill koncenrá rációnak megfeelelő HLP PI-index alapján n, 2012

Helye

on mintavéteel 2012. évi taavi fitoplankto Időpontja 3. 22. 6. 27. 9. 266.

Faddi Holt-Duna: Fadd, komp

F1

Faddi Holt-Duna: Domb bori, strand Kondo or-tó: Paks

F2 KT

Halasttavak levezettö csatorrnája

HT

11. 14.

11. 16.

Jó

Jó ó

Jó

Kiváló

-

Jó

Jó ó

Jó

Jó

-

Jó

Jó ó

Közepess

Jó

-

-

-

-

-

Jó

7.9.7-1. tááblázat A telephhely környezetéében levő állóvizzek ökológiai állapota, a fitoplaankton 2012. A teleph hely környezettében levő álló óvizek ökológia ai állapota, a fitobento on kovaalga álllománya összzetételének meegfelelő NTDIL L(1-20)-index aalapján, 2012. 2012. évi ta avi fitobento on mintavéte el

Helye Faddi-Holt-Dunaa: Fadd, mp kom Faddi-Holt-Dunaa: mbori, strand Dom Kon ndor-tó: Paks Paksi halastavakk nája leveezető csatorn

a Időpontja

6. 27.

9. 26.

11. 16.

F1

Jó

Jó

-

F2

Jó

Jó

-

KT

Jó

Jó

-

HT

-

-

J Jó

7.9.7-2. táblázat t A telepphely környezeté tében levő állóvvizek ökológiai állapota, á a fitobbenton 2012.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

396/412


A Kondor-taavat és Horgáásztavakat maagukba foglalóó HULWAIH0005 kódszámú ú víztest minőősítése során az „egy rosssz, mind rossz”” elvet vettük figyelembe alapelvként a m minőségi elem mek, elemcsopportok szintjénn. Ugyanakkoor tény az, hoggy egy ilyen inteenzitással hassznosított víztéér halközössé gének ökológiai struktúrája mindenképpeen jelentős méértékben eltérr a jó ökológiai áállapottól. Ezt a 7.9.6 fejezeetben részletessen ki is fejtetttük. A víztestt erős zavartsáágát jelzi az a tény is, hogyy a minősítési eleemek szintjénn itt a legnagyoobb az értékekk szórása. A VGT meegalkotásakorr meghatározzott alapelvett, miszerint a mesterséges és az eerősen módosított víztesteek automatikusaan egy osztállyal magasabbb besorolást kkapnak, ezen elvnek a nemzetközi szakm mai közvéleméény elutasítássa, és erre a víztestre nem kellő alátámaszthatósága okán nem érvényesítettü é ük. Mivel a vvizsgálati elem mek mintavéteeli megbízhatóssági szintje egyaránt e meegfelelőnek teekinthető és a minősítéssi értékek iss egybevágnak a szakm mai megfontolásookkal, a víztesst összetett minősítési m érttéke nem értee el a jó állap potot, az 3-as mérsékelt álllapotú. (7.9.77-3 táblázat)

Min nősítési elem mek Kémiaa Fitopllankton Fitobeenton Makroofita Makroozoobenton Halköözösség MINŐSSÍTÉS ÉRTÉKE

Kon ndor-tó, Horgáásztavaak (HULWAIH 005) Nem érte el a jó állaapotot

4 (jó) 4 (jó) 3 (mérsékelt) 4 (jó) 2 (gyenge)

3 (MÉRSÉKELTT)

7.9.7-3. tááblázat A Kondoor-tó, Horgász--tavak (HULWA AIH005 víztest) VKI alapu minőősítése 2012.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

397/412


7.9.8 K KONDOR-TÓ Ó, HORGÁ ÁSZTAVAK (HULWAIH005 VÍZT TEST 20122. ÉVI VIZSGÁLATÁNAKK Ö ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKEL LÉSE

Fizikai kémiai jellemzők 2012. márciuusa és és noovembere közzött egy mintaavételi pontonn, négy alkaloommal vizsgááltuk a Kondo or-tó fizikai – kémiai jellem mzőit. Ennek azz MSz12749 és é a VKI szeriint történt értéékelését az aláábbiakban fogllaljuk össze. Az MSz127449 szerint vég gzett értékelés. A csoport: azz oxigénháztarrtás jellemzői Az oxigénháztartás muttatói alapján a tó vízmin ősége mindkkét mintavételli ponton a IIV. (gyenge) vízminőségii osztályba taartozik. B csoport: a nitrogén- és a foszforháztarrtás jellemzői A nitrogén- éés a foszforhááztartás jellem mzői alapján a tó vízminőséége a Gyaloghhídnál is és a leeresztő zsiilipnél is az a-klorfill tartallom miatt IV. (gyenge) vízm minőségi oszztályú. D csoport: mikroszennyezőők és toxicitáss D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezőők A szervetlen mikroszen Kondor-tó vízminősége nnyezők tekintetében a K v az I. (kiválóó) vízminőséégi osztálybaa tartozik. E csoport: eggyéb jellemzőkk Az alcsoportt vizsgált mutaatóinak az érttékei alapján a tó vízminőssége a Gyalogghídnál pH érrtéke miatt a III. (tűrhető)) vízminőségii osztályú, a leeresztő l zsilippnél pedig I. (k (kiváló). A VKI szerinnt végzett értéékelés. A VKI minőssítés alapján láthatjuk, hoggy a víztest ssavasodási állapota á jó, sótartalmának s k állapota kiiváló, oxigén n háztartása nnem éri el a jó ó állapotot, növényi tápannyagok tekintetében nem éri é el a jó állaapotot. A Kondor-tóó (HULWAIH H005 VÍZTES ST) a fizikaii-kémiai paraaméterek VK KI szerinti m minősítésénekk eredményee alapján nem m érte el a jó állapotot á A Horgásztaavak leeresztő zsilipjénél 1 db pontminttát vizsgáltunk, ezért erre a mesterségees állapotú víztest elemre a rendelet szerrint nem adhattó értékelés, az a általunk elvvégzett értékelést csak tajékkoztató módonn javasoljuk figgyelembevennni. A Horgász taavak állapota VKI V szerint nem érte el a jó állapotot.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

398/412


Fitoplanktonn 1. A ppaksi Kondorr-tó fitoplanktoonját 2012. m márciusa és és novemberre között egyy mintavételi ponton, négyy alkaalommal, a fitobentont két k alkalomm mal nyáron és é ősszel vizsgáltuk. A horgásztavaak levezető-csatornájának mintázására, m a tavak leereszztésekor, noveember közepénn került sor. 2. A ppaksi Kondor-tó 2012. márciusában m 4 (mezotrófikkus), júniusábban 6 (eutróffikus), szepteemberében 6 (euttrófikus), noveemberében 5 (mezo-eutrófik ( kus) állapotú volt. v 3. A H HLPI értékek 2012. márciuusában a jó, júniusában a jó, szeptemberben a közzepes, novem mberben a jó ó ökológiai állapotnnak feleltek meeg. 4. A paaksi Horgászz-tavak levezeető csatornáj a 2012. novem mberében 6 (eeutrófikus) állaapotú volt. 5. A H HLPI érték a jó ökológiai állapotnak fele lt meg. Az eggyetlen alkalommal mintázoott víztér algaaegyüttesébenn nagy arányban vooltak jelen az üledékből és az élőbevonaatból bekerült taxonok, ezérrt vizsgálatunkk eredményeitt csakk tájékozódó jellegűnek j tekintjük. Fitobenton 1. A paaksi Kondor-ttó, a fitobentoon kovaalga á llományának fajösszetételee alapján szám mított TDIL-inddex értékénekk meggfelelően minddkét időpontbaan a jó ökológgiai állapotúnaak volt tekintheető. 2. Az aalgológiai (fittoplankton éss fitobenton) vizsgálatok eredményei e alapján számítoott biotikus inddexek átlagoss értééke a Kondor-ttó jó ökológiaai állapotánakk felel meg. 3. A ppaksi Horgászz-tavak levezzető csatornáája fitobentonjának egyetleen alkalomma l történt vizsggálata alapjánn meggállapított TDIIL érték a jó ökológiai állaapotnak felelt meg, amely eredmény e a ffitoplanktonéhoz hasonlóann csakk tájékozódó jellegűnek j tekinthető. 4. Az aalgológiai (fittoplankton éss fitobenton) vizsgálatok eredményei e alapján számítoott biotikus inddexek átlagoss értééke a Kondor-ttó jó ökológiaai állapotánakk felel meg. Makrofita 1. A 22012. évben eredményes,, VKI szemppontú makrofiita mintavételt végeztünk a Kondor-tóó, valamint a Horggásztavak leccsapoló csatorrnájának 1-1 szelvényébenn. A víztest érrtékelésekor fifigyelembe kell venni, hogyy az ttöbb, egymásstól mind fizikailag, mind a hasznosítáás szempontjjából elkülönüülő víztérből áll. Továbbáá hanggsúlyozni szüükséges, hogyy a tógazdasáági haltermelééssel hasznosított vízterekk VKI szempoontú ökológiaii vízm minősítését neem tartjuk célszerűnek. 2. A m makrofita minntavételt a Kondor-tavon K 2db, a Horggásztavakon pedig 5 db mintaegységgben, két-kétt isméétlésben végeeztünk. 3. A m mintavételek soorán a Kondorr-tóból összeseen 25 db, a hoorgásztavakbóól 20 db makroofiton fajt mutattunk ki. 4. A K Kondor-tó és a Horgásztavvak vízminőséége a makroffiton állományyok adatai alaapján a közepes ökológiaii állappotot tükrözikk. Ez az állapot az ökoológiai elemzéés eredményye alapján eggyértelműen a horgászatii haszznosítás intennzitásával hozható összefügggésbe. Makrozoobeenton 1. A 20012. évben eredményes, VKI V szemponttú makrozoobbenton mintavételt végeztünnk a Kondor-ttó, valamint a Horggásztavak leccsapoló csatorrnájának 1-1 szelvényébenn. A víztest érrtékelésekor fifigyelembe kell venni, hogyy az ttöbb, egymásstól mind fizikailag, mind a hasznosítáás szempontjjából elkülönüülő víztérből áll. Továbbáá hanggsúlyozni szüükséges, hogyy a tógazdasáági haltermelééssel hasznosított vízterekk VKI szempoontú ökológiaii vízm minősítését neem tartjuk célszerűnek. 2. A m makrozoobentoon mintavételrre a Kondor-tóó egy mintaszzelvényének egy e mintaponntján, két időszakban kerültt sor, a Horgásztavvak lecsapoló csatornáján ppedig egy minttaegységben, kétszeri isméttlésben történnt.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

399/412


3. A m mintavételek során s a Kondor-tóból összzesen 24, a Horgásztavakb H ból (tápcsatorrnája) pedig 33 3 különbözőő ranggú makrogerinnctelen taxon került elő. A kimutatott taaxonok szintee mindegyike tipikusan állóóvízi, lenitikuss szerrvezet volt, meegjelentek ugyyanakkor folyóóvízi, a Dunábban is előforduuló idegenhonoos taxonok is. 4. A nyyári és őszi MZB M minták deenzitása és taaxonszámai sem szezonálissan sem pediig mintaegyséégenként nem m külöönböztek. 5. A M MZB alapján elvégzett e biolóógiai vízminőssítés szerint a Kondor-tó éss Horgásztavaak (tápcsatornna) nyáron jó,, míg ősszel közeppes minőségűű volt. Az őszzi, alacsonyabb érték a MZB M szervezeetek fenológiájjával hozhatóó összzefüggésbe. Halközösségg 1. A 22012. évben eredményes, e VKI szempoontú halközösség mintavételt végeztünkk a Kondor-tóó, valamint a Horggásztavak leccsapoló csatorrnájának 1-1 szelvényébenn. A víztest érrtékelésekor fifigyelembe kell venni, hogyy az ttöbb, egymásstól mind fizikailag, mind a hasznosítáás szempontjjából elkülönüülő víztérből áll. Továbbáá hanggsúlyozni szüükséges, hogyy a tógazdasáági haltermelééssel hasznosított vízterekk VKI szempoontú ökológiaii vízm minősítését neem tartjuk célszerűnek. 2. A haalközösség mintavételre a Kondor-tó K egyy mintaszelvénnyének egy mintapontján, m kkét időszakban került sor, a Horggásztavak lecsapoló csatornáján pedig eegy mintaegységben, kétszeeri ismétlésbenn történt. 3. A kéét víztérből össszesen 24 haalfaj 1 472 egyyedét határozttuk meg. A Koondor-tóban 223, míg a Horggász-tóban 199 faj jeelenlétét regissztráltuk. 4. A K Kondor-tó halfaaj összetételee összességébben közel áll a víztér típussnak megfelellő természeteeshez. A fajokk többbsége képes önfenntartó ö poopulációt fennttartani. Ugyannakkor a jellem mző halközössség struktúra a telepítés éss az intenzív pontyy népesítés táápanyagforgal mat felpörgető hatásának eredményekéént értékelhetőő. Az intenzívv horggászati hasznnosításból fakadó nagymeennyiségű haaltelepítés alapvetően hattározza meg nemcsak a halkközösség szeerkezetét, de a holt-medeerben kialakuuló, és a mintavételek iddőpontjaiban permanensenn tapaasztalható plannktonikus anyyagforgalmi áll apotot is. 5. A Horgász-tó minntahely olyan ökológiai szeempontból zavvart víztér, ahol a vízkormáányzás követkkezményekéntt nem m tud permaneens halközössség kialakulni.. Az itt találhaató halak részben a halastaavakból kiszökkő példányok.. Ugyyanakkor a víztérben több, elsősorban kisméretű halfaj önfenntarrtónak nevezhhető populációt alkot. Itt a pionnír, többségébben invazív fajook játszanak m meghatározó szerepet. 6. A hhalközösség szerkezete s alapján mind a Kondor-tó, mind a Hoorgásztó esettében igazolhható a dunaii összzeköttetés, am mi halfajok kicsserélődését leegalább korlátoozottan lehetőővé teszi. 7. A H HULWAIH005 víztest a halkközössége alaapján a VKI szerinti s ökológiai vízminősíítés szerint a „gyenge” (2)) kateegóriába sorolható. A víztest mintavétali pon ntjaiból vizsgált vízmintákk komponensseinek értékeii alapján az A Atomerőmű felmelegedett f t hűtővizénekk hatása nem m volt kimutatható. A Koondor tó és a Horgász tavak vízminnőségének különbsége a novemberi leeresztéskorr végzett vizsgálatok szeriint kismérétkkú volt, de korábban végzeett vizsgáltokk eredményeii szerint egyees időszakokb ban jelentős különbségekk is előfordulh hatnak. Összességéében megállaapítható, hogyy a hasznosíítás szempon ntjából elkülö önülő és fizikkai összeköttetésükben iss korlátozott vízterek öko ológiai státusszát a hasznnosítás módjja jelentősen n befolyásoljja. Emiatt a VKI szerintii ökológiai álllapotértékeléés relevanciáája megkérd őjeleződik. A vizsgált vííztereken olyyan intenzív hasznosításs folyik, amelly még az egyébként jó ól kimutathaató ökológiaai elváltozáso okat is elfeddi. A Paksi Atomerőmű ű kibocsátásáával kapcsolaatos hatásra utaló u jelensééget a fentiekkből következzően e vizsgáálat során nem mutattunkk ki.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

400/412


7.10 A VVIZSGÁLT VÍZ ÍZTEREK ÖSS SZEHASONLÍÍTÓ ÖKOLÓG GIAI ELEMZÉ ÉSE

7.10.1 FITOPLANKTO ON A Duna és a telephely körnnyezetében leevő állóvizek fiitoplanktonja téridő t mintázaatának többválltozós matemaatikai módszerrel töörténő elemzéésére a 7.7.2-337.7.2-2. (Dunna, március), a 7.7.2-5. (Duna, június), a 7.7.2-7. (Duna, augusztus), a 7.7.2-9. (Duna, szeptember), a 7.7.2-111 (Duna, noveember), valam mint a 7.8.2-3 ((Faddi-Holt-Duuna) és a 7.9.2-4. (Konndor-tó) táblázzatok adatait használtuk, h am melyek a fitoplaankton biomassza nagyobbb rendszertani egységek szerint csopoortosított eredm ményeit tartalmazzák. A mi nták páronkénnti összehasonlítására a Bra ray-Curtis hasoonlósági függvényt, a cluster elmzésre a hierarchhikus, csoport átlag módszeert használtuk (HAMMER, H HARPER és RYAN 2001). Az elemzés eeredményeit dendrogramon d n (7.10.1-1 ábrra) mutatjuk be. b A cluster elemzés e dend drogramja. A Paks-Gerjen (Foktő) Dunaa-szakasz és a telephely körrnyezetében levő állóvizekk fitoplankton njának téridő mintázata, 22012.

7.10.1-11. ábra A clusteer elemzés denddrogramja. állóvizek fitoplankttonjának téridő mintázata.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

401/412


A dendrogram m kvalitatív elemzése alapjáán a minták a következő cssoportokba sorrolhatók:  AD Duna őszi (szeeptember, novvember) mint ái, amelyekree a rendkívül kis (0.28 µg//l, ill. 0.23 µg/l) biomasszaa értéékek jellemzőkk. A Centrales-rendbe tartoozó kovaalgák relatív abunndanciája 65.00%, ill. 44.7% % volt, kisebbb mintt a vizsgált Duuna-szakaszon az év egyébb időpontjaiban meghatározzott érték.  A Duna egyéb (m március, júniuss, augusztus) m mintái, amelyeen belűl elkülöönülő alcsoporrtokat képezneek  a jjúniusi mintákk, amelyekbenn a fitoplanktoon átlagos biomasszája 2..10 µg/l és a Centrales-reendbe tartozóó kovaaalgák relatív abundanciájaa 74.0% volt ,vvalamint  am márciusi és auugusztusi minttákat tartalmaazó alcsoport, amely a legnnagyobb biom masszájú (14.11µg/l, ill. 8.299 µg/ll) mintákat foglalja magáában. Ezekbeen az időpontokban volt legnagyobb a Centrales-reendbe tartozóó kovaaalgák relatív abundanciájaa (89.9%, ill. 9 2.4% ) is.  Utóbbbi alcsoporthhoz lazán kappcsolódik két áállóvizi minta;; a Faddi-Holtt-Duna faddi sszelvényének (F1-11) és a Horggásztavak levvezető csatornnájának (HT-111) novemberri mintái, a Ceentrales-rendbbe tartozó kovvaalgáknak azz egyééb állóvizi minntákénál nagyobb relatív abbundanciája miatt. m  A teelephely környyezetében levvő állóvizek eggyéb mintáinaak jól elkülönüülő csoportja, amelyek fitopplanktonjánakk átlaggos biomasszzája a Faddi-H Holt-Duna fadddi szelvényébben (F1) 10.377 µg/l, a dombbori szelvényben (F2) 9.988 µg/ll, a Kondor-tóóban 12.72 µgg/l volt. A csopportba tartozóó vízterek fitopplanktonjára a kékalgák (Chhroococcales,, Osccillatoriales, Noostocales) naggy átlagos relaatív abundancciája (F1: 27.33%, F2: 47.4% %, KT: 45.4%) volt jellemző.. AC Centrales-rendbe tartozó koovaalgák átlaggos relatív abuundanciája kissebb (F1: 17. 0%, F2: 10.5%, KT: 1.9%)) volt mint a Duna Paks-Gerjen P (Foktő) ( szakasszán. A cluster elemzés eredméénye alapján egyértelműen e felismerhetőkk a Duna és a telephely köörnyezetében levő állóvizekk fitoplanktonjaa közötti alapvvető strukturáális különbséggek. A Duna esetében e elsőősorban az elltérő átlagos biomasszávall jellemezhető időszakok küülönböztethetőők meg. Adottt időponban a Paks-Gerjenn (Foktő) Dunaa-szakaszon a fitoplanktonn struktúrája tööbbé-kevésbé egységesnekk tekinthető.

7.10.2 FITOBENTON többváltozós matematikaii A Duna és a telephely környezetébeen levő állóvvizek fitobentonja téridő mintázatának m módszerrel ttörténő elemzzésére a Mellééklet táblázattaiba foglalt, részletes faji szintű adatokkat használtuk (Melléklet::: paksfb2012008ttdiv.xls: tááblázat Duna melléklet m munkalap, paksfb201206ttdiv.xls: TDILL t. mellékleet munkalap,, paksfb2012009ttdiv.xls: tábll. (Duna) melléklet és TDIL t. melléklet munkalap). m A minták párronkénti összeehasonlításáraa a Bray-Curtiss hasonlósági függvényt, a cluster elmzéésre a hierarchhikus, csoportt átlag módszzert alkalmazztuk (HAMME ER, HARPER R és RYAN N 2001). Az elemzés erredményeit dendrogramon d n (7.10.2-1ábraa) mutatjuk bee. (Melléklet: pfpdtht2012.jp p pg).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

402/412


A cluster elemzés e dend drogramja. A Paks-Gerjen (Foktő) Dunaa-szakasz és a telephely környezetében levő állóvvizek fitobentoonja kovaalga állományán nak téridő miintázata, 20122

7.10.2--1. ábra A clustter elemzés denndrogramja. állóóvizek fitobento onjának téridő m mintázata.

A dendrogram m kvalitatív elemzése alapjáán a minták a következő cssoportokba sorrolhatók: 



Dunnai minták, am melyekre augusztusban és sszeptemberbeen is, a nagyréészt a planktoonból kiülepedett Centrales-kovaaalgák (39.6% %, ill. 18.7%), valamint v a Naaviculaceae-(338.0%, ill. 50.55%) és a Baci cillariaceae-csaaládba (8.8%,, ill. 222.7%) tartozóó taxonok nagyy átlagos relattív abundanciája volt jellemző. A csoportthoz outlierkénnt kapcsolódikk az áállóvizi mintavvételi helyek közül a Horgáásztavak leveezető csatornáájának novem mberi mintája, a Centrales-renddbe tartozó taxxonok kiugróaan nagy (86.9% %) relatív abundanciája miaatt. A teelephely környyezetében levvő állóvizek júúniusi, ill. szepptemberi fitobenton mintái, amelyen belül Faddi-Holt-Dunna és Kondorr-tó két, jól elkülönülő e alcssoportot képeez. Előbbire Fragilariaceae F e-, a Naviculaaceae- és azz Achhnanthaceae-ccsaládba tartoozó taxonok nagy átlagoss relatív abuundanciája (3 1.5%, 29.4% %, ill. 17.9%),, utóbbbira a Fragilaariaceae- és az Achnanthaaceae-családbba tartozó taxxonok nagy áttlagos relatív abundanciájaa (69.3%, 22.5%) volt v jellemző.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

403/412


A cluster elemzés eredméénye alapján egyértelműen e felismerhetőkk a Duna és a telephely köörnyezetében levő állóvizekk fitobentonja közötti alapvvető strukturális különbséggek. A Duna fitobentonja kovaalga álloományának struktúrájában s n egyértemű téérbeni vagy időőbeni különbsségek nem volltak kimutathaatók.

7.10.3 MAKROFITA A minták kvvalitatív feldoolgozása soráán kapott jeelenlét-hiány mátrixot (bináris adatok) hierarchikus osztályozásii módszernek,, ún. klaszterrelemzésnek vetettük v alá. Az adataink elemzéséhezz a teljes láncc (legtávolabbi szomszéd)) módszert és a Bray-Curtis hasonlósági függvényt f alkaalmaztuk (7.100.3-1. ábra). A dunai és az állóvízi mintavételi m hellyek makrofitton állományainak Bray-C Curtis hasonlóósági függvéénnyel képzettt klasztere a nyári és őszzi mintavétel összevont ad datai alapjánn

7.10.3-1. ábrra A dunai és az a állóvízi mintaavételi helyek makrofiton m klasztere összevontt adatok alapjánn

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

404/412




A kvvalitatív adatook Bray-Curtiss hasonlósági függvénnyel készített klaszzteranalízise eelsősorban a folyóvízi (1.1-4.4)) és az állóvvízi mintavéteeli helyek kül önültek el, jóól tükrözve a két víztest típus alapveető hidrológiaii külöönbségét. Az állóvízi á mintavvételi pontok kközül a Kondoor-tó és a Horggász-tó vegetáációja bizonyuult egymáshozz hasoonlónak, miveel ezek kerülteek párban egyy ágra. A Fadddi-Holt-Duna vegetációja eezektől eltérőnnek bizonyult,, illetvve a faddi miintavételi szakkaszok északk-déli irányú sorrendbe s renndeződtek, tükkrözve a meddermorfológiaii viszzonyokat.



Ez aaz alapvető eredmény e a módszer m hasznnálhatóságát bizonyítja és egyértelműenn bizonyítja, hogy h a Faddi-Holtt-Duna makroffiton állományyai és a Duna között a fajkiccserélődés méértéke elenyéssző.



A kklaszteranalízis alapján a dunai mintákkhoz közelebbb a Kondor-tavi és Horgáász-tavi mintáák makrofitonn közöössége áll. Ezz a két víztér dunai d kapcsolaatát és kezeléésük hasonlósáágát igazolja.



A dunai mintavétteli helyek közzül a melegvííz bevezetési ponttól legtávvolabb eső m mintavételi ponntok (4.1, 4.2,, 3.2)) kerültek külöön klaszter ágra. Ez a meleegvíz bevezetéésének hatásáát feltételezi, uugyanakkor figgyelembe kelll vennünk azt is, hogy h a 2.1-es sz. melegvíz bevezetési poonthoz legközelebb az a felletti mintavéteeli pontok (1.1 és 11.2) áll. Ez meegerősíti azt a tényt, hogy a klaszter analízis dunai ereddményei alapvvetően a minttavételi helyekk bolyygatottságát tüükrözik.

7.10.4 MAKROZOOBENTON A mintavételeek során nyárron összesen 85 (a Dunábóól 43), ősszel 55 (a Dunábóól 32) különbööző rangú makkrogerinctelenn taxont mutatttunk ki. A nyári minntavétel soránn vett mintákk makrozoobeenton denzitáásait elemezvve (ANOVA) statisztikailagg szignifikánss különbséget tapasztaltunkk (F = 2,684; p = 0,0025)) az összes minta vonatkoozásában, pááronként összzevetve pedigg néhány esetbben az állóvizzek és a dunai minták közöttt. Az átlagos taxonszámokkat vizsgálva kkimutatható küülönbség nem m volt (F = 0,65586; p = 0,76618), míg a Shhannon diverzzitási értékek (F = 3,403; p = 0,0059) essetében jelenttős különbségg adódott (7.100.4-1. ábra).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

405/412


7.100.4-1. ábra A makrozoobenton m n átlagos egyeddszáma, taxonszzáma és diverzzitása nyáron, m mintavételi ponttonként

A minták közzösségszerkezzeti mutatóinaak kvantitatív eelemzését elvvégeztük az össszes mintáraa vonatkozóann (állóvizek éss a dunai szelvvények együttt), illetve csakk a Dunából vvett mintákra. Amennyiben csak a dunai makrozoobenton mintákatt vontuk be aaz elemzésbe statisztikai értelemben é neem volt kimutatható különbség az egyyes szelvényeek gerinctelenn közösségeineek szerkezeti mutatóiban. A nyári minták denzitása közötti statisztikai különbsségek egyik fő f oka, hogy az állóvizekbőől jóval kevessebb egyedett fogtunk, mássrészt a dunai szelvények köözül a PLMZB BD 1_1 és 1_22-es pontjain a nagy egyeddszámú árvaszzúnyog lárvákk (Chironomidaae), a 2_1-ess helyen találtt jelentős mennnyiségű Corrbicula flumineea és a PLM MZBD 2_2-ess szelvénybenn kimagaslóan nagy denzitáású Lithoglyyphus naticoiddes jelentős egyedszámbe e li különbségeeket okozott, ami nagybann hozzájárultakk a különbségek kialakuláásához. Érdekkes lehet az a megállapíttás is, hogy a Duna jobbb partján vettt mintákban kiisebb volt az átlagos egyeedszám a ball partéhoz képest, ami valószínűleg az eltérő mederranyagnak éss ezáltal a mikkrohabitatok (éélőhelyek) száámának különnbségéből adóódhatott. Az említett e két faaj ún. invazív fajok, melyekk gyorsan és nnagy számbann képesek terjeedni, így denzzitásuk is általáában kimagassló. Bár megállaapítható, hogyy átlagosan az állóvizekbből (pl. Fadddi-Holt-Duna) több taxont került elő, mint m a dunaii szelvényekbőől, mégis az átlagos taxonnszámok tekinntetében a nyári minták vizsgálata v sorá rán nem volt statisztikailagg kimutatható kkülönbség. A jobb j parton veett minták taxoonszáma (hassonlóan a denzzitáshoz) valaamelyest nagyyobb volt a ball parthoz képeest, az okok haasonlóak lehettek, az egyeddszámoknál leeírtakhoz. A diverzitási mutatók alapvvetően az egyyedszám és a taxonszám viszonyán v alappuló értékek, aazaz ahol naggyon magas a denzitás, dee kevés taxoon található (dominancia), ( ott általábaan kisebb divverzitással szzámolhatunk. Az állóvizekk makrogerincttelen diverzitáása – főleg a Faddi-Holt-D Duna esetébenn – nagyobb volt a dunai szelvényeihezz képest, amii leginkább annnak köszönhhető, hogy az a állóvizekbeen kialakuló vízi makroveegetáció (moccsári és hínáár növényzet)) heterogén élőhelyeket (miikrohabitatokaat) jelent a gerrinctelen szerrvezetek (főlegg a rovarok, ccsigák, piócákk) számára éss így diverz m makrogerincteelen közösséget tart fentt. A Duna joobb partja diverzebbnek adódott a bal b partnál a makrozoobennton tekintetébben. Az őszi makkrogerinctelen minták közössségszerkezetti mutatói közzül az átlagoss denzitások ((F = 2,312; p = 0,0103), a taxonszámokk (F = 4,372; p = 0,00122) és a Shannnon-diverzitássi indexek tekintetében (FF = 6,749; p < 0,0001) iss szignifikáns sstatisztikai különbségek volttak (7.10.4-2. ábra).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

406/412


7.100.4-2. ábra A makrozoobenton m n átlagos egyeddszáma, taxonszzáma és diverzzitása nyáron, m mintavételi ponttonként

Az őszi minták denzitásaa közötti statisztikai különbbségek egyik fő oka, hogy az állóvizeekből – hasonnlóan a nyárii mintáknál tappasztaltakkal – kevesebb egyedet e fogtunnk, másrészt a dunai szelvvények közül a PLMZBD 1__2-es, 3_2-ess és 4_2-es ppontjain nagyy mennyiségben kerültek eelő a Lithogllyphus naticoides – invaz ív faj – egyeedei. A nyárii mintavétellel ellentétben az a őszi mintákk egyedszámaai a bal partonn voltak nagyobbak, amit vvalószínűleg az a okozhatott,, hogy a vízállás kisebb voolt, mint nyároon és a mikroohabitatok aránya megváltoozott, azaz szá zámos olyan élőhelyet é nem m tudtunk vizsggálni, amit nyáron (pl. fák belógó gyöökerei), viszont azzal, hoggy az élőhelyyek diverzitássa lecsökkentt (homogénebb lett) az adottt fajból több egyedet e gyűjtööttünk. Az állóvizek taxonszáma ősszel is naggynak mondhaató, viszont a melegvíz kifoolyónál (PLMZZBD 1_1) makrozoobentonn taxonok átlaggos száma naagyobb volt. A jobb partonn vett minták taxonszáma valamelyest v nnagyobb volt a bal parthozz képest, ami rrészben annak tudható be, hogy a kisebbb vízállás miaatt olyan mikroohabitatokat iss mintázni tudttunk, amelyekk nyáron nem (ez növelte az a élőhelyek heterogenitássát, az pedig a kimutathatóó taxonok száámát), míg a bal parton a homogénebbbé bált élőhelyyek kevés taxoonja nagy egyyedszámmal foordult elő. A diverzitási mutatók alapvvetően az egyyedszám és a taxonszám viszonyán v alappuló értékek, aazaz ahol naggyon magas a denzitás, de kevés taxon található (dom minancia), ott általában kissebb diverzitásssal számolhaatunk (pl. PLM MZB 1_2). Azz állóvizek maakrogerinctelen diverzitása – főleg a FFaddi-Holt-Dunna esetében – sok esetbben nagyobb volt a dunaii szelvényeiheez képest, am mi az állóvizeekben kialakuuló vízi makroovegetáció (m mocsári és híínár növényzeet) heterogénn élőhelyeeinek köszönhető. A Duna jobb partja diverzeebbnek adódoott a bal partnáál a makrozooobenton tekinteetében.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

407/412


A vizsgált vízzterek nyári éss őszi mennyiiségi mintáinaak (mintavételii helyek) hasoonlóságát és kkülönbözőségéét Bray-Curtiss függvénnyel képzett ordinnációs eljárásssal, főkoordiináta analízisssel (PCoA) elemeztük, e annnak eldöntésére, hogy a melegvíz ténnylegesen haatással van-ee az alvízi m mintavételi pontok makrogerinctelen fa faunájára és az állóvizekk elkülönülnek--e (7.10.4-3. éss 7.10.4-4. ábrra). A vízterek ((mintavételi helyek) h egyed dszámok alappján, Bray-Cu urtis hasonlósági függvénnnyel képzett ordinációja a nyári öösszes mintaa alapján.

7.10.4-3. ábra A vízterekk ordinációja a nyári összes minta alapján.

A többváltozzós módszerreel képzett orddináció alapjáán egyértelműen látszik, hoogy ha az össszes mintavéételi szelvénytt elkülönülnek. Ez természeetes, hiszen a denzitási értrtékek meglehhetősen kicsikk ábrázoljuk, aaz állóvizek egyértelműen e voltak az álllóvizekben, ráadásul r a taaxonok összeetétele is máás, állóvizekree jellemző faajokkal jellemezhetőek (pl.. Coenagrioniddae szitakötőkk, Ranatra linearis, botpolooska stb.). Az ábrán az is látszik, hogy a dunai mintáák egy helyenn csoportosulnak, azonban az a egyes szelvényekben m mutatkozó külöönbségek nem m igazán látszzanak, ezért volt szükségess a dunai adatook külön vizsggálata.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

408/412


A mintavvételi helyek egyedszámok e k alapján, Braay-Curtis hassonlósági füg ggvénnyel képpzett ordinácciója az őszi össszes minta alaapján.

7.10.4-4. ábra A mintavételi hhelyek ordinációója az őszi összzes minta alapjáán.

Hasonlóan a nyári mintáákhoz, az őszi makrozoobbenton mintákon alapuló ordinációs diiagramon is egyértelműenn elkülönülnek az állóvizek és é a dunai szeelvények. A minták kvvalitatív feldoolgozása soráán kapott jeelenlét-hiány mátrixot (bináris adatok) hierarchikus osztályozásii módszernek,, ún. klaszter-elemzésnek vetettük alá. Az adataink elemzéséhezz a teljes lán c (legtávolabbi szomszéd)) módszert éss a Rogers-Taanimoto hasoonlósági függvvényt alkalmaaztuk úgy, hoogy mind a nnyári, mind azz őszi mintákk esetében eleemeztük a vizssgált vízterek szelvényeinek s k adatait (7.100.4-5 és 7.10.44-6. ábra).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

409/412


A makrogerinctelen szzervezetek jelenléte-hiányaa alapján, a mintavételi m heelyek Rogerss-Tanimoto haasonlósági függvénnyel képzett klasszter diagram mja a nyári összes mintáraa

7.10.4-5. ábra A makkrogerinctelen sz szervezetek klasszter diagramja a a nyári összess mintára.

A nyári össszes minta kvalitatív k (taxxon összetéteel) elemzésee alapján egyértelműen eelkülönülnek az állóvizek,, köszönhetően, hogy alappvetően nem folyóvízi taxoonkészlettel reendelkeznek (pl. Ecnomuss tenellus, tegzes, Cloeonn dipterum, kérész stb.), báár néhány dunnai invazív eleem (pl. cifraráák, Orconectes limosus, poontusi tanúrákk, Limnomysiss benedeni) is megjelent a mintákban. m A makrogerinctelen szzervezetek jelenléte-hiányaa alapján, a mintavételi m heelyek Rogerss-Tanimoto haasonlósági függvénnyel képzett klasszter diagramja az őszi össszes mintáraa.

7.10.4-6. ábra A makrrogerinctelen szzervezetek klasszter diagramja az őszi összess mintára.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

410/412


Az őszi összzes minta kvalitatív (taxon összetétel) ö eleemzése alapján szintén eggyértelműen eelkülönülnek az a állóvizek, a nyári mintáknnál leírt okok miatt. m A mintavételeek eredményeeiből összesséégében az aláábbi megállapíításokat lehet tenni: 

A m mintavételek során s nyáron összesen 885 (a Dunábóól 43), ősszel 55 (a Dunáából 32) külöönböző rangúú makkrogerinctelen taxont mutatttunk ki.



A Dunából kimutaatott makrogerrinctelen taxonnok jelentős hányada h ún. innvazív, idegennhonos taxon volt. v



A kkvantitatív (m mennyiségi) adatok a közül a nyári minnták denzitási és diverzittási értékei szignifikánsan s n külöönböztek, míg a taxonszámook között nem m volt statisztikkailag kimutathható különbséég.



Az őőszi minták közösségszerkkezeti mutatóinnak összehassonlítása alapján mind az áátlagos denzittások, mind a taxoonszámok, minnd a diverzitássi index értékeei jelentős külöönbséget mutattak.



Am mennyiségi adaatokon alapuló ordinációbaan a nyári összes mintát figyelembe vévee az állóvizek elkülönülésétt muttatta, csak a dunai makrozzoobenton m inták elemzéssekor a PLMZ ZBD 1_1-es mintavételi hely (melegvízz befoolyásához legkközelebb) teljeesen különváltt a többi helytől.



Az őszi kvantitatíív minták ordinnációja hasonnló képet mutaatott, mint a nyyáriak esetébeen.



A kkvalitatív (jelennlét-hiány) addatokra alkalm mazott klaszteer-elemzés haasonló különbbségeket mutaatott, mint azz ordináció, azzal a különbséggel, hogy az őőszi minták elkkülönülés kevésbé volt kifeejezett, amit valószínűleg v a mikrrohabitatok arrányának átrenndeződése okkozhatott.



A melegvíz kiffolyónak a makroszkopikkus gerincteelen közösséégre gyakoroolt hatásánakk pontosabbb meggítéléséhez éss az ökológiaii minősítéshezz mindenképppen szükséges a kifolyó felletti szakasz(ook) vizsgálataa (konntroll minták).



Az állóvizek esettében, főleg a nagy kiterjeedésűeknél (ppl. Faddi-Holt--Duna) több m mintavételi poont vizsgálataa szükkséges a meggfelelő ökológiai elemzések elvégzéséhezz.


Többváltozóss statisztikai módszerrel elemeztük e a négy mintavéételi helyszín – Duna, Faaddi-Holt-Duna, Kondor-tó,, Horgász-tó – halközösséggét a nyári és az őszi mintaavételi adatok összevonása után annak éérdekében, hoogy a változókk ezen szintjénn található-e olyan o összefüggés, amely a Paksi Atomerőmű kibocssátásának hatáását a dunai szelvényekenn túl a távolabbbi mintaterületteken is igazolja. A 12 mintavéételi egység adult és ivadékk példányait, vvalamint a kétt mintavételi iddőszak adataitt összevonva vizsgálatuk a mintaegységek hasonlósáágát kvantitatíív Bray-Curtiss távolság függgvénnyel. A dendrogramoot csoport átllag (UPGMA)) szerint számított klaszter analízissel a adttuk meg (7.10..5-1. ábra).

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

411/412


7.110.5-1. ábra A m mintavételi egysségek dendrogramja

Az eredményyből jól látszikk, hogy a dunaai mintákhoz vviszonyítva, azoktól a legnagyobb távolsággra a faddi miinták (PLHF1,, PLHF2) találhatók. Ez egyyértelműen aláátámasztja azzt a tényt, hoggy a Faddi-Holt-Duna halköözössége zárt,, a Duna és a holt-meder köözött nincs fajjkicserélődés. A Faddi-Holt--Duna halközöössége kifejezzetten állóvízi jelleget mutatt. Ugyanakkorr a holt-meder két mintaegyssége halközössségének kieggyenlítettségéét jelzi azok köözeli kapcsolatta. A dunaihoz közelebb áll a Kondor-tó, valamint a H Horgász-tó haalközössége. Ez a helyzet jórészt a kétt víztér dunaii a bizonyoos halfajok beeáramlását ezzekre a vízteerületekre leheetővé teszi (ppl. géb-fajok).. kapcsolatát iigazolja, és amely Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a két víztér hallközösségéneek struktúráját – így hasonllóságát is – a közös dunaii elemeken túl alapvetően a hasznosítás jellege hatáározza meg. De amíg a Kondor-tavon K eez az állapot a horgászatii hasznosításbból adódó tuudatos tevékenység ered ményeként jön létre, addig a Horgáász-tó kifolyóójában ezt a halastavakbóól történő vééletlen halkiszzökések és a vízkormányyzás hatásáraa kialakulni kképes pionír halközösségg összessége hozza létre. A bizonyos méértékű fajkicseerélődésen túl egyéb kapcsoolat, illetve eseetleges erőműűvi hatás nem m kimutatható a vizsgálatokk alapján. A két víztér ttermészetes anyagforgalm a i rendjét a hhasznosítás olyan módonn megváltoztatjtja, ami még egy e természetees halközösséég által jól indikált hatás kim mutatását is lehhetetlenné tesszi. A klaszter annalízis eredményeként láthható, hogy a ddunai mintaeggységek egy nagyobb csopportot alkotnaak. Ezen belüll elkülönül és önálló csoportot alkot a Paksi Atomerő mű melegvíz kifolyójához legközelebb, a jobb partonn található kétt mintaegység (PLHD11, PLLHD21). Ez alátámasztja a 7.7 fejezetbenn foglaltakat, miszerint m a meelegvíz kibocssátás legalábbb a 2. mintavételi szelvény alsó a határáig (a jobb partoon) kimutathatóó változást okkoz a dunai hhalközösség struktúrájában.. Az ehhez a csoporthoz cssatlakozó PLH HD4.1 mintavvételi egység ága azt bizonnyítja, hogy a 4. szelvénybben újra olyann hatások érvvényesülnek, amely a kibocsátás k köövetkeztében megváltozott szerkezetűű halközösséég létrejöttétt eredményezii. Ugyanakkorr jelen vizsgálaattal az erőműűvi hatás ebbeen az esetben nem bizonyíthható egyértelm műen.

MVM ERBE ZZrt.


Dátum:

Lapszám:

201 3. június 12.

412/412

412

Recommend Documents