4090 Polgár, Zólyom utca 14

Polgári Vásárhelyi Pál Általános Iskola ARANY FOKOZAT

IPR munkaterv 2013/2014

4090 Polgár, Zólyom utca 14.

I. Helyzetelemzés Városunkban a munkanélküliek aránya az országos átlagnál valamivel kedvezőbb, de az iskolánkban tanuló gyermekek szüleit tekintve jelentős. Az iskola tanulóinak létszáma 601 fő. Az iskola tanulóinak közel 40% -nál a szülők iskolai végzettsége nem haladja meg az általános iskola 8 osztályát. A családok lakáskörülményei gyakran nem teszik lehetővé a nyugodt tanulást, pihenést. A tanulási kudarcok sokszor magatartási problémákat is előidéznek. Diákjainknál gyakori a kialvatlanság, figyelemkoncentráció

zavara.

A

problémák

megoldásához

szükség

van

a

pedagógusok és a szülők közötti együttműködésre. Intézményünk személyi feltételei biztosítottak az integrációs neveléshez. Szakos ellátottságunk megfelelő, több diplomával, szakvizsgával rendelkező nevelők tanítanak, akik nagy gondot fordítanak az

önképzésre

és

a

továbbképzésre.

A

tanítók

és

szaktanárok

mellett

tantestületünkben három fő fejlesztőpedagógus segíti az oktató-nevelő munkát. Az integrált SNI tanulóink ellátásában pszichológus és gyógypedagógus segít. Az iskola tárgyi feltételei: A bútorzat cseréje folyamatos. Ezzel gyermekeink esztétikusabb és egészségesebb, védő környezetben tanulhatnak. Komoly felújítást igényel a villamos hálózat, szükséges a fényforrások cseréje, az infrastruktúra fejlesztése. A felső tagozat számára a következő szaktantermek biztosítják a zavartalan és szakszerű tanítást: tornaterem, számítástechnika terem, könyvtár. Minden szükséges szakkönyv, lexikon, kötelező és ajánlott olvasmány a tanulók rendelkezésére áll. A különböző tantárgyak oktatásához szükséges eszközállományt pályázatok útján próbáljuk biztosítani Intézményünkben a 2007-ben történt intézményátszervezés óta folyik a hátrányos helyzetű

tanulók

integrációját

segítő

program.

A 2005/2006. tanévtől intézményünk folyamatosan részt vesz az Útravaló Ösztöndíjprogramban. A nevelőtestület beépítette az iskola Pedagógiai

Programjába a halmozottan

hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének programját. Az elmúlt években rendszeresen megtörténtek, dokumentálásra kerültek a 3 havonta kötelező értékelő esetmegbeszélések. Ezeket minden esetben az IPR Kerekasztal megbeszélései, egyeztetései

előzték

meg.

Az iskolai tevékenységek, eredmények publikációja a helyi televízióban, a város és az iskola honlapján olvashatók.

A bemutatkozás és tapasztalatcsere mellett célunk a további hálózati együttműködés lehetőségeinek kiépítése a szülői házzal, a gyermekjóléti szolgálattal, a Roma Nemzetiségi

Önkormányzattal,

a

helyi

középiskolával

és

civilszervezetekkel.

Személyi feltételek Alkalmazotti létszám:

46 fő

Ebből Pedagógus Iskolatitkár

44 fő 2 fő 3 fő

Ebből vezető Fejlesztő pedagógus

2 fő

Integrációs program keretében a tanulók igényeihez igazodva meg kell oldani az iskolának: 

a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,



a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását



és a szociális hátrányok enyhítését.

Szervezett

továbbképzéseken

a

feladatoknak

az

elvégzéséhez

szükséges

kompetenciákat iskolánk pedagógusai közül többen is elsajátították.

Továbbképzés, tanfolyam megnevezése RWCT technikák RWCT technikák Hatékony együttnevelés az iskolában Mentálhigiénés tanfolyam A tanulás tanítása Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés Kooperatív fejlesztés Projektpedagógia alkalmazása Hátrányos helyzetű tanulók integrációs nevelése Konfliktuskezelés Tanulási technikák Drog és alkohol megelőzés Általános iskolai integrációs szakértői Képzés

5 órás 60 órás 30 órás 30 órás 45 órás

Részt vett pedagógusok száma 5 fő 21 fő 22 fő 2 fő 9 fő

30 órás 30 órás 30 órás

14 fő 8 fő 8 fő

30 órás 30 órás 30 órás 10 órás

7 fő 17 fő 1 fő 11 fő

15 órás

2 fő

Az előző tanévben tovább folytattuk a pedagógusok IPR kompetenciáit fejlesztő továbbképzéséket: Hatékonyan együttműködünk a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, a Nevelési Tanácsadó

és

a

Tanulási

Képességeket

Vizsgáló

Bizottság

munkatársaival.

A védőnő közreműködésével előadásokat, beszélgetéseket szervezünk tanulóinknak számára. A 2013/2014-es tanévben újjáalakultak az IPR csoportok és munkaközösségek: 

IPR menedzsment Vezető: Dr. Faragóné Béres Edit Tagjai : Bene Lászlóné Károlyi Attiláné

 Átmenetet segítő munkacsoport Munkaközösségek:  Alsó tagozatos humán munkaközösség vezetője: Kun Tiborné 

Alsó tagozatos reál munkaközösség vezetője: Zsipi Gyuláné



Módszertani munkaközösség vezetője : Tóth Istvánné



Átmenetet segítő munkaközösség vezetője : Mecseiné Gulyás erika



Felső tagozatos humán munkaközösség vezetője : Deák Ferencné



Osztályfőnöki munkaközösség vezetője : Schattmann Ádámné



Felső tagozatos matematika munkaközösség vezetője : Kovácsné Ujvári Ilona



Természettudományi és sport munkaközösség vezetője : Pető Erika

Tárgyi feltételek Elsősorban pályázati források segítségével a befogadó, együttnevelő iskolai környezet tárgyi feltételei javultak. Az előző tanévekben kapott integrációs támogatásból a tantermek berendezése valósult meg, valamint a differenciálást és a kooperatív tanítást segítő eszközöket vásároltunk.

II. Cél Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési és oktatási tevékenységünket a következők jellemezzék: 

Minden gyermek számára biztosítja a lehetőséget képességei kibontakoztatásához



Az otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti



A szülő, a család partnerként résztvevője az iskolai folyamatoknak, szoros a család és az iskola közötti kapcsolat, kommunikáció



Iskolánk együttmuködő, elfogadó, intézménnyé válik



Az oktatásban érintett intézmények együttműködése szorosabbá válik



Pedagógusaink folyamatosan gazdagítják pedagógiai és módszertani repertoárjukat

Speciális céljaink a HHH tanulók érdekében 

Házirendben megfogalmazottak elfogadása



Napirend, szokásrend kialakítása



Közösséghez való alkalmazkodás normáinak elfogadása



Beszédkultúra, szókincs, beszédhangnem, kifejezésmód fejlesztése



Tárgyi környezetük védelme, óvása



Személyiségük fejlesztése



Társaik munkájának, alkotásainak megbecsülése



Az esélyegyenlőséget megvalósító iskolai nevelés és oktatás megvalósítása



Az egyéni különbségekre alapozott a gyermekekhez igazodó gyengeségeket, erősségeket feltáró nevelés, melynek a gyermek cselekvő részese



Az egyéni képességek, a részképesség hiányának feltárása, ezek fejlesztése, mérések végzése, egyéni fejlesztő terápia



A továbbtanuláshoz szükséges alapkompetenciák megszerzése



A tanulók motiváltságának a növelése



Önmaguk, egymás elfogadtatása, ezáltal a másság elfogadtatása, tudatos vállalásának erősítése



Az iskola és a szülők nevelési elvének egymáshoz közelítése

Az iskolába való bekerülés elősegítése:  

Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Az iskola és az óvoda között jó munkakapcsolat alakult ki az évek során

Az együttműködés formái: 

A leendő 1. osztályos tanítók látogatása az óvodákban



Az óvónők látogatása az első osztályokban



A DIFER mérések közös értékelése



Szakmai, módszertani rendezvények közösen



Folyamatos együttműködés a gyermekvédelmi felelősök között



Az óvodákban folyó fejlesztés figyelemmel kísérése, fejlesztő szakemberek együttműködése



A leendő elsősök látogatása az iskolában



Az osztályba sorolás közösen az óvodai szakemberek véleményének figyelembe vételével



Közös kulturális, sport foglalkozásokon való részvétel



Decemberben az óvodás gyermekek szüleinek az iskola igazgatója bemutatja az iskola szervezeti felépítését, humánerő forrásait, oktatási- és fejlesztő eszközeit, ismerteti a tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat. Bemutatkoznak a leendő elsős tanítók.

Kiemelt pedagógiai feladatok Szülői igény, de a nevelés-oktatás feladata is, megteremteni azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a gyermekek egyenletes fejlődését. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gyakran nincsenek birtokában azoknak az alapkészségeknek, amelyek a személyiség fejlődéséhez létfontosságúak. Az alábbi elemi alapkészségek fejlesztése közös célunk az iskolára készülés és az iskolába lépés időszakában: szocializáció, írásmozgás koordináció, beszédhang-hallás, relációs szókincs, elemi számolási készség, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés megértés, finommozgás koordináció, téri tájékozódás fejlesztése nagymozgások koordinációja. Logopédus, fejlesztő pedagógus alkalmazása, a hátrányok gyors és hatékony csökkentése érdekében. (Együttműködés a Nevelési Tanácsadó szakembereivel,

tapasztalatok megbeszélése, továbbhaladás mikéntjében közös állásfoglalás, eredményesség-eredménytelenség megállapítása, felmérések). Heterogén osztályok kialakítása A beiskolázás előtt a jegyző közreműködésével felmérjük a HHH tanulókat, az osztályok kialakításánál elsődleges szempont a rendeletnek való megfelelés. III. Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal: Az eredményes nevelő és oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. Pedagógusok mindennapi feladatai e közös munka érdekében: 

Kezeljék partnerként, nevelőtársként a családot, a szülőt, alakítsanak ki vele jó kapcsolatot (fogadóóra, nyíltnap, családlátogatás, szülői klub)



Ismerjék tanulóik családi hátterét, azok szerkezetét, életmódját, értékrendjét benne a gyermek helyzetét, szerepét (családlátogatás, beszélgetések)



Osszák meg a szülővel a gyermekéhez kapcsolódó megfigyeléseiket, tapasztalataikat. Vita esetén szakmailag indokolják véleményüket, intézkedéseiket.



Adjanak szakmailag indokolt tanácsot a gyermekkel kapcsolatos nevelési, magatartási és tanulmányi problémák megelőzésére.



Tájékoztassák a szülőt rendszeresen, ha szükséges azonnal, a gyermek fejlődéséről, magatartásáról, szorgalmáról.



Törekedjenek bevonni a szülőt közvetlen iskolai, nevelési feladatok megoldásába is.

Az iskolahasználók legszélesebb autonómiáját biztosítja intézményünkben a Szülői Tanács, amely a szülői véleménynyilvánítás hivatalos fóruma. Az intézmény biztosítja a szülőknek a gyermek neveltségi és tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérését a törvényben előírtaknak megfelelően. A szeptemberi szülői értekezleteken kerül sor az osztályonkénti két SZMK tag megválasztására vagy megerősítésére, akik tagjaik közül megválasztják a vezetőséget. Az SZMK elnökével

a rendszeres kapcsolatot az iskolavezetés tartja. Az SZMK ülésein az iskola vezetője tájékoztatást ad az éves munkatervről, a szülőket, tanulókat érintő kérdésekről. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás: Családlátogatásokon

az

osztályfőnök

tájékozódik

a

gyermek

nevelésével

kapcsolatos értékrendről, válaszol a szülők kérdéseire, problémáira. Az első és az ötödik évfolyamon a családlátogatás kötelező. Szülői értekezlet: A szülőkkel való kapcsolattartás hagyományos színterei a szülői értekezletek. Feladata: 

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,



a szülők tájékoztatása: az iskolai célokról, feladatokról, lehetoségekről, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,



a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az intézmény vezetői felé.

Fogadó óra: Fogadóórákat tartunk az iskolai munkatervben meghatározott időpontokban. Itt történik a tapasztalatok, a gondok megbeszélése, a közös tennivalók egyeztetése. A tanuló egyéni fejlesztésének céljából konkrét tanácsokkal látjuk el a szülőt (otthoni tanulás,

szabadidő

helyes

eltöltése,

egészséges

életmódra

nevelés,

tehetséggondozás, továbbtanulás, magatartási problémák, személyiségzavarok, stb.) Nyílt napok: Nyílt napokon lehetőséget biztosítunk a szülők számára, hogy lássák gyermekük és az osztályközösség tanórai munkáját.

Írásbeli tájékoztatás: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. Kötetlen beszélgetések: A szülőkkel való együttműködés jól fejleszthető a tanításon kívüli rendezvényeken. Kezdeményezzük és támogatjuk a szülők részvételét a települési ünnepélyeken, a farsangon. Elégedettségi felmérések: Szükség van arra is, hogy a szülők rendszeresen véleményt nyilváníthassanak az iskolai életről, munkáról. Ennek rendjét az IMIP szabályozza. Gyermekjóléti szolgálattal: A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése minden tanév elején megtörténik, majd az okok folyamatos feltárása és a teendők megszervezése közös feladat. A gyermekvédelem helyzetéről az osztályfőnökök véleménye alapján az iskolavezetés éves beszámolót készít, melyet egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával. Az ifjúságvédelmi munka további résztvevői: szülő, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos, gyámügyi előadó. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: 1. prevenció 2. a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárása 3. a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése Az osztályfőnök kiemelt teendője, de valamennyi nevelő feladata: 

időben feltárja a szociális problémákkal rendelkező tanulók helyzetét



ha veszélyeztetettséget tapasztal, jelentse az iskolavezetésnek, az ifjúságvédelmi felelősnek, a családsegítő munkatársának



javaslatot tegyen a szociális hátrányok enyhítésére

Az osztályfőnök feladatai: 

a tanulók körülményeinek megismerése (családlátogatás)



veszélyeztetettség esetén az illetékes személyek értesítése



folyamatosan ellenőrzi a tanuló tanulmányi munkáját-konzultál a szaktanárokkal



folyamatosan ellenőrzi a tanuló magatartását, hiányzásainak indokoltságát



folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel, szükség esetén az ifjúságvédelmi felelőssel



figyelemmel kíséri a veszélyeztetett tanulók ügyét,



kapcsolatot tart a gyámügyi előadóval, a családsegítő munkatársaival



nyilvántartást vezet a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról.

Minden pedagógus fokozottan figyelemmel kíséri a tanulók iskolai előmenetelét , magatartását.

Egyéni

beszélgetésekkel,

a

lehetőségekhez

mért

maximális

segítségnyújtással törekszik problémáik megoldására, hiányzás csökkentésére. Indokolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök felszólítást küld a szülőnek, további igazolatlan hiányzás esetén a gyermekjóléti szolgálatnak és a Kormányhivatal illetékes osztályának. A szociálisan rászoruló tanulóink az étkezéshez, tankönyv-és tanszervásárláshoz támogatást kérhetnek a fenntartótól. A tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Szakmai és szakszolgálatokkal: Kapcsolatot tartunk a Pedagógiai Szakszolgálattal. Logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus és gyógytestnevelő segíti munkánkat. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság elvégzi a beküldött tanulók vizsgálatát, javaslatot tesz a tanulóval foglalkozó pedagógusoknak a bánásmód mikéntjére, elrendeli az értékelés alóli felmentéseket, a speciális oktatási formákat, az egyéni foglalkozási időkeretet. Nyilatkoznak a tanuló után igényelhető normatíva formájáról, kontrollvizsgálatra rendelik be a tanulókat.. Az iskolaorvos, fogorvosok és az iskola védőnő rendszeresen végzi a tanulók vizsgálatát, szűrését. Az iskolafogászati ellátást a fogszakorvosok végzik. Előre egyeztetett időpontban évi két alkalommal szűrik a tanulókat. A védőnő évente többször tart egészségügyi felvilágosító előadást.

A Polgári József Attila Gimnázium és Szakképző Iskolával és a környező középfokú oktatási intézményekkel: A

pályaválasztási

szülői

értekezletekre

a

nagyobb

körzeti

középiskolákból

rendszeresen meghívjuk az igazgatókat, akik részletes tájékoztatást nyújtanak az intézményükben folyó munkáról, a felvételi követelményekről, továbbtanulási lehetőségekről, illetve az elhelyezkedési esélyekről. A középiskolák nyílt napjain, tanulóink rendszeresen részt vesznek. Az általános iskola befejezése után is igyekszünk nyomon követjük tanulóink tanulmányi előrehaladását Az Ady Endre Művelődési Központtal: Tanulóink rendszeresen részt vesznek az Ady Endre Művelődési Központ által szervezett szabadidős és kulturális rendezvényeken, kiállításokon. A Művelődési Központ csoportjai (Színjátszó, Bábcsoport, Foltvarró - kör) foglalkozásokat tartanak iskolánk tanulói számára, bekapcsolódnak az iskolai rendezvényekbe. Civil szervezetekkel: 

Vöröskereszt helyi szervezete



Polgárőrség



Minőségi Oktatásért, gyermekekért Alapítvány



VDSE

Iskolánk a civil szervezeteket szabadidős tevékenységeinek szervezésébe, lebonyolításába, jutalmak biztosításába is bevonja. Közös programokat szervezünk, egymás programjain részt veszünk. A hátrányos helyzetű, nehéz körülmények között élő családok természetbeni megsegítésében is részt vesznek ezek a szervezetek. A Minőségi Oktatásért, gyermekekért Alapítvány - a jó tanuló hátrányos helyzetű gyermekek számára - ösztöndíjat biztosít.

Együttműködés a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal: 

közös rendezvények szervezése



közös pályázatok



kritikus esetben kapcsolattartás segítése a szülőkkel

IV. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok: Tanórai foglalkozásokon: Legfőbb feladatunk a tanulás iránti motiváció erősítése. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási módszereket, differenciált tanulásszervezést, és a projektmódszert. Rajzórákon,

kézműves

alkalmazásával

foglalkozásokon

lehetőséget

biztosítunk

a a

változatos kreativitásra,

kézműves a

technikák

drámapedagógiai

foglalkozásokon pedig az önkifejezésre, az alkotókedv felébresztésére. A sikeres alkotások, produkciók elismerésével, a dicsérettel erősítjük a tanulás iránti pozitív érzelmi viszonyulás kialakulását. Otthoni kutatómunka: Az

iskolai

könyvtárban

található

bőséges

szakirodalmi

és

szépirodalmi

könyvállomány, valamint a számítógép szabadidőben való használatának lehetősége hozzásegíti a tanulókat, hogy önállóan szerezzenek ismereteket, végezzenek kutató és gyűjtőmunkát, készüljenek kiselőadásokra. Iskolaotthonban és a napközi otthonban folyó foglalkozások: A

tanórán

kívüli

iskolaotthonban

személyiségfejlesztés

egyik

az iskolaotthon.

Az

tanulás, az ismeretek megszilárdítása áll a központban. A

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül egésznapos,

színtere

1-4. évfolyamon minden tanuló

iskolai oktatásban, iskolaotthonos felkészítésben részesül. Az 5-8.

évfolyamon tanulószobai foglalkozások, korrepetálások, tehetséggondozó szakkörök működnek. Mivel a szülők egy része gyermekeik otthoni felkészülésében nem tud megfelelő szintű segítséget nyújtani, ezért fő feladatunk a tananyag megerősítése, felkészítés a másnapi tanórákra és a tanulás tanítása. Célunk a helyes tanulási szokások kialakítása, az önálló tanulási képesség fejlesztése, a szóbeli tanulási technikák elsajátíttatása.

Intézményi szinten szervezett programok: Iskolánk az éves munkatervben a diákönkormányzattal és munkaközösségekkel egyeztetve rögzíti, hogy a hagyományápolás jegyében milyen programokat szervez. 

Környezetvédelmi Hét



Magyar Diáksport Napja



Katasztrófavédelmi Világnap



Takarékossági Világnap



Testvériskolai programok



Iskolába Hívogató Nyílt Nap



Pályaválasztási szülői értekezlet



Szakmai tapasztalatcsere



Mikulás ünnepségek



Karácsonyváró



Magyar Kultúra Napja



Farsang



Nyílt Tanítási Napok



Egészségvédelmi Hét Projekt



Európa Hét Projekt



Költészet Napja



Föld Napja



Anyák napja



Vásárhelyi Hét



Fogadás



Ballagás

Tehetséggondozó foglalkozások: Intézményünkben a tehetséggondozást szolgálják a különböző tanórán kívül szervezett szakkörök és foglalkozások. Járhatnak a színjátszó, gimnasztráda, kézműves foglalkozásokra. A mozgásos tevékenységet igénylők foci, atlétika, karate, kézilabda,és kajak-kenu edzésekre.

A különböző versenyekre való felkészülés, felkészítés ingyenes tanulóink részére. A többletfoglalkozások mellett a könyvtár, ingyenes internet használata segíti a felkészülést. A versenyek nevezési díját és útiköltségét

a Minőségi Oktatásért,

Gyermekekért Alapítvány fizeti.(Kivétel: levelezős versenyek) A felzárkóztatás legfőbb feladatai: 

segítségnyújtás a tanulói részképesség zavarok feltárásában,



az egyéni képességeket figyelembe vevő felzárkóztató program kidolgozása és végrehajtása,



a tanuláshoz szükséges motivációk megteremtése,



a szociokulturális hátrányok kompenzálása,



a kommunikációs és kapcsolatteremtő készség fejlesztése,



a helyes tanulási módszerek kialakítása,



a helyes magatartási és viselkedési szokások kialakítása



A felzárkóztatást segítő tevékenységformák iskolánkban:

A tanítási órák keretein belül 

tanórai differenciálás megvalósítása egyénre szabott feladatokkal,



különböző tanulási technikák tanulói elsajátíttatása



lehetőségek függvényében egyes tananyagrészek projekt módszerrel való feldolgozása

A tanítási órákon kívül 

korrepetálások biztosítása



egyéni foglalkozások biztosítása fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, tanítók, szaktanárok segítségével



iskolaotthonos foglalkozás biztosítása (az 1-4. évfolyamos tanulóink számára,



könyvtári foglalkozások



egyéni elbeszélgetések



hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel a tanuló segítése érdekében



pályázatok, ösztöndíj lehetőségek figyelemmel kísérése, elérése

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: 

szoros kapcsolat az óvodával, szakmai és szakszolgálatokkal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciált és kooperatív munka)



egyéni fejlesztés



teljesíthető, reális követelmények támasztása



iskolaotthon, napközi, egésznapos foglalkozások



az osztályközösség segítő erejének mozgósítása



felzárkóztató foglalkozások



tanári együttműködés formái, műhelymunka



gyermekvédelmi munka



a közös iskolai és iskolán kívüli programokba a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók célzott bevonása



a családlátogatásokkal a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése



szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevétele

A magatartási és beilleszkedési zavarok megelőzése, illetve kezelése érdekében összehangoljuk a szülői ház és iskolánk nevelési elveit. Az iskolában felmerülő tanulókkal kapcsolatos problémákat elsősorban a szülőkkel, szükség esetén a Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal közösen kívánjuk megoldani. Az önálló tanulási képességet kialakító programok Erre a képességre az egész aktív élet során szüksége lesz diákjainknak, ezért nagyon nagy a jelentősége. Az alsó tagozaton ennek a tanítását a teljes tanítási folyamatba beépítjük. A felső tagozaton az osztályfőnöki órák tanmeneteit már ennek a készségnek megfelelően alakítottuk ki.

Új készségek kialakítása és fejlesztése a tanulás érdekében. 

lényegkiemelő készség kialakítása, vázlatírás képességének kialakítása stb.



Idegen nyelv tanulásának technikái, módszerei



versenyekre, vetélkedőkre készülés, tanulás módszereinek kérdéskörei



a figyelem tartósságának kérdéskörei



a délutáni tanulás sorrendisége: könnyű illetve nehéz tanulnivaló, írásbeli és szóbeli tanulnivaló logikus sorrendje



hibák, hiányosságok időbeli felismerése, korrigálás

V. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Patrónusi, mentori rendszer működtetése A mentor – iskolánkban az osztályfőnök vagy az a tanár, akinek kulcsfontosságú szerepe van az iskola és a szülők közötti kapcsolattartásban. A szülővel folytatott négyszemközti beszélgetések során tájékoztatást ad a tanuló iskolai fejlődéséről és általában

az

iskolával

kapcsolatos

pedagógiai

kérdésekről.

Rendszeresen

tájékoztatja az iskolavezetést a szülők véleményéről, kérdéseiről és javaslatairól. Olyan segítő, pártfogó, aki a gyermek iskolai kapcsolatrendszerének működtetését segíti, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységében tanácsadóként, segítőként a tanuló mellett áll. Az eredményes működés feltétele a bizalom, melyet a pedagógusgyermek-szülő együttesen teremthet meg. Az integrációt segítő módszertani elemek Az oktató-nevelő munka hatékonyságát befolyásoló tényezők egyike a tanítástanulás során alkalmazott módszer. A különböző képességű, készségszintű és különböző motiváltságú tanulókkal való eredményes foglalkozás különböző eljárást, különböző módszert igényel. Akiknek különböző a munkához (tanuláshoz) való viszonya, különböző a képességbeli vagy fiziológiai terhelhetősége, azok elé másmás célt kell kitűznünk, más-más feladatokkal lehet egyéni teljesítményük szintjét a legjobban emelni. A szociokulturális hátrányok enyhítésére csak az egyénre szabott, minden körülményt és adottságot figyelembe vevő módszer lehet eredményes. A gyermek, a helyzet, a feladat és természetesen a pedagógus személyisége is

befolyásoló tényező az eredményes és hatékony módszerek kiválasztásában. Nem lehet csupán egyetlen módszert kiemelni az alkalmazható módszerek széles skálájáról.

A

módszerek

sokszínűségében

válogatva

a

nevelő

mindig

a

leghatékonyabbnak vélt, a fejlesztést legjobban szolgáló módszert kell, hogy válassza. Az eredményes képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás a következetesen vezetett tanítási órákon alapszik. A személyiségfejlesztést, az oktató-nevelő munka hatékonyságát kedvezően befolyásolják: 

A foglalkozások érdekesek, élményszerűek legyenek, hogy a gyermekek örömmel vegyenek ezeken részt, érezzék, hogy valamivel gazdagodtak, többet tudnak. A felfedezés izgalma, a sikeres problémamegoldás, az eredményes munka tudata legyen a tanulók tevékenységének legfőbb indítéka.



A fejlődés alapfeltétele a tevékenykedés.



A megoldási módszereket lehetőleg a tanulók fedezzék fel. A heurisztikus tanítási eljárások alkalmazása, a megfelelően kiválasztott rávezető kérdések gondolkodásra nevelő hatása a legeredményesebb, mert e módszer a mechanikus tanulást, a formális ismereteket, a puszta emlékezést eleve kizárja.



Az integrációt segítő módszertani elemek közül kiemeljük az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést, valamint a projektmódszert. De meg kell említeni a kooperatív tanulásszervezést, a gyakran alkalmazott csoportmunkát, az érdekes és sokszínű drámapedagógiát. Valamennyi előfordul a pedagógusok tanítási gyakorlatában a frontális osztálymunkával együtt.

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Az egyénre szabott fejlesztés feltételezi az egyéni sajátosságok figyelembe vételét, és a környezet ehhez igazítását. A tanulók személyiségének és kognitív képének feltárása feltételezi a pedagógus megfelelő szakmai, módszertani kultúráját. Testületünk e területen él azokkal a továbbképzési lehetőségekkel, amelyek segítik a módszer eredményes alkalmazását

A differenciálás kiterjed: 

különböző nehézségű feladatok kitűzésére



az eszközhasználat mértékére



a feladatmegoldáshoz rendelkezésre álló időkeret meghatározására



az alternatív utak kiválasztására, alkalmazására



az önállóság szintje szerinti differenciálásra

Az egyéni bánásmód alkalmazásának pedagógiai stratégiája olyan nevelői magatartást követel, amely valamennyi tanuló személyiségének ismeretében az egyes tanuló szempontjából a leghatékonyabb pedagógiai eljárás alkalmazását kívánja meg. Projektmódszer A

projektmódszer

kooperativitás,

alkalmazásakor

hierarchikus

munkamegosztás

az együttműködés kerül előtérbe.

Mindenki saját

helyett,

a

élményei,

képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így a diákok bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, és személyiségfejlődésük adott szakaszában meglévő ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. A diákok a munkavégzéshez és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen

képességeket

fejlesztenek

ki,

úgymint

a

szolidaritás,

együttműködés, felelősségvállalás, önértékelés, az idegen nyelvi kommunikáció és az informatikai készségek, amelyek mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon sikerességükhöz és érvényesülésükhöz. VI. Műhelymunka, a tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések A nevelők feljegyzéseket készítenek a tanulók haladásáról. Háromhavonta a bejegyzések kapcsán közös megbeszéléseket tartanak, melyeken megvitatják a felmerülő problémákat, tanácsaikkal, ötleteikkel segítik egymás munkáját. Az esetmegbeszéléseken a problémák valódi okának feltárására törekszünk. A lehetséges megoldási módok közül igyekszünk azt kiválasztani, amely a tanuló személyiségének leginkább megfelel.

Az értékelő esetmegbeszélések szempontjai: 1. Helyzetelemzés 2. Szociokulturális környezet változásai 3 .Személyiségfejlődés : tanulási képességek, viselkedéskultúra, emocionális tényezők, attitudök, tehetség területek, fejlesztendő területek 4. Problémamegoldó fórumok A

programban

résztvevő

nevelők

szükség

esetén

javaslatot

tesznek

problémamegoldó fórumok megtartására, melyen a szaktanárok, osztályfőnökök, segítő szakemberek is részt vesznek (meghívás alapján). E fórumokon a nehézségeket, gondokat feltárják, elemzik, illetve megoldást keresnek. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer Iskolánk pedagógiai sajátosságai, így az IPR program is, az esélyek teremtését szolgálják. Ezekből egy hangsúlyos elem az értékelésre kialakított koncepciónk, amely nem választható el az iskolában folyó teljes folyamattól. Értékelő munkánknak a gyerekbe vetett bizalom az alapja. Az értékelés e programban az információk gyűjtésének eszköze, melynek segítségével a pedagógus, a gyermek, a szülő egyaránt felmérheti a gyerek fejlődésének mértékét, és támpontokat kapunk a további tervezéshez, fejlesztéshez. Az értékelés céljai: 

A gyerekek fejlődésének nyomon követése és képességeiknek pontos felmérése.



A pedagógus visszajelzést kapjon munkájáról, megfelelően tervezte-e az elsajátítandó ismereteket az osztály és az egyén számára, ehhez megfelelő módszereket választott-e ki, megfelelő időt és tevékenységeket biztosított-e a készségek gyakorlására.



Hiteles kép rajzolása gyermeknek, szülőnek pillanatnyi fejlődési állapotról. A hiteles értékelés nélkülözhetetlen része az önértékelés is.

A gyerekek értékelésének szempontjai: 

Az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyereknek szóljon.



Alakítsa a helyes önértékelést, segítse az önismeretet.



A gyerek fejlődéséhez megfelelő gyakorlati tanácsokat adjon.



A szülők és a gyerekek is részt vegyenek az értékelés folyamatában, a gyerek legyen aktív részese saját fejlődésének.



Az értékelés az egyén fejlődéséhez mért legyen, serkentsen további erőfeszítésre.



Legyen személyhez szóló, amelyik nem pusztán az állapotot, tényeket rögzíti, hanem a továbblépés lehetőségét is megmutatja.



Tekintse minél átfogóbban a gyerek személyiségét, figyeljen a tudás- és a teljesítményszinttel nem kifejezhető személyiségvonások fejlődésére is.



A teljesítmény mérésére többféle eszköz, módszer használata célszerű.



A gyerek erősségeit, nem pedig gyengéit emeli ki.



Segítse a pedagógusok és szülők közös gondolkodását a gyerek fejlődése érdekében

Az értékelés módszerei, eszközei: Háromhavonta sorra kerülő beszélgetés, amelyen a szülő, a tanuló és a pedagógus van jelen. Az egyéni fejlődési lapon az osztályfőnök összegző értékelést rögzít a szempontsor alapján. A szülő kézjegyével látja el, hozzáfűzheti saját gondolatait is. Multikulturális tartalmak A tantárgyakban integráltan jelennek meg a tananyagok, a helyi tantervben rögzítve, beépülve.(irodalom, természetismeret,

nyelvtan, történelem,

idegen

nyelvek,

földrajz).

A

ének,

rajz,

tananyagon

túl

környezetismeret, a

szabadidős

tevékenységekben és az alapfokú művészetoktatás tartalmában is helyet kapnak a multikulturális tartalmak. Továbbtanulás feltételeinek biztosítása Pályaorientáció-továbbtanulásra felkészítés Feladatunk, hogy tanulóink az általános iskolai felkészítő, felzárkóztató és tehetséggondozó munka eredményeként sikeresen elvégezzék a 8. osztályt,

tanulóink középfokú intézményben képességeiknek, készségeiknek megfelelő tagozaton folyatassák a tanulást, lehetőség szerint érettségit adó intézményben. A pályaorientáció és a továbbtanulásra felkészítés az osztályfőnöki tantervek kiemelt területe.

1. Cselekvési ütemterv 1. Szervezési feladatok Tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

1.1. A HHH tanulók beazonosítása A HHH Gyermekek beazonosításáért felelős team kijelölése Kapcsolatfelvétel az illetékes jegyzővel

Igazgató

Szept. 1.

Beazonosításért felelős team vezetője

Szept. 15.

Megbízás

Az iskola körzetéhez tartozó HHH gyermekek minden nevelési évben 100%-os feltérképezése

Osztálynaplók Kimutatás a HHH gyermekekről

Minden nevelési évben megfelelő a HHH gyermekek arányos elosztása a tanulói csoportokban

1.2. Integrációt elősegítő tanulói csoportalakítás Csoportalakítás az integrált iskolai nevelésnek megfelelve

Intézményvezető

Szept. 1.

1.3. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása Nyitott iskolai működés fenntartása: a szülői házzal való nyitott kapcsolat

Igazgató- helyettesek Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök

Folyamatos

Helyi Pedagógiai Program, IMIP,

A HHH gyermekek rendszeresen járnak iskolába, igazolatlan hiányzása csökken

1. Szervezési feladatok Tevékenység megnevezése A HHH gyermekek körében a Hiányzási Nyilvántartás külön vezetése, folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges intézkedések megtétele

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

osztályfőnökök

Folyamatos, Havi zárás: minden hó 10-ig

Cselekvési terv az igazolatlan hiányzások csökkentésére

Eredményességi mutató

2. Nevelőtestület együttműködése

Formája Értékelő esetmegbeszélések

Nevelőtestület együttműködés RésztveGyakorisáFelelős Dokumentávők ga lás módja Nevelőtestület

Problémamegoldó fórumok

Probléma felmerülés időszakában Folyamatos és tervszerű az éves IPR Munkatervnek megfelelően

Hospitálásra épülő együttműködés

IPR team, Osztályfőnökök

Emlékeztető

Eredményességi mutató Az iskolában működik a pedagógusok együttműködésre épülő értékelési rendszer, amely biztosítja a HHH gyermekek felzárkóztatását, tehetséggondozá sát.

3. Pedagógiai munka kiemelt területei 3.1 Önálló tanulást segítő fejlesztés Tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Az önálló tanulási képességet kialakító programok.  Differenciált tanulásfejlesztés alkalmazása

Minden nevelő

tanító, Folyamatos a Osztálynaplók tanév során

Eredményességi mutató Az egyénre szabott fejlesztés, differenciált személyiségfejlesz tés valamennyi HHH gyermek körében biztosított

 Tanulási technikák, módszerek tanítása a tanítási órák folyamán Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek  Kooperatív technikák, differenciált tanulásszervezi technikák és projektmódszer alkalmazása 1-8. évf.

Minden nevelő Munkaközösségvezetők

Folyamatos a Programterv tanév során Fotók Jelenléti ív

Az iskola képes a különböző háttérrel és különböző eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekeke együttnevelésére, egyéni, differenciált fejlesztésére.

A tanulók önmagához mért fejlődésének a figyelembevétele értékelésekor

3.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok  1. osztályosok bemeneti mérése és csoportos fejl. terv készítése

Osztálytanítók Tanárok Fejlesztőpedagógus gyóygpedagógus

DIFER mérés okt.30-ig

Egyéni fejlesztési tervek

 Óvoda-iskola átmenetet segítő tantárgyi felzárkóztatás 1. osztály

Folyamatos

 Fejlesztő csoport a tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak

Folyamatos

Folyamatos  Egyéni fejlesztés

Osztálynaplók

A tanulási képességek fejlesztésével, a tanulási és egyéb részképesség zavarok leküzdésével, a figyelemkoncentráció szükséges szintjének kialakításával a tanulók iskolai eredményességének javítása.

Kommunikációs képességeket fejlesztő programok  Az internet, a számítógép, a digitális technika beépítése a tanítás-tanulás folyamatába Komplex művészeti programok  Kulturális Nap

Minden nevelő

Folyamatos

Osztálynaplók

Osztálytanítók Osztályfőnökök

alkalomszerű

Jelenléti ív Fotók, Videó felvételek

 Kulturális rendezvényeken való részvétel

A kommunikáció, mint alapkompetencia fejlesztése.

Minél több tanuló, és szülő vegyen részt az eseményen.

3.3. Szociális kompetenciák fejlesztése Közösség-fejlesztő, közösségépítő programok  Sportfoglalkozások  Osztályszintű programok: ünnepváró hetek, klubdélutánok, színházlátogatás, tanulmányi kirándulás,  Iskolai, ünnepi programok: Házi versenyek, túrák, télapóvárás, karácsonyi műsor, farsang, DÖK rendezvények  Városi programok Mentálhigiénés programok  Szelektív hulladékgyűjtés  Egészség megőrző programok szervezése tanulóknak, pedagógusoknak. (Projekthét)

Osztálytanítók Osztályfőnökök DIÖK vezetők

Osztálytanítók Osztályfőnökök

folyamatos

Az éves munkatervekb en meghatározott an

Jegyzőkönyv, Fotók, Videó felvételek

Fotók, Videó felvételek Programterv

A diákok megtanulják, hogyan viszonyuljanak társaikhoz, a felnőttekhez a jobb kapcsolat kialakításának érdekében.

A HHH gyermekek körében kialakul az életkorának megfelelő egészség-tudatos szokásrend-szer

3.4. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Mentori rendszer  „Útravaló” program a 7.8. évfolyamon

mentortanárok

folyamatos

Pályázati anyag

Sikeres továbbhaladás felsőbb évfolyamra

a

3.5. Az integrációt elősegítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés  Házi bemutatók, a munkaközösségek bemutató kiértékelése  SNI tanulók sérülés specifikus fejlesztése. Kooperatív tanulásszervezés  Tanári műhelymunkában a kooperatív módszerek feldolgozása.  Házi bemutató foglalkozások, kooperatív technikák alkalmazására  A tanfolyamokon megismert módszer további beépítése az oktatásszervezésbe Projektmódszer A projektszemlélet, erősítése-, mélyítése

Az éves munkatervek -ben meghatároz ottan

Jelenléti ív Fejlesztő füzetek

munkaközösségek

Havi programban rögzítettek szerint

munkaközösségek

Az éves Programterv munkatervek ben meghatároz ottan

Drámapedagógia  Adrámapedagógiai elemek beépítése munkaközösségek a mindennapi munkába

Osztálynaplók

Programterv Folyamatos szakköri naplók,

Minden tanuló számára a megfelelő, optimális fejlesztés biztosítása

Az így szervezett tanítási órákon megjelenik a szemléletformálás, az önálló ítéletalkotás, a problémák különböző oldalról történő megközelítése, a gyakorlatorientáltság.

Az ismeretszerzés sokkal inkább egyénre szabottá válik, és több pozitív érzelemmel jár. Jártassá válnak az önálló ismeret szerzésben.

A gyakorlatok tovább színesítése, bővítése, tapasztalatok kicserélése 4. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

Tevékenység megnevezése Szöveges értékelés

Egyéni napló

Felelős osztályfőnökök

fejlődési osztályfőnökök

Határidő

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

Nov. 30. Febr. 28. Máj. 30.

A szöveges A HHH tanulók értékelés három havonkénti elkészítése értékelésével javul az együttműködés.

folyamatos

Egyéni fejlődési napló

A fejlesztések folytatása.

5. Multikulturális tartalmak Multikulturális tartalmak Projektben feldolgozva

munkaközössége k

A havi Programterv programban fotók rögzítettek szerint

Az EU népeinek megismerése

6.A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Pályaorientáció  Pályaorientációs foglalkozások 5-8. évf.  Pályaválasztási tanácsadás a 7-8. évfolyamon.

Osztályfőnökök

folyamatos

Osztálynapló Jelenléti ív Foglalkozási tervek

Tapasztalatszerzés a különböző szakmák elsajátításához szükséges kompetenciákban.

I. félév

Foglalkozási napló Jelenléti ív

Nő a jelentkezők száma az érettségit adó intézményekbe.

A nevelési tanácsadó szakemberei

Továbbtanulásra felkészítő program munkaközösségek szaktanárok  Felvételi előkészítő 7-8. évfolyamon  Nyílt napokon való részvétel a középfokú intézményekben  Pályaválasztási szülői értekezlet

Havi programban meghatároz ottak szerint

7. A HHH gyerekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés

Tartalma



Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel  Családlátogatás  Fogadóra  Szülői értekezlet Egyéni elbeszélgetés Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése

Felelős

Határidő

Dokumentálás módja

Osztályfőnökök Mentorok

Az éves munkatervben rögzítettek szerint

Jelenlét ív feljegyzés

Osztályfőnökök

Negyedévente

Értékelő lapok

Eredményességi mutató A Helyi Pedagógiai Programunk nyitott intézményképének megfelelve a családok bevonásának hatékony megvalósításával a Partnerközpontú működés megvalósul, az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel

Ellenőrzés  A munkatervi feladatok határidőre való teljesítése  Az előírt dokumentációk elkészítése  Egyéni fejlesztési tervek és naplók elkészítése

Polgár, 2013. szeptember 07. Dr. Faragóné Béres Edit intézményvezető