4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK

RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK

27

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK 4.1. VASASSZONYFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2003. (V. 30.) SZÁMÚ RENDELETE VASASSZONYFA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS A KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Vasasszonyfa község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 13. §.(1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendeletben foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. §. (1) Jelen előírások hatálya Vasasszonyfa község igazgatási területére terjed ki. (2) Az (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni, az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendelet és szabályozási tervi rendelkezései szerint lehet. Területfelhasználás

Telekalakítás és az építés szabályai 3. §. (1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el. (2) Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy magánúthoz kell csatlakoznia, méreteiknek pedig meg kell felelnie a vonatkozó övezeti előírásoknak. (3) Ahol az építés feltételei terület-előkészítés, az e rendeletben meghatározott mértékű előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg. (4) Az előírt közművek és utak létesítéséről az önkormányzat, vagy a telektulajdonosok gondoskodnak. Az ezzel kapcsolatos költségeket az önkormányzat a telektulajdonosokra részben vagy teljes egészében átháríthatja. (5) Közforgalomnak átadott magánterület esetében a közforgalom számára megnyitás tényét a tulajdoni lapra rá kell vezetni. Kerítés létesítésének szabályai 4. §. (1) Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet- és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44. §. (2) bekezdése alapján az építési hatóság elrendeli. (2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni

2. §.

(3) A telek közterületi vonalán az áttört kerítés 1,2 – 2,0 m magassággal létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

(1) A szabályozási tervlap beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint:

(4) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telekkel határos vonalán), tömör vagy áttört kerítés létesíthető 1,2 – 2,0 m közötti magassággal.

a.) A beépítésre szánt területen az építési használat általános jellege szerint: - lakóterületet, - gazdasági területet, - különleges területet. b.) A beépítésre nem szánt területen: - közlekedési és közműterületet, - zöldterületet, - erdőterületet, - mezőgazdasági területet és - vízgazdálkodási területet

(5) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek között csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,6 m magassággal. Lakóterületek 5. §.

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A Vasasszonyfa területén lévő lakóterületek sajátos építési használatuk szerint a falusias lakóterületbe tartoznak.

RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK

28

Falusias lakóterület általános előírásai 6. §. (1) A falusias lakóterület lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető: a) lakóépület, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) szálláshely szolgáltató épület, d) kézműipari építmény, e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) sportépítmény. g) mező- és erdőgazdasági építmény a telken történő lakóépület egyidejű elhelyezésével, az egyes építési övezetek külön előírásainak figyelembevételével

(3) A lakóterületek beépítésük helyi jellege, karakterbeli különbségük alapján az alábbi egységekre tagozódnak: a) A régi térképek alapján lehatárolt történeti falumaghoz tartozó területeket az építési övezet jelében megtalálható H jel különbözteti meg. b) A kialakult általános jellegű és az új tervezett lakóterületek építési övezeteinek megkülönböztető jele nincs.

Az épületek általában előkert nélkül az utca vonalon helyezendők el. Ettől eltérő utcaszakaszokon a kialakult helyzethez illeszkedően az előkert méretét az építési hatóság határozza meg. f) A kialakult utcaritmus megőrzése érdekében az egyes telkeket az 1. sz. mellékletben ábrázolt sémák szerint kell beépíteni illetve átépíteni: a 10,0-14,50 m széles telkeken oromfalas hosszúház építhető legfeljebb 8,50 m homlokzatszélességgel. a 14,50 m-nél szélesebb telkeken utcavonalon hajlított ház építhető, legfeljebb 8,50 m traktusmélységgel. Az utcai homlokzat megengedett legnagyobb szélessége 15,0 m. a telek belsejében kialakult pajtasorban a pajták átépíthetők vagy újonnan építhetők legfeljebb 5,5 m-es építménymagassággal akár zártsorúan is, de ebben az esetben a hátsókertek megközelítését áthajtó kialakításával biztosítani kell . A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, de legfeljebb 400 m2. Az építendő épület tetőformája konty nélküli nyeregtető: tetőablakokkal, a tetőhéjazat piros, bordó vagy barna színű lehet, az alkalmazott homlokzati szerkezetek hagyományos anyagokból készüljenek. A homlokzatokat fehérre, törtfehérre, sárgára, vagy homokszínűre kell színezni. A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,5-5,0 m Új beépítéseknél és átépítéseknél az oldalkert legkisebb mérete: 4,0 m lehet. A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke: 50%.

e)

g) h)

i) j) k)

(9)

FL 1

a)

(4) A történeti falumag területén az FL-H építési övezet előírásai a hagyományos falusi karakter megőrzését segítik elő.

b)

(5) A ki alakult általános jellegű és az új tervezett lakóterületeknél az utcaritmusra és az épületek megjelenési formájára utaló megkötés nincs.

(6) A falusias lakóterületen megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség 0,4. (7) A falusias lakóterületet teljes közművel kell ellátni. Falusias lakóterület építési övezetei

c) d) e) f)

(10) FL 2 a)

7. §.

(8) Az

FL H

jelű építési övezetben építményeket az alábbi feltételek betartásával lehet elhelyezni:

A beépíthető legkisebb telek területe: 400 m2 szélessége: 10,0 m mélysége: 20,0 m A fentieknél kisebb méretű telkeken már meglévő épületek a beépítettség és a szintterület növelése nélkül felújíthatók, de nem építhetők át. b) A kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2 szélessége: 16,0 m mélysége: 60,0 m c) A közvetlen közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek nem építhetők be. d) Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Az egy-két esetben kialakult kétoldali és szabadonálló beépítés a telepítési távolság és a tűzvédelmi előírások figyelembevételével az épületek átépítésekor is megtarthatók.

b)

a)

c)

d) e) f)

(11) FL 3 a)

O 5,0

30 800

jelű építési övezet előírásai:

A kialakítható legkisebb telek területe: 800 m2 szélessége: 18,0 m mélysége: 40,0 m A beépítési mód oldalhatáron álló. Szabálytalan alakú és saroktelkeken az építési hatóság szabadonálló épületelhelyezést is engedélyezhet. Az előkert mérete legalább 5,0 m kell legyen. Az oldal- és a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %. A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 3,5 – 5,0 m. A zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %. O 5,0

30 1000

jelű építési övezet előírásai:

A beépíthető és a kialakítható legkisebb telek területe: 1000 m2 szélessége: 16,0 m mélysége: 45,0 m A beépítési mód: oldalhatáron álló. Saroktelek esetén szabadonálló épületelhelyezés is megengedhető. Az előkert mélységét meglévő beépítés esetén az adott utcaszakaszon kialakult helyzethez igazodóan az építési hatóság határozza meg. Új telekosztásnál az előkert mérete 5,0 m kell legyen. Az oldalkert legkisebb mérete 6,0 m. Az egyes telkek az utcai homlokvonaluktól számított 70,0 m mélységig építhetők be, 76,0 m és ennél rövidebb telek esetében a hátsókert mérete legalább 6,0 m kell legyen. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %. A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 3,5 – 5,0 m. A zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %. O 4,5

30 550

jelű építési övezet előírásai:

A kialakítható legkisebb telek területe: szélessége: mélysége:

550 m2 17,0 m 25,0 m

RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK

29

b) c) d) e) f) g)

A beépítési mód: oldalhatáron álló, kivételes esetben saroktelken és szabálytalan alakú telken szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető. Az épületek utcai homlokzatát legalább egy pontjukkal a szabályozási terven jelölt építési vonalra kell illeszteni. Egy telken egy épülettömb építhető. A beépítettség max. 30 % lehet. A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 3,5 – 4,5 m. A zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %. Terepszint alatti építmény nem építhető.

e) f) g) h)

(6) Az

(12) A tartalék lakóterületek keretelőírásai:

a)

megadott mérete kötelezően betartandó. A területekre legalább telekosztási terv készítendő az O 5,0

1

30 800

jelű építési övezetben előírtak figyelembe vételével.

Az aktivizálódott lakóterületek az

FL 1

b) c) d) e) f)

övezetbe sorolandók.

Gazdasági terület

(2) Vasasszonyfa területén sajátos építési használata szerint a szabályozási terv egyéb ipari területet határol körül. Ipari terület és építési övezetei 9. §. (1) Az ipari terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású termelési, raktározási, valamint a településgazdálkodási célú tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) Az ipari területen kivételesen elhelyezhető: a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, b) oktatási, egészségügyi, szociális épületek. (3) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség telkenként 0,7. (4) Az iparterületet teljes közművel kell ellátni, építési engedély csak annak elkészülte után adható. 1

SZ 10,0

45 5500

jelű új telekosztású övezetre vonatkozóan az alábbi követelményeket

kell kötelezően betartani: a)

b)

c) d)

SZ 8,0

40 2700

jelű építési övezetben az alábbi követelményeket kell kötelezően

A kialakítható legkisebb telek területe: 5500 m2 szélessége: 50,0 m mélysége: 90,0 m Az előkert legkisebb mérete 20,0 m, amelyben fásított személygépkocsi parkoló elhelyezhető. Az oldalkert legkisebb mérete a megengedett legnagyobb építménymagasság, amelyből a kerítés melletti 5,0 m-es sáv zöldterületként tartandó fenn. A hátsókert legkisebb mérete 15,0 m, amelyből a telekhatár melletti 5,0 m-es sáv zöldterületként tartandó fenn. A beépítési mód: szabadonálló.

A kialakítható legkisebb telek területe: 2700 m2 szélessége: 25,0 m mélysége: 50,0 m A beépítési mód: szabadonálló. A beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %. A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 8,0 m. A zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %. Az előírt számú gépkocsiparkoló és a szükséges rakodóterületek telken belül biztosítandók.

10.§.

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

IG

2

Különleges terület

8. §.

(5) Az

IG

betartani:

A TFL 1, TFL 2, TFL 3 és TFL 4 jelű tartalék lakóterületek feltáró útjainak a szabályozási terven FL

A beépítettség legnagyobb mértéke: 45 %. A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 10,0 m. A kötelezően kialakítandó zöldfelület telekterületre vonatkoztatott legkisebb mértéke: 30 % lehet. A létesítmény működéséhez szükséges, előírt számú gépkocsi parkolót és rakodóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(1) Különleges területek azok a területek, amelyek a község szempontjából meghatározó jelentőségűek, illetve kialakítási módjukban, helyhez kötöttségükben egyedi sajátosságokkal bírnak, és más területfelhasználási kategóriába nem sorolhatók.A Szabályozás Terv az alábbi különleges területeket különbözteti meg: A KÜ jelű építési övezet a sportpálya területe. 1 Az építési övezet előírásai: A Szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, a Széchenyi utca felőli megközelítést és a közút melletti véderdő kiegészítését távlatban meg kell valósítani. Az övezetben csak az alapfunkciót kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el. (2)

(3) A KÜ jelű jelű terület a temető területe, amelyen a temetkezési funkciót kiszolgáló és 2 a terület fenntartása érdekében szükséges építmény építhető. A beépítettség legfeljebb 2% lehet. A kijelölt bővítményt és véderdőt jogosultsággal rendelkező zöldterület tervező által kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési terület 11. §.

(1) A város területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK

30

(2) A közutak és a közterületek számára a szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.

(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

15. 16.

(4) Közúthálózat elemeinek kategorizálása, építési szélességek: 17.

Tervezett lakóút 063/5-11 Tervezett lakóút 122/1, 175 Tervezett parkolóút

kiszolgáló út

B.VI.d.B.

önkorm

12,00-20,00 m

kiszolgáló út

B.VI.d.B.

önkorm

16,00 m

kiszolgáló út

B.VI.d.B.

önkorm

12,00 m

temetői

053/2 Út neve hrsz

Közúti kategória

Kezelő

Védőtávolság

Szabályozási szélesség

18.

Tervezett ipartelepi út 040/12

kiszolgáló út

B.VI.d.A.

önkorm

26,00 m

K.V.B.

közút

50-50 m

30,00 m

19.

Tervezett ipartelepi út 040/5

kiszolgáló út

B.VI.d.A.

önkorm

20,00 m

K.V.B.

közút

50-50 m

30,00 m

A község területén a földhivatali állapotot a szabályozási tervnek megfelelően rendezni kell, mivel jelenleg a járdák számos utcaszakaszon magántelkeken vannak.

K.V.B.

közút

50-50 m

30,00 m

egyéb közút

K.VIII.B.

önkorm

gyűjtőút

B.V.c.B.

külterületen 046/1, 097

országos mellékút

K.V.B.

Széchenyi u. 247, 185

kiszolgáló út

B.VI.d.B.

önkorm

15,00-19,40 m

kiszolgáló út

B.VI.d.B.

önkorm

12,00-18,80 m

8636 1.

Acsád-

Kőszegfalva ök. út 0104 8643

2.

j.

Települési kategória

j.

Salköveskút-

Vasasszonyfa ök út 065/3, 086, 065 Tervezett Vasasszonyfa

3.

4.

Kőszegpaty ök út 012 Tervezet út

országos mellékút országos mellékút országos mellékút

településközi

Vasasszonyfa-Meszlen

16,00 m

083 8639

5.

6. 7.

j.

Szombathely

Csepreg ök. út átkelési szakasza 177

Rákóczi F. u. 55

17,00-21,80 m

közút

50-50 m

30,00 m

8.

Kossuth Lajos u. 121

kiszolgáló út

B.VI.d.B.

önkorm

12,00-21,50 m

9.

Tervezett lakóút 018, 245

kiszolgáló út

B.VI.d.B.

önkorm

16,00 m

kiszolgáló út

B.VI.d.B.

önkorm

14,00 m

kiszolgáló út

B.VI.d.B.

önkorm

16,00 m

B.X.

önkorm

6,80 m

kiszolgáló út

B.VI.d.B.

önkorm

16,00 m

kiszolgáló út

B.VI.d.B.

önkorm

12,00-14,00 m

10. 11. 12. 13. 14.

Tervezett lakóút 322 Tervezett lakóút 326, 327 Gyalogút 275 Tervezett lakóút 184, 17/2, 17/1 Tervezett lakóút 0111/11, 0112

RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK

31

Vasasszonyfa közigazgatási területén lévő mezőgazdasági utak Hrsz

Szabályozási szélesség

Megjegyzés

Hrsz

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény- épület,

Szabályozási szélesség

034/1

14,30

010

9,00

038/1

14,0-16,30

03/1

9,00

047/1

17,50

03/4

9,00-22,00

051

20,50

0102

20,60

057

9,00-13,20

086/15

9,30

039

11,90-13,40

084/2

9,00

036

16,10

069/2

10,00-12,40

035

9,70-10,40

074

9,00

016

13,50-15,30

077

9,30

019

11,60-14,80

079

12,20-13,20

09/1

18,40

063/3

16,00

319

8,30-12,60

Megjegyzés

műtárgy- építés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezeték nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha rendelkezésre áll.

az

egyes

területfelhasználási

egységeknél

előírt

közművesítettség

(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésére, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

A községek kialakult beépítésű területein lévő, az OTÉK 26.§. (2) bekezdésben ajánlott méreteket el nem érő, megmaradó építési szélességű utak mentén az útkezelők felé a közlekedésből eredő semmiféle kártérítési igény nem érvényesíthető.

(5) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az út tengelyétől számított alábbi védősávokat kell biztosítani: - forgalmi utak (összekötő utak) mentén: 50,0 – 50,0 m. A védősávon belül létesítmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint.

(6) A gyalogos közlekedés számára az útkeresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani.

Zöldterület 13. §.

(1) Zöldterület a szabályozási terven közkertként

KK jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

vagy belterületi kertként

BK lehatárolt,

(2) Közkert területén csak a játék, sport, pihenés, vendéglátás és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el, a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, legfeljebb 4,0m építménymagassággal.

(7) Parkolás a)

(9)A KÖ jelű övezetek a meglévő és tervezett szennyvízátemelők önálló közműterülete, ahol csak az alapfunkcióhoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

A szabályozási terven jelölt parkolóhelyeket kötelező módon meg kell tartani, illetve ki kell jelölni. Közműterületek és létesítmények 12. §.

(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Belterületi kert területét a hagyományoknak megfelelően használt gyümölcsösként kell fenntartani, építmény nem, csak pihenőpad helyezhető el benne.

(4) Közkertben fakivágás építményelhelyezés érdekében nem engedhető meg. (5) Közkert területét érintő építési, kertészeti tevékenység (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény vagy kertépítészeti terv is szükséges. Erdőterület 14. §.

(1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, valamint a településszerkezeti és szabályozási tervben erdőként körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK

32

(2) Az erdőterület rendeltetése szerint a) b)

(3) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdő

VE övezetként

szabályozott területen épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §.-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(4) A szabályozási terven gazdasági rendeltetésű erdőövezetként

GE

szabályozott erdőterületen csak a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel: a) beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m2) b) beépítési mód: szabadonálló c) beépítettség (maximum): 0,5 % d) építménymagasság (maximum): 4,5 m. a) beépítettség (maximum): 2 % b) építménymagasság (maximum): 4,5 m.

(1) A mezőgazdasági terület a település növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel

a) szabályozási tervben rögzített, tervezett útról közvetlenül megközelíthető, és az út építése az épület építése megkezdésének idejére befejeződött.

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben a vonatkozó összes szakhatósági előírásoknak maradéktalanul megfelelnek), illetve – ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – az érintett telken új épület is létesíthető. b)

c)

ÁM a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel

kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és –szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el. a) Az ÁM övezet elsősorban környezetvédelmi szempontból további alövezetekre oszlik: Az (ÁM-1) övezetben az épített környezet védelme, valamint vízvédelmi okokból a nagyszámú állattartás tilos Az (ÁM-2) övezetben az előírásokban foglalt feltételek keretei között nagyszámú állattartás folytatható. b) Nagyszámú állattartásnak minősül:

a beépíthető telek legkisebb területe: szélessége: mélysége:

-

3 ha 50,0 m 80,0 m

Birtokközpont az övezet területén 1 ha nagyságú és az azt meghaladó telken valósítható meg. Az építmények összesített bruttó alapterülete legfeljebb 1500 m2 lehet. Az építés egyéb feltételeit az a) pont szerint kell meghatározni. ÁM

(7) Az

(2) Az övezetek telkei csak az esetben építhetők be, ha a telek már meglévő, kialakított útról, vagy a

(5) Általános mezőgazdasági területen

övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 15,0 m kell legyen az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként a 900,0 m2-t nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m a beépítési mód szabadonálló.

15. §.

következő övezetekbe tartozik: a) általános mezőgazdasági terület (ÁM) b) építési szempontból korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (M0) c) majorsági mezőgazdasági terület (MM)

1

a)

b)

(4) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség sajátossága szerint a

ÁM

(6) Az

Mezőgazdasági terület

kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

harminc ló, ötven szarvasmarha, kétszáz juh, kecske, száz sertés, kettőezer broiler baromfi, ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.), ötven strucc, ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezése.

-

védelmi (V E) gazdasági (G E)

(8) Az

2

övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

a beépíthető telek legkisebb területe: 5 ha szélessége: 80,0 m mélysége: 200,0 m az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 20,0 m kell legyen az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként a 1500,0 m2-t nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m a beépítési mód szabadonálló az esetleges nagyszámú állatartó telep és lakóház együttes elhelyezésénél az illetékes szakhatóságok véleményét ki kell kérni. A telken az építmények elhelyezését, a belső és külső gépjárműközlekedést, a közműkapcsolatokat különös tekintettel a szennyvízelhelyezésre, valamint a környezetre gyakorolt hatást minden esetben elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni. -

Birtokközpont az övezet területén 3 ha nagyságú és az azt meghaladó telken valósítható meg. Az építmények összesített bruttó alapterülete legfeljebb 2500 m2 lehet. Az építés egyéb feltételeit az a) pont szerint kell meghatározni. M0

jelű területek használata építési, vegyszerhasználati és művelési

szempontból lehet korlátozott.

RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK

33

M0 jelű övezetben vízvédelmi szempontból a patakok partélétől számított 50 m –en 1 belül építési és vegyszerhasználati, valamint részleges művelési korlátozás van mely szerint a

IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

(9) Az

Környezetvédelem

meglévő gyepes, erdős, bokros felületeket fenn kell tartani, ahol ez hiányzik, a patak part melletti 17. §.

legalább 10 m-es sávban a gyep művelést be kell vezetni. M0 2

(10) Az

jelű övezetbe tartoznak és építés szempontból korlátozott használatúak a

jelenleg is gyep művelési ágban lévő földrészletek, valamint nagytávon a főközlekedési utak számára fenntartott sávok. A közlekedés fejlesztés távlati sávjaiban a gyepművelés bevezetése nem kötelező.

(11) A majorsági mezőgazdasági terület

MM

a meglévő külterületi nagylétszámú állattartó

telephelyek területe, ahol az építményelhelyezés és kialakítás feltételei a következők: a)

b)

c)

Levegőtisztaság védelem a) Levegőtisztaság-védelem szempontjából a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, a 10/2001. (IV. 19.) és a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendeletek az irányadók. b) Az avar- és hulladékégetés idejét és körülményeit helyi önkormányzati rendeletben kell szabályozni. (2) Zaj és rezgés elleni védelem a) A zaj elleni védelem szempontjából a község területén a 8/2002. (III.22.) sz. KÖM – EüM együttes rendelet szerinti kategóriákba (területi funkcióba) az alábbiak szerint kell besorolni a területeket, illetve az övezeteket: 2-es sorszámú területi funkció: az összes lakóterületi övezet, különleges területek, zöldterületek, kertes mezőgazdasági terület övezetei. 4-es sorszámú területi funkció: az ipari területek és a majorsági területek b) Olyan közlekedési útvonalak mellett, ahol a gépkocsiforgalomból eredő zajhatás hosszú távon valószínűleg más módon nem csökkenthető az érintett övezetben egyébként érvényes zajhatárértéknek megfelelően, az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy az a) pontban megjelölt rendelet 4. sz. mellékletében megadott, különböző helyiségeken belül érvényes megengedett „A” hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre. (1)

Elhelyezhető épületek (funkció alapján): lakóépület nem létesíthető gazdasági épületként csak a mezőgazdasági termelést szolgáló raktározási, tárolási, termékfeldolgozási funkciójú épületek létesíthetők állattartó épületek felújíthatók és amennyiben a részletes előírások lehetővé teszik, új épület is építhető. Beépítés részletes előírásai: beépíthető telekterület: min. 3000 m2 beépítettség: max. 10 % építménymagasság: max. 7,5 m beépítési mód: szabadonálló előkert: min. 10,0 m zöldfelületi arány (jellemzően fásítással): min. 50 % elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező. Az állatlétszám növelése esetén a szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

(3) a) b) c)

Vízgazdálkodási terület

d)

16. §. e)

(1) Vasasszonyfa területén a következő vízgazdálkodással összefüggő területek találhatók: a) d)

VT 1

VT 2

jelű a folyóvizek medre és parti sávja jelű a tervezett horgásztó (állóvíz) medre és parti sávja

VT (2) A jelű övezetben a patakok medrében és partján a jelenlegi állapotot megváltoztató 1 tevékenység a meder kezelője és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával végezhető. VT

(3) A jelű övezet a tervezett horgásztó területére terjed ki. A tavat fürdésre használni nem lehet, 2 felületén építményt (stég) elhelyezése csónakkikötő kivételével nem engedhető meg.

(4) a) b) c) d) e) f)

g)

Hulladékgazdálkodás A községben az illegális szemét- és törmeléklerakást meg kell akadályozni, hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényzetben tárolható. A kommunális szilárd hulladék szervezetten a Szombathely igazgatási területén létesített regionális hulladéklerakó telepre szállítandó. A tervezett tó és környéke csak teljes talajcsere után építhető be, és a terület későbbi hasznosítása során, a hulladéklerakás, valamint a hulladék lerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001(X.10.)KÖM. rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A tervezési területen működő szolgáltató, vendéglátó stb. létesítmények, szolgáltató-javító kisüzemek veszélyesnek minősülő hulladékukat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik. A veszélyes hulladékok kezelése csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet. Föld- és vízvédelem Nem burkolt felületen hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el. Területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet. Szennyvíz, szennyezett csapadékvíz és egyéb szennyező anyag felhagyott kutakba, az árkokba, vízfolyásokba, tavakba nem vezethető. Vasasszonyfa igazgatási területén a szennyvizek szikkasztása tilos. Az állattartásból eredő trágyalé zárt, szigetelt gyűjtőkben tárolandó, és szippantással távolítható el. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket közcsatornába vezetés előtt előtisztítani szükséges. Közcsatornába csak a 204/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők. A köz- és magánterületekről csapadékvíz közvetlenül a horgásztóba nem vezethető.

RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK

h)

i)

j)

34

Épületek, utak egyéb létesítmények kialakításakor az érintett területeken lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, (deponálásáról) és újrahasznosításáról a beruházónak, építtetőnek gondoskodnia kell. A termőföldön történő beruházás megkezdése előtt az 1994. évi LV. Tv. 70. §. (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a Vas megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. A létesítmény kivitelezése során a környező termőföldek minőségében kár nem keletkezhet. Mezőgazdasági művelés alatt álló terület más célú felhasználása a szükségleteknek megfelelő mértékben történhet. Minden esetben a Vas megyei Földhivatal földvédelmi járulékot megállapító engedélye szükséges a beruházások megkezdése előtt.

kőfeszület, amely településsel kapcsolatos vallási emlék Sajátos jogintézmények alkalmazása 20.§ Közérdekű környezetalakítás céljából a szabályozási tervlapon megkülönböztetett jellel körülhatárolt területeken ültetési kötelezettség áll fenn. a) A beültetési kötelezettség jellel lehatárolt területeken többszintes, több korosztályból álló növényállományt kell telepíteni. b) A közutak mellett fasorok helyett a rácshatás elkerülése végett változatos formájú telepítéseket kell alkalmazni.

Építészeti örökségvédelem Védőterületek, védősávok 18. §. (1)

Országos védelem alatt álló épületek a) Az országos egyedi védelem alatt álló épületeket és műemléki környezetüket a szabályozási tervek tartalmazzák. b) Országos egyedi védelem alatt álló épület Vasasszonyfán az Rk. Templom Széchenyi u. 3, hrsz 182. c) A műemléki környezetben érintett helyrajzi számok : 44, 43/2, 181, 183, 186, 184/2 d) A műemléki védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos eljárásokat az 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. Mindennemű építési tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével végezhető. e) A műemléki környezet területén lévő építési munkák engedélyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalást ad. f) A szabályozási terven külön jellel jelölt területeken régészeti lelőhely található, amelyekkel kapcsolatban a 2001. évi LXIV számú, a kulturális örökségvédelemről szóló törvény A régészeti lelőhelyek védelme c. fejezetének előírásai szerint kell eljárni. Az érintett területeken kiadandó építési engedélyeknél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként közreműködik.

21. §. (1) A temetők védőtávolsága 40,0 m. A védőtávolságon belül lakóépület nem építhető, emberi fogyasztásra alkalmas növények nem termelhetők. A temetőbővítmény körül telken belül 30,0 m széles véderdő sávot kell biztosítani. (2) A vízfolyások partélétől számított 6 m-es sávot mederkarbantartás céljára szabadon kell hagyni, valamint külterületen a partéltől számított 50,0-50,0 m –es sáv e rendelet 26.§. (9) bekezdése szerint építési, vegyszerhasználati és részleges művelési korlátozás alatt áll. (3) Föld feletti szigetelt nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 m távolság. A biztonsági övezeten belül a 11/1984.(VIII.22.) IpM számú rendeletében előírtakat be kell tartani. (4) A gázszállító vezeték védőtávolsága 9,0 – 9,0 m. Ahol a védőtávolság magánterületre esik, ott az érintett telkekre szolgalmi jogot kell bejegyezni. (5) Az országos közutak védőtávolságai az alábbiak: -

(2)

Helyi örökség tárgyai a) településsel kapcsolatos emlék: vallási emlék: - a buszfordulóban lévő 1901-ben állított kőfeszület - a temetőben 1901-ben állított kőfeszület b) történelmi eseménnyel kapcsolatos emlék: emlékmű: - az I. és a II. világháború hőseire emlékező emlékszobor. Természetvédelem

a négyszámjegyű összekötő utak:esetében külterületen az úttengelytől számított 50-50 m Záró rendelkezések 22. §.

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba és a 744 – TR/2001 törzsszámú dokumentáció Szabályozási Terv I. , II. számú, a Beépítésre szánt területek építészeti örökségvédelme c. 4.4. rajzszámú lapokkal valamint e rendelet 1. sz. mellékletével együtt érvényes. Ezzel egyidőben,Söpte Községi Közös Tanács 3/1987 (IX.26.) sz. rendelete hatályát veszti.

19. §. (1) Az 1996. évi LIII. tv. alapján a település helyi jelentőségű természeti értékűvé nyilvánítja a 048/8 hrsz,a táj értékes elemét képező két befüzesedett árok közötti gyepfelület. (2) A helyi jelentőségű természeti érték helyi védelme a terület helyi természetvédelmi területté való nyilvánításig él, ezt követően a jelen rendelet 30. szakasza hatályát veszti. (3) A (1) bekezdésben meghatározott területeken az alábbi előírásokat kell betartani: a) a védett terület élő kultúráját megváltoztatni nem lehet b) a védett területen régészeti, illetőleg a környezet- vagy természetvédelem érdekében szükséges munkák kivételével más építési munkák végezni nem lehet (4) Egyedi tájértékké nyilvánítandó A Salköveskút felé vezető út és a 069/2 hrsz-ú földút találkozásánál áll az 1910-ben állított

Vasasszonyfa, 2003. ………...

Desits József polgármester

Dr. Erdősi Lászlóné jegyző