4. Füst nélküli dohánytermékek
Az EVSZ becslése szerint a világon mintegy 400 millió ember használ olyan dohányterméket, melynek fogyasztása füstképzo˝déssel nem jár. E szokás évente 100 ezer férfi és 50 ezer no˝ halálát okozza. A füst nélküli dohánytermékek több mint 2000 vegyi anyagot tartalmaznak, melyek közül jó néhány daganatkelto˝. Fogyasztásuk alkalmával ugyanannyi nikotin szívódik fel a szervezetbe, mint cigarettázáskor. Bár mindez lassabban következik be, a rágással fogyasztott dohánytermékek a cigarettához hasonló függo˝séget okoznak. Az egészségügyi hatások vagy a fogyasztás helyén, a szájban vagy általánosan, az egész testben jelentkeznek.
A fogyasztás formái (4.1 táblázat) A por alakú burnótot (dohánylevél-o˝rlemény) az orron keresztül szippantják fel. A burnót fogyasztása a 17. és 18. századi Európában és Amerikában igen elterjedt volt. Manapság már csak szinte kizárólag a dél-afrikai bantuk használják. Régen a dohány rágása is gyakori volt, különösen a tengerészek és a bányászok körében. A dohányrágás a fogíny és a szájüreg rosszindulatú daganataival hozható összefüggésbe. A különbözo˝ nedves burnótfajták fogyasztásának hosszú hagyománya van egyes ázsiai országokban. Újabban ipari méretu˝ elo˝állításába fogtak az Egyesült Államokban és Svédországban, ahol a filteres teához hasonlóan kis csomagokban hozzák forgalomba. A termék különbözo˝ formáit a száj egyes részeiben tartják (az ajak és a fogíny között, a pofa és a fogíny között vagy a nyelv alatt) minden nap néhány órán keresztül. A bételt (arékadió poralakú oltott mésszel és más hozzáadott anyagokkal keverve, szo˝lo˝levélbe csomagolva, dohánnyal vagy anélkül) kiterjedten használják Dél-Ázsia országaiban. Vizsgálatok bizonyították, hogy csak a dohányt tartalmazó termékek növelik a rosszindulatú daganatok kockázatát. A szájon át fogyasztott dohánytermékek használata India és Pakisztán számos vidékén elterjedt; fogyasztásuk bármilyen életkorban elo˝fordul, no˝knél ugyanúgy, mint férfiaknál. Eredetileg kis, háztáji gazdaságokban 36
Füst nélküli dohánytermékek 37
4.1 ábra. Füst nélküli dohánytermékek Forma
Összetétel
Használat módja
Elterjedési terület
Száraz burnót
Por alakú dohány + adalékanyagok
Inhalálás
Dél-afrikai bantuk; korábban ÉszakAmerika és Európa
Nedves burnót
Apróra vágott A pofa vagy ajak dohány kis és a fogíny között csomagokban; tartandó ero˝sen bázikus, a nikotinfelszívódás gyorsítása érdekében
USA: 12 millió használó, fo˝ként fiatal férfiak. Svédország: a férfiak 20%-a, a fogyasztás emelkedik fiatal no˝k körében
Rágódohány
Csomó vagy tekercs
Rágás
Régen az USA déli része, Európában a tengerészek és bányászok
Bétel
Arékadió + porított citrom + dohány + adalékanyagok szo˝lo˝levélbe csavarva
A pofa vagy ajak és a fogíny között tartandó
Dél-Ázsia
Gutka (lásd Kis alumíniumGupta, 1999) fólia zsákocska, melyben dohány arékadió, stb. található
Rágás vagy szopogatás
India és Banglades
Különbözo˝ édességek
Változó mennyiségo˝ dohány (gyakran jelzés nélkül)
Rágás vagy szopogatás
Mint fent: gyermekek is
Gudakhu
Napon szárított dohány pépes formában
Fogak tisztítása
India: Bihar és Orissa
Kaini
Porított, napon szárított indiai dohány
A pofa és a fogíny között tartandó
Dél-Ázsia
Mishri
Porított indiai dohány egy fémlapon felmelegítve
Fogak tisztítása no˝knél és gyermekeknél; a szájban is tartható
India
38 Dohányzás: a világveszély
4.1 ábra. Füst nélküli dohánytermékek (folytatás) Forma
Összetétel
Használat módja
Elterjedési terület
Zarda
Dohánylevél Szájban tartandó citrommal és fu˝szerekkel megfo˝zve, növényi eredetu˝ színezékekkel festve
Dél-Ázsia
Kiwan
Mint fent, rózsavízzel és fu˝szerekkel
Szájban tartandó
Dél-Ázsia
Nass
Dohány, fa hamuja, olaj és rendszerint citrom
Nyelv alatt vagy közép-ázsiai az ajak és a fogíny országok, Irán egyes között tartva részei, Pakisztán, Afganisztán
termelték, de ma már a szájon át fogyasztott dohánytermékeket is ipari méretekben állítják elo˝, és széles körben reklámozzák is. Közép-Ázsia egyes országaiban a felno˝ttek akár 20%-a „nassot” fogyaszt. Az orron át felszívott burnótot a dél-afrikai fekete bo˝ru˝ lakosság fogyasztja, de elterjedt Ázsia egyes részein is.
Egészségkárosító hatások ■
■
■
■
Függo˝ség. Azok a fiatalok, akiknél füst nélküli dohánytermékekkel szemben függo˝ség alakult ki, késo˝bb cigarettára válthatnak, aminek sokkal súlyosabb következményei vannak. Ennek ellenére senkinek sem ajánlott úgy javasolni a füst nélküli dohánytermékek használatát, mint egy „biztonságosabb” szokást. Leukoplakia (fehér folt a száj nyálkahártyáján) azon a helyen gyakori, ahol a fogyasztók a dohányterméket tartják. A dohánytermék fogyasztásának abbahagyása után el szokott tu˝nni. A gingivitis (a fogíny és a fog körüli szövetek gyulladása) a fogszuvasodás esélyét növeli. A fogíny széle visszahúzódhat, és a fog elszínezo˝dik. Ez a fogyasztás abbahagyása után még sokáig megmarad. A száj submucosus fibrosisa (köto˝szövet kialakulása a száj nyálkahártyájában). A köto˝szövetes átalakulás a szájüreg beszu˝küléséhez vezethet. Extrém esetekben ez olyan súlyos is lehet, hogy a betegek már csak szívószálon keresztül tudnak szájon át folyadékot fogyasztani. Ez az elváltozás gyorsan kialakul, nem szu˝nik meg a dohánytermék fogyasztásának abbahagyása után, és nincs ismert gyógymódja (Gupta, 1999).
Füst nélküli dohánytermékek 39
■
■
■
A szájüreg rákja. Kockázatát az egyes tanulmányok változó mértéku˝nek találták, de egy Egyesült Államok-beli vizsgálat a fogyasztóknál négyszer nagyobb valószínu˝séget talált. Délkelet-ázsiai vizsgálatok a rendszeresen dohányt rágóknál tízszer nagyobbnak találták a szájüregi rák kockázatát. A szájüreg rosszindulatú daganata a harmadik leggyakoribb rákfajta Indiában. A dohányt nem tartalmazó bétel rágása esetén e ráktípus kockázata sokkal kisebb. Szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A szív- és érrendszeri betegségeket vizsgáló kutatások változó eredménnyel zárultak. A kockázat enyhén emelkedett lehet e betegségtípusnál is. A burnót fogyasztásának hatásai. Az általa okozott elváltozások nem teljesen tisztázottak. Az arcüreg rosszindulatú daganatos megbetegedésének van bizonyos kockázata.
A szájon át fogyasztott dohányterméknek tulajdonítható szájüregi rák rövid története A szerzo˝knek kevés saját tapasztalata volt ezzel a betegséggel, de egyikünk (JC) gyakran visszaemlékezik egy indiai kórházban tett látogatására. Egy hatágyas kórteremben minden ágyon olyan asszonyok feküdtek, akiknek arcán kifekélyesedett daganatos szövet türemkedett elo˝. Ez ráébresztette a szerzo˝t, hogy mekkora prioritást kellene biztosítani e horrorba illo˝ elváltozást okozó megbetegedés megelo˝zésének.
Megelo˝zés Az utóbbi években Egyesült Államok-beli cégek megkísérelték a füst nélküli fogyasztott dohánytermékek elterjesztését Európában és másutt. Ezt az Egyesült Királyság kormánya, majd késo˝bb az Európai Unió is megtiltotta (kivéve Svédországban, ahol e termékek fogyasztása régi hagyomány). A füstképzo˝déssel nem járó dohánytermékek fogyasztását Ausztráliában, Izraelben, Japánban, Hong Kongban, Új-Zélandon, Szaúd-Arábiában és Szingapúrban is tiltják. Indiában is történnek ero˝feszítések ennek a szokásnak a betiltására, de ezeknek meg kell küzdeniük a termékeket népszeru˝síto˝ új reklámkampányokkal. Itt az egyik követendo˝ út az lehet, hogy népszeru˝sítsék az áttérést a dohányt tartalmazó bételrágásról olyan bétel fogyasztására, melyhez dohányt nem kevertek. Egy Uniós jogszabály igyekszik megakadályozni a „skoal bandit”-nak nevezett, Egyesült Államok-beli termék bevezetését, melyet szopogatni kell. A törvény azonban nem tiltja az olyan dohánytermékek fogyasztását, melyeket rágni kell, például a dohányt tartalmazó cukorkákat.
40 Dohányzás: a világveszély
Egyes Angliában élo˝ ázsiai közösségek vezeto˝it nyugtalanítja e szokás terjedése a gyermekek körében. Az államoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy e termékek fogyasztása milyen kockázatot jelent felno˝ttre és gyermekre egyaránt.
Irodalom Gupta PC. 1999. Gutka: a major new tobacco hazard in India. Tobacco Control 8: 134. Muir CS, Zaridze DG. 1986. Smokeless tobacco and cancer: an overview. In: Zaridze DG, Peto R (eds) Tobacco: a major international health hazard. Lyon: WHO International Agency for Research on Cancer. pp 35-40. Pershagen G. 1996. Smokeless tobacco. Br Med Bull 52(1): 50-57.
Magyar vonatkozások A FACT Intézet 1999-es adatai szerint nálunk a dohányzás az esetek 98%-ában cigarettázást jelent. A pipázók és szivarozók aránya 2% alatt van. A kézi sodrású cigarettát fogyasztók aránya nem éri el a 2%-ot, bár ez 1999 óta növekedhetett (a vágott dohány alacsonyabb adótartalma miatt). A füst nélküli dohánytermékek használata nálunk elhanyagolható.
Irodalom FACT Intézet. Dohányzás és alkoholfogyasztás. Tények és vélemények a magyar közvéleményben. Pécs, 1999. november. URL: http://health21.hungary.globalink.org, Research címszó alatt.
