2016/4 NINCS VÁLTOZÁS AZ 1+1% FELAJÁNLÁSÁBAN Nincs változás az 1+1% felajánlásában A bevallási nyilatkozatot választók is rendelkezhetnek adójuk 1+1%-áról. Évek óta nagyjából csak a fele ajánlja fel adójának egy százalékát abból a mintegy négy és félmillió állampolgárból, aki személyi jövedelemadót fizet. Az szja 1+1%-áról idén is csakúgy, mint az elmúlt években május 20-áig lehet rendelkezni, szja-bevallási formától függetlenül. Aki személyijövedelemadó-bevallást nyújt be az adóhivatalnak, egyúttal rendelkezhet arról, hogy adójának 1+1 százalékával támogat civil szervezetet, egyházat, illetve a Nemzeti Tehetség Programot. Akik már benyújtották a bevallásukat vagy munkáltatójuknál X jelet tettek és a NAV-ot bízták meg a bevallás elkészítésével, de még egyetlen szervezetet sem jelöltek meg kedvezményezettként, nem maradtak le semmiről. Ugyanis az 1+1%-ról rendelkezni a bevallástól függetlenül lehet és lehetett eddig is egészen május 20-ig. Az új lehetőség a bevallási nyilatkozat az szja-bevallás egyik módja. Ha valaki a munkáltató igazolásán X-et ír a megfelelő rovatba, azaz ezáltal megbízza a NAV-ot a bevallás elkészítésével az egyben le is tudja az adóbevallási teendőit.
Az 1+1%-os rendelkezés nem adóbevallási teendő, és a felajánlás csak egy lehetőség, az emberek saját belátásuk szerint dönthetnek, hogy adójuk 1+1%-ával szeretnének-e jótékonykodni. A NAV honlapján valamennyi támogatható szervezet, annak adószáma, illetve technikai száma is megtalálható. Felajánlásokat kizárólag a listán szereplők kaphatnak, vagyis azok a szervezetek, amelyek szeptemberig regisztráltak a NAV-nál és megfelelnek a támogatás feltételeinek. Azok az adóforintok, amelyekről nem rendelkeznek az adózók, a költségvetésben maradnak. Az a pénz azonban, amit az állampolgárok támogatásként felajánlanak, leggyakrabban gyermekek gyógyítását és állatmenhelyek működését szolgálja. NAV ___________________________________________________________________________
A Civil Szervezetek Országos Névjegyzéke „NÉVELLENŐRZÉSI” funkcióval bővült A Civil szervezetek Országos Névjegyzéke „Névellenőrzési” funkcióval bővült A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek bíróságok központi internetes oldalán bárki által, ingyenesen elérhető közhiteles névjegyzéke új „Névellenőrzés” funkcióval bővült. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 36. § (1) bekezdése szerint a szervezet elnevezésének meg kel felelnie a névkizárólagosság követelményének, tehát különböznie kell az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezet nevétől, továbbá a névnek egyediesítésre alkalmasnak kell lennie. A „Névellenőrzés” funkció használatával ellenőrizhető a szervezetek alapítása előtt az, hogy a szervezet választott neve a névkizárólagosság elvének megfelel-e. A szolgáltatás ITT érhető el.
Javasoljuk annak használatát minden nyilvántartásba vételi, illetve – név módosítás esetén – minden változásbejegyzés iránti kérelem bíróságra történő benyújtását megelőzően. birosag.hu __________________________________________________________________________
A FIDESZ EGY ÉV TÜRELMI IDŐT ADNA SZERVEZETEKNEK AZ ÚJ PTK. ALKALMAZÁSÁHOZ
A
CIVIL
Budapest, 2016. február 23., kedd (MTI) – A Fidesz törvénymódosító javaslatban kezdeményez egyéves határidő-halasztást a civil szervezetknek arra, rendelkezéseinek.
hogy
megfeleljenek
az
új
Polgári
törvénykönyv
(Ptk.)
Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a civil szervezeteknek a jelenleg hatályos jogszabály alapján idén március 15ig kellene átvenniük az új Ptk. szabályiat, azonban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) február 19-i tájékoztatása szerint a 81 ezer szervezetből 53 ezer, vagyis az érintettek 65 százaléka nem hajtotta még végre az előírt változtatásokat. A Fidesz ezért a határidő 2017. március 15-re történő módosítását javasolja, továbbá kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a házszabálytól eltérve, már a jövő héten fogadja el az erról szóló módosítást – fejtette ki Gulyás Gergely, aki szerint az ehhez szükséges négyötödös parlamenti támogatás megszerzése azért is fontos, mert különben 53 ezer civl szervezet működése válna jogellenessé. A fideszes politikus kifejtette, a hetályos törvények módosítása nélkül a civil szervezeteknek, egyesületeknek, alapíványoknak március középéig több követelménynek is meg kell felelniük saját létesítő okirataikban. Példaként említette az elnökség határozathozatali gyakorlatának változását, az eddigiektől eltérő vezetői megbízatási időtartamokat, továbbá annak rögzítését, hogy évente kötelező közgyűlést összehívni, továbbá a költségvetést kizárólag a közgyűlés fogadhatja el.
Gulyás Gerely megjegyezte, törvénymódosító javaslatuk benyújtása mellett szakmai konzultációt kezdeményeznek arról, hogy a jelenlegi előírások nem jelentenek-e túl szigorú előírásokat a civil szervezeteknek. A kormánypárti képviselő az uniós betelepítési kvótákra vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta, a pénteki EU-csúcs végén született zárónyilatkozat azt az európai status quót tartalmazza, amelyet Magyarország megtámadott a bíróságon. Kiemelte, a magyar kormány az önkéntes és a kötelező kvótákat is ellenzi, mivel úgy gondolja, a bevándorláspolitika nem része a közösségi jognak. MTI ___________________________________________________________________________
HIRDETMÉNY A SZIMPÁTIASZAVAZÁS ÉS AZ VÁLASZTÁS IDŐPONTJAIRÓL ÉS HELYSZÍNEIRŐL
ELEKTORI
A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet (továbbiakban: NEAr.) 22. § (1)-(2) bekezdése értelmében azelektori gyűlések helyszínei a Kormányablakok, bármely elektor bármely Kormányablakban leadhatja a szavazatát. A szavazólapon feltüntetésre kerülő személyek szavazás(szimpátiaszavazás) időpontja: 2016. március 2., míg
kijelölését
célzó
a civil delegált tagok megválasztása (választás) időpontja: 2016. március 7. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 71. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a Nemzeti Együttműködési Alap (továbbiakban: Alap) Tanácsa és kollégiumai civil delegált tagjainak megválasztására az elektori gyűléseket az alábbiak szerint hívom össze. A NEAr. 22. § (3) bekezdése értelmében elektori gyűlés alatt a Tanács esetében valamennyi; az egyes kollégiumok esetében a megfelelő elektori gyűlésbe (Nemzeti összetartozás, Új nemzedékek jövőjéért, Mobilitás és alkalmazkodás, Közösségi környezet, Társadalmi felelősségvállalás) visszaigazoltan bejelentkezett, megjelent elektort kell érteni.
A szimpátiaszavazás és a választás alkalmával az alábbi linken elérhető összes Kormányablakban, az egyes Kormányablakok nyitvatartási ideje szerint lehet szavazni: WWW.KORMANYABLAK.HU/HU/KORMANYABLAKOK A NEAr. 22. § (4) bekezdése szerint a visszaigazolt bejelentkezés alapján szavazásra jogosult elektorok személyazonosságuknak Kormányablak munkatársa által történő megállapítását (mandátumigazolás) követően személyesen vesznek részt, a szavazásra jogosult elektor helyettesítésére nincsen lehetőség. A mandátumvizsgálathoz valamennyi elektornak magával kell hoznia arcképes személyazonosító igazolványát (személyi igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély), ezek hiányában a mandátumigazolás – az arcképes személyazonosító igazolvány számának rögzítése – nem történhet meg. Az elektori gyűlések ügyrendjét az Alap internetes honlapján, a WWW.CIVIL.INFO.HU/WEB/NEA/HOME oldalon 2016. február 25. napjáig teszem közzé. Budapest, 2016. február 25. Balog emberi erőforrások minisztere
Zoltán
s.k.
________________________________________________________________________ A Nemzeti Együttműködési Alap (továbbiakban: Alap) testületei (Tanács és kollégiumok) civil delegált tagjainak megválasztására összehívott elektori gyűlések ÜGYRENDJE Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 71. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján az Alap testületei (Tanács és kollégiumok) civil delegált tagjainak megválasztására összehívott elektori gyűlések ügyrendjét az alábbiak szerint állapítom meg. Az elektori gyűlés feladata A Tanács és a kollégiumok civil delegált tagjait és póttagjait a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről rendelkező 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet (NEAr.) 24. § (2) bekezdésében illetve az 1. számú mellékletében meghatározott elektori
gyűléseken kell megválasztani a Civil tv.-ben, a NEAr.-ben, valamint az ügyrendben foglalt szabályok szerint. Az elektori gyűlés összehívása Az elektori gyűlések miniszter általi összehívására a Civil tv. 71. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hirdetmény útján kerül sor. A mandátumvizsgálat módja Az elektori gyűlésen jelölési és szavazati joggal (továbbiakban együtt: elektori jogok) rendelkező elektorként csak a civil jelöltállítási rendszerbe a Civil tv. és a NEAr. szerint érvényesen bejelentkezett civil szervezet nyilatkozatában elektorként megjelölt személy vehet részt. Az elektori gyűlés alatt a Tanács esetében valamennyi; az egyes kollégiumok esetében a megfelelő elektori gyűlésbe visszaigazoltan bejelentkezett, megjelent elektort kell érteni. Az érvényes bejelentkezés és a bejelentkezés adattartalma kérdésében az Alap internetes honlapjának (www.civil.info.hu/web/nea/home) jelen Ügyrend közzétételének napja szerinti nyilvántartása az irányadó. Az elektor az elektori jogait csak az elektori gyűlés helyszínén lezajló mandátumvizsgálatot követően gyakorolhatja. Mandátumigazolás nélkül az elektori gyűlésen az elektori jogok nem gyakorolhatók. A mandátumvizsgálatot a Kormányablak munkatársa (továbbiakban: kormányhivatali munkatárs) jogosult elvégezni. A mandátumigazoláshoz az érvényesen bejelentkezett civil szervezet elektorának be kell mutatnia arcképes, személyazonosításra alkalmas okmányát (személyi igazolvány, útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély). Arcképes személyazonosító igazolvány hiányában, valamint akkor, ha megállapítást nyer, hogy a mandátumvizsgálatra jelentkezett személy nem jogosult az elektori gyűlésen elektorként részt venni, mandátumigazolásra nincs lehetőség. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a mandátumvizsgálatra jelentkezett személy jogosult az elektori gyűlésen elektorként részt venni, a személyazonosításra alkalmas okmányának száma rögzítésre kerül a zárt hálózatú számítógépen (személyazonosság megállapítása). Amennyiben az elektor adatai nem egyeznek meg a felmutatott igazolványon és a rendszerben, az elektori jogok nem gyakorolhatóak. A mandátumvizsgálat eredménye ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az elektori gyűlésre vonatkozó általános szabályok Az elektori gyűlés a mandátumigazolással rendelkező elektorok számától függetlenül határozatképes. Az elektori gyűlés nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez,
valamint
a
személyes
adatok
védelméhez
fűződő
jogokat.
Az elektori gyűlés menete: I. Szimpátiaszavazás (szavazólapon feltüntetésre kerülő személyek kijelölését célzó szavazás) II. Választás (civil delegált tagok megválasztása) Testületi tagok megszavazásának rendje A Tanács és a kollégiumok civil delegált tagjait a Civil tv.-ben, a NEAr.-ben és az ügyrendben rögzített szabályok szerint egyéni listás szavazással választják meg a mandátumigazolással rendelkező elektorok. A választásra vonatkozó szavazólapra minden olyan jelölt neve felkerül, aki a mandátumigazolással rendelkező elektorok tíz százalékának szavazatát az erre irányuló szavazás (szimpátiaszavazás) során elnyerte. Szavazólap alatt az e célra kialakított zárt hálózatú számítógépes rendszer szavazás leadására kifejlesztett felületét kell érteni. A szavazólapon rögzíteni kell a következő adatokat: – az elektori gyűlés helye, időpontja, – az elektori gyűlés megnevezése (NEAr. 1. számú melléklete szerint), – a választás célja (Tanács, vagy valamely kollégium tagjának/tagjainak megválasztása, kollégium esetében a kollégium pontos megjelölésével), – a listára leadható szavazatok száma, arra irányuló figyelmeztetéssel, hogy ennél több személy megjelölése nem lehetséges, – a jelöltek neve abc sorrendben. I. Szimpátiaszavazás A szimpátiaszavazás során a jelenlévő elektorok száma az érvényes mandátumigazolással rendelkező elektorok száma azon testületre és elektori gyűlésre vonatkozóan, amelyre az érvényes mandátumigazolással rendelkező elektor szavazatát leadta. Az az elektor számít szavazáson megjelentnek, akinek a személyazonosító okmány száma rögzítésre került (mandátumigazolt). A szimpátiaszavazás során minden elektor egyszer jogosult szavazni tetszőleges számú tanácsi és kollégiumi tagjelöltre. A szavazás nem szakítható meg, adattartalma a szavazat elektor általi véglegesítését követően nem módosítható. Szimpátiaszavazás folyamata 1. A kormányhivatali munkatárs bejelentkezik a rendszerbe. 2. A kormányhivatali munkatárs kiválasztja az elektort a rendszer által felkínált listából. 3. A kormányhivatali munkatárs ellenőrzi a megjelent elektor személyazonosságát. 4. A kormányhivatali munkatárs rögzíti az elektor által átadott személyazonosító
okmány
számát.
5. Az elektor a tanács jelöltjei közül tetszőleges számúra adja le a szavazatát, az e célra kialakított zárt hálózatú számítógépes rendszer szavazás leadására kifejlesztett felületén. 6. Az elektor az elektori gyűlésének megfelelő kollégiuma jelöltjei közül tetszőleges számúra leadja a szavazatát, az e célra kialakított zárt hálózatú számítógépes rendszer szavazás leadására kifejlesztett felületén. Amennyiben az elektor egyik testület esetében sem kíván jelölni, tartózkodhat. 7. A rendszer egy összesítő képernyőn megmutatja a leadni tervezett szavazatokat. 8. Az elektor a szimpátiaszavazás befejezésével rögzíti a leadott szavazatokat. Ezt követően további módosítási lehetőség nincs, az elektor számára újabb szimpátiaszavazás sem indítható . A szimpátiaszavazás zárása 1. A kormányablakban (a helyiségben) a hirdetményben megjelölt zárás időpontját megelőzően megjelent elektorok jogosultak, a határidőn túl megjelentek nem jogosultak leadni a szavazataikat. A szabályozások betartásáért a kormányhivatali munkatárs felel. 2. A szimpátiaszavazást követően a kormányhivatali munkatárs adminisztratívan jelzi, hogy a szavazás folyamata részéről lezárult. Ezzel az érintett munkatárs elől a rendszer zárolásra kerül, szimpátiaszavazás céljából már nem tud ismételten bejelentkezni. 3. A rendszer központi zárását a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya vezetője végzi el, amikor meggyőződött róla, hogy szavazásra jogosult elektor már nem várakozik szavazásra. (A zárás előtt esetleg kialakuló várakozások száma miatt ez előre nem becsülhető, nem feleltethető meg egy automatikus zárási időpontnak) A szimpátiaszavazás eredményeit a zárt hálózatú számítógépes rendszer összesíti, amely alapján a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya elkészíti az összesítést tartalmazó jegyzőkönyveket, valamint az elektronikus szavazólapokat a Tanácsra és a kollégiumokra vonatkozóan. Az elektori gyűlések jegyzőkönyveit a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hitelesíti. A jegyzőkönyv tartalmazza az elektori gyűlés helyszínét, időpontját, a jegyzőkönyvkészítő, a jegyzőkönyv-hitelesítő nevét, a megjelent elektorok számát, valamint az elektronikus szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet annak készítője és a hitelesítő írják alá. II. Választás Az elektronikus szavazólapon az elektor a Tanács és az elektori gyűlésnek megfelelő kollégium esetében egyaránt legfeljebb három-három jelöltre adhatja le érvényesen a szavazatát. A választás során minden elektor egyszer jogosult szavazni, a szavazás nem szakítható meg, adattartalma a szavazat elektor általi véglegesítését követően nem
módosítható. Az az elektor számít szavazáson megjelentnek, akinek a személyazonosító okmány száma rögzítésre került (mandátumigazolt). Választás folyamata 1. A kormányhivatali munkatárs bejelentkezik a rendszerbe. 2. A kormányhivatali munkatárs kiválasztja az elektort a rendszer által felkínált listából. 3. A kormányhivatali munkatárs ellenőrzi a megjelent elektor személyazonosságát. 4. A kormányhivatali munkatárs rögzíti az elektor által átadott személyazonosító okmány számát. 5. Az elektor az elektori gyűlésének megfelelő kollégiuma jelöltjei közül háromra adhatja le a szavazatát, az e célra kialakított zárt hálózatú számítógépes rendszer szavazás leadására kifejlesztett felületén. 6. Az elektor a tanács jelöltjei közül háromra adhatja le a szavazatát, az e célra kialakított zárt hálózatú számítógépes rendszer szavazás leadására kifejlesztett felületén. 7. A rendszer egy összesítő képernyőn megmutatja a leadni tervezett szavazatokat. 8. Az elektor a választás befejezésével rögzíti a leadott szavazatokat. Ezt követően további módosítási lehetőség nincs, az elektor számára újabb választás sem indítható. A választás zárása 1. A kormányablakban (a helyiségben) a hirdetményben megjelölt zárás időpontját megelőzően megjelent elektorok jogosultak, a határidőn túl megjelentek nem jogosultak leadni a szavazataikat. 2. A választást követően a kormányhivatali munkatárs adminisztratívan jelzi, hogy a szavazás folyamata részéről lezárult. Ezzel az érintett munkatárs elől a rendszer zárolásra kerül, választás céljából már nem tud ismételten bejelentkezni. 3. A rendszer központi zárását a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya vezetője végzi el, amikor meggyőződött róla, hogy szavazásra jogosult elektor már nem várakozik szavazásra. (A zárás előtt esetleg kialakuló várakozások száma miatt ez előre nem becsülhető, nem feleltethető meg egy automatikus zárási időpontnak) Jegyzőkönyv vezetése, hitelesítése A választás eredményeit a zárt hálózatú számítógépes rendszer összesíti, amely alapján a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya elkészíti az összesítést tartalmazó jegyzőkönyveket a Tanácsra és a kollégiumokra vonatkozóan, mely tartalmazza a megválasztott tagok és póttagok adatait. A Tanács civil delegált tagjainak megválasztásával kapcsolatos összesített adatokat külön hitelesített jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a hivatalos honlapon keresztül nyilvánosságra hozni.
A kollégiumok civil delegált tagjainak megválasztásával kapcsolatos összesített adatokat elektori gyűlésenként külön hitelesített jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a hivatalos honlapon keresztül nyilvánosságra hozni. Az elektori gyűlések jegyzőkönyveit a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hitelesíti. A jegyzőkönyv tartalmazza az elektori gyűlés helyszínét, időpontját, a jegyzőkönyvkészítő, a jegyzőkönyv-hitelesítő nevét, a megjelent elektorok számát, valamint az elektronikus szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet annak készítője és a hitelesítő írják alá. Szavazatszámlálás A leadott szavazatokat a zárt informatikai rendszer összesíti, amely alapján a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya elkészíti az összesítést tartalmazó jegyzőkönyveket a Tanácsra és a kollégiumokra vonatkozóan, mely tartalmazza a megválasztott tagok és póttagok adatait. A szavazás eredményével szemben kifogásnak, fellebbezésnek nincs helye. Szavazategyenlőség esetén a tagságot elnyerő jelölt kilétét nyilvános sorsolással kell megállapítani. A sorsolást a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár rendeli el. A szavazás eredménye A Civil tv. 72. § (4) bekezdése szerint a Tanács, illetve kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerinti legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik jelölt szerez megbízatást. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Az elektori gyűlésen megválasztott civil delegáltak névsorát, valamint a póttagok nevét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Budapest, 2016. január 22. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere sk.
