3X:-2Y9
ervrzrrEs
F()Ct Al KOIASI'(-)t
Ittir
I
llKAl
FS
tSZTtt
BI.iI)APt
ST
Nll.lNKi\t.t(-i\'l
Az eredeti miivet a Nemzetkcizi Munkaiigyi Hivatal jelentette meg Genfben Introduction cimmel @ Nemzetkozi Munkaiigyi Szervezet / International Labour Organisation 2002 @
A magyar kiadis szerz6i joga a Foglalkoztat6spolitikai 6s Munkaiigyi Miniszt6rium tulajdona,
2003
Foglalkoztatdspolitikai 6s Munkaiigyi Miniszt6rium Nemzeti ILO Thndcs Tirkirs6ga Szerkesztette: Rig6 Edit Beuezetds
Budapest, 2003
TARTALOM
x6sz6ruerrvrrvArlrAs
{. A SZAKSZERvEZETEK Es l
xemex 16z6rrr
EcYENt-6sEa
relEpirEse 3. HocyAN xaszrAlJuK A ronMsaNyAcor? 2. A FoRnAslrvac
cEt
le
Es
7 12
t5
4. A NEMEK EGyENl6sEcEnE voNATKoz6 t-lpver6 FocALMAK {6
xurrxozAsox
Es
rovAaer
TRoDALoM
20
KOszoNETNYrLvAuirAs A Forrdsanyag szerz6i Lin Lean Lim, Sriani Ameratunga 6s Carmel lVhelton. Maga az anyag a Nemzetkozi Munkaiigyi Hivatal (ILO) Nemek Egyenl5s6g6t T6mogat6 Programja (GENPROM), a Munkav6llal6i Tev6kenys6gek Hivatala (Bureau of -Workers' Activities)
(ACTRAV), a Szabad Szakszervezetek Nemzetkozi Konfoderdci6ia (ICFTU), a Nemzetkozi Agazati Szovets6gek (ITSs) 6s kiilonbcjz6 orszdgok szakszervezetei aktiv egyiittm6kdd6s6nek kijszonhet6en jdtt l6tre. Az egyrittm(kod€s azzal a felm6r6ssel kezd6dott, amely a szakszervezetek szerep6t vizsgillta a nemek kozotti egyenl6s6g el6mozditdsdban. A felm6r6s eredm6ny6t a Forr6sanyag mell6kletek6nt megjelen6 jelent6s tartalmazza. Az itdolgozott, v6gleges szciveg a vil6g ki.ilonboz6 pontjair6l egybegy6lt szakszervezeti tagok r6szv6tel6vel az anyag megvitat6s6ra szervezett m(helyfoglalkoz6s 6kal szolgdkatott visszajelz6seket 6s kieg6szit6seket alapul v6ve k6szi.ilt el. A Forr6sanyag szerepel A N5k 6s F6rfiak Foglalkoztat6si Es6lyegyenl6s6g6re vonatkoz6 Inform6ci6s Adatbilzisban is (Information Base for Equal Employment Opportunities for -Women and Men), amely CD-ROM-on 6s a kovetkez6 internetes honlapon is el6rhet6: http //www. ilo.org/genprom/eeo
-
:
A Nemek Egyenl6s6g6t Tdmogat6 Program munkat6rsaik6nt kozrem(ikod6
szerz6k szeretn6nek kciszonetet mondani annak az igen nagyszilmi szervezetnek 6s embernek,
akik valamilyen m6don hozzdjdrultak a Forr6sanyag elkdszit6s6hez: a Szabad Szakszervezetek Nemzetkozi Konfoder6ci6ja (ICFTU) N6bizottsdg6nak, valamint Egyenl6s6gi 6s lfiirs6gi Tagozatilnak; a Nemzetkozi Kereskedelmi Hivataloknak (ITSs), ktilonosen Babro Budinnak, a Nemzetkozi f lelmiszer-ipari, Mez6gazdasigi, Szillodai, f ttermi, Vend6gl6t6-ipari, Doh6nyipari Szakszervezetek 6s a Munkav6llal6k Egyestilt Szovets6g6t6l (IUF), valamint Ros Harvey-nek 6s Nora \Tintournak a Kciztisztvisel6k Nemzetkozi Szervezet6t6l (PSI) csak(rgy, mint az anyag j6v6hagy6sdra szetvezett mfihelyfoglalkozds valamennyi, orsz6gos vagy regiondlis szakszervezeteket k6pvisel6 r6sztvev6j6nek. Az ILO-n beliil pedig szeretn6nk megkoszcinni a b6toritdst 6s tilmogatilst koll6gdinknak a Munkavdllalilsi Tev6kenys6gek Hivatal6b6l (Bureau of \Torkers'Activities) (ACTRAV), els6sorban Manuel Simonnak, Michael Sebastiannek 6s Amrita Sietaramnak; a Foglalkoztarilsi Agurut vezet6sdglnek, koll6g6inknak az ILO torin6i K6pz6si Kozpontj6ban 6sJane Zhangnak a Nemek Kcizotti Egyenl6s6g Hivatal6ban (Bureau for Gender Equality). Ktilon koszonet illeti Elsa Ramost a Szabad Szakszervezetek Nemzetkcjzi Szovets6g6b6l (ICFTU) 6s Shauna Olney-t a T6rsadalmiP6rbesz6d Er6sit6s6t C6lz6 Programb6l (Infocus Programme on Strengthening Social Dialogue) a Forr6sanyag egyes fi.izeteihez kapcsol6d6 hasznos megjegyz6seik6rt 6s javaslataik6rt. H6l6val tartozunk Sergio Pillovskynak is a nyomdai r6szlegb6l a ki.ils6 megjelen6s kialakit6s6ban 6s a nyomtat6sban nyrijtott segits6g66rt.
V6giil, de semmik6ppen sem utols6 sorban, szeretn6nk koszrjnetet mondani a Holland Kir6lys6g kormdny6nak a Holland Partnerkapcsolati Program (Netherlands Partnership Programme) keret6ben nyijtott plnzigyi timogatilstrt, amely nem csup6n lehet6v6 tette kiadv6nyunk l6trejcitt6t, hanem abban is segit, hogy t6mogassuk az orszdgos, illetve region6lis szakszervezeteket anyag gyakorlati felhasznillilsiban. ^z
7
1. A szAKszERvEzETEK Es A NEMEK xdz6rrl eovexl6sEc ,,Tbkintettel ama, bogt az emberisdg csalidja minden egtes tagfa mdlt6sdginak, oalamint egjtenlt 6s elidegenithetetlen jogainak elismerdse alkotja a szabadsd.g, az igazs,i.g 6s a bdke alapjdt a uild.gon, Mindenki, b,lrmely megktiliinbdztetdsre, neoezetesen fojro, szfnre, nernre, nyelure, aalld.sra, politikai uagt bri.rmely mds adlerndnyre, nemzeti uagt ti.rsa.dalmi eredetre, aagtonra, szilletdsre, uagt bi.rmely m,is kiiriilmdnyre aal6 tekintet ndlkill biaatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilori,nitott iisszes jogokra is szabadsd.gokra," 1
A nemek kozotti egyenl6s6g alapvet6 emberi jog
6s alapfelt6tele a hat6konyan mfikod6 demokr6cia megteremt6s6nek. Demokratikus fel6pit6si.ik 6s felhatalmaz6suk, hogy a munkav6llal6k jogait t6mogass6k 6s megv6dj6k, a szakszervezeteket a diszkrimin6ci6 elleni kiizdelem 6lharcosaiv6 teszi munkahelyi, helyi kozoss6gi, orsz6gos, region6lis 6s nemzetkcizi szinten.
Mivel vil6gszerte novekszik a n6k szdma a fizetett munkav6llal6k kozott, a nemek kozotti egyenl6s6g el6mozditis6nak is megn6tt a )elent5s6ge. Noha egyre tobb n5 dolgozik otthondn kivtil, a munkav6llal6 neme vilkozatlanul a munkaer6-piaci diszkrimin6ci6 egyik meghatiroz6 aLapja. Ahogy egyes munkav6llal6k munk6ltat6ikt6l megkiilonboztet6sben vagy megtorl6sban r6szestilnek szakszervezeti tags6guk miatt, ugyanrigy 6ri gyakran a n6ket is h6tr6nyos megkiilonboztet6s nemiik, csal6di 6llapotuk vagy csalidi kotelezetts6geik miatt. Amikor a n6k be akarnak l6pni a szakszervezetbe, el6fordul, hogy tov6bbi diszkrimin6ci6 €ri 6ket a munk6ltat6 r6sz6r6l. Sok esetben a leplezetlen vagy direkt diszkrimindci6t a h6tr6nyos megkrilonbciztet6s vagy megtorl6s indirekt vagy kifinomultabb formili v6ltott6k fel. A f6rfiakhoz k6pest a n6k tov6bbra is h6trdnyos helyzetfiek, jobban ki vannak t6ve a kizs6km1nyol6snak 6s nincs megfelel6 szervezeti h6tteriik, k6pviseletiik 6s t6rsadalmi szint6 v6delmiik: ,,A n6k eg)re gtorsali iitemben csatkkoznak a uildg munkaerejdbez, de tdbbnyire alacsony szinten, rosszul fizetett, rosszul megbecstih, bizonytalan ,illrl.sokban, Kiszdrnitbata.tlan, bog mekkora drat fizetiink gazdasrigi, illetue t,i,rsadalmi szinten a diszkrirnini.ci6 miatt, kriliiniisen, ba n6k ellen irdnyul, de akkor is, ba alapja faj, btrszfn, uallri.s, politikai adlemdny, szexud.lis 6rdekl6dds, fogatdkossti.g uagt 6letkor. A szakszeroezetek az6rt barcolnak a diszkrimindci6 ellen, mert belytelenftik, de meggtfzdddsiink, bogt az egenlfisdg elfimozditrisa az egdsz td.rsadalom jaui.ra szolg,i.l, biszen olyan emberek termel6kapacitdsd.t szabaditja fel, akikttl igazsigtal.anul megtagadj,ik a tisztessdges munka lebet6sdgdt." 2
A
szakszervezeteknek egy6rtelm(ien dont6 szereptik van abban, hogy megv6dj6k azokat a munkav6llal6kat, akiket diszkrimin6ci6 6r nemiik vagy 6ppen fajuk, b6rsziniik, nemzetis69i.ik yagy t6rsadalmi eredetiik, fogyat6koss69uk, csal6di kotelezetts6geik, szexu6lis 6rdekl6d6siik vagy 6letkoruk miatt. A nemek kozotti egyenl6s6g el6mozditilsa 6s a kiszolg6ltatott n6i munkav6llal6k v6delme ter6n a szakszervezetek fontos szerep6t szogezte le az ENSZ negyedik Vil6gkonferenci6ja a
n6kr6l Cselekv6si Platformia (Platform for Action of the United Nations Fourth NTorld Conference on \7omen) (Peking, 1995. szeptember), amely felhiv6st int6zett a korm6nyokhoz 6s minden t6rsadalmi szerepl6hoz, hogy (178. bek.h, i):
I A, E.b".i Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948. 2 ,,Muking Vision into Reality: Priorities for the ICFTU in the 21" Century" (,,A2 elk€pzelesek megval6sitisa: az ICFTU legf6bb c6ljai a XXI. szAzadban"). A Szabad Szakszervezetek Nemzetkdzi Konfoder6ci6ja (ICFTU) 17. Ml6gkongresszusa 6ltal elfogadott Hatrirozatok, 2000. 6pnlis 3-7.
BEVEZETES
A SZAKSZERVEZ[TEK
ES
A NEMEK
,,A kollektiu szerzfddst tekintsdk jogkdnt 6s az a.l.acsonyabb nti munkabdrek megsziintetdsdnek, oalarnint a munkakiiriilmdnyek jaaftdsd.nak fontos eszki)zekdnt; Tri.rnogassd.k a n6i sza.kszeruezeti tisztsdgaisel6k megud.ksztdsd.t 6s gondoskodjanak arr6l, bog fekdatuk adgzdse kiizben a n6ket kdpoiself szakszentezeti funkciondriusok dlksuddelmet 6s fizikai biztonsdgot 6laeznek."
A Pekingi Cselekv6si Platform tilmogatja
,,a szakszervezeteknek a pozici6k ter6n a n6k 6s f6rfiak kozotti egyenl6s6g el6r6s6re ir6nyul6 tcirekv6seit, melybe belerartozik a dont6shoz6 szervekben 6s tilrgyal6sokon val6 egyenl6 r6szv6tel minden szinten" (192. bek. d, 113. oldal).
A
Ml6gcs(rcs a t6rsadalmi fejl6d6sr6l (\7orld Summit on Social Development) (Koppenh6ga, 1995. m6rcius) szint6n elfogadott bizonyos c6lokat 6s egy Cselekv6si Programot a ,,munkav6llal6k alapvet6 jogal"-r61. Ezeket az alapvet6 jogokat
er6sitette meg
a
Nemzetkozi Munkai.igyi Konferencia (International Labour Conference) 1998 jfnius6ban, amikor elfogadta a Nyilatkozatot a munka vililgdra vonatkoz6 alapvet6 elvekr6l 6s jogokr6l 6s ezek alkalmazilsir6l (Declaration on Fundamental Principles and Rights at \7ork and its Follow Up). A Nyilatkozat leszogezi, hogy a Nemzetkcizi Munkarigyi Szervezet (ILO) minden tag6llama ktiteles tiszteletben tartani, el6mozditani 6s j6hiszemfen megval6sitani bizonyos elveket, nevezetesen a szabad t6rsul6st 6s a kollektiv tingyalilshoz va16 jog 6rdemi elismer6s6t; a k6nyszermunka vagy kotelez6 munka megszr.intet6s6t; a gyermekmunka 6rdemi eltorl6s6t; afajon, b6rszinen, nemen, vall6son, politikai v6lem6nyen, nemzeri hovatartozlson vagy t6rsadalmi szdrmaz6sot alapul5 diszkrimin6ci6 megsziintet6s6t a foglalkoztat6sban 6s a munk6ban.
A Peking*13 (Beijing*5) felhiv6st int6zett a korm6nyokhoz 6s az cisszes orsz6gos vagy nemzetkcjzi szinten 6rintett f€lhez, hogy ,,Vegy6k figyelembe, t6mogass6k 6s val6sits6k meg azokat az elveket, amelyeket a Nemzetkozi Munkaiigyi Szervezet (ILO) Nyilatkozata a munka vll6g6ra vonatkoz6 alapvet6 elvekr6l, jogokn6l 6s alkalmaz6sukr6l tartalmaz, 6s vegylk fontol6ra a Nemzetkozi Munkaiigyi Szervezet azon egyezm6nyeinek ratifikililsdt 6s teljes v6grehajt6s6t, amelyek kifejezetten a n6k munkahelyi jogainak v6delm6t hivatottak biztositani. A Koppenh69a* 5a (Copenhagen*5) szint6n csatlakozott a Nemzetkdzi Munkai.igyi Szervezet (ILO) Nyilatkozat6hoz a munka vrl6g6ra vonatkoz6 alapvet6 elvekr6l 6s jogokr6l, hangsflyozva annak fontoss6g6t, hogy ,,a kortilm6nyek alkalmasak legyenek a tilrsadalmi p6rbesz6dre, azaz a munkav6llal6k 6s munk6ltat6k szervezetei hat6konyan k6pviseltess6k magukat, illetve vegyenek r6szt a pdrbesz6dben, hogy hozz6i6rulhassanak azoknak a politik6knak a kialakitds6hoz, amelyek sz6les alapokon nyugv6 t6rsadalmi fejl6d6st biztositanak" (35. bekezd6s).
A
szakszervezetek els6dleges figyelmet szentelnek a n6knek mint c6lcsoportnak a toborz6s sor6n, 6s igyekeznek novelni a n6k ar6ny6t a yezet6 posztokon. Nagyon fontos szerepe van a szakszervezetek bels6 szervezeti.ikkel 6s politik6ikkal kapcsola-
e, ENSZ Kdzgy6l6s huszonharmadik kiiliin i.il6sszaka a ,,N6k 2000: Nemek, egyenl6s6g, fejl6d6s 6s b6ke a XXI. sziaadban" (,,Women 2000: Gender, equality, development and peace for the twenty-first century") t6m6ban (New York, 2000. jtnius). Z6r6dokumentum: Tovibbi cselekv6sek 6s kezdem6nyez6sek a Pekingi Nyilatkozat 6s a Csclekv6si Platform c6ljainak megval6sit6siira (Further Actions and Initiatives to Implement the Beijing Declaration and the Platform ofAction) (127. bekezd6s b). 3
e, ENSZ K6zgytl6s huszonnegyedik kiildn iiLl6sszaka a Vil6gcstcs a t6rsadalom fejl5d6s66rt 6s azon tul: a t6rssdalmi fejl6d6s biztositriLsa mindenkinek a globaliz6l6d6 vildgban (World Summit for Social Development and Beyond: achieving social development for all in a globalizing world) t6m6ban (Genf, 2000. junius). 4
A SZAKSZERVEZETEK
ES
A
NEMEK KOZOTTI EGYENLOSEG
tos tdrekv6seinek, hiszen, ha a n6ket nem k6pviselik megfeleL6en a v6grehajt6s szintj6n, akkor nem lesznek hitelesek a jovend6 n5i tagok szem6ben 6s nem tudnak kell6k6ppen r6hangol6dni a dolgoz6 n6k saj6tos probl6m6ira sem. Az olyan t6m6k, mint egyenl6 b6r egyenl6 6rt6kfi, munk66rt, szexu6lis zaklatis, csal6dbar6t hozz66ll6s egyre ink6bb alapvet6 szakszervezeti k6rd6sekk6 v6lnak. A szakszervezetek pedig tiszt6ban vannak a nemek kcjzotti egyenl6s6g el6mozditds6nak jelent5s6g6vel a kollektiv tdrgyalilsok sor6n. A szakszervezetek arra is 6j utakat keresnek, hogy el6rj6k 6s megszervezzlk azokat a munkavillal6kat, akik a szolg6ltat6i szektorban, a hagyominyos munkahelyen kiviil, a szokv6nyost6l ek€r6, bizonytalan munk6t v6geznek, valamint azokat, akik az egyre novekv6 6s nehezen kortilhat6rolhat6 informdlis szektorban dolgoznak. Ezeknek a munkav6llal6knak a nagy r6sze n6. Ez a feladat azonban nem konnyf. Ki.ilonbciz6 okok miatt a n6ket rigy jellemzik, hogy ,,nehezen szervezhet6k" vagy esetleg nem 6rtik, nem tudj6k 6rt6kelni a szakszervezetek 6rdektikben kifejtett tev6kenys6g6t. Riad6sul, maguk a szakszervezetek is egyre nehezebb kori.ilm6nyek kozt m(kodnek. A globaliz6ci6, a technol5giai fejl6d6s, a munkaer6piacok 6s a munkaszervez6s gyors v6ltozisai pr6b6ra teszik a hagyom6nyos szakszervezeti strat6gi6kat, s6t id6nk6nt mlg a szakszervezetek l6tjogosults6g6t is megk6rd6jelezik. Noha vil6gosan l6tj6k, hogy a nemek kozotti egyenl6s6g el6mozdit6sa megkertilhetetlen kihivis, gyakran okoz neh6zs6get, hogy nem tudj6k, hogyan feleljenek meg ennek a kihiv6snak a gyorsan v6koz6 6s gyakran ellens6ges kciri.ilm6nyek k
A SZAKSZERVEZETEK
BEVEZETES
ES
A NEMEK KOZOTTI
EGYENLOSEC
A n5knek sz0ks6gtik van a szakszervezetekre 6s a szakszervezeteknek szi.iks6gtik van a n6kre
A n6knek szilksdgtik aan a szakszetwezetekre a nagyobb szdmil ndi munkaerd nem jelent jobb mankahelyi kdriilrninyeket aagy konofiabb i
szoci,ilis Mdclmet;
a nfk
firfiakn,il ki)nnyebben udlnak mankaeri-piaci mulasztdsok ds torzuklsok dld.ozataiu,l.; azoknak a neln tipikils rnunkaarlllalfiknak, akiknek nem nyiljt megt'elelf uddelmet a muakaa
iigyi tiiruiny, tillnyom| ti)bbsige nd a nfiknek egyszerre kell eleget tenniiik munkabefii 6s csal,ldi kiitelezetxdgeiknek; rndg nindig uannak th,,eszrnik a munkaadllal| ndk szerepirdl 6s teljaitminydrdl; a ndi munkar,lllal1knak sziiksigiik uan szeraezetre, kdpaiselure 6s szocidlis uddelemre; a kollektiu tdrgyaldsokban a nemek kiizti egyenl1sig 6s egydb, ntket 6rint6 probl1rnl.k nem kapnak kell6 hangsillyt; sok orszrlgban a szakszeruezetek a munkahelyi egyenl1sdg elflrnozdit,lsinak ilharcosai;
a szakszeraezetek fontos irdek-kipuiseleti 6s lobbicsoportok, amelyek kipesek befoly,i.solni a korrulnyzati politik,it is a tiiru1nyhozdst a ntkkel 6s az egyenltsiggel kapcsolatos kirdcsekben.
A
szakszerutezeteknek pedig sziiksdgrik uan
a munkaerf
egyre nagyobb rdszdt teszik
a n6kre
ki a ntk;
ahhoz, hogy hitelesek is erdsek legyenek, a szakszeraezeteknek a megliud
6s
remdnybeli tagjaikat
legink,lbb 6rintd kdrddsekkel kell foglalkozniuk; ahhoz, hogy a ndk sz,in,ira bitelesek legyenek, a szakszeraezeteknek dernonstrilniuk kell, hogy
a nertek kiizti
egyenl1sig irdnyelueik 6s belst felipitdsilk alapuett rdsze;
a ndi munkau,lllal1k egyre nagyobb sz,l.mban ragaszkodnak jogaikhoz,
6s
keresnek ehhez td.mo-
gatist; a ndi tagok pozitiu udltozdsokat idtznek el6 a szakszeraezetek rniikijdisiben, jauitj,l'k a rdluk kialakult kdpet a nijaelik befoly,isakat; a nemek kiizijtti egyenl|sdg elflmozdit,lsa segit abbaru, bogy a szakszentezetek megertsiidjenek is a tdrsadalmi a,iltoz,lsok el1segitisdben betijhiitt kulcsszerepiiket megfirizzik; a nernek kijzdtti egyenlfisig elfimozdit,l;a kiiziis alapokat szllgAhat arra, ltogy a szakszentezetek sziiuetsdgre llpjenek nrls t,lrsadalrni tdnyeztkkel
A SZAKSZFRVEZETEK E5 A NEMTK KOZOTTI
TGYTNLOSTU
A n6k 6s f6rfiak kiiztitti egyenl6tlens6gek tovdbbra is fennfllnak
A
globalizdci| egyriszt soha nem Li.tott gazdasdgi lehetdsigeket terenztett, nui.srdszt uiszont fokozta a tdrsadalni egyenlfitlensigeket 6s a szemilyes uenilyeztetettsdget. Ez mindkdt nemet irintette. Touribbra is fenndllnak azonban a nemek kAzitti egyenlfitlensigek, 6s az esetek tillnyomd tiibbsigiben a ndk szenaednek a legtiibbet,
A
munkakipes korban l6ad ndk aupdn 54%-a uan jelen a rnunkaerfipiacon, rnig a rtrfiakn,t'l ez az arrlny 80Vo, ami arra utal, hogy a uillg nem hasznri.fa ki rnaximrl.lisan a ntkben rejl6 leh et 6s igeket 6s t eh et s 6gii ket.
A
szegdnysdg egyre
lakosrinak 707o-a
A uil,ig fizetett
ink,ibb a ndket siljtja.
A ail,lg l,j rnilli,ird abszolilt szeginysigben
n6.
mankalebetdsdgeinek fele nemek szerint lneglsztltt, 6s
6s
616
nfk adgzik a legalaaonyabban
hgkeudsbi addett munkdkat.
Egyre ti)bb n6nek uan fizetett munkd.ja, de az ,ill,lsok nagyobb sz,lrna nem jelent jobb ,ill,lsokat. A fejlett orsz,lgokban a legti)bb ilj foglalkoztatds rdszruunkaid1s ,llldst jelent, a fejlfidd orszdgokban pedig
a nfk ti)bbnyire az infornr,l.lis szektorban helyezkednek el uagy ottbon udgezbetf keuesebbet keresnek, mint a fdrfi-
nrunkdt a,lllalnak, Vil,iguiszonylatban a ndk 20-i0%-kal ak.
Tbu,lbbra is a n6k teriilete az ,,ellit6 gazdasdg". Ha besz,l.mitjuk az,lltaluk udgzett fizetetlen, lithatatlan rnunka drtdkdt - ez 6ui mintegy 11 trillif US$ -, a glob,llis gazdasdgi teljaitnrdny majdnern 50%-kal megn6, Noha uannak, akik magasra jutnak, a uezetf poziciiknak uiligszerte aak 1%-,it birtokolj,ik nfk. A tiibbsig leragad az ,ihaluk udgzett munka legalsd szintjdn. Egyre tdbb nd alapit saj6t aAllalkozdst, amelyek fontos forr,lsai a foglalkoztatdsnak, de a politikai, szabdlyoz,lsi 6s intdzrndnyi kiirnyezet gyakran ellensdges a ndi u,illalkozdkkal szemben. Egyre jellernzdbb a n6i munkaer6-ela,lndorl,ls, hgnlis uagy illegi.lis form,l.ban. Az ilyen nfi
rnunkau,illal1k uannak a hgink,ibb kitiae a kizsikm,inyoLlsnak
A
6s
a aisszail|seknek,
ndk a firfiakn,l.l toudbbra is nehezebben jutnak hozz,l a szaktuddshoz,
1leten
a
tanuld.shoz 6s az
,it tartd kdpzdsbez sziiksiges forrdsokhoz. Vil,igunkban, arnelyet egyre ink,lbb az inforkommunik,ici1s technol1gia uezirel, a nernek kiizti egyenltslg hi,i.nya a ti.rsadalrni
mrl.ci6s 6s
ilj ab b forrn,i i h 0z aezet. kijzti nakadik az elszegdnyedds csapdrlj,i.t is rnag,lban rejti: a ndk
k ire kes z t ds
A
nemek
esetiben nyugdij-
ba aonulds utdn sokkal nagyobb az esilye a drasztikus iletszinaonal-csiikkenisnek, mint a fir-
fiakn,il. Ugyanakkor a 60 iaen feliili
ndpusdg tiibbsdge
a legti)bb orszdgban
n6.
Forr6s: Nemzetkozi Munkaiigyi Hivatal (ILO) A nemek egyenl6s6g6t ellmozditb program (Gender Promotion Programme). 2000. TObb 6s jobb munka n6knek 6s ferhaknak. Genf: GENPROM.
I]EVEZETES
72
2. A FoRRASANvAG cELJA Es srnuxr0nAtn Ez aforrdsaoyaghdtt€itform6ci6t, praktikus ir6rnyvonalakat, feladatsorokat, a ,,helyes" 6s ,,helytelen" gyakorlatra vonatkoz6 esettanulmdnyokat 6s p6ld6kat sorakoztat fel, valamint hivatkoz6si anyagot ny6jt: tdmogatja is kiszdlesiti a sza.kszeroezetek tdrekodseil a nemek kiiziitti egrcnlfisdg elilrnozditdsdra 6s a kiszolgdltatott nti munkaad.lla.lfik ddelmdrq ernellett jaoitja a sza.kszeroezetek szerepdnek megdrtdsit is megbecsdldsdt,
A legf6bb c6lcsoportot aszakszervezeti aktivist6k, kiv6ltk6pp aszakszervezeti vezet6k ielentik, n6k 6s l6rfiak egyarilnt, de az inform6ci6 remlnyeink szerint hasznos 6s 6rdekes lesz valamennyi szakszeryezeri tag, 6s a m6g be nem szervezett munkav6llal6k szilmira is. A {orcisanyag az 6rdeklSd6k egy sz6lesebb kdr6t is megsz6litj a, azokat, akik sz6mdra fontos lehet a diszkrimin6ci6 megszi.intet6se, s akiket foglalkoztat, hogy mi a szakszervezetek szerepe, melyek a szakszervezetekkel val6 egyrittm(kcjd6s, valamint a kozcis cselekv6s lehet6s6gei, bele6rtve a nem-kormioyzati szerveket 6s m6s civil szervezeteket, ki.ilcincisen a n6szervezeteket 6s a n6i aktivist6kat, a korm6nyhivatalokat, a munkdltat6kat 6s a munk6ltat6k szervezeteit, a kutat6 6s tudom6nyos int6zeteket, tovibb6 a m6dtit. A forulsanyag
tdbb
fiizetbtl
,111.
Utezik emellett
egy kiegdszit| jelentls,s amely empirikus
nizdpntbdl
isrnerteti azokat a felnirdseka is esettanulminyokat, amefuek a szakszeruezetek aal6s tapasztahtai 6t a ,,leuont tanuhigok" alapj,l.n kisziilnk. A felmdris a forivnyag a ki)oetkezd szerwzetek
u
egyiittmiikiidisinek eredminyekint jiitt l6tre: A I,{emek Egyenl6sdgit Tinogat6 Progrant (GENPROM), a Nemzetkdzi Munkaiigyi Hiuatal (ILO) Munkaa,lllalLi Tlvikenysigek Hitatala lVorker' Aaiaitiu) (ACTRAV), a Szabad Szakszentezetek Nemzetkiizi Sziiuetslgdnek (Bureau
for
Ndbizottsrlga (ICFTIJ),
a Nertzetkiizi Agazati
Sziiaetsigek (lTSs), ki)tdniiskippen
a Nenzttkdzi
Elelmiszer-ipari, Mezfigazdastlgi, Sz,lllodai, Enermi, Wndiglit6-ipari, Dohinyipari Szaktzeruezetek a Mankaaillal6k Egyuiih Sziiuetsdge (lUF), aalarnint a Kiiztisztuiylfik Nenrzetkdzi Szentezete
6s
(PSI),
A
szakszeraezeti
rneguitattdk, bogy az
tiirtdnik
egyes
aktiaistik az anyag j1oihagyisdra lzeraezett
fiizetek ntennyiben releadnsak, hasznrl.lhatfik
a kirdls tirgyali.sa, s udltoztatdsokat
jauasoltah.
h
miihelyfoglalkoz,lton
megfelelfik, milyen
A jelen fondsanyag mir a
stiluban jaaasolt
mfidosit,fuokat is tartalmazza. egyet fnzenk (1-6. kiitet) a szakszeraezetek teudkenysiginek killi)nfih terilhteiael, s azzal a komnunikiciaual foglalkoznak, amely a nemek kazi;tti egyenl1sdg el1mozdit,lsa, oalamint a kiszolglhatott nankaadllalLk addelrne 1rd.ekiben folyik. A filzetek kiiziitt szilksdgkdppen uannak ,itfefusek 6s
Az
ismitl6ddsek.
Ha
egy-egy
uoruatkoz1an hiaatkozdst is
tina
tiibb fejezetben, illetue filzetben
is tirgyalisra keri)l, akkor
tal,llunk,
5 Nemzetkdzi Munkaiigyi Hivatal,
ILO, 2001 . The Role of Trade (Jnions in Promoting Gender Equality (A szakszervezetek szerepe a nemek k6zdtti egyenl6s6g el6mozdit6s6ban), Report of the ILO-ICFTU Survey, Gerrcva, ILO Gender Promotion Programme (A nemek k
ene
73
{. fiizet
A FORRASANYAG CELJA
ES STRUKTURAJA
A nemek kdziitti A kiadv6ny azzal
egenlffsdg elfimozditrisa a szakszeruezeteken beliil foglalkozik, hogy a szakszervezetek mit tehetnek saj6t bels6 strukt6r6ik 6s az irinyvonalak kidolgozdsakor annak 6rdek6ben, hogy tribb n6 csatlakozzon a szakszervezethez, hogy minden szakszervezeti strukt616ban 6s tev6kenys69ben ndvekedjen a o6k r4szv6tele, s a szakszervezeti tagok kozdtt kialakulhassot az egyetl6s6g 6s a szolidarit6s.
2.liizet
A
nernek kiiziitti egtenlfisdg elfimozditdsa kollektia szerztdds rdadn A kiadv6ny kifejti, hogy a kollektiv szerz6d6.s megkcit6s6nek folyamat6ban mi6rt fontos sikra szdllni a nemek t6rsadalmi egyenl6s6ge mellett. A nemek kozrjtti egyenl5s6g kialakit6sit cdlz6 tirgyal6si folyamatra dsszpontosit (amelynek egyes szakaszai: felk6szi.il6s a tdrgyal6sokra, a tdrgyalilsok lefolytat6sa, v6giil az ellen6rz6s).
3. fiizet
Kdrddsek 6s irdnyeluek a nemek kiiziitti egtenlfisdg
kiakkitdsdra irdnyul6 td.r-
glaLisokon A kiadv6ny a nemi diszkrimin6ci6 kiktisz<jbrjl6s6re valamint a n5i 6.s a f6.rfi munkav6llal6k szlmilra biztositand6 es6lyegyenl6s6g 6s egyenl6 b6ndsm6d tilmogatSsira ir6nyul5 t6rgyaldsokra osszpontos it, tovAbbd t6rgyal6si ir6nyelveket ajilnl a nemek kozcjtti egyenl6s6g legfontosabb k6rd6seiben.
4. tii.zel,
A nem szeraezett munkaorilkl6k
megszeraezdse: inforntd.lis gazdasd.g 6s
a uidel-
met nem 4luezf munkaudll.alfik A kiadv6ny felhivja a figyelmet arca, hogy sokf6le nem hivatalos 6s atipikus munkavilllal6 l6tezrk, valamint arra is, hogy milyen neh6zs6geket 6s kihiv6sokat rejt az rlyen munkav6llal6k szervez6se 6s v6delme. Ezen munkav6llal6k nagy r6sze n6, akik a jogi 6s t6rsadalmi v6delmi rendszeren kiviil rekedtek, 6s ki vannak szolgikarva a rossz munkakcirtilm6nyeknek 6s a munkav6llalok jogaival szembeni vissza6l6seknek. Ide tartoznak mindazok, akik a nem hivatalos gazdasigban, r6szmunkaid6ben dolgoznak, a bedolgoz6 6s az exportra termel6 z6ndkban foglalkoztatott munkavdllal6k 6s a bev6ndorl6k.
5. ftizet
Szeraezfdis is sokfrlesdg A kiadv6ny bemutatja, hogy a szakszervezetek mik6pp ,,tltethetnek egy asztalhoz" kiilcinf6le csoporrokat, a fiatalsigor' az id6sebb vagy a fogyat6koss6ggal 616 munkav6llal6kat, a leszbikus 6s meleg munkav6llal6kat, s mik6pp teremthetnek szdmukra teret.
6. fiizet
Sziiaetsdg 6s szolidarit,i.s a munkaad.lla.l6 n6k jogainak t,Tmogatd.sa 4rdekdben A kiadv6ny magyarizatot ad arra, hogy a mai glob6lis kontextusban a munk6smozgalmon beliil mi6rt dont5en fontos a kozoss6gi szakszervezeti rendszer 6s a szolidarit6s, s rdmutat arra, hogy a szakszervezetek mik6pp alakitanak szovets6get nem korm6nyzati 6s m6s civil szervezetekkel, s mik6pp torekszenek 6gy helyi, nemzeti, mint nemzetkozi 6s globdlis szinten is egy 6tfog6 t6rsadalmi program megval6sit6s6ra. SokfEle szovets6g l6tezik, s ezek igen sz6les 6s v6koz6 alapokon jonnek l6tre. Ez a tiljikozrat6 fi.irzet csak azokra kiv6n r6mutatni, amelyeknek kiilcjnos jelenr6s6giik van a munkavillal6 n6k jogai 6s a nemek kozcirti egyenl6s6g szempontj6b6l.
BEVEZETES
14
A FoRRI{SANYAG CELJA
ES STRUKTURAJA
Minden t6jdkoztat6 frizet fel6pit6se a kcjvetkez6:
a kiszolgiltatott munkaa,ilblfik uddelmduel kapcsoktos kdrddsekre is probl6md.kra, ez6kal osztonzi 6s ithatja a szalcszerrd.uiligft a nemek ki;zdtti egtenlfisdg elfimozdftd.sdtal
6s
vezeti 6s m6s t6rsadalmi szerepl6k gondolkodris6t, meghat|rozza a szakszervezetekre v6r6 kihiv6sokat, s bemutatja, mi6rt toltenek be jelent6s szerepet.
udzolja a cselekuds irrinyelueit 6s a gtakorlati rnegual6sitri.s eszkdzeit: A ,,hogyan"-ra vonatkoz6 inform6ci6 ktilonrjsen a szakszervezetekhez sz6l, s tdrgyalilsa a kovetkez6k6ppen tort6nik: elgondol6sok, k6rd6sek, feladatsorok, irdnyelvek formijiban bemutatja a lehets6ges 6s eredm6nyes modelleket, valamint nemzetkozi dokumentumokat stb. ismertet. Az inform6ci6 azooban nem a minden helyzetben yagy az egy6rtelm(ien alkalmazhat6 ,,legjobb gyakorlatra" vonatkozik.
.
lehetfiil teszi, bogt okuljunk
mlgpedig az6ltal, hogy olyan val6s cselekv6si modelleket 6s elj6r6si strat6gi6kat mutat be, amelyek kor6bban sikerhez vagy kudarchoz vezettek, 6s ahol csak lehets6ges, meghatArozza azokat a t€nyez6ket, amelyek m,i.sok tapasztal.ataibdl,
az egyes osszefi.igg6sekben sikerhez vagy kudarchoz vezettek.
rimutat az egiittmiikiidds
lebetdsdgeire 6s elfinyeire a szakszervezetek 6s a munk6ltat6k szervezetei kcizcitt, akormlnyzati 6s nem korm6nyzati szervezetek, valamint a civil t6rsadalom m6s szervezetei kozott.
1t
3.
HOGYAN HASZNALJUK A FORRASANYAGOT? Hangsflyoznunk kell, hogy ez az oktat6si csomag nem egym6sra 6ptl6 fiizetekb6l 6ll. Nem olyan anyagk6nt k6szi.ilt, amelyet praktikus tan6csokkal szolg6l6, l6pcs6s oktat6si programban haszndlhatndnk. Az egyes fiizetek ink6bb inform6ci6s forr6st jelentenek, amelyet az olvas6k sz6les kcjre haszndlhat rugalmasan. Az int6zm6nyek 6s az egylr,ek mint felhaszn6l6k kiv6laszthatnak egyes fiizeteket, illetve 6m6kat a maguk szdm6ra, s az anyagokat sajdtos ig6nyeiknek 6s az adott cisszefiigg6snek megfelel6en haszn6lhatjilk vagy ahhoz igazitharjilk. A forrilsanyag szolg6lhatja
problimri.k ird.nti fogdkoqtsrigfokozd.sd.t: hozzdjilrul ahhoz, hogy jobhelyesen it6liiik meg a nemek kozcitti egyenl6s6ggel kapcsolatos k6rd6seket 6s a szakszervezetekre h6rul6 feladatokat. P6ld6nak ok66rt, a szakszervezeti tisztvisel6k abb6l a megfontol6sb6l is haszn6lhatj6k az anyagot, hogy serkents6k a vit6kat,
a tuda.tformri.klst ban meg6rtsiik,
6s a
s
cselekv6sre motiv6ljanak, kamp6nyokat szewezzenek mozdit6sa 6rdek6ben,
a nemek kozotti
egyenl5s6g el5-
az drdekkdpoiselet is a. nyilad.nossig rnegteremtdsdt: k6pezheti m6diakamp6nyok anyag6t, szolgdlhatja mds tdrsadalmi szerepl6k 6s a sz6lesebb nyilv6noss6g tii{koztatdsdt 6s k6pz6s6t abbat a tekintetben, hogy a szakszervezetek 6s az innovativ kezdem6nyez6sek milyen szerepet toltenek be a diszkrimin6ci6 felszimol6sdban 6s az egyenl6s6g el6mozditdsilban, a gakorla.ti cselekodst: a felhaszoil6k besz6lget6s rc, vit6ra vagy cselekv6sre cisztcinz5 elgondol6sokat 6s inspir6ci6t nyerhetnek, 6ttekinthetik a feladatsorokat, hogy megbizonyosodjanak arr6l, val6ban figyelembe vettek-e minden fontos t6nyez6t, tovdbb| kcivethetik a kidolgozds egyes l6p6seit, illetve az irilnyvonalakat, elfogadhatj6k 6s alkalmazhatl6k a megval6sit6s adott p6ld6it 6s modelljeit, valamint azt is felm6rhetik, hogy az adott osszefiigg6sben mennyire val6szin(sithet6 a siker vagy a kudarc, hdpzdsi 6s oktatd.si c6lokat: hdtt6r-, illetve hivatkoz6si anyagot k6pezhet k6pz6si szemin6riumok 6s tanul6csoportok, valamint a k6pz6s szeryez6i stb. sz6mira, bd.l6zatok ki6pitds6t: a munkavdllal6k 6s a munk6ltat6k koz
A konnyebb hasznillat 6rdek6ben az egyes r6szek kiilonboz6 formitumban jelennek meg: d6'h be tiis sziit,egben: Ddh betiis tzdueghefiek:
Arny6kolt apr6 bet(s szoveghelyek:
s
a legfontosabb fogalmak 6s t6nyek
a nemek kozotti egyenl6s6ggel kapcsolatos k6rd6sek, szakszervezetek 6rvel6se a nemek kozcitti egyenlSs6g el6mozditlsa 6.s a kiszolg6ltatott munkavdllal6k v6delme 6rdek6ben p6ld6k 6s esettanulm6nyok a nemek kozotti egyenl6s6g t6mogatisdt c6lz6 :':'nyleges int6zked6sekre vonatkoz6an. Az ezekkel kapcsolatos nemzerk6zi egyezm6nyek. A mell6kletben tovdbbi p6ldikat 6s esettanulmdnyokat tal6lunk
Cselekv6si ir6nyvonalak
Feladatsorok vagy az eljirils 6rdek6ben teend6 int6zked6sek
-
ezek azonban nem el6irdsk6nt
fogalmaz6dnak meg Kertilend6 int6zked6sek, negativ t6nyez6k A javasolt ir6nyvonalak, feladatsorok kidolgoz6sa .vagy magyardzata stb. Hivatkozdsok, kieg6szit6 irodalom
Az atyag CD-ROM-on, tovdbbi azot
az internetes honlapon is el6rhet6, amely a N6k 6s F6rfiak Egyenl6 Foglalkoztat6si Es6lyeire vonatkoz6 Informici6s Adatb6zisr tarcalmazza.
Honlap : bttp : / I u.,rutu.ilo.org/ genprom / eeo
BEVEZETES
L6
4. A NEMEK EGyENL6sEcEne voNATKoz6 alepver6
FocALMAK
A Pekingi Cselekv6si Platform a nemek kozotti egyenl6s6g el6mozditds|nak glob6lis suatdgiljak6nt a ,,gender mainstraming"-et, vagyis a nemek kozotti es6lyegyenl6s6g megval6sit6s6t szem el6tt tart6 kozpolitikai gondolkod6s kialakitdsilt tiizte ki c6lul. A Peking *5 z6r6dokumentuma (44. pom) kifejti, hogy:
,,A nemek kiiziitti egtenlfisdg megoal6sitd.sd.boz 6s a n6k hatalommal oal6 felrubd.zdt,iboz rneg kell sziintetni a ntk 6s fdrfiak, liryok 6s fiilk kiiziitti rnegkdiliinbiiztetdseket, 6s biztositani kell szri.mukra az egenlf jogokat, kiitelezettsdgeket, esdlyeket 6s lebettsdgeket. A nemek kiiziitti egenWsig azt jelenti, bogt mind a n6k, mind fdrfiak sziiksdghtei, 6rdekei, 4rdekeltsdgei, tapasztalatai 6s leffib cdlkitfrzdsei minden eges teriileten szeraes r6szdt k4pezik rninden cselekads teraezdsdnek, adgrebajtd.sd,nak, nernzcti nernzet kiizi szintli monitoringjinak, e lemzds6nek 6s 6rtdkel6s6nek."
6s
Ez a megkozelit6s nem jeleoti azt, hogy a szakszervezetekben nincs sziiks6g kifejezetten n6khdz kapcsol6d6 tev6kenys6gekre vagy 6ket megc6lz6 programokra. Ahol a n6k nem r6szestlnek megfelell oktatisban vagy k6pz6sben, vagy nem jutnak hozzi az ehhez szriks6ges anyagi forr6sokhoz, illetve m6s korldtoz6sok sijtj6k 6ket, neh6z elk6pzelni, hogy az egyenjogisdgi politika minden szintii 6rv6nyesit6s6nek c6lkit6z6s6vel l6trehozott programokban k6pesek egyenjogian r6szt venni vagy azokb6l profit6lni. Kiildn figyelmet kell szentelni a n6k sziiks6gleteinek 6s 6rdekeinek (ez6rt foglalkozik aForr6sanyag 4. 6s 5. fiizete a n6i munkav6llal6k olyan csoportjaival, akik nagym6rt6kben ki vannak t6ve a diszkriminici6nak vagy saj6tos segits6gre, illetve v6delemre van sziiks6giik.). Az olyan szakszervezeti programok, amelyek a nemek krizotti egyenl6s6g 6rv6nyesitds6re t6rekednek, sajdtos szervez6st ig6nyelnek. Sztiks6g lehet p6ld6ul a n6k bevon6s6t cisztdnz6 6s segit6 pozitiv diszkrimin6ci6ra. A tervez6s ne kizir6lagos alapon tort6njen, a szakszervezeteknek tijbbfajta strat1.gidt kell kombin6lni: vonjdk be a n5ket egyenjogfan minden tev6kenys6gbe, az egyenjogfs6got 6rv6nyesit6 tev6kenys6gek tartalmazzanak kifejezetten n5knek sz6nt r6szeket, 6s legye-
nek csak n6knek sz6nt programok
6s
projektek is.
A nemek egyenl5s6g6nek tdmogatisa mellett elkcjtelezett
szakszervezetek hasznosnak tal6lhatj6k
a nemek kcizotti egyenl6s6g 6rv6nyesit6s6nek krjvetkez6 alapelveit:6
l16nyelvek: nemek kozotti egyenl6s6get 6rv6nyesit6 strat6gia gyakorlati alkalmazilsa a rendszer minden szintj6re vonatkozik, a megval6sit6s6rt a legfels6bb szintek felel6sek. A monitoring folyamathoz
A
meg kell teremteni a szi.iks6ges sz6monk6r6si mechanizmusokat; az alapon A k6rd6sek felvet6se 6s a probl6m irk meghatdroz6sa minden tev6kenys6gi korben ^zon tcirt6njen, hogy a nemek kdzti kiilonbs6gek 6s egyenl6tlens6gek mindig kimutathat6ak legyenek. Soha ne tegyiink olyan feltev6seket, hogy egy k6rd6s vagy probl6ma a nemek kozti egyenjogds6g szempontjdb6l semleges. Minden k6rd6st vizsg6ljunk meg a nemek szempontj6b6l; Az egy6rtelm(i politikai akarat 6s a megfelel6 forrdsok (ak6r plusz anyagi forr6sok 6s emberi er6forrdsok) biztositdsa fontos ahhoz, hogy az elm6let gyakorlatt| v6ljon; A nemek kcizotti egyenl6s6g 6rv6nyesit6sdhez meg kell tenni azokat az er6feszitlseket, amelyek novelik a n6k ariloyos r6szv6tel6t a dont6shozatal minden szintj6n; A nemek kcizcitri egyenl6s6g 6rv6nyesit6s6nek strat6gi6ja mellett ugyanigy sziiks6g van c6lzott,
kifeiezetten n6kkel foglalkozo politik6kra 6s programokra, illetve
a
tcirv6nyi rendelkez6sek
el6mozditilsilra; csakrigy, mint a nemekkel foglalkoz6 r6szlegekre 6s a f6kuszpontokra.
6 Carolyn Hannan-Anderson, ,,Clarity on concepts, goals and rationales: key to progress in implementing the mainshcaming strategy", (Vil6gos fogalmak, c6lok 6s alapok: a haladiis kulcsa a nemek krizdtti egyenl6s6g 6rv6nyesit6s6t c6lz6 strat6gia megval6sit6sdban). Az el6adris a Development Planning Unit, University College London 6ltal 1999. junius 28. 6s julius 1. kozoll szervezett A nemek kdzdtti egyenjogusrigi politika 6rv6nyesit6se az ir6nyelvekben 6s a tervez6sben, South-North Experience cimii konferenciin hangzott el.
l7
A NEMEK EGyENLoSEGERE voNATKozo ALApvET6 [OGALMAX
A nemek kiiz
biiztsdgekre aonatkozik: a szerepekre,
Bioldgiai nem: A ndk 6s firrtok kazfiti biol1giai kiildnbsigek neghatiroz,ls,ira szolg,ll. Bioligiai nenilnk genetikailag meghatdrozott, a nemi szerepek aiszont tanuhak, tebdt kultilr,ln beliil is kultilr,lk kiizi;tt is ehirdek, igy idfiael tdltoznak.
A nemek kiiziitti egtenlfisdg: egyenlf flrfiok, a l,lnyok 6s a fiik szdmdra. A
jogok, kiitelezutsdgek
6s
udlyek biztosit,lsa a n6k
nemek ktiztitti egyenlfsig nern egyszeriien
6s
a
,,ntkirdis", a
fdrfiakat is 6rinti. Az egyenl1sdg nem azt jelenti, hogy a n6k ds a firfiak egyformdud. u,ilnak, hanem azt, hogy a ndk 6s rtrfiak jogai, kiitelezetxdgei 6s esdlyei nem attdl filggnek, hogy firfinak uagy ndnek sziilettek.
a nemek kijziitti egyenl1sig alatt itt nem azlnls b,l.n,lsmddot irtiink. A nemek kazAni egyenl1sdg azlnls b,ln,ismddkint ual6 1rtelmezdse oda uezethet, hogy a ntk szdmdra a fdrfi szempontb1l 1rtelmezett egyenl1sdget kinnljnk fel (pl. kiz,lrdlag akkor, ha
Azonosstig 6s kriliinbiiztsdg:
alkalrnazkodnak a fdrfiak szirudra rneg,illapitott norm,ikhoz uagy kiiuetelminyekhez), ami csak aldti.nasztja a kiilt)nbiizdsdgnek a hitr,lnnyal ti)rtin6 azonositisd.t. Emellett azonban fontos, hogy u,lltoztatisokat cilozzunk meg afdrfiki)zpontil (amelyet gyakran semlegesnek 6rtelfoglalkoztatdsi stuktilrdk, gyakorlatok, kubilrrl.k, nornt,7k, drtikrendszerek terin is stb. Ezek a u,l.ltoz,isok olyan ,,ndpdrti" rendelkezdsek meghozatal,it el1feltitelezik, amelyek el1segitik, hogy a nfk alkalmazkodjanak a jelenlegi struktilrdkhoz, ezekben meznek) szeruezeti
6s
toadbbl1pjenek, illetue a,iltoz,isokat idizzenek el6 a struktilr,l.kban, kuhilr,ikban stb, hogy azok
rnajd a ntket is befogadjAk.
Diszkrirnind.cii: B,irmely megkiiltinbi)ztetis, kiziris uagy preferencia, anrely iszlelhetd jegyek alapj,ln, tiibbek kijziitt a faji eredct, bdrszin, nem, uallds, politikai ndzet, nemzeti houatartozis, tdrsadalmi szirmaz,is uagy egydb Lszlelhetd jegyek alapjd.n megszilnteti aagy csorbitja az esilyegyenl1sdget, illetue a foglalkoztatrisi aagy foglalkoz,lssal i)sszefiiggf b,inismdd terin az egyenl1sdgu. A diszkriminici| meglhte a mindennapi Lletben (ual6s,i.gos uagy gyakorlati) de faao diszkrinrinici| (jogi kifejez1s). A jogban 6ru6nyaiil6 diszkrimindcid de jare diszkrimindci6 (jogi kfejezds).
Kiizaetlen uagt kdzuetett diszkrimind.ciil: A nemi diszkrirnin,ici| lehet nyilt uagy ki)zuetlen, illetue rejtett aagy kdzuetett diszkrimin,lci|. A munk,lltatdk a ntkkel szernben kijzuetlenill is alkalmazhatnak diszkrimin,l.ci6t az,lltal, hogy egyu ,l.ll,isok rnegp,ily,iz,isit csak rtrfiak, rn,ls ,lllisok megpifudz,lsit csak ndk szim,lra teszik lehetfui. A diszkriminici| lehet ki)zuetett, ha a munkdltatdk olyan feltiteleket hat,l.roznak meg, illetue olyan jellemzfket irnak el6 a p,llyi.zdk sz,lm,ir4 amelyek kiizuetleniil nem kiittdnek a ruunkakiiri kiiuetel-
A
a
ru6k kiz,Lr,lsa, illetae
bizonyos tipusil munkau,l.llal1k feluitele. Szd.mos munkakiirt rndg na is
kizirdlag ,,rtrfi" ,ogy
nrdnyekhez,
s igy sziirfieszkiizkdnt rniiktidnek.
kiz,lrdlag,,ndi" munkakt;rkint tartanak szinon.
sziiris cdlja lehet
l8
BEVEZETES
A NEM!K EGyENToSEGERE voNATKozo ArApv[To FoGALMAK
A nemek kiiziitti egyen l6s6g el6mozd it6sa : alapelvekkel 6s programokka kapcsolatos fogalmak
A
I
,,nemsemleges" eloek 6s prograrn$ ,,A nemek ktizlitti kiildnbsdgekre drzdketlen" alapeluek is programok bioligiai 6s t,irs&lmi nern alapj,ln nen killi;nbiiztetik meg a megcilzott szerndlyeket, a risztueufiket is a kedaezrsinyenemek
kiiziitti kiihnbsdgekre firzdketlen
6s
zetteket.
,,A nernek kliziitti kiiliinbsigekre 4rzdketlen" politika ds programok hatisukat tekintu nem feltitlenill ,,semlegesek a nerneket illetden", teh,lt hat,lsuk a ntk 6s a firfiak esetiben nem feltdtlenill azonos.
A tri.rsadalmi
nemek szempontjdt figelembe aeat elemzds Mddszeres tijrekuis a n6k 6s a firfiak szerepinek 6s sziiksdgleteinek megirtdsire egy adott tdrsadalmi-gazdas,lgi i)sszefiiggdsben.
A
a
meghatirozdsdra
6s
nemek kiizdtti tdrsadalmi
szerinti lebontdsban uan sziiksigiink statisztikai adatokra, tou,lbb,l meg kell hatdroznunk, hogy a nemek kiizijtt milyen jellegzetes kiili;nbsigeh, aannak munkamegosztds, a forr,isokhoz ual6 hozzdrtris es a forr,lsok ellenfirzise terin, abog azt is, hogy melyek a n6k is a rtrfiak nernre jellernzt gyakorlati 6s stratigiai iginyei, emellett meg kell hat,lroznunk, hogy a n6k rnilyen korl,ltokkal 6s lehettsdgekkel ndznek szembe, 6s fel kell rndrnilnk a nemek kiizdtti egyenl1sig tdmogatdsdnak intizminyu lehettsdgeit. kUlanbsdgek elemzdse irdekiben nemek
A
td.rsa.dalmi nemek szempontjd.t figelembe uett teraezds A nemek t,l.rsadalmi dimenzi|j,lt bedpitd teraezds nemcsak a nemek kazAxi egyenl1sdg td.rnogatdsdra irdnyul| saj,ltos intdzkedisek 6s szeruezeti l6p^ek kidolgoz,l.s,lra ds uigrehajt,ls,lra terjed
ki,
ltanern annak megbatirozdsira is, hogy
a tdrsadalrni
nernek szernpontjdt
nikipp
ipitsnk be a f1,lramboz tartoz| teuikenysigekbe. Ernellett kiterjed mdg a megfelelf forr,lsok e16irrinyzrls,lra is,
Az egt enlfisdg irudnyesit 6se Stratigiakint drra ir,lnyul, hogy minden szinten beipitsiik a ndk is a firfiak 1rdekeb is tapasztalatait a pllitikai, gazdas,lgi 6s tirsadalnri pllitika 6s a programok teraezisibe, adgrehajt,is,l.ba, ellendrzisibe
u 6rtikel6sibe, bogy ennek el6nyeib6l a
rdszesilljenek 6s megsziinjiin az egyenl1tlensig. E stratigia kdziit
t
i
egy en l6sdg megualds
ndk
6s
irainyuitainek
a f1rfiak udgsf cdlja
egyenlfien
a
nenrek
it,lsa.
Pozitia uagt tdmogati jellegii l6pis A kor,lbbi diszkrimin,lci| jeknhgi kiizuetlen uagy kdzaetett kijuetkezminyeinek kikiisziibiil1se 1rdekiben kiili)nleges intizkediseket kell 1letbe liptetniink, amelyek el1segithetik, bogy a tinyleges egyenltsdg az ailyek 6s a b,l.n,1smdd tekintaiben rnegualisuljon. A pozitiu intizAedisek (amelyeket td.mogatd intizkeddseknek is neaeznek) ideiglenesek lesznek: amint megszfrnnek a kor,ibbi diszkrimin,lci6 kiiuetkezninyei, az intdzkeddseket aissza kell aonni, A pozitiu intizkedis alapuetf mddon hozz,lj,l.rul ahhoz, hogy a nfk 6s a firfiak kAztitt a munka is a t,lrsadalom uil,Lg,l.ban nregualdsuljon a aal1di egyenl1sdg. A pozitiu lipds az intdzkedisek sziles s ide tartoznak mindazok a jauit| intdzkedisek, amelyek cdlja a n6k riszudteli ar,iny,inak megbat,lrozi.sa mindazokban a teudkenyslgekben, arnelyekbtl koribban
ki)rdre terjedhet
ki
ki,
aobak zirua, uagy azok a tdmogatd intizkedlsek, amelyek
tanak a ntk szdmira.
szdlesebb lebet1sigeket
biztosi-
A NEMEK
TGYENLOSEGERE
VONATKOZO ALAPVETO IOGALMAX
A nemek t6rsadalmi kiiliinbs6geire tisszpontosit6 elemz6s kivitelez6se
A
szakszeruezetek
annak
knlAnbsdgekre 1rzikeny legyen 6s
tirsadalmi 1. A
is politikijuk
1rdekdben, hogy programjuk
arra reag,lljon, a ktuetkezt
a
nemek kt;zdtti
m6dszerekkel elemezhetik
a
nemek
kiilanbsdgeit :
problimdk megbatd.rozdsa:
a problundk rneghatdrozdsdnak mddja nikdpp m i kipp t iirt 6n i k
a
k ii li;nb iiz ts 69 fi gy
e
tiikriizi a ndk
6s a
firfiak tapasztalatait?
lenb eu 6t e le ?
2, A kiod.nt 6s a ud.rbat6 eredminyek megbatdrozdsa: ezzel a politikriaal mit kiadn el4rni a szakszentezet, 6s ez a cilkitiizls mikipp felel meg a nemek kazi;tti egyenl6sig nelletti elkiitelezettsdgnek ? kik lesznek az drintettek: ez a politika mennyiben gyakorol kiilAnbAzf hat,lst a ntkre ds a fdrfiakra? 3
. I nformd.c i 6gt iij t 6s :
rnifdle,
a tirsadalmi
nemeket jellenrzt
adat ,1ll rendelkezisre? Rendelkeziink-e inforn,lci1ual
n,1s, megje ld lt mun kaa,illal1i
cs oportokrd I is ? a ndk sz,lrn,lra hogyan teszi lehetdud a szakszeraezet, hogy igdnyeiket ds Lrdekeiket kdejezdsre juttassik? az iin dhal elemzett aagy folytatott kutatds mennyiben tdrgyalja a tirsadalmi nemek 6s a s o kfi les 6g e h 6rd t apas zta lat ait ?
4. Alt ernathll.k kido lgozti.sa 6s e lernzdse : az alternatiadk bizonyos szemdlyeket mennyiben drintenek b,itrdnyosan, s kedueznek m,lsoknak? Az alternatiadk uajon mds-md.s hatdst gyakorolnak-e a ndkre ds a firfiakra a szakrzeraezeten beliil u a rnunkahelyen ?
ki olyan iljitd megoldrisokat, amelyek a probllmiit ntk tdrgyaljik ? milyen megolddsokat jauasoltak az |rintett csoportok? mikdpp dolgozbatnak
5.
a
Jaaaslattdtel: nernek kiiziitti egenl1sig milyen
nemek kazaxi egyenl1slget is a
az alternatiudk
drtelernben fontos elem
mdrlegel1sekor
6s
meghatdrozisakor? m ik
6.
6pp I e h et s 6ge s az
a
lap e lu e k mi h,l.ny o s u 6gre h aj t,l.s a ?
Az alapeluek terjesztdse:
a komnanikici1s stratdgiik rnikdpp biztositbatj,ik, hogy mind n f6rrt, mind a nti szakszeruezet i tago k nre glfe h lfikippen h ozzdrtrj enek az inforrn,i.ci6 k b z ? figyelembe aeszi-e a nyeluezet a nemek szempontjait? o
7.
Az eredm4ryek 6rtdkel6se:
a
nernek kazdtti egyenl1sig szempontja ruikipp 6pul be azokba a feltdtelekbe, amelyeket a
szakszen)ezet
a hatdkonysig 1rtikel1sire alkalrnaz?
milyen mutat1kat alkalmaz h at,is a i nak fe lrniris 6re
a
szakszeraezet
a ntkkel is a firfiakkal
kapcsolatos
politika
?
Forr6s: Status of Women Canada, Gender-Based Analysis: a guide for policy making. (A n6k helyzete Kanad6ban: ritmutat6 a nemek t5rsadalmi kiilonbs6geinek elemz6s6hez.)
BEVEZETiS
20
HrvATKozAsoK Es rovABBr TRoDALoM Bacchi, C. 1990. Same Dffirence: Feminism and Sexual Dffirence. (Egyforma kiilonbs6g: a feminizmus 6s a nemek kcjzdtti kiilonbs6gek.) London: Allen and Unwin. Bercusson, B. and L. Dickens. 1998. Eqaal Opplrtunitier and Colleaiue Bargaining in Europe 1. Dcfning the Issues. (Egyenl6 es6lyek 6s a kollektiv t6rgyal6sok Eur6p6ban 1. A probl6mdk meghat6rozilsa.) Dublin: European Foundation for the Improvement of Living and \Working Conditions.
Hannan-Andersson, C. 1999. ,,Clarity on concepts, goals and rationales: key to progress in implementing the mainstreaming suategy". (Vil6gos fogalmak, c6lok 6s alapok: a haladds kulcsa a nemek kcjzcitti egyenl6s6g 6rv6nyesit6sdt c6lz6 stratlgia megval6sitris6ban.) A nemek koz
cim( konferenci6n elhangzott
jogris6gi politika 6rv6nyesit6se az ir6nyelvekben 6s a tervez6sben elciadds:
South-North Experience.
International Confederation of Free Thade Unions (ICFTU). 199) . Eqaalhl: The Continuing Challenge. (Egyenl6s6g: 6lland6 kihiv6s.) ICFTU/IO-FTF Proiect: Development of Study Materials (second edition). Brussels: ICFTU.
, 2000. Making Vision into kality: Prioritiet for the ICFTU in the 21st Cenfury. (A tervek megval6sitdsa: az ICFTU legf6bb clljai a XXl. szizadban.) Az ICFTU 17. Vil6gkongresszusdnak nyilatkozata. Durban, D6l-Afrika, ilprihs 3-7
.
, 2000. mitjus. Wonen workers: reaching for the tky Tiade Uniou and the Beijing Pbtfom for Action. (N5i munkav6llal6k: c6l a csillagos 69. A szakszervezetek 6s a Pekingi Cselekv6si Pladorm.) Kate Holman besz6mol6ja.
http://www.icftu.org/displaydocum...9
1
2 10339
&Language
International Federation of Building and lil(ood \(orkers (IFB\7\Q. 1997. Bargaining for Equlity. Eclacation Materials for Women at the V'ork Place. (T6rgyal6sok az egyenl6s6g6rt. Oktat6anyagok dolgoz6 n6k sz6mira.) Genf: IFBN(\(.
International Labour Office. 2001. The Role of Ttadz Unions in Promoting Genfur equality Repon of the ILO-ICFTU SanE. (A szakszervezetek szerepe a nemek kozritti egyenjogfs6g el6mozdit6s6ban. Besz6mol6 az ILO-ICFTU felm6r6sr6l.) Genf: ILO Gender Promotion Programme.
Oktatdctomagok
)
, 1994. Women Workers Rigbx Modular Tiaining Package. (A ndi mztnkauillalih jogai, Genf: ILO Equality for \flomen in Employment an Interdepartmental Project.
International Labour Office Bureau for Gender Equality. 2000. Gender t6rsadalmi nem, Egyenjogfak partneri viszonya.) Genf: ILO.
A
Partnership of
Eqruh. (A
Jewson, N. and D. Mason 1986. Tbe theory and practbe of equal opprnnities policies: liberal and rudical approachet. (Az es6lyegyenl6s69i politika elm6lete 6s gyakorlata: a liberilis 6s a radik6lis megkcizelit6s.) Sociological Review, Yol.34, No.2., 307-33. old. Karl, M., 1995. Women and Empowernent: Participation and Dec*ion-Making. (A n6k 6s a felel6ss6g-
teremt6s: r6szv6tel 6s dcjnt6shozatal.) London: Zed Books and the United Nations NonGovernmental Liaison Service.
Lim, L. L., 1996. More and
Better Jobs
for
W'ornen:
An Action Guide. (Tobb 6s iobb munkahclyet
a
n6knek: cselekv6si ritmutat6) Genf: ILO. Moser, C. O. N., 1993. Gendtr Planning and Deuelopment: Theory, Practice and Tiaining. (A t6rsadalmi nemekre vonatkoz6 tervez6s 6s feileszt6s: elm6let, gyakorlat 6s oktat6s.) New York: Routledge.
2l
HrvATKoz.{soK
ES
TovABBr rRoDAr-oM
Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD), 1998. DAC Source Book on and Approaches linked to Gender Equality. (DAC Forr6sgy(jtem6ny a nemek egyeoiogitslg6val
Concepts
kapcsolatos fogalmakr6l 6s n6zetekr6l.) Paris: OECD.
United Nations, 1999. 1999 World Saraq
on the Role of Women in Dnelopment Globalization, Gend.er and lYork, (1999-es vil6gfelm6r6s a n6k szerep6r6l a fejl6d6sben, Globalizdci6, t6rsadalmi nemek 6s munka.) New York: UN Division for the Advancement of \(omen Department of Economic and Social Affairs.
United Nations, 1996. The Beijing Declaration and the Phtforn for Action Foarth lVorld Conference on lVonen Beijing, China 4-15 September 1995. (Pekrngi Nyilatkozat 6s Cselekv6si Platform, Negyedik vil6gkonferencia a n6kr6l, Peking, Kina, 1991. szeptember 4-15.) New York: United Nations Department of Public Information.
United Nations Twenty-third Special Session of the General Assembly entitled ,,\Women 2000: gender equality, development and peace for the twenty-first century", Further actions and initiatiaes to Axion. Final outcome document as adopted by the plenary of the special session. l0June 2000. (Az ENSZ Kdzgyfil6s huszonharmadik kiilc;n til6sszaka a ,,N6k 2000: Nemek, egyenl6s6g, fejl6d6s 6s b6ke a XXI. sz6zadban" cimmel, %t,1bbi Cselekudsek is Kezd.emdnyezisek a Pekingi Nyilatkozat 6 a Cselekaisi Platfom ciljainak megaallsith,lra. A plen6ris iil6s implement the Beijing Declaration and the Platform for
6ltal elfogado
tt Z|r6dokwentum. 2000. jrinius 1 0.)
United Nations Twenty-fourth Special Session of the General Assembly entitled ,,\[orld Summit for Social Development and beyond: achieving social development for all in a globalizing world", farther initiatites for ncial deuelopment. Final outcome document as adopted by the plenary session. 1 July 2000. (Az ENSZ Kcizgyiil6s huszonnegyedik ktilctn i.il6sszaka a a t6rsadalom fejl6d6s66rt 6s azon t:6l: a t6rsadalmi fejl6d6s biztositdsa mindenkinek a ,,Vil6gcsfcs globalizdl6d6 vil6gban" cimmel, A t,l.rsadalmi fejlfid.essel kapcsolatos toaibbi kezdenrinlezisekre tett jauaslatok. A plen6ris iil6s 6ltal elfogadott Z6r6dokumentum. 2000. irilius 1.) Propo:als for
of the special
BEVEZF,TF,S
22
HIVATKOZASOK ES TOVABBI IRODALOM
Hasznos honlapok:
http://www.icftu.org (Szabad Szakszervezetek Nemzetkozi Konfciderdci6ia) http://www.world-psi.org (K
http://www.unions.org (Union Resource Network, USA, szakszervezeti honlapok Kanad6ban, az Egyestilt Alamokban 6s az Egyestilt Kir6lysdgban) http://www.ig c.or gl igcllnlhg/unions.html (Labornet, USA) http://www.fnv.nl/-Marcel/unionsen.html (FNV Szakszervezeti honlapok a vil6gh6l6n, Hollandia) http://www.icem.org/resource/labres.html (ICEM, Vegyipari, Energiaipari, Bfunyaipari 6s Altal6nos Munk6sok Szakszervezeteinek Konfoderici6ja, Belgium, ipar6gank6nt 6s orsz6gonk6nt nemzetkdzi, orsz4gos 6s helyi szint(i szervezetekkel)
http://wwwflabournet.org.uk/links/index/html (Labournet - Egyesiilt Kir6lys69) http://www.cosatu.org.zaflinks/html (COSATU, D6l-afrikai Szakszervezetek Kongresszusa, 6k6nt d6l-afrikai szakszervezeti linkek) http://mirror/public/english/employment/gems/ (Gender Promotion Programme, A Nemek Egyenl6s6g6t T 6mogar6 Program, Nemzetkcizi Munkaiigyi Hivatal) http://www.un.org/womenwatch/daw (A n6k helyzet6nek javit6s6val kapcsolatos r€szleg, ENSZ)
