32. VETÉLKEDŐK (2 írás) Iván Zsuzsanna – Szebeni Lászlóné: Játékos természetismereti vetélkedő Madarak és fák napja alsó tagozatos diákok számára Sokaknak úgy tűnik, napjaink technikai kultúrájú világában egyre kevesebb teret kap a közös tevékenységen alapuló játék. A közösségi élményt nyújtó, felszabadult játék helyét egyre inkább átveszi a pragmatikus értékeken alapuló célirányos versengés. Pedig klasszikus értelemben véve a játék éppen azt jelenti, hogy a játékosok legalább rövid időre kiszabadulnak a gyakorlati élet hétköznapi vonzásköréből, felfedezve a fantázia és a képzelet világának szabadságát. Főleg gyermekkorban lenne fontos, hogy a játék gondolkodást és személyiséget gazdagító erejével mindenki megismerkedhessen. Kétségtelen, hogy a verseny és a vetélkedés is a siker felé vezető egyik lehetséges út. Már városi óvodás versenyek is vannak, ahol a felnőttvilág imitációja sokszor túlzottan is jól sikerül. A versengő szellemű oktatás következtében a mai gyerekek már igen korán ráhangolódnak a rivalizálás elveire. De valóban felkészülnek-e ezzel a boldogulásra? Valóban csak praktikus, versenyorientált tudásra van-e szükségük? Alkalmazható-e egyáltalán ez a tudás? Ezek a kérdések a fejlett európai országok oktatásügyében is egyre gyakrabban felvetődnek. Meggyőződésünk szerint lehetséges, és kell is ezekben az alapkérdésekben értelmes kompromisszumot találni. Azt szeretnénk, ha a gyerekek felhasználható tudást, pragmatikus képességeket sajátítanának el, s közben megtanulnának játszani is, és megtapasztalnák, hogy a képzelet és a fantázia olyan lehetőségeket ad számukra, amivel közelebb kerülhetnek másokhoz. Új, soha nem látott lehetőségeket teremthetnek, és amivel későbbi életük hivatalos világát kreatívan kiegészíthetik. Az Algyői Általános Iskola a Csongrád megyei Homokháti Kistérség iskoláiból alakult, mégpedig a Homokháti Iskolaszövetség egyik tagja (annak ellenére, hogy Algyő nem tartozik a homokháti településekhez). A közös tevékenység kiemelt területe a gyerekeknek szervezett találkozók, vetélkedők, tréningek. Az egyes programokat más-más települések szervezik és bonyolítják le. Hagyományosan működő vetélkedőink közül a tanítók hiányolták a kicsik természetismereti megmérettetését. Ezért úgy döntöttünk, hogy az iskolánkban már kedvelt programot kibővítjük kistérségi szintre. Kimondottan az alsó tagozatos diákokra gondolva, célunk a játékos fantázia és képzeletvilág megmozgatása. Azt szeretnénk, ha a különböző településekről érkező gyerekek nem elsősorban legyőzendő félnek tekintenék egymást, hanem az egymástól tanulás, az együtt játszás öröme motiválná őket. Igaz, a mai világ még nem erről szól, de a fenntartható fejlődés ezt a szemléletet kívánja. A vetélkedő díjazásához anyagi forrást a Homokháti Iskolaszövetség belső pályázatából, és iskolánk költségvetéséből biztosítjuk. Sikerült szponzorokat is találnunk. Nemzeti parkok, zöld szervezetek, folyóiratok küldtek kiadványokat, képeslapokat, így nagy örömünkre minden résztvevő diákot jutalmazhatunk, minden felkészítő tanár munkáját elismerhetjük. Az első három helyezett természetesen kiemelt díjazásban részesül. A vetélkedő napját a Madarak és fák napjához igazítjuk, de péntekre tesszük, hogy ne legyen a gyerekekben szorongás a másnapra tanulás miatt. Az ismeretlen helyre érkező diákok feszültségét kiállítással, vendéglátással igyekszünk oldani. A nem versenyző diákjainknak is megváltozik erre a napra az élete, hiszen rendhagyó órákon vesznek részt; könyvtárban,
múzeumban, Tisza-parton stb., a negyedikesek pedig ekkor látogatják meg a felsősöket, találkoznak a leendő osztályfőnökükkel. Felelősségteljes feladatunk a zsűri összeállítása is. Igyekszünk olyan szakembereket felkérni, akik ismerik ezt a korosztályt, és jártasak a természetismeretben is. Szívesen vesz(nek) részt az értékelésben az alsós tanítók szaktanácsadója, aki szakértő is, valamint a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület és a Kiskunsági Nemzeti Park előadói és szakemberei is. A feladatok összeállításában iskolánk alsós munkaközösségének minden tagja részt vesz a munkaközösség-vezető irányításával és a napközis kollégák segítségével. A verseny lebonyolítását is ők oldják meg. A versenyzés csapatokban zajlik. A csapat egy másodikos, egy harmadikos és egy negyedikes diákból áll össze. A vegyes korosztály több előnnyel jár: együtt tanulás, egymástól tanulás, tapasztalatszerzés, önbizalom növelése. A feladatokat úgy állítjuk össze, hogy mindenkinek legyen sikerélménye. Azt tapasztaltuk, hogy a felkészítő tanárok között is javult így a kapcsolattartás és a kommunikáció. A vetélkedés lebonyolítása rendhagyó módon történik, mert a kísérő nevelők, szülők végig jelen vannak. Így felügyelik a verseny tisztaságát, és önbizalmat adnak a gyerekeknek, de élvezik is a játékot. A tárgyi tudás az iskolai tananyagra épül, illetve az előzetes feladathoz kapcsolódik. A játék során előhívjuk, és fejlesztjük a gyerekek kreativitását, ügyességét, logikus gondolkodását, szintetizáló képességét. Ízelítő a feladatok típusaiból: Az előzetes feladat mindig egy adott téma széleskörű bemutatásáról szól, de a csapat ötleteire bízva. Például a településük környékén élő közismert madár bemutatása plakát formában: tárgyi ismeretek, a madár biológiája, irodalmi, művészeti (ének, zene, képzőművészet) vonatkozásai stb. Hasznos téma az „év madarának” ugyanilyen bemutatása is. A csapatok nevet választanak maguknak, valamilyen emblémát, jelvényt, kitűzőt készítenek, és röviden, ötletesen be is mutatkoznak. A feladatok minden tantárgy ismereteiből igyekeznek meríteni. • Vannak olyanok, amelyek a konkrét környezetismeret vagy természetismeret tudásra kíváncsiak. • A Totó mindenki által ismert játék, kiválóan alkalmas a gyors ismerettesztelésre. A rejtvény megfejtése, vagy az igaz-hamis állítások megállapítása próbára teszi a fajismeretet, környezetismeretet, természetvédelmi tájékozottságot. • A magyar nyelvtanhoz is kapcsolódik az összetett szavak alkotása, ahol például az előtag egy állat neve. Máskor egy közös előtag, vagy utótag megfejtésével élőlények, vagy azok részének neve a megoldás. • Olyan szólásokat, közmondásokat, amelyek növényekkel, állatokkal kapcsolatosak, többféleképpen lehet keresni, például „lóugrással”. A tanulók által ismert irodalmi alkotásokból hiányos idézet pótlásával a körülöttünk élő kedvenc élőlények megnevezésén túl felidézik olvasási élményeiket is. • A megfigyelőképességüket teszi próbára az a feladat, amikor egy hibás képen kell megkeresni a helytelen momentumokat.
• Hasonló teendő egy tájékozatlan diák fogalmazásának, élménybeszámolójának szakmai javítása is, ahol a tárgyi tévedéseit kell helyre tenni. • Jó kedvre deríti őket az a feladat, amikor növény vagy állat nevében hangzanak el hirdetések. Tárgyi tudást feltételez a feladó kitalálása. • Csapatmunkát, jó szervezést és memóriát igényel az a feladat, amikor egy természetismereti videofilm részlet megtekintése után adott idő alatt kell leírni a látott növények, állatok neveit. • Az év madarának megismeréséről színes feladatsorral – rajzolás, színezés, választás, nyílt illetve zárt kérdések stb. – győződhetünk meg, ami vonatkozik a habitusra, hangra, élőhelyre, életmódra, fészkelésre, táplálkozásra stb. • Kedvelt feladat, amikor fizikailag is megmozgatjuk a tanulókat. Az egyik osztálytermet labirintussá varázsoltuk át, és aki sikeresen célba ért, egy természettel kapcsolatos fogalom megfejtését mondhatta ki. • Az iskolaudvarban különböző helyekre kitett élőlényfotókat kellett megkeresniük, majd a terembe visszaérve felidézniük. Ezzel a feladattal a memória mellett a fajismeretükről is számot adhattak a diákok. • Az udvar máskor papírból kivágott három- és négylevelű lóheréket rejtett , az utóbbiak az év madarának betűit tartalmazták. • A madárfészek építés komoly feladat a madarak számára is, de nagy fejtörést és szaktudást igényel a versenyzőktől is. • Kreativitásuk, fantáziájuk kinyílik a manuális munkáknál. Az illatos kép készítéséhez különböző fűszer- és gyógynövényeket használhattak fel. A kép bemutatásánál érdekes volt, hogy a tagok ugyan együtt dolgoztak, de sokszor mindenkinek más gondolatát jelenítette meg az „alkotás”. • A természet vagy a környezet szépségét vagy éppen veszélyét bemutató plakátot készítettek természetes anyagok és technikák felhasználásával. • Az érzékszervek próbája az illatok felismerésével illetve a simogató, tapogató játékokkal teljesült. Többen a közismert fűszer- és gyógynövényeket, gyümölcsöket sem ismerték fel. Talán a mai háztartásokból eltűnőben vannak? • Szokatlannak tűnt a gyerekek számára, de nagy odaadással hallgatták a zenei feladványokat. A magnófelvételeken ismert zeneművek, esetleg népdalok szólaltak meg, amelyekben madarakat kellett felismerniük. Máskor állathangok, természeti zörejek elevenedtek meg. • Jó játék a licitálás. A gyerekek gyors döntéshozatalára, koncentrálására és persze ismereteire van szükség. Röviden a szabály: A csapat húz egy fajnevet. Állítások hangzanak el. El kell döntenie, hogy igaz vagy hamis az ő élőlényére, majd licitál. Ha talált, megkapja az általa ígért pontot, ha tévedett, pontlevonás. • Az egyik legemlékezetesebb feladat volt, amikor egy kolléganő által készített erdei életközösség poszterét daraboltuk fel a csapatok között. Mindenki kiszínezte a saját részletét, majd erdei hangulatot idéző zenére összeállították a képet. A közös munka szimbolizálta az egységes egész életképességét, az együtt létezés szükségességét, az életközösségek fenntarthatóságát. A szünetekben lehetőség adódott beszélgetésekre, amelyekben több érdekes téma merült fel. Voltak olyan kérdések, amelyeket közösen tisztáztunk, külön jutalmazással. Viszont éppen ezek az alkalmak vetették fel annak szükségességét, hogy kellenének olyan találkozók, ahol a kisdiákok az őket érdeklő problémákról hozzáértőkkel beszélgethetnének. A verseny szervezői által kitöltött értékelőlapok, és a résztvevők interjúja alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a jövőben is folytatnunk kell ezt a kezdeményezésünket. A
gyerekek és a tanárok is igénylik a közös játékot, a különböző település hasonló korosztályú tanulójának találkozóját, bemutatkozását. A következő évtől vetélkedőnket szeretnénk kibővíteni terepi vizsgálódással. Szerencsére iskolánk természeti környezete – a Tisza közelsége – kiváló lehetőséget ad erre. A természetben játszással, tanulással összefüggések keresésére, meglátására ösztönözzük diákjainkat. Hisszük, hogy a természetről tanulásnak az egyik leghatékonyabb módja a természetben tanulás! A környezeti nevelés is akkor hatékony, ha ezekre az élményekre épül. A kistérségi vetélkedők számtalan előnye mellett egyetlen, ám igen jelentős probléma merül fel: a közlekedés. Szomorú, hogy több iskola a távolság miatt nem tud részt venni egymás programján. Ezen pályázatírásokkal próbál az iskolaszövetség enyhíteni, de a ritka buszjáratokon ez sem segíthet. A vetélkedők szervezésében a legfontosabb alapelvek a következők: • A vetélkedő tartalma lehetőleg kapcsolódjék a helyi értékekhez vagy problémákhoz. • A feladatok változatosak legyenek, tartalmazzanak értelmi, érzelmi, művészeti, mozgásos és más jellegű részfeladatokat is. • A vetélkedők addig a legértékesebbek, amíg sok gyerek vesz bennük részt. Ezért a többfordulós vetélkedők első fordulóira fektessünk nagy hangsúlyt. • Lehetőleg legyen szabad természetben elvégzendő feladat is. • Jó, ha a vetélkedő kapcsolódik valamely zöld jeles nap megünnepléséhez. • Jó, ha a vetélkedő nem korlátozódik egyetlen napra, hanem folytatólagos jellegű, s akár az egész tanéven átível • A vetélkedők kitalálásába, megszervezésébe, lebonyolításába vonjuk be a gyerekeket is, a szülőket is, és minél több kollégát. • Legyen egyensúlyban a „részvétel a fontos” alapelv és a kiemelkedők díjazása.
Ács Katalin: A mi erdőnk (A 2006/2007. évi környezetvédelmi vetélkedő projektterve) Projektszinopszis a 2006/7. évi környezetvédelmi vetélkedőhöz 1. A projekt címe A mi erdőnk A projekt megvalósításának helyszíne: Budapest, Széchenyi-hegy, Normafa (a gyermekvasút és a Normafa autóbuszvégállomás közötti terület A projekt megvalósításának ideje: 2007. május 31. csütörtök 09. 00 -13. 00-ig A projekt célcsoportja: A Németvölgyi Általános Iskola felső tagozatán tanuló diákok és az őket tanító pedagógusok 2. A projekt oka: Bár iskolánk szerencsés helyen, zöld környezetben a XII. kerület Hegyvidék, Németvölgyi útján található, tanulóink ritkán jutnak el iskolai keretek között erdőbe. Intézményünk nem szervez erdei iskolát, helyette évente egy nap szabadtéri környezetvédelmi vetélkedőt rendez. Hagyományos szabadtéri környezetvédelmi vetélkedőnk idén egybeesik a XII. kerület által felajánlott erdőrész örökbefogadásával. A vetélkedő – tantestület által megfogalmazott -- kiemelt szerepe, hogy kialakítsa tanulóinkban azt az igényt, hogy szeressék az erdőt, óvják és vigyázzanak értékeire. 3. A projekt célja: A környezetvédelmi vetélkedő és az erdőrész örökbefogadásának nevelési célja a természet és az ember kapcsolatának felismertetetése, és annak fenntarthatóságára való törekvése. A természet apró szépségeinek megláttatása, igény kialakítása a természet épített és természeti értékeinek megóvására. Egészséges életmódra való nevelés, a mozgás örömének felfedezése a szabad levegőn. Várható eredmény, hogy iskolánk tanulói és pedagógusai jól érzik együtt magukat a természetben. Saját tulajdonukként fogják kezelni a mi kis erdőnket, így többször mennek fel kirándulni, szemetet szedni, rendben tartani, tanóra, ill. délutáni foglakozás színhelyéül választják majd ezt a területet. 4. A projekt megvalósításának módszertana: A verseny formája akadályverseny osztálykeretben, amely alatt az örökbefogadott erdőrészen környezetvédelmi feladatokat is elvégeznek a tanulók. A verseny lebonyolítása forgószínpadszerűen, az erdőben kijelölt 11 állomáson zajlik. A verseny főkoordinátora Thuránszky Judit, a környezetvédelmi munkacsoport vezetője, segítői a környezetvédelmi munkacsoport felsős tagjai (Bánhidi Judit, Jordánné Kérész Anna, dr. Szilágyiné Csornai-Kovács Beatrix, Ács Katalin), és az állomásokat vezető (nem osztályfőnök) felső tagozaton tanító pedagóguskollégák. A környezetvédelmi nap lebonyolításának előzményei: • A tantestület éves alakuló ülésén az iskola pedagógiai munkatervébe beillesztett környezetvédelmi vetélkedő májusi időpontjának rögzítése, elfogadása. • A környezetvédelmi munkaközösség kidolgozza a verseny menetét, forgatókönyvet készít.
• • • •
Az iskolavezetőségi értekezleten megbeszélik, pontosítják a verseny megrendezésének idejét, menetét megszavazzák. Idén ez 2007. május 31. csütörtök 9. 00-13. 00-ig. A környezetvédelmi munkaközösség vezetője, ill. annak tagjai tájékoztatja/ák a tantestületet, kiosztják a feladatokat. Az osztályfőnökök és a DÖK vezetője tájékoztatja a tanulókat a versenyről. Az osztályok elkészítik az előzetes feladatot (menetlevél készítése). Az osztályfőnökök írásban tájékoztatják a szülőket a verseny idejéről, helyszínéről.
A lebonyolítás menete: • Gyülekezés a 21-es busz végállomásánál 8. 30 – 9. 00 között. • A verseny megnyitása a Mackós induló eléneklésével. Mackós induló (Mártha Gabi és Lukácsi Ica) Németvölgyi Mackós suli Szeretjük, ha kinyitják, De még jobban, sokkal jobban Nyáron, hogyha bezárják. Refrén: Mackó bácsi dirmeg-dörmög, Figyelj rám te sok kis ördög! Vigyázz kedvenc iskoládra, Közös kincsünk tudhatod, Öregen is megbecsüljed, Hisz olyan rég koptatod. Refrén: Ügyeljünk a jó hírére, Szégyen sose érheti, Minden diák jókedvűen Együtt énekelheti, hogy Refrén: Az éneklés után a „mackók” beköltöznek az erdőbe, az igazi otthonukba. Minden osztály elfoglalja a nekik kijelölt állomást, melyet térkép segítségével találnak meg. A verseny fél tízkor kezdetét veszi. Minden osztály a kezdő állomásán összeszedi a szemetet. (kesztyűk, zsákok biztosítása) Útközben feladat az erdőrész öröm-bánat térképének elkészítése minden osztály számára, melyet a vetélkedő végén kell leadniuk. 1. állomás az emléktábla felavatása. Ezen az állomáson avatási ceremóniát kell rendezniük az osztályoknak az emléktáblánál. Mindez történhet versírással, énekléssel, színielőadással. Például:
„Normafa, Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben, Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted, Normafa, Majdanidőn lombod közt éled az ének, Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon.” Devecseri Gábor verse 2. állomáson a tanulók mint az erdőrész tulajdonosai összegyűjtik és rögzítik az erdőhasználat szabályait, megismerkednek az erdőtörvénnyel, kialakítják saját szabályrendszerüket. (Mit engednél meg az erdőt használónak te mint „tulajdonos”?) 3. állomáson beszélgetés az erdővédelemről, a tűzvédelemről. Hogyan kell helyesen tüzet rakni az erdőben? Tűzrakás, tűzrakóhely kialakítása. Minden, amit a tűz eloltásáról tudni kell. 4. állomáson Találd meg a fát!-játék. A bekötött szemű gyereket párja egy kijelölt fához vezeti, az vakon kezével feltérképezi, majd társa visszavezeti a kiindulóponthoz, leveszik a kendőt, és a gyereknek meg kell találnia a fát, melyet megtapogatott. Ugyanitt kéregmintát vesznek a gyerekek papír és ceruza segítségével /satírozás/, majd a lehullott faleveleket kell a levett mintákhoz párosítaniuk, a fa fajtáját megnevezniük, ill. összekötniük a megadott elnevezésekkel. 5. állomáson talajvizsgálatot végeznek a gyerekek lakmuszpapír és geológus kalapács segítségével. Talajtérkép rajzolása szintenként. 6. állomáson növényfelismerés a feladat. A gyerekek körbe állnak, minden gyerek hátára rögzítünk egy kártyát egy (az erdőben fellelhető) növény nevével. Minden gyereknek kérdések segítségével ki kell találni, melyik növény nevét viseli a hátán, majd meg kell keresnie ezt a növényt a közelben. 7. állomáson az osztálynak ki kell választania egy erdőben élő állatot, és hang nélkül együtt meg kell jelenítenie ezt az állatot, úgy, hogy egy kiválasztott gyermek, esetleg az állomásvezető kitalálja, melyik állatot utánozza az osztály. Ha kitalálták, szóláncban össze kell gyűjteni ennek az állatnak a jellemzőit. 8. állomás témája az erdő színei. A gyerekek kiválasztanak egy színt, mely az erdőben megtalálható /zöld, barna, sárga/, és egy az egyik oldalán ragasztócsíkkal ellátott papírlapra színárnyalatokat gyűjtenek lehullott levelekből, ágakból, fűszálakból, az adott szín palettáját hozzák létre. A színpaletták bemutatása után az osztály egy közös termésképet készít az erdő lehullott anyagaiból. 9. állomáson a diákok az erdő hangjait figyelik meg. Számítva a gyerekzsivaj miatt elcsendesülő erdőre, előre fel kell venni neszeket, hangokat magnóra, majd ezeket lejátszani a tanulóknak, akiknek fel kell ismerniük a hang forrását. Másik feladat, hogy az osztályoknak helyszíni hangokat kell felvennie magnóra. Harmadik feladatnál két részre bontjuk az osztályt, mindkét csoportnak adunk egy-egy mondatot, melyet hangsúllyal történő kommunikációval meg kell értetniük a csapat másik felével. 10. állomás témája az erdő mint otthon. A gyerekek a kihúzott állat fészkét készítik el, igyekeznek a közelben megfelelőnek tűnő otthont találni a számára. Papíron állatokat és otthonaikat kell párosítaniuk.
11. állomáson nyomrögzítéssel foglalkoznak a diákok. Lábnyomokat keresnek, meghatározzák őket, majd modellgipsz segítségével kiöntenek egyet. Az állomások végigjárása után gyülekező az Anna-réten. Az osztályok bevárása, felkészülés az ökoháborúra. A számháború mintájára minden tanuló a fejére illeszt egy általa kiválasztott erdei élőlény nevét és rajzát ábrázoló papírcsíkot, majd a terület határai és a szabályok megbeszélése után kezdődhet a játék. A kiesettek gyülekező helye ismét az Anna-rét, ahol sportversenyeken lehet részt venni. A játékok végén a nap lezárása egy záróbeszéddel, verssel vagy énekkel történik. Hazaindulás egy óra körül. Utómunkák: A gyerekek alkotásait (termésképek, gipszlenyomatok, öröm-bánat térképek, menetlevelek, színpaletták, hangrögzítések, az erdőhasználat általuk megfogalmazott szabályai, természetfotók… stb.) az iskola első emeleti aulájában kiállítjuk. A verseny lezárása eredményhirdetéssel és jutalmazással zárul, melyet a kiállítás megnyitójával kapcsolunk össze. Felmérjük a pedagógusok és a diákok körében, sikeres volt-e a projekt (visszacsatolás). Ötleteiket, tapasztalatainkat megbeszéljük, leírjuk, és az éves beszámolónkban rögzítjük. 1. A projekt erőforrásai: A legfontosabb erőforrás ebben a projektben a humán-erőforrás. Iskolánk rendelkezik képzett, a környezetvédelem iránt elkötelezett, kreatív pedagógusokkal, mely a megvalósításhoz elengedhetetlen. Eszközigény: magnók, kazetták, elemek, víz íróeszközök, növény- és állathatározók, kendők, zsákok, geológus kalapácsok. Beszerzendő anyagok: modellgipsz, papírok, kétoldalú ragasztószalag, biztosítótűk/madzag, lakmuszpapírcsíkok, gumikesztyűk, emléktábla. Költségek: Az utazás költségét a gyerekek fedezik (2 buszjegy). A fenntartó finanszírozza a bérköltségeket (tanítási időben zajlik a vetélkedő). Az anyagszükségletet és a jutalmakat a fenntartó és az iskola alapítványa állja. 2. A projekt koordinátora: A projekt főkoordinátora Thuránszky Judit, a környezetvédelmi munkaközösség vezetője, a Németvölgyi Általános Iskola pedagógusa. Elérhetősége az iskolában 1126 Németvölgyi út 46, e-mailen
[email protected] .hu, telefonon 356-0046, faxon 356-0019. Judit a döntéshozó, döntéseit egyezteti az iskola igazgatójával, Dohány Andrással és az iskola gazdasági vezetőjével, Boka Gézáné, Marikával. A szervezésben és a kivitelezésben Judit támaszkodhat a környezetvédelmi munkaközösségre és a tantestületre. 3. A projekt megvalósításának ideje: A 2006/07. tanév folyamán 2006. szeptember 30.: a munkaterv elkészítése 2007. tavasza: környezetvédelmi továbbképzés 2007. májusa: a forgatókönyv megírása, szervezési feladatok kiosztása 2007. május 31. csütörtök 09. 00-13.00-ig: a projekt lebonyolítása 2007. június 08.: a kiállítás létrehozása, megnyitása, a verseny jutalmazása 2007. június 19.: a versenyről szóló beszámoló elkészítése
1. számú melléklet
Tevékenységi-mátrix 2006.aug. 2006.szept. 2007.jan. 2007.febr. 2007.márc. 2007.ápr. 2007.máj. 2007.jún.
1. A tantestület ülése 2. A környezetvédelmi munkaterv 3.1. Jelentkezés a környezetvédelmi továbbképzésre 3.2. Környezetvédelmi továbbképzés befizetése 3.3. A továbbképzés időpontjának megbeszélése 3.4. A továbbképzés kezdete 3.5. A továbbképzés vége 4. A forgatókönyv kidolgozása 5. Az iskolavezetés helyben hagyja a programot 6.1. A helyszín kiválasztása 6.2. A helyszín megtekintése 6.3. A helyszín végleges biztosítása 7.1. A tantestület tájékoztatása 7.2. A szervezési feladatok kiosztása 8.1. A tanulók tájékoztatása 8.2. A szülők tájékoztatása 9.1. Az előzetes feladatok elkészítése (menetlevél) 10.1. A lebonyolítás 10.2. A kiállítás megszervezése 10.3. A kiállítás rendezése 10.4. A kiállítás megnyitása 10.5. A verseny jutalmazása 11.1. Az eredmények összegzése 11.2. Értékelés 12.1. Beszámoló megírása 12.2. Beszámoló közzététele 13. Konzultáció a folytatás lehetőségeiről
