MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/3017. számú törvényjavaslat egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2015. február
2015. évi …… törvény egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról 1. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása 1. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 3. §-a a következő 5. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „5. nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás: a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra történő felkészítést célzó alap- és mesterképzési szakok.” 2. § Az NKE tv. a következő 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § (1) Az FT – az oktatási hivatal véleményének figyelembevételével – kezdeményezheti a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás körébe tartozó képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos ügyekben, hogy az általa javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet kerüljön felkérésre szakértői vélemény elkészítésére. Ebben az esetben az oktatási hivatal az Nftv. 67. § (3) bekezdés c) és e) pontja szerinti eljárásokban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett – az Nftv. 67. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek mellett – a felkért szervezet szakértői véleményét szerzi be, azzal, hogy az azonos tárgy, vagy személy tekintetében egy eljárás keretében szükséges újabb, ugyanazon szervezet által adott, szakvélemény elkészítésében nem vehet részt az a személy, aki az eljárás korábbi részében szakértőként már részt vett. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás költségei az Egyetemet terhelik.” 3. § Az NKE tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1) A rektor és a dékánok hivatalból tagjai a szenátusnak. (2) A szenátusban az oktatók, kutatók és tanárok által választott tagoknak, valamint az (1) bekezdés szerinti tagoknak együttesen a testület többségét kell alkotniuk. (3) Az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának huszonöt százaléka, de legalább egy fő.” 4. § Az NKE tv. a következő 23/A. §-sal egészül ki: 1
„23/A. § Az Egyetemre történő felvétel, illetve hallgatói jogviszony létesítésének feltétele lehet – a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás sajátosságaira figyelemmel – a) meghatározott nyelv meghatározott típusú és szintű tudása, b) a magyarországi lakóhely, c) nyilatkozat, amelyben a jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy a tanulmányok megkezdéséhez szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzést, illetve kifogástalan életvitelre vonatkozó ellenőrzést az illetékes szervek elvégezzék, d) érvényes, kockázati tényezőt nem tartalmazó nemzetbiztonsági ellenőrzöttség, e) fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony vagy ilyen jogviszony létesítésének vállalása meghatározott szervnél, tanulmányi szerződés megkötésének vállalása, f) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv utánpótlási és vezetői adatbankjába történő felvétel vállalása, g) szakmai területen vagy szakmai szervnél meghatározott idejű gyakorlat, illetve meghatározott rendfokozat megléte, h) vezetői, illetve elöljárói támogató nyilatkozat, i) végzettség, szakképzettség, szakképesítés, képesítés, szaktanfolyami vizsga, közigazgatási vizsga megléte vagy megkezdése, továbbá j) a pályaalkalmassági vizsgálatok részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetésen való megfelelés.” 5. § Az NKE tv. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A hallgató a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha az Egyetemen belül más szakra, illetve szakirányra nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta. Fentiekre nem hivatkozhat a hallgató, ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható.” 6. § Az NKE tv. a következő 33/B. §-sal egészül ki: „33/B. § A hallgató Egyetem irányában teljesítendő bármely fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a szervezeti és működési szabályzat szerint létrehozott bizottság döntése alapján jogosult.” 7. § Az NKE tv. 40. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Felügyeletet gyakorló miniszter)
2
„e) a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter együttesen.” 8. § Az NKE tv. a) 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 41. § (2) bekezdésében, valamint 44. § (2) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági” szövegrész helyébe a „közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati”, b) 13. § (1) bekezdés c) pontjában a „Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „honvédek jogállásáról szóló törvény”, c) 21/A. § (3) bekezdésében a „közszolgálati ösztöndíjas hallgatók kivételével” szövegrész helyébe a „közszolgálati ösztöndíjas hallgatók kivételével, ide nem értve azonban a rendészeti igazgatási alapképzési szak biztonsági szakirányának hallgatóit”, d) 21/A. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerv, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal”, e) 36. § (1) bekezdésében a „juttatásának fedezetét” szövegrész helyébe a „juttatásának fedezetét – a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel –”, f) 36. § (4) bekezdés a) pontjában az „(1) bekezdés kivételével” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés kivételével, valamint a rendészeti igazgatási alapképzési szak biztonsági szakirányán”, g) 41. § (1) bekezdésében a „Közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági” szövegrész helyébe a „Közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati”, h) 42. §-ában, 43. §-ában, 44. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint 44. § (2) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági” szövegrész helyébe a „közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati”, i) 44. § (2) bekezdés d) pontjában az „alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeit” szövegrész helyébe az „alap- és mesterképzés szakjait és a szakok képzési és kimeneti követelményeit, valamint alapképzés képzési ágait” szöveg lép. 2. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása 9. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. § (6) bekezdése a követező d) ponttal egészül ki: 3
(A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni) „d) azt a félévet, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény) 21/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogviszonyban álló hallgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésén vett igénybe.” 3. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása 10. § (1) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény a) 2. § f) pontjában a „fegyveres szervvel” szövegrész helyébe a „fegyveres szervvel vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal (a továbbiakban együtt: szerződő szerv)”, b) 24. § (1) és (2) bekezdésében, 31. § (1) bekezdés d) pontjában, 31. § (2) bekezdésében, 31. § (3) bekezdés felvezető szövegében és a) pontjában, valamint a 31. § (5) bekezdésében a „fegyveres” szövegrész helyébe a „szerződő” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § a) pontjában az „ , az önkormányzati tűzoltóság” szövegrész. 4. Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A 2. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
4
INDOKOLÁS Á L T A L Á N O S
I N D O K O L Á S
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) módosításának indokai az alábbi csoportokba sorolhatók: 1. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerint a közigazgatási felsőoktatás, a rendészeti felsőoktatás, a katonai felsőoktatás és a nemzetbiztonsági felsőoktatás mellett az NKE tv.-ben megjelenik a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás. Ez az új felsőoktatás a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra történő felkészítést célzó, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területhez tartozó szakokat jelenti. 2. Jelenleg az NKE tv. rögzíti az NKE szenátusának pontos összetételét. A törvényi szintű szabályozás túlzottan merevnek mondható, mivel lassan képes követni az intézmény felépítésének változásait, illetve az azzal kapcsolatos fenntartói igényeket. Optimális megoldás lehet a szenátus összetételének NKE SZMSZ-ben történő rögzítése a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) az arányokra vonatkozó előírások alapul vételével. Mivel az Nftv.-ben foglalt, arányokra vonatkozó egyes előírások ‒ az Egyetem sajátosságaira tekintettel ‒ nem tarthatók, az arányok speciális szabályai kerülnének rögzítésre az NKE tv.-ben. A speciálisan nem szabályozott kérdésekben értelemszerűen az Nftv. előírásait kell alkalmazni. 3. Az Nftv. 67. § (3)‒(4a) bekezdése szerint az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével, a képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos ügyekben köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. Az NKE működésének egyes területei az Egyetem speciális rendeltetése és jogállása folytán kizárólagos tevékenységet képeznek, annak folytatására Magyarországon más felsőoktatási intézmény nem jogosult. A tervezet szerint lehetővé válik, hogy az NKE Fenntartói Testülete (a továbbiakban: FT) kezdeményezze, hogy az Nftv. szerint a MAB kizárólagos szakértői hatáskörébe tartozó egyes ügyekben, így a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos szakvélemény elkészítésében, külföldi, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet járjon el. Az FT kezdeményezése esetén az oktatási hivatal köteles a javasolt szervezetet felkérni szakértői vélemény elkészítésére. 4. Az NKE tv. kihirdetését követően, 2013-ban került kiadásra a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet, amely meghatároz olyan felvételi feltételeket, amelyek az Nftv. 40. § (2) bekezdése által meghatározott keretbe nem illeszthetők. Emiatt szükséges ezen Nftv. szabályhoz képest speciális szabályok megállapítása az NKE tv.-ben. 5. Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerint a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő 5
eljárási rendet, továbbá azokat a szakokat, amelyekben külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzést kell szervezni. A tervezet szerint az NKE tv. kiegészül az Nftv. ezen felhatalmazó rendelkezéséhez képest egy speciális szabállyal: a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzés szakjait és a szakok képzési és kimeneti követelményeit, valamint az alapképzés képzési ágait miniszteri rendeleti szinten kell megállapítani. 6. A Javaslat a jogszabályi környezet változásaiból adódó pontosításokat is végrehajt. E körben a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény néhány rendelkezése is pontosításra kerül az NKE tv. tervezett módosításával összefüggésben, a koherencia fenntartása érdekében. R É S Z L E T E S
I N D O K O L Á S
Az 1. §-hoz Az NKE tv. 1. §-a szerinti módosítása által kerül megjelenítésre a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás. Az NKE tv. eddig a közigazgatási felsőoktatás, a rendészeti felsőoktatás, a katonai felsőoktatás és a nemzetbiztonsági felsőoktatás definícióját tartalmazta, e definíciók alapulvételével kerül rögzítésre az új felsőoktatás tartalma is. A 2. §-hoz A Javaslat az Nftv. szabályaitól eltérő rendelkezést tartalmaz. Az Nftv. 67. § (3) - (4a) bekezdése szerint az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével, a képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos ügyekben köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. A MAB szakértői véleményét a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area) figyelembe vételével hozza meg. Az NKE működésének egyes területei az Egyetem speciális rendeltetése és jogállása folytán kizárólagos tevékenységet képeznek, annak folytatására Magyarországon más felsőoktatási intézmény nem jogosult. A Javaslat lehetővé teszi, hogy az FT kezdeményezze, hogy az Nftv. szerint a MAB kizárólagos szakértői hatáskörébe tartozó ügyekben, így a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos szakvélemény elkészítésében, külföldi, a European Association for Quality Assurance in Higher Education (a továbbiakban: ENQA) teljes jogú tagjaként működő szervezet járjon el. Az FT kezdeményezése esetén az oktatási hivatal köteles a javasolt szervezetet felkérni szakértői vélemény elkészítésére. Figyelemmel arra, hogy az eljárásban fellebbezés is lehetséges a másodfokú eljárásban megismételt szakértői véleményezés során a személyi függetlenséget a MAB Felülvizsgálati Bizottság [Nftv. 71. § (5) bekezdés] analógiájára biztosítani szükséges. A Javaslat összhangban van a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi minőségbiztosítási követelményeknek való megfeleltetésére vonatkozó törekvésekkel, így az ENQA teljes jogú tagjaként működő szervezet érdemben bekapcsolható a magyar felsőoktatás minőségügyi folyamataiba. 6
A 3. §-hoz Az Nftv. nem határoz meg pontos szenátus összetételt, hanem azt az intézményi SZMSZ-re „bízza”, azzal, hogy kereteket rögzít az alábbiak szerint: Nftv. „12. § (7) Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével: a) a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak - az elnökkel együtt - a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, a karok, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell, b) a hallgatói önkormányzat a 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek szerint a szenátus létszáma legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt, c) a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni, d) az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő. […]” E Javaslat szerinti megoldás lényege, hogy az NKE tv.-ben szintén csak keretek kerülnének meghatározásra, az SZMSZ tartalmazná a pontos összetételt. Mivel az Nftv.-ben foglalt, arányokra vonatkozó egyes előírások ‒ az NKE sajátosságaira tekintettel ‒ nem tarthatók, az arányok speciális szabályai kerülnének rögzítésre az NKE tv. 11. §-ában. A speciálisan nem szabályozott kérdésekben értelemszerűen az Nftv. előírásait kell alkalmazni. A 4. §-hoz Az Nftv. 40. § (2) bekezdése szerint „(2) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel a) feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése, b) feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás, c) feltétele lehet egészségügyi -, szakmai -, pályaalkalmassági vizsgálat.” Az NKE tv. kihirdetését követően, 2013-ban került kiadásra a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet, amely meghatároz olyan felvételi feltételeket, amelyek az Nftv. fent idézett kereteibe nem illeszthetők. Emiatt szükséges ezen Nftv. szabályhoz képest speciális szabályok megállapítása az NKE tv.-ben. A különös felvételi feltételek törvényi „lába” részben már megvan, ugyanis az NKE tv. 44. § (2) bekezdés b) pontja jelenleg is tartalmaz speciális szabályt: „Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy - az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg […] az Egyetemre történő felvétel különös feltételeit”.
7
Az új §-ra vonatkozó javaslat e felhatalmazó rendelkezéshez kapcsolódik, a felhatalmazó rendelkezésben foglalt „különös feltételek” fogalmát teszi egyértelművé törvényi szinten. Az új § törvényi szinten leírja, hogy mely területeken lehet különös feltételt megállapítani. A konkrét feltételeket továbbra is az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet fogja tartalmazni. Az 5. §-hoz Az átirányítás fogalmát nem ismerik a felsőoktatási jogszabályok, javasolt helyette az átvétel fogalmát alkalmazni. Más intézménybe történő átvételhez nem köthető az elbocsátás, mivel a fogadó intézmény mérlegelési jogköre, hogy a kérelmet elfogadja-e. Az átvételnek az NKE-n belül is szigorú szabályai vannak, így indokolt elhagyni „az átvételi kötelezettség” fordulatot. A 6. §-hoz A javasolt új 33/B. § tartalma jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésében található. Tekintettel arra, hogy a rendelkezés törvényi szintű szabályt specializál, indokolt annak törvényi szintre emelése. Az új 33/B. § az Nftv. 43. § (3) bekezdését specializálja, amely az alábbiak szerint rendelkezik: „a hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektornak - a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott - döntése alapján jogosult.” A 7. §-hoz Az NKE tv. 40. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az egyes felsőoktatások tekintetében melyik miniszter gyakorol felügyeletet. Tekintettel az új felsőoktatás megjelenésére, szükséges meghatározni a felügyeletre vonatkozó szabályokat. A módosítás szerint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért és az igazságügyért felelős miniszter a felügyeletet gyakorló miniszter. A 8. §-hoz E § szövegcserés módosításokat hajt végre. Az a), g) és h) pont a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatással összefüggésben pontosít. A b) pont szerinti módosítás jogszabály címének változásából adódik. A c) pont szerinti módosítás indokolása: a közszolgálati ösztöndíjas nappali munkarendű biztonsági szakirány indítása esetén szükséges az NKE tv.-ben rendezni, hogy ezen hallgatókkal ki köti meg az ösztöndíjszerződést. A Javaslat szerint a szakirány finanszírozása és a szerződéskötés rendje a nem rendészeti képzésben résztvevő közszolgálati ösztöndíjasokéval egyezik. A hallgatókkal az Egyetem köt közszolgálati ösztöndíjszerződést és a hallgatói juttatások fedezetét az Egyetem költségvetésében kell biztosítani. Ennek megfelelően az NKE tv. 21/A. § (3) bekezdés első mondata kiegészül e hallgatók kivételi körével. A d) pont szerinti módosítás indokolása: a rendészeti képzésben résztvevő közszolgálati ösztöndíjassal az NKE tv. 21/A. § (3) bekezdése értelmében a rendvédelmi szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köt ösztöndíjszerződést. A Bevándorlási és Állampolgársági 8
Hivatal azonban, mely rendészeti képzésre, a rendészeti igazgatási alapképzés migrációs szakirányára iskoláz be, és köt a hallgatóval ösztöndíjszerződést nem rendvédelmi szerv a vonatkozó definíció szerint, ezért szükséges e szerv név szerinti feltüntetése. Az e) és f) pont szerinti módosítás indokolása: a 21/A. § (3) bekezdésének kiegészítésére vonatkozó javaslatból (rendészeti igazgatási alapképzési szak biztonsági szakiránya) következik, hogy az Egyetem gazdálkodási szabályait is pontosítani kell. A i) pont szerinti módosítás indokolása: az Nftv. 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerint a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá azokat a szakokat, amelyekben külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzést kell szervezni. A javasolt kiegészítés az Nftv. ezen felhatalmazó rendelkezéséhez képest speciális szabályt állapít meg. Ugyanis a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzés szakjait és a szakok képzési és kimeneti követelményeit, valamint az alapképzés képzési ágait miniszteri rendeleti szinten kell megállapítani. A 9. §-hoz A támogatási idő számítására vonatkozó speciális szabály jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésében jelenik meg. A szabályt azonban a kormányrendeleti szintről törvényi szintre szükséges emelni, mivel törvényi szintű szabályt specializál (korábban kormányrendeleti szintű szabályt specializált, ezért a kormányrendeleti szint volt a megfelelő). A fenti előírás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. § (6) bekezdésének d) pontjába kerül elhelyezésre. A 10. §-hoz A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása az NKE tv. módosításából adódóan vált szükségessé. Az 1996. évi XLV. törvény az alábbi fegyveres szerv fogalmat alkalmazza: „fegyveres szerv: a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a katasztrófavédelem, az önkormányzati tűzoltóság), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és a nemzetbiztonsági szolgálat”. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azonban, amely rendészeti képzésre, a rendészeti igazgatási alapképzés migrációs szakirányára iskoláz be, és köt a hallgatóval ösztöndíjszerződést nem fegyveres szerv és nem rendvédelmi szerv, ezért váltak szükségessé a szövegcserés módosítások. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az önkormányzati tűzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és az önkéntes tűzoltó egyesület által közösen vagy a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által önállóan alapított 9
köztestület. Köztestület lévén az önkormányzati tűzoltóság tehát jelenleg nem fegyveres és nem rendvédelmi szerv. A 11. §-hoz E § a hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmazza.
10
