3. RENDSZEREZÉS
3. AZ INFORMÁCIÓK ÉS A DOKUMENTUMOK ELRENDEZÉSÉNEK MÓDJAI Ebben a fejezetben az alábbi témákról lesz szó: 3.1. A rendszerezés szükségessége 3.2. Könyvtári betûrend. Tárgy-, név- és egyéb mutatók 3.3. Téma szerinti osztályozás 3.3.1. Az osztályozás szükségessége 3.3.2. Szabad tárgyszó 3.3.3. Rendszerezõ osztályozás. Deszkriptor, tezaurusz 3.3.4. Rendszerezõ osztályozás. ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) 3.3.5. Egyéb osztályozási rendszerek Mint már jeleztük, a hatékony munkához szüksége lesz arra a témára, amellyel kapcsolatban mûvek után fog kutatni. Reméljük, már döntött!
CÉL •
A fejezetbõl Ön megtanulja, miért szükséges az információk és dokumentumok rendszerezése.
•
Megismeri a formai és tartalmi ismérvek szerinti rendszerezés alapjait.
EREDMÉNY A 3. fejezet befejezésekor •
képes lesz arra, hogy alkalmazza a könyvtári ábécét.
•
nem fog gondoz okozni a különféle mutatórendszerek használata.
•
meg tudja határozni saját témájának tárgyszavait, létrehozza ETO-jelzetét, s ezáltal elkezdhet kutatni.
IDÕSZÜKSÉGLET •
A fejezet gondos áttanulmányozásához, a feladatok megoldásához kb 2,5 órányi idõre lesz szüksége.
•
A gyakorlati tudnivalók megszerzéséhez mindenképpen számoljon hozzá legalább 1 óra könyvtárban eltöltendõ idõt is.
•
Javasoljuk, hogy a fejezet tanulási egységeit ne külön szakaszokban sajátítsa el, hanem egyben. 43
3. RENDSZEREZÉS
HELYSZÍN Lehetõleg könyvtárban tanuljon, mivel ott találhatja meg a tanuláshoz szükséges segédeszközöket, illetve ott kérhet szakmai segítséget is. A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES •
jegyzetpapír
•
ETO táblázat és Betûrendes mutató (ezeket majd a könyvtárban kell kérnie)
3.1. A rendszerezés szükségessége Az elõzõ fejezetekben megismerkedett az információ fogalmával, valamint az információt hordozó dokumentumok fajtáival. De mi a teendõnk akkor, hogy ha valamely dokumentumban valahol elrejtett infomációra van szükségünk? Meg tudjuk keresni? Vagy csak keresgélhetjük, és vagy meg találjuk, vagy nem? Válaszunk: igen, meg tudjuk találni, HA AZ INFORMÁCIÓ A DOKUMENTUMBAN, ILLETVE HA A DOKUMENTUM A KÖNYVTÁRBAN valamiképpen RENDSZEREZVE VAN. Képzelje el, hogy bemegy egy önkiszolgáló cipõboltba, ahol sokféle cipõ van, sokféle méretben, de nagy összevisszaságban. Tudna ott egy hegymászó cipõt venni önmaga számára? Ugye, csak nagyon nehezen és sokára. Tanfolyamunk témájánál maradva feltételezzük, hogy Ön valamikor egy folyóiratban látott egy fontos információt tartalmazó cikket. De nem emlékszik, hogy az mikor jelent meg. Gondolom, hogy elborzad, ha belegondol, hány és hány folyóiratfüzetet kellene átlapoznia, amíg megtalálja a keresett információt. Ha azonban ennek a lapnak van éves tárgymutatója, ami témájuk szerint rendszerezi az abban az évben megjelent cikkeket, akkor viszonylag gyorsan át tudja tekinteni akár több év anyagát is. A kiadók általánosságban törekednek arra, hogy csak olyan szakkönyveket, illetve folyóiratokat jelentessenek meg, amelyek lehetõvé teszik az információk visszakeresését.
44
3. RENDSZEREZÉS
A KÖNYVTÁRAK és információs intézmények pedig ÚGY RENDSZEREZIK A DOKUMENTUMOKAT / információkat, illetve olyan nyilvántartást vezetnek róluk, hogy A HASZNÁLÓIK (az olvasók, kutatók) KÖNNYEN KUTATHASSANAK BENNÜK. Ezeknek a nyilvántartásoknak az alapja a BETÛREND és az ún. SZAKREND. 3.2. Könyvtári betûrend. Tárgy-, név- és egyéb mutatók Ebben a fejezetben a következõ fogalmakat magyarázzuk: •
a betûrendezés alapjai
•
a betûrendbe sorolás (és a keresés) szabályai
•
mutatók
•
tudáspróba
A betûrendbe sorolás, a betûrendezés azt jelenti, hogy a rendezés szempontjából fontosnak vélt szavakat, az ún. RENDSZAVAKAT a betûrend szabályainak megfelelõen rakjuk egymás után. Ha címeket rakunk sorba, akkor az ún. CÍMRENDSZAVAKAT vesszük figyelembe, ha pedig a szerzõket tesszük betûrendbe, akkor SZERZÕI RENDSZÓRÓL beszélünk. A rendszavakat általában félkövér vagy aláhúzott betûtípussal jelölik. A fejezet címét látva biztosan meghökkent: nehezen tudja elképzelni, hogy az iskolában megtanult ábécén kívül másfajta betûrend is létezhessen. Pedig létezik. Íme: abcdefghijklmnoöpqrstuüvwxyz Láthatja, hogy ez a betûsor NEM TARTALMAZZA sem a MAGYAR NYELV HOSSZÚ MAGÁNHANGZÓIT, sem pedig a KÉT, ILLETVE HÁROM BETÛBÕL ÁLLÓ MÁSSALHANGZÓKAT. Ezáltal növelhetõ a rendezés és a keresés egységessége, nem kell más szabályokat érvényesíteni a magyar és az idegen nyelvû szavak, nevek keresésekor. A könyvtári ábécé szabályainak megfelelõen kereshet – többek között - az alábbi eszközökben: •
könyvtárak betûrendes katalógusai
•
lexikonok, enciklopédiák, szótárak
•
tárgy- és névmutatók
45
3. RENDSZEREZÉS
A könyvtári ábécé nem speciálisan magyar találmány: ha a világ bármely országában bemegy egy könyvtárba, csaknem biztos, hogy eszerint kereshet a betûrendes jegyzékekben. De ne menjünk messzire: ha egy angol vagy német szótárat kezébe vesz, azokat is e rendszer szerint használhatja.
HA A MOST KÖVETKEZÕ SZABÁLYOKAT MEGJEGYZI, akkor könnyen eligazodhat a betûrend szerint rendszerezett eszközökben, illetve önmaga is össze tud majd állítani betûrendes elrendezésû bibliográfiát vagy tárgymutatót. A könyvtári ábécé NEM TESZ KÜLÖNBSÉGET az A és az Á, E és É stb. betûk és általában a rövid és a hosszú magánhangzók között, csak az elõbbi listában felsoroltakat veszi figyelembe. Ugyanez mondható el a mássalhangzókra is: az SZ betû S+Z, a CS betû C+S stb.. Ennek megfelelõen a sorban természesen következik egymás után a csónak, a cudar, a Czimbalmos. A NEM-LATIN BETÛS (cirill, kínai, arab stb) írásokat a könyvtárakban átírva (TRANSZLITERÁLVA) láthatja. Ezekre külön ISO szabvány vonatkozik: ez okozza, hogy az megszokott Csehov helyett ezt láthatja a katalógusban: Èehov. Errõl most nem tanulunk részletesen, probléma esetén forduljon a könyvtároshoz. Ahhoz azonban, hogy kereséskor ne érje meglepetés, célszerû, ha ismeri a könyvtári betûrendbe sorolás néhány további szabályát, amelyeket az alábbi táblázat tartalmaz. SZABÁLY • a szóköz megelõz minden más jelet • • • • •
PÉLDA A HELYES SORRENDRE alma kártevõi almafa Diótörõ a névelõ semmilyen nyelven sem A falu jegyzõje számít szónak a rendezés The fly szempontjából zöld alma azonos szavak esetén a következõ zöld körte szó sorrendje dönt á [Alfa] holdbázis a betûrendezés sorrendje: Az 1. osztályba mentünk szimbólumok (jelek, görög betûk), Balatoni képek számok, latin betûk 15. kongresszus a római és az arab számok azonos értékûek, a rendezéskor a következõ XV. század szó számít ARANY János ha azonos szóval kezdõdik egy Arany alma szerzõi rendszó és címrendszó, akkor a szerzõi kerül elõre
46
3. RENDSZEREZÉS
MUTATÓK Idézze fel, hogy mindennapi életében, munkája során és olvasmányaiban hol találkozott eddig betûrendbe szedett szavakkal, mutatókkal. …………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………..
Igen, jól emlékszik: A szakkönyvek végén rendszerint találhatók tárgymutatók, amelyek az adott témával kapcsolatos ismeretek helyét jelzik a könyvben Több szerzõ által írt mûvekben, gyûjteményes kötetekben találhat névmutatókat, amelyek az kívánt szerzõhöz vezetik el. A földrajzi atlaszok végén a helynevek mutatója szintén betûrendes. Betûrendes névmutató a telefonkönyv is. A lexikonokban szintén betûrend szerint kereshetünk. A mutatókban a címszó mellett rendszerint az az oldalszám található, amelyen a keresett szót olvashatja. Elõfordul olyan eset is (fõleg bibliográfiákban, referáló lapokban (ld. a 4. fejezetben), amikor a szó mellett egy sorszámot lát, ez a tételszámra utal. Ha egy Ön számára egyelõre még ismeretlen dokumentummal ismerkedik, akkor feltétlenül nézze meg, van-e valamilyen mutatója. Ez ugyanis hozzásegíti majd ahhoz, hogy gyorsabban megtalálja benne a keresett információt. Mielõtt elkezd dolgozni, feltétlenül tanulmányozza, hogyan mûködik az adott mutató.
TUDÁSPRÓBA: Mint láthatja, nem is olyan egyszerû az egyszerûnek hitt betûrend sem. Hogy kipróbálja, mennyit jegyzett meg az elõzõekbõl, rakja a helyes sorrendbe a következõ rendszavakat (a szerzõi rendszókat csupa nagybetûvel, a címrendszókat, ill. tárgyszavakat kisbetûvel írtuk): Katona József 20. század nagy tudósai CZÖVEK Ernõ Máris szomszéd kalandjai Kazánfûtõ és csõszerelõ zsebkönyv A kazán fûtõje SZABÓ Imre
47
3. RENDSZEREZÉS
Csónakkal az Amazonason Katona és civil a pályán A ã (gamma) -globulin szerkezete A kincses sziget Ha érdekli a mi megoldásunk, lapozza fel MEGOLDÁS fejezetet. Célszerû, ha csak azután folytatja a tanulást, ha biztos a tudásában.
3.3. Téma szerinti osztályozás Remélhetõleg már pontosan tudja, hogy mi lesz a téma, amellyel kapcsolatos szakirodalmat kutat majd. Ha még mindig nem döntött, ne késlekedjen: ebben a tanulási egységben már szüksége lesz rá! Témám: .............................................................................................................. A fejezetben az alábbi témakörökrõl lesz szó: 3.3.1. Az osztályozás szükségessége 3.3.2. Szabad tárgyszó 3.3.3. Rendszerezõ osztályozás. Deszkriptor, tezaurusz 3.3.4. Rendszerezõ osztályozás. ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) 3.3.5. Egyéb osztályozási rendszerek Elõre figyelmeztetjük: ez a TANANYAG EGYIK LEGNEHEZEBB EGYSÉGE, sok figyelmet kíván. Ha azonban elsajátította a benne foglaltakat, elmondhatja, hogy óriási lépést tett a szakirodalom felkutatása irányában, és képes lesz nem csak a magyarországi, hanem a külföldi könyvtárak használatára is.. Javasoljuk,
hogy ezt a fejezetet mindenképpen egy Önhöz közeli tanulmányozza, hiszen ott megtalálhat minden szükséges segédeszközt. KÖNYVTÁRBAN
3.3.1. Az osztályozás szükségessége Az osztályozás segítségével a DOKUMENTUMOKAT ÉS A BENNÜK REJLÕ INFORMÁCIÓKAT TARTALMUK SZERINT KERESHETJÜK VISSZA. A világon valamennyi könyvtár valamilyen osztályozási rendszerben tartja nyilván és szolgáltatja az állományában levõ dokumentumokat. Ahhoz, hogy használni tudja majd azokat az eszközöket, amelyek e rendszerek szerint mûködnek, legalább a rendszerezés alapjait célszerû ismernie.
48
3. RENDSZEREZÉS
Az osztályozási mûvelet során a könyvtárosok a dokumentumokat, illetve a bennük levõ információkat •
TÁRGYSZAVAKKAL,
azaz a tartalmukat legjobban kifejezõ fogalmakkal,
valamint •
szám és betûkombinációkkal, JELZETEKKEL jellemzik.
Ezek segítségével tudnak a kutatókat témájukhoz kapcsolódó szakirodalmat vagy egyéb információt találni. Az osztályozás különféle formáival találkozhat a könyvtári nyilvántartásokban (katalógusokban) és a különféle elektronikus adatbázisokban. A következõkben a három legelterjedtebb osztályozási módot (tárgyszó, tezaurusz, ETO) fogja röviden áttekinteni és gyakorolni annak érdekében, hogy a késõbbiekben minél hatékonyabban tudjon keresni. Negyedikként röviden szólunk egyéb osztályozási rendszerekrõl is.
3.3.2. Szabad tárgyszó Ez az osztályozási rendszer a dokumentumok tartalmát kifejezõ tárgyszavakat semmiféle rangsorba nem teszi, csupán sorrendjüket rögzíti a tárgyszavak betûrendjében. Fõ elõnye, hogy lehetõvé teszi azt, hogy a kutatók TERMÉSZETES NYELVEN KERESHESSÉK MEG A KIVÁNT INFORMÁCIÓT. A rendszer használatakor számolni kell annak sajátosságaival: •
A TÁRGYSZÓ MINDIG FÕNÉV.
•
Egy téma tárgyszavainak meghatározásakor a fogalmat kifejezõ összes azonos vagy rokon értelmû szót figyelembe kell venni (pl. telefon – távbeszélõ).
•
Azonos alakú, de eltérõ értelmû szavak (homonimák) esetén a szó környezete dönti el, hogy mirõl van szó (pl. a szimuláció lehet az operációkutatáshoz tartozó fogalom, de egyben egy társadalomtudományi mérési módszer is).
Ha az információkat, illetve az õket tartalmazó dokumentumokat ún. TISZTÁN TÁRGYSZAVAS rendszerben rendszerezik, akkor a tárgyszavak szoros betûrendben követik egymást, tehát nem a tartalmilag, hanem a FORMAILAG HASONLÓ FOGALMAK KERÜLNEK EGYMÁS MELLÉ. Ezt a rendszert általában a lexikonokban, szótárakban, tárgyszavas könyvkatalógusokban használják.
Remélhetõleg eldöntötte már, hogy mi lesz a kutatandó témája. Mielõtt megpróbálja leírni a témáját fõnevekkel, nézze meg, MI HOGYAN OLDOTTUK MEG EZT A FELADATOT.
49
3. RENDSZEREZÉS
Témánk: CAD Ezt tárgyszavakkal a következõ képpen fogalmaztuk meg: számítógéppel segített tervezés - mûszaki tervezés - tervezés számítógép alkalmazás - automatikus tervezés Mint látja, nemcsak szigorúan a témát alkotó szavakat használtuk. Tágabb fogalmakat és rokon értelmû szavakat egyaránt lejegyeztünk. 3. FELADAT •
Jegyezze fel, hogy Ön milyen szavakkal írja le a
témáját. ...................................................................................... ...................................................................................... ............................................................................................................................ ............................................................................................................................ •
Most pedig gondolja át, van-e eredeti tárgyszavainak rokon értelmû fogalma. Ha igen jegyezze le ezeket is.
............................................................................................................................ ............................................................................................................................ ............................................................................................................................
CÉLSZERÛ, HA MOST RÖVIDEN KONZULTÁL A SEGÍTÕJÉVEL (TANÁRÁVAL VAGY ISMERÕS KÖNYVTÁROSSAL VAGY A TUTORÁVAL), HOGY VALÓBAN JÓ IRÁNYBAN INDULT-E EL.
MOSTANRA TEHÁT MÁR •
MEGVAN A KUTATANDÓ TÉMÁJA
• MEGHATÁROZTA A TÉMA TÁRGYSZAVAIT és rokonértelmû fogalmait. SZÉPEN HALAD A TANULÁSBAN!
50
3. RENDSZEREZÉS
Javaslom, hogy pihenésképpen vegyen le a polcról egy lexikont, és nézze meg, hogy a tárgyszavait megtalálja-e benne. Ha igen, olvassa el az értelmezésüket, s döntse el, valóban jó szavakkal fejezte-e ki témáját. Ha nem találja a keresett szót, akkor válassszon másik fogalmat. Próbálkozzék!
3.3.3. Rendszerezõ osztályozás. Deszkriptor, tezaurusz A
következõ
osztályozási
RENDSZEREZÕ OSZTÁLYOZÁS,
típus ami
az
egyszerû
tárgyszótól
eltérõen
•
együtt tartja a rokon tárgyköröket,
•
következetesen megadja a keresõszavak fogalmi (alárendelt, fölérendelt, rokonsági) kapcsolatait,
•
a speciálisabb fogalmakat átfogó, általánosabb fogalmak alatt csoportosítja.
a
Ez a rendszer fõleg az egyszerûbb referáló lapok, valamint bibliográfiák tárgymutatóiban fordul elõ (ld. a 4. fejezetben). A rendszerezõ osztályozás természetes nyelvû formája a fõleg számítógépes irodalomkeresés eszközeként alkalmazott TEZAURUSZ.
a
A tezaurusz EGY-EGY SZAKTERÜLET FOGALMAIT ADOTT ÉS SZIGORÚAN KÖTÖTT SZÓKÉSZLET FELHASZNÁLÁSÁVAL FOGALMAZZA MEG.Tehát olyan, mint egy szótár. A tezaurusz alkotóelemei A DESZKRIPTOROK, amelyek tulajdonképpen szabványos nyelvi formában megfogalmazott tárgyszavak. A deszkriptorok tágabb, szûkebb, valamint rokon fogalmai segítségével a keresõkérdések pontosan leírhatók. Az egyes szakterületek tezauruszait kötetek tartalmazzák, amelyek rendszerint a szakkönyvtárakban találhatók. Sajnos a deszkriptorok jelölése nem egységes. A tezaurusz használatakor tehát minden esetben tanulmányozza a használati útmutatót és a rövidítésjegyzéket. Például az OSZKÁR tezaurusz (Mûszaki, mezõgazdasági, természettudományi és gazdasági fogalmak makrotezaurusza. Összeáll.: Ungváry Rudolf. Bp. : 1996.). Az 1. táblázat a mi témakörünkkel kapcsolatos rövidítéseket tartalmazza (az ún. vezérdeszkriptor a Tervezés, az alárendelt deszkriptor pedig a CAD).
51
3. RENDSZEREZÉS
1. táblázat Vezérdeszkriptor
Tervezés Mûszaki termékek és gépek esetén a "Mûszaki M - magyarázat tervezés", ill. "Géptervezés" használható H - helyettesített Mintatervezés nem-deszkriptorok Tervgazdálkodás CAD A - alárendelt deszkriptorok divattervezés ….. R - Következési, meghatározó deszkriptorok Terv
Ha ugyanebben a tezauruszban a keresést a CAD felõl közelítjük, akkor a 2. táblázatban található fogalmakat találhatjuk. 2. táblázat Vezérdeszkriptor
CAD
M - magyarázat
Computer Aided Design
HV - vagylagosan helyettesített nem-deszkriptorok
Számítógépes tervezés
F - fölérendelt deszkriptorok X - egyéb rokonsági fokban álló deszkriptorok
Számítógéppel segített eljárás Tervezés CAE
Mint látható, a Tervezés-nél a CAD alárendelt fogalom, a CAD-nál pedig a Tervezés a fölérendelt fogalom. A fentiekben egy mûszaki tezaurusz példáját mutattuk be, de tudnia kell, hogy csaknem minden szakterületnek (pedagógia, könyvtár- és információtudomány stb.) megvan a saját tezaurusza. Ezek jelölései a fenti példától eltérhetnek, ezért HASZNÁLAT ELÕTT FELTÉTLENÜL TANULMÁNYOZZA ÁT mind a jelöléseket, mind a használatukat. A deszkriptorok a számítógéppel feldolgozott referáló lapok és adatbázisok tárgymutatóiban fordulnak elõ. (Ezek rendszerint angol nyelvûek, ahol a fölérendelt - tágabb - fogalom jele BT= broader term, az alárendelt - szûkebb fogalom NT = narrower term, a rokon fogalom pedig RT = related term.) Ezekkel ebben a jegyzetben nem foglalkozunk részletesen. A További olvasnivalók fejezetben felsorolt dokumentumokban részletesebben megismerheti õket. A deszkriptorok jól használhatók akkor is, HA NEM TUDUNK MEGFELELÕ TÁRGYSZÓT TALÁLNI A TÉMÁNKHOZ. Ekkor a tezauruszt mint szótárat használjuk errre a célra.
52
3. RENDSZEREZÉS
4. FELADAT Kérdezze meg a könyvtárost, hogy rendelkeznek-e az Ön témájához felhasználható tezaurusszal. Ha igen, tanulmányozza, és jegyezze fel a bibliográfiai adatait. a) A könyvtárban nincs nekem való tezaurusz. ..................................................................................... A könyvtárban van nekem való tezaurusz. Bibliográfiai adatai: Szerzõje / Szerkesztõje: ..................................................................................... Címe: .................................................................................................................. Megjelenési adatai (hely, kiadó, év): .................................................................. Lelõhelye és raktári jelzete: ............................................................................... 3.3.4. Rendszerezõ osztályozás - ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) A következõkben •
az elméleti háttérrel és
•
a jelzetalkotás módszerével fogunk foglalkozni, majd
•
meghatározzuk saját témánk ETO-jelzetét / jelzeteit.
ELMÉLETI HÁTTÉR Az ETO az emberi tudás, ismeretek és tevékenységek egészét felölelõ, egyetemes, elsõsorban könyvtári célokra használt osztályozási rendszer. A tudományok és a gyakorlati élet fogalmait számjegyekbõl, írásjelekbõl és betûkbõl álló JELZETEKKEL fejezi ki. A jelzetek alakja nyelvtõl és írásmódtól független, ezáltal NEMZETKÖZI. Sorrendjük HIERARCHIKUS: •
FÕOSZTÁLYOK
– nagy fogalomcsoportok
0 - Általános mûvek 1 - Filozófia, pszichológia stb. 2 - Vallás 3 -Társadalomtudományok 4 - Betöltetlen fõosztály 5 - Természettudományok 6 - Alkalmazott tudományok 7 – Mûvészet, sport 53
3. RENDSZEREZÉS
8 – Irodalom, nyelv 9 – Történelem, földrajz •
•
– a nagy fogalomcsoportokon belüli kisebb fogalomcsoportok (pl. 6-alkalmazott tudományok – 61-orvostudomány, 62-technika, 63-mezõgazdaság stb.) OSZTÁLYOK
ALOSZTÁLYOK – az osztályokon belüli kisebb fogalomcsoportok (pl 6alkalmazott tudományok – 62-technika – 621-gépészet, elektrotechnika stb.)
A tíz fõosztályon belülegyenként további tíz-tíz osztály kialakítása lehetséges, és így tovább. Az osztályok ílymódon való tovább osztása a legszûkebb, speciális fogalomig folytatódhat, a tizedes osztás szerint. PÉLDA: ETO-jelzet
Megnevezés
6
Alkalmazott tudományok
62
Mérnöki tudományok. Technika általában
621
Általános géptan
621.4
Hõerõgépek
621.43
Belsõégésû motorok
621.432
Belsõégésû dugattyús motorok
621.432.3
Négyütemû motorok általában
Látható, hogy minél szûkebb fogalomról van szó, annál hosszabb az ETOjelzete. A könnyebb áttekinthetõség érdekében a számokat pont segítségével három számjegyenkénti egységekre tagoljuk. A több fogalomcsoportra is jellemzõ közös jellemzõket az ún KÖZÖS ALOSZTÁSOK tartalmazzák. Errõl most nem kell tanulnia. Ha esetleg szüksége lesz rájuk, KÉRJE A KÖNYVTÁROS SEGÍTSÉGÉT.
AZ ETO-JELZET ALKOTÁSA Világszerte a könyvtárak nagy része az ETO rendszere szerint is nyilvántartja állományát, így teszi lehetõvé a téma szerinti visszakeresést. A szabadpolcos könyvtárak nagy részében a szakkönyvek elrendezése szintén hasonló rendszert követ. Tehát AZÉRT, HOGY AZ ETO-SZERINTI KATALÓGUSOKBAN IS KERESNI TUDJUNK, CÉLSZERÛ MEGISMERNI AZ ETO-JELZET MEGALKOTÁSÁNAK ALAPVETÕ LÉPÉSEIT. Az ETO fogalmait és jelzeteit a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (FID, újabban az ETO konzorcium) által elfogadott TÁBLÁZATOK tartalmazzák. A táblázatokban való eligazodást BETÛRENDES MUTATÓ segíti, amelyek minden 54
könyvtár tájékoztató részlegében megtalálhatók.
3. RENDSZEREZÉS
FIGYELEM! A továbbiakban mind az ETO táblázataira, mind pedig a betûrendes mutatójára szüksége lesz. Kérje el õket a könyvtárostól. Jegyzetünk Függelékében találhat egy vázlatos ETO-táblázatot, amelyet az MTA SZTAKI (Magyar Tudományos Akadémia Számitástechnikai Kutató Intézet) Könyvtára készített olvasói számára. A saját ETO-jelzet alkotásakor a témánkat leíró tárgyszavakat megkeressük a betûrendes mutatóban. Elõfordulhat, hogy egy fogalomra több jelzetet is talál, mint a példánkban is: tervezés:
658.512
tervezés:
658.5.012
tervezés, építészeti:
72.02
számítógép:
681.3
lakóépületek
728
Ha olyan fogalmat kell meghatározni, amelynek több értelmezése lehet, ki kell választani az Ön számára szükséges megoldást. Ha bizonytalan, a táblázatokban való ellenõrzéskor a szövegkörnyezet ad támaszt.
A betûrendes mutatóban talált jelzetet minden alkalommal ellenõrizni kell az ETO táblázataiban, amelyek az egyes jelzetekhez tartozó fogalmakat tartalmazzák. Elõfordulhat ugyanis, hogy a betûrendes mutatóban talált jelzet helyett vagy mellé további ötleteket kap. A mi esetünkben is ez történt.
Gyártási technológiai terv: lehet, hogy jó, majd meglátjuk a keresésnél, hogy találunk-e nekünk való dokumentumot.
55
3. RENDSZEREZÉS
lakóépületek
Az ellenõrzés után - szükség esetén - összetett fogalmakat is alkothatunk az alosztások segítségével. Az összetételnek több lehetõsége van, ezek közül hármat emelünk ki: •
kettõspontos összekapcsolás: számítógéppel
•
pont-nullás korlátozottan közös alosztás: 658.512.012 jelentése: tervezés, vagy lakóház tervezése: 728.02
•
kötõjeles korlátozottan automatikus tervezés
közös
658.512:681.3
alosztás:
jelentése:
658.512-5
tervezés
jelentése:
A FENT EMLÍTETT ALOSZTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN KÉRDEZZE A KÖNYVTÁROST. 5. FELADAT SAJÁT ETO-JELZET ALKOTÁSA A továbbiakban változatlanul szüksége lesz az ETO táblázataira és betûrendes mutatójára. Ha már visszadta volna, kérje el õket újra a könyvtárostól. Mint már említettük, ahhoz, hogy témájához a könyvtárban könyveket találjon, elõbb meg kell határoznunk a téma ETO-számát Az egyes lépéseket Ön is végezze el. Ha olyan fogalmat kell meghatározni, amelynek több értelmezése lehet, ki kell választani az Ön számára szükséges megoldást. Ha bizonytalan, a táblázatokban való ellenõrzéskor a szövegkörnyezet támaszt ad. 1. Már meghatározta témájának TÁRGYSZAVAIT. Figyeljen a tágabb és szûkebb fogalmakra is. Keressen ilyeneket is. 56
3. RENDSZEREZÉS
tágabb fogalom: ................................................................................................. szûkebb fogalom: ................................................................................................ 2. A BETÛRENDES MUTATÓban minden egyes fogalomhoz keresse meg a hozzá tartozó jelzetet. Ha az általunk kigondolt fogalmat leíró szót nem találja a mutatóban, akkor próbálkozzon a rokonértelmû szavaival. Jegyezze fel ezeket is: fogalom: ............................................ ETO jelzet: ............................................... fogalom: ............................................ ETO jelzet: ............................................... fogalom: ............................................ ETO jelzet: ............................................... fogalom: ............................................ ETO jelzet: ............................................... 3. A betûrendes mutatóban talált jelzetet minden alkalommal ellenõrizze az ETO TÁBLÁZATAIBAN, amelyek az egyes jelzetekhez tartozó fogalmakat tartalmazzák. Kapott további ötleteket? További fogalmak és ETO-jelzetük: ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. 4. Az ellenõrzés után szükség esetén ÖSSZETETT FOGALMAKAT is alkothat az alosztások segítségével, de ehhez feltétlenül kérje a könyvtáros segítségét. Összetett fogalom és ETO-jelzete ............................................................................................................................ ............................................................................................................................. Ha a legutolsó feladat nem sikerült, ne adja fel, az egyszerû jelzetekkel is bátran nekivághat majd a kutatásnak. Mielõtt
folytatja
a
tanulást,
KONZULTÁLJON
A
SEGÍTÕJÉVEL:
•
beszélje meg problémáit,
• kérdezze meg véleményét az Ön által alkotott ETOjelzetekkel kapcsolatban. Az önállóan vagy közösen kialakított jelzetet jegyezze fel.
57
3. RENDSZEREZÉS
3.3.5. Egyéb osztályozási rendszerek A tárgyszavas és az ETO rendszeren kívül számos egyéb osztályozási rendszert is alkalmaznak a könyvtárak és információs intézmények. Ezek közül csak néhányat említünk meg: •
A SZABADALMI LEÍRÁSOK rendszerezésére szolgáló hierarchikus osztályozás az NSZO (Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás, angolul: IPC = International Patent Classification). A világ valamennyi országában ezt használják a szabadalmak azonosítására, s ennek megfelelõen a keresés is ennek segítségével történik. Az NSZO-hoz tárgymutató is tartozik. Az NSZO az interneten kereshetõ (http://www.hpo.hu).
•
A SZABVÁNYOK rendszerezésére szintén saját osztályozási rendszert használnak. A számjegyekbõl álló jelzetek betûrendes mutató segítségével kereshetõk meg.
•
Vannak olyan könyvtárak (pl. Budapesti Mûszaki Egyetem Könyvtár és Tájékoztatási Központja), amelyek saját SZAKCSOPORTRENDSZERT dolgoztak ki annak érdekében, hogy olvasói jobban eligazodhassanak a szabadpolcon tárolt könyvek között.
GRATULÁLUNK, hogy befejezte a 3. fejezetet! ü Mostanra Ön már képes arra, hogy alkalmazza a könyvtári ábécét. ü Ezután már nem fog gondot okozni a különféle mutatórendszerek használata sem. ü
Meghatározta a témájához tartozó tárgyszavakat,
ü
Mostantól már azt is tudja, hogy mi a tezaurusz és a deszkriptor.
ü
Meg tud határozni egyszerû ETO-jelzetet.
ü
Ismer legalább 2 más osztályozási rendszert.
Ez egy elég nehéz lecke volt. Azt javaslom, hogy most mielõtt továbbhalad, és megtanulja hogy mire és hogyan használható az ETO-jelzet – kapcsolódjon ki.
VÁLTOZATLANUL FELESLEGES AGGÓDNIA! NEM KÉPEZZÜK ÁT KÖNYVTÁROSNAK!
58
