3. A lap megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja

XLI.

2014/3.

A lap megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Középiskolai Kémiai Lapok A Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiatanári Szakosztályának folyóirata 2014. május

XLI. évfolyam

3. szám

Alapító: Dr. Várnai György Főszerkesztő: Zagyi Péter A szerkesztőbizottság: Elnöke: Dr. Magyarfalvi Gábor Tagok: Dr. Borbás Réka, Dr. Horváth Judit, Kalydi György, MacLean Ildikó, Dr. Pálinkó István, Dr. Róka András, Dr. Szalay Luca, Dr. Tóth Zoltán, Dr. Varga Szilárd, Zagyi Péter Szerkesztőség: Kiadja: Felelős kiadó: Terjeszti: Előfizethető:

Magyar Kémikusok Egyesülete, 1015 Budapest Hattyú u. 16. E-mail: [email protected] 06-1-201-6883 Magyar Kémikusok Egyesülete Androsits Beáta Magyar Kémikusok Egyesülete postai utalványon a Magyar Kémikusok Egyesülete, 1015 Budapest Hattyú u. 16. II. 8. címre vagy átutalással a CIB Bank Zrt. 10700024-24764207-51100005 pénzforgalmi jelzőszámon „MKE9068” megjelöléssel.

Készült: Europrinting Kft. Megjelenik évente ötször. Előfizetési díj a 2014. évre: 4000 Ft, mely összeg magában foglalja az áfát. A Magyar Kémikusok Egyesülete tagjai számára kedvezményes előfizetési díj: 3000 Ft. ISSN szám: 0139-3715 http://www.kokel.mke.org.hu

A címlapfotó Hegedüs Kristóf munkája labphoto.tumblr.com

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen kiadványt, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

Gondolkodó

209

GONDOLKODÓ

Megoldások A11. a) A geozmin képlete: CH3

OH

CH3

b) Nyugalmi állapotban egy felnőtt átlagosan 0,5 dm3-es lélegzeteket vesz. Ennyi 25°C-os légköri nyomású levegőnek az anyagmennyiségét megkaphatjuk az ideális gázok állapotegyenletéből: n(levegő) = pV/RT = 0,0204 mol

Azaz egy lélegzetvétellel 0,0204∙6∙1023∙0,01∙10–9 = 1,22∙1011 geozminmolekula jut be a tüdőnkbe. c) A légtömeg térfogata 10 km3, így az ózon anyagmennyisége 25 °C-on és légköri nyomáson az állapotegyenlet felhasználásával: n(O3) = 4090 mol

Mivel M(O3) = 48,0 g/mol, ezért legalább 1,96∙105 g ózonnak kell képződnie. A pontszámok átlaga 7,5. Hibátlan megoldást küldött be: Bajczi Levente, Hegyi Krisztina, Stenczel Tamás Károly, Török Zsombor Áron és Turi Soma. (Palya Dóra)

210

Gondolkodó

A12. a) Amedeo Avogadro olasz vegyész és fizikus 1811-ben alkotta meg hipotézisét, mely szerint különféle gázok megegyező térfogatában azonos számú részecske található, ha ezen gázok hőmérséklete és nyomása megegyezik. b) Két különböző gáz azonos térfogatának tömegaránya megegyezik a relatív molekulatömegek arányával. Elemi gázok esetében tehát egyszerűen a tömegek arányát kell meghatározni. c) A táblázat sorait átlagolva azt kapjuk, hogy 0,416475 g hidrogénből 3,738575 g víz keletkezett. A reakcióegyenlet: 2 H2 + O2 = 2 H2O

Tehát az oxigén relatív atomtömege: �r (O) =

2(�H2 O − �H2 ) = 15,953 �H2

d) A fenti gondolatmenetet folytatva, ebben az esetben a hidrogén relatív atomtömege: �r (H) =

16�H2

1 = 1,0029 ��H2 O − �H2 � 2 ∙

A pontszámok átlaga 8,05. Különösebb nehézséget nem okozott a feladat, két apróságra azért felhívjuk a figyelmet. 1. A H és a H2 nem ugyanaz. Értelemszerűen tehát a tömegük sem ugyanaz. Figyeljünk oda, hogy melyikről van szó! 2. Avogadro törvényében igen fontos kritérium, hogy a hőmérséklet és a nyomás megegyezik. Enélkül a törvény nem igaz! (Koltai András)

A13. a) M(aszkorbinsav) = 176,1 g/mol Tehát az 1000 mg aszkorbinsav 5,679 mmol-t jelent. Valamint 2 mg Zn van a tablettában (M=65,4 g/mol), ami 0,031 mmol-t jelent. Mivel a cink-aszkorbát-monohidrát képlete: Zn(C6H7O6)2·H2O, ezért moláris tömege M = 433,6 g/mol. Tehát ha 0,031 mmol van belőle, akkor ennek tömege 13,26 mg.

Gondolkodó

211

Ebben 2·0,031 mmol, azaz 0,062 mmol aszkorbátion van, azaz kell még (5,679 – 0,062) mmol aszkorbinsav. Ennek a tömege 989,2 mg. b) 11 mg Zn anyagmennyisége 0,1682 mmol. Emellett kétszer ennyi, azaz 0,3364 mmol aszkorbátion van. Ez 59,24 mg aszkorbinsavnak felel meg, ami több, mint a WHO ajánlása szerinti napi bevitel. Tehát nem készíthető olyan keverék, mely cinkből és aszkorbinsavból is pontosan fedezi a WHO ajánlása szerinti napi szükséges bevitelt. c) 11 mg · 0,3 = 3,3 mg. Ez 0,0505 mmol Zn-nek felel meg. Emellett van 0,1009 mmol aszkorbátion, ami 17,79 mg aszkorbinsavval egyenértékű. Aszkorbinsavból 90 mg-nak kell jelen lennie a tablettában, tehát ebből szükséges még 90 – 17,79 = 72,21 mg. Cink-aszkorbátból pedig 0,0505 · 433,6 = 21,88 mg kell. Tehát készíthető ilyen keverék a megadott tömegek felhasználásával. Néhányan az aszkorbinsavat kétértékűnek vették, ekkor az a) részben vesztettek pontot, a b) és c) részre adott választ elfogadtuk. Bajczi Levente, Stenczel Tamás Károly, Tihanyi Áron, és Török Zsombor Áron dolgozata hibátlan volt. Az átlagpontszám 7,3. (Bacsó András) A14. a) Az 1000 unciás aranyrúd tömege 31103,5 g. Felhasználva az arany sűrűségének 19,30 g/cm3-es értékét, az 1000 unciás aranyrúd térfogata: 31103,5 g m = 1611,6 cm 3 = 1,6116 ⋅ 10 −3 m 3 V= = ρ 19,30 g/cm3 Amennyiben az aranyfóliát egy olyan téglatestnek tekintjük, melynek egyik oldala 100 nm, az alapterülete pedig a keresett érték, akkor az alapterületre felírható: Talap =

1,6116 ⋅ 10 −3 m 3 = 16116 m 2 = 1,61 ⋅ 10 4 m 2 -9 100 ⋅ 10 m

(Ez a terület egy focipálya területének kb. 2-szerese.)

212

Gondolkodó

b) Vegyünk 1,000 cm3 térfogatú aranyat! Ennek tömege 19,30 g, a benne lévő aranyatomok száma: N aranyatom =

m Au 19,30 g ⋅NA = ⋅ 6,022 ⋅ 1023 mol −1 = 5,901 ⋅ 1022 M Au 197,0 g/mol

A feladat adatai szerint a teljes térfogat 74 %-át, azaz esetünkben 0,74 cm3-t tölt ki ennyi atom. Feltételezve, hogy az aranyatomok R sugarú gömbök, a térfogatra az alábbi írható fel: 0,74 cm 3 = N aranyatom ⋅ Varanyatom = 5,901 ⋅ 1022 ⋅

4R 3π 3

Ebből az aranyatom sugarára R = 1,44 ⋅ 10 −8 cm = 0,144 nm adódik.

c) A b) részben kapott eredmény alapján egy aranyatom átmérője 2R = 0,288 nm, ebből a 100 nm vastag fólia kb. 100/0,288 = 347 atomnyi vastagságú. A pontszámok átlaga 7,4 pont. Hibátlan, szép megoldást küldött be Bajczi Levente, Hegyi Krisztina, Luu Hoang Kim Ngan, Matus Mercédesz, Stenczel Tamás Károly és Török Zsombor Áron. A pontlevonások elsősorban számolási hibákból adódtak, melyek nagy része kiküszöbölhető lett volna az eredmények nagyságrendjének ellenőrzésével. (Vörös Tamás)

A15. a) M(kinin) = 324,4 g/mol M(kinin-hidroklorid-dihidrát [továbbiakban: KHDH]) = 396,9 g/mol Tehát 1,00 mg kinin anyagmennyisége 3,083·10–3 mmol, ami 1,223 mg hidroklorid sónak felel meg. Azaz 1,00 mg kininnek 1,22 mg KHDH felel meg. b) 0,1 g KHDH anyagmennyisége 0,252 mmol. Ezt oldják 100 ml vízben, azaz a keletkezett oldat koncentrációja 2,52·10–3 mol/dm3 lesz. 5 ml-t 500 ml-re hígítanak; ez egy 100-szoros hígítást jelent, így a koncentráció 2,52·10–5 mol/dm3 lesz. Ebből 3,6 ml-t hígítanak 10 ml-re azaz a koncentráció 0,36-szorosára csökken, így 9,07·10–6 mol/dm3 lesz a leghígabb tag koncentrációja. c) Legalább a hígítási sor leghígabb tagjának megfelelő töménység kell ahhoz, hogy keserűnek mondhassuk.

Gondolkodó

213

Ez 9,07·10–6 mol/dm3, ami 3,6·10–3 g/l-t jelent. Tehát ha 1 l-t 3,6 mg tesz keserűvé, akkor 1 mg 0,2778 l vizet. Azaz 1 g KHDH-tal Vendel 277,8 l vizet tehet keserűvé. d)A KHDH keserűsége 3,6 mg/l-nél jelentkezik, azaz ha 1 l víz tömegét 1000 g-nak vesszük, akkor 3,6 mg/1000 g-nál, ami 3,6·10–3 g / 1000 got, azaz 3,6 10–6 g/g-ot jelent, ami 3,6 ppmw-nek felel meg. Ezek alapján 3,6/0,01, azaz 360-szor keserűbb a szacharinát a KHDH-nál. e)A Balaton térfogata 1,8 km3, azaz 1,8 · 109 m3, tehát 1,8 · 1015 cm3, sűrűségét 1 g/cm3-nek véve a víz tömege 1,8 · 1015 g. A 0,01 ppmw 10–8-os szorzót jelent, így a szükséges tömeg 1,8 · 107 g, ami 18 t-t jelent. Tehát 18 t denatónium-szacharinát kell a Balaton keserűvé tételéhez. Stenczel Tamás Károly dolgozata hibátlan volt, Luu Hoang Kim Ngané és Tihanyi Ároné pedig majdnem hibátlan. Sokszor kellett mértékegységek közötti átváltásból eredő számolási hiba miatt pontot levonni. Az átlagpontszám 5,7 volt. (Bacsó András) A16. a) A flakonban az alábbi sav- bázis reakció ment végbe: 2 CH3COOH + Na2CO3 → 2 CH3COONa + H2O + CO2

b) 2 dl 12 térfogatszázalékos ecetet használtunk fel. Vecet = 2 dl∙0,12 = 0,24 dl =24 cm3

Az ecetsav sűrűsége 1,049 g/cm3.

mecetsav = ρ∙V = 25,176 g necetsav = m/M = 0,4196 mol

A reakciót 3 g szódával játszattuk le, így nszóda = m/M = 0,0283 mol

A reakcióegyenletből és a kiszámolt anyagmennyiségekből is jól látszik, hogy a reakcióban az összes szóda elfogy, és 0,363 mol ecetsav feleslegben marad. Vagyis a létrejövő oldat savas kémhatású lesz az ecetsav feleslege miatt.

214

Gondolkodó

c) Itt 5 g szódával és ugyanannyi ecetsavval játszatjuk le az előző reakciót. nszóda = m/M = 0,04717 mol

tehát még mindig az ecetsav van feleslegben, ebből következően nszóda = nszén-dioxid = 0,04717 mol

Ennek térfogata 25 °C-on és standard légköri nyomáson 1,16 dm3. (Rutkai Zsófia)

A17. a) A szoba térfogata 60 m3, vagyis a légtérben a megengedett higanymennyiség 15 nmol/m3 ∙ 60 m3 = 900 nmol = 9∙10–7 mol. Ennek tömege 1,8053∙10–4 g. Tehát a kiömlő 0,5 g higany 0,036 %-ának kell elpárolognia, hogy a szobában a higanykoncentráció elérje az egészségügyi határértéket. b) A levegő 21%-a oxigén, vagyis a szobában 60 m3∙0,21 = 12,6 m3 oxigén van. Ha a szoba hőmérsékletét 25 °C-nak vesszük, akkor a szobában lévő oxigén anyagmennyisége 514,29 mol, ezt viszonyítva az egészségügyi határértékhez 514,29/9∙10-7 = 5,714∙108. Tehát 5,714∙108-szor több oxigénmolekula van a légtérben, mint higanyatom. (Rutkai Zsófia)

A18. a) A megkötött víz tömege: 2,704 g – 2,500 g = 0,204 g A víz térfogata, ha 20°C-kal és 1 bar nyomással számolunk: V(víz) = nRT/p = 2,76∙10–4 m3

Tehát a gáz legalább 276 cm3/500,0 cm3 = 55,2 V/V% vizet tartalmazott. (A feladatban két nagyságrenddel kisebb gáztérfogat szerepelt; 20 °C-on nem lehet ekkora a hidrogéngáz vízgőztartalma.) b) Az U-csőben a P2O5 + 3 H2O = 2 H3PO4 reakció játszódik le. 0,204 g víz 11,32 mmol, ami 3,774 mmol P2O5-tel reagál, melynek tömege 0,5357 g, így marad 1,964 g P2O5. Keletkezik 7,547 mmol H3PO4, ami 0,7395 g. Így a szárítószer összetétele a reakció végén: 72,65 m/m% P2O5 és 27,35 m/m% H3PO4.

Gondolkodó

215

c) A nátriumot a kérgétől meg kell tisztítani, mert a kéregben peroxidok vannak, amelyek melegítés hatására felrobbanhatnak. A fejlődő hidrogénnel el kell végezni a durranógázpróbát. Oxigénmentes környezetet kell biztosítani, hogy az olvadt nátrium ne oxidálódjon. d) Az eredeti kénsavoldat tömege: 5,00 cm3∙1,834 g-/cm3 = 9,17 g. Tehát a keletkezett kénsavoldat összetétele: 9,17 g∙0,95/(9,17 g + 0,204 g) = 92,9 m/m%

Sűrűségértékek a négyjegyű függvénytáblázatból: 92,77 m/m% – 1,827 g/cm3 93,03 m/m% – 1,828 g/cm3 Mivel a kénsavoldat 92,9 m/m%-os, ezért számolhatunk 1,828 g/cm3es sűrűséggel. Nagyobb sűrűségkülönbségek esetén interpolálással számolhatjuk ki pontosan a sűrűséget, de ezt nem vártuk el a feladat megoldóitól. A kapott kénsavoldat térfogata:

(9,17 g + 0,204 g)/1,828 g/cm3 = 5,13 cm3

A pontok átlaga 7,0. Az a) feladatrészben azt is elfogadtuk, ha valaki folyadék halmazállapotú vízzel számolt, mivel a feladat téves adatot tartalmazott. (Palya Dóra) A19. a)A fáraó kígyójának égésekor lejátszódó reakciók: 2 Hg(SCN)2 = 2 HgS + C3N4 + CS2 HgS + O2= Hg + SO2

Mivel a HgS oxidálódik a második egyenlet szerint, ezért a termékek között két gáz lesz: a szén-diszulfid és a kén-dioxid. 2 mol higany-rodanid esetén előbbiből 1 mol, utóbbiból 2 mol keletkezik. Vegyünk 3,71 g Hg(SCN)2-ot, ami pontosan 1,00 cm3. Mivel a só moláris tömege 317 g/mol, ezért ennek anyagmennyisége 11,7 mmol. Ebből másfélszeres mennyiségű gáz képződik, azaz 17,6 mmol. A hőmérséklet a feladat szerint 603 K, és ha nyomást 101 kPa-nak vesszük, akkor az ideális gázegyenletbe behelyettesítve a térfogat 872 cm3-nek adódik.

216

Gondolkodó

Tehát a keletkező gázok térfogata 872-szerese a higany-rodanidénak. b) A vegyész vulkánjának égésekor lejátszódó reakció: (NH4)2Cr2O7 = N2 + Cr2O3 + 4 H2O

Mivel 330 °C-on a víz is gáz-halmazállapotú, ezért 1 mol ammóniumdikromát bomlásakor 5 mol gáz keletkezik. Vegyünk 2,11 g (NH4)2Cr2O7-ot, ami pontosan 1,00 cm3. Mivel a só moláris tömege 252 g/mol, ezért ennek anyagmennyisége 8,37 mmol. Ebből ötszörös mennyiségű gáz képződik, azaz 41,9 mmol. Az ideális gázegyenletbe behelyettesítve a térfogat 2078 cm3-nek adódik. A képződő gázok térfogata 2078-szorosa az ammónium-dikromáténak. 8 hibátlan megoldás érkezett, az átlagpontszám 8,8 volt. (Bacsó András) A20. A helyesen kitöltött keresztrejtvény:

Az átlagpontszám 8,3. Hibátlan megoldást adott be Bajczi Levente, Hotzi Judit, Luu Hoang Kim Ngan és Tihanyi Áron. A kritikus pont egyértelműen az 1. és a 8. kérdés volt. Utóbbira többen a „SIEMENSMARTIN” szót írták, utalva a Siemens–Martin-eljárásra, ami szintén eleget tesz a definíciónak, ezért teljes értékű válasznak fogadtuk el. A tetrationát szó helyesírása többeknek problémát okozott. (Kiss Andrea)

Gondolkodó

217

K201. a) Vendel problémája abból fakadt, hogy a reakcióban többféle redoxifolyamat is lejátszódik, melyek során az oxigén oxidációs száma –2-ről 0-ra változik, míg a klór oxidációs száma +5-ről +7-re, illetve –1re is változik. Ezeket a folyamatokat különböző együtthatókkal kombinálva redox- és sztöchiometriai szempontból is helyes reakcióegyenlethez juthatunk. A problémának tehát csak egy kiváltó oka, hogy diszproporció játszódik le, hiszen egy csupán diszproporciót tartalmazó reakcióegyenletet könnyen tudunk rendezni. Ezt a reakciót azonban többféleképpen lehet rendezni, pl.: 2 KClO3 → KClO4 + KCl + O2 3 KClO3 → 2 KClO4 + KCl + 0,5 O2 5 KClO3 → 3 KClO4 + 2 KCl + 1,5 O2 Vendelt tehát az zavarhatta össze, hogy nem tudta, hogy milyen menynyiségben vagy arányban keletkeznek a termékek a kiindulási anyagból, így nem tudta, hogy a sok elvileg hibátlan reakcióegyenlet közül melyik írja le helyesen a valós folyamatot. b) 10 dm3 standard légköri nyomású és 25 °C-os O2-gáz anyag– mennyisége: n(O2) = 10 dm3 / (24,5 dm3/mol) = 0,4082 mol A KClO3 moláris tömegének ismeretében (M = 122,6 g/mol) pedig meghatározható 100 g kiindulási vegyületnek az anyagmennyisége: n(KClO3) = 100 g / (122,6 g/mol) = 0,8157 mol Észrevehetjük, hogy n(KClO3)/n(O2) = 2, tehát ez lesz a sztöchiometriai arányuk az egyenletben. A lejátszódó egyenlet tehát: 2 KClO3 → KClO4 + KCl + O2 c) A b) válaszban feltüntetett reakcióban 2:1 a KClO3 és az O2-gáz sztöchiometriai aránya. Amennyiben harmadrész KClO3 is elegendő, ez az arány 2:3-ra módosul. Ezt egy reakcióegyenletben kizárólag az alábbi módon teljesíthetjük: 2 KClO3 → 2 KCl + 3 O2

218

Gondolkodó

A feladat pontátlaga 7,6 pont volt. A leggyakoribb hiba az volt, hogy a megoldók csak a diszproporció jelenségét tüntették fel problémaként, holott ez csak az egyik kiváltó oka volt Vendel problémájának. A feladatra kiemelkedő megoldást küldött Balbisi Mirjam, Baglyas Márton és Vörös Zoltán János. (Pós Eszter Sarolta)

K202. a) A kinin (C20H24O2N2) moláris tömege Mkinin = 324,4 g/mol. 1,000 mg kinin anyagmennyisége:

nkinin =

mkinin 1,000 ⋅ 10 −3 g = = 3,083 ⋅ 10 −6 mol M kinin 324,4 g/mol

A feladat adatai alapján ilyen anyagmennyiségű kinin 1,151 mg vízmentes sóban van. Feltételezve, hogy 1 mol sóban 1 mol kinin van, a vízmentes só moláris tömege: M vízmentes só =

1,151 ⋅ 10 −3 g = 373,4 g/mol 3,083⋅ 10 −6 mol

Vizsgáljuk először azt az esetet, amikor a kinin egyértékű savval alkot sót! A kinin kétértékű bázis, ez alapján 1 mol kinin alkothat 1, illetve 2 mol savval is sót. Amennyiben a vízmentes só 1 molját 1 mol kinin és 1 mol sav alkotja, akkor a sav moláris tömege: (373,4–324,4) g/mol = 49,0 g/mol. Ilyen egyértékű sav nincsen. Ha a vízmentes só 1 molját 1 mol kinin és 2 mol sav alkotja, akkor a sav moláris tömegére az előbbi fele, azaz 24,5 g/mol adódik, ilyen egyértékű sav szintén nincsen. Nézzük meg azt az esetet, amikor a kinin kétértékű savval alkot sót! Ha a vízmentes só 1 molját 1 mol kinin és 1 mol sav alkotja, akkor az előbbi számolások alapján a sav moláris tömege 49,0 g/mol. Ilyen kétértékű sav nincsen. Ha a vízmentes só csak egyértékű bázisként viselkedik, akkor a só 1 molját 1 mol kinin és 0,5 mol sav alkotja. Ebben az esetben a sav moláris tömege az Mvízmentes só – Mkinin érték kétszerese, azaz 98,0 g/mol. Ilyen moláris tömegű, kétértékű sav a kénsav, tehát a kininnek kénsavval alkotott sójáról van szó. b) A kinin kénsavval alkotott sójának összegképlete (két kininmolekula alkot egy kénsavmolekulával sót): (C20H25O2N2)2SO4, azaz C40H50O8N4S.

Gondolkodó

219

A vízmentes kininsó moláris tömege: Mvízmentes só = 746,8 g/mol. Az 1,151 mg só anyagmennyisége ez alapján: 1,151·10−3 g / 746,8 g/mol = 1,541·10−6 mol. Az 1,207 mg kristályvizes só anyagmennyisége megegyezik ezzel az értékkel, annak moláris tömege: Mkristályvizes só = 1,207·10−3 g / 1,541·10−6 mol = 783,3 g/mol. A kristályvizes és a vízmentes só moláris tömegének különbsége: 36,4 g/mol, ami körülbelül 2 mol víznek felel meg. A kristályvizes só képlete tehát (C20H25O2N2)2SO4·2H2O , illetve C40H54O10N4S. A pontszámok átlaga 6,8 pont. Hibátlan megoldást 11 tanuló küldött be, ezek közül kiemelkedően szép volt Vörös Zoltán János megoldása, aki a kapott képletet irodalmi adatok alapján is ellenőrizte. Gyakori hiba volt annak figyelmen kívül hagyása, hogy a kinin viselkedhet egyértékű bázisként is, ebben az esetben a megoldók nem kapták meg a helyes moláristömeg-értéket a savra. (Vörös Tamás)

K203. a) Tekintsük úgy, hogy a keresett ötvözet mintája 1 mol Au-t, 1 mol Cu-t és 1 mol Ag-t tartalmaz. Ekkor a relatív atomtömegek ismeretében kiszámítható az ötvözetminta tömege. Az ötvözetminta teljes tömege tehát kiszámítható: m = 196,97 g +107,87 g + 63,55 g = 308,39 g Kiszámíthatjuk a tömegszázalékos összetételt: w(Au) = 53,47 m/m % w(Ag) = 29,28 m/m % w(Cu) = 17,25 m/m % Az ötvözet az ábrán éppen a halvány zöldessárga és a sárgás területek határán helyezkedik el, így mindkét megoldást elfogadtuk. b) A 18 karátos aranyötvözet 18/24 = 75 m/m %-ban tartalmaz aranyat, hiszen a 24 karátos a tiszta arany. Tudjuk ezenkívül, hogy az ötvözet 12,5 m/m % rezet is tartalmaz, így kiszámítható az ezüst tömegszázaléka is: w(Ag) = 100 – 75 – 12,5 = 12,5 m/m %

220

Gondolkodó

Ennek az összetételnek az ábra egy olyan pontja felel meg, mely a sárga tartományban helyezkedik el, így a 18 karátos aranyötvözet színe sárga. c) A 78Au-16Ag-6Cu ötvözetnek tekintsük 100 g-ját. Ehhez saját tömegének 4 %-ában keverünk Cd-ot, tehát 4 g Cd-ot adunk hozzá. Az így kapott ötvözet tömege 104 g, Au-tartalma 78 g. Ez alapján kiszámítható az ötvözet m/m %-os összetétele aranyra nézve: w(Au) = 78 g / 104 g ∙ 100 %= 75 m/m % A Cd-mal kevert ötvözet tehát 0,75∙24 = 18 karátos volt. d) Az Au és Cd atomok számaránya könnyen meghatározható, ha kiszámítjuk a kapott 104 g ötvözetben az anyagmennyiségüket. Ezt megtehetjük a relatív atomtömegeik ismeretében. n(Au) = 78 g / 196,97 g/mol = 0,396 mol n(Cd) = 4 g / 112,41 g/mol = 0,0356 mol n(Au) / n(Cd) = 0,396 mol / 0,0356 mol = 11,13 Az Au- és Cd-atomok számaránya tehát 11,13:1. e) Kiszámítható, hogy 100 g ötvözetminta esetén mekkora az arany anyagmennyisége a két ötvözet esetében. n(Au)kék = 46,2 g / 196,97 g/mol = 0,235 mol n(Au)lila = 78,5 g / 196,97 g/mol = 0,399 mol Mivel tudjuk, hogy a sztöchiometriai arányok megegyeznek a kék és a lila ötvözetben, ezért felírhatjuk, hogy: n(Au)kék / n(X) = n(Au)lila / n(Y) 0,235 / (53,8 / Ar,X) = 0,399 / (21,5 / Ar,Y) Ez alapján kiszámíthatjuk X és Y relatív atomtömegének arányát: Ar,X / Ar,Y = 4,252 Azt is tudjuk a feladat szövegéből, hogy X és Y egy csoportban találhatók, valamint a tényből, hogy ötvözőelemek, fémekre asszociálhatunk. A különböző sztöchiometriai arányoknál vizsgálódva látható, hogy 1:1 esetében Ar,X értéke olyan magas lenne, hogy nem tudnánk hozzá periódusos rendszerbeli elemet rendelni. Míg 1:2 aránynál X-re az In-t, Y-ra az Al-t kapjuk, melyek ráadásul egy csoportban vannak. Így a kék ötvözet összetétele képlettel kifejezve: AuIn2, míg a lila ötvözeté: AuAl2.

Gondolkodó

221

A feladat pontátlaga 9,0 pont volt. Sok megoldónál előfordult, hogy az a) kérdésben az egyenlő m/m%-ot n/n%-nak tekintette, így rossz megoldáshoz jutott. Az e) feladatrészt azonban majdnem minden megoldó tökéletesen és jó logikával gondolta végig. A feladatra kiemelkedő megoldást küldött Balbisi Mirjam, Fülöp Anna, Baglyas Márton és Vörös Zoltán János. (Pós Eszter Sarolta)

K204. a) A számolás során használt képlet: ρ = pM/RT, ahol p = 101,3 kPa, T = 273 K. Az általános gáztörvénytől való eltérés táblázatos összefoglalása: He

Ne

Ar

Kr

Xe

ρmért/kg∙m-3

0,17847 0,9000

1,7839

3,7493

5,8971

ρszámolt/kg∙m-3

0,17864 0,9006

1,7829

3,7400

5,8597

M/g∙mol-1

%-os eltérés

4,0026

20,1797 39,948

0,0952

0,0711

83,798

131,293

–0,0550 –0,2489 –0,6376

Vagyis a legnagyobb százalékos eltérés a Xe esetén tapasztalható. b) Az ideális gáztörvény alapján számolva:

vagyis

p = ρRT/M,

p = 5,8971∙8,314∙273/131,293 = 101,9 kPa

c) T = 273 K, ρ = 5,8971 kg/m3 = 5,8971 g/dm3 Legyen V = 1 dm3, ekkor m = ρ∙V = 5,8971 g, n = 0,0449 mol.

a = 4,192 bar∙dm6∙mol–2= 419,2 kPa∙ dm6∙mol–2 b = 0,05156 dm3∙mol-1 Az egyenletből kifejezhető a nyomás, és a kiszámolt illetve helyesen átváltott adatokat behelyettesítve megkapjuk a végeredményt. p = 101,3 kPa

222

Gondolkodó

d) Az ideális gáztörvénytől való eltérés táblázatos összefoglalása: ρmért/kg∙m-3 ρszámolt/kg∙m-3

%-os eltérés

p/ kPa

T/K

100

200

8,030

7,896

–1,698

500

300

27,01

26,32

–2,623

100 500

2000 2000 6000 6000

725 360

2,180 22,26

2,178

–0,084

21,93

–1,491

300

118,36

105,28

–12,425

360

326,36

263,20

–23,999

725 725

43,62

131,21

43,56

130,69

–0,130 –0,397

Tehát 100 kPa nyomás és 725 K mellett lesz a legkisebb az eltérés, 6000 kPa és 360 K mellett pedig a legnagyobb. Azonos nyomáson a hőmérséklet növekedésével csökken az eltérés mértéke, míg azonos hőmérsékleten a nyomás csökkenésével közelítünk legjobban az állapotegyenlethez. (Az eredetileg kiadott feladat sajnos hibás volt, erről a regisztrált versenyzőket időben értesítettük, de aki mégis rossz adatokkal végezte el a számolást, természetesen megkapta a feladatrészre járó pontot.) Szép, logikus megoldást küldött be Baglyas Márton, Vörös Zoltán, Várda Ernák és Szanthoffer András. (Rutkai Zsófia) K205. A hő- és vízbontási folyamatokban részt vevő oxidok (A és B) az alábbi általánosított képletekkel írhatók fel: °C M2Oa 2000  → M2Ob +

(�−�) O2 2

°C M2Ob + (a–b) H2O 400  → M2Oa + (a–b) H2

Mivel 1 mol B 1 mol vízzel reagál, így a–b = 1, azaz csak egyet változik az M fém oxidációs száma a körfolyamat lépéseiben. Mivel 1,00 g A-ból

Gondolkodó

223

0,0465 g oxigén és 0,9535 g B keletkezik, az első folyamat alapján az alábbi egyenletet írhatjuk fel B moláris tömegére:

0,0465 0,9535 = 2⋅ 32 2M M + 16b MM = 164,0 – 8,0 · b

Az M fém moláris tömegét tehát b függvényében megkaphatjuk, ahol b B oxidációs állapotát jelzi. Lehetséges értékek b-re: b

MM / g·mol-1

1

2

3

4

5

6

7

156,0 148,0 140,0 132,0 124,0 116,0 108,0

Ezek közül csak egyetlen esetben kapunk hasonló moláris tömegű fémet, ami az adott és eggyel nagyobb oxidációs állapottal is létezik. Ez a megoldás pedig b = 3-ra a cérium. (MCe = 140,1 g/mol) a) A körfolyamat két oxidja: A: CeO2; B: Ce2O3 b) A lejátszódó reakciók: °C 4 CeO2 2000  → 2 Ce2O3 + O2 °C Ce2O3 + H2O 400  → 2 CeO2 + H2

Sokféle gondolatmenettel találkoztunk, ezek közül 11 érdemelt teljes pontszámot, és a pontátlag 8,71 lett. Néhány esetben hiányoltuk az indoklást a választott fémre. (Babinszki Bence)

K206. 100 g 40 °C-on telített (NH4)2SO4-oldatban van 44,75 g (0,34 mol, 132,08 g/mol) (NH4)2SO4 és 55,25 g víz. 100 g 40 °C-on telített FeSO4-oldatban van 22,36 g (0,15 mol, 151,91 g/mol) FeSO4 és 77,64 g víz. Az alábbi formális reakcióban FeSO4 + (NH4)2SO4 → Fe(NH4)2(SO4)2

keletkezik 41,80 g (0,15 mol, 283,99 g/mol) Fe(NH4)2(SO4)2, valamint van még 132,89 g víz és a sztöchiometrikus feleslegben maradó (NH4)2SO4.

224

Gondolkodó

0 °C-ra hűtve több lehetőség van. Elképzelhető, hogy Mohr-só válik ki, de arról a lehetőségről sem szabad megfelejtkeznünk, hogy esetleg valamely kiindulási sóra nézve hamarabb válik telítetté az oldat! Tegyük fel, hogy a Mohr-sóra válik először telítetté! Ekkor 12,5 41,80 − 0,7245 ∙ � = 132,89 − 0,2755 ∙ � 100

felhasználva, hogy a kristályvíztartalmú Mohr-só tömegének 72,45 %-a só, 27,55 %-a pedig víz. Tehát 36,50 g Mohr-só válik ki. Mivel azonban feltételezéssel éltünk, ellenőriznünk kell, hogy a számításaink szerint oldatban maradó sók mennyisége nem haladja-e meg az oldhatóság határát. Oldatban maradt ugyanis 32,45 g (NH4)2SO4 és 8,21 g FeSO4. Ez azonban nem haladja meg az oldhatóságot, tehát jól számoltunk. Természetesen más gondolatmenetet is elfogadtunk, ha egyértelműen kiderült, hogy ellenőrizték az oldatban maradó kiindulási sók oldhatóságát. A pontszámok átlaga 4,04. Maximális pontszámot érő megoldást küldött be Koch Lilla, Kozma Márton, Várda Ernák és Vörös Zoltán János. Nagyon sokan beleestek abba a hibába, hogy a telített oldatok tömegszázalékos összetételét kiszámolva elfelejtkeztek arról, hogy a (NH4)2SO4 feleslegben van, és ezt is tartalmazza a visszamaradó, Mohr-sóra telített oldat. A feladat megfogalmazása szerint a különféle sók egymás oldhatóságára való hatása elhanyagolható, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a telített oldatban lévő (NH4)2SO4 vízként viselkedve oldani tudná a Mohr-sót! (Koltai András)

K207. a) Tudjuk, hogy a fémnek létezik egy 7,23 m/m% oxigéntartalmú hidroxidja. Ennek a vegyületnek 100 g-jában tehát 7,23 g oxigén van, ez 0,4519 mol-t jelent. Ekkor a hidroxidionban lévő hidrogén tömege: m(H) = 0,4519 mol · 1,01 g/mol = 0,4564 g.

Gondolkodó

225

Ha feltételezzük, hogy a vegyület egy tiszta hidroxid, tehát a fémen és a hidroxidon kívül nincs más alkotója, akkor a fém tömege: m(Me) = 100 g – 7,23 g – 0,46 g = 92,31 g.

Ha a hidroxid összetételét az Me(OH)x képlettel jelöljük – ahol Me az ismeretlen fémet, x pedig annak vegyértékét jelöli –, akkor a fenti adatokból a fém moláris tömegére mindössze x = 1 esetben kapunk kémiailag is helyes megoldást: M(Me) = 92,31 g / 0,4519 mol = 204,3 g/mol,

amely érték – kis eltéréssel, de elég jó közelítéssel – a talliumé (M(Tl) = 204,38 g/mol). A tallium(I)-hidroxid nyilvánvalóan tallium(I)-oxidból keletkezett vízfelvétellel, ennek képlete: Tl2O. A más oxidációs állapotú, vízmentes oxid összetételét egyszerűen meghatározhatjuk, ha ismét 100 g vegyületből indulunk ki: m(O) = 10,51 g, ebből n(O) = 0,6569 mol; m(Tl) = 89,49 g, ebből n(Tl) = 0,4379 mol; n(O) : n(Tl) = 0,6569 : 0,4379 = 1,500 : 1,000 = 3 : 2.

A tallium(III)-oxidról, azaz a Tl2O3 összegképletű vegyületről van szó. Ennek kristályvizes formája általánosságban: Tl2O3 · nH2O. A vegyület tömegszázalékos oxigéntartalmára felírható egy egyismeretlenes egyenlet: 3 · 16,00 + � · 16,00 �⁄� %(O) = · 100 = 14,88% 456,76 + � · 18,02 n-re 1,5 adódik megoldásként, tehát a vegyület összegképlete: 2Tl2O3 · 3H2O. Természetesen a tallium meghatározásához nem kellett feltétlenül a hidroxidból kiindulni, az ismert m/m%-os összetételű oxidokból is rá lehetett jönni a fémre – minden helyes megoldást elfogadtunk. Sajnos többen a tallium moláris tömegét elég pontatlanul határozták meg, akár közel 1 g/mol-os eltéréssel. Ezt 0,5 pont levonásával értékeltük, mert a feladat megoldása során legalább olyan pontossággal kell dolgozni, mint amilyen pontosságot annak adatrendszere meghatároz. (A hidratált oxid képletére is több megoldás lehetséges, a kémiailag értelmeseket természetesen elfogadtuk.)

226

Gondolkodó

b) A két oxid képletét a tallium(III)-oxidnál ismertetett módon egyszerűen meg lehetett határozni: az 5,55 m/m% oxigéntartalmú vegyület a Tl4O3, a 13,54 m/m% oxigéntartalmú a TlO2. Előbbi egy vegyes oxid, melyet a Tl2O3 · 3 Tl2O képlet még jobban jellemez, utóbbi pedig a tallium(I)-szuperoxid. Ezeknek megfelelően a tallium oxidációs száma az előző sorrendben (+3,+1) és +1, az oxigéné pedig –2 és –0,5. A feladat nem volt nehéz, hibátlan megoldás mégsem érkezett. Többnyire figyelmetlenségből eredő hiányosságok fordultak elő, illetve az oxidációs számok meghatározásánál többen is veszítettek pontot. Az oxigén oxidációs számának feltüntetése többeknél elmaradt, pedig a feladat az „alkotók” és nem csak a tallium oxidációs számának meghatározását kérte. A TlO2 összegképletű vegyületet többen tallium(IV)-oxidként kezelték, ez azonban kémiailag nem helyes, hiszen a fém külső elektronhéján három elektron van. Végül a vegyes oxidnál voltak, akik átlagos értékként +1,5et tüntettek fel a tallium oxidációs számának. Ezt nem fogadtuk el, mert sztöchiometriailag ez egy jól definiált összetételű oxid, így tudjuk a pontos oxidációs számokat is. A pontátlag 7,8 volt. (Varga Bence)

K208. a) A feladatnak sok megoldási útja van, kiindulhatunk fix térfogatú edényből, de adott tömegű vízből is. Az egyik utat mutatjuk most be. Például induljunk ki 100 g vízből. Ennek 15 %-a lesz gázfázisban, azaz 15 g vizet fog tartalmazni a gázfázis. Ekkor feltétezhetjük, hogy ez a 15 g azaz 15/85= 0.8333 mol víz a gázelegy 15 V/V (n/n) %-a, ekkor könnyű dolgunk van, ugyanis a gázokra vonatkozó törvényekből következik, hogy az ideális gázok parciális nyomásainak viszonya megegyezik a móltörtjeik viszonyával. Ebből következik, hogy a gáztér térfogatát megkaphatjuk, ha a gáz állapotegyenletbe behelyettesítjük a víz állapotjelzőit. Így a gáztér térfogata: V= nRT/p = 651,6 dm3

Ehhez még hozzájön a folyékony víz térfogata, amely 85 cm3, melyet akár el is hanyagolhatunk, ugyanis nagy hibát nem okoz számításainkban. A gázfázis össznyomása pedig ezek alapján 21,133 kPa-nak adódik. Tehát a kívánt értékek eléréséhez Vendelnek a megfelelő méretű edénybe be kell töltenie az adott mennyiségű vizet, majd szivattyújával a megfelelő nyomásértéket beállítania az edényben.

Gondolkodó

227

Ha 15 m/m% vizet feltételezünk a gázfázisban, akkor a gáztér tömege 100 g, így a 0,8333 mol víz mellett 85/29=2,931 mol levegő is lesz. Így az össz-anyagmennyiség 3,7643 mol-nak, az össznyomás 14,32 kPanak adódik. Az edény térfogata, hasonlóan a fentiekhez 651,8 dm3-nek adódik, amennyiben elhanyagoljuk a folyékony víz 85 ml-es térfogatát. Az állapot megvalósítása hasonló ahhoz, ahogy a 15 V/V %-nál járnánk el. b) A nem megvalósítható állapotok megállapításához, figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a feladat szövege szerint Vendel nem tud légköri nyomásnál nagyobb nyomást létrehozni. Ennek megfelelően ez 3,17∙100/101,325 = 3 n/n %-os azaz 3 V/V % -os határt jelent, így nem tud megvalósulni ennél kisebb mólszázalékot jelentő állapot. Ha az így kapott gázelegy összetételét számoljuk tömegszázalékos összetételre, azaz m(össz) = 0,03∙18 g + 0,97∙29 g = 28,67 g

Így 0,54∙100/28,67 = 1,9 m/m%-os állapot a lehető legkisebb, ami megvalósulhat. Emellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a feladat szövege szerint valamennyi folyékony víznek kell a rendszerben lenni, így a 100%-os állapot sem megvalósítható, akármilyen jó vákuumszivattyúval is rendelkezik Vendel.

(Érsek Gábor)

K209. Mindkét kísérlet során vizes oldat keletkezett, valamint ismert, hogy a reagáló anyagok egyike elem. Induljunk ki abból, hogy a víz nem egy elem és egy másik vegyület reakciójában keletkezett, hanem ő maga volt az egyik reagáló anyag! A levegőt tartalmazó tartály esetén 3,20 g, 44,8 m/m%-os oldat keletkezett, ez 1,43 g oldott anyagot és 1,77 g oldószert (vizet) jelent. Az argonatmoszférás reakció esetén 2,97 g 48,3 m/m%-os oldat keletkezett, ez szintén 1,43 g oldott anyagot, valamint 1,54 g vizet jelent. Mivel mindkét esetben 1,00 g-nál több víz volt az oldatban, ezért feltételezhető, hogy a B anyag volt a víz. Ekkor A nagy valószínűséggel egy alkálifémet jelöl, ebben az esetben lehet olyan heves a reakció, hogy jéggel is lejátszódjon. Továbbá egy alkálifém és a víz reakciójában keletkezik hidrogéngáz, mely vízzé elégve magyarázatot adhat a levegőt tartalmazó tartály esetén kapott nagyobb víztömeg értékre és a kiindulási 3,00 g anyaghoz képesti 0,20 g-os tö-

228

Gondolkodó

megnövekedésre is. Mivel víz visszamaradt a reakció lejátszódása után, ezért szinte biztos, hogy A teljes mennyisége elreagált. Jelöljük A moláris tömegét MA-val! Ekkor az 1,00 g A anyagmennyisége 1,00g / MA, A keletkező 1,43 g oldott anyag anyagmennyisége is éppen ennyi. Mivel egy alkálifém és víz reakciójában alkálifém-hidroxid keletkezik, ennek moláris tömege MA + 17,0 g/mol. Ebből az alábbi egyenlőség írható fel: 1,00 g 1,43 g = MA M A + 17,0 g ⋅ mol −1

Az egyenletet megoldva MA értékére 39,5 g/mol adódik. Ez közelítőleg (a kerekítésből adódó hiba határain belül) a kálium moláris tömege. Számítsuk ki ellenőrzésképpen, hogy 1,00 g káliumból és 2,00 g vízből mennyi és milyen összetételű oldat keletkezik levegő, illetve argonatmoszféra esetén: 1,00 g kálium anyagmennyisége 25,6 mmol. Ebből a K + H2O = KOH + ½ H2 egyenlet alapján 25,6 mmol KOH keletkezik, melynek tömege 1,43 g. A reakcióban elfogy 25,6 mmol, azaz 0,461 g víz, tehát a kiindulási vízből 1,54 g marad vissza. Levegő esetén a keletkező 12,8 mmol hidrogéngáz meggyullad és 12,8 mmol, azaz 0,230 g víz keletkezik belőle (H2 + ½ O2 = H2O). (Feltételezzük azt, hogy a tartályunkban volt elegendő mennyiségű oxigén.) Ebben az esetben tehát az oldat összetétele: 1,77 g víz és 1,43 g KOH. Argonatmoszféra esetén a keletkező 12,8 mmol hidrogén nem tud meggyulladni, nem ég el vízzé, így itt az oldat összetétele: 1,54 g víz és 1,43 g KOH. A kapott tömegértékek teljesen egyeznek a feladat adataiból számíthatóakkal, ez alapján tehát A anyag a kálium (K), B anyag a víz (H20), míg C anyag a káliumhidroxid (KOH) voltak. A pontszámok átlaga 5,3 pont. Hibátlan, szép megoldást küldött be Baglyas Márton, Csenki János Tivadar, Heilmann Tímea, Várda Ernák Ferenc. A javítás során a fentihez hasonló, logikailag helyes, teljes értékű levezetéseket is maximális pontszámmal fogadtunk el. Több megoldó esetén hiányzott a gondolatmenet leírása, amely elvezette őket a feladat megoldásához, továbbá sokszor csak az egyik esetből számoltak és nem ellenőrizték, hogy ez megfelelő-e a másik kísérlet adataira. (Vörös Tamás) K210. a) A tömegszázalékos összetétel alapján 100 g anyagra számítva a Hg:Cu:O molaránya 0,1145:0,3433:0,9156, egész számokkal kifejezve

Gondolkodó

229

1:3:8, tehát az általános összegképlet: (HgCu3O8)aM’bM”b, ahol a és b egész számot, M’ és M” egy-egy alkáliföldfémet jelöl. Ha a=1, b mol M’ és b mol M” tömege 354,62 g. Racionális megoldást akkor kapunk, ha b=2, és a keresett fémek a Ca és a Ba. A vegyület összegképlet: HgCa2Ba2Cu3O8. b) A megadott adatok alapján 100 g vegyületben a Bi:Ca:Cu:O anyagmennyiség-arány 0,1985:0,1984:0,2976:0,7936, tehát az összegképletben az egyes elemek aránya 2:2:3:8, és a vegyület 18,97 m/m%ban tartalmaz egy ismeretlen elemet is. Az általános összegképlet: (Bi2Ca2Cu3O8)aXb. Ha a=1, akkor b mol X fém tömege 191,2 g. Precízen számítva akkor kapunk értelmes megoldást, ha b=2, ekkor az ismeretlen fém a molibdén (M=95,9 g/mol). Az összegképlet: Bi2Mo2Ca2Cu3O8. A feladatban sajnos tévesen szerepelt a tömegszázalékos összetétel, a megadott tulajdonságok ugyanis az ún. BSCCO kerámiákra jellemzőek, melyek stronciumot tartalmaznak molibdén helyett, egyik jellemző képviselőjük képlete: Bi2Sr2Ca2Cu3O10+x. A javítás során kellő indoklással mindkét választ elfogadtuk. c) A szupravezető 100 g-jára számítva Ba:Cu:O anyagmennyiségaránya 0,3003:0,4504:1,051, egész számokkal kifejezve 2:3:7, a szupravezető általános összegképlete: (Ba2Cu3O7)aXb. Ha a=1, b mol X elem tömege 88,82 g. Értelmes megoldást akkor kapunk, ha b=1, a keresett elem az ittrium. A kapott vegyület az ún. YBCO, képlete: YBa2Cu3O7. A feladatra kevesen kaptak maximális pontszámot, a legtöbb probléma a b) és c) feladatrésszel adódott. A b) esetben sokan hiányzó elemnek a báriumot feltételezték, vagy egyáltalán nem számoltak vele. Főleg a c) esetben jelentett gondot a töltésmérleg segítségével történő számolás, mivel az YBCO oxigénhiányos perovszkitrácsra épül, benne az ittrium +3as és nem +4-es oxidációs állapotban van (az ittriumra egyáltalán nem jellemző a stabil +4-es oxidációs állapot). (Kiss Dóra Judit) H201. a) A feladat megoldásában a fő elvi hiba, hogy nem a permanganátion van feleslegben, hanem az oxálsav. Az oxálsav lúgos közegben történt oxidációja után is marad még tehát oxálsav, mely a reakcióelegy megsavanyítása után tovább reagál, pl: a következő reakcióegyenlet szerint:

230

Gondolkodó

MnO42– + 2 (COO)22– + 8 H+ = Mn2+ + 4 CO2 + 4 H2O

A megoldókulcs továbbá azt is elfelejtette megemlíteni, hogy a manganát savas közegben nem stabil, a következő egyenlet szerint diszproporcionálódik: 3 MnO42– + 4 H+ = 2 MnO4– + MnO2 + 2 H2O

Ekkor a mangán-dioxid is reagálhat a jodidionokkal: MnO2 + 2 I– + 4 H+ = Mn2+ + I2 + 2 H2O

A számszerű végeredmény változatlan marad, hiszen a reakció végtermékei nem változtak meg. A mért minta tehát 0,755 mmol oxálsavat tartalmazott. b) Lúgos közegben az oxálsav karbonátionná oxidálódik. Megsavanyítva a reakcióelegyet szén-dioxid szabadul fel, ez okozza a pezsgést. A feladatra hibátlan megoldást küldött be Borsik Gábor, Egyed Bálint és Repkényi Dorottya. A leggyakoribb hiba az volt, hogy nem vették észre a beküldők, hogy az oxálsav van feleslegben az első, lúgos közegben lejátszódó reakció során. (Najbauer Eszter Éva)

H202. Egy lehetséges megoldási menet: Vizsgáljuk meg külön-külön az állításokat, hogy mely ionokra teljesülnének! Az 1. állítás alig néhány iont zár ki, elsőre nem látszik nagy segítségnek. A 2. állítás se visz sokkal közelebb a célhoz, itt az egyértelműen erős bázisokból származó kationokat zárhatjuk ki. A 3–6. állítások már sokkal konkrétabbak, mindössze néhány kationra igazak. 3. állítást kielégíti: Pb2+, Sb(III), Sb(V), Sn(II), Sn(IV), Zn2+, Al3+ 4. állítás: Zn2+, Al3+ 5. állítás: Ca2+ 6. állítás: Cd2+, Sb(III), Sb(V), Zn2+. Már ezen a ponton kizárható a Ca2+, mert erre az ionra a 3., 4. és 6. állításon kívül a 2. sem lehet igaz.

Gondolkodó

231

A 7-10. állítások a lehetséges anionok mennyiségét csökkentik. 7. állítás: [B(OH)4]–, PO43–, SO42–, NO3–, S2O82–, ClO4– 8. állítás: SO42– 9. állítás: Br–, I–, PO43– 10. állítás: S2– Miután a kationokra és anionokra is 4-4 állítás vonatkozik, azon ionokat, amelyek nem szerepelnek a 3-10. állítás egyikében sem, egyértelműen kizárhatjuk. Összesítsük, hogy mely ionok „vannak még játékban” és hogy ezekre mely állítások nem teljesülnek! Ezt foglalja össze az alábbi táblázat: Hamis állítások

Kation

Anion

Hamis állítások

Pb2+

Sb(III)

4., 5., 6.

[B(OH)4]–

8., 9., 10.

Sb(V)

Sn(II)

4., 5.

SO42–

9., 10.

Sn(IV)

4., 5., 6.

S2O82–

5., 6.

Br–

4., 5.

4., 5., 6.

Al3+

5.

Cd2+

3., 4., 5.

Zn2+

PO43– NO3–

ClO4– I–

S2–

8., 10.

8., 9., 10. 8., 9., 10. 8., 9., 10. 7., 8., 10. 7., 8., 10. 7., 8., 9.

A táblázatból látható, hogy minden ion esetén van legalább egy hamis állítás, tehát nem lehetséges megoldás egy olyan ion, amelyre kettőnél több hamis állítás adódik, mivel akkor az ellenionja miatt háromnál több feltétel nem teljesülne. Így összesen 4 kation (Sb(III), Sb(V), Zn2+, Al3+) és 2 anion (PO43–, SO42–) maradt. Ezen ionok kombinációjából vízoldható vegyület a ZnSO4 és az Al2(SO4)3. Előbbi vegyület esetében pontosan három állítás hamis (5., 9., 10.), utóbbinál viszont négy (5., 6., 9., 10.), tehát az egyetlen helyes megoldás a ZnSO4.

232

Gondolkodó

A másik jellemző gondolatmenet az volt, ha a versenyző először a három hamis állítást próbálta megtalálni az egymást kizáró állítások értelmezésével és ezután kereste meg az igaz állításoknak eleget tevő ionpárt. Magyarázatok: 1. állítás: mindkét ion elektronszerkezete szabályos, szimmetrikus, ezért a fényt nem gerjeszti, vizes oldatuk így színtelen. 2. állítás: a kation savasan hidrolizál. 3. állítás: Zn2+ + 2 OH–⇌Zn(OH)2 fehér Zn(OH)2 + 2 OH– ⇌ [Zn(OH)4]2– 4. állítás: Zn2+ + S2– ⇌ ZnS fehér 5. állítás: hamis. A Zn2+ ionra nem jellemző a lángfestés. 6. állítás: Zn2+ + 2 OH– ⇌ Zn(OH)2 fehér Zn(OH)2 + 4 NH3 ⇌ [Zn(NH3)4]2+ + 2 OH– 7. állítás: tömény salétromsavval sem a kation, sem az anion nem oxidálható. 8. állítás: Ba2+ + SO42– ⇌ BaSO4 fehér, a legoldhatatlanabb báriumcsapadék. 9. állítás: hamis. Tömény oldatból leválhat az ezüst-szulfát csapadék, de ennek színe fehér. 10. állítás: hamis. Az ólom-szulfát csapadék szintén fehér. A tévedések oka lehet az eszközök vagy az anyagok szennyezettsége, vagy például a kísérletet végző személy tapasztalatlansága (például a lángfestés felismerésében). A pontozás elve a következő volt: Ha valaki nem találja el a cinkszulfátot, akkor is kap annyi pontot, ahány helyes magyarázata van, mert például a cink-jodid sokkal közelebb van a helyes megoldáshoz, mint a kalcium-foszfát. Például, ha alumínium-szulfátra gondol a versenyző, ha az Al3+ iont amminkomplexképzőnek véli, akkor a 6. állítást igaznak tekinti, de minden más állítást meg tud magyarázni helyesen, felírhatja a reakcióegyenleteket alumíniumionra. Ebben az esetben, ha más hibát nem követ el, 9 pontot érdemel. Az átlagpontszám 8,3. Kisebb-nagyobb pontatlanságot sajnos mindenki követett el, így 10 pontos dolgozat nem született. Közel tökéletes megol-

Gondolkodó

233

dást nyújtott be Angyal Péter, Baglyas Márton, Csenki János Tivadar és Schneiker Anita. A versenyzők többsége helyesen megfejtette, hogy a feladat főszereplője a cink-szulfát, a problémát inkább a pontos magyarázatok megadása jelentette, kiváltképpen az 1. és a 7. tapasztalat esetében. A cink-szulfát-oldat színtelen, de ezt nem magyarázhatjuk azzal, hogy a cink-szulfát-oldat színtelen! A tömény salétromsav viselkedését többen azzal magyarázták, hogy nem képes felszabadítani sójából a nálánál erősebb savat. Ez azért nem kielégítő magyarázat, mert még ha a salétromsav erősebb sav is lenne, mint a kénsav, akkor sem észlelhetnénk semmilyen változást. A versenyzők véleménye megoszlott arról, hogy a 9. pontban keletkezik-e csapadék – ugyanis kellően tömény oldatok esetén leválhat fehér csapadék, reagens oldatok esetében viszont nem. Mindkét választ elfogadtuk. Néhányan a feladat megoldása során a reakciókat kipróbálták laboratóriumban, ennek külön örültünk. (Kiss Andrea) H203. a) A feladat első részében a keresett Hyperol nevű vegyületre a szöveg alapján a következő általános képletet írhatjuk fel, révén hogy a karbamid nem tartalmaz aktív oxigént: CO(NH2)2 ∙ xH2O2. Így a következő egyenlethez jutunk: 32 � = 0,3401 60 + 34 �

Melynek megoldásával x = 1 eredményt kapunk, azaz a keresett vegyület képlete CO(NH2)2 ∙ H2O2. b) A feladat szövege alapján azt mondhatjuk, hogy a két ismeretlen elem közül az egyik a hidrogén, mivel hidrogén-peroxid-komplexekről van szó. Így 100 g vegyületben 30,57 g –1-es oxidációs állapotú oxigén, 30,57 g –2-es oxidációs állapotú oxigén, 30,57∙2/34 = 1,798 g „hidrogénion”, 29,28 g nátriumion, és 7,782 g ismeretlen elem van. ezekből az adatokból felírhatjuk a töltésmérleget a vegyületre. 30,57 29,28 7,782 30,57 ∙ (−2) + 1,798 + ∙ (−2) + + ∙� =0 16 23 � 32

Ahol az n az ismeretlen elem oxidációs állapotát, x pedig a tömegét jelenti. Így n = +4 választással x-re 12-t kaphatunk, ami a szén atomtömege. Ezek után felírva az egyes komponensek arányait megkaphatjuk,

234

Gondolkodó

hogy Na:C:O:H = 4:2:6:12, amely a 2Na2CO3 ∙ 3H2O2 vegyületnek felel meg. c) Ebben a feladatrészben a vegyület csak aktív oxigént tartalmazott. A b) feladatrészhez hasonló gondolatmentettel a következő egyenletet írhatjuk fel: 31,49 65,74 ∙ (−2) + 2,77 + ∙�=0 � 32

Így n = +1 választással x értékére 23 adódik, ami a nátrium atomtömege. Újfent kiszámolva az egyes komponensek arányát a Na2O2 ∙ 2H2O2 képlethez juthatunk. A feladat könnyűnek bizonyult, a beküldők többsége maximális pontot ért el. A pontátlag 9,5 pont volt, a legtöbb hiba figyelmetlenségből adódott. (Érsek Gábor) H204. A vizes oldatban mért abszorbanciákra felírható az alábbi egyenletrendszer: λ = 430 nm: 0,766 = 23,0·[M]v + 1,02· [MA2]v λ = 600 nm: 0,900 = 0,110·[M]v + 55000· [MA2]v.

Az egyenletrendszert megoldva [M]v = 3,33·10–2 mol/dm3, [MA2]v = 1,63·10–5 mol/dm3. Felírhatjuk az MA2 komplex stabilitási állandóját: Kst(MA2) = [MA2]v/([M]v·[A2]v2)

melyből [A]v = 7,00·10–5 mol/dm3. A szerves és vizes fázis közötti megoszlási egyensúlyokat felírva: KD(A) = [A]sz/[A]v, KD(MA2) = [MA2]sz/[MA2]v.

Ez alapján [A]sz = 2,80·10–2 mol/dm3 és [MA2]sz = 1,63·10–2 mol/dm3 ([M]sz = 0 mol/dm3). Az összeöntés után mind a szerves, mind a vizes fázis térfogata 20 cm3 lett, míg az M és az A anyagok összes anyagmennyisége 1 mmol és

Gondolkodó

235

2 mmol. Az eddigi adatok ismeretében kiszámítható ML és L anyagmennyisége:

n(ML) = n(M0) – ([M]v + [MA2]v + [MA2]sz)·V, n(ML) = 1.000 – (3,33·10–2 + 1,63·10–5 + 1,63·10–2)·20 = 7,674·10–3 mmol n(L) = (n(A0) – ([A]sz + [A]v + 2·([MA2]sz + [MA2]v))·V – 2·n(ML))/2 n(L) = (2.000 – (2,80·10–2 + 7,00·10–5 + 1,63·10–2 + 1,63·10–5)·20 – 2·7,674·10–3)/2 = 3,853·10–1 mmol.

Ezekből [ML]sz = 3,837·10–4 mol/dm3 és [L]sz = 1,926·10–4 mol/dm3. A kérdezett folyamatok egyensúlyi állandója tehát: Ka = [L]sz/[A]sz2 = 24,57 (mol/dm3)–1 Ka = [ML]sz/[MA]sz = 2,354·10–2

A megoldások fele hibátlan volt, a pontátlag 7,1 pont. A feladat megoldása során a legtöbb gondot a megoszlási állandók helytelen (inverz) használata jelentette. (Sarka János) H205. a) A brómozás során lejátszódó reakciók egyenlete: HSO3– + Br2 + H2O = SO42– + 2 Br– + 3 H+ SO32– + Br2 + H2O = SO42– + 2 Br– + 2 H+.

A reakciók lejátszódása után Ba(NO3)2 hatására BaSO4 csapadék válik le, melynek anyagmennyisége 2,995·10–4 mol. Ez megegyezik a szulfités a hidrogén-szulfit-ionok mennyiségének összegével. A titrálás során 7,003·10–4 mol NaOH fogy: 7,003·10–4 mol = 3n(HSO3–) + 2n(SO32–)

Ezek alapján a C oldatban 1,013·10–4 mol NaHSO3 és 1.982·10–4 mol Na2SO3 található. A pormintában tehát 0,01013 mol (1,0541 g) NaHSO3 és 0,01982 mol (2,4981 g) Na2SO3 volt, a maradék NaCl, melynek tömege 1,4698 g. A porminta tömegszázalékos összetétele: 21,00 % NaHSO3, 49,73 % Na2SO3 és 29,27 % NaCl. b) Ks2 = [H+][SO32–]/[HSO3–], ami átrendezve: [H+] = Ks2·[HSO3–]/[SO32–]. Mivel a sav és a só koncentrációja is viszonylag nagy és egymással ösz-

236

Gondolkodó

szemérhető, ezért a disszociáció elhanyagolható. Az oldat puffernek tekinthető és a pufferképlet alkalmazható: [H+] = Kb·csav/csó. Ebből [H+] = 2,555·10–6 mol/dm3, pH = 5,60. A feladatra érkezett megoldások többsége hibátlan volt. A pontátlag 8,4 pont. (Sarka János) H206. a) A nemlineáris ABC molekula dipólusmomentumának meghatározása a kötésmomentumok alapján a koszinusztétel alkalmazásával:

2 2 2 µ ABC = µ AB + µ BC − 2µ AB µ BC cos(180 − α )

2 2 2 µ ABC = µ AB + µ BC + 2µ AB µ BC cosα

2 2 µ ABC = µ AB + µ BC + 2µ AB µ BC cosα

b)A kén-hidrogén-molekula dipólusmomentumának meghatározása: 2 2 2 µ H22S = µ HS + µ HS + 2µ HS µ HS cosα = 2µ HS (1 + cosα )

α  α  α  cosα = cos2   − sin 2   = 2cos2   − 1 2 2 2 −30 2,61 ⋅ 10 92 α  µ H2S = 2µ HS ⋅ cos  = 2 ⋅ ⋅ cos = 1,09 D −30 2 2 3,33 ⋅ 10  

c) Az egyes atomok elektronegativitásának figyelembevételével meghatározható a kötésmomentum-vektorok iránya. ENO > ENC > ENH

Gondolkodó

237

µ H −C −H = 2µC −H cos µ HCHO = µ HCH

120 = 2 ⋅ 0,4 ⋅ 0,5 = 0,4 D 2 + µ C =O = 0,4 + 2,3 = 2,7 D

d) A feladatban szereplő molekulák geometriája:

Az OH-kötésmomentum meghatározása a víz dipólusmomentuma alapján: α   2

2 2 µ H22O = µOH + µOH + 2µOH µOH cosα = 2µOH cos

1,84 = 2µOH cos

µ OH = 1,51 D

105 2

Az OCH3 kötésmomentum meghatározása az éter dipólusmomentuma alapján: 110 1,29 = 2µ OCH3 cos 2 µOCH3 = 1,12 D

A metanol kötésszögének meghatározása a dipólusmomentum és a kötésmomentum ismeretében: cos(α ) =

(µ

α = 101,7°

2 CH3OH

2 2 − µOH − µOCH 3

2µOH µOCH3

) = (1,69

− 1,512 − 1,122 2 ⋅ 1,51 ⋅ 1,12 2

)

A feladatra sok jó megoldás érkezett, szinte mindenki maximális pontszámot kapott. (Dénes Nóra)

238

Gondolkodó

H207. a) Mivel K3 << K2 << K1, ezért számottevően csak az első disszociációs lépés megy végbe: H3PO4 ⇌ H+ + H2PO4–

K1 =

−

[H2PO4 ][H + ] [H + ]2 = [H3PO4 ] c − [H + ]

Ebből a bemérési koncentráció: c = 0,195 mol/dm3. A foszforsav specieszeinek koncentrációi ezután a savi disszociációs állandókból számolhatók: [H3PO4] = 0,160 mol/dm3 [H2PO4–] = 3,47·10–2 mol/dm3 [HPO42–] = 6,2·10–8 mol/dm3

[PO43–] = 8,58·10–19 mol/dm3 [H+] = 3,47·10–2 mol/dm3 [OH–] = 2,88·10–13 mol/dm3

b) A két oldat összeöntése után ammóniára 0,4/2 = 0,2 M, foszforsavra nézve pedig 0,2/2 = 0,1 M koncentrációjú oldatot kapunk, amit egy 0,1 M koncentrációjú (NH4)2HPO4-oldatnak is tekinthetünk: H3PO4 + 2 NH3 ⇌ 2 NH4+ + HPO42–

Ez az oldat várhatóan gyengén lúgos (K3 << Ks(NH4+) < Kh,2 = 10-14/K2), így [HPO42–] és [NH4+] mellett elég a [H2PO4–] és [NH3] koncentrációkat figyelembe venni. Ezért a hidrolizáló ionok gyakorlatilag csak egymást protonálják át: HPO42– + NH4+ ⇌ NH3 + H2PO4–

Az egyensúlyi koncentrációk:

[H2PO4–] ≈ [NH3] [HPO42–] = 0,1 – [H2PO4–] ≈ 0,1 – [NH3] [NH4+] = 2 · 0,1 – [NH3] [H+] = K2

−

[H2PO4 ] 2−

[HPO4 ]

= Ks(NH4+)

+

[NH 4 ] [NH3 ]

Az utolsó egyenletbe behelyettesítve másodfokú egyenletet kapunk:

[NH3 ] 0,2 − [NH3 ] = Ks(NH4+) 0,1 − [NH3 ] [NH3 ] –2 3 [NH3] = 1,24·10 mol/dm

([H+] =) K2

Gondolkodó

239

Az eredményt visszahelyettesítve a [H+]-ra 8,7·10–9 mol/dm3-t kapunk, amiből a pH = 8,06 ≈ 8,1. c) Az oldatok összeöntésével gyakorlatilag felére csökkenek a kiindulási oldatok koncentrációi. Mivel a Mg2+-ionok hidrolízisétől eltekintünk, az ammóniás foszforsavoldat ionarányai nem nagyon változnak, s ezzel együtt a pH sem. Így a csapadékképzésben részt vevő NH4+ és PO43– ionok koncentrációit a b) részből átvehetjük: NH4+ (aq) + Mg2+ (aq) + PO43–(aq) ⇌ NH4MgPO4(sz)

[NH4+]’ = (0,2 – [NH3]) / 2 = 9,4·10-2 mol/dm3 [PO43–]’ = (K3 · [HPO42–] / [H+]) / 2 = 2,4·10-6 mol/dm3 [Mg2+]’ = 0,2 / 2 = 0,1 mol/dm3

Az ionkoncentrációk szorzata [NH4+]’[Mg2+]’[PO43–]’ = 2,3·10–8 mol/dm3 több nagyságrenddel nagyobb, mint a 2,5·10-13 oldhatósági szorzat, ezért a csapadék leválik. A feladatra érkezett megoldások fele kapott teljes pontszámot. Az átlag 7,68 pont. Többen a feladat könnyebb végét fogták meg, hogy a b) részt egy egyenletrendszer-megoldó szoftverrel oldották meg, amivel a pontos eredmény pH = 8,15. Eszerint a fenti elhanyagolások jogosan megtehetők. (Babinszki Bence)

H208. a) A természetben megtalálható három bomlási sor: 1) Ra- vagy U-sor: 238U, 234Th, 234Pa, 234U, 230Th, 226Ra, 222Rn, 218Po, 214Pb és 218At, 214Bi és 218Rn, 214Po és 210Tl, 210Pb, 210Bi, 210Po és 206Tl, 206Pb. A tömegváltozás a kiindulási és a végtermék között 32, ami 32/4 = 8 alfa-bomlásnak felel meg. A rendszámkülönbség 10, az alfa bomlások hatása –16, tehát még összesen 6 béta-bomlás van a sorban. A teljes bomlási sorban egynél több útvonal is található, összesen 12 alfa és 10 béta-bomlás figyelhető meg. 2) Ac-sor: 235U, 231Th, 231Pa, 227Ac, 227Th és 223Fr, 223Ra és 219At, 219Rn és 215Bi, 215Po, 211Pb és 215At, 211Bi, 207Tl és 211Po, 207Pb.

240

Gondolkodó

A sorban 28/4 = 7 alfa-bomlás, és 14–10 = 4 béta-bomlás található (12 alfa, 9 béta a teljes sorban). 3) Th-sor: 232Th, 228Ra, 228Ac, 228Th, 224Ra, 220Rn, 216Po, 212Pb, 212Bi, 212Po és 208Tl, 208Pb. A sorban 24/4 = 6 alfa-bomlás, és 12–8 = 4 béta-bomlás található (7 alfa, 5 béta a teljes sorban). Ezenkívül van még egy negyedik bomlási sor is, a Np-sor, amelynek a föld életkorához viszonyított kis felezési idői miatt már csak a legutolsó két tagja található meg a természetben: 237Np, 233U, 229Th, 225Ra, 225Ac, 221Fr, 217At, 213Bi, 209Tl és 213Po, 209Pb, 209Bi, 205Tl. A sorban 22/4 = 8 alfa-bomlás, és 16-12 = 4 béta-bomlás található (9 alfa, 5 béta a teljes sorban). b) A csapadékok leválásához szükséges feltételek: PbSO4: 10–7,66/0,02 = 1,094·10–6 M Pb(IO3)2: 10–16,61/0,0012 = 2,455·10–11 M (Pb(IO3)2: 10–12,61/0,0012 = 2,455·10–7 M) PbI2: 10–7,86/(9,7·10–3)2 = 1,467·10–4 M PbC2O4: 10–10,05/5,0·10–3 = 1,783·10–8 M PbCl2: 10–4,77/0,052 = 6,793·10–3 M Ez alapján a csapadékok leválásának a sorrendje: Pb(IO3)2, PbC2O4, PbSO4, PbI2 és PbCl2. A feladatban a Pb(IO3)2 oldhatósági szorzata helytelenül szerepelt, a helyes állandóval számolva (félkövéren) a sorrend PbC2O4, Pb(IO3)2, PbSO4, PbI2 és PbCl2. Amikor a PbI2 elkezd leválni, akkor a [I–] = 9,7·10-3·20,0/41,6 = 4,663·10–3 M, amiből [Pb2+] = 6,347·10–4 M. Ekkor a C2O42– és a IO3– leválása gyakorlatilag teljes, míg a [SO42–] = 3,447·10–5 M. A kiindulási oldatban lévő ólomionok anyagmennyisége: no = 20,0· (5,0·10−3 + 0,001/2) + (20,0·0,02 - 41,6·3,447·10–5) + 41,6·6,347·10–4 = 0,5350 mmol.

A kiindulási oldat koncentrációja:

co = 0,5350/21,6 = 0,0248 M

Gondolkodó

241

8 hibátlan megoldás érkezett, a pontátlaga 7,7. A feladat megoldói közül sokan a kiindulási oldat helyett a keletkezett oldat koncentrációját adták meg. (Sarka János)

H209. a) A Fe3+ ionok 99%-át csapadékként leválasztva az oldatban maradó ionok koncentrációja [Fe3+] = 2·0,05/100 = 10–3 M. Ekkor a [OH–] = (3,8·10−38/10–3)1/3 = 3,362·10–12 M, a pH pedig 2,53. Ezen a pHn: [UO22+][OH−]2 = 0,01·(3,362·10–12)2 = 1,13·10−25 < 10−22 M, tehát a UO2(OH)2 nem válik le. b) A kiindulási urán mennyisége 0,01 mol. Legyen az extrakció után a vizes fázisban maradó urán mennyisége x mol, koncentrációja x M, míg a szerves fázisba átmenő urán anyagmennyisége (0,01 – x) mol, koncentrációja 2·(0,01 – x) M. A megoszlási hányados tehát D = corg/cvíz = 2·(0,01 – x)/x = 10

Ebből x = 1,667·10–3 M. A vizes fázisban maradó anyag mennyisége tehát 16,67 %. A 96 %-os extrakció eléréséhez osszuk n részre a szerves oldószert. Egy lépés után a szerves fázis koncentrációja: (0,01 – x1)/(0,5/n) = 2n·(0,01 – x1) M

a megoszlási hányados Ebből

D = 2n·(0,01 – x1)/x1 = 10

x1 = 2n/(10 + 2n)·0,01

A következő lépésben ezt használjuk kiindulási koncentrációnak, így az n. lépés után: xn = (2n/(10 + 2n))n·0,01

A vizes fázisban maradó anyag tehát

xn/0,01·100 = (2n/(10 + 2n))n·100 % < 4%.

Ez n = 4 esetén már teljesül, a megmaradó mennyiség xn/0,01·100 = 3,9 %

242

Gondolkodó

Tehát négy részre kell osztani az a szerves oldószert. Hibátlan megoldást küldött be Baglyas Márton, Sulyok-Eiler Máté és Vörös Zoltán János. A feladat pontátlaga 6,3 pont. (Sarka János)

H210. a) Két Al-atom közötti távolság egyszerűen számítható a koszinusztétel segítségével: �Al−Al 2 = (221 pm)2 + (221 pm)2 − 2 ∙ 221 pm ∙ 221 pm ∙ cos 101° �Al−Al ≈ 341 pm b) Az ion töltésének számítása: � = 13 ∙ (+3) + 2 ∙ (−4) + 24 ∙ (−1) + 12 ∙ 0 = 7

Keletkezésének egyenlete:

13 AlCl3 + 32 NaOH + 8 H2O = [Al13O4(OH)24(H2O)12]Cl7 + 32 NaCl

c) Az ion 1 db tetraéderes AlO4 és 12 db oktaéderes AlO6 egységből áll. A szomszédos oktaédereket 28 db O-atom kapcsolja össze az ionban. d) A reakció egyenlete: 13 Al[(H2O)6]Cl3 + 16 (NH4)2CO3 = [(AlO4Al12(OH)24(H2O)12)]Cl7 + 32 NH4Cl + 16 CO2↑ + 54 H2O

A kapszula tényleges térfogata: 17 cm3 − 3 ⋅

4 ⋅ (0,542 cm)3 ⋅ π = 15 cm3 3

A reakció során CO2 gáz fejlődik, ez adja az 1,5 atm nyomásnövekedést. A fejlődött CO2 anyagmennyisége: 9,197 ∙ 10−4 mol, a termékből ennek alapján 5,75 ∙ 10−5 mol keletkezett. A feladat nem bizonyult nehéznek, több hibátlan megoldás is érkezett. Gyakori hiba volt, hogy a beküldők a b) pontban az egyenlet bal oldalán reaktánsként NaOH-t, míg jobb oldalán HCl-t tüntettek fel. Többen nem vették figyelembe a d) pontban, hogy 1 atm = 101325 Pa, nem pedig 105 Pa (ami 1 bar-nak felel meg). (Najbauer Eszter Éva)

Gondolkodó

243

A 2013/2014. tanév pontversenyeinek végeredménye Az alábbiakban közöljük az egyes kategóriákban kiemelkedő eredményt elért diákok névsorát. (Elektronikus úton minden résztvevő megkapta a pontszámát és elért helyezését.) Május 16-án minden kategória első három helyezettje (kiegészülve a Keresd a kémiát! és a fordítási versenyek három-három legjobb megoldójával) ünnepélyes keretek között vehette át jutalmát a Magyar Kémikusok Egyesülete elnökétől. Gratulálunk az eredményekhez és bízunk benne, hogy a jövő tanévben ismét sokan belevágnak a feladatmegoldásba! A pontverseny (9. osztály) Név, iskola 1 Bajczi Levente

Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

2 Stenczel Tamás Károly


2 Török Zsombor Áron

Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Bonyhád

4 Hegyi Krisztina

Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

5 Matus Mercédesz

Garay János Gimnázium, Szekszárd

6 Semperger Zsolt

Budapesti Fazekas Mihály Ált. Isk. és Gimnázium

7 Takács Péter György


8 Péli Petra

Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium

Felkészítő tanár Karasz Gyöngyi, Kalocsai Ottó Karasz Gyöngyi, Kalocsai Ottó Nagy István

Vargáné Bertók Zita

Dr. Krausz Krisztina

Pontszám 183,5 177,5 177,5 171,5 144

Keglevich Kristóf

130,5

Dancsó Éva

114,25

Nagy István

116

244

Gondolkodó

A pontverseny (10. osztály) Név, iskola 1 Tihanyi Áron


2 Luu Hoang Kim Ngan

ELTE Radnóti Miklós Gyakorlógimnázium

3 Ács Júlia

Berzsenyi Dániel Gimnázium

4 Szigetvári Barnabás

Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém

5 Tanner Martin


6 Hotzi Judit

Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Felkészítő tanár

Pontszám

Nagy István

189

Albert Viktor

160,5

Pulai Gáborné

155,5

Fenyősné Kircsi Amália

126

Siegler Gábor Nagy István

160

146

K pontverseny (9-10. osztály) Név, iskola 1 Baglyas Márton


2 Balbisi Mirjam

Jedlik Ányos Gimnázium, Budapest

3 Várda Ernák Ferenc

Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs

4 Szanthoffer András

Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium



6 Sándor Gergely Attila

Németh László Gimnázium, Budapest

7 Bajczi Levente


8 Papp Ábrahám

Ciszterci Szent István Gimnázium, Székesfehérvár

9 Kiss Gábor Ádám

Selye János Gimnázium, Révkomárom

10 Kozma Márton

Szent István Gimnázium, Budapest


Pontszám

Nagy István

187,5

Mostbacher Éva

174,5

Elekné Becz Beatrix Dancsó Éva

Karasz Gyöngyi, Kalocsai Ottó Udvarhelyiné Nyárády Mariann Karasz Gyöngyi, Kalocsai Ottó Rideg Gabriella Fiala Andrea

Dr. Borbás Réka

186

148,5 148,5 131

129,5 127 125 124

Gondolkodó

245

K pontverseny (11-12. osztály) Név, iskola 1 Vörös Zoltán János

Váci Mihály Gimnázium, Tiszavasvári

2 Csenki János Tivadar

Móra Ferenc Gimnázium, Kiskunfélegyháza

3 Koch Lilla

Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár

4 Olasz Vivien

Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

5 Heilmann Tímea

Városmajori Gimnázium, Budapest

6 Schneiker Anita

Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár


Pontszám

Bényei András

188,5

Dr. Miklós Endréné

157

Hajagos-Tóth Veronika

179,5

Tölgyesné Kovács Katalin, Halmi László

153,5


138

Nagyné Hodula Andrea

147

H pontverseny Név, iskola 1 Vörös Zoltán János

Váci Mihály Gimnázium, Tiszavasvári

2 Baglyas Márton


3 Angyal Péter

Ciszterci Szent István Gimnázium, Székesfehérvár

4 Csenki János Tivadar

Móra Ferenc Gimnázium, Kiskunfélegyháza

5 Borsik Gábor

ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium



7 Egyed Bálint


8 Volford András

Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged

9 Repkényi Dorottya


10 Virágh Anna

Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd

11 Sárvári Péter



Pontszám

Bényei András

185,2

Takácsné Kovács Anikó

178

Nagy István

Hajagos-Tóth Veronika Villányi Attila

Karasz Gyöngyi, Kalocsai Ottó Tölgyesné Kovács Katalin, Halmi László

182,2 168,75 164,7 160,7

159,95

Bán Sándor, Prókai Szilveszter 159,525 Sebő Péter

158,5

Villányi Attila, Sebő Péter

156,575

Versits Lívia

157,7

246

Kémia idegen nyelven

KÉMIA IDEGEN NYELVEN Kémia németül Szerkesztő: Horváth Judit A 2014/1. számban megjelent szakszöveg helyes fordítása:

Különböző gázok hatása a hemoglobin színére A hemoglobin vörösvértestek (eritrociták) proteinje (fehérjéje), mely1 az oxigént megköti, szállítja és a szövetekben újból leadja. Azt a folyamatot, melynek során egy oxigénmolekula beköt a hemoglobinalegység porfirinvasához oxigenizációnak nevezzük (oxihemoglobin képződik), az oxigén leadását deoxigenizációnak (dezoxihemoglobin képződik). hemcsoport

imidazolgyűrű

hisztidin aminosav

A szén-monoxiddal egybekapcsolódott hemoglobint karboxihemoglobinnak hívjuk. A szén-monoxid kötési affinitása a szabad hemkomplexhez 200-szor nagyobb, mint az oxigéné.2 Ez arra vezethető vissza, hogy a szén-monoxid lineárisan kötődik a vasionhoz, míg az oxigén a nemkötő elektronpárja3 miatt csak 120°-os szögben tud kötődni.


247

A szén-dioxid – a másik két gázzal ellentétben – nem kötődik a hemcsoporthoz. A CO2 7%-a oldott CO2-ként a vérplazmában szállítódik.4 23% a hemoglobin szabad aminocsoportjaihoz kötődik (karbaminovegyületek), és a maradék 70% hidrogén-karbonát-ionként szállítódik.

Jelen munka különböző gázoknak a hemoglobin fizikai és kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatásának vizsgálatára szolgált. Ehhez oxigént, szén-dioxidot és szén-monoxidot oldottam hemolizált disznóvérben, és ezt követően vizsgáltam az oldatok szín- és pHértékének változását. Mivel az állati hemoglobin szerkezetileg és funkcionálisan nagyon hasonlít az emberéhez, a kísérletekhez disznóvérből származó hemoglobint használtam. Felszerelés

Laboreszközök • 3 mérőhenger (100ml) • 2 PVC-csődarab • állvány és elemei • gázfejlesztő készülék csepegtető tölcsérrel és nyomáskiegyenlítővel (100 ml)

248

• • • •


3 gázmosópalack5-feltét normál csiszolatos dugóval6 3 kémcső normál csiszolatos szájjal7 (100 ml) CO2-gázpalack O2-gázpalack

Vegyszerek, reagensek, oldatok

• tömény8 kénsav (96%) • tömény8 hangyasav (85%) • megsavanyított kálium-permanganát-oldat (50 ml 0,02 mol/l kálium-permanganát-oldat és 10 ml 0,5 M kénsav elegye) • kezeletlen disznóvér • ionmentes9 víz Módszerek

A saját biztonságom érdekében a savakkal és a mérgező gázokkal (CO, CO2) végzett kísérletek során védőszemüvegben, kesztyűben és köpenyben, valamint vegyifülke alatt dolgoztam. A hemoglobin-törzsoldat előállítása

A hemoglobin-tartalmú törzsoldat előállításához 1 ml vérkonzervből származó, nem koagulált disznóvért 49 ml ionmentes vízzel elegyítettem. Ez a hemoglobin-tartalmú vörösvértestek feloldódásához vezetett, melyet a vér hemolízisének nevezünk. Ezáltal a hemoglobin szabaddá válik a vizes oldatban. Az oxihemoglobin előállítása (O2-Hb) Az oxihemoglobin (O2-Hb) előállításához a hemoglobintartalmú törzsoldatot és tiszta oxigént (O2) használtam. Az O2-palackból nyert tiszta oxigént egy normál csiszolatos gázmosó-feltét segítségével vezettem át a hemoglobin-törzsoldatot tartalmazó kémcsövön. A Hbtörzsoldaton át összesen 10 percen keresztül áramoltattam az O2–t,10 0,1 bar-nál11 kisebb nyomáson. Eközben a kívánt oxi-hemoglobin keletkezett. Ezt követően az oxigénnel átáramoltatott Hb-törzsoldatból 10 ml-t kivettem, és egy külön kémcsőben légmentesen lezártam. A szén-dioxid-hemoglobin előállítása (CO2-Hb)

A karbamino-hemoglobin (CO2-Hb) előállításához a hemoglobintartalmú törzsoldatot és tiszta szén-dioxidot (CO2) használtam.


249

A CO2-palackból nyert tiszta szén-dioxidot egy normál csiszolatos gázmosófeltét segítségével vezettem át a hemoglobin-törzsoldatot tartalmazó kémcsövön. A Hb-törzsoldaton át összesen 10 percen keresztül áramoltattam az CO2–t, 0,1 bar-nál kisebb nyomáson. Eközben a kívánt karbamino-hemoglobin keletkezett. Ezt követően a szén-dioxiddal telített Hb-törzsoldatból 10 ml-t kivettem, és egy külön kémcsőben légmentesen lezártam. A maradék 40 ml karbamino-hemoglobin-oldatot 10 percen keresztül oxigéngázzal kezeltem,12 0,1 bar-nál kisebb nyomáson. Ezt követően ismét kivettem 10 ml-t a Hb-törzsoldatból, és egy külön kémcsőben légmentesen lezártam, hogy később megvizsgáljam a stabilitását és a hemoglobinnal történő reakció reverzibilitását.13,14 A szén-monoxid-hemoglobin előállítása (CO-Hb)

A karboxi-hemoglobin (CO-Hb) előállításához a hemoglobintartalmú törzsoldatot és szén-monoxidot (CO) használtam. A CO fejlesztéséhez 50 ml 96%-os kénsavat tartalmazó normálcsiszolatos oldalszáras kémcsövet egy nyomáskiegyenlítővel és normál csiszolatos dugóval rendelkező csepegtetőtölcsérrel szereltem össze.15 A csepegtető tölcsért ezt követően 60 ml 85%-os hangyasavval töltöttem meg. A tömény hangyasavat lassan hozzáadtam a kémcsőben lévő tömény kénsavhoz. A hangyasavból vízelvonással16 a mérgező COgáz keletkezett. A kénsavat előzetesen vízfürdőn 40°C-ra melegítettem a reakció meggyorsítása végett. A keletkező CO-gázt egy normálcsiszolatos dugóval rendelkező gázmosófeltét segítségével vezettem bele a csővel összekötött kémcsőben található Hbtörzsoldatba. A Hb-törzsoldaton összesen 10 percig áramoltattam át a CO-t. Eközben a kívánt karboxi-hemoglobin keletkezett. A maradék COgáz CO2-ként történő ártalmatlanításához a CO-gázt egy további kémcsövön, 60 ml megsavanyított kálium-permanganát-oldaton vezettem keresztül. Miután a vért 10 percen keresztül CO-dal telítettem, 10 ml-t kivettem az oldatból és egy külön kémcsőben légmentesen lezártam. A maradék 40 ml karboxi-hemoglobin-oldatot 10 percen keresztül oxigéngázzal kezeltem, 0,1 bar-nál kisebb nyomáson. Ezt követően ismét kivettem 10 ml-t a Hb-törzsoldatból, és egy külön kémcsőben

250


légmentesen lezártam, hogy később megvizsgáljam a stabilitását és a hemoglobinnal történő reakció reverzibilitását.13,14

Sematikus kísérleti elrendezés karboxi-hemoglobin előállításához

Eredmények

Oxihemoglobin előállítása és jellemzése Gázpalackból oxigént vezettem a hemoglobinoldaton keresztül. Kb. 7 perc elteltével – oxihemoglobin képződése17 révén – vörösből világos pirosra történő elszíneződést lehetett megfigyelni. A 10 perc elteltével a színintenzitás semmilyen további változását nem lehetett megfigyelni. Az oxihemoglobinra mért pH-érték a Hb-törzsoldat közel semleges pH 6,57-es értékéről eltolódást mutatott a gyengén bázisos pH 8,17-re.

Oxihemoglobin (B) (világos piros) képződése hemoglobin-törzsoldat (A) (vörös) oxigénnel történő 10 perces telítése által

Karbamino-hemoglobin és karbamino-hemoglobin + O2 előállítása és jellemzése18,19

A gázpalackból szén-dioxidot vezettem a hemoglobinoldaton keresztül. Mintegy 4 perc elteltével – karbamino-hemoglobin keletkezése17 révén – vörösből sötétvörösre történő elszíneződést lehetett megfigyelni. A


251

10 perc elteltével a színintenzitás semmilyen további változását nem lehetett megfigyelni. Egy fehér anyag kiválását lehetett megfigyelni, mely összetevőkként vérfehérjékből és kalcium-karbonátból (a vérből származó Ca2+ és a vízben oldott CO2 reakciója következményeként) keletkezhetett.20 A karbamino-hemoglobinra mért pH-érték eltolódást mutatott a Hb-törzsoldat közel semleges pH 6,57-es értékéről a CO2Hb-oldat enyhén savas pH 5,90-ára. A karbamino-hemoglobin oxigénnel történt 10 perces kezelése oxigenizációhoz vezetett. A karbamátcsoportok felbomlása révén újra hozzá tudtak kötődni oxigénmolekulák a hemoglobin-alegységek porfirinvasához. Oxi-hemoglobin keletkezése révén sötétvörösből világos pirosba történő elszíneződés következett be. A (CO2-Hb + O2)oldatra mért pH-érték eltolódást mutatott a CO2-Hb-oldat gyengén savas pH 5,90-áról a közel semleges pH 6,82-re.

A) Karbamino-hemoglobin (sötétvörös) képződése a hemoglobin-törzsoldat széndioxiddal történő 10 perces telítése révén. B) A karbamino-hemoglobin stabilitását oxigénnel történt 10 perces telítéssel ellenőriztem. A sötétvörösből világospirosba történő színváltás a karbamino-hemoglobin oxi-hemoglobinná alakulását mutatja.

Karboxi-hemoglobin és karboxi-hemoglobin + O2 előállítása és jellemzése18,19

A szén-monoxidot, melyet a karboxi-hemoglobin előállítására használtam, hangyasavnak tömény kénsavval történő bontásával állítottam elő. A reakcióban képződő CO-gázt keresztülvezettem a hemoglobinoldaton. Mintegy 5 perc elteltével vörösről meggypirosra történő színváltozást lehetett megfigyelni, mely a karboxi-hemoglobin keletkezése révén történt. A 10 perc elteltével a színintenzitás semmilyen további változását nem lehetett megfigyelni. A megsavanyított kálium-permanganát-oldat a mérgező CO-gáz

252


kimutatására és ártalmatlanítására szolgált. Ebben a reakcióban CO2 keletkezik, és az oldat barnára színeződik el (mangán-dioxid, MnO2 képződése). A karboxi-hemoglobin-komplex stabilitásának vizsgálatához 10 percen keresztül oxigénnel telítettem az oldatot. A szín semmilyen jelentős változása nem volt megfigyelhető, ami a komplex nagy stabilitására utal.

A) Karboxi-hemoglobin (meggypiros) képződése a hemoglobin-törzsoldat szénmonoxiddal történő 10 perces telítése révén. A szén-monoxidot HCOOH H2SO4–val történő reakciójával állítottam elő. A megsavanyított kálium-permanganát-oldat megbarnul a CO-dal való reakció során. B) A karboxi-hemoglobin stabilitását oxigénnel történt 10 perces telítéssel ellenőriztem (nincs színváltozás).

A szövegben előfordult fontos szakkifejezések:

Eszközök, berendezések: r Messzylinder, ~s, ~ s Stativ, ~s, ~e e Gasentwicklungsapparatur r Tropftrichter, ~s, ~ e Gaswaschflasche r Gaswaschflaschenaufsatz r Normalschliff-Kern e Normalschliff-Hülse e Gasflasche r Abzug, ~¨e s Reagenzglas(~¨er) mit Seitenrohr s Wasserbad

mérőhenger állvány gázfejlesztő készülék csepegtetőtölcsér gázmosópalack gázmosópalack-feltét normál csiszolatos belső normál csiszolatos száj gázpalack vegyifülke oldalszáras kémcső vízfürdő


253

Anyagok: e Schwefelsäure e Ameisensäure s Mangandioxid/-dioxyd

kénsav hangyasav mangán-dioxid

Fogalmak: e Bindungsaffinität e Verbindung wässrige Lösung e Stammlösung e Saturierung r Wasserentzug, ~(e)s e Beseitigung e Zersetzung e Zusammensetzung

kötési affinitás vegyület vizes oldat törzsoldat telítés vízelvonás megsemmisítés, bomlás összetétel

Egyéb: ansäuern angesäuert saturieren luftdicht

megsavanyítani megsavanyított telíteni légmentesen záródó

A magyar nyelvtanról és helyesírásról: Nagyon oda kell figyelni a kötőjelek használatára:

egybeírjuk: hemoglobin, vörösvértest, oxigénmolekula, porfirinváz, aminocsoport (rövid o-val!), hemcsoport, imidazolgyűrű, vasion kötőjellel írjuk: szén-monoxid, hemoglobin-alegység, hemoglobin-törzsoldat két kötőjellel írjuk: karboxi-hemoglobin-oldat, kálium-permanganátoldat, hidrogén-karbonát-ion, karboxi-hemoglobin-komplex

Figyeljük meg az eltérést az alábbi két mondatban: „A szén-monoxid kötési affinitása 200-szor nagyobb, mint az oxigéné.” „A maradék 40 ml oldaton … kevesebb mint 0,1 bar nyomással oxigént vezettünk keresztül.”

254


A fordításokról: Jelen szövegben a kísérletleírások, mint említettem, egy tavaly érettségizett német gimnazista házi dolgozatából származnak. A kísérleteket és megfigyeléseket saját maga végezte el, így célszerű a (múlt idejű) szenvedő szerkezeteket egyes szám első személyben (és természetesen szintén múlt időben) fordítani magyarra. A szöveg egyszerűnek tűnt: a hasonló kísérleti lépések miatt sok mondat változatlan formában többször ismétlődik. Azért volt pár buktató. A forrásszövegek eredetéből kifolyólag több helyen pontatlan volt a megfogalmazás, két zavaró elírás pedig az összefésüléskor került a végső szövegbe. Vörös Zoltán János megtalálta ezeket a helyeket, ahogyan a lábjegyzetben fogalmazott, „a szerző itt (megint) hibásan, túlzottan tömörített”. 1das – (a)mely, ami. 2Die Bindungsaffinität des Kohlenmonoxid zum freien HämKomplex ist 25 000fach stärker als zum Sauerstoff. – Helyesen „als die von Sauerstoff” lenne, hiszen a CO nem az oxigénhez kötődik. Más probléma is van: vagy az „affinitása (hajlandósága) nagyobb”, vagy a „kötés erősebb”. 3aufgrund des freien Elektronenpaars – a nemkötő elektronpárja miatt. Egyes szám, mert arról az egy elektronpárról van szó, amelyik a koordinatív kötést létesítő mellett helyezkedik el. 4wird … transportiert – Szép körülírás: „áramlik a vérben” (Mándli Klára) 5Gaswaschflasche – gázmosópalack. A „Glas…” elírás. 6Gaswaschflaschenaufsätze mit Normalschliff-Kern – gázmosó feltétek csiszolatos kivezetéssel (Iván Katalin) 7Reagenzgläser mit Normalschliff-Hülse – kémcsövek csiszolatos bevezetéssel (Iván Katalin)

Gázmosópalack (bal oldali 3 kép) és nyomáskiegyenlítővel rendelkező csepegtetőtölcsér (jobbra)


255

Forrás:

http://www.seilnacht.com/versuche/trocknen.html

http://www.der-hedinger.de/produkte/versuchsapparaturen/kalorimetrie/artikel/423.html

http://www.seilnacht.com/versuche/gaseh.html

8konzentrierte Schwefelsäure – tömény kénsav. Nem koncentrált! Nagyon sokan írták! 9entionisiertes Wasser – ionmentesített / ioncserélt víz. Az „ent” fosztóképző, nem „ionizált” a víz! 10„Die Hb-Stammlösung wurde … mit O … durchströmt.” – Az 2 oxigéngázt áramoltatták keresztül a hemoglobin-törzsoldaton, nem az oldatot a gázon! 110,1 Bar – Magyar szövegben: 0,1 bar. Helytelen: 0,1 bár / 0,1 Bar / 0.1 bar. 12wurde begast – gázzal kezelték/átáramoltatták/elárasztották, de nem elgázosították. 13Reversibilität der Reaktion – a reakció reverzibilitása / megfordíthatósága. Egy reakció megfordítható lehet, nem visszafordítható! 14…, um später die Stabilität und Reversibilität der Reaktion mit Hämoglobin zu untersuchen. – Amint Vörös Zoltán rámutatott, a reakciónak csak a reverzibilitását lehet vizsgálni, a stabilitását pedig a komplexnek. Helyesen „…, um später die Stabilität des Komplexes und die Reversibilität der Reaktion zu untersuchen.” Teleki Zsófia máshogy oldotta meg: „… azért, hogy a hemoglobinnal való reakció egyensúlyát és megfordíthatóságát vizsgálhassuk.” A vizsgálat ún. „kiszorításon” alapult, a CO2-ot, ill. a CO-ot oxigénnel próbálta „leszorítani” a hemcsoportról. 15Für die Generierung von CO wurden 50 ml einer 96%-igen Schwefelsäure in einem Reagenzglas mit Seitenrohr und Normalschliff-Hülse und einem Tropftrichter mit Druckausgleich und Normschliff-Kern montiert. – Az eredeti mondat sántít, valami értelmeset ki kell hozni belőle. „A szén-monoxid előállításához egy készüléket állítottunk össze nyomáskiegyenlítővel ellátott, normál csiszolatos csepegtetőtölcsérből és csiszolatos, oldalcsöves kémcsőből, melybe 50 ml 96%-os kénsavat töltöttünk.” (Iván Katalin) 16Wasserentzug – vízelvonás / vízkilépés, de nem vízkiválás

256


17Bildung

– A „Bindung” elírás. De jó pl.: „az oxihemoglobin kötések létrejöttekor” (Hadnagy Áron), vagy „az oxihemoglobin kötéseinek köszönhetően” (Szolnoki Milán). 18Carbaminohämoglobin plus O – Így még szebb: „oxigénnel kezelt 2 karbamino-hemoglobin“ (Pósa Vivien). 19Herstellung und Charakterisierung von Carbaminohämoglobin und Carbaminohämoglobin plus O2 – A karbamino-hemoglobin egy komplex vegyület, a „karbamino-hemoglobin + O2” pedig egy keverék. 20ein Ausfall …, (der) als Zusammensetzung aus Blutproteinen und Calciumcarbonat … entstanden sein könnte. – Szerintem itt a Zusammensetzung inkább Bestandteile értelemben áll: „kiválás …, mely összetevőkként vérfehérjékből és kalcium-karbonátból … jöhetett létre.“ A második forduló eredménye: NÉV

ISKOLA

Magyar ÖSSZ. Ford. nyelvtan (80) (100) (20)

Vörös Zoltán János

Váci Mihály Gimn., Tiszavasvári

74

18

92

Iván Katalin

Szent Bazil Okt. Központ, Hajdúdorog

75

17

92

Heilmann Tímea

Városmajori Gimn., Bp.

74

16

90

Sobor Dávid

NyME Roth Gyula Gyakorló Szki., Sopron

66,5

16,5

83

Szolnoki Milán


63

16,5

79,5

Deák Vivien

Premontrei Szent Norbert Gimn., Gödöllő

58

16,5

74,5

Hadnagy Áron

József A. Gimn. és Közg. Szki., Monor

56

17

73

Gajda Gergely

Bolyai Tehetséggondozó Gimn., Zenta

48,5

15

63,5

Szremkó Bettina


45,5

15,5

61

Pósa Vivien


44,5

13

57,5

Teleki Zsófia

39,5

10

49,5

Hajdú Nicoletta

Petőfi Sándor Evang. Gimn., Bonyhád József A. Gimn. és Közg. Szki., Monor

34,5

9

43,5

Jannack Stephanie


53*

14

*A fordítás nem teljes, ez a pontszám a lefordított szövegre vonatkozik.

További két tanuló fordítása 10 pont alatti.


257

A 2013/14-es tanév német fordítási versenyének végeredménye: NÉV

ISKOLA

I. (100)

II. (100)

ÖSSZ. (200)

95,5

92

187,5

Vörös Zoltán János

Váci Mihály Gimn., Tiszavasvári

Iván Katalin


92

92

184

Heilmann Tímea

Városmajori Gimn., Bp.

87

90

177

Gajda Gergely


91

63,5

154,5

Szolnoki Milán


70,5

79,5

150

Sobor Dávid


66,5

83

149,5

Deák Vivien

70

74,5

144,5

Pósa Vivien

Premontrei Szent Norbert Gimn., Gödöllő Bolyai Tehetséggondozó Gimn., Zenta

82,5

57,5

140

Hadnagy Áron


61

73

134

Szremkó Bettina


63,5

61

124,5

Teleki Zsófia

Petőfi Sándor Evang. Gimn., Bonyhád

74

49,5

123,5

58,5

43,5

102

Hajdú Nicoletta


258


Kémia angolul Szerkesztő: MacLean Ildikó Kedves Diákok! A harmadik és negyedik fordulóra nagyon érdeklődő, lelkes fordítócsapat pályázatai érkeztek be. Az idei tanév konyhai témákkal kapcsolatos szövegeit nagyon szépen fordították le a bátor vállalkozók. A 2014/1. szám mintafordításához Major Ábel (9. H, Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc), aki első fordítását küldte be, illetve Pótha Blanka Flóra (11. b, Szerb Antal Gimnázium, Budapest), négyfordulós fordító fordítását vettem kiindulópontul. A fordítások javításában Dénes Nóra ELTE-s MSc-hallgató segített. A 2014/1. számban közölt szakszöveg mintafordítása: A sav próba Írta: Robert L. Wolke

A nyers halról és a szusiról szóló rovatod1 olyasvalamire emlékeztetett, amire mindig is kíváncsi voltam: a ceviche-re, a latin amerikai, tengeri halételre. A könyvek azt írják, hogy a hal csupán citromlében történő pácolástól már meg is fő. De valóban megfő vagy még ez után is nyers marad? A megfőtt szót körülvevő idézőjelek évek óta megőrjítenek. Gyakorlatilag ahányszor a ceviche-t megemlítik a szakácskönyvírók, azt az alaptalan állítást is hozzáteszik, hogy a citromlé ugyanolyan hatást fejt ki a fehérjére2, mint a hő, ezért lényegében a citromlé megfőzi a halat. Vajon a főtt tényleg főttet jelent, vagy mégsem? És ha tényleg szükségesek az idézőjelek, mégis, könyörgöm ki az, akit mindenki idéz? Látszólag ez egy olyan ördögi kör, amiben mindenki másra hivatkozik. De mielőtt rövid fehérjekémia kurzusunkat feltálalnám, íme, egy kis ízelítő. A ceviche bármilyen fajta nyers tengeri hal apróbb részeiből, fésűkagylóból, esetleg egyéb kagylóból vagy tintahalból, polipból készül, citromlében néhány órán át a hűtőben pácolják, s utána egy kevés


259

olajjal, általában aprított zöldségekkel és néha fűszerezve, hidegen tálalják. Először is, ha a hal friss, és persze annak kell lennie, pácoljuk nyugodtan akár 5-6 órán keresztül, mert a citromlé savassága3 több mint elég erős, hogy megelőzze a baktériumok szaporodását. De valóban megfő? A citromlében lévő citromsav4 átalakítja a hal fehérjéit egy denaturációnak5 nevezett folyamat révén. A rendszerint csavart és redőzött6 fehérjemolekulákat kicsavarja, kevésbé kitekert formába bontja, és főleg a fehérjéknél a molekulák alakja felelős azok fizikai és kémiai tulajdonságaiért. Más szóval elveszítik eredeti természetüket: denaturálódnak. És valóban, a főzés is denaturálja a fehérjéket. De a savak és a melegítés mellett rengeteg egyéb lehetőségünk van a fehérjék denaturálására. A nagy sókoncentráció, például a konyhasó (nátrium-klorid) is képes erre. A levegő is alkalmas erre, ez történik a tejszín7 felverésekor képződött buborékokban. Még a lúgok, a savak ellentétei és az alacsony hőmérséklet, a melegítés ellentéte is képes rá, bár nem túl gyakran. Ez a főzéssel vont párhuzam abból a tényből ered, hogy a melegítés a legismertebb fehérjedenaturáló módszer a konyhában. A fehérjemolekulák denaturálása vagy szétcsavarodása nem egy nagy trükk, mivel a kötések, amik összecsavarodva és redőzött formában tartják őket, nem igazán erősek. Az evolúció talán egy ésszerű magyarázattal szolgálhat ebben az ügyben: a speciális fehérjék évmilliókon keresztül alakultak ki, hogy speciális feladatokat végezzenek speciális élő szervezetekben, így nem szükséges, hogy stabilak legyenek olyan feltételek mellett, amik mérhetetlenül különböznek azoktól, amelyek az általuk szolgált szervezetekben dominálnak. Így a hús és a hal fehérjéi szétesnek, mikor erősebb savasságnak és magasabb hőmérsékletnek tesszük ki őket, mint amilyen az állati izmokban előfordul. Az állati izom általában csak enyhén savas, amíg a testhőmérséklet viszonylag alacsony, kiváltképpen a tengeri állatok esetében. Ezért képes a citromlénél nem erősebb sav is denaturálni a halban található fehérjéket a ceviche készítésnél, még a hűtőszekrény alacsony hőmérsékletén is.

260


A különböző denaturálási eljárásmódok kiegészítik és erősítik egymást. Például minél erősebb az a sav, aminek a fehérjét kitesszük, annál alacsonyabb lesz az a hőmérséklet, amin denaturálódik a hő hatására. Ezért a citrom vagy citruslevet (citromsav), ecetet (ecetsav8), vagy bort (elsősorban borkősav9 és almasav10) tartalmazó pácban áztatott hús vagy hal kevesebb főzőidőt vesz igénybe, mint a pácolatlan minta. Ha ezt úgy akarod magyarázni, hogy a sav részben „megfőzte” a húst, nem állíthatlak le. A denaturálás természete Miután bármely denaturáló környezet hatására az ételben lévő fehérjemolekulák szétnyílnak vagy szétbomlanak, nem feltétlenül maradnak ugyanolyan állapotban. Egyrészről, ha a feltételek megváltoznának, akkor a fehérjék újból összekuszálódnának az eredeti formájukba vagy valamilyen hasonló formába. De ez általában nem fordul elő, mert, ahogy a fehérjék szétnyílnak vagy mondhatni „kivetkőznek önmagukból”, úgy a fehérjemolekulák felfedik azokat a részeiket, melyek korábban a redőkben rejtve voltak, és ezek a részek reagálhatnak a környezetükben levő más vegyi anyagokkal, melyek megváltoztatják tartósan vagy kevésbé tartósan az alakjukat. Vagy a frissen lecsupaszított részek kötéseket képesek kialakítani egymással, úgynevezett keresztkötéseket11 alakítanak ki, melyek szorosabb szerkezetekben kapcsolják össze a molekulákat. Ez az oka, annak, hogy amikor halat főzöl, vagy a ceviche készítésnél lime-lében áztatod, feszesebb textúrát kap az étel. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a hal átlátszatlanná válik, mert a fénysugarak nem tudnak áthatolni a szoros gömbformát felvett, keresztkötéses fehérjemolekulákon. (Ugyanez történik a tojásfehérjében lévő fehérjékkel, amikor megfőzzük, átlátszóból opálossá12 válnak.) Megfelelő feltételek mellett a megsavanyított13, szétnyitott molekulák egymáshoz tapadnak, és a fehérjék kicsapódnak/koagulálnak14, mint amikor túró képződik, amikor a tejsav15 denaturálja a kazeint a tejben. Számokban kifejezve16

Nos, miért is annyira fontosak a savak a főzés során? Mindenekelőtt minden állati eredetű és zöldségételünk alapvetően vagy enyhén savas vagy semleges (se nem savas, se nem lúgos). Ez egyszerűen így van. Ezért az élelmiszerkémia, beleértve a főzés kémiáját, nagyon érzékeny


261

a savasság legkisebb változására is. Ezért a savasság mértéke (0-7 közötti pH-val kifejezve) kritikus szerepet játszik a legtöbb kémiai átalakulásban, ami a főzéssel kapcsolatban szóba jöhet. Másrészről a lúgosságnak17 (7-14-es pH érték), a savasság ellentétének, gyakorlatilag semmilyen szerepe nincs a főzés során. A lúgos vegyszerek, többnyire természetellenesek az ételeinkben, mi több általában káros hatással vannak azokra, ezért ritkán használják főzéskor. A természet előkészítette a terepet azzal, hogy a lúgos anyagokat kellemetlenül keserűvé és szappanossá tette. Másrészről minden sav savanyúságot idéz elő, mely ízpalettánk egyik nagyon hasznos eszköze. Robert L. Wolke (www.professorscience.com) a Pittsburghi Egyetem nyugalmazott kémiaprofesszora és az „Amit Einstein mondott a szakácsának: a konyhatudomány magyarázata” (W. W. Norton) mű szerzője. A 2014/1. szakszövegben előforduló szakkifejezések: 1column:

rovat; néhányan oszlop illetve pálcika szóval fordítottátok, ami természetesen nem állta meg a helyét, lévén, hogy az újságok rovataira utal a kifejezés 2protein: fehérje 3acidity: savasság 4citric acid: citromsav 5denaturation: denaturáció 6twisted and folded: csavart és redőzött. A fehérjék térszerkezetének leírására általában a csavart és redőzött kifejezést használjuk. sok fordításban a kicsavarodott, tekeredett, tekercselt, illetve hajtogatott, elkanyarított vagy épp az összefonódott kifejezéseket olvashattuk, amelyek volt, hogy megállták helyüket, ám ezek a szaknyelvben nem használatos kifejezések. 7cream: tejszín (és nem krém) 8acetic acid: ecetsav 9tartaric acid: borkősav 10malic acid: almasav 11denuded: lecsupaszított

262


12opaque:

opálos, átlátszatlan megsavanyított 14coagulate: kicsapódik 15lactic acid: tejsav 16in degrees: a kifejezés szó szerinti fordításban valóban azt jelenti, hogy valami fokokban van megadva. Többen a lépésenként, mértékkel, értékkel kifejezéseket választották, melyek helyett a számokban kifejezve fordítást javasolnám inkább. 17alkalinity: lúgosság 13acidified:

A 2014/1. számban megjelent szöveget legjobban lefordító diákok eredménye: Hegyi Zoltán

Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

98

Bajczi Levente


98

Luu Hoang Kim Ngan ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, Bp.

98

Pótha Blanka Flóra

Szerb Antal Gimnázium, Budapest

96

Vajas Dóra

Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda

96

Kovács Éva

Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest

95

Kenéz Anna

Mechwart András Gépipari és Inf. Szki., Debrecen

94

Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

94

Fényszárosi Éva

Zentai Gimnázium

93

Ánosi Noel


93

Wappler Abigél


93

Major Ábel


263

A 2014/2. számban közölt szakszöveg mintafordítása, amelyhez a tanév legjobb fordítójának, Kovács Évának (12. a, Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest) munkája a kiindulópont: Főzés kémiával Maria Burke megragadja a molekuláris gasztronómia lényegét Az egy-két Michelin csillagra törekvő, kiváló séfeknek, a szufléikkal küszködő, vacsorapartit tartóknak, vagy a tojást főző kezdő szakácsoknak lehet, hogy a molekuláris gasztronómia (MG) ad majd imáikra választ. Hatásosabb kifejezésmóddal élve, a molekuláris gasztronómusok úgy definiálják tudományukat, mint tudományos elvek alkalmazását a kismennyiségű/kisüzemi1 ételkészítés jobb megértése és fejlesztése érdekében. A molekuláris gasztronómia kifejezést a néhai Nicholas Kurti (Kürti Miklós) – az Oxford Egyetem híres, alacsony hőmérsékleti fizikával foglalkozó tudósa – és Hervé This, aki valószínűleg az egyetlen ember a világon, aki PhD-val rendelkezik molekuláris gasztronómiából, alkották meg 1988-ban. „Nicholasszal [Kurtival] azért döntöttünk úgy, hogy a molekuláris gasztronómiát egy külön tudományággá2 fejlesztjük, mert észrevettük, hogy az élelmiszer-tudomány és az otthoni főzés egyre inkább távolodik egymástól” – emlékszik vissza This. De nem mindig ez volt a helyzet. A XVII-XVIII. században a főzés számos lenyűgöző kísérletre sarkallta az élelmiszer-tudomány úttörőit. Antoine Lavoisier-t (17431813) a húslevesalaplé sűrűségének megmérése és zselés3 szilárdanyag-tartalmának mennyisége érdekelte. Justus von Liebig (1803-73) szintén lelkes alakja volt a húsleveslé-készítés tudományos szintre emelésének, míg Eugène Chevreul (1786-1889) a zsírok4 kémiai tulajdonságait kutatta5. De a tudósok fokozatosan nagyméretű6 ipari laboratóriumokba költöztek a konyhákból, így a szakácsok csupán a szakácskönyveikből meríthettek ötleteket. Azonban, mutat rá This, ezek a könyvek számos hibát tartalmaznak. Vegyük a steaksütést például. Sok szakács karamellizációnak7 tudja be a hús barnulását. Igazából ennek oka többnyire az aminosavak8 és szénhidrátok9 közti Maillard-reakció.

264


Új receptek A régi receptek megújítása az MG egyik területe, de mi a helyzet újak kitalálásával? This kifejlesztette a saját, nem épp étvágygerjesztő nevű „csokoládédiszperzió10”-ját, az emulziók11 elméletét használva, de ettől azért ne menjen még el a témától a kedved. Először olvassz meg némi csokoládét, majd hagyd, hogy 61°C alá hűljön. Add az olvasztott csokoládét tojásfehérjéhez, miközben habbá vered a keveréket. Végül tedd mikrohullámú sütőbe egy percre. Az eredeti kakaóvaj-diszperzió félig szilárd anyaggá, más néven géllé válik hő hatására – mint egy liszt nélküli csokoládétorta. This mikroszkóp segítségével tanulmányozta, hogy a fehérjék hálózata hogyan ejti csapdába a csokoládécseppeket, melyek így egy zselésített emulziót12 eredményeznek. A csokoládé kétszer diszpergálódik13: egyszer az emulzióban és egyszer a gélben. A tortának végül, mondja This, nagyon erős csokoládézamata lesz – amely a magasabb hőmérsékletnek köszönhetően szabadul fel – és „nagyon lágy szerkezete”.

A molekuláris gasztronómusok arra is képesek a szaktudásukat használni, hogy ételek ízét és állagát változtassák meg. Megfelelő mennyiségű okt-1-én-2-ol vagy benzil-transz-2-metil-butanoát, például fantasztikus gomba ízt ad az ételeknek, amennyiben vadgombák épp nem elérhetők. Csalásnak is nevezheted, de ha vanillinoldat-cseppeket adunk olcsó whiskyhez, a malátawhiskyéhez hasonló, telt ízt kapunk. Ahhoz hasonló hatást vált ki, mint amit a lassú reakciók, melyek érés közben a fahordókban játszódnak le, ahol az etanol14 ligninnel lép reakcióba, és számos aldehidet15 hoz létre, beleértve a vanillint (4hidroxi-3-metoxibenzaldehid). És mi a helyzet konyhai eszközök újragondolásával? A vegyészek lehet, hogy ezt nem látják, de a laborok tele vannak szakácsok számára potenciálisan hasznos eszközökkel. Egy Büchner-tölcsér16, például, sokkal tisztább alaplevet eredményez, mint egy sima szűrő17. Ultrahang-generátorok másodpercek alatt készítenek emulziókat. Vagy mi lenne, ha egy visszafolyós hűtőberendezést18 használnánk egy serpenyő felett fedő helyett, mivel az hatékonyabban tartja vissza az aromákat? Ezalatt This Németországban, Mainzban azon dolgozik az Institut für Micromechanikkal, hogy kifejlesszék egy olyan gép prototípusát, amely receptek „kalkulusából” készít ételeket.


265

Először 2002 decemberében mutatták be a XVI. Európai Kolloid és Határfelület Társaság Kongresszusán azt a módszert, amely betűket (G gázt, O folyékony zsírt19, W vizes oldatot20, S szilárd anyagot jelöl) és összekötő jeleket használ, mint például /, ami diszperziókat jelöl, és + ami keveréket. This elmondta: „Ezeknek a szimbólumoknak a felhasználásával, kombinatorikai módszerekkel igyekszünk a fizikai rendszereket lokális tulajdonságaik helyett a globális tulajdonságaikkal leírni. És ezeknek a rendszereknek a változása leírható a kémiaihoz hasonlatos egyenletekkel”. Például a tejszín felverése tejszínhabkészítéshez így írható le: O/W + G → (O+G)/W

Tudomány a konyhában

A Bristoli Egyetemen dolgozó Peter Barhammal való együttműködésének köszönhetően a séf Heston Blumenthal már számos „tudományos” laboreszközt használ a konyhájában – mindegyiket inkább egy laboratóriumieszköz-kereskedőtől vásárolva, s nem pedig egy konyhai szaküzletből. Blumenthal konyhájában, Brayben (Berkshire), a Kövér kacsában találhatók például szabályozható hőmérsékletű vízfürdők halak és néhány hús főzéséhez, egy vákuumdesztilláló21 az aromák fűszernövényekből és alapléből történő kivonásához, mielőtt azok a környezetbe vesznének; és számtalan hőmérsékletérzékelő22.

Úgy tűnik, a séfekkel való együttműködés létfontosságú. A séf számára világosak az előnyök: új fogások, új módszerek a már létező fogások elkészítésére, új technikák. „Egy séf számára új távlatokat nyit az ételek fizikájának, kémiájának és lélektanának némi ismerete”, mondja Barham, aki fizikus, és egyben A főzés tudománya című könyv szerzője.

De a tudós is sokat nyerhet. Képzeljünk el egy pigmentekkel23 dolgozó tudóst, mondja This. „El tudják képzelni, mennyire hasznos lenne az együttműködés egy olyan fickóval, mint Rembrandt, aki tapasztalatból sokkal többet tud, mint amennyit a tudós valaha megfigyelt?” This sokat dolgozik együtt a francia séffel, Pierre Gagnaire-rel (a párizsi Pierre Gagnaire étterem tulajdonosával), és kifejleszt neki havonta egy új „találmányt”, amit Gagnaire fel is tesz a honlapjára.

266


Egy tudós számára rengeteg a kihívás. Barham megjegyzi, hogy: „A séfek tapasztalati úton számos technikát és ételt fedeztek fel, amelyek rendkívül sikeresek. Ennek ellenére, a mai napig alig értjük, miért és hogyan működnek ezek, amely így egy aranybánya a lelkes tudósnak”.

Barham és Blumenthal már sok éve dolgoznak együtt, miután Blumenthal egyszer felhívta őt azzal a kérdéssel, hogy a szakácsok miért adnak sót a vízhez bab főzésekor. Néhány szakács azt mondja, zölden tartja a zöldbabot; mások azt gondolják, megemeli a forráspontot24, tehát a zöldségek gyorsabban főnek; megint mások azt mondják, megakadályozza, hogy a zöldségek túl puhák legyenek, és néhányan azt tartják, fokozza az ízt. Nincs jó magyarázat, mondta Barham Blumenthalnak. Egyedül a víz savassága és a kalciumtartalma befolyásolják a zöldségek színét. Annak ellenére, hogy a víz megsózása tényleg növeli a forráspontot, ez a hatás elhanyagolható. A zöldségek túl puhák lesznek, ha sokáig főzzük őket, só hozzáadásától függetlenül. Ami pedig az ízt illeti, kevés vagy semennyi só diffundál főzés közben a zöldségekbe; és a sós vízben főzött zöldbab kevesebb, mint egy gramm só 1/10000 részét fogja megőrizni a felszínén, ami észlelhetetlen a legtöbb ember számára. „A Hestonnal való együttműködésem olyan, mint bármilyen másik tudóssal”, magyarázza Barham. „Gyakran beszélgetünk, és a beszélgetés általában gyorsan elkanyarodik az eredeti témától, de mindig új ötletek pattannak ki.” Például egy eredetileg a szárított babok újrahidratálásáról/rehidratálásáról25 szóló beszélgetés a hőátadásig jutott; a diffúzió fizikája érvényesül mindkét esetben. Az eredmény a bárányfőzés „tökéletes módszere” lett, hogy puha és szaftos legyen a hús: nem kell mást tenned csak végig tartsd a hőmérsékletet 58°C-on a húsban mindenütt . Rengeteg kísérletezés után Blumenthal ezt úgy érte el, hogy egy órán keresztül folyamatosan forgatta a húst egy serpenyőben, amely épphogy 100°C felett volt. Miért 58°C? 55°C felett a kollagén26 zselatinná27 oldódik, de sokkal magasabb hőmérsékleten feszes, száraz labdákká áll össze. Barham szerint „Ha a baktériumokat nézzük, meg lehet ölni a legtöbb káros baktériumot, ha hosszan 57°C fölé melegítjük őket. Ennek ellenére, amikor Heston bárányt főz, mindig nagyon ügyel arra, hogy először perzselővel28 megpörkölje a bárányt kívülről, ezáltal megöljön


267

minden baktériumot. Arról is gondoskodik, hogy az alkalmazottjai annyira steril környezetben dolgozzanak, amennyire csak lehetséges; mindig gumikesztyűt viselnek, és sosem érnek puszta kézzel a húshoz”.

Barham szerint az MG közösségnek egy másik fő célja annak a biztosítása, hogy a „gasztronómiai” szinten történő, ételkészítéssel kapcsolatos fejlesztések eljussanak az otthoni konyhákba. Ezt ahhoz hasonlítja, hogy milyen hatással volt a Grand Prix versenyzés a motoriparra. „Számos fejlesztést az autóbiztonság és -teljesítmény terén, mint például az ABS féket és a kipörgésgátlót is a legjobb versenyző csapatok fejlesztették ki, de ma már széles körben használják őket a legegyszerűbb járművekben is. Hasonlóan, abban hiszünk, hogy a legjobb éttermek fejlesztései, mint például az új főzési módszerek, új és egészségesebb fogások, át fognak szűrődni az általános élelmiszeriparba.” Furcsa kombinációk

Egy nagy kérdés, ami jelenleg a molekuláris gasztronómusokat foglalkoztatja, az az, hogy mi határozza meg az élelmiszerek általános élvezetét. Miért szeretnek az emberek néhány ételt, és miért utálnak másokat? Miért jó néhány ízkombináció, és mások miért rosszak? A tudósok tudják, hogy számos (ám nem minden) esetben, ahol két íz kifejezetten jól megy egymáshoz, van egy fontos közös aromamolekulájuk, magyarázza Barham. Mindkét íznek van valószínűleg több száz molekuláris összetevője29, de ha csak egy közös, akkor úgy tűnik, hogy az ízek jónak fognak érződni egymás mellett, mint például a hal krumplival, vagy az eper tejszínhabbal. Csupán az alapján, hogy milyen molekulák vannak jelen a különböző élelmiszerekben, a tudósok új kombinációkra tesznek javaslatot. Barham azt állítja, hogy a fokhagyma és a kávé meglepően jól mennek egymáshoz. Szóval úgy tűnik, hogy az MG-ből mindenkinek haszna származik, aki főz. De This abban is hisz, hogy ez ahhoz is hozzájárulhat, hogy megszűnjön a tudósokról alkotott rossz kép az emberekben. „Ha meg tudjuk mutatni, hogy a főzés technikai része csak fizika és kémia, a nyilvánosságnak rá kell jönnie, hogy a tudományok nem rosszak. Sőt, képesek lesznek arra, hogy különbséget tegyenek a tudomány és a tudomány alkalmazásai közt, mely utóbbiak esetében a felelősség

268


azoknak a kezében van, akik használják.” Nos, a puding próbája az evés. Csokoládédiszperziót kér valaki? Maria Burke egy szabadúszó tudományos író St. Albansban. A 2014/2. szakszövegben előforduló figyelmet igénylő szakkifejezések: 1small-scale:

kismennyiségű/kisüzemi; a szóösszetétel elemeit külön fordítva meglepő és idegen a pikkely és mérleg szavak beillesztése a szövegbe. 2discipline: tudományág és semmiképp sem önfegyelem, önmegtartóztatás 3gelatinous: zselés 4fat: zsír 5explore: kutat; többen a felfedez jelentést használtátok, ami itt nem indokolt. Egészen biztos, hogy a zsírokat már ismerték, de tulajdonságaik megismerése céljából kutatásokat folytattak. 6large-scale: nagyüzemi 7caramelisation: karamellizáció 8amino acids: aminosavak 9carbohydrates: szénhidrátok 10dispersion: diszperzió 11emulsion: emulzió 12gellified emulsion: zselésített emulzió 13dispersed: diszpergált, diszpergálódott 14ethanol: etanol, etil-alkohol 15aldehyde: aldehid 16Buchner funnel: Büchner-tölcsér 17sieve: szűrő (nem szita, mint nagyon sokan fordították) 18reflux column: visszafolyós hűtő 19liquid fat: folyékony zsír 20aqueous solution: vizes oldat 21vacuum still: vákuumdesztilláló 22temperature probes: hőmérő/ hőmérséklet-érzékelő szonda 23pigments: színanyag, pigment


269

24boiling

point: forráspont rehidratálás/ újrahidratálás 26collagen: kollagén 27gelatin: zselatin 28blow torch: perzselő, fáklyának semmiképp nem fordítjuk, mert az a torch önmagában. 29molecular component: molekuláris összetevő 25rehydrating:

A fordítók között nagy számban voltak azok, akik a MG tudósának, This-nek a nevét legelső alkalommal helyesen meghagyták. Később azonban, főleg, ha a név a mondat elejére került, a this-ez mutatószóként fordították. A 2014/2. számban megjelent szöveget legjobban lefordítók eredménye: Kovács Éva


97

Ánosi Noel


92

Bajczi Levente


92


88

Kőrösi Ágota

Zentai Gimnázium

85

Nagy Sára


84

Kenéz Anna


84

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, Bp.

82

Fényszárosi Éva

Zentai Gimnázium

80

Kristály Bence


66


Luu Hoang Kim Ngan

270


A 2013/2014-as tanév összesített eredménye: Kovács Éva


382

Bajczi Levente


379

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium, Bp.

373



371

Ánosi Noel


371

Kenéz Anna


371

Zentai Gimnázium

356

Fényszárosi Éva

Zentai Gimnázium

351

Nagy Sára


347

Kristály Bence


342

Luu Hoang Kim Ngan

Kőrösi Ágota

Minden fordítónak további kitartó versenyzést és folyamatosan mélyülő angoltudást kívánok!

Keresd a kémiát!

271

KERESD A KÉMIÁT! Szerkesztő: Kalydi György Kedves Diákok! Ismét vége ennek a négyfordulós versenynek. Ebben az évben 36 jelentkező volt, természetesen most is akadtak, akik menet közben valami miatt abbahagyták, vagy esetleg később kapcsolódtak be, de kb. 20 versenyző lelkiismeretesen küzdött a különböző fordulókban. A végeredményt vizsgálva megállapítható, hogy csak az juthatott fel a dobogóra, aki 90 % körüli eredményt produkált, ami dicséretet érdemel. Erősödik a mezőny, amit nem csak ez mutat, hanem az is, hogy sok esetben csak 1-2 pont különbség van a versenyzők között. Gratulálok a felkészítő tanároknak is: Főző Mónikának, Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Sopron; Máriás Ildikónak, Zentai Gimnázium; Nagy Istvánnak, Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Bonyhád; Szabó Endrének, Vasvári Pál Gimnázium Székesfehérvár. Gratulálok a három dobogósnak: Baglyas Mártonnak, Tihanyi Áronnak és Szentgyörgyi Flórának, felkészítő tanáruk Nagy István, mindhárman a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanulói; és természetesen minden versenyzőnek, aki részt vett ebben a négy fordulóban. Mindenkinek jó pihenést kívánok! Megoldások

6. idézet 1. Tea, kávé, kakaó, sportitalok, energiaital, csokoládé. (5) 2. Megemelkedik a vérnyomás, nő a pulzus, értágító hatású, izzadás, hasmenés. (5)

272

Keresd a kémiát!

3. A két molekula szerkezete:

A koffein kémiai neve: 1,3,7-trimetil-xantin. (7) 4. A pirimidin és az imidazol szerkezete: (6) 5. A teobromin és a teofillin szerkezete:

A teobromin a kakaóban, a teofillin pedig a teában található. (6) 6. 1820-21-ben izolálták először egymástól függetlenül Runge, Robiquet és Pelletier, kávészemekből. (5) 7. Bázisos anyag. (1) 8. Hányinger, émelygés, szédülés, gyakori vizelés, hasmenés. (4) 9. A ketonok csoportjába tartozik, jellemző rá, hogy a karbonilcsoport láncközben található. (3) 10. A mondás a kámfor szublimációjára utal. Szublimál még: jód, szárazjég, naftalin, higany(II)-klorid (szublimát) (5) 11. A kámfor a Cinnamomum camphora nevű fában fordul elő, és Japánban, Kínában és Borneó szigetén található. (5) 12. Celluloid gyártásánál lágyító anyagként, molyirtószerként, gyógyászatban fertőtlenítőszerként, füstnélküli lőpor előállításánál. (4) Összesen: 56 pont 7. idézet 1. A cellulóz a poliszacharidok csoportjába tartozik. Kb. 3000-10000 db glükózegységből épül fel. A cellulóz hidrolízisének végterméke a glükóz. (4) 2. A keményítő. A keményítő hidrolízisének végterméke a glükóz. Több száz glükóz egységből épül fel. (3)

Keresd a kémiát!

273

3. A glükóz összegképlete C6H12O6. Nyílt láncú formájának szerkezeti képlete:

(3) 4. Régen az összegképlet alapján [Cn(H2O)n], azt hitték, hogy a szénnek és a víznek a vegyülete. Ma már kiderült, hogy hidroxil-, illetve karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek, polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok. (6) 5. A fa kérgét eltávolítják és apró darabokra zúzzák, pépet készítenek belőle. Főzik, hogy a cellulózt el tudják választani a kevésbé értékes anyagoktól. Fehérítik. Egy szitára helyezik és kipréselik belőle a vizet. Hengerelik, szárítják. (8) Összesen: 24 pont A javítás alapján a következő pontszámok születtek. 6.

Név

Iskola

1. Szentgyörgyi Flóra

Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

3. Mudris Renáta

Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár

2. Vajas Dóra

4. Jászai Viktória Adrienn 5. Baglyas Márton 6. Garda Luca

7. Luu Hoang Kim Ngan 8. Gacs Veronika 9. Tihanyi Áron

10. Turi Soma

11. Nagy Ferenc

12. Pércsi Dániel

13. Meszlényi Valéria 14. Kiss Marcell

15. Korponai Ákos

Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár ELTE Radnóti M. Gyak. Gimn., Budapest Szt. Orsolya Róm. Kat. G. Sopron


ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn., Bp. Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

Szt. Bazil Görögkat. Gimn., Hajdúdorog Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

NyME Roth Gyula Gyak. Szki., Sopron Zentai Gimnázium

7.

∑

56

24

80

53

24

77

56 55 53 54 55 51 52 54 50 53 54 52 53 47

23 22 23 21 20 23 22 19 23 19 18 19 18 21

79 77 76 75 75 74 74 73 73 72 72 71 71 68

274

Keresd a kémiát!

16. Molnár Katalin

Szt. Orsolya Róm. Kat. Gimn., Sopron

49

15

64

18. Kerti Rege

II. Rákóczi Ferenc Gimn. Budapest

42

22

64

19

63

15

58

17. Illés Gabriella

19. Holló Teodóra 20. Balázs Ákos

21. Bálint Bence Kristóf 22. Kontra Margit 23. Baráth Enikő 24. Tóth Olivér

25. Takács Péter

26. Szabó Dániel

Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

47

64

64

44

16

Sztárai Mihály Gimnázium, Tolna

48 43

14

62


53

0


44

5

53

22

9

Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád NyME Roth Gyula Gyak. Szki., Sopron

48

17

43

0

48 44 31

8. idézet 1. Gyémánt, grafit, fullerének, grafén. (3) 2. A gyémánt atomrácsos, rendkívül kemény, magas az olvadáspontja és nem vezeti az áramot. A grafit átmenetet képez a fém-, molekulaés atomrács között, puha, magas az olvadáspontja és vezeti az áramot. (8) 3. Kén: monoklin-rombos, foszfor: fehér-vörös-fekete, oxigén: oxigénózon. (9) 4. Izotóp: azonos protonszámú, de eltérő tömegszámú atomok összessége. Allotrópia: Az a jelenség, hogy bizonyos elemek külső körülmények hatására (nyomás, hőmérséklet) eltérő kristályszerkezetű illetve moláris tömegű módosulatot képeznek. Izoméria: az a jelenség, hogy egy adott összegképletnek többféle szerkezetű molekula is megfelel. (6) 5. A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat. Összeállítójáról, Carl Friedrich Christian Mohsról, osztrák mineralógus és fizikusról nevezték el. Tagjai: 1. talk, 2. gipsz, 3. kalcit, 4. fluorit, 5. apatit, 6. földpát, 7. kvarc, 8. topáz, 9. korund, 10. gyémánt. (15)

Keresd a kémiát!

275

6. A karát mint mértékegység a középkori piactereken született, ahol a drágakövek súlyát a szentjánoskenyérfa termésének magvai segítségével mérték azért, mert ezek a magok mind egyformák. 1 karát = 200 mg. (6) 7. Az aranyötvözet finomsági fokának kifejezésére szolgáló mértékegység a karát. A tiszta arany 24 karátos. (4) Összesen: 51 pont 9. idézet 1. CH2=C(CH3)–CH=CH2, 2-metibuta-1,3-dién. A konjugált diének csoportjába tartozik. (6). 2. n CH2=C(CH3)–CH=CH2 →[–CH2C(CH3)=CH–CH2–]n, n = 8000-30000 (5) 3. Likopin, karotin, A-vitamin, terpentin, feromonok. (5) 4. A vulkanizálás során a poliizoprén láncok kettős kötései felszakadnak és kénhidak jönnek létre, amelyek a láncokat is összekötik. (5) 5. Az izoprénelv bevezetése. A terpéneket felépítő izoprének fej-láb, fej-fej, láb-láb illeszkedéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ezért 1939ben Nobel-díjat kapott. (3) 6. Amorf = alaktalan. A szilárd halmazállapot egyik fajtája, amelyben a részecskék elhelyezkedése semmilyen geometriai rendet nem mutat, nincs éles olvadás- és forráspontja. Ilyen pl. üveg, gyanta. (5) Összesen: 29 pont A javítás alapján a következő pontszámok születtek. Név

Iskola

1. Korponai Ákos

Zentai Gimnázium



2. Baráth Enikő 4. Garda Luca

5. Tihanyi Áron

6. Baglyas Márton 7. Turi Soma

8. Pércsi Dániel

Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn., Bp. Szt. Bazil Görögkat. Gimn., Hajdúdorog

8.

9.

∑

51

29

80

51

26

77

51 51 50 50 48 51 50

26 25 26 26 27 24 25

77 76 76 76 75 75 75

276

Keresd a kémiát!

9. Mudris Renáta


49

25

74

11. Jászai Viktória Adrienn


51

21

72

10. Nagy Ferenc

12. Takács Péter

13. Luu Hoang Kim Ngan 14. Holló Teodóra 15. Tóth Olivér

16. Gacs Veronika 17. Kerti Rege

18. Meszlényi Valéria 19. Balázs Ákos

20. Kontra Margit

21. Bálint Bence Kristóf 22. Kiss Marcell

23. Szabó Dániel

Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

ELTE Radnóti M. Gyak. Gimn., Budapest Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

49 48 47 47

73

22

70

22

69

21

68

44

28

II. Rákóczi Ferenc Gimn., Budapest

50

13

63


44

58

Sztárai Mihály Gimnázium, Tolna

NyME Roth Gyula Gyak. Szki., Sopron

Szt. Orsolya Róm. Kat. Gimn., Sopron Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

39

24

43

67

22

66

19

62

13

57


44

14

NyME Roth Gyula Gyak. Szki., Sopron

28 34

21

18

0

49

11

45 18

A 2013-2014-es tanév legeredményesebb versenyzői: Név

Iskola

1. Baglyas Márton




2. Tihanyi Áron

4. Jászai Viktória Adrienn 5. Nagy Ferenc

6. Pércsi Dániel 7. Garda Luca

8. Mudris Renáta

9. Luu Hoang Kim Ngan

10. Meszlényi Valéria

Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

Szt. Bazil Görögkat. Gimn., Hajdúdorog

Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár ELTE Radnóti M. Gyak. Gimn., Budapest Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

Pontszám 307 286 282 274 272 270 267 265 262 258

Versenyhíradó

277

Pálinkó István

Az Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny döntője 2014. április 25-27. Ez évben (és még további négy éven át) a Szegedi Tudományegyetem ad helyet a Magyar Kémikusok Egyesülete által szervezett Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny döntőjének. A megnyitót április 25-én tartották az orvoskar Dóm téri épületének nagyelőadójában. A diákokat, felkészítő tanáraikat és a gyerekeket kísérő szülőket Varró András, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, Simonné Sarkadi Lívia, a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke és Wölfling János, a Szervezőbizottság elnöke köszöntötte. A Vegyészzenekar nagy sikerű műsora után Pálinkó István, a Versenybizottság elnöke néhány fontos tudnivaló közlésével és a versenyzőknek sok sikert kívánva zárta a megnyitót. Másnap az írásbeli és gyakorlati fordulókkal folytatódott a verseny. A kísérőtanárok, valamint a Kémiai Tanszékcsoportról szervezett javítók munkájának eredményeképpen estére részleges eredményhirdetést tarthattunk, amelyen kiderült az, hogy kategóriánként hányan és kik szerepelhetnek a szóbeli fordulóban. A szóbeli forduló zsűrijének tagjai Simonné Sarkadi Lívia, az MTA doktora, egyetemi tanár (a zsűri elnöke), Wölfling János, az MTA doktora, egyetemi tanár, Pálinkó István, az MTA doktora, egyetemi docens és Petz Andrea egyetemi adjunktus voltak. A szóbeli forduló, és így az egész rendezvény, ünnepélyes eredményhirdetéssel és zárófogadással fejeződött be. A rendezvény kiemelt támogatói a Nemzeti Tehetség Program, a MOL Nyrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a MOZAIK Kiadó Kft. A program részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-TV-13-0156 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.

278

Versenyhíradó

A verseny további támogatói: Anton Paar Hungary Kft. Aktivit Kft. EGIS Gyógyszergyár Nyrt. Laborexport Kft. Messer Hungarogáz Kft. Merck Kft. Unicam Magyarország Kft.

Richter Gedeon Nyrt. B&K 2002 Kft. Sigma Aldrich Kft. VWR International Kft. Reanal Laborvegyszer Kft. Green Lab Magyarország Kft.

A kategóriák első három helyezettjei és a különdíjasok az alábbiakban olvashatók. I.A kategória

1. Turi Soma, ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn., Budapest 2. Williams Kada, Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium 3. Stenczel Tamás Károly, Török Ignác Gimnázium, Gödöllő I.B kategória

1. Borsik Bálint, ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn., Budapest 2. Szirmai Ádám, Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium 3. Kürti Zoltán, ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn., Budapest I.C kategória

1. Batári Emese Rita, Boronkay György Műszaki Szki. és Gimn., Vác 2. Gyöngyösi Krisztián, Debreceni Vegyipari Szakközépiskola 3. Szabó Dávid Ruben, Debreceni Vegyipari Szakközépiskola Az Irinyi János-díjat az I. kategóriában Turi Soma kapta. Az I. kategóriában a gyakorlati (laboratóriumi) fordulóban legjobb eredményt elért versenyzők: Gyenes Péter (Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium) Szalai István (ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn. és Koll., Bp.)

Versenyhíradó

279

II.A kategória 1. Baglyas Márton, Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimn. és Koll. 2. Kovács Dávid Péter, Budapest XIV. Kerület Szent István Gimnázium 3. Szabó Luca, Budapesti Fazekas Mihály Ált. Iskola és Gimnázium II.B kategória 1. Perez-Lopez Áron Ricardo, ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn., Bp. 2. Pigniczki Marcell, ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn., Bp. 3. Szanthoffer András, Eötvös József Gimnázium, Budapest II.C kategória 1. Szigetvári Barnabás, Ipari Szki. és Gimnázium, Veszprém 2. Pintér Brigitta, Boronkay György Műszaki Szki. és Gimn., Vác 3. Biczó István, Debreceni Vegyipari Szakközépiskola Az Irinyi János-díjat a II. kategóriában Perez-Lopez Áron Ricardo kapta. A II. kategóriában a gyakorlati (laboratóriumi) fordulóban a legjobb eredményt Baglyas Márton érte el.

III. kategória

1. Gyuricza Bence, Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola 2. Szakál Sándor, Mechwart András Gépipari és Inf. Szki., Debrecen 3. Károlyi Dénes, Mechatronikai Szakközépiskola, Budapest

Kiemelkedő tehetséggondozó munkájukért az alábbi felkészítő tanárok kaptak elismerést: Kleeberg Zoltánné (Mechatronikai Szakközépiskola, Budapest) Sarka Lajos (Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyak. Ált. Isk. és Gimn.)

280

Versenyhíradó

XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. április 26. * III. forduló – I.A, I.B, I. C és III. kategória Munkaidő: 180 perc

Összesen: 170 pont

E1. Általános és szervetlen kémia (1) Értelemszerűen töltsd ki az alábbi táblázatot! Na

Na3PO4

P4

CO2

Ne

a kristályrács megnevezése

a rácspontban rezgő részecske/részecskék a rácsösszetartó erő pontos megnevezése vízben jól oldódik vagy reagál vele

Összesen: 10 pont

(2) A kérdések az alábbi gázok molekuláira vonatkoznak. Feltételezzük, hogy minden atomnak a legnagyobb gyakorisággal előforduló izotópja van jelen a molekulákban. CO2

CH4

H2

HCl

NO

NO2

NH3

SO2

A kérdésekre/állításokra a molekulák képletének beírásával válaszolj! A molekulára vonatkozó állítás 1.

A molekula 2/3 anyagmennyiség-arányban tartalmazza az oxigént.

3.

Ebben a molekulában van a legtöbb nukleon.

2.

A molekulában több proton van, mint neutron.

4.

Lineáris alakú molekula.

6.

A molekulában csak kötő elektronpárok vannak.

5.

Képlet

A molekulában nem értelmezhető kötésszög.

*Feladatkészítők:

Dóbéné Cserjés Edit, Forgács József, Lente Gábor, Márkus Teréz, Markovics Ákos, Muráth Szabolcs, Ősz Katalin, Pálinkó István, Petz Andrea, Sipos Pál, Tóth Albertné Szerkesztő: Pálinkó István

Versenyhíradó

281

7.

A molekulában a kötő és nemkötő elektronpárok aránya 3:1.

9.

Ebben a molekulában vannak a legtávolabb egymástól az atomok.

8.

Ebben a molekulában mérhető a legkisebb kötéstávolság.

10.

A nitrogénatom −3,+2,+4 oxidációs számú a molekulákban.

Összesen: 10 pont

(3) Három kémcsőben párosával vannak az alábbi vegyületek híg oldatai. (Tehát minden egyes kémcsőben két vegyület vizes oldatát elegyítettük.) AlCl3, NH4Cl, Na2CO3, NaCl, KBr, ZnSO4. A kémcsövek tartalmát vizsgáltad: (a) Univerzálindikátor-papírral, (b) AgNO3-oldattal, (c) NaOH-oldattal, (d) BaCl2-oldattal, (e) HCl-oldattal. A vizsgálat eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza: Reagens a) b) c)

d) e)

1. kémcső piros

2. kémcső

fehér csapadék

sárga csapadék

nincs változás

fehér csapadék

gázfejlődés

nincs változás

kék

nincs változás pezsgés

3. kémcső piros

fehér csapadék

fehér csapadék, lúgfelesleg oldja fehér csapadék nincs változás

Állapítsd meg, melyik kémcsőben melyik két vegyület van! Írd be az alábbi táblázatba a vegyületek, a csapadékok és a fejlődő gázok képletét! Vegyületek

1. kémcső

2. kémcső

3. kémcső

(b) (c)

(d) (e)

Összesen: 16 pont

Reakcióterméke Szín +H2O

vörös színű, fémes

+HCl-oldat

+HNO3+NaOH-oldat oldat

NH4+ + OH−

H2O + CO2 + CaCl2 nem reagál H2CO3

nem reagál

H2 + H2 + Zn(NO3)2 Na2[Zn(OH)4] nem reagál

AlCl3 +

nem reagál

Na[Al(OH)4]

2 FeCl3 +

NaOH+ 0,5 H2

nem reagál

a bronz egyik alkotóeleme a kagylóhéj fő alkotója

horganynak is nevezik CO2

szén tökéletlen égésekor képződik növények tápanyaga

az Al-gyártás köztiterméke a Fe-gyártás alapanyaga

3 H2O

oldódik

kellemetlen szagú

nem reagál

Na2S

záptojásszagú a lángot sárgára festi

Versenyhíradó

Összesen: 26 pont

gáz

N2, N2O, NO, NO2, N2O5, nem reagál

3 H2O

vörösbarna

+O2

Egyéb tulajdonságok

282

Halmazállapot (standard körülmények)

(4) Töltsd ki az alábbi táblázatot!

Képlet

Versenyhíradó

283

(5) A következő standard elektródok közül választhatsz: εo = + 0,34 V Cu2+(aq) │ Cu(s) εo = − 0,44 V Fe2+(aq) │ Fe(s) εo = + 0,80 V Ag+(aq) │ Ag(s) εo = − 0,13 V Pb2+(aq) │Pb(s) εo = 0,00 V 2H+(aq) │ H2(g) 1. Celladiagrammal írj fel egy olyan galvánelemet, melynek katódja a réz! 2. Celladiagrammal írj fel egy olyan galvánelemet, melynek anódja a réz! 3. Mely elektródokból állítható elő a legnagyobb elektromotoros erejű galvánelem? 4. Mely elektródokból állítható elő a legkisebb elektromotoros erejű galvánelem? 5. Milyen elektrolitoldatba tennél rézlemezt, hogy a felületén fémbevonat keletkezzék? 6. Milyen irányba vándorolnak az elektronok a vas-ezüst elektródokból összeállított galvánelemben? 7. Milyen irányba vándorolnak a káliumionok a sóhídban az ólom-vas elektródokból összeállított galvánelemben? 8. Mikor játszódik le spontán redoxireakció: ha vaslemezt teszünk ólom(II)-nitrát-oldatba, vagy ha ólomlemezt teszünk vas(II)szulfát-oldatba? Milyen színváltozás tapasztalható a fémen és az oldatban? 9. Hány darab fématom oxidálódik a 8. reakcióban, ha a lemez tömege 1,51 g-mal változott meg? Összesen: 18 pont

284

Versenyhíradó

Számítási feladatok Sz1. Ha a mangán(II)-klorid melegen telített oldatát lehűtjük, akkor az oldatban levő só 58,01 %-a kristályos formában kiválik. Hány mól kristályvizet tartalmaz a só mólonként? A vízmentes só oldhatósága melegen 108,3 g / 100 g víz, az alacsonyabb hőmérsékleten 70,94 g/ 100 g víz. Összesen: 19 pont Sz2. Egy egyértékű erős sav vizes oldatának sűrűsége 1,180 g/cm3. Az oldat 30,00 tömegszázalékos, anyagmennyiség-koncentrációja 5,619 mol/dm3. (a) Mennyi a sav moláris tömege? (b) Mennyi az oldat mólszázalékos összetétele? (c) Hányszorosára kell az oldatot hígítani, hogy a pH-ja 2,00 legyen? Összesen: 12 pont Sz3. A vizekben előforduló szerves anyagok kimutatására, mennyiségi meghatározására többféle módszer áll rendelkezésre. Mindegyik módszer esetében közös, hogy mennyiségüket azzal az oxigénmennyiséggel jellemzik, amely az adott körülmények között az oxidálásukhoz szükséges. A kémiai oxigénigény (KOI) az az oxigénmennyiség, amely a vízben előforduló szerves anyagok kémiai úton történő lebontásához szükséges. Mértékegysége mg/dm3 víz. Egy szennyvíztisztítóban a KOI meghatározásához 100 cm3-es mintákat használnak. A kénsavval megsavanyított mintákat KMnO4-mérőoldattal titrálják meg, az átlagfogyás egy 1,082·10−2 mol/dm3 koncentrációjú oldatból 12,25 cm3 volt. (a) Rendezd a mérésnek formálisan megfeleltethető egyenletet! KMnO4 + H2SO4 → MnSO4 + K2SO4 + O2 + H2O (b) Számítsd ki a szennyvíz kémiai oxigénigényét! (c) A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. két telepén naponta átlagosan 235 ezer m3 vizet tisztítanak meg. Mekkora térfogatú 18 °C-os standard nyomású oxigén szükséges ennyi szennyvíz szervesanyag-tartalmának lebontásához? Összesen: 14 pont

Versenyhíradó

285

Sz4. A laboratóriumban meg akarjuk mérni az ismert x tömegszázalékos kénsavoldat sűrűségét. Csak a térfogatméréshez szükséges eszközök (pipetta, büretta, titrálólombik), valamint az ismert y mol/dm3 koncentrációjú NaOH-oldat és indikátor állnak rendelkezésünkre. Hogyan határozod meg a savoldat sűrűségét? Add meg a számításhoz alkalmazható egyszerű képletet! Dolgozz paraméterek alkalmazásával (pl. V1 cm3 kénsav, V2 cm3 NaOH-oldat)! Összesen: 14 pont Sz5. Az analitikai kémia standardizáló anyagoknak nevezi az olyan vegyületeket, melyek hosszú ideig is bomlás, illetve elfolyósodás nélkül könnyen tárolhatók és valamilyen titrimetriás módszer során az ismeretlen töménységű mérőoldatunk pontos koncentrációjának meghatározására használhatók. Az egyik jodometriás standardizálószer anionja a HIO3 képletű jódsav savmaradékionja, a jodátion, általános összegképlete pedig M(IO3)x∙xHIO3. A vegyület tehát analóg a kristályvizes sókkal, ám víz helyett jódsav található a kristályrácsban. M valamilyen fémet jelöl. 0,2313 g ilyen sóból 100,00 cm3 oldatunk készítünk, melynek 5,00 cm3 részleteiből KI segítségével elemi jódot szabadítunk fel enyhén savas közegben. A képződő I2-ot átlagosan 7,44 cm3 0,04785 mol/dm3 koncentrációjú Na2S2O3-oldat semlegesíti. Mi az ismeretlen vegyület összegképlete? A meghatározás során az alábbi reakciók mennek végbe: ..….IO3– + ……I– + ……H+ → ……I2 + ……H2O ……S2O32– + ……I2 → ……S4O62– + ……I– Összesen: 16 pont Sz6. 1,22 cm3 400 °C-os, 1,01325.105 N/m2 nyomású Hg-gőzt egy kémiai reakcióban átalakítunk, és azt tapasztaljuk, hogy a reakció során a Hg eredeti tömege 1,566 mg-mal megnőtt. A reakció lehetséges termékei Hg2Cl2, HgCl2, Hg(OH)Cl és Na2[HgCl4]. Tudjuk, hogy a reakció során a fentiek közül csak egy termék képződhetett. Melyik az? Válaszodat indokold! R = 8,314 J/(mol∙K), 273,15 K = 0 °C. Összesen: 15 pont

286

Versenyhíradó

II.A, II.B és II.C kategória E1. Általános és szervetlen kémia (1) Azonos a másik feladatsor E1/3. feladatával. (2) Azonos a másik feladatsor E1/4. feladatával. (3) Azonos a másik feladatsor E1/5. feladatával. E2. Szerves kémia A következő feladatban egyértékű, telített vegyületek gyökcsoportos képletével és nevének megadásával válaszolj! Minden kérdésre add meg az összes lehetséges választ! (a) egy szénatomos alkohol: ……………………………………………………………… (b) két szénatomos éter: …………………………………………………………………… (c) három szénatomos aldehid:…………………………………………………………... (d) négy szénatomos keton: ………………………………………………………………. (e) öt szénatomos karbonsav:…………………………………………………………….. (f) hat szénatomos észter, amelyet a fenti vegyületek közül kettő felhasználásával lehet előállítani:...............................................................................

A feladat folytatásában a fenti vegyületek közül kell kiválasztani azt (azokat), amely(ek)re igazak a következő állítások. A betű(k) megadásával válaszolj! (A) A legalacsonyabb forráspontú, szobahőmérsékleten gáz-halmazállapotú. (B) Tiszta anyagi halmazában hidrogénkötés alakulhat ki. (C) Adja az ezüsttükörpróbát. (D) Két azonos molekulából egy másik állítható elő. Mi lehet a kiindulási anyag és mi a termék? (Ebben a sorrendben add meg a betűket!) (E) Oxovegyületek. Összesen: 20 pont

Versenyhíradó

287

Számítási feladatok Az Sz1.-Sz5. feladatok megegyeznek az előző feladatsor megfelelő feladataival. Sz6. A szalicilsav (C7H6O3) a benzoesav (C7H6O2) orto-helyzetben hidroxilcsoportot tartalmazó származéka. A szalicilsavból ecetsavas észterképzés segítségével acetil-szalicilsav (C9H8O4) állítható elő, amely az aszpirin hatóanyaga. Írd fel ennek a reakciónak az egyenletét! Egy kaloriméterben először 1,53422 g benzoesavat égettek el oxigénfeleslegben, így a készülék 2,549 °C-ot melegedett fel. Írd fel ennek a reakciónak az egyenletét is!

A benzoesav égéshője jól ismert, −3225,5 kJ/mol. Ezután háromszor elvégezték ugyanezt a kísérletet ugyanebben a kaloriméterben más anyagokkal. 1,73218 g szalicilsavat égetve a felmelegedés 2,384 °C, 1,84233 g acetil-szalicilsavat elégetve 2,489 °C, végül 1,45450 g tiszta ecetsavat elégetve a felmelegedés 1,332 °C volt. Becsüljük meg az adatok alapján a szalicilsav ecetsavas észteresítésének reakcióhőjét! Összesen: 15 pont A megoldások letölthetők az irinyiverseny.mke.org.hu honlapról.

288

Versenyhíradó

Gyakorlati feladatok I.A, I.B, I.C és III. kategória Kinintabletta hatóanyag-tartalmának meghatározása A kinin egy természetes alkaloida, amelynek lázcsillapító, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásai vannak. Jezsuita szerzetesek ismerték fel a 17. században, hogy a dél-amerikai indiánok által megfázásokra már régóta fogyasztott, a cinchona fa kérgéből készült por hatékony a malária leküzdésében. Ez a porított anyag később „jezsuita por”-ként vált ismertté a világban, és vízbe keverve, a betegeknek italként kellett elfogyasztaniuk. 1819-ben sikerült először izolálni a fakéreg aktív komponensét, amelyet kininnek neveztek el. Érdekesség, hogy egyes fafajok, pl. a Bolíviában őshonos cinchona fajta kérge akár 13% kinint is tartalmazhat! A kinin íze jellegzetes, igen keserű, ezért kis koncentrációban ma ízanyagként is felhasználják tonikokban. A kinin gyenge bázis, amely vízben gyengén, de savakban jól oldódik. Feladatod egy kinintabletta hatóanyag-tartalmának meghatározása lesz, mégpedig sav-bázis titrálás alkalmazásával. A kapott ismeretlen oldat úgy készült, hogy egy 2000 mg tömegű tablettát oldottunk fel 25,00 cm3 0,4004 mol/dm3 koncentrációjú sósavban. A bázisos kinin a sósavval oldódás közben elreagál, így a maradék sósav nátriumhidroxiddal való visszatitrálása révén ki lehet számolni, hogy mekkora volt a tabletta kinintartalma (a tabletta más bázisos anyagot nem tartalmaz). A kinin és a sósav 1:1 arányban reagál egymással. Útmutató a meghatározáshoz

Egy jól záró mintatartó edényben kaptad meg a fent leírt módon előkészített ismeretlen oldatot. A minta sorszámát ne felejtsd el beírni az alábbi táblázatba, az azonosító kódodat (a helyszám alatt találod meg) pedig a lap tetejére! Az ismeretlen oldatot a tölcsér segítségével maradék nélkül mosd át a 100,00 cm3 térfogatú mérőlombikba, majd a lombikot töltsd jelre desztillált vízzel, és tartalmát alaposan rázd össze! A titrálást pontosan 0,1085 mol/dm3 koncentrációjú NaOHmérőoldattal és egy precíziós, tefloncsapos bürettával fogod végezni. A

Versenyhíradó

289

szűk szájú bürettát óvatosan, a főzőpoharat lassan döntve töltsd fel mérőoldattal, hogy elkerüld a légbuborékok bürettába jutását! A mérőlombikból 10,00 cm3-es oldatrészletet kell a titráló edénybe pipettáznod. Egyszerre csak egy oldatot készíts elő mérésre! Indikátorként metilvörös-metilénkék keverékindikátor oldatot alkalmazunk, amelyből 3-4 cseppet tegyél a titrálandó oldatrészlethez. Az oldatot keverés mellett addig kell titrálnod, amíg az indikátor színe lilából zöldre nem változik. Egy próbatitrálást és három pontos titrálást végezz! Feladatok és kérdések

1. Mit gondolsz, ha 3-4 csepp helyett 30-40 csepp indikátort adnánk a mérendő oldathoz, pontatlanabb lenne-e a meghatározás? Válaszodat röviden indokold is! 2. A mérési adatokat és a számított eredményeket írd be az alábbi táblázatba! A számításokat e lap alján és a lap hátoldalán végezd, az eredményeket négy értékes jegyre add meg! A kinin moláris tömege 324,43 g/mol. A minta sorszáma: A leolvasott mérőoldatfogyások: 1. titrálás: 2. titrálás: 3. titrálás:

A mérőoldat átlagfogyása analitikai pontossággal: A titráló edényekben átlagosan talált sósav anyagmennyisége:

A sósavoldat mérőlombikban talált koncentrációja: A 2000 mg-os tablettában található kinin anyagmennyisége:

A 2000 mg-os tabletta kinintartalma (m/m%):

................. cm3 ................. cm3 ................. cm3 ................. cm3

................. mmol ................. mmol/dm3 ................. mmol ................. %

290

Versenyhíradó

II.A, II.B és II.C kategória Fürdősó szulfátiontartalmának meghatározása A természetgyógyászat számos panasz enyhítésére használja a sós fürdőket. A sós fürdő felfrissíti, regenerálja a fáradt izmokat, ízületeket, egyes bőrbetegségek kezelésére is alkalmas, továbbá megnyugtatja, ellazítja a szervezetet. Sós fürdőt a NaCl mellett számos más ásványi alkotót is tartalmazó, bányászott kősó vízben való feloldásával készíthetünk. Legközelebb Erdélyben (Parajdon) található jelentős sóbánya; az innen származó fürdősó világhírű. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a hazánkban sok helyen termelt termálvíz is nagy oldott sótartalommal bír, ezért aki termálvízben fürdik, az is sós fürdőt vesz, illetve a termálvíz bepárlásával is kinyerhető fürdősó (ezen az úton készült például a Sárvári Termálkristály néven korábban sokáig forgalmazott fürdősó is). Feladatod egy fürdősó készítmény szulfáttartalmának meghatározása lesz, mégpedig komplexometriás titrálás alkalmazásával. A komplexometriás titrálásokat fémionok meghatározására alkalmazzuk, alapjukat a fémion és a titrálószer reakciójában képződő nagyon stabil vegyület (ún. komplex vegyület) létrejötte képezi. Indikátorként olyan színes vegyületek alkalmazhatók, amelyek a titrálószernél nagyságrendekkel gyengébb kötéssel, de szintén képesek reverzibilisen megkötni (komplexálni) a kérdéses fémiont, miközben a színük megváltozik. A komplexometriás titrálások végpontjában ennek megfelelően az indikátor színe azért változik meg, mert ekkorra a titrálószer az összes fémiont elragadja az indikátortól, és így annak szabad színe tűnik elő. Az oldat pH-ja jelentősen befolyásolja a komplex vegyületek stabilitását, ezért a mérendő oldatok pH-ját közel állandó értéken kell tartanunk. Ezt egy puffernek nevezett segédoldat hozzáadásával valósítjuk meg. Az egyik leggyakrabban alkalmazott komplexometriás titrálószer az etilén-diamin-tetraecetsav, röviden EDTE, amely a legtöbb fémion meghatározására alkalmas. A fémion-EDTE komplexek ráadásul általában színtelenek, ami az indikátor színváltozásának észlelése szempontjából is előnyös. A kapott ismeretlen fürdősóoldat úgy készült, hogy a szulfátionokat tartalmazó fürdősó 50 grammját kevés vízben feloldottuk, majd a

Versenyhíradó

291

szulfátion-tartalmat az oldatból fölös mennyiségű (pontosan 0,2500 g báriumot tartalmazó) BaCl2 hozzáadásával BaSO4 formájában lecsapattuk és leszűrtük. Az oldatban visszamaradt Ba2+ ionok koncentrációját EDTE-mérőoldattal való titrálással kell meghatároznod, pH= 12 ammónia puffer jelenlétében. Az eredmény ismeretében az ismeretlen oldat szulfátion-tartalma kiszámítható. A reakcióban az alábbi egyenlet szerint, egy báriumion egy EDTEmolekulával reagál:

Útmutató a meghatározáshoz Egy jól záró mintatartó edényben kaptad meg a fent leírt módon előkészített oldatot. A minta sorszámát ne felejtsd el beírni az alábbi táblázatba, az azonosító kódodat (a helyszám alatt találod meg) pedig a lap tetejére! A kapott ismeretlen fürdősóoldatot a tölcsér segítségével maradék nélkül mosd át a 100,00 cm3 térfogatú mérőlombikba, majd a lombikot töltsd jelre desztillált vízzel, és tartalmát alaposan rázd össze. A titrálást pontosan 0,01974 mol/dm3 koncentrációjú EDTEmérőoldattal és egy preciziós, tefloncsapos bürettával fogod végezni. A szűk szájú bürettát óvatosan, a főzőpoharat lassan döntve töltsd fel mérőoldattal, hogy elkerüld a légbuborékok bürettába jutását! A mérőlombikból 10,00 cm3-es oldatrészletet kell a titráló edényekbe pipettáznod. Egyszerre mindig csak egy oldatot készíts elő mérésre! A kimért oldatrészlethez adj hozzá kb. 2-3 gyufafejnyi mennyiségű porított metiltimolkék indikátort, az erre a célra mellékelt kis műanyag kanállal. A vegyifülke alatt találsz ammónia puffert és pentánt, az adagolásukhoz szükséges műanyag transzfer pipettákkal együtt (ezek 0,5 cm3-es beosztásokkal és 3 cm3 teljes térfogattal rendelkeznek). A titrálandó oldatrészlethez előbb 6 cm3 (pl. 3 x 2 cm3) ammónia puffert, majd kevés (0,5-1 cm3) pentánt adj hozzá. A pentán hozzáadásának oka

292

Versenyhíradó

az, hogy az oldatfelszínen szétterülve jelentősen csökkenti az intenzív, kellemetlen szagú ammónia párolgását. Az oldatot állandó keverés mellett addig kell titrálnod az EDTE-mérőoldattal, amíg az indikátor színe kékből zöldesszürkébe változik. Egy próbatitrálást, és három pontos titrálást végezz! Feladatok és kérdések

1. Mit gondolsz, ha az előírt helyett több pufferoldatot (mondjuk 6 helyett 9 cm3-t) adnánk a mérendő oldathoz, jelentősen megváltozna-e a mérőoldat fogyás? Válaszodat röviden indokold is! 2. A mérési adatokat és az eredményeket írd be az alábbi táblázatba! A számításokat a következő lapon és annak hátoldalán végezd, az eredményeket négy értékes jegyre add meg! (A Ba moláris tömege 137,33 g/mol, a szulfátioné 96,06 g/mol) A minta sorszáma:

A leolvasott mérőoldat fogyások: 1. titrálás: 2. titrálás: 3. titrálás:

A mérőoldat átlagfogyása analitikai pontossággal: A titráló edényekben átlagosan talált Ba2+ anyagmennyisége: A mérőlombikban talált Ba2+-koncentráció:

A szulfátionokkal csapadék formájában levált Ba2+ anyagmennyisége: A fürdősómintában található szulfátionok összes tömege:

................. cm3 ................. cm3 ................. cm3 ................. cm3

................. mmol ................. mmol/dm3 ................. mmol ................. mg

Versenyhíradó

293

A szóbeli témakörei I.A és I.C kategória A fémes tulajdonság változása a periódusos rendszerben I.B kategória Kolloidok, diszperz rendszerek és jellemzésük

II.A kategória Karbonsav-származékok – szerkezetük, előállításuk és kémiai tulajdonságaik II.B kategória Műanyagok és polimerizáció

II.C és III. kategória A salétromsavgyártás és a salétromsav felhasználási lehetőségei

294

Versenyhíradó

Eredmények I. A kategória Név

Iskola

ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn. és Koll., Bp. Szegedi Radnóti Miklós 2 Williams Kada Kísérleti Gimnázium Stenczel Tamás Gödöllői Török Ignác 3 Károly Gimnázium Földes Ferenc 4 Novák Márk Gimnázium, Miskolc Ady Endre Elméleti 5 Divin Péter Líceum, Nagyvárad DE Kossuth Lajos 6 Kővári Péter Viktor Gyakorló Gimnáziuma Jedlik Ányos Gimnázium, 7 Balbisi Mirjam Bp. Lovassy László 8 Stark Patrícia Gimnázium, Veszprém Budapesti Fazekas Mihály 9 Szakács Lili Kata Ált. Isk. és Gimnázium Budapesti Fazekas Mihály 10 Semperger Zsolt Ált. Isk. és Gimnázium Gödöllői Török Ignác 11 Bajczi Levente Gimnázium Budapesti Fazekas Mihály 12 Kovács Benedek Ált. Isk. és Gimnázium Pécsi Janus Pannonius 13 Hegyi Krisztina Gimnázium Székely Mikó Kollégium, 14 Simon Ádám Sepsiszentgyörgy ELTE Apáczai Csere János 15 Szalai István Gyak. Gimn. és Koll., Bp. Kaposvári Táncsics 16 Borbényi Márton Mihály Gimnázium Budapesti Fazekas Mihály 17 Török Péter Ált. Isk. és Gimnázium Kossuth Lajos 18 Fazekas László Gimnázium, Tiszafüred Batthyány Lajos 19 Kolozsvári Péter Gimnázium, Nagykanizsa Földes Ferenc 20 Sillinger Péter Gimnázium, Miskolc Tóth Árpád Gimnázium, 21 Bardi Csaba Debrecen Budapesti Fazekas Mihály 22 Lelik Alíz Ált. Isk. és Gimnázium Békéscsabai Belvárosi Ált. 23 Szegedi Attila Iskola és Gimnázium Salgótarjáni Bolyai János 24 Kelemen Balázs Gimnázium Budapesti Fazekas Mihály 25 Beke Áron Kristóf Ált. Isk. és Gimnázium Kőrösi Csoma Sándor 26 Gergely Péter Gimnázium, Hajdúnánás Ceglédi Kossuth Lajos 27 Hepp Ádám Gimnázium Dabasi-Halász Fényi Gyula Jezsuita 28 Zsigmond Gimn. és Koll., Miskolc Budapesti Fazekas Mihály 29 Ürmössy Anna Ált. Isk. és Gimnázium Dunakeszi Radnóti Miklós 30 Kocsis Júlia Gimnázium Pannonhalmi Bencés 31 Borzsák István Gimnázium Révai Miklós Gimnázium 32 Czunyi Edina és Kollégium, Győr Baróti Szabó Dávid 33 Szász Boglárka Techn. Líceum, Barót Földes Ferenc 34 Major Ábel Gimnázium, Miskolc Budapesti Fazekas Mihály 35 Szurop Máté Ált. Isk. és Gimnázium 1

Turi Soma

Tanár Borissza Endre Csúri Péter

Karasz Gyöngyi, Kalocsai Ottó

Endrész Gyöngyi Ciubotariu Éva

Kovácsné Malatinszky Márta

Elekné Becz Beatrix Kiss Zoltán

Albert Attila Keglevich Kristóf, Albert Attila Karasz Gyöngyi, Kalocsai Ottó Albert Attila

Vargáné Bertók Zita Szabó Brigitta Ünige Villányi Attila Kertészné Bagi Beatrix

Elméleti feladatok 1/1 1/2 1/3 1/4 1/5

1.

Számítási feladatok 2. 3. 4. 5.

6.

L

7,5

213,5

9,5 10,0 17,0 25,5 13,5 19,0 12,0 13,0 14,0 15,0 15,0 35 18 8,5

7,0 17,0 25,0 13,0 19,0 12,0 14,0 14,0 16,0 15,0 37 17 6,0 14,0 24,5 16,0 19,0 12,0 13,0 10,0 12,0 15,0 36 16

6,5 10,0 14,0 26,0 7,0 19,0 12,0 14,0 14,0 8,0 15,0 35 16 7,5

8,0 10,0 21,5 15,0 19,0 12,0 10,0 14,0 7,0 15,0 38

9,5

8,0 10,0 20,0 15,0 19,0 12,0 12,0 12,0 11,0 15,0 31

9,5

8,0 12,0 26,0 10,5 19,0 12,0 14,0 14,0 5,0 15,0 30

8,0 10,0 10,0 23,5 15,0 19,0 9,0

8,0 12,0 16,0 15,0 26

10,0 9,0 12,0 24,5 4,5 19,0 12,0 10,0 14,0 3,0 15,0 37 9,5

9,0 14,0 25,0 12,5 7,0 12,0 13,0 10,0 16,0 15,0 26

9,5

9,0

10,0 8,0 9,0

5,0 23,5 9,5 19,0 12,0 14,0 14,0 9,0

7,0 35

9,0 23,5 8,0 19,0 12,0 8,0 12,0 4,0 15,0 35

7,0 12,0 23,5 6,5 19,0 12,0 12,0 14,0 4,0 15,0 29

10,0 10,0 12,0 23,5 9,0 18,0 12,0 12,0 12,0 5,0

Dr. Jakab Tibor

Dénes Sándorné

9,5 10,0 6,0 24,5 14,0 15,0 12,0 4,0 14,0 5,0 15,0 31

Endrész Gyöngyi

9,0

Koppányné MátrayVozár Hajnalka Tóth Dóra

Albert Attila, Keglevich Kristóf Nagy Zoltánné

Princz Erna, Tűriné Juhász Ilona Csikós Csaba

Keglevich Kristóf, Albert Attila

Márta József István

9,5 9,5

3,0 21,0 12,0 19,0 12,0 10,0 14,0 4,0 15,0 35

8,0 14,0 23,0 11,5 19,0 11,0 4,0 14,0 12,0 7,0 29 8,0 11,0 23,5 12,0 19,0 9,0 9,0

6,0

8,0

7,0 33

10,0 10,0 7,0 20,5 11,5 19,0 12,0 10,0 12,0 1,0

7,0 36

10,0 8,0

8,0 23,5 10,5 16,0 12,0 13,0 7,0

8,0 15,0 30 9,0

9,0 24,0 10,0 19,0 12,0 2,0 12,0 0,0 13,0 38

10,0 8,0 14,0 26,0 11,0 0,0 9,5

8,0

8,5

9,0 10,0 24,5 17,0 7,0

8,5

6,0

7,0

8,0

9,0 13,0 0,0 12,0 15,0 37

6,0 24,0 13,5 19,0 11,0 0,0 12,0 4,0 15,0 30

8,0 10,0 10,0 22,5 9,0 19,0 10,0 6,0 10,0 8,0 8,0

Drozdík Attila, 7,0 Drozdík Réka Pőheimné Steininger 8,5 Éva Takó Géza József

7,0

Rakota Edina

9,5

Endrész Gyöngyi

8,0

0,0 39

Albert Attila

Albert Attila

Σ 220,0

9,5

dr. Várallyainé Balázs Judit

SZ

10,0 8,0 11,0 26,0 18,0 19,0 12,0 14,0 14,0 16,0 15,0 37 20

5,5

9,0 24,5 13,0 19,0 0,0 7,0 25,0 7,5

7,0 14,0 22,0 8,0 7,0

2,0

8,0 14,0 2,0

4,0 15,0 36 5,0 15,0 31

8,0 13,0 8,0 15,0 22

6,0 12,0 7,0 13,0 0,0 15,0 34 5,0

8,0 10,0 2,0 11,0 15,0 29

1,0 21,0 11,0 18,0 11,0 6,0 14,0 5,0 5,0 21,0 7,0 19,0 9,0

8,0

2,0

7,0 10,0 23,0 16,0 19,0 8,0 12,0 5,0

4,0 12,0 36 3,0

6,0

9,0 20,0 11,5 19,0 12,0 12,0 14,0 4,0

9,0

5,0 25,0 13,5 4,0

9,0

7,0 23,0 1,0 19,0 11,0 3,0

4,0

5,0 30 6,0 19 3,0 18

3,0 15,0 35

8,0 13,0 12,0 8,0

0,0 27

216,5 202,5 196,5 177,0 175,0 174,5 171,5 170,0 169,0 166,0 164,0 163,0 162,5 162,5 162,0 160,0 159,0 157,0 157,0 156,0 155,0 152,0 151,5 151,0 149,5 141,0 139,0 137,0 137,0 136,5 135,5 135,5 134,0

Versenyhíradó PTE Babits Mihály Gyak. Gimnázium és Szki., Pécs Bonyhádi Petőfi Sándor Evang. Gimn. és Koll. Gödöllői Török Ignác 38 Farkas Ágnes Gimnázium Zalaegerszegi Zrínyi 39 Vass Dorina Miklós Gimnázium Kossuth Lajos 40 Tóth Klaudia Gimnázium, Tiszafüred Ferkócza Dávid Székesfehérvári Vasvári 41 Áron Pál Gimnázium Dunakeszi Radnóti Miklós 42 Cseh Noémi Angéla Gimnázium NyME Bolyai János Gyak. 43 Kovács Dávid Gimn., Szombathely Kecskeméti Katona József 44 Kovács Máté Gimnázium Szegedi Radnóti Miklós 45 Varró Tamás Kísérleti Gimnázium Mezőberényi Petőfi 46 Jó Dániel Sándor Evang. Gimn. Jurisich Miklós Gimn. és 47 Molnár Krisztina Koll., Kőszeg Takács Péter Bonyhádi Petőfi Sándor 48 György Evang. Gimn. és Koll. NyME Bolyai János Gyak. 49 Sánta Ádám Gimn., Szombathely Verseghy Ferenc 50 Rochlitz Róbert Gimnázium, Szolnok Bácsalmási Hunyadi János 51 Skribanek Solt Gimn. és Szakiskola Vetési Albert Gimnázium, 52 Dukai Ábel Veszprém Batthyány Lajos 53 Kertész István Gimnázium, Nagykanizsa Selye János Gimnázium, 54 Elek Máté Komárno Petrás Tamás Székesfehérvári Vasvári 55 Botond Pál Gimnázium Kecskeméti Bolyai János 56 Szűcs Ágnes Gimnázium Révai Miklós Gimnázium 57 Di Giovanni András és Kollégium, Győr Kecskeméti Bolyai János 58 Czirkos Angéla Gimnázium Eötvös József Gimnázium 59 Szekeres Péter és Kollégium Engelbrecht Tatai Református 60 Patrícia Gimnázium Ciszterci Szent István 61 Nagy Kristóf Gimn., Székesfehérvár Földes Ferenc 62 Szabadfalvi Dániel Gimnázium, Miskolc Egri Dobó István 63 Bóta Boglárka Gimnázium Nyíregyházi Kölcsey 64 Nyári Balázs Dániel Ferenc Gimnázium Eötvös József Gimnázium 65 Fábián József és Kollégium, Tata Székács József Evang. 66 Kishonti Pál Gimn., Orosháza Temesvári Pelbárt Fer. 67 Benedek András Gimn. Esztergom Vámbéry Ármin Gimn., 68 Boráros Márton Dunaszerdahely Salgótarjáni Bolyai János 69 Szládek Anna Gimnázium 36 Schmelczer András Török Zsombor 37 Áron

295 Bodó Jánosné Nagy István

9,0 7,5

Kalocsai Ottó, Karasz 9,5 Gyöngyi Tölgyesné Kovács 9,5 Katalin, Halmi László Dr. Jakab Tibor

9,0

Füzesi István

7,5

Szabó Endre, Horvátné Bohner Teréz Márta József István, Horváth Henrietta Sáróné Jéga-Szabó Irén Csúri Péter

Bokorné Tóth Gabriella Dr. Mátrainé Tálos Ilona Nagy István

Füzesi István Pogányné Balázs Zsuzsanna Horváthné Harton Anna Csepelyné Gáncs Judit Csörgicsné Balogh Edit Fiala Andrea

9,0 9,0 8,5 6,0

8,0 10,0 24,0 1,0

1,0 20,5 0,0 19,0 12,0 14,0 0,0

7,0

3,0 23,5 13,0 19,0 8,0

9,0 7,0

Szabó Ildikó Alföldiné Balázs Bernadett

Endrész Gyöngyi

Dr. Pappné Balázs Judit Bedő Éva

Magyar Csabáné

4,0

0,0

0,0 15,0 39

2,0 24,5 6,0

7,0

6,0

6,0

7,0 11,0 36

7,0

8,0 22,5 6,0 19,0 8,0

8,0

0,0

7,0

6,0

8,0 7,5

6,0

4,0

0,0 20,0 0,0 16,0 8,0

6,0

2,0

4,0 12,0 12,0 12,0 7,0

0,0 15,0 21 0,0 37 1,0 35

0,0 15,0 30

8,0

8,0

4,0 18,5 7,0

0,0

1,0

6,0

0,0

0,0 15,0 39

4,0 25,0 2,0

2,0

8,0

6,0

8,0

0,0

1,0 18,5 8,0

0,0

8,0

3,0 7,0

6,0 19,0 5,0 17,0 8,0 0,0 23,0 4,0

0,0

5,0

1,0 19,5 5,0 19,0 2,0 0,0 17,5 3,0

3,0 0,0

5,0 2,0

0,0 20,0 1,0

0,0

8,0

3,0 23,0 2,0

0,0

4,0

5,0 9,0 4,0 7,0 5,0

2,0

1,0 20,5 11,0 19,0 10,0 6,0 10,0 0,0

0,0

6,0

2,0

7,0 31

9,0 24,5 13,5 6,0 11,0 2,0

4,0 21,0 5,0

5,0

9,0 31

4,0

8,0

5,0

4,0 14,0 3,0

5,0 7,0

7,0 33 0,0 24

8,0

0,0 17,0 2,0

0,0 37

4,0

0,0 12,0 10,0 2,0

8,5

8,0

6,0

7,0 10,0 25,5 4,0

2,0 20,0 0,0 19,0 1,0

Erdős Andrea

8,0

0,0

9,0

6,0

2,0 10,0 0,0

2,0

7,0 8,0

2,0

6,0

8,5 10,0 3,0 23,5 6,0

Fazekas András

Tóth Dóra

0,0

8,0 21,0 12,0 0,0

3,5

0,0 15,0 25

8,0

7,0

8,5

0,0 15,0 23

3,0 23,5 15,5 0,0

3,0 20,5 11,0 19,0 7,0

7,0

6,5

130,0

1,0 33

8,0

7,0

2,0 19,0 8,5 19,0 8,0

8,5

6,0

8,0

4,0

4,0

7,0

6,5

4,0

134,0

7,0 15,0 26

8,0

8,0 9,0

4,0

0,0 21,0 9,0 19,0 10,0 6,0

8,5 10,0 6,0 21,0 5,0

7,0

Karácsony Magdaléna

6,0 22,0 15,5 0,0 12,0 14,0 4,0

4,0 15,0 34

8,0 11,0 23,0 13,0 7,0

Bukorné Bamberger 10,0 9,0 Zsuzsanna Márkusné Svihrán 9,0 8,0 Mária Árki Csilla, Kalydiné 8,0 6,0 Dubraviczky Tímea Márkusné Svihrán 7,5 5,0 Mária Szeidemann Ákos

7,0 10,0 10,0 2,0

9,0

2,0 18,0 11,0 0,0

1,0 5,0

0,0 18,0 8,0 13,0 2,0 0,0 18,0 6,5 3,0 18,5 4,0

2,0 0,0

2,0 0,0

3,0 3,0

2,0 2,0

0,0

0,0 27 0,0 15 0,0 23 0,0 27

1,0 15,0 31

6,0 12,0 3,0

0,0 26

4,0

4,0 35

4,0

2,0

3,0

2,0

0,0

2,0

6,0 2,0 0,0 6,0 4,0 0,0 6,0 0,0

6,0 2,0 4,0 2,0 0,0 2,0 2,0 0,0 0,0

2,0 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0

5,0 23 0,0 28 1,0 17 0,0 28 0,0 24 1,0 19 4,0 22 1,0 17 0,0 11 1,0 17

131,0 129,0 129,0 128,0 127,0 125,0 121,0 119,5 118,5 117,5

115,5 114,0 113,5 111,5 110,5 109,0 102,0 102,0 99,0 98,0 95,0 94,5 94,0 85,0 84,0 80,0 79,5 79,0 76,0 62,5 61,0 53,5

296

Versenyhíradó

I. B kategória Név 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Iskola

ELTE Apáczai Csere János Borsik Bálint Gyak. Gimn. és Koll., Bp. Budapest V. Kerületi Szirmai Ádám Eötvös József Gimnázium ELTE Apáczai Csere János Kürti Zoltán Gyak. Gimn. és Koll., Bp. DE Kossuth Lajos Zemlényi Levente Gyakorló Gimnáziuma ELTE Apáczai Csere János Augusztin András Gyak. Gimn. és Koll., Bp. Szegedi Radnóti Miklós Gyenes Tamás Kísérleti Gimnázium Tóth Árpád Gimnázium, Hinnah Barbara Debrecen Szegedi Radnóti Miklós Gyenes Péter Kísérleti Gimnázium Szegedi Radnóti Miklós Vincze Virág Kísérleti Gimnázium Verseghy Ferenc Majercsik Bence Gimnázium, Szolnok Egri Szilágyi Erzsébet Komlósi Janka Gimnázium és Kollégium Szekszárdi Garay János Mihályi Dániel Gimnázium Kaposvári Táncsics Tóth Péter Olivér Mihály Gimnázium Érdi Vörösmarty Mihály Etzl Benjámin Gimnázium Kaposvári Táncsics Müller Olga Mihály Gimnázium Gyöngyösi Berze Nagy Reinelt Simon Ákos János Gimnázium Kecskeméti Katona József Vozár Viktor Gimnázium Kaposvári Táncsics Marián Gábor Mihály Gimnázium Pécsi Leöwey Klára Takács Martin Gimnázium Kecskeméti Katona József Bencsik Barnabás Gimnázium Kaposvári Táncsics Gilincsek Balázs Mihály Gimnázium Bonyhádi Petőfi Sándor Hús Luca Evang. Gimn. és Koll. Eötvös József Gyak. Kóródi Gábor Gimn., Nyíregyháza Siófoki Perczel Mór Lovasi Viktor Gimnázium Verseghy Ferenc Bátyai Dávid Gimnázium, Szolnok

Tanár Sebő Péter

Dancsó Éva Sebő Péter

Elméleti feladatok 1/1 1/2 1/3 1/4 1/5

1.


9,5

9,0 17,0 26,0 13,0 4,0 10,0 14,0 10,0 12,0 15,0 32 17 188,5

9,5

9,0

9,0

8,0 14,0 24,5 10,0 4,0

8,0 11,0 1,0

6,0

5,0

8,0

Hancsák Károly

Pogányné Balázs Zsuzsanna Göncziné Utassy Jolán, Kakuk Éva

Dr. Krausz Krisztina Kertészné Bagi Beatrix Versits Lívia

Kertészné Bagi Beatrix Illésné Törő Melinda Tóth Zsolt

Kertészné Bagi Beatrix Gaál Tiborné Tóth Zsolt

Kertészné Bagi Beatrix

10,0 8,0

8,5 8,0

166,0

6,0 23,0 6,0 19,0 7,0 14,0 14,0 0,0 15,0 37

159,5

9,5 6,5

Sarka Lajos

4,0

7,5 4,5 7,0

6,0 15,0 34

158,5

4,0

7,0 15,0 31

134,5

6,0

8,0 14,0 4,0

4,0 15,0 28

6,0

1,0 20,0 10,0 6,0

7,0 11,0 2,0

8,0

4,0 20,0 2,0 16,0 10,0 4,0

6,0

8,0 22,0 4,0 19,0 0,0 14,0 2,0

6,0 24,0 12,5 8,0

7,0

5,0

159,5

150,5

6,5 7,0

7,0

36

5,0 23,5 1,5 19,0 8,0

5,0 10,0 25,5 9,5

6,5

2,0

9,0

9,5

Nagy István

Pogányné Balázs Zsuzsanna

36

4,0 10,0 10,0 22,0 6,0 7,5

35 16 193,5

8,0 15,0 34

7,0 24,5 8,0 19,0 10,0 13,0 11,0 6,0

10,0 7,0 14,0 24,0 11,5 19,0 10,0 6,0

8,5

Kakasi Gabriella

Σ

6,0 10,0 24,5 15,5 19,0 12,0 14,0 10,0 8,0 15,0 29 19 190,5

Hancsák Károly Hancsák Károly

SZ

7,0 16,0 23,5 10,0 19,0 12,0 14,0 11,0 15,0 7,0

8,0

10,0 10,0 14,0 25,0 11,0 15,0 10,0 14,0 0,0

dr. Várallyainé Balázs Judit

L

8,0

Muzsnay Zoltánné Murai Enikő Sebő Péter

6.

6,0 5,0 6,0 7,0

4,0

9,0

7,0 22,0 6,5 17,0 4,0 2,0 22,0 4,0

8,0

2,0 22,5 10,5 7,0

6,0 13,0 5,0 8,0

7,0 15,0 27

0,0 10,0 4,0

0,0

35

119,5

0,0

113,0

0,0

22

0,0

16

4,0

18

2,0

0,0

0,0

3,0

9,0 22,0 8,5

4,0

5,0

6,0

3,0

3,0 20,5 2,5

4,0

5,0 10,0 4,0

4,0

0,0 15,0 26 33

7,0

1,0 18,0 5,0

119,0

4,0

8,0

6,0

34

0,0 13,0 2,0

8,0

0,0

0,0 6,0 2,0

8,0 2,0 4,0 0,0

129,5

9,0

5,0

5,0

4,0

131,0 131,0

0,0

2,0

7,0 15,0 26 36

3,0

7,0 10,0 6,0

6,0 10,0 18,5 5,0 14,0 5,0

141,5

7,0

2,0 21,0 11,0 0,0 12,0 4,0

6,0 21,5 4,0

7,0

5,0

6,0

1,0 23,0 9,0

5,0

7,0 15,0 39

3,0 4,0 1,0 0,0 0,0

7,0

31

5,0

18

6,0

25

4,0

17

118,5 109,0 105,5 95,5 93,0 91,0 88,5 78,5 64,0

I. C kategória Név 1 2 3 4 5 6 7

Iskola

Boronkay György Műsz. Batári Emese Rita Szki., Gimn. és Koll., Vác Gyöngyösi Debreceni Vegyipari Krisztián Szakközépiskola Debreceni Vegyipari Szabó Dávid Ruben Szakközépiskola Petrik Lajos Vegyipari Bíró Csenger Szakközépiskola, Bp. Debreceni Vegyipari Nagy Ferenc Szakközépiskola Debreceni Vegyipari Spolárics Júlia Szakközépiskola Petrik Lajos Vegyipari Szabó Ferenc Szakközépiskola, Bp.

Tanár Kutasi Zsuzsanna Volosinovszki Sándor Bárány Zs. Béla, Volosinovszki Sándor Dosztály Katinka

Feketéné Kiss Judit Bárány Zs. Béla, Volosinovszki Sándor Dosztály Katinka, Bodnár-P. Gabriella

1/1 8,5 7,5

Elméleti feladatok 1/2 1/3 1/4 1/5

1.


7,0 11,0 22,5 9,0 19,0 8,0

6.

L

SZ

Σ

6,0 13,0 4,0 15,0 34 15 172,0

6,0

0,0 22,5 15,0 19,0 12,0 14,0 2,0

2,0 15,0 37 12 164,0

8,5

8,0

0,0 20,0 10,0 18,0 12,0 4,0

4,0

7,5

5,0

3,0 16,5 7,0

4,0

10,0 10,0 7,0 24,5 12,5 6,0 12,0 6,0

2,0

7,5

0,0

5,5

7,0 7,0

5,0 20,5 11,5 6,0

8,0

6,0

2,0 24,0 8,0

3,0

5,0

4,0 4,0

8,0

6,0

8,0 4,0 0,0

2,0

3,0

34 31

4,0

0,0 1,0

36

7,0

22

0,0

27

4,0

129,0 123,5 112,5 94,0 89,5

Versenyhíradó

297

II. A kategória Név 1 2 3 4 5 6 7

Baglyas Márton Kovács Dávid Péter Szabó Luca

Térmeg Anita Luu Hoang Kim Ngan Horváth Hanga Réka Németh Flóra Boróka

8

Végh András

9

Mihalicz Péter

10 Bodroghy Kristóf 11 Büki Máté

12 Tihanyi Áron 13 Papp Marcell

14 Dudás Norbert 15 Pápai Gábor

16 Kozma Márton 17 Telek András 18 Orosz Áron 19 Csáki Máté

20 Szabó Győző

21 Teski Tamara 22

Horváth József Áron

23 Schulcz Ferenc 24

Sándor Gergely Attila

25 Papp Ábrahám 26 Batha Bálint 27 Ember Orsolya 28

Szamosfalvi Benjámin Balázs

29 Drozdík Álmos 30 Ertli Bence

31 Grünfelder Balázs 32 Veres Bence

33 Topa Lukács 34 Dóczi Balázs 35 Csiki Róbert 36 Szalai Tibor 37

Kovács István Bence

Iskola Bonyhádi Petőfi Sándor Evang. Gimn. és Koll. Budapest XIV. Kerület Szent István Gimnázium Budapesti Fazekas Mihály Ált. Isk. és Gimnázium Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium ELTE Radnóti Miklós Gyak. Ált. Isk. és Gimn., Bp. Budapest XIV. Kerület Szent István Gimnázium Keszthelyi Vajda János Gimnázium Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium Révai Miklós Gimnázium és Kollégium Budapest XIV. Kerület Szent István Gimnázium Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium Bonyhádi Petőfi Sándor Evang. Gimn. és Koll. Lovassy László Gimnázium Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad Szekszárdi Garay János Gimnázium Budapest XIV. Kerület Szent István Gimnázium Pannonhalmi Bencés Gimnázium Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény

Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium NyME Bolyai János Gyak. Gimn., Szombathely Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium Budapest XIII. Tankerülete Németh László Gimnázium Ciszterci Szent István Gimnázium Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok Miskolci Herman Ottó Gimnázium Pannonhalmi Bencés Gimnázium Vetési Albert Gimnázium

Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimn. és Koll., Pécs Székács József Evangélikus Gimnázium, Orosháza Pannonhalmi Bencés Gimnázium Dugonics András Piarista Gimnázium, Szeged Kőrösi Csoma Sándor Gimn., Hajdúnánás Tatai Református Gimnázium ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn. és Koll., Bp.

Tanár Nagy István dr. Borbás Réka Rakota Edina

Ferenczyné Molnár Márta


1.


6.

L

SZ

Σ

16,0 26,0 16,0 18,0 19,0 12,0 14,0 14,0 16,0 15,0 39 19 224,0 15,0 25,0 16,0 18,5 19,0 12,0 14,0 14,0 13,0 15,0 38 18 217,5 17,0 26,0 17,5 15,5 19,0 12,0 13,0 13,0 13,0 12,0 38 19 215,0

Albert Viktor

15,0 25,0 18,0 15,0 19,0 12,0 12,0 14,0 16,0 15,0 36 16 213,5

dr. Borbás Réka

15,0 25,5 13,5 18,0 19,0 12,0 14,0 14,0 16,0 15,0 27 20 209,0

Molnár Eszter

Márta József István, Horváth Henrietta Pőheimné S. Éva, Csatóné Zs. Ildikó dr. Borbás Réka

Tölgyesné Kovács Katalin, Halmi László

17,0 26,0 13,5 17,0 19,0 12,0 14,0 13,0 11,0 15,0 37 16 210,5 14,0 25,0

9,5

20,0 19,0 12,0 14,0 14,0 15,0 12,0 37 16 207,5

14,0 26,0 13,5 14,0 19,0 12,0 14,0 13,0 14,0 15,0 33

187,5

14,0 21,5 13,5 14,5 19,0 12,0 14,0 16,0 16,0 12,0 33

185,5

14,0 26,0 13,5 12,0 19,0 12,0 14,0 12,0 13,0 13,0 37

Nagy István

16,0 25,5 14,0 19,0 19,0 12,0

Kaposvári József

14,0 25,5 14,0 14,5 19,0 12,0 14,0 12,0 12,0

4,0

32

181,5

14,0 24,0 11,5 12,0 19,0 12,0 14,0 13,0 14,0 11,0 27 11,0 25,5 13,0 13,0 19,0 12,0 14,0 11,0 15,0

8,0

28

171,5

12,0 12,0 11,0 35

169,5

Ciubotariu Éva

Dr. Krausz Krisztina dr. Borbás Réka Drozdík Attila

Márta József István, Horváth Henrietta Szabó Tímea, Szemánné B.Judit, Berkóné Gy.Ildikó Ferenczyné Molnár Márta

2,0

13,0 13,0 13,0 38

185,5

14,0 25,5 11,5 11,5 19,0 12,0 14,0 12,0 14,0 14,0 34

12,0 24,0 11,5 15,0 19,0 12,0

6,0

10,0 24,0 11,5 14,0 19,0 12,0 12,0 13,0 14,0 13,0 24 12,0 23,0 10,5 11,5 19,0 12,0 14,0 14,0 9,0

22,0 15,5

7,5

9,0

13,0 28

19,0 10,0 12,0 13,0 10,0 10,0 37

13,0 25,5 11,0 14,5 15,0 12,0

9,0

11,0 14,0 13,0 27

Lakatosné Tóth Ildikó 10,0 24,0 13,0 17,0 19,0 10,0 13,0 13,0 16,0 12,0 16 Tőkéné Czvitkovics 10,0 23,0 15,5 15,0 5,0 12,0 12,0 13,0 8,0 11,0 37 Szilvia, Takács László Tölgyesné Kovács 9,0 23,0 14,0 15,0 19,0 12,0 14,0 12,0 4,0 15,0 24 Katalin, Halmi László Udvarhelyiné 0,0 24,5 9,0 16,5 19,0 10,0 12,0 13,0 10,0 15,0 31 Nyárády Mariann Rideg Gabriella

11,0 23,0

Juhász Attila

13,0 23,0 17,0 14,0 19,0

Drozdík Attila

14,0 25,5 11,0 13,5 19,0 12,0 13,0 13,0 13,0

Tiringerné Bencsik Margit Pogányné Balázs Zsuzsanna

Fazekas András

1,0

Drozdík Attila

0,0

Pozsgayné Tóth Ildikó Borissza Endre

166,0 165,0 165,0 163,0 161,5 161,0 160,0 159,5

5,0

13,0 30 12

153,0

24,5 12,0 12,0 15,0 10,0 14,0 10,0

7,0

6,0 4,0

22,5 15,5 16,0 19,0 12,0 14,0

4,0

9,0

10,0 19,0

8,0

0,0

14,0 10,0

25,0

7,5

13,5 13,0 12,0 14,0 12,0

20,5

9,0

14,0 19,0 12,0

13,0 25,0

6,0

11,5

12,0 24,0 11,0 10,5

3,0

166,5

158,0

14,0

8,0

12,0

7,0

12,0 12,0

0,0

10,0 14,0

12,0 24,0 11,0 11,0 15,0 12,0 10,0 12,0 20,0 14,0 19,0

0,0

2,0

10,0 11,0

10,0 13,0 25

169,5

30

5,0

2,0

173,0

8,0

11,0 24,0

Mostbacher Éva

Nagy Zoltánné

14,5 19,0 12,0 14,0 14,0 13,0 11,0 24

10,0 25,0 14,0 15,0 19,0 12,0 13,0

Csepelyné Gáncs Judit 7,0

László Imre

4,0

184,5

13,0

156,0

35

152,0

5,0

12,0 30

145,0

8,0

12,0 23

12,0 25

150,5 143,0

31

137,5

3,0

13,0 11,0 23

136,5

4,0

8,0

2,0 4,0

5,0 2,0

4,0

12,0 29 13,0 28

137,0 135,0 134,5

298

Versenyhíradó

38 Dombos Benedek 39 Mócsy Márk

40 Csomós Attila

41 Kovács Eszter 42 Benkő Csaba

43 Garamszegi Péter 44 Nánási Dalma

45 Strobbel Aletta 46 Nagy Dorina 47 Kiss Benjámin 48 Szigeti Sára

49 Nagy Ferenc

50 Gergely Lajos

51 Tanner Martin Országh Mercédesz Kinga Ruttmayer 53 Nikoletta 52

54 Bata Gergely 55 Baló Tímea

56 Künsztler Luca

57 Kiss Gábor Ádám 58 Pesti Donát

Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium ELTE Radnóti Miklós Gyak. Ált. Isk. és Gimn., Bp. Nagy Mózes Elméleti Líceum, Kézdivásárhely Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium

Smiger András Berek László Rozsnyai Árpád Dr. Miklós Endréné

0,0 4,0

21,0 11,0 0,0

13,0 17,5

5,0 8,5

9,0

16,0 12,0 10,0 10,0

7,0

13,0 25

134,0

8,5

19,0

14,0

4,0

14,0 20

7,0

14,0 19,0 12,0 12,0 12,0 10,0 12,0 34

13,0 22,5 11,0 11,0

8,0

8,0

6,0

8,0

13,0 10,0

7,0

10,0 14,0

9,0

9,0

Lankóné Kósa Anna, Ciszterci Rend Nagy Lajos Mostbacher Éva, Petz 13,0 24,5 10,5 10,0 19,0 12,0 0,0 Gimn. és Koll., Pécs Andrea Egri Dobó István Murányi Beáta 9,0 25,5 10,5 9,5 13,0 8,0 10,0 Gimnázium Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok Vajda Péter Evangélikus Gimnázium, Szarvas Miskolci Herman Ottó Gimnázium Ciszterci Szent István Gimn., Székesfehérvár Baksay Sándor Ref. Gimn., Kunszentmiklós Bonyhádi Petőfi Sándor Evang. Gimn. és Koll. Selye János Gimnázium

Bonyhádi Petőfi Sándor Evang. Gimn. és Koll. Mikszáth Kálmán Líceum, Pásztó Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, Győr Mikszáth Kálmán Líceum, Pásztó Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Selye János Gimnázium, Komárno Ciszterci Szent István Gimn., Székesfehérvár

Pogányné Balázs Zsuzsanna Dr. Mészárosné Verók Mária Juhász Attila


Mészáros Mónika Nagy István Habán László Nagy István Nádi Zoltán Pőheimné S. Éva, Csatóné Zs. Ildikó Tiringerné Bencsik Margit

4,0

19,5

6,0

24,5 11,0 14,0

8,0

3,0

23,0

7,0

15,0

7,0

18,5

7,5

10,0

2,0

4,0

20,0 11,0

7,0

4,0

12,0 23,5

4,0 0,0

Oltean Éva


4,0


8,0 8,5 8,0

10,0 19,0 15,0 19,0 15,5

10,0 24,5 10,5 10,5

2,0

Fiala Andrea

21,5

9,0

7,0 8,0 0,0

18,0

9,0

9,5

8,0

6,0

0,0

4,0

12,0 10,0

4,0

4,0

2,0

12,0

8,0

9,0

10,0

2,0

6,0

11,0

24,0 10,5 12,5 15,0

0,0

0,0

22,5

6,0

6,5

10,0

18,0

7,5

1,5

0,0

21,5 17,0

4,0 8,0 6,0

6,0 2,0

10,0

6,0 7,0

4,0 8,0

14,0 4,0

0,0

10,0 12,0

6,0

6,0

0,0

4,0

4,0

4,0

21,5

0,0

6,0 0,0

6,0 0,0 6,0 0,0 0,0 6,0

7,0

10,0

8,0

2,0

11,0

2,0

134,0

24

132,5

4,0

4,0

10,0 20 35

5,0

3,0

130,0

3,0

29

3,0

33

5,0

22

3,0

20 29

117,5

3,0

7,0

11,0 24 24

103,5

0,0

2,0 4,0

28

5,0

37

2,0

12

4,0

26

0,0

15

9,0

18

2,0

12

4,0

31

8,0

6,0 4,0 8,0 5,0 0,0 4,0 3,0 8,0 4,0 4,0 3,0 4,0 4,0

132,5

129,5 129,5 121,5 120,5 114,0 102,0 101,5 101,0 98,0 92,0 85,5 84,0 82,5 82,0

II. B kategória

1

Név

Iskola

Perez-Lopez Áron Ricardo

ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn. és Koll., Bp. ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn. és Koll., Bp. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn. és Koll., Bp. Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimn. és Koll., Pécs ELTE Apáczai Csere János Gyak. Gimn. és Koll., Bp. Kecskeméti Katona József Gimnázium Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma Eötvös József Gyakorló Gimnázium, Nyíregyháza

3

Pigniczki Marcell

4

Farkas Borbála

2

Szanthoffer András

5

Kis Zoltán Sándor

6

Várda Ernák

7 8 9

Kotschy András Miklós Szabó Réka

Pusztai Árpád

10 Szathmári Balázs 11 Gábor Gergő

12 Illyés Gabriella 13

Kopasz Anna Georgina

14 Nádasy Bence 15 Müller Kristóf

Tanár

1.


6.

L

SZ

Σ

Villányi Attila

16,0 25,5 18,0 20,0 19,0 12,0 14,0 14,0 15,0 15,0 37 20 225,5

Dancsó Éva

Villányi Attila

14,0 24,5 16,0 13,5 19,0 12,0 14,0 14,0 14,0 10,0 37 20 208,0

Hancsák Károly

12,0 26,0 13,5 20,0 19,0 12,0 14,0 14,0

Villányi Attila

16,0 26,0 11,5 16,0 19,0 12,0 14,0 14,0 16,0 13,0 35 18 210,5 12,0 25,5 13,0 15,5 19,0 12,0 14,0 13,0 14,0 15,0 36 16 205,0 8,0

14,0 36 16 204,0

Mostbacher Éva, Petz 17,0 26,0 12,0 11,0 19,0 12,0 13,0 13,0 13,0 12,0 36 18 202,0 Andrea Villányi Attila Tóth Zsolt Tiringerné Bencsik Margit Muzsnay Zoltánné Murai Enikő Sarka Lajos

Fenyősné K. Amália, Várallyainé B. Judit Szegedi Radnóti Miklós Csányi Sándor, Prókai Kísérleti Gimnázium Szilveszter Érdi Vörösmarty Mihály Tiringerné Bencsik Gimnázium Margit Ciszterci Rend Nagy Lajos Mostbacher Éva, Petz Gimn. és Koll., Pécs Andrea Tóth Árpád Gimnázium


15,0 24,5 11,0 13,5 15,0 12,0 10,0 13,0 16,0 14,0 36

180,0

14,0 25,5 12,0 13,0 16,0 12,0 14,0

9,0

13,0 10,0 38

176,5

15,0 24,5 15,0 15,0 19,0 12,0 14,0

0,0

6,0

25

162,5

11,0 24,0

156,0

12,0 21,5 14,5 16,5 19,0 10,0 14,0 13,0 11,0 12,0 36 10,0 23,0

9,0

7,0

13,0 25,5

7,5

17,0 19,0 12,0 14,0 13,0

1,0

19,0 12,0 12,0 14,0 16,0 11,0 37 8,0

12,0 30 6,0

17,0 19,0 12,0

8,0

5,0

13,0 15,0 31

10,0 25,0 13,5 14,0 19,0 12,0

0,0

13,0

2,0

13,0 22,0 10,0 12,0

8,0

12,0 14,0

6,0

7,0

12,0 36 12,0 28

179,5 170,0 160,0 152,0 148,5

Versenyhíradó 16 Ádám Bálint 17 Bedics Viktor 18 Márki Ákos

19 Simkó Márton 20 Tóth Anna Laura 21 Stock Gábor 22

Sinkalovics Marcell

23 Szőke Attila

24 Kolyvek Eszter 25 Kovács Ábel

299

Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimn. és Koll., Pécs Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium

Illésné Törő Melinda

Földes Ferenc Gimnázium Endrész Gyöngyi Mezőberényi Petőfi Sándor Evang. Gimn. Szent Imre Katolikus Gimnázium, Nyíregyháza Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Tóth Árpád Gimnázium

Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggond. Gimn.

8,0

25,0 11,5 12,0 19,0 12,0 14,0 14,0

Mostbacher Éva, Petz 8,0 24,5 Andrea Csányi Sándor, Prókai 13,0 23,0 Szilveszter Bokorné Tóth Gabriella

Gönczy Katalin

Illésné Törő Melinda

dr. Várallyainé Balázs Judit Illésné Törő Melinda Kiss László

6,0

10,0 16,0 12,0 10,0

8,0

5,5

15,0

6,0

10,0

6,0

12,0

2,0

6,0

13,0

24,5

9,0

8,5

4,0

12,0

8,0

2,0

21,5

9,5

2,0

0,0

5,0

24,0

7,0

19,0

4,0 6,0 4,0 3,0 2,0

17,5

6,0 9,0

6,5

19,0

8,0

9,0

2,0

12,0 13,0

7,0

4,0

23,5 11,0 12,0 13,0

7,0

14,0 11,5

6,0 5,0

4,0

7,0

3,0

10,0

0,0 6,0 0,0

4,0 9,0 4,0

10,0 0,0

1,0

3,0

28

9,0

3,0

37

6,0

36

2,0

32

8,0 5,0 4,0 4,0 8,0 8,0 6,0 0,0

147,5

5,0

36

143,5

4,0

35

5,0

32

4,0

24

109,5

13,0 27 3,0

19

106,0

138,5 122,5 121,5 111,0 108,0 68,5

II. C kategória Név 1 2 3 4 5 6

Iskola

Szigetvári Barnabás

Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém Boronkay György Műsz. Pintér Brigitta Szki, Gimn. és Koll., Vác Debreceni Vegyipari Biczó István Szakközépiskola Szolnoki Műsz. Szki. PálfyBarta Barna Balázs Vízügyi Tagintézmény Petrik Lajos Vegyipari Herpai Kornél Szakközépiskola, Bp. Debreceni Vegyipari Halász Tamás Szakközépiskola

Tanár



1.

Pulai Gáborné

14,0 26,0 15,5 13,0 19,0 12,0

Sipos Judit

12,0 24,5 14,5 16,0 19,0 12,0

Terjékiné Tóth Edit

4,0 7,0

Kutasi Zsuzsanna, Hársfalvi Anikó

Dosztály Katinka Marchis Valér

4,0 6,0

8,0 8,0

6.

L

SZ

8,0

12,0 35 17 184,0

25,5 11,0 14,0 19,0 12,0 14,0 14,0 13,0 13,0 24 19,5 11,5

7,0

5,0

12,0 12,0 13,0 14,0

14,0 26,0 12,5

9,5

2,0

8,0

16,0 25,0 12,0 16,0

0,0

8,0

14,0 12,0

0,0 2,0

Σ

11,0 12,0 35 19 188,5

5,0 5,0

37

163,5

11,0 28

135,0

0,0

138,0

12,0 31

134,0

III. kategória Név

2

Gyuricza Bence

3

Károlyi Dénes

4

Szabó Dávid

5

Vaskó Lívia

1

6 7 8 9

Szakál Sándor

Pék Marcell

Szajkó Péter

Bontovics János Joós Tibor

Iskola Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Mechwart András Gépip. és Inf. Szki., Debrecen Mechatronikai Szki., Budapest Boronkay György Műsz. Szki., Gimn. és Koll., Vác KTI Európai Üzleti és Komm. Szki., Nyíregyháza Széchenyi István Műsz. Szki., Székesfehérvár Horváth Boldizsár Közgazd. és Inf. Szki., Szombathely Szolnoki Műsz. Szki. Pálfy-Vízügyi Tagint. Horváth Boldizsár Közgazd. és Inf. Szki., Szombathely

Tanár

1/2

Thardi-Veress Márta

8,0

Szőkéné Szabó Judit Kleeberg Zoltánné

Dr. Haddadné S. Irén, Kutasi Zsuzsanna Sarka Lajos

Horváth Lajos Zoltán Stanglné Pintér Márta

Terjékiné Tóth Edit, Bagi László Stanglné Pintér Márta

4,0 4,5 3,5 5,5 2,5 6,5 6,0 4,0


1.


7,0

9,0 21,0 4,0 16,0 12,0 8,0

7,0

6,0 24,5 7,0

8,0 7,0 8,0 5,0 7,0 4,0 5,0

0,0 23,0 8,0

3,0

0,0 22,5 5,5

2,0 12,0 9,0

4,0 19,0 2,0 7,0 16,0 5,0 4,0 14,5 9,0

2,0 12,0 11,0 4,0 4,0

3,0

1,0

0,0

2,0

1,0

8,0

4,0

2,0

4,0

0,0

2,0

0,0 15,5 10,0 0,0 2,0 17,5 0,0

7,0

8,0 14,0 3,0

0,0

2,0

0,0 13,0 4,0

0,0

0,0

1,0

6.

L

SZ

Σ

5,0 15,0 16 15 143,0 2,0 15,0 25 16 129,0 2,0

0,0

20

109,0

1,0 15,0 18 1,0

1,0

15

78,5

0,0

1,0

19

0,0

0,0

0,0

1,0

28

0,0

12

0,0

16

85,5 71,5 68,0 56,5 50,5

300

Versenyhíradó

Magyar kémiaérmek Moszkvából Magyarország csapata harmadszor vett részt a Nemzetközi Mengyelejev Diákolimpián, és ismét a legjobbak között végzett. A négy magyar diák 3 ezüstérmet és a legjobb bronzérmet (néhány pontra az ezüsttől) kapta meg. A diákok eredményei: Borsik Gábor

16. helyezett, ezüstérem

Sütő Péter Forman Ferenc

28. helyezett, ezüstérem 31. helyezett, bronzérem

Angyal Péter

19. helyezett, ezüstérem

iskola ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, Budapest Ciszterci Szent István Gimnázium, Székesfehérvár Szent István Gimnázium, Budapest ELTE Radnóti Miklós Gimnázium

kémiatanár

Villányi Attila Takácsné Kovács Anikó Borbás Réka

Berek László, Balázs Katalin

A 48. Mengyelejev Olimpiát, ami a valamikori szovjet kémiaversenyek utódjaként folyik, az idén nem kerülte el a kelet-európai politikai válság. Az eredetileg kitűzött helyszín a Krím-félsziget, majd Kijev volt. Végül az utolsó pillanatban a verseny szakmai koordinátora, a moszkvai Lomonoszov Egyetem bonyolította le a versenyt. Sajnos a gyors változások miatt az előző évinél kevesebb ország küldött diákokat. Összesen 104 versenyző érkezett, de már egyáltalán nem csak a volt Szovjetunió területéről.

A rövid szervezési idő, és a korlátozott források tagadhatatlanul hatással voltak a verseny külsőségeire, de a feladatok továbbra is a legnehezebbek voltak, bármely kémiaversenyt is tekintjük. A háromfordulós, egyhetes versenyen elméleti és laboratóriumi problémák megoldását várták el a résztvevőktől. A magyar diákok a tavalyi Nemzetközi Kémiai Diákolimpia válogatója alapján kerültek be a csapatba, és mindannyian készülnek az idei „nagy olimpiára”, ahová a csapat kiválasztása még folyamatban van.

Versenyhíradó

301

A magyar csapat részvételét az utazás költségeit fedező Richter Gedeon Nyrt. és EGIS Nyrt. tette lehetővé a Magyar Kémikusok Egyesülete közreműködésével. A diákok válogatását és felkészítését középiskolai tanáraik mellett az ELTE Kémiai Intézete végezte.

A verseny hivatalos nyelve az orosz és az angol, de a kísérők a verseny előtti néhány órában lefordíthatják a diákok anyanyelvére a feladatokat. A verseny három versenynapjából kettő elméleti. Az első nap 8 problémát kell megoldani, a második nap a kémia 5 nagy területéről feladott 3-3 problémából területenként egy megoldását értékelik. A feladatok jellemzője, hogy a kérdések megoldásához sok ötlet és gondolkodás szükséges. Az idén talán kevésbé teljesült az, hogy az átlagos középiskolások tudásszintjétől igyekeznek nem nagyon messze elszakadni. Voltak magyar vonatkozású feladatok is, felbukkant Winkler Lajos oldottoxigén-meghatározása és a C-vitamin kémiája is. A gyakorlati fordulón oszcilláló reakciók periódusának hosszát mérték a diákok, és talán ez volt a legkritikusabb feladat, ami a tapasztalatok alapján nehezen reprodukálható eredményeket adott.

A csapat (Borsik, Angyal, Forman, Sütő) a Vörös téren

302

Naprakész

Pályázati kiírás a „Kémia Oktatásért” díjra A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. 1999-ben díjat alapított általános, közép- és szakközépiskolai tanárok részére, hogy támogassa és erősítse a kémia színvonalas iskolai oktatását. Egy kuratórium ítéli oda a rangos elismerést, a személyenként 400 ezer forintos díjat. „A Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémia Oktatásért” kuratóriuma a díjazottakat azok közül a jelöltek közül választja ki, akik több éve elismerten a legtöbbet teszik a kémia iránti érdeklődés felkeltésére, a kémia megszerettetésére, továbbá akiknek tanítványai az utóbbi években sikeresen szerepeltek a hazai és a nemzetközi kémiai jellegű tanulmányi versenyeken. A „Kémia Oktatásért” díjat 1999 óta eddig összesen 64 tanár nyerte el. (www.richter.hu/HU/Pages/kemiaoktatasalapitvany.aspx) Az Alapítvány a díjat a 2014. évre is kiírja. Kérjük, hogy a kuratórium munkájának elősegítésére tegyenek írásos javaslatokat a díjazandó tanárok személyére. A rövid, legfeljebb egyoldalas írásos ajánlás tényszerű adatokat tartalmazzon a javasolt személy munkásságára vonatkozóan. A díj elsősorban a magyarországi kémiatanárok elismerést célozza, de a határon túli iskolákban, magyar nyelven tanító kémiatanárok is javasolhatók (ebben az esetben egy magyarországi és még egy helyi ajánlás is szükséges). Jelölést az iskolák igazgatóin, tanári munkaközösségein, kollégákon kívül egykori és jelenlegi diákok is adhatnak. Az írásos ajánlásokat legkésőbb 2014. szeptember 10-ig kell eljuttatni az Alapítvány címére (Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémia Oktatásért, 1475 Budapest, Pf. 27.). A díjak ünnepélyes átadására 2014 őszén, később megjelölendő időpontban kerül sor. Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémia Oktatásért

Naprakész

303

Kedves Diákok, kedves Tanárok! A 2014/2015-ös tanévben is várjuk az érdeklődő diákokat, tanárokat és szülőket az ELTE Kémiai Intézet „ALKÍMIA MA, az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával”

című előadás-sorozatára. Az előadásokat csütörtökönként, 17 órai kezdettel tartjuk az ELTE Pázmány Péter sétány 1/A épületében, a 0.83-as számú Eötvös előadóban.

2014. szeptember 25. Keserű György: Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba 2014. október 9.

Kamarás Katalin: A sokarcú szén

2014. november 6.

Salma Imre: Aeroszol mérések a Dunánál: BpART

2014. december 4.

Túri László: Új energiatermelési problémák, dilemmák, megoldások

2014. november 20. Harmat Veronika: A konyhasótól az önszerveződő fehérjékig: a kristályszerkezet felderítése röntgendiffrakcióval

irányok:

2014. december 18. Horváth István Tamás: Fenntartható megfelelő kémia: ez itt a kérdés!

2015. január 22.

2015. február 5.

2015. február 19.

Csámpai Antal: Vas a szendvicsben

vagy

Szalay Roland: Bűnjelek és vegyjelek - Kémia a bűnüldözés szolgálatában Perczel András: A fehérjék janus-arca: végzetes változások (A 100. Alkímia ma előadás)

304

2015. március 5.

2015. március 19. 2015. április 9.

2014. április 23.

Naprakész

Pápai Imre: Frusztrált molekulák kémiája

Vankó György: Első lépések a molekuláris mozi felé

Rosta Edina: Miért választotta a természet a foszfátokat?

Perényi Katalin: Véletlenek a tudományban, szerencse a kémiában

Az előadásokat egyéb programok is kísérik, pl. kvíz, látványos és ritkán látott kísérletek. Ezekről, illetve az esetleges programváltozásokról a http://www.chem.elte.hu/pr/ honlapon adunk bővebb és folyamatos tájékoztatást. Ugyanitt elérhető az előző tanévek előadásainak ábraanyaga, valamint az előadások videofelvétele. Elsősorban vidékiek számára ajánljuk élő internetes közvetítésünket, amelyre a www.galileowebcast.hu oldalon lehet csatlakozni. Minden második csütörtökön ugyanebben a teremben és időben hallgatható a népszerű „Az atomoktól a csillagokig” (http://www.atomcsill.elte.hu/) című fizika tárgyú előadás-sorozat, az ELTE Fizikai Intézet szervezésében. Reméljük, minél többen találkozunk az előadásokon!

A szervezők

Naprakész

305

Bayer: Tudomány egy jobb életért A Bayer a világ szinte minden táján ismert nemzetközi nagyvállalat. Az emberiség életét leginkább meghatározó területeken – mint például az egészségvédelem, a növényvédelem, vagy a polimer alapú ipari anyagok – folytat sikeres kutatásokat. A Bayer egészségügyi üzletágának központja Németországban, Leverkusenben található. Az itt dolgozó kollégák olyan új termékek után kutatnak, amelyek különböző betegségek megelőzésére, felismerésére vagy kezelésére alkalmasak.

A Bayer növényvédelmi ágazatának központja szintén Németországban, Monheimben található. Ez a terület napjainkban világelső a növényvédelem, a kártevőirtás, a növény- és vetőmag-nemesítés kutatása terén. A Bayer anyagtudományi ága, a világ vezető polimer alapú ipari alapanyagok gyártóinak egyike. A polikarbonát és poliuretán alapanyagok kutatása, fejlesztése mellett, új megoldásokat kínál a festékek, lakkok, vagy ragasztók területén is. Termékeinek legnagyobb felhasználói az autóipar, az építőipar, az elektronika, a sport és szabadidős termékek gyártói, de

306

Naprakész

ide sorolhatók a csomagolóipar és az egészségügyi berendezések fejlesztői is. Világszerte elismert, nemzetközi vállalat lévén a Bayer tisztában van társadalmi felelősségével is. Klímavédelmi beruházásai mellett a világon több mint háromszáz szociális jellegű projektet támogat. A Bayer vállalati filozófiájának és stratégiájának alapja a fenntartható fejlődésre való törekvés. A Bayer vállalat értékeit, küldetését egy mondatban a következőképp foglalhatjuk össze: „Tudomány egy jobb életért.”

307

A szám szerzői Babinszki Bence MSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Bacsó András MSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Dénes Nóra MSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Érsek Gábor BSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Hegedüs Kristóf BSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Dr. Horváth Judit tudományos munkatárs, ELTE TTK, Kémiai Intézet Kalydi György középiskolai tanár, Krúdy Gyula Gimnázium, Győr

Kiss Andrea MSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet

Kiss Dóra Judit MSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Koltai András MSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet

MacLean Ildikó középiskolai tanár, BME Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Budapest Magyarfalvi Gábor egyetemi adjunktus, ELTE TTK, Kémiai Intézet

Najbauer Eszter Éva MSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Pálinkó István egyetemi docens, Szegedi Egyetem Palya Dóra BSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Pós Eszter Sarolta BSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Rutkai Zsófia BSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Sarka János PhD-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Varga Bence BSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet Vörös Tamás MSc-hallgató, ELTE TTK, Kémiai Intézet

3. A lap megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja

Recommend Documents