7.évfolyam 2.szám
2000. április
A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa
A szőke Tisza fekete hónapjai (2000. február-március)
Utóbbi időben a Tisza folyót ért szennyeződések minden idők legkedvezőtlenebb vízminőségi állapotát idézték elő, veszélyeztetve a folyóra települt vízkivételeket, próbára téve a teljes élővilágot, és a belőle élő embereket. A szennyeződés ténye a folyó menti lakosságot, és a vízi élővilággal foglalkozó szakembereket szerte a világon mélyen felháborította, mely rendkívül változatos vélemény nyilvánításra késztette őket. Úgy a cianid, mint a több hullámban érkező nehézfém szennyeződés a Tisza felső vízgyűjtőéről érkezett, a Keleti Kárpátok észak- romániai részén található bányavidékekről. Ez a vulkanikus eredetű hegység rendkívül gazdag nemesfém és radioaktív tartalmú ércekben, melyek bányászata hosszú idők óta folyik. A környezet kíméletlen használata ez esetben is megbosszulta magát, de sajnálatos módon az esemény szenvedő alanya a Tisza mentén élő lakosság lett, és közvetett módon a Magyar Állam. Az eseményeknek mind minden esetben vannak tanulságai, és várható pozitív következményei, amelyet a felső Tisza vidék potenciális szennyező forrásainak feltérképezésétől, és a veszélyesnek tekinthető helyzetek mielőbbi megoldásától várunk. De mindenek előtt lássuk az eseményeket kronológiai sorrendben a Közép-Tisza vidékén: A január utolsó napján bekövetkezett váratlan eseményről a Kolozsvári Vízügyi Igazgatóság tájékoztatta első ízben a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséget. A hivatalos jelentés szerint, környezeti katasztrófával fenyegető esemény történt, gátszakadás következtében , melynek során közel 100 ezer köbméter magas cián tartalmú szennyezett víz jutott a Zazar és Lápos vízfolyások útján a
Szamos folyóba. A bejelentést követően a Tisza menti környezetvédelmi, vízügyi, közegészségügyi, katasztrófaelhárítási, és helyi hatóságok mozgósítása megtörtént, a kárelhárítás és a védelmi intézkedések megtétele érdekében. A cianid szennyezés hígitási kisérlete a Kiskörei vízlépcsőnél Szolnok és a környező február 4 -14 között települések szempontjából 1600 1486 első rendű szempont az 1450 1444 1413 1400 1330 ivóvíz zökkenőmentes A betározott víz 1200 leengedésének biztosítása volt, illetve az kezdeti időpontja 1000 erre való felkészülés. 951 Szolnok városnak hét nap 832 825 818 800 796 785 781 734 688 664 639 630 695 állt rendelkezésére a felső 683 671 670 670 671 650 700 684 628 627 642 637 633 600 573 532 szakaszok vízvizsgálati 467 450 400 384 360 351 363 378 eredményei alapján 364 336 321 310 273 218 dönteni a szükséges 200 124 95 59 56 56 intézkedések 43 0 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 meghozataláról. A Felső Tisza szakaszról hozott Vízhozam Tiszalök alsó Vízhozam Kisköre alsó Vízállás Kisköre f. Vízállás Kisköre a. vízmintákkal, (a vízmű üzemeltetője által) végzett kísérletek alapján feltételezhető volt, hogy a vízmű a 2 mg/l cianid koncentráció alatti értéket tudja kezelni. A szolnoki vízmű által ellátott hét településen lakó több mint 120 ezer lakos vízigénye napi 30 ezer köbméter, mellyel szemben a vízmű tározó kapacitása nem haladja meg a 10 ezer köbmétert. Ezen kívül számolni kellett azon intézmények vízigényével melyek folyamatos vízellátását biztosítani kellett. A vízmű üzemeltetőjének külön gondot okozott a tározó kapacitást meghaladó fogyasztásból eredő, elosztó hálózat várható leürülése. A talajvíz hálózatba történő beszivárgása nagymértékben növelné a fertőzés veszélyét. A felső vízfolyás szakaszokról érkező eredmények alapján számítani kellett egy 10 órás időszakra, amikor a levonuló szennyvíz hullám cianid koncentrációja meghaladja a kritikus határértéket. A felső szakaszon vizsgált szelvényekben mért csúcsértékek átlag 2,9-4,9 mg/l között voltak, jelentős koncentráció csökkenésre pedig nem lehetett számítani. A Tiszafüredi szelvényben mért 4,9 mg/l csúcskoncentráció csökkentésére, a kiskörei tározóban a szennyező hullám megérkezését megelőzően a tározó részleges feltöltésére került sor. Ezt követően hígítási szándékkal történő leengedés történt. Ennek eredményes-ségét a mellékelt diagram jól szemlélteti. A február 7-én megkezdett leengedés vízállás szempontjából, úgy az alvíz mint a felvíz esetében kismértékű változást okozott. Az alvíz-felvíz kiegyenlítődésére február 13-án került sor a felső szakaszról érkező árhullám hatására. A kiegyenlítődés időpontjáig a vízlépcsőn történő átbukás hatására bevitt oxigén, széndioxid hatására következett be a koncentráció csökkenés, melyet éppen a vízszint különbség tett lehetővé. A tározó vizének leengedése, közel 30 cm-es vízszintcsökkentése, Cianid (CN- mg/l) szennyeződés levonulása a Közép-Tisza vidéken 4,9 minden képpen 4,5 lehetővé tette a tározó 4,2 A Kiskörei tározó A leeresztést követően a 3,88 4 leengedésének3,9kezdeti megemelkedett vízhozamok víztereinek védelmét, a 3,5 időpontja: febr. 7-e 8 óra. hatására a felvízszint emelkedni szennyezett víz belső kezdett: febr.10. du. 2,9 3 3 2,9 2,85 terekbe történő 2,6 2,5 2,5 2,4 behatolásától. Ennek 2,1 1,9 2 1,9 1,81 1,6 köszönhető, hogy a 1,55 1,5 1,5 1,5 1,4 1,2 1,13 tározó élővilágának, 1 0,96 0,88 0,8 0,72 0,66 0,59 0,57 halállományának 0,38 0,5 0,42 0,17 0,32 0,32 0,21 0,33 0,29 0,04 0,06 0,07 0,01 0,2 0,17 0,02 0,14 0,11 0,07 0,05 0,08 0,06 0,01 0,05 0,04 0,05 0,01 0,04 0,02 0,02 0,06 0,03 0,03 0,03 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,01 0 0,01 0,01 0,06 0 pusztulása nem 2 6 10 14 18 22 2 6 10 14 18 22 2 6 10 14 18 22 2 6 10 14 18 22 2 6 10 14 18 22 2 következett be. A febr. 07. febr. 08. febr. 09. febr. 10. febr. 11. febr. 12. leengedés kezdeti időpontjában, amint a Tiszafüred (440,0 fkm) Kisköre (401,6 fkm) Szolnok (340,0 fkm) Tiszaug (266,0 fkm) Csongrád levonulási görbéken is látható, a szennyező hullám eleje a Tiszafüredi szelvénynél volt, és az esti órákra érte el a Kiskörei szelvényt. A felvíz vízszint csökkentése február 8-án is folyamatos volt, amikor is a szennyező csóva elhagyta a tározó melletti Tisza főmeder szakaszát. Ezt követően a tározó alatti szelvényekben a legmagasabb mért érték nem haladta meg a 3,0 mg/l értéket, lecsökkentve ugyan akkor a 2,0 mg/l kritikusnak tekintett érték átvonulási időtartamát 6-8 órára. Időközben a városban és a környező településeken lévő termálvíz kutaknál több kifolyó segítségével a vízvétel lehetőségét kiszélesítették, megkezdődött a zacskós víz töltése és forgalmazása. A csúcskoncentráció bekövetkezése előtti napon a vízmű felszólította a lakósságot a tartalékvíz
ug/l
készletezésére, így elkerülve a kritikus időszakban történő vízhiány veszélyét. Mindezek intézkedések eredményesnek bizonyultak a lakósság fegyelmezetten követte a médiában közzétett felszólításokat, intelmeket, ennek is köszönhető a kritikus időszak eseménymentes lezajlása. A vízműnél a vízkivétel 8 óra hosszát szünetelt, a szolnoki és martfűi nagyobb üzemek a szennyezés levonulásának időszakában felfüggesztették tevékenységüket. Nem voltak ennyire kezelhetőek a Tisza folyóban történt folyamatok. A többnyire jégborított felső Tisza szakasz és Szamos, az első napokban nem sejtették az élővilág pusztulásának mértékét. Csupán találgatások láttak napvilágot, következtetve a szennyezőanyag tulajdonságaiból. Az alsó szakaszon egyre több elpusztult, vagy szenvedő hal volt látható, melyeknek esélyük sem volt a túlélésre. A tározó fölötti duzzasztott szakaszon a látvány felejthetetlen. Hihetetlenül nagyszámban, nagy méretű ragadozó és növényevő hal (busa; süllő; amur, harcsa csuka) úszott felszín közelbe jobb minőségű víz reményében. Feltételezhető volt az alacsonyabb rendű élőlények teljes, vagy részleges pusztulása, ami a továbbiakban a tápláléklánc gyengülését okozhatta volna. Feltűnő volt a feltételezetten elpusztult kis egyedek hiánya. A felső szakaszon történt halpusztulás a felmelegedést követően jelentkezett, a szennyező hullám elvonulását követően. A végeredmény megdöbbentő: 1241 tonna haltetem, 45%-ban növényevő; 34%-ban ragadozó, 13%-ban ponty és 8%-ban kecsege. A felmérések igazolták a felső szakaszon tapasztalt szennyezettség okozta nagyobb mértékű halpusztulást, míg az alsó szakaszokon a szennyeződés csúcs koncentrációjának és levonulási idejének csökkenésével, a pusztulás mértéke is csökkent. Az elpusztul halak fajösszetétele és életkora egyértelműsítette, hogy a pusztulás szelektív volt, nem minden halfaj, reagált egyformán a szennyező anyag hatására. Még a cianid szennyezés okozta környezeti károk felmérésére irányuló program elkészítése volt folyamatban, amikor érkezett egy újabb bejelentés, a Felső-Tisza szakaszon történt vízszennyezésről, mely ezúttal nehézfémekkel terhelte a Tisza folyót. Az ismételten Román területről érkező szennyezés útvonala ez esetben a Tisza folyó Ukrajnai szakasza, vagyis az országba a Tiszabecsi szelvénynél érkezett A tájékoztató 2900 szerint, március Összes ólom (Pb ug/l) szennyeződés levonulása a Felső-Tisza vidéken 10-én a délelőtti 1500 órákban a Romin Borsabánya 1200 1200 vállalat 1100 1000 970 tulajdonába lévő 900 890 830 Novac ülepítő 740 tározónál a sok 600 581 csapadék miatt 470 470 453 446 322 csuszamlás 342 300 296 255 következett be, 107 177 103 87 84 110 55 90 45 11,8 mely 32,9 25,4 0 0 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 1 3 5 7 9 12 16 20 24 4 8 12 16 20 24 4 8 12 16 20 24 4 8 12 16 20 24 következtében 1020 ezer köbméter márc11. márc. 12. márc. 13. márc. 14. márc. 15. anyag jutott a Visó Tiszabecs (744.2 fkm) Tokaj (545 fkm) Tiszalök (518.3 fkm) Polgár (487.3 fkm) Tiszakeszi (464 fkm) vízfolyáson át a Tisza folyóba. A szennyezőanyag neme nehézfém fontosabb összetevői: ólom, cink, réz. A már jól begyakorolt védekezési rendnek megfelelően, a szennyező hullám nyomon követésére ismételten elkezdődött a felkészülés. Az első hírek arról tájékoztattak, hogy a szennyezőanyag nem oldott formában van jelen a vízben, hanem többnyire a lebegőanyaghoz kötötten, mely a rossz hírnek a jó oldala. A korábbi szennyezés gyakorlatának megfelelően a szolnoki vízműnél ismételten elvégezték a fentről hozott vízmintákon a szükséges kísérleteket. Az eredmény, a szennyezés a vízmű technológiájával kezelhető, a veszélyeztetés korántsem olyan nagy mint a cianid esetében. A veszélyt ez esetben a lebegőanyaggal terhelt, megáradt folyó ártereken okozta kiülepedés jelenti, mely a nehézfémek táplálék láncba történő bejutását eredményezheti. Felmérése érdekében a szennyezés megérkezését megelőzően az alapállapot felmérése érdekében talajminta vételezést végeztünk a hullámtereken. A felső folyó szakaszról érkezett eredmények alapján a Tisza vízminősége kémiai paraméterek vonatkozásában az áradásos időszakra jellemző. A fémvizsgálatok eredményeiből megállapítható, hogy az oldott fém koncentrációk maximum értékei nem haladják meg a vízminőség meghatározására vonatkozó szabvány, V. osztály vízminőségi kategória határértékeit. A szennyező hullám március 11-én érkezett meg a Tiszabecsi országhatár szelvényben, itt a víz elszíneződése is utalt a jelenlétére. A koncentrációk alakulása eléggé látványosak voltak, habár a maximális (2900 µg/l) koncentráció feltehetően egy téves mérési eredményen alapult. A további folyó szakaszon a szennyező hullám elnyúlt, több csúcsérték volt kimutatható. Az ólom koncentráció alapján jobban nyomon követhető volt a levonulás, általában egy hossz-szelvényben csökkenő tendenciájú csúcsértékkel volt jellemző, mely Tokajnál 322 µg/l, Tiszalöknél 342 µg/l, a
ug/l
oldott ólom
összes ólom
Polgári szelvényben 296 µg/l, majd Tiszakeszinél 255 µg/l volt. A cink koncentráció 200-750 µg/l koncentráció között váltakozott, több csúcs érték volt kimutatható minden vizsgált szelvényben, nem utalt egy egyértelmű szennyező hullám levonulására. Működési területünket, Tiszafürednél március 14-15-én érte el a szennyező hullám. Ez esetben is amint a mellékelt ábrán is látható, négy szelvényben 2 órás gyakorisággal történt a mintavétel, a levonulás nyomon követése, és különös tekintettel a Szolnok város vízmű védelmének érdekében. Az összes ólom vonatkozásában, A Tisza folyóból vételezett ivóvíz összes és oldott ólom szennyezése csúcsban kissé µ g/l magasabb ÁNTSz vizsgálati eredmények alapján 45 200 értékeket mértünk 189,9 39,5 180,5 40 180 mint a Felső-Tisza 166,4 169,2 35 160 162,3 152,7 33,1 vidék utolsó 148,9 147,6 142,7 30 140 139,7 135,4 szelvényében. A 125 122,5 25 120 117,3 110 108,5 Tiszafüredi 101,897,3 20 100 91,4 89,3 87,6 16,8 82,8 91 szelvényben a 82,1 15 80 80 14,6 74,4 73,4 71,7 67,9 69,6 11,5 64 64,6 64,2 10 60 maximum 500 µg/l 56,7 56,1 54,4 53,8 7,5 5350,3 53,6 52,4 48,5 48 45,5 4845,5 46 6,4 5 5 40 39,5 38 36,2 43,2 4,6 1,9 38,1 4 volt, majd a 1,67 3,6 33,8 3,3 2,9 2,9 2,1 2,5 27 1,5 1,2 1,1 0,8 0 1,8 20 kiülepedés hatására 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 1 3 5 7 9 11 18 6 18 6 18 10 -5 0 egyre csökkenő márc. 15. márc. 16. márc. 17. márc. 18. márc.20. tendenciával a Old.Pb Szolnok vízmű nyers Old. Pb Szolnok vízmű tisztított Összes ólom szolnoki szelvényben már 230 µg/l-el tetőzött a szennyező hullám. A február közepén bekövetkezett árhullám hatására a Kiskörei tározó felvíz-alvíz szintje kiegyenlítődött, és így a tó vizét már nem lehetett megóvni a szennyezett víz behatolásától. Feltehetően lebegő-anyaggal együtt jelentős mennyiségű nehézfém is került a tározó üledékébe. Az ÁNTSZ a szolnoki vízműbe bemenő nyers, a derített és a tisztított ivóvíz minőségét folyamatos vizsgálta. A mellékelt diagramon feltüntetett adatok, jól szemléltetik a tisztítás hatásfokát, és egyben a szennyező hullám levonulását is. Ez esetben a vízmű vízkivételének szüneteltetésére nem került sor, mindannak ellenére, hogy az esetleges leállásra történő felkészülés megtörtént. A megye, Tisza folyóra települt nagyobb ipari üzemei Növényolajgyár; Papírgyár) ez esetben is a csúcs levonulásának időszakában üzleti megfontolásokból termelést szüneteltették. A szennyezőanyag, koncentrációjának nagyságrendjére való tekintettel, az élővilágra közvetlenül nem bizonyult károsnak, a későbbi utóhatások vizsgálatára a későbbiekben kerül sor. Jelentősen lecsökkent szennyezőanyag koncentráció mellett a szennyező hullám a Tiszaugi szelvényben március 14-én tetőzött, elhagyva működési területünket. Még le sem csitultak a az első nehézfém szennyezés okozta (cianid utáni újabb) felháborodás hullámai, máris jelzés érkezett egy újabb sötét szennyezett víztömeg levonulásáról. Minden kezdődhetett előröl. Ez esetben is a vétkes a Román területen található Novac szennyvíz ülepítő-tározó, ahol jelentősebb csapadék és Összes ólom (Pb ug/l) szennyeződés levonulása a Közép-Tisza vidéken hóolvadás hatására 140 március 25 és 26-án 125121 120 120 ismét szennyezőanyag 102 100 98 96 93 88 86 87 86 83 bemosódás történt. 80 80 77 80 75 70 69 69 68 Az első mérések és 63 62 60 58 megfigyelések 37 39 41 41 40 39 38 38 30 33 33 31 alapján a szennyező 32 35 29 28 27 36 25 20 19 hullám hosszan 0 elnyúlt. A március 6 10 14 18 22 2 6 10 14 18 22 2 6 10 14 18 22 2 6 10 14 28-án a reggeli márc 30. márc. 31. ápr. 01. ápr. 02. ápr. 03. órákban vizuálisan is észlelhető Kisköre (401,6 fkm) Szolnok (340,0 fkm) szennyezés nyomai az ország határ szelvényében még 29-én délelőtt is láthatóak voltak. A rendkívüli vízszennyezést ez esetben is a korábbihoz hasonló nehézfémek jellemezték. Az egyre növekvő vízhozamú vízfolyásban mért koncentrációk jelentős mértékben elmaradtak az első szennyező hullám esetében mértektől. Az összes ólom csúcskoncentráció 300-400 µg/l volt, mely az alsó szelvényekben egyre csökkenő tendenciát mutatott. A megfelelő kárelhárítási fokozat elrendelése mellett, az Észak Magyarországi és Felső-Tisza
vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségek ismételten, egy kisebb intenzitású mérési gyakorisággal nyomon követték a szennyező hullám levonulását. Működési területünkön március 31-én vált kimutathatóvá a szennyezés, mely lassú növekedés után a Kiskörei szelvényben 125 µg/l összes ólom, majd a Szolnok fölötti szelvényben 98 µg/l értékkel tetőzött. Az egyre csökkenő koncentrációk indokolttá tették a mintavétel gyakoriságának csökkentését, a négy-órás minta-vétel elegendőnek bizonyult az érdekeltek (vízmű, üzemek) tájékoztatására. A három egymást követő rendkívüli vízszennyezés igazi próbára tette úgy az érintett szervezeteket, mind a vízfolyás mentén élő lakosokat. A védekezésben részt vevő szervezetek közötti együttműködés példásnak mindható, a kölcsönös megismerés, szakmai megbecsülés jegyében folyt. A Környezetvédelmi Felügyelőségek között, a rendkívüli vízszennyezések kezelése terén, talán soha nem alakult ki ilyen egyetértés, együttműködés, kölcsönös tájékoztatás. Nagyon sok gondot okozott, és talán tökéletesítésre vár a tájékoztatók továbbításának módja. A tájékoztatást igénylők nagy száma, a terjedelmes adatrögzítési forma, telefaxon történő továbbítása, igazi nehézséget okozott. Egy-egy jelentés „leadása” , és a beérkező adatok és jelentések fogadása, adminisztrálása rengeteg munkát igényelt, mely egy szervezett internetes adattovábbítás esetén költségben, fáradságban jelentős megtakarítást jelenthet. A jövőben mindenképpen célszerű bevezetni. Egy másik tökéletesítést igénylő oldala a védekezésnek a vizsgálatok rendje. Nagyon sok szervezet végzett különböző céllal, azonos komponensek vonatkozásában vizsgálatokat (VIZIG; ÁNTSZ; Vízmű; KÖFE; VITUKI), melyek költség vonzata jelentős, ellenben szükségessége esetenként megkérdőjelezhető. A védekezés egy másik új eleme a médiák érdeklődése, folyamatos jelenléte, rendkívüli hírigénye. Ez utóbbi tette szükségessé az egységes A Tisza folyóból a szolnoki vízműnél vételezett nyersvíz, illetve kezeltvíz összes ólom tartalma tájékoztatás elrendelését, ÁNTSz vizsgálati eredmények alapján µ g/l a következetes hír közlés 120 115 108,5 biztosítását. A médiák 100,1 100 92,6 89 súlyát érezve, 85 80 78,8 megfigyelhető volt egyes 61 60 54,7 szervezetek ilyen irányú 52,2 45,7 41,9 41,1 40 38,5 nagyobb odafigyelése. A 33,7 20,7 22,8 területi környezetvédelmi 20 18,5 17,2 14,9 11,8 11,3 9,7 4,3 7,4 6,8 6,8 6,2 4,3 szervezeteknél, más 6,7 0 18 20 22 24 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 területi szervezetekkel ápr. 01. márc. 31. ápr. 02. ellentétbe, nem érződött Össz.Pb nyers víz Össz. Pb derített víz Össz. Pb tisztított víz Lineáris (Össz. Pb tisztított víz) az úgynevezett PR tevékenység eredményessége a média odafigyelés előnyeinek „kihasználása”, a környezetvédelem köztudatba történő erősítése. Ami az érintett lakosságot illeti, megfigyelhető volt a folyamatosan tartott közös (önkormányzat, környezetvédelem; katasztrófa elhárítás; vízügy; vízmű stb.) sajtó tájékoztatókon elhangzott felhívásokhoz való igazodás, a fegyelmezettség, melynek első sorban volt köszönhető, hogy a szolnoki vízmű a közreműködő szervezetekkel együtt kezelni tudta a kialakult helyzetet. A rendkívüli vízszennyezés ismételten felhívta a figyelmet a Szolnok város vízellátás tartalék vízbázisának kialakításának szükségességére. A szennyezés bebizonyította, hogy igenis előfordulhat olyan rendkívüli esemény mely hosszabb időre megbéníthatja a város vízellátását. Az engedélyes terv szinten meglévő Alcsi Holt-Tiszai tartalék ivóvízbázis szükségszerű tényleges felhasználásának lehetőségét meg kell teremteni. Nem utolsó sorban az események tanulságaként szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az ehhez hasonló típusú vízszennyezések kezelésére, a szennyezett vízfolyások mentén lévő illetékes szervezeteknek nincs, vagy csekély beavatkozási lehetősége van. Csupán a másodlagos következmények megelőzésére, elhárítására szorítkozhat, mely a vízkivételek, egyes vízterek megóvásában, a haltetemek eltávolításában és más hasonló tevékenységekben merül ki. A szennyezés tényleges csökkentésére nincs mód, ezért szükséges ott beavatkozni ahol az esemény bekövetkezhet. Ezért tartanánk szükségesnek a nemzetközi szervezetek által kilátásba helyezett anyagi támogatást, a megfigyelő rendszerek kiépítésén túlmenően, többnyire a potenciális szennyező források megszüntetésére, a nem kívánatos események bekövetkezésének mérséklésére fordítani.
Készült a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Vízvédelmi osztályán, a védekezés során keletkezett adatok, a KÖTIVIZIG Vízgazdálkodási osztályától átvett vízállás adatok, illetve az Interneten megtalálható információk alapján. Készítette: Petráss András. 2000. április 14.
