27.06

Szatmárnémeti stratégiai terve SZATMÁRNÉ M ET I STRATÉGIAI TERVE

2002 - 2010 JÓVÁHACYTA A SZATMÁ RNÉ M ET I VÁROSI TAN ÁCS (38/27.06.2002HATÁROZATA)

- nem volt elérhető pdf formátumban; - a bevezetőben leírják, hogy a stratégiai terv “A városi közigazgatás hatékonyságának növelése Romániában” nevű programban történt részvétel eredményeképp jött létre; - a programot közösen finanszírozta a román kormány, a Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség és a PGF/GTA International Inc.; - a stratégiai terv közmeghallgatás, egyeztetés eredménye (1. oldal, 6.-7. bekezdés); - SWOT (? Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Veszélyek ?) elemzés 2oo2-ben; jövőkép és akcióterv (?plan de acţiune?); - SWOT: 1. Szatmárnémeti előnyei: “a magyar határ közelében van”; “egy gazdag térség megyeszékhelye”; “a nemzetközi repülőtér és a vasút lehetőséget biztosít az európai piacok és az ország más részei felé történő nyitásra”; jól képzett, aránylag olcsó munkaerő; a lakosság, beleértve a fiatalokat is, javítani szeretne a jelenlegi helyzeten; multikulturalizmus, mely a több száz éves együttélés során alakult ki az etnikumok és felekezetek közötti kölcsönhatás eredményeként; “a város tiszta, friss levegőjű, környezetszennyezés nincs, ivóvízkészlete nagyon jó minőségű”; 2. Szatmárnémeti hátrányai: nincs világos jövőképe, nincs egyeteme, nincs egy stabil ipari vagy turisztikai bázisa;

nincs elég lehetőség a fiatalok számára; hiányos a zöldövezet és nincs elég

kikapcsolódási, pihenési lehetőség; 3. Lehetőségek: “egy olyan városkép kialakítása, amelyből tőkét kovácsolhatunk a városnak: Magyarország és Ukrajna közelsége”; jó minőségű termőföld; “környezetkímélő ipar, történelmi örökség és hagyományok”; az Ipari Park befejezése; az UNIO gyár átszervezése; gazdasági problémák figyelemmel kísérése egy megfelelő közeg létrehozása érdekében; az együttműködés elősegítése a belföldi és külföldi vállalkozók között; a turizmus fejlesztése; a meglevő termálvizek hasznosítása; társadalmi párbeszéd kialakítása; egy információs rendszer kifejlesztése, amellyel követni lehet a törvénykezés módosításait; egy olyan stratégia kifejlesztése, amely elősegítheti a fiatalok városban való maradását; 4. Veszélyek: távolság a nagy európai gazdasági központoktól; a szellemi tőke és a képzett

munkaerő kivándorlása; az életszínvonal romlása, amely politikai instabilitáshoz vezethet; “az egyetemek hiánya”; hosszútávú megoldások hiánya a társadalmi és gazdasági problémákra; az ipari szektor fejlesztésének lemaradása; gyenge városgazdálkodás; közösség bevonásának hiánya a városgazdálkodásba, az információk elérhetetlensége; - Szatmárnémeti jövőkép 2010: ez a rész összegzi a közmeghallgatás és -vita eredményeit, milyennek is kell lennie a városnak 2010-re; kicsit lírai, nem fejlesztési tervbe való, óhajokkal és már elkönyvelt “eredményekkel” megtűzdelt (a helyesírási hibákról és a tükörfordításokról nem ejtek szót): “Szatmárnémeti legyen egy olyan város, amely támogatja a modernizációt és ezáltal jövőt teremthet lakóinak”; “ a Szatmárnémeti Ipari Park egy komoly központ lett, ami jól fizető munkahelyeket biztosíthat a város lakosainak” - az ipari park még most, 2007-ben sem működik teljes kapacitással, az átadás 2005. október 19-én történt, a hosszútávú bérbeadási pályázat kiírása pedig 2006. szeptember 22-én; “az új, környezetkímélő hulladéktároló terve példázza, mennyire fontos a városnak a környezetvédelem” - a környezetkímélő hulladéktároló terve sehol sem található...; “komoly erőfeszítések és munkálatok révén, a város infrastrukturája elfogadható szintre emelkedett” - személy szerint elvártam volna, hogy az ilyen kijelentéseket tényekkel, számadatokkal támasszák alá; - ezután a szatmárnémeti értékek felsorolása, majd a stratégiai tervben megállapított “kulcsfontosságú területek és stratégiai célok” bővebb leírása következik; - az értékek kategória számomra nem igazán világos, mert Szatmárnémeti értékei közé olyasmiket sorolnak, amik nagyobbrészt célok és nem meglévő értékek: Szatmárnémeti vezető szerepet tölthet be a régióban, amit különböző nemzetiséghez tartozó lakossága tesz lehetővé (???); a város lakóinak buzdítása a döntéshozatalban való részvételre (ez miért érték?); fenntartható fejlődés (“A helyi közigazgatás minden döntése tiszteletben tartja a környezetvédelmet, a természeti források és a közösségi vagyon védelmét.”); “átláthatóság és korrektség” (tulajdonképpen ugyanaz, mint a lakosság buzdítása a döntésekben való részvételre, értéknek számít az, hogy garantálják az esélyegyenlőséget és az információkhoz való hozzáférést); - a kulcsfontosságú területek bevezetője után rögtön következik egy stratégiai célok, majd egy egyéb célok passzus; - stratégiai célok: átértékelni és javítani a városrendezési tervet; kidolgozni a város befektetési tervét 2003. januárjáig (nem találtam az illető tervet, sem utalást rá); “Egy tíz évre szóló terv készítése, a legfontosabb tőke- és infrastruktúra befektetésekről, prioritások kidolgozása. A terv minden évben átvizsgálásra kerül.”; “egy olyan terv készítése, amely felméri a városban levő humán erőforrást, a különböző etnikumok hozzájárulásával”; “a történelmi örökségünk megőrzése és ápolása”; - más célok: “a közösség véleményének meghallgatása a városrendezési terv módosításáról” (a

városrendezési terv befejezése is célként szerepelt a tervben...tehát még nincs befejezve, de a módosításhoz a közösség véleménye is szükségeltetik); “pénzforrások felkutatása a fejlesztés költségeinek fedezésére”; “egy modern képzőművészeti részleg alapítása a művészeti múzeumban”; - ezt követően jönnek a kulcsfontosságú területek: 1. infrastruktúra és közösségi vagyon: itt legelső helyen: “a városrendezési terv elkészítése és megvalósítása”, aztán “utak, hidak, parkolók, közművesítés”, végül “a szellemi és tárgyi közösségi értékek megőrzése és hasznosítása”; 2. gazdasági fejlesztés: “a tervezett tevékenységek folytatása az Ipari Parkban, a lehetséges befektetők idevonzása” (egy oldallal ezelőtt volt szó arról, hogy az ipari park mennyire komoly központ lett...), “vállakozói inkubátorház létrehozása”, “a turizmus, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása új munkahelyek létrehozása érdekében”; ITT megjelennek a “más célok” is, melyekre jelenleg (2002.ben) nincsenek források: “a mezőgazdaság fejleszthetőségének és más kulcsfontosságú szektoroknak értékelése, melyek hozzájárulhatnak a város és régió gazdasági fejlődéséhez”; 3. környezetvédelem: “hosszú távon fenntartható fejlődési politika kidolgozása”; vízellátás és szennyvízelvezetés minőségének javítása; “átfogó program kialakítása a hulladék újrahasznosíthatására“; stratégiai célok között megtaláljuk a nagyon költői “időálló elvi rendszer és politika kialakítása a város jövőbeli fejlődésére vonatkozóan” célt, a légminőség javítását célzó intézkedések meghozatalát,

a

hulladékkezelés regionális stratégiájának kialakítását, új szeméttároló telep helyének kijelölését; más célok: egy egységes terv kialakítása a zöldövezetek bővítésére és pihenési lehetőségek biztosítására (a zöldövezetek kialakítása még belefér a környezetvédelembe, de nem sikerült rájönni, hogy a pihenési lehetőségek hogy függenek össze a környezetvédelemmel); 4. városgazdálkodás: az “általános” (azaz külön nem nevesített) célok között szerepel a partnerkapcsolat kiépítése a közigazgatás és a privát szektor között, a városgazdálkodás és a közigazgatási tevékenység fokozatos javítása, a profi közigazgatás biztosítása; a stratégiai célok javarészt egymást ismétlik, árnyalatnyi fogalmazásbeli különbségekkel, a lényeg a közmeghallgatási gyakorlat kialakítása, tehát a városvezetés és a lakosság közötti kommunikáció javítása, a helyi tanács döntési folyamatainak követése és felülvizsgálása (kérdés, hogy ki követ és vizsgál felül...), valamint egy olyan városmenedzselési modell kialakítása, mely lehetővé teszi az illetékesek jobb szakosodását, jobb munkamegosztást; más célok: “információs stratégia kifejlesztése, a polgármesteri hivatal munkájáról, amely a fiatalokat szolgálja” (nagyon nemes cél, csak magának a megfogalmazásnak nincs értelme nyelvtanilag), a polgármesteri hivatal és dolgozói imázsának javítása, a testvérvárosokkal való együttműködés fejlesztése, “valamint olyan módszerek kölcsönzése, ami városunk fejlődését szolgálja” (egyes-többes gondok is vannak); 5. életszínvonal: általános célok => kulturális és szociális politikák kidolgozása, nevelési és képzési stratégiák kidolgozása, az egyetemi oktatás megvalósítását célzó stratégia kidolgozása; konkrét célok

az ötödik kulcsfontosságú területnél sincsenek, sem a stratégiai, sem az egyéb célok között; stratégiai célok között tesznek említést a következőkről: párbeszéd kezdeményezése a polgármesteri hivatal és különböző kulturális intézmények között közös kulturális stratégia kidolgozása érdekében, partnerkapcsolat és együttműködés kialakítása a polgármesteri hivatal és a civil szervezetek között a szociális problémák kezelése érdekében, a régió oktatásügyi szükségleteinek felmérése, valamint a felsőoktatás lehetőségeinek feltérképezése (az egyetem szinte rögeszmeként fel-feltűnik a tervben, arról azonban nem esik szó, hogy az igényeket is fel kellene mérni); a más célok közül az elsőnek semmi keresnivalója az életszínvonal kategóriájában: “a létező szállodai szolgáltatások bővítése a korszerű igényeknek megfelelően” (a szatmárnémeti lakosság túlnyomó része nem szállodában lakik...), a második pedig “a kulturális, művészeti és szabadidős programok irányításával foglalkozó külön iroda létesítése a polgármesteri hivatalon belül”; - a terv utolsó részében megjelenik még egy “stratégiák” alfejezet: “kiemelten foglalkozni a fiatalokkal, és korszerű nevelési stratégiát kialakítani”, “növelni a polármesteri hivatal bevételét”, “egyensúlyban tartani a helyi közigazgatás költségvetésének mérlegét”, “egy olyan menedzser-csapatot megszervezni a polgármesteri hivatalon belül, amely a stratégiai terv megvalósítását felügyeli és irányítja” (ez az utolsó alfejezetben részletesebben is megjelenik), “támogatni az önkénteseket és a karitatív szervezeteket”, “egyezményt kötni a közigazgatási hivatal és a karitatív szervezetek között”, “javítani a közigazgatási hivatal szolgáltatásainak minőségét a lakosság érdekeinek figyelembevételével”, “megszervezni és irányítani a városgazdálkodást oly módon, hogy a szociális, gazdasági és környezeti tényezőket minden tevékenységben összhangban tartsák”; - a stratégiai terv kiértélelésére vonatkozóan leszögezik, hogy a terv legelején említett három városban (Arad, Temesvár, Szatmárnémeti) elért eredményeket össsze fogják vetni, a helyi tanács pedig kezdeményezi egy hat tanácsosból álló bizottság megalakulását, “ők felügyelik a stratégiai terv eredményeit” (felvetődik a kérdés: az elért eredményeket kell-e felügyelni, vagy a folyamat működését?! talán “fejleményeit” szerettek volna írni); ez a bizottság éves beszámolóiban bemutatja, “hogyan valósulnak meg a terv különböző szakaszai” (nem voltak leszögezett szakaszok a tervben, nem volt ütemterv, nem voltak határidők...);

Planul de Dezvoltare Strategica a Municipiului Satu Mare 2007-2015 - letölthető a www.satu-mare.ro/fisiere/diverse/strategiesm_varianta1.pdf címen, viszont nem elérhető magyarul; - szépen kidolgozott tartalomjegyzékkel látták el, viszont oldalszámokat sehová sem írtak, így nem túl használható; - a tartalomjegyzéket három nagy fejezetre osztották: I. A jelenlegi (2006) helyzet felmérése; II. Kulcsfontosságú területek és stratégiai célok; III. Pénzügyi előrejelzés 2007-2015 => ez a fejezet a tervben egyáltalán nem jelenik meg, valószínű, hogy nem volt idejük befejezni a tervet, ezért a költségvetés kimaradt; a fejezeteken kívül a tartalomjegyzékben szerepel még egy függelék is, a “Szatmárnémeti helyi ütemterve”, értelemszerűen a tervben ez sincs benne; => talán ezekre a hiányosságokra utal a fájl nevében a “varianta1”; - az I. Fejezet három nagy alfejezetre oszlik, melyek a tőke nevet viselik: I.1 természeti tőke I.2 emberi tőke I.3 társadalmi tőke; - újdonság, hogy a kulcsfontosságú területek egyenként történő részletesebb bemutatása után minden területhez egyéni SWOT-elemzést végeztek; - a tulajdonképpeni bevezető megkezdése előtt leírják, hogy a terv a 2002-2010-es fejlesztési terv folytatása és továbbgondolása; - a terv a “fenntartható sikerhez” kíván megfelelő alapot biztosítani, hogy Szatmárnémeti modern, XXI. századi, európai várossá válhasson; a terv keretdokumentum, mely általános irányokat szab meg a városnak és annak lakosságának jövőjére nézve; - az 1367/30.08.2006 határozat értelmében létrejöttek a Stratégiai Tervezőbizottságok, a következő témakörökben: városújjáépítés-infrastruktúra, turizmus-kultúra-sport, oktatás, szociális biztonság; - a bizottságokba a polgármesteri hivatal alkalmazottai mellett a város gazdasági, társadalmi, kulturális életében meghatározó szerepet játszó személyeket is meghívtak; - a stratégiai terv létrehozásakor vörksopokat szerveztek, melyeken a témakörök szakértői és egyéb képviselői vettek részt; - a bevezető újra leírja, ezúttal bővebben, ugyanazt, mint a 2002-2010-es stratégiai terv, itt-ott kicsit túl erős megfogalmazásokat használva (pl. “a regionális, orszgásos és globális szintű fejlődés kontextusában Szatmárnémetinek erős központtá kell válnia”; “valójában a jelen fejlesztési terv minden további munkálat alapja” - szép perspektíva, tudva, hogy a jelen fejlesztési tervnek nincs költségvetése, sem ütemterve);

- a bevezető végén olvasható, a helyi közigazgatás dolgozóin kívül kik járultak még hozzá a terv kidolgozásához; - ezt követően olvashatjuk a Szatmárnémetiről szóló rövid történeti összefoglalót, mely a legelső írásos említéstől 1982-ig (a nemzetközi reptér átadásáig) kíséri nyomon a város történetét, főleg gazdasági jellegű információkat kiemelve; - “Szatmárnémetinek ma 114.678 lakosa és 15.024 hektáros területe van, a megye gazdasági, társadalmi és kulturális központja”; fő vonzereje hogy négy európai fővárostól is viszonylag kis távolságra helyezkedik el; - az I. fejezet I. alfejezete (A jelenlegi helyzet felmérése) a földrajzi elhelyezkedés leírásával kezdődik, hol csak a városra, hol az egész megyére jellemző adatokkal, ezután a klimatikus, vízraji (szintén történeti bemutatással), talajtani, geológiai, szempontból, aztán a tájelemek, légminőség, vízminőség, csatornázás, talajminőség, zajszennyezés, hulladéktárolás adatai következnek; - az I. fejezet II. alfejezete, “az emberi tőke” bemutatása: utcahálózat (a burkolatok típusára vonatkozó adatokkal együtt), ivóvízellátás (az összes fúrt kút adataival, hozammal, a csövek típusával, a helyi szolgáltató történetének és tevékenységének bemutatásával, a fogyasztók általános kategorizálásával), csatornázás (a szennyvízre, valamint a tisztítótelepre vonatkozó adatokkal), földgáz- és hőenergiaellátás (a vezetékek hosszúságával, a fogyasztók tipizálásával – itt megemlítik, hogy az E-on Románia 2007. végéig 60 utcában újítja fel a vezetékeket, mérőműszereket), villamosenergia-ellátás (transzformátorállomások, ezek tulajdonjogi viszonya, fogyasztók száma kategóriánként), lakóterületek (lakástípusok, területek és átlagok szerint), gazdaság és üzleti élet (különös tekintettel az Ipari Parkra + cégstatisztikák 2005-re); - ezeket követi az eddigi alfejezetek SWOT-elemzése ERŐSSÉGEK - előnyös földrajzi helyzet (hármas országhatár) - “a megye legfontosabb városa” - “viszonylag sok fogyasztó” - jól képzett, fogékony, fiatal munkaerő - sokféle iparág jelenléte - “szupermarketláncok terjeszkedése” GYENGÉK - a lakossághoz viszonítva gyenge az infrastruktúra - nincs a kereskedelmet elősegítő nemzetközi vásár - szolgáltatószektor alulfejlettsége

- a források hiányos felhasználása - “az import növekedése” - alacsony mértékben hasznosított turisztikai potenciál LEHETŐSÉGEK - befektetők idevonzása - Románia csatlakozása az EU-hoz, hozzáférés a strukturális alapokhoz - “infrastruktúra fejlesztése, utak és autópályák építése hozzájárulna a gazdasági fejlődéshez VESZÉLYEK - az új technológiák iránti érdeklődés hiánya - a közintézmények és a gazdasági szféra közötti kommunikáció hiányossága - a lakosság elöregedése - befektetésekhez szükséges földterületek hiánya a városban - a SWOT elemzés után megtaláljuk a két legfontosabb gazdasági célt: 1. “gazdasági növekedés” 2. “a város és testvérvárosai közötti gazdasági együttműködés javítása” - a III. alfejezet, a Társadalmi tőke 90%-ban statisztikai kimutatásokból áll: demográfiai mutatók (népszaporulat, gyermekhalandóság, migrációs ráta, stb.), munkanélküliség, nyugdíjasok helyzete (számadatok nélkül!), oktatásügyi mutatók (óvodáktól a felsőoktatási intézményekig), szociális intézmények (melegedők, otthonok leírása, elérhetőségekkel együtt), egészségügy helyzete (rendelők, lakosság egészségügyi helyzete – különös módon itt is a demográfiai mutatók szerepelnek), közbiztonság (rendőrségi erők, bűnözési statisztika, kriminalitás mutatói, balesetek, tűzesetek, polgárőrség), sajtó (írott, digitális), felekezetek; - a II. fejezet a kulcsfontosságú területeket és a stratégiai célokat mutatja be; - az infrastruktúra és városújjáépítés területének általános leírása után következik a SWOT-elemzés, amelynek fő tételei megegyeznek az I.I. alfejezetben bemutatott SWOT-elemzéssel (itt is feltűnik a nemzetközi reptér, a határ közelsége, az Ipari Park az erősségek között, a szabadidős lehetőségek hiánya a gyengék között, uniós források felhasználása, utak építése, turizmusfejlesztés a lehetőségek között, a munkaerő elvándorlása a veszélyek között); - újabb SWOT-elemzésekben bemutatják a városrendezés, a táj, a közlekedés helyzetét; - az elemzések után megjelenő stratégiai célok között konkrét elképzeléseket is találunk: közlekedéstanulmány elkészítése annak zökkenőmentesebbé tételére; a várost elkerülő körgyűrű építése a teherforgalom kiszorítása érdekében; egy harmadik híd megépítése a város északi és déli része közötti kommunikáció javítására; => a többi cél itt is általános és diffúz;

- a közszolgáltatások bemutatásánál részletesen leírják a közlekedési szolgáltató tulajdonjogi viszonyát, járműállományát, stb.; - közlekedés terén a stratégiai céljok között újból megtaláljuk a hídépítést, a forgalmas és kereszteződések és a buszmegállók modernizálását; - a vízellátás és csatornázás alfejezetében felvázolják a helyi szolgáltató tulajdonjogi viszonyát, majd következik a SWOT-elemzés, végül pedig a stratégiai célok jönnének, de ezek hiányoznak, valószínűleg az APASERV S.A.-nak kellett volna kidolgoznia őket; - a turizmus-kultúra-sport terület általános bemutatásánál megtaláljuk a kultúra kissé romantikus meghatározását, a polgármesteri hivatalnak a kultúra terjesztésében betöltött szerepének leírását, majd a SWOT-elemzést, melyben az erősségek között felsorolják a templomokat, építésük idejével együtt, a múzeumokat, filharmóniát, stb., a gyengéknél pedig éppen ezeknek fejletlenségét, minőségi hibáit és kihasználatlanságát, stb.; a célokat itt már nem stratégiainak, hanem általánosnak hívják, és a célok méltóak is a nevükhöz; - a turizmusnál még egy hosszabb bevezető és az esetleges látványosságok, potenciált képező létesítmények leírása után (a legérdekesebb az új központ Sztálin-barokk építményeinek magyarázata: “Cladirea prin volumetria sa este purtatoarea unor interesante simboluri: cele trei turnuri terminale sugereaza unitatea românilor, magiarilor si germanilor de pe aceste meleaguri”.) következik a SWOTelemzés, melyben az erősségek megegyeznek a pár oldallal előbb leírt látványosságokkal; => a célokat itt már sem stratégiainak, sem általánosnak nem hívják, itt egyszerűen “célok” és mint mindig, a cél fejleszteni, sokszínűséget biztosítani, tökéletesíteni...; - a sport témakörét három részre osztották: élsport, sport mindenkinek, sportlétesítmények üzemeltetése és karbantartása, a SWOT-elemzés után ezeknek a részeknek a céljait külön is ecsetelik; - a II. fejezet III. alfejezete az oktatásról szól, történeti ismtertetés után (melyben kiemelten foglalkoznak a román nyelvű oktatás beindításával, a román nemzeti emancipációhoz hozzájárulók neveit egyenként is említik) következik a statisztikai rész, a 2006-os költségvetési összegekkel együtt (csak a teljes összegek, ágazati bontás nincs), majd a SWOT-elemzés, végül a stratégiai célok: campus létrehozása, az infrastruktúra javítása, felszerelések vásárlása, az oktatás kínálatának a munkerőpiac keresletéhez való igazítása; - a következő, szociális biztonságról szóló alfejezet, mint említést is tesznek róla, utólag került be a stratégiai tervbe, ezért nincs is megfelelően kidolgozva; nagyrészt a SPAS-ról (Serviciul Public de Asistenta Sociala – azon intézmények összessége, melyek ilyen jellegű tevékenységet folytatnak, pl. a már említett otthonok, központok, stb.) szól, erre végezték el a SWOT-elemzést is; a célok között szerepel a szociális szolgáltatások minőségének javítása, az idősek életminőségének javítása, az

otthonokban nevelkedett gyermekek és fiatalok, valamint a hátrányos helyzetűek integrálása a társadalomba, a romák integrálása; - a legutolsó alfejezet a környezetvédelemmel foglalkozik, SWOT-elemzés, majd a stratégiai célok: környezetszennyezés csökkentése, új zöldövezetek létrehozása, gördülékeny közlekedés megvalósítása, műtrágya- és növényvédőszergyűjtő és -semlegesítő rendszer kiépítése, a gyermekek és fiatalok környezettudatos nevelése; - a költségvetésnek, ha fejezetenként nem is, de itt mindenképpen következnie kellene, de a terv itt hirtelen véget ér;