2.63. S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) IV. PEDAGÓGIA ágazathoz tartozó GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

2.63. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a(z) IV. PEDAGÓGIA ágazathoz tartozó 54 140 01 GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, – az 54 140 01 számú, Gyógypedagógiai segítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 140 01 Szakképesítés megnevezése: Gyógypedagógiai segítő munkatárs A szakmacsoport száma és megnevezése: 3. Oktatás Ágazati besorolás száma és megnevezése: IV. Pedagógia Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: – 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; – 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: — Szakmai előképzettség: — Előírt gyakorlat: —

Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy

Szakképesítés/Szakképzettség

-

-

-

-

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

9. évfolyam

11 óra/hét

396 óra/év

10. évfolyam

12 óra/hét

432 óra/év

Ögy. 11. évfolyam

140 óra 10 óra/hét

Ögy.

360 óra/év 140 óra

12. évfolyam

10 óra/hét

310 óra/év

5/13. évfolyam

31 óra/hét

961 óra/év

Összesen:

2739 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11. évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám 1116 óra/év 160 óra 961 óra/év 2237 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9. 396 óra

A fő és mellék szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II.

Összesen

11. 360 óra

Összesen Foglalkoztatás II.

Pedagógia

5/13. 931 óra

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

7

4

7

5

7

3

6

4

18.5

12.5

19

12

11

12

ögy

140 10

ögy

2/14. 931 óra heti óraszám e

gy

18.5 12.5 160

10

31

31

31

0.5

0,5

2

2

3

Pedagógiai gyakorlat

Bevezetés a pszichológiába Gyógypedagógiai Általános gyógypedagógiai alapismeretek feladatok Gyógypedagógiai gyakorlat Gyógypedagógiai Speciális gyógypedagógiai pszichológia feladatok Gyógypedagógiai tantárgypedagógiák

1/13. 1116 óra

heti óraszám

ögy

heti óraszám

12. 310 óra

heti óraszám

140

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Pedagógiai, pszichológiai feladatok

10. 432 óra

4 5

4 5

5

3

4

3

3

4

3

7,5

7

7.5

2

2

2

2

2

2

Gyógypedagógiai egészségtan Gondozás és egészségnevelés Óvodai nevelési feladatok

Gondozási és egészségnevelési alapismeretek

1

A nevelés elméleti alapjai

1

Nevelési gyakorlat Konyhai és udvari feladatok az óvodai dajka tevékenységében Takarítási feladatok az óvodai dajka tevékenységében Családpedagógiai ismeretek Kapcsolattartás formái családokkal

1

1

1

1

2

2

3

4

2

Konyhai és udvari feladatok

1

1

Takarítási ismeretek

1

1

Pedagógiai szociológia A kapcsolattartás elmélete A kapcsolattartás gyakorlata

1

1

2

1

1

1

Kommunikáció

1

1

1 1

2

2

1

1

2

4

2

1 1

1

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

Pedagógiai, pszichológiai feladatok

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12 Foglalkoztatás II.

Összesen Összesen A fő szakképe- Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) sítésre vonatkozó: Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerezés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Pedagógia Általános pedagógia Neveléselmélet Didaktika

252

144 396

ögy

252 180 432

140

gy

ögy

252 108 360

140

e

e

gy

186 124 310

öt évfolyamos képzés egészében: 1515 óra (%)

5/13.

e

573

gy

388 961

1498

1/13.

gy

ögy

864 252 1116

160

e

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

e

gy

653 308 961

1517 óra (%)

2459

öt évfolyamos képzés egészében: 944 óra (%) 0

2/14.

A szakképzés összes óraszáma

gy

e

12.

A szakképzés összes óraszáma

gy

11.

Fő szakképesítéshez kapcsolódó összes óraszám

e

10.

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó óraszám

9.

Szakgimnáziumi képzés összes óraszáma

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

2077

560 óra (%) 0

0

0

0

0

0

0

15

0

15

0

0

15

0

15

0

4

4

0

0

4

0

4

0

4

4

0

0

4

0

4

0 0 0

4 4 62

4 4 62

0 0 0

0 0 0

4 4 62

0 0 0

4 4 62

0

0

0

0

8

8

0

0

8

0

8

0

8

8

0

0

8

0

8

0

24

24

0

0

24

0

24

24

24

0

0

24

0

24

93 40 30 23

93 40 30 23

144 60 50 34

144 60 50 34

144

Speciális gyógypedagó giai feladatok

Általános gyógypedagógiai feladatok

Pedagógiai gyakorlat Gondozás A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése Bevezetés a pszichológiába Általános személyiséglélektani ismeretek Fejlődéslélektani ismeretek Szociálpszichológiai alapismeretek Pedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai alapismeretek Bevezetés a gyógypedagógiába A gyógypedagógia területei Gyógypedagógiai gyakorlat A gondozási tevékenységek sérülés-specifikus kérdései A sérült gyermek tevékenységének megfigyelése

155

155

180

180

360

80

80

100

100

200

75

75

80

80

160

93

93

144

108

252

30

30

45

34

79

30

30

45

30

75

20

20

30

24

54

13

13

24

20

44

93

93

144

108

252

30

30

50

0

50

63

63

94

108

202

232,5

232,5

252

270

522

132

132

152

170

322

100,5

100,5

100

100

200

Gyógypedagógiai pszichológia

62

62

72

72

144

A gyógypedagógiai pszichológia alapjai

62

62

72

72

144

Gondozási és egészségnevelési alapismeretek Egészségvédelem Személyi gondozás A nevelés elméleti alapjai A nevelés alapfogalmai Játékpedagógia Munkajellegű tevékenységek az óvodában Programok az óvodában Nevelési gyakorlat Az óvodáskorú gyermek tevékenységének megfigyelése Konyhai és udvari feladatok

Cs alá Takarítá dp si ed feladato Konyhai és udvari ag k az feladatok az óvodai ógi óvodai dajka ai dajka tevékenységében is tevékeny me ségében ret ek

Óvodai nevelési feladatok

Gondozás és egészségnevelés

Gyógypedagógiai tantárgypedagógiák A nevelés, oktatás, fejlesztés speciális kérdései Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai gondozás

A tálalás, kiszolgálás szabályai Az óvodaudvar karbantartása Takarítási ismeretek Takarítási technikák Pedagógiai

62

62

72

72

144

62

62

72

72

144

62

62

72

72

144

62

62

72

72

144

36

36

36

31

139

31

31

36

36

18 18

18 18

18 18

15 16

69 70

15 16

15 16

18 18

18 18

36

36

72

62

206

36

0

0

0

36

0

20

25

25

70

0

16

25

25

66

0

0

22

12

34

108

144

72

108

144

72

124 124

448 448

36

36

72

36

0

36

0

36

36

36

36

72

36 36

36 36

72 206

72

62

Kapcsolattartás formái családokkal

szociológia Családtan Mentálhigiénés alapismeretek Családi mentálhigiéné A kapcsolattartás elmélete

36

12

24

20

92

0

12

24

21

57

0

12

24

21

57

36

36

36

108

36

36

Kapcsolatteremtés a családdal A kapcsolattartás gyakorlata A családdal történő kapcsolattartás formáinak megfigyelése, elemzése

36

36

36

108

36

36

36

108

Kommunikáció

36

36

36

31

139

Kommunikáció a pedagógiai folyamatban

36

36

36

31

139

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Foglalkoztatás II.

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat Feltérképezi a karrierlehetőségeket Vállalkozást hoz létre és működtet Motivációs levelet és önéletrajzot készít Diákmunkát végez SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek Vállalkozások létrehozása és működtetése Munkaügyi szervezetek Munkavállaláshoz szükséges iratok Munkaviszony létrejötte A munkaviszony adózási, biztosítási, egészségés nyugdíjbiztosítási összefüggései A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Elemi szintű számítógép használat Információforrások kezelése Köznyelvi beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Információgyűjtés

x x x x x x

x x x x x x x x x x x


1. Foglalkoztatás II. tantárgy

15 óra/15 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak — 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkajogi alapismeretek 3 óra/3 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 1.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra/4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 1.3.3. Álláskeresés 4 óra/4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási

Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 1.3.4. Munkanélküliség 4 óra/4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni x

csoport

osztály

x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk önálló x rendszerezése Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése x Válaszolás írásban mondatszintű x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x

1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Foglalkoztatás I.

A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK

x x x x x x x

x x x x

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven

x

Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás Deduktív gondolkodás

x x x x x x

2. Foglalkoztatás I. tantárgy

62 óra/62 óra*


2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Idegen nyelvek 2.3. Témakörök 2.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 6 óra/6 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 2.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra/8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá

válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 2.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra (Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve) A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: személyes bemutatkozás a munka világa napi tevékenységek, aktivitás lakás, ház utazás, étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 2.3.4. Munkavállalói szókincs 24 óra/24 óra A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.

2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

osztály x x x x x


x x x x x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x feldolgozása Információk önálló x rendszerezése Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Levélírás x Válaszolás írásban mondatszintű x kérdésekre Szöveges előadás egyéni x felkészüléssel

3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat

x

x x x


A 11464-16 azonosító számú Pedagógiai és pszichológiai feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Pszichológia

Pedagógia

Pedagógia gyakorlat

A 11464-16 azonosító számú Pedagógiai és pszichológiai feladatok. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK

Tiszteletben tartja a gyermekek, tanulók valamint családtagjaik értékeit, autonómiáját

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Ismeri a csoportjába, osztályába járó gyermek, tanuló fejlődésének sajátosságait

x

x

x

Ismeri, értelmezi a csoportjába, osztályába járó gyermekek, tanulók egyéni sajátosságait

x

x

x

Felismeri a differenciált bánásmód szükségességét, jelentőségét

x

x

x

Igyekszik kielégíteni a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló speciális igényeit

x

x

x

Részt vállal az óvoda szakmai tevékenységein, az iskolában pedig a tanítási órákon

x

x

x

Segít a tevékenységek, tanórák előkészületében, a szükséges eszközök kiválasztásában, előkészítésében

x

x

x

Segíti a gyermeket, a tanulót a tevékenységek, tanórák alatt és tanórán kívül

x

x

x

Ismeri a csoportjába, osztályába járó gyermek, tanuló megismerésének módjait, lehetőségeit

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Munkáját előítélet-mentesen, és a titoktartás szabályai szerint végzi Betartja szakmai kompetenciahatárait Együttműködik társ-szakemberekkel

Tájékoztatja a pedagógust a gyermek, tanuló tevékenységéről Ügyeletet lát el

Észleli és jelzi a gyermek, tanuló pszichés állapotának változásait, problémafeltárást javasol

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Tevékenyen részt vesz a gyermekek, tanulók személyi és környezeti higiénés szokásainak kialakításában, és ellenőrzi is azt

x

x

x

Felügyeli, segíti a tanulót a szabadidős tevékenységekben

x

x

x

Figyelemmel kíséri a család és az intézmény közötti kapcsolatot, segíti az együttműködésüket Részt vesz az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában

SZAKMAI ISMERETEK

A pedagógia fogalma, célja, tárgya, feladata, területei A nevelés fogalma, jellemzői, színterei, módszerei, folyamata A szocializáció fogalma, színterei A gyermek megismerésének lehetőségei, módszerei A szociometria A didaktika fogalma, tárgya és helye a tudományok rendszerében Az oktatás célja, módszerei, a módszer kiválasztásának szempontjai Az oktatás tárgyi feltételei, eszközei Az oktatás szervezeti és munkaformái A játékpedagógia, pszichológia alapjai

A gyógypedagógia alapfogalmai, különleges bánásmód, SNI, inklúzió, integráció, szegregáció A pszichológia fogalma, tárgya, feladata, vizsgálati módszerei, a pszichológia helye a tudományok rendszerében A személyiség-lélektan fogalma A személyiség fogalma és a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők Az emberi szükségletek rendszere Fejlődéslélektan fogalma, tárgya A fejlődés fogalma, jellemzői


x

x x x x x

Az anya-gyermek kapcsolat jelentősége, a hospitalizáció A kötődés fogalma, kötődési típusok A biztonságos kötődés és szerepe a gyermeki személyiség alakulásában

x x x

Az életkori szakaszok és általános jellemzői Fejlődéslélektan fogalma, tárgya A kötődés fogalma, kötődési típusok A biztonságos kötődés és szerepe a gyermeki személyiség alakulásában

x x x x

Az életkori szakaszok és általános jellemzői A szociálpszichológia fogalma

x x

A szociálpszichológia alapfogalmai: csoport, szerep, státusz, előítélet, deviancia

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai nyelvű beszédkészség Információforrások kezelése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Szervezőkészség Elhivatottság Kitartás

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Konfliktusmegoldó készség Interperszonális rugalmasság Tolerancia

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyén való alkalmazása Kreativitás, ötletgazdagság

3. Pedagógia tantárgy

93 óra/144 óra*


3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy korszerű pedagógiai ismeretek elsajátításával készítse fel a tanulókat a nevelő,-oktató munkában történő tudatos és hatékony közreműködésre. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A pedagógiai tantárgy kapcsolódik a kommunikáció-magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, – kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz 3.3. Témakörök 3.3.1. Általános pedagógiai A pedagógia tárgya, célja, feladata A pedagógia a tudományok rendszerében A pedagógia területei

40óra/60 óra

3.3.2. Neveléselmélet 30óra/50 óra A nevelés fogalma, célja, feladata A nevelés folyamata Értékek, normák a nevelés folyamatában A személyiségfejlődést befolyásoló tényezők: a természeti tényezők, társadalmi tényezők, a kultúra szerepe A szocializáció fogalma A kortársak szerepe a szocializációban A nevelés színterei: család, óvodai, iskola A nevelési módszer fogalma, típusai Sajátos nevelési igényű gyermek A különleges bánásmódot igénylő gyermek Inklúzió, integráció, szegregáció 3.3.3. Didaktika 23 óra/34 óra A nevelés fogalma, célja, feladata A nevelés folyamata Értékek, normák a nevelés folyamatában A személyiségfejlődést befolyásoló tényezők: a természeti tényezők, társadalmi tényezők, a kultúra szerepe A szocializáció fogalma A kortársak szerepe a szocializációban A nevelés színterei: család, óvodai, iskola A nevelési módszer fogalma, típusai Sajátos nevelési igényű gyermek A különleges bánásmódot igénylő gyermek Inklúzió, integráció, szegregáció 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) iskolai tanterem

3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve


csoport

osztály

1.

magyarázat

x

2.

elbeszélés

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.

kooperatív tanulás

x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x

x

x

x

x


x x

3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x x x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x x x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x x feldolgozása Információk önálló x x x rendszerezése Információk feladattal vezetett x x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x x x Leírás készítése x x x Válaszolás írásban mondatszintű x x x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x x x

2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 4. Pedagógia gyakorlat tantárgy

155óra/360 óra*


4.1. A tantárgy tanításának célja A pedagógiai gyakorlat célja, hogy a tanulók betekintést nyerjenek az óvodák és iskolák szakmai munkájába, megismerjék a nevelés- és oktatás különböző színtereit. Legyenek tájékozottak az itt végzendő pedagógiai munka jellegével, az alkalmazott módszerekkel. A megszerzett tapasztalatokat el tudják helyezni a személyiségfejlesztés rendszerében, a megismert új elemekkel szélesítsék pedagógiai tudásukat. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A pedagógiai gyakorlat tantárgy kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, – kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, továbbá a nevelés elméleti, a didaktikai és a fejlődéslélektani szakmai tartalmakhoz. 4.3. Témakörök 4.3.1. Gondozás 80 óra/200 óra Gondozási tevékenység elemzése pedagógiai/pszichológiai szempontok alapján.

Az egészséges életmódra nevelés területei: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet feltételei. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. 4.3.2. A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése 75 óra/160 óra A gyermek megismerésének módjai, a megfigyelés, a módszer alkalmazásának p229zichológiai, pedagógiai és etikai feltételei. Szociometria, a módszer alkalmazásának pszichológiai, pedagógiai és etikai feltételei. A gyermek rajz-ábrázolás tevékenységének fejlődése, rajzok alapján a gyermek fejlettségének mutatói. A játék, munka, tanulás pedagógiai/pszichológiai alapjainak megfigyelése. A gyermek fejlettségének mutatói, életkorának megfelelő fejlettség. A társas kapcsolatok alakulása, jellemzői. Szociometria, a módszer alkalmazásának pszichológiai, pedagógiai és etikai feltételei. A gyermek motiválása, aktivitás, a beleélés. Az intézmény napirendje, a csoport/osztály tevékenységi területei, csoportfoglalkozások, tanórák rendje, szervezési feladatok, előkészület, lebonyolítás, ellenőrzés, értékelés. A tanórán kívüli foglalkozások. Szemléltető eszközök készítésének lehetőségei, technikái. Az iskolán kívüli programok, lehetőségei, tervezése, szervezése, irányítása. Felkészülés a tanórára, az óravázlat. A viselkedést kiváltó/fenntartó okok, a jelenségek mögött álló tények, érzelmek. A gyermek kapcsolatainak rendszere, konfliktusmegoldások elemzése, véleményezése. A konfliktus közvetlen és közvetett okai, a konfliktusok gyökerei, az érdek, a szükséglet, az érzelem. A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló. Pedagógusok összehangolt munkájának jelentősége. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás): A szakmai gyakorlat helyszíne: a köznevelés intézményei, kiemelten óvoda vagy általános iskola. A szorgalmi időszakban lebonyolításra kerülő szakmai gyakorlat: heti, vagy kétheti vagy havi rendszerességgel történik, a gyakorlati hellyel egyeztettet időpontban. A gyakorlat helyszínét az iskola maga választhatja meg. A szakmai gyakorlat lebonyolítása az iskola által elkészített

beosztás alapján csoportosan és egyénileg történhet. A tanulók az oktató elméleti előkészítése után a kijelölt intézményben hospitálnak, illetve a gyermekek tanulók körében gyakorlati tevékenységet folytatnak. A megadott szempontok alapján feljegyzéseket készítenek, melynek tartalmaznia kell az adott intézmény struktúrájáról, ellátási formáiról, a foglalkozások/tanórák megfigyeléséből, fejlesztési, módjairól, a szakértői munkáról szerzett elméleti és gyakorlati ismereteket is. A tanulók tapasztalataikat a foglalkozásokat vezető pedagógus bevonásával elemzik, a látottakat megbeszélik.

4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) óvodai csoportszoba, iskolai tanterem 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám



csoport

osztály

1.

magyarázat

x

x

2.

elbeszélés

x

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

x

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x


x x

x

4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Sorszám Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret 1. Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló 1.1. x x x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal 1.2. x x x vezetett feldolgozása

1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

Olvasott szöveg feldolgozása x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x feldolgozása Információk önálló rendszerezése x x Információk feladattal vezetett x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x x Leírás készítése x x Válaszolás írásban mondatszintű x x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x x Szöveges előadás egyéni x x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x x ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni x x ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Információk rendszerezése x mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai x munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat x Csoportos versenyjáték x

x x x x x x x x x x x x

4.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 5. Bevezetés a pszichológiába tantárgy

93 óra/252 óra*


5.1. A tantárgy tanításának célja A pszichológia tantárgy oktatásának célja, olyan általános, személyiség-lélektani, szociálpszichológiai, fejlődéspszichológiai és pedagógiai pszichológiai ismeretanyag átadása, mely hozzásegíti a tanulókat önmaguk és mások megismeréséhez, a szocializációs folyamatok értelmezéséhez, a családi és társadalmi helyzetek elemzéséhez. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A pszichológia tantárgy kapcsolódik a kommunikáció-magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, – kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz

5.3. Témakörök 5.3.1. Általános és személyiség-lélektani ismeretek A pszichológia tárgya, feladata, a pszichológia ágai, A pszichológia fogalma, tárgya, feladata A pszichológia vizsgálati módszerei A pszichológia helye a tudományok rendszerében A személyiség-lélektan fogalma A megismerési folyamatok A személyiség fogalma A személyiség fejlődését befolyásoló tényezők Az emberi szükségletek rendszere

30 óra/79 óra

5.3.2. Fejlődéslélktani alapok A fejlődéslélektan tárgya, módszerei, a pszichikus fejlődés feltételei A fejlődést befolyásoló tényezők Az életkori szakaszok A gyermek és gondozója közötti kapcsolat A kötődés A korai anya-gyermek kapcsolat Harlow kísérletei Az Ainswort és az „Idegen helyzet kísérlet” A kötődés mintázatai A biztonságos kötődés Az elkerülő kötődés Az ambivalens kötődés A dezorganizált kötődés Az én felfedezése A hospitalizmus

30 óra/75 óra

5.3.3. Szociálpszichológiai alapismeretek A szociálpszichológia fogalma A szociálpszichológia tárgyát, területei A csoport fogalma, fajtáit és szerveződésük alapja A csoportfejlődés szakaszai A szerep és a státusz Az előítélet és a sztereotípia fogalma, és kapcsolatuk A deviancia

20 óra/54 óra

5.3.4. Pedagógiai pszichológia A pedagógiai pszichológia fogalma A pedagógiai pszichológia tárgya A vezetési, nevelési stílusok fogalma és fajtái A nevelési attitűd fogalma, típusai A kortárscsoportok kapcsolatainak feltérképezése A szociometria

13 óra/44 óra

5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) iskolai tanterem 5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)


Sorszám



csoport

osztály

1.

magyarázat

x

x

2.

elbeszélés

x

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

x

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x


x x

x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x x x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x x x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x x feldolgozása Információk önálló x x x rendszerezése Információk feladattal vezetett x x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x


A 11465-16 azonosító számú Általános gyógypedagógiai feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Gyógypedagógiai alapismeretk

Gyógypedagógiai gyakorlat

A 11465-16 azonosító számú Általános gyógypedagógiai feladatok. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

x

x

x

Közreműködik a tanórai és tanórán kívüli habilitációs, rehabilitációs, terápiás foglalkozásokon

x

x

Közreműködik a kulturális, sport, játék és munkatevékenység tervezésében, lebonyolításában

x

x

Ellátja a sérült gyermek, felnőtt személyes gondozásával kapcsolatos teendőket

x

x

Tevékenyen részt vesz a sérült gyermek, felnőtt önkiszolgálási szokásainak kialakításában

x

x

Közreműködik a tanórai és tanórán kívüli habilitációs, rehabilitációs, terápiás foglalkozásokon

x

x

Közreműködik a kulturális, sport, játék és munkatevékenység tervezésében, lebonyolításában

x

x

A gyógypedagógus útmutatásai alapján a nevelő-oktató munkában használatos szemléltető eszközöket készít

x

x

Tevékenyen részt vesz a sérült gyermek, felnőtt önkiszolgálási szokásainak kialakításában

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

FELADATOK

Betartja szakmai kompetenciahatárait Együttműködik más szakemberekkel

SZAKMAI ISMERETEK

A gyógypedagógia fogalma, tárgya, célja, helye a tudományok rendszerében Az SNI fogalma Integráció, inklúzió, szegregáció A fogyatékosságok okai Gyógypedagógiai diagnózis felállítása A korai gondozás fogalma, tartalma, intézményrendszere

A tanulási akadályozottság és az értelmi akadályozottság fogalma, okai, jellemzői

x

x

A látásfogyatékosság fogalma, okai, jellemzői

x

x

A hallásfogyatékosság fogalma, okai, jellemzői

x

x

A mozgáskorlátozottság fogalma, okai, jellemzői

x

x

A beszédfogyatékosság fogalma, okai, jellemzői

x

x

Az autizmus spektrumzavar fogalma, okai, jellemzői

x

x

A súlyos halmozott fogyatékosság fogalma, okai, jellemzői A dislexia, disgráfia, és a discalculia fogalma, okai, jellemzői A hiperaktivitás fogalma, okai, jellemzői A figyelemzavar fogalma, okai, jellemzői

x

x

x

x

x

x

x

x

A magatartási zavar fogalma, okai, jellemzői

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott köznyelvi szöveg megértése Köznyelvi beszédkészség Fogyatékosság-specifikus eszközök használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Elhivatottság Türelmesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Empatikus készség Adekvát metakommunikáció Segítőkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Körültekintés, elővigyázatosság Áttekintő képesség Figyelemmegosztás

6. Gyógypedagógiai alapismeretek tantárgy

93óra/252 óra*


6.1. A tantárgy tanításának célja Az általános gyógypedagógiai alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a gyógypedagógia alapfogalmait, a sérülések típusait, valamint képesek legyenek eligazodni a gyógypedagógia intézményrendszerében. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az általános gyógypedagógia a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, továbbá a pedagógia és pszichológia tárgyak elméleti tartalmakhoz. 6.3. Témakörök 6.3.1. Bevezetés a gyógypedagógiába A gyógypedagógia fogalma, tárgya, célja, helye a tudományok rendszerében A különleges gondozáshoz való jog Az SNI fogalma Integráció, inklúzió, szegregáció A fogyatékosságok okai A környezeti ártalmak, veszélyeztető tényezők Gyógypedagógiai diagnózis felállítása A korai gondozás fogalma, tartalma, intézményrendszere Fogyatékos gyermek a családban

30 óra/50 óra

6.3.2. A gyógypedagógia területei 63 óra/202 óra A tanulási akadályozottság és az értelmi akadályozottság fogalma, okai, jellemzői A látásfogyatékosság fogalma, okai, jellemzői A hallásfogyatékosság fogalma, okai, jellemzői A mozgáskorlátozottság fogalma, okai, jellemzői A beszédfogyatékosság fogalma, okai, jellemzői Az autizmus spektrumzavar fogalma, okai, jellemzői A súlyos halmozott fogyatékosság fogalma, okai, jellemzői A dislexia, disgráfia, és a discalculia fogalma, okai, jellemzői A hiperaktivitás fogalma, okai, jellemzői A figyelemzavar fogalma, okai, jellemzői A magatartási zavar fogalma, okai, jellemzői





csoport

osztály

1.

magyarázat

x

x

2.

elbeszélés

x

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

x

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x


x x

x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x x x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x x x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x x feldolgozása Információk önálló x x x rendszerezése Információk feladattal vezetett x x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x x x Leírás készítése x x x Válaszolás írásban mondatszintű x x x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x x x Szöveges előadás egyéni x x x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x x x ismertetése szóban

2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x

6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 7. Gyógypedagógiai gyakorlat tantárgy

232,5óra/522 óra*


7.1. A tantárgy tanításának célja A gyógypedagógiai gyakorlat célja, hogy a tanulók vegyenek részt a fogyatékos gyermekek mindennapjaiban, igazodjanak el a sérülteket gondozó, nevelő, oktató intézményrendszerben, alakítsanak ki partneri együttműködési viszonyt a fogyatékos személyek nevelésében, rehabilitációjában közreműködő szakemberekkel. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az általános gyógypedagógia, a speciális gyógypedagógia a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, továbbá a pedagógia és pszichológia tárgyak elméleti tartalmakhoz. 7.3. Témakörök 7.3.1. A gondozási tevékenységek sérülés-specifikus kérdései 132óra/322 óra Kapcsolatfelvétel, együttműködés az intézmény gyógypedagógusaival, nevelőivel, gondozóival. Az intézmény működése, jellege, cél, feladatrendszere, működésének személyi és tárgyi feltételei. Az intézmény által gondozott/nevelt/oktatott személyek megfigyelése, kapcsolatfelvétel a személlyel.

Gondozási tevékenység megfigyelése, elemzése pedagógiai/pszichológiai szempontok alapján. Speciális módszerek, eszközök, eljárások megfigyelése. A sérült személy testi szükségleteinek megfigyelése, bekapcsolódás a szükségletek kielégítésébe. A sérült személy mozgásigényének megfigyelése, bekapcsolódás az összerendezett mozgás fejlődésének elősegítésébe. A sérült személy higiénés szokásrendszerének megfigyelése, bekapcsolódás a higiénés szokásrendszer kialakításába. A sérült személy önkiszolgáló folyamatainak megfigyelése, bekapcsolódás az önkiszolgálás folyamatába. 7.3.2. A sérült gyermek tevékenységének megfigyelése, elemzése 100,5 óra/200 óra A sérült gyermek(felnőtt) tevékenységének pedagógiai/pszichológiai alapjainak megfigyelése. A sérült gyermek(felnőtt) fejlettségének mutatói, életkorának megfelelő fejlettség. Megfigyelés/bekapcsolódás a sérült gyermek (felnőtt) motiválásába. Megfigyelés/bekapcsolódás a sérült gyermeket (felnőttet) gondozó intézmény napirendjébe, a csoport/osztály tevékenységébe, csoportfoglalkozásokba, tanórák rendjébe, bekapcsolódás a szervezési feladatokba, előkészületbe, lebonyolításba, ellenőrzésbe, értékelésbe, speciális eszközök használatába, speciális módszerek alkalmazásába. A szabadidős programok megfigyelése, bekapcsolódás a programba. Szemléltető eszközök készítése. Részvétel az intézményen kívüli programokban, a program szervezésében, előkészületben, lebonyolításban. A sérült gyermek viselkedésének megfigyelése, kiváltó/fenntartó okok, a jelenségek mögött álló tények, érzelmek, elemzése. A sérült gyermek kapcsolatainak rendszere, konfliktusmegoldások elemzése, véleményezése, a konfliktus közvetlen és közvetett okai, a konfliktusok gyökerei, az érdek, a szükséglet, az érzelem megfigyelése. A pedagógusok összehangolt munkájának jelentősége. Kapcsolattartás a szülővel.

7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Fogyatékos személyeket oktató, nevelő, intézményrendszerben

fejlesztő,

szegregált

vagy

integrált



Sorszám



csoport

osztály

1.

magyarázat

x

x

2.

elbeszélés

x

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

x

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x


x x

x


Sorszám

1. 1.1. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Információk önálló x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Szöveges előadás egyéni x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x x ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni x x ismertetése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése x x x Elemzés készítése x x x tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről x x x kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése x x x szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló x x x Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Információk rendszerezése x mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai x munkavégzés irányítással


A 11466-16 azonosító számú Speciális gyógypedagógiai feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Gyógypedagógiai egészségtan

Gyógypedagógiai tantárgypedagógiák

Gyógypedagógiai pszichológia

A 11466-16 azonosító számú Speciális gyógypedagógiai feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK

A gyógypedagógus útmutatása alapján segít a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermek, tanuló, felnőtt óvodai, iskolai, intézményi foglalkozásain, tanóráin, tanórán kívüli, intézményen kívüli tevékenységében A gyógypedagógussal együttműködve segít a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló, felnőtt óvodai, iskolai, intézményi fejlesztő foglalkozásain, a fejlesztő foglalkozáson kívüli és az intézményen kívüli tevékenységében. A gyógypedagógus útmutatása alapján segít a látássérült gyermek, tanuló, felnőtt óvodai, iskolai, intézményi foglalkozásain, tanóráin, tanórán kívüli és az intézményen kívüli tevékenységében A gyógypedagógus útmutatása alapján segít a hallássérült gyermek, tanuló, felnőtt óvodai, iskolai, intézményi foglalkozásain, tanóráin, tanórán kívüli és az intézményen kívüli tevékenységében A gyógypedagógus útmutatása alapján segít a mozgáskorlátozott gyermek, tanuló, felnőtt óvodai, iskolai, intézményi foglalkozásain, tanóráin, tanórán kívüli, intézményen kívüli tevékenységében A gyógypedagógus útmutatásai

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

alapján segít a beszédfogyatékos gyermek, tanuló, felnőtt óvodai, iskolai, intézményi foglalkozásain, tanóráin, tanórán kívüli és az intézményen kívüli tevékenységében. A gyógypedagógus útmutatásai alapján segít a az autista spektrumzavarral küzdő gyermek, tanuló, óvodai, iskolai, intézményi foglalkozásain, tanóráin, tanórán kívüli és az intézményen kívüli tevékenységében. A gyógypedagógus útmutatás alapján segít a dislexiás, disgráfiás, discalculiás tanuló, iskolai, x foglalkozásain, tanóráin, tanórán kívüli és az intézményen kívüli tevékenységében. Tevékenyen részt vesz a gondozási és önkiszolgálási szokások kialakításában Segítséget nyújt a gyógyászati és rehabilitációs eszközök használatában Segítséget nyújt az akadálymentes és biztonságos közlekedés x kialakításában, a közlekedés eszközeinek használatában Segítséget nyújt a speciális x taneszközök és kommunikációs eszközök használatában Kapcsolatot tart a családdal Tapasztalatait, megfigyeléseit megosztja a gyógypedagógussal

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK

A tanulásban akadályozottak és x értelmileg akadályozottak nevelése, oktatása, fejlesztése. A tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermekek önkiszolgálásra nevelésének, kérdései, az önálló életvitel lehetőségei A súlyosan és halmozottan sérült személyek gondozása, higiénés feladatai, fejlesztésük kiemelt területei, az önálló életvitel lehetőségei

x

x

A látássérültek nevelés, oktatása, fejlesztése A látásfogyatékosság hatása a gyermek személyiségfejlődésére A vakok verbalizmusa A vakok lereagáló mozgása

x x x x

A látásfogyatékos gyermek önkiszolgálásra nevelésének, higiénés szokásainak sajátosságai

x

A látássérültek speciális taneszközei, eszközei

x

A hallássérültek nevelés, oktatása, fejlesztése

x

A hallássérült gyermek önkiszolgálásra nevelésének, higiénés szokásainak sajátosságai A hallásfogyatékosság hatása a gyermek személyiségfejlődésére

x

x

A mozgássérültek nevelése, oktatása, fejlesztése

x

A mozgáskorlátozottak speciális taneszközei, eszközei A mozgáskorlátozottak gyógyászati és rehabilitációs eszközei A mozgáskorlátozottság hatása a x személyiség fejlődésére A beszédhiba, beszédzavar fogalma, típusai A beszédfogyatékosság hatása a x személyiség fejlődésére Az autizmus spektrumzavarral élő személyek nevelése, oktatása, fejlesztése, A protetikus környezet fogalma, fajtái A dislexiás, disgráfiás, discalculiás gyermekek fejlesztése A Meixner módszer sajátosságai

x

x

x

x

x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Speciális eszközök, taneszközök, SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Elhivatottság Türelmesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Empatikus készség Adekvát metakommunikáció Segítőkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Körültekintés, elővigyázatosság Áttekintő képesség Figyelemmegosztás

8. Gyógypedagógiai pszichológia tantárgy

62 óra/144 óra*


8.1. A tantárgy tanításának célja A gyógypedagógiai pszichológia tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a sérült ember személyiségfejlődésének pszichológiai sajátosságait, ezzel hozzájárulva az ember lelki működésének teljesebb megértéséhez. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az gyógypedagógiai pszichológia a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, továbbá a pedagógia és pszichológia és általános gyógypedagógia tárgyak elméleti tartalmakhoz.

8.3. Témakörök 8.3.1. A gyógypedagógiai pszichológia alapjai 62 óra/144 óra A gyógypedagógiai lélektan fogalma, célja, feladatai helye a tudományok rendszerében. A fejlődés gyógypedagógiai kérdései, a fejlődés tempójának zavarai Az intelligencia fogalma, megjelenési formái A tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott gyermek fejlődése, az érzékelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás sajátosságai Az analizátorok sérülésének sajátosságai A vakok nyelvi fejlődése A verbalizmus A vakok lereagáló mozgása A hallássérültek észlelése, érzékelése, figyelem, emlékezet jellemzői A hallássérültek beszéde a jelbeszéd jelentősége A mozgássérültek pszichés sajátosságai A beszédsérülés hatása a személyiségfejlődésre Az autista egyén beilleszkedésének problémája A fejlődés kompenzatórikus jellege A társadalmi beilleszkedés sajátosságai A sérült gyermek a családban, anya-gyermek kapcsolat sajátosságai A szülői reakciómódok hatása a fejlődésre



Sorszám



csoport

osztály

1.

magyarázat

x

x

2.

elbeszélés

x

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

x

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x


x x

x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x x x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x x x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x x feldolgozása Információk önálló x x x rendszerezése Információk feladattal vezetett x x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x x x Leírás készítése x x x Válaszolás írásban mondatszintű x x x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x x x Szöveges előadás egyéni x x x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x x x ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni x x x ismertetése szóban Komplex információk körében

3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x x x x x x x x x

8.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 9. Gyógypedagógiai tantárgy-pedagógiák tantárgy

62 óra/144 óra*


9.1. A tantárgy tanításának célja A gyógypedagógiai tantárgy-pedagógiák tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a sérülés specifikus oktatás, - nevelés sajátosságait, a gyógypedagógia speciális eszközrendszerét, ezáltal hatékony és szakszerű segítségnyújtásra legyenek képesek. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az gyógypedagógiai pszichológia a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, továbbá a pedagógia és pszichológia és általános gyógypedagógia tárgyak elméleti tartalmakhoz.

9.3. Témakörök 9.3.1. A nevelés, oktatás, fejlesztés speciális kérdései A tanulásban akadályozott gyermek nevelés, oktatása, fejlesztése A tanulásban akadályozott gyermek speciális taneszközei, eszközei A tanulásban akadályozott, egyén életútja Az értelmileg akadályozott gyermek nevelés, oktatása, fejlesztése Az értelmileg akadályozott, egyén életútja A látássérültek nevelés, oktatása, fejlesztése A látássérültek speciális taneszközei, eszközei A hallássérültek nevelés, oktatása, fejlesztése A hallássérültek speciális taneszközei, eszközei A mozgássérültek nevelése, oktatása, fejlesztése

62 óra/144 óra

A mozgáskorlátozottak speciális taneszközei, eszközei A beszédhiba, beszédzavar fogalma, típusai Az autizmus spektrumzavarral élő személyek nevelése, oktatása, fejlesztése A protetikus környezet fogalma, fajtái A dislexia fogalma, a dislexiás gyermek nevelése, oktatása, fejlesztése A disgráfia fogalma, a disgráfiás gyermek nevelése, oktatása, fejlesztése A discalculia fogalma, a discalculiás gyermek nevelése, oktatása, fejlesztése A Meixner módszer sajátosságai Sérültek a munka világában 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) iskolai tanterem 9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)


Sorszám



csoport

osztály

1.

magyarázat

x

x

2.

elbeszélés

x

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

x

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x


x x

x


Sorszám

1. 1.1.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x x x feldolgozása

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Olvasott szöveg feladattal x x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x feldolgozása Információk önálló x x rendszerezése Információk feladattal vezetett x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x x Leírás készítése x x Válaszolás írásban mondatszintű x x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x x Szöveges előadás egyéni x x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x x ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni x x ismertetése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése x Elemzés készítése x tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése x x szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló x x Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Információk rendszerezése x mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai x munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat x Csoportos versenyjáték x

x x x x x x x x x x x x x

9.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 10. Gyógypedagógia egészségtan tantárgy

62 óra/144 óra*


10.1. A tantárgy tanításának célja A gyógypedagógiai egészségtan tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a

sérült gyermek/felnőtt gondozásának, intézményi ellátásának sajátosságait, valamint a speciális higiénés szokásrendszer kialakításának feltételrendszerét. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Az gyógypedagógiai egészségtan a természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, továbbá a pedagógia és pszichológia tárgyak elméleti tartalmakhoz kapcsolódik.

10.3. Témakörök 10.3.1. Gyógypedagógia gondozás 62óra/144 óra A gyógypedagógiai egészségtan fogalma, célja, feladata A sérült gyermek testi fejlődésének sajátosságai A gyógypedagógia területén gyakran előforduló betegségek, rendellenességek Az epilepsziás gyermek/felnőtt a csoportban A cukorbetegség gyermek/felnőtt a csoportban Az éjszakai ágyba vizelő gyermek/felnőtt a csoportban Teendők lázgörcs esetén A tanulásban akadályozottak speciális egészségtana Az értelmileg akadályozottak speciális egészségtana A hallássérültek speciális egészségtana A látássérültek speciális egészségtana A mozgássérültek speciális egészségtana, gyógyászati segédeszközök A logopédiai munka higiénéje Az autizmus spektrumzavar speciális egészségtana A fogyatékos gyermek pályaválasztásának egészségtani vonatkozásai 10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) iskolai tanterem 10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)




csoport

osztály

1.

magyarázat

x

x

2.

elbeszélés

x

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

x

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

x x

x


szimuláció

9.

x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x x x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x x x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x x feldolgozása Információk önálló x x x rendszerezése Információk feladattal vezetett x x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x x x Leírás készítése x x x Válaszolás írásban mondatszintű x x x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x x x Szöveges előadás egyéni x x x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x x x ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni x x x ismertetése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése x Elemzés készítése x x tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése x szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló x x Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Információk rendszerezése x mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai x munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat x

4.5.

Csoportos versenyjáték

x


A 11688-16 azonosító számú Gondozás és egészségnevelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Gondozási és egészségnevelési alapismeretek

A 11688-16. azonosító számú Gondozás és egészségnevelés megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK

Ismeri az egészségnevelés, egészségvédelem fogalmát, és céljaik megvalósítása érdekében megfelelő gondozási-nevelési módszereket alkalmaz Gondozói tevékenységét támogató kommunikációval kíséri

x

x

A szokásrendszer kialakításban következetesen jár el, építi, alakítja a gyermekek, tanulók utánzástkövető magatartását

x

Tevékenyen részt vesz a gyermek higiénés szokásainak kialakításában

x

Segíti a gyermeket a mosdóhasználat során

x

Tanítja a gyermeknek a helyes mosdóhasználatot

x

Segíti a gyermeket a fogmosás szokásrendszerének kialakulásában

x

Felügyeli a gyermek által használt higiéniai eszközök állapotát: törülközők, fogpohár, fogkefe

x

Segít az öltözködésben Tanítja az öltözködés szabályait Segít a toalett-használat során Megteremti a napközbeni pihenés feltételeit Az ételekkel érintkezve betartja a higiénés előírásokat Felügyeli az étkeztetést Részt vesz a kulturált étkezési szokások kialakításában Figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat a táplálkozás során

x x x x x x x x

Lázat mér, lázat csillapít Sajátos igényének megfelelően gondozza a sajátos nevelési igényű gyermeket

x x

SZAKMAI ISMERETEK

Az egészség fogalma Az egészségvédelem fogalma, célja, feladatai Az egészségvédelem és a nevelés kapcsolata Az egészségnevelés fogalma, célja Az egészségnevelés feladata, területei A higiénés szokások kialakításának területei A személyi gondozás fogalma A személyi gondozás területei A gondozás szerepe a nevelési folyamatban A táplálkozás egészségtana

x x x x x x x x x x

Higiénés szokások kialakítása az étkezések előtt, közben és az étkezést követően

x

Egyéni sajátosságok figyelembevétele táplálkozás során

x

Pszichés hatások jelentősége az étkezésben A kulturált étkezési szokások kialakítása A nyugodt pihenés ideális körülményei A nyugodt pihenés, alvás környezeti feltételei A nyugodt pihenés, alvás pszichés feltételei A helyes életritmus és érzelmi biztonság A lázas gyermek az óvodában Integráltan nevelt, sajátos nevelési igényű gyermekek gondozása A gondozási folyamatban elvárt magatartás, kommunikáció

x x x x x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű beszédkészség

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Szervezőkészség

x

Állóképesség Rugalmasság TÁRSAS KOMPETENCIÁK

x x

Határozottság

x x x

Empatikus készség Közérthrtőség MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Helyzetfelismerés Figyelemöszpontosítás Körültekintés

x x x

11. Gondozási és egészségnevelési alapismeretek tantárgy

139 óra/36 óra*


11.1. A tantárgy tanításának célja Az gondozási és egészségnevelési alapismeretek tantárgy oktatásának célja, olyan tanulók képzése, akik ismerik az óvodában és az iskolában előforduló alapvető egészségügyi, személyi higiéniai, feladatokat és az egészségmagatartás kialakításában a gyermek, tanuló aktuális képességeire építve a differenciált fejlesztés jelentőségét. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A gondozási és egészségnevelési alapismeretek tantárgy közvetlenül kapcsolódik a pszichológia, a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz 11.3. Témakörök 11.3.1. Egészségvédelem Az egészség fogalma Az egészségvédelem fogalma, célja, feladata Az egészségvédelem és a nevelés kapcsolata Az egészségnevelés fogalma, célja Az egészségnevelés feladata, területei A táplálkozás egészségtana Egyéni sajátosságok figyelembevétele táplálkozás során Pszichés hatások jelentősége az étkezésben A helyes életritmus és érzelmi biztonság megteremtésének feltételei A nyugodt pihenés ideális körülményei A nyugodt pihenés, alvás környezeti feltételei A nyugodt pihenés, alvás pszichés feltételei Aktív és passzív pihenés jelentősége

69 óra/18 óra

11.3.2. Személyi gondozás 70 óra/18 óra A személyi gondozás fogalm18 A személyi gondozás területei A gondozás szerepe a nevelési folyamatban A higiénés szokások kialakításának területei Higiénés szokások kialakítása az étkezések előtt, közben és az étkezést követően A kulturált étkezési szokások kialakítása A lázas gyermek a közösségben Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermek személyi gondozásának kérdései A gondozási folyamatban elvárt magatartás, kommunikáció 11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) iskolai tanterem 11.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)




osztály x

1.

magyarázat

csoport x

2.

elbeszélés

x

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

x

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x


x x

x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x x x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x x x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x x feldolgozása Információk önálló x x x rendszerezése Információk feladattal vezetett x x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x x x Leírás készítése x x x Válaszolás írásban mondatszintű x x x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x x x Szöveges előadás egyéni x x x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x x x ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni x x x ismertetése szóban

3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x x

x x x x x x x


A 11470-16 azonosító számú Óvodai nevelési feladatok

megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

A nevelés elméleti alapjai

Nevelési gyakorlat

A 11470-16 azonosító számú Óvodai nevelési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Ismeri az óvodai nevelés sajátosságait Figyel az egyéni sajátosságokra Differenciáltan végzi munkáját Egyezteti a napi nevelési/gondozási feladatok menetét az óvodapedagógussal Segít az óvodapedagógusnak az óvodai tevékenységek során Ismeri az óvodáskorú gyermek helyes életritmusának jellemzőit és megteremti feltételeit A pedagógus instrukciói alapján előkészíti a tevékenységek eszközeit Ismeri az óvodáskor játékfajtáit Kiszűri a balesetveszélyes, sérült eszközöket, játékokat Felügyeli és segíti a gyermekek munkajellegű tevékenységeit Részt vesz az intézményi ünnepélyek, programok előkészítésében, lebonyolításában Részt vesz az intézményen kívüli programok előkészítésében, lebonyolításában Tevékenyen részt vállal a dekorációk elkészítésében és a gyermekekkel együtt dekorál, ajándékot készít, termet rendez Lebonyolítja a vásárlást, számlát kér, elszámol Részt vesz a gyermekek gondozásában, fogadásában SZAKMAI ISMERETEK A nevelés fogalma, színterei A szocializáció fogalma és jellemzői A családi nevelés jelentősége A nevelő, mint modell Az óvodai nevelés sajátosságai A különleges gondozás fogalma Az SNI –s gyermek az óvodában, Inklúzió, integráció, szegregáció Nevelési problémák az óvodában, agresszív és szorongó gyermek a csoportban Az egyéni bánásmód az óvodai dajka tevékenységében Társas kapcsolatok az óvodáskorban

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x

x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

A helyes életritmus jelentősége az óvodában Az óvodai napirend sajátosságai A játék fogalma, fajtái,a játék szerepe az óvodáskorban , játék feltételei Az óvodai dajka szerepe a biztonságos játék feltételeinek megteremtésében Munkajellegű tevékenységek az óvodában, a munka, mint a személyiségfejlesztés eszköze A játék és a munka kapcsolata, az önkiszolgálás és a naposi munka és jelentősége, az óvodáskorban Munkalehetőségek az óvoda udvarán, évszakokhoz kapcsolódó feladatok Az óvodai dajka munkatevékenységekkel kapcsolatos feladatai Az óvodai ünnepélyek, programok A dajka szerepe a programok előkésztésében és lebonyolításában SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott köznyelvi szöveg megértése Köznyelvi beszédkészség Információforrások kezelése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önállóság Türelmesség Felelősségtudat TÁRSAS KOMPETENCIÁK Segítőkészség Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés Figyelemmegosztás Kreativitás, ötletgazdagság

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x

x x

x x x

x x x

12. A nevelés elméleti alapjai tantárgy

206 óra/0 óra*


12.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, olyan ismeretek közvetítése, készségek és képességek fejlesztése, amelynek eredményeként a tanuló az óvodapedagógus közvetlen irányítás mellett képes segítséget nyújtani az óvodai napirend megvalósulásában. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A nevelési alapismeretek tantárgy közvetlenül kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, kommunikáció), természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz. 12.3. Témakörök 12.3.1. A nevelés alapfogalmai Anevelés fogalma, színterei A szocializáció fogalma és jellemzői A családi nevelés jelentősége A nevelő, mint modell Az óvodai nevelés sajátosságai A különleges gondozás fogalma Az SNI –s gyermek az óvodában, Inklúzió, integráció, szegregáció Nevelési problémák az óvodában, agresszív és szorongó gyermek a csoportban Az egyéni bánásmód az óvodai dajka tevékenységében Társas kapcsolatok az óvodáskorban A helyes életritmus jelentősége az óvodában Az óvodai napirend sajátosságai

36 óra/0 óra

12.3.2. Játékpedagógia A játék fogalma A játék fajtái A játék feltételei A játék szerepe a személyiségfejlődésben A játéktevékenység fejlődése az egyes életkori szakaszokban Az óvodai dajka szerepe a biztonságos játék feltételeinek megteremtésében

70 óra/0 óra

12.3.3. Munkajellegű tevékenységek az óvodában Munkajellegű tevékenységek az óvodában A munka, mint a személyiségfejlesztés eszköze A játék és a munka kapcsolata Az önkiszolgálás és a naposi munka és jelentősége, az óvodáskorban Munkalehetőségek az óvoda udvarán Évszakokhoz kapcsolódó feladatok az óvodában Az óvodai dajka munkatevékenységekkel kapcsolatos feladatai

66 óra/0 óra

12.3.4.

Programok az óvodában

34 óra/0 óra

Ünnepélyek, megemlékezések az óvodában Ünnepekhez kapcsolódó népszokások, hagyományok, néprajzi értékeink Közművelődési intézmények helye a szabadidős tevékenységben, kapcsolatuk az óvodával Kulturális programok az óvodában Óvodai kirándulás, előkészítése, szervezése, lebonyolítása Szülői értekezletek jelentősége

12.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Iskolai tanterem 12.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)




csoport

osztály

1.

magyarázat

x

2.

elbeszélés

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x

x

x

x

x


x x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x x x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x x x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel

1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

Hallott szöveg feldolgozása x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x feldolgozása Információk önálló x x rendszerezése Információk feladattal vezetett x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű x x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x x Szöveges előadás egyéni x x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x x ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni x x ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Információk rendszerezése x mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai x munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat x Csoportos versenyjáték x

x x x x

x x x x x

12.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 13. Nevelési gyakorlat tantárgy

448 óra/0 óra*


13.1. A tantárgy tanításának célja A gyakorlat célja, hogy a tanulók betekintést nyerjenek az óvodáskorú gyermeket gondozónevelő intézmények szakmai munkájába, megtapasztalják a napirend jelentőségét az óvodáskorú gyermek fejlődésében. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, – kommunikáció) természetismeret (biológia) műveltségterületek , valamint „A nevelés elméleti alapjai” tárgyak tartalmához. 13.3. Témakörök 13.3.1. Az óvodáskorú gyermek tevékenységeinek megfigyelése 448 óra/0 óra A szorgalmi időszakban lebonyolításra kerülő szakmai gyakorlat: az iskola által meghatározott rendszerességgel történik, a gyakorlati hellyel egyeztettet időpontban. A

gyakorlat helyszínét az iskola maga választhatja meg. A szakmai gyakorlat lebonyolítása az iskola által elkészített beosztás alapján csoportosan és egyénileg történhet. A tanulók az oktató elméleti előkészítése után a kijelölt intézményben (óvodában) hospitálnak, illetve az óvodáskorú gyermekek körében gyakorlati tevékenységet folytatnak. A megadott szempontok alapján feljegyzéseket készítenek, az adott intézményben tapasztalt szakmai munkáról. A tanulók tapasztalataikat a foglalkozásokat vezető pedagógus bevonásával elemzik, a látottakat megbeszélik.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

13.4. óvoda



Sorszám



csoport

osztály

1.

magyarázat

x

2.

elbeszélés

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x

x

x

x

x


x x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése x x x Tapasztalatok utólagos x x x ismertetése szóban

1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


A 11544-16 azonosító számú Konyhai és udvari feladatok az óvodai dajka tevékenységében megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Konyhai és udvari feladatok

A 11544-16 azonosító számú Konyhai és udvari feladatok az óvodai dajka tevékenységében. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Ismeri az óvoda konyhájával, étkeztetéssel kapcsolatos higiénés előírásokat Átveszi az ételt a szállítótól Ügyel az ételek megfelelő hőmérsékletére Megméri az étel hőmérsékletét, maghőmérőt használ Szükség szerint melegíti az ételt Szabályozza a hűtési láncot Az ételt tálaló kocsira helyezi és szétosztja csoportlétszámnak megfelelően Előkészíti az étkezésekhez szükséges eszközöket Részt vesz a tálalásban, kiszolgálásban Elkészíti a reggelit és az uzsonnát Gyümölcsöt hámoz, szeletel Ismeri a mosogatás szabályait, lépéseit, mosogatógépet használ Ismeri és betartja a mosogatószerek tárolásának szabályait Tárolja, elhelyezi az ételmaradékot Felügyel a keresztszennyeződés elkerülésére Ügyel a hűtőszekrényben elhelyezett ételek tárolásának szabályaira, ételmintát vesz Takarítja a konyhát Ápolja, locsolja az udvar növényzetét Felássa, locsolja a homokozót Tisztán tartja az óvoda előtti a járdát A szemetet szelektív tárolóba helyezi SZAKMAI ISMERETEK Betartja az óvoda konyhájával, étkeztetéssel kapcsolatos higiénés előírásokat, a konyhában tartózkodás rendjét A beszállítás és az ételek átvételének szabályai A tálalókonyha Az ételek szakszerű tárolása és tálalása az óvodában Az étel hőmérséklete, maghőmérséklet, maghőmérő a melegítés szabályainak betartása A hűtés szabályai A hűtési lánc

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x

A tálalás, kiszolgálás szabályai az óvodában A csoportban történő tálalás szabályai A mosogatás higiénéje, szabályai, lépései, a mosogatógép használatának szabályai Mosogatószerek tárolásának szabályai Az ételmaradék tárolása A keresztszennyeződés elkerülése Az ételminta-vétel szabályai, lépései, eszközei A hűtőszekrényben elhelyezett ételek tárolásának szabályai A konyha takarításának szabályai Veszélyhelyzetek az óvoda konyhájában Az óvoda udvarának tagolása, növények az óvoda udvarán Hinták, csúszdák, mászókák, homokozó az óvoda udvarán Évszakokhoz kapcsolódó feladatok az óvoda udvarán SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Kézírás Szakmai nyelvű beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezőkészség Elhivatottság Rugalmasság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Empatikus készség Kompromisszumkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés Figyelemösszpontosítás Körültekintés



14. Konyhai és udvari feladatok tantárgy

72óra/0 óra*


14.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az óvodában történő tálalás, kiszolgálás higiénés előírásait, valamint az óvodai konyha tisztántartásának eljárásait, legyen képes megteremteni a gyermek biztonságos udvari tevékenységének feltételeit. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy közvetlenül kapcsolódik a természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, valamint a Gondozás és egészségnevelés szakmai modul tartalmaihoz. 14.3. Témakörök 14.3.1. A tálalás, kiszolgálás szabályai 36 óra/… óra Az óvoda konyhája, étkeztetéssel kapcsolatos higiénés előírások, a konyhában tartózkodás rendje A beszállítás és az ételek átvételének szabályai A tálalókonyha Az ételek szakszerű tárolása és tálalása az óvodában Az étel hőmérséklete, maghőmérséklet, maghőmérő a melegítés szabályainak betartása A hűtés szabályai A hűtési lánc A tálalás, kiszolgálás szabályai az óvodában A csoportban történő tálalás szabályai A mosogatás higiénéje, szabályai, lépései, a mosogatógép használatának szabályai Mosogatószerek tárolásának szabályai Az ételmaradék tárolása A keresztszennyeződés elkerülése Az ételminta-vétel szabályai, lépései, eszközei A hűtőszekrényben elhelyezett ételek tárolásának szabályai A konyha takarításának szabályai Veszélyhelyzetek az óvoda konyhájában 14.3.2. Az óvodaudvar karbantartása Az óvoda udvarának tagolása Növények az óvoda udvarán Mérgező növények veszélyei Hinták, csúszdák, mászókák, homokozó az óvoda udvarán Az udvari játékok karbantartásának szabályai A biztonságos udvari játék megteremtésének feltételei Évszakokhoz kapcsolódó feladatok az óvoda udvarán A gyermekek körében végezhető tevékenységek az óvoda udvarán 14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) iskolai tanterem

36 óra/… óra



Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.


x x

csoport

osztály x x

x x

x x x x

x x x x



Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x x x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x x x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x x feldolgozása Információk önálló x x x rendszerezése Információk feladattal vezetett x x x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x x x Leírás készítése x x x Válaszolás írásban mondatszintű x x x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x x x

2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4..4. 4.5.

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x


A 11543-16 azonosító számú Takarítási feladatok az óvodai dajka tevékenységében megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Takarítási ismeretek

A 11543-16 azonosító számú Takarítási feladatok az óvodai dajka tevékenységében megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Ügyel az óvoda rendjére, tisztaságára Betartja a munkavégzésre vonatkozó biztonsági előírásokat Munkavégzés közben megfelelő munka, illetve védőruhát használ Tisztítószereket tárol, használ, adagol Tisztán tartja az óvoda helyiségeit, berendezéseit Fertőtlenítő takarítást végez, fertőtleníti a játékokat, fogmosó-eszközöket, fésűket Portalanít, Felmossa a padlózatot, ablakot tisztít, szőnyeget tisztít Kezeli az elektromos kisgépeket: az automata mosógépet, vasalót, porszívót Mossa, vasalja, varrja a textíliákat, áthúzza az ágyneműt Gondozza a szobanövényeket SZAKMAI ISMERETEK Az óvoda rendje, tisztasága A takarítás fogalma A tisztító- és ápolószerek típusa, a tisztító- és ápolószerek felhasználási területei A takarítás során használt anyagok, eszközök, hagyományos tisztítószerek A tisztítószerek tárolásának, használatának szabályai, a veszélyek figyelemkeltő jelölései A gyermekek körében végezhető munkatevékenységek Elektromos kisgépek biztonságos használata, érintésvédelmi szabályok az óvodában A textíliák mosása, vasalása A porszívózás szabályai Növénygondozás a csoportszobában A szennyező anyagok kezelése, tárolása SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezőkészség Elhivatottság Megbízhatóság

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Empatikus készség Kompromisszum készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Módszeres munkavégzés A környezet tisztántartása Gyakorlatias feladatértelmezés

x x x x x x

15. Takarítási ismeretek tantárgy

72óra/0 óra*


15.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megismerje az óvoda takarításhoz szükséges tisztítás-technológiai eljárásokat, eszközöket, fertőtlenítő vegyi anyagokat, a különböző felületek takarításának, fertőtlenítésének folyamatát, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeinek szabályait. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy kapcsolódik a természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz. 15.3. Témakörök 15.3.1. Takarítási technikák 72 óra/0 óra Az óvoda rendje, tisztasága A takarítás fogalma, fajtái A tisztító- és ápolószerek típusa, a tisztító- és ápolószerek felhasználási területei A takarítás során használt anyagok, eszközök, hagyományos tisztítószerek A tisztítószerek tárolásának, használatának szabályai, a veszélyek figyelemkeltő jelölései A gyermekek körében végezhető munkatevékenységek Elektromos kisgépek biztonságos használata, érintésvédelmi szabályok az óvodában A textíliák mosása, vasalása A porszívózás szabályai Növénygondozás a csoportszobában A szennyező anyagok kezelése, tárolás A takarítás során használt védőruházat 15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) iskolai tanterem 15.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)




csoport

osztály

1.

magyarázat

x

2.

elbeszélés

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

5.

vita

6.

szemléltetés

x

x

x

x x


7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x

x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x x x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x x x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x x feldolgozása Információk önálló x x x rendszerezése Információk feladattal vezetett x x x rendszerezése Komplex információk körében Esetleírás készítése x x x Elemzés készítése x x x tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről x x x kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése x x x szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló x x x Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Információk rendszerezése x mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai x munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat x Csoportos versenyjáték x


A 11676-16 azonosító számú Családpedagógiai alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Fejlődéslélektani alapok

Mentálhigiénés alapismeretek

Pedagógiai szociológia

A 11676-16 azonosító számú Családpedagógiai alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Tiszteletben tartja a csoportjába, osztályába járó gyermekek, tanulók valamint családtagjaik értékeit, autonómiáját Munkáját előítélet- mentesen, és a szakmai titoktartás szabályai szerint végzi Betartja szakmai kompetenciahatárait Együttműködik más szakemberekkel Felismeri az egyéni, családi és krízishelyzeteket Felismeri a család elemi életfeltételek hiányát Megérti, újrafogalmazza a problémát A felismert problémát megoldandó feladatként értelmezi Támogatja a problémamegoldást Keresi a kialakult probléma háttereit

x x x x

x x x x x x x x

Értelmezi, kezeli a családon belüli, valamint a család és az intézmény között kialakult konfliktusokat, alkalmazza a konfliktuskezelési technikákat.

x

x

Konszenzusra, kompromisszumra törekszik

x

Együttműködik pedagógusokkal, szaktanárokkal, szociális szakemberrel, a családokkal történő együttműködés elősegítése érdekében

x

Felismeri a családi diszfunkciókat Részt vesz a családról szóló információgyűjtésben Elősegíti az intézmény és a család interakciót, kommunikációját Észleli a gyermek, tanuló pszichés állapotának változásait, problémafeltárást végez

x

x

x

x x x

SZAKMAI ISMERETEK A család fogalma Családtípusok A család, mint közösség A család, mint interakció A család rendszerelméletű modellje A család fejlődése, életciklusai A család funkciói

x x x x x x x

x

A családi funkciózavaraiból adódó jelenségek, családi konfliktusok Devianciák megjelenése a családban Hátrányos helyzet fogalma Veszélyeztetettség fogalma Iskolakerülés és családi reakciók Gyermekszegénység megjelenése Fiatalkorú bűnöző a családban A krízis fogalma, krízishelyzetek a családban A biztonságos kötődés és szerepe a gyermeki személyiség alakulásában A család, mint támogató rendszer, és mint problémaforrás Az emberi szükségletek rendszere Családi mentálhigiéné fogalma A család és a gondozó-nevelő, nevelő-oktatató feladatot végző intézmények integrációjának problémái A konfliktus fogalma, típusai Konfliktuskezelési stratégiák Az előítélet fogalma, típusai, az előítéletes személyiség

x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x Olvasott, írott köznyelvi és szakmai szöveg x megértése Köznyelvi és szakmai szöveg írására x Szakmai nyelvű beszédkészség x Szakmai nyelvű beszédkészség x Információforrások kezelése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezőkészség x Elhivatottság x Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Konfliktusmegoldó készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Tervezés Kreativitás, ötletgazdagság

x x x x x x x x x x

x x

x

x x x

x x

x x x x

16. Pedagógiai szociológia tantárgy

206 óra/0 óra*


16.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek és elemzéseket végezzenek azon társadalmi közösségekről (elsősorban a családról) amelyek körülveszik a gyermeket, tanulót és meghatározzák teljesítményét az intézményben és az intézményen kívül. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A pedagógiai szociológia tantárgy kapcsolódik a kommunikáció-magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, – kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz. 16.3. Témakörök 16.3.1. Családtan Család és társadalom A család fogalmának megközelítései A fejlődési családmodell A család szerkezete A család funkciói A család biológiai funkciói A család szocializációs funkciói A család gazdasági funkciói A család fejlődési életciklusai A család rendszerelméletű modellje A család, mint támogató rendszer, és mint problémaforrás Családi szerepek és szerepkonfliktusok Családi konfliktusok típusai Családi konfliktusok feloldása Az iskolakerülés és a családi reakciók Fiatalkorú bűnöző a családban A büntethetőség jogi kérdései A büntetés pszichés hatásai a fiatalkorú egyénre Devianciák megjelenése a családban A gyermekszegénység kérdései A család és az intézmény kapcsolatrendszere

92 óra/0 óra



Sorszám



csoport

osztály

1.

magyarázat

x

2.

elbeszélés

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x

x

x

x

x


x x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk önálló x rendszerezése Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x Leírás készítése x Válaszolás írásban mondatszintű x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás egyéni x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x ismertetése szóban

2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Komplex információk körében Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

x

x x x x x x

16.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 17. Mentálhigiénés alapismeretek tantárgy

57óra0 óra*


17.1. A tantárgy tanításának célja A mentálhigiénés szemléletmód megalapozása, a lelki egészségvédelem alapfogalmainak megismertetése. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A mentálhigiéniai alapismeretek tantárgy kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, – kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, továbbá a nevelés elméleti tartalmakhoz. 17.3. Témakörök 17.3.1. Családi mentálhigiéné A mentálhigiéné fogalma A család, mint a mentálhigiéné tárgya Az emberi szükségletek rendszere Az emberi szükségletek sérülése A család lelki egészségének tényezői A krízis fogalma Krízishelyzetek a családban A család elégtelen, hibás működése Az elhanyagolás A hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az óvodában, iskolában A túlkötés problémái Krónikus konfliktusok, veszélyeztetett családok Veszélyeztetett gyermek, tanuló az óvodában, iskolában A konfliktus fogalma, típusai

57óra0 óra

Konfliktuskezelés stratégiák Koordináció a pedagógusokkal, egészségügyi és szociális szakemberekkel 17.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) iskolai tanterem 17.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)


Sorszám



csoport


osztály

1.

magyarázat

x

2.

elbeszélés

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x

x

x

x

x x x


Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) csoport- osztályegyéni bontás keret

1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása

1.2. 2. 2.1. 2.2.

Információk önálló rendszerezése x x Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése x x Szöveges előadás egyéni x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése x x szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése x x szóban Komplex információk körében

2.3. 2.4. 3.

x

x

x x x


3.1. 3.2.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról

x x

x x

4.3.

Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló

x

x

x

x

4.5.


A 11677-16 azonosító számú Kapcsolattartás formái családokkal megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Kpcsolattartás elmélete

Kpcsolattartás gyakorlata

A 11677-16 azonosító számú Kapcsolattartás formái családokkal. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x x x

x x x

x

x

x x x

x x x

x

x

x x x x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

FELADATOK Tiszteletben tartja a csoportjába, osztályába járó gyermekek, tanulók valamint családtagjaik értékrendjét, autonómiáját Munkáját előítélet- mentessen, és a szakmai titoktartás szabályai szerint végzi Betartja szakmai kompetenciahatárait Együttműködik más szakemberekkel A zsakemberrel együttműködve előkészíti a családlátogatást Felveszi a kapcsolatot a családdal Időpontot egyeztet Ismeri a család megfigyelésének szempontjait Vezeti a családlátogatás jegyzőkönyvét Szükség esetén a szakemberrel együttműködve a család számára segítséget ajánl Folyamatos kapcsolatot tart fennt a családdal Előkészíti a szülői értekezletet Előkészíti a fogadó órát Előkészíti a nyílt napot: értesíti a szülőt, felkészíti a gyermeket, tanulót, termet rendez Munkadélutánokat szervez Intézményi programokat, ünnepélyeket szervez Meghívót készít Aktualizálja a hirdetőtáblát, telefonál, e-mailt ír Bevonja a családot az intézményi programokba, ünnepélyekbe A gyermek érdekében a külön élő szülőket békés kapcsolattartásra ösztönzi Családi, iskolai élet rendezvényein a gyermek, tanuló aktív részvételét támogatja Felhívja a gyermekek figyelmét a szabadidő hasznos eltöltésére Részt vesz a szülővel történő segítő beszélgetésen Kultúráltan öltözködik, illendően viselkedik SZAKMAI ISMERETEK A családdal történő kapcsolattartás szükségessége, jelentősége A családdal történő kapcsolattartás formái A családlátogatás

A családlátogatás előkészítésének lépései Kapcsolattartás formái, szabályai Kommunikáció a szülővel A családlátogatás megfigyelési szempontjai A megjelenés, öltözet, viselkedés illemtana Szülői értekezlet jelentősége, szerepe Fogadó órák jelentősége, szerepe Nyílt napok jelentősége, szerepe Munkadélutánok jelentősége, szerepe Intézméyni programok, ünnepélyek SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai nyelvű beszédkészség Információk kezelése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezőkészség Megbízhatóság Pontosság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Konfliktusmegoldó készség Kpcsolatteremtő készség Tolerancia MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Tervezés Problémaelemzés, problémafeltárás

x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

18. A kapcsolattartás elmélete tantárgy

108 óra/0 óra*


18.1. A tantárgy tanításának célja A kapcsolattartás elmélete tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók betekintést nyerjenek az óvodák és iskolák szakmai munkájába, ismerjék meg a családdal történő kapcsolattartás formáit, tájékozódjanak a kapcsolatfelvétel módjairól, ezáltal szélesítsék szakmai tudásukat. 18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, – kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, továbbá a „Kapcsolattartás gyakorlata” tantárgyhoz. 18.3. Témakörök 18.3.1. Kapcsolatteremtés a családdal 36 óra/0 óra A kapcsolattartás jelentősége A kapcsolattartás formái A családlátogatás, előkészítése A szülővel történő kapcsolatfelvétel formái, szabályai A kommunikáció szabályai, illemtana A családlátogatás szerepe, gyakorisága, a felkészülés és lebonyolítás lépései A családlátogatás megfigyelési szempontjai A családlátogatás jegyzőkönyve A megjelenés, viselkedés, öltözet illemtana A szülői értekezletek, szerepe, gyakorisága, a felkészülés, és lebonyolítás lépései A fogadó óra szerepe, gyakorisága, a felkészülés, és lebonyolítás lépései A nyílt napok szerepe, gyakorisága, a felkészülés, és lebonyolítás lépései Munkadélutánok szerepe, gyakorisága, a felkészülés, és lebonyolítás lépései Az intézményen belüli programok, ünnepélyek formái, fajtái, a felkészülés, és lebonyolítás lépései Pedagógusok összehangolt munkájának jelentősége 18.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) iskolai tanterem 18.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)


Sorszám



csoport

osztály


1.

magyarázat

x

2.

elbeszélés

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x

x

x

x

x x x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 3. 3.1. 3.2.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk önálló x rendszerezése Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése x Válaszolás írásban mondatszintű x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás egyéni x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni x ismertetése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése x x Elemzés készítése x x tapasztalatokról

3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x

x x

x

x x x x x x

18.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 19. A kapcsolattartás gyakorlata tantárgy

108 óra/0 óra*


19.1. A tantárgy tanításának célja A gyakorlat célja, hogy a tanulók betekintést nyerjenek a pedagógiai gyakorlatba, az óvodák és iskolák szakmai munkájába. Legyen alkalmunk megfigyelni a pedagógus és a család kapcsolattartásának folyamatát, tájékozódni a kapcsolatfelvétel módjairól, és formáiról, valamint megfigyelőként részt venni a különböző rendezvényeken. 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, – kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, továbbá „A kapcsolattartás elmélete”tantárgyhoz 19.3. Témakörök 19.3.1. A családdal történő kapcsolattartás formáinak megfigyelése, problémahelyzetek elemzése 108 óra/0óra A megfigyelés módszerének alkalmazása, etikai szabályainak betartása Pedagógusok összehangolt munkájának megfigyelése Az intézmény napirendjének megismerése A családdal történő kapcsolattartás módjainak megfigyelése a gyakorlatban A szülővel történő kulturált kommunikáció megfigyelése a gyakorlatban A családlátogatás előkészítésének és lebonyolításának megfigyelése a gyakorlatban, segítségnyújtás a dokumentáció előkészítésében A családlátogatások jegyzőkönyvének elemzése, értelmezése A szülői értekezletek, előkészítésének és lebonyolításának megfigyelése a gyakorlatban A fogadó óra előkészítésének és lebonyolításának megfigyelése a gyakorlatban A nyílt napok előkészítésének és lebonyolításának megfigyelése a gyakorlatban, részvétel és segítségnyújtás a programon

Munkadélutánok előkészítésének és lebonyolításának megfigyelése a gyakorlatban Az intézményen belüli programok, ünnepélyek előkészítésének és lebonyolításának megfigyelése a gyakorlatban, részvétel és segítségnyújtás a programon Szituációs feladatok megoldása a családdal történő kapcsolattartás témakörben 19.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) óvoda, általános iskola 19.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)


Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.


x x

csoport

osztály x x

x x

x x x x

x x x x



Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x feldolgozása Információk önálló x rendszerezése

1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x x Leírás készítése x x Válaszolás írásban mondatszintű x x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x x Szöveges előadás egyéni x x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x x ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni x x ismertetése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése x Elemzés készítése x tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről x kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése x szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló x Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Információk rendszerezése x mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai x munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat x Csoportos versenyjáték x


A 11678-16 azonosító számú Kommunikáció és viselkedéskultúra megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

Kommunikáció

A 11678-16 azonosító számú Kommunikáció és viselkedéskultúra megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Alkalmazza a verbális és nonverbális és kommunikáció módjait Használja a kommunikációs technikákat Alkalmazza a kommunikáció hatékonyságát fokozó tényezőket Képes meggyőző kommunikációjával hatni a hallgatóságára Munkájában megteremti az eredményes közlési folyamat feltételeit Kommunikációjában szem előtt tartja a 4É-t. (érthető, értelmes, érdekes, értékes) Alkalmazza az eredményes kapcsolatépítés, kapcsolattartás szabályait, elvárásait Alkalmazza a helyzetnek megfelelő megszólítási és köszönési formákat Betartja a metakommunikáció távolsági zónáit, szabályozza térközét Betartja a telefonálás illemtanát Kommunikációja során igyekszik a bizalmi légkör kialakítására Kulturáltan öltözködik, kiemelten figyel testi higiénéjére SZAKMAI ISMERETEK A kommunikáció fogalma, jelentősége A verbális kommunikáció A nonverbális kommunikáció A külső megjelenés, mint metakommunikáció A tér, a térköz Kommunikációs technikákat, gesztusok jelentőség A közvetlen emberi kommunikáció csatornái A kommunikáció hatékonyságát fokozó tényezők A meggyőző kommunikáció Az eredményes közlésfolyamata feltételei 4É a kommunikációban (érthető, értelmes, érdekes, értékes) Kapcsolatteremtés szabályai Kapcsolatépítés, kapcsolattartás szabályai, elvárásai



Bemutatkozás illemtana – az első benyomás jelentősége Köszönési formák Megszólítás Távolsági zónák, térközök Telefonálás illemtana Írásbeli, szóbeli közlések illemtana Bizalmi légkör kialakítása Divat, öltözködés, smink, testi higiéné SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai nyelvű beszédkészség Információforrások kezelése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezőkészség Elhivatottság Önállóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Udvariasság Kompromisszumkészség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés Figyelemösszpontosítás Körültekintés

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

20. Kommunikáció tantárgy

139óra/0óra*


20.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, a verbális és nonverbális kommunikációs technikák olyan szintű elsajátíttatása, melynek birtokában a tanuló képes lesz gondolatának, véleményének a közösségi normák szerinti megfogalmazására, álláspontjának megvédésére, indoklásra és érvelésre. 20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom, történelem, a társadalmi és állampolgári ismeretek, etika műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, valamint a „Kapcsolattartás elmélete” és a „Kapcsolattartás gyakorlata” tantárgyak tartalmaihoz. 20.3. Témakörök 20.3.1. Kommunikáció a pedagógiai folyamatban A kommunikáció fogalma, jelentősége A verbális kommunikáció A nonverbális kommunikáció A külső megjelenés, mint metakommunikáció A tér, a térköz Kommunikációs technikák, gesztusok jelentősége A közvetlen emberi kommunikáció csatornái A kommunikáció hatékonyságát fokozó tényezők A meggyőző kommunikáció Az eredményes közlésfolyamata feltételei 4É a kommunikációban (érthető, értelmes, érdekes, értékes) Kapcsolatteremtés szabályai Kapcsolatépítés, kapcsolattartás szabályai, elvárásai Bemutatkozás illemtana – az első benyomás jelentősége Köszönési formák Megszólítás Távolsági zónák, térközök Telefonálás illemtana Írásbeli, szóbeli közlések illemtana Bizalmi légkör kialakítása

139 óra/0óra

Divat, öltözködés, smink, testi higiéné

20.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) iskolai tanterem 20.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 20.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám



csoport

osztály

1.

magyarázat

x

2.

elbeszélés

x

3.

kiselőadás

x

4.

megbeszélés

x

5.

vita

6.

szemléltetés

7.

projekt

x

8.


x

9.

szimuláció

x

10.

szerepjáték

x

x

x

x

x


x x


Sorszám

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Tanulói tevékenység szervezési kerete Alkalmazandó eszközök és (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma felszerelések csoport- osztályegyéni bontás keret Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló x feldolgozása Olvasott szöveg feladattal x vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása x jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett x x feldolgozása Információk önálló x rendszerezése

1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Információk feladattal vezetett x rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése x Leírás készítése x x Válaszolás írásban mondatszintű x kérdésekre Tesztfeladat megoldása x Szöveges előadás egyéni x felkészüléssel Tapasztalatok utólagos x ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni x ismertetése szóban Komplex információk körében Esetleírás készítése x Elemzés készítése x tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről x kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése x szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló x Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos x szövegfeldolgozás Információk rendszerezése x mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai x munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat x Csoportos versenyjáték x

x


ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT I. Öt évfolyamos oktatás közismereti képzéssel 10. évfolyamot követően 140 óra 11. évfolyamot követően 140 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. A 10. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma: Összefüggő szakmai gyakorlat: Az összefüggő gyakorlat lebonyolítására a nyári szünetben kerül sor, ezért alkalmazkodni kell a gyakorlati helyszínen folyó munka tartalmához, a tanév rendjéhez így az összefüggő nyári gyakorlat teljesíthető: óvodában, vagy óvodáskorú gyermekeket ellátó intézményben, pl. gyermekotthonban. A gyakorlat helyszínét az iskola maga választhatja meg. A szakmai gyakorlat lebonyolítása az iskola által elkészített beosztás alapján csoportosan és egyénileg történhet. A tanulók az oktató elméleti előkészítése után a kijelölt intézményben (óvodában) hospitálnak, illetve az óvodáskorú gyermekek körében gyakorlati tevékenységet folytatnak. A megadott szempontok alapján feljegyzéseket készítenek, az adott intézményben tapasztalt szakmai munkáról. A tanulók tapasztalataikat a foglalkozásokat vezető pedagógus bevonásával elemzik, a látottakat megbeszélik. A 11. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma: Összefüggő szakmai gyakorlat: Az összefüggő gyakorlat lebonyolítására a nyári szünetben kerül sor, ezért alkalmazkodni kell a gyakorlati helyszínen folyó munka tartalmához, a tanév rendjéhez. Az összefüggő nyári gyakorlat sajátos körülmények között is teljesíthető, pl: nyári tábor, erdei iskola, sporttáborok, és egyéb óvodai, iskolai programok lebonyolítása keretében. A szakmai gyakorlat lebonyolítása az iskola által elkészített beosztás alapján csoportosan és egyénileg történhet. A tanulók az oktató elméleti előkészítése után a kijelölt intézményben (óvodában, iskolában) hospitálnak, illetve a gyermekek tanulók körében gyakorlati tevékenységet folytatnak. A megadott szempontok alapján feljegyzéseket készítenek, melynek tartalmaznia kell az adott intézmény struktúrájáról, ellátási formáiról, a foglalkozások/tanórák megfigyeléséből, fejlesztési, módjairól, a szakértői munkáról szerzett elméleti és gyakorlati ismereteket is. A tanulók tapasztalataikat a foglalkozásokat vezető pedagógus bevonásával elemzik, a látottakat megbeszélik. II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 160 óra Az 1. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma: Összefüggő szakmai gyakorlat: Megvalósítható, bármely fogyatékos személyt ellátó, oktatónevelő, fejlesztő intézményben, integrációban vagy szegregációban. A szakmai gyakorlat lebonyolítása az iskola által elkészített beosztás alapján csoportosan és egyénileg történhet. A tanulók az oktató elméleti felkészítése után a kijelölt intézményben hospitálnak, illetve a sérült személyek körében gyakorlati tevékenységet folytatnak. Bekapcsolódnak a sérült személyek önkiszolgálási és gondozási tevékenységeibe. A megadott szempontok alapján feljegyzéseket készítenek, melynek tartalmaznia kell az adott

intézmény struktúrájáról, ellátási formáiról, a foglalkozások/tanórák megfigyeléséből, fejlesztési, módjairól, a szakértői munkáról szerzett elméleti és gyakorlati ismereteket is. A tanulók tapasztalataikat a foglalkozásokat vezető pedagógus bevonásával elemzik, a látottakat megbeszélik. Megfigyelik és bekapcsolódnak a sérült személyt ellátó, oktató-nevelő, fejlesztő intézmény napirendjébe, a szervezési feladatokba, a programok előkészületeibe, lebonyolításába. Megismerkednek sérülés-specifikus eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal. ”

2.63. S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) IV. PEDAGÓGIA ágazathoz tartozó GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Recommend Documents