228. szám, január

1

228. szám, 2015. január 2 eper Online előadások a felkészüléshez

3 Kultúr Ingyenes múzeumok, amikről nem is tudtál

4-5 Egyetem: osztatlan tanárképzés Osztatlan siker Kísérleti baglyok

14 Mi van a „mi van”-nal? Mit csinál ma egy filozófus nálunk?

16 A filozófus tragi-komédiája Történetek és anekdoták híres filozófusokról

18 Vizsgázáshoz Elmondjuk, hogyan vizsgázz

20 Kritikus 6-7 Riport

A vizsgarendszer kritikája

elte Könyvtár munkálatok és nyitás

22-23 Zene 8 Az emberarcú filozófia Intézeti bemutató

12 Miért nem akarunk kihalni?

Speakers of Zion interjú Cheek to Cheek kritika

24 Vizsgaanekdoták

Pamflet a filozófiáról

Főszerkesztő: Zámbó Gergő, [email protected] Főszerkesztő-helyettes: Bíró Eszter, Stemler Diána Vendégszerkesztő: Oláh János Olvasószerkesztő: Vályi Dániel Korrektor: Bencze Norbert Főmunkatárs: Kovács Kristóf Irodalmi rovat: Biró Krisztián Felelős kiadó: Sujtó Attila elte btk hök elnök Terjesztés: Szekeres Mónika Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Betűtípus: FF Meta, Chronicle Szerkesztőség: 1088 Budapest, Múzeum körút 4. H épület Megjelenés: 2000 példányban, kéthetente Felhasznált képek forrásai: Wikipédia, Oregoni Egyetemi Könyvtár, elte, bme meme Mindenkori elérhetőségünk: [email protected]

2

Kultúr

Kultúr

Első Pesti Egyetemi Rádió

Kultúra egy karnyújtásnyira

Egy kisbaba selypítve azt mondja: eper, aztán pedig meghallgatok egy előadást a Pink Floyd zenei világáról, a derivatív értékpapírokról vagy Hume filozófiájáról. (Hoppá, nem pont ezen az előadáson ültem tavaly ilyenkor? De.) Ha még nem állt volna össze a kép: az Első Pesti Egyetemi Rádió (eper) műsorát hallgatom. A rádió 2004 óta sugározza adásait az elte Bölcsészkarának Múzeum körúti épületéből. Az adáskörzet ugyan jobb napokon is csak négy-öt kilométerre terjed – ahogy magáról vallja, a Deák tér környékén már csak a házak felett repkedő verebek hallják –, de az interneten folyamatosan elérhető az aktuális műsor. Ez a program nagyrészt kétfajta adást kínál. Egyfelől az elmúlt években, évtizedekben elhangzott egyetemi előadásokat, másrészt elte-s diákok által összeállított beszélgetős és hírműsorokat. Ezek mellett hallgathatunk a gyerekkorunkat (vagy inkább a szüleinkét) megidéző hangjátékokat, népdalokat és egyetemi események tudósításait is – a bölcsészkari háborús emlékmű átadását is közvetítették. Mindezek mellett külön figyelmet érdemelnek a rádió szignáljai, amelyekben hol egy vicces kedvű fiú ajánlja az epret – ha unod a banánt –, hol egy tündéri (hangú) kisbaba kéri, hogy hallgasd őket. De az összes műsor közül az első kettő az – egyetemi előadások és beszélgetős műsorok –, ami különösen nekünk, egyetemistáknak tesz nagy szolgálatot. Aki érdeklődik a rádiózás, a média világa iránt, bátran csatlakozhat az eper szerkesztőségéhez. Ám az is bekerülhet ebbe a világba, aki nem számít rá. Így jártam én is, amikor gyanútlan elsőévesként felvettem az eper rádió, podcast sorozatok gyártása című órát. Elképzelésem sem volt, mik azok a podcastok, de legalább az eper jól hangzott.

Bölcsésznek lenni életforma: sál, szemüveg, kávé, könyvekkel tömött táska, és persze egy vékonyka pénztárca. A külsőségeken túl életünk sokkal fontosabb részét jelenti a művészeti fogékonyság, a kultúrára való igény. Érdeklődésünk azonban néha anyagi okok miatt elméleti síkon marad, csak emlegetjük, hogy el kellene menni, hogy meg kéne nézni. Ezt elkerülendő, összeszedtünk Jó pár olcsó vagy teljesen ingyenes programot. Az olyan estékre, amikor nincs erőtök semmi hasznosat csinálni, de úgy elmennétek valahová, viszont nem szerveztetek semmit, tökéletes megoldásnak kínálkozik a Nemzeti Színház, ahol minden este 18.00 után 500 forintba kerülnek a last minute jegyek. A 476-6868-as telefonszámon lehet érdeklődni, mennyi hely van még szabadon aznap estére. A Hagyományok Házának előadásai is hasonló megoldást kínálnak. A last minute jegyeik 700 forintosak, két órával az előadás kezdete előtt lehet lecsapni rájuk, érdeklődni a [email protected] vagy a (+36-1)-225-6056-os számon tudtok. Itt a nagyszerű előadások megtekintésén kívül jótékonykodni is lehet. Vásárolhatók úgynevezett felfüggesztett jegyek 600 vagy 1500 forintért, amelyeket olyan emberek kapnak meg, akik nem engedhetnék meg maguknak, hogy jegyet váltsanak. Ajándékozzunk kultúrát! Ha más programra vágynátok, vagy ezeket a lehetőségeket már a végletekig kimerítettétek, akkor is csupa színes ajánlat vár rátok. Akár a hónap minden hétvégéjén járhatjátok a különböző múzeumokat anélkül, hogy ez egy forintba is kerülne nektek. Minden hónap első hétvégéjén ingyenesen megtekinthetők Érden a Magyar Földrajzi Múzeum állandó kiállításai: a 3276 expedíciós nap, a Magyar utazók, földrajzi felfedezők, illetve A Kárpát-medence tudományos feltárói címmel.

Online hallgatható egyetemi előadások és műsorok

2

Aztán a félév végére eljutottam odáig, hogy puszta lelkesedésből leutazzam Gércére (Sárvár mellett van, három-négy órányira Pesttől) azért, hogy egy kőzetről készítsek interjúkat, és egy teljes rádióadást állítsak össze belőlük. Azt hiszem, ez kellően bemutatja, mennyire ösztönző a légkör, és milyen hihetetlen fejlődést képes kicsikarni az emberből – természetesen még ezután is bőven van hova képeznem magam. A tanulság ebből mindenesetre az, hogy a médiások minden félévben indítanak egy-két olyan kurzust, ahol az óra anyaga a rádiózás: az eper-nél nyugodtan kísérletezhetsz műsorvezetéssel, interjúkészítéssel, de még a hangvágásba és az adásszerkesztésbe is belekóstolhatsz. Ha viszont ezek egyáltalán nem érdekelnek, nem akarsz a médiában elhelyezkedni és téged különben is csak a különböző japán írásrendszerek nemek szerint eltérő használata érdekel… tehát lehetsz bárki, az eper akkor is segíteni fog: régi és még régebbi előadások teljes anyaga hallgatható a rádióban véletlenszerű sorrendben – ha csak unatkozol –, és a honlapon tárgykörök és tanárok szerint rendezve – ha vizsgára készülnél. Például a mindenkinek kötelező, alapozó filozófiatörténet kurzust Ruzsa Ferenc előadásában „ülhetjük” végig, de olyan szaktekintélyeket is hallgathatunk, mint Gósy Mária (területe a fonetika és a pszicholingvisztika) vagy Bérczi Szaniszló (planetológia, anyagfizika). Mint ez utóbbi példából is látszik, a rádió egyáltalán nem szűkül csupán a bölcsészhallgatók igényeinek kielégítésére; számtalan természettudományos és néhány, a tudományosság határterületén mozgó előadást is sugároz: a kagylósrákok életétől kezdve a természetes családtervezésen keresztül egészen a rockoperák történetéig bármit meghallgathatnak az érdeklődők. • www.eper.elte.hu Gregor Lilla

Ingyenesen látogatható híres múzeumok

Minden hónap első vasárnapján szintén ingyenesek a Magyar Természettudományi Múzeum és a Néprajzi Múzeum állandó kiállításai. A Természettudományi Múzeum ajánlatai közé tartozik, hogy bemutatja a dinoszauruszok korát Magyarországon, valamint elénk tárja egy korallzátony, illetve egy gömbkupola alatt kialakított afrikai mocsár életét. A Néprajzi Múzeum A magyar nép hagyományos kultúrája kiállításban a 18. század végétől az első világháborúig tartó korszak öltözködését, lakáskultúráját, ünnepeit stb. mutatja be. Ez csak a kezdet: minden hónap harmadik szombatján a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításai is csupán a lelkes látogatókra várnak, teljesen térítésmentesen. A hónap utolsó hétvégéjén a Budapesti Történeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum ajtajai állnak tárva azok előtt, akik kíváncsiak tartalmukra. A hónap utolsó vasárnapjain a Ludwig Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum, valamint a Közlekedési Múzeum várja a látogatókat. Használjátok ki ezeket a lehetőségeket, menjetek el olyan helyekre is, amelyek elsőre talán nem hangzanak érdekesnek – mindegyik csak többé tesz benneteket, és fantasztikus, egyedülálló élményekben lehet részetek. (Az infókat a Faninfó szolgáltatta számunkra.) Patkó Dóra

3

Egyetem

Egyetem

Osztatlan siker?

Az osztatlan tanárképzés 2013-as újraindítása óta számos nehéz feladatot állított az Egyetem, a Kar és főleg a hallgatók elé. Valamiért az osztatlan tanárszakosok nem is illeszkednek úgy be a Kar életébe, mint a ba-s és az ma-s hallgatók – ennek miértjére keressük a választ. „Osztatlan siker?” Sokakat megkérdezhetnénk erről, akik a 2013 őszén újraindított osztatlan tanárképzésben tanulnak vagy tanítanak, de a jelenlegi helyzetben, azt hiszem, a válasz egy tömör „Nem!” lenne. A kérdés maradjon is költői, foglalkozzunk inkább a megoldandó problémákkal, és közben ne feledkezzünk meg arról a pozitív irányról, amit néhány közeltmúltbéli változás mutat! Az biztos, hogy a rendszeren bőven van fejlesztenivaló, nem csak az oktatásban, a tantervekben, hanem a hallgatói hozzáállásban is. Ez utóbbi külön figyelmet érdemel – hangsúlyozom, enyhén pesszimista, egyéni vélemény következik. Tegyük fel, hogy egy alapszakossal beszélget egy magyar-történelem osztatlan tanárszakos diák. Mi az alapszakos első gondolata egy papíron nem

kell figyelni, és lehet több is a feladat, az sem kizárt, hogy ez a közösség zártabb. Ezt a zártságot azonban a körülmények eredményezik: a két (illetve a pedagógiai-pszichológiai felkészítéssel együtt három) szakhoz tartozás a külsősök részéről egy „majd a másik” hozzáálláshoz vezetett. Az egyik szak a másiktól, az egyik kar a másik kettőtől várja a hallgatók aktivizálását. Az egyetemen belüli kommunikáció sem mutat szignifikáns javulást, így a karok végképp elszakadnak egymástól. Miért ne foglalkozhatna ezzel minden olyan szak, ahol van osztatlan tanárképzés? Miért ne képviseljük mindenhol ezt a sajátos, hibridszerű, egyelőre oktatásában is rémesen kidolgozatlan rendszert? Csak utána kell kicsit számolni, a ba-s szakok három évesek, az osztatlan szakok öt, illetve hat évesek, így a jelenlegi magas létszámot követve pár éven belül az osztatlanos hallgatók a bölcsészkar felét fogják kitenni. Ezt felismerte a Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata, és most már több intézet képviseletében tevékenykednek osztatlanos képviselők. A lépés az intézeti képviseletek között akár sajátos kapcsokat is létrehozott, hiszen nem csak a szakpár valamennyi eseményében érintettek, de a ppk-s ügyekben is. Az osztatlan siker még messze van, csupán az első lépéseket tettük meg felé, és mint az osztatlan tanárképzés újraindításának első tesztalanyai, mindenképpen meg szeretnénk alapozni a hatékony képviseletet a jövő osztatlanos generációi számára is. A pesszimista kezdetektől egy optimista befejezésig szeretnénk eljutni a gyakorlatban is. Ehhez nem kell más, csak szorgalom, munka, lelkesedés, szeretet, nyitottság és – Ti. • Müller Dávid

„Miért ne foglalkozhatna ezzel minden olyan szak, ahol van osztatlan tanárképzés?” is a btk-ra fölvett hallgatóról, aki két szakon tanul, igazából se ide, se oda nem tartozik teljesen? Mert megoszlik az érdeklődése, vagy mert nem kiabálja, hogy „Csak a magyar!”, vagy „Csak a… bármi!”, mert van másik szakja is. Ráadásul, ha ttk-s, akkor még a Rumadait sem biztos, hogy úgy rázza, mint egy igaz btk-s. Gondolkozhat így, de ez ellentmond a valóságnak. Mindenkit húz valamerre a szíve, de az osztatlan tanárszak nem vezet identitászavarhoz, és végképp nem skizofrén helyzet. Talán több mindenre

4

A kísérleti baglyok 12 helyett 7 pontja

Elsőnek lenni általában jó dolog: megnyerni a sörivóversenyt vagy elöl állni a kk-s pizzáért állók sorában. Viszont egy új képzés legelső évfolyamának hallgatójaként már kevésbé szerencsés a helyzet. A tanárképzést tavaly szeptemberben alakították vissza osztatlanná körülbelül fél évet szentelve a tervezésnek, ami láthatóan nem volt elegendő ahhoz, hogy megfelelően működjön egy egyre magasabb létszámú képzési ág. Nézzük meg: Mit kívánnak a tanári szakok? Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Sokan gondolják úgy, hogy a tanár szakosok jóval kevesebb tudással rendelkeznek, mint a ba-sok, ezért nem foglalkoznak velük elég-

A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését. Avagy: „Azt, hogy hogyan kell kezelni egy agresszív, deviáns viselkedést mutató gyereket, azt nem itt a ppk-n fogjátok megtanulni, hanem az iskolában.” Rendben. Értem. Köszönöm. Nem célom a reflexiók, önreflexiók hatékonyságát vizsgálni, de valahogy fontosabbnak érzem, hogy ne a leendő iskolámban szembesüljek elsőként egy valódi pedagógiai problémával. Úrbéri viszonyok megszüntetése. A ppk-n félévenként előkerül egyegy iskolalátogatási feladat, amiben végre testközelből láthatok egy diákot, de mindig kérdéses, hogy hova is mehetek el vidékiként, ha a kurzust vezető tanár semmilyen alternatívát nem ajánl föl. Egyenlőség, szabadság, testvériség! – Te most tényleg tanár akarsz lenni? Jézusom! De hát az a sok gyerek, meg fegyelmezés, éhen fogsz halni… – Igen! Egyedül más emberek hozzáállásán nem tudsz változtatni, de ez nem azt jelenti, hogy meg kell hajolnod a másik világnézetének. Unio. „Akkor most én asszimilálódjak a btk-ba?” Ha tanáris gólya vagy, vagy ismersz egyet, kérlek, küldj egy üzenetet a holvannakatanarisgolyak@gmail. com-ra, vagy lépj be az elte btk osztatlan tanárképzés csoportba a Facebookon, mert Unio. Ugyanis korábbi követelésünk teljesült: Esküdtszék. Képviselet egyenlőség alapján. A tanár szakosoknak is vannak hallgatói érdekképviselőik, akikhez bármikor fordulhattok kérdéseitekkel, problémáitokkal. • Nagy Barbara

„Ne a leendő iskolámban szembesüljek elsőként egy valódi pedagógiai problémával” gé, lenézik őket. Ez az elgondolás nem teljesen alaptalan, hiszen a középiskolásnak elegendő csak a szakpárja egyikéből emelt szintű érettségit tennie, hogy bekerüljön az egyetemre. De már az első ppk-s órán a fejébe verik, hogy Pygmailon-hatás csak pozitív irányban jó. Évenkénti országgyűlést Pesten. Azaz inkább ne. Az évekre előre látható, nem félévről félévre változó képzés hatalmas segítség lenne. Amellett hogy felismernék a növekvő létszám jelentette kihívásokat, mint például a létszámarányos órameghirdetést. Felelős minisztériumot Buda-Pesten. Tulajdonképpen mit is csinál a tkk? Erre a kérdésre általában a tanár szakosok egy 2004-es japán film címével válaszolnak: Nobody knows.

5

Riport

Titkok könyvtára – a Szent Radiátor küldetés Nagy felháborodást váltott ki, amikor az Egyetemi Könyvtár június 16-án, a vizsgaidőszak kellős közepén hirtelen bezárt. A közhangulat akkor sem javult, amikor kiderült, a tervezett október 31-i nyitás helyett egészen 2015. január 5-ig zárva tart majd. Most, a munkálatok végéhez közeledvén alkalmunk volt egy exkluzív túrát tenni a sitthegyek és összetolt asztalok közt. Kalauzunk Gulyás Katalin, a könyvtár közönségszolgálati osztályának vezetője volt. Bár az épület mind szerkezetileg, mind a tanulást segítő terek kialakítása szempontjából és esztétikai megjelenését tekintve is jelentős felújításért kiált, megfelelő források hiányában erre egyelőre nem volt lehetőség. A mostani korszerűsítés fedezetét az a 2013-ban elnyert támogatás jelenti, amit az épület energetikai felújítására lehetett fordítani. Ennek keretében 249 millió forintból cserélték le a nyílászárókat, és a teljes fűtési rendszer megújítására is sor került. A beruházáshoz kapcsolódóan minden olvasóteret kifestettek, a parkettát felcsiszolták. A mostani felújítás jelentősen javítja az épület fenntarthatóságát, illetve a könyvtári dolgozók, diákok és látogatók komfortérzetét. A legnagyobb változás a szabadpolcos, azonnal kölcsönözhető állomány létrehozása mellett az, hogy egy ideiglenes olvasótermet is létrehoztak, ahol 28 hely várja a tanulni vágyókat. A termekbe wifit is telepítenek. Nagyban gyorsítja a kölcsönzés folyamatát, hogy az eddigi papír alapú kikérési rendszer helyét átveheti az elektronika. Ezentúl akár otthonról is ki lehet majd kérni bármelyik kötetet. A kutatók pedig

6

távolról is elérhetnek minden digitalizált kéziratot, amit eddig csak a könyvtárban tanulmányozhattak. De miért a késés? Az 1876-ban átadott épület az elmúlt évszázadban több átépítésen, rekonstrukción esett át, amelyeknek tervdokumentációja nem állt teljes körűen rendelkezésre. Így a tervezetthez képest több, előre nem látható akadályba ütköztek a kivitelezés során. Speciális beépítések is történtek, amelyek gyártása és érkezése eltért a betervezett szállítási időtől. A túra Ahogy beléptünk az épületbe, rögtön megcsapta orrunkat a friss festék szaga. A hatalmas nyüzsgés sehogy sem illett össze a könyvtár méltóságával. Utunk először az ideiglenes olvasóba vezetett, ami, be kell vallanunk, elég szűkösre sikerült, ráadásul eldugott bejáratát nem sokan fogják elsőre megtalálni. Szerencse, hogy ez csak ideiglenes volt, mostanra ez elvileg megoldódott. Visszatértünk a megszokott útvonalra, jól esett az ismerős környezet. Az impozáns információs pult bizalomgerjesztő. Itt nem éreztem volna olyan elhagyatottan magam, mint amikor kis

gólyaként először próbáltam meg rendelést leadni a kis gyűrött cédulámon. Ezen a helyen már el is kezdték visszatölteni a könyvállományt, hiszen már itt is a szabadpolcos rendszer fog működni. A régi olvasótermek megmaradtak régi funkciójukban, de a korábbi csendes elmélyülésre alkalmatlanok lesznek a megnövekedett forgalom miatt – véli Gulyás Katalin. A régi kutatóterem és a folyóiratolvasó is változatlanul vár mindenkit. Nem lesz észrevehető a változás – annál is inkább, mert a régi

„Nem is hinnénk, milyen helyen kell a raktárosnak keresnie” ismerős bútorok maradtak helyükön a kormányzati bútorbeszerzői moratóriumnak köszönhetően. Bárki is véste bele Zsófi nevét balról a harmadik asztalba, megnyugodhat. Az emlék megmaradt! A könyvtár legimpozánsabb terme minden bizon�nyal a Díszterem, avagy a Nagyolvasó. Az itt található Lotz-freskók sajnos egy beázás következtében igencsak megrongálódtak. A Díszterem fenségessége komor homályba burkolódzott. A terem közepén ös�szetolt bútorok, a radiátorok kibontva, Garay elfektetett mellszobra komoran mered a plafonra. A terem utcafront felőli fala felállványozva. Az ember hirtelen úgy érzi, mintha a sixtusi kápolna születését látná, és megilletődve nézi a komoly szerkezetet. Csodás látvány, de mennyivel jobb lesz ez, ha elkészül. A mostani felújítás keretében nem csak az ablakokat, hanem az üvegplafont is kicserélik. A munkások

levonulása után kezdődhet meg majd csak a freskók restaurációja. Emiatt a januári nyitás után még hosszú ideig nem élvezhetjük a Díszterem megszokott látványát. Amint kész lesz, ez is visszakapja olvasótermi funkcióját. Bejártuk a raktár depresszív labirintusát is. A műemlékraktár még ugyanolyan impozáns, mint bármelyik olvasó. A rejtett járatok zöld vas csapóajtóikkal, klausztrofób folyosóikkal mintha rémálmainkból léptek volna elő. Ezt az érzést csak fokozzák a felújítás idejére felhúzott védőfalak. Ezek védik a könyveket a portól és az illetéktelen behatolóktól. A hely szűkössége miatt létrehozott rengeteg félemeletet üvegtéglákkal választották el egymástól. Néhány helyen a téglákból letörtek darabok, itt akár kezet (jó, inkább ujjat) is rázhatnánk az alattunk tevékenykedő könyvtárossal. Nem is hinnénk, hogy milyen környezetben kell megtalálni a kétmillió dokumentum közt azt az egyet, amit mi kértünk. Tisztelet a könyvtárosoknak! Nagy munkát végeznek. Ahogy nagy munkát végeztek az egész felújítás közben. Június 16-tól január 5-ig dolgoztak, minden reggel hattól este hétig. Ők helyezték biztonságba a dokumentumokat, ők ügyeltek a munkákra, és ők tették ki a polcokra a rengeteg könyvet. A felújítás alatt is húszan dolgoztak a könyvtárosok közül, az építkezésen pedig összesen száztizenkilenc munkás vett részt. Ha kételkednénk az elvégzett munka nagyságában, csak gondoljunk ezekre a számokra. Valóban nem feltűnő a változás. Nem lett új könyvtárunk. De olyan lett, amilyennek lennie kellett volna már eddig is. Ahogy azt január ötödikétől a vizsgázó tömeg is lemeózhatja majd. • Kovács Kristóf

7

Filozófia

AZ EMBErARcÚ FIlozÓfia Mi a filozófia? Mi a létjogosultsága ennek a tudománynak napjainkban? Miért és hol üldözték a xx. század egyik legnagyobb filozófusát homárok? A következő oldalakon a Filozófia Intézet mindennapjairól olvashattok Oláh János intézeti képviselő közreműködésével, és halkan megjegyeznénk: a filozófia valami sokkal fenségesebb, több, mélyebb és értékesebb tudás, mint egy kötelező filótöri bevezető óra. Először 2011 szeptemberében jártam a Filozófia Intézetben, amit a bölcsészhallgatók döntő többsége csak a kötelező filozófiatörténet miatt ismer. Meglepett, hogy a kampusz sarkában, az ijesztően szürke és rácsos ablakokkal díszített I épületben van, sötét alagsori termekkel, azoknak még sötétebb folyosóival. Egy emelettel feljebb a Finnugor Tanszék azonban már vonzóbb külalakot mutatott, még feljebb haladva a Filozófia Intézet két emeletének lépcsőfordulóiban már freskók csodálhatóak meg. A sárga folyosók falain a díszítés kimerül a szórólapokban, a hirdetőtáblákban és egy-két francia nyelvű plakátban. Sajnos az oda járók 90%-a nem érti őket, pedig híres filozófusokat vagy hozzájuk kapcsolható műveket mutatnak be. Én sem találtam erre még magyarázatot, de azóta fel lett újítva

8

az épület, ami most már hívogatóan sárga. Végülis nem a francia plakátokért látogatjuk a Filozófia Intézetet, hanem hogy az ország legelismertebb tudósaitól tanulhassunk. A legtöbb szaktól eltérően itt pár tanegységet leszámítva a tárgyak nem épülnek egymásra, ennek előnye és hátránya is van. Ha valaki friss érettségivel a kezében egyből neki akar esni a Lét és időnek, szabad az út, de csak akkor ajánlott, ha már van előképzettsége, ha tisztában van az ókori és 19. századi filozófusok munkáival. Ennek ellenére nem egyszer esett már meg, hogy a gólyák a kortárs filozófia órán tapasztalták meg, hogy egy kukkot sem értenek. Hasonló a helyzet a Logika Tanszéken is, ahová népszerűsége miatt minden évben több külföldi hallgató is jelentkezik mesterképzésre, emiatt

számos csábító, angol nyelvű kurzust vehetnek fel kezdő alapszakosok is. Később csalódottan mondják, hogy nem értik a kvantum-elmélet filozófiai megközelítéseit angolul. Nehézségük ellenére ezek a tárgyak is mind hozzájárulnak a szak színességéhez. Egy olyanhoz, amely nem csak Heideggerből és Gödel-tételekből áll: ha valakinek futja kredittel, idővel és energiával, végigutazhatja az egész filozófiatörténetet Thalésztól John Rawlsig. A Filozófiatörténet 1. a preszókratikusoktól kezdve Platónig halad, az ókori filozófiát a Filozófiatörténet 2.-vel lehet befejezni, amely Arisztotelésztől a késő hellenizmusig jut el. Jellemző a korszakra, hogy arra lehetőség sem adódik, hogy teljes egészében abszolválja bárki is, ugyanis a munkák csak elenyésző része maradt ránk. A középiskolás filozófiatanárom még év végi ötöst is ígért annak, aki elolvassa Hérakleitosz összes művét, ugyanis tőle tényleg csak pár töredék maradt fent. A Filozófiatörténet 3. a középkort foglalja magában, és ebből az következne, hogy erre épül a Filozófiatörténet 4., csakhogy az újkori filozófia (erős túlzással élve) azzal indult, hogy a középkor egészét, finoman fogalmazva, maga mögött hagyta.

Nem is foglalkoztak vele szívesen, egy-két kritikai megjegyzést leszámítva. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy ez valamilyen vallásellenes elv miatt történt volna, közel sem erről van szó, hanem arról, hogy a középkori filozófia tetemes része puszta logika, már teljesen eltávolodott magától az embertől, a társadalomtól, az emberi megismeréstől, s így tovább. Hangsúlyozandó, hogy ez nem az egész korszakra értendő (Szent Tamás mai napig maradandót és meghatározót alkotott, de mások mellett ott van Abelard híres Etikája is), és nem minden egyes szerzőre. De amikor a klasszikus egyetemek diákjai szó szerint ráírták a saját gondolataikat a már jóval előttük végzett hallgatók Arisztotelész-kommentárjaira, és az utánuk végzettek is hasonlóan tettek, egy idő után betelt a pohár. A középiskolákban magyar- vagy történelemórákon az újkor eszmetörténetét általában letudják annyival, hogy cogito ergo sum, antiklerikalizmus és „vissza a természetbe”. Descartes híres kijelentése azonban sokkal, de sokkal többet takar, mint azt az átlag ember gondolja, vagy mint amen�nyire a középiskolában (már ha egyáltalán) tanítják. Mindamelett, hogy egy teljes ismeretelmélet

9

Filozófia

Filozófia

„Mit hoz létre az igazságosság? Nem azt, hogy a lélek egyes részei a természet rendje szerint uralkodnak és szolgálnak egymásnak?” Platón (mely probléma az etika és a társadalomfilozófia mellett ekkor dominánsan központi kérdés volt, maga a Filozófiatörténet 4. is ezt a korszakot, az újkort öleli fel) konklúziója, emellett még több, a mai napig tartó filozófiai problémának egyik tárgya vagy éppenséggel alapja, kiindulópontja. Az antiklerikalizmus még megállja a helyét, de a legtöbb filozófus ennek ellenére is vallásos maradt, a rousseau-i híres mondat pedig egyszer sem lett úgy leírva, ahogy ma rengetegen hangoztatják. Egyszerűen arról van szó, hogy a civilizáció megrontja az emberiséget, azonban Rousseau szerint már lehetetlen visszajutni a természeti állapotba. A Filozófiatörténet 5. kurzuson Kanttól kezdve a német idealizmuson át egészen a 19. század végéig eljuthat a hallgató, a Filozófiatörténet 6. pedig ennek a folytatása egészen a hatvanas évekig. A három kötelező filozófiatörténet szeminárium–kollokvium pár mellett a filozófia diszciplínái közül is kötelezően választani kell legalább négy szeminárium–kollokvium

10

párt. Ezek lehetnek politikafilozófiai, társadalomfilozófiai, etikai, vallásfilozófiai, metafizikai, ismeretelméleti, elmefilozófiai és nyelvfilozófiai kurzusok. Ezen diszciplínák között számos helyen felmerül, vagy éppenséggel át is szövi őket a logika mint tudományt megalapozó segédtudomány, amelyből szintén kötelező elvégezni egy szeminárium-kollokvium párt. Ezen a hallgatókat az arisztotelészi logikától kezdve a modern korig vezetik el. Szerencsére, mivel alapozótárgy, megkímélnek minket az igazán nehéz elméletektől. Szintén kötelező tárgy – ami más szakok figyelmébe is ajánlható – a szemináriumi dolgozat író szeminárium. Legyen annyi elég róla, hogy annak, aki elvégzi, jobb lesz a szövegértelmező készsége, és egy szemináriumi dolgozattal sem lesz többé problémája. Végül, de nem utolsó sorban pedig, a legtöbb humántudományban felmerülő nehézség itt is jelen van. Nevezetesen: megérteni a korábbi korokat,

mind a gondolkodást, mind az embereket, mind a társadalmat, mind a nyelvet, stb… Ez itt sincs másképp, az évszázadok során filozófiai elméletek tömkelegét értették félre. Ezt igyekszenek kiküszöbölni az idegennyelvű szakszövegolvasásokat felölelő kurzusok, melyeket angol, német, francia, ógörög, illetve latin nyelveken lehet felvenni. Befejezésképp egy anekdota, amit a hétköznapjaimból emeltem ki, és példaként használok fel az eddigiek mellé, felhívva arra a figyelmet, hogy az ember igenis lépten-nyomon filozófiába botlik, akár tud róla, akár nem. Egyszer láttam Facebookon egy, természetesen coelhói sztratoszférában dorbézoló

„Az évszázadok során filozófiai elméletek tömkelegét értették félre” képet, rajta egy afrikai és egy európai kisgyerekkel, alatta pedig valami ilyesmi szöveggel: a barátság az, amikor két lélek egymásra talál. A felirat feltételezett szerzője nem más volt, mint Arisztotelész. Ez így mind szép és jó lenne, csak ebből az látszik, hogy sem a kép készítője, sem pedig a megosztója nem volt jártas az ókori logikában, nem ismerte az akkori viszonyokat, sem a látásmódot. Arisztotelésznek ugyanis egyik híres szillogizmusának az egyik premisszája az, hogy „Minden ember fehér”. (Szerencsére az emberiség már eljutott odáig, hogy ha ezt ma kellene leírnia, leginkább valahogy így hangozna: “A jog előtt minden ember egyenlő.”) Oláh János Filozófia Intézeti Képviselet elnöke

„A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék” Arisztotelész

11

Filozófia

Filozófia

Jean-Paul Sartre

„mihelyt az ember magárahagyatottságában rájött, hogy ő az értékalkotó, attól kezdve csak egyet akarhat: ez a szabadság, minden érték alapzata”

Miért nem akarunk kihalni? Pamflet a filozófiáról

Egy alkalommal megpróbáltam egyszerre tudományos és filozófiai cikket írni a hungaropesszimizmus körül kialakult párbeszédről, méghozzá fiatal értelmiségieknek. Szorongató helyzetbe kerültem. Manapság hitelesebb a szociológia, a pszichológia vagy az egzakt természettudomány nyelvén szólni, s az általában vett véleménynyilvánítást rájuk hagyni. Ennek oka többek közt, hogy a filozófiai tevékenységről és képzésről szóló általános ábrándok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Nem filozófus az, aki csupán rákérdezett a lét értelmére. Még kevésbé az, akinek alternatív magyarázatai rövidre zárták a fejtegetéseket. A filozófia inkább olyasmi, mely előre leszögezett és leszűkített fundamentumok és keretek nélkül próbál összefüggéseket keresni és megérteni. Előzetes ítéleteit nem a korstílus tárából kölcsönzi, inkább nyitva hagyja a lehetőségek horizontját.

12

Először is, általában minden kijelentésnek, gondolatnak, megnyilvánulásnak (és hasonló logika alapján folytatható a sor) van valamiféle kiindulópontja. Ezek a kiindulópontok úgy működnek, mint az axiómák; minden további állítás és ismeret igazságának bázisát képzik. Nevezzük ezt tárgyalási univerzumnak. Ez a keret, a kontextus, amelyben nincs egymás melletti elbeszélés, s amelyben vita egyáltalán kialakulhat. A filozófus az az ember, akinek a tárgyalási univerzuma nem kötött, csupán viszonylagos preferenciák jellemzik. Nem számok, nem adatok – hanem minden együttvéve, a filozófus holisztikus szemlélettel rendelkezik. Ismeretanyagával a szociológia, a történelem, a pszichológia és az

„Az európai filozófia nem más, mint egy sor Platónhoz fűzött lábjegyzet” Alfred North Whitehead egyéb tudományok területére is behatol. Manapság csak óvatos szemráncolgatást kap az az orvos, aki a holisztikus, az egész embert tekintő orvoslás kialakítását sürgeti. Az is vívmánynak számít, hogy az iskolákban közelebb akarják hozni a tantárgyakat egymáshoz, hogy a különböző helyeken megszerzett tudást szintézisre tudjuk hozni a gyakorlatban.

„a különböző helyeken megszerzett tudást szintézisre tudjuk hozni a gyakorlatban” Az a vád tehát, hogy a filozófus megrögzött bölcsész vagy szűk látókörű, hatalmas tévedés. Elég csak végigböngészni a kurzuslistát, s olyanokat találtok benne, mint A kvantumfizika filozófiai

„Tulajdonképpen nincs gondolat, amihez ne lehetne hozzászokni” Albert Camus alapjai vagy Logical Foundations of Physical Theories – Special Relativity, stb… Az, hogy elsősorban valaki nem a természettudományok konkrét tanulmányozása felől közelít a kérdésekhez, csak annyit mond, hogy a mai technológiai beállítottságú világ mindennapos ismeretet garantál a kutatások terén (hiszen ez a média egyik kedvenc témája). Ha pedig a tudomány és filozófia között nem lenne átjárhatóság, nem találnánk meg a mai tudományok eredményeit több száz éves filozófiai művek oldalain – nem számokkal, nem biokémiai vegyületekkel, hanem szavakkal és gondolatokkal kifejezve. Természetesen tarthatjuk avittnak a filozófia törekvéseit, melyek több ezer éves emberi tapasztalatokat és gondolkodásmódokat hordoznak. Azonban, ha nem engedjük meg, hogy magától értetődőnek tűnő dolgokat lehessen kikezdeni, nem leszünk képesek a gyökeres változásra. Ha nem adunk teret egy átfogó szemléletnek a globális világban, akkor nem várhatjuk el azt sem, hogy irányjelző partvonalakat lássunk, melyek helyre igazítanának minket a végtelenné tágult világ Ókeánoszán. • Virág Alice

13

Filozófia

Filozófia

Mi van a „mi van”-nal?

Örök kérdés, hogy mi is folyik igazából az I épület termeiben. Mit csinál egy filozófus? Bár ezt csak megtapasztalni lehet, azért megpróbáljuk röviden összefoglalni. Feltéve, ha ez lehetséges. Hányan emlékeznek még az első éves filótöri vizsgájukra? Az egyik kedvencem a feladott szövegek közül az volt, ami arról szólt, hogy mi van. Ez elég könnyű kérdés, oda is volt írva: minden. Akkor mi lesz a következő húsz oldalon, és minek kérdezik a vizsgán? Persze nagyon sokat vitatkozunk azon, hogy mi minden van. Hogy van-e Isten, utóvizsga vagy kupon a Burger Kingbe? Az se kizárt, hogy ezek kapcsolódnak egymáshoz. Szeretjük remélni, hogy igen. Sok mindent megmagyaráznak a ttk-sok, a ppk-sok, a tátk-sok. A fizikus megmondja, hogy miből van a kuponom, a közgazdász megmondja, hogy

miért van értéke, a pszichológus megmondja, hogy miért nem mentem át az utóvizsgámon se. (Hogy sörfüggő lennék...?) A miérteknek viszont soha nincs vége. A filozófusok pedig mindig ott kezdenek el vadul kaparászni, ahol a többieknek az ásója már visszahajlott. Habár sok mindent nem találtunk még, abban biztos lehet mindenki, hogy nagy erőfeszítéssel dolgozunk rajta. Közben pár kávészünet a kk-ban belefér, de sajnos még itt sem lehetünk biztonságban. Mi van, ha valaki drogokat csempészett a kávémba, és most kávézás közben azt hallucinálom, hogy éppen kávézom? Most akkor tévedek, vagy

„A tudományok tulajdonképpeni mozgása saját alapfogalmaik többé-kevésbé radikális és tudatos revíziója. Egy tudomány színvonalát az határozza meg, hogy mennyire képes saját alapfogalmait válságba hozni.” Martin Heidegger tudom, hogy kávézom? Ez legalább annyira tudás, mint amikor az ember nem olvassa el a kötelezőket, aztán véletlenül jól karikázza, hogy B a helyes megoldás. És folytatva a gondolatmenetet, mi bizonyítja, hogy nem hallucináció az egész életem? Vagy hogy nem előző hét csütörtökön jött létre az egész világ, az emlékeimmel együtt? Azért az embernek néha el kell hagyni a merő absztrakció világát. Gyakran órára kell menni, hogy ne bukjunk meg, vagy igazat kell mondanom, ha

„Képtelen vagyok bárkinek bármit megtanítani. Csupán elgondolkodtatni tudom az embereket.” Szókratész 14

„A filozófusok mindig ott kezdenek el kaparászni, ahol mások ásója visszahajlott” valaki kérdez. Az elsővel nincs sok probléma, mert hát megtehetném, hogy nem megyek be, de ez csak nekem lesz rossz. Ha azt mondanám, hogy ezzel tisztában vagyok, de nem érdekel, csak bólintanának:

végülis, te tudod. A második eset kicsit bonyolultabb. Ha azt mondanám, tudom, hogy igazat kéne mondanom, de nem érdekel, nem bólintana nyugodtan senki. Azt mondanák, hogy ez nem választás kérdése, ez kötelesség, méghozzá olyan, ami független attól, hogy mi lenne nekem jó és mi nem. Viszont amikor körbenézek, csak székeket látok, asztalokat, embereket, kötelességeket viszont sehol. Visszatértünk az alapkérdéshez: mi van? Mert nem csak kötelességeket nem látok, de értékeket se, értelmet se, lelkeket se, elméket se, csak tárgyakat, így-úgy-amúgy elrendezve. Lehet, hogy mégis csak el kellene olvasni azt a szöveget, arról, hogy mi van. David Foster Wallace filozófus-író egyszer a következő viccet mondta egy beszédében. Két fiatal hal úszkál a vízben, akik véletlenül találkoznak egy idősebb hallal, aki odaszól nekik: „Jó reggelt fiúk! Milyen a víz?” A két fiatal hal úszik tovább egy ideig, mire megszólal az egyik: „Te, mi a franc az a víz?” Hát, azt hiszem, hogy valami ilyesmi folyik az I épület első és második emeletén.

Susánszky Péter

15

Filozófia

Filozófia

A filozófus tragikomédiája Történetek és anekdoták híres filozófusokról Sajnálatos módon számos filozófus a végletekig teljesítette azt a sztereotípiát, hogy nem élt kiemelkedően vidám életet, de ha esetleg igen, inkább nevezhetjük életét tragikomikusnak, nagy ritkán talán komikusnak. Ízelítő gyanánt íme pár érdekes történet. A városi legenda szerint az első filozófust, Thalészt egyszer körberöhögték, mert sétálás közben is csak az eget kémlelte, így beleesett egy gödörbe. Aztán mint mókás kedvű (természet)filozófushoz illik, hogy megvillantsa bölcsességét és bizonyítsa a tudomány felsőbbrendűségét, előre kiszámította az időjárást, felvásárolt jó időben és jó helyen egy olívaültetvényt, és meggazdagott, majd körberöhögte a többieket.

Személyes kedvencem Szinópei Diogenész, aki saját korában szinte punknak számított. Polgárpukkasztó magatartásával akart tükröt mutatni az elkorcsosult civilizációnak. Gyakran megtörtént, hogy a szervezetében végbement biológiai folyamatok végtermékeit nyilvános helyeken tette közzé. Ha ez önmagában nem lenne elég, nem egyszer nyilvános önkielégítést is végzett.

„Hé, emberek!... Embereket hívtam, nem mocskokat.” „Minden dolog az isteneké. A bölcsek az istenek barátai, a barátok javai pedig közösek. Ennélfogva minden dolog a bölcseké.” Szinópéi Diogenész 16

Sőt, volt olyan, hogy a házigazdát vette célba, mert az egy felirattal tiltotta meg vendégeinek, hogy házában a földre köpjenek. Az ókoron túl, ahol persze szép számmal akadnak még ilyen történetek (például a monda szerint Empedoklész az Etnába vetette magát), a középkori sztorik közül mindössze egyet emelnék ki. Ezt sokan már középiskolából ismerhetik: Abélard és Héolïse történetéről van szó. Már-már szokásos szerelmi történetnek indult, de horror lett a vége: a szerelmesek összejönnek, vígan töltik az időt, a gonosz apuka azonban nem engedi a kapcsolatot, végül aztán megenyhül a szíve, és mégis belemenne a pár házasságába. Azonban adódik egy kis gond: egy félreértés miatt kasztráltatja szegény Abelardot. Szerencsétlen történet, de a fiú önbizalma így sem hagyott alább: magát a legjobb filozófusnak és logikusnak tartotta. Vajon ha ez a baleset nem történik meg, ránk maradtak volna-e azok a nagyrabecsült művei, amelyeket az iratokat másoló szerzetesek őriztek meg az utókornak? Az újkornak számos dolgot köszönhetünk, például a földrajzi felfedezéseket és a természettudományos módszerek, kísérletek fellendítését, kidolgozását. Ma már ennek a gyümölcseit is élvezhetjük, egy megfázást pár nap vagy pár hét alatt kiheverünk némi vitaminnal, teával és gyógyszerrel, és még a tüdőgyulladás ellen is van orvosság. A 17. században azonban ez nem ment ilyen egyszerűen. Francis Bacon, a mélyhűtés wanna-be úttörője télen azzal kísérle-

„Diogenész, aki saját korában szinte punknak számított” tezett, hogy miképpen lehet a hóban lefagyasztani egy csirkét. Pechére annyit járt ki a hidegbe, hogy tüdőgyulladást kapott, és pár napon belül meghalt. Hasonló körülmények között ért véget Renée Descartes élete is. A mai napig meghatározó matematikus és filozófus hírhedten későn kelő volt. Fiatalkorában a jezsuita iskolájában annyira

becsülték, hogy megengedték neki a sokáig alvást, és magánórákat tartottak neki. Így élte vígan életét, egészen addig, amíg 1649-ben Krisztina királynő el nem hívta magához Stockholmba, hogy filozófiát tanuljon tőle. A királynő napi beosztása meglehetősen kötött volt, és a hajnali órákon kívül sehova máshova nem fért be a tanulás. A roppant hidegtől és az állandó korán keléstől a zsenink öt hónappal később tüdőgyulladásban elhunyt. Ma már vannak olyan elméletek, amelyek szerint inkább megmérgezték. Ez a magyarázat jobban is illik egy ilyen nemes elme földi útjának megszakításához. Sajnos, még nem tartják száz százalékig megalapozottnak, ellentétben az első feltételezéssel, ami valljuk be, meglehetősen ironikus, de a kis- és középiskolásoknak ez is rettenetően nyomós érv lenne a koránkelés ellen, ha tudnának róla. A híres filozófusokra szintén jellemző, hogy sokszor pökhendiek, beképzeltek és csuklóból dacosan viselkednek. Schopenhauer például direkt Hegellel egy időben hirdette meg előadásait az egyetemen, azzal a szándékkal, hogy majd megmutatja, ki is a jobb, és kihez járnak be többen. Míg Hegelnél dugig volt a terem, szegény Arthurnál mindössze páran jelentek meg. Szomorúbb, de szebb Kierkegaard sztorija: tudniillik azért hagyta ott élete szerelmét közvetlenül a házasság előtt, mert attól félt, hogy ha beteljesül a szerelem, akkor többé nem fog úgy áhítozni és vágyni kedvese iránt, ezért inkább hosszabb időre elvonult Dániából német területre. Végül pedig egy, az egyetemekhez ismét csak kapcsolódó eset a 20. századból. Wittgenstein egyetemi oktató is volt, azonban a második világháború kitörése után 1941-ben otthagyta cambridge-i professzori állását, és egészen a háború végéig önkéntesként sebesülteket ápolt egy londoni kórházban. Csupán pár diákjával tartott magánbeszélgetéseket. Tette mindezt azért, mert utált egyetemen tanítani.

Oláh János

17

Vizsga

Vizsga

Tanulmányi Kisokos Eljött a vizsgák ideje, mostanra mindenki telitömte magát rengeteg finomsággal, de a vizsgákat is sikeresen kell teljesíteni. Ehhez tudnotok kell néhány fontos információt a vizsgákkal kapcsolatban, ezért összeállítottunk nektek egy praktikus vizsgatájékoztatót, hogy ne vesszetek el Neptun istenség tengerében. A vizsgaidőszak december 15-től január 31-ig tart, melyet a rektori téli szünet szakít meg december 22től január 2-ig – ez utóbbi ideje alatt nem lesznek vizsgák és a Tanulmányi Hivatalban sem lesz ügyfélfogadás. Nulladik tipp: A vizsgákra mindig vigyetek személyi igazolványt! 1.) Meddig lehet egy vizsgáról lejelentkezni? Pontosan 24 órával a vizsga kezdete előttig. Így, ha véletlenül pont reggel fél nyolckor eszedbe jut, hogy másnap reggel nyolckor jelenésed van a nagyinál, aki megtanít bejglit készíteni, ne habozz, már csak fél órád maradt lejelentkezni a vizsgáról, amit valószínűleg csak véletlenül vettél fel aznapra, hiszen már hónapok óta lebeszéltétek a mamóval a randevút. Ezután azonban ne felejts el egy másik időpontra jelentkezni! Anyukád így nagyon hálás lesz, hogy idén nem neki kell szöszölnie a sütivel. 2.) Mi történik, ha nem jelentem meg a vizsgán? Ha éppen otthon feküdtél, mert megégetted a kezed sütés közben, ráadásul valamilyen náthát is elkaptál, nyugodj meg, és kérj igazolást az orvosodtól! Írj egy e-mailt az oktatónak, és vidd be az igazolást a tanszékre! Amennyiben elfelejtettél megjelenni, mert nem tudtad, melyik edényt vegyed meg a süteménysütéshez, és sokáig maradtál az áruházban, az bizony „nem jelent meg”-ként jelenik meg a Neptunban. Ez annyit jelent, hogy egy vizsgaalkalmadat már elhasználtad (lásd: 3. pont), és nem utóvizsgára, hanem normál vizsgaidőpontra jelentkezhetsz újra. 3.) Hányszor vizsgázhatok egy tárgyból? Egy félévben egy tárgyból maximum kétszer vizsgázhatsz. Vigyázat! Az előbbiek alapján, ha elfelejtettél

18

megjelenni a felvett vizsgádon, már csak egy alkalmad maradt. Ez a kitétel az utó-, javító- és „sima” vizsgára összesen vonatkozik. Szóval fontold meg, mikor gyakorlod a kishúgod műanyag sütőkészletével a bejgli elkészítését hajnali kettőkor, a vizsga előtt pihend ki magad! 4.) Mi az az utóvizsga? Látod, nem kellett volna műanyag játékok segítségével gyakorolni a bejgli készítését hajnali kettőkor, utóvizsgáznod kell, mert egyest kaptál! Az utóvizsga az elégtelen érdemjeggyel zárult vizsgaeredmény utólagos javítása. Ha túl sok mákos sütit eszel, talán elfelejted, hogy erre alapból nem jelentkezhetsz, csak ha megbuktál a tárgyból. 5.) Mi az a javítóvizsga? A javítóvizsgára akkor kerül sor, ha teli hassal ültél be a vizsgára, amire hetekig készültél, és a sok mikuláscsoki miatt eltompult az agyad. Ha elégtelennél jobb érdemjegyet szereztél, de úgy érzed, erre többet tanultál, akkor hajrá, itt a javítóvizsgára jelentkezés ideje. Azonban arról ne feledkezz meg, hogy egy vizsgaidőszakban egyetlen egyszer tudsz javítóvizsgázni, tehát jól gondold meg, mennyi csokit eszel reggelire! 6.) Mi az az elhagyott tanegység? Ejnye! Annyi csokit ettél, és olyan jó sütiket készítesz, hogy azt hiszed, elmehetsz cukrásznak is, és nem kell vizsgákra járnod! Az elhagyott tanegység akkor keletkezik, ha így állsz hozzá az élethez, és nem teljesíted a követelményeket, még csak meg sem jelensz a vizsgán, vagy ami a legkellemetlenebb – nem is jeletkezel rá! Figyelj csak, ez rosszabb, mint az elégtelen, hiszen a tanulmányi ösztöndíjad kiszámításákor nem egyes, hanem nullás szorzóval

számol majd az algoritmus, sőt, a kredittúllépésnél és a háromszori tárgyfelvételnél is számít majd. Kerüld a túlzott elbizakodottságot a süteménykészítési képességeiddel kapcsolatban, és maradj a bölcsészetnél, az való neked! 7.) Miért ellenőrizd mindig a vizsgaeredményeket? Mivel az oktatók is szoktak mákos sütit enni, néha történik olyan, hogy eltévesztik a sorokat, és egy másik hallgató jegyét írják be a tied helyére, vagy egyszerűen csak nem írják be a kapott jegyet. Azonban várjatok türelemmel az írásbeli vizsgák után, az oktatóknak hagyjatok időt, mielőtt e-mailekkel bombáznátok őket, hogy mikorra javítják ki a dolgozatokat! Egyetek még egy mákos sütit, és tanuljatok addig a következő vizsgátokra! Hiba esetén kérvényben kérni kell annak módosítását, a vizsgaidőszakot követő 14 napon belül a Neptunon keresztül.

8.) Mi az az e-index? Mivel a papír alapú indexet 2013 szeptembere óta nem használjuk, minden jegy a Neptunban kerül rögzítésre. A szóbeli vizsgák esetében a hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy a Neptunból kinyomtassanak egy igazolólapot, amelyre az oktató majd rávezeti a vizsga eredményét. Ez azért lényeges, mert a szóbeli vizsgának nincs „papír alapú bizonyítéka”, és ezzel tudod igazolni, ha például nem került beírásra a jegyed. További információkért, panasszal, csokoládéval, kérdéssel keressétek fel a szakos tanulmányi referenseiteket, a btk.elte.hu weboldalt, ahol az Ügyfélkapu, GYIK fül alatt megtaláljátok a legfontosabb tanulmányi információkat, vagy írjatok a [email protected]!

19

Kritikus

Kritikus

Vizsgajátszmák Az egyetemi számonkérés kritikája Tudod, hogy nem tudod. A tanár is tudja. Te is tudod, hogy ő tudja, hogy nem tudod. Tudja, hogy mit kérdezzen, hogy ne tudd, de tudod, mit mondj, ha kiderülne, hogy nem tudod... Ismerős? Mintha az életünkért kéne sakkpartit játszani heteken keresztül. Biztos, hogy jól van ez így? Ezen gondolkoztunk el, és kritikával illettük a vizsgarendszert. Tudásátadás A tanár hatalmas tárgyi tudását, tapasztalatát, minden általa valaha elolvasott írást áttölt a diák fejébe, aki ezt – vélhetőleg – majd továbbadja. A tanár így a vizsgaidőszak kezdetére totálisan kiürül, tudását fáradságos munkával utolsó cseppig áttöltötte belénk. A diák feladata: a kapott anyagot változatlan állapotban, hiány nélkül visszatölteni a tanár fejébe. Az átvitel nem lesz teljes. A diákokkal gyakran játszatott információtorzulás játék (egy mondatot változás nélkül végig kell súgni az egész csoporton) sem sikerült még szerintem senkinek. Pedig abban egy mondatot kell átadni változás nélkül, nem egy tudományt. Ebbe a tanár könnyűszerrel belefáradhat, ideges lesz, hogy ennyi marhaságot kell végighallgatnia, amit ráadásul elvileg ő mondott, a diák pedig feszült, hogy valaki másnak kell megfelelnie. Sakk Vannak olyan esetek, amikor a vizsga pontosan emiatt a kialakult rendszer miatt lesz iszonyatosan stresszes, és ettől nehezedik hatalmas nyomás a diákokra. Mivel a tanulók többsége a vizsga előtti pár napban készül fel, pontosan azért, mert maga a levizsgázás, és nem az adott tudományterület iránti lelkes és őszinte érdeklődés motiválja őket, a tudása mindig hiányos lesz, és az okos tanár bármikor tudja, hogy kell megfogni a diákot. Így hát leülnek egymással szembe ádáz vagy néha kedves mosollyal, és mind a ketten tudjuk, hogy kezdődhet a sakkpartihoz hasonlatos vizsgajátszma (és a tanár természetesen mindig jobban ismeri a diák praktikáit). Tudja? Nem tudja? Áhá! Nem tudta! Most jól megfogtam! Terelés, kitérés, elhinteni a tanár kedvenc témáját! Áh, és már beszélhetünk is a jó jegyért a beatköltészetről

20

a francia történelem (!!!) vizsgán. Ha meg végképp lebuktunk, és nem voltunk olyan leleményesek, mint zseniálisan terelni képes társaink, próbálkozhatunk újra a következő fordulóban, mert a Tudás Rendőre bizony grabancon ragadott minket. Mi a baj ezzel az egésszel? Az, hogy ha ilyen módon kérik számon tőlünk az anyagot, és azt a mi részünkről nem kíséri őszinte és lelkes érdeklődés, akár az ötös vizsgát is a teljes tudásanyag felejtése követi. Arról nem is beszélve, hogy nem egyedül vizsgázunk, hanem társainkkal együtt, akikkel így szabályosan versenyhelyzetben vagyunk, hajtunk továbbá az ösztöndíjért is, és kialakul bennünk egy megfelelési kényszer nem csak a tanárok felé, hanem akár magunk vagy a szülői ház irányába. Ez az állandó hajtás, nyomás és vizsgahajrá stresszt és komoly lélektani problémákat eredményezhet, rontva így egészségünket, közérzetünket és életminőségünket. A stressz jelenleg az egész társadalmunk egyik legkomolyabb betegsége (egyetemistáknál még külön jelensége is van: Second Term Blues), aminek ez a számonkérési rendszer is kiváltó oka, ami akár öngyilkossághoz is vezethet. Victor Papanek ír egy konkrét ilyen esetről Design for the Real World című könyvében. Jól van ez így, és tényleg így kellene lennie? Kiből lesz így igazi nagy koponya, aki megváltja majd a világot? Látom magam előtt Shakespeare-t is, aki benn ül az angol irodalom órán, és számonkérik tőle az anyagot, a tanár pedig kijavítja szavait: „Nem! Ez így nem helyes! Rossz a metrum! Meg mi ez a hacacáré itt a színpadon?” Miért is vagyunk itt? Victor Papanek könyvében feltételezi (és ő is megjegyzi, hogy jelenleg ez egy elég meredek

feltételezés), hogy a diákok azért vannak az iskolában, hogy tanuljanak. Ha ebből indulunk ki, akkor mi szükség van követelményrendszerre, mikor a diák alapjáraton motivált a tudás megszerzésében, hiszen azért jött ide, mert ez érdekli, ezzel szeretne foglalkozni hivatásszerűen. Ebből kiindulva felesleges az is, hogy a tanár egyfajta részidős Tudás-rendfenntartó legyen. Ha egy diák nem motivált abban, amit tanul, és rossz jegyeket szerez, nem vele van a baj, hanem egyszerűen nem ez az, ami hozzá igazán illik, amiben kiteljesedhet, amivel hozzáadhatna a világhoz, formálhatná, alakíthatná azt. Horváth Iván tanár úr mondta

„Felesleges, hogy a tanár részidős tudásrendfenntartó legyen” azt egyszer, hogy nagyon sokan úgymond átesnek, átpottyannak az egyetemen. Szépen levizsgáznak mindenből, megszerzik a diplomát, de nem folytattak benne olyan tevékenységet, ami szoros kapcsolatba hozta volna őket a környezetükkel, a tudományokkal, vagy olyan többlettudást adott volna nekik, amit nem az órákon lehet megszerezni, hanem a lelkesedés, az öröm, az áramlatérzés (eredetileg flow Csíkszentmihályi Mihály könyvéből), a tényleges részvétel hoz magával. Nem attól lesz valaki értelmiségi, hogy lesz még egy szép papírosa, amivel lehet villogni az önéletrajzban, miután átment minden vizsgán valamilyen jeggyel, hanem attól, hogy mennyiben formálja környezetét, mennyiben volt kihatással rá, hogyan változtatta azt, adott hozzá, tette többé. Ez az, ami szerintem a lehető legfontosabb az egyetemi évek

alatt. Nem a jegyek. Nem a megfelelés. Nem a vizsgák. Csak az a baj, hogy ezt veri belénk a társadalom és csak kevés tanár figyelmeztet erre. A jó példa Ezért szeretem az olyan előremutató oktatókat, akik nem dogmatikusan leadják az anyagot, hanem olyan kérdéseket, témákat vetnek fel, és olyan órákat tartanak, amik felnyitják a diákok szemét, igyekszenek megragadni, megfogni, megmozgatni fantáziájukat, hozzájuk szólni és partnerként kezelni őket. Egy csoport, ahol tizenhat gyerek van és egy tanár, igazából tizenhét tanárból áll. A diákoknak is tanítaniuk kellene! Nem a megszokott kiselőadásokkal, amelyeknek 90%-a mindig borzalmasan sül el – én már direkt kerülöm az olyan órákat, ahol tudom, hogy ez az óra menete. Ezért lenne szükség praktikus retorikaórákra (a mi szakunkon pl. csak elméleti van, ez összesen 3 tanóra), ahol nem retorikatörténet és -elmélet van, hanem tényleges gyakorlat. A diákoknak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy órarendjüket annak megfelelően módosítsák, aminek szükségét érzik. Egy olyan oktatási rendszerre lenne szükség, ami partnerként kezeli a diákokat. Ami nem egy vödör teletöltésének veszi az oktatást, hanem egy gyertyaláng meggyújtásának, ami onnantól kezdve ég és dolgozik saját magától, aminek következtében a diák résztvevő alkotója, formálója lesz a kulturális életnek, saját környezetének. Az a baj, hogy erre viszont a vizsgarendszerünk még nem állt át, annak ellenére, hogy pár remek oktató felismerte az oktatás és a számonkérés elévültségét. És mi az egészben a szörnyű? Hogy még ezzel a rendszerrel is ezerből, ha egy emberben megfogan majd valami. Ez viszont, már nem a tanár, nem is a diák, hanem valami sokkal nagyobb hibája. • Zámbó Gergő

21

Zene

Zene

A béke hírnökei

Cheek to Cheek

A Speakers of Zion 2011 decemberében alakult, modern reggae-t játszó zenekar. Saját számok mellett a reggae nagy királyaitól mint Bob Marley, Peter Tosh, valamint kortársaktól mint Capleton is játszanak feldolgozásokat. Az együttes hitvallásáról, életéről beszélgettünk Horváth Gergely „Faterral”.

Tony Bennett & Lady Gaga arcpirítóan dzsesszzseniális kollaborációja. Mindkét művész neve erős indulatszólamok akkordjait pengeti. Gaga viszonylag vad asszociációkat vált ki. Neve egyet jelent a média által kiforgatott polgárpukkasztással. Tonyról pedig – annak ellenére, hogy Amerika dzsessz-miliőjében évtizedeken átívelő, töretlen reputációval rendelkezik – a magyar zenepublikum valószínűleg nem is hallott. Itt az ideje tehát, hogy e két hang találkozásának albuma hazai visszhangra találjon. Olyanra, amely arcátlan sikkel-eleganciával mosolyt fagyaszt a kételkedők arcára, ám ugyanazzal a lendülettel arcpírt is varázsol, jelezve: ez tábor és ellentábor baráti arcon csókolása. A paradoxonok sora folytatódik, az album két műfaj (dzsessz–pop) és két generáció (aranykor–posztmodern) találkozása, egy irreálisan ideális duó alakjában, aminek tagjai lemezükkel középső ujjat intenek jelenkorunk végletekben gondolkodó mentalitásának. Bebizonyítják, hogy a generációk találkozása igenis lehetséges. A művészek műfaji dobozolása pedig elvetendő zeneipari passé. A Cheek to Cheek a Great American Songbook kánonjából válogatott, klasszikus dzsessz-sztenderdeket felvonultató dalkollekció. A nyitószám – Anything Goes – legelső soraiban elhangzik, hogy „in olden days a glimpse of stocking was looked on as something shocking / now heaven knows, anything goes” – implikálva ezzel Gaga azon felszínes imidzsét, amelynek torz konstruálásában a média jelentős szerepet vállalt. A lemez hattyúdala, az It Don’t Mean a Thing (If It Ain’t Got That Swing) a koncepció keretbe foglalásán kívül (ön)tudatosan reflektál erre: a művészi integritás elvesztése ott kezdődik, amikor a patriarchális popbiznisz gátolja egy tehetség swing-szárnyalását. A dzsessz-műfaj autentikusságának megőrzéséhez egy dolog szükséges igazán: lázadó őszinteség. Ladynk kendőzetlenül, valódi intenzitással, érzelmeket pucérra vetkőztetve énekel fájdalomról, románc-játszmákról és megtévesztésről a korong egyik kiemelkedő darabjában, a Lush Life-szólóban.

Hogyan indult a zenei pályafutásotok? Az első koncertünk egy kis fehérvári kávézóban volt, apa, anya, mama és barátok társaságában saját hangtechnikával. Kicsi, de jó hangulatú buli volt. Utána lépésről lépésre egyre nagyobb klubokban, fesztiválokon, egyre nagyobb zenekarok előtt játszottunk. Mostanában már saját koncertjeink is vannak, de jobban szeretjük, ha csatlakozik hozzánk valaki, vagy ha mi csatlakozhatunk. Az énekesünk zeneiskolában kezdte, sokáig furulyán, klarinéton, majd szaxofonon játszott, majd a zenekar miatt elkezdett énekelni, és kiderült, hogy ez az, ami igazán az ő asztala. Szólógitárosunk, Peti a nagymama ágyneműtartójában talált egy húsz éve ott porosodó gitárt gyerkőc korában, pengetni kezdte, és a kezéhez nőttek a húrok. Billentyűsünk, Dávid hat éves korától tizenkét évig népi éneket és klas�szikus zongorát tanult, majd csatlakozott a zenekarhoz. Fúvósaink a családból hozták a zene szeretetét. Daninak, a dobosunknak, elkezdtek bizseregni a tenyerei, amikor először beült egy Ludwig-felszerelés mögé a dobsuliban, ami máig nem múlt el. Jómagam szalszázni tanultam, tanítottam, és megőrültem a latin zenéért, egy nap aztán elkezdtem püfölni a kongákat. A reggae zene hozott össze minket. Milyen típusú zenét játszotok, ki a célközönség? Az alapokat a roots reggae adja, amit dance-hall és dub elemekkel színesítünk , ezért jobban szeretjük modern reggae zenének hívni, amit csinálunk. A rengeteg hangszernek köszönhetően – szaxofon, trombita, konga, bongo, stb. – a hangzásunk, azt hiszem, kicsit „sűrűbb”, mint a hagyományos roots-é. Nemrég két fuvolista is csatlakozott. A két legutóbbi számunk stúdiómunkálataiban segédkeztek, de koncerteken is meg-megfordulnak, ami még érdekesebbé teszi

22

a hangzásvilágot. Ki a célközönségünk? Mindenki! Bob Marley mondta egyszer: „A reggae zene a nép zenéje!”. Mi is így gondoljuk. Annak ellenére. hogy koncertjeinken a buli és a jó hangulat áll a középpontban, dalszövegeink mondanivalójával olyan dolgokra szeretnénk felhívni a hallgató figyelmét, amin jó elgondolkodni, ami mindannyiunkat foglalkoztat, a múlt, a jelen és a jövő problémái. Az alapvető téma a reggae zene fő gondolata: Szeretet, Béke, Egység. Mi az, ami a zenén kívül foglalkoztat benneteket? Merítetek ihletet a zenén kívül más művészetből? Nyitottak vagyunk a művészetekre, és minden érdekel minket, ami kizökkenti az embert a hétköznapok szürkeségéből, legyen az egy Dalí-kép vagy éppen egy jó film, de az alapvető inspirációt a zenéből merítjük. Bob Marley alap, de egy jazzklubban vagy éppen egy Tankcsapda-bulin is találkozhatsz velünk. Mindenevők vagyunk, ha zenéről van szó – viszont a gyors kajától felfordul a gyomrunk. A „minden”-be csak az fér bele, ami jó és minőségi. Sokan sokfélék vagyunk, van köztünk informatikus, matematikus, orvostanhallgató, és van, aki csak a zenéléssel foglalkozik. A zenekar két tagja is aikidózik szabadidejében. Fürge ujjú Dávidunk csak néhány éve kezdte, de annál lelkesebben ássa bele magát a japán harcművészetbe; én tizenöt éve csinálom. O Sensei, az Aikido alapítójának tanításaiban és Bob Marley örökségében – nem is gondolná az ember! – sok a közös pont. Egymás tisztelete, az egységre való törekvés, a pozitív gondolkodásmód Japántól Jamaikáig közös cél. Ebbe beletartozik Magyarország is, és ez az, ami inspirál minket. Süpek Nóra

E dalban találkozik fiatal-naiv önmaga jelenkori-tapasztalt énjével, szembesül a múlt álértékeivel. Párhuzamba állítható ezzel Tony mélyebb és sötétebb regiszterben énekelt Sophisticated Lady-szólója, mely élethazugság-ballada hallatán Gaga szemébe – saját bevallása szerint – mindig könnyek szöknek. Lassú tempójával, emocionális szubsztanciájával finoman hömpölyög a szólók tengerében Gaga Ella-improvizációja, az Ev’ry Time We Say Goodbye, dalpárját képezi Tony karakteresen szemcsés, időtálló hangján felcsendülő elmúlás-reflexiója: Don’t Wait Too Long. A duettek közül kiemelt figyelmet érdemel Gaga karcos-füstös vokáljával indító, majd Tony megnyugtató bekapcsolódását követően a feltétlen szeretet színeit felvonultató Nature Boy. Az érzelmi repertoár keserét valamelyest édessé fűszerezik az olyan életvidám-pezsgő sztenderdek, mint a Cheek to Cheek, a Firefly, az I Won’t Dance vagy éppen a Let’s Face The Music and Dance. Kiegészítik ezeket továbbá a szemtelenül ironikus, önmagukat egyáltalán nem komolyan vevő dzsessz-idiómák: a Goody Goody és a They All Laughed. Nem szabad megfeledkeznünk az érzelmek illanó mivoltáról sem, így a But Beautiful duettben felvillanó fiatal radiancia mellett az I Can’t Give You Anything But Love nüansznyi vokálkontrollja is kiemelendő momentum. A Cheek to Cheek komplex paradigmaváltásának köszönhetően a huszonegyedik század egyik zenei mérföldköve, amely lehetővé teszi az aranykor táborának és értékeinek integrálódását a popkult (ellen)táborába. Így a művészi kvalitás, a l’art pour l’art elve kerül előtérbe; a dalok pedig azonos szinten rezonálnak, közös hangot ütnek meg a tömeg idős és fiatal tagjaiban egyaránt. Közhely, hogy a zene nyelvét mindenki érti, kérdéses viszont, értékeli-e? Ezt megtudhatod, ha belehallgatsz a lemezbe. (A recenzió teljes verziója megtalálható a Gramofon.hu oldalon.) • Téglási Gergő

23

Anekdota

Vizsgaanekdoták

Szemezgettünk és összeszedtünk pár történetet a bölcsészkarról, hogy idézzétek fel magatokban ti is a legviccesebb, leghihetetlenebb eseményeket örökké szeretett vizsgaidőszakunk alatt. Vannak tételek? Három nap vehemens tanulás után bemegyünk vizsgára. 48 tétel volt, a világirodalom legvastagabb műveiből. Tudásunk (értelemszerűen) nem fedi le mind a 48 tételt. Folyamatosan hívják be a diákokat, egyre idegesebbek és bizonytalanabbak vagyunk. A vizsga kezdete után másfél órával megjelenik egy leányzó. Odajön hármunkhoz, és a következőt kérdezi „Sziasztok! Halljátok? Erre a vizsgára amúgy vannak tételek?” A kedves diáklány öt perces felelés után ennek ellenére négyest (!!!) kapott. • Határidő Hajnali háromkor küldtem el a szemináriumi dolgozatomat, amit négy napos tényleges kutatómunka, szerkesztés és lelkes odafigyelés előzött meg. A három órával a határidő után elküldött anyag mellé ezt írtam: „Ha én hajnali három órakor kapnék egy dolgozatot, én nagy valószínűséggel még megnyitás előtt ráírnám az egyest. Lévén nem ismerem a Tanár urat, csak reménykedni tudok.” A következő választ kaptam: „Még időben jött, én is voltam diák ...” • Jóisten kegyelme 18 tételből sikeresen kihúzom azt az egyet, amit nem tudok. Egy zseniális 10 perces hebegő-habogó, vértizzadó felelet hangzik el, a tanár szemében mélységes megvetés, mély szuszogás, bánat, világfájdalom. Befejezem a feleletet. “Kedves kolléga! Úgy érzem, hogy tudása ebben a témában nem volt maradéktalan.” Mély, kínos csend. Köhintés. “Khm … Akkor most halkan megkérdezném: mesélne nekem valamit a 11-es tételről, ami tudtommal a kedvence?” Életem legrosszabb feleletét életem legjobb felelete követte, és mint akit a Jóisten mentett meg a kárhozattól, távoztam a 4-es vizsgajegyemmel a teremből. •

24

Eötvös Loránd piros ruhában Az egyik épületbeli festményről humoros történetet hallottam az egyik tanárnőtől. Azt mesélte, hogy már lassan vagy ötven éve függ a festmény négy társával egyetemben azon a falon. Évekkel korábban egy másik bölcsészkolleginájával vizsgázott. Az előtte felelő lánynak igencsak rosszul állt a szénája, így az utolsó pótkérdésekhez érve megkérdezte a tanár: – Nézzen a fejem fölé, és mondja meg, hogy az öt, xvi-xvii. századi írót ábrázoló festmény közül kit ábrázol a középső! –A szakállas, pirosruhás? – Igen-igen, a szakállas, pirosruhás püspök. Mondja meg, mi a neve! Vagy hogy miket írt! A kisasszony hallgatásba burkolódzott. – Hadd segítsek, ő az egyetemünk alapítója! A leányzó megint mélyen hallgatott, megvakarta kobakját, majd habozva a következőt válaszolta: – Eötvös Loránd piros ruhában? • Feladatköri prioritás Az egyik tanszéken terjengett egy időben a következő történet. Az ifjú tanársegéd első írásbeli vizsgáján felügyel. A tollak sercegésével csak a fiatal oktató lépteinek kopogása keveredett a tanteremben. Egy hirtelen mozdulattal valaki feltépte az ajtót. Minden szem az ott álló figurára meredt, aki nem volt más, mint az intézet egyik idős professzora, s mint az közismert volt, a felügyelő ifjú titán mentora. A profes�szor meghökkenve körbenézett, majd így szólt: – Mondd csak, te mit csinálsz itt? – Vizsgáztatok. – Jó, azt értem, de a teám!? •

Gömböc 10% kedvezmény elte-s diákkal a Gömböcben január 31-ig! Az olyan napokra, amikor a vizsgaidőszakban másra sem vágyik az ember, mint egy gyorsan elfogyasztható harapnivalóra két könyvtárlátogatás között, ajánljuk a Gömböcöt. A régi álmukat megvalósító három barát ritkaságnak számító ételkülönlegességgel vár benneteket az új étkezdében. A Paulay Ede utca 59.-ben nyílt meg az ízlésesen felújított Gömböc, ahol megismerhetitek az Olaszországból származó arancinit. Mikor beléptem az étterembe, farkaséhesen, azonnal megéreztem a fűszerek illatát, amik otthonosan kis műanyag cserepekben lógtak a falról. Leültem az egyik bárszékre, és elkezdtem olvasgatni az étlapot, miközben halkan a Manu Chao már nosztalgikusnak számító Me gustas tu című száma adta meg a hangulatot. Azt is hihettem volna, hogy Olaszország egy kis színes utcájából léptem be, aztán az előttem kiszolgált vásárló étkezése láttán erősen megindultak a pavlovi reflexeim. Megkóstoltam a már említett arancinit, négysajtos töltelékkel. Ezt a kis töltött rizottó golyócskát először bepanírozzák, majd kisütik. Így születik meg az az olasz streetfood, ami mellé házi készítésű szószt és kézműves söröket fogyaszthattok. Én magam a paradicsomos-fűszeres szószt választottam, ami mellé

málnaszörpöt ittam. A rizsgombóc mellett diákáron kérhettem volna még a minden nap változó forró levesekből, salátákból és a grillszendvicsekből (náluk: buci) is, de sajnos a három gömböc már telítette a bennem lakozó lehetőségeket. A fiúk szeretettel és 10%-os kedvezménnyel várnak benneteket a vizsgaidőszak végéig!

26