21. TÁJÉKOZTATÓ. a Budapest Környéki Törvényszék évi. működéséről

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE

2013.El.II.D.6/21.

TÁJÉKOZTATÓ a Budapest Környéki Törvényszék 2012. évi működéséről

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető ........................................................................................................................................... 5 2. A bíróság személyi állománya ........................................................................................................ 6 2.1. A bíróság létszámhelyzetének általános alakulása............................................................... 6 2.2. A bírósági vezetői beosztások ............................................................................................ 15 2.3. A bírói létszámhelyzet ....................................................................................................... 24 2.4. A bírósági titkári létszámhelyzet........................................................................................ 34 2.5. A fogalmazói létszámhelyzet ............................................................................................. 40 2.6. A bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet ...................................... 42 2.7. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzete ...................................................... 45 2.8. Az ülnökök létszámhelyzete és foglalkoztatásuk gyakorlata............................................. 49 3. A bíróság ügyforgalmi adatai ...................................................................................................... 51 3.1. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános adatai/tendenciái az előző három év viszonylatában .......................................................................................................... 51 3.2. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek tárgyévi általános és lényegi adatai országos összehasonlításban ..................................................................................................... 62 3.3. Az ügyforgalmi adatok alakulása az egyes helyi bíróságokon a különféle ügyszakokban 65 3.4. Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki első fokon a különféle ügyszakokban .. 86 3.5. Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki másodfokon a különféle ügyszakokban91 3.6. Az időszerűségi adatok alakulása, az egyes helyi bíróságokon, az előző évvel is összehasonlítva ......................................................................................................................... 93 3.7. Az időszerűségi adatok alakulása, a törvényszéki első fokon, az előző évvel is összehasonlítva ......................................................................................................................... 95 3.8. Az időszerűségi adatok alakulása a törvényszéki másodfokon, az előző évvel is összehasonlítva ......................................................................................................................... 97 4. A bírói munka megalapozottsága, a bírák teljesítménye ........................................................ 100 4.1. Az ítélkezési munka megalapozottsága ........................................................................... 100 4.2. A bírák egyéni teljesítménye............................................................................................ 104 5. A bírósági titkárok, fogalmazók, bírósági ügyintézők foglalkoztatása .................................. 106 5.1. A bírósági titkárok foglalkoztatásának a gyakorlata ........................................................ 106 5.2. A fogalmazók foglalkoztatásának a gyakorlata ............................................................... 108 5.3. A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának a gyakorlata .................................................. 108 6. A bírók, igazságügyi alkalmazottak képzése ............................................................................ 109 6.1. A bírók képzése ................................................................................................................ 109 6.2. A bírósági titkárok képzése .............................................................................................. 111 6.3. A fogalmazók képzése ..................................................................................................... 112 6.4. A bírósági ügyintézők képzése ........................................................................................ 114 6.5. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése ................................................................. 114 6.6. A Törvényszék oktatási tervének megvalósítása ............................................................. 115 6.7. A bírósági könyvtár működése ........................................................................................ 116 7. A bírók, igazságügyi alkalmazottak értékelése ........................................................................ 119 7.1. A bírók Bjt. V. fejezete szerinti értékelésének gyakorlata ............................................... 119 7.2. A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének a gyakorlata ................... 121 7.3. A bírók ítélkezési tevékenységének mennyiségi és minőségi értékelésére kialakított egyéb módszerek ............................................................................................................................... 122 7.4. Az igazságügyi alkalmazottak - közöttük a bírósági titkárok, bírósági fogalmazók és bírósági ügyintézők – Iasz. IV. Fejezete szerinti értékelésének gyakorlata.......................................... 122 7.5. Az adományozott és a törvényi rendelkezés alapján elnyert címmel rendelkező bírák száma a

3 tárgyév december 31-én .......................................................................................................... 123 7.6. A főtanácsosi, vagy tanácsosi címmel rendelkező igazságügyi alkalmazottak száma a tárgyév december 31-én ....................................................................................................................... 123 7.7. A bíróság által alapított elismerésben, díjban részesültek száma a tárgyévben. .............. 123 7.8. Az OBT által alapított elismerésben, díjban részesültek száma a tárgyévben ................. 124 8. Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések ................................................................... 124 8.1. A szakmai munka és a jogegység támogatása ................................................................. 124 8.2. Kollégiumi ülések és szakmai tanácskozások ................................................................. 126 8.3. A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének a gyakorlata ............................... 130 8.4. Az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlat ..................................................... 130 8.5. A tanúgondozás gyakorlata .............................................................................................. 131 8.6. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések ............................ 131 8.7. A bírósági mediáció gyakorlata ....................................................................................... 131 8.8. A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata ................................................................... 132 8.9. Egyéb, az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések (pl. a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításával kapcsolatos intézkedések) .................................................................... 133 9. A bíróságon belüli és azon kívüli nyilvánosság ........................................................................ 133 9.1. Az értekezleti rend gyakorlata ......................................................................................... 133 9.2. A bíróság belső honlapjának működése ........................................................................... 136 9.3. A bíróság külső honlapjának működtetése....................................................................... 136 9.4. Az elnöki, OBHE, OBH körözvények, tájékoztatók stb. belső megosztásának gyakorlata136 9.5. A sajtószóvivői tevékenység, a bíróság sajtóbeli megjelenése ........................................ 137 9.6. A „nyitott bíróság” program tárgyévi főbb eseményei .................................................... 139 9.7. Az ügyfelek tájékoztatásának a jogszabályi kötelezettségeken túlmenő módozatai ....... 139 9.8. A bíróság által megjelentetett kiadványok, periodikák .................................................... 140 9.9. A vezetői tisztségekre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata ..................... 140 10. A bíróság más szervekkel való kapcsolata.............................................................................. 141 10.1. Az OBH-val fennálló kapcsolat (kezdeményezések az OBH felé, részvétel a központi igazgatási feladatokban stb.)................................................................................................... 141 10.2. Az OBT-vel fennálló kapcsolat ...................................................................................... 141 10.3. Más bíróságokkal fennálló kapcsolat ............................................................................ 142 10.4. A jogi hivatásrendekkel, hatóságokkal fennálló kapcsolatok ........................................ 143 10.5. Az oktatási intézményekkel fennálló kapcsolatok ......................................................... 144 10.6. Civil szervezetekkel fennálló kapcsolatok. ................................................................... 145 10.7. Nemzetközi kapcsolatok ................................................................................................ 145 11. A bíróság integritásával kapcsolatos helyzet .......................................................................... 146 11.1. Az ügyelosztási rend ...................................................................................................... 146 11.2. A bíróság fegyelmi helyzete ........................................................................................... 149 11.3. A bíróság által vagy a bírósággal, bírákkal és bírósági vezetőkkel szemben indított eljárások ................................................................................................................................................ 150 11.4. A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentésének intézésének a gyakorlata .............. 151 11.5. Az igazgatási ellenőrzés gyakorlata ............................................................................... 156 11.6. A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek ............................................ 158 11.7. A közadatok kezelésének és közzétételnek a rendje ...................................................... 158 11.8. A belső ellenőrzés .......................................................................................................... 158 11.9. A bírósági épületek biztonsági helyzete ......................................................................... 160 11.10. Egyéb kockázatkezelési folyamatok, intézkedések ..................................................... 161 12. A munkavégzés tárgyi feltételei ............................................................................................... 162

4 12.1. A bírósági épületek ........................................................................................................ 162 12.2. A bírósági épületek tárgyi felszereltsége ....................................................................... 164 12.3. A bírósági irattárak helyzete .......................................................................................... 164 12.4. A bűnjelkezelési raktárak helyzete ................................................................................ 167 13. A bíróság informatikai helyzete............................................................................................... 167 13.1. A személyi feltételek ...................................................................................................... 168 13.2. Az informatikai biztonsági szabályzat érvényesülése ................................................... 168 13.3. Az informatikai eszközállomány ................................................................................... 168 13.4. A központilag biztosított alkalmazások működése ........................................................ 169 13.5. Az informatikai stratégia ............................................................................................... 169 13.6. A saját alkalmazások ...................................................................................................... 170 13.7. Részvétel a központi informatikai fejlesztésekben ........................................................ 170 13.8. Informatikai képzések.................................................................................................... 170 14. A bíróság pénzügyi helyzete, gazdálkodása............................................................................ 170 14.1. A tárgyévi költségvetési előirányzat .............................................................................. 170 14.2. A kiadások...................................................................................................................... 173 14.3. A bevételek .................................................................................................................... 182 14.4. A követelésállomány ...................................................................................................... 185 14.5. A takarékossági intézkedések ........................................................................................ 187 15. A tárgyévben kitűzött célok és intézkedések végrehajtásának és eredményének, valamint az elnöki pályázatban szereplő - adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásának összefoglaló ismertetése .................................................................................................................. 188 15.1. A helyi vezetők részére kitűzött igazgatási feladatok .................................................... 188 15.2. A Törvényszék elnöke által a tárgyévre kitűzött célok és megvalósulásuk ................... 189 15.3. Az OBH elnöki határozatok teljesítése .......................................................................... 190 15.4. Az elnöki pályázathoz csatolt pályaműben szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek ................................................................................................................................................ 191 16. A bíróság elnöke által a következő naptári évre kitűzött célok és azok megvalósulását szolgáló igazgatási intézkedések összefoglaló ismertetése .......................................................... 192 16.1. A helyi vezetők részére meghatározandó következő évi célkitűzések........................... 192 16.2. A Törvényszék elnöke által a következő naptári évre kitűzött célok............................. 194 17. Központi intézkedést igénylő javaslatok ................................................................................ 199 18. Végezetül ................................................................................................................................... 203 Mellékletek ...................................................................................................................................... 204

5 1. BEVEZETŐ A Budapest Környéki Törvényszék elnökeként e Tájékoztatóval a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 119. § k) pontja értelmében 2012. évre vonatkozóan tájékoztatom az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit – közvetve a nyilvánosságot is – • • • •

a bíróságok működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről, a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről, a volt elnök pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről.

A Tájékoztató „az összbírói értekezlet részére a bíróság elnöke által készítendő tájékoztató szerkezetére és tartalmára” vonatkozó 1/2013. (II.5.) OBH elnöki ajánlásnak megfelelő tagolású. A Budapest Környéki Törvényszék élére az OBH elnöke a tárgyévet követően, 2013. január 15-én nevezett ki. Nem feladatom, hogy a korábbi elnök pályaművében szereplő, 2012 évre vonatkozó tervek megvalósulásáról részletesen számot adjak. Miként az sem, hogy a tárgyévre kitűzött célok és intézkedések – végrehajtása tényének rögzítésén túlmenően – eredményét értékeljem. A 2012. évről kimerítő alapossággal részletezett adatokat - mintegy leltárként - tartalmazó Tájékoztató pontos képet ad a törvényszék működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. A mindezekből levonható következtetések alapján kitér az OBH elnöke által megfogalmazott stratégiai célok megvalósítása érdekében szükséges intézkedésre, a célok és tervek ismertetésére.

6

2. A BÍRÓSÁG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 2.1. A bíróság létszámhelyzetének általános alakulása 2012-ben a törvényszék engedélyezett létszámát az OBH elnökének alábbi döntései alakították, illetve befolyásolták: A Magyarország költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény alapján bírósági titkári és bírósági ügyintézői álláshelyek törvényszékekre történő rendszeresítéséről szóló 115/2012. (VI.8.) OBHE számú határozat 1. pontjában az OBH elnöke 2012. június 15-ei hatállyal a Budapest Környéki Törvényszéken 28 I/1. fizetési osztály/fokozatú bírósági titkári álláshelyet rendszeresített. A 141/2012. (VII.3.) OBHE számú határozatával az OBH elnöke 2012. október 1. napjától 2018. szeptember 30. napjáig terjedő időtartamra kijelölte a Budapest Környéki Törvényszéket olyan bírósággá, ahol a Polgári-Közigazgatási Kollégiumban egy második kollégiumvezető-helyettes működik. (A második számú kollégiumvezető-helyettesi álláshely az első számú kollégiumvezetőhelyettesi kijelölésnek 2012. december 31. napjával történt megszűnése folytán időközben első számúra módosult.) A 281/2012. (IX.25.) OBHE számú határozatával az OBH elnöke 2013. május 31. napjáig engedélyezte a Budapest Környéki Törvényszék részére – a 2012. évre vonatkozóan keretszámként megállapított – 3 bírói túlbetöltés felhasználását (1 főt a Monori Városi Bíróságon, 2 főt a Ráckevei Városi Bíróságon). A fentiekben említett OBH elnöki intézkedéseken túlmenően – az engedélyezett létszám alakulása tekintetében – külön kiemelendő, hogy a 197/2008. (IX. 25.) OIT határozattal 2009. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig, ideiglenesen rendszeresített 10 bírói és 15 tisztviselői (ezen belül 5 felsőfokú tisztviselői, bírósági ügyintézői + 10 középfokú tisztviselői) álláshely 2012. január 1. napjától – további intézkedésig – rendszeresítve maradt. 2.1.1. A tárgyév január 1-jei és december 31-ei állapot szerint az összes engedélyezett/tényleges/dolgozó bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ezen belül bírósági ügyintézői), írnoki, fizikai létszám.

Bíró Titkár Fogalmazó Tisztviselő

Engedélyezett 01.01. 12.31. 251+10* 251+10* +4** +3** 51+2*** 79 35 35 378+10* 378+10*

Tényleges 01.01. 12.31. 262 255 63 29 320

91 30 327

Dolgozó 01.01. 12.31. 251 239 54 27 316

79 28 320

7 Bírósági ügyintéző Írnok Fizikai

86+5* 38+5*** 73

86+5* 38 73

77 108 75

70 109 76

74 107 75

68 107 76

*197/2008. (IX. 25.) OIT határozattal 2009. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig, ideiglenesen rendszeresített 10 bírói és 15 tisztviselői (ezen belül 5 felsőfokú tisztviselői, bírósági ügyintézői + 10 középfokú tisztviselői) álláshely. Az álláshelyek 2012. január 1. napjától – további intézkedésig – rendszeresítve maradtak. **80/2011. (V.3.) OIT határozattal, illetve 281/2012. (IX.25.) OBHE számú határozattal engedélyezett túlbetöltés ***141/2011. (X.4.) OIT határozattal 2012.02.29. napjáig meghosszabbított, ideiglenesen létesített 2.1.2. A tárgyév december 31-i állapot szerint a törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi) bíróságokon, ügyszakokban, csoportokban engedélyezett/tényleges/dolgozó bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ezen belül ügyintézői), írnoki, fizikai létszám. Budapest Környéki Törvényszék Ügyszak Büntető Kollégium

Engedélyezett* b t f tv üi í 20 4 - 10 10 +4 +3 3 - - 6 1 7+ 5 - 14 3 5 +5 23 2 - 9 1 1

Tényleges Dolgozó fi b t f tv üi í fi b t f tv üi í fi - 22 4 - 10 9 5 - 22 4 - 9 9 - -

Bv. Csoport - 3 - Polgári Kollégium - 12 4 I. fokú Szakág Polgári Kollégium - 23 2 II. fokú Szakág Közigazgatási Szakág 6 - - 11 1 - - 7 3 Gazdasági Kollégium 1 11 - - 1 - - 1 11 Csőd- és Felszám. 9+ - - 12 6 - - 9 - Csoport (Gazd. Koll.) 1 Cégbírósági Csoport 9 - - 16 12 6 - 7 2 (Gazd. Koll.) Peres Csoport (Gazd. 5 - - 7 - - - 4 1 Koll.) E 2 - - 39 10 1 27 2 - GH - - - 33 +1 1 - - - E=egyéb máshova nem sorolható; GH=Bírósági Gazdasági tv=tisztviselő; üi=ügyintéző; í=írnok; fi=fizikai

5 1 2 13 2 6

- 3 - 12 3

- 5 1 2 - 12 2 6

-

9

- 23 2

-

1

-

8 1 5 - 1 6 5 7

2 -

-

1

8 1 5 - 7 3 - 1 - 2 1 11 7 5 7 - 8 - -

9

-

11 11 14 -

6 2

- 11 11 13 -

3

4 1

-

-

3

-

3

-

3

-

35 9 2 25 2 - - 35 9 2 25 32 - 3 - - - - 32 - 3 Hivatal; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó;

*Az engedélyezett létszámot megjelenítő táblázat „+” megjelöléssel tartalmazza a 197/2008. (IX.

8 25.) OIT határozattal 2009. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig, ideiglenesen rendszeresített – 2012. január 1. napjától további intézkedésig rendszeresítve maradt - bírói és tisztviselői álláshelyeket is. Budakörnyéki Bíróság Engedélyezett létszám • • • • • • •

Bírói: 25 (Büntető ügyszak: 15, Polgári ügyszak: 10) Titkári: 4 Fogalmazói: 6 Tisztviselői (bírósági ügyintéző nélkül): 20 Bírósági ügyintézői: 8 Írnoki: 4 Fizikai dolgozói: 2

Ügyszak

Tényleges dolgozói b t f tv üi í fi b t f tv üi í fi 14 1 2 8 4 2 - 12 1 2 8 4 2 14 2 2 9 1 2 - 11 2 1 9 1 2 - 1 - - 3 - 2 - - - - 3 - 2

Büntető Polgári Egyéb

Egyéb: máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai Budaörsi Városi Bíróság Engedélyezett létszám • • • • • • • Ügyszak Büntető Polgári Egyéb

Bírói: 27 (Büntető: 11, Polgári: 16) Titkári: 8 Fogalmazói: 4 Tisztviselői (bírósági ügyintéző nélkül): 39 Bírósági ügyintézői: 4 Írnoki: 3 Fizikai dolgozói: 5 Tényleges dolgozói b t f tv üi í fi b t f tv üi í fi 12 1 3 12 1 2 - 11 1 3 12 1 2 15 10 - 14 1 3 - 14 7 - 13 1 3 - - 2 7 1 - 5 - - 1 6 1 - 5

Egyéb: máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző,í=írnok; fi=fizikai 3 tisztviselői álláshely a 197/2008. (IX. 25.) OIT határozattal 2009. január 1. napjától 2011.

9 december 31. napjáig, ideiglenesen rendszeresített – 2012. január 1. napjától további intézkedésig rendszeresítve maradt. Ceglédi Városi Bíróság Engedélyezett létszám • • • • • • •

Bírói: 9 (Büntető: 4, Polgári: 5) Titkári: 4 Fogalmazói: 3 Tisztviselői (bírósági ügyintéző nélkül): 12 Bírósági ügyintézői: 6 Írnoki: 3 Fizikai dolgozói: 4

Ügyszak

Tényleges Dolgozói b t f tv üi í fi b t f tv üi í Fi 5 3 1 4 1 1 - 4 2 1 4 1 1 5 3 2 5 4 1 - 5 2 2 5 4 1 - - - 2 2 1 3 - - - 2 2 1 3


Egyéb máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai Dabasi Városi Bíróság Engedélyezett létszám • • • • • • • Ügyszak Büntető Polgári Egyéb

Bírói: 9 (Büntető: 4, Polgári: 5) Titkári: 4 Fogalmazói: 3 Tisztviselői (bírósági ügyintéző nélkül): 18 Bírósági ügyintézői: 1 Írnoki: 1 Fizikai dolgozói: 4 Tényleges dolgozói b t f tv üi í fi b t f tv üi í fi 4 1 - 7 1 1 - 4 1 - 7 - 1 5 2 3 6 - - - 5 2 3 6 - - - - - 1 1 1 6 - - - 1 1 1 6

Egyéb máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai 1 tisztviselői álláshely a 197/2008. (IX. 25.) OIT határozattal 2009. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig, ideiglenesen rendszeresített – 2012. január 1. napjától további intézkedésig

10 rendszeresítve maradt. Dunakeszi Városi Bíróság Engedélyezett létszám • • • • • • •


Ügyszak

Tényleges Dolgozói b t f tv üi í fi b t f tv üi í Fi 3 1 - 4 - 2 - 2 1 - 4 - 2 5 2 1 6 - 1 - 4 2 1 6 - 1 - - 1 4 1 1 5 - - 1 4 - 1 5


Egyéb máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai Gödöllői Városi Bíróság Engedélyezett létszám • • • • • • • Ügyszak Büntető Polgári Egyéb

Bírói: 17 (Büntető: 7, Polgári: 10) Titkári: 8 Fogalmazói: 3 Tisztviselői (bírósági ügyintéző nélkül): 26 Bírósági ügyintézői: 5 Írnoki: 2 Fizikai dolgozói: 4 Tényleges b t f tv üi í fi b t 6 6 1 6 - 4 - 6 6 10 2 2 12 1 4 - 10 2 - 2 - 5 - 1 4 - 2

Dolgozói f tv üi í Fi 1 6 - 4 2 12 1 4 - 5 - 1 4

Egyéb máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai 2 tisztviselői álláshely a 197/2008. (IX. 25.) OIT határozattal 2009. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig, ideiglenesen rendszeresített – 2012. január 1. napjától további intézkedésig rendszeresítve maradt.

11

Monori Városi Bíróság Engedélyezett létszám • • • • • • •


Ügyszak

Tényleges Dolgozói b t f tv üi í fi b t f tv üi í Fi 7 1 - 7 1 3 - 7 1 - 7 1 3 8 3 1 8 1 2 - 7 3 1 8 - 2 - - - 2 2 - 4 - - - 2 2 - 4


Egyéb máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai Nagykátai Városi Bíróság Engedélyezett létszám • • • • • • •


Ügyszak Büntető Polgári Egyéb

b 3 4 -

Tényleges Dolgozói t f tv üi í fi b t f tv üi í Fi - - 3 1 2 - 3 - - 3 1 2 - - 2 1 1 - 4 - - 2 1 1 2 1 - 2 - 4 - 1 1 - 2 - 4

Egyéb máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai Nagykőrösi Városi Bíróság Engedélyezett létszám

12

• • • • • • •

Bírói: 3 (Büntető: 1, Polgári: 2) Titkári: 2 Fogalmazói: 1 Tisztviselői (bírósági ügyintéző nélkül): 5 Bírósági ügyintézői: 3 Írnoki: Fizikai dolgozói: 2

Ügyszak

Tényleges dolgozói b t f tv üi í fi b t f tv üi í fi 1 1 - 2 1 - - 1 1 - 2 1 - 2 1 - 1 1 - - 2 1 - 1 1 - - - - 2 1 - 2 - - - 2 1 - 2


Egyéb máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai Ráckevei Városi Bíróság Engedélyezett létszám • • • • • • •


Ügyszak b 8 8 -


t

Tényleges f tv üi í fi b 2 1 5 - 5 - 7 2 1 8 - 3 - 7 1 - 1 - 3 4 -

t

dolgozói tv üi í fi 2 1 5 - 5 1 1 8 - 3 1 - 1 - 3 4 f

Egyéb máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai Szentendrei Városi Bíróság Engedélyezett létszám • • • •

Bírói: 10 (Büntető: 4, Polgári: 6) Titkári: 4 Fogalmazói: 2 Tisztviselői (bírósági ügyintéző nélkül): 16

13 • • •

Bírósági ügyintézői: 2 Írnoki: 1 Fizikai dolgozói: 3

Ügyszak

Tényleges b t f tv üi í fi b 3 1 1 2 2 3 - 2 6 2 2 6 - 2 - 5 - 1 - 3 - 1 3 -


Dolgozói t f tv üi í Fi 1 1 2 2 3 1 2 6 - 2 1 - 3 - 1 3

Egyéb máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai Váci Városi Bíróság Engedélyezett létszám • • • • • • •

Bírói: 10 (Büntető.4, Polgári: 6) Titkári: 5 Fogalmazói: 3 Tisztviselői (bírósági ügyintéző nélkül): 15 Bírósági ügyintézői: 3 Írnoki: 2 Fizikai dolgozói: 4

Ügyszak

Tényleges Dolgozói b t f tv üi í fi b t f tv üi í Fi 4 3 1 6 - 1 - 4 2 1 5 - 1 5 2 1 5 1 2 - 5 2 1 5 1 2 - - 1 3 2 1 6 - - 1 3 2 1 6


Egyéb máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság Engedélyezett létszám • • • • • • • Ügyszak

Bírói: 9 Titkári: 1 Fogalmazói: Tisztviselői (bírósági ügyintéző nélkül): 12 Bírósági ügyintézői: 1 Írnoki: 2 Fizikai dolgozói: 1 Tényleges

Dolgozói

14

Munkaügyi Egyéb

b t f tv üi í fi b t f tv üi í fi 8 5 - 7 - 5 - 8 5 - 7 - 5 - - - 1 - - 1 - - - 1 - - 1

Egyéb=máshova nem sorolható; b=bíró; t=titkár; f=fogalmazó, tv=tisztviselő, üi=ügyintéző, í=írnok; fi=fizikai

2.1.3. Az egy engedélyezett/tényleges/dolgozó bíróra eső engedélyezett/tényleges/ dolgozó bírósági titkár, fogalmazó, tisztviselő és írnok aránya. Az engedélyezett bíróra eső engedélyezett bírósági titkár, fogalmazó, tisztviselő és írnokok aránya 2012. december 31-én 1 engedélyezett bíróra eső engedélyezett bírósági titkári létszámarány engedélyezett fogalmazói létszámarány engedélyezett tisztviselői létszámarány engedélyezett írnoki létszámarány

79/251=0,315; 35/251=0,139; 464/251=1,85; 38/251=0,151;

A tényleges bíróra eső tényleges bírósági titkár, fogalmazó, tisztviselő és írnokok aránya 2012. december 31-én 1 tényleges bíróra eső tényleges bírósági titkári létszámarány tényleges fogalmazói létszámarány tényleges tisztviselői létszámarány tényleges írnoki létszámarány

91/255=0,357; 30/255=0,117; 398/255=1,56; 109/255=0,427;

1 dolgozó bíróra eső dolgozó bírósági titkári létszámarány dolgozó fogalmazói létszámarány dolgozó tisztviselői létszámarány dolgozó írnoki létszámarány

79/239=0,33; 28/239=0,117; 388/239=1,44; 107/239=0,447;

2.1.4. A tárgyév december 31-én megállapítható túlbetöltések száma a bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ebből bírósági ügyintéző) írnoki, fizikai álláshelyeken, és ezek jogalapja, valamint indokoltsága.

Bíró Titkár

2012.12.31. Engedélyez Tényleges ett 251+10*+3 255 ** 79 91

15 Fogalmazó Tisztviselő Bírósági ügyintéző Írnok Fizikai

35 378+10* 86+5* 38 73

30 327 70 109 76

*197/2008. (IX. 25.) OIT határozattal 2009. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig, ideiglenesen rendszeresített 10 bírói és 15 tisztviselői (ezen belül 5 felsőfokú tisztviselői, bírósági ügyintézői + 10 középfokú tisztviselői) álláshely. Az álláshelyek 2012. január 1. napjától – további intézkedésig – rendszeresítve maradtak. **80/2011. (V.3.) OIT határozattal, illetve 281/2012. (IX.25.) OBHE számú határozattal engedélyezett túlbetöltés ***141/2011. (X.4.) OIT határozattal 2012.02.29. napjáig meghosszabbított, ideiglenesen létesített.

A bírósági titkárok tényleges létszámában mutatkozó túlbetöltést a titkárok későbbiekben részletezett tartós távolléte (és az ebből eredő foglalkoztatás) eredményezte. Az írnokok és a tisztviselők vonatkozásában az együttesen számított engedélyezett és tényleges létszámeltérésnek alapvetően az volt az indoka, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett a tisztviselői szolgálati jogviszony megszűnésének aránya. A megüresedett tisztviselői álláshelyek – az Iasz. rendelkezéseire is tekintettel – alapvetően írnokokkal kerültek betöltésre. 2.2. A bírósági vezetői beosztások 2.2.1. A tárgyév december 31-i állapot szerinti engedélyezett vezetői beosztások szervezeti egységenként, törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi) bíróságokon szervezeti egységenként

A bírói szolgálati jogviszonyban állók esetében a tisztséget betöltő neve A tárgyévi lényegi változások Vezetői beosztás száma Budapest Környéki Törvényszék elnök elnökhelyettes kollégiumvezető kollégiumvezető-helyettes csoportvezető tanácselnök

1 1 3 3 5 14

Megjegyzés

16 Helyi bíróságok elnök elnökhelyettes csoportvezető Munkaügyi Bíróság elnök

12 10 1

1 megbízással

1

A 2012. évi lényegi változások az érintett bírósági vezetők neve alatt zárójelben feltüntetve. A Budapest Környéki Törvényszéken Elnök

Dr. Kovács András

Elnökhelyettes

Dr. Kautzné dr. Schneider Margit Erika

Büntető Kollégium kollégiumvezetője

Nagyné dr. Drahos Ibolya

Büntető Kollégium kollégiumvezető-helyettese Büntetés-végrehajtási Csoport csoportvezető bírája Polgári-Közigazgatási Kollégium kollégiumvezetője

Dr. Fülöp Ágnes Katalin (2010.02.01.-2012.12.31. lemondás) Bödéné dr. Baráth Mária

Dr. Kissné dr. Galambos Éva (2009.05.15.-2012.06.30. felmentés) Dr. Kiss Márta (2012.02.29.-2012.06.30., kollégiumvezető-helyettesi feladatok ellátása mellett „megbízással” a kollégiumvezetői feladatok ellátása a kollégiumvezető felmentése folytán) Dr. Kiss Márta (2012.07.01.-2018.06.30.)

Polgári-Közigazgatási Kollégium kollégiumvezető-helyettese (polgári)

Dr. Kiss Márta (2009.10.01-2012.06.30.) Dr. Koppányné dr. Sági Erika (2012.10.01-2018.09.30.)

(2012.07.01. – 2012.09.30. között a törvényszék nem volt kijelölve a 2. számú kollégiumvezetőhelyettesi állás betöltésére. Új kijelölés: 2012.10.01 – 2018.06.30.)

17

Polgári-Közigazgatási Kollégium kollégiumvezető-helyettese (közigazgatási)

Dr. Cséplő Beatrix (2008.09.01-2012.12.31. felmentés)

(A közigazgatási kollégiumvezető-helyettesi álláshely a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felállítása folytán 2012.12.31. napjával bezárólag megszűnt.) Polgári-Közigazgatási Kollégium csoportvezető bírája

Gazdasági Kollégium kollégiumvezetője

Dr. Horváth Zsolt István (Polgári I. fokú Szakág)

Dr. Ábel Kornél (2009.05.15.- 2012.06.21.) Dr. Pintér Mária (2012.07.01.- 2018.06.30.)

(A kollégiumvezetői álláshely 2012.06.22. és 2012.06.30. között nem volt betöltve.) Gazdasági Kollégium csoportvezető bírája

Dr. Mizerák Judit (csőd- és felszámolási csoport) Dr. Gyulai Olga (cégbírósági csoport) Dr. Ruff Edit (peres csoport)

A Budaörsi Városi Bíróságon Elnök

Dr. Liziczay Sándor (2012.04.01-2018.03.31.)

Elnökhelyettes

Dr. Erdeiné dr. Veres Ágnes (2012.06.15-2018.06.14.)

A Ceglédi Városi Bíróságon Elnök

Dr. Gesztesi Kinga (2012.04.01-2018.03.31.)

Elnökhelyettes

Dr. Tóth Zoltánné (2007.05.01-2012.12.31.,

18 de felmentés miatt ténylegesen csak 2012.09.02. napjáig) Dr. Gulyás Mária (2012.09.03-2012.12.31.,megbízás) A Dabasi Városi Bíróságon Elnök

Dr. Erdős András

Elnökhelyettes

Dr. Marton Erika

A Dunakeszi Városi Bíróságon Elnök

Dr. Koppányné dr. Sági Erika (2011.03.07-2012.09.30.) Stáhlné dr. Viszmeg Irén (2012.10.01- 2012.11.30., elnökhelyettesként – az elnöki állás be nem töltése miatt) Dr. Csák Éva (2012.12.01-2018.11.30.)

Elnökhelyettes

Stáhlné dr. Viszmeg Irén

A Gödöllői Városi Bíróságon

Elnök

Vargáné dr. Erdődi Ágnes (2008.07.01-2012.01.19.)

Oláhné dr. Varga Erzsébet (2012.01.20-2012.04.15. megbízás, ez alatt az elnökhelyettesi feladatokat nem látta el) Dr. Fazekas Ágnes (2012.04.16-2018.04.15.)

Elnökhelyettes

Oláhné dr. Varga Erzsébet Dr. Sárossy Judit

19 (2012.01.20-2012.04.15. megbízás, Oláhné dr. Varga Erzsébet elnöki megbízása miatt)

Csoportvezető bíró

Dr. Varga Tünde Piroska (2012.05.16-2012.09.30. megbízás) (2012.10.01-2018.09.30.)

A Monori Városi Bíróságon Elnök

Dr. Kasa Katalin

Elnökhelyettes

Tolnainé dr. Nyulak Éva

A Nagykátai Városi Bíróságon

Elnök

Patakiné dr. Nemoda Beáta

A Nagykőrösi Városi Bíróságon

Elnök

Dr. Khinné dr. Resli Tímea

A Ráckevei Városi Bíróságon

Elnök

Benczéné dr. Krizsán Ágnes (2006.11.01-2012.10.31.) Szigethyné dr .Fekete Andrea (2012.11.01-2012.12.16. elnökhelyettesként elnöki állás be nem töltése miatt) Dr. Borbély Attila (2012.12.17-2018.12.16.)

Elnökhelyettes

Szigethyné dr. Fekete Andrea

A Szentendrei Városi Bíróságon Elnök

Feróné dr. Papp Zita (2012.01.01- 2012.09.30. megbízással a pályázatig,

20 elnökhelyettesi feladatok ellátása mellett) Dr. File Zsuzsanna (2012.10.01-2013.09.30. 2 eredménytelen pályázat után a Bszi. alapján 1 éves megbízás) Elnökhelyettes

Feróné dr. Papp Zita (2011.03.15-2012.09.30.) Dr. Horváth Ildikó (2012.10.01-2013.03.31., megbízás)

A Váci Városi Bíróságon

Elnök

Dr. Bán Zsuzsanna Mária

Elnökhelyettes

Dr. Léhmann Zoltán (2011.12.01-2012.04.15. pályázatig megbízással) (2012.04.16-2018.04.15.)

A Budapest Környéki Munkaügyi Bíróságon

Elnök

Dr. Székely Katalin (2009.12.01-2012. 03.01.) Dr. Sarudi Márta (2012.03.01- 2012.12.31. megbízás)

A Budakörnyéki Bíróságon

Elnök

Dr. Krekó László (2006.02.16-2012.02.15.) Lugosiné dr. László Mónika (2012.02.16-2012.03.31. megbízás) Dr. Smid Erika (2012.04.01-2018.03.31.)

Elnökhelyettes

Lugosiné dr. László Mónika

21

2.2.2. A tanácselnöki beosztások száma az egyes ügyszakokra bontva.

Ügyszak

Büntető ügyszak

Név Kómárné dr. Gyapjas Mária Dr. Hilbert Edit Dr. Lőrinczy Ildikó Dr. Miszori László Dr. Révész Zsuzsanna Dr. Stubeczky Sarolta Muriné dr. Tóth Mária

Dr. Keyha Judit

Polgári ügyszak

Dr. Bottka Erzsébet Dr. Csernok Emília Dr. Garamvölgyi Ildikó Dr. Grasalkovits Irén Dr. Kertné dr. Fehér Klára Mohácsi Lászlóné dr. Dr. Rada Lajos Vargáné dr. Erdődi Ágnes Dr. Reményi Éva

Megjegyzés 2012.01.01-2012.05.30

2012.01.01.-2012.02.29./felmentés 2012.10.01-től

2012.06.30-ig/felső korhatár

2012.02.29-ig/felmentés


2012.01.20-tól 2012.04.01-től /megbízással 2012.07.09-től

Dr. Szira Éva Edit Gazdasági Kollégium

Dr. Ábel Kornél

2012.06.22-től

Hermányné dr. Tóth Edina


2.2.3. Az egy vezetői beosztásra — ide nem értve a tanácselnököket — jutó engedélyezett/tényleges/dolgozó bírói létszám (ideértve a tanácselnököket is) aránya a törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi) bíróságokon •

törvényszéki szinten A törvényszéki szinten egy bírósági vezetői beosztás

22 • • • •

6,3 engedélyezett bírói létszámra, 5,9 tényleges bírói létszámra és 6,7 dolgozó bírói létszámra jut.

helyi bíróságon

A Budakörnyéki Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 11,5 engedélyezett bírói létszámra, • 13 tényleges bírói létszámra, • 10,5 dolgozó bírói létszámra jut. A Budaörsi Városi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 7,3 engedélyezett bírói létszámra, • 8,3 tényleges bírói létszámra, • 7,3 dolgozó bírói létszámra jut. A Ceglédi Városi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 3,5 engedélyezett bírói létszámra, • 4 tényleges bírói létszámra, • 3,5 dolgozó bírói létszámra jut. A Dabasi Városi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 3,5 engedélyezett bírói létszámra, • 3,5 tényleges bírói létszámra, • 3,5 dolgozó bírói létszámra jut. A Dunakeszi Városi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 3,5 engedélyezett bírói létszámra, • 3 tényleges bírói létszámra, • 2 dolgozó bírói létszámra jut. A Gödöllői Városi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 7,5 engedélyezett bírói létszámra, • 7 tényleges bírói létszámra, • 7,5 dolgozó bírói létszámra jut. A Monori Városi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 6 engedélyezett bírói létszámra, • 6,5 tényleges bírói létszámra, • 6 dolgozó bírói létszámra jut. A Nagykátai Városi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 3 engedélyezett bírói létszámra, • 3 tényleges bírói létszámra, • 3 dolgozó bírói létszámra jut. A Nagykőrösi Városi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás

23 • • •

2 engedélyezett bírói létszámra, 2 tényleges bírói létszámra, 2 dolgozó bírói létszámra jut.

A Ráckevei Városi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 5,5 engedélyezett bírói létszámra, • 7 tényleges bírói létszámra, • 6 dolgozó bírói létszámra jut. A Szentendrei Városi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 4 engedélyezett bírói létszámra, • 3 tényleges bírói létszámra, • 2,5 dolgozó bírói létszámra jut. A Váci Városi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 4 engedélyezett bírói létszámra, • 3,5 tényleges bírói létszámra, • 3,5 dolgozó bírói létszámra jut. A Budapest Környéki Munkaügyi Bíróságon egy bírósági vezetői beosztás • 4 engedélyezett bírói létszámra, • 3,5 tényleges bírói létszámra, • 5,5 dolgozó bírói létszámra jut. 2.2.4. Az egy tanácshoz tartozó bírói és alkalmazotti létszám. A törvényszéken • a büntető ügyszakban egy tanácsra • 1,5 bírói és • 1,125 alkalmazotti létszám, • a polgári elsőfokú szakágban 14 tanács működik (ebből 9 tanács teljes referádával), a bírák mellett • 8 bírósági titkár, • 3 bírósági ügyintéző és • 19 tisztviselő/írnok dolgozik. •

a polgári másodfokú szakágban 7 tanács működik, egy tanácson belül három fő bíró+1 fő tisztviselő/írnok dolgozik.

A gazdasági ügyszakban a cégbíróságon, valamint a csőd- és felszámolási ügyszakban a bírák és az igazságügyi alkalmazottak „team-beosztásban” dolgoznak. A gazdasági peres csoportban 5 bíró, 1 titkár, 5 tisztviselő/jegyző működik. 2.2.5. A vezetett szervezeti egység nélküli kinevezett vezetők, az igazgatási feladatokkal

24 megbízott bírák és bírósági titkárok, fogalmazók száma és feladataik Az elmúlt évben a törvényszéken vezetett szervezeti egység nélküli kinevezett vezető, továbbá igazgatási feladatokkal megbízott bírósági titkár és fogalmazó nem volt. Az igazgatási feladatokkal megbízott bírákat (a tárgyévi megbízási időtartam feltüntetésével) a 2.2.1. pontban név és feladat szerint megjelenítettük. 2.3. A bírói létszámhelyzet 2.3.1. Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között az egyes ügyszakokban a törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi) bíróságokon

Kinevezések (továbbá áthelyezések, beosztások) 2012. évben Kinevezések Dr. Halász Judit fővárosi törvényszéki titkár bírói kinevezés és beosztás a Budakörnyéki Bírósághoz a Gazdasági Kollégiumhoz tartozó Cégbírósági Csoporthoz történő kirendeléssel 2012. április 01. napjától – 2015. március 31. napjáig határozott időre, Dr. Szigeti Julianna Katalin Budapest II. és III. kerületi bírósági titkár bírói kinevezés és beosztás a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Kollégiumához tartozó Cégbírósági Csoporthoz 2012. április 01. napjától – 2015. március 31. napjáig határozott időre, Dr. Pető Katalin fővárosi törvényszéki titkár bírói kinevezés és beosztás a Budakörnyéki Bírósághoz a Gazdasági Kollégiumhoz tartozó Cégbírósági Csoporthoz történő kirendeléssel 2012. április 01. napjától – 2015. március 31. napjáig határozott időre, Dr. Virányi Karolina törvényszéki titkár (Gazdasági Kollégium) bírói kinevezés és beosztás a Budakörnyéki Bírósághoz a Gazdasági Kollégiumhoz tartozó Cégbírósági Csoporthoz történő kirendeléssel 2012. április 01. napjától – 2015. március 31. napjáig határozott időre, Dr. Élő-Prosszer Bernadett monori városi bírósági titkár bírói kinevezés és beosztás a Dunakeszi Városi Bírósághoz 2012. április 01. napjától – 2015. március 31. napjáig határozott időre, Dr. Király Edit gödöllői városi bírósági titkár bírói kinevezés és beosztás a Gödöllői Városi Bírósághoz 2012. április 01. napjától – 2015. március 31. napjáig határozott időre,

25 Dr. Karasz Zsuzsanna kecskeméti városi bírósági titkár bírói kinevezés és beosztás a Ráckevei Városi Bírósághoz 2012. április 01. napjától – 2015. március 31. napjáig határozott időre, Dr. Kulcsár Zita budaörsi városi bírósági titkár bírói kinevezés és beosztás a Budakörnyéki Bíróságra 2012. április 01. napjától – 2015. március 31. napjáig határozott időre, Dr. Maschl Ildikó szentendrei városi bírósági titkár bírói kinevezés és beosztás a Budapest Környéki Munkaügyi Bírósághoz 2012. április 01. napjától – 2015. március 31. napjáig határozott időre, Dr. Pokorny Gabriella budaörsi városi bírósági titkár bírói kinevezés és beosztás a Budapest Környéki Munkaügyi Bírósághoz 2012. április 01. napjától – 2015. március 31. napjáig határozott időre.

Áthelyezések, beosztások Dr. Illésné dr. Antal Ildikó bíró beosztása – az Országos Bírósági Hivatalba való beosztása megszüntetése folytán – a Budapest Környéki Törvényszékhez 2012. év január hó 11. napjától határozatlan időre, Dr. Simon Gabriella bíró beosztása – a Budapest IV. és XV. Kerületi Bíróságtól történt áthelyezése folytán – a Monori Városi Bírósághoz 2012. év április hó 01. napjától határozatlan időre, Dr. Kasztory László bíró beosztása – a Tiszaújvárosi Városi Bíróságtól történt áthelyezése folytán - a Ráckevei Városi Bírósághoz 2012. év április hó 01. napjától határozatlan időre, Dr. Kiss Sándor Endre bíró beosztása – az Országos Bírósági Hivatalba való beosztása megszüntetése folytán – a Budapest Környéki Törvényszékhez 2012. év július hó 01. napjától határozatlan időre,

2.3.2. A bírói szolgálati jogviszony megszűnések 2012. évben 2012. évben 25 bíró szolgálati jogviszonya szűnt meg. Az alábbi két táblázat a szolgálati jogviszony megszűnésére vonatkozó fontosabb adatokat tartalmazza azzal, hogy a 2. számú táblázatban külön mutatjuk be a bírói felső korhatár elérése miatt nyugállományba vonult bírákra vonatkozó létszámmozgást.

26

1. Név dr. Révész Zsuzsanna törvényszéki tanácselnök dr. Sárecz Szabina Martina törvényszéki bíró dr. Garamvölgyi Ildikó törvényszéki tanácselnök, tanácsos dr. Mózsa Gábor munkaügyi bírósági bíró, elnökhelyettes dr. Sárossy Judit gödöllői városi bírósági bíró, címzetes törvényszéki bíró Novákné dr. Nagy Judit monori városi bírósági bíró dr. Vastagh Ágota ráckevei városi bírósági bíró

Egység Megszűnés jogcíme megnevezése BKT Büntető Felmentés Kollégium

Megszűnés ideje

BKT Büntető Áthelyezés Kollégium

2012.10.31.

BKT Polgári Felmentés Közig. Koll. Polgári II. fokú Szakága Budapest Áthelyezés Környéki Munkaügyi Bíróság Gödöllői Városi Lemondás Bíróság

2012.02.29.

Monori Bíróság

2012.02.29.

2012.02.29.

2012.11.30.

Városi Áthelyezés

2012.03.31.

Ráckevei Városi Lemondás Bíróság

2012.10.26.

2. A bírói felső korhatár elérése miatt nyugállományba vonuló bírák: 18 fő

Név Kómárné dr. Gyapjas Mária törvényszéki tanácselnök, címzetes táblabíró dr. Fejér Judit törvényszéki bíró Hajnal Lászlóné dr. törvényszéki bíró, címzetes táblabíró Hermányné dr. Tóth Edina törvényszéki tanácselnök Zsolt Miklós Lászlóné dr.

Egység megnevezése

Megszűnés ideje

BKT Büntető Kollégium

2012. december 31.

BKT BV Csoport

2012. június 30.

BKT Gazdasági Kollégium Cégbírósági Csoport

2012. június 30.

BKT Gazdasági Kollégium Cégbírósági Csoport BKT Gazdasági Kollégium

2012. június 30. 2012. június 30.

27 törvényszéki bíró dr. Fekete Margit törvényszéki bíró dr. Cséplő Beatrix törvényszéki kollégiumvezetőhelyettes dr. Laudon Beáta Marianne törvényszéki tanácselnök dr. Keyha Judit törvényszéki tanácselnök dr. Kissné dr. Galambos Éva törvényszéki kollégiumvezető Mogony Józsefné dr. törvényszéki bíró Mohácsi Lászlóné dr. törvényszéki tanácselnök Nagy Julianna dr. törvényszéki bíró, címzetes táblabíró Somné dr. Billege Margit törvényszéki bíró Simon Zoltánné dr. munkaügyi bírósági bíró címzetes törvényszéki bíró dr. Székely Katalin elnök, címzetes törvényszéki bíró dr. Tóth Zoltánné elnökhelyettes, címzetes törvényszéki bíró dr. Mohácsi János ráckevei városi bírósági bíró

Cégbírósági Csoport BKT Gazdasági Kollégium Peres Csoport BKT Polgári, Közigazgatási Kollégium Közigazgatási Szakág BKT Polgári, Közigazgatási Kollégium Közigazgatási Szakág BKT Polg. Közig. Koll. Polgári I. fokú Szakág BKT Polg. Közig. Koll. Polgári I. fokú Szakág BKT Polgári Közig. Koll. Polgári II. fokú Szakága BKT Polg. Közig. Koll. Polgári II. fokú Szakág BKT Polg. Közig. Koll. Polgári II. fokú Szakág

2012. december 31. 2012. december 31.

2012. június 30. 2012. június 30. 2012. június 30. 2012. június 30. 2012. június 30. 2012. december 31.

BKT Polg. Közig. Koll. Polgári II. fokú Szakág Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság

2012. június 30.

Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság

2012. június 30.

Ceglédi Városi Bíróság

2012. december 31.

Ráckevei Városi Bíróság

2012. december 31.

2012. június 30.

A bírák nyugdíjazása miatt összesen • 23,5 hónapnak megfelelő bírói tevékenység, • összesen 505,25 munkanap esett ki (havonta átlagosan 21,5 munkanappal számolva). 2.3.3. Az áthelyezések gyakorlata 2012. évben - két bírói álláshely kivételével - valamennyi bírói álláshely pályázat útján került betöltésre. Ennek megfelelően a Bjt. 34. §-ának (1) bekezdése alapján az OBH elnöke helyezte át a bírákat. Két bíró beosztására – ahogyan azt a 2.3.1. pontban jeleztem – az OBH Hivatalába történt beosztásuk megszüntetésére tekintettel, a Bjt. rendelkezéseinek megfelelően, pályázat kiírása nélkül

28 került sor. 2.3.4. A kirendelések gyakorlata A Budapest Környéki Törvényszéken a kirendelések oka az adott bíróságról tartósan távollévő bírák pótlása volt, célja pedig a Bjt. 31.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a bíróságok közötti ügyteher egyenlő elosztásának biztosítása. A kirendeléshez a bírók minden esetben hozzájárultak. A kirendelések időtartama több esetben egy éven túl is meghosszabbításra került. 2012 évben a Budapest Környéki Törvényszék területén 50 bíró látott el kirendelés útján ítélkezési feladatokat. Közülük • 47 bíró az eredeti beosztási helyén is, • 2 bíró két bíróságon, • 1 bíró három bíróságon is ítélkezett. • • • •

1 bíró a Kúriára, 5 bíró a Büntető Kollégiumba, 5 bíró a Gazdasági Kollégiumba, 4 bíró a Polgári Kollégiumba volt kirendelve.

Összesen 38 bírói kirendelés történt helyi bíróságokra, közülük 5 bíró a Budapest Környéki Munkaügyi Bíróságra. 12 törvényszéki bíró vállalt kirendelést helyi bíróságra, közöttük a Polgári, Közigazgatási Kollégium helyettes vezetője is, úgy, hogy vezetői munkája mellett a Gazdasági Kollégium Peres Csoportjában is ítélkezett. A Kúriára kirendelt tanácselnök az eredeti beosztási helyén történő ítélkezés mellett a Munkaügyi Bíróságra is besegített. 2.3.5. A kijelölés gyakorlata A bírák kijelölése a Bjt. 30. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján, valamennyi esetben az érintett bíró hozzájárulásával történt. A tárgyévben összesen 9 bíró kijelölése történt meg. 2.3.6. A tartós távollétek (törvényszéki/helyi bírósági szinten – tartama – okok szerinti megoszlás – ebből eredő összes munkanap kiesés) A tartós távollétek oka döntően gyermekszülés, illetve gondozás volt. 2012-ben összesen 8 bíró volt végig távol gyermekvállalása miatt, bíróságonként az alábbi

29 megoszlásban: • a Budaörsi Városi Bíróságon • a Dunakeszi Városi Bíróságon • a Monori Városi Bíróságon • a Szentendrei Városi Bíróságon • a Budakörnyéki Bíróságon

2 bíró, 1 bíró, 1 bíró, 1 bíró, 3 bíró.

Gyermekszülés miatt, nem a teljes évben, de jelenleg is folyamatosan távol van, összesen ugyancsak 8 fő, az alábbi megoszlásban és időponttól: • a törvényszéken 1 bíró 2012. 04. 12-től, • a Ceglédi Városi Bíróságon 1 bíró 2012. 05. 30-tól, • a Dunakeszi Városi Bíróságon 1 bíró 2012. 08. 25-től, • a Ráckevei Városi Bíróságon 1 bíró 2012. 05. 29-től, 1 bíró 2012. 09. 19-től (összesen: 2 fő), • a Szentendrei Városi Bíróságon 1 bíró 2012. 05. 23-tól, • a Budakörnyéki Bíróságon 1 bíró 2012. 06. 02-től, 1 bíró 2012. 07. 31-től (összesen: 2 fő). Gyermekvállalás miatt, 2012. évben az alábbi időszakban összesen 3 fő volt tartósan távol, az alábbi megoszlásban: • a törvényszéken 1 bíró 2012. 01. 01. és 2012. 06. 19. között, • a Budapest Környéki Munkaügyi Bíróságon 1 bíró 2012. 01. 01. és 2012. 10. 13. között, • a Budakörnyéki Bíróságon 1 bíró 2012. 01. 01. és 2012. 09. 30. között. A tartós távollétek miatt 2012-ben • összesen 171 hónapnak megfelelő tartam, • összesen 3676,5 munkanap esett ki (havonta átlagosan 21,5 munkanappal számolva).

30

2.3.7. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben. Három hónapon túli üres álláshelyek száma a tárgyévben 11 volt, az alábbi megoszlásban: Álláshely száma: 256. 220. 12. 80. 19. 53. 17. 62. 67. 66. 217.

Megüresedés időpontja: 2012.04.16. 2012.03.01. 2012.06.01. 2012.07.01. 2012.07.01. 2012.07.01. 2012.07.01. 2012.07.01. 2012.07.01. 2012.07.09. 2012.07.01.

Betöltés időpontja: 2012.10.01. 2012.10.15. 2012.12.01. -

Egyéb megjegyzés:

nyugállományba vonult nyugállományba vonult nyugállományba vonult nyugállományba vonult nyugállományba vonult nyugállományba vonult nyugállományba vonult

2.3.8. A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlásának jellemzői A 2012. december 31-i állapot szerint a törvényszéken összességében engedélyezett 251+10+3 bírói álláshelyből 255 álláshely volt betöltve. Ebből a bírák száma a gyakorlati idő szerint a következőképpen alakult: (férfi: 58, nő: 197) Gyakorlati idő 3 év alatt 10,2 % (26 fő)

3 és 10 év között 34,5% (88 fő)

10 és 20 év között 34,5% (88 fő)

20 év felett 20,8 (53 fő)

A törvényszék szintjei és szervezeti egységei tekintetében ez a mutató a következőképpen alakul: A Budapest Környéki Törvényszéken a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31én: 90 fő (férfi: 19, nő: 71) Gyakorlati idő 3 év alatt

3 és 10 év között


20 év felett

2,2%

15,6%

44,4%

37,8%

31 (2 fő)

14 fő

40 fő

34 fő

A Budaörsi Városi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 27 fő (férfi: 7, nő: 20) Gyakorlati idő 3 év alatt 22,2% 6 fő

3 és 10 év között 44,4% 12 fő


20 év felett 7,5% 2 fő

A Ceglédi Városi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 10 fő (férfi: 1, nő: 9) Gyakorlati idő 3 év alatt -

3 és 10 év között 30% 3 fő


20 év felett 20% 2 fő

A Dabasi Városi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 9 fő (férfi: 3, nő: 6) Gyakorlati idő 3 év alatt -




A Dunakeszi Városi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 8 fő (férfi: –, nő: 8) Gyakorlati idő 3 év alatt 25% 2 fő




A Gödöllői Városi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 16 fő (férfi: 2, nő: 14) Gyakorlati idő 3 év alatt



20 év felett

32 12,5% 2 fő

50% 8 fő

31,2% 5 fő

6,3% 1 fő

A Monori Városi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 15 fő (férfi: 4, nő: 11) Gyakorlati idő 3 év alatt -



20 év felett 20% 3 fő

A Nagykátai Városi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 7 (férfi: 4, nő:3) Gyakorlati idő 3 év alatt 28,6% 2 fő



20 év felett -

A Nagykőrösi Városi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 3 fő (férfi: –, nő: 3) Gyakorlati idő 3 év alatt -

3 és 10 év között 33,% 1 fő

10 és 20 év között 33,3 5 1 fő

20 év felett 33,3 5 1 fő

A Ráckevei Városi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 16 fő (férfi: 5, nő: 11) Gyakorlati idő 3 év alatt 12,5% 2 fő




A Szentendrei Városi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 9 fő (férfi: 3, nő: 6) Gyakorlati idő 3 év alatt 11,1% 1 fő




33

A Váci Városi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 9 fő (férfi: 3, nő: 6) Gyakorlati idő 3 év alatt -




A Budakörnyéki Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 28 fő (férfi: 7, nő: 21) Gyakorlati idő 3 év alatt 21,4% 6 fő




A Budapest Környéki Munkaügyi Bíróságon a betöltött bírói álláshelyek száma a tárgyév december 31-én: 8 fő (férfi: –, nő: 8) Gyakorlati idő 3 év alatt 37,5% 3 fő



20 év felett -

2.3.9. Az igazgatási, illetve a bíróság alaptevékenységén túli feladatokkal tartósan megbízott bírók száma, a feladatok jellege, a megbízás elnyerésének módja A feladatot ellátó bírák sz.

Egyéb vezetői tisztséget is ellát

EU jogi szaktanácsadó

4

nem

Biztonsági vezető

1

igen (járásbírósági elnök)

BÜSZ vizsgabizottság tagja

5

3 fő egyéb vezetői tisztséget is ellát

A feladat jellege

A megbízás elnyerésének a módja kinevezés a törvényszék elnöke által kinevezés a törvényszék elnöke által kinevezés a törvényszék elnöke által

34 Jogi szakvizsgabizottság tagja

13

egyéb vezetői tisztséget is ellátnak

kinevezés

Fogalmazói versenybizottság tagja

21


kinevezés

Szolgálati bíróság tagja

4


kinevezés

Végrehajtói Fegyelmi Bíróság tagja

1

Igen (kollégiumvezető)

kinevezés

OBH elnöke által létrehozott munkacsoport tagja

6


megbízás

OBT tag

2

nem

választás

187


kijelölés

Instruktor bíró (fogalmazók + határozott idejű bírák)

2.4. A bírósági titkári létszámhelyzet A törvényszéken az engedélyezett bírósági titkári létszám a 2012. január 1-jei állapot szerint 51+ 2 fő volt. 2 bírósági titkári álláshely • a 122/208. (V.27.) OIT határozattal • a 274/2008. (XII.9.) OIT határozattal • a 133/2009. (VII.7.) OIT határozattal • a 197/2009. (XII.1.) OIT határozattal • a 196/2010. (VI.1.) OIT határozattal • a 201/2010. (X.5.) OIT határozattal • a 28/2011. (II.1.) OIT határozattal • a 141/2011. (X.4.) OIT határozattal ideiglenesen létesített.

2008.06.01-2008.12.31. közötti időtartamra, 2009.07.31-ig, 2009.12.31-ig, 2010.06.30-ig, 2010.10.31-ig, 2011.02.28-ig, 2011.10.31-ig, 2012.02.29-ig meghosszabbított időtartamra

Az OBH elnöke a 115/2012. (VI.8.) OBHE számú határozatával 2012. június 15-ei hatállyal a Budapest Környéki Törvényszéken 28 I/1. fizetési osztály/fokozatú bírósági titkári álláshelyet rendszeresített. Ennek megfelelően a 2012. június 15. napjától kezdődően a törvényszék engedélyezett titkári

35 álláshelyeinek a száma 79-re emelkedett.

36

2.4.1. Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes helyi bíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban)

Titkári Létszám 2012. 01. 01. E. T. D. Törvényszék Budaörsi V. Bíróság Ceglédi V. Bíróság Dabasi V. Bíróság Dunakeszi V. Bíróság Gödöllői V. Bíróság Monori V. Bíróság Nagykátai V. Bíróság Nagykőrösi V. Bíróság Ráckevei V. Bíróság Szentendrei V. Bíróság Váci V. Bíróság Budakörnyéki Bíróság Munkaügyi Bíróság

10 7+ 2 3 3 2 6 3 2 1 3 3 4 3 1

2012. 12. 31. E. T. D.

Bírói létszám 2012. 01. 01. 2012. 12. 31. E. T. D. E. T. D. 88+ 79+ 97 96 89 88 10 10

12

12

22

27

22

15

11

8

11

8

25

27

25

27

27

25

3 2 3 6 3 1 1 5 4 4 3 1

3 2 3 5 3 1 5 3 2 2 1

4 4 3 8 4 3 2 4 4 5 4 4

6 3 3 10 4 2 2 5 4 5 4 5

4 3 3 10 4 1 2 4 3 4 3 5

11 9 9 15 14 7 3 14 11 10 26 9

11 9 8 18 14 7 3 14 10 9 25 10

11 9 7 18 13 7 3 14 9 9 20 10

9 9 9 17 14 7 3 13 10 10 25 9

10 9 8 16 15 7 3 16 9 9 28 8

9 9 6 16 14 7 3 14 7 9 23 8

A tárgyévben 15 bírósági titkár kinevezésére került sor. A titkári szolgálati jogviszony alakulása 2012. 01. 01. és 2012. 12. 31. között:

Bíróság

Titkári jogviszony megszűnése

Törvényszék

4

Budaörsi V.B.

5

A megszűnés oka: kinevezés

A megszűnés oka: áthelyezés 4

2

3

Ceglédi V.B. Dabasi V.B. Dunakeszi V.B.

1

1

37 Gödöllői V.B.

2

1

Monori V.B.

1

1

3

2

1

Nagykátai V.B. Nagykőrösi V.B. Ráckevei V.B. Szentendrei V.B.

1

Váci V.B. Budakörnyéki B. Munkaügyi B.

2.4.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok A fluktuáció jellemzői Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke a 115/2012.(VI.8.) OBHE számú határozatával a 2011. évi CLXXXVIII. törvény alapján 2012. június 15. napjától a Budapest Környéki Törvényszéken 28 bírósági titkári álláshelyet rendszeresített. Betöltésükre - jellemzően a pályaalkalmassági vizsgálatok elhúzódása miatt - számottevően későbbi időpontokban került sor tekintve, hogy 1 fő kivételével bíróságon kívüli, ügyvédi, közigazgatási munkaterületről érkeztek a pályázók. Közülük 2 fő kinevezésére 2012. augusztus 1. napján, 7 fő kinevezésére szeptember 1. és szeptember 17. napján, 12 fő kinevezésére 2012. október 1. napján, a többi titkári kinevezésre november, de döntően inkább december hónapban került sor. Két bíró kolléga, akiknek a szolgálati jogviszonya nyugdíjba vonulásukra tekintettel 2012. június 30. napján szűnt meg, 2012. augusztus 1., illetve 2012. szeptember 28. napján titkári kinevezést nyertek. Titkári pályázatok esetén a törvényszék gyakorlata szerint a pályázókat a törvényszék elnöke, elnökhelyettese és a Humánpolitikai, Igazgatási és Oktatási Főosztály vezetője hallgatta meg, amelyről minden esetben írásos feljegyzés készült. Ezt követően a tapasztaltak egymás közötti egyeztetése eredményeként alakult ki a pályázók rangsora. A rangsor kialakítása során természetesen figyelemmel kellett lenni objektív körülményekre is, így különösen arra, hogy a 13 helyi bíróságunk közül 11 nem Budapesten található és egyik-másik bíróság csak nehezen, illetve tetemes utazási idő ráfordítással érhető el. Ezért figyelembe kellett

38 venni a pályázók lakóhelyét, illetve azt, hogy vállalják-e a napi 60-80 km-es utazást. Fluktuáció nem jellemzi a titkári jogviszonyt, 2012 évben főként bírói kinevezés miatt szűnt meg igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyuk. Előfordult, hogy azért távozott el titkár a törvényszékünkről, mert a Gazdasági Kollégium Cégbírósági Csoportjánál nem nyílt lehetőség peres gyakorlat megszerzésére. Álláshely hiányában azonban az igényelt változtatást nem volt lehetőségünk biztosítani. 2.4.3. A tartós távollétek A tárgyévben összesen 5 fő volt végig távol gyermekvállalás miatt: • törvényszéken (Közigazgatási Szakág) 1, • a Budaörsi Városi Bíróságon 2, • a Nagykátai Városi Bíróságon 1, • a Szentendrei Városi Bíróságon 1 bírósági titkár. Nem az év kezdetétől, de jelenleg is folyamatosan távol van gyermekszülés kapcsán összesen 7 fő: • • • • • •

a törvényszéken 1 törvényszéki titkár 2012. 04. 03-tól, a Budaörsi Városi Bíróságon 1 bírósági titkár 2012. 09. 28-tól, a Ceglédi Városi Bíróságon 1 bírósági titkár 2012. 02. 07-től, 1 bírósági titkár 2012. 08. 03-tól (összesen: 2), a Ráckevei Városi Bíróságon 1 bírósági titkár 2012. 04. 09-től, a Szentendrei Városi Bíróságon 1 bírósági titkár 2012. 03. 28-tól, a Budakörnyéki Bíróságon 1 bírósági titkár 2012. 05. 10-től.

A 2012-es év egy bizonyos időszakában volt tartósan távol gyermekvállalás miatt összesen 4 fő az alábbiak szerint: • • • •

a Budaörsi Városi Bíróságon 1 bírósági titkár 2012. 01. 01. és 2012. 06. 14. között, a Gödöllői Városi Bíróság 1 bírósági titkár 2012. 01. 01. és 2012. 12. 09. között, a Szentendrei Városi Bíróságon 1 bírósági titkár 2012. 01. 01. és 2012. 10. 31. között és a Budakörnyéki Bíróságon 1 bírósági titkár 2012. 01. 01. és 2012. 08. 15. között.

2.4.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben A három hónapon túl üres titkári álláshelyek száma a tárgyévben 14 volt. A 2012. június 15. napjával a törvényszéken rendszeresített 28 titkári álláshelyből 13 álláshely volt 3 hónapon túl betöltetlen a pályázati eljárás elhúzódása miatt. 2.4.5. A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és

39 nemek szerint a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon).

A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek száma: 91 Betöltött álláshely

Férfi

Nő

Törvényszék

27

9

18

24 fő 3 év alatt 3 fő 3-10 év között

88,9%, 11,1%

Budakörnyéki B.

4

1

3


25%, 75%

Budaörsi V. B.

11

-

11


45,5%, 54,5%

Ceglédi V. B.

6

4

2


50%, 50%

Dabasi V. B.

3

1

2


33,3%, 66,7%

Dunakeszi V. B.

3

-

3


66,7%, 33,3%

Gödöllői V. B.

10

3

7


50%, 50%

Monori V. B.

4

1

3


25%, 75%

Nagykátai V. B.

2

-

2

2 fő 3 év alatt

100%

Nagykőrösi V. B.

2

1

1


50%, 50%

Bíróság

Gyakorlati idő

Ráckevei V. B.

5

-

5

3 fő 3 év alatt 60%, 1 fő 3-10 év között 20%, 1 fő 10-20 év között 20%

Szentendrei V. B.

4

-

4


75%, 25%

Váci V. B.

5

1

4


60%, 40%

Munkaügyi Bíróság

5

-

5


60%, 40%

40 2.5. A fogalmazói létszámhelyzet

2.5.1. Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon Fogalmazói létszám összesen Engedélyezett 35

2012. 01.01. Tényleges 34

Dolgozó 27

Engedélyezett 35

2012.12.31. Tényleges 29

Dolgozó 27

8 fogalmazói álláshelyre kezdeményezte a Budapest Környéki Törvényszék Elnöke központi pályázat kiírását, melyeket 2012. szeptember 1. napjával töltöttünk be. 2.5.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok A fluktuáció jellemzői A fogalmazói pályázatok kiírása és az álláshelyek betöltése között jellemzően fél év telik el. A fogalmazói Felvételi Versenyvizsga során, a szóbeli vizsgákon – a törvényszékünkre pályázók tekintetében - a Bizottság elnöki feladatára a korábbi években felkérést kapott a törvényszék elnöke, több pályázó esetén az elnökhelyettes is. Ez a gyakorlat mára megszűnt és a felkérések olyan bizottságokba szólnak, amelyeknél nincs pályázó a Budapest Környéki Törvényszékre. A törvényszék számára a korábbi gyakorlat volt a megfelelőbb, melynek során lehetőségünk nyílott a pályázók jogi műveltségéről, döntési, kommunikációs, beszéd, koncentrációs és reagáló képességeiről közvetlen benyomást szerezni. A megváltoztatott rendszerű vizsga ezt a lehetőséget azonban nem biztosítja. A törvényszék - a korábban a vizsga során megadatott személyes tapasztalatszerzést – akként pótolta, hogy a tárgyévben is az elnök, az elnökhelyettes és a Humánpolitikai, Igazgatási és Oktatási Főosztályvezető együttesen hallgatta meg a Budapest Környéki Törvényszékhez, illetve helyi bíróságaihoz jelentkező és sikeres versenyvizsgát tett pályázókat. A tapasztalatok azt indokolták, hogy nem konkrét helyi bíróságra, hanem a törvényszék illetékességi területére kérjük kiírni a pályázatot, tekintettel a jelentkezők esetleges szempontjaira, egyben a törvényszék elképzeléseihez is igazítandóan. A kiírt álláshelyeket azonban gyakran nem tudtuk betölteni, ennek oka szinte kivétel nélkül az volt, hogy a fővárostól több tíz kilométeres távolságra található helyi bíróságainknak nehézkes a megközelítése. 2.5.3. A tartós távollétek

41 2012. évben 2 bírósági fogalmazó volt folyamatosan távol szülési, illetve gyermekgondozási segély miatt. 2.5.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben A fogalmazói pályázatok elbírálására az eljárás elhúzódása a jellemző. Ez eredményezte, hogy a három hónapon túl üres fogalmazói álláshelyek száma 2012. évben 9 volt. 2.5.5. A december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása 2012. december 31-én betöltött fogalmazói álláshelyek száma 29 volt. Városi Betöltött álláshely Férfi Nő Gyakorlati idő Bíróság Törvényszék 0 0 0 0 2 év/ tartósan távol 2011.09.01-től és jelenleg Budakörnyéki 4 0 4 is Városi Bíróság 1 év 7 hó 3 év. 3 év 2 hó 2004.11.01.-2012.03.28-ig. 3 év 4 hó 1 év 4 év 2 hó tartósan távol 2011.03.07. 2 év 10 hó 3 év 4 hó 10 hó 2 év 7 hó 3 év 4 hó 1 év 11 hó 1 év 2 év 2 hó

Budaörsi Városi Bíróság

5

2

3

Ceglédi Városi Bíróság Dabasi Városi Bíróság Dunakeszi Városi Bíróság Gödöllői Városi Bíróság Monori Városi Bíróság Nagykátai Városi Bíróság Nagykőrösi Városi Bíróság Ráckevei Városi Bíróság Szentendrei Városi Bíróság Váci Városi Bíróság Munkaügyi Bíróság

3

1

2

3

2

1

2

0

1

3

0

3

1

0

1

3 év 4 hó 1 év 4 hó 3 év

1

0

1

1 év 11 hó

0

0

0

0

2

1

1

3 év 2 év

2

0

2

2 év 1 hó 2 év 9 hó

3

0

3

0

0

0

2 év 4 hó 3 év 10 hó 4 hó 0

42

2.6. A bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet

2.6.a.1. Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi) bíróságokon A bírósági ügyintézők engedélyezett létszáma 2012. január 1-én 86 fő volt. A bírósági ügyintézői létszám alakulása a 2012. évben Bíróság Törvényszék Budaörsi V.B. Ceglédi V.B. Dabasi V.B. Dunakeszi V.B. Gödöllői V.B. Monori V.B. Nagykátai V.B. Nagykőrösi V.B. Ráckevei V.B. Szentendrei V.B. Váci V.B. Budakörnyéki B. Mü.B.

E. 46 3 6 1 2 5 5 2 3 1 2 3 8 1

2012.01.01. T. 35 2 6 2 1 4 5 2 3 2 3 8 -

D. 34 2 6 1 1 4 4 2 3 2 3 8 -

E. 46 4 6 1 2 5 5 2 3 1 2 3 8 1

2012.12.31 T. 39 3 6 1 1 4 4 4 3 2 3 8 -

D. 39 3 6 1 4 3 4 3 2 3 8 -

2.6.a.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok 2012. évben a törvényszéken és az illetékességi területén működő helyi bíróságokon 10 bírósági ügyintézői álláshely betöltésére vonatkozóan került pályázat kiírásra. 2.6.a.3. Tartós távollétek a bírósági ügyintézők vonatkozásában 2012. év teljes egészében 1 fő volt tartósan távol volt, a Monori Városi Bíróságon egy bírósági ügyintéző gyermekgondozás céljából.

43 A tárgyév egy adott időszakában gyermekgondozás céljából tartósan távollévők száma összesen 3 fő volt: • • •

a törvényszéken 1 fő bírósági ügyintéző 2012. 01. 01-től 2012. 07. 25. napjáig, a Dabasi Városi Bíróságon 1 fő bírósági ügyintéző 2012. 01. 01-től 2012. 09. 18. napjáig, a Dunakeszi Városi Bíróságon 1 fő bírósági ügyintéző 2012. 11. 12-től 2012. 12. 31. napjáig.

2.6.a.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben Három hónapon túl be nem töltött bírósági ügyintézői álláshely száma 4 volt a tárgyévben. 2.6.a.5. A tárgyév december 31-én betöltött bírósági ügyintézői álláshelyek megoszlása A tárgyév december 31-én betöltött bírósági ügyintézői álláshelyek száma: 69. Bíróság

Betöltött álláshely

Férfi

Nő

Törvényszék

35

1

34

Budakörnyéki B.

6

-

6

Budaörsi V. B.

2

-

2

Ceglédi V. B.

5

-

5

Dabasi V. B. Dunakeszi V. B.

1 1

-

1 1

Gödöllői V. B.

4

-

4

Monori V. B.

5

-

5

Nagykátai V. B.

4

-

4

Nagykőrösi V. B. Ráckevei V. B.

2 -

-

2 -

Szentendrei V. B.

2

-

2

Váci V. B. Munkaügyi Bíróság

1

-

1

Gyakorlati idő 0-3 év között 4 fő, 3-5 év között 5 fő, 5-10 év között 5 fő, 10-20 év között 12 fő, 20 év felett 9 fő 1 fő 11 év, 1 fő 13 év, 1 fő 18 év, 1 fő 21 év, 1 fő 21 év, 1 fő 32 év 1 fő 2 év, 1 fő 3 év 2 fő 12 év, 1 fő 13 év, 1 fő 25 év, 1 fő 27 év 11 év 8 év 1 fő 14 év, 1 fő 23 év, 1 fő 24 év, 1 fő 37 év 1 fő 7 év, 1 fő 10 év, 2 fő 15 év, 1 fő 27 év 2 fő 9 év, 1 fő 19 év, 1 fő 27 év 1 fő 9 év, 1 fő 24 év 1 fő 8 év, 1 fő 15 év 20 év

1

-

1

8 év

44 2.6.b.1. Az engedélyezett/tényleges/dolgozó végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi) bíróságokon A végrehajtási ügyintézői létszám alakulása a 2012. évben Bíróság Törvényszék Budaörsi V.B. Ceglédi V.B. Dabasi V.B. Dunakeszi V.B. Gödöllői V.B. Monori V.B. Nagykátai V.B. Nagykőrösi V.B. Ráckevei V.B. Szentendrei V.B. Váci V.B. Budakörnyéki B. Mü.B.

2012.01.01. T. 2 2 1 1 1 1 1 2 1 1 2 2 -

2012.12.31. D. 2 2 1 1 1 1 1 2 1 1 2 2 -

T. 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 -

D. 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 -

2.6.b.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok 2012. évben a törvényszéken és az illetékességi területén működő helyi bíróságokon végrehajtási ügyintézői álláshely betöltésére vonatkozóan nem került pályázat kiírásra. 2.6.b.3. Tartós távollétek a végrehajtási ügyintézők vonatkozásában A tárgyévben nem volt tartósan távollévő végrehajtási ügyintéző a törvényszéken. 2.6.b.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben Három hónapon túl be nem töltött végrehajtási ügyintézői álláshely nem volt a tárgyévben.

45 2.6.b.5. A tárgyév december 31-én betöltött végrehajtási ügyintézői álláshelyek megoszlása A tárgyév december 31-én betöltött végrehajtási ügyintézői álláshelyek száma 18. Bíróság Betöltött álláshely Törvényszék 4 Budakörnyéki B. 2 Budaörsi V. B. 1 Ceglédi V. B. 1 Dabasi V. B. 1 Dunakeszi V. B. 1 Gödöllői V. B. 1 Monori V. B. 1 Nagykátai V. B. 1 Nagykőrösi V. B. 1 Ráckevei V. B. 1 Szentendrei V. B. 1 Váci V. B. 2 Munkaügyi Bíróság

Férfi 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Nő 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2

Gyakorlati idő 2 fő 5 év, 2 fő 6 év 2 fő 21 év 8 év 19 év 20 év 11 év 22 év 12 év 25 év 22 év 12 év 35 év 1 fő 16 év, 1 fő 14 év

-

-

-

2.7. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzete

2.7.1. Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi) bíróságokon A tisztviselői/írnoki létszám alakulása a 2012. évben a bírói létszám tükrében: Tisztviselő/írnoki létszám 2012.01.01. 2012.12.31. E. T. D. E. T. D. Törvényszék

177 174 172 177 192 191

Budaörsi V.B. Ceglédi V.B. Dabasi V.B. Dunakeszi V.B. Gödöllői V.B. Monori V.B.

50 13 18 15 26 21

44 16 16 16 31 20

44 16 16 15 31 20

40 13 18 15 27 21

36 12 15 17 33 21

35 12 15 17 33 21

Bírói létszám 2012.01.01. 2012.12.31. E. T. D. E. T. D. 88+1 79+1 97 96 90 89 0 0 25 27 25 27 27 25 11 11 11 9 10 9 9 9 9 9 9 9 9 8 7 9 8 6 15 18 18 17 16 16 14 14 13 14 15 14

46 Nagykátai V.B. Nagykőrösi V.B. Ráckevei V.B. Szentendrei V.B. Váci V.B. Budakörnyéki B. Munkaügyi B.

11 3 22 16 15 23 14

8 3 23 16 15 21 14

8 3 23 16 15 21 14

11 3 24 16 15 22 14

8 3 24 16 16 19 13

8 3 24 16 15 19 13

7 3 14 11 10 26 9

7 7 3 3 14 14 10 13 9 9 25 21 10 9

7 3 13 10 10 25 9

7 3 16 9 9 28 8

7 3 14 7 9 23 8

2.7.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuáció jellemzői. A tisztviselői, írnoki álláshelyek tekintetében 2012. évben 1 pályázat kiírására került sor (informatikai tisztviselői álláshely). 2.7.3. A tartós távollétek Tartós távollétek a tisztviselők, írnokok vonatkozásában A törvényszéken (Polgári Szakág) 1 tisztviselő a tárgyévben végig távol volt gyermekvállalás miatt. A 2012-es év egy részében és jelenleg is folyamatosan távol van gyermekszülés kapcsán összesen 4 fő: •

• •

a törvényszéken 1 tisztviselő 2012. 02. 15-től, 1 írnok 2012. 04. 03-tól, a Budaörsi Városi Bíróságon 1 tisztviselő 2012. 02. 13-tól, a Váci Városi Bíróságon 1 tisztviselő 2012. 09. 12-től.

A tárgyév egy adott időszakában volt tartósan távol gyermekvállalás miatt összesen 3 fő: • •

a törvényszéken 1 tisztviselő 2012. 01. 01. és 2012. 07. 28. között, a Dunakeszi Városi Bíróságon 1 tisztviselő 2012. 01. 01. és 2012. 06. 09. között, 1 írnok 2012. 01. 01. és 2012. 09.13. között.

2.7.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben Három hónapon túl 15 tisztviselői/írnoki álláshely volt üres a tárgyévben.

47 2.7.5. A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása ff=felsőfokú tisztviselő Bíróság Betöltött álláshely 156

Férfi

Nő

1

155

Törvényszék ff: 24

ff.: 12

ff.: 10

Gyakorlati idő 3 év alatt, 32 % 40% 3-10 év között, 20% 10-20 év között, 8% 20 év felett. ff.: 25 % 41,6 % 29,2 % 4,2 %

3 év alatt, 3-10 év között, 10-20 év között, 20 év felett. 3 év alatt, 3-10 év között, 10-20 év között, 20 év felett

Budakörnyéki V. B.

21

1

20

14,3 % 28,6 % 47,6 % 9,5 %

Budaörsi V. B.

38

-

38

7,9 % 63,1 % 29 %

3 év alatt, 3-10 év között, 10-20 év között 3 év alatt, 3-10 év között, 10-20 év között 20 év felett

Ceglédi V. B.

15

-

15

6,6 % 26,7 % 26,7 % 40 %

Dabasi V. B.

16

-

16

37,5 % 43,75 % 18.75 %

3-10 év között, 10-20 év között 20 év felett

16

17,6 % 41,2 % 17,6 % 23,6 %

3 év alatt, 3-10 év között, 10-20 év között 20 év felett 3 év alatt, 3-10 év között, 10-20 év között 20 év felett

Dunakeszi V. B.

17

1

Gödöllői V. B.

28

-

28

26,7 % 40 % 13,3 % 20 %

Monori V. B.

20

-

20

35 % 40 % 25 %

3 év alatt, 3-10 év között, 10-20 év között 3 év alatt, 3-10 év között, 10-20 év között 20 év felett 3-10 év között, 10-20 év között

8

-

8

22,2 % 55,6 % 11,1 % 11,1 %

Nagykőrösi V. B. 5

-

5

60 % 40 %

Nagykátai V. B.

48 Bíróság

Szentendrei V. B. 16

Váci V. B.

Munkaügyi Bíróság

Férfi

Betöltött álláshely -

18

-

13

-

Nő

Gyakorlati idő 18,75 % 3 év alatt, 50 % 3-10 év között, 12,5 % 10-20 év között 18,75 % 20 év felett

16

18

16,7 % 11,1 % 44,4 % 27,8 %

3 év alatt, 3-10 év között, 10-20 év között 20 év felett

13

7,7 % 38,5 % 30,7 % 23,1 %

3 év alatt, 3-10 év között, 10-20 év között 20 év felett

2.7.6. A fizikai alkalmazottak munkaköreinek megnevezése és az egyes munkakört betöltők száma A fizikai dolgozók létszáma 2012. évben Bíróság Törvényszék Budaörsi V.B. Ceglédi V.B. Dabasi V.B. Dunakeszi V.B. Gödöllői V.B. Monori V.B. Nagykátai V.B. Nagykőrösi V.B. Ráckevei V.B. Szentendrei V.B. Váci V.B. Budakörnyéki B. Mü.B.

E. 26 5 4 4 5 4 4 4 2 4 4 4 2 1

2012.01.01. T. 26 5 4 4 5 4 4 4 2 5 3 6 2 1

D. 26 5 4 4 5 4 4 4 2 5 3 6 2 1

E. 27 5 4 4 5 4 4 4 2 4 3 4 2 1

2012.12.31. T. 27 5 3 6 5 4 4 4 2 4 3 6 2 1

D. 27 5 3 6 5 4 4 4 2 4 3 6 2 1

A törvényszéken és az illetékességi területén működő bíróságokon fizikai dolgozók töltenek be • gépkocsivezetői, • kézbesítő-hivatalsegédi, • őrző-védő feladatokat ellátó és • egyéb (karbantartó) munkaköröket.

49

A 2012. évben 8 fő fizikai dolgozónak szűnt meg az igazságügyi szolgálati jogviszonya. A 2012. év folyamán 7 fizikai dolgozó létesített szolgálati jogviszonyt. A fizikai dolgozók megoszlása a betöltött munkakörök szerint

Bíróság Törvényszék Budaörsi V.B. Ceglédi V.B. Dabasi V.B. Dunakeszi V.B. Gödöllői V.B. Monori V.B. Nagykátai V.B. Nagykőrösi V.B. Ráckevei V.B. Szentendrei V.B. Váci V.B. Budakörnyéki B. Mü.B.

gépkocsivezető 4 -

Munkakör hivatalsegéd/ őrző/védő kézbesítő 13 3 2 2 3 1 2 1

egyéb 9 2 2

3

-

1

2 2 3 2 1

1 1 1 1 1 -

1 1 1 3 5 -

2.8. Az ülnökök létszámhelyzete és foglalkoztatásuk gyakorlata A Bjt. 216.§-a szerint az ülnökök megbízatása 4 évre szól. A megyei közgyűlés és a települési önkormányzatok, illetve a települési kisebbségi önkormányzatok képviselő-testülete 2011. márciusáprilis hónapban tartotta meg az ülnökválasztásokat. A társas bíráskodás elvének súlya és fontossága nyomatékos kérdéssé teszi a bíróságok részére, hogy megfelelő számú ülnököket foglalkoztassanak. A választandó ülnökök számának meghatározásakor a törvényszék már figyelemmel volt azon jogszabály módosításra, hogy 2011. szeptember 1. napjától a fiatalkorúak büntető ügyeiben megszűnt a megyei bíróság székhelyén levő helyi bíróság kizárólagos illetékessége. Ezen okból szükséges volt valamennyi helyi bíróságot illetően pedagógus ülnököt választani.

50 A Budapest Környéki Törvényszékhez, helyi bíróságaihoz és a Budapest Környéki Munkaügyi Bírósághoz megválasztott ülnökök Budapest Környéki Törvényszék Budakörnyéki Budaörsi Ceglédi Dabasi Dunakeszi Gödöllő Monori Nagykátai Nagykőrösi Ráckevei Szentendrei Váci Munkaügyi

választott pedagógus férfi 95 29 32

nő 63

30-40 5

40-50 4

50-60 33

60-70 53

29 42 22 26 29 44 25 20 26 27 30 29 52

23 35 17 22 22 34 20 20 24 24 26 24 39

2 2 0 0 3 2 1 2 2 0 1 2 2

1 4 8 4 4 6 1 4 2 1 6 4 2

8 9 3 11 3 10 2 4 8 8 3 9 10

18 27 11 11 19 26 21 10 14 18 20 14 38

12 15 5 10 7 14 10 8 7 8 13 8 0

6 7 5 4 7 10 5 0 2 3 4 5 13

Az eskütételt követően a Ceglédi Városi Bírósághoz választott 1 férfi ülnök munkahelyváltozás miatt (Szeged, 2012. 04.03. napján) lemondott ülnöki tisztségéről. A Dabasi Városi Bírósághoz a képviselő-testület által megválasztott 1 női ülnök nem tett esküt, míg a Váci Városi Bírósághoz megválasztott ülnökök közül 1 férfi elhunyt. A törvényszéken az ülnököket a Büntető Kollégiumvezető – a mellette dolgozó felsőfokú bírósági ügyintéző útján – hívja be és osztja be az ítélkező tanácsokba oly módon, hogy az ülnökök egy hónappal korábban értesüljenek a tárgyalás időpontjáról. Az ülnökök behívása telefonon történik. A törvényszék figyelmet fordít arra, hogy a megválasztott ülnököknek folyamatosan és lehetőség szerint egyenlő arányban biztosítsa a részvételt az ítélkezésben. A Budapest Környéki Törvényszék Elnökhelyettese minden évben egy alkalommal értekezletet tart a Büntető Kollégiumhoz, a Budakörnyéki Bírósághoz és a Budapest Környéki Munkaügyi Bírósághoz megválasztott ülnökök részére, amelyen részt vesz a Büntető Kollégium Vezetője, a Budakörnyéki Bíróság Elnöke, és a Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság Elnöke is. A városi bíróságokon az ülnökök részére a bíróság elnöke tart évente egy alkalommal értekezletet, amelyen az elnöki irodavezető is részt vesz. A városi bíróságokon és a Budapest Környéki Munkaügyi Bíróságon az ülnökök adatairól az elnöki előadók (elnöki irodavezetők) nyilvántartó lapot vezetnek. Figyelmet fordítanak arra is, hogy a megválasztott ülnököket évente legalább egyszer behívják. Az ülnökök közreműködését igénylő büntető ügyek alacsony száma miatt ez nem mindig teljesíthető, arra is tekintettel, hogy az un. „betárgyalt” ügyekben ugyanazon ülnökök behívása

51 szükséges. A törvényszékhez megválasztott egyik ülnök ellen büntető eljárás indult közlekedési bűncselekmény miatt, amelyet maga jelentett be, jogerős határozat az ügyében azonban még nem született. Behívására bejelentése óta nem került sor. A büntető ügyekben ügyelet a Budakörnyéki Bíróságon van, ezért az oda megválasztott ülnökök látják el az ügyelet kapcsán felmerülő ülnöki feladatokat. Őket a Budakörnyéki Bíróság elnöki irodavezetője hívja be, előzetes beosztásnak megfelelően. Az ügyeletre beosztott ülnökök személyéről a Büntető Kollégiumvezető minden esetben tájékoztatást kap.

3. A BÍRÓSÁG ÜGYFORGALMI ADATAI 3.1. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános adatai/tendenciái az előző három év viszonylatában POLGÁRI SZAKÁG Járásbíróságok Polgári peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

18.914

18.651

17.082

18.502

19.217

17.264

9.590

9.024

8.842

Gazdasági peres ügyek befejezett

érkezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

1.316

1.520

1.218

1.347

1.499

1.269

603

624

573

érkezett

Polgári és gazdasági nem peres ügyek befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

49.046

5.670

5.470

59.085

5.888

5.601

638

420

289

A Budapest Környéki Törvényszék helyi bíróságainak ügyforgalmi adatai azt igazolják, hogy nem csupán a peres, hanem a nem peres ügyérkezés is csökkent, és mivel mindkét ügyszakban a befejezések száma meghaladta az érkezést, így a folyamatban lévő ügyek száma mind a peres, mind a nem peres ügyszakban a vizsgált 3 év alatt csökkenő tendenciát mutatott. A helyi bíróságokon az egy bíróra eső peres ügyérkezés 2010-ben 22,22 db, 2011-ben 23,05 db, 2012-ben 21,96 db volt.

52

A befejezések egy bíróra eső száma 2010-ben 21,73 db, 2011-ben 23,67 db, míg 2012-ben 23,51 db volt. A folyamatban maradt ügyek száma 2010-ben 144,42 db, 2011-ben 132,27 db, míg 2012-ben 124,30 db volt. A helyi elsőfokú ügyszakban a tárgyalt ügyek egy bíróra eső átlaga tárgyalási naponként 2010ben 5,15 db, 2011-ben 5,17 db, 2012-ben 5,07 db volt. A törvényszék helyi ügyforgalmi adatainak elemzéséből az kétségmentesen megállapítható, hogy a fizetési meghagyás közjegyzői hatáskörbe történő kerülésével ugrásszerűen csökkent a nem peres ügyek érkezése. A Pp. pertárgyértékkel kapcsolatos változásának hatása a peres ügyszakban számottevő érkezésváltozást nem eredményezett. A folyamatban lévő ügyek száma a peres ügyszakban is csökkenést mutat, ez azonban csak az átlagot tekintve megnyugtató eredmény, hiszen az összesen 13 helyi bíróságból álló Budapest Környéki Törvényszék nem homogén egység, és az egyes bíróságai (pl. a Ráckevei Járásbíróság polgári ügyszaka) a most már több évtizedes folyamatos létszám problémák mellett képtelenek a folyamatban lévő ügyek számát az átlaghoz közelíteni.

Törvényszék elsőfokú polgári szakág peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

1.631

1.382

1.055

1.564

1.625

1.347

1.582

1.339

1.047

nem peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

1.854

188

185

1.953

219

165

43

12

32

Budapest Környéki Törvényszék polgári elsőfokú szakágában csökkent az ügyek érkezésének száma, a 2010-es 1631 db-ról 2012-ben 1055 db-ra. Az kétségtelen tény, hogy 2010 és 2011-hez képest 2012-ben csökkent a befejezések száma, viszont 2012-ben ugyanúgy, ahogy 2011-ben, meghaladta az érkezett ügyek számát, ezért a folyamatban maradt ügyek száma is csökkent, a 2010-es 1582 db-ról 1047 db-ra. A törvényszék elsőfokú szakágát is érintette a fizetési meghagyások közjegyzői hatáskörbe

53 kerülése, 2011 és 2012-ben érzékelhető volt a munkateher szempontjából a több, mint 1600 db-os érkezéscsökkenés. Az elsőfokú szakág lényegében teljes időszerűséget mutat a nem peres ügyek intézése során. Az elsőfokú ügyszakban 2011-ben a tárgyalt ügyek egy tanácsra eső átlaga 3,75 db volt, 2012-ben ez a szám lényegében nem változott, 3,68 db volt. 2012-ben az egy tanácsra eső érkezés havi átlaga 9,11 db, a befejezés szám 11,87 db, a folyamatban maradt ügyek száma 110,98 db, míg a tárgyaló tanácsok száma 9,84 db volt. Ez a statisztikai adat a peres ügyforgalmat tartalmazza. Törvényszék közigazgatási szakág peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

1.534

1.268

1.412

1.627

1.578

1.222

918

608

798

nem peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

1.049

844

788

1.012

923

779

283

204

213

társadalmi szervezetek – új bejegyzés érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

627

550

408

568

612

410

196

134

132

társadalmi szervezetek – módosítás érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

1.105

1.171

1.024

891

1.227

1.008

316

260

276

A vizsgált időszakban a Budapest Környéki Törvényszéken a közigazgatási szakág nem csupán a közigazgatási peres és nem peres ügyek intézését végezte el, hanem a társadalmi szervezetek bejegyzésével kapcsolatos feladatokat is ellátta. A peres ügyérkezés a 2011-es csökkenést követően 2012-ben növekedett, viszont még nem érte el a 2010-es számot. A befejezések száma csökkenő tendenciát mutat, ennek következtében a

54 folyamatban lévő ügyek száma ismét emelkedik. A nem peres ügyérkezés lényegében feldolgozásra került, a társadalmi szervezetek bejegyzésével kapcsolatos ügyek intézését pedig a 2013-as hatásköri változásra tekintettel, a közigazgatási ügyszak a jövőben már nem végzi, így az ezzel kapcsolatos munkateher kezelésével a Törvényszék elsőfokú szakágában kell majd foglalkozni. A közigazgatási ügyszakban 2012-ben az egy tárgyaló tanácsra eső érkezés száma 25,69 db, a befejezés szám 22,23 db, míg a folyamatban maradt ügyek száma 174,24 db volt.

Törvényszék másodfokú szakág polgári peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2.271

2.489

1.701

2.018

2.341

1.913

754

902

690

gazdasági peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

176

263

177

153

216

208

102

55

71

munkajogi peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

261

307

259

290

267

226

91

131

164

polgári és gazdasági nem peres érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

1.054

1.454

1.892

946

1.325

1.733

263

392

551

munkajogi nem peres és egyéb nem peres

55

érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

85

77

75

84

72

71

4

9

13

Budapest Környéki Törvényszék másodfokú szakágának ügyforgalmi adatai alapján a peres és nem peres ügyérkezés tendenciáját értékelve az a következtetés vonható le, hogy 2012-ben a munkateher szempontjából lényeges változás nem következett be. A nem peres ügyérkezés olyan mértékben növekedett, amelynek következtében a polgári peres ügyérkezés munkateherre gyakorolt pozitív hatása lényegében nem érzékelhető. A másodfokú ügyszakban a tárgyaló tanácsok száma 2012-ben 5,83 volt, ugyanis ezt az ügyszakot, ezen belül különösen a Munkaügyi tanácsot sújtotta leginkább a bírói felső korhatárral kapcsolatos törvényi rendelkezés. A peres havi érkezés átlaga 30,55 db, a peres befejezés átlaga 33,55 db, a folyamatban marad peres ügyek átlaga 158,66 db volt. Ehhez járult még a nem peres érkezés, amelynek következtében mind a hét tanács 190-200 db körüli folyamatos ügyszámmal dolgozik.

BÜNTETŐ ÜGYSZAK A 2010-2012. évek érkezés / befejezés / folyamatban maradt ügyek statisztika adatait vizsgálva az alábbi megállapítások tehetők:

Járásbíróságok Büntető peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

7335

8017

6817

7463

8524

7344

6564

6057

5530

Érkezés 2010 évhez viszonyítva 2011 évben 9,29%-kal több, 2012 évben pedig 7 %-kal kevesebb ügy érkezett. 2012 évben az érkezés csökkenése a 2011 évi adatokhoz képest csaknem 15 %. Tovább bontva a büntető peres ügyeket, megállapítható, hogy • a közvádas peres ügyek száma csökkent nagyobb mértékben 2012-ben: 19 %-kal kevesebb érkezett az előző évihez képest, • a pótmagánvádas ügyek száma 9 %-kal, • a magánvádas peres ügyek száma pedig 0,8 %-kal csökkent 2012-ben a 2011. évi

56 adatokhoz képest. A 2012-es évet a 2010-es adatokhoz viszonyítva az ügyekből: • a közvádas 9,51 %-kal csökkent, • a magánvádas 0,6 % - kal és • a pótmagánvádas 0,1 %-kal ügyek száma nőtt. Befejezés 2011. évben befejezett ügyek száma 14 %-kal több volt az előző évinél, 2012. évben pedig 2 %kal kevesebb a 2010 évinél. A 2012-ben befejezett ügyek száma 14 %- kal volt kevesebb, mint 2011-ben. A befejezett közvádas peres ügyek arányának alakulása: 2011. évben 15,6 %- kal több, 2012. évben 3,3 %-kal kevesebb peres ügyet fejeztek be a büntető bírák. (A 2011. évi befejezéshez képest 2012-ben a csökkenés 16,4 %-os) A magánvádas peres ügyek vonatkozásában: 2011. évben 9,6 % -kal , 2012. évben 4 %- kal több volt a befejezés a 2010. évi adatokhoz képest. 2012-ben 5,2 % -kal csökkent a befejezések száma 2011-hez képest. A befejezett pótmagánvádas ügyek száma szinte stagnál: 2010. évben 88, 2011. évben 87, 2012. évben 93 ügyet fejeztek be. Folyamatban maradt A folyamatban maradt peres büntető ügyek száma folyamatosan csökkent. Ez elsődlegesen az érkezett ügyek számának negatív irányú változása miatt következett be. 2011. évben mintegy 8 %-kal lett kevesebb, 2012-ben 16 %-kal csökkent a folyamatban maradt peres ügyek száma a 2010. évi adatokhoz képest. 2012-ben 9 %-os volt a csökkenés 2011. évhez képest. Ezen belül is • a közvádas folyamatos ügyek száma csökkent: 2011-ben 8,4 % -kal, 2012-ben csaknem 18 % -kal 2010 évhez képest. 2012-ben 11 %-os volt a csökkenés 2011 évhez képest. •

a magánvádas ügyek aránya: 2011-ben 5,6 % -kal volt kevesebb az előző évihez képest,

57 2012-ben 0,6 % -kal csökkent a 2010. évi adatokhoz viszonyítva. 2012-ben 5 %-kal nőtt 2011. évhez képest. •

a pótmagánvádas ügyek száma nem változott nagymértékben: 2010-ben 82, 2011-ben 96, 2012-ben 95 ügy maradt folyamatban.

Büntető nem peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

4825

4424

3790

4825

4429

3849

239

234

175

Érkezés 2010. évhez képest 2011. évben 8,4 %-kal csökkent, 2012. évben 21,5 %-kal kevesebb ügy érkezett. Befejezés 2011-ben és 2012-ben is meghaladta az érkezett ügyek mennyiségét. Folyamatban maradt A folyamatban maradt ügyek száma csökkenő tendenciát mutat, ami különösen szembetűnő 2012ben, ahol az előző évi mennyiség 75 %-ára esett vissza.

Szabálysértési peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

6533

7777

15474

6664

7471

12002

1106

1412

681

Érkezés Az érkezett szabálysértési peres ügyek száma 2012. évben a legtöbb: 2010. évhez viszonyítva 2011. évben 19 %-kal több, 2012-ben 98 %-os volt a növekedés. A robbanásszerű változás a 2010-es évhez viszonyítva látható, ebben az összehasonlításban az érkezés 136,86 %-os növekedést mutat. Befejezés

58

A szabálysértési ügyekből 2011. évben 12 %-kal többet fejeztek be, mint előző évben, 2012. évben pedig 80 % -kal többet, mint 2010-ben. A 2012-ben befejezett szabálysértési ügyek tekintetében 2010-hez képest a növekedés 60 % volt. Folyamatban maradt A folyamatban maradt ügyek számában jelentős a visszaesés, különösen 2012-ben, amikor felét sem haladta meg az előző évben folyamatban maradt ügyek számának.

Szabálysértési nem peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

3756

3501

1564

3768

3522

1744

287

266

86

Érkezés Nemperes szabálysértési ügyek érkezése 2010. évhez képest 2011. évben 7 %-kal csökkent, 2012. évben pedig 55,4 %-kal érkezett kevesebb, mint 2011-ben. Az elmúlt 3 évet tekintve is csökkenő tendenciát mutatott: 2012. évben csaknem 60 %-kal kevesebb nem peres szabálysértés érkezett, mint 2010. évben. Befejezés 2010 évhez képest 2011-ben 6,6 %-kal csökkent, 2012. évben 54 %-kal kevesebb nem peres szabálysértés befejezésére került sor. 2012. évben a befejezések csökkenése 51 % volt a 2011. évvel összehasonlítva. Folyamatban maradt A szabálysértési nem peres ügyekből 2011. évben 7,4 %-kal, 2012. évben 70 %-kal kevesebb maradt folyamatban, mint 2010-ben.. 2012. évben 68 % volt a csökkenés a 2011. évi adathoz képest.

Törvényszék elsőfok

59

Év

Előző évről folyamatban maradt

Érkezett

Befejezett

Folyamatban maradt ügyek száma

2011

155

136

135

156

2012

156

150

161

145

Büntető peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

151

136

150

121

135

161

155

156

145

Érkezés 2011-ben 10 %-kal kevesebb peres ügy érkezett a törvényszék első fokára, mint 2010-ben, 2012-ben pedig 0,07 %-kal, 2012. évben 10,2 %-kal több érkezett, mint 2011-ben. Befejezés 2011. évben 11,57 %-kal, 2012. évben 33 %-kal több ügyet fejeztek be a bírák, mint 2010-ben. 2012-ben 19,25 %-os volt a növekedés 2011. évhez képest. Folyamatban maradt 2011. évben 0,6 %-kal nőtt, 2012. évben 6,5 %-kal csökkent a folyamatban maradt büntető peres ügyek száma a törvényszéken a 2010. évi adatokhoz képest. 2012. évben 7,1 %-kal csökkent 2011. évhez képest.

Büntető nem peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

102

109

131

103

117

128

18

10

13

Érkezés

60

2011. évben 6,8 %-kal több, 2012. évben pedig 28,4 %-kal több ügy érkezett, mint 2010. évben. 2012. évben 20,1 %-kal több, mint 2011-ben. Befejezés 2011. évben 13, 59 %-kal, 2012. évben 24,27 %-kal több volt, mint 2010. évben. 2012. évben 9,4 % volt a növekedés a 2011. évi adathoz képest. Folyamatban maradt 2011. évben 44,5 %-kal csökkent, 2012. évben 28 %-kal csökkent 2010. évi, 2012. évben 30 %-kal nőtt a 2011. évi adathoz képest.

Törvényszék másodfoka Év


Érkezett

Befejezett


2011

487

996

958

525

2012

525

960

869

616

Fellebbezett büntető peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

923

912

893

885

873

803

486

525

615

Érkezés 2011. évben 1,2 %-kal kevesebb 2012. évben 3,25 %-kal kevesebb érkezett a törvényszékre, mint 2010. évben. 2012. évben 2,1 %-kal csökkent az érkezés 2011. évhez viszonyítva. Befejezés 2011. évben 1,4 %-kal kevesebb, 2012. évben 2,5 %-kal kevesebb ügyet fejeztek be a másodfokú tanácsok, mint 2010. évben.

Folyamatban maradt

61

2011. évben 8 %-kal emelkedett, 2012. évben 26 %-kal emelkedett a 2010. évihez képest. 2012. évben 17 %-os volt a növekedés a 2011. évihez képest.

Fellebbezett büntető nem peres ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

1808

1791

1773

1818

1782

1773

26

35

35

Érkezés 2011. évben 0,95 %-kal kevesebb, 2012. évben 1,94 %-kal kevesebb érkezett a 2010. évi adatokhoz képest. 2012-ben 1,01 %-os a csökkenés mértéke a 2011. évhez viszonyítva. Befejezés 2011. évben 2 %-kal csökkent, 2012. évben 2,5 %-kal csökkent a befejezések száma 201. évhez viszonyítva. 2012-ben 0,51 %-kal volt kevesebb, mint 2011-ben. Folyamatban maradt Elenyésző számban, mely lényeges változást a három év alatt nem mutat.

Fellebbezett szabálysértési ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

47

84

67

47

85

66

0

0

1

Érkezés 2011. évben 78 % -kal nőtt, 2012. évben 42,5 % -kal nőtt a 2010. évi adatokhoz képest. Befejezés 2011. évben 80,85 % - kal több, 2012. évben 40,42 % -kal több, mit 2010-ben. 2012-ben viszont 22,4 %-kal kevesebbet, mint 2011-ben).

62 Folyamatban maradt Az ügyek száma e tekintetben szinte nem változott: 2010-ben 1, 2011. évben 0, 2012. évben 1 ügy maradt folyamatban.

Fellebbezett egyéb ügyek érkezett

befejezett

folyamatban maradt

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

74

95

127

74

92

135

0

5

4

3.2. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek tárgyévi általános és lényegi adatai országos összehasonlításban 2012. évben a Budapest Környéki Törvényszék o civilisztikai ügyszakában helyi bíróságon mindenben az országos átlag fölött teljesített és ezért valamennyi bíró és szakmai illetve igazgatási vezető elismerést érdemel: A helyi ügyszak országos átlag feletti munkaterhét jelzi az is, hogy: - az érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 3. a sorrendben az országos átlag 116,52 %-ával - a tárgyalási napok egy bíróra jutó havi átlaga 3. a sorrendben, az országos átlag 106,11 %ával - a kitűzött peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 1. a sorrendben az országos átlag 118,10 %-ával - a befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 1. a sorrendben az országos átlag 116,30 %-ával, és mindezek ellenére -

2012. év végén folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó átlaga 1. a sorrendben (175,3 ügy), nem is kevéssel haladva meg az országos átlagot (120,43 ügy), 145,56 %-kal.

Fenti adatokból egyértelműen az a következtetés adódik, hogy a helyi civilisztikai ügyszakban a bírói létszám emelése indokolt. törvényszéki első fokon -

az érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 12. a sorrendben az országos átlag 92,92 %-ával

63 -

a tárgyalási napok egy bíróra jutó havi átlaga 10. a sorrendben, az országos átlag 100,15 %-ával a kitűzött peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 2. a sorrendben az országos átlag 113,50 %-ával a befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 11. a sorrendben az országos átlag 92,45 %-ával, 2012. év végén folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó átlaga 3. a sorrendben, az országos átlag 120,60 %-ával.

Fenti számsorból adódó következtetés levonásához fontos adat, hogy a Fővárosi Törvényszék – mint a miénkhez hasonló fajsúlyú ügyeket tárgyaló bíróságé - civilisztika ügyszakában a törvényszék első fokán a kitűzött ügyek száma szinte azonos volt a Budapest Környéki Törvényszékével, a befejezett ügyek tekintetében jobb eredményt ért el: sorrendben a 3. az országos átlag 109,3 %-ával. másodfokú ügyszakban -

-

az érkezett ügyek egy tanácsra jutó havi átlaga 7. a sorrendben az országos átlag 90,83 %ával, a tárgyalási napok egy tanácsra jutó havi átlaga 11. a sorrendben az országos átlag 92,80 %-ával, a kitűzött peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlaga 11. a sorrendben az országos átlag 95,42 %-ával, a befejezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlaga 5. a sorrendben az országos átlag 96,67 %-ával,

és annak ellenére, hogy a befejezések átlaga (33,53) alig maradt el az országos átlagtól (34,68) -

2012. év végén folyamatban maradt peres ügyek egy tanácsra jutó átlaga 2. a sorrendben (158,57 ügy), az országos átlagot (132,29 ügy) számában jelentősen meghaladva 119,87 %kal.

Fenti adatok igazolják az időközben már bekövetkezett létszámfejlesztés indokoltságát a másodfokú civilisztikai ügyszakban. o büntető ügyszakban A helyi bíróságon: -

az érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 15. a sorrendben az országos átlag 94,90 %-ával a tárgyalási napok egy bíróra jutó havi átlaga 8. a sorrendben, az országos átlag 101,83 %ával a kitűzött peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 11. a sorrendben az országos átlag 100,56 %-ával a befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 12. a sorrendben az országos átlag

64 95,98 %-ával, és vélhetően az országos átlagtól elmaradó befejezési arányra tekintettel -

2012. év végén folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó átlaga 4. a sorrendben (125,33 ügy), nem kevéssel haladva meg az országos átlagot (101,35 ügy), 123,66 %-kal.

Az ismertetett adatokból, különösen az érkezés arányára és a javítható/javítandó befejezési mutatóra tekintettel a folyamatban maradt ügyek feldolgozásához a teljesítmény – már mutatkozó - javulása és nem bírói létszámfejlesztés a megoldás. törvényszéki első fokon -

az érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 12. a sorrendben az országos átlag 92,92 %-ával a tárgyalási napok egy bíróra jutó havi átlaga 16. a sorrendben, az országos átlag 89,79 %ával a kitűzött peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 18. a sorrendben az országos átlag 71,14 %-ával a befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlaga 15. a sorrendben az országos átlag 77,29 %-ával, 2012. év végén folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó átlaga 10. a sorrendben, az országos átlag 77,61 %-ával.

Fenti adatsorból az a következtetés adódik, hogy a törvényszék első fok teljesítménye minden tekintetben - még a folyamatban maradt ügyek számát illetően is - jelentősen az országos átlag alatt maradt. Az értékeléshez itt sem maradhat el a hasonló fajsúlyú ügyeket tárgyaló Fővárosi Törvényszékkel való összehasonlítás: -

az érkezett ügyek száma havi átlaga tekintetében a Fővárosi Törvényszék az 5. helyen áll 124,05 %-kal, a tárgyalási napok száma havi átlaga tekintetében a Fővárosi Törvényszék a 4. helyen áll 107,93 %-kal, a kitűzött ügyek száma havi átlaga tekintetében a Fővárosi Törvényszék a 4. helyen áll 122,02 %-kal, a befejezett ügyek száma havi átlaga tekintetében a Fővárosi Törvényszék a 6. helyen áll 123,85 %-kal, a folyamatban maradt ügyek száma havi átlaga tekintetében a Fővárosi Törvényszék a 2. helyen áll 152,35 %-kal.

Mindebből az a következtetés adódik, hogy a törvényszék büntető első fokú ügyszakán minden mutató tekintetében indokolt a nagyobb teljesítményt elősegítő igazgatási intézkedések megtétele. Az érkezés és a folyamatban maradt ügyek száma a törvényszék első fokú ügyszakában ítélkező bírói létszám felülvizsgálatát is indokolja.

65

másodfokú ügyszakban -

-

az érkezett ügyek egy tanácsra jutó havi átlaga 12. a sorrendben az országos átlag 83,50 %ával, a tárgyalási napok egy tanácsra jutó havi átlaga 13. a sorrendben az országos átlag 91,52 %-ával, a kitűzött peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlaga igen alacsony, 19. a sorrendben az országos átlag 68,36 %-ával, (havi átlagban 9 üggyel kevesebb, mint a Fővárosi Törvényszéken), a befejezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlaga 18. a sorrendben az országos átlag 79,00 %-ával,

és mindezek logikus következménye, hogy jóval az országos átlag alatti érkezés ellenére -

2012. év végén folyamatban maradt peres ügyek egy tanácsra jutó átlaga 5. a sorrendben, az országos átlag 116,38 %-ával.

Másodfokú ügyszakban az ismert személyi kérdések (távozás, nyugdíjazás) magyarázhatják a teljesítmény elmaradását az országos átlagtól, azonban fenti mutatók – a folyamatban maradt ügyek magas száma ellenére sem indokolják a létszám bővítését. 3.3. Az ügyforgalmi adatok alakulása az egyes helyi bíróságokon a különféle ügyszakokban POLGÁRI ÜGYSZAK Járásbíróságok Polgári peres ügyszak Év


Érkezett

Befejezett

Folyamatban maradt

2011.

9590

18651

19217

9024

2012.

9024

17082

17264

8842

66 Gazdasági peres ügyszak Év


Érkezett

Befejezett

Folyamatban maradt

2011.

603

1520

1499

624

2012.

624

1218

1269

573

A gazdasági ügyszakban is 20 %-os ügyérkezés csökkenés figyelhető meg a 2011.évhez viszonyítottan (302 ügy), és itt is csökkent a befejezések száma 230 üggyel, azaz 15,4 %-kal. 2 éven túli ügyek aránya Év

2 éven túli ügyek száma

Ebből 5 éven túli ügyek száma

peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

837

48

885

160

4

164

2012.

759

34

793

156

4

160

Az érkezés, illetve befejezésszám csökkenés okán is a 2 éven túli ügyek feldolgozottsága megnövekedett, és összesen 92-vel, azaz 10,4 %-kal csökkent. Míg 2011-ben az összes ügy 9,1 %a volt 2 éven túli, 2012-re ez a szám 8,41 %-ra csökkent (az adatok a munkaügyi perek nélkül értendőek). Az egyes helyi bíróságok ügyforgalmi adatai: Budakörnyéki Járásbíróság Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

1027

1343

1541

829

2012.

829

1365

1316

878

A fenti adatokból megállapíthatóan 2012. évben a Budakörnyéki Járásbíróságon az érkezett ügyek számában (22 db) növekedés következett be, míg a befejezett ügyek száma 225-tel, 15 %-kal csökkent. Ugyanakkor a folyamatban lévő ügyek száma 51-el nőtt. A 878 ügyből 48 db ügy minősül gazdasági pernek. Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

106

5

111

32

2

34

2012.

86

1

87

29

1

30

67

A folyamatban lévő ügyek közül 87 db 2 éven túli, azaz a 2012. december 31-én folyamatban lévő ügyek 9,9 %-a, míg ebből 30 db 5 éven túli, azaz a folyamatban lévő ügyek 3,4 %-a. A 2011-es években az ügyek 13,2 %-a minősült 2 éven túlinak, így ezek számában, illetve az 5 éven túli ügyek számában is csökkenés következett be. A Budakörnyéki Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 4,83 db, 2012-ben 4,58 db volt. Budaörsi Járásbíróság Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

1916

3896

4050

1762

2012.

1762

3538

3622

1678

A fenti adatokból is látszik, hogy a Budaörsi Járásbíróságon 2012. évben 358 db üggyel, azaz több mint 10 %-kal csökkent az érkezés, és 10 %-kal csökkent a befejezések száma is. A folyamatban lévő ügyek száma 2011. évhez viszonyítottan 12%-kal ugyancsak csökkent. Az 1678 db ügyből 213 db ügy gazdasági ügy. Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

130

25

155

9

1

10

2012.

107

11

128

17

2

19

A 2 éven túli ügyek száma a folyamatban lévő ügyek arányához viszonyítva folyamatosan csökken, 2010-ben ez az arány 8,45 %, 2011-ben 8,74 % volt, míg jelenleg az arány 7,15 %. A korábbi évek fluktuációjához képest a Budaörsi Járásbíróságon 2012-ben a bírói létszám egy bíró kirendelésével együtt járó átmeneti létszámcsökkenés kivételével állandó volt, melynek köszönhető, hogy a 2 éven túli ügyek száma 1,8 %-kal csökkent. Ugyanakkor a 2011-es évhez viszonyítva az 5 éven túli ügyek száma 9 üggyel emelkedett. A Budaörsi Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 4,89 db, 2012-ben 5,11 db volt.

68 Ceglédi Járásbíróság Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

696

1363

1394

665

2012.

665

1277

1253

689

A bíróságon az ügyérkezés 86 db üggyel, azaz 7 %-kal csökkent a 2011-es évhez képest, és csökkent a befejezésszám is 11 %-kal. Mindezek következményeként a folyamatban lévő ügyek száma némileg növekedett. A 689 db ügyből 24 db ügy a gazdasági. Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

47

1

48

6

0

6

2012.

50

2

52

12

0

12

A 2 éven túli ügyek száma 2011. évhez viszonyítottan néggyel nőtt, és 6-ról 12-re emelkedett (50%) az 5 éven túli ügyek száma. A bíróságon az össz ügymennyiség 7,2 %-a minősül 2 éven túli ügynek. A 2 éven túli ügyek számának alakulását befolyásolta, hogy az ügyszakban eljáró bírák száma 2012. március 1-jétől egy fővel csökkent, továbbá, hogy a bírák 2012. októberéig a pszichiátriai, illetve végrehajtási (peren kívüli) ügyszakokban is végeztek munkát. A Ceglédi Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 6,07 db, 2012ben 5,86 db volt. Dabasi Járásbíróság Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

455

1298

1254

489

2012.

489

1130

1114

505

A Dabasi Járásbíróságon is 168 db üggyel (13 %) csökkent az ügyérkezés, csökkent 12 %-kal a befejezésszám is, és itt a folyamatos ügyek számában még némi növekedés következett be. Az 505 db folyamatos ügy közül 48 db ügy minősül gazdasági ügynek.

69 Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

12

2

14

2

0

2

2012.

19

2

21

1

0

1

A 2 éven túli ügyek számában bár növekedés következett be, 14-ről 21-re nőtt, az ügyek száma azonban az össz ügymennyiségnek csak 4,1 %-a minősül 2 éven túli ügynek, melyből összesen 1 ügy 5 éven túli. A fenti befejezésszám, illetve 2 éven túli ügyek számában bekövetkezett növekedést okozza az is, hogy 2012 júniusától kezdődően egy bíró több hónapos betegállományba kényszerült, így ügyei átszignálásra kerültek a bírákra. Az elnökhelyettest 2012. évre is kirendelték a Monori Járásbírósághoz, ahol hetente egy tárgyalási napot tartott, és ugyancsak egy napot tárgyalt Dabason. Egy bíró szintén kirendelésre került a Ráckevei Járásbírósághoz 2011. július hó 1-jétől 2012. év december hó 31-ig. A Dabasi Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 5,53 db, 2012ben 5,85 db volt. Dunakeszi Járásbíróság Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

767

1246

1284

729

2012.

729

1101

1138

692

A Dunakeszi Járásbíróságon is csökkent az ügy érkezésszám 145-el (12 %) és ugyancsak csökkent a befejezésszám is 11,5 %-kal, azonban a folyamatos ügyek száma nem nőtt, hanem 37-tel csökkent. A 692 db ügyből 46 ügy minősül gazdasági ügynek. Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

870

2

72

10

0

10

2012.

65

3

68

7

0

7

A Dunakeszi Járásbíróságon 2011.év végéhez viszonyítva némileg csökkent a 2 éven túli ügyek száma és csökkent az 5 éven túli ügyek száma is. 2012 decemberében az összes ügymennyiségének a 9,8 %-a minősült 2 éven túlinak, míg 1 %-a minősült 5 éven túlinak.

70

A bíróságon 2012. évben is jelentős volt a fluktuáció. A 2011. év decemberében másodfokra távozott bíró helye csak 2012 áprilisában került betöltésre. Egy bíró 2011 nyarán szülési szabadságra ment, és helyére a Nagykátai Járásbíróságról került kirendelésre bíró. 2012. év október hó 1. napjától újabb bíró nyert kinevezést a törvényszékre, akinek a helye azóta sem került betöltésre. A bíróság munkájába két váci bíró is besegített, ugyanakkor a Dunakeszi Járásbíróság egyik bírája a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Kollégiumában is tárgyalt kirendeléssel. A Dunakeszi Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 5,28 db, 2012-ben 4,90 db volt. Gödöllői Járásbíróság Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

1130

2690

2793

1027

2012.

1027

2309

2325

1011

A Gödöllői Járásbíróság adataiból megállapítható mind az érkezés, mind a befejezés tekintetében 2012. évben a 2011. évhez viszonyítva a csökkenés. Az érkezés 14 %-kal, még a befejezés 16 %kal mérséklődött, így a folyamatban lévő ügyek számában lényegi változás nem következett be, bár némi csökkenés tapasztalható (16 üggyel van kevesebb). Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

69

5

74

15

1

16

2012.

57

2

59

10

0

10

2012-ben a 2 éven túli ügyek aránya 5,8 % a folyamatban lévő ügyekhez viszonyítva, még az 5 éven túli ügyek aránya alig 1 %-ot tesz ki. 2011. évben a 2 éven túli ügyek aránya a folyamatban maradottakhoz viszonyítva 7,2 %-ot tett ki, az 5 éven túli ügyeké pedig 1,6 %-ot, tehát a 2 éven túli ügyek aránya csökkent. A polgári ügyszakban 2012. november végéig 9,5 bíró, majd ezt követően egy bíró tartós távollétére tekintettel 8,5 bíró ítélkezett. A bíróság civilisztikai ügyszakában viszonylag nagy volt a mozgás, azonban mivel egy bíró más bíróságra került áthelyezésre, a helye betöltésre került. Egy bíró pedig nyugdíj miatt felmentését töltötte.

71 A Gödöllői Járásbíróság statisztikai mutatói időszerűsége nem változott annak ellenére, hogy a pszichiátriai betegek gyógykezelésével kapcsolatos nem peres eljárásokat (1728 db) is a bírák folytattak le. A Gödöllői Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 5,00 db, 2012-ben 4,76 db volt. Monori Járásbíróság Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

1060

1934

1963

1031

2012.

1031

1745

1869

907

A Monori Járásbíróságon 2012. évben az érkezett ügyek száma 10 %-os, a befejezések számáé pedig 5 %-os csökkenést mutat a 2011. évi adatokhoz képest. 12%-kal csökkent a folyamatban maradt ügyek száma. Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

111

2

113

28

0

28

2012.

86

3

89

25

0

25

A Monori Járásbíróságon a 2 éven túli ügyek száma 2011. évhez képest 21 %-kal csökkent. A 2 éven túli ügyek a folyamatban lévő ügyeknek a 9,8 %-át teszi ki, az ügyek száma 24 db-bal csökkent. Az 5 éven túli ügyek száma 3 db-bal csökkent, ez a folyamatban lévő ügyek 2,7 %-a. A bíróságon egy bíró szolgálati viszonya áthelyezés folytán megszűnt, ugyanakkor 2012. március hó 1. napjától egy bírót a Monori Járásbíróságra helyeztek át. A bíróság kirendelések formájában is segítséget kapott, ugyanakkor az egy tartósan távol lévő bíró visszatérése a 2013. évben sem várható. A Monori Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 5,40 db, 2012ben 5,70 db volt. Nagykátai Járásbíróság Év

2011.


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

513

866

1041

338

72 2012.

338

814

843

309

A Nagykátai Járásbíróságon az érkezés 2011. évhez képest 6 %-os csökkenést, míg a befejezések száma 19 %-os csökkenést mutat. A folyamatban lévő ügyek száma 338-ról 309-re csökkent. Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

31

0

31

5

0

5

2012.

21

0

21

4

0

4

A 2 éven túli ügyek száma 10 db-bal csökkent az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy a folyamatban maradt ügyek 6,8 %-a két éven túli. Az 5 éven túli ügyek számában jelentős változás nem történt. A folyamatban lévő ügyek 1,3 %-a minősül 5 éven túlinak. A bíróságon dolgozó 4 bíróból egy bíró a Dunakeszi Járásbíróságra került kirendelésre 2012. július 15-től december hó 31-ig. A Nagykátai Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 5,35 db, 2012-ben 4,61 db volt. Nagykőrös Járásbíróság Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

143

355

313

185

2012.

185

336

395

126

A Nagykőrösi Járásbíróságon míg az érkezés az előző évhez képest 11 db-bal, 5,4 %-kal csökkent, addig a befejezés 82 db-bal, azaz 26,2 %-kal nőtt. Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

13

0

13

4

0

4

2012.

10

0

10

2

0

2

A két éven túli ügyek száma 2011. évhez viszonyítva 3 db-bal csökkent, az 5 éven túli ügyeké pedig a felére. A bíróságon az ügyek 7,9 %-a minősül 2 éven túlinak, és 1,6 %-a 5 éven túli. A Nagykőrösi Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 5,43 db, 2012-ben 5,12 db volt.

73

Ráckevei Járásbíróság Előző évről folyamatban maradt

érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

1277

2295

2261

1311

2012.

1311

2037

2050

1298

Év

A Ráckevei Járásbíróságon 258 db-bal csökkent az érkezés 2011. évhez viszonyítva, a befejezés pedig 211 db-bal. Ez százalékban kifejezve az érkezésnél 11 %-ot, a befejezésnél pedig 9 %-ot jelent. Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

135

4

139

26

0

26

2012.

162

5

167

31

1

32

A két éven túli ügyeknél megállapítható, hogy míg a többi helyi bíróságon csökkenés következett be, addig a Ráckevei Járásbíróságon 2011. évhez képest 20 %-kal, 28 db-bal emelkedett a számuk. Ugyanez állapítható meg az 5 éven túli ügyeknél is, ahol 23 %-os emelkedés mutatkozik. A folyamatban lévő ügyek 12,9 %-a minősül két éven túli ügynek, míg 2,5 %-a 5 éven túlinak. A Ráckevei Járásbíróságon a legmagasabb a 2 éven túli ügyek száma, és a bíróságon a legmagasabb az egy bíróra jutó folyamatban lévő ügyek száma is (217,7). A Ráckevei Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 5,02 db, 2012-ben 5,21 db volt. Szentendrei Járásbíróság Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

570

1511

1431

650

2012.

650

1466

1411

705

A Szentendrei Járásbíróságon 45 üggyel, azaz 3 %-kal csökkent az érkezés és 2012. évben 20 üggyel kevesebbet fejeztek be a bírók, mint előző évben A befejezésszám így 1,4 %-kal csökkent. A fentiek következményeként a folyamatban maradt ügyek száma 705-re emelkedett. Év



74 peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

47

2

49

13

0

13

2012.

45

1

46

11

0

11

A két éven túli ügyek 6,5 %-át teszik ki a folyamatban lévő ügyeknek, míg az 5 éven túliak 1,6 %át, ami kismértékű javulást mutat az előző évihez képest. A Szentendrei Járásbíróságon a legnagyobb az egy bíróra jutó befejezésszám. A Szentendrei Járásbíróság bírói jelentős számú peren kívüli ügyet is kezelnek a pszichiátriai betegek kezelésével kapcsolatos peren kívüli eljárásokban. A Szentendrei Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 4,47 db, 2012-ben 4,76 db volt. Váci Járásbíróság Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

649

1374

1391

632

2012.

632

1182

1197

617

A Váci Járásbíróságon 2011. évhez viszonyítva mind az érkezésben, mind a befejezésben 14 %os csökkenés következett be, ami az érkezésnél 192 ügyet, a befejezésnél 194 ügyet jelent. Csökkent a folyamatos ügyszám is. Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

66

0

66

10

0

10

2012.

52

3

55

7

0

7

A Váci Járásbíróságon 2011. évben a két éven túli ügyek aránya 10,4 % volt, ami 2012-ben 8,9 %ra,11 üggyel csökkent. Az 5 éven túli ügyek aránya 1,6 %-ról 1,1 %-ra csökkent. A Váci Járásbíróság bírói közül ketten is kirendeléssel besegítettek a Dunakeszi Járásbíróság munkájába. A bírák a peres ügyek mellett a pszichiátriai betegek kezelésével kapcsolatos peren kívüli eljárásokban is eljárnak. A Váci Járásbíróságon az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 5,86 db, 2012-ben 7,78 db volt. Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság Év

Előző évről

érkezett

befejezett

Folyamatban

75 folyamatban maradt

maradt

2011.

1641

1700

1494

1847

2012.

1847

1395

1855

1387

A Munkaügyi Bíróságon 2012-ben az érkezés 305 üggyel csökkent az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy 18 %-kal kevesebb ügy érkezett, mint 2011. évben. A befejezések száma viszont 360 db-bal nőtt az előző évhez viszonyítva, ami 24,2 %-os növekedést mutat. Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

230

0

230

18

0

18

2012.

259

0

259

17

0

17

A munkaügyi bíróságon a befejezések számának növekedése ellenére nőtt a 2 éven túli ügyek száma 29-cel, így a folyamatban lévő ügyek 18,7 %-a minősül 2 éven túlinak. Az 5 éven túli ügyek számáról elmondható, hogy stagnál, a folyamatban lévő ügyek 1,2 %-a minősül annak. A Munkaügyi Bíróság az a bíróság a Nagykőrösi Járásbíróságon túl, ahol a befejezésszám emelkedett, mely annak köszönhető, hogy a bíróság munkájába 6 kirendelt közigazgatási bíró is besegített. A munkaügyi ügyszakban az egy tárgyalási napra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 5,28 db, 2012ben 5,01 db volt.

BÜNTETŐ ÜGYSZAK Budakörnyéki Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

1853

1082

2192

743

2012

743

698

903

538

76 Budaörsi Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

818

2180

2001

997

2012

997

3534

2828

1703

Ceglédi Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

556

1384

1245

695

2012

695

1776

1487

984

Dabasi Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

330

1626

1619

337

2012

337

2431

2306

462

Dunakeszi Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

427

993

1017

403

2012

403

1491

1184

710

Gödöllői Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

693

2491

2475

709

2012

709

3085

2867

927

77

Monori Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

1016

1528

1361

1183

2012

1183

1736

1643

1276

Nagykátai Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

343

679

751

271

2012

271

1407

1036

642

Nagykőrösi Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

125

511

510

126

2012

126

931

820

237

Ráckevei Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

722

1571

1218

1075

2012

1075

2580

1908

1747

Szentendrei Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

277

836

720

393

2012

393

1236

1038

591

78 Váci Járásbíróság Év


Érkezett

Befejezett


2011

510

913

886

537

2012

537

1386

1326

597

Érkezés Büntető peres Az egyes járásbíróságok ügyforgalmi adatait tekintve megállapítható, hogy a 2010. évi érkezéshez képest a Budakörnyéki Járásbíróságon a 2010. évi érkezéshez képest 2011-ben 36 %-kal, 2012-ben 64 %-kal kevesebb peres ügy érkezett. Ennek oka a 2011. évi illetékességi szabályok változása. Ugyanezen okból a többi helyi bíróságon nőtt az érkezés 2011-ben: Budaörsön 12,5 %-kal, Cegléden 28,7 %-kal, Dunakeszin 19,72 %-kal, Gödöllőn 31,8 %-kal, Monoron 9, 7 %-kal, Nagykátán 16,1 %-kal, Ráckevén 30 %-kal, Szentendrén 10 %-kal, Vácon 16,4 %-kal. Mindössze Nagykőrösön csökkent 7,1 %-kal. 2012. évben a 2010. évi adatokhoz képest összességében 7 %-kal csökkent az érkezés a járásbíróságon, azonban egyes járásbíróságokon emelkedett: a Ceglédi Járásbíróságon 13 %-kal, Dabason 28,6 %-kal, Dunakeszin 21,9 %-kal, Gödöllőn 3 %-kal, Monoron 34,4 %-kal, Nagykátán 33,4 %-kal, Ráckevén 18,2 %-kal. A Budakörnyéki Járásbíróságra 64 %-kal, Budaörsre 8,7 %-kal, Nagykőrösre 11 %-kal, Szentendrére 5 % -kal kevesebb büntető peres ügy érkezett 2012-ben, mint 2010-ben, a Váci Járásbíróságra pedig csaknem ugyanannyi. A 2011. évi adatokhoz képest 2012-ben csökkent az érkezés Budakörnyéki Járásbíróságon 54 % -kal, Budaörsön 19 %-kal, Cegléden 12 %-kal, Gödöllőn 22 %-kal, Monoron 18 %- kal, Ráckevén 10 %-kal, Szentendrén 14 %-kal, Vácon 14, 6 %-kal,

79 míg nőtt az érkezés Nagykátán Nagykőrösön

14 %-kal, 5 %-kal,

a Dabasi és a Dunakeszi Járásbíróságra csaknem ugyanannyi ügy érkezett. Büntető nemperes Összességében megállapítható, hogy csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt évben: 2011-ben 8,4 %-kal kevesebb, 2012-ben 21,%-kal kevesebb ügy érkezett, mint 2010-ben. Az egyes bíróságokat tekintve az adatok a következők: a Budakörnyéki Járásbíróságra 22 %-kal, Budaörsre 9,7 %-kal, Ceglédre 9,4 %–kal, Dabasra 14 %-kal, Monorra 6,5 %-kal, Nagykátára 7,8 %-kal, Szentendrére 5,8 %-kal kevesebb, Dunakeszire 4 %-kal, Nagykőrösre 29,8 %-kal, Ráckevére 10 %-kal, Vácra 5 %-kal több ügy érkezett, míg Gödöllőn az érkezés lényegében ugyanannyi volt 2011. évben, mint 2010. évben. 2012. évben az adatok a következők voltak a 2010. évi adatokhoz viszonyítva csökkent az érkezés: a Budakörnyéki Járásbíróságra 38 %-kal, Budaörsre 25 %-kal, Ceglédre 5 %-kal, Dabasra 19 %-kal, Dunakeszire 20 %-kal, Gödöllőre 20 %-kal, Monorra 15 %-kal, Nagykátára 5 %-kal, Szentendrére 13,5 %-kal, Vácra 29 %-kal, emelkedett Nagykőrösön 19,2 %- kal, míg Ráckevére csaknem ugyanannyi ügy érkezett 2012. évben, mint 2010-ben. A 2011. évhez képest 2012-ben csökkent az érkezés: a Budakörnyéki Járásbíróságon 20,2 %–kal, Budaörsön 17, 9 %-kal, Dabason 6 %-kal, Dunakeszin 23,2 %-kal, Gödöllőn 19 %-kal, Monoron 9 %-kal, Nagykőrösön 8,2 %-kal, Ráckevén 11 %-kal, Szentendrén 8,2 %-kal, Vácon 33 %-kal, míg növekedett Cegléden 5 %-kal és Nagykátán 3 %-kal. Szabálysértési peres A szabálysértési peres érkezés az elmúlt három évben növekvő tendenciát mutat. Különösen jelentős a növekedés 2012. második félévétől miután az új szabálysértési törvény hatályba lépését követően a szabálysértési pénzbírságok szabálysértési elzárásra átváltoztatásának száma növekedett. Ennek oka, hogy a rendőrség az elzárással is sújtható szabálysértések esetén helyszínbírság

80 kiszabására jogosult, így a meg nem fizetett pénzbírságok átváltoztatása is növekedett. Az egyes járásbíróságokon az adatok a következők szerint alakultak: 2011. évben 2010. évhez képest több szabálysértési peres ügy érkezett szinte minden járásbíróságra: a Budakörnyéki Járásbíróságra 79 %-kal, Budaörsre 39,7 %-kal, Ceglédre 18,34 %-kal, Dunakeszire 50,26 %-kal, Gödöllőre 15,25 %-kal, Monorra 20,48 % -kal, Nagykőrösre 22 %kal, Ráckevére 11,5 %-kal, Szentendrére 55,5 %-kal, Vácra 19,35 %-kal. Kevesebb mindössze két bíróságra érkezett: Dabasra 9 %-kal és Nagykátára 1,5 %-kal. 2012. évben a 2010. évi adatokhoz viszonyítva minden járásbíróságon nőtt a szabálysértési peres ügy érkezés: a Budakörnyéki Járásbíróságon 81 %-kal, Budaörsön 223 %-kal, Cegléden 133 %-kal, Dabason 64 % -kal, Dunakeszin 181 %-kal, Gödöllőn 81,6 %-kal, Monoron 82,6 %-kal, Nagykátán 237 %-kal, Nagykőrösön 182 %-kal, Ráckevén 165 %-kal, Szentendrén 238 %-kal, Vácon 218 %-kal. 2012. évben a 2011. évi adatokhoz viszonyítva szintén nőtt minden helyi bíróságon az érkezés: a Budakörnyéki Járásbíróságon 1 %-kal, Budaörsön 131 %-kal, Cegléden 80 %-kal, Dabason 79,6 %-kal, Dunakeszin 87 %-kal, Gödöllőn 57,56 %-kal, Monoron 51,58 %-kal, Nagykátán 242 %-kal, Nagykőrösön 130 %-kal, Ráckevén 138 %-kal, Szentendrén 117 %-kal, Vácon 166 %-kal. Szabálysértési nem peres A járásbíróságokra érkezett szabálysértési nem peres ügyek száma az elmúlt három évben szinte feleződött: 2012. évben 60 %-kal kevesebb érkezett, mint 2010. évben. Ennek oka szintén jogszabályi változás volt, a tulajdon elleni szabálysértések elzárással is sújthatók lettek, így a bíróságok hatáskörébe kerültek:

Az egyes bíróságokon a változás a következők szerint alakult: Érkezés 2011. évben az érkezett ügyek számának csökkenése csak kismértékű volt. Néhány járásbíróságon növekedett az ilyen ügyek száma: Budaörsön 1,5 %- kal, Gödöllőn 7,6 %- kal, Monoron 15,5 %-kal.

81

Csökkent az érkezés a Budakörnyéki Járásbíróságon 48 %-kal, Cegléden 21 %-kal, Dabason 22 %-kal, Dunakeszin 25,2 %-kal, Nagykátán 31 %-kal, Nagykőrösön 17 %-kal, Szentendrén 22 %-kal, Vácon 21 %-kal, és csaknem ugyanannyi ügy érkezett Ráckevére, mint az előző évben. 2012. évben minden járásbíróságon nagymértékben csökkent a szabálysértési nemperes ügyérkezés a 2010. évi adatokhoz képest: a Budakörnyéki Járásbíróságon 82 %-kal, Budaörsön 54,2 %-kal, Cegléden 51,1 %-kal, Dabason 52 % - kal, Dunakeszin 55,1 %-kal, Gödöllőn 56,5 %-kal, Monoron 51,3 %-kal, Nagykátán 64 % -kal, Nagykőrösön 62 %-kal, Ráckevén 49,2 %kal, Szentendrén 78 %-kal, Vácon 77,9 %-kal. 2012. évi adatok a 2011. évi adatokhoz képest szintén csökkenés volt: a Budakörnyéki Járásbíróságon 66 %-kal, Budaörsön 55 %-kal, Cegléden 39 %-kal, Dabason 38,1 % -kal, Dunakeszin 40 %-kal, Gödöllőn 59,6 %-kal, Monoron 58 %-kal, Nagykátán 47,7 % -kal, Nagykőrösön 53,2 %-kal, Ráckevén 49 %-kal, Szentendrén 72 %-kal, Vácon 72,1 %-kal. A büntető ügyszakos bírák munkaterhét vizsgálva az ügyérkezések szempontjából a következők állapíthatók meg (az érkezett büntető peres, nemperes, valamint a szabálysértési peres ügyeket tekintve): bár összességében az érkezett büntető peres és nemperes ügyek száma csökkent, ennek ellenére az egyes tanácsokra jutó terhek növekedtek, ami a szabálysértési peres ügyérkezésnövekedésének köszönhető. Csak a Monori Járásbíróságon csökkent az egy tanácsra jutó érkezés 2012-ben 9 %-kal a 2011. évi adatokhoz viszonyítva, a többi járásbíróságon nőtt: a Budakörnyéki Járásbíróságon 35 %-kal, Budaörsön 22,4 %-kal, Cegléden 4,8 %-kal, Dabason 17,4 %-kal, Dunakeszin 21,3 %-kal, Gödöllőn 20,3 %-kal, Monoron 14,3 %-kal, Nagykátán 8,8 %-kal, Szentendrén 7 %-kal, Vácon 28,5 %-kal). Befejezés A három év adatait vizsgálva megállapítható, hogy • a büntető peres ügyek vonatkozásában csökkent a befejezés 2012-ben a 2010-es és a 2011-es adatokhoz képest, • a szabálysértési peres befejezés viszont nagymértékben nőtt. A szabálysértési peres ügyérkezés-növekedés miatt a titkárokon túl a bírák is intéztek szabálysértési ügyeket. Az egyes járásbíróságok vonatkozásában a befejezések száma az alábbiak szerint alakult:

82 2011. évben 2010. évhez képest 39,5 %-kal több büntető peres ügyet fejeztek be a Budakörnyéki Járásbíróság bírái. Ennek oka a büntetőeljárási illetékességi szabályok változása volt Több bűncselekmény, valamint a fiatalkorúak elleni eljárások vonatkozásában megszűnt a székhely szerinti helyi bíróság kizárólagos illetékessége, így számos ügyet át kellett tenni a jogszabályi rendelkezések értelmében az általános szabályok szerint illetékes járásbírósághoz. Ugyancsak nőtt a befejezések száma: a Ceglédi Járásbíróságon 23,3 %-kal, a Dunakeszi Járásbíróságon 26,4 %-kal, a Gödöllői Járásbíróságon 40,8 %-kal, a Nagykátai Járásbíróságon 49,8 %-kal, a Váci Járásbíróságon14,4 %-kal, a Nagykőrösi Járásbíróságon 1,1 %-kal, a Dabasi Járásbíróságon pedig 0,5 %-kal. Csökkent a befejezés a Budaörsi Járásbíróságon 11,1 %-kal, a Monori Járásbíróságon 7,9 %kal, a Szentendrei Járásbíróságon 14,8 %-kal, a Ráckevei Járásbíróságon 0,8 %-kal. A Budaörsi Járásbíróságon 2012. évben a befejezések számának csökkenése a bírói létszámváltozás következménye: egy bíró lemondott a bírói tisztségről. Ugyancsak a bírói létszám változása miatt fejeztek be kevesebb büntető peres ügyet a Szentendrei Járásbíróság bírái, miután egy bíró áthelyezéssel a PKKB-ra került. A Ráckevei és a Monori Járásbíróságon a bírói létszám növekedése ellenére csökkent a befejezések száma, ennek oka az ügyérkezés-növekedés volt. 2012. évben a Budakörnyéki Járásbíróságon 54,2 %-kal kevesebb büntető peres ügyet fejeztek be a bírák, mint 2010-ben, és 67,2 %-kal kevesebbet, mint 2011. évben. Ennek oka a bírói létszám nagymértékű csökkenése: négy bíró áthelyezéssel (részben még 2011. évben), kettő pedig kirendeléssel került más járásbíróságra, két bíró pedig a törvényszékre az év folyamán különböző időpontokban. Ugyancsak csökkent a befejezések száma a Budaörsi Járásbíróságon 2012. évben – 2010. évi befejezésekhez képest 11,6 %-kal, 2011. évihez képest pedig 0,6 %-kal –, ennek fő oka bírói létszám csökkenés volt: egy bíró tartósan volt távol, egy bíró törvényszéki másodfokra volt kirendelve 3 hónapra, egy bíró pedig 2012. június 1. napja óta törvényszéki első fokra van kirendelve. Szentendrén szintén csökkent a befejezések száma 2012-ben: a 2010. évi adatokhoz képest 21,5 %-kal, a 2011. évi adatokhoz képest pedig 8 %-kal. Ennek oka szintén a bírói létszám csökkenése volt: egy bíró tartós távolléte miatt 2012 márciusát követően nem ítélkezett, míg egy bíró 2012 októbere óta a törvényszék első fokán folytat ítélkező tevékenységet. A Gödöllői Járásbíróságon 2012. évben 16,1 %-kal növekedett a befejezések száma a 2010. évi adatokhoz képest, azonban a 2011. évi befejezésekhez viszonyítva 17,6 %-kal csökkent. Ennek oka az, hogy 2012. május 15. napjától egy bíró a törvényszék első fokra volt kirendelve, majd decembertől a Ráckevei Járásbíróság elnöke lett. Míg Nagykátán 2012. évben a 2010. évi adatokhoz képest 47,0 %-kal nőtt a befejezések száma (minden büntetőbírói hely 2010. évben lett betöltve), addig a 2011. évi befejezésekhez képest 1,8 %-kal csökkent. Ennek oka pedig az, hogy 2011. évben két bíró kirendeléssel ítélkezett a Nagykátai Járásbíróságon, 2012. évben pedig már csak egy bíró kirendelésére került sor.

83

A Ceglédi Járásbíróságon 2012. évben 26,9 %-kal több büntető peres ügyet fejeztek be a bírák, mint 2010-ben, 2011. évhez viszonyítva azonban már csak 2, 9 %-kal. 2011-ben a bírói létszám egy részmunkaidőben ítélkező bíróval növekedett Cegléden, 2012. évben viszont egy bíró tartós távolléte miatt májustól, egy bíró pedig nyugdíjazására tekintettel októbertől nem ítélkezett. Az ítélkezés zavartalanságának biztosítása érdekében egy bíró kirendelésére került sor. A Dabasi Járásbíróságon 2012. évben 3,6 %-kal több büntető ügyet fejeztek be a bírák, mint 2010-ben, és 3 %-kal többet, mint 2011. évben, annak ellenére, hogy egy bíró ítélkezési tevékenységét kirendeléssel főként a Ceglédi Járásbíróságon teljesítette. A Dunakeszi Járásbíróságon 2012-ben 26,9 %-kal volt több a peres befejezés, mint 2010. évben, és 0,4 %-kal, mint 2011–ben. A Monori Járásbíróságon a befejezések száma 2012. évben 13, 5 %-kal volt több mint 2010-ben, és 23,2 %-kal volt több, mint 2011. évben. A befejezések számának növekedése a bírói létszám növekedésének köszönhető. A Ráckevei Járásbíróságon a 2012. évi befejezés-növekedés szintén a bírói létszám bővülésének eredménye – 2010. évhez képest 17 %-kal, 2011. évihez képest 18 %-kal növekedett. A Váci Járásbíróságon szintén a bírói létszám bővülése eredményezte 2012. évben a befejezések számának emelkedését: 2010. évi adatokhoz képest 36,5 %-kal, a 2011. évihez képest 19, 3 %-kal nőtt a büntető peres befejezés. Nagykőrösön szinte változatlan volt a befejezés 2012. évben a 2010. adatokhoz képest, a 2011. évi adatokhoz viszonyítva minimálisan, 1,1 %-kal csökkent.

A nem peres büntető ügyekben a befejezések száma 2011. évben és 2012. évben is csökkent. 2011. évben csak a Dunakeszi járásbíróságon (5, 3 %-kal), a Nagykőrösi Járásbíróságon (24,1 %kal), a Ráckevei Járásbíróságon (10,1 %-kal) és a Váci Járásbíróságon (5,8 %-kal) emelkedett, a többi járásbíróságon csökkent (a Budakörnyéki Járásbíróságon 18,2 %-kal, Budaörsön 8,3 %-ka, Cegléden 16,2 %-kal, Dabason 12 %-kal, Gödöllőn 5 %-kal, Monoron 8,9 %-kal, Nagykátán 8,8 %kal, Szentendrén 3,5 %-kal). 2012. évben a 2010. évi adatokhoz képest csak a Nagykőrösi (17,2 %-kal) és a Ráckevei Járásbíróságon növekedett (1,5 %-kal), a többi járásbíróságon csökkent (a Budakörnyéki Járásbíróságon 35 %-kal, Budaörsön 22,4 %-kal, Cegléden 4,8 %-kal, Dabason 17,4 %-kal, Dunakeszin 21,3 %-kal, Gödöllőn 20,3 %-kal, Monoron 14,3 %-kal, Nagykátán 8,8 %-kal, Szentendrén 7 %-kal,Vácon 28,5 %-kal). A 2011. évi adatokhoz viszonyítva a Ceglédi Járásbíróságon 13,6 %-kal nőtt a befejezett nem peres ügyek száma 2012-ben, Nagykátán pedig változatlan maradt. A többi járásbírságon csökkent a befejezett büntető nem peres ügyek száma: a Budakörnyéki Járásbíróságon 20,6 %-kal, Budaörsön 15,4 %-kal, Dabason 6,1 %-kal, Dunakeszin 25,2 %-

84 kal, Gödöllőn 16,1 %-kal, Monoron 5,9 %-kal, Nagykőrösön 5,6 %-kal, Ráckevén 7,8 %-kal, Szentendrén 3,6 %-kal, Vácon 32,4 %-kal.

A szabálysértési peres ügyek befejezése 2011. évben és 2012. évben is növekedett a 2010. évi adatokhoz képest. 2011. évben csak a Budakörnyéki Járásbíróságon (10,3 %-kal), a Dabasi Járásbíróságon (6,6 %-kal) és a Ráckevei Járásbíróságon csökkent a befejezett peres szabálysértések száma a 2010. évi adatokhoz képest, a többi Járásbíróságon nőtt (Budaörsön 23,6 %-kal, Cegléden 36 %-kal, Dunakeszin 52,1 %-kal, Gödöllőn 8,6 %-kal, Monoron 13,7 %-kal, Nagykátán 4,6 %-kal, Nagykőrösön 12,1 %-kal, Szentendrén 23,2 %-kal,Vácon 29,8%-kal). 2012. évben minden járásbíróságon nőtt a befejezés a 2010. és a 2011. évi adatokhoz képest a következők szerint: 2010. évhez képest a Budakörnyéki Járásbíróságon 29,3 %-kal, Budaörsön 126,8 %-ka, Cegléden 84,3 %-kal, Dabason 54,3 %-kal, Dunakeszin 97,5 %-kal, Gödöllőn 52,6 %kal, Monoron 35 %-kal, Nagykátán 101 %-kal, Nagykőrösön 120,1 %-kal, Ráckevén 75,2 %-kal, Szentendrén 143,3 %-kal,Vácon 153,7 %-kal nőtt a befejezések száma. A 2011. évi adatokhoz képest 2012. évben a Budakörnyéki Járásbíróságon 44,2 %-kal, Budaörsön 179,6 %-kal, Cegléden 35,5 %-kal, Dabason 65,1 %-kal, Dunakeszin 29,9 %-kal, Gödöllőn 40,5 %-kal, Monoron 18,1%-kal, Nagykátán 92,1 %-kal, Nagykőrösön 96,3 %-kal, Ráckevén 94,2 %-kal, Szentendrén 97,5 %-kal, Vácon 95,5 %-kal nőtt a befejezések száma.

A nem peres szabálysértési ügyek befejezése viszont szinte minden bíróságon csökkent az elmúlt három évben. Ez a nagymértékű érkezés-csökkenés következménye. 2011. évben csak a Gödöllői Járásbíróságon (17,8 %) és a Monori Járásbíróságon (8,5 %) volt nagyobb az ilyen ügyek befejezése, mint 2010-ben, a többi bíróságon csökkent a befejezések száma: Budakörnyéki Járásbíróságon (50,8 %-kal), a Budaörsi Járásbíróságon 0,3 %-kal, a Dabasi Járásbíróságon (10,1 %-kal), Dunakeszin 13,7 %-kal, Nagykátán 28,1 % -kal, Nagykőrösön 15,6 %kal, Ráckevén 12,2 %-kal, Szentendrén 26,4%-kal, Vácon 12,6 %-kal. 2012. évben a 2010. évi és a 2011. évi adatokhoz viszonyítva is csökkent a szabálysértési nemperes ügyek befejezése A 2010. évi adatokhoz képest a Budakörnyéki Járásbíróságon 80,3 %-kal, Budaörsön 45,7 %-kal, Cegléden 44 %-kal, Dabason 53,7%-kal, Dunakeszin 54,4%-kal, Gödöllőn 46,4 %-kal, Monoron 44,8 %-kal, Nagykátán 66,2 %-kal, Nagykőrösön 61 %-kal, Ráckevén 44,3 %-kal, Szentendrén 78,3 %-kal,Vácon 70,4-kal csökkent a befejezések száma. A 2011. évi adatokhoz képest 2012. évben a Budakörnyéki Járásbíróságon 60 %-kal, Budaörsön 45,5 %-kal, Cegléden 37,7%-kal, Dabason 42,5 %-kal, Dunakeszin 47,1 %-kal, Gödöllőn 54,5 %-kal, Monoron 49,1 %-kal, Nagykátán 53 %-kal, Nagykőrösön 53,8 %-kal, Ráckevén 36,5 %-kal, Szentendrén 70,6 %-kal,Vácon 66,1 %-kal nőtt a befejezések száma.

85 Az egy tárgyaló tanácsra jutó befejezések száma – ide számítva a büntető peres és nem peres, valamint a szabálysértési peres ügyeket is – növekvő tendenciát mutat. 2011-ben csak a Nagykátai Járásbíróságon (12,8 %-kal) és a Ráckevei Járásbíróságon (6,1 %-kal) volt kevesebb az egy tanácsra jutó befejezések száma, mint 2010. évben. A többi járásbíróságon az egy tanácsra jutó befejezések száma meghaladta az a előző évit: Budakörnyéki Járásbíróságon (28,6 %-kal), a Budaörsi Járásbíróságon 10,7 %-kal, a Ceglédi Járásbíróságon 13,9 %-kal, a Dabasi Járásbíróságon (14,7 %-kal), Dunakeszin 42,8 %-kal, Nagykőrösön 10,6 %-kal, Szentendrén 15,9 %-kal, Vácon 4,9 %-kal. 2012. évben a Monori Járásbíróságon a 2010. évi és a 2011. évi adatokhoz képest is kevesebb volt az egy tanácsra jutó befejezés: 2010. évhez képest 0,6 %-kal, 2011. évhez képest 3,5 %-kal. A Budakörnyéki Járásbíróságon 2012. évben 9 %-kal több volt az egy tanácsra eső befejezés, mint 2010. évben, azonban 15 %-kal kevesebb, mint 2011-ben. A többi járásbíróságon a 2010. évhez és a 2011. évhez képest is több volt az egy tanácsra jutó befejezés. A 2010. évi adatokhoz képest a Budaörsi Járásbíróságon 51,6 %-kal, a Ceglédi Járásbíróságon 39,69 %-kal, a Dabasi Járásbíróságon 71,5 %-kal, Dunakeszin 48,9 %-kal, Gödöllőn 39, 4 %-kal, Nagykátán 348 % -kal, Nagykőrösön 4,4 %-kal, Ráckevén 4,4 %-kal, Szentendrén 45,5 %-kal, Vácon 29,1 %-kal több befejezés jutott egy tanácsra. A Nagykátai Járásbíróságon a kiugróan magas növekedést a szabálysértési peres ügyek számának emelkedése okozta, tekintettel arra, hogy nagyrészt ezeket az ügyeket is a bírák intézték. A 2011. évi adatokhoz képest a Budaörsi Járásbíróságon 37 %-kal, a Ceglédi Járásbíróságon 22,5 %-kal, a Dabasi Járásbíróságon 49 %-kal, Dunakeszin 4,3 %-kal, Gödöllőn 31,9 %-kal, Nagykátán 53 % -kal, Nagykőrösön 61 %-kal, Ráckevén 11,1 %-kal, Szentendrén 25,53 %-kal, Vácon 23,09 %-kal több befejezés jutott egy tanácsra Folyamatban maradt A folyamatban maradt ügyek vonatkozásában csak a büntető peres ügyek számának változása szolgáltat lényeges adatot, miután az év végén folyamatban maradt nem peres ügyek száma nem jelentős. A büntető peres ügyeket tekintve megállapítható, hogy összességében a három év alatt a folyamatban maradt ügyek száma csökkent. Az egyes járásbíróságok helyzete a következők szerint alakult: 2011. évben jelentősen csökkent a folyamatban maradt büntető peres ügyek száma a Budakörnyéki Járásbíróságon – 64 %-kal – aminek a már említett illetékességi szabályok változása áll a hátterében. Ugyanezen okból a többi járásbíróság folyamatban maradt peres ügyeinek száma nőtt, kivételt képez a Nagykátai Járásbíróság – 12 %-kal csökkent –, illetve a Nagykőrösi Járásbíróság, ahol lényegében nem változott a folyamatban maradt peres ügyek száma. A Budaörsi Járásbíróságon 7 %-kal, a Ceglédi Járásbíróságon 39,3 %-kal, a Dabasi Járásbíróságon 9,7 %-kal, Dunakeszin 11 %-kal, Gödöllőn 1,9 %-kal, Monoron 14,5 %-kal, Ráckevén 30,8 %-kal,

86 Szentendrén 38,4 %-kal, Vácon 10,7 %-kal több büntető peres ügy maradt folyamatban. 2012. évben a 2010. év adataihoz képest a már említett jogszabályváltozás miatt csökkent nagymértékben – 73 %-kal – a folyamatban maradt ügyek száma a 2010. évihez képest. Ugyancsak csökkent a Budaörsi Járásbíróságon 12 %-kal, a Gödöllői Járásbíróságon 4 %-kal, a Monori Járásbíróságon 6 %-kal, a Nagykőrösi Járásbíróságon 6,1 %-kal és a Váci Járásbíróságon 21,1 %kal. Növekedett viszont a Ceglédi Járásbíróságon 53 %-kal, Dabason 13,2 %-kal, Dunakeszin 67 %kal, Nagykátán 3 %-kal, Ráckevén32 %-kal, Szentendrén 61,5 %-kal. 2012. évben összességében csökkent a folyamatban maradt peres ügyek száma a 2011. évi adatokhoz képest, az egyes járásbíróságokon pedig a következők szerint alakult: Csökkent a Budakörnyéki Járásbíróságon 26 %-kal, a Budaörsi Járásbíróságon 19,2 %-kal, a Dunakeszi Járásbíróságon 10 %-kal, Gödöllőn 5,7 %-kal, Monoron 18 %-kal, Nagykőrösön 5,3 %-kal, Vácon 29 %-kal. Nőtt a folyamatban maradt ügyek száma a Ceglédi Járásbíróságon 9,8 %-kal, Dabason 3 %-kal, Nagykátán 16,6 %-kal, Szentendrén 16,6 %-kal, és Ráckevén o,8 %-kal. Az egy tanácsra jutó folyamatban maradt ügyek száma – büntető peres, nem peres, szabálysértési peres ügyeket együttesen tekintve – 2012. évben szinte minden járásbíróságon nőtt a 2011. évi adatokhoz képest. Ez alól kivétel a Monori Járásbíróság, itt 14 %-kal, és a Váci Járásbíróság, ahol 4 %-kal csökkent. Emelkedett a Budakörnyéki Járásbíróságon 7 %-kal, a Budaörsi Járásbíróságon 69 %-kal, Cegléden 41,5 %-kal, Dabason 45,52 %-kal, Dunakeszin 67,45 %-kal, Gödöllőn 48,16 %-kal, Nagykátán 168 %-kal, Nagykőrösön 92 %-kal, Ráckevén 19 %-kal, Szentendrén 34,7 %-kal az egy tanácson folyamatban maradt ügyek száma. 3.4. Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki első fokon a különféle ügyszakokban POLGÁRI ÜGYSZAK Törvényszék polgári elsőfokú szakág Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

1706

1415

1703

1418

2012.

1418

1076

1402

1092

A Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú szakágnál 2012-ben az érkezésszám 24 %-os

87 csökkenést mutat, míg a befejezésszám 17 %-kal csökkent. Ugyancsak csökkent 23 %-kal a folyamatban maradt perek száma is. Év



peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

449

74

523

58

23

81

2012.

436

41

477

72

13

85

Az elsőfokú szakágnál a 2 éven túli ügyek száma 8,8 %-kal, 46 üggyel csökkent, ennek ellenére a folyamatban lévő ügyek 43,7 %-a minősül 2 éven túlinak, amely arányszám rendkívül magas. 5 éven túli ügyek aránya a folyamatban lévő ügyek számához viszonyítva 7,8 %, tehát 85 ügy 5 éven túli, mely szám ugyancsak magas, és az előző évhez képest is növekedést mutat. A Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú szakágnál 2012-ben az érkezésszám 24 %-os csökkenést mutatott, míg a befejezésszám 17 %-kal csökkent. Ugyancsak csökkent 23 %-kal a folyamatban maradt perek száma is. Az egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma 2011-ben 9,27 db, 2012-ben 8,38 db volt. Az egy tárgyalási napra jutó tárgyalást ügyek átlaga 2011-ben 3,74 db, 2012-ben 3,68 db volt.

Törvényszék közigazgatási szakág Év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

918

1268

1578

608

2012.

608

1412

1222

798

A közigazgatási szakágnál nőtt az érkezések száma 11,4 %-kal, 144 üggyel érkezett több 2012ben, mint az előző évben. A befejezés 356-al csökkent az előző évhez képest, ami 22 %-os csökkenésnek felel meg. A folyamatban lévő ügyek száma 34 %-kal nőtt. Év 2 éven túli ügyek száma Ebből 5 éven túli ügyek száma peres

gazdasági

összesen

peres

gazdasági

összesen

2011.

9

0

9

0

0

0

2012.

15

0

15

0

0

0

A közigazgatási szakágban a 2 éven túli ügyek száma 6 db-bal nőtt, azonban a 2 éven túli ügyek száma az össz ügymennyiséghez viszonyítva így is csak 1,9 %. A közigazgatási bírák 2012. évben 392 peren kívüli ügyet is befejeztek.

88

A törvényszék közigazgatási szakágánál az egy tanácsra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 100,98 db, 2012-ben 102,27 db volt. Az egy tárgyalási napra jutó tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 3,74 db, 2012-ben 3,68 db volt.

GAZDASÁGI ÜGYSZAK Felszámolási ügyszak Csőd- és Felszámolás ügyek érkezés befejezés

2010. év

2011. év

2012. év

3537 db

3451 db

3800 db

3206 db, ebből érdemi 1215 db



folyamatban volt eljárások száma

4223 db

4443 db

5054 db

Fpkh. ügyek

2010. év

2011. év

2012. év

érkezés

165

209 db

231 db

befejezett

143

158 db

234 db

folyamatban maradt

133

191 db

187 db

2012. évben a Felszámolási Csoportban 9,69 bíró működött 10 bírói tanácsban. 2012 novemberétől a teamek személyi felállása teljes, minden teamben a bíró mellé beosztott titkár vagy felsőfokú ügyintéző és leíró dolgozik. A 10 bíró - közül 1 csoportvezető - létszámra bontva az egy bíró által kezelt átlagos ügyszám: 400 ügy. Önálló hatáskörben 5 titkár 1050 ügyet vitt, ami azt jelenti, hogy egy titkárra 210 ügy jutott. A bírói kar teljesítménye a statisztikailag értékelhető mennyiségi és minőségi mutatók alapján egyenletesnek mondható. A Felszámolási Csoport ügyérkezési adatai növekedést mutatnak, befejezési mutatója azonban pusztán a számok tükrében - jelentéktelen (-58) mértékben romlott. Ugyanakkor széleskörű szakmai konszenzus van az ezen ügyszakban eljárók körében a tekintetben, hogy a befejezések számánál szakmailag nem indokolt, hogy statisztikai értelemben a felszámolási eljárásban befejezésnek nem minősül a fizetésképtelenség megállapítása és a felszámolás elrendelése tárgyában hozott döntés. Ezek a végzések ugyanis fellebbezhető érdemi végzések, amelyek nagyobb szakmai tudást és körültekintést igényelnek, mint az érdemi befejezésként kezelt, a felszámolási eljárást lezáró határozatok meghozatala. Ezt a szakmai álláspontot igazolja a

89 másodfokú eljárás statisztikai eredménye is. Cégbírósági Csoport: Ügymegoszlás

2010

2011

2012

Cg. érkezés

40943

47070

50143

Cgt. érkezés

4440

10922

14188

Cg. befejezés

44041

49180

50808

Cgt. befejezés

4457

10516

10965

Folyamatban maradt

2683

3920

8828

2012. évben a Cégbírósági Csoportban 9,08 bíró működött 10 bírói tanácsban. 2012 novemberétől a teamek személyi felállása teljes, minden teamben a bíró mellé beosztott felsőfokú ügyintéző és szerkesztő dolgozik. Az egy bíró által kezelt átlagos folyamatos ügyszám: 557. 2012. szeptembertől: 8 titkár van, az egy titkár által kezelt átlagos folyamatos ügyszám: 194 A 10 felsőfokú ügyintéző önálló hatáskörben kezelt átlagos ügyszáma: 159. A Cégbíróság egyre növekvő munkaterhét az érkezési ügyszámok önmagukban tükrözik. Kiemelem, hogy a törvényességi (Cgt) ügyérkezés növekedése olyan drasztikus volt 2011. és 2012. évben is, hogy az az erőforrások növelésével, a bírói és tisztviselői létszámok rendezésével sem volt kezelhető. A helyzetet súlyosbította a 2011. évről hozott Cgt. ügyhátralék: 3.122 ügy. 2012. év végén folyamatban maradt Cgt. ügyek száma: 6382. Gazdasági Peres Csoport: Gazdasági peres ügyek

2010. év

2011. év

2012. év

érkezés

453 db

684 db

427 db

befejezés

163 db

519 db

519 db

448 db

358 db

folyamatban volt 418 db eljárások száma Az ügyek intézését 6 bírói tanács látja el, akik közül • • • •

egy fő kollégiumvezetői feladatokat, egy fő kollégiumvezető helyettesi feladatokat lát el, és a peres csoportnál kirendelés útján tevékenykedik (18 ügy), egy fő pedig csoportvezetői feladatokat lát el, egy bíró jogviszonya pedig 2012. december 31. napjával szűnt meg nyugdíjazására

90 tekintettel. A csoportban 2012. évben 12 db kiemelt ügy volt folyamatban. Az ügyszám drasztikus csökkenésének az oka a polgári perrendtartás hatásköri szabályinak változása, a pertárgyérték 30 millió Ft-ra történő emelése.

BÜNTETŐ ÜGYSZAK Büntető peres Érkezés A Budapest Környéki Törvényszék törvényszéki első fokán 2011. évben 10 %-kal kevesebb büntető peres ügy érkezett, mint 2010. évben. 2012. évben szinte azonos számú büntető peres ügy érkezett, mint 2010-ben, és 10,3 %-kal több mint 2011. évben. Befejezés 2011. évben 11,5 %-kal több, 2012. évben pedig 33 %-kal több peres ügyet fejeztek be a bírák, mint 2010. évben. 2012–ben 19,25 %-kal nőtt a befejezett peres ügyek száma 2011. évhez képest. Folyamatban maradt A folyamatban maradt peres ügyek száma 2011. évben 5 %-kal, 2012. évben 10 %-kal csökkent a 2010. év végén folyamatban maradt büntető peres ügyekhez viszonyítva. 2012. december 31. napján 5 %-kal kevesebb büntető peres ügy maradt folyamatban, mint egy évvel korábban. Büntető nem peres Érkezés Az ügyérkezés szinte azonos volt 2011-ben, mint 2010-ben, ehhez az évhez viszonyítva 2012-ben pedig 28,4 %-kal nőtt. 2012-ben 20,1 %-kal több büntető nemperes ügy érkezett a törvényszékre, mint 2011-ben. Befejezés Az ügyek befejezése is nőtt a három év alatt: 2011-ben 13,6 %-kal, 2012-ben 24,27 %-kal többet fejeztek be a törvényszéki bírák, mint 2010-ben. 2012-ben befejezett ügyek száma pedig 9,4 %-kal volt több mint 2011. évben Folyamatban maradt A folyamatban maradt ügyek száma 2011-ben 45 %-kal, 2012. évben 10 %-kal csökkent a 2010. évi adatokhoz képest. 2012. évben 5 %-kal kevesebb nemperes büntető ügy maradt folyamatban a törvényszéken, mint 2011. évben.

91

A tárgyaló tanácsok számát figyelembe véve 2012-ben lényegében azonos számú büntető ügy érkezett a törvényszékre, mint 2011-ben. 2012-ben egy tárgyaló tanács 0,11 %-kal több ügyet fejezett be az előző évhez képest, az egy tanácson folyamatban maradt ügyek száma pedig 2,84 %-kal csökkent. A kiemelt jelentőségű ügyek alakulása: • 2011. évben 29 ügy érkezett (30 volt folyamatban) 10 ügyet fejeztek be a bírák, 49 maradt folyamatban. • 2012. évben 35 ügy érkezett, 50 ügyet fejeztek be a bírák, és 34 maradt folyamatban.

3.5. Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki másodfokon a különféle ügyszakokban POLGÁRI ÜGYSZAK Törvényszék másodfokú szakág év


érkezett

befejezett

Folyamatban maradt

2011.

900

3059

2824

1135

2012.

1135

2137

2347

925

A Budapest Környéki Törvényszék másodfokú szakágban 2012. évben 922 üggyel érkezett kevesebb, mint 2011-ben, amely a peres ügyérkezés 30 %-os csökkenését mutatja. 2012. évben 477 üggyel került kevesebb befejezésre, mint 2011-ben, ami 17 %-os befejezésszám csökkenést mutat. A fentiek eredményeként csökkent a folyamatban maradt ügyek száma is 19 %-kal. Növekedés tapasztalható ellenben a peren kívüli ügyek számában, ahol 2012. évhez képest 445 üggyel érkezett több, így az érkezésszám 23 %-kal növekedett. A peren kívüli ügyszakban 2011. évhez képest nőtt a befejezésszám is 23 %-kal, a másodfokú tanácsok 403 üggyel többet fejeztek be, mint az előző évben. A törvényszék közigazgatási szakágánál az egy tanácsra eső tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 84,83 db, 2012-ben 77,02 db volt. Az egy tárgyalási napra jutó tárgyalt ügyek átlaga 2011-ben 3,44 db, 2012-ben 3,319 db volt.

BÜNTETŐ ÜGYSZAK

92

Büntető peres Érkezés Az érkezett ügyek száma 2011. évben 1,2 %-kal, 2012. évben 3,1 %–kal csökkent a 2010. évben érkezett fellebbezett peres ügyek számához képest. 2012. évben 3,1 %-kal érkezett kevesebb fellebbezett peres ügy, mint 2011. évben. Befejezés 2011. évben 1,4 %-kal, 2012. évben 8,1 %-kal fejeztek be kevesebb fellebbezett ügyet a másodfokú tanácsok, mint 2010. évben. 2011. évi befejezéshez viszonyítva 2012. évben is 8,1 %kal volt kevesebb a befejezés. Folyamatban maradt A folyamatban maradt fellebbezett ügyek száma 2011–ben 8 %-kal, 2012. évben 26,5 %-kal nőtt a 2010. évihez képest,. 2012. évben pedig 17 %-kal emelkedett a 2011. évi folyamatban maradt fellebbezett peres ügyek számához képest. Büntető nem peres Érkezés Az ügyérkezés 2010. évben és 2011. évben szinte azonos volt, 2012. évben 1,1 %-kal volt kevesebb, mint 2010-ben és 2 %-kal, mint 2011-ben. Befejezés A befejezések száma 2011-ben 1,9 %-kal csökkent a 2010-es adatokhoz képest, 2012. évben pedig szinte azonos volt. 2012-ben 2,5 %-kal fejeztek be kevesebb nem peres fellebbezett ügyet a tanácsok. Folyamatban maradt Az egy tanácson folyamatban maradt nem peres ügyek száma pedig 2011. és 2012. évben azonos volt, a 2010. évi adatokhoz képest pedig 34 %-kal nőtt. Az egy tárgyaló másodfokú tanácsra jutó érkezés 2012. évben 0,34 %-kal csökkent a 2011. évi adatokhoz képest, a befejezés 0,11 %-kal nőtt. A folyamatban maradt ügyek száma pedig 28,32 %-kal nőtt 2012. évben a 2011. évhez viszonyítva.

93 3.6. Az időszerűségi adatok alakulása, az egyes helyi bíróságokon, az előző évvel is összehasonlítva POLGÁRI ÜGYSZAK Járásbíróságok A folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása (%) 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év

3 év felett

2010

35,25

18,71

23,25

13,61

4,38

4,81

2011

40,76

19,99

19,21

10,86

4,39

4,78

2012

37,78

22,31

18,99

11,34

4,39

5,19

A befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása (%) 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év

3 év felett

2010

22,73

26,99

27,39

12,43

3,14

2,31

2011

33,60

26,80

23,24

11,17

2,96

2,23

2012

38,55

25,91

21,00

8,33

2,78

2,42

Munkaügyi Bíróság A folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása (db) 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év

3 év felett

2011

347

289

475

497

157

73

2012

218

228

326

356

157

102

A befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása (db) 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év

3 év felett

2011

239

234

432

429

104

56

2012

322

231

507

498

233

64

A Budapest Környéki Törvényszék törvényszéki civilisztikai ügyszakában 2012. december 31-én összesen 1545 ügy volt 2 éven túli, és ebből 262 ügy érkezett 5 évnél korábban. A járásbíróságok előtt 2012. december 31-én folyamatban volt 9.415 ügyből 793 ügy volt 2 éven túli, mely az össz ügymennyiség 8,41 %-a, és 160 ügy 5 éven túli, mely az össz ügymennyiség 1,7 %-a. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyó 1387 ügyből 259 ügy 2 éven túli (18,67 %) és 17 db 5 éven túli (1,23 %).

94 A közigazgatási szakág 798 ügyéből 15 db 2 éven túli (1,88 %), míg 5 éven túli ügy nincs. A fentiekből következik, hogy a Budapest Környéki Törvényszék előtt folyó 13.617 civilisztikai ügyből 1543 db ügy 2 éven túli (az ügyek 11,33 %-a), illetve 262 ügy (1,92%) 5 éven túli. 2011. év december 31-én folyamatban volt 1647 ügyhöz képest 7 %-kal csökkent a 2 éven túli ügyek száma. A statisztika számadatokból az is látszik, hogy a Budapest Környéki Törvényszék területén civilisztikai ügyszakban dolgozó bírák az országos átlagot lényegesen meghaladó ügyteherrel dolgoznak, és az országos átlagot meghaladó - sőt országosan első helyen álló - teljesítményt nyújtanak. A fentiekre tekintettel is a 2 éven túli ügyek számának csökkentése érdekében tett kollégiumvezetői intézkedések elsősorban arra irányultak, hogy a bírák figyelmét felhívják azon eljárásjogi lehetőségekre, melyeket a jogalkotó biztosított az időszerű ítélkezéshez, illetve a kiküldött adatlapokban ezek alkalmazására, az alkalmazás hiányának okai kerültek vizsgálatra. A további intézkedések egyaránt a bíróságokon belüli szélsőséges teljesítményekkel való szembesítésekre irányultak (valamennyi bíró kapja meg a bíróság valamennyi bírójának részletes havi tevékenységi kimutatását), másrészt megelőző célokat szolgáltak (25 napon túli bírónál lévő ügyeket jelezzék a bírák felé, stb. A fenti intézkedések egy részét a járásbírósági elnökök már korábban is alkalmazták.) Tekintettel arra, hogy az intézkedések foganatosítására az év második felében került sor, ezek eredménye előreláthatólag 2013-ban mutatkozik meg. A 2 éven túli ügyek számának csökkenését (pl.: Ráckevei Járásbíróság) egyes bíróságokon csak további bírói létszám biztosításával lehet elérni. Figyelemmel arra, hogy a 2 éven túli ügyek számának emelkedését részben az átszignálások okozzák, rendkívül fontos, hogy az esetleges hosszabb távú bírókiesést az igazgatási vezetők előre jelezzék annak érdekében, hogy a pótlásról valami módon (leginkább „mozgó bírák” útján) intézkedni lehessen. Továbbá fontos annak az ellenőrzése, hogy a bírák éljenek az eljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében a megfelelő eljárásjogi eszközökkel. BÜNTETŐ ÜGYSZAK Büntető peres Érkezés Az érkezett ügyek száma 2011. évben 1,2 %-kal, 2012. évben 3,1 %–kal csökkent a 2010. évben érkezett fellebbezett peres ügyek számához képest. 2012. évben 3,1 %-kal érkezett kevesebb fellebbezett peres ügy, mint 2011. évben.

95

Befejezés 2011. évben 1,4 %-kal, 2012. évben 8,1 %-kal fejeztek be kevesebb fellebbezett ügyet a másodfokú tanácsok, mint 2010. évben. 2011. évi befejezéshez viszonyítva 2012. évben is 8,1 %kal volt kevesebb a befejezés. Folyamatban maradt A folyamatban maradt fellebbezett ügyek száma 2011–ben 8 %-kal, 2012. évben 26,5 %-kal nőtt a 2010. évihez képest,. 2012. évben pedig 17 %-kal emelkedett a 2011. évi folyamatban maradt fellebbezett peres ügyek számához képest. Büntető nem peres Érkezés Az ügyérkezés 2010. évben és 2011. évben szinte azonos volt, 2012. évben 1,1 %-kal volt kevesebb, mint 2010-ben és 2 %-kal, mint 2011-ben. Befejezés A befejezések száma 2011-ben 1,9 %-kal csökkent a 2010-es adatokhoz képest, 2012. évben pedig szinte azonos volt. 2012-ben 2,5 %-kal fejeztek be kevesebb nem peres fellebbezett ügyet a tanácsok. Folyamatban maradt Az egy tanácson folyamatban maradt nem peres ügyek száma pedig 2011. és 2012. évben azonos volt, a 2010. évi adatokhoz képest pedig 34 %-kal nőtt. 3.7. Az időszerűségi adatok alakulása, a törvényszéki első fokon, az előző évvel is összehasonlítva Törvényszék elsőfokú polgári szakág A folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása (db) 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év

3 év felett

2011

181

121

229

359

195

254

2012

102

80

187

242

137

257

A befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása (db)

96 0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

2011

391

222

343

313

159

197

2012

303

140

219

314

166

205

Törvényszék elsőfokú közigazgatási szakág A folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása (db) 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év

3 év felett

2011

307

132

104

56

8

1

2012

265

211

245

62

12

3


3 év felett

2011

291

488

427

309

55

8

2012

333

456

286

125

19

3

Rendkívül magas a 2 éven túli, illetve az 5 éven túli ügyek aránya a civilisztikai ügyszak elsőfokú szakágánál. Ezen ügyszaknál a kiemelt ügyek kérdését meg kell oldani, akár létszám biztosítással, annál is inkább, mivel a jogalkotói szándék egyértelműen a kiemelt ügyek számának növelése irányába mutat (pl. tervezet a lánctartozásokkal kapcsolatos ügyek kiemeltté nyilvánításáról, stb.). Ezen ügyekkel foglalkozó bírák mellé célszerű lehet titkárból, illetve felsőfokú ügyintézőből álló team felállítása. Az országos adatokból megállapíthatóan a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú civilisztikai szakágában az országos átlagot jelentősen meghaladó a kitűzött ügyek, illetve a tárgyalások száma. Ezekhez azonban nem társul ugyanilyen arányú befejezés. Ugyanakkor a magas kitűzött ügyszám 8 órát meghaladó felkészülési időt igényel az elnehezült, régi ügyekből álló referádák mellett, mely a kurrenciális ügyintézés, ítéletírás mellett nem biztosítható. Célszerűnek látszik kevesebb ügyet kitűzni, mivel jobban felkészülten az érdemi befejezés előbbre hozható. Elengedhetetlen a 2 éven túli ügyek feldolgozása érdekében az is, hogy az elsőfokú bírák a felkészüléshez, a kurrenciális ügyintézéshez, az ítéletíráshoz érdemi titkári segítséget kapjanak akár úgy is, hogy egy titkár több bíró részére is dolgozzon. Maximum 3 bíró mellé javasolt egy titkár beállítása. (Jelenleg kizárólag az OBT tag bíró kap titkári segítséget, bár a bírósági titkár alkalomadtán más bírák munkájába is besegít.) Törvényszéki büntető első fokú szakág

97

A folyamatban maradt peres ügyek pertartam szerinti megoszlása Év

0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

2010

21,94

16,77

26,45

14,84

6,45

13,55

2011

19,23

17,31

17,95

29,49

5,77

10,26

2012

20,69

15,86

20,69

22,07

13,10

7,59

A befejezett peres ügyek pertartam szerinti megoszlása Év

0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

2010

21,49

16,53

14,05

14,88

10,74

22,31

2011

15,56

17,04

28,15

21,48

5,19

12,59

2012

14,29

16,15

31,06

22,36

8,70

7,45

2010. december 31. napján törvényszék elő fokán összesen 31 két éven túli ügy volt folyamatban, a büntető peres ügyek 20 %-a, 2011 –ben 25 (peres ügyek 16 %-a), 2012-ben 30 (20,68 %-a a peres ügyeknek). Az öt éven túl folyamatban lévő ügyek száma nőtt: 2010. évben nem volt öt éven túli ügy folyamatban, 2011. évben 3 ügy (1,9 %-a) és 2012. évben is 3 ilyen ügy volt ( 2 %-a ) a folyamatban maradt peres ügyeknek).

3.8. Az időszerűségi adatok alakulása a törvényszéki másodfokon, az előző évvel is összehasonlítva Törvényszék másodfokú polgári szakág A folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása (db) 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett 2011

466

331

92

13

0

0

2012

314

250

112

14

0

0


3 év felett

2011

844

1.152

313

30

2

0

2012

346

1.022

504

37

3

1

98 Törvényszék másodfokú gazdasági szakág A folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása (db) 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett 2011

56

37

9

0

0

0

2012

37

23

8

3

0

0


3 év felett

2011

74

128

14

0

0

0

2012

10

161

34

3

0

0

Törvényszék másodfokú munkaügyi szakág A folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása (db) 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett 2011 2012

65

60

6

0

0

0

65 53 43 3 0 A befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása (db) 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év

0 3 év felett

2011

73

163

24

7

0

0

2012

17

100

105

4

0

0

A civilisztikai ügyszak másodfokú szakágában az egy tanácsra eső folyamatban lévő ügyszámok miatt szükség van további tanácsok felállítására, melyet a magas peren kívüli érkezés is indokol. Ezen ügyszakban is bírósági titkárokra lenne szükség. (2013 májusában újabb tanács felállítása megtörténik.)

Gazdasági peres ügyek Kimutatás a 2 és 3 éven túl folyamatban lévő ügyekről Megnevezés

2010. db

Összes folyamatban maradt

418

Ebből 2 éven túli

14

2011. %

3

2012.

db

%

db

449

14

358

62

13,8

52

%

14,8

99 3 éven túli

12

2,8

23

5

40

11

A 2012. december 31. napján folyamatban lévő 2 és 3 év közötti pertartamú ügyek száma összesen 52 db, amely a folyamatban lévő perek számának 14,5%-a. A 3 éven túl folyamatban lévő ügyek száma 40 db volt, amely a folyamatban lévő ügyek 11%-a. Ebből 5 db ügy 5 éven túl folyamatban lévő ügy. Az ügyek áttekintését követően megállapítható az, hogy azok elhúzódásának oka • az ügyek bonyolultsága, • a felek kereseti, illetve viszontkereseti kérelmeiket pontosítják, vagy • maguk kérik a tárgyalás elhalasztását. • sok esetben nemzetközi elem felmerülése, ami megnyilvánul • egyrészt abban, hogy a peres felek valamelyike külföldi székhelyű, vagy • a perben külföldi jog alkalmazására kerül sor, illetőleg • nemzetközi jogsegély igénybevétele merül fel. A perek bonyolultságára figyelemmel a bizonyítási eljárás hosszabb időt vesz igénybe, mivel az ügyek nagy részében tanúk meghallgatására és szakértő kirendelésére van szükség. Az eljáró bírótól függetlenül nő az eljárás időtartama a perek egy részében, ahol időközben szünetelés megállapítására került sor, vagy részítélet miatti fellebbezés alapján az iratok felterjesztésre kerültek. A 2 éven túl folyamatban lévő ügyek tekintetében megállapítható az, hogy az eljáró bírók ezekben az ügyekben határnapot tűztek ki, amennyiben határnap kitűzésére nem került sor, úgy annak oka az, hogy szakértő kirendelése történt, részítélet elleni fellebbezés miatt az iratok felterjesztésre kerültek, vagy a nemzetközi jogsegély eredményét várja a bíróság. Megállapítható az, hogy ezekben az ügyekben bírói intézkedés megtételére minden esetben sor került. 2012. év során a befejezett ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát. Törvényszéki büntető másodfokú szakág A folyamatban maradt peres ügyek pertartam szerinti megoszlása Év

0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

2010

31,62

27,31

34,50

6,37

0,21

0,00

2011

36,19

20,95

34,67

7,81

0,19

0,19

2012

25,32

27,27

34,90

12,18

0,32

0,00

A befejezett peres ügyek pertartam szerinti megoszlása

100 Év

0-3 hó

3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 év felett

2010

29,08

29,94

22,64

18,13

0,21

0,00

2011

40,81

18,79

23,90

16,18

0,31

0,00

2012

27,04

28,77

25,43

18,30

0,35

0,12

Az egy tárgyaló másodfokú tanácsra jutó érkezés 2012. évben 0,34 %-kal csökkent a 2011. évi adatokhoz képest, a befejezés 0,11 %-kal nőtt. A folyamatban maradt ügyek száma pedig 28,32 %-kal nőtt 2012. évben a 2011. évhez viszonyítva. A Budapest Környéki Törvényszéken másodfokon 2 éven túli 2010. évben 1 fellebbezett peres ügy, 2011. évben 2 ügy, 2012. évben szintén 2 ilyen ügy volt folyamatban. Öt éven túl folyamatban lévő fellebbezett büntető peres ügy nem volt, fellebbezett nem peres pedig két éven túli sem volt. 4. A BÍRÓI MUNKA MEGALAPOZOTTSÁGA, A BÍRÁK TELJESÍTMÉNYE 4.1. Az ítélkezési munka megalapozottsága POLGÁRI ÜGYSZAK A Budapest Környéki Törvényszék polgári helyi elsőfokú ügyszakában az 1 főre eső befejezés 2012. évi átlaga 266,62 ügy volt. Ebből a fellebbezett ügyek átlaga 36,89 volt, ami az összes befejezés 13,83%-a. A minőségi mutató a következőképpen alakult: A fellebbezett ügyekből a másodfokú bíróság • 58,19%-át helybenhagyta, • 12,01%-át részben megváltoztatta, • 6,83%-át megváltoztatta, • 12,46%-át hatályon kívül helyezte, • 19%-egyéb módon fejezte be. A törvényszéki elsőfokú ügyszakban az 1 főre jutó befejezés 2012. évi átlaga 151 ügy volt, ebből 32,43 ügyben jelentettek be fellebbezést, ami 21,47%-ot jelent. A minőségi mutató a Fővárosi Ítélőtábláról visszaérkezett határozatok tükrében a következő: A fellebbezett ügyekben az ítélőtábla • 54,15%-át helybenhagyta, • 14,9%-át részben megváltoztatta, • 13,43%-át megváltoztatta,

101 • 14,75%-át hatályon kívül helyezte, • 11,67%-át pedig egyéb módon fejezte be. A polgári törvényszéki elsőfokú ügyszakban 2012. évben a Kúriáról 56 ügy érkezett vissza, melynek tartalmát tekintve a megoszlása a következő: • 73,21% a jogerős határozatot hatályában fenntartó határozat, • 1,8% a másodfokú határozatot hatályon kívül helyező határozat, • 5,4% az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezés, • 19,64% pedig egyéb módon fejeződött be. A Budapest Környéki Törvényszék polgári másodfokú ügyszakában 2012. évben az egy tanácsra eső befejezések száma 703,08 ügy volt. A Kúria előtt felülvizsgálattal támadott határozatok egy tanácsra eső átlaga 10,86 ügy volt, ami a másodfokon befejezett ügyek 1,54%-a. A Kúria a jogerős határozat • 68,4%-át hatályában fenntartotta, • 1,3% -át teljesen megváltoztatta, • 1,3%-át részben megváltoztatta, • 18,5%-át hatályon kívül helyezte, míg • 10,5%-át részben hatályon kívül helyezte. GAZDASÁGI ÜGYSZAK A Gazdasági Kollégium teljesítménye általában és egységesen nem értelmezhető, mert a Peres-, csőd-és Felszámolási-, továbbá a Cégbírósági Csoport teljesítménye teljesen más mutatók alapján értékelhető. Gazdasági Peres Csoport Minőségi mutatók: A Gazdasági Peres Csoport befejezése 2012 évben 519 db olt, ebből ítélet 211. Az ítélettel befejezett ügyben fellebbezést jelentettek be 125 ügyben, ami 59%. A minőségi mutató a Fővárosi Ítélőtábláról visszaérkezett határozatok tükrében a következő: Az ítélőtábla a fellebbezett ügyekben az elsőfokú ítélet • 65 %-át helybenhagyta, • 14 %-át részben megváltoztatta, • 10 %-át hatályon kívül helyezte, • 11 %-át egyéb módon fejezte be. 4 ügyben érkezett vissza a Kúriától felülvizsgálati eljárásban hozott határozat: • jogerős határozatot hatályában fenntartó döntés: 3 ügyben,

102 • a másodfokú határozatot hatályon kívül helyező határozat: 1 ügyben. Felszámolási Csoport: Széleskörű szakmai konszenzus van az ezen ügyszakban eljárók körében a tekintetben, hogy szakmailag nem indokolt, hogy statisztikai értelemben a felszámolási eljárásban befejezésnek nem minősül a fizetésképtelenség megállapítása és a felszámolás elrendelése tárgyában hozott döntés. Annak ellenére, hogy ezek a végzések egyébként fellebbezhető érdemi végzések, amelyek nagyobb szakmai tudást és körültekintést igényelnek, mint az érdemi befejezésként kezelt, a felszámolási eljárást lezáró határozatok meghozatala. Ezt a szakmai álláspontot igazolja a másodfokú eljárás statisztikai eredménye is. A minőségi mutató a Fővárosi Ítélőtábláról visszaérkezett határozatok tükrében a következő: 2012. évben 214 érdemi másodfokú határozat érkezett vissza. Ezek nagy többsége - 90%-a – azonban felszámolást elrendelő határozat, amelyek 70% -a a másodfokú eljárásban a felszámolási eljárás soron kívüli megszüntetésével zárul, mert az adós a követelést az eljárás folyamán megfizeti. A fennmaradó „érdemben” elbírált végzések: • 85 %-a helybenhagyás, • 15 %-a hatályon kívül helyezés. A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott határozata 2 csődügyben érkezett vissza. Mindkét határozat csődügyben jóváhagyott egyezség. A Kúria mindkét ügyben a másodfokú ellentétes döntést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú döntést hagyta helyben. Végzéssel szemben felülvizsgálati kérelem benyújtására igen szűk körben van lehetőség, ezért nem jellemző sem a felszámolási, sem a cégügyekben felülvizsgálati kérelem. Cégbírósági Csoport A kezelt ügymennyiséghez képest elenyésző a fellebbezések száma: cg. ügyekben 77 db fellebbezést, cgt. ügyekben 101 db fellebbezést nyújtottak be. A minőségi mutató a Fővárosi Ítélőtábláról visszaérkezett határozatok tükrében a következő: 27 Cg. ügyben és 37 Cgt. ügyben született határozat a Fővárosi Ítélőtáblán az alábbi megoszlásban: • 37 % helybenhagyás, • 51 % megváltoztatás, • 12 % hatályon kívül helyezés. A fellebbezések zöme cégügyekben (Cg.) pénzbírság kiszabása miatt érkezett, s bár a Ctv. alapján kötelezően előírt bírságkiszabásokra került sor, az Ítélőtábla ezek nagyobb részében elfogadta az igazolási kérelmeket, s hatályon kívül helyezte, kisebb részében csökkentette a kiszabott bírság összegét.

103

Törvényességi ügyekben (Cg.,) jellemzően a NAV értesítése alapján a számviteli törvény szerinti mérlegbeszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét elmulasztó cégek nyújtottak be fellebbezést - a Ctv. szerinti intézkedések eredménytelenségét követően elrendelt - kényszervégelszámolásukat elrendelő végzések ellen. Ezek nagyobb részében szintén helyt adott a fellebbezéseknek az Ítélőtábla, mert a fellebbviteli szakban pótolták a mulasztást. Amennyiben a cég mulasztását már a fellebbezési határidőben pótolta, a Cégbíróság saját hatáskörben is hatályon kívül helyezte végzését. A Kúria felülvizsgálati eljárására egy törvényességi ügyben került sor, a Kúria határozata szerint nem volt helye a felülvizsgálati kérelemnek. BÜNTETŐ ÜGYSZAK A Budapest Környéki Törvényszék büntető helyi elsőfokú ügyszakában a bírák összesen 7344 büntető peres ügyet fejeztek be, az egy tanácsra jutó peres befejezés éves átlaga 166,45 ügy volt. A minőségi mutató a következők szerint alakult: A másodfokú tanácsok által elbírált 803 peres ügyből • 39,72 % helybenhagyás • 44,08 % megváltoztatás, ezen belül • 19,55 % enyhítés, • 7,72 % súlyosítás, • 9,7 % minősítést megváltoztató, • 4,4 % járulékos kérdésekben megváltoztató, • 1,8 % felmentő, • 0,3 % megszüntetés, • 11,7 % hatályon kívül helyezés, • 4,8 % egyéb befejezéssel zárult. 2011 évben a helybenhagyások aránya 43,18 % volt, a megváltoztatás 39,75 %, míg a hatályon kívül helyezés 13,6 % volt. 2012 évben kevesebb volt a hatályon kívül helyezések aránya, azonban a helybenhagyott első fokú határozatok aránya is csökkent. • A Budapest Környéki Törvényszék törvényszéki első fokán 161 peres ügyet fejeztek be a tanácsok, az egy tanácsra eső éves átlag 17,2 büntető peres ügy volt. Törvényszék első fokán befejezett 161 ügyből 78 ügy volt a fellebbezett ügyek száma, azaz a befejezett peres ügyek 48,44 %-a. A Fővárosi Ítélőtábla 2012-ben 70 Budapest Környéki törvényszéki első fokú ügyet bírált el. A 70 felülbírált ügyből • 20 % helybenhagyás

104 • 60 % megváltoztatás, ebből: • 27 % enyhítés, • 7 % súlyosítás, • 10 % minősítést megváltoztató, • 15,7 % járulékos kérdésekben megváltoztató, • 11,4 % hatályon kívül helyezés • 4,2 % hatályon kívül helyezés és eljárás megszüntetése, • 4,2 % egyéb befejezés 2011 évben a Fővárosi Ítélőtábla által helybenhagyott ügyek aránya 32,76 %, a megváltoztató másodfokú döntések aránya 60,34 %, a hatályon kívül helyezett ügyek aránya pedig 9,9 % volt. 2012 évben romlott a helybenhagyott határozatok számának aránya is, és több első fokú határozat hatályon kívül helyezésére került sor, mint az előző évben. A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság 5 másodfokon elbírált ügyben hozott határozatot: 2 ügyben helybenhagyta a másodfokú döntést, 2 ügyben enyhített, 1 ügyben pedig járulékos kérdésben történt megváltoztatás. A Kúriára felterjesztett felülvizsgálati kérelmek száma 2012 évben 29 volt, a Kúria 11 ügyben hozott határozatot: • 6 ügyben az indítványt elutasította, • 1 esetben a megtámadott határozatot helybenhagyta, • 3 ügyben a határozathozatalt mellőzte, • 1 ügyben megszüntette a felülvizsgálati eljárást. 4.2. A bírák egyéni teljesítménye POLGÁRI ÜGYSZAK A bírák egyéni teljesítményének mérésére - az összehasonlításra használt adatokra és a közzététel módjára - a polgári ügyszak 2012 októberétől a következő egységes, valamennyi helyi bíróságra, valamint a törvényszék elsőfokú ügyszakára is irányadó módszert vezetett be (a törvényszék által az intraneten negyedévenként közzétett, minden bíróra lebontott statisztikai adatok mellett). Minden szervezeti egységnek, valamennyi tanácsra kiterjedően, összehasonlításra alkalmas, összefoglaló táblázatban kell rögzítenie az adott hónapban a befejezések és a folyamatban maradt ügyek számát. A befejezések között rögzíteni kell minden egyes tanács tekintetében az elmúlt hónapról folyamatban maradt ügyek számát, a havi érkezést, az átszignált ügyek darabszámát, az újraindult ügyek számát, valamint a befejezéseken belül az időszerűségre vonatkozó mutatókat, azt, hogy hány ügy került 0-3 hó, 3-6 hó, 6-12 hó, 1-2 év, 2-3 év, 3 év feletti intervallumban befejezésre. A táblázatnak valamennyi bíró tekintetében tartalmaznia kell a befejezés összesített adatát is. A folyamatban maradt ügyeken belül valamennyi bíró tekintetében jelölni kell az időszerűségi

105 mutatóhoz szükséges adatokat, azt, hogy hány ügy maradt folyamatban 0-3 hó, 3-6 hó, 6-12 hó, 1-2 év, 2-3 év között, illetve 3 év felett. A folyamatban maradt ügyeken belül minden tanács tekintetében a táblázatnak tartalmaznia kell az összesített adatot is. Ezen túlmenően a táblázatnak az adott hónapra minden bíró tekintetében fel kell tüntetnie a tárgyalási napok számát, a tárgyalt ügyek számát, az érdemi befejezések számát, az egyéb befejezések számát, a tárgyalás elhalasztását bizonyítás kiegészítése végett, a tárgyalás elhalasztását egyéb okból, halasztások tárgyalás előtti darabszámát és a tárgyaláson kívül befejezett ügyek számát is. A táblázatok a tanácsokat követően az adott szervezeti egység összesített adatait is tartalmazzák. A következő sor minden adat tekintetében tartalmazza a Budapest Környéki Törvényszék átlagát, és egy újabb sor pedig szintén valamennyi adat tekintetében az országos átlagot. Ezt a táblázatot minden hónapban a szervezeti egység polgári ügyszakért felelős vezetője a bírák rendelkezésére bocsátja, és egyúttal megküldi a kollégiumvezető-helyettesnek is. Ezen táblázat alapján a saját szervezeti egységen belül, illetve törvényszéki, valamint országos összehasonlításban is értékelni tudja maga a bíró és a szervezeti egység, valamint a kollégium vezetése is a bíró egyéni teljesítményét és a szervezeti egység teljesítményét is. Ugyanezen időponttól kötelező jelleggel a 2 éven túli ügyek mutatójának javítása érdekében, minden 2 éven túli ügy tekintetében ki kellett tölteni egy adatlapot, amely az eljáró bíróság az ügyszám, a peres felek neve, és az ügy tárgya mellett tartalmazta az eljáró tanács előtt folyamatban lévő 2 éven túli ügyek számára vonatkozó alábbi adatokat: • a keresetlevél érkezésének időpontját, az újraiktatás időpontjait, • a felperes keresetét, illetve annak módosításait, az alperes viszontkeresetét, beszámítási kifogását, • adatot kell szolgáltatni arra, hogy megtörtént-e a Pp. 3.§-ra, a Pp.8. §-ra, valamint a Pp.141. § (2) és (6) bekezdésére történt figyelmeztetést, és amennyiben igen, mikor, • abban az esetben ha a fentiek §-ban szereplő jogkövetkezményeket a bíróság nem vonta le, annak mi volt az oka? • milyen bizonyítási eljárás lefolytatására van még szükség ahhoz, hogy az ügyben érdem döntés szülessen, • hány tárgyalásra van szükség az érdemi döntéshez. A fenti táblázat, illetve a kollégiumvezetői intézkedés 2. számú mellékletét képező, a 2 éven túli ügyek kezelésére vonatkozó adatlap kitöltéséből 2012. évben értékelhető eredmény - az idő rövidségére tekintettel - még nem született. Az adatok érdemi feldolgozására 2013-ban kerül sor. GAZDASÁGI ÜGYSZAK A bírák egyéni mennyiségi teljesítménye mérhető. Az egyéni bírói teljesítmény minden hónapban összehasonlító táblázatban és egyéni statisztikai adatlapon is kimutatásra kerül. A kollégium vezetése rögzíti és statisztikailag értékeli a cég- és felszámolási csoportokban a bíró vezetésével működő teamek titkár és felsőfokú ügyintéző tagjainak munkáját is. Figyelemmel kísérik a saját hatáskörben hozott érdemi és egyéb határozatok számát is.

106 A felszámolási csoportban működő bírák és a cégbírák munkájának minőségét a másodfokú statisztika nem tükrözi. Az egyes bíró szakmai teljesítménye, annak minősége megalapozottan kizárólag a bíróvizsgálatok során mérhető. További minőségi mutató lehet a panaszok száma, ami a Cégbíróság eljárásai tekintetében elenyésző számú, általában több panasz érkezik az ugyanazon gazdasági társaság érdekkörében működőktől. A Peres Csoportban ítélkező bírák mennyiségi teljesítménye folyamatosan egyénileg is ugyanazon statisztikai módszer szerint mért, mint a Polgári Kollégium kötelékében ítélkező törvényszéki elsőfokú bíráké. A teljesítmény egyenletes, magas a tárgyalási napok és a tárgyalt ügyek száma is. A tárgyalási napok átlaga: 86 nap / bíró, a tárgyalt ügyek száma: 274 ügy / bíró.

BÜNTETŐ ÜGYSZAK A bírák egyéni teljesítményének mérése a bírák havonkénti tevékenységi kimutatása alapján történt, amelyet havi bontásban az intraneten is közzéteszünk. A táblázat tartalmazza minden bíró vonatkozásában • az érkezett – bíróra szignált – ügyek számát, • a bíróról leszignált ügyek számát, • a peres és nemperes befejezések számát, • a tárgyalási napok számát, • a tárgyalt ügyek számát, • a halasztott és napolt ügyek számát, • a folyamatban maradt ügyek számát, pertartam szerinti megoszlását – büntető és szabálysértési ügyekben egyaránt. A törvényszéken minden tanács ezen túlmenően megkapja a törvényszék valamennyi tanácsára vonatkozó havi statisztikai adatot. A kettő - öt éven túl folyamatban lévő ügyekben minden bíró pertörténetet készít, amelyben a tárgyalási határnapokon túl az elrendelt bizonyításról és az eljárás várható befejezéséről is számot ad. 5. A BÍRÓSÁGI TITKÁROK, FOGALMAZÓK, BÍRÓSÁGI ÜGYINTÉZŐK FOGLALKOZTATÁSA 5.1. A bírósági titkárok foglalkoztatásának a gyakorlata Felvételüket követően a titkár alkalmazása határozott idejű (6 hónap), majd hosszabbítás után, többnyire 1 év elteltével nevezte ki a törvényszék elnöke - az adott szervezeti egység/helyi elnök véleménye, javaslata alapján - határozatlan időre.

107 A tárgyévben • 27 határozott idejű titkári, • 6 titkár törvényszékünkön határozott idejű bírói kinevezést kapott, • 4 titkárunk pedig másik bírósághoz pályázott eredményesen. Foglalkoztatásuk: • A Törvényszék Büntető Kollégiumában, első félévben 3, 2012. szeptember 1. napjától 4 bírósági titkár segítette részben a kollégiumvezető, részben a törvényszéki első fokon ítélkező bírák munkáját. • A Gazdasági Kollégium Gazdasági Peres Csoportjában 1 bírósági titkár dolgozott az 5 peres bíró kurrenciális ügyintézésben, az ügyek és a határozatok előkészítésében. • A Cégbírósági Csoportban a cégbejegyzéseket - a nyilvántartott 80.000 gazdasági társaságra figyelemmel aránytalanul kisszámú - 8 titkár végzi, míg a Csőd- és Felszámolási nemperes ügyeket 5 titkár intézte. A Cégbíróságon team-rendszer működik, 10 teamben bíró, 1 cégszerkesztő és 1 ügyintéző dolgozik. Bírósági titkár ügyintézőként azonban csak 8 team-hez biztosított. A titkárok a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben meghatározott nemperes eljárásokban önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhatnak. Ennek keretében • havi 200-300 ügyet érdemi határozattal fejeznek be, • az önálló ügyintézésen túl a bírák munkáját segítik, • cégtörvényességi ügyekben a bíró nevében a határozatot jogerősítik, • a Csőd- és Felszámolási Csoportban a titkárok a Cégbíróság értesítése alapján indult felszámolási ügyeket önállóan intézik. Egy bírósági titkár 250 ügyet kezel saját Fpk. szám alatt, ily módon 1250 üggyel tehermentesítették a bírókat. • Tárgyévben 2 bírósági titkár vett részt a civil szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásában. • A Polgári, Közigazgatási Kollégium I. fokú Szakágánál 2012. első és második félévében is 3 - 3 titkár dolgozott, de az év során egyikük tartós távollétre távozott, míg 2012. december 17. napjától új titkár állt munkába. A 3 titkár közül 2 fő a bírósági végrehajtási ügyek intézésében vett részt, míg a harmadik titkár a törvényszék OBT tagjának munkáját segítette. • A Polgári II. fokú Szakágnál 2012. szeptember 18-ig 1 titkár, szeptember 19. napjától 2 titkár intézte a polgári és gazdasági nem peres ügyeket. • A helyi bíróságokon

108

o egyrészt kijelölt bírósági titkárként az egyre növekvő érkezést mutató szabálysértési ügyek feldolgozásában, o másrészt a végrehajtási ügyek intézésében és o a tárgyalás mellőzéses ügyek elbírálásában vesznek részt. A tárgyévben összesen 23 titkárt jelöltek ki a szabálysértési ügyekben eljárásra.

5.2. A fogalmazók foglalkoztatásának a gyakorlata A tárgyévben a Budapest Környéki Törvényszéken 27 fő bírósági fogalmazó végzett munkát. 2012. szeptember 1. napjától - sikeres versenyvizsgájukat követően - 8 igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló fogalmazót alkalmaztunk. A fogalmazók joggyakorlati beosztásáról terv készül és foglalkoztatásuk is ennek megfelelően történik. A fogalmazók a Budapest Környéki Törvényszék területén fogalmazói joggyakorlat vezetésével megbízható (instruktor) bírók közül az illetékes kollégiumvezető, kollégiumvezetőhelyettes, illetve helyi bírósági elnök által kijelölt bíró közvetlen irányítása mellett folytatják a joggyakorlatukat. A helyi bíróságokon is cél, hogy a joggyakorlat 6 hónapi időtartama alatt a fogalmazókat egymást követően több instruktor bíróhoz is beosszák, több percsoport intézését, bírói tárgyalásvezetést is megismerhessenek. A törvényszék vezetése a kijelölt instruktorok tevékenységét figyelemmel kísérte az elmúlt évben is. Ezért, valamint a tényleges beosztások rögzítésének szükségessége miatt minden hónap 10. napjáig jelenteni kell, hogy az adott szervezeti egységnél dolgozó fogalmazókat mely instruktorbíróhoz osztották be. A fogalmazóknak is folyamatosan vezetniük kellett - az 1999. évi 14. számú OIT szabályzat 17.§-ának megfelelően - a joggyakorlati kimutatást. Mindemellett a fogalmazók részére biztosított a gyakorlati munka és a képzés összhangja is. 5.3. A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának a gyakorlata • A cégbíróságon a bírósági ügyintézők jelentős számban járnak el önálló hatáskörben a cégbírósági eljárásokban, valamint a csőd- és felszámolási ügyekben. A cégbíróságon a bírósági ügyintézők - hasonlóan a titkárokhoz - havonta 200-300 érdemi befejezést teljesítenek, a határozatokat is megszerkesztik. A fentieken túl a cégtörvényességi ügyekben segítenek a bírók adminisztratív terheinek csökkentésében, előkészítő munkát végeznek. • A Csőd- és Felszámolási Csoportban a bírósági ügyintézők 5 bíró mellett voltak

109 beosztva, saját referádájuk nincs, de az 56/2008. (III.26.) Korm. rendelet 13-14.§-ában meghatározott feladatokat - a bíró ellenőrzése mellett- végezték. Feladatukat képezi továbbá a bírói döntés előkészítése is. • Egyesületek, társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásba vételével változásbejegyzésével és törlésével kapcsolatos eljárásokban a vonatkozó jogszabály értelmében az ügy érdemében végzést nem hozhattak. • A törvényszék büntető ügyszakába beosztott bírósági ügyintézők a jegyzőkönyvvezetés mellett főleg a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos határozattervezeteket és egyszerűbb végzések tervezetét, megkereséseket készítettek, az értesítők kiállítását pedig önállóan végezték. • A helyi bíróságainkon jellemzően az elnöki, továbbá a polgári és büntető irodavezetői feladatokat is bírósági ügyintézők látták el, továbbá önálló hatáskörben az ügyek kurrenciális ügyintézésében vettek részt. • A törvényszék Humánpolitikai, Igazgatási és Oktatási Főosztályán dolgozó bírósági ügyintézők az elnöki ügyek intézése során a vezetői döntések előkészítését, illetve az előkészítéshez szükséges adatszolgáltatásokat végezték.

6. A BÍRÓK, IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSE

6.1. A bírók képzése

6.1.1. A bírók képzettsége A törvényszék és a helyi bíróságok bírái közül 47 bírónak van szakjogászi végzettsége, 24 bíró főiskolai, egyetemi másoddiplomával rendelkezik. Felsőfokú nyelvvizsgát tett 15 bíró, akik közül 1 fő 2 nyelvből is, középfokú nyelvvizsgával 91 bíró rendelkezik, akik közül 1 bíró 3 nyelvből, 29 bíró 2 nyelvből tette le a vizsgákat. 6.1.2. A bírók oktatási tevékenysége A törvényszéken 36 bíró végez rendszeres oktatási tevékenységet.

110

A központi oktatás keretében, eseti jelleggel dr. Hilbert Edit tanácselnök, dr. Kiss Márta kollégiumvezető, Vargáné dr. Erdődi Ágnes tanácselnök, dr. Fehérné dr. Gaál Tünde, dr. Rácz Erika, dr. Gajdos István, dr. Virág Csaba, dr. Szegedi Gyöngyvér, dr. Surdy Miklós, dr. Szalay Csaba, dr. Sárecz Szabina törvényszéki bírók és dr. Liziczay Sándor a Budaörsi Városi Bíróság elnöke tartott előadásokat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, illetve különböző felsőfokú szakképesítést nyújtó intézményekben több bírókollégánk is oktat. A jogi szakvizsga bizottság munkájában rendszeresen 8 bíró vesz részt. 6.1.3. A bírók önképzésének a lehetősége A bírák tanulmányi támogatására csak különösen indokolt esetben, a bíró referádájához kapcsolódó szakmai posztgraduális képzés esetén nyílhat lehetőség azzal, hogy formájának (pénzbeli támogatás és/vagy igazolt fizetett távollét a konzultációs és vizsga napokra, valamint a felkészüléshez esetleges szabadidőre) megválasztására az adott szervezeti egységet vezető/helyi elnök és a Bírói Tanács véleménye figyelembevételével kerülhet sor. Minden esetben a Törvényszék elnökének egyedi mérlegelése alapján születik döntés, pénzbeli támogatás esetén tanulmányi szerződés keretében. Posztgraduális képzés keretében folytat tanulmányokat a 2011/12-es tanévtől két törvényszéki bíró, szakjogászi képzésben vesznek részt a 2012/13-as tanévtől két törvényszéki bírók. Tanulmányi szerződés megkötésére egyikük esetében sem került sor. A Budapest Környéki Törvényszéken és az illetékességi területéhez tartozó bíróságokon a bírák önképzésének lehetősége biztosított. A Kollégiumvezetők javaslatai alapján beszereztük azokat az ítélkező munkát megkönnyítő segédanyagokat, amelyek a jogalkalmazás során nélkülözhetetlenek. Az internet elérhetőség is valamennyi bíró számára biztosított. A törvényszék könyvtárában pedig megtalálhatók azok a szakfolyóiratok, szakkönyvek, kommentárok, amelyek hasznos segítséget nyújtanak a bírói munkához. 6.1.4. A határozott időre kinevezett bírók instruktori rendszerének a gyakorlata. Az instruktorbírókat első alkalommal 2011. szeptember 1. napjától jelölt ki a bíróság vezetője a 2009. december 31-e után határozott időre kinevezett bírák tekintetében.

111 A kijelölésekre a kollégiumvezetők, illetve a szakjogi kollégiumvezető-helyettesek tesznek javaslatot az egyes határozott idejű kinevezések alkalmával. Az instruktorbírák feladatuk ellátásról folyamatosan írásbeli feljegyzést vezettek, amelyeket megküldtek az illetékes kollégiumvezetőknek és kollégiumvezető-helyetteseknek, majd továbbították a törvényszék és a bíró szolgálati helye szerinti elnököknek. Egy év eltelte után a kollégiumvezetők értékelték az instruálás eredményét, és ehhez képest tettek javaslatot az esetleges további kijelölésre. Instruktorbírót • 2011. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig 8 helyi bírósági és 1 törvényszéki bíró, • 2011. november 1. napjától 2012. október 31. napjáig 1 helyi bírósági bíró, • 2012. április 1. napjától 2013. március 31. napjáig 10 helyi bírósági bíró szakmai munkája segítéséhez jelölt ki az elnök. 6.1.5. A bírók központi képzésben való részvétele. 2012. évben is nagy számban vettek részt a bírák a Magyar Igazságügyi Akadémia által szervezett központi képzéseken, a Kúrián és a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott előadásokon, konferenciákon. A törvényszék a központi képzéseken való részvételt nem személyenként, hanem képzésenként tartja nyilván. 6.2. A bírósági titkárok képzése

6.2.1. A bírósági titkárok képzettsége. A Budapest Környéki Törvényszéken és az illetékességi területéhez tartozó helyi bíróságokon, valamint a Budapest Környéki Munkaügyi Bíróságon igazságügyi szolgálati viszonyban álló bírósági titkárok képzettsége a következő: 17 titkár szakjogászi, 14 titkár főiskolai, egyetemi másoddiplomával, 57 titkár középfokú „C” típusú nyelvvizsgával, akik közül 16 fő kettő középfokú, 16 titkár felsőfokú nyelvvizsgával, ebből 1 fő 3 nyelvből, 3 fő 2 nyelvből rendelkezik. 2012. évben is - az új pályázati rendszer jelentette többletpontszám szerzési „kényszernek” is betudhatóan - a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt a szakjogászi, valamint az egyéb

112 posztgraduális képzésekre jelentkezők száma. 6.2.2. A bírósági titkárok oktatási tevékenysége. Bírósági titkárok oktatási tevékenységéről a törvényszék vezetésének nincs tudomása. 6.2.3. A bírósági titkárok önképzésének a lehetősége. Bírósági titkáraink önképzésének lehetőségei adottak. • A törvényszék könyvtárát, amely szakkönyvekkel, szakfolyóiratokkal ellátott, a titkárok igénybe vehetik. • Rendelkezésükre állnak a Complex Jogtár, és valamennyi bíróságon a különböző papíralapú és elektronikus anyagi és eljárási kommentárok is.

6.2.4. A bírósági titkárok központi képzésben való részvétele. Bírósági titkáraink központi képzéseken való részvétele kiemelkedő, amelyek egyrészt a bírói felkészítő modulhoz kapcsolódtak, de jelentős számban voltak jelen a Magyar Igazságügyi Akadémia honlapján közzétett egyéb központi képzéseken. 6.3. A fogalmazók képzése

6.3.1. A fogalmazóképzés gyakorlata A Budapest Környéki Törvényszék helyi bíróságai közül • • • • • • •

a Budakörnyéki Járásbírósághoz, a Budaörsi, a Ceglédi, a Dabasi, a Gödöllői, a Szentendrei és a Váci Járásbírósághoz

2012. szeptember 1. napjától került sor igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló, összesen 8 bírósági fogalmazó alkalmazására. Joggyakorlati beosztásukról terv készült, mely tekintettel volt a korábbi jogi diplomához kötött korábbi jogi munkaterületen szerzett joggyakorlati idejük beszámítására. A képzési év az OIT szabályzat 9.§ (1) bekezdésében rögzítettek szerint 2012. szeptember 1.

113 napjától 2013. június 30. napjáig tart. Az egyes területeken eltöltendő joggyakorlati időket a 11/1999. (X.6.) IM rendelet rendelet 8.§ (3) bekezdése, illetve a 14/1999. OIT szabályzat 11.§ (1) bekezdése a bíróság oktatásfelelőse határozta meg. A Budapest Környéki Törvényszék Fogalmazói Képzési Terve 4. pontja tartalmazza a tanulókörök rendjét és tematikáját. A bírósági fogalmazók működésüket az illetékes kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettes, illetve helyi elnök által kijelölt instruktorbíró közvetlen irányítása mellett folytatták azzal, hogy a joggyakorlatot vezető bíró szakmai véleményét, irányítását a hivatkozott IM rendelet 6.§ (3) bekezdése alapján kötelesek figyelembe venni. A helyi bíróságokon az instruktorok kijelölése során törekedtünk arra, hogy a fogalmazók egymást követően több instruktorbíróhoz is beosztásra kerüljenek, több bíró referádáját, munkáját és tárgyalásvezetését, valamint több peres csoport intézkedését is megismerhessék. Különös gondot fordítottunk arra, hogy a bírósági fogalmazó az elméleti és gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően a legmagasabb színvonalon elsajátítsa. A helyi elnökök biztosították, hogy a fogalmazó a tárgyalásokon és az ügyfélfogadáson megfelelő arányban vegyen részt, vezessen tárgyalási jegyzőkönyvet, készítsen határozat-tervezeteket. Az instruktorbírók havonta értékelték a fogalmazók kurrenciális ügyintézését és külön a határozat-tervezeteket, amelyet a fogalmazók joggyakorlati kimutatásába bevezettek. Ezt meghaladóan a fogalmazókról az instruktorbírókhoz beosztás megszűnésekor egy alkalommal írásbeli szöveges értékelés is készült, melynek végén fel kellett tüntetni az adott instruktorbíró által a fogalmazónak havonta adott valamennyi értékelési pontszámot. A törvényszéken az értékelések nyilvántartása ezen tájékoztatás alapján történik. A fogalmazó meghatározott instruktorbíróhoz történt beosztása azonban nem zárja ki, hogy egyes tárgyalási napokon, illetve egyes feladatok ellátása érdekében – az illetékes szervezeti egység vezetőjének döntése alapján – más bíró felügyelete alatt tevékenykedjen. A 2012. december 31-ig tartó időszakban a fogalmazók beszámoltak • • • • • • • • • •

az Alaptörvénynek az alapjogokat és bíróságokat érintő rendelkezéseiről, az Alkotmánybíróságnak a bíróságokról szóló határozatairól, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényről, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényről, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényről, a bírósági ügyvitel főbb szabályairól, az információs önrendelkezési jogból és az információszabadságról szóló törvényről, a minősített adat védelméről szóló törvényről, a polgári peres eljárásokról, a végrehajtás főbb szabályairól,

114 • az Európai Közösségi jog alapvető normáiról, polgári eljárásjoghoz kapcsolódóan pedig a határozatszerkesztés módját sajátították el. A büntető képzés keretében beszámoltak •

•

a büntető anyagi jog I. és ahhoz kapcsolódóan 1. a nemzetközi egyezmények, 2. az Alaptörvénynek, illetve 3. az Alkotmánybíróságnak az emberi jogokról szóló rendelkezéseiről, határozatairól. a büntető anyagi jog II. és ahhoz kapcsolódóan 4. a nemzetközi egyezményekről, 5. a Btk. Általános részéből, valamint 6. a Különös rész III. pontjáig a XIV. fejezetet felölelően.

A beszámolók előtt – a jobb felkészülés lehetőségének biztosítása érdekében – a fogalmazót beszámolónként szabadnap illette meg, amelyet lehetőség szerint a beszámolót megelőző munkanapon kellett kiadni. 2013. évben folytatódik a beszámolók joganyagának további feldolgozása és a beszámoltatás. 6.3.2. A fogalmazók önképzésének a lehetősége. A fogalmazók részére is rendelkezésre állnak • írott és elektronikus formában szakkönyvek, • szakfolyóiratok, • jogszabályok és • a bírósági jogalkalmazást segítő egyéb szakmai anyagok. 6.4. A bírósági ügyintézők képzése A bírósági ügyintézők képzése - a feladatkörüket érintő jogszabályváltozások esetén - a beosztásuknak megfelelő ügyszakban történik a kollégiumvezetők és „kollégiumvezetőhelyettesek által. A Büntető Kollégium szakmai programja keretében 2012. május hóban a kollégiumvezető a bírósági ügyintézők hatáskörébe tartozó feladatok alapján végzett munka gyakorlati tapasztalatairól folytatott tanácskozást az érintettekkel. A Gazdasági és Polgári, Közigazgatási Kollégium bíráihoz, valamint az irodákba beosztott bírósági ügyintézők a beosztásuk alkalmával a szükséges mértékben részesülnek olyan képzésben, amely a szakmai munkájuk ellátását, illetve a szakmai fejlődésüket segíti elő. 6.5. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése A Törvényszék szervezése keretében minden évben, így 2012-ben is sor került a megelőző évben

115 igazságügyi szolgálati jogviszonyt létesített, de ügyviteli vizsgát nem tett igazságügyi alkalmazottak tanfolyam keretében, a vizsgára történő felkészítésére. Összesen 39 fő részére szerveztük meg az oktatást. Az ügyviteli vizsga írásbeli részét 2012. május 15. napján tartottuk, amelyen helyesírási, fogalmazási feladata volt a vizsgázóknak, és ennek keretében egyszerű végzést vagy megkeresést kellett szerkeszteniük. A második részében 10 percen át gépírással másolást végeztek, illetve számot adhattak a számítógép, szövegszerkesztő kezeléséről, adatlap kitöltéséről, adatkezelésről és nyilvántartás végzéséről. A szóbeli vizsga időpontja 2012. június 27. napján volt. 2012. évben összesen 12 fő törvényszéki, illetve 38 fő helyi bírósági tisztviselő titkos ügykezelői tanfolyamon vett részt és tett eredményes titkos ügykezelői vizsgát. A Magyar Igazságügyi Akadémián szervezett képzéseken • a bázis könyvtárosunk, • a letéti könyvtárosaink, • a Gazdasági Hivatal Vezetője és a helyettese, valamint • a belső ellenőr vett részt. 6.6. A Törvényszék oktatási tervének megvalósítása 6.6.1. A központi oktatáson való részvétel A Budapest Környéki Törvényszék és az illetékességi területéhez tartozó helyi bíróságokról 2012. évben is nagyon magas volt a részvételi arány a központi oktatáson, melynek oka, hogy a képzéseket kollégáink jónak, hasznosnak tartották. Bíró 245 esetben és 38 titkár jelent meg a képzéseken, az igazságügyi alkalmazottak közül 21 főt iskoláztunk be. Fogalmazó a központi oktatásra nem jelentkezett. Ennek oka valószínűleg a törvényszéken történt fogalmazói oktatások rendszeressége, valamint az Akadémia által részükre korlátozott számban meghirdetett képzés volt. A központi oktatásokra jelentkezések engedélyezését a Törvényszék Elnökhelyettese, mint oktatásfelelős végzi. A törvényszék korábbi elnöke és vezetői értekezlete támogatta a folyamatos képzést, a jelentkezések jóváhagyása tekintetében azonban akként foglalt állást, hogy a képzésen való részvétel egy kolléga esetében sem haladhatja meg az indokolt mértéket. Különösen azokban az esetekben, ahol az aránytalanul nagyszámú jelentkezés olyan oktatásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az ítélkezési feladatok ellátáshoz.

116 6.6.2. A központi oktatással kapcsolatban jelentkező igények 2012. évben problémát jelentett és több bíró kolléga sérelmezte, hogy a számára szakmailag fontos képzéseken a túljelentkezés okán történt arányosítás miatt nem vehetett részt. Az idei évben a kötelező képzések kapcsán azonban észleltük, hogy a programot megismétlik. Kívánatos lenne a különösen preferált oktatások vonatkozásában, így például a polgári jog területén • a tulajdoni perekkel kapcsolatos, • a családjogi ítélkezés gyakorlatára vonatkozó és • a fizetési meghagyásos eljárás és a polgári jog kapcsolata témakörben a képzés megismétlése. A törvényszékről egyes képzésekre húsz és azt is meghaladó számban jelentkeztek. A kiválasztást nehezíti, hogy 13 helyi bíróságunk működik, amelyekről minimálisan 1 fő részvétele indokolt. Ezen túlmenően a másodfokon ítélkező bírák is – nagyon helyeselhető módon - igénylik, különösen a referádájukhoz segítséget nyújtó, a bírói gyakorlatot egységesítő oktatáson való részvételt. A központi oktatás átalakításának folyamatában hasznos és reményeink szerint eredményes volt a Magyar Igazságügyi Akadémia által, 2013. március 11. és 13. napja között a bírák és az igazságügyi alkalmazottak képzésének reformjáról tartott tanácskozás. Ezen a bírósági képzési rendszerről a bírák továbbképzéséről, a bírósági titkárok képzéséről, a fogalmazók utánpótlásáról és képzéséről, az igazságügyi alkalmazottak képzéséről, és a nem jogi tárgyú képzések tekintetében kívántak egységes véleményt kialakítani az Országos Bírói Tanács tagjai, a Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek oktatásfelelősei. A képzési irányokkal, a képzési keretekkel egyetértünk.

6.6.3. A Törvényszék által szervezett képzések 2012-ben a bírósági fogalmazók részére szerveztünk – a már ismertetett keretek között és tartalommal - képzéseket.

6.7. A bírósági könyvtár működése A szakkönyvtár feladatát a hatályos könyvtári törvény (1997. CXL. tv), a levéltári törvény, a kormányrendeletek, egyéb jogszabályok, szabályzatok és szabványok alapján köteles végezni. Munkájában figyelembe kell venni az Országos Bírósági Hivatal Elnöke és a Budapest Környéki Törvényszék Elnöke által kiadott szabályzatokat, valamint ajánlásokat. Fokozott felelősséggel tartozik az adatvédelmi, informatikai biztonsági előírások megtartásáért (vírusvédelem, jelszóhasználat, csere, adatmentés, internet használati jogszabályok) is.

117 A könyvtár technikai felszereltsége kielégítő. A rendelkezésre álló két számítógépből az egyik a feldolgozó munkában, a másik az olvasók, felhasználók által használható: keresés a könyvtári adatbázisokban, jogszabály keresése, internet használat stb. A könyvtár 2 db vonalkód leolvasó készülékkel rendelkezik, amely a CORVINA integrált könyvtári rendszer (IKR) CAT. moduljába, a könyvek példányainak felviteléhez és azonosítására szolgál. Az MBA/MIA által rendelkezésre bocsátott „UTAX” nevű másoló géppel a nyomtatás és szkennelés is lehetővé vált, de a gép gyakran meghibásodik. A VII. emeleten elhelyezett könyvtár területi nagysága (84 m2) kielégítő. Egy nagy olvasó teremmel és egy raktárhelyiséggel rendelkezik. A könyvek raktározása zárható szekrényekben történik, ezek azonban beteltek, a bírók nyugdíjazását követően a náluk lévő könyvek visszaszolgáltatása teljesen felemésztette a még szabad kapacitást. Jelenleg helyet már csak selejtezéssel lehet biztosítani. A könyvtár berendezését illetően az asztalok és székek minősége megfelel a kulturált helyben olvasáshoz, ezt azonban – a törvényszék egységeinek széttagoltsága miatt - többnyire csak az épületben lévő dolgozók használják. A könyvtár bemutatása során nem hallgathatók el azok a körülmények sem, melyek nem csak a kulturált munkavégzéshez méltatlanok, de a biztonságos munkavégzésre is kihatással vannak: a fűtés csövek a szekrények alatt mennek, így fokozott gondot kell fordítani a tűzrendészeti előírásokra és a kapcsolódó munkavédelmi szabályokra. A tető gyakori beázása miatt az alatta lévő dokumentumok használhatatlanná válnak, nagy esőzés idején a világítótestből folyik a víz a szoba közepére és az asztalra. A törvényszék könyvtára – egy könyvtárossal – mint bázis könyvtár biztosítja a jogszabályszerű működést és koordinálja a 12 járásbíróság letéti könyvtárainak tevékenységét. Az egyes letéti könyvtárakat kezelő igazságügyi alkalmazottak elnöki előadókként állnak szolgálati viszonyban az adott bírósággal. 2010-ben a MBA e-learning képzésén valamennyien könyvtárosi képesítést és oklevelet szereztek. A könyvtár állománya 12 091 dokumentum, mely 2012. évben 150 könyvvel gyarapodott a könyvtár. A közel 1000 fős törvényszéken a járásbíróságokon és más szervezeti egységeknél dolgozó 433 főnél 6.315 dokumentum van kölcsönzés alatt. Új könyvek és folyóiratok megrendelése a kollégiumvezetők és járásbírósági elnökök kezdeményezése alapján, a törvényszék elnökének jóváhagyásával történik. A könyvtári állomány feldolgozása a „KÖNYVTÁR” és az E-CORVINA adatbázisban történik. A bázis könyvtárban történt központi feldolgozás után a letéti könyvtárak már a feldolgozott könyvet kapják meg és csak a kölcsönzési nyilvántartást kell vezetniük. Eredményes, jó munkakapcsolat és együttműködés alakult ki a MIA bázis könyvárai és a letéti könyvtárai között, beleértve a Budapest Környéki Törvényszék könyvtárát is. A szakfolyóiratok (Magyar Jog, Jogtudományi Közlöny, BH. stb.) és a Magyar Közlöny köttetése

118 évenként történik. A selejtezés folyamatos, indokolttá vált a nyugdíjba vonuló bíróknál lévő nagyon sok elavult dokumentum kivonása az állományból. A leltározásra vonatkozó jogszabály szerint 3 évenként kell az állományt felülvizsgálni. A könyvtár kihasználtsága jellemzően nem a személyes kérésekben, kölcsönzésben és helyben olvasásban mutatkozik meg. Leggyakrabban – naponta 3-5 esetben – szakkönyvek kölcsönzése, szakfolyóiratokból másolatok kérése, jogszabályok keresése az interneten, könyvek keresése adatbázisokban, szakdolgozathoz irodalomkutatás stb. iránt jelentkezik igény. A járásbíróságok és az épületen kívüli szervezeti egységek dolgozóinak szakirodalommal kapcsolatos kérései elektronikus levélben vagy telefonon érkeznek. A kérések teljesítésében igen nagy segítséget jelent az MBA/MIA által létrehozott közös levelező lista ([email protected]). Az ilyen kéréseket • a saját állomány dokumentumaiból, • a közös levelezőlistákon a bírósági könyvtárak állományából, illetve • a szakterület könyvtárainak (OSZK, Egyetemek, Országgyűlési Könyvtár, MTA. stb.) állományából könyvtárközi másolat-kérés formájában oldható meg, a felhasználók elektronikus formátumban kapják meg. Szakcikkek esetében ez a szolgáltatás gyors megoldás, de a szakkönyveket továbbra is csak személyesen lehet átvenni, vagy postán megküldeni. Néhány adat a beérkezett kérések teljesítéséről: cikkek elektronikus formában történő továbbítása: 56 kérés 320 oldal, könyvtárközi kölcsönzés 15 könyvet érintett. A Bírósági Könyvtárak (27 könyvtár) közös levelező fóruma a legfontosabb vívmány az utóbbi években. E levelezésen keresztül zajlik az információcsere minden fontos eseményről, közös könyv beszerzésekről, vonalkód címkék gazdaságos megrendeléséről, értesítések vándorgyűlésről, nemzetközi könyvnapokról, a statisztikai adatlapok helyes kitöltéséről. A törvényszék könyvtárosa tagja a 2012. év elején megalakult MKE Jogi Szekciójának és az MKE Társadalomtudományi Szekciójának is. A Könyvtár szakmai tevékenységének bemutatása A törvényszék szakkönyvtára - mint bázis könyvtár - vezetőjének a feladata • a könyvtár teljes működéséhez szükséges szakmai ismeretek biztosítása és fejlesztése, • a letéti könyvtárakat kezelő kollégák szakmai képzése, tevékenységének koordinálása, és ellenőrzése, • a határidők betartása, • az új technika és tájékoztatási eszközök illetve módszerek alkalmazása, amelyek hatékonyabbá és eredményesebbé teszik a tájékoztatási tevékenységet, amely így végső soron a bírók, fogalmazók, és az igazságügyi alkalmazottak munkáját segíti. A törvényszék szakkönyvtára évről-évre folyamatosan növekvő számú dokumentummal, valamint bővülő és egyre magasabb szintű szolgáltatásokkal áll a bírók és az igazságügyi alkalmazottak

119 rendelkezésére. Állományalakítási stratégiája a 13 letéti könyvtárával és a bírósági könyvtári hálózat könyvtáraival is jól összehangolt. Szolgáltatásai során igyekszik a korszerű információs technológiákat alkalmazni, amelyek a felhasználóknak a naprakész megbízható hozzáférést teszik lehetővé. Ezt a célt szolgálja az E-CORVINA integrált könyvtári rendszer, amely megvalósította a bírósági könyvtárak egymás közötti - országos szintű - együttműködést. A HVG-ORAC Kiadó Justiciaonline jogi adatbázisa a bírók és felhasználók számára hozzáférést biztosít a kommentárokhoz, jogszabályokhoz. A könyvtár az intraneten 2012. évtől a KÖNYVTÁRI HÍREK címen negyedévenként rendszeresen közreadja az új könyvek és folyóiratcikkek bibliográfiáját. A könyvtár kölcsönzési gyakorlatát évek óta a rövid távú kölcsönzés, a könyvtárközi kölcsönzés és a cikkmásolatok, illetve az elektronikus kérések számának növekedése és azok teljesítése jellemezte. A szolgáltatásokat partnerként támogatta az Országgyűlési Könyvtár, valamint a bírósági könyvtári hálózat, mely a levelező listák segítségével hatékony kommunikációt valósított meg. A könyvtár feladatait a Budapest Környéki Törvényszék SZMSZ mellékletét képező Könyvtári Működési és Könyvtárhasználati Szabályzata határozza meg.

7. A BÍRÓK, IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK ÉRTÉKELÉSE 7.1. A bírók Bjt. V. fejezete szerinti értékelésének gyakorlata POLGÁRI ÜGYSZAK A bírók munkájának értékelésére a 2011. évi CLXII. törvény V. fejezete alapján került sor. A Munkatervben írt ütemezésnek megfelelően került sor a bíróvizsgálatok elrendelése, amelynek keretében 2012-ben • 5 határozott időre kinevezett, • 12 határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálatára került sor, • alkalmatlansági eljárás kezdeményezése nem volt. A bíróvizsgálatokat a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a törvényszéki csoportvezető, törvényszéki tanácselnökök, törvényszéki másodfokú bírák, illetve törvényszék elsőfokú ügyszakába beosztott bírák is végezték. A bírák munkájának értékelése során a törvényszék töretlen gyakorlata szerint a Bjt. és a vizsgálati rendre vonatkozó szabályzatnak megfelelően, az adott bíróra, a bíró saját szervezeti egységére,

120 valamint a megyei átlagra vonatkozó adatokat táblázatos formában feltüntetve kell értékelni mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatókat. Értelemszerűen a vizsgálat kiterjedt minimum 50 db ügyre és a vizsgálók legalább két tárgyalási napot is meghallgattak. A vizsgálók az igazgatási vezetés által rendelkezésre bocsátott tanácselnöki feljegyzéseket, elnöki panaszokat, soronkívüliség elrendelésével kapcsolatos iratokat, valamint az időszerűséggel kapcsolatos mutatókat is az egységesített szempontrendszer alapján értékelték. Valamennyi megvizsgált határozott időre kinevezett bíró határozatlan idejű kinevezésre alkalmas minősítést kapott. A határozatlan időre kinevezett bírók vizsgálata • 1 esetben kiváló, magasabb beosztásra alkalmas, • 2 esetben kiváló, • 9 esetben pedig alkalmas minősítéssel zárult. GAZDASÁGI ÜGYSZAK A Gazdasági Kollégium munkatervének megfelelően 2012-ben egy határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálata „kiváló, magasabb beosztásra alkalmas” eredménnyel zárult. A panaszbejelentések alapján 1 fő bíróval szemben folyt átfogó vizsgálat, amelynek eredményeként az elnök a bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. BÜNTETŐ ÜGYSZAK A bírák munkája értékelésének ütemezését a Büntető Kollégium Munkaterve határozza meg. 2012 évben - részben még 2011. év végén elrendelt • • •

7 határozott és 7 határozatlan időre kinevezett bíró értékelésére került sor, 2012 évben alkalmatlansági eljárás kezdeményezése nem volt.

A bíróvizsgálatokban a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, valamint a másodfokú tanácselnökök és bírák vettek részt. A vizsgálatok lefolytatása során a Bjt. szabályain túl a 2011. évi 4. sz. OIT szabályzat rendelkezéseit alapul véve, a bírák egyéni teljesítményét a saját bírósága bírái, valamint a törvényszéki átlag adataihoz viszonyítva értékeltük. A határozatlan időre kinevezett bírák közül • • • • •

2 törvényszéki első fokú ügyet tárgyaló bíró és 1 törvényszéki másodfokú ügyeket tárgyaló bíró kiváló, magasabb beosztásra alkalmas értékelést, 1 járásbírósági bíró kiváló, 3 járásbírósági bíró alkalmas minősítést kapott, a határozott időre kinevezett bírák vizsgálatának eredménye a határozatlan bírói kinevezésre alkalmas minősítéssel zárult.

121 7.2. A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének a gyakorlata POLGÁRI ÜGYSZAK A tanácselnöki feljegyzések elkészítése a helyi bírák tekintetében a tanácselnökök feladata, melyet évente háromszor, elektronikus formában - a helyi szervezeti egység vezetőjén keresztül valamennyi bíró megkapott. Ezen túlmenően a tanácselnöki feljegyzések szóbeli ismertetésére is sor került akként, hogy a szaktanács elnöke megjelöli azokat a bírákat, akiknek szóban is ismertetni kívánja a velük kapcsolatban született tanácselnöki feljegyzéseket. A bíró az összefoglaló anyag ismeretében, igazgatási vezetőjével együtt jelenik meg a szóbeli ismertetésen, melynek keretében a tanácselnöki feljegyzésekben foglalt szakmai kérdések átbeszélésén túl lehetőség van egyéb gyakorlati problémák megvitatására is. Ez a forma nem csupán a befejezett ügyekben feltárt hiányosságok kiküszöbölésének lehetséges módozatai megbeszélésére alkalmas, hanem a folyamatban lévő ügyekben, általánosságban felmerülő anyagi- és eljárásjogi problémái is megtárgyalására is. Mindemellett alkalmat teremt az elismerés kifejezésére és arra is, hogy a jó gyakorlat pedig megerősítést nyerjen. • • • •

A 2.Pf. tanács elnöke 2012. március 23-án, a 4.Pf. tanács elnöke 2012. április 20-án, az 5.Pf. tanács elnöke 2012. május 25-én, míg a 9.Gf. tanács elnöke 2012. október 12-én ismertette a tanácselnöki feljegyzéseket 5-5 helyi bírósági bíró részvételével.

GAZDASÁGI ÜGYSZAK A tanácselnöki feljegyzések ismertetésére a Gazdasági Kollégium három, szakmailag egyébként elkülönült csoportjában, az egyes csoport rendszeres szakmai egyeztetése keretében kerül sor. A tanácselnöki feljegyzés egy másolati példányát a bírónak átadja a kollégiumvezető, majd a bíró a tárgyi ügyről a csoport előtt röviden beszámol. Ennek során érinti az ügyben felvetődött anyagi és eljárásjogi kérdéseket és a másod fokú határozat szakmai álláspontját. Eltérő szakmai álláspont esetén a csoport a megbeszéli az eseti döntésben érintett szakmai kérdést. BÜNTETŐ ÜGYSZAK Tanácselnöki feljegyzést minden másodfokon elbírált büntető peres ügyben a tanács elnöke készíti el egy nyomtatvány kitöltésével. A feljegyzések készítése során az elbírált első fokú ügy adatain túl a másodfokon meghozott döntést, az elsőfokú határozattal kapcsolatos észrevételeket, valamint azokat a feljegyzéseket tartalmazza, amelyeket a tanács elnöke szükségesnek tart az első fokú bíró tudomására hozni: akár azért mert esetlegesen helytelen gyakorlatot folytat, akár azért, mert a bírót dicséret illeti. A tanácselnöki feljegyzések ismertetése szóban történt, amelyen a tanácselnökök, az érintett bíró, valamint a helyi bírósági szakmai vezetője vett részt.

122 7.3. A bírók ítélkezési tevékenységének mennyiségi és minőségi értékelésére kialakított egyéb módszerek POLGÁRI ÜGYSZAK A bírók ítélkezési tevékenységének mennyiségi és minőségi értékelésére a 3.4.-ban már jelzett, 2012. októberében elrendelt összehasonlító táblázatos forma eredménye - az idő rövidsége miatt még nem kimutatható, értékelése sem lehet még megalapozott. GAZDASÁGI ÜGYSZAK A bírák munkájának értékelése során az ítélkezési tevékenység szakmai vizsgálata elsődlegesen a másodfokú határozatok és a tanácselnöki feljegyzések ismeretében történik. A határozott időre kinevezett bírák esetében ehhez a szempontrendszerhez társul az instruktorbíró szakmai véleménye. Az értékelésnél is jelentőséget kapnak a panaszbejelentések, amelyek általában az eljárás időszerűségére nézve is információt szolgáltatnak. Az ítélkezési tevékenység mennyiségi vizsgálata a havi statisztikák alapján történik. A kiemelkedően alacsony mennyiségi teljesítmény okát a csoportvezető bevonásával vizsgáljuk. 2012. évben ilyen kirívóan alacsony mennyiségi teljesítmény miatt igazgatási intézkedés nem vált szükségessé. 7.4. Az igazságügyi alkalmazottak - közöttük a bírósági titkárok, bírósági fogalmazók és bírósági ügyintézők – Iasz. IV. Fejezete szerinti értékelésének gyakorlata POLGÁRI ÜGYSZAK 2012-ben a polgári kollégium első- és másodfokú ügyszakában igazságügyi alkalmazott esetében sem az ütemezésnek megfelelő Iasz. szerinti értékelésre, sem rendkívüli vizsgálat elrendelésére nem került sor. GAZDASÁGI ÜGYSZAK A tisztviselői vizsgálat 8 személyt érintett, a vizsgálatok „kiválóan alkalmas” minősítéssel zárultak. A bírósági titkárok, fogalmazók munkájának értékelése az alábbiak szerint történik: •

Minden titkár és fogalmazó, valamint bírósági ügyintéző meghatározott tanácsot vezető bíró mellé beosztott. A felszámolási- és cégbírósági csoportokban team rendszerben működve a team-et vezető bíró felügyeli a munkájukat és értékeli azt.

•

Az instruktor bíró • pontozással és szövegesen is értékeli a bírósági fogalmazókat, • szóban értékeli a bírósági titkárok munkáját,

123 véleményét közvetlenül osztja meg a csoportvezetővel, a kollégiumvezetővel és a mellé beosztott titkárral. 7.5. Az adományozott és a törvényi rendelkezés alapján elnyert címmel rendelkező bírák száma a tárgyév december 31-én A kiváló munka elismeréseként 2012-ben az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezdeményezése alapján az Országos Bírói Tanács a Budapest Környéki Törvényszék Polgári ügyszakában ítélkező bíróknak • 1 címzetes táblabírói címet és • 3 címzetes törvényszéki bírói címet, a Gazdasági Kollégium bírái 2012. évben nem részesültek elismerésben, a Büntető Kollégiumban • egy bírónak címzetes törvényszéki bírói címet adományozott. A Polgári Kollégiumban kötelező címadományozás folytán • 3 bíró címzetes táblabíró címet kapott, • 14 bíró rendelkezett címzetes törvényszéki bírói címmel 2012. december 31-én (melybe beletartoznak azok is, akik korábban elismerésként nyerték el a címet, de a kötelező címadományozáshoz szükséges szolgálati időt is elérték), a Gazdasági Kollégiumban • címzetes táblabírói címet 1 bíró nyert el, A Büntető Kollégiumban kötelező címadományozás folytán • 3 bíró nyert címzetes táblabírói címet, • 8 bíró rendelkezett címzetes törvényszéki bírói címmel 2013. december 31. napján. 7.6. A főtanácsosi, vagy tanácsosi címmel rendelkező igazságügyi alkalmazottak száma a tárgyév december 31-én A Polgári Kollégiumban tanácsosi címmel a polgári első- és másodfokú ügyszakában 2012. december 31-én már senki nem rendelkezett. A Gazdasági Kollégiumban főtanácsosi címmel 1 tisztviselő rendelkezik, aki a címet 2010. évben kapta meg. A Büntető Kollégiumban 2012. évben egy felsőfokú ügyintéző kapott főtanácsosi címet, így • három személy főtanácsosi és • egy személy tanácsosi címmel rendelkezik. 7.7. A bíróság által alapított elismerésben, díjban részesültek száma a tárgyévben. A Pest Megyei Bíróság Elnöke 2008. évben Emlékgyűrű és Emlékplakett kitüntetést alapított.

124 Mindkét elismerési forma kizárólag a Pest Megyei Bíróság (jelenleg Budapest Környéki Törvényszéken), illetve helyi bíróságain ténylegesen szolgálatot teljesítő bírák és igazságügyi alkalmazottak részére adományozható. Az Emlékgyűrű kitüntetésben évente legfeljebb 1 bíró és 1 igazságügyi alkalmazott, míg az Emlékplakett elismerésben évente legfeljebb 5 bíró és 5 igazságügyi alkalmazott részesülhet. Évente legfeljebb 5 Emlékgyűrű, és legfeljebb 15 Emlékplakett adományozható a szolgálati viszonynak nyugdíjazás kapcsán történő tényleges megszűnésekor, kifejezetten a Pest megyei bírósági életút elismeréseként bíráknak és alkalmazottaknak. 2012. évben a Budapest Környéki Törvényszék 2012. évi működését és igazgatási tevékenységét ismertető 2013. április 16. napján megtartandó Összbírói értekezleten kerül sor a kitüntetések átadására és a kitüntetettek méltatására. Egy törvényszéki bíró részesül Emlékgyűrű kitüntetésben és egy járásbírósági bíró, címzetes törvényszéki bíró kap Emlékplakettet. Igazságügyi alkalmazottak közül 1 törvényszéki tisztviselő, felsőfokú bírósági ügyintéző, 3 törvényszéki tisztviselő és 1 járásbírósági tisztviselő, irodavezető, tanácsos és egy nyugdíjas igazságügyi alkalmazott bizonyult méltónak az Emlékplakett kitüntetésre. 7.8. Az OBT által alapított elismerésben, díjban részesültek száma a tárgyévben 2012 évben Pizágné Erdős Margit, szentendrei városi bírósági tisztviselő, elnöki irodavezető, tanácsos Juhász Andor díj „Bronz” fokozat kitüntetésben részesült. 8. AZ ÍTÉLKEZÉS HATÉKONYSÁGÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

8.1. A szakmai munka és a jogegység támogatása POLGÁRI ÜGYSZAK A Polgári Kollégium a szakmai munka és jogegység támogatása érdekében - a polgári szakág 2012. évi Munkatervének megfelelően • •

2012. május 18-án az 1.P. tanács vezetésével helyi bírósági bírák, titkárok részvételével a családjogi perekkel kapcsolatos ítélkezési problémákat vitattak meg. 2012. október 26-án a 2. Pf. tanács vezette a kártérítéssel, biztosítási, tartási, életjáradéki és öröklési szerződésekkel kapcsolatos perek jogalkalmazási problémáinak

125 megvitatásával kapcsolatos szakmai értekezletet. Mindkét szakmai értekezletre - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - az azt vezető tanács elnöke és tagjai feldolgozták a másodfokon felülbírált ügyek kapcsán felmerült anyagi- és eljárásjogi problémákat, továbbá valamennyi helyi bíróság ¨C az adott ügycsoporton belül - feltette azokat az anyagi- és eljárásjogi kérdéseket, amelynek megvitatását kérték. A szakmai értekezletekről készített feljegyzést az ügyszakban valamennyi bíró megkapta. A Munkatervnek megfelelően a másodfokú ügyszakban 4 alkalommal, • február 14-én, • május 15-én, • szeptember 18-án és • december 18-án volt tanácselnöki értekezlet. Ezeken az igazgatási kérdések megbeszélésén túl, rendszeresen megvitatták az „ad hoc” jelentkező problémákat is. 2012-ben rendszeresen visszatérő kérdés a végrehajtással kapcsolatos perek, valamint az ún. deviza kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perek viszonya volt. Az egyeztetett szakmai álláspontról a kollégiumvezető a tanácselnöki értekezletről készült feljegyzés megküldésével tájékoztatta a helyi bírákat. GAZDASÁGI ÜGYSZAK A Gazdasági Kollégiumban szakmai egyeztetések elsődlegesen az egyes Csoportokban zajlanak, a csoportvezetők koordinálják ezeket az egyeztetéseket, amelyekbe a bírákat és titkárokat teljes körben bevonják. 2012. évben mindhárom Csoportban „meghonosodott” a szakmai érintkezésnek ez a formája. E szakmai egyeztetések célja a változó jogszabályi környezetben kialakítandó bírói gyakorlat lehetséges egységének megteremtése. A csoportok a szakmai vitákat a többség álláspontjának rögzítésével zárják le azzal, hogy az állásfoglalás szerinti gyakorlat követése ajánlott, éppen az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében. A kollégium speciális helyzetéből következően a kollégium vezetése és a csoportvezetők rendszeres szakmai egyeztetést folytatnak a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának szakmai vezetésével, és kölcsönösen törekszünk ezen törvényszéki tapasztalatokat a saját eljárásunkban is érvényesíteni. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy az eljárásainkban elsődlegesen a fővárosi gyakorlatot ismerő jogi képviselők járnak el. BÜNTETŐ ÜGYSZAK A Büntető Kollégiumban a szakmai munka és a jogegység biztosítása érdekében kibővített kollégiumi ülés volt, melynek témája • az új szabálysértési törvénnyel kapcsolatos rendelkezések megvitatása, • a bíró kizárásával, illetve • a bíró által bejelentett elfogultsággal, • a felmentett vádlott és védője részére fizetendő költségek megtérítésével, valamint

126 •

a nemzetközi és európai elfogatóparanccsal kapcsolatos problémák megvitatása volt.

8.2. Kollégiumi ülések és szakmai tanácskozások

8.2.1. Az állásfoglalások, szakmai anyagok elfogadásának és közzétételének a gyakorlata A Polgári Kollégiumban a kollégiumi ülések és szakmai tanácskozásokon született állásfoglalások, szakmai anyagok elfogadásának 2012-ben is az volt a gyakorlata, hogy a felmerült problémát előadó felvázolja, a kollégium tagjai megvitatják, a többségi álláspont pedig a kollégiumi jegyzőkönyv megküldésével kerül közzétételre. A Gazdasági Kollégiumban az elsősorban Csoportokban zajló szakmai egyeztetéseket a csoportvezető készíti elő és vezeti le, a megvitatandó témákat a kollégák jelzései alapján határozza meg. A lefolytatott szakmai vita eredményeként kialakult többségi álláspontot a csoportvezető általában írásban rögzíti és eljuttatja a kollégákhoz. A Büntető Kollégium üléseinek szakmai anyagát 2012. évben a kollégium egy-egy tagja készítette el és terjesztette a kollégium elé, majd ezt követően vitatta meg a testület. A kollégium által hozott döntéseket e-mailon továbbítottuk a bírák részére. 8.2.2. Az egyes tanácsok működése során az adott évben felmerült szakmai problémák és azok megoldása érdekében tett intézkedések A Polgári Kollégiumban az egyes tanácsok működése során 2012. évben alapvetően nem szakmai problémák megoldása okozott gondot, hanem a bírói felső korhatárral kapcsolatos létszámhelyzet megoldása. A Budapest Környéki Törvényszék polgári kollégiumában az elsőfokú ügyszakban a kollégiumvezetőt és az egyik bírót érintette a felső korhatár. A kollégiumvezető asszony ítélkező munkából történő kiesése nem generált problémát, míg a törvényszéki elsőfokú bíró pótlása helyi első fokról felrendelt kollégával történt meg. Átszignálásra emiatt, illetve másodfokú, valamint gazdasági ügyszakba történő beosztás miatt került sor. Figyelemmel arra, hogy az átosztás során az ügyszak szerinti felosztást figyelembe lehetett venni, emiatt külön szakmai megbeszélés nem volt indokolt. A másodfokú ügyszakban a felső korhatár egy tanácselnököt, és két előadó bírót érintett. A munkaügyi tanács ennek következtében fél évig fél tanácsként működött, ugyanis a felső korhatár komoly létszámproblémát okozott a munkaügyi bíróságon is, így csupán egy bíró felrendelésére volt lehetőség. A tanács elnökének kiesését helyettesítéssel oldotta meg a másodfok. A Büntető Kollégiumban 2012. évben az egyes tanácsok működésével kapcsolatosan elsődlegesen a létszámproblémákat kellett megoldani. Két másodfokú tanácsban a tanácselnöki álláshely

127 betöltésére pályázatot kellett kiírni, majd pedig az egyik másodfokú tanács tagjai pótlását kellett kirendeléssel megoldani. A másodfokú tanácsokban bekövetkezett változások miatt megoldatlan aránytalanságok kiküszöbölése 2012. évben nem valósult meg. 8.2.3. A kollégiumok működése során az adott évben felmerült szakmai problémák és azok megoldása érdekében tett intézkedések A Polgári Kollégiumban •

a 2012. június 8-ai kollégiumi ülés anyaga • a tisztességes polgári eljárás, a perek ésszerű határidőn belüli befejezésének kérdéskörét és • a jogcímhez kötöttség egyes kérdéseit boncolgatta. A kollégium dr. Szigeti Krisztina és dr. Virág Csaba vitaindító előadását követően - a Kúria által delegált bíróval együtt - a kérdésköröket megvitatta és az időszerűség tekintetében fontos eljárásjogi eszközök alkalmazásának módja tekintetében foglalt állást.

•

a 2012. november 9-ei kollégiumi ülésen a tanácselnöki feljegyzések általánosítható tapasztalatinak ismertetése és megvitatása volt az egyik - szakmai - kérdés, amelynek keretében a korábbi évek gyakorlatának megfelelően elsősorban arra fókuszált a kollégium, hogy melyek azok az eljárásjogi, illetve igazgatási eszközök, amelyek alkalmasak a feltárt hiányosságok, késedelmek kiküszöbölésére.

2012 évben a kollégium működésével kapcsolatos további elképzelések megvalósítása volt a cél: regionális szakmai tanácskozások, tanácselnöki értekezletek rendszeressé tétele. A már ismertetett személyi problémákra, illetve arra tekintettel, hogy 2012 szeptemberében a kollégiumvezetőhelyettes lemondott - az esetleges összeférhetetlenségi ok elkerülése érdekében - ezek megvalósítása elmaradt. 2013 évben azonban már a regionális tanácsokozások ütemezését is megszerveztük. A Gazdasági Kollégium 2012. március 14-én tartott kollégiumi ülést Dr. Mizerák Judit csoportvezető bíró előadásával. A felszámoló kijelölésével kapcsolatos gyakorlati problémák címmel folytatott szakmai egyeztetést. A 2012. szeptember 18-i kollégiumi ülés a jogszabály módosításokhoz igazodóan tette témájává • a Gt. és a Ctv. változásait, • a Cstv. módosításainak áttekintését és • a Polgári perrendtartás aktuális módosítását. A Büntető Kollégiumban 2012 évben a kollégium működésével kapcsolatos további elképzelések megvalósítása volt a cél: • a regionális szakmai tanácskozások, • és a tanácselnöki értekezletek rendszeressé tétele. A már ismertetett személyi problémákra, illetve arra tekintettel, hogy 2012 szeptemberében a kollégiumvezető-helyettes – az esetleges összeférhetetlenségi ok elkerülése érdekében – lemondott,

128 ezek megvalósítása elmaradt. 2012 évben továbbra is jellemző volt a büntető jogszabályok nagymértékű változása, az új jogszabályok mellett sok módosító rendelkezés is hatályba lépett. Ez nagymértékben meghatározta a Kollégium tevékenységét, a változásokra kellett felhívni a büntető bírák figyelmét. Több alkalommal a járásbírósági bírák jelzései alapján felmerült problémákat vitatott meg a kollégium. 8.2.4. A szakmai vezetők tárgyévben kitűzött céljainak és intézkedéseinek rövid felsorolása, azok megvalósulásáról, eredményéről való rövid számadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradásának okaira A Polgári Kollégiumban egyik szakmai vezető tekintetében sem volt külön megjelölt, a vezetői pályázatban kitűzött és 2012-ben teljesítendő cél, melyről számot nem lehet adni. Hosszú évek óta kitűzött cél a Budapest Környéki Törvényszék polgári ügyszakában a 2-5 éven túli ügyek arányának a kritikus 5%-os arány alá szorítása. A helyi elsőfokú ügyszakban az érkezések számának csökkenésére, valamint a fizetési meghagyás és a végrehajtás elrendelésének egyes típusai közjegyzői hatáskörbe kerülése miatt a munkateher csökkent, ezért kisebb javulási tendencia állapítható meg. Ebből a szempontból kritikus helyzetben a törvényszéki polgári elsőfokú ügyszak van, ahol nem sikerült lényegi áttörést elérni. Ennek oka, hogy egy bírót érintett a felső korhatár, két kolléga pedig más ügyszakba került. Az ehhez kapcsolódó átosztás mind a három tanács referádáját érintette, ugyanis a helyi ügyszakból felrendelt bíró csupán fél bíróként teljesít szolgálatot a törvényszék elsőfokú polgári ügyszakában, és ennek megfelelően nem tudta átvenni a nyugdíjkorhatárral érintett bíró teljes referádáját. A Gazdasági Kollégium személyi összetétele és ügyforgalmi adatai tükrében vezetői programként fogalmazta meg a kollégiumvezető - fontossági rendben is rögzítve - az alábbiakat: • a Cég- és Felszámolási Csoportokban felhalmozott ügyhátralék feldolgozása, a 2 éven túli peres ügyek számának csökkentése, • olyan személyi feltételek megteremtése, amellyel tartósan és nagy biztonsággal, de kiegyenlített és elviselhető munkateher mellett láthatók el a feladataink, • a Cégbíróság és a Csőd - és Felszámolási Csoportokban jelenleg működő teamrendszer megtartása. A célok megvalósítása érdekében az alábbi intézkedések történtek: Peres Csoport: • • •

Havi rendszerességgel vizsgáljuk a 60 napon túl a bírónál lévő ügyeket. E körben írásban igazoló jelentés tételére köteles a bíró. Kiemelt ügyek körében vizsgáljuk a kitűzések időszerűségét és a tárgyalások megtartását. Kiemelt ügyben a bíró személyében rejlő okból a tárgyalás elmaradása ugyancsak igazolójelentés-tételi kötelezettséget von maga után.

129 • •

Két havonként írásban jelentik a bírák a 2 éven túli ügyek állását. Az 5 éven túli ügyekben a per elhúzódása ugyancsak rendszeres jelentéstételi kötelezettséggel jár.

Felszámolási Csoport: A kifogások egyre növekvő száma és elhúzódó eljárási tartama miatt a kollégiumvezető utasításban igazoló jelentést kért az 1 éven túli kifogások eljárási helyzetéről és folyamatosan figyelemmel kíséri ezen ügyek alakulását. A számuk csökkenő tendenciát mutat. Cégbírósági Csoport: • •

2012. évben nagy mennyiségű elhúzódó Cgt. ügyben vált szükségessé igazgatási intézkedés az eljárások elhúzódása miatt. A kollégium vezetése utasításban jelentéstételi kötelezettséget írt elő a 2010. és azt megelőző években indult Cgt. ügyek állásáról. Ezzel elérhetővé vált a 2 éven túli ügyek feldolgozása.

A személyi feltételek körében ugyan 2012. második félévében sikerült - elsősorban a tisztviselői létszám növelésével - eredményt elérni, a kényszernyugdíjazások okán kieső gyakorlott bírák pótlása azonban további gondokat okozott. A Büntető Kollégiumban 2012 évben a szakmai vezetők által meghatározott cél volt • az ítélkezés időszerűségének javítása, • a 2-5 éven túl folyamatban lévő ügyek számának csökkentése, valamint • az arányos munkateher kialakítása • az egyes bíróságok között, valamint • a bíróságokon belül. Ennek érdekében • a Budaörsi Járásbíróság a Ráckevei Járásbíróság, • a Budakörnyéki Járásbíróság pedig a Ceglédi Járásbíróság előtt folyamatban lévő 1-2 év között büntető peres ügyet tárgyal. Emellett a Budapest Környéki Törvényszék első bíró volt kirendelve 2012. június 1. napjától, hosszabbította meg 2013. június 30. napjáig. időszerűségében javulás nem következett be, kiküszöbölésében kisebb eredmények láthatók.

fokú ügyeinek tárgyalására négy járásbírósági a törvényszék elnöke három bíró kirendelését A megtett intézkedések ellenére az ítélkezés az egyes bíróságok közötti aránytalanságok

2012 évben a büntető ügyszakban – főként törvényszéki másodfokon – bekövetkezett és részben ismertetett létszámproblémák miatt a Kollégium működésével kapcsolatos változtatások megvalósítása nem sikerült. A szabálysértési ügyek számának drasztikus emelkedése volt jellemző szinte kivétel nélkül minden járásbíróságon, így ennek a helyzetnek a kezelése további problémákat okozott.

130 8.3. A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének a gyakorlata Polgári ügyszakban a soronkívüliség elrendelése iránt a másodfokú ügyszakban 2012. évben 30 kérelem érkezett (ez az ügyek 0,72%-a), azonban egyetlen ügyben sem került sor annak elrendelésére, mert nem álltak fenn a BÜSZ-ben meghatározott feltételek. 2012. évben a másodfokú ügyszak lényegében folyamatosan 200 körüli ügyszámmal dolgozott, így a másodfokú tanácsok már nem tudták tartani a 4 hónapos tárgyalási kitűzésre vonatkozó Pp. szabályt, a leterheltséggel kapcsolatos időmúlás azonban minden ügyfelet egységesen érintett. A másodfokú ügyszakban - az SZMSZ-nek megfelelően - a soronkívüliséggel kapcsolatban 2012. június 30-ig a kollégiumvezető-helyettes, azt követően pedig a kollégiumvezető intézkedett. A soronkívüliség elrendelése iránti kérelmekkel kapcsolatos százalékos arányszám a BKT másodfokú ügyszakban 0,72% (nem éri el az 1%-ot sem). Soronkívüliség elrendelése iránti kérelem a polgári elsőfokú ügyszakban 12 volt (az ügyek 1,09%a), ebből 4 ügyben került sor a soronkívüliség elrendelésre (ami az ügyek 0,36%-át jelenti). A soronkívüliség elrendelése esetén az elnöki irat átlagosan 3 havi időtartamra nyilvántartásba került, ez alatt a kollégiumvezető, illetve a helyettes először a BIIR, majd szükség esetén az akta alapján folyamatosan ellenőrizte (illetve ellenőrzi) az ügyben megtett intézkedéseket. A Büntető Kollégiumban 2012. évben soronkívüliség elrendelésre - ide nem értve a Be. szerinti soron kívüli eljárásokat - nem került sor. A Gazdasági Kollégiumban soron kívüli eljárás elrendelésére 14 ügyben a fél kérelmére kerül sor. 2012. évben azonban jellemzően hivatalból, igazgatási döntésként került elrendelésre soron kívüli eljárás 53 ügyben, mivel olyan fokú eljárási késedelem volt ezekben az ügyekben, amelynek kezeléséhez szükséges eszköz volt ezt az intézkedést. A soron kívüli eljárásokban a kollégiumvezetői intézkedés végrehajtását igazgatási jogkörben a kollégiumvezető - a csoportvezetők bevonásával - ellenőrzi. A kialakított gyakorlat szerint az írásban rögzített intézkedés tartalmazza a jelentéstételi kötelezettséget és határidőt szab arra. A Büntető Kollégiumban 2012. évben soronkívüliség elrendelésre - ide nem értve a Be. szerinti soron kívüli eljárásokat - nem került sor. Három kérelem érkezett – egy első fokú ügyben, kettő pedig másodfokú ügyben – melyek közül a másodfokon folyamatban lévő ügyekben már ki volt tűzve a nyilvános ülés időpontja. 8.4. Az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlat Polgári ügyszakban az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlat maradéktalanul megfelel a Pp. irányadó szabályainak, speciális gyakorlat illetve hatáskör a Budapest Környéki Törvényszéken nincs.

131

Büntető ügyszakban 2012. évben eljáró bíróság kijelölésére elsődlegesen a hozzátartozói minőségen alapuló bejelentések miatt került sor. Több esetben a vádlottak a helyi bíróság minden bírója, illetve a törvényszék bírái a Be. 21. § (1) bekezdés e) pontjára alapozott kizárási indítványt tettek, azonban a Fővárosi Ítélőtábla ezekben az esetekben megtagadta a kizárást. 8.5. A tanúgondozás gyakorlata A tanúgondozásnak a Budapest Környéki Törvényszéken 2012. első félévében nem volt gyakorlata. Az irodavezetők azonban büntető és polgári ügyszakban - szükség esetén a jegyzők bevonásával - a tanúkat a jogaik és kötelezettségeik tekintetében minden szükséges információval ellátták, kérdéseiket a tárgyalás időpontjáról, esetleges távolmaradásuk következményeiről a Pp., a Be. és a BÜSZ korlátai között megválaszolták. A második félévben polgári ügyszakban minden bíróságon kijelölték azokat a tisztviselőket, akik a tanúk gondozását a jövőben ellátják. 8.6. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések Az egyes épületek akadálymentesítése kapcsán tett intézkedésen kívül a gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében külön intézkedések a polgári ügyszakban nem történtek. A kiskorú gyermek bírósági épületben történő felügyelete miatt felmerült eseti problémát a BKT valamennyi szervezeti egysége akként oldotta meg, hogy a gyermekre - a szülő akadályoztatásának ideje alatt - igazságügyi alkalmazott vigyázott. Azokban az esetekben, amikor polgári ügyszakban kiskorú gyermek maghallgatása vált szükségessé a perben, a bírók maradéktalanul tartották meg a Csjt és a Pp. szabályait, szükség esetén egyedileg megtalálták annak módját is, hogy a gyermeket ne a tárgyalóban, hanem barátságosabb környezetben hallgassák meg. 8.7. A bírósági mediáció gyakorlata A Budapest Környéki Törvényszék illetékességi területéről 2012. évben a meghirdetett bírósági közvetítői tanfolyamon az alábbi személyek vettek részt: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Dr. Fekete Margit Somné dr. Billege Margit Mogony Józsefné dr. Dr. Laudon Beáta Dr. Kissné dr. Galambos Éva Simon Zoltánné dr.

A bírósági közvetítői tanfolyamot sikeresen elvégezték, azonban – a nyugdíjazásukkal kapcsolatos jogszabályváltozás bizonytalansága miatt – bírósági mediátorrá történő kinevezésüket nem kérték.

132

Mediációs koordinátor megbízást dr. Kissné dr. Galambos Éva felsőfokú bírósági ügyintéző kapott, aki a mediációval kapcsolatos értekezleteken képviselte a törvényszéket és az elkészült szakmai anyagokról írásban illetve szóban is tájékoztatta az illetékességi területen lévő városi, majd járásbíróságokat. A törvényszék vezetése a mediációs tevékenység ellátásához a tárgyi feltételeket biztosította, az jelenleg is rendelkezésre áll. Támogatandó, hogy a jövőben a törvényszék illetékességi területén több személy vállaljon mediációs tevékenységet, így – igény esetén - a nagy kiterjedésű illetékességi területen is zökkenőmentes lesz a mediációval kapcsolatos teendők ellátása. 8.8. A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata A törvényszék hatályos SZMSZ-ének 89. §-a értelmében a törvényszék elnöke kérelemre, az illetékes kollégiumvezető illetve helyi bírósági elnök véleményének beszerzését követően írásban engedélyezheti a bíróságon kívüli munkavégzést. Vezető beosztású bíró részére – a tanácselnök kivételével – csak kivételesen, különösen indokolt esetben és eseti jelleggel van mód az engedélyezésre. A bíróságon kívüli munkavégzés esetén helyi bírósági bíró a helyi elnöknek, törvényszéki bíró, bírósági vezető, illetve helyi bírósági elnök a törvényszék elnökének köteles előzetesen bejelenteni, hogy a munkaidő alatt hol érhető el. Indokolt esetben munkaidőben az elnök rendelkezésére a bíróságon haladéktalanul köteles megjelenni. Az otthondolgozás tényét a jelenléti íven is fel kell tüntetni. A bíróságon kívüli munkavégzésre kiadott engedély visszavonásáról az SZMSZ 90.§-a rendelkezik. E szerint az engedélyt vissza kell vonni, ha a bíró munkáját nem a kötelezettségeinek megfelelően végzi, különösen, ha: • önhibájából rendszeresen nem használja ki a tárgyalási napokat, • indokolatlan vagy rendszeres írásba foglalási késedelmei vannak, • a tőle elvárható munkateljesítményt tartósan – nem objektív okból – nem éri el illetve az éves tárgyalási kötelezettségének nem tesz eleget, • önhibájából hosszabb ideje vagy jelentősebb ügyintézési késedelmekkel dolgozik. Az engedély visszavonását követően újabb kérelem csak 6 hónap elteltével nyújtható be, melynek elbírálása előtt a kollégiumvezető indokolt írásbeli javaslatát is be kell szerezni. A Budapest Környéki Törvényszék Büntető és Polgári Kollégium első- és másodfokú polgári ügyszakában valamennyi bíró még 2012. évet megelőzően - engedélyt kapott a (tárgyalási napok kivételével) bíróságon kívüli munkavégzésre, amelynek visszavonására nem került sor. A Gazdasági Kollégiumban, a Cégbírósági- és Felszámolási Csoportokban a nagy intenzitású ügyszám- és ügyhátralék-növekedés miatt elnöki intézkedéssel került sor az un. otthondolgozási kedvezmény korlátozására. Mindkét csoportban heti 1 munkanapra korlátozódott a bíró bíróságon kívüli munkavégzésének lehetősége. A bírónak előzetesen kellett megjelölnie, hogy mely munkanapon kívánja ezt a kedvezményt igénybe venni. A kollégium vezetése a keddi munkanapot

133 „szakmai napként” fenntartotta, ezen a munkanapon a kedvezményt nem lehet igénybe venni. 8.9. Egyéb, az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések (pl. a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításával kapcsolatos intézkedések) 2012-ben a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállítása külön szakmai intézkedést nem igényelt, ugyanis a szervezeti változás a közigazgatási és a munkaügyi ügyszak korábbi önálló elhelyezését nem változtatta meg, továbbá 2012-ben a szakmai munka irányítása még az Ítélőtábla hatáskörébe tartozott. Így a törvényszék kollégiumában nem az ítélkezési munka anyagi- és eljárásjogi szempontú koordinációja, hanem magának a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak a felállításával járó hatásköri problémákra való felkészülés jelentette a gondot. Ennek keretében a kollégium vezetése felmérte a közigazgatási ügyszakban fellebbezhető ügyek számát, illetve jellegét, és a másodfokú ügyszak ügyelosztási rendjének meghatározása során fordított kiemelt figyelmet az átállással kapcsolatos problémák hatékony kezelésére. A polgári ügyszakban működő intranetes Fórum - melynek 93 regisztrált felhasználója van - arra szolgál, hogy a bírák az azonnal felmerülő gyakorlati problémákat tárgyalják meg rajta. A Fórumon 2012-ben 95 témaindítás mellett 315 hozzászólás érkezett. 9. A BÍRÓSÁGON BELÜLI ÉS AZON KÍVÜLI NYILVÁNOSSÁG

9.1. Az értekezleti rend gyakorlata Az értekezleti rend működésének általános szabályait a törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A törvényszék éves Munkaterve az értekezletek időpontját rögzíti azzal, hogy az értekezleti időpont későbbi egyeztetés, illetve a munkaterv készítésének időpontjában nem ismert tényezők függvényében alakulhat.

Az összbírói értekezlet Résztvevői: • a Budapest Környéki Törvényszéken és illetékességi területén működő helyi bíróságokon szolgálatot teljesítő bírák, • az Országos Bírósági Hivatal Elnöke, • napirendtől függő eseti meghívottak. Napirendjét a kiadott meghívó tartalmazza. A tavalyi évben 5 alkalommal tartottunk Összbírói értekezletet. 1.) 2012. január 20-án az Országos Bírói Tanács tagjait megválasztó küldöttértekezlet résztvevőinek megválasztása végett, 2.) 2012. január 30-án az Országos Bírói Tanács tagjait megválasztó küldöttértekezlet további 2

134 résztvevőjének megválasztása végett, 3.) 2012. április 13. napján a törvényszék 2011. évi működésével kapcsolatos tájékoztatás érdekében, amelyen sor került • a Bírói Tanács 2011. évi munkájáról készített beszámolóra, • a Pest Megyei alapítású, 2011. évre vonatkozó elismerések átadására, • a Budapest Környéki Törvényszék Polgári, Közigazgatási Kollégium kollégiumvezetői állására beérkezett pályázat véleményezésére és • a Kúria mellett működő másodfokú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság újonnan kinevezendő tagjaira történő javaslattételre, 4.) 2012. június 8.-án a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Kollégium kollégiumvezetői álláshelyre beérkezett pályázat véleményezése végett, 5.) 2012. december 20. napján a Budapest Környéki Törvényszék elnöki álláshelyére benyújtott pályázatok véleményezése céljából. Operatív („szűk vezetői”) értekezlet A törvényszék vezetésének fontos eszköze, melyet az Igazgatási Szabályzat 17.§-ának (7) bekezdése is tartalmaz. Időpontja: minden hónap első csütörtök. Résztvevői: • a törvényszék elnöke, • elnökhelyettese, • kollégiumvezetői, • kollégiumvezető helyettesei, • főosztályvezetői, • napirendtől függő eseti meghívottak. Napirendje: A törvényszék elnökének tájékoztatója az értekezletet megelőző legfontosabb Országos Bírósági Hivatal elnöki döntésekről és egyéb aktuális feladatok, kérdések megvitatása. Vezetői (elnöki) értekezlet A vezetői értekezlet az információk átadásának, a helyi szervezeti egységeknél felmerült problémák megvitatásának, a kezelés egységes módja kidolgozásának hatékony eszköze, melyet az Igazgatási Szabályzat 17.§ (1) bekezdése rögzít. Időpontja: a 2012. évi munkaterv rögzítette: 2012. február 9. 2012. május 10. 2012. szeptember 13. 2012. december 13. napja. Résztvevői: • a törvényszék elnöke, • elnökhelyettese,

135 • • • • • • • • •

kollégiumvezetői, kollégiumvezető-helyettesei, főosztályvezetői, a BV Csoportjának vezetője, a Végrehajtók Irodájának vezetője a törvényszék szóvivője a helyi bíróságok elnöke (ide értve a Budakörnyéki és a Munkaügyi Bíróságot is), a törvényszék Bírói Tanácsának elnöke, Magyar Bírói Egyesület Budapest Környéki Törvényszéki Szervezetének elnöke.

Állandó meghívottja a vezetői (elnöki) értekezletnek az Országos Bírósági Hivatal Elnöke, eseti meghívottak pedig a napirendtől függően vesznek részt. Az értekezletek napirendje: • törvényszék elnökének tájékoztatója az utolsó értekezlet óta eltelt idő legfontosabb, a bíróság működését, létszám-, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetét érintő kérdésekről, • a törvényszék elnökének tájékoztatója az utolsó értekezlet óta eltelt időben hozott legfontosabb Országos Bírósági Hivatal elnöki döntésekről, • a kollégiumvezetők, kollégiumvezető-helyettesek, helyi elnökök beszámolója az általuk irányított egység munkájáról, problémáiról. • napirendi pontként szerepel továbbá az egyéb aktuális, az egyes jogszabályi, vagy egyéb előírások változása kapcsán felmerülő feladatok, kérdések megvitatása. Bírói értekezlet Törvényszéki bírák részére a kollégiumi munkatervben megjelölt időpontokban és témakörökben, került sor. Igazságügyi alkalmazottak értekezlete A törvényszéki igazságügyi alkalmazottak részére 2013. január 4. napján tartott értekezletet a törvényszék elnöke. A helyi bírósági igazságügyi alkalmazottak részére a helyi bírósági munkatervek szerinti időpontban került sor. Résztvevők A törvényszéki szervezeti egységeknél szolgálatot teljesítő, az Iasz. 2. §-a szerinti igazságügyi alkalmazottak, illetve a helyi bíróságokon szolgálatot teljesítő, Iasz 2. §-a szerinti igazságügyi alkalmazottak. Az értekezletek napirendje Általában az utolsó értekezlet óta eltelt időszak legfontosabb, a bíróság, illetve a vezetett egység működését, létszám- ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetét érintő kérdések.

136 Az egyéb aktuális kérdések mellett ezen értekezleteken tartja meg a törvényszék polgári védelmi megbízottja, illetve tűz- és munkavédelmi felelőse az oktatással egybekötött tájékoztatóját. Ülnöki értekezlet A törvényszéken minden év december hónapjában van, amelynek témája az ülnökök feladatai a bírósági ítélkezésben, továbbá egyéb aktuális kérdésekre adunk választ. Résztvevői: • a törvényszék elnöke és • elnökhelyettese, • a törvényszék büntető kollégiumvezetője, • a Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság, a Budakörnyéki Bíróság elnöke, • a törvényszékhez a munkaügyi bírósághoz és a Budakörnyéki bírósághoz megválasztott ülnökök. Helyi bíróságokon A helyi bírósági munkatervekben megjelölt időpontokban és témakörökben kerül sor az értekezletekre. 9.2. A bíróság belső honlapjának működése A Budapest Környéki Törvényszék rendelkezik belső honlappal, melynek elérhetősége: http://intranet.pest.justice.hu/links/index.php Az oldalt az elnöki igényeknek megfelelően az Informatikai Főosztály fejleszti, üzemelteti és tölti fel tartalommal. A honlap oldaltérképét a melléklet tartalmazza. 9.3. A bíróság külső honlapjának működtetése A Budapest Környéki Törvényszék nem rendelkezik külső honlappal, az adatok közzétételére a központi www.birosag.hu oldalon kerülhet sor. 9.4. Az elnöki, OBHE, OBH körözvények, tájékoztatók stb. belső megosztásának gyakorlata A bíróságok központi igazgatását érintő közleményeket, tájékoztatókat az év során a kollégiumvezetők, helyetteseik, a szervezeti egységek vezetői és a helyi elnökök részére fax útján küldtük meg azzal, hogy ismertessék meg a bírókkal, majd a megismerés tényét a bírók aláírásukkal igazolják, amelyet a törvényszék elnökségére kellett megküldeni. A 2012-es év nagyobb részében a bírók részére már azonnal is hozzáférhetővé vált a belső levelezési rendszer útján.

137 9.5. A sajtószóvivői tevékenység, a bíróság sajtóbeli megjelenése A Budapest Környéki Törvényszék sajtóval való kapcsolata az elmúlt esztendőben erősödött. A sajtóosztály - kommunikációs stratégiájának megfelelően - igyekezett tartani a nemcsak a sajtót kiszolgáló, a kéréseket lehetőség szerint teljesítő, hanem „kínáló”, az érdeklődéseknek elébe menő, illetve felvilágosító irányt. Ennek eredményeként a törvényszék tavaly mintegy 600 alkalommal szerepelt a különböző híranyagokban, tudósításokban, az internetes hírportálokon, az írott sajtóban, televíziókban, rádiókban. Hatékonyabb lett a belső kommunikáció, a sajtószóvivő és a bírák közötti együttműködés is, melynek révén a sajtó munkatársai gyors és szakszerű választ kaptak megkereséseikre. Sajtóhelyreigazítási ügye a törvényszéknek nem volt. A sajtómunka eszközei a következők: 1. személyes kapcsolat, 2. heti tájékoztató, 3. havi hírlevél, 4. közlemények, 5. internet – sajtószoba, bírósági központi honlap, 6. sajtótájékoztató, 7. intranet.

Ad: 1. A sajtóképviselőktől csaknem 60 írásbeli (e-mail) kérdés, kérés érkezett, ennek többszöröse volt a telefonos érdeklődés. Az előbbiek döntő hányada, míg az utóbbiak kisebb része igényelt szakmai konzultációt, interjú-előkészítést a bírákkal, kollégiumvezetőkkel. 2. A sajtó képviselői hetente kaptak előzetes tájékoztatót a kitűzött, közérdeklődésre számot tartó tárgyalásokról. Ezekben új per, első tárgyalás, illetve várható ítélet esetén rövid összefoglalót olvashattak a vádról, illetve a folyamatban lévő ügyek állásáról. 3. A törvényszék rendszeresen, havi hírlevélben közölte az adott hónapban kitűzött fontosabb tárgyalásokat, részletesen ismertetve az induló és az ítélet előtt álló ügyeket. Ezen túlmenően mindig közreadott ügyeivel, munkájával összefüggő olyan anyagot, amelyben felhívta a figyelmet érdekes, tanulságos döntésekre, az ügyek kapcsán tapasztalt jelenségekre, a jogi szabályozás érdekességeire. Így két alkalommal nyilatkozott a megyei cégügyekről „Tőkeszegény cégvilág” és „Kevés a csőd – ritka az egyezség” címmel dr. Mizerák Judit. A hitelezővédelmi perekről dr. Pintér Mária tájékoztatott. Két életfogytiglan büntetés tette aktuálissá az életfogytiglan szabályairól és a törvényszék kiemelt ügyeiről szóló összefoglalót. Ugyancsak a törvényszéken tárgyalt súlyos életellenes büntetőperek (pl. gyáli

138 gyilkosság, a dunaharaszti gyermekgyilkosság, stb.) kapcsán készült anyag „Hidegvérrel” címmel. Cikket adtunk közre a gyermekkorú sértettekről, a váci börtöngyilkosság apropóján a törvényszék korábbi, hasonló ügyeiről, egy emberöléses perújítás nyomán pedig a távollétes eljárás szabályairól. 4. Esetenként külön közleményben hívtuk fel a sajtó figyelmét tárgyalásokra, ítéletekre. A múlt év szeptembere óta rendszeresen közzétettük a közérdeklődésre számot tartó ügyekben született ítéleteket, ezekben kiemeltük a szóbeli indokolásban elhangzott hangsúlyos érveket. 5. A sajtóképviselőknek kiküldött anyagok, tájékoztatók felkerültek a bíróságok honlapjára illetve a törvényszék „sajtószobájára”. 6. Sajtótájékoztató egyetlen eseménnyel, a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság létrejöttével összefüggésben volt a múlt esztendőben. Más esemény vagy ügy nem volt, amely indokolta volna a sajtótájékoztatót. 7. A belső kommunikációt szolgáló intranetre vezetői utasításra kerültek fel a különböző tájékoztatók, utasítások.

A Budapest Környéki Törvényszék a sajtóban A törvényszék mintegy 600 alkalommal szerepelt az írott és az elektronikus sajtóban. Ezek természetesen, nem mind önálló, hanem egymástól – leggyakrabban az MTI-től - átvett anyagok voltak. Az MTI több mint 80 alkalommal adott hírt a BKT ügyeiről, ebből 40 hosszabb, míg 25-30 rövidebb tárgyalási tudósítás volt. Ezen kívül egy nagyinterjú, több egyéb (pl. előzetes letartóztatásról szóló) hír, közlemény jelent meg. Tavaly 40 közérdeklődésre számot tartó ügyben született ítélet, a sajtó valamennyiről tudósított. Különösen nagy érdeklődés kísérte – rendszerint az első tárgyalási napokon és ítélethozatalkor – az élet ellenes bűnügyeket. Köztük többel, a napi tudósításokon kívül, foglalkozott az MTV Kék fény c. műsora, a Hír TV Riasztás c. műsora, illetve csaknem valamennyi tévécsatorna. A „romagyilkosságok” tárgyalása iránt a korábbihoz képest tavaly megcsappant az érdeklődés, de így is valamennyi határnapról jelent meg tudósítás. A HVG és az Index többek között cikket közölt az Invitel ügyről, amelyben a bíró előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. A nyár kezdetén ismét napirenden szerepelt az ír gázoló, Tobin ügye, melynek kapcsán több megkeresés érkezett a Budakörnyéki Járásbíróságra. A nyár végén többi között Eva Rezesová, az M3-son négy ember halálát okozó szlovák nő előzetes letartóztatása került a sajtó kereszttüzébe, és ez az érdeklődés azóta is folyamatos. A Hírlevélben „szabad felhasználásra” közreadott anyagokból több is megjelent a sajtóban, az MTI például négy cikket közölt. Más esetben saját összeállítást készítve vették át például a kiemelt jelentőségű ügyekről írt összefoglalót. A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megalakulásáról egyebek között az MTI, a Magyar Hírlap,

139 illetve több tévécsatorna tudósított. A sajtó és a bírák A bíróság és a sajtó között „kapocs”, a sajtószóvivő, csak úgy láthatja el jól a feladatát, ha ehhez kellő támogatást kap a bíráktól. A hatékony munka alapja a kölcsönös bizalom és az információ. Általában sem a bizalom, sem az információ nem hiányzott a múlt évben. Egyaránt jó együttműködés alakult ki a büntető és a polgári kollégiumokkal valamint a járásbíróságok többségével, így például a budakörnyéki, a dabasi, a budaörsi, a váci, a dunakeszi, a gödöllői igazságszolgáltató fórumokkal. A társhatóságokkal való kapcsolat Kölcsönösen segítő jellegű, alkalmi volt, egy-egy ügyre szorítkozott (pl. nyilatkozat-egyeztetés, tájékoztatás.) 9.6. A „nyitott bíróság” program tárgyévi főbb eseményei Az OBH általános elnökhelyettesének 7838-4/2012. számú, 2012. augusztus 28-i keltezésű felhívására reagálva a törvényszék a szükséges intézkedéseket megtette: tájékoztatta a bírákat és titkárokat a felhívás tartalmáról, valamint 2012. október 4-i válaszában beszámolt az OBH-nak, hogy 15 bíró és 1 titkár jelentkezett előadóként a programra. 2012. október végéig újabb kollégák is jelezték részvételi szándékukat, melyet továbbítottuk az OBH felé. 2012. október 25-i levelében a törvényszék elnöke tájékoztatta az OBH-t a kijelölt kapcsolattartó személyéről (dr. Kautzné dr. Schneider Margit Erika elnökhelyettes asszony, oktatási felelős), illetve további jelentkezők személyéről. A programmal kapcsolatban az OBH-tól érkező tudnivalókat, illetve prezentációs anyagot a kérésének megfelelően továbbítottuk a programra jelentkezett titkárainknak is. A prezentációs anyagra több kollégánk tett észrevételt. A törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságokat is bevontuk a programba, azzal, hogy mérjék fel az illetékességi területükön lévő középiskolákat és erről - a szervezés megkönnyítése érdekében - tájékoztassák a törvényszéket. 9.7. Az ügyfelek tájékoztatásának a jogszabályi kötelezettségeken túlmenő módozatai 2009-2010. évben zajlott hat helyi bíróságunk akadálymentesítése a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett állami fenntartású közintézmények akadálymentesítése című pályázat keretében. Az érintett szervezeti egység • • • •

a Budaörsi Városi Bíróság, a Ceglédi Városi Bíróság, a Dabasi Városi Bíróság, a Gödöllői Városi Bíróság,

140 • •

a Nagykátai Városi Bíróság és a Váci Városi Bíróság volt.

A projekt közvetlen célja az épületek komplex akadálymentesítése volt, melynek kiterjedt az épületek infokommunikációs akadálymentesítésére is. Ennek keretében a fogyatékos emberek egyes kommunikációs szolgáltatásainak infrastrukturális fejlesztése is megvalósult, amelynek során kialakították az ügyfelek által használt telekommunikációs és információs rendszert és a szervezet tevékenységét bemutató Brailleírásos füzeteket adtak ki. Az infóterminálok – melyek a bírósági honlapot is tartalmazzák - a bírósági folyósokra kihelyezve találhatók. 9.8. A bíróság által megjelentetett kiadványok, periodikák A DE FACTO, a Budapest Környéki Törvényszék belső terjesztésű lapja 2012-ben négy alkalommal jelent meg, általában 100-120 fekete-fehérben nyomtatott példányban, az intraneten azonban színesben volt olvasható. A kiadvány hagyományosan a törvényszék életének, eseményeinek bemutatásra hivatott. Tekintve, hogy a tavasztól egészen az őszig húzódóan fontos személyi változások történtek a bíróságok vezetésében és a törvényszéken, így a lap az új vezetőkről, céljaikról, feladataikról közölt portrékat. Kedveltek az állandó rovatok, a program- és könyvajánló, a receptek, a sporthírek. Az év végén rendhagyó lapszám jelent meg a törvényszék írói, művészi vénákkal (is) megáldott dolgozóinak munkáiból. A lap a korábbi években végiglátogatta a törvényszék járásbíróságait, illetve kollégiumait, a sorozat e vonatkozásban befejeződött, ám a törvényszék új vezetőinek bemutatása valamint további szervezeti egységeinek megismertetése változatlanul feladat. 9.9. A vezetői tisztségekre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata A Bjt. 128. § (5) bekezdésében meghatározott, a vezetői tisztségre érkezett pályaműveket elektronikus úton, a belső levelezési rendszerben a pályázati eljárásban vélemény-nyilvánításra jogosult valamennyi bíró megkapja. A vezetői tisztségre pályázók meghallgatásán a törvényszék elnöke, elnökhelyettese és a Polgári, valamint a Büntető Kollégium vezetője vesznek részt. A pályázónak minden esetben nyilatkozni kell, hogy hozzájárul-e a pályázó ahhoz, hogy a meghallgatásáról készült feljegyzést a bíró kollégák megismerhessék. Ez nemcsak az adott szervezeti egység bíráit érinti, hanem belső honlapunkon történő megjelentetésre vonatkozik. A tapasztalatok szerint nagyobb részben a pályázók hozzájárulnak a nyilvánosságra hozatalhoz.

141

A nyilvánosságnak, mint kontrollnak azonban csak a vélemény-nyilvánításra jogosult testület, bíróság vonatkozásában kell megvalósulnia, mert a pályaműben vállaltakról és a meghallgatáson elhangzott esetleges kiegészítésekről a nyertes pályázónak később is csak e testületek előtt kell számot adnia. 10. A BÍRÓSÁG MÁS SZERVEKKEL VALÓ KAPCSOLATA 10.1. Az OBH-val fennálló kapcsolat (kezdeményezések az OBH felé, részvétel a központi igazgatási feladatokban stb.) Az elmúlt év során a Budapest Környéki Törvényszék 1 bírája vezette, további 5 bírája és 2 igazságügyi alkalmazottja pedig vett részt az Országos Bírósági Hivatal elnöke által létrehozott munkacsoportok tevékenységében az alábbiak szerint: • • •

• • •

dr. Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék tanácselnöke – a Kommunikációs Munkacsoport vezetője, dr. Szira Éva, a Budapest Környéki Törvényszék tanácselnöke – a Munkateher Munkacsoport tagja, dr. Dávid Irén, a Budapest Környéki Törvényszék tanácselnöke és dr. Székely Katalin, a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság titkára – a Közigazgatásimunkaügyi Munkacsoport tagjai, dr. Kissné dr. Galambos Éva, a Budapest Környéki Törvényszék főtanácsadója – a Végrehajtási Munkacsoport tagja, dr. Liziczay Sándor, a Budaörsi Járásbíróság elnöke – a Járás-, kis bírósági Munkacsoport tagja, dr. Urbán András, a Budapest Környéki Törvényszék bírája – A bírói munka értékelés Munkacsoport tagja.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által megfogalmazott stratégiai célok közül a bírósági munkatársak központi igazgatási feladatokban történő részvétele az alábbi célkitűzések megvalósításához kapcsolóik: • az emberi erőforrások optimális elosztása, hasznosítása, • tárgyi feltételek biztosítása, azok optimális elosztása és hasznosítása, • a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési es igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége, • a képzési rendszer fejlesztése, együttműködés a többi hivatásrenddel. 10.2. Az OBT-vel fennálló kapcsolat Az Országos Bírói Tanácsnak a tagjai dr. Simon Levente, a Gödöllői Járásbíróság polgári ügyszakos bírája és dr. Virág Csaba, a Budapest Környéki Törvényszék polgári ügyszakos bírája. Mindkét OBT tag az üléseket követően tájékoztatta a Budapest Környéki Törvényszék Bírói Tanácsát az OBT ülésen elhangzottakról, valamint a testület döntéseiről. Az OBT-vel kapcsolatos

142 tájékoztatásra sor került a vezetői értekezleteken is, így közvetve a Budapest Környéki Törvényszék valamennyi bírája és igazságügyi alkalmazottja ily módon is tudomást szerezhetett az Országos Bírói Tanács döntéseiről.

10.3. Más bíróságokkal fennálló kapcsolat A Kúriával és annak szakmai testületével a Budapest Környéki Törvényszék évek óta jó kapcsolatot ápol. Nem szorosan a tárgyhoz tartozó, mégis meg kell említeni, hogy a Budapest Környéki Törvényszék és megelőzően a Pest Megyei Bíróság szűkös elhelyezési körülményei miatt az Összbírói értekezleteink megtartása helyszínéül a Kúria díszterme rendelkezésünkre állt. Ezért jelen beszámoló keretében is köszönetet mondunk dr. Darák Péter úrnak, a Kúria elnökének. A Kúria elnöke a 2012. január 20. és április 13. napján megtartott Összbírói értekezletünkön is részt vett. A 2012. január 20-i értekezleten adott tájékoztatást arról, hogy szolgálati érdekből a Kúria mindhárom kollégiumába kezdeményezi bírák kirendelését, ismertette a lehetőség igénybevételének módját. E kezdeményezés kínálta lehetőséggel élve törvényszékünkről 2012. évben • •

dr. Albert Zoltán törvényszéki bírót 2012. április 1. – 2012. június 30. napjáig rendelte ki a beosztási helyén történő ítélkezés nélkül, dr. Dávid Irén törvényszéki tanácselnököt 2012. szeptember 1. – 2012. november 30. napjáig eredeti ítélkező tevékenységének részbeni megtartása mellett rendelte ki az OBH elnöke a Kúriára.

A kirendelések ez évben is folytatódnak, ami azért örömteli, mert jelentősen elősegítik a bírák szakmai fejlődését, hozzájárulnak az ítélkezés szakmai színvonalának emeléséhez, előmozdítják továbbá a bírói gyakorlat egységesítését. 2012. évben a Kúria joggyakorlat elemző csoportjában történő részt vételre kérte fel a Kúria elnöke dr. Virág Csaba törvényszéki bírót, aki a csoport munkáját ítélkezési tapasztalataival segíti, a törvényszék pedig adatszolgáltatásokkal támogatja a csoportok munkáját. A Fővárosi Ítélőtáblával korrekt munkakapcsolatunk volt 2012-ben is. Az Ítélőtábla elnöke rendszeres résztvevője Összbírói értekezleteinknek, a beszámoló és a rendszeres konzultációk eredményeként ismeri törvényszékünk szakmai és igazgatási munkáját. Az Ítélőtábla kollégiumvezetői, képviselői a törvényszéki kollégiumi ülésen - az új polgári kollégiumvezető kinevezéséig eltelt időszak kivételével – részt vettek. A törvényszék kollégiumvezetői is minden esetben eleget tesznek a táblai kollégiumi ülésekre szóló meghívásoknak.

143 A jó kapcsolatot erősíti, hogy jogszabályi rendelkezés értelmében a törvényszék bírói tanácsa a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai körében az ítélőtábla elnöke által kijelölt ítélőtáblai bírók részvételével jár el A két tanácselnök asszony segítő közreműködése főként a kezdetekben, de azóta is hasznos a bírói tanács tagjainak, a megalapozott döntések előkészítésében és meghozatalában a törvényszék vezetésének, végső soron bírói karának is. A sport területén a hosszú évek óta jó kapcsolatot tartunk fent Nógrád, Bács-Kiskun, JászNagykun-Szolnok megyével és a fővárossal. Az évente más-más törvényszéken megrendezett regionális sportnapok keretében csapataink két sportágban, labdarúgásban és kosárlabdában mérik össze erejüket. 10.4. A jogi hivatásrendekkel, hatóságokkal fennálló kapcsolatok 2011. szeptember 26. napján kötött Együttműködési (keret) megállapodást a Pest Megyei Főügyészség, a Pest Megyei Rendőr főkapitányság és a Pest Megyei Bíróság a fiatal, elsősorban jogi végzettségű munkatársak kölcsönös képzése, tapasztalatcseréje biztosítása érdekében. Az Együttműködési megállapodás alapján a törvényszék kötelezettséget vállalt: • szervezett képzések, felkészítések tekintetében – az erre irányuló igények függvényében – központilag, a fogalmazóképzéseken való részvétel lehetővé tételére, • gyakorlati képzések tekintetében – szintén erre vonatkozó igények esetén – részben törvényszéki, részben pedig a helyi szervezeti egységeknél, az adott vezető által esetileg kijelölt, oda beosztott bírák közreműködésével. Az Együttműködési megállapodást aláírt társszerveknél folytatandó gyakorlatra javasolhatók a bíróságról • •

elsődlegesen – a „szabadon választott”időszak terhére – a büntető ügyszak iránt érdeklődő bírósági fogalmazók, másodlagosan büntető területen tevékenykedő, vagy a büntető ügyszak iránt érdeklődő bírósági titkárok. Az erre irányuló kérelemben kell megjelölni azt az ügyészségi, vagy rendőrségi szervezeti egységet, ahol a gyakorlatot az érintett igazságügyi alkalmazott ténylegesen végezni szeretné.

A gyakorlat célja, hogy a résztvevők a felkészültségük elmélyítésén, az általános ismereteik szélesítésén túl, a társszervek igazságszolgáltatással kapcsolatos feladatai ellátása körében kifejtett tevékenységét, munkarendjét, igényeit, lehetőségeit, nehézségeit a későbbi jobb és hatékonyabb együttműködés érdekében közelebbről megismerhessék. A gyakorlati képzés időtartama a megállapodás szerint bírósági dolgozók vonatkozásában társszervenként 1-1 hónap. Az Együttműködési megállapodás keretében a bírósághoz érkező ügyészségi és rendőrségi alkalmazottat az érintett szervezeti egységek vezetője egy, általa kijelölt bíró mellé osztja be. Az így kijelölt bíró az általa intézett ügyek ismertetésével, az ügyintézési folyamatok bemutatásával, döntés-előkészítési folyamatba történő bevonással, kisebb határozat-tervezetek készítésével

144 igyekszik elősegíteni, hogy a társszerv dolgozója megismerhesse a bírósági ítélkező munka sajátosságait. A társszervek szakmai gyakorlatukat töltő alkalmazottai a bírósághon ténylegesen munkát nem végezhetnek, így például tárgyalási jegyzőkönyvet sem vezethetnek. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 2012. január első napjaiban jelezte, hogy bűnügyi szakterületük és közlekedésrendészeti szakterületük várja bíróságunknak az Együttműködési megállapodásban meghatározott beosztásokban foglalkoztatott kollégait. A Pest Megyei Főügyész 2012. február 22. napján kelt átiratában biztosított lehetőséget az ügyészi munka megismerésére, szakmai tapasztalatok cseréjére. 2012. évben • dr. Chiovini Gábor Béla törvényszéki titkár 2012. április 1-től április 30. napjáig töltötte joggyakorlatát a Pest Megyei Főügyészségen, • dr. Laczkó Gergely dabasi városi bírósági fogalmazó 2012. április hónapban a Dabasi Rendőrkapitányságon, 2012. május hóban a Dabasi Városi Ügyészségen folytatta joggyakorlatát, • dr. Tóth Tímea nagykátai bírósági fogalmazó jelezte azon szándékát, hogy 2013. augusztus hónapban a Pest Megyei Főügyészség szakmai munkáját tanulmányozná. 2012. április 23. napján büntetőügy tárgyalásán vettek részt a Nagykőrösi, a Ceglédi és a Monori Rendőrkapitányság közeledésrendészeti dolgozói, akik kifejezetten közlekedési bűncselekmények tekintetében voltak kíváncsiak a bizonyítási eljárásra. Külön megkötött megállapodások alapján voltak jelen 2012. évben is a Budapesti Közjegyzői Kamara területén dolgozó közjegyzőjelöltek és a Pest Megyei Rendőr főkapitányság jogász végzettségű dolgozói a fogalmazóképzés keretében megtartott oktatásokon és beszámolókon. Örvendetes az a tény, hogy a közjegyzőjelöltek évről-évre egyre nagyobb számban vesznek részt az oktatásokon és 2012. évben már elenyésző kivétellel a beszámolókat is teljesítették. 10.5. Az oktatási intézményekkel fennálló kapcsolatok A jogi egyetemi hallgatók szakmai gyakorlata tárgyában • 2003. évben a Pest Megyei Bíróság keret-megállapodást kötött • az ELTE, • a József Attila Tudományegyetem, • a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és • a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karaival. •

2006. évben a feni egyetemekkel a megállapodások tartalmát módosították annak érdekében, hogy a hallgatók közvetlen kérelemmel fordulhassanak a megállapodásban jelölt városi bíróságok elnökeihez a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásával, kérelmükben megjelölve a gyakorlat idejét, helyét, ügyszakát.

•

2006. december 14. napján kötött keret-megállapodást a bíróság a Széchenyi István

145 Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karával, •

2006. november 24. napján • a Károli Gáspár Református Egyetem, • a Debreceni Egyetem, • a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karaival.

A szakmai gyakorlat helye a megállapodások szerint a • • • • • • • • • • • •

Budakörnyéki Bíróság, Budaörsi Városi Bíróság, Ceglédi Városi Bíróság, Dabasi Városi Bíróság, Dunakeszi Városi Bíróság, Gödöllői Városi Bíróság, Monori Városi Bíróság, Nagykátai Városi Bíróság, Ráckevei Városi Bíróság, Szentendrei Városi Bíróság, Váci Városi Bíróság, Pest Megyei Munkaügyi Bíróság.

A módosításban a törvényszék 2007. január 1. napjától a jogi karokkal megállapodást kötött az egyetemisták nyári szakmai gyakorlatáról, így az esetleges gyakorlatok letöltésének engedélyezésére közvetlenül a helyi elnökök jogosultak. 10.6. Civil szervezetekkel fennálló kapcsolatok. A bírósági szervezeten belüli civil szervezetekkel, így • • • •

a Magyar Bírói Egyesülettel és más szakmai egyesületekkel, a Közigazgatási Bírák Egyesületével és a Cégbírák Egyesületével korrekt és jó az együttműködésünk.

A Magyar Jogász Egylettel a jó kapcsolatot záloga, hogy az Egylet elnökségi tagja és egyben a Pest Megyei Szervezet elnöke dr. Kovács András a Budapest Környéki Törvényszék 2013. 01.14-ig kinevezett elnöke. 10.7. Nemzetközi kapcsolatok A Budapest Környéki Törvényszéknek 2012. évre gyakorlatilag megszűntek a nemzetközi bírósági kapcsolatai.

146 11. A BÍRÓSÁG INTEGRITÁSÁVAL KAPCSOLATOS HELYZET

11.1. Az ügyelosztási rend Büntető ügyszakban: A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv. 9. § (1) bekezdése értelmében az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében - a bíróság elnöke határozza meg legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig. A Budapest Környéki törvényszék büntető ügyszakában a járásbíróságok és a törvényszék ügyelosztási rendje tartalmazza, hogy az adott bíróságon • milyen összetételű és számú tanácsok működnek, • a bírák, tanácsok, illetve az egyesbírói hatáskörben eljár titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, • akadályoztatásuk esetén mely tanács jár el helyettük, • melyik bírósági vezető jogosultsága az ügyek elosztása, illetve • az ügyelosztás milyen módszer szerint történik, • az egyes tanácsok tárgyalási napjait, lehetőség szerint a tárgyalótermek megjelölésével. A büntető ügyszakban 2012. évben jellemzően az automatikus ügyelosztás érvényesül, oly módon, hogy az egyes ügycsoportokon belül érkezett ügyeket a tanácsok között emelkedő számsorrendben szignálja az ügyelosztásra jogosult vezető. Legtöbbször az alábbi ügycsoportokat alakították ki az egyes járásbíróságok: • magánvádas, • közvádas, • pótmagánvádas ügyek, • tárgyalás mellőzésével elbírálható ügyek, • nyomozási bíró hatáskörébe tartozó ügyek. Az egyes ügyek egyesítése, elkülönítése, a folyamatban volt alapügyhöz kapcsolódó különleges eljárás, a felfüggesztés után újra folyamatos ügyek vonatkozásában érvényesül, hogy az ügyet a korábban eljáró bíró kapja. Az alap ügycsoportokon belül további szempont az ügy tanácsra osztásakor a perújítás elrendelése vagy a hatályon kívül helyezés miatt megismételt eljárás. Az ügyelosztásnál ugyancsak szempontként érvényesül, hogy kényszerintézkedés alatt áll-e a vádlott. Néhány járásbíróságon és a törvényszék másodfokán az ügy tárgya szerinti szakosodás is jellemző: pl. Dabason, Ráckevén a közlekedési ügyek, fiatalkorúak elleni ügyek, másodfokon a közlekedési bűncselekmények, gazdasági ügye, nemi erkölcs elleni ügyek. A törvényszék első fokán a kiemelt jelentőségű ügyek képeznek további ügyelosztási szempontot. A területi elv érvényesül a Monori Járásbíróságon, azaz a bűncselekmények elkövetési helye határozza meg, hogy melyik bíró jár el az ügyben. Az ügyelosztási rend minden bíróság esetén valamely bíró akadályoztatása esetére meghatározza a

147 helyettesítés rendjét is, illetve azt is, hogy a bíró tartós távolléte esetén hogyan történik az ügyek átszignálása másik tanácsra. A büntető ügyszakban – elsősorban a kényszerintézkedések, illetve a bíróság elé állítás intézésére – ügyeleti rendszert alakított ki minden bíróság: Jellemzően heti ügyeleti rendszer érvényesül, néhány bíróságon pedig a naponkénti ügyeletet vezették be. Minden szignálási rend tartalmazza a vezető azon jogosultságát, hogy az arányos munkateher, és az időszerű ítélkezés megvalósulása érdekében indokolt esetben az általános szabályoktól eltérjen. 2012 évben a törvényszék járásbíróságain és a törvényszéken ügyek más bíróra vagy tanácsra történő átszignálására elsődlegesen a személyi változások miatt került sor. Nagyobb mértékű átszignálás személyi változások miatt a Budakörnyéki, Budaörsi, Ceglédi, Dunakeszi, Szentendrei Járásbíróságon történt. A Budakörnyéki Járásbíróságon lényegében a 2011. évi illetékességi szabályok változása óta folyamatosan változik a bírói létszám, ami azt eredményezte, hogy - az egyes járásbíróságokra áttett ügyeken túl – folyamatosan át kellett szignálni az ügyeket. A létszámváltozás 2012 évben öt tanácsot, közel 150 ügyet érintett. Ezen túlmenően • • • • •

a Budaörsi Járásbíróságon kb. 60, a Ceglédi Járásbíróságon kb. 180, a Dunakeszi Járásbíróságon kb. 80, a Ráckevei Járásbíróságon kb. 150, a Szentendrei Járásbíróságon kb. 140 ügy más tanácsra szignálása volt szükséges (minden esetben tartós távollét, bíró nyugdíjazása, illetve kirendelés indokolta az átszignálást az ügyek időszerű elbírálásának érvényesülése érdekében).

Polgári ügyszakban: A Budapest Környéki Törvényszéken polgári ügyszakban az ügyelosztási rend előkészítése akként történt 2012-ben is, hogy valamennyi helyi bíróság, valamint a törvényszék első- és másodfokú ügyszaka a bírák bevonásával megtárgyalta, hogy az adott ügyforgalmi adatok mellett, a bíróságra beosztott bírák szakirányú gyakorlata, illetve bírói gyakorlati ideje alapján milyen ügyelosztási rend lenne az optimális annak érdekében, hogy az érkező ügyek feldolgozása a lehető legrövidebb időn belül biztosítható legyen. Ezt követően, valamennyi helyi bíróság tekintetében a kollégium véleményezi az ügyelosztási rendet a saját első-, illetve másodfokú ügyszak ügyelosztási rendjére is kiterjedően. A kollégium által véleményezett ügyelosztási rendek ezután kerülnek a törvényszék elnöke elé. Az ügyelosztási rendek közös jellegzetessége, hogy valamennyi tartalmazza az ügyelosztásra jogosult vezető(k) nevét és beosztását. Tartalmazza az adott ügyszakban ítélkező bírák nevét és a tanács számát. A bírák felsorolásán túlmenően tartalmazza a tárgyalás rendjét, valamint azt, hogy melyik tanács, melyik tárgyalóban, mikor tárgyal.

148

Valamennyi ügyelosztási rend kitér a bírák (tanácsok) helyettesítési rendjére, név szerint, illetve tanácsszám szerint megjelölve a helyettesítésre köteles bírákat. Az ügyelosztási rend tartalmazza az ügyek kiosztásának szempontrendszerét is. A Budapest Környéki Törvényszék polgári ügyszakában alapvetően az ügycsoportok szerinti kiosztás érvényesül, amelynek az a döntő indoka, hogy a Budapest Környéki Törvényszék polgári ügyszakában, ezen belül különösen a helyi ügyszakban, rendkívül magas a kevesebb gyakorlattal rendelkező bírák aránya. Magas továbbá a fluktuáció, ezért még mindig folyamatos az ügyek átosztása, tehát rendkívül fontos, hogy ne valamennyi bírónak kelljen az egyre speciálisabb és szélesebb jogi ismereteket követelő pertípusok közül valamennyi ügycsoportban felkészülni. Az ügycsoportok alapvetően a családjog és a Ptk., ezen belül a Ptk. egyes címei, így pl. a személyhez fűződő jogok, a tulajdonjog, kötelmi jog, szerződésen kívül kártérítés és az öröklési jog alapulvételével kerültek meghatározásra. Figyelemmel arra, hogy a kötelmi jogon belül a különös rész tényállási elemei is megkövetelik a specializálódást, az ennek megfelelő ügycsoport meghatározás a nagyobb helyi bíróságokon (pl. Budaörs, Gödöllő, Monor), valamint a törvényszék első- és másodfokú ügyszakában is érvényesül. Az ügycsoportok szerinti kiosztás mellett azonban érvényesül automatizmus is, ugyanis az egyszerűbb megítélésű ügyek, pl. a mobilszolgáltatók, közszolgáltatók számlatartozásos ügyei, parkolási ügyek stb. különösebb felkészülést sem az anyagi-, sem az eljárási jog területén nem követelnek meg, ezért ezen ügyek tekintetében elsősorban az automatizmus érvényesül, amelynek áttörésére az arányos ügyteher biztosítása lehet az indok. Maga az ügyelosztási rend tartalmazza valamennyi szervezeti egység tekintetében azt a rendelkezést is, hogy az arányos munkateher biztosítása érdekében az ügyelosztásra jogosult milyen módon köteles az ügyek kiosztása során az aránytalanságot kiküszöbölni. Az ügyelosztási rend alapján, amely valamennyi helyi bíróságon nyomtatott formában hozzáférhető és 2012-ben a honlapon is elérhető volt, bárki ellenőrizhette, hogy a folyamatban lévő ügye az ügyelosztási rendnek megfelelően került-e kiosztásra, érvényesült-e a törvényes bíróhoz való joga.

Gazdasági ügyszakban: A Gazdasági Kollégium ügyelosztási rendje a Kollégiumban működő három Csoport egyedi ügyelosztás rendjéből tevődik össze. Az ügyelosztási rend kialakítása a kollégiumban bevett gyakorlatnak megfelelően történik, a módosítások egyeztetése a Csoportokban zajlik a csoportvezetők és a kollégiumvezető irányításával. Általánosságban a Gazdasági Kollégium ügyelosztási rendje az automatikus szignáláson alapul. A Cégcsoportnál szakosodás az egyes társasági típusokra irányultan történt, míg a Peres Csoportnál az ügy tárgya szerinti szakosodás valósult meg.

149 A Felszámolási Csoportban szakosodás nincs. 2012-ben 4 teljes cégbírói referáda került átszignálásra, ami kb.2000 ügyet jelentett. A Cégbíróság és a Felszámolási Csoport team-rendszerben működik, így az átszignálás a hatásköri szabályoknak megfelelően a teamen belül történik. A Cégbíróság ügyelosztási rendje rögzíti a bírák, titkárok és bírósági ügyintézők hatáskörének megfelelő ügytípusokat, a bírák esetében a gazdasági társaságok típusait, valamint a helyettesítési rendet. A Peres Csoport esetében az ügyelosztási rend rögzíti a tárgyalási rendet, és az ügy tárgya szerinti szakosodásnak megfelelő érkezési sorrendbeli automatikus ügyelosztás rendjét. Csőd- és Felszámolási Csoport valamennyi bíró intézi a csőd- és felszámolási, vagyonrendezési ügyeket automatikus ügyelosztási rend szerint kiszignálva. Az előzményi üggyel rendelkező csőd- és felszámolási kérelem ugyanahhoz a bíróhoz kerül, így egy adóssal szemben folyó összes felszámolási kérelem tárgyában ugyanaz a bíró jár el. A szignálási rendbe a hatásköri szabályok módosításával a titkárok önálló hatáskörrel kerültek bevonásra. A titkárokra automatikus szignálás szerint történik az ügyek kiosztása. A teamrendszerben működő csoportban, ha az előzményi ügyben eljáró titkár - hatáskör hiányában - nem tud az ügyben tovább eljárni, úgy a teamet vezető bíróra kerül átosztásra az ügy. A Munkaügyi Bíróságon nyugdíjazás miatt két bíró ügyeit kellett átosztani, ami kb.110 ügyet érintett. Átszignálásra került még • bíró másodfokra áthelyezése miatt kb. 170 ügyben, • bíró másik bíróságra áthelyezése miatt kb. 180 ügyben, • munkateher arányosítás miatt 77 ügyben. 11.2. A bíróság fegyelmi helyzete 2012. évben a Budapest Környéki Törvényszék Elnöke 4 helyi bíró és 1 törvényszéki bíró ellen indított fegyelmi eljárást, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. év CXLII. törvény (Bjt) 106. § (1) bekezdése és (2) bekezdés c.) pontja szerinti jogkörében eljárva. Egy monori városi bírósági bíróval szemben a Fővárosi Ítélőtábla mellett működő elsőfokú szolgálati bíróság egy fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetést szabott ki. A határozat 2012. év március hó 10. napján jogerőre emelkedett. Egy ceglédi városi bírósági bíróval szemben a Budapest Környéki Törvényszék, mint elsőfokú szolgálati bíróság megrovás fegyelmi büntetést szabott ki. A Kúria, mint másodfokú szolgálati bíróság a 2012. június 18. napján kelt jogerős határozatában az elsőfokú szolgálati bíróság határozatát részben megváltoztatta és fegyelmi vétség elkövetését állapította meg a fegyelmi eljárás kezdeményezője által a bírói tekintély csorbítására alkalmas, jegyzőkönyvben szereplő nyilatkozatok előadásával és jegyzőkönyvbe foglalásával. Egyebekben az

150 elsőfokú szolgálati bíróság határozatát helybenhagyta. Egy ráckevei városi bírósági bíró ellen indult fegyelmi ügyben a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság az eljárást megszüntette. A bíró 2012. május eleje óta betegállományban volt súlyos egészségi állapota miatt, és erre figyelemmel bírói tisztségéről 2012. július 26. napján lemondott. A fegyelmi eljárás kezdeményezője az eljárás alá vont bíró hosszú ideje tartó súlyos betegségére figyelemmel a fegyelmi vétség elkövetésnek megállapítását nem tartotta szükségesnek. Egy ráckevei városi bírósági bírót a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettség megszegése miatt a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság feddés fegyelmi büntetésben részesítette. A határozat 2012. december 28. napján jogerőre emelkedett. Két törvényszéki bíró fegyelmi eljárás elrendelése nélkül írásbeli figyelmeztetésben részesült. Az írásbeli figyelmeztetést tudomásul vették, egyikük sem kérte fegyelmi eljárás elrendelését. Írásbeli figyelmeztetést kapott egy budaörsi városi bírósági írnok - fegyelmi eljárás elrendelése nélkül -, aki a határozatot tudomásul vette, nem kérte fegyelmi eljárás elrendelését, a határozat 2012. június 6. napján jogerőre emelkedett. További • •

1 helyi bírósági bíróval szembeni eljárás folyamatban van, egy törvényszéki bíró vonatkozásában a vizsgálóbiztos, valamint a szolgálati bírók kijelölése történt meg.

11.3. A bíróság által vagy a bírósággal, bírákkal és bírósági vezetőkkel szemben indított eljárások A törvényszék ellen a tavalyi évben a következő eljárások indultak: • • • • •

25 ügyben kizárólag a Budapest Környéki Törvényszéket, mint alperest, 16 ügyben a Budapest Környéki Törvényszéket más magán, vagy más jogi személyekkel együtt (Fővárosi Törvényszék, Fővárosi Ítélőtábla, Kúria) perelték, míg 5 ügyben a nem jogi személy helyi bíróságaink ellen indítottak polgári peres eljárást, 1 ügyben kollégánk szolgálati idő beszámítása miatt, 16 esetben szolgálati jogviszony megszüntetése jogellenessége megállapítása iránt indítottak pert nyugdíjas bírák a törvényszék ellen.

A keresetek többségét kártérítés iránt, további jelentős része személyiségi jog megsértése iránt terjesztették elő a felperesek, 1-1 esetben pedig személyes adatok jogellenes kezelése, illetve személyes adat kiadása miatt van folyamatban. Egy nem peres eljárás is indult, amelyben előzetes bizonyítás elrendelését kérte a kérelmező, míg egy peres ügyben a per tárgya végrehajtási igényper volt. A 2012-ben indított perek közül • 8 esetben az eljáró bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül

151

• • • • • • •

elutasította, 1 esetben a felperes az első tárgyaláson elállt a keresetéttől, 2 ügyben a bíróság a felperes keresetét elutasította, 1 ügyben a bíróság a II. rendű alperes (BKT) vonatkozásában a pert megszüntette, a végrehajtási igényperben a bíróság a BKT-t a perből elbocsátotta, a per a felperes és a II. rendű alperes között folyik tovább, 1 további ügyben az Egri Törvényszék a pert megszüntette, az előzetes bizonyítás iránti ügyben a PKKB a kérelmet elutasította, amely miatt a felperes fellebbezést nyújtott be. a nyugdíjas bírák által a törvényszék ellen indított perek egy része az összbírói tájékoztató elkészültéig jogerősen lezárult, míg a további perek befejezése 2013. év során várható.

A tárgyév során egy helyi bírósági bíró büntető eljárás kezdeményezését kérte a Budapest Környéki Törvényszéktől, mert egy általa tárgyalt ügyben őt és az egyik ülnököt a vádlott hamisan vádolta meg bűncselekmény elkövetésével. A feljelentést a Budapest Környéki Törvényszék Elnöke a Központi Nyomozó Főügyészségnek küldte meg a szükséges intézkedések megtétele céljából. A törvényszék a Btk. 276. §-ában meghatározott és aszerint minősülő magánokirat-hamisítás vétsége, valamint a Btk. 248. § (2) bekezdése szerint minősülő zugírászat bűntettének meglapozott gyanúja miatt tett feljelentést a Budaörsi Rendőrkapitányságon egy kamrai tagsággal nem rendelkező volt ügyvéd ellen, aki egy büntető ügyben a vádlott meghatalmazott védőjeként csatolt meghatalmazást és járt el védőként. Becsületsértés vétsége miatt tett feljelentést a Budapest Környéki Törvényszék Elnöke egy panaszos ellen, aki a törvényszék egyik bíráját bűnözőnek titulálta. A Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást megszüntette magánindítvány hiánya miatt. 11.4. A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentésének intézésének a gyakorlata A Budapest Környéki Törvényszék és az illetékességi területéhez tartozó bíróságokon a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló, az Országos Bírósági Hivatal Elnökének 10/2012. (VI.15.) OBH utasításba foglalt szabályzat rendelkezései szerint jártak el. A törvényszék elnökhelyettese, a helyi bíróságok elnökei, valamint a kollégiumvezetők és helyetteseik a panaszbeadványokat megvizsgálták, majd válaszoltak a panaszosoknak, illetve tájékoztatást adtak, indokolt esetben a szakmai vezetők intézkedtek. A panaszok elbírálására a hivatkozott OBH utasítás 7.§ (1) bekezdésében meghatározott 30 napon belül megtörtént. Különösen helyi bíróságok panaszügyintézése esetén volt megállapítható, hogy a válaszadásokra több alkalommal 2-4 napon belül, az esetek többségében 2-3 héten belül megtörtént. Törvényszéki szinten a 30 napos elintézési idő volt a jellemző tekintve, hogy sokszor a helyi

152 bíróságokról irat bekérése volt szükséges. A Budapest Környéki Törvényszékre 109 panasz érkezett, amelyből 73 a törvényszéken folyamatban levő, 36 a helyi bíróságokon folyamatos ügyeket érintette. A 73 db a törvényszéket érintő panasz közül 47 polgári, közigazgatási és gazdasági ügyekre vonatkozóan érkezett, 7 büntető üggyel kapcsolatosan, 7 panasz részben bírákat, részben be nem azonosítható ügyeket érintő. 12 panasz önálló bírósági végrehajtóra vonatkozóan érkezett. Jellemzően önálló bírósági végrehajtó ellen kérték fegyelemi eljárás kezdeményezését a Budapest Környéki Törvényszék Elnökétől. Válaszunkban arról tájékoztattuk a panaszosokat, hogy az 1994. évi LIII. törvény lehetőséget biztosít a törvényszék elnökének a kért intézkedés megtételére, de megtenni mégsem tudja, mert a fegyelmi vétség alapos gyanújáról nem tud meggyőződni. Nem kérheti ugyanis be az önálló bírósági végrehajtó iratait, nem ellenőrizheti működését, ügyvitelét, ezért a panaszokat a Magyar Végrehajtói Kamarának küldtük meg. A Polgári, Közigazgatási és a Gazdasági Kollégiumot illetően a panaszok jellemzően a peres ügyük érdemét érintő intézkedést kértek a Budapest Környéki Törvényszék Elnökétől, aki - mint igazgatási vezető - intézkedést nem tehet és állást sem foglalhat. Több ügyben az elsőfokú eljárásra vonatkozó panasszal egyidejűleg soronkívüliség elrendelését kérték a II. fokú eljárásra. Előfordult, hogy önkéntes teljesítés elmaradása esetén a panaszos a törvényszék elnökétől kérte a végrehajtás elrendelését, és olyan eset is, hogy a panaszból a peres fél és jogi képviselője közötti kommunikáció hiánya volt megállapítható. Gyakori volt, hogy a beadványból azt sem lehetett megállapítani, hogy mely bíróság előtti és milyen ügyszámon folyó, esetleg befejezett ügyre vonatkozik-e a panasz, de még azt sem, hogy konkrétan mi a panasz tárgya. A panasszal foglalkozó szakmai vezető felhívására ezen esetekben még válasz sem érkezett. Befejezett polgári peres ügyben is kérték a bíró kizárást, és kizárást megtagadó végzés ellen is nyújtottak be panaszt. A beadványok nagy részében alaptalanul hivatkoztak a felek sérelemre, mert sem anyagi sem eljárási jogszabálysértést – amely intézkedést igényelt volna – nem tapasztalt a szakmai vezető. Egy ügyben megalapozott volt a panasz, a konkrét peres eljárás során a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet rendelkező részét kijavította és a panaszos költségmentessége okán mellőzte az eljárási illeték megfizetésére való kötelezést. Az elsőfokú bíróság pedig intézkedett az adóhatóságnál a törlés érdekében. A büntető ítélkezés tekintetében a törvényszéki eljárások kapcsán is nagyobb részt megalapozatlanok voltak a panaszok, mindössze egy ügyben volt alapos, amikor a védő eljárásával kapcsolatos költség megtérítésére késedelmes volt az intézkedés, a késedelem azonban mindössze 11 nap volt.

153 A helyi bíróságokat illetően a törvényszék elnökéhez összesen 36 panasz érkezett. Ezek megoszlása: •

a Budakörnyéki Bíróságra vonatkozóan 3 panaszt nyújtottak be, melyből 2 polgári, 1 végrehajtási üggyel kapcsolatos, alapos csak a szakértői díj kiutalásának késedelmét kifogásoló volt,

•

a Budaörsi Városi Bírósággal kapcsolatosan 4 panasz érkezett, 3 polgári, 1 végrehajtási ügyben, melyekből 1 névelírás miatt alapos, 1 pedig vissz-végrehajtás miatt részben volt megalapozott.

•

a Ceglédi Városi Bíróság kapcsán 1 beadvány érkezett, melynek kivizsgálása még folyamatban van,

•

a Dabasi Városi Bíróság ügyeit illetően 3 panasz érkezett, melyek mindegyike alaptalan volt, 2 büntető, 1 polgári ügyben.

•

a Dunakeszi Városi Bíróságra vonatkozóan ugyancsak 3 megalapozatlan polgári ügyszakot érintő beadvány benyújtása történt meg.

•

a Gödöllői Városi Bíróság ügyeiben 5 esetben történt bejelentés, 4 polgári, 1 büntető ügyben, mindegyikben alaptalanul.

•

a Monori Városi Bíróságot illetően 6 alaptalan panasz érkezett, 4 polgári, 1 büntető és 1 önálló bírósági végrehajtó intézkedése miatt.

•

a Nagykátai Városi Bíróság ítélkezésével kapcsolatosan kifogás nem merült fel.

•

a Nagykőrösi Városi Bíróság kapcsán 1 panasz kivizsgálása folyamatban van.

•

a Ráckevei Városi Bíróságon intézett ügyekkel kapcsolatosan 4 esetben panaszkodtak, melyek közül 2 polgári és 1 büntető ügyek illetően megalapozatlan volt a panasz, míg egy nagy összegű letéttel kapcsolatosan alapos.

•

a Szentendrei Városi Bírósággal kapcsolatban, mind a polgári ügyben, mind a büntető eljárással kapcsolatos beadvány alaptalan volt.

•

a Váci Városi Bíróságnál 3 polgári peres ügyében benyújtott panasz alaptalan volt, illetőleg az egyik beadvány fellebbezésnek minősült.

•

a Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság ügyintézése kapcsán 1 alaptalan panaszt nyújtottak be.

2012. évben a helyi bíróságokhoz érkezett panaszok az alábbiak szerint alakultak:

154 •

a Budakörnyéki Bírósághoz írásbeli panasz 2012. évben 31 db érkezett, amelyből 23 polgári ügyszakra vonatkozott, ebből pedig 8 végrehajtási panasz volt. Ezek jelentős része az ügy érdemét érintette, míg késedelmes intézkedés miatt minden esetben az Elnök tájékoztatta az ügyfeleket az időközben megtörtént intézkedés tényéről.

•

a Budaörsi Városi Bírósághoz 12 panaszt nyújtottak be, a panaszok közül 11 a bíróság, 1 pedig más hatóság (az adott ügyben eljáró végrehajtó) tevékenységét érintő panasz volt. Összesen 1 panasz volt alapos, 2 részben alapos és 9 alaptalan. Az 1 alapos panasz szabálysértés ügyben, az eljárás alá vont személy nyújtotta be, a részben alapos panaszokat mindkét esetben a felperes nyújtotta be. Az alaptalan panaszt benyújtók közül 2 panaszt a felperes 1 panaszt az alperes, 1 panaszt tanú, 2 panaszt jogi képviselő és 3 panaszt egyéb személy nyújtott be, akik közül volt végrehajtást kérő feljelentést tevő személy és eljárás alá vont személy is. A részben alapos panaszok közül az egyikben a bíróság adminisztrációs hibaként elírta egy végzést kiadmányaiban az alperes nevét, a másik részben alapos panasz is a bíróság adminisztrációs tévedésére vezethető vissza, mert a bíróság tévesen hívta fel a felperest a kiskorú gyermek megszületésének anyakönyvi kivonatának csatolására. Az alapos panasz szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy nyújtotta be, ez esetben az eljáró bírósági titkár tévesen rendelkezett az eljárás alá vont személy rendőri elővezetéséről, de annak telefonos bejelentésére figyelemmel rövid úton értesítette a rendőrkapitányságot, hogy az elővezetést a bíróság nem kéri. Ily módon az elővezetésre nem került sor. A beérkezett panaszok közül a panasz tárgya 9 esetben eljárásjogi, 1 esetben bírói magatartással kapcsolatos, 1 esetben a panaszos más bíró kijelölését kérte, 1 esetben pedig tájékoztatást kért az üggyel kapcsolatban. A bírói magatartással kapcsolatos panasz az eljáró bíró tárgyalásvezetésére vonatkozott, azonban alaptalanul.

•

a Ceglédi Városi Bírósághoz a tárgyévben 5 panasz érkezett, melyből 3 büntető ügyszakra, 1 polgári és 1 végrehajtási ügyszakra vonatkozóan. A panaszok elintézése megtörtént.

•

a Dabasi Városi Bírósághoz 7 elnöki panasz érkezett, 3 végrehajtási ügyben 1 büntető ügyben, 3 pedig polgári ügyben. Egy végrehajtási ügyben kétszer érkezett panasz ugyanattól a féltől. Egy polgári ügyben szintén ugyanattól a féltől két panasz is érkezett. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy mindkét esetben a panasz alaptalan volt, a harmadik, polgári ügyben benyújtott panasz esetében is a lefolytatott vizsgálatok a panasz alaptalanságát állapította meg.

•

a Dunakeszi Városi Bíróságra 2012. évben 13 panaszbeadvány érkezett, zömben a bíróság Elnökétől kérték az érdemi intézkedést, illetve ügyintézési késedelmet jeleztek. Több olyan beadvány is érkezett, mely tartalma alapján az alapiratokhoz került

155 szerelésre utóiratként. •

a Gödöllői Városi Bírósághoz 20 ügyben érkezett panasz, 13 db-al kevesebb, mint az előző évben. A megoszlásuk, 2 büntető ügyben, 9 polgári ügyben, 3 peren kívüli ügyben, 6 végrehajtási ügyben. Két végrehajtási ügyben megalapozott volt a panasz, a további ügyekben pedig megalapozatlan. A panaszok közül a büntető ügyszakban az Elnök, az esetleges szabálysértési ügyszakban érkezetteket az Elnökhelyettes, míg a végrehajtási, a peren kívüli és a polgári ügyszakban a Csoportvezetővel együtt az Elnök intézi úgy, hogy a Csoportvezető előzetesen referál a panasz alaposságáról, vagy alaptalanságáról.

•

a Monori Városi Bírósághoz 3 panasz ügy érkezett, melyből 1 azt kifogásolta, hogy az eljáró bíró az eljárást szünetelését megállapította a tárgyalásról való néhány perces késedelme miatt. A panasza egyben igazolási kérelem is volt, melynek a peres iratokhoz való csatolása megtörtént. A további 2 panaszügy tartalma szerint elfogultsági kifogás volt, az adott perben eljáró bíró ellen. A kifogásokat elbíráló másik tanács mindkettőben megtagadta az eljáró bíró kizárását.

•

a Nagykátai Városi Bírósághoz 6 ügyben érkezett bírói elleni bejelentés, melyek mindegyike megalapozatlan volt.

•

a Nagykőrösi Városi Bírósághoz tárgyévben nem érkezett.

•

a Ráckevei Városi Bíróság vonatkozásában büntető ügyszakban összesen 2 panasz érkezett, melyek megalapozatlanok voltak. A panaszosok a jogerős döntéseket sérelmezték. A panaszosok minden esetben írásban tájékoztatást kaptak esetlegesen elírás jogaik vonatkozásában is. Egy szabálysértési ügyben is nyújtottak be panaszt, mely szintén megalapozatlan volt. Polgári ügyszakban 13 ügyben nyújtottak be panaszt, amelyből 1 peren kívüli eljárásra vonatkozott, a panaszok közül 7 volt alaptalan, a peren kívüli és a jogos peres panaszt igazgatási jogkörben orvosolták. Jellemzően a soron kívüli ügyek intézésére kellett felhívni a bírót, illetőleg a titkárt.

•

a Váci Városi Bírósághoz 2012. évben 7 panasz érkezett, 4 polgári ügyben 2 végrehajtási ügyben, 1 pedig szabálysértési ügyben.

•

a Budapest Környéki Munkaügyi Bírósághoz a tárgybani időszakban 15 panasz érkezett, túlnyomó részt az ügyintézés késedelme miatt nyújtottak be kérelmeket, melyek jogosak voltak. A késedelem az egy bíró kezén lévő túlzott ügymennyiség miatt következett be.

2012. évben egy közérdekű bejelentés érkezett, mégpedig a Gödöllői Városi Bírósághoz, mely szerint egy ügyvéd a határozathozatal megtörténtéig a bíróság által kijelölt dohányzó helyre ment dohányzás céljából, ahol is a biztonsági ember felszólította a hely elhagyására, és dohányzása megszakítására. Bejelentése szerint az udvari bejáraton egy aláírás nélküli tábla volt elhelyezve, miszerint az ügyfelek a dohányzó helyiséget nem használhatják. Az ügyvéd a biztonsági őr

156 figyelmét felhívta arra, hogy nem ügyfél, hanem munkáját végző ügyvéd, másrészt a tábla sem tilalmat, sem az elrendelő nevét, sem pedig aláírását nem tartalmazza. A biztonsági őr a későbbiek során egy másik táblát helyezett ki, amelyen a bíróság elnökének aláírásával az alábbi felirat szerepelt: „a Bíróság és az Ügyészség dolgozóin kívül más az udvaron nem tartózkodhat”. A történtek miatt a panaszos indítványozta, hogy az ügyvédek illetőleg a bírósághoz forduló jogkereső ügyfelek emberi méltóságának figyelembe vételével hátrányos megkülönböztetés nélkül megfelelő dohányzó helyet alakítsanak ki a bíróságon és az elrendelt tilalmat szüntessék meg. A Gödöllői Városi Bíróság tájékoztatta a közérdekű bejelentést tevőt, hogy a városi bíróság a nemdohányzók védelméről szóló törvényre figyelemmel szabályzatot készített, e tárgykörben. Ismertette a szabályzat ide vonatkozó rendelkezéseit, és felhívta a bejelentő figyelmét, hogy a szabályzat 3. § c.) pontja szerint az épületben bármilyen jogcímen belépő más személyek a bíróságon dolgozó bírák, igazságügyi alkalmazottak, ügyészek és ügyészségi alkalmazottakon kívül az épület bejárata előtt, attól számított 5 méteren kívül dohányozhat. Tájékoztatást adott továbbá arról, hogy a 10/2012. (VI.15.) OBH utasítás 10. §-a alapján a közérdekű panasszal kapcsolatos intézkedés felülvizsgálatát kérheti a bejelentő a Budapest Környéki Törvényszék Elnökétől. Az OBH utasításba foglalt szabályzata gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan nem merültek fel problémák, vagy kifogások, a rendelkezéseit jól lehetett alkalmazni. 11.5. Az igazgatási ellenőrzés gyakorlata A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi) 118. § (3) bekezdése szerint a bírósági vezető felel a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egységei jogszabályoknak, az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által kiadott szabályzatoknak és határozatoknak megfelelő, hatékony működéséért. A Budapest Környéki Törvényszéken az igazgatási ellenőrzés a törvényszék és az illetékességi területén működő helyi bíróságok éves munkatervében rögzítetteknek megfelelően történik. Az ellenőrzés körében végzett vizsgálatok • a helyi bíróságok vizsgálatára, • a Törvényszék szervezeti egységeinek vizsgálatára, • az egyes szervezeteken belül működő egységek vezetőinek beszámolójára, • a függetlenített belső ellenőr által végzett vizsgálatokra, • a bírói tevékenység vizsgálatára és • az igazságügyi alkalmazottak értékelésére terjed ki. A helyi bírósági vizsgálat magában foglalja az 1999. évi 9. számú OIT szabályzatban meghatározottakkal összhangban az adott bíróság elnöke • igazgatási, • pénzügyi-gazdálkodási tevékenységének, • az általa irányított bíróság szakmai- ítélkezési tevékenységének teljes körű vizsgálatát azzal, hogy • a vizsgálat felelősét,

157 • résztvevőit, • részletes szempontjait, • a részanyagok és az összefoglaló jelentés leadási határidejét a vizsgálat konkrét elrendelésére vonatkozó intézkedés tartalmazza. A törvényszék illetékességi területén található helyi bíróságok vonatkozásában évente egy, illetve két bíróság átfogó igazgatási vizsgálatára kerül sor. 2012. évben a Dabasi Városi Bíróság vizsgálata zajlott. Folyamatosan, de havonta legalább egy alkalommal adott számot a Gazdasági Hivatal Vezetője • a költségvetési előirányzat felhasználása, • a bérmegtakarítás, illetve • a likviditás tárgykörében. A bíróság függetlenített belső ellenőre a 2012. évi belső ellenőri ütemterv szerint végezte vizsgálatait. A bírói munka igazgatás ellenőrzésére 2012. évben az egyes kollégiumi munkatervekben foglaltak szerint került sor mind a határozott időre, mind a határozatlan időre kinevezett bírák vonatkozásában. A büntető ügyszakban • 4 határozott időre kinevezett városi bírósági bíró, • 3 határozatlan időre kinevezett törvényszéki bíró és • 4 ugyancsak határozatlan időre kinevezett városi bírósági bíróra vonatkozóan történt meg a vizsgálat. A vizsgáló 2 esetben a Kollégiumvezető Asszony, míg 9 esetben törvényszéki tanácselnök, illetve törvényszéki bíró volt. A Gazdasági Kollégiumban 1 határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálata történt meg, akinek vizsgálója a Csoportvezető volt. A Polgári, Közigazgatási Kollégium Polgári Szakágának bírái közül • 5 határozott időre kinevezett városi bírósági bíró, • 3 határozatlan időre kinevezett törvényszéki bíró és • 9 határozatlan időre kinevezett városi bírósági bíró tekintetében került sor bíróvizsgálatra. A vizsgálatot 2 esetben a Kollégiumvezető-helyettes, 1 esetben csoportvezető bíró, 3 esetben törvényszéki tanácselnök, 6 esetben törvényszéki bíró végezte. A Közigazgatási Szakágban 1 határozatlan időre kinevezett tanácselnök vizsgálata történt meg, amely esetben a vizsgáló a Kollégiumvezető-helyettes volt. A bírói munka igazgatási ellenőrzésének egységes rendszerét • a hivatkozott jogszabályok rendelkezései,

158 • •

a Budapest Környéki Törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a Budapest Környéki Törvényszék és az illetékességi területén működő helyi bíróságok munkatervei biztosítják.

Ennek keretében a törvényszéki tanácselnöki feljegyzések ismertetésére •

a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumában • 2012. december hónapban,

a Polgári, Közigazgatási Kollégiumban • 2012. március 23-án, • 2012. április 20-án, és • 2012. október 12-én 1-1 másodfokú tanácselnök 5-6 helyi bírósági bíró tekintetében, míg • 2012. május 25-én 2 másodfokú tanácselnök 6 helyi bírósági bíró tekintetében került sor. Megbeszélték az érintett bírákkal a felmerült problémákat, tapasztalatokat is. •

A Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökei által készített tanácselnöki feljegyzések ismertetése a törvényszéki bírákkal 2012. május 11-én történt meg, az ismertetést a Kollégiumvezető-helyettes és a Csoportvezető végezték.

11.6. A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenség a Budapest Környéki Törvényszéken 2012-ben nem fordult elő.

11.7. A közadatok kezelésének és közzétételnek a rendje A közadatok kezelésének rendje az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az annak alkalmazásáról szóló 9/2012. (X.18.) OBHE utasítás rendelkezései alapján történik. A közzétételi felelős a Humánpolitikai, Igazgatási és Oktatási Főosztály vezetője, aki a hozzá beérkező adatokat a közzétételi egységek szerint elkészíti, majd az elkészített közérdekű adatokat a bíróságok központi honlapján a törvényszékünknek rendelkezésre álló felületen tette közzé. Az adatközlővel a közzétételi felelősön keresztül tartjuk a kapcsolatot. Közérdekű adatok egyedi igénylésére 2012. évben nem került sor. 11.8. A belső ellenőrzés

159 A belső ellenőrzés elsőként az Állami Számvevőszék által 2011. évben a Pest Megyei Bíróságon végzett pénzügyi szabályszerűségi vizsgálat megállapításainak utókövetését végezte el. Az ÁSZ jelentés előírta, hogy • a bíróság gondoskodjon a belső szabályzatok jogszabályoknak megfelelő aktualizálásáról, • vizsgálják felül a teljesítményhez kötött-, és céljutalommal kapcsolatos szabályozásokat. Intézményünk már az ÁSZ ellenőrzések ideje alatt kiadta az aktualizált Kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési rendjére vonatkozó szabályzatát. A teljesítményhez kötött-, és céljutalommal kapcsolatos szabályozás megtörténtéről a belső ellenőrzésnek nincs tudomása. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó szabályozás kiadását a belső ellenőrzés is több ízben szorgalmazta, szükséges lenne ennek haladéktalan elkészítése. Ugyancsak ÁSZ javaslatként szerepelt a jelentésben, hogy kezdeményezzük az igazságügyi követelések törlésére vonatkozó jogszabályok összehangolását. Az Országos Bírósági Hivatal által időközben kiadott szabályzat biztosította az igazságügyi követelések törlésére vonatkozó jogszabályok aktualizálását, ennek alapján a bíróság is megtette ezt Értékelési Szabályzatában, valamint Számviteli Politikája Szabályzatában. Ennek eredményeképpen a felterjesztett törlések összeállítása már az előírásoknak megfelel. További javaslat volt, hogy gondoskodjunk az értékvesztések analitikus nyilvántartásának a főkönyvvel való egyezőségének megteremtéséről és folyamatos, pontos vezetéséről. Ez megtörtént, érvényesülése a munkafolyamatba épített ellenőrzés módszerével biztosított. A Budapest Környéki Törvényszék letéti kezelésének ellenőrzése tekintetében az OITH Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztálya által 2010-ben vizsgált fenti területen tapasztalt hiányosságok megszüntetését a bíróság megkezdte, azóta is folyamatosan végzi. A letéti kezelést sikeresen centralizálta, az értékesítés munkafázisát 2012. évben megszervezte. Az otthondolgozásra hazavitt tárgyi eszközök leltározása évek óta nem történt meg a bíróságon, ezt a hiányosságot 2012. évben pótoltuk. A jövőben e feladat elvégzése biztosított. Jelentés a 2011. évi költségvetési intézményi beszámoló ellenőrzéséről A revízió véleménye szerint a 2011. évi költségvetési beszámoló összeállítása igényes volt, egyaránt tartalmazta a jogszabályi és felügyeleti szervi elvárásokat. A beszámoló negatív kicsengéseit, illetve annak érzetét az általános recesszió, a gazdasági környezet kedvezőtlen változásai, az alulfinanszírozottság, a magas ügyérkezésből adódó leterheltség valamint a személyi és tárgyi feltételek szegényes volta indokolja. Mindez azonban korántsem írható a szakmai-gazdasági vezetés munkája színvonalának rovására. A pénztári szolgálat ellátásának ellenőrzési tapasztalatai Az évenkénti belső ellenőri és a Gazdasági Hivatali ellenőrzések következtében jelentősen javult a pénztári szolgálat ellátásának minőségi színvonala, csökkentek az elmarasztaló megállapítások.

160 Ezek zömében nem a pénzkezelés, hanem főként az ítélkezéshez kapcsolódó tevékenység hiányosságaira mutattak rá: utalvány kitöltési lazaságok, a tanuk költségtérítésének „nagyvonalú” kezelése. A belső ellenőrzés több javaslatot készített a cash-flow folyamatok ésszerűsítése érdekében, melyek a gazdálkodási, takarékossági, hatékonysági és eredményességi szempontból is nélkülözhetetlenek. Az igazságügyi követelések (bevételek) előírása és azok behajtási tevékenységének ellenőrzése során elmarasztaló megállapítás nem született. A bevételi osztály a körülményekhez képest hatékonyan jár el követeléseink lehető legrövidebb időn belül történő beszedése érdekében. Speciális bírósági feladatok •

• •

A bűnjelként lefoglalt gépkocsik értékesítése eddig zömében végrehajtás útján történt. Rossz fizikai állapotuk igen alacsony bevétel elérését eredményezi, ezért hatékonyabb a hulladék anyagként történő értékesítés. Ide kapcsolódó ítélkezési kérdés az előzetes értékesítés szorgalmazása, mely által jobb fizikai állagú gépkocsik értékesítése válik lehetővé és jelentős tárolási költségcsökkentést sikerül elérni. A belső ellenőrzés javaslata volt a belső kontrollt érintő szakmai anyagok intranetre történő felhelyezése. A bűnjelkezelési tevékenységben tapasztalt hiányosságok miatt átfogó ellenőrzésre került sor a bűnjelkezelő és a belső ellenőr közreműködésével, mely vizsgálat 2013. évre is áthúzódik.

11.9. A bírósági épületek biztonsági helyzete A Budapest Környéki Törvényszék és 12 járásbírósága, valamint a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság épületeinek vagyonvédelmét azon technikai berendezések biztosítják, amelyek az illetéktelen behatolás esetén riasztást küldenek a távfelügyelettel megbízott szervezeteknek. A BKT központi épületében (Budapest, Thököly út 97-101.) és budapesti épületeiben, valamint a Budaörsi és Szentendrei Járásbíróságán 24 órás élőerős őrszolgálat biztosítja az őrzést. A Ceglédi, Gödöllői, Monori és Ráckevei Járásbíróságokon napi 12 órában van őrszolgálat. Ezekben az épületekben külső és belső kamerák vannak felszerelve, melyet az őrszolgálat folyamatosan figyel. Az őrzési feladatokat külsős vállalkozások végzik el. Azon épületekben ahol nincs élőerős biztonsági szolgálat - Dabas, Dunakeszi, Nagykáta, Nagykőrös és Vác - egy-egy fizikai dolgozó portásként látja el a munkát. Minden tárgyalóteremben támadásjelző van kiépítve, a riasztó vagy az őrszolgálatnak jelez vagy a közelben található Rendőrkapitányságra. Az éjszakai betörés esetére behatolás jelzőt építettek ki, mely a távfelügyelet ellátó cégeknél jelez. Riasztás esetén pár perc alatt a helyszínre érkeznek, az eseményről jegyzőkönyvet vesznek fel. A minősített adatkezelésre szolgáló helyiség 2012. évben nem készült el, biztonsági kialakítása jelenleg is folyamatban van.

161 Az elmúlt évben a Törvényszék épületeiben többször volt bombariadó, rendkívüli esemény, baleset és egyéb más eset. Január hónapban: A Polgári, Közigazgatási Kollégium I. fokú Szakágánál a tárgyalásra érkező ügyfél a folyosón rosszul lett, elájult. A helyszínre érkező mentőorvos vizsgálata után az ügyfél saját felelősségére távozott az épületből. Március hónapban: 1-én 13.00 órakor a BKT budapesti épületeiben bombariadó volt, mely bejelentés a XIV. kerületi Rendőrkapitányságra érkezett. A kiérkező tűzszerészek az átvizsgálás után az épületeket biztonságosnak találták, a dolgozók visszatérhettek az irodákba. 12-én a Budaörsi Városi Bíróság épületében végrehajtási eljárás alatt álló adós rosszul lett, mentővel a bíróságról kórházba szállították. 14-én szintén a Budaörsi Városi Bíróság tárgyalótermében tárgyalás közben az ügyfél hirtelen rosszul lett, a kiérkező mentőorvos már csak az elhalálozást állapította meg. A helyszínt a rendőrség biztosította. 14-én a Munkaügyi Bíróság közvetlen telefonszámára érkezett két bírónő részére robbantásra utaló fenyegetés. Az épületet valamint a bírónők lakását átvizsgálták, robbanószert nem találtak. 21-én a Nagykátai Városi Bíróságon az eljárás alá vont személyt kísérő rendőrökre támadt két ittas állapotban lévő ismeretlen személy. Az ügyben a Nagykátai Rendőrkapitányság hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt nyomozást folytatott. Április hónapban: 2-án a Váci Városi Bíróság Sejcén helyszíni tárgyalást tartott, azonban a sértett tanú a vádlottat bántalmazta, majd felszólítás ellenére elhagyta a helyszínt, meghiúsítva a bizonyítási eljárást. 6-án a Munkaügyi Bíróságon ismét bombariadó volt. Az épület kiürítése, rendőrségi és tűzszerészeti átvizsgálása után a munka folytatódott. Augusztus hónapban: A törvényszék épületében tartott büntető tárgyalás végeztével hangos szóváltás alakult ki a terem előtt a sértetti és a vádlotti hozzátartozók között, ezért a sértetti részről 20-22 főt kivezették, a vádlotti hozzátartozók később hagyták el az épületet. A bíróság mögött a sértetti hozzátartozók a BV őröket szidták, a biztonságos távozás érdekében a rendőrséget kellett kihívni, hogy biztosítsák a helyszínt. 11.10. Egyéb kockázatkezelési folyamatok, intézkedések A kockázatkezelés a tevékenységek szabályos és hatékony végrehajtását veszélyeztető tényezők felmérése alapján azok elhárítását szolgálja.

162

E kontrollpillér megfelelőségi szintje a törvényszéken a belső ellenőrzés megítélése alapján nem érte el 2012-ben az elvárhatót, ugyanis „mindössze” kockázatkezelési szabályzattal rendelkeztünk, az abban foglaltak érvényesítésére a hétköznapokban nem került sor. A törvényszék adós maradt • az elfogadható kockázati szint meghatározásával, • nem írta elő a kockázatok folyamatgazdáinak kijelölését, • nem értékelte a csalás, korrupció kockázatát, valamint • nem rögzítette a kockázati reakciót és • a válaszintézkedéseket sem határozta meg a bíróság, • Kockázatkezelő Bizottság felállításáról sem gondoskodott, holott a törvényszék elfogadható, folyamatosan aktualizált ellenőrzési nyomvonallal rendelkezik, amelynek mentén felelős-kijelöléssel teljesíthető lett volna ez a kötelem. A szabályzatok, utasítások aktualizálása terén a törvényszék több éves lemaradásban van. A belső ellenőr kezdeményezésére szakmai felülvizsgálat van folyamatban a hivatalos belföldi kiküldetést teljesítő igazságügyi alkalmazottak napidíjára vonatkozó szabályozás tekintetében.

12. A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

12.1. A bírósági épületek

12.1.1. A bíróság által használt épületek, más szervekkel közösen használt ingatlanok A Budapest Környéki Törvényszék (Bp. Thököly út 97-101.) épületében a Budakörnyéki Járásbíróság működik. A Dabasi, Dunakeszi, Gödöllői, Monori, Nagykátai és Váci Járásbíróságok a helyi ügyészségekkel közösen használják a bírósági ingatlanokat. A közös használatból eredő költségeket a Pest Megyei Főügyészséggel kötött megállapodás alapján a törvényszék továbbszámlázza az ügyészségnek. 12.1.2. Az épületek állaga, az épületek energetikai állapota A Budapest Környéki Törvényszék központi épülete és a Rózsa utcai épület jelenlegi állapotában nem alkalmas sem a munkavégzésére, sem a tárgyalások biztonságos megtartására. A Kormány 2012. évben jóváhagyta az elhelyezést biztosító beruházás fedezetének nagy részét a volt BM kórház épületeinek felújítására. A jelenlegi 6 épületben működő szervezeti egységek így egy telken belül kerülhetnek majd elhelyezésre. A Budaörsi Járásbíróság épülete újszerűnek mondható, azonban mára már a befogadó képessége

163 korlátozott. A dolgozószobák túlzsúfoltak, mivel néhány irodából tárgyalótermet kellett kialakítani. A Ceglédi Járásbíróság épületének rehabilitációja megkezdődött. 2011. évben elkészültek a tervezési munkák, az építési és szakhatósági engedélyeket megkaptuk. 2012. év végén a kivitelező kiválasztása és a közbeszerzési pályázat kiírása megtörtént. A kivitelezés várhatóan 2013. év március-április hónapban elkezdődhet. A Dabasi Járásbíróság épületének homlokzat felújítása és homlokzati nyílászáróinak cseréje befejeződött. Az önkormányzattal közösen uniós pályázat keretében sikerült a munkákat elvégezni. A Dunakeszi Járásbíróság épülete tulajdonviszonyainak rendeződése a végéhez közeledik. Az MNV Zrt. az épületet felértékeltette. A munkavégzés nehézkes, az irodák zsúfoltak, új iroda az elnöki szoba leválasztásával volt csak kialakítható. A bővítéshez az ügyészség kiköltözése szükséges. A Gödöllői Járásbíróság épületében az elmúlt években az akadálymentesítéssel egy időben a szolgálati lakásból irodákat alakítottunk ki. Ezt követően az elektromos hálózat és világító testek korszerűsítése készült el tisztasági festéssel együtt és a vizesblokkok felújítása is befejeződött. Az ügyészség kiköltözése itt is elengedhetetlen, mivel a bíróság rendelkezésére álló terület már nem elegendő a bírósági dolgozók és a tárgyalók elhelyezésére. Monori Járásbíróság épületében is tárgyalótermet kellett kialakítani az elnöki szobából. A tárgyalótermi és irodai elhelyezési gondok itt is az ügyészség távozásával lennének megoldhatók. A Nagykátai Járásbíróság épületében a munkakörülmények biztosítása nem megfelelő, az ügyészség kiköltözésével azonban megoldhatóvá válnának az elhelyezési problémák. A Nagykőrösi Járásbíróság bérelt épületében a bérbeadó a vizesblokkokat felújította és tisztasági festést is elvégezte. A Ráckevei Járásbíróság ugyancsak bérelt épületben működik, mely épület nagyon rossz állapotban van. A helyi Önkormányzat Polgármesterével többször volt egyeztetés az elhelyezési körülmények javítása érdekében. 2012. évben újabb helyiségeket sikerült bérelni, így 3 új tárgyaló és 4 dolgozó szoba kialakítása megtörtént, valamint az irattározás is megoldódott. A Szentendrei Járásbíróság épülete jó állapotban van. A Váci Járásbíróság épületében befejeződött a fűtési rendszer teljes rekonstrukciója. A tetőszerkezetben a viharos szelek kisebb károkat okoztak, melyek kijavítása megtörtént. Energetikai szempontból a bírósági épületek többségében csak nagy összegű beruházásokkal lehetne a szükséges javításokat elvégezni. Ilyenek például homlokzati nyílászárók cseréje, homlokzatok hőszigetelése, felújítása, fűtés-korszerűsítés, villamos hálózat felújítása és lámpatestek cseréje. Az év folyamán többször adtunk jelentést fenti igényekről, mind az OBH, mind az MNV Zrt. részére. Agárdi üdülő épületeinek állapota átlagos alatti. A komfortos faházakban és a kőépületben néhány éve a zuhanytálcákat lecseréltük. A konyhabútorok és felszerelési tárgyak, valamint a faházakban a

164 fekhelyek cserére szorulnak. A kőépület tetőszerkezete felújítása szükséges, az udvar is tereprendezést igényel.

12.2. A bírósági épületek tárgyi felszereltsége A Budapest Környéki Törvényszék épületeiben évről-évre az anyagi lehetőseinket figyelembe véve cseréljük le a tárgyalótermek és dolgozó szobák bútorzatát. 2012-ben új bútort kapott a Ráckevei és a Monori Járásbíróság valamint a Cégbíróság. Évente 100-100 db forgószéket és tárgyalószéket vásároltunk, melyből igény szerint biztosítottunk a bíróságok részére. 12.3. A bírósági irattárak helyzete A Budapest Környéki Törvényszék épületeinek széttagoltsága, a szűkös elhelyezési körülmények, valamint az ügyérkezésünk és befejezéseink dinamikus emelkedése növeli az irattárak túlzsúfoltságát. A helyi bíróságaink tekintetében ugyancsak a megemelkedett ügyérkezés és a magas befejezési számok miatt szűkösek az irattári lehetőségek. Ezért, mind a Törvényszéken, mind a helyi bíróságokon a peres és nem peres iratok selejtezését - a 109/1981 (IK.5.) IM utasítás, valamint az OIT 2002. évi 4. szabályzata szerint - folyamatosan végeztük. A nem selejtezhető közokiratok teljes és lezárt évfolyamait azonban 2006. év elejétől nem állt módunkban a Pest Megyei Levéltár részére átadni azért, mert az őrzésre átadott iratok tárolására a Levéltárban szolgáló új helyiség nem készült el. Az iratok fogadására újabb és újabb időpontokat határoztak meg, de érdemi változás nem történt. A fentiek miatt a Pest Megyei Levéltár részéről nem fogadott iratok várnak átvételre • a Budapest Környéki Törvényszék Polgári, Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumánál, • a Végrehajtók Irodájánál, • a Büntetés Végrehajtási Csoportnál, • a Ceglédi, • a Gödöllői, • a Nagykátai és • a Váci Járásbíróságnál, mely bíróságok közül Cegléden, Gödöllőn és Vácott már két alkalommal is sor került selejtezésre. Kollégáink komoly szakmai tapasztalattal, hozzáértően kezelik az iratokat. A legtöbb városi bíróság irattára zsúfolt, amely a fenti okon kívül azon körülményre is visszavezethető, hogy az 1992. január 1. után hivatalba lépett közjegyzők iratait a bíróságok helyett a Közjegyzői Kamara által fenntartott Közjegyzői Levéltárnak kellene őriznie, a valóságban az azonban 1992-2008-ig bezáróan keletkezett iratok őrzése jelenleg is a bíróságokon történik. Az irattárak berendezéséhez az elmúlt években – fent ismertetett okok miatt Salgó-polcokat és bútorpolcokat vásároltunk.

165 • • • •

a Siemens Zrt-től bérelt helyiségekben 37.613-Ft,+9.500.-Ft+12.440.-Ft összeget tett ki, míg a Ráckevei Városi Bíróságon Salgó-polcra 46.104-Ft-ot, a Ceglédi Városi Bíróságon 46.625.-Ft-ot, míg a Budapest, Rózsa u. 72. szám alatti, kizárólag irattározás célját szolgáló épületünkben 1.506.725.-Ft-ot igényelt.

2011. évben a Pest Megyei Levéltár Nagykátai Osztálya kizárólagosan a Ceglédi és a Nagykőrösi Városi Bíróságtól kívánt átvenni leselejtezett és a Levéltár őrzésébe kerülő iratokat, amellyel az utolsó szabad kapacitása is megszűnt volna, de csak a Nagykőrösi iratokat vette át.. Számszerűsíteni nem tudjuk azokat a költségeket, amelyek dolgozóink részére a bírósági költségvetésből munkadíj formájában került kifizetésre, melynek ellentételezéseként a bírósági dolgozók gyakorlatilag az önálló közjegyzőket kiszolgáló munkát végzeték Az irattárak fizikai állapota: A legtöbb bíróság irattárában közművezetékek futnak a falak mellett, és mivel a selejtezett, de a Levéltár által át nem vett iratok tárolása sok esetben a falak mellett történik, ezért a vezetékrendszer állapotának fokozott figyelemmel tartása szükséges, amíg a dokumentumok megfelelő elhelyezése lehetővé nem válik. Több irattári helyiségben az iratok már most is penészfertőzöttek, ezért azokat a levéltári átadás előtt fertőtleníteni kell. A Thököly úton elhelyezkedő központi épület raktári kapacitása elégtelen, további iratok átvételére a központi irattárban alig van lehetőség. A Budapest Környéki Törvényszék legnagyobb iratanyagát őrző szervezeti egységei a Rózsa utca 75–79. szám alatt nyertek elhelyezést. Az itteni irattárak nem egy esetben lesújtó műszaki állapotba kerültek az elmúlt évtizedek során. A pincehelyiségek némelyikébe átható, maró dohos szag érezhető. A Rózsa u. 72-ben használt épületrész egyik helyiségébe fizikai képtelenség bejutni falbeomlás miatt. A Rózsa utcában őrzött • 3100 irat-folyóméternyi cégirat, • 520 méter felszámolási irat, • 174 méter közjegyzői okmány és mintegy • 350 méter egyéb dokumentum átszállítása a Törvényszék 2014-2015-ben esedékes költöztetésekor fokozott odafigyelést igényel majd. A Budakörnyéki Bíróságon is szűkös a raktári kapacitás és a Thököly úti épületben található irattáruk megtelte után a Hungária körúton bérelt irattári helyiség is telítettség közeli állapotba került. A Ceglédi Járásíróságon az irattárak zsúfoltak, a raktár fűtetlen, ezért az iratok tárolására alkalmatlan. Az épület 2013-ban esedékes modernizálása után a probléma remélhetően megszűnik.

166

A Dabasi Járásbíróságon a legutóbbi levéltári iratátadás során 2006-ban mintegy 6 iratfolyóméternyi 1956 és 1959 közötti büntető ügyirat átadása sajnos elmaradt. A raktárakban többnyire fa polcokon őrzik az iratokat, a falak vizesednek, az iratok egy része penészes. Az irattári helyiségekben csatorna és vízközmű-vezetékek futnak. Az iratok veszélyeztetettsége különösen az ötvenes évekbeli büntető iratok esetében fájdalmas. A Dunakeszi Járásbíróság az egyedüli bíróság a megyében, amelyik nem rendelkezik központi irattárral. Az irattár rendkívül széttagolt, a folyosón szekrényben állnak az iratok. Szükséges lenne egy központi irattár létesítése. A Gödöllői Járásbíróságon az irattárban őrzött iratok penészesek, a falak dohosak, nedvesek. A polcok fából vannak. A Monori Járásbíróságon az irattár telítettsége miatt az iratok egy része már a földön nyert elhelyezést. A Nagykátai Járásbíróságon az irattár telített. A bűnjelraktár bírósági dokumentumok tárolására nem alkalmas, fűthetetlen, párás, az ott őrzött közjegyzői iratok sorsa hosszú távon nem megoldott. A penészfertőzés megjelenése várható. A Nagykőrösi Járásbíróságon az irattár zsúfolt. A Ráckevei Járásbíróság épülete rossz statikai állapotban van, amit az is jelez, hogy egyik lépcsősorát már le kellett zárni balesetveszély miatt. A falak nedvesek, egyelőre penészedés még nem lépett fel, de a penészfertőzés megjelenése nem kizárható. Az irattárosok az elmúlt években komoly raktárrendezési és iratselejtezési munkát végeztek. A Szentendrei Járásbíróságon a saját irataik mellett a cégbíróság itt őrzött mintegy 280 iratfolyóméter terjedelmű iratanyaga szintén jelentős olyan raktárkapacitást köt le, ahová több év iratanyaga beférhetne. A Váci Járásbíróságon az irattárban őrzött iratok penészesek, a falak dohosak, nedvesek. A munka egészségre ártalmas megfelelő védőeszköz nélkül. A fentiek okán bérleti szerződések megkötésére kényszerültünk az alábbiak szerint: •

A Pest Megyei Bíróság bérleti szerződést kötött a SIMENS Zrt.-vel 2010. január 1. napjától irattározásra a Budapest Hungária krt. 128-130. szám alatti épülete pincéjében levő nettó 161 m² alapterületű helyiségre. Az irattár céljára bérbe vett terület havi bérleti és üzemeltetési díja 2012. január 1. napjától 139.587-Ft + 27 % Áfa, együttesen 177.275-Ft/hó.

•

2010. évben ismételten a fenti bérbeadóval bérleti szerződést kötöttünk az ugyancsak Budapest, Hungária krt. 128-130. szám alatti épület pincéjében lévő irattár céljára szolgáló 110,35 m² területre. A bérleti és üzemeltetési díj nettó összege 2012. január 1. napjától ezen helyiség vonatkozásában 95.673.-Ft + 27 % Áfa, együttesen 121.055Ft/hó.

167

•

Bíróságunk 2009. december 1. napjától kezdődően vette bérbe a GATELAND Ingatlanforgalmazó Kft. bérbeadótól a Dunakeszi Városi Bíróság iratai, valamint a Dunakeszi közjegyzői iratok irattári tárolására a Dunakeszi, Verseny u. 8-10. szám alatt található Irodaház épület földszintjében található 2 db egybenyíló szobából álló összesen 25 m² alapterületű üres helyiséget. A bérleti díj nagysága 2012. évben csak az ÁFA változás következtében emelkedett, jelenleg 18.288.-Ft/hó.

•

A Dunakeszi Közjegyző iratainak tárolására a Dunakeszi Városi Bíróság 2005. augusztus 1. napjától kötött bérleti szerződést a Pest Megyei Rendőr főkapitánysággal a Dunakeszi, Tábor utca 12. szám alatti ingatlanban 15 m² irattári helyiség bérletére. A bérleti díj összege 2012. évben 231.120-Ft volt.

•

A Ráckevei Városi Bíróság Ráckeve Város Önkormányzatától 48 m² raktárhelyiséget bérel jelenleg 566 Ft/m² áron 50%-os díjfizetés csökkentés mellett, a bérleti díj 2012. évben a 163.008 Ft volt.

A Budapest VI., Rózsa u. 79. szám alatti épületünk irattárából nagyszámban szorultak ki cégbírósági iratok, hogy helyt adjanak közjegyzői iratok tárolásának. 12.4. A bűnjelkezelési raktárak helyzete A Budapest Környéki Törvényszéken összesen 5 bűnjelkamra található. Egy a magasföldszinten, egy a földszinten, amely a talárszobából nyílik, kettő az alagsorban, amelyből az egyik a rabváróból nyílik, a másik pedig a garázs mellett van. Az ötödik bűnjelkamrát a pincében alakították ki, ahova egy meredek vaslépcső vezet le, ez cipekedés nélkül is, nagyon balesetveszélyes. (Ez a bűnjelkamra vizes.) A nagy mennyiségű bűnjelek, mint például a több 1000 kg mosópor, nyomdagépek, a bírósági parkoló mellett található épületben kerültek/nek elhelyezésre. A fentebb írt helyiségek közül csak a magasföldszinten található bűnjelkamra alkalmas bűnjelek átvételére, míg a többi nem. Azonban a polcrendszer, valamint a kövezet itt is elavult, nagyon balesetveszélyes. Miután bűnjelek átvételére csak a magasföldszinti bűnjelkamra alkalmas, ezért amikor megtelik, de éves rendszerességgel mindenképpen a bűnjeleket forgatni kell. Ez azt jelenti, hogy a korábbi években átvett bűnjeleket át kell pakolni más bűnjelkamrákba. Ez a bűnjelek eltűnéséhez, elkallódásához, a bűnjelek állagának romlásához is vezethet.

13. A BÍRÓSÁG INFORMATIKAI HELYZETE

168 13.1. A személyi feltételek 2012. évben az Informatikai Főosztály létszáma 16 fő volt, ebből 2 fő távozott szülés és nyugdíjazás miatt. Az informatikusok szolgálati helye a Budapest Környéki Törvényszék központi épülete (Thököly út 97-101.), 1 fő pedig a törvényszék Gazdasági Kollégiumának épületében (Rózsa utca 79.) van elhelyezve. Tevékenységüket a munkaköri leírásuk alapján végzik, mely meghatározza, hogy ki milyen programért, szervezeti egység teljes felügyeletéért felel. Minden általános informatikus felügyelete alá legalább egy Budapest területén kívüli járásbíróság tartozik, ahová szükség szerint – de hetente legalább egyszer - kijár. 2012. évben 2 fő vett részt „Hálózati adatforgalom elemző” képzésben. 13.2. Az informatikai biztonsági szabályzat érvényesülése A Budapest Környéki Törvényszék rendelkezik informatikai biztonsági szabályzattal (IBSZ), melynek megfelelően kollégáink figyelemmel kísérik a rájuk bízott szervezeti egység informatikai tevékenységét. 2012 év során informatikai biztonsági szabályzatba ütköző esemény nem történt. 13.3. Az informatikai eszközállomány A Budapest Környéki Törvényszéken és az illetékességi területén működő járásbíróságokon minden felhasználónak/tárgyalónak biztosított a működéshez/napi munkavégzéshez szükséges informatikai infrastruktúra. A mellékelt táblázat bemutatja a BKT 2012 év végi informatikai eszközállományát, illetve avultsági tendenciáit.

Budapest Környéki Törvényszék

Szerver

Munkaállomás

Nyomtató

Használatban levő saját eszközök

21

998

391

2005-ös beszerzésű vagy régebbi

7

242

170

33%

24%

43%

Avultsági mutató (%)

A törvényszék 391 asztali nyomtató mellett 106 db multifunkciós nagy teljesítményű faxolásra, szkennelésre alkalmas nyomtatót bérel.

169 2012. év informatikai eszközbeszerzései: • 37 db számítógép + monitor • 4 db számítógép + monitor • 4 db szkenner • 4 db szerver + 1 db szünetmentes • 5 db nyomtató • 2 db 24 portos switch • 28 db számítógép + monitor • 5 db Cisco 24 portos switch • 15 db nyomtató • 3 db szerver • 2 db notebook • 5 db számítógép

- OBH beszerzésű - OBH beszerzésű - OBH beszerzésű - OBH beszerzésű - BKT beszerzésű - OBH beszerzésű - BKT beszerzésű - BKT beszerzésű - BKT beszerzésű - BKT beszerzésű - BKT beszerzésű - BKT beszerzésű

2012. évben a következő informatikai selejtezések történtek: • 148 db számítógép • 125 db monitor • 53 db nyomtató • 29 db szünetmentes tápegység.

13.4. A központilag biztosított alkalmazások működése • •

•

•

• • •

Az EKG → NISZ átállás kapcsán többször volt munkaidőben internet kimaradás, a rendelkezésre állás nem volt kifogástalan. A központi helpdesk rendszerrel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az év elejéhez képest felgyorsult a reakcióidő, a felhasználói bejelentésekre hamarabb reagálnak a munkatársak. A Symantec vírusvédelmi szoftver az év folyamán egyik frissítés alkalmával a saját Novelles rendszerünk egyes elemeit letiltotta, ezért csak a gyors reagálásnak volt köszönhető, hogy nem volt komoly munkaidő kiesés. Követendő példa, hogy az OBH informatikai vezetése kikéri a törvényszéki informatikusok véleményét hardver/szoftver beszerzésekkel, fejlesztésekkel kapcsolatban. A számítógép és szerverpark elöregedése miatt fontos a 6 évnél régebbi eszközök mielőbbi lecserélése. BIR-O programmal kapcsolatban fel kell készülni a legújabb Windows platform kompatibilitására. (Windows8) A közzétételi kötelezettség teljesítésének gátja volt, hogy a régi központi honlapon az adatok közzététele lassú volt és körülményes, az új rendszer pedig még nem működik megfelelően.

13.5. Az informatikai stratégia A Budapest Környéki Törvényszék informatikai stratégiájának része az új rendszerek/fejlesztések

170 bevezetése, az itt dolgozó munkatársak munkakörülményeinek javítása, és a hatékonyság növelése. Ennek érdekében: • A bírák otthoni munkavégzésének informatikai támogatása. • A távoli asztal használat. • A terminal szerveres megoldás bevezetése. • A járásbíróságok internetes sávszélességének bővítése. • A digitális hangrögzítés bevezetése. • A bíróságok által ingyenesen felajánlott szoftverek bevezetése. (Útiköltség számítás, ügyfeleknek „PDF” küldés, szabadság-nyilvántartás stb..)

13.6. A saját alkalmazások A Budapest Környéki Törvényszéken 2012. év folyamán az informatikai eszközök nyilvántartására (INFESZ) készült saját alkalmazás. Ez a program lehetővé teszi • a naprakész eszköznyilvántartást, • statisztikák készítését, • egyéni lekérdezések létrehozását MySql adatbázisból. 13.7. Részvétel a központi informatikai fejlesztésekben Központi fejlesztésekben a törvényszék informatikusai 2012. évben nem vettek részt. 13.8. Informatikai képzések Az év folyamán 2 fı vett részt hálózati adatforgalom elemzı képzésben. 14. A BÍRÓSÁG PÉNZÜGYI HELYZETE, GAZDÁLKODÁSA

14.1. A tárgyévi költségvetési előirányzat A Budapest Környéki Törvényszék 2012. évi gazdálkodásának kiemelt előirányzatait, valamint a tényleges teljesítést, továbbá a 2013. évi elemi költségvetés főbb kiadási irányszámait az alábbi összefoglaló táblázat szemlélteti.

171 Adatok eFt-ban 2011. év Előirányzat megnevezése

2012. év

2013. év Előirányzatmódosítás Eredeti Módosított előirányzat teljesítés előirányzat Kormány Felügyeleti Intézményi előirányzat szervi 3 846 937 4 277 194 56 432 112 462 -169 999 4 276 089 4 238 100 4 265 000

Teljesítés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális Dologi jellegű kiadások Pénzeszközátadás, támogatásértékű kiadások, Intézményi beruházások Felújítások Központi beruházások Kiadások összesen Intézményi működési bevételek Pénzeszközátvétel, támogatásértékű bevétel, Felhalmozási bevételek Saját bevételek összesen Irányító szervtől kapott Előző évi előirányzatmaradvány igénybevétele Bevételek összesen Éves maradvány

977 692

1 058 844

15 237

39 294

6 536

1 119 911 1 087 525 1 049 000

1 581 720

949 700

0

392 200

222 757

1 564 657 1 563 428 1 322 000

0

0

0

0

0

0

0

0

10 580 15 768 11 500

73 800 0 0

0 0 0

9 764 450 0

38 598 7 916 0

122 162 8 366 0

52 853 8 352 0

94 800 0 0

6 444 197

6 359 538

71 669

554 170

105 808

575 995

181 000

0

50 000

0

231 000

229 056

194 400

4 800

4 908

0

12 877

0

0

0

4 800

0 588 872 5 925 601

0 181 000 6 178 538

0 0 71 669

0 50 000 504 170

0 4 800

30 732

0

0

0

101 008

6 545 205

6 359 538

71 669

554 170

105 808

101 008

0

7 091 185 6 950 258 6 730 800

0 0 0 235 800 233 964 194 400 6 754 377 6 754 377 6 536 400 101 008

101 008

0

7 091 185 7 089 349 6 730 800 0

139 091

Intézményünk részére az irányító szerv 2012. évi eredeti költségvetési előirányzatként 6.359,5 millió Ft összeget biztosított. A 2012. évi eredeti előirányzat 1,3 % százalékkal volt alacsonyabb, mint a 2011. évi teljesítés annak ellenére, hogy a 2012. évi eredeti előirányzat már tartalmazta és fedezetet nyújtott a bírói alapilletmény változásából adódó rendszeres személyi kiadások növekményére, valamint a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2012. évi kötelező előresorolásának összegére. A dologi kiadások esetében azonban a 2012. évi költségvetés eredeti előirányzata az előző évi teljesítés mindössze 60 %-ának fedezetét tartalmazta. Az évről évre csökkenő, jellemzően előző évi tényleges kiadásoknál alacsonyabb szinten történő adott évi eredeti előirányzat nem fedezi a reálszinten számított kiadásokat, melynek következtében az intézmény 2012. év második félévében is likviditási nehézségekkel gazdálkodott. A 2012. évi előirányzat az évközi módosítások következtében – melyek részletei a kiemelt előirányzatoknál szerepelnek - jelentősen emelkedett. Ezzel a 2012. évi módosított előirányzat 7.091,2 millió forintra növekedett, mellyel szemben a teljesítés 6.950,3 millió Ft összegben realizálódott. Az előirányzat módosítások hatáskörönként részletezve az alábbiak: Kormány hatáskörben került sor a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja és járulékai tekintetében, összességében 71,7 millió Ft költségvetési támogatás biztosítására. Fejezeti hatáskörben előirányzat módosítást kapott a Törvényszék, év közben összességében 554,2 millió Ft, melyből; • A várható dologi hiány finanszírozására, a pénzügyi helyzet rendezésére 318,6 millió Ft, • 1 fő bírói, valamint 28 fő titkári álláshely rendszeresítés valósult meg, melynek

172

• • • • • • • •

•

járulékokkal növelt vonzata 83,1 millió Ft, Bankszámla költségtérítés kifizetésére 57,5 millió Ft, Korábbi ügyhátralék-feldolgozásra kapott dologi kiadások fedezetére, helyiségbérlet kiadás fedezeteként 25,3 millió Ft dologi előirányzat, Címzetes törvényszéki bíró címadományozással összefüggésben 9,4 millió Ft, Felújításra 450 eFt-ot, Ráckevei Bíróság helyiségbérletére 280 eFt, Munkacsoportokban történő közreműködés elismeréseként 1,5 millió Ft, Beruházási kiadás előirányzataként, a Váci VB fűtéskorszerűsítés Ügyészségi ellentételezéseként 1,1 millió Ft, míg Jubileumi jutalom kifizetésére 6,7 millió Ft előirányzat átcsoportosítás valósult meg fejezeti hatáskörben az év során. Az intézménynél keletkező, bevételi többlet felhasználásának irányítószervi hatáskörű engedélye alapján történt előirányzat módosítás 50 millió Ft volt.

Intézményi saját hatáskörben előirányzat módosításra 105,8 millió Ft tekintetében történt. • Az intézmény 2011. évi maradvány összege vonatkozásában 101,0 millió Ft, valamint • 2011. évi maradványként jelentkezett a feladatfinanszírozás keretében biztosított 4,8 millió Ft beruházási keret összeg. Ezen túlmenően az intézmény a kiemelt előirányzatok között hajtott végre 178 millió Ft előirányzat átcsoportosítást a dologi kiadások pénzügyi finanszírozása érdekében a személyi kiadások terhére. Növeli az éves előirányzatot a 2011. évről áthúzódó személyi kiadás maradványa, ezért személyi kiadások intézményi előirányzat módosításaként 170 millió Ft-os csökkenés látható egyenlegként. A fent leírtak következtében 2012. év végére a tényleges kiadások az előző évitől 7,9 %-kal magasabb szinten teljesültek, mely egyértelműen a személyi kiadások emelkedésének, a bírói alapilletmény 10 %-os növekedésének következménye, miután a dologi kiadások 2012. évi tényleges szintje az előző évi teljesítés alatt maradt. Az intézmény 2012. év végén • a felügyeleti szerv részéről végrehajtott forrásátcsoportosítás révén, • pótelőirányzat biztosításával, valamint • a zárolt személyi kiadások átcsoportosításával, • saját hatáskörben megvalósított személyi juttatások dologi kiadások javára történő előirányzatának rendezésével, továbbá • jelentős bevételi többletének a dologi kiadásokra történő átcsoportosításával és felhasználásával kiadásait teljesíteni tudta, az alaptevékenységét maradéktalanul ellátta. A forrásokkal körültekintően gazdálkodott, azok felhasználását hatékonyan biztosította.

A 2013. évi költségvetés A 2013. évi költségvetés keretszámait a 2012. évi várható tényleges kiadások alapján, a személyi jellegű kiadások esetében figyelemmel az un. kulcsszámos adatszolgáltatás adataira alapozva - mely tartalmazta a 2013. évi besorolási bérek alapján kimutatott rendszeres juttatást-, biztosították az

173 intézmények részére. A 2013. évi létszámban nem tervezhető és a személyi juttatások előirányzatában sem vehető számításba az un. ügyhátralék feldolgozásra korábban rendelkezésünkre álló 25 fő ideiglenes létszám és annak juttatásai.

Ennek értelmében a 2013. évre vonatkozóan a felügyeleti szerv a Budapest Környéki Törvényszék • létszámát 940 főben, • a rendszeres személyi juttatások előirányzatát, összhangban a kulcsszámos adatszolgáltatással 3.784 millió Ft összegben biztosította. Összességében a személyi jellegű kiadásokat 4.265.000 eFt keretösszegben határozta meg az Országos Bírósági Hivatal. A járulékköteles kifizetésekhez arányosan 27 % szociális hozzájárulási adó előirányzatát biztosítja a Törvényszék részére. Ezzel 1.049 millió Ft eredeti előirányzat áll rendelkezésre a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó címén. A dologi kiadások tekintetében 1.322.00 eFt előirányzatot határozott meg 2013. évre előzetesen a Hivatal, mely a 2012. évi tényleges dologi kiadások 85 %-a. A Törvényszék által benyújtott dologi kiadások 2013. éves szükségletét (1734,9 millió Ft) a felügyeleti szerv nem tudta biztosítani. Intézményi beruházások előirányzatára • a Ceglédi Városi Bíróság épület rekonstrukciójához 90,3 millió Ft-ot, valamint • kisebb tárgyévi beszerzések forrásaként 4,5 millió Ft-ot kapott intézményünk. A fenti összegek mellett 2013. évre a bevételi előirányzat 194,4 millió Ft. 14.2. A kiadások

I ntézményi beruházások; 52 853

Felújítások; 8 352

Dologi jellegű kiadások; 1 563 428 Munkaadókat terhelő járulékok és SZOCHO ; 1 087 525

2012. év tényleges kiadások

Személyi jellegű juttatások; 4 238 100

Adatok ezer Ft-ban

174

A 2012. évi kiadások összetételét vizsgálva a személyi kiadások jelentik az összes kiadások 61 %át, míg a munkaadókat terhelő járulékokkal és szociális hozzájárulási adóval együttesen számított értéke a teljes ráfordítások 76,6 %-át teszi ki, melyben az évek között számottevő arányeltolódás nem figyelhető meg. A kiadások alakulásának okai és annak magyarázata a kiemelt előirányzatoknál szerepel részletesen.

14.2.1. A személyi juttatások

Adatok: eFt-ban

Előirányzat megnevezése

2011. év Teljesítés

Rendszeres személyi juttatások Nem rendszeres személyi juttatások Külső személyi juttatások

Személyi juttatások összesen

Eredeti előirányzat

2012. év M ódosított előirányzat

teljesítés

% 2012/2011

2013. év előirányzat

% 2013/2012

3 279 269

3 903 376

3 569 579

3 541 095

108%

3 784 000

107%

389 958

294 450

521 331

513 808

132%

385 000

75%

177 710

79 368

185 179

183 197

103%

96 000

52%

3 846 937

4 277 194

4 276 089

4 238 100

110%

4 265 000

101%

Létszám alakulása A Budapest Környéki Törvényszék költségvetési engedélyezett létszáma 2012. év elején 911 fő volt. A létszám 2012. év közben, 1 fő bírói és további 28 fő titkári állással növekedett. Intézményünk engedélyezett létszáma ezzel 2012. december 31-én 940 fő volt, a tényleges betöltött létszám 927 fő, így az üres álláshelyek száma 13 fő.

A Törvényszék munkajogi állományi létszáma (intézménynél adott időpontban jogviszonyban munkaviszonyban állók) a titkári létszámfejlesztés hatására 2012. év végére 3%-kal emelkedett.

175

Az átlagos statisztikai létszám 1% pontos csökkenését • a nyugállományba vonuló 45 fő, az átlagos statisztikai létszámban a felmentési időre már nem számított munkavállalók, valamint • az év közben betöltetlen álláshelyek nagyobb aránya indokolja. (munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, a munkából meghatározott okok miatt távollevők kivételével, mint pl. GYES, felmentett munkavállaló, 30 naptól tartósan távollévő stb.). Engedélyezett létszámként a korábban (2009-2011. években) ügyhátralék-feldolgozásra ideiglenesen rendszeresített 25 fő létszámot nem szerepeltetjük az adatszolgáltatásokban. A 25 fő létszám foglalkoztatását 2012. évben a felügyeleti szerv a bérmegtakarítás terhére engedélyezte. A Törvényszék 2012. év során több hónapon keresztül jelentős üres álláshellyel rendelkezett (júliusban 53 fő), melynek eredményeként a képződött bérmegtakarítást részben külső személyi juttatásokra, részben a dologi kiadások finanszírozására felhasználható volt.

14.2.1.1. Rendszeres személyi juttatások A kiemelt előirányzatokon belül a rendszeres személyi kiadások 2012. évi • eredeti előirányzata 3.903,4 millió Ft volt, • a módosított előirányzat 3569,6 millió Ft, • míg a tényleges teljesítés 3541,1 millió Ft lett. A rendszeres személyi juttatások tényleges teljesítésének összege 2012. évben • az előző évhez viszonyítva 8%-kal magasabb, mely • a bírói alapilletmény emelkedése miatt jelentkező kereset növekedésből, valamint • a kötelező előresorolás növekményeként adódik, • a 2012. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva azonban, 9 %-kal alacsonyabb mértékben teljesült. Költségvetés Engedélyezett Költségvetési eredeti rendszeres Engedélyezett személyi létszám juttatás

Tényleges teljesítés XII. 31. Egy főre jutó rendszeres Engedélyezett személyi létszám 2012. juttatás/fő/eFt XII. 31-én /hó

Átlagos statisztikai állományi létszám

Rendszeres személyi juttatások módosított előirányzata

Egy főre jutó Rendszeres rendszeres személyi személyi juttatások juttatás kiadása fő/eFt/hó tényleges (eFt)

2011. év

906

3 447 957

317,1

911

898

3 293 874

3 279 269

304,3

2012. év

911

3 903 376

357,1

940

886

3 569 579

3 541 095

333,1

2013. év

940

3 784 000

335,5

A rendszeres személyi kiadások előirányzatának évközi csökkenése adódik • a dologi kiadások forrás hiánya miatt történő 178 millió Ft-os előirányzat átcsoportosításból, • a külső személyi kiadásoknál, a számfejtős szakértői díjak kifizetésénél és a felmentési bérek okán jelentkező, a személyi kiadásokon belüli forrásátcsoportosításból, valamint • a nem rendszeres személyi kiadásoknál fellépő előirányzat hiány miatti átcsoportosításból.

176 A tényleges teljesítés összegét továbbá nagymértékben befolyásolta az évközi üres álláshelyek aránya is, mely révén 2012. évben is számottevő bérmegtakarítás képződött. Az üres álláshelyek aránya az átlagos statisztikai létszámban is megmutatkozik, mely 5,7 %-kal az engedélyezett létszámkeret alatt maradt. A rendszeres személyi kiadások előirányzatát az év elején történt bírói alapilletmény 10%-kal emelése, valamint a kötelező előresorolás, az évközi 28 fős titkári létszámfejlesztésre adott előirányzat, és további 1 fő bírói létszámfejlesztés előirányzata emelte. A fentiekben leírtak - az előző évhez mért jelentős előirányzat emelkedés ellenére is összességében 334 millió Ft-tal csökkentették a rendszeres kiadások 2012. évi módosított előirányzatát. 2011. év tény Állománycsoport Megyei bíró Helyi bíró Titkár-fogalmazó Felsőfokú tisztviselő Középfokú tisztviselő Fizikai Részidős Törvényszék összesen

2012. év tény

109 139

Rendszeres személyi juttatás eFt 857 071 924 454

74

207 857

234,073

79

99

368 436

310,131

398 70

829 115 80 836

173,600 96,233

létszám

átlagbér eFt/hó 655,253 554,229

Rendszeres létszám személyi juttatás eFt 100 876 722 143 1 039 670

2013. év költségvetés átlagbér %, 2012/2011

730,602 605,868

111,5% 109,3%

Rendszeres személyi juttatás eFt 79 697 380 172 1 210 864

247 836

261,430

111,7%

114

400 489

292,755

98

399 425

339,647

109,5%

111

469 462

352,449

391 67

883 699 82 872

188,342 103,075

108,5%

391 73

912 771 93 034

194,538 106,203

940

3 784 000

335,461

átlagbér eFt/hó

107,1%

9

11 500

106,481

8

10 871

113,240

106,3%

898,00

3 279 269

304,312

886

3 541 095

333,060

109,4%

létszám

átlagbér eFt/hó 735,633 586,659

2012. évben, az átlagkeresetek alakulása mutatja az előirányzatnál is megfigyelhető arányokat, mely főként a bírói alapilletmény 10 %-os növekedése révén emelkedett, átlagosan 9 %-kal. A megyei és helyi bírói állománycsoportoknál az átlagkeresetekben az összetétel változás, a létszámmozgás és a kötelező előresorolás hatása is megmutatkozik. A titkárok és a fogalmazók átlagkeresete, az évközi jelentős létszámfejlesztés, valamint az összetétel változás és a magasabb fizetési kategória felé történő eltolódás, illetve az évközi átminősítések (fogalmazó-titkár) hatásából adódóan, ebben az állománycsoportban a legmagasabb arányban emelkedett. A középfokú és a felsőfokú tisztviselők átlagkeresete, a bírói alapilletmény 10 %-os emelése ellenére - ehhez viszonyítva-, átlagosan csökkent. Ezekben az állománycsoportokban az arányeltolódás egyértelműen a korosztályi változás hatását mutatja, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatás az alacsonyabb illetményűek alkalmazása irányába tolódott el. 14.2.1.2. Nem rendszeres személyi juttatások A nem rendszeres személyi kiadások 2012. évi • eredeti előirányzata 294,5 millió Ft volt, • a módosított előirányzat 521,3 millió Ft-ra emelkedett, • a teljesítés 513,8 millió Ft-on realizálódott, melynek okai részletesen az alábbiak.

177 A munkavégzéshez kapcsolódó juttatások között kell elszámolni a 1133/2012. (IV. 26.) Korm. Határozat alapján a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjának kiadásait, melynek éves kiadása intézményünknél 53,2 millió Ft (valamint 15,2 millió Ft járulék) volt. Erre kormány hatáskörben biztosítottak évközi előirányzat módosítással forrást. A teljesítményhez kötött jutalmak, a törvényi kötelezettségből adódó kötelezően fizetendő, jellemzően kirendeléssel összefüggő, valamint az oktatási, szaktanácsadási, egyéb többletmunkavégzéssel függnek össze. A készenlét, túlóra, helyettesítés, instruktori díjak költsége, egyéb munkavégzéshez kapcsolódó kiadások együttes összege 2012. évben, 63 millió Ft volt. A jubileumi jutalomra tervezetten 94,3 millió Ft keret állt rendelkezésre, tényleges összege 142,6 millió Ft lett, melynek emelkedését, az évközben a bírákat érintő, és az igazságügyi alkalmazottak esetében, főként a 40 éves szolgálati viszonyt elérő, „előrehozott” nyugdíjba vonulás többletkifizetése okozta. Az intézménynél foglalkoztatottak 2012. évben bruttó 200.000 Ft cafetéria juttatást kaptak, melyre az eredeti előirányzat rendelkezésre állt, ennek nettó módon számított összege a nem rendszeres kiadások között szerepel, a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó a dologi kiadásokat terheli, a kapcsolódó EHO-t a járulékok között kell elszámolni. A cafetéria kifizetés együttesen ténylegesen, bruttó 177,9 millió Ft-ra teljesült, melynek felhasználási módjait az alábbi táblázat tartalmazza: Cafetéria felhasználás (Adatok eFt-ban)

SZÉP kártya -szálláshelyszogáltatás SZÉP kártya -Vendéglátás kiadás SZÉP kártya -Szabadidő kiadás Iskolakezdési támogatás Közlekedési költségtérítés-helyi bérlet Erzsébet utalvány Összesen

2012. évi tény nettó

bruttó

18 721 35 358 13 972 6 066 16 753 44 962

24 513 46 298 18 295 7 943 21 937 58 873

135 831

177 858

Mintegy 71,9 millió Ft kiadás jelentkezik a közlekedési költségtérítés soron, mely főként a környező településekről munkába járó bírák és igazságügyi alkalmazottak költségtérítésének jogszabályban előírt vállalása miatt adódott, melyre az eredeti előirányzat nem biztosított fedezetet. A felügyeleti szerv a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére a bankkártya költségtérítés kifizetés fedezeteként szociális hozzájárulási adóval növelten bruttó 57,5 millió Ft-ot biztosított, ennek nettó értéke a nem rendszeres kiadások között 29,9 millió volt. A nem rendszeres kiadásokon belül az eredeti előirányzattal nem fedezett egyéb személyi juttatások (egyéb sajátos juttatások, betegszabadság, napidíj, szociális jellegű juttatások stb.) kifizetésére a rendszeres személyi juttatásokon jelentkező megtakarítás előirányzata nyújtott fedezetet.

178 14.2.1.3. Külső személyi juttatások A külső személyi juttatás eredeti előirányzatával (79,4 millió Ft-tal) szemben, +131 %-kal magasabb 2012. évben a ténylegesen felmerült külső személyi kiadásként jelentkező 183,2 millió Ft kifizetésére forrásul a rendszeres személyi juttatásból származó megtakarítás szolgált. A külső személyi juttatásokra rendelkezésünkre bocsátott előirányzat, hosszú ideje az éves ráfordítások 50 %-át sem fedezi. Jelentős, évről-évre növekvő az adószámmal rendelkező magánszemély, nem egyéni vállalkozó szakértői kifizetések aránya, a tanúdíjak összege, továbbá az ülnöki díjak költsége. Az előzőekben kiemelt, ténylegesen felmerült alanyi jogú kifizetések és a külső személyi jellegű kiadások között elszámolt • 71,2 millió Ft összegű szakértői díjakat, • 37,3 millió Ft összegű ülnökök tiszteletdíjak, • 23,2 millió Ft összegű tanuk költségtérítése, az eredeti előirányzaton felüli tételeit saját hatáskörben végzett előirányzat átcsoportosítással, a rendszeres bérmegtakarításból kellett finanszírozni. Jelentős összeg, 43,3 millió Ft volt a nyugállományba vonulás miatt felmerülő felmentési átlagbér különbözet összege, mely a felmentett munkavállalók részére kifizetett járandóság összegét takarja. Ez 45 főt érintett 2012. évben. 14.2.1.4. Munkaadókat terhelő járulékok. A Budapest Környéki Törvényszék • az eredeti 1.058,8 millió Ft előirányzatból, valamint • az évközi személyi kiadásokkal összefüggő járulékokra biztosított előirányzatból és • a bevételi többletből történő átcsoportosítással teljesíteni tudta a társadalombiztosítási kötelezettségeit, mely ténylegesen 1087,5 millió Ft volt. Az előző évhez mérten számított 110 millió Ft emelkedés a bírói alapilletménnyel összefüggő rendszeres személyi juttatások emelkedésének 27 %-os járulék vonzataként adódik. 14.2.2. Dologi kiadások 2011. évi teljesítés Készletbeszerzések Szolgáltatási kiadások Különféle dologi kiadások Egyéb folyó kiadások Dologi kiadások összesen

2012. évi eredeti előirányzat

2012. évi módosított előirányzat

2012. évi tényleges teljesítés

104 793

35 799

77 276

77 274

1 145 622

704 978

1 162 474

1 162 425

248 209

149 030

251 612

251 612

83 096

59 893

73 295

72 117

1 581 720

949 700

1 564 657

1 563 428

179 A Budapest Környéki Törvényszék 2012. évben a felmerülő dologi kiadásokra 949,7 millió Ft eredeti előirányzatot kapott, mely 65%-kal, 613,7 millió Ft-tal magasabb szinten, 1.563,4 millió Ft összegben realizálódott. A 2012. évi teljesítés az előző évi mértéket nem éri el, melyet reálértéken vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az inflációs hatásokat sikerült az intézménynek kigazdálkodnia. Az év végéig beérkező szállítói állomány kifizetése megtörtént. A dologi előirányzat hiányának ellensúlyozására, a fizetőképesség megőrzése, a fizetési kötelezettségeink határidőben történő kiegyenlítése érdekében 2012. évben a rendszeres személyi kiadásokból kellett átcsoportosítani összességében 178 millió Ft-ot a dologi kiadások javára. Továbbá a realizált bevétel előirányzatán felüli döntő többletét 41 millió Ft-ot a dologi kiadásokra használtuk fel. A felügyeleti szerv 318,6 millió Ft összegben pótelőirányzatot biztosított november hónapban a felmerült dologi hiány finanszírozása érdekében, mellyel a felmerülő kiadásokat, egyes esetekben a több hónapja lejárt határidejű szállítói állományt teljes mértékben finanszírozni tudtuk. A Budapest Környéki Törvényszék pénzügyi helyzetét 2012. év II. félévtől szinte folyamatos likviditási hiány jellemezte, hasonlóan az előző évekhez. Elsősorban a dologi kiadások teljesítésében mutatkozott - május hónaptól kezdődően - az egyre növekvő arányban jelentkező adósságállomány. A június hónaptól a szállítói állomány minden hónapban meghaladta a 100 millió Ft-ot. A fizetési kötelezettség október hónapban megközelítette a 200 millió Ft-ot, melyből a lejárt tartozás állomány október hónapban 114,5 millió Ft volt, azon belül 50 millió Ft-ot tett ki a 30 és 60 napon túli, lejárt fizetési kötelezettség állománya. A szakértői számlaállomány esetében több hónapos késedelmes kifizetés volt jellemző. A beszerzéseket, olyan jellegű kiadásokat elhalasztottuk, mely nem a baleset, életveszély elhárítást, munkabiztonságot szolgálta. A dologi kiadások alakulását főcsoportonként vizsgálva, az alábbiakat emeljük ki. 1. A készletek kiadásai évről évre csökkennek, a 2012. évi kifizetés összege hosszú évek óta a legalacsonyabb, 77,3 millió Ft, mely a 2005. évi szintet sem éri el, ami 93,9 millió Ft volt. Jelentős a csökkenés az elmúlt évekhez képest az irodaszer, irodai papír és nyomtatvány beszerzéseknél, a könyv, folyóirat, közlöny vásárlásainál figyelhető meg. 2012. évben a titkári álláshelyek létesítésével összefüggésben az első felszerelésként felmerülő kisértékű tárgyi eszközök beszerzése említhető meg, mely irodatechnikai, számítástechnikai és bútorbeszerzést takarja összességében 21 millió Ft értékben. Az egyéb készletbeszerzés kiadása a szokásos költséggazdálkodást szem előtt tartva valósult meg.

működésnek

megfelelő,

takarékos

Csökkenő mértékben került sor az elmúlt években készlet beszerzésre, fenntartási anyagokra, kisértékű tárgyi eszközök beszerzésére, továbbá csökkent a tisztítószer, egyéb irodai, berendezési tárgy, irodaszer beszerzése is. Korlátozott továbbá a karbantartási munkákra fordított kiadás összege.

180

2. A szolgáltatási kiadások összege 1.162,5 millió Ft 2012. évben, az előző évhez mérten mindössze 1%-kal emelkedett, mely nem éri el a KSH által közzétett 2012. évre hivatalos előző évi 3,9 % infláció mértékét, ami ugyancsak azt mutatja, hogy 2012. évben is az előző évi teljesítés alatt maradt reálértéken a szolgáltatási kiadások alakulása. •

A szolgáltatási kiadásokból jelentős tétel a postaköltség 243 millió Ft összege, az előző évitől mindössze 2,4 millió Ft-tal több. A postai szolgáltatások költsége 2010. évben 248,3 millió Ft-ot tett ki, így az utóbbi években nem figyelhető meg emelkedés, inkább csökkenés tapasztalható, mely összefügg az ítélkezési tevékenységgel.

•

A szakértői díjak 162,7 millió Ft-ot tettek ki 2012. évben, mely az előző évitől 2,2 %kal magasabb. Ebből az intézeti szakértői díjkifizetés 57,5 millió Ft, mely előző évitől 3 millió Ft-tal alacsonyabb, míg a bírósági eljárásban közreműködő „un. számlás” szakértői díjkifizetés 105,2 millió Ft, az előző évihez hasonló (106,3 millió forint).

•

A védői díjak összege 2012. évben 87,3 millió Ft-ot tett ki, ami 2011. évhez mérten 5 %-kal nőtt.

•

A közüzemi díjak a gázenergia, a villamos energia és a víz és csatornadíjak 2012. éves kiadása összesen 109,8 millió Ft, melyből az előző évhez mérten a gázenergia 72,9 millió Ft-os szolgáltatási díjánál figyelhető meg jelentős, 20 %-os emelkedés.

•

A Törvényszék épületeket bérel egyes járásbíróságok (Nagykőrös, Ráckeve), a Munkaügyi Bíróság, valamint a Polgári, Közigazgatási Kollégium - Polgári I. és II. fokú Szakág -, a Végrehajtók Irodája, valamint a Büntetés-végrehajtási csoport elhelyezésére. A bérleti díjak tényleges költsége 2012. évben 208,5 millió Ft volt. Az előző évhez viszonyított 4%-os növekedés oka a Ráckevéi Városi Bíróság területbérletének emelkedése is, azonban főként az inflációs hatások következménye.

•

Az ingatlanok őrzés-védelmével kapcsolatos kiadások 2012 évi összege 149,9 millió Ft, mely az előző évitől 5 %-ponttal magasabb.

•

Jelentős továbbá a szolgáltatási kiadások között a takarítás költsége, ami 36,1 millió Ft volt, ugyanakkor csökkent az előző évekhez (2011. évben 40 millió Ft, 2010. évben 43,1 millió Ft) viszonyítva, miután a takarítási kiadásokat bizonyos körben korlátoztuk.

•

A költségeket a karbantartási és kisjavítási szolgáltatások visszaszorításával is igyekszünk mérsékelni, mely 2012. évben 11,9 millió Ft volt, ami az előző évekhez mérten jelentős csökkenés. A karbantartási költség ugyanis 2011. évben 15,6 millió, 2010. évben 20,7 millió Ft, de 2006. évben például 27,9 millió Ft-ot tett ki.

•

A kommunikációs kiadások összege 33,8 millió Ft az alközpont szolgáltatás miatt jelentős 2012. évben is.

3. A különféle dologi kiadások 2012. évi 251,6 millió Ft-os összegéből 96 % az általános forgalmi adó kiadásokat takarja.

181 Az ÁFA kiadás összege 2011. évben 233 millió Ft-ot volt, 2012. évben 242,2 millió Ft-ot tett ki, ami 4 %-kal magasabb az előző évitől, mely főként a 2012. év január 1-től érvényes 27 %-os Áfa kulcs bevezetésének a következménye. 4. Az egyéb folyó kiadások összege 72,1 millió Ft. Ebből a cafetéria juttatás elemek után fizetett munkáltatói személyi jövedelemadó 26,2 millió Ft, a foglalkoztatott létszám után meghatározott mértékben fizetendő 2010. január 1-től 964.500 forintra emelkedő fejkvóta hatására a rehabilitációs hozzájárulás kiadása 42,7 millió Ft.

14.2.3. Felhalmozási kiadások Beruházás A beruházási kiadások 2012. évi előirányzata 122,2 millió Ft volt, míg a teljesítés 52,9 millió Ft lett, a maradvány összege 69,3 millió Ft. A beruházási kiadásokra 2012. évben eredeti előirányzatként 69,3 millió Ft összegben biztosított forrást a felügyeleti szerv a Ceglédi Városi Bíróság épülete rekonstrukciójának kivitelezési munkáira. A közbeszerzési eljárás 2012. évben megindult, az építési-kivitelezési munkákra vonatkozó szerződéskötés várhatóan 2013. I. negyedévében zárul, ezért jelenik meg maradványként a 69,3 millió Ft 2012. évben. Továbbá eredeti előirányzatként 2012. évben is 4,5 millió Ft keret állt rendelkezésünkre a kisösszegű beruházási munkákra. Ebből • kisebb összegű eszközbeszerzésre, • fűtési rendszer szabályzó cseréjére, • mozgásérzékelő beszerzésére, • klíma beszerzésre, • hómaró beszerzésére, • végpont kiépítésére került sor. Intézményi beruházási kiadások 2011. évi maradvány összege 33,8 millió Ft volt. Ebből a rendkívül elavult számítógéppark cseréje valósult meg (190 db számítógép és 2 db szerver) 25,3 millió Ft értékben. A fennmaradó összeg (8,3 millió Ft) a Rózsa utca 79. épület gázkazán cseréjének beruházási költségét, míg 0,2 millió Ft a Dunakeszi Járásbíróság elnöki irodájának leválasztását, kialakítását fedezte. A 2011. évről maradványként jelentkezett - a Ceglédi Városi Bíróság épületének beruházási munkáival összefüggésben - a parkolóhelyek megváltásának beruházási összege 4,8 millió Ft összegben, melyet 2012. évben a Ceglédi Város Önkormányzata részére átutaltunk. 2012. év során a 28 fős titkári létszámfejlesztés kapcsán az első felszerelés forrásaként 8,4 millió Ft előirányzat átcsoportosítás valósult meg fejezeti hatáskörben, melyet számítógép, valamint szerver beszerzésre fordított a Törvényszék. Beruházási forrásként szolgált továbbá, hogy a korábban a Váci Városi Bíróság fűtési rendszerével megvalósuló beruházást az Ügyészség 2012. évben ellentételezte 1,1 millió Ft összegben.

182

Felújítás A felújítási kiadás eredeti előirányzata nem volt 2012. évben, az évközi módosítások következtében az előirányzat mindössze 8,4 millió Ft lett és ebben az összegben realizálódott. Az előző évről áthúzódó felújítás maradványa 7.915,7 eFt, melyből a következő fejújítási munkák teljesültek: Váci Járásbíróság fűtéskorszerűsítés II. ütem Rózsa utcai épület tetőfelújítás Rózsa utca 79. szám épület elektromos hálózat felújítása Rózsa utca 79. szám épülete kazánház elemcseréje

5.245,6 eFt 1.536,3 eFt 75,0 eFt 1.058,8 eFt.

Év közben összességében 450 eFt összegben a felügyeleti szerv biztosított forrást • a Dunakeszi Városi Bíróság beázás megszüntetése miatti felújítására 279,8 eFt összegben, valamint • a Ceglédi Városi Bíróság épületének tető felújítására a 156,8 eFt összegben. 14.2.4. Központi pályázati fejlesztésekből vagy saját pályázati forrásból megvalósuló eszközbővülés A Budapest Környéki Törvényszék 2012. évben központi forrásból beruházási fejlesztést nem valósított meg és Európai Uniós támogatásértékű bevétellel sem számolt. 14.3. A bevételek

14.3.1. Működési bevételek A Budapest Környéki Törvényszék összes működési bevételének összege 2012. évben, 229,1 millió Ft volt, mely az előző évekkel nem összehasonlítható, mivel a központi költségvetés bevételét képezi 2012. évtől kezdődően a bírságból származó bevételek összege. Intézményünknél az összes bevétel több mint 60 %-át a bírságból származó pénzbüntetési jellegű bevételek adták, melyeket 2012. évtől a Magyar Államkincstár részére kell átutalni. 2011. év tény B e vé te le k alakulás a Közhatalmi bevételek Bírságból származó bevételek Intézményi műk kapcs egyéb bevétel intézményi sajátos bevételek Tovább számlázott közvetített szolgáltatások Egyéb, ÁFA visszatérülések Inté zmé nyi M űködé s i be vé te le k

2012. év eredeti előirányzat

91111 91113 912 913

175 835 356 549 20 380 15 182

0 8 000 167000

914 919

6 070 1 979 575 995

5 000 1 000 181 000

2012. év módosított 2012. év tény előirányzat 187 000 187 979 0 0 21 000 23 192 17000 9 030 5 000 1 000 231 000

6 363 2 492 229 056

183

A fent leírtakat következtében az intézmény működési bevételeinek döntő hányadát a közhatalmi bevételek adják 82%-ban, melyek2012. évben 188 millió Ft összegben teljesültek. Ebből • a bűnügyi költség bevétele 145,7 millió Ft-ot, • a végrehajtással kapcsolatos bevételek 21,8 millió Ft-ot, • az állam által előlegezett költség bevétele 19 millió Ft-ot tett ki. A bevételeink alakulására továbbra is jellemző a részletfizetési kérelmek kedvező megítélése, a méltányossági és elengedési, halasztási kérelmek benyújtása, a fizetési hajlandóság romlása, valamint a nem fizetők arányának növekedése, ami a részletfizetésen túl a bevételeink időbeli elhúzódását, illetve csökkenését is eredményezheti. Az intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevétel pl. az elkobzott bűnjelek értékesítéséből származó 5,4 millió Ft, az önálló bírósági végrehajtó bevétele. Az intézményi sajátos bevételei közé tartozó jelentősebb tétel a bérleti díjak összege, 5 millió Ft, melyek ingatlan hasznosításból származnak (büfé, könyvárusító hely, illetve mobil szolgáltató részére a tető bérbeadása, valamint néhány szolgálati lakás bérleti díja). Az alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek közé tartoznak a továbbszámlázott szolgáltatások. Ezek összege 2012. évben 6,4 millió Ft volt, mely főként hat helyi bíróságnál felmerült közüzemi szolgáltatások díjának továbbszámlázásából adódott. 14.3.2. Költségvetési támogatás

Megnevezés

2011. évi tény

2012. évi 2012. évi 2012. évi módosított eredeti tény előirányzat előirányzat millió forintban, egy tizedessel

Kiadás Bevétel Kiadás bevétel egyenlege

6 444,2 588,9 5 855,3

6 359,5 181,0 6 178,5

7 091,2 235,8 6 855,4

6 950,3 234,0 6 716,3

Irányítószervtől kapott Támogatás Előző évi előirányzat-maradvány felhasználása Tárgyévi maradvány

5 925,6

6 178,5

6 754,4

6 754,4

30,7

-

101,0

101,0

101,0

-

0,0

139,1

A költségvetési támogatás 2012. évi eredeti előirányzata az előző évhez képest 252,9 millió Fttal, 4 %-kal emelkedett ugyan, de ennek oka részben a bírságbevételek támogatással történő kiváltása, részben a bírói alapilletmény emelés fedezete miatti többlet volt. Az irányítószervtől kapott támogatás eredeti előirányzata azonban lényegesen elmarad a szükségletektől, hiszen a bírságbevétel 2011. évi összege önmagában 357 millió Ft volt, a bírói és titkári alapilletmény emelés 2012. évi hatása is megközelíti a 300 millió Ft-ot.

184 Ebből az a következtetés vonható le, hogy a támogatás lényegesen kevesebb volt a reális igénynél, mely elsősorban a dologi kiadások rendkívül alacsony eredeti előirányzatánál mutatkozott meg. A dologi kiadások 65%-át fedezte az eredeti előirányzat, a hiányzó előirányzat a dologi kiadásoknál meghaladta a 600 millió Ft-ot. A támogatás év közben 575,9 millió Ft-tal emelkedett, ebből felügyeleti szervi hatáskörben összesen 504 millió Ft-ot kapott a Törvényszék, melyből kiemelkedő a dologi kiadások évközi pótelőirányzatának 318 millió Ft-os összege, ezen túlmenően 25,3 millió Ft a bérleti kiadásokra, valamint a titkári és bírói álláshely rendszeresítésével összefüggő kiadásokra adott 83 millió Ft támogatás. A közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára 71,7 millió Ft támogatást kapott intézményünk kormányzati hatáskörben.

14.3.3. Felhalmozási bevételek Intézményünknél 2012. évben a működési bevételek mellett 4,9 millió Ft felhalmozási bevétel képződött, melyből 4,8 millió Ft a Ceglédi Városi Bíróság beruházása kapcsán már jelzett előző évről, fejezeti kezelésű előirányzatból történő, maradvány átvétel volt.

14.3.4. Előirányzat-maradvány

Adatok ezer forintban!

2012. év

Előirányzat megnevezése Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi jellegű kiadások Pénzeszközátadás, támogatásértékű kiadások, maradvány-átadás Intézményi beruházások

Eredeti előirányzat

Maradvány

Módosított előirányzat

teljesítés

4 277 194

4 276 089

4 238 100

37 989

1 058 844

1 119 911

1 087 525

32 386

949 700

1 564 657

1 563 428

1 229

0

0

0

0

73 800

122 162

52 853

69 309

Felújítások

0

8 366

8 352

14

Központi beruházások

0

0

0

0

Kiadások összesen

6 359 538

7 091 185

6 950 258

140 927

Intézményi működési bevételek Pénzeszközátvétel, támogatásértékű bevétel, maradvány-átvétel Felhalmozási bevételek

181 000

231 000

229 056

-1 944

0

4 800

4 908

108

0

0

0

0

Saját bevételek összesen

181 000

235 800

233 964

-1 836

6 178 538

6 754 377

6 754 377

0

0

101 008

101 008

0

6 359 538

7 091 185

7 089 349

-1 836

0

0

139 091

139 091

Irányító szervtől kapott támogatás Előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele Bevételek összesen 2012. évi maradvány

A kiadási előirányzat 2012. évi maradványa teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt, melyet részletesen az alábbiakban szemléltetünk. Személyi juttatások maradványa

37.989.095 Ft

185 Ebből: D

• ecemberi hóközi személyi kifizetés SZJA, EHO, valamint egyéb személyi juttatást terhelő kifizetések, tételes 30.007.388 Ft

D

• ecemberi hóközi HONOR kifizetés SZJA

1.345.711 Ft 20

• 12. évi külső vállalkozási szakértő megbízási, ülnök tisztelet díja december hóközi kifizetés után beérkezett számla 6.635.996 Ft Társadalombiztosítási, Munkaadókat terhelő járulék maradványa 32.385.582 Ft Ebből: • Decemberi hóközi bér kifizetés járulékvonzata 25.942.015 Ft • Decemberi hóközi HONOR kifizetés járulékvonzata 1.910.476 Ft • 2012. Decemberi hóközi cafetéria EHO járulék vonzata 1.242.721 Ft • 2012. évi külső vállalkozási szakértő megbízási, ülnök tisztelet díja december hóközi kifizetés után beérkezett számla járulékvonzata 3.290.370 Ft • Bevételi lemaradás (működési és felhalmozási célú egyenlege) - 1.835.722 Ft 1.454.648 Ft Dologi kiadások maradványa 2012. év december havi cafetéria ebédjegy munkáltatói SZJA Felújítás maradványa Ceglédi Bíróság rekonstrukciós beruházás maradványa Kiadási előirányzat megtakarítása összesen: Bevételi lemaradás (TBJ figyelembe véve): Előirányzat maradvány összesen:

1.229.328 Ft 1.229.328 Ft 13.712 Ft 69.309.199 Ft 140.926.916 Ft -1.835.722 Ft 139.091.194 Ft

14.4. A követelésállomány A 2012. évben a könyvviteli mérlegben kimutatott összes kinnlevőségünk (adósok) állománya 326,4 millió Ft, mely a 2011. évi beszámolóban kimutatott adósállomány (728,5 millió Ft) 44,8 %a. A jelentős csökkenést elsősorban a bírság bevételek elvonása okozta. Ezen bevételek állománya a kapcsolódó értékvesztésekkel a nullás nyilvántartási számlaosztályba került kivezetésre a 2012. évi számviteli nyitást követően. Az adósok 2012. évi korrigált nyitó állománya 1290,5 millió Ft, év végi záró állománya 1546,2

186 millió Ft volt. A kapcsolódó halmozott 986,5 millió Ft, záró állománya 1220,2 millió Ft.

értékvesztés

korrigált

nyitó

állománya

A nyitóállomány alakulását az I. számú melléklet 1. táblájában szemléltetjük. 2012. évben, 499,0 millió forint követelés került előírásra, mely a megváltozott tartalom (bírság bevételek elvonása) miatt nem hasonlítható a múlt évi beszámolóban bemutatott adathoz. Azonban megállapítható, míg 2011. évben 7311 db volt, addig 2012. évben 6921 db-ra csökkent a gazdasági hivatalhoz érkezett egységes értesítők száma, mely 5,33% visszaesést okozott. A folyamatokat vizsgálva kimutatható, hogy az egy ügyre jutó büntetés és költségtételek aránya nőtt. Törlések és behajthatatlan követelések alakulása Az igazságügyi követelések nyilvántartásából törlés jogcímen a bíróság intézkedései, végzései alapján kerülnek kivezetésre a követelések. Ezen esetek: a hatályon kívül helyező végzések esetleg adminisztrációs hiba folytán törlendő tételek, téves egységes, vagy dupla egységes értesítések kiállítása. A törölt tételek 72,9 %-os emelkedést mutatnak a 2012. év viszonylatában, amennyiben a központosított bevételek jogcímeit is figyelembe vesszük, miszerint 2011. évben 5,9 millió Ft, 2012. évben 10,2 millió követelés került összességében törlésre. Behajthatatlan követelés kivezetésére mindig egyedi minősítés alapján kerül sor. Szabályait a 249/2000. (XII.24) Korm. rendelet valamint az OIT 2011. évi 8. számú szabályzata rögzíti, mely szerint a kivezetés feltétele, ha a követelés esetében megállapítható, hogy az • kézbesíthetetlen, elévült, • társaságok esetében melyeket a cégnyilvántartásból törölték vagy a felszámoló a behajthatatlansági nyilatkozatot a rendelkezésünkre bocsátotta, • hagyaték hátrahagyása vagy jogutódok nélkül elhunytak, • adott büntetés nem örökölhető. 2012. évben adott jogcímen 3,9 millió Ft került leírásra, mely 40,9%-os csökkenést mutat a 2011. évi 6,6 millió Ft-hoz képest. A 2011. évi behajthatatlan követelés állomány magas voltát indokolja, hogy az OIT szabályzat egyértelműen rögzítette a behajthatatlansági kritériumokat, így azok értelmében a felhalmozódott behajthatatlan követelések leírásra kerültek. Értékvesztés alakulása Az értékvesztés elszámolására a késedelembe esett adósok, azaz lejárt határidejű fizetési esedékességek esetében kerül sor. A I. számú melléklet 2. táblájában bemutatott egyedi minősítési kategóriák alapján végezzük minden negyedévben az értékvesztés és visszaírás elszámolását. Az értékvesztéshez alkalmazott tapasztalati mutatókat az OBH-nak megküldött intézményi mutatókból képzett fejezeti szintű kulcsok alapján képzik. A mellékletben közölt tapasztalati mutatók minden egyes státuszban igen magas értéket mutatnak,

187 mely abban a hátralékos vagy adós állapotban a megtérülés igen alacsony voltát prognosztizálja. A behajtás érdekében tett intézkedések, javaslatok A behajtási anomáliák évek óta a gazdaságban tapasztalható stagnálással valamint recesszióval magyarázhatóak. A munkahelyek megszűnése az amúgy is többszörösen hátrányos helyzetű családokat érinti elsősorban, azaz az alacsony kvalitású adósok körében a legnagyobb volumenű. A fizetésképtelenné vált, esetleg teljes anyagi javaikat elvesztő adósok esetében a követelések megtérülésének várható aránya igen alacsony. Azon büntetések esetében, ahol az önkéntes teljesítés elmaradása esetén az átváltoztatási tételek lépnek életbe, az utóbbi időszakban kimutatható, hogy a letöltött büntetések és bírságok aránya megnövekedett, így ezen követelések esetében sem anyagi természetű behajtatásról beszélhetünk. A gazdasági hivatal a követelések beszedése tekintetében a rá háruló kötelezettségeinek időben és folyamatosan eleget tesz. A behajtás hatékonyságát a végrehajtási szakaszba került ügyek esetében a végrehajtási cselekmények nagyban befolyásolják. A gazdasági hivatal és a végrehajtó iroda között a napi munkakapcsolat és információáramlás a behajtás hatékonyságát kívánja megalapozni, támogatni. 14.5. A takarékossági intézkedések A Budapest Környéki Törvényszék gazdálkodására évek óta jellemző a dologi kiadások alulfinanszírozottsága, ezért intézményünk fokozottan visszafogja készletbeszerzéseit és bizonyos szolgáltatásokat is korlátozottan vesz igénybe. •

• • • • • •

•

Csökkenő mértékben a beszerzés az elmúlt években; a tisztítószerek, kisértékű tárgyi eszközök és irodai berendezési tárgyak, irodaszerek, közlönyök, folyóiratok egyéb fenntartási anyagok tekintetében. A közlöny és szakkönyvek beszerzése helyett szorgalmazzuk az internetes elérhetőségek kihasználását. Csökkentettük a takarítási kiadásokat azzal, hogy a nagytakarítás szolgáltatást nem vesszük igénybe. A postaköltségeket igyekszünk csökkenteni saját kézbesítéssel. A postaköltségek csökkentése érdekében bérmentesítő gépet alkalmazunk. Törekszünk a készletbeszerzések további csökkentésére és a szerződések felülvizsgálatára a kedvezőbb kondíciók elérése érdekében. Korlátozott a karbantartási munkákra fordított kiadás is, mely azonban egyes esetekben már az elöregedett eszközállomány mellett kockázatokat rejthet magában. A bírósági épületeken évek óta csak a legszükségesebb javítások elvégzése történik meg. A központi épületben a fűtési rendszer, valamint az elektromos vezeték túlterhelt rendszerének állapota kritikus, a sorozatos beázás az elektromos hálózatot tönkreteszi és rendkívül balesetveszélyes, tűz és munkavédelmi szempontból életveszélyes. A közüzemi kiadásokat tekintve az energiával történő takarékos falhasználásra hangsúlyt

188

•

• •

• •

•

fektetünk (fűtés szabályozás, energiatakarékos izzók alkalmazása). Vizsgáljuk - a költségtakarékosságot szem előtt tartva - a megváltozott munka képességűek alkalmazásának lehetőségét bizonyos munkakörökben, ahol a nyugdíjba vonulás, vagy egyéb létszámmozgás miatt erre lehetőség nyílik. Ellenőrizzük a nem rendszeres és a külső személyi juttatások kifizetésének körét, törekszünk annak takarékos előírásszerű alkalmazására. A bűnjeltárolási és megsemmisítési költségeket igyekszünk csökkenteni pl. mielőbbi elszállítással, olcsóbb hulladékégetők felkutatásával. Az értékesítésre kerülő bűnjelek esetén kedvezőbb lehetőségeket keresünk. A bevételi lehetőségek növelését a behajtási tevékenység fokozott irányításával és ellenőrzésével kívánjuk hatékonyabbá tenni. Az önálló bírósági végrehajtók költségigényének részletes felülvizsgálatával, szükség esetén végrehajtási kifogással élünk, ezzel igyekszünk csökkenteni a nem jogos kiutalási igényeket. Pályázati lehetőségek folyamatos nyomon követése indokolt és szükségszerű a fejlesztési források szűkössége, korlátozott kerete miatt.

15. A TÁRGYÉVBEN KITŰZÖTT CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK, VALAMINT AZ ELNÖKI PÁLYÁZATBAN SZEREPLŐ ADOTT IDŐSZAKRA VONATKOZÓ - TERVEK MEGVALÓSULÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE

15.1. A helyi vezetők részére kitűzött igazgatási feladatok A helyi bírósági elnökök, elnökhelyettesek részére egész évben, illetően 2012. évben is változatlanul kiemelt feladat volt: •

•

• • •

•

a 2 éven, de főleg az 5 éven túli ügyekben • a soronkívüliség biztosítása, • az ezzel kapcsolatos kötelezettségek betartásának az ellenőrzése, valamint • ezeknek az un. „öreg ügyeknek” az elemzése, • az ezekhez kapcsolódó rendszeres jelentéstételi kötelezettségek keretében is az ügyek elöregedéséhez vezető folyamatok feltárása, • az ezt kiváltó okok lehetőség szerinti megszüntetése, csökkentése, az un. „öreg ügyek” száma további emelkedésének megakadályozása, számuk, arányuk csökkentése érdekében már az 1 éven túli ügyek intézésének rendszeres figyelemmel kisérése, vizsgálata, a tárgyalási napok kihasználtságának biztosítása, ellenőrzése, az eljárási, ügyintézési határidők, valamint a törvény által előírt, illetve a vezető által elrendelt soronkívüliségek betartásának a biztosítása, folyamatos vizsgálata, külön is az egyes eljárási törvényekben írt kitűzési, ügyintézési határidők, valamint határozatok írásba foglalási határidejére vonatkozó szabályok betartásának az ellenőrzése, a munkafegyelem folyamatos ellenőrzése, • az esetleges mulasztások megfelelő dokumentálása,

189 a szükséges intézkedések következetes megtétele, illetve erre vonatkozó javaslatok előterjesztése, valamint • a megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzése, • az egyéni bírói, illetve egyéb statisztikai mutatók, valamint a visszaérkezett másodfokú, illetve felülvizsgálati határozatok alapján az ítélkezés mennyiségi mutatói és a színvonala alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, az ennek során szükségessé váló intézkedések megtétele, • a panaszügyintézés tapasztalatainak a szakmai igazgatási, ellenőrzési munka során történő figyelembe vétele, hasznosítása, az így szükségessé váló intézkedések haladéktalan megtétele, végrehajtása ellenőrzése, a panaszos korrekt tájékoztatása, • a törvényszék elnöke, illetve szakmai vezetői felé fennálló jelentéstételi, tájékoztatási kötelezettség maradéktalan betartása, illetve • minden egyéb olyan lehetséges intézkedés megtétele, amelyet az időszerű, észszerű határidőn belüli, magas színvonalú ítélkezés biztosítása, a pertartamok csökkentése érdekében az OIT többször módosított 1999. évi 9. számú szabályzata, illetve a Pest Megyei Bíróság Igazgatási Szabályzata lehetővé tesz. •

Ezen kötelezettségek teljesítését 2012. évben a törvényszék vezetése (ide értve a szakmai igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző kollégiumvezetőket, kollégiumvezető-helyetteseket is) folyamatosan – részben a helyszínen, részben az éves beszámolók, konkrét jelentéstételi kötelezettségek értékelésével - ellenőrizte. Mindezek alapján megállapítható, hogy a szakmai igazgatási területeken dolgozó vezetőtársaink a tárgyévben is döntő részben eleget tettek a fentiekben megfogalmazott, illetve egyébként is őket terhelő igazgatási vezetői, ellenőrzési, intézkedési, valamint az előző évben végzett munkájukról, igazgatási feladataik teljesítéséről szóló írásbeli jelentéstételi, egyéb tájékoztatási kötelezettségeiknek. Ezeken keresztül, de ezt meghaladóan is fokozott gondossággal igyekeztek elősegíteni és ellenőrizni egyebek mellett például • az eljárási, ügyintézési, ügyviteli szabályok és határidők megtartását, illetve betartását, • a tárgyalási napok kihasználtságát, • halasztások esetén a helyes – azonnali – kitűzési gyakorlatot, • a soron kívüli ügyintézéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, • a tárgyalásokra való gondosabb felkészülést, • mindezeken keresztül pedig elsődlegesen a hatékonyság, illetve időszerűség biztosítását, javítását, illetve • külön kiemelten is az un. „öreg”, hosszabb pertartamú ügyek számának, arányának a csökkentését, és segítették a fiatal, gyakorlattal nem rendelkező kollégák munkáját is. Néhány esetben előfordultak vezetői mulasztások, illetve következetlenségek is, melyek azzal a következménnyel is jártak, hogy egyes szervezeti egységeknél az általános munkateher, az egy bíró kezén folyamatban lévő ügyek száma nem csökkent elvárható mértékben és arányában sem. 15.2. A Törvényszék elnöke által a tárgyévre kitűzött célok és megvalósulásuk A Budapest Környéki Törvényszék vezetői részére a legfontosabb igazgatási feladatok,

190 célkitűzések 2012. évben a következők voltak: •

• •

kiemelt figyelmet fordítani - a folyamatosan növekvő elsőfokú érkezésből eddig is bekövetkezett és a Pp. hatásköri szabályai változása folytán továbbra is várható ügyérkezésre figyelemmel - a törvényszék polgári másodfokú ítélkezésére, a Budapest Környéki Munkaügyi Bíróság ítélkezési helyzete stabilizálására, a Cégbírósági Csoportra, ahol a 10 fős engedélyezett bírói létszámából 4 bíró eset ki úgy, hogy közben 2012. március 1-jei hatállyal nőtt a cégbíróságok feladatai és a cégbírák jogköre is.

A megtett intézkedések következtében a Munkaügyi Bíróságon az egy bíró kezén lévő ügymennyiség 180 db-ra csökkent. Ugyanakkor a cégbírósági problémák mellett jelentős fluktuáció következett be a Felszámolási Csoportnál a titkári létszámban is. Ezen okok következében mindkét csoportban növekedésnek indult a folyamatban lévő ügyek – a Cégbírósági Csoportban a törvényességi felügyeleti ügyek – száma. A Gazdasági Kollégium év közben kinevezett vezetője munkába állását követően új intézkedések sora vette kezdetét: • a cégiroda létszámának felemelése, • működésének új alapokra helyezése • a munka hatékonysága javítása, • a team-rendszer teljes körűvé tétele, • a bírói munkahelyen kívüli munkavégzési lehetőség átmeneti korlátozása mellett a kollégium számos más munkaszervezési változáson ment keresztül a létszámok jelentős emeléséig. A létszámfejlesztésből kiemelkedik a titkári létszám jelentős többlete, amely az önálló hatáskörök bővülésével együtt lökést adott és alapját képezheti a negatív folyamatok megszüntetésének, a hátralék csökkentésének. 15.3. Az OBH elnöki határozatok teljesítése A Budapest Környéki Törvényszék az OBH elnöke által 2012-ben kiadott utasításokat, szabályzatokat, így • • • • • • •

a statisztikai adatok feldolgozásával, a 2012. évi cafetéria juttatásokkal, a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenységének elismerésével, a bírósági épületekben tartózkodás szabályaival, a bírósági épületek rendjével, a sajtótájékoztatási tevékenységgel, a talár viselésével, a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal,

191 • • • • • • • • • •

a hirdetményi kézbesítésekkel, az OIT határozatainak, szabályzatainak, ajánlásainak a felülvizsgálatával, a honvédelemmel, a polgári védelemmel és katasztrófavédelemmel, a meghagyással, a rendkívüli eseményekkel, a gondnokság alá helyezettek nyilvántartásával, a 2011. évi CXII. törvény végrehajtásával, a bírósági közvetítéssel, a bírák és igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozatával, a szolgálati bíróság tagjainak kinevezésével és díjazásával, a készenlét és ügyelet elrendelésével és díjazásával

kapcsolatos szervezetirányító normákban foglaltakat végrehajtotta, illetve folyamatosan hajtja végre. A törvényszék igazgatási vezetése az OBH Elnöke által kiadott ajánlások szerint járt el minden esetben, így • • •

az OBT tagjait választó küldöttértekezlet előkészítése és a küldötteket választó összbírói értekezletek megtartásával, a 2012. évi szabadságolási renddel, a minősített adatok kezelésével összefüggő biztonsági szabályzattal kapcsolatban.

15.4. Az elnöki pályázathoz csatolt pályaműben szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek A Pest Megyei Bíróság elnöke 2007. január 15. napján került kinevezésre, elnöki ciklusa 2013. január 14. napjáig tartott. A 2006-ban benyújtott elnöki pályázatához csatolt pályaműben a teljes elnöki ciklusra vonatkozó következő tervek szerepelnek. • • • •

• • • • •

a statisztikai adatszolgáltatás felülvizsgálata, annak elérése, hogy a Pest Megyei Bíróság és helyi bíróságai minden területen megközelítsék, illetve elérjék az országos munkateljesítményi mutatókat, annak elérése és biztosítása, hogy a megyén belül is mind jobban megvalósuljon az egyenlő munkateher, mindazon intézkedések megtétele, amellyel a megyei bíróság, annak vezetése az ítélkezésben részt vevő bírák, valamint az igazságügyi alkalmazottak megbecsülését, munkájuk elismerését, munkakörülményeik, elsődlegesen az elhelyezési körülményeik javítását célozzák, személyes kapcsolatok további erősítését, vezetőtársakkal való folyamatosa, szinte napi jellegű kapcsolattartást, a munkakörülmények, az ítélkezés tárgyi feltételinek javítását, a Pest Megyei Bíróság elhelyezésének megoldását, a Ceglédi Városi Bíróság épületének teljes, a Gödöllői és a Ráckevei Városi Bíróság

192

• • • •

épületének belső felújítását, a Dabasi Városi Bíróság épülete tetőszigetelésének javítása, gépészeti felújítása, a Dunakeszi Városi Bíróság épületének felújítása a tulajdonviszonyok rendezését követően, az akadálymentesítést, a mozgássérültek bejutását, közeledését, hatékony, a kor követelményeinek is megfelelő személyzeti politika kialakítását.

16. A BÍRÓSÁG ELNÖKE ÁLTAL A KÖVETKEZŐ NAPTÁRI ÉVRE KITŰZÖTT CÉLOK ÉS AZOK MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ IGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE

16.1. A helyi vezetők részére meghatározandó következő évi célkitűzések A helyi vezetők részére meghatározott, a vezetői értekezleteken már ismertetett feladatok illeszkednek az elnöki pályázatban meghatározott tervekhez, mert azok megvalósításában kiemelkedő szerepük van a helyi vezetőknek és annak, hogy a célokkal azonosuljanak. Mindezek végső soron az OBH elnöke által meghatározott stratégiai célok érvényre juttatását szolgálják. A bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék: a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek helyi és törvényszéki szinten is fontos szerepe van az ügyelosztási és ügybeosztási rendnek, érvényesülésüket – egy adott ügy miatt - fokozott figyelem és érdeklődés kísérheti. Ezért 2013-ban mind a szabályozás pontosságát, mind annak gyakorlati érvényesülését – egy adott időszakra - vizsgálni kell. • a magas színvonalú ítélkezés biztosítéka a bírák folyamatos képzése, ami részben a MIA-n szervezett oktatásokra történő helyi vezetői támogatással is valósul meg, de ide sorolom a Kúriára történő felrendelést is, melyet továbbra is hasznosnak és támogatandónak tartok. •

A helyi vezetők feladata 2013 évben a tanácselnöki feljegyzések tartalma alapján általánosítható tapasztalatok tovább adása, és annak a rendszernek a kialakítása, melyben a másodfokú határozatok tartalma és az elsőfokú problémák átadásával intenzív – visszajelzéseken alapuló – szakmai kapcsolat épül az első- és másodfokú (az ítélőtáblai is ide értendő) bíróságok között. Fenti célt szolgáló elképzelések részben már megvalósultak: a tanácselnöki feljegyzéseket büntető ügyszakban márciustól a bírók, helyi elnökök (vagy szakirányú helyettesek), a kollégiumvezető és a törvényszék elnöke a másodfokú iratok visszaküldésével egyidejűleg megkapja, ami gyors visszajelzés a bírói munka minőségéről.

193 A magas színvonalú ítélkezést közvetetten támogató jogszabály-véleményezésben részt venni kívánó bíróknak a kollégiumvezetők illetve a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vezetői által összeállított névsorát – szakirány szerinti csoportosításban - már továbbítottuk az OBH elnökének. •

az időszerű ítélkezés érdekében a helyi vezetők feladata 2013 évben szervezeti egységükben ügyszakonként megvalósítani a munkateher kiegyenlítését, aminek eredményeként az adott bíróságon közel azonos időben érkezett ügyekben kell egyegy időszakban elkezdeni tárgyalni.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az 5 éven túli ügyek befejezésére továbbá a soronkívüliség érvényesülésére, aminek ellenőrzése idén rendszeressé válik. Ennek érdekében a polgári és büntető kollégium vezetői már intézkedéseket tettek. Ez különösen büntető ügyszakban fontos, ahol a teljesítmény elmarad az országos átlagtól. 2013. évben az első negyedév adatai alapján büntető ügyszakban – az ügy részletes adataival - teljes listát készítenek az egyes bírákra szignált ügyekről. Mindehhez a tárgyalásokra vonatkozó adatokat is hozzátéve – tárgyalási napok száma, egy tárgyalási napra kitűzött ügyek száma, tárgyalt ügyekben a vádlottak száma, idézettek száma, halasztás, napolás oka - lehet majd a bírák egyéni teljesítményéről a statisztikai adatokon túl is megállapításokat tenni, és ezt a bírák rendelkezésére bocsátani. Természetesen nem maradhat el a következtetések levonása és a szükséges további intézkedések megtétele sem. Az emberi erőforrások optimális elosztása, hasznosulása •

Ennek az OBH elnöki stratégiai célnak a megvalósítása érdekében a helyi vezetők tekintetében a legfontosabb rövid távú célnak tartom a szemléletváltást, melynek eredményeként a problémák központi megoldásának (létszám) sürgetése helyett a belső tartalékok felhasználása és a racionális munkaszervezés kerül előtérbe. Ennek követendő megnyilvánulása volt az elmúlt héten, amikor a Budakörnyéki Járásbíróságról 3 igazságügyi alkalmazottat rendelt ki az elnök a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságról nyugdíjazás miatt távozók pótlására. Itt kell megemlítenem azt is, hogy a Gazdasági Kollégium vezetője a munkateher feldolgozása biztosítása érdekében a cégbírók bíróságon kívüli munkavégzési engedélyének – 1 nap kivételével történő – visszavonására tett javaslatot, ami 2012-ben megtörtént. A cégbírók munkaterhe az optimálisat igen sokszorosan meghaladja, azonban az emberi erőforrások egyenlő és teljes mértékű kihasználtságát garantálta a vezetői intézkedés.

•

A szemléletváltáshoz tartozik, de külön említést is érdemel a következő: ugyancsak ez évi célom annak elérése, hogy a bírói álláshelyek kiírására tett előterjesztések esetében a vezetők azonosuljanak azzal, hogy egy adott bíróságon történő üresedés nem jelenti automatikusan ugyanoda a pályázat kiírását.

A tárgyi feltételek biztosítása, azok optimális elosztása és hasznosítása E stratégiai cél megvalósítása érdekében 2013-ban a helyi vezetőktől ugyancsak azt a szemléletváltozást tűztem ki – melynek megnyilvánulásával már többször találkoztam a

194 kinevezésem óta eltelt 3 hónap alatt is -, hogy a bíróság működése során szem előtt tartják a költséghatékonyságot. E tekintetben a „jó gyakorlatok” terjesztése az elnöki értekezletek során illetve tájékoztatókban rendszeres, és örömteli, hogy e tekintetben a helyi vezetők proaktívak: igen sok, a bírói adminisztratív munkaterhet csökkentő, a költséghatékonyságot növelő javaslatot terjesztettek elő. A visszajelzések alapján sikerrel törekednek arra is, hogy mindezeket a vezetésük alá tartozó dolgozókban is tudatosítsák. A bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége A vezetők részére 2013 is évre kitűzött cél az integritást sértő helyzetek kialakulásának megelőzése, az ügyelosztási és átosztási rend érvényesülésének rendszeres vizsgálata. Az igazgatási munka átláthatósága és kiszámíthatósága érdekében az OBH és a törvényszéki szabályzatokban rögzítettek megtartása és megtartatása a cél. Az igazgatási munka kiszámíthatóságához fontos, és ezt több, az elmúlt évben kinevezett helyi vezető pályázata is tartalmazza, hogy az eljárási és ügyviteli határidők számonkérése rendszeres legyen. Nem maradhat el a mulasztásokról szóló jelzés illetve azok pótlásának számonkérése sem. A bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése A helyi vezetők részére 2013 évre kitűzött cél kettős: részben meg kell teremteni a vezetésük alá tartozó bíróságok tekintetében ennek feltételeit a létrehozandó honlapok tartalmának feltöltésével és frissítésével, • részben elengedhetetlen a támogatásuk és részvételük az OBH által a bírósághoz hozzáférés egyszerűsítése érdekében indított projektek megvalósításában.

•

A képzési rendszer fejlesztése, együttműködés a többi hivatásrenddel A Budapest Környéki Törvényszéknek együttműködési szerződése van több – a 10.5. pontban felsorolt - Egyetemmel illetve hivatásrenddel. Ennek gyakorlati megvalósulása csak eseti jellegű. Fontos – ezért erre az évre is kitűzött cél - a helyi vezetők közreműködése abban, hogy az együttműködés rendszeres gyakorlattá váljon.

16.2. A Törvényszék elnöke által a következő naptári évre kitűzött célok Elnökként a 2013 évre kitűzött célok felsorolását a 16.1. pont is tartalmazza, mert a helyi vezetők részére kitűzött céloknak összhangban kell lennie a törvényszéki elnök céljaival, annak megvalósítása csak a helyi vezetőkön részére azonosan meghatározott célok esetén lehetséges. Miként az is természetes – és ezt a pályázatom is tartalmazza -, hogy a törvényszéki elnök céljainak megvalósulása az OBH elnöke által meghatározott stratégiai célok helyi megjelenítésének kell lennie.

195

A bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék: a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek A magas színvonalú ítélkezés érdekében a kollégiumvezetők által önmaguk által kitűzött és számukra meghatározott feladatok teljesítendők. Ezek közül kiemelést érdemel a • rendszeres szakmai tanácskozások, • az intranetes oldalon mindkét ügyszakban olyan felület, mely szakmai kérdések megvitatásának lehetőségét biztosítja, • a másodfokú tanácsok járásbírósági konzultációinak rendszeressé tétele. Az időszerű ítélkezés érdekében elsődlegesen az 5 éven túli ügyek feldolgozására kell kiemelt figyelmet fordítani. Ügyszakonként kell átvizsgálni annak lehetőségét, hogy • milyen szakmai segítséggel, • igazgatási intézkedéssel vagy • munkaerő-átcsoportosítással érhető el az elöregedett ügyek számának jelentős mérséklése. Természetesen mindemellett figyelmet kell fordítani a két éven túli ügyek feldolgozására is. Az emberi erőforrások optimális elosztása, hasznosulása Fenti cél eléréséhez a bírák adminisztratív munkaterhének csökkentésére irányuló elképzelések megvalósítását szorgalmazom. A törvényszéken már egy-egy ügyszakban megtörtént a bírók érdemi ügyintézésen kívüli munkáját segítő team-ek kialakítása (nem csak rendkívüli munkaterhű, kiemelt ügyekben), ennek tapasztalatai alapján kell vizsgálni a továbblépés lehetőségét. Az adminisztratív terhek csökkentése között a pályázatomban említett informatikai alkalmazások, az útiköltség-kalkulátor, a jegyzőkönyvrögzítő szoftver, költséghatékonysága mellett csökkenti az adminisztrációra fordítandó időt és egyszerűsíti a munkavégzést. Átvételük a fejlesztő törvényszékektől már folyamatban van, illetve a részletek egyeztetése zajlik. A tárgyi feltételek biztosítása, azok optimális elosztása és hasznosítása A 1328/2012.(IX.7.) Korm. határozattal az OBH vagyonkezelésébe adott, a Budapest Környéki Törvényszék épületének kijelölt, Budapest, Városligeti fasor 9-11.szám alatti ingatlannal kapcsolatos elképzelések kialakításában, a tervezés folyamatában a törvényszék 2013-ban is folyamatosan részt vett és vesz. Eddig a részleteket csak a vezetők ismerték, azonban 2013 tavaszán előre egyeztetett időpontban, csoportokban biztosítjuk az ingatlan megtekintésének lehetőségét. A tervezés és építkezés előrehaladtával egyre intenzívebb részvételre számítunk különösen azoktól, akik az új épületbe költöző szervezeti egységekben dolgoznak. De nem csak tőlük, hiszen – különösen bírók esetében – lehetséges, hogy a jelenleg még valamelyik vidéki járásbíróságon dolgozó kolléga már törvényszéki bíró, így az elhelyezés akkor már őt is érinteni fogja. A tárgyi feltételek biztosítása során 2013 évi – talán túlságosan optimista – célom, hogy a Gazdasági kollégium ideiglenes elhelyezése megoldódjon. A merésznek tűnő elképzelést a

196 helyzetük – képekkel is illusztrálható – tarthatatlan volta indokolja. A Ráckevei Járásbíróságról megkezdett egyeztetés folytatása ugyancsak ez évi cél, kívánatos lenne, hogy a bíróság méltó elhelyezése a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen. A tárgyi feltételek optimális elosztásának feltétele a rendelkezésre álló források ésszerű felhasználása. Ennek érdekében pályázatom írt elképzelések: • a folyóiratok előfizetésének a szükséges mértékre korlátozása, • a távközlési díjak csökkentése, • az elektronikus kommunikáció előtérbe helyezése, • a postai szolgáltatások díjának mérséklése, • a folyamatban lévő szerződések felülvizsgálata, • a tolmácsolás díjának csökkentése érdekében tett javaslataim mind a vezetők, mind a bírók illetve igazságügyi alkalmazottak részéről támogatást élveznek, ami azért különösen fontos, mert csak közreműködésükkel valósíthatók meg. A már bevezetett illetve ez évben tervezett intézkedésektől már 2013. II. félévében eredmény várható. A bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége A törvényszék igazgatása tekintetében 2013 év első félévének feladata a törvényszék új igazgatási struktúrájának kialakítása és ennek megfelelően az SZMSZ módosítása. Szükségesnek látszik az SZMSZ mellékletét képező szabályzatok áttekintése is. Igen fontosnak tartom annak követését, hogy az OBH szabályzatokban foglaltakat a bíróságokon végrehajtsák, ennek első ellenőrzésére 2013 év első felében sor kerül, de az visszatérően folyamatos lesz. Az igazgatási munka átláthatósága érdekében hasonlóan fontos a bírók és igazságügyi alkalmazottak tekintetében a törvényszék belső szabályzatainak ismerete, 2013 évben – a helyi elnökök bevonásával - erre is fokozott figyelmet fordítok. A bírósági szervezet integritásához, mint stratégiai célhoz a Budapest Környéki Törvényszék – mint pályázatomban is írtam - a bírói és igazságügyi alkalmazotti kar képzésével és oktatásával tud hozzájárulni. Rá kell mutatni mindazokra a helyzetekre és veszélyekre, melyek az integritást akár személyi, akár a szervezetre rávetülően veszélyeztetik, vagy akár annak látszatát keltik. Ilyen tájékoztatóra elsőként az összbírói értekezleten kerül sor, melyet tervei szerint még az idén a vezetők részére tartott további előadás követ. Az ítélkezési munka átláthatóságának fontos eszköze a korszerű, könnyen áttekinthető, de informatív honlap, melynek létrehozását az első félévben tervezem. A kommunikációjának is tükröznie kell az átláthatóságot. A gyakori kiemelt média-érdeklődésre számot tartó ügyek miatt, az ezeket tárgyaló bírák igyekszünk felkészíteni az ennek kapcsán reájuk váró kihívásokra. Igazgatási munka átláthatósága és kiszámíthatósága valamennyi igazgatási vezetői szinten

197 követelmény, ennek és a gyakorlatban alkalmazandó jogi eszközeit a készülő OBH elnöki szabályzat rögzíti. A jelenleg hatályos szabályzat is kellő eszközöket biztosít a hatékony igazgatási ellenőrzéshez. Az átláthatóság és kiszámíthatóság a vezetői gyakorlatban a világos, egyértelmű és mindenkivel szemben egyenlően támasztott követelményekkel valamint következetes és rendszeres számonkéréssel valósítható meg. A bírói munka sajátosságaira figyelemmel ennek elsődlegesen az eljárási határidők megtartásának ellenőrzésére kell kiterjednie. A központi igazgatás tekintetében o

az Országos Bírósági Hivatal és a Budapest Környéki Törvényszék együttműködése, munkakapcsolata tekintetében a jövőbeli célkitűzésem • az információk átadásának és a kommunikáció hatékonyságának fokozása, • ennek érdekében szorgalmazom a törvényszék bíróinak vagy igazságügyi alkalmazottainak részvételét az OBH elnöke által létrehozott munkacsoportokban, • támogatom az OBH elnöke által a központi igazgatási feladatokkal megbízott bírók munkáját és a szükséges mértékben a tárgyalási tevékenység alól mentesítem, • az Országos Bírósági Hivatal által kialakított „jó gyakorlatok” • fokozott figyelemmel kísérése és • azoknak a helyi sajátosságok figyelembevételével történő alkalmazása, továbbá • aktív segítségnyújtás a megalapozott központi döntésekhez.

o

Az OBT-vel való kapcsolattartás terén a jövőbeli célkitűzésem, hogy a napirendi pontok ismeretében, a Budapest Környéki Törvényszék és az illetékességi területéhez tartozó bíróságok működését, valamint a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenységét érintő témakörök megvitatásakor – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 106. § (1) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve – részt veszek az Országos Bírói Tanács ülésein.

Ezen célkitűzésem összhangban van az Országos Bírósági Hivatal elnöke által is támogatott közvetlenség elvével, mert a bíróságokat érintő legfontosabb döntésekről és az azokat megalapozó szakmai vitákról közvetlenül szerzek tudomást. Célkitűzésem az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége, mint stratégiai célja érvényesülését is elősegíti. A bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése 2013 év első félévére célom, hogy a bíróság intranetes oldala a bírók és igazságügyi alkalmazottak munkáját leginkább segítő struktúrának megfelelően alakuljon át. Már az eltelt 3 hónapban is a belső kommunikáció elsődleges felületeként használtuk, de azzal párhuzamosan a belső levelezőben is megjelentek az információk. Ezzel egyezően ugyancsak első félévre kitűzött cél a korszerű és informatív honlap kialakítása és

198 tartalmának folyamatos karbantartása érdekében a szerkesztőségi szabályzat megalkotása. Nyitott Bíróságok A program eseményeit gyakoribbá kell tenni, annak koordinálásában a sajtótitkárnak nagyobb szerepet kell kapnia. A Fővárosi Törvényszékkel egyeztettünk a budapesti középiskolákban tartandó oktatásokról, a kapcsolat e tekintetben az OBH-val is folyamatos. Új területe lehet e programnak a Vakok Intézetével történt kapcsolat-felvétel, melynek keretében a diákoknak 2013 első félévében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírái a fogyatékkal élők jogérvényesítéséről tartanak felvilágosítást. Szeretnénk igénybe venni az Intézet által felajánlott érzékenyítő képzést, elsőként a bírói, majd a tisztviselői kar tekintetében. A képzés pozitív tapasztalata esetén a folyamatos együttműködést fogom szorgalmazni. Gyermekközpontú igazságszolgáltatás A Budakörnyéi Járásbíróság elnökének kezdeményezésére a bíróság épületében 2013. első félévében kialakítjuk a gyermekbarát kihallgatószobát. Berendezéséhez gyermek-pszichológus állított össze egy ajánlást, a felszerelésben a bírók és igazságügyi alkalmazottak segítségét, hozzájárulását kértük. Mediáció 2013. év március hó 1. napján az OBH Elnöke mediátornak nevezett ki egy nagykőrösi járásbírósági titkárt, aki - az azóta eltelt rövid időre tekintettel - gyakorlati tapasztalatokkal a mediálással kapcsolatosan még alig rendelkezik. A Tájékoztató megírása idején már 3 folyamatban lévő ügyben működik közre. Az írásbeli tájékoztatókon kívül a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 2013. március 20. napján dr. Gyengéné dr. Nagy Márta, az OBH mediációs munkacsoportjának vezetője és dr. Krémer András mediátor tájékoztatott a bírósági mediáció igénybevételének lehetőségéről, annak pozitív hatásairól a peres eljárás alatt. Rendszeresség kívánom tenni már 2013 évben a hasonló programok szervezését más ügyszakban is és a helyi sajtóban megjelenő gyakori tájékoztatással, figyelem felhívással kívánom a mediációt népszerűsíteni. A képzési rendszer fejlesztése, együttműködés a többi hivatásrenddel A képzési rendszer fejlesztéséhez, mint stratégiai cél megvalósításához kétféle módon kapcsolódhat a törvényszék: • oktatóként részvétel a MIA-n tartott képzésekben illetve • azokon a tanácskozásokon, melyek a képzési rendszer fejlesztéséről szólnak. A törvényszéken tartandó képzések tekintetében 2013 évben célomnak megfelelően a • •

bírói integritást sértő magatartásokról és a TDO használatáról szóló előadásra a Tájékoztatót követően az összebírói

199 értekezleten sor kerül. A képzés részének tekintem az érzékenyítő képzést, melyet már 2013-ban minél szélesebb körben kívánok lehetővé tenni. Tekintettel arra, hogy a költségtakarékos munkavégzés feltételezi a számítástechnikai ismereteket és azok alkalmazását, 2013-ban erre irányuló oktatást kívánok szervezni valamennyi szervezeti egységnél. A hivatásrendekkel együttműködés keretei adottak, 2013 évre feladatot annak tartalommal való megtöltése jelent. Célom, hogy minél többen szerezzenek tapasztalatot a rendőrségen és ügyészségen, természetesen a viszonosság keretében. Előkészítés alatt áll – a várhatóan 2013 májusában megkötendő - az Együttműködési megállapodás a Nemzetvédelmi Egyetem rektorával, melynek keretében az egyetemen jó tanulmányi eredményt elért hallgatók szakmai gyakorlatát biztosítjuk. 17. KÖZPONTI INTÉZKEDÉST IGÉNYLŐ JAVASLATOK A bíróság személyi állománya tekintetében: 2013-ban a Budapest Környéki Törvényszéket érintően az OBH elnökének intézkedéseit és segítségét elsősorban a következő kérdések megoldásában kérjük: Az átlag feletti ügyérkezésre, s ebből eredően különösen a polgári ügyszakos bírák munkaterhére figyelemmel a törvényszék illetékességi területén megüresedő álláshelyek 2013-ban is betöltésre kerüljenek. • A 197/2008. (IX. 25.) OIT határozattal 2009. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig, ideiglenesen rendszeresített és 2012. január 1. napjától – további intézkedésig – rendszeresítve maradt 10 bírói és 15 tisztviselői (ezen belül 5 felsőfokú tisztviselői, bírósági ügyintézői + 10 középfokú tisztviselői) álláshely végleges rendszeresítése. • A bírói illetve a jogi végzettségű (titkári, fogalmazói) és az azt egyidejűleg nem követői igazságügyi alkalmazotti létszámfejlesztés indokolttá teszi a jelenlegi igazságügyi alkalmazotti létszám felülvizsgálatát. Meggyőződésem szerint az ugyanis a létszámfejlesztést indokolná. •

E tekintetben nem hagyható figyelmen kívül a törvényszék szervezeti egységeinek földrajzi tagoltsága sem, ami azt eredményezi, hogy a helyettesítések csak – fizetési kötelezettséget eredményező – kirendeléssel oldhatók meg. A bíróság integritásával kapcsolatosan Az OBH által kiadott 2012 évi fegyelmi tájékoztatóból kitűnően országosan rendkívül nagy eltérés mutatkozik abban, hogy milyen súlyú és hányszor elkövetett kötelességszegő magatartást követi fegyelmi eljárás. Ezt országosan egységesíteni indokolt, mert - megítélésem szerint - csak így szolgálhatja az igazgatási tevékenység kiszámíthatóságát.

200

Tekintettel arra, hogy a törvényszék bíróságain belül sem volt egységes gyakorlat a kis értékű ajándékok elfogadása kérdésében, ezért 2013. január 28-án - a Fővárosi Törvényszék elnökével azonos tartalmú - elnöki intézkedést adtam ki. A közeljövőben az intézkedés tartalmáról- a Budaörsi Járásbíróság elnöke javaslatára - tájékoztató táblák elhelyezését tervezzük a bíróságokon. A munkavégzés tárgyi feltételeiről A Budapest Környéki Törvényszék törvényszéki szintje, a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és a Budakörnyéki Járásbíróság elhelyezése a törvényszék elhelyezéséről szóló Kormányhatározatra tekintettel megoldott. Az új épületben történő méltó elhelyezésig is törekszem arra, hogy a Thököly úti épületben – a lehetőségeken belül – kulturált körülmények között, a bíróság méltóságával összeegyeztethető körülmények között folyjon az ítélkezés. A törekvés kiterjed a Rózsa utcai épületben elhelyezett Gazdasági Kollégiumra is, különösen, mert a megvalósítás itt a legsürgetőbb. Az OBH elnöke kinevezését követően rövid idő elteltével személyesen is meggyőződött a helyzet tarthatatlanságáról, ami ha lehet, azóta romlott. Ezért vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy az új épület átadásáig terjedő 2-3 éves időszakban milyen módon oldható meg az elhelyezés. A kollégiumvezető asszonnyal egyeztetve nem kizárt az sem, hogy a csoportok esetleg más-más épületben legyenek, ha ez az elhelyezési körülmények javulását eredményezi. Ehhez kérem az OBH elnökének további segítségét. Kritikus körülmények között dolgoznak a Ráckevei Járásbíróságon is, melyről az OBH elnöke 2012 nyarán ugyancsak személyesen győződött meg. Egyeztettünk a bíróság együttes, Szigetszentmiklóson történő elhelyezésének lehetőségéről az ügyészséggel, a Járási Hivatallal és a rendőrséggel. Ez, az elhelyezési körülmények lényeges javulása mellett költséghatékony megoldás is: a Ráckevei Járásbíróságon felmerült, az állam által előlegezett költséget közel 80%-a a szigetszentmiklósi járásból érkező ügyfelekkel kapcsolatban merül fel, az ügyek 2/3 is onnan érkezik. A bíróság elhelyezésével kapcsolatos tárgyalásoknak azonnali pozitív hatása is jelentkezett: Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő Testülete 21.000.000 forintot szavazott meg az épület belső terének részleges felújítására. Ennek keretében a tárgyalótermek és a folyosók festése mellett az egy helyett kettő, nemek szerinti ügyfélmosdót alakítanak ki. Ez azonban csak átmeneti megoldásnak tekinthető mindaddig, amíg a megfelelő számú és nagyságú tárgyalótermekkel és bírói dolgozószobákkal is rendelkező, ésszerű gazdálkodási elvek mentén működtethető bírósági elhelyezés megvalósul. Ehhez is kérem az OBH elnökének további támogatását. A bíróság pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása A Budapest Környéki Törvényszék gazdálkodásának vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül létszáma mellett elhelyezkedéséből adódó speciális helyzete. A járásbíróságok közül 11 vidéken található, így az ítélkezés időszerűsége illetve a munkateher

201 kiegyenlítése érdekében tett intézkedéseknek jelentős költségvonzata van: 2012 évben •

a kiküldetések költsége összesen 8.949.000 forint volt, • ebből a napidíj 4.720.000 forint, • útiköltség 4.229.000 forint, ami a munkateher kiegyenlítés esetén pl. a Fővárosi Törvényszéknél nem jelentkezik.

Tetemes kiadást jelent a munkába járás költsége is, ami az elmúlt évben 55.170.000 forint volt. Ez részben abból adódik, hogy a vidéki bíróságokon a környező településen lakók dolgoznak, illetve, hogy a törvényszéki szintre vidéken lakó, korábban helyi bíróságon dolgozó bírók kerülnek fel. A probléma megoldásaként 2013 évben a kirendelések gyakorlatát – az előző évben 62 esetben került erre sor - kívánom felülvizsgálni, eredménye azonban természetesen nem gyengítheti az eredeti célt: a munkateher kiegyenlítést. A munkába járás költségei csökkentése érdekében már felülvizsgáltam a kifizetés gyakorlatát, és elnöki intézkedéssel zárjuk ki a jogosulatlan igénybe vételt. Mindezen intézkedések azonban csak mérsékelni tudják a kifizetéseket. Érdemi változást az OBT által már napirendre vett gazdálkodási szabályzat hozhatna, mely lehetővé tehetné, hogy a Budapesten lakó, vidéki járásbíróságra kinevezett bíró budapesti bíróságra történő kirendelése ne eredményezzen fizetési kötelezettséget. Az OBH elnökének segítségét abban kérem, hogy a költségvetés tervezése illetve az átcsoportosítások során szíveskedjék tekintettel lenni arra, hogy a Budapest Környéki Törvényszék helyzetéből adódóan tesz eleget olyan jogszabályon alapuló fizetési kötelezettségének, melyet egy bizonyos ponton túl a legtakarékosabb gazdálkodás mellett sem tud tovább mérsékelni. Mint azt már írásban jeleztem, az egészségügyi törvény módosítása folytán jelentősen megnőtt a törvényszék illetékességi területén lévő járásbíróságoknak a pszichiátriai betegek kényszergyógykezelésével és felülvizsgálatával felülvizsgálataival összefüggő ügyérkezése és ez jelentős költségkihatást eredményezett. Ez az Váci, Ceglédi és Szentendrei Járásbíróságok tekintetében tavalyi II. félévben és az idén több millió forintos olyan fizetési kötelezettséget jelentett, mely a költségvetés tervezésekor más törvényszékek költségvetésében jelentek meg. Fontosnak tartanám, ha az OBH ügyszakonként és bírósági szintenként meghatározná egy bíró ítélkező tevékenységének költségvonzatát és – új álláshely esetén - kinevezésekor azt biztosítaná a kinevezéssel érintett bírósági szervezetnek. Önmagában örvendetes egy új kolléga kinevezés, azonban ez idáig figyelmen kívül maradt, hogy munkába állásával a távközlési, postai szolgáltatási, szakértői, kirendelt védői díjak, dologi költségek is emelkednek.

202

203

18. VÉGEZETÜL

Köszönöm a Budapest Környéki Törvényszék bíráinak és igazságügyi alkalmazottainak elmúlt évi, – esetenként méltatlan körülmények és a jellemzően kimagasló munkateher ellenére – magas szakmai színvonalú, felkészült és lelkiismeretes munkáját.

Kérem, hogy a Budapest Környéki Törvényszék igazgatási és szakmai vezetésének tevékenységét 2013-ban is támogassák, céljaink megvalósítását segítsék elő. A tervezett, illetve már megvalósuló változtatások célja a hatékony és korszerű munkavégzés, az optimális humán erőforrás illetve tárgyi eszköz elosztás. Ez közös érdekünk és csak együttesen valósítható meg.

Budapest, 2013. április 10. napján

dr. Hilbert Edit a törvényszék elnöke

204

MELLÉKLETEK

I. sz. melléklet Gazdálkodás

II. sz. melléklet Statisztika

III. sz. melléklet Pályamű

IV. sz. melléklet 2012. évben kiadott szabályzatok

21. TÁJÉKOZTATÓ. a Budapest Környéki Törvényszék évi. működéséről

Recommend Documents