2017( ) Önkormányzati rendelete Cserkeszőlő Község településképének védelméről 1

Cserkeszőlő Község …/2017(… …) Önkormányzati rendelete Cserkeszőlő Község településképének védelméről1 Cserkeszőlő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29.§ (3) és 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. Fejezet – Általános rendelkezések 1.A rendelet célja, hatálya és alkalmazása 1. § E rendelet célja Cserkeszőlő Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása. 2. § E rendelet hatálya Cserkeszőlő Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki. 3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni. 4. § E rendelet mellékletei: 1.melléklet: A településképi szempontból - meghatározó területének lehatárolása 2.melléklet: Művi értékvédelem – helyi védett épületek, építmények listája 3.melléklet: Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke 4.melléklet: Növénytiltó listák 5.melléklet A Településképi véleményezési eljárás– KÉRELEM minta 6.melléklet A Településképi bejelentési tervdokumentáció – KÉRELEM minta 2.Értelmező rendelkezések 5. § E rendelet alkalmazásában: 1.Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű reklám. 2.Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány,videófal, monitor 3.Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla. 4.Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla. 5.Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet. 6.Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem. 7.Vendéglátó terasz: olyan, függőleges határoló elemek nélkül kialakított burkolt felületű terasz, amely nem téliesíthető. 1

Megjegyzés az egyeztetési rendelet-tervezethez: a kék szövegrészek Cserkeszőlő Község hatályos Helyi Építési Szabályzatából átvett előírások (pontos szöveggel vagy tartalmukban)

II.Fejezet - A helyi védelem 3. A helyi védelem célja

6. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi. (2) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (3) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése. 4. A helyi védelem fajtái

7.§ (1)A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet. (2)A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki. 5. A helyi védetté nyilvánítás, valamint megszüntetés szabályai

8.§ (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre településrendezési eszköz, illetve településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. (2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. (3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével, b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4)A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását, c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét. (5)A védelem megszűnik, ha a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti. (6)A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell: a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton, b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, c) az illetékes építésügyi hatóságot, d) a kezdeményezőket. 9.§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Cserkeszőlő Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz. (2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata. (3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Cserkeszőlő Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata. (4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

10.§ (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. (2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. 7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

11.§ (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet. (3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás

12. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését: a)egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit, b)eredeti anyaghatását egészében és részleteiben, c)ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását, d)az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani. (2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt a)az eredeti állapotnak megfelelően, vagy b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani. (3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani. 13. § (1)A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat. (2)A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg. (3)A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg. (4)Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi. (5)Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati elismerést megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeli díjazással. (6)A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól. (7) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha: a)a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja, b)a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja. c)a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre. III.Fejezet – A helyi védelem településképi követelményei 9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14.§ (1) A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak e rendelet szerinti településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatását követően kerülhet sor. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok,

mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk stb. (2)A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdetőberendezés nem helyezhető el. (3) A helyi védelem alatt álló épület telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet. 15.§ A helyi védelem alatt álló építészeti értékek felsorolását ez e rendelet 2. melléklete tartalmazza. 16.§ Helyi védett épület bontására csak a védettség a 8.§ (4) bek. szerinti megszüntetését követően kerülhet sor. IV.Fejezet - A településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményei 10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

17. §Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az 1.melléklet szerint Cserkeszőlő Község teljes közigazgatási területét: a) a település belterülete - településképi szempontból meghatározó területe, b)a település külterülete - településképi szempontból meghatározó terület. 18.§ A településképi szempontból meghatározó belterületen a településképet meghatározó építmények az alábbiak szerint alakítandók ki: a)Az utcafronti kerítés: épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazandó. b)A belterületi településrészek közlekedési célú közterületei az alábbiak szerint alakítandók ki: ba) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a helyben honos fajok alkalmazhatók, jellemzően a 3. melléklet szerinti fa- és cserjefajok alkalmazásával, és az 4. mellékletben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával. bb) Közterületen elhelyezett, a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, vagy a közlekedést bármilyen módon akadályozó természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy elhelyezése tilos. c)A belterületi településrészen a zöldfelület kialakításának szabályai: ca)A település belterületén fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően a 3. melléklet szerinti honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, az 4. mellékletben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával.

19. § A településképi szempontból meghatározó külterületen a településképet meghatározó területek az alábbiak szerint alakítandók ki: a) Fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, tájképvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően a 3. melléklet szerinti honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, az 4. mellékletben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával. 11.

A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

20. § (1) A településképi szempontból meghatározó belterületen településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető: a) A lakó-, vegyes és üdülőterületen létesülő, a terület alaprendeltetésének megfelelő épület fő tömegét tekintve 30-45 fokos hajlású magastetővel fedendő, manzárdtetőnél a 45 foknál meredekebb tetővel fedett alapterület a tető alapterületi vetületének legfeljebb 1/3-át teheti ki. az ettől való eltérés főépítészi szakmai konzultáció keretében lehetséges. b) A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg. c) A lakóterületen tetőhéjalás anyaga és színezése a kialakult utcakép figyelembe vételével határozható meg, illetve ennek hiányában hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag (pl. cserépmintás zsindely vagy cserépmintás lemezfedés) lehet. d) Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható. e) Műanyag előtető nem építhető f) A homlokzatszínezés esetén a településen hagyományos színezés alkalmazható. g) Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín). h) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el. i) A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet. j) Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el. k) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett. l) Lakóterületen építészetileg nem kialakított építmények (pl. nyitott vasvázas szín, fóliasátor…stb) és bármilyen depónia utcaképi elemet ne képezzenek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, épített kerítés, örökzöld növényzet.) m) Gazdasági területen a településképi megjelenítés feltételei: ma) az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, épített kerítés, örökzöld növényzet.) mb) a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek. n) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

o) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el. p) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki. q) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség okán. r) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség okán. s) A közterületen elhelyezhető közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők. 21.§ (1) A településképi szempontból meghatározó belterületen településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető: a) A nagytelkes mezőgazdasági övezetben aa) 35-45 fokos hajlású magastető fedje az épület fő tömegét ab) az építmények műanyag mellőzésével készüljenek, az épületek égetett agyagtégla, vályogtágla,, vagy fa falazattal, cserép, vagy nád fedéssel, fa anyagú, vagy fával borított nyílászárókkal létesítendők. Kizárólagosan gazdasági használati mód esetén az épület lemeztetővel is fedhető. A lemeztető mintázata a főépítésszel végzet konzultáció alapján kerüljön kiválasztásra. b) Mezőgazdasági területen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani. c) Az épületek tájba illően, természetes anyagból készüljenek. d) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait követve alakítható ki. e) Lakóépület magastetővel építhető. f) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók. g) A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. h) Tájvédelmi szempontból a legfontosabb, hogy a község jellegzetes táji adottsága változatlan formában fennmaradhasson. i) A létesítmények, építmények harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat, a környezetüket nem változtathatják meg. j) A településképi szempontból meghatározó területen jellemzően csak a 3. mellékletben szereplő településen honos a fás szárú növényfaj vagy növényfajok alkalmazandók, az 4.mellékletben szereplő növényfajok ültetésének kizárásával. k) Tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

V. Fejezet – Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata

12. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok 22.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el. (2)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra és a településképre egyaránt figyelmet kell fordítani. (3)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (4)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (5)A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni. (6)A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. Műszaki szükségszerűségből az utcai homlokzaton csak - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhetők el. (7)A távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. (8)Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. (9)A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.

13. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

23.§ A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas terültek. a) belterület kivéve a 25.§ (1) b) lakóépülettől 50 méteres távolságon belül, c) fokozottan védett természetvédelmi terület, d) ökológiai hálózat részét képező magterület, e) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosó területe, f) tájképvédelmi terület, g) Natura 2000 terület.

24.§A település területén a vezeték nélküli elhelyezésére alkalmas terültek.

hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak

a)Meglévő építményen belül, a közterületről nem láthatóan, bárhol építhető b)Meglévő építmény legfeljebb 6,0 méter magas felépítményeként c) a meglévő antenna igénybevételével, d)természetvédelem alatt álló és azok 500 méteres körzetén kívüli területen történhet. VI.Fejezet Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények 14. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények

25.§ (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően. (2)Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla, cégér vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez, arculata a reklámozott tevékenységre utaló, ahhoz igazodó legyen. (3)Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítás után az e rendelet Településképi bejelentési eljárásának lefolytatását követően helyezhetők el. 26.§ Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhető. 15. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

27.§ (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el. (2)Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

16. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

28.§ (1) Óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el. (2)Utasváró építményének oldalain ún. City Light reklámfelület elhelyezhető. (3)Reklámot elhelyezni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Reklámrendelet) megengedett övezetekben csak az utasváró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén, az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének 2/3-án lehet. (4)Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások: a)világító kivitel esetén alacsony fényintezításúak lehetnek, b)nem világító, hanem megvilágított kivitelben készülhetnek, c)nem alakítható ki villogó effektussal, illetve d)a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja. (5)Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át. 17. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

29.§ (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető. (2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető. (3) Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások: a)Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg. b) Magánterületről – homlokzatról, kerítésről – közterület fölé beállóan csak az ingatlanon működő létesítmény cégére, logója lehet, maximum A1-es ívméretben (840x597mm). A cégér legalsó pontja a közterületi járda felett, legalább 2,5 m magasságban lehet. c)Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet. d)Tábla szerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. e)Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg. f)Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon. g)Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el. h)Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

18. A fürdő környékén (Fürdő utca, …..…utca és a …….utca mentén) és a Beton út belterületi szakasza mentén lévő kereskedelmi és vendéglátói üzletek üzletfelirataira vonatkozó településképi követelmények

30.§ (1) A vendéglátó egységek cégfeliratai és a közterületi teraszra kitelepülő bútorzatai anyagában és színében egységes kialakítású, az utcaképbe illeszkedő kell, hogy legyen. a)Vállalkozásonként egy homlokzatra csak 1 db cégfelirat, üzletfelirat helyezhető el, legfeljebb 0,4 m x 1,5 m nagyságot nem meghaladó méretben. b) Az egy utcaszakon egymás mellett lévő üzletfeliratok egymáshoz igazodva, egységes megjelenéssel alakítandók ki, az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében, figyelembe véve az épület(ek) homlokzati kialakítását. c)Megvilágított cégfelirat, üzletfelirat elhelyezése esetén a kábeleket a falon belül vagy takartan kell vezetni. d)A kereskedelmi, vendéglátó üzletekhez tartozó közterületről látható teraszok településképi megjelenés szempontjából a kitelepülő berendezéseknek, bútorzatnak, (asztal, szék, napernyő, árnyékoló szerkezet, virágtartó, utcai hulladéktartó, korlát, étlaptartó, információs tábla, bármilyen a vendéglátó egységből a vendéglátó teraszra kivezetett kültéri világítás stb.) egymáshoz és a környezethez egységesen illeszkedő kell, hogy legyen. e) A vendéglátó létesítményhez közterületen kitelepített vendéglátó terasz csak fa szerkezetű burkolattal, könnyen elbontható kialakítással helyezhető el. 19. A településképi követelmények teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás

31.§ A 30.§ szerinti kereskedelmi, vendéglátó üzletekhez tartozó közterületről látható teraszok bútorzatának, berendezéseinek egységes kialakításának finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat. a)A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg. b)Az önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha az e rendelet 32.§-33.§ előírásai szerinti Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció során a tervezett kialakítás elfogadásra kerül. VII. VIII.Fejezet - A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció 20. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

32. § (1) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha: a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik. b) A védett épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez; c)az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez. d)Lakóépület magastetőtől (25-45 fok) eltérő tetőkialakítása esetén. e)Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban, f)új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

fa) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja, fb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja. g) A fürdő környékén és a Beton út belterületi szakasza mentén lévő kereskedelmi, vendéglátó üzletekhez tartozó vendéglátó teraszok berendezésének, bútorzatának elhelyezéséhez. (2) A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha: a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt, b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el. (3) E rendeletben meghatározottak szerintiektől - illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban - eltérések főépítészi konzultációt követően lehetségesek.

21. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

33.§ (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak, (2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének, (3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy: a)azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez, b)teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat, c)a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak d)a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, e)összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, f)a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak, g)a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e, h)a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e, i)meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe j)megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét. (4) A fürdő környékén a Beton út belterületi szakasza mentén lévő kereskedelmi, vendéglátó üzletekhez tartozó vendéglátó teraszok berendezésének, bútorzatának egymáshoz és a környezetéhez való illeszkedése megfelelő-e.

IX.Fejezet A településképi véleményezési eljárás 22. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

34. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben: a)új építmény építési engedélyezési eljárásakor, b)meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészetiműszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető; 35. § A polgármester a véleményét a 34. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja. 23. A településképi véleményezés szempontjai

36. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni. (2) A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra. 24. A településképi véleményezési eljárás szabályai

37.§ A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani. X.Fejezet A településképi bejelentési eljárás 25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

38. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban. 39. § Településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben foglaltak megfelelően a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra. 40. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél. 26. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

41.§ (1)A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az

épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni. (2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma: a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak, b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e, c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e. (3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy: a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez, b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét. (5)A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja. 27. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

42. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 6. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni. XI.Fejezet A településképi kötelezés 28. A településképi követelmények megszegésének esetei

43. § Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint a 32-42. §-ban felsorolt településkép-érvényesítő eszközök szerinti kötelezettség: a)elmulasztása, b)alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása, c)alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása. 29. A településképi kötelezési eljárás szabályai

44. § (1) Az önkormányzat polgármestere a Kormányrendelet szerinti kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki. (2)Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendeletben az (1) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben településképi bírságot szab ki, amelynek összege: a) főépítészi konzultációs kötelezettség elmulasztása esetén 100.000 - 300.000.- forint, b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000 - 500.000,- forint, c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000 - 500.000,- forint, d) az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén 100.000 1.000.000.-forint, e) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően esetén 100.000 - 1.000.000,- forint,

f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 100.000,1.000.000,- forint. g) elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítani, ennek elmulasztása esetén 100.000 - 500.000,- forint. h) a bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig. (3)A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni: a)a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b)a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c)a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d)a jogsértő állapot időtartamát, e)a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f)a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g)a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. 30. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

45.§ (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek. (2) A településképi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel. (3) A (2) bekezdésben szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. XII.Fejezet - Záró rendelkezések 31. Hatályba léptető rendelkezések

46. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti Cserkeszőlő Község Önkormányzata Képviselő -testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 19/2002. (VII. 12.) számú rendeletének alábbi rendelkezései: - 19. § (6) bekezdés 4. és 5. pontja, - 24. § (1) és (2) bekezdése Cserkeszőlő, 2017. november ………..

………………………………….. Szokolai Lajos polgármester

…………………………………… dr. Héczei Eszter jegyző

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet A településkép, tájkép - meghatározó területeinek lehatárolása Cserkeszőlő Község teljes közigazgatási területének településképet meghatározó területei: a) a település belterülete b) a település külterülete

2. sz. melléklet - Helyi építészeti értékek – helyi egyedi védelem: Cím

hrsz

épület, építmény megnevezése

3. sz.melléklet: Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke Lombos fafajok tudományos (latin) elnevezés Acer campestre Acer platanoides Acer pseudoplatanus Acer tataricum Alnus glutinosa (allergén) Alnus incana Betula pendula (allergén) Betula pubescens Carpinus betulus Cerasus avium (Prunus avium) Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) Fagus sylvatica Fraxinus angustifolia ssp. pannonica Fraxinus excelsior Fraxinus ornus Juglans regia Malus sylvestris Padus avium Populus alba * Populus canescens * Populus nigra * Populus tremula Pyrus pyraster Quercus cerris Quercus petraea (Q. sessiliflora) Quercus pubescens Quercus robur (Q. pedunculata) Salix alba (allergén) Salix fragilis Sorbus aria Sorbus aucuparia Sorbus domestica Sorbus torminalis Tilia cordata (T. parviflora)

magyar elnevezés mezei juhar korai juhar hegyi juhar, jávorfa tatár juhar, feketegyűrű juhar enyves éger, mézgás éger, berekfa hamvas éger közönséges nyír, bibircses nyír szőrös nyír, pelyhes nyír közönséges gyertyán vadcseresznye, madárcseresznye sarjmeggy, török meggy közönséges bükk magyar kőris magas kőris virágos kőris, mannakőris közönséges dió vadalma zelnicemeggy, májusfa fehér nyár, ezüst nyár szürke nyár fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár rezgő nyár vadkörte, vackor csertölgy, cserfa kocsánytalan tölgy molyhos tölgy kocsányos tölgy, mocsártölgy fehér fűz, ezüst fűz törékeny fűz, csörege fűz lisztes berkenye madárberkenye házi berkenye, fojtóska barkóca berkenye, barkócafa kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia) nagylevelű hárs Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) hegyi szil Ulmus laevis vénic szil, lobogós szil, vénicfa Ulmus minor (Ulmus campestris) mezei szil, simalevelű mezei szil Tűlevelű fajok (fenyők) tudományos (latin) név magyar elnevezés Juniperus communis közönséges boróka, gyalogfenyő Lombos cserjék tudományos (latin) név magyar elnevezés Colutea arborescens pukkanó dudafürt Cornus mas húsos som Cornus sanguinea veresgyűrű som Crataegus laevigata (C. oxyacantha) kétbibés galagonya Crataegus monogyna egybibés galagonya Euonymus europaeus csíkos kecskerágó Euonymus verrucosus bibircses kecskerágó Frangula alnus (Rhamnus frangula) kutyabenge Hippophae rhamnoides homoktövis Lonicera xylosteum ükörke lonc, ükörke Prunus spinosa kökény Rhamnus catharticus varjútövis (benge) Ribes uva-crispa Rosa canina gyepűrózsa Salix caprea kecskefűz Salix cinerea rekettyefűz, hamvas fűz Salix purpurea csigolyafűz Salix viminalis kosárkötő fűz Sambucus nigra fekete bodza Sambucus racemosa** fürtös bodza Spirea salicifolia fűzlevelű gyöngyvessző Staphylea pinnata mogyorós hólyagfa Viburnum lantana ostorménfa Viburnum opulus kányabangita * nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak ** 500 m felett javasolható a telepítése Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.

4. sz. melléklet Növénytiltó listák – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak. A listában szereplő növényfajok: Magyar név Borfa, tengerparti seprűcserje Kaliforniai tündérhínár Vízijácint Perzsa medvetalp Sosnowsky-medvetalp Hévízi gázló Fodros átokhínár Nagyvirágú tóalma Sárgavirágú tóalma Sárga lápbuzogány Közönséges süllőhínár Keserű hamisüröm Ördögfarok keserűfű Kudzu nyílgyökér

Tudományos név Baccharis halimifolia Cabomba caroliniana Eichhornia crassipes Heracleum persicum Heracleum sosnowskyi Hydrocotyle ranunculoides Lagarosiphon major Ludwigia grandiflora Ludwigia peploides Lysichiton americanus Myriophyllum aquaticum Parthenium hysterophorus Persicaria perfoliata Pueraria montana var. lobata

Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista: Magyar név Közönséges selyemkóró Vékonylevelű átokhínár Bíbor nebáncsvirág Felemáslevelű süllőhínár Kaukázusi medvetalp Óriásrebarbara Tollborzfű

Tudományos név Asclepias syriaca Elodea nuttallii Impatiens glandulifera Myriophyllum heterophyllum Heracleum mantegazzianum Gunnera tinctoria Pennisetum setaceum Alternanthera philoxeroides Microstegium vimineum

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszerkijuttatással. Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok: Magyar név

Tudományos név

akác

Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris

Fraxinus americana

bálványfa

Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok: Magyar név

Tudományos név

alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű selyemkóró

Phytolacca americana Fallopia spp. Solidago canadensis Solidago gigantea Ambrosia artemisifolia Asclepias syriaca

süntök

Echinocystis lobata

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

5. sz. melléklet

Településképi véleményezési eljárás – KÉRELEM

CSERKESZŐLŐ KÖZSÉG POLGÁRMESTERE KÉRELEM 1. Az építtető neve, lakcíme: (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget) ….……………………………………………………………………………………………………….. 2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: CSERKESZŐLŐ...................................................................................................................................... 3. A tervezett építmények száma és rendeltetése: .................................................................................................................................................................... 4. Az ingatlan adatai: A telek területe: ………………………….. A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………………… 5. Az épület bruttó beépített alapterülete: ……………………………….……………………..……………. 6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte: ………………………………………………………………….………………………………………. 7. A kérelemhez csatolt mellékletek: építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld egyéb okirat ………………………………………………………………………………………………………….

Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek. Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap

….................................................................. aláírás (kérelmező)

6. melléklet

Településképi bejelentési eljárás – Kérelem

CSERKESZŐLŐ KÖZSÉG POLGÁRMESTERE

KÉRELEM

1. Az építtető neve, lakcíme: (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget) ….……………………………………………………………………………………………………… 2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: CSERKESZŐLŐ........................................................................................................................................ 3. A tervezett építmények száma és rendeltetése: .................................................................................................................................................................... 4. Az ingatlan adatai: …………………..……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………. ……………………………………….. 5. A kérelemhez csatolt mellékletek: építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld egyéb okirat…………………………………………………………………………………………….

Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjen. Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap

….................................................................. aláírás (kérelmező

CSERKESZŐLŐ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2|

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés

3

2. Cserkeszőlő bemutatása

5

3. Örökségünk

10

4. Jellemző építészeti karaktek bemutatása Cserkeszőlő községben

17

5. Építészeti útmutató Telepítés Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Színek Kerítések Kertek Erkélyek, tornácok Anyaghasználat Ajtók, ablakok Homlokzatképzés Részletek

24

6. Mai példák

42

7. Utcák, terek

45

8. Hirdetések, reklámtáblák

47

Impresszum

48

Bevezetés |3

BEVEZETÉS Cserkeszőlő településképi arculati kézikönyvének célja, hogy bemutassa a tiszazugi község környezeti adottságait, történelmi és kulturális értékeit. E három komponens teszi ki a település arculatát, melyhez igazodva célszerű építkezni, ehhez kíván iránymutatást adni a dokumentum. Szeretnénk a községben építkezni vagy felújítani készülők szemléletét akképp formálni, figyelmüket felhívni arra a fontos tényre, hogy építési tevékenységükkel nem csupán saját telkükön belül végeznek el arculati módosításokat, de utcájuk illetve egész Cserkeszőlő külső megjelenését befolyásolják.

1

4 | Bevezetés

Útmutató célzattal javaslatot teszünk követendő példákra a helyi építészeti hagyományokból eredő sajátosságokat figyelembe véve. A példákat szemléltető ábrákkal valamint helyben készült fotókkal kiegészítjük. Bemutatunk kerülendő, nem Cserkeszőlőhöz köthető negatív eseteket is. Reméljük, hogy jelen településképi arculati kézikönyv hasznára válik az építkezni kívánóknak!

A település bemutatása |5

CSERKESZŐLŐ BEMUTATÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Kunszentmártoni járásban, a Tiszazugban fekszik a Tisza és a Hármas-Körös között. Nyugati irányban Kecskemét, északra Tiszaföldvár, míg keleti irányban Kunszentmárton a legközelebbi városok. A községen áthalad a 44-es főút, míg a Kecskemét– Kunszentmárton-vasútvonal nem érinti. Az Alföld még érintetlen, természeti értékekben leggazdagabb része, a Tisza és Kőrös folyók által közrefogott Tiszazug, melynek legfiatalabb települése (Cserkeszőlő a megye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.), Cserkeszőlő, a környék idegenforgalmi központja. Nevének eredete a jordán cserkesz néptől is származtatható, hiszen IV. Béla idején nagy létszámú cserkesz kisebbség érkezett a területre. A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A XX. század elejétől egyre nagyobb területeken folyt a szőlő- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742ben is adott homokos területeket szőlőtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak.

2

6 | A település bemutatása

Cserkeszőlő legfőbb vonzereje ma a gyógyhatású termálfürdő. A település igazi üdülőfalu, népessége üdülőszezonban több mint kétszerese az állandó lakosságnak. Az idegenforgalmi szezon a gyógyvíznek köszönhetően már áprilisban megkezdődik, de a strand és gyógyfürdő egész évben nyitva van. A község és környéke első sorban a nyugodt, természetes környezetben pihenni, illetve gyógyulni vágyóknak ideális hely. A település utcaszerkezete szabályos, tervszerűen kialakított, széles uták jellemzik. Kelet-nyugati irányban átszeli a 44-es főút. Szarvas felől érkezve hamarosan elérjük a központban elhelyezkedő élményfürdő épületetét. A főútra merőleges a Fürdő utca, amelyek Május 1. utcai kereszteződésében található a római katolikus templom. A településképet meghatározó elemei tavasszal és kora nyáron, a mezőgazdasági tevékenységhez köthető fóliaházak. 1. térkép: A Második Katonai Felmérés

Örökségünk, értékeink |7

ÖRÖKSÉGÜNK, ÉRTÉKEINK Szinyei Merse-kastély és Borpince

Cserkeszőlő-Tópartpusztán a Baghy család a XIX. század második felében, miután megvette a birtokot, egy intéző lakot emeltetett. A későbbi tulajdonos, Szinyei Merse Félix, Szinyei Merse Pál híres festőművész nagybátyja volt. A borospincében készült a híres ürmös bor. A kastély berendezése és értékes festményei a háború utáni zűrzavaros esztendőkben elvesztek. 1922-ben kibővítették és átépítették. A kerti úszósmedencés házat leginkább nyaranta használták. A kastély mellett halastavat alakítottak ki. Pincészetet, méhészetet és libatenyészetet, valamint gyümölcsöst és zöldséges keretet létesítettek. Az államosítás után a Magyar-Román Barátság MGTSZ irodája és kultúrháza kapott helyett az épületben. A rendszerváltás óta a Cserkeszőlői Mezőgazdasági Termelők és Vállalkozók Szövetkezete tulajdona az egykori kúria. A szabadon álló, hosszan, téglalap alakban elnyúló földszintes épület homlokzati díszítéseit eltávolították. Az egyenes záródású ablakok viszont nagyrészt eredeti formájukban megmaradtak. Az ablakok felett egykor egyenes szemöldök párkányok húzódtak. A főhomlokzat középső részén egykor üvegezett, mellvédes tornác állt, amelyet később beépítettek. A hátsó homlokzaton egykor összetett ablakok nyíltak. A homlokzat középső részén rizalit lépett ki a fal síkjából. A tetőzet eredeti volutás díszítésű, csúcsdíszes bádogablakaiból három megmaradt. Cserkeszőlő nyugati szélén, az egykori kastély mellett épült a borospince egy homokbucka alatt, az egyetlen a korabli majorsági épületek közül, amely túlélte az idők viharait.

3

8 | Örökségünk, értékeink

Természeti értékek A település külterületi részei a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz és a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzethez (a Hortobágyi Nemzeti Park részeként) is tartozik, egy része országos jelentőségű természetvédelmi terület. Megtalálhatóak továbbá az ex lege védett területek és a helyi védettség alatt álló természeti értékek is. Tájvédelmi szempontból különleges antropogén eredetű értéket képviselnek a kunhalmok. A kutatók egybehangzó véleménye szerint emberkéz alkotta építmények, melyek az alföldi táj jellegzetes tereptárgyai voltak.


Kunhalmok Az egykoron vízjárta alföldi táj gyakori velejárója a környezetéből 5-10 méterrel kiemelkedő többnyire kerek alaprajzú magaslat, amely mind keletkezési korát, mind eredeti funkcióját tekintve rendkívül változatos lehet, viszont évszázadok (évezredek) óta szerves alkotórésze az adott tájnak. Telepítésének helyét alapvetően meghatározták a terület hajdani vízrajzi viszonyai. Sok halom épült vízfolyások magaspartján, továbbá a folyók kanyarulatainak külső ívén, melyek a gyakori elöntések elől menedéket kínált az ott lakóknak. Legfontosabb típusaik az ún. tell-ek (neolit, illetve bronzkori lakóhalmok), a kurgánok (réz-, kora bronz- és honfoglalás-kori sírdombok), az őrhalmok (jelző funkcióval), illetve a határhalmok (határmegjelölés céljából emelték). A régi halmokat gyakran a későbbi korok emberei újra és újra használatba vették, hol az eredetihez hasonló, hol más funkcióval. A legősibb halmok akár 4-5000 évesek (késő neolitikum) is lehetnek. A kistérségben megmaradt kunhalmokat Tóth Albert gyűjtötte kataszterbe, bár ezeknek csak egy töredéke jelent meg írott forrásokban. A múlt század közepén még több mint száz kunhalmot számolhattak meg a környéken, a század elejétől azonban a nagyüzemi gazdálkodás a kunhalmokat sem kímélte. Jelentős részüket mára „leművelték”, azaz teljesen eltűntek. A halmok legfontosabb típusai: lakódombok: szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű, viszonylag magas halmok. sírdombok (kurgánok): kúp alakú dombok, és az őrhalmok, másként vigyázó halmok. Viszonylag alacsonyak, láncszerű összeköttetés van köztük. Lehetővé tették a hang és a fény továbbítását. Határhalmok: megyék, települések határait jelölték. A halmok mellett utak vezettek, lábukhoz sok helyen csárda települt.

A kunhalmok jelentős tájképi, tájtörténeti, geomorfológiai, régészeti és biogeográfiai értéket képviselnek, emiatt a természetvédelemben különös figyelmet kell fordítani a megóvásukra.


Nagy Fertő Védett Természeti Területek Nagy Fertő: természetközeli mocsaras területként ex lege védettséget élvez. Cserkeszőlőben a gyógyvíz mellett a Nagy-Fertő jelentős vonzerővel bírhat az ökoturizmus hívei számára védett madár és növényvilágával. A fertőbe a cserkeszőlői strand termálvize kerül bevezetésre, ami ily módon állandó vízpótlást biztosít neki. A hőmérséklete miatt téli időszakban sem fagy be a vize, így fontos áttelelő helyként szolgál több madárfaj részére. A tiszazugi szikes-tavak közül a legkiemelkedőbb a természeti jelentősége: 2002-ben 300 pár nagykócsag, 120 pár kanalasgém, 2004-ben 140 pár nagykócsag, 2005-ben 128 pár nagykócsag, 2006-ban 205 pár, míg 2007ben 43 pár nagykócsag fészkelését regisztráltuk. A felsorolt fajokon kívül rendszeresen költő faj a területen a vörösgém, törpegém, bölömbika, szürke-gém, cigányréce, nyári lúd. 2003-ban meghiúsult a nagykócsag költése a fertőn. Tavasszal fészekanyagot hordó nagykócsagokat figyeltünk meg, és a májusi berepülésünk alkalmával nagy meglepetést okozott, hogy nem sikerült költőpárt megfigyelnünk. 2003 márciusa és májusa között 20 cm-t csökkent a vízszint. Az állatvilág gazdagságából a szikes puszták jellemzői figyelhetők meg, pl.: Búbos banka, Bíbic, Bölömbika, Cigányréce, Fehér gólya, Fekete gólya, Kakukk, Kanalasgém, Kiskócsag, Nádi tücsökmadár, Nagykócsag, Nyári lúd, Fülemüle, Szarka, Széki lile, Szürkegém, Törpegém, Vörösgém, Barna rétihéja, Békászósas, Egerészölyv, Réti fülesbagoly. A gazdag madárvilág mellett, szintén kiemelést érdemel, a fertő kétéltű- és hüllőfaunája. Az Alföldre jellemző fajok közül jelen vannak a zöldbékák, a vörös-hasú unka, a barna ásóbéka és levelibéka, míg a hüllőket a szárazabb területeken a fürge gyík, közelebb a vízhez a mocsári teknős és a vízi sikló képviseli.


Homoki őstölgyes A községtől délre, attól mintegy 7 kilométerre található az aranyosi határrész a kistérség legmagasabban fekvő az Ős-Duna hordalékkúpján elterülő, zömmel homoktalajokkal borított része. Az itt található 11 darab kocsányos tölgyből (Quercus robur) álló liget a Tiszazug zárt homoki tölgyeseinek utolsó képviselői. A terület különleges értékénél fogva szerepel az országos védelemre, illetve átminősítésre tervezett területek listáján.


ELTÉRŐ ÉPÍTÉSZETI KARAKTEREK BEMUTATÁSA CSERKESZŐLŐ A településen - az arculati jellemzők tekintetében - négy eltérő karakter különböztethető meg. Cserkeszőlő 1952 óta önálló, addig Tiszakürt külterületi része volt, a területen főleg szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Ez a növény gyakori törődést igényel, így az évek-évtizedek során, ezen a területen, a kertekben kisebb épületek jelentek meg. Ez a külterületi, laza beépítésű rész, ma is a település közigazgatási területének jelentős hányadát adja. A belterületi beépített és a még beépíthető területek nagyobb része lakóterület. Az első karaktert a II. világháború után létesített utcák, illetve az itt lévő lakóépületek jelentik, melyek az utóbbi 50-70 év építészetének stílusait hordozzák. Ezzel a karakterrel fogunk bővebben foglalkozni. A település központjában a lakóterületek által közrefogva találjuk a Fürdő és Gyógyászati Központot és a hozzá kapcsolódó szállásépületeket. Ezeket léptékükben, épületmagasságukban is könnyen el lehet különíteni. A fenti belterületi településrészektől eltérnek megjelenésükben, léptékükben, telepítésükben a bel-, és külterületen, több helyen, de nem összefüggően található ipari-mezőgazdasági telepek, ez a harmadik karakter. A negyedik csoportot, a több évszázados múltra visszatekintő, szőlőés bortermeléshez kapcsolódó, jelentős területen elhelyezkedő, kertes mezőgazdasági és a jellegében hasonló általános tanyás külterületek jelentik.

4

Építészeti karakterek bemutatása |13

Cserkeszőlő falusias településrész A településkép meghatározó eleme a község temploma, a Szent benedek templom és környezete, amely a település központjában, zöldterületek gyűrűjében helyezkedik el. A lakóházakat, belterületen jellemzően előkert választja el az utcafronttól, általában az utcára merőleges telepítéssel, melyek oldalhatáron állnak, kivéve a Muskátli utca és a Petőfi tér közötti telkeket, ugynis itt szabadonálló beépítés a jellemző. A telkek osztása hasonlít a magyar városok peremein lévő területekéhez.

14 | Építészeti karakterek bemutatása

Termálfürdő és településközponti vegyes terület A település magja, szíve - egyben főattrakciója - a településnek a mellette lévő halmaz, a Fürdő és Gyógyászati Központ területe és az ezt kiszolgáló szállásépületek. A fürdő környezetében találhatóak a középületek és a település főtere. Az építészeti karakterek lehatárolásában, térképábrán jeleztük a termálfürdőhöz és a település központjához tartozó vegyes területeket. Ezeken a településrészen az épületek formálása változatosabb és nagyobb léptékű. Itt található a község legkarakteresebb épülete is, a Szent Benedek templom.


Ipari-mezőgazdasági üzemi területek

A magyar vidék fejlődéséhez szükséges a gazdasági aktívitás. Cserkeszőlő életében mindig is meghatározó volt a gazdasági tevékenység, azon belül is főleg a szőlőművelés. Ehhez kapcsolódóan nagyobb, üzemi jellegű tevékenység nem alakult ki, egyetlen mai emléke a kastély alatt lévő, szépen felújított borpince. Cserkeszőlő, mint fiatal alföldi település, fő közlekedési útvonalon fekszik, mindezek kedveznek az ipar és mezőgazdaság üzemi formájának megjelenéséhez. Ilyen létesítmény található a község belterületén, a Május 1. utcában, és külterületen egyaránt. Ezek a telepek különböznek az általános településképtől, más a telekméret, magasság, telepítés, ezért önálló építészeti karakterként határoltuk le.


A külterület általános tanyás és kertes mezőgazdasági részei Cserkeszőlő külterületének jelentős része mezőgazdasági terület. Itt már a XVIII. században meghonosodott az alföldi szőlő- és bortermelés, melynek ugyan kultúrája az itt lévő épületek karakterén már nem érezteti a hatását, de vannak fennmaradt emlékei. Az Alföld jellegzetes letelepedési formája volt a tanya, amely ma tulajdonképpen olyan gazdasági épületekkel ellátott földbirtokot jelent, amit valamely község határában a községhez tartozó földekből alakítottak ki. Cserkeszőlő külterületén, a különböző méretű mezőgazdasági területek, kertek megközelítése utcákon (dűlőkön) keresztül lehetséges, a dűlőutakra felfűzve helyezkednek el a telekhez kapcsolódó épületek. A telkek mérete alapján a területet több részre lehetne osztani, de építészeti karaktere hasonló, ezért a kézikönyvben is egy karakterként kezeljük.


Beépítésre nem szánt területek Cserkeszőlő külterületének egy része a Körös-Maros és a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület, vagy a Nemzeti ökológiai hálózat része. Ezek a területek beépítési tilalom alatt állnak. Amely külterület ezeknek nem része, annak nagyobb részén mezőgazdasági termelés zajlik. Van olyan mezőgazdasági terület, amik nem tartozik a fentiekben bemutatott, valamilyen építményt tartalmazó karakterhez, sőt épület elhelyezése hosszabb távon nem valószínű, nagyüzemi jellege miatt. Ezek is beépítésre nem szánt területek közé sorolandók, a külterület délinyugati részén található jelentős kiterjedésű erdőterülettel együtt. Cserkeszőlő külterületét dűlőutak hálózzák be.


Építészeti útmutató |19

ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Cserkeszőlő falusias településrész

5

ÁLTALÁNOS BEÉPÍTÉSI AJÁNLÁSOK Az építészeti útmutatóban szereplő ajánlásainkkal szeretnénk segítséget nyújtani építész és építtető számára, hogy a településen olyan épületeket, épületfelújításokat valósítsunk meg a jövőben, amelyek megőrzik a település egyedi hangulatát. Ismerjük meg a környezetünk értékeit, mielőtt hozzányúlunk! TELEPÍTÉS Cserkeszőlő község egész területén az előkertes telepítés a jellemző, a házak áttört kerítésekkel alkotott vonala ad egységes utcaképet. A történeti településen, az oldalhatáron álló, utcára merőleges rendszerű kialakítás a leginkább jellemző, egyedül a település központjában és a szállásépületek esetében találunk az utcával párhuzamos telepítést. Új ház építésekor, javasolt az adott utcában meglévő épületek telepítéséhez illeszkedni. Indokolatlanul elforgatni a jellemző tengelytől, vagy visszahúzni az épületet nem javasolt.

Példa helyes telepítésre. Az egyvonalban elhelyezkedő épületek adják az egységes utcaképet.

20 | Építészeti útmutató

MAGASSÁG Településképi szempontból indokolt, hogy a jelenlegi szövetbe újonnan beilleszteni kívánt házak hasonló építménymagassággal épüljenek, mint a már meglévő épületek. A fürdő és környezete kivételével a történeti településrészen az egyszintes házak a jellemzők. Ehhez javasolt illeszkedni. Példa tetőhajlásszög és magasság illeszkedésre.

TETŐHAJLÁSSZÖG Cserkeszőlő falusias lakóterületén a meglévő lakóépületek tetőhajlásszöge általában 35-45 fok között van. Új házak építésekor, felújításkor ügyeljünk arra, hogy hasonló tetőhajlásszöggel készüljenek, mint környezetükben lévők.


TETŐFORMA A falusias lakóterületen lévő tetőformák általában egyszerű nyereg- vagy sátortetők, néhol kontyolt nyeregtetők. A nyeregtetős, vagy sátortetős házakból álló utcaképbe nem javasolt tördelt, összetett tetőformájú épület. Támpontként törekedni kell a szomszédoshoz hasonló kialakításra. A manapság divatos, „mediterrán” tetőhajlásszögű, tetőformájú ház nem illeszkedik a történeti település karakterébe, ezért ilyen tetőformájú épület építése itt nem javasolt.

Példa a településen megfelelő tetőformára. A szomszédosos épületek tetőformája, magassága hasonló, ami egységes, szép utcaképet eredményez.


SZÍNEK Cserkeszőlő falusias településrészein a homlokzatok színvilága változatos, de jellemzően világos színű. Új épület kialakításánál, vagy meglévő épület felújításánál is ajánlott a fehér, vagy a pasztellszínek különböző árnyalatainak használata. Kerülni kell a harsány, élénk színeket.

Javasolt

fehér,

vagy

világos

tónusú, pasztellszínű vakolat, sötét színű nyílászáró. KERÍTÉS A település lakóövezeteiben mindenhol előkertes telepítést találunk, inkább áttört kerítésekkel. Új építésnél alkalmazkodjunk az adott utcában jellemző kialakításhoz. A tömör kerítéseket célszerű a ház színével egyező színű vakolt felülettel ellátni, felújítani. Kerüljük az előregyártott betonelemekből épített, illetve a teljesen áttört nád-, vagy drótfonatos kerítést az utcafronton.


KERÍTÉSEK Cserkeszőlő település Egykoron a fakerítés volt jellemző, függőleges, vagy vízszintesen fekvő deszkákkal, ma már sok helyen fémkerítés van. Lent egy-egy példa ezekre a településről. Jobbra olyan példák más településről fa, illetve fékerítésre, amelyek Cserkeszőlő modernizálódó településképébe illeszkednének.

A falusias településrészen általában áttört kerítéseket találunk, a mezőgazdasági kertes külterületi részeken pedig, az telkek között vagy nincsenek kerítések, vagy egészen alacsony jelképes elválasztás van. (Lent)


KERTEK

Előkertek, utcák Ápoljuk a ház előtti virág-és növény sort, mert a miénk! Településkép szempontjából is meghatározó az utcák, utcai előkertek szép, esztétikus megformálása. A szépen gondozott gyep, virágok az egész utcaképet javíthatják. Cserkeszőlőn találunk szép példákat a ház előtti közterület gondozására. Előkertes telepítésű utcánál, a jellemzően áttört kerítések vizuálisan csak kismértékben határolják le a telek határát, a ház és a kerítés közötti előkert együtt él az utcával. Jobbra, fent példa szép előkert kialakításra a tellepülésről. A további képek nem a községből származik.


Udvar, pihenőkert, konyhakert A falu életében fontos szerepet töltött be a mezőgazdaság. Ma is nagyon jól mutat egy szépen rendben tartott, megformált konyhakert. Napjainkban már a kert a pihenés színtere egyben, így a haszonkert mellett a pihenőkert is helyet kap. A település szélén található kertben látjuk, ahogy a kétféle funkció szépen megfér egymás mellett. A kikapcsolódást a kert épület mögötti, nyugodt részében kerti sütővel, árnyékot adó építménnyel támogathatjuk. A kertben javasolt az éghajlatnak, a táj jellegének megfelelő növények, virágok ültetése. Nagyon szép példa látható az alábbi, a településen készült képen.


ANYAGHASZNÁLAT Településképi szempontból javasolt betoncserép, a nád héjazati anyagok. A felső kép nem a településen készült!

a kerámia- vagy

Kerülendő

a településképi szempontból káros hullámpala, vagy kék színű fém hullámlemez. Egy tetőn ne alkalmazzunk többféle héjazati anyagot! Nem a településen készült képek!


AJTÓK, ABLAKOK, KAPUK Ha van rá mód és lehetőség, fa ablakokat tervezzünk és építsünk be. Az épületek utcai homlokzatán árnyékolásra külső tokos műanyag redőny helyett alkalmazzunk szintén fa anyagú zsalugátert. A kert felé bátran nyissunk nagyobb ablakokkal, ajtókkal. Ha közvetlenebb a lakás-kert kapcsolat, a gondozásra is jobban odafigyelünk. Nyílászárók javasolt színvilága a barna, sötétbarna, esetleg sötétzöld. Csrkeszőlő fiatal település, a központi területeken építsünk be modern nyílászárót.

Ablak, ajtó jó példák. A képek nem a településen készültek:


A településen, a turizmus térhódítása következtében, több új, szállás céljára szolgáló épület épült, épül. Ezek általában modern stílusúak, ami kihatással van a település lakóterületein lévő épületek, építmények stílusára is. A modern, modernzálódó házakhoz válasszunk ennek megfelelő nyílászárót. Példák modern bejárati ajtóra, a képek nem a településen készültek.

„Cseréljük ki a vaslemez kaput hagyományos fakapura!” (A felújítók tízparancsolatából – építész ajánlás) Néhány jó példa fakapura, amelyek az utcaképet, településképet is javítják. Jobbra, lent áttört hatású fémkapu, amely nem képez éles zárást a külső és belső kert között. A képek nem a településen készültek.


ERKÉLYEK, TORNÁCOK A magyar népi építészet jellegzetes eleme az oszlopos tornác. Cserkeszőlő fiatal település, a tornác modernebb formában történő alkalmazására találunk szép példát, az egyik szállodánál klasszikus formában és a nyaralóházaknál fedett-nyitott külső előtérként. Lent még két példa tornác, fedett-nyitott tér újragondolására.


HOMLOKZATKÉPZÉS Cserkeszőlő falusias lakóterület A település maga fiatal, így bátran alkalmazhatunk modernebb formavilágot, arányokat és anyagokat. Cserkeszőlő falusias lakóterületén rengeteg földszintes épület található, melyek főhomlokzatának hangsúlyos eleme a két utcára néző nagy ablak, melyek a ház „szemei”. Ezek, ha vízszintesen elnyújtottak, esetleg az áthidaló és a felette lévő eresz között arányaiban nagyobb a magasságkülönbség, unalmat sugároznak. Erre jobban ráerősíthet egy félig lehúzott redőny, melynél, ha a tok sem rejtett, úgy fest, mint karika a szem körül.


HOMLOKZATKÉPZÉS Idegenforgalmi és kereskedelmi településrészek Cserkeszőlő legfőbb nevezetessége a fürdő, amely az ország minden tájáról vonzza a pihenni, gyógyulni vágyókat. A turisták fogadása, kiszolgálása különböző szállás jellegű épületek kialakítását hozza maga után. A településen ugyanúgy megtalálhaók a kisebb faházak, vagy a jurtatábor, mint a korszerűen felszerelt appartmannok, hotelek. A szállodák, apartmanházak épületei léptékükben teljesen eltérnek a lakóépületektől, ami egészen más homlokzati kalakítást is igényel. Fontos az épület tömegének alakítása, formálása, ebben segítenek az erkélyek és teraszok.


RÉSZLETEK, ANYAGHASZNÁLAT A település épületein megtaláljuk az adott kor építészetének részlet megoldásait. Cserkeszőlő épületei zömmel a II. világháború után keletkeztek, ezért részletképzésük is a modern építészet részleteit kell, mutassák. Példa erre a faházak egyszerű, szépen munkált korlát és faszerkezeti csomópontjai. Településképi szempontból lényeges a közterületeken lévő tárgyak, burkolatok igényes kialakítása, amelyből szintén találunk a településen szép példákat. Anyaghasználatra példák jobbra.

Mai példák |33

MAI PÉLDÁK Falusias településrész: meglévő épületek felújítása, átalakítása Cserkeszőlő községben az 50-es évek után sok olyan lakóház épült, melyek a szocialista időszak típustervei alapján készültek. Napjainkban az energiaárak emelkedése következtében, a családi házak hőszigetelése egyre nagyobb teret kap, amely lehetőséget adhat a kockaházak újragondolására, nagyobb átalakítások nélkül is. Az átalakítás, felújítás során törekedjünk arra, hogy az épület a falu, a fürdő környékének modern építészeti karakterével, színvilágával harmonizáljon. Javasolt a házak világos tónusú vakolattal, fa zsalutáblás nyílászáróval, vörös, vagy barna színű cserépfedéssel történő átalakítása. Nagyobb nyílászárót a belső udvar felé nyissunk, ahol bővítésként fedett, vagy nyitott teraszt is kialakíthatunk. A képek nem a településen készültek.

6

34 | Mai példák

Településközpont: szállásépületek Cserkeszőlő építészeti arculatában fontos szerepet játszanak a fürdőbe érkező turisták fogadására épült szállodák, panziók, vagy bérelhető faházak. A szállodák, többszintes apartmanházak a település központjában helyezkednek el, léptéküknél fogva hatással vannak a település többi épületének építészeti formálására is. Balra, lent egy apartmanház látható, amely jó példa arra, hogy szép zöld környezetben elhelyezett, igényes modern épület településképi szempontból is érték. (A kép nem Cserkeszőlőn készült.) A Fürdő utcában álló hotel tornáca hívogatja a gyalogos turistát. A jobb oldali képen, a faházak előtt szépen gondozott közös zölterület van.

Mai példák |35

Tanya épületeinek feújítása, átalakítása Az Alföld jellegzetes letelepedési formája, a tanya, a szocialista mezőgazdasági átalakítás során sokat veszített jelentőségéből. A magánbirtokok újbóli megjelenésével, a fenntartható fejlődés igényének megfogalmazásával az országban több helyen tanyafejlesztéseket hajtottak végre. Az építészeti karakter megőrzésével, de az épületek formai és műszaki modernizálásával élhető, szép birtokközpontok jöttek létre. A jobb szélső képeken látható épület esetében nem lebontották, hanem felújították a rossz állapotú vályogházat és átrium jellegű védett udvart hoztak létre, két oldalszárny hozzáépítésével. Az épület megjelenését barátságossá teszi a természetes anyagok használata, fehérre meszelt falakkal és a barna fa szerkezetekkel.

36 | Utcák, terek

UTCÁK, TEREK Cserkeszőlő középületei a Közrtársaság tér köré szerveződtek. Ez tekinthető a település főterének. A Fürdő utca tengelye szépen felvezeti a templomot, ahol az utat is körvonalasan alkították ki, közepén szoborral. Az utca térfalai a strandfürdő után eltávolodnak, teret fűzve rá. Itt rendezheti meg a község a közösségi, ünnepi eseményeket, mely méltó keretet biztosít ezeknek. A település utcáin minden esetben zöldfelületi sáv választja el a közlekedésre szolgáló felületet az épületektől, ezeknek a zöldfelületeknek az utcánként egységes gondozása javít a településképen. Az utcaszerkezetben ritkán jellemzőek a kis teresedések. Ezek emlékművek, feszületek felállítására adnak lehetőséget.

7

Utcák, terek |37

A településen jelenleg is van egy-egy nagyobb gondozott zöldfelület, illetve kisebb terek. Van néhány olyan emlékmű, melynek környezete szépen kialakított, ilyen például a főtéren lévő Önállósági-Emlékmű. A strand környezetében több szépen kialakított játszótér is található.

Parkok, terek

38 | Hírdetések, reklámtáblák

Parkok, zöldfelületek, virágok Cserkeszőlőn a község és a fürdő területén egyaránt nagyon sok a szépen gondozott közterület, amelyeken virágokat ültettek.

Hirdetések, reklámtáblák |39

Mai példák: köztéri bútorok A település célja a turizmus további erősítése, amelyhez a közterületek további fejlesztését irányozták elő. A burkolatok, köztéri bútorok minőségi kialakítása hozzájárul ahhoz, hogy a fürdő mellett, az utcákat is élettel töltsük meg.

Példák fa, és beton (műkő)-fa konbinációjából készült köztéri ülőkére, utóbbival a zöldterületek szegélyezését izgalmassá, hasznossá tehetjük.

40 | Hírdetések, reklámtáblák

Mai példa: kültéri fedett-nyitott terek, sétányok A Fürdő utca sétány jellegű kialakításához hozzájárulhat, az utca termálfürdő felőli oldalának fejlesztése. A vendéglátó egységek modern, fedettnyitott terekkel bővíthetők. Néhány példa erre a Balaton környékérőlés a világból.

Hirdetések, reklámtáblák |41

HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK Az épületek homlokzatára a színes fényreklám helyett a hagyományos cégérek elhelyezése javasolt, a házak falaira, illetve a kerítésre kerülő reklámok mérete, legfeljebb 2 0,5 m lehet.

8

42 |

IMPRESSZUM CSERKESZŐLŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Cserkeszőlő honlapcíme: www. cserkeszolo.hu Cserkeszőlő emailcíme: [email protected] Cserkeszőlő postai címe: 5465 Cserkeszőlő, Köztársaság tér 1. Telefon: +36-56-568-451 Polgármester: Szokolai Lajos Főépítész: Farkas István Főépítész e-mail címe: [email protected] SZERKESZTETTE: Farkas István főépítész, Németh István okl. építészmérnök, Mórucz László okl. építészmérnök SZÖVEG: Németh István okl. építészmérnök, Horváth Adrienne településtervező FOTÓ: Farkas István, Németh István GRAFIKAI TERVEZÉS: Németh István, Mórucz László Cserkeszőlő, 2017. október 11.

A kézikönyvben szereplő fotók nem kizárólag a településen készültek! Az építészeti útmutató, a mai példák és a reklámhordózókkal kapcsolatos témakörökben szereplő javaslatok között, máshol készült fényképeket is beillesztettünk saját adatbázisunkból, hogy olyan mintákat tudjunk bemutatni, amely a település arculatát, karakterét kedvező irányba módosíthatja.

2017( ) Önkormányzati rendelete Cserkeszőlő Község településképének védelméről 1

Recommend Documents