INGYENES KÖZÉLETI HAVILAP
25 lap Hír
2016 JÚLIUS - AUGUSZTUS
Fotó: Tóth Anita
a
XXV. évfolyam 6. szám
Turai
éves
2016. június 29-én letették városunkban Közép-Európa elsõ geotermikus kiserõmûvének alapkövét. Az egység várhatóan már jövõre megkezdi a termelést. Bővebben: 2. oldal 4
MEGHÍVÓ A SZENT ISTVÁN NAPI ÜNNEPI RENDEZVÉNYRE
10
RÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEK: A FŰZFA BÜFÉ
26
PROGRAMAJÁNLÓ: BALASSI KONFERENCIA
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
Geotermikus erőmű épül Turán
Fotó: Tóth Anita
2016/07-08
Turai Hírlap
2
Szendrei Ferenc Tura város polgármestere
2016. június 29-én városunkban letették Közép-Európa első geotermikus kiserőművének alapkövét. Az erőmű várhatóan már jövőre megkezdi a villamosenergia termelést. A beruházást a termálvizek hasznosításában élen járó szingapúri KS Orka Renewables Pte Ltd. és a Turawell Kft. valósítja meg. (a KS ORKA egyidejűleg megvásárolta a Turawell Kft. 51 %-os tulajdonrészét.) A korszerű technológiával elkészülő 2,6 megawattos erőműben a korábban megfúrt kútból feltörő 129 Celsius fokos termálvíz hajtja majd a turbinákat. Az erőmű hozzávetőleg 800 családi ház évi villamosenergia-igényét képes majd biztosítani. A turbinák meghajtása után 67 Celsius fokra
Szabó László, külgazdasági és külügyminiszter-helyettes
lehülő termálvízre egy másik projektet alapoznak: üvegházak fűtésére használják fel, mielőtt a környezeti előírásoknak megfelelően visszasajtolják a felszín alatti vízbázisba. A kertészet teljes kiépülése után a tervek szerint évi 6300 tonna paradicsomot állítanak majd elő, melynek nagyobb hányadát exportra szánják, és évi 6-7 milliárd forintos bevétellel számolnak. A kertészet mintegy 80 környékbeli lakosnak teremthet munkalehetőséget. A két projekt hazai és külföldi befektetők tőkéjéből, európai uniós pályázati pénzből és banki hitelből több szakaszban valósul meg. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes felidézte, hogy a geotermikus technológia Izlandról származik, ahol az épületeket 90 százalékban környezetszennyezés-
A beruházás valóban Tura város egyik kitörési pontja lehet. Hová fejlődhet ki ez a történet gazdasági, infrastrukturális, társadalmi szempontból? Reális lehet-e az eddigi információk alapján kirajzolódó jövőkép? Munkatársunk Szendrei Ferenc polgármester urat kérdezte. Mérföldkőhöz értünk, mert végre valaki felhozza a melegvizet. A geotermikus kiserőmű megépítését követően valóban hozzáférhetővé válik számunkra is a melegvíz, így a jövőben nemcsak egy kútfejről beszélhetünk, ami lent a mélyben kincset rejt. Nagyon nagy költsége van a termálvíz „munkába állításának”. Az előző koncepciókhoz és a lakossági elvárásokhoz képest első lépésben egy merőben új hasznosítási forma körvonalazódik ki, ami az elektromos energia-
Eirikur Bragason, a KS Orka ügyvezető igazgatója
mentes energia (termálvíz, ill. más megújuló energia) felhasználásával fűtik és az áramtermelés 99 százaléka megújuló energiákon alapul. A geotermia még mindig kiaknázatlan terület Magyarországon, a megújuló energia hasznosítása mindössze 6-10 százalékát adja az ország teljes energiaigényének. Miután hazánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik megújuló energiaforrások tekintetében, - mintegy 1200 hévízkút működik-, melyeknek alig 12 százaléka szolgál ki ipari vagy közösségi energiarendszereket. Az erőmű alapkövét Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes, Eirikur Bragason, a KS Orka ügyvezető igazgatója és Szendrei Ferenc, Tura város polgármestere helyezte el.
termelést jelenti, de számunkra ez is nagyon fontos. Felkerülünk az ország energetikai térképére, hiszen ilyen erőmű sem Magyarországon, sem Közép-Európában nincsen, a beruházás pedig munkahelyeket teremt és jelentős adóbevételt jelent a városnak. Készült-e előzetesen környezeti hatástanulmány? Jelent-e bármilyen veszélyt az erőmű a természeti környezetre, illetve a közelben lakókra, kerülhet-e egészségre ártalmas anyag a levegőbe? Teljesen zárt technológia. A víz nem érintkezik levegővel, végig nyomás alatt lesz tartva, hőcserélőn adja át a hőt. Az erőműnek és az üvegháznak is teljesen különálló belső folyadékrendszere lesz és a visszasajtolás is nyomás alatt történik.
3
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
2016/07-08
Turai Hírlap
Amit a geotermikus kiserőművekről tudni érdemes
T.A.
A fotó illusztráció. Forrás: wikipedia.hu
Milyen megoldással sikerült áthidani a tulajdonjog – vízhasználati jog paradoxont? Sok évvel ezelőtt elveszítettük a kút vízhasználati jogát. 2006-ban amikor átvettem a város vezetését, volt is melegvizünk, meg nem is. Csak a kutat magába foglaló földterület tulajdonjoga volt az Önkormányzaté 2006-ban, a kútból kiaknázható melegvíz vízhasználati joga már nem volt a miénk, eladásra került. Egyik fél sem tudott érvényesülni a másik nélkül. A befektető cég tett ugyan vételi ajánlatot, de azt gondolom, hogy sikerül mindkét fél számára előnyös megállapodást kötnünk. A megegyezés közép- és hosszútávon sokkal több lehetőséget rejt magában, mint az egyszeri adás-vétel. A 60-as években megfúrt kút alatti 131 m2-es önkormányzati tulajdonú földterület használati jogáért – mely nem a kút vízhasználati joga - a beruházó által újonnan fúrt kút vizének visszasajtolása előtt keletkezett 67 fokos termálvíz egy részének az Önkormányzat részére történő kivezetését kértem. (120 fokos a kilépő hője a termálvíznek, ezt 67 fokig hűti majd vissza az erőmű.) Az erőmű beruházás reményeim szerint legkésőbb egy év múlva befejeződik, mi pedig a város érdekeinek megfelelő mennyiségű vizet kaphatunk. A volt homokbánya területe ezzel hasznosíthatóvá válna, mely 100 %-ban önkormányzati tulajdon. Minimális erőfeszítéssel összközművessé tehető a terület, mely a hatályos - 2012-ben elfogadott szabályozási tervünk szerint különleges egészségügyi terület, melyen kórház, szanatórium, gyógyszálló, egyéb egészségügyi és rekreációs funkciójú épület, valamint ezekhez kapcsolódó építmények helyezhetők el. A termálvíz wellness- és gyógyászati célú felhasználására létrehoztam egy beruházókból, szakértőkből, orvosokból álló csoportot. Szeretnénk konkrét fejlesztési elképzelésekkel, egy átgondolt, megvalósítható és fenntartható koncepcióval előállni, mellyel a volt homokbánya területe a város érdekeinek szem előtt tartásával hasznosítható lenne. Másfél hónap telt el az ünnepélyes alapkőletétel óta. Átlépett-e a beruházás a kivitelezési szakaszba? Jelenleg a földmérők dolgoznak a nyomvonalak kijelölésén, árajálat bekérések történtek a csővezeték nyomvonalának tisztítására. A befektető módosított a korábban tervezett technológián, ezért az erőmű alaprajzi és homlokzati megjelenése változik, melyhez szükség van a hatályos szabályozási terv módosítására.. Tura város elkötelezett abban, hogy ez a beruházás mielőbb indulni tudjon, a földmunkák hamarosan megkezdődnek. A lakosságot folyamatosan tájékoztatjuk a beruházással kapcsolatos eseményekről. A Kormány előtt van az az előterjesztés, mely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azon közigazgatási hatósági ügyeket, melyek a Tura 4755 és 5679/5 hrsz-ú ingatlanokon, illetve az ezekből a földrészletekből telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészleteken megvalósításra kerülő kiserőmű, üvegház és csomagoló üzem valamint az azokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházással függenek össze.
A geotermikus erőművek a Föld mélyebb rétegeiben található magas hőmérsékletű és nyomású víz energiáját alakítják át villamos energiává. A földkéregben egyre mélyebbre haladva a hőmérséklet folyamatosan növekszik. Ez a hőmérsékleti gradiens a világon átlagban 30 C° kilométerenként, Magyarországon ez átlagosan 60 C° kilométerenként. A hőmérséklet emelkedésnek oka a Föld belsejében található magban lejátszódó radioaktív bomlási folyamatok. A földtörténet során az egymásra rakódó kőzetrétegek között megrekedt víz közelebb kerül a föld köpenyéhez, így egyre magasabb hőmérsékletű lesz, míg a mélységgel a nyomás is folyamatosan növekszik. Megfelelő mélységben ezen rétegek között a hőmérséklet meghaladhatja a 350 C°-t is, míg a víz a magas nyomás hatására folyékony állapotban marad. A rétegek közül természetes úton a felszínre törő jelenségeket nevezzük gejzírnek. Ha emberi segítséggel kerülnek a felszínre akkor azt geotermikus erőműben villamos energia előállításra felhasználhatjuk. A geotermikus erőműveknek több fajtája is létezik melyeket a kitermelt víz alapján lehet jellemezni. Ha forró vizet nyernek ki akkor azt nyomáscsökkentéssel a turbinára vezetik rá. Ebben az esetben a forró víz az óriási nyomás miatt folyékony állapotban van, majd a turbina előtt nyomáscsökkentés következtében az addig folyékony magasnyomású víz hirtelen gőzzé alakul, a térfogata óriásira növekszik, ami meghajtja a turbinalapátokat. A technológia egyik előnye, hogy minimális a károsanyag kibocsátásuk, így a környezetterhelésük a többi erőművel szemben elenyésző. A kitermelt vízben vagy gőzben oldott kén-hidrogén és szén-dioxid jelenti az erőművek károsanyag kibocsátást. A kén-hidrogén nagy koncentrációban mérgező, viszont a többi erőműhöz viszonyítva az emissziója elenyésző. A kettős rendszereknek a zárt primer kör miatt gyakorlatilag nincs károsanyag emissziója. Mivel a geotermikus erőműveket az energiaforrásra telepítik, így nem kell a tüzelőanyag szállításához szükséges infrastruktúrát kialakítani, nincs a szállításból adódó környezetterhelés. A helyesen megtervezett és üzemeltetett geotermikus erőművek a felhasznált víz visszasajtolásával gyakorlatilag folyamatos energiaforrásként üzemelhetnek. Hátránya, hogy telepítéskor magas beruházási költséggel bír más erőművekkel szemben, viszont az üzemeltetési és karbantartási költségek lényeges alacsonyabbak. Sok helyütt olvashatjuk, hogy hazánk geotermikus energia szempontjából különösen jó fekvéssel bír, „geotermikus nagyhatalom”. Ezen állítás igazolására ez idáig nem létesült geotermikus erőmű hazánkban. Ennek egyik fő oka hogy a geotermikus energia folyamatos kinyeréséhez vissza kell sajtolni a kitermelt vízzel megegyező mennyiséget, amely hazánkban geológiai adottságok miatt egyelőre nehézkes, viszont geotermikus energiát használnak fel gyógyfürdőkben, mezőgazdaságban.
2016/07-08
Turai Hírlap
4
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN ÜNNEPE
Tura Város Önkormányzata tisztelettel meghívja és szeretettel várja
2016. AUGUSZTUS 20-án tartandó ünnepségére Turai Nagyboldogasszony Templom 9:30
Ünnepi szentmise - celebrálja: Palya János, turai róm.kat. plébános
Kastélykerti Óvoda 10:30 Szent István-napi ünnepség Ünnepi beszéd: Szendrei Ferenc, Tura Város polgármestere Tura Díszpolgára és Turáért Emlékérem kitüntetések átadása Kenyéráldás: Palya János plébános Kenyérátadás: Tóth István, Galgamenti Mezőgazdasági Kft. elnöke Műsoros közreműködők: Heine Éva, Lévai József, Máté Gábor, Turai Népi Énekegyüttes
Kastélykerti Óvoda felújításának átadója Ünnepi beszéd: Czerván György, Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára, országgyűlési képviselő 70 éves a Kastélykerti Óvoda jubileumi köszöntő: Gólya Istvánné óvodavezető Műsoros közreműködők: Ovis népi gyermekjáték csoport, Bankó Domonkos
12:00 Gyermekprogramok - Varázslatos Cirkuszi Akadémia - Lovagi Hétpróba Mese-koncert
Legyen méltó, közös ünnepünk!
Tájékoztató a Képviselő-testület üléseiről 2016. június 29-i ülés: Az ülésen jelen volt valamennyi képviselő. Az ülés a lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló polgármesteri tájékoztatással kezdődött, melyet a testület egyhangúlag elfogadott. Megvitatta, majd elfogadta a Képviselő-testület a turai vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartására vonatkozó rendelet-tervezetet. Az elfogadott és kihirdetett 10/2016. (VI.30.) számú önkormányzati rendelet alapján 2016. július 15-től a turai vendéglátóhelyek naponta 23:00 óra és az azt követő nap 06:00 óra között nem tarthatnak nyitva. A rendelet hatálya Tura közigazgatási területén vendéglátás folytatására igazolás alapján jogosult, továbbá működési engedéllyel rendelkező vendéglátó üzletekre terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya oktatási, nevelési intézményekben, művelődési házban vendéglátósok (kereskedők) által tartott rendezvényekre, esküvői, lakodalmas rendezvényekre, valamint olyan vendéglátó üzletre, ahol a vendégek részére meleg étel helyben készítése alapvetően nyers és szükség esetén félkész termékek kiegészítésével történik és az étkeztetéshez nem kapcsolódik tánc és hangosító berendezés által kibocsátott zene. (A Képviselő-testület 2014. január 29-i ülésén tárgyalta legutóbb az üzletek kötelező éjszakai zárva tartásának elrendelését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket, s akkor úgy döntött, hogy nem kíván élni a kereskedelemről szóló 2005.évi CLXIV. törvényben biztosított felhatalmazással és nem alkot rendeletet a helyi sajátosságok figyelembe vételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjének szabályozásáról. Az elmúlt években a Gödöllői Rendőrkapitány több alkalommal jelezte a turai közbiztonságot és köznyugalmat veszélyeztető eseteket, melyek minden esetben éjszaka is nyitva tartó vendéglátó üzletek működésével voltak kapcsolatban. Jelezte, hogy számos alkalommal kellett intézkedniük garázdaság, hangoskodás, rendzavarás vagy tulajdon elleni bűncselekmények miatt, jellemzően a vendéglátó üzletek körül, közterületen. A legtöbb panasz az éjszakai nyitva tartás alatti események, hanghatások, zavaró körülmények miatt érkezett.) Módosította a Képviselő-testület a település tisztaságáról, a közterületek és ingatlanok rendjéről szóló 18/2002.(XII.10.) számú rendeletét Lakossági jelzések, lakossági érdek miatt vált szükségessé a rendelet módosítása. A településen lakók érdeke, hogy főként nyári időszakban a szabadban tartózkodva élhetőbb lakókörnyezetben töltsék a város lakói a szabadidejüket. A levegő minősége javítható a nyílttéri égetés korlátozásával, a szelektív hulladékgyűjtési és szállítási közszolgáltatás biztosítja a lakosok számára, hogy a kertekben keletkezett avart és kerti hulladékot elszállítsák a lakókörnyezetből. A rendelet 2016. augusztus 1. napjától hatályos rendelkezései az alábbiak: „ Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése 13. § (1) Belterületi ingatlanon az avar és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett kerti hulladék szabadtéri égetése a (2) bekezdésben foglaltak kivételével tilos.
5
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK (2) Száraz avart és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett száraz kerti hulladékot március 1-től május 15-ig (tavaszi időszak) és szeptember 1-től november 30-ig (őszi időszak) lehet elégetni a közvetlenül érintett szomszédos telkek tulajdonosainak előzetes tájékoztatása mellett. (3) Száraz avart és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett száraz kerti hulladékot kizárólag a (2) bekezdésben foglalt időpontokban, belterületi ingatlanon, csak jól kialakított (téglával, kővel körül határolt) tűzrakó helyen és telken szabad égetni a tűzvédelmi szabályok betartásával úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon. (4) Tilos az avar és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett kerti hulladék égetése vasárnap és ünnepnapokon, valamint a sportcélú, nevelési- oktatási, gyermekvédelmi intézmények nyitvatartási időszakában, továbbá a városi ünnepségek tartama alatt. (5) A (2) bekezdésben foglalt időszakban az égetendő, a belterületi ingatlanok használata során keletkezett száraz kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális és ipari eredetű hulladékot (különösen PVC, veszélyes hulladék, gumi, olajos rongy). (6) A külterületen lévő nyaraló, lakó- és gazdasági épületek, valamint zártkertként kialakult, kerítéssel védett területek esetén az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozóan az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (7) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. (8) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (9) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. (10) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.” Módosította és kiegészítette korábbi döntését a Képviselő-testület, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium által, a települési önkormányzatok rendkívüli önkormányzati támogatására kiírt pályázaton való részvételi szándékáról, mellyel 104 millió Ft pályázati támogatást kíván igénybe venni az önkormányzat működőképességének megőrzése érdekében. A Képviselő-testület a Tura 2209 hrsz.-ú ingatlanát (volt gyakorlati kert) korlátozottan forgalomképes vagyoni körből forgalomképes vagyoni körbe helyezte, egyidejűleg az ingatlan „kivett közpark” művelési ágának beépítetlen belterületre történő megváltoztatását kezdeményezte. Önkormányzati tulajdonban lévő két ingatlan értékesítésére vonatkozó pályázati felhívást véleményezett első olvasatban a Képviselő-testület: a volt gyakorlati kert (Tura 2209 hrsz.-ú) ingatlan, valamint az 5679/7 hrsz.-ú, 5,8406 m2 területű ingatlan értékesítésének feltételeit véleményezték a képviselők. Az értékesítésről a testület nem döntött. Elfogadták a képviselők a 2016. II. félévi munkatervüket, majd egyhangúlag döntöttek arról, hogy a jelenlegi Falumúzeum új elnevezése Turai Tájház legyen. A 2016. szeptember 1-től megüresedő I-es és III-as számú háziorvosi körzetekbe helyettes orvos iránti igényt fogalmazott meg a Képviselő-testület, egyidejűleg döntött arról, hogy 2016. szeptember 1-től, a helyettesítés időtar-
tamára, mindkét körzetben az önkormányzat biztosítja az ápolók továbbfoglalkoztatását. A polgármester tájékoztatta a Képviselő-testületet szabadsága igénybevételéről. A Képviselő-testület egyhangúlag elfogadta Korsós Attila kapcsolattartói megbízásról való lemondását, melyről korábban önálló képviselői indítványára döntöttek ( a török kötődésű, történelmi emlékekkel rendelkező önkormányzatok világszövetségéhez való csatlakozás tárgyában) A polgármester tájékoztatást adott képviselő köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törléséről. 2016. július 6-i soron kívüli ülés: Az ülésén jelen volt 8 fő, távolmaradását jelezte 1 fő képviselő. Iparűzési adóbevételének előre nem tervezett és előre nem tervezhető csökkenése miatt további 30 millió Ftra, a korábbi 104 millió Ft-tal szemben összesen 134 millió Ft rendkívüli önkormányzati támogatásra pályázik a Képviselőtestület a települési önkormányzatok rendkívüli önkormányzati támogatására kiírt pályázaton. Egyhangúlag döntött a Képviselő-testület arról, hogy részt vesz a VEKOP-6.2.2-15, „a leromlott településrészen élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja Pest megyében” elnevezésű pályázaton. A pályázattal megvalósítandó projekt teljes bekerülési költsége 809.500.000,- Ft. A pályázati támogatásként a pályázattal igényelt összeg: 800.000.000,Ft. A Képviselő-testület nyilatkozott arról, hogy a fenti pályázati támogatás elnyerése esetén a projekt elfogadott műszaki, szakmai tartalmának megvalósításához szükséges, a projekt összköltségének az igényelt támogatási összeggel csökkentett részét kitevő, 9.500.000,- Ft önerővel rendelkezik. Az önerő tartalmazza a pályázatban nevesített ingatlanvásárlásokhoz szükséges 9.000.000,- Ft költséget, valamint a tervezett útépítéshez kapcsolódó közlekedési hatósági eljárási díjak összegét, mely 500.000,- Ft. A Képviselőtestület kötelezettséget vállalt arra, hogy a támogatás elnyerése esetén az Önkormányzati önerő összegét költségvetésében elkülöníti.
Összeállította: Dolányi Róbertné jegyző
RENDŐRSÉGI HÍREK
Nem nyújtott segítséget GYANÚSÍTOTTKÉNT HALLGATTÁK KI A RENDŐRÖK A 26 ÉVES FÉRFIT. Egy 9 éves kisfiú közlekedett kerékpárral 2016. július 7én a kora esti órákban Turán a Tavasz utca felől a Határ utca irányába. Amikor egy útkereszteződésben balra akart bekanyarodni összeütközött egy személyautóval. A gépkocsi vezetője nem állt meg, a helyszínről megállás nélkül elhajtott. A baleset következtében a gyermek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A rendőrök az adatgyűjtés eredményeként megállapították, hogy az autót K. Gordon 26 éves turai lakos vezette, akit a rendőrök a baleset után néhány órával gyanúsítottként hallgattak ki. A férfi a cselekmény elkövetését elismerte. Forrás: police.hu
2016/07-08
Turai Hírlap
2016/07-08
Turai Hírlap
6
A HEVESY GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA HÍREI
Fotó: Csilla Fotó
BALLAGÁS - 2016. június 11. Még egy fergeteges gyermeknapi szórakozás és egy-egy önfeledt osztálykirándulás várt ránk, hogy aztán végképp kitörjön a nagy nyári vakáció. Előtte azonban - a szokásokhoz híven -, búcsút intettünk az ismerős arcoknak. Ismét eltelt egy év. Tusor Erzsébet igazgatónő először beszédében köszöntötte a vendégeket, a szülőket, rokonokat, az iskola diákjait, tanárait és külön a ballagó nyolcadikosokat. Majd szólt arról, hogy a búcsú fontos, mert lezár egy életszakaszt, de ugyanakkor meg kell látni az elénk táruló lehetőségeket is. Nagy László szavaival: „Töröld le könnyedet. Kisírt szemedben mosoly legyen és derű, Minden nap kezdődik valami, Valami nagyszerű, valami gyönyörű.” Ezután a nyolcadikosokhoz fordult: kíváncsi vagyok, vajon most hogyan éreztek, mit gondoltok a nyolc évről? Lassan telt? Gyorsan elszállt? Szeretnétek már túl lenni ezen az ünnepségen, vagy jó még egyszer, utoljára elmerengni, visszaidézni a múltat? Karinthy Frigyes szerint: „Azért mérjük helytelenül az időt, mert ehhez egyetlen mértéket használunk csupán. Azt, ami az átélés sebességét méri.” Pedig Einstein óta jól tudjuk, hogy az idő relatív, hiszen hossza soha nem az átélés sebességétől függ, hanem az átélt élmények minőségétől. Pont úgy, ahogy ezt Einstein szellemesen magyarázza: „Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess kedveseddel egy órát, és úgy érzed, mintha csak egy perc lett volna.” Szerintem kettős érzés kavaroghat bennetek. Egyrészt jó lenne minél gyorsabban túl lenni ezen a pillanaton, és „elindulni minden útra, mert az embert minden úton várják. Másrészt viszont lehet, hogy szeretnétek meghosszabbítani ezt a pillanatot, mert jó újra elmerülni azokban az élményekben, amelyek hangulatát nem csak azok a helyszínek árasztják magukból, amelyeket az előbb jártatok végig, hanem azoknak az embereknek a lénye is, akik ezeken a helyszíneken tanárként, barátként, sorstársként álltak mellettetek az elmúlt években, és akik most is együtt ünnepelnek veletek. Ugye, kedves Ballagó Diákok, mindnyájatokban él egy kép az első napokról, az első lépésekről, melyekkel a mára már jól ismert iskola falai közé léptetek? Ugye, mindannyian őriztek néhány emléket az első találkozásokról, az első benyomásokról. Szorongással, várakozással indultatok az úton, amelyen most egy elágazáshoz értetek. Kívánom nektek, hogy az itt eltöltött évek, az iskola falai között megszerzett tudás, az élmények sokasága, tanáraitok segítése, szeretete, elegendő éltető erőt adjon nektek
8. b Osztályfőnök: Jónás Sándorné
a mindennapok helytállásához, küzdelmeihez. Azt kívánom még, hogy ne csak kitűnő, de hasznos emberekké is váljatok! Kemény Zsigmond szavait idézve: „Kitűnővé egy szerencsés perc alatt is válhatunk; hasznos emberré a fáradságos évek tesznek." Az első fáradságos éveken már túl vagytok! A célhoz éréshez azonban arra lesz szükségetek, hogy ne csak a szemetekkel lássatok, és az eszetekkel gondolkodjatok, de a szívetekkel is. Petőfi Sándor gondolatai szolgáljanak útravalóul: „Az életcél boldogság, de elébb Fáradni kell, hogy ezt a célt elérd, Úgy ingyen ahhoz senki sem jut el, Ahhoz nagyon sok mindenféle kell: A becsülettől soha el ne térj, Sem indulatból, sem pedig díjért, Szeresd híven felebarátidat, Ne vond föl közted s más közt a hidat, A hon nevét, a drága szent hazát Szívednek legtisztább helyére zárd.” Ballagási ünnepségünk egyik kedves színfoltja volt a Fekete László-díj átadása. Az Alapítvány kedvezményezettjei közé tartozik a Turai Hevesy György Általános Iskola MINDEN zenét tanuló gyermeke. Az Alapítvány ezzel a díjjal szeretné elismerni a legkiválóbbak évekig tartó munkáját, amit az iskoláért és a településünkért tettek. Az idei tanév díjazottja: Petrovics Anna 8.b osztályos tanuló volt. A díjat átadta: Fekete Lászlóné Baba néni, az Alapítvány létrehozója, valamint Sándor-Kis Anita, a Kuratórium elnöke.
8. a Osztályfőnök: Kovács Tibor
8. c Osztályfőnök: Heine Éva
Az iskolai híranyagot összeállította: Gólya Gáborné sajtóreferens
„Ilyenek voltunk, vadak és jók…”
A 8. évfolyam díjazottjai: Hevesy-díj: Tóth Eszter 8. b és Tóth-Sebes Edina 8. b Jó tanuló- jó sportoló-díj: Abért Márton 8. a Művészeti-díj: Deák Anna 8. a és Petrovics Anna 8. b
7
A HEVESY GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA HÍREI
A díjazott tanulókkal együtt az iskola DICSŐSÉGKÖNYVÉBE bejegyzésre került végzősök neve: Sáfrány Anna 8. a, Szilágyi Anna 8. c, Köles Rita 8. c Sára Dávid 8. c, Szabó Petra 8. b Sóti Félix 8. b, Gyökösi Kata 8. a, Balogh Kira 8. b, Balogh Zsanett 8. b, Makó Berta 8. b Maldrik Bence 8. b, Mészáros Áron 8. b, Németh Arnold 8. b, Sárközi Lili 8. b A 2015/16-os tanévben nyújtott teljesítményük alapján az iskola Dicsőségkönyvébe bejegyzésre került tanulóink: 7. évfolyam Bankó Domonkos 7. b, Köles Bernadett 7. b, Petrovics Sára 7. b, Tóth Tekla 7. b, Tóth-M. Tamás 7. b Bangó Enikő 7. c, Csörgi Andrea 7. c, Király Eszter 7. c, Unger Anna 7. c, Kerek Petra 7. d, Kuti Levente 7. d 6. évfolyam Tordai Miksa 6. a, Kajári Kitti 6. b, Lippa Gábor 6. b, Szilágyi Szabolcs 6. b, Sallai Gergely 6. c, Soós Evelin 6. c, Tóth Bálint 6. c 5. évfolyam Kamarás Bence 5. a, Lakatos Roland 5. a, Sápi Marcell 5.a Szabó Nóra 5. b, Tóth-Zsiga Zoltán 5. b Edvi Liliána Luca 5. c, Sára Kincső Katalin 5. c Csoportok: Teljesítménytúrázók - 8. b Kézilabdacsapat - felsős lányok Az alsó tagozat legeredményesebb tanulói 4. évfolyam Lévai Julianna Málna 4. a, Tóth- Máté Bernadett 4. a, Tóth- Gáspár Péter 4. a, Jakus Beatrix 4. b, Kurucz Dorka 4. b, Meleg Milán 4. b, Lajkó Anna 4. c, Szász Laura 4. c, Szekeres Nóra 4. c, Bozlék Rita 4. d, Győri Mihály 4. d, Jenei Ágnes 4. d, Katona András 4. d, Marosvölgyi Lara 4. d, Rigó Csanád 4. d 3. évfolyam Edvi Emília 3. a, Petrovics Kitti 3. a, Sára Villő 3.a Bankó Szonja 3. b, Berente Hanga 3. b, File Mátyás 3. b, Ledniczky Dániel 3. b, Pápai Bernadett 3. b, Radics Tilda 3. b, Basa Benedek 3. c, Csollák Boglárka 3. c, Csollák Roland 3. c, Dobsi Donát 3. c, Kalacsi Noémi 3. c, Petár Mercédesz 3. c, Vidák Fanni 3. c, Villányi Nelli 3. c 2. évfolyam Csörgi Fanni 2. a, Farkas Flóra 2.a, Kurucz Vince Mihály 2.a, Ludányi László 2.a, Marosvölgyi Zsófia 2. a, Sztruhár Gréta 2.a, Szénási Roland 2. b, Vidák Dóra 2. b Heine Lea Julianna 2. c, Jakab Hanna 2. c, Sukaj Dominik 2. c, Tóth- Sebes Csanád 2. c Jenei Nóra 2. d, Kerek Bence 2. d, Kókai Doroti 2. d, Lapu Vanda 2. d, Szénási Linda 2. d, Szilágyi Dóra 2. d, Tóth- Gáspár Brigitta 2. d 1. évfolyam Barna Judit 1. a, Basa Liliána 1.a, Berente Zoé Petra 1.a, Kuti Hunor Gábor 1.a, Murányi Flóra Mira 1.a, Sáfrány Sára 1.a, Tóth Franciska 1.a Baranyi Enikő 1. b, Dóra Natasa 1. b, Lukácsi Mercédesz 1. b, Dusa Ádám Máté 1. c, Katona Eszter 1. c, Lajtos Léna 1. c, Meleg Lili 1. c, Sima Zoé 1. c, Slezák Dóra 1. c A Bendegúz Tudásbajnokság végeredménye: Tóth- Zsiga Zoltán 5. b Matematika- Arany fokozat Kerek Petra 7. d Biológia- Arany fokozat Kuti Levente 7. d Biológia – Arany fokozat Szabó Viktória 5. b Anyanyelv – Bronz fokozat Kapcsolattartó tanár: Jónás Sándorné
NYÁRI ALKOTÓTÁBOR 2016 Az idei év júliusában, immár kilencedik alkalommal került megrendezésre a nyári alkotótábor a Tabán úti iskola hangulatos környezetében. A fiatal résztvevőknek a művészettel és látással kapcsolatos feladatokon keresztül nyílt lehetőségük elmélyülni az alkotói folyamatokban. A megfigyelés és kifejezés, különböző technikák elsajátítása közben segítette a kreatív gondolkodás fejlődését. A kellemes légkörben gyönyörű alkotások születtek. Ádám Anita
RAJZISKOLA Szeptembertől újra indul a magasabb szintű, művészeti képzést nyújtó rajziskola.
A foglalkozások a rajzkészség és kreativitás fejlesztésére, a már meglévő készségek magasabb szintű elsajátítására, valamint felvételi felkészítésre irányulnak. Helyszín: Hevesy György Általános Iskola (rajzterem) Felkészítő tanár: Ádám Anita További információ: 06 70 77 90 429
2016/07-08
Turai Hírlap
2016/07-08
Turai Hírlap
8
KÖZÖSSÉGI ÉLET
Családias „Szeretetnap” Turán A Cserhát Művészkör Turai-Nógrádi Csoportja ismételten Turán tartotta meg a már hagyományossá vált Szeretet Napi ünnepét, július 30-án a Turai Őszirózsa Nyugdíjas Egyesület házában és kertjében.
„
Ne csupán szeressetek! Legyetek maga a szeretet!” Angelus Silesius
A rendezvény ünnepi kezdete a Koronázási Ereklyék és az egyes művészeti ágak képviselőinek bevonulása volt. A koronázási ereklyéket (Őfelsége a Szent Korona, jogar, országalma, koronázási kard, összesen 10 felszentelt ereklye) az alkalomhoz illő, korhű ruhákban dámák, lovagok, illetve a művészkör tagjai vonultatták fel. A bevonulást Lovag Vida Sándor, a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend perjele vezényelte. A várva várt műsort több mint 160 ember tekintette meg Turáról és az ország minden részéből. A rendezvényt Tura város polgármestere, Szendrei Ferenc úr nyitotta meg, köszöntötte a jelenlévőket, örömét fejezte ki, hogy immár harmadik alkalommal Tura adhatott otthont ennek a színvonalas művészeti rendezvénynek. Kiemelte a szeretet és az egymásért való munkálkodás fontosságát. Köszönetet mondott V. Sándor Irénnek és Éliásné Marcsinak, továbbá a nyugdíjas klub tagjainak és vezetőségének a fáradtságos előkészítő munkájukért. Ezt követően V. Sándor Irén köszöntötte a meghívott vendégeket, a művészkör tagjait és nem utolsó sorban az előadóművészeket és a kiállító képző- és iparművészeket. Köszönetet mondott Polgármester úrnak és mindazoknak, akik lehetővé tették és segítették a rendezvény színvonalas előkészítését és megvalósítását. Az Országos Cserhát Művészkör elnöke, Lovag Bor-
nemisza Attila bevezetőjében köszönetet mondott a polgármester úrnak önzetlen segítségéért és hogy jelenlétével minden alkalommal megtiszteli a művészkör rendezvényét. Kiemelte a rendezvény családias jellegét és utalt arra, hogy már áprilistól megkezdődtek a nem kis szervezést igénylő előkészítő munkálatok. Köszönetet mondott - többek között – V. Sándor Irénnek és Éliás Marcsinak önzetlen szervező munkájukért, az Őszirózsa Nyugdíjas Egyesület vezetésének, dalkörének, élükön Marinka Sándornéval, Móré Lászlónéval, Könczöl Istvánnal és Tóth Antal Istvánnéval, akik időt fáradtságot nem kímélve tették, amit tudtak. Továbbá a helyi művelődési ház vezetésének - Seres Tünde igazgatónak, Basa Brigittának - és a helyi Termelőszövetkezet vezetésének és mindazoknak, akik munkája és segítő támogatása nélkül a rendezvény nem valósulhatott volna meg. Kiemelte a Cserhát Művészkör országos titkárának, Dezső Ilonának segítő, szervező és koordinációs „háziasszonyi” munkáját. A köszöntők elhangzását követően a Turai Nógrádi Csoport titkára, Sándor István József vette át a szót, a műsorvezetői teendőket. A műszaki, technikai feladatokat pedig Sára Gábor látta el nagy hozzáértéssel, profizmussal a fellépő művészek nagy megelégedésére. A műsorfolyamot elsőként a „Turai Őszirózsa Nyugdíjas Egyesület országosan, többszörösen kitüntetett dal-
9
KÖZÖSSÉGI ÉLET
köre nyitotta meg Marinka Sándorné vezetésével, szépséges turai népviseleti ruhákban és csodás hagyományőrző tájszólással. Műsoruk különlegessége - Marinka Sándor galambtenyésztőnek és a helytörténeti hagyományok ápolójának - galambröptetése volt. Könczöl István verscsokor összeállításával és hitelesen átélt versmondásával lepte meg a közönséget és aratott nagy sikert. Ezt követően Török – Szabó Ottilia énekművész és Nagy Péter Sebastian zeneszerző klarinétművész kápráztatta el a vendégeket, énekével, zenéjével és humorával. A sokoldalú Pető Edina Fadett ének- és zongoraművész, zenetanártanár, költő és festőművész, egyénisége, különleges énekhangja és musical összeállítása aratott nagy sikert. Bacsa Ferenc operaénekes, zeneszerző, előadó művész csodálatos hangja, szívhez szóló dalai töltötték be az udvart, a kereteken át a környező teret. Gitárral kísért dalai igazi szeretet sugároztak. Dalait Aaminah Szabó Ágnes táncművész, kísérte elbűvölő táncával, többeknek könnyeket csalva a szemébe. Bartók Anikó és Bornemissza Attila költők „Hazám” és a „Turul madár” című közös versüket adták elő nagy sikerrel. Majd az emlékezés pillanatai következetek. A Cserhát Művészkör tagjai a Művészkör alapítójára és „Délibáb” című művészeti folyóirat létrehozójára a Quasimodo-díjas költőnőre Dáma Ihász - Kovács Évára emlékeztek halálának harmadik évfordulóján. Emlékére a „Celli búcsú” című balladája hangzott el saját előadásában, hangfelvételről. Emlékére Dáma Dezső Ilona a Cserhát Művészkör titkára, a nap háziasszony gyújtott gyertyát. Folytatva a megemlékezést az ez évben elhunyt Keres Emil, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas kiváló és érdemes művészre, a Cserhát Művészkör színművész tagjára emlékezve Sándor István József mondta el „Égi társulat” című versét. A Cserhát Művészkör Fóti Csoportja képviseletében Winczheim Tibor író, költő irodalmi összeállítása kedves és vidám hangulatot váltott ki a vendégekből, majd Németh Nyiba Sándor előadóművész, költő, zeneszerző, verses zenés előadása és gondolatai ejtették ámulatba a közönséget. Bemutatásakor megtudtuk, hogy többszörös birkózó olimpikon, világbajnoki ezüstérmes, harcművész, edző, a Magyar Kultúra Lovagja. Ezt követően újabb vers következett, Lovag Bornemisza Attila költő vette át a szót és hallhattuk tőle „Magyar hazám” című gyönyörű versét.
A domonyi „Derűs Évek Nyugdíjas Egyesület” dalkörének előadása, népdal összeállítása, tisztán csengő éneke Selmeczi Mária vezetésével - nagy tetszést és elismerést aratott a közönség körében. Népviseleti babáikkal a domonyi élő hagyományt hozták el hozzánk. Domoszlai János ritka indián zeneszámokat adott elő ősi hangszerekkel, bemutatva az egyes zenék hátterét, eredetét. A zeneszámokhoz fűződő előadásai nagy érdeklődést váltottak ki. Az előadói programok méltó befejezéseként Semes Bogya Eszter népi énekes, zeneszerző, népgyógyász a Prima Primissima-díj külön díjasa előadásában a magyar néplelket megelevenítő és erősítő verseket és énekszámokat hallhattunk, amelyek nagy sikert arattak. A fellépő művészek, előadók a Cserhát Művészkör Turai - Nógrádi Csoportjának tagjai által készített művekből, képzőművészeti, népi- és iparművészeti alkotásokból álló ajándékcsomagot vehettek át örömszerző munkájukért cserébe, melyet Tóth Antal Istvánné adott át. Közben ízletes ebéd frissítette a gyomrot, és a hűsítő üdítők tették élvezetessé a kellemes nyári meleg simogatását. Az ebédet követően, Lovag Bornemissza Attila nagy figyelemmel kísért előadása hangzott el, a „Teremtés témakörben”. A Turai – Nógrádi csoport tagozatvezetőjének, Bartók Anikónak a vezetésével, a művészkör tagjai irodalmi műveiket, verseiket adták elő, amelybe a közönség tagjai is bekapcsolódtak különös fényt adva a programnak. A jelenlévők kedves mosolya végigkísérte a nap programját, boldog emberek hada, tette élővé a SZERETET jelenlétét, mely körbefonta az előadások helyszínét és az égből érkező napfény átölelt minden Embert. A sok élmény mellett a nap estéjén rogyadozó léptekkel, a szolgáló szeretet jegyében, felállt a nyugdíjas egyesület vezetése. Marinka Sándorné, Móré Lászlóné, Könczöl István és segítőkész tagsága: Tóth-Antal István, Varga Piroska, Tellér Mihály, Gregus Hajni, Szabó Lajos, Kajtor András és felesége Éva, Molnár Mihály és a régiós csoportból Éliásné Marcsi, V. Sándor Irén Ilona, és Sándor István József, neki láttak, hogy a sátorbontással, rendrakással lezárják a napot. Kilencet ütött az óra, indult haza a fizikailag fáradt, de lelkében vidám 14 fős csapat. Köszönet mindenkinek, mindenért! „Az emberi világ nagy szava: a szeretet”- Hamvas Béla Tóth-Antal Istvánné
2016/07-08
Turai Hírlap
2016/07-08
Turai Hírlap
10
RÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEK
A Fűzfa Büfé A régi falusi kocsmák a közösségi élet fő színterei voltak, ahol jókat lehetett beszélgetni, üzletet kötni és útbaigazítást kérni a helyiektől, vidéki ember lévén internet és GPS, vagyis elektronikus térkép híján. Mert ha a kocsmában nem tudtak valamiről, az nem is létezett. Turán számos kocsma működött elő-
ször magántulajdonban, majd állami kézben az Áfész irányítása alatt. A rendszerváltás előtt pár évvel a régi szocialista blokk átalakulása révén újra felvetődött az ötlet, hogy az állam szerepvállalása nélkül „maszek” vendéglátóhelyek nyílhatnak Turán. Az első ilyen kocsma a régi vásártér végében a víztorony árnyékában nyi-
Tóth Sándorral és feleségével az alsókerti családi házukban találkozunk. A kapuban Margit „néni” jön ki elém, akiben olyan vitalitás van, hogy ezt bárki megirigyelhetné tőle. Befelé menet már meséli is a régi történeteket a családról és a kezdetekről. Egy frissítő mellett kezdünk beszélgetni, ahogyan asztalra rakja a kávét és az üdítőt. A legfontosabb a vendég, ez az alapja mindennek, ami az emberek kiszolgálásával foglakozik, mert akkor jönnek vissza, ha jól érezték magukat a hozzánk betérők. A vendéglátás már gyerekként fontos volt Önnek? Én ilyen családi légkörben nőttem fel. Az édesanyám kitűnően főzött, lakodalmakban rendezvényeken, és hosszú éveken keresztül a Vígszínház mögötti Művész vendéglőben. Valószínűleg ezt láttam gyerekként édesanyámtól, hogyan kell jól bánni az emberekkel és ezt adtam, adom a tovább a gyerekeinknek. Édesanyja turai származású volt? Édesanyám boldogi származású volt, Medveczky Margitnak hívták. Amikor az öcsémmel kicsik voltunk, anyámék elváltak és ezután Galgahévízre kerültünk, mert oda ment férjhez az 1950-es évek elején. Mindig azt láttam, hogy az anyukám rengeteget dolgozik. A földeken a gazdag paraszt családoknál, később pedig Pesten az étteremben. A Művész étteremben az édesanyja milyen beosztásban dolgozott? Szakácsnő volt. Akkoriban a színházi élet krémje oda járt hozzá ebédelni, vacsorázni. Lukács Sándor, Ruttkai Éva, Kibédi Ervin, csak aki éppen eszembe jut hirtelen, ezek a színészóriások anyámat rajongva szerették. Annál is inkább, mert fantasztikus finomságokat készített a színművészeknek és nem csak nekik. Ruttkai Évának például volt egy Bagó nevű pulikutyája, akivel az előadás után átmentek a vendéglőbe a többi színésszel együtt. A kutyának Marshall májat kellett készíteni. Nagy becsben volt tartva a kutyus, hiszen Ruttkai imádott szerelmének, Latinovits Zoltánnak is a kedvence volt a Bagó kutya. Édesanyámat olyan módon szerette Ruttkai Éva, hogy sokszor elvitte autóval - Szilágyi Jánosnéval, munkatársával - a Keletibe, mert nem érték volna el a 22:40-es vonatot. Édesanyám végtelenül ügyes asszony volt. Mindenkit kiszolgált és a tányért is elvitte előlük az étkezés végén, csak egy valakiét nem. Ki volt az, egy ismert színész?
Tóth Sándor kisgyerekként édesanyja ölében mellettük nővére Marika
Kettesben
tott meg Fűzfa Büfé néven. A tulajdonosok Tóth Sándor és felesége, Tóthné Horváth Margit vezetésével nagy ünnepség keretében 1984. február 8-án nyitott meg Tura első önálló családi vállalkozású kocsmája, ami az ott lévő fűzfák miatt kapta a nevét. Ez áll a cégtáblán is, de mindenki csak „Margit” kocsmának hívja.
Unokákkal
Nem színész volt, hanem egy hivatásos hóhér, aki oda járt vacsorázni minden nap, mert ekkor 1986-ban még volt halálbüntetés Magyarországon. A bakó egy külön asztalnál evett és senkihez sem szólt. Anyám az ő tányérjához soha sem nyúlt hozzá, mindig másnak szólt, hogy vigye onnan az el a mosogatóba. Ezen az egy emberen kívül, mindenkivel szívélyesen társalgott. Édesanyám 1988-ban hunyt el, a színészek közül sokan itt voltak a temetésén. A gyermekkora hogyan telt Galgahévízen, milyen emlékei vannak az 1950-es évekből? Ketten voltunk testvérek. Az öcsémet Horváth Györgynek hívták, sajnos fiatalon 1993-ban meghalt. Bőszoknyás, népviseletes kislány voltam, eleven, de nem rossz. Szerettem az idősebb asszonyok között lenni és hallgatni a bölcsességeiket. Egy emlék azért gyerekkoromból bevésődött a fejembe. A tsz-be mindenkinek be kellett állnia. Galgahévíz egyik leggazdagabb családja akkoriban Hóka Feri bácsiék családja volt. Itt dolgoztak anyá-mék, káposztát vágtak össze az udvaron. Feri bácsi nem akart a termelőszövetkezetbe beállni. Egyszer csak jött egy fekete autó és betuszkolták a hátsó ülésre az öreget. Az iskola környékére vitték el Feri bácsit. Margit néni, a felesége elküldött oda, hogy nézzem, meg mi van a férjével, mert egy gyereket csak nem bántanak. Amikor odaértem, láttam, hogy az öreg ki van kötve egy nagy gesztenyefához és mindene csupa vér volt. Volt egy pár aranyfoga, a földön hevertek szanaszét. Már nem volt ott senki, én pedig gyorsan összeszedtem és elvittem Margit néninek. Később a Feri bácsit egy lovaskocsin hazahozták, életben maradt. Mindent elvettek tőlük. Mert ilyen bátor voltam, midig nagy szeretettel voltak irántam. Ettől függetlenül szép gyerekkorom volt, igaz, sokat dolgoztam már kislányként is.
1962 Galagahévíz, bal szélén Horváth Margit
Művész vendéglő 1978 (édesanyja középen )
11
RÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEK FOLKLÓR
Kónyánál, a húsbolt pultjában
Jóbarát vendéglő 1974. A pult mögött Tóthné Margit, a vezető Szilágyi János(Dobos Janika)
A vendéglátóipar, a „kocsmáros” lét már ekkor vonzotta? A galgahévízi kocsmában - ami mellett most a kínai bolt van - dolgozott a drága Rozika néni, akinek én már 15 évesen besegítettem. Szedtem össze a poharat, elmostam, takarítottam. Annyira tetszett ez a kocsmáros lét, hogy azt mondtam, ha én nagy leszek, kocsmáros leszek. Ez a kívánsága valóban teljesült! 19 évesen jöttem férjhez Turára. 1964-ben volt a lagzink Tóth Sándorral. A férjem szüleihez költöztünk. Az apósom Tóth István volt, aki a Tóth „Ödön” családba tartozott, anyósom pedig Szota Anna volt. 1965-ben született Sanyi fiam és 1967ben Zsolti. A párom velem együtt vendéglátóipari iskolát végzett, először ő kezdett el dolgozni 1967-től a Jóbarát vendéglőben. Ez a rész a mostani Coop ABC azon részén volt, ahol most a pénztárgépek vannak. A bejárata az utcára nézett. Belül egy vastag bársony függöny választotta el a kocsmát az étterem részétől. Aztán én is odakerültem beugróként. Itt a főnök Szilágyi „Janika” volt. Nagyon sok lagzit tartottak akkoriban a Jóbarátban. Délben itt ebédeltek az irodisták, menüétkeztetés volt és emellett mindig lehetett halászlét is választani az étlapról. Üdítő nem volt, narancs és málnaszörp közül lehetett választani, majd később lett Bambi, de azt csak a jobb módúak tudták kifizetni. Szombaton, piac napon óriási forgalmat bonyolítottunk le. Itt két-három évig lehettünk, majd egy másik helyre kerültünk. Beszélgetésünk közben megérkezik Tóth Sándor, aki bekapcsolódik az emlékezésbe. A Jóbarátból a Vasúti kocsmába kerültünk. Itt aztán volt forgalom. Hajnali fél 3-kor nyitottunk. Folyamatosan érkeztek be reggel a buszjáratok minden irányból, Galgahévízről és Zsámbokról is. Hat-hét busz is beérkezett hajnalban, plusz a fél ötös adácsi vonat is megállt itt, ahol a helyi vonatra át lehetett szállni. Ennek az utasai a kocsmába tódultak be reggel. Hazafelé pedig délután a vonatról szaladtak be a kocsmába, addigra tálcán voltak a pálinkák kikészítve, gyorsan megitták a felest és ugrottak fel a buszra a melósok. Volt pénz akkor az embereknél és nem voltak irigyek egymásra. Ez a kocsma kinek a tulajdonában volt? Ez a „Csinga” Sanyi bácsié és a feleségéé, Juli nénié volt. Ezt elvették tőlük, államosították. Az Áfész alkalmazott bennünket, a főnökünk a kocsma vezetője, Sanyi bácsi volt. Volt egy raktár az épület alatti pincében, itt tárolták a pálinkát központilag. A környező települések kocsmáiba innen vitték az alkoholt. Akkora forgalom volt itt akkoriban, hogy ma már ez felfoghatatlan, rengeteg ember járt vonaton dolgozni. Számos helyen szólt még ekkor a szórakozóhelyeken élő zene, itt is volt zenekar? „Tosko” és cigányzenekara minden péntek, szombat és vasárnap jött muzsikálni 1977-től a vasúti kocsmába. Óriási mulatságok voltak ott, telt házzal hajnalig mulattak az emberek kulturált keretek között. Volt olyan, hogy télen hajnalban, a nagy hidegben rendőrautóval vitettem haza a zenészeket, mert ekkor már nem járt a busz. Meddig maradtak kocsmárosként a vasúti „Csinga” kocsmában? Mivel csak alkalmazottak voltunk, így csak négy évig maradtunk a vasúti kocsmában. Innen kerültünk a Király Elek által vezetett Zsámboki úti vendéglátóhelyre. Pontosan emlékszem rá, hogy olajos fapadlós kocsma volt még ez, szegényes berendezéssel és kevés választékkal. Milyen italokat lehetett akkor kapni abban az időben?
Édesanyja egy lagziban Galgahévízen Liener Mártával, aki a Sugár üzletközpont háziaszonya volt
Pálinkából volt cseresznye, vegyes, hubertus, körte, sör és bor és málnaszörp. Sörből üveges ekkor még nem volt a kocsmákban, csak csapoltat lehetett kapni. Pár forintos árakkal dolgoztunk. Amikor bejöttek a baráti társaságok, mindig meghívták egymást egy két-korsó sörre, volt munkahely és volt pénz az embereknél. Mielőtt Elek bácsiékhoz kerültem - veszi át a szót Margit „néni” - még a Kónyánál lévő húsboltban is dolgoztam. Akkor a turai tsz-nek ott három kis boltja volt, a pékség, hús- és a zöldséges bolt. Én a húsboltban dolgoztam egy pár évet. Szerdán volt hússzállítás, ekkor már sorba álltak az emberek bolt előtt az áruért. A mai fiatalok el sem tudják képzelni, hogy létezett ilyen, hiszen ma minden kapható az üzletekben éjjel-nappal. Majd Ön is átkerült a férje mellé a Király Elek által vezetett kocsmába. Kikkel dolgoztak együtt? Elek bácsi és a felesége Marika, Fácán Mária, a férjem és jómagam váltottuk egymást. Reggel ötkor nyitottunk, délben bezártunk egy kis pihenőre és délután folyattuk estig. Rengetegen jártak ebbe a kocsmába, óriási forgalmat bonyolítottunk le. Vasárnap is tömve volt a kocsma. Jöttek haza a meccsről az emberek biciklivel, a gyerekek a csomagtartón ültek, hiszen autó alig volt még ekkor, a lurkók kaptak egy nagy málnaszörpöt, az apukák pedig ittak egy nagy korsó jó hideg csapolt sört. A kocsma mellett működött egy élelmiszer bolt is. Ezt ki vezette? A szomszédban a boltot Diós Pista bácsi és a felesége, Manci néni vezette. Akkoriban a boltokat a benne dolgozó vezetőkről nevezeték el Turán. Ezért ez Diós boltja volt, mellette pedig az Elek kocsma működött. Sajnos a kocsma már nincs meg, csak a Coop ABC működik a Zsámboki úton. A turai búcsúnak abban az időben a családok körében nagyobb tisztelete volt? A turai búcsút óriási várakozás övezte, hiszen régen látott rokonok jöttek látogatóba, a gyerekek többsége nem jutott el például vidámparkba. Itt tudott körhintázni, céllövöldében kipróbálni az ügyességét, vagy játékot és édességet venni. A búcsú előtt és búcsúkor kígyóztak a sorok a kocsmában, itt íratták fel a sütemény rendeléseiket búcsúra, mert máshol nem lehetett kapni. A turaiaknál a búcsú a legnagyobb ünnepnek számított mindig is. Kerítést festettek, a házakat-udvarokat csinosították, szép ruhákat vásároltak, mert akkor mindenki kiöltözött. A férfiak vasalt ingben és nadrágban, a lányok-asszonyok szebbnélszebb nyári ruhákban vonultak fel a búcsúba és a bálokba. A turai cigányság körében a búcsúnak még nagyobb tisztelete volt. Készültek a hagyományos focimérkőzésre Jászfényszaruval és utána a cigánybálra. Mi nagyon szerettük és tiszteltük őket, hiszen hozzánk jártak be a kocsmába, és mint egy családban, mindent tudtunk a másikról, örömről és bánatról is egyaránt. A kocsma közösségi térként működött abban az időben? Valóban akként működött, mert kikapcsolódási lehetőség nem igazán volt. A férfiak sakkoztak, kugliztak, snúroztak, beszélgettek. Ha valamit meg akartak tudni, akkor a kocsmába jött mindenki információért. A nők és gyerekeik fagyiztak a kocsma előtt, igaz, nagy választék nem volt. Kétféle fagylalt közül lehetett választani, egy gombóc 1 forintba került. Az 1980-as évek elején járunk ekkor, érezhető volt, hogy valami változás lesz a vendéglátóiparban is? Nem gondoltunk bele, hogy lehet másképpen is vendéglátózni. Az Áfész a régi Zsámboki úti épületeket lebontotta, újat épített helyette, valószínűleg erre emlékszik az emberek
2016/07-08
Turai Hírlap
2016/07-08
Turai Hírlap
12
RÉGI HÁZAK - RÉGI TÖRTÉNETEK
Fűzfa büfé nyitáskor
Hat tégelyes fagyipult
többsége. A kocsmában azért lassan próbáltak megújulni. Valami érezhető volt, hiszen Elek bácsi mondogatta, hogy lehet, majd ezt ők családi vállalkozásban fogják működtetni. Sokat gondolkoztunk, hogy mitévők legyünk, mert azt természetesnek gondoltuk, hogy a családot részesíti előnyben Elek bácsi. Nagyon szerettünk ott lenni. Az életünk legszebb és legjobb helye volt az „Elek kocsma”. Ekkor fogalmazódott meg Önökben, hogy önálló kocsmát nyitnak? Igen ekkor, csak nem mertük még elmondani senkinek sem, hiszen 1983-as évet írtuk ekkor. Nézegettünk üres területeket, hol lehetne a mi kis kocsmánk helye. Az akkori vásártéren egy gödrös területet néztünk ki, ahol a vízművek tároltak régi csöveket, de igazából egy gazos, szemetes elhagyatott rész volt ez, ide terveztük a kocsmát. Rengeteget dolgoztunk a területen, mire az épületet fel tudtuk építeni. Csak a végén mertük elmondani mindenkinek, hogy mi is lesz itt ez az épület. Édesanyám is sokat segített nekünk a berendezések beszerzésében. Az álomból valóság lett, megnyitott Tura első családi vállalkozású kocsmája. Milyen érzésekkel nyitottak ki? A Fűzfa büfé 1984. február 8-án nyitott ki - veszi át a szót Tóth Sándor. Fantasztikus örömmámorban és hangulatban jött el a nyitás pillanata, gulyást és pacalt főztünk. Szénási Tibor „Tosko” és cigányzenekara teremtett fantasztikus hangulatot a vendégek számára. Sokat dolgoztunk, de megérte. Számos újítást is bevezettek, ami eddig a turai vendéglátásban nem volt! Nálunk lehetett először üveges sört kapni Turán. Hat tégelyes fagyi pultunk volt. A fagyiért mindenhonnan eljöttek, mert tényleg finom volt és már nem csak kettő közül lehetett választani. Ez így volt, hiszen az én feladatom volt a fagylalt készítés - megerősítve férje szavait Tóthné Margit. Emellett kiváló kávét lehetett inni. Mindig haladtunk a korral, vagy egy kicsit előtte. Rövidesen nálunk volt először videó magnó és a VHS kazettákon néztük a filmeket a kocsmában. Annyira nem tudták a faluban, hogy mi is ez a videólejátszó és hogyan működik, hogy a Tanácstól kijöttek a kocsmába ellenőrizét tartani, hogy itt mozi működik és mindenütt keresték a vásznat, amire vetítünk. De nálunk volt először magnós-rádió és flipper is. Sokan kíváncsiak voltak a Fűzfa büfére, ezért még Galgahévízről is eljöttek látogatóba. Hóka Feri bácsi a feleségé-
HA A KOCSMÁBAN NEM TUDTAK VALAMIRŐL, AZ NEM IS LÉTEZETT”
A kispályás csapat. Balról a harmadik Tóth Sándor
vel, Margit nénivel és Árpád atyával érkeztek meg a nyitás után nem sokkal. Árpád atya felszentelte a kocsmát én pedig sírva fakadtam, hogy megtiszteltek látogatásukkal. Ekkor még a búcsúk és a vásárok fő helyszíne volt ez a terület. Hogyan hatott ez a forgalomra? A búcsúk és vásárok alkalmával szó szerint hömpölygött a tömeg, megmozdulni sem lehetett. A búcsúsokkal jó viszonyban voltunk, sokuknak mi adtunk áramot, természetesen ingyen. Szép évek voltak azok az 1980-as évek. Emellett volt egy fontos dolog is férje részéről, hiszen a foci révén közösséget épített a kocsmán kívül is. Bizony! - mosolyog Tóth Sándor. A büfé mellett focipályát építettünk. Számtalan autónyi salakot odahordva épült meg a kispálya. A környéken élő focit szeretőkből megalakult a Fűzfa SC. A turai kispályás bajnokságban indultunk 12 csapat között. Később már két csapatunk játszott Fűzfa néven. Tornákat szerveztünk, ahol nézőkkel megtelt a kispálya környéke. Jutalmaztuk a legjobb kapust és játékvezetőt, a legsportszerűbb játékost, gólkirályt. Két NB II-es játékosom is volt. Profi játékvezetőként még jugoszláv sporik is fújtak itt meccset. Fantasztikus közösségépítő ereje volt ennek. Családok jöttek ki a meccsekre, bográcsban főtt a gulyásleves a kerthelyiségben, amit erre a célra építettünk. Igazi ünnepnapok lettek ezek a focival egybekötött családi összejövetelek. Ebből a közösségből alakult ki a Fűzfa Baráti Köre. A tagdíjakból tavasszal országjáró kirándulásokat és sportnapokat szerveztünk. Sajnos a salakos focipálya és ez a közösség is megszűnt. Nagyon sajnálom, mert az embereket egymással beszélgető nagycsaláddá szervezte. A foci a múlté, azonban a mai napig is működik a Fűzfa Büfé. Igaz közben egy ABC üzletet is építettek mellé. A kisbolt 1993-tól működik. Először én vezettem, de már inkább bérbe adjuk. - mondja Tóthné Margit. A kocsma működik szépen, mi a férjemmel háttérbe vonultunk, mert Zsolt fiunk vezeti most már a büfét. Sanyi fiunk Pesten él, őt annyira nem vonzotta ez a szakma, annak ellenére, hogy mindkét fiú vendéglátóipari iskolát végzett el. Sajnos a három unokánk közül egy sem lesz vendéglátós. Milyen tanácsokkal látták el a fiukat, Zsoltot a kocsma vezetésével kapcsolatban? Amennyiben szépen és becsületesen dolgozik az ember, akkor a vendég visszajön. A férjemmel együtt azt tartjuk, hogy a tisztességes kiszolgálás és a kedves szó itt tartja a vendéget, hiszen nálunk vásárol, mi pedig ebből élünk. Egy jó „házigazda” minden emberrel ugyanolyan módon beszél, nem tesz különbséget közöttük. Ez a titka, hogy hosszú távon talpon maradtunk a vendéglátásban. Ennyi év után is ilyen szenvedéllyel beszél arról a szakmáról, amire kislányként vágyott, hogy a pult mögött lehessen. Változtatna az életén, ha visszamehetne az időben? Büszke vagyok arra, amit a férjemmel együtt elértünk. Semmin sem változtatnék. Igaz, ha ma kezdeném valószínűleg egy nagy szálloda igazgatójaként tudnám magamat elképzelni. Az induláskor a legtöbbet hoztuk ki a lehetőségekhez képest a szakmánkból. De jó volt így minden, hiszen az emlékek révén érzem a régi kocsma olajos padlójának a szagát, a búcsúi sütik illatát, hallom a régi öregek történeteit, a sok viccelődést, a hatalmas nevetéseket, a sörcsap sziszegését. Az pedig, hogy a régi elődökhöz méltóan, akik hozzánk betérnek, azt mondják, hogy megyünk a „Margit kocsmába” azt jelzi: Nekünk az életünk a vendéglátás. Szénási J.
13
KÖZÖSSÉGI ÉLET
Babás-mamás klubélet Igen, van ilyen Turán! Egy-két alkalommal nekem is volt szerencsém a legkisebbel ellátogatni ide. Jó kis program ez minden héten egy kisgyermekes anyukának, hiszen amellett, hogy a csemete szocializálódik és jól érzi magát, anyukának is marad némi ideje kikapcsolni. Elfelejteni kicsit az otthon váró mosatlant, meg szennyes ruhákat, felnőtt emberekkel kommunikálni; akár a gyerekkel kapcsolatos témákban, vagy csak úgy csacsogni. Mert igen, ezek fontos dolgok számunkra, amit csak az érthet meg igazán, aki benne van. A keresztény baba-mama klub kezdeményezést Drégeli Ilona (Icus) indította el tavaly, amelynek a plébános, János atya segítségével a cserkészházban találtak helyet. Hetente egyszer eljöhet ide bárki (vallástól függetlenül is) aki otthon van gyermekével. Jól érezheti magát, kikapcsolhat. Honnan jött az ötleted? Onnan, hogy lett egy gyerekem. Barátnőméknek Boldogon működik egy ilyen baba-mama klubjuk, én pedig megirigyeltem tőle. Nem tudtam róla, hogy Turán van-e, de nem is hallottam, hogy lenne, ezért belevágtam. Mikor kezdted? Májusban volt egy éve, mikor Dorka 9 hónapos volt. Május 7-én a szülinapomon volt az első. Sok idő volt beszervezni az embereket? Nem. Beszerveztem az ismerős, több gyerekes anyukákat első sorban. Bár ez jobban egy gyermekeseknek való, két gyerekkel már nem ugrál az ember, ezt most már belátom. Az elején jöttek is páran több gyerkőccel, de a nagyok kint lettek volna, a kicsik meg még nem voltak egy évesek: tűzött a nap, vagy szemergett az eső, nekik jobb volt odabent. Így beláttam, hogy ide egy gyermekesek, illetve elsőgyerekesek fognak jönni. A két vagy több gyerekeseknek egyébként is már több a tapasztalatuk, nincs akkora szükségük támogatásra. Szerveztetek valamilyen programot? Próbáltam utána olvasni, hogy miket szoktak csinálni, így egy-két alkalommal volt kint a védőnő, illetve próbál-
Életképek
tam beszervezni egy gyermekorvost is, de ez végül nem valósult meg. Meg tudtátok beszélni a dolgokat? Igen, nekem segített. Sok dolgot meg tudtunk beszélni és jó is volt, hogy az elején jöttek tapasztaltabb anyukák is, mert nem hat tanácstalan anyuka ült ott, hogy most mi legyen. Szóba kerültek az éppen aktuális kérdések. Így meg tudtuk egymást nyugtatni vagy valamilyen megoldást próbáltunk találni akár etetéssel, altatással vagy bármilyen más problémával kapcsolatban. János atyát nehéz volt meggyőzni? Nem. Mondta, hogy nyitott kapukat döngetek, mert ő is akart volna valami hasonlót. Helyszínnek először felmerült a parókia is, de végül a praktikussági szempontokból a cserkészház mellett döntöttünk, ahová vettünk egy szőnyeget, amin a gyerekek játszhatnak és játékokat is kaptunk, illetve hoztunk be mi is. Jelenleg már nem Icus a klub vezetője, mert vissza ment dolgozni. Gyetvai Bettina, aki megörökölte a pozíciót, hasonló lelkesedéssel várja minden csütörtök reggel a cserkészházban, hogy egy újabb klubnap induljon. Augusztusban viszont nem tartanak összejövetelt, mert a lelkesedés kissé alábbhagyott az idejárókban. Pedig lehetne ide előadásokat szervezni akár a szoptatásról, hordozásról, akár a testvérféltékenységről, evési- és alvási zavarokról stb. A téma szerintem kimeríthetetlen. Már csak a lelkes anyukákra várnak, akik részt vennének és meg is szerveznék maguknak a klubot, mert a jelenlegi csapat nagy része idén óvodás lesz. Szeptembertől tehát minden héten csütörtökön 9 és 11 óra között Baba-Mama klub a cserkészházban! btm
2016/07-08
Turai Hírlap
2016/07-08
14
ÉRTÉKŐRZÉS ÉS KULTÚRA
„Az ének szebbé teszi az életet. Az éneklők másokét is” (Kodály Zoltán)
Fotó: Csilla Fotó
Idén június 12-én rendezték meg a 40. Bárdos Lajos Zenei Hetek országos programsorozat XIV. Turai Népzenei- és Kórustalálkozóját. Számos turai csoport és fellépő mellett igen szép számban jelentek meg a környék művészeti csoportjai is. Seres Tünde intézményvezető köszöntötte a vendégeket és a fellépő művészeket a Bárdos Lajos Zenei Hetek Ifjúsági- és Kórusnevelési Alapítvány és a Tura Város Önkormányzata által fenntartott Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár nevében a 40 éves fennállását ünneplő Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvénysorozat 14. turai népzenei- és kórustalálkozóján. Bevezetésül elmondta, hogy Tura 14 éve befogadója és egyik szervező helyszíne a Bárdos tanár úr által közvetített zenei nevelés szellemiségében megrendezett események, mely a közösségi éneklést állítja középpontba, s a klasszikus zenei művek mellett ugyanolyan hangsúlyt helyez a népzene gazdag dallamkincseinek továbbéltetésre is. Bárdos Lajos halálának 30. évfordulóján az idei rendezvényt Kempelen Tünde, a Bárdos Lajos Zenei Hetek Ifjúsági- és Kórusnevelési Alapítvány elnöke nyitotta meg. Az esemény első felvonásában a turai művészeti csoportok szerepeltek. A Galábos zenekar és az ifjú turai népzenészek szatmári és kalotaszegi muzsikája csendült fel elsőként a művelődési ház nagyszínpadán. A formáció három éve alakult, Unger Balázs népzenész, népzene tanár kezei alatt formálódik, fejlődik évről évre. A fiatal zenészeket Dolányi Anna és Mészáros Petra növendékei követték, az Ovis Népi és Gyermekjáték csoport énekes-táncos-játékos előadása. Színpadra lépett a Jászberényi Viganó AMI turai néptánc tagozata Dudás Dániel és Dudásné Mosóczi Lívia irányítása alatt. A csoport jobbágytelki, majd Galga menti táncokat mutatott be. A táncosokat az Őszirózsa Nyugdíjas Népdalkör népdalcsokra követte. A csoport vezetője Farkas Ákos, a zeneakadémia egyházzene szakos hallgatója. Rendszeres fellépője a kórustalálkozóknak és a városi rendezvényeknek a Turai Templom Magyarok Nagyasszonya Kórus. Tóth Péter László kántor, karnagy vezetésével a kórustól megszokott igényes és színvonalas műsort hallhatott a közönség. A kórustalálkozó első részét a Turai Énekmondók és Maczkó Mária előadása zárta. Citerán közreműködött Széles András, Maczkó Mária rendszeres előadótársa.
Őszirózsa Nyugdíjas Népdalkör
Seres Tünde intézményvezető és Kempelen Tünde, az Alapítvány elnöke
Széles András
A műsor második felében a környékbeli művészeti egyesületeké volt a főszerep. A bagi Muharay Elemér Népi Együttes 65. éve alakult, vezetőjük ifj. Rónai Lajos. A jelenlegi együttes közel 150 táncost számlál, mely tagok között a gyermek és felnőtt vagy az idősebbek generációinak képviselői munkálkodnak a hagyományok ápolása, megőrzése érdekében. Több országban szerepeltek már csoportjaink a magyar archaikus „örökségek” bemutatóiként, küldöttjeiként. „Katonadalokat” és a „Rózsát ültettem a gyalogútra” című összeállítást hozták Turára. Aszódról érkezett hozzánk a Stellaria Media Nőikar. A 2 éve alakult fiatal együttes repertoárjában világi és egyházi művek egyaránt szerepelnek. Két alkalommal önálló hangversenyt adtak Budapesten az Egyetemi templomban és a Belvárosi Szent Anna templomban. Fellépnek városi rendezvényeken és országos énekkari találkozókon. Karnagy: Énok-Nagy Levente. Bárdos, Bartók és Kodály műveiből állítottak össze egy csokorra valót. Egy különleges budapesti formáció lépett színpadra, köztük a Galgahévízen családjával élő Viszló István, az Egyszólam együttes. Egy-egy szólamot énekel-
Turai Énekmondók és Maczkó Mária
15
ÉRTÉKŐRZÉS ÉS KULTÚRA
Egyszólam Együttes
Jászberényi Viganó AMI turai néptánc tagozata
Polifónia Vegyeskar
nek a vegyeskari felrakásból, négyen olyan egységben szólalnak meg, mintha egy szólamot hallana a közönség. Mindannyian a Magyar Nemzeti Énekkar tagjai, de különkülön szólisták is. Bárdos, Kodály és Farkas Ferenc műveiből válogattak erre az alkalomra. A Kertesi Kamarakórus (Erdőkertes) 2007 májusában alakult, karvezetőjük Iványi Magdolna, a veresegyházi Lisznyay Szabó Gábor Zeneiskola zenetanára. Községi rendezvények, események rendszeres fellépői, emellett több településen is bemutatkoztak már. Hazai és külföldi zeneszerzők műveit állították színpadra. A hatvani Polifónia Vegyeskar 1984-ben alakult. Alapító tagjaink többsége a városban, illetve a környező településeken dolgozó pedagógusok köréből került ki, később egyre több lelkes, énekelni szerető „civil” taggal bővültek. Karnagyuk, egyben művészeti vezetőjük 2004 óta Stimecz András, aki szakmai hozzáértésével egyedivé és karakteressé alakítja énekkarunkat. Repertoárjuk igen széles körű, a népdalfeldolgozások, madrigálok, magyar zeneszerzők művei mellett külföldi komponisták dalai, spirituálék, egyházi darabok is műsoraikon szerepelnek. Bárdos Lajos, Daróci Bárdos Tamás, Karai József és Tillai Aurél zeneműveit választották számunkra. Az est utolsó fellépőjeként Széles András népzenész-citeraművészt köszönt-hettük a színpadon. Helyi idősek voltak első népzenei tanítói, példaképei. 1981-ben nyerte el a „Népművészet Ifjú Mestere” kitüntető címet. Hivatásos előadóművészként szólóban és zenekarban, néptáncegyüttesek műsorában, ill. kíséretében működött, pl. az akkori Magyar Állami Népi Együttessel, Tímár Sándor művészeti vezetésével. 1984-től rendszeresen tanít citerát országos és regionális népzenei táborokban. 1995-től a „Kispest” Citeraegyüttest vezeti. 1999-től tagja a Vass Lajos Népzenei Szövetségnek. 2000-ben jelent meg első önálló CD-je „Jöttömbe-jártomba” címmel. Maczkó Mária rendszeres előadóművész társa. Előadását követően Széles András és Maczkó Mária a Bárdos tanár úr által közvetített zenei nevelés szellemiségében a közösségi éneklésre helyezte a hangsúlyt. Népdalt tanítottak a közönségnek, a közös éneklés pedig méltó zárása volt a 40. Bárdos Lajos Zenei Hetek országos programsorozat XIV. Turai Népzenei- és Kórustalálkozójának. T.A. – Seres Tünde - btm
A rendezvénysorozat Solymáron indult 1977-ben Solymári Zenei Hetek címmel. Az országos jellegű, európai szintű fesztiválon rendszeresen részt vett Bárdos Lajos is, számos elméleti előadással gazdagítva a programot. Később Budapest lett a központja a fesztiválnak, amely 1987ben, Bárdos Lajos halálát követően vette fel a zenetudós nevét. A Báros Lajos Zenei Hetek állandó rendezője és résztvevője a művész nevét viselő kórus, amelyet 1986-ban Kempelen Tünde karnagy alapított. A programsorozat működtetője a Bárdos Lajos Zenei Hetek Kórus- és Ifjúságnevelési Alapítvány, mely 1990 óta működik jelenlegi formájában. Célja a zene sokoldalú megismertetése és gyakorlása Bárdos Lajos- zeneszerző, karnagy, muzikológus, kiváló pedagógus- univerzális életművéből merítve. Munkájuk alapja a kórusmuzsika, amely tömegeket mozgat meg a legfiatalabbaktól az érettebb korosztályig. Legfontosabb feladatuk pedig az ifjúságnevelés, biztosítva a zenéből áradó rendezőerő, a hasznos tanulás és fegyelem pozitív befolyását. A Bárdos Lajos Zenei Hetek nem művészeti verseny, hanem azon együttesek közös ünnepe, amelyek magas szinten művelik a muzsikálást, és azoké az embereké, akik ezt érdeklődéssel és szeretettel fogadják be. (forrás: http://ujember.hu/bardos-lajos-zenei-hetek http://www.bardoskorus.org/index.html)
Turai Templom Magyarok Nagyasszonya Kórus
2016/07-08
Turai Hírlap
2016/07-08
16
HELYTÖRTÉNET
2001 - 2004
Így írtunk mi ... 2 0 0 1 - b e n j a n u á r i kü l ö n számmal indult az év, a Turai Hírlap 10 éves fennállását ünnepelte. A sors furcsa ajándékot adott a szerkesztőségi tagoknak, lehetőségük nyílt elbúcsúzni olvasóiktól és köszönetet mondani mindenkinek, aki a 10 év alatt bármilyen formában is segítette a hírlap életben tartását. Seres Tünde, akkori felelős szerkesztő egyúttal arról tájékoztatta az olvasókat, hogy „a teljes feladatkört egy vállalkozás veszi át, melynek nincs egyetlen turai tagja sem.” 2001 februárjában népszámláltunk, 1000 éves jubileumát élte a Magyar Katolikus Egyház. Novemberben újjáalakult a Tura Önkéntes Tűzoltó Egyesület, megújult, területében is szolgáltatások tekintetében is óriásit bővült a Turai Takarékszövetkezet, de a település szempontjából legfontosabb hír júniusban került nyilvánosságra: Mádl Ferenc köztársasági elnök aláírta a Turát várossá nyilvánító okiratot, így hosszú évek küzdelmét követően Tura 2001. július 1től megkapta a városi rangot. Márciustól havi rendszerességgel jelent meg a hírlap - reklámokkal, hirdetésekkel dúsítva – 24 oldalon. A felelős szerkesztő Rácz Zoltán munkáját Balázs Gusztáv és Hídi Szilveszter segítette, a szerkesztőségben továbbra is helyet kapott Takács Pál és Seres Tünde. A 800 példányban megjelent lap terjesztésében Éliás Zoltán segédkezett.
2002-ben a havi rendszerességgel megjelent újság már 60 Ft-ba került. Ebben az évben országgyűlési és önkormányzati választásokat tartottunk. A Galgamenti Szövetkezet megújult vezetése a szemléletváltás eredményeként sikeresen kilábalt a csőd közeli állapotból és nyereséges esztendőről számolhatott be a zárszámadó közgyűlésen. Tóth István akkori polgármester közbenjárására a Műemlékvédelmi Hatóság határozatban kötelezte a kastély tulajdonos Sura Kft.-t, hogy haladéktalanul kezdje meg a romos állapotában is páratlan szépségű műemlék épület tetőszerkezetének helyreállítási munkálatait. Kívül-belül megszépült templomunk a Nagyboldogasszony napi búcsúra. Lukács András plébános irányításával fejeződött be az a felújítás, amelyet még dr. Kovács Gábor atya kezdett el, az ünnepi szentmisét Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök szentbeszéde és áldása tette teljessé. Január 28-án megnyílt a turai okmányiroda, fejlődött az infrastruktúra, végre megépült a körforgalom. Kulturális programokban sem szenvedtünk hiányt, nagy népszerűségnek örvendett a Kihívás Napja rendezvény. 2002 tavaszán megalakult a Tura Biztonságáért 2002 Polgárőr Alakulat Szilágyi József vezetésével, november végén pedig a Szép Turáért Egyesület Jenei Csabáné elnökletével. November 8-án fennállásának 300 éves évfordulóját ünnepelte a Hevesy György Általános Iskola.
17
HELYTÖRTÉNET A 2003 februárjában megjelent Hírlap címlapon hozta az Architekton Építő és Műemlékfelújító Rt. Kereskedelmi igazgatójának tájékoztatóját, mely szerint február végén várhatóan megkezdődhet a Schossberger-kastély tetőszerkezetének felújítása. Az események azonban nem a tervek szerint alakultak, a kastély majdnem árverésre került. Szeptemberben az Architekton Rt. levonult a munkaterületről, mert a tulajdonos Sura Kft. többszöri felszólítás ellenére sem utalta át a munkálatok folytatásához szükséges összeget. Felnőtt focicsapatunk több mint fél évszázados történetében először Pest megye bajnokaként jogot szerzett a Nemzeti Bajnokságban (MBIII.) történő indulásra. Első ízben került megrendezésre a Motoros Extrém nap, mely a környékről is szép számú érdeklődőt vonzott. 2003. február 23-án életének 86. évében elhunyt Fekete László ének-zene tanár, római katolikus kántor karnagy. Sajnos nem volt módjában megélni a XXVII. Bárdos Lajos Zenei Hetek I. Galga menti folklórestjét. A színvonalas zenei rendezvényt azóta minden évben vendégül látja településünk. Áprilisban bombaként robbant a hír, hogy az I. számú óvoda melletti ingatlan magánkézbe került. Szeptemberben átadták és felszentelték az új temetőt és a ravatalozót, megújult a Tabán úti iskola és felavatták az Őszirózsa Idősek Otthona átépített konyháját. A Turai Hírlap felelős szerkesztője ettől az évtől Hídi Szilveszter. Balázs Gusztáv és Takács Pál mellett Rácz Zoltán szerkesztőségi munkatárskét továbbra is szerepet vállalt. Érdekesség, hogy Tura Város Polgármesteri Hivatala 2003 júliusától nem szerepel felelős kiadóként az impresszumban.
Új év, új árak, változatlan tartalom. 2004-től 70 Ftért lehetett hozzájutni az önkormányzati és közérdeklődésre számot tartó hírekben továbbra is szegényes tartalmú, hirdetésekkel dúsított 16-20 oldalas újsághoz. Áprilisban fizetőssé vált az M3 autópálya, ezzel szinte egy időben a 3-as főút Aszód belterületi szakaszáról kitiltották a kamionokat, lakossági kezdeményezésre végre néhány utca szilárd burkolatot kapott. Első alkalommal került megrendezésre a „Szép tavaszi zsongás” mottójú Fekete László emlékkoncert. Elkészült a turai népzenészekből álló Zagyva Banda első lemeze, melyet május 31-én mutattak be a Bartók Béla Művelődési Házban, októberben pedig a Magyar Rádió Népzenei versenyén korosztályukban egyedül megkapták a Nívódíjas Zenekar címet. Augusztusban Tóth István akkori polgármester aláírta az Aszódi Kistérségi Önkormányzatok Társulása együttműködési megállapodást és felröppentek a hírek, hogy nálunk épülhet hazánk első szélerőmű-parkja. Novemberben az akkor 34 éves Szénási József, napjainkban az MTVA szerkesztő-riportere, a Turai Hírlap munkatársa kivételesen nem interjút készített, hanem interjút adott Takács Pálnak újságíró gyakornokként terveiről, céljairól. A decemberi számban jelent meg első önálló Zenészlegendák riportja, melyet ki mással, mint Szénási Bertalan Tibor (Tosko) –val készített. Folytatjuk… T.A.
Pénztárcabarát Praktikák: vízkőoldás Létezik az eceten kívül más csodaszer is, nagy kedvencem a citromsav. A természetben sok gyümölcsben megtalálható enyhe sav takarításhoz készült változatát háztartási citromsavnak hívják. Nem is szabad összekeverni az étkezésivel, mert bár természetbarát tisztítószer, igen erős, így szembe kerülve és lenyelve komoly egészségügyi problémákat okozhat. Használatához gumikesztyű is javasolt. Hatalmas előnye az ecettel szemben, hogy nem fog tőle a lakás napokig ecetszagban állni, viszont vízkőoldásra
és a bacik pusztítására ugyanolyan jó, mint az ecet, sok esetben pedig jobb is. 1. Vízkőoldás: háztartási kisgépekben használva sokszor jobbat teszünk, ha citromsavval dolgozunk, mert ez az ecettel szemben nem tesz kárt a tömítésekben. Ilyenkor vízben oldva használjuk. 2. Fürdőszoba kompletten: igen, ez a szer mindenhova jó! Sőt, egyenesen csillogni fognak tőle a felületek. Benedvesített szivacsra szórjunk egy kevés citromsavat (kb. egy mokkás-
kanálnyi elég), és dörzsöljük át vele a mosdót, csapokat, fürdőkádat, wc-t. Ne felejtsük el utána szinte rögtön, alaposan leöblíteni, mert annyira erős szer, hogy kikezdheti a fugát! 3. Aki nem akar citromsavat venni, nyugodtan használhat vízkőoldásra egy már kifacsart citromot is. Alaposan be kell vele dörgölni a felületet, és egy kicsit állni hagyni - majd leöblítve gyönyörködni a végeredményben. btm
2016/07-08
Turai Hírlap
2016/07-08
18
FOLKLÓR
Egyszer volt, Turán volt… Idén első alkalommal - 2016. június 11-én - került megrendezésre a „Turán innen, Turán túl” Mesefesztivál a turai Schossbergerkastélyban és annak parkjában. E napon számos, főleg a hagyományos népmesemondáshoz kapcsolódó program várta az ide látogatókat. A mesefesztivált a Galgamenti Művészek Egyesülete hívta életre, azzal a céllal hogy a mesék, népmesék csodálatos világára, az élőszavas mesemondás értékeire felhívják a figyelmet. A mesefesztivál különlegességét a Meseszó Egyesület hagyományos mesemondói adták. Több mint 15 mesemondó három különböző helyszínen - Mesevár, Banya-tanya, Tündérkert - élőszóban mondott mesét és a szünetekben játszott a mesés társasjátékokkal, vagy próbálta megfejtetni a boszorkányok rejtélyes feladatsorát.
Tura színházlátogatás. 2016. 06. 25. Kedves Olvasók! Egy nagyon kedves meghívást kaptam, a Mint A Többi Ember... Alapítvány vezetőjétől, Turára, a művelődési házba, az ott bemutatásra kerülő a Család ellen nincs orvosság című vígjátékot adták elő, a komédiás színház tagjai. A műsort megnyitotta, a közönséget köszöntötte a színjátszó tagokat is, a művészeti vezető: Diligensné Takács Judit. Az előadás egy kórház életéről szólt az Irigy Hónaljmirigy diszkós zenéjére, táncos fellépéssel mutatták be a színház tagjai. A műsor nagyon nagy sikert aratott. A végén megköszöntük a szereplőknek és a vezetőiknek ezt a szép estét, egy szál virággal. Utána közös fotó készült velük. Az elkövetkező évekre sok sikeres fellépést és szép együtt töltöttöt napokat kívánok. Én szeretném külön megköszönni a Mint A Többi Ember... Alapítvány vezetőjének és a tagjaiknak meghívást, és a közös munkát amiben én is rész vehettem. Nagyon örülök sikerüknek. Örömmel néztem végig ezt a műsort, nagyon tetszett, jól éreztem magam közöttük. Azt ajánlom, kedves újság olvasók nézzék meg ezt a színházi darabot, érdemes. Rosenberger Katalin
Változatos programokban nem volt hiány. Kerekítő- és kézműves foglalkozások, festés, rajz, fafaragás voltak a nap ajánlólevelén. Folyamatos előadások zajlottak a színpadon. A fellépők soraiban található: a Kuttyomfitty Társulat, Álomzug Társulás, Garagulya Gólyalábas Kompánia, Agócs Gergely, Turai Zsinnyegők. Este pedig, mikor a gyermekek már nyugovóra tértek, a felnőtteknek szóló, helyenként pajzán népmesék következtek. „Szeretném megköszönni a közreműködő egyesületek - Galgamenti Művészek Egyesülete, Meseszó Egyesület, Sára Ferenc Hagyományőrző Egyesület, Turai Önkéntes Tűzoltó Egyesület - és több mint 100 főből álló önkéntes csapat áldozatos munkáját, valamint a Tura Város Önkormányzatának segítségét és 50.000 Ft-os anyagi hozzájárulását.” - Pintér Zsolt a Galgamenti Művészek Egyesületének elnöke. Farkas Ákos
Takács Judit, a Turai Komédiások színházi csoport vezetővel készült interjú Jó napot kívánok! 1.- Mióta működik a „Komédiások csoportja” Turán? 1993-ban alakultunk, szeptemberben 23 évesek leszünk. 2.- Hogyan jött létre ez a csoport? Milyen támogatásokkal? 1989-ben az általános iskolában egy színjátszó szakkört indítottam el. Ezek a gyerekek 1993-ban elballagtak az iskolából, de visszajöttek hozzám, hogy szeretnék tovább folytatni a színjátszást. Megkerestem az akkori művelődési ház igazgatóját, hogy fogadjon be minket. Azóta is a művelődési ház művészeti csoportjaként működünk. 3.- A fiatalok hányan vannak? Vagy, idősebbek is járnak szerepelni? Jelenleg 16 aktív tagunk van. Mindig jönnek fiatalok, akik csatlakoznak a csoporthoz és mindig vannak idősebbek, akik gyereket szülnek, külföldre mennek, elköltöznek, stb. így a létszám mindig változik. A legfiatalabb tagunk 14 éves a legidősebb pedig 67 éves. 4.- Vannak segítők, akik a fiatalok munkáját segítik? A fiataloknak nem könnyű beilleszkedni a csoportba. Eleinte az a dolguk, hogy megfigyeljék az idősebbeket és tanuljanak tőlük. Külsős segítőnk is van, Lukács Gábor, aki 20 éve készíti a csodálatos díszleteket, pénzt, időt, fáradságot nem kímélve. 5.- Milyen színházi darabokat játszanak? Vannak zenés darabok is? Sokféle műfajt kipróbáltunk. Klasszikusok, musicalek is szerepeltek a repertoárjainkban. Mostanában vígjátékokat dolgozunk fel, ezt jobban szereti a közönség és mi is szívesebben foglalkozunk vidám darabokkal. Zenét mindig szerkesztünk a da-
rabjainkba, ez hozzátartozik a varázslathoz, ami szerintünk maga a színház. 6.- Milyen alkalmakkor vannak színházi föllépések? Mivel ez minden tagunk számára szabadidős tevékenység csak hetente egyetlen alkalommal tudunk találkozni, azért minden évben egyetlen színdarabot dolgozunk fel. Szeptemberben kezdődik az új évad, júniusig kell elkészüljünk. Most is így van, ezért volt most a premier. 7.- Voltak már több helyen is szerepelni? A környező falvakat is látogatják? A környező falvakban már felléptünk. Boldogon már ezzel a darabbal voltunk. Kartal, Dány szívesen fogad minket már évek óta. Szeptemberre meghívásunk van Galgahévízre. Szeptember 10-én Turán ismét előadjuk ezt a darabot. 8.- Mi a tervük a jövőben Önöknek? Egyelőre a meghívásoknak szeretnénk eleget tenni, aztán hasonló koncepciók alapján egy újabb színdarabot fogunk feldolgozni. Köszönöm szépen az interjút Judit. Tisztelettel: Rosenberger Katalin
19
CIVIL OLDALAK
2016/07-08
Turai Hírlap
„A tudomány – és művészet az emberi megismerés két fő formája.” (Dargay Lajos, kibernetikus szobrász)
középen: Dr Beke László (művészettörténész, MTA, CSc)
A Nemzetközi Szimmetria Fesztivál Eistein világszerte ünnepelt relativitás elméletének 100. évfordulója alkalmából, 2016. július 18-25 között, tudósok és művészek együttműködésével került megrendezésre. A képzőművészeti kiállításának művészi koncepciója, a tu-
A NEMZETKÖZI TERMÉSZETMŰVÉSZET kiállítás 2016. október 16-ig tekinthető meg a Műcsarnokban!
dományos konferenciához kötődően a non-euklideszi geometria, görbülő terek, gravitációs hullámok témakörhöz kapcsolódott. Fővédnök és megnyitó: Dr. Beke László (művészettörténész, Magyar Tudományos Akadémia, CSc) Ádám Anita: Formai analíziseim az eltérő természeti struktúrák geometriailag leírható egyetemes szerkezeti-és formai összefüggéseire irányulnak. Az elemzések során felismert – és letisztult formaalkotó rendezői elv és ebből modulárisan felépülő formarend, vizuális élményként adekvát módon jelenik meg alkotásaimban. A sík vagy tér önmagára való kölcsönösen egyértelmű leképezéseiben a redukció – transzformáció – absztrakció lépései épülnek egymásra. Megfigyeléseimet a Természeti alapformák c. tanulmányom foglalja össze, mely művészi törekvéseim szellemi alapja. Ádám Anita
Fotó: Kálna Dávid
NEMZETKÖZI SZIMMETRIA FESZTIVÁL -ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS BÉCS – 2016
2016/07-08
Turai Hírlap
20
GASZTRO-PERCEK
CIVIL OLDALAK Ha a leveles tésztára gondolunk, szinte mindenkinek az omlós, a szájban tucatnyi darabkára hulló nassolnivaló ugrik be. Ahhoz, hogy ilyesmit rakjunk a családunk elé, semmi szükség arra, hogy magunk készítsük el az alapot, neves séfek is bevallottan készen veszik azt. Felesleges volna vele annyit pepecselni. A leveles tésztás ételek hátránya, hogy az asztalra kerülésük után egy szempillantás alatt elfogynak, ez pedig eggyel több ok arra, hogy az elkészítésük is villámgyors legyen. Két féle leveles tésztát egészen könnyen beszerezhetünk. Nagyobb üzletek hűtőpultjában található a praktikusan azonnal használható, feltekert, friss verzió - kb. 25 dekás adagban. Már kisebb boltokban is a fagyasztott termékek között fellelhető a jellemzően 50 dekás, felhasználás előtt kiolvasztandó, és még nyújtandó változat. Ezúttal 3 családi kedvenc receptet mutatok a leveles tészta felhasználására. Az első egy - akár vendégvárónak is beillő - sós nassolnivaló, a második egy tökéletes desszert, a harmadik pedig egy húsmentes főétel.
Tetézi Éva
Brokkolis-gombás pite vegetáriánus, könnyű, mégis hosszan tartó jóllakottság kíséri Hozzávalók: 1 cs. friss leveles tészta (275 g), 40-50 dkg friss brokkoli, 40-50 dkg konyhakész vegyes gomba (akár üveges), 3 dkg vaj, 5 szép, nagy újhagyma (kicsi vöröshagyma is jó), néhány ág kakukkfű, vagy 1 kávéskanál szárított verziója, tárkony, majoranna, oregánó, borsikafű (opcionális, szabadon választott zöldfűszerek), só, bors, 2 dl főzőtejszín, 15 dkg reszelt v. tömlős sajt (ha füstölt, még jobb), 2 tojás
Tavaly év vége óta találkozhatnak olvasóink Tetézi Éva nevével a Turai Hírlap Gasztro-rovatában. Bár jó ideje Kerekharaszton él családjával, a Turai Hírlap hasábjain keresztül is figyelemmel kíséri szülőfaluja történéseit, így megtiszteltetésnek vette, hogy helyet kaphat benne. A három gyermekes családanya az elmúlt közel 4 év alatt több száz, általa kipróbált receptet osztott meg internetes blogján, és közösségi oldalán. Nem csak a hagyományos ételek kedvelői, de a különlegességeket keresők, a vegetáriánusok, vagy a reform-, paleo-étrendet követők is találnak recepteket. Ami jellemzően közös bennük, az egyszerűség és gyors elkészíthetőség. Fogadják szeretettel e havi ajánlatát!
Szalonnás csavart tészta ideális reggelire, uzsonnára, vagy nasinak Hozzávalók: 25 dkg leveles tészta (akár friss, akár mirelit) mustár reszelt sajt 25-30 dkg bacon (tojás, szezámmag) Elkészítés: A sütőt bekapcsoltam 180 fokra, hogy előmelegedjen, ez az idő éppen elég az előkészítéshez. A friss leveles tésztát csak ki kell tekernem, míg a mirelit tésztából felolvasztás után kettévágva 2 akkora vékony lapot nyújtok, hogy mindkettőn kb. 7-8 bacon elférjen (a szalonna két vége néhány mm-re túl is lóghat). Először vékonyan átkenem a tésztát mustárral, majd egy réteg durvára reszelt sajtot is szórok rá. Ekkor egymástól néhány mm-re ráfektettem a szalonnákat, majd szétvágom. A két végét megfogva csavarok néhányat a csíkokon, a végüket kicsit összecsippentettem. Meg lehet kenni tojással, és meg lehet szórni szezámmaggal is. Sütőpapíros tepsire fektetve 10-12 perc alatt megsütöm. Lehet a tésztát vastagabban is hagyni (a friss is inkább ilyen), de ha vékonyra nyújtjuk még omlósabb, ahogy ráharapunk.
Egyszerű gyümölcsös-mascarponés süti egy biztos indok, hogy mindig legyen itthon leveles tészta és krémsajt…
Elkészítés: A brokkolit rózsáira szedem, párolóedényben (gőz felett, fedő alatt) 8-10 perc alatt félpuhára „főzöm”. (Lehet 2 percig lobogó sós vízben is tenni, majd hideg – akár jeges – vízbe átszedni, hogy az élénk, zöld színe megmaradjon - de szerintem párolva finomabb.) Ezalatt elkészítem a gombatölteléket: az újhagymákat megtisztítom, felkarikázom, serpenyőben felhevített vajra dobom. A lecsepegtetett vegyes gombát is hozzáadom. 5 percig nagy lángon együtt pirítom. Addig felaprítom a zöldfűszereket. Sózom, borsozom, fedő alatt készre párolom (mialatt elfő a leve). Sütőpapírral bélelek a 30x25-ös tepsit/hőálló edényt, majd a friss leveles tésztát is belehelyezem úgy, hogy körben kb. 2 centis pereme legyen. A túllógó két végét levágom. A lecsepegett brokkolit sózom, majd a tésztán elrendezem, rápakolom a fűszeres gombás ragut is. A sütőt bekapcsolom 180 fokra és légkeveréses funkcióra. Egy kis lábasban 2 dl főzőtejszínt teszek melegedni. Lereszelek 15 dkg trappista sajtot (füstölt is lehet), amit a tejszínbe keverek. Sózom, borsozom, szerecsendióval hintem. 2 tojást egy tálkában elkeverek, majd a sajtos tejszín habverővel történő folyamatos keverése mellett - egy kevés kivételével - majdnem az egészet belecsorgatom. Éppen csak rottyantok egyet a mártáson, majd a tepsiben eloszlatom. A levágott tésztacsíkokat rácsként a tetejére teszem, a tojásmaradékkal megkenem. 35 percre a sütőbe tolom, amiből az utolsó 10 percre alsó sütésre állítom, mert a teteje ekkorra már kellően pirult (bár ez sütőfüggő). A sütőből kihúzva a sütőpapírnál fogva kényelmesen kiemelem (ezzel gyorsítva a hűlést). Érdemes legalább 15 percig várni a tálalással, akkorra már szépen szeletelhető. Jó étvágyat hozzájuk! További leveles tésztás recepteket (is) lehet találni itt: https://www.facebook.com/VivicaReceptBlogja/
Hozzávalók: 1 csomag friss leveles tészta (275 g), 25 dkg mascarpone sajt, 3 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 kávéskanál fahéj, 2 tojás sárgája, 2 evőkanál étkezési keményítő 50 dkg a kedvenc gyümölcsből (a képen szilva egy kis fügével kiegészítve) + pici liszt a tészta aljára, porcukor a szóráshoz
Elkészítés: Amíg a sütő felmelegedik 180 fokra, össze is állítom az egészet. Enyhén lisztezett deszkára tekerem ki a leveles tésztát, majd egy akkora hőálló tálba emelem át, hogy körben legyen egy kis pereme. (Ha nagyobb a tepsi, az 1 centi behajtott perem is megtartja a tölteléket.) A mascarponét, cukrokat, fahéjat, a tojások sárgáját és a kimért keményítőt egy keverőtálba teszem, majd fakanállal alaposan elkeverem. Összeforgatom a megmosott, kimagozott, 4-6 gerezdre vágott szilvával, fügével. A krémes gyümölcsöket a tészta tetején elegyengetem. Betolom a sütőbe, ahol légkeveréses funkción 30 perc alatt készre sütöm. Ennyi idő alatt a teteje szépen megpirul. Picit hagyom hűlni, majd a szélét leválasztom a sütőtálról, 6 részre vágom, tortalapáttal alányúlva tányérra teszem, végül porcukorral szórom. Melegen és (ha van a hűlésre ideje) hidegen is eszméletlen finom! Mi az első alkalom után kerek 3 napig bírtuk nélküle, újra kellett készítenem… Kevés ennél egyszerűbb desszert van, ami ennyire brutálisan finom is!
21
SPORTHÍREK
TURAI TORNA CLUB
A TORNA SZAKOSZTÁLY NYÁRI ESEMÉNYEI Tanítás utáni első esemény – az országos edzői továbbképzés – Egerben az Eszterházy Károly Egyetem tornacsarnokában lett megrendezve, június 20-24-ig napi 2 edzéssel. Itt láttuk a legújabb akrobatikus talajcsíkot, ami egy 15m x 2m x 30cm-es óriási gumimatrac, ára 2,5M Ft. A 14x14m-es talajterület ára pedig 12M Ft! Viszontláttuk itt a Turai Torna Club által gyártott verseny ugrószekrényt is, amelyet naponta használtak. A Testnevelési Egyetem is szándékozik ilyet rendelni. Több egyesület is jelezte eszközigényét, többféle tornaszert tudunk készíteni, ha ez „bejön” nem kell majd koldulnunk. Jövőre, ha az anyagi lehetőségeink engedik, több edzőt és legalább 6 gyereket küldünk erre a továbbképzésre, mert az ország összes tornaszakosztálya itt van, és mesteredzőktől lehet új dolgokat tanulni. Most 100-nál több gyerek és 30 edző vett részt ezen az eseményen. Az idei edzőtáborozásunkat szabadtéren tartottuk – remek időt fogtunk ki. 22 gyerek és 20 felnőtt vett részt, tábori orvosunk Dr. Dolányi Katalin – régi tornászunk – a MÁV kórház főorvosa volt. A helyszín Balatonalmádi–Káptalanfüred, az ország (világ) egyik legendás edzőjének „Magyar-Vándor-Ló” alapítványi tornakertjében. Vígh László (74) egyetemi tanár mesteredzőről van szó, akinek nevéhez két olimpiai aranyérem, és pl. a „Magyar Vándor” kitalálása is fűződik. A különlegességet az is adta, hogy 6 db 5m x 3m-es gumiasztalon, + egy kör alakún egyszerre 7 gyerek pattoghatott, szaltózhatott. Szinte minden gyerek kiválóan teljesített 9 tornász az eddig nem tudott, vagy csak alacsony szaltóját 2m magasság fölé emelte egyedül. Sajnos egy ilyen nagy gumiasztal 600e Ft-ba kerül, és jóformán csak szabadtéren lehet elhelyezni. Elkelt a 20 eurós csoki kosár is, az a tornász kapta, aki egyedül elsőként ugrotta meg a rundel hátra szaltót. Még 6 gyerek fogja ezt rövidesen megcsinálni, hiszen segítségadással már megy. Bátorság és elhatározás kérdése, most már csak fejben dől el, ki lesz a második. Új volt a testsúlyfelező, a gumiköteles önálló szaltózás, a szélességi és hosszúsági tengely körül is egyszerre forgatható eszköz, a szivacsgödör, a földszinti hosszú gumiasztal, a kötéltáncos eszköz is. Kiderült most, hogy vannak ugyan új módszerek, amelyeket elsősorban kínai edzők találnak ki, hogy a mozdulatok, torna elemek tű élesek legyenek, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, de a „régiek” szerint az a módszer a jó, ami végül is eredményre vezet. Minden nap strandoltunk,
a víz 25-26 fok volt. Lángos, hamburger, fagyi, stb. Ennivalóban, innivalóban, csokoládéban dúskáltunk, köszönhető ez elsősorban a Bukovics és Edvi családoknak. Tusor Erzsike néni is a saját zsebéből vett nekünk innivalót. Dolányi Judit és Dolányi Kati néni frissen sütött 100db palacsintája is pillanatok alatt elfogyott. Sokan segítettek még ezen felül is, külön köszönjük Tura Város Önkormányzatának a torna szakosztály folyamatos támogatást! Nagyon jó szolgálatot tett a mikrobusz, volt, hogy 15 gyerek is ült benne egyszerre. Sajnálatos, hogy ezt a mindössze 54000 km-t futott autót el kell adni. Nem jelentkezett ugyanis a hirdetési-szponzorálási felhívásunkra egyetlen turai vállalkozó sem, pedig 120 felhívást küldtünk ki, miszerint mozgó-reklám lehetőséget biztosítunk 1 évig(!) a busz oldalán, mindössze 100e Ft-ért. Tudomásul vettük, hogy erre még nem érett meg az idő, és a turai vállalkozók sem. Nem ettől, de minden nap, minden gyerek „falra mászott”. Ilyen 4 oldalú különböző nehézségű 6m magas falmászó eszközt kevés pénzből mi is készíthetünk. Az új sportcsarnok udvarán reméljük, hogy ki tudunk majd alakítani egy ilyen szuper tornakertet, ahol majd ingyen lehet repülni a gumiasztalok felett, és a szivacsgödörbe való zuhanás élménye is megvalósítható majd. Ez nem csak pénzkérdés. Nagyon jó volt, de nagyon fárasztó is. Napsütésben 3 óra edzés a tornászoknak, edzőknek is megterhelő. Jövőre 10 napra tervezünk tábort, több edzővel, lehetőleg klimatizált csarnokban. Az új tornász év augusztus 1-én indul, heti öt edzéssel. Bemutató is lesz, legalább a szülőknek, hozzátartozóknak. Lelki szemeim előtt már a sportcsarnok avató lebeg, ahol 3 gumiasztalon egyszerre bemutatóznak a válogatott felnőtt tornászok és a mi gyerekeink is!(?) Lendvai Márton, tornaszakosztály vezető Ui: Sajnálom, hogy néhány tornász nem jöhetett el. Az ő szüleiknek is szól Weöres Sándor: „Isten vendége vagy e világon! mért nem hagyod, hogy a házigazda minden termét sorra nyitogassa, minden kincsét rendre megmutassa?”
2016/07-08
Turai Hírlap
2016/07-08
Turai Hírlap
22
SPORTHÍREK
Seres Borbála
Fábián Lia
Hublik Sára
Győri Lilien
TURAI ÓVODÁSOK SZEREPLÉSE A SAKKTALÁLKOZÓN Minden évben sor kerül az óvodai regionális sakktalálkozó megrendezésére Hévízgyörkön az óvodában. Sportegyesületünk vezetői, karöltve az óvodai vezetőkkel, fontosnak tartják kis sakkozó növendékeink évente legalább egyszeri összejövetelét, hogy megismerhessék a többi óvoda sakkozóit is. Az ismerkedés nyilván egy hétfordulós svájci sorsolású verseny keretei között történik, amikor is a környékbeli három óvoda sakkharcosai (lányok és fiúk) összemérhetik tudásukat, számot adhatnak felkészültségükről. Vajon ki fogja elnyerni az épp aktuális ovikupát, mely váltakozó szerencsével hol Hévízgyörk, hol Iklad, hol Tura legkisebb, legfiatalabb sakkozójához kerül. Nyilván a legügyesebb, legtürelmesebb, legszemfülesebb kis sakkharcos viheti haza a trófeát, aki a hét játszmából a legtöbb pontot gyűjti. Nagy várakozás előzi meg ezt az összejövetelt, hiszen a foglakozások szeptemberi kezdetétől gyakran esik szó a leendő megmérettetésről. Ahogy közeledik a május végi, június eleji dátum, a kis „sakkpalánták” egyre inkább érdeklődnek, hányat kell még aludni a versenyig. A megnyitón „Nanni néni”, a hévízgyörki óvoda vezetője köszöntötte a versenyzőket, miközben elkészült az első forduló párosítása azzal SWISS Master programmal, mely a nagy nemzetközi versenyeken is használatos. A verseny vezetője, sportegyesületünk titkára: Kapitz Tibor hivatásos versenybíró, saját fia, Dominik segítségével rutinszerűen végezte az első forduló ültetését, majd a fontos szabályok ismertetése után azonnal kezdődött az első játszma. Aki befejezte a játékot, bediktálta az eredményt, s máris mehetett át a szomszéd szobába, ahol frissítők, gyümölcsök, sütemények, rágcsálnivalók várták kis sakkozóinkat. Minden versenyző élvezhette a hévízgyörkiek vendégszeretetét, s így ment ez a hetedik forduló befejezéséig, amikor is megszületett a végeredmény. Ezt megelőzően „Nanni néni” beiktatott egy kis tornatermi játékos mozgást, hogy a verseny közben felgyűlt feszültséget levezethessék sakkozó növendékeink. Nem annyira könnyű hét fordulón át szinte mozdulatlanul sakkasztalnál ülni ebben a korosztályban, hisz' ismerjük a 6-7 éves gyerekek óriási mozgásigényét. Ha valaki belecsöppen (mint néző) a legkisebbek sakkversenyébe, minimum meglepődik azon, hogy mekkora önfegyelemmel és többnyire koncentrált figyelemmel képesek ezek a gyerekek sakkasztalnál ülni. A helyszínen győződhetett meg erről a helyi polgármester, Bazan Tibor, aki a verseny egyik fordulójában megszemlélte növendékeink küzdelmét. De ugyanúgy meggyőződhetnek erről a Turai Hírlap kedves olvasói, ha megtekintik honlapunkat (www.gvse.x3.hu), ahol találkozhatnak a verseny közben készült fotókkal, életképek-
kel. A versenyzők teljesítményét óvodánként is értékeljük és díjazzuk, külön a fiúk, külön a „hölgyek” pontszámát illetően. Az abszolút győztes ezúttal egy ikladi óvodásfiú (Braun Benedek) lett, aki minden játszmáját megnyerte. A turai ovisok is jól teljesítettek, és a lányoknál Seres Borbála nyerte az aranyat. Róla tudnunk kell, hogy rendkívül okos kislány, és a tavalyi versenyen „csak” bronzérmet nyert, mert kicsit húzódozott a versenyzéstől. Ma már megbarátkozott a megmérettetéssel, noha még nagyon izgul, az aranyérem mindenért kárpótolta őt. Az ezüst és bronzérmet a Többsincs Óvoda két kis „sakktündére” nyerte: Fábián Lia és Hublik Sára. A dolog érdekessége, hogy őket a Kastélykerti Óvoda rendszeres sakkfoglalkozásaira kellett áthordaniuk a szülőknek, s a két kicsi lányka egyből érmes helyezést tudott elérni élete első sakkversenyén. Volt még egy leánykánk, Győri Lilien, aki virágkoszorúval a fején ülte végig a hét fordulót (a fiúk általános tetszésének közepette), s ő is egyre jobban rakja a figurákat a foglalkozásokon. Azonban élete első versenyén kissé megilletődötten játszott. Szóval elmondhatjuk sakkozó kislányainkról, hogy nem csak szépek, de okosak is. A fiúknál az aranyat Kajári Kornél szerezte meg. Remek sakkozói alkattal van megáldva ez a kisfiú. Pici gyerek létére egy kőszobor nyugalmával ül a sakkasztalnál, szüntelenül keresi a jó lépéseket, s az ő szintjén többnyire meg is találja. Ebben a korban a kis sakkozók még sok „zöldet” lépnek, de a komolyabb tudnivalókat majd iskolában és az iskolai versenyeken fogják elsajátítani. A mélyebb stratégiák megértése, a gyönyörű taktikai megoldások, a kombinációk világa, a lépéssorozatok kiszámolása, a játék rejtett összefüggéseinek észlelése még meghaladja a kis óvodások gondolkodási (és fogalmi) szintjét. Egy 5-6 éves gyermeknek elég tudni a figurák értékét, menetmódját, és elég annak megértése, hogy a táblán levő, ellentétes színű király elfogása a cél, illetve saját királyunk megvédése. Természetesen már ebben a korban nagy hangsúlyt kap a sportszerű viselkedés elsajátítása és gyakorlása, hiszen játék közben nem zavarhatjuk hangoskodással társainkat a gondolkodásban. Az ezüstérmet Kókai Dominik harcolta ki, hozzá kell tennem, megérdemelten. Ez már a második versenye Dominak, és emlékszünk a tavalyira, amikor még nem annyira ment neki a játék. Az eredményhirdetés után könnyeit hullajtva hagyta el a versenytermet, mert ő nem kapott érmet. Egy év alatt azonban látványos fejlődést produkált, s már nem annyira kapkodva lépegetett, mely ennek a korosztálynak sajátossága. Varga Sebestyén lett a harmadik he-
23
SPORTHÍREK lyezett, akinek figyelme bizony gyakran el-elkalandozott a tábláról, s ellenfelei ezt nyilván kihasználták. Jó néhány pontot vesztett emiatt. Meg kell még említenem Kasovics Milán nevét, aki a többieknél egy évvel később kapcsolódott be a rendszeres munkába. Ehhez képest remekül játszik, de attól tartok, nem vette túl komolyan a versenyzést, s tán emiatt sikerült kevesebb pontot gyűjtenie a többieknél.
2016/07-08
Turai Hírlap
A verseny záróaktusán, az eredményhirdetéskor minden résztvevő oklevelet kapott, és mindenki választhatott kis szuvenírt az odakészített ajándékasztalról. Összességében jól érezte magát a verseny minden résztvevője, s remélhetőleg iskolában is találkozni fogunk, ahol már versenyóra beiktatásával zajlik a küzdelem különféle helyszínekkel. Őszintén gratulálhatunk Tura legfiatalabb sakkozóinak. tóthmáté
Kajári Kornél
Kókai Dominik
Varga Sebestyén
Kasovics Milán
Tura VSK hírei 1929
BÜNTETŐKKEL MARADTUNK ALUL A SZUPERKUPA DÖNTŐN!
DABAS-GYÓN FC - TURA VSK 0-0 büntetőkkel: 5-3 Újszilvás, V.: Janitz G. (Gyikó T., Molnár L.) DABAS-GYÓN FC: Kovács T. - Mészáros, Kozma, Vasas, Riba, Borsos (Szemán, 46.), Csepregi, Lannert (Horváth R., 80.), Sós (Poncok, 71.), Kocsis, Nagy A. Edző: Iszák Gábor TURA VSK: Gedei - Thoma (Csendom, 63.), Less T., Ladányi, Pinkóczi, Székesi, Tóth T. (Gyurok, 72.), Surányi, Czerman, Less K., Krómer. Edző: Sukaj Zsolt SÁRGA LAP: Csendom Pest megyei Szuperkupa (Fotó: Daru Andrea)
Pest megyei I. o. felnőtt bajnokság 2016/2017 őszi sorsolás 08.14. 08.21. 08.28. 09.03. 09.11. 09.18. 09.25. 10.01. 10.09. 10.15. 10.22. 10.29. 11.06. 11.12. 11.20.
17:00 17:00 16:30 16:30 16:00 16:00 16:00 15:00 15:00 14:00 13:30 13:30 13:30 13:00 13:00
Nagykáta SE - Tura VSK Tura VSK - Százhalombattai LK Viadukt SE-Biatorbágy - Tura VSK Tököl VSK - Tura VSK Tura VSK - Pilisszentiván SE Kisnémedi MSE - Tura VSK Tura VSK - Nagykőrösi Kinizsi FC Maglódi TC - Tura VSK Tura VSK - Taksony SE FC Dabas II. - Tura VSK Tura VSK - Pilisi LK-Legenda Sport Vecsési FC - Tura VSK Tura VSK - Gödöllői SK Tápiószecső FC - Tura VSK Tura VSK - Halásztelek FC
Felnőtt foci forrás: turafoci.gportal.hu
A VII. Pest Megyei Szuperkupa-döntőt megelőzően Farkas Balázs, az MLSZ PMI Játékvezető Bizottságának alelnöke tartott előadást a megváltozott játékszabályokról a Tura és a Dabas-Gyón játékosainak és szakmai stábjának. Az első 20 perc tapogatózó játékát egy dabas-gyóni ziccer zárta le, Nagy Adrián remek beadására érkező Sós Márkó azonban centikkel a turai kapufa mellé lőtt. A 35. percben egymás után két hatalmas turai helyzet is kimaradt, előbb Székesi Ádám, majd Surányi Gábor szerezhetett volna gólt, Kovács Tamás azonban mindkétszer bravúrral hárított. A félidő hajrájára megélénkült a mérkőzés, felváltva forogtak veszélyben a kapuk. A legközelebb Nagy Adrián állt a gólszerzéshez, sistergő bombája azonban a kapufán csattant. A szünetben Dabas-Gyón - Tura 0-0. Dabas-Gyóni ziccerel indult a második játékrész, Riba Dániel gyönyörűen fordult be két ember között, és már csak Gedei Krisztiánnal állt szemben, a turai hálóőr azonban óriási reflexszel hárítani tudott. Egy kapu előtti lecsorgó labdára Ladányi Péter csapott le és tüzelt a tizenhatos vonaláról, bombája azonban néhány centivel a dabas-gyóni kapu fölé szállt. Nem született gól a rendes játékidőben, így büntetőkkel döntötték el a csapatok a Szuperkupa sorsát. A tizenegyespárbajban a dabas-gyóniak koncentráltak jobban, 5-3-ra győzedelmeskedtek, így ők hódították el a Szuperkupát.
2016/07-08
24
EGYHÁZI HÍREK
„Jönnek, hogy elfoglalják Európát” (gondolatok a migrációról) Nagyon sok ember lelkében dúl háború a muzulmánok áradata miatt, a sok gyilkosság – köztük szentmise bemutatása közben a templomban megölt idős papok meggyilkolása – miatt. Jogosan félünk tőlük. Nyugat nem ismeri, vagy nem akarja megismerni a mi helyzetünket. Azt nem tudom megítélni, hogy melyik magatartásforma érvényesül, csak tapasztaltuk most, amikor Olaszországban voltunk az Egyházközség több tagjával, hogy sok mindennel nincsenek tisztában. Összekeverik Attilát Árpáddal, a hunokat a magyarokkal, és sanda szemmel néznek ránk a határon emelt kerítés miatt. Nem politizálok, mert nem az én tisztem megítélni a politikai helyzetet, ugyanis az túl bonyolult ahhoz, hogy akár én, akár más „egyszerű” ember átlássa, de most érdemes egy kicsit elgondolkodni a migráció kérdésén… Nem a magam „bölcs” gondolatait szeretném papírra vetni, hanem Márfi Gyula veszprémi érsek atya gondolatait szeretném közölni, amely több újságban is megjelent. Keresztény még Európa? A minap Lengyelországban jártam zarándokokkal, és a külső jegyek ott arra vallanak, hogy még él a kereszténység. Templomok épülnek, nem csak régieket lehet megcsodálni, és ami a legfontosabb, rengeteg a fiatal közösség. Eleven a hit, de sajnos ilyet másutt Európában, még hazánkban sem látni Ennek tükrében mit jelent a buzdítás, hogy meg kell védeni a keresztény Európát? Mindenekelőtt rá kell mutatni arra, hogy rossz úton járunk, és mihamarább vissza kell térni a gyökerekhez. Európában ugyanis még most is szinte minden a kereszténységről beszél. Elég csak az időszámításra gondolni: Jézus 2016 éve született. Vagy arra, hogy amíg a muszlimoknál a péntek, a zsidóknak a szombat, Európában mégiscsak a vasárnap az ünnep. Mert Jézus ezen a napon támadt fel. De körülnézhetünk az építészetben, a képzőművészetekben, az irodalomban vagy a zenében, és mindenütt azt látjuk, hogy a legmeghatározóbb értékek a keresztény hitből születtek. Ha mindezt sutba vágjuk, nem marad semmi, elveszíti értelmét a kultúránk. Ennél is nagyobb baj, hogy ha feladjuk az erkölcsöket is, akkor a szexualitás, a szerelem, a szeretet és az élet teljesen elszakadnak egymástól. Így pedig nem csak ideológiai vákuum jön létre, hanem demográfiai is. Ezért jönnek a migránsok. Vannak, akik szerint ez nem is baj, inkább lehetőség. Sohasem gyaláztam a muszlimokat, de nekik teljesen mások az erkölcseik, mint nekünk. Ami nálunk bűn, az náluk erény. Ami szerintünk nem olyan nagy vétek, az szerintük halálos bűn. Például nekik egy kafirt, azaz hitetlent átverni, kifejezetten jó cselekedetnek számít. Ezzel tisztában kell lenni, anélkül, hogy elítélnénk őket. Senki nem akarja őket bántani, magam sem gyűlölöm őket, sőt szeretem és tisztelem. Mindennap imádkozom értük. Azért nem ők a hibásak, hogy el akarják foglalni Európát, sokkal inkább mi. Vagyis úgy látja, hogy a jelenlegi népvándorlás egyúttal hódítás? A dzsihád egy olyan alapelv a muszlimoknál, amely azt jelenti, terjeszkedni kell. Dar al iszlám-má, azaz iszlám területté kell tenni minél nagyobb részeit a Földnek, bevezetve a sariát, a sajátos törvénykezést. Komolyan úgy gondolja, hogy a több száz kilométert
akár a gyermekeikkel megtevők is el akarják foglalni a kontinenst? Biztosnak tartom, hogy van egy ilyen küldetésük is, persze, nem csak ezért jönnek. Háborúk és környezeti katasztrófák mindig voltak, de hogy most ekkora nyomás van Európán, az nem lehet véletlen. Szerepet játszhat benne ez a hódítási szándék is. Ezért támogatják őket az arab bankok. Katarba vagy az Egyesült Emírségekbe nem engedik be őket, de adnak nekik pénzt, buzdítva őket, vándoroljanak hozzánk. A migrációnak ugyanis nem csupán okai, de céljai is vannak. Ilyen Európa, illetve a fizető eszköz, az euró destabilizálása, amiben meg az Egyesült Államoktól számíthatnak támogatásra. A harmadik cél pedig a munkaerőhiány orvoslása egyes uniós tagállamokban. A nagyvállalkozóknak szükségük van olcsó munkaerőre, vagyis modern rabszolgákra. Ferenc pápa, a katolikus egyház feje mégis azt mondta a minap, hogy az elküldött migránsban ott lehet Krisztus. Nincs ellentmondás? Jézus azt mondta, legyetek szelídek, mint a galambok, de azt is: legyetek okosak, mint a kígyók! Attól még, hogy szeretjük a farkasokat, hiszen ők is Isten teremtményei, nem engedjük be őket a bárányok közé, még ha báránybőrben is érkeznek. A Szentatyának egyébként azért sem érdemes keményen fogalmaznia, mert akkor a Közel-Keleten élő keresztényeken állhatnak bosszút a muszlimok, az eddiginél is durvábban. Ferenc pápa ráadásul nyilván jobban ismeri azokat a muszlimokat, akikkel Dél-Amerikában találkozott, és akikkel együtt imádkozhatott a katolikus templomokban. De akik most jönnek, nem tesznek ilyet, muszlim és muszlim között is lehet különbség. Meg kell ismerni az iszlámot, hogy érdemben tudjunk nyilatkozni. Fontos az is, hogy míg a zsidó-keresztény hagyomány a bosszútól és a harctól a békés, megbocsájtó magatartás felé vezet – hiszen Jézus már arra hív minket, szeressük az ellenséget is –, addig a muzulmánoknál ilyen nem létezik. Szakértők szerint a Mekkában keletkezett Korán-fejezetekben, azaz a szúrákban Allah még úgy szerepel, mint irgalmas Isten, a medinaiakban azonban inkább bosszúálló, ott már több az antiszemita kijelentés, mint Hitler „Mein Kampf”-jában. Náluk még van olyan, hogy szent gyűlölet. Vagyis a folyamat fordított. Máig élő, érzékletes példa: a házasságtörésért halál jár, nyilvánosan kivégzik, aki ilyet tesz. Sokan éppen a muszlim radikalizmus, az ilyen szabályok elől menekülnek Európába. Nem hiszek benne, hogy emiatt menekülnének. Hiszen ezt tanulják, ebben nőnek fel. A háború persze más, az lehet oka az elvándorlásuknak. Ugyanakkor a gyermekek, akik velük jönnek, sokszor nem is a sajátjaik, csak tolják őket maguk előtt, hogy sajnálatot ébresszenek, aztán otthagyják a szerencsétleneket, vagy éppen átdobják a határkerítésen. Még egyszer mondom: tudnunk kell, hogy mások, mint mi, és ha ezt nem vesszük figyelembe, rossz döntéseket hozhatunk. Lehet, hogy én tévedek, de ezernégyszáz év tanulságai alapján nem tartom valószínűnek, hogy lehetséges őket integrálni. A multikulturalizmusnak éppen az a gyengéje, hogy mi befogadnánk őket, de ők nem fogadnak el minket. Saját képükre és hasonlatosságukra akarnak alakítani bennünket. Még azok is, akik menekültként érkeznek. Nem tisztelik, hanem megvetik a másságot, azaz minket, sőt egyfajta felsőbbrendűségi tu-
25
EGYHÁZI HÍREK
dat van bennük. És még valami: az iszlám nem csak vallás, hanem totalitárius politikai rendszer, ahogy azt az iráni Homeini ajatollah is megmondta már. Mi lesz így Európával? Ha ez folytatódik, az iszlám előbb-utóbb biztosan átveszi majd a hatalmat. És akkor mi „istentelenek”, azaz másodrendű, ám adózó állampolgárokká leszünk. Hogy mire számíthatunk, arról kérdezzük meg a kisebbségi sorban köztük ott élő keresztényeket, és ne a politikusokat vagy a turistákat, akiket a muszlim hatalmak szívélyesen fogadnak. A kereszténység, illetve az Egyház számára jórészt megújulást hoztak a nehéz történelmi időszakok. Lehet ez mégis akár pozitív következménye a kialakult helyzetnek? Az Ószövetség szerint a zsidók száműzetése idején a próféták egyértelműen azt mondták, hogy ez Isten büntetése. Azért, mert a korábban hívő nép bálványokat tisztelt. Ha nem térünk meg, akkor biztos, hogy Európa elpusztul. A templomok összedőlnek, az iszlám hatalom legalábbis biztosan nem óvja majd őket. Ha a jelenlegi arab világot nézzük, csak Kuvaitban épült az elmúlt évtizedekben templom, de azon sem lehetett kereszt. Nálunk meg épülnek a mecsetek. Megfontolandó. Akkor jó, hogy a magyar kormány népszavazást hirdet Brüsszel ellen, és kerítést épít a határra? Annyit mondanék erre, hogy nem ítélem el a falak
építését. Nem normális az, hogy a migránsok mindenféle papír nélkül jönnek, mi meg befogadjuk őket, köztük még a terroristákat is. A szabadságnak is megvan a maga mértéke. Ha túl sok sót tesz valaki a levesbe, ehetetlen lesz, nem ízes. Bizonyos rendre szükség van. Ugyanakkor a helyzet rendkívül összetett. És a magyar társadalom milyen állapotban van? Segíthet a Szent Márton-emlékév vagy a 2020-as eucharisztikus világkongresszus a lelki megújulásban? Alapvető feladat, hogy újra komolyan vegyük a keresztény hitet. Nem a „se hit, se erkölcs” hozzáállás jelenti a modernséget, azt már Szodomában és Gomorrában kipróbálták az emberek, vagyis régi, téves út ez, a hanyatlás elavult világa. Az említett kezdeményezések talán erősíthetik a pozitív folyamatokat. A legfontosabb egyébként az lenne, ha a hitehagyott szülőknek újra lennének hívő gyermekeik. A fiatalok felé kell fordulni, ebben segíthetnek a megerősödő egyházi iskolák, még az információktól hemzsegő, hangos világ dacára is. A jövőbe ugyanis nem vezet más út: vagy vállunkra vesszük Krisztus keresztjét, vagy megkapjuk Mohamed vas igáját. Nincs harmadik út. A mondás szerint a természet ugyanis irtózik a légüres tértől, márpedig most Európa abban van. Ezt meg kell szüntetni. Márfi Gyula veszprémi érsek atya gondolatait Palya János plébános osztotta meg a tisztelt olvasókkal
Garczik Richárd orgonahangversenye a máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikában
2016. augusztus 28. 19:00 2100 Gödöllő-Máriabesnyő, Kapucinusok tere 1. Fellépő vendégművész: Tótpál
Szilvia operaénekes
www.richardgarczik.com A belépés díjtalan, adományokat az orgona karbantartására a Bazilika köszönettel elfogad.
Garczik Richárd zenei tanulmányait a turai zeneiskolában kezdte, később az aszódi Podmaniczky Zeneiskolában tanult. 2009 és 2013 között a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium tanulója, Elekes Zsuzsa növendéke volt. 2013-tól 2014-ig a würzburgi Zeneművészeti Egyetemen Christoph Bossert hallgatója volt. 2014-től a stuttgarti Zeneakadémia, Helmut Deutsch orgonaosztályának hallgatója. Korábban színészetet is tanult Harsányi Gábornál. Kivételes muzikalitása már kiskorában megmutatkozott, első zeneműveit 9 éves korában komponálta. Repertoárján elsősorban Johann Sebastian Bach, Liszt Ferenc, César Franck és Olivier Messiaen művei szerepelnek, de koncertjein felcsendülnek a különböző korok mesterei által szerzett, ritkán játszott alkotások is. Aktív koncertezői tevékenységet végez, több hangversenyt adott Magyarországon, Németországban, Finnországban, Szlovákiában és Romániában. Előadói tevékenysége mellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Elsősorban orgonára, valamit nagyzenekarra komponál, de több kamaramű és pedagógiai célú zongoramű szerzője is. Jellemző rá az új utakat való keresés, ami nála a posztromantika és a 20. század zenei újításainak ötvözéséből létrehozott egyedi zenei hangot jelenti. Egyes műveiben nagy szerepe van a szerializmusnak és a számmisztikának. Több rádió- és tévéfelvétel készült vele, tevékenységét különböző díjakkal ismerték el.
Tótpál Szilvia a Grazi Zeneakadémián szerzett operaénekesi, és magánének tanári diplomát. Olyan neves művésztanárok segítették őt tanulmányai során, mint Helga Müller Molinari, Rosemarie Schmied, Tom Sol és Christian Pöppelreiter. Az egyetem nyári szüneteiben a Balatinecz Márta vezette énekkurzuson Fonyódon, és a Kammersängerin Renate Holm vezette énekurzuson Bécsben fejlesztette énektudását. Az egyetemi évek alatt több színpadi szerepet kapott. A legnagyobb kihívás Mozart: A Varázsfuvola című operájában az Éj királynőjének szerepe volt. A két ária azóta is a legkedvesebb dalai közé tartozik.
2016/07-08
Turai Hírlap
2016/07-08
Turai Hírlap
26
PROGRAMAJÁNLÓ
Balassi-konferencia Turán „Énekem legvégül veled is megbékül tizenhatodik század” Nagy Gáspár: Visszhangzó lépcsők egy eleven Balassi-szoborhoz
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság (MIT), Tura Város Önkormányzata és a turai Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár sok szeretettel meghívja Önt és kedves hozzátartozóit a MIT Pest megyei Régiós Konferenciájára,
2016. szeptember 24-ére, szombatra, 15 órára a Bartók Béla Művelődési Házba. Az előadások 20 percesek.
Program A törökellenes védelmi rendszer kialakulása a 16. század második felében Domokos György hadtörténész, tudományos főmunkatárs – Hadtörténeti Intézet és Múzeum
A végvári vitézek ellátása Sarusi-Kiss Béla phd. főlevéltáros, főosztályvezető Budapest Főváros Levéltára
Balassi Bálint végvári portyái és halála
Járt-e Balassi Bálint Turán? Hatvanban bizonyosan, hiszen Szepesi György Krónikás-énekéből tudjuk, hogy 1580-ban kirabolta a hatvani vásárt. Takács Sándor, neves történészünk ezt a dátumot 1584-re teszi. Megegyeznek az évszámok azonban 1585. augusztus 25-ével kapcsolatban, amikor is Ecsedi Báthori István országbíró szervezésében Kassa, Káló, és Eger végvári vitézei kirabolták a TURAI ORSZÁGOS VÁSÁRT. Hol volt akkor Balassi? Sárospatak várában éppen a végrendeletét írta? A tudomány mai állása szerint igen – bár mind az egri végvári katonasággal, mind a Báthoriakkal jó viszonyt ápolt. Pontosítsuk tudásunkat! Az mindenképpen állítható, hogy Balassi Bálint a hatvani akción kívül több vásárütésben is részt vett. (pl. Vác, Dömsöd) A vásárütés a korszak végvári vitézeinek jellegzetes katonai „műfaja” volt. Nem ezek morális megítélése ennek a tanácskozásnak a célja, hanem, hogy közelebb vigyen minket Balassi Bálint költészetéhez. Életművének egy fontos része köthető a XVI. századi végvári élethez – jelentősen közelebb kerülhetünk Balassi költői világához, ha újból és újból gondolkodunk erről. Önálló véleményünk kialakításához nyújt remélhetően segítséget ez a rendezvény – bepillantást nyújtva a 16. század végvári rendszerének valóságába, és ezzel összefüggésben a Balassi-értelmezés körüli, ma is eleven parázs vitákba. Heltai Bálint, MIT elnökségi tag
Hrubos-Takács Róbert történész, író)
Szerelem és vitézi idill Balassi költészetében Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész, egyetemi oktató ELTE
Balassi Szentháromság-himnusza Bitskey István akadémikus, professzor emeritus Debreceni Egyetem
Balassi Bálint költészetének szerepe Nagy Gáspár lírai önértelmezésében Heltai Bálint ny.tanár Gödöllői Török Ignác Gimnázium
A TURAI KÖNYVTÁR
KÖNYVAJÁNLÓJA
Dárdai Pál – Pietsch Tibor: Dárdai - Pál könyve Dárdai Pál volt a magyar labdarúgó válogatott legközkedveltebb szövetségi kapitánya az utóbbi években, akinek hatalmas érdeme volt abban, hogy ott lehettünk a 2016-os Európa Bajnokságon. Most könyvben tárja elénk eddigi élettörténetét főként arról, hogy mit adott neki a foci és mit vett el tőle. Végig követhetjük gyerekkorától kezdve játékos pályafutásán keresztül azt a Dárdait, aki ma már a Hertha Berlin FC vezetőedzőjeként dolgozik. A könyv olvasmányos (és a Dárdai Páltól megszokott őszinte) stílusban lett megírva, mintha egy kötetlen beszélgetésen venne részt az olvasó.
George Jonas: Megtorlás Az 1972-es müncheni olimpián palesztin terroristák behatoltak az olimpiai faluba és túszul ejtettek 11 izraeli sportolót. Az egész napos túszdráma során, majd a balul sikerült túszmentő akció következtében az öszszes sportoló életét vesztette. Az izraeli kormány a terrortámadás hatására egy titkos ügynökökből álló csoportot küldött Európába, melynek feladata a müncheni merénylet feltételezett kitervelőinek felkutatása és megsemmisítése volt. A könyv írója személyesen készített interjúkat a csoport vezetőjével, aki az akció után otthagyta megbízóit és az Egyesült Államokba költözött. Történetén keresztül szinte egy másik – felszín alatti - világ tárul fel a szemünk előtt, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a titkosszolgálatok kiépült hálózatának világa. A Kanadában élő magyar származású író felkavaróan izgalmas tényregénye.
27
PROGRAMAJÁNLÓ
Hálásan köszönjük mindazoknak, akik szeretett hozzátartozónk, SZÉP LÁSZLÓ temetésén részt vettek és elkisérték utolsó földi útjára.
Fizetett hirdetés
2016.09.10. 18:00
Köszönettel a gyászoló család
SPEEDFITNESS Edzeni szeretnéd az izmaidat? Szeretnéd eltüntetni a testedre rakódó zsírréteget? Alakot szeretnél formálni? Vagy csak fáj a hátad? A derekad? Inkontinenciád van? Folytathatnánk jócskán ehhez hasonló kérdésekkel. Aztán rögtön meg is válaszolhatnánk a kérdéseket, de előbb tán tisztázni kéne a speedfitness szó jelentését. A fitness szó ugyebár kondíciót, erőnlétet, alkalmasságot jelent. Ugyanakkor a speed (szintén angol) kifejezés nem másra, mint mindennek a gyorsaságára, rövid időn belüli elérhetőségére utal. Time is money, mondja az angol: „az idő, pénz”, és mekkora igazság van ebben! A mai felgyorsult életvitelünkben szinte semmire nincs már időnk. Arra végképp nincs, hogy odafigyeljünk egészségünkre, hogy esetleg
TU R Á N
rendszeresen sportoljunk. Vagy ahogy mondani szokás, fittebbek legyünk. Kinek van erre ideje!? A zsírégetés egyik lehetséges formája, hogy naponta órákat sportolunk, hogy legyen valami látszatja. Ha viszont idő híján vagy egyéb okból nem ezt az utad akarod választani, akkor csak jelentkezz be egy speedfitness terembe, ahol rád kapcsolják az elektródákat, majd 15-20 percet „gimnasztikázol” (tényleg nem többet!), majd hazamész. A speedfitness teremben a munka nagy részét a különféle programokkal vezérelt elektródák végzik el – nem véletlenül terjed rohamosan ez a módszer világszerte! Aztán a következő héten megint odamész kétszer, természetesen 15-20 percre alkalmanként. Tényleg nem kell több! És nem muszáj
autóba ülnöd, hogy a helyszínre utazz. Mert mindez itt a városunkban rövidesen elérhető lesz. Odasétálsz a helyszínre, és ha kicsit messzebb laksz, odakerékpározol. Nemsokára láthatod majd a plakátokat, melyek tájékoztatni fognak a helyi speedfitnesz terem hollétéről, s láthatsz majd telefonszámot is az időpontok egyeztetését segítendő. És már el is kezdheted a programot. Hat hét után arra figyelsz fel, hogy embertársaid furcsán néznek rád. Mi történt veled? Barátaid, ismerőseid, családtagjaid nem akarnak hinni a szemüknek. Tényleg te volnál az?... és ilyen rövid idő alatt… ezt hogyan csináltad? És te majd mosolyogva válaszolsz: - Nem tudtátok?... speedfitness… itt, Turán… ilyen egyszerű! tóthmáté
2016/07-08
Turai Hírlap
TÖRD A FEJED!
LAPZÁRTA
VÍZSZINTES 1. Fagyosszentek közül az egyik. 8. XII. századi angol egyetem. 10. Oxigén. 11. Fűszeres paradicsomsűrítmény (eredeti írással). 13. Szén, nitrogén vgyj. 14. Párizs jelképtornyának építője (Gustave) (-F). 17. Legkisebb római szám. 18. 75 éve, 1941. augusztus 7-én meghalt indiai Nobeldíjas költő (Rabindranath, *1861). 20. Oxigén, urán. 21. Szófaj. 22. Norvég, svéd, német gépkocsijel. 23. Zenei művek jelzése (mű). 25. Középen gyér (!) 26. Részben kiborul (!) 28. Sándor keresztnévvel: 18-19. századi erdélyi író; hetvenes évek holland labdarúgója (Ronald de). 29. Chile meggyilkolt elnöke (Salvador, 1908-1973). 30. 50 éve, 1966. július 7-én hunyt el Hevesy György Nobel díjas tudós. Általa felfedezett kémiai elem.
ÉVFORDULÓK 1
2
8
9
3
12
FÜGGŐLEGES 1. 100 éve, 1916. augusztus 16-án halt meg a futurista olasz festő (Umberto, *1882). 2. Oxigén. 3. Nitrogén, fluor vgyj. 4. Nemzetközi Olimpiai Bizottság angol rövidítése (IOC). 5. Francium, hidrogén, fluor. 6. Ütőlap. 7. Hevesy erre a kitüntetésére volt a legbüszkébb. Második külföldiként kapta meg (1939). 9. 150 éve, 1866. augusztus 6-án nyílt meg a budapesti Állatkert. Első igazgatója (János). 12. Aromás ital. 15. Járási székhely a kassai kerületben. 16. Fárad, lankad. 19. Bababeszéd! 21. Germán eredetű férfinév farkas jelentéssel. 24. Kis lófajta. 27. Duplán: értelmetlen szöveg. 28. –ban ragpárja. 29. Sóhaj. 31. Urán vegyjele.
13
14
Beküldendő a V18, V30, F1 és az F7 sorok megfejtése. A megfejtéseket postai úton a szerkesztőség címére, vagy a Művelődési Ház postaládájába várjuk augusztus 29-ig.
26
Júniusi rejtvényünk helyes megfejtése: V8. Rákóczi, V15. Bugát, F4. Dózsa, F9. Zrínyi, F15. Bőség. A szerencsés nyertes: László Béla (Tura, Jókai M. u. 10.) Gratulálunk! Nyereménye a Force Fitness (Tura, Táncsics M. út 47.) 1 alkalmas napijegye személyi edzéssel. Nyereményét az értesítést követően személyesen veheti át a Bartók Béla Művelődési Házban.
5
6
7 10
11
17
4
15
18
16 19
T 20
E 21
22
23 27
24
25
28
29 30
31
M
APRÓHIRDETÉS FŰNYÍRÁST, FAKIVÁGÁST, KERTEK GONDOZÁSÁT vállalom. 06 20/770-3287 SZILKA SZALON turai üzletében kapható: méteráru, rövidáru, lakástextil, függöny, karnis, asztalterítők, angin, ágyneműhuzat, kárpit anyagok, műbőr. Címünk: Templom köz 10. Telefon: 06-30-213-9029 MÁJUSTÓL KIÁRUSÍTÁST TARTUNK! Turai biztosító irodába ÜGYINTÉZŐ MUNKATÁRSAT KERESEK. Számítógép ismeret feltétel, biztosítási gyakorlat előny, de nem feltétel. Tel: 06703615105 MASSZÁZS Akupresszúrával! Köpölyözéssel! Gyógyiszap kezelés: Reumára, Ízületi kopásra, Csonttörés utókezelésére! Test és Fülgyertya kezelések! Felnőtteknek Gyermekeknek ajánlott! Próbálja ki az Áldásos Hatásait! Bejelentkezés: 06-20-92-90-118
[email protected]
LAPZÁRTA: AUGUSZTUS 29.
Segélyhívó: 112 Tura Járőrszolgálat: 06 30 678 7309 Központi Orvosi Ügyelet: 06 1 301 6969 Tura Biztonságáért Polgárőr Egyesület: 06 20 264 4705 • 06 20 264 4722 Tura Önkéntes Tűzoltó Egyesület: 06 70 675 9294 • 06 70 419 7924 Tura Város Polgármesteri Hivatala: 06 28 581 020 Gödöllői Rendőrkapitányság Ügyelet: 06 28 524 600 Ebrendész: 06 20 203 2359 Szelektív Kft.: 06 30 222 6305 Kommunál Kft. (Szennyvíztisztító telep) 06 28 467 790 Bartók Béla Művelődési Ház: 06 28 580 581 Turai Római Katolikus Plébánia: 06 28 632 615 ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Fiókiroda 2194, Tura, Rákóczi út 119. h h Nyitva tartás: kedd 14-18 , szerda 8-12
KÖVETKEZŐ MEGJELENÉS: SZEPTEMBER MÁSODIK HETÉBEN A megjelenés napja a lap internetes változatának felkerülése a www.tura.hu honlapra.
HIRDESSEN A TURAI HÍRLAPBAN! 1/1 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal
34 500 Ft 17 250 Ft 8 625 Ft
1/6 oldal 6 000 Ft 1/8 oldal 4 800 Ft apróhirdetés 60 Ft/szó
HIRDETÉS FELADÁS INFORMÁCIÓK: Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár Tel.: 06 28/ 580 581 • E-mail:
[email protected]
KÖZÉLETI HAVILAP Felelős kiadó: Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár Levélcím: Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár, 2194 Tura, Bartók tér 3. Telefon: 06-28/580-581 vagy 06-30/638-4603 Felelős szerkesztő: Tóth Anita Szerkesztőségi tagok: Boda-Tóth Mária, Farkas Ákos, Szénási József Tördelés: 2D Grafikai Stúdió E-mail:
[email protected],
[email protected],
[email protected] Nytsz: B/BHF/567/P/91 Készült 2900 példányban a Genecorg Kft. nyomdaüzemében Mogyoródon Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Nyomtatott változat: ISSN 2061-4063, Online változat: ISSN 2061-4071 www.tura.hu
KÖZÉRDEKŰ TELEFONSZÁMOK
2016/07-08
28
