20/2016. (IX.20.) önkormányzati rendelet (hatályos: 2016.10.21.-) Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselı-testületének 20/2016. (IX.20.) önkormányzati rendelete1 a Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület, az I. utca – Török Bálint utca – Rózsakert utca – Nagytétényi út – Növény utca – a (232040/4) hrsz. északnyugati határa – a 232044/5 hrsz. északi és nyugati határa - a (232040/3) hrsz. északi határa - a (232048/3) hrsz. északi határa – Rudnyánszky utca – 6-os számú fıút – Tarkagéb utca – Nagytétényi út – Dózsa György utca által határolt területre (M0 hídfı) vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselı-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrıl, valamint egyes sajátos jogintézményekrıl szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § és 40. §-ában biztosított véleményezési jogkörben eljáró, részvételi szándékáról nyilatkozó államigazgatási szervek (Budapest Fıváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Fıosztály Építésügyi Osztályvezetı Állami Fıépítész, Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Duna-völgyi Kirendeltsége, Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztály, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest Fıváros Kormányhivatala Kormánymegbízott, Budapest Fıváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Fıvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Budapest Fıváros Kormányhivatala Mőszaki Engedélyezési Fıosztály Útügyi Osztály, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Út- és Hídügyi Fıosztály Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály, Budapest Fıváros Kormányhivatala I. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Örökségvédelmi Osztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Budapesti Rendır-kapitányság Rendészeti Szervek Közlekedésrendészeti Fıosztály Balesetmegelızési és Közlekedési Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ), érintett területi önkormányzat (Budapest Fıváros Önkormányzata Fıpolgármesteri Hivatal Városépítési Fıosztály) véleményének kikérésével a következıket rendeli el:
ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet Alapvetı rendelkezések 1. A rendelet hatálya és alkalmazása 1.§ (1) A rendelet hatálya Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület alábbiak szerint lehatárolt területére terjed ki: az I. utca – Török Bálint utca – Rózsakert utca – Nagytétényi út – Növény utca – a (232040/4) hrsz. északnyugati határa – a 232044/5 hrsz. északi és nyugati határa - a (232040/3) hrsz. északi határa - a (232048/3) hrsz. északi határa – Rudnyánszky utca – 6-os számú fıút – Tarkagéb utca – Nagytétényi út – Dózsa György utca által határolt terület (M0 hídfı) terület (a továbbiakban: terület). (2) Az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), és a Budapest Fıváros Közgyőlésének a Budapest fıváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II.16.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: FRSZ) elıírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. 2. A rendelet mellékletei 2.§ Jelen rendelet (a továbbiakban: KÉSZ) a) 1. melléklete tartalmazza az építési övezetek és az övezetek lehatárolását, jelét. Az építési övezet és az övezet jele az alábbi elemekbıl áll: aa) az építési övezet, övezet jele (az FRSZ szerinti területfelhasználási jele), ab) a vonatkozó terület jele (Nagytétény: NT, Budatétény: BT, XXII.: a teljes kerület) és 1
Elfogadta a Képviselő-testület 2016. szeptember 15-i ülésén, hatályos 2016. október 20-tól.
b) c) d) e) f) g) h)
ac) az építési övezet, vagy övezet száma, neve. 2. melléklete az építési övezetek és övezetek szabályozási határértékeit tartalmazza; 3. melléklete a közutak hálózati szerepét és tervezési osztályba sorolását tartalmazza; 4. melléklete a területen ültetendı honos fafajok listáját tartalmazza; 5. melléklete az agresszíven gyomosító, illetve allergiát okozó növényfajokat tartalmazza; 6. melléklete az Lke jelő építési övezetekben végezhetı bejelentés-köteles tevékenységek és az Lke jelő építési övezetekben kizárólag pincében végezhetı bejelentés-köteles tevékenységek listáját tartalmazza; 7. melléklete tartalmazza a városképileg érzékeny területeken lévı zajárnyékoló létesítmények helyét; 8. melléklete tartalmazza a városképileg érzékeny területeken lévı zajárnyékoló létesítmények irányadó városképi megjelenését. 3. Értelmezı rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában 1.
Fırendeltetéső épület: A területfelhasználási egységben megengedett rendeltetés(ek)nek megfelelı épület.
2.
Kiegészítı vagy kiszolgáló funkciójú (önálló) épület: Az építési övezet elsıdleges rendeltetését kiegészítı vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítı, illetve kiszolgáló épületnek minısül: jármő (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépítmények (tüzelıanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csőr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsmőhely, mőterem, árusítópavilon, kazánház.
3.
Funkcióváltás: Létesítmény eredeti rendeltetésének vagy használati módjának megváltoztatása.
4.
Közhasználat céljára átadott terület: Telek - errıl szóló külön szerzıdés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybe vehetı része.
5.
Levegıtisztaságvédelmi szempontból érzékeny objektum: Ide tartoznak a kerületben lévı: egészségügyi, oktatási, szociális intézmények, rekreációs területek (sporttelep, üdülıterület, közhasználatú park, kert), ökológiailag sérülékeny területek (közjóléti erdı, mezıgazdasági és természetvédelem alá vont terület).
6.
Létesítmény: Rendeltetési egység, vagy funkcionálisan összefüggı rendeltetési egységek csoportja.
7.
Nyaktag: Két, vagy több, önálló rendeltetési egységeket képezı épületrészt funkcionálisan összekötı folyosó, keskeny épületrész.
8.
Szintterületi mutató: Az összes építhetı bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhetı bruttó szintterület magában foglalja az épületen belül elhelyezhetı parkolóknak a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt értendı, épületen belüli elhelyezésére igénybe vehetı szintterületi mutatóját is.
9.
Tájékoztató eszközök: - a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egység nevére, tevékenységi körére, elérhetıségére utaló és az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken található, - a reklám nélküli útbaigazító, irányító, - a kulturális eseményeket hirdetı eszközök.
II. Fejezet A telekalakításokra, a beépítésekre és a beépítés módjára vonatkozó általános rendelkezések 4. Telekalakítás 4.§ (1) A meglévı telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetek elıírt telekméreteitıl, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az építési övezetben, övezetben elıírt telekméretnek megfelelıen lehet. (2) Meglévı telektömbben az egyes telkeket érintı közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha a telekterület az építési övezetben, övezetben meghatározott érték alá csökken. (3) Belterületen a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint történik. (4) Telektömbök belsı feltárására, annak kiszolgálására magánút kialakítható az alábbi feltételek biztosítása mellett: a) E rendelet a telek méretére és alakjára vonatkozó rendelkezéseit a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni. b) A közforgalom elıl el nem zárt magánút telkének minimális szélessége beépítésre szánt területen: ba) lakóövezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén: 8,0 m, bb) egyéb nem lakóövezeti építési övezetbe tartozó terület feltárását biztosító kiszolgáló út esetén: 12 m,
2
bc) gyalogos út esetén: 3,0 m, bd) egyéb beépítésre nem szánt területen: 8,0 m. c) A közforgalom elıl el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felıli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv elıkertnek minısül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. d) A magánútnak közterülethez kell csatlakoznia, kizárólag kiszolgáló út, kerékpárút vagy gyalogút szerepkörrel alakítható ki. (5) A mérnöki létesítmények számára az építési övezetek és övezetek elıírásaitól eltérı, mőszakilag szükséges mérető telek is kialakítható. (6) Közterületek telekalakításakor a telekalakítással érintett minden fél által elfogadott kezelıi és üzemeltetési lehatárolási terv szerint, az eltérı kezelıi tulajdonviszonyoknak megfelelı telekalakítás megengedhetı. (7) Feltételhez kötött szabályozási vonallal lehatárolt területek esetén ha az érintett tulajdonosok (önkormányzat a közterület tulajdonosaként és az ingatlan tulajdonosa) megegyeznek az érintett területek átadásában – átvételében, a 1. mellékletben jelölt területek az építési telek részévé válhatnak. Ellenkezı esetben az elkerített, beépített vagy más módon kizárólagosan használt közterületet az ott létesített építmények elbontása után a köz számára vissza kell adni. 5. A beépítésre vonatkozó általános rendelkezések 5.§ (1) Új épületet elhelyezni, meglévı épületet bıvíteni a 1. mellékletben jelölt, szabályozási vonal által érintett telken csak a telekrendezést követıen lehet. (2) Amennyiben a 1. melléklet építési helyet nem jelöl, a jelen rendeletben és egyéb jogszabályban elıírtak határozzák meg az építési helyet. (3) A beépítésre szánt építési övezetek területén az alábbi mérnöki létesítmények is elhelyezhetık: a) forrásfoglalások, b) víztárolók és víztornyok, c) záportározók, d) szennyvízátemelık, e) transzformátorállomások, f) gáznyomásszabályozók és átadók, g) nem önálló épületként tervezett kazánházak 140 kW-nál kisebb teljesítményő kazán esetén, h) legfeljebb 1 MW összteljesítményő kazánház esetén, önálló ingatlan kialakítása nélkül, i) köztisztasági szolgáltató telepek közül a hintıanyagtárolók, j) közmővezetékek nyomvonalai és építményei. (4) Amennyiben egy telek egynél több övezetbe tartozik, az eltérı övezetbe tartozó telekrészeknél a beépítési paraméterek számításakor és a beépítési feltételek meghatározásakor az adott telekrészekre vonatkozó övezeti elıírásokat kell figyelembe venni. 6.§ (1) Tetıtér csak egy szintben építhetı be. (2) Az 1. mellékletben ábrázolt kiemelt zöldfelületi zóna területén lévı azon építési övezetekben, melyekben az elıírt legkisebb zöldfelület mértéke nem éri el a 75%-ot, a zöldfelületi minimum érték annak 10%-ával növelendı. (3) Új pince kizárólag födémszerkezeten vagy aljzatszerkezeten padlóburkolattal ellátott vízszintes járófelülettel alakítható ki. (4) Amennyiben az építési telken az épülettömegek nyaktaggal/okkal épülnek össze, és a nyaktag/ok homlokzatainak a csatlakozó terepszinttıl számított homlokzatmagassága az épületmagasság kétharmadánál kevesebb, abban az esetben az épülettömegek különálló fıépületnek tekintendık. Az önálló rendeltetési egységeket képezı épületrészek egymástól legfeljebb 6 méter távolságra épülhetnek, és az épületrészek között elhelyezkedı nyaktagban helyiség(ek) alakíthatók ki. 6. Szabadonálló (SZ) beépítési mód általános szabályai 7.§ (1) Amennyiben az Lke jelő építési övezetekben az egyes építési övezetek elıírásai, vagy a 1. melléklet másképpen nem rendelkeznek, új beépítés esetén az elıkert mérete 0,0 m. A közterületi telekhatártól mért 5,0 m-es teleksávban azonban kizárólag az eredeti terepszint alatti támfalgarázs vagy garázst kiszolgáló, - lefedés nélküli - lift- vagy hídépítmény helyezhetı el. Támfalgarázs esetében annak szélessége nem haladhatja meg sem a 7,0 m-t, sem a telek homlokvonala hosszának 1/3át. Lift- vagy hídépítmény 3,5 m-nél szélesebb nem lehet. (2) Az (1) bekezdés szerinti építési övezetekben a közterületi telekhatártól mért 5,0 m-es teleksáv mérete csökkenthetı, ha az oldalszomszédos ingatlanokon az épületek homlokvonala a közterületi telekhatártól 5,0 m-nél közelebb helyezkedik el. Ebben az esetben a szomszédos ingatlanokon kialakult állapothoz lehet illeszkedni. (3) Az (1) bekezdésben nem szereplı, egyéb beépítésre szánt építési övezetekben az elıkert mérete 5,0 m. (4) Amennyiben az egyes építési övezetek elıírásai, vagy a 1. melléklet másképpen nem rendelkeznek, a hátsókert mérete 6,0 m. Kivételt képeznek a 20,0 m-nél kisebb mélységő telkek, ahol a hátsókert mérete 3,0 m. (5) Hátsókert területén lévı épület vagy épületrész nem bıvíthetı.
3
7. Közmővek 8.§ (1) A területen kizárólag elválasztott rendszerő csatornahálózat létesíthetı. (2) Közcsatornával ellátott területen épület csak a közcsatornára történı rácsatlakozással építhetı. (3) Csapadékvíz csatorna vagy árok hiányában a csapadékvizeket helyben kell tartani, azaz teleken belüli elhelyezése vagy hasznosítása szükséges. (4) Az olajos szennyezıdéseknek kitett burkolt közlekedési felületekrıl - 400 m2-nél nagyobb parkolókból - lefolyó csapadékvizeket benzin- és olajfogón keresztül lehet csak a csapadékcsatornába, árokba vezetni. A hordalékkal szennyezett csapadékvizeket a telken belül létesítendı hordalékfogón keresztül kell megtisztítani, majd ezt követıen vezethetı csak a közcsatornába. 9.§ (1) Új közmőhálózat csak föld alatt létesíthetı. (2) A területen a távközlési hálózatok vezetékeit elsısorban föld alá – elsısorban földkábel, vagy alépítmény építésével - kell elhelyezni. A területen – amennyiben magasabb rendő jogszabály légvezetékekre vonatkozóan másképpen nem rendelkezik – új távközlési hálózat, illetve meglévı hálózat rekonstrukciója légvezetékes kialakítással is megengedhetı azokon a helyeken, ahol az elektromos hálózat földkábellel történı kiváltása még nem történt meg. Ilyen esetben a távközlı légkábelek vezetéséhez csak az elektromos hálózat meglévı oszlopsorát vehetik igénybe. Az elektromos vezetékhálózat földkábeles kiváltásakor a távközlı kábeleket is földkábelekkel kell kiváltani, az oszlopokat el kell bontani. Minden egyéb területen és egyéb esetben új távközlési hálózatot létesíteni vagy, meglevı rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti elhelyezéssel szabad. 10.§ (1) Hat méternél magasabb új, önálló elektronikus hírközlési építmény csak külterületen fekvı területen építhetı, és csak abban az esetben, ha az nem természetvédelmi terület. (2) Elektronikus hírközlési építményt elsısorban közterületen, vagy a meglévı létesítmények felhasználásával kell létesíteni. (3) Az Lke jelő építési övezetek kivételével az építési övezetekben a 6 m-nél nem magasabb távközlési antennát az épületek tetejére, vagy tetıszerkezetére szabad elhelyezni. 11.§ (1) A tervezett antenna, antennatartó szerkezetet, valamint az azokhoz tartozó mőtárgyak illeszkedjenek a városképbe, valamint a meglévı természeti környezetbe. (2) Belterületen meglévı antennatartó szerkezet magassága nem növelhetı. (3) Új antennatartó szerkezetet gyermek-, szociális-, egészségügyi létesítmény telekhatárától légvonalban mért 200 méteren belül létesíteni nem lehet. (4) Kismérető antenna, vagy mikrocella épületek homlokzatára közterületrıl nem látható módon helyezhetı el. (5) Mikrocella közterületi oszlopokra is elhelyezhetı. 12.§ (1) Az 1. mellékletben jelölt árvízvédelmi mő ütemezetten is megépíthetı, amennyiben a védendı területegységre vonatkozóan a védelem teljes körően megvalósul. (2) Árvízvédelmi mő tervezését megelızıen a tervezett mő nyomvonala mentén hidrogeológiai vizsgálatot kell végezni. III. Fejezet Rendelkezések a városkép alakítására, az épített és a természeti környezet védelmére 8. Az épületek homlokzataira, homlokzati méreteire vonatkozó általános rendelkezések 13.§ (1) Az egyes épületeket nem lehet rikító, a környezettıl idegen színőre, a homlokzat tagozatoktól idegen módon mintásra vagy képszerőre festeni. (2) Az 1. mellékletben lehatárolt településképileg kiemelten kezelendı Duna-parti területeken a Duna telekhatárától 100 men belül létesülı beépítésnél az épületek Duna felıli homlokzatának a Duna telekhatárával párhuzamos vetületi hossza 50 m-nél több nem lehet, és ezen épületek egymástól mért távolságának a Duna telekhatárával párhuzamos vetületi hossza nem lehet kevesebb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kétszerese. 9. Hirdetések és reklámhordozók elhelyezése 14.§ (1) Új épület elhelyezésénél, meglévı épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az épület közterületrıl látható részén megjelenı tájékoztató eszközök méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy idıben kell megtervezni és kialakítani. Meglévı épület esetén a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, az ott folytatott tevékenységre utaló tájékoztató eszköz helyezhetı el. (2) A földszinten tájékoztató eszköz a földszinti homlokzati felület legfeljebb 20%-án helyezhetı el. (3) Az A1-es ívméretet (594x841 mm) meghaladó mérető reklámcélú felületek a Z és E jelő övezetekben a közterületi telekhatáron és az attól számított 50 méteren belül nem helyezhetık el. (4) A (3) bekezdésben meghatározott valamennyi területen elhelyezhetık a kulturális rendezvényt, mősort hirdetı plakátok, a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint, valamint az építési reklámháló a fényreklám, a tőzfalfestés, valamint egyes köztárgyak. (5) A (3) bekezdésben meghatározott valamennyi területen A1-es (594x841 mm) ívméretet meghaladó mérető reklámcélú felület csak az építési területek lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhetı el.
4
(6) Reklámcélú felület a köztárgyak közül a közvilágítási mőtárgyakon, telefonfülkén és az utcabútorokon, felületük legfeljebb 1/3-án, valamint az önálló reklámhordozókon helyezhetı el. 15.§ (1) Új reklámcélú felület a már meglévı, engedéllyel és szabályosan létesített reklámcélú felületektıl számított 30 m-es távolságon belül nem helyezhetı el. Kivételt képeznek ez alól a tömegközlekedés célját szolgáló utasvárókon, az aluljárókban, az építési reklámhálókon és az építési területek lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken kialakított reklámcélú felületek. (2) Az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítést kivéve táblaszerően kialakított cégér, vagy reklámhordozó felület telkenként legfeljebb 2,0 m2-es összes reklámhordozó felülettel elhelyezhetı az épület architektúrájához igazodóan az alábbiak figyelembevételével: a) a területen a cégér, cégtábla elhelyezésére szolgáló felület egy-egy homlokzaton a felület 5%-át nem haladhatja meg – melybe a merılegesen elhelyezett cégtábla felületét is bele kell számítani – valamint annak összefüggı szélessége nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének 1/5-ét, b) az épület egy-egy homlokzatán cégenként csak egy-egy cégtáblát vagy cégért lehet elhelyezni, amely 1 m2-nél nagyobb nem lehet, c) a homlokzatokra merılegesen elhelyezett cégér legfeljebb 0,5 m2 felülettel és 0,3 m szerkezeti vastagsággal alakítható ki. (3) A jelen alcím alatt szereplı elıírásoknak nem megfelelı, már meglévı reklámhordozó fennmaradására engedély nem adható, illetve nem hosszabbítható meg. 16.§ (1) Épületek tőzfalainak tőzfalfestése esetén a felület 10%-án helyezhetı el reklámcélú felület. (2) Épületek tetızetén reklámcélú felület csak vonalszerő, áttört fényreklámként kerülhet elhelyezésre oly módon, hogy a nappali és az éjszakai városképet ne zavarják, pulzáló fényreklám nem helyezhetı el. Az épület tömör homlokzati síkján vonalszerő, áttört fényreklám elhelyezhetı. (3) A Duna-partjai mentén egy tömb mélységben, a Duna felé forduló épületek tetızetén, oromfalain fényreklám nem helyezhetı el. 10. Rendelkezések a közterületek kialakítására 17.§ (1) A közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármő- és gyalogosközlekedést. (2) A Növény utca és a Rudnyánszky utca közötti Duna-part szakaszon kerékpár utat kell kialakítani a 1. melléklet szerinti nyomvonalon. A kerékpárutat az árvízvédelmi mő létesítésére fenntartott területen kell megépíteni – gát létesítése esetén annak koronáján – az árvízvédelemhez kapcsolódó eseti gépjármő forgalomnak megfelelı teherbírással. (3) Vendéglátó teraszok csak az épület homlokzati síkjával párhuzamos, legalább 2,5 m belmagasságú, talajhoz nem rögzített, szétszerelhetı vagy az épület homlokzati síkjára felszerelhetı árnyékoló szerkezettel alakíthatók ki, és legfeljebb 1,5 m magasságig keríthetık körbe az átláthatóságot biztosító módon. (4) Pénzkiadó, árusító automaták önállóan a közterületen nem helyezhetık el, kivéve a parkolójegy-árusító automaták a tömegközlekedési megállókban létesített tömegközlekedési jegyárusító automaták. (5) Új pavilon nem létesíthetı, meglévı pavilon nem bıvíthetı. 11. Kerítés létesítése 18.§ (1) Lakó-, vegyes és gazdasági területen a telek határvonalain – utcavonalon, az oldalhatáron és a hátsó telekhatáron, valamint az utcavonal mentén 5,0 m-es sávban kerítés létesíthetı. Áttört kerítés legfeljebb 2,2 m magassággal építhetı, amelybıl legfeljebb 50 cm magas a tömör lábazat. Áttörtnek az a kerítés minısül, amely a belátást a kerítés síkjára állított merıleges vagy 45°-os szögbıl legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarja. A tömör kerítés, kerítésszakasz maximális magassága: 2,0 m, anyaga és megjelenése a fı rendeltetéső épülethez igazodó kell legyen, és elsısorban a kerület hagyományainak megfelelı anyagok – különösen terméskı - alkalmazandók. A kerítésoszlopok magassága legfeljebb 2,2 m lehet, kivéve a kapuépítményhez tartozó oszlopok magassága, amely maximum 3,0 méter. A kapuépítmény legmagasabb pontjának magassága legfeljebb 3,0 m lehet. Fenti magassági elıírások nem vonatkoznak a régi, városképileg értékes kıkerítésekre és kapujára, amennyiben azok rekonstrukciójára, illetve más kerítés-szakaszokon való újra építésére kerül sor. (2) Amennyiben a telek határvonalán támfal építése szükséges, a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttıl kell mérni, de a támfal és kerítés együttes magassága – az eredeti terepszinttıl mérve – nem haladhatja meg a megengedett kerítésmagasság 1,0 m-rel növelt értékét. Saroktelek esetében, ha a kerítés belemetsz a belátási háromszögbe a kerítés áttörtségét a közút kezelıjével egyeztetett módon kell megvalósítani. (3) Lakó- és vegyes területen lévı telkeken belül az egyes külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,50 m magas áttört, lábazat nélküli kerítéssel vagy sövénnyel szabad elválasztani. (4) Amennyiben a telek határvonalán árvízvédelmi mőtárgy építése szükséges, a kerítés magasságát az árvízvédelmi mőtárgyhoz csatlakozó magasabb terepszinttıl kell mérni.
5
12. A zöldfelületek kialakítása és védelme 19.§ (1) Fasor létesítéséhez fánként legalább 4 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani. (2) Új zöldfelületek kialakításánál, meglévık felújításánál – az országos ökológiai hálózat területére esık kivételével – az 5. mellékletben felsorolt, agresszíven gyomosító és allergiát okozó fafajok nem telepíthetık. Az országos ökológiai hálózat területén belül a fenti mellékletben felsoroltak közül kizárólag a honos fafajok telepíthetık. (3) A víz- és légáteresztı burkolattal létesített parkolóhelyek nem számíthatók be a zöldfelületi minimum értékébe. 13. A környezet védelme 20.§ (1) Ha magasabb rendő jogszabály másképp nem rendelkezik, a mindenkor hatályos, a telepengedélyrıl és a telepbejelentésrıl szóló magasabb rendő jogszabály 1. sz. és 2. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek csak az alábbi építési övezetekben, övezetekben végezhetık: a) Gksz, b) KÖk. (2) E rendelet 6. melléklete A) szakaszában sorolt, bejelentés-köteles tevékenységek az Lke jelő építési övezetekben az alábbi megkötéssel végezhetık: a) csak 600 m2-nél nagyobb területő telken, b) csak a telek területének 15%-át meg nem haladó alapterülető rendeltetési egységben. (3) E rendelet 6. melléklete B) szakaszában sorolt, bejelentés-köteles tevékenységek az Lke jelő építési övezetekben kizárólag pincében végezhetık. (4) A zaj és rezgés ellen védı mőtárgyakat a zajt illetve rezgést keltı forrás telkének területén kell kiépíteni. (5) Az 500 m2-nél nagyobb alapterülető új épületek lapostetıs részének legalább 50%-án tetıkertet kell létesíteni. (6) A területen valamennyi építési övezetben/övezetben csak zárt, környezetfüggetlen, a környezı területekre terhelı hatást ki nem fejtı technológiák telepíthetık. (7) Településképi, városképi szempontból kiemelt területen gazdasági tevékenységgel, vállalkozással kapcsolatos szabadtéri raktározás nem megengedett. 21.§ (1) Az 1. mellékletben jelölt vízfolyások védıtávolságán belül, karsztos területen közterületi gépjármőparkolás céljára vízáteresztı burkolat nem alkalmazható. (2) Karsztos területen: a) épületek csak elválasztott rendszerő szennyvíz-közcsatornával ellátott telken elhelyezhetık el, b) nagy létszámú, illetve nagytestő haszonállat tartása és az ahhoz tartozó építmények elhelyezése a (3) bekezdésben felsorolt kivétellel tilos. (3) Karsztos területen sportcélú állattartás a) zárt trágyatározó létesítésével, b) legfeljebb 150 m2-es állattartó épület elhelyezése esetén, c) csurgalékvizek győjtésére alkalmas padlószigeteléssel ellátott épület esetén, d) futtatókarám területén agyagpaplan szigetelés fölött idıszakonként cserélhetı talajfeltöltéssel, e) karsztterület vízháztartási viszonyainak védelme érdekében, a nem szennyezett tetıvizek –az épületállagot nem veszélyeztetı módon (szikkasztókút) – a területen belüli elszikkasztásával, és f) hidrológiai tanulmány alapján, a karsztterület vízháztartási viszonyainak védelme érdekében, a szigetelt futtatóterület mellett, vízutánpótlást biztosító szikkasztókutak létesítésével lehet. (4) A Duna partját természetes, vagy természetközeli állapotban kell megırizni, beleértve a Hárosi-öböl partvonalát is. (5) Az 1. mellékletben a Duna mentén jelölt vízfolyás védıtávolságán belül kizárólag a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt honos fafajok telepítendık. IV. Fejezet Speciális építmények elhelyezésének szabályai 14. Kiszolgáló építmények, állattartó építmények 22.§ (1) A kertvárosias lakóterületen (Lke) lakóépületet kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú épület, helyiség elhelyezésére vonatkozó elıírások: a) lakóépületet kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú épület beépítetlen telken csak lakóépület építésével egy idıben, vagy azt követıen építhetı, b) a lakóépülettel egy épülettömegben elhelyezett, lakóépületet kiegészítı vagy kiszolgáló funkciókat szolgáló helyiségek bruttó szintterülete nem haladhatja meg az épület összes bruttó szintterületének 40%-át, c) kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú épület, az egyes építési övezetek beépítési határértékeit tartalmazó táblázataiban meghatározott maximális épületmagasságtól eltérıen, földszintes, tetıtérbeépítés nélküli, max. 3,0 m (mőterem esetén max. 4,5 m) épületmagasságú, max. 6 m gerincmagasságú kialakítással létesíthetı, amelynek bruttó alapterülete legfeljebb 50 m2
6
lehet. A kiszolgáló, vagy kiegészítı funkciójú épület tetıhéjalása legyen azonos – kivéve, ha a fıépület hullámpala – a fırendeltetéső épületével. (2) Haszonállat tartó, valamint kutyatenyésztı építmény nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és közmővelıdési intézmények, bölcsıde, gyermekjátszótér, vízmő telkének 150 m-es körzetén belül nem helyezhetı el. (3) Nagyhaszonállat és kishaszonállat tartó építmény csak mezıgazdasági területen helyezhetı el. (4) Prémes állat, baromfi tartó csak 1000 m2-nél nagyobb telken, a beépítési paraméterek figyelembevételével, de a megengedett beépítésbıl 1,5% nagyságban helyezhetı el az alábbi védıtávolságok betartása mellett: a) ugyanazon a telken levı lakás nyílásától 10 m, b) a szomszéd telek és közterület határától 5 m, c) a szomszéd telken álló lakás nyílásától 15 m. (5) Az állatkifutóra az állattartó építmény elhelyezési szabályai vonatkoznak. (6) Új lovarda a területen nem létesíthetı. 15. Üzemanyagtöltı állomások 23.§ (1) Önálló üzemanyagtöltı állomás, önálló gépkocsi mosó a KÖú jelő övezet mentén lévı Gksz jelő építési övezetekben létesíthetı. Közterületen csak a KÖú jelő övezetben építhetı. (2) Más létesítmény részeként üzemanyagtöltı állomás, gépkocsi mosó csak KÖú jelő terület mentén lévı Gksz, Vi-2 jelő építési övezetekben, önálló többszintes parkolóház, P+R parkoló, irodaház vagy 6000 m2-nél nagyobb kereskedelmi létesítmény részeként helyezhetı el. (3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti üzemanyagtöltı állomást elhelyezni nem lehet, ha a telek Z jelő övezetbe sorolt területtel, vagy lakó-, üdülı-, egészségügyi, szociális, oktatási funkciót tartalmazó épület telkével határos. Amennyiben az üzemanyagtöltı állomás telke nem határos Z jelő övezetbe sorolt területtel, vagy lakó-, üdülı, egészségügyi, szociális, oktatási funkciót tartalmazó épület telkével, akkor is fenti létesítmények építési helyétıl az üzemanyagtöltı állomás legközelebbi mőszaki létesítményének távolsága legalább 50 m kell legyen. 16. Kereskedelmi létesítmények 24.§ A 6000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt zártsorúan sorolni és funkcionálisan összekötni nem lehet. 17. Kerékpártárolók 25.§ (1) A kerékpártárolók elhelyezésének általános követelményei: a) a rövidtávú kerékpártárolás elhelyezés leglényegesebb szempontja a biztonság és a kerékpár gyors, egyszerő elhelyezése, b) hosszabbidejő, huzamos tárolás esetén a tároló továbbá legyen fedett és megvilágított, c) a tároló az úti cél bejáratánál legyen, ne okozzon többlet utat a gyalogos, vagy autós megközelítéshez képest, d) a környezı útfelülettel szintben megközelíthetı legyen, védve a ráparkolástól. (2) A vonatkozó jogszabály szerint az építmények rendeltetésszerő használatához szükséges kerékpár-kapacitású tároló elhelyezése az alábbiak szerint biztosítandó: a) 6 db lakásnál több rendeltetési egységet tartalmazó társasház esetén az épületen belül, vagy kiszolgáló épületben, b) a kereskedelmi egységekhez szükséges kerékpártárolók terepszint alatti mélygarázsban, tárolóban nem helyezhetık el, 1000 m2 nagyságig a kereskedelmi épület bejáratához csatlakozóan épületen belül, vagy közterületen, 1000 m2 feletti egység esetén a gépjármő parkolóban, de a bejárathoz képest 50 m-es körön belül, c) nevelési, oktatási felsıoktatási létesítményekben és egyéb létesítményekben a bejárathoz, kapu, portával egybeépítve, ırzötten. (3) Kerékpártárolás elhelyezésének elvei közösségi közlekedési megállókban (B+R): a) könnyő megközelíthetıség, rövid út – legfeljebb 200 m - a tároló és a közösségi közlekedési eszköz megállója között, b) biztonság, kamerával megfigyelt terület, lopás elleni, sérülés elleni védelem, c) lehetıleg különüljön el a motorizált közlekedéstıl, d) fedettség, idıjárás elleni védelem, e) ne akadályozza a gyalogosforgalmat, f) bıvíthetı legyen. 18. Konténerek, konténerépületek, mobilházak 26.§ Iroda- és lakókonténerek, szaniterkonténerek, raktárkonténerek, speciális konténerek és kiegészítı konténerek, különösen üzemanyagkút, környezetvédelmi konténer, hőtıkonténer, teraszkonténer a területen nem létesíthetı.
7
M Á SO DI K R É SZ BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK V. Fejezet A lakóterületek általános rendelkezései 19. Általános rendelkezések 27.§ (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítéső, összefüggı nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó, elsısorban lakó rendeltetéső épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhetı épület - a lakó rendeltetésen kívül -: a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, c) kulturális, d) szállás jellegő, e) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró iroda, f) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló, g) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A lakóépületekben olyan funkció, is elhelyezhetı, mely terhelési határértéke nem haladja meg a lakóterületre egyéb jogszabályban elıírt értéket. (4) A melléképítmények közül: a) közmő-becsatlakozási mőtárgy, b) közmőpótló mőtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény helyezhetı el. 28.§ (1) Az Lke jelő építési övezetben elhelyezhetı a) az építési övezetre meghatározott legkisebb kialakítható telekterület másfélszeresénél kisebb telken egy fırendeltetéső épület, a telken összesen legfeljebb két rendeltetési egység, b) a minimális teleknagyság másfélszeres és másfélszeresénél nagyobb mérető, de a minimális teleknagyság kétszeresét meg nem haladó telek esetében legfeljebb két fırendeltetéső épület, a telken összesen legfeljebb három rendeltetési egység, c) a minimális teleknagyság kétszeresénél nagyobb mérető, de a minimális teleknagyság háromszorosát meg nem haladó telek esetében legfeljebb három fırendeltetéső épület, a telken összesen legfeljebb négy rendeltetési egység, d) a minimális teleknagyság háromszorosát meghaladó telek esetében legfeljebb négy fırendeltetéső épület, a telken összesen legfeljebb hat rendeltetési egység, e) egy fırendeltetéső épületben legfeljebb két rendeltetési egység, f) 3000 m2-t meghaladó telek esetében legfeljebb négy fırendeltetéső épület, a telken összesen legfeljebb hat rendeltetési egység. (2) Az Lke jelő építési övezetben az (1) bekezdés szerint létesíthetı lakó rendeltetési egységeken kívül további egy darab kereskedelmi-szolgáltató funkciójú rendeltetési egység létesíthetı, de a rendeltetési egységek száma összesen legfeljebb hat lehet. A kizárólag csak kiszolgáló úttal határos telkek esetén a többlet-rendeltetési egység legfeljebb 30 m² bruttó alapterülető lehet. (3) Az Lke jelő építési övezetben 3000 m2-t meghaladó területő telek nem alakítható ki. A 3000 m2-nél nagyobb telkek esetében a beépítési mérték és szintterületi mutató számításánál a telek 3000 m2 feletti többletterületének csak a fele vehetı figyelembe. (4) A kerti építmények közül kerti tetı telkenként csak 1 db építhetı. 20. Kertvárosias, laza beépítéső lakóterületek Nagytétény területén (Lke-2-NT/1) 29.§ (1) Az Lke-2-NT/1 jelő építési övezet a lakóterület jellemzıen kialakult része. (2) Az 1. mellékletben területileg lehatárolt Lke-2-NT/1 jelő építési övezetekben a 2. melléklet 1. pontja szerinti határértékeket kell alkalmazni. (3) Az építési övezetben az egyes telkek és építmények rendeltetésszerő használatához a telken a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott számú személygépkocsi, valamint kerékpár elhelyezését kell biztosítani. VI. Fejezet
8
Vegyes területek 21. Általános elıírások a vegyes területekre (Vi) 30.§ (1) Szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthetı építési övezetekben új épület elhelyezése esetén a szükséges parkoló férıhelyek legalább 50%-át épületben kell elhelyezni. (2) A lakófunkció az épületek földszinti helyiségcsoportjaiban nem megengedett. (3) A Vi jelő építési övezetekben a kötelezıen kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 100 m2-re után legalább 1 db elınevelt nagy lombkoronát növelı lombos fa telepítendı, illetve tartandó meg. (4) A vegyes területek telektömbön belüli telekhatárai mentén kialakított zöldfelületeken háromszintes növényállomány telepítendı. (5) A vegyes területeken több rendeltetés és épület is elhelyezhetı, az egyes építési övezetekre vonatkozó határértékek, valamint egyéb általános elıírások figyelembevételével. 22. Intézményi, jellemzıen szabadonálló jellegő területek Nagytétény területén (Vi-2-NT) 31.§ Az intézményi területen elhelyezhetı épületek, amennyiben az egyes építési övezetek rendelkezései nem zárják ki, az alábbi rendeletetés tartalmazhatnak: a) igazgatási, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) közösségi szórakoztató, kulturális, d) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális, e) a nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények közül irodaépület, f) sport, g) lakás, h) parkolóház. 32.§ (1) A Vi-2-NT/1 és a Vi-2-NT/2 jelő építési övezetek az intézményi, jellemzıen szabadonálló jellegő területek Duna-part melletti, illetve M0 menti építési övezetei. (2) A Vi-2-NT/2 jelő építési övezet a nagyterülető kereskedelmi és szolgáltatási intézményi, jellemzıen szabadonálló területek M0 menti építési övezete. (3) A Vi-2-NT/3 jelő építési övezet nagytelkes, szabadon álló beépítési mód szerint beépíthetı terület. (4) Az 1. mellékletben területileg lehatárolt Vi-2-NT/1, Vi-2-NT/2 és Vi-2-NT/3 jelő építési övezetekben a 2. melléklet 2. pontja szerinti határértékeket kell alkalmazni. (5) Az építési övezetekben az egyes telkek és építmények rendeltetésszerő használatához a telken a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott számú személygépkocsi, valamint kerékpár elhelyezését kell biztosítani. 33.§ (1) A Vi-2-NT/1 jelő építési övezetekben nem helyezhetı el: a) igazgatási épület, b) lakás, c) parkolóház. (2) A Vi2-NT/1 jelő építési övezetnek az M0 autópálya védıtávolságán belüli területrészén levegıtisztaságvédelmi szempontból érzékeny objektum nem helyezhetı el. (3) A Vi-2-NT/1 jelő építési övezet területén a) a telepítésre kerülı fás szárú növények legalább 50%-a a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt honos fajok, vagy azok kertészeti változatai ültetendık, b) a 200 m2-nél nagyobb alapterülető új épületek lapostetıs részének legalább 50%-án tetıkertet kell létesíteni, c) részletes talajmechanikai szakvélemény készítendı, d) a területével határos közterületeken pavilon nem helyezhetı el, e) a 6-os út és a Duna között a Duna felıli oldalon 10 méteres sávban önálló reklámhordozó nem helyezhetı el, f) csak zárt trágyatároló építhetı. (4) A Vi-2-NT/1 jelő építési övezetben a melléképítmények közül: a) közmő-becsatlakozási mőtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, d) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. 34.§ (1) A Vi-2-NT/2 jelő építési övezetben lakás nem létesíthetı. (2) A Vi-2-NT/2 jelő építési övezet területén: a) legfeljebb 25.000 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterülető építmény, valamint azt kiszolgáló és kiegészítı funkciójú parkolóház helyezhetı el,
9
b) a rendszeres teherszállítás számára rakodóhelyet kell létesíteni, melyek nem lehetnek a KÖu területeken, és melyek számát és helyét úgy kell meghatározni, hogy a rakodás a közterület forgalmát, a tervezett és meglévı épületek rendeltetésszerő használatát ne akadályozza, c) a területen minden létesítmény esetében a rakodásra és gazdasági feltöltésre szolgáló területeket zártan, - a rálátás szempontjából megtervezve – fedetten kell kialakítani. (3) A Vi-2-NT/2 jelő építési övezetben a melléképítmények közül: a) közmő-becsatlakozási mőtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény d) reklám-, totemoszlop e) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop f) helyezhetı el. 35.§ (1) A Vi-2-NT/3 jelő építési övezetben elhelyezhetı épületek, az alábbi rendeletetéseket tartalmazhatják: a) igazgatási, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) közösségi szórakoztató, kulturális, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, e) sport, f) üzemanyagtöltı, g) nem zavaró hatású egyéb gazdasági, h) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló – telkenként legfeljebb 2 darab – lakás, i) lakó, j) parkolóház. (2) A Vi-2-NT/3 jelő építési övezetben a melléképítmények közül: a) közmő-becsatlakozási mőtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, d) reklám-, totemoszlop, e) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. (3) A Vi-2-NT/3 jelő építési övezetben telkenként a kereskedelmi célú bruttó szintterület nem haladhatja meg az 1500 m2-t. VII. Fejezet Gazdasági területek 23. Általános elıírások a gazdasági területekre (Gksz) 36.§ (1) Amennyiben az egyes építési övezetek rendelkezései nem zárják ki, az építési övezetek területén a) mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) parkolóház, e) üzemanyagtöltı, f) sportépítmény, g) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, h) egyéb közösségi szórakoztató épület elhelyezhetı. (2) A melléképítmények közül: a) közmő-becsatlakozási mőtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, e) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhetı el. (3) Lakóterülettel, illetve levegıtisztaságvédelmi szempontból érzékeny objektum telkével határos gazdasági területen új, telepengedély-köteles tevékenységek céljára szolgáló építmény nem helyezhetı el. (4) A kerti építmények közül kerti tetı telkenként csak 1 db építhetı. 24. Gazdasági, jellemzıen kereskedelmi szolgáltató terület Nagytétény területén (Gksz-1-NT) 37.§ (1) A Gksz-1-NT/1 jelő építési övezetek kistelkes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.
10
(2) Az 1. mellékletben területileg lehatárolt Gksz-1-NT/1 jelő építési övezetekben a 2. melléklet 3. pontja szerinti határértékeket kell alkalmazni. (3) Az építési övezetben az egyes telkek és építmények rendeltetésszerő használatához a telken a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott számú személygépkocsi, valamint kerékpár elhelyezését kell biztosítani. 25. Gazdasági, jellemzıen raktározást, termelést szolgáló terület Nagytétény területén (Gksz-2-NT) 38.§ (1) A Gksz-2-NT/1 jelő építési övezetek nagytelkes területek. (2) A Gksz-2NT/2 jelő építési övezet az ipari vízgazdálkodással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló terület. (3) Az 1. mellékletben területileg lehatárolt Gksz-2-NT/1 és Gksz-2NT/2 jelő építési övezetekben a 2. melléklet 4. pontja szerinti határértékeket kell alkalmazni. (4) Az építési övezetben meglévı és mőködı tevékenység esetén csak olyan fejlesztés, átalakítás, használati mód változás vagy bıvítés engedhetı meg, mely a terület környezeti terhelését csökkenti vagy nem növeli. (5) Az építési övezet telkein elhelyezhetı épületek fırendeltetése: a) védıtávolságot nem igénylı üzemi jellegő tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, b) a kereskedelem építményei, c) ellátó, szolgáltató építmények, d) a kutatás, fejlesztés építményei. (6) Az építési övezetekben kötelezıen kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 200 m2-re legalább 1 db elınevelt, lombos fa telepítendı, vagy tartandó meg. (7) Az építési övezetben nem helyezhetı el a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b) egyéb közösségi szórakoztató épület. (8) Az építési övezetben az egyes telkek és építmények rendeltetésszerő használatához a telken a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott számú személygépkocsi, valamint kerékpár elhelyezését kell biztosítani. HARMADIK RÉSZ BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK VIII. Fejezet Közlekedési területek 26. A közlekedési területek általános elıírásai 39.§ (1) Új alul-, vagy felüljárók csak a gyalogos és kerékpáros közlekedés átvezetésének biztosításával alakíthatóak ki. (2) A parkolási létesítmények közúti kapcsolatát a közlekedési szempontból minimálisan szükséges kapuval kell biztosítani az alábbiak biztosítása mellett: a) 500 férıhely parkoló kapacitásig egy közös ki-bejárat létesíthetı, b) a Lke-2-NT, a Vi-2-NT/1, Vi-2/NT/2 és a Vi-2-NT/3 jelő építési övezetekben a gépjármő behajtást szolgáló kapuk és garázskapuk szélessége az ingatlanhoz tartozó utcaszakaszonként nem haladhatja meg összesen a 7,0 m-t, c) A Vi-2-NT/1, Vi-2/NT/2 és a Vi-2-NT/3 jelő építési övezetekben a személygépjármővek és a tehergépjármővek forgalma számára önálló kapuk, garázskapuk létesíthetık. (3) Az útvonalak hálózati szerep szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza. (4) Fasorok telepítésénél, meglévık felújításánál a faállományt legalább 50%-ban a 4. melléklet 1. pontjában felsorolt honos fajokból kell kialakítani. 27. Gyorsforgalmi utak, fıutak és szerkezeti jelentıségő győjtı utak területe (KÖu-1, KÖ-u-2, KÖu-3, KÖu-4) 40.§ (1) Az 1. mellékleten a közúthálózati elemek területe és hálózati szerepe alapján lehatárolt közlekedési területek: a) a KÖu-1 jelő gyorsforgalmi út számára szolgáló közúti közlekedési terület, b) a KÖu-2 jelő I. rendő fıút számára szolgáló közúti közlekedési terület, c) a KÖu-3 jelő II. rendő fıút számára szolgáló közúti közlekedési terület, d) a KÖu-4 jelő településszerkezeti jelentıségő győjtıút számára szolgáló közúti közlekedési terület. (2) A fıutak és győjtı utak esetében gépjármőforgalom számára szolgáló várakozóhelyek az útpályához közvetlenül csak az úttengellyel párhuzamosan csatlakozhatnak. Az úttengellyel nem párhuzamos várakozóhelyek csak többlet forgalmi sáv létesítésével, vagy önálló szerviz út kialakításával kapcsolódhatnak a gépjármőforgalom számára szolgáló útpályához. (3) Amennyiben a közterület szélessége lehetıvé teszi, az új autóbusz megállókat öbölben kell elhelyezni, a meglévıket pedig át kell építeni. (4) Az övezet területén lévı fı- és győjtı utakról a határos beépítésre szánt területek közvetlen gépjármő ingatlan kiszolgálása csak akkor biztosítható, ha az ingatlan alsóbb rendő útvonallal nem határos, vagy szervizsáv létesül.
11
28. Helyi jelentıségő közúti közlekedési terület (KÖ-h-XXII) 41.§ (1) Az övezet elsısorban a településszerkezeti jelentıségő győjtı utak közé nem sorolt győjtı és a kiszolgáló lakó utak, ezek csomópontjai, a közlekedési pályák mőtárgyai, vasúti pályatestek, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, a várakozóhelyek, kerékpárutak és kerékpársávok, a gyalogos infrastruktúra elemei, járdák, mindezek csapadékvíz-elvezetı rendszere, zöldfelületei és környezetvédelmi létesítményei, továbbá köztárgyak, a közmővek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Tömegközlekedési járatok kétirányú forgalomra szolgáló útvonalakon való közlekedtetésének feltétele a 7,0 m-es burkolat szélesség és a megfelelı teherbírással rendelkezı pályaszerkezet. (3) A kiszolgáló utak egy része, vagy egésze lakó-pihenı övezetként, vagy tempó 30 zónaként is kialakítható. 29. Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (KÖk) 42.§ (1) Az övezet vasúti pályatestek, állomások és megállóhelyek, mőtárgyak, várakozóhelyek és tömegközlekedési megállók, a vasúti üzemmel kapcsolatos építmények és berendezések közúti és gyalogos-kerékpáros keresztezések, mindezek zöldfelületi és környezetvédelmi létesítményei, továbbá köztárgyak, közmővek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Az 1. mellékletben területileg lehatárolt KÖk jelő övezetekben a 2. melléklet 5. pontja szerinti határértéket kell alkalmazni. (3) Az övezetben az egyes telkek és építmények rendeltetésszerő használatához a telken a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott számú személygépkocsi, valamint kerékpár elhelyezését kell biztosítani. IX. Fejezet Zöldterületek 30. Általános elıírások 43.§ (1) Az övezetben az alábbi területek keríthetık le: a) játszókert, sportkert, kutyafuttató, b) közmőlétesítmény. (2) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthetı. (3) Közmőépítmények körül – az üzemeltetıi megközelítés figyelembevételével – látványzáró cserjesáv telepítendı. (4) Új zöldfelületek létesítésénél, meglévık felújításánál a faállományt legalább 50%-ban a 4. melléklet 1. pontjában felsorolt honos fajokból kell kialakítani. 31. Közkertek (Zkk) 44.§ (1) Az övezetbe az 1 hektárnál kisebb rekreációs zöldfelületek tartoznak. (2) Az 1. mellékletben területileg lehatárolt Zkk jelő övezetben a 2. melléklet 6. pontja szerinti határértékeket kell alkalmazni. (3) Az övezetben az egyes telkek és építmények rendeltetésszerő használatához a telken a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott számú személygépkocsi, valamint kerékpár elhelyezését kell biztosítani. 32. Közparkok (Zkp) 45.§ (1) Az övezetbe az 1 hektárnál nagyobb rekreációs zöldfelületek tartoznak. (2) A Zkp övezet a Duna-part melletti rekreációs jellegő területek övezete. (3) Az 1. mellékletben területileg lehatárolt Zkp jelő övezetben a 2. melléklet 7. pontja szerinti határértékeket kell alkalmazni. (4) Az övezetben az egyes telkek és építmények rendeltetésszerő használatához a telken a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott számú személygépkocsi, valamint kerékpár elhelyezését kell biztosítani. (5) Az övezet területein parkolót csak az övezet szélén, a határoló közút mentén legfeljebb 15 m-es sávban alakítható ki, az övezetben a faállományt 75%-ban a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt honos fafajtákból kell kialakítani. (6) A Zkp jelő övezet felhasználása, felújítása csak közterületrendezési terv alapján lehetséges. (7) A Zkp jelő övezet területén az 1. mellékletben jelölt, árvízvédelmi mő számára fenntartott területnek önálló telket lehet alakítani. 33. Védelmi erdı (Ev) 46.§ (1) Az új beruházásoknál elıírt védıerdıt a környezeti terhelést okozójának erdészeti módszerekkel kell telepíteni, és legkésıbb a beruházás használatbavételi engedélyének kiadásáig kell megvalósítani. (2) Az Ev övezetbe tartoznak környezetvédelmi rendeltetéső védıerdık. (3) Az 1. mellékletben területileg lehatárolt Ev jelő övezetben a 2. melléklet 8. pontja szerinti határértékeket kell alkalmazni.
12
N EG Y E DI K RÉ SZ Z ÁR Ó R EN D EL K EZ É S EK 47.§ (1) E rendelet a kihirdetését követı 30. napon lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követıen induló eljárásokban kell alkalmazni. (3) 2
…………………………………….. Karsay Ferenc polgármester
……….……..…………………. dr. Szántó János jegyzı
2
Hatályon kívül helyezve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12.§ (2) bekezdése értelmében, jelen rendelet alapján. Hatálytalan: 2016. október 21-től.
13
1. melléklet a 20/2016. (IX.20.) önkormányzati rendelethez Szabályozási Terv
14
2. melléklet a 20/2016. (IX.20.) önkormányzati rendelethez Az építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 1. Kertvárosias, laza beépítéső lakóterületek Nagytétény területén (Lke-2-NT/1) A
5.
Lke-2
helyi jele
-NT/1
D
E
Az építési telek kialakítható beépítési módja
4.
3.
C
Az építési övezet területfelhasználási jele
1. 2.
B
SZ
legkisebb legnagyobb beépítettsége terepszint
legkisebb zöldfelülete
területe
szélessége
felett
alatt
m2
m
%
%
%
1000
14
20
60
50
A szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2))
Épületmagasság
legkisebb
0, 5
legnagyobb
m
m
3,2
6,0
2. Intézményi, jellemzıen szabadonálló jellegő területek Nagytétény területén (Vi-2-NT) A
5. 6. 7.
Vi-2 Vi-2 Vi-2
3.
C
helyi jele
-NT/1 -NT/2 -NT/3
D
E
Az építési telek kialakítható beépítési módja
4.
területfelhasználási jele
1. 2.
B
Az építési övezet
SZ SZ SZ
legkisebb legnagyobb beépítettsége terepszint
legkisebb zöldfelülete
területe
szélessége
felett
alatt
m2
m
%
%
%
2000 20.000 1000
30 14
35 40 20
35 50 50
50 40 50
A szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2))
Épületmagasság
legkisebb
2,4 1,5 0,5
legnagyobb
m
m
3,5 3,0 3,2
12,5 10,5 6,0
3. Gazdasági, jellemzıen kereskedelmi szolgáltató terület Nagytétény területén (Gksz-1-NT) A
C
5.
Gksz-1
helyi jele
-NT/1
D
E
Az építési telek kialakítható beépítési módja
4.
3.
B
Az építési övezet területfelhasználási jele
1. 2.
SZ
legkisebb
területe
szélessége
legnagyobb beépítettsége terepszint felett
legkisebb zöldfelülete
alatt
m2
m
%
%
%
1500
25
35
50
30
A szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2))
legkisebb m
m
2,0
3,0
12,0
Épületmagasság
legnagyobb
4. Gazdasági, jellemzıen raktározást, termelést szolgáló terület Nagytétény területén (Gksz-2-NT) A
4. 5. 6.
C
helyi jele
Gksz-2 Gksz-2
-NT/1 -NT/2
D
Az építési telek kialakítható beépítési módja
3.
B
Az építési övezet terület-felhasználási jele
1. 2.
SZ SZ
legkisebb
területe
szélessége
legnagyobb beépítettsége terepszint felett
legkisebb zöldfelülete
alatt
m2
m
%
%
%
4000 8.000
30 -
40 15
40 5
25 60
15
A szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
E Épületmagasság
(m2/m2)
legkisebb m
legnagyob b m
2,0 1,0
3,0 3,0
12,0 6,0
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 5. Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (KÖk) A
C
5.
KÖk
helyi jele
-
D
E
A szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
Épületmagasság
A telek kialakítható beépítési módja
4.
3.
B
Az építési övezet területfelhasználási jele
1. 2.
Z
legkisebb legnagyobb beépítettsége terepszint
legkisebb zöldfelülete
területe
szélessége
felett
alatt
m2
m
%
%
%
-
-
5
-
-
(m2/m2)
-
legkisebb
legnagyobb
m
m
3,5
9,0
6. Közkertek (Zkk) A
C
5.
Zkk
helyi jele
-
D
E
A szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
Épületmagasság
A telek kialakítható beépítési módja
4.
3.
B
Az építési övezet területfelhasználási jele
1. 2.
SZ
legkisebb legnagyobb beépítettsége terepszint
legkisebb zöldfelülete
területe
szélessége
felett
alatt
m2
m
%
%
%
800
-
2
-
70
(m2/m2)
legkisebb
legnagyobb
m
m
-
4,5
-
7. Közparkok (Zkp) A
5.
Zkp
helyi jele
-
beépítési módja
4.
3.
B
Az építési övezet területfelhasználási jele
1. 2.
SZ
C
D
E
A telek kialakítható
A szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
Épületmagasság
legkisebb
területe
szélessége
legnagyobb beépítettsége terepszint felett
alatt
legkisebb zöldfelülete
(m2/m2))
m2
m
%
%
%
-
80
2
0
85
-
legkisebb
legnagyobb
m
m
3,0
4,5
8. Védelmi erdı (Ev) A
4. 5.
Ev
3.
helyi jele
-
beépítési módja
Az építési övezet területfelhasználási jele
1. 2.
B
SZ
C
D
E
A telek kialakítható
A szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
Épületmagasság
legkisebb
területe
m2
3000*
szélessége
legnagyobb beépítettsége terepszint
legkisebb zöldfelülete
(m2/m2)
felett
alatt
m
%
%
%
10*
0
0
90
-
legkisebb
legnagyobb
m
m
-
-
*nyomvonal jellegő létesítmény esetén az övezetben – a táblázatban meghatározott értéktıl eltérıen – 250 m2-nél nagyobb területő telket bármilyen geometriai mérettel ki lehet alakítani
16
3. melléklet a 20/2016. (IX.20.) önkormányzati rendelethez Útvonalak hálózati szerepe és tervezési osztályba sorolása
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A Útvonal M0 autópálya 6. számú fıút Dózsa György út (a Nagytétényi út – Balatoni út között) Nagytétényi út Növény utca (a Nagytétényi út – 6. számú fıút között a külön szintő vasúti keresztezés kiépülése révén) Minta utca Rózsakert utca (Nagytétényi út - VII. utca között) Más hálózati szereppel nem jelölt közterületek
B Hálózati szerep gyorsforgalmi út I. rendő fıút II. rendő fıút II. rendő fıút II. rendő fıút
C Tervezési osztály K.II. K.III. - B.III. K.IV. - B.IV. K.IV. - B.IV. K.IV. - B.IV.
győjtı utak győjtı utak kiszolgáló (lakó) utak
B.V.C.D. B.V.C.D. B.VI.d.D. – K.VI.
Az országos és a fıvárosi kezelésben lévı közterületek esetében a Tervezési osztály tájékoztató jellegő. A közutak Tervezési osztályát a közút kezelıje a rendelet módosítása nélkül megváltoztathatja.
17
4. melléklet a 20/2016. (IX.20.) önkormányzati rendelethez A területen ültetendı honos fafajok listája A honos fafajok jegyzéke 1. A területen ültetendı honos fafajok: 1.1. Berkenye, barkoca 1.2. Berkenye, Borbás 1.3. Éger, enyves 1.4. Főz, fehér 1.5. Hárs, ezüst 1.6. Hárs, kislevelő 1.7. Hárs, nagylevelő 1.8. Juhar, hegyi 1.9. Juhar, korai 1.10. Juhar, mezei 1.11. Kıris, magas 1.12. Kıris, magyar 1.13. Kıris, virágos 1.14. Mandula 1.15. Meggy, zelnice 1.16. Nyár, fehér 1.17. Nyár, fekete 1.18. Nyír, közönséges 1.19. Szíl, vénic 1.20. Tölgy, cser 1.21. Tölgy, kocsányos 1.22. Tölgy, kocsánytalan 1.23. Tölgy, molyhos 1.24. Vadkörte
Sorbus torminalis Sorbus borbasii Alnus glutinosa Salix alba Tilia argentea Tilia cordata Tilia platyphyllos Acer pseudoplatanus Acer platanoides Acer campestre Fraxinus excelsior Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica Fraxinus ornus Amygdalus communis Padus avium Populus alba Populus nigra Betula pendula Ulmus laevis Quercus cerris Quercus robur Quercus petraea Quercus pubescens Pyrus pyraster
2. A településképileg kiemelten kezelendı Duna-parti területen ültetendı honos fafajok: 2.1. Főz, fehér Salix alba 2.2. Kıris, magyar Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica 2.3. Meggy, zelnice Padus avium 2.4. Nyár, fehér Populus alba 2.5. Nyár, fekete Populus nigra 2.6. Szíl, vénic Ulmus laevis 2.7. Tölgy, kocsányos Quercus robur
18
5. melléklet a 20/2016. (IX.20.) önkormányzati rendelethez Az agresszíven gyomosító és/vagy allergiát okozó növényfajok jegyzéke
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
A Agresszíven gyomosító fajok: Akác - Robinia pseudo-acacia Bálványfa - Ailanthus altissima Fehér eper - Morus alba Ezüstfa - Eleagnos angustifolia Gyalogakác - Amorpha fruticosa Zöld juhar - Acer negundo Amerikai kıris - Fraxinus americana Kései meggy – Prunus serotina Szürke nyár - Populus x canescens Kanadai nyár - Populus x canadensis
B Allergiát okozó fajok: Bálványfa - Ailanthus altissima Enyves éger - Alnus glutinosa (honos) Fehér főz - Salix alba (honos) Magas kıris - Fraxinus excelsior (honos) Mogyoró - Corylus avellana (honos) Nyír - Betula pendula (honos)
19
6. melléklet a 20/2016. (IX.20.) önkormányzati rendelethez 1. Az Lke jelő építési övezetekben területi megkötéssel végezhetı bejelentés-köteles tevékenységek 1.1. alsóruházat gyártása 1.2. bırruházat gyártása (bırkikészítés kizárásával) 1.3. egyéb ruházat, kiegészítık gyártása 1.4. felsıruházat gyártása (kivéve: munkaruházat) 1.5. játékgyártás, ezek közül: baba, babaruha, baba részeinek és hozzávalóinak gyártása, játékállat (plüss, fa), játékkártya, társasjáték és hasonló, táblán játszott játék, sakk, kirakós játék (puzzle) készítése 1.6. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) 1.7. kötéláru gyártása 1.8. mőszaki textiláru gyártása, ezek közül kizárólag textilcímkék, -jelvények, illetve díszítıkellékek (zsinór, rojt, pompon) készítése 1.9. könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás 1.10. orvosi eszközök gyártása, ezek közül kizárólagosan mőfog, fog-híd, fog-korona, stb. készítése fogtechnikai laboratóriumban 1.11. szırmecikk gyártása 1.12. táskafélék, szíjazat gyártása (bırkikészítés kizárásával) 2. Az Lke jelő építési övezeteiben kizárólag pincében végezhetı bejelentés-köteles tevékenységek: 2.1. raktározás, tárolás (kivéve mezıgazdasági termények, mezıgazdasági vegyi termékek, mőtrágya, nitrogénvegyület raktározása, tárolása)
20
7. melléklet a 20/2016. (IX.20.) önkormányzati rendelethez Városképileg érzékeny területeken levı zajárnyékoló létesítmények helye
21
8. melléklet a 20/2016. (IX.20.) önkormányzati rendelethez Városképileg érzékeny területeken lévı zajárnyékoló létesítmények irányadó városképi megjelenése
22
INDOKOLÁS Az M0 autóút autópályává történő bővítése az M0 budai hídfőjének környezetében a hatályos Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat, azon belül a Kerületi Szabályozási Terv módosítását tette szükségessé, amely a jogszabályi környezet miatt új terv készítésével lett megvalósítható. A tervezés a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) szerinti, 2013. januárban történt megfogalmazása alapján történt, az út bővítésének helyszükséglete ugyanis öt kisebb területrészen a hatályos terven meghatározott közlekedési területen, KLKT övezeten kívülre esik, így a helyszükséglet növekmény és annak megfelelően kisajátított területek közlekedési területként történő meghatározása volt. A magasabb rendű jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően a helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban megállapítja - a táj, az épített- és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, továbbá az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével és intenzitásával kapcsolatos előírásokkal - a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. A R 1-3. §-hoz: A jogszabály szerkesztési elveknek megfelelően a rendelet hatályáról, mellékleteiről és az értelmező rendelkezésekről rendelkezik. A R 4-12. §-hoz: A telekalakításokra, a beépítésekre és a beépítés módjára vonatkozó általános rendelkezések részletes szabályairól rendelkezik, melyek a teljes területi hatályra vonatkoznak. A R 13-21. §-hoz: A rendelkezések a városkép alakítására, az épített és a természeti környezet védelmére fejezet meghatározza többek között a reklámok elhelyezésének közterületek kialakításának, kerítés létesítésének részletes feltételeit és szabályrendszerét, valamint a kerületi zöldfelületekre és környezetvédelemre vonatkozó elvárásait. A R 22-26. §-hoz: Ezen szakaszok a speciális építmények elhelyezésének szabályait határozza meg, beleértve a kiszolgáló építményeket, üzemegyagtöltő állomásokat, kerékpártárolókat is. A R 27-29. §-hoz: Az építés rendjének a helyi sajátosságoknak megfelelő kialakítása érdekében a lakóterületek általános rendelkezéseit határozza meg. A R 30-35. §-hoz: Az építés rendjének a helyi sajátosságoknak megfelelő kialakítása érdekében a vegyes területek általános rendelkezéseit határozza meg. A R 36-38. §-hoz: Az építés rendjének a helyi sajátosságoknak megfelelő kialakítása érdekében a gazdasági területek általános rendelkezéseit határozza meg. A R 39-42. §-hoz: Az építés rendjének a helyi sajátosságoknak megfelelő kialakítása érdekében a közlekedési területek általános rendelkezéseit határozza meg.
23
A R 43-46. §-hoz: A helyi építési szabályzatban gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről. A R 47. §-hoz: A jogszabály szerkesztési elveknek megfelelően a rendelet záró rendelkezéseit tartalmazza.
24
