2016. február VIII. évfolyam 2. szám

2016. február  |  VIII. évfolyam  2. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája • A beépített tűzvédelmi berendezések engedélyezése

Aktuális

• Tűzesetek megelőzése a munkahelyen, avagy az OTSZ használati szabályainak gyakorlati megközelítése (I. rész)

Jogszabályváltozások

• Új részletszabály a kéményseprő-ipari tevékenységhez • Módosult a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet • Változott a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet • A telepengedélyezés néhány részletszabályának változása • Átalakult a tűzvédelmi hatósággal, tűzvédelmi bírsággal kapcsolatos szabályozás • Módosult a közúti fuvarozás néhány részletszabálya

Szabványhírek 1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. január 31.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! – A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig – Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: • Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek • Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre • Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a Ügyfélszolgálat gyakorlatban témakörben Tel.: 06 (1) 273-2090 A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az E-mail: [email protected] Ügyfélszolgálattól is.

A hónap témája A beépített tűzvédelmi berendezések engedélyezése 2015. december 21-én megjelent a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használat­ bavételének és megszüntetésének engedélyezésére irá­ nyuló hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 73/2015. (XII. 21.) BM rendelet. A rendelet 2016. január 1-től kifejezetten a tűz­ jelző, illetve tűzoltó berendezésre vonatkozó hatósági eljárást szabályozza.

2

A jogszabály alapján minden tűzjelző és tűzoltó be­ rendezéssel kapcsolatos hatósági eljárást a területileg illetékességgel rendelkező tűzvédelmi hatósághoz kell írásban benyújtani. A berendezésekkel kapcsolatosan az alábbi eljárásokat kell érteni: • létesítés, átalakítás és bővítés, • használatbavétel, • megszüntetés. A kérelemben az általános adatokon túl 1 fel kell tüntetni: • a kérelmezett engedélyezési eljárás megjelölését, • a berendezés megnevezését, jellegét, • a létesítési engedély és a használatbavételi engedély iránti kérelem esetén a tervező adatait, kamarai engedélyezési számát, • a használatbavételi engedély iránti kérelem esetén a felelős műszaki vezető vagy a kivitelező nevét és a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának számát, • a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását.

Ezek a 2004. évi CXL. törvényben találhatók meg.

1

A létesítési kérelemhez a jogszabály által meghatáro­ zott kötelező mellékleteket kell csatolni. Beépített tűzjelző berendezés létesítése esetén a rendelet 1. mel­ lékletében foglaltakat: • Műszaki leírás, mely tartalmazza a kiindulási adatokat, a létesítés okát, célját. A védendő építmény, építményrész tűzvédelmi és egyéb jellemzőit, amelyek befolyásolják a berendezés működését. A befolyásoló tényezők alatt a rendelte­ tést, a folytatott tevékenységet, a technológia jellem­ zőit, a tárolt, illetve beépített anyagok égési paramé­ tereit, a várható tűzjellemzőket, illetve a benntartóz­ kodók létszámát, elhelyezkedését és menekülési lehe­ tőségét kell érteni. Továbbá fontos feltüntetni minden olyan körülményt, ami esetleg befolyásolja a beren­ dezés működését. • A berendezés tervezési alapelveit is ismertetni kell, a védelmi jelleget és annak szintjét. Külön ki kell emelni azokat a tereket, amelyeket kihagytak a védelemből és ezt megfelelően kell indo­ kolni és vizsgálni a feltételek teljesülését. Ki kell térni a jelzési és a riasztási zónák kialakításának elveire, valamint azokban milyen érzékelőket helyeztek el és annak indokolását. A tervezőnek részletesen ismertet­ nie kell, hogy az esetleges téves jelzéseket, hibákat milyen elvek mentén igyekszik kiküszöbölni. • Külön fejezetben kell ismertetni a berendezés felépítését és működését. A tervezés szempontjából lényeges jellemzőket is is­ mertetni kell. A berendezés részegységeinek, elemei­ nek elhelyezkedését nem csak tervrajzon, hanem szö­ vegesen is kell prezentálni. Az ismertetés során ki kell térni a vezetékezés jellemzőire, a tartószerkezetekre és a tűzhatás ellen való védelmükre. A berendezések mű­ ködéséhez elengedhetetlen a megfelelő elektromos ellátás, így azt külön kell taglalni. A rendszer felügye­ letének és kezelésének megoldásait is ismertetni kell, amennyiben távfelügyelet vagy átjelzés is kiépítésre került, annak műszaki megoldásait szintén részletezni szükséges. A hatósági egyeztetések során mindig ki­ emelt problémát jelentenek a tűzjelzők által vezérelt egyéb nyílászárók, épületgépészeti berendezések, ezért a kérelem benyújtásakor a tervdokumentációban kü­ lön részt kell ezeknek áldozni.

A berendezésekhez nem elégséges szöveges dokumentációt készíteni, hanem ahhoz megfelelő méretezésű rajzmellékletek is szükségesek. A rajzoknak meg kell felelniük a műszaki rajzokkal szemben támasztott követelményeknek, azoknak átlát­ hatónak és jól olvashatónak kell lenniük. A rajzon ta­ lálható jelekhez megfelelő jelmagyarázatot kell készí­ teni. Célszerű benyújtani egy külön nyomvonalrajzot, melyen az egyes hurkokon található eszközök jól látha­ tóak, illetve egyedi azonosítóik alapján elhelyezhetőek. A nyomvonalrajz mellé legalább 1:200-as méretará­ nyú alaprajzokat kell készíteni, ahol az érzékelők el­ helyezkedése szemléltethető. Szükség esetén kell mel­ lékelni metszetrajzot és helyszínrajzot is. A tervlapokon fel kell tüntetni: • az építmény megnevezését, címét, • a tervező nevét és eredeti aláírását, kamarai számát, illetve • a tervezésre feljogosító tűzvédelmi szakvizsgabizonyítványának számát. A tervlapok minden példányán szerepelnie kell a tervező eredeti aláírásának. A beépített tűzjelző berendezések vonatkozásában a műszaki leírás megegyezik a tűzjelző berendezések létesítési eljárásaiban beadandó tervek műszaki tartal­ mával. A berendezés felépítésének és működésének ismertetése azonban nyilván ettől eltér, itt ki kell emelni a tűzérzékelést és az oltásindítást, valamint az oltás módját. A tűzoltó berendezések méretezése sajá­ tos szabványok alapján történik, ennek metódusát ismertetni kell, illetve a kiindulási alapadatokra, alap­ adatokra is ki kell térni. Az előírt működési idő biztosításához elegendő oltó­ anyagot kell biztosítani, ennek módját a műszaki le­ írásban be kell mutatni. Ismertetni kell a tűzoltó be­ rendezésekre vonatkozó műszaki követelményeket és szükség szerinti mélységben be kell mutatni a terve­ zési segédleteket, vonatkozó tűzteszteket, gyártói elő­ írásokat. A tűzoltó berendezések más épületgépészeti berendezésekkel való kapcsolatára egyaránt ki kell térni és részletezni kell azok egymásra való hatását és vezérlési sorait.

3

Az oltóanyagok különösen veszélyesek lehetnek az épületben bent tartózkodókra – bár ez a megállapítás leginkább a tűzoltó habokra, illetve egyes tűzoltógá­ zokra érvényes –, ezért annak lehetséges káros egész­ ségtani hatásait is figyelembe kell venni és gondos­ kodni kell a védett térben tartózkodó személyek vé­ delmét biztosító megoldásokról (ezeket pedig részle­ tesen ismertetni kell). A berendezés minden részegységét külön-külön kell bemutatni és fel kell tüntetni azok: • megnevezését, • típusnevét, • a tervezés szempontjából lényeges jellemzőit, vala­mint • a megfelelőséget, • a teljesítményt igazoló irat megnevezését, azonosítószámát és érvényességi idejét. A tervben – a tűzjelzőkhöz hasonlóan – szövegesen is be kell mutatni a részegységek elhelyezkedését, elemei­ nek elhelyezését, a vezetékezés jellemzőit, tűzhatások elleni védelmét (ha szükséges), az elektromos tápellá­ tás módját és biztosítását. A tervben szerepelnie kell a hidraulikai méretezési számításoknak és a részegy­ ségek, elemek adatlapjainak. A rajzmellékleten kapcsolási rajzokon kell szemléltet­ ni a berendezés működését és az egyes elemek kapcso­ latait. A telepítés helyét képező szintek alaprajzát, csővezetékek nyomvonalát és a berendezés részegysé­ geinek pozícióját 1 : 50 – 1 : 250-es méretarányú rajzo­ kon kell rögzíteni. A tervlapokon a tűzjelzőkkel meg­ egyező adattartalmat kell feltüntetni. Fontos, hogy az oltóközpont részletes gépészeti tervét külön rajzon 1 : 25 –1 : 50 méretarányban kell elkészíteni. Mind a tűzjelzőkhöz, mind a tűzoltó berendezések terveihez mellékelni kell a tervezői nyilatkozatot és a tervező tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványának má­ solatát. A használatbavételi kérelemhez a jogszabály 2. ­mellékletében foglalt követelményeknek kell eleget tenni.

4

A tűzjelző és tűzoltó berendezések használatbavételi engedélye iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kivi­ telezésért felelős műszaki vezető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a rendszer működőképes és a rendszert a létesítési engedélynek és a terveknek meg­ felelően kivitelezték. Az utóbbi években már szükség van üzembe helyezői nyilatkozatra és üzembe helyezői jegyzőkönyvre, ezt az üzembe helyezésért felelős személynek köteles­ sége kiállítani. A kivitelezés záróakkordja a megvalósulási tervdokumentáció. Ez a létesítési terveknek azon kivonata, amely a létesítési szempontok alapján a ténylegesen beépített műszaki megoldások ismeretének tükrében van kibővítve, valamint tartalmazza a beépített részegységek, elemek, anyagok, vezetékek típusát és jellemzőit. A tervnek részei a normál és biztonsági tápellátást biz­ tosító megoldások, illetve az ezt alátámasztó mérete­ zés. A kivitelezési tervben szerepelnie kell összefüggési rajzoknak, illetve szükség szerint bekötési rajzoknak. Külön ki kell térni a megvalósult vezérlések tényleges megoldásaira is. A terv mellékletét képezi a beépített anyagok megfelelőségi dokumentációja, il­ letve a tűzvédelmi teljesítményt igazoló iratok. A kiviteli tervekben szerepeltetni kell a berendezés telepítésével összefüggésben keletkezett tűzvédelmet érintő változásokat, különös tekintettel a tűzterjedés elleni védelmet biztosító megoldásokat, a villamos és gépészeti vezetékek átvezetési helyein előírt lezáráso­ kat, illetve a kábelek, kábeltálcák megfelelőségét. Mindezek mellett be kell nyújtani az átjelzéssel (ha van) kapcsolatos szolgáltatási szerződést, a kezelősze­ mélyzet oktatását igazoló naplót és jegyzőkönyvet, illetve a berendezéshez tartozó kezelési és karbantar­ tási utasítást. A műszaki vezető, kivitelező és az üzembe helyező mérnök tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány másola­ tát minden esetben a tervekhez kell csatolni. A tűzjel­ ző berendezésekhez mellékelni kell a vezetékhálózat megfelelőségét, a hurokellenállás-mérési és szigetelésellenállás-mérési jegyzőkönyveket, valamint a hangnyomásmérési jegyzőkönyveket.

A tűzoltó berendezések esetén a csővezetékek tisztítását, átmosását igazoló iratot, a nyomáspróba jegyzőkönyvet kell csatolni. A gázzal oltó berendezé­ sek tekintetében a helyiség teljes elárasztásával műkö­ dő berendezéseknél igazolni kell az oltási koncentráció-megtartási időt is. Mivel a hatóságnak tisztában kell lennie az illetékességi területén található tűzjelző és tűzoltó berendezések létesítéséről, egyértelmű, hogy a megszüntetést is kérelmezni kell. A berendezés megszünte­ tése során a rendelet 3. mellékletében foglaltaknak megfelelő dokumentációt kell benyújtani. „Az üzemeltetőnek nyilatkoznia kell a berendezéssel védett építmény, építményrész jellemzőiről, amelyek a berendezés létesítését az akkor hatályos jogszabály előírta. Bizonyítani szükséges, hogy a hatósági illetve jogszabályi előírást megalapozó körülmény olyannyira kedvező módon változott, hogy a berendezés további üzemeltetése nem feltétele a jogszerű működtetéshez. Tűzvédelmi dokumentációt kell benyújtani, amely igazolja, hogy a védett létesítmény a megszüntetést követően is megfelel az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltaknak.” A berendezés megszüntetésének engedélyezése abban az esetben kérelmezhető, ha a létesítési kötelezettséget a kérelem benyújtásakor a hatályos jogszabály nem írja elő. Tehát a jogszabály változása során, ha olyan pas�­ szus kerül a szabályzóba, amelynek hatására nem szük­ séges a már meglévő létesítményben tűzjelzőt működ­ tetni, az üzemben tartó kérheti annak megszüntetését. Nyilván, ha a hatóság írta elő a berendezést, és az arra okot adó körülmény szűnt meg, ekkor ugyanígy lehet kérni a berendezés megszüntetésének engedélyét. Nyilvánvaló, hogy a megszüntetést megelőzően fel kell mérni, hogy a létesítmény a tűzjelző rendszer üze­ men kívül helyezését követően továbbra is teljesíti-e a hatályos jogszabályokban foglaltakat. A terveket papíralapon kell a hatósághoz eljuttatni, azonban van lehetőség elektronikus adathordozón rögzített formában is benyújtani. Ez utóbbi mód vá­ lasztása esetén azt PDF/A formátumban, legalább 300 DPI felbontású ábrákkal kell elküldeni. Gyakor­ lati tapasztalat, hogy bár a papíralapú tervek kezelése sokkal körülményesebb, az egyes tervrajzokon, illetve a műszaki leíráson is jobban el lehet igazodni, ami a

hatóság és a tervező közötti esetleges félreértések nagy részét kiküszöböli. A tűzvédelmi hatóság határozatának rendelkező részé­ ben az általános szabályokon túl tartalmaznia kell a berendezés megnevezését, jellegét és típusát. Meg kell benne nevezni a védett építmény, építményrész meg­ nevezését és helyét, illetve létesítési engedély megadá­ sa esetén a tervező nevét, kamarai számát és a létesí­ tési engedély hatályát. Használatbavételi engedély kiadásában az üzemeltetőt figyelmeztetni kell a beren­ dezés folyamatos üzemeltetésére. Ez eltér az eddigi gyakorlattól, hiszen a használatba vett berendezést nem kellett üzemeltetni. Ezt a logikát követve a meg­ szüntetési engedélyben pedig arra kell az üzemeltetőt figyelmeztetni, hogy a berendezés megszüntetésével a biztonsági szint csökken. A létesítési engedélynek 3 éves hatálya van, ezen idő­intervallumban a használatbavételi engedély iránti kérelmet be kell nyújtani. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, az engedélyezési eljárást meg kell ismételni. A hatóság a létesítési engedély iránti kérelmet eluta­ sítja, ha a tervező nem rendelkezik megfelelő jogosult­ sággal vagy képesítéssel, illetve abban az esetben, ha a hatályos jogszabályokban a meghatározott biztonsági szint nem teljesül, illetve a hiánypótlási felhívásra be­ nyújtott kiegészítés nem támasztja alá. A hatóság a használatbavételi engedélyt is ­elutasíthatja, amennyiben a felelős műszaki vezető, a kivitelező vagy az üzembe helyező mérnök nem rendelkezik megfele­ lő jogosultsággal vagy képesítéssel. Amennyiben nem biztosított az oltóanyag-mennyiség a tűzoltó berende­ zéseknél, szintén elutasítható az engedély ­iránti kére­ lem. Továbbá elutasításra ad lehetőséget a jogszabály, ha a berendezés állandó felügyeletéről nem gondos­ kodtak, illetve ha a riasztás megjelenítése nem bizto­ sított a védett létesítményben vagy a berendezés rész­ elemeinek megfelelősége, teljesítménye nem igazolt. A berendezés megszüntetésére irányuló kérelemnél is van lehetősége a hatóságnak az elutasításra, ha a be­ rendezés meglétét jogszabály előírja vagy a megszün­ tetéshez szükséges feltételeket nem igazolták, illetve a hatósági előírás alapján létesített berendezés esetén a létesítésre okot adó körülmény fennáll.

5

Aktuális Tűzesetek megelőzése a munkahelyen, avagy az OTSZ használati szabályainak gyakorlati megközelítése (I. rész) A mindennapok embere a legtöbb időt az otthonán kívül a munkahelyén tölti el. Az ember igyekszik a körülötte lévő környezetét – legyen szó a munkahe­ lyéről – a lehető legkomfortosabbá, legotthonosabbá tenni a lehetőségeihez mérten. A munkahelyen talál­ ható berendezések, bútorok, felszerelések nem saját tulajdonát képezik a munkavállalónak, azonban álta­ lánosságban elmondható, hogy mindenkiben meg kell lennie az igénynek arra, hogy a biztonságos és „élhető” munkakörnyezetet fenntartsa, amely egyik záloga a dolgozó megélhetésének. A cikk első részében az OTSZ-ben található használati szabályok temati­ káját alkalmazva áttekintjük azokat a jogszabályi he­ lyeket, illetve a gyakorlati megoldásokat, melyek egy részét képezik a „másnap is be tudjunk menni dolgozni” szemléletnek.

A tiszta környezet, avagy a használat általános szabályai Általában mindenkinek igénye van a tiszta munka­ környezetre. Nyilvánvaló, hogy ez egy irodában sok­ kalta könnyebben fenntartható, mint egy autószerelő, hegesztő, lakatos stb. műhelyben, ahol a munka jel­ lege és sokszor a feszített tempója miatt nem lehet betartani. Vannak olyan alapelvek, amelyeket minden munkahelyen be lehet tartani és tartatni. Ilyenek például: • A munka folyamán keletkezett hulladékot az arra kijelölt tárolóban helyezzük el, az éghető hulladékot, anyagokat szintén. • A már nem használt gépeket, szerszámokat a tárolási helyükre tegyük vissza. • Az elektromos gépeket a műszak végén célszerű megtakarítani, sűrített levegővel kifújatni, ami nemcsak a berendezés élettartamát növeli meg, hanem elkerülhetők vele az olyan tűzesetek, amikor a gépben lerakódott zsíros, olajos szennyeződések miatt az eszköz túlmelegszik és akár ki is gyulladhat.

6

A kétkedőkben felmerülhet a kérdés, hogy minek ren­ det rakni, ha például a tűzveszélyesanyag-tároló szek­ rényben egy helyen több tíz liter tűz- és robbanásve­ szélyes anyag található, és ha valami kigyullad, akkor úgyis le fog égni az egész. Természetesen van olyan helyzet, amikor a tűz keletkezése és terjedése független attól, hogy az adott munkahelyen rendet raktak-e vagy sem. Ellenben az esetek túlnyomó többségében a tűz terjedését és nagyobb tüzek kialakulását jelentő­ sen gátolja, ha a munkaterületen rendet tartunk. Az éghető hulladékkal, szétszórt szerszámokkal tele­ szórt műhelyben, munkahelyen sokkal hamarabb fejlődik kritikus méretűvé egy tűz, mint egyéb eset­ ben. Nem utolsósorban, a kezdeti fázisban lévő loká­ lis tüzeket (1-1 gép, 1-1 szekrény vagy hulladéktároló) sokkal könnyebb megfékezni, mint a már nagyobb kiterjedésűeket. A „rendrakáson” túl nézzük meg, hogy melyek azok a legfontosabb szabályok, amelyeket szem előtt kell tartanunk! • Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot csak az arra kijelölt zárható, nem éghető anyagú tárolóba lehet elhelyezni. Ez különösebb magyarázatot nem igényel, ha a táro­ lóban tűz is keletkezik a zártsága miatt, a tűz nem fog kifejlődni és nem keletkezik nagyobb baj. A külső tüzeknél pedig a tároló fogja egy bizonyos ideig meg­ védeni a benne található éghető anyagot. • Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell felfogni és szükség szerint, de legalább műszakonként egyszer üríteni kell. Fontos, hogy a földre csepegő éghető anyagok a talajt, illetve az ott összegyűlő port, szemetet átitatják és tűz esetén kellemetlen meglepetést tud okozni az égő be­ ton látványa. • A munkavégzés helyszínén mindig csak az ahhoz szükséges mennyiségű anyagot szabad tárolni. Munkahelyen soha nem célszerű felhalmozni az alapanyagokat, ez különösen gyúlékony folyadékoknál, éghető anyagoknál igaz. A felhalmozott anyagok a dolgozót gátolják a szabad mozgásban és nem mellesleg még a szükséges men�­ nyiségeknél is előfordul, hogy a munkavégzés során véletlenül a tárolóedény feldől, a folyadék kiömlik és átitat, eláztat mindent, ami az útjába kerül (különö­ sen fa- és papírtermékeket, textíliákat).

• A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Azoknál a gépeknél, berendezéseknél, amelyeket nem takarítanak, előfordulhat, hogy a szennyeződések be­ rakódnak a gépek forgó alkatrészei köré, közé, ahol megnövelik a helyi súrlódást, amely túlmelegedést okozhat és egy megszoruló csapágy okozója lehet egy tűzesetnek. • Amennyiben éghető folyadék folyik szét a munkaterületen, azt haladéktalanul fel kell itatni és a helyiséget ki kell szellőztetni. Mint azt előbb már említettem, hogy a szétfolyt fo­ lyadékok átitatják az útjukba kerülő anyagokat, hul­ ladékokat és ez egy esetleges tűzesetnél a tűz terjedését igen komolyan elősegíti. A szellőztetést pedig mun­ kaegészségügyi szempontból kell elvégezni, bár az anyagból felszálló gőzök idézhetnek elő robbanást, ehhez nagyobb mennyiségnek kell kifolynia, vagy az anyag közvetlen közelében kell lennie nyílt lángnak, illetve egyéb gyújtóforrásnak (forgómotoros elektro­ mos gép). • A helyiségekre vonatkozó előírásokat, tiltó, figyelmeztető táblákat a helyiség bejáratánál jól látható módon ki kell helyezni. Az éghető anyagokat feldolgozó üzemeknél, létesítmé­ nyeknél a használati szabályokat a lehető legszigorúb­ ban be kell tartani, illetve tartatni. A rendrakást sok esetben önmagában nem elegendő elvégezni, hanem a gépek, berendezések tisztító jellegű karbantartását is gyakrabban kell végrehajtani megelőző jelleggel. Ahogy korábban említettem, a sűrített levegős kifúva­ tás, illetve a csapágyak, súrlódó alkatrészek rendszeres felülvizsgálata, valamint utánzsírozása, kenése nem­ csak a gép élettartamát növeli meg, hanem munka- és tűzbiztonsági szempontból is fontos tényező lehet.

Elektromos berendezések Nagyon sokszor hangzik el akár munkavédelmi, akár tűzvédelmi oktatásokon az elektromos gépek, beren­ dezések áramtalanítása, feszültségmentesítése. Ez azonban mit is takar? Minden munkakörnyezetben jelen van az elektromos áram mint az ember számára az egyik leggyakrabban használt energia.

A világítás, számítógépek, kéziszerszámok, elektromo­ torok mind-mind jelen vannak a mindennapok so­ rán. Még a legegyszerűbb munkahelyeken is van leg­ alább 1-1 elektromos szerszámgép és nem is beszélve a dolgozók komfortját növelő berendezésekről, a rá­ dió, kávéfőző, mikrohullámú sütő stb. Az elektromos áram különösen veszélyes tud lenni helytelen kezelés esetén, nem pusztán kiemelkedő tűzokozó, de az em­ beri életre is különösen veszélyes. Az OTSZ ilyen irányú rendelkezései a korábbi szabályozásokhoz képest jobban követik a technikai fejlődést, hiszen a jogszabály azokra a berendezésekre, melyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemelésre lettek tervezve, a készenléti üzem­ módot (stand by) is kikapcsolt üzemállapotként értelmezi: „A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti álla­ pota is.” Általánosságban azonban a villamos gépeket, beren­ dezéseket a tevékenység befejezése után ki kell kap­ csolni. Saját meglátásom szerint, azokat az eszközöket, melyeknek nem szükséges állandóan üzemelniük (szerverek, gyáregységekben folyamatosan üzemelő kalibráló gépek) még a stand by üzemmód ellenére is célszerű leválasztani az elektromos hálózatról. Több olyan tűzeset is történt, melynek során a helyi­ ségben a kikapcsolt televízió, rádió stb. okozta a tüzet, holott be sem volt kapcsolva, pusztán csatlakoztatva volt az elektromos hálózatra. Amennyiben hosszabb időre elutazunk és a ház felügyelet nélkül marad, a hálózatra csatlakoztatott elektromos eszközöket javas­ lom leválasztani az elektromos hálózatról, sőt a leg­ biztosabb ha a ház betáplálásánál szüntetjük meg az ellátást, így biztosak lehetünk benne, hogy az épület áramtalanítva van. Még egy gyakorlati jellegű megjegyzés: a telefonból, modemből is ajánlott a telefonhálózat vezetékét ki­ húzni, mert villámcsapás következtében képes a ké­ szüléket olyannyira megterhelheti, hogy az tüzet okoz.

7

A jogszabály is úgy fogalmaz, hogy a villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül he­ lyezésük esetén a villamos tápellátásról le kell válasz­ tani.

A  hosszabbítók toldását illetve további T-elosztók csatlakozását kerüljük, mert ezáltal a lehetőségek számtalan tárháza nyílik meg a fogyasztók csatlakoz­ tatásával, ami könnyen vezethet túlterheléshez.

Nyilván a munkahelyek közösségi tereiben, az étke­ ző-, kávézó-, pihenőhelyiségekben vagy esetleg szál­ láshelyiségekben is megtalálhatók a dolgozók kom­ fortját szolgáló villamos berendezések. Ezek általában az egyszerűbb konyhai eszközök, például a kávéfőző, elektromos főzőlap (azaz „rezsó”), villanyradiátor, hő­ sugárzó, rádió stb. A munka befejezését követően cél­ szerű ezeket az eszközöket áramtalanítani. Mivel, ezek „azonnal” beüzemelhető elektromos berendezések, lekapcsolásukkal nem áramtalanítjuk teljes mérték­ ben a készüléket. Ezen eszközök alá javasolt nem ég­ hető tálcát vagy lapot helyezni, illetve ezeket olyan helyre kell tenni, ahol meghibásodásuk és kigyulladá­ suk esetén a tűz nem terjed át máshova.

A hosszabbítókhoz még annyit, hogy a feltekert, ká­ beldobos hosszabbítóknál használatkor mindig teker­ jük le az összes kábelt, ugyanis a feltekert kábeldob trafóként működik, megnő az induktív ellenállása a vezetéknek. Ennek hatása, hogy a hosszabbítón ke­ resztül jóval kisebb áramerősséget kapunk (a villamos eszközök nem működnek megfelelően) és a feltekert vezeték melegedni fog, a kábel roncsolódik és akár gyújtóforrás is lehet belőle.

Az elektromos fűtőberendezésekkel sokkal több a probléma, mint azt sokan gondolják! A hősugárzók, olajradiátorok nem megfelelő üzemeltetési körülmények közt igen veszélyesek lehetnek. A bennük található hőkapcsoló meghibásodása esetén a készülék túlfűtheti magát, ami az olajradiátornál különösen veszélyes a benne található jelentős mennyiségű éghető folyadék miatt. Ezeket az eszközöket tilos letakarni és használatukat követően mindig húzzuk ki őket az elektromos csat­ lakozóaljzatból. Ezek a berendezések nagy áramfelvé­ telűek, ezért fordítsunk figyelmet arra, hogy ha hos�­ szabbítón keresztül is üzemeltetjük őket, lehetőleg azon ne legyen más nagyfogyasztó (pl.: sarokcsiszoló), mert az jelentős terhelést okoz a villamoshálózatnak. Ezek a terhelési görbék általában az elektromos háló­ zat kötéseinél ugranak meg, kifejezetten akkor, ha azok helytelenül vannak kivitelezve (sodratkötés, alu­ mínium-réz sodratkötése stb.). A kereskedelmi forgalomban kapható hosszabbítók kialakítása és terhelhetősége sok esetben hagy némi kívánni valót maga után, ezért azokat csak megfelelő elővigyázatossággal terheljük. Az áramtalanító kap­ csolóval ellátott hosszabbítók áramtalanító kapcsoló­ jának élettartama is véges, előfordul, hogy egy villám­ csapás vagy túlterhelés következtében a kapcsoló zárt állapotban összeég, és nem tudja ellátni funkcióját.

8

Tűzveszélyes tevékenységek Tűzveszélyes tevékenységnek számít minden nyílt lánggal járó tevékenység, ilyen lehet a hegesztés, bitu­ menes szigetelés, lángvágás stb. Ezekhez a tevékeny­ ségekhez, amennyiben alkalomszerűek és nem a min­ dennapi munka ellátásához szükségesek – a tűzvédel­ mi szabályzatban meghatározottaknak megfelelően – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyt kell kiadni a munkavállalóknak. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység című engedélyben1 meg kell határozni azokat a feltételeket, melyek mellett a tevékenység végezhető. Szinte minden évben hallani a médián keresztül olyan tűzesetről, amikor az épületben, helyiségben aznap nem is dolgoztak, mégis tűz ütött ki, jelentős károkat okozva, aztán a vizsgálat során fény derült rá, hogy előző nap hegesztést végeztek, tetőszigetelés javítása zajlott stb. A nyílt lánggal járó munkák nagy körülte­ kintést igényelnek mind a munkáltató, mind pedig a munkavállalók részéről. A munkáltatónak kötelessége a munkáltatókat meg­ felelően felkészíteni és a szükséges eszközökkel, védel­ mi berendezésekkel ellátni, a munkavállalóknak pedig be kell tartaniuk a munkavégzés kereteit szabó jogsza­ bályokat, eljárásrendeket, kezelési utasításokat.

1

 www.tuzvedelemszaklap.hu optimum felületén irat­ A minta található az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges engedély elkészítéséhez.

A tűz extrém esetben akár 2-3 nappal később is kiala­ kulhat, mert a meggyulladt éghető anyag sokáig csak izzik és csak hosszú idő múlva éri el azt a hőmennyi­ séget, ami elegendő a lánggal való égéshez. Ráadásul a nyitott tereken még a füstöt sem érezni, hiszen annyira alacsony koncentrációban alakul ki, hogy a légáramlatok azonnal felhígítják. Ajánlatos az ilyen jellegű munkákat követően a helyszínt rendsze­ resen látogatni és ellenőrizni, nem tapasztalhatók-e olyan jelenségek, nyomok, melyek arra engednek kö­ vetkeztetni, hogy a szigetelés alatt, rejtett sarkokban tűzfészek van kialakulóban. Az OTSZ 184. §-a rendelkezik a tűzveszélyes tevékenység engedélyezéséről: • Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. • Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. • Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a következő pontban foglaltak kivételével – előze­ tesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a  munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. • Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. • A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy meg­ bízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. • Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyé­ be a munkát elrendelő tehet egyedi előírásokat is, melyeket a saját biztonsága érdekében be kíván tar­ tatni. Ilyen lehet például, hogy a helyszínen a létesít­ ményi tűzoltóság adjon ügyeletet a munka befejezé­ séig, milyen oltásteljesítményű tűzoltó készüléket tartsanak készenlétben a munka során, az elvégzett munkát követően a munkavégzés helyszínének taka­ rítása stb. Ne feledkezzünk meg az érvényes tűzvédelmi szak­ vizsgákról sem: a 45/2011. BM rendelet mellékleté­ ben meghatározott foglalkozási ágak, munkakörök csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával végezhetők. Egyéb tevékenységre pedig a munkát végző személyt ki kell oktatni és ezt oktatási naplóban kell rögzíteni. További feltétel, hogy a munka kezdésétől annak be­ fejezéséig a munkavégzésre utasítást adó vagy a mun­ kavégzést közvetlenül irányító személy (ha ilyen nincs, akkor a munkát végző) szükség esetén akár műszeres felügyeletet is köteles biztosítani. Feltétel még az OTSZ 185. §-a alapján, hogy az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Az ilyen munkákat végző vállalkozást vezetőknek cél­ szerű többféle tűzoltó készüléket beszerezniük és üzemképes állapotban tartaniuk, ezzel is bizonyítva felkészültségüket a biztonságos munkavégzésre.

Jogszabályváltozások Új részletszabály a kéményseprő-ipari tevékenységhez 2015. december 15-én megjelent a kéményseprő-ipa­ ri szerv kijelöléséről szóló 401/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet. A rendelet kimondja, hogy 2016. január 1-től a kéményseprő-ipari tevékenységet kémény­ seprő-ipari szervként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv látja el.

9

Módosult a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet

Lakó- és üdülőegységnek minősül a lakás, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshelynek nem minősülő üdülő.

2015. december 21-én megjelent a tűzvédelmi sza­ bályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM ren­ delet módosításáról szóló 74/2015. (XII. 21.) BM rendelet.

A tűzvédelmi használati szabályokat legkésőbb 2016. március 31-ig kell kidolgozni. Fontos körülmény! A közös képviselő, az intézőbizottság elnöke vagy az épület tulajdonosa által kidolgozásra kerülő tűzvédel­ mi használati szabályok nem minősülnek tűzvédelmi szabályzatnak, arra a tűzvédelmi szabályzat követel­ ményei nem vonatkoznak, így tehát a készítőjével szemben sincs speciális képesítési követelmény.

A rendelet kimondja, hogy 2016. január 1-től a tűzvédelmi szabályzatnak tartalmaznia kell a készítője nevét és elérhetőségét, valamint a készítő aláírását. Ezen túlmenően a rendelet előírja, hogy a háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles írásban kidolgozni az épületre, épületrészre vonatkozóan a tűzvédelmi használati szabályokat. A kidolgozandó szabályok a következők: • a tűzjelzés tartalmi követelményei, • az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályai, • a tárolásra vonatkozó előírások, • a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatko­ zó korlátozások, • a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektro­ mos berendezések használatának előírásai, • a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabá­ lyok, • a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatai, • a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírások. További előírás: • A tűzvédelmi használati szabályok kidolgozói kö­ telesek gondoskodni azok megismertetéséről, meg­ tartásáról és megtartatásáról. A tűzvédelmi használati szabályokat a tűzvédelmi • helyzetre kiható változás esetén át kell dolgozni és naprakészen kell tartani.

10

Változott a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet 2015. december 22-én megjelent a közigazgatási bü­ rokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 75/2015. (XII. 22.) BM rendelet, amely többek kö­ zött a 47/2011. (XII. 15.) BM rendeletet is módosí­ totta 2016. január 1-jei hatállyal. A módosítás értelmében a tűzvédelmi szakértői tevékenység végzésével kapcsolatos bejelentést a rendelet melléklete szerinti adattartalommal kell megtenni, melyben meg kell nevezni azt a tűzvédelmi szakterületet, amellyel kapcsolatban tevékenységet kíván folytatni. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folyta­ tásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentéshez mellékelni kell a sikeres szakértői vizsgáról szóló, érvényes bizonyítvány másolatát. A be­ jelentés alapján a tűzvédelmi hatóság igazolást ad ki. A 2016. január 1. előtt kiadott tűzvédelmi szakértői engedély a kiadása napjától számított öt évig érvényes.

„(2) A tűzoltó technika felülvizsgálatát, javítását megkezdeni kívánó szolgáltató a tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentéséhez mellékeli: e) amennyiben a felülvizsgálati, javítási tevékenységhez engedélyköteles tevékenység szükséges, a vonatkozó engedély másolatát,”

A telepengedélyezés néhány részletszabályának változása 2015. december 28-án megjelent a közigazgatási bü­ rokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormány­ rendeletek módosításáról szóló 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet, amely többek között a telepenge­ dély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevé­ kenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendeletet is módosította 2016. január 1-jei hatállyal.

Az engedéllyel rendelkező szakértőket – a névjegyzék alapján – a hatóság hivatalból nyilvántartásba veszi. A tűzvédelmi szakértői engedéllyel rendelkező sze­ mély esetében a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásának feltétele, hogy • az engedély érvényességi idejének lejártát megelő­ zően tűzvédelmi szakértői továbbképzésen vegyen részt, • a szakterületének megfelelő érvényes bizonyítványt szerezzen és • a tevékenység folytatását bejelentse.

A módosítás értelmében egyes esetekben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. A módosítás következtében már nem kötöttek szak­ hatósági állásfoglaláshoz az alábbi tevékenységek: 3. fűrészárugyártás

A hatóság a tűzvédelmi szakértői engedéllyel rendel­ kező személynek megtiltja a szakértői tevékenység végzését, és a szakértőt törli a szakértői névjegyzékből abban az esetben is, ha az engedélyben meghatá­ rozott érvényességi időn belül a szakértői vizsgára nem jelentkezett, illetve ha az engedélyben szereplő adatainak változását felhívásra ismételten nem jelen­ tette be. Hatályát veszti a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgál­ tatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet 5. § (2) bekezdés e) pontja.

11

4. gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása 6. háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása 7. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyár­ tása 11. motorkerékpár gyártása 12. műanyag csomagolóeszköz gyártása 18. szőnyeggyártás

Átalakult a tűzvédelmi hatósággal, tűzvédelmi bírsággal kapcsolatos szabályozás 2015. december 28-án megjelent az egyes rendészeti tárgyú törvé­ nyeknek az európai unió s kö­ telezettségek teljesítése érde­ kében szükséges és más cél­ ból történő módosításáról szóló 2015. évi CLXXIX. törvénnyel összefüggő kor­ mányrendelet módosításokról szóló 443/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet, amely többek között a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglakozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet is módosította 2016. január 1-i, illetve 2016. február 15-i hatállyal. A módosítás értelmében 2016. január 1-től elsőfokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófa­ védelmi szerv területi szerve jár el – a katasztrófa­ védelmi kirendeltségek helyett – az épületek, építmé­ nyek tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűz­ oltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérés engedélyezésében, illetve a tűzvizsgálati eljárásokban. Átalakul 2016. február 15-i hatállyal a tűzvédelmi bírságok legkisebb és legnagyobb mértéke, valamint a január 1. és február 15. közötti átmeneti időszakban a kötelezően bírságolandó jogsértések köre.1

Módosult a közúti fuvarozás néhány részletszabálya 2015. december 29-én megjelent a közúti fuvarozást érintő és bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos egyes közúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek mó­ dosításáról szóló 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet, amely módosította a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki fel­ tételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet 2016. január 1-jei hatállyal. A módosítás alapján tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsi­ ból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege • meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg: – 1 db, legalább 6 kg-os; • meghaladja a 12 000 kg-ot: – 1 db, legalább 12 kg-os vagy – 2 db, legalább 6 kg-os A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabvá­ nyos, poroltó anyagú, hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz elol­ tására.

Szabványhírek 2016. januárban az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg: MSZ 1027:2016 Tűzoltómászóöv – az MSZE 1027:2009 helyett – MSZ 1059:2016 A kézi tűzoltó sugárcsövek kiegészítő követelményei – az MSZE 1059:2009 helyett – MSZ 1092:2016 Tűzoltó kapcsok – az MSZE 1092:2009 helyett –

1

 www.tuzvedelemszaklap.hu weboldal optimum felületén A a változásokat külön mellékletben foglaltuk össze.

12

MSZ 1185:2016 Tűzoltó tömlők. Vízzáró lapos nyomótömlők és sze­ relt tömlők tűzoltó szivattyúkhoz és -járművekhez – az MSZE 1185:2009 helyett –

MSZ 1025:2016 Műanyag tűzoltó kupakkapcsok – az MSZE 1025:2009 helyett – MSZ 9783:2016 Szén-dioxiddal oltó berendezés – az MSZE 9783:2009 helyett – MSZ EN 1364-1:2016 Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 1. rész: Falak – az MSZ EN 1364-1:2000 helyett – MSZ EN 1992-1-1:2004/A1:2016 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános és az épületekre vonatkozó szabályok – az MSZ EN 1992-1-1:2010 módosítása –

MSZ 15606:2016 A tűzoltó vízforrások és tartozékaik felülvizsgálata, illetve karbantartása – az MSZE 15606:2009 he­ lyett – Korábban idegen nyelven bevezetett szabvány magyar nyelvű változatának megjelenéséről: Az európai és/vagy nemzetközi szabványokat koráb­ ban jóváhagyó közleménnyel bevezető, angol nyelvű magyar nemzeti szabványok közül a következőnek jelent meg a magyar nyelvű változata: MSZ EN 54-25:2008 Tűzjelző berendezések. 25. rész: Rádiós kapcsolatot használó részegységek – (13.220.20)

Tűzvédelmi használati szabályok lakó- és üdülőépületek vonatkozásában Online továbbképzés Módosult a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet, mely szerint a háromszintesnél magasabb, tíznél több lakóés üdülőegységet magában foglaló épületekben a közös képviselő vagy az intézőbizottság ­elnöke köteles írásban kidolgozni a tűzvédelmi ­használati szabályokat 2016. március 31-éig. Három leckéből álló online továbbképzésünkön a szabályzat tartalmának összeállításához kaphat gyakorlati segítséget.

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, második szám, 2016. február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.