Ügyiratszám: Ügyintéző: Tárgy: elbírálása
MN/14326-6/2015. személyes adat kiegyensúlyozottsági
kérelem
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 768/2015. (VI. 23.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) által a TV2 Média Csoport Kft.-vel (1145 Budapest, Róna utca 174.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben, a TV2 elnevezésű csatornán 2015. május 16án 18 órától sugárzott „Tények” című műsorszám 18:33:52-kor kezdődött, „Down-kóros gyerekével az utcára tették” című szegmensével kapcsolatos, 2015. május 26-án érkezett kérelme alapján 2015. május 27-én indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a határozat a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság) lehet kérni a Médiatanácshoz (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) benyújtandó keresetlevéllel. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti. A keresetet a bíróság hatvan napon belül bírálja el. Indokolás A Hatósághoz 2015. május 26-án érkezett, MN/14326-1/2015. ügyiratszámon iktatott, a Médiaszolgáltató TV2 elnevezésű csatornáján 2015. május 16-én 18 órától sugárzott „Tények” című műsorszám 18:33:52-kor kezdődött, „Down-kóros gyerekével az utcára tették” című szegmensével kapcsolatos kiegyensúlyozottsági kérelem alapján, az Mttv. 181. § (1) bekezdése szerint 2015. május 27-én hatósági eljárás indult. A Kérelmező szerint a Médiaszolgáltató megsértette a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség alapelvi követelményeit, amikor 2015. május 16-án 18 órától, illetve az ezt követően sugárzott „Tények” című műsorszámokban „nem közölték Ózd polgármesterének nyilatkozatát” annak ellenére, hogy „a ’Down-kóros gyerekével az utcára tették’ című riportra reagálva Janiczak Dávid polgármester közleményben cáfolta az elhangzottakat”, és amely alapján másnap az Ózdi Városi Televízió külön riportot is készített.
A Kérelmező beadványához mellékelte a Médiaszolgáltató Közönségszolgálata részére 2015. május 19-én 10 óra 45 perckor küldött kifogása, valamint a Médiaszolgáltató közönségszolgálata azonnali, valamint a 2015. május 19-én 10 óra 56 perckor küldött elektronikus válaszüzenetének másolatait, továbbá rögzítette, hogy kifogására a Médiaszolgáltatótól választ nem kapott. A kérelem alapján megállapítást nyert, hogy a Kérelmező az Mttv. 181. §-ában meghatározott jogvesztő határidőn belül fordult kifogásával a Médiaszolgáltatóhoz, annak döntése közlését követő negyvennyolc órán belül (a nyitva álló törvényi határidőn belül) kezdeményezte a Hatóság eljárását (tehát az eljárás tárgyát képező kérelem az eljárási szabályoknak megfelelt), így érdemben elbírálható volt. Ezt követően, 2015. május 27-én kelt, MN/14326-2/2015. számú végzésében a Médiatanács a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdésében foglaltak szerint értesítette a Médiaszolgáltatót az eljárás megindulásáról, nyilatkozattételi és iratbetekintési jogáról, valamint az Mttv. 155. § (3) bekezdés a) pontja alapján kötelezte, hogy terjessze elő nyilatkozatát arról vonatkozóan, hogy a kérelemmel érintett műsorszámban – vagy amennyiben megítélése szerint a kifogással érintett műsorszám jellegéből adódóan a kiegyensúlyozottság követelménye műsorszámok sorozatában is megvalósítható, az azt követően sugárzott híreket szolgáltató műsorszámokban biztosította-e a Jobbik véleményének megjelenítését, továbbá a végzés mellékleteként másolatban csatolt kiegyensúlyozottsági kérelemmel kapcsolatos álláspontját ismertesse. A Médiaszolgáltató a Médiatanács MN/14326-2/2015. számú végzésében foglaltaknak 2015. június 10-én érkezett, meghatalmazott jogi képviselő útján benyújtott, MN/14326-3/2015. számon iktatott nyilatkozatával tett eleget, melyben a kérelem elutasítását kérte. Beadványában a Médiaszolgáltató alaki kifogással élt, ennek keretében a kérelem érdemi elbírálásra való alkalmatlanságára hivatkozott arra tekintettel, hogy a Kérelmező pontosan nem jelölte meg, hogy tartalmilag mely eltérő, releváns vélemény nem jelent meg a műsorszámban, álláspontja szerint „nem elegendő arra utalni, hogy ’Ózd város polgármestere a riportban megjelent valótlan állításokra közleményben reagált’”. A Médiaszolgáltató hangsúlyozta, hogy a polgármestert több ízben is kereste, hogy lehetőséget adjon számára álláspontja kifejtésére, azonban nem sikerült őt elérnie. Az előbbiek alapján az ózdi polgármester kérelem szerinti közleménye csak a műsorszám elkészítését és közreadását követően, utólag vált a Médiaszolgáltató számára hozzáférhetővé. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg. 1. Az eljárás tárgyát képező összeállításban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató a TV2 csatornán 2015. május 16-án 18 órától sugárzott „Tények” című műsorszám 18:33:52-kor kezdődött, „Down-kóros gyerekével az utcára tették” című szegmense a következőket tartalmazta: Hírolvasó: „Down-kóros gyerekével együtt tettek az utcára egy asszonyt Ózdon. A nő azt mondja, a tartozása nagy részét kifizette, és kérvényt is írt, hogy amíg a hiányzó tizennyolcezer forintot össze nem szedi, maradhassanak. Választ nem kapott, viszont a rendőrök és a gyámügy emberei jöttek, és mindenüket kipakolták a házból.” Peternák Lászlóné: „… hogy írjak egy kérvényt az önkormányzathoz….” Narrátor: „Először ezt javasolták ennek az ózdi nőnek a helyi önkormányzathoz tartozó beruházásszervező kft.-nél. Ez az a hely, ahová a tartozását ment befizetni. Hatvannyolcezer forintot kértek tőle, de csak ötvenezret tudott adni. A kérvény éppen abban segített volna, hogy amíg össze nem szedi a fennmaradó pénzt, ne kelljen elhagynia a házát. A nőnek négy gyereke van, most közülük kettővel él itt. A többiek elköltöztek, dolgoznak. A két gyerekből az egyik, ez a tizenöt éves fiú
2
Down-kóros, ami az asszony szerint különösen megnehezíti a helyzetüket. A kérvényre viszont nem kapott választ. Helyette a rendőrök jöttek, és a gyerekekkel együtt kitették őket a házból.” Peternák Lászlóné: „Hát, amikor idejár a rendőrség, meg jönnek a gyámügytől, hát én nem akarom, hogy egy beteg gyereket intézetbe vigyenek, amikor már felneveltem eddig. Mert sajnos, jó, négy után jött egy beteg, hát most, felnevelem, tisztességesen, becsületesen, nem lopok, nem csalok, nem rablok, hát… most erre mit mondjak? Én, a más problémájával, őszintén, nem foglalkozok, engem nem érdekel, de azé’… egy kicsit rosszul esett, mert bizony úgy álltak itt sorba’, mint a verebek, mikor kiraktak bennünket. Mert tévétől kezdve hűtő, mosógép, minden az út közepén, mert innen máris menni kellett.” Narrátor: „Most a szüleinél laknak, szeretnének albérletbe menni. A ház, amiben éltek, egyébként önkormányzati tulajdonban van, igaz, ahogy mondja, ők újították fel. Építettek hozzá fürdőszobát, kifestették és leburkolták. A lakásrendelet, ami nem hagyná, hogy a környéken élők különböző, például közüzemi tartozásai tovább növekedjenek, kétszáznegyven családot érint. Csakhogy, akik itt élnek, nem tudnak fizetni, ha viszont kirakják őket a házaikból, nincs hova menniük. Pedig az érintettek nagy része így is beteg vagy idős, a munkahelyük megszűnt, új helyek pedig nincsenek, pláne azoknak, akiket például daganatos betegséggel vagy súlyos cukorbetegséggel kezelnek. A többség havi húszezer forintból él. Kerestük a város Jobbikos polgármesterét, Janiczak Dávidot, hogy megkérdezzük, nem tartja-e túlzónak, ahogyan az adósokkal bánnak, de nem vette fel a telefont.” Váradi József (elnök, Ózdi Roma Kisebbségi Önkormányzat): „Úgy gondolom, hogy itt az új lakásrendelet embertelen…” Narrátor: „A helyi roma önkormányzat elnöke azt mondja, ők is megkeresték a városvezetést. Az érintett családok csaknem hetven százaléka roma származású.” Váradi József: „Kaptunk tőle ígéretet az elmúltakban, hogy ezeknek az embereknek ad lehetőséget a közfoglalkoztatásban, és kapnak érte fizetési engedélyt, hogy ki tudják fizetni a tartozásukat.” Narrátor: „A városrészben az önkormányzat újjáépíti a kiürített házakat, ahová, ahogy mondják, olyan feltételekkel lehet csak beköltözni, mint például az érvényes erkölcsi bizonyítvány.” 2. A megjeleníteni kívánt közlemény A Kérelmező beadványában Ózd város polgármesterének alábbi közleménye megjelenítését kérte: „Felkerestem a Down-szindrómás kisfiú édesanyját, egyúttal cáfoljuk a sajtóban megjelenteket. A mai napon felkerestem a több sajtóorgánumban feltűnt Down-szindrómás kisfiú édesanyját, Peternák Lászlónét, hogy személyesen győződjek meg a helyzetükről és szükség esetén segítséget ajánljak fel nekik. Első körben a bérbeadásért felelő ingatlankezelőhöz fordultam, aki arról tájékoztatott, hogy Peternák Lászlóné sohasem állt velük szerződésben, ő mindenfajta jogcím nélkül élt az ingatlanban. Vagyis a bérlők a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadták be a családot a lakásba, aminek bérlője H. Tamás és H. Csaba, akik 1995. június 30-án létesítettek bérleti jogviszonyt az akkori kezelővel. Bérleti díj nemfizetése miatt bérleti jogviszonyukat a bérbeadó 1996. december 31. napjára felmondta. A kilakoltatásra vonatkozó bírósági ítélet 1999. október 7. napján emelkedett jogerőre. Az azóta eltelt időben 12 alkalommal tűzték ki a kilakoltatás időpontját, míg most, a 13. esetben kellett végleg elhagyniuk az ingatlant. A kilakoltatás kitűzött időpontja előtt H. Tamás és H. Csaba lakáshasználók, valamint az engedély nélkül befogadott Peternák Lászlóné és gyermeke az ingatlant elhagyták. Karhatalom közreműködésével történő végrehajtása, azaz tényleges kilakoltatásra így nem került sor – mint eddig
3
egyetlen esetben sem a 2015-ös évben –, tehát a sajtóban megjelentekkel ellentétben sem a gyámügy, sem a rendőrség nem játszott közre az ingatlan elhagyásánál. Az ingatlanhoz fürdőszobát nem építettek, egy fürdőkádat és bojlert építettek be, amit távozásukkor magukkal is vittek, melynek kiszereléséhez éppen az ingatlankezelő nyújtott nekik segítséget. A kiszerelés után a burkolatot nem állították helyre, azt romosan hagyták. A villanyórát díj nemfizetése miatt már korábban leszerelte a szolgáltató, így az elektromos áramot illegálisan vételezték. Peternákné állításai és a sajtóban megjelentek ebben sem fedik tehát a valóságot, azzal köszönőviszonyban sem állnak. Ezt az érintett maga is beismerte, és kérdésemre kijelentette, hogy jelenleg édesanyjánál rendben élnek, lakhatási problémájuk nincsen. Fontos továbbá tisztázni, hogy az új lakásrendeletnek semmi köze nincs a kilakoltatásokhoz, hiszen azok jogi előkészületei több hónapra nyúlnak vissza, és a lakások elhagyásának tekintetében az új rendelet semmilyen szigorítást nem tartalmaz. Janiczak Dávid, Ózd polgármestere” 3. A Médiatanács álláspontja Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv. 13. §-a és az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. § alapján „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.” Az Mttv. 12. § (2) bekezdés szerint „A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A hírműsorszám fogalmát az Mttv. 203. § 17. pontja határozza meg: „időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket foglalkozó műsorszám.”. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. Az Smtv. 13. §-ának szó szerinti értelmezése szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kizárólag a jelentőséggel bíró események, vitatott kérdések kapcsán a tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kell érvényesülniük. Miután a szabályozás célja arra irányul, hogy egy adott közérdekű kérdés kapcsán releváns álláspontok kerüljenek bemutatásra, a fentebb említett műfaji korlátokat "áthágva", akár egy magazinműsorban bemutatott téma tekintetében is megkövetelhető a kiegyensúlyozottság. Amennyiben kizárólag a tájékoztatás a vizsgálat alapja, abban az esetben a fentebb említett műfaji sajátosságok, korlátozások vizsgálata mellőzhető, de legalábbis másodlagos kérdés. Ezt erősíti meg az Mttv. 12. §-ban foglalt rendelkezés, amely - az alcímmel egyezően - szintén a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát követeli meg. A
4
kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírásának alkotmányossági vizsgálatát elvégző 1/2007. (I. 18.) AB határozat kimondta, hogy "az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat". Az Alkotmánybíróság döntésének idézett mondata alapján látható, hogy a rendelkezés az adott kérdésről, témáról szóló tájékoztatás tekintetében követeli meg a kiegyensúlyozottság követelményének meglétét. E vélemény, nézet kapcsán – kiindulópontként –áthelyeződhet a hangsúly a kifogással érintett műsorszámról a tájékoztatás közönségre gyakorolt esetleges hatására. Jelen esetben a kifogásolt híradás a „Tények” című hírműsorszám része volt, a fentiekben részletesen ismertetett tartalommal egy ózdi család kilakoltatásának körülményeiről számolt be. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt műsorszegmens olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban – a törvényi előírás célját is szem előtt tartva – a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Ennek értelmében megállapítható, hogy a Médiaszolgáltató kötelezettsége arra terjed ki, hogy a szerkesztés során már ismert releváns, egymástól érdemben eltérő nézeteket, álláspontokat mutassa be a közönség számára. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) kiegyensúlyozott tájékoztatást előíró rendelkezésével összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság BH2005. 80. sz. eseti döntésében megállapította, hogy „híradó műsorszám esetén a műsorszolgáltatónak csak a szerkesztéskor már ismert adatok tekintetében kell eleget tennie a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének.” Az Rttv.-ben foglalt rendelkezés és a hatályos jogszabályi előírás tartalmának egyezésére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság döntésében foglalt jogértelmezés a jelen ügyben is alkalmazandó. A Kérelmező kérelmében, illetve magában a közleményben foglaltak alapján megállapítható, hogy a hiányolt közlemény kiadására a műsorszám hatására, annak közreadását követően került csak sor („a riportra reagálva a polgármester közleményben cáfolta az elhangzottakat”, „cáfoljuk a sajtóban megjelenteket”). Erre tekintettel egyértelműen megállapítható, hogy a beszámoló szerkesztésekor a Kérelmező által közreadni kívánt közlemény tartalma a Médiaszolgáltató számára nem lehetett ismert, így az abban foglaltak ismertetése a kiegyensúlyozott tájékoztatás médiaszabályozásbeli követelménye alapján tőle nem is követelhető meg. A Médiatanács utal továbbá arra, hogy a riportban elhangzott, miszerint a Médiaszolgáltató kereste Janiczak Dávidot is, hogy az üggyel kapcsolatos álláspontját kifejthesse, azonban erre végül – a híradás szerint a polgármester miatt – nem került sor. A híradásból ily módon nyilvánvalóvá válhatott a közönség számára, hogy a műsorban elhangzottakkal szemben lehetnek szembenálló vélemények is, amelyek bemutatására a Médiaszolgáltató kísérletet is tett, de ez tőle független okokból nem történhetett meg.
5
A Médiatanács meg kívánja jegyezni ugyanakkor, hogy amennyiben a Kérelmező úgy vélte, hogy róla a műsorszegmensben valótlan tényt állítottak, híreszteltek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, módjában állt volna sajtó-helyreigazítási eljárást kezdeményezni, amely elbírálása azonban nem tartozik a Médiatanács hatáskörébe. A Médiatanács a fentiekben kifejtettekre figyelemmel megállapította, hogy a Kérelmező által közzétenni kért közleményben megfogalmazott álláspont nyilvánosságra hozatalára a kifogással érintett műsorszám adásba szerkesztését követően került sor, az abban foglaltak közreadása a Médiaszolgáltatótól objektíve nem volt elvárható, így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelme nem állapítható meg. A Médiatanács ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kérelmező kérelmét érdemben elutasította. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdése da) alpontjában, valamint az Mttv. 163. § (1) bekezdésében és a 181. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul. A halasztó hatály kérdését az Mttv. 163. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés rendezi. A tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza. Az eljárás során a Ket. 153. §-a szerinti eljárási költség nem merült fel. A Médiatanács hatásköre az Mttv. 181. § (1) bekezdésén és a 182. § u) pontján alapul. Budapest, 2015. június 23. A Médiatanács nevében
dr. Karas Monika elnök
dr. Vass Ágnes hitelesítő tag
Kapják: 1. Személyes adat
6
