A Budapesti Építész Kamara küldötteként vagy pótküldötteként meghívjuk az Alapszabályunk 12.§-a szerint megtartandó ez évi Területi Küldöttgyűlésünkre, melyet a FUGA Budapesti Építészeti Központ helyiségében (1052 Budapest, Petőfi S. u. 5.)
2015. május 19.–én kedden 9 órakor (regisztráció 8.30 órától) tartunk. Határozatképtelenség esetén a megismételt Területi Küldöttgyűlés azonos napirenddel 2015. május 19. kedden 9 óra 30 percre kerül összehívásra.
A küldöttek szavazati joggal, a kamarai tagok, tagjelöltek és a külön névjegyzéken szereplők tanácskozási joggal vehetnek részt az ülésen. Program: Program: Program: Program: Program: Program: Program: Program: Program: Program: - Elnöki megnyitó : - Levezető elnök választása : Szavazatszámláló Bizottság, Jegyzőkönyv hitelesítők választása : Napirend elfogadása :
Napirend: Napirend: Napirend: Napirend: Napirend: Napirend: Napirend: Napirend: Napirend: Napirend: 1, Választási Jelölőbizottság megválasztása 2, Az Elnök beszámolója 3, A Könyvvizsgáló beszámolója, mérleg ismertetése 4, 2014. évi BÉK költségvetés végrehajtása, a 2015. évi BÉK költségvetés tervezet ismertetése 5, Az Építész Továbbképző Nonprofit Kft. beszámolója 6, A Budapesti Építészeti Központ Nonprofit Szolgáltató Kft. beszámolója 7, Az Etikai- Fegyelmi Bizottság elnökének beszámolója 8, A Szakmafelügyelet elnökének beszámolója 9, A Felügyelő Bizottság elnökének beszámolója 10, Határozati javaslatok, szavazás 11, Választási Jelölőbizottság választásának eredményhirdetése 12, Egyéb 13, Zárszó Budapest, 2015. május 3. Bálint Imre DLA BÉK elnök
az 2. napirendi ponthoz
:
Az Elnök beszámolója A Budapesti Építész Kamara 2014. évi Területi Küldöttgyűlése óta több fontos szakmapolitikai esemény történt, elhatározás valósult meg. Az április végi kormányzati választás lezajlása után alakuló új Kormány az előzetes megbeszélések értelmében lehetőséget biztosított arra, hogy a szakmánk képviseletét addig ellátó Államtitkárság a Belügyminisztériumból a Lázár János miniszter által vezetett Miniszterelnöki Hivatalhoz kerüljön. A lépés hallatlan fontos volt, hiszen a Füleky Zsolt helyettes államtitkár által vezetett testület feladata szakmánk, az építészet magas szintű összefogása, működőképessége, jogi szervezeti hátterének megteremtése. Sajnos az Örökségvédelem a döntéshozók elhatározása szerint L. Simon László által vezetett előző szervezettől független államtitkársághoz került. Az új Helyettes Államtitkárság megkezdte működését, szervezetének kialakítását, a feladatok szervezeten belüli szétosztását. Ennek első jelentős eredménye a 2015. év elején megjelent a 1032/2015. (I.30.) Kormányhatározat közzététele volt. A kormányhatározat 17 pontban foglalja össze azokat a teendőket, amelyek összehangolt elvégzése után a magyar építészet társadalmilag elfogadhatóbb helyzetbe kerülve hatékonyabban képes ellátni feladatát. A megjelent kormányhatározat hatására az ország építészetével foglalkozó különböző szaktestületek vezetői úgy gondolták, hogy akkor járnak el helyesen, ha a feladatok kidolgozására együtt vállalkoznak. Megszületett a megállapodás arról, hogy a Magyar Építész Kamara, Magyar Építőművészek Szövetsége, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Urbanisztikai Tudásközpont, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Főépítészi Kollégium, Falufejlesztő Társaság, Országos Főépítész minden pont érdemi kidolgozásához a megfelelő tudásszinttel rendelkező kollégát delegálja. A megállapodás lényege az volt, hogy a nyolc testület együttdolgozva, egymás gondolatait figyelembe véve pontonként egységes szakmai állásfoglalást adjon közre. A határidők rendkívül rövidek voltak, a munka jelenleg is folyik. Időközben tudomásul kellett vennünk, hogy a felső szintű szakmai vezetés sok más szervezetet is felkért véleményformálásra. A folyamatosan zajló egyeztetések során érezhetővé vált, hogy a leadott, leadandó munkák összegzése állami feladat, melybe a munka kidolgozásában résztvevőknek kevés érdemi beleszólása lesz. Mindemellett úgy értékeljük, hogy a megoldásához tudásunk legmagasabb szintjén hozzá kell járulni, és azt is bizton érezzük, hogy pontonként a célokat, az elérésükhöz szükséges eszközrendszert kell meghatározni és néhány, maximum három oldalban megfogalmazva, politikai döntéshozók rendelkezésére bocsájtani. Reméljük, közös munkánk sikerrel jár, és a következő évben be tudunk számolni arról, hogy a politika és a szakmánk elvárásai hogyan találkoztak, erősítették és nem gyengítették egymást. Meg kell említenünk, hogy az Örökségvédelem kiemelése az építészetből, építésügyből furcsa helyzetet teremt. Hiszen ez a szakmai ágazat nagy tudást, áttekintőkészséget, érzékeny hozzáértő gondolkodásmódot kíván, ellenkező esetben műemlékeink száma jelentősen csökkenhet, minőségük tovább romolhat. Tudomásunkra jutott, hogy mintegy 34 műemlékileg védett kastély felújítási terveit négy megbízott építész készíti, sajnos a szakma kizárásával. Mindent megteszünk azért, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kiválasztott kastélyokon kívül egyéb, nagy történeti értéket képviselő épületek, épületegyüttesek is léteznek, melyek ütemezett helyreállítására, karbantartására tervet kellene készíteni.
3
Mint az az előzőekből kiderült, közös szakmai érdekeinket szem előtt tartva, tovább erősítettük együttműködésünket a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége vezetésével, képviseletüket ellátó megbízott kollégáinkkal. Meggyőződésünk, hogy csak akkor érhetünk el sikereket, ha együtt dolgozunk. Ezt példázza, hogy a tavaly ősszel az ez évi költségvetésből kihúzott, azaz megszüntetett építészeti díjak közül az Ybl Miklós díjat közös erőfeszítéssel visszaállíttattuk és március 14-én átadásra is került. A Magyar Építész Kamara 11 pontban határozta meg jövőbeni stratégiáját. Ennek első pontja „Vizuális és művészeti képzés minden korosztályban környezetünkről (táj, település, ház)” témakörrel foglalkozik, melynek kidolgozására a Budapesti Építész Kamara nevében vállalkoztam. Tekintettel arra, hogy ez a feladat épített környezetünk minőségének emelésével, környezeti kultúránk javításával, a társadalom szemléletmódjának pozitív formálásával foglalkozik, ugyanazzal a gondolatvilággal van átitatva, mint a 1032-es Kormányhatározat 17. pontján belül megfogalmazott teendők. Ez utóbbinak végrehajtásában is jelentős szerepet vállalt a Budapesti Építész Kamara. Az anyagok leadására május végén kerül sor. 2014 októberében országos helyközi választások zajlottak. Így volt ez Budapest 23 kerületében is, a fővárost is beleértve. A választások lezajlása után a BÉK Elnöksége megkereste az újonnan választott kerületi vezetőket, és együttműködő segítségét ajánlotta fel. A 23 kerületből 8 visszajelzés érkezett. Így sikerült a II., III., IX., XII., XIII., XVII., XIX., XXII. kerület polgármesterével, vagy az e célra kijelölt személlyel találkozni. A találkozások során lehetőség nyílott arra, hogy a kerületenkénti sajátos problémák halmazába betekintve szakmai együttműködést biztosítsunk igény szerint a kerületnek. Ilyen például a környezettudatos gondolkodás kialakítására, formálására nyújtandó szakmai segítség is, ennek kapcsán a III. kerületben a májusi Gyermeknap rendezvényeire a kerület igényeinek megfelelően egész napos interaktív gyerekeknek szóló programot biztosít kamaránk. Ríz Levente a XVII. kerületi polgármester ígérete szerint kamaránkat bevonta a Főváros Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság bizottsági üléseire, ahol szükség esetén véleményt nyilváníthat. A Főváros régi-új vezetésével továbbra sem sikerült érdemi kapcsolatot kialakítanunk. Emlékeztetőül csak annyit, hogy a Fővárosi Építészeti Tervtanácsot Főpolgármester úr mintegy 5 éve megszüntette anyagi okokra való hivatkozással. Ekkor még sikerült több szakmailag magas szinten elismert kollégánk áldozatos munkájával ezt újra éleszteni, de rövidesen erre sem volt szükség. Ugyanekkor szűnt meg Budapest Építészeti Nívódíja is. A Budapesti Építész Kamara Elnöksége úgy határozott, hogy 2015-ben saját szervezésében újraindítja ezt a szakmai minőségi versenyt. A Budapesti Építészeti Nívódíj több kategóriában történő versenyének meghirdetése előkészületben van, a díjakat ez év októberében, az Építészet Napján kívánjuk átadni. Reméljük, hogy a kerületek hozzájárulnak a Nívódíj újraalapításához és ezzel a szponzoráció díját megosztják Kamaránkkal. Az elmúlt év áttekintésekor néhány olyan kormányzati oldalról szervezett szakmai programot is meg kell említenünk, melyben kamaránk közreműködőként részt vett. Két ütemben lebonyolításra került a Múzeumliget nemzetközi tervpályázat, mely most már a konkrét tervezési program alapján megadott épületekre vonatkozott. A négy témakörből három eredménnyel zárult (a sikeres szót szándékkal nem használom). A Népművészeti Múzeum, a Zeneháza, az Építészeti és Fotó Múzeum pályázatát a nemzetközi zsűri eredményesnek hirdette, de a Ludwig Múzeum és a Nemzeti Galéria
4
közös épületben történő elhelyezése első körben nem járt sikerrel, ezért erre egy meghívásos tervpályázat meghirdetésére került sor. A kiemelt állami beruházások és állami sport beruházások felügyelete egy kézbe, Fürjes Balázs szervezetéhez került. Sajnos számos esetben a szakmai közvélemény kizárásával készülnek a tervek. Ennek legeklatánsabb példája a napokban megjelent „Dagálytörvény”, amely a strand északi területére telepítendő, az úszó világbajnokságot kiszolgáló stadion tervezését szabályozza. Sajnos tervpályázat kiírására nem került sor. A Budapesti Építész Kamara az elmúlt évben is különös figyelmet szentelt a Budapesti Építészeti Központ – FUGA üzemeltetésére, ahol mintegy 300 rendezvény kapott helyet kivétel nélkül az építészeti és kortársművészeti kultúra megismertetésével, terjesztésével kapcsolatban. Bátran állíthatom, hogy a fővárosban nehezen található az előbb említett kulturális gondolkodásmód befogadására nyitottabb szervezet, mint a FUGA. Ez kiválóan mérhető a jelentkezők számából, illetve programjaik tartalmából. Sajnálatos, hogy míg a fővárosban működő néhány ismert kulturális létesítmény kerületi, vagy fővárosi támogatással működve szintén nem elhanyagolandó, de inkább családias jellegű programokat szervez, addig a FUGA országos, sőt nemzetközi szinten is ismert tevékenységét a Budapesti Építész Kamara a saját költségvetéséből képes csak segíteni. Ezúton köszönjük a Budapesti Építészeti Központ ügyvezető igazgatójának, Winkler Barnabásnak, művészeti igazgatójának, Nagy Bálintnak és munkatársaiknak a hozzáértő, áldozatos munkájukat. Az Építész Továbbképző Nonprofit Kft. a Pest Megyei Építész Kamarával közösen alapított és üzemeltetett szervezetünk. Az elmúlt időszakban tevékenységi körét jelentősen befolyásolta az a tény, hogy a Magyar Építész Kamara a kötelező továbbképzés tantermi részét teljes egészében magára vállalta. Ebből adódóan a kft részéről bevétel kiesés állt elő. A kreditpontos továbbképzés szervezésében az Építész Továbbképző továbbra is tevékenyen részt vehet. Mindemellett éves szinten jelentős mennyiségű utaztatást bonyolít le, amely egyrészt pozitív információhoz juttatja a résztvevőket, másrészt bevételhez a kft-ét. A kft vezetője Szendrei Zsolt a nehézségek ellenére jól látja el feladatát. Ugyan elmúlt egy év, de nem múltak el etikai és fegyelmi problémáink. Ezt jól jelzi, hogy az évben mintegy 14 ügy zárult le 23 darab határozattal. Az összefoglaló jelentésben jól érzékelhető, hogy nagyon sok esetben szerzői jog kérdése körül forognak az etikai panaszok. A bevezetőben említett 1032 –es kormányhatározat egyik munkarésze érdemben foglalkozik ezzel a kérdéssel, remélhetően egyértelművé téve ennek kezelését. Mindenesetre megállapítható, hogy a Miklós Balázs által vezetett Etikai- és Fegyelmi Bizottság ebben az évben is becsületesen látta el munkáját, melyért köszönet illeti őket. A Szakmafelügyelet Csapó Balázs vezetésével végezte feladatát. Továbbra sem könnyítette meg feladatukat az ÉTDR-es ügyintézés hozzáférhetősége. Ebből fakadóan a kerületi kamarai biztosok nem voltak képesek egyenértékű munkát végezni. A BÉK Elnöksége a munkát figyelemmel kísérte és a választási ciklus félidejében úgy döntött, hogy a Csapó Balázs vezette testület eddigi tevékenységét megköszöni Szentirmai Tamásnak, Sólyom Benedeknek és Sándor Gergelynek, és a következő két évre újabb három tagot kér fel a feladat elvégzésére Nagy Márta, Fiala István és Halmos György személyében. A testület azért van nehéz helyzetben, mert a napi felügyeleti problémák mellett több esetben találkozik szakmai érdekeinket sértő intézkedésekkel, melyeknek észlelésén kívül egyéb lehetősége nincsen ezek korrigálására. Sajnos szervezetünknek, a kamarának nem áll rendelkezésére olyan eszköz, melynek igénybevételével érvényre juttathatná szakmai
5
állásfoglalását, véleményét, adott esetben jogait. Mindemellett úgy véljük, hogy munkájukra szükség van, abban reménykedve, hogy a már többször említett kormányhatározat végrehajtási fázisában észrevehetően több jogot biztosít szakmánknak társadalmi jelenléte igazolásához. A Budapest folyóirat az elmúlt évben is négy oldalon keresztül adott helyet szakmánk, gondolataink társadalmasításának. A folyóirat főszerkesztője Búza Péter, kamaránk részéről pedig Somogyi Krisztina szerkesztette aktuális közlendőinket. Mindkettőjük tevékenységét elismeréssel köszönjük. Kamaránk működésének szervezeti alapját és hátterét Titkárságunk biztosítja. Tudni kell, hogy taglétszámunk az elmúlt évben is érezhetően csökkent a tíz évvel ezelőtti közel 4100 főről, a mintegy 3600 főre. A csökkenés főként a kedvezőtlen munkaellátottságnak köszönhető. Sokan közülünk külföldön próbálkoznak, akik itthon vannak és nincs munkájuk, tartózkodnak a tagdíjfizetéstől. Egyszóval jól érezhető és mérhető munka ellátottsági problémánk. A csökkenő létszám nem azt jelenti, hogy Titkárságunknak kevesebb lett a teendője, hiszen a különböző újabban jelentkező regisztrációs feladatok komolyan igénybe veszik munkatársainkat. A BÉK Titkárságának dolgozói 2009 óta nem részesültek béremelésben. A Budapesti Építész Kamara Elnöksége úgy döntött, hogy ebben az évben 5 % bérfejlesztést irányoz elő, ezzel is elismerve és megköszönve az ott dolgozók teljesítményét Sára Lászlóné – Juli vezetésével. Az előző néhány oldalban megkíséreltem az elmúlt év szakmánkat érintő legfontosabb eseményeit, tennivalóit összefoglalni és értékelni. Tettem ezt abban a reményben, hogy befektettet munkánk, energiánk a közeli jövőben kamatozni fog és szakmánk társadalmi jelenléte, ismertsége az őt megillető helyre kerül. Ehhez kérem mindannyiunk segítségét és türelmét. Budapest, 2015. április Bálint Imre DLA a BÉK elnöke
6
a 3. napirendi ponthoz
:
BÉK Független Könyvvizsgálói jelentése, mérlege, eredmény kimutatása
7
8
9
10
11
a 4. napirendi ponthoz
: Budapesti Építész Kamara költségvetési beszámoló (eFt)
1.
2014 évi tervezett 123 616
Bevételek: 1.1
Várható tagdíj bevétel Előző évi kintlévőségből figyelembe vett tagdíj bevétel
15 000
1.2
Névjegyzéki szolg. díj (bejegyzés, oklevél elismerés, stb. díja)
25 540
1.3
Egyéb, kamat
1.4
Támogatás Pharma-Press
146 431
800
236
164 956
147 167
2.1.1. Titkárság
27 830
19 135
2.1.2. Választott Bizottságok
12 060
2.1.3. Kinevezett Bizottságok
10 393
2.1.3. Közterhek (tb. jár., munkaadói jár. 27%)
13 576
10 488
2.2.1. Könyvelés, könyvvizsgáló
2 600
2 581
2.2.2. Ügyvédi megbízások
3 200
3 111
2.2.3. Szakmai programok és vállalt közcélú feladatok ellátása, eseti szerződések, szakmai díj.
3 500
2 834
2.3.1. Helyiséghasználat
5 000
4 833
2.3.2. Postaköltség
2 500
2 387
2.3.2.1. Bankköltség
1 300
1 130
2.3.3. Telefon, fax, internet
1 100
476
2.3.4. Irodaszer, nyomtatvány, stb.
1 400
999
2.3.5. Rendezvények (taggyűlés, küldött gyűlés), reklám
3 000
1 027
500
300
1 300
945
500
Bevételek összesen: 2
2014 évi tényleges
Kiadások: 2.1
2.2
2.3
Személyi kifizetések 20 197
Munkadíjak
Működési költségek
2.3.6. Reprezentáció 2.3.7. Utazás, bérlet, szállítás 2.3.8. Közlöny, jogtár
200 500
408
2.4
2.3.9. Sokszorosítás, nyomdaköltségek Számítógépes hálózat fejlesztése, szoftverek, programok, karbantartás
5 000
2 614
2.5
2.5.1. MÉK részesedése, tagdíj után 2014 évi
40 021
40 021
2.5.2. MÉK részesedés külön névjegyzék után 2013
742
742
2.5.3. MÉK részesedés külön névjegyzék után 2015
1 954
1 175
2.5.4. MÉK részesedés e-rendszer kiépítésére
3 000
2 542
15 000
15 000
2.6
2.6.1.FUGA működés támogatása
1 082
FUGA Rádió + Laptop 2.7
Iroda karbantartás Kiadások összesen: tárgyév pénzügyi egyenlege
500
314
156 176
134 341
8 780
12 826 11 924
NYITÓ pénzkészlet 2014.01.01. Budapesti Építészeti Közp tagi kölcsön visszafizetés
13 283
Budapesti Építészeti Központ adott évi pótbefizetés
-13 283
Tárgyi eszk. besz.,13/12 és 14/12 adókül.
-121
ZÁRÓ pénzkészlet 2015.12.31. (tervezett)
24 628
12
Budapesti Építész Kamara 2015 évi költségvetés tervezete (eFt) 1.
Bevételek: 1.1
2015 tervezett
Várható tagdíj bevétel
120 440
Előző évi kintlévőségből figyelembe vett tagdíj bevétel
15 000
1.2
Névjegyzéki szolg. díj (bejegyzés, oklevél elismerés, stb. díja)
19 961
1.3
Egyéb, kamat Bevételek összesen:
2.
200 155 601
Kiadások: 2.1
Személyi kifizetések 2.1.1. Titkárság
27 830
2.1.2. Választott Bizottságok
12 060
2.1.3. Kinevezett Bizottságok
9 878
2.1.3. Közterhek (tb. jár., munkaadói jár. 27%) 2.2
2.3
13 437
Munkadíjak 2.2.1. Könyvelés, könyvvizsgáló
2 600
2.2.2. Ügyvédi megbízások
3 200
2.2.3. Szakmai programok és vállalt közcélú feladatok ellátása, eseti szerződések, szakmai díj,
6 000
Működési költségek 2.3.1. Helyiséghasználat
5 000
2.3.2. Postaköltség
2 500
2.3.2.1. Bankköltség
1 300
2.3.3. Telefon, fax, internet
1 000
2.3.4. Irodaszer, nyomtatvány, stb.
1 400
2.3.5. Rendezvények (taggyűlés, küldött gyűlés), reklám
2 000
2.3.6. Reprezentáció
500
2.3.7. Utazás, bérlet, szállítás
1 400
2.3.8. Sokszorosítás, nyomdaköltségek
500
2.4
Számítógépes hálózat fejlesztése, szoftverek, programok, karbantartás
2.5
2.5.1. MÉK részesedése, tagdíj után 2015 évi
2.6
2.6.1. FUGA működés támogatása
39 400
2.5.2. MÉK részesedés külön névjegyzék után 2015
2.7
5 000 2 250 15 000
2.6.2. Építész Továbbképző Kft. támogatása
1 500
Iroda karbantartás
1 000
Kiadások összesen:
154 755
tárgyév pénzügyi egyenlege
846
Meglévő pénzkészlet (2014 december 31.-i adat)
24 628
Tervezett év egyenlege
25 474 Budapest, 2015. 05. Bálint Imre DLA Budapesti Építész Kamara elnöke
13
Tagdíj befizetési hátralék (eFt) 2007. 01. 15. 1997-2009 2011 évi tagdíjtartozás 2012 évi tagdíjtartozás 2013 évi tagdíjtartozás 2014. évi tagdíjtartozás Összes tagdíj hátralék
2008. 01.08.
2009. 01.15.
2010. 01.15.
2011. 01.11.
2012. 01.05
2013 01.05.
18 987
2014 01.05
3936
725
2015 01.07. 2 528 637
17 146
3 278
780
18 938
4 247 19 058
10 867
14 648
27 718
18 452
23 824
24 951
24 396
25 780
26 021
Megjegyzés: a kintlévőség mindig a december 31.-i állapotot jelenti 2013 évben jan. 31.-ig 59 fő tartozását töröltük (5,466 mFt) jogerős kizárásuk miatt 2014 évben febr. 17.-ig 43 fő tartozását töröltük (3,729 mFt) jogerős kizárásuk miatt 2015 évben febr.23.-ig 43 fő tartozását töröltük (3,667.- mFt) jogerős kizárásuk miatt Részletezés a 2.1. személyi kifizetések sorhoz /tervezett összegek/ Személyi kifizetések
eFt/h ó
2.1.1. Titkárság (13 hó)
Fő 2008 7,5 + 1fő GYES
2.1.1. Összesen:
2009 +0%
2010 +0%
2011 +0%
2011. 2012 csökk. +0% Szfelügy. 1 fő 1 fő GYES 1 fő GYES ismét! GYES ! ismét! Így 7,5 fő Így 7,5 Így 7,5 fő fő 27 830 27 830 27 830
27 830
27 830
1 fő GYES vissza! Így 8,5 fő 29 611
2 328 1524 2 520 840 792 840 2 376
2328 1524 2520 840 792 840 2376
2328 1524 2520 840 792 840 2376
2328 1524 2520 840 792 840 2376
630
840
840
840
11 850
12 060
12 060
2013 +0%
2014 +0%
2015
24 830
5,5 fő+ 2 fő GYES így 7,5 fő 27 830
5,5 fő+ 2 fő GYES így 7,5 fő 27 830
2328 1524 2520 840 792 840 2376
2328 1524 2520 840 792 840 2376
2328 1524 2520 840 792 840 2376
2328 1524 2520 840 792 840 2376
840
840
840
840
12 060 12 060
12 060
12 060
12 060
7,5 fő
*
2.1.2. Választott
Bizottságok: Elnök Alelnök 1 fő Elnökségi tagok 3fő Felügyelő Biz. Elnök FBiz. tag 2 fő EFBiz. Elnök EFBiz. tag 6fő EFBiz. egyéb költségre ford. kerete
194 127 70 70 33 70 33
1 1 3 1 2 1 6
2.1.2. Összesen (évi):
2.1.3. Elnökségi
tanácsadó,döntéselőkészítő testületek (Bizottságok): Tagf. és Min. Tanács Elnök (5hó) tag. 1 fő (5hó) Szakmafelügyelet Elnök SzF. tag 2 fő (2012) SzF. tag 3 fő (2013) 23 fő kamarai biztos 23 fő kamarai biztos költségtérítés 2.1.3. Összesen (évi): Személyi kifizetések összesen:
70 33
1 1
840 792
840 792
840 792
840 792
840 792
840 792
350 165
70 33 33
1 2 3 23 23
840 792
840 792
840 792
840 792
840 792
840
840
840
9 108 4 140
9108 4140
9108 4140
6 108 4140
6 108 4140
1188 6108 1742
1188 6108 1742
1188 6108 1742
16 512 56 192
16 512 58 183
16 512 56 402
13 512 13 512 53 402 53 402
11 510 48 400
10 393 50 283
9878 49 768
* keret tartalmán belül 5% bérfejlesztés 14
-
a 5. napirendi ponthoz
:
15
Építész Továbbképző Nonprofit Kft. Független Könyvvizsgálói Jelentése, mérlege, eredmény kimutatása, eredmény levezetése
16
17
18
19
az 6. napirendi ponthoz
:
A FUGA Budapesti Építészeti Központ 2014. évi beszámolója A FUGA az elmúlt több mint 5 év alatt Budapest egyik legfontosabb kulturális intézményévé vált. A nyitás óta több mint 1650 eseményt rendezett. A látogatottság folyamatosan nő, 2014ben 30.000 látogatónk volt. A házban 6 kiállítóhely működik, amelyekben a kiállítások nagyságrendileg háromhetente váltják egymást. FUGA elsődleges feladata az építészet bemutatása kiállításokon és egyéb eseményeken. Ezt a feladatát sokrétűen látja el. A kiállítások esetében kiemelt feladatunknak tekintjük az ország építészetoktatási intézményeiben folyó munka bemutatását, az aktuális tervpályázatok bemutatását. Fontos feladat vidéki helyszíneken megvalósuló jelentős kiállítások budapesti bemutatása, valamint évente több kiállítás érkezik külföldről is. A háznak aktív kapcsolata van a Budapesten működő külföldi kulturális intézetekkel és külföldi építészeti kiállítóhelyekkel. Az építészeti magángalériák bezárásával (2011: N&n galéria, 2014: HAP Galéria) a FUGA feladata és felelőssége tovább nő. A 2014 végén kiállítóhelyét bezárni kényszerülő HAP Galéria 2015-től a FUGA-ban valósít meg évente több kiállítást. A FUGA 2014. január 1 – 2014. december 31. között összesen 280 nyilvános eseményt rendezett. A 10 műfajban meghirdetett programok száma havonta 25-35 között mozog. 2014ben is átlagosan havi 30 programot rendeztünk (rendszeresen előfordul, hogy naponta több esemény is van a házban). Az Építészet Hónapjában, 2014 októberében 36 programot kínált a ház. A FUGA 2014-ben 127 építészeti rendezvényt: kiállítást és egyéb építészeti programot (előadás, konferencia, továbbképzés, könyvbemutató, lapbemutató, workshopok); 48 képzőművészeti és fotókiállítást és képzőművészeti programot rendezett. Sikeres műfaj a komolyzene a nagyközönség és szaksajtó körében egyaránt, tavaly 56 koncert szerepelt a programban. Visszatekintés A programok száma 2009-ben az induló három hónapban 92, 2010-ben 239, 2011-ben 241, 2012-ben 333, 2013-ban 348, 2014-ben 280. Építészet Az építészeti programok (kiállítás, workshop, konferencia, előadás, egyéb esemény) száma 2014-ben 127 esemény volt. Kiemelkedő építészeti események 2014-ben: Az Év Tájépítésze és az Év Junior Tájépítésze Díj 2014; Magyarország – egy új korszak építészeti alkotásai • Modern és szocreál 1945–1960 • kurátor: Adolph Stiller, Hadik András, Fehérvári Zoltán; Építészet és bor Közép-Európában • A Jaroslav Fragner Galéria (Prága) kiállítása • kurátor: Dan Merta, a Jaroslav Fragner Galéria vezetője; Csekonics-örökség. A Csekonics család zsombolyai uradalmának épített öröksége • kurátor: Szilágyi Mária és Anica Tufegdžić építész, műemlékvédelmi szakmérnök; AMI 20x20. 20 éves a soproni Alkalmazott Művészeti Intézet • köszöntőt mondott: U. Nagy Gábor intézetigazgató; 8. SZÉK (Szakrális ÉpítészBelsőépítész Konferencia); Piranesi-díj 2013, Nemzetközi építészeti kiállítás; POLC • A BME Építőművészeti Doktori Iskola kiállítása; Mesterképzés. A SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar tervező építészmérnök mesterszak hallgatóinak kiállítása; Ivánka nyomában • a MOME építészhallgatóinak kiállítása Építészet Hónapja A 2003-ban elindult Építészet Hónapja budapesti hangsúlyú, országos kitekintésű programsorozat 2014-ben 12. alkalommal került megrendezése. Már negyedik alkalommal volt a FUGA az esemény központi, a legtöbb programot kínáló helyszíne és társszervezője (a Magyar Építészetért Alapítvánnyal közösen). Az Építészet Hónapja alatt a FUGA 10 építészeti vagy építészeti vonatkozású (építészeti fotó) kiállítást és 12 egyéb építészeti programot szervezett.
20
A FUGA szerepe a szakmai továbbképzésben A FUGA 2014-ben befogadta az Építész Továbbképző 15 programját. A építészeti programok esetében a FUGA kreditpont kiadására jogosult, minden igénylőnek kiállítottuk az igazolást. Képzőművészet A FUGA 2014-ben 48 képzőművészeti és fotókiállítást és képzőművészeti programot rendezett. Kiemelkedően sikeres képzőművészeti programok: Szegedi Csaba kiállítása; Krajcsovics Éva és Németh János kiállítása, Rákóczy Gizella kiállítása, Műegyetem Rajzi Tanszék kiállítása; Yorgos Tzortzoglou kiállítása; Horváth László fotóművész kiállítása; Pauer Gyula kiállítása Koncertek A FUGA 2014-ben 56 koncertet és 1 komolyzenei konferenciát (Dobszay László emlékkonferencia) rendezett. A koncertek elsősorban a fiatal zenészgenerációnak – zeneszerzőknek és hangszeres szólistáknak, kamarazenekaroknak – nyújtanak megszólalási lehetőséget. Havonta átlagosan négy koncert, ősbemutatók és magyarországi bemutatók, szerzői estek, improvizációs előadások és emlékkoncertek teszik ki az intézmény komolyzenei kínálatát. A ház mára Budapest egyik legfontosabb kortárs zenei műhelyévé vált. FUGArádió A FUGArádió stábja vállalkozói szerződését március 1-jével rendkívüli felmondással megszüntette. A rádió ezután ismétlést sugárzott 2014. szeptemberig, amikor a stúdiót elbontottuk. Teremhasználat Egyre gyakrabban keresik meg a FUGA-t szakmai konferenciák, sajtótájékoztatók, termékbemutatók helyszínéül. A FUGA egyértelműen szakmai célközönséget vonzó helyszínné vált. Könyvesbolt A FUGA az országban egyedülálló kínálatú szakmai könyvesboltot üzemeltet. A hét minden napján nyitva tartó, Vargha Mihály építészkritikusról elnevezett boltban a Magyarországon elérhető építészeti szakirodalom – magyar és idegen nyelvű kiadványok egyaránt – teljes kínálata jelen van, valamint művészeti könyvek, folyóiratok vásárolhatók. Kiemelkedő az idegen nyelvű könyvválaszték. Az országban egyedül itt kaphatóak a berlini székhelyű DOM Publishers építészeti szakkönyvkiadó kiadványai. A könyvesbolt mára benne van a köztudatban, jelentős vásárlóerőt vonz. Ajándékutalványt is kiállítunk, amire elsősorban az egyetemek részéről van kereslet. A szakkönyvtárak is keresik a könyvesboltot, megrendelésre a kívánt könyveket felkutatjuk, beszerezzük. Sajtó A FUGA eseményeiről hírt adtak többek között: MTV, Duna TV, d1 tv, City TV, Kossuth Rádió, Bartók Rádió, Lánchíd Rádió, Klub Rádió, Magyar Építőművészet, Octogon, Metszet, Magyar Iparművészet, Balkon, Új Művészet, Műértő, Muzsika, Budapest folyóirat, Népszabadság, Magyar Nemzet, Élet és Irodalom, Magyar Narancs, HVG, epiteszforum.hu, hg.hu, hvg.hu, Revizor online, artportal.hu, tervlap.hu, port.hu, est.hu, fidelio.hu. A FUGA 2015. évi programjai A FUGA 2015. január 1 - március 31. között 77 programot rendezett. A kiállítási naptár 2016 közepéig telített, és a FUGA népszerűségét bizonyítja, hogy kiállítási lehetőséget már csak 2016. év második felére tud biztosítani. A 2015-ben eddig megvalósult legfontosabb események: Piranesi-díj 2014 • Nemzetközi építészeti kiállítás Károlyi Antal építész emlékkiállítása
21
Párhuzamos vidékek VI. • a BME Középülettervezési Tanszék, Lakóépülettervezési Tanszéki, Ipartanszék, Urbanisztikai Tanszék közös kiállítása LA Hippocampus Tájakadémia és Land Art Alkotótábor kiállítás Templomaink tegnap és ma – Győr-Moson-Sopron Megye templomépítészete 1897–2014 Cseh házak című kiállítás, kurátor: Jan Stempel Weichinger Károly építész emlékkiállítása (HAP Galéria) További fontos tervezett építészeti események a teljesség igénye nélkül 2015-ben: Kortárs szlovén építészeti kiállítás, a Debreceni Egyetem építészmérnöki képzésének kiállítása, Bán Ferenc életműkiállítása, Szabó István emlékkiállítás, lengyel lakóházak kiállítás, szlovák kortárs építészeti kiállítás, Mikolás Tibor emlékkiállítás, Reimholz Péter emlékkiállítás, szakrális építészeti konferencia, kerttörténeti konferencia
FUGA 2014. évi költségeinek alakulása: Anyag jellegű költségek ebből rezsi bérleti díj áram,fűtés,víz Személyi jellegű költségek Értékcsökkenés/ingatlan ber/
51,50 m Ft 10,88 m Ft 6,83 m Ft 4,05 m Ft 13,01 m Ft 4,75 m Ft
FUGA 2014. évi bevételeinek alakulása: Rendezvényszervezés, jegybevétel Könyveladás Reklámbevétel BÉK támogatás NKA támogatás BM támogatás MMA támogatás SZJA 1 % Belvárosi Önkormányzat BBB Alapítvány Egyéb bevétel ÖSSZESEN
8,90 m Ft 8,30 m Ft 1,27 m Ft 17,00 m Ft 7,35 m Ft 9,50 m Ft 2,00 m Ft 0,10 m Ft 0,25 m Ft 0,20 m Ft 0,11 m Ft 54,98 m Ft
Budapest, 2015. április 20. Winkler Barnabás DLA s.k. ügyvezető
22
Budapesti Építészeti Központ Nonprofit Szolgáltató Kft. Független Könyvvizsgálói jelentése, mérlege, eredmény kimutatása
23
24
25
26
a 7. napirendi ponthoz
:
Az Etikai – Fegyelmi Bizottság elnökének beszámolója Tisztelt Területi Küldöttgyűlés! A legutóbbi 2014. május 27 –én megtartott Küldöttgyűlés után is a következő, megválasztott Etikai – Fegyelmi Bizottság folytatta a munkát: Burits Oktávián Miklós Balázs Mosdóssy Borbála Sajtos Gábor Tihanyi Judit Vizér Péter Wagner Péter DLA építészek A 2014. április 22–én kelt beszámolóm óta eltelt időszakban, napjainkig két hetenkénti ülésezéssel, a 19 megtartott ülésen 4 korábban érkezett és 16 újonnan érkezett, összesen 20 panasszal és állásfoglalás kéréssel foglalkoztunk. Ezek közül 14 ügyet sikerült határozattal befejezni, 23 határozattal, amelyek közül 6 végződött felmentéssel, 13 három hónapos kamarai tagság felfüggesztéssel, 3 hat hónapos kamarai tagság felfüggesztéssel, 6 mellékbüntetésként pénzbírsággal, 1 nem volt büntethető A fenti ügyekben fő és mellékbüntetésként összesen 600.000.- Ft pénzbírságot róttunk ki. 1 ügyben a panaszostól panasz kiegészítést kértünk, 2 panaszt elévülés miatt elutasítottunk, 1 panaszt illetékesség hiánya miatt elutasítottunk, 2 ügyben állásfoglalást adtunk ki Sajnos az ügyek jelentős része fellebbezés miatt a II. fokon folytatódik. A II. fokon az eljárás nagyobb részt az I. fokú ítéletek helyben hagyásával vagy a kiszabott büntetések módosításával végződik. Eljárási hiba miatt ebben az időszakban a II. fokról ügyet nem kaptunk vissza. A határozattal lezárt ügyek rövid ismertetése: - építészek panasza egymás ellen A panaszos építész vélt szerzői jogainak megsértése miatt emelt panaszt két építész ellen. Az eljárás során kiderült, hogy a panaszos építész a tervezési munkában munkatársként vett részt és ezért szerzői jogot sem szerezhetett. A panaszos építész kamarai tagságát 6 hónapra felfüggesztettük és 100.000.- Ft pénzbírság megfizetésére köteleztük, mert jogtalanul akadályozta a továbbtervezést, ezzel kárt okozva az építtetőnek. A panaszolt építészek kamarai tagságát 3 hónapra felfüggesztettük, mert a valódi eredeti tervező szerzői jogait megsértve vállalták el a már részben megépült tetőtér továbbtervezését.
27
A II. fokú eljárás során a kiszabott büntetéseket helyben hagyták. - BÉK Szakmafelügyelet panasza építész ellen A panaszolt építész kamarai tagságát három hónapra felfüggesztettük, mert az engedélyezési tervdokumentáció készítése idején nem volt érvényes tervezői jogosultsága. - építtető panasza építész ellen A panaszolt építész kamarai tagságát három hónapra felfüggesztettük és 50.000.- Ft pénzbírság megfizetésére köteleztük, mert felelős műszaki vezetőként nem kötött az építtetővel írásbeli szerződést, nyilatkozatában valótlan adatokat közölt, ezzel kárt okozott az építtetőnek és az eljárás során nem működött együtt az EFB -vel - építtető panasza építész ellen A panaszolt építészt felmentettük, mert a szerzői jogait jogosan érvényesítette a fennmaradási engedélyezési tervek elkészítésével kapcsolatban. - BÉK Szakmafelügyelet panasza építészek ellen A panaszolt építészek közül kettőt felmentettünk, mert az ötletpályázatot megnyerő építésznek nem volt írásbeli szerződése a továbbtervezésre, így a második díjas tervek továbbtervezését a panaszolt építészek elvállalhatták. A megbízót képviselő építész kamarai tagságát három hónapra felfüggesztettük, az eljárás során nem működött együtt az EFB -vel - építtető panasza építészek ellen A panaszolt építészek kamarai tagságát három hónapra felfüggesztettük és 100.000.Ft pénzbírság megfizetésére köteleztük, mert a kivitelezés során a tervezői művezetést felfüggesztették és ezzel veszélyeztették az EU -s pénzekből megvalósuló, kiemelt egészségügyi beruházás megvalósítását. - építtető panasza építész ellen A panaszolt építészt felmentettük, mert a tervező az írásbeli szerződésben foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette és az újabb módosítási igény teljesítését jogosan tagadta meg, mivel azt az építtető díjazás nélkül várta el. - építész panasza belsőépítész ellen A panaszolt belsőépítész kamarai tagságát három hónapra felfüggesztettük, mert a panaszos építész által készített építési engedélyezési terv homlokzatának földszinti nyíláskiosztását a kiviteli tervezés során az eredeti tervező hozzájárulása nélkül áttervezte. - építtető szomszédjának panasza építészek ellen A panaszolt egyik építész kamarai tagságát 6 hónapra felfüggesztettük és 100.000.- Ft pénzbírság megfizetésére köteleztük, mert nevét adta egy másik építész által elkészített, valótlan adatokat tartalmazó fennmaradási engedélyezési tervhez akkor, amikor éppen nem volt érvényes tervezői jogosultsága. A panaszolt másik építész ellen az eljárást nem lehetett lefolytatni, mivel nem volt kamarai tag. - építtető panasza építész ellen A panaszolt építész kamarai tagságát három hónapra felfüggesztettük, mert olyan engedélyezési dokumentációt készített, amelyben valótlan adatokat közölt. - építész panasza építészek ellen A panaszolt építészek közül két építész kamarai tagságát három egy építész kamarai tagságát hat hónapra felfüggesztettük, mert jogtalanul publikálták a saját nevük alatt más eredeti szerző tervét, amelynek elkészítésében csak munkatársként illetve a kiviteli tervek készítőjeként vettek részt. Egyben helyesbítésre köteleztük őket, azokon a helyeken, ahol saját nevükben publikáltak. - építész panasza építész ellen A panaszolt építész kamarai tagságát három hónapra felfüggesztettük és 150.000.- Ft pénzbírság megfizetésére köteleztük,, mert a panaszos építész terveinek felhasználásával, annak hozzájárulása nélkül, mint kivitelező készíttette el a
28
megvalósulási terveket, továbbá jogtalanul tagadta meg a tervezőt írásbeli szerződés alapján megillető díj kifizetését. - építtető panasza építészek ellen A panaszolt építészeket felmentettük, mert a rosszul előkészített, EU -s pénzekből megvalósítandó kiemelt egészségügyi beruházás kiviteli tervezésére vonatkozó szerződésüket adatszolgáltatás hiánya miatt jogosan bontották fel. Amikor az építtető az adatszolgáltatás pótolta, irreális teljesítési határidőket szabott, amit a tervezők nem tudtak vállalni.
Kérem, hogy a fentiekben vázlatosan ismertetett ügyek tanulságait mindenki saját érdekében vegye figyelembe, különösen - a szerzői jogok kezelése és azzal való visszaélés, - a dokumentációkban tett nyilatkozatok és az abban közölt adatok hitelessége, - a tervek és dokumentumok hitelesítése, - a tervezési jogosultságok gyakorlása, - az EU -s pénzekből megvalósuló beruházások tervezési szerződéseinek tervezői felelősségére vonatkozó pontjainak következményei, - a közbeszerzési eljárások megkerüléséből adódó tisztázatlan körülmények, tekintetében. Budapest 2015. április 14. Miklós Balázs s.k. Budapesti Építész Kamara Etikai – Fegyelmi Bizottság elnöke
29
a 8. napirendi ponthoz
:
BÉK Szakmafelügyelet elnökének beszámolója A Szakmafelügyelet működésében 2014. mélypontot hozott, mely mind a statisztikai adatokban, mind a meddő vizsgálatokban is megmutatkozott, melyek összességében gyengítették a szervezeti működést. (Ezekről bővebben a beszámoló második szakasza részletesen foglalkozik.) A BÉK Elnökség úgy határozott, hogy 2015. januári kezdéssel új tagokat jelöl a Szakmafelügyeletbe. Az elmúlt negyedévben az új összeállításban működő SZF megnyugtatóan teljesített. Alapvető célkitűzés a kamarai biztosokkal élő kapcsolat kiépítése, a biztosi munka támogatása, továbbá a kamarai biztosok aktiválása, pozíciók terén az esetleges párhuzamosságok és hiányok felszámolása. Fontosabb ügyként említhető a EXPO magyar pavilon kapcsán kirobbant botrány, melyet a Szakmafelügyelet részletesen feltárt. Az ügyben kiadott BÉK közleményben is szereplő etikai-fegyelmi eljárásokat az illetékes bizottságok lefolytatták, de a terveztetéssel kapcsolatos etikai fegyelmi vétséget nem állapítottak meg. A fenti példa is szemlélteti, hogy miközben a tagság bizonyos viselkedésformákat nem tart etikusnak, a hatályos szabályzatunk ezeket a helyzeteket nem kezeli. A Szakmafelügyelet ezért formális és informális csatornákon egyaránt szorgalmazta, hogy a MÉK ne csak a tervpályázatok, hanem a közbeszerzések egyéb formáinak etikai vonzatait is szabályozza. Módosítási javaslataink végül nem kerültek a küldöttgyűlés elé. A tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeire vonatkozó MÉK szabályzat hiányára a BÉK felhívta a MÉK elnökség figyelmét. Az engedélyezési dokumentációra vonatkozó szabályzatot a SZF véleményezte, így az csak útmutató formában született meg. A SZF ismét szeretne aktív részt vállalni a kamarai szabályzatok kidolgozásában. Szintén kezdeményezte a BÉK, hogy a kamara az ÉTDR rendszerbe hatósági oldalon kapcsolódjon. Ennek pontos keretei még kidolgozatlanok, de a MÉK információnk szerint foglalkozik az üggyel. Ha ez a komoly fejlesztés megvalósul, a kamarai biztosi munkát egészen új alapra kell áthelyezni. A pályakezdő, még jogosultság nélküli, de önálló vállalkozást indító építészek helyzetét rendezi a MÉK alapszabályba foglalt tagjelölti státusz, ami részben a Szakmafelügyelet sikere is. A Szakmafelügyelet működése A Bizottság jelenleg az alábbi felállásban működik: Csapó Balázs (elnök) Nagy Márta (tag, településtervező tag) Halmos György (tag) Dr. Fiala István (tag) Steffler István (táj- és kertépítész tervező tag)
30
A Szakmafelügyelet munkáját az elnökség részéről Schwarczuk Ágnes (elnökségi tag), jogi kérdésekben dr. Enczi János segítette. A Titkárság részéről több változás történt az elmúlt években, jelenleg Botár Barbara látja el a Szakmafelügyelettel kapcsolatos feladatokat. Kamarai biztosaink: I. kerület: Hajnal Zsolt, II. kerület: Sajtos Gábor, III. kerület: Durkó Gábor, IV. kerület: Lukács István, V. kerület: Bánáti Béla, VI. kerület: Hendel Judit, VII. kerület: Mikó László Márton, VIII. kerület: Kolba Mihály, IX. kerület: Farkas Dániel, X. kerület: Miklós Balázs, XI. kerület: Füzesséry Zoltán, XII. kerület: Tima Zoltán,
XIII. kerület: Hlavács Károly, XIV. kerület: Mosdóssy Borbála, XV. kerület: Bordi János, XVI. kerület: Dankó Zsófia, XVII. kerület: Tihanyi Judit, XVIII. kerület: S. Zlamál Ilona, XIX. kerület: Burits Oktávián, XX. kerület: Damokos László, XXI. kerület: Halmos György, XXII. kerület: Riedel Miklós, XXIII. kerület: betöltetlen.
Kamarai biztosi jelentések Kamarai biztosaink által regisztrált engedélyezési dokumentációk száma évek óta csökkenő tendenciát mutat. A 2014-ben észlelhető jelentős csökkenés oka az ÉTDR rendszer bevezetése volt, ami a kamarai biztosi munkát több helyen megnehezítette. 2014 933 db.
2013 1.431 db.
2012 1.456 db.
2011 1.654 db.
2010 1.822 db.
Iktatott ügyek Az iktatott ügyek száma lecsökkent, itt is egy csökkenő tendencia után radikális visszaesés tapasztalható. 2014 2013 2012 2011 2010 51 db. 94 db. 112 db. 111 db. 131 db. Személyes meghallgatások A személyes meghallgatások az elmúlt évben kevésbé voltak jellemzőek. 2014 2013 2012 2011 2010 5 db. 17 db. 11 db. 20 db. 15 db. SZF elnöki állásfoglalás (szakmafelügyeleti vélemény alapján) Az állásfoglalások száma szintén csökkent. 2014 2013 2012 2011 17 db. 31 db. 30 db. 23 db.
2010 32 db.
Figyelmeztető jegyzőkönyvek A figyelmeztető jegyzőkönyvek száma jelentősen csökkent. 2014 2013 2012 2011 2 db. 4 db. 11 db. 13 db.
2010 21 db.
31
Etikai-fegyelmi bejelentések Etikai-fegyelmi bejelentéseink száma a kevesebb iktatott ügy ellenére a korábbi évekhez képest átlagos. 2014 2013 2012 2011 2010 5 db. 8 db. 1 db. 9 db. 5 db. Szakmafelügyeleti ülések A Szakmafelügyelet az elmúlt évben kevesebbet iktatott ügyek számának visszaesése, másrészt szembesülnünk kellett. 2014 2013 2012 12 alkalom 17 alkalom 19 alkalom
ülésezett, ennek oka egyrészt az néhány váratlan helyzettel is 2011 21 alkalom
2010 22 alkalom
Ezúton köszönöm a szakmafelügyeletben dolgozók kitartó munkáját, és kérem a beszámolóm szíves elfogadását! Csapó Balázs s.k. SZF elnök
32
a 8. napirendi ponthoz
:
BÉK Felügyelő Bizottság beszámolója Az elmúlt év során, 2014-ben, a BÉK Felügyelő Bizottsága változatlan, az elmúlt Tisztújításkor megválasztott összetételben dolgozott. Tagjai: O. Ecker Judit tag, Bolberitz Henrik tag, Hőnich Henrik elnök. Bár a BÉK Alapszabálya értelmében az elnökségi üléseken a FEB egy tagjával kell, hogy képviseltesse magát, aki tanácskozási és véleményezési joggal van felruházva, az elnökségi ülések jó részén – az előző évek jól bevált gyakorlatának megfelelően – mindhárman, de legalább ketten, és csupán egy-két esetben egy-egy fővel vettünk részt. Ezt azért tartottuk és tartjuk továbbra is szükségesnek, mert a BÉK a legnagyobb területi kamara lévén a felmerült témák sokasága, sokrétűsége és változatossága óriási, és így a feladatunkat hathatósabban tudjuk ellátni. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan továbbra is leszögezhetjük, hogy az egyre kritikusabb helyzeteket teremtő szakmapolitikai és gazdasági környezetben mind a BÉK tagsága, mind pedig a vezetősége továbbra is igyekszik állni a sarat, hogy normálisan teljesíthessen. A BÉK szervei Elnökség Az Elnökség, a korábbi évek gyakorlatát követve, kéthetente ülésezett. Az ülések demokratikusak, azokon az Elnökség a megfelelő megoldások megtalálására törekszik. Valamennyi ülés határozatképes volt, az elnökségi üléseken az Elnökség – néhány kivételtől eltekintve – teljes létszámban részt vett. A BÉK vezetésének mértéktartó magatartását jelzi, hogy az előző ciklusok során, azaz az elmúlt több mint 10 évben, a tiszteletdíjak változatlanok maradtak, még az infláció követését sem mutatják. Sőt, az Elnökség és a választott bizottságok elmúlt időszakban való létszámcsökkentése jelentős, évente több milliós megtakarítást eredményezett a BÉK-nek, és eredményez a jövőben is. A korábbi évekhez képest, mikor is a feladatokat az Elnökség tagjai igyekeztek egymás között terhelésarányosan megosztani, az utóbbi időben ez a kiegyensúlyozott feladatmegosztás felborulni látszik. Az elnök aránytalanul sok feladatot vállal magára (vagy kénytelen magára vállalni) az Elnökség tagjaihoz képest. Sok esetben – pótolandó a hiányt – olyan szakmai érdekképviseleti kezdeményezéseket, illetve ügyeket is felvállalva, melyek menedzselése alapvetően az országos kamara feladata lenne.
33
Az év elején hozott 1032/2015. (I.30.) Kormányhatározat szerint várható a teljes építésügyi struktúra és a korábbi kapcsolódó jogszabályi környezet gyökeres változása. A kormányhatározat 17 pontban foglalja össze a Miniszterelnökség minisztere számára az építésügy teljes spektrumát felölelő területek felülvizsgálati kötelezettségét. A felelős helyettes államtitkár véleményt kért a szakmától ezen pontokra vonatkozóan. A BÉK Elnök vezetésével a BÉK Elnökségének meghatározó szerepe volt az 1032/2015. (I.30.) Korm. határozat 17 pontjával kapcsolatos tematikus anyagok kidolgozására felkért szakértő kollégák és teamek kiválasztásában és az anyag összeállításában. A kormányhatározat 17 pontban rendelt el „az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedést”. Intézkedési tervet vár – többek között – az ügyintézés egyszerűsítésére, az építészeti tevékenység szerepének, jogainak és kötelezettségeinek a tisztázására, a szerzői jogi szabályozás módosítására, a közpénzből, illetve az európai uniós forrásokból eszközölt beruházások problémakörére, az állami végrehajtás lehetőségére, az e-ügyintézés kérdéseire, a településrendezési tervek, a külterületi építési lehetőségek, az értékalapú és gazdaságélénkítő területfejlesztési koncepciók, a közbeszerzési koncepció tervezésre, építésre és kivitelezésre vonatkozó szakma-specifikus eljárási szabályelemeinek, az építészeti tervek minőség alapú beszerzési rendszerének a kidolgozására, a tervtanácsi hierarchia és a főépítészi tevékenység jogi tisztázására, a Magyar Építészeti Tanács felállítására, a Nemzeti Építészpolitika kidolgozására, a középület-felújítási programra, az épített környezettel kapcsolatos szemléletformáló és oktatási programok kidolgozására, de foglakozik a Balaton kiemelt üdülőkörzet településrendezésének felülvizsgálatával is. A FEB úgy véli, hogy az Elnökségnek kötelessége a tagságot a fejleményekről, a lényeges állomásokról folyamatosan tájékoztatni, ezért kéri az Elnökséget, hogy ezen feladatát kezelje kiemelten. Általános ügyek A felsorolásból látható, hogy az intézkedési terv igen széleskörű, jószerivel a szakmánk által képviselt és érintett teljes spektrumot felöleli, de nem tér ki az immár évtizedek óta szakmai Achilles-pontként jelen lévő egyik alapproblémára, nevezetesen a tervezési díjszabás rendezésére. Köztudott, hogy az építőipar adja a nemzetgazdaság mintegy 25-30%-át és a nemzeti össztermék egyik meghatározó, ha ugyan nem a legjelentősebb szegmensét képviseli. A munkaerőpiac determináns tényezője. Az építőipar működtetése, a teljes beszállítói vertikummal egyetemben, elképzelhetetlen anélkül a szellemi tőke és alkotó energia nélkül, amit az építész- és mérnöktársadalom tervek, tervdokumentációk, tanulmányok, szabadalmak és találmányok, szakértések stb. formájában letesz az asztalra. A tervezési díj csupán elenyésző hányada egy beruházás összköltségének, mégis annak méltánytalan, számtalan esetben tisztességtelen leszorítása a cél. Álljon itt két konkrét példa az elmúlt néhány hónapból. A felhívásban többek között közölték a közbeszerzésként meghirdetett beruházás nagyságát és a létesítményre vonatkozó, tapasztalat szerinti fajlagos, azaz m2 költséget is.
34
A becsült kivitelezési összeg tehát egyértelműen számítható volt, és ily módon – a kamarai ajánlott díjszabás alapján – a tervezési díj is. Ez mindkét esetben 50 millió forint körüli összeget tett ki. A tervezési megbízást az egyik esetben a 9,9 millió forintos(!), a másik esetben a 11 millió forintos (!) ajánlattevő nyerte el, mindkét esetben tehát a szélsőségesen alacsony tervezési díjjal. Annak ellenére, hogy a nyertes a kiírás egyes feltételeinek nem is felelt meg, csupán ígéretet tett arra, hogy a megbízás elnyerése esetén mindent megtesz a megfelelés érdekében(!). A legalacsonyabb és legmagasabb ajánlat között néhány millió forint különbség volt, ami a beruházási végösszeg csupán néhány ezrelékét tenné ki, mégis – kicsinyes módon – a döntéskor az egyetlen és kizárólagos szempont a legalacsonyabb ár volt! Olcsó húsnak híg a leve! A beruházó még nem tudja, és feltehetően sohasem fogja megtudni (sajnos!), hogy a tervezésen megtakarított néhány millió annak sokszorosába, akár több tíz- vagy százmillióba fog neki kerülni. Közpénzből!!! Az építészeti és műszaki megoldások kérdéses minőségéről nem is beszélve! A nyertes ajánlattevő tehát a kamarai ajánlott díjszabás alig 20%-áért nyerte el a tervezési megbízást. Tekintve, hogy egy több százmilliós, netán több milliárdos beruházás összetett tervezési munkáin 25-30-50 felsőfokú végzettségű szakember kell, hogy dolgozzék, 8-10-12 vagy akár még több hónapon át, könnyen kiszámítható, hogy a havi jövedelmük legtöbb esetben az alsó kategóriás minimálbért sem éri el. Ez nemcsak tisztességtelen, de megalázó és végtelenül stupid. A kötelező tervezési díjszabás jogszabályba foglalása – ajánlott tól-ig a minimális alsó határ rögzítésével (!) – elodázhatatlan érdekképviseleti feladat. Ez egyben egyértelmű és alapvető nemzetgazdasági érdek is! Az építészeti és mérnöki tervezés nemzetgazdaságot meghatározó szerepe, akár évszázadokra meghatározó értékteremtő munkássága, sem a felső, sem a középszintű vezetés számára nem tűnik nyilvánvalónak. Ezt mutatja az is, hogy az 1032/2015. (I.30.) Kormányhatározat 17 pontjának kidolgozásából, végrehajtásából a szakmai szervezetek fokozatosan kiszorulnak. És ezt támasztja alá az is, hogy a 23 kerület polgármestere közül mindössze 8 (30%) reagált a BÉK Elnökség együttműködési megkeresésére, hogy a Fővárosi Építészeti Tervtanács immár 5 éve megszűnt, a Budapest Építészeti Nívódíj nemkülönben, hogy a legjobb megoldás kiválasztására hivatott tervpályázatok gyakorlatilag nincsenek. Építész a politikában?! Annak okát, hogy a felső politikai vezetés – lett légyen az országos, fővárosi vagy helyi – az építészeti és mérnöki tevékenységet nem kezeli a nemzetgazdaságban ténylegesen betöltött szerepének megfelelő rangján, egyrészt abban látom, hogy a politikai-gazdasági vezetés különböző szintjein nem igen találunk szakmabelieket. Másik oka talán abban keresendő, hogy a politikai-gazdasági vezetés összetétele gyakorlatilag jogi, közgazdasági, bölcsész stb. végzettségű szakemberekből áll, akiknek ennél fogva sem gyakorlatuk, sem képzettségük, sem érzékük és érzékenységük nincs és – tisztelet a kivételnek – nem is lehet az építészeti és mérnöki tervezés és alkotó
35
tevékenység összetettségének, minőségi mélységeinek és fokozatainak, érdembeli jelentőségének a felméréséhez. Ez nem minősítés, ez tény. A feladatunk tehát az, hogy kineveljük, kiválasszuk magunk közül azokat, azt a réteget – itt elsősorban a fiatal- és középgenerációra gondolok – akik magas szintű szakmai tudásuk és felkészültségük mellett megfelelő politikai-politikusidiplomáciai érzékkel és képességekkel is bírnak, hogy az alkotó, tervező építész- és mérnöktársadalom érdekképviseletét ellássák. Ez elsősorban nem szakmai, de össztársadalmi érdek! 70 évesek és idősebbek ügye. Eddig a 70 évnél idősebbek számára a tagdíj fizetése jószerével önkéntes volt, azaz nem volt kötelező. Tisztelet a kivételnek, a többség élt-él is ezzel a lehetőséggel. A MÉK április 9-i Küldöttgyűlése elfogadta azt az előterjesztést, miszerint a 70 év feletti tagok önkéntes tagsági díj fizetését megszünteti, és számukra is ugyanazon szabályok vonatkoznak majd, mint bármely fiatalabb tagra: – ha kamarai tagsághoz kötött tevékenységet végez, úgy a teljes tagdíjat kell fizetnie, – ha szünetelteti tagságát, vagy nyugdíjasként nyilatkozik, hogy előző évben kamarai tagsággal kapcsolatos tevékenységből jövedelme nem volt, úgy kedvezményes 15 000.- Ft díjat kell majd fizetnie, – ha viszont a fenti nyilatkozatok közül egyiket sem teszi meg – mert pl. kisnyugdíjas és nem engedheti meg magának a díj fizetését – a kamarai tagsága automatikusan megszűnik, viszont „tiszteletbeli tag” címért folyamodhat a kamarához, amivel egyben a rendes tagsággal járó jogok (szavazati stb.) nem járnak. A titulus ugyan jól hangzik, véleményem szerint mégis bántóan megkülönböztető, diszkriminatív. Tiszteletbeli tag valamely szervezetben általában az a szakmai kívülálló, aki a rendes tagsághoz szükséges kritériumokkal nem rendelkezik, de… Például a MÉSZ-ben is lehet valaki (vagy valamely cég, szervezet) tiszteletbeli tag. Olyan valaki, aki a rendes tagsághoz szükséges szakmai végzettséggel nem rendelkezik, nem folytatott magas szintű építészeti, belsőépítészeti, kerttervezői stb. alkotói tevékenységet, de valamely módon – elsősorban eszmei vagy anyagi – támogatta-támogatja a MÉSZ-t. Ezért bántó a mi esetünkben a „tiszteletbeli” jelző: nem fejezi ki a szakmabeliek együvé tartozását. Azt, hogy ez a generáció adta-adja a kamara alapító tagjait, hogy mi már a 70-es és 80-as években, a Kertészeti Egyetem aulájában tartott MÉSZ Közgyűléseken, „ölre mentünk” az akkori politikai hatalommal annak érdekében, hogy érdekképviseleti szervezetet hozhassunk létre. Tiszteletteljes javaslatom az, hogy az idősebbek is maradjanak rendes tagok, de ha már a MÉK vezetése mindenképpen megkülönböztetést akar, a 70 év felettiek legyenek pl. „senior tagok”. Ez talán kifejezi mind a megélt kor, mind pedig a több évtizedes szakmai munkásság tiszteletét.
36
A bevezetésre szánt intézkedés folytán várható, hogy akár több százan inkább kilépnek a kamarából. A jelentős tagvesztés a MÉK amúgy is gyenge érdekérvényesítő képességét tovább fogja rontani. „Gondoljátok meg, proletárok!” – mondta József Attila. Titkárság Személyi állománya az elmúlt évben titkár + 6 fő volt. A Titkárság munkája Sára Lászlóné, Julika vezetésével – az elmúlt évekhez hasonlóan – továbbra is zökkenőmentes és pontos, a normalizált ügykezelés jellemezte. Meg kell említenünk, hogy az év folyamán jelentkező létszámproblémák (Gyes stb.) a Titkárság teljesítésén nem érezhető. A Titkárság területi illetékességén belül nyilvántartást vezet a jogszabályban előírt kötelező továbbképzésről és a jogosultság megújítási eljárás során ellenőrzi annak előírt mértékű teljesítését mind a tervezői, mind pedig a műszaki vezetői és ellenőri kategóriákban. A BÉK területén érvényesítendő kötelezettségeken túl bizonyos rendeletek országos kötelezettségeket is a BÉK Titkárságára terheltek (területrendezési tervezői jogosultság és tevékenység országos nyilvántartása és felügyelete, külföldiek jogosultságának a kiadása stb.), aminek ellátásához a BÉK továbbra sem kapott/kap sem anyagi, sem helyszükségleti fedezetet: sem a rendeletalkotóktól, sem pedig a MÉK-től. Az iktatott ügyiratok száma mintegy 20%-al nőtt, 6072-ről 8021-re. A jogosultsági határozatok száma ebből évek óta 8-900 között mozog, az új belépők száma kb. 20 %-kal nőtt, a tagkizárások száma 73-ról 127-re nőtt, míg az átjegyzés, szüneteltetés, szüneteltetés miatti, illetve tagkizárás miatti visszaállítások száma gyakorlatilag változatlan az előző évhez képest. Az Elnökségi és bizottsági munkához biztosított Titkársági munka, tekintettel arra, hogy az ülések száma évek óta közel azonos, szintén konstansnak tekinthető. A FEB már a korábbi évek beszámolóiban ismételten javasolta, hogy az elnökség vizsgálja meg legalább az inflációt követő bérrendezés lehetőségeit. A FEB az Elnökség ez évi 5%-os béremelési javaslatával egyetért és támogatja azt azzal a megjegyzéssel, hogy ez csak részben fedezi az elmúlt évek inflációs hatását. A FEB már az elmúlt évek beszámolóiban is rendre jelezte, hogy a személyi állomány megerősítése mellett szükség lenne a munkaterület és a tárolókapacitás bővítésére, és a számítástechnikai háttér korszerűsítésére és bővítésére is. Enyhítené a problémát az is, ha az országos jellegű kötelezettségek ellátásához a MÉK valamilyen formában hozzájárulna, vagy a BÉK FEB által továbbra is vitatott – annak idején ideiglenesnek szánt(!) – feladási rendszeren a BÉK számára kedvezőbb módon korrigálna, nem pedig további elvonások bevezetésére törekedne. A honlap kulturált, megjelenése esztétikus, felépítése egyszerű és követhető, gondozása továbbra is rendszeres, naprakész. A mindennapi szakmagyakorláshoz elengedhetetlenül szükséges információkat tartalmazza
37
(jogszabályok, jogszabályváltozások, kamarai szabályzatok, rendezési tervek elérhetősége, továbbképzéssel és jogosultsággal kapcsolatos adatok stb.), továbbá folyamatosan tájékoztat az elnökség, a bizottságok és munkacsoportok állásfoglalásairól, működéséről. Költségvetés Az elmúlt naptári évre (2014) tervezett összbevétel (164.956 mFt) 89%-ban (147.167 mFt) teljesült. A mintegy 18 mFt bevételi hiányt a BÉK vezetése a tényleges bevételhez igazított mértéktartó gazdálkodással képes volt ellensúlyozni. Az év végi záró pénzkészlet is (24.628 mFt) megnyugtató volt. A 2015 évre tervezett bevételi főösszeg (155.601 mFt) ugyan közel 10 mFt-tal kevesebb az előző évinél, mégis – a tavalyi és korábbi évek tapasztalata alapján – a FEB egy kissé optimistának véli. A tervezett kiadási főösszeg (154.755 mFt) ugyan mintegy – figyelmeztetően minimális(!) – 800.000 Ft-tal kevesebb a bevételi főösszegnél, a FEB felhívja a BÉK vezetés figyelmét arra, hogy előre és időben tárja fel azon tételek lehetőségeit, ahol a költségvetés minimálisan nullszaldós teljesítéséhez szükséges megtakarításokat eszközölni képes. A 2015 évi költségvetési tervezet az elmúlt évek rendszerét követi. Mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldal rendezett, áttekinthető, az egyes tételek követhetők, a részösszegek – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – reálisnak tűnnek. A költségvetés alapját a tagdíj képezi. A 2015.03.04-i adatok szerint a nyilvántartott taglétszám 3691/3819/4083/4196/4197 fő, ebből 2269/2439/2600/2532/2615 fő tartozik az általános tagdíj sávba – továbbra is az elmúlt évekre jellemző csökkenő tendenciát mutatja(!) –, 157/206/204/280/420 fő a nyilatkozatot (kamarai tevékenységből származó jövedelme nem volt) tevő nyugdíjas, a 70 év fölötti tagunk száma 594/569/573/693/559 önkéntes tagdíjfizetéssel, tagságát szünetelteti 502/605/756/693/603 fő. A kizárás sorsára jutott további 127 tagunk, így a kizártak száma már 700 fő körül mozog. A területi kamara által nyilvántartottak száma – az eseti engedéllyel rendelkezők, az ideiglenes névjegyzéken szereplők, illetve a tagsággal nem bíró műszaki vezetők és műszaki ellenőrökkel együtt 4838/5246/5278/5375/5199 fő. A zárójelben szereplő adatok az összevethetőség érdekében a korábbi évek – 2014, 2013, 2012, 2011, 2010 – vonatkozó értékeit mutatják. A tagsággal kapcsolatos kötelezően végzendő feladatokon kívül jelentős többletmunkát eredményez további – az igen magas számú, tagsággal nem rendelkezőkkel kapcsolatos – feladatkörök ellátási kötelezettsége: normál eseti engedély, EU eseti engedély, külföldi hatósági bizonyítványok, oklevél elismerések.
38
A külön névjegyzéken tartott, de tagsággal nem rendelkezők (műszaki vezetők, műszaki ellenőrök, ideiglenes névjegyzéken lévők, területrendező jogosultságok, épületenergetika, stb.) száma szintén több száz, igen magas. Mint ahogy azt már a tavalyi beszámolóban is felvetettük, ha már a vonatkozó jogszabály a velük kapcsolatos adminisztrációt a területi kamarák hatáskörébe utalta, úgy lenne igazságos, ha a nyilvántartásukra megállapított 15 000.- Ft-os díj a nyilvántartást végző területi kamaránál maradna és nem vonatkozna erre is a tagdíjarányos feladás a MÉK felé, vagy ha a MÉK a kamarai tagdíjjal szinkronizált, vagy akár azzal azonos díjat állapítani meg számukra is. További bevételi forrást jelentene, ha az országos kötelezettségek – területrendező tervezők nyilvántartása stb. ellentételezését a BÉK a felsőbb szervektől pl. támogatás formájában megkapná, vagy a MÉK valamilyen formában megoldaná – pl. a feladási mérték csökkentésével, anyagi hozzájárulással – mint ahogy azt a BÉK FEB már többször is felvetette). A kintlévőségeket illetően az elmúlt egyéves időszakban 127 fő többéves tartozását kellett törölni, jogerős kizárás miatt. Kizárásra csak többszöri felszólítás és több mint egyéves tagdíjtartozás után kerül sor. A tagdíjhátralék az év végén 26.021 mFt (elmúlt évek: 25.780/24.396/24.951/23.824/18.5), amiből 19.058 mFt (elmúlt évek: 18.938/17.146 /18.987/18.17/ 15.8) esik a 2014-es évre. Ez kb. 397 főt jelent (48.000 Ft/fővel számolva), de nyilván vannak köztük kedvezményezettek is, tehát a ténylegesen tartozók száma ennél nagyobb, kb. 450-460 fő. Ez az aktív tagokra vetítve azt jelenti, hogy minden 4-5-ik tagunk tartozik az elmúlt évi tagdíjjal. Tudjuk, hogy ez jelentős részében a már több éve tartó súlyos gazdasági válsággal magyarázható, mégis fegyelmezettebb tagdíjfizetési morállal a tagság jelentős megtakarítást érhetne el (postaköltség, adminisztráció). Mint azt már az elmúlt években is felvetettük, meggondolandó a felszólítási költségek felszámítása, és az egy éven túli tartozással bíró tagok másodszori felszólítás utáni kizárása. A tartalékalap képzése az Alapszabály előírásainak megfelel. Etikai-Fegyelmi Bizottság A 7 tagú bizottság Miklós Balázs vezetésével az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is elkötelezett lelkiismeretességgel végzi munkáját a jog és etika nem mindig egybevágó mezsgyéje mentén. Az ügyek sokrétűsége, változatossága elmélyülést, elvszerűséget és elfogulatlanságot, ugyanakkor empátiát is igényel. A bizottság igyekszik ezeknek a kritériumoknak megfelelni, munkájuk alapos, az ügyek megvitatása és kiértékelése részletes. Jelentésükben röviden ismertetik a határozattal lezárt ügyek érdemi tartalmát, nyilván okulásul, de anonim szereplőkkel. Az anonimitást talán a személyiséghez fűződő jogra való hivatkozás indokolhatja, de igazi visszatartó ereje a renitens kollégák pellengérre állításának – megnevezésének – lenne,
39
azoknak, akik semmibe garázdálkodnak stb.
veszik
a
szerzői
jogot,
vagy
strómanként
Külön felhívjuk a figyelmet a bizottság beszámolójának utolsó, megszívlelendő bekezdésére. Már több éve és tavaly is felhívtuk a figyelmet arra, hogy amióta a jogszabály a műszaki vezetők és műszaki ellenőrök nyilvántartását is a kamara hatáskörébe utalta, a velük kapcsolatos etikai-fegyelmi ügyekben is a kamara vált illetékessé, „természetesen” költségvetési támogatás nélkül, és ugyanúgy, mint ahogy nyilvántartatásuk(!) esetében a jogszabályalkotó csak kötelezettséget írt elő, annak ellentételezéséről nem rendelkezett. A BÉK FEB továbbra is fenntartja a tavaly és tavaly előtt is megfogalmazott álláspontját, miszerint ezen tarthatatlan állapot feloldására sürgősen lépéseket kell tenni országos (MÉK) szinten. A jogalkotó továbbra sem orvosolta a külön névjegyzéken nyilvántartott tervezést végző szakmagyakorlók törvényben rögzített státuszát, így azok etikai kontroll nélkül, de legalábbis rendkívül körülményesen és áttételeken keresztül érvényesíthető bárminemű etikai kontroll mellett – azaz nem az Etikai-fegyelmi Szabályzat, hanem szakmai szabályok, előírások stb. megsértése miatt – végezhetik tevékenységüket. Szakmafelügyelet A szakmafelügyelet a BÉK Elnökség által felkért testület. A testület összeállítását illetően az Elnökség az elmúlt év elején „vérfelfrissítést” hajtott végre. Az alapvetően kétrétű munkát az öttagú testület Csapó Balázs vezetésével – a testületit, illetve a kamarai biztosit – igyekszik továbbra is a korábbi években megszokott, de természetesen elvárható, körültekintéssel végezni. A szerzői jogsértések, a gyenge teljesítményű vagy jogosulatlan tervezések, a műszaki anomáliák és vitahelyzetek kivizsgálásának felkészülten és kellő empátiával tesz eleget az elmúlt években lényeges és alapvető változásokon átesett, túldimenzionált – ugyanakkor sok bizonytalansággal és értelmezési problémával terhelt – jogszabályi környezetben. A testület igyekszik naprakészen követni a jogszabályi módosításokat, sőt ha véleményezési lehetőséget kapott jogszabálytervezet véleményezésére – bár ez sajnos nem jellemző – élt a lehetőséggel. A testület aktivitását mutatja az is, hogy több témában módosító javaslatokkal élt (tervpályázatok, illetve közbeszerzések kérdéskörében, ÉTDR rendszer stb.), de ezek a kezdeményezések általában már a MÉK szintjén elhaltak. A Szakmafelügyelet által iktatott ügyek száma – nagyságát tekintve – csökkent: nevezetesen 51 db volt, előzőleg 94/111/131/123, a figyelmeztető jegyzőkönyvek száma szintén: 2 db, előzőleg 4/11/13/21, de a kamarai biztosok által regisztrált engedélyezési dokumentációk száma továbbra is drámaian csökken(!): tavaly 933 db, előzőleg 1431/1456/1654/1822.
40
Ez folyamatos minőség romlást is jelent(het)! A szakmai igénytelenséget, az elvtelen versenyt, az alulvállalt tervezési díjakat és határidőket, a pongyola tervtartalmakat a szakma presztízse érdekében nem engedhetjük meg magunknak. Még ezekben a nehéz időkben sem! A testület a helyi tervtanácsokba (kerületi zsűrik) delegált 23 kamarai biztoson keresztül a mindennapi szakmagyakorlás szabályszerű és elvszerű betartására és betartatására kell, hogy törekedjék. A kamarai biztosok havi jelentései elgondolkoztató állapotokról adnak számot. Szomorú tény, hogy az elmúlt évben regisztrált építési engedélyezési tervdokumentációk száma mindössze 933 volt, előzőleg 1431/1456/1654/1822 db. volt, szemben a 2009, illetve 2008 évi 2600-2600 körülivel, a 2007-es év 3156 db-járól nem is beszélve. A drasztikus csökkenés még drámaibb helyzetet takar, ugyanis a tervezési megbízások nagysága, volumene is tovább csökkent, töredéke a korábbi évekbelieknek, nagyberuházás gyakorlatilag nemigen van. A biztosi jelentésekben szereplő engedélyezési tervek számának folyamatos csökkenését az is okozhatja, hogy egyrészt több kerületben nem is működik tervtanács, másrészt sok esetben az önkormányzat (polgármester vagy főépítész) nem is él a helyi tervtanács felállításának a lehetőségével. A tervtanácsi lehetőség negligálásán túl elgondolkodtató az a tény is, miszerint több kerületből egyáltalán nem, további kerületekből késve vagy hiányosan érkeznek meg a biztosi jelentések és csupán néhány kerületi biztos jelentése tartalmaz tervértékelést. Tekintve, hogy a testületet a mindenkori elnökség kéri fel elvárható, hogy az okokat az elnökség kerületenként és biztosonként vizsgálja ki, és ha kell, tegye meg a megfelelő intézkedéseket (visszahívás stb.). Az új jogszabályi környezetet illetően továbbra is érthetetlen és megmagyarázhatatlan az, hogy a 2013. január 1-vel bevezetett ÉTDR rendszerbe a kamarai biztos gyakorlatilag nem léphet be. Az egyre tornyosuló jogszabályi anomáliák ismét felvetik azt a társadalomérdekű igényt, hogy a kamara törvényben előírt és szabályozott ügyféllé nyilvánítása halaszthatatlanul sürgető kérdés. Remélhetően az 1032/2015. (I.30.) Kormányhatározat intézkedési terve során ez a kérdés is megnyugtatóan rendezésre kerül. Budapest, 2015 április 20. Hőnich Henrik BÉK FEB elnöke
41
a 10. napirendi ponthoz
:
Szavazás Határozati javaslatok
1/2015 BÉK Kgy. határozat A Területi Küldöttgyűlés a Budapesti Építész Kamara Elnökének beszámolóját elfogadja. 2/2015 BÉK Kgy. határozat A Területi Küldöttgyűlés a Budapesti Építész Kamara 2014. évi költségvetési beszámolóját elfogadja. 3/2015 BÉK Kgy. határozat A Területi Küldöttgyűlés a Budapesti Építész Kamara 2015. évi költségvetés-tervezetét elfogadja. 4/2015 BÉK Kgy. határozat A Területi Küldöttgyűlés a Budapesti Építész Kamara Etikai- Fegyelmi Bizottsága Elnökének beszámolóját elfogadja. 5/2015 BÉK Kgy. határozat A Területi Küldöttgyűlés a Budapesti Építész Kamara Felügyelő Bizottsága Elnökének beszámolóját elfogadja.
42
