Helvécia Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Helvécia Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdésében, 26. §, 45. §, 48. § (4) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. Általános rész A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Helvécia Nagyközség közigazgatási területén a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyi körre. (2) A rendelet hatálya a beiskolázási támogatás esetében kiterjed a helvéciai általános iskolákban tanuló jogviszonyban álló valamennyi gyermekre. Eljárási rendelkezések 2. § (1) A szociális ellátások megállapítására az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. (2) A szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmeket a Helvéciai Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) lehet benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a), b), g) pontjában meghatározott adatokat. (3) A Polgármesteri Hivatal a szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet készít. (4) A szociális ellátás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele egy lakásban együtt élő közeli hozzátartozók jövedelmének igazolását, melynek a) havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem beadását megelőző havi jövedelmet, b) az egyéb, rendszeresen nem mérhető jövedelmek esetében a kérelem beadását megelőző 12 havi jövedelmet kell tartalmaznia. (5) A szociális ellátásra való jogosultság megalapozott elbírálása érdekében a kérelmező a kérelem benyújtásával egy időben köteles vagyoni viszonyairól nyilatkozni, azokat hitelt érdemlő módon igazolni. Vagyon alatt az Szt. 4. § (1) b) pontja szerinti vagyont kell érteni.
Az egyes szociális ellátásokról
1
(6) Mellőzni lehet a jövedelemigazolást és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi- és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni. (7) A mezőgazdasági kistermelésből, illetve más szezonjellegű tevékenységből, alkalmi munkából származó jövedelmek vizsgálata esetén az eljáró szerv a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. Ebben az esetben a kérelmező és közeli hozzátartozóinak jövedelmi viszonyairól írásbeli nyilatkozatot kell kérni. (8) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek. (9) Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátás méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő igazolását. A nyilvántartás 3. § A jegyző az e rendelet szerinti szociális ellátások megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az Szt .18. §-ában meghatározott adatokat tartalmazza. 4. § A 3. §-ban szabályozott nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok. 5. § Ha törvény másként nem rendelkezik a 3. § szerinti nyilvántartásból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatozó adatokat. 6. § Az Szt. felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.
Az egyes szociális ellátásokról
2
7. § (1) A szociális támogatásra jogosult, illetve az azt kérelmező, a kérelem benyújtása és annak jogerős elbírálása között, továbbá a rendszeresen folyósítandó ellátások esetén, a folyósítás időtartama alatt, a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatalt. (2) A jogosult (1) bekezdés szerinti bejelentését a jegyző felvezeti a 3. § szerinti nyilvántartásba. (3) Az (1) bekezdés szerinti lényeges ténynek, körülménynek kell tekinteni különösen a lakcímváltozást, a jövedelmi helyzet változását, az egy háztartásban élő családtagok létszámának változását, a munkaviszony létesítését, az ápolt személy gyógyulását, esetleges kórházi ápolását, halálát, a havi rendszeres gyógyszerköltség csökkenését. 8. § A Polgármesteri Hivatal a rendszeresen folyósított szociális ellátás időtartama alatt a 3. § szerinti nyilvántartást folyamatosan figyelemmel kíséri, és a jogosultság feltételeinek változása alapján kezdeményezi a szociális ellátás megszüntetését vagy módosítását. A jogosulatlanul felvett szociális ellátás visszafizetése 9. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. § (1)-(5) bekezdésének rendelkezései az irányadók. (2) A megtérítés méltányosságból való elengedésére, csökkentésére, illetve a részletekben történő fizetésre az Szt. 17. § (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti szabályokat kell alkalmazni. A szociális ellátások forrása 10. § (1) Az e rendelet alapján megállapított és folyósított szociális ellátások fedezetére Helvécia Nagyközség Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) mindenkori költségvetésében a települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímen kapott támogatás, valamint az iparűzési adóbevételből biztosított előirányzat szolgál. (2) A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátások visszatérített összegét az (1) bekezdés szerinti mindenkori előirányzat javára kell jóváírni. A szociális gondoskodás rendszere 11. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését Az egyes szociális ellátásokról
3
a) települési támogatásként pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtásával; b) személyes gondoskodást biztosító alapszolgáltatások önállóan, vagy társulás keretében történő megszervezésével, a Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban: Intézmény ) által történő ellátásával valósítja meg. (2) A települési támogatás keretében adható ellátások: a) lakásfenntartási támogatás, b) gyógyszertámogatás, c) ápolási támogatás, d) rendkívüli települési támogatás, e) beiskolázási támogatás, f) idősek támogatása. (3) A támogatás iránti kérelem benyújtására e rendelet melléklete szerinti formanyomtatványt kell elsősorban használni. II. A szociális ellátások formái Pénzbeli ellátások Lakásfenntartási támogatás 12.§ (1)
A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2)
Lakásfenntartási támogatás állapítható meg a lakhatás feltételeinek megőrzése érdekében, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, és a háztartás tagjainak vagyona nincs.
(3)
1
A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás havi összege
a) 5.000 Ft, ha az igénylő háztartásának egy főre jutó havi jövedelme legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, b) 4.000 Ft, ha az igénylő háztartásának egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, c) 3.000 Ft, ha az igénylő háztartásának egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, de nem éri el annak 200 %-át.
13. § (1)
Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ebben az esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy ugyanazon közszolgáltatásra csak egy támogatás állapítható meg, ha nincs elkülönített mérőállás. Az egyes szociális ellátásokról
4
(2)
A lakásfenntartási támogatás legfeljebb egy évre állapítható meg, és a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a jogosultat.
(3)
Az önkormányzat a támogatást a kérelmező választása szerint készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában nyújtja a szolgáltató részére való átutalással.
(4)
Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a támogatást természetben, a készülék működtetését lehetővé tevő formában kell nyújtani. 14. §
(1)
A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a kérelmező lakásban tartózkodásának jogcíméről, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők számáról, személyi és jövedelmi adatairól, arról, hogy a kérelemmel érintett lakásban működik-e előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék. Csatolni kell a háztartás tagjainak jövedelmét igazoló iratokat és a háztartás tagjainak vagyoni helyzetéről szóló vagyonnyilatkozatokat.
(2)
A támogatás megállapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező mely lakhatási költséghez kéri a támogatás megállapítását, továbbá csatolni kell a kérelemben megjelölt költségre vonatkozó utolsó havi közműszámla másolatát, lakásbérlet, albérlet esetén a bérleti szerződés másolatát, megosztott lakáshasználat esetén a bírósági döntés másolatát.
(3)
Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás annak, akinek a lakáshasznosításából jövedelme származik.
(4)
A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, amennyiben a támogatás jogosultjának megváltozik a lakcíme, vagy elhalálozik.
(5)
Lakcímváltozás, vagy a jogosult halála esetén a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(6)
Pénzbeli támogatás esetén a jogosult halála miatt fel nem vett támogatást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
(7)
A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza. Gyógyszertámogatás 15.§
(1)
Az egészségi állapot megőrzését, annak visszaállítását segítő szolgáltatások igénybevételéhez rendszeres gyógyszertámogatás célú települési támogatásban részesíthető az a személy,
Az egyes szociális ellátásokról
5
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetén 300 %-át, és b) a havi rendszeres gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, továbbá c) közgyógyellátási igazolványra nem jogosult. (2) Egyszeri gyógyszertámogatásban részesíthető az a személy, a) aki az esetenként felírt gyógyszerkiadását vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerejéből biztosítani nem tudja, és b) az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át, gyermekét egyedül nevelő esetén a 300%-át nem haladja meg, továbbá c) az esetenként felírt gyógyszer költsége eléri az egy főre jutó jövedelem 20 %-át, gyógyászati segédeszköz esetén a 25 %-át és azok közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás a kérelem benyújtása hónapja első napjától illeti meg a jogosultat, összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 6.000 Ft-ot. A támogatás egy évre állapítható meg. (4) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (5) A gyógyszertámogatásról való döntést a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza. 16. § (1) A gyógyszertámogatás célú települési támogatás iránti kérelmet a rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A 15.§-ban szabályozott támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök bekerülési költségéről szóló igazolás. (3) A 15.§ (2) bekezdésében meghatározott támogatás felhasználásáról a támogatás kifizetését követő 10 napon belül köteles a kiváltott gyógyszer, vagy a gyógyászati segédeszközről szóló számlát bemutatni a jogosult. 17.§ Nem jogosult a gyógyszertámogatásra az a személy, aki a) a Szt. 50.§ (1)-(2) bekezdése szerint jogosult közgyógyellátásra, b) részére a Szt. 2015. február 28. napjáig hatályos rendelkezések szerint megállapított méltányos közgyógyellátásra való jogosultsága fennáll. 18. § Megkell szüntetni rendszeres gyógyszertámogatásra való jogosultságot, ha a jogosult Az egyes szociális ellátásokról
6
a) elköltözött b) elhunyt c) rendszeres havi gyógyszerköltsége nem éri el az e rendelet szerinti mértéket d) jövedelmi viszonya alapján nem jogosult a támogatásra 1
A méltányossági ápolási díj 19. §
(1)
A méltányossági ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
(2)
Méltányossági ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak (Ptk. 8.1 (1) 2. pont), aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, ha az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, egyedülálló esetében a nyugdíjminimum 150 %-át, és az ápoló, valamint családja vagyonnal nem rendelkezik.
(3)
A méltányossági ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt személy tartósan beteg, ápolásra, gondozásra szorul. Tartós betegségnek számít a három hónapot meghaladó betegség.
(4)
1
(5)
A méltányossági ápolási díjat határozatlan időre, de legfeljebb az ápolási szükséglet idejére lehet megállapítani, és évente felül kell vizsgálni a jogosultság fennállását. Az ápolt halála esetén a halál hónapja utolsó napjával meg kell szüntetni az ellátás folyósítását.
(6)
Az ápolási díjról a polgármester dönt.
A méltányossági ápolási díj havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének a 80%-a.”
20. § 1 A méltányossági ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, b) az ápolást végző személy keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, c) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, d) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, e) az ápolt személy meghal, f) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott
Az egyes szociális ellátásokról
7
Rendkívüli települési támogatás 21. § (1) A vagyoni, jövedelmi és egyéb személyi körülményei miatt rászoruló személy részére a létfenntartását veszélyeztető körülmények enyhítésére, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő rendkívüli települési támogatás állapítható meg az Szt. 45. § (4) bekezdése szerinti esetekben. (2) A rendkívüli települési támogatásra jogosult a) az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, továbbá b) az az egyedül élő személy, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150%-a. (3) A rendkívüli települési támogatás összege legalább 1.000 forint, de legfeljebb 10.000 forint lehet. (4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemről való döntést a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza. 22. § (1) Rendkívüli települési támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. (2) Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul, vagy b) amennyiben az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt és célravezetőbb. (3)1 A természetben nyújtott támogatás formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, Erzsébet utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a támogatás meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások, illetve a gyermekétkeztetés térítési díját is – lehet. 23. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, legfeljebb 50%-a, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési hozzájárulásként adott települési támogatás megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 forint. 24. § (1) Nem lehet temetési hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást megállapítani, a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 21. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja, b) ha az elhalt személy életbiztosítással rendelkezett, és a kérelmező jogosult a biztosítási összeg felvételére. c) ha a környezettanulmány során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg,
Az egyes szociális ellátásokról
8
d) ha a kérelmet a temetést követő 90 napon túl nyújtották be, e) ha a kérelmező az elhalt személlyel korábban eltartási szerződést kötött. (2)
1
Ha az elhalt személy életbiztosítással rendelkezett és a biztosító által fizetendő összeg nem éri el a temetési költségek 33 %-át, a támogatás megállapítható. Az életbiztosítás összegét a kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek hitelt érdemlően bizonyítania kell. 25. §
(1) A kérelmezőt jövedelemre tekintet nélkül, legfeljebb 50.000,- Ft összegig egyszeri települési támogatásban lehet részesíteni az alábbi, a családjában bekövetkezett rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben: a) balesetből eredő súlyos sérülés, b) súlyos, hosszantartó betegség, c) életmentő műtét szükségessége, d) közgyógyellátásra, gyógyszertámogatásra való jogosultság hiányában a havi rendszeres gyógyító ellátásának költségét fedezni nem képes, e) lakás céljára szolgáló ingatlanban keletkezett jelentős mértékű tűzkár, belvízkár és viharkár estén, kivéve, ha a kérelmező lakásbiztosítással rendelkezik. A lakásbiztosítás fennállását kérelmező igazolni köteles, ennek hiányában büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatát kell beszerezni, f)az a)-e) pontokban foglaltakon túlmenően olyan, különös méltánylást érdemlő esetben (pl. beiskolázás), amikor a kérelmező és családja a kiadás viselésére önhibáján kívül, önerőből nem képes. 26. § 1 Beiskolázási támogatás A Képviselő-testület a helvéciai általános iskolákban tanuló jogviszonyban álló valamennyi gyermeket az iskolakezdés költségeinek enyhítésére beiskolázási támogatásban részesít a család jövedelmi helyzetére tekintet nélkül. A támogatás összege 2.000-3.000 Ft/fő lehet, melynek mértékéről minden tanév előtt a Képviselő-testület dönt. 27. § Idősek támogatása A Képviselő-testület minden 70 évet betöltött helvéciai állandó lakost a karácsonyi ünnepre tekintettel 2.500- 3.000 Ft/fő értékű ajándékcsomagban részesít, melynek összegéről minden évben a Képviselő-testület dönt az ünnep előtt. Köztemetés 28. § A polgármester a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettség alól – az Szt. 17. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt szabályok alkalmazásával - részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 29.§
Az egyes szociális ellátásokról
9
(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat társulási formában az Intézményen keresztül a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást, c) nappali ellátást, d) családsegítő szolgáltatást, e) támogató szolgáltatást, f) gyermekjóléti szolgáltatást nyújt. (2) Az önkormányzat önállóan tanyagondnoki szolgáltatást tart fenn. 30. § A tanyagondnoki szolgáltatás (1) A tanyagondnoki szolgáltatás célja a külterületi lakott helyeinek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájárulás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. (2) Az ellátható körzetek határa: a) I. számú tanyagondnoki körzet: - Helvécia, Köncsög 314 fő - Helvécia, Hetes sor 79 fő Összesen: 391 fő -
b) II. számú tanyagondnoki körzet: Helvécia, Csajági sor 38 fő Helvécia, Csóka sor 81 fő Helvécia, Matkó 182 fő Német sor 91 fő Összesen 392 fő c) III. számú tanyagondnoki körzet:
-
Helvécia, Gazdasági dűlő 280 fő
(3) A tanyagondnoki szolgáltatás alapfeladatai: a) a tanyagondnok közreműködésével megvalósuló szolgáltatások: aa) közreműködik a házi segítségnyújtásban, akként, hogy szükség esetén a házi szociális gondozót az ellátottak lakására kiszállítja az Intézménnyel való együttműködés keretében, amennyiben az Intézmény máshogyan nem tudja megoldani a feladat ellátását, az ellátottak részére munkanapokon igény szerint segítséget nyújt a bevásárlásban. ab) közreműködik személyesen abban, hogy a közösségi és szociális információk az ellátottakhoz közvetlenül eljussanak, tájékoztatásokat ad az ellátási formákról, igénylés lehetőségeiről,
Az egyes szociális ellátásokról
10
b) Segítséget nyújt az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosításában, akként, hogy ba) szükség szerint a háziorvosi rendelésre beszállítja az igénylőket a napi rendelési időben, bb) az egyéb egészségügyi intézménybe munkanapokon beszállítja az ellátottakat (kórház, szakrendelés) igény szerint, ha ez szükséges és más módon nem oldható meg, egyéb esetben a menetrendszerinti tömegközlekedéshez szállítja be az ellátottat bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása terén: az ellátott kérésére munkanapokon kiváltja a gyógyszert, illetve a gyógyászati segédeszközt c) A tanyagondnok az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása kapcsán: ca.) a külterületi óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek óvodába, iskolába történő szállítását biztosítja a szülő, törvényes képviselő kérése alapján nevelési, iskolai napokon, cb.) gyermekprogramokra, gyermekrendezvényekre, versenyekre, szervezett szabadidős programokra előzetes egyeztetés alapján szállítja a gyermekeket, (4) A tanyagondnoki szolgáltatás kiegészítő feladatai: a közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások az alábbiak szerint: c) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése terén a tanyagondnok: - a községi rendezvényekről tájékoztatja az ellátottakat, a rendezvényeken (ünnepek, megemlékezések, versenyek, szabadidős programok) való részvételt biztosítja akként, hogy ezekre beszállítja igény szerint az ellátottakat, - a rendezvényekhez szükséges eszközök, anyagok bevásárlásában részt vesz munkanapokon, ci) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása: - munkanapokon formanyomtatványokkal ellátja az igénylőket, átveszi a beadványokat, azokat továbbítja a Polgármesteri Hivatalhoz, illetve postán feladja, az ellátott kérése esetén. (5) egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés során szükség szerint közreműködik a családsegítésben, házi segítségnyújtásban, és jelzi, ha segítségre szoruló családról, személyről szerez tudomást.
31. § (1) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele ingyenes, a szolgáltatásért nem kell térítési díjat fizetni. (2) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő/törvényes képviselője kérelmére történik. (3) A lakosok szolgáltatás iránti igényeiket a tanyagondnoknál, illetve a polgármesteri hivatalban a szociális ügyintézőnél személyesen vagy telefonon, vagy írásban jelezhetik. A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételekor alá kell írni teljesítési igazolást az ellátottnak.
Az egyes szociális ellátásokról
11
(4) A tanyagondnoki szolgáltatás során az igények teljesítésének mérlegelésekor ügyelni kell arra, hogy az időben is rendszeres, közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alapellátási feladatok nem sérülhetnek, valamint a gazdaságosság szempontjának figyelembe vételével kell dönteni. 32. § Intézményi jogviszony (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az Intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről az Intézmény vezetője a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és erről értesíti a kérelmezőt. (3) A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén az ügyet véleményével együtt a Társulási Tanács elé terjeszti, amely az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint eljárva hozza meg döntését. (4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. 33. § Étkeztetés keretében szociálisan rászoruló (a) életkora miatt az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány bemutatásával igazolja, hogy a 60. életévét betöltötte, (b) egészségi állapota miatt az a személy, aki a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud, (c) fogyatékossága miatt az a súlyosan fogyatékos személy, aki a súlyos fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (6) bekezdése szerint igazolja. (d) pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége miatt az a személy, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és pszichiátriaivagy szenvedélybetegségét a kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel igazolja. (e) hajléktalansága miatt az Szt. 4. § (2) bekezdése szerinti személy, aki ebből fakadóan a napi egyszeri meleg étkezését nem képes biztosítani. 34.§ (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat az önkormányzat külön rendeletben határozza meg. (2) A személyi térítési díj összege csökkenthető vagy elengedhető, a külön rendeletben foglaltak szerint. 35.§ (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni: a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára; Az egyes szociális ellátásokról
12
b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára; c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára; d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; e) az ellátás megkezdésének időpontjára f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre. 36.§ (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha: a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt; b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki; c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné tesz vagy akadályozza; d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés után, újabb határidő ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne. (2) Az ellátás megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a Társulási Tanácshoz lehet fordulni. Szociális Kerekasztal 37.§ (1)
A képviselő-testület az Szt. 58/B.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre.
(2)
A Kerekasztal feladata: - részt vesz a szolgáltatástervezési koncepcióban - figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását
(3)
A Kerekasztal évente legalább egy ülést tart. A Kerekasztal akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Véleményét, illetve javaslatait szavazat-többséggel alakítja ki.
(4)
A Kerekasztal tagjai:
a) Helvécia Nagyközség Önkormányzat polgármestere, jegyzője, és a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézői, b) Magyar Vöröskereszt Helvéciai Alapszervezet vezetője c) Helvéciai Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ vezetője d) Karitász Helvécia Csoport vezetője (5)
A Kerekasztal vezetője: Helvécia Nagyközség Polgármestere. Záró és hatályba léptető rendelkezések 38. §
Az egyes szociális ellátásokról
13
(1) E rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról szóló 6/2009. (IV. 1.) önkormányzati rendelet. (2) A III. tanyagondnoki szolgálatra vonatkozó rendelkezés a szolgálatra vonatkozó működési engedély jogerőre emelkedése napján lép hatályba. Helvécia, 2015. február 24.
(Balogh Károly ) polgármester
(Turupuliné dr. Polyák Katalin) jegyző
Rendelet kihirdetésének napja: Helvécia, 2015. február 25. (Turupuliné dr. Polyák Katalin) jegyző
1
Az Ör. .) 12. § (3) bekezdése helyébe új (3) bekezdés lép, a 19. § (4) bekezdése helyébe új (4) bekezdés lép. Az Ör. szövegében az „ápolási támogatás” szövegrész helyébe a „méltányossági ápolási díj” szövegrész kerül. Az Ör. 22. § (3) bekezdésében az „átmeneti segély”, a 22. § (3) bekezdésében, a 24. § (2) bekezdésében, a 26. §-ban a „segély” szövegrész helyébe a „ támogatás” szövegrész kerül. A módosítás rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A módosításokat a 6/2015. (IV.01.) önkormányzati rendelete iktatta be. Hatálybalépés napja: a kihirdetést követő nap.
Az egyes szociális ellátásokról
14
Melléklet a 4/2015. (II.25.) önkormányzati rendelethez Települési támogatás iránti kérelem Kérelmező neve: ……………………………………………………………………………… Születési neve : .………………………. ……………………………………………………….. Anyja neve: …………………………………………. Családi állapota: …………………….. Születési helye: …………………………………. Ideje: ………..év…….. …….hó……….nap Személyi igazolvány száma.:………………………….. TAJ száma: …….... …………………. Telefonszám/elérhetőség (kitöltése önkéntes): ………………………… A települési támogatást lakásfenntartás költségeire ápolási támogatásként gyógyszertámogatásként létfenntartást veszélyeztető körülmény miatt pl. ……………………… gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások miatt haláleset miatt különös méltánylást érdemlő ………………….ok miatt) kérem megállapítani (Kérjük a megfelelőt X-el jelölje) Lakóhelye: ……….….........…………………………………. út/utca/tér/köz …..…… szám Mióta lakik ezen a címen: ……..……… Milyen minőségben lakik ezen a címen: tulajdonos, főbérlő, családtag, haszonélvező, egyéb…………... Ki a lakás tulajdonosa ……………………………….. Tartózkodási helye: …………………….........…………………………………. út/utca/tér/köz …..…… szám. Mióta lakik ezen a címen: …………… Milyen minőségben lakik ezen a címen: tulajdonos, főbérlő, családtag, haszonélvező, egyéb…………... Ki a lakás tulajdonosa ……………………………….. Kijelentem, hogy életvitelszerűen: lakóhelyemen tartózkodási helyemen tartózkodom. (kérjük a megfelelőt X-el jelölje) A támogatás folyósítását, amennyiben bankszámlára kéri számlavezető pénzintézet megnevezése:............................................................... Pénzforgalmi számlaszáma: .......................-..........................-............................. Az Ön által lakott lakás /ahol életvitelszerűen tartózkodik/ adatai: Lakás alapterülete: ……….......…………… Komfortfokozata: ..........…………........... ……… A lakás fűtésének módja: gáz, villany, távfűtés, központi kazán, egyedi, egyéb: ... …………… A lakott lakás havi fenntartási költsége (villany, gáz, víz, közös költség, lakbér): ..................Ft
Az egyes szociális ellátásokról
15
Kérelmező családtagjainak személyi adatai: Név Születési év, Anyja neve hó, nap
Rokoni kapcsolat
TAJ szám
Kérelmező és családtagjai nettó havi jövedelme(i): A kérelmező jö- Házastárs (élet- Gyermek jöveA jövedelem típusa vedelme társ) jövedelme delme Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó nettó jövedelem és táppénz, Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás Vállalkozásból származó nettó jövedelem A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) Önkormányzat és állami foglalkoztatási szerv által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (álláskeresési járadék, rendszeres szociális segély, bérpótló juttatás stb.) Egyéb nettó jövedelem (alkalmi munka) Összes nettó jövedelem Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem a kérelem benyújtását megelőző hónapban: …………….. Ft. Kérjük, ide azokat az okokat, krízishelyzeteket írja le, amivel kérelmét indokolja: …………………………………………………………………………………………..… ………………………………………….............................................................................
Az egyes szociális ellátásokról
16
…………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………..………… ……………………………………………………………………………………..……. ………………………………………………………………………………..………… …………………………………………..………………………………………………. cii) Nyilatkozat Különélésről és gyerektartásról Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy gyermekemet/gyermekeimet egyedülállóként nevelem. Házastársamtól/élettársamtól ……….……….. óta különélek. A különélő házastársam/élettársam ………………………………………………….
lakcíme:
Gyermekem/gyermekeim után havi ……………………….. Ft, gyerektartásdíjat kapok. Ha a különélő szülő nem fizet tartásdíjat annak oka, mit tett vagy mit szándékozik tenni annak érdekében - határidő megjelölésével, amely határidő elmulasztása esetén kérelmét el kell utasítani -, hogy a különélő szülő is hozzájáruljon a gyermek tartásához. …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… Tudomásul veszem, hogy a 2004. évi CLX. törvény 51.§ (5) bekezdésben foglaltak szerint az ügyfél, vagy képviselője, aki rosszhiszeműen az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, eljárási bírsággal sújtható. ..………………………… Kérelmező/képviselő* aláírása ciii)
Nyilatkozat
Alulírott hozzájárulok, hogy az állami adóhatóságtól és más társhatóságoktól kérelmem elbírálása céljából szükség esetén igazolásokat beszerezzenek, valamint személyes adataimat a jogosultság megállapítása és teljesítése céljából kezeljék, továbbítsák. Hozzájárulok személyi azonosító okmányaim fénymásolásához. Helvécia………………………..……………… …………………………… Kérelmező/képviselő* aláírása *Képviselő (meghatalmazott személy, gondnok) Az egyes szociális ellátásokról
17
Képviseletre jogosult személy neve: …………………………..……………………….. Telefonszáma (megadása önkéntes) ……………………………………………………… Gondnok eljárása esetén a kirendelő szerv neve és a határozat száma: …………. ………….… ………………………………………………………………………………………..…… TÁJÉKOZTATÓ KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES IRATOKRÓL e) A méltányosság alapjául szolgáló igazoló irat (többek között: munkahely megszűnése esetén annak igazolása, kórházi kezelés zárójelentéssel történő igazolása, közgyógyellátás elutasítása, magas gyógyszerköltség, káresemény stb.) f) Gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokhoz mellékelni kell: 1. várandóság alatti válsághelyzetét, 2. az iskoláztatással kapcsolatos többletkiadást, 3. gyermek fogadásának előkészítésével kapcsolatos többletkiadásokat, 4. nevelésbe vett gyermekével a kapcsolattartás költségéről, a családba való visszakerülésének költségének igazolását valamint a gyámhivatal határozatát a nevelésbe vételről 5. hátrányos helyzet igazolásáról szóló döntést g) Temetési segély megállapításához csatolni kell: 1. halotti anyakönyvi kivonat másolatát 2. eredeti temetési számlát h) Jövedelemigazolást, amely - Rendszeres jövedelem esetén kérelmező és a vele közös háztartásban élő személy/ek munkáltatója által kiállított nettó jövedelemigazolás a kérelem benyújtását megelőző hónapról - Álláskereső személy esetén az állami foglalkoztatási szerv által kiállított irat (hatósági bizonyítvány, határozat, álláskeresési kiskönyv), amennyiben álláskeresési támogatásban részesül, úgy a kérelem benyújtását megelőző havi álláskeresési támogatás öszszegének igazolása - Nyugdíjas esetében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől kapott éves összesítő/vagy nyugdíjas igazolvány és a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjszelvény - Vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző év Nemzeti Adó és Vámhivatal általi igazolása. A vállalkozás megszűnése esetén annak megszűnését igazoló dokumentum - Gyermek elhelyezésére, tartásdíj igazolása bírói ítélet vagy nyilatkozat - Nyilatkozat, ha a különélő szülő nem fizet tartásdíjat e tényről, annak okáról, mit tett vagy mit szándékozik tenni annak érdekében – határidő megjelölésével, - hogy a különélő szülő is hozzájáruljon a gyermek tartásához - GYES, GYED esetén a Magyar Államkincstár megyei Igazgatóság igazolása a folyósított ellátásról (csatolása önkéntes) Egyéb igazolások - Iskolalátogatási igazolás 16 éven felüli gyermek esetében, - Hallgató jogviszony és az ösztöndíj összegéről szóló igazolás - Gyámszülők esetén gyámkirendelő határozat vagy bírósági döntés - Képviselő útján nyújtja be kérelmét, abban az esetben kérjük a képviseletre való jogosultságot igazoló okiratot (gondnok kirendelő határozat, két tanú által aláírt alakszerű meghatalmazás)”
Az egyes szociális ellátásokról
18