2014

Ikt:19/296/2014

Érvényes: 2014-05-12-től

A Pöttöm Park Óvoda Nevelési Programja 2014 Az óvodára jellemző adatok .................................................................................................................... 2 Helyi sajátosságaink, nevelési alapelveink, értékeink ............................................................................. 3 AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJAI, FELADATA .......................................................................................... 4 Gyermekkép, pedagóguskép ................................................................................................................... 6 1. ÓVODÁNK RENDSZER ÁBRÁJA ......................................................................................................... 8 Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelési elveink ................................................................. 10 Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés ...................................................................................................... 13 A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködésének formái ......................................................... 16 Jeles napok, ünnepnapok .................................................................................................................. 16 Az óvodai élet megszervezésének elvei ................................................................................................ 17 Az óvoda kapcsolatai ............................................................................................................................. 21 Az óvoda szolgáltatásai ......................................................................................................................... 25 NEVELÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK, AMELYEK BIZTOSÍTJÁK A GYERMEK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLŐDÉSÉT, SZOCIALIZÁCIÓJÁT............................................................................................................ 25 Értelmi fejlesztés ............................................................................................................................... 25 Anyanyelvi fejlesztés és nevelés........................................................................................................ 28 Játék....................................................................................................................................................... 29 Verselés, mesélés .................................................................................................................................. 31 Ének, zene, énekes játék, tánc .............................................................................................................. 33 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka................................................................................................... 36 Mozgás .................................................................................................................................................. 37 A mindennapos testnevelés .............................................................................................................. 38 Testnevelés foglalkozások: ................................................................................................................ 38 Hagyományápolás az óvodában ............................................................................................................ 39 A külső világ tevékeny megismerése ..................................................................................................... 41 Természetismereti, környezeti nevelés............................................................................................. 41 Környezetünk mennyiségi, formai viszonyai: .................................................................................... 44 Munka jellegű tevékenységek ............................................................................................................... 45 Tanulás .................................................................................................................................................. 47 1

A Pöttöm Park Óvoda Nevelési Programja 2014 A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseink .................................................................... 49 KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK ............................................................................ 52 Sajátos nevelési igényű (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartásai nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek óvodánkban.......................................................................................................... 52 Enyhén hallássérült (nagyothalló) gyermek integrálása az óvodákban ............................................ 55 A fejlődés egyéb pszichés zavarával ( súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek ................................................................................................................... 56 Beszédfogyatékos gyermek integrálása az óvodában ....................................................................... 56 A beilleszkedési, tanulási, magatartásai nehézséggel (BTM) küzdő gyermek integrálása az óvodában ........................................................................................................................................... 57 Az óvodai egyéni fejlesztési terv alapjai a következők: .................................................................... 59 A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység további feladatai ................................... 59 Összegzés............................................................................................................................................... 61

Az óvodára jellemző adatok Óvodánk hivatalos elnevezése:

PÖTTÖM PARK ÓVODA Címe: 1144 Budapest, Újváros park 1.

Az óvoda fenntartója: Budapest – Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat

Csoportjaink száma: 6

Nyitvatartásunk:

6,30 órától – 17,30 óráig

2

A Pöttöm Park Óvoda Nevelési Programja 2014

Csoportonkénti átlagos gyermek létszám: 21 – 27 fő Telefonszámunk:

06 – 1 / 383 – 5777 06 – 1 / 460 – 0198

E –mail címünk:

[email protected]

A program benyújtója: Jamrik Erzsébet– óvodavezető és a nevelőtestület

Helyi sajátosságaink, nevelési alapelveink, értékeink Programunk az érvényes törvényi szabályozásokat figyelembe véve, jól működő, hagyományainkra, értékeinkre építve, pedagógiai és pszichológiai, elméleti és gyakorlati ismereteinket összefoglalva hitvallásunk alapján készítettük el. A szülők körében végzett felméréseink is azt bizonyították, hogy elsősorban az érzelmi, értelmi, az egészséges életmódra nevelést, a környezet iránti szeretetre és védelemre való nevelést várják el óvodánktól. E szemlélet a nevelőtestülethez egyébként is közel áll, munkánkat évek óta ez hatja át.

Segítséget nyújtunk lakótelepi környezetünkben mozgással, jó levegővel, helyes táplálkozással, tiszta környezettel az egészséges életvitel megalapozásához. A gyermeki lélek ápolását népi kultúránk, és néphagyományaink szépségeivel is erősítjük.

Programunk megvalósítása során kiemelt feladatként kezeljük az alábbi területeket: 1. Egészséges életmódra nevelés 2. Mozgás fejlesztése 3. A természeti környezet megismerése, megszerettetése

A játék, és a változatos tevékenységek által felfedeztetjük velük a bennük, alkotásaikban és környezetükben rejlő szépséget. Az együtt töltött idő önmaguk és társaik feltétlen 3


elfogadása mellett egyéni és közösségi értékekkel gazdagítja jelenüket és jövőjüket. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek (migráns ) biztosítjuk az önazonosság megőrzését, országuk kultúrájának megőrzését, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Mindezek teljesítését egy lelkes, nyitott, sokoldalúan képzett, szülőkkel jól együttműködő nevelőközösség biztosítja. A család – óvoda eddigi jó kapcsolatát, a szülők reális értékelését, kívánságait megismerve szeretnénk azt tovább erősíteni és az eddig elért értékeinket megőrizni. 2006 – tól intézményünkbe fogadjuk azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket, akik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121. § (1 ) bekezdés 29. a) pontjából: - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelése ( közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121. § (1 ) bekezdés 29.b ) pont ) -

nagyothalló gyermekek integrált nevelése, fejlesztése.

AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJAI, FELADATA Célkitűzéseink: • Komplex személyiségfejlesztés, integrált nevelés megvalósítása sokirányú tapasztalást biztosító, változatos tevékenységek által; • A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális igényeiből fakadó hátrányainak csökkentése. • Az egészséges életmód, életvitel megalapozása; • A mozgás megszerettetése; • Érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, az énkép, önismeret fejlesztése, új attitűdök, erkölcsi normák (tolerancia, másság elfogadása, együttérzés, befogadás, segítségnyújtás, önzetlenség) kialakítása; • Olyan kreatív, megfelelő nyelvi kommunikációs, és önértékelő képességgel rendelkező gyermekek nevelése, akik az óvodai élet végére rendelkeznek az iskolai élet megkezdéséhez szükséges készségekkel és képességekkel.

4


Feladataink • Az egyéni-és életkori sajátosságokat figyelembevevő, gyermekeink igényeihez rugalmasan alkalmazkodó szokás-és szabályrendszerünk, napirendünk betartása; • Érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt, családias légkörben, élményekben gazdag környezeti feltételek megteremtésével a közösség kialakítása, formálása, a szocializáció támogatása; • A napi életritmusba a sokmozgásos tevékenységek elemeinek beépítése, az egészséges, edzett, fejlett és igényes mozgáskultúra kialakítása; • Egészségnevelés, az egészséges életmód, életvitel alakítása, szülői szemlélet formálása az egészségre nevelés érdekében; 

Környezeti nevelés, amely magába foglalja a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítását, a környezettudatos magatartás megalapozását;

• A sajátos nevelési igényű gyermekeknél a másság elfogadása a lehető legnagyobb toleranciával; • Komplex fejlesztő eljárásokkal, foglalkozásokkal kibontakoztatásának, fejlődésének elősegítése ;

a

harmonikus

személyiség

• A kreatív gondolkodást, az alkotó képzelőerőt és a fantáziát megmozgató tevékenykedtetés kibontakoztatása ; • A mozgás a nyelv és a percepció játékos integrálása a kognitív (megismerő) képességek kibontakoztatásában; • A SNI gyermekek integrált, személyiségközpontú, differenciált nevelésének kialakítása, mely segíti a kölcsönös megértést, elfogadást, ezáltal mérsékli az előítéleteket; • Tudatosabb, és szakmailag megalapozottabb együttműködés a családokkal annak érdekében, hogy kialakulhasson a gyermek fejlődését ténylegesen előremozdító, fejlesztő családi beállítódás; • A szülők aktív bevonása az óvodai életbe a nevelési gyakorlatunk megvalósítása érdekében.

Céljaink elérése érdekében óvodapedagógusaink rendszeresen részt vesznek akkreditált továbbképzéseken. A szakmai munka színvonalának emelése érdekében házi továbbképzéseken, kerületifővárosi szakmai napokon veszünk részt. Az egyéni szakmai érdeklődés során szerzett ismereteinket rendszeresen megosztjuk a nevelőtestület tagjaival.

5


Gyermekkép, pedagóguskép 1. Gyermekkép Célunk Olyan gyermekek nevelése, akik óvodánk derűs, családias légkörében felszabadult, kiegyensúlyozott, az élet minden területén egyéni képességeik szerint megfelelni tudó kreatív, iskolaérett gyermekekké válnak. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni, nyitottság, őszinteség, és jó kapcsolatteremtő képesség jellemzi őket. Alkalmazkodók, együttműködők, önállóak, felszabadultan játszanak, mozognak. Kötődnek a meséhez, zenéhez, az alkotó, alakító tevékenységekhez, szeretik és óvják a természet kincseit. Az óvoda pedagógusai segítségével kiépül bennük a bizalom, a szeretet, az egymás megbecsülésének érzése. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony alakítását, a népszokások felelevenítésével megismerik a népi hagyományok alapjait, a környező népek szokásait is.

Feladataink Integrált nevelésünkben a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk a játékhelyzetek bővítésével, szituációs játékok beépítésével, a néphagyomány kínálta lehetőségeinkkel, a művészetek pedagógiai eszközeinek kihasználásával. Integrált nevelésünkben segítjük a sajátos nevelést igénylő gyermekek érvényesülését, fejlődését szakemberek bevonásával. A családias légkör megteremtésével oldjuk a gyermekeinket is körülvevő rohanó világ okozta félelmeiket. A bizalom építésén, „elnyerésén” keresztül a pozitív magatartásmintákat erősítjük, dicsérjük, a nem kívánatos magatartásformákat tudatosan leépítjük.

2.Pedagóguskép

Az óvodapedagógus, aki a nevelés középpontjában áll, modell, esetenként példakép a gyermekek előtt. Ismeri a csoportjába tartozó gyermekek életkoronként és egyénenként eltérő biológiai, lelki, és kulturális szükségleteit. A gyermekek fejlődését nyomon követi, figyelemmel kíséri.

6


Az óvodapedagógus egész napi nevelőmunkája gyakorlatában kifejezésre juttatja: • A gyermekekkel kapcsolatos együttérző, oda-és ráfigyelő, szeretetteljes magatartását; • Pedagógiai és pszichológiai ismereteken, gyakorlati jártasságon alapuló óvodai szakértelmét; • Kulturális magatartásából eredő etikus, magatartását és viselkedését; • A rábízottak fejlődését, fejlesztését elősegítő értékek, normák közvetítését.

7


1. ÓVODÁNK RENDSZER ÁBRÁJA

Stratégiai célok és feladatok

Fő területek

A nevelés alapvető keretei

Az egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: Értelmi fejlesztés és anyanyelv fejlesztés

A nevelés eszközei

Játék, munka, tanulás

PÖTTÖM PROGRAM szerint

Ajánlott tevékenységek

Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Környezetünk mennyiségi és viszonyai

formai

8


Integráció Szocializáció Gondozás Nyelvi fejlesztés

Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése Önkiszolgálásra való nevelés Játékra való nevelés Mozgásfejlesztés Beszédfejlesztés és környezet Ábrázolás alakítás

A fejlődés várható eredménye

9


Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelési elveink Célunk: - A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során, a gyermekben alapozódjanak azok az egészség- és test-kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek. - A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak befolyásolása az egészséges nemzedék felnevelése érdekében. - Az életmód formálás egyik lényeges célja a megelőzés fontosságának felismertetése.

A megvalósítás feladatai: Olyan feltételrendszer megteremtése, egységes szokás és szabály rendszer megalapozása, betartása, ahol a rendszeres cselekedtetés lehetővé teszi, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően képesek legyenek a környezetükhöz való optimális alkalmazkodásra, és váljon belső igényükké az egészséges életvitel. Az óvodás gyermek – ideális körülmények között – közvetlen környezetükből családi és óvodai neveltetésük során rengeteg információt, ismeretet szereznek. A mozgás fontosságával, a test edzésével az egészség megóvásának lényegével ismerkednek játékos mozgásformában. A megelőzéssel és az egészséges táplálkozással kerülnek közelebb a programok lényegéhez a megelőzéshez. Az óvodai egészségmegőrző programokba bevonjuk a családokat, partnerként tekintve velük együtt neveljük a gyerekeket a sikeresebb eredmények elérése érdekében melyek a jobb, egészségesebb nemzedék felnövekedését eredményezhetik. Az óvodapedagógus feladatai • megismeri az otthoni szokásokat, életritmust a harmonikus, egészséges életrend érdekében • kialakítja az óvodai szokás szabály rendszert • a mindennapokban törekszik kielégíteni a gyermekek mozgásigényét, amit népi sportjátékokkal kiegészít • minden évszakban alkalmat teremt a napi levegőzésre – udvar, séta, kirándulás • nyáron a gyermekek zuhanyoztatása. • a balesetveszély lehetőségét azonnal megszünteti. • segíti, megalapozza az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását – táplálkozás, testápolás, öltözködés, edzés, pihenés. 10


Öltözködés Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben, és a gyermeki önállóságot, ízlésvilágot alapozza. A gyerek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen fel és levehető legyen.

Testápolás A testápolás szolgálja a gyerek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Személyes komfortérzetük egészséges alakítása. Testápolási szokások alakítása során a gyermekek természetes utánzási hajlamára építünk (mosakodás, kéztörlés, fogmosás, fésülködés,). A testápolás magában foglalja az étkezések előtti, és a szükségszerinti kéz- és arcmosást, törölköző használatát, fésülködést, fogmosást, WC használatát, zsebkendő használatát, esetenként a gyermekek teljes mosdatását, zuhanyozását. A gyermekek saját jellel ellátott tisztálkodási eszközt használnak.

Táplálkozás A gyerek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges táplálkozás, a gyerek egyéni ízlésének ismerete, formálása. Óvodánkban folyamatos reggelizést biztosítunk gyermekeinknek. Az ebédet minden csoportban közösen, azonos időben fogyasztják el a gyermekek a felnőttekkel. Egésznap folyamatosan biztosítunk lehetőséget ivásra, a csoportszobában és az udvaron is. Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységekkel valósulnak meg.

Mozgás, edzés A gyermeket elsődlegesen biológiai szükséglete készteti mozgásra. A rendszeres, szabad mozgás lehetőségét biztosítják az óvodán belül a tágas terek, udvari játékeszközök, séták, hosszabb, rövidebb kirándulások, egyéb óvodán kívüli tevékenységek. Játékidőben is lehetőség nyílik mozgásos játékokra, sportfelszerelések (kosárpalánk, focipálya, kerékpározás, labdajátékok stb. ) használatára. A mozgás, edzés hatását kiegészíti a tervszerű fejlesztő tevékenység, a testnevelés. Az edzés folyamatában a gyerek ellenálló képessége fokozódik, szervezete alkalmazkodik az évszakok változásaihoz. Fontos, hogy a gyerekek, minden évszakban, minél több időt töltsenek a szabadban.

11


Pihenés A pihenés, az alvás az óvodás gyerek egyéni alvásigényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. Alvás előtt mesélünk, az óvodapedagógus altatódalt énekel vagy halk zenével biztosítja a nyugodt légkört. A csoportszobákat a délutáni pihenés előkészítésénél alaposan kiszellőztetjük, és folyamatosan biztosítjuk a légcserét. Minden gyermek külön ágyban alszik, saját -otthonról hozott- pizsamában alszik.

A gyermekek egészségének védelme A gyermekek felvétele után, családlátogatás során anamnézist készítünk a szülők hozzájárulásával. Napirendünk és hetirendünk lehetővé teszi a napi testedzést, megteremti a tisztálkodás szükség szerinti feltételeit. Külön figyelmet fordítunk az állandó egészségügyi problémával küzdő gyermekekre. Az EGYMI szervezésében és irányításával évente mozgásfelmérésen vesznek részt a gyermekek, szükség esetén differenciált fejlesztést és/vagy gyógypedagógus által vezetett egyéni fejlesztést biztosítunk. Lehetőséget biztosítunk tartásjavító tornára, lábboltozat-erősítő gyakorlatok végzésére, nagycsoportos gyermekeknek előzetes szűrés után gyógytestnevelés igénybe vételére. Évente van orvosi vizsgálat, fogászati szűrés.

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, biztonságos, esztétikus környezet megteremtése A gondozási feladatok teljesítése maximálisan elfogadó, támogató légkörben zajlik az egyénileg szükséges és elégséges segítség megadásával. A környezet higiénéjét az óvoda egészére és környezetére kiterjedő tisztasággal, a jó világítással, a légcserével, megfelelő páratartalommal, zöld növényekkel, színharmóniával teremtjük meg. A berendezési tárgyak, játékok, eszközök igazodnak a gyermekek méretéhez. Törekszünk a zsúfoltság kiküszöbölésére, arra, hogy a bútorok, tárgyak elhelyezésével elegendő hely jusson a biztonságos közlekedésre.

Az óvodapedagógus feladata Az óvónő a változatos mozgásformák gyakorlását szolgáló élettér megteremtésére törekszik. Figyelemmel kíséri a gyerek egyéni adottságait és egészségi állapotát. (táplálkozási és egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség, téli, nyári érzékenység, stb.). Együttműködik a 12


szülővel az egészségügyi szakemberekkel, elsődlegesen a betegségek megelőzése, indokolt esetben a speciális fejlesztés céljából.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 

Képesek testápolási és öltözködési feladataikat önállóan belső igényüknek megfelelően ellátni.



Ismerik és alkalmazzák a kulturált étkezés szokásait, és arra figyelmeztetik társaikat is.



Képesek szándékosan irányítani testi szükségleteik kielégítését.

Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel, empátiával fogadjuk és törekszünk a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az érzelmi nevelés célja A gyermekek alapvető erkölcsi normáinak és tulajdonságainak megalapozása, az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, a jó családi mintát követő, érzelmi biztonságot nyújtó, elfogadó környezet biztosítása. Az érzelmi nevelés személyiségfejlesztő hatása A tevékenység, a megismerés öröme gazdagítja a gyermek érzelmeit, ezáltal állandó aktivitásra serkenti. A valós világ jelenségeihez, a társakhoz és önmagához való viszony kapcsolatrendszerében megtanulja érzelmeinek kifejezését, kezelését. Erkölcsi érzelmei, tulajdonságai alakulnak, értékrendszere megalapozódik. Érzelmi élete kiegyensúlyozottá válik, mely fontos alapja a testi, értelmi szocializációs fejlődéshez, fejlesztéshez. Az óvodapedagógus feladatai:    

Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig. Az érzelmeken alapuló kapcsolatteremtő és megtartó képesség kialakítása, erősítése, közösségformálás tudatosan alkalmazott módszerekkel és eszközökkel. A gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó életritmus, szokás – és szabályrendszer kialakítása, alkalmazkodva a sajátos bánásmódot igénylő gyermekek szükségleteihez. Énkép, önismeret és önértékelés fejlesztése, melynek révén a gyermekek képessé válnak önálló helyzetmegoldásra. 13




Közös tevékenységek, élmények alapján szervezett óvodai élet biztosítása, mely erősíti az erkölcsi tulajdonságok kialakulását.

Az érzelmi nevelés szocializáció tartalma: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Érzelmileg kiegyensúlyozott légkör kialakítása A beszoktatás rendszere Az óvodapedagógus és gyermek kapcsolata Gyermek – gyermek kapcsolata Közös élmények, tevékenységek, az óvoda hagyományai, ünnepei A nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, illetve a kiemelkedő tehetségű gyermekek nevelése

Érzelmileg kiegyensúlyozott légkör biztosítása Törekszünk az otthonos, derűs légkör kialakítására, mely a gyermekeknek biztonságot ad. A derűs alaphangulat tevékenységre serkent, megalapozza az érzelmi kötődéseket, ösztönzi a társas kapcsolatok alakulását. Fontos a gyermekek életszíntereit barátságossá, színessé tegyük lelki és esztétikai harmóniájuk érdekében.

A beszoktatás rendszere Óvodánk nevelése messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, szoros együttműködésre törekszünk. Tavasszal nyílt napokat rendezünk, amelyeken a szülők és gyermekeik megismerkedhetnek óvodánkkal és az itt dolgozó óvodapedagógusokkal. Beiratkozás után megkérjük a szülőket, hogy már a nyár folyamán készítsék fel gyermekeiket az új környezet befogadására. Már az óvodába lépés előtt meglátogatjuk a családokat, mert fontosnak tartjuk, hogy bizonyos fokú kötődés és bizalom alakuljon ki a kisgyermekkel és a szülőkkel is, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy reális képet kapjunk a gyermekek otthoni környezetéről, kapcsolatairól, a szülők nevelési elveiről, módszereiről. Nagy tapintattal, szeretettel, empátiával fogadjuk az új gyermekeket és szüleiket is, igyekszünk egyéniségüket és egyéni kéréseiket figyelembe venni. Ebben a családias légkörben kialakulhat óvodásaink érzelmi kötődése társaikhoz és a felnőttekhez egyaránt. Mindezt nagymértékben segíti az anyás beszoktatás, mely zökkenőmentessé teheti a beilleszkedést az új környezetbe. Az óvodapedagógus és gyermek kapcsolata Az érzelmi nevelés és a közösségi élet szoros összhangban állnak egymással. Az óvoda összes dolgozójának szerető, óvó, védő magatartása teremti meg a gyermekek számára az érzelmi biztonságot, mely a kiegyensúlyozott fejlődés feltétele.

14


Az óvodai csoportok érzelmi biztonságukkal és a gyermekek szükségleteinek kielégítésével biztosítják a gazdag tapasztalatszerzést, mely a szociális tanulást teszi lehetővé. A szociális tanulás első színtere a család, melynek spontán és tudatos hatásrendszere mind pozitív, mind negatív irányban befolyásolja a gyermekek személyiségének alakulását. Óvodánkban ez a hatás felerősödik, a gyermekek mások cselekedeteinek eredményét, sikerét vagy kudarcát megfigyelve tanulnak. Kiemelt fontosságú az óvodapedagógus példaértékű, modell szerepe, mely meghatározó értékű a gyermeki személyiségformálásban. Elengedhetetlen, hogy a gyermekek megismerjék a szomszéd csoportban dolgozó óvodapedagógusokat is, el kell érni, hogy a gyermekek hozzájuk is bizalommal forduljanak, segítve az esetleges váratlan helyzetek megoldását (csoportösszevonás, helyettesítés). A dadus nénik munkáját összehangoljuk a pedagógusokkal, hiszen őket a pedagógiai munka közvetlen segítőinek tekintjük. Rendszeres tájékoztatást kapnak feladatainkról, programjainkról, nevelési módszereinkről, elképzeléseinkről. Gyermek – gyermek kapcsolata Óvodánk közösségi életének kapcsolatrendszerében alakul, formálódik a gyermek közösségi érzelme, magatartása, beállítódása. A csoportokban minden együtt töltött idő, a társakkal való közös játék, az egymásra való odafigyelés, a szeretet kimutatása, kifejezése építi a közösség alakulását. Az esetlegesen előforduló konfliktusokat az óvó nénik segítik elrendezni, hogy minden gyermekben oldódjon a feszültség, és békességben folytatódjon játékuk. Ezen szituációk megoldásával mintát kapnak a gyermekek a problémák megoldására, s ez hosszútávon elősegíti a társadalomba való beilleszkedést és a családi életben való együtt működést. A csoportokon belüli születés – és névnapi készülődés és köszöntés még személyesebbé teszi a gyermekek közötti kapcsolatot. A csoportok egymás közötti közeledése a közös játékidők alkalmával valósul meg (udvari játék, kirándulások, szervezett programok). Így a barátok, testvérek különböző korcsoportok találkozhatnak, és új barátságok születhetnek. Közös élmények, tevékenységek, az óvoda hagyományai, ünnepei A közösségi nevelés egyik fontos eszköze a távlatok, hagyományok és a közös ünneplés. A közös tevékenység a gyermek fejlődésének serkentője, segíti a társas kapcsolatok alakulását. Az ünnepekre való készülődés, tervezgetés nagy örömet jelent gyermekeink számára. Óvodánk szokásai, hagyományai, ünnepei érzelmi átélésre, gazdagon motivált tevékenységekre adnak lehetőséget. Az ünnepek lebonyolítása a mindennapok szokásaihoz képest másképpen történik, ez úton is érzékeltetve, hogy az ünnep kiemelkedő esemény. A gyermekekkel közösen díszítjük fel óvodánkat, a csoportszobákat, felnőttek és gyermekek az alkalomnak megfelelő ruhába öltöznek. Az előkészítő – és szervezőmunkába a szülőket is bevonjuk, nyilvános ünnepeinkre meghívjuk őket, tiszteletben tartva a család szokásait. 15


Óvodánkban nagy jelentősége van a közös kulturális programoknak, sporttevékenységeknek, melyekre szintén meghívjuk a szülőket. Az ilyenkor együtt eltöltött idő közelebb hozza egymáshoz az óvodát és a családot, alkalmat ad a megismerésre, beszélgetésre, a közös gondok, problémák együttes megoldáskeresésre. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére  Viselkedésüket szándékosan képesek irányítani.  Kapcsolatokat kezdeményeznek felnőttekkel és társakkal.  Az együttjátszás során kedvelik a szabályjátékokat, elfogadják a szabályokat és törekednek azok betartására.  Feladattudatuk megfelelő ( megérti, elfogadja és önállóan teljesíti).  Feladatvégzésükben motiváltak, jó megoldásra törekvők.  Feladattartásuk kiegyensúlyozott.  Rendelkeznek megfelelő önbizalommal a feladatvégzések során.  Kudarctűrő képességük szélsőségmentes. 

Viszonya az övétől különböző hátterű és magatartású gyerekekkel( másság elfogadása) megfelelő.

A szülő, a gyermek és a pedagógus együttműködésének formái Óvodai ünnepnapok 1. A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei

Jeles napok, ünnepnapok A természetóvó jeles napok az utóbbi években kerültek be a közgondolkodásba. A gyermek érzelmein át ismerkedik az élővilággal, a madarak, a fák, a föld számára, “társ”. Természetes, a folyamatos gondozáson, törődésen túl az “ünneplésük”. (pl. Madarak, fák napja...).

Óvodapedagógus feladata az ünnepnapokban Az ünnepi készülődésben az érzelemfokozó hangulati elemeket helyezi előtérbe, az ünnepnap, a gyermeknek a kiteljesedést adja. Egyes ünnepek előkészítésébe bevonja a szülőket. Alkalmat teremt a néphagyományokhoz kapcsolódó szokások megismerésére.

16


A szocializálódást segítő nevelés személyiségfejlesztő hatása A szocializáció folyamatában, a gyermek teljes személyisége fejlődik. Alakul szociális beleérző képessége, kapcsolatteremtésben kezdeményezővé válik, elsajátítja a társas együttélés viselkedésnormáit. A másság elfogadási folyamatában formálódik segítő és tolerancia készsége. Az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokásokat:      

a köszönés, a megszólítás, a mással való, a máshol való viselkedés, a vendégfogadás, a kulturált étkezés alapformáit stb. az együttélés során gyakorolja, képes magáévá tenni.

A közös élmények, a tevékenységek állandó körforgása, a megerősítő szeretet kialakítják a gyerek biztonságérzetét.

A gyermek – felnőtt, és a gyermek – gyermek közötti pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása

Megismertetjük a gyermekeket az alapvető illemszabályokkal (köszönés, megköszönés, udvariasság, kérés, stb.) A társas kapcsolatok egészséges alakítása szempontjából elengedhetetlen az agresszió kerülése, a másság elfogadása, a tolerancia, az önzetlenség s az értékóvó magatartás (természet, környezet). Segítünk megtanulni, hogyan fejezzék ki szociálisan elfogadott formában a pozitív és negatív érzelmeiket. A gyermeki magatartás alakítása érdekében igyekszünk pozitív viselkedési mintákat közvetíteni.

Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Óvodánk személyi ellátottsága a törvényi előírásoknak megfelelő: az óvodapedagógusok száma: 13; a pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozók létszáma 7 fő. Az óvoda működéséhez a törvényben rögzített létszám elegendő: óvodavezető, vezetőhelyettes, csoportonként két óvónő. Az óvodapedagógusok törekednek elméleti ismereteiket bővíteni (pl. tanfolyamokon,továbbképzéseken való részvétel).

 Szakvizsgázott óvodapedagógus (közoktatási vezető)  német nyelvvizsga  A kompetenciaalapú program csomagok alkalmazása – óvodai programcsomag: 17


 Önismereti személyiségfejlesztő képzés pedagógusoknak:  Játék és tánc az óvodában  Mozgásfejlesztés integrált csoportban és SNI-s gyermekek mozgásfejlesztése:  Gyermektánc-oktató  Számítástechnika, ECDL  Szurdopedagógus  Környezet kultúra az óvodában  Környezeti nevelés az erdőben  Népi játék és kismesterségek  Tájegységek játék és táncszempontú ismerete  Dajkaképző + HACCP vizsga  Zoo-pedagógus 

Mentálhigiénés alapképzettség



Angol alapfokú nyelvvizsga



Mentorképzés



Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés



Kézműves technikák tanítása



Mit? Miért? Hogyan? Kisgyermekek testnevelése



Prevenciós célú mozgásfejlesztés

A csoportok szervezése A Pöttöm Program megvalósítható osztott és eltérő korú gyermekek részben osztott vagy osztatlan csoportjában. A napirend folyamatos, a tevékenységformák a játékba ágyazottan szerveződnek. A gondozási teendők időtartama (a mosdóban, az öltözőben, az udvaron, a déli étkezések és a pihenés idején, stb.) a gyerekek tempójához, igényéhez igazodik. A többi tevékenységforma megválasztásának időpontját a gyermekek életkora, a csoport és a helyi sajátosságok határozzák meg. A hetirendben állandó napot igényelnek: - a testnevelési foglalkozások. 18


Megszervezett a zavartalan működtetéshez a csoportok közötti folyamatos egyeztetés. Meggyőződésünk, hogy a gyermek saját tevékenysége, saját tapasztalata által tanul. Tudatos környezetalakítással ( hely, eszköz ) a szabad mozgástevékenység, a mozgáskedv és mozgásigény kielégítésére törekszünk. Munkánkat az új iránti fogékonyság, a többre, jobbra való törekvés jellemzI.

Tárgyi feltételek Óvodánk komfortfokozata megfelelő. Az EMMI rendelet által előírt helyiségek és berendezési tárgyak beszerzése és cseréje folyamatos, lehetőség szerint a szükségletekhez igazítjuk. Csoportszobáinkban megtalálhatók a gyermekméretű bútorok, nyitott polcok, természetsarok, olvasósarok, gyermekméretű eszközök az önellátáshoz. Mindezeket kiegészítik a babaszoba, babakonyha, sok játékszer, rajz, és barkácsoló eszköz. Eszköztárunk bővítése a költségvetési kereten kívül önerőből, a pályázatokon nyert pénzeszközök felhasználásával folyamatosan történik. Saját készítésű foglalkozási- és játékeszközökkel is gazdagítjuk a csoportszobai játéklehetőségeinket. Egyre több és hatékonyabb mozgásfejlesztő sportszer segíti a fejlesztést. Felszereltségünk kiemelkedően jól ellátott a mozgásos területen. Az udvari adottságok teret adnak a játék, az egészséges életmód, a hagyományápolás, a környezetvédelem tevékenységeihez. Fejlesztendő területek: Az eszközjegyzékből hiányzó eszközeink, tárgyi feltételeink folyamatos beszerzése, és pótlása a sérülés specifikumoknak megfelelően. Az egészséges és a SNI gyermekek szükségletei szerint kialakított környezet fejlesztése, és folyamatos gyarapítása.

Az óvodai élet megszervezése

Az óvoda reggel 6,30 órától – este 17,30 óráig tart nyitva, melyben teljes időtartamban óvodapedagógus jelenléte biztosított.

Az óvodai élet megszervezésének elvei:  A gyermekek napirendjét úgy állítjuk össze, hogy a tevékenységek közül folyamatosan a legtöbb idő a játék tevékenységre jusson;  Családias légkör kialakítása;  A heterogén csoportokban kiemelt figyelmet fordítunk az eltérő korosztályok igényeire;  Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések teljes kiküszöbölésére;

19


 A gyermek minden tevékenységet kipróbálhasson, elvégezhessen, amire képes, ami életkori sajátosságaiból adódik, és nem veszélyezteti a maga, vagy társai biztonságát. A program sajátossága, hogy a tervezés igényli a közös gondolkodást, a tevékenységek összehangolását. Az óvoda sajátosságai és törekvései alapján kialakított éves tervezést áttekinthetővé teszi. Ebből kitűnik, hogy a testület mit, és mennyit, kíván beépíteni a hagyományőrző tevékenységekből. Az évről évre visszatérő jeles napok óvodai előkészületeit összehangoljuk. A közösen elfogadott tevékenységek ismeretében tervezhető csoportonként a kapcsolódó műveltséganyag. A tevékenységformák további tervezését az óvónő módszertani szabadsága határozza meg.

Idő

Tevékenység

- tól - ig 06.30 – 08.00

Gyermekek fogadása Játék, szabadon választott tevékenység

08.00 – 09.00

Gondozási feladatok, folyamatos reggeli

09.00 – 10.30

Tanulás kötött és kötetlen szervezési formában Egyéni, differenciált fejlesztések Mindennapos testnevelés

10.30 – 12.00

Levegőzés, játék az udvaron, séta

12.00 – 13.00

Gondozási feladatok, naposi munka Ebéd Előkészületek a pihenésre

13.00 – 15.00

Pihenő

15.00 – 16.00

Gondozási feladatok, uzsonna

16.00 – 17.30

Játék, szabadon választott tevékenység Egyéni, differenciált fejlesztések Gyerekek folyamatos távozása

20


Az óvoda kapcsolatai  Nevelőtestület és a többi munkatárs A programunk többször hangsúlyosan érinti az óvónői és a gyermekeket körülvevő felnőttek modell szerepét. A szemléletmód váltás hatására, a hagyományőrzés és a tevékenységek létrehozzák az óvodai testület sajátos arculatát. Az óvodavezető irányítása olyan testületi légkört teremt, amely a szereteten és az elfogadáson alapul. A hagyományápoló és a környezeti tevékenység összekovácsolja a közösséget és igényes munkavégzésre készteti. Az óvodai dolgozók egy folyamat részeivé válnak, ahol mindenkinek megvan a maga szerepe. Az évről évre visszatérő szokások, jeles napok a gyerekeket körülvevő felnőttekben is elindítják a várakozás örömét, izgalmát, ami a gyerekek érzelmi kielégítésére motivál. A gördülékeny, hiteles együttélés képes sugározni a hagyományok és a természet szeretetét. 

Család és óvoda

A család a társadalom alapja. Az óvodás gyermek fejlődését az otthon érzelmi biztonsága alapozza meg. Az óvodába járó gyermek magával hozza a családban kialakult szokásokat, értékeket, viselkedésmódokat. Magatartását, érzelmi életét, érdeklődését később is a családtagokat összekötő kapcsolatrendszer, a család életmódja, nevelési stílusa, kultúrája alakítja. Az óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül. A kettő összhangja, folyamatos egyeztetése elengedhetetlen feltétele az együttműködésnek, így a gyermek harmonikus személyiségfejlődésének. Az óvodai nevelőmunka a családokkal együttműködve lehet csak eredményes. Az óvoda segítheti a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásának enyhítését. Az óvónő gyermekismerete, pedagógiai és pszichológiai felkészültsége, a gyermekek fejlődéséért érzett felelősége alapot teremt a családokkal való eredményes együttműködéshez. Az információk, az egyéni különbségek megértésében nélkülözhetetlenek. Igyekszünk megtalálni minden egyes családdal külön-külön a kapcsolatteremtés, segítés legmegfelelőbb módját. Ha szükséges, a szülők nevelési szemléletének formálása, az mindig tapintatosan, közvetve történik. Az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik a családokhoz. A kölcsönös megértést és megbecsülést kifejező magatartás megvalósítására törekszünk.

21


Az együttműködésünk alapelvei:         

Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósuljon meg. Alapja: a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. A szülő találjon támaszt és segítőtársat az óvodában gyermeke fejlesztéséhez. Nyitottság biztosítása, a szülők kérésének, észrevételének, javaslatának, véleményezési jogának, esetleges bírálatának figyelembe vétele. Ezzel megvalósítjuk a gyermekek érdekében a jogharmonizációt és az érdek azonos együttműködést. Kölcsönös alkalmazkodás megvalósítása. Családi és óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása. Egyéni igények, szokások lehetőség szerinti figyelembe vétele, egyéni bánásmód alkalmazása. A családok és az óvoda kölcsönös együttműködése segíti a csoport vagy csoportok és az óvodai társak közeledését, barátságok kialakulását. A Szülők Közössége az intézményi SzMSz – ben megfogalmazottak szerint vesz részt az óvoda életében.

A kapcsolattartás módja, formái: Rövid mindennapi információcsere alkalmával tájékoztatjuk a szülőket gyermekükkel történt fontos eseményekről. Családlátogatásaink célja, hogy megismerjük a gyermeket közvetlen környezetében, megfigyeljük helyét a családban, tájékozódjunk a családi nevelés elveiről, szokásairól. Amennyiben szívesen fogadják az óvó néniket az első látogatásra még a gyermek óvodába lépése előtt sort kerítünk. Fogadóórák szervezésével alkalmat biztosítunk a szülőknek a gyermekükkel, nevelésben végzett munkánkkal kapcsolatos bizalmas jellegű információk cseréjére, megbeszélésére. Szülői értekezletek alkalmával az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat vitatjuk meg. Lehetőség nyílik arra, hogy a szülők is elmondhassák észrevételeiket, javaslataikat. A közös programok, ünnepek lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Tiszteljük a szülők érzelmeit, tapintatosan törekszünk arra, hogy a nevelési problémák megszüntetésére a szülőkkel együtt közösen keressük a megoldást.

22


 Óvoda A kapcsolatok kialakítása segítse, gazdagítsa a Pöttöm Programunk szerint a téma azonos társóvodákkal való együttműködést. A társ óvodákkal közös pedagógiai, módszertani továbbképzések, tapasztalatszerző kirándulások szervezése. Mindezek együtt fejleszthetik tudásunkat, önértékelési, önelemzési képességünket .

 Iskola Célunk a még szorosabb együttműködés a Móra Ferenc Általános Iskolával, mivel körzeti iskolánk, akikkel bővíteni szükséges partneri viszonyunkat. Kölcsönösen ismerkednünk kell egymás programjával, nevelési elveivel. Fontos tájékozódnunk az iskola életéről, hogy lehetőségünk szerint tudjuk a szülőket tájékoztatni, amely segíti és könnyebbé teszi az óvodából az iskolába való átmenetet: sportnapok, iskolalátogatás, meseszínház kiállítások, Nyitottak vagyunk más iskolák kezdeményezéseire is.  Fenntartó szerv Az intézmény fenntartója a Budapest, főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata. A fenntartói irányítás egyik legfontosabb jogosítványa a kerület oktatási és nevelési koncepciójára épülő nevelési program elfogadása és a költségvetés meghatározásának joga. A költségvetés ugyanis alapvetően befolyásolja az intézmény mozgásterét, lényegében a szakmai döntéshozatal lehetőségét és korlátait. A fenntartóval való szoros kapcsolattartás, a napi egyeztetés biztosítja az óvoda zavartalan működését, olyan körülmények és feltételek megteremtésével, melyek alapul szolgálnak a program célkitűzéseinek megvalósításához A folyamatos kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős.  Hallássérültek Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Véleményük alapján integrálódhat intézményünkbe hallássérült gyermek. Előírják a gyermek számára szükséges gyógypedagógiai fejlesztést, elvégzik az iskolaérettségi vizsgálatot és segítenek kiválasztani a legmegfelelőbb oktatási intézményt.  Közművelődési Intézmények Múzeum, kiállítás, állatkert, stb. rendezvényeinek látogatása csoportosan a gyermekek életkorának és érdeklődésének figyelembe vételével. Ötleteket adunk a családok szabadidejének hasznos eltöltéséhez, az intézmények programajánlatainak ismertetésével.

23


Speciális szakismeretekkel a gyermekek egészséges fejlődéséért

 Pedagógiai Szakszolgálatok (szűrések, képességvizsgálatok, tanácsadás, logopédiai ellátás, Szakértői vizsgálatok) Állandó kapcsolattartás, szakirányú segítségnyújtás a személyiség, a személyiségfejlődési problémákkal, magatartászavarral küzdő gyermekek számára. A beiskolázás előtt kiegészítő vizsgálat igénylése. Logopédus: Az óvoda logopédusa minden évben felméri, kiszűri, majd fejlesztésre javasolja a beszédhibás gyermekeket. Folyamatos egyeztetés szükséges logopédus – szülő óvodapedagógus között. Tanulás Képességeket Vizsgáló-illetve Beszédvizsgáló Országos Szakértői Rehabilitációs Bizottság: Kontrollvizsgálat esetén a fent említett bizottsághoz küldjük a gyermeket, kötelességünknek tekintjük segíteni a családokat a kapcsolatfelvételben és a megoldáskeresésben.  Gyermekorvos, szakorvos, védőnő Az óvodai gyermekcsoportok általános vizsgálatainak biztosítása, valamint a beiskolázáshoz szükséges orvosi vizsgálatok, adminisztrációs feladatok megszervezése, időpont egyeztetése, és lebonyolítása. A fenntartó által biztosított szakorvosokkal kapcsolatfelvétel, egyeztetés (fogorvos, szemész,). A szülők felé az orvosi visszajelzést írásban közöljük. Miután óvodánk célja és feladata az egészséges életmód kialakítása, ezért nagyon fontos, hogy a gyermekek minél jobban megismerkedhessenek az orvos gyógyító munkájával.  Gyermekjóléti szolgálat A gyermek és családsegítő központ segítségét igénybe vesszük, ha a kisgyermek életében „válságos” időszak következik be. Ebben a felelősségteljes feladatban elsősorban az óvodapedagógusnak, a gyermekvédelmi felelősnek, a család érintett feleinek és a területileg illetékes családgondozó központ szakembereinek a szoros együttműködése szükséges. Az ilyen helyzetbe került gyermekek védését, óvását, jogainak érvényesítését, érdekeinek képviseletét kiemelt intézményi feladatnak tekintjük. Az anyagi segítségnyújtás lehetőségeit ismertetjük a szülőkkel, amely lehet alkalmankénti, rendkívüli és rendszeres segélyezés. A fent említett szakszolgálatokkal a kapcsolattartás tartalmi feladatai, formái mindig az aktuális nevelési év munkatervében jelenik meg.

24


Az óvoda szolgáltatásai Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások:



Gyógytestnevelő

Előzetes szűrések eredménye, hogy gyógytestnevelő foglalkozik az arra rászoruló gyermekekkel. 

Logopédiai foglalkozás

Beiskolázás előtt 1 évvel logopédiai szűrésen vesznek részt óvodásaink. A szűrés eredményei és a férőhelyek szerint a fejlesztést igénylő gyermekekkel logopédus foglalkozik. 

Fakultatív hit és vallásoktatás

Megfelelő létszám esetén a szülők kérésére a gyermekeknek lehetőségük van az intézményben térítésmentesen a egyházi hitoktatásában részt venni. A hitoktatás időpontját az óvodavezető és a hitoktató – a szülők igényeit figyelembe véve – közösen határozzák meg.

NEVELÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK, AMELYEK BIZTOSÍTJÁK A GYERMEK SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLŐDÉSÉT, SZOCIALIZÁCIÓJÁT Értelmi fejlesztés Célunk Olyan értelmi képességek megalapozása, fejlesztése, melyek segítségével a gyermekek átélhetik a problémamegoldó gondolkodás örömét, alakul a tanuláshoz való pozitív viszonyuk. Az értelmi nevelés célja 

A gyerek értelmi képességeinek alapozása, fejlesztése. 25




Aktív cselekedtetéssel, az érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyereket az egocentrikus gondolkodástól a szemléletes, a tapasztalaton alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig.

Az értelmi nevelés feladata    



A kognitív képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás, A játékba ágyazott – hagyományőrző tevékenységek – változatos cselekvéseken alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeinek megvalósítása. Családdal együttműködve kialakítani az egyes gyermekhez igazodó módszereket. A sajátos nevelési igényű gyermekek – lassan fejlődő, alacsonyabb fejlettségű szinten álló, középsúlyos érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, elhanyagolt vagy kiemelkedő képességű gyermekek nevelése. A nevelés e területe szorosan átszövi a gyermekek egész óvodai tevékenységét, segíti tanulási, megismerési vágyának kialakulását.

Segítjük tanulási vágyának kialakulását sikerélmények biztosításával. Gondoskodnunk kell változatos tevékenységekről, melyek során a gyermekek pozitív érzelmi hatás alá kerülnek, és ez motiválja őket a cselekvésre. A játék, a külső világ tevékeny megismerése, valamint a játékba integrált tanulási folyamat sokoldalú tapasztalatszerzést, rendszerezést tesz lehetővé, miközben észrevétlenül fejlődnek különböző képességeik. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Olyan játék helyzetek, tanulási alkalmak megteremtésére törekszünk, amelyben a gyermekek látással, tapintással, hallással, érzelmekkel és fordulatokkal, verbális és non verbális módon első kézből szerezhetnek tapasztalatokat, s így válik a tanulás élménnyé, teljes személyiséget aktivizáló folyamattá. A követelményeket az egyéni teljesítőképességekhez mérjük, ezért fontos, hogy óvodapedagógusaink egyrészt jól ismerjék a gyermekek egyéni adottságait, másrészt önmaguk is rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel, módszerekkel, amik az egyéni képességek differenciált, tevékenységekbe ágyazott fejlesztéséhez szükségesek. Az ehhez igazodó tanulási keretformákat játékba ágyazott kezdeményezések, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, stb. formájában, a napi élet bármely mozzanatában oldjuk meg.

Az óvodapedagógus feladatai Megteremti a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. A játéktevékenységen keresztül megismeri a rábízott gyermekek egyéni sajátosságait. Megfigyeli, ki mivel foglalkozik, mi érdekli, milyen ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezik, az értelmi és kognitív képességei milyen szinten állnak. A gyermekek játékában milyen 26


élmények jelennek meg, amit ”mintha” játékukban játszanak. Követi, fejleszti képzeteiket, gyakoroltatja a megismerési funkciókat. Megfigyelése során tapasztalatokat gyűjt a gyermek mozgásfejlettségéről: hogyan végzi az egyszerű mozgássorokat, a nagymozgásokat, milyen a szem-kéz, szem-láb koordinációja, a finom-motorikus mozgások szintje, a testséma ismerete, a térészlelése, téri tájékozódása. A program tartalma jó lehetőségeket nyújt, az olyan helyzetekre is, amikor a gyermekek maguk vizsgálódhatnak, megbeszélhetik a jelenségeket. Az óvodapedagógus magyarázatkeresésre, elgondolkodtatásra indítja őket, fedezzék fel a világot. Fontos a motivációs helyzetek átgondolása, és a gyermek értékelése. A pozitív megerősítés hatására megtanul bízni önmagában. • A gyorsan változó világ igényeinek megfelelő alkalmazkodás érdekében az Európai Uniós elvárás szerinti „élethosszig tartó tanulásra való felkészítés” a tanulási képességek fejlesztésével: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás. • Megismerő tevékenységek fejlesztése, érzelmi kapcsolat alakítása a természeti és társadalmi környezetben szerzett személyes tapasztalatok által. • Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása; • SNI: A sokoldalú érzékszervi megtapasztalás és játékba épített ismeretszerzés révén reális ismeretek, fogalmak kialakulása a környező világról.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Emlékezet 

Képesek rövid idejű verbális emlékezetre Pl.: szólánc.



Képesek rövid szöveg ( mondóka, vers) pontos visszaadására.



Képesek rövid idejű vizuális emlékezetre. Figyelem



Képesek rövid idejű (10-15 perc) szándékos figyelemre.



Figyelmüket képesek összpontosítani.



Figyelnek a felnőttek és társaik mondanivalójára (verbális utasításokra). Gondolkodás



Kialakult problémamegoldó gondolkodásuk.



Felismerik az ok-okozati viszonyokat.

 Alkalmasak a képolvasás tevékenységére.

27


Anyanyelvi fejlesztés és nevelés Célunk: A gyermekek anyanyelvi fejlődésének segítése, megalapozása, a kommunikáció különböző formáinak alakítása.

Az anyanyelvi nevelés feladatai: 

A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése, beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése



A gyermekek megismertetése a non verbális kommunikáció általános szabályaival és a lehetőségek megteremtése, azok gyakorlása

A beszéd komplex tevékenység. Kapcsolódik a gondolkodáshoz, az önkifejezés fontos eszköze, így szorosan kötődik a kommunikációhoz, tágabb értelemben a szocializációhoz. Programunk lényeges eleme a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. A kommunikáció a beszéd egyik eszköze, és egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatok alakulásában. A kommunikáció és a metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, jelzések kiegészítik, helyettesítik, vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükségesnek tartjuk óvodapedagógusaink személyes példáját – odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés-, kommunikációs helyzetek megteremtését, a gyermekek motiválását a szókincsbővítés, beszédfejlesztés, metakommunikációs – gesztus, mimika, testtartás - ismeretek gazdagítása érdekében. Figyelemmel kísérjük gyermekeink családi szocializációját, mert beszédkészségük nagy mértékben függ ettől és ezt a fejlesztéseknél nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Differenciáltan foglalkozunk a nyelvileg hátrányos helyzetű és kiemelkedetten fejlett gyermekekkel. A gyermekek beszédfejlesztése érdekében törekszünk jó munkakapcsolatot fenntartani óvodánk logopédusával. Az anyanyelvi nevelés átfogja egész nevelőmunkánkat, óvodánk életének minden területét. Közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósításának minden mozzanatában. Eredményes megvalósításával hozzájárulunk gyermekeink tanulási képességeinek megalapozásához.

Az óvodapedagógus feladatai: 

Tudatosan törekszik saját és környezete beszédkultúrájának csiszolására



Oldott, derűs légkört teremt, melyben kialakulhat a kommunikációs lehetőség



Pozitív érzelmi kapcsolatot alakít ki, amely a gyermekek közlési vágyát erősíti.



Differenciáltan fejleszti óvodás csoportja minden gyermekét. 28




Változatos tevékenységekkel fenntartja a gyermekek kommunikációs kedvét.



Beszédzavarok, hibák esetén, - a családdal együttműködve – szakember – logopédus bevonását javasolja, kéri.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: 

Szívesen kommunikálnak a felnőttekkel és társaikkal.



Verbálisan ki tudják fejezni érzelmeiket, gondolataikat.



Használnak minden szófajt.



Tisztán ejtik a magán –és mássalhangzókat.



Képesek akusztikus differenciálásra (adott hangot kiemelni pl: Mit hozott a kishajó?játék).



Képesek (hangtani) anyanyelvi játékokra pl: szókigyó, Hol hallod?

Játék „ és a játék út a gyermekek számára annak a világnak a megismeréséhez, amelyben élni fognak, amelyet megváltoztatni hivatottak.” ( M. Gorkij) A játék az a tevékenység az óvodáskorú gyermeknél, amely a személyiségfejlesztés feltételeit legoptimálisabban megteremti. A játéktevékenység, mivel a gyermek legfőbb tevékenysége, óvodai értelemben a tanulás színterének tekinthető, a megismerés eszköze. A gyermek játéka során ismerkedik a külvilággal, valósággal és a környezetében élő személyekkel, bővülnek ismeretei. Nagy szerepe van a gyermekeket körülvevő tárgyaknak, mert ezek különböző felhasználása és az ezzel való próbálgatás, manipulációk új és új felfedezést biztosítanak és ez serkentőleg hat a gondolkodásukra is. A játék a gyermek olyan értelmes, önkéntes, szabadon választott, önállóan kezdeményezett, konkrét gyakorlati tevékenység, amelyben a személyiségnek a környezethez való viszonya sajátos formában tükröződik. Formálódik a gyermeki pszichikum valamennyi funkciója. Fejlődik a gyermek megismerő képessége, kézügyessége, motorikája, mozgása, testi erőnléte, képzelő ereje, nyelvi kommunikációja. Fejlődik értelme, gondolkodása, a társaihoz való alkalmazkodó képessége, érzelmi élete.

29


A játék célja: Olyan ingergazdag óvodai környezet megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei bontakozhatnak, képességeik, részképességeik. Készségeik komplex módon fejlődhetnek. A játék feladatai:     

mozgásfejlesztés,térbeli tájékozódás fejlődése természeti és társadalmi környezet megismerése problémamegoldó gondolkodás fejlesztése szociális viselkedésmód kialakítása (együttműködés, konfliktuskezelés, kölcsönös kommunikáció) munkához, tanuláshoz szükséges képességek, készségek megalapozása

Az óvodapedagógus feladatai:        

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése A gyermekek játéktevékenységének minőségi fejlesztése A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához Az egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel

Feltételek biztosítása: A megfelelő légkör, hely, eszköz és idő biztosítása ugyan olyan fontos feladatunk, mint a tapasztalatszerzés, élménynyújtás, mely kellő alapot ad a gyermekeknek, hogy szabad döntés után kezdjen a játéktevékenységbe. Ahhoz, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs légkört teremtsünk, mindig szem előtt tartjuk a gyermeki önállóságot fejlesztő, a játékban való elmélyülést segítő óvónői magatartást. Soha nem feledjük, hogy a nyugodt, vidám légkör szerepe milyen nagy a konfliktushelyzetek megelőzésében, csökkentésében illetve megszüntetésében. Mindenkor szem előtt tartjuk az életkori sajátosságokból és egyéni különbségekből adódó igényeket is: figyelmet szentelünk →a 3-4 éveseknél az egymás mellett vagy egyedül játszásra, búvó-, sarkok, kuckók kialakítására épp úgy, mint →az 5-6-7 éveseknél a nyugalmas, elmélyült játékra alkalmas hely biztosítására. A játékeszközök kiválasztásánál többféle szempont dominál. Fontos ismerjük az életkori sajátosságokra jellemző játékfajtákat, témákat, a nemek szerinti preferenciákat, a pedagógiai- pszichológiai fejlesztő hatásokat, és megragadjunk minden lehetőséget, hogy a gyermekek ízlését, esztétikai érzékét ezek segítségével is fejlesszük.

30


Játékfajták: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Gyakorló játék Szerepjáték Barkácsolás Dramatizálás, bábozás Építő, konstruáló játék Szabályjáték

Játék a szabadban Az egészséges életmód kialakítása szempontjából jelentőséggel bír a szabadban zajló játék. A mozgásos és szerepjátékok gyakorlásához kellemes légkört biztosít a szabad levegő, és ez ösztönzőleg hat a gyermekre. A nap, a víz, a levegő edző hatását használjuk ki akkor, amikor a lehetőségekhez képest a legtöbb időt töltik a gyermekek a szabadban szabadidős tevékenységek során. Az udvari játékeszközök biztosításánál figyelembe vesszük az évszakok jellemzőit, a mozgásos és nyugalmasabb játéktevékenységek arányát és a szabadban töltött idő mennyiségét is. A játék megfigyelése, elemzése során fontos információkat kaphatunk, amelyek nevelőmunkánkat segíti. Fontos, hogy ismerjük az otthoni körülményeket, és a család együttműködése is biztosított, akkor a játékot már terápiaként is alkalmazhatjuk akár a félénk, visszahúzódó, akár az erőszakosan fellépő, agresszív gyermekek magatartási zavarainak, okainak feltárására, feloldására. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére   

Kialakul az együttjátszás igénye (szívesen játszik együtt társaival) Játékukra jellemző az elmélyült tevékenykedés. Életkoruknak megfelelő játéktípusok kötik le.

Verselés, mesélés „A mese- és versbefogadás játékba hív, szóba áll a gyerekkel, a gyerek eljut önmaga és a világ megértéséhez, megfogalmazásához, kifejezéséhez. Ez a megértési és önkifejezési folyamat az irodalmi élmény által működtetett alkotó fantázia és a játék öröméből születik. Az óvodai mese- és versélmények nem egyszerűen nyelvi, irodalmi élmények, hanem az „emberré nevelődés” útjának sarkkövei.” / Zóka Katalin/

Az irodalmi nevelés célja:   

Az irodalmi érdeklődés felkeltése. Az irodalmi élmények hozzájáruljanak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. A gyermekek megismerjék és befogadják a világot a mondókákon, verseken, meséken keresztül. 31


Az irodalmi nevelés feladata:       

Érzelmi élmények nyújtása. Érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlesztés. Belső képvilág, belső képalkotás fejlesztése. A külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatainak, a lehetséges, megfelelő viselkedésformáknak megismertetése. A gyermekek szemléletmódjának és világképének alakítása. Önkifejezés fejlesztése. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése.

Az irodalmi anyag tartalma Az irodalmi anyag kiválasztásánál három fontos alapelvet kell figyelembe venni: 1. Nyelvileg tiszta és értékes mondókát, mesét, verset halljanak a gyermekek. 2. Az irodalmi mű feleljen meg a csoport és a korcsoport fejlettségi szintjének. 3. Az irodalmi mű feleljen meg az óvónő személyiségének. Játékos mozgásokkal is összekapcsolt népi mondókák, dúdolók, versek, melyek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, és az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát nyelvünk törvényeinek megfelelő formában közvetítik. Az irodalmi nevelésben a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt szerepelniük kell. A jól kiválasztott, igényes gyermekirodalmi alkotások lényege: úgy inspirálni a gyermeki fantáziát, hogy a gyereket képessé tegye saját belső világának megalkotására, a külső és belső világ harmóniájának érzékelésére.

Az óvodapedagógus feladata       

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése. Olyan helyzetek teremtése, ahol a gyermekek eljátszhatják, bábozhatják kedvelt meséiket, kitalált történeteiket. A nevelés különböző területeinek komplex tervezése, kombinálása, megvalósítása a gyermeki önkifejezés megvalósulása érdekében. A mindennapos irodalmi nevelés – verselés, mesélés, mondókázás, bábozás, dramatizálás - megvalósulásához szükséges szubjektív és objektív feltételek biztosítása. Naponta legalább kétszer hall mesét a gyermek az óvodában: délelőtt és elalvás előtt. A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása. Rendszeres, többoldalú, élményszintű átélés biztosítása a megfelelő irodalmi formákkal, ezeken keresztül az érzelmi, esztétikai, értelmi fejlődés segítése.

32


A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére    

A gyermekek szívesen verselnek, mondókáznak. Gyakran forgatják a mesekönyveket és mesélnek a képekről. Igényük van a rendszeres mesehallgatásra. Szívesen újra élik élményeiket a bábozás, dramatizálás segítségével.

Ének, zene, énekes játék, tánc „Hozzon a gyermeknek mindent, amit tud, játékot, zenét, örömet.” (Kodály Zoltán)

Célunk: Óvodásaink örömmel, szívesen énekeljenek, táncoljanak, zenéljenek. Feladataink: 

-zenei élménynyújtás a zene megszerettetése.



-zenei ízlésformálás .



zenei képességek fejlesztése: - éneklési készség 

-hallásérzék



-ritmusérzék



-mozgáskultúra



-zenei alkotókedv ösztönzése .



-zenei anyanyelv kialakulásának elősegítése

.

Zenei nevelésünk anyaga: 

a népi mondókák



-ölbeli játékok



-népi gyermekdalok



-énekes népi játékok



-igényesen válogatott kortársművészeti alkotások 33


A mondókák játékok szerint: ölbevevős, cirógatók, csiklandozók, tapsoltatók, ujj- és tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók, páros fordulók, stb., melyekkel elsősorban a gyermekek ritmusérzékét fejlesszük, de a helyes légzéstechnika és beszédritmus kialakulását is segítik. A népi gyermekdalok által formáljuk zenei ízlésüket, fejlesszük éneklési készségüket és hallásukat. Az énekes népi játékok (körjátékok) fajtái szerint: állathívogatók, naphívogatók, esővárók, sípkészítők, leánykérők, kifordulós játékok, szerepcsere, páros és felelgetős játékok, kapus játékok, sorjátékok, csúfolók, stb. Ezekkel a zenei képességek fejlesztése mellett erősítjük közösségi érzésüket, fejlesszük együttműködő- és döntőképességüket, valamint szabálytartásukat és szabálytudatukat is. A hangszerekkel való ismerkedés különleges izgalmat és élményt jelent a gyermekeknek. A mindennapos hangszerhasználat a zenei készségfejlesztésben fontos szerepet játszik. Láthatatlan szállal köti őket a muzsikához, amelyet az óvónő hangszerének, zenélésének a tisztelete erősít. A készségfejlesztés zenei elemei: Ide tartoznak: éneklési készség, hallásérzék, ritmusérzék és mozgáskultúra fejlesztése. -Éneklési készséget a gyermekdalok által tudjuk fejleszteni. Az óvónő tiszta éneklésével példát mutatva törekszik a gyermekeket tiszta éneklésre ösztönözni, hiszen óvodában az éneklési készség alakulása a gyermek utánzási vágyán alapszik. Segíti a helyes kezdőhangot eltalálni. Az óvónő énekel, bemutat, mintát ad; a gyermek megfigyeli,emlékezetébe elraktározza és reprodukálni próbálja. -Hallásérzék fejlesztése az aktív énekléssel indul, és arra épül, mert a tiszta éneklés alapja is a fejlett hallás. Magas-mély relációt érzékeltetjük beszéd, mondóka, ének, hangszerjáték bemutatásával, majd a hangmagasságot a térérzékeléssel összekapcsoljuk és mozgással is érzékeljük a magasabb és mélyebb hangokat. Kiscsoportban az oktáv, középsőben oktáv és kvint, nagycsoportban az oktáv, kvint és terc hangközök által történik a fejlesztés. Halk-hangos felismerése szintén beszéd, mondóka, dal, hangszerjáték által történik. Majd óvó nénivel együtt alkalmazzák beszéden éneken, tapson. Nagycsoportban a felnőtt segítségével próbálják összekapcsolni a halk-hangos és gyors-lassú fogalompárt. Hangszínfelismerés által is fejlesszük a gyerekek hallását. Környezetükben előforduló zörejek, hangok; egymás és különböző hangszerek hangjának felismerése történik. Dallamfelismerés a középső csoporttól eszköze a hallásfejlesztésnek. Ismert dalokat kell felismerniük szöveg nélkül dúdolásról vagy hangszerjátékról, nagyoknál már kezdő vagy belső motívumról. Ez által belső hallásuk is fejlődik. Dallambújtatás során szintén a belső hallásuk fejlődik a gyerekeknek. Fontos, hogy a dal egyenletes lüktetését mozgással vagy hallható jellel végig éreztessük. Az elbújtató jel mindig hallható legyen pl: taps, koppantás, dobbantás. 34


-Ritmusérzék fejlesztése elsősorban a mondókák és dalok egyenletes lüktetésének és ritmusának kiemelését jelenti óvodában. Kicsiknél az egyenletes lüktetés kiemelése a feladat, középsősöknél a ritmus , nagyoknál a kettő összekapcsolása. Középsőtől próbálkozunk a kettős lüktetés kiemelésével is. -Mozgáskultúra, gyermektánc az óvodában a körjátékokban előforduló egyszerű táncos mozgások pl: páros forgás, guggolás, taps, kifordulás stb. Ezek a változatos játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, mozgását. Előkészítik a későbbi néptánc tanulást.

A zenehallgatás anyagán keresztül formáljuk leginkább a gyermekek zenei ízlését, ezért az óvónőnek feladata a művészi érték szerinti igényes válogatás. Az anyagot népdalok és műdalok alkotják élő előadásmódban. Az anyag az óvónő zenei műveltsége, éneklési készsége és hangszertudása szerint módosul. A gépi zene nem ajánlott de néha szükséges, hogy a gyermekek komoly zenét is halljanak, amelyet nem tud az óvó néni hangszeren lejátszani pl: Vivaldi: Négy évszak tételei vagy Saint Saens: Az állatok farsangja stb. El kell érnünk, hogy gyermekeink képesek legyenek rövid ideig figyelemmel hallgatni az élő éneket, hangszerjátékot ill. komoly zenei művet. Hangszerjáték az óvodában azt jelenti, hogy óvodásainkat megismertetjük egyszerű zenei hangszerekkel, elsősorban ütőhangszerekkel, melyeket ők is megszólaltathatnak. Pl: dob, háromszög, cintányér, ritmusfa, maracas, xilofon stb. Óvodásaink zenei alkotó kedvét ösztönzik ezek a hangszerek és ezáltal zenei kreativitásuk is fejlődik.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  Szívesen énekelgetnek napközben. 

Képesek akusztikus differenciálásra, hangfelismerésre; megkülönböztetik a főbb zenei fogalompárokat.



Képesek hangszíneket, zörejeket, zenei eszközöket egymástól megkülönböztetni.



Képesek mondókák, dalok ritmusának kiemelésére.



Képesek egyszerű, játékos táncmozdulatokra.

35


Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A vizuális nevelés célja: A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése, a vizuális befogadáshoz, alkotáshoz, újraalkotáshoz szükséges készségek megalapozása, fejlesztése. A gyermekek tér – forma – és színképzeteinek gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük formálása. A gyermekek egyéni fejlettségéhez és képességeihez igazodva.

A vizuális nevelés feladata:     

Fejleszti az alkotó tevékenységek minőségét és tartalmát. Lehetőséget teremt a művészi önkifejezés megélésére. Feszültségoldó hatása van. Fejleszti a gyermeki személyiséget a műalkotások, a népművészeti elemek, az esztétikus tárgyi környezettel való kapcsolat során. Fejleszti a testsémát, finommotorikát, tér-és formaérzéket.

Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. Elsősorban az a feladatunk, hogy biztosítsuk a sokrétű és zavartalan tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára mindig rendelkezésre áll a megszokott és elérhető helyen mindenféle anyag és eszköz, melyekkel fantáziájuknak megfelelően dolgoz hatnak, alkothatnak. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adhatnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermekek által megérthető világ tárgyai, eseményei, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel való ismerkedés – ezek mind fontos elemei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Nagyon jól hasznosíthatóak a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat. Mindig arra törekszünk, hogy a gyermek önmaga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtunk ehhez segítséget, ha ezt a gyermek igényli. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a legfontosabb feladatunk. Az óvodában a gyermek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minden csoportszobában egy kis sarkot vagy szekrényt biztosítunk, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, anyagokat tartjuk. Nagy hasznát veszik ennek a gyermekek, hiszen például a nagyobbak szerepjátékához bármikor kiegészítő eszközök készülhetnek, és a kisebbek is szívesen ismerkednek meg a különböző eszközökkel. Az óvodapedagógus feladatai: 

Biztosítani a szabad önkifejezés eredményes végzéséhez szükséges szervezeti formákat. 36




Biztosítani a gyermekek alkotó tevékenységének feltételeit az egész nap folyamán.



Különböző technikák megismertetése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére         

Örömmel végeznek vizuális tevékenységet napközben. Megjelenítik élményeiket, munkáikat alkotó képzelet jellemzi. Készségszinten kezelik és alkalmazzák az eszközöket(ceruza, ecsetfogás). Vizuális differenciálásuk során felismerik és megnevezik a képi elemeket. Képesek egyszerű formákat (ritmikus alakzatokat) létrehozni, folytatni, megismételni. Képesek megfelelő szem-kéz koordinációra pl: gyöngyfűzés, pötyizés stb. Képesek formákat vonal mentén vágni. Képesek bizonyos manipulációs tevékenységekre pl: hajtogatás, varrás stb. Emberábrázolásukban a testrészek és érzékszervek hiánytalanul megjelennek, az arányok megfelelőek.

Mozgás A tevékenység célja: Az óvodás korú gyermekek – egyéni fejlődési szintjéhez igazodva – testi – értelmi képességeinek sokirányú, arányos fejlesztése, valamint a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése. A tevékenység feladatai:     

Kondicionáló testi képességek – (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, helyes testtartás) fejlesztése Pszichomotoros készségek és képességek kialakítása Tér – és időbeli tájékozódás képességek fejlesztése Pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása ( pozitív énkép,, alkalmazkodó készség, együttműködés) A mozgásos tapasztalatszerzéssel az értelmi képességek fejlesztése

A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a gyermekek fejlődésében. Ebben az életkorban leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információkat környezetükről. Programunkban a mozgást igen tágan értelmezzük az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal és az egész személyiségfejlődést szolgálja. Az óvodába kerülő gyermekek szeretnek mozogni. Fontos feladatunk, hogy megőrizzük – ha szükséges felkeltsük – ezt a mozgáskedvet a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodva tudatosan építsünk rá. Fontos a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló, sokszínű és változatos érzelmi biztonságot nyújtó környezet biztosítása, pozitív megerősítés, a szükséges szabályok megtanítása. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap legyen lehetőségük, megfelelő helyük és eszközük a mozgásos tevékenységek végzésére a csoportszobában és a szabadban (udvaron) egyaránt. 37


A mozgásfejlesztés lehetőségei:    

Játékidőben Mindennapos testnevelés Testnevelés foglalkozás Sportprogramok – alkalomszerűen

Játékidőben: alkalmazott tornaeszközök ( trambulin, alagút stb.) elsősorban a nagymozgások és az egyensúlyérzék fejlesztését szolgálják. Fontosnak tekintjük a gyermekek spontán mozgását, motoros aktivitását, melyeket kihasználva játékosan, játékba ágyazva célirányos tevékenység végzésére serkenthetjük őket. Az udvari játékok változatos használatán keresztül a nagymozgások, az egyensúlyérzék fejlesztése. Az udvari Foci pálya kihasználása – labdajátékok – a szem-kéz, szem- láb koordináció, nagymozgások, egyensúlyérzék, finommotorika fejlődésének segítése érdekében. Lehetőség adódik a finommotorika és a szem – kéz - láb koordináció fejlesztésére – gyurmázás, gyöngyfűzés, festés, rajzolás, érzékelő – észlelő játékok stb.

A mindennapos testnevelés A gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapos testnevelés nélkül. A mozgásöröm és a szellemi fejlődés szoros kapcsolatban áll egymással. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a mozgáslehetőséget. Ezt általában a csoportszobában, de ha az időjárás megengedi, a szabadban is végezhetjük.

Testnevelés foglalkozások: Szervezett, kötelező tevékenység. A kötelezettség természetesen nem jelenthet kényszert a gyermekek számára. A szervezett testnevelés foglalkozásokat heti 1 alkalommal tartjuk. A foglalkozásokon maximális lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Ezt differenciált feladatadással is segítjük ügyelve arra, hogy a gyermekek a lehető legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozoghassanak. A fejlődés folyamatában első lépésként a nagymozgások fejlesztése a legfontosabb ( járás, futás, ugrás, csúszás, mászás, gurulás, egyensúlyérzék, támasz- és függőgyakorlatok). A foglalkozásokon fontos szerepet kap a gyermekek térben elfoglalt helyének érzékeltetése – ez segíti maguk és a tárgyak viszonyának sokoldalú megtapasztalását. A finommozgások fejlesztésénél a gyermekek képessé válnak összetett feladatok végzésére. Az eszközök, kéziszerek használata segíti a kéz fogó izmainak erősödését. 38


Az óvodapedagógus feladatai a testnevelés megszervezésében:     

Mindennap adjunk lehetőséget a gyermekeknek mozgásos tevékenységre irányított vagy spontán formában. Biztonságos eszköz és hely biztosítása a szabad mozgáshoz. Ötlet, irányított mozgástevékenységek az optimális mozgásterheléshez. Változatos eszközök. A szabad játékba épített mozgástevékenységek biztosításával tegyük lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Testi fejlettség       

Mozgásukat szándékosan irányítani képesek. Téri tájékozódásuk életkoruknak megfelelő, irányokat megnevezik. Képesek rendezetten akadályokat kikerülve járni. Képesek rendezetten akadályokat kikerülve tempó-és irányváltoztatással futni. Képesek változott körülmények között egyensúlytartásra. Labdakezelésük életkoruknak megfelelő (dobás és elkapás). Képesek életkoruknak megfelelő ugrástechnikákra.

Hagyományápolás az óvodában „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra, meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán) A hagyományőrzés célja az óvodai nevelésben a múlt értékeinek átörökítése, egységes rendszerbe foglalása, mind tartalmilag, mind időrendileg, továbbá a hagyományok tárgyi, szellemi kultúrájának továbbadása és beépítése a mindennapokba. A régi szokások által a gyermekek olyan egyéni értékekkel gazdagodnak, amelyek pozitív hatással vannak személyiségükre. Fejlődik esztétikai érzékük, mozgáskultúrájuk, önkifejező képességük, megismerik a múlt értékeit, felelősséget vállalnak környezetükkel szemben, alakul viselkedésük és ez által olyan közösségi értékek birtokába jutnak, melyek az együtt átélt élményeken, tevékenységeken, a közös játékon, mozgáson, zenei és irodalmi élményeken keresztül érzelmileg gazdagabb, értelmileg fogékonyabb emberré válnak. Az óvodánk tekintettel van a gyermekek egyéni fejlettségére és alkalmas arra, hogy kialakítsa az együttéléshez szükséges szokásokat. Az irodalmi alkotásokkal való találkozás alapját a népmesék, a népköltészeti alkotások, a népi 39


mondókák; - a zenei élménynyújtás alapját a népdalok, énekes játékok, a néptánc adják. A mozgásfejlesztésben a népi sportjátékoknak, a vizuális kultúra megalapozásában a népi kismesterségek technikájának van nagy szerepe a megismerés folyamatában. A különböző tevékenységek egymással összefonódva, egymást erősítve, kölcsönös élménynyújtással, komplex módón fejtik ki hatásukat. Fontos, hogy a gyermekek világához közelálló, számukra befogadható legyen az élmény tartalma. Ehhez minden olyan eszközt (tárgyi emléket, mondókát, mesét, éneket, játékot) felhasználunk, ami az átélést segíti. A legfontosabb az, hogy minden gyermeket érintsen meg, de lehetősége legyen a maga módján átélni azt. Népszokások felelevenítéséhez szükséges feltételek biztosítása Átgondoltuk, melyek azok a népszokások, melyek erőltetés nélkül közel hozhatóak gyermekeink világához, melyeket természetes módon élhetnek át. Ezekből válogatunk korcsoportnak megfelelő mélységben, a meglévő ismereteiket és az óvoda nyújtotta lehetőségek kihasználva. Fontosnak tartjuk, hogy a városban, lakótelepi körülmények között élő gyermekek számára megmutassuk a népi kultúránkban rejlő kincseket. A különböző szokásokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó, autentikus népi mondókákat, népmeséket, énekes játékokat tiszta forrásból származó szakirodalomból válogatjuk. Az óvodapedagógusok egyrészt, a játéktevékenységbe ágyazottan, másrészt a családokkal együttműködve munkadélutánokra tervezik és szervezik a hagyományőrző cselekvési formákat. A szülők bevonásával igyekszünk a tárgyai emlékek közül olyanokat fellelni, megmutatni a gyerekeknek, melyek tükrözik kultúránk forma és mintavilágát, a szokásokhoz, eseményekhez kapcsolódnak. Mindig megfelelő időt, helyszínt és mozgásteret biztosítunk az élmények kiteljesedésére. Fontos, hogy a gyermekek világához közelálló, számukra befogadható legyen az élmény tartalma. Ehhez minden olyan eszközt (tárgyi emléket, mondókát, mesét, éneket, játékot) felhasználunk, ami az átélést segíti. A legfontosabb az, hogy minden gyermeket érintsen meg, de lehetősége legyen a maga módján átélni azt.

A jeles napok, naptári ünnepek komplex tartalma és óvodai programja 

Az ősz jeles napjai, ünnepi népszokásai



A tél jeles napjai, ünnepi népszokásai -Mikulás -Adventi játszódélután 40


-Karácsony -Farsang 

A tavasz jeles napjai -Húsvét



Az emberélet fő fordulóihoz, ünnepi alkalmaihoz fűződő népszokások -Születésnap -Anyák napja -Gyermeknap -Lakodalmas játékok

A külső világ tevékeny megismerése Természetismereti, környezeti nevelés 1. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés célja:  

A közvetlen és a tágabb természeti,- társadalmi környezet megismerése során pozitív érzelmi viszony kialakítása az élő és élettelen világgal. Környezettudatos magatartás, életvitel megalapozásához szükséges szokások, viselkedési formák, készségek, képességek alakítása.

A külső világ tevékeny megismerésére nevelés feladata:     

A természeti,- társadalmi környezet sokoldalú megtapasztalása, megismertetése Környezetbarát életvitel, környezetkultúra iránti igény felkeltése tevékenységek, hagyományok, jeles napok által A nevelés egyéb területeivel kölcsönhatásban komplex módon fejlessze a problémamegoldó gondolkodást Matematikai tapasztalatok szerzése, mennyiségi-, formai összefüggések megismertetése Sikerélmény nyújtása

2. A környezet megismerésére nevelés A környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. Első tapasztalataikat a környezetükről a családi életükből hozzák, s ezekre a tapasztalatokra építünk az óvodai nevelésen belül. 41


A környezet megismerése áthatja a gyermekek életét, az óvodai tevékenységek egészét, alapvető területe a gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének. Az óvodai nevelés és az óvodapedagógus modellértékű. A gyermekkel nem csak ismereteket, hanem tapasztalatokat is szereztetünk. Tényeket, összefüggéseket fedeztetünk fel, ebből lesznek az ismeretek, e körben sajátítja el a környezetkultúrát és a biztonságos életvitelt. A környezetkultúra gondolkodás és viselkedési mód egyszerre. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a közösséghez való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést szülőföldhöz. Alakítja a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív viszonyt. A népszokások felelevenítésével megismerik a népi hagyományokat. A gyermeki jellemzők, a rácsodálkozás, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, a személyes kipróbálási vágy, cselekvőkészség mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő kapcsolatszerzésnek.

2. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés tartalma:

a; Természeti-, társadalmi környezet megismerése: 





A gyermekek a hagyományos óvodai ismeretanyagot – család, emberi foglalkozások, emberi test, óvodai környezet, közlekedés, napszakok, évszakok, állatok, növények stb. – tapasztalatokra alapuló hatásrendszerben, az óvodai nevelés egyéb területeivel együtt, komplex módon ismerik meg. Kiemelt feladatunk a MADARÁSZ-OVI program, amelybe a gyermekek közvetlenül szereznek tapasztalatokat az őket körülvevő növény – és állatvilágról, azok védelméről. A Madarász-ovi foglalkozássorozat ( 8 alkalom ) szervesen illeszkedik az óvodai környezeti nevelés programjához. Madarász szakember segítségével, életkoruknak megfelelő szinten szerezhetnek személyes tapasztalatokat a természeti környezetről ( madársimogatás, etetés, gyűrűzés, vízvizsgálat stb. ) A foglalkozások témái: - Mik azok a madarak vetítés - Madársimogatás terepfoglalkozás - Félelmetes állatok vetítés - Az állatok nem fáznak? terepfoglalkozás - Gólya, gólya gilice vetítés - Igaz a hír, gólyahír? terepfoglalkozás - Mi a fontosabb? vetítés, játék - Az élőlények utolsó menedéke terepfoglalkozás A kirándulások alkalmával megismerjük a különböző élőhelyeket, mesterséges ( vadaspark, állatkert ) és természetes ( erdő, mező, vízpart stb.) társulásokat. A madártani szakember által vezetett programok után az ott szerzett tapasztalatokat az óvodapedagógus a tevékenységek során -ismétlés céljábólbeépíti a napi szervezett tevékenységbe. 42


b; Társadalmi környezet megismerése:



Az óvoda környékén található intézmények, szolgáltatások megismerése a nagyobb gyerekekkel (zöldség-bolt, trolibusz-végállomás, tűzoltóság, stb).

c; A környezeti kultúra alapozása: 

  

A természet összefüggéseinek megláttatására ideális környezet óvodánk udvara, az intézményt körülvevő park, Rákos patak, a kirándulásokon szerzett tapasztalatok A gyermekek rendszeresen részt vesznek az óvoda kertjének gondozásában Kirándulásokon, séták alkalmával hangsúlyt kap a természet védelme, a természetben elvárt viselkedési szabályok elsajátítása Kiemelten kezeljük a természet „ jeles napjait”, tanévente egyszer az óvoda egész napos programjaként a családok részvételével: - Állatok napja október 4. - A víz világnapja március 22. - A föld napja április 22. - Madarak és fák napja május 10. Ezen alkalmakkor kiemelt hangsúlyt kap a környezettudatos magatartás és a közösségi élmény.

Az óvodapedagógus feladatai a környezet megismerésére nevelés során:  A gyermek életkorának és individualizmusának megfelelő, változatos tartalmak kiválasztása a természeti és társadalmi környezetéből.  Találjon a mindennapokban kapcsolódási pontokat, más tevékenységekkel, melyek erősítik a környezeti nevelés hatását. (udvar, élősarok, kiadványok,...)  A környezetvédelem, a környezettudatos magatartás szabályainak közvetítése a gyerekek felé, hogy ezek a későbbiekben belső igénnyé váljanak.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére :  Megfelelő elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról: ismerik lakcímüket, szüleik nevét.  Ismerik szüleik foglalkozását.  Felismerik és megnevezik a napszakokat.  Ismerik a színeket. 43


 Ismerik a főbb testrészeket.  Ismerik az érzékszervek funkcióit.  Ismerik és alkalmazzák a gyalogos közlekedés szabályait.  Ismerik és megnevezik a környezetükben élő növényeket és állatokat, ezek jellemzőit, élőhelyeiket, gondozásukat és védelmüket.  Képesek csoportosítani az állatokat élőhelyük szerint.  Tudják alkalmazni a Madarász-ovi programban szerzett ismeretek egy részét.  Felismerik az öltözködés és időjárás közötti összefüggéseket.  Ismerik az alapvető illemszabályokat (bemutatkozás, köszönés).  Ismerik az óvodában átélt ünnepek tartalmát.

Környezetünk mennyiségi, formai viszonyai: 

A természeti-, tárgyi-, emberi környezet megtapasztalása, összehasonlítása során alakul a gyermekek számfogalma, megismernek mennyiségi, formai összefüggések

Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés során:  A természetes élethelyzetekben adódó matematikai ismeretek, tapasztalatok megláttatása, a gyermekek ötleteinek élményeinek, érdelődésének figyelembe vétele.  A matematikai képességek fejlesztése, a kialakuló pozitív viszony erősítése.  Matematikai játékok szervezése, gondolkodásra késztetés, logikai képesség fejlesztése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

   

Képesek tulajdonság és mennyiség szerinti halmazok alkotására. Kialakul életkoruknak megfelelő számfogalmuk legalább 10-ig. (elemi mennyiségek ismerete). Képesek több-kevesebb-ugyanannyi reláció felismerésére és alkalmazására a 10-es számkörben. Képesek tükör segítségével felismerni és létrehozni egyszerű szimmetrikus („tükrös”) alakzatokat.

Kapcsolódás a nevelés más területeihez: 

A hagyományok ápolásának célja a múlt értékeinek átörökítése,a szokásőrző jeles napok megünneplése. A gyermekeket a közösen megélt élmények a környezetükhöz kötik, megerősítik az összetartozás érzését, segítik érzelmi, szociális fejlődését. 44


 Hagyományaink - Születésnapok - Luca napi vásár - Adventi játszódélután - Mikulás érkezése - Karácsony - Farsang - Húsvét - Március 15. - Gyermeknap - Anyák napja - Kirándulások - Évzáró Rendezvényeink egy része nyitott, lehetőséget adva a szülőknek, hogy bepillantást nyerjenek óvodánk és gyermekeink óvodai életébe.  Környezeti nevelésünkhöz komplex módon kapcsolódnak óvodai nevelésünk egyéb területei is, felerősítve annak hatását (irodalmi-, vizuális-, zenei-, anyanyelvi-, testi nevelés, matematikai tapasztalatok szerzése).  Feladatunknak tekintjük, hogy óvodánkban olyan szokás-, szabályrendszert alakítsunk ki (napirend, levegőzés, testmozgás, higiénikus környezet, testhigiénia, egészséges táplálkozás stb.), amelynek keretében gyermekeink optimálisan fejlődnek.  A gyermekek végezzenek életkoruknak megfelelő munkajellegű tevékenységet környezetük és társaik érdekében. A munka során közösségi sikerélményt szereznek, megtapasztalják a büszkeséget.

Munka jellegű tevékenységek A munka jellegű tevékenységek célja: 

A munka jellegű tevékenységek megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok alakítása, amelyek elősegítik a munkához, közösséghez való pozitív viszony kialakítását, a munka tiszteletét, megbecsülését.

A munka jellegű tevékenységek feladata:   

A játékból kibontakozó, a gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni fejlettségüknek megfelelő munkajellegű feladatok megszerettetése Olyan készségek, jártasságok elsajátítása, amelyek a társas együttélés harmóniáját szolgálják, az önállóságát fejlesztik Az elvégzett munka megbecsülése, feladattudat, felelősségérzet, kezdeményezőkészség megalapozása

45


A munkajellegű tevékenységek személyiségfejlesztő hatása: A munkajellegű tevékenység a gyermekek számára játékos jellegű, önkéntes, mégis a szükség motiválja. A gyermekek a munkát – épp úgy, mint a játékot – könnyedén, örömmel végzik, természetesnek tartják, élvezik az elért eredményeket. A munka hozzájárul a gyermekek értelmi képességeinek fejlődéséhez is. Megalapozódik a munka iránti tisztelet, az eredmények megbecsülése, fontosságának, hasznosságának értelme. A gyermekek megtanulnak önállóan dönteni, a feladatokat egymás között elosztva együttműködni. A tevékenységek a gyermekektől figyelmet, felelősségvállalást igényelnek. Kialakul az önálló, cselekvő gondolkodás, a munka céljának tudata, kötelesség és felelősségérzet, feladattudat. Az együttmunkálkodás, az egymásért végzett munka élménye a közösség iránti igényt alapozza, alakul a segítségnyújtás, az egymásról való gondoskodás igénye. A munka formái: a; önkiszolgálás b; közösségért végzett tevékenység c; növény és állatgondozás d; alkalomszerű munkák a, Az önkiszolgálás a gyermekek saját személyével kapcsolatos munkajellegű tevékenység, amely magába foglalja a gyermek mindennapi szükségleteinek önálló kielégítését, személyes komfortérzésének javítását. Célja önmaga ellátása, környezete rendben tartása (pl. testápolás, öltözködés, étkezés stb.). b, A közösségért végzett tevékenység a közösségi kapcsolatok, kötelességteljesítés alakításának eszköze. Magába foglalja a naposságot, amely közösségi megbízatás, feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel. A környezet rendjének megőrzése, visszaállítása is a közösség érdekében végzett munkának tekinthető. Gyakorlása során alakulnak az emberi kapcsolatok, közösségi értékrendek, fejlődnek a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság stb.). c, Növények és kisállatok életfeltételeinek megteremtése közben megtapasztalják és átélik a munkájuk nyomán bekövetkezett változásokat, megismerik a folyamatos gondozás jelentőségét. d, Az alkalomszerű munka lehetőséget ad a gyermeknek az együttműködés örömének átélésére. Arra törekszünk, hogy a munka örömöt jelentsen a gyermek számára és teljes önállósággal végezhesse azt.

46


Biztosítjuk, hogy saját, egyéni képességeinek megfelelően,- optimális keretek között (hely,idő,eszköz) – végezhessék az önmagukkal kapcsolatos önkiszolgáló, illetve a közösségért végzett munkatevékenységeket. Az óvodapedagógus feladatai a munkára nevelés során: 

A gyermekek számára önmagukért és a közösségért végezhető munka jellegű tevékenységet biztosít.



Megteremti a munka jellegű tevékenységekhez szükséges feltételeket.



Figyelembe veszi a gyermekek fejlettségi szintjét, teherbírását, hogy a munkavégzés sikerélményt váltson ki.



Az óvodapedagógus munkához való viszonya modellértékű, a gyermekek számára közvetíti a munkában rejlő gyakorlati és erkölcsi tapasztalatokat, a munka értékét.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére :   

A gyermekek kitartóan, jókedvvel, igényesen és önállóan végeznek munkajellegű tevékenységeket. Részt vesznek környezetük rendjének megóvásában, a csoport mindennapi életéhez kapcsolódó munkában. Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat, felelősséggel végzik el azokat.

Tanulás „A gyereket nem motiválni kell, hanem a motiváltságát ébren kell tartani.” ( Freinet )

Az óvodában a tanulás folyamatos tevékenység, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben valósul meg. Nem szűkül le az ismeretszerzésre. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban valósul meg.

A tanulás célja: -az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése -a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése 47


A tanulás lehetséges formái az óvodában • Utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás, viselkedéstanulás; • Spontán, játékos tapasztalatszerzés; • Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; • Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés • A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás; • Cselekvéses tanulás Óvodánkban a fejlesztő tevékenységek játékba integrálása úgy valósul meg, hogy a folyamatos, szabad játék a döntő fontosságú, ez adja meg a keretét az egyéb tevékenységeknek. Ezek a felkínált lehetőségek úgy ékelődnek a játékidőbe, hogy nem zavarják meg a játékfolyamatot (nincs közben játékelrakás), és a gyermekek maguk dönthetik el, részt vesznek-e a tevékenységben, vagy megfigyelők maradnak, illetve a megkezdett játéktevékenységet folytatják, tapintatosan, nem zavarva vele társaikat. A személyes átélés adja meg az igazi élményt a gyermekek számára, amelyben a felmerülő problémahelyzetek és megoldásuk saját tapasztalataikat gyarapítják. Ezeket a tevékenységeket az óvodapedagógus tervezi, a fejlesztő munkájának szerves része, illetve jó érzékkel felismeri a játékban spontán módon adódó, fejlesztési céljaihoz igazodó lehetőségként.

Óvodapedagógus feladatai 

Elfogadó, megerősítő légkört teremt, amelyben a gyermek számára az önkéntelen tanulás lehetősége az egész nap folyamán adott. Pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösztönzi a gyermeket a kívánt viselkedés elsajátítására. Sikerélményhez juttatja, amelynek motiváló hatására tudatosan épít.



A játékos tapasztalatszerzés lehetőségeit, a kezdeményezett foglalkozásokat a gyermek önkéntelen tanulási sajátosságainak figyelembe vételével szervezi.



A hagyományőrzés, a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használja a spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra. A vegyes életkorú csoportok által nyújtott tanulás lehetőségeit célszerűen szervezi, a foglalkozásokat szükség szerint kezdeményezi.

A tanulás személyiségfejlesztő hatása A gyermek a tevékenységformák gyakorlása során tanul, gyarapodik ismerete. Cselekvés közben, érzelmein át készségeket, jártasságokat szerez, amelyek által fejlődik értelme, intelligenciája. A közösség elismerését, szociális érzelmeket tapasztal meg. 48


A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseink A nehezen szocializálható, a hátrányos helyzetű, illetve a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése. A nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű gyermekek magatartása különféle képet mutat. Vannak gyermekek, akik félénkek, visszahúzódóak, esetleg szorongók, és vannak, akikre a túlmozgékonyság, dacosság, erőszakosság jellemző. Ezeknek a magatartási formák meglétének a hátterében számos ok található. Ilyenek a : temperamentum, az organikus idegrendszeri károsodás, neurobiológiai eltérések, valamint a pszichoszociális tényezők – az érzelmi kapcsolat hiánya, a csalási élet rendezetlensége, a gyermekkel kapcsolatos túl szigorú, esetleg durva bánásmód. Az óvodapedagógus feladata nehezen szocializálható, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése során: Lehetőségei szerint az okokat feltárja és szükség esetén szakember bevonásával igyekezzen a problémát megoldani. Igyekezzen a gyermeket érzelmileg elfogadni, magatartásának okait megérteni, különös tekintettel önbizalmuk növelésére sikerélmény biztosításával. Az óvoda dolgozói nyitottak a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására. Intézményünk objektív és szubjektív feltétele, a halláscsökkent, enyhébb pszichés zavarokat mutató, tanulási és magatartási zavaros gyerekek integrálására alkalmas. Az integrált gyermekek azáltal, hogy lehetőségük van együtt élni, játszani, tevékenykedni a többi gyermekkel, gyakran jobban megismerik önmagukat, valós képességeiket. Az egészséges gyermekek pedig új normákat, érétkeket ismernek meg, megtanulják a másság tiszteletét és elfogadását, a toleranciát.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek típusai: Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek  intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.)  művészi tehetség (képzőművészeti, zenei)  pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)  szociális tehetség (vezető, szervező, irányító) Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés - a tehetségígéretes gyermekek felismerése 49


 a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség felismerésével, azonosításával kezdődik  a pedagógusoknak és a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetség ígéretes gyermeket sejtet:  a kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség  a valamilyen területen kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a „munkában” A tehetségfejlesztés módjai közül óvodánkban elsősorban a gazdagítás módszerét alkalmazzuk. A tehetségígéretes gyerekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben, azonban a nap bizonyos idejében az óvodapedagógusok által differenciált „gondozásban” részesülnek. Minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy tehetség ígéretes gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekbe célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni.

Különleges bánásmódot igénylők még: csoportok  a nemzeti kisebbségekhez tartozók  a bevándorlók Eltérések  Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása  Kulturális sajátosságok; eltérés a többségi kultúrától  Csoportkohézió; a többséghez való viszony A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek



Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelő szülők által nevelt családokét.  Nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.  Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető kapcsolattartás. A hátrányos helyzet leggyakoribb okai 50


   

A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje A család lakhelye és környezete A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota A családtagok száma

Környezeti okok lehetnek    

Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése Szülők iskolázatlansága Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód (brutalitás), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű, felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér  Negatív hatású baráti kör Anyagi okok lehetnek    

Munkanélküliség Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik

Egészségügyi okok  Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság  érzékszervi károsodás (látás, hallás...)  szervi rendellenesség  Tartós betegség  Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek)  Higiénés hiányosságok A gyermek személyiségében rejlő okok  Értelmileg, érzelmileg visszamaradt Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében     

Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása Az önművelés igényének kialakítása A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása Praktikus ismeretek elsajátíttatása A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás, külső segítség felajánlása  Családi életre és egészséges életmódra nevelés 51


 A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét  Differenciált fejlesztés.  Egészségnevelés  A sport és egyéb mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése  Tehetségígéretes gyermekek felkészítése  Felzárkóztató foglalkozás a valamilyen területen lemaradóknak  Igény szerint ügyelet biztosítása: szülői értekezletek és fórumok időtartama alatt  A családi életre nevelés tanítása: tanácsadás, külső segítség felajánlása  Mozgáslehetőség biztosítása  Kulturális rendezvények csoportos látogatása. Szülőknek felajánlott segítség  Neveléssel, életvitellel kapcsolatos tanácsadás – Gyermekjóléti Szakszolgálat  Közös programokon történő részvételi lehetőség az óvodában: nyitott napok, barkácsolás, kertgondozás, stb.  Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, családi beszélgetéseken (fogadó órákon), a gyermekvédelmi megbízott által szóban, valamint írásos tájékoztatón keresztül.

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK Sajátos nevelési igényű (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartásai nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek óvodánkban Közoktatási Törvény alapján sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott.

A Pöttöm Park Óvoda dolgozói nyitottak a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására. Hisszük, hogy a másságot elfogadó környezet segíti a gyermek harmonikus személyiségfejlődését. Óvodánk lehetőséget nyújt számukra a szociális habilitációra, egy másfajta ingergazdag környezet megismerésére, a nagyobb fokú önállósodásra. Célunk, a másságot elfogadó környezet megteremtése, az egészséges és sajátos nevelési igényű gyermekek kommunikációs készségének, részképességeinek fejlesztése, 52


önállóságuknak, alkalmazkodó képességüknek, együttműködésüknek fejlesztése, a szükséges speciális módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésének érdekében. A sajátos nevelési igényűt gyermekként látjuk, gyermeknek, akinek szüksége van szeretetre, elfogadásra, az ismeretszerzés lehetőségére és a versenyképesség érzésére. Az integráció sok előnnyel jár az egészséges gyermek, a sajátos nevelési igényű gyermek, a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők és az óvodapedagógusok számára egyaránt. Az egészséges gyermekek:     

Már fiatal koruktól kezdve megtanulják elfogadni az egyéni különbözőségeket érzékenyebbé válnak más emberek nehézségei iránt Saját egészségük, épségük felértékelődik Önismeretük, önértékelésük erősödik Fejlődik az alkalmazkodó képességük

A sajátos nevelési igényű gyermek:      

Megtanulja, hogy ő más Konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el Megtanul harcolni, küzdeni Fejlődik az alkalmazkodó képessége Szocializációja magasabb szintet ér el Segítséget nyújtunk számára abban, hogy amennyire az lehetséges elérje a vele egykorú gyermekek fejlődési szintjét.

A szülők: 

Kevésbé érzik magukat elszigeteltnek, reálisabb képet alakíthatnak ki gyermekükről.

Az óvodapedagógusok: 

Új nevelési módszereket ismernek meg és sajátítanak el, melyeket a többi gyermeknél is jól tudnak hasznosítani.

Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy:      

A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti, A gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg, A gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez, Terhelhetőségét biológiai állapota, személyiségjegyei befolyásolják, A habilitációs, rehabilitációs egyéni vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia, Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez szakirányú végzettségű gyógypedagógus közreműködése szükséges, 53


 



Az óvoda pedagógusainak részvétele az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken, A szakirányú gyógypedagógus közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra – óvodai nevelő munka, szülők és az óvoda együttműködése, Speciális eszközök, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás biztosítása, melyre a szakértői bizottság javaslatot tesz.

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető. Eredményes megvalósításához az alábbiak szükségesek:

 



A módszerek, módszerkombinációk megválasztása a sajáton nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni eltérő sajátosságokhoz igazodva, A gyermek integrált nevelésében,fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel ( elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség ) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus – egyéni fejlesztési terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása;alternatívák keresése; alkalmazkodás az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez; együttműködés a szakemberekkel, A gyermek fogyatékosságának vagy egyéb fejlődési zavarának típusához igazodó szakirányú végzettségű gyógypedagógus – segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését; javaslatot tesz gyógypedagógia – specifikus módszerek alkalmazására, az egyéni fejlesztéséhez szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására; segítséget nyújt speciális eszközök kiválasztásában, beszerzési lehetőségéhez; segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában; kapcsolatot tart a szülővel; részt vesz a befogadó közösség felkészítésében, részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában.

A gyermekek lehetséges speciális problémái: gátolt fejlődés a nagymozgások területén, nehézkesebb, bizonytalanabb tájékozódás, hiány a szociabilitás területén, beszédfejlődési lemaradás, részképesség elmaradás vagy hiány, figyelem-és koncentárciós gyengeség, tanulási nehézségek. A sikeres fejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a szakmai kapcsolatok kiépítését és fenntartását a Benedek Elek Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel, Hallássérültek Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságával illetve a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, melyek egyrészt segítenek a pontos differenciáldiagnózis felállításában, másrészt szükség szerint bővítik a terápiás lehetőségek körét a sérülések jellegének megfelelően. A szakemberek egymás munkáját megerősítik, kiegészítik, hiszen az óvodapedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, szükség esetén a szakorvos, pszichológus az egyéni programokat közösen egyeztetve végzi terápiás munkáját. Ennek összehangolása alapozza meg a sikeres, hatékony integrációs tevékenységet. 54


A gyermekek ellátását minden esetben a szakértői vélemény alapján biztosítjuk. A fejlesztés minden esetben egyénre szabott, ugyanakkor minden egyéb tevékenység továbbra is a normál csoport foglalkozások keretében biztosított.

Enyhén hallássérült (nagyothalló) gyermek integrálása az óvodákban A hallássérülés gyűjtőfogalom, a halláskárosodás, a halláscsökkenés és a hallásveszteség szinonimája. „A gyógypedagógia értelmezés szerint hallássérült az az egyén, akinek hallásvesztesége oly mértékben korlátozza a gyermeket a fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeiben, hogy eredményes fejlesztéshez gyógypedagógiai támogatás szükséges. A hallásveszteséggel arányosan akadályozott az anyanyelv - a beszéd – kialakulása, a speciális nevelési szükséglet elsősorban a természetes beszéd elsajátítása feltételeinek megteremtésében jelentkezik.” (Pedagógiai Lexikon, 1997.308.617-619.,632.) Ezek alapján a hallássérült gyermekek csoportjai: 1. Nagyothallók: 40-90 dB közötti hallásveszteség a beszédfrekvenciákon. 2. Siketek: 110 dB-nél súlyosabb hallásveszteség 3. Siketség határán lévő nagyothallók: 90 és 110 dB közötti súlyos hallásveszteségre utaló sáv Nevelőtestületünk elsősorban a nagyothalló gyermekek – 40-90 dB hallásveszteség a beszédfrekvenciákon – integrálását vállalja fel. A hallássérülés lehetséges másodlagos következményei:  

Kommunikáció- akadályozott, lassabb hallás- és beszédfejlődés- hangok jelentésének hiányossága, beszédmegértési problémák, kiejtés torzulása, szűkebb szókincs, grammatikai hibák Szociális és érzelmi fejlődés – kommunikációs probléma hatása a szociabilitásra és az én-kép kialakulására, félénkség, visszahúzódás

Az óvodapedagógus feladata a hallássérült gyermek nevelése során:           

Hallókészülékkel kapcsolatos ismeretek, a hallókészülék többszöri ellenőrzése napközben. Csoporttársak felkészítése a hallássérült gyermek érkezésére, adódható problémákra. Halló gyermekek szüleinek tájékoztatása a nagyothallás várható következményeiről. Modell értékű szép érthető beszéd biztosítása normál beszédtempóban és hangerőn. A gyermek figyelmének felhívása zajokra, zajforrásra, azok megnevezése. Minél több szórakoztató lehetőség biztosítása a hallás használatára. Hallásfejlesztő játékok. Fokozatos odafigyelés a gyermek elhelyezkedésére a beszélőhöz képest – távolság, jó rálátás a beszélő arcára. Beszélő környezet biztosítása. A gyermek beszédre ösztönzése bátorítással, dicsérettel. Folyamatos szókincsbővítés. 55


      

Beszédértés fejlesztése. Szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése. A beszéd érthetőség folyamatos javítása. Vizuális segítségnyújtás a tanulásnál – rajzok, képek, eszközök. Gyermek bevonása minden tevékenységbe- játék, munka, tanulás. Elfogadó bátorító, örömteli légkör biztosítása. Egyéni- vagy mikrocsoportos fejlesztés heti rendszerességgel

A fejlődés egyéb pszichés zavarával ( súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek Ebbe a csoportba tartoznak azok a sajátos nevelési igényű gyermekek, akiknek a különböző súlyosságú és komplexitású – az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő – részképességzavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Ezek a gyermekek az átlagosnál nehezebben viselik a várakozást, a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Fontos számukra a tevékenységeket meghatározó állandó napirend – lehetőség szerint vizuális megerősítés, mi után mi fog következni -, a szabályok, a pozitív visszajelzés, a sikeres teljesítmények megerősítése, a dicséret. A kognitív, az emocionális – szociális képességek eltérő fejlődése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési folyamatot késleltethetik. A tanulási és figyelem zavar másodlagos tüneteként magatartásszabályozási zavarok is kialakulhatnak – mivel nem felel meg a vele szembe támasztott tanulási és nevelési követelményeknek idegessé válik, el kezd bohóckodni, a bűnbak szerepét veszi magára.

Beszédfogyatékos gyermek integrálása az óvodában Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében meghatározott fejlesztendő területek alapján dolgozunk, kiegészítve a logopédus munkáját. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlődését segítő játékokat tervezünk ahhoz, hogy az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérjék a gyermekek. A beszédfogyatékos gyermeket segítjük abban, hogy a szóbeli kommunikáció helyett-mellett megtalálják az önérvényesítésükhöz szükséges önkifejezési módokat. 56


Az óvodapedagógus feladata a beszédfogyatékos gyermek nevelése során:            

Beszélő környezet biztosítása. A gyermek beszédre ösztönzése bátorítással, dicsérettel. Folyamatos szókincsbővítés. Beszédértés fejlesztése. Helyes beszédpélda biztosítása Szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése. Gyermek bevonása minden tevékenységbe- játék, munka, tanulás. Elfogadó bátorító, örömteli légkör biztosítása. Egyéni fejlődési ütem tolerálása Önbizalom növelése, helyes önkép formálása Egyéni- vagy mikrocsoportos fejlesztés heti rendszerességgel Rendszeres konzultáció a szülőkkel és a logopédussal

A beilleszkedési, tanulási, magatartásai nehézséggel (BTM) küzdő gyermek integrálása az óvodában Azok a tanulók, akik a Nevelési Tanácsadó által megállapított és szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdenek. (14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról – 22.§.) Az óvodapedagógus feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartásai nehézséggel küzdő gyermek nevelése során:      

Gyermek bevonása minden tevékenységbe- játék, munka, tanulás. Elfogadó bátorító, örömteli légkör biztosítása. Egyéni fejlődési ütem tolerálása Önbizalom növelése, helyes önkép formálása Rendszeres konzultáció a szülőkkel és a fejlesztőpedagógussal Egyéni- vagy mikrocsoportos fejlesztés heti rendszerességgel

Tanulási problémákkal küzdő gyermekek  tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)  tanulási zavarral küzdők (például: figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba)

57


Magatartászavarok miatt problémás gyermekek  visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb.  ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás.

Az óvodapedagógus feladata (SNI és BTM esetén egyaránt)i: Mindennapi nevelőmunkánkat a gyermekek sajátos igényeihez, érdeklődéséhez igazítjuk.

Figyelembe vesszük: 1. Egyediségüket 2. Sajátos fejlődési tempójukat             

Állandó napirend biztosítása A gyermek szocio-kulturális környezetének megismerése Az elfogadó, bátorító légkör kialakítása Prevenciós fejlesztés – a lehetséges problémák megelőzése Mikrocsoportos és egyéni differenciált fejlesztés szükséges, mivel óvodás korban ez a tanulási forma a leghatékonyabb. A gyermek érési folyamatához igazított és az életkori sajátosságainak megfelelő eszközökkel történő támasznyújtás Az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakorlásához megfelelő szociális környezet biztosítása Az észlelés minél pontosabbá, differenciáltabbá, reálisabbá tétele – észlelési funkciók fejlesztése a motoros manipulációs megtapasztalással egyidejűleg Folyamatos nyelvi fejlesztés, amely mindig kísérője a motoros és észlelési megismerésnek Kudarcélmények elkerülése a gyermek tanulási ritmusának figyelembevételével – másodlagos zavarok megelőzése A gyermek bevonása a napi tevékenységbe Feltétel nélküli elfogadás

58


Az óvodai egyéni fejlesztési terv alapjai a következők: 

beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek (BTM) esetén Nevelési Tanácsadó szakvéleményezését



Beszédfogyatékos gyermek esetén a Szakértői Bizottság szakvéleményezését



A beilleszkedési, tanulási, magatartásai nehézséggel (BTM) küzdő gyermek esetén a Szakértői Bizottság szakvéleményezését



saját megfigyeléseket (tanórai munka, szabadidős tevékenység)



a gyermekkel korábban foglalkozó szakemberek tapasztalatait (pl: logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus, stb.)



a szülőkkel folytatott beszélgetés kapcsán kapott információkat (pl: anamnesztikus adatok, aktuális családi események, stb.)

Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelési alapelveinkben és értékeinkben rejlik, miszerint minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz. Óvodánk pedagógusainak alapvető feladata, hogy a hozzánk járó gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell:        

Gyermeki jogok gyakorlása során Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során Az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetve a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adható juttatások) Az óvoda feladata, hogy a tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson Egyenlő bánásmód érvényesítése az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során Egyenlő bánásmód érvényesítése a gyermek csoportba való elhelyezése során Szülői igény esetén vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló nevelésben részesüljön A teljesítmények értékelése során

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység további feladatai „A gyermekek érdekei mindenek felett” Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a gyermekekre, akiknek fejlődését negatív környezeti hatások, társadalmi, kulturális hátrányok gátolják. A gyermekvédelem legfontosabb feladata a 59


prevenció. Hatékonyságát segítik: Nevelési Tanácsadó, Pszichológiai Szakszolgálat, EGYMI, Gyermekjóléti Szakszolgálat, Gyámhatóság, gyermekorvos, védőnő, stb... Mivel a gyermekek különböző környezetből érkeznek az óvodába, az otthoni körülmények megismerését szolgálja, az óvodába érkezés előtti családlátogatás. A rendkívüli, esetleges szükségszerű látogatás segíti az óvodapedagógust abban, hogy időben fel tudja mérni azokat a környezeti tényezőket, melyek hátrányosan érintik a családot és ezen belül a gyermeket. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse munkaterv alapján végzi feladatát. Felelősségteljes és rendkívül tapintatos munkájával segíti és támogatja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermeket és annak családját. A gyermekvédelmi felelős és az óvónők szoros együttműködése hiteles jelzőrendszer a Gyermekjóléti Szakszolgálat számára. Külön figyelmet fordítunk a nehéz anyagi helyzetbe kerülő családok gondjaira. Anyagi támogatásra van lehetőség -a 14. kerületi önkormányzat segítségével- az étkezési díj befizetésének csökkentésére. Minden esetben, de kényes kérdésekben különösen ügyelünk a gyermekek személyiségi jogainak betartására.

Az óvodapedagógus feladatai:  A hátrányos helyzet és/vagy veszélyeztetettség felmérése.  A nevelési problémák és hiányosságok hatásainak enyhítése.  A gyermekvédelmi felelős személyét bemutatja a szülőknek.  A családi nevelés felelősségének erősítése, segítése.  Az okok folyamatos nyomon követése, lehetőség szerint segélynyújtás. A gyermekvédelmi felelős feladatai:  Részt vesz a környezettanulmány elkészítésében.  Szükség esetén segít a kapcsolódó Szakértői Bizottság vizsgálatának megkérésében.  Adatot szolgáltat a törvény által előírt hivatalos szerveknek ( Területi

Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyámügyi hivatal.)

60


Összegzés A gyermekkor igaz, tiszta, öntörvényű és egyszeri élet, hogy milyenné válik ez az élet, ebben nem kevés a mi felelősségünk. Óvodánk az egészségesen fejlett személyiségű, boldog ember kibontakozásának egyik legfontosabb színtere. Nevelőmunkák során gyermekeinket önálló személyiségnek tekintjük, s mint személyiséget tiszteletben tartjuk. Elvárásainkat úgy alakítjuk, hogy csak annyit kívánunk az egyes gyermektől, amennyi biztosítja számára a fejlődés lehetőségét.

„A mag el van vetve, nem kell csak a békesség és szeretet májusi esője, hogy kalászba szökjön”

/ Kodály Zoltán/

Budapest, 2014 május 10.

61

2014

Recommend Documents