2014

Előterjesztető:

Szeged megyei Jogú Város Polgármestere

Ikt.sz.:

10 674/2014.

Tárgy:

Az Önkormányzat 2014. évi költségvetése

Melléklet:

7 db határozat-tervezet 9 db tájékoztató melléklet 1 db rendelet-tervezet 1 db könyvvizsgálói vélemény

Véleményezésre megküldve:

valamennyi szakbizottság

Törvényességi véleményezésre bemutatva:

2014. január 28.

Tisztelt Közgyűlés! A Magyarország 2014. évi Központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvényben, az államháztartásról rendelkező 2011. évi CXCV. törvényben (továbbiakban Áht.) valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Kormány rendeletben (továbbiakban Ávr.) foglaltakra figyelemmel elkészült Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. évi költségvetéséről szóló rendelet-tervezete. Szeged város önkormányzata 2014. évi költségvetésének tervezése - a 2012. és a 2013. évi tervezéshez hasonlóan - ismét rendkívül sok bizonytalanság mellett, sokszor információk hiányában, folyamatosan változó, időnként kiszámíthatatlan törvényi szabályozásváltozások mentén történt. A költségvetést megalapozó ágazati törvények és költségvetési számok folyamatosan jelennek meg.

I./ A 2014. évi országos költségvetési törvény hatása az önkormányzati szférára A 2013. év után a 2014. évben is a költségvetés legnagyobb vesztesei az önkormányzatok. Az önkormányzatokat érintő megszorítások tovább folytatódnak. 2010. évben az önkormányzatok még 1.164 milliárd forinttal gazdálkodtak. 2011. évben 6 százalékkal kevesebb pénz jutott az önkormányzatoknak. A költségvetési törvény előirányzatai alapján az önkormányzatoknak szánt költségvetési forrásokból mintegy 86 milliárd forint hiányzott ahhoz, hogy a szféra reálértéken ugyanannyi támogatást kapjon, mint 2010ben. 2012. évben a központi költségvetésben 0,7%-kal kevesebb az önkormányzatokat megillető központi költségvetés állami támogatása és a helyben maradó személyi jövedelemadó, mint a 2011. évi előirányzat, amit reálértékben tovább csökkentett a 2012. évi 5,7 %-os infláció. 2013. évben a helyi önkormányzatok feladataihoz a központi költségvetés eredetileg 636 milliárd Ft-tal járul hozzá, amely a 2012. évi támogatás 61 %-a. 2012. évhez képest a különböző központi fejezetekbe átkerülő, önkormányzatoktól elvont, források összege 395 milliárd Ft volt. A forráselvonások nem voltak arányban a központosított feladatokkal. Az aránytalanságot a kormány az önkormányzatok adósságának konszolidálásával próbálta kompenzálni, azonban a nagyvárosok közötti differenciálás nem minősült elvszerűnek. 2014. évben a törvény szerint 715,8 milliárd forintot kap az önkormányzati szektor. A költségvetési törvény látszólag kedvezni akar az önkormányzatoknak, a központi források növekedése azonban sok mindent eltakar. A többletforrások egy részéből olyan feladatokat finanszíroznak, amelyek forrását a kormány már 2013-ban évközben kénytelen volt az önkormányzatok számára biztosítani a különböző tartalékokból. Az előző évekhez hasonlóan a kormány 2013-ban is szinte havonta osztogatott különböző indokokkal, egyedi elbírálással százmilliós sőt milliárdos támogatásokat a nagyvárosok egy részének különböző tartalékokból, kivéve Szeged város lakosságának. Évközben észlelte a kormány, hogy tarthatatlan a tömegközlekedési normatíva eltörlése, ezért a 2013. évben kiosztott, szűkített összegű támogatás beépült a 2014-es költségvetésbe. A többlet források másik jelentős része nevesített feladatokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódik (pl. óvoda pedagógusok részleges 2

fizetésemelése, vagy Normafa park beruházás támogatása), és nem az önkormányzati szektor általános finanszírozását javítja. A Megyei Jogú Városok Szövetsége összefoglalta a 2014. évi költségvetés tervezetről szóló véleményét, és megállapította, hogy a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat az önkormányzatokat érintő szabályozásban alapvető változást nem tartalmaz. A költségvetés tervezete az önkormányzatok számára nem teremt kedvezőbb helyzetet a gazdálkodásukat illetően. Az önkormányzatok finanszírozása évek óta egyre nehezebb, ezen az adósságrendezés könnyít, azonban egyértelmű, hogy a saját bevételeik nem fedezik még a kötelező feladatok ellátásának költségeit sem, így mind az ellátandó feladatokat, mind az ellátott feladatok színvonalát illetően fokozatosan visszalépés történik, és ez a folyamat 2014-ben sem fog megállni. A szövetség szerint az önkormányzati rendszer finanszírozásának átfogó átalakítása indokolt. A 2014. évi költségvetés tovább viszi a 2013. évi költségvetés igazságtalanságát, vagyis a feladatok- és a források önkormányzatok számára aránytalan elvonását, és újabb terheket rak az önkormányzatok nyakára. A tavalyi brutális közvetlen önkormányzati forráselvonások után 2014-ben közvetetten történik az újabb forráselvonás, a közszolgáltatásokat ellátó önkormányzati tulajdonú cégek pénzügyi ellehetetlenítésével, rezsicsökkentéssel, adóztatással szivattyúzza ki a kormányzat a forrásokat az önkormányzati szektorból. Szeged esetében az elvont források 2013-ban több mint 1,5 milliárd forinttal haladták meg az elvont feladatokhoz kapcsolódó kiadások összegét. Ez a forrás veszteség 2014-ben is megismétlődik, sőt újabb források elvesztésével kell számolni. A már ismert kormányzati intézkedések alapján az önkormányzati tulajdonú közüzemi gazdasági társaságok legalább két milliárd forint forrást veszítenek 2014-ben, ami már veszélyezteti a társaságok működésének fenntartását, a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, és előbb utóbb újabb terheket rak a közüzemi társaságokat működtető önkormányzatokra.

II./ A 2014. évi költségvetés várakozásai és kockázatai A központi költségvetés 15.983 milliárd forint bevételi főösszeggel, 16.968 milliárd forint kiadási főösszeggel, és 984 milliárd forint hiánnyal számol, 30.629 milliárd forint bruttó nemzeti jövedelem (GDP) mellett. A bevételek és a kiadások a tervezett inflációnál jobban nőnek, a kiadási főösszeg a 2014-re tervezett GDP 55 %-a, ami az állami szerepvállalás, és a jövedelem koncentrálás növekedésére utal. Amennyiben teljesülnek a bevételi és kiadási adatok, valamint a tervezett GDPhez szükséges 2 %-os gazdasági növekedés, úgy a költségvetés hiánya 2,9 %, az államadósság év végi mértéke 76,9 % lesz a GDP-hez viszonyítva. A 2014. december 31-re tervezett adósságot 296,9 forint/euró, illetve 240,6 forint/svájci frank árfolyam mellett számolta a kormány (Jelen árfolyamok jelentősen meghaladják már a tervezett szintet, folyamatos gyengülés van.) A rezsi-csökkentés a kormány ígérete szerint 2014. évben is folytatódik. A családi adókedvezmény kiterjesztésétől, a pedagógus béremeléstől, a nyugdíjak növelésétől, valamint a rezsicsökkentéstől a kormány várakozása szerint 1,5 %-kal nő a háztartások fogyasztása 2014-ben. A nyugdíjak 2,4 %kal, a tervezett infláció mértékével nőnek. A családi adókedvezmény kiterjesztése 260 ezer családot érint, és 53 milliárd forinttal növeli a jövedelmeket. A pedagógus béremelés átvezetése a költségvetésben 155 milliárd forintot jelent, aminek fedeznie kell a 2013. szeptemberi béremelés áthúzódó hatását, valamint a 2014. szeptemberi béremelés költségeit. 3

Az alacsony infláció nem a gazdasági folyamatokból, nem az alacsony gazdasági növekedésből származik, hanem mesterséges állami beavatkozástól. A kormányzati intézkedésektől és az egyszeri beavatkozásoktól mentes úgynevezett maginfláció két és félszer magasabb, mint a fogyasztói árindex, vagyis a gazdaságban jelentős inflációs nyomás van. A lakossági vásárlóerőt a kormány egyszeri intézkedésekkel, illetve 2014-re időzített kedvezményekkel emeli meg. Az elmúlt három év egyértelműen igazolta, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmény és a társasági adó kulcsának csökkentése nem növelte a belső fogyasztást. Miközben az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt a költségvetésből három év alatt kiengedtek több, mint 900 milliárd forintot, a kormány kénytelen volt szektorális adók kivetésével pótolni a keletkező hiányt, amelyek viszont a gazdasági növekedést fogják vissza. A lakosság nemcsak nyer az adókedvezményeken keresztül, hanem jelentősen veszít is pl. az adójóváírás eltörlésével, illetve a szektorális adók lakosságra hárításával. A háztartásokban maradó többletpénz nem a gazdaságot élénkítette, mivel azt a lakosság nem fogyasztásra, hanem a devizahitel adósság csökkentésére használta fel. A Költségvetési Tanács elemzése szerint a lakossági fogyasztás nem fog olyan mértékben nőni, mint azt a költségvetési terv tartalmazza. A beruházások fő forrása változatlanul csak az európai uniós támogatások. A kormány közlése szerint a sok megszorítás után 2014. évben nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna, mint 2013-ban, ugyanakkor a túlzott deficit-eljárás réme miatt a hiány nem érheti el a 3 %-ot. Az eredmény a bevételeket több ponton túltervező, ráadásul az előző évhez képest kevesebb tartalékkal rendelkező, kifeszített büdzsé. Látható, hogy a három év alatt az oktatásból, egészségügyből, és a szociális szférából kiszivattyúzott pénz töredékét a Fideszkormány 2014-ben megpróbálja egyszeri alkalommal visszafolyatni, hogy ezt afféle ajándékként, a kormányzat kegyeként tűntesse fel. A rezsicsökkentés költségvetésének nevezni a 2014-es költségvetést szakmailag értelmezhetetlen. Persze van köze a költségvetéshez a rezsicsökkentésnek, pl. bevételi oldalon a közmű cégek kieső árbevételéhez kapcsolódó áfa bevétel elmaradás miatt, vagy a lakossági fogyasztás remélt növelésén keresztül. Azonban maga a rezsicsökkentés nem más, mint a szolgáltatók erőszakos törvényi kényszerítése arra, hogy mondjanak le bevételeikről a lakosság javára, amit aztán a kormány úgy ad elő, mintha a saját jótékonykodó adománya lenne. A rezsicsökkentés a külföldi befektetők politikai szándékból történő megregulázása mellett érzékenyen érinti az önkormányzatok közüzemi társaságait is, veszélyeztetve az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását. Gazdasági növekedés A Költségvetési Tanács szerint a növekedés felső határán mozgó teljesítményekre építő 2014. évi költségvetési javaslat feszített, gazdasági fordulatra épített, és erősen kitett a nemzetközi gazdaságban bekövetkező nem várt eseményeknek. A növekedési fordulatról szóló állítást sorra cáfolják meg a gazdasági kutatók, és a nemzetközi elemzők. A valóság az, hogy a kormány növekedési várakozásai már évek óta nem teljesülnek, így 2012-ben sem teljesült (1,5 %-os tervezett növekedés helyett 1,7 % csökkenés következett be), és várhatóan 2013-ban sem fog teljesülni. Az Orbán-kormány által végrehajtott megszorítások és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika 2012-ben recessziót, míg 2013-ban alig érezhető növekedést hozott. Fordulatról csak annyiban lehet beszélni, hogy a gazdaság kimozdult a mélypontról.

4

A 2012-es zárszámadás azt mutatja, hogy három év kiesett a magyar gazdaság fejlődéséből, és véget ért a Matolcsy György-féle tündérmese. A költségvetés egyetlen főbb mutatója sem teljesült. A büdzsé elfogadásakor még 1,5 %-os növekedéssel számolt a kormány, a valóságban azonban 1,7 %-kal zsugorodott a gazdaság. Matolcsy György miniszterként még 2014-re is 5,2 %-os, egyre gyorsuló növekedést álmodott. A 2014. évre várt 2 %-os GDP növekedés, a kormány által várt gazdasági fordulat sem megalapozott. A gazdasági növekedés mértéke kihatással van a költségvetés bevételeire, a költségvetési hiány, illetve az államadósság mértékére. A volumenindexek azt mutatják, hogy a bruttó nemzeti termék reálértéken 2005-ös szinten stagnál, míg a beruházások az 1995-ös szintre zsugorodtak. A 2013. évben az előző évhez képest termelési oldalon az építőipar és a mezőgazdaság tudott növekedni. Az ország potenciális növekedése mintegy két százalékkal marad el a régiós versenytársaktól, elsősorban a tőkevonzó képesség csökkenése, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, és a jogbiztonság hiánya miatt. Az MNB növekedési hitelprogramjának folytatásától várható növekedési hatás a korábban végrehajtott program eredménytelensége miatt kétséges, mivel a kihelyezett hitelek közel fele korábbi kedvezőtlen kondíciójú hitelek kiváltását szolgálta, és csak a hitelek 20 %-a finanszírozott új beruházásokat. A kamatok későbbi esetleges növekedése ugyanakkor jelentős veszteséget fog okozni az MNB-nek. Az erőszakos rezsicsökkentés, a devizahitelek kivezetésének folytatása tovább rontja a magyar gazdaság befektetői megítélését, miközben a nemzetközi likviditásbőség is apadóban van. Félő, hogy az állami szerepvállalás növelése érdekében a Kormány képes lesz újabb adósságokat felvállalni.

Állami adósságráta A kormány eddig is az adósság elleni harcra helyezte a fő hangsúlyt, azonban eddig az adósságráta nem csökkent, ugyanakkor az adósság összege növekedett (2012.12.31-én 21.775, 2013.11.30-án 22.453 milliárd forint), amit egyre drágábban lehet finanszírozni. Ezt az adósságállományt ráadásul még növeli a paksi erőmű két új reaktorblokkjának megépítésére nyújtandó orosz hitel, amiről a kormány senkivel sem egyeztetett, nem vitatták meg. Ez 3000 milliárd forint, megközelítőleg az ország egyéves megtermelt áruinak és szolgáltatásainak GDP 10%-a! Nem ismert, hogy a magyar állam miből lesz képes visszafizetni a hitelt. A kormány tájékoztatása szerint a beruházás tőkeköltségét nem számítják bele az áram árába, nem projektfinanszírozássá válik a hitel, hanem a későbbiekben adóból kell finanszírozni annak törlesztését, azaz adót kell majd emelni. Ezt a kormány elfelejtette a társadalommal közölni. Így az adósságcsökkenés még mindig jövőbeni célként szerepel. Az Állami Számvevőszék alelnöke a 2014. évi költségvetés kapcsán már nem az adósság egészének csökkenéséről, hanem annak devizában fennálló hányadának csökkenéséről nyilatkozott. Ez az adósság egészéről nem sokat mond, mivel a forint és a deviza adósság között bizonyos határok között a kormányzat szabadon mozoghat. A kormány nem tudja tartani a konvergencia programban szereplő számokat, mivel beigazolódott, hogy adósságot csökkenteni csak gazdasági növekedéssel lehet. A konvergencia programban 2013ra 78,1 %-os államadósság előrejelzés szerepel, és a következő két évben is 1-1 %-os csökkenéssel számolnak. Az Államadósság-kezelő Központ vezetője szerint a 2013. évvégére 79-80% körül alakul az adósságráta. Az államadósság az MNB szerint 2010. végén a GDP 80,2 %-át tette ki, míg a 2013. második negyedévi adatközlés 81,4 %-ot mutatott! Bizonyára oka van annak, hogy a 5

nemzetgazdasági tárca internetes oldalán elhelyezett államadósságnyomás-mérő már nem elérhető. A kommunikáció szerint az ország a saját lábára állt. A valóság azonban az, hogy a lejárt hiteleket visszafizeti, ugyanakkor természetesen újakat vesz föl az ország, mint például a társadalmi vita nélkül felvett orosz hitel. Az IMF kölcsön előtörlesztésének fedezetéül nagyrészt a 2013. februárban kibocsátott devizakötvény szolgált. Vagyis ugyanazt az összeget a pénzpiacról vette fel a kabinet – lényegesen magasabb kamatra (a kamatteher 14 milliárd forinttal magasabb, mint az IMF hitelé volt). Az IMF hitellel párhuzamosan felvett Európai Bankos hitel idő előtti visszafizetését már nem is szorgalmazta a kormány. A 2014. évben lejáró csaknem 5,4 milliárd eurónyi devizaadósságot a kormány csak újabb devizakötvény kibocsátásból tudja finanszírozni. Jelentős kockázatot jelent ugyanakkor a jövőre nézve, hogy az amerikai központi bank (FED) eddigi laza monetáris politikáján változtatni kíván. A pénzpiaci pénzszűkítés várhatóan a fejlődő régiókból így Magyarországról is elszívhatja a tőkét. Az államadóssághoz kapcsolódóan 2011. óta töretlenül emelkednek a költségvetés kamatterhei. A 2012. évben 1.200 milliárd forintot vitt el a kamatköltség, annak ellenére, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyon „államosítása” miatt időlegesen csökkent az államadósság. A Fidesz 2010es választási programja szerint már attól csökkenni fog a kamatkiadás, hogy választási győzelmükkel bizalmat szereznek a nemzetközi pénzpiacon. Nem így történt. Ennek ellenére a kormány ez évben összeállított konvergencia programja szerint 2013-ban a GDP 4,1 %-a, 2014-ben pedig már csak 3,8 %-a lesz a kamatkiadás. Még mindig bóvli kategóriában tartják nyilván a magyar adósságot, mivel BB/B szintű, nem befektetési ajánlású hosszú és rövid távú államadós-besorolást kapott hazánk az S&P nemzetközi hitelminősítő cégtől. Továbbra is fenntartják a negatív kilátást. Csak abban az esetben javíthatják stabilra a magyar adósságosztályzat kilátását, ha a kormány beruházásösztönző gazdaságpolitika megteremtésére használja fel kétharmados parlamenti többségét.

Költségvetési hiány A Költségvetési Tanács figyelmeztetése szerint is a 2014. évi költségvetési törvény legnagyobb veszélye, hogy a hiánycél elmegy a falig. A 2,9 %-os terv azt jelenti, hogy bármilyen külső, a kormány által nem befolyásolható probléma azonnal a tiltott zónába szoríthatja a hiány mértékét, amit a korábbiaknál kisebb tartalékokból sem lehet kezelni. A kormány mindent megígért Brüsszelnek, hogy megszűnjön hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárás. Ilyen volt például, hogy a jövőben egyszeri kiadásokat csak egyszeri bevételekből fognak finanszírozni. Ezzel szemben 2013. augusztus végén 9,6 milliárd forintot biztosítottak a költségvetési tartalék terhére a szombathelyi Haladás stadion és sportcsarnok építésére. A 2013. évi hiánycél teljesítését veszélyezteti, hogy 170 milliárd forinttal növeli a hiányt, hogy az állami energetikai holding (MVM) megvásárolja az E.On gázüzletágát, és hogy tőkét emelnek a Takarékszövetkezeti Bankban. A kormány szerint ezek a műveletek nem számítanak bele az államháztartás egyenlegébe, ugyanakkor mindkét intézkedés növeli az államadósságot, és annak kamatköltségeit.

2013. évi adócsomag A kormány kommunikációja szerint nem kellenek már nagy módosítások az adórendszerben, sikeres az egykulcsos személyi jövedelemadó és most a kormány szerint a kiskeresetűek 6

adócsökkentésének éve is lesz. Nehéz változatlannak mondani azt az adórendszert, amelyet egy 185 oldalas javaslatban igazítanak ki, miközben függőben tartanak további változtatásokat is. A kormány szerint nem választási költségvetés készült, és az adótörvény módosítások sem a választásra hangoltak. Valójában a kormányzat minden olyan intézkedést igyekezett elkerülni a 2014. évi tervekben, amelyekben a terhek növelésének szándéka látszik, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy az elmúlt három évben milyen drasztikus adóemelésekre, megszorítási csomagok bevezetésére került sor, amelyek a következő évben is terhelik a vállalkozókat és a családokat. Az Orbán-kormány több csomagban három év alatt 12 új adót vezetett be, negyvenszer emelte az adókat, és több megszorító csomagban csaknem 2.600 milliárd forint megszorítást hajtott végre. A különböző szektorokra kivetett adókat azonban az érintett ágazatok továbbhárították a fogyasztókra, így az önkormányzatokra is. A legnagyobb teher az általános forgalmi adó 27%-ra történő 2012. évi emelése, ami a lakosságot és az önkormányzatokat egyaránt érinti, mivel ez 2 %-os drágulást jelent az infláción felül. A kormány nemcsak a különadókkal, hanem a legfontosabb közszolgáltatások kivéreztetésével csökkentette a költségvetés deficitjét, ami az erőforrások feléléséhez vezetett. 2013. év közepén megjelent Varga Mihály-féle, sorrendben a 7. számú megszorító csomag is: - A készpénzfizetések tranzakciós illetéke 3 ezrelékről 6 ezrelékre emelkedett és megszűnt a felső korlát - A számlák közti utalás illetéke 2 ezrelékről 3 ezrelékre emelkedett - A vállalkozások számára a távközlési adó mértéke 2 forintról 3 forintra emelkedett, a felső korlát 2500 forintról 5000 forintra emelkedik. - A bányajáradék 12%-ról 16%-ra emelkedett - 2013. augusztustól 6%-os egészségügyi hozzájárulás terheli a kamatjövedelmeket Az év közben bevezetett új adókat is természetesen továbbhárítják a fogyasztókra, hasonlóan a következő adókhoz: A biztosítási adó a biztosítótársaság bruttó díjbevételére kerül kivetésre, mértéke biztosítási ágazatonként eltérő. Az adót a biztosító havonta vallja be és fizeti meg. Az energiaellátók jövedelemadója 2014. évben továbbra is megmarad, az adónem személyi köre kiegészül a villamos energia és földgáz törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatóval, elosztói engedélyessel. Az adó mértéke 11%-ra változik. A közműadó érinti a vezetékhálózattal rendelkező szolgáltató cégeket, beleértve a víz és csatornahálózattal rendelkező cégeket, valamint a távhőszolgáltatást is.

A 2014. évi adóváltozások leginkább hangsúlyozott eleme a családi adókedvezmény kiterjesztése. Az intézkedés lényege, hogy a személyi jövedelemadóból az adóalaphiány miatt nem érvényesített családi adókedvezményt a magánszemélyek a 7%-os egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból érvényesíthetik. A családi adókedvezmény kiterjesztése azt jelenti, hogy a kormány most jött rá, vagy csak most hajlandó beismerni azt a kritikát, hogy a 2011-ben bevezetett családi adókedvezmény szinte kizárólag a magas jövedelmű sokgyermekesek számára tett nagyvonalú gesztust. A kedvezmények kibővítése továbbra is azt a kormányzati filozófiát követi, hogy a szegény ember gyereke még mindig kevesebbet ér, mint gazdagé. A legelesettebbek – a munkanélküliek, a minimálbérből és az átlagkeresetnél kevesebből élők – ugyanis jövőre is csak részben tudják majd kihasználni a kedvezményt. A maximális 33 %-os kedvezményt azok a családok, vagy egyedülállók lesznek képesek érvényesíteni, akiknek három gyerekük van, és havonta 300 ezer forint bruttó keresettel rendelkeznek. Legjobban továbbra is az átlagosan vagy annál jobban kereső nagycsaládosok járnak 2014. évben is. Mindez jól illeszkedik a kormány eddigi adópolitikájába, amely eredményeként sok százmilliárd forint marad a lakosságnál. Csakhogy ez a hatalmas többlet korántsem egyenlően 7

oszlik meg, a pénz jó része az eleve jól keresőkhöz áramlott. A kormány a családi kedvezmények bevezetésétől és a mostani bővítésétől is egyrészt azt várja, hogy nőjön a lakossági kereslet, másrészt pedig elősegítse a születések számának növekedését. A statisztikai adatok azonban nem igazolják vissza az eddigi intézkedések várt hatását. Nem mondható eredményesnek a családpolitika a születések számát tekintve sem, ami például 2013. január-július között 3,3 %-kal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A KSH számai szerint 2010-hez képest 119 ezerrel csökkent a családi pótlékban részesített gyermekek száma, a gyesen lévők száma 11 %-kal esett vissza. Az Állami Számvevőszék is figyelmeztetett a 2014. évi áfa bevételek túltervezésére. Az áfa bevételi terv már 2013-ban sem teljesül, ami visszavezethető a tervezettnél alacsonyabb inflációra, a vártnál kisebb lakossági fogyasztásra, valamint a rezsicsökkentésből származó áfa kiesésre. A kormány adópolitikája továbbra is a negatív újraelosztást szolgálja, vagyis a jóléti juttatások nagy része a felső és a felső középosztály felé áramlik, miközben a szegények egyre kevesebb pénzt és egyre nagyobb ellenőrzést kapnak.

Foglalkoztatottság Ma már nem kormányzati hivatkozás a Fidesz 2010 évi választási programjában szereplő, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése. A foglalkoztatási statisztikákat ma már csak a közmunkaprogram, és a külföldi munkavállalók száma kozmetikázza, a versenyszférában csökkennek az álláshelyek. Nehezen magyarázható, hogy miként nőtt a munkahelyek száma, ha évről-évre kevesebb személyi jövedelemadó bevallás érkezik be az adóhatósághoz. 2012. évben 31 ezer adózó tűnt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint, míg 2010-hez képest 100 ezres a fogyás. A kormány adópolitikájának megfelelően a kisebb jövedelműeknél nőtt, míg a magasabb jövedelmi kategóriákban csökkent az átlagos adókötelezettség. A tehernövekedés milliókat érint, ugyanis a bevallók harmada minimálbérről, vagy annál alacsonyabb jövedelemről adott számot. A 2011. és a 2012-es adatok összevetése alapján kiderült, hogy 3,3 millió adózó összesen 360 milliárd forintot veszített azon, hogy 2012. január 1-től megszűnt az adójóváírás. Garantáltan jobban élt 2012-ben az a közel 700 ezer adózó, akiknek 3 millió Ft-nál nagyobb volt az éves jövedelme, bár ők fizették az összes személyi jövedelemadó több mint felét. 2014-ben a Fidesz-kormány munkanélküliség elleni csodafegyverévé válik a közfoglalkoztatás. A költségvetési törvény indoklása szerint az a cél, hogy 250-300 ezer ember kapjon munkát. A 2014es költségvetésben az ideinél 30 milliárd forinttal többet szánnak közfoglalkoztatásra. Az országgyűlési választások előtti téli hónapokra külön közfoglalkoztatási programokat hajtanak végre. A közfoglalkoztatottak többsége munka helyett ún. kompetencia képzésen vesz részt, amelyen többek között megtanulják, hogy milyen hangot ad ki a medve.

Költségvetési Tanács véleménye a 2014-es költségvetési tervről Az áfa-bevételi terv már akkor is túlzó, ha a kormány gazdasági növekedési tervével számolunk. A fogyasztás növekedéséből származó hatást is optimistán becsülték meg. A kormány túlbecsüli saját intézkedései várható pozitív hatását, amikor a gazdaság fehérítésére hoznak intézkedéseket.

8

A kormány a 2013-as költségvetés 400 milliárd forint tartalékával szemben csak 200 milliárd forint tartalékkal kalkulál. A kormány 2,9 %-os hiánnyal és 0,4 %-os államadósság csökkenéssel számol. Eszerint 76,8-ról 76,4 %-ra mérséklődik az államadósság 2014 végére. A 2,9 %-os hiánycél túlzottan közel van az uniós kritériumhoz. A vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés esetén máris sérül. Ha a kormány túlzottan optimista várakozásai nem válnak valóra, ahogy a 2012. évi büdzsében egyetlen főszámot sem sikerült eltalálni – akkor további egyenlegjavító intézkedésekre lesz szükség.

III./ A 2014. évi költségvetési törvény ágazati hatásai Egészségügy A parlament által 2013. szeptemberében tárgyalt 2012. évi zárszámadási törvényből is jól látszik, hogy az egészségügyi kiadások 2012-ben 80 milliárd forinttal, 6 %-kal mérséklődtek. A forráskivonás 2013-ban sem állt meg. Miközben az egészségügyi államtitkárság az elmúlt 20 év legjelentősebb bérrendezéséről beszélt, kiderült, hogy az egészségügyiek béremelését a betegellátásra költhető pénzek átcsoportosításából finanszírozta a kormány. A kormány alig 80 milliárd forinttal költhetne többet az egészségügyre 2014- évben, mint 2013ban. Az ígéretek ellenére 2014-ben sem tudnak javítani a praxisalapon működő háziorvosok helyzetén. Már az is jó hír, hogy gyógyszertámogatásra körülbelül annyi jut, mint 2013-ban, vagyis nem folytatódik a forráselvonás. A szakpolitikusok minimálisan 120-150 milliárd forinttal többletet kértek az ágazatnak, amelyből konszolidálni és biztosítani lehetne a kórházak működtetését. Az egyhavi finanszírozási többlettel lehetne elkerülni, hogy ne ismétlődjék meg minden évben az eladósodási folyamat. Ráadásul 2013. év végén elérte a 100 milliárd forintot a kórházak lejárt számláinak végösszege, amit a kormány eseti jellegű évvégi pénzosztogatással próbált ideiglenesen kezelni. A demográfiai trendek azt mutatják, hogy a következő két-három évben a korábbinál nagyobb létszámú népesség lépi át a nyugdíjkorhatárt, azaz kevesebben fizetnek be, miközben nyugdíjra és egészségügyi ellátásra jogosultak lesznek. A kormánynak kell előteremteni az elkobzott magánnyugdíjpénztárak miatt a nyugdíjak 100 %-át, ami implicit államadósság növekedést jelent.

Oktatás Az Országgyűlés még 2013-ban vállalt garanciát a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításával a pedagógusok új illetmény-előmeneteli rendszerének – a pedagógus-életpálya – teljes körű, ütemezett bevezetésére. Ennek értelmében első lépésként 2013 szeptemberében a várható teljes keresetnövekedés kiadásainak 60 %-át, majd 2017. szeptemberéig bezárólag, a tanév indításakor, évente további 10-10%-át biztosítja a költségvetés a pedagógustársadalom anyagi megbecsülésének érdekében. A fenti jogszabályi kötelezettségekkel összhangban a mintegy 160 ezer pedagógus számára, összesen 153,4 milliárd forint többletkiadás került a köznevelés ágazatba – az állami, önkormányzati és más intézményfenntartók támogatási előirányzataiba –, figyelemmel a 2014/2015. tanév indításától tovább növelt bérek jövő évi kifizetésének forrására is. Béremelést csak a pedagógusok kaphatnak. A közigazgatásban más területen dolgozók esetében továbbra sincs forrás béremelésre, a bértábla befagyasztva maradt. A kormányfő többször kinyilatkozta, hogy a béremelések mögött valós gazdasági növekedésnek kell állnia, nem lehet hitelből béreket emelni. A valós gazdasági növekedés azonban még nem látszik. 9

Kultúra A kulturális célokra fordított teljes összeg 17 milliárd forinttal haladja meg a 2013-as összeget, ebből a többletből a kulturális államtitkárság 7 milliárd forinttal rendelkezik. A többlet forrás nagyobb részét nevesített, főleg budapesti kulturális intézmények és rendezvények kapják (Operaház, Magyar Nemzeti Filharmonikusok, Budapesti Fesztiválzenekar, Zeneakadémia, Magyar Művészeti Akadémia, Budapesti Őszi és Tavasz Fesztivál). Érdekesség, hogy a Magyar Művészeti Akadémia 4,5 milliárd forintos kiemelt finanszírozása jóval több, mint a Nemzeti Színház, a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Műcsarnok éves támogatása. Az önkormányzati fenntartású zenekarokhoz és énekkarokhoz 563 millió Ft-tal érkezik több támogatás, mint 2013-ban. A megyei hatókörű múzeumok fenntartói 153 milliós többlettámogatást kapnak.

Szociálpolitika Az elmúlt három évben a legnagyobb forráselvonás a szociális ágazatot érintette. A kormányváltás óta hét és félszeresről kilencszeresre nőtt a társadalom leggazdagabb és legszegényebb tíz százaléka közötti jövedelmi különbség. 4,5 millióan élnek létminimum, és több mint 1,5 millióan a szegénységi küszöb alatt. A mai magyar társadalom fő problémája a szegénység növekedése, a szolidaritás és a biztonság hiánya. A kormány nem törődik azzal, hogy a jóléti intézkedéseknek olyan stabilizátorként kellene működniük, amelyek mérséklik a gazdasági válság társadalmi hatásait. A Fidesz-kormány válasza a világgazdasági változásokra, hogy a társadalomból kiszorultakat figyelmeztető-büntető politikával kordában tartja, míg az alsó középrétegek nagy részét bizonytalan és egzisztenciálisan függő helyzetbe hozza.

Sporttámogatás A 2014-es költségvetés abszolút nyertese a kiemelt ágazatként kezelt sport ágazat. 2014-ben a kormány támogatja a 16 kiemelt sportág sportágfejlesztési koncepcióján keresztül megvalósuló terveket, és a tornaterem-építési és tanuszoda-fejlesztési programot, valamint a nevesített sportlétesítmények megépítését, rekonstrukcióját. A költségvetés 2014. évben mindezekre mintegy 82 milliárd forint támogatást biztosít, amiből 65 milliárd forint a sportlétesítmény, elsősorban stadion építés. A sportágak és létesítményfejlesztések négy éves terve 345 milliárd forintba kerül az államnak. Az ágazat kapcsán kiemelendő még a látvány-csapatsportok támogatásának társaságiadószabályokon keresztül történő ösztönzése, mely a továbbiakban is megmarad.

IV./ A helyi önkormányzatok támogatása a költségvetési törvényben A helyi önkormányzatok működéséhez a központi költségvetés 715,8 milliárd forintot biztosít. A 2014. évben az önkormányzatok finanszírozása a 2013. évtől bevezetett - megváltozott önkormányzati feladatellátáshoz igazodó - feladatalapú támogatási rendszerben történik. A finanszírozási struktúra alapjaiban nem tér el a 2013-ban kialakított és alkalmazott feladatalapú forrásallokációtól. A köznevelési ágazatban az önkormányzatok fő feladata továbbra is az óvodai ellátás, amelyhez a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá:

10

- a jogszabályi előírások alkalmazásával biztosítja az óvodapedagógusok illetményét – igazodva az Országgyűlés által elfogadott, 2013. év szeptemberétől bevezetésre került pedagógusi életpálya előmeneteli rendszer többletköltségeihez. Figyelembe veszi továbbá a köznevelési törvény óvodai nevelésszervezési paramétereit (csoport átlaglétszám, foglalkozási időkeret, gyerekekkel töltendő kötött idő stb.), valamint a kereseteket meghatározó törvények kötelezően elismerendő elemeit; - emellett a 2014. évben is kötött felhasználású támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működtetéséhez, valamint a társulás által fenntartott óvodákba bejárók utaztatásához is. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, amelynek támogatásánál ugyanakkor – a 2013. évben a szerkezetátalakítási tartalékból biztosított kiegészítő támogatás elveire építve – a valós kiadásokhoz és az igényekhez jobban igazodó finanszírozás fog érvényesülni. Fontos módosulás, hogy a feladat támogatása a köznevelési ágazat helyett a szociális ágazatnál jelenik meg – igazodva ahhoz, hogy az ehhez kapcsolódó szabályozást és felelősségeket a gyermekvédelmi törvény határozza meg. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is a pénzbeli ellátások, illetve az alapellátások biztosítása. A 2013. évben a szerkezetátalakítási tartalékból biztosított kiegészítő támogatások e területen is beépülnek a 2014. évi alapfinanszírozásba. A bölcsődei ellátás támogatása új alapokra helyeződik, az ehhez szükséges fedezetet biztosítja a többletforrás. Az önkormányzatok kulturális feladatainak – ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás – biztosításához a központi költségvetés a 2014. évben is önálló előirányzaton biztosít támogatást. Ennek célja, hogy a rendelkezésre álló, megnövelt források célzottan jussanak el e területhez. Változatlanul biztosított – a zenekarok és énekkarok esetében megemelt összegben – forrás a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatására is. Emellett a központosított előirányzatok között továbbra is lehetőség lesz az önkormányzati fenntartású könyvtárak állománygyarapítására, a közművelődési tevékenység érdekeltségnövelő támogatására, az „art” mozik fejlesztésére, valamint a múzeumok szakmai támogatására is. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét továbbra is a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás stb.) teszik ki. A helyi közügyek ellátását a költségvetés a 2014. évben is az általános működési támogatások címen támogatja, melynek keretében az önkormányzati hivatal fenntartásához és a településüzemeltetés költségeihez járul hozzá a központi költségvetés. A hivatali feladatok támogatása esetében változatlan, hogy a központi költségvetés országosan összességében 25.000 köztisztviselői létszámot finanszíroz település kategóriánként differenciált mértékben. Ez a szám természetesen nem a hivatalok működéséhez szükséges létszámot fedi le, csupán az állami finanszírozás mértékét határozza meg, amely ebben a feladatcsoportban sem teljes körű. Az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat csökkenti az ún. „beszámítás”, ugyanakkor a 2013. évhez képest differenciáltabb módon. Az első év tapasztalatai alapján az alacsony helyi adóbevételi potenciállal rendelkező településeket ilyen módon a csökkentés egyáltalán nem érinti; e felett pedig sávosan növekvő mértékben terheli beszámítás az önkormányzatokat. A nagyvárosok esetében ez azt jelenti, hogy a beszámítással érintett feladatokhoz az adóbevételeik nagyságrendje miatt nem kapnak állami támogatást. Új elem, hogy a beszámítással korrigálni kell a pénzbeli szociális ellátásokra fordítható állami támogatást is, így ebben az évben Szeged város a tavalyi támogatás feléhez tud csak hozzájutni.

11

A helyi adókból származó bevétel továbbra is az önkormányzatok saját bevétele marad, és helyben járul hozzá a feladatokhoz. Mindezek mellett az esetleges egyedi működési problémák kezelésére a költségvetési törvény IX. fejezetében szereplő tartalék szolgál, amelyből kiegészítő támogatást kaphatnak az érintett települések.

V./ Az önkormányzatok feladat-finanszírozási rendszerének értékelése Megítélésünk szerint a 2013. évben a feladatfinanszírozásnak nevezett rendszer az önkormányzatoktól történő forráskivonás ürügyéül szolgált csak alapot, a korábbi normatív finanszírozási rendszerhez képest nem jelent egy új, átgondolt és egységes finanszírozási rendszert. Ez a kormányzati kényszeres forráselvonás 2014. évben is folytatódik. A feladatfinanszírozásnak nevezett rendszer alapjaiban semmiben sem különbözik az elmúlt időszakban alkalmazott normatív finanszírozási rendszer logikájától, semmiben sem lépett előre az önkormányzatok finanszírozásának elismerésében, csak az új név mellett átláthatatlanabb lett a rendszer. Az önkormányzatoknál maradó feladatokhoz (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.), a helyi közügyek ellátásához egy - az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő - általános jellegű támogatás kapcsolódik. Az általános támogatás lényege, hogy a települési önkormányzatok nem támogatott feladataihoz kapcsolódó elismerhető kiadás csökkentésre kerül a helyi bevételekkel (a gépjárműadó önkormányzati része, az iparűzési adó esetében az elvárt összeg, valamint az egyéb helyi adók összegének fele), és az ezt követően fennmaradó különbözethez biztosít a központi költségvetés támogatást. A feladatfinanszírozás alapelveiben hibás: nincs meghatározva, hogy milyen szintet, milyen színvonalat jelent egy feladat ellátása. Mi a minimum feladatellátási szint egy-egy ágazatban? Ha nincs meghatározva, mi a feladat vagy egy részfeladat, hogy lehet akkor költséget rendelni hozzá? Jogszabályi szinten továbbra sem tisztázott, hogy mik a kötelező és mik az önként vállalt feladatok, a jogszabály csak példálózó jellegű. Ezt még fokozza az, hogy nem lehet egy nagyváros feladatainak költségeit összehasonlítani egy kisvároséval, sőt még a nagyvárosok költségszintje is különböző. Lehet ugyan átlagolni és kategóriákba sorolni a városokat, statisztikailag objektívnek látszatni számokat, de normális költségszint felmérés városonként, ágazatonként, feladatonként nagyon sokszor nem történt meg, vagy ha igen, akkor a kiszámítás módja nem átlátható. Nem tudni, hogy az önkormányzati adatfelmérések azonos tartalmú válaszokat eredményeznek-e, illetve azokból a felhasználók milyen következtetéseket vonnak le. A kiszámított finanszírozási számok nem fedik le a tényleges költségeket, minden egyes feladatot ki kell egészíteni saját forrásból. A kapott forrás elszámolási módja ismeretlen a mai napig. Jellemző az ad-hoc és kiszámíthatatlan évközi finanszírozás egyes feladatoknál, ami a biztonságos és tervezhető önkormányzati működést ellehetetleníti. Ilyen volt például a folyamatosan hangoztatott tömegközlekedési normatíva, aminek a finanszírozása hirtelen 2013. év közepén mégiscsak megjelent, de természetesen ez is csak részben fedezi a korábban elvont forrásokat. A feladatfinanszírozási rendszer úgy lenne normális, átlátható és tervezhető az eddigiekkel szemben, hogy 1./ meg kellene határozni az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatokat jogszabályi szinten, 2./ erre alapozva kellene megállapítani a feladatok ellátási minőségét, mennyiségét, alapszintjét, 3./ ez alapján a feladatokra jellemző területi, regionális egységköltségeket megismerve és elismerve biztosítani a forrást. 12

A kormány megszorító csomagjai által bevezetett új adókat természetesen mindenki továbbhárítja. Ezeknek az adóknak az önkormányzatoknál jelentkező költségnövelő hatását nem kompenzálja a Kormány (pl. általános forgalmi adó 2 %-os emelése, tranzakciós díj duplájára növelése, áthárított távközlési és biztosítási adó, hulladéklerakási díj, iparűzési adóalapban leírható költségek stb.). Az általános forgalmi adó 27%-ra történő emelése az önkormányzatok dologi kiadásainál és beruházásainál 2%-os drágulást jelent az infláción felül, mivel az önkormányzatok a vállalkozási tevékenység kivételével nem tudják visszaigényelni az áfát. A pénzügyi tranzakciós illeték a fizetési műveletekhez kapcsolódó közteher, amit átlag félévente a kormány duplájára emel. Ez nagymértékben sújtja az önkormányzatokat, különösen ott, ahol kiskincstári rendszer üzemel. Érthetetlen és indokolhatatlan, hogy egy önkormányzati intézmény számára történő önkormányzati be- és kiutalás miért esik a tranzakciós költségek alá. Az óvodai ellátáshoz a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá. A jogszabályi előírások alkalmazásával biztosítja az óvodapedagógusok illetményét, ami figyelembe veszi a közoktatási/köznevelési törvény óvodai nevelésszervezési paramétereit (csoportátlag létszám, foglalkozási időkeret, stb.). Emellett kötött felhasználású támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működéséhez. Ezek a források természetesen nem fedik le a tényleges működtetés költségeit. Továbbra is az önkormányzatok feladata az ingyenesen használatba adott oktatási intézmények működési feladatainak ellátása, illetve minden átadott intézményben a közétkeztetés ellátása. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak saját forrásaikból kell finanszírozni és ellátni az átadott intézmények műszaki kiszolgálását, energiaellátását, takarítását, karbantartását, az eszközök pótlását. Mindezt olyan viszonyok között, hogy a KLIK fenntartásában lévő intézmények vezetői és dolgozói elveszítették érdekeltségüket a takarékos működtetés fenntartásában, mivel a dologi kiadások megtakarításából az intézmények nem tudnak ösztönző hozzájárulást fizetni. Figyelembe véve, hogy egy intézményen belül korábban a pedagógusok is részlegesen részt vettek az üzemeltetési feladatok ellátásában az üzemeltetési feladatok többlet létszámot igényeltek. Különösen igaz ez a közétkeztetésnél, ahol a pedagógusok közreműködtek korábban, például az étkezési díjak beszedésében. A kétféle intézményi szervezet eltérő érdekekkel rendelkező apparátusának egy épületen belüli működése jelentős feszültségeket szült, a KLIK sokféle indokolhatatlan, szabályozatlan és kiadással járó követeléssel lépett fel, miközben a feladat ellátása nem lett hatékonyabb. A működési költségekből a KLIK felé továbbszámlázandó számlák kifizetése jelentős késést szenved, így az önkormányzatok kénytelenek előfinanszírozni a KLIK tevékenységét. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, amit a költségvetés támogat, figyelemmel a rászoruló gyermekek szociális helyzetére is. A 2013. évhez hasonlóan érthetetlen, hogy miért kell ellátni olyan intézmények (KLIK szakképzési intézményei) feladatát, amit nem is az önkormányzat működtet. Ráadásul a feladat kibővült az önkormányzat területén működő, volt megyei oktatási intézményekkel is, amelynek díjbevételen felüli költségeit szintén az önkormányzatnak kell állnia. A szociális ágazat leépítése már negyedik éve folyik. A 2012. évi költségvetésben egyrészt csökkentették a szociális szakellátás támogatását, másrészt a szociális helyzethez képest indokolatlan mértékben csökkentették a pénzbeli szociális juttatások összegét is. A keretek 13

csökkentésén túlmenően jelentős, az ellátottakat érintő megszorításokat léptettek életbe a szociális törvény módosításával. A helyzet nem javult 2013-ban sem, mivel kevesebb jutott a szociális ágazatra. A törvényben a pénzbeli szociális ellátásokra fordított összegből az önkormányzat helyi rendeletében szabályozott támogatásokat finanszírozhat. Az előirányzat igen szűkös, ezért csak a meglévő szociális ellátások biztosítottak. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők köre – tekintettel a folyamatos téli közmunkára - várhatóan 2014. májustól növekedni fog, mivel az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedés esélye csekély. Az ellátás havi összege 22.800 Ft, melynek kiadásait 2014ben is 80%-ban a központi költségvetésből lehet visszaigényelni, és a 20%-ot a települési önkormányzat köteles megfizetni a fenti előirányzatból. A folyósított ellátások száma függ a közmunkaprogramban foglalkoztatottak számától is. Szegeden nagyban csökkent a kormányváltás után a közfoglalkoztatottak száma, ezen javít a 2013. november 1-jétől 2014. április 30-ig meghirdetett téli átmeneti közfoglalkoztatás. Probléma, hogy a közfoglalkoztatás nem folyamatos, hanem az egyes meghirdetett programoktól függ. "Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz" költségvetési előirányzatból az egyes települési önkormányzatok a törvényben szereplő fajlagos mutatók alapján részesülnek. Ezek a fajlagos mutatók a 2013-as évhez képest nem változnak, azonban az ellátottak száma a különböző kormányzati intézkedések következtében változik, ezért nem számszerűsíthető, hogy mekkora összeggel részesedik Szeged városa. 2013. évben a fajlagos mutatók alapján Szeged 469.355 e Ft-ot kapott, ez az összeg 2010-ben még 895.317 eFt, 2011-ben 812.179 eFt, 2012-ben pedig 626.370 eFt volt. Új elem, hogy a beszámítással korrigálni kell a pénzbeli szociális ellátásokra fordítható állami támogatást is, így ebben az évben Szeged város a tavalyi támogatás kevesebb mint a feléhez tud csak hozzájutni 230.258 eFt összegben. Annak ellenére, hogy a szociális ellátórendszerben a járások kialakítása miatt feladatcsökkenés volt, a nagymértékű elszegényedés miatt az önkormányzat által biztosított segélyekre egyre növekvő igény jelentkezik, különösen lakásfenntartási kiadások, lakáscélú hitelek és gyermeknevelési kiadások miatt. Erre a feladatra mégsem jut több forrás, mint 2013-ban.

A szociális ellátások egy részét a járási hivatalhoz helyezték át. Olyan pénzbeli ellátások kerültek átcsoportosításra, ahol fontos a családok helyzetének ismerete (ápolási díj, közgyógyellátás egy része, időskorúak járadéka, egészségügyi szolgáltatás jogosultság megállapítása). Ráadásul azok a támogatások kerülnek át, amelyeknél eddig is egységes volt az országos gyakorlat. A változások azt eredményezték, hogy a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egységes hatáskörök járási és önkormányzati hatáskörre váltak szét, így nem lehet komplexen kezelni a rászoruló családok segítését. A foglalkoztatást-helyettesítő támogatásban részesülők létszáma továbbra is emelkedik, ill. a nagymértékű elszegényedés miatt az önkormányzat által biztosított segélyekre egyre növekvő igény jelentkezik -különösen lakásfenntartási kiadások, lakáscélú hitelek és gyermeknevelési kiadások miatt. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást teljes mértékben központi költségvetésből kellene finanszírozni. Az önkormányzatok a kötelező feladataik egy részét saját közműszolgáltató gazdasági társaságain keresztül látják el. A kivetett ágazati adók újabb forráselvonást jelentenek az önkormányzati szektorból. A Kormány által hangoztatott rezsicsökkentő előírásokat a cégek nem 14

tudják kigazdálkodni, és nem ismert, hogy milyen módon történik a feladatok költségeinek kompenzálása. Az önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi cégek tönkretétele nem lehet cél, mivel meghiúsul a lakosság ellátása (hulladék begyűjtés, víz és csatorna szolgáltatás, távhő ellátás).

Szeged Város 2014. évi költségvetési előirányzatai A 2014. évtől kezdődően a kormány az államháztartási számvitelt teljes egészben megváltoztatta, ami kihat a költségvetési rendelet tartalmára és szerkezetére is. A magyarországi jogbizonytalanságot mutatja, hogy a kormány 2013. december legvégén ezen számviteli rendeletét a hatálybalépési dátum előtt négy nappal még azért teljesen átírta. Az államháztartás számviteléről 4/2013. (I.11.) kormányrendelet előírásai miatt az eddig megszokott rendeleti bontás egyes részei az előző évvel már nem hasonlíthatók össze. A törvény egyik legjelentősebb hatása közgazdasági szempontból, hogy az összesítő költségvetési mérlegekben korábban az intézmények számára biztosított intézményfinanszírozást egyszer kellett figyelembe venni a központi kiadási oldalon -az intézményi bevételi oldalon nem. A 2014. évtől kezdve az intézményfinanszírozás közgazdaságilag megjelenik már az intézményi bevételi oldalon is, duplikálva ezzel összeggel a főösszegeket.

I.1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről A 2014. évi költségvetési törvény alapján a következő struktúrában történik a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, valamint egyéb feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. A támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve - a központi költségvetésbe visszafizetni. Kivételes esetben jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható. Megjegyzem, Szeged Város Önkormányzata volt az elmúlt időszakban szinte az egyedüli nagyváros, amely furcsa oknál fogva sohasem kapott ilyet. Az önkormányzatok finanszírozása során a korábbi években is figyelembe vételre került a település jövedelemtermelő képessége. Ezt a differenciálást szolgálja 2013-tól az úgynevezett beszámítás jogcímen történő önkormányzati elvárt bevétellel összefüggő támogatáscsökkentés, mely tárgyévben 1.794.683 eFt-tal csökkenti az önkormányzat költségvetési támogatási összegét. A támogatáscsökkentés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. Az elvárt bevétel legfeljebb a 2012. évi iparűzési adóalap 0,5 %-át jelenti.

15

I.1.1. A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása 1. A települési önkormányzatok működésének támogatása: a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása Fajlagos összeg: 4.580.000 Ft/fő Önkormányzatra jutó éves összeg: 1 160 435 eFt. A beszámítás összege 550.229 eFt, önkormányzati hivatal működésének támogatása beszámítás után 610.206 eFt. b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása Fajlagos összeg: 22.300 Ft/hektár Önkormányzatra jutó éves összeg: 111 449 eFt. A beszámítás összege 111.449 eFt, a zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása beszámítás után 0 Ft. A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek és az azokhoz kacsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. A belterületre vonatkozóan a Földmérési és Távérzékelési Intézet által a Magyar Közigazgatási Határadatbázisban nyilvántartott 2012. december 31-ei állapotnak megfelelő adatokat kell figyelembe venni.

bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg, a 2012. évi beszámoló alapján. Emellett a feladathoz kapcsolódó számított támogatás meghatározása településkategóriánként a fentiek szerinti szakfeladatokhoz kapcsolódó nettó működési kiadásokra figyelemmel - számított átlagos a településen kiépített kisfeszültségű hálózat egy kilométerére jutó kiadási szint figyelembevételével történik. A támogatás 401 233 eFt. A beszámítás összege 401.233 eFt, a közvilágítás fenntartásának állami támogatása a beszámítás után 0 Ft.

bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2012. évi beszámoló alapján. A támogatás meghatározása a településkategóriánként számított átlagos, a településen lévő köztemető egy négyzetméterére jutó kiadási szint figyelembevételével történik. Állami támogatás nincs.

bd) Közutak fenntartásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása településkategóriánként, a szakfeladatokhoz kapcsolódó nettó működési kiadások alapján számított átlagos, a településen lévő belterületi út egy kilométerére jutó kiadási szint figyelembevételével történik. Számított támogatás 277 719 eFt. A beszámítás összege 277.719 eFt, a közutak fenntartásának állami támogatása a beszámítás után 0 Ft.

16

c) Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ban meghatározott egyes az 1. a)-b) alpontokban nem nevesített feladatok ellátására. Fajlagos összeg: 2.700 Ft/fő, önkormányzatra jutó éves összeg: 447.590 eFt. A beszámítási korrekció miatt az állami támogatás 223.795 eFt.

I.1.2. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása Az önkormányzatot az óvodaintézményekben foglalkozatott 2013/2014. nevelési évben a Köznevelési törvény nevelési-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus létszám után illeti meg a támogatás. A támogatás számításánál figyelembe veszik az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számát, az órakedvezményből adódó létszámtöbbletet, az elismert vezetői létszámot, valamint az óvodai csoportok számát. Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a támogatás összege központilag került meghatározásra. 2013. január 1-jétől az önkormányzat gondoskodik a közigazgatási területén lévő az intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekben a gyermekek és tanulók étkeztetéséről. Ehhez a következő állami támogatások állapíthatóak meg: a) Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása – Központi előirányzat: 138 596,1 millió forint Önkormányzatra jutó éves összeg: 2 134 432 eFt b) Óvodaműködtetés támogatása – Központi előirányzat 16 721,3 millió Ft Kötött felhasználású támogatás az óvodában nevelt tényleges gyermek létszám után jár. Fajlagos összeg: 56.000 Ft/fő/év Önkormányzatra jutó éves összeg: 255 920 eFt

I.1.3. A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása -

-

A hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátáshoz jogcímen járó támogatás az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni segélyezéshez, a gyermekétkeztetés térítési díjak szociális alapon történő egyedi mérsékléséhez, vagy elengedéséhez, a közfoglalkoztatáshoz biztosítandó önrészhez, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának szociális támogatásához járul hozzá. Központi előirányzat 39 088,1 millió forint, Szegedet illető támogatás összege: 460 516 eFt, azonban ezen jogcímen a beszámítási korrekció miatt a támogatási összeg 230.258 eFt-ra mérséklődött. Bölcsődei ellátás jogcímen a 2014. évi támogatás igénylés és lehívás szabályozása pozitívan változott az előző évekhez képest. Míg 2013. évben a bölcsődei ellátás fajlagos összegét a naponta bent lévő gyermekek esetében tudta önkormányzatunk lehívni 251 osztószám alkalmazásával, ezzel szemben a 2014. évi központi költségvetési törvényjavaslat 2. sz. melléklet III.3.ja) pontja szerinti tervezés esetén már a beíratott gyermekek esetében vehető igénybe támogatás csökkentett (240–es) osztószám figyelembe vételével. Az új, 2014. évi szabályozás szerint, ha a gyermek egy adott hónapon belül 10, vagy annál kevesebb napot hiányzott, akkor az adott hónap összes napjára igényelhető utána hozzájárulás, míg a 2013.

17

-

évi szabályozásnál ezekre a hiányzó napokra nem engedett a jogszabály támogatási összeget igényelni. Fenti változás eredményezi azt, hogy a 982 fő engedélyezett férőhelyre bölcsődei ellátás jogcímen +100 főt igényel önkormányzatunk a 2014. évre. A gyermekek napközbeni ellátására (bölcsőde) biztosított állami támogatás fajlagos összege az előző évhez képest nem változott 494.100 Ft/Fő/év. Ezen a jogcímen 419 862 eFt támogatás illeti meg az önkormányzatot. Gyermekétkeztetés támogatása jogcímen a központi előirányzat 52 639,6 millió Ft. A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk bölcsődében, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz. A finanszírozás alapja 2014. évtől az elismert dolgozói létszám és az ellátottak száma. Önkormányzatunkat ezen jogcímen 688 154 eFt támogatás illeti meg.

I.1.4. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása I.1.4.1. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása Központi előirányzat: 17 853,7 millió forint. Az előirányzat a települési önkormányzatot illeti meg a muzeális intézményekre, a nyilvános könyvtári ellátás biztosítására szolgáló feladatainak ellátására, valamint a közművelődés támogatására. a) Megyei hatókörű városi múzeumok támogatása Szeged, Móra Ferenc Múzeum 138 500 eFt b) Megyei hatókörű könyvtárak feladatainak támogatása Szeged, Somogyi Károly Városi és megyei Könyvtár 203 500 eFt c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatának közművelődési támogatása Fajlagos összeg: 400 Ft/fő Önkormányzatra jutó éves összeg: 66 310 eFt d) Megyei könyvtár, kistelepülési könyvtári és közművelődési célú kiegészítő támogatása Önkormányzatra jutó éves összeg: 23 899 eFt

I.1.4.2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezet támogatása a) Színházművészeti szervezet támogatása aa) A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek támogatása Szegedi Nemzeti Színház művészeti támogatás létesítmény-gazdálkodási célú támogatás

310.200 eFt 206.800 eFt

ab) Kiemelt minősítésű színházművészeti intézmények támogatása Kövér Béla Bábszínház művészeti támogatás létesítmény-gazdálkodási célú támogatás

15.100 eFt 10.000 eFt

18

b) Táncművészeti szervezetek támogatása c) Zeneművészeti szervek támogatása ca) Nemzeti minősítésű zenekarok támogatása Szegedi Szimfonikus Zenekar

195.800 eFt

I.1.5. Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok Az előző évhez hasonlóan a 2014. évi eredeti önkormányzati költségvetésben is tervezésre kerül a 2012. évi ténylegesen beszedett idegenforgalmi adó minden forintja után 1,5 Ft támogatás, Üdülőhelyi feladatok támogatása jogcímen 149.550 eFt. A központi költségvetésből a Lakott területtel kapcsolatos feladatok támogatására 4.041 eFt, a 2013. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatására 13.123 eFt támogatásra jogosult az önkormányzat. I.1.6. Az önkormányzatok központosított támogatást kaphatnak a következő fontosabb feladatokhoz, jellemzően pályázati módon, miniszteri döntéssel: - Lakossági közműfejlesztés támogatása - Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása - Az e-útdíj bevezetésével az önkormányzatoknál keletkező bevételkiesés ellentételezése - Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása - Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása - Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása - Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása - Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása - Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések - „ART” mozi hálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása. - Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása - A 2013. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása - Települési önkormányzatok köznevelési feladatainak egyéb támogatása - Lakott külterületekkel kapcsolatos feladatok ellátása - Települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása A fenti összegek önkormányzatra gyakorolt bevételi hatása pontosan nem számszerűsíthető, mert a végrehajtás ill. a pályázati rendszer ismeretlen. A 2014. évre várható, az eredeti költségvetés tervezésekor ismert állami támogatások összefoglaló táblázata az előterjesztés 3. sz. mellékletében található.

I.1.7. Működési célú támogatások államháztartáson belülről egyéb bevételek Szeged-Algyő Ivóvízminőség-javító Társulás feladataira a Vízügyi Építési Alapból átadandó 134.427 eFt, KEOP Zajtérkép felülvizsgálatra 15.190 eFt bevétel van tervezve.

19

I.2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről II.2.1. Európai unió támogatása államháztartáson keresztül és az uniós támogatásokhoz kapcsolódó Központi támogatás államháztartáson belül között az uniós támogatású projektekre összesen 1 308 395 eFt érkezhet, ebből európai uniós támogatás 1 117 023 eFt, központi támogatás 191 372 eFt. Az Elektromos tömegközlekedés projektre 147.839 eFt, az AGÓRA-TIOP projektre 24.692 eFt, a TÁMOP 3.1.3.-10/2-2010-0003 Korszerű tudományos laboratórium kialakítására 130.727 eFt, az TÁMOP 3.1.3.-11-12/2-2012-0101 Óvodafejlesztés Szeged város óvodáiban programra 41.474 eFt, a Gróf palota rekonstrukciójára 37.084 eFt, az Elővárosi vasút előkészítésére 51.647 eFt, Árvízvédelmi rendszer megvalósítása 842.342 eFt, Fenntartható integrált program előkészítése 32 590 eFt támogatás került tervezésre. II.2.2. Egyéb központi támogatás államháztartáson belül Szeged -Algyő Ivóvízminőség-javító Társulás feladataira BM önerő részként 374 605 eFt, Felhalmozási célú támogatás átvétel árvíz-, és vízvédelmi feladatokra az 523/2013 (XII.20.) kgy határozat alapján 510.000 eFt, az alapokból származó Felhalmozási célú támogatás értékű fejlesztési forrásképzésre 1 341 006 eFt támogatás került tervezésre.

I.3. Közhatalmi bevételek Az Áht. előírása szerint az önkormányzat közhatalmi bevételei között kerültek megtervezésre a helyi adók, központi adók, a bírságok és a pótlékok tervezett összes bevétele 10.728.000 eFt. A 2014. évre tervezett helyi adóbevételek összetétele a következő:

Megnevezés iparűzési adó idegenforgalmi adó építményadó Helyi adók összesen

2013. évi 2014. évi tervezett előirányzat előirányzat eFt-ban eFt-ban 7 368 000 7 500 000 100 000 110 000 2 487 000 2 557 000 9 955 000 10 167 000

Index % 101,8 110,0 102,8 102,1

Helyi adók: a 2014. évi helyi adók tervezett előirányzata a 2013. évi eredeti előirányzatnál 2,1%-kal magasabb, összességében 10.167.000 eFt összegű, amely 1,3%-os növekedést jelent a 2013. évre várható teljesítéshez viszonyítva. Az iparűzési adó: a 2014. évben növekedés várható az alábbi indokok szerint: A 2014. évi előirányzatra vonatkozó javaslathoz a tényleges 2013. évi költségvetési bevétel lett alapul véve, megemelve a központi költségvetés tervezésénél figyelembe vett 2,4 %-os ez évi inflációval és korrigálva a következő gazdasági tényezőkkel: elemezve a legnagyobb adózók 300-as listáját, a különadó fizetésre kötelezett ágazatok, mint a távközlési-, banki- és biztosítási, közműszolgáltatási szektor gazdasági szereplőitől 2014. évben nem várható nagyobb adóbevétel a 2013. évinél. A GDP központi költségvetés által tervezett, 2%-os 2014. évi növekedése igencsak derűlátó, a múlt évi adatok alapján Szeged gazdaságában teljes körűen ez nem realizálódhat. 2014. évre olyan jogszabályváltozás nem következett be, ami emelné az iparűzési adóbevételeket. A bevételeket csökkenti az e-útdíj helyi iparűzési adóval történő kompenzálása, levonhatósága.

20

Az idegenforgalmi adó mértéke Az adónemet érintő jogszabályváltozás 2014. évben nem történt. 2014. évben 5 hosszú hétvége lesz, amely az újabban kialakult szokások szerint jelentős turistaforgalmat generálhat, ugyanakkor nincs tudomásunk nagy tömegeket megmozgató sportrendezvények ez évi Szegeden történő megrendezéséről. A helyi építményadó az építményadóztatást meghatározó központi, illetve helyi jogszabályok érdemben nem változtak, így 2014-ben is a 2013-ban teljesített bevétel lett a tervezés alapja. Az építményadó általános adókulcsa 2013. évtől 1395 Ft/m2/év. A szociális intézmény céljára szolgáló építmények esetében az adómérték 500 Ft/m2/év, a hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási vállalkozási célú építmények esetén 1722 Ft/m2/év, míg a 2000 m2 hasznos alapterületet meghaladó kereskedelmi üzlet, bolt, ABC, üzletház céljára szolgáló építmény esetén szintén 1722 Ft/m2/év az adó mérték. Gépjárműadóban 420.601 eFt került tervezésre. 2014. évre vonatkozóan a gépjárműadó törvényben új változás nem történt. A 2013. évi központi költségvetési törvény új rendelkezéseinek egyike volt, hogy a gépjárműadó bevételt osztott bevételnek minősítette. Az ezen adóból származó bevételnek csak a 40%-a illeti meg 2014. évtől a beszedő önkormányzat költségvetését. A gépjárműállomány avulásából következően az önkormányzatunkat érintő bevétel kiesés kb 10 millió Ft, míg a kormánydöntés miatt az e-útdíj kompenzáció újabb 10 millió Ft adóbevétel kiesést eredményez városunknak.

A bírságok, bírságok és pótlékok között az adókkal kapcsolatosan várhatóan beszedésre kerülő bírságok és pótlékok 140.000 eFt összegben kerültek tervezésre. Termőföld bérbeadásából származó jövedelem 399 eFt összegben lett tervezve.

I.4. Működési bevételek A közterület-használati díj 50.000 eFt, a bérleti díjbevételekre 50.192 eFt lett tervezve. Tulajdonosi bevételekre 2 181 051 eFt lett tervezve: az ingatlanhasznosítási szerződés alapján, az IKV Zrt. részéről fizetendő haszonbérleti díj 521.748 eFt, a közterületi parkoló rendszer működtetéséből származó parkolási bevétel 593.010 eFt, Termőföld bérbeadásából származó bevétel: földhaszonbérleti díj 1.900 eFt, Hulladékszállító-, gyűjtő eszközök és a központi hulladéktelep bérleti díja 151.613 eFt, Nyíltárok üzemeltetés, hasznosítás bevételei 6.000 eFt, Elektromos tömegközlekedés projekthez kapcsolódó vagyontárgyak bérbeadásából származó bevétel 131.584 eFt, Cserepes sori Piac Kft. osztalékbefizetése 4.550 eFt, Dorozsmai Nagybani Piac osztalékbefizetése 170.000 eFt, Szegedi Vízmű Rt. osztalékbefizetése 600.646 eFt. További vizsgálatot igényel majd az IKV Zrt. 2014. évi osztalékbefizetése az év végéig. A kiszámlázásra kerülő termékek és szolgáltatások, valamint a visszaigényelhető közszolgáltatási szerződések általános forgalmi adójának tervezett visszatérülését 1.463.456 eFt. Kamat bevételekre összesen 62.097 eFt számlakamat került tervezésre. Egyéb működési bevételek között legnagyobb tétel Kötbér, egyéb kártérítés, bánatpénz (OHL ZS) sor összege 528 000 eFt, ami a 2-es villamosvonal építésével kapcsolatos kötbérperből származó fizetési bevétel részletfizetéseinek összege. Parkolási pótdíj bevételek soron a parkolásból származó bírságok, pótdíjak befizetése jelenik meg 122 600 eFt összegben. A kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról rendelkező 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet

21

alapján elszállított gépjárművek önkormányzatunkra eső díjhányada került tervezésre 5.000 eFt értékben.

I.5. Felhalmozási bevételek Legnagyobb összeg az Ingatlanok értékesítése sor 70 620 eFt, amely a tulajdonosi döntések alapján kijelölt, IKV Zrt. lebonyolítású ingatlan, telek értékesítések, vagyoni értékű jog értékesítéséből származik az IKV Zrt. adatszolgáltatása alapján. Az IKV Zrt. rendkívüli alacsony aktivitását mutatja, hogy még soha nem javasoltak ilyen alacsony összegű ingatlanértékesítést.

II.6. Működési célú átvett pénzeszközök bevétele A Pick Kézilabda Zrt. részére biztosított kölcsön 2014. évi visszafizetése lett beállítva 7 142 eFt értékben.

I.7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök bevétele Itt kerül elszámolásra a korábban folyósított lakástámogatások 31.922 eFt-os törlesztése. A Szegedi Vásár és Piac Kft-nak adott tagi kölcsönből a szerződés szerinti 2014. évig járó 63.000 eFt-os összegű törlesztése került tervezésre. I.8. Finanszírozási bevételek Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele 382 801 eFt összegéből a már megkötött hitelszerződések szabad hitelkeretének figyelembe vételével a 2009. évi panelrekonstrukciós hitelre 224 800 eFt, Erste banki beruházási hitelből 158 001 eFt, előző évi költségvetési maradvány igénybevételére 235.075 eFt összeg lett betervezve. Működési célú hitelfelvételt illetve új kötvénykibocsátást önkormányzatunk nem tervezett. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24.§ (4) c) pontjában előírt közvetett támogatások bemutatását az előterjesztés 4. sz. melléklete mutatja. A támogatások előfinanszírozásának költségvetési hatásait az előterjesztés 5. sz. melléklete tartalmazza.

I.9. Alapok bevételei A Parkoló Alap, a Lakásalap, a Vízügyi Építési Alap, valamint a Környezetvédelmi Alap bevételeit az érvényes rendelkezések szerint elkülönítetten vettük számításba. Az Alapok bevételeinek és kiadásainak egyensúlyát biztosítani kell. A Lakásalap várható bevételein belül továbbra is számolunk lakásértékesítési bevétellel. Az Alap bevételei a tervezett hozam- és kamatbevételeket is tartalmazzák. Az Alap várható bevételeiből elsősorban a közös tulajdonú ingatlanokra eső társasházi tulajdonrészekkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeket kell teljesíteni. A Vízügyi Építési Alap bevételként a Szegedi Vízmű előrejelzése szerinti hálózatbérleti díjjal számolhat. Az Alap forrásai a Szegedi Vízmű által beszedett közműfejlesztési hozzájárulást, továbbá a vízvezetékek építéséhez szükséges lakossági befizetések Szegedi Csatornamű Társulástól történő pénzeszköz átvételét tartalmazzák. A Környezetvédelmi Alap tervezett bevételei közt környezetvédelmi bírsággal, talajterhelési és vízterhelési díjjal, valamint légszennyezettségi bírsággal számoltunk.

22

I.10. Költségvetési szervek bevételei A 2014. évi költségvetési rendelet tervezet a költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint a költségvetési bevételeit és kiadásait előirányzat–csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami feladatok szerinti bontásban tartalmazza. A tervidőszakban az önkormányzat fenntartásában levő költségvetési szervek számában és összetételében, illetve az ellátott feladat jellegében a 2013. évhez képest változások nem következtek be. 2014. évben továbbra is az önkormányzat az óvodai nevelést ellátó köznevelési intézménynek fenntartója, illetve a 2013. január 1-jétől hatályos nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a köznevelési intézmények (általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok) feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről is az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A 2014. évi tervszámok meghatározásánál már a 2013-as költségvetési év tapasztalatai és teljesítési adatai figyelembe vételre kerültek. A költségvetési szervek működési (az intézményi ellátási díjak kivételével) és felhalmozási bevételei – beleértve a működésre és felhalmozásra szolgáló támogatási bevételeket és az átvett pénzeszközöket – a 2013. évi várható bevétel teljesítési szintjén kerültek tervezésre. Az egyéb bevételek tervezésénél az infláció mértéke is figyelembe vételre került. A köznevelési intézményekben az élelmezési térítési díjak, a bölcsődékben az élelmezési térítési és a gondozási díjak a „személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és a köznevelési intézményekben nyújtott gyermekétkeztetés térítési díjáról” szóló hatályos rendeletben érvényes díjtételek alapján kerültek megtervezésre. Az étkezési térítési díjak 2 %-kal növelt értékkel kerültek megtervezésre. 2014. évi eredeti előirányzatként került megtervezésre a 2013. évi maradvány várható összege, valamint a kötelezettségvállalással terhelt maradvány igénybevétele is, amely a költségvetési beszámoló elkészítésével válik majd véglegessé.

A költségvetési szervek tervezett saját bevételei Megnevezés Működési bevételek Felhalmozási bevétel Intézményi bevétel összesen Előző évi maradvány működési célra Előző évi maradvány felhalmozási célra Költségvetési szervek bevételei összesen

2013. évi eredeti előirányzat (eFt) 3 377 804 6 841 3 384 645 404 145 139 645 3 928 435

2014. évi terv javaslat (eFt)

Index %

2 742 239 81,2 754 11,0 2 742 993 81,0 532 494 131,8 107 180 76,8 3 382 667 86,0

A költségvetési szervek összes saját bevételei az előző évi eredeti előirányzathoz viszonyítva 14 %kal csökkentek. A mérséklődést elsősorban a Móra Ferenc Múzeum, a Somogyi Könyvtár, valamint a NevelésiOktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata saját bevételeinek mérséklődése okozza. A múzeumnak az M43-as autópálya projekt keretében régészeti feltárásokra megkötött szerződésben foglalt munkálatokból a korábbi években jelentős működési bevétele származott, ugyanakkor intézményi 23

bevétele a 2013. évi 736.197 eFt-os eredeti előirányzathoz képest a 2014. évben 330.926 eFt-ra módosult. Az NGSZ 2014. évre tervezett intézményi bevétele – többek között a gyermekétkeztetés támogatásának más módszeren történő tervezése miatt– 280 millió forinttal kevesebb a 2013. évi eredeti előirányzatnál. Ugyanakkor a működési bevétel mérséklődését korrigálja az, hogy a többi költségvetési szerv esetében a 2013. évi szintet meghaladóan került saját bevétel tervezésre.

Az intézményi alapfeladatok állami költségvetési támogatása a következőképpen alakult a 2013. évi eredeti előirányzathoz képest: - köznevelési és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcímen az óvodapedagógusok, az óvodapedagógusok munkáját közvetlenül segítők bértámogatására és óvodaműködtetésre 605 millió forinttal több, viszont gyermekétkeztetésre 74 millió forinttal kevesebb támogatás illeti meg az önkormányzatot - bölcsődei ellátás jogcímen 32 millió forinttal több a 2014. évre megítélt összeg - a Somogyi Könyvtár és a Móra Múzeum részére a 2013. évi támogatási összegnek megfelelő összeg került biztosításra, a Kövér Béla Bábszínház 100 eFt-tal több, a Nemzeti Színház 20 millió Ft-tal kevesebb, a Szimfonikus Zenekar 66,3 millió Ft-tal több központi költségvetési forrásból gazdálkodhat a 2014. évben.

II. KIADÁSOK ALAKULÁSA II.1. Az Önkormányzati gazdálkodás körébe tartozó működési kiadások Az ágazatok működési feladataira csak a legszükségesebb vagy a jelentősebb, kiemelt feladatokra került előirányzat tervezésre. A kötelező feladatellátás biztosítása érdekében több, az adott évi költségvetésekben tradicionálisan elvárt előirányzat elhagyásra került, vagy annak összege jelentősen mérséklődött. - Fejlesztési feladatokra összességében 11,2 %-kal több előirányzat áll rendelkezésre a 2013. évhez képest. Városrendezési tervekre 13.712 eFt, kiskerti városrendezési tervekre 10.000 eFt előirányzat lett tervezve. A kiírásra kerülő pályázatok előkészítésére 39.438 eFt került biztosításra, az áthúzódó feladatokkal együtt, ami azonos a 2013. évi eredeti előirányzat összegével. A Szegedi partfalat kísérő közterület (zöldfelület) rehabilitációs tervére 8.000 eFt, az Intermodális közlekedési csomópont-tervpályázatára 35.000 eFt, Közlekedés tervezésre 10.000 eFt előirányzat áll rendelkezésre. Önkormányzati közműnyilvántartás vezetésének kiadásaira 17.458 eFt lett tervezve. - A városüzemeltetési feladatok előirányzatai a 2013. évi költségvetés eredeti előirányzatához képest összességében 0,8 %-kal, 46.385 eFt-tal emelkednek. A Tisza Volán Zrt. helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos elszámolásai összege az előző évi 334.118 eFt-ról 682 045 eFt összegre emelkedett. A 2014. évi előirányzat tartalmazza a 2013. évi buszközlekedtetés üzemeltetési különbségének megtérítését, valamint a 2011. 06. 16. - 2011. 07. 05. közötti időszak 13-as autóbuszvonal járatainak menetrendtől eltérő közlekedtetésének kifizetését, ami a Közgyűlés egyik tagjának kötelezettségvállalási jogosultsági felhatalmazása nélkül, szóbeli hozzájárulásával történt. A Tisza Volán korábbi évek elismert költségelszámolása soron 46.811 eFt összegű kiadás van biztosítva a Tisza Volán szolgáltatási költségének a társaságnál a korábbi évekből származó munkaügyi követelések kifizetésére.

24

A városüzemeltetési feladatokon belül kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági társaságok támogatásának nagyságrendje. A gazdasági társaságok által ellátott kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok együttes összegére 4.487.385 eFt került biztosításra.

Önkormányzati, közszolgálati feladatokat ellátó gazdasági társaságokat érintő állami elvonások. A legkritikusabb finanszírozási, gazdálkodási körülmények a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-nél jönnek létre, veszélyeztetve egyrészt a kötelező feladatának, másrészt az uniós támogatással létrehozott térségi hulladékgazdálkodási projekt vagyontárgyainak fenntarthatóságát. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV tv. (továbbiakban Ht) 2013. január 01.-i bevezetése, a bevezetést megelőző, az érvényesíthető díjakat érintő jogszabály módosítások, valamint az új törvény hatályba lépését követő módosítások, átmeneti szabályok, végrehajtási intézkedések, továbbá a bevezetésre kerülő új jogintézmények alapvető változásokat hoztak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszerében. A közszolgáltatást végző szervezeteket egységesen drasztikusan és kényszerűen növekvő kiadások sújtják, mellyel szemben csökkenő bevételek realizálhatók, melyek olyan mértékben megbontották a tevékenység tervezhetőségét, a bevétel-kiadás egyensúly fenntartásának esélyét, amely már a közszolgáltatás ellátását veszélyezteti. Az EU támogatással (ISPA, Kohéziós Alap, KEOP) létrejött hulladékgazdálkodási rendszerek pozitív környezeti hatásuk mellett nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeket jelentenek az adott önkormányzati társulásokra, így az ottani szolgáltatást igénybevevő lakókra is. A jogalkotó az uniós vagyon üzemeltetőire külön szabályt alkotott. Egészen 2013. augusztus 4-ig a MEH-nek eltérő díj-megállapítási jogköre volt azon közszolgáltatók közszolgáltatási díjainak megállapítására, akik üzemeltetőként erre jogosultságot szereztek. 2013. augusztus 4-től a jogalkotó ezt a jogkört a hivataltól elvonta. Törvényi szabályozással először 2012. január 1-jétől díjstopot rendeltek el, majd azt 2012. április 15-től feloldották. Az év közben végrehajtott, 4.2 %-os díjemelési maximum mellett az év első felében 72 millió Ft árbevétel kiesés történt a Kft-nél. 2013-ban további díjemelést nem sikerült engedélyeztetni, sőt a 2013. május 9-én kihirdetett, a Rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvény díjszabással kapcsolatos rendelkezése – a bázisidőpont meghatározásával (amely a díjstop feloldásának megelőző napja volt) és a díjcsökkentés mértékének rögzítésével a 2012. évi indokolt költségalapú díjemelést törölte, és a 2011. évi szinten rögzítette a szolgáltatási díjakat. Így a rezsicsökkentés, vagyis az árbevétel kiesés Szeged esetében 18,1 %, míg a közszolgáltatással ellátott települések körében a rezsicsökkentés hatása több mint 10 % díjcsökkentést eredményezett. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. esetében a társaság hulladékszállítási árbevétele 2013. évben megközelítőleg 185.927 eFt-tal csökken, 2014-ben ez a bevételkiesés várhatóan meghaladja a 360.000 eFt-ot. A fenti bevételkiesés kedvezőtlen gazdasági hatásait növeli a 2013. január elsejétől bevezetett, adók módjára fizetendő, és a jogszabály módosítások által egyértelműen deklaráltan tovább nem hárítható lerakási járulék, mely 2013-ban I-III negyedéves adatokat figyelembe véve 185.203 eFt kötelezettséget jelentett a Társaságnak. A várható IV. negyedéves adatok figyelembevételével az éves befizetési kötelezettség 250 millió forint felett realizálódik. A 2014. évben ennek kétszeresével lehet számolni, tekintettel arra, hogy a jelenlegi 3.000.-Ft/tonna lerakási járulék 2014. január 1-jétől 6.000.-Ft/tonna összegre emelkedik.

25

A Ht. a hatósági tevékenységek között nevesíti a díjfelügyeleti tevékenységet (mely a jogszabály módosítások folytán nem létező tevékenység, mivel a díjak tekintetében a Fogyasztóvédelem végez ellenőrzési tevékenységet), melynek éves mértékét 100 forint/lakos összegben határozta meg. Így a Társaság a környezetvédelmi hatóság részére úgy fizet 2013-ban több mint 20 millió forintot, hogy ahhoz semmilyen ellentételezés, valós szolgáltatás, hatósági jogkör nem társul. Ismeretes továbbá, hogy 2013. évi július 1. napjától bevezetésre került az e-útdíj a közszolgáltatók mentességének kimondása nélkül, mely miatt a hulladékgazdálkodási társaságnak előre láthatóan 2013. év végéig kb. 1.500.000 Ft, 2014. évre kb. 2.5 - 3 millió forint fedezetlen kiadással kell számolnia. A jelzett kiadások fedezete a lecsökkentett árbevételben nem áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás az összes fejlesztési és amortizációs forrást kivonja a társaságból, nem csak a meglévő technológia fenntartására, de a hulladéklerakótól történő eltérítéshez szükséges technikai fejlesztésekre sem marad forrás. A 2014-ben várható 500 millió forintos befizetési kötelezettség, mind a működés terjedelmére, mind a jelenleg foglalkoztatott több mint 500 fő munkavállaló számára végzetes következményekkel járhat, annak ellenére, hogy a költség-hatékony működés érdekében a társaság már ésszerű szűkítést hajtott végre. Az előbbiekben bemutatott állami forráselvonási technikák nemcsak a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft, hanem más, önkormányzati kötelező feladatot ellátó gazdasági társaságok gazdálkodását is érintik. Számba vettük, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő közműcégek számára 2013. és 2014. években mekkora kiadást, illetve elmaradt bevételt jelent a kormány által elindított rezsicsökkentési intézkedés-sorozat és a közműadó, egyéb adók, és járulékok bevezetése: Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. -A rezsicsökkentés miatti hulladékszállítási árbevétel-kiesés: -2013. évben: 185.927 eFt -2014. évben: 360.000 eFt -A lerakási járulék tervezett összege -2013. évben 250.000 eFt -2014. évban 500.000 eFt költséget jelent. -Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára fizetendő felügyeleti díj: 20.000 eFt -Az E-útdíj költsége érinti a hulladékszállító teherjárművek lerakóhely és a települések közötti mozgását. Ez a költség évente 2-3 millió forintos plusz költséget jelent. -A társaság még nem tervezett a banki tranzakciós költségek átterhelésével. A társaság nettó árbevétele 2012. évben 3.472 Mft volt. A 2013. évi árbevételi tervadat 3.345 Mft, amiből a lakossági bevétel 2.365 Mft. A bevételkiesés és költségnövekedés együttesen 890 Mft állami forrás elvonást jelent 2014-ben a 3.345 Mft árbevétellel rendelkező cégnél.

Szegedi Vízmű Zrt. -A rezsicsökkentés miatti árbevétel-kiesés: -2013. évben: 170.000 eFt -2014. évben: 340.000 eFt -Közművezeték adó összege: 154.368 eFt -Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felügyeleti díja: 36.685 eFt -Pénzügyi tranzakciós illeték várható összege: 11.000 eFt, 26

-A társaságnál keletkező technológiai és kommunális hulladék után fizetendő lerakási járulék: -2013. évben 45.000 eFt -2014. évben 90.000 eFt -A társaság megmaradó nyereségét a társasági adó növelése (a 19 %-os általános adón felüli 31 %os különadó - az ún. Robin Hood adó) 275,000 eFt-tal sújtja, amivel elveszíti a város a hálózat fejlesztéshez szükséges forrásokat. A bevételkiesés és költségnövekedés együttesen 907 Mft állami forrás elvonást jelent 2014-ben.

Szegedi Hőszolgáltató Kft. - A rezsicsökkentés miatti nettó árbevétel-kiesés 2013. évben: 410.000 eFt. Az állam ebben a szektorban ellentételezésként támogatást nyújt, ami nem fedezi a bevétel csökkenést, és a működési költségek növekedését - A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára fizetendő felügyeleti díj évi összege: 3.139 eFt - A társaság még nem tervezett a banki tranzakciós költségek átterhelésével - A társaság működéséhez kapcsolódó közművezeték adót a közművek tulajdonosaként az Ingatlankezelő Zrt. fizeti (évi 4-5 Mft)

Az önkormányzat a kormány által okozott milliárdos nagyságrendű károk pótlására nem rendelkezik pótlólagos forrásokkal, újabb működési hitelfelvételt nem tervez (amihez egyébként is kormány engedélyre lenne szükség). A társaságok újabb hiteleket csak önkormányzati kezesség mellett tudnának felvenni, amihez szintén kormányzati engedélyt kell beszereznie az önkormányzatnak. Az önkormányzati társaságokat érintő kormányzati megszorítások következtében az önkormányzati társaságok is megszorításokra kényszerülnek (létszámleépítések, költség lefaragások, fejlesztések leállítása), vagyis a közszolgáltató gazdasági társaságok színvonal csökkenéssel tudják ellátni a feladataikat, de még így is a fejük felett lóg a 2014. évi pénzügyi ellehetetlenülés veszélye.

- Városi közvilágításra 550.000 eFt került biztosításra. Szabálytalan játszóterek felülvizsgálata, elbontására 12.890 eFt, Farekonstrukció és növényegészségügyi feladatokra 25.000 eFt van biztosítva. KEOP Zajtérkép felülvizsgálata 15.989 eFt lett tervezve. - Az egészségügyi feladatokkal összefüggésben tervezett kiadások 29,5 %-kal emelkednek a 2013. évi eredeti előirányzatokhoz képest, mely a fogászati ügyeleti ellátásra biztosított új szerződés 22.555 eFt-os összege miatt emelkedett. A feladatok között a Foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátására 17.000 eFt összeg került biztosításra.

- Az Önkormányzat szociális kiadásaira 496.348 eFt előirányzat került tervezésre. Ezen belül a Szeged Kistérség Többcélú Társulás által működtetett szociális intézmények működési támogatására 181.293 eFt, a segélyezési feladatokra 249.000 eFt került biztosításra, mely az előző évihez képest emelkedést mutat, mivel a közgyógyellátás az államigazgatási segélyezésből önkormányzati hatáskörbe került. Antiszegregációs terv végrehajtására 13.464 eFt lett tervezve. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők köre - a téli átmeneti közfoglalkoztatás befejezését követően - várhatóan 2014-ben is növekedni fog. A kormányzat 2013. november 1-jétől 2014. április 30-ig meghirdette a téli átmeneti közfoglalkoztatás programját, melynek keretében a támogatásra részesülők köréből mintegy 1100 fő napi 8 órában munkát végez, vagy képzésben vesz 27

részt közfoglalkoztatási bér ellenében (nettó 49.000 Ft/hó). A foglakoztatást helyettesítő támogatás összege 22.800 Ft/fő, melynek kiadásait 2014-ban is 80%-ban a központi költségvetés és 20%-ban a települési önkormányzat köteles megfizetni a szociális kiadásokra tervezett központi előirányzatból. Az önkormányzat fizetési kötelezettsége a 20%-os kiadást figyelembe véve 130.153 eFt lett. Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz központi költségvetési előirányzatból az egyes települési önkormányzatok a törvénytervezetben szereplő fajlagos mutatók alapján részesülnek. A fajlagos mutatók alapján 2014-re Szeged önkormányzata 460.516 eFt-ra jogosult, de a kormány elvonja ennek az összegnek az 50%-át, 230.258 eFt-ot marad állami támogatásként szociális ellátási feladatokra. A 2012. évben erre a feladatra 626.370 eFt-ot kapott a város. A 63%-os támogatás csökkenés közel 400 millió forint forráskiesést jelent. A nagymértékű elszegényedés miatt az önkormányzat által biztosított segélyekre és az államigazgatási hatáskörben elbírálandó támogatásokra egyre növekvő igény jelentkezik, különösen a munkanélküliség, lakásfenntartási kiadások, rezsihátralékok, lakáscélú hitelek és gyermeknevelési kiadások miatt. 2013. január 1-jétől a járások kialakítása miatt kikerült 4 ellátási forma az önkormányzat által nyújtott ellátási rendszerből, ugyanakkor megmaradt 12 ellátási forma, melyre egyre nagyobb számban és nagyobb gyakorisággal nyújt be támogatási igényt Szeged lakossága. 2013-hoz képest nagyobb előirányzat biztosítására nincs mód, mivel a központi költségvetés ezekre a feladatokra 2013-ban adott 469.355 eFt helyett 2014. évre már csak 230.258 eFt-ot biztosít. Az önkormányzat – 2014. évben először jelentős mértékben – egyéb bevételeiből 423.535 eFt-ot kényszerült átirányítani ezekre a feladatokra, annak érdekében, hogy a 2013. év ellátási szintje megmaradjon. - Köznevelési, sport feladatokra 467.711 eFt került biztosításra. A köznevelési kiadások között jelentkezik a Óvodai intézmények eszközfejlesztése 20.000 eFt összegben. Sportegyesületek, sportrendezvények támogatására együttesen 174.005 eFt került tervezésre. A TÁMOP 3.1.3-10/22010-0003 korszerű tudományos laboratórium létrehozására 174.178 eFt, a TÁMOP 3.1.11-12/22012-0101 óvodafejlesztés Szeged Város óvodáiban projektumra 53.531 eFt került biztosításra. - A Kulturális célú működési kiadások tervezett összege 88.457 eFt került biztosításra, mely összeg az előző évi előirányzathoz képest, 6%-os csökkenés. - A 2013. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva az egyéb feladatok ellátására biztosított előirányzatokon növekedés mutatkozik. A jogcímcsoportban kerültek kimutatásra a Képviselők és szakbizottsági tagok költségei 98.000 eFt összegben. Bankköltségre és pénzügyi tranzakciós illetékre együttesen 45.000 eFt került biztosításra. Folyószámla és rulírozó hitel kamata 40.000 eFt összegben került meghatározásra. Központi támogatás visszafizetésére 215.000 eFt lett betervezve: a 2012. évi központi költségvetési támogatásának államkincstári elszámolására 43.372 eFt visszafizetési kötelezettség, a 2013. évi gyermekétkeztetés jogcímen kevesebb gyerek vette igénybe az étkezést, ezért 149.550 eFt a visszafizetési kötelezettség, egyéb évközi támogatás visszafizetésére 22.078 eFt lett beállítva. A nemzetiségi önkormányzatok részére ingyenes használatba adott nemzetiségi székház üzemeltetésére a 2013. évi eredeti előirányzat került betervezésre 16.620 eFt értékben. A 2014. évre tervezett 2013. évi intézményi pénzmaradvány a költségvetési beszámoló elkészítésével válik véglegessé, a várható előirányzat 563.286 eFt összegben céltartalékként betervezésre került.

28

II.2. Az Önkormányzati gazdálkodás körébe tartozó felhalmozási és felújítási kiadások A központi gazdálkodás felhalmozási feladataira tervezett kiadások összege 4.425.033 eFt. A felhalmozási kiadásokon belül az Európai Unió által támogatott fejlesztési feladatokra 1.185.955 eFt került tervezésre. A 2014. költségvetési év tervezése során mindössze négy (!) uniós támogatással megvalósuló fejlesztési feladatot tervezhettünk: a kivitelezés utolsó szakaszába érkezett elektromos tömegközlekedési nagyprojektre 178.194 eFt, az elővárosi közlekedés előkészítésére 51.647 eFt, az árvízvédelmi rendszer megvalósítására 890.342 eFt, a Gróf-palota záró elszámolásaira 25.772 eFt és a fenntartható városfejlesztési programra 40.000 eFt összegben. A fejlesztési feladatok nagyságrendje és pénzügyi forrásigénye az előző évekkel szemben számottevő visszaesést mutat. Ez az alábbi tényezőkre vezethető vissza: - az új európai uniós programozási ciklus fejlesztési lehetőségeinek pályázati kiírásai előkészítő szakaszban vannak, azok köre és eljárásrendje a 2014. évi költségvetési tervezésénél nem állt önkormányzatunk rendelkezésére - több stratégiai pályázatunk elutasításra került (pl. a városrehabilitációs program Odesszalakótelep rehabilitációjára vonatkozó eleme, a kiskörúti közösségi közlekedés közösen elfogadott fejlesztési terve, a 4-es villamosvonal rekonstrukciója, a Kemes utcai óvoda felújítása stb.) - több stratégiai pályázatunkat a döntéshozó szervezetek a kormányzati „eljárásrend” alapján várólistákra tették (pl. a forgalom- és környezetvédelmi szempontból elengedhetetlenül fontos nyugati elkerülő út kialakítása, a lakossági igényként jelentkező kerékpárút fejlesztések folytatása, a belterületi csapadékvíz elvezetési programunk megvalósítása, a közlekedésbiztonsági szempontból kiemelt Hont Ferenc utca – Rókusi krt. útszakasz burkolat javítási munkái stb.) - a fejlesztések saját forrásainak szűkülése (pl. ingatlanértékesítési bevételek csökkenése, a tulajdonos önkormányzat által elvárt eredményközpontú osztalékbefizetési-szemlélet körüli viták vagy a tömegközlekedési feladatok jelentős alulfinanszírozottsága miatt stb.) - További probléma, hogy az elmúlt két évben a fejlesztések és új pályázatok előkészítésére betervezett forrásokat a Közgyűlés Fidesz frakciója lenullázta, mivel a forrásokat átcsoportosították a választási körzeteikbe, illetve sportegyesületek támogatására. Amennyiben nem rendelkezünk előkészített pályázatokkal, úgy a város nem tud a 2014-2020 közötti ciklusban új fejlesztéseket elindítani. Önkormányzatunk fejlesztési lehetőségeinek lehatároltságát támasztják alá az alábbi részarányok is: - a 2014. évi fejlesztési előirányzatok 33%-a, 1.148.592 eFt a 2013. költségvetési előirányzatok áthúzódó kötelezettségvállalásához kapcsolódik, - a 2014. évi fejlesztési előirányzatok 55%-a 2.395.239 eFt a 2014. költségvetési évre megkötött szerződésen, elfogadott közgyűlési-, bizottsági határozaton vagy beruházási engedélyokiraton alapul, - determinációval nem rendelkező, új fejlesztési igényként a beruházási előirányzatok 12%-a került tervezésre, 530.842 eFt összegben. A 2014. évi költségvetésben a következő beruházások és felújítások, kerültek tervezésre. Fejlesztési feladatok Új fejlesztések önkormányzati önerejének biztosítására 100.000 eFt pályázati keret áll rendelkezésre a költségvetési rendelet-tervezetben. A korábbi években benyújtott, de el nem bírált pályázatok önrészére 41.350 eFt előirányzat került biztosításra. Elektromos tömegközlekedés nagyprojekt kivitelezés 178.194 eFt összeggel szerepel a költségvetési rendelettervezetben. A tervezett előirányzat az utastájékoztató projektelem megvalósítását, a projektmenedzseri feladatok költségét, járdaépítést az „Európa-ligetnél”, 29

-

-

-

-

-

-

padok kihelyezését a villamos és trolibusz megállókba, esőbeállók tervezését, a 4-es villamos peronok közvilágításának fejlesztését, a 3-as villamos Vadaspark megállóhely közvilágítás fejlesztése-kivitelezését, továbbá a használatbavételi, engedélyeztetési költségek fedezetét tartalmazza. Elektromos tömegközlekedési nagyprojekt keretében már 2011. november óta itt Szegeden közlekedhetne az első új troli, ha az SZKT igazgatója nem tesz feljelentéseket a hatóságoknál, amellyel megtorpedózta az uniós támogatással finanszírozott 13 új trolibusz beszerzését. A szerződés aláírása másfél évig húzódott. A Közbeszerzési Döntőbizottság és a Gazdasági Versenyhivatal jogsértés hiányában lezárta az eljárást. 2011 decemberében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is lezárta az eljárást. Ekkor azonban egy újabb bejelentésre újabb szabálytalansági eljárás indult, amit „szabálytalanság nem történt” minősítéssel zárt le az NFÜ. A Vásárhelyi Pál utca kiegészítő munkáira 10.000 eFt előirányzat jóváhagyását javaslom. A Vásárhelyi Pál utca – Bakay Nándor utca körforgalom tervezése során nem volt lehetőség nagyobb ívsugarak alkalmazására, így előfordul, hogy a kamionok a körforgalomba történő beilletve kihaladáskor felkapnak a kiemelt szegélyre és megrongálják azt. A probléma megoldását a kiemelt szegély „K” szegélyre történő részleges átépítése és a körforgalom belső részén találhatóhoz hasonló – megfelelő alapozással bíró – járható szegély kialakítása orvosolhatja. Új autóbusz és villamos megállók esőbeállók létesítésére 15.000 eFt előirányzat jóváhagyását javaslom. A megvalósítás a felmerülő lakossági-, szakbizottsági-, önkormányzati képviselői javaslatok függvényében konkretizálódik. Közlekedésbiztonsági keretre 32.300 eFt előirányzat jóváhagyását javaslom. Az előirányzaton belül 12.300 eFt a 2013-ról áthúzódó kifizetésekhez kapcsolódik. A fennmaradó, kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat a felmerült igények alapján a Makkosházi krt. megállóhely burkolatcseréjére és bazaltbetonozására (84, 90, 90F autóbuszok, 8, 19 trolibuszok), a Dugonics tér (20, 74, 74A, 76, autóbuszok 8, 10 trolibuszok) megállóhely burkolatcseréjére bazaltbetonozására, a Csillag téri buszmegállók (20, 21. autóbuszok, 9. trolibusz) felújítására, és bazaltbetonos burkolatcseréjére, a Tisza L. krt.-on, az Attila utca és a Mikszáth K. utcai kereszteződés burkolatcseréje bazaltbetonozására, a megállóhelyeken lévő fatükrök burkolására (SZTK Rendelő, Kálvária sgt.), valamint a Mars tér – Bakay Nándor utca közötti járdakapcsolat szélesítésére (páratlan oldal) nyújthat fedezetet 20.000 eFt összegben. A Városrehabilitációi II. ütem megvalósításával kapcsolatos utógondozási feladatokra 46.017 eFt előirányzat került beállításra. A költségvetési soron áthúzódó tételként került figyelembe vételre a 265 ágyas klinika áramellátását biztosító 10 kV-os vezeték csatlakozási díja 42.217 eFt összegben. Szükség van a megépített létesítmények (különösen Kráter-, Apáthy utca) műszaki állapotának felmérésére, szakértői vizsgálatára. Ezen feladatok megvalósítására 3.800 eFt pénzösszeget irányoztunk elő. Az Iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának 217.000 eFt-ot előirányzatot javaslunk az állami pályázaton nyertesnek hirdetett házak szerződéseinek fedezetére, és további 7.800 eFt-ot a nyertesnek még nem hirdetett, de beadott pályázatokkal rendelkező társasházak szerződéséhez szükséges forrásra. A panelprogram önkormányzati támogatásának fedezete fejlesztési célú hitelből történik. Az Árvízvédelmi rendszer megvalósítására a 2014. évben felmerülő költségeire 890.342 eFt kiadási előirányzat jóváhagyását javaslom. A projekt várható befejezése 2015. év. Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden. A projekt megítélt összköltségvetése bruttó 40.000 eFt. A projekt kapcsán az összes megvalósítandó tevékenység vonatkozásában rendelkezünk szerződésekkel az alábbi összegekkel: a stratégiai fejlesztési dokumentumok, ill. partnerségi terv tárgyában az RVI Kft. által vállalt bruttó szerződéses ár 30.916 eFt, a kötelező nyilvánosság ellátását és a projektmenedzseri feladatokra 150 eFt, illetve 1.524 eFt összeg van tervezve. A projekt a kötelező nyilvánosság ellátása költségen kívül szállítói finanszírozású.

30

-

A fejlesztési feladatok közt –az ötödik legnagyobb fejlesztési költségvetéssel– műfüves labdarúgó pályák kialakításának pályázataira 74.124 fejlesztési forrás került elkülönítésre a Közgyűlés 515/2013. (IX. 15.) határozata alapján.

Városüzemeltetési fejlesztési feladatok: A Hulladékszállító- gyűjtő eszközök, a központi hulladéktelep tárgyi eszközeinek pótlására és felújítására a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-vel kötött üzemeltetési megállapodás alapján 191.974 eFt előirányzat biztosítását javaslom. A csapadékvíz elvezetési munkákra a beérkezett igények és a szakiroda javaslata alapján 99.658 eFt előirányzat biztosítását javaslom. A Szeged-Algyő Ivóvízminőség-javító program beruházási feladatait megállapodás alapján a Szeged-Algyő Önkormányzati Ivóvízminőségjavító Társulás látja el. A beruházási feladatok forrásigényének biztosítására 509.032 eFt előirányzat jóváhagyását javaslom. Út és járda rekonstrukciós munkákra Út és járda rekonstrukciós keret 2013-2014. előirányzat megnevezéssel 200.000 eFt előirányzat jóváhagyását javaslom. Az előirányzaton belül 149.500 eFt összegben jelentkeznek a 2013. évi előirányzaton lekötött szerződések 2014. évre áthúzódó kifizetései. Kötelezettségvállalással nem jelentkező előirányzatra 50.500 eFt-ot javaslok biztosítani.

Egészségügyi feladatok: - Egészségügyi feladatokkal összefüggésben javasolt előirányzatokból 100.000 eFt támogatás az Önkormányzat és az SZTE közötti feladat-ellátási szerződéssel kapcsolatos.

Egyéb feladatok: Az egyéb feladatok között kerültek feltüntetésre azon beruházásokkal kapcsolatos áfa kiadások – a bevétellel egyezően -, amelyek esetében az Önkormányzat azok áfa tartalmát visszaigényelheti. A Szegedi Vadaspark tervezett medvebemutató létesítményének kialakításához az önkormányzat 25.000 eFt-tal járul hozzá. A Szegedi Közlekedési Kft. elektromos tömegközlekedés önrészének (trolibuszok vásárlása) biztosításához 466.525 eFt összegű tagi kölcsön növelés lett tervezve. Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. nyári rendezvényéhez szükséges színpad felújításához, vásárlásához Dóm téri rekonstrukció néven 103.000 eFt-os támogatást biztosít az önkormányzat. A terület-előkészítésre, telekvásárlásra az uniós fejlesztésekhez kapcsolódóan, és hatósági kötelezés alapján a tervezett előirányzat 141.600 eFt, a fedett versenyuszoda kialakításának előkészületére 50.000 eFt, valamint az újszegedi liget romos és használaton kívüli Vigadó-épületének megvásárlására 36.781 eFt előirányzat biztosítása lett betervezve. A felhalmozási kiadások egyéb feladatai között szerepel a pénzintézetek felé ebben az évben esedékes tőke és kamat törlesztések 140.030 e Ft összege. 2014. évi költségvetési törvény 67.§-a szerint az állam a települési önkormányzatok 2013. december 31-én fennálló összegű Stabilitási törvény 3. § (1) bekezdés a)–d) és f ) pontja szerinti adósságot és ezen adósságelemek járulékai összegét 2014. február 28-áig átvállalja. Az önkormányzati hitelekkel és a Szegedi Hőszolgáltató Kft. kezességvállalásával kapcsolatban az elmúlt évben az alábbi fontos dologok történtek: 1.) 2013. évben lezárult a 2013. évi költségvetési törvényben előírt önkormányzati adósságkonszolidáció 2013. június 30-áig meghirdetett szakasza. Az adósságkonszolidációs 31

eljárás egyeztetési eljárásakor önkormányzatunk kezdeményezte az előzetesen megállapított 50 %os arány változtatását. Önkormányzatunk érvként adta elő, hogy az adósságállomány meghatározó hányada a lakossági panelfelújítási programokhoz, intézménykorszerűsítésekhez és kórházfejlesztéshez kapcsolódik. Az egyeztetés során a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízott tisztségviselői önkormányzatunk kérelmét regisztrálták, adattartalmát ellenőrizték. A végső konszolidációs arány kialakításánál önkormányzatunk kérelmére még visszajelzés sem érkezett a miniszterektől, államtitkároktól. Az előzetesen meghirdetett konszolidációs arányon Szeged számára kedvező módon nem változtattak, szemben számos települési önkormányzattal, ahol indoklás nélkül a hitelátvállalási arány magasabb lett. A kormány 2013. évben ráadásul még változtatott a hitelek átvállalási sorrendjén: egyes városoknál a napi működést esetlegesen akadályozó likvid hiteleket vállalták át először a hosszúlejáratú hitelekkel szemben. Szeged esetében nem így történt. Az adósságkonszolidációs eljárásban a hitelek és kötvények számviteli nyilvántartási állománya 14.075.427 eFt-tal csökkent.

2.) A Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nek a K&H Banknál 300 millió Ft összegű folyószámla hitele van. A Hitelszerződés megkötésére 2010. február 24. napján került sor, azóta többször módosításra került, elsősorban a lejárati határidők meghosszabbítása miatt. A hitelösszeg biztosítására kezdetben komfortlevelet, majd kezességet követelt meg a Bank a tulajdonosoktól. Az önkormányzati kezesség nyújtásról első alkalommal a közgyűlés a 230/2012 (V.3.) Kgy. sz. határozatával döntött. A hitelszerződés 2013. november 29-ei lejárta előtt az akkor jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, azaz a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény alapján a Kormány hozzájárulása volt szükséges az Önkormányzat további kezességvállalásához. A kezességvállaláshoz szükséges kormányzati engedély megadása iránti eljárást az Önkormányzat 2013. szeptember 29. napján elindította. A Hőszolgáltató kezességi és az önkormányzati hitelszerződés tervezetek a gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján kormányzati jóváhagyás és engedélyeztetésre felterjesztésre került. 3.) Szeged MJV Közgyűlése 235/2012 (VI.22.) Kgy. számú határozatával jóváhagyta, hogy a Magyarország stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. Tv. 10. § (10) bekezdésében foglalt engedélyezés esetén, 3.930 millió HUF és 19.272.100 EUR likviditási hitel működési hitellé történő átváltása adósságmegújításként történjen meg. Az önkormányzat a tárgyalásokat 2013. október 29én befejezte. A szerződéstervezetek tartalmának egyeztetése során a Felek figyelembe vették, hogy az adósságkiváltás következtében a hiteligény csökkent. Ráadásul ezt az önkormányzat még tovább kívánta csökkenti 80 millió forinttal.

Magyarország Kormánya 2013. december 29-én az 1988/2013 (XII.29.) Korm. határozatában indokolás nélkül úgy döntött, hogy a kezességi és az alacsonyabb összegű biztonsággal fizethető kölcsönszerződések nem köthetőek meg. Tájékozatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a közbeszerzési eljárás keretében a hiteleit az eredeti hitelösszegnél kisebb hitelösszeggel, hat évre kívánta megújítani, valamint Szeged lakosságának érdekében a téli távfűtés biztonságos ellátásához és pénzügyi gazdálkodásához hosszúlejáratú kezességet kívánt nyújtani. A Kormány mindezt indoklás nélkül elutasította. Ennek következményeként a folyószámla hitelünk az évvégén törvényellenesen állt volna fent, azért kénytelenek voltunk az évvégén fennálló szabad forrásaink terhére kifizetni. 32

A Kormány ugyanezen a napon Pécs város számára engedélyezte a hasonló összegű, de évenként jóval nagyobb törlesztőrészletű, szintén adósságmegújító hitelét és hasonló összegű kezességvállalását.

Tájékozatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében a Közgyűlés egyik kormánypárti országgyűlési képviselőjét a fenti ügyekben Szeged érdekében együttműködésre kértem, aki vállalta is a feladatot. Mint látható az előzőek alapján a kormánypárti képviselő úr nulla eredménnyel végzete el feladatát, Szeged város számára négymilliárd forint lehetőséget elherdálva. Tájékozatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy ugyanezen képviselő úr a fentiek teljes tudatában tévesen nyilatkozott Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2014. évi hitelállományáról a Nemzetgazdálkodási Minisztérium miniszterasszonyával együtt közösen 2014. januárjában. Megjegyzem, hogy a miniszterasszonyhoz tartozik ezen ügyek elbírálásának teljes kormányzati előterjesztése, tehát neki is minden ügyről pontos és teljes információval kellett volna lennie. A panelrekonstrukciónál a Kormány 2010. év óta tartó késlekedése miatt a panelfelújítási pályázatok önkormányzati önerejét biztosító panelhitel 2014. évi része nem kerül adósságátvállalásra, mert nem volt lehetőség korábban odaadni a társasházaknak. A hitelek tervezésénél 2014. évben 300 eur/huf árfolyammal, euribor kamatbázisnál 0,3%, bubor kamatbázisnál 2014. évben 2,99%-kal számol a terv. Az önkormányzat folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseihez szükséges külső források biztosítása a megkötött támogatási szerződésekben foglalt támogatási összegek lehívásával, illetve az alábbi hitelszerződésben rögzített jóváhagyott hitelkeret folyamatos igénybevételével történik: - Panelfelújítás önkormányzati támogatása hitelcél: az iparosított technológiával készült lakóépületek energetikai korszerűsítésére kiírt 2009. évi nyertes társasházi pályázatok önkormányzatra eső támogatási hányada, forrása az UniCredit Bankkal megkötött hitelszerződés 515.000 eFt összegben, a hitelkeret rendelkezésre tartási, felhasználási ideje 2014. június 27. A szabadon felhasználható hitelkeret összege 2014. évben 391.445 eFt. A Magyar Fejlesztési Bank tájékoztatása alapján a hitelkeret rendelkezésretartási határidejének meghosszabbítása újabb egy évvel pénzügyi szempontból lehetséges, kormányzati engedélyeztetési szempontból kétséges. A még le nem hívott hitelkeretből az önkormányzat számára kockázatos a kifizetés, ha a társasházak a beruházásukat nem tudják 2014. májusi határidőre befejezni. Ebben az esetben 2014. év második felében egyéb forrást kell elkülöníteni. Kockázatot okoz a költségvetés tervezésében a likviditás biztosításában meghatározó jelentőségű folyószámlahitel keret sorsa. A folyószámlahitelkeretet a Stabilitási törvény alapján január 1-től december 31-ig lehet felhasználni, december 31 és január 1-je közt nem, ez teljesen ésszerűtlen és a gazdasági logikának ellentmondó unortodox elképzelés. Jelenleg a folyószámlahitelkeret igénybevétele 2014. június 30-ig áll fent. Az előterjesztés 6. sz. melléklete tartalmazza a felhalmozási célú hitelek tőke és kamatfizetési kötelezettségeit.

33

II.3. Felújítási kiadások A városüzemeltetési feladatoknál, azon belül az önkormányzati intézmények szociális, oktatási-, kultúra és egészségügyi ágazatok intézmények felújítási, karbantartási igényére, önkormányzati intézmények akadálymentesítésére 60 000 eFt keretösszeg jóváhagyása javasolt. A lakótelepi utcabútorok felújítására, cseréjére 10.000 eFt, játszóterek felújítására 23.943 eFt, Kiskerti útkeretre 5.000 eFt, a Belvárosi Híd burkolat felújítására 50.000 eFt, a külterületi közlekedés és vízelvezetés problémáinak kezelésére 17.761 eFt, felújítási és karbantartási jellegű csapadékvíz azonnali elhárítási problémáira 10 000 eFt került biztosításra. Szociális-, köznevelési és sport-, kulturális- és egészségügyi ágazat egyedi felújítási feladataira 2014. évben már nincs kiadás tervezve. Az egyéb felújítási kiadások között tervezett intervenciós keret 50.000 eFt-os összege az azonnali halaszthatatlan veszély-elhárítási, katasztrófa helyzettel összefüggő kiadások, kármegelőzési munkák elvégzését biztosítja. Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok felúíjtására 10.000 eFt, önkormányzati épületek statikai felülvizsgálatára 3.000 eFt a javasolt előirányzat.

II.4. Alapok kiadásai A Parkolóalap kiadásaira a bevételével azonos összegű előirányzat áll rendelkezésre, felhalmozási értékű kiadás fedezeteként 378 046 eFt van biztosítva. A Lakásalap forrásaiból az önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújítási, tervezési és kivitelezési munkáira 117 834 eFt, társasházi tulajdonrészek felújítási hozzájárulására 210 739 eFt, az azonnali beavatkozások fedezetére 20 545 eFt előirányzat biztosítása történt. A Vízügyi Alap kiadásai a Szegedi Vízmű Zrt-vel kötött vízügyi keret-megállapodás alapján elszámolandó rekonstrukciós munkák és beruházások előirányzatát tartalmazza az alap bevételeivel azonos összegben. A kiadásoknál figyelembe vételre kerültek Árvíz-, és vízvédelmi feladatokra 510 000 eFt, Szeged-Algyő Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás 2014. évi feladatai 509 032 eFt értékben, felhalmozási célú pénzeszközátadásra 358 075 eFt, valamint európai uniós beruházások tervezésére és önerejének biztosítására 94 459 eFt. A Környezetvédelmi Alap kiadási előirányzataiból 3.500 eFt a Környezetvédelmi Intézkedési Terv alapján Városkép-és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe utalt keretösszeg, támogatási értékű célok finanszírozására 230 280 eFt előirányzat biztosítása történt.

II.5. A költségvetési szervek kiadásai Az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek 2014. évi kiadásai előirányzatai az intézményi feladatok ellátásának biztosítása mellett a költséghatékonysági és gazdaságossági elvek figyelembevételével – különös tekintettel a dologi kiadásokra és a személyi juttatásokra – az alábbi tervezési alapelvek figyelembe vételével kerültek megtervezésre. A személyi juttatások a soros illetmény előrelépésekhez kapcsolódó besorolási illetményváltozások, az évközi fizetési osztályok változásának, a kötelező legkisebb munkabérre (minimálbér) és a garantált bérminimumra történő kiegészítések, valamint a garantált és a garantált feletti illetmények együttes összegének figyelembevételével kerültek megállapításra. 34

A dologi kiadások önkormányzati támogatásból származó 2014. évi előirányzatai (a Móra Ferenc Múzeum kivételével) -a gyermekétkeztetés kötött felhasználású támogatása, valamint az energia kiadások kivételével- 2013.évi bázisszinten kerültek tervezésre. Az energia kiadások költségei jogcímenként a 2013. évi tényleges fogyasztás, valamint a közbeszerzési eljárásban elért érvényes energia árak alapján - a saját bevételből tervezett energia kiadások nélkül - kerültek céltámogatásból finanszírozott előirányzatként megképzésre. A költségvetési szervek költségvetési tervében önkormányzati támogatás terhére kizárólag szerződésen alapuló kiemelt céltámogatásként kerülhettek felújítási, beruházási kiadások tervezésre. A tervezett intézményi bevételek és az azokból tervezett kiadások kiemelt előirányzatként, kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bontásban kerültek meghatározásra, azzal, hogy az önként vállalt feladatok köre alatt különösen a szabad kapacitások kihasználását célzó tevékenységből származó bevételek és ezen bevételekből finanszírozott kiadások értendők. Az intézményi ellátási és az étkezési térítési díj bevételek kizárólag az ellátás érdekében felmerült kiadásokra fordíthatók. Az áru és készletértékesítésből, valamint a szolgáltatások ellenértékéből, továbbá alaptevékenység ellátását szolgáló ingatlan időszakos vagy tartós bérbeadásából származó bevételeket az ÁFA bevételek kivételével csak a bevétellel összefüggő meghatározott időre vonatkozó személyi juttatásokra, csak a feladatokkal összefüggő, önköltség-számítással alátámasztott fenntartási és üzemeltetési kiadásokra lehet fordítani, illetve az energia felhasználással járó szolgáltatási bevételek 10 %-át energia kiadások ellentételezésére kell fordítani. A továbbszámlázott szolgáltatások értéke csak a továbbszámlázással felmerült kiadásokra fordíthatók. Továbbra is az önkormányzatok feladata az ingyenesen használatba adott oktatási intézmények működési feladatainak ellátása, illetve minden átadott intézményben a közétkeztetés ellátása. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak saját forrásaikból kell finanszírozni és ellátni az átadott intézmények műszaki kiszolgálását, energia ellátását, takarítását, karbantartását, az eszközök pótlását, amire semmilyen állami támogatást nem kap az önkormányzat. 2014. évben változatlan: - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény fizetési fokozatai és szorzószámai, - köztisztviselők illetményalapja (2008. év óta változatlan 38.650 Ft, ez 33%-os értékvesztést jelent szemben az önkormányzati cégek folyamatos munkabér növekedésével összehasonlítva) - illetménypótlék számítási alapja 20.000 Ft Az intézmények létszám irányszámai a 2013. december 31-én foglalkoztatott közalkalmazotti létszám, amely a feladat ellátás biztosítása érdekében szükségessé vált létszámmal került meghatározásra. Az üres álláshelyek felülvizsgálatra kerültek, ezeken az álláshelyeken az illetmények legfeljebb a Kjt. illetmény tábla szerinti kategóriáknak megfelelő összeggel kerültek megtervezésre.

35

A nem rendszeres személyi juttatások között került megtervezésre a nem pedagógus munkakörben levő közalkalmazottak teljesítmény követelményének méréséhez kapcsolódó, kötelezően megtervezendő 2 %-os kereset-kiegészítés. Az egyéb személyi juttatások előirányzata a 2013. évi változásokkal korrigált előirányzat alapján került meghatározásra. Ezen belül a felmentés, végkielégítés, jubileumi jutalom, műszakpótlék, a költségvetési szervek kimutatása alapján az igények figyelembevételével kerültek megtervezésre. A dologi kiadások tervezése – az energia és az élelmezési kiadások kivételével - a 2013. évi bázis adatok korrigált összeg szerint történt. Céltámogatásként biztosított kiadások esetében, ahol az általános forgalmi adó visszaigényelhető, ott az általános forgalmi adóval csökkenetett összeggel képeztünk előirányzatot. A szociális és köznevelési intézményeknél az élelmezési kiadások előirányzata 2014. évben 2%-kal növelt nyersanyagköltséggel kerültek meghatározásra. A Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálat jogkörébe tartozik az energia kiadások, az élelmezési kiadások, az élelmezési rezsiköltségek, a nem adatátviteli és adatátviteli célú távközlési díjak, az egyéb üzemeltetési szolgáltatások, a nem szakmai anyagok beszerzése, az egyéb üzemeletetési szolgáltatások, valamint a rehabilitációs hozzájárulás előirányzata. Intézmények működési céltartalékában a 2014. évi gyerekétkeztetés kötelező felhasználási célú központi állami támogatást érintő finanszírozás szerepel a tényleges felhasználásig. Az előterjesztés 2. sz. melléklete tartalmazza a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetett és írásban rögzített dokumentumokat.

A Polgármesteri hivatalon belül elkülönítésre került a hivatal kötelező alapfeladataihoz tartozó intézményi költségvetés, a jegyző államigazgatási feladatai közt szereplő segélyezés. Az alapfeladatok kiadására inflációs növekedést sem számolva a 2013. évi eredeti, induló költségvetési szint lett betervezve. A 2014. évben két eseti feladatot kellett a törvényi előírások miatt plusz tételként betervezni: 1.) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény A törvény 11. § szerint: A szervezet vezetője köteles gondoskodni az elektronikus információs rendszerek védelméről a következők szerint: a) biztosítja az elektronikus információs rendszerre irányadó biztonsági osztály tekintetében a jogszabályban meghatározott követelmények teljesülését, b) biztosítja a szervezetre irányadó biztonsági szint tekintetében a jogszabályban meghatározott követelmények teljesülését, c) az elektronikus információs rendszer biztonsági osztálya és a szervezet biztonsági szintje alapján előírt követelményeknek megfelelően az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyt nevez ki vagy bíz meg, aki azonos lehet a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti biztonsági vezetővel, d) kiadja a szervezet elektronikus információs rendszereire vonatkozó informatikai biztonságpolitikáját, e) meghatározza a szervezet elektronikus információs rendszereinek informatikai biztonsági stratégiáját, f) meghatározza a szervezet elektronikus információs rendszerei védelmének felelőseire, feladataira és az ehhez szükséges hatáskörökre, felhasználókra vonatkozó szabályokat, illetve kiadja az informatikai biztonsági szabályzatot,

36

g) gondoskodik az elektronikus információs rendszerek védelmi feladatainak és felelősségi köreinek oktatásáról, saját maga és a szervezet munkatársai információbiztonsági ismereteinek szinten tartásáról, h) rendszeresen végrehajtott biztonsági kockázatelemzések, ellenőrzések, auditok lefolytatása révén meggyőződik arról, hogy a szervezet elektronikus információs rendszereinek biztonsága megfelel-e a jogszabályoknak és a kockázatoknak, i) gondoskodik az elektronikus információs rendszer eseményeinek nyomon követhetőségéről, j) biztonsági esemény bekövetkezésekor minden szükséges és rendelkezésére álló erőforrás felhasználásával gondoskodik a biztonsági eseményre történő gyors és hatékony reagálásról, és ezt követően a biztonsági események kezeléséről, k) ha az elektronikus információs rendszer létrehozásában, üzemeltetésében, auditálásában, karbantartásában vagy javításában közreműködőt vesz igénybe, gondoskodik arról, hogy az e törvényben foglaltak szerződéses kötelemként teljesüljenek, l) ha a szervezet az adatkezelési vagy az adatfeldolgozási tevékenységhez közreműködőt vesz igénybe, gondoskodik arról, hogy az e törvényben foglaltak szerződéses kötelemként teljesüljenek, m) felelős az érintetteknek a biztonsági eseményekről és a lehetséges fenyegetésekről történő haladéktalan tájékoztatásáért, n) megteszi az elektronikus információs rendszer védelme érdekében felmerülő egyéb szükséges intézkedéseket.

A törvényi előírás betartása miatt 160 000 eFt-ot kellett betervezni, amihez az állam természetesen nem biztosít forrást. 2.) 2014. évi három országos választási feladat A 2014. évben Magyarországon három általános választás várható: tavasszal országgyűlési képviselői választás, májusban az Európai Parlament magyar képviselői választás, októberben főpolgármesteri, polgármesteri és önkormányzati képviselői választás. A választási törvények önkormányzatra vonatkozó feladatainak biztosítására előirányzatot kellett tervezni.

III. Költségvetéssel összefüggő egyéb döntések 1./ A Dorozsmai Nagybani Piac Kft. osztaléka A Dorozsmai Nagybani Piac Kft. évek óta fizet osztalékot a tulajdonosoknak, így a többségi tulajdonos Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata részére is, de évek óta az osztalék a mérleg szerinti eredményének csak kisebb részét teszi ki, így a Társaság jelentős eredménytartalékkal rendelkezik. Az önkormányzat 2014. évi költségvetési egyensúlya és a tulajdonosi gazdasági érdekek érvényesítése okán javaslom, hogy a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. osztalék formájában 195 millió Ft-ot fizessen a tulajdonosoknak. Ebből az Önkormányzatot 170 millió Ft osztalék fogja megilleti, melynek bevétele az önkormányzat 2014. évi költségvetésébe már tervezésre került. A Dorozsmai Nagybani Piac Kft. 2013. évi I. féléves és I-III. negyedéves beszámolója alapján az osztalékfizetés feltételei fennállnak. Fentiek alapján javaslom, hogy a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. 2013. évi beszámolója kapcsán az ügyvezető tegyen javaslatot 195 millió Ft osztalék kifizetésére a társaság taggyűlésének. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és a mellékelt (2. számú) határozati javaslat alapján a döntést meghozni szíveskedjen. 2./ A Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. rendkívüli támogatása Az Önkormányzat 2014. évi költségvetésében a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. felelőtlen gazdálkodása miatt – külön előirányzaton – támogatásként 100 millió Ft került tervezésre, amely a 2013. december 31-ei lejárt határidejű és még ki nem fizetett összesen 159.518 eFt szállítói állományának rendezésére használható fel. A támogatás felhasználásának ellenőrzése a Pénzügyi Bizottság feladata lenne (3. sz. határozati javaslat). 37

3./ Határozatok, döntések visszavonása A Közgyűlés az Államháztartási törvény 12. § (2) bekezdése szerint a költségvetésben forrással nem rendelkező, önként vállalt feladatok közül köteles azokat megszüntetni, amelyekhez forrással nem rendelkezik. Ennek megfelelően részteljesítésre kerülnek csapadékvíz beruházásokkal kapcsolatos egyes döntések, valamint módosításra kerülnek a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó KEOP-os pályázatokhoz biztosított önerőre vonatkozó közgyűlési határozatok azok pályázati elhúzódására tekintettel (4. sz. határozati javaslat). 4./ A Szegedi Közlekedési Kft.-vel kötött tagi kölcsönszerződés módosítása Szeged MJV Önkormányzata 2009. évben a „Szeged városi elektromos tömegközlekedés fejlesztése” című projekt Szegedi Közlekedési Kft. által megvalósítandó projektelemek Áfá-t nem tartalmazó költségeinek önerő fedezetére a Szegedi Közlekedési Kft. részére 863.645.000,-Ft összegű tagi kölcsönt nyújtott. A tagi kölcsön lehívása a beruházások finanszírozási szükségletéhez igazodóan történik. A kölcsönszerződés 2011. évben módosításra került, tekintettel arra, hogy a társaság kezdeményezte, hogy a Híd utcai felsővezeték rekonstrukció, valamint a Híd utcai (Mars tér irányú) trolibusz megállóhely rekonstrukció anyagbeszerzésének finanszírozása (TROLLEY – Promoting Electric Public Transport nevű projekt utófinanszírozott támogatásának megelőlegezése) is ezen szerződés keretében történjen. A kölcsön keretösszege 2012. évben – a további felmerült költségek miatt – 384.584.000,-Ft összeggel megemelésre került (szerződéses összeg a módosítást követően: 1.248.229.000,-Ft), illetve a kölcsön visszafizetésének határideje is – a projekt elhúzódása következtében – 2012. december 31. napjáról 2014. december 31. napjára módosult. Az 1.248.229.000,-Ft összegű tagi kölcsönből még le nem hívott összeg jelenleg 88.054.352,-Ft. A Szegedi Közlekedési Kft. a 2014. évi költségvetésének tervezésekor levélben jelezte, hogy a még le nem hívott összeg előreláthatólag nem nyújt fedezetet a projektben felmerülő további költségekhez, mivel a felmerült önerő szükséglet 2014. évben 466.524.961,-Ft (projektmenedzsment költségek, trolibusz beszerzés, utastájékoztatás stb.). A 2014. évi többletköltségekre vonatkozó részletes táblázat az előterjesztés 9. sz. mellékletét képezi (az eredeti és módosított tagi kölcsönszerződésekkel együtt). Az önerőre várhatóan 2014. évben is támogatási igény nyújtható be. Fentiekre tekintettel javaslom, hogy a társaság részére az Önkormányzat 2014. évi költségvetésében – a le nem hívott 88.054 eFt tagi kölcsönön felül – további 378.471 eFt tagi kölcsön kerüljön tervezésre (összesen: 466.525 eFt), illetve hogy a tagi kölcsön visszafizetési határideje is 2015. december 31. napjára módosuljon. Az Önkormányzat 2014. évi költségvetésében a tagi kölcsön megemelt összegére a forrás tervezésre került. Javaslom továbbá, hogy a szerződésbe kerüljön bele az is, hogy - amennyiben a projekt önerő-támogatásban részesül, úgy a támogatási összeg csak a megvalósítandó projektelemek költségeinek önerő kifizetésére fordítható, így ez esetben a társaság nem hívhat le a tagi kölcsönből a támogatással megegyező összeget - illetve amennyiben az önerő kifizetésre az önerő-támogatás megérkezése előtt már tagi kölcsönt hívott le a társaság, úgy a támogatási összeget annak megérkezésétől számított 5 napon belül köteles a társaság tagi kölcsön törlesztés jogcímen az Önkormányzat bankszámlájára átutalni. Tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a tagi kölcsönből előtörlesztés keretében 2010. december 31. napjáig 478.440 eFt került visszafizetésre.

38

A szerződésmódosítás a határozati javaslat (5. számú) mellékletét képezi. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a szerződésmódosítást jóváhagyni szíveskedjen. 5./ A Szegedi Nemzeti Színház és a Kortárs Balettért Alapítvány között kötendő megbízási szerződés jóváhagyása A Szegedi Nemzeti Színház (továbbiakban: Színház) a balettművészet terén előadásainak túlnyomó többségét hagyományosan a Szegedi Kortárs Balett produkcióval rendezi. A Kortárs Balettért Alapítvány produkcióinak felhasználásához közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni. A meghívásos eljárás eredményes volt, így lehetőség nyílik az Alapítvánnyal a szerződés megkötésére. Ehhez kéri a közgyűlés hozzájárulását a Színház főigazgatója. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelete szerint a költségvetési szerv vezetője ügyletenként bruttó 50 millió Ft értékhatárig saját hatáskörben, bruttó 50 millió Ft-ot meghaladóan a közgyűlés engedélyével vállalhat kötelezettséget. A fentiek alapján kérem a Tisztelt közgyűlést, hogy hagyja jóvá a (6. számú) határozati javaslatot és a mellékletét képező megállapodást. 6./ A Szegedi Nemzeti Színház és az ARMEL Produkció és Sajtóiroda Nonprofit Kft. között kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2013. december 20-ai ülésén már megtárgyalta egyszer a megállapodás jóváhagyását, azonban azt akkor nem hagyta jóvá. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója ismételten kérte, hogy a közgyűlés tárgyaljon a kérdésről és hagyja jóvá a megállapodást. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy milyen érvek szólnak a fesztivál folytatása és a megállapodás jóváhagyása mellett. Az Armel Nemzetközi Operaverseny és Fesztivál Szeged 2008 óta kerül megrendezésre egyre bővülő nézői érdeklődés és szakmai figyelem mellett. A Szegedi Nemzeti Színház fesztiválelőadásain túl eddig 25 operaprodukcióval – túlnyomó többségükben ősbemutatókkal, magyarországi bemutatókkal, ill. városunkban először látható darabokkal – gazdagította zenés színházi kínálatunkat. A nemzetközi szaksajtó és a vendég társulatok kedvező tapasztalataik révén a magas színvonalú szegedi operakultúra propagálóivá váltak. Komoly presztízsű televíziós zenei csatornákon, műholdas sugárzásban a komplett fesztiválprodukciók megtekinthetők, illetve tartósan hozzáférhetők internetes felületen; a rendezvényhez kapcsolódóan Szeged kulturális életét bemutató rövidfilmek jutnak el a nagyvilágba. A rendezvény mellett a Szegedi Nemzeti Színház hosszú távon elkötelezett, a fesztivál-rendezés az állammal három évre kötött, 2014-ben is hatályos közszolgáltatási szerződésben – „nemzeti” kategóriájú minősítéséből következően – vállalt feladata, de az Előadó-művészeti törvény szerinti állami költségvetési támogatás bizonytalanságai miatt – az előző, három esztendőre szóló szerződéssel ellentétben – csak a 2014-es évre szóló szerződésben látja garantálhatónak a fesztivál finanszírozásában való igen jelentős részvételt; ugyanakkor a szerződés tartalmazza a fesztivál jövőjére vonatkozó elképzelések és anyagi kérdések sürgős egyeztetését egyrészt a színház és fenntartója, másrészt a fesztivál szervezői között. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelete szerint a költségvetési szerv vezetője ügyletenként bruttó 50 millió Ft értékhatárig saját hatáskörben, bruttó 50 millió Ft-ot meghaladóan a közgyűlés engedélyével vállalhat kötelezettséget. A fentiek alapján kérem a Tisztelt közgyűlést, hogy hagyja jóvá a (7. számú) határozati javaslatot és a mellékletét képező megállapodást.

39

IV. Kitekintés az elkövetkező évek kötelezettségvállalásaira Az államháztartási jogszabályok több szempontból rendelkeznek az önkormányzatok több éves kötelezettségvállalásainak bemutatásról. Az Áht. 23. § 2) g) bekezdése alapján az önkormányzatok a Stabilitási törvény 3. § (1) bekezdése szerint kötelesek kimutatni az adósságot keletkeztető ügyletekből – hitel, kötvény, lízing - (a rendelet 15. sz. melléklete) és a kezességvállalásokból (rendelet 16. sz. melléklete) származó kötelezettségeit. Az Áht. 24. § (4) b) bekezdésére figyelemmel a többéves kihatással járó döntések is bemutatásra kerülnek (előterjesztés 7. sz. melléklet). Az Áht. 29. § (3) alapján az Önkormányzat a Stabilitási törvény által meghatározott szerkezetben köteles bemutatni saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek az elkövetkező három évre várható összegét (előterjesztés 1. sz. határozati javaslata). Az adósságszolgálat bevételi fedezettségét Önkormányzatunk a Stabilitási törvényben előírt számítási rendnek megfelelően az adósságszolgálat teljes futamidejére elvégezte. A számítások eredménye alapján megállapítható, hogy a Stabilitási törvény követelményrendszere alapján Önkormányzatunk az adósságszolgálati kötelezettségeit teljesíteni tudja, az adósságszolgálat évenkénti összege a teljes futamidő alatt egyszer sem lépi túl a törvényben megállapított saját bevételi küszöbérték összegét.

V. A költségvetési egyensúly várható alakulása, a várható pénzügyi helyzet Az állam által biztosított finanszírozások nem fedik le a tényleges költségeket, minden egyes feladatot ki kell egészíteni saját önkormányzati forrásból. Az elvonásra kerülő források nincsenek összhangban az állam részére átadott feladatokkal, így az Önkormányzat két év óta több bevételt veszít, mint amennyi kiadástól elesik. Szeged esetében az elvont források 2013-ban több mint 1,5 milliárd forinttal haladják meg az elvont feladatokhoz kapcsolódó kiadások összegét. Ez a forrásveszteség 2014-ben is megismétlődik, sőt újabb források elvesztésével kell számolni. A már ismert kormányzati intézkedések alapján az önkormányzati tulajdonú közüzemi gazdasági társaságok legalább 2 milliárd forint forrást veszítenek 2014-ben, ami már veszélyezteti a társaságok működésének fenntartását, a kötelező önkormányzati feladatok ellátását. A Szeged Város és gazdasági társaságaitól elvont forrásokból lehetett volna beruházásokra, útfelújításokra és szociális kiadásokra költeni. 2014. évben a Kormány intézkedései miatt és a források szűkössége miatt szigorú költségvetésre kényszerítik a várost. Újabb beruházásokról, felújításokról és önként vállalt feladatokról nem lehet szó, amíg a napi működés kötelező feladatainak a finanszírozása nem megoldott. A működési bevételek és kiadások költségvetési egyensúlya várhatóan csak a kötelező feladatokra elég. Mivel más megyei jogú városokhoz képest a kormány a 2013. évi adósságkonszolidációban Szeged városnak nem engedélyezte a rövid lejáratú hitelek teljes összegének átvállalását, ennyivel szűkültek a város jövőbeli lehetőségei. A 2014-es költségvetési évben már csak a megkötött panel kölcsönszerződés le nem hívott hitelrészével számolhatunk hitel forrásként.

40

Tisztelt Közgyűlés! Az Országgyűlés által elfogadott 2014. évi költségvetési törvény és az ehhez kapcsolódó ágazati törvények átszabták az önkormányzat működésének kereteit, ezért jelentős mértékben csökkennek az Önkormányzat költségvetési szabad bevételei és kiadásai. Az Önkormányzat és az önkormányzatiság jövője egyre súlyosabb helyzetbe kerül.

Kérem, az előterjesztést megtárgyalni szíveskedjenek.

2014. január 28.

dr. Botka László polgármester

41