2014

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR – ÖNÉRTÉKELÉS 2013. DECEMBER

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

ÖNÉRTÉKELÉS (2009-2013) az INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2013/2014 Készítette a kari akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Smuk Péter, általános és oktatási dékánhelyettes, a bizottság vezetője Dr. Barna Attila, fejlesztési és társadalmi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes Dr. Németh Imre, nemzetközi és tudományos dékánhelyettes Dr. Karácsony Gergely, a dékáni titkárság vezetője Dr. Kecskés Gábor, az Állam- és Jogtudományi Iskola titkára Dudás Kinga joghallgató, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar HÖK elnöke Jóváhagyta: Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit, dékán Elfogadta: A Kari Tanács 2013. december 16-i ülése.

1


Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................................... 3 1. Az intézmény/kar általános helyzetképe ............................................................................................ 4 1.1. Általános helyzetértékelés ............................................................................................................ 4 A jogi kar és a jogászképzés történeti háttere Győrött ................................................................... 4 A jogi és igazgatási képzés teljes vertikuma kialakulásának időrendje ........................................... 5 Intézményi és társadalmi értékrendek............................................................................................ 6 1.2. Rövid tájékoztatás a minőség fejlesztése érdekében tett intézkedésekről és azok hatásáról ..... 8 1.3. Az érvényes intézményi/kari alapdokumentumok rövid bemutatása. ....................................... 10 1.4. Az intézmény/kar szervezete, vezetési rendszere, küldetése, jövőképe, értékrendje, intézményi kultúra. ................................................................................................................................................ 11 1.5. A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére. A karok közötti átoktatások a kompetencia célok teljesítéséhez. .................................. 20 1.6. C-SWOT analízis ........................................................................................................................... 21 2. A kar kulcsfontosságú eredményei ...................................................................................................... 28 2.1. Oktatás ......................................................................................................................................... 28 2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység ...................................................................... 34 2.3. Gazdálkodás ................................................................................................................................. 44 3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere) ........................................................ 45 3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok, eredmények) ........ 45 3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése ...................................... 46 3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere .......................................................................... 47 3.4. Az oktatók minőségének biztosítása............................................................................................ 49 3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások ............................................................ 52 3.6. Belső információs rendszer .......................................................................................................... 54 3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ............................................................................... 55 Függelék .................................................................................................................................................... 57 1. sz. táblázat ...................................................................................................................................... 57 2. sz. táblázat ...................................................................................................................................... 60

2


Bevezetés Az Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara a jelen akkreditációs önértékelési dokumentum elkészítését az egyetemi vezetés által nyújtott tájékoztatás alapján kezdte meg. Ezen tájékoztatás kitért a MAB releváns dokumentumaira, valamint az egyetemi felkészülés fázisaira, a határidőkre. A kari vezetés – annak érdekében, hogy az önértékelés elkészítésének hatékonyságát és egyben a róla zajló párbeszédben résztvevők lehető legszélesebb körét biztosítsa – a következő döntéseket hozta: 

előkészítő bizottság felállítása (2013. október 21., tagjai a kar dékánhelyettesei, a doktori iskola titkára, a dékáni titkárság vezetője és a kari HÖK-elnök),



az akkreditáció megjelenítése a Kari Tanács üléseinek napirendjén (2013. október 24., november 21. és december 16.),



az akkreditáció megjelenítése a Társadalmi Tanács napirendjén (2013. november 27.),



az akkreditáció témaköreivel kapcsolatos egyeztetés a Győri Ítélőtábla által szervezett, a régió törvényszéki elnökeivel együtt tartott megbeszélésen (2013. november 27.).

Az előkészítő bizottság a következő menetrend szerint teljesítette feladatát: 

alakuló (és előkészítő) ülését 2013. november 4-én tartotta,



munkamegosztást kialakító megbeszélését, majd tanszékvezetőket és szakfelelősöket is bevonó tárgyalását november 11-én tartotta,



a tanszékeket felkérte az akkreditációs szempontok áttekintésére és megbeszélésére, majd adatszolgáltatásra, véleménynyilvánításra, november 20-i határidővel,



összegző ülését 2013. december 9-én tartotta (dékáni, valamint emelt létszámú hallgatói részvétellel, a kari-tanszéki adminisztrátorok egyidejű bevonásával),



2013. december 16-án beterjesztette önértékelését a Kari Tanács ülésére

Az előkészítő bizottság a tanszékek részéről érkező észrevételekből és adatszolgáltatásból, a dékánhelyettesek és a titkárságvezető „ágazati” jelentéseiből, a hallgatói észrevételekből és az Egyetem központi szolgáltatói egységeitől nyert forrásokból dolgozott. A beérkező információk feldolgozásukat követően egy megosztott adattárolón kerültek elhelyezésre, amelyhez minden kolléga hozzáférhetett és észrevételeket tehetett. A vélemények feldolgozását követően ismételt értékelési, majd összegző fordulót tartottunk. A Kari Tanács 2013. december 16-i ülésén – a kar oktatási bizottságának véleményét is alapul véve – hagyta jóvá az önértékelést.

3


1. Az intézmény/kar általános helyzetképe 1.1.

Általános helyzetértékelés

Az egyetemi karként való akkreditáció törvényi feltételeinek (Nftv. 108.§ 13. pont a) alpontja) való megfelelést az alábbi táblázat foglalja össze (2013. október 15-i állapotnak megfelelően).

Törvényi szempont

Teljesül

a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók lét- a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt száma 48 fő a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos kutatók 75,0%-a rendelkezik tudományos fokozatfokozattal tal (48 főből 36 minősített) az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt

az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma 17,75 (2013-ban 639 nappali tagozatos hallgató jutott 36 tudományosan minősített, teljes munkaidős oktatóra)

a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori kutatók közül 7 fő az Állam- és Jogtudományi Dokiskolájának a törzstagja tori Iskola törzstagja

A jogi kar és a jogászképzés történeti háttere Győrött Győrött a rendszeres jogi-igazgatási képzés gyökerei a 18. századba nyúlnak vissza. 1769-ben Mária Terézia elrendelte a győri (világi) akadémia létrehozását, amely a Ratio Educationis révén (1777) Királyi Jogakadémia rangjára emelkedett. A jogászképzés megindítása a Széchenyi István Egyetemen, illetve jogelőd intézményében a Széchenyi István Főiskolán a más intézmények által folytatott gyakorlattól alapvetően eltérő módszerrel történt, hiszen megalapozása egy 10 éves fejlesztési terv alapján, folyamatos építkezés után jutott el abba a fázisba, hogy önálló, egyetemi karként működhessen. Előbb 1995-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karával kötött együttműködési megállapodás alapján a győri intézmény infrastruktúrájára, gazdasági bázisára és oktatásszervezési tevékenységére, valamint az ELTE folyamatos minőségbiztosítására épülve indulhatott meg a jogászképzés Győrött. Az együttműködés során az infrastrukturális és szervezési feltételeket intézményünk jogelődje, a Széchenyi István Főiskola teremtette meg. A financiális feltételrendszert a Győr városa, és a legjelentősebb ipari üzemek által létrehozott és működtetett Universitas-Győr Alapítvány egészítette ki, mintegy 6 éven keresztül a költségeket teljes egészében, azt követően pedig egyes területekre koncentrálva (pl. oktatói, hallgatói ösztöndíjak, kiadványok támogatása, stb.) viselve. A megállapodás értelmében és a gondos végrehajtás nyomán az ELTE ÁJK Győri Tagozatán a teljes ELTE feltételrendszer érvényesült – a

4


kar működési és feltételrendszerének kritériumait jó ideig több ponton meghatározóan. Az ELTE tanterve és módszertana határozta meg a képzés kereteit, az oktatói kar derékhadát (a széchenyis oktatók mellett) ugyancsak az ELTE egyes tanszékei biztosították. A felmenő évfolyamok belépésével további neves oktatók kapcsolódtak be az oktatásba. Ez utóbbiak már kezdettől intézményünkkel álltak közalkalmazotti viszonyban, ugyanúgy mint az a fiatal oktatói generáció, akik ma már a tanári kar derékhadát képezik (vö. az oktatókat bemutató táblázatokat). A fejlesztés e tekintetben is egy átgondolt stratégiát követett: egy-egy meghatározó személyiség köré épültek fel az egyes tanszékek, oly módon, hogy mellettük egyre nagyobb szerepet kaphattak a helyi kötődésű fiatal oktatók. 2002. január 1-től intézményünk már egyetemként működik, 2002 szeptemberétől pedig a jogász szak gondozására is saját jogon jogosult. A hallgatók – felmenő jelleggel – a Széchenyi István Egyetemmel kerültek hallgatói jogviszonyba. (A 2008-as záróvizsga időszakban fejezték be tanulmányaikat az utolsó ELTE-s oklevelet szerző hallgatók, ezt követően az itt végzők a Széchenyi István Egyetem oklevelét kapják.) A jogász (és igazgatási) képzés szervezeti keretéül 2002-2006 között a Jog- és Gazdaságtudományi Kar, 2007. január 1‐től a Deák Ferenc Állam‐ és Jogtudományi Kar szolgál.

A jogi és igazgatási képzés teljes vertikuma kialakulásának időrendje 

2002. szeptember 1-én indult nappali tagozaton a Széchenyi István Egyetem önálló jogászképzése.



2002. szeptember 1-én kezdte meg működését a Batthyány Lajos Jogász Szakkollégium, amely a legkiválóbb hallgatóknak biztosítja a jogászi és értelmiségi hivatásra való felkészülést.



2003. március 1-én vettük birtokba a Győr, Áldozat utca 12. sz. alatti, a jogi kar számára vásárolt és átalakított épületet.



2004. január 1-vel (keresztfélévben) megkezdte működését a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, melynek egyik tudományága az állam-és jogtudomány volt.



A 2004/2005-ös tanévben megindult intézményünkben a jogi asszisztens felsőfokú szakképzés.



A 2005/2006-os tanévben beiskolázásra került az első jogász levelező évfolyam.



A jogászképzések párhuzamos programakkreditációja során a 2006/4/IV/13. sz. MAB határozat a Széchenyi István Egyetem jogászképzését ’A’ minősítéssel akkreditálta. A Kar doktoranduszait is magába fogadó Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola ugyanezen alkalommal szintén pozitív akkreditációs minősítést kapott (2006/4/IV/21. sz. MAB határozat).



2006. szeptember 1-től indult a Nemzetközi igazgatás BA szintű szak, nappali és levelező tagozaton.



2008. szeptember 1-től megkezdte működését az Állam‐ és Jogtudományi Doktori Iskola.



2009. szeptember 1-től indult az Európai és Nemzetközi igazgatás MA szintű képzés, mindkét tagozaton.



Az Egyetem legutóbbi intézményi akkreditációja alkalmával a MAB plénumának 2009. október 30-i döntése nyomán a 2009/8/VII/2 sz. határozattal az Egyetem és a Kar akkreditációja megtörtént, 2017. december 31-ig tartó hatállyal.



2009-ben jött létre a Kar Társadalmi Tanácsa.



2010-től a helyi kötődésű, fiatalabb kollégák közül többen tanszékvezetői megbízásig jutottak (jelezvén a vezető oktatói generációváltás irányát).



A 2013. év kezdetével jelentős személyi változások következtek be a kari vezetésben (új dékán és dékánhelyettesek kerültek megválasztásra).



2013-ban a MAB akkreditálta a Kar új jogi asszisztens tantervét (felsőoktatási szakképzésként), valamint az újonnan indítani tervezett BA szakokat: az Igazságügyi igazgatási és a Munkaügyi és társa5


dalombiztosítási igazgatási szakot, a Kar továbbá akkreditációs kérelmet nyújtott be a Közigazgatásszervező BA szak indítása érdekében (amelynek előzetes szakindítási engedélyét a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter már megadta, egyúttal meghatározta a szakon 2014-re engedélyezett létszámkeretet). 

Intézményünk a 2013. évben együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel a közszolgálati tisztviselők továbbképzése tárgyában, a képzések terv szerint 2014. első félévében indulnak.

Intézményi és társadalmi értékrendek A Kar képzési filozófiája – a 2009. évi önértékelésünkben kifejtett értékekkel összhangban – a koherens szakstruktúrára, valamint a mester‐tanítvány kapcsolatra, mint alapvető rendező elvekre épül. Ezekből vezetjük le a szervezeti struktúrára, az oktatói karra, a tantervek szerkezetére és az oktatási-nevelési módszerekre vonatkozó iránymutató elveket is. KÉPZÉSEK. Intézményünk képzési palettája a jogi és igazgatási (közigazgatási, rendészeti és katonai) képzési területek teljes vertikumára kiterjed. A jogi asszisztens felsőfokú (felsőoktatási) szakképzés és a jogászképzés (nappali és levelező tagozaton) mellett Nemzetközi igazgatási BA, valamint az Európai és nemzetközi igazgatási mesterképzési szakon is folytatunk képzést. Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola keretében 3 éves PhD képzés folyik. Ezen szakokat szervesen egészítik ki mind az oktatás tartalmát, az oktatói gárda kompetenciáit, mind pedig a régió munkaerő-piacának igényeit tekintve a közelmúltban akkreditált, és a 2014-től induló alapszakjaink: Igazságügyi igazgatási és a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási. A szakok között - rokon szakok révén – érvényesülhet egyfajta szinergia. A szakok egymásra épülésének tartalmi előfeltételeit a jövőben az egyes szakoknál erősíteni kívánjuk. A MAB szakértői értékelése külön kiemelte a 2013. évi kérelmeink kapcsán, hogy a képzések tekintetében az oktatói erőforrásokat hatékonyan és magas fokon használja fel intézményünk. MESTEREK. A mester-tanítvány kapcsolat okszerű előfeltétele a „mesterek” léte, illetve megfelelő aránya. A későbbiekben bemutatásra kerül, hogy a szakok vezetői, illetve a tanszékvezetők, tantárgyfelelősök nagy része országosan, nem kevesen pedig nemzetközileg elismert szaktekintélyek. A teljes munkaidejű közalkalmazott (AT) oktatók 75%‐a tudományos minősítéssel rendelkezik. Az oktatói kar kialakítása évtizedes tudatos stratégia eredménye, amelynek köszönhetően egy stabil, nagy arányban karunkon végzett és itt lakó kollégákból álló közösség jött létre. A győri kötődésű munkatársaink aránya meghaladja a kétharmadot. Ezt a filozófiát az építkezésben a jövőben is megőrizzük. Az oktatói stabilitás egyaránt jelenti a személyi változások relatíve alacsony számát és a közvetlen oktató-hallgató kontaktus meglétét. HALLGATÓI LEHETŐSÉGEK. Intézményünkben - eltérően a legtöbb jogi kar lehetőségeitől - a hallgatók optimális létszáma (évfolyamonként kb. 100 fő) lehetővé teszi a gyakorlatias képzést. Valamennyi fő tárgy oktatása során az előadások mellett gyakorlatok, szemináriumok, csoport-projektek teszik lehetővé, hogy a hallgatók megismerjék a jogi nyelvezetet és az élő joggyakorlatot. Ez képzésünk egyik fundamentális eleme. A kedvező oktató-hallgató arány lehetővé teszi a személyesebb oktatási kapcsolat kialakítását, ez nemcsak a tehetség-felismerésben és –gondozásban hasznosul, hanem a felzárkóztatásban is. További lehetőségeket nyújt a hallgatók számára, hogy a Széchenyi István Egyetemen több tudományág oktatása folyik. Ez lehetővé teszi, hogy hallgatóink a közgazdaság, a nemzetközi tanulmányok, a zeneművészet és mérnökképzés területén is folytathassanak rész‐, párhuzamos‐, másoddiplomás ‐ vagy posztgraduális tanulmányokat. Intézményünk stratégiai célkitűzése, hogy a jogász- és igazgatási képzés

6


gazdasági beágyazottságát hangsúlyozza, így a jogi-igazgatási tudás és kultúra az iparilag fejlett régióban, sajátos együttműködések révén értéket őrizzen és teremtsen. Hazánk integrációs elkötelezettsége, a kar földrajzi elhelyezkedése, egyetemünk gazdasági és tudományos kapcsolatai révén Európai Unió a jogászok és nemzetközi igazgatási szakemberek számára olyan lehetőségeket kínál, amely indokolja, képzési kínálatunkban jelentős helyet foglaljanak el az európai ismeretek, a nyelvi készségek fejlesztése. Ennek egyik legfontosabb intézményi kerete az Európai Tanulmányi Központ. A kar filozófiájának és intézményi gyakorlatának következménye, hogy a tárgyi feltételek is arányban állnak a hallgatói illetve az oktatói létszámmal. A TÁRSADALMI ÉS FELSŐOKTATÁSI KÖRNYEZET. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a jogi karok működése, a jogászképzés az elmúlt évtizedben – s különös intenzitással a legutóbbi, 2009-es intézményi akkreditációt követően – jelentős környezetváltozást élt át. Ennek lényeges pontjai:    

a jogász, és általában a társadalomtudományi képzések állami finanszírozásának drasztikus csökkentése, az egyetemek szabályozási környezetének és finanszírozási feltételeinek hektikus változásai, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejötte, a jelentkezői és hallgatói létszámnak az előbbiek, valamint demográfiai okok miatti csökkenése.

REGIONÁLIS BEÁGYAZOTTSÁG. Karunk regionális tapasztalatából és a társadalmi kapcsolataink révén szerzett információkból azt szűrjük le, hogy a jogi és a közigazgatási képzéseink a költségtérítéses formáikban is népszerűek és az irántuk – a végzett szakemberek iránt – támasztott igények valósak. Mindezért igyekszünk a gyakorlatias, alapvetően (felső-dunántúli) regionális beiskolázási és kibocsátási beágyazottságú képzésünk univerzális értékeit, valamint a tudományos teljesítményünk eredményeit megerősíteni, és kiterjeszteni. GYAKORLAT-ORIENTÁLT KÉPZÉS. Társadalmi Tanácsunk révén becsatornázott igényeknek megfelelően képzéseinkben stratégiai célként és értékként markánsan megjelenítjük a gyakorlat-orientált metódusokat, a duális képzés egyes elemeit. A szakmai gyakorlati ismeretek, valamint készségek megismerését és elsajátítását több elem segíti elő: 

a képzésekben az elméleti kurzusokhoz viszonyítottan jelentős arányt képviselnek a gyakorlati ismeretek (amit tükröz, hogy ahol lehetséges, a KKK-ban meghatározott minimális gyakorlati kreditértékkel szemben több kreditnyi ismeretanyagot szerepeltetünk);



a klasszikus jogászi hivatásrendi, közigazgatási, igazságszolgáltatási szerveknél eltöltött szakmai gyakorlat mellett lehetővé tesszük azt, hogy a felhasználó intézményekkel (bíróságok, ügyészségek, igazságügyi szolgálat, stb.) létrehozandó együttműködési megállapodások alapján, egyes tantárgyak legalább egy része ezeknél a szervezeteknél kerüljön megszervezésre, a helyszíni tanulási folyamat előnyeinek kihasználása érdekében;



a képzési struktúra biztosítja azt, hogy a hallgató az egyes szakterületeken ismereteit jobban elmélyítse, a szükséges szakterületi jártasságot megszerezze. Ezért felkínáljuk hallgatóink számára, hogy a választható tárgyak célirányos felvételével, a szakmai gyakorlat adekvát helyen való teljesítésével, valamint az évfolyam- és szakdolgozatok adott témakörben való elvégzésével jogosultakká válnak egy külön igazolásra, amely tanúsítja a szakterületi jártasságukat.

7


1.2.

Rövid tájékoztatás a minőség fejlesztése érdekében tett intézkedésekről és azok hatásáról

A Kar az elmúlt években folyamatosan, tudatosan és az egyetemi stratégiával összhangban törekedett a minőségi működés fejlesztésére, mind az intézményvezetés, mind pedig a képzések és a tudományos tevékenység körében. Ennek konkrét irányai (eredményeit és bővebb kifejtésüket ld. a következő pontokban): 

Az oktatói kiválóság fejlesztése, a tudatos utánpótlás-nevelés.



A hallgatói tehetség-felismerés és - gondozás.



A társadalmi kapcsolatok fejlesztése, a munkaerő-piaci szereplők véleményének bevonása a tervezésbe és végrehajtásba egyaránt.



Oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztése.



A kari vezetésben közreműködők közötti munkamegosztás minőségi alakítása.

Az előző, 2009. évi akkreditációs eljárásban a MAB a következő ajánlásokat tette, és ezekre az alábbiak szerint intézkedett Karunk.

MAB 1. „A kedvező összkép ellenére a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karnak is szembe kell néznie a következő évek kihívásaival. Olyan nehézségekkel, mint az államilag támogatott joghallgatók számának évek óta tartó, s továbbra is kilátásba helyezett csökkentésével, hiszen az elmúlt években támogatott keretszám 1 700-ról 1100-ra zuhant. Hasonlóképpen Győrben is meg kell majd küzdeni a gazdasági és pénzügyi válság felsőoktatásra gyakorolt negatív hatásával. Ebben a helyzetben elképzelhető az államilag támogatott és költségtérítéses joghallgatók számának további zsugorodása, amelyet a többi képzési forma iránti érdeklődés, a kar stratégiájának következetes megvalósítása és általában a minőségi képzés következetes támogatása ellensúlyozhat.”

SZE ÁJK: A kari képzések iránti kereslet (a jelentkezők kellő számának) biztosítása érdekében komplex felvételi és társadalmi stratégiát követünk. A kar képzéseinek zászlóshajója és meghatározó szakja továbbra is az osztatlan jogászképzés. A válság miatti kedvezőtlen hatásokat a minőségi képzés érdekében tett lépésekkel (ezek a következőkben kerülnek kifejtésre) ellensúlyozta a Kar. A szak hallgatói létszáma kisebb mértékben esett vissza az országos trendekhez képest, azonban több más szak indításával hallgatói létszámunkat szinten tudjuk tartani. A fentebb vázoltak szerint a jogászképzésen kívül egy felsőfokú szakképzést, egy alap és egy mesterképzé‐ si szakot gondozunk, a MAB támogató döntései nyomán 2014-ben bizonyosan 2 új alapszakkal – munkaügyi és TB igazgatási; Igazságügyi igazgatási – bővül képzési kínálatunk (e szakok esetében megszületett a pozitív akkreditációs döntés, és 2014 szeptemberében indulnak), továbbá akkreditációs kérelmet nyújtottunk be a Közigazgatás-szervező BA szak indítása érdekében (amelynek előzetes szakindítási engedélyét a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter már megadta, ideértve a 2014-re nappali, költségtérítéses képzésre engedélyezett létszámkeretet). Továbbá a posztgraduális képzésekben is előrelépünk, a jogi szakokleveles mérnöki és közgazdász képzések indítására való felkészüléssel és meghirdetésükkel. A hallgatói létszámok alakulása ennek megfelelően várakozásaink szerint emelkedő tendenciát fog mutatni. Nem tekinthetünk el azonban attól az intézményünktől független körülménytől, hogy a közigazgatási rendészeti és katonai képzési területen a 2012/2013. tanévtől kezdődően a Közigazgatási és Igazságügyi

8


Miniszter mérlegelésén és döntésén múlik a beiskolázható hallgatók száma és finanszírozási formája.

MAB 2. „A kar működésével kapcsolatos kisebb javaslatokat részben már előrevetítette az értékelés: Ilyen mindenekelőtt az oktatók középgenerációjához tartozó kollégák habilitációjának intézményesített támogatása, továbbá kar testére szabott tanulmányi és vizsgaszabályzat megalkotása, a Kari Tanács működésének nyilvánossá tétele.”

SZE ÁJK: a. A docensi, „középgenerációhoz tartozó kollégák” tudományos és oktatási tevékenységének intézményesített támogatására szolgál, hogy - a kollégák karrierpályáját segítünk tervezni, és elvárjuk, hogy egyéni programjaikat tanszéki-kari vezetőikkel vitassák meg és nyújtsák be; - az elkészülő tanulmányaik és monográfia-kézirataik megjelentetéséhez komoly támogatást kínálunk (egyéb fórumok mellett a Jog-Állam-Politika című folyóiratunkban, valamint az Opus Magistrale c. monográfia sorozatunkban); - a habilitáció feltételei között kiemelkedő nemzetközi oktatási és tudományos tevékenységekre külön forrásokat biztosítunk a kari tudományos decentralizált keretből; nemzetközi hálózatépítésünk során a konferencia-részvételi, publikálási és közös kutatási programokban való részvételi lehetősé‐ geket teremtünk kollégáinknak; - a Kari (majd Tudományági) Habilitációs Bizottságunk hatékony szervezési és kutatás-támogatási tevé‐ kenységet lát el; - a karon három kutatóközpont működik, amelyek a tudományos tevékenységek tekintetében ösztönző, intézményesített támogató funkciót látnak el. b. A tanulmányi és vizsgaszabályzatot egyetemi szintű szabályozás tartalmazza. Az elmúlt években (az Nftv. szabályainak megfelelően, amely az egyetem hallgatói követelményrendszerét egyetemi szinten rendeli szabályozni) önálló kari TVSZ-t nem, de több korrekciót és kivétel-szabályt fogadtak el egyetemi szinten. A több esetben keret-szabályozásnak minősíthető megoldások általában kellő mozgásteret kí‐ náltak a kari sajátosságok számára. A jogászképzésnek saját záróvizsga szabályzatot alkottunk 2012/13-ban, elérhető itt: http://dfk.sze.hu/downloadmanager/details/id/16601/m/4082. c. A Kari Tanács működését a lehető legszélesebb transzparencia jellemzi: nyilvános a kari ügyrend, a Kari Tanács féléves programja, határozatai, jegyzőkönyvei. Ezek részben a kari honlapon http://dfk.sze.hu/downloadmanager/details/id/17562/m/4082 (ügyrend), illetve részben közös intranetes meghajtón elérhetőek az egyetemi informatikai rendszeren belül.

MAB 3. „Nyilvánvalóan fejlesztésre szorul könyvállomány, feltétlenül kívánatos az angol nyelvű folyóiratok számának jelentős gyarapítása, és indokolt egy olyan idegen nyelvű adatbázis, mint a JSTORE vagy a WESTLAW megrendelése, figyelemmel a nemzetközi dimenzió erőteljes jelenlétére a képzésben.”

SZE ÁJK: A könyvtárunk jelentős könyvbeszerzéseket tudott megvalósítani az elmúlt években. A hatályos joganyaggal kapcsolatos releváns kézikönyvek szinte kivétel nélkül elérhetőek, a nemzetközi irodalomból hasonlóképpen. Az egyetem könyvtárában elérhetőek azok az adatbázisok, amelyek a kutatási feladatok támogatásra szolgálnak (így többek között: JSTOR, EBSCO, Web of Science, stb. Részletesen ld.: http://lib.sze.hu/adatbazisok_1). A kari tehetséggondozást szolgáló TÁMOP projekt keretében 2011-12-

9


ben elérhető volt a HeinOnline adatbázis, a Kluwer Law International kiegészítéssel együtt. Az angol nyelvű folyóiratok főként az adatbázisokon keresztül elérhetőek könyvtárunkban. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karhoz tartozó könyvtárakban fellelhető könyvek számának gyarapodását (a beszerzett példányok számát) az alábbi táblázat mutatja be. Összesen 102 folyóirat jár a Karra, mindegyik a Kar könyvtárába. Jelentős a kari szakkönyvtár muzeális könyvállománya is.

Beszerzés éve 2009 2010 2011 2012 2013 Összesen:

ÁJK kari könyvtár 726 473 433 381 309 2322

ÁJDI könyvtára 0 0 0 69 135 204

Szakkollégiumi könyvtár

Összesen

3 6 3 12 75 99

729 479 436 462 519 2625

A Széchenyi István Egyetem Könyvtára, illetve a Kar könyvtára a hallgatókon és oktatókon felül a szakma számára is elérhető, így intézményünkben található meg a régió legjelentősebb társadalomtudomá‐ nyi és jogtudományi szakkönyvi állománya. Együttműködési megállapodásaink alapján hallgatóink és oktatóink számára elérhető az UNCITRAL bécsi központjának könyvtára, valamint szakmai partnereink szakkönyvtárai is.

MAB 4. „A számítástechnikai infrastruktúrát tekintve – a jelenleg is folyó fejlesztéseken túlmenően – indokolt, hogy minden előadóteremben legyen projektor, valamint WIFI szolgáltatás a kar egész épületében, amint a fejlesztés költségvetési feltételei megteremthetők.” SZE ÁJK: A Kar elhelyezésére szolgáló „J” épületben az oktatási célú projektorokat tekintve elmondható, hogy a négy nagy előadóból kettőben, valamint 2 további szeminárium tartására alkalmas teremben előre telepített (beépített) projektor van, ezen kívül a karon 3 további mobilan telepíthető projektor (és notebook) áll rendelkezésre, hogy az oktatási feladatokat (és a konferenciákat) segítse. A további eszközigények kielégítésére az Egyetem oktatástechnikai szolgálatának eszközei is rendelkezésre állnak. (A tantermi órák egy része a központi campus épületében kerül megtartásra, ott a projektoros és más informatikai felszereltség szintje ennél is magasabb.) A teljes épületben elérhető a campus WIFI-hálózata. Ez a kínálat a tapasztalatok szerint felmerülő reális igények kielégítésére teljes mértékben alkalmas.

MAB 5. „Javasoljuk a minőségbiztosítási rendszer elemeinek rendszerben történő működtetését. Ez további minőségi garanciákat biztosít az oktatási folyamat számára.” SZE ÁJK: Karunk folyamatos minőségbiztosítási tevékenységét az egyetemi szintű irányelveknek és szabályoknak megfelelően, a kari sajátosságok figyelembevételével fejtette ki. Ennek részletes bemutatását az önértékelés 3. pontja tartalmazza.

1.3.

Az érvényes intézményi/kari alapdokumentumok rövid bemutatása.

A Széchenyi István Egyetem érvényes intézményi alapdokumentumainak részletes bemutatása és elérési útja megtalálható az egyetemi szintű önértékelési dokumentumban. Így különösen: Alapító okirat, küldetésnyilatkozat, egyetemi organogram (a Kar szervezeti ábrája a Kari Ügyrendben található, ld alább), intézményfejlesztési terv, kutatási-fejlesztési és innovációs stratégia, szervezeti és működési szabályzat (ezt kiegészíti a Kar saját ügyrendje is:

10


http://dfk.sze.hu/downloadmanager/index/id/3527/m/4082), minőségbiztosítási szabályzat (ezt kiegészíti a Kari Ügyrend 5. sz. melléklete), az előző akkreditáció nyomán a FOI intézkedési terve és végrehajtásáról szóló beszámoló.  Évkönyvek, beszámolók:

 évkönyvek: 

ÁJDI: http://doktiskjog.sze.hu/downloadmanager/details/id/19307/m/3620,



Szakkollégium: http://blszk.sze.hu/downloadmanager/index/id/343/m/1904

 beszámolók: http://dfk.sze.hu/downloadmanager/index/id/4684/m/4082 (továbbá a belső, N: meghajtón elérhető dokumentumok)

1.4.

Az intézmény/kar szervezete, vezetési rendszere, küldetése, jövőképe, értékrendje, intézményi kultúra.

A Kar vezetése 2013 tavaszán megújult. Szalay Gyula dékán megbízatása lejárt, és utódaként Lévayné Fazekas Judit egyetemi tanár kapott úgy kari, mint egyetemi szinten egyöntetű támogatást. A dékánhelyettesek személyi és feladatköre is megújult. A személyi változások mellett a kar szervezetivezetési rendszerét is felülvizsgáltuk, korszerűsítettük – a korábbi működőképes mechanizmusok és jó gyakorlatok megőrzésével. A megújulás lényege, hogy a szabályozásainkat összhangba hoztuk a változó jogszabályi környezettel és érvényesítettük az elmúlt esztendők gyakorlatából szerzett tapasztalatainkat. Kiemelt értékként kezeltük, hogy a vezetői posztok, a munkatársi feladatmegosztás a hatékonyság jegyében ne legyen túlburjánzó, használja ki megfelelően az infrastrukturális feltételeket és személyes kompetenciákat. A Kar szervezeti felépítése a következő:

11


A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar szervezeti felépítése

Fejlesztési és társ.-i kapcs.-ért felelős dékánhelyettes

Általános és oktatási dékánhelyettes

Tudományos és nemzetközi dékán-helyettes

DÉKÁN

Költségvetési Bizottság

Nem oktatási szervezeti egységek

Kari Tanács

Társadalmi Tanács

Oktatási Bizottság

Tudományos Bizottság

Oktatási szervezeti egységek

Doktori Iskola

Kari Titkárság

Kari Könyvtár

Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék

Bűnügyi Tudományok Tanszék

Batthyány Lajos Szakkollégium

Kari Tudományos Diákköri Tanács

Jogelméleti Tanszék

Jogtörténeti Tanszék

Kari Habilitációs Bizottság

Közszolgálati Képzési Központ

Kereskedelmi-, Agrárés Munkajogi Tanszék

Közigazgatási Tudományok Tanszék

Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék

Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék

Tanulmányi és tanszéki ügyintézők

Gazdasági ügyintéző

Parlamenti Kutatások Központja

Európa-tanulmányi Központ

Magánjogi Kutatások Központja

A Kar vezetése, munkatársai és főbb szervezeti egységei

Dékán: Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi tanár A dékán helyettesei: Általános és oktatási dékánhelyettes: Dr. habil. Smuk Péter, PhD, egyetemi docens Fejlesztési és társadalmi kapcsolatok dékánhelyettes: Dr. Barna Attila, PhD, egyetemi docens Tudományos és nemzetközi dékánhelyettes: Dr. Németh Imre, PhD, egyetemi docens Titkárság:     

Titkárságvezető: dr. Karácsony Gergely Gazdasági ügyintéző: Hencsei Tímea Dékáni asszisztens: Piszkei Zsuzsanna Doktori Iskola ügyintéző: Szalay Orsolya Könyvtárvezető: Biczó Zalán

12


Tanulmányi Osztály:  Steszkóné Csengei Zsuzsanna, tanulmányi ügyintéző (jogász szak)  Nagy Zoltánné, tanulmányi ügyintéző (NIG, ENIGMA, jogi asszisztens szakok)

Tanszéki ügyintézők:    

Csizmarik Eszter: APT, BTT tanszékek Gönczölné Németh Bea: JET, JTT tanszékek Huszkáné Pénzes Adél: KTT, PPET tanszékek Jámbor Adrien: KAMT, NKMT tanszékek

Szakfelelősök    

Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, egyetemi tanár: Jogász osztatlan egységes szak Dr. Milassin László, egyetemi docens: Nemzetközi igazgatási alapképzési szak Dr. Bende-Szabó Gábor, egyetemi docens: Európai és nemzetközi igazgatási mesterképzési szak Dr. habil. Smuk Péter, egyetemi docens: Jogi felsőoktatási szakképzés

2014-ben indítani tervezett szakok:  Dr. Herédi Erika, egyetemi docens: Igazságügyi igazgatási alapképzési szak  Dr. Szegedi András, egyetemi docens: Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szak  Dr. Lapsánszky András, egyetemi docens: Közigazgatás-szervező alapképzési szak

Tanszékek és oktatóik (Teljes munkaidejű közalkalmazottak):  Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék (APT) Tanszékvezető: Dr. habil. Smuk Péter PhD., egyetemi docens o Dr. Kukorelli István DSc., egyetemi tanár o Dr. Stumpf István CSc, egyetemi docens (2013. december 1-től) o Dr. Váczi Péter PhD., egyetemi adjunktus o Dr. Karácsony Gergely, egyetemi tanársegéd o Dr. Erdős Csaba, egyetemi tanársegéd

 Bűnügyi Tudományok Tanszék (BTT) Tanszékvezető: Dr. jur. dr. med. Kovács Gábor PhD., egyetemi docens Tanszékvezető-helyettes: Dr. Németh Imre PhD., egyetemi docens o Dr. Nyitrai Péter PhD., egyetemi docens o Dr. Bartkó Róbert PhD., egyetemi adjunktus o Dr. Bencze Krisztina, egyetemi tanársegéd (2013. december 1-től) o Dr. Győry Csaba, egyetemi tanársegéd

13


 Jogelméleti Tanszék (JET) Tanszékvezető: Dr. Szigeti Péter DSc., egyetemi tanár Tanszékvezető-helyettes: Dr. Egresi Katalin PhD., egyetemi docens o Dr. Takács Péter CSc., egyetemi tanár  Jogtörténeti Tanszék (JTT) Tanszékvezető: Dr. Barna Attila PhD., egyetemi docens Tanszékvezető-helyettes: Dr. Révész T. Mihály CSc., egyetemi docens o Dr. Deli Gergely PhD., egyetemi docens o Dr. Pálvölgyi Balázs PhD., egyetemi docens o Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin PhD., egyetemi docens  Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék (KAMT) Tanszékvezető: Dr. Szegedi András PhD., egyetemi docens Tanszékvezető-helyettes: Dr. Horváth Gergely PhD., egyetemi docens o Dr. Göndör Éva PhD., egyetemi docens o Dr. Nacsa Beáta PhD, egyetemi docens o Dr. Szalay Gyula CSc., egyetemi docens o Dr. Glavanits Judit PhD., egyetemi adjunktus o Dr. Ferencz Jácint, egyetemi tanársegéd o Dr. Vándor Csaba, egyetemi tanársegéd o Dr. Vermes Attila, egyetemi tanársegéd  Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék (KPJT) Tanszékvezető: Dr. Lapsánszky András PhD., egyetemi docens Tanszékvezető-helyettes: JUDr. Hulkó Gábor PhD., egyetemi adjunktus o Dr. Verebélyi Imre DSc., egyetemi tanár o Dr. Bende-Szabó Gábor CSc., egyetemi docens o Dr. Pardavi László, főiskolai docens o Dr. Gyurita Rita, egyetemi adjunktus o Dr. Kálmán János, egyetemi tanársegéd  Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék (NKMT) Tanszékvezető: Dr. Milassin László PhD., egyetemi docens Tanszékvezető-helyettes: Dr. Horváthy Balázs PhD., egyetemi docens o Dr. Lamm Vanda, MTA rendes tag, egyetemi tanár o Dr. habil. Sulyok Gábor PhD., egyetemi docens o Dr. Kecskés Gábor PhD., egyetemi adjunktus o Dr. Ganczer Mónika PhD., egyetemi tanársegéd o Dr. Knapp László, egyetemi tanársegéd  Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék (PPET) Tanszékvezető: Dr. Lenkovics Barnabás CSc., egyetemi tanár

14


Tanszékvezető-helyettes: Dr. Herédi Erika PhD., egyetemi docens o Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit CSc., egyetemi tanár o Dr. Menyhárt Ádám PhD., egyetemi docens o Dr. Kőhidi Ákos, PhD., egyetemi adjunktus o Reiderné dr. Bánki Erika, egyetemi adjunktus o Dr. Szalai Péter, egyetemi adjunktus  Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Doktori Iskola vezető: Dr. Verebélyi Imre DSc., egyetemi tanár o Titkár: Dr. Kecskés Gábor PhD., egyetemi adjunktus Részmunkaidős közalkalmazottak: o Dr. habil. Gellér Balázs PhD., egyetemi docens (BTT) o Dr. Nagy Klára PhD., egyetemi tanársegéd (BTT) o Dr. Cs. Kiss Lajos CSc., egyetemi tanár (JET) o Dr. Mezey Barna DSc., egyetemi tanár (JTT) o Dr. Farkas Ádám, egyetemi tanársegéd (JTT) o Szemánné Deme Andrea, nyelvtanár (JTT) o Dr. Hajasné dr. Borsa Dominika, egyetemi tanársegéd (KTT) o Dr. Patyi András PhD., egyetemi tanár (KTT) Ösztöndíjas PhD. hallgatók: o Dr. Bodnár Zsolt, doktorandusz (BTT) o Dr. Pongrácz Alex, doktorandusz (JET) o Dr. Kovács Viktória, doktorandusz (KAMT) o Dr. Fehér Júlia, doktorandusz (KPJT) o Dr. Gömbös Csilla, doktorandusz (NKMT) o Dr. Keserű Barna Arnold, doktorandusz (PPET) Állandó megbízású óraadók: o Dr. Bihari Mihály DSc., professor emeritus (APT) o Dr. Horváth Károly (KTT) o Dr. Tóth Tamara (KTT) o Dr. Vavró István DSc., professor emeritus (KTT)

A dékán a Kar vezetője, aki a Kar tudományos minősítéssel rendelkező, teljes munkaidejű, határozatlan időre kinevezett oktatója. Feladata, hogy képviselje a Kart és annak érdekeit, a különböző egyetemi programokban és stratégiai dokumentumokban meghatározott feladatok végrehajtását megszervezze, irányítsa, ellenőrizze és értékelje, a szervezeti felépítésben meghatározott szolgálati út betartásával, az egyes tevékenységek hatékonyságának javítására javaslatokat tegyen illetve utasításokat adjon. Együttműködik más szervezeti egységekkel, ill. azok vezetőivel az általa irányított szervezeti egység keretein túl terjedő működési folyamatok javításában. A dékán a Rektor által átruházott hatáskörben gyakorol egyes munkáltatói jogokat a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységhez beosztott

15


minden közalkalmazottal kapcsolatosan. A Kar hallgatói tekintetében gyakorolja a méltányossági jogkört. A dékán az adott szervezeti egységre vonatkozóan kiadmányozási, utalványozási és kötelezettségvállalási joggal rendelkezik. A dékánt akadályoztatása esetén az általános dékánhelyettes, annak akadályoztatása esetén a dékán által kijelölt dékánhelyettes helyettesíti. A dékán munkáját segítő testületek: A vezetői értekezlet a dékánt segítő, operatív vezető testület. Résztvevői a dékán, a dékánhelyettesek és a kari titkárság vezetője. Üléseit a dékán hívja össze és vezeti, kéthetente legalább egyszer (a gyakorlat szerint hetente ülésezik). A tanszékvezetői értekezletre a vezetői értekezlet tagjain és a tanszékvezetőkön kívül meg kell hívni a szakfelelősöket is. A tanszékvezetői értekezletet szükség szerint, de legalább félévente hívja össze a dékán. A tanszékvezetői értekezlet a dékán konzultatív testülete, önálló döntési jogosultsága nincs, üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Az összoktatói értekezlet a kar oktatóit kollektíven érintő ügyekkel kapcsolatban hívható össze, információközlés és konzultáció céljából, tanévenként legalább egyszer. Az összoktatói értekezletre meghívhatóak a nem oktatói státuszban foglalkoztatott munkatársak is. A Kar egészét érintő kérdésekben összdolgozói értekezlet hívható össze, amelyre a kar minden oktatóját és nem oktató munkatársát meg kell hívni. A Társadalmi Tanács a Kar társadalmi és szakmai kapcsolatainak erősítését szolgáló konzultációs testület. Üléseit szükség szerint, de legalább félévente össze kell hívni, és azokról emlékeztetőt kell készíteni. A Társadalmi Tanács tagjai közül elnököt választ (jelenleg: Dr. Havasiné Dr. Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla elnöke, címzetes egyetemi tanár). A Társadalmi Tanács tagjait a dékán javaslatára a Kari Tanács választja meg és a dékán kéri fel. Statútuma elérhető a kari honlapon: http://dfk.sze.hu/downloadmanager/index/id/3527/m/4082. A Társadalmi Tanács tagjainak felsorolását a kari ügyrend 3. sz. melléklete tartalmazza. Az általános és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes a Kar vezetésének általános segítése keretében feladata különösen a dékán munkájának hatékony segítése a Kar irányításával összefüggő feladatok ellátásában, a Kar képviselete és a dékán helyettesítése a dékán rendelkezéseinek keretei között, közreműködés a Kar általános igazgatási feladataiban a dékán által meghatározottak szerint, továbbá a Kar belső/külső kommunikációjával összefüggő egyes vezetői feladatok ellátása. A Karon folyó oktatási tevékenység szervezésének és felügyeletének keretében ellátja Tanulmányi és Vizsga Szabályzatában (a továbbiakban: TVSZ) rá ruházott feladatokat és gyakorolja az ott biztosított jogköröket, ellátja a Kari Kreditátviteli Bizottság (továbbiakban: KRB) elnöki feladatait (TVSZ 4. §), irányítja a szakmai gyakorlatok szervezését, a Kari Titkárság útján gondoskodik a felvételi tájékoztatóhoz szükséges adatszolgáltatás összeállításáról, figyelemmel kíséri a kari szintű továbbképzések szervezését és a jogi továbbképzésért felelős(ök) munkáját, figyelemmel kíséri a Kar képzési kínálatát, szükség esetén javaslatot tesz a képzési szerkezetben szükséges változtatásokra, figyelemmel kíséri az egyes szakok és szakirányok tantervét, szükség esetén javaslatot tesz a változtatásokra (a szakfelelősökkel történő egyeztetés mellett). A Titkárságvezető közreműködésével ellenőrzi az órarendi kurzusok és egyéb foglalkozások megtartását, ezek elmaradása esetében megteszi a szükséges intézkedéseket. Jóváhagyásra a Kari Tanács elé terjeszti a záróvizsga bizottsági tagokra a tanszékvezetők által tett javaslatokat, jóváhagyja és felkéri a Kari Tanács által záróvizsgáztatási joggal felruházott oktatókból és külső szakembe-

16


rekből, a tanszékvezető által összeállított egyes záróvizsga bizottságokat, felügyeli és koordinálja a Kari Tanács elé terjesztendő tanszéki beszámolókat. Kiírja a tanszéki demonstrátori pályázatokat és kinevezi a tanszéki demonstrátorokat, a Kari Titkárság vezetőjén keresztül felügyeli a Tanulmányi Osztály munkáját. Egyéb oktatásszervezési feladatai körében a nemzetközi hallgatói csereprogramok keretében együttműködik a Kar idegen nyelvű kurzusainak megszervezésében, valamint a beérkező és a kiutazó hallgatók tanulmányi ügyeinek intézésében. A Batthyány Lajos Szakkollégium vezetőjén keresztül felügyeli és segíti annak működését. Hatásköreinek gyakorlása során az általános és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes önálló irányítási jogosultságokkal rendelkezik, ennek körében felkérheti a Kar bármely munkatársát közreműködésre. A nemzetközi és tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes a Karon folyó tudományos tevékenység szervezésének és felügyeletének keretében szervezi és ápolja a Kar belföldi és külföldi tudományos kapcsolatait, áttekinti és támogatja a Kar szervezeti egységeinek és oktatóinak tudományos tevékenységét, koordinálja annak gazdasági vonatkozású teendőit. Kezdeményezi, koordinálja és felügyeli a kari szintű konferenciák és egyéb tudományos rendezvények szervezését, a Kar gondozásában megjelenő tudományos kiadványok kiadását, támogatja a Kar oktatói által előterjesztett vagy a Karra telepített tudományos és kutatási pályázatok benyújtását. Összefogja és irányítja a tudományos tevékenység támogatását szolgáló decentralizált egyetemi vagy más pályázati forrásból származó pénzügyi támogatások felhasználását. Felügyeli a jogi szakkönyvtár működését és fejlesztését, valamint szakmai szempontból irányítja a szakkönyvtár vezetőjének munkáját. Ellátja a Kari Tudományos Diákköri Tanács elnöki feladatait, támogatja és felügyeli a kari tudományos diákköri tevékenységet, támogatja és figyelemmel kíséri az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának és a Kari Habilitációs Bizottság működését. Képviseli a Kart a tudományos jellegű egyetemi és országos testületekben, támogatja az Egyetem Tudásmenedzsment Központjával folytatott kapcsolattartást. A Kar nemzetközi kapcsolatainak gondozása körében kezdeményezően ápolja a Kar nemzetközi kapcsolatait, segíti és koordinálja a nemzetközi együttműködésben megvalósuló oktatási, képzési, felnőttképzési és tudományos programokat. Kezdeményezi, szervezi és felügyeli a Kar idegen nyelvű oktatási programjait, támogatja a nemzetközi tudományos rendezvények szervezését, egyéb nemzetközi projektek kidolgozását és megvalósítását. Tájékoztatást nyújt a nemzetközi pályázati lehetőségekről, és szükség esetén támogatja a pályázatok benyújtását, koordinálja és felügyeli a hallgatói és oktatói kiutazásokat, csereprogramokat. A fejlesztési ügyekért és társadalmi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes elkészíti a Kar fejlesztését szolgáló az oktatási, képzési, tudományos programokra, szervezeti és infrastrukturális fejlesztésekre és pályázatokra vonatkozó javaslatokat, valamint koordinálja az ezekkel összefüggő kari tevékenységeket. Feltárja a kari programok finanszírozási lehetőségeit, figyelemmel kíséri a Kar médiában való megjelenését, kiadványait és honlapját a Kar tevékenységeinek és eredményeinek megjelenítése szempontjából, ellátja honlap működtetésével kapcsolatos feladatokat. Az oktatásért felelős dékánhelyettessel együttműködve irányítja és koordinálja az akkreditációs jelentések elkészítését, a program-, intézményi és párhuzamos akkreditációs eljárások lefolytatást. Irányítja a Kar beiskolázási és PR tevékenységét, együttműködik az ebben közreműködő más kari tisztségviselőkkel és hallgatói szervezetekkel, szervezi a kar társadalmi kapcsolatait, segíti a Társadalmi Tanács munkáját.

17


Szervezi és irányítja a Kar minőségbiztosítási rendszerét, segíti és kezdeményezi az oktatás és az oktatói munka a hallgatói véleményezését, értékelését, segíti és ellenőrzi az ilyen irányú felméréseket, segíti a szakmai gyakorlatok megszervezését, koordinálja és ápolja az ahhoz szükséges szakmai kapcsolatokat.

A Kari Tanács a Kar legfőbb döntéshozó testülete, amely ellátja a jogszabályokban és az egyetemi szabályzatokban meghatározott feladatokat. A Tanács állásfoglalást fogadhat el bármely, a Kart érintő ügyben. A Tanács elnöke a Dékán, további szavazati jogú tagjai o o o o o

a tanszékek vezetői, a karon belül működő intézetek igazgatói (ha vannak ilyenek, jelenleg nincsenek), a tanársegédek, adjunktusok, tudományos segédmunkatársak, tudományos munkatársak és a tanár munkakörben foglalkoztatottak által 5 évre választott egy képviselő, a Tanács létszámának 25%-át kitevő hallgatói delegált képviselő (a jogász szak képviseletében két fő, a nemzetközi igazgatási szakok képviseletében egy fő, és egy fő doktorandusz hallgató), az Egyetemen reprezentatív szakszervezet egy delegált képviselője.

A Tanács tanácskozási jogú állandó meghívottjai o a kar által gondozott szakok szakfelelősei, o a dékánhelyettesek, o az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola vezetője, o a Kari Habilitációs Bizottság elnöke, o a Kari Titkárság vezetője, o a Társadalmi Tanács elnöke, o a Kar korábbi dékánja a megbízatásának lejártát követő 1 évig, o a Batthyány Lajos Szakkollégium vezetője. A Tanács ülését félévenként legalább két alkalommal kell összehívni, ám a gyakorlat szerint havonta ülésezik. A Kari Tanács ülései igazodnak a Szenátus ülésezéséhez, a Kari Tanács ülésének időpontja általában a Szenátus ülését megelőző hét. A Tanács dönt mindazokban a kérdésekben, amelyekre vonatkozó döntési jogkört jogszabály, egyetemi szabályzat vagy a Kar Működési Szabályzata (ügyrendje) más személy vagy testület hatáskörébe nem helyez. Különösen: a dékán javaslatára – a Költségvetési Bizottság előzetes véleménye alapján – a Kar számára az egyetemi költségvetésben biztosított keretek felosztásának jóváhagyása, a kart érintő ügyekben a szenátusi döntés kezdeményezése, a kart és annak hallgatóit kollektíven érintő rektori, szenátusi és dékáni döntést megelőzően a hivatalos kari vélemény kialakítása, állásfoglalás személyi ügyekben a jogszabályok illetve az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint. A Kari Tanács továbbá megtárgyalja az egyetemi és kari szabályzatok által beszámolásra kötelezett szervezeti egységek és vezetők beszámolóit, áttekinti a kar tudományos, nemzetközi, oktatási, PR, továbbképzési és fejlesztési tevékenységét, azzal kapcsolatban irányelveket fogadhat el.

A Kari Tanács Oktatási Bizottságot, Tudományos Bizottságot és Költségvetési Bizottságot hoz létre a tanácsi döntések előkészítésével összefüggő, valamint egyes további feladatok ellátására. Tagságukat és feladataikat a kari Működési Szabályzat tartalmazza.

18


A Közszolgálati Képzési Központ (a továbbiakban: KKK) a Kar továbbképzésekért felelős, képzésmódszertani, oktatásszervezési szolgáltató szervezeti egysége. Kiemelt feladata, hogy az NKE koordinálásában megvalósuló, közigazgatási továbbképzési programok tekintetében a Karra háruló feladatokat öszszehangolja. Vezetője Dr. Barna Attila tanszékvezető egyetemi docens, dékánhelyettes. A KKK felelős a kari továbbképzések szervezéséért, az oktatásszervezési, koordinációs tevékenységének körében pályázatok elkészítésért és benyújtásáért, valamint elvégzi a tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági feladatokat, költségvetési tervezést. A KKK együttműködik a közigazgatás továbbképzési rendszerének működtetéséért felelős intézményekkel, részt vesz a programfejlesztésben, lebonyolítja a közös programokat. A Központ a Kar önálló szervezeti egysége, amely az igazgató közvetlen irányításával, a Dékán felügyelete mellett működik. Az igazgatót a dékán javaslatára a Kari Tanács választja meg, 5 évre. Az igazgató munkáját, a KKK képzési irodája segíti, amely vezetésére az igazgató irodavezetőt nevezhet ki.

A kar tudományos tevékenységében, az oktatók tudományos előmenetelében kiemelkedő, intézményesített szerepet tölt be a doktori iskola és a habilitációs bizottság. A Kari Habilitációs Bizottság, majd szabályváltozás miatt Tudományági Habilitációs Bizottság, illetve a szorosan kapcsolódó Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola intézményi beágyazottsága, gazdaságos és színvonalas működése biztosított. Szervezeti leírásaikat külön szabályzatok tartalmazzák, ezek elérhetőek a kari honlapon: http://doktiskjog.sze.hu/downloadmanager/index/id/943/m/3620 és http://doktiskjog.sze.hu/downloadmanager/index/id/716/m/3620. A Habilitációs Bizottság 5 belsős egyetemi tanár tagja (közülük 1 akadémikus, 2 akadémiai doktor és 2 kandidátus) és 3 külsős egyetemi tanár tagja (közülük 1 akadémikus és 2 akadémiai doktor, egyikük a Magyar Rektori Konferencia elnöke) önmagában is kivételes, a tudományosság és az oktatói habitusvizsgálat során a minőségi követelményeket elsődlegesen és következetesen érvényre juttató testületet alkot. A tagok névsora elérhető itt: http://doktiskjog.sze.hu/kari-habilitacios-bizottsag. A Habilitációs Bizottság eddig 6 sikeres habilitációs eljárást folytatott le (ebből 3 habilitáns a kar docensi beosztású tagja). Mind több külsős oktató megkeresése, illetve a Kar tipikusan docensi beosztású, az egyetemi tanári habitus elérésére törekvő oktatói révén a habilitációs eljárások számának növekedése várható a jövőben is, a minőségi követelmények megőrzése mellett. A Doktori Iskola törzstagi, oktatói és témavezetői gárdája stabil és kiemelkedő színvonalú. 2008 és 2013 között 7 fős törzstagi gárda működött, míg 2013 szeptemberétől tovább erősítette a Doktori Iskola eme testületet, és immáron 8 fővel (akik közül 1 akadémikus, 3 akadémiai doktor, 4 kandidátus, illetve PhDfokozattal rendelkező oktató) működik. Tagok névsora elérhető itt: http://doktiskjog.sze.hu/a-doktoriiskola-tanacsa. Elmondható, hogy a Doktori Iskolának – a kari humán erőforrás-menedzsmenttel összhangban álló – stratégiája, hogy a témavezetői, tipikusan a fiatalabb docensi generációt hozzásegítse a törzstagsági feltételek teljesítéséhez, eléréséhez. A Doktori Iskolába jelentkezők száma évi stabil 10-12 hallgatót jelent, amely megfelel az intézmény céljainak, a kis létszámból fakadó hallgatói-témavezetői szorosabb együttműködésnek, a tutoriális irányokat is preferáló célkitűzéseknek. 2008-as alapítása óta a Doktori Iskolában 18 sikeres fokozatszerzés történt, és elmondható, hogy ezzel a Kar oktatói utánpótlás-képzésének elsődleges színterévé vált (a fokozatot szerzettek közül 11 fő a Kar közalkalmazott oktatója). A Doktori Iskola akkreditációja 2015. október 31-ig tart, de 2013 szeptemberében az új jogsza-

19


bályok miatt szükségessé vált törzstagi megfeleltetések miatt egy kvázi-akkreditációs vizsgálat is sikerrel zárult (a határozat száma: 2013/10/XI/71/2/660). A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola azonosítója: 187. A Doktori Iskola székhelye a kar 9026 Győr, Áldozat utca 12. szám alatti épületében van. Honlapcíme: http://doktiskjog.sze.hu). A Doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. Verebélyi Imre DSc., egyetemi tanár. A titkári teendőket 2008-2012-ig Dr. Smuk Péter PhD., egyetemi docens, 2012-től pedig Dr. Kecskés Gábor PhD., egyetemi adjunktus látja el.

1.5.

A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére. A karok közötti átoktatások a kompetencia célok teljesítéséhez.

Az Egyetem más karaival való együttműködés folyamatos, kétirányú átoktatásokban manifesztálódik. Az Állam- és Jogtudományi Kar oktatói az intézmény más karai és intézetei által gondozott szakok hallgatói számára a jogi és közigazgatási ismeretanyagot megkövetelő kompetenciákat fejlesztő kurzusok oktatási feladatait látják el. Így többek között általános jogi ismeretek, európai jogi és európai közpolitikai kurzusok, továbbá információs jog, adatvédelmi jog, gazdasági jog, fuvarjog, valamint közigazgatási és önkormányzati jogi ismeretek tárgykörében oktatnak átoktatásként a Kar munkatársai különféle kurzusokat. A Kar által gondozott szakok esetében elsődlegesen a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar oktatói vesznek részt az oktatásban. Így többek között statisztika, mikro- és makroökonómia, közgazdaságtani ismeretek, menedzsment ismeretek, politikai és gazdasági földrajz, vállalkozástan, projektmenedzsment, és regionális politika tárgykörök oktatása történik karok közötti átoktatás keretében. Ezen kívül számos szabadon választható tantárgy áll nyitva a Kar hallgatóin kívül az Egyetem más szakjainak érdeklődő hallgatói számára is. A fenti együttműködésen túlmenően az Egyetem infrastruktúrájának használata egyetemi szintű koordináció (így például központi teremgazdálkodás) mellett történik, az optimális erőforrás-felhasználás minél teljesebb megvalósítása érdekében. Az oktatási együttműködés megjelenik olyan, az oktatás színvonalának fejlesztését célzó pályázatokban is amelyeket az egyetem az egyes Karok aktív bevonásával állít össze és valósít meg. (Erre példaként szolgálhat a „TudásSZEtt - Tudomány- és tudásdisszeminációs tevékenységek a Széchenyi István Egyetemen” elnevezésű és TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0056 azonosító számú projekt.)

20


1.6.

C-SWOT analízis

A MAB iránymutatása szerint a C-SWOT analízis az adott intézmény működésének külső korlátait, adottságait (Constraints), erősségeit (Strengths), gyenge, fejlesztendő pontjait (Weaknesses), fejlesztési lehetőségeit (Opportunities) és a működését veszélyeztető elemeket (Threats) tartalmazza. A javító fejlesztések tervezése, megvalósítása, visszamérése az előző akkreditáció óta. Az elemzés következtetéseit a rövid és hosszabb távú célok rendszerébe illesztve váljon láthatóvá a vezetés minőségcentrikus elkötelezettsége. Az intézményre/karra jellemző összegyűjtött, értelmezett és fogalmilag tisztává tett SWOT elemeket további elemzésnek érdemes alávetni. Ennek keretében a kapott külső, illetve belső tényezőket egymással páronként kapcsolatba hozva több esetben a stratégiai tennivalók logikusan következnek a megoldáskeresések során. Az egyes tennivalókat az intézmény/kar vonatkozásában célszerű fejlesztési (cselekvési) projektekként azonosítani. A tennivalókkal kapcsolatos kölcsönhatásbecslések alapján meghatározott kockázatok megalapozzák az intézményi értékelést és fejlesztési lehetőségek átfogó bemutatását.

Kategóriák

Szervezet

C

S

W

O

T

(Constraints) – külső korlá‐ tok, tényezők, adottságok, melyekről az intézmény nem tehet

(Strengths) – erősségek

(Weaknesses) –

(Opportunities) – lehetőségek

(Threats) –

gyengeségek, javításuk az intézmény hatáskörében áll

további működésre vonatkozó lehetőségek

várható veszélyek

állandóan változó jogszabályi környezet (kiszámíthatóság hiánya)

szervezeti rendszere megfelelő, a szervezeti kompetenciák, felelősségek világosak, a szabályzatok, tantervek rendszeresen, transzparens módon felülvizsgáltak

az egyetem többi karával tematikailag relatíve korlátozott kutatási együttműködés

oktatói korfa javítása (a hiányzó tapasztalt korosztály további erősítése) pozitívan hathat a Kar, mint szervezet teljesítményére

a gazdasági válság kitolódásának a felsőoktatásra gyakorolt közvetlen és közvetett hatása

kisebb hallgatói létszám, amely lehetővé teszi az oktatók részéről a nagyobb odafigyelést, szélesebb konzultációs tevékenységet a hallgatókkal

az oktatói korfa jellegzetessége szervezeti szintre is kihat

egyetem többi karával való szorosabb együttműködés (multidiszciplinaritás) mind az oktatás, mind a kutatás terén

csökkenő hallgatói létszám – demográfiai kihívások, korosodó társadalom

Batthyány Lajos Szakkollégium mint tehetséggondozást elősegítő intézmény szerepének

21

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR – ÖNÉRTÉKELÉS 2013. DECEMBER első évfolyamosok mentorálása a Batthyány Lajos Szakkollégiumban, a szakkollégisták által

a kar adminisztrációjának szervezeti optimumra törekvő létszáma és munkaszervezése, a rendelkezésre álló adminisztratív állomány kapacitásának elérhető maximális kihasználása mellett

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, valamint a Habilitációs Bizottság ismert, akkreditált intézmény lett, amely már jelentős sikereket, országos ismertséget és elismertséget nyert el, működésük stabil és színvonalas

növelése, stratégiák kidolgozása (támogatása)

az újabb, induló szakokra tekintettel megnövekedő munkateher miatt az adminisztratív kompetenciák bővítése, hatékonyabbá tétele

az egyetem szolgáltatói bázisú és hallgatói szervezeteivel (kommunikációs iroda, tudásmenedzsmentért felelős testületek, Universitas-Győr Alapítvány, Karrier Iroda, Öregdiák Iroda, etc.) való szorosabb, frekventáltabb együttműködés

együttműködés az egyetem szolgáltatói bázisú és hallgatói szervezeteivel (kommunikációs iroda, tudásmenedzsmentért felelős testületek, Universitas-Győr Alapítvány, Karrier Iroda, Öregdiák Iroda, etc.)

22

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR – ÖNÉRTÉKELÉS 2013. DECEMBER Kereslet-kínálat

a társadalomtudományi karok oktatói- és kutatói státuszainak piaci versenyképessége csökken

az állam- és jogtudományi képzések iránti érdeklődés csökkenése

az államilag finanszírozott helyek számának drasztikus csökkenése, visszaszorulása

igazgatási képzési terület kvázi monopolizálása

a Kar hallgatóinak kedvező munkaerőpiaci fogadtatása: fél éven belül a végzettek több mint 90%-a munkához jutott.

immáron jelentős múltú oktatási és kutatási bázis, tapasztalat (1995 óta egyetemi szinten)

a képzési paletta széles (a tudományágon belül valamennyi szakot lefedi), a negatív felhangokkal ellentétben piacképes, a kar Társadalmi Tanácsával fokozatos egyeztetés, eszmecsere a piaci és hivatásrendi igényekről

a PR-tevékenység nem feltétlenül a mai kor követelményeihez igazodott

újabb szakirányú továbbképzési formák (szakjogász, szakokleveles jogász, LLM, etc.) egyelőre csak a tervek szintjén léteznek (bár indításukra felkészült a Kar)

viszonylag kevés külföldi hallgató

újabb szakirányú továbbképzési formák (szakjogász, szakokleveles jogász, LLM, etc.) beindítása

jogász-képzésen túlmutatóan az újabb szakok erőteljesebb megjelenítése, indokoltságuk hirdetése, bizonyítása a lehető legszélesebb körben

kereslet-kínálati igényekre fókuszáló (szakmai, társadalmi, középiskolai) találkozók, fórumok rendszeres szervezése

külföldi kapcsolatok fejlesztése (kar megismertetése, stb.) felzárkóztató kurzusok (szintre hozók, felkészítők, Mentorprogram) szervezése a minőség javítása érdekében

gyakorlatias és korszerű felnőttképzési módszerek és formák

ERASMUS-programban való rendszeres részvétel, (idegen nyelvű kurzusok bővülő számban kerülnek meghirdetésre)

az idegennyelvű kurzusok magasabb számban való hirdetése, a hallgatók ösztönzése az ezekben való részvételre, különösen a nyelvi készségeik fejlesztésével

lehetőség a határon túli (különösen a Dél-Szlovákiai) magyar nyelvű hallgatók bevonására

23

tehetséges hallgatók külföldre „vándorlása”

más, hasonló profilú intézmények, egyetemek elszívó hatása;

vidéki egyetemi/kari létből fakadó negatív (lényegében alaptalan) felhangok a közbeszédben


a kínálat feltérképezése, célzott kínálati csomagok megismertetése a középiskolásokkal K+F+I

a pályázati források terén túlzottan is bonyolult az adminisztráció, a bürokrácia

az egyetem és a kar vezetősége elkötelezett a tudományos kutatások fokozása iránt

kutatások finanszírozása, fókuszálása (pályázati kiírások száma) nem kedvez a társadalomtudományoknak

egyetemi és kari tudományos kötetek, folyóiratok, a Doktori Iskola rendszeres kiadványai (pl. doktorandusz konferenciák anyagai), a Kar folyóiratát (Jog-Állam-Politika) az MTA ’A’ kategóriába sorolta

az oktatói-kutatói életpálya által megkívánt képességek, munkamódszer (ti. a megfontolt, szakirodalmi tájékozottságon alapuló lassabb folyamat) a 21. századi munkaerőpiacon egyre kevésbé vonzó

innováció mint követelmény a társadalomtudományok területén kevéssé jelentős

az OTDT által felállított intézményi kvóta-rendszer az OTDK-n való részvétel lehetőségét korlátozza

sikeres OTKA-pályázatok a karon, pályázatfigyelői hálózat kiépítése

kutatássegítő infrastruktúra egyetemi és kari szinten, pályázati tevékenység ösztönzése (munkajogilag)

az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola kapacitása, kutatási rutinja is a Kar rendelkezésére áll (ami kölcsönös)

a nemzetközi kutatási pályázatok száma (egyéni vagy csoportos kutatási projekt) relatíve kevés

a kutatómunka egyenlőtlen eloszlása (tanszéki szinten is)

a könyvtár és adatbázisok állománya a jelentős fejlődés ellenére csak részben elégíti ki a posztdoktori kutatói igényeket

a pályázási kedvet, hajlandóságot anyagilag honoráló rendszer hiánya

pályázási hajlandóság növelése

kutatócsoportok professzionális működési intenzitásának növelése

a kutatás-alapú, pályázati források révén megvalósuló finanszírozás növelése

könyvtárfejlesztés, internetes repozitóriumokhoz, adatbázisokhoz való hozzáférés növelése

kutatócsoportok: meglevők erősítése, újak ösztönzése

közös kutatások nemzetközi partnerekkel

kutatási eredmények szélesebb körben való disszeminációja fokozható

24

túlzott pályázati adminisztráció elriasztja a pályázni hajlandókat

fejlesztés és innováció a társadalomtudományi területen kevéssé hangsúlyos

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR – ÖNÉRTÉKELÉS 2013. DECEMBER Humán erőforrások

homokóra-szerű az oktatói állomány korfája

jogszabályi környezet által hozott hektikus változások, amelyek az oktatói állomány összetételét negatívan befolyásolják: - felső életkori korhatár kötelező erejű bevezetése - nyugdíjasként nem végezhető oktatási tevékenység - közel egy évtizede változatlan bértábla - változó oktatói előmeneteli rendszer (évek, feltételek szigorítása)

kiemelkedő tudósok, kutatók (akadémikus, több akadémiai doktor) az oktatók között;

tehetséges, helyi kötődésű fiatalok a tanársegédek és adjunktusok között

a tanszékek háromnegyedén fiatalabb, docensi beosztású, döntően helyi kötődésű fiatal oktatók töltik be a tanszékvezetői posztot

tapasztalt oktatók, kutatók, témavezetők, professzorok utánpótlása terén tapasztalt nehézségek

továbbra is egyenetlen oktatói leterheltség (óraterhelés, konzultációk száma, etc.)

az egyetemi tanári szinten kevés győri lakóhelyű oktató

nyugodt oktatói-kutatói légkör

közösségépítő programok, oktató-hallgató találkozók

optimális arány

a habilitációk száma az oktatói korfa jellegzetességei miatt viszonylag kevés

tanszéki demonstrátorok erőteljesebb bevonása a kisebb tanszéki kompetenciák intézésébe, végrehajtásába

győri lakóhelyű oktatók, munkatársak nagyobb arányban való alkalmazása, fokozatszerzésre, egyetemi tanári habitus elérésére való ösztönzés

tanszéki, óraterhelési egyenetlenségek kiküszöbölése

habilitációra ösztönzés – helyi kötődésű egyetemi tanárokhoz vezető út

elvándorlás a gyakorlatba, piaci és államiönkormányzati szférába – elsősorban a fiatal oktatók részéről

a vidéki intézmények létének bizonytalanságát kiemelő közbeszéd, az összevonásokra, megszüntetésre, illetve drasztikus (státuszbeli és belső) átalakításra vonatkozó jogszabálytervezetek bizonytalan jövőképet vetítenek az oktatóikutatói életpályára készülők elé

PhD-fokozat megszerzését elősegítő lépések (pl. ideiglenesen tanszéki óraterhek átgondolása, átstrukturálása)

hallgató-oktató

jól kihasznált, a kar képzési szerkezetéhez viszonyított optimális oktatói létszám Gazdálkodás

állandóan változó, nem kiszámítható szabályozás (gondos és megfontolt, takarékos gazdálkodás nem feltétlenül fizetődik ki)

stabil és megbízható költségvetési helyzet, felelős, transzparens gazdálkodás;

kevés kari pályázatból fakadó hiányosság, amely pl. kutatóhelyi pénzöszszegként megjelenhetne

kari és egyéni kutatói pályázatok, költségtérítéses képzések növelése, ebből befolyó öszszegek elnyerése érdekében

25

a finanszírozás bizonytalanságai, alulfinanszírozott felsőoktatás


Infrastruktúra

eszközpark, infrastruktúra fejlesztése döntően pályázati forrásokból finanszírozható

karbantartott, megfelelő minőségű infrastruktúra, viszonylag stabil és korszerű eszközpark

a mai technikai eszközök gyors fejlődése, tökéletesedése miatt gyakoribbá válnak a cserék, javítások, ezek finanszírozása saját forrásból is nehezen megoldható

internetes repozitórimuk (pl. szakfolyóirat-adatbázisok) és kutatást segítő szoftverek bővítése, fejlesztése

elöregedő géppark, oktatást segítő eszközök amortizációja hosszútávon csökkenti az oktatás kutatás és adminisztráció színvonalát

intenzív kapcsolatot ápol a kar a klasszikus jogászi hivatásrendek (bíróságok, ügyészségek, közigazgatás, közjegyzők, ügyvédség), szervezeti formáival a szűkebb (város és a megye) és a tágabb régióban (elsősorban Észak-Dunántúl, részben pedig Budapest) és a regionális gazdasággal

kevéssé attraktív honlap

nemzetközi kapcsolatok jelentős fejlesztése – erre kari stratégia kidolgozása

meglévő kapcsolatok fenntartása, folyamatos gondozása szükséges (enélkül csak szimbolikus marad, így egy idő után elfelejtődik, megszűnik)

beszerzési tilalmak okozta nehézségek

Kapcsolatok és kommunikáció

a klasszikus és új megjelenési felületek fogyasztásának, a kiadási policy, hirdetési hatékonyság markáns átalakulása

közösségi tereken, internetes felületeken való megjelenés munkaigényes, nagy idő- és költségráfordítást igényel, a karok közötti versenyhelyzet ezt felerősíti

maga a régió és Győr városa az ország legdinamikusabban fejlődő térsége, három főváros egy órán belül elérhető – az ebben rejlő lehetőségek hatékony kihasználása

Társadalmi Tanáccsal folyamatos kapcsolat, eszmecsere

mérsékelt megjelenés a közösségi, elsősorban internetes felületeken

végzett hallgatók által kínált szakmai kapcsolatok, lehetőségek kiaknázása (alumnirendszer)

versenytársak jelentős és fokozódó (nemzetközi) tevékenysége

diplomás pályakövetés javítása

PR- és reklámtevékenység hatékonysága erőteljesen fokozandó

honlap és közösségi oldalakon való megjelenés javítása (attraktívabb, idegen nyelven is elérhető honlap)

26

minden évben fel kell keresni a középiskolákat, amennyiben ez elmarad, elfelejtődik körükben a kar

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR – ÖNÉRTÉKELÉS 2013. DECEMBER tanulmányi versenyek és kapcsolatépítés révén élő kapcsolat a régió középiskoláival: emelt szintű történelemérettségire felkészítő kurzus, emberi jogi verseny, esszé-író pályázat középiskolásoknak

személyes megjelenés a fókuszcsoportoknál, fókuszintézményekben

tipikus kari brand, hívószó, szlogen kialakítása

széleskörű, fejlődő nemzetközi kapcsolatrendszer, élő kapcsolat és együttműködés (ld. nemzetközi nyári és téli egyetemek)

27


2. A kar kulcsfontosságú eredményei

2.1. Oktatás 2.1.1. A Kar képzési szerkezete A kari képzési szerkezet a képzési szintek teljes spektrumát átfogja, így megtalálható benne felsőfokú (felsőoktatási) szakképzés, egyetemi alapképzés (BA) és mesterképzés (MA), valamint osztatlan mesterképzési szak, az Állam- és Jogtudományi Doktori iskolában pedig PhD képzésben lehet részt venni. A Kar folyamatosan fejleszti képzési kínálatát, így a legutóbbi időszakban a jogi képzési területhez tartozó két alapképzési szak indításának előkészületei történtek meg. Mindkét szak esetében pozitív akkreditációs döntés született, így indításuk a 2014/2015. tanév őszi félévében megtörténik. A Közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen a 24/2013. (X. 2.) KIM rendeletben kibocsátott képzési és kimeneti követelmények alapján szakindítási kérelmet nyújtott be a Kar a Közigazgatás-szervező szak vonatkozásában is. A gondozott szakok mindegyike egyaránt meghirdetésre kerül nappali és levelező munkarendben is. A Kar jelenlegi képzési szerkezetét és indítani tervezett szakjait az alábbi táblázat mutatja be. Jelenleg folyó képzések: Képzési területek: - jogi - közigazgatási, rendészeti és katonai Alapképzések (BSc.) Nemzetközi igazgatási (N, L) [közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület] Újként akkreditált alapképzések (indítás féléve: 2014/2015. tanév őszi félév): Igazságügyi igazgatási (N, L) [jogi képzési terület] Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (N, L) [jogi képzési terület] Közigazgatás-szervező (N, L) (akkreditáció folyamatban) [közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület] Osztatlan képzés Jogász (N, L) [jogi képzési terület] Mesterképzések (MSc) Európai és nemzetközi igazgatás (N, L) [közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület] Doktori képzés (PhD) Állam- és Jogtudományi DI (N, L, egyéni) Felsőfokú (felsőoktatási) szakképzés Jogi asszisztens (N, L) [jogi képzési terület]

28


A felvett és a végzett hallgatók létszáma és aránya1 visszatükrözi a Kar által tudatosan alkalmazott, a kis induló létszámú évfolyamokban folyó intenzívebb munka hatékonyságát célzó stratégiát. Jogászképzésben nappali tagozaton a vizsgált időszakban átlagosan 90-95 hallgató kezdte meg tanulmányait egy évben, míg oklevelet átlagosan évente 75-80 hallgató szerzett. Alapképzésben a felvett hallgatók átlaglétszáma 40-45 fő volt, míg oklevelet átlagosan 35 fő szerzett évenként. Mesterképzésben a kezdeti magasabb felvételi létszám után 10 fő körül állt egyensúlyi állapotába a beiratkozók száma. Az alapképzés után továbbtanuló hallgatóink minőségét jól mutatja, hogy a külföldi tanulmányi, illetve szakmai gyakorlati ösztöndíjak elnyeréséből szükségszerűen adódó csúszásokat leszámítva szinte kivétel nélkül az előírt képzési idő alatt diplomát szereztek a felvett hallgatók. Levelező tagozaton a felvett és végzett hallgatók létszáma jobban elválik egymástól, köszönhetően a levelező képzésben részt vevő hallgatók élethelyzetbeli sajátosságainak is. A hosszabb időtartamú jogászképzésben a felvett hallgatókhoz viszonyítva a végzett hallgatók létszáma egy tanéven belül hozzávetőlegesen 35-40% között változik. Az egyes szakokon a költségtérítéses (önköltséges) és az államilag támogatott (állami ösztöndíjas) hallgatók megoszlását munkarend szerinti bontásban az alábbi ábrák2 szemléltetik.

1. ábra: Nappali tagozat

2. ábra: Levelező tagozat

A nappali tagozatos adatsorból is kitűnik az állam- és jogtudományok területén érvényesülő trend, amely az államilag támogatott (állami ösztöndíjas) hallgatói keretszámok országos szinten történő drasztikus csökkentésének következménye. Így a vizsgált időszakban kimutatható az állami finanszírozásban részesülő hallgatók kari létszámának csökkenő tendenciája, és ezzel együtt a költségtérítéses (önköltséges) hallgatók arányának növekedése is. Az adatsoron egyértelműen látszik annak a kormányzati döntésnek a következménye, ami szerint jogászképzésben a 2012-ben induló évfolyamon két budapesti intézmény kivételével semelyik jogászképző hely nem kapott állami ösztöndíjas létszámkeretet, így az ebben az évben felvételt nyert valamennyi hallgató önköltséges képzésre került. Nem változtatott a vidéki jogi karok helyzetén a 2013-as kormánydöntés sem: ekkor csak a 465 pontot elérő jelentkezők kerülhettek állami ösztöndíjas helyre. Szintén negatívan befolyásolta a Kar állami ösztöndíjas hallgatóinak létszámát az a kormányhatározat is,

1

A vizsgált időszakban évenkénti idősorosan felvett és beiratkozott hallgatók szakonként kumulált összlétszámának összevetése az adott évben ugyanazon szakon oklevelet szerzett hallgatók létszámával. Forrás: Neptun hallgatói információs rendszer (saját gyűjtés). 2 A Kar valamennyi szakján a vizsgált tanév őszi félévének kezdetekor aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők összesített létszámadatai alapján. Forrás: Neptun hallgatói információs rendszer (saját gyűjtés).

29


aminek nyomán a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre tartozó nemzetközi igazgatási szakon a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter egyáltalán nem engedélyezte állami ösztöndíjas hallgatók felvételét. A fent bemutatott kormányzati intézkedések hatására 2013-ban a Kar bármely szakjára felvett hallgatók – néhány kivételtől eltekintve – mindannyian önköltséges finanszírozási formában kezdték meg tanulmányaikat.

2.1.2. A hallgatók beiskolázásának, a végzettek arányának javítására használt eszközök, módszerek, eredmények. Az ország jogi karain érezhető visszaesést jelentett a hallgatók középiskolai tudásának és alapműveltségének színvonala, a felvételi vizsga rendszerének eltörlése, illetve a jelentkezők számának visszaesése. Karunk az alapításkor megfogalmazott célok figyelembevételével, továbbra is alacsony létszámú évfolyamokkal dolgozik, a kis csoportos képzések mellett foglalt állást. A kötelező előadásokat, növekvő óraszámban szemináriumi foglalkozások egészítik ki, ahol lehetőség van a tudásanyag ismétlésére, korrepetáló jellegű elmélyítésére is. A szemináriumi csoportok létszámát igyekeztünk a lehető legalacsonyabban meghatározni, ezzel is esélyt adva a közvetlen tanár-diák viszony kiépülésére és a felzárkóztatásra. Az első beiskolázó év főtárgyai tudatosan készítik fel diákjainkat nem csak a tananyag, hanem az egyetemi tanulási módszerek elsajátítására is. Közvetlen és gyors reagálást jelentett karunk részéről, az előkészítő-korrepetáló jellegű ún. Propedeutika tárgy bevezetése az első félévben, amely tudatosan a középiskolai történelem anyag hiányosságait van hivatva pótolni, megszilárdítva ezzel, az egyetemi bevezető tárgyak terhelhető alapjait. A beiskolázás, felzárkóztatás és a tehetséggondozás legfontosabb segítője a Batthyány Lajos Szakkollégium, amely a Karon működő jogi és igazgatási képzésekhez kötődő tehetséggondozó intézmény. Célja, hogy egy helyre, egy intézménybe, egy közösségbe tömörítse a jogász, a nemzetközi igazgatási alap- és az európai nemzetközi igazgatási mesterszak hallgatóit, elősegítse azok szakmai, tudományos fejlődését, tehetségük kibontakozását és lehetőségek szerint emberi fejlődését. A Szakkollégiumi Mentor Program keretében a felsőbb éves szakkollégista hallgatók nyújtanak segítséget a gólyáknak az első év követelményeinek teljesítéséhez, az egyetemi beilleszkedéshez, a hallgatói ügyek sikeres elintézéséhez. Mentoraink a Szakkollégium felsőbb éves hallgatói, akik maguk is kiemelkedő tanulmányi és versenyteljesítményt nyújtottak eddigi egyetemi tanulmányaik során. Az elmúlt három évből a mentor programban részt vettek közül sokan lettek szakkollégistává, s a mentoráltak minden évben ott vannak évfolyamuk első tíz legeredményesebb hallgatója között. A Mentor Program egykori résztvevői között mára több köztársasági ösztöndíjasunk, évfolyamelsőnk és számos tanszéki demonstrátorunk is van. 2.1.3. Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében. A Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. törvény (Nftv.) 45.§-ában foglaltaknak megfelelően Egyetemünk is lehetővé teszi a hallgatói jogviszony szüneteltetését (passzív félév), legfeljebb két fé‐ lév egybefüggő időtartamára. Az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának (Tvsz.) 43.§ (2) bekezdése szerint a passzív félévek száma nem lehet több, mint a hallgató szakjának képzési idejét jelentő félévek száma. Jelen önértékelés 1. számú mellékletét képező táblázat idősorosan tartalmazza az aktív és a passzív státuszú hallgatók létszámát a vizsgált időszakban.

30


Az adatsorokból megállapítható, hogy nappali tagozaton egy tanévben átlagosan a hallgatók 3-5%-a szüneteltette tanulmányait. Levelező tagozaton ez az arányszám magasabb, mintegy 20% körül alakul, amit a levelező tagozatos hallgatók sajátos élethelyzete magyaráz, tekintettel arra, hogy ezen a tagozaton a hallgatók többsége munka mellett végzi tanulmányait, így sok esetben előfordul, hogy munkahelyi leterheltségük függvényében a tanulmányaikra kevesebb időt tudnak fordítani. A tanterven felüli félévek átlagos számának vizsgálatakor az egyes tanévekben abszolutóriumot szerzett hallgatók tényleges képzési idejét vetettük össze a tanterv szerinti képzési idővel. A Kar hallgatói ezek szerint átlagosan a tantervben előírtaknál 2,4 félévvel hosszabb idő alatt szereztek abszolutóriumot. A tanterven felüli félévek átlagos száma a vizsgált időszakban 1,8 és 3,1 félév szélsőértékek között alakult, tendenciaszerű változás (trend) azonban nem volt kimutatható. A diploma megszerzéséhez előírt nyelvi követelmények (nyelvvizsga megléte) teljesítésének hiánya esetén a hallgató számára a sikeres záróvizsgát követően oklevél nem adható ki. Az ilyen okból oklevelét átvenni nem tudó hallgatók létszáma jelentős eltérést mutat a Kar által gondozott egyes szakok között.3 Jogász szakon a nappali tagozatos hallgatók körében azon hallgatók aránya, akik oklevelüket nem vehették át az abszolutórium évében, átlagosan 5% alatt maradt, csupán egy évben érte el a 10%-ot. Levelező tagozaton is a vizsgált időszakban többnyire 10% alatt maradt ez az érték. Megállapíthatjuk, hogy a jogászképzés esetében a nyelvvizsga megszerzésének kérdése külön kezelést nem igényel, a hallgatók döntő többsége az abszolutóriumig bezárólag problémamentesen meg tudja szerezni a szükséges nyelvvizsgát. A nemzetközi igazgatási szak esetében az adatok kevésbé előnyösek. Itt a vizsgált időszakban mind nappali, mind levelező tagozaton több esetben is meghaladta a 35%-ot azok aránya, akik nem teljesítették az előírt nyelvi követelményeket. Ebben az esetben a magas érték magyarázata részben abban keresendő, hogy az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. számú OM rendelet e szak vonatkozásában kirívóan magas nyelvi követelményeket támaszt: egy általános középfokú nyelvvizsgán felül egy másik nyelvből jogi és közigazgatási vagy közgazdasági középfokú, szaknyelvi nyelvvizsga teljesítését írja elő. A szóba jöhető nyelvvizsgarendszerek döntő többsége olyan mélységű szakmai (jogi, illetve közgazdasági) ismeretet is megkíván, ami sokszor meghaladja a szakon oktatott tananyag mélységét (tekintettel arra, hogy ezeket a szakmai nyelvvizsgákat jogász, illetve közgazdász hallgatók számára fejlesztették ki). A problémát felismerve a Kar határozott lépéseket tett annak irányába, hogy megkönnyítse a hallgatók felkészülését a szakmai nyelvvizsgára. Ennek keretében 2010-ben a nemzetközi igazgatási szak tantervének nyelvi modulját felülvizsgáltuk, és jelentősen megerősítettük a szaknyelv oktatását, megduplázva a szaknyelvi órák heti óraszámát, valamint a szakmai nyelvvizsgára felkészítő specifikus kurzusokat felvéve a szak tantervébe, mind gazdasági, mind jogi és közigazgatási szaknyelv vonatkozásában. Az így megerősített tanmenet szerint elsőként a 2011-ben beiratkozó hallgatók oktatása kezdődött meg, amely évfolyam a 2013/2014. tanév tavaszi félévében fog záróvizsgát tenni, így a fent bemutatott minőségfejlesztési lépések eredményéről jelen önértékelési jelentésben még nem tudunk beszámolni. A hallgatók körében végzett felmérés alapján szerzett időközi adatok azonban visszaigazolni látszanak az új rendszer hatékonyságát.

2.1.4. Elitképzés, tehetséggondozás, TDK munka és eredményei.

3

A Kar egyes szakjain az oklevelüket az abszolutórium évében átvenni nem jogosult hallgatók tagozatok szerinti bontású évenkénti létszámadatai alapján. Forrás: Neptun hallgatói információs rendszer (saját gyűjtés).

31


Az elitképzés és tehetséggondozás intézményi keretei

A kari elitképzés és tehetséggondozás kiemelt intézménye a Batthyány Lajos Szakkollégium. Az akkreditált szakkollégiumban mind bentlakó-, mind pedig ún. külső tagok rendszeres mentorálása folyik. A mentorálást általában a karral főállású jogviszonyban álló doktorjelöltek végzik. A szakkollégium élén programigazgató áll. A vizsgált időszakban Karácsony Gergely, Farkas Ádám, majd Kálmán János látta el a programigazgatói feladatokat. A szakkollégium a tehetséggondozást proaktív lépésekkel igyekszik biztosítani: a tehetséges hallgatókat eleve beintegrálja, nem pedig a hallgatói jelentkezést várja meg. A szakkollégiumi elitképzés nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatorientált képzésekre, emellett idegen nyelvű nyári-, és téli egyetemi tevékenysége kapcsán a nemzetközi kapcsolatait is ápolja. A tudományos utánpótlást saját folyóirattal (Diskurzus) biztosítja. A hallgatók tanszéki munkába, illetve kutatásba történő bevonása a demonstrátori rendszeren keresztül valósul meg. A demonstrátori munka részét képezi: a tanszéki kutatások részfeladatainak, illetve adminisztrációjának elvégzése, a TDK ülések hirdetése (plakátkészítés és elhelyezés), részvétel a tudományos kiadványok szerkesztésében, aktív TDK-tevékenység (szereplés versenyeken dolgozattal, opponensként vagy szervezőként), részvétel a tanszék TDK-n kívüli szakmai programjain, szervezői segítség a tanszék által vagy a tanszék részvételével szervezett szakmai eseményeken, konferenciákon, valamint tanórák előtt a terem technikai felszerelése. A vizsgált időszakban évente átlagosan 14 demonstrátor vett részt a tanszékek munkájában. A Kar idegen nyelvű kurzusokat kínál a szakmai tudás emelt szintű megszerzése érdekében, elsősorban angol nyelven. Az idegen nyelvű kurzusok a NEPTUN rendszerben felvehetőek nemcsak az ERASMUS programban részt vevő külföldi, hanem a hazai hallgatóknak is. A kurzusok nagy része nemzetközi jogi-, illetve európai jogi kérdéseket taglal, de természetesen valamennyi tanszék ajánl idegen nyelvű kurzusokat a saját tudományterületén. Kari specialitás a cseh nyelven tartott nemzetközi igazgatási témakörű kurzus. A PhD képzés az Állam-, és Jogtudományi Doktori Iskola keretében valósul meg, melynek tudományterületi és tudományági besorolása: társadalomtudományok, ezen belül állam- és jogtudományok. A Doktori Iskola az elitképzés érdekében együttműködésre törekszik valamennyi hazai társintézménnyel és a hazai állam- és jogtudomány művelőinek szakmai műhelyeivel. Mind intézményközi viszonylatban, mind az oktatók személyes összeköttetéseinek szintjén kiterjedt és tevékenysége szempontjából közvetlenül is hasznosítható nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A kapcsolatrendszer eredményeként több közös rendezvény szervezésére nyílik lehetőség, a tanulmányutak száma évről-évre nő és a tudományos együttműködés egyéb formái is bizonyítják a gyümölcsöző kapcsolatot. A Doktori Iskola és a Kar több intézménnyel írt alá együttműködési megállapodást a közép-kelet európai régióból. A Doktori Iskolában a fokozatszerzéshez szükséges ismeretek megszerzésére három formában: nappali, levelező, illetve egyéni képzési tagozat szerint van lehetőség. A doktorjelölti utánpótlás folyamatos. A felvételt nyert hallgatók számát az 1. sz. melléklet tartalmazza. A vizsgált időszakban összesen 18 sikeres fokozatszerzés történt a doktori iskolában. Éves bontásban: 2008: 2; 2009: 1; 2010: 1; 2011: 4; 2012: 7; 2013: 3 fő.

Tudományos Diákköri Tevékenység A kari TDK tevékenység tanszékek melletti szervezésben történik. A tudományos diákköri tevékenység folyamatos megvalósulását a tanszékek szerinti TDK ülések, valamint az intézményi szintű éves tavaszi és őszi TDK versenyek biztosítják. A versenyeken kívül a tanszéki diákkörök folyamatosan képesek bevonni a hallgatókat a tudományos munkába, valamint segítik azok kutatásait. Versenyen kívüli tevékenységeik közül kiemelhetőek a különféle szakmai kirándulások, intézménylátogatások, perbeszédeket és testületi (parlamenti, önkormányzati) üléseket szimuláló programjaik. A diákkörök már országos kapcsolatokkal is bírnak.

32


A TDK tevékenység kari szervezését a TDT elnök (a mindenkori tudományos dékán-helyettes; a vizsgált időszakban Sulyok Gábor, Smuk Péter és Németh Imre), valamint a TDT titkár (a vizsgált időszakban: Smuk Péter, Karácsony Gergely és Pongrácz Alex) látják el. A Kar az OTDT Állam-, és Jogtudományi Szekciójának döntése alapján 25 fős kvótával rendelkezik az OTDK-n, amely kvótát a vizsgált időszakban minden alkalommal kihasznált. Az OTDK-n indítható hallgatóink között a helyi versenyeket követően további – a kvóta miatt mintegy 40%-os szűrést végrehajtó – minőségi előválogatást is tartottunk. Az OTDK-n a Kar rendszeresen nagy számban opponenssel is részt vesz. A TDK-val kapcsolatos tehetséggondozást (motivációt, felkészítést, stb.) a szakkollégium nagyban segíti. A szakkollégium diákköri eredményei áttekinthetőek a http://blszk.sze.hu/kezdolap honlapon, a Tudomány -> TMDK-OTDK tevékenység fülön. A vizsgált időszakban a kar az alábbi eredményeket érte el az OTDK versenyek kapcsán: 2009 Nevezett dolgozat 25

Díjazott dolgozat 9

2011 Díjazások aránya 36%

Nevezett dolgozat 24


2013 Díjazások aránya 38%

Nevezett dolgozat 25


Díjazások aránya 60%

2.1.5. Végzettek elhelyezkedése, alkalmazhatósága munkaerőpiaci visszajelzések alapján. A Széchenyi István Egyetem a jogszabályi előírásokkal összhangban működteti Diplomás Pályakövetési Rendszerét (DPR). A pályakövetési rendszerben összegyűjtött adatok szervezeti egységenként, ezen belül szakonkénti bontásban idősorosan rendelkezésre állnak. A végzettek elhelyezkedési mutatóit a Kar vezetése a DPR adatszolgáltatásból ismeri meg. Az alábbiakban bemutatott adatsorok a vizsgált időszak DPR felméréseinek adatait tartalmazzák. Összefoglalóan megállapítható, hogy az összesített adatsor alapján rendkívül kedvező a Kar hallgatóinak munkaerőpiaci fogadtatása. A vizsgált időszakban a hallgatók többsége átlagosan két hónapon belül megtalálta első munkahelyét. Fél éven belül pedig több mint 90%-uk munkához jutott. A rendkívüli kedvező (országos összehasonlításban a jogászképző helyek között is az első helyek egyikét elfoglaló) adatok egyrészt a szándékosan és tervezetten alacsony létszámú évfolyamokból fakadó, munkaerőpiaci szempontból előnyös helyzetnek, másrészt a térség rendkívül fejlett gazdasága felvevőképességének köszönhetők. A Kar képzési filozófiája szerint tudatosan törekszik a túlképzés elkerülésére annak érdekében, hogy a kibocsátott diplomák valódi munkaerőpiaci értékkel bírjanak. A DPR adatok szakonkénti elemzése során megállapítható, hogy a legkedvezőbb elhelyezkedési adatokat a Kar mesterképzési szakja, illetve az osztatlan jogászképzés mutatja, amely esetében az első három hónapban munkát találók aránya a vizsgált időszakban 63-77% között alakult. Az alábbi ábra szemlélteti a Kar végzett hallgatóinak átlagos elhelyezkedési idejét az egyes vizsgált években.4

4

A Kar adott évben végzett hallgatóinak átlagos elhelyezkedési ideje, valamennyi szak vonatkozásában összesítve. Forrás: DPR adatok (saját gyűjtés).

33


2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység 2.2.1. A Karon folyó tudományos kutatási tevékenység és feltételeinek rövid összefoglaló értékelése. A Karon három, az Egyetem Szenátusa által jóváhagyott kutatóközpont működik, ezek szervezeti keretet kínálnak a kutatási tevékenységekhez, tagjaik számára pályázati és kutatási segítséget nyújtanak, valamint koordinálják a tanszékek, karok és külső partnerek közötti tudományos együttműködést, továbbá a tudományos források felkutatásában és felhasználásában is eljárnak. A Parlamenti Kutatások Központja – vezetője prof. Dr. Kukorelli István Fő tevékenységei: parlamenti, illetve a törvényhozással összefüggő alkotmányjogi, közigazgatási, politikatudományi és más tárgyú kutatások szervezése, lefolytatása; tudományos közlemények kiadása, publikációs tevékenység; tudományos konferenciák, rendezvények előkészítése és megszervezése; tudományos kutatói hálózat létrehozása, kapcsolattartás más hazai és nemzetközi kutatóhelyekkel; ösztöndíj-programok meghirdetése, megszervezése, illetve támogatása; meghatározott kutatási, szakértői szolgáltatások elvégzése. A Központ fő együttműködő partnere a beszámolási időszakban az Országgyűlés Hivatala. A Magánjogi Kutatások Központja – vezetője prof. Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

34


Kiemelt kutatási irányai: I. A magyar magánjog kihívásai az ezredforduló Európájában, különös tekintettel az új Ptk-ra. II. A magánjog egységesítésének és harmonizálásának lehetőségei az Európai Unióban, a nemzeti jog és az uniós jog versengése és együttműködése. III. Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) és a Magánjog Egységesítés Nemzetközi Intézete (UNIDROIT) keretében folyó jogegységesítés és jogharmonizáció. Az Európai Tanulmányok központja – vezetője Dr. Milassin László A tanulmányi központ összefogja az Európai Unió közjogával, közpolitikáival, és nemzetközi kapcsolataival kapcsolatos tudományos tevékenységeket, mind a kutatók és oktatók, mind pedig a hallgatók és külsős kapcsolatok tekintetében. Tevékenységét kiemelten segítette a vezetője által elnyert Jean Monnet Chair cím. A Karhoz köthető tudományos publikációs eredményeket elsősorban az MTMT rendszerből mutatjuk ki, melynek adatai a 2009-2013 időszakra az alábbiak: Az első statisztika a Karhoz és tanszékeihez regisztrált oktatók számát tartalmazza. Ebben a táblázatban a szerzők összes közleménye, a szerzőn vagy közvetlenül a tanszékekhez rendelt publikációk száma található. szerzők száma

csak szerzőkhöz rendelt összes közlemény

szerzőn keresztül intézményhez rendelt publikáció

közvetlenül intézményhez rendelt publikációk


6

673

217

91


9

255

153

9


5

629

83

72


5

300

141

10

Kereskedelmi-, Agrár- és Munkajogi Tanszék

8

188

185

0


9

340

264

46


7

460

121

47


7

476

83

2

Kar összesen

56

3310

1245

266

szerző / intézmény neve

A második statisztikában a Karhoz és tanszékeihez regisztrált oktatók számát tartalmazza. Ebben a táblázatban a 2009-2013 év között megjelent közlemények jelennek meg, valamint a statisztikában a szerzőn vagy közvetlenül a tanszékekhez rendelt publikációk száma található. szerző / intézmény neve*

szerzők száma*

csak szerzőkhöz rendelt összes közlemény*

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

56

szerzőn keresztül intézményhez rendelt publikációk*

közvetlenül intézményhez rendelt publikációk*

1069

671

107

Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék 6

180

119

42


9

112

81

9


5

97

50

0


5

98

89

10


8

75

78

0


9

202

144

25


7

220

71

30


7

95

43

2

35


A harmadik statisztika tanszékenként a publikációk számát mutatja évenkénti bontásban 2007-2013 között. szerző / intézmény neve

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

96

76

124

125

100

135

208


18

10

17

22

15

26

45


10

6

7

15

22

23

23


4

3

5

4

12

5

22


5

12

14

24

15

18

19


25

22

11

13

9

20

25


25

17

48

23

25

28

37


3

4

19

22

5

7

20


6

2

5

6

4

12

17

Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

4

3

5

13

27

20

13

A negyedik statisztika a publikációk évenkénti arányát mutatja tanszékenként.

szerző / intézmény neve*

Publikáció/ év


12,7


9


5,4


5,3


5,4


8


3,3


4,7

A Kar pályázati eredményességének legfontosabb eleme a vizsgált időszakban a Doktori Iskola, valamint a Szakkollégium bevonásával megvalósult TÁMOP 4.2.2.B projekt. A Kar ennek keretében 2012-ben jelentős pénzösszeget kapott (megközelítőleg 62 millió HUF) a Széchenyi István Egyetem által elnyert „Tehetséggondozás és a és a tudományos műhelyek fejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című, TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0010 számú projekt keretében. (A szakkollégiumon és a doktori iskolán kívül további jelentős támogatásokban részesültek hallgatóink és oktatóink a projekt az egyetemi szinten koordinált TDK-keretéből is.)

A Doktori Iskola a pénzösszeget transzparens és ésszerű módon költötte el, amelynek keretében – többek között – támogattuk: a hallgatók tudományos eredményeinek disszeminálását, a hallgatók és témavezetők együttműködését; a hallgatók tanulmányírását és konferencia-szereplését; nagy kutatási projektek elvégzését (eredménye 4 könyv); egyéb kiadványok, kötetek (pl. jubileumi évkönyv) elkészítését; konferenciák, nyári és téli egyetemek, szakmai utak szervezését; a Doktori Iskola hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztését; a könyvtárfejlesztést, a HeinOnline elektronikus jogi szakfolyóiratadatbázis ideiglenes beszerzését; a doktori kurzuskínálat bővítését – idegen nyelvű kurzusokkal is; a Doktori Iskola infrastruktúrájának fejlesztését (sokfunkciós irodai segédeszközök beszerzésével komoly, kutatást és oktatást segítő infrastruktúra-fejlesztés valósult meg 2012-ben és 2013-ban).

36


A TÁMOP projekt keretében a Batthyány Lajos Szakkollégium tehetséggondozási tevékenységének támogatására mintegy 13 millió Forint jutott. Ebből az összegből került sor a Szakkollégium épületében található előadóterem felújítására és új berendezési tárgyak megvételére is. A felújítás során az előadóterem funkcionálisan bővült, és lehetővé vált a helyiség mobilfallal történő kettéválasztása, kiscsoportos intenzív foglalkozások megtartására alkalmas termekké. A pályázati forrásból került megrendezésre két országos konferencia, a Szakkollégium nemzetközi nyári egyeteme, valamint egy neves jogászprofesszorok bevonásával tartott előadássorozat is. Emellett anyagi támogatásban részesültek azok a szakkollégisták, akik hazai vagy külföldi tanulmányúton vagy konferencián vettek részt. A szakkollégiumi tudományos munka eredményeit jelenítetik meg a pályázati forrásból finanszírozott szakkollégiumi kiadványok: a Szakkollégium évkönyve, a hallgatók kutatási eredményeit tartalmazó tanulmánykötetek, valamint a Szakkollégium Diskurzus című félévente megjelenő szakmai folyóirata. Jelentős forrásokat sikerült a Szakkollégium saját könyvtárának állománybővítésére is fordítani. Végezetül a pályázati időszakban a projekt keretében volt lehetőség tiszteletdíjat fizetni a Szakkollégiumban kiscsoportos kurzusokat tartó oktatóknak és gyakorlati szakembereknek. Összefoglalóan megállapítható, hogy a projekt révén jelentősen megnőtt a tudományos, kutatási, publikációs és nemzetközi aktivitás a Karon.

A kari pályázati eredményeken felül az egyes tanszékek kutatását, illetve egyéni kutatásokat sikerült a vizsgált időszakban megvalósítani pályázati forrásból. A legfontosabbak az alábbiak: 1.) A harmadik Magyar Köztársaság alkotmány- és parlamentarizmustörténete Időtartam: 2008-2011 Finanszírozó intézmény: OTKA (PD75816) Költségvetés (Ft): 2.200.000 Témavezető Dr. Smuk Péter (posztdoktori kutatás) 2.) Erdős Csaba: Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíj (2013) 3.) A terrorizmus elleni fellépés eszközrendszerének fejlődése, különös tekintettel a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre Időtartam: 2009.05.01 – 2011.10.31. Finanszírozó intézmény: OTKA Költségvetés (Ft): 6 590 000,Témavezető / Résztvevők: Nyitrai Péter / Kovács Gábor, Németh Imre, Bartkó Róbert 4.) Egresi Katalin: Nemzetközi vendégoktatói ösztöndíj: Róma „La Sapienza” – hat hónap (2011. február-július); Campus Hungary: Fiesole EUI és Firenzei Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara – egy hónap (2013. október); 5.) Takács Péter: OTKA - K 108790. számú, „A modern állam változásai – Történeti perspektívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok” című projektje, a kutatás vezetője, futamidő: 2013-2017. 6.) Deli Gergely és Siklósi Iván részt vett az OTKA K 60756. sz., „A kötelmi jog egyes általános részbeli jogintézményeinek történeti meghatározottsága” című projektum munkálataiban 7.) Szegedi András közösen Vermes Attilával 2009-ben elnyerte az Universitas Győr Alapítvány posztdoktori ösztöndíját (A logisztikai szemléletmód érvényre juttatása a magánjogban). 8.) EU tagállamok közlekedési hatósági, közigazgatási szabályozásainak összehasonlító elemzése (kutatási időtartam: 2009.10.01.-2010.03.31.) című kutatásra a SZE Műszaki Tudományi Kar Logisztikai Tanszékének kutatásához kapcsolódva került sor. 9.) Közigazgatási autonómiák – autonóm közigazgatások (OTKA K-78357, kutatási időtartam: 2009.05.01.-2012.04.30.) című kutatási projekt 10.) Campus Hungary Ösztöndíj - Rövid külföldi tanulmányút: Kálmán János 2013. július 15. és 31. között két hetet töltött a prágai Charles University-n és a cseh pénzügyi felügyeleti rendszerrel kapcso-

37


latos kutatásokat végzett 11.) Gömbös Csilla: Nemzeti Kiválósági Program – Eötvös Lóránd Hallgatói Ösztöndíj (2013. szeptember – 2014. június); Campus Hungary (2013 októberében benyújtott külföldi kutatói ösztöndíj) 12.) Horváthy Balázs: Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2011-2014); Alexander von Humboldt Stiftung, Stipendium für Nachwuchswissenschaftler (2011) 13.) Smuk Péter: Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj (2013-14) 14.) Knapp László: Pályázat Visegrád Summer School-on való részvételre – Visegrádi Alap (2011); Pályázat – Erasmus-ösztöndíj (2011) 15.) Keserű Barna Arnold: Nemzeti Kiválóság Program, Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíj (2013); Campus Hungary pályázat nyertese /rövid tanulmányút, Genf/ (2013),; Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület ingyenes konferencia-részvétel pályázat nyertese (2013),; TMDK tevékenység támogatására kiírt pályázat elnyerése (2011, 2012).

EREDMÉNYEK – KONFERENCIÁK ÉS KIADVÁNYOK A Kar tudományos konferenciái részben tanszéki munka eredményeként, részben pedig a kari vezetés és a Doktori Iskola tudományszervezési tevékenységének köszönhetően valósulnak meg. A kari szervezésű konferenciákat általában átfogó, valamennyi tanszék kutatóit mozgósító témakörökben tartjuk. A programok rendszeresen plenáris előadásokkal kezdődnek, ahol professzoraink, más elismert szakértők tartanak általános, bevezető jellegű előadásokat. A kutatási területek szerint szervezett délutáni szekciókban a doktoranduszok, fiatal kutatók mutatják be tudományos eredményeiket. Angol nyelvű szekciót is rendszeresen szervezünk, ahol külföldi partnereink kollégái is részt tudnak venni. Ugyancsak hagyományszerű, 2005-től folyamatos a szakkollégium konferenciaszervezési munkája a nemzetközi nyári-, illetve téli egyetemi kurzusok kapcsán. Ezen rendezvényekre elsősorban Közép- és Kelet-Európa államaiból érkeznek résztvevők és előadók egyaránt, és az évek során alkalmassá vált egy élő közép-európai hálózat kialakítására és tartalommal megtöltésére. A Kar szervezésében zajló tudományos konferenciák eredményeit többnyire papír alapú konferenciakötetekben jelentetjük meg. 2013 őszén a kari vezetés kezdeményezésére Studia Juridica et Politica Jaurinensis címmel külön ISSN kóddal rendelkező on-line periodika elindításának előkészítése történt meg elsősorban a konferenciák tudományos eredményeinek közzététele és terjesztése érdekében.

A vizsgált időszakban 2009. május 8-án a kar szervezésében bonyolódott „A jogállamiság 20 éve” című doktori iskolai konferencia. A Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék az International Institute of Space Law, valamint a European Centre for Space Law együttműködésével 2010 áprilisában „Manfred Lachs Space Law Moot Court Competition, European Round” címmel nemzetközi perbeszédversenyt szervezett, számos európai országból érkezett 9 egyetemi csapat részvételével. A nívós rendezvény európai fordulójából – amelynek először adott Magyarország otthont - a győztes csapat a verseny világdöntőjébe jutott. 2010 szeptemberében a Symposium Iubilaei Facultatis Iaurinensis címmel rendeztünk konferenciát, majd 2010 decemberében nagy sikerrel és hagyományteremtő jelleggel tartottunk „Az állam és a jog alapvető értékei” című tudományos konferenciát. A Kar és a Doktori Iskola támogatása révén Ganczer Mónika és Kecskés Gábor doktoranduszként vett részt, egyedül Európából, kontinensünket is képviselve 2010-ben India Gujarat állam Gandhinagar városának jogi egyetemén a „GNLU International Moot Court Competition” rendezvényen. A közel 50 induló csapatot magában foglaló nemzetközi perbeszédverseny keretében több fordulóban összemérték erejüket ázsiai és amerikai (döntően angol anyanyelvű indiai és egyesült államokbeli) csapatokkal, és a középmezőnyben végeztek. Európa „képviseletén” és a személyes kapcsolatépítésen túl a későbbi egyéni és csoportos kutatói együttműködés szempontjából is sikeresnek értékelhető az út.

38


2011 februárjában Emberi és szociális jogok – közösségi és civil tevékenység címmel a Jogelméleti Tanszék munkatársa szervezett tudományos szimpóziumot. 2011 szeptemberében a Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék oktatói által került megszervezésre a "Public finances – Administrative autonomies" című tudományos, nemzetközi konferencia, melyen több százan vettek részt Közép- és Kelet-Európából, a Baltikumból és Oroszországból. 2011 októberében az Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék szervezte meg az Alkotmányjogi Tudományos Diákkörök II. Országos Találkozóját „Szimulált parlamenti ülés” címmel, melyben partnereink voltak az Országgyűlés Hivatala és Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is. 2012 júniusában a kari vezetés támogatásával a Bűnügyi Tudományok Tanszék szervezte meg a Bűnügyi Oktatók Találkozója (BOT) soron következő ülését, melyet tudományos konferenciával, valamint doktorandusz-konferenciával is gazdagított. 2012 júliusában a karunk adott otthont a büntetőeljárási perbeszédversenynek. Szintén júliusban szervezte meg a kar az Effects of the Economic Depression to Law and State in Central Europe című nemzetközi nyári egyetemet. A Jogtörténeti tanszék szervezésével Közjó – jóléti állam – Jó állam című nemzetközi konferenciát 2012. novemberében, míg a kari és doktori iskolai szervezésben 2012 decemberében A magyar jogrendszer átalakítása – a kodifikáció napjainkban című országos konferenciát tartottunk. 2013 márciusában adott otthont a kar az EU Impacts on Central and Eastern European States: Law, Politics, Economy and Society című nemzetközi téli egyetemnek (Winter Seminar). A Kar aktív részvételével, az Országgyűlés Felsőházában került megrendezésre nagy sikerrel a „Mint-a-parlament” című diákkonferencia. 2013 nyarán Taking Human Rights Seriously – European Standards & Central European Challenges címmel tartottuk meg a szakkollégium szervezésével a 8. nyári egyetemi előadássorozatot. 2013 júliusában a Polgári Jogi és Polgári Eljárási Jogi tanszék szervezte a Magánjogot Oktatók Egyesületének éves közgyűlését és országos konferenciáját. 2013. őszen egy középiskolás alapjogi versenyt indítottunk útjára Jogod Van hozzá! Emberi jogok képekben címmel.

A felsorolt rendezvényeken túl a Kar különféle egységei és kapcsolódó szervezetek rendszeresen szerveznek tudományos-szakmai eseményeket, előadásokat, beszélgetéseket. Ide sorolhatóak a tanszéki TDK-k eseményei, a HÖK és a szakkollégium rendezvényei, az ELSA győri szervezetének vagy a Bencés Diákszövetség győri egyetemi tagozatának rendezvényei. Ezek mind a Kar mindennapjainak tudományos-közéleti programkínálatát színesítik, és a minőségi, pezsgő közösségi életnek a hallgatók bevonására alkalmas eseményei. A publikációs lehetőségek kapcsán a vizsgált időszakban a kar egyrészt stabilizálta a már korábban indult folyóiratait, illetve rendszeres publikációt biztosító ISSN számmal rendelkező, visszatérő kiadványait, másrészt pedig új publikációs lehetőségeket teremtett mind az egyéni kutatás, mint pedig az átfogó tanszéki ill. kari kutatások terén. A megrendezett konferenciák eredményeit külön konferenciakötetekben adjuk közzé. Rendszeressé vált a kar neves professzorainak évfordulóira készült ünnepi kötetek kiadása, melyekben nemcsak kari oktatók publikálnak. 2013 őszén Takács Péter professzor segítségével előkészítettük a kari publikációk gyűjtő honlapját DFK-Online címmel, amely szabadon elérhető az alábbi címen: http://dfk-online.sze.hu.

Folyamatos publikációs lehetőségek a vizsgált időszakban

ISSN kóddal rendelkező publikációs termékek:

39


1.) Jog-Állam-Politika: Főszerkesztő: Bihari Mihály; 2.) Opus Magistrale: Sulyok Gábor (szerk.): Opus Magistrale 2009. Győr, Universitas-Győr, 2010. p.365. ISSN: 1789-7904 Opus Magistrale könyvek 2013 (sorozatszerkesztő: Szoboszlai-Kiss Katalin és Németh Imre) - I. Menyhárt Ádám: A tévedés a szerződések körében. Győr, Universitas-Győr, 2013. p.189. ISSN: 1789-7904, ISBN-számmal ellátva a könyv: 978-615-5298-14-1 3.) Optimi Nostri Sulyok Gábor (szerk.): Optimi Nostri – Díjnyertes tudományos diákköri dolgozatok. Győr, UniversitasGyőr, 2009. p.319. ISSN: 1789-7203 Cs. Kiss Lajos – Ganczer Mónika – Sulyok Gábor – Szoboszlai-Kiss Katalin (szerk.): Optimi Nostri – Díjnyertes Tudományos Diákköri Dolgozatok. Győr, Universitas-Győr, 2012. p.365. ISSN: 1789-7203 Farkas Ádám – Németh Imre – Konczosné Szombathelyi Márta, Szabados Eszter (szerk.): Optimi Nostri. Győr, Universitas-Győr, 2013. p.164. ISSN: 1789-7203 4.) Sulyok Gábor (szerk.): Oktatói bibliográfia 2010. Győr, Universitas-Győr, 2010. p.241. ISSN 20600577 5.) Diskurzus – a Batthyány Lajos Szakkollégium Tudományos Folyóirata; Főszerkesztő: dr. Farkas Ádám (2011-2013); dr. Kálmán János (2013-); Kiadó: Batthyány Lajos Szakkollégium; Kiadás helye: Győr; ISSN: 2062-5715; Szakmai bizottság állandó tagjai: Dr. Bende-Szabó Gábor Csc.; Dr. Kovács Gábor PhD; Dr. Szegedi András Phd; Dr. Smuk Péter PhD; Dr. Sulyok Gábor PhD.; 6.) A Batthyány Lajos Szakkollégium tanulmánykötete; Farkas Ádám – Kálmán János – Keserű Barna Arnold (szerk.): Quot capita, tot sententiae – A Batthyány Lajos Szakkollégium Tanulmánykötete I. Batthyány Lajos Szakkollégium, Győr, 2010. p.245. ISSN 20617895 Kálmán János (szerk.): Quot capita, tot sententiae – A Batthyány Lajos Szakkollégium Tanulmánykötete II. Batthyány Lajos Szakkollégium, Győr, 2013. p.300. ISSN 2061-7895 7.) Kecskés Gábor: Doktori Műhelytanulmányok 2013. Győr, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2013. p.337. ISSN: 2064-1788

ISBN kóddal rendelkező publikációs termékek:

1.) Smuk Péter: Az állam és jog alapvető értékei I. Győr, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2010. p.408. ISBN: 978-963-7175-61-9 2.) Smuk Péter: Az állam és jog alapvető értékei II. Győr, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2010. p.196. ISBN: 978-963-7175-62-6 3.) Bihari Mihály – Patyi András (szerk.): Ünnepi kötet Szalay Gyula tiszteletére 65. születésnapjára. Győr, Széchenyi István Egyetem – Universitas-Győr, 2010. p.606. ISBN: 978-963-7175-55-8 4.) Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2011. p.267. ISBN: 978-963-9819-66-5 5.) Verebélyi Imre: Az állam és jog alapvető értékei a változó világban. Győr, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2012. ISBN: 978-963-7175-72-3 6.) Smuk Péter: Különvéleményen – a jogállamért. Kukorelli István alkotmánybíró különvéleményei 1999-2008. Győr, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Alkotmányjogi és Politikatudományi Tan-

40


szék, 2012. p.122. ISBN: 978-963-7175-74-9 7.) Menyhárt Ádám: A tévedés a szerződések körében. Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2013, az Opus Magistrale Könyvek I. sorozatában, p.189. ISBN: 978-615-5298-14-1 8.) Lenkovics Barnabás: Ember és tulajdon. Dialóg Campus Kiadó, Nordex Kft., 2013. p.400. ISBN: 978963-9950-88-7 9.) Szente Zoltán: Applicatio est vita regulae – Nemzetközi jogesetek a parlamenti jog köréből. Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2013. p.148. ISBN: 978-615-5298-11-0 10.) Váczi Péter: A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői. Dialóg Campus Kiadó, Nordex Kft., 2013. p.192. ISBN: 978-615-5376-02-3 11.) Szente Zoltán: Érvelés és értelmezés az alkotmányjogban. Dialóg Campus Kiadó, Nordex Kft., 2013. p.256. ISBN: 978-615-5376-05-4 12.) Marján Attila: Európai gazdasági és politikai föderalizmus. Dialóg Campus Kiadó, Nordex Kft., 2013. p.192. ISBN: 978-615-5376-06-1 13.) Szoboszlai-Kiss Katalin – Deli Gergely (szerk.): Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Győr, Széchenyi István Egyetem – Universitas-Győr, 2013. p.573. ISBN: 978-615-5298-08-0 14.) Kecskés Gábor: Jubileumi Kötet – Jubilee Volume – A SZE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának első 5 éve – First 5 Years of the Doctoral School of Law and Political Sciences, Széchenyi István University. Győr, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája, 2013. p.258. ISBN: 978-615-5391-06-4 15.) Szigeti Péter: Társadalomkutatás – mi végre? Politikatudomány, alkotmányjog, világrendszerelmélet. Győr, Győri egyetemi kiadványok - Publicationes Jaurinensis. op. 9, Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2011. p.300. ISBN 978 963 9819 75 7

2012-13-ban zajlott lett az a nagyszabású kutatási projekt, amelyben a kar több tucat kutatója vett részt, és a magyar jogrendszer átalakításának 2010 óta zajló folyamatát és eredményeit elemezte. Ennek eredményeképpen összeállított angol tanulmánykötetet a WoltersKluwer kiadó adta ki 2013 őszén. Célunk a kötettel, hogy a magyar jogrendszerről aktuális képet adjon a nyugati szakmai közvélemény számára, valamint a kar nemzetközi (el)ismertségét növelje. (Adatai: The Transformation of the Hungarian Legal System 2010-2013. Ed. Smuk Péter. Bp., Complex-WoltersKluwer, 2013, 473 p.)

2.2.2. A Kar belső és külső kapcsolatai Hazai kapcsolatok és társadalmi beágyazottság A Széchenyi István Egyetem és az Állam- és Jogtudományi Kar megalapítása és működése elképzelhetetlen lenne az azt támogató piaci, szakmai, hivatásrendbeli partnereink részvétele nélkül. Ennek intézményes keretét a Kar Társadalmi Tanácsa adja, amelyben megtalálhatóak a térség kormányhivatalainak, igazságszolgáltatási szervezeteinek, szakmai kamaráinak vezetői. A rendszeresen ülésező Tanács véleményezi a Kar fejlesztési törekvéseit, segíti azok gyakorlati érvényesülését, a térség társadalmába való beágyazottságát, elismertségét. A Tanács közvetlenül alkalmas arra, hogy a képzés eleminek jogosultságát, színvonalát és a munkaerőpiac igényeinek való megfeleltethetőségét visszaigazolja, kontrollálja. A kapcsolattartás azért is különösen fontos, mert a klasszikus jogászi pályák olyan lokális felvevőpiacként működnek, amely a győri képzésben végzők számára, természetes és kézenfekvő elhelyezkedési irányt és lehetőséget teremtenek.

41


A Kar szorosan együttműködik az egyetemi szolgáltató és hallgatói szervezetekkel (Kommunikációs és szolgáltató központ; Universitas-Győr Alapítvány; Karrier és információs központ), amelyek a hallgatók beiskolázását, ügyintézési-szociális támogatását, a tanulmányok elvégzését követően pedig a karrierépítés lehetőségeit kívánják segíteni és követni (Pályakövetési rendszer; Öregdiák Iroda). A Kar a hazai felsőoktatási partnereken (egyetemek, jogi karok - ld. Dékáni kollégium, tudományos szervezetek) kívül, szoros együttműködésre törekszik a piaci szereplőkkel is, amelyek együttműködési megállapodásokban öltenek testet. Ezek a tudományos művek terjesztésében, a hallgatók szakmai gyakorlatában és az egyre bővülő ösztöndíj-lehetőségekben öltenek testet. Győr város, mint regionális és kulturális központ számára, a jogász és igazgatási képzést folytató Kar regionálisan értelmezhető intellektuális erőforrásként és bázisként is szolgál. A Kar nemzetközi kapcsolatai A Karon jelenleg meglévő nemzetközi kapcsolataink elsősorban az ún. „Visegrádi államok” közül kerültek ki (Varsói Egyetem, Bialystok Egyetem, Masaryk Egyetem). A közelben Szlovéniából a Maribor-i Egyetemmel, Szerbiában az újvidéki jogi és üzleti tanulmányok fakultással működünk együtt annak köszönhetően, hogy a Doktori Iskola korábban alapvetően e térségben épített kapcsolatokat. A nyugateurópai egyetemek közül korábbi, mintegy 10 éves kapcsolatunk áll fenn az Utrecht Egyetem Jogi Karával, a Passaui Egyetem Jogi Karával, a Haute Ecole EPHEC (Belgium) intézménnyel, a franciaországi Picardie Jules Verne Egyetemmel, a Leon-i Egyetemmel Spanyolországban, valamint az osztrák Karl Franzens Egyetemmel. Együttműködünk továbbá az UNCITRAL bécsi központjával. Megállapítható, hogy a Kar eddigi nemzetközi kapacitása elsősorban egyéni kutatói együttműködésekben illetve a nemzetközi nyári egyetem és téli szeminárium keretében valósult meg. Az ERASMUS program által kínált hallgató-, illetve oktatócsere lehetőségeit a kar mindeddig nem aknázta ki maradéktalanul. Az átlagos hallgatói kiutazó létszám évi 2-4 fő, a fogadott létszám 1-2 fő/év. Az oktatócsere bejövő oldala gyakorlatilag elhanyagolható. Az ERASMUS együttműködés 2014-2020 időszakában lehetőségünk nyílik meglévő nemzetközi kapcsolataink megerősítésére, valamint akár egyéni kezdeményezésekkel a kapcsolatok bővítésére is. A 2013ban megújult dékáni vezetés felmérte, hogy melyek azok az intézmények, amelyek a Karunk vezető oktatóinak meglévő kapcsolatán keresztül elsődlegesen elérhetőek. E bővíthető kapcsolati rendszer a prágai International Law School-t, a pozsonyi Comenius Egyetemet, a kijevi Taras Shevchenko Nemzeti Egyetemet, az odesszai Mechnikov Egyetemet, a tokiói Chiuo Egyetemet, valamint a Leeds Egyetem Jogi Karát öleli fel. Ezen intézményekkel a kapcsolatfelvétel szintjét értük el, felkészültünk az intenzívebb együttműködésre. A bővítés további iránya a nyugat-európai egyetemekkel történő kapcsolatfelvétel, illetve korábbi észak-európai partnerünk ismételt bevonása. Ugyancsak fontos az egyetemeken kívül külföldi kutatóközpontokkal (Asser Institute; Max Planck Institute) partnerség kialakítása, amely stratégiailag közös kutatási projekteken keresztül valósulhat meg. A kari nemzetközi stratégia princípiumai, hogy (a) ténylegesen mindkét (fogadó és küldő) oldalról működő, élő kapcsolataink legyenek, mind az oktató-, mind a hallgatói-, mind pedig a kutatócsere terén; (b) lehetőség szerint közös kutatási projektekben, illetve idegen-nyelvű kurzusokban öltsenek testet a kapcsolataink; (c) stratégiai kapcsolatokat építsünk a szűkebb nemzetközi régióban (Bécs-PozsonyGyőr), a Bécsi Jogi Karral, illetve a pozsonyi Comenius Egyetemmel. Ezek olyan lényegi partnerek lehetnek, amelyekre egy későbbi LLM képzés, illetve más nemzetközi továbbképzés alapozható, illetve segíthetnek a karunkon egy Szlovák Jogi Centrum, illetve Német-Osztrák Jogi Centrum kialakításában.

42


Nemzetközi kapcsolataink fejlesztését szolgálja, hogy 2013-ban kiadtunk egy angol nyelvű tájékoztató füzetet a Karról, és a kari honlapon angol nyelven is elérhetővé tettük (elérhető: http://dfk.sze.hu/downloadmanager/details/id/18988/m/4082).

43


2.3. Gazdálkodás A Kar működésének alapkiadásait – így különösen a közalkalmazott munkatársak bérköltségét, az épület fenntartási (rezsi) költségeit, az oktatásszervezés körében felmerülő kiadásokat – az Egyetem költségvetése teljes mértékben biztosítja, ennek intézményi rendjét és mutatószámait az Intézményi szintű önértékelés tartalmazza. A kari működéshez, saját hatáskörben felhasználható keretként a következő forrásokat bocsátja az Egyetem a rendelkezésre, minden évben.

Kari dologi keret. A Kar számára biztosított éves keret, amelyből a Kar a megbízott (külsős) előadókat, a kisebb dologi, és a napi működtetés körében felmerülő költségeket fizeti ki. Ebből a keretből a gazdálkodásnak megfelelően, a költségvetési gazdálkodás szabályai-keretei között kisebb beruházásokra is fordítunk. A dologi keret mértéke a vizsgált időszakban 30 millió forint körüli összegről mintegy 20%-os visszaesést szenvedett el az évek során, alapvetően a költségvetési zárolások folyományaként. A dologi keret felosztásának fő vonala 2013-ban, hogy a (bruttó) megbízási díjakra fordítható összeg a teljes keret kb. kétharmadát tette ki, a fennmaradó egyharmad pedig a dologi kiadásokra szolgál.

Kari tudományos decentralizált keret. Az előbbihez képest jóval kisebb összegű keret, amely a kutatási és tudományos tevékenységek támogatására szolgál. A keret legnagyobb részét (átlagosan 60% felett) a Jog-Állam-Politika c. folyóirat kiadására fordítjuk, a fennmaradó összegből kari szervezésű konferenciákat támogatunk, illetve egyéni kutatói pályázatokat is, az erre a célra elfogadott eljárásrend szerint. (Elérhető: http://dfk.sze.hu/downloadmanager/index/id/3527/m/4082 ) A keret ezen konstrukcióban – saját felhasználásúként – 2010-től létezik, összege a vizsgált időszakban évi 5 millió forintról évi 2,2 millióra változott a zárolások miatt.

A kar az itt leírt pénzforrásokon túli, saját bevételszerző tevékenységeket csak korlátozottan folytat(hat). Ilyen jellegű bevételeink elsősorban a konferenciák részvételi díjaiból, pályázati tevékenységekből származtak, és nem közelítették meg sem összegükben, sem kiszámíthatóságukban azt a szintet, amely fenntartható költségvetési tételként való szerepeltetésüket indokolná. Kiemelkedő hatása volt ugyanakkor összegében és hosszú távú hatásokkal bíró beszerzéseiben a 201113. évben lebonyolított, fentebb szintén leírt TÁMOP-projektnek (azonban ennek kari menedzsmentje szintén csak a végrehajtásban működött közre). Hasonló pályázati források tekintetében folyamatos figyelőszolgálatot működtetünk, és együttműködünk a többi karral is.

44


3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere)

3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok, eredmények)

A Kar szervezeti felépítésének, illetve a tisztségviselők és testületek kompetenciáinak és feladatkörének kialakítása a minőségi működés, a minőségfejlesztés és -biztosítás stratégiai érvényre juttatása érdekében történt. A minőségbiztosítás rendszerének leírásánál ezért az ebben viselt felelősségek és feladatkörök bemutatására építünk, a bemutatás alapját a Kari Működési Szabályzat 5. sz. melléklete képzi, amely elérhető itt: http://dfk.sze.hu/downloadmanager/index/id/3527/m/4082.

A Kari Tanács tevékenységi körébe elsősorban a minőségbiztosítással kapcsolatos célkitűzések megfogalmazása, a kérdéses ügyek megvitatása, valamint egyes ellenőrzési funkciók tartoznak. A Kari Tanács félévente legalább két tanszéki beszámolót meghallgat és értékel. Közreműködik a tantervek és képzési programok kialakításában és felülvizsgálatában, annak kezdeti (programadó), megvalósítási és ellenőrzési szakaszában egyaránt. A fentebb leírt vezetési megújulás azt eredményezte, hogy az elmúlt egy évben ezen tevékenységek különös intenzitással és mélységben szerepeltek a Tanács napirendjén. Folyamatos feladata a Kari Tanácsnak, hogy a személyi döntések kapcsán ne csak a formális – jogszabályi, intézményi szervezeti – szabályok érvényesülését vizsgálja, hanem további minőségi kritériumoknak is érvényt szerezzen. Ilyen például a közalkalmazotti pályázatok véleményezése kapcsán, hogy a Kari humánpolitika fentebb leírt stratégiai elemeit átültesse a gyakorlatba (pl. a helyi kötődés figyelembe vétele). Az alaposabb megfontolás érdekében a Tanács személyi döntéseit kötelezően segíti az Oktatási és a Tudományos Bizottságok együttes ülésén kialakított álláspont is. A Kari Tanács az a szervezeti forma, amely intézményesített szinten, kiszámíthatóan bevonja a hallgatókat (a doktoranduszokat is) a minőségbiztosítás rendszerébe, döntéshozatalába. A dékán és a dékánhelyettesek fentebb leírt kompetenciáik révén a minőségbiztosítás területén kiemelkedő szerepet játszanak. A kari minőségbiztosítási tevékenység koordinációja elsősorban a fejlesztési és társadalmi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes feladata, aki ezt a különféle értékelési és stratégiai döntések előkészítésével (adatgyűjtés, véleményeztetési eljárások, hatásvizsgálatok, kérdőíves felmérések, stb.) és végrehajtásával látja ezt el. A kari minőségbiztosításért felelős dékánhelyettes (a kari minőségügyi megbízott) ezen feladatait a tanszékvezetőkkel (vagy az általuk delegált oktatókkal), szakfelelősökkel együttműködve folyamatos tevékenységként valósítja meg. Tevékenységéről évente beszámol a Kari Tanácsnak. A kari feladatok tanszékhez köthető ellátása a tanszékvezető felelőssége. A tanszékvezető koordinálja az oktatási és kutatási feladatokat, számon kéri az oktatók és demonstrátorok munkavégzését, pontos óratartást, vizsgafegyelmet, a tantárgyi hirdetményeket, a követelmények kihirdetését. Felel a vizsgabizottságok minőségi összeállításáért, a kurzusok meghirdetéséért, stb. A tanszéki kollégák tudományosszakmai előmenetelét illetően motivációs és számon kérő szerepet egyaránt ellát. A tantárgyfelelősök – a MAB követelményeknek megfelelően tudományos minősítéssel rendelkező vezető oktatók – eljárnak a tantárgyi követelmények, tematikák, szakirodalom frissítésében, a tananyag fejlesztésében, jegyzetírásban, stb. Feladatuk a tananyagfejlesztés tekintetében, hogy a tudományos/kutatási eredmények oktatásba való bevezetését elvégezzék. A szakfelelősök összefogják az ezzel kapcsolatos tevékenységet a szakjuk tekintetében, továbbá a tanterv folyamatos felülvizsgálatát is ellátják, s egyben kapcsolatot tartanak a hallgatói és munkaerőpiaci szervezetekkel is.

45


Az oktatók tekintetében elvárjuk a munkaköri kötelességek maradéktalan ellátását, amelynek irányelveit és konkrét tételeit a foglalkoztatási követelményrendszerben rögzítette az Egyetem és a Kar. Ez tartalmazza az oktatásra, tehetséggondozásra, témavezetési/tutorálási tevékenységre, tananyagfejlesztésre és tudományos munkára kötelezően fordítandó munkaidőt, valamint a karon való elérhetőséget. A követelményrendszer alapvetően megfelelő súllyal igyekszik összeegyeztetni az oktatói és kutatói tevékenységeket, beleértve akár a monográfiák elkészítésére, külföldi előadásokra és tanulmányutakra fordítandó idő és a munkaköri kötelességek (óratartás) viszonyát is. Az oktatóknak tervet kell készíteniük a tudományos fokozatok eléréséig tartó időszak munkatervéről, a magasabb státusz feltételeinek teljesítésének programjáról. Ezt a munkatervet a tanszékvezetővel kell egyeztetniük. A részfoglalkozású és megbízási szerződéssel tevékenykedő oktatók tekintetében is érvényesítjük a minőségi elvárásokat. Az oktatói és adminisztratív munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak irányába visszajelzés az éves közalkalmazotti teljesítményértékelés, amelyet a munkahelyi vezetőjük készít el. A kari minőségbiztosítási stratégiával és a végrehajtásával kapcsolatban minden évben a Kar dékánja tájékoztatást ad az összdolgozói értekezlet részére. A minőségbiztosítás különös szereplői a tehetséggondozásban közreműködő szervezeti egységek, így a kari tudományos diákköri tanács, a doktori iskola és a szakkollégium. Tevékenységükben kifejezetten a minőségi kritériumok érvényesítéséért dolgoznak, mind a fokozatszerzési eljárásokban, mind képzési programjukban, mind pedig a TDK-mozgalom elmélyítése és kiterjesztése során. A Kar minőségi működését az Egyetem szolgáltató szervezetei is segítik, velük minőségi együttműködést alakítottunk ki. Kiemelendő a Tudásmenedzsment Központ és annak kutatástámogató tevékenysége és tudástérkép-projektje; a központi könyvtár szolgáltatásai például az MTMT adatbázis kezelésében; a NEPTUN csoportnak a kurzuskiírások és oktatás-adminisztráció felügyelete és segítése során nyújtott tevékenysége. A HÖK az intézményesített döntéshozatalban való részvételén kívül felügyeli a vizsgakiírásokat, az vizsgaeredmények és követelmények bejegyzését, az oktatói munka hallgatói értékelését, stb., megállapításairól tájékoztatja az illetékes vezetőket.

3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése

A kar képzési tanterveinek felülvizsgálatát a jelzett időszakban folyamatosan elvégeztük. A nemzetközi igazgatási BA és MA szakjaink felülvizsgálata 2010-11-ben történt meg, a jogi asszisztens szak újratervezését 2012-ben végeztük el (és a jogszabályi változások nyomán kötelezően újraakkreditáltattuk). Ezek, akárcsak a jogász szak felülvizsgálata az oktatási dékánhelyettes és a szakfelelősök előkészítő munkáján alapultak. A legnagyobb hatású, legösszetettebb feladat a jogászképzés tanterveinek szisztematikus áttekintése, korrekciója volt (a tantervet érintő korrekciók felmenő rendszerben, 2014-ben kerülnek bevezetésre). Munkálatai, egyeztetései és elfogadása a 2013. évet (a vezetőváltást követően), párhuzamosan a fentebb leírt új szakok szakindítási anyagainak összeállításával nagyrészt igénybe vették. Ennek menetében Smuk Péter oktatási dékánhelyettes vezetésével széles körű konzultációkat folytattunk mind az oktatókkal és hallgatókkal, mind pedig a társadalmi kapcsolataink révén elérhető munkaerő-piaci szereplőkkel (elsősorban a Társadalmi Tanács keretében, de azon kívüli konzultációkkal is). A tantervek felülvizsgálatának elvei és módszertana a következő volt: A tantervi felülvizsgálat mélysége, változtatások köre I. tantárgykínálat felülvizsgálata (régi, nem létező tárgyak törlése, újak bevezetése, formai módosítások) II. tantárgyfelelősök felülvizsgálata (egyenletesebb kreditelosztás, MAB követelmények érvényesítése)

46


III. tantárgyak áttekintése (adatlapok, előkövetelmények, óraszám, féléves elhelyezkedés, KKK-nak való megfelelőség vizsgálata, alternatív-faktultatív-szeminárium típusú foglalkozások viszonya) IV. oktatói kör áttekintése (óraterhelés, külsős előadók) A tantervi felülvizsgálat egyes eredményei A tantárgykínálat felülvizsgálata nyomán új listát állítottunk össze a választható tárgyak körében. A kínálat tisztítása során a Neptun-rendszerben archiváltuk azokat a tárgyakat, amelyek oktatása aktuálisan nem indokolt vagy nem lehetséges (pl. a tárgyat már nem tanítjuk, szakmailag új tárgy hirdetése indokolt, stb.). A tantárgyfelelősök esetében a MAB követelményeinek való megfelelés miatt, szakmai alapon vagy személyi változások (megszűnt státuszok, fokozat megszerzése, stb.) okán végeztünk módosításokat. Az egyenletesebb kreditelosztást is igyekeztünk megvalósítani, mivel az oktatói kör zártsága fokozott odafigyelést és tudatos tervezést igényel. A tantárgyak áttekintése során átnéztük, hogy az adatlapok rendben vannak-e, ez lehetőséget adott a tartalmi, szakmai frissítésre, tárgyak előkövetelményeinek, óraszámának változtatására, valamint egyes tárgyak féléves elhelyezkedésének és kreditértékének módosítására. Az oktatói kör áttekintésénél igyekeztünk minden új, minősített kolléga bevonására (MAB és KKK szerinti statisztikák) és az óraterhelések megfelelő kialakítására.

3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere A Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. törvény (Nftv.) hallgatói teljesítményértékelésre vonatkozó rendelkezéseit az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ), Doktori Szabályzata, valamint a Kar Diplomamunka és záróvizsga szabályzata (a jogászképzésre vonatkozó specialitásokra tekintettel) részletezi helyi szinten, és gondoskodik azok végrehajtásáról. Az alábbiakban a TVSZ megfelelő rendelkezései nyomán mutatjuk be azokat a struktúrákat és folyamatokat, amelyek az ESG ajánlásainak megfelelő, nyilvános és több kontroll pontot tartalmazó hallgatói teljesítményértékelési rendszert alkotnak Egyetemünkön. A hallgatói teljesítményértékelési rendszerben az első pontot a tantárgyak tematikája jelenti. Ez a hallgatók belépési pontja abba a folyamatba, amely majd a tantárgy teljesítése során megszerzett érdemjeggyel zárul. Minőségbiztosítási szempontból így elengedhetetlen, és a kiszámíthatóságot szolgálja a teljes körű nyilvánosság biztosítása ebben a körben. A Tantárgyi tematikák minimális kötelező tartalmát a TVSZ 38.§-a tartalmazza. Így különösen itt kell jelezni a félévközi követelmények teljesítésének és pótlásának módját, ütemezését, a teljesítmény értékelésére használt rendszert (pontozás, stb.), az aláírás megadásának feltételeit, pótlásuk módját, a vizsga módját (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, stb.), és a félévvégi érdemjegy meghatározásának szabályait. Szintén itt kell jelezni azt is, ha a foglalkozásokon kötelező a jelenlét, a mulasztás igazolásának módját, és a pótlás szabályait (ld. TVSZ 57.§). A tantárgyi tematikák elkészítéséért a tantárgyfelelős tartozik felelősséggel, meglétük ellenőrzése a tanszékvezető feladata. A tematikákat legkésőbb a tárgy oktatásának félévét megelőző szemeszter szorgalmi időszakának végéig közzé kell tenni az elektronikus tanulmányi rendszerben. A határidőig közzé nem tett tematikákról az Egyetem Oktatásszervezési Csoportja kimutatást készít, amelyet megküld a tanszékvezetőknek azzal, hogy a közzétételről gondoskodjanak. Az elektronikusan közzétett tematikák az Egyetem honlapján található on-line tanulmányi tájékoztatóban (http://neptun.sze.hu/on-line-kiadott-tajekoztatok) bárki számára elérhetők, szakonként, félévenkénti bontásban, a korábbi félévekre visszamenőlegesen is. A széleskörű nyilvánosság biztosítása érdekében a tematikák letöltéséhez nem szükséges bejelentkezni. A közzétett tantárgyi követelményrendszerrel kapcsolatosan a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) írásban észrevételt, illetve konkrét javaslatot tehet az adott szemeszter bejelentkezési időszakának végéig. A HÖK és a tanszék között a tantárgyprogrammal kapcsolatos vitában a dékán jogosult első fokon dönteni. A döntés ellen a TVSZ szabályai szerint (8.§) jogorvoslatnak van helye.

47


Az egyes tantárgyak követelményeinek teljesítése a mintatanterv előírásai alapján a tantárgyprogramban meghatározottak szerint történhet a) a szorgalmi időszakban megírt zárthelyi dolgozatok, elkészített beszámolók, rajzfeladatok, jegyzőkönyvek, stb. (a továbbiakban együtt félévközi feladatok) értékelése alapján megvalósított folyamatos számonkérés útján megszerzett érdemjeggyel, röviden félévközi jegy, b) a szorgalmi időszakhoz kapcsolódó vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgán megszerzett érdemjeggyel, röviden vizsga jegy, c) a félévközi feladatok és a vizsgaidőszakban letett vizsga eredménye alapján megállapított érdemjeggyel, röviden kombinált vizsgajegy. A számonkérés, értékelés jellege következik az ismeretanyag tartalmából, az ismeretátadás módjából, valamint módszeréből: a) Kollokvium, jellemzően szóbeli vizsga révén történik a számonkérés (értékelés) a döntően elméleti ismereteket közvetítő, kötelező tantárgyak esetében (az értékelés 1-5 érdemjeggyel történik). b) Az ötfokozatú beszámolót az előadás révén átadott, azonban az elméleti ismeretanyag mellett jelentős gyakorlati ismereteket, képesség- és készségfejlesztő elemeket is felhasználó foglalkozások esetében választottuk, illetve fordítva, az olyan kis-csoportos ismeretátadás (gyakorlat, stb.) esetében, amikor a gyakorlati ismeretek mellett számottevő elméleti ismeretátadás is történik (az értékelés 1-5 érdemjeggyel történik). c) A háromfokozatú beszámoló révén történő értékelés a gyakorlati jellegű, képesség- és készségfejlesztést szolgáló, praktikus ismeretek esetében célszerű. A számonkérés ez esetben – a hagyományos módszerek mellett - feladatok megoldásához, csoportmunkához, gyakorlati készségfelméréshez, évközi felmérésekhez, stb. is kötődhet (az értékelés formája: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg, amelyek jeles, közepes, elégtelen érdemjegynek felelnek meg). d) Az önálló kutatómunkát igénylő írásbeli feladatok (évfolyamdolgozat, diplomamunka, szakdolgozat) esetében a félévközi folyamatos számonkérés egyik eszköze a konzultációs tevékenység, ezen kívül a munka végén elkészült írásmű minősége alapján kerül megállapításra az érdemjegy. Az évfolyamdolgozatok értékelése a témavezető oktató feladata, míg a szakdolgozatokat a Kar Diplomamunka és záróvizsga szabályzata szerint bizottság értékeli. A kar egyúttal közzétette a dolgozatírás formai követelményeit és tartalmi ajánlásait is, ez elérhető a honlapon: http://dfk.sze.hu/letoltesek. e) A záróvizsgát a hallgató záróvizsga-bizottság előtt teszi le. A záróvizsga-bizottságok összeállításáról az illetékes tanszék vezetője gondoskodik oly módon, hogy az eljáró bizottság legalább egy tagja docensi besorolású oktató legyen, és legalább egy másik tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az Egyetemmel. A minőségbiztosítás érdekében a TVSZ kötelező határidőket ír elő a hallgatók értékelésével kapcsolatos bejegyzések megtételére is: az aláírás megadását vagy megtagadását a szorgalmi időszak végéig,5 a félévközi érdemjegyet a vizsgaidőszak első hetének végéig,6 az írásbeli vizsga jegyét a vizsgát követő harmadik munkanap végéig,7 míg a szóbeli vizsga eredményét legkésőbb a vizsgát követő harmadik nap végéig8 kell bejegyezni a tanulmányi rendszerbe. A határidőre be nem jegyzett érdemjegyekről az Egyetem Oktatásszervezési Csoportja a vizsgaidőszakban napi rendszerességgel kimutatást készít, amelyet megküld a tanszékvezetőknek azzal, hogy a megfelelő bejegyzésről gondoskodjanak.

5

TVSZ 61.§ (3) TVSZ 62.§ (2) 7 TVSZ 70.§ (3) 8 TVSZ 70.§ (2) 6

48


A TVSZ részletes szabályokat tartalmaz az értékeléssel kapcsolatos hallgatói panaszok (így az esetleges oktatói elfogultságra vonatkozó kifogás) kezelésének rendjére és fórumrendszerére is. A hallgatónak lehetősége van mind a félévi aláírással, mind a féléves érdemjeggyel kapcsolatos bejegyzés esetében kifogással élni, amennyiben a bejegyzés nem felel meg a valóságnak. A kifogást 15 napon belül kell előterjeszteni a bejegyzés szerint illetékes oktatónál. A határidő elteltével a bejegyzést tudomásul vettnek kell tekinteni.9 Az ismételt javító- és a szintemelő javítóvizsga esetén a hallgatónak a tanszékvezetőhöz benyújtott írásbeli kérelme alapján biztosítani kell, hogy a vizsgát a korábbi vizsgát/vizsgákat értékelő oktató helyett másik oktató, ennek hiányában vizsgabizottság előtt tehesse le, ill. vizsgabizottság értékelje.10 Összefoglalva megállapítható, hogy az Egyetem kialakította azokat a mechanizmusokat, amelyek a hallgatók teljesítményének értékelésére vonatkozóan transzparens, nyilvános és kiszámítható rendszert alkotnak. A minőségbiztosítás szempontjait szolgálja a tanszékvezetők felelősségének deklarálása, a tematikák nyilvános közzététele, a szabályzatokban foglalt szigorú határidők (a követelmények és az értékelések közzétételére), valamint a panaszkezelésre létrehozott fórumrendszer is. Az egyetemi szabályzatokat a Kar maradéktalanul alkalmazza, valamint az általános szabályokat a jogász szak specialitásainak megfelelően adaptáló önálló diplomamunka és záróvizsga szabályzatot is kidolgozott. Az esetleges szabálytalanságok, illetve a határidők be nem tartása esetében az Oktatásszervezési Csoport naprakész visszacsatolást ad az illetékes tanszékvezetőknek és a dékánnak, akiknek így lehetősége van a panaszok felmerülése előtt beavatkozni, illetve az esetleges panaszok esetén megfelelő mennyiségű információval rendelkeznek azok elbírálásához.

3.4. Az oktatók minőségének biztosítása Az Egyetem az Nftv. vonatkozó rendelkezései nyomán kialakította az oktatók vonatkozásában alkalmazott minőségbiztosítási rendszerét, amelyet az oktatókkal kapcsolatos egyes szabályzatok tartalmaznak, így különösen az Egyetem Szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ), a Foglalkoztatási követelményrendszer (FKR), a Doktori szabályzat, valamint a Habilitációs szabályzat. Az így kialakított rendszer a tudatos tervezés elvén alapszik, és a folyamatosan teljesítendő minőségi követelmények mellett időszakonkénti vizsgálati pontokat, vezetői kontroll-, és beavatkozási mechanizmusokat, valamint az oktatók teljesítményére vonatkozó, személyre szabott visszajelzés és értékelés alkalmazását is magában foglalja. Az alábbiakban a vonatkozó egyetemi szabályzatok egyes rendelkezéseinek párhuzamos vizsgálatával mutatjuk be az oktatói minőség biztosításának rendszerét. A humánerőforrás-tervezés stratégiai alapdokumentuma az Egyetem Intézményfejlesztési terve (IFT), amely megfogalmazza azokat a közép- és hosszútávú célokat, amelyek az Egyetem emberi erőforrásait érintik. Az IFT célkitűzéseinek figyelembe vételével, az abban foglalt célállapot elérése érdekében tett konkrét intézkedések keretét az Egyetem, és ezen belül az egyes szervezeti egységek éves humánerőforrás-terve adja meg. A humánerőforrás-terv évenkénti elkészítése és vezetői szintű egyeztetése biztosítja a tudatos tervezés elvének érvényesülését, ellenőrzési és beavatkozási pontként szolgál a dékán és a rektor számára az Egyetem közép-, és hosszútávú céljainak elérése érdekében.11 Az éves emberierőforrás-terv végrehajtása során kerülnek a tárgyévben kiírásra a közalkalmazotti pályázatok, és történnek meg a szükséges munkajogi lépések. Az egyes oktatókra vonatkozóan az első vizsgálati pont a közalkalmazotti jogviszony létesítésének eljárása. Az oktatói munkakörök betöltésének feltételeire vonatkozóan az Nftv. 27–29.§-ában foglalt köve-

9

TVSZ 61.§ TVSZ 66.§ (3) 11 SZMSZ 56.§ 10

49


telményeket részletezi munkakörönként az FKR 4–9.§-a. Az elvárt, és az emberierőforrás-tervben foglalt céloknak megfelelő oktató kiválasztását így már az egyes státuszok esetében előírt belépési követelmények is segítik. A transzparens eljárást szolgálja a kiírt pályázatok kötelező nyilvános meghirdetése. A kiválasztás során többkörös ellenőrzési és véleményezési mechanizmus szolgálja a minőségbiztosítás érdekeit. A beérkezett pályázatokat elsőként az érintett tanszék közalkalmazott oktatóiból álló tanszéki értekezlet elővéleményezi. Ezt követően a Kar Oktatási és Tudományos Bizottságainak együttes ülése is véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatok a kiírásban foglaltaknak való formai és tartalmi megfelelőségéről. A Kar részéről a végső elővéleményező fórum a Kari Tanács, amelynek ülése szintén értékeli a pályázatokat és dönt azok támogatásáról. A pályázatok hivatalos rangsorolása a Szenátus ülésén történik. Végül a közalkalmazotti kinevezés tárgyában a Rektor hoz döntést. A fenti folyamat során valamennyi személyi kérdést érintő szavazás titkos módon, írásban történik. Az oktatók minőségére vonatkozó kritériumokat egyrészről az egyes munkaköri címekhez tartozó folyamatos megfelelőségi kritériumok tartalmazzák,12 ezek teljesítése az oktató kötelessége. A közalkalmazott oktatók esetében kontroll, és visszajelzési pontként szolgál a tanszékvezető által készített évenkénti közalkalmazotti teljesítményértékelés. A teljesítményértékelés szöveges részét és pontszámát a közalkalmazottnak át kell adni, így megfelelő vezetői visszajelzést kap az oktató az adott évben végzett munkájáról. Az értékelés során amennyiben az oktató egymást követően több alkalommal is alacsony pontszámot vagy alkalmatlan minősítést kap, úgy vele szemben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését kell kezdeményezni.13 Ez a szabály biztosítja a szervezeti egységek vezetőinek lehetőségét arra, hogy az oktatási tevékenységre nem alkalmas munkatársakat a megbízatásuk alól felmentse. A teljesítményértékelés szempontrendszerét az intézményi önértékelés tartalmazza. A pályájuk elején tartó oktatók esetében további teljesítendő minőségi kritériumokat határoz meg az Egyetem Doktori szabályzata (tekintettel arra, hogy a tanársegédi kinevezés feltétele a doktori tanulmányok megkezdése). Az ebben foglalt szempontoknak való megfelelőség esetén válik a doktorandusz alkalmassá az abszolutórium megszerzésére, míg további, nyilvános minőségértékelést jelent a doktori disszertáció megvédése is. A magasabb besorolású oktatók esetében folyamatos célként jelenik meg a habilitációhoz szükséges kritériumok teljesítése, így esetükben az Egyetem Habilitációs szabályzata szolgál a szükséges minőségi iránymutatásul. A magasabb oktatói besorolási fokozatba való előrelépés esetén a kinevezésre vonatkozó, fent bemutatott eljárást kell lefolytatni, így minden egyes előrelépést megelőz egy-egy átfogó és alapos minőségi vizsgálat is. Az oktatókkal szemben támasztott kritériumok ellenőrzését szolgálják a rendszeresen tartott tanszéki értekezletek, valamint a tanszékvezető és az oktatási dékánhelyettes ellenőrző szerepe az óratartási és vizsgáztatási fegyelmet illetően. Az oktatói munkát, felkészültséget, óratartási fegyelmet, az előadások minőségét és a vonatkozó szabályok következetes betartását értékelik a hallgatók is az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) keretében. Erre a véleményezésre a tanulmányi rendszeren keresztül, anonim módon, elektronikus úton kerül sor. A hallgatók csak az általuk az adott félévben felvett kurzusok oktatóit értékelhetik. Az oktatók az őket érintő értékelések hallgatói adatokat nem tartalmazó, statisztikai adatait megtekinthetik, és hozzájárulásuk esetén az az egyetemi honlapon nyilvánosságra is kerül. Az Egyetem és a Kar támogatja az oktatók szakmai fejlődését különféle képzési programokkal is. Ezek közül a beszámolási időszakban kiemelkedő jelentőséggel bírt a 2010-11-ben megvalósult, „Vezetői és oktatói továbbképzések” című program, amelynek keretében (érdeklődés szerint kiválasztott) Projektmenedzsment, Asszertivitás–konfliktuskezelés, Professzionális kommunikáció és Empowerment - vezetői készségfejlesztő tréningfoglalkozásokon vett részt a kar oktatóinak többsége.

12 13

Általános szabályait ld. FKR 4.§, munkakörönkénti különös szabályokat ld. FKR 6-9.§ SZMSZ 62.§

50


Összefoglalóan megállapítható, hogy az oktatói minőségbiztosításra vonatkozó rendszerek az Egyetem szabályzataiban léteznek, a teljes oktatói életpályát átfogó rendszeres, illetve alkalmankénti minőségértékelésre adnak lehetőséget. Az oktató minden esetben hozzáférhet az őt érintő véleményekhez, a hallgatói véleményezés esetén anonim módon, az értékelést adó hallgatók adatai nélkül. Az intézmény vezetőinek megfelelő eszközök állnak rendelkezésére a minőségi kifogással érintett oktatók felmentésére, és a „minőségi csere” megvalósítására is. A rendszer az átfogó stratégiát tartalmazó IFT célkitűzéseit lebontva az éves tervezés elvét követi.

Az oktatói korfa jól tükrözi a fiatal kari létből fakadó jellegzetességeket. Az életkori megoszlásnál láthatjuk, hogy a Kart alapító, az alapításkor pályája csúcsán lévő professzori generáció elérte a 60–64 év, illetve afölötti életkort. A professzori kart követő oktatói középgeneráció létszáma jelentősen karcsúbb, így a professzori utánpótlás rövid távú megoldása jelenthet kihívást a kar számára a közeljövőben. A következő kiemelkedő létszámú érték azt a korosztályt jelöli már, amelynek tagjai a győri kar berkein belül kezdték meg tudományos és oktatói életpályájukat (sokuk intézményünkben szerzett diplomát is), a Karhoz és Győrhöz való kötődésük is ezáltal szorosabb. Ez az oktatói generáció jellemzően docensi beosztásban van, számukra rövid távon a habilitáció, hosszabb távon pedig a professzori kinevezés követelményeinek teljesítése a következő lépcsőfok. A korfa a fiatal oktatói generáció egészséges mértékét mutatja, amely alapján hosszú távon is biztosítottnak látjuk az oktatói és kutatói utánpótlást egyetemünkön. A tudományos minősítettségi mutatókkal egybevetett oktatói korfa megmutatja, hogy a Kar oktatói megfelelően, az elvárt ütemben teljesítik a tudományos minősítettséghez fűződő követelményeket. A fiatalnak mondható – jellemzően docensi, illetve adjunktusi besorolású – oktatói középgeneráció tagjai szinte kivétel nélkül tudományos minősítéssel rendelkeznek, míg a kutatói életpálya elején tartó tanársegédi-adjunktusi korosztály a tudományos minősítés megszerzésének követelményét igyekszik teljesíteni. Az utánpótlás képzése és szakmai előrehaladása így megfelelőnek, a Kar folyamatos működését hosszú távon is biztosító megoszlásúnak mondható.

51


Az oktatók életkor szerinti megoszlása a tudományos minősítettség figyelembe vételével (saját ábra)

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar (Győr, Áldozat u. 12 szám alatt található) mintegy 3800 m2 alapterületű épületében („J” épület) folyik a Kar hallgatói számára tartott foglalkozások zöme. Az épületben az alábbi helyiségek állnak az oktatás rendelkezésére. Helyiség

Száma

J -1 sz. előadó terem J -2 sz. előadó terem J -3 sz. előadó terem J -4 sz. előadó terem Szemináriumi termek (S1-S7) Összesen

1 1 1 1 7 11

Befogadóképesség, fő 160 102 110 60 25 –

Összesen, fő 160 102 110 60 175 607

Ezen túlmenően az Egyetem központi campusán (a Kar épületétől mintegy 500 m-re) szükség szerint rendelkezésre áll további 11 előadóterem 1754 fő befogadó képességgel, 31 szemináriumi terem 835 férőhellyel, 4 nyelvi laboratórium 105 fő befogadó képességgel, és 9 számítástechnikai laboratórium 315 férőhellyel. Az intézményben az internetes hozzáférés, elektronikus levelezés és az elektronikus könyvtárhasználat céljaira a fent jelzett számítástechnikai laboratóriumok a Kar hallgatói számára is rendelkezésre állnak. Valamennyi előadóterem, szemináriumi helyiség, és a kollégiumi szobák is el vannak látva szélessávú internetes kapcsolattal. Az információszerzés céljait is szolgálja a 120 számítógéppel felszerelt elektronikus olvasóterem, ahol hallgatóink az interneten keresztül férhetnek hozzá az egyetem elektronikus jegyzeteihez és más könyvtárak állományaihoz. A Kar épületében található jogi szakkönyvtárban 6, míg a szintén az épületben található E.ON IS számítástechnikai laborban (mely oktatási célokra is alkalmas módon van kialakítva) további 25, hálózatba kötött és internetkapcsolattal is ellátott munkaállomás áll a hallgatók rendelkezésére. Az Egyetem valamennyi tanulmányi épületében, valamint a Campus területén ingyenes Wi-Fi hozzáfé-

52


rés biztosított az Egyetem valamennyi hallgatója számára. 2011-ben került sor Egyetemünk új könyvtári épületének („Innoshare” épület) átadására. Az olvasóteremben kialakítottunk 300 olyan olvasói munkahelyet, amely szabad internet eléréssel is rendelkezik. Az egyetem központi könyvtárában (honlapcím: http://lib.sze.hu/) – a kari szakkönyvtár állományát nem számítva – több mint 50 ezer társadalomtudományi tárgyú szakkönyv található a könyvtári polcokon. Egy közelmúltbeli egyetemi beruházás alapvetően érintette a könyvtári funkciókat és kapacitásokat. Az ún. Innoshare Regionális Információtranszfer Központ – a műszaki jellegű szolgáltatások mellett – a központi könyvtár befogadása révén 250 könyvtári üléshelyet, további 250 fős hallgatói munkahelyet (üléshelyet) és mindenekelőtt 250 fő részére olyan számítógépes hozzáférést biztosít a nagykönyvtári rendszerekhez, amelynek révén – a megvásárolt szoftverek alkalmazásával – a világ nagy digitális könyvtári adatbázisai hozzáférhetővé válnak. Az Egyetemi Könyvtár online katalógusa az alábbi címen érhető el: http://hunteka.sze.hu/monguz/ Az egyetemi hálózatról (kabinetek, könyvtári számítógépek, kollégiumok, Wi-Fi rendszer) elérhető elektronikus adatbázisok listája az alábbi címen található: http://lib.sze.hu/adatbazisok_1 A Kar hallgatói számára rendelkezésre áll a „J” épületben kialakított társadalomtudományi és jogiigazgatási szakkönyvtár. Itt további 33 olvasóhely található. A jogi-igazgatási és társadalomtudományi szakkönyv állomány – az intenzív, elsősorban alapítványi forrásokra alapított fejlesztés következtében – folyamatosan bővül. Az érintett tárgykörben a (könyvtárilag feldolgozott) szakkönyvek száma jelenleg meghaladja a 11 000 kötetet (nem számítva a duplumokat, többes példányokat, jogszabály gyűjteményeket, lexikonokat, stb.), melyből kifejezetten jogi-igazgatási tárgyú mintegy 8750 kötet. A jogi szakkönyvtárba jár csaknem valamennyi, Magyarországon megjelenő jogi szakfolyóirat. A szakkönyvtárban hozzáférhetők továbbá a Magyar Közlöny, a legfontosabb tárcalapok, a Magyar Törvénytár, a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye, a különböző döntvénytárak, stb. Az előadótermek beépített projektorral vannak felszerelve, a szemináriumi termekben való használat céljából további 4 hordozható projektor és laptop, valamint írásvetítő is rendelkezésre áll a Kar épületében. Az Egyetem központi épületeiben a projektor és laptop használata vagy beépített, vagy hordozható készülékek útján szintén megoldott. A hallgatói szolgáltatások körében kiemelendő az a tény, hogy a Kar épületében a Tanulmányi Osztály önálló irodát működtet, ahol a Kar által gondozott szakok hallgatói kiemelkedő figyelmet kapnak. A tanulmányi ügyintézők a hét valamennyi munkanapján, a nyitvatartási idő szűkítése nélkül, folyamatosan a hallgatók rendelkezésére állnak. A hallgatók tanulmányaikkal kapcsolatosan a heti rendszerességgel, nyilvánosan elérhető időpontokban tartott fogadóóráikon fordulhatnak a Kar oktatóihoz, illetve a kari vezetéshez is. Az oktatók és a vezetők elérhetőségeit szintén nyilvánosan rendelkezésre bocsátjuk. Egyetemünk a hallgatók számára országosan is kiemelkedő szabadidős és rekreációs szolgáltatásokat nyújt. A Batthyány Lajos Szakkollégium a Kar hallgatóinak értelmiségi és szakmai nevelését egyaránt szolgálja, a fentebb leírtak közül kiemelendő a Mentor Program, illetve, hogy a szakkollégium külön épületben (Budai u. 12.) nyert elhelyezést, amely a minőségi, értelmiségi lét körülményeit biztosítani tudja (különösen kényelmes-tágas szobák, saját könyvtár, társalgó, tanterem, konferencia-eszközök, informatika, sportolási lehetőség, stb.). Esztétikus, jó szolgáltatást nyújtó étterem, büfék mellett orvosi szakrendelések (belgyógyászat, bőrgyógyászat, nőgyógyászat és fogászat) vehetők igénybe a hallgatók által az Egyetem épületében. A kiváló sportolási lehetőségeket egy 2500 nézőt befogadó sportcsarnok, 2 fedett edzőterem, füves labdarúgópálya, tenisz, kosár- és kézilabda pályák biztosítják. Az ún. külső és belső kollégiumok befogadó kapacitása mintegy 1500 fő. A diákotthonokban két, illetve három ágyas, külön fürdőszobával ellátott szobák mellett közösségi terek teszik lehetővé a hallgatók lakhatását. A Bridge Hallgatói és Oktatói Klub – amely egy Duna-parti csónakház – elsősorban a hallgatók felfrissülését, szórakozását szolgálja. 53


A hallgatók a tanulmányaikhoz szükséges szakirodalmat a campus területén található egyetemi jegyzetboltban vásárolhatják meg. A jegyzetbolt állományát az egyes szakokon oktatott tantárgyakhoz kapcsolódó jegyzetekkel és tankönyvekkel – az oktatók jelzései alapján – minden félévben frissítik. A jegyzetek elérhető áron történő előállítását és kiadását az Egyetem mellett működő UNIVERSITAS Kft. – mint kiadó és mint forgalmazó - segíti. Kiemelhetőek még az Egyetem Karrier- és öregdiák irodájának szolgáltatásai, amelyeket részletesen az egyetemi szintű önértékelési anyag tartalmaz.

3.6. Belső információs rendszer

A Kar által használt egyetemi működtetésű információs adatbázisok és rendszerek: Neptun hallgatói információs rendszer (HIR), DPR, a Tudásmenedzsment Központ tudástérképe, az indításra alkalmas állapotra elkészült Vezetői Információs Rendszer (VIR), az elektronikus ügykezelési és iktatási rendszer (Poszeidon). A kari információáramlás és kommunikáció további elektronikus eszközei: - az ún. N. meghajtó, amely egy közös szerver, a kari vezetéssel, oktatás- és kutatásszervezéssel, stb. kapcsolatos minden típusú, megosztható dokumentum és adat tárolására alkalmas. Közös hálózati meghajtóként való telepítést követően minden, az épületben levő számítógépről elérhető; - elektronikus körlevelek, amelyek témaköre a vezetői emlékeztetőktől, a programokra való meghívókon át, további változatos adattípusok közzétételéig terjed; - a kari, doktori iskolai, szakkollégiumi honlapok, amelyeken a hivatalosnak tekinthető dokumentumok és tájékoztatók, beszámolók és felhívások szabadon elérhetők.

A nem elektronikus információáramlás eszközei a fali hirdetőfelületek (titkársági, HÖK, szakkollégiumi, doktori iskolai, könyvtári és tanszéki felületekként), az esetenként előállított nyomtatványok (szórólapok, programfüzetek, meghívók, hírlevelek), valamint a különféle értekezletek és testületi ülések. A testületi ülések a gyakorlat szerint alkalmasak a résztvevők tájékoztatására, vélemények becsatornázására, döntéshozatalra és visszaigazolásra egyaránt. Ezek a következők: A vezetői értekezletet hetente tartja a dékán, további résztvevői a dékánhelyettesek és a kari titkárság vezetője. A tanszékvezetői értekezletre hivatalosak a vezetői értekezlet tagjain és a tanszékvezetőkön kívül a szakfelelősök is. A tanszékvezetői értekezletet szükség szerint, de legalább félévente hívja össze a dékán. A tanszékvezetői értekezlet a dékán konzultatív testülete, önálló döntési jogosultsága nincs, üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Tanszéki értekezletet tartanak a tanszékvezetők a tanszék oktatóinak és adminisztratív munkatárak bevonásával, szükség esetén akár demonstrátori, PhD-hallgatói részvétellel a féléves programok előzetes egyeztetése, a munkamegosztás megbeszélése céljából, valamint a félévek végén a félév lezárása, kiértékelése céljából. A tanszéki programok (szakmai rendezvények, pályázatok, stb.) és személyi kérdések (oktatói pályázatok véleményezése) megbeszélése, eldöntése céljából a félév közben szintén tartandó tanszéki értekezlet. Az összoktatói értekezlet a kar oktatóit kollektíven érintő ügyekkel kapcsolatban hívható össze, információközlés és konzultáció céljából, tanévenként legalább egyszer. Az összoktatói értekezletre meghívhatóak a nem oktatói státuszban foglalkoztatott munkatársak is. A Kar egészét érintő kérdésekben összdolgozói értekezlet hívható össze, amelyre a kar minden oktatóját és nem oktató munkatársát meg kell hívni.

54


A Társadalmi Tanács a Kar társadalmi és szakmai kapcsolatainak erősítését szolgáló konzultációs testület, elsősorban a munkaerőpiac szereplőinek véleményének becsatornázása (szakindítások, tantervfelülvizsgálatok, visszacsatolás, stb.) céljából.

3.7.

Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása

A Kar az egyetemi portálrendszer formai és strukturális megoldásait adaptáló önálló internetes honlapot üzemeltet (http://dfk.sze.hu), amelyet elsődleges kommunikációs csatornaként használ a nyilvánosság tájékoztatása során. A honlapon önálló rovatként szerepel a Kar által kínált valamennyi képzés részletes ismertetése, amely kitér az elhelyezkedési lehetőségekre, és a megszerezhető végzettség birtokában betölthető tipikus pozíciók bemutatására is. Külön rovat szolgál a felvételizők figyelmébe szánt információk közlésére, valamint ugyanezt a célt szolgálja az Egyetem központi felvételi portálja (http://felveteli.sze.hu) is. A kar honlapjáról külön aloldalon elérhetők az egyes tanszékek honlapjai is, ahol az érdeklődők részletes információkat találnak a tanszék oktatási profiljáról, a képzésekben való részvételéről, az oktatott tárgyakról, valamint a tanszék valamennyi munkatársáról (önéletrajz és publikációs jegyzék is elérhető). A kari honlapon lehet tájékozódni a Kar vezetőiről, vezető testületeinek összetételéről, ülésezéséről, és meghozott határozatairól, továbbá itt érhetők el a Kar működését szabályozó dokumentumok is. A kari honlap főoldalán megjelenő „Hírek” rovatban tesszük közzé a Kar életére vonatkozó valamennyi hírt, újdonságot, az oktatókat érintő híreket, valamint a Karra és munkatársainkra vonatkozó sajtómegjelenések elérhetőségét is. 2013 őszén Takács Péter professzor segítségével előkészítettük a kari publikációk gyűjtő honlapját DFK-Online címmel, amely szabadon elérhető az alábbi címen: http://dfkonline.sze.hu. Az internetes kommunikáció eszköztárában a közösségi média is szerepet kapott: a Kar önálló Facebook-profillal rendelkezik, ennek útján is tájékoztatjuk az érdeklődőket az intézményt érintő legfontosabb kérdésekről. (https://www.facebook.com/pages/Sz%C3%A9chenyi-Istv%C3%A1n-Egyetem%C3%81llam-%C3%A9s-Jogtudom%C3%A1nyi-Kar/284128858281429) Az internetes megjelenés mellett törekszünk arra, hogy a nyomtatott és elektronikus média útján is megfelelő információkat juttassunk el az érdeklődők számára. Különös figyelmet fordítunk az érdeklődők ilyen módon történő tájékoztatására a felvételi időszakban, amikor a Kar képzési kínálatára vonatkozó leglényegesebb adatokat plakáton és szórólapokon megjelenítve is eljuttatjuk az érdeklődők számára. Szintén lényeges momentum a Karon megszervezett nyílt napok sora is, amelynek során évi 5-6 alkalommal engedünk betekintést a Karon folyó munkába, nyilvánosan meghirdetve az egyetemi előadások látogatásának lehetőségét. A nyílt napokon egész nap külön információs standon lehet kérdezni a Kar oktatóitól, vezetőitől, valamint a Hallgatói Önkormányzat képviselőitől. Az egyetem és a kar rendszeresen részt vesz az EDUCATIO Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon Budapesten. Nem csak a felvételi kampányidőszakban, de tartalmas együttműködés, a Kar által szervezett programok, vetélkedők nyomán az egész évben rendszeresen személyesen is eljutunk a középiskolákba, elsősorban a beiskolázási területet jelentő észak-dunántúli régióban (de a felvidéki területen is). A jogászi hivatásrendek és a közigazgatási szervek képviselőinek rendszeres és részletekbe menő tájékoztatását szolgálja a Kar Társadalmi Tanácsa, amelynek tagjai a régió legfontosabb jogász hivatásrendjeinek, igazságszolgáltatási és közigazgatási szerveinek képviselői. A Társadalmi Tanács szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévente egy alkalommal ülésezik. Ezen alkalmakon a Kar vezetői tájékoztatást adnak a Kar aktuális helyzetéről, felvételi, beiskolázási adatairól, az adott időszakban diplomát szerzett hallgatók létszámáról és a rendelkezésre álló elhelyezkedési adataikról, továbbá a képzések fejlesztésében és új képzések elindításában elért legújabb eredményekről. Az üléseken a tagok számára nyitva

55


áll a kérdezés lehetősége, és a nyilvánosságra hozott adatok részletes megvitatása. A Karon folyó tudományos tevékenység nyilvános bemutatását szolgálják a Kar által rendezett tudományos tanácskozások és konferenciák is, amelyekre félévente több alkalommal is sor tudtunk keríteni. A Karhoz kötődő oktatók és kutatók tudományos eredményeit ismertetik nyilvánosan a rendszeresen tartott könyvbemutatók is.

56

INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ, 2013/2014

Függelék 1. sz. táblázat INTÉZMÉNY

ÉV

HALLGATÓK LÉTSZÁMA

KÉPZÉS TÍPUSA

TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN

/ KAR BETŰKÓDJA

első évfolyam

összes évfolyam aktív

RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN összes évfolyam első évfolyam aktív

passzív SZE-DFK

2009

felsőfokú szakk.

60

alapképzés

67

mesterképzés

21

osztatlan képzés

102

86 4 185 6 18 3 545 17

VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA

passzív

24

46 7

TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN záróvizsgát/ doktori szigorlatot tett

oklevelet szerzett

33

33

23

18

67

56

RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN záróvizsgát/ doktori szigorlatot tett

oklevelet szerzett

3

1

4

1

7

2

1 135

1 583 112

szakirányú tk.

2010

doktori képzés

3

ÖSSZESEN

253

felsőfokú szakk.

52

alapképzés

35

mesterképzés

18

osztatlan képzés.

99

4 0 838 30 102 9 163 14 34 1 513 16

9 169

22 11 130

24 5 653 125

123

107

18

18

47 19 11 0 592 106

26

24

1

1

84

91

16

12

24 6 674 131

1

2

1

19

14

szakirányú tk. doktori képzés

3

ÖSSZESEN

207

6 1 818 41

6 169

129

57

133

INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ, 2013/2014 INTÉZMÉNY

ÉV


KÉPZÉS TÍPUSA


/ KAR BETŰKÓDJA

első évfolyam

összes évfolyam aktív passzív

2011

felsőfokú szakk.

57

alapképzés

50

mesterképzés

13

osztatlan képzés

99

103 7 168 8 29 3 458 25


RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN


összes évfolyam záróvizsgát/ első doktori évfolyam szigorlatot aktív tett passzív

32 10 146

oklevelet szerzett

41

41

55 20 20 2 567 102

33

24

14

14

85

84

33 5 675 129

1


oklevelet szerzett

6

3

38

38

1

4

45

45

szakirányú tk.

2012

doktori képzés

0

5

13

ÖSSZESEN

219

763 43

201

felsőfokú szakk.

26

alapképzés

52

mesterképzés

5

82 10 160 8 27

osztatlan képzés.

91

436 23

91

doktori képzés

4

6

6

ÖSSZESEN

178

711 41

113

16

174

163

37

37

46 8 25 3 507 117

53

29

4

3

8

8

4

4

67

68

32

30

34 7 612 135

3

1

2

6

168

143

42

43

szakirányú tk.

58


INTÉZMÉNY

ÉV


KÉPZÉS TÍPUSA


/ KAR BETŰKÓDJA

első évfolyam

összes évfolyam aktív passzív

2013

felsőoktatási szakk./ felsőfokú szakk.

9

alapképzés

35

mesterképzés

2

osztatlan képzés

75

39 4 139 5 15 2 403 23


RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN


összes évfolyam záróvizsgát/ első doktori évfolyam szigorlatot aktív tett passzív 2

oklevelet szerzett


oklevelet szerzett

46

46

37 6 17 1 453 99

36

19

4

11

10

7

7

68

68

41

35

26 12 533 121

1

2

8

1

162

145

60

43

175

175

231 60 73 7 2702 536

171

114

18

8

33

32

11

11

371

367

127

115

141 35 3147 640

6

3

17

13

756

691

173

147

3

60

szakirányú tk.

2009 _

doktori képzés

4

9

9

ÖSSZESEN

125

605 34

71

felsőoktatási szakk./ felsőfokú szakk.

204

412 34

2

alapképzés

239

78

mesterképzés

59

osztatlan képzés

466

815 41 123 9 2355 104

30 1 3736 189

43

2013

3

38 562

szakirányú tk. doktori képzés

14

ÖSSZESEN

982

723

59


2. sz. táblázat MUNKAKÖR FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

AT összesen AE

1

Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

1

egyetemi tanár 1 3 3

főiskolai tanár

főiskolai docens

3 19

7

22

1 1 1

1

3

AE összesen

egyetemi docens

-

1 1

adjunktus

6

1

3 9

8 9

1 1

1

nyelvtanár, testnevelőtan.

-

egyéb

-

1 1

összesen

48

8

1 5 1 1

2

AE összesen

„Vendégoktató”, aki nem adott „kizárólagossági nyilatkozatot” a FOI-nek

kutató

2 2

MTA rend. tag 2 AE MTA lev. tag MTA doktora Egyéb, megbízási szerződéssel CSc PhD foglalkoztatott, prof. emer. stb DLA nem minősített

V

tanársegéd

25 31

32

31

88

MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

V összesen MINDÖSSZESEN

10

23

-

2

9

12

-

1

Adatsor: 2013. október 15-i állapot szerint. 60

2014

Recommend Documents