2014

17. évfolyam

Szaklap ajánló

2013/2014.

♠

Tisztelt Igazgatónő / Igazgató Úr és Könyvtáros Kolléga!

♠

Ma már nem beszélhetünk gépíró és gyorsíró szakmáról. A gyorsírást úgy gondolják sokan, hogy helyettesíteni tudja a hangrögzítő berendezés. Napjainkban azonban számos jegyzőkönyv készül, melyet értekezleteken szükséges felvenni, valamint a parlamenti hozzászólásokat is gyorsírók rögzítik mind a mai napig. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségben tudja visszaadni az elkészítője a hallottakat és az sem közömbös, hogy mennyi időt vesz ez igénybe számára. Hányan képesek rá, hogy olyan jegyzőkönyvet készítenek, mely évek múltán is elővehető és érthetően összefoglalja egy adott megbeszélés hozzászólásait? Gépíráson pedig ma már nem a mechanikus írógépeken készült írást értjük, hanem a számítógépen történő adatbevitelt, mely szintén „gépírással”, vagyis tízujjas vakírással kellene, hogy történjen, oly módon, hogy aki a szövegbevitelt végzi, ne végezzen felesleges és káros mozdulatokat. „A számítógép mindennapos eszközünkké vált, az információ megszerzésének és továbbításának napjaink nélkülözhetetlen kelléke. Kapcsolattartásra, levelezésre, nagy mennyiségű kézi adatrögzítésre, számadatok, szövegek bevitelére az egyik legtöbbet alkalmazott eszköz a billentyűzet. A gyors adatbevitelre kifejlesztett igen kifinomult, rendkívül érzékeny billentyűk a könnyed érintésre is reagálnak, ezáltal igen gyors, rövid idő alatt több ezer ismétlődő billentyűleütést is lehetővé tennének, ha azt kellő technikával kezelnénk.” Arról, hogy milyen káros következményekkel jár, ha valaki nem szabályosan, a kellő technikával kezeli a billentyűzetet részletes cikk olvasható lapunk 4. oldalán, melyet Jakabné dr. Zubály Anna főiskolai docens foglalt össze. Szeretném kedves figyelmükbe ajánlani szakmai újságunkat, mely kéthavonta jelenik meg 32 oldal terjedelemben. Olvasható elektronikus és nyomtatott formában is. Lapunk a tízujjas vakírás elsajátításához (gépírás), a gyorsírás megtanulásához, a szövegszerkesztés gyakorlásához nyújt anyagokat a gépírás-, az ügyviteltanárok, továbbá az informatikát tanító kollégák számára. Igyekszünk tájékoztatást adni a szakmával kapcsolatosan, nyomon követve a legújabb változásokat, eredményeket. Rendszeresen beszámolunk az országos és a nemzetközi versenyeredményekről, ahol a magyar versenyzők mindig igen szép helyezést érnek el, az élvonalban tartják számon őket, melyre igen büszkék vagyunk. Szövetségünk nevében a Szerkesztő

Tartalom Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége ..............................................................................................3 Dr. Kalotay Kálmán: Van-e még szükség gyorsírásra, a gyorsírókra?....................................................................4 Jakabné dr. Zubály Anna: Szakmai változások az oktatás/képzés területén ...........................................................6 Jakabné dr. Zubály Anna: A szabályos billentyűkezelés elsajátításának fontossága .............................................8 Bersényi Ivánné: Gyorsírási anyag........................................................................................................................10 T. Molnár Judit: Korrektúrázási feladat ................................................................................................................11 T. Molnár Judit: Szövegszerkesztési feladat .........................................................................................................12 2 ∗ 2013-2014. 17. évfolyam ∗ SzóVilág

Hírek ♠ Információk ♠ Hírek ♠ Információk Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége 1925. április 25-án alakult meg. A megalapítás óta eltelt idő alatt főként a gyorsírás népszerűsítésén fáradozott. A gyorsíráson kívül a 10 ujjas vakírás népszerűsítésével, versenyek szervezésével foglalkozik a Szövetség. A számítástechnika elterjedésével a számítógépes szövegszerkesztés felváltotta a hagyományos gépírást, ezért az utóbbi években kiemelt figyelmet fordít erre a területre is. Az oktatásban a módszertani tapasztalatok átadásában, cseréjében, valamint a versenyzési lehetőségek megteremtésében vállalt szerepet. Feladatának tekinti a szakmával összefüggő történeti emlékek gyűjtését, rendszerezését, a szakmát gyakorlók és tanítók kapcsolattartását, érdekvédelmét. Szervezetünk az utóbbi években nagy figyelmet fordított a szövegszerkesztésre és az ügyviteli feladatokra. Tevékenységünkben előtérbe került a számítógép alkalmazásával összefüggő feladatok megoldása. A Szövetség szoros kapcsolatban van az Intersteno nemzetközi szervezettel, munkájában is részt vesz. Évente szervez bajnoki, országos és területi gyorsíró-, gépíró- és szövegszerkesztő versenyeket. Szakterületének tudományos igényű ellátása mellett képviseli és védi az e hivatást választó dolgozók érdekeit. 1927-ben dr. Radnai Béla megalkotta az egységes magyar gyorsírást. Művét számos nyelvre átültették. Ez a rendszer számtalanszor bebizonyította, hogy életképes, könnyen megtanulható, eredményes. Sikerét jellemzi, hogy 1995 óta - és egészen 2003-ig! Magyarország adja a gyorsíró világbajnokot, Lestár Éva parlamenti gyorsíró személyében. A világháló segítségével is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a technika megannyi vívmánya ellenére sem vált feleslegessé vagy időszerűtlenné a gyorsírás. Bizonyítsuk be az állításunkat? A hangszalag vagy akármilyen rögzítési mód az elhangzottakon kívül történtekről nem tud beszámolni, nem árulja el a gyűlésen, értekezleten közbeszóló nevét, a szónok esetleges taglejtését, mimikáját. Ahol fontos a szó szerinti feljegyzés, ott ragaszkodnak a beszédíró gyorsíró munkájához, aki nemcsak szavakat, hanem mozdulatokat is képes megörökíteni, szavakkal kifejezni. Ilyenekkel például: élénkség, mozgás, kivonulás, bevonulás a terembe stb. Figyelemre méltó az is, hogy többórás eszmecseréről készült hanganyagból a gyorsíró sokkal rövidebb idő alatt kiváló tartalmi kivonatot készíthet, míg

a felvétel végighallgatása feleslegesen időt rabló művelet, ha rendelkezésre áll avatott gyorsíró. És akkor még nem is beszéltünk arról a gyakori problémáról, hogy a magnószalag végéről-elejéről lemarad akár pár másodpercnyi, de nagyon fontos rész, vagy nem érthető a távolabb ülő személy beszéde stb. Érdemes egyéni célokra is megtanulni a gyorsírást. Ennek haszna egész életre szól. Akik ezért sajátították el, és jelentős pozíciókba kerültek, már idős fejjel gondolkozva is lándzsát törnek megtanulása mellett. Rengeteg időt lehet ugyanis megtakarítani vele, néhány soros feljegyzés másodpercek alatt kész. A szövetségnek évente tízszer megjelenő folyóirata van: a SzóVilág. Ebben hagyományt és technikát ötvözve kiemelten foglalkozunk a számítógéppel, a szövegszerkesztéssel és egyéb ügyviteli tevékenységgel. Gyorsírási leckéiből egyénileg is meg lehet tanulni gyorsírni! Az érdeklődőknek kérésre mutatványszámot küldünk. A folyóirat a Szövetség postai címén érhető el. Legyen a tagunk! A szövetség tagjai sorába hívja mindazokat, akik akár a gyorsírással, a gépírással vagy a szövegszerkesztéssel összefüggő területen dolgoznak, akár egyénileg használják a gyorsírást, vagy csupán érdeklődnek iránta. A Szövetség működésének helyszíne: Budapest VI., Kertész utca 41. Telefon/fax: 06-1-268-0236 Postai címünk: 1368 Budapest, Pf. 181 E-mail: [email protected]

∗ 2013-2014. 17. évfolyam ∗ SzóVilág ∗ 3

A szabályos billentyűkezelés elsajátításának fontossága

A számítógép mindennapos eszközünkké vált, az információ megszerzésének és továbbításának napjaink nélkülözhetetlen kelléke. Kapcsolattartásra, levelezésre, nagy mennyiségű kézi adatrögzítésre, számadatok, szövegek bevitelére az egyik legtöbbet alkalmazott eszköz a billentyűzet. A gyors adatbevitelre kifejlesztett igen kifinomult, rendkívül érzékeny billentyűk a könnyed érintésre is reagálnak, ezáltal igen gyors, rövid idő alatt több ezer ismétlődő billentyűleütést is lehetővé tennének, ha azt kellő technikával kezelnénk. Gépírás a betegségek megelőzése érdekében Sokan azt gondolják, hogy a számítógéppel végzett tevékenységek a legkevésbé megterhelő feladatok közé tartoznak. Mégis nagyon sok olyan kockázati tényező érhet bennünket, amely váz- és izomrendszeri megbetegedésekhez vezethet. A billentyűzeten dolgozóknál leggyakoribb probléma az ismétlődő megerőltetés okozta sérülés. Mivel munkánkban, tanulásunk, szórakozásunk, vagy kapcsolattartásunk során egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus írás, a billentyűzet nem megfelelő használata, a rossz test- és kéztartás miatt mindenki ki van téve az ismétlődő megterheléssel járó veszélyeknek. A számítógép hosszan tartó, intenzív használata következtében a helytelen billentyűkezelés fokozott kockázattal jár.

san vagy ismétlődően végzett helytelen mozgások során a kéz, csukló, kar és még a váll vagy nyak inaira és idegeire is fölösleges nyomás helyeződik. A fej le-feljáró mozgása, valamint a tekintet gyors váltása a képernyő, a munkaanyag és a billentyű között felgyorsíthatják az ún. ismétlődő megterhelés-ártalom (RSI = Repetitive Strain Injury) kialakulásának folyamatát. A képernyő folyamatos figyelése, írásmunkánk ellenőrzése a szembetegségek fokozott kialakulásának veszélyével jár. Ezért nem szabad elsikkadni a fölött a körülmény fölött, hogy milyen hátrányai vannak annak, ha a fiatalok nem kellő módon, az egészségre ártalmas körülmények között használják a számítógépet. Felmérések tanúsága szerint több órát ülnek a gép előtt, melyet chat-eléssel, levélírással, msn-en és egyéb közösségi portálokon történő üzenetküldéssel töltenek. A kisebb-nagyobb mennyiségű adatot, szövegeket bizony, két ujjal pötyögtetve, lassacskán, a gyermekek szemét, testtartását rontva írják be a betűket a klaviatúra segítségével. Mindez helytelen, egészséget romboló szokások kialakulásával jár, ami majdani aktív pályájuk során csak erősödik. Bizonyított tény, hogy a számítógép billentyűzetének helytelen használata egy sor alattomos betegség előidézője, ami felnőttkorban visszafordíthatatlan egészségromláshoz vezet. Szabályos gépírás: a tízujjas vakírás

A rossz adatbeviteli technika és helytelen testtartás, a fej állandó mozgása a képernyő és a klaviatúra között, a billentyűk két vagy négy ujjal történő „böködése”, valamint az ujjak és a kezek aránytalan terhelése a kéz súlyos sérüléseihez vezethet. A tartó4 ∗ 2013-2014. 17. évfolyam ∗ SzóVilág

Sokan még ma sem tudják, hogy van olyan korszerű írástechnikánk és írásmódszerünk a klaviatúra használatára, amely lehetővé teszi a billentyűzet hatékony, gyors és egészséget megőrző kezelésének elsajátítását.

A „tízujjas vakírás” technikájának elsajátításával és alkalmazásával hosszú távon elkerülhetőek (vagy jelentősen csökkenthetőek) a szabálytalan billentyűkezeléssel együtt járó betegségek, megelőzhetőek a csukló, a kézfej és kar idő előtti fájdalmai, sérülései, a fokozott igénybevétel miatt jelentkező szembetegségek, hát- és gerincproblémák. A vakírás ugyanis nem vakon vagy csukott szemmel történő írást jelent, hanem olyan írástechnikát, amely során nem vizuálisan keressük meg a klaviatúrán a leütendő billentyűket, hanem azok egy szigorú ujjrenden alapulva az emlékezetből „hívhatók” elő a másodperc töredéke alatt. Ez az írástechnika nem igényli a kezek mozgásának nyomon követését és a leírtaknak szemmel történő ellenőrzését a képernyőn. Írás közben a tekintet a másolandó szövegen van, illetőleg a szöveg megfogalmazásakor nem az íráskép megjelenésére (helyességére) lehet figyelmünket összpontosítani, hanem a gondolatok megfogalmazására. Gépírástanulás a közoktatásban Ezt az írástechnikát számos nyugat- és középeurópai országban a közoktatás keretében már 10-14 éves korban kötelezővé tették, ahol fel sem vetődött a kézírás felváltása gépírással. Nálunk pedig a helytelen „vagy-vagy” kérdésfeltevés következtében tiltakozunk, kifogásokat keresünk, korlátokat emelünk az ellen, hogy minél előbb megtaníthassuk a gyermekeinket a szabályos billentyűkezelés fortélyaira, hogy későbbi életükben a számítógépes adatbevitel már ne probléma, kínlódás, hanem természetes írástevékenység legyen. Arról sem szabad megfeledkezni – amit laikusok szintén nem tudnak –, hogy a gépi írástechnika elsajátításakor is számos olyan folyamat zajlik le, ami jelentősen fejleszti a gyermek mentális képességeit, erősíti akarati, testi és lelki stb. fejlődését. Mi tehát az a legfontosabb 10 érv, ami a mellett szól, hogy a szabályos gépírást meg kell tanulnia minden diáknak minél előbb? 1. A billentyűzetre való ránézés nélkül, „vak” technikával tanulják meg a tanulók az írást: így a későbbiekben képesek lesznek adatok, szövegek gyors és folyamatos bevitelére. „Az idő pénz” – jelentős energia- és időmegtakarítás érhető el az elektronikus írástechnika elsajátításával, ami által hatékonnyá válik a számítógépen az írásos tevékenység. 2. Felgyorsul, magabiztossá válik a számítógépes írástevékenység – jelentős időt, energiát takarítva meg ezáltal más intellektuális tevékenység számára (pl. írás közben végezhető a gondolati,

nyelvi alapú szövegszerkesztés). 3. Az egészségvédelem terén a helyes gépírástechnika segítségével a szem akkomodációs terhelése jelentősen lecsökken, így megelőzhető a korai látásromlás. A helyes test-, kéz- és ujjtartás szokássá alakításával megelőzhető, kivédhető számos – a képernyős munkatevékenységgel járó – mozgásszervi megbetegedés. 4. Sok gyermek írás- és olvasási nehézségekkel küzd. Számukra kifejezetten javasolt a gépírás tanulása, hiszen a tanítás módszerei között fontos szerepet kap a hangosan betűző írásmód, ezáltal fejlődik a gyermekek analizáló képessége. A tapasztalatok szerint a diszlexiás, diszgráfiás tanulóknál különösen jelentős javulás érhető el. 5. A közös, hangosan betűző írástanulás folyamatában a gyengébben teljesítő, szorongó tanulók is feloldódnak, könnyebben jutnak sikerélményhez. 6. A kézügyesség és az ujjak mozgáskoordinációjának fejlődésével egyéb manuális tevékenységük is hatékonyabbá válik. 7. Az írás folyamata részben emlékezeten alapuló háttértevékenységre épül, így jelentősen fejlődhet a gyermek memorizálási, valamint figyelemösszpontosító képessége. 8. Az elektronikus írástanulás folyamata önfegyelemre, türelemre, nagyfokú kitartásra, a monotónia elviselésére, precíz, igényes munkavégzésre nevel, miközben nagymértékben edződik a tanuló akaratereje. 9. A gyermekek későbbi életpályáján: magánéletben, tanulmányaik során és majd a hivatásukban egyaránt hatalmas előnyt jelent a biztos gépírástudás, amely által „digitális” szemléletmódjuk a kor természetes követelményeihez igazodik. 10. A különböző testi fogyatékossággal élő tanulók is könnyen elsajátíthatják a gépírást, természetesen tanításmódszerekben alkalmazkodva a fogyatékosság típusához. E tanulók számára a gépírástudás jelentősen megkönnyíti az írásbeli kommunikációt az életük folyamán.

A Nyíregyházi Főiskola Ügyviteli Képzési és Szolgáltató Központjának, valamint a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége nevében Jakabné dr. Zubály Anna főiskolai docens

∗ 2013-2014. 17. évfolyam ∗ SzóVilág ∗ 5

Van-e még szükség a gyorsírásra, a gyorsírókra? Töprengés és gondolatok Radnai Béla: Az egyszerű gyorsírás című könyvének megjelenése 100., az egységes magyar gyorsírás bevezetésének 85. és szerzőjének, Radnai Béla halálának 50. évfordulója alkalmából. Nem most vetődött fel a címbeli kérdés először, több mint száz éve újból és újból találkozhattunk vele, különösen az írás gépesítése, illetve az egyre tökéletesebb hangrögzítő eszközök elterjedésével. De napjainkban általánossá vált a gyorsírás háttérbe szorítása: egyre kevesebb helyen igénylik a szó szerinti jegyzéseket, kiszorult az iskolákból stb. 50 éve nincs közöttünk Radnai Béla. Már csak néhányan élnek, akik személyen ismerhették, találkozhattak vele, tanítványai voltak, hallgathatták előadásait, olvashatták friss cikkeit. Ki is volt ő? Igen gazdag életútja és munkássága alapján az utódok, a mai fiatalok is képet kaphatnak róla, megismerhetik kulturális, tudományos jelentőségét. Egy lexikonban ez állhatna neve után: gyorsíró, gyorsírási rendszerek alkotója, tankönyvíró, a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének 1927-től ügyvezető elnöke, majd 1952-ig elnöke, a Gyorsírástudomány I-XXV. évfolyamának szerkesztője, a Radnairendszer kiskönyvtárának 1923-26. kiadója, az Egységes Magyar Gyorsírás Könyvtára 175. számának szerkesztője, „civilként” esztéta, műpártoló és műgyűjtő. Mindent tudott a gyorsírásról. A gyorsíráselméletnek nem volt olyan részkérdése, amihez a leghitelesebben, legszakszerűbben nem szólhatott. Radnai már fiatalon birtokában volt az elmélet legalapvetőbb elemeinek, bizonyította az 1914ben megjelent A gyorsírás elmélete című munkája, de nem nyugodott meg ezen a szinten, mert élete végéig fejlesztette, bővítette elméleti ismereteit. Ez a széles körű tudás volt az alapja legjelentősebb és maradandó alkotásainak, a két kiváló gyorsírási rendszernek (az egységes magyar gyorsírásnak és a Radnai reformrendszernek), amelyeket a nemzetközi gyorsíró világ is elismert. Elég csak az 1928-ban Budapesten tartott 17. Nemzetközi Gyorsírókongresszus visszhangjára gondolni. De mint rendszeralkotó nem elégedett meg elképzeléseinél, hanem iskolájában – mintegy alkotó műhelyben – tanítványainál, versenyzőinél kipróbálta, ellenőrizte helyességüket, vizsgálta, hogy a gyakorlatban eredményesen alkalmazható-e. Ha kellett nem szégyellt változtatni, mások tapasztalatát vagy javaslatát is beépíteni elképzeléseibe. Az egységes magyar gyorsírás elfogadása előtt 1912-től 1926 végéig Az egyszerű gyorsírás (népszerűbb nevén: Radnai-rendszer) részére készült tankönyveiben ragyogóan végigkísérhetjük, hogyan bővült, fejlődött, tökéletesedet rendszere, amíg 19276 ∗ 2013-2014. 17. évfolyam ∗ SzóVilág

ben (nevéről lemondva) lényegtelen változtatásokkal mint egységes magyar gyorsírás lett hazánk hivatalos gyorsírása. De ezek után sem állt le a tökéletesebb, az egyszerűbb, a könnyebben megtanulható lehetőségek kutatásával. Éppen ez a szüntelen kutató tevékenység vezetett el a reform-rendszerének a kidolgozásához (194349.). El kellett ismerni, hogy új rendszere is kiváló alkotás, de a magyar szakemberek és versenyzők idegenkedve fogadták, feleslegesnek találták. Talán azért, mert az egységes magyar gyorsírással dolgozók vagy versenyzők képesek voltak a legmagasabb követelményeknek is eleget tenni. A tanulók százai, ezrei sikeresen sajátították el. Bár iskolai tanításra is engedélyezték, Radnai halála után nem volt, aki hozzá hasonló kitartással küzdött volna még szélesebb körben való elterjedéséért. Lassan kiszorult az oktatásból. Radnai kezdetektől arra is gondolt, hogy a rendszerét megtanulók idegen nyelvű beszédet is tudjanak rögzíteni, ezért az illető nyelvhez igazító kisebb módosításokkal alkalmazhatóvá tették német, francia, olasz, angol, eszperantó nyelvekre is. Szólnunk kell arról is, hogy kiváló szervező és egyesületi vezető volt. Nevéhez fűződik az írásversenyek korszerű formájának kidolgozása is, aminek következtében tömegversennyé váltak a gyorsírási versenyek. Oroszlán része volt abban (számos nagy tehetségű és tudós gyorsíróval), hogy a gyorsírás nemzeti kultúránk szerves részévé vált. Az 1930-as évektől iskolai kötelező tantárgy, ezért nem volt olyan érettségizett, valamint a polgári iskolai és a gyorsíró-iskolai tanulókat is beszámítva, aki legalább a gyorsírás alapjait ne ismerte volna meg. Sajnos, a szakmán kívül csak nagyon kevesen vannak ennek tudatában. Nem kapta meg a megérdemelt megbecsülést és elismerést sem a szakma, sem Radnai Béla. Megfeledkeztek vagy egyáltalán nem gondolnak arra, hogy politikai, társadalmi történelmünk legjelentősebb forrásai a gyorsírással jegyzett országgyűlési naplók, jegyzőkönyvek, a bizottsági ülésekről vagy a legkülönbözőbb tárgyalásokról készült feljegyzések, jegyzőkönyvek, emlékeztetők. De a jelentősebb perek aktái, tudományos, művészeti, irodalmi konferenciák, ülések iratai is a gyorsírásnak köszönhetően maradtak fenn. Gyorsíróink a közműveltség terjesztése, ápolása, gyakorlása terén igen jelentős tevékenységet végeztek. Közismert, hogy vannak esetek, körülmények, amikor az elhangzottak szó szerinti rögzítése nélkülözhetetlen. Erre szolgál a gyorsírás, illetve a gyorsírók közreműködése. Nem győzzük ismételni, hogy ahol a technika segítheti vagy helyettesítheti az embe-

ri erőfeszítést, alkalmazzuk a fejlett technikai eszközöket. De vannak esetek, amikor az élőbeszéd pontos rögzítésére csak gyorsíró alkalmazható, semmiféle más eszköz nem jöhet számításba. Sajnálatos, hogy az utóbbi évtizedekben szinte teljesen kiszorult az oktatásból a gyorsírás. Nagyon csekély visszhangot kap a hírközlésben például az is, hogy gyorsíróink milyen sikereket értek el nemzetközi versenyeken. Vagy a millecentenárium alkalmából kiadott 5 kötetes Magyarország a XX. században sem a kultúrával, sem a tudományokkal foglalkozó fejezeteiben egyetlen sort sem kapott a gyorsírás. A nyelvészettel kapcsolatos tanulmányokkal és szerzőkkel foglalkozó részben (V. kötet 226.) ennyi található: „A tematika azáltal is bővült, hogy… Az írásbeli közlés olyan eszközei – és az ezekkel kapcsolatos, nyelvészeket foglalkoztató kérdések is – kerültek a közép-

pontba, mint a gyorsírás (ennek szakértői Radnai Béla (1891-1962) és Nosz Gyula (1897-1967) voltak,…” Szomorúan kérdem, hiábavaló volt nemcsak Radnai Béla egész élete, amely a gyorsírással eggyé vált, hanem az a sok és sokirányú ismeret, tudás, erőfeszítés, amelyet egy évszázad gyorsírói felmutattak?! Hitem és meggyőződésem, hogy amíg szükség lesz arra, hogy az elszálló szót híven rögzítsék, és nem lesz olyan technikai eszköz, amely azt mindenkor híven felvegye, az esetleges pontatlanságokat, hibákat értelemszerűen azonnal ki is javítsa, a felesleges ismétléseket, nyögéseket stb. kihagyja, addig gyorsíróra is szükség lesz. Dr. Kalotay Kálmán A kép forrása: http://l.thumbs.canstockphoto.com/canstock4757900.jpg

Budapest VI., Kertész utca 41. Telefon/fax: 06-1-268-0236 Postai címünk: 1368 Budapest, Pf. 181 E-mail: [email protected]

MEGRENDELŐLAP A megfelelő rész aláhúzandó! (A SzóVilág előfizetési díja a 2013/2014. tanévre nyomtatva 3.000 Ft postaköltséggel együtt; e-mailen küldve 1.500 Ft) A megrendelő neve: ................................................................................. .......................................................................................... címe: ................................................................................. .......................................................................................... telefon: ............................................................................. e-mail: ............................................................................. részére megrendelem a SZÓVILÁG - Gyorsírók, gépírók és szövegszerkesztők lapját 2013 szeptembertől ................... példányban nyomtatva, e-mail-en, melynek előfizetési díját utólag egyenlítem ki. A fizetés módja: banki átutalás OTP 11707024-20449720 vagy készpénz-átutalási megbízás (befizetendő OTP-ben, csekken, illetve OTP nyomtatványon) A számlát a következő névre, címre kérem: A Szerk. ∗ 2013-2014. 17. évfolyam ∗ SzóVilág ∗ 7

Szakmai változások az oktatás/képzés területén Az elmúlt időszakban az oktatás/képzés területén több változás érintette a szakmai területünket, amely hatással lehet a további munkánkra is: 1. Közoktatás Az egyik fontos változás, hogy megjelent a 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, amelyben a közoktatásban fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a digitális kompetencia fejlesztése. A Nat így határozza meg a digitális kompetencia fogalmát: „A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén.” A szakmánkban régóta hangoztatjuk – és gyakorlati kísérletek is folytak ezen a téren –, hogy a tízujjas vakírást a közoktatás keretein belül lehet, illetőleg szükséges tanítani. Úgy véltük, hogy a Nemzeti alaptanterv közelmúltban folyó munkálatai alkalmat adnak arra, hogy széles körű szakmai összefogással hatni tudjunk az oktatási tárca képviselőire. Ebben a „ráhatásban” nagyon sokan vettek részt és több helyen is próbálkoztunk, de sajnos csak részben értünk el sikert. A Nemzeti alaptanterv informatika műveltségi területéhez, az informatikai eszközök használatához 5-8. osztályban bekerült a billentyűzet használata, mint fontos ismeret, ill. fejlesztendő készség. Természetesen úgy véljük, hogy az alkalmazói szintű ismeretek/készségek birtokában a „dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása” csak a tízujjas vakírás ismeretében (alkalmazásával) lehet hatékony. Erre azonban a Nemzeti alaptantervben semmiféle utalás nincs, így a közeljövőben számottevő eredmény nem várható abban, hogy a közoktatásban tömegesen tanulnának gépírást a tanulók. A kerettanterv(ek) alapján 5-8. osztályig az intézmények saját hatáskörben dönthetnek a szabadsáv 8 ∗ 2013-2014. 17. évfolyam ∗ SzóVilág

tantárgyi kitöltéséről, amelynek része lehet – mint bármely más ismeret – a tízujjas vakírás oktatása is. Vélhető, ha a közoktatási intézmények élnek is e lehetőséggel, mindenképpen a számítástechnika tantárgy keretében és nagyrészt az ott oktató pedagógussal kívánják majd megoldani. A gépírás(gyors- és gépírás, ügyviteli szakos) tanárok sokat tehetnek a környezetükben annak érdekében, hogy ezt a tantárgyat egy adott intézmény beépítse a helyi tantervébe. Mindenképpen szorgalmazni kell (akár tanár-továbbképzési program keretében), hogy a számítástechnika szakos tanárok szükségét érezzék a tízujjas vakírás oktatásának. Szakképzés Ezen a területen sokkal reménykeltőbbek a lehetőségeink a közelmúltban bekövetkezett jogszabályi változások kapcsán. Megjelent az OKJ-szakképesítések jegyzéke, valamint a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó új szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről. Ebben az ügyviteli szakmacsoportban két államilag elismert szakképesítés szerepel: az Irodai asszisztens (azonosító száma: 54 346 01) és az Ügyviteli titkár (azonosító száma: 54 346 02). Az Irodai asszisztens szakképesítésnek két részképesítése is van (Gép- és gyorsíró, szövegszerkesztő, valamint Számítógépes adatrögzítő; illetve egy ráépüléses szakképesítése, az Idegennyelvű ügyfélkapcsolati szakügyintéző. Az Irodai asszisztens szakképesítés moduljai között újra helyet kapott a gyorsírás, amelyhez kapcsolódó vizsgafeladat az alábbi: Jegyzőkönyv készítése gyorsírás alkalmazásával: A jelölt egy kb. 600 szótag terjedelmű szöveget 120 szótag/perc sebességű diktátum után gyorsírással lejegyez, amelyből szövegszerkesztővel áttételt készít; az áttett dokumentumot kiegészíti a megadott jegyzőkönyvi adatokkal és forrásfájlban előkészített 1500-2000 leütés terjedelmű szövegrésszel, valamint kb. 1500-2000 leütés terjedelmű további jegyzőkönyvi hozzászólásokat tartalmazó szöveget legépel; a teljes dokumentumból kb. 70%-os mértékű kivonatot készít, nyelvi, nyelvhelyességi szempontból stilizálja és megszerkeszti a jegyzőkönyv készítésének tartalmi és formai szabályai alapján; a jegyzőkönyv tartalmához kapcsoló-

dóan 8-10 utasítás szerint számítógépen további dokumentumot készít, mely lehet – táblázatot is magában foglaló – kimutatás, feljegyzés, emlékeztető, jelentés, beszámoló, információs dokumentum stb. A vizsgafeladat jellege: gyakorlati, időtartama: 150 perc Ennek a modulnak nem mindenki örül, hiszen az elmúlt években tapasztaltak szerint az Irodai aszszisztens ismeretköreit többnyire informatikusok igyekeztek kisajátítani maguknak, így az ügyvitel szakos tanároknak alig maradt hely/idő a szakmai tantárgyak oktatására. A mostani követelmények szerint a gépírás, a levelezés és a gyorsírás tanítása ügyviteli (gyors- és gépírás) szakos pedagógust igényel, bízunk benne, hogy közöttük kevesen vannak, akik a gyorsírás tanítását ne vállalnák szívesen. További változás még, hogy az új szakképzési törvény értelmében a szakközépiskola a szakmai érettségit is adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra és szakirányú munkába állásra készíti majd fel a diákokat. Négy évfolyamon folyik majd a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is. A szakközépiskolában érettségi vizsga ügyviteli ágazaton is tehető majd, és az érettségit követően a szakképesítés megszerzésére a 13. évfolyamon lesz lehetőség
tehát a szakmai érettségivel egy tanulmányi év beszámítható a szakképzésben, és a szakmai érettségi önmagában is jogosít bizonyos munkakörök betöltésére. Ehhez a nyáron már megjelentek a kerettantervi ajánlások is. Remélhetőleg, a jövőben ezek átdolgozása szakmai kezekbe kerülhet, mert a gyors tempóban, rövid idő alatt elkészült kerettantervi ajánlások elég sok szakmai hibát tartalmaznak (pl. tantárgyak, témakörök elnevezésében, hozzárendelt óraszámokban stb.)

3. Tanárképzés A felsőoktatást is új törvény szabályozza, amely külön rendelkezik a szakmai tanárképzésről. A nyár folyamán gyors ütemben folytak az egyeztetések arról, hogy mely szakmai területen van szükség tanárképzésre. Az ügyvitel bekerült ebbe a listába, mégpedig a közgazdásztanár szakirányaként, elnevezése tehát: Közgazdásztanár ügyvitel szakirányon. (Egyébként valamennyi szakmai tanárszak valamely szakmai képzési ág szakirányaként indulhat). A képesítési és kimeneti követelmények és a képzési szerkezet kidolgozása most van folyamatban. A rendelet hamarosan megjelenik ugyan, de ennek elfogadása esetén is a szakindítás legkorábban a 2014-2015. évben lesz lehetséges, mert a jövő tanévre vonatkozó és az októberben-novemberben megjelenő felvételi tájékoztatóba aligha kerülhet bele ez a szak, aminek természetesen még egy sikeres akkreditáció is az előfeltétele (ez pedig önmagában is kb. egy fél év). (A fenti információk informálisak, hivatkozási alapul nem szolgálnak, erre ajánljuk figyelmükbe az adott jogszabályi dokumentumot!) Jakabné dr. Zubály Anna

Van ahol még keresnek?

2. Felsőfokú szakképzés Az új szakképzési és felsőoktatási törvény értelmében a felsőfokú szakképzések kikerültek az OKJ köréből, és rövid ciklusú (4 féléves), kizárólag felsőoktatásban indítható ún. felsőoktatási szakképzések lesznek. Ezek igazodnak a BA-s alapszakok elnevezéseihez és tartalmához. Miután az ügyvitel területén nincs BA alapszak, így egyelőre felsőoktatási szak indítására sincs lehetőség. Ebben a tanévben indult utoljára az olyan közkedvelt szakképesítés is, mint a Titkárságvezető vagy a Gazdasági idegen nyelvű menedzser szak is.

∗ 2013-2014. 17. évfolyam ∗ SzóVilág ∗ 9

Gyorsírás

Bersényi Ivánné 10 ∗ 2013-2014. 17. évfolyam ∗ SzóVilág

Korrektúrázási feladat

T. Molnár Judit ∗ 2013-2014. 17. évfolyam ∗ SzóVilág ∗ 11

Szövegszerkesztési feladat

T. Molnár Judit A MAGYAR GYORSÍRÓK ÉS GÉPÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA Megjelenik kéthavonta összevont számként (július és augusztus kivételével) Felelős szerkesztő és nyomdai előkészítő: Elbert Gyuláné ([email protected]) Kiadja a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége (www.magyosz.hu; [email protected]) Felelős kiadó: Kalotay Kálmán—Szerkesztőség: 1368 Budapest, Postafiók 181 Előfizetési díj egy évre: 3000 Ft (postaköltséggel), e-lapként 1500 Ft—Csekkszámla: OTP 11707024-20449720 ISSN 1418-429 X 12