213/2014. (X.3.) számú Önkormányzati határozattal módosított egységes szerkezetűt
Településszerkezeti Terv Leírása I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS A Településszerkezeti Terv hatálya Kazincbarcika város közigazgatási területére terjed ki. Az érvényességi területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkákat végezni és ezekre hatósági engedélyt adni csak az általános hatósági előírásoknak megfelelően, és a jelen Településszerkezeti Terv Leírása, valamint a Településszerkezeti Terv együttes alkalmazásával lehet. A területfelhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza majd meg. 2. IGAZGATÁSI HATÁR A településszerkezeti terv az igazgatási határ módosítását nem irányozza elő, de távlatban vizsgálni kell a tervezett ipari park Sajóivánka közigazgatási területének igénybevételével történő bővítési lehetőségét. Evvel együtt meghatározandó az építési törvényben előírt 200 mes beépítetlen terület helye a település beépítésre szánt területe körül. 3. BELTERÜLETI HATÁR A Településszerkezeti Terv azokon a helyeken irányoz elő belterületbe vonást, ahol nagyobb mértékű terület-fejlesztési szándék jelentkezik. E területek belterületbe vonása a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében és időpontjában szakaszosan is végrehajtható. A lakóterületeket kivéve a beépítésre szánt területfelhasználások esetében a belterületbe vonás nem kötelező, ezeken a helyeken a belterületbe vonás helyett csak beépítésre szánt terület alakul ki. Ipari-gazdasági területek kijelölése, elhelyezése elsősorban a 26. sz. főközlekedési út környezetében történhet a város beépíthető területének K-i és Ny-i bővítésével, ill. az út menti területek felhasználásának átminősítésével. A meglévő belterület a tervezett ipari park területével növelhető. A belterületbe vonás a terület igénybevételének figyelembe vételével történhet. 4. A TERÜLET HASZNÁLATA A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területen lévő településszerkezeti, területfelhasználási egységek építési szempontból: beépítésre szánt területekre, azon belül építési övezetekre, beépítésre nem szánt területekre, azon belül a sajátos használatuk szerinti övezetekre tagozódnak. A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken minden beépítésre szánt területfelhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy közcélra megnyitott magánútról biztosítani kell függetlenül attól, hogy belterületen van-e, vagy sem. Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK előírásainak betartásával épület épül, úgy a közterületről való megközelítést biztosítani kell.
5. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ELEMEI A Településszerkezeti Terv elemei: A közterületek és egyéb területfelhasználási egységek meghatározása; Az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai; A közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája; A területfelhasználási és funkcionális besorolás; Az egyes területegységekre vonatkozó környezetvédelmi besorolások; A nyomvonal jellegű infrastruktúra hálózat jelölt elemei és védőtávolsága; Az egyes területekre, építményekre, települési környezetre, természeti és egyéb objektumokra, valamint a települési épített környezet védelmére vonatkozó előírások; Az egyes területekre meghatározott korlátozások. 6. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet, valamint a Településrendezési Terv Leírását is módosítani kell. A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás a módosítással érintett területfel-használási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, de lehetőség szerint az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesére is terjedjen ki. Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket, főforgalmi, forgalmi és gyűjtő utakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni. II. FEJEZET A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI 7. A KÖRNYEZETVÉDELEM ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI A település a 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet 34.§. (1) bekezdésének területi szennyeződésérzékenységi besorolása alapján „A” kategóriájú, fokozottan érzékeny területre esik. A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön ágazati jogszabályokban megadott előírásait. A települési környezet védelmének előírásai kiterjednek: a levegőtisztaság védelem, a zaj és rezgés elleni védelem, a föld, a felszíni és felszín alatti vízvédelem, a hulladékgazdálkodás, a sugárzás elleni védelem, a természetvédelem, az épített környezet védelmének témaköreire az állattartással kapcsolatos előírásokra. 8. A LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM ELŐÍRÁSAI A levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (a továbbiakban: légszennyező forrás) az elérhető legjobb technika alapján, jogszabályban,
illetőleg a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegővédelmi követelményeket kell megállapítani. A védelmi övezet tényleges nagyságát a kibocsátások, a terjedési viszonyok, a domborzat, a védőelemek és védendő területek, létesítmények figyelembevételével, a környezetvédelmi hatóság az új beruházások engedélyezése során az engedélyező határozatban állapítja meg. A rendelet mellékletében nem szereplő, illetőleg a megjelölt kapacitáshatárok alatti tevékenységek esetében a környezetvédelmi hatóság a védelmi övezet kialakításának szükségességét az engedélyezési eljárás során vizsgálhatja és egyedi védelmi övezetet állapíthat meg. A védelmi övezetben állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (a továbbiakban: létesítmény) így különösen lakó, oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény – nem építhető, levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető. Veszélyes légszennyezettség esetén a környezetvédelmi hatóság, a közegészségügyi hatóság állásfoglalásának figyelembevételével a veszélyes légszennyezettséget okozó helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjének tevékenységét – a kibocsátásnak a veszélyes légszennyezettséget megszüntető mértékűre való csökkentéséig – korlátozza vagy felfüggeszti, hatósági intézkedéséről a települési önkormányzatot is értesíti. A közlekedési hatóság és a közlekedésrendészeti szerv - a környezetvédelmi hatóság vagy a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére - azokon a területeken, ahol a mozgó légszennyező források használata veszélyes légszennyezettséget okoz, forgalomkorlátozást vagy más intézkedést (pl. aktív védelmi zóna kiépítését) rendelheti el. Lakó és vegyes területen, csak olyan szolgáltatóipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatástanulmány készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése, a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízi növények égetése, a tarlóégetés csak az önkormányzati rendeletben szabályozott módon lehetséges. 9. A ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM ELŐÍRÁSAI A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsájtott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg. Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást (a továbbiakban együtt: üzemi létesítmény) csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévőt bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre a
megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg. Autóúttal, országos főúttal, ennek belterületi szakaszával, városi forgalmi úttal, továbbá vasútvonallal kapcsolatos területfelhasználás, építés (létesítés), üzem-behelyezés engedélyezése előtt - zaj- és rezgésvédelmi szem-pontból - be kell szerezni a környezetvédelmi hatóság hozzájárulását. Csendes övezet alakítható ki a rendeltetés érdekében a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény (egészségügyi, oktatási, művelődési stb.) körül. A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell. 10. A FÖLD - ÉS VÍZVÉDELEM ELŐÍRÁSAI A föld védelme A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, ill. használók kötelessége. A termőföld védelméről külön törvény is rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kataszterezett Természeti Területek előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik. Mélyfekvésű területek csak nem szennyező anyaggal tölthetők fel. A vizek védelme A település területén található vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet intézkedik. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő feladatokról a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet intézkedik. Vízfolyásba szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható. Lakóépületek, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított. A vízfolyások szabályozása A mederfenntartási munkák folytatásához belterületen szükséges a part éltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a part él közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a csatorna medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan sem kerti művelés céljából. A vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani. A vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és a gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni, vagy kaszáltatni. A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a csapadékvíz csatornamedrekben, és
a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási-, vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni. 11. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ELŐÍRÁSAI A településen a hulladékgazdálkodás a város Önkormányzatának külön rendelete szerint történik. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény elő-írásai betartandók. Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése. Kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok a keletkezési területen történő minimális ideig való tárolását azzal, hogy az arra kijelölt vagy átmeneti tárolóba kell szállítani. Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladékok közé juttatni. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet intézkedik.
végzésének
feltételeiről
a
12. A SUGÁRZÁS ELLENI VÉDELEM ELŐÍRÁSAI A sugárzás elleni védelem tekintetében az érvényben lévő törvényekben foglaltakat kell figyelembe venni (1996. ÉVI CXVI. törvény az atomenergiáról). 13. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI 1.
Városképi jelentőségű útvonalak, közterületek 26. számú országos főútvonal keleti bevezető szakasza Hadak útja Ózdi út Budai Nagy Antal utca Vasút utca Kossuth Lajos utca Jószerencsét út Alsóvárosi körút (A Hadak útjától az Attila útig) Attila út Egressy út Mátyás király út Lini István tér Építők útja Május 1. út Tavasz köz keleti szakasza Hámán Kató út Szent Erzsébet sétány, Liget utca Lini István tér, Paál László utca meglévő és tervezett szakasza Pollack Mihály út Herbolyai út Gábor Áron utca Tardonai út Irinyi út Bólyai tér
2.
Helyi értékvédelmi területek 2.1 Városközpont helyi védett területe
Határoló utcák szerinti leírás: Jószerencsét utca, Egressy Béni út, Keleti gyűjtőút, Lini István tér, Május 1. út, Szabó Ervin utca, Építők útja
2.2 Sajókazinc Kossuth utca és környezete Az érintett helyrajzi számok 2108, 2109/5, 2110/1, 2110/2, 2110/3, 2110/4, 2111, 2112, 2113, 2114, 2115, 2116/1, 2116/2, 2116/3, 2116/4, 2116/5, 2116/6, 2117, 2118, 2119, 2120, 2121, 2122/2, 2123, 2124, 2125, 2126, 2127/2, 2128, 2129, 2130, 2131/1, 2131/2, 2132, 2133/1, 2133/2, 2134/1, 2134/2, 2135/1, 2135/2, 2136, 2137, 2138, 2139, 2140/1, 2141, 2142, 2143, 2144, 2145, 2146/1, 2146/2, 2147, 2148, 2149/1, 2149/2, 2149/3, 2149/4, 2149/5, 2149/6, 2150, 2151, 2152, 2153, 2154, 2155, 2156, 2157/1, 2157/2, 2158, 2159, 2161, 2162, 2163, 2260/1, 2260/2, 2260/3, 2260/4, 2260/5, 2260/6, 2264, 2265, 2266/2, 2267, 2268, 2305, 2309/1, 2309/2, 2310, 2311, 2312, 2313, 2314, 2315, 2316, 2317, 2318, 2319, 2320, 2321, 2322, 2323/1, 2369, 2370, 2371, 2372, 2373/1, 2373/2, 2374, 2375, 2376/1, 2376/2, 2377, 2378/2, 2378/3, 2378/4, 2378/5, 2379, 2380/1, 2380/2, 2380/3, 2381, 2382, 2383, 2384/1, 2384/2, 2384/3, 2384/4, 2384/5, 2385, 2386, 2387, 2388/1, 2388/2, 2389/1, 2389/2
2.3 Felső-Barcika régi faluközpont Az érintett helyrajzi számok 1878, 1879, 1881, 1882, 1884/1, 1885, 1886, 1888, 1889, 1892, 1893/1, 1894, 1896/1, 1896/2, 1897, 1898/1, 1899, 1900, 1901, 1902, 1903, 1904, 1905, 1906, 1907/1, 1907/2, 1910/2, 1910/3, 1910/4, 1911, 1912, 1913, 1914, 1915, 1916, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1926, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938
4.
Városközpont terület Jószerencsét út, Mátyás király út, Herbolyai út, Paál L. utca és tervezett folytatása, Tardonai út, Május 1. út
5. 1.
2
Műemléki környezet Harangláb, Református templom Helyrajzi szám szerinti felsorolásban: 1889, 1892, 2893/1, 1894, 1896/1, 1896/2, 1898/1, 1923, 1925, 1929, 1930, 1931, 1932, 1933, 1934, 1935 Katolikus templom Helyrajzi szám szerinti felsorolásban: 2230/65, 2230/85, 2230/88, 2257/2, 2293, 2360
6.
Városkép jelentőségű területek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Készenléti lakótelep és BC főbejárat környezete, Irinyi út Új Kazinczi lakótelep I. Patak utcai lakótelep és környezete, Új Kazinczi lakótelep II. Mikszáth úti lakótelep Új Kazinczi lakótelep III. Csokonai úti lakótelep Móricz-Radnóti téri lakótelep Tavasz úti lakótelep és Kazincbarcikai Kórház Mátyás király út keleti oldal lakótelep és környezete Derkovits téri lakótelep és környezete Lini István téri alközpont Herbolya, Régi telep városközpont és Mini vadon tavak és környezete Csónakázó tó és környezete Pincés terület Városi köztemető Kiserőmű lakótelep
7.
Helyi építészeti értékvédelemmel védett épületek
HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEMMEL ÉRINTETT ÉPÜLETEK HELYRAJZI SZÁM
UTCANÉV
HÁZSZÁM
LEÍRÁS
1933
BUDAI NAGY ANTAL UTCA
63
LAKÓÉPÜLET-ASTRA VILL KFT
1932
BUDAI NAGY ANTAL UTCA
41
BARCIKA-FELSŐ REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG TEMPLOMA
1905
BUDAI NAGY ANTAL UTCA
19
LAKÓÉPÜLET
1134/8
MÁJUS 1. UTCA
56
KÓRHÁZ
1394/47
MÓRICZ ZSIGMOND TÉR
9
GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOM
1132/13
SZENT ERZSÉBET SÉTÁNY
1
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
1132/5
FŐ TÉR
4
POLGÁRMESTERI HIVATAL
1132/19
FŐ TÉR
5
EGRESSY BÉNI MŰVELŐDÉSI HÁZ
1096
JÓSZERENCSÉT ÚT
2
SZALÉZI SZENT FERENC GIMNÁZIUM
1480
JÓSZERENCSÉT ÚT
1/A
2456
JÓSZERENCSÉT ÚT
1136/3
SZABÓ ERVIN UTCA
2-8
VOLT ÁLTALÁNOS ISKOLA RAVATALOZÓ TEMETŐI KISZOLGÁLÓ ÉPÜLETEK LAKÓÉPÜLET
1136/25
ÉPÍTŐK ÚTJA
36-46
LAKÓÉPÜLET
1136/21
MÁJUS 1. UTCA
50-54
LAKÓÉPÜLET
1136/1
IFJÚMUNKÁS TÉR
14-16
LAKÓÉPÜLET
1136/9
IFJÚMUNKÁS TÉR
10-12
LAKÓÉPÜLET
1136/6
MÁJUS 1. UTCA
44-48
LAKÓÉPÜLET
1136/5
MÁJUS 1. UTCA
38-42
LAKÓÉPÜLET
1136/8
MÁJUS 1. UTCA
32-36
LAKÓÉPÜLET
1136/19
MÁJUS 1. UTCA
26-30
LAKÓÉPÜLET
1138/4
MÁJUS 1. UTCA
20-24
LAKÓÉPÜLET
1138/8
MÁJUS 1. UTCA
14-18
LAKÓÉPÜLET
1138/3
MÁJUS 1. UTCA
8-12
LAKÓÉPÜLET
975/3
MÁJUS 1. UTCA
2-6
LAKÓÉPÜLET
975/2
MÁJUS 1. UTCA
2
ORVOSI RENDELŐ
977
ÉPÍTŐK ÚTJA
2
ÉPÍTŐK ÚTI ÓVODA
976
HÁMÁN KATÓ UTCA
1
I. SZ. IDŐSEK KLUBJA
1138/1
ÉPÍTŐK ÚTJA
4-14
LAKÓÉPÜLET
1138/10
BÉKE TÉR
2-6
LAKÓÉPÜLET
1138/6
BÉKE TÉR
8-12
LAKÓÉPÜLET
1136/27
BÉKE TÉR
14-18
LAKÓÉPÜLET
1136/23
ÉPÍTŐK ÚTJA
16-24
LAKÓÉPÜLET
1136/13
IFJÚMUNKÁS TÉR
2-4
LAKÓÉPÜLET
1136/11
IFJÚMUNKÁS TÉR
6-8
LAKÓÉPÜLET
1136/15
ÉPÍTŐK ÚTJA
26-34
LAKÓÉPÜLET
1136/9
IFJÚMUNKÁS TÉR
10-12
LAKÓÉPÜLET
978/1
LINI ISTVÁN TÉR
1
IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA
626/6
LINI ISTVÁN TÉR
3
KODÁLY ZOLTÁN MŰVÉSZETI ISKOLA
626/14
LINI ISTVÁN TÉR
4
SPORTCSARNOK
REFORMÁTUS ALAPFOKÚ
576/1
HERBOLYAI ÚT
1-3
VOLT JÓKAI MÓR GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ IKSOLA ÉS KOLLÉGIUM
1111/23
EGRESSY BÉNI ÚT
2-6
LAKÓÉPÜLET
1111/24
EGRESSY BÉNI ÚT
8-12
LAKÓÉPÜLET
1111/41
EGRESSY BÉNI ÚT
14-20
LAKÓÉPÜLET
JÓKAI TÉR
2-8
LAKÓÉPÜLET
JÓKAI TÉR
1-7
LAKÓÉPÜLET
EGRESSY BÉNI ÚT
22-28
LAKÓÉPÜLET
SZABADSÁG TÉR
2-8
LAKÓÉPÜLET
SZABADSÁG TÉR
1-7
LAKÓÉPÜLET
EGRESSY BÉNI ÚT
28-32
LAKÓÉPÜLET
1111/37
1111/26
EGRESSY BÉNI TÉR
2-4
LAKÓÉPÜLET
EGRESSY BÉNI ÚT
34-38
LAKÓÉPÜLET
EGRESSY BÉNI TÉR
1-3
LAKÓÉPÜLET
1128/4
EGRESSY BÉNI ÚT
1-7
LAKÓÉPÜLET
1128/3
EGRESSY BÉNI ÚT
9-19
LAKÓÉPÜLET
RÁKÓCZI TÉR
1-7
LAKÓÉPÜLET
RÁKÓCZI TÉR
2-6
LAKÓÉPÜLET
EGRESSY BÉNI ÚT
21-25
LAKÓÉPÜLET
1111/36
1129/8
SÁGVÁRI TÉR
1
LAKÓÉPÜLET
1129/10
SÁGVÁRI TÉR
3-7
LAKÓÉPÜLET
1129/11
SÁGVÁRI TÉR
2
LAKÓÉPÜLET
EGRESSY BÉNI ÚT
33-37
LAKÓÉPÜLET
LIGET UTCA
1
LAKÓÉPÜLET
1132/11
FŐ TÉR
1
1128/2
RÁKÓCZI TÉR
9
1128/12
ÉPÍTŐK ÚTJA
1
1-ES POSTA MEZEY ISTVÁN KÖZPONT LAKÓÉPÜLET
1128/6
ÉPÍTŐK ÚTJA
3
LAKÓÉPÜLET
1128/8
ÉPÍTŐK ÚTJA
5
LAKÓÉPÜLET
1128/10
ÉPÍTŐK ÚTJA
7
LAKÓÉPÜLET
1128/14
ÉPÍTŐK ÚTJA
9
LAKÓÉPÜLET
1129/23
ÉPÍTŐK ÚTJA
11-19
LAKÓÉPÜLET
1129/21
ÉPÍTŐK ÚTJA
21-29
LAKÓÉPÜLET
1129/13
ÉPÍTŐK ÚTJA
31-39
LAKÓÉPÜLET
2139
KOSSUTH LAJOS UTCA
18
LAKÓÉPÜLET
1898/1
BUDAI NAGY ANTAL
48
LAKÓÉPÜLET
1916
BUDAI NAGY ANTAL
LAKÓÉPÜLET
1873
TÁNCSICS MIHÁLY UTCA
KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET
2137
KOSSUTH LAJOS UTCA
60
HERBOLYAI ÚT
KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET
81/1
HERBOLYAI ÚT
KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET
3952
BORSODCHEM IPARTELEP
FŐÉPÜLET ÉS ÉTTEREM
3923
BORSODCHEM IPARTELEP
HÉJSZERKEZETŰ RAKTÁRCSARNOK
14
MŰVELŐDÉSI
LAKÓÉPÜLET
A város településképi jelentőségű helyi védelmet igénylő képzőművészeti alkotásai: Alkotó neve
Alkotás címe
Anyaga
Év
Hely
Andrási Kurta János Antal Károly Azbej Sándor
Kiáltás Jókai Mór 4 oszlop
bronz mészkő sgrafittó
1967 1966 1961
Balázs József Róbert Balczó Edit. Búza Barna Cs. Kovács László Csekovszki Árpád Daróczi Mihály
Dimitrovgrád címere Szüreti mulatság Kuruc lovas Golyózó fiúk Sejtek világa Tavasz, nyár, ősz
1972 1959 1960 1966 1969 1955
Gulyás M. Győri Dezső Halmágyi István
Móricz Zs. portré Borjút terelő fiú Fésülködő nő
Huszár Imre Józsa Lajos Keresi Györgyi Lajos József Ludmány Ottó Madarassy Walter Majoros Hédi Makrisz Agamemnon Martsa István Megyeri Barnabás Melocco Miklós Mezey István Mezey István Mezey István Mezey István Mikus Sándor. Mikus Sándor Moreau Luis Auguste Nagy István Nagy István János Németh József Ohmann Béla Olcsai Kiss Zoltán Osváth Mária Pál Ferenc Panádi Kiss Panádi Kiss János Panádi Kiss János Pátczay Pál Puskás Éva Shaffer Bernadett Somogyi József Varga Ilonapóra Varga Miklós
Diána őzzel Surányi Endre Csontkompozíció Kisfiú Játszó gyerekek Szüretelők I., II. Falikép Fáradt orvos Almaszüret Prometheus Derkovits Hild emlékoszlop J. Lennon emlékszobor Egressy emlékoszlop Múzsák Kévekötő Munka után La triomphe Játszó mackók Egressy B. portré Nyilazó lovasok Szüret (szökők.) Táncospár Kecskés lány A kagyló János Az élet fája A halott filozófiája A kör bezárul Munkácsy Ülő lány Színház Anyaság
kőcserép ker. falkép bronz alu. ötvözet ker. falkép terak. dombormű bronz bronz mészkő (kútszob.) bronz bronz kerámia bronz ivókút sgrafittó terak. balkon kerámia bronz ker. balkon domborítás bronz krómacél fa-bronz kő-vas olaj-vászon terak. d.mű terak. d.mű bronz kő kő fali ker. kő bronz bronz kút ker. kút dombormű dombormű dombormű bronz bronz samott bronz
Építők útja Jókai tér Szénoszt. ebédlő Dimitrov park BC Rt. ebédlő Rákóczi tér Május 1. út Városi Kórház Egressy B. u.
Gém család
bronz
1986 1969
Móricz Zs. tér Völgy park ÉRV Rt.
1960 1998 1969 1966 1961 1955 1966
Völgy park Surányi E. Iskola Városi Kórház Bólyai tér Irinyi Úti Óvoda Egressy B. u. Lombik Étterem Városi Kórház Egressy B. u. AES Erőmű Derkovits tér Fő tér Jubileumi park Ref. templom Műv. Központ Egressy B. u Egressy B. u. Polgárm. H. Május 1. út Műv. Központ BC Rt. Sárvári tér Egressy B. tér Gyermek Úti Ó. ÉRV Rt. Városi temető Városi temető Városi Kórház Munkácsy tér Építők útja Műv. Központ Építők útja
1955 1966 1989 1984 1986 1994 1998 1955 1955 1970 1966 1974 1957 1957 1957 1963 1959 1959 1959 1965 1965 1963
Építők u. or. r.
A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
14. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI A város területét érintő országos védelem alatt álló területe: Várhegy tető (1996. évi LIII. Tv. 23.§ (1) bek. alapján) Természeti területek: Az igazgatási terület térképen lehatárolt területe (1996. évi LIII. Tv. 15.§ alapján) Érzékeny természeti területek: Az igazgatási terület térképen lehatárolt területe (2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelete alapján) Az ökológiai hálózat területei: Az igazgatási terület térképen lehatárolt területe A város helyi értékvédelmét kell elrendelni a következő zöldfelületi és természeti értékeire: Tardona vulkán térképen lehatárolt területe Sajó völgy térképen lehatárolt területe Herbolyai tölgyes térképen lehatárolt területe 15. AZ ÁLLATTARTÁS ELŐÍRÁSAI Az állattartással kapcsolatos előírásokat a város Önkormányzata külön rendeletben szabályozza. III. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ELŐÍRÁSAI 16. A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA A Településszerkezeti Terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint a következőkben leírt területfel-használási egységekbe soroljuk: 17. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek – jele: L A lakóterületek övezeti besorolásának fő szempontja az, hogy a különböző lakóterületi egységek saját kialakult képüket minél teljesebb mértékben megőrizhessék. Nagyvárosias lakóterület - jele: Ln Többlakásos, többszintes lakóházak területfelhasználási egysége Kisvárosias lakóterület - jele: Lk zártsorú beépítésű egy- és többlakásos lakóházak területfelhasználási egysége Kertvárosias lakóterület – jele: Lke Telkes, családiházas lakóházak területfelhasználási egysége, ahol különböző funkcionális korlátozások vannak előírva Falusias lakóterület – jele: Lf a kertes jellegű - jelentősebb növénytermesztéssel, kertműveléssel foglalkozók által lakott - családiházas lakóházak területfelhasználási egysége Vegyes területek – jele: V Településközpont vegyes terület – jele: Vt a település legfontosabb intézményeinek elhelyezésére szolgáló terület-felhasználási egység, ahol a teleknagyságok és a beépítési formák nem kerülnek merev előírásokkal leszabályozásra Központi vegyes terület – jele: Vk a település meglévő és javasolt új telkes intézményeinek elhelyezésére szolgáló területfelhasználási egység Gazdasági területek – jele: G
Ipari-gazdasági területek kijelölése, elhelyezése elsősorban a 26. sz. főközlekedési út környezetében történhet a város beépíthető területének K-i és Ny-i bővítésével, illetve az út menti területek felhasználásának átminősítésével. Kereskedelmi, szolgáltató terület – jele: Gksz meglévő és tervezett kereskedelmi-szolgáltató területek területfelhasználási egysége Ipari terület – jele: GipÖsszefüggő ipari területek övezete Ipari Park területének övezete Az Ipari Parkon kívüli egyéb ipari területek övezete A lakóterületek környezetében elhelyezkedő környezetbarát iparterületek övezete Különleges területek – jele: K Nagybevásárló központ területe – jele K/1 Kórház területe – jele: K/2 Uszoda területe – jele: K/3 Műjégpálya területe – jele: K/4 Sportcsarnok területe – jele: K/5 Sport célú területek – jele: K/6 Strand területe – jele: K/7 Strand kiszolgáló területe – jele: K/7.1 Sípálya területe – jele: K/8 Szabadidőközpont területe – jele: K/9 Szennyvíztisztító területe – jele: K/10 Autóbusz pályaudvar területe – jele: K/11 Garázstelep területek – jele: K/12 Temető területe – jele: K/13 Vízmű területe – jele: K/14 Pincesor területe – jele: K/15 Közmű területe – jele: K/16 Rendezvényterület – jele: K/17 Kegyeleti park területe – jele: K/18 Hulladékudvar területe – jele: K/19 Különleges intézményi terület – jele: K/20” 18. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterületek – jele: KÖ Közút terület - jele: Köu a település teljes igazgatási területén található főutak, mellékutak, kerékpárutak és gyalogutak területe Vasút terület - jele: Kök Légi közlekedés területe – jele: Köl, heliport területe Vízi közlekedés területe – jele: Köv , személyforgalmi hajókikötő területe Zöldterületek - jele: Z Közpark terület – jele: Zkp a város belterületén meglévő és tervezett közparkok területe közkertek területe – jele: Zkk közutak mellett telepítendő kétoldali fasor Erdőterületek - jele: E Védelmi célú erdőterület – jele: Ev a település területén kialakított védelmi erdő övezet terület közlekedési utak melletti erdősávok területe egyéb műszaki infrastrukturális hálózatok melletti erdősávok területe vízgazdálkodási területek melletti, ökológiai folyosó ki-alakítására vagy pótlására szolgáló erdősáv területe
egyedi - főleg gazdasági – objektumok melletti, a környezet védelme érdekében telepített erdősávok területe Egészségügyi-turisztikai célú erdő terület – jele: Ee Gazdasági célú erdő terület – jele: Eg Mezőgazdasági területek – jele: M Általános mezőgazdasági terület – Má/1 szántó területek felhasználási egysége Általános mezőgazdasági terület – Má/2 Rét-legelő területek felhasználási egysége Kertes mezőgazdasági terület – Mk/1 kertes területek felhasználási egysége Kertes mezőgazdasági terület – Mk/2 Szőlő-, gyümölcstermelő területek felhasználási egysége Vízgazdálkodási területek – V Vízfelületek területe – jele: Vf, Nyílt csapadékvíz elvezető árkok területe – jele: Vcs Vízmű terület – jele: Vv Ártéri területek – jele: Vá
IV. FEJEZET A HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA ELŐÍRÁSAI 19. A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT RENDSZERE, ELEMEI ÉS HIERARCHIÁJA A közúthálózat elemei és hierarchiája I. és II. rendű főút Országos mellékút Települési főút Helyi gyűjtőút Vegyeshasználatú út Kiszolgáló út Kiemelt külterületi kiszolgáló út Külterületi mellékút Kerékpárút Gyalogút Köztér Parkoló Közlekedési területen belüli zöldterület A kötöttpályás közlekedési hálózat elemei Vasút A légiközlekedés elemei Heliport A vízi közlekedés elemei Kikötő A csomópontok, kereszteződések elemei Különszintű csomópont Szintbeni csomópont körforgalmi kialakítással Szintbeni csomópont forgalomirányítással Szintbeni csomópont forgalomirányítás nélkül Különszintű kereszteződés Szintbeni kereszteződés forgalomirányítással Szintbeni kereszteződés forgalomirányítás nélkül Híd
20. A KÖZMŰHÁLÓZAT RENDSZERE, ELEMEI ÉS HIERARCHIÁJA Területigényes közműlétesítmények: Vízbázis Víztárolás Szennyvíztisztítás Transzformátor állomás Gázfogadó állomás Fűtőmű Távközlés, információtechnológia Közmű gerinchálózat Ivóvíz gerincvezeték – regionális hálózat Ivóvíz gerincvezeték – városi hálózat Szennyvíz gerincvezeték – regionális hálózat Szennyvíz vezeték– városi gerinchálózat Villamos távvezeték– regionális hálózat Villamos távvezeték – városi gerinchálózat Gáz- és termékvezeték – regionális hálózat Gáz- és termékvezeték – városi gerinc-hálózat Távhő ellátó vezeték – városi gerinchálózat Vezetékes telefon gerinchálózat Távközlési adótorony
V. FEJEZET 21. EGYÉB ELŐÍRÁSOK FEJLESZTÉSI TERÜLETEK A város területén fejlesztési területek jelölhetőek ki. A fejlesztési területek hasznosítása, beépítése csak fejlesztési tanulmányterv elkészülte és jóváhagyása után történhet meg.
VI. FEJEZET 22. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen mellékletben meghatározott szabályokat a Településszerkezeti Tervvel összhangban kell alkalmazni. A jelen előírások érvényesítése érdekében a város igazgatási területére a Településszerkezeti Tervvel összhangban lévő Szabályozási Tervet és Helyi Építési Szabályzatot kell készíteni és annak használatát el kell rendelni. Kazincbarcika, 2014.október 3
