ÓPÁLYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2014. (V. 08.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról. Ópályi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában és 39. § (2) és (5) bekezdésében, továbbá 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével – a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) Ópályi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Ópályi település közigazgatási területének belterületére (a továbbiakban: közszolgáltatási terület) kiterjedően biztosítja a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) – és ezen rendelet – szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását. (2) A rendelet hatálya a közszolgáltatási területen kiterjed minden ingatlanhasználóra, továbbá – ide értve a teljesítési segédet és a közreműködőt is – a közszolgáltatási területen hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szerződés szerint végzőre (a továbbiakban: Közszolgáltató) és a Közszolgáltató által ellátott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra (a továbbiakban: közszolgáltatás), valamint a közszolgáltatás körébe tartozó anyagokra és tárgyakra. 2. A közszolgáltatás tartalma 2. § (1) A Ht. és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok, valamint ezen rendelet szerint kell biztosítani a település ingatlanjain, valamint a közterületeken keletkezett települési hulladékkal (a továbbiakban: hulladék) kapcsolatos közszolgáltatást. (2) Az Önkormányzat a közszolgáltatásról a Közszolgáltató (az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.; 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) útján – a Közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: közszolgáltatási szerződés) alapján – gondoskodik. A közszolgáltatási szerződés teljesítése során előállt elháríthatatlan akadály, műszaki meghibásodás, vagy munkaszervezési ok miatt a Közszolgáltató teljesítési segédet, közreműködőt vehet igénybe.
(3) A közszolgáltatás tartalma – e rendeletben megállapított szabályok szerint – magában foglalja a hulladéknak: a) a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített szabványos méretű hulladékgyűjtő edényzetben (a továbbiakban: gyűjtőedény), vagy hulladékgyűjtő zsákban (a továbbiakban: zsák) – lomhulladék esetében ezek használata nélkül – a keletkezési helyen történő szabályszerű összegyűjtését és a Közszolgáltató felé elszállításra való átadásáig történő ideiglenes tárolását; b) az összegyűjtött hulladék Közszolgáltató felé történő átadását és a Közszolgáltató által történő átvételét, c) az átvételt követően a gyűjtőedényből történő ürítését, vagy zsákban – illetve lomhulladék esetében ezek használata nélkül – a szállítóeszközre való felrakodását; d) a Közszolgáltató által hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítását; e) az elszállítást követően a Közszolgáltató által történő kezelését. (4) Ha a hulladék keletkezési helye közterület, úgy az ezzel összefüggő közszolgáltatás biztosítására, a közterületek tisztántartására vonatkozó részletes szabályokat – az erre vonatkozó központi jogszabályokon és az e rendeletben meghatározottakon túl – külön önkormányzati rendelet állapítja meg. (5) A közszolgáltatás nyújtásáért – e rendelet irányadó rendelkezései szerint annak ellenértékeként – a Közszolgáltatót az ingatlanhasználó által fizetendő hulladékkezelési közszolgáltatási díj (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) illeti meg. 3. A közszolgáltatási szerződés 3. § (1) A közszolgáltatási szerződésre vonatkozó szabályokat a Ht., valamint a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) határozza meg. (2) A közszolgáltatási szerződésben – a Ht.-ben és a Vhr-ben a közszolgáltatási szerződésre vonatkozó kötelező tartalmi elemeken túl – rögzíteni kell: a) a közszolgáltatási szerződést kötő mindkét fél megnevezését, azonosító adatait, képviselőjüket; b) a közszolgáltatási szerződés megkötésének helyét és idejét; c) a közszolgáltatási szerződésben megnevezett közszolgáltatás – Közszolgáltató által kialakított és az Önkormányzattal előzetesen egyeztetett – tartalmát, annak részletező leírását (a hulladék Közszolgáltató által történő gyűjtésének módját, gyakoriságát és idejét, a gyűjtés és szállítás útvonalát, a közszolgáltatás igénybevételi kötelezettségét, szüneteltetésének önkormányzati rendeletben meghatározott eseteit, a lomtalanításra vonatkozó szabályokat stb.); d) annak a ténynek a rögzítését, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben megnevezett közszolgáltatás teljesítését, az szerződésben meghatározott időtartamra és feltételekkel vállalta; e) a Közszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a közszolgáltatási szerződés hatályba lépésekor rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges – a Vhr-ben és a közszolgáltatási tevékenységet szabályozó más jogszabályokban előírt – valamennyi feltétellel (hatósági engedéllyel, engedélyezett telephellyel, járműparkkal, eszközökkel, szükséges létszámú képzett szakemberrel, stb.); f) a Közszolgáltatónak, az Önkormányzatnak és az ingatlanhasználóknak a közszolgáltatással összefüggő – a Ht. és a végrehajtására kiadott hatályos kormányrendeletek, különösen a közszolgáltató hulladékgazdálkodási
tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormr1.), és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormr2.), valamint a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.), továbbá ezen rendelet (a továbbiakban ezek együtt: hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok) szerinti – jogait, és kötelességeit; g) a Közszolgáltató és az ingatlanhasználók közötti közüzemi jogviszony létrejöttének módját, annak ezen rendelet szerinti szabályait; h) a közszolgáltatás végzésének Önkormányzat által történő ellenőrzési lehetőségét, s annak feltételeit, módját; i) a Közszolgáltatónak az Önkormányzat felé történő évenkénti – a közszolgáltatási tevékenységéről szóló szakmai, valamint költségelszámolásáról szóló pénzügyi – beszámolási kötelezettségét és annak határidejét; j) a közszolgáltatási szerződés módosítására vonatkozó szabályokat; k) a közszolgáltatási szerződés megszűnésének eseteit, valamint a felmondás Ht. szerinti szabályait. (3) A közszolgáltatási szerződés eredményes megvalósítása érdekében mind a Közszolgáltatónak, mind az Önkormányzatnak különös tekintettel kell lennie a számukra meghatározott kötelezettségek következetes és minél teljesebb körű, magas színvonalú teljesítésére, a nyilvánosság biztosítására, egymás, valamint a közszolgáltatást igénybe vevők időbeni és pontos tájékoztatására, egymás érdekeinek tiszteletben tartására, a partneri együttműködésre. (4) Nyilvánossága biztosítása érdekében közszolgáltatási szerződést – ide értve annak módosítását is – a szerződő felek által történő aláírást követő 8 napon belül az Önkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott helyben szokásos módon (a továbbiakban: helyben szokásos mód) –, s ha az nem esik egybe az Önkormányzat honlapján való közzététellel, úgy azon is –, míg a Közszolgáltató saját honlapján köteles közzé tenni. (5) A Közszolgáltató és az Önkormányzat egyaránt köteles egymást írásban is tájékoztatni a közszolgáltatást érintő eseményekről, változásokról legalább az azokat megelőző 5. napig, majd azok eredményeiről 15 napon belül. 4. A közszolgáltatás igénybevétele 4. § (1) A Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és a közszolgáltatási, valamint a Közszolgáltató és az ingatlanhasználó közötti közüzemi jogviszonyról, a közszolgáltatás ellátásáról szóló kötelező közüzemi szerződés (a továbbiakban: közüzemi szerződés) szerint, az általa teljesítendő közszolgáltatási díj fizetése ellenében jogosult és – jogszabályban meghatározott kivétellel – köteles igénybe venni. (2) A közüzemi szerződés – fő szabályként – írásba foglalt módon jön létre, de létrejöttnek kell tekinteni írásba foglalás nélkül is a következő tények vagy körülmények valamelyikének fennállása, illetve bekövetkezte esetén: a) a Közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlanhasználó számára bizonyíthatóan felajánlotta, és a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésére
rendszeres időközönként bizonyíthatóan az ingatlanhasználó rendelkezésére áll, vagy b) a közszolgáltatásnak az ingatlanhasználó által történő első igénybevételekor. (3) A magánszemélynek nem minősülő ingatlanhasználóval a közüzemi szerződést minden esetben írásba kell foglalni. (4) A közüzemi szerződésnek kötelező elemként kell tartalmaznia: a) a Közszolgáltató és ingatlanhasználó – mint megrendelő – adatait (felek neve, valamint természetes személyek esetén személyazonosító adatai, lakcíme, míg nem természetes személyek esetében azok székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma); b) a közüzemi szerződés tárgyát; c) a közüzemi jogviszony (a közszolgáltatás teljesítése) kezdő napját, időtartamát; d) a közszolgáltatási teljesítéssel érintett ingatlan pontos helyét, címét; e) a f) gyűjtésre vonatkozó legfontosabb szabályokat (pl.: a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi, a megrendelő rendelkezésére álló, illetve az általa a hulladék átadására használni kívánt gyűjtőedény(ek) űrtartalom és darabszám szerint, a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja, az ürítés gyakorisága és az ürítés konkrét ideje nap(ok) szerint stb.); g) a szerződést kötő felek konkrét jogait és kötelezettségeit; h) a közszolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó főbb szabályokat; i) a közüzemi szerződés módosításának, illetve megszűnésének, megszüntetésének feltételeit; j) a személyes adatok kezelésére vonatkozó – ezen rendeletben meghatározott – rendelkezéseket; k) az irányadó jogszabályok megnevezését, továbbá l) a közüzemi szerződés megkötésének helyét és idejét, a szerződő felek képviselőinek aláírását és nem magánszemély szerződő fél esetében hivatalos bélyegzője lenyomatát. (5) Írásba foglalt közüzemi szerződés esetében a szerződő felek közötti közüzemi jogviszonyra, annak kezdő időpontjára minden esetben a szerződés tartalmát kell irányadónak tekinteni. (6) Írásban megkötött közüzemi szerződés hiányában a közszolgáltatás tartalmáról, valamint teljesítésének rendjéről (módjáról, feltételeiről, heti gyakoriságáról, konkrét időpontjáról stb.), továbbá az ezekben bekövetkezett változásokról a közszolgáltatás megkezdése, illetve a változás bekövetkezte előtt legalább 7 (hét) nappal a Közszolgáltató köteles az ingatlanhasználót igazolt módon, írásban értesíteni, vagy – ha a személyre szóló tájékoztatás nem lehetséges, vagy meghiúsult – úgy a közszolgáltatási szerződés közzétételére ezen rendeletben meghatározott szabályok szerint tájékoztatni. (7) Ha a közüzemi szerződés nem írásba foglalt módon jön létre, úgy a szerződő felek közötti közüzemi jogviszonyra – együttesen – a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, valamint a közszolgáltatási szerződésben foglaltak az irányadóak. A közüzemi jogviszony kezdő időpontjaként ebben az esetben azt a napot kell tekinteni, amelyen a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és tartalmáról, valamint rendjéről az ingatlanhasználót bizonyítható módon írásban értesítette, vagy ha az nem lehetséges, úgy a közszolgáltatási
szerződés közzétételére tájékoztatta.
ezen
rendeletben
meghatározott
szabályok
szerint
5. A Közszolgáltató, valamint az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei 5. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatási területen a közszolgáltatást a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő, az egyes hulladékfajták átvételére alkalmas járművekkel, gépekkel, berendezésekkel, eszközökkel, felszerelésekkel, telephellyel, szakemberekkel és az említett jogszabályokban meghatározott rendelkezések (szakma feltételek, követelmények, más előírások) alapján, továbbá a közszolgáltatási, valamint a közüzemi szerződés szerint, az ingatlanhasználó által teljesítendő közszolgáltatási díj fizetése ellenében, kizárólagosan jogosult és – az érintett ingatlanhasználó tekintetében a közszolgáltatásnak jogszabály szerinti szüneteltetése kivételével – köteles folyamatosan végezni. (2) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatást a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, továbbá a közszolgáltatási, valamint a közüzemi szerződés szabályai szerint, az általa a Közszolgáltató felé teljesítendő közszolgáltatási díj fizetése ellenében jogosult és – jogszabályban meghatározott eset kivételével – köteles igénybe venni. (3) A Közszolgáltatónak és az ingatlanhasználónak a közszolgáltatási tevékenység biztosítása, valamint igénybe vétele során különös tekintettel kell lennie a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályoknak a közszolgáltatás ellátása rendjére és módjára vonatkozó szabályai között számukra meghatározott kötelezettségek minél teljesebb körű teljesítésére, egymás jogainak és érdekeinek tiszteletben tartására, s a jó partneri együttműködés megvalósítására. (4) A Közszolgáltató a közszolgáltatást az igénybe vételére kötelezettek felé úgy köteles teljesíteni, hogy a gyűjtőedény, vagy zsák átadás-átvételét, valamint a gyűjtőedény ürítését, illetve a zsák felrakodását, továbbá a hulladék elszállítását csak a Ht. szerinti jogszabályokban meghatározott esetekben tagadhatja meg, korlátozhatja, vagy szüneteltetheti. 6. A közszolgáltatás ellátásának rendje és módja 6. § (1) Az ingatlanhasználónak az ingatlanán keletkező, s ezen rendelet hatálya alá tartozó anyagokat, tárgyakat – ide nem értve a lomhulladékot – gyűjtőedényben, vagy zsákban kell gyűjtenie és elszállításra a Közszolgáltató felé átadnia. (2) Az ingatlanhasználó jogosult, és ha előzetesen nem állapodott meg a Közszolgáltatóval más gyűjtőedény használatában, úgy – a vegyes hulladéktól anyagfajta szerint elkülönítetten történő hulladékgyűjtés (a továbbiakban: szelektív hulladékgyűjtés) kivételével – köteles az ingatlanán keletkező vegyes hulladék gyűjtésére, s az átadás-átvételéig történő ideiglenes tárolására, valamint a Közszolgáltatónak való átadás-átvételére – fő szabályként – a Közszolgáltató szállítóeszközéhez a közszolgáltatási területen elsődlegesen rendszeresített gyűjtőedényt használni. (3) Ezen rendelet szempontjából elsődlegesen rendszeresített gyűjtőedénynek a közszolgáltatási terület valamennyi lakossági ingatlanhasználója számára a Közszolgáltató által már e rendelet hatályba lépését megelőzően biztosított – vagy
annak bármely okból történő hiányában azzal megegyező paraméterekkel rendelkező, az ingatlanhasználó által térítésmenetesen használható – ingatlanonkénti egy darab 120 literes gyűjtőedényt kell tekinteni. (4) Az elsődlegesen rendszeresített gyűjtőedényt az ingatlanhasználó – vagy a helyette eljáró – kizárólag hulladék gyűjtésére, ideiglenes tárolásra és ürítés céljából történő átadására használhatja. (5) Bármely ingatlanhasználó – a Közszolgáltatóval történt előzetes megállapodása alapján – jogosult az elsődlegesen rendszeresített gyűjtőedény helyett, vagy azon túl, attól eltérő bármely más típusú és más szabványos méretű, valamint bármilyen módon jogszerű rendelkezése alatt álló gyűjtőedényt használni. 7. § (1) A közszolgáltatási szerződés fennállásának ideje alatt a Közszolgáltató a közszolgáltatási területen – a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a lomhulladék kivételével – legalább hetenkénti rendszerességgel (azaz hetente legalább egy napon, egy alkalommal) köteles elvégezni a gyűjtőedényben gyűjtött hulladék átadás-átvételét, a gyűjtőedény ürítését, s ürítés után a gyűjtőedény visszaadását az ingatlanhasználó felé, továbbá az ürített hulladék elszállítását a kijelölt hulladéklerakó helyre. Ezt követően a Közszolgáltatónak gondoskodnia kell az elszállított hulladék kezeléséről. (2) A Közszolgáltató és az Önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben közösen határozza meg – az ingatlanhasználók számára, a náluk keletkező hulladék mennyiségének és erre alapozott igényeik figyelembe vételével – a hulladékszállítás közszolgáltatási területen belüli hetenkénti konkrét napját (a továbbiakban: heti szállítási nap), valamint annak tervezett napi időintervallumát és útvonalát. 8. § (1) Az ingatlanhasználónak szelektív hulladékgyűjtéssel kell – külön-külön – gyűjtenie és a Közszolgáltató felé elszállításra átadnia a hulladék részét képező papírhulladékot, a műanyaghulladékot, valamint a biohulladék közül a zöldhulladékot. (2) A szelektív hulladékgyűjtésre az ingatlanhasználónak – a Közszolgáltató által rendszeresített, a Kormr1. szerinti egymástól eltérő megjelölést tartalmazó (eltérő színű, jelzésű, feliratú), az adott hulladékfajta keletkezett, valamint várható mennyiségének megfelelő darabszámú, s térítésmentesen az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátott – zsákot kell használnia, vagy elhelyezheti a szelektíven gyűjtött hulladékát az Önkormányzat által erre kijelölt hulladékgyűjtő szigeten lévő, egymástól eltérő megjelölést tartalmazó gyűjtőedényekben is. (3) A közszolgáltatási szerződés fennállásának ideje alatt a Közszolgáltató a közszolgáltatási területen legalább havi rendszerességgel (azaz havonta legalább egy napon, egy alkalommal) köteles elvégezni hulladékgyűjtő szigeten elhelyezett gyűjtőedények ürítését, valamint az ingatlanhasználónál összeggyűjtött zsákos hulladék átadás-átvételét és ezzel egyidejűleg az átvett hulladékfajtának megfelelő darabszámú megjelölést tartalmazó zsák pótlását, valamint az átvett zsákok szállítóeszközre történő felrakodását, továbbá elszállítását a kijelölt hulladéklerakó helyre. Ezt követően a Közszolgáltatónak gondoskodnia kell az elszállított hulladék kezeléséről. (4) A Közszolgáltató és az Önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben közösen határozza meg – az ingatlanhasználók számára, a náluk keletkező hulladék mennyiségének és erre alapozott igényeik figyelembe vételével – a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés és szállítás közszolgáltatási területen belüli havonkénti konkrét napját (a továbbiakban: havi szállítási nap), valamint annak tervezett napi időintervallumát és útvonalát.
(5) Ha a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékának kezelését a Ht. 31. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott úton kívüli más módon – írásban kötött szerződéses jogviszony keretében – külön nem biztosítja, úgy esetében is a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő ingatlanhasználókra vonatkozó ezen rendeletben meghatározott rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni. 9. § (1) Ha a heti, vagy havi szállítási napon a hulladékszállítás: a) azért marad el, mert a heti, vagy a havi szállítási nap munkaszüneti napra esik, úgy a Közszolgáltató köteles – azonos feltételek mellett – ugyanazon hét másik munkanapját heti, míg havi szállítási nap elmaradása esetén ugyanazon hónap másik munkanapját havi hulladékszállításra kijelölni, s arról a hulladékszállítással érintetteket legalább a munkaszüneti napot megelőző 5. napig tájékoztatni. b) az a) pontban írt ok kivételével bármely más okból elmarad, úgy azt a Közszolgáltató köteles – ugyanazon szállítási hétre, vagy hónapra irányadóan, azonos feltételek mellett – a lejárt teljesítési időt követő 24 órán belül, vagy ha ez bármely akadály, vagy körülmény (pl.: útlezárás, műszaki hiba, időjárási viszonyok, stb.) fennállása miatt nem lehetséges, úgy az akadály megszűnését, vagy elhárítását követő 24 órán belül pótolni, s arról a hulladékszállítással érintetteket haladéktalanul tájékoztatni. (2) Az e § szerinti tájékoztatásnak legalább a közszolgáltatási szerződés közzétételére a rendeletben meghatározott szabályok szerint kell megtörténnie. 10. § (1) Az ingatlanhasználó a lecsukott fedelű, üríthető állapotú gyűjtőedényt, valamint a bekötött zsákot a Közszolgáltató felé történő átadás céljából a megállapított heti, vagy havi szállítási napon köteles a közszolgáltatásnak a közszolgáltatási szerződésben meghatározott és közzétett napi időintervalluma kezdő időpontjáig, megközelíthető közterületre – lehetőség szerint a közszolgáltatással érintett közút, vagy a gyalogjárda ingatlan felé eső széléhez – úgy kihelyezni, hogy a kihelyezés figyelemmel legyen a közlekedési-, és vagyonbiztonsági szabályokra, s az edény, a zsák semmilyen módon ne kerüljön az út vagy a járda területére, ne akadályozza a jármű- és gyalogosforgalmat, valamint baleset vagy károkozás veszélyével se járjon. (2) Az ingatlanhasználó köteles a kihelyezés helyét könnyen megközelíthetővé tenni, minden akadálytól mentesíteni, valamint téli időszakban a hótól megtisztítani, a síkosságtól mentesíteni. (3) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényt ürítés napján – az ürítés után mielőbb – ismét az ingatlanán elhelyezni. (4) Az e § alapján meghatározott napi szállítási időszakon kívüli időben a rendelet hatály alá tartozó, vagy bármely más hulladék gyűjtőedényben, zsákban. vagy bármely más módon közterületen történő elhelyezése, tárolása tilos, kivéve a lomtalanítás időszakában a lomhulladéknak az erre kijelölt időben és helyen történő elhelyezését. Ugyancsak tilos – a napi szállítási időszakot kivéve – a gyűjtőedénynek közterületen történő tárolása is. 11. § (1) A gyűjtőedényt, vagy a zsákot az ingatlanhasználónak – vagy a helyette eljárónak – kíméletesen, az elvárható gondossággal kell használnia és azt olyan módon és állapotban kell ürítésre, szállításra átadnia a Közszolgáltató számára, hogy az jogszerűen ne tagadhassa meg annak átvételét.
(2) A Közszolgáltató köteles az ingatlanhasználó által hulladékgyűjtésre használt gyűjtőedény, vagy zsák átadás-átvételét, valamint a gyűjtőedény ürítését, illetve a zsák felrakodását kíméletesen, az elvárható szakmai gondossággal végezni. (3) Ha a Közszolgáltató közszolgáltatási tevékenysége során a gyűjtőedény megrongálódik, vagy abban bármely más módon kár keletkezik, úgy: a) – feltéve, hogy az a Közszolgáltatónak felróhatóan következik be – a Közszolgáltató a közszolgáltatás zavartalanságának és folyamatosságának biztosítása érdekében köteles azt saját költségén, bármilyen ellenszolgáltatás nélkül legalább a rongálódás előtti használatra alkalmas állapotába mielőbb visszaállítani, megjavítani, vagy a véglegesen használhatatlanná vált gyűjtőedényt kicserélni, pótolni. Ennek végleges megtörténtéig a Közszolgáltató köteles – térítésmentesen, legalább azonos műszaki paraméterekkel rendelkező – helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani az ingatlanhasználó számára. b) az a) pont szerinti kötelezettségek az ingatlanhasználót terhelik, ha a Közszolgáltató hitelt érdemlően bizonyítja, hogy tevékenysége során neki felróható magatartás, vétkesség nem terheli a gyűjtőedény megrongálódásában, a bekövetkezett kárban. Ez esetben a Közszolgáltató nem köteles helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani az ingatlanhasználó számára. A Közszolgáltató károkozására, az okozott kár megtérítésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell irányadónak tekinteni. (4) Ha bármilyen esetben és módon nem a Közszolgáltatónak felróható okból következik be a gyűjtőedényben a használatát akadályozó rongálódás, kár, úgy a közszolgáltatás zavartalanságának és folyamatosságának biztosítása érdekében a gyűjtőedény használatra alkalmas állapotba való mielőbbi visszaállítása, megjavítása, vagy kicserélése, pótlása, illetve ezek végleges megtörténtéig helyettesítő gyűjtőedény biztosítása – saját költségén – az ingatlanhasználó kötelessége. (5) Ha a hulladék átadás-átvétele, vagy szállítójárműre való felrakodása során bárkinek a hibájából a zsák megrongálódik, s emiatt a hulladék kiszóródott, vagy kiszóródhat, illetve felrakodása lehetetlenné vált, úgy a Közszolgáltató köteles a rongálódás helyszínén nyomban – vétkességre tekintet nélkül, térítésmentesen – a megrongálódott zsákkal azonosat biztosítani, s a szállításra szánt hulladék teljes mennyiségét abba kell elhelyeznie annak, akinél a zsák megrongálódott. 12. § (1) A hulladékszállítást a Közszolgáltató – a munkafolyamatot végző dolgozói útján, az ingatlanhasználó hibás teljesítésére hivatkozva – megtagadhatja, ha közvetlen érzékszervi észleléssel egyértelműen megállapítható, vagy ennek hiányában megalapozottan feltételezhető, hogy a kihelyezett gyűjtőedény, akár csak részben is olyan anyagot, vagy tárgyat tartalmaz, amely: a) nem minősül a rendelet hatálya alá tartozó hulladéknak; b) a rendelet hatálya alá tartozó hulladékkal együtt nem gyűjthető és nem szállítható el (pl.: állati hulla, zöldhulladék, nagy terjedelme, vagy súlya miatt el nem szállítható, stb.); c) veszélyes, folyékony, lom, vagy építési-bontási hulladéknak minősül; d) gyúlékony, maró, mérgező, vagy robbanó természetű hulladék; e) ismeretlen eredetű; f) nem tartozik az a)-e) pontok alá, de a hulladékgazdálkodás bármely fázisa során veszélyeztetheti a hulladékgazdálkodással foglalkozó dolgozók életét, testi
épségét, vagy egészségét, avagy megrongálhat járművet, gépet, berendezést, eszközt, felszerelést, továbbá bármilyen módon veszélyeztetheti a környezetet. (2) A Közszolgáltató abban az esetben is megtagadhatja a gyűjtőedény átvételét, és ürítését, ha: a) az ingatlanhasználó nem a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben kívánja átadni a hulladékot; b) az ingatlanhasználó nem tesz eleget a R.-ben a gyűjtőedény rendszeres tisztántartására és fertőtlenítésére vonatkozó kötelezettségének, s emiatt a közegészségügyi követelmények be nem tartása olyan mértékű, hogy az veszélyeztetheti a hulladékgazdálkodással foglalkozó dolgozók egészségét, testi épségét, életét; c) a gyűjtőedény olyan mennyiségű, vagy terjedelmű hulladékot tartalmaz, melynek súlya, vagy mérete meghaladja a gyűjtőedény szabvány szerinti befogadó képességét; d) a gyűjtőedény nem üríthető, mert a benne elhelyezett hulladék úgy össze van állva, tömörödve (pl.: összefagyott, összepréselt, stb.), hogy emiatt az gyűjtőedényt nem lehet, vagy nem lehet az edény megrongálása, vagy megsérülése nélkül kiüríteni. (3) Megtagadható a Közszolgáltató részéről a zsák átvétele, ha: a) az nem a Közszolgáltató által rendszeresített; b) az olyan mértékben sérült, megrongálódott, hogy emiatt annak tartalma már kiszóródott, vagy felrakodása, illetve szállítása során kiszóródhat, avagy felrakodása, elszállítása lehetetlenné vált; c) nem, vagy nem csak elkülönítetten gyűjtött papír-, illetve műanyaghulladékot tartalmaz. (4) A zöldhulladék átvétele és elszállítása akkor tagadható meg, ha az ingatlanhasználó: a) annak gyűjtését és átadását nem ezen rendelet szerint elkülönítetten, vagy b) úgy végzi, hogy átvétele és elszállítása esetén annak a Közszolgáltató által történő komposztálhatósága, illetve lebontása nem biztosítható. (5) A hulladékszállítás megtagadásáról a Közszolgáltató – az indok, és az átvételt akadályozó körülmény elhárításához az ingatlanhasználó által megtenni szükséges intézkedések, valamint azok határideje megjelölésével – írásban is köteles haladéktalanul értesíteni az ingatlanhasználót. Ha az akadályt az ingatlanhasználó elhárította és ezt bejelentette a Közszolgáltató felé, úgy a Közszolgáltató a bejelentést követő 24 órán belül köteles a hulladékszállításnak eleget tenni, feltéve, hogy az azt akadályozó körülmény megszűnt és időközben nem keletkezett a hulladékszállítás megtagadására alapot szolgáltató újabb körülmény. (6) Ha a hulladékszállítás bármely arra jogalapot szolgáltató okból – az átvétel megtagadása miatt maradt el, úgy ez esetben az ingatlantulajdonos semmilyen jogcímen sem tarthat igényt az általa fizetendő közszolgáltatási díj csökkentésére, vagy elengedésére. 13. § (1) Törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott eseteken túl a Közszolgáltató a közszolgáltatás biztosítását az ingatlanhasználó kérésére is szüneteltetheti – az arra okot adó tény, állapot fennállásáig –, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek: a) a közszolgáltatás igénybe vételére köteles ingatlanhasználó, vagy képviselője azt írásban kérte a Közszolgáltatóhoz benyújtott, s indokolást is tartalmazó kérelmében;
b) a kérelemben megjelölt ingatlan – az Önkormányzat Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) által írásban igazoltan – lakatlannak minősül. (2) A közszolgáltatás szüneteltetése szempontjából az ingatlan akkor tekinthető lakatlannak – feltéve, hogy ott ténylegesen hulladék sem – keletkezett, ha legalább 30 napig: a) azon folyamatosan senki sem tartózkodott semmilyen módon, valamint azt alkalmanként sem használta senki; b) az ingatlant bármilyen módon egyedül használó személy önmaga ellátására képtelen és ellátásáról folyamatosan, igazolható módon más ingatlanon gondoskodnak. (3) A közszolgáltatás szüneteltetése érdekében – az erre vonatkozó feltételek teljesülése esetén is – csak abban az esetben adható a Közszolgáltató megkeresésére az ingatlan lakatlanságáról szóló igazolás, ha az igazolni kért állapot az igazolás kiadásakor is fennáll és a) a kérelmező ingatlanhasználó az ingatlan megüresedését, vagy az ingatlanhasználó képviselője, vagy gondozója a más ingatlanon történő ellátást – annak tényleges bekövetkezte időpontjával együtt – legkésőbb a megüresedést, illetve az ellátás helye megváltozását követő 8 (nyolc) napon belül írásban bejelentette a az Önkormányzat, Jegyző felé, és a bejelentés megtétele óta legalább 30 nap egybefüggően már eltelt, vagy b) a lakatlanság az Önkormányzat, a Jegyző előtt – a kérelmező bejelentésének hiányában – már a bejelentésre megállapított határidő lejártának napja előtt más eljárás során hivatalból ismertté vált. (4) A közszolgáltatás szüneteltetéséről szóló érdemi döntéséről a Közszolgáltató köteles igazolható módon értesíteni a kérelmezőt és tájékoztatni az Önkormányzatot, a Jegyzőt. (5) A közszolgáltatás szüneteltetésének idejére közszolgáltatási díjat nem lehet követelni, azt nem kell fizetni, s ez esetben a díjat a szüneteltetéssel érintett díjfizetési időszak tekintetében – a szüneteltetés idejéhez és a díjfizetési kötelezettséggel érintett időhöz viszonyítva – időarányosan kell megállapítani, megfizetni. (6) A lakatlan állapot megszűnését a szüneteltetéssel érintett ingatlanhasználó, vagy képviselője – az ingatlanhasználóban történt változás esetén az új ingatlanhasználó – a változást követő 8 (nyolc) napon belül köteles írásban bejelenteni a Közszolgáltató felé. Ennek elmulasztása esetén a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett a lakottá válás időpontjától jogszerűen követelhető és időben meg nem fizetett közszolgáltatási díjat a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó hatályos szabályai szerint köteles megfizetni. (7) A közszolgáltatás szüneteltetésére irányuló kérelemben foglaltak valóságtartalmát és a lakatlanság tényleges fennállását a Közszolgáltató az érintett ingatlan tekintetében a helyszínen is ellenőrizheti. 14. § (1) A lomhulladék (nagydarabos hulladék) átvételéről, gyűjtéséről, elszállításáról és kezeléséről (a továbbiakban ezek együtt: lomtalanítás) a Közszolgáltató évente legalább egy alkalommal a közszolgáltatás keretében – külön közszolgáltatási díj, vagy bármely ellenérték felszámítása nélkül – köteles gondoskodni. (2) A lomtalanítást a Közszolgáltató köteles megszervezni és lebonyolítani, melynek konkrét idejéről, s a lomtalanítással kapcsolatos szabályokról, tudnivalókról az ingatlanhasználókat köteles legalább a lomtalanítást megelőző 5. napig
tájékoztatni. (3) A lomtalanításra – értelemszerű alkalmazással – irányadónak kell tekinteni ezen rendelet 10. § (1)-(2) bekezdéseiben, valamint 12. § (1) bekezdésének a) és c)-f) pontjaiban foglaltakat. 7. A közszolgáltatási díj 15. § (1) A közszolgáltatásért az ingatlanhasználónak közszolgáltatási díjat kell fizetnie a Közszolgáltató számára. (2) A közszolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére a Ht., valamint a Kormr2., továbbá ezen rendelet előírásait kell irányadónak tekinteni, alkalmazni. 8. Személyes adatok kezelése 16. § (1) A Közszolgáltató – a közszolgáltatás teljesítése érdekében és azzal összefüggésben – jogosult az ingatlantulajdonosnak az e rendeletben meghatározott személyes adatai (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére, különösen az igénybe vett közszolgáltatás díjának teljesítésével kapcsolatban. (2) A személyes adatok kezelése során a Közszolgáltató az információs jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és végrehajtási rendeletei rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni. 9. Záró rendelkezések 17. § A rendelet 2014. május 8. napján lép hatályba. 18. § Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a települési szilárd hulladék gyűjtéséről, szállításáról, tárolásáról és kezeléséről szóló 13/1999. (XI. 02.) önkormányzati rendelet; b) a települési szilárd hulladék gyűjtéséről, szállításáról, tárolásáról és kezeléséről szóló 5/2000. (IV. 17.) Kt. számú rendelettel módosított 13/1999. (XI. 02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelet; c) a hulladékgazdálkodás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet díjmegállapításra vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről. szóló 4/2013. (III. 08.) önkormányzati rendelet. 19. § (1) A rendelet hatályba lépését követően létrejövő közüzemi szerződést a szerződő feleknek minden esetben írásban kell megkötniük. (2) A rendelet hatályba lépéséig írásba foglalás nélkül létrejött közüzemi szerződést a szerződő feleknek legkésőbb 2014.december 31. napjáig írásba kell foglalniuk. 20. § Az Önkormányzat és a Közszolgáltató a közszolgáltatás ellátásának rendjére, módjára vonatkozó közérdekű adatokat és információkat, valamint az azokban bekövetkező változásokat a közszolgáltatási szerződés közzétételére vonatkozó –
ezen rendeletben meghatározott – szabályok szerint legkésőbb a rendelet hatályba lépését követő 15 napon belül köteles közzétenni. 21. § E rendelet a belső piaci szolgáltatások szabályairól szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést is szolgálja.
Erdélyi Miklós sk. polgármester
Lipták József sk. jegyző
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Záradék: A rendelet 2014. május 8. napján kihirdetésre került. Ópályi, 2014. május 8. Lipták József sk. jegyző
