2014. útmutató a passzív feldolgozásról. 1. Általános rendelkezések. 2. Hatókör

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3013/2014. útmutató a passzív feldolgozásról A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) szerinti passzív feldolgozás egyes külön figyelmet érdemlő kérdéseit tisztázni szükséges az elmúlt évek során szerzett tapasztalatok alapján. 1. Általános rendelkezések 1. Jelen útmutató a) a Vámkódex 145-160. cikkeiben, és b) a Vámkódex végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: VK-VHR) 585-592. cikkeiben foglalt rendelkezések gyakorlati végrehajtásához nyújt iránymutatást. Az útmutató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a gazdasági vámeljárások általános kérdéseiről kiadott útmutatóban foglaltakra figyelemmel használandó. 2. Hatókör 2. A passzív feldolgozás lehetővé teszi a közösségi áru ideiglenes kivitelét az Európai Unió vámterületéről feldolgozási műveleteknek való alávetés céljából, és az ilyen feldolgozásból származó termékek szabad forgalomba bocsátását teljes vagy részleges behozatali vámmentességgel. 3. Az olyan áruk tekintetében tehát, melyek szabad forgalomba bocsátása során nem keletkezik vámtartozás, nincs szükség a passzív feldolgozás szabályainak alkalmazására. Így nincs szükség passzív feldolgozás vámeljárásra szóló engedélyre az Európai Unió és Törökország közötti vámunió keretében zajló áruforgalomban sem. Amennyiben az Európai Unió és Törökország között az áruforgalom nem a közöttük lévő vámuniós szerződés alapján történik, akkor természetesen erre az áruforgalomra adható ki passzív feldolgozásra szóló engedély. 4. A vámunió keretében zajló ügyletek során figyelembe vehető ugyanakkor az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 74. § (2) bekezdése, mely alapján ha az Európai Unió vámterületéről korábban munkavégzés céljára ideiglenesen kivitt terméket bocsát szabad forgalomba a munkavégzési szolgáltatás igénybevevője (függetlenül attól, hogy mindez passzív feldolgozásra kiadott vámhatósági engedély keretében zajlik-e vagy sem), mint importáló, anélkül, hogy termékét az importot megelőzően értékesítené, az általános forgalmi adó alapja a) a munkavégzési szolgáltatás nyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték, illetőleg b) az importált terméknek a végzett munka folytán bekövetkezett, pénzben kifejezett értéknövekedése, ha legkésőbb az import teljesítéséig nem állapítható meg a fentiek szerinti ellenérték, vagy ha annak pénzben kifejezett értéke kisebb, mint a terméken végzett munka folytán bekövetkezett értéknövekedés. 5. Nem beszélünk passzív feldolgozásról az Európai Unió vámterületének olyan részei közötti kereskedelemben, amelyek közül az egyikre a közös hozzáadottértékadórendszerről szóló 2006/112/EK irányelv rendelkezései alkalmazandók, míg a másikra ezek a rendelkezések nem alkalmazandók. 1

3. A passzív feldolgozás és a jövedéki adó kapcsolata 6. Az általános forgalmi adótól eltérően a jövedéki adó tekintetében a passzív feldolgozás nem bír jelentőséggel. Ez azt jelenti, hogy a jövedéki adót az általános szabályok szerint kell megfizetni a passzív feldolgozás végtermékeinek szabad forgalomba bocsátása során. 4. A passzív feldolgozás és a meghatározott célú felhasználás kapcsolata 7. A Vámkódex 146. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a passzív feldolgozás nem engedélyezett olyan közösségi áruk esetén, melyek a kivitel előtt, a meghatározott célú felhasználásuk alapján teljes behozatali vámmentességgel kerültek szabad forgalomba bocsátásra mindaddig, amíg az ilyen mentesség feltételei fennállnak. Tehát a fenti jogszabályi hely szerint a meghatározott célú felhasználás alapján teljes behozatali vámmentességgel szabad forgalomba bocsátott, a szóban forgó engedélykérelemben megadott árukat kizárólag akkor lehet passzív feldolgozás alá vonni, miután az ilyen mentesség feltételei már nem állnak fent. 8. A Vámkódex 151. cikk (2) bekezdése szerint a csökkentett vámtétellel szabad forgalomba bocsátott áruk esetén lehetséges azok passzív feldolgozás alá vonása a VKVHR 296. cikkében foglaltak sérelme nélkül. 5. A passzív feldolgozás és az aktív feldolgozás kapcsolata A Vámkódex 123. cikke úgy rendelkezik, hogy végtermékek, illetve a változatlan állapotú áruk egy része vagy egésze ideiglenesen kivihető a Közösség vámterületén kívülre további feldolgozás céljából, ha a vámhatóság ezt a passzív feldolgozásra vonatkozó rendelkezésekben megállapított feltételeknek megfelelően engedélyezi. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékelt iránymutatásban foglaltakra is figyelemmel ez az ideiglenes jellegű kivitel nem zárja le az aktív feldolgozás vámeljárást, azonban lehetőség van az engedélyt a passzív feldolgozás vámeljárással együtt alkalmazni. Ha vámtartozás merül fel az újrabehozott áru vonatkozásában, az aktív feldolgozásban vámkezelt áruk végtermékeire vagy változatlan állapotú árukra behozatali vámot lehet kivetni a Vámkódex 121. és 122. cikknek megfelelően kiszámítva, és hozzászámítva a Közösség vámterületén kívüli feldolgozás után újrabehozott termékekre behozatali vámokat lehet megállapítani, amelyek összegét a passzív feldolgozási eljárásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell ki számítani, ugyanolyan feltételekkel, mint amelyeket akkor alkalmaztak volna, ha az utóbbi eljárás szerint kivitt termékeket a kivitel előtt bocsátották volna szabad forgalomba. 10. Az engedélyezési eljárás során már jelezheti a gazdálkodó, hogy a feldolgozás során ilyen konstrukciót szeretne alkalmazni. Ebben az esetben passzív feldolgozás vámeljárásra feljogosító engedély birtokában a gazdálkodó kiviszi az aktív feldolgozás vámeljárás alá vont árut a meghatározott feldolgozási művelet elvégzése céljából, majd aktív feldolgozásra újra behozza az árukat. Abban az esetben, ha a passzív feldolgozás vámeljárás alá vont árukat a gazdálkodó nem szállítja vissza a Közösség vámterületére, akkor a vonatkozó vámáru-nyilatkozatot módosítani kell, és a már helyes, aktív 9.

2

feldolgozás vámeljáráshoz kapcsolódó eljáráskódot tartalmazó vámáru-nyilatkozattal kell rendezni az áru vámjogi sorsát. 6. A VK-VHR 591. cikkének alkalmazása 11. A VK-VHR 591. cikk alapján a vámhatóságok csak akkor tagadják meg a behozatali vámok alóli részleges mentesség hozzáadott érték alapján történő kiszámítását, ha a végtermék szabad forgalomba bocsátását megelőzően megállapításra kerül, hogy a nem közösségi származású ideiglenes exportáruk nulla vámtétel melletti szabad forgalomba bocsátásának egyedüli célja az e rendelkezés szerinti részleges mentesség igénybevétele volt. 12. Ebből következik, hogy a hozzáadott érték módszer alkalmazásának elvi akadálya nincs, amennyiben úgy látja az illetékes vámszerv, hogy az ideiglenes exportáruk nulla vámtétel melletti szabad forgalomba bocsátásának nem a részleges mentesség igénybevétele volt az egyedüli célja. Ilyenkor az említett alapanyagok értékét nem kell hozzáadni a feldolgozási költségekhez a késztermékek szabad forgalomba bocsátása során. 13. Az „egyedüli cél” kifejezés helyes értelmezése az, hogy a nem közösségi származású ideiglenes exportáruk nulla vámtétel melletti korábbi szabad forgalomba bocsátásának célja csak az e rendelkezés szerinti részleges mentesség igénybevétele volt, más célja nem volt szabad forgalomba bocsátásuknak. Azt, hogy az exportáruk nulla vámtétel melletti szabad forgalomba bocsátásának egyedüli célja volt-e a részleges mentesség igénybevétele, az illetékes vámszerv vizsgálja, és erről az ügyfél által megadandó információk alapján dönt. 14. További információk a VK-VHR 591. cikkét, illetve az 592. cikkét illetően a Bizottság által készített, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 2001. szeptember 24-i számában megjelent C 269 számú iránymutatásában (link: http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/en/ALL/?uri=OJ:C:2001:269:TOC) érhetők el. Mivel ezen linken keresztül az iránymutatás magyar nyelvű szövege nem érhető el, a magyar nyelvű szöveget az 1. számú melléklet tartalmazza. 7. Az útmutató érvényessége Jelen útmutató a kiadmányozás napját követő 5. munkanaptól érvényes.

Budapest, 2014. november 12. dr. Vida Ildikó a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke

3

A 3013/2014. számú útmutató 1. számú melléklete

I. (Közlemény)

BIZOTTSÁG http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52005XC0907(02)&from=HU IRÁNYMUTATÁSOK a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK Tanácsi Rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK Bizottsági Rendelet (1993. július 2.) III. címére (’Gazdasági vámeljárások’) vonatkozóan (2001/C 269/01) A jelen iránymutatásokban szereplő hivatkozások a fenti címre vonatkoznak. Előzetes megjegyzések A vámunióra vonatkozó stratégiához kapcsolódó Bizottsági Közleményben meghatározottak szerint, továbbá a Tagállamok vámhatóságainak kérése nyomán, iránymutatások kidolgozása szükséges a vámhatóságok és a gazdasági szereplők számára a vámeljárások egyszerűsítésének és modernizálásának kiegészítéseként. Ezek az iránymutatások nem minősülnek jogilag kötelező érvényű előírásoknak és magyarázó jellegűek. Céljuk az, hogy megkönnyítsék a Tagállamok számára a gazdasági vámeljárásokra vonatkozó új jogi rendelkezések megfelelő alkalmazását.

1. FEJEZET EGYNÉL TÖBB MEGÁLLAPODÁSRA VONATKOZÓ ALAPRENDELKEZÉSEK 3. SZAKASZ Egyszeri engedély (500. cikk) Az egyszeri engedélyre vonatkozó kérelmet, az ideiglenes behozatali esetektől eltekintve, azokhoz az illetékes helyi vámhatóságokhoz kell benyújtani, ahol a kérelmező fő számláit vezetik (megkönnyítve ezzel a megállapodások audit-alapú ellenőrzését), és ahol az 4

engedélyben szereplő tárolási, feldolgozási illetve ideiglenes kiviteli műveletek legalább egy részét teljesítik. A fő számlák azok a számlák, amelyek vámügyi célokból a fő számláknak minősülnek, és mint ilyenek, lehetővé teszik a vámhatóságok számára a megállapodások ellenőrzését és teljesítésük figyelését. 5. SZAKASZ Az engedélyre vonatkozó döntés (506. cikk) A kérelmezőt a kérelem benyújtásának illetve a vámhatóság által kért hiányzó illetve kiegészítő információk benyújtásának időpontját követően 30 napon belül, vámraktározási megállapodás esetén 60 napon belül, tájékoztatni kell az engedély kiadására vonatkozó döntésről illetve az engedély elutasításának indokairól. A kérelem benyújtásának időpontjaként azt az időpontot lehet figyelembe venni, amikor a kérelem a vámhatósághoz beérkezett. Az engedély érvényességi ideje (507. cikk) Aktív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás és passzív feldolgozás esetén az érvényességi idő legfeljebb három év lehet az engedély érvénybe lépésének időpontjától számítva, amelytől csak kellően megalapozott indokok esetén lehet eltérni. A 73. Melléklet ’A’ részében hivatkozott aktív feldolgozás alá tartozó áruk esetében azonban az érvényességi idő nem haladhatja meg a hat hónapot. Az 1255/1999/EK Tanácsi Rendelet 1. cikkében hivatkozott tej és tejtermékek esetében az érvényességi idő legfeljebb három hónap lehet. Csak az engedély érvényességi ideje alatt lehet árut behozni és kivinni a megállapodások keretében. Aktív feldolgozáshoz kapcsolódó előzetes kivitel esetén azonban a helyettesítő árukból származó végtermékeket csak az engedély érvényességi ideje alatt lehet kivitelre bejelenteni. Visszamenőleges engedély (508(3)(a) cikk) ’Nyilvánvaló gondatlanság’ különösen abban az esetben tulajdonítható egy személynek, ha az adott személy vagy annak képviselője nem teljesítette azokat az előírt követelményeket, amelyek elvben az engedély megadásának feltételét képezik, jóllehet az adott személy tudhatott azok létezéséről vagy már volt hasonló helyzetben és ebből kifolyólag tisztában volt a szóban forgó engedély megszerzéséhez kapcsolódó jogi követelményekkel. 5

Példák az 580(3) cikkben foglaltaknak megfelelően megadott visszamenőleges engedélyre 1. példa 2002. február 1-én harmadik országból származó alkotóelemeket (73. Melléklet ’A’ részében hivatkozott árut) szabad forgalomba bocsátanak a Közösség területén továbbfeldolgozás és a belső piacon történő későbbi értékesítés céljából. A harmadik országból származó alkotóelemek behozatalát és feldolgozását követően azonban a gazdálkodó megtudja, hogy az a Közösségen belüli személy, akivel megállapodott a feldolgozott termékek felvásárlásáról, csődbe ment. Mivel a Közösségen belül nincsen más vásárló, a gazdálkodó úgy dönt, hogy 2002. július 15-én exportálja a végterméket. Aktív feldolgozásra vonatkozó megállapodás (felfüggesztő rendszer) esetén a szóban forgó gazdálkodó vámmentességre lehetett volna jogosult. A szóban forgó esetben visszamenőleges engedély keretében kivételesen ’visszamenőlegesen’ lehet engedélyezni az ilyen jellegű műveletet. Következésképpen, a gazdálkodó 2002. július 1-én visszamenőleges engedélyt kér. Az 508. cikk (3) pontjában foglaltak értelmében a vámhatóság kiadhat ilyen engedélyt 2002. február 1-i hatállyal, 2002. július 31-ig tartó érvényességgel. A visszamenőleges engedély megadásának lehetősége azonban bizonyos feltételekhez van kötve: ―

a rendelkezés nem alkalmazható általános szabályként, csak kivételes körülmények esetén, és a gazdálkodónak bizonyítania kell a gazdasági kényszert,

―

visszamenőleges engedély nem adható félrevezetési szándék illetve nyilvánvaló gondatlanság esetén,

―

tiszteletben kell tartani az 507. cikkben meghatározott érvényességi időket. A 73. Melléklet ’A’ részében hivatkozott áruk esetében az érvényességi idő legfeljebb hat hónap lehet,

―

a kérelmező számláinak meg kell erősítenie, hogy a megállapodás összes követelménye teljesítettnek tekinthető és lehetővé teszi, többek között, a megállapodás ellenőrzését,

―

rendezni kell az áru helyzetét a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámárunyilatkozat érvénytelenítésével és az aktív feldolgozási eljárás alá vonásra vonatkozó új vámárunyilatkozat kiállításával, a 251. cikk (1)(c) pontjában foglaltaknak megfelelően.

2. példa 2001. július 1-től a gazdálkodók visszamenőleges engedélyt kérvényezhetnek, legfeljebb egy éves időszakra visszamenőleg. 6

Ha egy gazdálkodó 2001. július 1-je előtt nyújtja be kérvényét, például június 28-án, az új szabályok alapján nem kaphat visszamenőleges engedélyt, mivel az adott időpontban nem volt érvényben a vonatkozó jogi alap. 3. példa 2001. július 1-én egy gazdálkodó engedélyt kér vámfelügyelet melletti feldolgozásra 2001. július 1-je előtti időszakra vonatkozóan. Ilyen esetben: ―

alkalmazhatóak az 508. cikk (3) pontjában foglaltak, nevezetesen az új érvényességi időre vonatkozó előírás, amelyet nem lehet túllépni, és a nyilvántartás-vezetési követelmény,

―

alkalmazhatóak az ’új’ eljárási szabályok, például a 67. Mellékletben meghatározott új modell, vagy el lehet járni például az egyszeri engedély megadására vonatkozó szabályok szerint, az 500. cikkben foglaltaknak megfelelően,

―

alkalmazhatóak a ’régi’ szabályok. Ez azt jelenti, hogy 2001. július 1-je előtt csak a korábbi 87. Mellékletben meghatározott áruk és műveletek esetében volt lehetőség engedély megadására.

4. példa Egy közösségi gazdálkodó közösségi árut (textil-termékeket) exportált harmadik országban történő továbbfeldolgozás céljából passzív feldolgozási megállapodás keretében. A végtermékek Közösség területén történő szabad forgalomba bocsátásakor a gazdálkodó bemutatta az EUR.1 szállítási bizonyítványt, amely teljes importvám-mentességet biztosított. A vámárunyilatkozat utólagos vizsgálatát követően a vámhatóság megállapította, hogy a preferenciális származás hibásan lett feltüntetve a származásra vonatkozó szabályok félreértése miatt. Ebből kifolyólag vámot kellett volna beszedni a passzív feldolgozási engedély esetén érvényes vámszabályok alapján. Mivel azonban a végtermék további feldolgozáson ment keresztül a Közösségben és később exportálták is az árut, a közösségi gazdálkodó mégis jogosult lenne teljes importvámmentességre aktív feldolgozásra vonatkozó visszamenőleges engedély megadása révén. 5. példa Egy közösségi gazdálkodó közösségi árut (textil-termékeket) exportált harmadik országban történő továbbfeldolgozás céljából. A végtermékek Közösség területén történő szabad forgalomba bocsátásakor a gazdálkodó bemutatta az EUR.1 szállítási bizonyítványt, amely teljes importvám-mentességet biztosított. A vámárunyilatkozat utólagos vizsgálatát követően a vámhatóság megállapította, hogy a preferenciális származás hibásan lett feltüntetve a származásra vonatkozó szabályok félreértése miatt. Ebből kifolyólag vámot kellett volna beszedni a végtermék összértéke alapján. 7

Mivel azonban aktív feldolgozásra vonatkozó engedélyt lehetett volna kiadni, ha a gazdálkodó kérte volna azt az ideiglenes kivitel időpontja előtt (ha a gazdálkodó tudott volna arról, hogy a művelet nem felel meg a származási kritériumnak), a közösségi gazdálkodó jogosult lenne részleges importvám-mentességre passzív feldolgozásra vonatkozó visszamenőleges engedély megadása révén. 6. SZAKASZ A megállapodásokra vonatkozó egyéb rendelkezések Átszállítás (512(3) cikk) A megállapodások keretében lehetőség van az áru kiléptető vámhivatalhoz történő átszállítására újrakivitel céljából. Ilyen esetben az ügylet nem zárható le mindaddig, amíg az újrakivitelre bejelentett áru illetve termék ténylegesen el nem hagyta a Közösség vámterületét. Az egységes vámárunyilatkozat kiléptető vámhivatal által kitöltött 3. példányának bemutatásával igazolható az, hogy az újrakivitelre bejelentett áru illetve termék ténylegesen elhagyta a Közösség vámterületét. Egyszerűsített vámárunyilatkozati eljárás használata esetén a kiléptető vámhivatal a kereskedelmi illetve adminisztrációs okmányon is igazolhatja az áru illetve termék fizikai kilépését. A egységes vámárunyilatkozat 44. pontjában (illetve a kereskedelmi vagy adminisztrációs okmányon) az 512. cikk (3) pontjára vonatkozó hivatkozással jelezhető az, hogy az ügylet lezárása az 512. cikk (3) pontjában foglaltaknak megfelelően engedélyezve volt. Egységes elszámolási kulcsok (517(3) cikk – 69. Melléklet) Bizonyos esetekben az aktív feldolgozás keretében elvégzett feldolgozási műveletek azonosak az export-visszatérítés megszerzése érdekében elvégzett műveletekkel. Ilyen esetekben törekedni kell az aktív feldolgozási konstrukciót használó és az export-visszatérítési rendszert igénybe vevő gazdálkodók egyenlő kezelésére. A gabona és rizs szektorban ezért az egységes elszámolási kulcsokat az 1520/2000/EK Bizottsági Rendelet (OJ L 177, 2000.05.17., 1. old.) ’E’ Mellékletében található vonatkozó koefficiens alapján kell kiszámítani azokban az esetekben, ahol a 69. Melléklet (*) hivatkozást tartalmaz. Az export-visszatérítési rendszer koefficiensének alkalmazása érdekében az alábbi példában illusztrált átszámítás végezhető el: Példa I.

Kivonat a 69. Melléklet, 15-ös sz. utasításából: (1) Importáru

(2) Sorszám

(3) Végtermék kódja

(4) Végtermék leírása

(5) 100 kg importált

8

(kód/leírás)

árura eső végtermék mennyisége (kg)

ex 1001 90 99 Közönséges búza

II.

1107 10 19

Búzából nyert maláta, pörköletlen, nem liszt formájában

(*)

Kivonat az 1520/2000 Rendelet ’E’ Mellékletéből: CN kód 1107 10 19

III.

15

Feldolgozott mezőgazdasági termék Búzából nyert maláta, pörköletlen, más formában

Alaptermék

Koefficiens 1,27

Közönséges búza

A koefficiens használata ’export-visszatérítési’ szemszögből: 100 kg maláta feldolgozásához 127 kg közönséges búzára vonatkozó exportvisszatérítés adható.

IV. A koefficiens használata ’aktív feldolgozási’ szemszögből: 100 kg közönséges búza felhasználása esetén 78,74 kg maláta számolható el a feldolgozást követően. V.

Hogyan számítható ki a 78,74 értékű egységes elszámolási kulcs: 1:1,27 x 100 = 78,74

Importált/ideiglenesen exportált árutartalom aránya a végtermékben (518. cikk) Aktív feldolgozásra vonatkozó példák

Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás (végtermékek)

Importvám meghatározásának módja

Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás (importáruk)

Értékkulcs szerinti elszámolás

I

Kódex 122. cikke nem érvényes

IIA

Kódex 122. cikke érvényes

IIB

Kódex 122. cikke nem érvényes

Kódex 122. cikke

9 IIIA

1.

Figyelembe kell venni, hogy a Kódex 121. cikkében foglaltak szerinti vámtartozás összegének meghatározásához ki kell számítani a végtermék importáru tartalmát. A számítási módszerek nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az összes végtermék esetében olyan módon rendelkeztek az áru vámjogi sorsáról, hogy nem kerül sor importvámok beszedésére, illetve ha az importvámot csak a Kódex 122. cikkében foglaltak alapján vámköteles végtermékek esetében szedik be.

2.

Az elérhető végtermék mennyiségét a jóváhagyott elszámolási kulcsok alapján kell meghatározni.

3.

A gyártási folyamat során felhasznált közösségi áru mennyisége nem befolyásolja a végtermék tényleges importáru-tartalmát és ezért nem kell azt figyelembe venni.

4.

Aktív feldolgozás/vámvisszatérítés esetén az importáru részarányának, amelyet az 518. cikkben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni a fizetendő importvám meghatározásához, összhangban kell lennie az importvám azon összegével, amelyre nem igényelhető visszatérítés.

I.

Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás (végtermék) (a) Importáru: 100 kg A (b) Végtermék: 90 kg B (c) Vámtartozás az alábbi mennyiségre vonatkozóan: 20 kg B (d) B azon mennyiségének megfelelő importáru mennyisége, amelyre vonatkozóan vámtartozás áll fenn: 20/90 x 10 kg = 22,22 kg A

II.

Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás (importáru) (a) Importáru: 100 kg A (b) Végtermék: 80 kg B, amely

80 kg A-t tartalmaz

10 kg C, amely

10 kg A-t tartalmaz

5 kg D, amely

5 kg A-t tartalmaz

Összesen: 95 kg A 10

(c) Felosztási alap A kg-ban: B: 80/95 x 100 kg = 84,21 kg A C: 10/95 x 100 kg = 10,53 kg A D: 5/95 x 100 kg = 5,26 kg A Összesen:

100,00 kg A

(d) Vámtartozás az alábbi mennyiségre vonatkozóan: 1.

10 kg B

2.

5 kg D

A. Kódex 122. cikke nem érvényes B azon mennyiségének megfelelő importáru mennyisége, amelyre vonatkozóan vámtartozás áll fenn: B: 10/80 x 84,21 kg = 10,53 kg A D: 5/5 x 5,26 kg =

5,26 kg A

Összesen:

15,79 kg A

B. Kódex 122. cikke érvényes D szerepel a 122. cikkben közzétett listában. (i)

B azon mennyiségének megfelelő importáru mennyisége, amelyre vonatkozóan vámtartozás áll fenn: 10/80 x 84,21 kg = 10,53 kg A

(ii) D azon része, amely vámköteles a 121. cikk/122. cikk alapján: A 122. cikk (1)(a) pontjának első bekezdése értelmében a D termékre vonatkozóan csak akkora vámot kell megfizetni, amely ’arányosan megfelel a többi végtermék exportált részének’, úm. amelyek nem szerepelnek a listában. ― Exportált termékek mennyisége A kg-ban: B: 70 kg = 70/80 x 84,21 = 73,68 kg A C: 10 kg = 10/10 x 10,53 = 10,53 kg A Összesen:

84,21 kg A

― Exportált arány: [84,21/(100 – 5,26)] x 100 % = 88.89 % 11

―

Vámköteles rész a 122. cikk alapján: 88,89 % x 5 kg D = 4,44 kg D

―

Vámköteles rész a 121. cikk alapján: 5 kg – 4,44 kg D = 0,56 kg D = 0,56 x 5,26/5 = 0,59 kg A

(iii) Összes vámköteles rész: ― 122. cikk alapján: 4,4 kg D ― 121. cikk alapján: 0,59 kg A + 10,53 kg A = 11,12 kg A III. Értékkulcs szerinti elszámolás Kódex 122. cikke érvényes (a) Importáru: 100 kg A (b) Végtermék mennyisége és értéke: 80 kg B 20 EUR/kg áron = 1.600 EUR 10 kg C 12 EUR/kg áron = 120 EUR 5 kg D 5 EUR/kg áron = Összesen:

25 EUR (D szerepel a 122. cikk listájában) 1.745 EUR

(c) Felosztási alap A kg-ban: B: 1.600/1.745 x 100 kg = 91,69 kg A C: 120/1.745 x 100 kg =

6,88 kg A

D:

1,43 kg A

25/1.745 x 100 kg = Összesen:

100,00 kg A

(d) Vámtartozás az alábbi mennyiségre vonatkozóan: 1.

10 kg B

2.

5 kg D

A. Kódex 122. cikke nem érvényes B azon mennyiségének megfelelő importáru mennyisége, amelyre vonatkozóan vámtartozás áll fenn: 12

10/80 x 91,69 = 11,46 kg A B. Kódex 122. cikke érvényes D szerepel a 122. cikkben közzétett listában. (i)

B azon mennyiségének megfelelő importáru mennyisége, amelyre vonatkozóan vámtartozás áll fenn: 10/80 x 91,69 kg = 11,46 kg A

(ii) D azon része, amely vámköteles a 121. cikk/122. cikk alapján: A 122. cikk (1)(a) pontjának első bekezdése értelmében a D termékre vonatkozóan csak akkora vámot kell megfizetni, amely ’arányosan megfelel a többi végtermék exportált részének’, úm. amelyek nem szerepelnek a listában. ― Végtermék exportált részének értéke: B: 70 x 20 EUR = 1.400 EUR C: 10 x 12 EUR = 120 EUR Összesen:

1.520 EUR

― Exportált arány: [1.520/(1.745 - 25)] x 100 % = 88.37 % ― Vámköteles rész a 122. cikk alapján: 88,37 % x 5 kg = 4,42 kg D ― Vámköteles rész a 121. cikk alapján: 5 kg – 4,42 kg = 0,58 kg D = 0,58 x 1,43 = 0,17 kg A (iii) Összes vámköteles rész: ― 122. cikk alapján: 4,42 kg D ― 121. cikk alapján: 0,17 kg A + 11,46 kg A = 11,63 kg A Passzív feldolgozásra vonatkozó példák Csak egyfajta ideiglenesen exportált áruból származó

I

Több fajta ideiglenesen exportált áruból származó

II

Csak egyfajta

Szabad forgalomba bocsátott végtermékek jellege

Csak egyfajta ideiglenesen exportált áruból származó

Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás (ideiglenesen exportált áru)

III

Értékkulcs szerinti elszámolás

IV

13

Több fajta Több fajta ideiglenesen exportált áruból származó

I.

Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás (ideiglenesen exportált áru)

V

Értékkulcs szerinti elszámolás

VI

Csak egyfajta végtermék készül csak egyfajta ideiglenesen exportált áruból Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás (végtermék) (a) Ideiglenesen exportált áru mennyisége: 100 kg A (b) 100 kg A hozama: 200 kg X (c) Szabad forgalomba bocsátott végtermék mennyisége: 180 kg X (d) Levonható importvám meghatározásánál figyelembe vehető ideiglenesen exportált áru mennyisége: 180/200 x 100 kg = 90 kg A

II.

Csak egyfajta végtermék készül többfajta ideiglenesen exportált áruból Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás (végtermék) (a) Ideiglenesen exportált áru mennyisége: 100 kg A és 50 kg B (b) 100 kg A és 50 kg B hozama: 300 kg X (c) Szabad forgalomba bocsátott végtermék mennyisége: 180 kg X (d) Levonható importvám meghatározásánál figyelembe vehető ideiglenesen exportált áru mennyisége: 180/300 x 100 kg = 60 kg A 180/300 x 50 kg = 30 kg A 14

III.

Többfajta végtermék készül csak egyfajta ideiglenesen exportált áruból Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás (ideiglenesen exportált áru) (a) Ideiglenesen exportált áru mennyisége: 100 kg A (b) 100 kg A hozama: 200 kg X, amely 85 kg A-t tartalmaz 30 kg Y, amely 10 kg A-t tartalmaz 95 kg A (c) Vonatkozó arányok kiszámítása: 200 kg X = 85/95 x 100 kg = 89,47 kg A 30 kg Y = 10/95 x 100 kg = 10,53 kg A 100,00 kg A (d) Szabad forgalomba bocsátott végtermék mennyisége: 180 kg X és 20 kg Y (e) Levonható importvám meghatározásánál figyelembe vehető ideiglenesen exportált áru mennyisége: 180 kg X = 180/200 x 89,47 = 80,52 kg A 20 kg Y = 20/30 x 10,53 =

7,02 kg A 87,54 kg A

IV. Többfajta végtermék készül csak egyfajta ideiglenesen exportált áruból Értékkulcs szerinti elszámolás (a) Ideiglenesen exportált áru mennyisége: 100 kg A (b) 100 kg A hozama: 200 kg X 12 EUR/kg áron = 2.400 EUR 30 kg Y

5 EUR/kg áron =

150 EUR 2.550 EUR 15

(c) Vonatkozó arányok kiszámítása: 200 kg X = 2.400/2.550 x 100 kg = 94,12 kg A 30 kg Y = 150/2.550 x 100 kg =

5,88 kg A 100,00 kg A

(d) Szabad forgalomba bocsátott végtermék mennyisége: 180 kg X és 20 kg Y (e) Levonható importvám meghatározásánál figyelembe vehető ideiglenesen exportált áru mennyisége: 180 kg X = 180/200 x 94,12 = 84,71 kg A 20 kg Y = 20/30 x 5,88 =

3,92 kg A 88,63 kg A

V.

Többfajta végtermék készül többfajta ideiglenesen exportált áruból Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás (ideiglenesen exportált áru) (a) Ideiglenesen exportált áru mennyisége: 100 kg A és 50 kg B (b) 100 kg A és 50 kg B hozama: 200 kg X, amely 85 kg A-t és 35 kg B-t tartalmaz 30 kg Y, amely 10 kg A-t és 12 kg B-t tartalmaz 95 kg A és 47 kg B (c) Vonatkozó arányok kiszámítása: 200 kg X = 85/95 x 100 kg = 89,47 kg A = 35/47 x 50 kg = 37,23 kg B 30 kg Y = 10/95 x 100 kg = 10,53 kg A = 12/47 x 50 kg =

12,76 kg B

100,00 kg A 50,00 kg B (d) Szabad forgalomba bocsátott végtermék mennyisége: 16

180 kg X és 20 kg Y (e) Levonható importvám meghatározásánál figyelembe vehető ideiglenesen exportált áru mennyisége:

17

180 kg X = 180/200 x 89,47 = 80,52 kg A = 180/200 x 37,23 = 33,51 kg B 20 kg Y = 20/30 x 10,53 =

7,02 kg A

= 20/30 x 12,76 =

8,51 kg B 87,54 kg A

42,02 kg B

VI. Többfajta végtermék készül többfajta ideiglenesen exportált áruból Értékkulcs szerinti elszámolás (a) Ideiglenesen exportált áru mennyisége: 100 kg A és 50 kg B (b) 100 kg A és 50 kg B hozama: 200 kg X 12 EUR/kg áron = 2.400 EUR 30 kg Y

5 EUR/kg áron =

150 EUR 2.550 EUR

(c) Vonatkozó arányok kiszámítása: 200 kg X = 2.400/2.550 x 100 kg = 94,12 kg A = 2.400/2.550 x 50 kg = 47,06 kg B 30 kg Y = 150/2.550 x 100 kg = 5,88 kg A = 150/2.550 x 50 kg = 2,94 kg B 100,00 kg A

50,00 kg B

(d) Szabad forgalomba bocsátott végtermék mennyisége: 180 kg X és 20 kg Y (e) Levonható importvám meghatározásánál figyelembe vehető ideiglenesen exportált áru mennyisége: 180 kg X = 180/200 x 94,12 = 84,71 kg A = 180/200 x 47,06 = 42,35 kg B 20 kg Y = 20/30 x 5,88 =

3,92 kg A

= 20/30 x 2,94 =

1,96 kg B 88,63 kg A

44,31 kg B 18

Kiegyenlítő kamat (519. cikk) Fiktív szemléltető példák 1. példa 2000. július 1-én bizonyos importárut vámeljárás (megállapodás) alá vonnak. Vámtartozás 2001. március 27-én keletkezik. Az első feldolgozási műveletre egy az euro-zónához tartozó Tagállamban került sor. Milyen kamatlábat kell alkalmazni a kiegyenlítő kamatot illetően? 2001. március az a hónap, amikor a vámtartozás keletkezett. A vonatkozó kamatláb a 2001. március előtt két hónappal érvényes kamatláb (lásd: 519. cikk (2)(2) pont). Tehát azt az eurozónára vonatkozó három hónapos pénzpiaci kamatlábat kell alkalmazni, amelyet 2001. januárjában az Európai Központi Bank (ECB) havi közlönyéhez tartozó statisztikai Mellékletben közzétettek (lásd például az ECB internet címén: http://www.ecb.int). Hol lehet megtalálni ezt a kamatlábat? A 3-as sz. statisztika (’Pénzügyi piacok és kamatlábak az euro-övezetben’) 3.1 táblázatának (’Pénzpiaci kamatlábak’) 3. oszlopában. A 2001 januárra vonatkozó pontos kamatláb: 4,77 %

19

20

2. példa 2000. július 1-én bizonyos importárut vámeljárás (megállapodás) alá vonnak. Vámtartozás 2001. március 27-én keletkezik. Az első feldolgozási műveletre egy az euro-zónán kívüli Tagállamban került sor. Milyen kamatlábat kell alkalmazni a kiegyenlítő kamatot illetően? 2001. március az a hónap, amikor a vámtartozás keletkezett. A vonatkozó kamatláb a 2001. március előtt két hónappal érvényes kamatláb (lásd: 519. cikk (2)(2) pont). Tehát azt az eurozónán kívüli Tagállamokra vonatkozó három hónapos pénzpiaci kamatlábat kell alkalmazni, amelyet 2001. januárjában az Európai Központi Bank (ECB) havi közlönyéhez tartozó statisztikai Mellékletben közzétettek. Hol lehet megtalálni ezt a kamatlábat? A 11-es sz. statisztika (’Gazdasági és pénzügyi fejlemények a többi EU Tagállamban’) 11. táblázatának (’ Gazdasági és pénzügyi fejlemények’) 12. oszlopában. A 2001 januárra vonatkozó pontos kamatláb: 5,34 %

21

Vámmentességet biztosító aktív feldolgozási megállapodásokhoz kapcsolódó kiegyenlítő kamatok kiszámításának lehetséges módszerei a vámeljárás lezárására vonatkozó határidők összevonása esetén BEVEZETÉS Az aktív feldolgozási megállapodás alá vont áru (végtermék vagy változatlan állapotú termék) szabad forgalomba bocsátásakor a vámtartozás elhalasztásából eredő indokolatlan pénzügyi előny ellensúlyozása érdekében kiegyenlítő kamat kerül alkalmazásra. Meg kell jegyezni, hogy az aktív feldolgozási megállapodások esetében lehetőség van a vámeljárás lezárására vonatkozó határidők összevonására az egyszerűbb ügykezelés és a megállapodások adminisztrációs költségeinek csökkentése érdekében. Például a közösségi jogszabályok lehetővé teszik a vámeljárások lezárására vonatkozó határidők havi és negyedéves összevonását, az alábbiakban részletezettek szerint. Havi összesítés esetén egy adott hónapban vámeljárás alá vont összes tétel lezárásának határideje annak a naptári hónapnak az utolsó napjára esik, amely során a megállapodás keretében a kérdéses hónapban vámeljárás alá vont utolsó tétel lezárási határideje lejárna. Negyedéves összesítés esetén egy adott negyedévben vámeljárás alá vont összes tétel lezárásának határideje annak a negyedévnek az utolsó napjára esik, amely során a megállapodás keretében a kérdéses negyedévben vámeljárás alá vont utolsó tétel lezárási határideje lejárna. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a közösségi jogszabályok, hasonló okokból, megengedik a vámeljárás alá vont áruk szabad forgalomba bocsátásának összevont kezelését is. Ha ilyen általános engedélyt adtak ki szabad forgalomba bocsátásra, az importáru végtermék illetve változatlan állapotú áru formájában is piacra dobható a Közösség területén anélkül, hogy az áru piaci forgalmazása előtt teljesíteni kellene a szabad forgalomba bocsátáshoz kapcsolódó vámformalitásokat. Másrészről viszont az olyan importáru (végtermék vagy változatlan állapotú áru formájában), amelynek szabad forgalomba bocsátására általános engedélyt adtak ki, de amelynek vámjogi sorsáról nem rendelkeztek a meghatározott lezárási határidőig (jelen esetben az összevont lezárási határidőig), szabad forgalomba bocsátott árunak tekinthető. Végezetül a közösségi jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy abban az esetben, ha az importáru egyszeri engedély alapján lett vámeljárás alá vonva, de több vámárunyilatkozat keretében, a végtermék illetve a változatlan állapotú áru, amelynek vámjogi sorsáról rendelkeztek, a legkorábbi vámárunyilatkozatban szereplő importáruból származó végterméknek illetve árunak minősül (FIFO ’elsőnek be, elsőnek ki’ rendszer). A fenti rendelkezések befolyásolhatják a kiegyenlítő kamat összegét, és mivel a verseny torzulásainak elkerülése érdekében a közösségi jogszabályokat valamennyi Tagállamban 22

egységesen kell alkalmazni, a Bizottság szükségesnek tekinti a kiegyenlítő kamat alábbi kiszámítási mintájának közreadását, amely az összevonási rendszert alkalmazza. 1. MINTA Aktív feldolgozási megállapodások (felfüggesztő rendszer) 1.

FELTÉTELEZÉSEK

1.1

Negyedéves összevonás

1.2

Aktív feldolgozás végzésére vonatkozó engedély (felfüggesztő rendszer) Belgiumban: ― A importáru mennyisége: 1.000 kg, ― importáru értéke: 100.000 EUR (importvám: 5% értékvám), ― elszámolási kulcs: 90 % a fő végtermékben, nincsen másodlagos végtermék.

1.3

Szabad forgalomra bocsátásra vonatkozó általános engedély lett kiadva.

1.4

Az importárut, végtermék vagy változatlan állapotú áru formájában, a közösségi piacon hozzák forgalomba.

1.5

A szóban forgó példa esetében a vámeljárás lezárási határideje három hónap.

1.6

Vonatkozó kamatláb: 9,36 %.

1.7

A megállapodás keretében 1.000 kg A importáru lett vámeljárás alá vonva az alábbi napokon: július 1.

200 kg

július 15.

100 kg

július 31.

100 kg

augusztus 1.

100 kg

augusztus 15.

100 kg

augusztus 31 .

100 kg

szeptember 1.

200 kg

szeptember 30.

100 kg

1.8

B fő végtermék előállított mennyisége: 900 kg

2.

ELJÁRÁS

2.1

Az eljárás lezárási határideje valamennyi tétel esetében december 31-e, az elszámolási okmányt január 30-ig kell bemutatni.

23

Az áru/termékek értékelési elemei a Kódex 121. cikkében foglaltak szerint lesznek értékelve. A hatályos időpont december 31. 2.2

Az elszámolási okmány bemutatásakor a birtokos csak 600 kg előállított B végtermékre nyújt be export-nyilatkozatot; a fennmaradó 300 kg szabad forgalomba bocsátottnak minősül.

3.

SZÁMÍTÁS

3.1

Vámtartozás 300 kg B végtermékre vonatkozóan keletkezik.

3.2

B azon mennyiségének megfelelő importáru mennyisége, amelyre vonatkozóan vámtartozás áll fenn:

300  1.000 kg = 333,33 kg A 900 3.3

B azon mennyiségének megfelelő importáru értéke, amelyre vonatkozóan vámtartozás áll fenn:

333,33 kg x 100.000EUR  33.333 EUR 1.000 3.4

Összes fizetendő vám

33.333 x 5  1.666,65 EUR 100 3.5

Kiegyenlítő kamat:

3.5.1 Vámfizetés nélkül mentesíthető A importárú mennyisége: 100 kg – 333,33 kg = 666,67 kg 3.5.2 A július 1-je és augusztus 15-e közötti tételekben szereplő 600 kg és az augusztus 31-i tételből 66,67 kg tekinthető tehát mentesítettnek. 3.5.3 A kiegyenlítő kamat kiszámításához használt mennyiségek és időszakok: 33,33 kg – 4 hónap (szeptember 1-től december 31-ig) 300,00 kg – 3 hónap (október 1-től december 31-ig) 333,33 kg 3.5.4 Számítások: 3.5.4.1 Importvám: 24

33,33 x 100.000 x 5  166,65 EUR 1.000 x 100 300 x 100.000 x 5  1.500 EUR 1.000 x 100 összes vám: 1.666,65 EUR 3.5.4.2 Kiegyenlítő kamat

166,65 x 4 x 9,36  5,2 EUR 12 x 100 1.500 x 3 x 9,36  35,1 EUR 12 x 100 összes kamat: 40,3 EUR 2. MINTA Aktív feldolgozási megállapodás (felfüggesztő rendszer) alá tartozó árura vonatkozó aktív feldolgozási megállapodás (vámvisszatérítési rendszer) 1.

FELTÉTELEZÉSEK

1.1

Havi összevonás Aktív feldolgozásra vonatkozó engedély (vámvisszatérítési rendszer) lett kiadva Franciaországban:

1.2 ―

B importáru mennyisége: 5.000 kg,

―

importáru értéke: 50.000 EUR (importvám: 9% értékvám),

―

elszámolási kulcs: 80 % a fő végtermékben, 10 % a másodlagos végtermékben.

1.3

A szóban forgó példa esetében a vámeljárás lezárási határideje három hónap.

1.4

Vonatkozó kamatláb: abban a Tagállamban érvényes kamatláb, ahol az első feldolgozási művelet (a felfüggesztő rendszerben) történt, pl. Egyesült Királyságban érvényes kamatláb (14,51%).

1.5

Az Egyesült Királyságban korábban kiadott aktív feldolgozási engedély =felfüggesztő rendszer) adatai:

1.5.1 A importáru mennyisége: 15.000 kg, 25

1.5.2 importáru értéke: 45.000 EUR (importvám: 6% értékvám), 1.5.3 elszámolási kulcs: 50 % a fő végtermékben, nincsen másodlagos végtermék, 1.5.4 15.000 kg A importáru vámeljárás alá vonva az alábbi napokon: július 1.

5.000 kg

július 15.

5.000 kg

július 31.

5.000 kg

1.5.5 havi összevonás, 1.5.6 szabad forgalomra bocsátásra vonatkozó általános engedély, 1.5.7 az importárut, végtermék vagy változatlan állapotú áru formájában, a közösségi piacon hozzák forgalomba, 1.5.8 a vámeljárás lezárási határideje három hónap. 1.6

Az aktív feldolgozási megállapodás (felfüggesztő rendszer) alapján az Egyesült Királyságban előállított B végtermék mennyisége: 7.500 kg.

1.7

Aktív feldolgozásba (vámvisszatérítési rendszer) vont tételek Franciaországban:

2.

szeptember 1.

2.000 kg B

szeptember 30.

3.000 kg B

AKTÍV FELDOLGOZÁS KERETÉBEN (VÁMVISSZATÉRÍTÉSI RENDSZER) BEHOZOTT TÉTELEKHEZ KAPCSOLÓDÓ VÁMALAKISÁGOK FRANCIAORSZÁGBAN

2.1

Két IM 4 vámárunyilatkozat érvényesítése (37. pont, 4151-es kód) szeptember 1-én és 30-án.

2.2

Két INF 1-es sz. adatlap elküldése a francia vámhatóságtól a brit vámhatósághoz.

3. 3.1

VÁMALAKISÁGOK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Három júliusi tétel lett összevonva az Egyesület Királyságban. A lezárás határideje mindhárom tétel esetében október 31-e; az elszámolási okmányt november 30-ig kell bemutatni. Az áru/termékek értékelési elemei a Kódex 121. cikkében foglaltak szerint lesznek értékelve. A hatályos időpont október 31.

3.2

Az adatlap kézhezvételekor elvégzendő számítások: 26

3.2.1 2.000 és 3.000 kg B kapcsán keletkező vámtartozás; 3.2.2 B azon mennyiségének megfelelő importáru mennyisége, amelyre vonatkozóan vámtartozás áll fenn:

2.000 x 15.000 kg  4.000 kg A 7.500 és 3.000 x 15.000 kg  6.000 kg A 7.500 3.2.3 B azon mennyiségének megfelelő importáru értéke, amelyre vonatkozóan vámtartozás áll fenn:

4.000 x 45.000  12.000 EUR 15.000 kg 6.000 x 45.000  18.000 EUR 15.000 kg 3.2.4 fizetendő vám:

12.000 x 6  720 EUR 100 18.000 x 6  1.080 EUR 100 3.2.5 kiegyenlítő kamat: kiegyenlítő kamat kiszámításához használt mennyiségek és időszakok: 2.000 kg – 2 hónap (augusztus 1-től szeptember 30-ig) és 3.000 kg – 2 hónap (augusztus 1-től szeptember 30-ig) 3.2.6 kiegyenlítő kamat: import vám x időszak x %-os kamatláb

720 EUR x 2 x 14,51  17,41 EUR 12 x 100 1.080 EUR x 2 x 14,51  26,12 EUR 12 x 100 3.2.7 francia hatóság felé közlendő összegek: 27

első INF 1:

9a pont: 720 EUR 9b pont: 17,41 EUR

második INF 1:

9a pont: 1.080 EUR 9b pont: 26,12 EUR

28

4.

VÁMALAKISÁGOK FRANCIAORSZÁGBAN Az összegekre vonatkozó értesítés beérkezését követően a francia vámhatóságnak be kell szednie az importvámot és a kiegyenlítő kamatot.

5.

AKTÍV FELDOLGOZÁSI MEGÁLLAPODÁS (FELFÜGGESZTŐ RENDSZER) LEZÁRÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ VÁMALAKISÁGOK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN Az elszámolási okmány bemutatásakor (november 30.) az engedély-birtokos csak a Franciaországba szállított 5.000 kg B végtermékre nyújt be T1 vámárunyilatkozatokat; a fennmaradó 2.500 kg szabad forgalomba bocsátottnak minősül.

5.1

Ebből kifolyólag 2.500 kg B termékre vonatkozóan vámtartozás keletkezik az Egyesült Királyságban.

5.2

B azon mennyiségének megfelelő importáru értéke, amelyre vonatkozóan vámtartozás áll fenn:

2.500 x 15.000 kg  5.000 kg A 7.500 5.3

B azon mennyiségének megfelelő importáru értéke, amelyre vonatkozóan vámtartozás áll fenn:

5.000 x 45.000 EUR  15.000 EUR 15.000 kg 5.4

fizetendő vám:

15.000 x 6  900 EUR 100 5.5

Kiegyenlítő kamat:

5.5.1 lezártnak/mentesítettnek tekintett A mennyisége: 15.000 kg – 5.000 kg = 10.000 kg A (= T1 ’IP’ szállítmányok Franciaországba) 5.5.2 a július 1. és július 15. közötti megállapodásba vont tételek tehát mentesítettnek tekinthetőek 5.5.3 kiegyenlítő kamat kiszámításához használt mennyiségek és időszakok: 5.000 kg – 3 hónap (augusztus 1-től október 31-ig) 5.5.4 kiegyenlítő kamat: 29

import vám x időszak x kamatláb 900 x

3 14,51 = 32,65 EUR x 12 100

6.

KÉSŐBBI VÁMALAKISÁGOK FRANCIAORSZÁGBAN

6.1

Az engedély-birtokos visszatérítési igényt nyújt be a 3.000 kg C végtermékre vonatkozó két export-nyilatkozat bemutatásával. Számítások:

6.2

Mennyiségi kulcs szerinti elszámolás (importáru) (a) importáru: 5.000 kg B (b) előállított termék: ―

4.000 kg C, amely 4.000 kg B-t tartalmaz

―

500 kg D, amely 500 kg B-t tartalmaz összesen:

4.500 kg B

(c) felosztás B kg-ban: C:

4.000 x 5.000 = 4.444,44 kg B 4.500

D:

500 x 5.000 = 4.500

555,56 kg B 5.000,00 kg B

(d) visszatérítésre nem jogosult végtermék mennyisége: 1.000 kg C és 500 kg D (e) 1.000 kg C-nek megfelelő B importáru mennyisége:

1.000 x 4.444,44 kg = 1.111,11 kg B 4.000 (f) 500 kg D-nek megfelelő B importáru mennyisége: első lehetőség: D termék vámköteles a Kódex 122. cikke alapján: A D terméknek ’megfelelő’ importvámot csak a D azon részére vonatkozóan kell alkalmazni, amely arányosan megfelel a más végtermékek (ú.m. amelyek nem szerepelnek a listában) exportált részének. 30

― exportált termék mennyisége B kg-ban: 3.000 x 4.444,44 kg = 3.333,33 kg B 4.000 ―

exportált hányad: 3.333,33/(5.000 – 555,6) x 100 % = 75 %

―

vámköteles mennyiség a Kódex 122. cikke alapján: 500 kg – 375 kg = 125 kg

―

D mennyiségének megfelelő B importáru mennyisége a 121. cikk alkalmazása céljából: 125 kg D x

―

555,56 kg B = 138,89 kg B 500 kg D

konklúzió: (i)

Kódex 122. cikkének alkalmazása 375 kg D esetében

(ii)

Kódex 121. cikkének alkalmazása 138,89 kg B esetében

(iii) nincsen visszaigénylési lehetőség 1.111,11 kg B + 138,89 B = 1.250 kg B esetében második lehetőség: D termék nem vámköteles a Kódex 122. cikke alapján: nincsen visszaigénylési lehetőség 1.111,11 kg B + 555,56 B = 1.666,67 kg B esetében 6.3

Visszafizetendő importvám: első lehetőség: D termék vámköteles a Kódex 122. cikke alapján: (a) nincsen visszaigénylési lehetőség 1.111,11 kg B + 138,89 B = 1.250 kg B esetében (b) 5.000 kg B tétel esetén fizetett vám: 720 EUR + 1.080 EUR = 1.800 EUR (c) visszaigényelhető hányad: 5.000 kg – 1.250 kg = 3.750 kg (d) visszafizetendő összeg:

1.800 EUR x 3.750 kg  1.350 EUR 5.000 kg 31

második lehetőség: D termék nem vámköteles a Kódex 122. cikke alapján: (a) nincsen visszaigénylési lehetőség 1.111,11 kg B + 555,56 B = 1.666,67 kg B esetében (b) 5.000 kg B tétel esetén fizetett vám: 720 EUR + 1.080 EUR = 1.800 EUR (c) visszaigényelhető hányad: 5.000 kg – 1.666,67 kg = 3.333,33 kg (d) visszafizetendő importvám összege:

1.800 EUR x 3.333,33 kg  1.200 EUR 5.000 kg B 6.4

Visszafizetendő kiegyenlítő kamat: számítások (tétel behozatalakor beszedett kiegyenlítő kamat: 17,41 EUR + 26,12 EUR = 43,53 EUR): első lehetőség: D termék vámköteles a Kódex 122. cikke alapján: visszafizetendő kiegyenlítő kamat összege:

43,53 x 3.750 kg B  32,65 EUR. 5.000 kg B második lehetőség: D termék nem vámköteles a Kódex 122. cikke alapján: visszafizetendő kiegyenlítő kamat összege:

43,53 x 3.333,33 kg B  29,02 EUR. 5.000 kg B

Kiegyenlítő kamat alkalmazásának lehetséges módszerei olyan esetekben, amikor az áru további feldolgozáson megy keresztül a Közösségen kívül (Kódex 123. cikke) 1. BEVEZETÉS Kiegyenlítő kamatot kell felszámítani a fizetendő importvámra az abból származó indokolatlan pénzügyi előny ellensúlyozása érdekében, hogy a vámtartozást később kell megfizetni abban az esetben, ha korábban aktív feldolgozás alá vont végterméket illetve változatlan állapotú árut szabad forgalomba bocsátanak. A vonatkozó rendelkezések egységes alkalmazása érdekében különböző minta-számítások illusztrálják az összevonás esetén elvégzendő számításokat. 32

A kiegyenlítő kamat pontos összegének meghatározásához három tényezőt kell ismerni: ―

a fizetendő importvámot,

―

a kamatlábat,

―

a kamattartozás időszakát.

Kamattartozás esetén az abban a Tagállamban érvényes kamatlábat kell alkalmazni, ahol a feldolgozási műveletekre, illetve az első ilyen jellegű műveletre sor került. Kiegyenlítő kamat az azt követő hónap első napjától számítható fel, amely hónapban a mentesített importárut vámeljárás/megállapodás alá vonták, annak a hónapnak az utolsó napjáig, amely hónapban a vámtartozás keletkezett. A kamat havonta kerül felszámításra; a minimális időszak egy hónap. A piaci verseny torzulásainak elkerülése érdekében az alább részletezett esetpéldák azt szemléltetik, hogy a szóban forgó szabályok hogyan befolyásolják a kiegyenlítő kamat összegét a különböző esetekben. A különböző lehetőségek pontos értelmezését gyakorlati ’esetek’ segítik, amelyekből kiderül, hogy mikor kell kamatot fizetni, és ha igen, milyen időszakra. Végezetül, fontos megjegyezni, hogy kétféle aktív feldolgozási konstrukció különböztethető meg: az ún. felfüggesztő rendszer (ahol az importvámok beszedése felfüggesztésre kerül) és az ún. vámvisszatérítési rendszer (ahol az importvámot meg kell fizetni, amikor az árut vámeljárás alá vonják). II. LEHETSÉGES ESETEK 1-es sz. eset: a vámvisszatérítési rendszer szabályai szerint aktív feldolgozási megállapodás (IPR) keretében behozott árut ideiglenesen exportálják továbbfeldolgozás céljából; az újrabehozott terméket azonnal szabad forgalomba bocsátják az IPR ismételt igénybevétele nélkül. Ebben az esetben az importvámot a passzív feldolgozási megállapodások kapcsán előírt differenciális módszer alapján kell megfizetni. Mivel az importvámot megfizették, amikor az árut az IPR keretében behozták, nem keletkezett indokolatlan pénzügyi előny a vámtartozás megfizetésének későbbre halasztásából, tehát nem kerül felszámításra kiegyenlítő kamat. Mivel az IPR megállapodás nem mentesíthető az áru ideiglenes exportálásával, a gazdálkodó nem igényelheti vissza az ilyen árukra vonatkozóan eredetileg megfizetett importvámot. Példa

33

1.

január 15.:

pamutfonalat hoznak be IPR keretében a visszatérítési rendszer szabályai szerint (újrakivitel határideje: 12 hónap);

2.

június 15.:

pamutszövet exportálása továbbfeldolgozás céljából;

3.

október 15.:

végtermék (pamut ruházat) újrabehozatala és szabad forgalomba bocsátása.

Konklúziók 1.

Az importvám október 15-én esedékes a passzív feldolgozásra vonatkozó szabályoknak megfelelően.

2.

Az engedély-birtokos nem tett szert semmilyen indokolatlan pénzügyi előnyre és az október 15-i szabad forgalomba bocsátás ezért nem vonja maga után kiegyenlítő kamat felszámítását.

2-es sz. eset: a vámvisszatérítési rendszer szabályai szerint behozzák ugyanazt az árut IPR keretében, de a Közösségen kívüli továbbfeldolgozást követően az újrabehozott árut ezúttal ismét IPR eljárás alá vonják. Ebben az esetben a passzív feldolgozási megállapodások kapcsán előírt differenciális módszer alapján meghatározott importvámot akkor kell megfizetni, amikor az árut újra bevonják az IPR (vámvisszatérítési) eljárás alá; kiegyenlítő kamat itt sem kerül felszámításra. Amikor a végterméket később exportálják, a visszaigénylésben mindkét vámfizetést jelezni kell. Példa 1.

január 15.:

pamutfonalat hoznak be IPR keretében a visszatérítési rendszer szabályai szerint (újrakivitel határideje: 12 hónap);

2.

június 15.:

pamutszövet exportálása továbbfeldolgozás céljából;

3.

október 15.:

nyomott és festett pamutszövet újrabehozatala és ismételt IPR eljárás alá vonása a visszatérítési rendszer szabályai szerint;

4.

december 15.:

végtermék (pamut ruházat) egy részének exportálása.

Konklúziók 1.

Az importvám október 15-én esedékes a passzív feldolgozásra vonatkozó szabályoknak megfelelően.

2.

Az engedély-birtokos visszaigényelheti január 15-én és október 15-én importvám azon részét, amely a december 15-én exportált ruházat gyártásához felhasznált cérna és szövet arányos részének megfelel. 34

3.

A Közösségen belül értékesített áru kapcsán nem igényelhető vissza a vám, de mivel az engedély-birtokos nem tett szert semmilyen indokolatlan pénzügyi előnyre, kiegyenlítő kamat sem kerül felszámításra.

3-as sz. eset: a vámvisszatérítési rendszer szabályai szerint behozzák ugyanazt az árut IPR keretében és a Közösségen kívüli továbbfeldolgozást követően az újrabehozott árut ismét IPR eljárás alá vonják, de ezúttal a felfüggesztő rendszer szabályai szerint. Mivel az IPR eljárás alá vonás (felfüggesztő rendszer) lezárja a korábbi IPR eljárást (vámvisszatérítési rendszer), az engedély-birtokos visszaigényelheti azt az importvámot, amit akkor fizetett meg, amikor az áru a vámvisszatérítési rendszerbe került. Ebben az esetben a felfüggesztett importvám összegét (amely az áru másodszori IPR alá vonásakor keletkezik) a Kódex 123. cikkében foglaltak alapján kell meghatározni. Abban az esetben, ha a termékeket végül szabad forgalomba bocsátják, kiegyenlítő kamatot kell felszámítani az azt követő hónap első napjától, amikor az áru ténylegesen be lett vonva a felfüggesztő IPR eljárás alá (jelen esetben az a hónap ez, amikor az árut a továbbfeldolgozást követően újra-importálták), annak a hónapnak az utolsó napjáig, amikor a vámtartozás keletkezett. Másképpen fogalmazva, a korábbi időszak, amikor az áru a vámvisszatérítési IPR alá tartozott és később elhagyta a Közösség területét, nem számít. Példa 1.

január 15.:

pamutfonalat hoznak be IPR keretében a visszatérítési rendszer szabályai szerint Franciaországba (újrakivitel határideje: 12 hónap);

2.

június 15.:

pamutszövet exportálása továbbfeldolgozás céljából;

3.

október 15.:

nyomott és festett pamutszövet újrabehozatala az Egyesült Királyságba és ismételt IPR eljárás alá vonása (felfüggesztő rendszer) (újrakivitel határideje: három hónap);

4.

december 15.:

végtermék (pamut ruházat) egy részének exportálása;

5.

január 15.:

nem újraexportált ruházati termékek szabad forgalomba bocsátása;

6.

február 14.:

elszámolási okmány benyújtása.

Konklúziók 1.

Miután az áru október 15-én IPR eljárás alá került (felfüggesztő rendszer), a január 15én megfizetett importvám (amely a vámvisszatérítési rendszerbe kerüléskor keletkezett) visszaigényelhető. 35

2.

A kódex 123. cikke alapján kell megállapítani a felfüggesztett importvám összegét, amikor az áru másodszor kerül IPR eljárás (felfüggesztő rendszer) alá.

3.

A felfüggesztő eljárás lezárható az exportált ruházati termékek gyártásához felhasznált áru vonatkozásában.

4.

A Közösségen belül történt értékesítés nyomán ugyanakkor vámtartozás keletkezik. Ebben az esetben kiegyenlítő kamat és importvám is felszámításra kerül.

5.

Mivel ezeket a ruházati termékeket január 15-én szabad forgalomba bocsátják, abban a Tagállamban érvényes kamatlábat kell alkalmazni, ahol az áru a felfüggesztő rendszerbe bekerült (ú.m. Egyesült Királyság). A kamatidőszak kiszámítása során figyelembe kell venni azt, hogy amíg az áru nem került a felfüggesztő rendszerbe, nem keletkezett indokolatlan pénzügyi előny. A kamatidőszak tehát november 1-től a következő év január 31-ig tart, azaz három naptári hónap.

4-es sz. eset: az árut a felfüggesztő rendszer szabályai szerint hozzák be IPR keretében, majd ideiglenesen exportálják továbbfeldolgozás céljából. Az újrabehozott végterméket azonnal szabad forgalomba bocsátják az IPR ismételt igénybevétele nélkül. Az előállított termékek továbbfeldolgozást követő szabad forgalomba bocsátása nyomán vámtartozás keletkezik. Ebből eredően kiegyenlítő kamat és importvám is felszámításra kerül az abban a Tagállamban érvényes kamatláb alapján, ahol az áru az IPR eljárás alá került. Nemcsak azt az időszakot terheli kamat, amikor az áru ténylegesen a felfüggesztő rendszer alá tartozott, hanem azt az időszakot is, amikor a Közösségen kívül továbbfeldolgozáson ment keresztül. Ebben az esetben a kiegyenlítő kamat kiszámításakor azt az időszakot is be kell számítani, amikor az áru a Közösség vámterületén kívül volt. Példa 1.

január 15.:

pamutfonalat hoznak be IPR keretében a felfüggesztő rendszer szabályai szerint (újrakivitel határideje: 12 hónap);

2.

június 15.:

pamutszövet exportálása továbbfeldolgozás céljából;

3.

október 15.:

végtermék (pamut ruházat) újrabehozatala az Egyesült Királyságba és szabad forgalomba bocsátása.

Konklúziók 1.

A szabad forgalomba bocsátás időpontjában (október 15.) kivetendő importvám összegét a Kódex 123. cikkében foglaltak szerint kell kiszámítani.

36

2.

Kiegyenlítő kamatot kell fizetni. A Franciaországban érvényes kamatlábat kell alkalmazni. A kamatidőszak február 1-től október 31-ig tart, azaz kilenc hónap.

5-ös sz. eset: a felfüggesztő rendszer szabályai szerint behozzák ugyanazt az árut IPR keretében, majd ideiglenesen exportálják továbbfeldolgozás céljából. Az újrabehozott terméket ismét felfüggesztő rendszer alá vonják. Ebben az esetben a továbbfeldolgozási művelethez kapcsolódó vámot ismételten felfüggesztik, amikor az áru másodszor kerül felfüggesztő eljárás alá. Ha a vámeljárást a végtermék szabad forgalomba bocsátásával zárják le, a kiegyenlítő kamat mértékét a szokásos módon kell meghatározni. A kamatidőszak az azt követő hónap első napjától, amikor az árut először IPR alá vonták, annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amikor a vámtartozás keletkezett. Ennél az esetnél kiegyenlítő kamat terheli azt az időszakot is, amely alatt az exportált áru továbbfeldolgozáson ment keresztül. Példa 1.

január 15.:

pamutfonalat hoznak be IPR keretében a felfüggesztő rendszer szabályai szerint Franciaországba (újrakivitel határideje: 12 hónap);

2.

június 15.:

pamutszövet exportálása továbbfeldolgozás céljából;

3.

október 15.:

nyomott és festett pamutszövet újrabehozatala az Egyesült Királyságba és ismételt IPR eljárás alá vonása (felfüggesztő rendszer) ― újrakivitel határideje: három hónap;

4.

december 15.:

végtermék (pamut ruházat) egy részének exportálása;

5.

január 15.:

ruházati termékek fennmaradó részének szabad forgalomba bocsátása;

6.

február 14.:

elszámolási okmány benyújtása.

Konklúziók 1.

Az áru felfüggesztő rendszerbe történő ismételt bekerülésének időpontjában (október 15.) a felfüggesztett importvám összegét a Kódex 123. cikkében foglaltak szerint kell kiszámítani.

2.

A felfüggesztő eljárás lezárható az exportált ruházati termékek gyártásához felhasznált áru vonatkozásában.

3.

A fennmaradó ruházati termékek Közösségen belül történt értékesítése nyomán ugyanakkor vámtartozás keletkezik, tehát ezek után kiegyenlítő kamatot és importvámot is kell fizetni.

37

Mivel a ruházati termékek egy része január 15-én lett szabad forgalomba bocsátva, a kiegyenlítő kamatot az adott időpontban Franciaországban érvényben lévő kamatláb alapján kell meghatározni. A kamatidőszak február 1-től a következő év január 31-ig tart, azaz 12 hónap.

6-os sz. eset: a felfüggesztő rendszer szabályai szerint behozzák ugyanazt az árut IPR keretében, majd ideiglenesen exportálják továbbfeldolgozás céljából. Az újrabehozott terméket ismét IPR eljárás alá vonják, de ezúttal a visszatérítési rendszer szabályai szerint. Importvámot és kiegyenlítő kamatot kell fizetni a visszatérítési rendszerbe kerülés időpontjában. Az importvám összegét a Kódex 123. cikkében foglaltak szerint kell kiszámítani. A kamatidőszak az azt követő hónap első napjától, amikor az árut először IPR alá vonták, annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amikor a vámtartozás keletkezett. Kiegyenlítő kamat terheli azt az időszakot is, amikor az exportált áru továbbfeldolgozáson ment keresztül a Közösségen kívül. Fontos megjegyezni, hogy a kiegyenlítő kamat, az importvámmal együtt, visszaigényelhető, amikor a vámeljárás véglegesen lezárásra kerül a végtermék exportálásával. Példa 1.

január 15.:

pamutfonalat hoznak be IPR keretében a felfüggesztő rendszer szabályai szerint Franciaországba (újrakivitel határideje: 12 hónap);

2.

június 15.:

pamutszövet exportálása továbbfeldolgozás céljából;

3.

október 15.:

nyomott és festett pamutszövet újrabehozatala az Egyesült Királyságba és ismételt IPR eljárás alá vonása, ezúttal a visszatérítési rendszer szabályai szerint (újrakivitel határideje: három hónap);

4.

december 15.:

végtermék (pamut ruházat) egy részének exportálása.

Konklúziók 1.

A vámvisszatérítési eljárás alá vonás időpontját (október 15.) követően lehetőség van az áru szabad forgalomba bocsátására, amely a Kódex 123. cikkében foglaltak szerint kiszámított importvám, plusz kiegyenlítő kamat megfizetését vonja maga után. A kiegyenlítő kamatot a szabad forgalomba bocsátás időpontjában Franciaországban érvényben lévő kamatláb alapján kell felszámítani. 38

A kamatidőszak február 1-től október 31-ig tart, azaz kilenc hónap. 2.

Mivel a ruházati termékek egy részét december 15-én exportálták, lehetőség van a vámvisszatérítési eljárás alá vonás időpontjában megfizetett importvám és kiegyenlítő kamat részleges visszaigénylésére. A visszaigénylést a kivitel időpontjától számított hat hónapon belül kell benyújtani.

39

2. FEJEZET VÁMRAKTÁROZÁS Szokásos kezelési módok (531. cikk) Olívaolajak összekeverése Az olívaolajak összekeverését a vámraktározási eljárások keretében alkalmazható szokásos kezelési módokat meghatározó 72. Mellékletben felsorolt korlátozások figyelembe vételével lehet elvégezni. A 72. Melléklet 12. pontja megengedi kis mennyiségű termék hozzáadását az olyan áruhoz, amelynek eredeti jellegét meg kell őrizni. Jelen esetben csak a hozzáadott termékeket lehet egy másik nyolcszámjegyű CN kód alá besorolni (ú.m. az elsődleges áru CN kódja alá, amelyhez hozzá lettek adva). Az olívaolajak esetében erre akkor van lehetőség, ha kis mennyiségű 1509 10 10 vagy 1509 10 90 CN kód alá tartozó szűz olívaolajat adnak hozzá 1509 90 00 CN kód alá tartozó finomított olívaolajhoz olyan mértékben, hogy az utóbbi nem veszíti el fizikai és kémiai tulajdonságait és az így nyert termék szintén a 1509 90 00 CN kód alá kerülne besorolásra. Hasonló szabályok alkalmazhatóak abban az esetben is, ha 1510 00 90 CN kód alá tartozó olívaolajhoz adnak hozzá 1509 illetve 1510 osztályba tartozó olívaolajat. A 72. Melléklet 14. pontjában hivatkozott szokásos kezelési mód esetében csak azonos nyolcszámjegyű CN kód alá tartozó olívaolajakat lehet összekeverni. Az importvám összegének kalkulációja a 72. melléklet 19. tételének második mondata összefüggésében (1) 1. példa Az alábbi műveletet a szokásos kezelési módok (szkm) keretében a vámraktározási eljárás szerint végezték: az autóra felszerelt kipufogócsőnek egy jobb minőségű kipufogócsőre való cseréje (rozsda- mentes acél). Úgy az autót, mint a kipufogócsövet (rozsdamentes acél) vámraktározási eljárás alá vonják. Az autót az szkm elvégzése után szabad forgalomba bocsáthatónak nyilvánítják. Hogyan kell kiszámítani az importvám összegét?

1

A CCIP 72. melléklete 19. tételének második mondatával összhangban kiszámított importvám összegére adott példák a D típusú vámáruraktár esetében is alkalmazandók.

40

2. példa Az alábbi műveletet a szokásos kezelési módok (szkm) keretében a vámraktározási eljárás szerint végezték: az autóra felszerelt kipufogócsőnek egy jobb minőségű kipufogócsőre való cseréje (rozsdamentes acél). Az autót vámraktározási eljárás alá vonják, és a kipufogócső (rozsdamentes acél) szabad forgalomban van. Az autót az szkm elvégzése után szabad forgalomba bocsáthatónak nyilvánítják. Hogyan kell kiszámítani az importvám összegét?

Közös tárolás (534. cikk) A Kódex 106. cikkének (1)(a) pontja lehetővé teszi a nem megállapodás keretében behozott közösségi áruk és a megállapodások keretében behozott áruk ugyanazon tárolási helyen történő tárolását. Ilyen esetben az a szabály érvényes, hogy minden esetben azonosíthatónak kell lennie az ilyen árunak. Lehetőség van azonban a fenti szabálytól való eltérésre abban az esetben, ha a ’közös tárolás’ megengedett: 41

Az áruk tárolására vonatkozóan más helyeken előírt különös szabályok (lásd a Kódex 1. cikkét) illetve a kedvezmények kérelmére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, a Kódex végrehajtására vonatkozó rendelkezések 534. cikkének (2) pontja a ’közös tárolás’ fogalmát olyan esetként határozza meg, ahol a nem megállapodás keretében behozott közösségi áruk és a megállapodások keretében behozott Közösségen kívüli áruk ugyanazon helyen történő tárolása nem teszi lehetővé minden esetben a szóban forgó áruk vámstátuszának megállapítását. Abban az esetben, ha a közösen tárolt árura vonatkozóan benyújtott vámárunyilatkozat az áru vámjogi sorsának megváltoztatásáról rendelkezik, a szóban forgó áru közösségi vagy Közösségen kívüli árunak is tekinthető a gazdálkodó választása szerint, azzal a feltétellel, hogy az egyes árutípusok közös tárolás előtti eredeti mennyiségeit tiszteletben kell tartani. Példa 10.000 liter Közösségen kívüli (raktározási eljárás alá vont) és 10.000 liter közösségi (nem megállapodás keretében behozott) kőolaj ugyanabban a tartályban tárolható, ha mindkét áru ugyanazon nyolcszámjegyű CN kód alá van besorolva, és kereskedelmi minőségük és kémiai jellemzőik és megegyeznek. Ha 10.000 liter kőolaj újrakiviteléről tesznek vámárunyilatkozatot, a vámeljárás lezártnak tekinthető.

3. FEJEZET AKTÍV FELDOLGOZÁS Gyártási segédanyagok (538. cikk) Példák gyártási segédanyagok kezelésére 1.

Ha a gyártási segédanyagot teljes egészében felhasználják a feldolgozási eljárás során és a végtermék 100%-át újra-exportálják, a gyártási segédanyagra teljes vámmentesség adható.

2.

Ha a gyártási segédanyagot teljes egészében felhasználják a feldolgozási eljárás során, de a végterméknek csak 50%-át exportálják újra, a gyártási segédanyag 50%-ára adható vámmentesség. A fennmaradó végtermék (amely után vámtartozás keletkezik) gyártásához felhasznált segédanyag mennyisége importvámmal és kamattal terhelhető.

3.

Abban az esetben, ha a gyártási segédanyagnak csak bizonyos mennyiségét használják fel és a végterméknek csak ezt a mennyiségét exportálják újra és a fennmaradó, 42

érintetlen, gyártási segédanyagot szabad forgalomba bocsátják, vámmentesség adható az újraexportált végtermék gyártásához felhasznált gyártási segédanyag mennyiségére. A fennmaradó felhasználatlan és szabad forgalomba bocsátott segédanyag mennyisége importvámmal és kamattal terhelhető. 4.

Abban az esetben, ha gyártási segédanyagokat használnak, de nem használják fel azokat teljes egészében bizonyos mennyiségű újra-exportált végtermék gyártásához, ugyanakkor a gyártási segédanyagokra vonatkozóan vámtartozás keletkezik, importvámmal és kamattal terhelhetőek a szóban forgó gyártási segédanyagok. Az újraexportált végtermékhez felhasznált gyártási segédanyagok arányos ’gazdasági’ értéke azonban levonható a vámértékéből.

Példa Tegyük fel az alábbi egyszerű feltételezéseket. Egy katalizátort hoznak be megállapodás keretében, amely 10 évig használható fel és értéke 10.000 EUR-ra becsülhető. Tegyük fel továbbá, hogy az első év során 10 végterméket gyártanak, amelyeket később újra-exportálnak, ugyanakkor a segédeszközt szabad forgalomba bocsátják. Mekkora lenne a végtermékek és a ’megmaradó’ katalizátor arányos értéke? A katalizátor értéke 10 év/10.000 EUR lenne, ami évi 1.000 EUR. A végtermékek arányos értéke tehát 1.000 EUR lenne. Ezt az értéket lehet levonni a 10.000 EUR-ból. A katalizátor ’fennmaradó’ arányos értéke 9.000 EUR lenne, tehát ezt kellene figyelembe venni a vámtartozás megállapításakor. Gazdasági feltételek (539. cikk (2) bekezdés (c) pont) Háttér Nemzetközi kötelezettségek 415 millió euróra korlátozzák az export-visszatérítések összegét, amit az EU a nem az I. melléklet alá tartozó (NAI) áruk után költségvetési évenként kifizethet. Ha azonban olyan körülmények között, amikor az előrevetített export-visszatérítési igények nagyobbak, mint a rendelkezésre álló összeg, a 3448/93 tanácsi rendelet 11. cikke előírja egy olyan rendszer alkalmazását, melynek révén, a NAI termékek gyártásában használt alaptermékek bizonyos mennyiségeit illetően, a 2913/92/EGK rendelet 117. cikkének (c) pontjában hivatkozott gazdasági feltételeket is teljesítettnek tekintik. Azokat az alaptermékmennyiségeket, amelyekre ez a rendelkezés alkalmazandó, az igényelt rendelkezésre álló visszatérítések és az előrevetített visszatérítési igények összevetésén alapuló kínálati mérleg segítségével határozzák meg – ezt a mérleget rendszeresen felülvizsgálják. A fenti rendelkezés alkalmazásának részletes szabályait az Európai Közösséget létrehozó szerződés I. mellékletében felsorolt egyes alaptermékek meghatározott mennyiségeinek az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések szerinti és a gazdasági feltételek előzetes vizsgálata nélküli kihelyezése tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 2001. július 19-i 1488/2001/EK (2) bizottsági rendelet tartalmazza. 2

HL L 196, 2001.7.20., 9. o.

43

A 1488/2001 rendelettel összhangban a mezőgazdasági alaptermékek e rendszer alá helyezésének feltétele, hogy érvényességi ideje alatt aktív feldolgozási bizonyítványt (AFbizonyítványt) nyújtsanak be. Ha az érvényességi ideje alatt az AF-bizonyítvány 1. sz. példányát, vagy annak egy kivonatát benyújtják, a gazdasági szereplő, a 2454/93/EGK bizottsági rendeletben megállapított feltételek szerint, egyedi kérelemmel fordulhat a tagállam vámhatóságához, hogy engedélyezze az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések szerinti eljárás alkalmazását az alaptermékek olyan mennyisége tekintetében, amely kevesebb, vagy egyenlő a bizonyítványban vagy a kivonatban feltüntetett mennyiségnél. A 2913/92/EGK rendelet 117. cikkének (c) bekezdésében hivatkozott gazdasági feltételeket akkor teljesítettnek tekintik. Ugyanakkor a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 507. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy egy engedély kiállításának a napján, vagy az engedélyben feltüntetett bármely későbbi időpontban lép hatályba. Ezenkívül, amint az engedély hatályba lép, a 2454/93 rendelet 507. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy ennek az engedélynek az érvényességi ideje tej és tejtermékek esetében nem haladhatja meg a 3 hónapot, és egyéb mezőgazdasági termékek esetében ez az érvényességi idő nem haladhatja meg a hat hónapot.

A probléma A Bizottság a 2002. szeptemberben történt alkalmazásba vételét követően összegyűjtött tapasztalatok alapján felülvizsgálja ezt a különleges NAI IPR rendszert. Az egyik megállapított problémát azok a gazdasági szereplők jelentik, akik azzal a kéréssel fordulnak vámhatóságaikhoz, hogy az engedély hatálybalépésének az idejét későbbre tegyék – egyes esetekben azt a költségvetési időszakot követően is, amelyben a NAI költségvetési hiányt megállapították. Ha az engedély dátumát késleltetik, ez azt jelent- heti, hogy az alaptermékek, ahelyett, hogy a rendelkezésre álló visszatérítések megállapított hiányakor érkeznének a Közösségbe, olyan időpontban fognak a Közösségbe érkezni, amikor már elegendő vissza- térítések állnak rendelkezésre.

Megoldás Az 1488/2001/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése szerint: »A 3448/93/EK rendelet 11. cikkében felsorolt alaptermékek bizonyos mennyiségeinek az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések értelmében a gazdasági feltételek előzetes vizsgálata nélkül történő kihelyezése, érvényességének ideje alatt, aktív feldolgozási bizonyítványhoz kötött«. Ezért ezt úgy kell értelmezni, hogy az aktív feldolgozási eljárásra kiadott engedélynek a megfelelő AF-bizonyítvány érvényességi ideje alatt kell hatályba lépnie. Ezenkívül, a 2913/92/EGK rendelet 1. cikke szerint: »A Kódexet kell alkalmazni a más területeken megállapított különleges szabályok sérelme nélkül a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelemre«. Ez azt jelenti, hogy az 1488/2001/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése (lex specialis) az engedély hatályba lépésének dátumára vonatkozóan a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 507. cikkének (1) bekezdése helyébe lép.

44

Helyettesítő áruk (541. cikk (3) pont) Külön rendelkezések alkalmazandók többek között a tej és tejtermékek vonatkozásában. A 74. melléklet 7. pontjával összhangban a tej és tejtermékek helyettesítésének az igénybevételét az alábbi feltételekkel engedélyezik: A következő összetevőket veszik figyelembe: a tej szárazanyagtartalma, a tej zsírtartalma és a tej fehérje- tartalma. Ezen összetevők mindegyikének az importált termékekben található súlya nem haladhatja meg a helyettesítő árukban található ezen összetevőknek az egyenként vett súlyát. Azonban ha az importált áruknak a gazdasági értékét a fenti összetevők közül csak az egyik, vagy kettő határozza meg, a súly ennek, vagy ezeknek az összetevőknek az alapján meghatározható. Így tehát az engedélyben feltüntetett referencia-időszakon (maximum 4 hónapon) belül engedélyezett a szárazanyag, a zsiradék és a fehérjék természetes fluktuációjának a kompenzálása. Csak ezeknek az összetevőknek az importárukban és a helyettesítő árukban jelenlévő összsúlya számít. Ha az adott összetevők összsúlya az importált árukban meghaladja a helyettesítő árukban jelenlévő megfelelő összetevők összsúlyát, a kód 204. cikkét kell alkalmazni oly módon, hogy csak a túlsúlyra vethető ki importvám. A túlsúlyt az annak megfelelő mennyiségű importárukra kell konvertálni. Példák a behozatali vámok kalkulációjára: A) A sovány tejpor gazdasági értékét a tej szárazanyag-tartalma és a tej fehérjetartalma határozza meg. 100 tonna 36 % fehérje és 95 % tej-szárazanyag tartalmú sovány tejport exportálnak helyettesítő áruként EX/IM aktív feldolgozás keretében egyetlen szállítmányban. Ez azt jelenti, hogy 36 tonna fehérje- és 95 tonna tej-szárazanyagtartalom került exportálásra. Ezt követően 50 tonna 40 % fehérje és 98 % szárazanyag tartalmú sovány tejport és 50 tonna 38 % fehérje és 94 % szárazanyag tartalmú sovány tejport importálnak és helyeznek az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy 39 tonna fehérje és 96 tonna tej szárazanyag került az intézkedések hatálya alá. Az importált fehérje és szárazanyag súlya 3 tonnával (3 000 kg) és 1 tonnával (1 000 kg) meghaladja az exportált fehérje és szárazanyag súlyát. Az egyes összetevők túlsúlyát a megfelelő mennyiségű import áruk súlyára kell konvertálni, azaz 3 000 kg x 100: 39 = 7 692,3 kg; 1 000 kg x 100: 96 = 1 041,67 kg. A behozatali vámok a legmagasabb súlyra vonatkoznak = 7 692,3 kg importárura. Elvileg 1 041,67 kg importáru után vámtartozás is keletkezik. Azonban csak a legnagyobb megfelelő mennyiségű importárut kell figyelembe venni. Egyébként ugyanazon importált áruk után kétszer szednének be behozatali vámot. 45

B) A feldolgozott sajtfondü készítésére szánt cheddar sajt gazdasági értékét a tejszárazanyagtartalom és a tejzsírtartalom határozza meg. 100 kg 67 % összes szárazanyagot, 35 % zsiradékot, 31 % fehérjét és 1 % ásványi sókat tartalmazó cheddar sajtot importálnak és az aktív feldolgozási eljárás hatálya alá helyeznek. Ez 67 kg szárazanyagnak és 35 kg zsiradéknak felel meg. Négy hónapos referencia időszak során 62 % össz-szárazanyagot, 30 % zsiradékot, 31 % fehérjét és 1 % ásványi sókat tartalmazó közösségi cheddar sajtot helyettesítő áruként használnak és feldolgozott sajt formájában (végtermékként) exportálnak az alábbiak szerint: 1. hónap: 35 kg 2. hónap: 12 kg 3. hónap: 27 kg 4. hónap: 29 kg Azaz összesen 103 kg közösségi cheddar sajtot használnak fel helyettesítő áruként. Ez 63,86 kg szárazanyagnak (103 x 62 %) és 30,9 kg zsiradéknak (103 x 30 %) felel meg. Az eredmény 3,14 (67 mínusz 63,86) kg extra szárazanyag és 4,1 (35 mínusz 30,9) kg extra zsiradék. E két többlettételt harmadik országbeli helyettesítő cheddar sajttá kell konvertálni, és a nagyobb cheddar sajt többletmennyiséget kell figyelembe venni: 3,14 kg szárazanyag 4,69 kg cheddar sajtnak felel meg. 4,1 kg zsiradék 11,7 kg cheddar sajtnak felel meg. Ezért a zsiradék mennyiségét kell figyelembe venni, mivel az felel meg a vámmal terhelendő harmadik országbeli nagyobb mennyiségű cheddar sajtnak. Példák árukra, amelyeknél a gazdasági értéket csak egy vagy két összetevő alapján határozzák meg:

46

Összevont lezárás (546. cikk) Példák havi és negyedéves összevonásra A Kódex 118(2) cikke második albekezdésének és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések 546. cikkének együttes alkalmazása A bemutatott példák az alábbi feltételezésekre épülnek: (a)

az aktív feldolgozási megállapodás (felfüggesztő rendszer) engedélyezve lett;

(b)

a szabad forgalomba bocsátásra általános engedélyt adtak az 546. cikkben foglaltaknak megfelelően;

(c)

az importárut, változatlan állapotú áru vagy végtermék formájában, a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések 546. cikkében foglaltaknak megfelelően vitték piacra a Közösségben;

(d)

az eljárás lezárási határideje, a megadott példa esetében, három hónap. Január

A

B

Február

Március

Április

1. …………..

………… 31

15. ……..

…………….

…. 15

31. ..

…………….

……….. 30

1. …………..

…………….

………… 31

15. ……..

…………….

…………….

…. 15

31. ..

…………….

…………….

……….. 30

1. …………..

…………….

…………. 30

Május

Június

47

15. ……..

…………….

…………….

…… 15

28. ..

…………….

…………….

…………. 31

1. …………..

…………….

……….….. 31

15. ……..

…………….

…………….

…. 15

31. ..

…………….

…………….

……….. 30

48

’A’ példa: havi összevonás: Három összevontan kezelendő áruszállítmány érkezett be a megállapodás keretében januárban (1-én, 15-én és 31-én). A lezárási határidő mindhárom tétel esetében április 30-dika; az elszámolási okmány benyújtásának határideje pedig május 30-dika. A Kódex 218. cikke (1) pontjának első albekezdése szempontjából a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozat benyújtottnak és elfogadottnak és a forgalomba hozatal engedélyezettnek tekintendő az elszámolási okmány benyújtásakor. Az árut illetve termékeket terhelő tételeket a Kódex 121. vagy 122. cikke alapján állapítják meg. ’B’ példa: negyedéves összevonás Kilenc szállítmány érkezett be az összevontan kezelt negyedév során. ―

január 1-én, 15-én és 31-én,

―

február 1-én, 15-én és 28-án,

―

március 1-én, 15-én és 31-én,

A lezárási határidő valamennyi szállítmány esetében június 30-dika; az elszámolási okmány benyújtásának határideje pedig július 30-dika. A Kódex 218. cikke (1) pontjának első albekezdése szempontjából a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozat benyújtottnak és elfogadottnak és a forgalomba hozatal engedélyezettnek tekintendő az elszámolási okmány benyújtásakor. Az árut illetve termékeket terhelő tételeket a Kódex 121. vagy 122. cikke alapján állapítják meg. A számukra megállapított behozatali vámoknak alávetett végtermékek listája (548. cikk (1) bekezdés) Ha az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések alapján vámtartozás keletkezik, egyes esetekben, a vámtartozás összegének a megállapítása érdekében, a végtermékeket a számukra megállapított behozatali vámmal terhelik. Ezeket az eseteket az 548. cikk (1) bekezdése említi, együtt a 75. melléklettel. Ez a melléklet kitér a hulladékra, a selejtre, a maradványokra, a vágásmaradékokra és a maradékokra, amelyek a feldolgozási művelet szükségszerű melléktermékei, eltérően az engedélyben feltüntetett fő végtermékektől. Ezeket a másodlagos végtermékeket alávetik a számukra megállapított behozatali vámoknak, kivéve ha az engedély tulajdonosa kérte, hogy az ezekre az árukra vonatkozó vámot a Vámkódex 121. cikke szerint becsüljék meg. A következő bemutató lista olyan példákat tartalmaz, amelyekre a 75. melléklet vonatkozik: Megjegyzés:

A közölt KN-kódok a KN 2002-n alapulnak és nincsenek naprakésszé téve. Ezért nem feltétlenül vannak összhangban a hatályos Kombinált Nómenklatúrával. 49

50

51

52

53

54

55

56

4. FEJEZET VÁMFELÜGYELET MELLETTI FELDOLGOZÁS (552(1) cikk) 76. Melléklet, A rész 8-as sz. utasítás Példa olyan polgári repülőgép bizonyítványt lehet kiállítani:

alkatrészek

gyártására,

amelyre

légialkalmassági

Egy gazdálkodó engedélyt kér nyomtatott áramköri kártyák (NYÁK) behozatalára és vámfelügyelet melletti feldolgozására polgári repülőgépeken használt navigációs műszerek gyártása céljából. A gazdálkodó engedélyt kapott az egyik európai repülési hatóságtól arra, hogy légialkalmassági bizonyítványokat állítson ki a gyártásra kerülő navigációs műszerekre vonatkozóan. Abból eredően, hogy légialkalmassági bizonyítvány állítható ki a navigációs műszerekre vonatkozóan, teljesítettnek tekinthetőek a 76. Melléklet A részében található 8-as sz. utasításban meghatározott a gazdasági feltételek a nyomtatott áramköri kártyákra vonatkozóan. Ha szabad forgalomba hozzák a navigációs műszereket, a légialkalmassági bizonyítvány bemutatható az eljárást lezáró vámhivatalnál. 10-es sz. utasítás Példa ’importvám előny’ kiszámítására 57

Vámfelügyelet melletti feldolgozás (PCC) nélkül Vascsövek

Vámfelügyelet melletti feldolgozás esetén Vascsövek

100.000 EUR

350.000 EUR

Feldolgozási költségek

―

250.000 EUR

Feldolgozott termékek

―

Fémkeretes ülések

Vámtétel

4%

Mentes

4.000 EUR

0 EUR

Áru/importáru Vámérték/vámérték PCC után

Importvám összege

Importvám előny

4.000 EUR

Képlet: importvám összege PCC nélkül – importvám összege PCC esetén = importvám előny

5. FEJEZET IDEIGLENES BEHOZATAL ATA-igazolvány Az eljárás használatának engedélyezése 1. rész 1. Az ATA-igazolvány vámhatóság által megfelelő módon felhatalmazott vámhivatalnál történő bemutatása az ideiglenes behozatali eljárás használata céljából egyenértékű kell hogy legyen az engedélyezési kérelem bemutatásával és az igazolvány elfogadásával (ideiglenes információs betétlap), amely egyenértékű kell hogy legyen az eljárás használatának engedélyezésével. 2.

Az 1. pontban foglalt eljárás szerint ideiglenesen importálható áruk listáját lásd alább.

3.

ATA-igazolványokat csak akkor fogadhatnak el a vámhivatalok:

(a)

ha olyan országban állították ki azokat, amely Szerződő Félként aláírta: ―

az ATA Egyezményt3, vagy

―

az Isztambuli Egyezményt, amely elfogadta a Vámügyi Együttműködési Tanács 1992. június 25-i Ajánlásait az ATA-igazolványok és a CDP-igazolványok ideiglenes behozatali eljárás esetén történő elfogadásáról, a szóban forgó

3

A Szerződő Felek listája az alábbi web-oldalon tekinthető meg: http://www.iccwbo.org. (belső oldal: chambers – ATA Carnets)

58

ajánlásokban meghatározott határidőkön belül és feltételekkel és az ehhez kapcsolódóan létrehozott nemzetközi garancialánchoz tartozó valamely egyesület jóváhagyása és garanciavállalása mellett; (b)

ha hitelesítették azokat a vámhatóságok a borítólap megfelelő részében; és

(c)

ha a Közösség egész vámterületére érvényesek azok.

A »kereskedelmi használat« kifejezést az 555. cikk, (1) bekezdésének (a) albekezdése határozza meg. Eszerint a »kereskedelmi használat« közlekedési eszközök használatát jelenti személyszállításra, térítés ellen- ében, vagy áruk ipari vagy kereskedelmi szállítását, akár térítés ellenében, akár nem. Az áruk ipari szállítása ellenérték nélkül jelentheti például egy rakomány, a gyárban való felhasználásra szánt nyersanyag annak a gyárnak a tulajdonát képező szállítási eszközzel történő szállítását. Áruk vámeljárás alá vonása 2. rész Az áru ideiglenes behozatali eljárás alá vonásához az ATA-igazolványt be kell mutatni valamelyik erre felhatalmazott beléptetést végző vámhivatalnál. A beléptető vámhivatalnak a későbbiekben az eljárás beléptető vámhivatalaként kell eljárnia. Mindazonáltal: (a)

ha a felhatalmazott beléptető vámhivatal nem tudja ellenőrizni az ideiglenes behozatali eljárás használatához kapcsolódó összes feltétel teljesítését; vagy

(b)

ha a beléptető vámhivatal nem jogosult beléptető vámhivatalként eljárni ilyen vámeljárások esetében,

a szóban forgó vámhivatal engedélyezi az áru továbbszállítását az ATA-igazolvány, mint tranzit okmány kíséretében, az ilyen ellenőrzések elvégzésére képes rendeltetési vámhivatalhoz. 3. rész Az eljárás beléptető vámhivatala az alábbiak szerint jár el: (a)

ellenőrzi a behozatali betétlap A – G mezőiben szereplő információkat;

(b)

kitölti az ellenőrző szelvényt és a behozatali betétlap H mezőjét; az áru újrakivitelének végső határideje, amelyet a H rész (b) pontjába kell beírni, nem lehet későbbi az igazolvány érvényességének lejárati időpontjánál, a Kódex 140. cikkének (2) pontjában hivatkozott speciális határidőkre vonatkozó szabályok megtartása mellett;

(c)

beírja a beléptető vámhivatal nevét és címét az újrakiviteli betétlap H részének (e) pontjába; és 59

(d)

megtartja a behozatali betétlapot. Az eljárás lezárása 4. rész

Az ATA-igazolványt be kell mutatni egy olyan vámhivatalnál, amely fel van hatalmazva a vámeljárás lezárására. 5. rész Az eljárást lezáró vámhivatal: (a)

kitölti az ellenőrző szelvényt és az újrakiviteli betétlap H mezőjét;

(b)

megtartja az újrakiviteli betétlapot és késedelem nélkül visszaküldi azt a H rész (e) pontjában jelzett vámhivatalnak. Vámteher megállapítására vonatkozó rendelkezések 6. rész

Abban az esetben, ha bűncselekményt vagy szabálytalanságot követnek el az ATA-igazolvány fedezete alatt teljesített ideiglenes behozatali eljárás során vagy azzal kapcsolatban, a 454455. cikkek és a 458-461. cikkek ATA-igazolványok, mint tranzit okmányok használatára vonatkozó rendelkezéseit mutatis mutandis alapon kell alkalmazni a fizetendő importvámok behajtása kapcsán. Áru szállítása 7. rész Az ideiglenes behozatali eljárás keretében ATA-igazolvánnyal behozott áruk további vámalakiságok nélkül szabadon mozoghatnak a Közösség vámterületén belül az eljárást lezáró vámalakiságok elvégzéséig. A 452. cikk rendelkezései mutatis mutandis alapon alkalmazandóak. ATA-igazolványok meghosszabbítása 8. rész 1. Abban az esetben, ha előre látható, hogy az ideiglenes behozatali művelet időtartama túlléphet az ATA-igazolvány érvényességi idején, mert az igazolvány-birtokos nem tudja újraexportálni az árut, a kiállító egyesület helyettesítő igazolványt állíthat ki. Az igazolványbirtokosnak az eredeti igazolványt vissza kell szolgáltatnia a kiállító egyesületnek. 2. A helyettesítő igazolványt be kell mutatni az áru tárolási helye szerint illetékes vámhivatalnál, amelynek az alábbi alakiságokat kell elvégeznie: 60

(a)

le kell zárnia az eredeti igazolványt az újrakiviteli betétlapon, amelyet késedelem nélkül továbbítania kell az ideiglenes behozatalt eredetileg engedélyező vámhivatal felé;

(b)

át kell vennie a helyettesítő igazolványt és meg kell tartania abból a behozatali betétlapot, amelyen előzőleg fel kell tüntetnie az újrakivitel végső határidejét az eredeti igazolvány adatainak megfelelően, az esetleges meghosszabbítást figyelembe véve, plusz az eredeti ATA-igazolvány számát.

3. Az ideiglenes behozatali eljárás lezárásakor az újrakiviteli vámhivatalnak az 5. részben leírt alakiságokat kell elvégeznie a helyettesítő igazolvány újrakiviteli betétlapján, amelyet késedelem nélkül továbbítania kell a helyettesítő ATA-igazolványt megnyitó vámhivatal felé. 4. A helyettesítő ATA-igazolványok kiállításért a kiállító egyesület felelős. Ha egy ATAigazolvány lejár és az igazolvány-birtokos nem tudja újraexportálni az árut, ugyanakkor a kiállító egyesület megtagadja helyettesítő igazolvány kiállítását, a vámhatóságnak az ideiglenes behozatali eljáráshoz kapcsolódó szokásos vámalakiságok teljesítését kell megkövetelnie. Áruk, amelyek esetében ideiglenes behozatali eljárás kérhető ATA-igazolvány bemutatásával 1.

Professzionális eszközök

2.

Bemutatóáruk illetve kiállításokon, vásárokon, találkozókon és hasonló eseményeken használt áruk

3.

Pedagógiai anyagok és tudományos eszközök, pótalkatrészek és tartozékok, valamint ilyen anyagok illetve eszközök karbantartásához, ellenőrzéséhez, beállításához illetve javításához használt szerszámok és műszerek

4.

Orvosi, sebészeti és laboratóriumi eszközök

5.

Katasztrófahelyzetekben használt mentőanyagok

6.

Csomagolóanyagok, amelyekre vonatkozóan írásbeli nyilatkozat követelhető

7.

Tesztek, kísérletek illetve bemutatók során felhasznált bármilyen fajta áru, beleértve a típus-jóváhagyási eljárásokhoz szükséges teszteket és kísérleteket, kivéve ugyanakkor a hasznot hajtó tevékenységet képező teszteket, kísérleteket illetve bemutatókat

8.

Tesztek, kísérletek illetve bemutatók elvégzéséhez felhasznált bármilyen fajta áru, kivéve a hasznot hajtó tevékenységet képező teszteket, kísérleteket illetve bemutatókat

9.

Minták, ú.m. olyan árucikkek, amelyek valamilyen már előállított konkrét kategóriába tartozó árut képviselnek illetve amelyek gyártásra tervezett áruk mintái, de nem ideértve az ugyanazon személy által olyan mennyiségben behozott vagy valamely árucímzettnek küldött árucikkeket, amelyek összességében már nem minősülnek mintának a szokásos kereskedelmi értelemben 61

10.

Helyettesítő termelőeszközök, amelyeket olyan szállítócég bocsátott ideiglenesen az importőr rendelkezésére díjmentesen, amely a későbbiekben szabad forgalomba bocsátás céljából behozatalra kerülő hasonló termelőeszközöket gyárt illetve javítás után helyreállított termelőeszközöket szállít

11.

Kiállítás és esetleges értékesítés céljából behozott művészeti alkotások,

12.

Pozitív mozifilm kópiák, kereskedelmi forgalmazás előtti megtekintés céljából

13.

Filmek, mágnesszalagok és mágnesezett filmek, amelyekhez szinkronizált vagy másolt hangsávot kívánnak hozzáadni

14.

Külföldi termékek illetve eszközök jellegét illetve működését bemutató filmek, feltéve, hogy nem szándékoznak azokat bemutatni nyilvánosan, díjfizetés ellenében

15.

Automatikus adatfeldolgozásban használható ingyenesen küldött adathordozók,

16.

Olyan áruk (járműveket is beleértve), amelyek jellegükből eredően nem alkalmasak más célra, csak bizonyos konkrét árucikkek reklámozására illetve konkrét célból történő hírverésre

17.

Idomítás, betanítás, szaporítás illetve állatorvosi kezelés céljából behozott élő állatok

18.

Turisztikai reklámanyagok

19.

Tengerészek személyes jóléti tárgyai

20.

Különböző eszközök, amelyeket a határövezetekben általános fontosságú infrastrukturális építmények építéséhez, javításához és karbantartásához használnak fel, valamilyen közhatóság felügyelete és felelőssége alatt Ideiglenes behozatali eljárás alá vont konténerek használata a belső forgalomban (557(2) cikk)

1.

Az ideiglenes behozatali eljárás alá vont konténerek, azalatt az idő alatt, amíg a Közösség vámterületén belül maradnak, korlátozás nélkül használhatóak olyan áru szállításához, amelyet a Közösség vámterületén belül rakodtak be és ugyanazon területen belül rakodnak ki.

2.

Mindazonáltal az ideiglenes behozatali eljárás alá vont konténerek egyes Tagállamokon belüli belső szállításra történő felhasználása (úm. amikor a szállítás során ugyanazon Tagállam területén belül rakodják be és ki az árut) egyetlen utazásra korlátozható a konténer adott Tagállamban való minden egyes tartózkodása során és olyan esetekben, amikor a kérdéses konténereknek máskülönben üresen kellene utazniuk az adott Tagállam területén belül. Elképzelhető az, hogy a konténer többször is visszakerül egy adott Tagállamba azalatt az idő alatt, amíg a Közösség vámterületén belül marad. 62

Példa: január 1-én A Tagállamban egy konténer érkezik be a Közösség vámterületére, amely december 31-én újra kilép a Közösség vámterületéről B Tagállamból (újrakivitel). Az egy év során, amíg a konténer az ideiglenes behozatali eljárás keretében a Közösség vámterületén marad, az alábbi szállítási műveletekhez használják fel: ―

A Tagállam: belépés rakománnyal – szállítás – kirakodás – berakodás – szállítás – kirakodás – berakodás – szállítás – kilépés B Tagállamba,

―

B Tagállam: belépés rakománnyal – szállítás – kirakodás – berakodás – szállítás – kirakodás – kilépés rakomány nélkül C Tagállamba:

―

C Tagállam: belépés rakomány nélkül – utazás berakodási pontig – berakodás – szállítás – kirakodás – berakodás – szállítás – kilépés A Tagállamba:

―

A Tagállam: belépés rakománnyal – szállítás – kirakodás – rakomány nélküli utazás – berakodás – szállítás – kilépés B Tagállamba,

―

B Tagállam: belépés rakománnyal – szállítás – kirakodás – berakodás – szállítás – kirakodás – berakodás – szállítás – újrakivitel. Utasok személyes tárgyai és sportolási célból behozott árucikkek (Szemléltető lista) (563. cikk)

A.

Utasok személyes tárgyai 1.

Ruházat

2.

Tisztálkodási tárgyak

3.

Személyes ékszerek

4.

Álló- és mozgókép rögzítésére alkalmas fényképezőgépek, indokolt mennyiségű filmmel és tartozékokkal együtt

5.

Hordozható diavetítők illetve projektorok, tartozékokkal és indokolt mennyiségű diafilmmel és filmmel együtt

6.

Videokamerák és hordozható videó-felvevőkészülékek, indokolt mennyiségű szalaggal együtt

7.

Hordozható hangszerek

8.

Hordozható lemezjátszók és lemezek 63

9.

Hordozható hangfelvevő- és lejátszó készülékek (diktafont is beleértve), szalagokkal együtt

10. Hordozható rádiókészülékek 11. Hordozható televíziókészülékek 12. Hordozható írógépek 13. Hordozható számológépek 14. Hordozható személyi számítógépek 15. Látcsövek 16. Babakocsik 17. Tolókocsik rokkantak számára 18. Sportolási eszközök, például sátrak és egyéb kemping-eszközök, horgászfelszerelés, hegymászó-felszerelés, búvár-felszerelés, sportlőfegyverek lőszerrel, motor nélküli kerékpárok, 5,5 méternél rövidebb kenuk és kajakok, sífelszerelés, teniszütők, szörfdeszkák, windszörfök, sárkányrepülők és deltaszárnyú repülők, golf-felszerelések 19. Hordozható dializátor és hasonló orvosi eszközök, az azok használatához szükséges egyszeri használatú eszközökkel 20. Egyéb, nyilvánvalóan személyes jellegű tárgyak B.

Sportolási célból behozott árucikkek A.

Atlétikai versenyeszközök, például: ― gátak, ― gerelyek, diszkoszok, ugrórudak, súlygolyók, kalapácsok.

B.

Labdajátékokhoz használt eszközök, például: ― különböző fajta labdák, ― különböző ütők (tenisz, golf, baseball, stb.) és hasonlóak, ― különböző fajta hálók,

C.

― kapufák. Téli sportokhoz használt eszközök, például: 64

― sílécek és botok, ― korcsolyák, ― bobok, ― curling-hez használt eszközök. D.

Különböző fajta sportruházati cikkek, sportcipők, kesztyűk, fejfedők, stb.

E.

Vízi sportokhoz használt eszközök, például: ― kenuk és kajakok, ― vitorlás és evezős csónakok, vitorlák, evezők, lapátok, ― szörfdeszkák és vitorlák.

F.

Gépjárművek és vízi járművek, például: ― gépkocsik, ― motorkerékpárok, ― motorcsónakok.

G.

Egyéb sporteszközök és felszerelések, például: ― sportlőfegyverek és lőszerek, ― motor nélküli kerékpárok, ― íjászok íjai/nyilai és nyílvesszői, ― vívófelszerelés, ― tornaszerek, ― iránytűk, ― birkózószőnyegek és tatamik, ― súlyemelő eszközök, ― lovagló eszközök és hajtókocsik, ― sárkányrepülők, delta-szárnyú repülők, windszörfök, ― hegymászó felszerelés, 65

― gyakorlatokhoz használt zenei kazetták. H.

Kiegészítő eszközök és berendezések, például: ― időmérő és eredményjelző berendezések, ― vér- és vizeletvizsgálathoz szükséges eszközök. Tengerészek személyes jóléti tárgyai (Szemléltető lista) (564. cikk)

(a)

(b)

(c)

Olvasnivalók, például: ―

könyvek,

―

levelező tanfolyamok tananyagai,

―

újságok, magazinok, folyóiratok,

―

kikötői kikapcsolódási lehetőségekről szóló brosúrák.

Audiovizuális eszközök, például: ―

hang- és képlejátszó eszközök,

―

magnetofonok,

―

rádió- és televíziókészülékek,

―

filmvetítők és egyéb kivetítők,

―

szalagon vagy lemezen rögzített felvételek (nyelvtanfolyamok, rádió-programok, üdvözletek, zene és szórakozás),

―

filmek (felvett és előhívott),

―

diafilmek,

―

videoszalagok.

Sportfelszerelések, például: ―

sportruházat, 66

(d)

―

labdák,

―

ütők és hálók,

―

asztali játékok,

―

atlétikai eszközök,

―

torna-felszerelések.

Hobbitárgyak, például ―

társasjátékok,

―

hangszerek,

―

amatőr színjátszáshoz használt kellékek,

―

festészethez, szobrászathoz, fa- és fémmegmunkáláshoz, szőnyegkészítéshez, stb. használt eszközök.

(e)

Vallási tevékenységekhez használt eszközök

(f)

Jóléti tárgyak alkatrészei és tartozékai Eszközök illetve állatok felhasználásával végzett tevékenységek (Szemléltető lista) (567. cikk)

1.

Idomítás

2.

Betanítás

3.

Szaporítás

4.

Patkolás illetve lemérés

5.

Állatorvosi kezelés

6.

Tesztelés (például beszerzés célból)

7.

Részvétel bemutatókon, kiállításokon, versenyeken

8.

Szórakoztatás

9.

Túrázás (beleértve utasok háziállatait is) 67

10.

Feladatok gyakorlása ( rendőrségi kutyák illetve lovak, felderítő kutyák, vakvezető kutyák, stb.)

11.

Mentési műveletek

12.

Transzhumálás illetve legeltetés

13.

Szállítási munka teljesítése

14.

Gyógyászati célok (kígyóméreg kinyerése, stb.) Turisztikai reklámanyagok (Szemléltető lista) (568. cikk)

(a)

A nemzeti idegenforgalmi hivatalok által kinevezett akkreditált képviselők illetve partnerek irodáiban illetve az ideiglenes behozatalt engedélyező Tagállam vámhatósága által jóváhagyott más helyeken felállításra/bemutatásra kerülő anyagok: képek és rajzok, bekeretezett fényképek és nagyítások, művészeti könyvek, festmények, metszetek illetve litográfiák, szobrok és gobelinek és hasonló művészeti alkotások;

(b)

Kiállításokhoz használt eszközök (kirakatszekrények, állványok és hasonló eszközök), beleértve a kiállítások működtetéséhez szükséges elektromos és műszaki berendezéseket is;

(c)

Ingyenesen megtekinthető előadásokon használni kívánt dokumentumfilmek, lemezek, szalagos felvételek és egyéb hangfelvételek, azok kivételével, amelyek tárgya kereskedelmi hirdetésnek is tekinthető illetve amelyek megvásárolhatóak az ideiglenes behozatalt engedélyező Tagállamban;

(d)

Indokolt számú zászló;

(e)

Diorámák, méretarányos modellek, diafilmek, nyomdai klisék, fényképnegatívok;

(f)

Minták, indokolt mennyiségben, nemzeti kézművesárukból, helyi népviseleti ruhákból és hasonló folklór árucikkekből. Professzionális eszközök (Szemléltető lista) (569. cikk)

A.

Sajtótevékenységhez és hang- illetve televíziós közvetítésekhez használt eszközök 68

(a)

Sajtótevékenységhez használt eszközök, például: ― személyi számítógépek, ― telefax készülékek, ― írógépek, ― különböző fajta kamerák (filmfelvevő és elektronikus kamerák), ― hang- és képtovábbító, -felvevő illetve -lejátszó eszközök (magnók, videomagnók, videolejátszók, mikrofonok, keverőpultok, hangszórók), ― hang- és képhordozók (üresen vagy felvett anyagot tartalmazó állapotban), ― tesztelési és mérési eszközök és műszerek (oszcillográfok, magnó- és videófelvétel tesztelő rendszerek, univerzális mérőműszerek, szerszámkészletek és táskák, vektordiagram-rajzolók, stb.), ― világítási berendezések (reflektorok, konverterek, állványok), ― tartozékok (kazetták, fénymérők, akkumulátor-töltők, monitorok).

(b)

lencsék,

állványok,

akkumulátorok,

Hangközvetítéshez használt eszközök, például: ― távközlési eszközök, például adóvevő-készülékek illetve műsorszórók, hálózatra illetve kábelre csatlakoztatható terminálok, távközlési műholdak, ― hangfelvétel készítéséhez szükséges eszközök (hangfelvevő, rögzítő illetve lejátszó készülékek) ― tesztelési és mérési eszközök és műszerek (oszcillográfok, magnó- és videófelvétel tesztelő rendszerek, univerzális mérőműszerek, szerszámkészletek és táskák, vektordiagram-rajzolók, stb.), ― tartozékok (órák, stopperórák, iránytűk, mikrofonok, keverőpultok, hangszalagok, generátor-készülékek, transzformerek, elemek és akkumulátorok, akkumulátor-töltők, fűtési-, légkondicionáló- és szellőzőberendezések, stb.) ― hanghordozók (üresen vagy felvett anyagot tartalmazó állapotban).

(c)

Televíziós közvetítéshez használt eszközök, például: ― televíziós kamerák, 69

― televíziós filmközvetítési eszközök, ― tesztelési és mérési eszközök és műszerek, ― jelátviteli és ismétlési eszközök, ― kommunikációs eszközök, ― hang- és képfelvevő illetve lejátszó eszközök (magnók, videomagnók, videolejátszók, mikrofonok, keverőpultok, hangszórók), ― világítási berendezések (reflektorok, konverterek, állványok), ― filmvágóeszközök, ― tartozékok (órák, stopperórák, iránytűk, lencsék, fénymérők, állványok, kazetták, generátorok, elemek és akkumulátorok, akkumulátor-töltők, fűtési-, légkondicionáló- és szellőző-berendezések, stb.) ― hang- és képhordozók, üresen vagy felvett anyagot tartalmazó állapotban (készítők listája, állomás-hívójelek, zenei betétek, stb.), ― gyorskópiák, ― hangszerek, ruhák, színpadi és egyéb kellékek, talapzat, sminkeléshez szükséges anyagok, hajszárítók. (d)

A fenti tevékenységek céljából kialakított illetve átalakított járművek, például: ― televíziós közvetítőkocsik, ― televíziós műsorkészítési eszközöket szállító járművek, ― videofelvétel készítő járművek, ― hangfelvétel-készítő és lejátszó járművek, ― lassan mozgó járművek, ― megvilágító járművek.

B.

Kinematográfiai eszközök (a)

Különböző eszközök, például: ― különböző fajta kamerák (filmfelvevő és elektronikus kamerák),

70

― tesztelési és mérési eszközök és műszerek (oszcillográfok, magnó- és videófelvétel tesztelő rendszerek, univerzális mérőműszerek, szerszámkészletek és táskák, vektordiagram-rajzolók, stb.), ― kamerakocsik és tartórudak, ― világítási berendezések (reflektorok, konverterek, állványok), ― filmvágóeszközök, ― hang- és képfelvevő illetve lejátszó eszközök (magnók, videomagnók, videolejátszók, mikrofonok, keverőpultok, hangszórók), ― hang- és képhordozók, üresen vagy felvett anyagot tartalmazó állapotban (készítők listája, állomás-hívójelek, zenei betétek, stb.), ― gyorskópiák, ― tartozékok (órák, stopperórák, iránytűk, mikrofonok, keverőpultok, hangszalagok, generátor-készülékek, transzformerek, elemek és akkumulátorok, akkumulátor-töltők, fűtési-, légkondicionáló- és szellőzőberendezések, stb.), ― hangszerek, ruhák, színpadi és egyéb kellékek, talapzat, sminkeléshez szükséges anyagok, hajszárítók. (b) C.

A fenti tevékenységek céljából kialakított illetve átalakított járművek.

Egyéb eszközök (a)

Gépek, berendezések, szállítóeszközök, stb. felállításához, teszteléséhez, üzembehelyezéséhez, ellenőrzéséhez, vezérléséhez, karbantartásához illetve javításához használt eszközök, például: ― szerszámok, ― mérő-, ellenőrző- és tesztelő berendezések (hőmérséklet, nyomás, távolság, magasság, felület, sebesség, stb.) elektromos eszközöket (voltmérő, ampermérő, mérőkábelek, komparátorok, transzformátorok, regisztrálókészülékek, stb.) is beleértve, ― gépek és berendezések felállítása közben és után fényképeket készítő eszközök, ― hajók átvizsgálásához használt eszközök.

(b)

Üzletemberek, üzleti tanácsadók, hatékonysági szakértők, könyvelők és hasonló szakmákban dolgozó szakemberek számára szükséges eszközök, például: 71

― személyi számítógépek, ― írógépek, ― hang- és képtovábbító, -felvevő illetve -lejátszó eszközök, ― számológépek. (c)

Topográfiai felméréseket és geofizikai kutatási munkát végző szakemberek számára szükséges eszközök, például: ― mérőeszközök és műszerek, ― fúróberendezés, ― adatátviteli és kommunikációs eszközök.

(d)

Környezetvédelmi szakemberek számára szükséges eszközök.

(e)

Orvosok, sebészek, állatorvosok, szülésznők és hasonló szakmákban dolgozó szakemberek számára szükséges eszközök.

(f)

Régészek, paleontológusok, geográfusok, zoológusok és más természettudósok számára szükséges eszközök.

(g)

Előadóművészek, színházi társulatok és zenekarok számára szükséges eszközök, beleértve a nyilvános és magán-előadások során használt eszközöket is (hangszerek, ruhák, díszletek, stb.).

(h)

Előadók számára az előadások illusztrálásához szükséges eszközök.

(i)

Fényképezési munkákhoz szükséges eszközök (különböző fajta kamerák, kazetták, fénymérők, lencsék, állványok, akkumulátorok, akkumulátor-töltők, monitorok, világító berendezések, divatáruk, modellek öltözetének kiegészítői, stb.).

(j)

A fenti tevékenységek céljából kialakított illetve átalakított járművek, például mobil ellenőrző egységek, utazó műhelyek és utazó laboratóriumok.

(k)

Szabadtéri szórakoztatás, azzal, hogy e berendezések működése karbantartása különleges szaktudást vagy képességet és technikát igényel.

vagy

Pedagógiai eszközök (Szemléltető lista) (570. cikk) (a)

Hang- és képfelvevő illetve lejátszó eszközök, például: 72

(b)

(c)

(d)

―

dia- és diafilm-vetítők,

―

filmvetítőgépek,

―

háttérvetítők és episzkópok,

―

magnetofonok, magnetoszkópok és videoberendezések,

―

zárt láncú televízió-berendezések.

Hang- és képhordozók, például: ―

diák, diafilmek és mikrofilmek,

―

keskenyfilmek (mozifilmek),

―

hangfelvételek (mágnesszalagok, lemezek),

―

videoszalagok.

Speciális eszközök, például: ―

könyvtári berendezések és audiovizuális anyagok könyvtárak részére,

―

mozgó könyvtárak,

―

nyelvi könyvtárak,

―

szinkrontolmács berendezések,

―

programozott oktatógépek (mechanikus vagy elektronikus),

―

fogyatékos személyek oktatása illetve szakképzése céljából kialakított eszközök és anyagok.

Egyéb anyagok és eszközök, például: ―

falitérképek, modellek, grafikonok, tervrajzok, fényképek és rajzok,

―

demonstrációs célokra készített eszközök, műszerek és modellek,

―

vizuális illetve hangzó pedagógiai információkkal rendelkező gyűjtemények, valamilyen tantárgy tanításához összeállítva,

―

valamilyen szakma illetve mesterség kitanulásához szükséges eszközök, berendezések, szerszámok és szerszámgépek,

73

―

mentőműveletekben részt vevő személyek képzése céljából behozott eszközök, mentőműveletekhez kialakított illetve átalakított járműveket is beleértve.

Oktatási, tudományos illetve kulturális tevékenységekkel kapcsolatban behozott egyéb áruk (Szemléltető lista) Különböző eszközök, például: 1.

színházak és színpadi társulatok részére díjmentesen kölcsönadott ruhák és díszletelemek,

2.

zenés színházak illetve zenekarok részére díjmentesen kölcsönadott zenei kották. Ideiglenes behozatal részleges vámmentességgel

A részleges vámmentesség mellett ideiglenesen behozott áruk vámjogi sorsának rendezésekor a Kódex 143. cikkében meghatározott bármely esedékes összes megfizetése előírható.

5. FEJEZET PASSZÍV FELDOLGOZÁS Vámengedmény kiszámítása a feldolgozási eljárás költségét, mint értékalapot figyelembe véve (591. cikk) 1. A gazdálkodónak lehetősége van arra, hogy a behozatali vámok alóli részleges mentesítés megadását kérje a feldolgozási eljárás költségét, mint értékalapot figyelembe véve (a továbbiakban: ’hozzáadott érték alapú adózási módszer’). A hozzáadott érték alapú adózási módszer azonban nem alkalmazható abban az esetben, ha a passzív feldolgozási eljárás alá vonás előtt az ideiglenesen kivitt árut, amely nem közösségi eredetű, szabad forgalomba bocsátották nulla vámtétel mellett. Többféle helyzet is előállhat ebből kifolyólag: (a)

ha olyan kivitt áru esetében kérelmezik a hozzáadott érték alapú adózási módszer alkalmazását, amely normál esetben (erga omnes) nulla vámtétel alá tartozik, a hozzáadott érték alapú módszer akkor alkalmazható csak, ha az ideiglenesen kivitt áru közösségi eredetű;

(b)

ha olyan kivitt áru esetében kérelmezik a hozzáadott érték alapú adózási módszer alkalmazását, amely preferenciális nulla vámtétel alá tartozik, a hozzáadott érték alapú módszer csak abban az esetben alkalmazható, ha: ―

az ideiglenesen kivitt áru közösségi eredetű, vagy 74

―

az ideiglenesen kivitt árut nullánál magasabb vámtétel mellett bocsátották szabad forgalomba.

2. Abban az esetben, ha a hozzáadott érték alapú adózási módszert több ideiglenesen kivitt árura kérik, és ezek közül némelyik se nem közösségi eredetű, se nem mondható el róla, hogy nullánál magasabb vámtétel mellett bocsátották szabad forgalomba, a hozzáadott érték alapú adózási módszer ilyen esetben is alkalmazható a fenti áruk kizárásával. Ebből a szempontból az ilyen ideiglenesen kivitt áru értéke hozzáadható a végtermékek feldolgozási költségeihez. Példa A hozzáadott érték alapú adózási módszer alkalmazását kérik egy olyan végtermék esetében, amely két különböző ideiglenesen kivitt árut tartalmaz. Tegyük fel az alábbi egyszerűsítő feltételezéseket: (a)

végtermék: 8703 CN kód alá tartozó gépjármű, vám: 10%, feldolgozási költségek: 15.000 EUR;

(b)

1-es számú ideiglenesen kivitt áru: 8482 CN kód alá tartozó golyós- vagy görgőscsapágyak, érték: 1.000 EUR

(c)

2-es számú ideiglenesen kivitt áru: 8708 CN kód alá tartozó sebességváltóművek, érték: 1.000 EUR, amelyeket a passzív feldolgozási eljárás alá vonás előtt szabad forgalomba bocsátottak nulla vámtétel mellett, és amelyek nem közösségi eredetűek.

Ebben az esetben a hozzáadott érték alapú adózási módszer a gépjármű feldolgozási költségei (15.000 EUR) plusz a sebességváltóművek értéke (1.000 EUR) alapján kérhető a közös vámtarifa alkalmazásához: 10% x (15.000 EUR + 1.000 EUR) = 1.600 EUR. A fizetendő importvám összege tehát 1.600 EUR-ra becsülhető. Vámeljárás összevont lezárása (592. cikk) I. BEVEZETÉS 1.

Az összevont kezelés előnye az, hogy lecsökkenti a teljes illetve részleges importvámmentesség kiszámításához szükséges alakiságokat, mivel nincsen szükség a fizetendő összeg pontos megállapítására a szabad forgalomba bocsátott végtermék minden egyes szállítmányára vonatkozóan. Ez természetesen felgyorsítja a az importált végtermékek vámkezelését és szabad forgalomba bocsátását. A passzív feldolgozás segítése érdekében, amely jelentős kereskedelmi forgalmat tesz ki és a végtermékek gyors beáramlását teszi lehetővé, egy olyan egyszerűsített eljárás került bevezetésre, amely egyrészt lehetővé teszi a gyors vámkezelést, másrészt gondoskodik a vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásáról. Az alább részletezett alapelvek, ahogy azt a bemutatott példa is illusztrálja, segítik a szabályok egységes alkalmazását. 75

1.2.

ALAPELVEK

1.2.1 Feltételek (a) Passzív feldolgozási engedély megléte, amely nem javításra vonatkozik. (b) A vállalkozás gyakran végez passzív feldolgozási műveleteket. (c) Az illetékes vámhivatal képes megállapítani egy átlagos vámtételt az engedélybirtokossal egyetértésben. (d) Az engedély-birtokos rendszeresen értesíti a vámhivatalt az ideiglenesen kivitt áruk mennyiségéről és értékéről. 1.2.2 Az átlagos vámtétel megállapítása 1.2.2.1 Definíció Az átlagos vámtétel azt az importvámot jelenti, amelyet a jövőben fizetendő összegre vonatkozó becslés vagy a múltban hasonló (legfeljebb hat hónapos) időszak során teljesített befizetések alapján kell megfizetni, egy azonos hosszúságú hivatkozási időszak során szabad forgalomba bocsátott végtermékekhez kapcsolódó feldolgozási költségek egész százalékaként. 1.2.2.2 Vámtétel emelése A vámtétel szükség esetén emelhető annak érdekében, hogy a lekönyvelt vámok összege ne legyen alacsonyabb a jogosan fizetendő összegnél. 1.2.3 Egyszerűsítés 1.2.3.1 Importvám ideiglenes kiszámítása Minden esetben, amikor a végtermék egy szállítmányát szabad forgalomba bocsátják, az átlagos vámtételt ideiglenesen alkalmazzák a feldolgozási költségekre vonatkozóan, de nincsen szükség minden alkalommal a fizetendő importvám összegének pontos meghatározására. Az átlagos vámtétel az összes olyan feldolgozási műveletre érvényes marad, amelyet az importvám megbecsléséhez az 1.2.2.1 pontban foglaltak szerint figyelembe vett hivatkozási időszakkal azonos hosszúságú időszakban hajtottak végre az engedély keretében (ez az időszak legfeljebb 12 hónap lehet). 1.2.3.2 Importvámok lekönyvelése Az átlagos vámtétel alkalmazásával megállapított importvámok összegét le kell könyvelni. 1.2.4 Az eljárás lezárásához kapcsolódó vámalakiságok 76

1.2.4.1 A megfelelő konkrét vámtétel végleges alkalmazása Az egyes hivatkozási időszakok végén a vámhatóság összevontan lezárja az eljárást és elvégzi a végleges számításokat a részleges vámmentességre vonatkozó szabályok szerint, ú.m. kiszámítja a hivatkozási időszak során behozott egyes szállítmányok után fizetendő pontos összegeket. Abban az esetben, ha a végleges számítások alapján az derül ki, hogy a lekönyvelt importvámok összege túl magas, az 1.2.2.2 pontban foglaltak szerint alkalmazott emelés ellenére, vagy kevesebb mint a jogosan fizetendő összeg, a vámhatóság elvégzi a szükséges módosításokat.

77

1.2.4.2 Új átlagos vámtétel megállapítása A végtermékek egy újabb hivatkozási időszakban szabad forgalomba bocsátott különböző szállítmányaira vonatkozó új átlagos vámtétel a fentebb leírt szabályok szerint kerül megállapításra. II. MINTA SZÁMÍTÁSOK 2.1

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK Egy közösségi textil-vállalat rendszeresen küld ideiglenes exportált áruszállítmányokat harmadik országba ruhakészítés céljából, amelyeket később importál. Az alapanyag-szállítmányok sűrűsége és a divat változásai miatt a cégnek a lehető legrövidebb időn belül be kell hoznia a ruhákat. Az áruk vámkezelési idejének csökkentése érdekében a cég megkeresi a vámhatóságot. A meglévő engedély alapján megállapítható, hogy a megelőző hat hónap során a cég 1.000.000 EUR-ot fordított feldolgozási költségekre a ruhák gyártásához. A végtermék gyártásához felhasznált ideiglenesen kivitt áru (szövet, gombok, cérna, kiegészítők) összértéke elérte a 2.500.000 EUR-t. A végtermék (ruházati cikkek) esetében alkalmazandó importvámtétel 14%. Az ideiglenesen kivitt árukra vonatkozó importvámtétel eltérő az áruk jellegéből eredően. A jelen példa esetében az ideiglenesen kivitt áruk esetében levonandó összeget 300.000 EUR-nak vettük. A vámértékelési szabályok alapján kiszámított fuvarozási és biztosítási költségek együttes összege 70.000 EUR-ra lett becsülve.

2.2.

AZ ÁTLAGOS VÁMTÉTEL MEGÁLLAPÍTÁSA

2.2.1 Végtermék vámértéke: ― ideiglenesen kivitt áru értéke

2.500.000 EUR

― feldolgozási költségek

1.000.000 EUR

― fuvarozás és biztosítás

70.000 EUR Összesen:

3.570.000 EUR

2.2.2 Fizetendő importvám: ― végtermékre vonatkozó vám: 3.570.000 EUR x 14% = A = 499.800 EUR ― levonható vám (ideiglenesen kivitt árut terhelő vám) = B = 300.000 EUR ― különbség: fizetendő importvám (A-B) = 199.800 EUR. 78

2.2.3 Átlagos vámtétel: ―

fizetendő importvám 199.800 x 100 = 19,98% = 20% kerekítve.  feldolgozá si költségek 1.000.000 EUR

A 20 % fel lesz emelve, pl. 1 %-kal 21 %-ra annak érdekében, hogy a lekönyvelt importvámok összege ne legyen kevesebb a jogosan fizetendő összegnél. 2.3

VÁMKEZELÉS ÉS AZ IMPORTVÁM BESZEDÉSE A hivatkozási időszak alatt (pl. hat hónap) az engedély-birtokos behozhatja az elkészített ruhákat és a feldolgozási költségekre felszámított 21%-os importvám megfizetésével szabad forgalomba bocsáthatja azokat, anélkül, hogy a jogosan fizetendő importvám összegét minden egyes alkalommal meg kellene állapítani (lásd: 1.2.3.1 pont).

2.4.

ELJÁRÁS LEZÁRÁSA A HIVATKOZÁSI IDŐSZAK VÉGÉN

2.4.1 Adatok: ― kifizetett feldolgozási költségek: ― befizetett vám átlagos vámtétel (21%) mellett:

1.250.000 EUR 262.500 EUR

― végtermékekre vonatkozó importvámtétel: 14% ― ideiglenesen kivitt áru értéke:

3.000.000 EUR

― fuvarozás és biztosítás

100.000 EUR

― Az ideiglenesen kivitt árukra vonatkozó importvámtétel eltérő az áruk jellegéből eredően. A jelen példa esetében figyelembe vett importvám összege:

300.000 EUR

2.4.2 Előállított végtermék vámértéke: ― ideiglenesen kivitt áru értéke:

3.000.000 EUR

― feldolgozási költségek

1.250.000 EUR

― fuvarozás és biztosítás

100.000 EUR 4.350.000 EUR

2.4.3 Fizetendő importvám: ― A = végtermék után fizetendő vám: 79

4.350.000 x 14% = 609.008 EUR ― B = ideiglenesen kivitt áru után levonható vám: 350.000 EUR ― fizetendő importvám = (A-B) = 259.000 EUR ― beszedett többletvám: 262.500 EUR – 259.000 EUR = 3.500 EUR (visszafizetendő). 2.4.4 Következő hivatkozási időszakra érvényes új átlagos vámtétel megállapítása ―

fizetendő importvám 259.000 x 100 = 20,72% = 21% kerekítve.  feldolgozá si költségek 1.250.000 EUR

A 21 % fel lesz emelve, pl. 1 %-kal 22 %-ra annak érdekében, hogy a lekönyvelt importvámok összege ne legyen kevesebb a jogosan fizetendő összegnél.

80