2014 tanév

Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Tanulmányi tájékoztató 2013/2014 tanév

Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár NymE-MÉK

KARI TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ Intézményi azonosító: FI21120 Készítette: Dr. Szakál Pál oktatási dékánhelyettes Szütsné Markó Veronika tanulmányi koordinátor Kiss Zoltán informatikus Neptun rendszergazda

Mosonmagyaróvár 2013

LECTORI SALUTEM! ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK! Az új tanév kezdetén örömmel nyújtjuk át szokásos tájékoztató kari kiadványunkat leendő hallgatóinknak. Bízunk benne, hogy hasznos információkkal tudjuk segíteni valamennyi hallgatónk, de legfőképpen az egyetemmel csak most ismerkedő elsőévesek tájékozódását a Karon, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és nem utolsósorban az egyetemi élet világában, amely sok tekintetben meglehetősen különbözik az eddig megszokott középiskolai élettől. A kiadványban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a városról, a Karról, a diákéletről. Megtalálják az összeállításban azokat a legfontosabb szabályokat, elsősorban a hallgatói követelményrendszerre vonatkozókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy tanulmányaikat eredményesen folytathassák. Az elmúlt évek felsőoktatási változásainak eredményeképpen kialakult a Kar mai képzési struktúrája. Ennek keretében 7 BSc, 8 MSc és 8 felsőoktatási szakképzési szakon folytathatják hallgatóink tanulmányaikat, illetve a mesterszintű képzés befejezése után szakirányú továbbképzési szakok várják az érdeklődőket, ahol tovább bővíthetik ismereteiket. Igyekeztünk tehát megfelelni annak a mai követelménynek, amely az élethosszig tartó tanulás igényének és szükségszerűségének megfelelően folyamatosan kínál ismeretszerzési lehetőségeket, anélkül, hogy el kellene hagyni a megszokott és jól bevált intézményt. A Karon folyó képzés, a meglévő szakok biztosítják, hogy mindegyik BSc szakunknak van MSc folytatása, így egy adott területen elmélyült tudásra tehetnek szert hallgatóink. Ugyanakkor, ha menetközben más terület iránt is feltámad érdeklődésük, annak a művelésére is van lehetőség. A Kar két doktori iskolájában több mint 50 PhD hallgató folytatja tanulmányait. A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar tehát az alapképzéstől a legmagasabb szintű egyetemi oktatásig kínál perspektívát a hallgatóknak. Hallgatóink a mosonmagyaróvári Karra történő belépéssel, olyan intézménynek lettek tagjai, ahol 1818 óta folyik felsőfokú képzés. Az eltelt közel 200 év során számos sikeres, volt hallgatónk példája bizonyítja, hogy a magyaróvári Akadémián, illetve jogutód intézményeiben mindig olyan tudást szerezhettek a diákok, amely a hozzátett saját munkával és erőfeszítéssel együtt, biztosítékot adott arra, hogy saját maguk, szűkebb-tágabb környezetük, hazájuk javára megállják helyüket az életben. Csak ízelítőképpen, volt hallgatóink sorában találjuk gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál miniszterelnököket, idős Bartók Bélát, a nagyhírű zenetudós édesapját, Ferenczy Károlyt, a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb mesterét, a festő-grafikus Schell Józsefet, akit a vadászattal kapcsolatos témavilág egyik legavatottabb tolmácsolójaként tartanak számon a hazai képzőművészetben. Széles körben ismert, Fekete István írónak a karhoz fűződő kapcsolata, de a volt hallgatók között találjuk Anghy Csabát, a Fővárosi Állat- és Növénykert nemzetközileg elismert tudós igazgatóját, vagy azt a Jókay-Ihász Lajost, aki az Egyesült Államokban a NASA-hoz kerülve, kifejlesztette az űrhajósok számára a világűrben fogyasztható élelmiszereket. A Kar oktatói, vezetői ma is arra törekszenek, hogy továbbvigyük ezeket a hagyományokat és olyan képzést nyújtsunk hallgatóinknak, amely biztosítja, hogy a mai kor, az Európai Unió, a globalizálódó világ szabta keretek között sikeresek legyenek. Ezt tartjuk fő feladatunknak, de ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ez közös munka is. A magyaróvári képzés sajátosságai között mindig számon tartották a családias légkört, a régi egyetemekhez hasonló, az oktatók és a hallgatók közös tevékenységén alapuló műhelymunkát. 2

Tisztelt Hallgatóink! Meghívjuk Önöket erre a közös munkára! Keressék tanáraikat a tanszékeken, az órák szüneteiben, legyenek aktívak az előadásokon, a gyakorlatokon, ne passzív alanyai, hanem tevékeny résztvevői legyenek az oktatásnak. Az eredményes tanulás alapja a motiváció. Keressék és találják meg azt a területet, amely érdeklődésüknek legjobban megfelel, tűzzenek maguk elé olyan célokat, amelyeknek megvalósítása érdekében érdemes munkát és energiát befektetni. Használják ki az Egyetem által biztosított feltételeket, a könyvtárat, az elérhető adatbázisokat, az informatika nyújtotta lehetőségeket. Tanuljanak nyelveket, végezzenek tudományos diákköri munkát, vegyenek részt a közösségi életben, diákszervezetek munkájában. Az egyetemi élet a vidámságról is szól, de mindenképpen tartsák meg a tanulás és a vidámság, a szórakozás közötti kényes egyensúlyt, amely az eredményes túlélés egyik alapszabálya. Ne feledjék, hogy a tanulás, az ismeretszerzés a legfontosabb feladatuk az elkövetkező évek során. Mosonmagyaróvár, e kedves, emberléptékű város, amely a magyar vidékkel is szoros kapcsolatot tart, szeretettel várja Önöket, ismerjék meg, lakják be és bizton állítom, hogy amíg élnek szeretni fogják. Kívánok mindenkinek jó egészséget, jó munkát, eredményes tanulást!

Mosonmagyaróvár, 2013. szeptember

Prof. Dr. Schmidt Rezső dékán

3

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A VÁROS, AHOL ÉLÜNK Mosonmagyaróvár az osztrák határtól 15 kilométerre, a Bécs–Budapest közötti autó-pálya és vasútvonal mellett fekszik, a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál. Nyugatról a Hanság, keletről a Szigetköz határolja. Moson (Wiesenburg) és Magyaróvár (Ungarisch-Altenburg) egyesülésével 1939-ben jött létre, jelenleg kb. 32.000 lakosa van. A település helyét a gazdasági és földrajzi adottságok jelölték ki. Már a rómaiak idején őrhely, Ad Flexum néven (jelentése: a kanyarnál). A XI. században Moson jelentősége megnőtt: a mezőváros ebben az időben, az államalapító Szent István király által létrehozott vármegye székhelye lett. A mosoni földvárat 1271-ben Ottokár cseh király fölégette, amelynek szerepe ezután fokozatosan csökken, Óvár jelentősége pedig nő. Az óvári vár felé haladó fontos útvonalon hidat verettek a Lajtán, a kereskedőktől vámot szedtek. Magyaróvár (Óvár) fejlődésében jelentős lépés volt, hogy Erzsébet özvegy királyné 1354-ben kiváltságlevelet adományozott a városnak, és a királynéi városok kiváltságait biztosította (önálló bíráskodás, vásártartás, ítélet-végrehajtás joga). A török hódoltság korában – különösen Győr megszállása után – megnőtt a vár stratégiai jelentősége. Ekkor megerősítették és védőbástyákkal látták el. A vár viharos történelméből érdemes kiemelni, hogy 1683-ban a Bécs ellen vonuló Kara Musztafa török nagyvezír csapatai vették birtokba. 1809-ben Magyaróváron kötött fegyverszünetet Napóleon Ausztriával, ezt követte a schönbrunni béke. A háborús eseményeket követően a vár elveszti katonai jelentőségét. 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia veje, megalapította az agrárfelsőoktatási intézményt, amelynek központja mindig a várban volt. Az intézmény diákja volt 1822–23-ban a híres osztrák költő, Nikolaus Lenau. Emléktábla jelöli Lenau egykori lakóházát, melyet hangulatos barokk épületek öveznek. A Deák Ferenc téren, a Habsburg főhercegi kastély előtt áll a barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor. A város ékessége a Cselley-ház, amely híres XIX. századi magyar festők munkáinak és korabeli bútoroknak ad otthont. A Szent Gotthárd templom a jelenlegi barokkos jellegét a XVIII. században kapta. Altemplomában van eltemetve Habsburg Frigyes és felesége Izabella. Magyaróvár és Moson fejlődésében éles különbségek láthatók: a maga adottságainak megfelelően mindkét település dinamikusan fejlődött, azonban mindig Magyaróvár volt a városiasabb jellegű. Igazgatási és oktatási intézményei hatottak a lakosság rétegződésére. Moson gazdagabb volt ugyan, de a népesség zömét mindvégig a mezőgazdaságból élők alkották. Az iparosodás a mezőgazdasághoz kapcsolódóan mindkét városrészben korán megindult: malom, sör- és malátaüzem, gyapjúfeldolgozó, mezőgazdasági gépgyár, cukorgyár létesült, ezek azonban – az 1648-tól az 1980-as évek végéig működő malmot leszámítva – kisebb üzemek voltak.

4

Az 1910-es évek elején Európa lázasan készült a háborúra. Ennek keretében az OsztrákMagyar Monarchia közös hadügyminisztériuma 1913-ban elhatározta, hogy Magyarországon lőporgyárat épít. Ennek helyéül Magyaróvárt jelölték ki. A hadiipari üzemek egész tucatja épült fel egy városrésznyi területen, ahol a világháború vége felé közel húszezer ember (többségében hadifogoly) dolgozott. A trianoni békeszerződések értelmében a gyárakat le kellett szerelni, az épületek a békés iparosodás céljait szolgálták. Ma is gyárakként, üzemekként funkcionálnak, a hozzájuk tartozó lakóépületekkel, zöldterületekkel együtt a ma már történelmi városrész megmentésre vár. A II. világháború után Mosonmagyaróvárnak a nyugati határhoz való közelsége megpecsételte sorsát. A „határsávban” a város fejődése – az itt levő gyáraknak, az akadémiának, a fejlett mezőgazdasági üzemeknek köszönhetően – folyamatos volt ugyan, de jó földrajzi fekvése ellenére az idegenforgalom gyakorlatilag nem létezett. Megtört a jég a 60-as évek végén, fokozatosan felpezsdült az élet a városban. Lakótelepek épültek, új közintézmények létesültek, felújítottak egy sor műemléket, egymás után nyíltak az üzletek, vendéglátóhelyek. A 80-as évek végére jól fejlett kereskedelmi és szolgáltatóhálózat, nagyipar és híresen jó mezőgazdaság jellemezte a várost. A rendszerváltás utáni új gazdasági körülményekhez rövid idő alatt sikerült alkalmazkodnia.

5

A KAR ALAPÍTÁSA, RÖVID TÖRTÉNETE A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelődjét, a „MagyarÓvári Gazdasági Magántanintézetet” Wittmann Antal jószágkormányzó javaslatára Albert Kázmér szász-tescheni herceg 1818. október 25-én alapította. Az intézet alapításával az volt a célja, hogy uradalmai számára elméletileg és gyakorlatilag képzett gazdatiszteket neveljen. A hallgatók soraiba a szakmai érdeklődést tanúsító, gimnáziumi érettségivel rendelkező fiatalok az egész Monarchia területéről, sőt Európa más országaiból is jelentkezhettek. Az oktatás két éves volt, kezdetben latin, majd német nyelvű. Az intézmény megalapításától kezdve felsőfokú jelleggel működött. Az elő igazgató Wittmann Antal (1818–1832), akinek a nevéhez nemcsak az intézet alapí-tási terve, hanem a Lajta mocsaras vidékének a lecsapolása és a városi park létesítése is fűződik. Utódja Kleyle Joachim (1832–1848) igazgatása alatt alakult meg 1840-ben intézményi keretek között az első tudományos intézet: a Magyaróvári Meteorológiai Megfigyelő Állomás. Az oktatás az 1848/49-es és az 1849/50-es tanévben szünetelt, mert a hallgatók nagy része a magyar szabadságharc zászlai alá sorakozva Kossuth oldalán harcolt. A megváltozott viszonyok következtében az uradalomnak nem volt annyi anyagi ereje, hogy az intézetet továbbra is fenntartsa. Ezért 1850. szeptemberében Albert Kázmér szerződést kötött a Földművelésügyi Minisztériummal, melyben részletezték a „Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet” létrehozásának feltételeit és a minisztériumhoz való jogviszonyát. Ettől kezdve a tanintézet állami irányítás alá került. Vezetésére Dr. Pabst Henrik Vilmos, a hohenheimi Gazdasági Akadémia igazgatóját hívták meg, aki 1861-ig vezette az intézetet. Bécsbe való távozása után, az 1840 óta már itt oktató Dr. Masch Antal lett az utóda, aki csak 1863-ban kapott igazgatói kinevezést. A császári és királyi osztrák Földművelésügyi Minisztérium 1869-ben térítés ellenében átadta a Gazdasági Tanintézetet a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériumnak, 1871ben pedig kivált az anyaintézetből a bécsi Mezőgazdasági Főiskola. Ettől kezdve több óvári tanár is Bécsben folytatta munkáját. Az intézet új neve: „Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet”. Az 1874-es esztendő újabb változást hozott a felsőbb tanintézet életében. A hazai szakoktatás legmagasabb fokú intézetévé lépett elő és „Magyar Királyi Gazdasági Akadémia” címet kapott. Az oktatás két évfolyamon magyar és német nyelven folyt. Rázsó Imre megalapította a Géptani Tanszék keretében Európa egyik legrégibb Gazdasági Eszköz- és Gépkísérleti Állomását (1869). Ezt 1872-ben a Vegykísérleti Állomás követte, melyhez a Meteorológiai Megfigyelő Állomás is csatlakozott (1873). A Növénytani Tanszéken belül 1878-ben létrejött a Vetőmagvizsgáló Állomás. A német nyelvű tagozatra 1883-ban már nem vettek fel hallgatókat és az 1884/85-ös tanévtől az akadémián az oktatás kizárólag magyar nyelven történt. Masch Antal halála (1884. augusztus) után Balás Árpád (1884–1897), a keszthelyi tanintézet korábbi vezetője lett az új igazgató. Őt ebben a beosztásban Thallmayer Viktor (1897–1898) és Vörös Sándor (1898–1908) követte. Ebben az időszakban Cserháti Sándor létrehozta a Növénytermesztési Kísérleti Állomást (1891), Ujhelyi Imre az Állatgyógyászati Állomást (1892) és 1896-ban megalapította a Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesülést. Az Akadémia tanári testületéből 1893-ban Gazdasági Bizottság alakult 13 6

megyére terjedő hatáskörrel. A Vetőmagvizsgáló Állomás 1893-ban a Linhart György által létesített Növényélet- és Kórtani Állomással önálló intézetté alakult. Ujhelyi Imre 1903-ban megalapította a Magyar Királyi Tejgazdasági Kísérleti Állomást. Grábner Emil kezdeményezésére 1909-ben felállították az Országos Növénynemesítő Intézetet. Az Akadémia életében az 1906-os év új korszakot jelentett, mert a korábbi kétéves tanulmányi időt három évre emelték és így a hallgatók létszáma is jelentősen megnőtt. Ellátásukra új tanügyi épületet (jelenleg „B” épület) építették 1912-ben. A hallgatók kollégiumi elhelyezésére a vár épületében kijelölt hely kicsinek bizonyult, ezért a parkban 1929-ben felépült a kollégium. A hároméves oktatási időszak igazgató feladatait Kerpely Kálmán (1907–1908), Hensch Árpád (1908–1909), Ujhelyi Imre (1909–1919), Rázsó Imre (1919–1920), Bánvárth Sándor (1920–1930) és Groffits Gábor (1931–1945) látták el. A Gazdasági Akadémia a Tejkísérleti Állomással együttműködve a Felsőbb Tejgazdasági és Tejipari Szaktanfolyamon 1926-ban megindította a hazai felsőfokú tejipari szakképzést, amely a jelenleg folyó tejipari szakmérnökképzés elődjének tekinthető. A Gazdasági Akadémiát 1942-ben négy évfolyamú Mezőgazdasági Főiskolává fejlesztették. A főiskola vezetői teendőit első ízben látta el dékán. Az első dékán Groffits Gábor volt. A II. világháboró befejezésével az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. szeptemberében a főiskolát a budapesti Agrártudományi Egyetemhez csatolta és mint az egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának magyaróvári osztálya működött, élén Varga Kiss Ernő osztályelnökkel. A kormány 1949-ben a mezőgazdasági felsőfokú képzés centralizációs törekvései következtében az osztályt megszüntette. Mosonmagyaróvárott 1954-ig mezőgazdasági technikumi oktatás volt. A felsőfokú képzést szolgáló intézet bezárásával a berendezési tárgyakban, felszerelésekben, a könyvtárban komoly károsodás történt. A régi, féltve őrzött európai hírű gyűjtemények elvesztésével pótolhatatlan veszteség érte nemcsak az óvári, hanem az egész magyar felsőoktatást. A mezőgazdasági termelés fejlesztése, a szövetkezeti mozgalom kibontakozása, az állami gazdaságok és gépállomások létrehozása egyre több szakembert igényelt. A kormány ezért 1954-ben Mezőgazdasági Akadémia névvel újból megnyitotta az intézet kapuit és hároméves oktatási idővel megindult a főiskolai szintű képzés Mosonmagyaróvárott. Az Akadémiát 1957től egyetemi rangú felsőoktatási intézménnyé szervezték át és az oktatás időtartama 4 éves lett. Az új diploma a „mezőgazdasági mérnök” cím viselésére adott jogot. Az 1962. évi 22. sz. törvényerejű rendelet a Mezőgazdasági Akadémia címet megváltoztatta, az egyetemi rangú intézmény új neve Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola lett. Az oktatás időtartama a nappali tagozaton 1967-ben öt, a levelező tagozaton pedig 1968-ban hat évre változott. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1970. évi 21. sz. törvényerejű rendeletével sor került a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola és a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola összevonására. Az összevonással szervezett Agrártudományi Egyetem, Keszthely két mezőgazdaságtudományi (keszthelyi és mosonmagyaróvári) karral 1970. szeptember 1. óta működött. A Minisztertanács rendeletével az egyetem a Kaposvári Állattenyésztési Karral bővült (1987). 1989-től a három kar alkotta a Pannon Agrártudományi Egyetemet. 2000. január 1-től megalakult Nyugat-Magyarországi Egyetem, amelybe integrálódott a Mezőgazdaságtudományi Kar. 2001-ben a kar neve Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karra változott jelezve, hogy a klasszikus mezőgazdasági tudományterületek mellett az intéz7

mény jelentős figyelmet fordít mind az oktatás, mind a kutatás területén is az élelmiszertermelés teljes vertikumának. 2008. január 1-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola három kara is csatlakozott intézményünkhöz. Így az újonnan létrejött intézmény neve Nyugat-magyarországi Egyetemre módosult.

8

KÜLDETÉS-NYILATKOZAT ÉS MINŐSÉGFILOZÓFIA A mosonmagyaróvári intézmény 1818-tól kezdődően napjainkig a mindenkori társadalmi és gazdasági viszonyok figyelembevételével alakította tevékenységét. A korábbi társadalmi és gazdasági viszonyok az ún. hagyományos agrárszakember képzést igényelték, melynek jellege időközben jelentősen átalakult. Alapvető feladatnak mindvégig a magas szintű kutató-munka mellett, az oktató-nevelő tevékenységet tartották, melynek alapvető célja a társadalom igényeit kielégítő, művelt, szakterületükön magas szintű elméleti és gyakorlati tudással, annak alkalmazásához megfelelő készséggel rendelkező, legalább egy idegen nyelvet beszélő szakemberek kibocsátása volt. Kiemelkedő feladatuknak tartották továbbá azt, hogy az itt végzett diplomások a szakmai tevékenység ellátása mellett az értelmiségre háruló társadalmi feladatok ellátására is alkalmasak legyenek. Az Intézményben alkalmazott tantervekre kezdettől fogva az elméleti és gyakorlati képzés harmóniájára való törekvés a jellemző. Ezekben a tantervekben kellő súlyt kaptak a közismereti diszciplinák (botanika, zoológia, kémia, matematika stb.), valamint a mezőgazdaság szakmai ismeretanyagai (kiemelten az állattenyésztés, a növénytermesztés, az ökonómia, valamint a műszaki tudományok). A Karon (illetve annak jogelődjeinél) az alapítás óta felsőfokú szakemberképzés folyik. Az elméleti képzés kiegészítéseként a gyakorlati igényeknek mindenkor megfelelő szakmai gyakorlatot adó oktatás is folyamatosan jelen van a hallgatók képzésében. Ez utóbbinak a biztosításához hosszú időn keresztül saját tangazdaságot is üzemeltetett a Kar, ahol a hetesi szolgálatot és különféle üzemvezetési és szervezési gyakorlatokat teljesítettek a hallgatók. Az Intézmény munkájára jellemző a többszakos, az élelmiszergazdaságot jól átfogó képzési rendszer működtetése. A magas szintű elméleti képzés mellett fontos szerepet játszik a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokra épülő külföldi farmgyakorlat rendszer. Ennek keretében a hallgatók Európa számos országába, valamint az Amerikai Egyesült Államokba és Ausztráliába utazhatnak jellemzően 3–6 hónapos farmgyakorlatra, amely kiválóan szolgálja szakmai látókörük bővítését és a nyelvgyakorlást. A graduális képzés mellett jelentős szerepet kapott az Intézményben a doktorképzés (PhD), a felsőfokú szakirányú továbbképzés, valamint a tanfolyamos továbbképzés. A nappali tagozatos képzés mellett több, mint három évtizede folyik levelező tagozaton is alapképzés. Ez utóbbiak a graduális képzés részei és a kibocsátott diploma egyenértékű a nappali tagozaton szerzett diplomával. Ebben a képzési formában évente 40–60 hallgató szerez diplomát. A graduális képzés mellett igen kiterjedt a felsőfokú szakirányú továbbképzés, melynek egyik legfontosabb területe a szakmérnök-képzés. Jelenleg öt speciális területen folyik szakmérnök-képzés és ezen kívül számos továbbképző tanfolyam is rendszeresen működik az Intézményben. Fontos része a képzésnek az akkreditált doktori iskolák keretében folytatott PhD-képzés. A mezőgazdasági tudományterületeket és az élelmiszergazdaságot egyaránt érintő programok (2 doktori iskola, 8 alprogram) teszik lehetővé a doktoranduszok munkáját. Igen szerteágazó a Kar tudományos kutató tevékenysége és a gyakorlattal történő kapcsolatépítése egyaránt. A növénytermesztési fajtafenntartási, az állattenyésztési biotechnikai, valamint az ökonómiai szervezési tudományos kutatások mellett számos alap- és 9

alapozó jellegű diszciplina tudományos eredményei is figyelemre méltóak. Kiemelt jelentőségű a Kar Élelmiszertudományi Intézetének EU akkreditációval rendelkező élelmiszer-minőségvizsgáló laboratóriuma. Hasonlóan eredményes kutatómunka folyik a precíziós mezőgazdasági termelés feltételrendszerének kialakítására irányuló területeken. Egyre fontosabbá válik az egyetem szaktanácsadó tevékenysége, amely komoly szakmai segítséget nyújt az észak-dunántúli gazdaságok számára, de néhány speciális kérdésben országos jellegű szaktanácsadás is működik. Az Intézmény alapvetőnek tartotta és tartja ma is a kutatási és oktatási tevékenységek magas szintű művelését. Mindebből következik, hogy kutató egyetem akar lenni, ahol a magas szintű kutatómunkába elválaszthatatlanul integrálódik az oktatás, és a kettő kölcsönösen erősíti egymást. A minőségfilozófia legfontosabb eleme a kettő összhangja. Elsődleges célnak tekintjük a megfelelő hallgatói, kutatói laboratóriumi háttér megteremtését, amely lehetővé teszi a tudományos minősítéssel rendelkezők jelenlegi arányának (az oktatók, kutatók 86%-a rendelkezik tudományos fokozattal) megőrzését, illetve fokozatos növelését. Az egyetemnek jól szervezett nemzetközi kapcsolatrendszere van számos európai és amerikai egyetemmel, illetve kutatóintézetekkel kialakított együttműködés formájában. Köztük kiemelkednek a Bécsi Agrártudományi Egyetemmel, illetve a finnországi Savonia Egyetemmel meglévő képzési, kutatási és kulturális kapcsolatok. Az Intézmény szakmai tudományos tevékenységén túl, szép és kulturált környezettel is rendelkezik. Az egyetem szállodája (Hotel Gazdász), sportlétesítményei a hallgatókat, az oktatókat és a vendégeket szolgálják. Az Intézmény gondoskodik a tradíciók fenntartásáról és a történelmi nevezetességek bemutatásáról (Intézménytörténeti Múzeum, Hanság Élővilága Múzeum, Ekeés Szántás Története Kiállítás). A szorosan vett feladatokon túl rendszeresen lehetőséget biztosít az intézmény páratlan szépségű aulájában hazai és nemzetközi rendezvények, konferenciák, hangversenyek stb. megszervezésére.

10

A KAR SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar szerkezetében, felépítésében mind a horizontális, mind a vertikális elemek érvényesülnek. A Kar vezetője a dékán, aki a vonatkozó törvényi keretek (felsőoktatási törvény, kormányrendeletek, egyetemi és kari Szerveti és Működési Szabályzatok stb.) alapján irányítja a Kar működését. A Dékáni Tanács javaslattevő szervezet, döntéseket nem hoz. A Kar legfontosabb döntéshozó testülete a Kari Tanács, amely nagyobbrészben választott tisztségviselőkből áll. A társadalmi szervezetek elsősorban a döntéselőkészítésben töltenek be jelentős szerepet. A vonatkozó törvényeknek megfelelően a dékán egyeztetésre kötelezett ezen szervezetekkel. A dékán munkáját két helyettes segíti, az általános és gazdasági dékánhelyettes, és az oktatási dékánhelyettes. Minden helyettes a tevékenységéhez közelálló kiszolgáló, adminisztratív egységek működését felügyeli. A Karon nyolc oktatási intézet működik, melyeken belül ún. intézeti tanszékek találhatók. Az okatatáshoz szorosan kapcsolódnak az elsősorban kutatást, fajtafenntartást, szaktanácsadást végző intézetek. Ilyenek a Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet, a Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás, az Állatkísérleti telep, a Tangazdaság, a Szigetköz Kutatási Központ. A hallgatók, oktatók, kutatók felé szolgáltatást nyújtanak az alábbiak: – a Kar könyvtára, ahol a kölcsönzésen túl olvasóterem is rendelkezésre áll, valamint CDROM rendszer, – az informatika központ, amely informatikai kérdésekben nyújt segítséget, működteti a kar számítógépes hálózatát és biztosítja az internet hálózathoz történő kapcsolódást, – a sportcsarnok este tízig áll rendelkezésre, különböző teremsportok űzésére, – nyári időszakban a vízitelepet is a Testnevelés Tanszék működteti. A hallgatók tanulmányi és hallgatói jogviszonyból eredő ügyeinek intézését a Tanulmányi Csoport végzi.

11

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

12

TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS ÜGYEK INTÉZÉSE A Tanulmányi Csoport a Kar központi szervezeti egysége, ahol a munkatársak többek között a hallgatók egyetemünkre történő első beiratkozásától egészen diplomájuk megszerzéséig a tanulmányokkal, pénzügyekkel kapcsolatos adminisztratív ügyeket intézik. A TCs feladata továbbá a felvétel lebonyolítása, a tanrend és órarendek, valamint a statisztikai és egyéb jelentések elkészítése, a hallgatók tankönyv- és jegyzetellátásának biztosítása. Intézményünk 2002. szeptemberétől, a kreditrendszerű képzés bevezetése óta, tanulmányi ügyek nyilvántartását az ún. Egységes tanulmányi nyilvántartó rendszerben, a Neptunban vezeti. A hallgatók tanulmányi ügyeit (beiratkozás, igazolások kiadása, adatok karbantartása, leckekönyvek kezelése, diákigazolványok érvényesítése, pénzügyek stb.) a Tanulmányi Csoport (A épület, I. emelet) ügyintézői végzik szakfelelősi rendszerben. A TCs elérhetőségei: Helye: A épület (Vár), I. emelet Közvetlen telefon és fax: 96/566-607 E-mail: [email protected] Honlap: www.mtk.nyme.hu/ ...Hallgatóknak

Fogadóórák: H-P: 730-1130

A Tanulmányi Csoport koordinátora: Szütsné Markó Veronika Tel.: 96/566-607, E-mail: [email protected]

Fogadó óra: H–P 8–1130 óra

Szakfelelős előadók a nappali (N) és levelező (L) tagozaton Megnevezés

Név

Telefonszám, e-mail

Neptun rendszergazda

Kiss Zoltán informatikus

96/566-725 [email protected]

Nappali tagozat

Eller Péterné tanulmányi előadó egyetemi munkatárs


Levelező tagozat Szakmérnökképzés

Vighné Takács Erika oktatási előadó


Tankönyv- és jegyzetértékesítő Diákigazolvány

Kern Istvánné ügyintéző


Felvételi, Agrármérnöki-tanári Vitinger Nikoletta MSc, Karrieriroda, oktatási előadó esélyegyenlőségi ügyek: hátrányos helyzet, fogyatékossággal élők Tanulmányi tanácsadás


Szütsné Markó Veronika N 96/566-607 Vighné Takács Erika L 96/566-606

Az oktatásszervezéssel kapcsolatos hirdetmények megtekinthetők a Tanulmányi Csoport hirdetőtábláin, a Kar honlapján és a Neptun rendszerben.

KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉS ÉS MÁS SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK A kollégium neve és címe: Cserháti Sándor Kollégium, Mosonmagyaróvár, Gazdász u. 10. Tel./fax: 96/566-600 E-mail: [email protected] A Mezőgazdaság –és Élelmiszertudományi Kar hallgatinak kollégiumi elhelyezését a Cserháti Sándor Kollégium biztosítja. A kollégium családias közegében mindenki számára biztosított a pihenés, tanulás, de közvetlenül megtalálhatók a sportolási, szórakozási és ezeken kívül önképzési lehetőségek is. A Cserháti Sándor Kollégium három épületből áll, összes befogadóképessége: 329. A kollégiumi felvétel mindig az adott tanévre szól. Az első évesek alanyi jogon kerülnek felvételre. A felsőbb éves hallgatók a tanulmányi eredményük és szociális helyzetük szerint kapnak kollégiumi elhelyezést. A hallgatói érdekvédelmet az önkormányzatiság elve alapján a Kollégiumi Diákbizottság látja el. A kollégiumi díj: 10.000, illetve 13.000 Ft/hó, elhelyezéstől függően. A kollégium vezetősége a Gazdász u. 10. sz. alatt található. Érdeklődésükre bármilyen információval szívesen állnak rendelkezésre. A leendő első éves hallgatók augusztusban, elektronikus levélben értesítést kapnak a kollégium részletes felvételi rendjéről. A kollégiumról képek és bővebb információk a szallas.nyme.hu oldalon illetve a kar honlapján találhatók.

14

A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Hallgatói Önkormányzata (NymE MÉK HÖK) a hallgatók legfőbb érdekképviselete. A hallgatók egyetemi, kari szintű képviseletét, érdekérvényesítését hivatott ellátni. A kari Hallgatói Önkormányzat az egyetemi Hallgatói Önkormányzat részeként működik, a Kar hallgatóinak önálló önkormányzati szerveként. A Hallgatói Önkormányzatnak tagja lehet a Kar minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzésben végzi. A NymE MÉK HÖK célja – A kari hallgatói érdekképviselet megvalósítása. – A hallgatókat érintő tanácsokban, bizottságokban, szervezetekben való aktív részvétel. – Az oktatói és hallgatói tanszabadság megvalósítása, az oktatók és hallgatók közötti kollegiális viszony kialakítása és fenntartása, valamint az oktatók hallgatói véleményezésének koordinálása. – A kari, illetve egyetemi tudományos, kulturális és sportélet koordinálása, élénkítése, szervezése és támogatása. – A lehetőségekhez mérten a legszorosabban intézi az ellátottak pénzbeli juttatásának elosztását, kifizetését. – Minél szorosabb kapcsolat kialakítása a különböző egyetemi, regionális és országos hallgatói szervezetekkel, csoportokkal. – Jó kapcsolat kialakítása más felsőoktatási intézmények hallgatói szerveződéseivel. – Az új felsőoktatási törvény által előírt változásokra való zökkenőmentes áttérés. A NymE MÉK HÖK felépítése – Legfőbb döntéshozó szerve a kari Hallgatói Küldöttgyűlés, melynek minden tanulócsoport vezetője tagja, akik egy szavazati joggal rendelkeznek. – Vezető testülete a Taggyűlés, melynek tagjait a Küldöttközgyűlés pályázatos úton választja. A tagok személyére az elnök tesz javaslatot, megválasztásuk titkos szavazással történik, a tagsághoz kétharmados többségre van szükség. A tagok mandátuma a lemondás és visszahívás esetétől eltekintve, egy évre szól. – Tanácskozó testülete az Elnöki Tanács, melynek tagjai a különböző hallgatói szervezetek, bizottságok, csoportok vezetői és a NymE MÉK HÖK elnöke. – A NymE MÉK HÖK elnöke, akit a hallgatók közvetlenül választanak, egy személyben képviseli a Kar hallgatóit a különböző fórumokon, valamint részt vesz a különböző bizottsági üléseken.

A NymE MÉK HÖK legfontosabb feladatai A Hallgatói Önkormányzat szervezi és felügyeli a hallgatók és oktatók kulturális, tudományos életét fellendítő nagyobb kari rendezvények, úgymint a Gazdász Hallgatói Napokat minden páratlan évben, a Kollégium Szakestéket havonta legalább egy alkalommal, 15

segítséget nyújt a Balekbál, a Szalagavató és Valétabál szervezésében. Támogatja a különböző hallgatói öntevékeny csoportokat, mint például filmklub, segíti a különböző sportrendezvények, úgymint évfolyambajnokságok és Buli-bajnokság szervezését. Mindezek mellett segítséget nyújt a Kar hallgatóinak bármilyen probléma megoldásában. A NymE MÉK HÖK elérhetőségei – Az iroda címe: H-9200, Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 2. (a Diákcentrumban, a Phare épületben). Az irodában az elnök köteles fogadóórákat tartani, hetente legalább két alkalommal. – E-mail: [email protected] a gyorsabb információáramlás céljából, minden beérkezett levélre a Hallgatói Önkormányzat rövid időn belül válaszol. – Fax: 06-96-215-444 – Honlap: www.mek.nyme.hu (hallgatóknak/Hallgatói Önkormányzat)

16

KULTÚRA, SPORT, SZÓRAKOZÁS Hallgatói kulturális tevékenységek és szórakozási lehetőségek Az Óvári Gazdász Néptáncegyüttes heti két alkalommal a Városház utcai Széchenyi teremben tartja próbáit. Ugyanezen a helyszínen gyakorolnak a Formációs Táncklub tagjai és a társastáncot tanulni, gyakorolni kívánó hallgatók. A kollégium biztosít helyet a korongozóknak, tűzzománc készítőknek és a fotóklub tagjainak. A kétévente megrendezésre kerülő MOHA (Mosonmagyaróvári Hallgatói Napok) kulturális-, szellemi és sportvetélkedőinek, bemutatóinak a Kar díszterme, sportcsarnoka és kollégiuma ad helyet. A kollégiumi stúdió és a klubok számtalan lehetőséget biztosítanak a hallgatók szórakoztatására és szórakozására. A művelődést a szakmai ismeretek bővítését segíti a több, mint 40.000 kötetes könyvtár és olvasóterem, melynek CD-ROM-os és internetes szolgáltatása folyamatosan hallgatóink rendelkezésére áll a Vár épület II., illetve I. emeletén. A kollégiumban, valamint a Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központban lévő számítógéptermek az internet szolgáltatással szintén a hallgatók rendelkezésére állnak. A hallgatók bekapcsolódhatnak Mosonmagyaróvár város kulturális életébe is, mivel az együttesek, egyesületek és öntevékeny csoportok mindegyike ún. nyitott formában működik. Az énekkarok közül a Városi Lajtha László Vegyeskar a Flesch Károly Kulturális Központban tartja próbáit. A Halmos László Kamarakórus képzett énekeseket vár a mosoni zeneiskolába. A MOFÉM fúvószenekara az üzem kultúrházában, a Kühne Rt. Fúvószenekara pedig a Mosoni Zeneiskolában tartja próbáit. A város egyetlen működő népzenekara a Kislaptáros Együttes a Fehér Ló Közösségi Házban gyakorol. Számtalan pop-rock és egyéb zenekar működik a városban. A Planétás Színpad amatőr színjátszókat foglalkoztat. A Huszár Gál Városi Könyvtár könyv és folyóirat állománya, valamint zenetára is a hallgatók rendelkezésére áll. A történelmi ismeretek gyarapítását szolgálják a város múzeumai (Hansági Múzeum és a Csellei Ház). Ezek az intézmények is és a Kulturális Központ, valamint a Közösségi Ház rendszeresen helyet biztosítanak képzőművészeti, népművészeti, fotó stb. kiállításoknak, tárlatoknak. A városi alkotó művészek csoportjai, a fotóegyesület és a képzőművészeti körök szeretettel fogadják és segítik az alkotó vagy alkotni vágyó gazdász hallgatókat. Ugyanez a szívélyes fogadtatás érvényes az országos és városi szervezetek, egyesületek, valamint szövetségek esetében is. Sportolási lehetőségek Hallgatóink két féléven át vesznek részt tanrendi testnevelési órákon. Az első félévben a tantárgyi programunk alapján alapképzés folyik különböző testgyakorlati ágakból, ezzel bővítjük labdajátékokból a korábban megszerzett ismereteiket, fokozzuk fizikai képességeiket. A második félévben szakosított testnevelési foglalkozásokat tartunk. A szakosított testnevelésen belül lehetőséget kínálunk a rendszeres lovaglásra, úszásra, labdajátékokra, súlyemelésre, kajakozásra, kenuzásra, valamint testépítésre. Sportolásra nyújt lehetőséget a kollégium melletti, volt gazdászhallgatóról a párizsi olimpia diszkoszvető bajnokáról elnevezett Bauer Rudolf Sportcsarnok, a 35 munkahelyes edzőterem, a salakos és bitumenes kézilabda- és teniszpálya, valamint vízisporttelepünk a Mosoni-Duna jobb partján. A téli sportok kedvelőinek minden évben sítábort szervezünk. 17

Hazánkban az egyetemi és főiskolai sportmozgalom széleskörű kialakulásával egyidőben az elsők közt 1881-ben alakult meg a Magyar-Óvári Gazdasági Akadémiai Atlétikai Club (MOGAAC), amely karunk sportéletének ma is jelentős színtere. Ezen klub Diáksport Egyesülete széleskörű sportolási, testedzési, felüdülési lehetőséget biztosít a Kar hallgatói és dolgozói számára. Az egyesületben jelenleg három szakosztály működik. Shotokán stílusú karateszakosztály, női és férfi kézilabda-szakosztály, amelyek a Győr-Moson-Sopron megyei bajnokságban is szerepelnek.

18

II. INTÉZMÉNYI LÉTESÍTMÉNYEK

1 3 5 7 9

A épület (Vár) 2 B épület Várkapitány épület 4 C épület (Lucsony) E épület (Kolbai utca) 6 D épület (Kolbai utca) Deák téri épület 8 Kollégiumi épületek Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ

19

TANÜGYI ÉPÜLETEK A épület, Vár 2. Szint

Szervezeti egység

Földszint

Egyetemi könyvesbolt Gazdasági Hivatal Idegen Nyelvi Lektorátus L-2, L-3 Nyelvi labor L-1Gyakorló Intézménytörténeti Múzeum, Levéltár Üzemfenntartási Részleg Kertészeti Intézeti Tanszék Növénytani Intézeti Tanszék Gyógynövénytermesztéstani Intézeti Tanszék Növénynemesítési Intézeti Tanszék

I. emelet

Agrárgazdaságtani és Marketing Intézeti Tanszék Agrárgazdaságtani gyakorló, A Társadalomtudományi Intézeti Tanszék Statisztikai és Gazdasági Informatika Intézeti Tanszék Közgazdaságtani Intézei Tanszék Dékáni Hivatal EU Oktatási Központ Humánpolitikai Osztály Kari Tanácsterem Olvasóterem Tanulmányi Csoport HÖK iroda PhD iroda

II. emelet

Könyvtár Üzemtani Intézeti Tanszék Termeléstechnika és Munkaszervezéstani Intézeti Tanszék Üzemtani gyakorló, Ü Gazdaságtudományi könyvtár, GT könyvtár Számviteli és Pénzgazdálkodási Intézeti Tanszék I. sz. előadó Sz-4 Szemináriumi terem

20

B épület, Vár 4. Szint

Szervezeti egység

Alagsor

Állattani gyakorló, Á Állat-egészségtani gyakorló, ÁE Kazánház Raktárhelyiségek, Levéltár Takarmányozástani Intézeti Tanszék laborja

Földszint

Állatélettani és Biotechnológiai Intézeti Tanszék Állatbonc- és élettani gyakorló (kurzusterem), B Állat-egészségtani Intézeti Tanszék Takarmányozástani Intézeti Tanszék Állattani Intézeti Tanszék laborjai Szigetköz élővilága kiállítóterem Növényvédelmi Intézeti Tanszék Kari Aula Menza, büfé Sz-3 Szemináriumi terem

I. emelet

Általános Állattenyésztéstani Intézeti Tanszék Állattani Intézeti Tanszék Baromfi- és Sertéstenyésztéstani Intézeti Tanszék D Díszterem, II., III. előadótermek Szarvasmarha- és Juhtenyésztéstani Intézeti Tanszék Állattenyésztési Intézet könyvtára Állattenyésztési gyakorló, ÁT Növénytermesztéstani Intézeti Tanszék Növénytermesztéstani gyakorló, NTfgy Földműveléstani Intézeti Tanszék

C épület, Lucsony u. 15–17. Alagsor

Laboratóriumok

Földszint

Élelmiszertechnológia és Mikrobiológia Intézeti Tanszék Gondnoki lakás Levelező tantermek, IV. előadó, Lev-2 Tejgazdaságtani Intézeti Tanszék Mikrobiológiai gyakorló, MI Tejgazdasági gyakorló, TE

I. emelet

Élelmiszer Minőségbiztosítási Intézeti Tanszék Élelmiszertudományi labor, ÉT-L Élelmiszertudományi Intézet tárgyalója, ÉL-T Élelmiszer- és Ivóvíz Minőségvizsgáló labor Kémia Intézeti Tanszék Kémia gyakorló, K

21

Deák téri épület, Deák tér 1. Alagsor

Fizika gyakorló, F

Földszint

Matematika gyakorló, MGy

I. emelet

Matematika–Fizika Intézeti Tanszék Deák téri gyakorló, DTgy

E épület, Lucsony u. 15–17. Földszint

Növényélettan és Növényi Biotechnológia Intézeti Tanszék Genetika Intézeti Tanszék Növényélettani gyakorló, NÉ

Talajtani és Vízgazdálkodási Tanszék, Pozsonyi út 14. Talajtani gyakorló, TA Vízügyi gyakorló, VGy

Testnevelési Tanszék, Gazdász utca 12. Várkapitány épület, Vár 4. Földszint

VI. előadó Élelmiszer-technológiai laboratórium, MŰ-L

I. emelet

Biológiai Anyagok Termelésének Gépei Intézeti Tanszék Élelmiszeripari Gépek, Műveletek és Környezettechnikai Intézeti Tanszék Agrometeorológiai Csoport Elektronmikroszkóp laboratórium

II. emelet

Oktatástechnika

Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ, Lucsony u. 2. Földszint

Auditórium BK-1 gyakorló BK-2 gyakorló BK-3 gyakorló BK-4 gyakorló Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Tárgyaló 1 Videokonferencia terem

I. emelet

BK-70 előadó BK-60 előadó SZK-1 számítógépterem SZK-2 számítógépterem Informatikai központ

22

KUTATÁSI BÁZISOK A létesítmény megnevezése és címe

Szervezeti egység

Állattenyésztési és Takarmányozási Kísérleti Állomás, Pozsonyi út Biotechnikai Állomás, Jánossomorjai út Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás, Háromtölgy út Oktató-Kutató Bázis, Feketeerdei út

Műszaki gyakorló, MB

Tangazdaság, Pozsonyi út 4.

KOLLÉGIUM A létesítmény megnevezése és címe

Szervezeti egység

Cserháti Sándor Kollégium, Gazdász u. 10.

Klubok Orvosi rendelő TV szobák Számítástechnika terem Videóterem

SPORTLÉTESÍTMÉNYEK A létesítmény megnevezése, címe

Szervezeti egység

Sportcsarnok, Gazdász u. 12.

Egyetemi tornaterem, S Kondicionálóterem Kosárlabdapálya

Kézilabdapálya (bitumen) Kézilabdapálya (salakos) Teniszpálya Vízisporttelep, Mosoni-Duna partján

EGYÉB ÉPÜLETEK A létesítmény megnevezése, címe Raktár, Lucsony u. 15–17. Garázs, Lucsony u. 15–17 Üvegházak, Lucsony u. 15–17.

23

ELŐADÓK ÉS GYAKORLÓTERMEK ÓRARENDI JELEI A épület (Vár 2.) I. Ü L-2 L-3 L-1 A Sz-4 GT-K

sz. előadó Üzemtani gyakorló Nyelvi labor 1. Nyelvi labor 2. Gyakorló Agrárgazd. gyakorló Szeminárium II. emelet Gazd.tud. Int. könyvtára

B épület (Vár 4.) D. II. III. Á ÁT B

Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ (Lucsony u. 2.)

Sz-3 ÁE ÁT-K ÁB

jelű előadó sz. előadó sz. előadó Állattani gyakorló Állattenyésztési gyakorló Állatbonc- és élettani gyakorló (kurzusterem) Szeminárium Állat-egészségtani gyakorló Állattud. Int. könyvtára Állattani bemutatóterem

Ntfgy

Növénytermesztéstani gyakorló

BK-1 Szemináriumi terem BK-2 Szemináriumi terem BK-3 Szemináriumi terem BK-4 Szemináriumi terem SZK-1 Számítógépterem SZK-2 Számítógépterem BK-60 I. emeleti előadó BK-70 I. emeleti előadó Auditórium

C épület (Lucsony u. 15–17.)

Egyéb oktatási helyszínek

IV. Lev. 2. MI TE K ÉT-L ÉL-T ÉTI-K

F Fizika gyakorló Mgy Matematika gyakorló DTgy Deák téri gyakorló (Deák téri épület) M-2 Műszaki gyakorló (Kísérleti telep) S Sportcsarnok TA Talajtani gyakorló (Pozsonyi u. 4.) Vgy Vízügyi gyakorló (Pozsonyi u. 4.)

sz. előadó (levelező t.) előadó (levelező t.) Mikrobiológiai gyakorló Tejgazdasági gyakorló Kémia gyakorló Élelmiszer-tudományi labor Élelm.tud. Int. tárgyaló Élelm.tud. Int. könyvtára

Várkapitány épület VI. sz. előadó MŰ-L Élelmiszer-technológiai labor

24

AZ EGYETEM ÉS A KAR VEZETŐI AZ EGYETEM VEZETŐI 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. E. u. 4. Rektor: Prof. Dr. Faragó Sándor egyetemi tanár Tudományos és külügyi rektorhelyettes: Prof. Dr. habil. Varga László egyetemi tanár Oktatási rektorhelyettes: Dr. Cseh Sándor főiskolai tanár Általános rektorhelyettes: Prof. Dr. Náhlik András egyetemi tanár Savaria Egyetemi Központ elnök-rektorhelyettes: Horváthné Dr. Molnár Katalin főiskolai tanár

A KAR VEZETŐI 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. Dékán: Prof. Dr. habil. Schmidt Rezső egyetemi tanár Általános és gazdasági dékánhelyettes: Prof. Dr. habil. Dóka Ottó egyetemi tanár Oktatási dékánhelyettes: Prof. Dr. habil. Szakál Pál egyetemi tanár

25

A KAR INTÉZETEI ÉS TANSZÉKEI ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. habil Bali Papp Ágnes egyetemi tanár, PhD Cím: Mosonmagyaróvár, Vár 4. Telefon: 96/566-612 Fax: 96/566-695 Levélcím: 9201 Mosonmagyaróvár, Pf.: 90 Helye: B épület, I. emelet Honlap: http://www.mtk.nyme.hu/index.php?id=108

Kovácsné Dr. habil. Gaál Katalin

Állat-egészségtani Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár állatorvostudomány doktora 616 Általános Állattenyésztéstani Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon Beosztása Tudományos fokozata egyetemi docens PhD 718 tanársegéd PhD 639 Baromfi- és Sertéstenyésztéstani Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon Beosztása Tudományos fokozata Professor Emerita mezőgazdaságtudomány 613 kandidátusa

Dr. Szathmári László Dr. Konrád Szilárd Némethné Wurm Katalin

egyetemi docens tanársegéd intézeti ügyintéző,

Neve Dr. habil. Egri Borisz

Neve Dr. Gulyás László Dr. Lencsés-Varga Erika

Neve

Neve Dr. Szabó Ferenc Dr. Pongrácz László Tempfli Károly

Neve Dr. Dr. h.c. Schmidt János Dr. Tóth Tamás Dr. Zsédely Eszter Németh Valéria

PhD PhD

713 639 695

E-mail [email protected]

E-mail [email protected] [email protected]

E-mail [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Szarvasmarha és Juhtenyésztéstani Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár az MTA doktora 614 egyetemi adjunktus PhD 693 [email protected] intézeti mérnök 719 [email protected] Takarmányozástani Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata Professor Emeritus MTA rendes tagja 640 [email protected] egyetemi docens tanársegéd intézeti mérnök

PhD PhD

628 624 727, 615

[email protected] [email protected] [email protected]

Neve Lengyelné Thurner Hajnalka

Állattenyésztési Kísérleti Telep Munkatársak Beosztása Tudományos fokozata intézeti mérnök

Telefon

E-mail

603

Állati Genetika és Biotechnológiai Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Neve Beosztása Tudományos fokozata Dr. habil Bali Papp Ágnes egyetemi tanár PhD 612 [email protected]

27

BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰSZAKI INTÉZETE Intézetigazgató: Dr. habil. Kovács Attila József, egyetemi docens, PhD Cím: Mosonmagyaróvár, Vár 2. Telefon: 96/566-657 Fax: 96/566-641 Levélcím: 9201 Mosonmagyaróvár, Pf.: 90 Helye: Várkapitány épület Honlap: http://www.mtk.nyme.hu/index.php?id=101

Neve Dr. habil. Kacz Károly Dr. habil. Milics Gábor

Neve Dr. Neményi Miklós

Biológiai Anyagok Termelésének Gépei Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata Professor Emeritus mezőgazdaságtudomány 641 [email protected] kandidátusa adjunktus PhD 504 [email protected] Élelmiszeripari Gépek, Műveletek, Környezettechnikai Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár az MTA levelező tagja 635 [email protected]

Dr. habil. Kovács Attila József

egyetemi docens, intézetigazgató

PhD

657

[email protected]

Dr. Lakatos Erika Dr. Csiba Mátyás Némethné Varga Márta Tihanyi Szabrina Kalupka Tünde Hunter-Molnár Rita Ambrus Bálint

egyetemi adjunktus intézeti mérnök intézeti mérnök intézeti ügyintéző intézeti mérnök intézeti mérnök ügyintéző

PhD PhD

732 524 641 654 654 732 524

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Neve Ásványi László

Munkatársak Beosztása intézeti mérnök, bázisvezető

Oktató-Kutató Bázis Tudományos fokozata

Telefon 715

28


ÉLELMISZERTUDOMÁNYI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. habil. Varga László, egyetemi tanár, PhD Cím: Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 15-17. Telefon: 96/566-652 Fax: 96/566-653 Levélcím: 9201 Mosonmagyaróvár, Pf.: 90 Helye: C épület, földszint Honlap: http://www.mtk.nyme.hu/index.php?id=105

Neve Dr. Ajtony Zsolt

Neve Dr. habil. Szigeti Jenő Tihanyi-Kovács Renáta

Neve Dr. habil. Varga László Dr. Ásványi Balázs

Neve Dr. Farkas László

Élelmiszer Minőségbiztosítási Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata egyetemi docens PhD 673 [email protected] Élelmiszertechnológia és Mikrobiológia Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár, mezőgazdaságtudomány 633 [email protected] kandidátusa tudományos segédmunkatárs

696

Tejgazdaságtani Intézeti Tanszék Munkatársak Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár, PhD intézetigazgató egyetemi adjunktus PhD Élelmiszer- ésVízvizsgáló Laboratórium Munkatársak Beosztása Tudományos fokozata egyetemi docens, PhD laboratórium vezető

29

Telefon

[email protected]

E-mail

652

[email protected]

743

[email protected]

Telefon 651


GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. Hegyi Judit, egyetemi docens, PhD Cím: Mosonmagyaróvár, Vár 2. Telefon: 96/566-701 Fax: 96/566-647 vagy 96/566-610 Levélcím: 9201 Mosonmagyaróvár, Pf.: 90 I. emelet Helye: A épület, Honlap: http://www.mtk.nyme.hu/index.php?id=351

Neve Dr. Tenk Antal Dr. Németh-Torkos Anett Dr. Vincze-Tóth Judit Dr. Gombkötő Nóra Dr. Troján Szabolcs Teschner Gergely Bán Ramóna

Neve Dr. Mezei Katalin

Neve Dr. habil. Csatai Rózsa

Neve Dr. habil. Szabó István

Neve Dr. Veszeli Tibor Dr. Kalmár Sándor Dr. Karácsony Péter

Neve Dr. habil. Salamon Lajos

Agrárgazdaságtani és Marketing Intézeti Tanszék Munkatársak E-mail Telefon Beosztása Tudományos fokozata Professor Emeritus mezőgazdaságtudomány 634 [email protected] kandidátusa adjunktus

PhD

663

tanársegéd intézeti mérnök tanársegéd tanársegéd intézeti ügyintéző

PhD PhD PhD

663 642 643 643 647,661

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

EU Oktatási Központ Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata adjunktus PhD 643 [email protected] Statisztikai és Gazdaságinformatikai Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata egyetemi docens közgazdaságtudomány 750 [email protected] kandidátusa Közgazdaságtani Intézeti Tanszék Munkatársak Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár, közgazdaságtudomány kandidátusa

Telefon 667

Termeléstechnikai- és Munkaszervezéstani Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon Beosztása Tudományos fokozata Professor Emeritus szociológiai tudományok 647 kandidátusa adjunktus PhD 759 adjunktus PhD 758 Üzemtani Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon Beosztása Tudományos fokozata Professor Emeritus mezőgazdaságtudomány 636 kandidátusa

E-mail [email protected] [email protected] [email protected]


egyetemi docens

Dr. Kacz Károly

adjunktus PhD 642 [email protected] Számviteli és Pénzgazdálkodási Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata egyetemi docens, PhD 701 [email protected] intézetigazgató

30

646

[email protected]

Dr. habil. Tell Imre

Neve Dr. Hegyi Judit

közgazdaságtudomány kandidátusa, PhD

E-mail

[email protected]

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. habil. Szakál Pál, egyetemi tanár, mezőgazdaságtudomány kandidátusa Cím: Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 15–17. Telefon: 96/566-672 Fax: 96/566-620 Levélcím: 9201 Mosonmagyaróvár, Pf.: 90 Helye: C épület, I. emelet Honlap: http://www.mtk.nyme.hu/index.php?id=107

Neve Dr. Benedek Pál Dr. Bakcsa Flórián

Állattani Intézeti Tanszék Munkatársak Beosztása Tudományos fokozata Professor Emeritus az MTA doktora egyetemi docens biológiatudomány kandidátusa

Telefon 638 617


Kémia Intézeti Tanszék Munkatársak Beosztása egyetemi tanár, intézetigazgató

Tudományos fokozata mezőgazdaságtudomány kandidátusa

Dr. Tóásó Gyula Dongóné Dr. Barkóczi Margit

egyetemi docens egyetemi docens

PhD PhD

Klausz Gyuláné

intézeti adminisztrátor 669 [email protected] Növénytani Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár az MTA doktora 683 [email protected] egyetemi docens PhD 629 [email protected] Talajtani és Vízgazdálkodási Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata Professor Emeritus mezőgazdaságtudomány 671 [email protected] kandidátusa

Neve Dr. habil. Szakál Pál

Neve Dr. habil. Máthé Ákos Dr. habil. Pinke Gyula

Neve Dr. habil. Szűcs Mihály Schiller Ottília

Neve Dr. Koltai Gábor

egyetemi tanársegéd Szigetközi Kutatási Központ Munkatársak Beosztása Tudományos fokozata tudományos PhD főmunkatárs

31

Telefon

E-mail

672

[email protected]

670 741

[email protected]

629,665 [email protected]

Telefon 763


MATEMATIKA, FIZIKA ÉS INFORMATIKAI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. habil. Dóka Ottó, egyetemi tanár, fizikatudomány kandidátusa Cím: Mosonmagyaróvár, Deák F. tér 1. Telefon: 96/566-682 Fax: 96/566-620 Levélcím: 9201 Mosonmagyaróvár, Pf.: 90 Helye: Deák F. tér 1., I. emelet Honlap: http://www.mtk.nyme.hu/index.php?id=100

Neve Sándor Tibor Báder Zoltán Tukovits Zoltán Horváth József

Neve Dr. habil. Dóka Ottó

Informatikai Központ Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata vezető informatikus 688 [email protected] technikus 692 [email protected] műszaki előadó 687 [email protected] műszaki előadó 789 [email protected] Matematika-Fizika Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár, fizikatudomány kandidátusa 682 [email protected] intézetigazgató

Dr. Lantos Zsuzsanna Dr. Varga Zoltán Enzsölné Gerencsér Erzsébet

egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanársegéd

PhD PhD

694 677 694

[email protected] [email protected] [email protected]

Dr. Varga-Haszonits Zoltán

Professor Emeritus

az MTA doktora

677

[email protected]

Csete Tihamérné

intézeti ügyintéző

694

[email protected]

32

NÖVÉNYBIOLÓGIAI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. Ördög Vince, egyetemi tanár, biológiatudomány kandidátusa Cím: Mosonmagyaróvár, Kolbai K. u. 8. Telefon: 96/566-631 Fax: 96/566-620 Levélcím: 9201 Mosonmagyaróvár, Pf.: 90 Helye: E, D épület Honlap: http://www.mtk.nyme.hu/index.php?id=521

Neve Dr. Ördög Vince Dr. habil. Molnár Zoltán Bálint Péter Lelkes Péter Milkovics Judit Takács Péterné

Növényélettan és Növényi Biotechnológiai Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár, biológiatudomány 631 [email protected] intézetigazgató kandidátusa egyetemi docens intézeti mérnök intézeti mérnök intézeti mérnök intézeti adminisztrátor

PhD

691 648

684

33

[email protected] [email protected]

NÖVÉNYTERMESZTÉSI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. Prof. Schmidt Rezső, egyetemi tanár, mezőgazdaságtudomány kandidátusa Cím: Mosonmagyaróvár, Vár 4. Telefon: 96/566-660 Fax: 96/566-664 Levélcím: 9201 Mosonmagyaróvár, Pf.: 90 Helye: B épület Honlap: http://www.mtk.nyme.hu/index.php?id=104

Neve Dr. habil. Schmidt Rezső Dr. Beke Dóra Kiszely Nóra

Földműveléstani Intézeti Tanszék Munkatársak Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár, mezőgazdaságtudomány intézetigazgató kandidátusa

Telefon 660


Neve Dr. habil. DDr. h.c. Makai Sándor

egyetemi adjunktus PhD 744 [email protected] ügyintéző Gyógynövénytermesztéstani Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon E-mail Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár mezőgazdaságtudomány 605 [email protected] kandidátusa

Dr. Csavajda Éva

adjunktus

PhD Kertészeti Intézeti Tanszék Munkatársak Neve Beosztása Tudományos fokozata Dr. habil. Iváncsics József egyetemi docens mezőgazdaságtudomány kandidátusa Dr. Porpáczy Aladár Pólyáné Dr. Hanusz Borbála

Neve Dr. habil. Késmárki István Dr. Gergely István Dr. Pap János Dr. Petróczki Ferenc Miksó István Damjánné

Neve Dr. habil. Reisinger Péter Dr. Kuroli Géza Dr. Érsek Tibor Ladóné Dr. Ábrahám Rita Dr. Németh Lajos

Neve Győri Tibor

Professor Emeritus egyetemi adjunktus

az MTA doktora PhD

Növénytermesztéstani Intézeti Tanszék Munkatársak Beosztása Tudományos fokozata Professor Emeritus mezőgazdaságtudomány kandidátusa egyetemi docens PhD adjunktus egyetemi docens PhD intézeti ügyintéző Növényvédelmi Intézeti Tanszék Munkatársak Beosztása Tudományos fokozata egyetemi tanár mezőgazdaságtudomány kandidátusa

605

Telefon

E-mail

602

[email protected]

602

[email protected] [email protected]

Telefon

E-mail

716

[email protected]

690 675 675 664

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Telefon 676

Professor Emeritus az MTA doktora 720 egyetemi tanár az MTA doktora 679 egyetemi adjunktus PhD 689 intézeti mérnök 689 Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomás Munkatársak Telefon Beosztása Tudományos fokozata tudományos munkatárs 770

34

[email protected]

E-mail [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

E-mail

SZAKTANÁCSADÓ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET Intézetigazgató: Dr. Vér András tudományos segédmunkatárs, PhD Cím: Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 2 Telefon: 96/566-729 Fax: 96/566-790 Levélcím: 9201 Mosonmagyaróvár, Pf.: 90 Helye: Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ Honlap: http://www.mtk.nyme.hu/index.php?id=92

Neve Dr. Vér András

Takács Krisztina Somogyiné Nagy Anita Szabó Lászlóné Jankó-Knapp Gabriella Réder Krisztina

Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Munkatársak Beosztása Tudományos fokozata tudományos PhD segédmunkatárs, intézetigazgató intézeti mérnök intézeti mérnök adminisztrátor intézeti mérnök intézeti mérnök

35

Telefon

E-mail

729

[email protected]

783 782 706 782 782

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK Dékáni Hivatal Munkatársak

Telefon Beosztása dékáni hivatalvezető 626 doktori előadó 625 előadó 637, 714 Idegen Nyelvi Lektorátus Munkatársak Telefon Neve Beosztása Szabóné Folkmayer Katalin nyelvtanár 627 Testnevelési Intézeti Tanszék Munkatársak Telefon Neve Beosztása Németh Aladár testnevelő tanár 761, 618 Rigó Zoltán gondnok 762 Könyvtár Munkatársak Telefon Neve Beosztása Beckné Csehi Mónika könyvtáros 644 Horváth Emilné adatrögzítő 659 Gazdasági Kirendeltség Munkatársak Telefon Neve Beosztása Szabó László gazdasági koordinátor 632 Balázs Zoltánné munkaügyi előadó, egyetemi főtanácsos 703 Holényiné Sipos Edit általános előadó 703 Jankó Jánosné számviteli előadó 705 Hoffmann Anett gazdasági előadó 609 Cserháti Sándor Kollégium és Gazdász Hotel Munkatársak Telefon Neve Beosztása Fekete Ferencné gondnok, egyetemi főmunkatárs 721 Cseh Andrásné adminisztrátor 721 Tangazdaság Munkatársak Telefon Neve Beosztása Dr. Gergely István igazgató, egyetemi docens, PhD 690 Horváth Józsefné szakmérnök 604 Neve Dr. Domiczi Endre Törökné Vas Marianna Stark Ilona

36

E-mail [email protected] [email protected] [email protected]




E-mail [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]



TÁRSADALMI SZERVEZETEK

KARI SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGOK Horváth Józsefné szakmérnök

AOKDSZ ügyvezető titkár

Dr. Hegyi Judit egyetemi docens, PhD

TDDSZ ügyvezető titkár

MOGAAC Prof. Dr. Dóka Ottó elnök egyetemi tanár általános és gazdasági dékánhelyettes ÓVÁRI GAZDÁSZOK SZÖVETSÉGE Fazekas Imre

elnök

Németh Attila

titkár

37

KARI BIZOTTSÁGOK, TESTÜLETEK FELVÉTELI BIZOTTSÁG Prof. Dr. Schmidt Rezső egyetemi tanár dékán

elnök

TANULMÁNYI BIZOTTSÁG Prof. Dr. Szakál Pál egyetemi tanár oktatási dékánhelyettes

elnök

OKTATÁSI ÉS KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG Prof. Dr. Szakál Pál egyetemi tanár oktatási dékánhelyettes

elnök

TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Dr. Kovács Attila egyetemi docens, PhD intézetigazgató

elnök

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCS Dr. Gulyás László egyetemi docens, PhD

elnök

HALLGATÓI JUTTATÁSI ÉS TÉRÍTÉSI BIZOTTSÁG Dr. Csavajda Éva egyetemi docens, PhD

elnök

KOLLÉGIUMI DIÁKBIZOTTSÁG Kovács Dániel hallgató

titkár

HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT Varga László hallgató

elnök

HALLGATÓI FEGYELMI TANÁCS Dr. Tóth Tamás egyetemi docens, PhD

elnök

38

KÖNYVTÁR ÉS KIADVÁNYSZERKESZTŐ BIZOTTSÁG Dr. Varga Zoltán egyetemi docens

elnök

SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁG Dr. Domiczi Endre dékáni hivatalvezető

elnök

MUNKAVÉDELMI ÉS TŰZVÉDELMI BIZOTTSÁG Dr. Karácsony Péter PhD adjunktus

elnök

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG Dr. Csatai Rózsa egyetemi docens, PhD

elnök

39

III. A 2012/2013. TANÉV TANRENDJE

NAPPALI TAGOZAT

Évfolyam

Évfolyamfelelős tanárok

I.

Dr. Vér András

tudományos segédmunkatárs, PhD

II.

Dr. Lakatos Erika

egyetemi adjunktus, PhD

III.

Dr. Tóth Tamás

egyetemi docens, PhD

IV.

Dr. Karácsony Péter

adjunktus, PhD

Évfolyam

Évfolyamfelelős-helyettes tanárok

I.

Schiller Ottília

egyetemi tanársegéd

II.

Teschner Gergely

tanársegéd

III.

Dr. habil. Pinke Gyula egyetemi docens, PhD

40

TANULMÁNYI PROGRAM A 2013/2014. TANÉVRE NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT 1. FÉLÉV

Október

Szeptember

Hónap

PROGRAMOK *Balektábor

IDŐPONTOK 2013.08.26.-08.30.

Regisztrációs hét / tantárgyválasztás véglegesítése / kérelmek leadása

2013.08.26.-08.30.

Tanévnyitó *Első oktatási nap

2013.09.05. 10.00 óra 2013.09.02

Záróvizsgára jelentkezés határideje (MSc, BSc)

2013.10.18. 14.00 óra

Diplomadolgozat / Szakdolgozat leadás határideje (egyetemi / BSc, MSc, FSZ 2013.10. 18. 14.00 óra képzés) Diplomadolgozat / Szakdolgozati témák kiírása MSc, BSc, FSZ szakosoknak 2013.10.25

Január

December

November

Őszi szünet

2013.10.28.-10.31.

Záróvizsgázók vizsgaidőszaka (BSc IV. évfolyam, MSc II. évfolyam, lemaradó egyetemi képzés) Vizsganapok és 2. félévi kurzusok meghirdetése

2013.11.25.- 12.06. 2013.11.20

Nyílt nap

2013.11.22. 10.00 óra

Vizsgára jelentkezés megnyitása

2013.11.25. 7.00 óra

Kari TDK Szakirány választás I. évf. ÁM /BSc/ szakosok Záróvizsga BSc, MSc, egyetemi képzésben Vizsgaidőszak minden hallgatónak Diplomaátadó ünnepség Téli szünet Vizsgaidőszak minden hallgatónak Leckekönyvek leadási határideje Előzetes tantárgyválasztás Szakdolgozat/Diplomadolgozat témaválasztás II. évf. BSc/ I. évf. MSc/ I. évf. FSZ hallgatóknak

2013.11.25 2013.12.06 2013.12.17 2013.12.16.-12.19. 2013.12.20. 10.00 óra 2013.12.23. - 12.31. 2014.01.02. - 01.31. 2014.01.31 2014.01.06.-2014.01.31.

2014.01.10. 10.00 óra 2014.01.24. 10.00 óra 2014.01.31-ig

Nyílt napok Előzetes tantárgyválasztás Évfolyam Nappali, Levelező tagozat

Oktatási időszak

2013.09.02.-2013.12.13. (14 hét) I. II. III. (BSc) Levelező VI. 2013.09.02.-2013.12.13. (14 hét) I. II. (MSc, FSZ) 2013.09.02.-2013.12.13. (14 hét) kivétel a végzős hallgatók (IV. félévesek) Jelmagyarázat:

2014.01.31

* Csak nappali tagozatosoknak

41

NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT 2. FÉLÉV

Június

Május

Április

Március

Február

Hónap

PROGRAMOK

IDŐPONTOK

*Első oktatási nap

2014.02.03

Regisztrációs hét /Az előadások megtartásával/

2014.02.03. - 02.07.

Záróvizsgára jelentkezés határideje /FSZ képzés/

2014.02.14 14.00 óra

Záróvizsgára jelentkezés határideje /egyetemi, BSc, MSc képzés/ 2014.03.14 14.00 óra Vizsganapok meghirdetésének határideje / MSc II. évf., FSZ II. évf., lemaradó BSc, egyetemi képzés/ Vizsganapok és a következő félévi kurzusok meghirdetésének határideje Diplomamunka leadási határidő / MSc, FSZ, lemaradó BSc, lemaradó egyetemi képzés/

2014.03.28 2014.04.12./többi évfolyam/ 2014 .04. 11. 14.00 óra

Tavaszi szünet

2014.04.14.-04.18.

Vizsgára jelentkezés megnyitása

2014.04.07. 7.00 óra /MSc II. évf., FSZ II. évf., lemaradó BSc, egyetemi képzés/ 2014.04.22. 7.00 óra /többi évf./

Vizsgaidőszak végzős hallgatóknak / MSc II. évf., lemaradó BSc, egyetemi képzés/ Vizsgaidőszak végzős hallgatóknak / FSZ II. évf./ Vizsgaidőszak végzős hallgatóknak / Szakmérnök képzés II. évf./ Szakirány választás BSc szakokon Előzetes tantárgyválasztás Vizsgaidőszak I., II., III. évf. Valétálás Záróvizsga tájékoztató Záróvizsga Növényvédelmi szakmérnöki szak Záróvizsga Mg. Szaktanácsadó szakmérnökök Záróvizsga MSc, egyetemi, BSc képzésben

2014.05.12.-05.23.

2014.05.12.-05.23. 2014.04.07.-05.17. 2014.05.09 2014.05.09.-06.13. 2014.05.19.-06.20. 2014.05.16 2014.05.27 2014.05.20 2014.05.27 2014.06.17 A honlapon közzétett, központilag meghatározott időpontokban 2014.06.20. 10.00 óra vizsgaidőszak utolsó napja 2014.07.14.-2014.10.03. Oktatási időszak

Záróvizsga FSZ képzésben Diplomaátadó ünnepség Leckekönyvek leadási határideje Féléves gyakorlat BSc Évfolyam Nappali, Levelező tagozat I., II., III. évf. MSc I. évf. MSc II. évf. (IV. félévesek) FSZ II. évf. (IV. félévesek) Lemaradó BSc, egyetemi képzés

2014.02.03.-2014.05.16. (14 hét) 2014.02.03.-2014.05.16. (14 hét) 2014.02.03.-05.09. (13 hét )

Jelmagyarázat:

* Csak nappali tagozatosoknak

2014.02.03.-05.09. (13 hét ) 2014.02.03.-05.09. (13 hét )

42

A LEVELEZŐ TAGOZAT TANRENDJE 2013/2014. 1. FÉLÉV Konzultációs hetek/napok:

teljes hét

2013/2014. tanév

hétvégék

hétvégék

Alapképzés

Felsőoktatási és felsőfokú szakképzések

/ÁM, ÉM,GVA, KGA,MG,MM,NT/

/ÁM, ÉM,GVA,KGA, MG,MM, NT/

/ÁM,ÉM,GVA, KGA,MG, MM/

ÁMF, ÉMF, GVF, KGF, MGF, MMF, NTF

/ÖKO, GYÓGY, HG, SZB/

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

I. (1. félév)

II. (3. félév)

III. (5. félév)

I/A (1. félév)

II/A (3. félév)

I.

II.

III.

I/A

II/A

09.05. - 09.07. 09.13. - 09.14. 09.20. - 09.21. 09.27. - 09.28. 10.04. - 10.05. 10.11. - 10.12. 10.18. - 10.19. 10.25. - 10.26.

hetek 10. 28. - 11. 01. 11. 04. - 11. 08. 11. 11. - 11. 15. 11. 18. - 11. 22. 11. 25. - 11. 29. 12.02. - 12.06. 12.09. - 12.13.

Konzultációs hetek/napok:


2013/2014. tanév

hétvégék

Mesterképzés

2013/2014. tanév Agrármarketing és kereskedelmi szakmérnöki

/AGM,ÁTM, ÉMM, KGM,VAM/

/AGM, KGM, ÉMM, VAM/

/AMM, ÉMM, KGM, VA/

/ÉMM, KGM, VAM/

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

I/A (1. félév)

I/B (2. félév)

II/A (3. félév)

II/B (4. félév)

I.

09.05. - 09.07.

1. félév

hetek 09. 02. - 09. 06.

09.13. - 09.14.

09.13-14. 09.09. - 09.13.

09.20. - 09.21.

09.16. - 09. 20.

09.27. - 09.28.

09. 23. - 09. 27.

10.04. - 10.05.

10.04-05. 09. 30. - 10. 04.

10.11. - 10.12.

10. 07. - 10. 11.

10.18. - 10.19.

10. 14. - 10. 18.

10.25. - 10.26.

10. 21. - 10. 25.

hetek

I/A

I/B

II/A

II/B

hetek

10. 28. - 11. 01.

10. 28. - 11. 01.

11. 04. - 11. 08.

11. 08.

11. 04. - 11. 08.

11. 11. - 11. 15.

11. 11. - 11. 15.

11. 18. - 11. 22.

11. 18. - 11. 22.

11. 25. - 11. 29.

11. 29.

12.02. - 12.06.

11. 25. - 11. 29. 12. 02. - 12. 06.

12.09. - 12.13.

12.13.

44

12. 09. - 12. 13.

Szaktanácsadó szakmérnöki

Halászati Szakmérnöki

Növényvéd. Szakmérnöki

Évfolyamok

Évfolyamok

I.

I.

Évfolyamok I. II.

Jelmagyarázat:

MM: mezőgazdasági mérnöki alapszak ÁM: állattenyésztő mérnöki alapszak GVA: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak KGA: környezetgazdálkodási agrármérnöki alapszak ÉM: élelmiszermérnöki alapszak MG:mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapszak NT: Növénytermesztő mérnöki alapszak ÁTM: Állattenyésztő mesterszak AGM: agrármérnöki mesterszak ÉMM: élelmiszerbiztonsági és-minőségi mérnöki mesterszak VAM: vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszak KGM: környezetgazdálkodási agrármérnöki mesterszak Öko: Ökológiai gazdálkodási felsőfokú szakképzés Gyógy: Gyógy-és fűszernövénytermesztő felsőfokú szakképzés HG: Hulladékgazdálkodási technológus SZB: szőlész-borász ÁMF: állattenyésztő mérnöki felsőoktatási képzés ÉMF: élelmiszermérnök felsőoktatási képzés GVF: gazdasági és vidékfejlesztési felsőoktatási képzés KGF: környezetgazdálkodási felsőoktatási képzés MGF: mg-i és élelmiszeripari gépész felsőoktatási képzés MMF: mezőgazdasági felsőoktatási képzés NTF: növénytermesztő felsőoktatási képzés

45

A LEVELEZŐ TAGOZAT TANRENDJE 2013/2014. 2. FÉLÉV Konzultációs hetek/napok:

teljes hét

2013/2014. tanév

hetek

hétvégék

Alapképzés

Felsőoktatási és felsőfokú szakképzések

/ÁM, ÉM,GVA, KGA,MG,MM,NT/

/ÁM, ÉM,GVA,KGA, MG,MM, NT/

/ÁM,ÉM,GVA, KGA,MG, MM/

ÁMF, ÉMF, GVF, KGF, MGF, MMF, NTF

/ÖKO, GYÓGY, HG, SZB/

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

I. (2. félév)

II. (4. félév)

III. (6. félév)

I/A (2. félév)

II/A (4. félév)

I.

II.

III.

I/A

II/A

02.03. - 02.07. 02.10. - 02. 14. 02. 17. - 02.21. 02.24. - 02.28. 03.03. - 03.07. 03.10.- 03. 14.

hétvégék 03.28. - 03.29. 04.04. - 04. 05. 04. 11. - 04. 12. 04. 25. - 04. 26. 05. 02. - 05. 03.

Május 1. (csütörtök)

05. 09. - 05. 10. 05. 16. - 05. 17.

46



2013/2014. tanév

hetek

2013/2014. tanév

Mesterképzés Agrármarketing és kereskedelmi szakmérnöki



/AGM, KGM, ÉMM, VAM/

/AMM, ÉMM, KGM, VA/

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

Évfolyam

I/B (2. félév)

I/A (2. félév)

II/B (3. félév)

II/A (4. félév)

I.

2. félév

hetek

02.03. - 02.07.

02. 03. - 02. 07.

02.10. - 02. 14.

02. 10. - 02. 14. 02.21-22.

02. 17. - 02.21. 02.24. - 02.28.

Halászati Szakmérnöki

Növényvéd. Szakmérnöki

Évfolyamok

Évfolyamok

I.

I.

Évfolyamok I. II.

02. 17. - 02. 21. 02. 24. - 02. 28.

03.07. -08.

03.03. - 03.07. 03.10.- 03. 14.

hétvégék

Szaktanácsadó szakmérnöki

03. 03.- 03. 07. 03. 10. - 03. 14.

I/B

I/A

I/B

II/A

I.

03.28. - 03.29.

03. 24.- 03. 28. 03. 31. - 04. 04.

04.04-05.

04.04. - 04. 05. 04. 11. - 04. 12.

04. 07. - 04. 11. 04. 14. - 04. 18.

04.25-26.

04. 25. - 04. 26.

04. 22. - 04. 25.* 04. 28. - 05. 02.**

05. 02. - 05. 03. 05. 09.-10.

05. 09. - 05. 10. 05. 16. - 05. 17.

05. 05. - 05. 09. 05. 12. - 05. 16.

47

Húsvéti szünet

Május 1. (csütörtök)

Jelmagyarázat:

MM: mezőgazdasági mérnöki alapszak ÁM: állattenyésztő mérnöki alapszak GVA: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszak KGA: környezetgazdálkodási agrármérnöki alapszak ÉM: élelmiszermérnöki alapszak MG:mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapszak NT: Növénytermesztő mérnöki alapszak ÁTM: Állattenyésztő mesterszak AGM: agrármérnöki mesterszak ÉMM: élelmiszerbiztonsági és-minőségi mérnöki mesterszak VAM: vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszak KGM: környezetgazdálkodási agrármérnöki mesterszak

ÁMF: állattenyésztő mérnöki Jelmagyarázat: fels ÉMF: élelmiszermérnök felsőoktatási képzés GVF: gazdasági és vidékfejlesztési felsőoktatási képzés KGF: környezetgazdálkodási felsőoktatási képzés MGF: mg-i és élelmiszeripari gépész felsőoktatási képzés MMF: mezőgazdasági felsőoktatási képzés NTF: növénytermesztő felsőoktatási képzés * 4 napos hét ** Május 1. csütörtök

Öko: Ökológiai gazdálkodási felsőfokú szakképzés Gyógy: Gyógy-és fűszernövénytermesztő felsőfokú szakképzés HG: Hulladékgazdálkodási technológus SZB: szőlész-borász

48

IV. A KARON FOLYÓ KÉPZÉSEK DOKTORI (PhD) KÉPZÉS

Doktori Iskolák:

1. UJHELYI IMRE ÁLLATTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Szabó Ferenc DSc Programok: Az állati termék termelés nemesítési és tartástechnológiai vonatkozása Programvezető: Kovácsné Prof. Dr. Gaál Katalin CSc 2. Gazdasági állatok táplálóanyag ellátásának javítása 1.

Programvezető: Prof. Dr. Schmidt János MTA rendes tagja 3. Az állati eredetű termékek feldolgozása és minőségbiztosítása

Programvezető: Prof. Dr. Szigeti Jenő CSc 4. Biológiai anyagok energiatakarékos és minőségmegőrző szárítása, tárolása és feldolgozása

Programvezető: Prof. Dr. Neményi Miklós MTA levelező tagja 5. Az állati termék előállítás, feldolgozás és forgalmazás ökonómiai kérdései

Programvezető: Prof. Dr. Tenk Antal CSc 2.

„PRECÍZIÓS NÖVÉNYTERMESZTÉSI MÓDSZEREK” ALKALMAZOTT NÖVÉNYTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Neményi Miklós MTA levelező tagja Programok: 1. Mikroszervezetek a növény-talajrendszerben Programvezető: Prof. Dr. Ördög Vince CSc 2. Növényvédelmi módszerek és növénykezelések precíziós termelésorientált integrálása Programvezető: Prof. Dr. Reisinger Péter CSc 3. Növénytermesztési technológiák fejlesztése

Programvezető: Prof. Dr. Neményi Miklós MTA levelező tagja

Nappali PhD hallgatók Évf.

Témavezető

Intézet

Név 1.

Dr. Király Lóránt Dr. Király Zoltán

MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet

1.

Dr. Reisinger Péter Dr. Pinke Gyula

Környezettudományi Intézet

1.

Kovácsné Dr. Gaál Katalin Dr. Hegyi Judit

Gazdaságtudományi Intézet

1.

Dr. Ördög Vince Dr. Molnár Zoltán

Növénybiológiai Intézet

1.

Dr. Kovács Attila Dr. Lakatos Erika

Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete

1.

Dr. Ördög Vince Dr. Molnár Zoltán


1.

Dr. Bali Papp Ágnes Dr. Pongrácz László

Állattudományi Intézet

1.



1.

Dr. Egri Borisz


1.

Dr. Tenk Antal Dr. Kováts-Németh Mária


1.

Dr. Ördög Vince Dr. Balázs Ervin

1.

Dr. Csatai Rózsa

Növénybiológiai Intézet MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet Gazdaságtudományi Intézet

1.

Dr. Szakál Pál


1.

Dr. Neményi Miklós Dr. Hegyi Judit


1.



1.

Dr. Kuroli Géza Dr. Ábrahám Rita

Növénytermesztési Intézet

1.



1.

Dr. Szakál Pál Dr. Buzás István


1.

Dr. Schmidt János


2.

Dr. Szigeti Jenő Dr. Varga László

Élelmiszertudományi Intézet

2.

Dr. Benedek Pál


2.

Dr. Pinke Gyula Dr. Reisinger Péter


2.

Dr. Szabó Ferenc Dr. Pongrácz László


Albert Réka Blazsek Katinka Hordósné Baboth Ágota Horváth Nándor Hunter-Molnár Rita Katona Szabina Kiss Barbara Kovács Nikolett Kummer Luca Laura Lipcseiné Takács Nóra Makra Nóra Mesterházi Bence Péntek Attila Petz Brigitta Prágai Ervin Redeczki Róbert Szigeti Veronika Tatárvári Károly Tóth Tamás Fábri Zsófia Nóra Fazekas Csaba Gál Katalin-Erzsébet Gergely Zita

50

Évf.

Témavezető

Intézet

Név 2.

Dr. Ábrahám Rita Dr. Kuroli Géza


2.

Dr. Neményi Miklós Dr. Kacz Károly


2.

Dr. Tóth Tamás Dr. Fébel Hedvig


3.

Dr. Ajtony Zsolt Dr. Csécsei Károly


3.

Dr. Tóth Tamás Dr. Fébel Hedvig


3.

Dr. Reisinger Péter Dr. Petróczki Ferenc


3.

Dr. Schmidt János


3.

Dr. Schmidt Rezső


3.

Dr. Ördög Vince Dr. Gergely István


3.

Dr. Neményi Miklós Dr. Fenyvesi László


Némethné Major Barbara Nyéki Anikó Éva Palkó Csaba Bártfai Liza Horváth Éva Rita Molnár Ervin Németh Klaudia Pap Nárcisz Pőthe Péter Pál Tolner Imre Tibor

Esti PhD hallgatók Évf.

Témavezető

Intézet

Név 1.

Dr. Szigeti Jenő Dr. Lakatos Erika


1.

Dr. Tenk Antal


1.



1.

Dr. Schmidt Rezső


1.

Dr. Egri Borisz


1.

Dr. Hegyi Judit


1.

Dr. Dóka Ottó

Matematika, Fizika és Informatikai Intézet

1.

Dr. Szakál Pál


1.

Dr. Szabó Ferenc


1.

Dr. Pinke Gyula


2.

Dr. Reisinger Péter


Barabás Attila Bérci Balázs Domonkos Zsolt Győri Ernő Gábor Husvéth Béla Kovács László A. Kovács Mihály Nagy Lajos Szűcs Márton Tari László Borsiczky István

51

Évf.

Témavezető

Intézet

Név 2.

Dr. Szigeti Jenő


2.

Dr. Szabó Ferenc


2.

Dr. Tóth Tamás Dr. Gáspár Róbert


2.

Dr. Máthé Ákos


2.

Dr. Csatai Rózsa Dr. Tenk Antal


3.

Dr. Gulyás László Dr. Gáspárdy András


3.

Dr. Szabó István


3.

Kovácsné Dr. Gaál Katalin Dr. Szalay István


3.

Dr. Szigeti Jenő Dr. Gundel János


3.

Dr. Kajdi Ferenc


3.

Dr. Szakál Pál Dr. Kalocsai Renátó


3.

Kovácsné Dr. Gaál Katalin


3.

Dr. Ördög Vince Dr. Gergely István


Győrvári János Kovács Ádám Micskó Anna Ságodi Zoltán Taskó Tímea Ari Melinda Bertalan András Ferencz Tímea Róza Hidvégi Hedvig Scheidler János Szüle Bálint Torma Tímea Ágnes Tóth Jácint

Egyéni képzés Témavezető

Intézet

Név Soukanh Keonochanh

Dr. Rátky József Dr. Benedek Pál

Állattudományi Intézet (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet)

52

A KARON FOLYÓ SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVEI [15/2006. (IV. 3.) OM RENDELET]

TANTÁRGYI KÓDOK MAGYARÁZATA (példa)

1

2

3

4

5

6 7

8 9 10 11

M

A

N

A

B

AT

50

1

4

M

E

N

A

B

KE

60

1

5

M

K

N

A

B

AT

56

1

4

M

G

N

A

B

TM

56

1

2

M

G

L

A

B

TM

67

1

2

M

M

N

A

B

AT

61

1

4

M

M

L

A

B

AT

62

1

4

M

5

N

B

B

TN

07

1

0

M

N

N

A

M

NN

32

1

4

M

E

L

A

M

EM

94

2

4

53

1. A kar neve M = Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi 2. A szak neve A = állattenyésztő mérnöki (BSc) E = élelmiszermérnöki (BSc) K = környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) G = gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (BSc) M = mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (BSc) M = mezőgazdasági mérnöki (BSc) N = növénytermesztő mérnöki (BSc) A = agrármérnöki (MSc) AT = agrármérnök-tanári (MSc) Á = állattenyésztő mérnöki (MSc) É = élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnöki (MSc) N = növényorvosi (MSc) B = mezőgazdasági biotechnológus (MSc) V = vidékfejlesztési (MSc) K = környezetgazdálkodási agrármérnöki (MSc) Á = állattenyésztő mérnöki (FSz) É = élelmiszermérnöki (FSz) G = gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (FSz) K = környezetgazdálkodási agrármérnöki (FSz) M = mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (FSz) M = mezőgazdasági mérnöki (FSz) N = növénytermesztő mérnöki (FSz) 2 = két szak tantárgya 5 = öt szak tantárgya 3. Tagozat (munkarend) megjelölése N = nappali alapképzés L = levelező alapképzés 4. Tantárgy típusa A = kötelező tantárgy B = kötelezően választandó tantárgy C = fakultatív tantárgy S = szakirányos tantárgy 5. Képzési szint E = egyetemi B = BSc M = MSc F = FSZ 6–7. A tanszék kódja 8–9. A tantárgy sorszáma a tanszéken belül 10. Melyik félév tantárgya 1 = őszi 2 = tavaszi 11. A tantárggyal megszerezhető kredit

54

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (ÁMB)

55

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (ÁMB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: állattenyésztő mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) – szakképzettség: állattenyésztő mérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animal Production Engineer 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: mezőgazdasági 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: – 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományi, agrárműszaki, élelmiszergazdasági és mezőgazdasági technológiai, valamint állattenyésztési ismereteik birtokában képesek az állati termék előállítás termelési, feldolgozási, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésre, önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások működtetésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök képesek: – az állattenyésztés és takarmányozás, az állati termékek feldolgozása, értékesítése területén az ismeretek, módszerek, technológiák és munkaműveletek alkalmazására; – az állattenyésztési ágazatokban folyó takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezésére, berendezések és gépek szakszerű üzemeltetésére; – gazdasági állatfajok tenyésztő–nemesítő munkájának elvégzésére; – az állatállomány betegségmegelőző feladatainak szervezésére és megvalósítására; – az előállított termékek szakszerű kezelésére és azok értékesítésére, piaci forgalmazására; – az állati termék előállítás minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásainak, jogi és közgazdasági szabályzórendszerének alkalmazására; – a környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos előírások betartására; – a gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására; – a gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási folyamatok végzésére. Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak: – állati termék előállítással foglalkozó termelőegységek termelésirányítói munkaköreinek ellátására; – vállalkozói és farmtípusú gazdaságok önálló vezetésére; 56

– állattenyésztési ágazatokban használatos korszerű technológiák bevezetésére és alkalmazására; – állati termék előállításához kapcsolódó szakigazgatási feladatok ellátására; – gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási feladatok elvégzésére. Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): – természettudományos és mérnöki alapismeretek: 20–30 kredit matematikai, kémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai és biotechnológiai alapismeretek; – mezőgazdasági, műszaki és technológiai alapismeretek: 8–15 kredit műszaki, mikrobiológiai, földművelési és földhasználati alapismeretek; – gazdasági és társadalomtudományi alapismeretek: 5–10 kredit közgazdaságtan, EU-agrárpolitika, jogi és társadalomtudományi alapismeretek; – szakmai törzsanyag: 88–117 kredit növénytudományi (takarmánynövény termesztéstan, gyepgazdálkodás), állattudományi (takarmányozástan, állattenyésztéstan), állat-egészségügyi (állategészségtan, állathigiénia, szaporodásbiológia), gazdasági- és szervezéstudományi (állattenyésztési ágazatok ökonómiája, vezetési ismeretek és munkaszervezés, számvitel és pénzügyi ismeretek, környezetgazdálkodás), élelmiszertudományi (állati termékek feldolgozása, állattenyésztési termékmarketing), műszaki tudományi (állattenyésztés gépei) ismeretek; differenciált szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat: a szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból. 10. Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

57

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (ÁMB) MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2004/7/VI/2. Szakfelelős: Kovácsné Dr. habil. Gaál Katalin egyetemi tanár Halászati szakirány felelőse: Dr. Szathmári László egyetemi docens Lótenyésztés és lovassportok szakirány felelőse: Dr. Gulyás László egyetemi docens Érvényes: 2006. szeptember 1-től Félév

Kreditek száma: 180

Tantárgy Kód MANABAT5014 MANABMF7613 MANABMF7714 MANABTM5812 MANABKE5014 MANABEM7012 MANABBT3214

1 1 1 1 1 1 1 1 1 M5NBBTN0710 1 Összesen

Összes óraszám: 2400

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 1 V 4 1 2 F 3 2 2 F 4 2 0 F 2 2 2 V 4 2 1 V 2 2 1 V 4 0 4 F 2 0 2 Ai 0 2 0 V 2 15 15 27

Megnevezés Állattan Informatika Matematika Mezőgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági kémia Mikrobiológia Növénytan Szakmai idegen nyelv I. Testnevelés I. Fakultatív C tantárgy

Előkövetelmény – – – – – – – – –

2 2

MANABAMC023 MANABAE5025

Agrárgazdaságtan Állatélettan

2 2

1 1

V V

3 5

2 2 2 2 2

MANABAG3423 MANABBS4125 MANABEG3424 MANABNN2723

Állattenyésztési genetika Kisállattenyésztés Műszaki alapismeretek Növényélettan Szakmai idegen nyelv II.

2 2 2 2 0

0 2 2 0 4

V V F V F

3 5 4 3 2

0 2 2 0 14 12 Halászati szakirány, 2. szemeszter Halrendszertan, anatómia, élettan 2 1 16 13

Ai V

0 2 27

–

F

4 31

–

2 M5NABTN0820 2 Összesen 2 MANSBBS3824 Összesen

Testnevelés II. Fakultatív C tantárgy

58

– Állattan, Mg. kémia – – – Növénytan Szakmai idegen nyelv I.

3 MANSBBS3913 3 MANSBNN2613 Összesen

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus Megnevezés E. Gy. Általános állattenyésztéstan 2 2 V 4 Állatélettan Földműveléstan 2 1 V 4 Mg. alapismeretek Közgazdaságtan 3 0 V 4 – Takarmánynövény termesztés I. 2 1 F 4 Növényélettan Takarmányozástan I. 2 1 F 3 Állatélettan Fakultatív C tantárgy 2 0 V 2 Fakultatív C tantárgy 2 0 V 2 Halászati szakirány, 3. szemeszter Halszaporítás, halgenetika 1 1 V 3 – Limnológia 2 1 V 3 Növényélettan 18 7 29

3 MANSBAG3614 3 MANSBAG3314 Összesen

Lótenyésztés és lovassportok szakirány, 3. szemeszter Lótenyésztés és nemesítés 2 1 V Lovak hasznosítása 2 1 V 19 7

4 4 31

Félév 3 3 3 3 3 3 3

Tantárgy

Kód MANABAG3514 MANABFT2414 MANABTT5014 MANABNT3614 MANABTK2513

– –

4

MANABGT1523

Gyepgazdálkodás

1

1

V

3

Növényélettan, Földműveléstan

4 4

MANBASJ2628

Szakdolgozat I. Szarvasmarha- és juhtenyésztés

0 4

2 2

F V

4 8

– Általános állattenyésztéstan

4 4 4

MANABNT3724 MANABTK2624 MANABVS3923

Takarmánynövény termesztés II. Takarmányozástan II. Vezetési és munkaszerv. ismeretek

2 2 2

1 2 2

V V V

4 4 3

Növényélettan Takarmányozástan I. Közgazdaságtan

4

MANSBBS4424

V

4

Limnológia, Vízgazdálkodás

Összesen 4 MANSBTK2423 4 MANSBAG3823 Összesen

Halászati szakirány, 4. szemeszter Tógazdasági ismeretek 2 1

13 11 Lótenyésztés és lovassportok szakirány, 4. szemeszter Lovak takarmányozása 2 0 V Lovak tartása 2 0 V 15 10

59

30 3 3 32

– –

Félév 5 5 5 5 5 5

Tantárgy

Kód MANABAL3012 MANABBS3516 MANABUT5015 MANABBS4216 MANABSP3414

5 MANSBBS3714 Összesen 5 MANSBAG3915 Összesen 6 6 6 6 6 6 6

MANABAL2924 MANABEM6924 MANABBA3022 MANABAMB822 MANABAE5122

6 MANSBBS3623 6 MANSBBS4023 6 MANSBBS4323 Összesen 6 MANSBAL3224 6 MANSBAG3724 Összesen

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus Megnevezés E. Gy. Állathigiénia 2 0 V 2 Ált. állattenyésztéstan Baromfitenyésztés 3 2 V 6 Ált. állattenyésztéstan Mezőgazdasági üzemtan 3 2 V 5 Agrárgazdaságtan Sertéstenyésztés 3 2 V 6 Ált. állattenyésztéstan Szakdolgozat II. 0 3 F 5 Szakdolgozat I. Számviteli és pénzügyi ismeretek 2 1 V 4 Halászati szakirány, 5. szemeszter Halfeldolgozás, kereskedelem 2 1 V 4 Tógazdasági ismeretek 15 11 32 Lótenyésztés és lovassportok szakirány, 5. szemeszter Lóversenyzés, lovassportok 2 2 V 5 – 15 12 33 Állategészségtan 2 1 V Állati termék feldolgozás 2 1 F Állattenyésztés gépei 2 2 V Állattenyésztési termékmarketing 2 0 V Gyakorlati szaporodásbiológia 2 0 V Szakdolgozat III. 0 4 F Fakultatív C tantárgy 2 0 V Halászati szakirány, 6. szemeszter Halászati műszaki ismeretek 1 1 F Horgászcélú halgazdálkodás 1 1 F Természetes vízi halászat 1 1 V 15 11 Lótenyésztés és lovassportok szakirány, 6. szemeszter Lóegészségtan 2 0 V Lovak szaporodásbiológiája 2 1 V 16 9

4 4 2 2 2 6 2

Állathigiénia – Műsz. alapismeretek Közgazdaságtan Ált. állattenyésztéstan Szakdolgozat II.

3 3 3 31

Tógazd-i ismeretek Halrendszertan Halrendszertan

4 4 30

Állategészségtan Ált. állattenyésztéstan

GYAKORLATOK

1 2 3 4

Félévi óraszám E. Gy. 0 40 0 40 0 40 0 40

Tantárgy

Félév Kód MANABTM5420 MANABTM5110 MANABTM5310 MANABTM5220

7

Jelmagyarázat

Megnevezés Tejtermelő üzemi hetesség Baromfitenyésztési hetesség Sertéstenyésztési hetesség Választott állattenyésztési hetesség Féléves gyakorlat

0

F: félévközi jegy V: vizsga Ai: aláírás megszerzése

60

0

VizsgaKredit típus Ai Ai Ai Ai

Előkövetelmény

0 0 0 0 30

Hetesi gyakorlatok teljesítése

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (ÁMB) MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2004/7/VI/2. Szakfelelős: Kovácsné Dr. habil. Gaál Katalin egyetemi tanár Halászati szakirány felelőse: Dr. Szathmári László egyetemi docens Lótenyésztés és lovassportok szakirány felelőse: Dr. Gulyás László egyetemi docens Érvényes: 2006. szeptember 1-től

Kreditek száma: 180 Félévi óraszám E. Gy. 16 0 12 0 18 0 8 0 18 0 16 0 16 0 10 0 8 0 130 0

Tantárgy

Félév Kód MÁLABAT8314 MÁLABMFC513 MÁLABMFC614 MÁLABTMD512 MÁLABKEB114 MÁLABTG4912 MÁLABBT5014

1 1 1 1 1 1 1 1 1 Összesen


Megnevezés Állattan Informatika Matematika Mezőgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági kémia Mikrobiológia Növénytan Szakmai idegen nyelv I. Fakultatív C tantárgy

VizsgaKredit típus V F F F V V V F V

4 3 4 2 4 2 4 2 2 27

2 2

MÁLABAMP523 MÁLABAE7325


14 16

0 0

V V

3 5

2 2 2 2 2

MÁLABAG7923 MÁLABBS8625 MÁLABBA6224 MÁLABNN5723

Állattenyésztési genetika Kisállattenyésztés Műszaki alapismeretek Növényélettan Szakmai idegen nyelv II.

14 18 18 10 16

0 0 0 0 0

V V F V F

3 5 4 3 2

V

2 27

F

4 31

2 Összesen 2 MÁLSBBS8724 Összesen

Fakultatív C tantárgy

8 0 114 0 Halászati szakirány, 2. szemeszter Halrendszertan, anatómia, élettan 12 0 126 0

61

Előkövetelmény – – – – – – – –

– Állattan, Mg. kémia – – – Növénytan Szakmai idegen nyelv I.

–


Tantárgy

Félév

3 MÁLSBBS8833 3 MÁLSBNN5833 Összesen

Megnevezés Általános állattenyésztéstan Földműveléstan Közgazdaságtan Takarmánynövény termesztés I. Takarmányozástan I. 16 0 Fakultatív C tantárgy 8 0 Fakultatív C tantárgy 8 0 Halászati szakirány, 3. szemeszter Halszaporítás, halgenetika 10 0 Limnológia 10 0 118 0

3 MÁLSBAG8134 3 MÁLSBAG8234 Összesen

Lótenyésztés és lovassportok szakirány, 3. szemeszter Lótenyésztés és nemesítés 14 0 V Lovak hasznosítása 14 0 V 126 0

4 4 31

3 3 3 3 3 3 3

Kód MÁLABAG8034 MÁLABFT6634 MÁLABTT9334 MÁLABNT8134

VizsgaKredit típus

MÁLABTK4033

Előkövetelmény

V V V F

4 4 4 4

Állatélettan Mg. alapismeretek – Növényélettan

F V V

3 2 2

Állatélettan

V V

3 3 29

– Növényélettan

– –

4

MÁLABGT3843

Gyepgazdálkodás

12

0

V

3

Növényélettan, Földműveléstan

4 4

MÁLABAG8348

Szakdolgozat I. Szarvasmarha- és juhtenyésztés

6 22

0 0

F V

4 8

– Általános állattenyésztéstan

4

MÁLABNT8244

16

0

V

4

Növényélettan

4 4

MÁLABTK4144 MÁLABTMD643

Takarmánynövény termesztés II. Takarmányozástan II. Vezetési és munkaszerv. ismeretek

18 18

0 0

V V

4 3

Takarmányozástan I. Közgazdaságtan

Halászati szakirány, 4. szemeszter Tógazdasági ismeretek 10 0

V

4

Limnológia, Vízgazdálkodás

102 0 Lótenyésztés és lovassportok szakirány, 4. szemeszter Lovak takarmányozása 10 0 V Lovak tartása 10 0 V 112 0

30

4

MÁLSBBS8944

Összesen 4 MÁLSBTK4243 4 MÁLSBAG8443 Összesen

62

3 3 32

– –

5 5 5 5 5 5

Kód MÁLABAL4552 MÁLABBS9056 MÁLABUTA755 MÁLABBS9156 MÁLABSP5554

5 MÁLSBBS9254 Összesen 5 MÁLSBAG8555 Összesen 6 6 6 6 6 6 6

Félévi Vizsgaóraszám Kredit Előkövetelmény típus Megnevezés E. Gy. Állathigiénia 10 0 V 2 Ált. állattenyésztéstan Baromfitenyésztés 20 0 V 6 Ált. állattenyésztéstan Mezőgazdasági üzemtan 20 0 V 5 Agrárgazdaságtan Sertéstenyésztés 20 0 V 6 Ált. állattenyésztéstan Szakdolgozat II. 8 0 F 5 Szakdolgozat I. Számviteli és pénzügyi ismeretek 12 0 V 4 Halászati szakirány, 5. szemeszter Halfeldolgozás, kereskedelem 16 0 V 4 Tógazdasági ismeretek 106 0 32 Lótenyésztés és lovassportok szakirány, 5. szemeszter Lóversenyzés, lovassportok 16 0 V 5 – 106 0 33 Tantárgy

Félév

MÁLABAL4764 MÁLABEMB664 MÁLABBA6362 MÁLABAMP662 MÁLABAE7462

6 MÁLSBBS9363 6 MÁLSBNT8363 6 MÁLSBBS9463 Összesen 6 MÁLSBAL4864 6 MÁLSBAG8664 Összesen

Állategészségtan 16 0 V Állati termék feldolgozás 16 0 F Állattenyésztés gépei 18 0 V Állattenyésztési termékmarketing 10 0 V Gyakorlati szaporodásbiológia 10 0 V Szakdolgozat III. 10 0 F Fakultatív C tantárgy 8 0 V Halászati szakirány, 6. szemeszter Halászati műszaki ismeretek 10 0 F Horgászcélú halgazdálkodás 10 0 F Természetes vízi halászat 10 0 V 118 0 Lótenyésztés és lovassportok szakirány, 6. szemeszter Lóegészségtan 12 0 V Lovak szaporodásbiológiája 12 0 V 112 0

4 4 2 2 2 6 2

Állathigiénia – Műsz. alapismeretek Közgazdaságtan Ált. állattenyésztéstan Szakdolgozat II.

3 3 3 31

Tógazd-i ismeretek Halrendszertan Halrendszertan

4 4 30

Állategészségtan Ált. állattenyésztéstan

GYAKORLATOK Félévi óraszám E. Gy. 0 40 0 40

Tantárgy

Félév 2* 4*

Kód MÁLHBTMD720 MÁLHBTMD840

Megnevezés Tejtermelő üzemi hetesség Választott állattenyésztési hetesség

7

M2LHBTM8710

Féléves gyakorlat

Jelmagyarázat

0

F: félévközi jegy V: vizsga Ai: aláírás megszerzése *: a gyakorlat nyáron is letölthetô

63

0

VizsgaKredit típus Ai Ai

Előkövetelmény

0 0 30


ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (ÉMB)

64

ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (ÉMB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) – szakképzettség: élelmiszermérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Engineer 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: élelmiszer- és kertészmérnöki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: – 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 75 kredit, amelyből összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

az

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan élelmiszermérnökök képzése, akik általános ismeretekkel rendelkeznek a biológia, a kémia, a fizika és műszaki alaptudományokban, speciális ismeretekkel az élelmiszertudományban, szakmai alapismeretekkel az élelmiszerek előállítása és tartósítása, valamint az élelmiszertechnológia terén, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában az élelmiszermérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek: – az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás területén az élelmiszer-előállítással kapcsolatos gazdálkodástudományi, vezetési és szervezési, marketing, élelmiszer-ipari informatikai, szabványosítási és műszaki szabályozási elvek alkalmazására; – az élelmiszer-ipari alapanyagokban és az élelmiszerekben a feldolgozás és a tárolás során bekövetkező fizikai, kémiai, biológiai és érzékszervi változások és ezek molekuláris hátterének felismerésére; – az élelmiszer-ipari műveletek alapjainak birtokában az élelmiszer-ipari feldolgozás és tartósítás korszerű technológiai és a biotechológiai eljárások alkalmazására; – élelmiszer-ipari nyersanyagok értéknövelő előállítására, tartósítására, biztonságos élelmiszerek előállítására; – élelmiszer alapanyagok és élelmiszerek vizsgálati módszereinek biztonságos alkalmazására, a főbb élelmiszer komponensek azonosítására; – az élelmiszeripar számára fontos mikroorganizmusok kimutatására, vizsgálati módszereinek elvégzésére; – élelmiszer-ipari folyamatok tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére; – élelmiszer-ipari folyamatok minőségügyi rendszerének alkalmazására, irányítására; – HACCP rendszer kiépítésében történő közreműködésre és annak irányítására; – élelmiszertechnológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazására; – szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére, értékelésére. 65

Az alapfokozat birtokában az élelmiszermérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak: – az élelmiszerek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos szakmai közigazgatási feladatok ellátására; – élelmiszer-termeléssel és forgalmazással kapcsolatos szakigazgatási feladatok ellátására élelmiszer-ellenőrző állomásoknál; – a fogyasztóvédelem terén és a szakmai kamaráknál feladatok ellátására; – termelésirányítói és vezetői feladatok ellátására élelmiszer-ipari üzemekben. Rendelkeznek együttműködő képességgel, szakmai kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): – alapozó ismeretek: 50–60 kredit természettudományos alapismeretek (matematika, biometria, alkalmazott informatika, fizika, kémia, biológia, általános mikrobiológia); műszaki alapismeretek (gépészeti ismeretek); társadalomtudományi alapismeretek (közgazdaságtan, EU-agrárpolitika); – szakmai törzsanyag: 80–105 kredit élelmiszer-kémia, fizikai kémia, élelmiszer-analitika, élelmiszer-mikrobiológia és higiénia, élelmiszer-ipari alapműveletek, mérés és automatizálás, élelmiszer-ipari alapgépek, munkavédelem, élelmiszertechnológia, élelmiszerbiztonság, élelmiszer-ipari minőségirányítás, élelmiszer-ipari gazdaságtan, vezetési–szervezési alapismeretek, élelmiszertermelés és -forgalmazás jogi szabályozása; differenciált szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat: a szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból. 10. Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

66

ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (ÉMB) MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2004/7/VI/8. Szakfelelős: Dr. habil. Szigeti Jenő egyetemi tanár Állati eredetű élelmiszerek előállítása szakirány felelőse: Dr. habil. Varga László egyetemi tanár Növényi eredetű élelmiszerek előállítása szakirány felelőse: Dr. habil. Kovács Attila egyetemi docens Érvényes: 2006. szeptember 1-től Félév


Tantárgy


Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 2 V 5 3 1 V 4 2 2 V 4 1 3 F 4 2 1 F 4 2 1 V 2 0 4 F 2 0 2 Ai 0 12 16 25

Előkövetelmény

Kód MENABKE6015 MENABAG4214 MENABMF6814 MENABMF8414 MENABMF8514 MENABTG2312

Megnevezés Általános és szervetlen kémia Biológia Fizika Informatika Matematika Mikrobiológia Szakmai idegen nyelv I. Testnevelés I.

2 2

MENABSG4414 MENABEG4428

Statisztika Élelmiszer-ipari alapműveletek

2 4

1 2

F V

4 8

Matematika Matematika, Fizika, Műszaki alapismeretek

2 2 2

MENABMF7122 MENABEG4714

Reológia Műszaki alapismeretek Szakmai idegen nyelv II.

2 2 0

0 1 4

V F F

2 4 2

– – Szakmai idegen nyelv I.

2

MENABKE6127

Szerves és biokémia

4

2

V

7

Általános és szervetlen kémia

Termodinamika Testnevelés II.

2 0 15

1 2 14

V Ai

4 0 31

– –

1 1 1 1 1 1 1 1 M5NBBTN0710 Összesen

2 MENABMF8624 2 M5NABTN0820 Összesen

– – – – – – – –

3

MENABBA3415

Élelmiszer-ipari alapgépek

2

2

V

5

Élelmiszer-ipari alapműveletek

3 3

MENABMB2415 MENABEM7316

Élelmiszer-kémia Élelmiszer-mikrobiológia és higiénia I.

2 3

2 2

V F

5 6

Szerves és biokémia Mikrobiológia

3 3

MENABTT4513 MENABVS4013

Közgazdaságtan Munkavédelem

3 2

0 1

V F

3 3

– Műszaki alapismeretek

Biometria Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

1 2 2 18

2 0 0 8

F V V

4 2 2 30

Matematika

3 MENABMF8324 3 3 Összesen

67

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 0 F 3

Előkövetelmény

4

Kód MENABAME223

Megnevezés Az élelmiszer-termelés és forgalmazás jogi szabályozása

4

MENABMB2325

Élelmiszer-analitika

2

3

V

5

Fizika, Általános és szervetlen kémia

4

MENABEG4525

Élelmiszer-ipari technológia alapjai

2

2

V

5


4

MENABEM6125

Élelmiszer-mikrobiológia és higiénia II.

2

2

V

5

Élelmiszermikrobiológia és higiénia I.

4

MENABEG4624

Mérés és automatizálás

2

2

F

4


Szakdolgozat I. Szervezési és vezetési ismeretek Fakultatív C tantárgy

0 2 2 14

2 0 0 11

F V V

4 3 2 31

– Közgazdaságtan

4 4 MENABTM5923 4 Összesen

–

5

MENABEM7114

Állati eredetű termékek feldolgozása

3

1

F

4

Élelmiszer-ipari technológia alapjai, Élelmiszermikrobiológia és higiénia II

5 5

MENABUT5715 MENABEM7415

Élelmiszer-ipari gazdaságtan Élelmiszer-minőségirányítás és biztonság

2 2

2 2

V V

5 5

Közgazdaságtan Élelmiszermikrobiológia és higiénia II.

5

MENABEG4814

Növényi eredetű termékek feldolgozása

3

1

F

4


Szakdolgozat II. Számviteli és pénzügyi ismeretek Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

0 2 2 2 16

3 1 0 0 10

F V V V

5 3 2 2 30

Szakdolgozat I. –

5 5 MENABUT3213 5 5 Összesen

68

Tantárgy

Félév

Kód

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus Megnevezés E. Gy. Állati eredetű élelmiszerek előállítása szakirány, 6. szemeszter Csomagolástechnológia 1 0 F 1 Állati eredetű term. feldolgozása, Növényi eredetű term. feldolgozása

6

MENSBEM7221

6 6

MENSBAME322 MENSBMB2525

Élelmiszer-marketing Gyakorlati élelmiszer-ellenőrzés és minőségvizsgálat

1 2

1 2

F V

2 5

Közgazdaságtan Élelmiszer-analítika, Élelmiszer-kémia

6

MENSBBS2923

Hal- és vadfeldolgozás

2

1

V

3

Állati eredetű term. feldolgozása

6

MENSBEM7524

Hús- és baromfiipari technológia

2

1

V

4


6 6 6

MENSBAT6022 MSZAKDOLG03 MENSBTG2423

Környezetvédelem alapjai Szakdolgozat III. Táplálkozástudományi alapismeretek

1 0 2

1 4 0

F F F

2 6 3

Biológia Szakdolgozat II. Élelmiszer-kémia, Élelmiszermikrobiológia és higiénia II.

6

MENSBTG2524

Tejipari technológia

2

1

V

4


Összesen

13 11 30 Növényi eredetű élelmiszerek előállítása szakirány, 6. szemeszter Csomagolástechnológia 1 0 F 1

6

MENSBEM7221

6 6

MENSBAME322 MENSBMB2525


1 2

1 2

F V

2 5


6 6

MENSBAT6022 MENSBNV5723

Környezetvédelem alapjai Növényvédelem

1 2

1 1

F V

2 3

Biológia Biológia, Általános és szervetlen kémia

6

MENSBEG3224

Sütő- és édesipari technológia

2

1

V

4


6 6

MENSBTG2423

Szakdolgozat III. Táplálkozástudományi alapismeretek

0 2

4 0

F F

6 3

– Élelmiszer-kémia, Élelmiszermikrobiológia és higiénia II.

6

MENSBEM6624

Tartósítóipari technológia

2

1

V

4

Növényi eredetű term. feldolgozása, Állati eredetű term. feldolgozás

6

MENSBEM6723

Üdítőital-, bor-, sör- és szeszipari technológia

2

1

V

3

Élelmiszer-ipari technológia alapjai, Növényi eredetű term. feldolgozás

15

12

Összesen

69

33

Állati eredetű term. feldolgozása, Növényi eredetű term. feldolgozása

GYAKORLATOK Félévi óraszám E. Gy. 0 40

Tantárgy

Félév 1

Kód MENHBTM4010

Megnevezés Növényi termék feldolgozó üzemi hetesség

2

MENHBTM4120

Állati termék feldolgozó üzemi hetesség

0

3 4

MENHBTM4210 MENHBTM4320

Üdítőipari üzemi hetesség Élelmiszeripari gépüzemeltetési hetesség

5

MENHBTM4510

6 7

MENHBTM4620

Jelmagyarázat

VizsgaKredit típus Ai

0

40

Ai

0

0 0

40 40

Ai Ai

0 0

Technológus-gyártmányfejlesztői hetesség

0

40

Ai

0

Munkahelyi vezetői hetesség Féléves gyakorlat

0 0

40 0

Ai

0 30


70

Előkövetelmény


ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (ÉMB) MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2004/7/VI/8. Szakfelelős: Dr. habil. Szigeti Jenő egyetemi tanár Állati eredetű élelmiszerek előállítása szakirány felelőse: Dr. habil. Varga László egyetemi tanár Növényi eredetű élelmiszerek előállítása szakirány felelőse: Dr. habil. Kovács Attila egyetemi docens Érvényes: 2006. szeptember 1-től

Kreditek száma: 180 Félévi óraszám E. Gy. 14 0 14 0 12 0 12 0 14 0 10 0 14 0 90 0

Tantárgy

Félév Kód MÉLABKEA015 MÉLABAG6614 MÉLABMFB614 MÉLABMFB714 MÉLABMFB814 MÉLABTG4212

Megnevezés Általános és szervetlen kémia Biológia Fizika Informatika Matematika Mikrobiológia Szakmai idegen nyelv I.

2 2

MÉLABSG5134 MÉLABEG9528

Statisztika Élelmiszer-ipari alapműveletek

12 25

2 2 2

MÉLABMFC022 MÉLABEG9414

Reológia Műszaki alapismeretek Szakmai idegen nyelv II.

2

MÉLABKEA127

1 1 1 1 1 1 1 Összesen

2 MÉLABMFC124 Összesen

Összes óraszám: 2415 VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

V V V F F V F

5 4 4 4 4 2 2 25

– – – – – – –

0 0

F V

4 8

Matematika Matematika, Fizika, Műszaki alapismeretek

8 10 17

0 0 0

V F F

2 4 2

– – Szakmai idegen nyelv I.

Szerves és biokémia

24

0

V

7

Általános és szervetlen kémia

Termodinamika

13 109

0 0

V

4 31

–

3

MÉLABBA6035


15

0

V

5

Élelmiszer-ipari alapműveletek

3 3

MÉLABKEA235 MÉLABEMA236

Élelmiszer-kémia Élelmiszer-mikrobiológia és higiénia I.

15 19

0 0

V F

5 6

Szerves és biokémia Mikrobiológia

3 3

MÉLABTT8033 MÉLABVS6133

Közgazdaságtan Munkavédelem

12 11

0 0

V F

3 3

– Műszaki alapismeretek

Biometria Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

13 8 8 100

0 0 0 0

F V V

4 2 2 30

Matematika

3 MÉLABMFB924 3 3 Összesen

71

Félévi óraszám E. Gy. 8 0

Tantárgy

Félév 4

Kód MÉLABAMM543

Megnevezés Az élelmiszer-termelés és forgalmazás jogi szabályozása

4

MÉLABMB4145

Élelmiszer-analitika

20

4

MÉLABEG9645


4

MÉLABEMA345

4

MÉLABEG9744

4 4 MÉLABTMC043 4 Összesen

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

F

3

–

0

V

5

Fizika, Általános és szervetlen kémia

16

0

V

5


Élelmiszer-mikrobiológia és higiénia II.

16

0

V

5

Élelmiszermikrobiológia és higiénia I.

Mérés és automatizálás

16

0

F

4


Szakdolgozat I. Szervezési és vezetési ismeretek Fakultatív C tantárgy

8 8 8 100

0 0 0 0

F V V

4 3 2 31

– Közgazdaságtan

5

MÉLABEMA454

Állati eredetű termékek feldolgozása

15

0

F

4

Élelmiszer-ipari technológia alapjai, Élelmiszermikrobiológia és higiénia II

5 5

MÉLABUT9055 MÉLABEMA555

Élelmiszer-ipari gazdaságtan Élelmiszer-minőségirányítás és biztonság

15 15

0 0

V V

5 5

Közgazdaságtan Élelmiszermikrobiológia és higiénia II.

5

MÉLABEG9854

Növényi eredetű termékek feldolgozása

15

0

F

4


Szakdolgozat II. Számviteli és pénzügyi ismeretek Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

12 12 8 8 100

0 0 0 0 0

F V V V

5 3 2 2 30

Szakdolgozat I. –

5 5 MÉLABSP5453 5 5 Összesen

72

Félévi Vizsgaóraszám Kredit Előkövetelmény típus Megnevezés E. Gy. Állati eredetű élelmiszerek előállítása szakirány, 6. szemeszter Csomagolástechnológia 4 0 F 1 Állati eredetű term. feldolgozása, Növényi eredetű term. feldolgozása Tantárgy

Félév Kód 6

MÉLSBEMA861

6 6

MÉLSBAMM762 MÉLSBMB4365


8 15

0 0

F V

2 5


6

MÉLSBBS7163

Hal- és vadfeldolgozás

11

0

V

3


6

MÉLSBEMA764

Hús- és baromfiipari technológia

11

0

V

4


6 6 6

MÉLSBAT8262 MSZAKDOLG03 MÉLSBTG4563

Környezetvédelem alapjai Szakdolgozat III. Táplálkozástudományi alapismeretek

7 15 7

0 0 0

F F F

2 6 3

Biológia Szakdolgozat II. Élelmiszer-kémia, Élelmiszermikrobiológia és higiénia II.

6

MÉLSBTG4464

Tejipari technológia

11

0

V

4


Összesen

89 0 30 Növényi eredetű élelmiszerek előállítása szakirány, 6. szemeszter Csomagolástechnológia 4 0 F 1

6

MÉLSBEMA861

6 6

MÉLSBAMM762 MÉLSBMB4365


8 15

0 0

F V

2 5


6 6

MÉLSBAT8262 MÉLSBNVA463

Környezetvédelem alapjai Növényvédelem

7 11

0 0

F V

2 3

Biológia Biológia, Általános és szervetlen kémia

6

MÉLSBEG9964

Sütő- és édesipari technológia

11

0

V

4


6 6

MÉLSBTG4563

Szakdolgozat III. Táplálkozástudományi alapismeretek

15 7

0 0

F F

6 3

– Élelmiszer-kémia, Élelmiszermikrobiológia és higiénia II.

6

MÉLSBEMA964

Tartósítóipari technológia

11

0

V

4

Növényi eredetű term. feldolgozása, Állati eredetű term. feldolgozás

6

MÉLSBEMB063


11

0

V

3

Élelmiszer-ipari technológia alapjai, Növényi eredetű term. feldolgozás

100

0

Összesen

73

33

Állati eredetű term. feldolgozása, Növényi eredetű term. feldolgozása

GYAKORLATOK Félévi óraszám E. Gy. 0 40 0 40

Tantárgy

Félév 2 4

Kód MÉLABTMC120 MÉLABTMC240

7

M4LABTMC770

Jelmagyarázat

Megnevezés Élelmiszeripar gyakorlata Élelmiszeripari vezetési gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

0

F: félévközi jegy V: vizsga Ai: aláírás megszerzése Gy: gyakorlati jegy

74

120


0 0

Gy

30

Előkövetelmény


GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (GVB)

75

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (GVB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) – szakképzettség: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agrobusiness and Rural Development Engineer 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: – 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: – 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására. Az elsajátított ökonómiai, menedzsment, regionális és térségi ismereteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladatok, az agrártermelés sajátosságai és az agrárgazdaság kapcsolatrendszerének ismeretében, ökológiai szemléletük alapján képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmai munka végzésére. Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretekkel. Képesek a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, az ipari termelőeszköz-ellátás, kereskedelem kapcsolódó feladatainak az integrálására. Továbbá- a szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök ismeri: – a vidéki területek gazdaságfejlesztésének és területfejlesztésének összefüggéseit; – a főbb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési ágazatok működtetéséhez, szervezéséhez szükséges alapvető technológiákat, a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiákat; – a fenntartható fejlődés, valamint a vidéki lakosság életminőségét meghatározó követelményeket; – az élelmiszergazdaság működésének és fejlődésének nemzetközi, nemzeti és térségi összefüggéseit; – a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásának lehetőségeit; – a vidéki térség irányításszervezési megoldásait, a szakigazgatás követelményrendszerét; 76

– az Európai Unió integrációs területfejlesztési tervezési lehetőségeit és módszertanát; – az európai uniós, illetve nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások formáit, az ehhez kapcsolódó pályázati követelményeket. Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alkalmas: – a vidéki területen élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására; – az agrárvállalatok és -vállalkozások irányítási, gazdasági feladatainak ellátására; – a vidéki térség problémáinak, fejlesztési lehetőségeinek elemzésére; üzleti terv készítésére; – hozzájárulni a gazdálkodási szerkezet folyamatos megújításához; – számviteli ismeretei birtokában a kisvállalkozások bizonylatolási és elszámolási kötelezettségeinek teljesítésére; – közreműködni a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiák kidolgozásában és megvalósításában; – a vidéki térségfejlesztés nemzetközi követelményeinek kezelésére; – a vidéki térség fejlesztéséhez szükséges projektek megírására, koordinálására. A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) – alapozó ismeretek: 38–44 kredit gazdaságmatematika, informatika, közgazdaságtan, statisztika, gazdasági jog, közigazgatási alapismeretek, agrártermelés természettudományi alapjai; – szakmai törzsanyag: 110–120 kredit agrárismeretek (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés); agrárgazdasági és vállalkozási ismeretek (agrárpolitika és környezetpolitika, szaktanácsadás, pénzügy és számvitel, mezőgazdasági üzemtan, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing); regionális és vidékfejlesztési ismeretek (regionális gazdaságtan, vidékfejlesztés, területi és projekttervezési ismeretek); differenciált (agrárgazdasági, vállalatgazdálkodási és szervezési, regionális és vidékfejlesztési) szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat: a szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető. 10. Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

77

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (GVB) MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2005/7/IX/2/25. Szakfelelős: Dr. habil. Csatai Rózsa egyetemi docens Vállalkozási szakirány felelőse: Dr. habil. Tell Imre egyetemi docens Vidéki térségek fejlesztése szakirány felelőse: Dr. habil. Csatai Rózsa egyetemi docens Érvényes: 2006. szeptember 1-től Félév


Tantárgy


Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 0 2 F 2 2 0 V 2 2 2 F 4 1 3 F 4 2 0 V 2 2 1 F 4 2 1 V 3

Előkövetelmény

1 1 1 1 1 1 1

Kód MGNABTM5612 MGNABAMC712 MGMABMF7815 MGNABMF7914 MGNABKE5112 MGNABTT5214 MGNABAT5313

Megnevezés Gazdálkodási alapismeretek Gazdasági jog Gazdaságmatematika Informatika Kémiai alapismeretek Közgazdaságtan I. Mezőgazdasági termelés állattani alapjai

1

MGNABBT3313

Mezőgazdasági termelés növénytani alapjai

2

1

V

3

–

1 1 M5NBBTN0710 1 1 Összesen

Szakmai idegen nyelv I. Testnevelés I. Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

0 0 2 2 17

4 2 0 0 16

F Ai V V

2 0 2 2 30

–

– – – – – – –

2 2 2 2 2

MGNABAMC223 MGNABTT5324 MGNABSG4223 MGNABBA3124 MGNABAT5422

Agrárgazdaságtan Közgazdaságtan II. Közigazgatási alapismeretek Műszaki ismeretek Ökológia

2 2 2 2 2

1 1 1 2 0

V V V F F

3 4 3 5 2

– Közgazdaságtan I. – – Mg. termelés állattani alapjai, Mg. termelés növénytani alapjai

2 2

MGNABSG4325

Statisztika Szakmai idegen nyelv II.

2 0

2 4

F F

5 2

Gazdaságmatematika Szakmai idegen nyelv I.

2

MGNABFT9724

Talajhasználat a talajtan alapjaival Testnevelés II. Fakultatív C tantárgy

2

2

V

4

Kémiai alapismeretek

0 2 16

2 0 15

Ai V

0 2 30

2 M5NABTN0820 2 Összesen

78

–

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 2 0 F 2 Agrárgazdaságtan 3 1 V 5 Mg-i termelés állattani alapjai

3 3

Kód MGNABAMC312 MGNABAG4015

Megnevezés Agrárpolitika Állattenyésztéstan

3 3

MGNABAMV332 MGNABNT3815

EU alapismeretek Növénytermesztéstan

3 3 2

MGNABST0813 MGNABAMC914

3

MGNSBUT5415

Projektmenedzsment 2 2 Regionális gazdaságtan 2 1 Fakultatív C tantárgy 2 0 Vállalkozási szakirány, 3. szemeszter Vállalkozások menedzselése I. 2 1

3 MGNSBAMD414 Összesen 3 MGNSBAMC614 3 MGNSBVS3924 Összesen

2 2

0 2

F V

2 5

F V V

4 3 2

– Agrárgazdaságtan

V

4

Agrárgazdaságtan, Közgazdaságtan II.

2 1 V 19 8 Vidéki térségek fejlesztése szakirány, 3. szemeszter Falusi turizmus 2 0 V Településszociológia 2 1 V 19 7

3 30 4 4 31

–

Vállalkozói kontrolling

–

4 4 4 4

MGNABAMC522 MGNABKT2324 MGNABUT5125 MGNABAMD024

EU vidékpolitikája Kertészet Mezőgazdasági üzemtan I. Regionális politika

2 2 2 2

0 1 2 0

F V V F

2 4 5 4

Regionális gazdaságtan Növénytermesztéstan Statisztika Regionális gazdaságtan

4 4

MGNABTK2823

Szakdolgozat I. Takarmányozástan

0 2

2 1

F V

4 3

– Mg. termelés állattani alapjai

4 4

MGNSBUT5323 MGNSBUT5525

Vállalkozási szakirány, 4. szemeszter Külkereskedelemtan 2 0 Vállalkozások menedzselése II. 2 2

V V

3 5

– Vállalkozások menedzselése I.

14 8 Vidéki térségek fejlesztése szakirány, 4. szemeszter EU információs rendszere 2 1 V Helyi gazdaságfejlesztés 2 2 V 14 9

30

Összesen 4 MGNSBAMC425 4 MGNSBAMV434 Összesen

79

4 4 30

Regionális gazdaságtan Agrárgazdaságtan

Félév 5 5 5 5 5 5

Tantárgy Kód MGNABAMC814 MGNABUT5215 MGNABSP3614 MGNABSP3912 MGNABAMD514

5 5 MGNSBSGA653 5 MGNSBSP3814 Összesen 5 MGNSBSGA753 5 MGNSBAMC115 Összesen 6 6 6 6

MGNABTM5522 MGNABST0724

6 6

Megnevezés Marketing Mezőgazdasági üzemtan II. Szakdolgozat II. Számvitel és pénzgazdálkodás I. Vállalkozások adózása Vidékfejlesztés I.

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 2 1 V 3 Közgazdaságtan II. 2 2 V 5 Mg. üzemtan I. 0 3 F 5 Szakdolgozat I. 2 1 F 3 – 1 1 F 2 – 2 0 V 4 Regionális gazdaságtan

Fakultatív C tantárgy 2 0 V Vállalkozási szakirány, 5. szemeszter Banki alapismeretek 2 0 V Számvitelszervezés 2 1 V 15 9 Vidéki térségek fejlesztése szakirány, 5. szemeszter Gazdaságföldrajz 2 0 V Ágazati szabályozás az EU-ban 2 1 V 13 9

2 3 3 30

– –

3 3 30

2 2 0 2

0 2 4 1

F F F V

3 4 6 3

Mg. üzemtan II.

MGNABSP3724

Humán-menedzsment Mezőgazdasági-szaktanácsadás Szakdolgozat III. Számvitel és pénzgazdálkodás II.

MGNABTO1823 MGNABAMD624

Területi tervezés Vidékfejlesztés II.

2 2

1 1

V V

3 4

Környezetpolitika Vidékfejlesztés I.

3 4 30

Mg. üzemtan II. Marketing

3 4 30


6 MGNSBTM5722 6 MGNSBAMD124 Összesen 6 MGNSBTM5722 6 MGNSBAMD225 Összesen

Vállalkozási szakirány, 6. szemeszter Mezőgazdasági üzemszervezés 2 0 V Szolgáltatásmarketing 2 1 V 14 10 Vidéki térségek fejlesztése szakirány, 6. szemeszter Mezőgazdasági üzemszervezés 2 0 V Település- és térségmarketing 2 1 V 14 10

Szakdolgozat II. Számvitel és pénzgazdálkodás I.

GYAKORLATOK Tantárgy

Félév 1 2 3 4 7

Kód MGNHBTM7520 MGNHBTM7610 MGNHBTMH730

Megnevezés Gazdasági erőforrások hetesség Kistérségi gazdálkodási hetesség Terület –és vidékfejlesztési hetesség

MGNHBTMH840

Vállalatgazdasági hetesség Féléves gyakorlat

Jelmagyarázat



80

40 0

VizsgaKredit típus Ai Ai Ai

0 0 0

Ai

0 30

Előkövetelmény


GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (GVB) MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2005/7/IX/2/25. Szakfelelős: Dr. habil. Csatai Rózsa egyetemi docens Vállalkozási szakirány felelőse: Dr. habil. Tell Imre egyetemi docens Vidéki térségek fejlesztése szakirány felelőse: Dr. habil. Csatai Rózsa egyetemi docens Érvényes: 2006. szeptember 1-től


Tantárgy

Félév 1 1 1 1 1 1 1

Kód MGLABTM6712 MGLABAMG012 MGLABMF9315 MGLABMF9414 MGLABKE6512 MGLABTT5814 MGLABAT6313

Megnevezés Gazdálkodási alapismeretek Gazdasági jog Gazdaságmatematika Informatika Kémiai alapismeretek Közgazdaságtan I. Mezőgazdasági termelés állattani alapjai

1

MGLABBT3713

Mezőgazdasági termelés növénytani alapjai

14

Szakmai idegen nyelv I. Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

1 1 1 Összesen


Félévi óraszám E. Gy. 10 0 10 0 16 0 14 0 10 0 14 0 14 0

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

F V F F V F V

2 2 4 4 2 4 3

– – – – – – –

0

V

3

–

16 8 8 134

0 0 0 0

F V V

2 2 2 30

–

2 2 2 2 2

MGLABAMF523 MGLABTT5924 MGLABSG4623 MGLABBA3624 MGLABAT6422

Agrárgazdaságtan Közgazdaságtan II. Közigazgatási alapismeretek Műszaki ismeretek Ökológia

12 14 12 16 10

0 0 0 0 0

V V V F F

3 4 3 5 2

– Közgazdaságtan I. – – Mg. termelés állattani alapjai, Mg. termelés növénytani alapjai

2 2

MGLABSG4725

Statisztika Szakmai idegen nyelv II.

16 16

0 0

F F

5 2

Gazdaságmatematika Szakmai idegen nyelv I.

2

MGLABFT9824

Talajhasználat a talajtan alapjaival Fakultatív C tantárgy

16

0

V

4

Kémiai alapismeretek

8 120

0 0

V

2 30

2 Összesen

81

3 3

Kód MGLABAMF612 MGLABAG4715

Megnevezés Agrárpolitika Állattenyésztéstan

Félévi óraszám E. Gy. 12 0 16 0

3 3

MGLABAMV532 MGLABNT4815

EU alapismeretek Növénytermesztéstan

10 16

3 3 3

MGLABST1113 MGLABSP4414

3

MGLSBUT6315

Projektmenedzsment 14 0 Regionális gazdaságtan 14 0 Fakultatív C tantárgy 8 0 Vállalkozási szakirány, 3. szemeszter Vállalkozások menedzselése I. 14 0

Tantárgy

Félév

3 MGLSBAMF415 Összesen 3 MGLSBAMF914 3 MGLSBVS4224 Összesen

2 5

Agrárgazdaságtan Mg-i termelés állattani alapjai

F V

2 5

– Szántóföldi talajhasználat

F V V

4 3 2

– Agrárgazdaságtan

V

4

Agrárgazdaságtan, Közgazdaságtan II.

12 0 V 116 0 Vidéki térségek fejlesztése szakirány, 3. szemeszter Falusi turizmus 12 0 V Településszociológia 14 0 V 116 0

3 30 3 4 30

–

F V V F F V

2 4 5 4 4 3

Regionális gazdaságtan Növénytermesztéstan Statisztika Regionális gazdaságtan – Mg. termelés állattani alapjai

V V

3 5

– Vállalkozások menedzselése I.

100 0 Vidéki térségek fejlesztése szakirány, 4. szemeszter EU információs rendszere 14 0 V Helyi gazdaságfejlesztés 14 0 V 104 0

30

0 0

Ágazati szabályozás az EU-ban

MGLABAMF822 MGLABKT2824 MGLABUT6125 MGLABAMG224 MGLABTK3123

EU vidékpolitikája Kertészet Mezőgazdasági üzemtan I. Regionális politika Szakdolgozat I. Takarmányozástan

4 4

MGLSBUT6023 MGLSBUT6425

Vállalkozási szakirány, 4. szemeszter Külkereskedelemtan 14 0 Vállalkozások menedzselése II. 14 0

4 MGLSBAMF725 4 MGLSBAMV634 Összesen

Előkövetelmény

F V

4 4 4 4 4 4

Összesen

VizsgaKredit típus

10 14 16 12 10 14

82

0 0 0 0 0 0

4 4 30

Regionális gazdaságtan Agrárgazdaságtan

Tantárgy

Félév 5 5 5 5 5 5

Kód MGLABAMG114 MGLABUT6215 MGLABSP4514 MGLABSP4712 MGLABAMG614

5 5 MGLSBSG4513 5 MGLSBSG4814 Összesen 5 MGLSBSGA853 5 MGLSBUT6514 Összesen 6 6 6 6

MGLABVS4322 MGLABST1024

6 6

MGLABTO2223 MGLABAMG724

MGLABSP4624

6 MGLSBTM6822 6 MGLSBAMG324 Összesen 6 MGLSBTM6822 6 MGLSBAMG425 Összesen

Megnevezés Marketing Mezőgazdasági üzemtan II. Szakdolgozat II. Számvitel és pénzgazdálkodás I. Vállalkozások adózása Vidékfejlesztés I.

Félévi óraszám E. Gy. 14 0 16 0 12 0 14 0 14 0 14 0

VizsgaKredit típus V V F F F V

3 5 5 3 2 4

Fakultatív C tantárgy 8 0 V Vállalkozási szakirány, 5. szemeszter Banki alapismeretek 12 0 V Számvitelszervezés 14 0 V 118 0 Vidéki térségek fejlesztése szakirány, 5. szemeszter Gazdaságföldrajz 12 0 V Vállalkozói kontrolling 14 0 V 118 0

2

Humán-menedzsment Mezőgazdasági-szaktanácsadás Szakdolgozat III. Számvitel és pénzgazdálkodás II.

12 14 14 14

0 0 0 0

3 3 30 3 3 30

Előkövetelmény Közgazdaságtan II. Mg. üzemtan I. Szakdolgozat I. – – Regionális gazdaságtan

– –

–

F F F V

3 4 6 3

Mg. üzemtan II. – Szakdolgozat II. Számvitel és pénzgazdálkodás I.

Területi tervezés 14 0 V Vidékfejlesztés II. 14 0 V Vállalkozási szakirány, 6. szemeszter Mezőgazdasági üzemszervezés 12 0 V Szolgáltatásmarketing 14 0 V 108 0 Vidéki térségek fejlesztése szakirány, 6. szemeszter Mezőgazdasági üzemszervezés 12 0 V Település- és térségmarketing 14 0 V 108 0

3 4

Környezetpolitika Vidékfejlesztés I.

3 4 30


3 4 30


GYAKORLATOK

Kód 2* 4* 7

Jelmagyarázat

Félévi óraszám E. Gy. 0 40 0 40 0 0

Tantárgy

Félév

Megnevezés Mezőgazdaság gyakorlata Vidékfejlesztési gyakorlat Féléves gyakorlat

F: félévközi jegy V: vizsga Ai: aláírás megszerzése *: a gyakorlat nyáron is letölthető

83


0 0 30

Előkövetelmény

Előző gyakorlatok teljesítése

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (KGB)

84

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (KGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) – szakképzettség: környezetgazdálkodási agrármérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Environmental Management Engineer 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 + 30 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 27 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik képesek a mezőgazdasági környezet szabályozott hasznosításával, hatékony védelmével és tervszerű fejlesztésével kapcsolatos irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére. Hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás elveit a fenntartható mezőgazdaság, a környezet- és tájvédelem gyakorlatában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök képesek: – önálló környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására; – környezetkímélő és fenntartható technológiák alkalmazására; – vállalatok környezetirányítási rendszerének kezelésére; – fenntartható földhasználatok kivitelezésére; – fenntartható tájgazdálkodás megvalósítására; – az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazására a gyakorlatban, azok ellenőrzésére, valamint szaktanácsadásra. Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök alkalmasak: – agrár-környezetgazdálkodás kistérségi, települési és birtok szintű alapfeladatainak ellátására; – agrár-környezetgazdálkodás szakigazgatási alapfeladatainak ellátására; – települési, hulladékgazdálkodási feladatok irányítására; – környezetvédelmi szakigazgatási alapfeladatok ellátására. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): – természettudományos és mérnöki alapismeretek: 20–30 kredit 85

matematika, informatika, statisztika, műszaki ismeretek, kémia, biológia (mikrobiológia, növénytan, növényélettan, állattan, állatélettan), környezet- és földtudományok (Magyarország természetföldrajza, talajtan, ökológia, geodézia és távérzékelés); – mezőgazdasági alapismeretek: 15–30 kredit földműveléstan, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, állattenyésztés, géptan, kertészeti termelés, növényvédelem; – agrár-gazdasági és humán alapismeretek: 10–15 kredit makro- és mikroökonómia, marketing, számvitel és pénzügy, kommunikáció, munkavédelem; – szakmai törzsanyag: 75–125 kredit agrár-környezetgazdálkodási ismeretek (környezetgazdálkodás, vízgazdálkodás, környezettechnika, erdő- és vadgazdálkodás, tájökológia, környezeti jog, EU agrárpolitika, földhasználat); környezet- és természetvédelmi ismeretek (környezeti elemek védelme, környezetállapot-felmérés, természetvédelem, környezetfizika, tájvédelem); környezetfejlesztési ismeretek (környezetgazdaságtan, térinformatika, területi tervezés, környezetpolitika); differenciált szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat: a szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető. 10. Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

86

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (KGB) MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2005/7/IX/2/30. Szakfelelős: Dr. Benedek Pál egyetemi tanár Hulladékgazdálkodási szakirány felelőse: Dr. habil. Szakál Pál egyetemi tanár Környezetmenedzsment szakirány felelőse: Dr. habil. Schmidt Rezső egyetemi tanár Környezettechnika szakirány felelőse: Dr. Neményi Miklós egyetemi tanár Érvényes: 2006. szeptember 1-től Félév


Tantárgy Kód MKNABAT5614 MKNABMF8012 MKNABMF8113 MKNABMF8212 MKNABKE5914 MKNABTG2212 MKNABBT3414

1 1 1 1 1 1 1 1 1 MKNABAT5912 1 M5NBBTN0710 1 1 Összesen


Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 1 V 4 0 2 F 2 2 1 V 3 1 1 F 2 2 2 F 4 2 1 V 2 2 1 V 4 0 4 F 2 2 0 V 2 0 2 Ai 0 2 0 V 2 2 0 V 2 17 15 29

Megnevezés Állattan Informatika Környezetfizika Matematika Mezőgazdasági kémia Mikrobiológia Növénytan Szakmai idegen nyelv I. Természet- és tájvédelem Testnevelés I. Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

Előkövetelmény – – – – – – – – – –

2

MKNABAMD722

Agrárgazdaságtan

2

0

V

2

–

2

MKNABAE5225

Állatélettan

2

1

V

5

Állattan, Mg-i kémia

2 2 2 2 2

MKNABKE5524 MKNABEG3924 MKNABEG4124 MKNABNN2825 MKNABAT5822

Környezetgazdálkodás Környezettechnika Műszaki alapismeretek Növényélettan Ökológia

2 2 2 2 2

1 1 2 1 0

V V F V F

4 4 4 5 2

– Környezetfizika – Növénytan Állattan, Növénytan

Szakmai idegen nyelv II.

0

4

F

2

Szakmai idegen nyelv I.

Talajtan és agrokémia Testnevelés II.

2 0 16

1 2 13

V Ai

2 0 30

Mg-i kémia –

2 2 MKNABTV3022 2 M5NABTN0820 Összesen

87

3 3 3

Kód MKNABAG4113 MKNABFT2714 MKNABEG4223

Megnevezés Általános állattenyésztéstan Földműveléstan Növénytermesztés gépesítése

Heti óraszám E. Gy. 2 1 2 1 2 2

3

MKNABAMD814

Környezetgazdaságtan

2

3

MKNABTT5414

Közgazdaságtan Vízgazdálkodás és melioráció

Tantárgy

Félév

3 MKNABTV3214 Hulladékgazdálkodás szakirány, 3. szemeszter

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

V V V

3 4 3

Állatélettan Talajtan és agrokémia Műszaki alapismeretek

1

V

4

Agrárgazdaságtan

3

0

V

4

–

2

1

V

4

Talajtan és agrokémia

3 3 Összesen

MKNSBFT2914

Talajvédelem, környezetterhelés

MKNS 2

17 6 Környezetmenedzsment szakirány, 3. szemeszter

0

V

4

–

29 3

3 Összesen

MKNSBBA3314

Természeti erőforrások és védelmük

17

MKNS 2

6

1

V

4

–

30

Környezettechnika szakirány, 3. szemeszter 3 3 Összesen

MKNSBBA3314 17

Természeti erőforrások és védelmük 6

88

MKNS 2

1 31

V

4

–

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 1 1 V 2 Földműveléstan 1 1 V 2 Növényélettan, Földműveléstan

4 4

Kód MKNABFT2622 MKNABGT1622

Megnevezés Földhasználat és tájgazdálkodás Gyepgazdálkodás

4

MKNABEG3813

Környezetállapot felmérése

2

0

F

3

4

MKNABNT4023

Növénytermesztés I.

2

1

F

3

4

MKNABBS4523

Részletes állattenyésztéstan

2

2

V

3

Általános állattenyésztéstan

Szakdolgozat I. 0 2 F Térinformatika 1 1 F Fakultatív C tantárgy 2 0 V Fakultatív C tantárgy 2 0 V Hulladékgazdálkodás szakirány, 4. szemeszter Környezetszennyezés kémiája és 3 2 V biológiai következményei

4 3 2 2

– Informatika

7

Mg-i kémia

16 10 Környezetmenedzsment szakirány, 4. szemeszter Környezetkímélő tájhasznosítás 2 0 F

31

Önkormányzatok környezetvédelmi feladatai

V

3

17 10 Környezettechnika szakirány, 4. szemeszter Környezetkímélő 2 1 V növénytermesztési technika

30

Precíziós növénytermesztési technika

4

4 4 4 4 4

MKNABTV3123

MKNSBKE5227

Összesen 4

MKNSBKT2523

4

MKNSBAME123

Összesen 4

MKNSBBA3224

4

MKNSBEG4324

2

Összesen

89

0

2

1

17

12

F

3

4

32

Műszaki alapismeretek, Környezettechnika Földműveléstan, Növényélettan

Földműveléstan, Ökológia –

Növénytermesztés gépesítése –

Félév

Tantárgy

5

Kód MKNABAMD912

Megnevezés Környezeti jog és szakigazgatás

5 5 5

MKNABAME012 MKNABUT5615 MKNABNT4113

Marketing Mezőgazdasági üzemtan Növénytermesztés II.

5 5 5

MKNABSP4114

5

MKNSBMB2215

Összesen 5

MKNSBNT3914

5

MKNSBAT5512

Összesen 5

MKNSBEG3615

5

MKNSBEG3513

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 2 0 F 2 Önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 1 3 2

1 2 1

V V V

2 5 3

Közgazdaságtan Agrárgazdaságtan Földműveléstan, Növényélettan

Szakdolgozat II. 0 3 F Számvitel és pénzgazdálkodás 2 1 V Fakultatív C tantárgy 2 0 V Hulladékgazdálkodás szakirány, 5. szemeszter Környezeti analitika 2 1 V

5 4 2

Szakdolgozat I. –

5

Környezetfizika, Mg. kémia

14 9 Környezetmenedzsment szakirány, 5. szemeszter Környezetkímélő szennyvíz- és 2 1 V hulladékkezelés

28 4

Mezőgazd.i kémia, Term.-és tájvédelem

Természetvédelem jogi szabályozása

V

2

Állattan, Növénytan, Term.-és tájvédelem

16 9 Környezettechnika szakirány, 5. szemeszter Biológiai eredetű ipari 2 1 V nyersanyagok felhasználása és újrahasznosítása

29 5

Műszaki alapismeretek

Növénytermesztés energiamérlege

3


2

Összesen

90

0

2

0

16

9

V

31

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 2 1 V 4 Állattan, Növénytan

Kód MKNABAT5724

Megnevezés Erdő- és vadgazdálkodás

6 6 6 6

MKNABKT2422 MKNABKE5624 MKNABTO1924

Kertészeti termelés Környezeti elemek védelme Szakdolgozat III. Területi tervezés

2 2 0 2

0 1 4 1

V V F V

2 4 6 4

Növényterm.tan II. – Szakdolgozat II. Környezeti jog és szakigazgatás

6

MKNABNV6312

Növényvédelem

2

1

V

2

Mg. kémia, Növénytan, Állattan

6 6

MKNSBKE5427 MKNSBKE5824

Hulladékgazdálkodás szakirány, 6. szemeszter Hulladékkezelés, újrahasznosítás 4 2 V Környezetvédelmi technológia 2 0 V alapjai

7 4

Környezeti analitika –

6

Összesen 6 MKNSBST0924 6 MKNSBSP4023 6 MKNSBFT2823 Összesen 6

MKNSBEG3725

16 10 Környezetmenedzsment szakirány, 6. szemeszter Öko-projektmenedzsment 1 1 V Önkormányzatok gazdaságtana 2 0 V Rekultiváció 2 0 V 15 9 Környezettechnika szakirány, 6. szemeszter Élelmiszeripari melléktermékek 2 1 V feldolgozása

Összesen

12

9

33 4 3 3 32 5

– Agrárgazdaságtan Földműveléstan

–

27

GYAKORLATOK

Kód 1 2 3 4 7

Jelmagyarázat


Tantárgy

Félév

Megnevezés Üzemi környezetgazdálkodási hetesség Településgazdálkodási hetesség Táj- és természetvédelmi hetesség Közigazgatási hetesség Féléves gyakorlat


91

VizsgaKredit típus Ai

0

0 0

40 40

Ai Ai

0 0

0 0

40 0

Ai

0 30

Előkövetelmény


KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (KGB) MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2005/7/IX/2/30. Szakfelelős: Dr. Benedek Pál egyetemi tanár Hulladékgazdálkodási szakirány felelőse: Dr. habil. Szakál Pál egyetemi tanár Környezetmenedzsment szakirány felelőse: Dr. habil. Schmidt Rezső egyetemi tanár Környezettechnika szakirány felelőse: Dr. Neményi Miklós egyetemi tanár Érvényes: 2006. szeptember 1-től

Kreditek száma: 180 Félévi óraszám E. Gy. 14 0 16 0 14 0 18 0 18 0 12 0 14 0 16 0 12 0 8 0 142 0

Tantárgy

Félév Kód MKLABAT7514 MKLABMFA612 MKLABMFA713 MKLABMFA512 MKLABKE8514 MKLABTG4112 MKLABBT4714

1 1 1 1 1 1 1 1 1 MKLABAT7612 1 Összesen


Megnevezés Állattan Informatika Környezetfizika Matematika Mezőgazdasági kémia Mikrobiológia Növénytan Szakmai idegen nyelv I. Természet- és tájvédelem Fakultatív C tantárgy

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

V F V F F V V F V V

4 2 3 2 4 2 4 2 2 2 27

– – – – – – – – –

–

2 2

MKLABAML522 MKLABAE6825


12 14

0 0

V V

2 5

2 2 2 2 2

MKLABKE8624 MKLABEG6424 MKLABEG6324 MKLABNN5225 MKLABAT7722

Környezetgazdálkodás Környezettechnika Műszaki alapismeretek Növényélettan Ökológia

14 14 14 14 10

0 0 0 0 0

V V F V F

4 4 4 5 2

– Környezetfizika – Növénytan Állattan, Növénytan

Szakmai idegen nyelv II.

16

0

F

2



14 122

0 0

V

2 30

Mg-i kémia

2 2 MKLABTV3822 Összesen

92

Állattan, Mg-i kémia


Tantárgy

Félév

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

Kód MKLABAG6533 MKLABFT4834 MKLABEG6743

Megnevezés Általános állattenyésztéstan Földműveléstan Növénytermesztés gépesítése

V V V

3 4 3

Állatélettan Talajtan és agrokémia Műszaki alapismeretek

3 3 3 3

MKLABAML634 MKLABTT7434 MKLABTV3934

4 4 4 2

Agrárgazdaságtan – Talajtan és agrokémia

3

MKLSBKE8833

Környezetgazdaságtan 14 0 V Közgazdaságtan 14 0 V Vízgazdálkodás és melioráció 14 0 V Fakultatív C tantárgy 8 0 V Hulladékgazdálkodás szakirány, 3. szemeszter Hulladékgazdálkodás és jogi 14 0 V vonatkozásai

3

–

Talajvédelem, környezetterhelés

14 0 V 122 0 Környezetmenedzsment szakirány, 3. szemeszter Környezetterhelés és 14 0 V következményei

4 31

–

4

–


V

4

–

122 0 Környezettechnika szakirány, 3. szemeszter Környezetvédelem az 14 0 V élelmiszeriparban

32 5



4

–

3 3 3

3 MKLSBNVA234 Összesen 3

MKLSBKE8734

3

MKLSBBA4334

Összesen 3

MKLSBEG6635

3

MKLSBBA4434

14

Összesen

93

0

14

0

122

0

V

33

4 4

Kód MKLABFT4942 MKLABGT3342

Megnevezés Földhasználat és tájgazdálkodás Gyepgazdálkodás


4

MKLABEG6533


12

4

MKLABNT7343

Növénytermesztés I.

4

MKLABBS6843

Részletes állattenyésztéstan

Tantárgy

Félév

4 4 4 4 4

MKLABTV4043

MKLSBKE8947

Összesen 4

MKLSBKT3743

4

MKLSBAML743

Összesen 4

MKLSBBA4544

4

MKLSBEG6844

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

V V

2 2

Földműveléstan Növényélettan, Földműveléstan

0

F

3

14

0

F

3

Műszaki alapismeretek, Környezettechnika Földműveléstan, Növényélettan

14

0

V

3


Szakdolgozat I. 8 0 F Térinformatika 14 0 F Fakultatív C tantárgy 8 0 V Fakultatív C tantárgy 8 0 V Hulladékgazdálkodás szakirány, 4. szemeszter Környezetszennyezés kémiája és 16 0 V biológiai következményei

4 3 2 2

– Informatika

7

Mg-i kémia

114 0 Környezetmenedzsment szakirány, 4. szemeszter Környezetkímélő tájhasznosítás 12 0 F

31


V

3

122 0 Környezettechnika szakirány, 4. szemeszter Környezetkímélő 12 0 V növénytermesztési technika

30

Precíziós növénytermesztési technika

4

12

Összesen

94

0

12

0

122

0

F

3

4

32

Földműveléstan, Ökológia –

Növénytermesztés gépesítése –

5

Kód MKLABAML952

Megnevezés Környezeti jog és szakigazgatás


5 5 5

MKLABAML852 MKLABUT8655 MKLABNT7453

Marketing Mezőgazdasági üzemtan Növénytermesztés II.

14 20 14

Tantárgy

Félév

5 5 5

MKLABSP5254

5

MKLSBMB3955

Összesen 5

MKLSBNT7554

5

MKLSBAT7852

Összesen 5

MKLSBEG7055

5

MKLSBEG6953

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

F

2


V V V

2 5 3

Közgazdaságtan Agrárgazdaságtan Földműveléstan, Növényélettan

Szakdolgozat II. 8 0 F Számvitel és pénzgazdálkodás 14 0 V Fakultatív C tantárgy 8 0 V Hulladékgazdálkodás szakirány, 5. szemeszter Környezeti analitika 14 0 V

5 4 2

Szakdolgozat I. –

5

Környezetfizika, Mg. kémia

0 0 0

102 0 Környezetmenedzsment szakirány, 5. szemeszter Környezetkímélő szennyvíz- és 12 0 V hulladékkezelés

28 4

Mezőgazd.i kémia, Term.-és tájvédelem

Természetvédelem jogi szabályozása

V

2

Állattan, Növénytan, Term.-és tájvédelem

110 0 Környezettechnika szakirány, 5. szemeszter Biológiai eredetű ipari 12 0 V nyersanyagok felhasználása és újrahasznosítása

29 5


Növénytermesztés energiamérlege

3


10

Összesen

95

0

10

0

110

0

V

31

Kód MKLABAT7964

Megnevezés Erdő- és vadgazdálkodás


6 6 6 6

MKLABKT3862 MKLABKE9064 MKLABAT8064

Kertészeti termelés Környezeti elemek védelme Szakdolgozat III. Területi tervezés

16 14 8 14

6

MKLABNVA352

Növényvédelem

10

MKLSBKE9267 MKLSBKE9164

Tantárgy

Félév 6

6 6

Összesen 6 MKLSBST1464 6 MKLSBSG5863 6 MKLSBFT5063 Összesen 6

MKLSBEG7165

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

V

4

Állattan, Növénytan

0 0 0 0

V V F V

2 4 6 4

Növényterm.tan II. – Szakdolgozat II. Környezeti jog és szakigazgatás

0

V

2

Mg. kémia, Növénytan, Állattan

Hulladékgazdálkodás szakirány, 6. szemeszter Hulladékkezelés, újrahasznosítás 16 0 V Környezetvédelmi technológia 14 0 V alapjai

7 4

Környezeti analitika –

106 0 Környezetmenedzsment szakirány, 6. szemeszter Öko-projektmenedzsment 12 0 V Önkormányzatok gazdaságtana 12 0 V Rekultiváció 12 0 V 112 0 Környezettechnika szakirány, 6. szemeszter Élelmiszeripari melléktermékek 14 0 V feldolgozása

Összesen

90

0

33 4 3 3 32 5

– Agrárgazdaságtan Földműveléstan

–

27

GYAKORLATOK Tantárgy

Félév Kód 1 2 7

Jelmagyarázat

Megnevezés Mezőgazdasági gyakorlata Környezetgazdálkodási hetesség Féléves gyakorlat


96



0 0 30

Előkövetelmény


MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MMB)

97

MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MMB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) – szakképzettség: mezőgazdasági mérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: mezőgazdasági 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: – 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit 7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan mezőgazdasági mérnökök képzése, akik megszerzett természettudományi, műszaki, mezőgazdasági és gazdasági ismereteik birtokában a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és gazdálkodás területén általános jártassággal rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök képesek: – természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, technológiai, gazdasági és gazdálkodási ismeretek alkalmazására; – önálló gazdálkodásra, a mezőgazdasági ágazatokban használatos korszerű technológiák alkalmazására; – piacképes mezőgazdasági termékek előállítására és forgalmazására; – mezőgazdasághoz kapcsolódó folyamatok ellenőrzésére, irányítására, mezőgazdasági projektek menedzselésére; – a környezetvédelmi előírások, a fenntartható mezőgazdasági termelés alapelveinek alkalmazására; – gazdasági technológiai innovációra. Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak: – különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői, vezetői, irányítói és szervezési feladatainak ellátására; – mezőgazdasági termékek feldolgozásával, kereskedelmével foglalkozó vállalkozásokban, valamint szakigazgatási feladatok ellátására; – a mezőgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi, gazdasági folyamatok elemzésére és irányítására. Rendelkezek a mérnöki, illetve a vezetői feladat ellátásához szükséges kommunikációs készséggel, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): 98

– természettudományos és mérnöki alapismeretek: 25–35 kredit matematikai, informatikai, műszaki, fizikai-kémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai és biotechnológiai alapismeretek; – mezőgazdasági és technológiai alapismeretek: 15–25 kredit talajtani, agrokémiai, mikrobiológiai, vízgazdálkodási, agrometeorológiai, mező-gazdasági alapismeretek; – gazdasági és humán alapismeretek: 5–12 kredit közgazdaságtan, jogi és társadalomtudományi, nemzetközi mezőgazdaságtani alapismeretek, EU agrárpolitika; – szakmai törzsanyag: 75–132 kredit növénytudományi (földművelés és földhasználat, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, növényvédelem, vetőmagtermesztés, kertészet), állattudományi (állattenyésztés, takarmányozás, állategészségtan és higiénia), gazdasági és humán (humán menedzsment, agrárgazdaságtan, marketing, számviteli és pénzügyi ismeretek, vállalati gazdaságtan, üzemszervezés) ismeretek, környezeti és minőségbiztosítási (környezetgazdálkodás, erdőés vadgazdálkodás, minőségbiztosítás) ismeretek; differenciált szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat: a szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból. 10. Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

99

MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MMB) MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2004/8/VIII/68. Szakfelelős: Dr. habil. Schmidt Rezső egyetemi tanár Alternatív növények termesztése szakirány felelőse: Dr. habil. Máthé Ákos egyetemi tanár Állattenyésztési szakirány felelőse: Dr. Gulyás László egyetemi docens Ökológiai gazdálkodás szakirány felelőse: Kovácsné Dr. habil. Gaál Katalin egyetemi tanár Érvényes: 2006. szeptember 1-től Félév


Tantárgy


Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 1 V 4

1

Kód MMNABAT6114

Állattan

1

MMNABMF8813

Informatika

1

3

F

3

1

MMNABMF8914

Matematika

2

2

F

4

1

MMNABTM6212

Mezőgazdasági alapismeretek I.

2

0

F

2

1

MMNABKE6214

Mezőgazdasági kémia

2

2

V

4

1

MMNABEM6812

Mikrobiológia

2

1

V

2

1

MMNABBT3514

Növénytan

2

1

V

4


0

4

F

2

Testnevelés I.

0

2

Ai

0


2 15

0 16

V

2 27

1 1

M5NBBTN0710

1 Összesen

Megnevezés

Előkövetelmény

– – – – – – – – –

2

MMNABAE5325

Állatélettan

2

1

V

5

Állattan, Biokémia

2 2 2

MMNABGN1822 MMNABKE4923 MMNAEAME623

Általános genetika Biokémia Környezetgazdálkodás

2 2 2

0 1 0

V V F

2 3 3

– Mezőgazdasági kémia –

2 2 2 2

MMNABTM3722 MMNABEG4924 MMNABNN2925

Mezőgazdasági alapismeretek II. Műszaki alapismeretek Növényélettan Szakmai idegen nyelv II.

2 2 2 0

0 2 1 4

V F V F

2 4 5 2

Mg-i alapismeretek I. – Növénytan Szakmai idegen nyelv I.

Talajtan és agrokémia Testnevelés II.

2 0 16

2 2 13

F Ai

3 0 29

Mg.kémia

2 MMNABTV2723 2 M5NABTN0820 Összesen

100

–

Heti óraszám E. Gy. 2 2

Tantárgy

Félév 3

Kód MMNABMF8714

Megnevezés Agrometeorológia és vízgazdálkodás

3

MMNABAG4315


2

3 3

MMNABFT3014 MMNABAME512

Földműveléstan Jogi ismeretek

3 3

MMNABTT5514 MMNABNVE434

3

MMNABBA2814

3 3 3

MMNSBMB2612 MMNSBBT4014

3 MMNSBNT4313 Összesen

Előkövetelmény

F

4


1

V

5

Állatélettan, Általános genetika

2 2

1 0

V F

4 2

Talajtan és agrokémia –

Közgazdaságtan Gyomszabályozás

3 2

0 1

V F

4 4

Műszaki ismeretek

2

2

V

4

– Növénytan, Növényélettan Műszaki alapismeretek

Fakultatív C tantárgy 2 0 V Alternatív növények termesztése szakirány, 3. szemeszter Fitokémia 2 0 V Új és alternatív növények 2 2 F termelésének tendenciái

Összesen

3 MMNSBAG4414 3 MMNSBAME812 Összesen

VizsgaKredit típus

21

9

Állattenyésztési szakirány, 3. szemeszter Gazdasági állatok szaporodása 2 0 V Zoometeorológia 1 0 F 20 7 Ökológiai gazdálkodás szakirány, 3. szemeszter Tájgazdálkodás 2 0 V 19 7

101

2 2 4

Biokémia Növénytan

35

4 2 35

– –

3 32


Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 2 1 V 3 Közgazdaságtan

4

Kód MMNABAME423

Megnevezés Agrárgazdaságtan

4

MMNABSJ2223

Állattenyésztéstan I.

2

1

V

3


4

MMNABGT1222

Gyepgazdálkodás

1

1

V

2

Földműveléstan, Növényélettan

4

MMNABNT3223

Növénytermesztéstan I.

2

1

V

3


4

MMNABNV6523

Növénykórtan

2

1

F

3

Mg. kémia, Állattan, Növénytan

Szakdolgozat I. 0 2 F Takarmányozástan 2 2 V Alternatív növények termesztése szakirány, 4. szemeszter Alternatív növények 2 0 F szaporítóanyag termelése

4 5

– Állatélettan

3

Általános genetika

4 4

MMNABTK2925

4

MMNSBGN2813

4

MMNSBGT2124

Gyógy- és fűszernövények termesztése

2

1

F

4


4

MMNSBGT2222

Zöldtrágya- és speciális takarm.növények termesztése

2

0

F

2


Összesen 4

MMNSBSJ3128

Összesen 4 MMNSBBS4724 4 MMNSBNT4224 Összesen

17 10 Állattenyésztési szakirány, 4. szemeszter Minőségi tejtermelés 5 2

32 V

8

16 13 Ökológiai gazdálkodás szakirány, 4. szemeszter Ökológiai állettenyésztés 2 1 F Ökológiai növénytermesztés 2 1 F 15 13

31

102

4 4 31


– Földműveléstan

Félév

Tantárgy

5

Kód MMNABBS3113

Megnevezés Állattenyésztéstan II.

5 5 5

MMNABNV6413 MMNABUT5815 MMNABNT3413

Növényvédelmi állattan Mezőgazdasági üzemtan Növénytermesztéstan II.

5 5

MMNABSP4214

5

MMNSBNT4924

5

MMBSBGT2013

Összesen 5

MMNSBBS4618

Összesen 5

MMNSBNV6614

5 MMNSBFT3114 Összesen

Félév

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 2 1 V 3 Általános állattenyésztéstan 2 3 2

3 5 3

Növényvédelem Agrárgazdaságtan Földműveléstan, Növényélettan

Szakdolgozat II. 0 3 F Számviteli és pénzügyi ismeretek 2 1 V Fakultatív C tantárgy 2 0 V Alternatív növények termesztése szakirány, 5. szemeszter Alternatív növénytermesztési 2 1 F technológiai rendszerek

5 4 2

Szakdolgozat I. –

4


Energianövények termesztése

3


2

0 2 1

0

17 9 Állattenyésztési szakirány, 5. szemeszter Minőségi hústermelés 5 2

V V V

F

32 F

8

18 10 Ökológiai gazdálkodás szakirány, 5. szemeszter Növényvédelem az ökológiai 2 1 F gazdálkodásban

33 4

Növényvédelem

Környezetkímélő földművelés

4 33


Tantárgy

2 17

1 10

F

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 1 1 V 3 Állattenyésztéstan II. 2 0 F 2 Mg. üzemtan 2 1 V 4 Növényterm.tan II. 2 1 V 3 Közgazdaságtan

Kód MMNABAL3623 MMNABVS3812 MMNABKT2624 MMNABAME723

Megnevezés Állategészségtan- és higiénia Humán-menedzsment Kertészet Marketing

6 6 6 6

MMNABTM3822

6 6

MMNSBNV7222 MMNSBBT4123

Mezőgazdasági üzemszervezés 2 0 V Szakdolgozat III. 0 4 F Fakultatív C tantárgy 2 0 V Fakultatív C tantárgy 2 0 V Alternatív növények termesztése szakirány, 6. szemeszter Alternatív növények védelme 2 0 F Speciális kertészeti növények 2 0 V termesztése

6 6 6 6

Összesen 6

MMNSBSJ2725

17 7 Állattenyésztési szakirány, 6. szemeszter Tartástechnológia 2 1

Összesen 6

MMNSBGT1724


15

15

F

8

103

8

Mg. üzemtan Szakdolgozat II.

2 3

Növényvédelem Kertészet

29

Ökológiai gazdálkodás szakirány, 6. szemeszter Természetes gyepgazdálkodás 2 1 F

Összesen

2 6 2 2

5

Állattenyésztéstan I., Állattenyésztéstan II.

29 4 28

Növényélettan, Növényterm.tan II.

GYAKORLATOK Félévi óraszám E. Gy.

Tantárgy

Félév Kód

Megnevezés

VizsgaKredit típus

1 2 3

MMNHBTM4710 MMNHBGN2120 MMNHBTM4810

Állattenyésztő telepi hetesség Növénytermesztési hetesség Állattenyésztés gépesítése hetesség

0 0 0

40 40 40

Ai Ai Ai

0 0 0

4

MMNHBTM4920

Növénytermesztés gépesítése hetesség

0

40

Ai

0

Féléves gyakorlat

0

0

7

Jelmagyarázat


104

30

Előkövetelmény


MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MMB) MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2004/8/VIII/68. Szakfelelős: Dr. habil. Schmidt Rezső egyetemi tanár Alternatív növények termesztése szakirány felelőse: Dr. habil. Máthé Ákos egyetemi tanár Állattenyésztési szakirány felelőse: Dr. Gulyás László egyetemi docens Ökológiai gazdálkodás szakirány felelőse: Kovácsné Dr. habil. Gaál Katalin egyetemi tanár Érvényes: 2006. szeptember 1-től



1

Kód MMLABAT6214

Állattan


1

MMLABMF9113

Informatika

16

1

MMLABMF9214

Matematika

1

MMLABTM6412

1

Tantárgy

Félév

Megnevezés

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

V

4

0

F

3

18

0

F

4

Mezőgazdasági alapismeretek I.

10

0

F

2

MMLABKE6414

Mezőgazdasági kémia

18

0

V

4

1

MMLABTG2612

Mikrobiológia

12

0

V

2

1

MMLABBT3614

Növénytan

14

0

V

4


16

0

F

2


8 126

0 0

V

2 27

Állatélettan Általános genetika Biokémia Környezetgazdálkodás Mezőgazdasági alapismeretek II. Műszaki alapismeretek Növényélettan Szakmai idegen nyelv II.

14 10 12 10 10 16 14 16

0 0 0 0 0 0 0 0

V V V F V F V F

5 2 3 3 2 4 5 2

Állattan, Biokémia – Mezőgazdasági kémia – Mg-i alapismeretek I. – Növénytan Szakmai idegen nyelv I.


14 116

0 0

F

3 29

Mg.kémia

1 1 Összesen 2 2 2 2 2 2 2 2

MMLABAE5425 MMLABGN2722 MMLABKE6323 MMLABAMF123 MMLABTM6522 MMLABEG5024 MMLABNN3025

2 MMLABTV3323 Összesen

105

– – – – – – – –


Tantárgy

Félév 3

Kód MMLABMF9014

Megnevezés Agrometeorológia és vízgazdálkodás

3

MMLABAG4515


18

3 3 3 3

MMLABFT3214 MMLABAMF012 MMLABTT5614 MMLABBA3514

Földműveléstan Jogi ismeretek Közgazdaságtan Műszaki ismeretek

3

MMLABNVE534

Gyomszabályozás

3 3 3

MNLSBMB4932 MNLSBBT6934

3 MMLSBNT4713 Összesen

4


0

V

5

Állatélettan, Általános genetika

14 8 14 16

0 0 0 0

V F V V

4 2 4 4

Talajtan és agrokémia – – Műszaki alapismeretek

14

0

F

4

Növénytan, Növényélettan

132

0

Állattenyésztési szakirány, 3. szemeszter Gazdasági állatok szaporodása 14 0 V Zoometeorológia 12 0 F 132 0 Ökológiai gazdálkodás szakirány, 3. szemeszter Tájgazdálkodás 12 0 V 118 0

106

Előkövetelmény

F

Fakultatív C tantárgy 8 0 V Alternatív növények termesztése szakirány, 3. szemeszter Fitokémia 12 0 V Új és alternatív növények 14 0 F termelésének tendenciái

Összesen

3 MMLSBAG4614 3 MMLSBAMF312 Összesen

VizsgaKredit típus

2 2 4

Biokémia Növénytan

35

4 2 35

– –

3 32


4 4

Kód MMLABAME923 MMLABSJ2823

Megnevezés Agrárgazdaságtan Állattenyésztéstan I.


4

MMLABGT1822

Gyepgazdálkodás

10

4

MMLABNT4423


4

MMLABNV6923

Növénykórtan

4 4

MMLABTK3025

4

MNLSBGN5053

4 4

Tantárgy

Félév

Előkövetelmény

V V

3 3

Közgazdaságtan Általános állattenyésztéstan

0

V

2


14

0

V

3


14

0

F

3

Mg. kémia, Állattan, Növénytan

Szakdolgozat I. 6 0 F Takarmányozástan 18 0 V Alternatív növények termesztése szakirány, 4. szemeszter Alternatív növények 10 0 F szaporítóanyag termelése

4 5

– Állatélettan

3

Általános genetika

MNLSBGT5644

Gyógy- és fűszernövények termesztése

10

0

F

4


MNLSBGT5742

Zöldtrágya- és speciális takarm.növények termesztése

8

0

F

2


Összesen 4

VizsgaKredit típus

MMLSBSJ2928

Összesen 4 MMLSBBS5024 4 MMLSBNT4624 Összesen

114 0 Állattenyésztési szakirány, 4. szemeszter Minőségi tejtermelés 28 0

32 V

8

114 0 Ökológiai gazdálkodás szakirány, 4. szemeszter Ökológiai állettenyésztés 14 0 F Ökológiai növénytermesztés 14 0 F 114 0

31

107

4 4 31


– Földműveléstan

5

Kód MMLABBS4813

Megnevezés Állattenyésztéstan II.


5 5 5

MMLABNV6813 MMLABUT5915 MMLABNT4513

Növényvédelmi állattan Mezőgazdasági üzemtan Növénytermesztéstan II.

10 20 14

Tantárgy

Félév

5 5

MMLABSP4314

5

MNLSBNTC764

5

MNLSBGT5853

Összesen 5

MMLSBBS4918

Összesen 5

MMLSBNV7014

5 MMLSBFT3314 Összesen

6 6

Kód MMLABAL3723 MMLABVS4122 MMLABKT2724 MMLABAMF223 MMLABTM6622

MNLSBNVE362 MNLSBBT7063

Összesen 6

V

3


V V V

3 5 3

Növényvédelem Agrárgazdaságtan Földműveléstan, Növényélettan

Szakdolgozat II. 8 0 F Számviteli és pénzügyi ismeretek 14 0 V Fakultatív C tantárgy 8 0 V Alternatív növények termesztése szakirány, 5. szemeszter Alternatív növénytermesztési 16 0 F technológiai rendszerek

5 4 2

Szakdolgozat I. –

4


Energianövények termesztése

3


12

0 0 0

0

116 0 Állattenyésztési szakirány, 5. szemeszter Minőségi hústermelés 28 0

F

32 F

8

116 0 Ökológiai gazdálkodás szakirány, 5. szemeszter Növényvédelem az ökológiai 14 0 F gazdálkodásban

33 4

Növényvédelem

Környezetkímélő földművelés

4 33


14 116

0 0

F


Félévi Vizsgaóraszám Kredit Előkövetelmény típus Megnevezés E. Gy. Állategészségtan és -higiénia 14 0 V 3 Állattenyésztéstan II. Humán-menedzsment 10 0 F 2 Mg. üzemtan Kertészet 16 0 V 4 Növényterm.tan II. Marketing 14 0 V 3 Közgazdaságtan Mezőgazdasági üzemszervezés 12 0 V 2 Mg. üzemtan Szakdolgozat III. 10 0 F 6 Szakdolgozat II. Fakultatív C tantárgy 8 0 V 2 Fakultatív C tantárgy 8 0 V 2 Alternatív növények termesztése szakirány, 6. szemeszter Alternatív növények védelme 7 0 F 2 Növényvédelem Speciális kertészeti növények 7 0 V 3 Kertészet termesztése

MMLSBSJ3025

106 0 Állattenyésztési szakirány, 6. szemeszter Tartástechnológia 14 0

Összesen 6

Előkövetelmény

Tantárgy

Félév 6 6 6 6 6 6 6 6

VizsgaKredit típus

MMLSBGT1924

106

29 F

0

Ökológiai gazdálkodás szakirány, 6. szemeszter Természetes gyepgazdálkodás 14 0 F

Összesen

106

108

0

5

Állattenyésztéstan I., Állattenyésztéstan II.

29 4 28

Növényélettan, Növényterm.tan II.

GYAKORLATOK

Kód 2* 4* 7

Jelmagyarázat


Tantárgy

Félév

Megnevezés Mezőgazdaság gyakorlata Vezetési gyakorlat Féléves gyakorlat

F: félévközi jegy V: vizsga Ai: aláírás megszerzése *: a gyakorlat nyáron is letölthető

109


0 0 30

Előkövetelmény


MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB)

110

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) – szakképzettség: mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök (megjelölve a szakirányt) – választható szakirányok: élelmiszer-ipari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erőgépek, településüzemeltető, gépüzemfenntartó, környezet(agrár-) informatika – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer in Agriculture and Food Industry 3. Képzési terület: műszaki 4. Képzési ág: agrár műszaki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: – 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki, gazdasági és humán ismereteik birtokában képesek a gépészeti, műszaki és technológiai berendezések fejlesztési részfeladatainak megoldására, a termelés, gépüzemeltetés irányítási feladatainak végrehajtására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek: – mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékfeldolgozó gépek üzemeltetésére és telepítésére; – összetett tervezési munkákban mérnöki közreműködésre; – termelési folyamatok előkészítésére, irányítására; – műszaki, informatikai, mezőgazdasági és vezetési ismeretek birtokában vállalkozások irányítására; – számítógépes hálózatok, egyszerű programok alkalmazására, bővítésére; – környezetbarát termelőrendszerek működtetésére, telepítésére. Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak: – településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatoknál; 111

– műszaki, informatikai, mezőgazdasági és vezetési ismereteik birtokában vállalkozások irányítására; – termelési folyamatok előkészítésére, irányítására; – fenntartási, üzemeltetési és szakhatósági feladatok ellátására; – üzemi munka szervezésére, irányítására; – szakismeretek átadására, szaktanácsadásra. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): – természettudományos alapismeretek: 30–45 kredit matematika, fizika, műszaki kémia, mechanika, informatika, ábrázoló geometria, rajz; – gazdasági és humán ismeretek: 10–25 kredit mikro- és makroökonómia, vállalkozás-gazdaságtan, gazdasági jog, minőségügyi ismeretek, kommunikáció, filozófia, menedzsment ismeretek, EU agrárpolitika; – szakmai törzsanyag: 50–80 kredit mezőgazdasági ismeretek, anyagismeret, hő- és áramlástan, gépelemek, elektro- és irányítástechnika, logisztika- és anyagmozgatás, gépszerkezettan, gyártástechnológia, települési környezetmérnöki ismeretek, műszaki informatika, környezettechnika, energiagazdálkodás, élelmiszer-ipari gépek és berendezések, munkavédelem, üzemeltetési és üzemfenntartási ismeretek; – differenciált szakmai ismeretek: 27–35 kredit élelmiszer-ipari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erő-gépek, településüzemeltető, gépüzemfenntartó, környezet-(agrár-) informatika szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök. 9. Szakmai gyakorlat: a szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból. 10. Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

112

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2006/7/IX/1/34. Szakfelelős: Dr. Neményi Miklós egyetemi tanár Érvényes: 2008. szeptember 1-től Félév


Tantárgy


Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 1 2 V 4

Előkövetelmény

1

Kód MMNABMFB312

Megnevezés Informatika

1 1

MMNABTT7712 MMNABMFB215

Kommunikáció Matematika I.

0 2

2 1

F V

2 4

– –

1 1

MMNABEG7612 MMNABTMB612

Mérnöki alapismeretek Mezőgazdasági, élelmiszeripari alapismeretek I.

2 1

0 0

V F

2 2

– –

Munkavédelem Műszaki ábrázolás I. Műszaki hő- és áramlástan I. Műszaki kémia Fizika Szakmai idegen nyelv I. (angol) Szakmai idegen nyelv I. (német) Testnevelés I.

2 1 2 2 2 0

0 2 2 0 0 4

V F F V V F

2 4 3 2 2 0

0 15

2 15

Ai

0 27

– – – – – – – –

1 MMNABVS5912 1 MMNABBA4713 1 MMNABEG7514 1 MMNABBA4812 1 MMNABMFB624 1 1 1 M5NBBTN0710 Összesen

–

2

MMNABBA5023

Anyagismeret és gyártástechnológia I.

2

1

F

4

–

2 2 2

MMNABEG8133 MMNABTT7823 MMNABMFB425

Élelmiszeripari alapműveletek Közgazdaságtan Matematika II.

4 1 2

2 1 1

F V V

6 3 5

– – Matematika

2 2 2 2

MMNABEG7724

Mechanika I. Szakmai idegen nyelv II. (angol) Szakmai idegen nyelv II. (német) Mezőgazdasági, élelmiszeripari alapismeretek II.

2 0

2 4

V F

4 0

1

0

F

2

– – – –

2 2

MMNABBA4923 MMNABEG7822

Műszaki ábrázolás II. Műszaki hő- és áramlástan II.

1 1

2 1

F V

3 2

Testnevelés II.

0 14

2 16

Ai

0 29

MMNABTMB822

2 M5NBBTN0820 Összesen

113

Műszaki ábrázolás I. Műszaki hő- és áramlástan I. –

Félév 3 3 3 3 3 3 3

Tantárgy Kód MMNABEG8033 MMNABBA5743 MMNABBA5333 MMNABEG7933 MMNABEG7724 MMNABUT8832 MMNABBA5235

3 3 Összesen 4

MMNABEG8343

4 MMNABBA5122 4 MMNABBA5953 4 MMNABEG8442 4 MMNABBA5543 4 MMNABEG8243 4 MMNABTT7942 4 MMNABBA5443 4 4 4 Összesen

Megnevezés Elektro- és irányítástechnika I. Élelmiszeripari alapgépek I. Erőgépek I. Gépelemek I. Mechanika II. Vállalkozások gazdaságtana Anyagismeret és gyártástechnológia II. Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 2 1 V 4 – 2 0 V 3 – 2 1 F 4 – 2 1 V 4 – 2 2 V 5 Mechanika I. 1 1 V 2 – 2 2 V 5 2 2 17

0 0 8

V V

2 2 31

Elektro- és irányítástechnika II.

1

2

F

3

Elektro- és irányítástechnika I.

Élelmiszeripari technológiák Élelmiszeripari alapgépek II. Épületgépészet Erőgépek II. Gépelemek II. Mérnöki etika Növénytermesztés gépei I. Szakdolgozat I. Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

2 2 1 1 2 1 1 0 2 2 15

0 1 1 2 1 0 2 2 0 0 11

V V V V V V F F V V

3 3 2 3 3 2 3 4 2 2 30

– – – Erőgépek I. Gépelemek I. – – –

114

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 1 V 2 2 2 F 4 2 1 F 3

Előkövetelmény

5 5 5

Kód MMNABBA5642 MMNBBMB4054 MMNBBEMA053

Megnevezés Állattartás gépei Élelmiszerkémia Élelmiszer-minőségbiztosítás

5 5

MMNABEG8653 MMNBBEG8754

Gépüzemfenntartás Kisüzemi feldolgozástechnológiák I.

2 2

1 1

V V

3 4

– –

5 5

MMNABEG8552 MMNABTMB952

Logisztika és anyagmozgatás Minőség-menedzsment

2 2

0 0

V V

2 2

– –

5

MMNABBA5853

Növénytermesztés gépei II.

1

2

V

3

5

MMNBBEMA154

Csomagolás

2

1

F

4

Szakdolgozat II.

0 17

3 12

F

5 32

–

5 Összesen

– – –

Növénytermesztés gépei I.

6 6

MMNABEG8862 MMNABAMM462

Energiagazdálkodás Gazdasági jog

1 1

0 0

V V

2 2

– –

6 6 6

MMNBBKE9964 MMNABVS6062 MMNBBEG9164

Hulladékkezelés Humán menedzsment Kisüzemi feldolgozástechnológiák II.

1 1 2

2 2 1

V V V

4 2 4

– – Kisüzemi feldolgozástechnológiák I.

Környezetmérnöki ismeretek Szakdolgozat III. Üzemeltetés Vállalkozások tervezése Fakultatív C tantárgy

2 0 1 1 2 12

0 4 1 1 0 11

F F F F V

2 6 3 4 2 31

– – – –

6 MMNABEG8962 6 6 MMNABEG9063 6 MMNBBUT8964 6 Összesen

GYAKORLATOK

1 2 3 4 5 6 7

Félévi óraszám E. Gy. 0 40 0 40 0 40 0 40 0 40 0 40 0 0

Tantárgy

Félév Kód MSZAKMAIGY1 MSZAKMAIGY2 MSZAKMAIGY3 MSZAKMAIGY4 MSZAKMAIGY5 MSZAKMAIGY6

Jelmagyarázat

Megnevezés Szakmai gyakorlat I. Szakmai gyakorlat II. Szakmai gyakorlat III. Szakmai gyakorlat IV. Szakmai gyakorlat V. Szakmai gyakorlat VI. Féléves gyakorlat


115

VizsgaKredit típus Ai Ai Ai Ai Ai Ai

0 0 0 0 0 0 30

Előkövetelmény

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2006/7/IX/1/34. Szakfelelős: Dr. Neményi Miklós egyetemi tanár Érvényes: 2008. szeptember 1-től

Kód MMLABMFC212 MMLABTTA612 MMLABMFC315 MMLABEGA012 MMLABTMC412

1 MMLABVS6212 1 MMLABBA6113 1 MMLABEGA114 1 MMLABKEA312 1 MMLABMFF544 1 1 Összesen


Félévi óraszám

Tantárgy

Félév 1 1 1 1 1


Megnevezés Informatika Kommunikáció Matematika I. Mérnöki alapismeretek Mezőgazdasági és élelmiszeripari alapismeretek I.

E. 12 8 14 10 8

Gy. 0 0 0 0 0

Munkavédelem Műszaki ábrázolás I. Műszaki hő-és áramlástan I. Műszaki kémia Fizika Szakmai idegen nyelv I. (angol) Szakmai idegen nyelv I. (német)

8 16 16 10 12 10

0 0 0 0 0 0

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

V F V V F

4 2 4 2 2

– – – – –

V F F V V F

2 4 3 2 2 0

– – – – – – –

124

27

2

MMLABBA7124

Anyagismeret és gyártástechnológia I.

14

0

F

4

–

2 2 2 2 2 2 2

MMLABEGC743 MMLABTTA823 MMLABMFF425 MMLABEGC024

Élelmiszeripari alapműveletek Közgazdaságtan Matematika II. Mechanika I. Szakmai idegen nyelv II. (angol) Szakmai idegen nyelv II. (német) Mezőgazdasági és élelmiszeripari alapismeretek II.

12 12 16 14 10

0 0 0 0 0

F V V V F

6 3 5 4 0

– – – – – –

8

0

F

2

Műszaki ábrázolás II. Műszaki hő-és áramlástan II.

16 12 104

0 0

F V

3 2 29

MMLABTMF022

2 MMLABEGC123 2 MMLABEGC222 Összesen

116

Matematika Műszaki ábrázolás I. –

3 3 3 3 3 3 3 3 3

Félévi óraszám

Tantárgy

Félév Kód MMLABBA7235

Megnevezés Anyagismeret és gyártástechnológia II.

E. 16

Gy. 0

MMLABEGC334 MMLABEGC433 MMLABBA7334 MMLABBA7434 MMLABEGC534 MMLABUTC032

Elektro-és irányítástechnika I. Élelmiszeripari alapgépek I. Erőgépek I. Gépelemek I. Mechanika II. Vállalkozások gazdaságtana Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

16 12 16 16 16 8 8 8

0 0 0 0 0 0 0 0

Összesen 4

MMLABEGC643

4 MMLABEGB923 4 MMLABEGC853 4 MMLABBA7542 4 MMLABBA7643 4 MMLABBA7743 4 MMLABTTA942 4 MMLABBA7843 4 4 4 Összesen

VizsgaKredit típus V

5

V V F V V V V V

4 3 4 4 5 2 2 2

116 12

0

F

3

Élelmiszeripari technológiák Élelmiszeripari alapgépek II. Épületgépészet Erőgépek II. Gépelemek II. Mérnöki etika Növénytermesztés gépei I.

12 12 12 12 12 10 12 8 8 8 118

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

V V V V V V F V V V

3 3 2 3 3 2 3 4 2 2 30

117

– – – – – – Mechanika I. –

31

Elektro és irányítástechnika II.

Szakdolgozat I. Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

Előkövetelmény

Elektro- és irányítástechnika I. – – – Erőgépek I. Gépelemek I. – – – – –

Félévi óraszám

Tantárgy

Félév Kód MMLABBA7952 MMLABKEE154 MMLABEMC353 MMLABBA8053 MMLABEGC954

Megnevezés Állattartás gépei Élelmiszerkémia Élelmiszer minőségbiztosítás Gépüzemfenntartás Kisüzemi feldolgozás technológiák I.

E. 12 14 12 12 12

Gy. 0 0 0 0 0

5 MMLABAMR052 5 MMLABTMF152 5 MMLABBA8153 5 MMLABEMC454 5 Összesen

Logisztika és anyagmozgatás Minőség-menedzsment Növénytermesztés gépei II. Csomagolás Szakdolgozat II.

10 8 14 12 10 116

5 5 5 5 5

VizsgaKredit típus V F F V V

2 4 3 3 4

0 0 0 0 0

V V V F F

2 2 3 4 5 32

6 6 6 6 6

MMLABEGD062 MMLABAMR162 MMLABKEE264 MMLABVS8462 MMLABEGD164

Energiagazdálkodás Gazdasági jog Hulladékkezelés Humán menedzsment Kisüzemi feldolgozás technológiák II.

12 10 14 10 14

0 0 0 0 0

V V V V V

2 2 4 2 4

6 6 6 6 6

MMLABAMR262

Környezetmérnöki ismeretek Szakdolgozat III. Üzemeltetés Vállalkozások tervezése Fakultatív tárgy

12 10 12 14 8

0 0 0 0 0

F F F F V

2 6 3 4 2

MMLABEGD263 MMLABUTC164

Összesen

116

Előkövetelmény – – – – – – – – Növénytermesztés gépei I. –

– – – – Kisüzemi feldolgozás-technológiák I. – – – –

31

GYAKORLATOK

2 4 7

Félévi óraszám

Tantárgy

Félév Kód MMLABTMC520 MMLABTMC640 M4LABTMC770

Jelmagyarázat

Megnevezés Szakmai gyakorlat I. Szakmai gyakorlat II. Összefüggő szakmai gyakorlat

E. 0 0 0

F: félévközi jegy V: vizsga Ai: aláírás megszerzése Gy: gyakorlati jegy

118

Gy. 40 40 0

VizsgaKredit típus Ai Ai GY

0 0 30

Előkövetelmény

NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (NTB)

119

NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (NTB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. Az alapképzési szak megnevezése: növénytermesztő mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) – szakképzettség: növénytermesztő mérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Plant Production Engineer 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: mezőgazdasági 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: – 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 138 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. 7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan növénytermesztő mérnökök képzése, akik a növénytermesztés technológiai és vállalkozási ismeretének birtokában termelési, gazdálkodási, vezetői, szervezői, feldolgozási és forgalmazási folyamatok előkészítésére, elvégzésére, elemzésére és fejlesztésére alkalmasak, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök képesek: – a növényi termék–előállítás, kereskedelem, forgalmazás, menedzsment folyamatainak áttekintésére, értékelésére; – szántóföldi növényekkel kapcsolatos természettudományos, műszaki, mezőgazdaság technológiai, gazdasági, gazdálkodási ismeretek alkalmazására; – talaj– és tájvédelmi feladatok ellátására. Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak: – szántóföldi növénnyel kapcsolatos szakterületi feladatok ellátására; – a növényi termék-előállításban, kereskedelemben, forgalmazásban önálló mérnöki vagy vezetői feladatok ellátására; – egy–egy növényfaj termesztésére specializálódott vállalkozás termelési, termeltetési feladatainak operatív koordinálására; – talaj- és tájvédelmi feladatok ellátására; – különböző élelmiszert vagy élelmiszer–alapanyagot előállító üzemek termeltetési, felvásárlói, termelésszervezési feladatainak ellátására; – szaktanácsadói és ellenőrzési feladatok elvégzésére.

120

Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, a változásokhoz alkalmazkodó tanulási készséggel. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) – természettudományos és mérnöki alapismeretek: 20–30 kredit matematikai, informatikai, műszaki, kémiai, állattudományi, növénytudományi, mikrobiológiai, ökológiai, genetikai és biotechnológiai ismeretek; – mezőgazdasági és technológiai alapismeretek: 15–25 kredit talajtan, agrokémia, környezetvédelem, technika, meteorológia; – gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit közgazdaságtudományi, jogi, társadalomtudományi ismeretek (számvitel és pénzgazdálkodás, vállalati gazdaságtan, humán menedzsment, mezőgazdasági termékek marketingje), EU agrárpolitika; – szakmai törzsanyag: 75-120 kredit termesztéstechnológiai (földműveléstan, földhasználat és tájgazdálkodás, vízgazdálkodás és melioráció, mezőgazdasági géptan), növénytudományi (növényélettan, növénynemesítés és növényi biotechnológia, növénytermesztéstan, növényvédelem, vetőmagtermesztés és forgalmazás, gyepgazdálkodás, fenntartható és ökológiai gazdálkodás, kertészet), állattudományi (állattenyésztés, takarmányozás), minőségbiztosítási (minőségbiztosítás a növénytermesztésben, termékfeldolgozás és élelmiszerbiztonság), gazdasági és szervezéstudományi modulok (növénytermesztés ökonómiája), differenciált szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból. 10. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

121

NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (NTB) MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2004/8/VIII/64.

Szakfelelős: Dr. habil. DDr. h. c. Makai Sándor egyetemi tanár Ökológiai gazdálkodás szakirány felelőse: Kovácsné Dr. habil. Gaál Katalin egyetemi tanár Alternatív növények termesztése szakirány felelőse: Dr. habil. Máthé Ákos egyetemi tanár Érvényes: 2008. szeptember 1-től Félév


Tantárgy Kód MNNABAT8814 MNNABTT9412 MNNABMFC713 MNNABMFC814 MNNABTMD912 MNNABKEB214 MNNABTG5012 MNNABBT5114

Megnevezés

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 M5NBBTN0710 1 Összesen

Állattan Filozófia és kultúrtörténet Informatika Matematika Mezôgazdasági alapismeretek I. Mezôgazdasági kémia Mikrobiológia Növénytan Szakmai idegen nyelv I. Testnevelés I. Fakultatív C tantárgy

2 MNNABMFC922 2 MNNABGN3522 2 MNNABKEB323 2 MNNABAMP722 2 MNNABSG5933 2 MNNABTME022 2 MNNABBA6423 2 MNNABNN5923 2 2 MNNABTV4125 2 M5NABTN0820 2 Összesen

Agrometeorológia Általános genetika Biokémia EU agrárpolitika Statisztika Mezőgazdasági alapismeretek II. Műszaki alapismeretek Növényélettan Szakmai idegen nyelv II. Talajtan és agrokémia Testnevelés II. Fakultatív C tantárgy

122


Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 2 V 4 2 0 V 2 1 3 F 3 2 2 F 4 2 0 F 2 2 2 V 4 2 1 V 2 2 2 V 4 0 4 F 2 0 2 Ai 0 2 0 V 2 17 18 29 2 2 2 2 2 2 2 2 0 2 0 2 20

1 0 1 0 1 0 2 2 4 2 2 0 15

V V V F V V V V F V Ai V

2 2 3 2 3 2 3 3 2 5 0 2 29

Előkövetelmény – – – – – – – – – –

Félév 3 3 3 3 3 3 3 3

Tantárgy

Kód MNNABAG8733 MNNABFT6733 MNNABTT9532 MNNABBA6535 MNNABGN3633 MNNABAT8932 MNNABTV4232

3 MNNSBFT6833 3 MNNSBNT8434 Összesen 3

MNNSBBT5234

3 MNNSBMB4432 Összesen 4 4 4 4 4 4 4 4 4

MNNABFT6942 MNNABGT3942 MNNABAMP842 MNNABKT4045 MNNABNN6042 MNNABKT4142 MNNABUTA853

4 MNNSBBS9544 4 MNNSBNT8544 Összesen 4

MNNSBGT4044

4

MNNSBGT4142

Heti óraszám VizsgaKredit típus Megnevezés E. Gy. Állattenyésztéstan 2 2 V 3 Földműveléstan 2 2 V 3 Közgazdaságtan 3 0 V 2 Műszaki ismeretek 2 2 V 5 Növénynemesítés 2 0 V 3 Ökológia 2 0 V 2 Vízgazdálkodás 2 1 V 2 Fakultatív C tantárgy 2 0 V 2 Ökológiai gazdálkodás szakirány, 3. szemeszter Környezetkímélő földművelés 2 1 V 3 Tájgazdálkodás 2 2 V 4 21 10 29 Alternatív növények termesztése szakirány, 3. szemeszter Új és alternatív növények 2 2 V 4 termelésének tendenciája Fitokémia

2 21

0 9

V

Földhasználat és tájgazdálkodás 1 1 V Gyepgazdálkodás 1 1 V Jogi ismeretek 2 0 V Kertészet 2 2 V Növényi biotechnológia 2 0 V Szakdolgozat I. 0 2 F Szőlészet 1 1 V Mezőgazdasági üzemtan I. 2 2 V Fakultatív C tantárgy 2 0 V Ökológiai gazdálkodás szakirány, 3. szemeszter Ökológiai állattenyésztés 2 2 V Ökológiai növénytermesztés 2 2 V 17 13 Alternatív növények termesztése szakirány, 3. szemeszter Gyógy- és fűszernövények 2 1 V termesztése Zöldtrágya- és speciális takarmánynövények termesztése

Összesen

123

2

0

17

10

V

2 28 2 2 2 5 2 3 2 3 2 4 4 31 4 2 29

Előkövetelmény

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 2 V 4 1 1 V 2

5 5

Kód MNNABUTA964 MNNABAMP952

Megnevezés Mezőgazdasági üzemtan II. Mezőgazdasági termékek marketingje

5

MNNABNT8652

Minőségbiztosítás a növénytermesztésben

V

2

5 5 5 5 5

MNNABNT8754 MNNABNVA754

4 4 5 3 2

5 5

MNNSBNVA853 MNNSBNVA953

Növénytermesztéstan I. 2 2 V Növényvédelem 2 2 V Szakdolgozat II. 0 3 F Számvitel és pénzgazdálkodás 2 1 V Vetőmagtermesztés és 1 1 V feldolgozás Ökológiai gazdálkodás szakirány, 3. szemeszter Ökológiai gyomszabályozás 2 1 V Növényvédelem az ökológiai 2 1 V gazdálkodásban

MNNABSP5653 MNNABGN3752

Összesen 5 5

MNNSBGT4253 MNNSBGN3853

2

0

18 14 Alternatív növények termesztése szakirány, 3. szemeszter Energianövények termesztése 2 0 V Alternatív növények 2 0 V szaporítóanyag termelése

Összesen

18

12

3 3 34 3 3 34

6

MNNABNT8862

Fenntartható és ökológiai gazdálkodás

2

0

V

2

6 6 6

MNNABTK4443 MNNABNT8964 MNNABEMB764

Takarmányozástan Növénytermesztéstan II. Növényi termékfeldolgozás és élelmiszerbiztonság

2 2 2

2 2 2

V V V

3 4 4

6 6

MNNABTME162

6 MNNSBGT4363 6 MNNSBAMQ063 Összesen

Előkövetelmény

Szakdolgozat III. 0 4 F Vezetési ismeretek 2 0 V Ökológiai gazdálkodás szakirány, 3. szemeszter Természetes gyepgazdálkodás 2 1 V Ökogazdálkodás méretezése 1 1 V 13 12 Alternatív növények termesztése szakirány, 3. szemeszter Speciális kertészeti növények 2 0 V termesztése

7 2 3 3 28

6

MNNSBBT5363

3

6

MNNSBNT9064

Alternatív növénytermesztési technológiai rendszerek

2

1

V

4

6 MNNSBNVB062 Összesen

Alternatív növények védelme

2 16

0 11

V

2 31

GYAKORLATOK

1 2 3 5 7

Félévi óraszám E. Gy. 0 40 0 40 0 40 0 240 0 0

Tantárgy

Félév Kód MNNHBAG8810 MNNHBTME220 MNNHBBA6630 MNNHBTME350 M5NHBTM8610

Megnevezés Állattenyésztési gyakorlat Növénytermesztési gyakorlat Gépüzemeltetési gyakorlat Üzemi gyakorlat Féléves gyakorlat

124


0 0 0 0 30

Előkövetelmény

NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (NTB) MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2004/8/VIII/64.

Szakfelelős: Dr. habil. DDr. h. c. Makai Sándor egyetemi tanár Ökológiai gazdálkodás szakirány felelőse: Kovácsné Dr. habil. Gaál Katalin egyetemi tanár Alternatív növények termesztése szakirány felelőse: Dr. habil. Máthé Ákos egyetemi tanár Érvényes: 2008. szeptember 1-től Félév Kód 1 MNLABATB514 1 MNLABTTC812 1 MNLABMFI413 1 MNLABMFI514 1 MNLABTMH312 1 MNLABKEK114 1 MNLABTG5712 1 MNLABBT6814 1 1 Összesen 2 MNLABMFI622 2 MNLABGN4722 2 MNLABKEK223 2 MNLABAMU622 2 MNLABTMH422 2 MNLABEGE323 2 MNLABNN8123 2 MNLABSGC423 2 2 MNLABTV5625 2 Összesen


Tantárgy Megnevezés Állattan Filozófia és kultúrtörténet Informatika Matematika Mezőgazdasági alapismeretek I. Mezőgazdasági kémia Mikrobiológia Növénytan Szakmai idegen nyelv I. Fakultatív C tantárgy

Agrometeorológia Általános genetika Biokémia EU agrárpolitika Mezőgazdasági alapismeretek II. Műszaki alapismeretek Növényélettan Statisztika Szakmai idegen nyelv II. Talajtan és agrokémia Fakultatív C tantárgy

125


Heti óraszám Vizsga- Kredit típus E. Gy. 14 0 V 4 10 0 V 2 16 0 F 3 18 0 F 4 10 0 F 2 18 0 V 4 12 0 V 2 14 0 V 4 16 0 F 2 8 0 V 2 136 0 29 10 10 12 8 10 16 14 14 16 14 8 132

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

V V V F V V V V F V V

2 2 3 2 2 3 3 3 2 5 2 29

Előkövetelmény – – – – – – – – –

Félév

Tantárgy

Kód 3 3 3 3 3 3 3 3

MNLABBSA133 MNLABFT8733 MNLABTTC932 MNLABBA8835 MNLABGN4833 MNLABATB632 MNLABTV5732

3 MNLSBFT8833 3 MNLSBNTC134 Összesen 3

MNLSBBT6934

3 MNLSBMB4932 Összesen

Heti óraszám Vizsga- Kredit típus Megnevezés E. Gy. Állattenyésztéstan 16 0 V 3 Földműveléstan 16 0 V 3 Közgazdaságtan 14 0 V 2 Műszaki ismeretek 16 0 V 5 Növénynemesítés 10 0 V 3 Ökológia 10 0 V 2 Vízgazdálkodás 14 0 V 2 Fakultatív C tantárgy 8 0 V 2 Ökológiai gazdálkodás szakirány, 3. szemeszter Környezetkímélő földművelés 12 0 V 3 Tájgazdálkodás 14 0 V 4 130 0 29 Alternatív növények termesztése szakirány, 3. szemeszter Új és alternatív növények 14 0 V 4 termelésének tendenciája Fitokémia

12 130

0 0

V

2 28

8

0

V

2

4

MNLABFT8942

Földhasználat és tájgazdálkodás

4 4 4 4 4 4 4 4

MNLABGT5542 MNLABAMU742 MNLABKT5745 MNLABNN8242

Gyepgazdálkodás 10 0 V Jogi ismeretek 10 0 V Kertészet 16 0 V Növényi biotechnológia 10 0 V Szakdolgozat I. 6 0 F Szőlészet 8 0 V Mezőgazdasági üzemtan I. 18 0 V Fakultatív C tantárgy 8 0 V Ökológiai gazdálkodás szakirány, 3. szemeszter Ökológiai állattenyésztés 14 0 V Ökológiai növénytermesztés 14 0 V 122 0 Alternatív növények termesztése szakirány, 3. szemeszter Gyógy- és fűszernövények 10 0 V termesztése

MNLABKT5842 MNLABUTE243

4 MNLSBBSA244 4 MNLSBNTC244 Összesen 4

MNLSBGT5644

4

MNLSBGT5742

Zöldtrágya- és speciális takarmánynövények termesztése

Összesen

126

8

0

112

0

V

2 2 5 2 3 2 3 2 4 4 31 4 2

29

Előkövetelmény

Félév

Tantárgy Kód

Heti óraszám Vizsga- Kredit típus E. Gy. 16 0 V 3 8 0 V 2

Megnevezés Mezőgazdasági üzemtan II. Mezőgazdasági termékek marketingje

5 5

MNLABUTE353 MNLABAMU852

5

MNLABNTC352

Minőségbiztosítás a növénytermesztésben

10

0

V

2

5 5 5 5 5

MNLABNTC454 MNLABNVE054

Növénytermesztéstan I. Növényvédelem Szakdolgozat II. Számvitel és pénzgazdálkodás Vetőmagtermesztés és feldolgozás

14 14 8 14 8

0 0 0 0 0

V V F V V

4 4 5 3 2

5 5

MNLSBNVE153 MNLSBNVE253

Ökológiai gazdálkodás szakirány, 3. szemeszter Ökológiai gyomszabályozás 14 0 V Növényvédelem az ökológiai 14 0 V gazdálkodásban

3 3

MNLABSP6853 MNLABGN4952

Összesen 5 5

MNLSBGT5853 MNLSBGN5053

120 0 Alternatív növények termesztése szakirány, 3. szemeszter Energianövények termesztése 0 V 12 Alternatív növények 16 0 V szaporítóanyag termelése

Összesen

120

0

31 3 3 31

6

MNLABNTC562

Fenntartható és ökológiai gazdálkodás

8

0

V

2

6 6 6

MNLABTK4764 MNLABNTC664 MNLABEMC864

Takarmányozástan Növénytermesztéstan II. Növényi termékfeldolgozás és élelmiszerbiztonság

16 14 14

0 0 0

V V V

4 4 4

6 6

MNLABTMH562

6 MNLSBGT5963 6 MNLSBAMU963 Összesen

Előkövetelmény

Szakdolgozat III. 10 0 F Vezetési ismeretek 10 0 V Ökológiai gazdálkodás szakirány, 3. szemeszter Természetes gyepgazdálkodás 14 0 V Ökogazdálkodás méretezése 8 0 V 94 0 Alternatív növények termesztése szakirány, 3. szemeszter Speciális kertészeti növények 7 0 V termesztése

7 2 3 3 29

6

MNLSBBT7063

3

6

MNLSBNTC764

Alternatív növénytermesztési technológiai rendszerek

12

0

V

4

6 MNLSBNVE362 Összesen

Alternatív növények védelme

7 98

0 0

V

2 32

GYAKORLATOK

1 2 3 5 7

Félévi óraszám E. Gy. 0 40 0 40 0 40 0 240 0 0

Tantárgy

Félév Kód MNLABAGA510 MNLABGN5120 MNLABBA8930 MNLABTMH650

Megnevezés Állattenyésztési gyakorlat Növénytermesztési gyakorlat Gépüzemeltetési gyakorlat Üzemi gyakorlat Féléves gyakorlat

127


0 0 0 0 30

Előkövetelmény

AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (AMM)

128

AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (AMM) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A mesterképzési szak megnevezése: agrármérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles agrármérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Agriculture 3. Képzési terület: agrár 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: környezetgazdálkodási agrármérnöki, növénytermesztő mérnöki, állattenyésztő mérnöki, kertészmérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki, élelmiszermérnöki, vadgazda mérnöki szakok. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15–28 kredit 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 39–56 kredit 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: minimálisan 15 kredit 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30% 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan okleveles agrármérnökök képzése, akik képesek a mesterszakon elsajátított mezőgazdasági, természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alapismeretek szintetizáló alkalmazására az agrártudományok területén. A végzettek alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra, valamint doktori képzésben és szakirányú továbbképzésben történő részvételre. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek: – növénytudományi, állattudományi, gazdasági és humán, valamint környezeti és minőségbiztosítási ismeretek, – a szakma gyakorlásához szükséges természettudományi, műszaki, technológiai, társadalomtudományi és gazdasági ismeretek, – a mezőgazdasági termeléssel, technológiákkal, az élelmiszer-alapanyag előállítással kapcsolatos ismeretek, – a növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeralapanyag-előállítás etikai vonatkozásai, 129

– a fenntartható gazdálkodás és minőségbiztosítás, valamint a vidékfejlesztés alapelveinek ismeretei b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – az agrárgazdaságban és a kapcsolódó területeken zajló termelő folyamatok, illetve minőségbiztosítási vagy mérnöki szolgáltatás irányítási feladatainak ellátására és azok felügyeletére, – az agrártudományokon belül választott, speciális terület alkotó művelésére, az ok-okozati összefüggések felismerésére, felhasználására és továbbfejlesztésére, – a szakterület problémáinak felismerésére, érdemi és használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére, – az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra, – pályázati tevékenység menedzselésére, – termelési folyamatok végrehajtására, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására, – környezetvédelmi előírások betartására és érvényesítésére; c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – problémafelismerő és -megoldó képesség, – kreativitás, – környezettel szembeni érzékenység, – környezetvédelmi előírások betartása, – mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek és készségek, – szakmai felelősségtudat, – szakmai továbbképzés iránti igény, – alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök (15–28 kredit): természettudományos és mérnöki alapismeretek: termelésélettan, alkalmazott növényfiziológia, alkalmazott biokémia, alkalmazott genetika, alkalmazott talajtan. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei (39–56 kredit): növénytudományi ismeretek: integrált szántóföldi növénytermesztés, integrált kertészeti termesztés, növényi biotechnológia, tápanyag-gazdálkodás és öntözéses gazdálkodás, termelésszervezés; állattudományi ismeretek: populációgenetika és szaporításbiológia, tenyésztésszervezés, takarmánygazdálkodás, állati termékminősítés; gazdasági és humán ismeretek: marketing, ágazati ökonómia, vállalkozás- és project menedzsment, vezetési ismeretek; környezet- és minőségbiztosítási ismeretek: minőségbiztosítás, környezet- és tájgazdálkodás. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei (15 kredit): kommunikáció, logisztika, kutatásmódszertan, idegen nyelven szakmai kommuniká-ciós készség, diplomamunka: 30 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: a szakmai gyakorlat idő-tartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: a mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve

130

oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60–84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi, műszaki, társadalomtudományi, valamint növénytermesztési, állattenyésztési, gazdasági ismeretek. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet – a felsorolt ismeretkörökben – a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

131

AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (AMM) MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2008/6/IX/2/8. Szakfelelős: Dr. habil. Schmidt Rezső egyetemi tanár Érvényes: 2008. szeptember 1-től Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 1 2 V 3 1 1 V 2 1 1 V 2 2 0 F 3 2 1 V 3 1 1 F 2

1 1 1 1 1 1

Kód MANAMKE7413 MANAMNN3712 MANAMAE6512 MANAMAG5013 MANAMFT3813 MANAMMFA012

Megnevezés Alkalmazott kémia Növényélettan Alkalmazott állatélettan Molekuláris genetika A talajtermékenység fenntartása Biometriai módszerek a mezőgazdaságban

1 1 1

MANAMKT3312 MANAMNN3812 MANAMTMA722

Integrált kertészeti termelés Növényi biotechnológia Minőségbiztosítás

1 2 2

1 0 0

V F F

2 2 2

1 1

MANAMKE7522 MANAMAMI033

Környezeti kockázatok Logisztika

2 2

0 0

F F

2 3

1

MANAMILA013

Idegen nyelvi szakmai kommunikáció

0

2

F

3

Fakultatív tárgy

2 19

0 10

F

2 31

1 Összesen 2

MANAMNT5624

Integrált szántóföldi növénytermesztés

2

1

V

4

2 2

MANAMNV9322 MANAMFT3922

Integrált növényvédelem Tápanyaggazdálkodás, növénytáplálás

2 2

1 0

F V

2 2

Állattenyésztéstan Takarmánygazdálkodás Tenyésztésszervezés Ágazati ökonómia Diplomamunka készítés Fakultatív tárgy Fakultatív tárgy

2 1 2 1 0 2 2 16

1 1 0 1 4 0 0 9

V V F V G F F

4 2 2 2 8 2 2 30

2 MANAMBS5824 2 MANAMTK3522 2 MANAMAG5222 2 MANAMUT6822 2 2 2 Összesen

132

Előkövetelmény

Félév

Tantárgy

3

Kód MANAMTMA632

Megnevezés A növénytermesztés szervezése

3 3

MANAMAG5132 MANAMUT6932

Szaporodásbiológia Vállalkozás és projekt menedzsment

Összesen

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 1 1 F 2 2 2

5 1 Differenciált szakmai ismeretek1 Növénytermesztés gépesítése 1 1 Növénynemesítés 1 1 Növénytermesztési rendszerek 1 1 Gyógy -és fűszernövények 1 1 termesztése

3 3 3 3

MANSMEG5533 MANSMGN3133 MANSMNT5732 MANSMGT2332

3 3 3 3

MANSMNT5832 MANDMFT9032 MANDMFT9133 MANDMAGA632

Fenntartható növénytermesztés Talajszennyezés, talajtisztítás Környezetkímélő földművelés Tej -és hústermelés állattenyésztési alapjai

2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3

MANDMAB0233 MANDMSJ3633 MANDMSJ3732 MANDMBSA333 MANDMBSA433 MANDMBSA532 MANDMTG5833

Állattenyésztési biotechnológia Tartástechnológiai rendszerek Állatjólét, állatvédelem Baromfi termékek előállítása Halászat, halgazdálkodás Méhészet Tej -és húsfeldolgozás technológiája Génmegőrzés, fajtafenntartás Területfejlesztés EU agrár -és vidékstratégiája Regionális gazdaságtan Gazdaság -és térségelemzés Régió -és településmarketing Munkavédelem, munkabiztonság Diplomamunka készítés

3 MANDMBSA632 3 MANSMAMI132 3 MANSMAMI233 3 MANSMAMI432 3 MANSMSG5034 3 MANSMAMI532 3 MANSMVS4932 3 Összesen

0 0

1

V F

Előkövetelmény

2 2 6

V V V V

3 3 2 2

0 0 1 0

V F V V

2 2 3 2

2 2 2 2 2 2 2

1 1 0 1 1 0 1

V V V V V V V

3 3 2 3 3 2 3

2 1 2 2 2 2 2 0 39

0 1 0 0 1 0 0 6 18

V F V F V V F G

2 2 3 2 4 2 2 10 65

Az itt felsorolt tárgyak közül csak annyit kell a hallgatóknak felvenni ,(24±10% kredit) amennyi a szemeszterben oktatott „Szakmai törzsanyag” tárgyainak a lehallgatása után, a félévben elérendő kreditértékhez még szükséges.

133

Félév

Tantárgy

4

Kód MANAMEM8542

Megnevezés Állati termék minősítés, élelmiszer-biztonság

4

MANAMAMH942

Stratégiai marketing

4 MANAMVS4842 4 MANAMTT6643 Összesen

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 1 1 F 2 2

0

F

2

2 0 2 0 7 1 Differenciált szakmai ismeretek2 Vetőmagtermesztés 1 1 Természetes gyepgazdálkodás 1 1 Talajvédelem, földrendezés 2 0 Energia célú növénytermesztés 2 0 Rekultiváció 2 0 Talajvédelem, környezetterhelés 2 0 Talajvédelem, talajjavítás 2 1 Állattartási technológiák műszaki 2 1 ismeretei

F F

2 3 9

F F V V V F V V

2 2 2 2 2 2 3 3

Vezetési ismeretek Kommunikáció

4 4 4 4 4 4 4 4

MANDMGN5242 MANDMGT6042 MANDMFT9242 MANSMNT5942 MANDMFT9342 MANDMFT9442 MANDMFT9543 MANDMEGE443

4

MANDMAMV042

Élelmiszer marketing

2

0

V

2

4 4 4 4

MANDMAGA743 MANDMBSA743 MANDMEMC943 MANDMEGE542

Lótenyésztés, lovassportok Kisállattenyésztés Élelmiszeripari biotechnológia Állati termék feldolgozás műszaki ismeretei

2 2 2 2

1 1 1 0

V V V V

3 3 3 2

4

MANDMBSA842

Alternatív állattenyésztési rendszerek

2

0

F

2

4

MANSMUT7042

Agrárinformációs rendszerek

2

0

F

2

4 4

MANSMAMI342 MANSMUT7143

Innováció a vidékfejlesztésben Alternatív vidéki vállalkozások szervezése

2 2

0 1

F V

2 3

Munkavédelem, munkabiztonság Diplomamunka készítés

2 0 34

0 8 16

V G

2 12 54

4 MANSMVS5042 4 Összesen Jelmagyarázat

Előkövetelmény

F: félévközi jegy V: vizsga G: gyakorlati jegy

2 Az itt felsorolt tárgyak közül csak annyit kell a hallgatóknak felvenni, (21±10% kredit) amennyi a szemeszterben oktatott „Szakmai törzsanyag” tárgyainak a lehallgatása után, a félévben elérendő kreditértékhez még szükséges.

134

AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (AMM) MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2008/6/IX/2/8. Szakfelelős: Dr. habil. Schmidt Rezső egyetemi tanár Érvényes: 2008. szeptember 1-től Tantárgy

Félév

Félévi óraszám E. Gy. 14 0 9 0 9 0 9 0 14 0 9 0

1 1 1 1 1 1

Kód MALAMKEA713 MALAMNN5512 MALAMAE7112 MALAMAG6713 MALAMFT6013 MALAMMFC412

Megnevezés Alkalmazott kémia Növényélettan Alkalmazott állatélettan Molekuláris genetika A talajtermékenység fenntartása Biometriai módszerek a mezőgazdaságban

1 1 1

MALAMKT3912 MALAMNN5412 MALAMTMD212

Integrált kertészeti termelés Növényi biotechnológia Minőségbiztosítás

9 9 9

1 1

MALAMKEA812 MALAMAMN113

Környezeti kockázatok Logisztika

Összesen

VizsgaKredit típus V V V F V F

3 2 2 3 3 2

0 0 0

V F F

2 2 2

9 9

0 0

F F

2 3

109

0

26

2

MALAMNT7824

Integrált szántóföldi növénytermesztés

14

0

V

4

2 2

MALAMNVA622 MALAMFT6122

Integrált növényvédelem Tápanyaggazdálkodás, növénytáplálás

9 9

0 0

F V

2 2

Állattenyésztéstan Takarmánygazdálkodás Tenyésztésszervezés Ágazati ökonómia Diplomamunka I. Fakultatív tárgy Fakultatív tárgy

14 9 9 9 18 9 9 109

0 0 0 0 0 0 0 0

V V F V G F F

4 2 2 2 8 2 2 30

2 MALAMBS7924 2 MALAMTK3722 2 MALAMAG7022 2 MALAMUT9222 2 2 2 Összesen

135

Előkövetelmény

Tantárgy

Félév 3

Kód MALAMTMD132

Megnevezés A növénytermesztés szervezése

3 3

MALAMAG6832 MALAMUT9432

Szaporodásbiológia Vállalkozás és projekt menedzsment

3 Összesen


VizsgaKredit típus F

2

0 0

V F

2 2

27 0 54 0 Differenciált szakmai ismeretek Növénytermesztés gépesítése 9 0 Növénynemesítés 9 0 Növénytermesztési rendszerek 9 0 Gyógy -és fűszernövények 9 0 termesztése

G

10 16

V V V V

3 3 2 2

9 9

Diplomamunka II.

3 3 3 3

MALDMEGA333 MALDMGN3433 MALDMNT7732 MALDMGT3432

3 3 3 3

MALDMNT7932 MALDMFT5832 MALDMFT6233 MALDMAG7132

Fenntartható növénytermesztés Talajszennyezés, talajtisztítás Környezetkímélő földművelés Tej -és hústermelés állattenyésztési alapjai

9 9 14 9

0 0 0 0

V F V V

2 2 3 2

3 3 3 3 3 3 3

MALDMAG6933 MALDMSJ3233 MALDMSJ3332 MALDMBS7733 MALDMBS7533 MALDMBS7332 MALDMTG4633

Állattenyésztési biotechnológia Tartástechnológiai rendszerek Állatjólét, állatvédelem Baromfi termékek előállítása Halászat, halgazdálkodás Méhészet Tej -és húsfeldolgozás technológiája

14 14 9 14 14 9 14

0 0 0 0 0 0 0

V V V V V V V

3 3 2 3 3 2 3

3 3

MALDMBS7832 MALDMAMN032

Génmegőrzés, fajtafenntartás Területfejlesztés

9 9

0 0

V F

2 2

3

MALDMAMM933

EU agrár -és vidékstratégiája

9

0

V

3

3

MALDMAMN632

Regionális gazdaságtan

9

0

F

2

3 3

MALDMSG5234 MALDMAMN232

Gazdaság -és térségelemzés Régió -és településmarketing

14 9

0 0

V V

4 2

Munkavédelem, munkabiztonság

9 233

0 0

F

2 55

3 MALDMVS6432 Összesen 1

Előkövetelmény

Az itt felsorolt tárgyak közül csak annyit kell a hallgatóknak felvenni ,(24±10% kredit) amennyi a szemeszterben oktatott „Szakmai törzsanyag” tárgyainak a lehallgatása után, a félévben elérendő kreditértékhez még szükséges. Jelmagyarázat

F: félévközi jegy V: vizsga

136


Tantárgy

Félév 4

Kód MALAMEMB142

Megnevezés Állati termék minősítés, élelmiszer-biztonság

4

MALAMAMN342

Stratégiai marketing

4 4

MALAMVS6542 MALAMTT8143

Vezetési ismeretek Kommunikáció Diplomamunka III.

Összesen

VizsgaKredit típus F

2

0

F

2

9 0 9 0 36 0 72 0 Differenciált szakmai ismeretek Vetőmagtermesztés 9 0 Természetes gyepgazdálkodás 9 0 Talajvédelem, földrendezés 9 0 Energia célú növénytermesztés 9 0 Rekultiváció 9 0 Talajvédelem, környezetterhelés 9 0 Talajvédelem, talajjavítás 14 0 Állattartási technológiák műszaki 14 0 ismeretei

F F G

2 3 12 21

F F V V V F V V

2 2 2 2 2 2 3 3

9

4 4 4 4 4 4 4 4

MALDMGN3342 MALDMGT3542 MALDMFT6342 MALDMNT8042 MALDMFT5942 MALDMFT6442 MALDMFT6543 MALDMEGA443

4

MALDMAMN442

Élelmiszer marketing

9

0

V

2

4 4 4 4

MALDMAG7243 MALDMBS7643 MALDMEMB243 MALDMEGA242

Lótenyésztés, lovassportok Kisállattenyésztés Élelmiszeripari biotechnológia Állati termék feldolgozás műszaki ismeretei

14 14 14 9

0 0 0 0

V V V V

3 3 3 2

4

MALDMBS7442


9

0

F

2

4 4

MALDMUT9142 MALDMAMN542

Agrárinformációs rendszerek Innováció a vidékfejlesztésben

9 9

0 0

F F

2 2

4

MALDMUT9343

Alternatív vidéki vállalkozások szervezése

14

0

V

3

Munkavédelem, munkabiztonság

9 192

0 0

V

2 42

4 MALDMVS6642 Összesen Jelmagyarázat

Előkövetelmény

F: félévközi jegy V: vizsga G: gyakorlati jegy

2

Az itt felsorolt tárgyak közül csak annyit kell a hallgatóknak felvenni, (21±10% kredit) amennyi a szemeszterben oktatott „Szakmai törzsanyag” tárgyainak a lehallgatása után, a félévben elérendő kreditértékhez még szükséges.

137

AGRÁR-MÉRNÖKTANÁR MESTERKÉPZÉSI SZAK (AMT)

138

AGRÁR-MÉRNÖKTANÁRI MESTERKÉPZÉS KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A mesterképzési szak megnevezése: agrár-mérnöktanári 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles agrár-mérnöktanár (mezőgazdaság mérnök) – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Agriculture (Agronomy) 3. Képzési terület: agrár 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: a)

a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok

I.. Az alapképzési szakon szerzett szakképzettség szerint: - állattenyésztő mérnök, mezőgazdasági mérnök, növénytermesztő mérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, mezőgazdasági szakoktató szakirány szerint, -

mérnök (főiskolai illetve egyetemi) az agrárképzési területről, BSc illetve MSc mérnök az agrárképzési területről, mérnöktanár (főiskolai) az agrár képzési területről,

II. Az agrár képzési területen bármely MSc szak befejezését követően, - a tanári mesterség teljesítésével - az agrár-mérnöktanári diploma megszerezhető. III. A nem mérnöktanár MSC képzésben résztvevő hallgató más MSc szak mellett párhuzamos képzésben vehet részt, majd az agrár képzési területhez tartozó MSc diploma megszerzése után, a tanári blokk teljesítését követően az agrár-mérnöktanári diplomát szerezhet. b)

a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kreditkövetelmények:

I. Az agrár képzési terület BSc szakjain a BSc képzés szabadon választható tantárgyainak keretében legalább két félév alatt 10 kredit értékű pedagógiai-pszichológiai, pályaorientációs előképzés teljesíthető. A 10 kredit az alábbiak szerint oszlik meg: − A nevelés és oktatás alapkérdései, a hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése kiscsoportos formában. − A tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az oktatás és a tanulás társadalmi, gazdasági szerepe. − A tanári pályához szükséges kommunikációs képességek fejlesztése kiscsoportos keretek között. − Gyermek és személyiségismeret megalapozása. − Az iskola kultúrtörténete, a gyermekkép és a nevelési eszmények, az intézményrendszer és az alternatív irányok változásai.

139

II. A mezőgazdasági szakoktató szakképzettséggel rendelkezők esetében a mérnöki ismeretek tekintetében a szakiránytól függően 130-150 kredit elismerhető. Az adott alapképzési szak mérnöki szakképzettséggel kapcsolatos hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan – a mesterszintű mérnöktanári képesítő vizsgára való jelentkezésig – a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni. A tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai ismeretei tekintetében 25 kredit teljesítését kell elismerni. III. Azok a természettudományi- valamint agrárképzési területről származó alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A képzés célja: az agrár alapképzési szakokon szerzett szakterületi ismereteik birtokában elméletileg megalapozott, módszertani ismeretekkel és képességekkel rendelkező szaktanárok képzése az agrár irányultságú iskolarendszerű szakképzés valamennyi szintje, az iskolarendszeren kívüli szakképzés és felnőttképzés számára. Olyan szakemberek képzése, akik az agrár szakképzés területén képesek a pedagógiai tervezési, fejlesztési és kutatási feladatokra, továbbá aktív részesei lehetnek a vidékfejlesztésnek, előmozdíthatják az elmaradott régiók felzárkózását, elősegítik az Európai Unió oktatási rendszereihez való kapcsolódást. Mindezek mellett a képzés kellő alapokat ad ahhoz, hogy a hallgatók tanulmányaikat a PhD képzésben folytathassák a neveléstudomány területén. 7. A tanári szak szakterületi eleméhez kapcsolódó általános ismeretek: A szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzés, valamint a szakmai gyakorlatok folyamán elsajátítandó ismeretek: - A közoktatás, illetve a szakképzés tartalmi szabályozásában és az adott tanári szakképzettségnek megfelelő érettségi tárgyak követelményeiben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű ismerete. A speciális pedagógiai jellegű szakképesítések esetén az adott szakterület szakismeretei. - Az adott szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy (műveltségi terület, nevelési, pedagógiai szakterület) által közvetített tudás sajátosságai, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségei. Az oktatott tantárgy (műveltségi terület) más műveltségi területekhez való kapcsolata, az általános műveltséghez, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztéséhez való hozzájárulása. A tudáselemek rendszerbe szervezésének, a különböző forrásokból származó tudás integrálásának módjai. A tantárgy (műveltségi terület) tanításának nemzetközi tendenciái. A műveltségterülethez kapcsolódó alaptantervek, kerettantervek ismerete, helyi tantervek, oktatási programok készítése. - A tantárgy (műveltségi terület) által közvetített fogalmak, tartalmak fejlődési sajátosságai, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepe, az azokkal kapcsolatos naív előfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a fogalmi váltás nehézségei. A tantárgy (műveltségi terület) eredményes tanulásához szükséges készség- és képességbeli előfeltételek, a tananyag által fejlesztendő specifikus készségek és képességek, attitűdök és elkötelezettségek sajátosságai. A tantárgyban elsajátított tudás alkalmazásának módjai, speciális lehetőségei a problémamegoldó képesség fejlesztésében. A hatékony tanulási 140

környezet megteremtésének módjai. A tantárgyhoz, műveltségi területhez kapcsolódó mérési-értékelési módok. - A tantárgy (műveltségi terület) tanításában alkalmazható módszerek széles körének ismerete, a megfelelő módszerek kiválasztásának szempontjai, különös tekintettel a differenciált, a tanulók személyére szabott oktatásra, az integrált oktatás és tehetségfejlesztés igényeire. A tanulási idő differenciált kezelése. A tantárgy és a tananyag sajátosságainak megfelelő, változatos tananyag-elrendezési (koncentrikus, lineáris) és időszervezési (folyamatos, epochális) megoldások alkalmazásának szempontjai. A tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása. - A szakmai, szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó követelmények: önállóan vagy kutató, képző intézményekhez kapcsolódóan folyamatos tanulási tevékenység; fejlesztő programokban, kísérleti munkákban, hazai és nemzetközi felmérésekben gyakorlati szakemberként, partnerként való részvétel; az eredmények értelmezéséhez, az új ismereteknek a tanítási-nevelési gyakorlatban való felhasználásához szükséges tudás folyamatos fejlesztése. A szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi közös ismeretek: − Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretkörök: az agrármérnöki alapképzési szakon elsajátított alapozó ismeretek bővítése, illetve elmélyítése a szakterület szerint. – Horizontális kitekintés a szakmai képzéshez kapcsolódó Nemzeti Alaptanterv műveltségterületeire, illetve a szakképzés egész rendszerére, benne a mezőgazdasági szakképzés helyére és a határos szakképzési területekre. − Gazdasági és humán ismeretek: a szakképzés és a gazdaság kapcsolatrendszere, mikro- és makrogazdasági környezeti feltételek, a felnőttképzéssel kapcsolatos sajátos ismeretek. − A szakmai törzsanyag ismeretkörei: a szakirányú szakképzés gyakorlati alkalmazást támogató agrármérnöki alaptantárgyainak elmélyítése a szak szerint. − A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei, differenciált szakmai ismeretek: az agrármérnöki ismeretek bővítése az agrármérnök-tanári szakképzettségnek megfelelő szakirányú ismeretkörökkel.

Szakterületi ismeretkörök: − okleveles agrár-mérnöktanár (mezőgazdasági mérnök): elméleti alapozó, gazdasági valamint növénytudományi (földművelés és földhasználat, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, növényvédelem, vetőmagtermesztés, kertészet), állattudományi (állattenyésztés, takarmányozás, állategészségtan és higiénia), gazdasági és humán (humán menedzsment, agrárgazdaságtan, marketing, számviteli és pénzügyi ismeretek, vállalati gazdaságtan, üzemszervezés) ismeretek, környezeti és minőségbiztosítási (környezetgazdálkodás, erdő- és vadgazdálkodás, minőségbiztosítás) ismeretek; differenciált szakmai ismeretek; 8. A szakmai gyakorlat előírt formai követelményei: a) a pedagóguspálya megismerésére, általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló gyakorlatok: pályaismereti, gyermek- és önismereti, konfliktuskezelési módszerek, iskolalátogatások, óramegfigyelések és elemzések, mikrotanítás, legalább 30 óra;

141

b) iskolában vezetőtanár irányításával az adott szakképzettség területén végzett csoportos gyakorlat szakképzettségenként 60 óra, amely magában foglalja a hospitálást, az óramegbeszéléseket és legalább 15 önállóan megtartott órát/foglalkozást (a hallgató az egyik szakképzettség tanítási gyakorlatát az 5-8., a másikat pedig a 9-12. évfolyamon kell, hogy végezze); c) közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben megbízott vezetőtanár és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett végzett, összefüggő, a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése. A gyakorlat magában foglalja a hospitálást, szakképzettségenként heti 2-5 óra (max. heti 10 óra) tanítást/foglalkozást, a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátását, a tanítást kísérő szeminárium elvégzését és az adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálását. Az a) szerinti gyakorlat kreditértéke (a pedagógiai és pszichológiai tanulmányok keretében) legalább 3 kredit, a b) szerinti gyakorlat kreditértéke szakképzettségenként (a szakterületi tanulmányok keretében) legalább 3 kredit, a c) szerinti összefüggő egyéni gyakorlat kreditértéke 30 kredit A gyakorlat során a hallgató a vezetőtanár és a tanárképző szakember felügyelete mellett elkészíti - a tanulók megismerése terén végzett munkáját, tanári gyakorlatának eredményességét adatokkal alátámasztó, a saját gyakorlati fejlődését dokumentáló - portfóliót, amely a szakdolgozat részét és a tanári képesítő vizsga tárgyát képezi. Szakdolgozat: A szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni.

9. Szakdolgozat formai követelményei: A tanári szakdolgozatnak kettő összetevője van: 1. a pedagóguspálya megismerésére irányuló és a vezetőtanár irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak a rendszeres összegzése (portfólió), 2. e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy a tanításhoz szükséges segédlet készítése (tanulmány minimálisan 5 kredit értékben); a tanulmánynak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap-és középfokú oktatás szintjeinek, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes kidolgozni

142

10. Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat célja: a szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek (pl. tanórára való felkészülés, óratervezés, óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai mérések és kísérletek) megszerzése, a munkahely világával való ismerkedés (pl. iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció), valamint az, hogy a hallgatók későbbi munkájuk hatékonysága érdekében jártasságot szerezzenek a tanítási és tanulási, illetve nevelési folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában. 11. Nyelvi követelmények A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

143

AGRÁR-MÉRNÖKTANÁR MESTERKÉPZÉSI SZAK (AMT) MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2008/7/XII/5/16.

Szakfelelős: Dr. habil. Dóka Ottó egyetemi tanár Érvényes: 2010. február 1-től Tantárgy Félév

Kód

1 1

MMLAMKEA412 MMLAMAE6913

1 1 1 1

MMLAMNN5312 MMLAMFT5712 MMLAMAMM813 MMLAMKEA512

1 1

BMPLA01 BMPLA03

1

BMPLA04

1

BMPLA06

1

BMPLA07

1 BMPLA10 1 BMPLA14 1 BMPLA19 Összesen: 1 1 1

BMPLB01 BMPLB02 BMPLB05

1 BMPLB10 Összesen:

Heti óraszám Gy.

Vizsgatípus

Kredit

Biokémia 1 Háziállatok anatómiája és 2 élettana Alkalmazott növényélettan 1 Talajerő -és tápanyaggazdálkodás 2 Integrált vidékfejlesztés 2 Integrált kertészeti termelés 1 Pedagógiai-Pszichológiai tárgyak Bevezetés a pszichológiába 1 1 A nevelés történeti-antropológiai alapjai

1 1

V V

2 3

1 0 1 1

V V V V

2 2 3 2

1 1

V F

0 0

Bevezetés a pedagógia elméletébe és kutatási módszereibe Fejlődés-és személyiségpszichológia

1

1

F

0

2

1

V

2

Az értelmi fejlődés kognitív pszichológiai kontextusban

1

1

F

2

Nevelés- és oktatásszociológia Közoktatási gyakorlat I. IKT a pedagógiában

1 0 1

1 1 2

V F F

2 1 2

17 Differenciált szakmai ismeretek Csoportépítő tréning 0 Konfliktuskezelő tréning 0 Interkulturalitás és 0 multikulturalitás

14 2 2 2

F F F

1 1 2

Környezetpedagógia

1

1

V

2

18

21

Megnevezés

144

E.

23

29

Tantárgy Félév

Kód

Heti óraszám

Megnevezés

E.

Gy.

Vizsgatípus

Kredit

2

MMLAMNT7623

Integrált növénytermesztés

2

1

V

3

2 2 2 2 2

MMLAMBS7223 MMLAMTK3622 MMLBMNVA522 MMLBMVS6321

1 1 1 0 1

V V V V V

3 2 2 1 5

2

BMPLA02

Állattenyésztés 2 Gazdasági állatok takarmányozása 1 Integrált növényvédelem 1 Munkavédelem, munkabiztonság 1 Szakmódszertan I. 2 Pedagógiai-Pszichológiai tárgyak Pedagógiai képességek fejlesztése 1 (Kommunikáció)

1

F

0

A tanári mesterség alapjai Pedagógiai-és szociálpszichológia Nevelés- és művelődéstörténet Neveléselmélet Közoktatási gyakorlat II.

0 1 2 2 0

2 2 1 1 1

F F V V F

0 3 2 3 1

15 Differenciált szakmai ismeretek A családi nevelés pszichológiája 0 Tanulásmódszertan 0

13

15

17

A Mg-i termelés szervezése Csoportos iskolai gyakorlat Környezetvédelem Gazdasági állatok produkcióbiológiája

1 0 1 1

1 2 1 1

V F V V

2 3 2 2

Szakmódszertan II. Szakmai választható Szaktárgyi-szakmódszertani záró szigorlat

2 2 0

1 2 1

V V SZ

5 3 3

Pedagógiai-Pszichológiai tárgyak Szervezet-, vezetés-és 1 munkapszichológia

1

F

1

2 2 1 0 13

1 0 1 1 13

V V F F

3 2 1 1 28

Differenciált szakmai ismeretek A személyiségfejlődés zavarai 0

2

F

2

F

BMPLA05 2 BMPLA08 2 2 BMPLA17 2 BMPLA18 2 BMPLA15 Összesen: 2 BMPLB04 2 BMPLB07 Összesen:

3 3 3 3

MMLAMTMC932 MMLAMTMC833 MMLBMKEA632 MMLBMAE7032

3 3 3

BMLASZMS

3

BMPLA09

3 BMPLA11 3 BMPLA12 3 BMPLA13 3 BMPLA16 Összesen: 3

BMPLB03


Oktatáselmélet Oktatási- és vizsgarendszerek Pedagógiai kutatás módszertana Közoktatási gyakorlat III.

Szakképzéspedagógia

2 2

1

1

14

16

25 F F

2 2 29

2 32

4

BMPLA0DM

Tanári képesítő vizsga, portfólió, diplomamunka

0

0

F

5

4

BMPLAEGY

Összefüggő egyéni szakmai gyakorlat

0

30

F

30

0

30

Összesen:

Jelmagyarázat


145

35

AGRÁR-MÉRNÖKTANÁR MESTERKÉPZÉSI SZAK (AMT) MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2008/7/XII/5/16.

Szakfelelős: Dr. habil. Dóka Ottó egyetemi tanár Érvényes: 2010. február 1-től Tantárgy Félév

Kód

1 1

MMLAMKEA412 MMLAMAE6913

1 1 1 1

MMLAMNN5312 MMLAMFT5712 MMLAMAMM813 MMLAMKEA512

1 1

BMPLA01 BMPLA03

1

BMPLA04

1

BMPLA06

1

BMPLA07

1 BMPLA10 1 BMPLA14 1 BMPLA19 Összesen: 1 1 1

BMPLB01 BMPLB02 BMPLB05


Heti óraszám Gy.

Vizsgatípus

Kredit

Biokémia 3 Háziállatok anatómiája és 6 élettana Alkalmazott növényélettan 3 Talajerő -és tápanyaggazdálkodás 6 Integrált vidékfejlesztés 6 Integrált kertészeti termelés 3 Pedagógiai-Pszichológiai tárgyak Bevezetés a pszichológiába 5 5 A nevelés történeti-antropológiai alapjai

3 3

V V

2 3

3 0 3 3

V V V V

2 2 3 2

5 5

V F

0 0

Bevezetés a pedagógia elméletébe és kutatási módszereibe Fejlődés-és személyiségpszichológia

5

5

F

0

10

5

V

2

Az értelmi fejlődés kognitív pszichológiai kontextusban

5

5

F

2

Nevelés- és oktatásszociológia Közoktatási gyakorlat I. IKT a pedagógiában

5 0 5

5 5 10

V F F

2 1 2

67 Differenciált szakmai ismeretek Csoportépítő tréning 0 Konfliktuskezelő tréning 0 Interkulturalitás és 0 multikulturalitás

60

Megnevezés

Környezetpedagógia

146

E.

23

10 10 10

F F F

1 1 2

5

5

V

2

72

95

29

Tantárgy Félév

Kód

Heti óraszám E.

Gy.

Vizsgatípus

6

3 3 3 3 0 6

V V V V V V

3 3 2 2 1 5

5

F

0

0 5 10 10 0 57

10 10 5 5 5 58

F F V V F

0 3 2 3 1 25

Differenciált szakmai ismeretek A családi nevelés pszichológiája 0 Tanulásmódszertan 0

10 10

F F

2 2

57

78

A Mg-i termelés szervezése Csoportos iskolai gyakorlat Környezetvédelem Gazdasági állatok produkcióbiológiája

3 0 3 3

3 6 3 3

V F V V

2 3 2 2

Szakmódszertan II. Szakmai választható

6 6 0

6 6 0

V V SZ

5 3 3

5

F

1

10 10 5 0 51

5 0 5 5 47

V V

3 2 1 1 28

Differenciált szakmai ismeretek A személyiségfejlődés zavarai 0

10

F F

Megnevezés

2 2 2 2 2 2

MMLAMNT7623

Integrált növénytermesztés

MMLAMBS7223 MMLAMTK3622 MMLBMNVA522 MMLBMVS6321

2

BMPLA02

6 Állattenyésztés 3 Gazdasági állatok takarmányozása 3 Integrált növényvédelem 3 Munkavédelem, munkabiztonság 6 Szakmódszertan I. Pedagógiai-Pszichológiai tárgyak Pedagógiai képességek fejlesztése 5 (Kommunikáció)

2 BMPLA05 2 BMPLA08 2 BMPLA17 2 BMPLA18 2 BMPLA15 Összesen: 2 BMPLB04 2 BMPLB07 Összesen:

3 3 3 3

MMLAMTMC932 MMLAMTMC833 MMLBMKEA632 MMLBMAE7032

3 3 3

BMLASZMS

3

BMPLA09

3 BMPLA11 3 BMPLA12 3 BMPLA13 3 BMPLA16 Összesen: 3

BMPLB03


A tanári mesterség alapjai Pedagógiai-és szociálpszichológia Nevelés- és művelődéstörténet Neveléselmélet Közoktatási gyakorlat II.

Szaktárgyi-szakmódszertani záró szigorlat Pedagógiai-Pszichológiai tárgyak Szervezet-, vezetés-és 5 munkapszichológia Oktatáselmélet Oktatási- és vizsgarendszerek Pedagógiai kutatás módszertana Közoktatási gyakorlat III.

Szakképzéspedagógia

5

5

56

62

Kredit

29

F F

2 2 32

4

BMPLA0DM

Tanári képesítő vizsga, portfólió, diplomamunka

0

0

F

5

4

BMPLAEGY

Összefüggő egyéni szakmai gyakorlat

0

30

F

30

0

30

Összesen: Jelmagyarázat


147

35

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (ÁMM)

148

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (ÁMM) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A mesterképzési szak megnevezése: állattenyésztő mérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles állattenyésztő mérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master in Animal Sciences 3. Képzési terület: agrár 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az állattenyésztő mérnöki, mezőgazdasági mérnöki, vadgazda mérnöki alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a növénytermesztő mérnöki, természetvédelmi mérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, informatikus és szakigazgatási mérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, élelmiszermérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, biológia, környezettan alapképzési szakok, valamint állatorvosi osztatlan, egységes mesterképzési szak. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10 – 20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 30 – 54 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30 – 35 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit. 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan okleveles állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományos, agrár-műszaki, élelmiszergazdasági, termék-feldolgozási és állattudományi ismereteik birtokában képesek az állatitermék-termelés, feldolgozás, értékesítés, szakmai feladatai megoldására, továbbá az állattenyésztés területén tervező, szintetizáló kutatási és innovációs tevékenység végzésére. A végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – az állatitermék-termelés, feldolgozás, értékesítés elméletét és gyakorlatát, – az állatitermék-előállítás minőségi, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi előírásait, jogi és közgazdasági szabályozó rendszerét, – az állattenyésztés természettudományi alapjait, – az állatvédelem, és állat-egészségügyi igazgatás szabályait, – a korszerű állattartási technológiákat, – az állatjóléti előírásokat. 149

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – az állati termékek termelési, feldolgozási és értékesítési folyamatainak tervezésére, szervezésére és irányítására, – az innovációs folyamatokban történő alkotó részvételre, – új technológiák és módszerek kidolgozására és bevezetésére, – a termelőüzem agroökológiai potenciáljához optimális megoldások kifejlesztésére és önálló megvalósítására, – az állattenyésztési ágazatok technológiai változatainak kimunkálására, – komplex technológiai rendszerek kidolgozására és azok adaptálására, – a gazdasági állatfajok tenyésztő-nemesítő munkájának tervezésére, irányítására, – az állattenyésztés, a kutatásfejlesztés és a szaktanácsadás koordinációjára, – vidékfejlesztési feladatok ellátására, – önálló kutatás végzésére a természettudomány és az agrártudomány területén. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – jó probléma-felismerési és megoldási készség, – fejlesztői és tervezői szemlélet, – szervezőképesség, – rendszerszerű, kreatív gondolkodásmód, – motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére, – önálló munkavégzésre való alkalmasság, – szakmai véleményalkotás és annak hatékony kommunikálása, – információ-felhasználási, -elemző és döntéshozatali képesség, – környezettudatos magatartás, – a környezetvédelmi előírások betartatása, – természet– és élőhelyvédelem iránti fogékonyság, – szakmai felelősségtudat, – alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 10-20 kredit: alkalmazott genetika, termelés-élettan, biokémia, élelmiszerkémia; 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 30-54 kredit: takarmánygazdálkodás, takarmánynövény termesztés, gyephasznosítás, állattenyésztési biotechnológia, speciális állattenyésztés, tenyésztésszervezés tenyésztési programok, legeltetéses állattartás, állattartási technológiák, szaporodásbiológia, járványvédelem, állatvédelem és állategészségügyi igazgatás, állattartó telepek tervezése, építése és üzemeltetése, tejfeldolgozás, húsfeldolgozás, élelmiszerminőség és -biztonság, ágazati ökonómia, élelmiszer- marketing, humánerőforrás management. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 30-35 kredit: ökologikus állattenyésztés, állatfajok szaporításának speciális kérdései, állati termék minősítésének módszere, társ- és hobbiállat tenyésztése, haltenyésztés és akvarisztika, sportlótenyésztés-lovassportszervezés;

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: a szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

150

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi, természeti erőforrások, mezőgazdasági ismeretek, gazdasági és gazdálkodási ismeretek. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet – a felsorolt ismeretkörökben – a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

151

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (ÁMM) MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2008/5/VIII/3/10. Szakfelelős: Kovácsné Dr. habil. Gaál Katalin egytemi tanár Érvényes: 2010. február 1-től Félév 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Tantárgy Kód MÁNAMAG7313 MÁNAMAE7213 MÁNAMKEA913 MÁNAMKEB013 MÁNAMTG4713 MÁNAMAG7413 MÁNAMAG7713 MÁNAMEGA613

Megnevezés Alkalmazott genetika Termék-előállítás élettana Alkalmazott biokémia Élelmiszer kémia Mikrobiológia Állattenyésztési biotechnológia Alkalmazott szaporodásbiológia Állattartási technológiák műszaki ismeretei

MÁNBMBS8313

Halászat, halgazdálkodás Idegen nyelvi szakmai kommunikáció Fakultatív C tantárgy

1 Összesen

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 1 V 3 2 1 V 3 2 1 V 3 2 1 V 3 2 1 V 3 2 1 V 3 2 1 V 3 2 1 V 3 2 0

1 2

V F

3 2

2

0

F

2

20

11

31

2 2 2 2 2

MÁNAMAMP323 MÁNAMGT3623 MÁNAMSJ3423 MÁNBMEMB523 MÁNBMEGA524

Takarmánynövény termesztés Gyephasznosítás Tartástechnológiai rendszerek Élelmiszeripari biotechnológia Állati termékfeldolgozás műszaki ismeretei

2 2 2 2 2

1 1 1 1 0

V V V V V

3 3 3 3 2

2

MÁNBMTG4823

Tej és húsfeldolgozás technológiája

2

1

V

3

Lótenyésztés, lovassportok Méhészet Fakultatív C tantárgy Diplomamunka készítés

2 2 2 0

1 0 0 2

V V F F

3 2 2 6

18

8

2 MÁNBMAG7823 2 MÁNBMBS8022 2 2 Összesen

152

30

Előkövetelmény

Félév 3 3

Tantárgy Kód Megnevezés MÁNAMTK3833 Gazdasági állatok takarmányozása MÁNAMEMB433 Minőségirányítás, minőségbiztosítási rendszerek

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 1 V 3 1 2 V 3

3 3 3 3

MÁNBMBS8442 MÁNAMUTA633 MÁNBMTK3932 MÁNAMAG7622

Génmegőrzés, fajtafenntartás Állattenyésztési ágazati ökonómia Állatkísérleti módszertan Tej -és hústermelés állattenyésztési alapjai

2 3 2 2

0 0 0 0

F V F V

2 3 2 2

3

MÁNBMBS8132


2

0

V

2

Baromfitermékek előállítása Diplomamunka készítés

2 0 16

1 4 8

V F

3 10 30

3 MÁNBMBS8533 3 Összesen 4

MÁNAMAG7542

Tenyésztésszervezés, tenyésztési programok

2

0

F

2

4 4 4 4 4

MÁNBMBS8243 MÁNAMSJ3532 MÁNAMVS7942 MÁNAMAMP442 MÁNAMAL4342

Kisállattenyésztés Állatjólét, állatvédelem Humánerőforrás, menedzsment Élelmiszer-marketing Járványvédelem, állategészségügyi igazgatás

2 2 2 2 2

1 0 0 0 0

V V F V F

3 2 2 2 2

Fakultatív C tantárgy Diplomamunka készítés

2 0

0 6

F F

2 16

14

7

4 4 Összesen Jelmagyarázat


153

31

Előkövetelmény

ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS -MINŐSÉGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (ÉMM)

154

ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS -MINŐSÉGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (ÉMM) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A mesterképzési szak megnevezése: élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Food Safety and Quality 3. Képzési terület: agrár 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: – agrár képzési területről: élelmiszermérnöki, mezőgazdasági mérnöki alapképzési szakok, valamint állatorvosi egységes, osztatlan szak; – műszaki képzési területről: biomérnöki alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: – agrár képzési területről: környezetgazdálkodási agrármérnöki, növénytermesztő mérnöki, állattenyésztő mérnöki, kertészmérnöki, mezőgazdasági- és élelmiszeripari gépészmérnöki alapképzési szakok; – műszaki képzési területről: vegyészmérnöki, környezetmérnöki alapképzési szakok; – természettudományi képzési területről: biológia, kémia alapképzési szakok; – orvos- és egészségtudományi képzési területről: egységes, osztatlan orvos szak, ápolás és betegellátás alapképzési szak dietetikus szakirány. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22–26 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 22–28 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30–38 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit. 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnökök képzése, akik mikrobiológiai, molekuláris biológiai, toxikológiai, analitikai ismereteik birtokában hatékonyan tudják felügyelni és ellenőrizni a biztonságos és kiváló minőségű, az emberi táplálkozásra minden tekintetben alkalmas élelmiszer-előállítás folyamatát és forgalmazását. A mesterszakon elsajátított ismeretek alapján a végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek: – műszeres analitikai ismeretek 155

– élelmiszer toxikológiai ismeretek – mikrobiológiai, higiéniai és epidemiológiai ismeretek – táplálkozástudományi ismeretek – minőségügyi ismeretek – élelmiszer-biztonsági kockázatelemzés – élelmiszeripari alapanyagok és feldolgozás-technológiák minőségi és biztonsági vonatkozásai – élelmiszer-logisztika és forgalmazás minőségi és biztonsági vonatkozásai – biotechnológia biztonsági, etikai és szabályozási kérdései – élelmiszer-gazdaságtani ismeretek – élelmiszer-minőségügy és -biztonság államigazgatási és jogi szabályozási vonatkozásai; – az élelmiszerbiztonság hazai és nemzetközi hatósági intézményrendszere; b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – az élelmiszerbiztonság és -minőség szakterületén az ismeretanyag alkalmazására és a megszerzett tudás birtokában a szakterület speciális feladatainak biztonságos megoldására, – az élelmiszer-mikrobiológia és -higiénia, a műszeres analitika, az élelmiszer toxikológia és a táplálkozás-élettan területeken megszerzett tudásuk alkalmazására, – az élelmiszerminőségi és biztonsági rendszerek működtetésére, – megfelelő minőségű növényi és állati eredetű élelmiszeripari alapanyagok és termékek biztonságos előállítására, – az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető fizikai, kémiai és biológiai tényezők gyors felismerésére és azok menedzselésére, – az élelmiszerbiztonság területén vezetői munkakörök betöltésére, szakértői és szaktanácsadási feladatok ellátására hazai és nemzetközi szervezetekben vállalati, kutatóintézeti és szakigazgatási szinten; c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – önálló munkavégzés, – szakmai véleményalkotás, – kutatási, tervezési és menedzselési képesség, – kreativitás, – hatékony problémamegoldó készség, – információ-felhasználási és -elemző készség, – jó szervező és koordináló készség, – képesség és készség a tudomány eszköztárával problémák felismerésére és megoldására, – motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására, az élelmiszerbiztonsági szemlélet fejlesztése érdekében, – alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátása. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök (22–26 kredit): méréselméleti és kísérlettervezési alapismeretek, műszeres analitikai módszerek (spektroszkópia, elválasztás-technika), táplálkozási ismeretek, minőség és biztonság élelmiszertechnológiai vonatkozásai, gazdálkodástudományi ismeretek, 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei (22–28 kredit): alapanyagok és élelmiszerek toxikológiája, élelmiszerminőség és -biztonság mikrobiológia vonatkozásai, minőségirányítás, minőségmenedzsment, minőségbiztosítási rendszerek, élelmiszerminőség és -biztonság jogi szabályozása, az élelmiszerekkel szembeni fogyasztói elvárások és fogyasztóvédelelem, innovációs menedzsment 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei (30–38 kredit): 156

minőségügyi rendszerek auditálása, mérések minőségbiztosítása, élelmiszerbiztonság kockázatelemzés, nyomonkövetés az élelmiszerláncban, analitikai gyorsmódszerek, kapcsolt analitikai rendszerek, molekuláris biológia, mikrobiológiai gyorsmódszerek, a géntechnológia és új élelmiszerek kockázatai, etikai és jogi kérdéseik, élelmiszerlogisztika és környezeti biztonság, diplomamunka: 30 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat idő-tartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60–84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudomány, gazdaság- és társadalomtudomány tárgykörök (15–25 kredit) matematika, informatika, biometria, fizika, elektrotechnika, kémiai és biokémia, általános mikrobiológia, közgazdaságtan; szakmai törzsanyag tárgykörök (45–65 kredit): méréstechnika, automatizálás, mérnöki műveletek, analitika, élelmiszerkémia, alkalmazott mikrobiológia, higiénia, élelmiszer technológiák, alapanyag-ismeret, jogi ismeretek. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet – a felsorolt ismeretkörökben – a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

157

ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS -MINŐSÉGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2007/6/VIII/2/5. Szakfelelős: Dr. habil. Szigeti Jenő egyetemi tanár Érvényes: 2008. szeptember 1-től Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 1 1 F 2 Élelmiszerkémia, Mikrobiológia

1

Kód MÉNAMAL3812

Megnevezés Állati eredetű alapanyagok és élelmiszerek toxikológiája

1

MÉNAMAMH014

Élelmiszer-ipari piackutatás, fogyasztói elvárások, üzleti kommunikáció

2

1

V

4

Élelmiszer-marketing

1

MÉNAMEG5215

Élelmiszer-minőség és biztonság technológiai vonatkozásai

3

2

V

5

Élelmiszeripari műveletek, gépek és technológiák

1

MÉNAMEG5114

Méréselméleti és kísérlettervezési alapismeretek

2

2

F

4

Fizika, Statisztika

1

MÉNAMMB2715

Műszeres analitikai módszerek (spektroszkópia és elválasztástechnika)

2

2

V

5

Kémia, Fizika

1

MÉNAMNV7312

Növényi eredetű alapanyagok és élelmiszerek toxikológiája

1

1

F

2

Kémia, Növényvédelem, v. Integrált növényvédelem

1

MÉNAMEM7614

Táplálkozási ismeretek

3

0

V

4

Mikrobiológia, Élelmiszerkémia

14

9

Összesen:

26

2

MÉNBMMB2824

Analitikai mérések minőségbiztosítása

1

2

F

4

2 2

MÉNBMTO2328 MÉNAMEM7724

Diplomamunka I. Élelmiszer-ipari biotechnológia

0 2

4 1

F V

8 4

2

MÉNAMTG2724

Élelmiszer-minőség és biztonság mikrobiológiai vonatkozásai

2

1

V

4

Élelmiszer-minőség és -biztonság technológiai vonatkozásai

2

MÉNBMEM7824

Nyomonkövetés az élelmiszerláncban

2

1

V

4

Mikrobiológia, Élelmiszerkémia, Élelmiszermikrobiológia

2 2

MÉMMFAKT1 MÉMMFAKT2

2 2

2

MÉNSMAG4823

Fakultáció 1 2 0 V Fakultáció 2 2 0 V Élelmiszer-biztonság modul, 2. szemeszter Molekuláris biológiai technikák, 0 2 F mikrobiológiai gyorsmódszerek 11 11 Élelmiszer-minőség modul, 2. szemeszter Analitikai gyorsmódszerek és 0 2 mérési gyakorlatok

31

Összesen: 2

MÉNSMMB2923

Összesen:

11

158

11

F

3

3 31

Statisztika


Élelmiszer-ipari biotechnológia

Élelmiszerkémia

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 0 6 F 10 1 2 V 4 Élelmiszer minőségirányítás és biztonság

3 3

Kód MÉNBMTO2431 MÉNAMEM7934

Megnevezés Diplomamunka II. Minőségirányítás, minőségmenedzsment, minőségbiztosítási rendszerek

3

MÉNAMTM9134

Szervezés- és vezetésmódszertan

V

4

3

MÉMMFAKT3

3

3

MÉNSMEM8135

Fakultáció 3 3 0 V Élelmiszer-biztonság modul, 3. szemeszter Élelmiszer-logisztikai és 2 2 V környezeti biztonság

3

MÉNSMEM8035

Összesen: 3

MÉNSMTG2835

3

MÉNSMMB3035

Új és hagyományos élelmiszerfeldolgozási technológiák biztonsági kérdései

2

2

0

2

10 12 Élelmiszer-minőség modul, 3. szemeszter Élelmiszer-mátrixok jellemzése, 2 2 élelmiszerismeret

Új és hagyományos élelmiszerfeldolgozási technológiák minőségi kérdései

Összesen:

159

2

2

10

12

V

Munkaszervezéstan, Szervezési és vezetési ismeretek

5

Mikrobiológia, Élelmiszer mikrobiológia

5

Mikrobiológia, Élelmiszer mikrobiológia, Élelmiszeripari műveletek, gépek és technológiák

31 V

5

Élelmiszer-minőség és -biztonság technológiai vonatkozásai, Táplálkozási ismeretek

V

5


31

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 0 8 F 12 1 2 V 4 Élelmiszer minőségirányítás és biztonság

4 4

Kód MÉNBMTO2541 MÉNBMEM8344

Megnevezés Diplomamunka III. Élelmiszer-biztonsági kockázatelemzés

4

MÉNAMTG2944

Élelmiszer-minőség és biztonság jogi szabályozása, fogyasztóvédelem

2

1

V

4

4 4

MÉNAMEM8244 MÉNBMTG3043

Innovációs menedzsment Minőségügyi rendszerek auditálása

2 1

0 1

V F

4 3

4

MÉMMFAKT4

3

4

MÉNSMEM8442

Fakultáció 4 3 0 V Élelmiszer-biztonság modul, 4. szemeszter Biotechnológia jogi és etikai 2 0 V kérdései

Összesen: 4

MÉNSMMB3142

8 12 Élelmiszer-minőség modul, 4. szemeszter Kapcsolt analitikai rendszerek 2 0


8 F: félévközi jegy V: vizsga

160

12

2


Élelmiszer-minőség és -biztonság mikrobiológiai vonatkozásai, Minőségirányítás, minőségmenedzsment, minőségbiztosítási rendszerek


31 V

2

32

Műszeres analitikai módszerek (spektroszkópia és elválasztás-technika)

ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS -MINŐSÉGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2007/6/VIII/2/5. Szakfelelős: Dr. habil. Szigeti Jenő egyetemi tanár Érvényes: 2008. szeptember 1-től Félévi óraszám E. Gy. 8 0

Tantárgy

Félév 1

Kód MELAMAL4112

Megnevezés Állati eredetű alapanyagok és élelmiszerek toxikológiája

1

MELAMAML414

Élelmiszer-ipari piackutatás, fogyasztói elvárások, üzleti kommunikáció

14

1

MELAMEG6215

Élelmiszer-minőség és biztonság technológiai vonatkozásai

1

MELAMEG6114

1

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

F

2

Élelmiszerkémia, Mikrobiológia

0

V

4

Élelmiszer-marketing

22

0

V

5

Élelmiszeripari műveletek, gépek és technológiák

Méréselméleti és kísérlettervezési alapismeretek

14

0

F

4

Fizika, Statisztika

MELAMMB3415

Műszeres analitikai módszerek (spektroszkópia és elválasztástechnika)

14

0

V

5

Kémia, Fizika

1

MELAMNVA112

Növényi eredetű alapanyagok és élelmiszerek toxikológiája

8

0

F

2

Kémia, Növényvédelem, v. Integrált növényvédelem

1

MELAMEM9114

Táplálkozási ismeretek

20

0

V

4


14

9

Összesen:

26

2

MELBMMB3524

Analitikai mérések minőségbiztosítása

15

0

F

4

2 2

MELBMTO7228 MELAMEM9224

Diplomamunka I. Élelmiszer-ipari biotechnológia

20 15

0 0

F V

8 4

2

MELAMTG3724

Élelmiszer-minőség és biztonság mikrobiológiai vonatkozásai

15

0

V

4


2

MELBMEM9324


15

0

V

4

Mikrobiológia, Élelmiszerkémia, Élelmiszermikrobiológia

2 2

MÉMMFAKT1 MÉMMFAKT2

2 2

2

MELSMAG6423

Fakultáció 1 10 0 V Fakultáció 2 10 0 V Élelmiszer-biztonság modul, 2. szemeszter Molekuláris biológiai technikák, 10 0 F mikrobiológiai gyorsmódszerek

Összesen: 2

MELSMMB3623

110 0 Élelmiszer-minőség modul, 2. szemeszter Analitikai gyorsmódszerek és 10 0 mérési gyakorlatok

Összesen:

110

161

0

3

Statisztika



31 F

3 31

Élelmiszerkémia


Tantárgy

Félév 3 3

Kód MELBMTO7331 MELAMEM9434

Megnevezés Diplomamunka II. Minőségirányítás, minőségmenedzsment, minőségbiztosítási rendszerek

3

MELAMTMB434

Szervezés- és vezetésmódszertan

3

MÉMMFAKT3

3

MELSMEM9635

3

MELSMEM9535

Összesen: 3

MELSMTG3835

3

MELSMMB3735

VizsgaKredit típus F V

10 4

V

4

Fakultáció 3 14 0 V Élelmiszer-biztonság modul, 3. szemeszter Élelmiszer-logisztikai és 16 0 V környezeti biztonság

3

8

Új és hagyományos élelmiszerfeldolgozási technológiák biztonsági kérdései

16

0

0

86 0 Élelmiszer-minőség modul, 3. szemeszter Élelmiszer-mátrixok jellemzése, 16 0 élelmiszerismeret

Új és hagyományos élelmiszerfeldolgozási technológiák minőségi kérdései

Összesen:

162

18

0

88

0

V

Előkövetelmény

Élelmiszer minőségirányítás és biztonság Munkaszervezéstan, Szervezési és vezetési ismeretek

5

Mikrobiológia, Élelmiszer mikrobiológia

5

Mikrobiológia, Élelmiszer mikrobiológia, Élelmiszeripari műveletek, gépek és technológiák

31 V

5

Élelmiszer-minőség és -biztonság technológiai vonatkozásai, Táplálkozási ismeretek

V

5


31


Tantárgy

Félév 4 4

Kód MELBMTO7441 MELBMEM9844

Megnevezés Diplomamunka III. Élelmiszer-biztonsági kockázatelemzés

4

MELAMTG3944

Élelmiszer-minőség és biztonság jogi szabályozása, fogyasztóvédelem

18

4 4

MELAMEM9744 MELBMTG4043

Innovációs menedzsment Minőségügyi rendszerek auditálása

12 12

4

MÉMMFAKT4

4

MELSMEM9942

Összesen: 4

MELSMMB3842

F V

12 4

0

V

4

0 0

V F

4 3

Fakultáció 4 16 0 V Élelmiszer-biztonság modul, 4. szemeszter Biotechnológia jogi és etikai 12 0 V kérdései

3

92 0 Élelmiszer-minőség modul, 4. szemeszter Kapcsolt analitikai rendszerek 12 0


VizsgaKredit típus

92 F: félévközi jegy V: vizsga

163

0

2

Előkövetelmény

Élelmiszer minőségirányítás és biztonság Nyomonkövetés az élelmiszerláncban

Élelmiszer-minőség és -biztonság mikrobiológiai vonatkozásai, Minőségirányítás, minőségmenedzsment, minőségbiztosítási rendszerek


32 V

2

32

Műszeres analitikai módszerek (spektroszkópia és elválasztás-technika)

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (KMM)

164

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (KMM) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A mesterképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in agro-environmental 3. Képzési terület: agrár 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: mezőgazdasági mérnöki, növénytermesztő mérnöki, állattenyésztő mérnöki, kertészmérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki alapképzési szakok. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 12 – 32 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 22 – 42 kredit; 6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20 – 40 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik megszerzett természettudományi és környezettudományi ismereteik birtokában alkalmasak a szakterületüknek megfelelő termelési folyamatok, illetőleg minőségbiztosítási szolgáltatások irányítási feladatainak ellátására és azok felügyeletére, a mezőgazdaság és a környezet széles értelmű kapcsolatrendszerének figyelembevételével. Alkalmasak vezetői, illetve kutatói munkakörök betöltésére, valamint tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a legkorszerűbb termesztéstechnológiai ismereteket, – a mezőgazdasági termelés természettudományos alapjait, – a mezőgazdasági termelés és környezet viszonyát, 165

– a természetes környezet megóvásának alapelveit, – az egészséges, magas biológiai értékű termékek előállításának alapjait, – környezetvédelmi előírásokat, – a fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság műszaki- technológiai fejlesztés alapelveit. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – önálló, környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására, fejlesztésére, – agrár és környezetvédelmi szakigazgatási alap- és irányítói feladatok ellátására, – megfelelő gyakorlat megszerzése után a regionális és határokon átnyúló agrár és környezeti konfliktusok kezelésére, megoldási javaslatok kidolgozására és kivitelezésre, – agro-ökológiai potenciál különböző léptékű felmérésére és fenntartható kezelésére a térségi, települési és birtok szintű tervezési folyamatokban, – természetes biológiai alapú környezetvédelmi technológiák tervezésére, fejlesztésére, kivitelezésére és ellenőrzésére, – vállalatok környezetirányítási rendszerének tervezésére, – települési környezetgazdálkodási, hulladékgazdálkodási feladatok tervezésére, irányítására, – az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok térségi, települési és birtok szintű adaptációjára, tervezésére, valamint szaktanácsadásra, ellenőrzésre. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – önálló munkára való alkalmasság, – javaslatainak megfelelő szintű indoklására, verbális és írott előadásra való képesség – kreativitás, – minőségi agrártermékek létrehozása iránti elkötelezettség, – a környezet megóvását szem előtt tartó agrármérnöki szemlélet, – mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek, – szakmai felelősségtudat, – szakmai továbbképzés iránti igény, – alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 12 - 32 kredit: multidiszciplináris természettudományos ismeretek (a környezet-tudomány fizikai, biokémiai, biológiai ismeretkörei); gazdasági és humán tudományi ismeretek (szakigazgatási ismeretek, szociológia, vezetési ismeretek); tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek (környezet és agrártudományi kutatásmódszertan, tudományos közléstan). 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 22 - 42 kredit: gazdálkodás (erőforrás gazdálkodás, fenntartható mezőgazdasági rendszerek és technológiák); védelem (környezeti elemek és folyamatok felmérése, értékelése és védelme, környezeti méréstechnika, ökotoxikológia, környezettechnológia, természetvédelem); fejlesztés-tervezés (rendszerelmélet, területi tervezés, műszaki ismeretek, földhasználat, vízkészlet-, és tájgazdálkodás, környezetminőség, környezeti és térinformatika); társadalmi-gazdasági ismeretek (környezetfilozófia, agrár- és környezetpolitika, környezet gazdaságtan, környezeti jog). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 20 - 40 kredit: az agrár-környezetgazdálkodás, a környezet- és tájvédelem, a környezettervezés ismeretkörei; diplomamunka: 30 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

166

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi ismeretek, mezőgazdasági ismeretek, gazdasági-gazdálkodási ismeretek, műszaki ismeretek. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A 84 kredithez – a legalább 60 kredit elismerése után – még hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint szerezze meg.

167

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2009/9/XI/21. Szakfelelős: Dr. Benedek Pál egyetemi tanár Érvényes: 2010. szeptember 1-től Tantárgy Félév Kód Megnevezés 1 MKNAMMFE112 Biometeorológia 1 MKNAMBT5712 Agroökológia 1 MKNAMEMC012 Környezeti mikrobiológia 1 MKNAMKEC712 Biokémia 1 MKNAMAMR011 Szakigazgatási ismeretek 1 MKNAMTT9811 Környezeti szociológia 1 MKNAMMFE212 Biometria 1 MKNBMUTB612 Környezeti erőforrás gazdálkodás 1 MKNBMTT9912 Rendszerelmélet 1 MKNDMST1711 Projekttervezés és projektmenedzsment

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 0 V 2 2 0 V 2 2 1 V 2 2 1 V 2 1 0 B 1 1 0 B 1 1 2 G 2 2 0 V 2 2 0 B 2 1 1 B 1

1

MKNBMFT7212

Földhasználati rendszerek és fejlesztésük

2

0

V

2

1

MKNBMEGB212

Műszaki infrastruktúra rendszerek

2

1

V

2

1 1 1

MKNBMAMR112 MKNBMTTA012 MKNBMAT9712

Környezetgazdaságtan Környezetfilozófia Terület -és környezeti tervezés, területfejlesztés

2 2 2

0 0 0

V B B

2 2 2

Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

2 2 30

0 0 6

B B

2 2 31

1 1 Összesen: 2 2 2

MKNAMMFE321 MKNAMMFE421 MKNAMMFE521

Környezetünk fizikája Kutatás módszertan Tudományos közléstan és informatikai háttere

2 2 1

0 0 1

F B F

1 1 1

2

MKNBMGN4024

Fenntartható növénytermesztési rendszerek és technológiák

3

2

V

4

2

MKNBMBS9624

Fenntartható állattenyésztési rendszerek és technológiák

3

2

V

4

2

MKNBMKEC822

Környezeti elemek és folyamatok felmérése, védelme

2

1

V

2

2

MKNBMAT9822

Természetvédelmi szervezetek és működésük

2

0

V

2

2 2

MKNBMAT9922 MKNDMKEC923

Mezőgazdasági ökotoxikológia Mezőgazdasági hulladékok és hasznosításuk

2 2

0 2

V V

2 3

2

MKNBMTV4723

Mezőgazdasági tér -és környezetinformatika

2

1

V

3

Fakultatív C tantárgy Diplomadolgozat I.

2 0 23

0 4 13

B G

2 4 29

2 2 Összesen:

168

Előkövetelmény

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 1 1 F 1 0 3 G 2 2 1 V 2

3 3 3

Kód MKNAMTME831 MKNBMFT7332 MKNBMEGB332

Megnevezés Szervezés -és vezetésmódszertan Környezeti méréstechnika Környezetállapot és környezetminőség fejlesztése

3 3

MKNBMAMR232 MKNDMATA032

Agrár -és környezetpolitika Irányított méhmegporzás a mezőgazdaságban

2 2

0 0

B V

2 2

3

MKNDMATA132

Fenntartható vadgazdálkodás és a mezőgazdaság

2

0

V

2

3

MKNDMEGB433

Bevezetés a precíziós növénytermesztési technikába

2

2

V

3

3

MKNDMKED033

Ipari hulladékok mezőgazdasági hasznosítása

2

2

V

3

Talajszennyezés, talajtisztítás Diplomadolgozat II.

1 0 14

2 8 19

V G

3 10 30

3 MKNDMFT7433 3 Összesen: 4 4 4 4

MKNBMKED142 MKNDMATA242 MKNBMAMR342 MKNDMFT7543

Környezeti technológia Vízkészlet -és tájgazdálkodás Környezeti jog Agrárkörnyezetvédelmi programok

2 2 2 2

0 0 0 2

V V B V

2 2 2 3

4

MKNDMKT4442

Környezetkímélő tájhasznosítás és a mezőgazdaság

2

0

V

2

4

MKNDMKED243

Környezetgazdálkodás humánökológiai vonatkozásai

2

1

V

3

Diplomadolgozat III.

0 12

18 21

G

16 30

4 Összesen: Jelmagyarázat


169

Előkövetelmény

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE LEVEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2009/9/XI/21. Szakfelelős: Dr. Benedek Pál egyetemi tanár Érvényes: 2010. szeptember 1-től Tantárgy Félév Kód Megnevezés MKLAMMFE912 Biometeorológia 1 MKLAMBT5812 Agroökológia 1 MKLAMEMC212 Környezeti mikrobiológia 1 MKLAMKED512 Biokémia 1 MKLAMAMR811 Szakigazgatási ismeretek 1 MKLAMTTA311 Környezeti szociológia 1 1 MKLAMMFF012 Biometria 1 MKLBMBAB712 Környezeti erőforrás gazdálkodás

Félévi óraszám E. Gy.

Vizsgatípus Kredit

6 6 8 8 4 4 8 6

0 0 0 0 0 0 0 0

V V V V B B G V

2 2 2 2 1 1 2 2

1 1

MKLBMTTA412 MKLDMST1811

Rendszerelmélet Projekttervezés és projektmenedzsment

6 6

0 0

B B

2 1

1

MKLBMFT7612

Földhasználati rendszerek és fejlesztésük

6

0

V

2

1

MKLBMEGB612

Műszaki infrastruktúra rendszerek

8

0

V

2

1 1 1

MKLBMAMR912 Környezetgazdaságtan MKLBMTTA512 Környezetfilozófia MKLBMATA312 Terület -és környezeti tervezés, területfejlesztés

6 6 6

0 0 0

V B B

2 2 2

6 6

0 0

B B

2 2

106

0

1 1 Összesen:

Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy

170

31

Előkövetelmény

Tantárgy


Félév 2 2 2

Kód MKLAMMFF121 MKLAMMFF221 MKLAMMFF321

Megnevezés Környezetünk fizikája Kutatás módszertan Tudományos közléstan és informatikai háttere

2

MKLBMGN4324

Fenntartható növénytermesztési rendszerek és technológiák

10

2

MKLBMBS9724

Fenntartható állattenyésztési rendszerek és technológiák

2

MKLBMKED622

2

MKLBMATA422

Vizsgatípus Kredit F B F

1 1 1

0

V

4

10

0

V

4

Környezeti elemek és folyamatok felmérése, védelme

8

0

V

2

Természetvédelmi szervezetek és működésük

6

0

V

2

2 2

MKLBMATA522 Mezőgazdasági ökotoxikológia MKLDMKED723 Mezőgazdasági hulladékok és hasznosításuk

6 9

0 0

V V

2 3

2

MKLBMTV4823

Mezőgazdasági tér -és környezetinformatika

8

0

V

3

Fakultatív C tantárgy Diplomadolgozat I.

6 14 95

0 0 0

B G

2 4 29

2 2 Összesen: 3 3 3

MKLAMTME931 Szervezés -és vezetésmódszertan MKLBMFT7732 Környezeti méréstechnika MKLBMEGB732 Környezetállapot és környezetminőség fejlesztése

6 8 9

0 0 0

F G V

1 2 2

3 3

MKLBMAMS032 Agrár -és környezetpolitika MKLDMATA632 Irányított méhmegporzás a mezőgazdaságban

6 6

0 0

B V

2 2

3

MKLDMATA732 Fenntartható vadgazdálkodás és a mezőgazdaság

6

0

V

2

3

MKLDMEGB833

12

0

V

3

3

MKLDMKED833 Ipari hulladékok mezőgazdasági hasznosítása

12

0

V

3

9 20

0 0

V G

3 10

94

0

MKLDMFT7833 3 3 Összesen:

Bevezetés a precíziós növénytermesztési technikába

Talajszennyezés, talajtisztítás Diplomadolgozat II.

30

4 4 4 4

MKLBMKED942 MKLDMATA842 MKLBMAMS142 MKLDMFT7943

Környezeti technológia Vízkészlet -és tájgazdálkodás Környezeti jog Agrárkörnyezetvédelmi programok

10 10 10 14

0 0 0 0

V V B V

2 2 2 3

4

MKLDMKT4542

Környezetkímélő tájhasznosítás és a mezőgazdaság

10

0

V

2

4

MKLDMKEE043

Környezetgazdálkodás humánökológiai vonatkozásai

12

0

V

3

Diplomadolgozat III.

30 96

0 0

G

16 30

4 Összesen: Jelmagyarázat


171

Előkövetelmény

172

MEZŐGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MBM)

173

MEZŐGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MBM) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A mesterképzési szak megnevezése: mezőgazdasági biotechnológus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: mezőgazdasági biotechnológus (megjelölve a szakirányt) – választható szakirányok: növényi biotechnológia, állati biotechnológia – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Agricultural Biotechnology (specialized in Agricultural Plant Biotechnology, in Agricultural Animal Biotechnology) 3. Képzési terület: agrár 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak; – növényi biotechnológia szakiránynál: kertészmérnöki és növénytermesztő mérnöki alapképzési szakok; – állati biotechnológia szakiránynál: állattenyésztő mérnöki alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: – agrár képzési területről: erdőmérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, vadgazda mérnöki, kertészmérnöki és növénytermesztő mérnöki (állati biotechnológia szakirány választása esetén), állattenyésztő mérnöki (növényi biotechnológia szakirány választása esetén); – műszaki képzési területről: környezetmérnöki szak; – természettudományi képzési területről: biológia szak. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20 – 24 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20 – 30 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 32 – 42 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit. 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan okleveles mezőgazdasági biotechnológus mérnökök képzése, akik felkészültek a biokémia, mikrobiológia, élettan, a klasszikus és molekuláris genetika és transzgénikus 174

nemesítés, a szaporodásbiológia és szaporításbiológia területén, valamint ismerik és alkalmazzák ezek laboratóriumi gyakorlatát. Elméleti tudásuk, vezetési-szervezési és kommunikációs ismereteik birtokában alkalmasak tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére, tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek: – a biotechnológia, genomika és géntechnológia különböző területeinek elméleti és speciális gyakorlati ismeretei, – a mezőgazdaság biológiai alapjait jelentő termesztett növény és tenyésztett állatfajokkal kapcsolatos genomikai, molekuláris biológiai, genetikai, biotechnológiai, szaporodásbiológiai, géntechnológiai, molekuláris nemesítési ismeretek, – az in vitro és in vivo reprodukciós technikák ismerete; – a mezőgazdasági biotechnológia és géntechnológia molekuláris módszereinek ismerete, – a mezőgazdasági biotechnológiához és géntechnológiához kapcsolódó jogi és közgazdasági ismeretek; b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – korszerű biotechnológiai eljárások alkalmazására, génmanipuláció elvégzésére, illetve fejlesztőmérnöki és felelős szakmai feladatok ellátására, – biotechnológiai kutatások elvégzésére, ismereteik továbbfejlesztésére, a legújabb biotechnológiai módszerek növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési alkalmazására és a gyakorlati bevezetés irányítására, – az államigazgatásban, különböző nemzetközi szervezetekben, agrárkamarában, mezőgazdasági szövetkezetekben stb. biotechnológus szakértői és szaktanácsadói munkakörök ellátására, – a szakterület problémáinak felismerésére, érdemi és használható megoldások kidolgozására, tervezési–fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére, – mérnöki készséget megkövetelő kutatási és fejlesztési programok, projektek és pályázatok összeállítására, kivitelezésére; c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – önálló munkavégzésre való alkalmasság, – kreativitás, – szakmai véleményalkotás, tervezési fejlesztési és menedzselési alkalmasság, – hatékony problémamegoldó képesség, – információ felhasználási és elemző képesség, – környezettel szembeni érzékenység, – a környezetvédelmi és természetvédelmi előírások betartása, – szakmai felelősségtudat, – alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 20-24 kredit: szerves kémia, biokémia, elválasztástechnika, klasszikus genetika, molekuláris genetika, genomika, anyagcsere-élettan, sejtnövekedés és fejlődésélettan, szaporodás és szaporításbiológia.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 20-30 kredit: molekuláris markerezési technikák, strukturális és funkcionális genomikai módszerek elmélete, gyakorlata és mezőgazdasági alkalmazása, génizolálás, klónozás, vektorépítés, molekuláris transzformáció, géntranszfer, ökológiai és gazdasági rizikótényezők, koegzisztencia, GMO politika, a biotechnológia törvényi szabályozása, biotechnológiai termékek marketingje. 175

8.3 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 32-40 kredit: növényi biotechnológia: növényi molekuláris biológia és molekuláris nemesítés, sejt és szövettenyésztés, mikroszaporítás, géntechnológia és transzgénikus növények, növényfajták előállítása, a növényi biotechnológia gyakorlati alkalmazása és rizikótényezői; állati biotechnológia: molekuláris sejtbiológia és –genetika alapjai, molekuláris állatnemesítés, géntechnológia és transzgénikus állatok és állatfajták előállítása, alkalmazott állati biotechnológiák, asszisztált reproduktív technológiák gyakorlati alkalmazás etikai és jogi ismeretei; diplomamunka: 30 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi ismeretek modul 30-50 kredit, mezőgazdasági ismeretek modul 24-34 kredit, gazdasági és társadalomtudományi ismeretek modul 6-12 kredit. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet – a felsorolt ismeretkörökben – a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

176

MEZŐGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2007/6/VIII/2/5. Szakfelelős: Dr. Ördög Vince egyetemi tanár Érvényes: 2009. szeptember 1-től Tantárgy Félév Kód Megnevezés 1 MMNAMKED313 Szerves kémia 1 MMNAMKED414 Biokémia 1 MMNAMGN4114 Klasszikus genetika 1 MMNAMAGA214 Molekuláris genetika 1 MMNAMNN6313 Növényi növekedés és fejlődés élettan 1 1 1

MMNAMTG5113 MMNAMAGA314 MMNAMMB4613

Mikrobiológia Molekuláris és sejtbiológia Műszeres analitikai módszerek (spektroszkópia, elválasztástechnika)

Összesen:

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 2 F 3 2 1 F 4 2 1 V 4 2 2 V 4 2 1 V 3 2 2 2

1 2 1

16

11

F V V

3 4 3

28

2 2 2 2

MMNAMNN6425 MMNAMAGA423 MMNAMNVB825 MMNAMEMC123

Géntechnológia alapjai Bioinformatika Funkcionális genomika Ökológiai és gazdasági rizikótényezők

1 0 2 2

3 2 2 0

V F V V

5 3 5 3

2

MMNAMAMR423

Biotechnológiai termékek marketingje

2

0

V

3

2

MMNAMAMR523

Biotechnológia törvényi szabályozása

2

0

V

3

Fakultatív C tantárgy Diplomamunka I.

2 0 11

0 4 11

V F

2 8 32

2 2 Összesen:

177

Előkövetelmény

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 1 F 5

3

Kód MMNBMNN6535

Megnevezés Növényi sejt -és szövet tenyésztés

3 3

MMNBMNN6635 MMNBMTG5234

Transzgénikus növények Mikroszervezetek ipari alkalmazása

2 2

2 0

V V

5 4

Növényi-mikróba kölcsönhatások Fakultatív C tantárgy Diplomamunka II.

2 2 0 10

1 0 6 10

V V F

4 2 10 30

Növényi mikroszaporítás Növényi molekuláris nemesítés Mikroalga biotechnológia és mezőgazdasági alkalmazása

2 2 2

1 2 2

F V V

4 5 5

Fakultatív C tantárgy Fakultatív C tantárgy Diplomamunka III.

2 2 0 10

0 0 8 13

V V F

2 2 12 30

3 MMNBMNVB934 3 3 Összesen: 4 4 4

MMNBMNN6744 MMNBMGN4245 MMNBMNN6845

4 4 4 Összesen: Jelmagyarázat


178

Előkövetelmény

NÖVÉNYORVOSI MESTERKÉPZÉSI SZAK (NOM)

179

NÖVÉNYORVOSI MESTERKÉPZÉSI SZAK (NOM) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A mesterképzési szak megnevezése: növényorvosi 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles növényorvos – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Plant Protection 3. Képzési terület: agrár 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: mezőgazdasági mérnöki, nö-vénytermesztő mérnöki, kertészmérnöki, erdőmérnöki, valamint környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: biológia, kémia, vegyészmérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, állattenyésztő mérnöki, természetvédelmi mérnöki szakok. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 14–18 kredit, 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 36–44 kredit, 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: minimálisan 22 kredit, 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit, 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit, 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: a képzés célja olyan okleveles növényorvosok képzése, akik ismerik a növények termesztésével és védelmével, az egészséges élelmiszerek és takarmányok előállításával és minőségük biztosításával kapcsolatos rendszabályokat, folyamatokat; továbbá a növények termesztésének kockázatait, károsítóit, a védelemhez használt növényvédő szerek, vegyületeinek hatásmechanizmusát, munka- és élelmiszerhigiénés, valamint munkavédelmi előírásait, azok környezeti és humán vonatkozású összefüggéseit. Képesek az agrártudomány területén, a képzés során elsajátított mezőgazdasági, növényvédelmi, természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alapismeretek szintetizáló alkalmazására. Cél továbbá a tudományos, doktori és szakirányú továbbképzésben történő részvételre. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek: – növénytani, kémiai, ökológiai, molekuláris biológiai, agro-zoológiai, növénykórtani, herbológiai és növénytermesztési ismeretek, 180

– a szakma gyakorlásához szükséges természettudományi, gazdálkodási, kereskedelmi, tájvédelmi és vidékfejlesztési, vállalkozási, szakigazgatási és menedzsment ismeretek, – növényvédelmi géptani, ökonómiai ismeretek, – műszaki, technológiai ismeretek, – növény-biotechnológiai, rezisztenciabiológiai, diagnosztikai ismeretek, – szaktanácsadás és döntéstámogató rendszerek működésének ismerete. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – növényi kártevők, illetve kórokozók diagnosztizálására, az ellenük való hatékony védekezés megtervezésére, kivitelezésére, vezetésére, – az államigazgatásban és a gyakorlatban hatósági, növényvédelmi karantén védekezés irányító feladatainak ellátására, – üzemi szintű növényvédelmi irányítói feladatok ellátására, – járványok és gradációk előrejelzésére a kártétel létrejöttének megelőzésére, a növényt károsító szervezetek időbeli felismerésére, – növény-egészségügyi feladatok ellátására, hatások elemzésére, – zárlati károsítók elleni karantén védekezés lefolytatására, – környezetkímélő növényvédelmi eljárások kidolgozására és megvalósítására, – új növényvédelmi módszerek adaptálására és továbbfejlesztésére, – a környezet peszticid terhelését csökkentő növényvédelmi eljárások alkalmazására, – ökológiai védekezésre, – integrált növényvédelem megvalósítására, – az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra, – pályázati tevékenység menedzselésére, – termelési folyamatok végrehajtására, ellenőrzésére, valamint kutatási feladatok megvalósítására, – környezetvédelmi előírások betartására és érvényesítésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – probléma felismerő és megoldó képesség, kreativitás, – környezettel szembeni érzékenység, – a környezetvédelmi előírások betartása, – mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek és készségek, – szakmai felelősségtudat, – szakmai továbbképzés iránti igény, – alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök: 14–18 kredit, – természettudományos alapismeretek: kémiai, molekuláris biológiai és biokémiai, környezetvédelmi és toxikológiai, ökológiai ismeretek, – közgazdasági és társadalomtudományi alapismeretek: gazdálkodási és kereskedelmi, vidékfejlesztési és vállalkozási menedzsment ismeretek. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei (36–44 kredit): – természettudományi és műszaki ismeretek: növénykórtani, növényvédelmi entomoló-giai, herbológia és gyomszabályozás, alkalmazott növénybiotechnológiai és rezisztenciabiológiai, szaktanácsadás és döntéstámogató rendszerek, műszaki, informatikai ismeretek,

181

– növényvédelemtani ismeretek: diagnosztikai, növényvédelmi előrejelzés, járványtan, integrált (ökológiai, biológiai) növényvédelmi, erdészeti növényvédelmi, növényvédelmi jogi és szakigazgatási ismeretek. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei (22–34 kredit): növénykórtani ismeretek, növényvédelmi állattani, herbológiai, üzemi növényvédelem, interdiszciplináris modul, diplomamunka: 30 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: a szakmai gyakorlat idő-tartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: a mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60–84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: növénytermesztés, kertészeti termesztés, növényvédelem, állattenyésztés, gazdasági ismeretek. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet – a felsorolt ismeretkörökben – a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

182

NÖVÉNYORVOSI MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2007/8/XII/2/11. Szakfelelős: Dr. habil. Reisinger Péter egyetemi tanár Érvényes: 2008. szeptember 1-től Heti óraszám E. Gy. 2 1 2 0 0 1 2 1

Tantárgy

Félév 1 1 1 1

Kód MNNAMAT6813 MNNAMKE6712 MNNAMNN3313 MNNAMNN3214

Megnevezés Alkalmazott ökológia Biokémia Növényi biotechnológia Növényi táplálkozás és anyagcsere élettan

1 1 1

MNNAMNT5012 MNNAMNV7514 MNNAMBA3713

Növénytermesztéstan alapjai Növényvédelmi állattan Növényvédelmi gépek szerkezettana

2 2 2

1 1 1

MNNAMKE6614 MNNAMNV7412

1

MNNBMAMH112

Peszticid kémia Toxikológiai ismeretek Fakultatív C tárgy Választható Növényvédelmi környezetgazdaságtan

Összesen:

VizsgaKredit típus

Előkövetelmény

V V V V

3 2 3 4

– – – –

0 2 1

V V F

2 4 3

– – –

2 2 2

1 0 0

F V V

4 2 2

– –

2

0

V

2

–

20

7

31

2 2 2 2 2

MNNAMNV7624 MNNBMTO2626 MNNAMNV7922 MNNAMNV7724 MNNAMNV8126

Általános növénykórtan Diplomamunka I. Erdészeti növényvédelem Herbológia Növényi virológia, bakteriológia, mikológia

2 0 1 2 3

2 2 1 2 3

V F V V V

4 6 2 4 6

Peszticid kémia – – Peszticid kémia Általános növénykórtan

2

MNNAMAT6923

Növényvédelmi előrejelzés és szignalizáció

2

1

V

3

Alkalmazott ökológia

2 2

MNNAMNV7822 MNNAMNV8022

Növényvédelmi informatika Növényvédelmi jog és szakigazgatás

1 1

0 0

F F

2 2

– –

2 Választható Öko-gazdálkodás alapjai 2

0

V

2

1

V

3

16

12

2 2

Fakultatív C tárgy

MNNBMNV8223

Összesen:

183

34

Növénytermesztéstan alapjai

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 0 4 F 10 Diplomamunka I.

3

Kód MNNBMTO2731

Megnevezés Diplomamunka II.

3

MNNAMUT6632

Gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek

2

0

V

2

3

MNNAMBT4233

Gyomnövények biológiája, gyomfaj ismeret

1

2

V

3

Herbológia

3

MNNAMNV8333

Növénykórtani diagnosztika

1

2

V

3

Általános növénykórtan

3

MNNAMNV8433

Növényvédelmi állattani diagnosztika

1

2

V

3

Növényvédelmi állattan

3

MNNBMNV8532

Kórélettan

1

1

V

2

3

MNNBMAT7032

Rovar fiziológia és ökológia

2

0

V

2

3

MNNBMEG5333

Növényvédelmi alkalmazástechnika

1

2

V

3

Általános növénykórtan, Növényi virológia, bakteriológia, mikológia Növényvédelmi állattan, Növényvédelmi előrejelzés és szignalizáció Növényvédelmi gépek szerkezettana

3

MNNBMNV8635

3

2

V

5

Öko-gazdálkodás alapjai

3

MNNBMNV8733

Nem vegyszeres módszerek a növényi kórokozók és gyomnövények ellen Szántóföldi károsítók az ökológiai gazdálkodásban

2

1

V

3

Öko-gazdálkodás alapjai

14

16

–

Választható

Összesen:

184

36

Félév

Tantárgy

Heti óraszám VizsgaKredit Előkövetelmény típus E. Gy. 2 1 V 2 Öko-gazdálkodás alapjai

4

Kód MNNAMGN2942

Megnevezés Alternatív növények termesztése

4

MNNBMTO2841

Diplomamunka III.

0

6

F

14

Diplomamunka II.

4

MNNAMAT7143

Kertészeti növények integrált védelme

2

1

V

3

Növényvédelmi állattan, Herbológia, Általános növénykórtan

4

MNNAMST1242

Szaktanácsadás módszertana

2

0

V

2

Növényvédelmi informatika

4

MNNAMTM9243

Szántóföldi növények integrált védelme

2

1

V

3

Növényvédelmi állattan, Herbológia, Általános növénykórtan

4

MNNAMAMH242

Vidékfejlesztési és vállalkozási menedzsment ismeretek

2

0

V

2

Növényvédelmi környezetgazdaságtan

2 Választható Gyomfelvételezés, precíziós 1 gyomszabályozás Gyümölcs kultúrák károsítói az 2 ökológiai gazdálkodásban Nem vegyszeres módszerek az 3 állati kártevők ellen Zöldség kultúrák károsítói az 2 ökológiai gazdálkodásban 20

0

V

2

2

V

3

Herbológia

1

V

3

1

V

4

1

V

3

Növényvédelmi állattan Öko-gazdálkodás alapjai Öko-gazdálkodás alapjai

4

Fakultatív C tárgy

4

MNNBMNV8843

4

MNNBMKT2943

4

MNNBMNV8944

4

MNNBMKT3043

Összesen:

14

–

41

Kötelezően választható tantárgyak: közülük legalább 11 kreditértékben kell választani. A választás tetszőleges. Jelmagyarázat


185

VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (VAM)

186

VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (VAM) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A mesterképzési szak megnevezése: vidékfejlesztési agrármérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles vidékfejlesztő agrármérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Rural Development and Agribusiness 3. Képzési terület: agrár 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, valamint az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az agrár képzési terület egyéb alapképzési szakjai, valamint a gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjai. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10 – 20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 35 – 50 kredit; 6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 35 –50 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan vidékfejlesztő agrármérnökök képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában az erőforrások optimális felhasználását biztosító termelő, elosztó és szabályozási, valamint a termeléssel, a szolgáltatásokkal összefüggő szervezési és irányítási folyamatokat felügyelik. Alkalmasak tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére, valamint tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projekteknek a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére való hatásait, – a gazdasági, humán, környezeti és minőségbiztosítási rendszereket, – a térségi informatikai fejlesztési és tervezési, társadalomtudományi, gazdasági, valamint projekt koordinálását és vezetését, – multifunkcionális vidékfejlesztéssel és a vidéki közösségek életképességének megőrzésével kapcsolatos elveket,

187

– az agrobiznisz működésének és fejlődésének nemzetközi-, nemzeti- és térségi összefüggéseit, – a fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság műszaki- technológiai fejlesztés alapelveit. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – mezőgazdasági projektek tudományos alapossággal történő önálló kidolgozására, koordinálására, vezetésére, ellenőrzésére, – a gazdálkodás komplex szemlélet alapján történő folyamatos megújításának irányítására, az adottságokhoz igazodó földhasználat és termelési szerkezet kialakítására, – a szakterület problémáinak felismerésére, használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére, – szaktanácsadási feladatok ellátására, – pályázati tevékenység menedzselésére, – termelési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására, – vidéki infrastruktúra problémáinak felismerésére és fejlesztési javaslatok előkészítésére, szakmai értékelésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – problémafelismerő és -megoldó képesség, – kreativitás, – környezettel szembeni érzékenység, – mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek, – szakmai felelősségtudat, – szakmai továbbképzés iránti igény, – alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 10-20 kredit: elemzés-módszertan, vezetői számvitel, vidékszociológia, emberi erőforrás gazdaságtan, gazdasági jog. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 35-50 kredit: agrár-, vidék- és környezetpolitika, településfejlesztés, projektmenedzsment, integrált területfejlesztés, vidékfejlesztés, vidékgazdaságtan, agrár-információs rendszerek. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 35-50 kredit: agrárpolitikai programok elemzése, alternatív gazdálkodás (non-food), helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés, mezőgazdasági piacok gazdaságtana, társadalmi- és humánismeretek, termelés-gazdaságtan, térségi és vidékfejlesztési programok menedzselése, térségi tervezés és programozás, vertikális és horizontális koordináció a mezőgazdaságban, agrártörténet; diplomamunka: 20 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei: a mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 188

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi ismeretek, mezőgazdasági ismeretek, gazdasági, vidékfejlesztési és szakigazgatási ismeretek. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A 84 kredithez – a legalább 60 kredit elismerése után – még hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint szerezze meg.

189

VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2009/1/VIII/17. Szakfelelős: Dr. habil. Szabó István egyetemi tanár Érvényes: 2010. február 1-től Tantárgy

Félév

Kód

Heti óraszám Vizsgatípus Kredit E. Gy.

Megnevezés

1 MVNAMSG5614 1 MVNAMAMO514 1 MVNAMUTA115 1 MVNBMAMO614 1 MVNBMAMO714 1 MVNBMTT8914 Összesen:

Kutatásmódszertan Agrárpolitika Agrár-információs rendszerek Régió -és településmarketing Agrártörténet Termelés-gazdaságtan

2 3 2 2 2 2 13

2 0 2 0 0 0 4

V F V F F V

4 4 5 3 3 3 22

2 MVNAMSG5724 2 MVNAMVS6823 2 MVNAMAMO824 2 MVNBMSG5825 2 2 Összesen:

Számvitel Humán erőforrás menedzsment Vidék -és környezetpolitika Térségi tervezés és programozás Fakultatív C tantárgy Diplomamunka I.

1 2 3 1 2 0 9

2 0 0 3 0 6 11

F V F V F F

4 3 4 5 2 10 28

3 3 3 3 3

MVNAMTT9033 MVNAMTT9134 MVNAMAMO934 MVNAMAMP035 MVNBMAMP134

Vidékszociológia Vidékgazdaságtan Településfejlesztés Integrált terület -és vidékfejlesztés Agrárpolitikai programok elemzése

2 2 2 2 2

0 1 1 2 1

F V F V V

3 4 4 5 4

3

MVNBMUTA235

Vidékfejlesztési programok tervezése és menedzselése

2

2

V

5

Fakultatív C tantárgy Diplomamunka II.

2 0

0 6

F F

2 10

14

13

3 3 Összesen:

37

4 4 4 4

MVNAMAMP243 MVNAMUTA345 MVNBMUTA445 MVNBMTT9244

Gazdasági jog Projektmenedzsment Alternatív gazdálkodás Helyi gazdaság -és vállalkozásfejlesztés

2 2 2 2

0 2 0 1

F V F V

3 5 5 4

4

MVNBMUTA544

Vertikális és horizontális koordináció a mezőgazdaságban

2

1

V

4

Fakultatív C tantárgy Diplomamunka III.

2 0 12

0 6 10

F F

2 10 33

4 4 Összesen: Jelmagyarázat


190

Előkövetelmény

VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT ENGEDÉLYSZÁM: 2009/1/VIII/17. Szakfelelős: Dr. habil. Szabó István egyetemi tanár Érvényes: 2010. február 1-től

1 1

Kód MVLAMSG5314 MVLAMAMN714

Megnevezés Kutatásmódszertan Agrárpolitika


1 1

MVLAMUT9615 MVLBMAMN814

Agrár-információs rendszerek Régió -és településmarketing

15 12

1

MVLBMAMN914

Agrártörténet

Tantárgy

Félév

1 MVLBMTT8514 Összesen: 2 2 2

MVLAMSG5424 MVLAMVS6723 MVLAMAMO024

2 MVLBMSG5525 2 2 Összesen:

VizsgaKredit típus V F

4 4

0 0

V F

5 3

12

0

F

3

Termelés-gazdaságtan

12 75

0 0

V

3 22

Számvitel Humán erőforrás menedzsment Vidék -és környezetpolitika

15 10 12

0 0 0

F V F

4 3 4

Térségi tervezés és programozás Fakultatív C tantárgy Diplomamunka I.

15 8 10 70

0 0 0 0

V F F

5 2 10 28

3 3 3

MVLAMTT8633 MVLAMTT8734 MVLAMAMO134

Vidékszociológia Vidékgazdaságtan Településfejlesztés

10 12 12

0 0 0

F V F

3 4 4

3

MVLAMAMO235

Integrált terület -és vidékfejlesztés

15

0

V

5

3

MVLBMAMO334

Agrárpolitikai programok elemzése

12

0

V

4

3

MVLBMUT9735

Vidékfejlesztési programok tervezése és menedzselése

15

0

V

5

Fakultatív C tantárgy Diplomamunka II.

8 10 94

0 0 0

F F

2 10 37

3 3 Összesen: 4

MVLAMAMO443

Gazdasági jog

10

0

F

3

4 4 4

MVLAMUT9845 MVLBMUT9845 MVLBMTT8844

Projektmenedzsment Alternatív gazdálkodás Helyi gazdaság -és vállalkozásfejlesztés

15 15 12

0 0 0

V F V

5 5 4

4

MVLBMUTA044

Vertikális és horizontális koordináció a mezőgazdaságban

12

0

V

4

Fakultatív C tantárgy Diplomamunka III.

8 10 82

0 0 0

F F

2 10 33

4 4 Összesen:

191

Előkövetelmény

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

192

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: állattenyésztő mérnök felsőoktatási szakképzés (Animal Husbandry Engineer at ISCED level 5) 2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése: - szakképzettségek: - felsőfokú állattenyésztő mérnök-asszisztens (baromfitenyésztő) - felsőfokú állattenyésztő mérnök-asszisztens (ménesgazda) - felsőfokú állattenyésztő mérnök-asszisztens (sertéstenyésztő) - felsőfokú állattenyésztő mérnök-asszisztens (szarvasmarha-tenyésztő) - felsőfokú állattenyésztő mérnök-asszisztens (halászati) - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: - Animal Husbandry Engineer Assistant (Poultry-Farming) - Animal Husbandry Engineer Assistant (Stud-Farming) - Animal Husbandry Engineer Assistant (Pig-Farming) - Animal Husbandry Engineer Assistant (Cattle-Farming) - Animal Husbandry Engineer Assistant (Fisheries) - válaszható szakirányok: baromfitenyésztő (Poultry-Farming), ménesgazda (Stud-Farming), sertéstenyésztő (Pig-Farming), szarvasmarha-tenyésztő (Cattle-Farming), halászati (Fisheries) 3. Képzési terület: agrár Képzési ág: mezőgazdasági Besorolási alapképzési szak: állattenyésztő mérnöki A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök): 3212 Feldolgozóipari szakmai irányító, felügyelő 6121 Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő 6122 Baromfitartó és -tenyésztő 4. A képzési idő félévekben: 4 félév A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 60%-40%; - az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét; - a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: legalább 90 kredit; - a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit. A képzés nyelve: magyar, angol 5. A különböző képzési formák megszervezésére vonatkozó egyéb követelmények: Részidős képzésben a tanóra száma a teljes idejű képzés óraszámának 30-50%-a. 193

6. A felsőoktatási szakképzés célja: A felsőoktatási szakképzés célja olyan agrárszakemberek képzése, akik gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, képesek a megtanult ismereteket integráltan alkalmazni, előre nem látható helyzeteket is részben vagy teljesen megoldani, továbbá meghatározott feltételek teljesülése esetén a termelési folyamatok tervezésében, a termék-előállítás technológiai változatainak kidolgozásában részt venni. Alkalmasak az állattenyésztési ágazati igazgatás, termelés és szállítás, árufeldolgozás és forgalmazás, valamint a vidékfejlesztés területén dolgozó mérnökök, menedzserek munkáját segíteni úgy, hogy tisztában vannak a termelési folyamattal, annak irányításával, jártasak a piackutatás, marketing és projektmenedzselés tudásanyagában. A baromfitenyésztő szakirányon olyan szakemberek képzése a cél, akik ismerik a baromfitenyésztés elméleti alapjait, a fajok, fajták, hibridek értékmérőit, a tenyésztési eljárásokat és azok gyakorlati alkalmazását, az állattartás felnevelés és hízlalás szempontjait. Birtokolják a különböző korcsoportú és hasznosítású fajok szakszerű tartási és takarmányozási ismereteit. Felismerik a biológiai és az egyes környezeti tényezők közötti összefüggéseket és azokba igény esetén képesek beavatkozni az ökonómiai előnyök megvalósulása érdekében. Alkalmasak baromfitelepek műszakvezetői vagy családi gazdaságok feladatainak ellátására. Képesek középszintű vezetői, irányítói munkakör betöltésére. A ménesgazda szakirányon olyan elméleti megalapozottságú gyakorlati szakemberek képzése a cél, akik ismerik a lótenyésztés, a lótakarmányozás, a tartástechnológia, ló kiképzés, lovassportok, lóversenyzés, és az egyéb ló használati módok szakmai kérdéseit. Képesek lovak alapszintű kiképzésére, lótenyésztési gazdaságok üzemeltetésében aktív közreműködésre, a munkafolyamatok elvégzésére és irányítására, feltételek teljesülése esetén munkafolyamatok tervezésére, létesítmények teljes körű üzemeltetésére, a lótenyésztéshez kapcsolódó szakigazgatási feladatok ellátására. Jártasak a számítógép használatában, vállalkozási és pénzügyi ismeretekben. Erkölcsi és szakmai értékük alapján rájuk bízható a tetemes vagyont képviselő tenyész- és sportistállók részbeni vagy teljes üzemeltetése, bizonyos feltételek teljesülése esetén fejlesztése is. Képesek középszintű irányítói és vezetői tevékenységre, az egyéni képességüktől függően önálló vállalkozások létrehozására, működtetésére. A sertéstenyésztő szakirányon olyan elméleti és gyakorlati megalapozottságú szakemberek képzése a cél, akik irányítják, végzik és ellenőrzik a sertéstartás és -tenyésztés szakfeladatait, irányítják és ellenőrzik a sertésfajták takarmányozását, a technológiai paramétereket, betartják és ellenőrzik az állatvédelmi, állategészségügyi, higiéniai és környezetvédelmi előírásokat. Üzemeltetik, kezelik a sertéstenyésztés és -feldolgozás gépeit, berendezéseit, kidolgozzák a sertéstenyésztés ökonómiáját. A szarvasmarha-tenyésztő szakirányon olyan elméleti megalapozottságú gyakorlati szakemberek képzése a cél, akik ismerik a szarvasmarha biológiai sajátosságait, fajtáit, azok tenyésztési gyakorlatát. Képesek szervezni, irányítani a borjak és növendékmarhák felnevelését, a marhahizlalást, a tenyészés vágómarha értékesítését. Szervezni tudják a húshasznú és tejhasznú tehenészeteket, a minőségi tejtermelést és értékesítést. Alkalmasak szarvasmarhatelepek műszakvezetői vagy családi gazdaságok feladatainak ellátására. Képesek középszintű vezetői, irányítói munkakör betöltésére. A halászati szakirányon olyan elméleti és gyakorlati megalapozottságú szakemberek képzése a cél, akik ismerik a hidrobiológia, a halbiológia, a takarmányozástan és a halegészségügy szakmai összefüggéseit. Képesek a vízvizsgáló műszerek kezelésére, az egyszerűbb laboratóriumi vízvizsgálati módszerek alkalmazására, a tavak vízminőségének folyamatos nyomon követésére és megőrzésére. A halbiológiai (rendszertan, anatómia, élettan) ismeretek birtokában a horgász- és kerti tavakban megtervezik a halak tápanyag-ellátását és nyomon követik a halállományok egészségügyi állapotát. Megbízható alapokkal rendelkeznek a halbetegségek tüneteinek megállapításában. Alkalmazzák a megelőző és terápiás kezeléseket, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat. A szakirányt elvégzők horgászszervezeteknél, 194

privát horgásztavaknál és kerti tótervező- és kivitelező cégeknél szaktanácsadó munkakört tölthetnek be középvezetői szinten. 7. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei: - valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit; - a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit, amelyből a képzési ág szerinti közös modul: 10 kredit; - a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szakirány szerinti modul 57 kredit. 8. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei: A gyakorlati képzés megszervezhető a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, tanműhely, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél. 9. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei: - a baromfitenyésztő, a sertéstenyésztő, a szarvasmarha-tenyésztő és a halászati szakirányokon egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés; - a ménesgazda szakirányon részidős képzésben szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés.

195

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Szakfelelős: Dr. Szabó Ferenc egyetemi tanár Félév 1 1 1 1 1 1 1 1 1

M7NAFMFJ813

Tantárgy Megnevezés Állatélettan alapjai Általános állattenyésztés Genetika Matematika Mezőgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági kémia Műszaki alapismeretek Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek

MÁNAFILH213

Szakmai idegen nyelvi alapok

Kód MÁNAFAE8813 MÁNAFAGB814 M3NAFAE9013 M3NAFMFJ412 M3NAFTMJ113 M7NAFKEM613 M4NAFEGI613

Összesen 2 2 2 2 2 2 2 2 2

M3NAFTTE023 M3NAFTTE423 MÁNAFAMX822 M6NAFTMJ323 M2NAFNTD822 MÁNAFSJ4224 MÁNAFTK5524 M2NAFTK5824

MÁNSFBSC224

2 MÁNSFBSD023 Összesen 2 MÁNSFAGB924 2 MÁNSFAGC023 Összesen 2

MÁNSFBSC824

2 MÁNSFTK5623 Összesen 2

MÁNSFSJ4123

2 MÁNSFTK5724 Összesen 2 2

MÁNSFBSC324 MÁNSFBSC624

Összesen

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 4 0 K 3 2 2 K 4 2 0 K 3 2 0 Gy 2 2 0 K 3 2 1 K 3 2 1 K 3 2 0 Gy 3 0

2

18

6

Gy

3 27

Kommunikáció alapjai 2 0 Közgazdaságtan 3 0 Marketing 2 0 Munkaerő-piaci ismeretek 2 0 Növénytermesztési ismeretek 2 0 Részletes állattenyésztés 1 4 0 Részletes állattenyésztés 2 4 0 Takarmányozástan 4 0 Baromfitenyésztő szakirány, 2. szemeszter Baromfihús- és tojástermelés 3 1 technológiája

K K K K K K K K

3 3 2 3 2 4 4 4

K

4

Viziszárnyas –tenyésztés

K

3 32

K K

4 3 32

K

4

2 1 K 28 2 Szarvasmarha-tenyésztő szakirány, 2. szemeszter Húsmarhatartás, marhahús2 1 K termelés

3 32

Szarvasmarha takarmányozás

K

4 32

Halbiológia Limnológia

K K

4 4

2 1 28 2 Ménesgazda szakirány, 2. szemeszter Lótenyésztés és nemesítés 3 1 Lovak tartása és takarmányozása 2 1 28 2 Sertéstenyésztő szakirány, 2. szemeszter Sertésnemesítés és 3 1 tenyésztésszervezés Sertés-takarmányozás

3 1 28 2 Halászati szakirány, 2. szemeszter 3 1 2 1 28

2

3

33


Félév 3 3

Tantárgy Kód MÁNAFAL5533 MÁNAFSP7334

3 3 3 3 3 3

3

Állattenyésztési műszaki ismeretek

2

0

K

2

M4NAFTMJ832

Gyepgazdálkodás Kisállattenyésztés Munkavédelem Takarmánynövény termesztés Vezetési és munkaszervezési ismeretek

2 4 2 2 2

0 0 0 0 0

K K K K GY

2 4 2 3 2

MÁNSFBSC134

Baromfitenyésztő szakirány, 2. szemeszter Alternatív baromfitermék 3 1 előállítás

K

4

Baromfi takarmányozás

K

4 30

K K

4 4 30

K K

4 4

24 2 Szarvasmarha-tenyésztő szakirány, 2. szemeszter Szarvasmarha egészségtan 3 1 K Tejtermelő tehenészet, 3 1 K tejtermelés 24 2 Halászati szakirány, 2. szemeszter Halegészségügy 3 1 K Tógazdálkodás 3 1 K 24 2

30

MÁNAFBAB032 M3NAFGT6232 MÁNAFBSC534 M2NAFTMJ532 MÁNAFNTE133

3 MÁNSFTK5434 Összesen 3 MÁNSFAL5734 3 MÁNSFAGC134 Összesen 3 3

MÁNSFBSC734 MÁNSFTK5934

Összesen 3 3

MÁNSFAL5834 MÁNSFSJ4334

Összesen 3 MÁNSFBSC434 3 MÁNSFBSC933 Összesen

3 1 24 2 Ménesgazda szakirány, 2. szemeszter Ló-egészségtan 3 1 Lóversenyzés, lovassportok 3 1 24 2 Sertéstenyésztő szakirány, 2. szemeszter Minőségi sertéshús előállítás 3 1 Technológiai változatok a 3 1 sertéstartásban


Tantárgy

Félév 4

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 0 K 3 2 0 K 4

Megnevezés Állategészségtan Állattenyésztési ágazatok szervezése, ökonómiája, számvitele

Kód MÁNHFTMJ740

Megnevezés Szakmai gyakorlat

197

4 4 30 4 3 29

VizsgaKredit típus B

Előkövetelmény

30

Előkövetelmény

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT Szakfelelős: Dr. Szabó Ferenc egyetemi tanár Félév 1 1 1 1 1 1 1 1 1

M7LAFMFJ213

Tantárgy Megnevezés Állatélettan alapjai Általános állattenyésztés Genetika Matematika Mezőgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági kémia Műszaki alapismeretek Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek

MÁLAFILF813

Szakmai idegen nyelvi alapok

Kód MÁLAFAE8413 MÁLAFAGB114 M3LAFAE8613 M3LAFMFI812 M3LAFTMI013 M7LAFKEL413 M4LAFEGG313

Összesen 2 2 2 2 2 2 2 2 2

M3LAFTTD323 M3LAFTTD723 MÁLAFAMW422 M6LAFTMI223 M2LAFNTD122 MÁLAFSJ3924 MÁLAFTK4924 M2LAFTK5224

MÁLSFBSB224

2 MÁLSFBSC023 Összesen 2 MÁLSFAGB224 2 MÁLSFAGB323 Összesen 2

MÁLSFBSB824

2 MÁLSFTK5023 Összesen 2

MÁLSFSJ3823

2 MÁLSFTK5124 Összesen 2 2

MÁLSFBSB324 MÁLSFBSB624

Összesen

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 18 0 K 3 18 0 K 4 14 0 K 3 10 0 Gy 2 14 0 K 3 14 0 K 3 14 0 K 3 10 0 Gy 3 10

0

122

0

Gy

3 27

Kommunikáció alapjai 10 0 Közgazdaságtan 14 0 Marketing 10 0 Munkaerő-piaci ismeretek 10 0 Növénytermesztési ismeretek 10 0 Részletes állattenyésztés 1 18 0 Részletes állattenyésztés 2 18 0 Takarmányozástan 18 0 Baromfitenyésztő szakirány, 2. szemeszter Baromfihús- és tojástermelés 18 0 technológiája

K K K K K K K K

3 3 2 3 2 4 4 4

K

4

Viziszárnyas –tenyésztés

K

3 32

K K

4 3 32

K

4

14 0 K 140 0 Szarvasmarha-tenyésztő szakirány, 2. szemeszter Húsmarhatartás, marhahús14 0 K termelés

3 32

Szarvasmarha takarmányozás

K

4 32

Halbiológia Limnológia

K K

4 4

14 0 140 0 Ménesgazda szakirány, 2. szemeszter Lótenyésztés és nemesítés 18 0 Lovak tartása és takarmányozása 14 0 140 0 Sertéstenyésztő szakirány, 2. szemeszter Sertésnemesítés és 18 0 tenyésztésszervezés Sertés-takarmányozás

18 0 140 0 Halászati szakirány, 2. szemeszter 18 0 14 0 140

0

3

33


Félév 3 3

Tantárgy Kód MÁLAFAL5133 MÁLAFSP6934

3 3 3 3 3 3

3

10

0

K

2

M4LAFTMI732

Gyepgazdálkodás Kisállattenyésztés Munkavédelem Takarmánynövény termesztés Vezetési és munkaszervezési ismeretek

10 18 10 14 10

0 0 0 0 0

K K K K GY

2 4 2 3 2

MÁLSFBSB134

Baromfitenyésztő szakirány, 3. szemeszter Alternatív baromfitermék 18 0 előállítás

K

4

Baromfi takarmányozás

K

4 30

K K

4 4 30

K K

4 4

140 0 Szarvasmarha-tenyésztő szakirány, 3. szemeszter Szarvasmarha egészségtan 18 0 K Tejtermelő tehenészet, 18 0 K tejtermelés 140 0 Halászati szakirány, 3. szemeszter Halegészségügy 18 0 K Tógazdálkodás 18 0 K 140 0

30

M3LAFGT6132 MÁLAFBSB534 M2LAFTMI432 MÁLAFNTD433

3 MÁLSFAL5334 3 MÁLSFAGB434 Összesen MÁLSFBSB734 MÁLSFTK5334

Összesen 3 3

MÁLSFAL5434 MÁLSFSJ4034

Összesen 3 MÁLSFBSB434 3 MÁLSFBSB933 Összesen

18 0 140 0 Ménesgazda szakirány, 3 szemeszter Ló-egészségtan 18 0 Lóversenyzés, lovassportok 18 0 140 0 Sertéstenyésztő szakirány, 3. szemeszter Minőségi sertéshús előállítás 18 0 Technológiai változatok a 18 0 sertéstartásban


Tantárgy

Félév 4

Megnevezés Állategészségtan Állattenyésztési ágazatok szervezése, ökonómiája, számvitele Állattenyésztési műszaki ismeretek

MÁLAFBA9832

3 MÁLSFTK4834 Összesen

3 3


Kód MÁLHFTMI640


199

4 4 30 4 3 29

VizsgaKredit típus B

Előkövetelmény

30

Előkövetelmény

ÉLELMISZERMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

ÉLELMISZERMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: élelmiszermérnök felsőoktatási szakképzés (Food Engineer at ISCED level 5). 2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése: - szakképzettség: felsőfokú élelmiszermérnök-asszisztens - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Engineer Assistant 3. Képzési terület: agrár Képzési ág: élelmiszer- és kertészmérnöki Besorolási alapképzési szak: élelmiszermérnöki A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök): 3113 Élelmiszer-ipari technikus 3135 Minőségbiztosítási technikus 3212 Feldolgozóipari szakmai irányító, felügyelő 4. A képzési idő félévekben: 4 félév A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 60%-40%; - az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét; - a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: legalább 90 kredit; - a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit. 5. A különböző képzési formák megszervezésére vonatkozó egyéb követelmények: Részidős képzésben a tanóra száma a teljes idejű képzés óraszámának 30-50%-a. 6. A felsőoktatási szakképzés célja: A felsőoktatási szakképzés célja olyan élelmiszer-ipari szakemberek képzése, akik korszerű élelmiszer- ipari menedzser szemlélettel rendelkeznek, jártasak az élelmiszer-technológiában, az élelmiszeripari műveletekben magas szintű elméleti és gyakorlati szakismerettel rendelkeznek. Alkalmasak: - egyéni vagy társas vállalkozás létrehozására és működtetésére; - munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenység végzésére; - munkabiztonsági és munka-egészségügyi feladatok ellátására, környezettudatos magatartás formálására; - a vezetésében és irányításában felmerülő szakmai kérdések véleményezésére, a problémák komplex kezelésére, az optimális megoldások kiválasztására; - az élelmiszer-ipari gyártási folyamatok technológiai és gépészeti működtetésére, irányítására, ellenőrzésére; - minőségbiztosítással, élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatok ellátására; 201

- az áruforgalmi folyamatok (beszerzés, készletezés, értékesítés) tervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére; - a gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi és számviteli előírások betartására és betartatására; - a vállalkozás ügyviteli feladatainak ellátására, szakmai kapcsolat létesítésére és ápolására; - projekttervezésben és a megvalósításban való részvételre; - önálló munkavégzésre és csoportmunkára; - prezentációs technikák alkalmazására. 7. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei: - valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit; - a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit, amelyből a képzési ág szerinti közös modul: 10 kredit; - a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit. 8. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei: A gyakorlati képzés megszervezhető a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, tanműhely, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél. 9. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei: A felvétel feltétele az egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés.

202

ÉLELMISZERMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Szakfelelős: Dr. Szigeti Jenő egyetemi tanár Félév 1 1 1 1 1 1 1 1

Tantárgy Megnevezés Élelmiszer mikrobiológia és – MÉNAFEMD518 higiéne Kód

2

0

GY

3

–

MÉNAFAE9213

Kertészeti termékek előállításának biológiai alapjai

2

1

K

3

–

Marketing Matematika Mezőgazdasági kémia Műszeres analitika Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek

2 3 2 5 2

0 0 1 0 0

GY K K K GY

2 4 3 6 3

– – – – –

22

4

6 6 4

0 0 2

K K K

7 7 7

2 4 2 24

0 0 0 2

K GY K

3 5 3 32

M2NAFAMX912 M2NAFMFJ514 M7NAFKEM613 MÉNAFMB5316

MÉNAFBAB327 Élelmiszeripari alapgépek MÉNAFEGH527 Élelmiszeripari műveletek Gyakorlati élelmiszer MÉNAFMB5227 ellenőrzés és minőségvizsgálat

2 MÉNAFTTE223 2 MÉNAFEGI525 2 M6NAFTMJ323 Összesen

3 3 3 3 3

Kommunikációs ismeretek Mérés és automatizálás Munkaerő-piaci ismeretek

Tantárgy Kód Megnevezés MÉNAFEMD638 Élelmiszer minőségirányítás Élelmiszeripari technológia MÉNAFEGH638 alapjai

4

32


M3NAFTTE533 Közgazdaságtan MÉNAFEMD835 Minőségügy alapjai Vezetési és munkaszervezési M4NAFTMJ832 ismeretek

Összesen

Félév

–

Idegen nyelvi alapszintű ismeretek

Összesen

Félév

Előkövetelmény

M5NAFILH013

M7NAFMFJ813

2 2 2

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 4 2 K 8

Tantárgy Kód Megnevezés MÉNHFEMD940 Szakmai gyakorlat

2 2 2

1 0 0

20

1

K K GY

3 5 2 26

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 0 0 B 30

203

Előkövetelmény

Előkövetelmény

ÉLELMISZERMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT

Szakfelelős: Dr. Szigeti Jenő egyetemi tanár

Félév 1 1 1 1 1 1 1 1

Tantárgy Megnevezés Élelmiszer mikrobiológia és – MÉLAFEMD018 higiéne Kód

10

0

GY

3

–

MÉLAFAE8713

Kertészeti termékek előállításának biológiai alapjai

10

5

K

3

–

Marketing Matematika Mezőgazdasági kémia Műszeres analitika Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek

10 15 10 25 10

0 0 5 0 0

GY K K K GY

2 4 3 6 3

– – – – –

110

20

Élelmiszeripari alapgépek Élelmiszeripari műveletek Gyakorlati élelmiszer ellenőrzés és minőségvizsgálat

30 30 20

0 0 10

K K K

7 7 7

Kommunikációs ismeretek Mérés és automatizálás Munkaerő-piaci ismeretek

10 20 10 120

0 0 0 10

K GY K

3 5 3 32

M2LAFAMW512 M2LAFMFI914 M7LAFKEL413 MÉLAFMB5116

MÉLAFBAA127 MÉLAFEGF227 MÉLAFMB5027

2 MÉLAFTTD523 2 MÉLAFEGG225 2 M6LAFTMI223 Összesen

3 3 3 3 3

Tantárgy Kód Megnevezés MÉLAFEMD138 Élelmiszer minőségirányítás Élelmiszeripari technológia MÉLAFEGF338 alapjai

4

32


M3LAFTTD833 Közgazdaságtan MÉLAFEMD335 Minőségügy alapjai Vezetési és munkaszervezési M4LAFTMI732 ismeretek

Összesen

Félév

–

Idegen nyelvi alapszintű ismeretek

Összesen

Félév

Előkövetelmény

M5LAFILF613

M7LAFMFJ213

2 2 2


Tantárgy Kód Megnevezés MÉLHFEMD440 Szakmai gyakorlat

10 10 10

5 0 0

100

5

K K GY

3 5 2 26


204

Előkövetelmény

Előkövetelmény

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

205

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök felsőoktatási szakképzés (Agrobusiness and Rural Development Engineer at ISCED level 5). 2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése: - szakképzettség: felsőfokú gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök-asszisztens - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agrobusiness and Rural Development Engineer Assistant 3. Képzési terület: agrár Képzési ág: gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki Besorolási alapképzési szak: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök): 3131 Mezőgazdasági technikus 3139 Egyéb, máshova nem sorolható technikus 3161 Munka- és termelésszervező 4. A képzési idő félévekben: 4 félév A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 60%-40%; - az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét; - a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: legalább 90 kredit; - a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit. 5. A különböző képzési formák megszervezésére vonatkozó egyéb követelmények: Részidős képzésben a tanóra száma a teljes idejű képzés óraszámának 30-50%-a. 6. A felsőoktatási szakképzés célja: A felsőoktatási szakképzés célja olyan agrárszakemberek képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátásában közreműködni, valamint az elsajátított ökonómiai, menedzsment, regionális és térségi ismereteik birtokában szakigazgatási feladatot ellátni, az agrártermelés sajátosságainak és az agrárgazdaság kapcsolatrendszerének ismeretében, ökológiai szemléletük alapján a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmai munkában részt venni. 206

Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, lebonyolításához szükséges alapismeretekkel. Képesek farmtípusú gazdaságok önálló vezetésére, egyéni és társas vállalkozások működtetésére.

7. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei: - valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit; - a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit, amelyből a képzési ág szerinti közös modul: 10 kredit; - a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit. 8. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei: A gyakorlati képzés megszervezhető a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, tanműhely, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél. 9. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei: A felvétel feltétele az egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés.

207

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Szakfelelős: Dr. Csatai Rózsa egyetemi docens Félév 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Kód MGNAFATC313 MGNAFAMX413 MGNAFTMJ013 MGNAFMFJ314 MGNAFILF913 MGNAFAMX612 MGNAFTTE613 M7NAFKEM613 MGNAFBT7513 M7NAFMFJ813

Tantárgy Megnevezés Állattan EU alapismeretek Gazdálkodási alapismeretek Gazdaságmatematika Idegen nyelvi alapok Jogi ismeretek Közgazdaságtan alapjai Mezőgazdasági kémia Növénytan Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 0 K 3 3 3

0 0

B B

3 3

2 2 2 2 2 2 2

2 0 0 1 1 0 0

GY GY K GY K K GY

4 3 2 3 3 3 3

22

4

Agrárgazdaságtan EU agrárpolitikája

3 2

1 0

GY K

4 2

Kommunikáció alapjai Közigazgatási alapismeretek

2 2

0 0

K B

3 3

Mezőgazdasági üzemtan Munkaerőpiaci ismeretek Műszaki alapismeretek Statisztika Vezetési és munkaszervezési ismeretek

3 2 2 3 2

1 0 1 0 0

GY K K K B

4 3 3 4 2

2

0

B

2

23

3

Összesen 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

MGNAFAMX124 MGNAFAMX322 M3NAFTTE023 MGNAFAMX723 MGNAFUTF124 M6NAFTMJ323 M2NAFEGI723 M2NAFSGB724 MGNAFTMJ922

Vidék és térségfejlesztési MGNAFAMY322 alapismeretek

Összesen

208

30

30

Előkövetelmény

Félév 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Kód MGNAFAGB533 MGNAFSGB634 MGNAFAMX533 MGNAFAMY033 MGNAFNTD933 MGNAFSP7533

Tantárgy Megnevezés Állattenyésztéstan Bürotika Falusi turizmus Marketing Növénytermesztéstan

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 3 0 K 3 3 0 B 4 2 0 B 3 3 0 K 3 3 0 K 3

MGNAFSGC133

Számviteli alapismeretek Vállalkozási információs rendszerek

2 2

1 0

B B

3 3

MGNAFUTF434

Vállalkozás-menedzsment alapjai

3

0

K

4

MGNAFAMY434

Vidékfejlesztés

3

1

K

4

24

2

Összesen

Félév 4

Kód MGNHFSGC040

Tantárgy Megnevezés Szakmai gyakorlat

30


209

Előkövetelmény

Előkövetelmény

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT Szakfelelős: Dr. Csatai Rózsa egyetemi docens

Félév 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Tantárgy Kód Megnevezés MGLAFATB813 Állattan MGLAFAMW013 EU alapismeretek MGLAFTMH913 Gazdálkodási alapismeretek MGLAFMFI714 Gazdaságmatematika MGLAFILF513 Idegen nyelvi alapok MGLAFAMW212 Jogi ismeretek MGLAFTTD913 Közgazdaságtan alapjai M7LAFKEL413 Mezőgazdasági kémia MGLAFBT7313 Növénytan Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási M7LAFMFJ213 alapismeretek

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 12 0 K 3 15 15

0 0

B B

3 3

11 12 12 12 12 12 12

6 0 0 0 0 0 0

GY GY K GY K K GY

4 3 2 3 3 3 3

125

6

Agrárgazdaságtan EU agrárpolitikája

15 12

1 0

GY K

4 2

Kommunikáció alapjai Közigazgatási alapismeretek

12 12

0 0

K B

3 3

Mezőgazdasági üzemtan Munkaerőpiaci ismeretek Műszaki alapismeretek Statisztika Vezetési és munkaszervezési ismeretek

15 12 12 15 12

1 0 2 0 0

GY K K K B

4 3 3 4 2

12

0

B

2

129

4

Összesen 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

MGLAFAMV724 MGLAFAMV922 M3LAFTTD323 MGLAFAMW323 MGLAFUTE624 M6LAFTMI223 M2LAFEGG423 M2LAFSGB124 MGLAFTMI822

Vidék és térségfejlesztési MGLAFAMW922 alapismeretek

Összesen

210

30

30

Előkövetelmény

Félév 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Kód MGLAFAGA833 MGLAFSGB034 MGLAFAMW133 MGLAFAMW633 MGLAFNTD233 MGLAFSP7133

Tantárgy Megnevezés Állattenyésztéstan Bürotika Falusi turizmus Marketing Növénytermesztéstan

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 15 0 K 3 15 0 B 4 12 0 B 3 12 0 K 3 15 0 K 3

MGLAFSGB533

Számviteli alapismeretek Vállalkozási információs rendszerek

15 12

1 0

B B

3 3

MGLAFUTE934

Vállalkozás-menedzsment alapjai

15

0

K

4

MGLAFAMX034

Vidékfejlesztés

15

0

K

4

126

1

Összesen

Félév 4

Kód MGLHFSGB440

Tantárgy Megnevezés Szakmai gyakorlat

30


211

Előkövetelmény

Előkövetelmény

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

212

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnök felsőoktatási szakképzés (Agricultural Engineer in Environmental Management at ISCED level 5). 2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése: - szakképzettség: - felsőfokú környezetgazdálkodási agrármérnök-asszisztens - felsőfokú hulladékgazdálkodási agrármérnök-asszisztens - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: - Agricultural Engineer Assistant in Environmental Management - Agricultural Engineer Assistant in Waste Management választható szakirányok: környezetgazdálkodási (Environmental hulladékgazdálkodási (Waste Management).

Management),

3. Képzési terület: agrár Képzési ág: környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnök Besorolási alapképzési szak: környezetgazdálkodási agrármérnöki A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök): 3131 Mezőgazdasági technikus 3134 Környezetvédelmi technikus 3135 Minőségbiztosítási technikus 3152 Égető-, víz- és csatornaművi berendezés vezérlője 3161 Munka- és termelésszervező 3190 Egyéb műszaki foglalkozású 3910 Egyéb ügyintéző 4131 Készlet- és anyagnyilvántartó 4. A képzési idő félévekben: 4 félév A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 60%-40%; - az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét; - a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: legalább 90 kredit; - a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.

213

5. A különböző képzési formák megszervezésére vonatkozó egyéb követelmények: Részidős képzésben a tanóra száma a teljes idejű képzés óraszámának 30-50%-a. 6. A felsőoktatási szakképzés célja: A felsőoktatási szakképzés célja olyan agrárszakemberek képzése, akik képesek a mezőgazdasági környezet szabályozott hasznosításával, hatékony védelmével és tervszerű fejlesztésével kapcsolatos feladatok végzésére. Hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás elveit a fenntartható mezőgazdaság, a környezet- és tájvédelem gyakorlatában. A gazdálkodáshoz szükséges szakmai műveltségen túl megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a természet- és tájvédelem, talajvédelem és rekultiváció, a térinformatika, valamint a hulladékgazdálkodás területén. Környezetgazdálkodási szakirányon továbbá jártasak az alapvető közgazdasági, marketing, jogi, számviteli és pénzgazdálkodási ismeretekben, továbbá tisztában vannak az Európai Unió agrárés környezetvédelmi politikájával. Képesek önálló környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű, környezetkímélő és fenntartható mezőgazdasági technológiák alkalmazására, fenntartható tájgazdálkodás megvalósítására, fenntartható földhasználatok kivitelezésére. Ismerik és alkalmazzák a vonatkozó európai uniós irányelveket, valamint az agrár-környezetgazdálkodás korszerű technológiáit. Ismerik a vállalatok környezetirányítási rendszerét, alkalmazzák az agrár-környezetgazdálkodási rendszereket a gyakorlatban, képesek ellátni az agrár-környezetgazdálkodás kistérségi, települési és birtok szintű alapfeladatait. Megfelelő jogi, igazgatási ismeretek birtokában alkalmasak az agrár-környezetgazdálkodási szakigazgatási alapfeladatok, környezetvédelmi szakigazgatási alapfeladatok, települési, hulladékgazdálkodási feladatok ellátására. Hulladékgazdálkodási szakirányon továbbá képesek a települési önkormányzatok működési területén, mezőgazdasági ágazatokban, ipari-, szolgáltató vállalkozásokban a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátására. Ismerik a hulladék fajtáit, a hulladékok összetételét, tulajdonságait, gyűjtésük és lerakásuk közötti összefüggéseket, a hulladékkezelés speciális technológiai megoldásait, berendezéseit, a hulladékok jellemzői és az alkalmazott technológia közötti összefüggéseket. A településen, illetve a gazdasági termelés során keletkező hulladék gyűjtésével, kezelésével, hasznosításával és elhelyezésével összefüggő feladatokat képesek a gazdasági és környezetvédelmi igények korszerű, európai színvonalú összehangolásával megoldani. Képesek a hulladék újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására kidolgozott legújabb technikák elsajátítására és gyakorlati alkalmazására. Ismerik a hulladékkeletkezés csökkentésének lehetőségeit, az anyagtakarékos és a hulladékszegény technológiákat, valamint az európai uniós és a hazai vonatkozó jogszabályokat. Elsajátították a műszaki, biztonság- és méréstechnikai eljárásokat, a környezet- és természetvédelmi követelményeket. Felkészültek munkacsoportok irányítására és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok menedzselésére, középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, továbbá önálló vállalkozás létrehozására. 7. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei: - valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit; - a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit, amelyből a képzési ág szerinti közös modul: 10 kredit;

214

- a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szakirány szerinti modul 57 kredit. 8. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei: A gyakorlati képzés megszervezhető a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, tanműhely, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél. 9. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei: A felvétel feltétele az egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés.

215

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Szakfelelős: Dr. Szakál Pál egyetemi tanár Félév 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Tantárgy Kód M3NAFATC414 MKNAFFTA713 M5NAFILH013 M2NAFAMX912 M2NAFMFJ514 M7NAFKEM613 MKNAFTMJ612 M3NAFBT7614 M7NAFMFJ813

1 MKNAFATC712 Összesen 2 2 2

MKNAFKEL622 M3NAFTTE023

2 2 2 2 2

M6NAFTMJ323 M2NAFEGI723 MKNAFATC522 M2NAFILH122 MKNAFFTB123

2 2 2

MKNAFKEM524

MKNSFKEL823 MKNSFKEM124 MKNSFKEM323

Összesen 2 MKNSFKEM124 2 MKNSFFTB423 2 MKNSFUTF223 Összesen

Megnevezés Állattan Földműveléstan Idegen nyelvi alapszintű ismeretek

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 3 0 K 4 3 0 K 3 0 2 GY 3

Marketing Matematika Mezőgazdasági kémia Munkavédelem Növénytan Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek

2 3 2 2 3 2

0 0 1 0 0 0

B K K GY K GY

2 4 3 2 4 3

Természetvédelem

2 22

0 3

GY

2 30

Agrár környezetgazdálkodás 2 0 K Kommunikáció alapjai 2 0 K Környezetvédelmi 3 0 K technológia Munkaerő-piaci ismeretek 2 0 K Műszaki alapismeretek 2 1 K Ökológia 2 0 B Szakmai idegen nyelv 0 2 G Talajtan és agrokémia 2 0 B Hulladékgazdálkodási szakirány, 2. szemeszter Hulladékkezelés, 3 0 B újrahasznosítás

2 3 4

Környezeti elemek Környezetszennyezés kémiája

3 3

0 0

3 3 2 2 3 3

K K

4 3

24 3 Környezetgazdálkodási szakirány, 2. szemeszter Környezeti elemek 3 0 K Talajvédelem 2 0 K Természeti erőforrások 3 0 K 23 3

32 4 3 3 32

Előkövetelmény

Félév 3 3

Tantárgy Kód MKNAFKEL733

Megnevezés Hulladékgazdálkodás és jogi vonatkozásai

MKNAFKEM233

Környezeti jog és szakigazgatás

2

0

K

3

Környezetvédelmi kémia Közgazdaságtan Növénytermesztés gépesítése Statisztika Vezetési és munkaszervezési ismeretek

2 2 3 2 2

2 1 0 0 0

K K K K B

4 3 3 3 2

3 3 3 3 3

MKNAFKEM434 M3NAFTTE533 MKNAFBAB933 MKNAFSGB833

3

MKNAFTV5932

3

M4NAFTMJ832

MKNSFKEL932

3 MKNSFKEM033 Összesen 3 MKNSFEGI232 3 MKNSFFTA933 Összesen

Félév 4


Vízgazdálkodás 2 0 GY Hulladékgazdálkodási szakirány, 3. szemeszter Ipari hulladékok 3 0 B mezőgazdasági hasznosítása Környezeti analitika

3 0 K 23 3 Környezetgazdálkodási szakirány, 3 szemeszter Környezeti állapot felmérése 2 0 GY Rekultiváció 3 0 B 22 3 Tantárgy

Kód MKNHFKEM740


2 2 3 28 2 3 28


217

Előkövetelmény

Előkövetelmény

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT Szakfelelős: Dr. Szakál Pál egyetemi tanár Félév 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Tantárgy Kód M3LAFATB914 MKLAFFT9913 M5LAFILF613 M2LAFAMW512 M2LAFMFI914 M7LAFKEL413 MKLAFTMI512 M3LAFBT7414 M7LAFMFJ213

1 MKLAFATC212 Összesen 2 2 2

MKLAFKEK422 M3LAFTTD323

2 2 2 2 2

M6LAFTMI223 M2LAFEGG423 MKLAFATC022 M2LAFILF722 MKLAFFTA323

2 2 2

MKLAFKEL324

MKLSFKEK623 MKLSFKEK924 MKLSFKEL123

Megnevezés Állattan Földműveléstan Idegen nyelvi alapszintű ismeretek


Marketing Matematika Mezőgazdasági kémia Munkavédelem Növénytan Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek

10 15 10 10 15 10

0 0 5 0 0 0

B K K GY K GY

2 4 3 2 4 3

Természetvédelem

10 110

0 15

GY

2 30

Agrár környezetgazdálkodás 10 0 K Kommunikáció alapjai 10 0 K Környezetvédelmi 15 0 K technológia Munkaerő-piaci ismeretek 10 0 K Műszaki alapismeretek 10 5 K Ökológia 10 0 B Szakmai idegen nyelv 0 10 G Talajtan és agrokémia 10 0 B Hulladékgazdálkodási szakirány, 2. szemeszter Hulladékkezelés, 15 0 B újrahasznosítás

2 3 4

Környezeti elemek Környezetszennyezés kémiája

Összesen 2 2 2

MKLSFKEK924 MKLSFFTA623 MKLSFUTE723 Összesen

15 15

0 0

120

15

K K

Környezetgazdálkodási szakirány, 2. szemeszter Környezeti elemek 15 0 K Talajvédelem 10 0 K Természeti erőforrások 15 0 K 115

218

15

3 3 2 2 3 3 4 3 32 4 3 3 32

Előkövetelmény

Félév 3 3

Tantárgy Kód MKLAFKEK533

Megnevezés Hulladékgazdálkodás és jogi vonatkozásai

MKLAFKEL033

3 3 3 3 3

MKLAFKEL234 M3LAFTTD833 MKLAFBAA733 MKLAFSGB233

3

MKLAFTV5832

3

M4LAFTMI732

MKLSFKEK732

3 MKLSFKEK833 Összesen 3 MKLSFEGF932 3 MKLSFFTA133 Összesen

Félév 4

10

0

B

3

Környezeti jog és szakigazgatás

10

0

K

3

Környezetvédelmi kémia Közgazdaságtan Növénytermesztés gépesítése Statisztika Vezetési és munkaszervezési ismeretek

10 10 15 10 10

10 5 0 0 0

K K K K B

4 3 3 3 2

Vízgazdálkodás 10 0 GY Hulladékgazdálkodási szakirány, 3. szemeszter Ipari hulladékok 15 0 B mezőgazdasági hasznosítása Környezeti analitika

15 0 K 115 15 Környezetgazdálkodási szakirány, 3 szemeszter Környezeti állapot felmérése 10 0 GY Rekultiváció 15 0 B 110 15 Tantárgy

Kód MKLHFKEL540

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy.


2 2 3 28 2 3 28


219

Előkövetelmény

Előkövetelmény

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök felsőoktatási szakképzés (Agricultural and Food Industry Engineer at ISCED level 5) 2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése: - szakképzettség: - felsőfokú mezőgazdasági gépészmérnök-asszisztens - felsőfokú élelmiszer-ipari gépészmérnök-asszisztens - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: - Agricultural Engineer Assistant - Food Industry Engineer Assistant - választható szakirányok: mezőgazdasági gépészeti (Agricultural Engineering specialization), élelmiszer-gépészeti (Food Engineering specialization) 3. Képzési terület: agrár Képzési ág: agrár műszaki Besorolási alapképzési szak: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök): 3116 Gépésztechnikus 3131 Mezőgazdasági technikus 3159 Egyéb folyamatirányító berendezés vezérlője 3190 Egyéb műszaki foglalkozású 4. A képzési idő félévekben: 4 félév A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 60%-40%; - az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét; - a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: legalább 90 kredit; - a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit. 5. A különböző képzési formák megszervezésére vonatkozó egyéb követelmények: Részidős képzésben a tanóra száma a teljes idejű képzés óraszámának 30-50%-a. 6. A felsőoktatási szakképzés célja: A felsőoktatási szakképzés célja olyan mezőgazdasági szakemberek képzése, akik alkalmasak: - a vezető mérnökök munkájához szükséges hardverek és szoftverek valamint egyéb programok prezentációs technikák alkalmazására; - számítógépes rendszerek és hálózatok tervezésére, üzemeltetésére; - kommunikációtechnikai és számítógépes vevőszolgálat és kereskedelmi feladatok ellátására; - minőségbiztosítási rendszer kidolgozására és alkalmazására; - munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenység végzésére; 221

- munkabiztonsági és munkaegészségügyi feladatok ellátására, környezettudatos magatartás formálására; - a javítási, üzemfenntartási, karbantartási folyamatok irányítására; - a tervezési feladatok előkészítésében, megvalósításában történő közreműködésre; - anyagszükséglet tervezésére, számolására, anyagnyilvántartások vezetésére; - eszközök működőképességének biztosítására; - ellenőrzési folyamatokban történő közreműködésre; - a menedzsment vállalatgazdasági és marketing előírásainak megvalósítására; - a termelési feladatok pénzügyi, bér- és létszámgazdálkodás előkészítésére; - a szakterülete jogszabályi és szabványosítási alapelőírásainak, iratkezelési szabályainak betartására; A Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki felsőoktatási szakképzés képzési kimeneti követelményei: mezőgazdasági gépészeti szakirányon a végzettek alkalmasak továbbá: - mezőgazdasági géptervezési feladatok előkészítésében, megvalósításában történő közreműködésre; - a gépjavítási feladatok szervezésére, irányítására; - a karbantartási feladatok szervezésére, irányítására; - hibalehetőségek feltárására és elhárítására; - feladatok részfeladatokra bontására, felelősök állítására; - szárító- és takarmánykészítő üzemek szervezésére és irányítására; - gépészeti technológiák fejlesztésére, üzemeltetésére, karbantartására; - gyártási technológiai folyamatok felügyelésére; - az előállított termékek értékesítésének szervezésére, ellenőrzésére; élelmiszer-gépészeti szakirányon a végzettek alkalmasak továbbá: - élelmiszer-ipari géptervezési feladatok előkészítésében, megvalósításában történő közreműködésre; - élelmiszer-ipari gyártó és csomagoló gépsorok telepítésének előkészítésében, megvalósításában beüzemelésében, beállításában történő közreműködésre; - hibalehetőségek feltárására és elhárítására; - élelmiszer-ipari gépek, berendezések, technológiai vonalak biztonságos, előírások szerinti üzemeltetésére, karbantartására, higiéniai, élelmiszer-biztonsági előírásai betartásával; - gyártási technológiai folyamatok felügyelésére; - üzemzavar esetén a szükséges intézkedések megtételére, kisebb hibák esetén az elhárítás elvégzésére. 7. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei: - valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit; - a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit, amelyből a képzési ág szerinti közös modul: 10 kredit, - a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szakirány szerinti modul 57 kredit. 8. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei: A gyakorlati képzés megszervezhető a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, tanműhely, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél. 9. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei: A felvétel feltétele az egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés. 222

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Szakfelelős: Dr. Neményi Miklós egyetemi tanár Félév 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Tantárgy Kód Megnevezés MMNAFEGG912 Ábrázoló geometria MMNAFEGH013 MMNAFEGI013 M5NAFILH013 M2NAFTTE313 MMNAFMFJ612 M7NAFKEM613 MMNAFTMJ413 M4NAFEGI613 M7NAFMFJ813


Elektró- és irányítástechnika I. Gépelemek I. Idegen nyelvi alapszintű ismeretek

3 3 0

0 0 2

K K GY

3 3 3

Kommunikációs ismeretek Matematika I. Mezőgazdasági kémia

2 1 2

0 1 1

K K K

3 2 3

Munkaerő-piaci ismeretek Műszaki alapismeretek Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek.

2 2 2

0 1 0

K K GY

3 3 3

Mezőgazdasági gépészeti szakirány, 1. szemeszter MMNSFBAB413 Erőgépek I. 1 Összesen 1

MMNSFEGH213 Élelmiszeripari alapgépek I.

Összesen 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

2 0 GY 20 6 Élelmiszergépészeti szakirány, 1. szemeszter 2

0

20

6

GY

Anyagtan 2 1 GY Elektró- és irányítástechnika II. 3 0 GY Gépelemek II. 2 0 K Géptan (Munkagépek I.) 2 1 K Matematika II. 2 0 K Mechanika I. 3 0 K Műszaki hő- és áramlástan I. 2 0 GY Műszaki rajz 3 0 GY Szakmai idegennyelv 0 2 GY Mezőgazdasági gépészeti szakirány, 2. szemeszter Energiagazdálkodás 2 0 GY MMNSFEGH922 2 0 K MMNSFBAB523 Erőgépek II. MMNAFBAB123 MMNAFEGH123 MMNAFEGI123 MMNAFBAB623 MMNAFMFJ723 MMNAFEGI324 MMNAFEGI822 MMNAFEGJ023 M2NAFILH122

Összesen

23 4 Élelmiszergépészeti szakirány, 2. szemeszter 2 2 0 K MMNSFEGH323 Élelmiszeripari alapgépek II. 2 2 0 GY MMNSFEGH723 Élelmiszeripari technológiák Összesen 23 4

223

3 31 3 31 3 3 3 3 3 4 2 3 2 2 3 31 3 3 32

Előkövetelmény

Tantárgy

Félév 3 3 3 3 3 3 3 3

3 3

Kód MMNAFBAB732 MMNAFBAB833 M3NAFTTE533 MMNAFEGI433 M2NAFTMJ532 MMNAFEGI933 MMNAFUTF533 M4NAFTMJ832

MMNSFEGH434 MMNSFEGH832

Üzemeltetés

4

2 3 2

0 0 1

K K K

2 3 3

3 2

0 0

K GY

3 2

2 2 2

0 0 0

K GY GY

3 3 2

GY

2 28

25

Tantárgy Kód MMNHFEGJ140

2


0

1

4 2 27


224

Előkövetelmény

3 2

25 1 Élelmiszergépészeti szakirány, 2. szemeszter Élelmiszeripari alapműveletek 4 0 K Élelmiszer-minőségbiztosítás 3 0 GY

Összesen

Félév


Mezőgazdasági gépészeti szakirány, 3. szemeszter 3 0 K MMNSFBAA933 Állattartás gépei Betakarítógépek (Munkagépek 2 0 GY MMNSFBAB232 II.)

3 MMNSFBAC032 Összesen 3 3

Megnevezés Gépüzemfenntartás Gyártástechnológia Közgazdaságtan Mechanika II. Munkavédelem Műszaki hő- és áramlástan II. Vállalkozások gazdaságtana Vezetési és munkaszervezési ismeretek

Előkövetelmény

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT Szakfelelős: Dr. Neményi Miklós egyetemi tanár Félév 1

Tantárgy


Kód Megnevezés MMLAFEGE612 Ábrázoló geometria MMLAFEGE713

5

5

K

2

1 1 1

Elektró- és irányítástechnika I. MMLAFEGF713 Gépelemek I. Idegen nyelvi alapszintű M5LAFILF613 ismeretek

15 15 0

0 0 10

K K GY

3 3 3

1 1 1

M2LAFTTD613 MMLAFMFJ012 M7LAFKEL413 MMLAFTMI313 M4LAFEGG313

Kommunikációs ismeretek Matematika I. Mezőgazdasági kémia

10 5 10

0 5 5

K K K

3 2 3

Munkaerő-piaci ismeretek Műszaki alapismeretek Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek.

10 10 10

0 5 0

K K GY

3 3 3

1 1 1

M7LAFMFJ213

Mezőgazdasági gépészeti szakirány, 1. szemeszter MMLSFBAA213 Erőgépek I. 1 Összesen 1

MMLSFEGE913

Összesen 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Élelmiszeripari alapgépek I.

10

0

100

30

GY

Anyagtan 10 5 GY Elektró- és irányítástechnika II. 15 0 GY Gépelemek II. 10 0 K Géptan (Munkagépek I.) 10 5 K Matematika II. 10 0 K Mechanika I. 15 0 K Műszaki hő- és áramlástan I. 10 0 GY Műszaki rajz 15 0 GY Szakmai idegennyelv 0 2 GY Mezőgazdasági gépészeti szakirány, 2. szemeszter 10 0 GY MMLSFEGF622 Energiagazdálkodás 10 0 K MMLSFBAA323 Erőgépek II. MMLAFBA9923 MMLAFEGE823 MMLAFEGF823 MMLAFBAA423 MMLAFMFJ123 MMLAFEGG024 MMLAFEGG522 MMLAFEGG723 M2LAFILF722

Összesen 2 2

10 0 GY 100 30 Élelmiszergépészeti szakirány, 1. szemeszter

MMLSFEGF023 MMLSFEGF423 Összesen

115 12 Élelmiszergépészeti szakirány, 2. szemeszter Élelmiszeripari alapgépek II. 10 0 K Élelmiszeripari technológiák 10 0 GY 115

225

12

3 31 3 31 3 3 3 3 3 4 2 3 2 2 3 31 3 3 32

Előkövetelmény

Tantárgy

Félév 3 3 3 3 3 3 3 3

3 3

Kód MMLAFBAA532 MMLAFBAA633 M3LAFTTD833 MMLAFEGG133 M2LAFTMI432 MMLAFEGG633 MMLAFUTF033 M4LAFTMI732

MMLSFBA9733 MMLSFBAA032

3 MMLSFBAA832 Összesen 3 3

MMLSFEGF134 MMLSFEGF532

Megnevezés Gépüzemfenntartás Gyártástechnológia Közgazdaságtan Mechanika II. Munkavédelem Műszaki hő- és áramlástan II. Vállalkozások gazdaságtana Vezetési és munkaszervezési ismeretek

4

10 15 10

0 0 5

K K K

2 3 3

15 10

0 0

K GY

3 2

10 10 10

0 0 0

K GY GY

3 3 2

Mezőgazdasági gépészeti szakirány, 3. szemeszter Állattartás gépei 15 0 K Betakarítógépek (Munkagépek 10 0 GY II.) Üzemeltetés

10

GY

2 28

125

Tantárgy Kód Megnevezés MMLHFEGG840 Szakmai gyakorlat

0

5

4 2 27


226

Előkövetelmény

3 2

125 5 Élelmiszergépészeti szakirány, 3. szemeszter Élelmiszeripari alapműveletek 20 0 K Élelmiszer-minőségbiztosítás 15 0 GY

Összesen

Félév


Előkövetelmény

MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

227

MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: mezőgazdasági mérnök felsőoktatási szakképzés (Agricultural Engineer at ISCED level 5). 2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése: - szakképzettség: felsőfokú mezőgazdasági mérnökasszisztens - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer Assistant 3. Képzési terület: agrár Képzési ág: mezőgazdasági Besorolási alapképzési szak: mezőgazdasági mérnöki A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök): 3131 Mezőgazdasági technikus 3161 Munka- és termelésszervező 4. A képzési idő félévekben: 4 félév A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 60%-40%; - az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét; - a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: legalább 90 kredit; - a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit. 5. A különböző képzési formák megszervezésére vonatkozó egyéb követelmények: Részidős képzésben a tanóra száma a teljes idejű képzés óraszámának 30-50%-a. 6. A felsőoktatási szakképzés célja: A felsőoktatási szakképzés célja olyan agrárszakemberek képzése, akik részt vesznek a mezőgazdasági termelési folyamat, a termék-előállítás technológiai változatainak kidolgozásában; tervezik, szervezik és irányítják a mezőgazdasági termelést végző kis- és középüzemek munkáját, a termék-előállítás folyamatát, a feldolgozást, értékesítést, közreműködnek a pénzügyi tervek összeállításában, a pénzügyi döntés-előkészítésben. 7. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei: - valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit; - a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit, amelyből a képzési ág szerinti közös modul: 10 kredit; - a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit. 8. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei:

A gyakorlati képzés megszervezhető a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, tanműhely, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél. 9. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei: A felvétel feltétele az egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés.

229

MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Szakfelelős: Dr. habil. Schmidt Rezső egyetemi tanár Félév 1 1 1

Tantárgy Kód M3NAFATC414 M3NAFAE9013 M5NAFILH013

1 1 1

M2NAFTTE313 M3NAFMFJ412

1 1 1 1

M7NAFKEM613 M4NAFEGI613 M3NAFBT7614

M3NAFTMJ113

M7NAFMFJ813

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 3 0 K 4 2 1 K 3 2 0 B 3

Megnevezés Állattan Genetika Idegen nyelvi alapszintű ismeretek Kommunikációs ismeretek Matematika Mezőgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági kémia Műszaki alapismeretek Növénytan Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek

2 0 0

0 2 3

B B B

3 2 3

2 2 3 2

1 1 0 0

K K K B

3 3 4 3

18

8

Állatélettan alapjai Állattenyésztéstan Általános növénytermesztési ismeretek

3 3 2

0 1 0

K K K

4 4 2

Közgazdaságtan Munkaerőpiaci ismeretek Növényélettan alapjai Ökológiai alapismeretek Statisztika Takarmányozástan Talajtan és talajművelés

2 2 3 2 3 3 3 26

1 0 0 0 0 0 0 2

B K K K B K B

3 3 4 2 3 4 3 32

Összesen 2 2 2

MMNAFAE8924 MMNAFAGB624 MMNAFNTD522

2 M3NAFTTE423 2 M6NAFTMJ323 2 M2NAFNN8424 2 M2NAFATC622 2 MMNAFSGB923 2 M2NAFTK5824 2 MMNAFFTB323 Összesen

230

31

Előkövetelmény

Félév 3 3 3 3 3

Tantárgy Kód MMNAFAMX232 MMNAFAL5633 M3NAFGT6232 M2NAFKT6032 MMNAFAMY234

3

3 3 3 3

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 2 0 B 2 2 0 K 3

Megnevezés Agrárgazdaságtan Állategészségtan- és higiénia Gyepgazdálkodás Kertészeti alapismeretek Marketing és humán menedzsment

4

0 0 0

B K K

2 2 4

Mezőgazdasági termékfeldolgozás és minőségbiztosítás

2

0

K

2

MMNAFEMD732 MMNAFTMJ232

Mezőgazdasági üzemszervezés

2

0

B

2

3

0

K

4

MMNAFSP7634

Növényvédelmi alapismeretek Számviteli és pénzügyi ismeretek

3

0

K

4

M2NAFTMK032

Vezetési, munkaszervezési ismeretek

2

0

B

2

23

0

M2NAFNVF134

Összesen

Félév

2 2 3

Tantárgy Kód MMNHFFTB040


27


231

Előkövetelmény

Előkövetelmény

MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT Szakfelelős: Dr. habil. Schmidt Rezső egyetemi tanár Félév 1 1 1

Tantárgy Kód M3LAFATB914 M3LAFAE8613 M5LAFILF613

1 1 1

M2LAFTTD613 M3LAFMFI812

1 1 1 1

M7LAFKEL413 M4LAFEGG313 M3LAFBT7414

M3LAFTMI013

M7LAFMFJ213

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 12 0 K 4 12 0 K 3 10 0 B 3

Megnevezés Állattan Genetika Idegen nyelvi alapszintű ismeretek Kommunikációs ismeretek Matematika Mezőgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági kémia Műszaki alapismeretek Növénytan Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek

10 0 0

0 8 12

B B B

3 2 3

8 8 12 10

4 4 0 0

K K K B

3 3 4 3

82

28

Állatélettan alapjai Állattenyésztéstan Általános növénytermesztési ismeretek

12 14 8

0 0 0

K K K

4 4 2

Közgazdaságtan Munkaerőpiaci ismeretek Növényélettan alapjai Ökológiai alapismeretek Statisztika Takarmányozástan Talajtan és talajművelés

12 10 12 10 10 14 12 114

0 0 0 0 0 0 0 0

B K K K B K B

3 3 4 2 3 4 3 32

Összesen 2 2 2

MMLAFAE8524 MMLAFAGA924 MMLAFNTC822

2 M3LAFTTD723 2 M6LAFTMI223 2 M2LAFNN8324 2 M2LAFATC122 2 MMLAFSGB323 2 M2LAFTK5224 2 MMLAFFTA523 Összesen

232

31

Előkövetelmény

Félév 3 3 3 3 3

Tantárgy Kód MMLAFAMV832 MMLAFAL5233 M3LAFGT6132 M2LAFKT5932 MMLAFAMW834

3

3 3 3 3

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 8 0 B 2 10 0 K 3

Megnevezés Agrárgazdaságtan Állategészségtan- és higiénia Gyepgazdálkodás Kertészeti alapismeretek Marketing és humán menedzsment

4

0 0 0

B K K

2 2 4

Mezőgazdasági termékfeldolgozás és minőségbiztosítás

8

0

K

2

MMLAFEMD232 MMLAFTMI132

Mezőgazdasági üzemszervezés

8

0

B

2

12

0

K

4

MMLAFSP7234

Növényvédelmi alapismeretek Számviteli és pénzügyi ismeretek

14

0

K

4

M2LAFTMI932

Vezetési, munkaszervezési ismeretek

8

0

B

2

94

0

M2LAFNVF034

Összesen

Félév

8 8 10

Tantárgy Kód MMLHFFTA240


27


233

Előkövetelmény

Előkövetelmény

NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

234

NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: növénytermesztő mérnök felsőoktatási szakképzés (Crop Production Engineer at ISCED level 5). 2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése: - szakképzettség: felsőfokú növénytermesztő mérnökasszisztens - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Crop Production Engineer Assistant 3. Képzési terület: agrár Képzési ág: mezőgazdasági Besorolási alapképzési szak: növénytermesztő mérnöki A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök): 3139 Egyéb, máshova nem sorolható technikus 3161 Munka- és termelésszervező 6111 Szántóföldinövény-termesztő 4. A képzési idő félévekben: 4 félév A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit - az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 60%-40%; - az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra, amely az agrártermelés sajátosságai miatt megosztható, de legalább öthetes összefüggő szakmai gyakorlatot kell külső szakmai gyakorlóhelyen teljesíteni. Részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét; - a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: legalább 90 kredit; - a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit. 5. A különböző képzési formák megszervezésére vonatkozó egyéb követelmények: Részidős képzésben a tanóra száma a teljes idejű képzés óraszámának 30-50%-a. 6. A felsőoktatási szakképzés célja: A felsőoktatási szakképzés célja olyan növénytermesztő szakemberek képzése, akik alkalmasak a szántóföldi növénytermesztés technológiájának megtervezésére, az ökológiai és agrotechnikai tényezőkhöz való adaptálására, a termesztéstechnológiai munkaműveletek megszervezésére, végrehajtására, a végrehajtás irányítására, ellenőrzésére. Az elsajátított ismeretek birtokában képesek a mezőgazdasági igazgatás, termelés és szállítás, árufeldolgozás és forgalmazás, valamint a vidékfejlesztés területén dolgozó mérnökök, menedzserek munkáját segíteni úgy, hogy tisztában vannak a termelési folyamattal, annak irányításával, jártas a piackutatás, marketing és projektmenedzselés tudásanyagában. 7. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei: - valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit; - a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit, amelyből a képzési ág szerinti közös modul: 10 kredit; 235

- a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit. 8. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei: A gyakorlati képzés megszervezhető a felsőoktatási intézményben, illetve annak gyakorlati képzést biztosító szervezeti egységében (tangazdaság, tanműhely, laboratórium, taniroda), valamint a felsőoktatási intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, továbbá egyesületnél, alapítványnál és egyéb gazdálkodó szervezetnél. 9. A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltételei: A felvétel feltétele az egészségügyi alkalmassági követelményeknek való megfelelés.

236

NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Szakfelelős: Dr. Petróczki Ferenc egyetemi docens Félév 1 1 1

Tantárgy Kód M3NAFATC414 M3NAFAE9113 M5NAFILH013

1 1 1

MNNAFTTE113 M3NAFMFJ412

1 1 1 1

M7NAFKEM613 M4NAFEGI613 M3NAFBT7614

M3NAFTMJ113

M7NAFMFJ813


Megnevezés Állattan Genetika Idegen nyelvi alapszintű ismeretek Kommunikáció alapjai Matematika Mezőgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági kémia Műszaki alapismeretek Növénytan Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek

Összesen 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

MNNAFFTA824 M3NAFTTE423 MNNAFTG6023 M6NAFTMJ323 M2NAFNN8424 MNNAFGN5423 M2NAFNTD822 M2NAFATC622 M2NAFSGB724 MNNAFFTB224 Összesen

Földműveléstan Közgazdaságtan Mikrobiológia Munkaerőpiaci ismeretek Növényélettan alapjai Növénynemesítés Növénytermesztési ismeretek Ökológiai alapismeretek Statisztika Talajtan és agrokémia

237

2 0 0

0 2 3

K GY GY

3 2 3

2 2 3 2

1 1 0 0

K K K GY

3 3 4 3

16

10

3 2 3 2 3 2 2 2 2 3

0 1 0 0 0 0 0 0 1 0

24

2

31 K K B K K B K B K K

4 3 3 3 4 3 2 2 4 4 32

Előkövetelmény

Félév 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Tantárgy Kód MNNAFAGB734 M3NAFGT6232 MNNAFNTD634 M2NAFKT6032 MNNAFAMY132 MNNAFNTD732 M2NAFNVF134 MNNAFSP7433 MNNAFUTF332 M2NAFTMK032

Megnevezés Állattenyésztéstan Gyepgazdálkodás Integrált növénytermesztés Kertészeti alapismeretek Marketing Minőségbiztosítás a növénytermesztésben

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 4 0 K 4 2 0 K 2 3 0 K 4 3 0 K 2 2 0 B 2 2 0 B 2

Növényvédelmi alapismeretek Számvitel és pénzgazdálkodás Üzemtani alapismeretek Vezetési, munkaszervezési ismeretek

Összesen

Félév 4

Tantárgy Kód MNNHFNTE040


3

0

K

4

2

0

B

3

3 2

0 0

K B

2 2

26

0

27

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 0

238

0

Előkövetelmény

B

30

Előkövetelmény

NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MINTATANTERVE LEVELEZŐ TAGOZAT Szakfelelős: Dr. Petróczki Ferenc egyetemi docens Félév 1 1 1

Tantárgy Kód M3LAFATB914 M3LAFAE8613 M5LAFILF613

1 1 1

MNLAFTTD413 M3LAFMFI812

1 1 1 1

M7LAFKEL413 M4LAFEGG313 M3LAFBT7414

M3LAFTMI013

M7LAFMFJ213

Megnevezés Állattan Genetika Idegen nyelvi alapszintű ismeretek

15 10 0

0 5 10

K K GY

4 3 3

Kommunikáció alapjai Matematika Mezőgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági kémia Műszaki alapismeretek Növénytan Szakmai és pénzügyi információ feldolgozási alapismeretek

10 0 0

0 10 15

K GY GY

3 2 3

10 10 15 10

5 5 0 0

K K K GY

3 3 4 3

80

50

15 10 15 10 15 10 10 10 10 15

0 5 0 0 0 0 0 0 5 0

120

10

Összesen 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

MNLAFFTA024 M3LAFTTD723 MNLAFTG5923 M6LAFTMI223 M2LAFNN8324 MNLAFGN5323 M2LAFNTD122 M2LAFATC122 M2LAFSGB124 MNLAFFTA424 Összesen


Földműveléstan Közgazdaságtan Mikrobiológia Munkaerőpiaci ismeretek Növényélettan alapjai Növénynemesítés Növénytermesztési ismeretek Ökológiai alapismeretek Statisztika Talajtan és agrokémia

31 K K B K K B K B K K

4 3 3 3 4 3 2 2 4 4 32

Előkövetelmény

Félév 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Tantárgy Kód MNLAFAGB034 M3LAFGT6132 MNLAFNTC934 M2LAFKT5932 MNLAFAMW732 MNLAFNTD032 M2LAFNVF034 MNLAFSP7033 MNLAFUTE832 M2LAFTMI932

Megnevezés Állattenyésztéstan Gyepgazdálkodás Integrált növénytermesztés Kertészeti alapismeretek Marketing Minőségbiztosítás a növénytermesztésben

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 20 0 K 4 10 0 K 2 15 0 K 4 15 0 K 2 10 0 B 2 10 0 B 2

Növényvédelmi alapismeretek Számvitel és pénzgazdálkodás Üzemtani alapismeretek Vezetési, munkaszervezési ismeretek

Összesen

Félév 4

Tantárgy Kód MNLHFNTD340


15

0

K

4

10

0

B

3

15 10

0 0

K B

2 2

130

0

27

Heti óraszám VizsgaKredit típus E. Gy. 0

240

0

Előkövetelmény

B

30

Előkövetelmény

V. FAKULTATÍV TÁRGYAK Sorszám Tárgykód 1. MENSBEM7221

Tárgynév Csomagolástechnológia

2.

M3NCEBS1412

Díszhaltenyésztés

3.

MGNBFSG8913

Biztosítás/társadalombiztosítás

4.

MGNCFSG9024

Vállalkozások pénzügyi alapjai

5.

M8NCBTTD022

Tudomány és vallás

6.

M8NCBBT4912

Botanikai etimológia és szimbolika

7.

M8NCETT1622

Kommunikációelmélet

8. 9.

MÉNCMEMB323 Funkcionális élelmiszerek MGNBFAMR933 Adók és támogatások

10.

M6NCBUT9512

Vállalkozás-fejlesztés

11.

M8NCEBT1412

Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme

12.

MGNAEVS1214

Vezetési ismeretek

13.

M2NCEGN0512

Növénynemesítés

14.

M6NCBNN5612

Biotermékektől a géntechnológiáig

15.

MKNABNT4023


16.

M5NCMNN6913

Növényélettan

17.

M5NCMFT8013

Földműveléstan

18.

MENSBEM6723


19. 20.

M2LCBMF9712 M8NCBMF9522

Magyarország természetföldrajza Magyarország természetföldrajza

21.

M7NCETV0722

Térinformatika

22.

MENSEEM5922

Melléktermék- és hulladékhasznosítás, környezetvédelem

23.

M3NCEBS0912

Nyúl- és prémesállattenyésztés

24.

M8NCBTT6012

Filozófiatörténet

25. 26.

MNNABTT9412 M8LCEMF1722

Filozófia és kultúrtörténet Fitometeorológia (A légkör és a növényvilág)

27.

M8NCEAT4022

Vadgazdálkodás

28.

M8NCEMF3212

Agroklimatológia

29.

MKNCBTM8312

Gazdálkodási alapismeretek

30.

MKNABKE5624

Környezeti elemek védelme

31. 32.

M3NCEBT0612 M8NCMBT7122

Alternatív növények termesztése The origin, habitat and conservation of our arable weeds

33.

MMNCBEGA722 Élelmiszer műveletek II. 241

34.

M7NCBTN0912

Magyarország vízrajza

35.

M3NSETG0322

Tejtudományi szeminárium

36.

M3NCEKT0422

Virágágyi és hajtatott dísznövények termesztése

37.

MKNABNV6312

Növényvédelem

38.

MKNABUT5615

Mezőgazdasági üzemtan

39.

MMLCBBT3912

Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme

40.

MKNABFT2622

Földhasználat és tájgazdálkodás

41.

M2LCBMF9612

Agroklimatológia

42.

M3NCEKT0612

Gyümölcs termesztés és faiskolai nevelés

43.

M8NCEBT0612

Alternatív növények termesztése

44.

M8NCEMF1722

Fitometeorológia (A légkör és a növényvilág)

45.

M3NCEBS0522

Méhészet

46.

MANBEVS3324

Vezetési ismeretek

47.

M9NCBBS7022

Kedvtelésből tartott állatok

48.

MKNABEG3813


49.

M5NCBSP4812

Cash-flow elemzés

50.

M5NCBNN3112

Növényi biotechnológia

51.

M3NCETK1912

Kutya és a macska takarmányozása / táplálása

52. MKNABKE5524 Környezetgazdálkodás A fakultatatív tárgyak száma folyamatosan bővül.

242

I. fejezet

A HALLGATÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A hallgatói jogviszony 1. § (1) Az egyetem hallgatója az alapképzésben, mesterképzésben, doktori képzésben, főiskolai és egyetemi szintű képzésben, felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben részt vevő természetes személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzési formában végzi. A Hallgatói Követelményrendszer hatálya az egyetem minden hallgatójára kiterjed. A doktorandusz hallgatókra és doktorjelölt hallgatókra vonatkozó eltérő szabályokat a Doktori Szabályzat tartalmazza1. (2) A hallgatói jogviszony a hallgató és az egyetem közötti atipikus jogviszony, mely különösen a hallgató személyiségi, tanulmányokhoz való és azzal összefüggő vagyoni jogait, az intézmény oktatási-kutatási illetve vagyoni kötelezettségeit szabályozza. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hallgatói jogviszony tartalmi elemit a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. (Ftv.), annak végrehajtási rendeletei és jelen szabályzat tartalmazza. (3) A hallgatói jogviszony keletkezésének, szünetelésének és megszűnésének szabályait a 68. § tartalmazza. A hallgató személyiségi jogai 2. § (1) A hallgató joga, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák, e körben különösen, hogy a) személyiségi jogát, ezen belül személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem korlátoz másokat, e jogának érvényesítésében nem veszélyezteti a saját és társai, illetve az egyetem alkalmazottainak egészségét, testi épségét, b) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatók munkájáról, az egyetem és a kollégium működéséről, c) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, d) levelezéshez, továbbá a kollégiumban a lakhatáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

1

Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával

243

A hallgató tanulmányokkal kapcsolatos jogai 3. § (1) A hallgató joga, hogy szabadon megválassza, melyik felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányait. (2) A hallgató joga, hogy az egyetemen biztonságban, egészséges környezetben folytathassa tanulmányait, továbbá tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, e körben különösen, hogy a) igénybe vegye az egyetemen, illetve a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai eszközök, sport- és szabadidő-létesítmények, egészségügyi tanácsadás stb.), b) a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, specializációkat és szakosodási lehetőségeket, ennek keretei között szabadon igénybe vegye az egyetem által nyújtott képzési lehetőségeket, c) látogassa az egyetem által szervezett előadásokat, szemináriumokat, d) válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók, doktoranduszként a témavezetők között, e) állapotának, személyes adottságának, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön, f) segítséget kapjon az intézményi közösségi életbe való beilleszkedéshez, fizikai állapotának megőrzéséhez, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életviteléhez, g) tagja legyen tudományos diákkörnek, szakkollégiumoknak, részt vegyen annak munkájában, részt vehessen az egyetem kutató, fejlesztő tevékenységében, h) tudományos, kutatói ösztöndíjban részesüljön, i) tudományos, művészeti célú pályázatot nyújtson be, tudományos, művészeti eredményét közzétegye, a szakdolgozatának, diplomamunkájának témáját megválaszthassa, j) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadást részére megszervezzék, és a szolgáltatásait igénybe vegye, k) szüneteltesse hallgatói jogviszonyát, l) vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsőoktatási intézménybe, további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen. (3) Az egyetemen a tanulmányi renddel kapcsolatos szabályokat a Hallgatói Követelményrendszer VII. fejezete (Tanulmányi és Vizsgaszabályzat) és annak kari és SEK kiegészítései tartalmazzák. (4) Az életpálya tanácsadást, a pályakövetés rendszerét és az ehhez kapcsolódó jogszabályban előírt feladatokat a karok saját hatáskörben, kari szervezeti egység (karrier iroda, tanulmányi osztály, csoport, előadó) vagy hallgatói szervezet (HÖK) keretében szabályozzák. A diplomás pályakövetési rendszer kérdőives felmérése során született eredményeket, adatokat az egyes szervezeti egységek (oktatási rektorhelyettesi iroda, tanulmányi osztály, neptun csoport) elsősorban a beiskolázási tájékoztatókban, a nyílt napokon, a felvételi kampányban használják fel.

244

A hallgatói jogviszony vagyoni jogi kérdései 4. § (1) A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból az Európai Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat, és ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt, illetőleg amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt - ösztöndíjban részesüljön. (2) A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen a) kollégiumi ellátást vagy lakhatási támogatást biztosítsanak részére, b) szociális vagy más ösztöndíjban (így különösen tanulmányi, doktorandusz, köztársasági) szociális, tankönyv-, jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön [a továbbiakban az a)-b) pontban felsoroltak együtt: hallgatói juttatások], c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon, d) diákigazolványt állítsanak ki részére, s igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kedvezményekét, e) az egyetem által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaság tagja legyen, illetve abban munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, f) jogszabályban meghatározottak szerint tanulmányi szerződést, hallgatói szerződést kössön, munkavégzés melletti tanulmányok esetén igénybe vegye a tanulmányi szabadságot. (3)

A hallgatót megillető juttatások és általa fizetendő térítések szabályait a Hallgatói Követelményrendszer IX. fejezete (Juttatási és Térítési Szabályzat), a kollégium házirendjét pedig a Kollégiumi Ügyrend és azok kari és SEK kiegészítései tartalmazzák.

(4)

A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, igénylésére, használatára a 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet előírásai irányadóak.

A hallgatói munkaszerződés2 5. § (1) A hallgató joga, hogy a felsőoktatási intézményben, vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaságban hallgatói munkaszerződés alapján munkát végezzen, és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg. (2) A hallgató foglalkoztatása munkaszerződés alapján történik, a foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve rendelkezései megfelelően irányadóak. (3) A hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatónak kifizetett juttatásra 2011. január 1. napjától a munkabérre vonatkozó adó és járulékszabályok vonatkoznak. (4) A hallgatói munkaszerződés mintáját az I/1/a. sz. melléklet tartalmazza.

245

(5) A hallgatói munkaszerződésben a munkaidőt úgy kell meghatározni, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból származó, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tudjon tenni. (6) Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. (7) Az személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII. tv. (Szjatv.) 1. sz. melléklet 4.12. pontja alapján adómentes a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. (8) A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére.

A tájékoztatáshoz való jog 6. § (1) A hallgató joga, hogy a) javaslattal éljen, kérdést intézzen a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium vezetőihez, oktatóihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, b) véleményezze az oktatói munkát, c) teljes körű tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. (2) A hallgató a hallgatói jogviszonnyal összefüggő bármilyen ügyben írásban az oktatási, funkcionális vagy szolgáltató szervezeti egység vezetőjéhez fordulhat: kérdést intézhet, tájékoztatást kérhet, javaslattal élhet. A megkeresett szervezeti egység vezetője harminc napon belül köteles írásban válaszolni. Ha a hallgató beadványát nem az illetékes szervezeti egységhez nyújtotta be, akkor a vezető a beadványt köteles három munkanapon belül áttenni az illetékes egységhez és erről tájékoztatni a hallgatót. Áttétel esetén az áttétel ideje az ügyintézési határidőbe nem számít be. (3) A hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges tájékoztatást a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott módon, a tanulmányok megkezdésekor írásos vagy elektronikus formában megkapja. (4) Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályait a minőségfejlesztési program tartalmazza.

246

A jogorvoslati jog 7. § (1) Az egyetem a hallgatóval kapcsolatos döntéseit írásban közli a hallgatóval. (2) A hallgató az egyetem döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen, a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére való hivatkozással - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. (3) Jogorvoslati kérelem írásban nyújtható be. (4) A jogorvoslati eljárásban a hallgató személyesen vagy meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) útján járhat el. (5) A jogorvoslati kérelem tárgyában eljáró személyek és testületek:

ÜGY TANULMÁNYI [HKR. 66. §]

KOLLÉGIUMI FEGYELMI ÉS

INTÉZMÉNYI ELSŐ FOK KARI TANULMÁNYI BIZOTTSÁG KARI KREDITÁTVITELI BIZOTTSÁG KARI FELVÉTELI BIZOTTSÁG KARI TANÁCS KARI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI BIZOTTSÁG FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT BIZTOSÍTÓ BIZOTTSÁG KOLLÉGIUMI BIZOTTSÁG

KÁRTÉRÍTÉSI JUTTATÁSI ÉS TÉRÍTÉSI [HKR 105.

KARI JTB

DÉKÁN

KARI HALLGATÓI JOGORVOSLATI BIZOTTSÁG

DÉKÁN

KREDITBESZÁMÍTÁS [HKR. 66. §] FELVÉTELI [HKR 20. §] ELISMERÉSI ELJÁRÁS [HKR 32. §] FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI [HKR 39. §] FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK KÉRELME [HKR. 56.§]

§] EGYÉB [HKR 8. §]

INTÉZMÉNYI MÁSODFOK DÉKÁN DÉKÁN DÉKÁN REKTOR DÉKÁN REKTOR

KOLLÉGIUM VEZETŐ / ÜGYVEZETŐ

(6) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

247

(7) Az összeférhetetlenséget az érintett személy vagy bármely más személy az elsőfokú jogkör gyakorlása esetén az őt delegáló / választó testületnek, másodfokú jogkört gyakorló személy a rektornak köteles bejelenteni. A választó / delegáló testület az érintett tag helyett más tagot, a rektor pedig másik, azonos hatáskörű, másodfokú jogkört gyakorló személyt köteles kijelölni. (8) A bizottság döntését a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül hozza meg. A bizottság elnöke a határidőt indokolt esetben, egy ízben, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről a hallgatót értesíteni kell. (9) A kérelem elbírálója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, akkor bizonyítási eljárást folytat le. (10) Bizonyítási eszközök különösen: a) a kérelem benyújtójának nyilatkozata, b) a kérelem benyújtója vagy az egyetem bármely szervezeti egysége, vagy megkeresett természetes vagy jogi személy által benyújtott okirat, c) tanúvallomás, d) szemle, e) szakértői vélemény, ha az ügyben jelentős tény vagy körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Szakértőként az egyetem megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozóját, annak hiányában más szakértő testületet vagy szervet kell megkeresni. (11) A tényállás tisztázása érdekében tárgyalást kell tartani, melynek során legalább egy alkalommal a kérelmet benyújtó hallgatót is személyesen meg kell hallgatni. A meghallgatásról a hallgatót bizonyítható módon értesíteni kell a meghallgatás előtt legalább 5 munkanappal. (12) Ha a hallgató az ismételt, szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg, akkor a személyes meghallgatásától el lehet tekinteni. A hallgató észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését. (13) Ha a hallgató a meghallgatáson önhibáján kívül nem tudott megjelenni, az elmulasztott határnaptól számítottan 5 munkanapon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő. (14) A kérelem elbírálója mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz. Az érdemi döntést alakszerű határozatba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell az ügy adatait, a döntést, annak indoklását, azaz a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, illetve a jogorvoslati lehetőséget. (15) A határozatot kézbesítés útján kell közölni. A határozatot meg kell küldeni az érintett szervezeti egységnek vagy személynek. (16) Az elsőfokú határozat ellen a kérelmet benyújtó fellebbezéssel élhet a kézbesítést követő 15 napon belül. (17) A jogorvoslati kérelem elbírálója a következő döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a döntést megváltoztatja, d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja. 248

(18) A hallgató a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (19) A határozat jogerős, ha a (16) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. (20) Jelen szabályzat alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. (21) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (22) Jelen § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a) az egyetemre jelentkezőt, b) a doktoranduszt és a doktorjelöltet, továbbá c) az időközben megszűnt hallgatói jogviszonnyal rendelkezett hallgatót érintő döntésekre, illetve mulasztásokra.

Kari Hallgatói Jogorvoslati Bizottság 8. § (1) Az egyetemen az általános elsőfokú jogorvoslati fórum a Kari Hallgatói Jogorvoslati Bizottság. (2) A bizottság hatáskörébe tartozik minden olyan hallgatói panasz, kérelem elbírálása, amely tárgyánál fogva más, a 7. § (5) bekezdésben nevesített testület hatáskörébe nem tartozik. (3) A bizottság 3 tagú: két a kari tanács által egyszerű többséggel mandátumának idejére választott oktatóból/kutatóból vagy az egyéb munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottból és egy a kari HÖK által delegált tagból áll. (4) A másodfokú jogkört a rektor által átruházott hatáskörben a dékán gyakorolja. (5) A bizottság eljárására egyebekben a 7. § rendelkezései irányadóak.

249

Az egyenlő bánásmód elve 9. § (1) A hallgató ügyeiben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. (2) A semmisség megállapítását, ha a döntést a felsőoktatási intézmény hozta, jogorvoslati eljárás keretében, illetve, ha a döntést a gyakorlati képzés résztvevője vagy a fenntartó hozta, a bíróságtól lehet kérni. (3) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (4) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok. (5) A semmisség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti. (6) Semmisség megállapítása esetén a bíróság elrendelheti a) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől, b) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson, c) a jogsértés előtti állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását. (7) A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethető. (8) A bíróság elrendelheti a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának részben vagy egészben történő felfüggesztését, ha a felsőoktatási intézmény, illetve az intézmény fenntartója az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit a jogsértést megállapító bírósági ítéletben meghatározott időpontig nem orvosolja. A felfüggesztés az ítéletben meghatározottak végrehajtásáig szólhat. A bíróság ebben a kérdésben harminc napon belül dönt.

Egyéb jogorvoslati fórumok 10. § (1) Nincs helye a jogorvoslati eljárásnak azokban az esetekben, amikor az egyetem és a hallgató megállapodik szolgáltatás nyújtására. A megállapodásban foglaltak megszegése esetén a sérelmet szenvedő fél bírsághoz fordulhat. (2) A hallgató jogainak sérelme esetén igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot. A szolgálat elektronikus címe: http://oksz.ofi.hu . (3) A hallgató az oktatási jogok biztosának az eljárását akkor kezdeményezheti, ha a jogorvoslati eljárás indítási jogát - a bírósági eljárás kivételével - kimerítette.

250

(4) A jogorvoslati eljárás indításának joga kiterjed a felvételi kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra is. A jogorvoslati eljárás és a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga megilleti azt is, akinek a hallgatói jogviszonya időközben megszűnt.

A hallgató közösségi jogai 11. § (1) A hallgató az érdekeit képviselő testület munkája révén részt vesz a hallgatók összességét érintő döntések és intézkedések meghozatalában. Az egyetemen a hallgatói érdekek képviseletét a hallgatói önkormányzat látja el. A hallgatói önkormányzat a hallgatói kollektív jogok alanya. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja. A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. (2) A hallgatói önkormányzatban minden hallgató választó és választható. (3) A hallgató közösségi jogainak gyakorlásának rendjét, azaz a hallgató önkormányzat jogait és kötelezettségeit az Alapszabály tartalmazza.

A hallgató kötelezettségei

12. § (1) A hallgató kötelessége, hogy a) teljesítse a felsőoktatási intézmény Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeket, b) megtartsa a felsőoktatási intézmény, illetve a kollégium szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat, c) megtartsa a felsőoktatási intézmény helyiségei, továbbá a felsőoktatási intézményhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja a felsőoktatási intézmény létesítményeit, felszereléseit, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, d) tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, valamint a felsőoktatási intézmény alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát. (2) A hallgatói balesetek megelőzésével és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírások betartásával kapcsolatban az egyetemi Biztonságvédelmi Szabályzat és a Hallgatói Munkavédelmi Szabályzat rendelkezési irányadóak.

251

A gyakorlati képzésre vonatkozó különös szabályok 13. § (1) A felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben a gyakorlati képzés megszervezésére az egyetem együttműködési megállapodást köthet bármely hazai vagy külföldi szervezettel vagy természetes személlyel. (2) Az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]. A hallgató foglalkoztatására - a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A hallgató a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában a munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a hallgatói jogviszonyt kell érteni. (3) A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. (4) A gyakorlati képzésre vonatkozó (hallgatói) szerződés megkötésére, az abból eredő jogokra és kötelezettségekre a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A hallgatói szerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. (5) Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb egybefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. (6) A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. (7) A gyakorlati képzés szervezésére, a képzéssel kapcsolatos költségek viselésére egyebekben a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tv., valamint a törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. SZMM rendelet szabályai irányadók.

A hallgató által előállított dolgok

14. § (1) Az egyetem tulajdonát képezik a hallgató által a hallgatói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során, az egyetem tulajdonát képező alapanyag felhasználásával, az egyetem által biztosított feltételekkel, a hallgató munkájával előállított dolgok. Ha az 252

egyetem a dolog értékesítésével vagy hasznosításával bevételre tesz szert, a hallgatót díjazás illeti meg. E díjról a hallgató csak írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A díj mértéke az egyetem és a hallgató közötti szabad megállapodás függvénye, azzal, hogy mind a hallgató teljesítményét, mind a ráfordítási költségeket figyelembe kell venni. (2) Ha a hallgató által előállított dolog szellemi alkotás (szakdolgozat, diplomamunka, TDK dolgozat, művészi alkotás), a vagyoni jogok gyakorlására a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 30. § (A munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű) rendelkezései, ha találmány, abban az esetben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. 9-17. § (Szolgálati és alkalmazotti találmány) rendelkezései irányadóak.

A hallgatói képzési szerződés 15. § (1) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókkal és doktoranduszokkal az egyetem hallgatói képzési (felnőttképzési, szakképzési) szerződést köt. (2) A hallgatói képzési szerződés kötelezően tartalmazza: a) a költségtérítés összegét, b) a befizetés vagy részletfizetés teljesítésének módját, határidejét, c) a költségtérítésért járó szolgáltatásokat, d) a költségtérítés visszafizetésnek feltételeit, a szerződésszegés következményeit, e) a képzés helyét, idejét, ütemezését, követelményit, a megszerezhető képzettséget, a teljesítmény mérésének módját (3) A szerződést írásban kell megkötni és azt az egyetem köteles a hallgatói jogviszony megszűnését követő öt évig megőrizni. (4) A költségtérítéses/önköltséges hallgatókkal kötendő szerződés mintáját az I/1/b. melléklet, míg a magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatókkal kötendő szerződés mintáját az I/1/c. melléklet tartalmazza.

A hallgatóknak adható kitüntetések 16. § (1) Miniszteri elismerések: a) Köztársasági ösztöndíj A pályázat feltételeit, az ösztöndíj havi összegét, az ösztöndíjban részesülők egyetemi szintű létszámát a miniszter évente a pályázati kiírásban határozza meg. Az Oktatási Minisztérium, a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Sportszövetség, a Magyar Diáksportszövetség és a Magyar EgyetemiFőiskolai Sportszövetség által adományozható kitüntetés: b)

Magyar Köztársaság jó tanulója – jó sportolója 253

Kaphatják: azok a nappali tagozatos hallgatók, akik a tárgyévet megelőző tanévben 4,20 vagy annál magasabb tanulmányi átlagot értek el, valamint hazai és nemzetközi versenyen eredményesen szerepelnek. Kiadható: minden évben pályázat útján. Adományozás: az illetékes minisztériumok által meghatározott összeggel.

(2) Egyetemi alapítású hallgatói elismerések: a) Alma Mater Emlékérem Kaphatják: végzett hallgatók a felsőfokú tanulmányok ideje alatt nyújtott magas színvonalú szakmai munkáért és tanulmányi eredményért, valamint az egyetem hírnevének öregbítéséért végzett kiemelkedő tevékenységért. Kiadható: minden tanévben karonként 2-2 hallgató részére Adományozás: emlékérem, az ezzel járó kitüntető oklevél és jutalom - melynek összege a mindenkori minimálbér 100%-a - ünnepélyes keretek között, minden évben a kari tanévnyitó ünnepélyeken. b) Rektori Dicséret Kaphatják: azok a hallgatók, akik eredményes tanulmányi előmenetelük mellett aktív közösségi és TDK munkát végeznek, kulturális rendezvényeken szerepelnek, a nemzeti kisebbségek értékeinek, kultúrájának megismertetésében vesznek részt. Kiadható: évente és karonként 2-2 hallgató részére Adományozás: emléklap és a mindenkori minimálbér 50 %-ának megfelelő pénzjutalom, minden évben a kari tanévzáró ünnepélyeken. Az Alma Mater Emlékérem odaítélésről a kar dékánjának előterjesztése alapján a Kari Tanács dönt és a Szenátus hagyja jóvá. A Rektori Dicséretre javaslatot elsősorban a rektor, ennek hiányában a dékán tehet. Az elismerés odaítéléséről a rektor a Kari Tanács és a Szenátus véleményét mérlegelve dönt. A döntést követően a kitüntetések adományozásával kapcsolatos teendőket az egyetem oktatási referense látja el. A kitüntetéseket az egyetem rektora adja át. Az egyetemi alapítású hallgatói kitüntetésekkel járó jutalom összege a felterjesztő kar költségvetési keretét terheli. A jutalom ösztöndíj jogcímen a Neptun rendszerben kerül kifizetésre. (3) Kari alapítású elismerés: a) Dékáni Dicséret Kaphatják: a dékán döntése alapján azok a jó tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgatók, akik aktív közösségi munkát végeznek. Kiadható: évente a karokon 1-5 hallgatónak. Adományozás: emléklap és a kar vezetése által meghatározott összeg, minden évben a kari tanévzáró ünnepélyeken. A kari hallgatói kitüntetéssel járó jutalomösszeg az illetékes kar költségvetési keretét terheli.

254

Díszoklevelek adományozása 17. § (1) Az egyetem arany-, gyémánt, vas, rubin, gránit díszoklevelet adományozhat annak, aki oklevelét és doktori oklevelét 50, 60, 65, 70, 75 éve szerezte, magatartása közmegbecsülésre méltó, megfelel egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt követelményeknek és a Nyugat-magyarországi Egyetem (jogelőd intézményei) hírnevét öregbítette. (2) A díszoklevél adományozását kérelmezni kell az Alma Mater, vagyis a diplomát kiállító intézmény jelenlegi vezetésétől. A kérelemhez csatolni kell a részletes szakmai önéletrajzot. (3) Az eredeti diploma beazonosítása után a kar tanácsa az önéletrajz alapján dönt a díszoklevél kiadásáról első alkalommal. (4) Névváltozás esetén az arra vonatkozó okiratot (vagy hiteles másolatát) is mellékelni kell, illetve be kell mutatni. (5) Minden ismételt megítélés alapja a kérelem írásbeli megújítása. (6) A díszoklevelek átadására a tanévnyitó ünnepi tanácsülésen kerül sor, melyről az érintetteket előzetesen írásban értesítik. (7) Akadályoztatás esetén (betegség, időközbeni haláleset) egyéni elbírálás után a díszoklevél más módon is eljuttatható, illetve a hozzátartozó által átvehető. (8) Az oklevelet kiállító karok kötelesek nyilvántartást vezetni az adományozásról, amely nyilvántartások nem selejtezhetők. (9) Tekintettel az oklevél várományosainak korára és földrajzi elhelyezkedésükre, országos napilapban történik a kérelmezésre szóló felhívás. (10) A kérelmek előkészítése után, a tanév utolsó kari tanácsülése dönt az odaítélésről. Bárminemű késedelem, akadályoztatás, stb. esetében a díszoklevél a tárgyévet követően is kiadható.

255

256

257

258

259

260

261

II. fejezet A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE5 Általános rendelkezések 18. § (1) Jelen fejezet az Ftv. 39-45. §-ai, valamint a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló 237/2006. Korm. r. alapján készült. (2) A fejezet hatálya az Ftv. 11. § (1) a)-b) pontjában foglaltak szerint az alapképzésre, mesterképzésre, valamint 11. § (3) a)-b) pontjában meghatározott felsőfokú szakképzésre és szakirányú továbbképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki. (3) A felvételi jelentkezések lebonyolítása alapvetően kari feladat, amelyért a kar dékánja felelős. A Kari Tanács az egészségügyi vizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálat, gyakorlati vizsga, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga lebonyolítására Felvételi Bizottságot (ad hoc bizottság) alakít. (4) Az egyetem a Felsőoktatási felvételi tájékoztató összeállításához a 237/2006. Korm. rendeletben előírt adatokat, információkat jogszabályban meghatározott módon köteles az szolgáltatni. Az egyetemet terhelő, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Oktatási Hivatal és más hatóságok felé történő adatszolgáltatás az oktatási rektorhelyettesi irodán keresztül történik. Az adatszolgáltatásért – egyetemi szinten - a rektor felelős. (5) Az adatszolgáltatás határideje az Oktatási Hivatal által kihirdetett ütemterv szerint alakul. (6) Az adatszolgáltatás határidejét megelőző 10 munkanappal a karok kötelesek az oktatási rektorhelyettesi irodába az adatokat továbbítani. A kari adatszolgáltatás teljességéért a dékán felelős. (7) Az adatszolgáltatás a meghirdetett szakok minőséghitelesítésére vonatkozóan teljes körű információt ad. A kar köteles feltüntetni, ha egy szak indítását korlátozással engedélyezték, vagy azon feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett szakot nem indítja.

A felvételi eljárás egyes szabályai 19. § (1) A felvételi kérelemhez előírt okiratok, igazolások hiánypótlási eljárásban előírt, újbóli hiányos benyújtása esetén a felvételi eljárás megszüntethető. (2) A jelentkezési lapon feltüntetett adatok, továbbá a benyújtott egyéb adatok, igazolások valóságtartalmáért a jelentkező a felelős. Valótlan adatszolgáltatás esetén a dékán – a rektor által átruházott hatáskörben – a felvételről szóló döntést megsemmisítheti. 5 Módosítva

a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával

262

A döntés ellen a jelentkező a közléstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat a Hallgatói Követelményrendszer 7. § (18) bekezdés alapján.

Egészségügyi, pályaalkalmassági, magyar nyelvi alkalmassági és gyakorlati vizsga 20. § (1) Az egyetem jogszabályban meghatározott alapképzési szakoknál, valamint egységes, osztatlan képzési szakoknál egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, gyakorlati vizsgát, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet. (2) A pályaalkalmassági vizsgálat és a nem magyar állampolgárok számára szervezett magyar nyelvi alkalmassági vizsga értékelése megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet. Nem megfelelt minősítés esetén a jelentkező összpontszáma nulla. (3) A művészeti és művészetközvetítő képzési területbe tartozó egyes szakokon gyakorlati vizsga is szervezhető. A gyakorlati vizsga követelményeit a kar határozza meg és teszi közzé a Tájékoztatóban. Az értékelés itt pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik. (4) A kar rendelkezhet úgy is, hogy a művészeti és művészetközvetítő képzés területre jelentkezők esetében a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ekkor a felvételi pontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának – melynek maximális értéke 200 pont - megkettőzésével és a többletpontok hozzáadásával kell meghatározni. (5) Egészségügyi vizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálat, gyakorlati vizsga és nyelvi alkalmassági vizsga esetén a kar a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet. A díjat a karra kell befizetni, és a díj a kar saját bevételét képezi. (6) A felvételiző a felvételi vizsgát a Kari Tanács által szervezett Felvételi Bizottság előtt teszi le. (7) A jelentkező köteles hivatalos okmánnyal igazolni a személyazonosságát a felvételi vizsgák megkezdése előtt. (8) A jelentkezőt az intézmény értesíti a vizsga módjáról, helyéről és idejéről (9) A vizsgáztató bizottság elnökének legkésőbb az aznapi vizsgák befejezésekor kötelessége ismertetni a jelentkezőkkel az általuk szerzett pontokat. (10) A vizsgáztatásban nem vehet részt az a személy, aki a vizsgázóval hozzátartozói, függelmi viszonyban van, vagy akitől a vizsga tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. (11) A felvételi jelentkezésekkel, valamint a felvételi vizsgák szervezésével, feldolgozásával és lebonyolításával kapcsolatos teendőket a tanulmányi csoport végzi, illetve koordinálja. (12) A jelentkezőkről helyi nyilvántartást kell vezetni, és az adatokat az Oktatási Hivatal számára biztosítani kell. 263

(13) Az intézmény által megállapított és előzetesen közzétett vizsgaidőpontokon kívül további időpontot nem köteles kitűzni.

Fogyatékossággal élőkre vonatkozó rendelkezések 21. § (1) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján a középiskolában megillették. (2) Amennyiben az egyetem a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a Hallgatói Követelményrendszer V. fejezete szerint illeti meg kedvezmény vagy felmentés. (3) A biztosított kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, az nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez. (4) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyen 50 többletpontra jogosult.

A felvételi döntés 22. § (1) Az intézmény a felvételről szóló döntését - jelentkezésenként külön határozatban – írásban, a) a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés időpontját követő 8 napon belül, b) az általános felvételi eljárásban augusztus 1-jéig közli a jelentkezővel. Az egyetem azt a jelentkezőt veszi fel, aki hozzá lett besorolva. (2) A határozatnak tartalmaznia kell: a) az felsőoktatási intézmény nevét és intézményi azonosítóját, b) a jelentkező által választott szak pontos megnevezését, c) a jelentkező nevét, lakóhelyét, oktatási azonosítóját d) az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, e) a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, illetve a beiratkozás elmulasztásának Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott következményeire szóló felhívást, f) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmény a döntést hozza g) a döntéshozatal helyét és idejét, e döntés kiadványozójának nevét, hivatali beosztását. (3) A döntés tartalmazhatja a hallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó további információkat is.

264

A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre való jelentkezés sajátosságai 23. § (1) A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre vonatkozó információkat elsősorban az egyetemi/kari honlapokon kell közzétenni úgy a februárban induló képzésekre vonatkozó információk a képzést megelőző félév év október 15. napjától, a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó információk a képzés indítását megelőző év december 15. napjától elérhetők legyenek. (2) A felvételi kérelmet a képzést indító karra kell megküldeni február 15. illetőleg november 15. napjáig. A beérkezett jelentkezésekről a kari Tanulmányi osztály/csoport a jelentkezés lezárását követő 15 napon belül tájékoztatja az oktatási rektorhelyettest. (3) A felvételi eljárás lebonyolítása kari feladat. Az eljárás szabályosságáért a dékán felelős. A jelentkezők adatairól és a felvételi eredményéről az oktatási rektorhelyettes a kar tájékoztatását követően értesíti az Oktatási Hivatalt. (4) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik a felsőoktatási intézménybe és ezért a pontszáma a jogszabályban meghatározott módon nem állapítható meg, a Kari Felvételi Bizottság dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembe vételéről. (5) A felvételi eljárás díját a Kari Tanács határozza meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet. A díjat a kar részére kell befizetni és teljes egészében a kart illeti meg.

Jogorvoslat 24. § (1) A jelentkező a felvételi döntést illetően, a határozat kézhezvételét követő 8 napon belül fellebbezéssel élhet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (2) A jogorvoslati kérelmet a rektor által átruházott hatáskörben a dékán bírálja el. (3) Az intézmény a fellebbezéssel kapcsolatos döntésről 15 napon belül írásban értesíti a jelentkezőt. A döntéssel kapcsolatban további fellebbezésnek nincs helye. (4) A határozat, illetőleg a felvételt elutasító döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti a jelölt, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bíróság az intézmény döntését megváltoztathatja.

265

Felvételi eljárás a mesterképzés, szakirányú továbbképzés és doktori képzésben (1) A mesterképzésre, szakirányú továbbképzésre történő felvétel feltételeit, a követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit, a többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét, valamint a rangsorolás módját a kar határozza meg azzal a megkötéssel, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte oklevelét. (2) A kar a Tájékoztatóban köteles közzétenni a jogszabályban előírt információkat, adatokat. (3) Az (1) bekezdésben előírt feltételeket a képzést indító kar a Tájékoztatóhoz kötelező adatszolgáltatás határidejéig, azaz - mesterképzésben: október 15. ill. december 15. napjáig; - szakirányú továbbképzésben: szeptember 15. napjáig; köteles meghatározni. (4) Az Oktatási Hivatal felé meghatározott adatszolgáltatási határidő előtt 10 munkanappal a karok kötelesek az adatokat az oktatási rektorhelyettesi irodára továbbítani. (5) Szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés esetén a kar intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy a díj mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint kehet. A díjat a kar részére kell befizetni, és az teljes egészében a kart illeti. (6) Mesterképzésben a felvételi eljárás alapdíja 9000 forint, amelyből 1000 forint az egyetemet, 8000 forint az Oktatási Hivatalt illeti. Mesterképzésben szervezett felvételi vizsga esetén a kar a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére eljárási díjat határozhat meg, azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet. A díjat a kar részére kell befizetni, és az teljes egészében a kart illeti. (7) A doktori képzésre vonatkozó felvételi szabályokat a Doktori Szabályzat tartalmazza.

266

III. fejezet KÜLFÖLDI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS OKLEVELEK ELISMERÉSE, TUDOMÁNYOS FOKOZAT HONOSÍTÁSA Általános rendelkezések 28. § (1) Az egyetem hatásköre a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi. C. törvény alapján a külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított végzettségi szint az egyetemen való továbbtanulás céljából történő elismerésére, tudományos fokozat honosítására illetve külföldön folytatott résztanulmányok beszámítására terjed ki. (2) A tanulmányok beszámítása, oklevelek elismerése, tudományos fokozatok honosítása ügyében lefolytatott eljárás során: a) együtt kell működni az Oktatási Hivatal keretében működő Magyar Ekvivalencia és Információs Központtal (http://www.oh.gov.hu/honositas_elismeres ), továbbá b) figyelemmel kell lenni a Magyar Ekvivalencia és Információs Központnak az Ftv., valamint a 2001. évi C. tv. alapján hozott intézkedéseire, iránymutatásaira, illetve c) az idevonatkozó nemzetközi szerződések ajánlott, vagy kötelező beszámítási, elismerési, honosítási előírásaira. (3) Bizonyítvány, illetve oklevél az alap-, közép- vagy felsőfokú végzettséget, alap-, középvagy felsőfokú szakképesítést, felsőfokú szakképzettséget, illetve tudományos fokozatot tanúsító okirat. Bizonyítványnak, illetve oklevélnek tekintendő az ezekkel azonos hatályú okirat is. (4) Az elismerési eljárás során, az eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával a 2001. évi C. törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (elismerési eljárás). A honosítási eljárás során az eljáró hatóság a külföldi oklevél jogi hatályát az eljáró hatóság által kiállított oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja (honosítás). (5) A bizonyítvány és az oklevél elismerése nem mentesít a szakma gyakorlásához jogszabály által előírt további követelmények teljesítése alól.

Az elismerési és honosítási eljárás közös eljárási szabályai 29. § (1) Bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére, tudományos fokozat honosíttatására az jogosult, aki kérelme benyújtásakor állampolgárságát, személyes adatait az állampolgárság és a személyi adat igazolására szolgáló hatósági igazolvánnyal, illetve magyarországi lakóhelyét lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolja.

267

(2) Személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolvány a magyar állampolgár, a bevándorolt és letelepedett esetében a személyazonosító igazolvány, az útlevél vagy a jogosítvány, valamely más tagállam állampolgára esetében a tagállam belső joga szerinti személyi azonosító adatokat tartalmazó igazolványnak minősülő okirat, más személy esetében a tartózkodási engedély, továbbá a tartózkodási vízum, amennyiben azt munkavállalási, jövedelemszerzési vagy családegyesítési céllal állították ki. (3) A kérelmezőnek nem kell teljesítenie a (2) bekezdésben foglalt feltételt, ha a) az elismerést továbbtanulási céllal kéri, vagy b) résztanulmányok beszámítását kéri.

Az eljárás megindítására irányuló kérelem 30. § (1) Az eljárás megindítására irányuló benyújtandó kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell a) az eredeti bizonyítvány vagy oklevél hiteles másolatát, illetve kivételesen az eredeti oklevéllel azonos okirat (pl. másodlat) hiteles másolatát, b) a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolatát (pl. leckekönyvet, ellenőrző könyvet), amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát, és a bizonyítvány vagy oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, államvizsgák stb.) sikeres teljesítését, c) az a) és b) pontban megjelölt okiratok magyar nyelvű hiteles fordítását, és d) ha az eljárásért díjat kell fizetni, annak igazolását, hogy a kérelmező a díjat megfizette. (2) Az eljárás megindítására irányuló beadványt az eljárás lefolytatására jogosult kar dékánjához, mint eljáró hatósághoz (a továbbiakban: eljáró hatóság) kell benyújtani. (3) Az eljáró hatóság felhívhatja a kérelmezőt az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott okiratok eredetijének bemutatására. Az eljáró hatóság meghatározhatja, hogy egyes nyelveken az említett okiratok nem hiteles fordításban is benyújthatók. (4) Az eljáró hatóság kivételes méltányosságból felmentheti a kérelmezőt az (1) bekezdésben meghatározott okiratainak benyújtása alól, ha a kérelmező menekült, menedékes vagy befogadott, az elismerést továbbtanulási céllal kéri és bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy okiratai neki fel nem róható okból nem állnak rendelkezésére. (5) Hiteles fordításnak minősül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a magyar külképviseleti szerv és a magyar közjegyző hitelesítési záradékával ellátott fordítás. (6) Az e szabályzat szerinti elismerés esetén hiteles fordításnak tekintendő az a magyar fordítás is, amely hitelesnek minősül az Európai Unió küldő államának vagy származási országának joga szerint.

268

(7) Hiteles másolatnak minősül a jogszabály által hitelesnek minősített másolat, továbbá az eljáró hatóság által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat.

(8) Az eljárás során a kérelmező felhívható arra, hogy az (1)-(7) bekezdésekben meghatározott okiratok mellett a) mutassa be a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait megelőzően folytatott tanulmányainak igazolására szolgáló bizonyítványainak, okleveleinek másolatát, illetve b) nyújtson be olyan, a külföldi oktatási intézmény által kiállított okirat másolatát, amelyből az intézmény, szak, tanulmányi rendje, tanulmányi programja megismerhető, ha a kérelem mellékleteként benyújtott okiratok nem nyújtanak elegendő információt az elbírálásához. (9) Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmezőnek az (8) bekezdés szerinti okiratok hiteles másolatát, illetve hiteles fordítását is be kell nyújtania. (10) Amennyiben a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező a szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok, az eljáró hatóság megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, az eljáró hatóság az eljárást felfüggesztve, megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethez vagy hatósághoz. (11) Az eljáró hatóság a kérelem alapján jár el. Ha a bizonyítási eljárás során megállapítható, hogy a kérelemben foglaltak szerinti elismerés vagy honosítás feltételei hiányoznak, de más módon történő elismerés vagy honosítás lehetséges, akkor az eljáró hatóság a kérelmezőt kérelme módosításának lehetőségéről tájékoztatja. (12) Ha az elismerés vagy a honosítás feltételei hiányoznak az eljáró hatóság az elismerést, vagy honosítást határozatában megtagadja. (13) Az elismerési vagy honosítási eljárás lefolytatását az eljáró hatóság megtagadja, ha az oklevél eljárását megelőzően az eljáró hatóság vagy más hatóság jogerős határozatot hozott.

Hiánypótlás és határidők 31. § (1) Az eljáró hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 22 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be. (2) Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül dönt. Az eljárási határidők egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatók. (3) A kérelem benyújtása napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a kérelmező a 30. §- ban meghatározott valamennyi okiratot benyújtotta.

269

Jogorvoslat 32. § (1) Ha az eljáró megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozata jogszabályt sért, akkor határozatát a kézbesítéstől számított egy éven belül módosítja vagy visszavonja. (2) Ha a kérelmező a határozatot befolyásoló bűncselekményt követett el, az eljáró hatóság a határozatot határidőre való tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja. (3) Az eljáró hatóság a kérelmező javára határidőre való tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozatát, ha a határozat jogsértő, vagy a kérelem elbírálása szempontjából olyan lényeges, a határozat meghozatalakor figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték merült fel, amelyet a kérelmező önhibáján kívül nem érvényesíthetett. (4) Az eljáró hatóság első fokú határozata ellen az oktatási és kulturális miniszterhez lehet fellebbezni. A fellebbezést az eljáró hatóság határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani. (5) A kérelmező az elismerési és honosítási eljárás eredményeként meghozott határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig jogosult újrafelvételi kérelmet benyújtani. Az újrafelvételi eljárásban meghozott határozat mások jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét nem érintheti.

Tudományos fokozat honosítása6 33. § (1) A tudományos fokozat honosítási eljárásának megindítására irányuló beadványt a csatolt okiratokkal együtt az egyetem rektorához kell benyújtani, aki azt haladéktalanul megküldi az Egyetemi Doktori Tanácsnak. A külföldi képzés keretében szerzett tudományos fokozat honosításáról – a kérelem benyújtására jogosultság esetén – az Egyetemi Doktori Tanács határoz figyelemmel az Ftv. 149. §-ra. (2) Az Egyetemi Doktori Tanács doktori fokozatszerzési eljárásban megszerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozatként (PhD) vagy művészeti képzésben megszerezhető fokozatként (DLA) honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a) azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a PhD vagy DLA fokozat megszerzéséhez a jogszabályok és az eljáró hatóság doktori szabályzata által előírt követelményeknek. (3) Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az Egyetemi Doktori Tanács a külföldi tudományos fokozat honosítását feltételekhez (doktori szigorlat, a doktori értekezés megvédése stb.) kötheti.

270

(4) Az Egyetemi Doktori Tanács a tudományos fokozat honosításáról rendelkezőhatározatban feljogosítja a kérelmezőt a doktori cím használatára. (5) Az Egyetemi Doktori Tanács a tudományos fokozat honosítását elutasíthatja, ha ennek törvényes feltételei nem állnak fenn, vagy a kiegészítő feltétel teljesítését a kérelmező nem vállalja vagy határidőre nem teljesíti.

Felsőfokú végzettségi szint elismerése7 34. § (1) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető főiskolai végzettségi szintet tanúsító oklevélként az olyan külföldi oklevél ismerhető el, a) amely felsőfokú alapképzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, b) amely az első fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja, ha a külföldi képzés többfokozatú, és c) amely alapján megállapítható a végzettségi szintek azonossága. (2) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető egyetemi végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha a) a külföldi oklevél • egyetemi szintű alapképzésben folytatott tanulmányok befejezését tanúsítja, • főiskolai szintű végzettség megszerzése után kiegészítő egyetemi alapképzés befejezését tanúsítja, vagy • amennyiben a külföldi képzés többfokozatú, akkor az, az első fokozatú egyetemi végzettség után a második fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja; b) megállapítható a végzettségi szintek azonossága; c) az oklevél vagy az oklevelek együttesen legalább négyéves időtartamú képzés befejezését tanúsítják; és d) a külföldi oklevél tudományos (doktori) fokozat megszerzésére jogosít. (3) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) felsőfokú képzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy b) amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, az elsőként megszerezhető, legalább hároméves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja, feltéve, hogy a végzettségi szintek összevethetősége is megállapítható. 271

(4) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető mesterfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha a) – egyetemi szinten folytatott legalább négyéves tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy - a másodikként megszerezhető, legalább egyéves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat) megszerzését tanúsítja, amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll, feltéve, hogy a felsőoktatásban folytatott tanulmányok teljes időtartama eléri a négy évet, b) megállapítható a végzettségi szintek összevethetősége, és c) a külföldi oklevél az oklevelet kibocsátó országban tudományos fokozat megszerzésére irányuló képzésre való jelentkezésre jogosít. (5) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele a (3) vagy a(4) bekezdés szerinti külföldi felsőoktatási végzettség, b) külföldi oklevélhez vezető képzés időtartama az egy évet eléri, és c) külföldi oklevél nem tanúsít (3), (4) vagy (6) bekezdés szerinti végzettséget. (6) Hazai doktori fokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely a) külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele a (4) bekezdés szerinti külföldi felsőoktatási végzettség, b) külföldi oklevélhez vezető képzés vagy kutatás időtartama az egy évet eléri, és c) külföldi oklevél végzettségi szintje a hazai doktori fokozat végzettségi szintjével összevethető. (7) A kérelmező választhat az (1)-(2) bekezdésben és a (3)-(6) bekezdésben szabályozott elismerési eljárások között. (8) A határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a kérelmező milyen formában használhatja a külföldi felsőoktatási intézmény által adományozott címét. Ha a kérelmező címe összetéveszthető valamely hazai címmel, az eljáró hatóság előírja, hogy a külföldi cím csak az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt használható. A külföldi felsőoktatási intézmény által adományozott cím elismerésekor figyelemmel kell lenni az Ftv. 149. § (11) bekezdésében foglaltakra.

272

Résztanulmányok beszámítása8 35. § (1) A külföldön folytatott, nem befejezett felsőfokú iskolai (rész-)tanulmányok beszámítása a külföldi oktatási intézmény jogállásának, a tanulmányi idő és a tanulmányi követelmények figyelembevételével, valamint a hazai és külföldi tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján történik. A beszámításról szóló kérelmet azon kar dékánjához kell benyújtani, ahol a kérelmező a tanulmányai folytatására jogosult lehet, illetve tanulmányait folytatni kívánja. A kérelemhez csatolni kell: a) a külföldi intézmény által kiállított okirat hiteles másolatát (pl. leckekönyvet), amely hitelt érdemlően igazolja a felsőfokú tanulmányok időtartamát, valamint az oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák stb.) sikeres teljesítését. b) az a) pontban megjelölt okiratok hiteles fordítását. (2) A beszámításról – a kar ügyrendjének megfelelően – a Kari Kreditátviteli Bizottság írásban megadott javaslatát figyelembe véve, amely c) a résztanulmányok teljes elismerésére, vagy d) meghatározott időtartam (évfolyam, szemeszter) elismerésére, vagy a kiegészítő feltételek (vizsgák, gyakorlatok) meghatározására, vagy e) a beszámítás elutasítására irányulhat, a kar dékánja hozza meg a határozatot. (3) A részleges elismerésről, illetve az elutasításáról szóló határozatot részletesen indokolni kell. Vegyes rendelkezések 36. § (1) A döntést hozó testületi szervek a határozatot kötelesek részletesen indokolni abban az esetben, ha az elismerési vagy honosítási kérelmet elutasítják, az elismerést vagy honosítást feltételhez kötik, vagy ha az elismerést vagy honosítást nem a kérelemnek megfelelően teljesítik. (2) Az eljárás költségeit – ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás másképp nem rendelkezik – a kérelmező viseli. Az eljárási díjtételeket a III/1. sz. melléklet tartalmazza. (3) Az oklevél elismerése, tudományos fokozat honosítása esetén az egyetem, illetve a kar köteles az adatokat az oklevél nyilvántartóba, a tudományos fokozatokról vezetett kötelező nyilvántartásokba bevezetni. (4) A jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései az irányadóak. Az elismerési és honosítási eljárás egyéb kérdéseiben információt és segítséget nyújtanak az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ honlapján (http://www.oh.gov.hu/honositas_elismeres) található tájékoztatók. 273

III/1. sz. melléklet

Az elismerés / honosítás költségei (2001. évi C. tv. 64. §)

alkalmassági vizsga díja:

10.000-30.000 Ft

szakmai gyakorlat díja:

15.000-35.000 Ft

különbözeti vizsga díja:

10.000-30.000 Ft

szakdolgozati konzultáció és bírálati díj:

10.000-20.000 Ft

kiegészítő tanulmányok díja(tanulmányonként):

15.000-40.000 Ft

középfokú/felsőfokú végzettségi szint elismerésének eljárási díja: a mindenkori minimálbér ¼ részének megfelelő összeg tudományos fokozat honosításának eljárási díja: a mindenkori minimálbér ¾ részének megfelelő összeg

274

IV. fejezet

HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSA

A fegyelmi vétség 37. § (1) A hallgatók kötelessége a jogszabályok és a Szervezeti és Működési Szabályzat megtartása, a rájuk bízott vagy az általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme. Ha hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el. (2) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket.

A fegyelmi büntetés 38. § (1) A fegyelmi büntetés célja a nevelés és a megelőzés. A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire, így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára, a hallgató vétkességének fokára (szándékosság, gondatlanság), valamint az enyhítő és súlyosító körülményekre kell figyelemmel lenni. (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, amely a 6 hónapot nem haladhatja meg. d) határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás a felsőoktatási intézményből. (3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg; a d) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfeljebb két félév lehet. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. A (2) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggő juttatások, kedvezmények végleges, illetve időszakos megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. (4) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az egyetemen kell lefolytatni. 275

(5) A kollégiumi tagsági jogviszony keretében elkövetett fegyelmi vétség, károkozás, valamint a kollégiumi házirend megsértése esetén a fegyelmi eljárást a Kollégiumi Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat szerint kell lefolytatni.

Az elsőfokú és a másodfokú fegyelmi jogkör 39. § (1) A fegyelmi jogkört első fokon a Kar Fegyelmi Bizottsága gyakorolja. (2) A Kari Fegyelmi Bizottság 3 tagú: két főt a Kari Tanács választ mandátumának idejére egyszerű többséggel az oktatók illetőleg a karon foglalkoztatott egyéb közalkalmazottak közül; egy főt a HÖK delegál Alapszabályában meghatározottak szerint. A bizottság elnökét a tagok maguk közül választják egyszerű többséggel. (3) A fegyelmi jogkört másodfokon a rektor által átruházott hatáskörben a kar dékánja gyakorolja. (4) A fegyelmi ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként nem járhat el: a) aki az ügyben mint terhelt vagy védő, továbbá mint sértett, bejelentő vagy mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint a felsoroltak hozzátartozója; b) aki az ügyben mint tanú vagy szakértő vesz vagy vett részt; c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. (6) A fegyelmi ügy elbírálásából való jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell.

kizárásra

vonatkozó

rendelkezést

a

(7) Nem kizárási ok, ha a fegyelmi bizottság tagja a hivatalos hatáskörében tudomására jutott fegyelmi vétség, illetve bűncselekmény miatt tett bejelentést. (8) A fegyelmi bizottság köteles gondoskodni arról, hogy ne járjon el az, akivel szemben kizárási ok áll fenn. Ilyen esetben a fegyelmi bizottság vezetője a kizárást hivatalból kezdeményezi. (9) A fegyelmi bizottság tagja köteles a fegyelmi bizottság vezetőjének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. (10) A kizárási okot a fegyelmi bizottság más tagja, a terhelt, a védő, a sértett és a sértett képviselője is bejelentheti. (11) A fegyelmi bizottságnak az a tagja, aki a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig az ügyben nem járhat el. (12) A fegyelmi bizottság tagja mindaddig korlátozás nélkül járhat el, amíg jogerős határozat meg nem állapítja a kizárási ok fenn álltát, ha a bejelentő a kizárás megtagadása után az eljárás ugyan azon szakaszában kizárásra irányuló újabb bejelentést tesz.

276

A fegyelmi eljárás elrendelése 40. § (1) Fegyelmi eljárást a kar dékánja vagy a kollégium vezetője (koordinátora) rendel el az eljárás alá vont hallgató és az érdekelt személyek egyidejű értesítésével. A szervezeti egységek vezetői (rektor, intézetigazgató, tanszékvezető, egyéb nem oktatási szervezeti egység vezetője) fegyelmi vétség esetén kezdeményezik a fegyelmi eljárás elrendelését. A fegyelmi eljárás elrendelésére a tudomásszerzést követő 1 hónapon belül kerülhet sor. Tudomásszerzésnek minősül, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jut. (2) A fegyelmi eljárás lefolytatására az a kar illetékes, amellyel az eljárás alá vont hallgató hallgatói jogviszonyban áll. Ha a hallgató több karral áll hallgatói jogviszonyban, az a kar jogosult a fegyelmi eljárás lefolytatására, amelyhez kapcsolódó kötelességét megszegte, illetőleg amelynek sérelmére a cselekményt elkövette. (3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a felsőoktatási intézménynek a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése egy év eltelt. Az említett tudomásszerzésén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy tudomásszerzését kell érteni. (4) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig, illetve, ha a fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatása, tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges, legfeljebb az akadály megszűnéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. A fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt az elévülés nyugszik. A fegyelmi vétség gyanúja miatt a hallgató ellen foganatosított eljárási cselekmény (fegyelmi eljárás elrendelése, idézés, meghallgatás stb.) az elévülést megszakítja. (5) A fegyelmi eljárást – a (4) bekezdésében foglaltak kivételével - egy hónapon belül be kell fejezni. (6) Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, arról a fegyelmi bizottság elnöke tájékoztatja a fegyelmi eljárást indító személyt. Feljelentést az egyetem rektora tesz. (7) A fegyelmi eljárást elrendelő intézkedés tartalmazza a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, lakcímét, személyi igazolvány számát, a kar megjelölését, valamint az eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását.

A fegyelmi tárgyalás 41. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót, a tanúkat és a felkért szakértőt írásban kell megidézni. Az idézésben meg kell jelölni a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, a fegyelmi tárgyalás helyét és idejét, valamint azt is, hogy a címzettet milyen minőségben idézik. A megidézettet fel kell hívni arra, hogy személyi vagy diákigazolványát hozza magával.

277

(2) A fegyelmi eljárás alá vont hallgatót az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll védekezést írásban benyújtani, továbbá, hogy az eljárásban meghatalmazottja vagy jogi képviselője útján is részt vehet, valamint arra, hogy kétszeri szabályszerű idézés ellenére való távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. (3) Az eljárás alá vont személy meghatalmazottja bármely cselekvőképes személy vagy jogi képviselő lehet. (4) A hallgató jogai: a) betekinthet az eljárási iratokba; b) indítványokat terjeszthet elő; c) a tanúhoz, szakértőkhöz kérdéseket intézhet. (5) A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti. Ügyel a rendelkezések megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban résztvevő személyek jogaikat gyakorolhassák. (6) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató másodszori, szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg – s magát előzetesen, elfogadható indokkal nem mentette ki – a fegyelmi tárgyalás távollétében is megtartható. (7) A fegyelmi tárgyalás az egyetem polgárai számára nyilvános. A fegyelmi bizottság a nyilvánosságot – közérdekből, vagy az eljárás alá vont hallgató érdekében – a tárgyalásról, vagy annak egy részéről indokolt határozatával bármelyik fél kérelmére vagy hivatalból kizárhatja. A határozat kihirdetése az egyetem polgárai számára zárt tárgyalás esetén is nyilvános. (8) A fegyelmi bizottság elnöke a megjelentek számbavétele után – ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya – felhívja a tanúkat a helyiség elhagyására. Ezután az elnök ismerteti a fegyelmi tárgyalás alapjául szolgáló adatokat. Ezt követően a bizottság meghallgatja az eljárás alá vont hallgatót. A fegyelmi eljárás alá vont – még ki nem hallgatott – más hallgató, illetve a még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen. Ha az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és a beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellőzni lehet. (9) Ha további bizonyítás válik szükségessé, a fegyelmi bizottság meghallgatja a tanút és szükség esetén a szakértőt, ismerteti a beszerzett iratokat. A tanútól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekelt-e, vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondás kötelezettségére és a hamis tanúskodás büntetőjogi következményeire. (10) A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen. Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével, vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását – szükség esetén – szembesítéssel kell megkísérelni.

278

Jegyzőkönyv, határozat 42. § (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell és ennek megtörténte után a jegyzőkönyv megfelelő részét velük is alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell csatolni. (2) A fegyelmi bizottság határozatát a bizonyítási eljárás lefolytatása után, zárt ülésen, egyszerű többségi szavazással hozza meg. A zárt ülésen csak a fegyelmi bizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. (3) A határozat fegyelmi büntetést kiszabó vagy fegyelmi eljárást megszüntető határozat lehet. A fegyelmi bizottság a határozatot kizárólag a fegyelmi tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet. A határozatot írásban kell meghozni és azt közölni kell a hallgatóval. (4) A határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy mely felsőoktatási intézmény hozta, továbbá annak a hallgatónak a nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. (5) Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a fegyelmi bizottság megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek. A büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmazni kell: a) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait (lakcím, személyi vagy diákigazolvány száma, évfolyam, szak, tagozat); b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését; c) az alkalmazott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket (pl: határozat nyilvános kihirdetésének elrendelése); d) a jogorvoslati tájékoztatást: a hallgató a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az Egyetemi Fegyelmi Bizottságnál fellebbezéssel élhet. A fellebbezést írásban kell a Kari Fegyelmi Bizottsághoz benyújtani. A büntetést kiszabó határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást; b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését; c) ha a hallgató bizonyítási indítványát a fegyelmi bizottság elutasította, annak indoklását; d) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen vétséget valósít meg, és annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes; e) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket; f) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak.

279

(6) A fegyelmi bizottság megszüntető határozatot hoz, ha: a) megállapítása szerint a fegyelmi eljárás alá vont hallgatónak felrótt magatartás nem minősül fegyelmi vétségnek; b) a fegyelmi indítványban említett vétséget nem a fegyelmi eljárás alá vont hallgató követte el; c) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható; d) nem állapítható meg a hallgató vétkessége; e) a fegyelmi vétség elévült; f) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták. (7) A megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait; b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték; c) a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását; d) a megszüntetés okának megjelölését; e) a jogorvoslati tájékoztatást: a hallgató a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül az Egyetemi Fegyelmi Bizottságnál fellebbezéssel élhet. A fellebbezést írásban kell a Kari Fegyelmi Bizottsághoz benyújtani. A megszüntető határozat indokolásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, ki kell térni azokra az okokra, amelyek a fegyelmi bizottságot az eljárás megszüntetésére indították, ennek során hivatkozni kell arra a pontra, amelyen a fegyelmi eljárás megszüntetése alapul. (8) Az eljáró fegyelmi bizottság elnöke az ülésen meghozott határozatot kihirdeti: a rendelkező részét felolvassa és ismerteti a határozat indokolásának lényegét. A határozat kihirdetése után a fegyelmi bizottság elnöke felhívja a fellebbezésre jogosultakat jogorvoslati nyilatkozatuk megtételére. A nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vétele után az elnök a fegyelmi eljárást berekeszti. (9) A fegyelmi bizottság határozatát a kihirdetéstől számított nyolc napon belül írásban kell foglalni. Az írásba foglalt fegyelmi határozatot és megfelelő számú másolati példányát az eljáró fegyelmi bizottság elnöke írja alá. (10) A határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és jogi képviselőjének kézbesíteni kell. A fegyelmi bizottság a kihirdetett határozatát nem változtathatja meg. A határozat érdemével és indoklási részével össze nem függő hibákat (név, szám, számítási hiba, vagy más hasonló elírások) azonban saját hatáskörében kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja.

A fellebbezés 43. § (1)

Az első fokú érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban fellebbezést nyújthat be a dékánnak címezve az elsőfokú szervnél.

(2)

A fellebbezésnek a határozatban foglalt rendelkezések végrehajtására halasztó hatálya van.

280

(3)

A Kari Fegyelmi Bizottság elnöke a fellebbezést és az eljárásban keletkezett iratokat a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a másodfokú szervhez. A másodfokú szerv a fellebbezést a kézhezvételétől számított 15 napon belül bírálja el.

(4)

A másodfokú szerv szükség esetén az érdekelteket megidézheti és meghallgatásuk, valamint egyéb beszerzett bizonyítékok alapján határoz. Ebben az esetben a fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni. Az eljárásra az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályai megfelelően irányadóak.

(5)

A másodfokú szerv az első fokú határozatot: a) helybenhagyja; b) megváltoztatja; c) hatályon kívül helyezi és az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(6)

A másodfokú szerv az eljárás keretében az első fokú fegyelmi eljárásban hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az első fokú eljárás során a fegyelmi vétség nem kellően került bizonyításra. A másodfokú szerv az első fokú fegyelmi bizottság határozatának hatályon kívül helyezésével egyidejűleg utasítja az első fokú fegyelmi bizottságot a fegyelmi eljárás ismételt lefolytatására és új határozat hozatalára. A másodfokú határozatnak ilyenkor tartalmazni kell a másodfokú szerv irányelveit.

(7)

Ha a fellebbezés elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, a másodfokú szerv a fellebbezést elutasítja.

Bírósági felülvizsgálat 44. § (1)

A hallgató a másodfokon hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.

A határozat végrehajtása 45. § (1)

A határozatot csak jogerőre emelkedés után lehet végrehajtani.

(2)

Az első fokú határozat azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen: a) a fellebbezésre jogosult úgy nyilatkozik, hogy nem kíván fellebbezni, illetőleg a fellebbezését visszavonja; b) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el; c) a másodfokú fegyelmi bizottság az első fokú határozatot helyben hagyta, illetőleg a fellebbezést elutasította.

(3)

A másodfokú határozat a kihirdetés napján emelkedik jogerőre.

281

(4)

A jogerőre emelkedett határozatra záradékul rá kell vezetni, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, valamint azt, hogy mely napon emelkedett jogerőre. A jogerős határozatot nyilvántartásba kell venni, a határozat egy másolatát a hallgató személyi iratgyűjtőjébe kell elhelyezni.

(5)

A jogerős határozatot a bizottság elnöke megküldi a fegyelmi eljárás elrendelőjének és a fegyelmi büntetés végrehajtására jogosult szervnek.

Mentesítés a fegyelmi büntetés jogkövetkezményei alól 46. § (1) A hallgató (volt hallgató) a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól mentesül a következő esetekben: a) a 38. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével, de legkésőbb a következő szemeszterkor; b) a 38. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozatban kiszabott büntetés lejártával; c) a 38. § (2) bekezdésének d) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén az eltiltás lejártával; d) a 38. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt kizárás az intézményből fegyelmi büntetés esetén határozat jogerőre emelkedésétől legalább három év, a kizárás a kollégiumból fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított két szemeszter elteltével. (2) Mentesülés esetén a fegyelmi határozatot a nyilvántartásból törölni kell. A törlés úgy történik, hogy az iratgyűjtőben elhelyezett határozatra az első fokú fegyelmi testület elnöke a mentesülés tényét záradékként feljegyzi. (3) A hallgató a kiszabott büntetés lejárta előtt írásban kérheti a mentesítést. A kérelmet az elsőfokú fegyelmi bizottsághoz kell benyújtani. A bizottság a kérelmet 15 napon belül bírálja el. A kérelem elbírálásakor a bizottság különösen a hallgató magatartását, életvitelét, a kár megtérülését veszi figyelembe. A mentesítés elutasítása ellen - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a másodfokú szerv bírálja el.

Felelősség a hallgató által okozott kárért 47. § (1) A hallgató a tanulmányai kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, kollégiumnak, illetőleg a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kárt köteles megtéríteni. (2) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes minimálbér 50%-át. (3) Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni.

282

(4) A hallgató jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelőséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.

Felelősség a hallgatónak okozott kárért 48. § (1) A felsőoktatási intézmény, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, kollégiumi felvételi jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért a Ptk. rendelkezései szerint köteles helytállni. Felelősség a felsőfokú szakképzés keretében okozott kárért 49. § A kártérítési jogkör. A kártérítési eljárás 50. § (1) A kártérítési jogkört első fokon a Kari Fegyelmi és Kártérítési Bizottság, másodfokon az egyetem rektora által átruházott hatáskörben a dékán gyakorolja. A kártérítési eljárást az oktatási és más szervezeti egységek vezetői kezdeményezik az illetékes kar dékánjánál. (2) A hallgatónak jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel - visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel - átadott-átvett dolgokról a szervezeti egységnek nyilvántartást kell vezetni, megjelölve benne a visszaadási határidőt is. A kiadó a határidő lejártakor a hiányról értesíti a szervezeti egység vezetőjét. A szervezeti egység vezetője a leltárkönyv adatai alapján 15 napos határidő megjelölésével, írásban felhívja a hallgatót a birtokában lévő dolog visszaadására vagy elszámolásra. A határidő eredménytelen eltelte esetén kezdeményezi a kártérítési eljárást. (3) A hallgatói kártérítési eljárást a kari jogkört gyakorlók folytatják le. A kártérítési jogkör gyakorlója a káresemény tisztázása céljából vizsgálatot rendelhet el, amennyiben a káreset ügyében a döntéshez szükséges adatok nem elégségesek. A vizsgálat során a tényállást pontosan fel kell tárni: a káreset megjelölése, helye, ideje, keletkezése, lefolyása, nagysága (pénzbeli értéke: tényleges kár), a hallgató vétkességének foka (szándékosság, gondatlanság), a vétkes személyek megnevezése, adatai, a vétkességben való arány, a kár várható megtérülése stb. A vizsgálat megállapításait káreseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (4) A kártérítési jogkör gyakorlója az eljárást határozattal zárja le. Megszüntető határozatot hoz, amennyiben a károkozás nem jogellenes, azt nem az eljárás alá vont hallgató okozta, a károkozás nem bizonyítható, a kár bekövetkezte a hallgatónak nem felróható (a cselekmény és a kár között nincs okozati összefüggés), vagy a kártérítési igényt már jogerősen elbírálták. A kártérítési felelősséget megállapítható határozatban rendelkezni kell a kártérítés módjáról, együttes károkozás esetén pedig a kármegosztásról. A kártérítésre kötelezettet megilleti a részletfizetési kérelem előterjesztésének a joga, amelyet az eljáró dékán bírál el.

283

V. Fejezet

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOK

Általános rendelkezések 52. §

(1) Jelen fejezet az Ftv. 44. és 61. §, valamint a 79/2006. Korm. r. 18-20. §-a alapján készült. A fejezet hatálya az egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló, fogyatékossággal élő hallgatóra terjed ki. (2) Fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) az a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű. 53. § (1) A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, valamint a felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató fogyatékossággal élő hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel a fogyatékosság típusát és mértékét igazoló szakvélemény alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra. Az így nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az alap-és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. (2) A fogyatékossággal élő jelentkező a felvételi eljárás során a felvételi kérelemhez mellékelve nyújthatja be a fogyatékosság igazolásához szükséges, ill. a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumokat, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült. Részére az e fejezetben előírt kedvezményeket a felvételi eljárás során is biztosítani kell. Az egyes szakokra vonatkozó pályaalkalmassági követelmények teljesítése alól a fogyatékosságra tekintettel kedvezmény nem adható. (3) Az egyetem karai a fogyatékossággal élő hallgatókat megillető konkrét tanulmányi és vizsgakedvezményeket valamint az engedélyezett, de az egyetem által nem biztosított személyi és technikai segítségnyújtást – figyelembe véve a fogyatékosság típusát, az érettségi vizsgaszabályzat szerint biztosított kedvezményeket, valamint az adott szak, 284

illetve felsőfokú szakképzés képesítési, ill. szakmai követelményeit – a tanrendben (tanulmányi és vizsgakövetelményekben) határozzák meg. (4) A mentesítést az intézmény csakis az arra irányuló kérelemre adja a hallgatónak.

A koordinátor 54. § (1) A fogyatékossággal élő hallgatók segítését koordinátor végzi, kinek személyét az egyetem rektora jelöli ki és feladatainak ellátására megbízást ad 3 évre. A rektor évenként gondoskodik arról, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók a koordinátor munkáját véleményezzék és annak eredményét a koordinátor kijelölésénél és megbízatásának meghosszabbításánál figyelembe veszi. (2) A koordinátor feladata: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott felmentési kérelmek elbírálását végző bizottság munkájában, b) a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, valamint az egyetem hallgatóival való kapcsolattartás, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére történő javaslattétel, e) a fogyatékossággal élő hallgatók létszámának folyamatos és az adatvédelmi rendelkezések betartásával történő nyilvántartása, és az adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása, f) a beiratkozást követő 60 napon belül a fogyatékossággal élő hallgatók statisztikai adatainak az egyetem ill. karok tanulmányi osztályai, csoportjai részére történő jelentése. (3) A koordinátort a feladatok ellátásáért díjazás illeti meg, melynek mértékét a rektor állapítja meg.

Fogyatékossággal Élő Hallgatók Esélyegyenlőségét Biztosító Bizottság 55. § (1) A fogyatékossággal élő hallgatók kérelmét a rektor által létrehozott öttagú bizottság bírálja el. A Bizottság tagjait a rektor nevezi ki és bízza meg három éves időtartamra. A Bizottságnak a koordinátor hivatalból tagja, két tag a kérelmek elbírálásához szükséges szakmai ismeretekkel rendelkező oktató. A Bizottság két tagja hallgató. (2) A Bizottság feladata a tanulmányok során a fogyatékossággal élő hallgatók felmentésre, segítségnyújtásra, mentességre, kedvezményre irányuló kérelmének elbírálása. 285

(3) A Bizottság a kérelem beérkezését követő30 napon belül dönt. A döntést a hallgató által benyújtott orvosi szakvélemény, igazolások, a kar véleménye, illetve szükség esetén a hallgató személyes meghallgatása után írásban hozza meg. A Bizottság határozatában az 58. §-ban biztosított kedvezmények jövőbeni igénybevételére jogosítja fel a hallgatót, a kedvezmények biztosítása tekintetében azonban a kérelemhez nincs kötve. (4) A hallgató a Bizottság döntése ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a rektornál. A rektor a fellebbezést 30 napon belül bírálja el. (5) A hallgató a rektor döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított

30 napon belül jogszabálysértésre illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezés megsértésére hivatkozással. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. A bíróság a rektor döntését megváltoztathatja.

A fogyatékosság megállapításának és igazolásának a rendje 56. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató a fogyatékosság típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. (2) A szakvélemény kiadására jogosult szerv: a.) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányi és érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság; b.) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogosult.

Az esélyegyenlőséget biztosító kedvezmények 57. §

(1) A fogyatékosság típusa és mértéke szerinti technikai és személyi segítségeket az egyes fogyatékossági területeken az esélyegyenlőséget biztosító feltételek és kedvezmények biztosítják a fogyatékossággal élő hallgatók részére. (2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében: a) biztosítani kell az akadálymentes környezetet, a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges, vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát a szóbelivel, a szóbeli vizsgát az írásbelivel, c) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (például speciális füzetek, írógép, számítógép, valamint kerekesszékkel, illetve más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható, csúszásmentes felülettel ellátott asztallap) használatát, 286

d) e)

szükség esetén hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani, a hallgató mentesíthető olyan eszközök használata alól (például geometriai, szerkesztési feladatok megoldásánál), amelyeket nem tud használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető.

(3) Hallássérült hallgató (siket, nagyothalló) esetében: a) szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsga lehetőségét, b) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani, c) szükség esetén hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani, d) az értehetőség és megértés szempontjából a számonkérés során az ismeretanyag elsajátításra vonatkozó kérdéseket és utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni, e) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az idegennyelv–tanulás és az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat, f) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az "A" típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, g) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása. (4) Látássérült hallgató (vak, gyengénlátó) esetében: a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell, b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, c) a fogyatékossága miatt a gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető, d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e) a kérdések, tételek, hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (5) Beszéd- és más fogyatékos hallgató (különösen súlyos beszédhiba diszlexia diszgráfia, diszkalkulia) esetében: a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, részükre vizsga esetén a szükséges segédeszközök (pl.: írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell, b)

a diszlexiás - diszgráfiás hallgató i. írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, vagy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet,

287

ii. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a "B" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, iii. ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a "A" típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, iv. a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, v. részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, vi. részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár), c)

a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani.

(6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók. (7) A felkészüléshez biztosítható felkészülési idő a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30 %-kal hosszabbodhat meg. A hallgató kérelmére a Bizottság azonban ennél hosszabb időtartamot is engedélyezhet. (8) Szükség esetén a fogyatékossággal élő hallgató mentesíthető a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól.

288

VI. fejezet A DEMONSTRÁTOROK FOGLALKOZTATÁSA

Általános rendelkezések 58. § (1) A demonstrátori rendszer működésének célja, hogy az egyetem valamennyi karán a nappali tagozatos hallgatók közvetlenül bevonhatóak legyenek az oktató és tudományos kutatómunkába, ezáltal felkészüljenek hivatásuk magasabb színvonalú művelésére. (2) A demonstrátor foglalkoztatása hallgatói munkaszerződés illetőleg ingyenes vagy visszterhes hallgatói megbízási szerződés keretében történhet. A szerződés típusát az érintett kar vezetője mint megbízó, mint munkáltatói jogkör gyakorló és a demonstrátor határozzák meg az összes körülmény alapos mérlegelését követően. (3) Munkaszerződés kötése esetén a munkáltatói jogokat a kar vezetője / SEK elnökrektorhelyettese gyakorolja. A demonstrátorral határozott idejű, legfeljebb 10 hónapos, a tanév végéig szóló szerződés köthető. A demonstrátorok számát a kar vezetője határozza meg. A szerződés a határozott idő lejártával, a következő tanévben újra köthető. (4) A demonstrátorok munkájuk ellátásáért hallgatói munkadíjban vagy hallgatói megbízási díjban részesül(het)nek, melynek kifizetése minden hónap 10. napjáig történik a hallgató által megadott bankszámlára utalással. A kar a demonstrátori díjazás költségét elkülönített pénzeszközként kezeli, forrása a kari költségvetés. (5) A hallgatói munkaszerződés alapján végzett demonstrátori tevékenységre (a szerződés rendes és rendkívüli felmondása, a fegyelmi felelősség) egyebekben a Munka Törvénykönyve rendelkezései, a hallgatói megbízási szerződés keretében végzett demonstrátori tevékenységre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. (6) A demonstrátor tevékenységet kollégiumi elhelyezési kérelem esetén figyelembe kell venni.

A demonstrátori pályázat 59. § (1) A demonstrátori munka pályázat alapján nyerhető el. A pályázatot a Kari Tanács véleményének figyelembevételével a kar vezetője írja ki2. 2


289

(2) A demonstrátori pályázatra vonatkozó felhívást az intézetek minden év április 15-ig az intézeti hirdetőtáblán és a kari honlapon teszik közzé. (3) Az intézetigazgató demonstrátori igényét az illetékes kar vezetőjéhez az őszi szemeszter regisztrációs hetében terjesztik be a demonstrátori munkát elnyerni kívánó hallgató írásos pályázatával együtt. A demonstrátorok személyéről a kar vezetője a Kari Tanács véleményének figyelembevételével szeptember 15-ig dönt, ezen időpontig írásban értesíti azokat az intézeteket és hallgatókat is, akik pályázatot nyújtottak be, de a munkát nem nyerték el.

A demonstrátori munka 60. § (1) A demonstrátor munkáját a kar vezetője által kijelölt oktató vagy kutató irányítja és ellenőrzi. (2) A demonstrátor jogai: az intézetigazgató által meghatározott keretek között használhatja az oktatási és kutatási segédeszközöket, a laboratóriumokat, tanácskozási joggal részt vehet a tanszéki/intézeti értekezleteken, a szervezeti egység munkatársaival együtt részt vehet szakmai konferenciákon, tanulmányutakon, részt vehet a szervezeti egység kutatómunkájában, az itt végzett tevékenységét a témafelelős - a hallgatói munkadíjon felül - külön juttatással ismerheti el, az intézetben végzett munkájának eredményeiről TDK dolgozatot, tudományos cikket, diplomamunkát készíthet, az oktatási egység vezetőjének, illetve a munkáját irányító oktató/kutató iránymutatása szerint bekapcsolódhat az oktató munkába. (3) A demonstrátor oktató munkát a következő területeken végezhet: gyakorlatok, előadások előkészítése, a már lehallgatott tantárgyak gyakorlatainak részleges vezetése, tantárgyi konzultációk tartása. (4) A demonstrátor kötelességei: a munkáját irányító oktató, kutató útmutatása szerint havi 30 órában részt kell vállalnia az intézetigazgató által jóváhagyott program alapján a szervezeti egységben folyó munkákban, részt kell vennie az intézetben tudományos diákkörben tevékenykedő hallgatók munkájának segítésében, felelős a rá bízott eszközökért, műszerekért, a munkavédelmi, tűzvédelmi és az egészségvédő óvórendszabályok betartásáért. (5) A demonstrátori tevékenységet az intézet és a téma megjelölésével a hallgató leckekönyvébe be kell jegyezni. (6) A hallgató a demonstrátori feladat ellátása címen az órarendben meghatározott tanórák látogatása alól indokolt esetben a kar vezetőjétől felmentést kaphat. 290

(7) A demonstrátorok munkájukat a szervezeti egység vezetője által elfogadott munkaterv (munkaköri leírás) alapján végzik.

VII. FEJEZET TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya 61. § (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSZ) hatálya kiterjed a Nyugatmagyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) karai által folytatott felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben résztvevő nappali, esti, levelező tagozatos magyar és - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire. (2) A doktori (PhD) képzésben résztvevő hallgatók tanulmányi és vizsgarendjére vonatkozó eltérő rendelkezéseket a Doktori Szabályzat tartalmazza. (3) Azokban a kérdésekben, amelyekre az egyetemi TVSZ nem tartalmaz kellő részletességű előírásokat, a kari rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Külföldi részképzésben résztvevő hallgatók esetében a 72. § szerint az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveinek megfelelően kell eljárni.

A kreditrendszer alapfogalmai 62. § (1) A kredit (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges összes átlagos hallgatói tanulmányi munkaidő mérőszáma, mely a tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. Az országos kreditátviteli rendszerben (kredittranszfer) – az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveire tekintettel - egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges vagy megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől, a megfelelés fokozatától független. (2) A 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet rendelkezik az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről (a továbbiakban: KKK), amely azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható. Az egyetemi/MSc/MA, főiskolai/BSc/BA végzettség és a szakképesítés megszerzéséhez megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditet kell gyűjteni, valamint kritérium követelményeket is teljesíteni kell. Az egyes tantárgyak teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz 291

rendelve. Az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával, a hallgató egyéni terv és ütemezés szerint haladhat. (3) A kritérium követelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szigorlat, a szakmai gyakorlat, a testnevelésben/sportfoglalkozáson való részvétel, a képesítési követelményekben előírt nyelvi követelmény. Ezek megjelenési formája is tantárgy. (4) Az előkövetelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy a hallgató számára csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előkövetelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette, vagy a tárgyfelvétellel együtt párhuzamosan felvette a tárgyelőfelvételi rendben rögzítettek szerint. (5) Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előkövetelményeinek összessége. (6) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira (kurzusára) vagy annak vizsgájára való jelentkezés. A tantárgyfelvétel feltétele a tantárgy előkövetelményeinek teljesítése. Minden tantárgyhoz egy tárgykód tartozik. (7) Aktív félévnek számít az a félév, amelyre a hallgató első félévben beiratkozott, a további félévekben pedig bejelentkezett és amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz. (8) A passzív félév az a félév, amelyben a hallgató egyetlen tantárgyat sem vesz fel, vagy elmulasztja bejelentési kötelezettségét kétszeri felszólítás ellenére is. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül [68. § (6) bekezdés; 73. § (3) bekezdés] (9) Aláírás: a.) b.)

c.)

a tantárgy, tantervi egység követelményeinek teljesítését az oktató saját kezű aláírásával igazolja; a hallgatókkal ismertetett tantárgyi követelményrendszer tartalmazza a félév végi aláírás követelményeit. Ezen tantárgyi követelmények megfelelő szintű teljesítését igazolja a tantárgy oktatója vagy az intézetigazgató. A 75. § -ban rögzített hiányzást meghaladó esetben az aláírás megtagadható; a vizsgára bocsátás feltétele, illetve a csak vizsgaalkalommal meghirdetett kurzusok felvételének feltétele a korábbi félévben megszerzett aláírás a 74. § (3) szerint.

(10) Évközi jegy: a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyik, elkészített beszámolók együttes értékelésére használatos követelmény típus. Értékelése háromfokozatú vagy ötfokozatú értékelési rendszerben történik. (11) Vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.

292

(12) Szigorlat: Több tantárgy integrált számon kérésére vonatkozik, letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgájának teljesítését, illetve félévközi jegyének megszerzését követően kerülhet sor. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik, de kredit értéke nincs. A ráépülő tantárgyak vizsgára bocsátásának kritérium követelménye. (13) Javítóvizsga a sikertelen vizsga megismételése első alkalommal. (14) Ismétlő javítóvizsga: a sikertelen javítóvizsga megismételése. (15) Kreditátvételi Bizottság (továbbiakban: KÁB) a hallgatók kreditakkumulációs ügyeiben jár el a 66. § és a 79-80. § szerint (16) Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: TB) a hallgatók tanulmányi ügyeiben jár el a 66. § szerint.

A képzési és kimeneti követelmények 63. § (1) Az egyetem szakjain megszerezhető végzettség, illetőleg szakképesítés szakmai követelményeit a képzési és kimeneti követelmények, valamint az ennek alapján készített tantervek határozzák meg. A képzési és kimeneti követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, az oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget kreditben meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a diplomamunka/szakdolgozat követelményeit, a záróvizsga rendszerét és rendjét, az oklevél eredményének kiszámítási módját, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket. (2) Az Egyetem szakjain a végzettséget igazoló oklevél megszerzéséhez minimálisan teljesítendő: Felsőfokú szakképzés esetén 60-120 kredit BSc/BA szintű végzettség esetén 180 (210)-240 kredit, MSc/MA szintű végzettség esetén 60-120 kredit, Szakirányú továbbképzés esetén 60-120 kredit. Az egyetem egyes alapképzési szakjain a képesítési követelményeket 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza

A tanterv, mintatanterv, egyéni tanrend 64. §

(1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. A tanterv a képesítési követelmények tartalmi előírásaihoz, és a kreditrendszer teljesítmény-elismerési rendszeréhez igazodva határozza meg a végzettség

293

megszerzéséhez szükséges kötelező (A), kötelezően választható (B) és a szabadon választható (C) tantárgyakat. (2) A kötelező tantárgyak (A) mindegyikének teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A kötelezően választható tantárgyak (B) közül a tantervben megadott kreditnyi tantárgy felvétele és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A szabadon választható tantárgyak (C) a tanterv által konkrétan meg nem határozott olyan bármely képzésben szereplő tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős kar befogad. (3) A tantárgymodul a szak tantervének több tantárgyat tartalmazó, egymásra épülő egysége. Az alapozó modul azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak) modulok (elsősorban a szakcsoporton belüli szakok moduljai) is ráépíthetők. A szakmai törzsanyag modul a szak minden hallgatója számára szükséges szakmai ismereteket tartalmazza. A szakirány modul több egymással egyenértékű, egymást helyettesítő oktatási terület, mely az adott szakterület egy-egy részterületének mélyebb ismereteit tartalmazza.3 (4) A hallgatók számára az alapozó és szakmai törzsanyag modul választása kötelező. A hallgatók joga a párhuzamosan meghirdetett szakirány modulok közötti választás. Az egy szakirány modult felvehető hallgatók száma korlátozható, a szakirány modul tantárgyainak meghirdetéséhez a dékán minimális hallgatói létszám jelentkezését írhatja elő. (5) A kreditrendszerben a tanterv egyik formája a mintatanterv. A mintatanterv a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, melyet ha a hallgató követ, eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi kötelezettségeknek, minden félévben 30 (+/-3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be. A mintatanterv előkövetelményt állapíthat meg. (6) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi: kötelező és kötelezően választható tantárgyat, ill. a kötelezően választható tantárgyak meghirdetésének szabályait, a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + tantermi gyakorlat + terepi és tanüzemi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt krediteket, a számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy, vizsga, szigorlat), a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét, a szakirány választás feltételeit és szabályait, az előtanulmányi rendet, a diplomamunka/szakdolgozat felvételére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok kiválasztásának szabályait. (7) Az Egyetem mintatanterveiben a kreditek legalább 20 %-a a választhatósághoz kötődik. A kötelezően választható tantárgyak részben a szakmai képzéshez, részben az általános értelmiségképző funkcióhoz kötődnek. A Diplomamunka/Szakdolgozat készítés kötelezően választható tantárgy, melynek kreditjeiről a KKK rendelkezik. Valamennyi tanterv a teljes képzéshez rendelt összes kredit legalább 5 %-ában lehetőséget kell hogy biztosítson szabadon választható tantárgyak felvételére. 3


294

(8) A kreditrendszerű képzésben a hallgató minden félévre egyéni tanrendet dolgozhat ki. Az egyéni tanrend lehetőséget ad a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi időszakra egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül. Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás esetére a mintatantervben ajánlott tantárgyfelvételi rendtől. (9) A tantervben szereplő kötelező (A) és kötelezően választható (B) tantárgyak felvételének szabályát a tantárgy előtanulmányi rendje, a szak egyes moduljainak választási feltételeit a modul előtanulmányi rendje határozza meg. Egy adott tantárgyhoz előkövetelményeket a 79/2006. Korm. r. 23. § (8) bekezdés alapján lehet megállapítani. (10) A tanóra (kontaktóra) a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek oktató közreműködését igénylő foglalkozásain való részvétel ideje. A tanóra típusai: előadás, szeminárium, tantermi gyakorlat, terepi, tanüzemi, és óvodai-iskolai szakmai gyakorlat. Egy tanóra időtartama 45 perc.

Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció, tantárgyi követelmények 65. § (1) A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez feltételek kötendők. Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. A tantárgy akkreditációja a tantárgy programjának jóváhagyása. (2) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok akkreditálják. Az egyes szakok tanterveit az országos akkreditációs eljárást megelőzően a képzésért felelős Kari Tanácsok, karközi képzés esetén - a képzésben résztvevő karok Tanácsaival egyetértésben - a Szenátus határozza meg. Az akkreditált tantárgyak közül a képzésért felelős kar Kari Tanácsa fogadja be a szak kötelező és kötelezően választható tantárgyait. (3) A tantárgy programja tartalmazza: a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, a heti (félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat + terepi és tanüzemi gyakorlat bontásban), a félév végi számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy, kollokvium, szigorlat), az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditben, a tantárgy felelős tanszékét/intézetét és oktatóját, a tantárgy felvételének előkövetelményét, a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, a tantárgy tananyagának leírását, az osztályzat (aláírás) kialakításának módját, az esetleges vizsgakövetelményeket, az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb. jegyzékét), a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát.

295

(4) A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, teljesítésének feltételét a tantárgyi program, adott félév esetében a részletes szabályokat a tantárgyi követelmény határozza meg. (5) A tantárgyi követelményrendszer a hallgatók számára megfogalmazza teendőiket és azok határidejét annak érdekében, hogy a tantárgyat teljesíthessék. (6) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza: a) a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét, b) az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, c) a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik) tervezett számát, témakörét és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségét, d) a félév végi aláírás követelményeit, e) az osztályzat kialakításának módját, f) a vizsga típusát, g) a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, segédletek, irodalom listáját. (7) Az oktatás első hetében a tanszékek/intézetek közlik a hallgatókkal a tantárgyi követelményrendszert, valamint a hozzáférhetőségének helyét és módját.

A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek 66. § (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, első fokon a Kari Tanulmányi Bizottság (TB) jár el. A TB a hallgató írásbeli kérelme alapján jár el, a hallgató által kifogásolt, a TVSZ rendelkezéseinek megsértésével hozott intézményi döntés, vagy minden egyéb, a tanulmányokkal összefüggő panasz esetén, illetve olyan ügyben, amelyet a jelen szabályzat a hatáskörébe utal. (2) A kari TB összetételét a kari ügyrend állapítja meg azzal, hogy a testületben a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak 50%-a. (3) A hallgatók krdeitakkumulációval kapcsolatos ügyeiben, valamint 79-80. §-ban felsorolt esetekben a Kari Kreditátviteli Bizottság (KÁB) jár el. A kari KÁB összetételét a kari ügyrend tartalmazza azzal, hogy a KÁB-nak hallgató tagja nincs. (4) A hallgató a kari TB és KÁB első fokon hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. (5) A másodfokú hatáskört az egyetem rektora által átruházott hatáskörben a kar dékánja gyakorolja. (6) A jogorvoslati eljárásra egyebekben a Hallgatói Követelményrendszer 7. § irányadó.

296

A tanév időbeosztása, az oktatás időszakai 67. § (1) A képzés időtartamát a KKK ajánlása alapján a szakok tantervei határozzák meg. (2) A félév szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A beiratkozást/bejelentkezést (regisztrációt), a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak kezdetét és végét, diplomamunka/szakdolgozat leadásának határidejét, a záróvizsgák, a tanítási szünetek, a Tudományos Diákköri Konferencia és a szakmai gyakorlatok időpontjait tanévenként a Kari Tanács határozza meg és az így kialakított összesített intézményi tanulmányi rendet a Szenátus hagyja jóvá. (3) Egyéb – a tanév időbeosztását meghatározó eseményeket - (tanulmányutak, terepi-, üzemi, iskolai-, óvodai gyakorlatok stb.) kari tanulmányi rendben kell meghatározni. A regisztrációs hét a szorgalmi időszak első hete, amelynek során a hallgató a kezdődő félévben felveendő tantárgyait véglegesíti a 74. § szerint . (4) A szorgalmi időszakban a hallgató tanórákon vesz részt és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. A szorgalmi időszak hosszát a karok határozzák meg. (5) A vizsgaidőszak szolgál a vizsgák letételére, amely alatt a szorgalmi időszakhoz kötődő követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben, [76. § (10) és (11) bekezdés], általában díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. A vizsgaidőszak hosszát szakonként a karok határozzák meg. (6) A rektor és a dékán tanévenként külön-külön legfeljebb 3 nap tanítási szünetet engedélyezhet. A oktatási szünet engedélyezése előtt a dékán a rektorral egyeztetni köteles.

A hallgatói jogviszony keletkezése, megszűnése, szünetelése 68. § (1) A hallgató az egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a felvételről vagy átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre [73. §] és a hallgatói jogviszony megszűnéséig tart. Az elsőéves hallgatók a beiratkozással egyidőben a TVSZ és egyéb, a hallgatókat érintő szabályzatok átadásával, valamint szóban is tájékoztatást kapnak a jogaik gyakorlásához és a hallgatói, illetőleg a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról. (2) A 2012. szeptemberétől tanulmányaikat kezdő hallgatókkal a beiratkozást megelőzően hallgatói ösztöndíjszerződést, illetve az önköltség fizetése mellett folytatott képzés tekintetében hallgatói képzési szerződést kell kötni. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatóval a hallgatói ösztöndíjszerződést az Nftv. 48/A-48/S. § és a 248/2012, Korm. r. 1-5. § szabályai alapján az Oktatási Hivatal, az önköltséges hallgatókkal a 15. §-ban szabályozott képzési szerződést az egyetem köti meg.

297

(3) A KKK-ban meghatározott képzési idő az egyes szinteken: Egyetemi képzésben

10 félév,

Főiskolai/BSc/BA szintű képzésben az akkreditált szak sajátosságainak megfelelően

6 - 8 félév,

MSc/MA és szakirányú továbbképzés esetén

2 - 5 félévre

felsőfokú szakképzés esetén

2 - 4 félévre.

(4) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, e) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, g) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (5) A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti (elbocsátás) annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti: azaz a hallgató tanulmányai során egy tárgyat háromszor vett fel, és azt nem teljesítette [74 .§ (5) bekezdés ], b) a 2012. szeptemberében hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatók esetében a 77. § (10) bek. alapján számoltan (a tárgyfelvétel számától függetlenül, egy félévben mindig: vizsga, javítóvizsga, ismétlő javítóvizsga a sorrend) az azonos tanegységből tett sikertelen javító és ismétlő javító vizsgák száma eléri az ötöt; c) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, d) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal - írásban

298

felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.4 A (5) bekezdés b) pontja esetés az első felszólításra a beiratkozáskor, a beiratkozási lap mellékleteként a hallgató részére igazolható módon átadott, a hallgatói jogviszony megszüntetésének szabályait tartalmazó írásbeli mellékletben, míg a második felszólításra a harmadszori tárgyfelvétel félévében a vizsgajelentkezési időszakot megelőző két hét kezdetéig írásban, tértivevényes levélben kerül sor. A (5) bekezdés c) és d) pontja esetében az első felszólításra a beiratkozáskor, a beiratkozási lap mellékleteként a hallgató részére igazolható módon átadott, a hallgatói jogviszony megszüntetésének szabályait tartalmazó írásbeli mellékletben, míg a második felszólításra azon félév regisztrációs hetét megelőzően legalább két héttel kerül sor, amely félévben a mulasztás jogkövetkezményei még orvosolhatók. A felszólítást minden esetben mind neptun üzenetben is meg kell a hallgatónak küldeni.11 (6) Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból.5 (7) Szünetel a hallgatói jogviszony (passzív félév): a) Ha a hallgató előre bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni; b) ha a hallgató bejelentkezést nem végezte el. Két félévi mulasztás után a hallgatót törlik a névsorból, c) ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni; d) ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától; e) ha a hallgató a szakközépiskolában az érettségi vizsga letételét követően meg akarja szerezni a szakképzettséget, a szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb négy félévig. (8)

A (7) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szünetelésre a (7) bekezdés e) pontja kivételével csak az első félév sikeres teljesítését követően kerülhet sor.7

(9) A hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt a hallgató nem jogosult kuzusfelvételre, vizsgán, záróvizsgán való részvételre, azaz a tanulmányai a passzív félévben nem értékelhetők, továbbá a hallgató nem jogosult a juttatási és térítési szabályzatban meghatározott juttatásokra sem.8 (10) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma beleértve az államilag támogatott képzés idejét is - meghaladja a tizenhat félévet.

4

Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával 6 Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával 5

299

Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (11)A tanulmányi okból elbocsátott és felvételi eljárásban újra felvételt nyert hallgató által elismertetni kívánt tanulmányok és kreditek ügyében, a 79-80. § megfelelő alkalmazásával, a Kreditátviteli Bizottság jár el. (12)Az Egyetem államilag támogatott, valamint költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény állami finanszírozású képzéséből a 70. § szerinti átvétellel lehet. (13)A hallgató a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathat, másik felsőoktatási intézménnyel hallgatói / vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet. (14) A 2007. szeptember 1. napja előtt hallgatói jogviszonyt létesített és költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató a - 12 félévnyi államilag támogatott képzési időben – a kari mellékletben meghatározott feltételek mellett kérheti átvételét államilag támogatott képzésre. 7 8

Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 11/2010. (II. 25.) sz. határozatával

Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés 69. § (1) A költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató lehet: a) államilag támogatott hallgató, b) költségtérítéses/önköltséges hallgató. (2) A 2006/07. tanév el_tt hallgatói jogviszonyt létesített személy az 51/2007. Korm. r. 3. §ában meghatározottak szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak. (3) A 2006/07. tanévtől hallgatói jogviszonyt létesítő személy az Ftv. 55. § (2)-(4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak. (4) Költségtérítéses képzésben vesz részt az a hallgató, aki: a. a felvételi eljárás során költségtérítéses képzésre nyert felvételt, b. az államilag támogatott képzésből költségtérítéses képzésre került átsorolásra, c. aki az államilag támogatott képzési idő kimerítettet, d. nem állami ösztöndíjas külföldi hallgató. (5) A 2012. szeptemberétől kezdődően magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételé nyert hallgató az Nftv. 47. §-a szerint minősül államilag támogatott hallgatónak. (6) Önköltséges hallgatónak minősül a 2012. szeptemberétől önköltséges képzésben részt vevő hallgató.

300

(7) Az államilag támogatott képzésben részt vevő és költségtérítéses/önköltséges hallgatókat megillető juttatások valamint az őket terhelő fizetési kötelezettségek, továbbá a finanszírozási formák közötti átsorolás szabályait a Juttatási és Térítési Szabályzat tartalmazza. Átvétel6 70. § (1) Másik felsőoktatási intézményből, vagy más karról, szakról, munkarendről, de azonos képzési területről és azonos képzési ciklusból, a kapacitás és a hallgató finanszírozási formájának figyelembevételével az a hallgató vehető át, akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetve a kötelező elbocsátás, vagy kizárás feltételei sem állnak fenn. (2) Lezárt félévvel rendelkező hallgató esetében a fogadó kar kari szabályzata határozza meg az átvételhez szükséges tanulmányi (kredit) követelményeket. Lezárt félévvel nem rendelkező hallgató átvételi kérelme esetében az a dékán, amelyre a hallgató felvételt nyert, a kapacitás figyelembe vételével, és a hallgató által előadott körülmények mérlegelésével hozza meg határozatát. (3) Államilag támogatott hallgató államilag támogatott, vagy költségtérítéses/önköltséges képzésre, míg költségtérítéses/önköltséges hallgató kizárólag költségtérítéses/önköltséges képzésre vehető át. (4) Az átvétel feltételeit a szakfelelős, az illetékes intézet és az átvevő kar Tanulmányi Bizottsága véleményének meghallgatása után a kar dékánja határozza meg. (5) Az egyetemen belüli átvétel a hallgatói jogviszony fennállását nem érinti. (6) Az átvételi kérelmet a soron következő félév szorgalmi időszakának első napjáig lehet benyújtani. (7) Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató mely szakon, tagozaton a képzés melyik szemeszterében folytathatja tanulmányait, továbbá dönteni kell arról, mely tantárgyakból mennyi kredit fogadható el. (8) A más szakon, karon vagy intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditek elismeréséről a fogadó kari KÁB dönt a 79. § szerint. A párhuzamos képzés 71. § (1) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben/karon/szakon folytat tanulmányokat és sikeres elvégzésük esetén különkülön oklevelet kap.

6


301

(2) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató mindegyik szakon köteles beiratkozni, szemeszterenként bejelentkezni. Ugyanazon intézményben folytatott párhuzamos képzés esetén a hallgató csak egy leckekönyvvel rendelkezhet. (3) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató – az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel – a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatóijogviszonyban, iiletve ha, b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.

(4) A 2012. szeptemberétől kezdődően tanulmányokat folytató hallgató esetében a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki, a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott állami (rész)ösztöndíjas támogatott képzések számának megfelelő számú félévet le kell vonni.

A részképzés, vendéghallgatói jogviszony keretében folytatott képzés 72. § (1) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat más felsőoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében [74. § (1) bek.], továbbá más belföldi/külföldi felsőoktatási intézményben, mint vendéghallgató is felveheti. (2) A vendéghallgató képzést a kari Tanulmányi Bizottság engedélyezi. (3) A vendéghallgató képzés ideje alatt teljesített tantárgyak a 79. § szerint fogadtathatók be.

(4) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre (részképzés) az vehető fel, aki az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint teljesítette az egyetem által meghatározott és az intézmény honlapján közzétett feltételeket. A hallgatói jogviszony – külön felvételi eljárás nélkül – beiratkozással keletkezik. A hallgatót az e §-ban foglalt eltéréssel illetik meg a hallgatói jogviszony alapján biztosított jogok és terhelik e jogviszonyon alapuló kötelezettségek. (5) A részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre a felsőoktatási intézmény maximális létszámának figyelembevételével, költségtérítéses képzés keretében, az alapképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzésekre meghatározott képzési program alapján, egy alkalommal, legfeljebb két félévre létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban. (6) A képzés befejezését követően az egyetem a megszerzett ismeretekről, kreditértékről igazolást állít ki. a megszerzett ismeretek a felsőfokú tanulmányokba beszámíthatók.

302

(7) A hallgató e jogviszonyára tekintettel nem jogosult további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytatni, átvételét kérelmezni, további (párhuzamos) hallgatói, vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, hallgatói jogviszonyát – az Ftv. 50. § (2) bekezdésben meghatározott ok kivételével – szüneteltetni, államilag támogatott képzésre átvételét kérelmezni, támogatási időt igénybe venni. (8) A részismeretek megszerzése érdekében létesített hallgatói jogviszony időtartamát a jogszabályon alapuló juttatás, kedvezmény, szolgáltatás igénybevételére meghatározott időtartamba be kell számítani.

A hallgató beiratkozási, bejelentkezési és bejelentési kötelezettsége 73. § (1) A 68. § (1) bekezdése alapján a felvett hallgató csak a felvételi döntés évében jogosult arra, hogy az intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesítsen. A hallgató köteles az intézményi beiratkozáskor az első félévben a kar tanulmányi rendjében meghatározott időpontban beiratkozni, minden további félévben pedig bejelentkezni. (2) Ha a hallgató bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a féléve automatikusan passzív félévnek minősül. A második ilyen mulasztás a 68. § (7) bekezdés b) pontja szerinti következményekkel jár. (3) A hallgató a képzési időszak megkezdésére vonatkozó bejelentését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül indoklás nélkül írásban visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését, az adott félév aktívnak minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozásokon és nem tesz eleget egyetlen tanulmányi követelménynek sem. (4) A hallgatónak minden soron következő képzési időszak megkezdése előtt, legkésőbb a regisztrációs időszak utolsó napjáig be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. E bejelentési kötelezettségnek az alábbiak szerint kell eleget tenni: a) a tanulmányok folytatására vonatkozó szándék bejelentésének az minősül, ha a hallgató az adott félév első tantárgyát felveszi a Neptun rendszerben. Ezt követően az adott félév aktív félévnek minősül, tekintet nélkül arra, hogy a hallgató az elsőnek felvett tantárgyon kívül felvett-e további tárgyakat; b) ha a hallgató tanulmányait nem kívánja folytatni a soron következő képzési időszakban, ezt a szándékát írásban be kell jelentenie a tanulmányi csoportnak legkésőbb a regisztrációs időszak utolsó napjáig. E bejelentés nem vonható vissza. Az adott félévben a hallgató jogviszonya szünetel. (5) A hallgató köteles a Neptun rendszerben szereplő adataiban (név, cím, telefonszám, adószám, TB szám, email cím) bekövetkezett változásokat a rendszer „Adatmódosítás” felület értelemszerű kitöltésével, mellyel a hallgató egyben büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek.

303

(6) Az elsőéves hallgatók a beiratkozással egyidőben a TVSZ és egyéb, a hallgatókat érintő szabályzatok átadásával, valamint szóban is tájékoztatást kapnak a jogaik gyakorlásához és a hallgatói, illetőleg a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról.

A tantárgyak meghirdetése és felvétele 74. § (1) Az egyetem karai kötelesek biztosítani, hogy a hallgató a tanulmányai során a szakra előírt kreditek legalább 10%-kal meghaladó, kredit szerzésére alkalmas tantárgyat vehessen fel. A hallgató e tanulmányait más szak, kar, intézmény tárgyai közül is választhatja. Más intézmény tantárgyainak felvétele esetén a 79-80. § szerint kell eljárni. (2) A Kar köteles meghirdetni a mintatanterv szerinti aktuális félévben az indított szakok kötelező (A), a kötelezően választható (B), és a szabadon választható (C) tantárgyakat, akár vizsga, évközi jegy a tárgy követelménye, a vizsgával záruló tantárgyait ezen felül a mintatanterv szerinti félévet követő félévben pedig legalább a vizsgázás lehetőségével. (3) A karok a tanszék/intézet javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának vége előtt legalább három héttel közzéteszik a Neptun rendszerben a következő félévben meghirdetendő tantárgyakat kurzusok kiírásával (azok oktatóit, várható órarendjét, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben az nem a jelentkezés sorrendje, ill. azok követelményrendszerét). (4) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás.

(5) Amennyiben a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését az intézetvezető illetve oktató aláírással igazolta, de értékelhető vizsgát, vagy évközi jegyet a hallgató nem tett, a hallgatónak a tárgyat újból fel kell venni. Ebben az esetben elegendő a vizsga kurzus felvétele. Ebben az esetben elegendő a vizsga kurzus felvétele. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén a tanszéknek/intézeteknek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell. (6) A hallgatók számára konzultációs lehetőség biztosításával, illetve vizsga kurzusok indításával biztosítani kell, hogy tanulmányaikat az általuk megkezdett szintű képzésen tudják befejezni.

Részvétel a foglalkozásokon 75. § (1) Az egyetem hallgatói bármelyik előadást engedély nélkül látogathatják. A gyakorlatokon, illetve szemináriumokon való részvételhez az azt vezető oktató engedélye szükséges. Kívülállók a tanulmányi foglalkozásokat csak dékáni engedéllyel látogathatják. A felvett 304

tantárgyak foglalkozásain való részvételt a tanszékek/intézetek által előírt, és a dékán által jóváhagyott tantárgyi követelmények szabályozzák. (2) A kari tájékoztatóban előírt kötelező tanulmányi foglalkozásokról öt napig az oktatási dékánhelyettes távolmaradást engedélyezhet. Az összes ilyen távolmaradás egy szorgalmi időszakon belül nem haladhatja meg a 10 tanítási napot. A hallgató az engedéllyel felkeresi az érintett tanszékeket/intézeteket a szükséges pótlások egyeztetése céljából. (3) A levelező hallgatók kötelező tanulmányi foglalkozásokról való távolmaradásának igazolási rendjét a dékán külön szabályozza, s ezt a levelező hallgatók tudomására hozza. (4) Az intézetnek meg kell tagadnia a tantárgy félévi aláírását, ha egy tantárgyból a hallgató – igazolt és igazolatlan - hiányzásai meghaladják szorgalmi időszak egyharmadára eső óraszámot. (5) Az évközi gyakorlati foglalkozásokról távolmaradt hallgató féléve csak akkor ismerhető el, ha az elmulasztott gyakorlatot a kari melléklet szerint pótolja. (6) Nem tekinthető hiányzásnak, ha a hallgató az órarendben nem rögzített kötelező egyetemi foglalkozáson (tanulmányi kiránduláson, az egyetem által engedélyezett sport-és tanulmányi versenyeken, iskolai gyakorlaton, terepgyakorlaton, egyetemi bizottsági, illetőleg szenátusi üléseken stb.) vett részt. Az ismeretek ellenőrzése és a kreditgyűjtés (kreditakkumuláció) 76. § (1) A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt a hallgató kreditakkumulációs rendszerében a karok tanulmányi nyilvántartásában tartják nyilván és összegzik. Az összegzés szempontjából figyelembe kell venni minden kötelező (A), kötelezően választható (B) tantárgyakat, illetve ezek helyettesítő tárgyait (80. § szerinti elvek figyelembevételével). A kari mellékletekben kell rögzíteni annak elveit, hogy a kreditakkumulációs rendszerben a hallgató tanulmányi teljesítése során szabadon választott tantárgyai (C) közül melyeket fogad el a KKK teljesítéseként, és veszi figyelembe a kreditakkumulációban. (2) A képzés során alkalmazandó ellenőrzési formákat a tanterv határozza meg. (3) Egy tantárgyból csak egyféle számonkérési forma írható elő, amelynek formái a következők: a)

évközi jegyet írhat elő a tanterv, ha a tantárgy elméleti anyagának gyakorlati alkalmazása és az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából szükséges és lehetséges. Az évközi jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak az oktatási időszakban kell teljesítenie, kivéve az elégtelen évközi jegy kijavítását. Ennek határidejét a tanszékek/intézetek határozzák meg. Az évközi jegy közlésének és pótlásának módját és határidejét a tanszékek/intézetek határozzák meg.

b)

A vizsga valamely tantárgy félévi anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. 305

c)

A szigorlat fogalmát a 63. § (12) bekezdés határozza meg. Ha a hallgató az oktatási időszak végén szigorlatot tesz, a szigorlat félévében más számonkérési formát – a gyakorlatértékelést kivéve – a tantárgy anyagából előírni nem lehet. Szigorlatot tarthat a tanszék/intézet a szorgalmi idõszakban vagy a vizsgaidőszakon kívül is. Ha a szigorlat letételére külön szigorlati időszakot biztosítanak, a tantárgy utolsó oktatási időszakának anyagából kollokvium is előírható. Záróvizsga tantárgyból szigorlatot előírni nem lehet.

d)

A hallgató kötelező szakmai (üzemi, termelési, óvodai-iskolai stb.) gyakorlatát (kivéve a külföldi cseregyakorlatokat) a tantervi előírásoknak megfelelően kell értékelni.

(4) A tananyag ismerete értékelhető: − a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv) értékelésével, − a vizsgaidőszakban tett vizsgával és/vagy szigorlattal (öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); − záróvizsgával (88. §). (5) A hallgató munkájának minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben vesz-e részt. A hallgató csak abban az esetben kezdheti meg félévi vizsgáit egy adott tantárgyból, ha a szorgalmi időszak befejezéséig tanulmányi és egyéb kötelezettségeinek eleget tett, s ezt a tantárgy oktatója a hallgató leckekönyvében vagy a Neptun rendszerben aláírásával igazolja. (6) Az aláírás azt igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy elméleti és gyakorlati foglalkozásaira megállapított vizsgára bocsátás követelményeit teljesítette. (7) A leckekönyvbe érdemjegyet csak a tantárgy előadója, illetve az intézetvezető írhat be, illetve alá. Akadályoztatásuk esetén, a helyettesítőt írásban a tanulmányi előadóknak be kell jelenteni. A félév elfogadását jelentő aláírás bejegyzésére a vizsga alkalmával is sor kerülhet. Egyedi leckekönyv esetén a felvett tárgyra vonatkozó bejegyzéseket (aláírás, éremjegy stb.) a félévzárást követően a Tanulmányi Hivatal rögzíti az elektronikus tanulmányi nyilvántartás adatai alapján.7A hallgató a vizsgaidőszakot követő 14. munkanap végéig jogosult felszólalni a Neptun-rendszerben rögzített téves, vagy hiányzó érdemjeggyel kapcsolatban. A Neptun-rendszerben rögzített téves/hiányzó érdemjegy korrigálására irányuló kérelméhez csatolni kell a kurzusteljesítési lapot. (8) A tantárgy előadójának a félév kezdetén ismertetnie kell a hallgatókkal az aláírás, illetve a vizsgára bocsátás tantárgyi követelményeit. Amennyiben a hallgató a tantárgyi követelményeket nem teljesíti, aláírását, vizsgára bocsátását az intézetvezető, illetve a tantárgy előadója megtagadhatja, vagy a félév elismerését meghatározott feltételekhez kötheti. A tantárgy előadója a szorgalmi időszak befejezésekor az érintett hallgatókat erről Neptun üzenetben értesíti, illetve a tanszéki hirdetőtáblára kifüggeszti azon hallgatók Neptun kódját, akiktől a félév aláírását megtagadja. Ezt követően a Neptun rendszerben a vizsgázás lehetőségét letiltja. A letiltásokat az információs rendszerből kinyomtatva megküldi az oktatási dékán-, illetve főigazgató helyettesnek.

7


306

(9)

Félév végi osztályzat adható: a) évközi jeggyel (jele F), mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján, b) vizsga jeggyel (jele V), ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 50%-ban a vizsga, és legfeljebb 50%ban a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján történik.

(10) Ha az évközi jegy megállapítása zárthelyik alapján történik, a szorgalmi időszakban kell lehetőséget biztosítani a sikertelen vagy meg nem írt zárthelyik pótlására (kivételt jelenthet a szorgalmi időszak utolsó hetében megírt zárthelyi pótlása). Ha a hallgató a pótlási lehetőség(ek)kel sem tudja az évközi jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak második hetének végéig a 77. § (11) bekezdése szerint egy, ill. két alkalommal, javító vizsga jelleggel kísérletet tehet az évközi jegy megszerzésére. (11) A vizsgával záruló tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését az aláírás igazolja. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Az aláírás feltételeként a félévközi ellenőrzéseken elérhető pontszám legalább 50%–ának (vagy 2,50-es átlagnak) elérését lehet előírni. Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, mely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének végéig egy alkalommal, a Juttatási és Térítési Szabályzatban meghatározott díj befizetése mellett kísérelhető meg. (12) A zárthelyi dolgozatírás időpontját úgy kell meghatározni, hogy annak kezdete reggel 8 óra utáni és befejezése 20 óra előtti időpontra essen.

A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak 77. § (1) A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és vizsgázhasson. A vizsganapokat és vizsgalehetőségeket a vizsgaidőszakon belül egyenletesen kell elosztani a létszámnak megfelelően. A vizsgalehetőségek számának meghatározásánál a tantárgyat felvett hallgatók létszámának legalább másfélszeresét kell alapul venni. A vizsgaidőszakban 30 fő hallgató létszámig legalább három, 30 fő felett legalább hetente egy vizsganapot kell biztosítani. Vizsga csak az egyetem székhelyén, telephelyén, illetőleg a használatában (bérleményében) lévő épületben, annak helyiségében szervezhető. (2) A vizsgarendet a vizsgaidőszak előtt legalább három héttel a Neptun rendszerbe történő bevitellel, az utolsó előadási órán szóbeli tájékoztatással lehetőség szerint nyilvánosságra kell hozni. (3) A hallgató vizsgára a Neptun rendszerben jelentkezik. Vizsgára feljelentkezni és lejelentkezni, a vizsgát megelőző munkanapon déli 12 óráig lehet. Ezen idő után csak a kar által megbízott személy jogosult a hallgatót vizsgára jelentkeztetni, illetve a névsorból törölni.

307

(4) Feljelentkezés után vizsgáról való távolmaradás esetén a hallgató tudása nem értékelhető. Az adott tárgyból egy vizsgajelentkezési lehetőséget távolmaradás esetén is kimerített. A távolmaradást a hallgató a képzési hely szerint illetékes tanulmányi ügyintéző/előadónál leadott igazolással igazolhatja. Igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató köteles a felmerült költségeket megtéríteni a Juttatási és Térítési Szabályzatban meghatározott összeg megfizetésével. A hallgató a második vizsgára ismételt javítóvizsga díj fizetési kötelezettség nélkül jelentkezhet, akár igazolt, akár igazolatlan távolmaradásról van szó. (5) A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. A több részből álló vizsgát is lehetőleg egy napon kell lebonyolítani. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság elnöke a felelős. (6) Az érdemjegy közlésének határideje: szóbeli vizsga esetében a vizsga végét követő 24 órán belül, írásbeli vizsga esetén a vizsga végét követő 72 órán belül. A közlés: a Neptun rendszerbe történő felvitellel történik. Amennyiben a hallgató az érdemjegy késedelmes közlése miatt az azonos tanegységből meghirdetett vizsgáról lemarad, a vizsgáztató köteles új vizsgaidőpontot meghirdetni a pótlási lehetőség biztosítására. (7) Írásbeli vizsga esetén a hallgató dolgozatát az eredmény kihirdetését követő két munkanapon belül megtekintheti. (8) Személyazonosító okmány nélkül a hallgató nem vizsgázhat. A vizsga befejezéséig a leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat. (9) A szóbeli vizsgák – ideértve a záróvizsgát és a diplomamunka/szakdolgozat védését is nyilvánosak. A nyilvánosságot a dékán korlátozhatja. (10) A hallgató azonos tanegységből – függetlenül attól, hogy azt hányadszorra veszi fel – egy félévben maximum háromszor vizsgázhat: amennyiben az első vizsga nem sikerül, a hallgató a sikertelen vizsgát megismételheti (a továbbiakban: javítóvizsga), és a sikertelen javítóvizsga is megismételhető (a továbbiakban: ismétlő javítóvizsga). Ha az ismétlő javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési időszakban kerül sor. (11) A hallgató a vizsgaidőszak befejezéséig javító vizsgát tehet nem elégtelen vizsga érdemjegyét megszerzését követően. Ezen a korrekciós vizsgán (szigorlaton) rontani is lehet. (12) A szigorlatot legalább két oktatóból álló bizottság előtt kell letenni, arról jegyzőkönyvet kell vezetni, és azt a tanulmányi osztálynak meg kell küldeni. A bizottság elnöke egyetemi/főiskolai docens, illetve tanár ez alól felmentést az illetékes kar dékánja adhat. (13) A vizsgaalkalomhoz tartozó névsort a vizsga megkezdése előtt ki kell nyomtatni a Neptun rendszerből. A vizsgáztató/oktató a kitöltött, aláírt vizsgalapot köteles a tanszéken/intézetben leadni, amit a tanszék/intézet az iratkezelési szabályzatban meghatározottak szerint kezelni. (14) A kari TB különösen indokolt esetben a hallgató kérelmére a vizsgaidőszakon kívül is engedélyezhet vizsgát.

308

Kritérium követelmények 78. § (1) Az oklevél/bizonyítvány megszerzéséhez a hallgatók kötelesek a KKK/SZVK-ban meghatározott nyelvvizsgát letenni. (2) A kritérium követelmények teljesítése az abszolutórium megszerzésének feltétele. (3) A nem szakhoz kötődő kötelező testnevelés órák esetén a tantárgy aláírással zárul, kreditértéke nincs. Más intézményben, valamint az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött kreditek más képzési szinteken történő elismerése és beszámítása 79. § (1) A hallgató kérheti más felsőoktatási intézményben teljesített tanulmányai képzéserészeként történő elismerését. (2) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. (3) A tanulmányok elismerése a kreditérték megállapításával és az érdemjegy elfogadásával történik. Az elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgy elismerésekor nem módosítható. (4)

A szabadon választható (C- típusú) tantárgyak kreditelismeréssel való tejesítése akkor megengedett, ha az elismerendő tantárgyat a hallgató azonos vagy magasabb szintű képzési ciklusban folytatott képzésben teljesítette.

(5)

Felsőfokú szakképzésben szerzett krediteket az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe be kell számítani minimum 30, maximum 60 kredit erejéig.

(6) A Kreditátviteli Bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb 30 lehet. (7) A hallgató az abszolutórium megszerzéséhez legalább 30 kreditet abban a felsőoktatási intézményben köteles teljesíteni, ahol abszolutóriumot szerez.22 (8) A 2012. szeptemberétől tanulmányait kezdő hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez – a felsőoktatási intézményben folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá az előzetesen megszerzett tudás kreditértékként való elismerése 309

esetén is – legalább a képzés kreditértékének harmadát az adott intézményben köteles teljesíteni. (9) A hallgató az adott félévre való bejelentkezést megelőzően a kari mellékletben leírt módon és formanyomtatványon, az ott megjelölt kötelező mellékletek benyújtásával kérheti a más karon, más felsőoktatási intézményben teljesített tantárgyak befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést az illetékes kari KÁB hozza. A KÁB a hozzá benyújtott kérelmeket olyan határidővel bírálja el, hogy a befogadást kérelmező hallgató (az esetleges fellebbezést követő) végleges döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves tanrendjét. Az egyéni tanulmányi megállapodás31 80. § (1) Az egyetemen a karok intézményközi vagy karközi megállapodás alapján kölcsönösen elismerhetik a meghirdetett tárgyak, kurzusok kreditértékét. (2) A hallgató kérheti a kartól egyéni tanulmányi megállapodás (learning agreement) megkötését. A megállapodás tartalmazza, hogy a más felsőoktatási intézményben teljesítendő tantervi egységek közül melyek teljesítését, milyen kreditértékkel ismer el a kar. A megállapodás megkötése előtt a dékán kikéri a KÁB állásfoglalást. (3) A hallgató a megállapodás megkötését a megelőző félév szorgalmi időszakának végéig kezdeményezheti. (4) A hallgató a más intézményben lehallgatott tárgyak teljesítéséről szóló igazolást (lecekönyv-másolatot) a vizsgaidőszak utolsó napjáig köteles leadni. Az igazolt tantervi egységek az adott félév tanulmányaiba számítanak be. (5) Az egyéni tanulmányi megállapodás, valamint a kölcsönös elismerésről szóló intézményközi, karközi megállapodások keretében végzett tanulmányokat a KÁB eljárása nélkül a kar köteles elismerni. Az előzetes kreditátviteli eljárás 80/A. § (1) A KÁB a hallgató kérelmére köteles az előzetes kreditátviteli eljárást lefolytatni. Az előzetes kreditátviteli eljárás során a KÁB a kérelmező által teljesített, valamint a kérelem benyújtásakor folyamatban levő félév végéig várhatóan teljesítendő tanulmányi követelmények (a teljesítés feltételéhez kötött) kreditelismeréséről és egyben a felvételi feltételekben szereplőkreditek (teljesítés feltételéhez kötött) meglétéről hoz döntést. (2) Az egyetem a kreditátviteli bizottság által elismert krediteket a tanulmányok tényleges megkezdésekor újabb kérelem nélkül elismertnek tekinti.

(3) A kreditrendszerű képzés keretében a hallgató részképzése során az egyetem részéről tett előzetes nyilatkozat a hallgatói teljesítmény elismeréséről utólagosan nem vonható vissza. Az előzetes nyilatkozathoz szükséges a KÁB egyetértése. 310

A tanulmányi eredmény nyilvántartása 81. § (1) A tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről az egyetem nyilvántartást vezet, melynek során a következő iratokat alkalmazza: a) törzslap, b) leckekönyv, c) személyi iratgyűjtő, d) beiratkozási lap, e) adatbejelentő lap, f) jogviszony igazolás, g) záróvizsga jegyzőkönyv, illetve szakmai vizsga jegyzőkönyv, h) oklevél, illetve bizonyítvány átadókönyv, i) felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott további nyomtatványok. (2)

Kétség esetén a leckekönyvi bejegyzés, illetőleg a kurzusteljesítési lap az irányadó.8

A törzslap 82. § (1) A hallgató személyes és tanulmányi adatainak nyilvántartására a törzslap szolgál. (2) A törzslapon fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény nevét, címét, és a törzskönyvi számot. (3) A törzskönyvi szám az intézmény OM-azonosítójából és egy sorszámból képzett szám, melynek formája: „T” sorszám hat jegyen „/” OM-azonosító. A sorszámozást eggyel indítva, egyesével növekvően kell végezni. Amennyiben a tanulmányi adminisztrációt a felsőoktatási intézmény egyes telephelyek, illetve a székhelyen kívüli képzések esetében más településen végzik, a felsőoktatási intézmény döntése alapján lehetséges telephelyenkénti sorszámozás is. Ebben az esetben a törzskönyvi szám – a felsőoktatási intézmény OM-azonosítója után kiegészül a „/” jellel és a tanulmányi adminisztráció sorszámával. (4) A törzslapot a leckekönyv alapján a hallgatói tanulmányi ügyekért felelős szervezeti egység (a továbbiakban: tanulmányi hivatal) vezeti. (5) A törzslap minden lapján fel kell tüntetni a törzskönyvi számot és az oldalszámot. Az oldalszámozás egyesével növekvő számozás, a kiállítás sorrendjében. A törzslap első lapja egy a törzslap részét képező oldalak sorszámát, és funkcióját összesítő felsorolás. (6) Egy felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről hallgatói jogviszonya fennállása alatt egy törzslap vezethető. A hallgatói jogviszony megszűnése után, újabb jogviszony létesítésekor új törzslapot kell nyitni. A felsőoktatási intézmény, amennyiben a hallgató jogviszonya egy éven belül szűnt meg, az eredeti törzslapot folytathatja. 8


311

(7) A törzslapon fel kell tüntetni – a teljes képzési időre kiterjedően – a hallgató tanulmányi értékelésének adatait, továbbá a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket megállapító rendelkezések alapján hozott döntéseket és határozatokat. (8) A törzslap részei: a hallgató személyes adatai, a hallgató részére kiadott leckekönyvek sorszámai, a részére kiadott diákigazolvány sorszáma; a hallgatói jogviszony létesítésével és a bejelentkezéssel, a hallgatói jogviszony szüneteltetésével, a vendéghallgatói, a további (párhuzamos) hallgatói jogviszonnyal, az átvétellel és a hallgatói jogviszony megszűnésével kapcsolatos adatok; a hallgató képzéseinek adatai (szak megnevezése, finanszírozási forma, munkarend); az államilag támogatott félévek nyilvántartása; a kreditnyilvántartásra épülően a tanulmányi követelmények teljesítésének, a vizsgák, a szakmai gyakorlat, a diplomamunka/ szakdolgozat, a végbizonyítvány adatai és a záróvizsga adatai; a fegyelmi és kártérítési adatok; a fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság nevét, címét, a szakvélemény keltét; a hallgatói jogok és kötelezettségek tárgyában hozott határozatok. A teljes egészében idegen nyelven vagy a nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén folyó oktatásban a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell. (9) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. (10) Az elveszett leckekönyvről, bizonyítványról vagy oklevélről a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban és a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint díjat kell kiróni. (11) Elektronikus ügyintézés esetén a törzslap részeit a következő rend szerint kell kinyomtatni és személyi iratgyűjtőben elhelyezni: személyes adatok esetében a hallgatói jogviszony létrejöttekor és megszűnésekor, hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó adatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor, államilag támogatott félévek nyilvántartása részt a hallgatói jogviszony megszűnésekor, tanulmányi követelmények teljesítése esetén a tanulmányi időszak lezárását követően, fegyelmi és kártérítési adatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor, fogyatékossági adatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor, a hallgatói jogok és kötelezettségek alapján hozott határozatok esetében a hallgatói jogviszony megszűnésekor. (12) A vendéghallgatói jogviszonyban a hallgatóról a fogadó felsőoktatási intézmény a törzslapot azzal az eltéréssel vezeti, hogy a törzslapon csak a következő adatokat kell feltüntetni: a hallgató személyes adatai, törzskönyvi száma, 312

-

a vendéghallgatói jogviszony létesítésével és a bejelentkezéssel, megszűnésével kapcsolatos adatok, a hallgató hallgatói jogviszonyával érintett felsőoktatási intézmény neve, címe, OM azonosítója, ottani törzskönyvi száma, a kreditnyilvántartásra épülően a tanulmányi követelmények teljesítésének, a vizsgák adatai, fegyelmi és kártérítési adatok, fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság nevét, címét, a szakvélemény keltét, a hallgatói jogok és kötelezettségek alapján hozott határozatok. a törzskönyvi szám kezdő jele „V”.

A kreditek nyilvántartása 83. § (1) A beiratkozott hallgatókat nyilván kell tartani a 79/2006. Korm. r. 25. § rendelkezései szerint. Az egyetem karainak dékáni hivatalai/tanulmányi csoportjai, ill. a SEK Tanulmányi Hivatal kötelesek a hallgatók tanulmányi teljesítményéről nyilvántartási rendszert létrehozni, vezetni és karbantartani (2) A hallgató a kreditek megállapításához szükséges adatok változását, keletkezését a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint köteles bejelenteni és igazolni. Az igazolás határideje nem lehet több, mint a) követelmények teljesítésére vonatkozó adat esetében 2 hónap, b) egyéb esetben 3 hét. (3) A hallgató számára biztosítani kell, hogy a tanulmányi kreditnyilvántartása, kreditakkumulációja számára olvasás céljából szabadon hozzáférhető legyen, de biztosítani kell hogy személyiségi jogok figyelembevételével az illetéktelen személy számára hozzáférhetetlen legyen. (4) Azt a hallgatót, akinek megszűnt a jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. A hallgatók személyes adatait az egyetem a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított nyolcvan évig kezelheti A tanulmányi eredmény mutatószámai 84. § (1) A tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszakot követően haladéktalanul, de legfeljebb a következő szorgalmi időszak második hetének végéig meg kell állapítani. (2) A kijavított érdemjegyet az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. (3) A hallgató elfogadott tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditek száma mutatja. (4) A tanulmányi munka mennyiségi, és minőségi értékelésére szolgál a kreditindex: Σ (kredit x érdemjegy) Kreditindex = 30 313

Kredit alatt értendő a hallgató által az adott félévben teljesített kredit. A kreditindex egy félévre vonatkozik. A kredit indexet a leckekönyvbe be kell jegyezni.

(5) A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni. (6) Az kreditindex számításánál befogadott tantárgyak csak abban az esetben vehetők figyelembe, ha a tantárgy teljesítése abban a félévben történt, amelyre az kreditindex vonatkozik. Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi kreditindex. (7) A hallgató teljesítményének nyomon követésére a súlyozott tanulmányi átlag, illetve a kumulált tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag: az adott félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyeinek szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell elosztani. Súlyozott tanulmányi átlag = Σ (kredit x érdemjegy) Σ kredit (8) A kumulált tanulmányi átlag: az oklevél minősítésénél a szigorlati átlagot helyettesítheti: Σ (kredit x érdemjegy) Kumulált tanulmányi átlag = Σ kredit Σ kredit: a hallgató tanulmányai során teljesített és befogadott kreditek összege. (9) A befogadott tantárgy eredménye nem számítható be a kummulált tanulmányi átlagba, ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel.

Kedvezményes tanulmányi rend 85. § (1) Kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet tanulmányi eredménye, részképzésben, párhuzamos képzésben való részvétele, vagy jó tanulmányi eredménye esetén közösségi, szociális és egészségügyi indokai, élsporteredménye alapján a kari TB véleménye alapján a dékán. (2) Az engedély alapján a hallgató a kötelező tanulmányi foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet. (3) Az engedély adott időszakra szól, és indokolt esetben visszavonható. A kedvezményes tanulmányi rend nem jelenti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alóli felmentést. 314

A végbizonyítvány, abszolutórium 86. § (1) Annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a diplomamunka/szakdolgozat elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte, abszolutórium kiállítható. (2) A végbizonyítványt az egyetem rektora, illetve átruházott hatáskörben a dékán írja alá a hallgató leckekönyvében.

A diplomamunka, szakdolgozat 87. § (1) A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez az egyetemi szinten/MSc/MA képzésben diplomamunkát, a főiskolai szinten/BSc/BA képzésben szakdolgozatot kell készítenie. Ez összetett, egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. (2) Diplomamunka/szakdolgozat témákat az intézetek saját hirdetőtábláján és a kar honlapján teszik közzé. Az érintett intézetigazgatóval egyeztetett diplomamunka/szakdolgozat kiírását (feladatterv) a tantervben rögzített félévben kell elkészíteni (3) A diplomamunka/szakdolgozat beadási határidejét a mindenkori tanulmányi rend szakonként meghatározza. (4) A „Diplomamunka készítés” / „Szakdolgozat készítés” érdemjeggyel végződő tantárgy, felvételének előkövetelménye van, amelyet a tantárgyi program tartalmaz. A tantárgy aláírását és érdemjegyét a konzulens adja meg. (5) A diplomamunka/szakdolgozat készítését a konzulens irányítja. Konzulens a kar oktatója és kutatója, illetve dékáni engedéllyel külső szakember lehet. Külső szakember csak belső konzulenssel együtt kérhető fel. (6) A diplomamunkát/szakdolgozatot bíráltatni kell. A bíráló csak egyetemi/főiskolai oklevéllel rendelkező külső szakember, illetve egyetemi/főiskolai oktató vagy kutató lehet, akit a tanszékvezető/intézetigazgató, vagy a dékán kér fel. A diplomamunka/szakdolgozat bírálatát a konzulens és/vagy külső szakember készíti el. A bírálatokat legkésőbb 5 nappal a diplomamunka/szakdolgozat védése előtt el kell juttatni a jelölthöz. A bíráló és a konzulens javaslatot tesz a diplomamunka/szakdolgozat minősítésére. (7) A diplomamunka/szakdolgozat védése a kiíró intézetben, a záróvizsga időpontja előtt, de legkésőbb a záróvizsgával egy időben történik. A diplomamunka/szakdolgozat sikeres megvédése a szóbeli záróvizsgára bocsátás feltétele. A védés osztályzatát öt fokozatú (jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)) minősítéssel kell kialakítani. (8) A TDK dolgozat szakdolgozatnak, diplomamunkának akkor fogadható el, ha erről a TDK konferencia bíráló bizottságának tagjai írásban nyilatkoztak. Ez esetben is a tanulmányi rendben rögzített időpontban, az utolsó évfolyamon lehet a dolgozatot, a témát kiíró 315

tanszéken/intézetben leadni. A továbbiakban a bírálatra az általános előírásokat kell alkalmazni, vagyis újra bíráltatni kell a dolgozatot. (9) A hallgatónak a szakdolgozat/záródolgozat bevezetőjében nyilatkoznia kell arról, hogy munkája során csak olyan forrásokat használt fel, amelyekre az irodalomjegyzékben hivatkozott, vagy amelyeket a bibliográfiában feltüntetett. Plágium esetén a szakdolgozat elégtelen érdemjegyűnek tekintendő, és a hallgató ellen az intézmény fegyelmi eljárást indít.

A záróvizsga 88. § (1) A záróvizsga / szakmai vizsga a végzettséget igazoló dokumentum megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből diplomamunka/szakdolgozat megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből - állhat. (2) A záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzése, valamint a szakdolgozat/diplomamunka elkészítése és benyújtása a kar által a tanrendben maghatározott időpontig és formában. (3) A dékán tanévenként egy – indokolt esetben két − záróvizsga-időszakot jelöl ki. A záróvizsgát csak a kijelölt záróvizsga-időszakban lehet letenni. (4) A záróvizsga az abszolutórium (végbizonyítvány) kiállításától számított hét éven belül feltétel nélkül letehető. Hét év eltelte után a záróvizsga letételét a kar feltételhez kötheti. (5) A 2012. szeptemberétől tanulmányaikat kezdő hallgatók esetében a záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat kari kiegészítése a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. (6) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt további két alkalommal tehet záróvizsgát. (7) A záróvizsga a) a diplomamunka/szakdolgozat megvédéséből és azzal egyidejűleg, vagy elkülönítve, b) a képesítési/képzési és kimeneti követelményekben és a tantervben előírt írásbeli illetőleg szóbeli vizsgából, c) egyes szakokon meghatározott gyakorlatok elvégzéséből áll. (7) A záróvizsgára összesen legalább 15 és legfeljebb 30 kreditnek megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki.

316

(8) A Kari Tanács által jóváhagyott Záróvizsga Bizottság elnökét és tagjait a kar dékánja záróvizsga-időszakonként bízza meg. (9) A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön kívül legalább még két tagja van. Az elnök a szakterület elismert külső szakembere, illetőleg a kar egyetemi/főiskolai tanára, vagy docense lehet. A Záróvizsga Bizottság legalább egy tagja egyetemi/főiskolai tanár, illetve egyetemi/főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az Egyetemmel, vagy az egyetem másik karának, szakjának oktatója legyen. (10) Amennyiben a diplomamunka/szakdolgozat védése a szóbeli záróvizsgával egy időben történik, a diplomamunka/szakdolgozat értékelését a Záróvizsga Bizottság végzi. Amennyiben a diplomamunka/szakdolgozat védése a szóbeli záróvizsgától időben elkülönül, a Kari Tanács a diplomamunka/szakdolgozat értékelésére külön bizottságot jelölhet ki, amely a diplomamunkát/szakdolgozatot minősíti. A diplomamunka/szakdolgozat minősítése ebben az esetben a szóbeli záróvizsgán nem módosítható. A külön bizottság összetételére a Záróvizsga Bizottság összetételére vonatkozó irányelvek érvényesítendőek. (11) A jelölt szakmai felkészültségét a Bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – megállapítják a záróvizsga eredményét. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (12) A záróvizsga eredménye a diplomamunka/szakdolgozat és a szóbeli záróvizsga – és egyes szakokon a záró gyakorlatok minősítése - osztályzatainak számtani átlaga, minősítése: jeles 4,50 – 5,00 jó 3,50 – 4,49 közepes 2,50 – 3,49 elégséges 2,00 – 2,49 Ha a záróvizsga bármely része elégtelen, az egész záróvizsga elégtelennek minősül.9 (13) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. (14) A záróvizsgák eredményeiről és tapasztalatairól a Záróvizsga Bizottság elnöke írásban tájékoztatja a kar dékánját, illetve főigazgatóját. Az oklevél, oklevélmelléklet10 89. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá az előírt nyelvvizsga letétele. (2) Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapit meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi, mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény 9

Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 138/2009. (VII. 21.) sz. határozatával

10

317

meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni (3) Az oklevelet a (2) bekezdésben meghatározott nyelvvizsga igazolásának benyújtását követő 30 napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga időpontjában már bemutatta azt az okiratot, amely a (2) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítését igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított 30 napon belül kell kiállítani és kiadni számára. (4) A nyelvvizsga követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (5) Az oklevél minősítését a záróvizsga [88. § (12) bekezdése szerint], valamint a szigorlatok vagy a tanulmányok egészére számított kumulált tanulmányi átlag egyszerű számtani átlaga adja. A számításnál használt valamennyi tényező és végeredmény esetében a nem kerekített, legalább két tizedes jegy pontosságú értéket kell figyelembe venni. (6) Az oklevél minősítésénél az eredménytelen vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. (7) A (5) és (6) bekezdés szerint kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,50 – 5,00 jó 3,50 – 4,49 közepes 2,50 – 3,49 elégséges 2,00 – 2,49 (8) Kitüntetéses oklevelet/diplomát kap az, aki a záróvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, diplomamunkájának/szakdolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, vagy a teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,00, továbbá osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs. (9) Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében magyar nyelven és a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható. (10) Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés esetében - a hallgató kérésére az érintett kisebbség nyelvén. (11) Az oklevél és az oklevélmelléklet közokirat. Az oklevél és oklevélmelléklet tartalmi és formai kritériumait jogszabály határozza meg. Az oklevelet a dékán és a záróvizsga bizottság elnöke írja alá. (12) Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsgabizottság elnöke helyett a dékán/dékánhelyettes is aláírhatja az oklevelet. 318

A hallgatói kérelmek kezelésének szabályai36 90. § (1) A hallgató által a hallgatói jogviszonya alatt benyújtható kérelmeket a VII/1. sz. mellékelt táblázat tartalmazza tételesen felsorolva. A részlet szabályokat (üres oszlopokban lévő információk megadásával, illetőleg a karra vonatkozó újabb kérelem-fajták definiálásával) a kari szabályzatok tartalmazzák. (2) Jelen szabályozás nem tartalmazza a Juttatási és térítési szabályzat hatálya alá tartozó hallgatói támogatások igénylésekor benyújtandó kérelmeket, a kollégiumi tagsági jogviszonnyal kapcsolatban benyújtandó kérelmeket, valamint a HKR. 6. § (Tájékoztatáshoz való jog) alapján keletkezett egyéb hallgatói beadványokat. (3) A vizsgákra (vizsga, szigorlat, javítóvizsga, ismétlő javítóvizsga, záróvizsga) fel- és lejelentkezés nem kérelemként került definiálásra. (4) Az abszolutórium megadását a Neptun automatikusan jelzi, azt a hallgatónak kérni nem kell. (5) A táblázatban felsorolt kérelmeket elektronikusan a Neptun kérvénykezelő modul útján, illetőleg kivételként indokolt esetben postai úton (levélben) kell benyújtani a kar tanulmányi osztályára. Az elektronikus úton benyújtandó kérvényeknél a döntést is elektronikus úton kell közzé tenni. Az elektronikus kérvények esetén a kérvénykelező modulban hozott határozat neptun üzenetben való közlése hivatalos tájékoztatásnak minősül. (6) Az elektronikusan benyújtandó kérelmek benyújtási határideje: az adott nap 22 óra. (7) Az elektronikusan benyújtandó kérelmekhez a mellékleteket is elektronikus úton (szkennelve) kell benyújtani. (8) Sem az elektronikusan, sem a papír alapon benyújtott kérelem vissza nem vonható, és nem törölhető. (9) Amennyiben az elektronikus úton benyújtandó kérelemhez mellékletek csatolására szükséges, azt a kérelem kitöltésétől számítottan két órán belül lehet megtenni. Azon kérelmek esetén, ahol mellékletek csatolása kötelező, és a hallgató a rendelkezésre álló időn belül nem csatolta a mellékletet, a kérelem formai hiba miatt automatikusan elutasításra kerül. A formai hiba miatt elutasított kérelem esetén nincs fellebbezésre lehetőség, hanem a kérelem a beadási határidő végéig újra beadható. A papír alapon benyújtandó kérelmeknél, amennyiben mellékletek csatolása kötelező, vagy indokolt, és azt a hallgató nem tette meg, hiánypótlásra felhívó határozat kerül kiadásra. (10) A hallgatói kérelemnek teljes mértékben helyt adó határozat indokolást nem tartalmaz, és ellene a fellebbezés is kizárt. A jogorvoslati kérvénysablon tételesen tartalmazza azon kérelmeket, amelyek ellen fellebbezésre van lehetőség.

319

A méltányossági jogkör 91. § (1) A hallgató hallgatói jogviszonyának fennállta alatt egyszer, írásban, különleges méltánylást érdemlő esetben kérheti, hogy a jelen szabályzat alapján a tanulmányok folytatása szempontjából számára hátrányos rendelkezések következménye alól (pl. sikertelen vizsga ismétlése, elbocsátás, tárgyfelvétel…), illetőleg a Tanulmányi Bizottság vagy a Kreditátviteli Bizottság számára hátrányos döntése alól felmentést, könnyítést kapjon vagy az egyéb jogkövetkezmény alkalmazása alól az egyetem eltekintsen. (2) A méltányosság gyakorlása diszkrecionális jogkör, amelyet az egyetem rektora által átruházott hatáskörben a kar dékánja gyakorol. (3) A méltányossági határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. (4) A méltányossági határozatot a leckekönyvbe be kell jegyezni. (5) A méltányossági határozatban rendelkezni kell a hallgató számára biztosított kedvezményről, a pótlás módjáról illetőleg arról, hogy a hallgató a továbbiakban méltányossági kedvezményt nem kaphat.

A TVSZ értelmezése 92. § (1) Jelen szabályzat értelmezésével kapcsolatban bármely hallgató, oktató illetőleg az egyetem bármely szervezeti egysége írásban kérdést intézhet az egyetem oktatásirektorhelyetteséhez. Az oktatási rektorhelyettes a kézhezvételt követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a kérdésre. Az állásfoglalás alkalmazása az egyetem minden hallgatója, oktatója és szervezeti egysége számára kötelező érvényű.

Átmeneti rendelkezések 93. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni. (2) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, és vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával, bizonyítvány kiállításával kell befejezni (3) Azok a hallgatók, akik az egyetemen a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt az egyetem által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és a 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. A hallgatók részére biztosított tanulmányi időt, a 320

tanulmányok megszakítását és szünetelését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. A hallgatói jogviszony megszűnésére azonban jelen fejezet rendelkezései vonatkoznak. (4) Az (1)–(3) bekezdés hatálya alá tartozó hallgatókra a korábbi tanulmányi és vizsgaszabályzat alkalmazandó. Ezen hallgatók jelen Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezéseinek alkalmazása során hátrányosabb helyzetbe nem kerülhetnek a korábban hatályos tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezéseihez képet, kivéve, ha az eltérő rendelkezés jogszabályon alapszik.

321

323

VIII. fejezet

A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR A tudományos diákkörök célja 94. § (1) A Nyugat-magyarországi Egyetemen a tudományos diákkör (a továbbiakban: TDK) a komplex egyetemi képzés szerves része, az egyetemi tehetséggondozás megnyilvánulási formája. Célja: a kötelező tananyagot meghaladó tudományos igényű önképzés elősegítése, mely kiterjed a hallgatók szakmai és nyelvi ismereteinek elősegítésére, a tudományos megismerés gyakorlatának és a kutatás módszertanának elsajátítása, a hallgatók bevezetése az elméleti és gyakorlati kutató munkába, a doktori képzésbe való bekapcsolódás előkészítése, a TDK munka során elért eredmények szakmai nyilvánosságának megteremtése, hasznosításának támogatása.

A diákkörök működése 95. § (1) A TDK munka alapja a hallgató és konzulens között kialakult témaorientált személyes kapcsolat. Konzulens lehet az egyetem oktatója, kutatója, valamint erre felkészült elméleti és gyakorlati külső szakember. (2) A TDK-nak minden egyetemi és főiskolai képzésben, alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgató a tagja lehet, aki kedvet érez képességeinek ilyen irányú fejlesztéséhez.

96. § (1) Diákkört azonos tudományterület iránt érdeklődő hallgatók szervezhetnek. (2) A tudományos diákkörök tanszékekhez vagy intézetekhez kapcsolódóan, azok szakmai irányításával végzik tevékenységüket. A tanszéknél nagyobb szervezeti egységekben több diákkör is működhet, a diákkörök egyidőben több szervezeti egységhez is kapcsolódhatnak. (3) A tudományági diákkörök együttműködhetnek az egyetem többi tudományos diákkörével, szakmai, tudományos szervezetekkel, egyesületekkel, szakmai körökkel.

(4) A diákkör nevében szerepelnie kell az egyetem nevének, s meg kell jelölni benne azt a tudományágat, amelynek a művelését feladatául választotta. A megalalakult tudományos diákköröket az egyetem Tudományos Diákköri Tanácsa nyilvántartásba veszi. (5) Az egyetem pénzügyi támogatás formájában is gondoskodik a tudományos diákkörök működési feltételeiről, jutalmazza a legkiválóbb dolgozatok készítőit, konzulenseit, a diákköri munka szervezőit. Az éves támogatási összeget a kutatási rektorhelyettes előterjesztése alapján (a NYME eredeti költségvetése részeként) az Szenátus fogadja el.

97. § (1) A tudományos diákkörök öntevékenyen szervezik életüket, munkaprogramot állíthatnak össze, amely a rendezvényeiket (előadó ülések, módszertani megbeszélések, vitaestek, tanfolyamok, táborok, kutatásmódszertani tanulmányutak, stb.) tartalmazza. (2) A tudományos diákkörök tagjai a kutatási eredményeiket az évente megrendezendő kari TDK konferencián mutathatják be. A konferencián előzetes jelentkezés után a külön szabályozott formai követelményeknek megfelelő dolgozat rövid bemutatásával lehet az elért eredményeket ismertetni. A konferencia jelentkezési lapja, a dolgozat és az előadás egységes bírálati szempontjai karonként a kar sajátosságainak megfelelően a jelen szabályzat mellékleteit képezik. (3) A konferencián bemutatott dolgozat az elõírt formában megszerkesztve szakdolgozatnak, illetve diplomatervnek is beadható, a Kari TDK Tanács javaslatára országos és nemzetközi konferenciákon bemutatható.

A diákkörök szervezeti rendje 98. § (1) A karokon folyó diákköri munkát a Kari Tudományos Diákköri Tanácsok koordinálják. (2) A Kari Tudományos Diákköri Tanács munkája fölött a felügyeletet az ezzel megbízott dékánhelyettes látja el. (3) A Kari Tudományos Diákköri Tanács tanár elnökét és titkárát a Kari Tanács, diák társelnökét és titkárát a hallgatói önkormányzat delegálja a testületbe, tagjai a diákkörök képviselői. A megbízatás a Kari Tanács megbízatásával azonos időtartamra szól. A delegált tisztségviselők indokolt esetben megbízatásuk lejárta előtt is lemondhatnak vagy visszahívhatók. Az időközben megüresedő helyekre a küldő szervek új tagokat delegálnak.

99. § (1) A karok TDK-tevékenységének összehangolását az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács végzi. (2) Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke a tudományos rektorhelyettes, tagjai a Szenátus által határozatlan időre választott titkár és a kari TDK Tanácsok tagjai, egyenlő arányban karonként. 325

A diákköri tanácsok hatásköre 100. § (1) Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács: koordinálja a karok TDK tevékenységét, az intézményi tudományos diákköri feladatokra rendelkezésre álló pénzeszközöket a karok között felosztja, tájékoztatja a Szenátust a TDK munkáról, folyamatos kapcsolatot tart az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal. (2) A Kari Tudományos Diákköri Tanács: szervezi évente a kari TDK konferenciákat, ellátja a TDK tagok érdekképviseletét, a TDK juttatások elosztását, eldönti, hogy az országos és nemzetközi konferenciákon kik képviselik a Kart, szervezi a tudományos diákkörök közös akcióit, ápolja a hazai és külföldi társintézményekkel fenntartandó kapcsolatokat, kapcsolatot tart fent az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal.

A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók jogai és kötelességei 101. § (1) Azon hallgató, aki az egyetemen dolgozó konzulensének irányításával valamilyen téma feldolgozására vállalkozott, használhatja a munkájához szükséges laboratóriumi felszereléseket, eszközöket, műszereket, amelyek épségéért felelősséggel tarozik. (2) Dolgozatának elkészítéséhez az egyetem biztosítja az informatikai központ, az egyetemi, illetve kari könyvtár szolgáltatásait. (3) Tanszéki ajánlással a témájának kidolgozásához szükséges mértékű tanulmányi könnyítést kérhet a kar dékánjától (pl. tanulmányi szabadság a szemeszter meghatározott napjaira, egyéni tanulmányi rend egy szemeszterre). (4) Pályázhat az egyetemen kiírt különböző támogatások elnyerésére. (5) Teljesítménye alapján - a Kari Tudományos Diákköri Tanács irányításával – különböző szintű hazai és nemzetközi konferenciákra jelentkezhet. (6) A hallgatót megillető szerzői jogra, valamint a mű értékesítésére vonatkozóan a 14. § rendelkezései irányadóak. (7) A TDK konferencián való szereplését az illetékes tanulmányi osztály/csoport a leckekönyv "Hivatalos bejegyzések" rovatába írja be. (A bejegyzés szövege: Az .... évi kari tudományos diákköri konferencián dolgozatával szerepelt., illetve: Az .... évi kari tudományos diákköri konferencián szereplésével ....... díjat érdemelt ki.) (8) Munkája során köteles betartani mindazokat a rendszabályokat, amelyek az adott munkahelyen a tűzesetek és a balesetek elkerülését, a dolgozó ember egészségének, az eszközök épségének védelmét szolgálják. 326

(9) Az általa okozott károkért anyagi felelősség terheli. (10) A tudományos élet etikai normáit köteles betartani. (11) Támogató intézménye elvárja, hogy hallgatója az Alma Matert a különböző rendezvényeken a legjobb tudása szerint, felelősséggel képviselje.

A kari konferenciák szervezése 102. § (1) A kari konferenciák kiírását a Kari TDK tanácsok végzik el. (2) A dolgozatot a kiírásban megjelölt határidőn belül, 2 példányban, magyar és angol nyelvű összefoglalóval kell a konferenciára leadni.

103. § (1) A Kari TDK Tanács gondoskodik arról, hogy a dolgozatokat két-két bíráló véleményezze a mellékelt pontozólap segítségével. Amennyiben a két bíráló pontszámai között az adható maximum 30 %-ánál nagyobb különbség van, harmadik bírálót kell felkérni. (2) A konferencián a zsűri értékeli az előadást, és a dolgozatok, valamint az előadások összpontszámát figyelembe véve ítéli oda a díjakat, helyezéseket. (3) A konferencia után a beadott dolgozatok a Kari TDK Tanács gondozásában maradnak legalább 2 évig, amíg az országos és nemzetközi konferenciákra való nevezéshez szükség lehet rájuk, majd a készítő tanszék könyvtárába kerülnek megőrzésre.

327

IX. fejezet

JUTTATÁSI ÉS TÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT

Általános rendelkezések 104. § (1) Jelen fejezet az Ftv., a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 51/2007. Korm. rendelet és a Hallgatói Követelményrendszer 4. §-a alapján a hallgatóknak adható juttatások és a hallgatók által fizetendő térítések szabályait tartalmazza. (2) Az egyetemen a hallgatók részére adható hallgatói juttatások jogcímeit, a juttatásokra jogosult hallgatói kört, a juttatás formáját, a juttatás forrását, a juttatás százalékos mértékét a IX/1. sz. melléklet tartalmazza. A havi gyakorisággal fizetendő juttatások átutalásáról az egyetem – a tanulmányi félé első hónapjának kivételével – a tárgyhó 10. napjáig köteles a hallgató számlavezető pénzintézete felé intézkedni. (3) A hallgató szociális alapú ösztöndíjat és doktorandusz ösztöndíjat egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézményben kaphat az állami költségvetés terhére. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, abban a felsőoktatási intézményben részesülhet támogatásban, amellyel elsőként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. A hallgató beiratkozáskor írásban nyilatkozik arról, hogy az egyetemen elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. (4) Államilag támogatott hallgatónak minősül az államilag támogatott képzésben részt vevő, az Nftv. 114/D. § (3) bekezdésében megjelölt hallgatói kör, valamint 2012. szeptemberétől a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételt nyert hallgató. A magyar állami részösztöndíjas hallgatót a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben, a jogosultság megállapításakor 1,0-es szorzóval kell figyelembe venni. (5) Jelen fejezet alkalmazásához az 51/2007. Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott fogalmak (Értelmező rendelkezések) és az Ftv. alapján jelen § (6)-(8) bekezdésében meghatározottak irányadóak. (6) Hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: hátrányos helyzetűnek minősül az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, állami nevelt volt [Nftv. 108. § 10. pont]. (7) Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői 328

nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek, [Nftv. 108. § 9. pont].

(8) Jelen fejezetben meghatározott jogcímeken igénybe vehető hallgatói támogatások igényléséhez benyújtandó hatósági igazolások, bizonyítványok, közokiratok és egyéb okiratok fajtáját és formáját a kari melléklet tartalmazza.

Eljáró testületek 105. § (1) A hallgatói juttatási ügyek intézése a kari Juttatási és Térítési Bizottság hatásköre. (2) A kari Juttatási és Térítési Bizottság legalább hat tagú testület, tagjainak legalább 50%-át a hallgatók adják. A bizottság pontos összetételét a kari melléklet tartalmazza. A bizottság nem hallgató tagjait a Kari Tanács választja mandátumának idejére egyszerű többséggel.11 (3) A bizottság első fokon jár el a kar hallgatóit érintő, e szabályzat hatálya alá tartozó juttatási ügyekben: dönt a hallgatókat megillető juttatási keretösszegek felhasználásáról. A térítési ügyekben a Kari Tanács döntéséhez javaslatokkal élhet. (4) A bizottság határozatai, döntései ellen, a közléstől számított 15 napon belül az érintett hallgató fellebbezéssel élhet. A másodfokú jogkört a rektor által átruházott hatáskörben a dékán gyakorolja. A másodfokú szerv a fellebbezést a kézhezvételtől számított 15 napon belül bírálja el. A másodfokú határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. (5) A bizottság közreműködik a hallgatói juttatásokkal és térítésekkel kapcsolatos kari sajátosságok kidolgozásában.

Tanulmányi ösztöndíj 106. § (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban az egyetem államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egy hallgatónak megállapított ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva 5%-át. (2) Az ösztöndíjban részesülök körének és számának meghatározásakor biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetők és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. Nem kötelező tanulmányi ösztöndíjban részesíteni azt a hallgatót, aki a regisztrációs hetet követő hét utolsó munkanapjáig nem iratkozott be, vagy a leckekönyvét a Tanulmányi Osztályon nem adta le. (3) Az egyetemre első alkalommal ( új hallgatói jogviszony) beiratkozott hallgató a beiratkozást követő első képzési időszakban (szemeszter) tanulmányi ösztöndíjban nem 11


329

részesülhet. Az a hallgató részesülhet tanulmányi ösztöndíjban, aki elérte legalább a 3,6-os kreditindexet. (4) A korábban más felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató a kari mellékletekben írtak szerint részesülhet tanulmányi ösztöndíjban. (5) Az egyetemnek a 2007. szeptember 1-je előtt felvett hallgatók esetében a tanulmányi ösztöndíj megállapítása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy e hallgatók közül az alacsony tanulmányi teljesítményű hallgatók nem sorolhatók át költségtérítéses képzésre.12 (6) A juttatásra való jogosultság egyéb feltételeit a kari melléklet tartalmazza.

Köztársasági ösztöndíj 107. § (1) A köztársasági ösztöndíj a tanév teljes időtartamára (10 hónap) nyerhető el. Az ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. (2) Az ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de legalább az egyetemen egy fő. Az ösztöndíjban az az alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett és legalább 55 kreditet megszerzett. (3) Az ösztöndíj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást az egyetem minden karán a határidő lejártát 30 nappal megelőzően, a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt, közzé kell tenni. A pályázatokat a hallgató a karhoz nyújtja be. A pályázatokat a Szenátus által delegált jogkörében a Kari Tanács rangsorolja. A pályázatok alapján az egyetem augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatási és kulturális miniszternél az ösztöndíj adományozására. A rangsorolás az alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgatókra külön-külön történik.12 (4) Amennyiben a köztársasági ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a köztársasági ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatási és kulturális miniszter jogosult a hallgató részére köztársasági ösztöndíjat adományozni. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a köztársasági ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy saját bevétele terhére köteles kifizetni. (5) Az adott tanévre elnyert köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható. (6) Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból az intézményben megszűnik vagy szünetel, a köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható. A 12 13

Módosítva a Szenátus 160/2009. (X. 7.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával

330

képzési időnek megfelelően páratlan tanulmányi félévben végződő tanulmányok esetén a köztársasági ösztöndíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a hallgató tanulmányait az adott tanév második félévében már folytatja. (7) A hallgató köztársasági ösztöndíjban egy intézményben részesülhet. Amennyiben több intézmény tesz javaslatot ugyanazon személy elismerésére, a hallgató abban az intézményben részesül köztársasági ösztöndíjban, amellyel előbb létesített hallgatói jogviszonyt. Intézményi szakmai, tudományos közéleti ösztöndíj 108. § (1) A tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet végző hallgatók (pl. tanulmányi versenyen elért helyezés, TDK munka) részére, pályázat alapján, egyszeri alkalommal, meghatározott időre járó, havonta folyósítható juttatás. (2) A juttatás forrása saját bevétel is lehet. A juttatásra való jogosultság egyéb feltételeit a kari melléklet tartalmazza.

Rendszeres szociális ösztöndíj 109. § (1) Rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján egy tanulmányi félévre biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A hallgató szociális helyzetének megítélésekor az 51/2007. Korm. rendelet 21. §-ában írtakat kell figyelembe venni. (3) Szociális juttatásra jogosult hallgató [51/2007. Korm. r. 2. § (1) bekezdés g) pont]: az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki a) államilag támogatott képzési formában, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjasként vesz részt, vagy b) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre. (4) A hallgató szociális helyzetét - a rendkívüli szociális ösztöndíj igénylésének kivételével – tanulmányi félévente egyszer, egységesen vizsgálja a Juttatási és Térítési Bizottság, majd ennek eredményét használja fel mind a szociális ösztöndíj, mind a kollégiumi felvételek, valamint minden más rászorultsági alapú juttatás elbírálásához. (5) Az ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult az 51/2007. Korm. rendelet 21. §-ában foglaltakat figyelembe véve. és a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult vagy, b) halmozottan hátrányos helyzetű c) családfenntartó, vagy 331

d) nagycsaládos, vagy e) árva (6) Az ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult az 51/2007. Korm. rendelet 21. §-ában foglaltakat figyelembe véve és a) hátrányos helyzetű, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva. (7) A juttatásra való jogosultság egyéb feltételeit a kari melléklet tartalmazza.

Rendkívüli szociális ösztöndíj 110. § (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának kiegyenlítésére, kérelem alapján folyósított egyszeri juttatás. A beérkezett hallgatói kérelmekről a Juttatási és térítési bizottságnak legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A kifizetésről a döntés jogerőre emelkedését követő 8 napon belül kell intézkedni. (2) A juttatásra való jogosultság egyéb feltételeit a kari melléklet tartalmazza.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj 111. § (1) Az ösztöndíjra vonatkozó szabályokat az 51/2007. Korm. rendelet 18-20. § tartalmazza Alaptámogatás 112. § (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy a beiratkozás alkalmával – kérelmére - a hallgatói normatíva 50%-ának, a mesterképzésben részt vevő hallgató pedig a normatíva a 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben megfelel a 109. § (4)-(5) bekezdésében írt rendelkezéseknek. Doktorandusz ösztöndíj 113. § (1) A doktorandusz ösztöndíj minden államilag támogatott, teljes idejű képzésben részt vevő doktorandusznak alanyi jogon jár. A doktorandusz ösztöndíj éves összege a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege, megnövelve a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-ával. (2) Az ösztöndíj havi összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg egy tizenketted része. 332

Egyéb hallgatói ösztöndíjak 114. § (1) A karok a hallgatói juttatásokhoz nyújtott költségvetési támogatás terhére, valamint saját bevétel terhére a jogszabályban és jelen szabályzatban felsoroltakon kívül más ösztöndíjalapot is képezhetnek (pl. szakkollégiumi ösztöndíj, hátrányos helyzetű hallgatók, sportolók tanulmányi költségeit kiegészítő ösztöndíjak). Az ösztöndíjalapból pályázati úton mind az államilag támogatott, mind a költségtérítéses/önköltséges hallgatók részesülhetnek. Az ösztöndíj odaítélésnek objektív elveit és feltételeit a kari mellékletek tartalmazzák. Az ösztöndíj kifizetése a Neptun rendszerben történik. (2) A kari tanács az ösztöndíjalap létrehozása és a pályázható ösztöndíj elbírálásával kapcsolatos kari szabályzatát előzetesen véleményeztetni köteles a Gazdasági Főigazgatósággal és az oktatási rektorhelyettessel. (3) Saját bevétel [51/2007. Korm. r. 2. § (1) bekezdés h) pont]: az Ftv. 125. §-ának (3)–(4) bekezdése szerinti térítési díj, továbbá az intézményi szabályzatban meghatározott szolgáltatási díj, valamint az intézmény vállalkozási tevékenységének eredménye, gazdasági társaságtól kapott támogatásból származó bevétele, továbbá a pályázat útján kifejezetten ösztöndíj fizetésére kapott támogatás.

Jegyzet előállítás támogatása 115. § (1) A juttatásra rendelkezésre álló összeget az egyetem jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásnak segítésére, fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel. A rendelkezésre álló összeg nagyságáról a Gazdasági Főigazgatóság minden év november 15. napjáig írásban tájékoztatja a kari vezetőket. A támogatás felhasználásáról a Kari Tanács dönt. A támogatás felhasználását a HÖK előzetes véleményezi. A támogatás felhasználásáról a rektor évente egyszer, minden év május 31. napjáig írásban tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg – a HÖK egyetértésével - felhasználható elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére, amennyiben azt digitális tananyag előállítására, beszerzésére vagy a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszköz beszerzésére fordítja az egyetem.

Kulturális és sporttevékenység támogatása 116. § (1) A kulturális tevékenység körébe tartozik különösen az egyetem keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott kulturális tevékenység, rendezvényszervezés, karriertanácsadás, életviteli és tanulmányi tanácsadás.

333

(2) A sporttevékenység körébe tartozik különösen az egyetem kereti között az egyetem keretei között a hallgatók részére szervezett, illetve nyújtott, testmozgást, sportolást, versenyzést, az egészséges életmódra nevelést biztosító tevékenység, életmód-tanácsadás. (3) A kulturális és sporttevékenység támogatásáról a Kari Tanács a HÖK egyetértésével dönt.

Kollégiumi elhelyezés 117. § (1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető. A pályázati kérelmeket objektív, pontozásos rendszerben kell elbírálni. Az elbírálás rendjét és a szempontokat a kari melléklet tartalmazza. (2) Az egyes kollégiumok komfortfokozatait, az egy komfortfokozatban járó ingyenes és térítésért igénybe vehető szolgáltatásokat (alapszolgáltatás, díjköteles szolgáltatás), valamint a kollégiumi díj mértékét a kari melléklet tartalmazza. (3) A PPP konstrukcióban épült kollégiumokban az (1) és (2) bekezdésben írt feltételeket az egyetem és az üzemeltető gazdasági társaság közötti megállapodás tartalmazza.

Tehetségbónusz 118. § (1) Azon államilag támogatott és költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók, akik a köztársasági ösztöndíj feltételeinek megfelelnek, a kötelezően elvégzendő Bsc/Msc illetve osztatlan képzésben +10% krediten túl a következő tanév mindkét félévére további tantárgyakat térítésmenetesen felvehetnek. A tehetségbónusz célja, hogy a legtehetségesebb hallgatók tanulását ne a 10%-os többlet-kredit limit, hanem kizárólag saját érdeklődésük és teljesítőképességük korlátozza.

Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolás rendje 119. § (1) A HKR 69. § alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgató finanszírozási formája szerint lehet államilag támogatott [állami (rész)ösztöndíjjal támogatott], vagy költségtérítéses [önköltséges] hallgató. A hallgató finanszírozási forma szerinti besorolása két félévnyi időtartamra szól. (2) Az államilag támogatott és költségtérítéses/önköltséges finanszírozási forma között átsorolás szabályait az Nftv. 48. § (2-(4) bekezdés, a 248/2012. Korm. r. 10. § (2) bekezdés c) pont, és az 51/2007. Korm. rendelet 29. §-a alapján IX/2. sz. melléklet tartalmazza. (3) A 2007. szeptember 1-je előtt tanulmányait államilag támogatott képzésben kezdő hallgató alacsony tanulmányai teljesítménye miatt nem sorolható át költségtérítéses képzésre.

334

(4) Az átsorolási döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb az újabb képzési időszak megkezdését megelőző 30 nappal kell meghozni úgy, hogy a döntést az érintett hallgató a képzési időszak megkezdését megelőző 20. napig írásban megkapja.

Szakmai gyakorlati ösztöndíj43 120. § (1) A szakmai gyakorlati ösztöndíj a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott legfeljebb féléves összefüggő gyakorlaton részt vevő hallgatónak, pályázat alapján, kérelmére, legfeljebb egy tanulmányi félévre adható juttatás. (2) Az ösztöndíjban az a hallgató részesülhet, aki a szakmai gyakorlatot az egyetem székhelyétől, illetve telephelyétől eltérő helyen teljesíti, és e helyen nem részesül kollégiumi ellátásban, valamint a szakmai gyakorlat végzésének helye és a lakóhely közötti távolság mértéke legalább 25 km. (3) A szakmai gyakorlati ösztöndíj havi összege a hallgatói normatíva éves összegének 10%- át nem haladhatja meg. (4) Az ösztöndíj odaítélésének egyéb feltételeit a kari melléklet tartalmazza.

A hallgatók által fizetendő térítések 121. § (1) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók által, az Nftv. 82. § (1)-(2) bekezdés szerinti, térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat és a térítési díjakat a kari mellékletek tartalmazzák. (2) Az egyetem az ugyanabból a tantárgyból tett ismétlő javító vizsgát, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok ismételt felvételét, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez köti. A díjak mértékét a kari mellékletek tartalmazzák. A fizetési kötelezettség mértéke esetenként nem haladhatja meg teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) öt százalékát. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott térítési díjak kumulált összege nem lehet magasabb, mint az önköltség fele. A befizetett díjak a karok saját bevételét képezik. (4) A hallgatóra kirótt fizetési kötelezettség teljesítése a tanulmányok folytatásának feltétele. Az adott félévben nem vehet fel tárgyat, illetve nem jelentkezhet vizsgára az a hallgató, aki időarányos fizetési kötelezettségének nem tett eleget, illetve nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki az egyetem felé fennálló bármilyen fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

335

A költségtérítéses hallgatókra vonatkozó rendelkezések 122. § (1) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók esetén a hallgatói képzési szerződésben meghatározott költségtérítés tartalmazza az Ftv. 125. § (1)-(2) bekezdésben megjelölt szolgáltatásokat. Minden egyéb szolgáltatásért a hallgatónak térítési díjat kell fizetni, amely megegyezik az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók által a kari mellékletben megszabott díjjal. (2) A költségtérítés mértékét az Ftv. 126. § (2) bekezdés figyelembevételével kell megállapítani és közzé tenni a felvételi tájékoztatóban. A költségtérítést a hallgató a beiratkozáskor köteles elektronikus úton, a neptun rendszer útján befizetni. (3) A költségtérítéses hallgatók által a kollégiumi szolgáltatásokért fizetendő díj szabad megállapodás függvénye. A díjak mértékét a melléklet tartalmazza. (4) A dékán a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató egyedi kérelme alapján, a hallgató tanulmányi eredménye és szociális helyzete figyelembevételével, saját mérlegelési jogkörében eljárva, dönthet a költségtérítéses hallgatónak részlefizetési kedvezmény megadásáról. A részletfizatési kedvezményben részesült hallgató a költségtérítés 50 %-át a beiratkozáskor, míg a fennmaradó 50 %-át november 10. illetőleg április 10. napjáig köteles befizetni. Részletfizetési kedvezmény kizárólag félévenként adható. A részletfizetési kedvezmény biztosítását illetőleg elutasítását indokolni kell.13

Fizetési kedvezmények 123.§ (1) A hallgató kérelme alapján, a jogszabályok és jelen szabályzat alapján őt terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséhez fizetési mentességet, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást kaphat (fizetési kedvezmény). (2) Tanulmányi alapon mentesség adható: a) Nftv. 82. § (1) bekezdés alapján igénybe vett szolgáltatások térítési díja esetében.14 (3) Szociális alapon részletfizetési kedvezmény vagy fizetési halasztás engedélyezhető: a) az Nftv. 82. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások térítési díja, b) a kollégiumi díj megfizetése esetében.15 (4) A fizetési kedvezményre irányuló kérelem tárgyában első fokon a JTB javaslata alapján a kari Gazdasági Bizottság, másodfokon a rektor által átruházott hatáskörben a dékán dönt. A hallgató az elsőfokú szerv határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a másodfokú szerv a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül köteles elbírálni. Az ügy másodfokon történő elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokon született határozatot hozatalában részt vett. 13

Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával 15 Módosítva a Szenátus 74/2009. (V. 13.) sz. határozatával 14

336

(5) A kollégiumi díj megfizetésének kötelezettsége alól szociális helyzete alapján mentesülhet, aki hátrányos helyzetű hallgató, aki árva, aki családfenntartó, vagy akinek gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg. Az egyetem a kollégiumi munkát végző hallgató számára a kollégiumi díjból kedvezményt, mentességet biztosíthat. (6) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség az Ftv. 125. § (4) bekezdése alapján jelen szabályzatban meghatározott mulasztási és késedelmi díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján.

Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatása46 124. § (1) Kétoldalú nemzetközi szerződés, a kedvezménytörvény, vagy az oktatási miniszter döntése alapján az egyetemen tanulmányokat folytató külföldi állampolgárságú hallgató (doktorandusz) az 51/2007. Korm. r. 26-27. §-ai alapján ösztöndíjban részesülhet. Az ösztöndíjra jogosult hallgatói körről és az ösztöndíjjal kapcsolatos inrfomációkról a Balassi Intézet tájékoztatja az egyetemet. 125. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXX. tv. (kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó azon hallgatók támogatási ideje, akik korábban államilag támogatott képzésben vettek részt és államilag támogatott mesterképzésre vettek fel, két félévvel megnövekedik. (2) Azt a hallgatót, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes állam, valamint olyan állam állampolgára és családtagja, aki az Európai Közösséggel és tagállamaival kötött külön szerződés értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a magas szintű képzettséget és szakképzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás kiállított EU kék kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót.

Az Európai Gazdasági Térség országaiban részképzésben részt vevő hallgató ösztöndíja47 126. § (1) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai az egyetemen folyó képzésében beszámíthatók, a hallgató az egyetemtől a külföldi tanulmányok idejére ösztöndíjat kaphat. (2) A hallgató akkor jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait az egyetem előzetes, írásbeli hozzájárulásával kezdte meg. Amennyiben a hallgató az alapképzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek

337

legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. (3) Az ösztöndíj a képzési támogatás terhére adható. Az egyetem költségvetésében évente megtervezi az ösztöndíjalapot, amelyet a karokra létszámarányosan oszt le. (4) Az ösztöndíj adományozásának eljárási rendjéről és elveiről a JTB javaslatára, a hallgatói önkormányzat egyetértésével, a Kari Tanács hoz határozatot. Az ösztöndíj adományozása nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot a karon szokásos módon, valamint a kar honlapján közzé kell tenni. A pályázat benyújtására a hallgatónak a közzétételtől számítottan legalább 30 napot kell biztosítani. A beérkezett pályázatokat a JTB rangsorolja. Az ösztöndíj adományozásáról a JTB által felállított rangsor alapján a dékán határoz. (5) Az ösztöndíj átutalásáról az egyetem lehetőleg a hallgató kiutazása előtt, de legkésőbb a kiutazást követő 15 napon belül gondoskodik. (6) A pályázaton nyertes hallgatóval a dékán támogatási megállapodást köt, amelyben rögzíti a külföldi tanulmányok során felvett tárgyak körét és azok befogadását. A hallgatóval kötött megállapodás szerint a hallgató sikertelen képzés esetén köteles a kapott támogatás felét visszafizetni.

Átmeneti rendelkezések 126/A. § (1) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetben három félévben keresztül költségtérítési díj nem szedhető. Ezen hallgatók, amennyiben költségtérítés fizetésére 2007. szeptember 1. napjáig nem voltak kötelezve, ezt követően a további félévekben költségtérítést fizetni kötelesek.

338

IX/2. sz. melléklet: Az átsorolás szabályai I. 1) Ha a tanulmányait a 2007/2008. tanévben, illetve ezt követően megkezdő (új hallgatói jogviszony létrejötte felvétellel, átvétellel, vagy szakváltás, párhuzamos szak felvétele), államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a tanulmányi osztály/csoport megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, – figyelembe véve a 5) bekezdés rendelkezéseit is – nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses (önköltséges) képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben az Egyetem átsorolás szempontjából figyelembe vehető államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjedhet, amely százalékos korlátot a 7) bekezdésben foglalt bontásban kell megállapítani. 2) A tanulmányait a 2012/2013. tanévtől állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzésben megkezdő hallgatót az 1) bekezdésben megállapított feltéteken túl, át kell sorolni önköltséges képzésre, amennyiben az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem rendelkezik a két félév átlagában a kar által, az adott szak tekintetében meghatározott súlyozott tanulmányi átlaggal. 3) Az 1) és 2) bekezdés szerinti, államilag támogatott, illetve költségtérítéses, valamint magyar állami (rész)ösztöndíjas, illetve önköltséges képzési forma közötti átsorolásról a döntést a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni. 4) Az átsorolásról szóló határozatot a kari tanulmányi osztály/csoport hozza meg és kiadmányozza. 5) Az 1) és 2) bekezdés alapján hozott átsorolási döntés során nem kell azokat a hallgatókat figyelembe venni, akik az Egyetemen legfeljebb egy képzési időszakban48 folytattak tanulmányokat, továbbá akik betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni. Ennek megfelelően az (1) és (2) bekezdés alapján hozott átsorolási döntés során azokat a hallgatókat sem kell figyelembe venni, akik az átsorolási döntésnél figyelembe vett bármelyik félévben ösztöndíjasként (ERASMUS, CEEPUS stb.) külföldi felsőoktatási intézményben folytattak tanulmányokat vagy vettek részt szakmai gyakorlaton. 6) Amennyiben a tanulmányi osztály/csoport megállapítja, hogy az 1) bekezdésében foglalt szabály alapján államilag támogatott, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékát meghaladó számú hallgatót kellene átsorolni költségtérítéses, illetve önköltséges képzési formára, a hallgatók összesített korrigált kreditindexe alapján legjobban teljesített hallgatókat az átsorolás alól mentesítenie kell. 7) Az 1) bekezdésben meghatározott döntést felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként / képzési áganként / képzési területenként és munkarendenként kell meghozni. Amennyiben az Egyetemen a képzés telephelyenként elkülönülten folyik telephelyenként kell a döntést

339

meghozni. Azonos kreditindexű hallgatókat azonosan kell elbírálni. Az átsorolási döntés alapjául szolgáló hallgatói csoportokat a JTSZ kari függeléke tartalmazza. 8) Doktori képzésben részt vevőkre vonatkozó átsorolási szabályokat a Doktori Szabályzat tartalmazza. 9) Az adott félévben kreditelismertetéssel elismert krediteket az 1) bekezdés alapján hozott átsorolási döntés során figyelembe kell venni. 10) A költségtérítéses/önköltséges képzésre átsorolt hallgatóval az egyetem hallgatói képzési szerződést köt (15. §). 11) Az átsorolt hallgató kezdő költségtérítésének, illetve önköltségének mértéke megegyezik az átsorolt hallgató jogviszonya létesítésének évében, az adott szakon költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre felvett hallgatóknak, az átsorolást követő tanévben érvényes költségtérítése, illetve önköltsége összegével. Amennyiben a hallgató átsorolására az adott szakon megkezdett tanulmányai első tanévében kerül sor, valamint amennyiben a hallgatót egy adott tanév második félévétől kezdődő hatállyal sorolják át költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre, ekkor az átsorolt hallgató kezdő költségtérítésének, illetve önköltségének mértéke megegyezik az átsorolt hallgató jogviszonya létesítésének évében, az adott szakon költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre felvett hallgatóknak az átsorolási döntés tanévében érvényes költségtérítése, illetve önköltsége összegével.

II.

1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére az Egyetemen költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. 2) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az sorolható át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe, és aki c) a normatíva szempontjából azonos finanszírozási csoportba tartozik azzal a hallgatóval, akinek a megürült helyére kerül, továbbá olyan munkarendben folytatja tanulmányait, mint amilyen munkarendben az a hallgató folytatta tanulmányait, akinek a megürült helyére kerül. 3) A következő képzési időszakra államilag támogatott formára átsorolható hallgatói létszám meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye (súlyozott tanulmányi átlag) alapján meg kell állapítani, hogy a) az adott félévben hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya,

340

b) hány olyan államilag támogatott hallgató van a jegyzéken, aki költségtérítéses képzésre került átsorolásra, c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott oklevél megszerzéséhez a jogszabály szerint igénybe vehető államilag támogatott féléveket. 4) Nem sorolható át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek az adott szakon korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel – fogyatékossággal élő hallgatók esetében néggyel – meghaladja az adott szak képzési idejét. 5) A költségtérítéses képzésről államilag támogatott képzésre történő átsorolásról a határozatot a tanulmányi osztály/csoport hozza meg és kiadmányozza.

III.

1) Ha az állami (rész)ösztöndíjas hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait önköltséges képzésben folytatja tovább, helyére az Egyetemen önköltséges formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. 2) Megürült állami (rész)ösztöndíjas hallgatói létszámkeretre az sorolható át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az állami (rész)ösztöndíjas hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe, és aki c) a normatíva szempontjából azonos finanszírozási csoportba tartozik azzal a hallgatóval, akinek a megürült helyére kerül, továbbá olyan munkarendben folytatja tanulmányait, mint amilyen munkarendben az a hallgató folytatta tanulmányait, akinek a megürült helyére kerül. 3) A következő képzési időszakra állami (rész)ösztöndíjas formára átsorolható hallgatói létszám meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítani, hogy a) az adott félévben hány állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya, b) hány olyan állami (rész)ösztöndíjas hallgató van a jegyzéken, aki önköltséges képzésre került átsorolásra, c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott oklevél megszerzéséhez a jogszabály szerint igénybe vehető támogatási időt. 4) Nem sorolható át állami (rész)ösztöndíjas képzési formára az az önköltséges hallgató, akinek az adott szakon korábban igénybe vett államilag támogatott, magyar állami ösztöndíjjal támogatott és magyar állami részösztöndíjjal támogatott féléveinek száma összességében

341

kettővel – fogyatékossággal élő hallgatók esetében összességében néggyel – meghaladja az adott szak képzési idejét. 5) Az önköltséges képzésről állami (rész)ösztöndíjas képzésre történő átsorolásról a határozatot a tanulmányi osztály/csoport hozza meg és kiadmányozza. 6) A magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott finanszírozási formára átsorolt hallgatónak az átsorolási döntést követő félév regisztrációs időszakában hallgatói ösztöndíjszerződést kell kötnie. Amennyiben adott személy nem írja alá a hallgatói ösztöndíjszerződést, akkor az átsorolási döntés hatályát veszti, és a hallgató továbbra is önköltséges formában folytathatja tanulmányait. Ez esetben a kar az államilag támogatott férőhelyet az átsorolás alapjául szolgáló rangsorban következő hallgatónak ajánlhatja fel.

342

X. FEJEZET Hallgatói Munkavédelmi Szabályok40 A munkavédelmi szabályzat hatálya 127. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 5/1993. (VII. 26.) MÜM rendelet, a Biztonságvédelmi Szabályzat valamint az egyéb jogszabályokban megfogalmazott biztonsági és egészségügyi követelmények betartása érdekében a Szenátus a munkavédelem rendjét az alábbiak szerint szabályozza. (2) Jelen fejezet hatálya az egyetemmel hallgatói és doktorandusz jogviszonyban álló személyekre terjed ki. A fejezetben nem szabályozott eljárások tekintetében a Biztonságvédelmi Szabályzat rendelkezései irányadóak.

A hallgatók általános munkavédelmi kötelezettségei 128. § (1) A hallgató köteles a munkavédelmi vonatkozású jogszabályokat, az általános és szakmai munkavédelmi előírásokat betartani. (2) A hallgató köteles a tudomására jutott rendellenességeket azonnal jelenteni, közvetlen veszély esetén a helyszínt elhagyni. (3) Aki vét az általános munkarend ellen, alkohol, vagy más bódító készítmények hatása alatt áll, saját hibájából nem vesz részt a munkavédelmi oktatáson, az előírt orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, továbbá gyakorlati foglalkozáson a védőeszközt nem vagy rendellenesen használja, a foglalkozástól el kell tiltani és fegyelmi eljárás kezdeményezhető ellene. (4) Az intézményben valamennyi hallgatót munkavédelmi tájékoztatásban kell részesíteni.

A munkavédelmi oktatás rendje 129. § (1) Előzetes munkavédelmi oktatás: - Az intézményhez belépő új elsőéves hallgatót csak a munkavédelmi ismeretekről szóló tájékoztatást követően lehet oktatási rendbe bocsátani. Hat hónapot meghaladó távollét után ismét oktatásba állókat munkavédelmi oktatás szempontjából új belépőnek kell tekinteni. - A hallgatók munkavédelmi tájékoztatása tanévkezdéskor a Tanulmányi tájékoztatóban (kézikönyvben vagy CD) található munkavédelmi tájékoztató átvételével valósul meg. (ezen tájékoztató a honlapon is folyamatosan elérhető). A tájékoztató átvételét a hallgató a Tanulmányi osztály által kiállított ív aláírásával igazolja. 40 Módosítva

a Szenátus 160/2009. (X. 7.) sz. határozatával

- Az intézményen és egységein belül való áthelyezés, átirányítás során a hallgatókat az oktatás megkezdése előtt gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni.

- A helyi körülményekre vonatkozó munkavédelmi oktatást az az oktatási egység tartja, ahol az oktatás történik. (2) Ismétlődő munkavédelmi oktatás - Az ismétlődő munkavédelmi oktatást évenkénti gyakorisággal kell végrehajtani. (3) Rendkívüli munkavédelmi oktatás Súlyos, halásos, vagy kettőnél több személy egyidejű sérülését eredményező baleset esetén a veszélyeztetett hallgatói körnek a balesetek elkerülése érdekében rendkívüli munkavédelmi oktatást szükséges tartani. (4) A munkavédelmi oktatás rendje - A szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a hallgatói jogviszony létesítését megelőzően a hallgató – beleértve a hat hónapot meghaladó távollét után ismét oktatásba álló hallgató is – személyesen jelenjen meg előzetes gyakorlati oktatás céljából. - A gyakorlati munkavédelmi oktatást az alkalmazás szerint illetékes vezető köteles a gyakorlat (labor) előtt megtartani, és annak megtörténtét dokumentálni. - A munkavédelmi oktatást szorgalmi időben kell megtartani. - A munkavédelmi oktatás fő témáit előre meg kell határozni. A tematikát az oktatónak kell összeállítani. Az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatás elsősorban a következőkre terjedjen ki: Elméleti oktatás: - munkavédelmi alapfogalmak , általános szabályok, - a munkavédelemmel kapcsolatban a hallgató-tanuló számára biztosított általános jogok és kötelességek, - a hallgató képzéséhez szükséges technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasítások, - a balesetek bejelentési kötelezettsége, - védőfelszerelés, védőruha használatának jelentősége, kötelezettsége, - az intézményre vonatkozó speciális munkavédelmi szabályok ismertetése (labor), a munkavédelmi előírások megszegésének következményei. Gyakorlati oktatás: - a munkavégzésre vonatkozó biztonságos munkavégzés a jelentkező balesetveszélyek és a baleset elkerülésének módja, - a munkafegyelem, - a gyakorlati hely és környezetével kapcsolatos balesetveszélyek és ezek elkerülése, - a védőberendezések, védőfelszerelések, védőruházat gyakorlati alkalmazásának kötelmei, - a gyakorlattal kapcsolatos speciális munkavédelmi előírások végrehajtásának gyakorlati bemutatása, - elsősegélynyújtás.

Egyéni védőfelszerelések, elsősegélynyújtás 130. § (1) Abban az esetben, ha a hallgató az előírt és részére biztosított egyéni védőfelszerelést nem használja, a foglalkozáson való részvételtől el kell tiltani. 344

(2) Ha az előírt egyéni védőfelszerelés valamely oknál fogva nem biztosított, a gyakorlatvezető köteles a munkavégzést megtiltani. A védőfelszerelés elhasználódása esetén azonnal gondoskodni kell a kicseréléséről. A hallgató az egyéni védőfelszerelést munkahelyéről nem viheti el. (3) A hallgató anyagi felelősséggel tartozik, ha a részére kiadott védőfelszerelést nem a rendeltetésének megfelelően használja és az emiatt idő előtt elhasználódik. (4)

A szükséges védőfelszerelések igényfelmérését, szükségességének és fajtáinak megállapítását, az igénylés kezdeményezését az egységek vezetői végzik. Kizárólag minősített védőfelszerelés kerülhet beszerzésre.

(5) Elsősegélynyújtást csak képzett személy végezhet. (6) Az elsősegélynyújtó személy nevét és helyét a portán levő táblán kell feltüntetni. (7) Az elsősegélynyújtók megbízásáról a gazdasági főigazgató, kollégiumokban a kollégiumigazgató, a gyakorló iskolában az igazgató, képzésükről a munkavédelmi megbízott gondoskodik.

A munkavégzésre vonatkozó általános magatartási szabályok 131. § (1) Minden területen biztosítani kell az adott tevékenységhez szükséges létszámot, eszközöket, a biztonságos oktatás és sportolás feltételeit. (2) Abban az esetben, ha valamely tevékenységet két vagy több személy végez, a tevékenységet végzők közül egyet a tevékenység irányításával meg kell bízni és ezt a csoport tagjaival közölni kell. Ennek a végrehajtásáért a tevékenységet közvetlenül elrendelő oktató a felelős. (3) Minden hallgató csak a vezetője által meghatározott tevékenységet folytathat. (4) Ettől eltérni csak akkor lehet, ha: - nincs meg a sportolás biztonsági feltétele, - a beavatkozás baleset megelőzését, elsősegélynyújtást, vagy nagyobb kár megelőzését szolgálja. (5) Olyan munkakörülmény esetén, amikor bárkinek életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül vagy közvetve veszély fenyegeti, a veszély elhárításáig oktatást végezni, vagy végeztetni tilos! (6) A biztonságos oktatás érdekében a munkahelyre szeszesitalt bevinni, ott szeszesitalt fogyasztani tilos! (7) A hallgató köteles jelezni közvetlen vezetőjének, oktatójának, ha egészségügyi okok miatt vagy más okok folytán tevékenységét testi épsége veszélyeztetése nélkül nem tudja ellátni. Ilyen esetben a közvetlen vezető, oktató köteles intézkedni a panasz orvoslása érdekében.

345

(8) Az intézmény területén tilos minden olyan magatartás – fegyelmezetlenség, játék, oktatás közben zavarás –, amely a biztonságos képzést akadályozza. A tevékenységet közvetlenül irányító oktató köteles meggyőződni arról, hogy a körülmények a biztonsági követelményeknek megfelelnek-e.

Fegyelmi felelősség 132. § (1) Azokat a hallgatókat, akik a munkavédelmi kötelezettségeiket elmulasztják, szándékosan megszegik, akkor is felelősségre kell vonni, ha balesetet nem idéznek elő. Így különösen, ha: - a részére előírt és rendelkezésre bocsátott egyéni védőeszközt figyelmeztetés ellenére nem használja, illetve a rendeltetésszerű használatától eltér; - az előírt orvosi vizsgálatokon saját hibájából nem vesz részt; - a rá nézve kötelező és elvárható munkát, a felszerelések ellenőrzését nem végzi el és ezzel magát, hallgatótársát veszélyezteti, vagy balesetet idéz elő; - az előírt munkavédelmi oktatáson saját hibájából nem vesz részt; - a balesetét, sérülését, rosszullétét, veszélyhelyzetet eredményező eseményt nem jelenti azonnal oktatójának.

Egyes különös szabályok 133. § (1) Sportolás vagy azt kiegészítő tevékenység kizárólag intézkedésre jogosult felelős vezető, oktató irányításával történhet. (2) Méreg felhasználás: - Az intézményben szükségszerűen felhasználásra kerülő mérgek vásárlása, szállítása, tárolása, kiadása, felhasználása csak a vonatkozó jogszabály betartásával történhet. - Az egységileg illetékes egység vezető köteles gondoskodni arról, hogy - megfelelő tárolási lehetőség álljon rendelkezésre, - írásban megbízott, szakképzett személy lássa el a méregkezelést, tárolási teendőket, a kiadását és felhasználását. - Az illetékes egység vezetője felelős azért, hogy a méregvásárlás a vonatkozó előírások szerint történjen és a méreg beérkezésekor a rendelet előírásai szerint kerüljön bizonylatolásra és elhelyezésre. - Az illetékes egységvezető – akihez a méregraktár tartozik – köteles gondoskodni arról, hogy - a méregszekrény, illetőleg méregkamra, vagy a kijelölt raktárterület biztonsági zárral legyen ellátva és az ajtajának külső felületét szembetűnő módon szabványos kivitelben „MÉREG” felirattal és halálfej jelzéssel lássák el; - takarító személy legyen kijelölve, aki megfelelő oktatást kapott a mérgezés megelőzésével kapcsolatos tudnivalókról; - a méreg tárolási és felhasználási helyén jól hozzáférhetően legyen elhelyezve a megfelelő közömbösítő folyadék. - A méreg tárolásával és kiadásával írásban megbízott személy felelős azért, hogy - a méregszekrénybe, illetőleg méregkamrába, vagy a kijelölt helyre illetéktelen személy ne nyúljon, illetve ne lépjen be; - a munkavégzés során a tárolásra, áttöltésre, kiadásra, takarításra felhasznált eszközökre, dohányzásra, étkezésre vonatkozó rendeleti előírásokat betartsa. 346

(3) A hallgatók szorgalmi időben végzett munkájának ellenőrzése az oktatók feladata. Az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei adottak-e.

A hallgatói balesetek bejelentése 134. § (1) A hallgató köteles az intézményben keletkezett sérülését, vagy rosszullétet az őt közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. (2) Amennyiben egészségi állapota miatt a jelentésre képtelen, úgy azt a jelenlévő társa köteles megtenni. (3) A jelentési kötelezettség elmulasztását fegyelmi úton kell vizsgálni. (4) A sérült közvetlen vezetőjének, hallgató esetén a felügyelettel megbízott személynek kötelessége: - intézkedni a sérült egészségügyi ellátásáról, - gondoskodni a helyszín megőrzéséről, vagy annak rögzítéséről, - haladéktalanul értesíteni az intézmény munkavédelmi megbízottját. (5) A súlyos, vagy kettőnél több személy egyidejű sérülését okozó munka- és hallgatói baleseteket az OKM Beruházási Főosztályának haladéktalanul be kell jelenteni. A hallgatói balesetekről felvett jegyzőkönyvek egy példányát évente meg kell küldeni az OKM Beruházási Főosztálynak. (6) Az azonnali bejelentésre kötelezett baleseteket az egység vezetőjének jelentenie kell a rektornak, a gazdasági főigazgatónak, a munkavédelmi megbízottnak. (7) Az azonnali bejelentésre kötelezett baleset esetén a gazdasági főigazgató köteles bejelenteni telefonon, telexen, vagy táviratilag: - a területileg illetékes rendőrkapitányságnak, - az OMMF Nyugat Dunántúli Felügyeletnek, - az illetékes műszaki felügyeletnek, (8) A távbeszélőn történt bejelentést 24 órán belül írásban meg kell ismételni. (9) Az azonnali bejelentésre kötelezett baleset esetén a gazdasági főigazgató köteles gondoskodni arról, hogy a rendőrség, munkabiztonsági felügyelőség, továbbá az esetleg érintett műszaki felügyelet vizsgálatának megkezdéséig a helyszín érintetlenül maradjon. (10) A gazdasági főigazgató a helyszín megváltoztatására, illetve az oktatás folytatására megfelelő indok esetén írásban engedélyt adhat, ha további veszély elhárítása vagy jelentős gazdasági érdek ezt szükségessé tesz. (11) Ilyen esetben a helyszínről fényképet, esetleg vázlatot kell készíteni és a tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközt meg kell őrizni.

347

A hallgatói balesetek kivizsgálása 135. § (1) A balesetek kivizsgálását a gazdasági főigazgató, a munkavédelmi megbízott végzik. (2) A balesetek megelőzése érdekében ki kell vizsgálni minden olyan eseményt is, amely nem okozott sérülést, de a körülmények figyelembevételével balesetet okozhatott volna. (3) Kivizsgálásra kötelezett rendkívüli események: a. robbanás b. tűzesetek c. gépjárműbalesetek d. géptörés e. épületomlás f. valamint a fentiekben nem szereplő, de jellegében hasonló esemény. (4) A kvázi balesetek kivizsgálását ugyanazok végzik, mint akik a munkabalesetekét. (5) A kivizsgálás során fel kell tárni a kvázi baleset okát, meg kell határozni a megszegett munkavédelmi előírásokat és intézkedni kell hasonló balesetek megelőzésére. (6) A gazdasági főigazgató feladata, hogy kvázi baleset előidézésében vétkesen közrehatók ellen fegyelmi vagy bűntető eljárást kezdeményezzen.

348

IX/1. sz. melléklet: hallgatói juttatások

AA)

JOGCÍM TELJESÍTMÉNY ALAPÚ ÖSZTÖNDÍJAK TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ

AC)

INTÉZMÉNYI SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÉS

AB)

KÖZÉLETI ÖSZTÖNDÍJ KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJ

BA)

SZOCIÁLIS ALAPÚ ÖSZTÖNDÍJAK RENDSZERES SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ

BB)

RENDKÍVÜLI SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ

BE)

ALAPTÁMOGATÁS

BC)

BURSA HUNGARICA INTÉZMÉNYI RÉSZ

BD)

KÜLFÖLDI HALLGATÓK MINISZTERI ÖSZTÖNDÍJA

KIFIZETÉS PÉNZBEN, HAVONTA PÉNZBEN, HAVONTA PÉNZBEN, HAVONTA

ÁLLTÁM, TELJES IDEJŰ BA/MA/FSZK/OSZTATLAN ÁLLTÁM, TELJES IDEJŰ BA/MA/FSZK/EGYSÉGES/DOKTORI ÁLLTÁM/KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES, TELJES IDEJŰ BA/MA/FSZK/EGYSÉGES.

PÉNZBEN, HAVONTA PÉNZBEN

ÁLLTÁM, TELJES IDEJŰ BA/MA/FSZK/EGYSÉGES/DOKTORI ÁLLTÁM, TELJES IDEJŰ BA/MA/FSZK/EGYSÉGES/DOKTORI ÁLLTÁM, TELJES IDEJŰ, BA/MA/FSZK/EGYSÉGES ÁLLTÁM, TELJES IDEJŰ BA/MA/FSZK/EGYSÉGES/DOKTORI ÁLLTÁM, TELJES IDEJŰ BA/MA/EGYSÉGES/RÉSZK

PÉNZBEN, HAVONTA PÉNZBEN, HAVONTA PÉNZBEN, HAVONTA

C)

DOKTORANDUSZ ÖSZTÖNDÍJ

PÉNZBEN, HAVONTA

D)

EGYÉB ÖSZTÖNDÍJ

PÉNZBEN, HAVONTA

EB)

INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK FINANSZÍROZÁSA JEGYZET-ELŐÁLLÍTÁS, ELEKTRONIKUS TANKÖNYVEK, KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG,

EC)

SPORTTEVÉKENYSÉG KOLLÉGIUM FENNTARTÁSA, MŰKÖDTETÉSE

ED)

KOLLÉGIUMI FÉRŐHELY BÉRLÉSE,

EE)

KOLLÉGIUM FELÚJÍTÁS HÖK MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

EA)

JOGOSULTSÁG

ÁLLTÁM, TELJES IDEJŰ DOKTORANDUSZ

FORRÁS / MÉRTÉK FTV. 129. § (3) BEK. A) PONT SZERINTI TÁMOGATÁS 79%-A. (NEM KÖTELEZŐ, CSAK ADHATÓ, HA KÉPEZNEK RÁ KERETET.) FTV. 129. § (3) BEK. F) PONT INTÉZMÉNYI ÖSSZEGE

FTV. 129. § (3) BEK. A) PONT SZERINTI TÁMOGATÁS MIN.20%-A ÉS

FTV. 129. § (3) BEK. C) PONT SZERINTI TÁMOGATÁS MIN. 30%-A, ÉS

FTV. 129. § (3) BEK. E) PONT SZERINTI TÁMOGATÁS 56%-A. 51/2007. KORM. R. 18. § (3)-(8) BEK. MEGJELÖLT FORRÁS ÉS MÉRTÉK

KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYBEN MEGÁLLAPÍTOTT NORMATÍVA

51/2007. KORM. R. 2. § (1) BEK. H) PONTBAN MEGHATÁROZOTT SAJÁT BEVÉTEL TERHÉRE ÁLLTÁM. BA/MA/FSZK/EGYSÉGES ÁLLTÁM. BA/MA/FSZK/EGYSÉGES

ÁLLTÁM, TELJES IDEJŰ BA/MA/FSZK. + ÁLLTÁM.DOKTORI

FTV. 129. § (3) BEK. E) PONTJA SZERINTI TÁMOGATÁS INTÉZMÉNYI ÖSSZEGÉNEK 24%-A FTV. 129. § (3) BEK. E) PONTJA SZERINTI TÁMOGATÁS INTÉZMÉNYI ÖSSZEGÉNEK 20%-A FTV. 129. § (3) BEK. B) PONT SZERINTI TÁMOGATÁS INTÉZMÉNYI ÖSSZEGE FTV. 129. § (3) BEK. C) PONTJA SZERINTI TÁMOGATÁS INTÉZMÉNYI ÖSSZEGÉNEK MAX. 70%-A. FTV. 129. § (3) BEK. A) PONT SZERINTI TÁMOGATÁS INTÉZMÉNYI ÖSSZEGÉNEK MIN. 1%-A

XI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 136. § (1) A Hallgatói Követelményrendszert a Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa 2008. január 9. napján tartott ülésén a 4/2008. (I. 9.) számú határozatával fogadta el. A Hallgatói Követelményrendszer 2008. január 9. napján lép hatályba. (2) A Hallgatói Követelményrendszer kari kiegészítéseit a követelményrendszer Szenátus általi elfogadását követő 90 napon belül a kar köteles elkészíteni és azt a Kari Tanáccsal elfogadtatni. (3) Jelen szabályzat egységes szerkezetben tartalmazza a Szenátus 188/2008. (V. 21.) számú, a 236/2008. (VII. 1.) számú, a 74/2009. (V. 13.) számú, a 138/2009. (VII. 21.) számú, a 160/2009. (X. 7.) számú, a 11/2010. (II. 25.) számú, a 110/2010. (V. 20.) sz., a 210/2010. (X. 20.) sz., valamint a 153/2011. (X. 13.) sz. határozatával elfogadott módosításokat. A módosítások a módosító határozat keltének napján lépnek hatályba.

Sopron, 2013. július 24.

Prof. Dr. Faragó Sándor rektor

350

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

M EZİGAZDASÁG - ÉS É LELMISZERTUDOMÁNYI K AR Ü GYRENDJE

S O PR O N

2012

TARTALOMJEGYZÉK

PREAMBULUM........................................................................................................................ 3 A Kar neve, címe, törvényes képviselıje................................................................................... 4 A Kar bélyegzıje, címere........................................................................................................... 4 A Kar feladata ............................................................................................................................ 5 A Kar által folytatott képzések................................................................................................... 6 Precíziós Növénytermesztési Módszerek Alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola ....... 8 A Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar szervezeti felépítése ....................................... 9 A kar vezetése, szervezete és mőködése .................................................................................. 10 A Kar testületei, a Kari Tanács bizottságai .............................................................................. 11 A Karon mőködı egyéb szervezeti egységek .......................................................................... 13 Dékáni Hivatal.......................................................................................................................... 13 A Karon mőködı oktatásszervezési egységek, intézetek......................................................... 15 Doktori Iskolák......................................................................................................................... 15 Öntevékeny csoport, egyéb szervezet ...................................................................................... 16 Záró rendelkezések................................................................................................................... 17 1. sz. melléklet ................................................................................................................... 18 2. sz. melléklet ................................................................................................................... 19

2

PREAMBULUM A mosonmagyaróvári Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelıdjét Albert Kázmér szász-tescheni herceg 1818. október 25-én alapította. A hallgatók soraiba filozófiai végzettséggel vagy gimnáziumi érettségivel rendelkezı fiatalok az egész Monarchiából, sıt Európa más országaiból is jelentkezhettek. A magánintézet 1850 szeptemberétıl Császári és Királyi felsıbb Gazdasági Tanintézet néven állami irányítás alá került. Az állami felügyeletet 1869-tıl a Magyar Királyi Földmővelésügyi Minisztérium látta el. Ezen anyaintézetbıl 1872ben kivált a Bécsi Mezıgazdasági Fıiskola. Ettıl kezdve - 3 évig - Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet néven mőködött. 1874-ben a hazai szakoktatás legmagasabb fokú intézetévé lépett elı Magyar Királyi Gazdasági Akadémia névvel. A Gazdasági Akadémiát 1942-ben négy évfolyamú Mezıgazdasági Fıiskolává fejlesztették. 1945-1949 között a Budapesti Agrártudományi Egyetem magyaróvári osztályaként mőködött. 1949-1954 között mezıgazdasági technikumi oktatást folytatott. 1954-ben Mezıgazdasági Akadémia névvel újból megindult a fıiskolai szintő képzés. 1957-ben egyetemi rangú képzés indult meg, 1962ben az intézmény neve Mosonmagyaróvári Agrártudományi Fıiskola lett. 1970. szeptember 1-tıl, külön-külön karral a Keszthelyi Agrártudományi Fıiskolával összevonásra került Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven, amely 1987-ben a Kaposvári Állattenyésztési Karral bıvült. 1989-tıl az intézmény neve: Pannon Agrártudományi Egyetem Mezıgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár. 2000. január 1-tıl - az 1999. LII. törvény alapján a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezıgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár, majd 2001-tıl Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar néven mőködik. 2008. január 1-jétıl Nyugat-magyarországi Egyetem Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar.

3

1. § A Kar neve, címe, törvényes képviselıje 1. A Kar neve: Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar 2. A Kar nevének rövidítése: NymE MÉK 3. A Kar idegen nyelvő megnevezése: angolul: University of West Hungary, Faculty of Agricultural and Food Sciences németül: Westungarische Universität, Fakultät für Landwirtschafts- und Lebensmittelwissenschaften 4. A Kar címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. 5. A Kar törvényes képviselıje a Szervezeti és Mőködési Rend 43. § alapján a rektor által kinevezett dékán. Képviseleti joga önálló és általános. A dékán képviseleti jogát meghatározott ügyekben állandó jelleggel vagy esetileg átruházhatja. Az általa átadott hatáskör tovább át nem ruházható. A rendelkezés érvényessége írásbeliséghez kötött. 6. A Kar nevében aláírásra a dékán jogosult, ezt a jogot a dékánhelyettesekre átruházhatja. 2. § A Kar bélyegzıje, címere 1. A Kar bélyegzıje kör alakú „Nyugat-magyarországi Egyetem Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár” feliratú lenyomat, közepén a Magyar Köztársaság címerével. Ezt a lenyomatú bélyegzıt kell használni a cégszerő aláírásnál. 2. A dékán által aláírt leveleken „Nyugat-magyarországi Egyetem Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár” lenyomatú bélyegzıt kell alkalmazni. 3. A Dékáni Hivatal vezetıje intézkedési és aláírási jogkörébe tartozó dokumentumok esetében „Nyugat-magyarországi Egyetem Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Dékáni Hivatal Mosonmagyaróvár” lenyomatú bélyegzıt kell alkalmazni. 4. Az egyes intézetek és más szervezeti egységek a nevüket tartalmazó bélyegzıt használhatják. Ezek használata üzletkötésre, vásárlásra nem engedélyezett. 5. A bélyegzılenyomatokról a Dékáni Hivatal nyilvántartást vezet. A Kar név-, címer- és bélyegzıhasználatának rendjére vonatkozóan az egyetemi SzMSz az iránymutató. 6. A Kar címerét és magyarázatát az 1. sz., illetve a 2. sz. melléklet tartalmazza.

4

3. § A Kar feladata 1. A Kar alapvetı feladata, hogy az Egyetem SzMSz-ében meghatározott feladatokat kari szinten megvalósítsa, különösen, hogy: - a Szabályzatban felsorolt tudományterületeken és tudományágakban, a szakindítási engedéllyel rendelkezı szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint – nappali és levelezı, valamint kiegészítı tagozaton – egyetemi képzést, BSc és MSc szintő képzést, szakirányú továbbképzést, valamint felsıoktatási szakképzést és felnıttképzést folytasson, e képzési formákban oklevelet, illetve bizonyítványt adjon ki; - doktori képzést folytasson, doktori (Ph. D.) tudományos minısítést, habilitációs eljárást folytasson; - a képzéshez kapcsolódó tudományterületeken és tudományágakban kutatásfejlesztési, valamint tudományszervezı tevékenységet végezzen; - alapfunkcióján túl a gazdasági, társadalmi, kulturális igényeknek megfelelıen költségtérítéses szolgáltatásként, illetve kiegészítı tevékenységként oktatási, kutatási, szaktanácsadó, szolgáltató feladatokat is ellásson; - egyéni, csoportos és intézményi programok indításával, finanszírozásával, tudományos rendezvények, kiállítások szervezésével, a hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítésével és fenntartásával, tudományos mővek kiadásával és más formában segítse a tudományos és alkotó tevékenységek megvalósulását; - az oktatás és kutatás színvonalas ellátásához, a hallgatói mobilitáshoz szükséges nemzetközi kapcsolatokat fenntartsa és ápolja; - ellássa az intézmény infrastruktúrájának fenntartásával és annak fejlesztésével kapcsolatos ráesı feladatokat; - közremőködjön a tudásalapú társadalom számítástechnikai és informatikai kultúrájának fejlesztésében; - az alkalmazásban levı közalkalmazottakkal kapcsolatos feladatokat a vonatkozó jogszabályok szerint végezze; - az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájában foglaltak figyelembevételével fejlessze a hallgatók anyanyelvi és idegen nyelvi ismereteit, szaknyelvi ismereteit; 2. A Kar feladatait az oktatók, kutatók, valamint az igazgatási, gazdasági, mőszaki szolgáltatási tevékenységet végzı foglalkoztatottak és a hallgatók együttmőködésével valósítja meg. 3. A Kar a Nf.tv. és a NymE SzMSz-ben meghatározott keretek között más feladatokat is elláthat. 4. A Kar oktatási, továbbképzési, tudományos tevékenységében – a jogszabályok és egyetemi szabályzatok által meghatározott keretek között – együttmőködik a többi karral, az azonos ill. hasonló képzést folytató hazai és külföldi felsıoktatási intézményekkel, valamint a tudományos, közoktatási intézményekkel, szervezetekkel. 5. A Kar támogatja oktatóinak, hallgatóinak és dolgozóinak részvételét hazai és nemzetközi szakmai egyesületekben, társaságokban. 6. A Kar az együttmőködés elısegítése, a szerkezeti és irányítási rendjének további korszerősítése, az oktatási, a tudományos és az anyagi erıforrások közös hasznosítása

5

érdekében társulásban való részvételt, önálló jogi személyiséggel rendelkezı társulás létrehozását kezdeményezheti. 7. A Kar a NymE önálló igazgatással, szakmai önállósággal rendelkezı szervezete, keretgazdálkodási jogkörrel rendelkezı oktatási szervezeti egység. 8. A Kar önkormányzati joga: - saját ügyrendjének kialakítása, - az oktatók, kutatók, más foglalkoztatottak, vezetık kiválasztása, a törvényben foglalt kivétellel, - a Karra történı felvétel feltételeinek meghatározása, a jelentkezık kiválasztása, - tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, az alapképzés, felsıoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés és egyéb továbbképzések megszervezése, a végzettséget igazoló okiratok kibocsátása, - tudományos kutatási program kidolgozása, kutatási feladatok szervezése, - a Kar részére jóváhagyott pénzügyi eszközök, források és elıirányzatok feletti rendelkezési jog, a Kar kezelésében levı vagyontárgyakkal kapcsolatos jogok gyakorlása, - nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakítása és fejlesztése. 4. § A Kar által folytatott képzések 1. A Karon a képzés nyelve magyar, azonban az egyetemi SzMSz által megszabott keretek között idegen nyelven is folyhat. 2. A Karon folyó képzések: Nappali tagozaton: - állattenyésztı mérnök (BSc) - élelmiszermérnök (BSc) - gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök (BSc) - környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) - mezıgazdasági mérnök (BSc) - mezıgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (BSc) - növénytermesztı mérnök alapszak (BSc)

Képzési idı (félév) 6+1 6+1 6+1 6+1 6+1 6+1 6+1

-

agrármérnöki (MSc) állattenyésztı mérnöki (MSc) élelmiszerbiztonsági és –minıségi mérnöki (MSc) növényorvosi (MSc) mezıgazdasági biotechnológus (MSc) agrár mérnöktanár (MSc) mg-i mérnök szakképzettséggel környezetgazdálkodási agrármérnök (MSc) vidékfejlesztési agrármérnök (MSc)

4 4 4 4 4 4 4 4

-

állattenyésztı mérnök asszisztens (FSZ) élelmiszermérnök asszisztens (FSZ) gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök

4 4

6

-

asszisztens (FSZ) környezetgazdálkodási agrármérnök asszisztens (FSZ) mezıgazdasági mérnök asszisztens (FSZ) mezıgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök asszisztens (FSZ) növénytermesztı mérnök asszisztens (FSZ)

4 4 4 4 4

Levelezı tagozaton: -

állattenyésztı mérnök (BSc) élelmiszermérnök (BSc) gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök (BSc) környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) mezıgazdasági mérnök (BSc) mezıgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (BSc) növénytermesztı mérnök alapszak (BSc)

6+1 6+1 6+1 6+1 6+1 6+1 6+1

-

agrármérnöki (MSc) állattenyésztı mérnöki (MSc) élelmiszerbiztonsági és –minıségi mérnöki (MSc) agrár mérnöktanár (MSc) mg-i mérnök szakképzettséggel környezetgazdálkodási agrármérnök (MSc) vidékfejlesztési agrármérnök (MSc)

4 4 4 4 4 4

-

állattenyésztı mérnök asszisztens(FSZ) élelmiszermérnök asszisztens (FSZ) gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök asszisztens (FSZ) környezetgazdálkodási agrármérnök asszisztens (FSZ) mezıgazdasági mérnök asszisztens (FSZ) mezıgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök asszisztens (FSZ) növénytermesztı mérnök asszisztens (FSZ)

4 4

-

agrármarketing és kereskedelmi szakmérnöki szak agrármarketing és kereskedelmi menedzser szakmérnöki szak (BSc végzettségőeknek) mg. szaktanácsadó szakmérnöki szak növényvédelmi szakmérnöki szak

4 4 4 4 4 4 4 4 4

Kifutó (egyetemi) képzések nappali és levelezı tagozaton: Nappali tagozaton: 1. agrármérnök 2. gazdasági agrármérnök 3. élelmiszer minıségbiztosító agrármérnök Levelezı tagozaton:

Képzési idı (félév) 10 10 10 Képzési idı (félév) 12

1. agrármérnök

7

2. élelmiszer minıségbiztosító agrármérnök kieg. 3. agrármérnök kieg.

6 6

Doktori Iskolák, doktorképzés (Ph. D.) 6 félév: Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola Program: •

Az állati termék termelés nemesítési és tartástechnológiai vonatkozása

•

Gazdasági állatok táplálóanyag ellátásának javítása

•

Az állati eredető termékek feldolgozása és minıségbiztosítása

•

•

Biológiai anyagok energiatakarékos és minıségmegırzı szárítása, tárolása és feldolgozása Az állati termék elıállítás, feldolgozás és forgalmazás ökonómiai kérdései Precíziós Növénytermesztési Módszerek Alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola Program:

•

Növényvédelmi módszerek és növénykezelések precíziós termelésorientált integrálása

•

Mikroszervezetek a növény-talajrendszerben

•

Növénytermesztési technológiák fejlesztése

8

5. § A Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar szervezeti felépítése1

KARI TANÁCS

DÉKÁNI TANÁCS

OKTATÁSI DÉKÁNHELYETTES

DÉKÁN DÉKÁNI HIVATAL ÁLTALÁNOS ÉS GAZDASÁGI DÉKÁNHELYETTES OKTATÁSI

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK

EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGEK: OKTATÁSI EGYSÉGEK: -

CSERHÁTI SÁNDOR KOLLÉGIUM ÉS DIÁKHOTEL

ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŐSZAKI INTÉZETE ÉLELMISZERTUDOMÁNYI INTÉZET GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET MATEMATIKA, FIZIKA ÉS INFORMATIKAI INTÉZET NÖVÉNYBIOLÓGIAI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI INTÉZET

SZAKTANÁCSADÓ ÉS TOVÁBBKÉPZİ INTÉZET TANGAZDASÁG ÉLELMISZER- ÉS VÍZVIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM

(Az intézeteken belül nem önálló egységek /intézeti tanszékek, csoportok, laboratóriumok/ is mőködnek a Dékáni Hivatal által vezetett nyilvántartás (Kari Ügyrend 2. sz. Függeléke) alapján) 1

Módosítva a Kari Tanács 66/2010. (XII. 1.), a Szenátus 3/2011. (I. 14.) sz. határozatával, majd a Kari Tanács 28/2011. (V. 18.), a Szenátus 90/2011. (V. 19.) sz. határozatával.

9

6. § A kar vezetése, szervezete és mőködése 1. A dékán feladata, hatásköre A Kar vezetıje, képviselıje a dékán. Munkáját a dékánhelyettesek közremőködésével látja el. A dékán feladatát, hatáskörét az NymE SzMSz 43. § szabályozza. 2. A dékánhelyettesek feladata, hatásköre A dékánhelyetteseket – pályázat útján – a Kari Tanács véleményét mérlegelve, a dékán bízza meg a dékáni megbízással azonos idıtartamra. A megbízás – a Kari Tanács véleményének figyelembevételével – többször megismételhetı. Feladatkörüket a dékán határozza meg és munkájukat a dékán közvetlen felügyeletével végzik. A dékán távollétében feladatait – kinevezıi és az illetménygazdálkodó munkáltatói jogait érintı feladatok kivételével – a dékánhelyettesek látják el. A dékán hatáskörében eljáró helyettes az intézkedéseirıl köteles a dékánt tájékoztatni. Az általános és gazdasági dékánhelyettes feladat- és jogköre: - a dékán távollétében - kinevezıi és az illetménygazdálkodó munkáltatói jogait érintı feladatok kivételével – az ı helyettesítése - a dékánnal együttmőködve a Kar költségvetésének tervezése - a Kar gazdálkodásának szervezése, ellenırzése Az oktatási dékánhelyettes feladat- és jogköre: - a Kar oktatási, akkreditációs tevékenységének irányítása - új képzési programok kidolgozásának irányítása - a meglévı tantervi programok korszerősítése - a Karon folyó oktatási tevékenység koordinálása - szakfelelısök koordinálása 3. A Kar vezetı testülete a Kari Tanács. A Kari Tanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a Kart érintik, és amelyek a Szenátus, valamint a rektor feladat- és hatáskörébe tartoznak, és dönt a rábízott ügyekben. Titkárát maga választja meg. 4. A Kari Tanács szavazati joggal rendelkezı taglétszáma 22 fı. a/ Hivatalból tagjai - a dékán (egyben a tanács elnöke) b/ választás alapján 21 tag. Ebbıl - oktatók, kutatók 14 fı - más foglalkoztatottak: 1 fı - hallgatók: 6 fı. Ebbıl 1 fı Ph. D. hallgató, 1-1 fıt a II., III. és IV. évfolyam, 1-1 fıt pedig az V. és I. évfolyam választja. Az V. évfolyamos kari tanácsi tisztségét a tanév I. félévének végéig, az I. évfolyamos pedig a tanév II. félévének kezdetétıl látja el. A Kari Tanács tanácskozási jogú tagjai: - dékánhelyettesek - gazdasági koordinátor - a Dékáni Hivatal vezetıje

- a Közalkalmazotti Tanács elnöke - Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke - szakszervezetek képviselıi - a dékán által a Kari Tanács véleménye alapján felkért kari és külsı szakemberek és közéleti személyiségek, 3-3 fı. A Kari Tanács ülésére állandó meghívottak: - az Egyetem rektora, - Mosonmagyaróvár város polgármestere, - a dékán esetenként - amennyiben a tárgyalásra kerülı napirend ezt megkívánja -, az ülésre más személyeket is meghívhat. 5.

A Kari Tanács tagjait négy évre választják. A Tanács tagja nem lehet olyan hallgató, aki vizsgakötelezettségének nem tett eleget és emiatt az adott félévre nem iratkozott be.

6.

A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak tagsága személyre szóló, annak helyettes útján történı gyakorlása nem lehetséges.

7.

A Kari Tanács szavazati jogú tagjainak a Tanács munkájában folyamatosan részt kell venni. Amennyiben a választott tanácstag a folyamatos részvétel követelményeinek tartósan eleget tenni nem tud, a Tanács elnöke kezdeményezheti a tag megbízatásának visszavonását és helyének a választási szabályzat által meghatározott módon történı betöltését.

8.

A Kari Tanács egyszerő többségő egyetértésével a média képviselıje részt vehet a tanácsüléseken. 7. § A Kar testületei, a Kari Tanács bizottságai

1.

A Kari Tanács mőködésének elısegítésére tanácsadó testületeket, állandó bizottságokat és munkabizottságokat hozhat létre. A bizottságokat a Kari Tanács saját megbízatásának idıtartamára alakítja meg.

2.

A Kari Tanács állandó bizottságai véleményezik a szakterületükre esı elıterjesztéseket, elıterjesztési javaslatokkal élnek, ellenırzik a szakterületükre esı határozatok végrehajtását.

3.

A Kari Tanács munkabizottságai adott feladat ellátására létesített (ad hoc) munkabizottságok, csak véleményezési és elıterjesztési joggal rendelkeznek.

4.

A Kari Tanács állandó és munkabizottságaiban az elnököt dékáni elıterjesztés alapján a Kari Tanács választja. A bizottságokba a hallgatókat a HÖK SzMSz-e szerint delegálják.

5.

A Kari Tanács bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet az állandó és munkabizottságok ülésein.

11

6.

Az állandó és munkabizottságok az ügyrendjüket és éves munkatervüket maguk állapítják meg (egyéb szabályozás hiányában az egyetemi SzMSz a mértékadó).

7.

Tanácsadó testületek: a) Dékáni Tanács A dékán tanácsadó testülete, véleményezi és elıkészíti a Kari Tanács és a dékán döntéseit. Tagjai a dékánhelyettesek, a gazdasági koordinátor, a dékáni hivatalvezetı és a szakszervezetek, valamint a Közalkalmazotti Tanács képviselıje. b) Intézetigazgatói Értekezlet A Kar oktatási/kutatási tevékenységének koordinálását elısegítı testület, amely szükség szerint, de szemeszterenként legalább 1-1 alkalommal ülésezik. Az értekezlet tagjai az intézetek igazgatói. A Kari Tanács és a dékán felkérheti a testületet szakmai állásfoglalás kialakítására, szakmai döntések elıkészítésére. c) Összdolgozói Értekezlet A Kar teljes dolgozói létszámának tájékoztatását és véleményének kikérését, meghallgatását szolgáló tanácskozás. Évente legalább két alkalommal hívja össze a Kar dékánja. 8. A Kari Tanács állandó bizottságai: a) Tudományos Bizottság: vezeti és szervezi a Kar tudományos életét, segíti a kutatási témák felderítését, összegyőjti és koordinálja a kar tudományos tevékenységét, megszervezi a kari tudományos rendezvényeket. b) Oktatási és Kreditátviteli Bizottság: javaslatot tesz hallgatók átvételére, vizsgabeszámításokra, vizsgahalasztásokra, utóvizsga engedélyek megadására, üzemi gyakorlatok elbírálására, kreditértékek elismerésére. c) Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság: elvégzi az ösztöndíjak szétosztását,, segélyezési kérdésekben dönt. Összetételérıl a Juttatási és Térítési Szabályzat rendelkezik. d) Tudományos Diákköri Tanács: összehangolja a Karon folyó tudományos diákköri munkát, megszervezi a kari TDK konferenciát, biztosítja a TDK munka során elért eredmények szakmai nyilvánosságát, támogatja azok hasznosítását. e) Tanulmányi Bizottság: a Kar hallgatói tanulmányi- és vizsgaügyeiben elsı fokon eljáró és döntésre jogosult testületi szerv. Jogkörében elbírálja az egyéni tanulmányi és vizsgaügyekkel kapcsolatos kérelmeket, engedélyt ad átvétellel, párhuzamos képzéssel. egyéni tanulmányi renddel, áthallgatással kapcsolatos kérelmekre, továbbá mindazon ügyekben (pl. felmentés tanulmányi és vizsgakötelezettség alól), amelyre jogszabályi rendelkezés, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat felhatalmazza. g) Hallgatói Fegyelmi Tanács: elsı fokon gyakorolja a fegyelmi jogkört. Feladata a fegyelmi eljárást elrendelı intézkedés után a fegyelmi eljárás lefolytatása és a határozat meghozatala.

12

h) Gyakorlati Oktatási Tanács (GyOT): meghatározza a tantárgyi programok gyakorlati oktatásának területeit, a gyakorlati oktatás anyagi és személyi feltételeit. Véleményezı és javaslattevı testület, a gyakorlati oktatás háttérintézményeinek és mintagazdaságainak kialakítását illetıen. j) Könyvtár és Kiadványszerkesztési Bizottság: a kar könyvtári tevékenységének az oktató és tudományos kutatói munkával való összehangolása céljára szolgáló tanácsadó, és a kar kiadványaival kapcsolatos javaslattevı testületi szerv. Egyben szerkesztı bizottsága az Acta Agronomica Óváriensis tudományos kiadványnak. k) Szociális és Lakásügyi Bizottság: a karnak a szociális és egyéb juttatások körébe tartozó ügyekben véleményezésre, javaslattételre, és meghatározott körben döntésre jogosult szerve. l) Munkavédelmi és Tőzvédelmi Bizottság: a munkavédelmi és tőzvédelmi kari feladatokkal kapcsolatosan ellenırzésre, véleményezésre és javaslattételre jogosult testületi szerv. Magába foglalja a névben kiemelt területek mellett a biztonság- és vagyonvédelmi feladatokat is. m) Minıségbiztosítási Bizottság: feladata a Kar oktatási, kutatási és mővészeti munkájában a felsıoktatás minıségpolitikai követelményrendszerének biztosítása. A bizottság tagjainak joga van a képzési és kutatási dokumentumok, jelentések tanulmányozására, az órák látogatására. Évente értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az oktatóikutatói tevékenység eredményeit, s ezekrıl értékelı jelentést küld a MAB-nak. n) Növény- és Állatfajták Fenntartását Ellenırzı Bizottság: feladatai - törzskeverék (törzs) szaporítások ellenırzése; a nemesítı illetve fajtafenntartó javaslatára a bejelentésre szánt fajtajelöltek véleményezése; szuperelit fokozatú vetımegszaporítások elıírt követelményeknek megfelelı szántóföldi szemléjének jegyzıkönyvi rögzítése; elit szaporítások Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) szemléjén a bizottság képviseletének biztosítása, továbbá minden vetımagtermesztési folyamat ellenırzése; javaslattétel a fajtafenntartás fejlesztésére fordítandó fajtahasználati díj felhasználására. 8. § A Karon mőködı egyéb szervezeti egységek Dékáni Hivatal 1. A dékán mellett a kari igazgatási, ügyviteli és szervezési, jogi feladatok ellátására Dékáni Hivatal mőködik. A Dékáni Hivatal önálló szervezeti egység, munkáját a dékánnak közvetlenül alárendelt hivatalvezetı irányítja. 2. A dékáni hivatalvezetı vezetı beosztású egyetemi közalkalmazott, akit a dékán pályázati eljárással határozott idıre – legfeljebb 4 évre - bíz meg, a Kari Tanács véleményét kikérve. A megbízás többször ismételhetı. 3. A Dékáni Hivatal feladatai:

13

- a dékán és helyettesei, valamint a Kari tanács és bizottságai döntési, javaslattételi és véleményezési jogkörébe tartozó ügyek elıkészítése, a döntések végrehajtásával összefüggı szervezési, igazgatási munka ellátása, - a Kar irányításával kapcsolatos ügyviteli tevékenység, - a Karra vonatkozó jogszabályok alkalmazásában, a kari belsı utasítások elıkészítésében és gondozásában való közremőködés, - a dékán segítése a munkáltatói jogok gyakorlásában, valamint a személyzeti munka ellátásában, - a Kar egyetemi polgárait érintı szociálpolitikai feladatok ellátása, - a Kar irattárának kezelése, - levéltári anyag kezelése - a döntéshez szükséges információk biztosítása, - közremőködés a kari rendezvények szervezésében és lebonyolításában. 4.

A Dékáni Hivatal keretén belül mőködik: - Tanulmányi Csoport - Ph. D. Iroda - Könyvtár és Levéltár - Intézménytörténeti Múzeum - Várpince - Idegen Nyelvi Lektorátus - Testnevelési Csoport

5.

A Tanulmányi Csoport koordinátorát a dékán bízza meg határozatlan idıre. A tanulmányi koordinátort szakmai ügyekben az illetékes dékánhelyettes felügyeli, igazgatási feladatait pedig a dékáni hivatalvezetı irányításával látja el.

6.

A Tanulmányi Csoport ellátja: - a Kar felvételi eljárásából adódó igazgatási feladatokat, - az oktatás szervezésével kapcsolatos adminisztrációt, statisztikák, nyilvántartások és egyéb dokumentációs anyagok készítését, kezelését, - a továbbképzéssel, hallgatói kitüntetésekkel kapcsolatos adminisztrációt, - a hallgatói ösztöndíjak nyilvántartását, a kifizetések adminisztratív elıkészítését, - a hallgatók biztosítási, adó és társadalombiztosítási ügyeinek intézését, - a Karon tanulmányokat folytató külföldi hallgatókkal kapcsolatos ügyintézést, - a képzéssel kapcsolatos egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeket, - a diákhitellel kapcsolatos tájékoztatási, hallgatói jogviszony igazolási feladatokat.

14

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezıgazdaság - és Élelmiszertudományi Kar Cserháti Sándor Kollégiumának ÜGYRENDJE

Mosonmagyaróvár 2013.

1

Tartalomjegyzék Általános rendelkezések .................................................................................................................. 3 A Kollégium feladata ...................................................................................................................... 3 Kollégiumi Diák Bizottság……....................................................................................................... 3 Kollégiumigazgató ........................................................................................................................... 6 Kollégiumi épületfelelıs .................................................................................................................. 7 Felvétel a kollégiumba .................................................................................................................... 8 A kollégiumi tagság megszőnése .................................................................................................... 9 A kollégisták jogai ......................................................................................................................... 10 A kollégisták kötelezettségei ......................................................................................................... 10 Fegyelmi eljárás ............................................................................................................................. 11 Felügyeleti intézkedések ................................................................................................................ 11 Vegyes rendelkezések .................................................................................................................... 11 Záró rendelkezések

.................................................................................................................... 11

1. § 2

Általános rendelkezések (1) A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezõgazdaság - és Élelmiszertudományi Kar Cserháti Sándor Kollégiumának mőködtetését, alapellátását (a továbbiakban: Kollégium) az Universitas Fidelissima Kft. (továbbiakban: a Kft.) látja el. Az épületek neve, telephelye: Mezõgazdaság - és Élelmiszertudományi Kar. Cserháti Sándor Kollégiuma, 9200 Mosonmagyaróvár, Gazdász u. 10.

(2) A NymE Cserháti Sándor Kollégium elsıdlegesen a Mezõgazdaság - és Élelmiszertudományi Kar hallgatóinak kollégiumi elhelyezésére szolgál. A kollégiumi elhelyezés a hallgatók részére nyújtható támogatások egyik formája. (3) A Kft. a kollégiumi feladatok ellátása mellett törekszik arra, hogy - az irányításában megvalósuló önkormányzatiság elvével és módszereivel megismertesse a hallgatókat a közösségi együttélés szabályaival, felkészítse lakóit a demokratikus közéleti tevékenységre, - ápolja és fejlessze a kollégiumi diákhagyományokat, - részt vegyen a felsıoktatási kollégiumok szakmai és érdekvédelmi szervezeteinek munkájában, kapcsolatot tartson más kollégiumokkal. 2. § A Kollégium feladata (1) A Kollégium otthont és lakhatási lehetıséget biztosít az egyetem hallgatóinak, segíti ıket tanulmányaikkal kapcsolatos kötelezettségük teljesítésében, támogatja szakmai és általános fejlıdésüket, mővelıdésüket, testedzésüket, szabadidejük tartalmas eltöltésére irányuló egyéni és fıként közösségi tevékenységüket. Fokozott figyelmet fordít a kiemelkedı tehetségő és hátrányos helyzető lakóira.

(2) A Kollégium a feladatait a Kft-vel, a Kollégiumi Diák Bizottsággal, a Kar Dékáni Hivatalával, valamint a kari hallgatói önkormányzattal együttmőködve látja el. (3) A Kollégium különbözı szolgáltatásait – a bentlakók ellátásának elsıbbségét fenntartva – a nem kollégista hallgatók is igénybe vehetik, szolgáltatásoktól függıen térítés nélkül vagy térítés ellenében. 3. § Kollégiumi Diák Bizottság (1) A Kollégiumi Diák Bizottság (a továbbiakban: KDB) a kollégiumi felvételi ügyekben elsı fokon döntéshozó, a kollégiumi hallgatók érdekképviseleti szerve. Munkáját a jelen szabályzatban foglaltak szerint a felsıoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek figyelembe vételével végzi.

(2) A KDB szavazati jogú tagjai a Mezıgazdaság - és Élelmiszertudományi Kar hét fı megválasztott hallgatója. A KDB tanácskozási jogú tagjai, a kollégium igazgatója, illetve a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban, HÖK) egy fı delegált tagja. (3) A KDB mandátuma egy évre szól. 3

(4) A KDB 7 szavazati jogú tagjának választási rendje: a) A KDB tagság pályázat útján nyerhetı el. A pályázat feltételeinek, határidejének meghirdetéséért a leköszönı KDB titkár a felelıs. Pályázat benyújtására jogosult minden kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkezı hallgató, aki a Cserháti Sándor Kollégium lakója. A KDB tagságra nem pályázhat az a hallgató, aki a fennálló NYME hallgatói jogviszonya alatt fegyelmi bizottság által meghozott fegyelmi büntetést kapott. b) A pályázatok beadására legalább 8 munkanapot kell biztosítani. c) A választást minden tanulmányi év második szemeszterének, szorgalmi idıszakának utolsó három hetében kell megtartani. A választás határideje nem lehet késıbbi dátum, mint a KB mandátumának lejárta. d) A választás titkos szavazással történik. A szavazólapon minden pályázatot benyújtó hallgatónak szerepelnie kell, a karának, évfolyamának, szakjának, valamint szobalistás férıhelyének feltüntetésével. A szavazólapon épületenként legfeljebb három-három pályázóra lehet a voksot leadni. e) A szavazásnál biztosítani kell az épületenkénti legalább egy hallgatói képviseletet. f) A leadott szavazólapot érvényes szavazatnak kell és lehet számítani, ha azon egyértelmően legfeljebb három-három pályázóra történt szavazás. Egyéb esetben a szavazólapot érvénytelennek kell tekinteni. Az érvényes szavazólapokon szereplı voksok összeszámolását, soros vagy rendkívüli KDB ülésen jegyzıkönyvben kell rögzíteni. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell az érvénytelenített szavazólapok számát is. A szavazólapokat a következı választásig meg kell ırizni. g) A jegyzıkönyvben rögzített voksok alapján épületenként létszámarányosan legtöbb szavazatot kapott pályázót kell a soron következı KDB tagjának tekinteni. Ha a szavazatok számának egyezısége alapján nem lehet döntést hozni a pályázók közül, úgy legkésıbb egy héten belül meg kell ismételni a szavazást, melyen csak a szavazat azonossággal rendelkezı hallgatók lehetnek jelöltek. Amennyiben ez is egyenlı szavazattal zárul, úgy a leköszönı KDB titkos szavazata dönt. h) Ha valamelyik épületbıl nem volt megfelelı számú pályázó, úgy a másik épületbıl pályázó nyer KDB tagságot. Ha valamelyik épületbıl egyetlen pályázó sem volt, akkor az adott helyre pótválasztást kell kiírni, legkorábban 3 nap múlva, legkésıbb egy héten belül. i) Ha a pótválasztás során sem sikerül az épületenkénti képviseletet biztosítani, úgy az üresen maradt helyre a másik épületbıl – a szavazásnál a KDB-bıl kimaradó - legtöbb szavazatot szerzett hallgatót kell tagnak tekinteni. (5) A KDB tagság megszőnik: a) a hallgatói jogviszony megszőnésével, b) a kollégiumi tagsági jogviszony megszőnésével, c) a tagságról való lemondással, d) a kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkezı hallgatók egyidejő 20%+1fı aláírása mellett kezdeményezett bizalmatlansági indítvány benyújtásával. A KDB tagság megerısítésére vagy megszüntetésére a KDB titkárnak a kézhezvételtıl számított 8 napon belül titkos szavazást kell kiírnia. A szavazáson részt vesz/vehet minden kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkezı hallgató. e) hatályos kollégiumi fegyelmi határozat meghozatalával. (6) A KDB titkárát a tagok titkos szavazással, egyszerő többséggel választják ki maguk közül. A KDB titkár felelıs a KDB feladatainak [3. § (12) bek.] ellátásáért és betartásáért. (7) A KDB a tagjai közül titkos szavazással gazdasági titkárhelyettest választ, aki a titkár akadályoztatása esetén ellátja a titkári feladatokat és teendıket. (8) A KDB üléseit munkaterve (ügyrendje) alapján tanulmányi (szorgalmi) idıszakban lehetıleg 4

heti rendszerességgel, illetve szükség szerint tartja. Rendkívüli esetben ülést a KDB titkára hívhat össze. A KDB ülései nyilvánosak, de bármely tag kérésére a KDB titkára zárt ülést rendelhet el. Az ülésekrıl jegyzıkönyv készül. A KDB a munkatervét az alakuló ülésén köteles meghatározni. (9) A KDB titkára ellátja a kollégisták érdekképviseletét a kollégiumi igazgatója felé. A KDB tikára, és a HÖK tanácskozási jogú delegáltja látja el a kollégisták érdekképviseletét a HÖK felé. (10) A KDB titkára tanulmányi félévenként az ülések legalább 25%-ról hiányzó tagokkal szemben KDB tagsági viszony megszüntetésére javaslatot tesz a KDB-nek, aki errıl dönt. KDB tagság megszőntetése esetén pótválasztást kell kiírni a 3. § (4) bekezdés (elvei) alapján. (11) A KDB a tagok több, mint 50% fı jelenlétében határozatképes. Határozatait általában egyszerő szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást bármely tag kérésére a KDB titkára rendelhet el. (12) A KDB feladatai: a) kollégiumi pályázatok figyelése, pályázati anyagok elıkészítése, b) kollégiumi hozzájárulások felhasználásáról ütemterv és beszámoló készítése tanulmányi szemeszterenként, c) kezdeményezi és ápolja a kapcsolatokat más intézmények kollégiumaival és ifjúsági közösségeivel, d) a kollégisták érdekképviseletének érdekében heti rendszerességgel fogadóórát tart, melyet köteles ügyrendjében szabályozott módon meghirdetni és betartani. e) a közösséget érintı kérdésekben köteles felmérést készíteni, annak eredményét összegezni, és azt nyilvánosságra hozni. f) segíti a hallgatói öntevékeny csoportok mőködését és munkájukat.

(13) A KDB jogkörei: Döntési joga van: a) elsı fokon dönt a kollégiumi felvételekrıl b) a tanulmányi félévente egyszer fizetendı kollégiumi hozzájárulási díj mértékérıl, c) a befizetett kollégiumi hozzájárulás felhasználásáról, a félévente/évente elkészített tervezet és jóváhagyott költségvetés alapján, valamint a kollégiumi hozzájárulások felhasználásáról szóló beszámoló elfogadásáról d) a kulturális, sport – és szabadidıs rendezvények szervezésérıl, e) a kollektív rongálás következtében keletkezı károk elbírálásában, annak a kollégiumi hozzájárulási díjból történı kifizetésérıl, f) a gazdasági titkárhelyettes által elıterjesztett pályázati anyagokról. A KDB a döntését köteles elıterjeszteni a kollégium igazgatójának. Egyetértési joga van: a) Jelen Ügyrendben foglaltak módosításban, b) a Kollégiumi Házirend elfogadásában, c) a kollégista hallgatók egyetemi keretbıl történı jutalmazásában. Véleményezési joga van: 5

a) a Kollégium beruházásairól, fejlesztési és felújítási kérdéseirıl. b) a Kollégium igazgatójának, a szintfelelısöknek a megbízásával, kinevezésével kapcsolatban. c) A Kollégiumi Bentlakási Szerzıdés elıírásainak módosításban. Javaslattételi joga van az igazgató felé: a) a kollégiumi felvételi menetérıl és a felvételi pontrendszer kialakításáról; b) a 10. § figyelembe vételével az Ügyrendben, a Házirendben és a Bentlakási Szerzıdésben foglaltak megszegıivel szemben fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatására, c) az épület esztétikai megjelenését szolgáló tárgyak beszerzése, d) kis értékő tárgyi eszközök beszerzése, e) sajtótermékek elıfizetése, f) tanulást segítı eszközök beszerzése, g) a kollégium hallgatóinak jutalmazására. (14) A KDB titkára a tanévre befolyó kollégiumi hozzájárulás alapján szeptember 15. napjáig éves költségvetési tervet készít, míg a tanév második szemeszter szorgalmi idıszakának végéig, beszámolót készít a kollégiumi hozzájárulás felhasználásáról. A költségvetési tervet és beszámolót a KDB véleményezi, és a kollégiumi igazgató javaslata alapján az Kft. ügyvezetı igazgató hagyja jóvá. A költségvetési tervet és a beszámolót a kollégium honlapján nyilvánosságra kell hozni. 4. § A KFt. Ügyvezetı igazgatója a) Vétójog illeti meg a kollégium gazdálkodásával és pénzügyeivel összefüggı bármilyen kérdésben, amennyiben az pénzügyi, számviteli szabályt sért. b.) Munkáltatói jogkört gyakorol a kollégiumi alkalmazottak és megbízottak felett. 5. § Kollégiumigazgató A kollégiumigazgató a Kft. alkalmazottja. A kollégiumigazgató feladata: a) Szervezi, irányítja és ellenırzi a Kollégium rendeltetésszerő mőködését. b) Elıkészíti, felügyeli, irányítja és ellenırzi a hallgatók kollégiumi felvételével és elhelyezésével kapcsolatos munkálatokat. c) A kollégiumi felvételi ügyekben másodfokú szervként jár el, dönt a fellebbezési kérelmekrıl. d) Lehetıség szerint biztosítja a Kollégium öntevékeny közösségeinek, csoportjainak mőködéséhez szükséges tárgyi feltételeket. e) Segíti és támogatja a kollégiumi szervezetek munkáját. f) Képviseli a Kollégiumot a NyME Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározott módon intézményi és külsı szervek és szervezetek, intézmények elıtt. g) A Kollégium szabályzatait, az együttélés írott és íratlan normáit, a közösséget bármilyen formában veszélyeztetı magatartás, a Kollégiumra és a kollégistákra vonatkozó intézményi szabályzatokat és törvényi elıírásokat megsértı hallgatókkal szemben fegyelmi, illetve kártérítési eljárást kezdeményezhet.

6

h) Kollégiumi szervezetek olyan döntésének végrehajtását, mely jogszabályt vagy szabályzatokat sért, köteles felfüggeszteni. A vitatott döntést a KFt ügyvezetı igazgatója, illetve a Dékáni Hivatal elé terjeszteni. i) Kapcsolatot tart a kar Dékáni Hivatalával és Tanulmányi Osztályával, j) Kidolgozza és elıterjeszti a jelen Ügyrend módosításait, illetıleg javaslatot tesz módosításukra. k) Javaslatot tesz a Kollégiumi Házirendre és a Bentlakási Szerzıdésben foglaltakra. 6. § Kollégiumi épületfelelıs

(1) A felhívásra azok a kollégisták jelentkezhetnek, akik PhD, MSc, vagy a végzıs BSc évfolyamon aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek. Munkájukat a kollégiumi igazgató irányítja és ellenırzi. (2) Az épületfelelıst a KDB javaslata alapján a Kft. ügyvezetı igazgatója nevezi ki. (3) Az épületfelelıs feladatai az adott épületben: a) A Házirendben és Kollégiumi Bentlakási Szerzıdésben rögzített szabályok betartása és betartatása az adott épületben b) A hallgatói észrevételek helyi kezelése, szükség esetén a probléma továbbítása a kollégiumi igazgató felé c) Figyelemmel kíséri a kollégium közösségi helyiségeinek szabályszerő mőködését, a közösségi normák betartását d) Segíti a kollégisták elhelyezkedését, át-illetve kiköltöztetését, a szobák át – és visszavételét e) Év közben figyelemmel kíséri a hallgatói szobacseréket, a Kollégiumi Diák Bizottsággal együttmőködve idıszakosan ellenırzi is azokat. Hatáskörök: a) Jogosult a szabályszegı hallgató diákigazolványát elkérni és a szabályzatokban foglaltak betartására felszólítani. b) Joga van fegyelmi eljárást kezdeményezni a törvénysértı hallgatóval szemben. 7. § Felvétel a Kollégiumba (1) A hallgató kollégiumi elhelyezése jelentkezés alapján történik. A kollégiumi elhelyezés egy tanévre szól. Kollégiumi elhelyezését kérheti mindenki, aki felvételi kérelmet nyújtott be a felsıoktatási intézménybe, illetve aki hallgatói jogviszonyban áll, függetlenül attól, hogy milyen képzési szakaszra, milyen tanulmányi rend szerinti képzésre kéri a felvételét, illetve létesített hallgatói jogviszonyt. (2) A kollégiumi felvételi eljárás során benyújtott felvételi kérelem egyben a lakhatási támogatásra benyújtott pályázat is. (3) A felvételi eljárás módjáról, a felvétel rendszerérıl, idejérıl, és lefolytatásáról a KDB dönt és teszi közzé. (4) Kollégiumi elhelyezést csak azok nyerhetnek, akik teljesítik a kollégiumba történı jelentkezés rendjét, azaz a kollégiumi regisztrációs rendszerben (kar.mek.nyme.hu, a továbbiakban: KAR) regisztrálnak, és kollégiumi felvételi kérelmeiket leadják, a felvételi eljárásban meghatározott határidıket betartják. (5) A kollégiumi férıhelyek felosztását az alábbiak figyelembe vételével a KDB határozza meg az alábbi szempontok figyelembe vételével. 7

a) A férıhelyek felosztásánál figyelembe kell venni a Kollégium befogadóképességének összlétszámát (hallgatói férıhelyek számát) b) a hallgatói keretre felvehetık létszámának 10 %-a képezi a kollégiumi fellebbezési és méltányossági keretet. A keret felosztásakor figyelembe kell venni, hogy - a dékán legfeljebb 10 fı, - az egyetemi hallgatói önkormányzat, tekintetbe véve a kari HÖK igényeit, legfeljebb 3 fı elhelyezésére tehet javaslatot. c) a kereten belüli fennmaradó helyek képezik a felvételi eljárás fellebbezési keretét. A hallgatói keretre felvehetık létszámának 90%-ára a Kar hallgatói a Kar teljes idejő képzésben, alapképzésben, mesterképzésben, felsıfokú szakképzésben, fıiskolai képzésben és egyetemi képzésben részt vevı hallgatóik arányában nyernek felvételt a Kollégiumba. d) A keret meghatározásánál figyelembe kell venni továbbá, hogy kollégiumi elhelyezést nyerjenek: - az egyetemmel elsı ízben hallgatói jogviszonyt létesítı azon hallgatók, akik legkésıbb az aktuális tanulmányi félévet megelızı augusztus 15-ig teljesítik a kollégiumba történı jelentkezés rendjét. - a kollégiumi elhelyezést igénylı nappali tagozatos, államilag támogatott képzésben részt vevı doktorandusz (PhD) hallgatók, - szakkollégiumi tagság alapján. e) A pótfelvétellel egyetemi felvételt nyert hallgatók számára 4%-os kollégiumi keret áll rendelkezésre. (6) A kollégiumi felvétel pontszámítás alapján történik, amelyben a tanulmányi elımenetelt és a szociális viszonyoknak egyaránt figyelembe kell venni. a) Az egyetemmel hallgatói jogviszonyban állók esetén az elızı két félév ösztöndíj átlagát, az elsı éveseknél az elsı félév eredményét veszi figyelembe, a Dékáni Hivataltól kapott adatok alapján. b) Figyelembe kell venni továbbá a kérelmezı bejelentett állandó lakóhelyének távolságát, a felvételi adatlapon szereplı szociális körülményeket, és a KDB által meghatározott egyéb közhasznú, közösségi tevékenységet. (7) A kérelmezı saját szociális helyzetének bemutatására és igazolására a kérelméhez hivatalos iratokat csatolhat, amelyek tartalmát a felvételi eljárás során mérlegelni kell. (8) A kollégiumi jelentkezések elbírálásánál elınyben kell részesíteni azt a hátrányos helyzető hallgatót, aki kollégiumi elhelyezés hiányában felsıfokú tanulmányait nem tudja megkezdeni, illetve folytatni. (9) A felvételi kérelmeket a KDB bírálja el, és a döntésrıl írásban tájékoztatja a pályázókat. Az elutasító határozat ellen fellebbezést a kézhez vételt követı 8 napon belül írásban a kollégium igazgatójának lehet benyújtani. (10) A kollégiumi elhelyezésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj összegét a tanévre vonatkozó felvételi eljárás kiírásakor közzé kell tenni. (11) A kollégiumi elhelyezésre a kollégiumi felvételt nyert hallgató akkor válik jogosulttá, ha kollégiumi beköltözés napján a Bentlakási Szerzıdést aláírta, illetve a tanév eleji beköltözés napjáig a kauciót és a szeptember havi kollégiumi díjat bizonyítható módon befizette. A beiratkozással kollégiumi tagsági jogviszony jön létre. (12) A felvételt nyert és az elutasított hallgatók névsorát a kollégium igazgatója megküldi a kar Dékáni Hivatalának és a Hallgatói Önkormányzatnak. (13) A tanév során megüresedett férıhelyeket a várakozó listáról kell feltölteni. A várólista sorrendjét a felvételi pontrendszer által meghatározott pontok alapján a KDB állítja össze a tanulmányi és szociális helyzet figyelembevételével. (14) A Kft. a kollégiumi felvételi eljárás során kollégiumi tagsági jogviszonyra jogosult hallgatóktól a hallgató által választott férıhely színvonala alapján a Kari Tanács és a HÖK által elfogadott egy havi térítési díj összegét szedi be kaucióként. A hallgatótól beszedett 8

kaució felhasználható kollégiumi térítési díj be nem fizetése esetén, illetve a hallgató által elıidézett károkozás esetén. A felhasznált kaució rész- vagy teljes összegét a hallgatónak 8 napon belül újra be kell fizetnie. Amennyiben a hallgatóval szemben a tanulmányi év végén semmilyen anyagi követelés nem áll fenn a Kft. részérıl, úgy a kaució összege hallgatói igény alapján visszafizetésre kerül, vagy a hallgató következı tanévre való felvétele esetén a következı évre vonatkozó kollégiumi térítési díj figyelembe vételével a Kft. számláján hagyható. A hallgató engedélyezett szobacseréje alapján a kaució összege a mindenkor el- vagy lefoglalt férıhelyre vonatkozó kollégiumi térítési díj alapján kerül megállapításra. A kauciót legkésıbb a beköltözés napjáig be kell fizetni. Amennyiben a kaució befizetése után a beköltözés napjáig a hallgató kollégiumi elhelyezési lehetıségérıl lemond, úgy a férıhely sikertelen feltöltése esetén a kaució az elsı havi kollégiumi térítési díj befizetésének minısül. (15) A hallgatók a nyári oktatási szünetben szakmai gyakorlatuk idıtartamára kollégiumi szálláshelyet igényelhetnek. A nyári szállás térítésköteles. (16) A hallgató egy félévben legfeljebb kétszer, egyetemi érdekbıl kötelezhetı a kollégiumi férıhelyének átengedésére, amelyet a dékán rendelhet el. A férıhely átengedésrıl az érintett hallgatói kört a férıhely átengedés elıtt 30 nappal kell értesíteni. A hallgató egy adott szemeszterben, az elsı esetben való férıhely átengedés esetén a kollégiumi térítési díj arányos visszatérítésére, míg a második esetben, a kollégiumi térítési díj arányos rész kétszeresének visszatérítésére jogosult. 8. § A kollégiumi tagság megszőnése (1) A hallgató kollégiumi tagsági jogviszonya megszőnik a) a felvételrıl szóló döntésben meghatározott határidı lejártakor, b) a hallgatói jogviszony megszőnésével, c) ha tanulmányait megszakítja, d) ha írásban kéri kollégiumi tagságának megszőnését, a Bentlakási Szerzıdésben foglalt felmondási határidık betartásával, e) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerıre emelkedésével, f) ha a hallgató kollégiumi elhelyezését fizetési hátralék miatt megszüntetik, a megszőnés tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedésének napján. 9. § A kollégisták jogai A kollégiumi hallgató jogosult: a) a Kollégium tanulmányi, mővelıdési, szórakozási, sportolási lehetıségeit és összes szolgáltatását, informatikai és egyéb eszközeit szolgáltatástól függıen térítés ellenében igénybe venni, b) pályázhat a Kollégiumi Bizottságba, c) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésére javaslatot tenni és kezdeményezéssel élni, d) részt venni a Kollégiumban mőködı öntevékeny csoportokban, e) a Kollégium közösségeit érintı kérdésekben a Kollégium illetékes szerveihez fordulni, f) kártérítést követelni a Kollégiumban elszenvedett kárért, ha bizonyítható, hogy a kárt a Kollégium mőködésébe tartozó ok idézte elı. 10. § A kollégisták kötelezettségei A kollégiumi hallgató köteles: a) az egyetem által támasztott követelményeket legjobb képességei szerint betartani, méltó magatartást tanúsítani, 9

b) a Kollégium Ügyrendjét, a Házirendet, a Bentlakási Szerzıdésben foglaltakat, az önkormányzati szervek, a Kollégiumi Diák Bizottság reá vonatkozó döntéseit és egyéb elıírásokat, belsı szabályzatokat, megállapodásokat betartani, c) a kollégiumi térítési díjakat és kollégiumi hozzájárulási díjakat a Bentlakási Szerzıdésben és a Tájékoztató a felvételi eljárás rendjérıl hirdetményben foglaltak szerinti határidıig megfizetni, az általa okozott kárt megtéríteni. A befizetési határidı túllépésért a Bentlakási Szerzıdésben foglaltak szerint késedelmi díjat kell fizetni, d) a Kft. valamennyi dolgozójának, lakójának személye és munkája iránt tiszteletet tanúsítani, társait becsülni, magatartásával beilleszkedni a Kollégium közösségi életébe, e) környezetét, beleértve a természetes és épített környezetet, a részére átadott tárgyakat, eszközöket stb. rendeltetésszerően használni és megóvni, f) balesetet, balesetveszélyt és más rendellenességet jelenteni. 11. § Fegyelmi eljárás A kollégisták fegyelmi és kártérítési ügyeinek elbírálása a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezıgazdaság - és Élelmiszertudományi Kar Cserháti Sándor Kollégiumának Fegyelmi Szabályzata alapján történik. 12. § Felügyeleti intézkedések (1) A KDB jogszabályellenes mőködése esetén a dékán jogosult a mőködést felfüggeszteni és eseti megbízottról gondoskodni. (2) A dékán a KDB jogszabályt sértı intézkedéseit, határozatait hatályon kívül helyezi. A kollégiumi igazgató az ilyen határozat végrehajtását a dékáni döntésig köteles felfüggeszteni. 13. § Vegyes rendelkezések (1) A Kollégiumi térítési díjakról és a kedvezmények rendszerérıl, a nappali tagozatos hallgatók részére nyújtható támogatások intézményi elosztásáról és odaítélésérıl a Hallgatói Követelményrendszer IX. fejezete (Juttatási és Térítési Szabályzat) rendelkezik. (2) A kollégiumi férıhelyek egyéb hasznosítását a Kft. végzi. 14. § Záró rendelkezések (1) A Házirendet a KDB jelen Ügyrend alapján készíti el és hagyja jóvá. A Házirendet a Kollégium valamennyi szobaközösségéhez el kell juttatni. A Házirend az ügyrend 1. sz. melléklete. (2) Jelen Ügyrendet a KDB, a Kar, valamint az érintett kari Hallgatói Önkormányzatok véleményezése után a Kari Tanács KT-18/2013. sz. határozatával jóváhagyta, és a 2013 március hó 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejőleg a Mezıgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar. Cserháti Sándor Kollégiumára vonatkozó valamennyi korábbi szabályzat hatályát veszti. Mosonmagyaróvár, 2013. 02. hó26. nap. Prof. Dr.Schmidt Rezsı dékán

10

2014 tanév

Recommend Documents