Osztályozó vizsga témakörei az AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG TERVEZÉSE, ELEMZÉSE 314/2.0/0001-06 tantárgyhoz
2013/2014. tanév
Osztály: 1/13. K. Szaktanár: Tőzsérné Illés Mária
A témakör megnevezése STATISZTIKAI ELEMZÉSI MÓDSZEREK Statisztikai alapfogalmak. A statisztika fogalma, tárgya. A statisztikai munka szakaszai. Alapfogalmak: statisztikai sokaság, megfigyelési egység, számbavételi egység, a statisztikai adat- és mutatószám. A gazdasági elemzés alapvető módszerei: viszonyszámok. A viszonyszámokról általában: értelmezése, kiszámítása, alkalmazásának formai követelményei. A dinamikus viszonyszám fogalma, értelmezése, kiszámítása, alkalmazásának területei. A dinamikus viszonyszám fajtái: a bázis- és lánc viszonyszámok értelmezése, kiszámításuk, alkalmazásuk feltételei az elemzésben. Összefüggés a bázis- és lánc viszonyszámok között. A tervelemző viszonyszámok, alkalmazásuk jelentősége. A tervfeladat viszonyszám értelmezése, kiszámítása. A tervteljesítési viszonyszám értelmezése, kiszámítása. Összefüggés a Vd, a Vtf és a Vtt között. A megoszlási viszonyszám értelmezése, kiszámítása. A kereskedelemben leggyakrabban alkalmazott intenzitási viszonyszámok értelmezése, kiszámítása: leterheltségi-, minőségi- és az alapterület kihasználási mutatók, színvonal-mutatók. A FORGALOM ELEMZÉSE A forgalom értelmezése, az árbevétel meghatározása. A forgalom időbeli változásának elemzése dinamikus viszonyszámokkal. A forgalom időbeli változásának elemzése bázis- és lánc viszonyszámokkal. A forgalom elemzése tervelemző viszonyszámokkal: tervezés, teljesítés. A forgalom nagyságának, szerkezetének elemzése megoszlási viszonyszámok alkalmazásával. A KÉSZLETELEMZÉS A készletgazdálkodás fogalma, jelentősége, területei. A készletezés. A készletezéssel kapcsolatos alapfogalmak: a készlet, a készletek csoportosítás. A nyitókészlet, a zárókészlet, az átlagkészlet értelmezése, kiszámításuk (áruforgalmi mérlegsor összefüggése, átlagszámítás) A készletgazdálkodás megítélése a forgási sebesség mutatói alapján. A forgási sebesség értelmezése. A forgási sebesség mutatói: a fordulatokés a forgási napok értelmezése, kiszámítása. Az áruforgalmi mérlegsor értelmezése, alap-összefüggése, alkalmazásának jelentősége a készletezés tervezésében. Az áruforgalmi mérlegsor alkalmazása a készletelemzésben. A készletvonzat értelmezése, kiszámítása. A forgási sebesség időbeli változásának vizsgálata. A fordulatok (egyenes intenzitási viszonyszám) dinamikája, tervfeladata, tervteljesítése.
A forgási napok (fordított intenzitási viszonyszám) dinamikája, tervfeladata, tervteljesítése. Mintafeladatok. A leltáreredmény: értelmezése, megállapításának lépései. A leltár szerinti készlet. A könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) készlet értelmezése. A könyv szerinti készlet megállapításának módja, eszköze. A statisztikai mérleg összefüggése. A készletnövekedés és a készletcsökkenés lehetséges esetei. A leltáreredmény állapotai: egyező, hiány, többlet._kiszámításuk. A nyers hiány és a tényleges hiány megállapítása. A forgalmazási veszteség (megengedett hiány) értelmezése, kiszámítása, jelentősége a leltáreredmény megállapításánál. A forgalmazási veszteség %-a mutató értelmezése, kiszámításának összefüggése, megállapítása a kereskedelmi egységekben. 30 ÓRA
KÖLTSÉGELEMZÉS A költség fogalma, csoportosításának szempontjai. Költségcsoportok. A költségek csoportosítása megjelenési formájuk szerint: a költségnemek (anyagi- és anyagi jellegű költségek, bér- és bér jellegű költségek, értékcsökkenési leírás). Az egyes költségnemek tartalma. A költségek csoportosítása összetételük (egyszerű- és összetett ktg.-ek) és elszámolhatósági módjuk (közvetlen- és közvetett ktg-ek) szerint. A költségek csoportosítása a forgalom változásához való igazodás szerint. Az állandó(fix) költség fogalma, tipikus példák. A változó költségek fogalma, csoportosításuk: a lineáris (proporcionális)-, a progresszív- és a degresszív költségek. A költségvonzat értelmezése, a mutató kiszámítása. A változó költségek és a költségvonzat kapcsolata. A változó költségek fajtáinak megállapítása a költségvonzat (költségreagálási együttható, költségrugalmassági mutató) értéke alapján. Mintafeladatok. Költségelemzés abszolút adatokkal: dinamika, tervfeladat, tervteljesítés, megoszlás alkalmazása a költségelemzésben. Költségelemzés relatív mutatókkal. A költségszínvonal értelmezése, kiszámítása, alkalmazása a költségelemzésben. A költségszínvonal változásának mértéke és üteme. Mintafeladatok. A LÉTSZÁM- ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS ELEMZÉSE A létszámgazdálkodás fogalma, területei. A létszámgazdálkodás alapfogalmainak értelmezése: az átlagos állományi- és dolgozó létszám, a belépők és kilépők száma, a váltás fogalma. Mintafeladatok a megfelelő létszám meghatározására. A létszámgazdálkodás elemzésének mutatószámai. Az átlagos állományi létszám, a munkaerő-hullámzás, a termelékenység mutatók értelmezése, kiszámítása. Mintafeladatok. A létszámhatékonysági mutatók értelmezése. A létszámkihasználtsági-, a leterheltségi mutatók, a minőségi együttható értelmezése, kiszámításuk. A mutatók alkalmazása a létszámelemzésben.
A bérgazdálkodással kapcsolatos alapfogalmak. A munkabér fogalma, a kifizetett bér összetétele (törzsbér, prémium, jutalom, bérpótlék, kiegészítő fizetés, jutalék, egyéb bér). Bérezési formák jellemzői: a teljesítménybér és az időbér. A kereskedelemben alkalmazható bérezési formák (időbér, jutalékos rendszer, tiszta jutalékos rendszer, az alapbérrel kombinált jutalékos rendszer). A jutalék fogalma, értelmezése, meghatározása. A jutalékkulcs értelmezése, kiszámítása. Mintafeladatok. A bérgazdálkodás mutatói: átlagbér, bérhányad értelmezése, kiszámításuk. Mintafeladatok. A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGE Az eredmény keletkezésének folyamata. Az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái (összköltségeljárással és forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás). Az eredményt meghatározó tényezők:hozamok és ráfordítások. Az eredményt meghatározó hozamok Az eredményt befolyásoló ráfordítások Az eredménykimutatás összetétele, eredményszintek:üzemi-üzleti tevékenység eredménye, pénzügyi műveletek eredménye, szokásos vállalkozói eredmény, rendkívüli eredmény, adózás előtti eredmény, adózott eredmény, mérleg szerinti eredmény). Az eredméynkimutatás fajtái: összköltség eljárással, forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás felépítése, a közöttük lévő különbség. Az összköltségeljárással készülő eredménykimutatás felépítése. A kereskedelmi vállalkozások üzemi-üzleti eredménye. Az üzemi-üzleti eredmény felépítése, nagyságát befolyásoló tényezők. Az értékesítés nettó árbevételének és az egyéb bevételek tartalma. Az üzemi-üzleti eredmény felépítése, nagyságát befolyásoló tényezők. A felmerülő ráfordítások (költségnemek) tartalma: anyagi jellegű- és személyi jellegű ráfordítások összetétele, tartalma. Az értékcsökkenési leírás értelmezése. Az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás közötti különbség. A pénzügyi müveletek eredménye: a pénzügyi műveletek hozamai és ráfordításai. A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak tartalma, összetétele. A szokásos vállalkozói eredmény. A rendkívüli eredmény: hozamok és ráfordítások. A térítés nélkül átvett-, és átadott eszközök értékének számbavétele. Az adózás előtti eredmény megállapítása. Az adózás előtti eredmény és az adóalap közötti különbség. Adóalapot növelő- és csökkentő tételek lehetséges esetei. A társasági adó megállapítása: mértéke, alapja, kiszámítása. Az adózott eredmény megállapítása. Az osztalék. A mérleg szerinti eredmény megállapítása.
A kereskedelmi vállalkozások alaptevékenységéből (áruértékesítés) származó eredmény. A jövedelmezőségi kimutatás (jövedelmezőségi tábla) tartalma, felépítése. Az eredményt meghatározó tényezők: nettó árbevétel, ELÁBÉ, árrés, forgalmazási költség. A jövedelmezőségi kimutatásban szereplő színvonal-mutatók értelmezése, kiszámításuk, a közöttük lévő összefüggések. AZ ADÓZTATÁS Az adó, az adózás fogalma. Az adók és járulékok, egyéb közterhek társadalmi, gazdasági szerepe. Adókötelezettség. Az adóztatás általános jellemzői, funkciói, alapelvei. A közterhek. A közterhek fajtái: a közteher viselésének célja, felhasználása szerint (adó, járulék, vám, illeték) A közterhek. A közterhek fajtái: a közterhek felhasználásának jogosultsága szerint (központi költségvetés bevétele, helyi önkormányzat bevétele, központi költségvetés és a helyi önkormányzat osztozik a bevételen) Az adók csoportosítása az adóteher viselése szerint : a közvetlen (egyenes) adó és a közvetett adó. Az adók csoportosítása az adó tárgya szerint. A fogyasztáshoz-,a jövedelemszerzéshez- és a vagyonhoz kapcsolódó adók jellemzői. A kereskedelmi vállalkozásokat érintő főbb adónemek: fogyasztáshoz kapcsolódó adók. Az ÁFA, fogyasztási adó, jövedéki adó. Az ÁFA jellemzői, adómentesség alkalmazási módjai (levonási joggal, levonási jog nélkül). Az ÁFA-fizetési kötelezettség, az ÁFA bevallása, a pénzügyi rendezés módja. A fogyasztáshoz kapcsolódó további adók, a jövedéki adó és a fogyasztási adó jellemzői. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok. A munkáltatók és a munkavállalók közterhei. A munkáltatót terhelő – foglalkoztatáshoz kapcsolódó – járulékok, hozzájárulások fajtái, felhasználásuk, mértékük, kiszámításuk alapja. A szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás. ÁRUFORGALOM TERVEZÉSE- A BESZERZÉSSEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK AZ ÁRUFORGALOM FOLYAMATÁBAN Az áruforgalmi folyamat értelmezése, szakaszai: Beszerzés, Készletezés, Értékesítés A beszerzés fogalma, helye az áruforgalom folyamatában. A beszerzendő áruk mennyiségének, összetételének és választékának kialakítása. A beszerzendő mennyiséget, összetételt, választékot befolyásoló tényezők: a vevőkör összetétele, a szakosítottság és a vállalkozás tőkeereje. A szakosítottságnak, a választék mélységének és a választék szélességének értelmezése, fogalmi meghatározása. A „szállító” értelmezése a kereskedelemben. A kereskedők és a szállítók kapcsolatba kerülésének módjai: bemutató termek,
szakvásárok, kiállítások, árubemutatók, reklámeszközökön keresztül, ügynökök közreműködésével. A szállító partnerek kiválasztásának szempontjai: a kínált áru minősége és választéka, a szállító által kínált árumennyiség. A szállító partnerek kiválasztásának szempontjai. A szerződési feltételek mérlegelése. Az áru ára. A beszerzési ár és a listaár. A listaár, a nettó számlázott ár fogalma, értelmezése. A listaárat módosító tényezők: a felár és az árba beépülő engedmények. Az árba beépülő engedmények: mennyiségi rabatt, minőségi engedmény, szezonális engedmény és az akciós engedmény. A beszerzési (bekerülési ár) felépítése. A beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó költségek (szállítási- és vám költségek). Mintafeladat. A szállító partnerek kiválasztásának szempontja: a szállító által nyújtott, árba be nem épülő, utólagosan adott engedmények. A bónusz, a skontó, a promóciós- és a marketing hozzájárulás, a listázási díj és a szortimentkezelési díj („polcpénz”). A szállító partner kiválasztásának további szempontjai: a szállítás ütemezése, a szállítási határidő, a kiszállítási feltételek, a fizetési feltételek, az áruvisszavétel lehetősége és a kifogások intézése, valamint a szállító megbízhatósága. Beszerzéshez kapcsolódó hosszú távú döntés a megfelelő szerződésfajta kiválasztása. A szerződés fogalma, alanyai. A kereskedelemben leggyakrabban alkalmazott szerződésfajták: az adásvételi szerződés, a szállítási szerződés, a bizományosi szerződés és az ügynöki szerződés. Beszerzéshez kapcsolódó rövid távú döntés a megrendelési mód kiválasztása. A megrendelés fogalma. A megrendelés jellemző módjainak jellemzői: személyes kiválasztással egybekötött megrendelés, gépkocsivezetők közvetítésével történő megrendelés, mobil nagykereskedőnél kötött megrendelés, üzletszerzők útján történő megrendelés, írásbeli megrendelés (postai úton, elektronikus úton), telefonos megrendelés. A beszerzési döntésekhez felhasználható számítások, módszerek. Az áruforgalmi mérlegsor fogalma, tartalma, alkalmazása a beszerzendő áru mennyiségének tervezésénél. A beszerzési döntésekhez felhasználható számítások, módszerek. A szállítói kondíciók összehasonlítása: a bekerülési árak, az árhoz nem kapcsolódó egyéb kedvezmények alapján. ÁRUFORGALOM TERVEZÉSE – A KÉSZLETEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ DÖNTÉSEK ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK A készletgazdálkodás, a készletezés fogalma, szerepe a gazdálkodásban. Készletezéshez kapcsolódó alapfogalmak: árukészlet, optimális készlet, kurrens készlet, inkurrens készlet, nyitó- és záró készlet, átlagkészlet A készletezési döntéseket megalapozó számítások. Az átlagkészlet megállapítása, módjai. Az átlagkészlet kiszámítása egyszerű számtani-, és kronológikus átlaggal. A két féle számítási mód alkalmazásának
feltételei. A készletek forgási sebességének elemzése. A forgási sebesség értelmezése, jelentősége a készletelemzésben. A forgási sebesség mutatóinak értelmezése: fordulatok száma és a forgási napok száma. A mutatók közötti kapcsolat. A forgási sebesség mutatóinak kiszámítása, a közöttük fennálló számszerű összefüggések bemutatása. A kiszámított mutatók értelmezése, következtetések levonása. A forgási sebesség időbeli változásának vizsgálata a dinamikus-, a tervfeladat- és a tervteljesítési viszonyszámok segítségével. A fordulatok időbeli vizsgálata (egyenes intenzitási viszonyszám). A forgási napok időbeli vizsgálata (fordított intenzitási viszonyszám). Mintapéldák. Készletvonzat értelmezése, a készletvonzat mutató kiszámítása, eredményéből levonható következtetések. Mintafeladatok. A készletvonzat szerepe a készletnagyság tervezésének folyamatában. A leltáreredmény megállapítása, lépései. A könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) készlet megállapítása a statisztikai mérleg alkalmazásával. A statisztikai mérleg. A leltáreredmény állapotai: egyező, hiány, többlet. A hiány kialakulásának okai. A forgalmazási veszteség szerepe a tényleges hiány megállapításában. A forgalmazási veszteség kiszámítása. A leltártöbblet okai. A leltárfelelősség megállapítása. AZ ÉRTÉKESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK Az értékesítési folyamat elsődlegessége. Az értékesítési politika (hosszú távú értékesítési célok) meghatározása: a célpiac meghatározása, a paci pozíció meghatározása. Az árpolitika fogalma, kialakításánál figyelembeveendő tényezők. Megcélzott vevőkör jellemzői Forgalmazott áruk jellege Forgalmazott áruk beszerzési lehetőségei A vállalkozás piaci helyzete (értékesítési lehetőségek) Az eladási ár kialakítására vonatkozó jogszabályi háttér Az eladási ár kialakításának jogszabályi háttere: az Ártörvény. Árformák, a tisztességtelen piaci magatartás tilalma, árképző tényezőként az árakba beépülő adók (ÁFA, fogyasztási adó) Az eladási ár felépítése a kereskedelemben. Az eladási ár tényezőinek értelmezése: beszerzési ár, árrés, haszonkulcsok, nettóeladási ár, ÁFA, ÁFA-kulcs, bruttó eladási ár. Mintapéldák. Árképzés a beszerzési ár százalékában és az eladási ár százalékában számított haszonkulcsokkal. Árképzés árszorzók segítségével. Az árszorzó értelmezése, meghatározása, kiszámítása. Az árszorzó alkalmazása az eladási árak kialakításánál.
Az árváltozás és a jövedelemváltozás hatása a keresletre. Rugalmassági mutatók. Az árváltozás hatása a keresletre. Az árrugalmasság és a keresztárrugalmasság értelmezése. Az árrugalmassági- és a keresztárrugalmassági mutatók kiszámítása, alkalmazásuk a gazdasági elemzésekben. Árucsoportok az árrugalmassági mutatók értéke alapján. A jövedelemváltozás hatása a keresletre. A jövedelemrugalmasság értelmezése. A jövedelemrugalmassági együttható kiszámítása, alkalmazása a gazdasági elemzésekben. Árucsoportok a jövedelemrugalmassági mutatók értéke alapján.
Salgótarján, 2014. április 2.
Tőzsérné Illés Mária Szaktanár
